Pixabay

AZ ÉVOSZ szerint a forrásbővítés és kiszámíthatóság kell lakásügyben

2018.04.25. Írta:

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöksége nemrégiben 75 pontban fogalmazta meg az építőipar idei évi súlyponti problémáit és javaslatait az építési ágazat piaci helyzetének erősítése érdekében.

Az elemzés mindenekelőtt felhívja a figyelmet arra, hogy „a Magyarországra érkező EU-támogatások 2020. utáni várható lecsökkenése, illetve átstrukturálódása csak akkor nem idéz elő komoly gazdasági gondokat Magyarországon, ha a jelenlegi uniós pénzügyi ciklus beruházásai, az erre irányuló tervek és a közfinanszírozás rendszere meghatározóan bevételtermelő projekteket tartalmaz és megerősíti a gazdaságot, a vállalkozásokat...”.

Hosszú távon biztosított források szükségesek

A lakásépítésekkel kapcsolatban pozitív, hogy a 2017. évben megrendelt és kivitelezésbe vett lakóingatlanok száma igen jelentősen bővült, és lakásépítési piac 2018-2020. évi további dinamikus bővülését prognosztizálja. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a 2017-i évi 180.000 körüli lakásfelújítás jócskán elmarad az elvileg kívánatos évi 400.000 felújítandó lakásszámhoz képest.

A problémák közül kiemelik, hogy „ma Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem szabályozási kérdések szabnak korlátot, hanem a forráshiány. Ezért az ÉVOSZ javaslatai elsődlegesen a forrás bővítésére irányulnak. A pénzügyi lehetőséget egyszerre kell bővíteni a közösségi (állami) és a magán (lakossági) oldalon.”

Javaslataik az alábbiak:
1. A Kormány által indított lakásépítési, lakástámogatási programok csak akkor hatásosak, ha hosszú, legalább 8-10 éves időtávon kiszámítható és elegendő forrás van mögötte. Csak ilyen időtávba fér bele a lakossági előtakarékosság, a munkáltató támogatási érdekeltsége, a banki érdekeltség és a költségvetés teherbíró képessége. A programok nyilvánvalóan az első új és használt lakás megszerzésére és a meglévők energiatakarékossági és hőszigetelési problémáinak megoldására kell irányuljanak.

2. A meglévő lakásvagyon felújításánál meghatározó az energiatakarékos létesítménykialakítás. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia jó kiindulópont ahhoz, hogy az uniós forrásokra is alapozva lakásfelújítási program készüljön. Ennek a forrásszükségletei ismertek, kialakításra vár a költségterhek ösztönzőbb megosztása a költségvetés és a lakástulajdonosi kör között.

3. A Parlament és a Kormány 2015. évi intézkedései nagy lendületet adtak az új lakóingatlan építésekhez és egy meghatározott társadalmi rétegnél a meglévő lakóingatlanok felújításához, bővítéséhez is. A továbblépéshez javasoljuk az engedély- vagy bejelentésköteles lakóingatlan felújításoknál a felújítási áfaérték 30%-ának számla alapján való visszaigényelhetőségét maximum 3 millió Ft nagyságrendig.

4. Javasoljuk az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok beindítását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak a felújításával.

5. Mielőbb kormányzati döntés szükséges atekintetben, hogy az 5%-os áfa 2019. december 31. után is fennmaradjon az új építésű lakások piacán, valamint a forgalmi adó visszatérítésére is lehetőség legyen.

6. A meglévő lakásvagyon meghatározó részét képező panellakások lakásminőségének javítása érdekében ki kell dolgozni és el kell indítani egy hosszú távú „Panelprogram”-ot.

7. Sokat javítana a kiszámítható, felelős megrendelő felelősségének erősítéséhez a lakásszövetkezetek, a társasházi tulajdonosi közösségek működésének újraszabályozása, jogállásuk modernizálása.

8. Javasoljuk az állami, illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítését lés elindítását.

Kulcskérdés a gyakorlati képzés javítása

Az építőipari szakképzést illetően ismét megállapítják, hogy a duális képzés a jelenlegi formájában nem alkalmas az építőipari gyakorlati képzés megoldására. Ezért – egyebek között – sürgetik az un. üzemközi gyakorlati képzés intézmény-rendszerének kialakítását a gyakorlati képzés hatékonyságának növelése érdekében.

Kiemelten fontosnak tarják, hogy a Szakképzési Alapba befizetett összeg maradéktalanul kerüljön vissza az építőipari szakképzés finanszírozásába.

Az anyag további témakörei: a befektetési-beruházási piac élénkítése, a közszféra megrendelésének bővítése; az építési vállalkozások tevékenységeinek finanszírozása; közbeszerzés az építési beruházások területén; foglalkoztatás és munkaügy az építőiparban; az építési, hatósági eljárások egyszerűsítése; a szakmai színvonal és a hatékonyság emelése.

A dokumentum itt elérhető: Az_epitesi_agazat_2018_evi_sulyponti_problemai.pdf

Hírek archivum