– Azt reméljük, hogy az újlakás-építésekben a húszezres számot el tudjuk érni, amivel elégedetlenek leszünk, mert oda szeretnénk visszatérni, ahol egyszer már voltunk, hogy évente negyvenezer lakás előállítására legyen képes az építőiparunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök két héttel ezelőtt a gazdasági évnyitón. A kormányfő által említett évi negyvenezres újlakás-szám azóta több kormányzati szereplőtől elhangzott. Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója a Figyelőnek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a cél negyvenezer otthon építése, ezzel tartunk majd – Ausztriához vagy Lengyelországhoz hasonlóan – egy százalék feletti megújulási aránynál.
– A koronavírus-járvány kedvezőtlen hatására az idén várhatóan csökkenni fog az elkészült lakások száma, noha jövőre ismét több mint húszezer lakást adhatnak át. Néhány éves időtáv szükséges ahhoz, hogy a lakásépítő és -felújító kapacitás kiépüljön ennél több ingatlanhoz. Mindezek figyelembevételével az évi 35-40 ezres lakásszámot 2025-re lehet elérni – nyilatkozta a lapnak Koji László. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke szerint növekvő beruházási ciklus elején járunk, amikor előre lehet látni három-négy évre, mert lesz munka, megrendelés. Ilyen helyzetben a cégek beruházásokat, fejlesztéseket terveznek, hiszen látják, hogy megéri.
Az ötszázalékos forgalmi adó a 2022. december 31-ig engedélyt kapó lakásokra vonatkozik, de az engedéllyel rendelkező lakások felépítése, illetve értékesítése 2026 végéig lehetséges a kedvezményes adókulccsal – magyarázta Koji László.
Az ÉVOSZ szerint ekkora növekményt elérni, a bővülő keresletnek megfelelni nagy kihívás az ágazatnak, illetve maguknak a vállalkozásoknak. Koji László megjegyezte, az elkövetkező években komoly fejlesztésekre lesz szükség a háttéripari technológiákban vagy például a munkaszervezésben is.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a keresleti viszonyok jelentősen megváltoztak az elmúlt másfél évben, ugyanis a nagyvárosban koncentrálódó, jellemzően befektetők által generált kereslet helyett 2019 második fele óta egyre inkább a saját célra vásárló vevők vannak jelen. – Az új építésű saját otthont keresők a koronavírus árnyékában töltött elmúlt egy év tapasztalatai alapján mást szeretnének. A zsúfolt, nagyvárosokban található, olykor modern kori lakótelepeket idéző társasházi lakások helyett egyre inkább a saját kerttel rendelkező családi vagy iker- és sorházakat részesítik előnyben – mutatott rá Balogh László, aki szerint ennek köszönhetően bárhol az országban épülhetnek új lakások, mivel a kereslet viszonylag rugalmasan reagál – a koronavírus-járvány miatt ugyanis egyre több ember dolgozik otthonról home office vagy távmunka formájában.
– A jelenlegi gazdaságpolitikai iránnyal teljes mértékben összehangolható a vidéki otthonteremtés programja, aminek eredményeképpen kétszeresére nőhet a Közép-Magyarországi régión kívül épülő lakások száma – fejtette ki Balogh László. A 2016–2020 közötti időszakban Budapestet és Pest megyét leszámítva évente mindössze öt-tízezer lakás épült, de ez könnyen tíz-húszezerre nőhet a támogatási rendszernek köszönhetően.
Az Ingatlan.com szakértője ugyanakkor rámutatott: a lakásépítéseknek más befolyásolói is vannak a gazdasági növekedésen vagy éppen zsugorodáson kívül. Kevesebbet emlegetett mozgatórugó például a demográfia alakulása. Balogh László szerint érdekes összehasonlítani egymással a gyermekszületések és a megépült lakások számát. Az elmúlt hatvan évben mindkettő 1975-ben érte el csúcspontját: akkor több mint 194 ezer gyermek született és majdnem százezer lakás épült. – Ha a gyermekvállalási kedv továbbra is javul hazánkban, akkor az a megépült lakások számában is megmutatkozhat. Mindezek fényében van esély rá, hogy Magyarországon ismét évente negyvenezer lakás épülhessen meg – jelezte Balogh László, hozzátéve ugyanakkor, hogy mindez nem máról holnapra fog bekövetkezni.
Forrás: Magyar Nemzet