A kutatás a lakossági energiahatékonysági termékek piacának felmérésére és vásárlói attitűdök feltérképezésére irányult. A felmérés az elmúlt öt év lakossági beruházásait, valamint a közeljövő beruházási terveit vizsgálta. Az elemzés alapján becslés készült arról is, hogy mekkora méretű piacot jelentenek a lakossági energiahatékonysági korszerűsítés főbb elemei Magyarországon, illetve milyen mértékű beruházási szándékot látunk a következő 5 évben – ismertette a kutatás részleteit Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.
A múlt korszerűsítései és jövőtervek
A kutatásból kiderül, hogy hazai háztulajdonosok 41 százaléka végzett az elmúlt öt évben valamilyen energiahatékonysági korszerűsítést. A legkedveltebb beruházás az ablakcsere volt (67%), melyet a hőszigetelés (42%), kazán- (31%) és bojlercsere (20%) követ. Sok esetben ez nem teljes korszerűsítést, hanem csak egy-egy elemet jelent lakásonként. A beruházások lakástípustól, régió és településtípustól függetlennek mutatkoztak, összefüggést mutatnak viszont a háztartás megtakarításainak mértékével. Minél jobb anyagi helyzetben van egy háztartás, annál valószínűbb, hogy végeztek az elmúlt öt évben valamilyen energetikai korszerűsítést.
A megkérdezett háztartások 24 százaléka szeretne a következő öt évben valamilyen energia-megtakarítással járó felújítást végezni azon a lakóházon, amelyikben él. A vidéken élő családi házak tulajdonosai az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen korszerűsítést az elkövetkező öt évben. Éppen azokban a régiókban mutatkozik erre jelentős hajlandóság, ahová az elmúlt időszakban felfutó újlakás- építésekből alig jutott.
Épület-energiahatékonysági termékek piaca
A felmérés alkalmas volt arra is, hogy a főbb épület-energiahatékonysági termékek (hőszigetelő-anyagok, kazánok, ablakok, bojlerek) lakossági piacára nagyságrendi, átfogó becslést adjunk – mondta Szalai Gabriella. Ez azt mutatja, hogy az energiahatékonysági piac a következő öt évben 1200 milliárdos méretű lehet. A lakossági beruházási kedv a közeljövőre nézve alacsonyabb ugyan (24%), mint a múltbeli hajlandóság (41%), de még így is 920 ezer háztartás tervezi a következő öt évben otthona energetikai korszerűsítését.
Energiahatékonysági attitűd termékcsoportonként
A háztartások motivációja az energiahatékonyság növelését eredményező beavatkozásokra beruházás-típusonként eltérő. Míg a hőszigetelés esetében egyértelműen az energiapazarlás csökkentése a vezető ok, addig az ablakok, kazánok és bojlerek esetében nem az energiahatékonyság a legfontosabb döntési szempont, és csak akkor került rá sor, amikor a berendezést feltétlenül cserélni kellett.
Riasztó trendek
Markánsan alátámasztotta a kutatás azt a negatív trendet, melyre már a környezetvédelemért felelős államtitkárság is felhívta a figyelmet: a rendkívül szennyező vegyes tüzelés reneszánszát éli hazánkban. Az elmúlt 5 évben újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka ugyanis vegyes tüzelésű volt.
Ez azért riasztó, mert Magyarországon 8-14 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében, és rossz levegőért legnagyobb mértékben, 70 százalékban a lakossági fűtés a felelős. A trend pedig nem fog tudni megfordulni, ha továbbra is addig várnunk az energiahatékonysági beruházásokkal – különösen a gépészeti termékek esetén -, míg valami el nem öregszik, teljesen el nem romlik.
Kevés a megrtakarítás
A kutatás folyamán kiderült, hogy a válaszadók nem szívesen beszélnek a megtakarításaikról. Mindössze 30 százalékuk adott erről információt: 68 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy nincsen megtakarítása. Ez tehát kényes téma, és az energiatudatosság növelése mellett a legfontosabb kérdés. Olyan komplex konstrukció kidolgozása szükséges, amely a forráshiányos háztartásokat segíti a korszerűsítési beruházások megvalósításában. A jelenlegi szakpolitikai eszközök ugyanis nem elegendőek nagy mértékű korszerűsítési hullám beindulására, nem teszik lehetővé a Magyarország számára kötelező energiamegtakarítást biztosító beruházásokat a lakóépületekben.
A kutatás módszertana
Az energiatudatossági beruházások lakossági potenciáljának feltérképezésére összesen 2507 telefonos interjút készítettek 2016. október első felében. A minta regionálisan, a település típusa és a háztartások mérete szerint országosan reprezentatív, 3,88 millió ingatlanát tulajdonosként használó háztartás véleményét tükrözi.
A kutatás létrejöttében és a kérdőív összeállításában közreműködött az Ariston Thermo Kft-t, a Bachl Hőszigetelőanyag-gyártó Kft-t, a Baumit Kft-t, a Daikin Hungary Kft-t, a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt-t, a Lasselsberger-Knauf Kft.-t, a Murexin Kft-t, a Saint-Gobein Construction Products Hungary Kft-t, a Vaillant Saunier Duval Kft-t, a Weishaupt Hőtechnika Kft-t, valamint az Energiaklub szakembereit.
