Az építőanyag gyártásához szükséges nyers- és alapanyagok széles körét érintő, több mint 30 éve nem látott mértékű és gyorsaságú, világszintű áremelkedések és részbeni hiányjelenségek jelentős gyártási költségnövekedést okoznak a hazai építőanyag gyártók számára: számos területen 20-30, de esetenként akár 100%-kal drágábban jutnak hozzá a termékek legyártásához, csomagolásához szükséges alapanyagokhoz és összetevőkhöz. A világpiaci árrobbanás hatása a hazai építőkémia-, az EPS hőszigetelőanyag, a homlokzati nyílászáró gyártóknál, továbbá az épületgépészeti termékeket gyártó vállalkozásoknál jelentkezik különösen erőteljesen, így e területeken a gyártók idén kétszámjegyű áremelésekre kényszerültek.
Az építőkémia termékek, az EPS hőszigetelő anyagok gyártása szenvedte el a legnagyobb mértékű kiinduló alapanyag-áremelkedést azáltal, hogy a termék végső árának mintegy 70%-át teszi ki az EPS alapanyag. Az EPS gyöngy, a hőszigetelés gyártásának kiinduló anyaga mintegy 80%-kal drágább, mint idén januárban. Az építőkémia termékeknél vegyes tendencia mentén elsősorban a termékcsoportok gyártási költségei ugrottak meg a legnagyobb mértékben, amelyeknél műanyagiparból származó, így például diszperziós anyagokat vagy epoxi alapú adalékokat kell felhasználni.
A belföldön bányászott nyersanyagokra támaszkodó, jellemzően szerkezeti építési termékek gyártóinál, így a hazai tégla, cserép és fehér falazatai anyagok gyártóinál a világpiaci nyersanyag-árrobbanás hatásai korlátozottan jelentkeztek, főként a csomagoláshoz kapcsolódó műanyagfólia, és a raklapok árának megduplázódásán keresztül. A széndioxid-kvóták ára azonban megduplázódott egyetlen év alatt. A versenypiaci földgáz ára a vállalatok szerződéses konstrukcióitól függően szintén kétszámjegyű módon – igen tág tartományban - nőtt, míg a versenypiaci villamosenergia ára 12-17% között emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest.
A forint árfolyamhatása további olyan tényező, amely a hazai gyártásban egyszerre érinti a világpiaci árazású gyártási alapanyagok beszerzési költségét, valamint az euróban elszámolt gépek és karbantartások, szolgáltatások díjait és árait. A drasztikus gyártási alapanyag-drágulásban a forint árfolyamhatása is megjelent: míg 2020 elején 330 forintba került egy euró, idén 360 forint körül és részben a feletti is volt az árfolyam. Az elmúlt hetek árfolyamerősödése kedvezően érintette az építőkémia termékek gyártóit, így az egyes import összetevők és a világpiaccal együtt mozgó tételek gyártói beszerzési árai stabilizálódhattak. A forint árfolyamának további erősödése azonban szélesebb körben csökkentené a költségoldali nyomást, ezzel segítené a hazai építőanyag gyártókat és ezzel a hazai építőipart egyaránt.
A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöksége szerint
· az újranyitással egy időben végbement forinterősödés kedvező és stabilizáló hatású a gyártáshoz szükséges nyers- és alapanyagok piacára, tartós fennállása, illetve a további tartósabb forinterősödés segítené a kiszámíthatóságot a gyártó-kereskedő-kivitelező értékláncban.
· Az építési piac keresleti oldalának simítását segítené az 1,5-2 éven túlmutató lakáspiaci kereslet-ösztönzés. Ennek egyik lehetséges megoldása a lakossági célú lakásberuházásokat támogató keretrendszer időbeli hatályának kitolása.
A MÉASZ elnöksége a jelenlegi piaci helyzet tükrében arra számít, hogy a világpiacon a nyers- és alapanyagok drasztikus árnövekedése az érintett termék szegmensekben megállhat, így az építőanyagok és építési termékek árai is fokozatosan stabilizálódhatnak.
A cikk alatt letölthető a MÉASZ kapcsolódó elemzése: Áttekintés: világpiaci és egyéb költséghatások az egyes építőanyag gyártói szegmensekben
Forrás: MÉASZ
