Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Az új lakások áfakulcsát tartósan csökkenteni kellene a szakemberek szerint

2021.05.27. Írta:

A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) tagjai legutóbbi ülésükön üdvözölték az otthonteremtési intézkedéseket, ugyanakkor a közeljövő kapcsán vegyes várakozásokat fogalmaztak meg.

Az egyik tag kiemelte, hogy a lakáspiaci tranzakciók 90 százaléka használt lakás vásárlására irányul, a 2000-es évek negyven ezres lakásépítési adatai mellett is csak a forgalom 20 százalékát tették ki az új lakások, ezért a használt lakások támogatása nagyon fontos. Továbbá a támogatási összegek felülvizsgálata is fontos, mert az elmúlt évek lakásár-növekedése egyes helyeken elinflálta a korábban megállapított támogatások hozzájárulását az elérhetőséghez.

Lakáspiaci trendek

A tagok szerint óriási lendülettel indult az év, 2021 első negyedévében erős kereslet mutatkozott a lakások iránt, a kereslet éves összevetésben harmadával emelkedett és elérte a 2019 első negyedévi szintet, ami egy kifejezetten erős időszak volt. A lakásárak növekedése 2020-ban lelassult, ami a megfizethetőség fennmaradását segíti. Az árak jellemzően stagnáltak. Az új lakóingatlanok iránti érdeklődés háromszorosára nőtt, amelyen belül a családi házak iránti kereslet növekedése volt a legjelentősebb. A kereslet mellett az új építésű lakóingatlanok kínálatában is erőteljes  (56 %-os) volt a növekedés.

Az építőipari szakemberekből, fejlesztőkből és ingatlanközvetítőkből álló testület tagjai a második negyedévben szintén magas keresletet várnak, amit az átoltottság növekedésének és a kevésbé ingatlanfókuszú nyári időszaknak köszönhetően egy gyengébb harmadik, majd egy ismét erősödő negyedik negyedév követhet. Az egyik szakember a járvány hatásaként a következő években a tranzakciók számának növekedésére számít, ami többek között a megváltozott lakáshasználati szokások (otthoni munka) mentén, az otthonok funkcióbővítésével magyarázható.

Lakásfejlesztések

Az új lakások iránti kereslet emelkedésének hatására az első negyedév kapcsán egy moderált áremelkedési időszakról beszélhetünk, ugyanakkor 2021. áprilisban már emelkedés volt tapasztalható az építési költségekben. Emellett a kínálat ismét lemaradásban van a kereslethez képest, ami emelheti az árnövekedés ütemét. Előretekintve költségoldalon további nyomást helyez az árakra az állami és uniós forrásokból megvalósított beruházások elindulása. Összességében 2021 második felében jelentősebb árnövekedést várnak a szakemberek az új lakásoknál, ami az újonnan indított projektek esetén lesz leginkább megfigyelhető.

Egy társasház megépítése az első gondolattól az átadásig 3–4 évet vesz igénybe, ami miatt az újlakás-kínálat tehetetlensége nagy, a hirtelen keresletbővülésre és -csökkenésre sem tud rugalmasan reagálni. A családiház- és társasházi lakásépítések korábban látott 3:1 aránya 2015 óta 1:1-re egyenlítődött, így a szakemberek szerint több családi háznak kellene épülnie. A hosszú távú tervezést nem támogatja az 5 százalékos áfa mellett beszerezhető építési engedélyek 2022. év végi határideje. A lakásfejlesztők az új lakások értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfa ismételten ideiglenes hatálya kapcsán felhívták a figyelmet a kedvezőtlen hatásokra is. Az építési engedély-beszerzési roham elindult, ami a vélemények szerint 2021. év végéig fog tartani, mert az engedélyek megszerzéséig tartó előkészítési időszak egy társasházi fejlesztésnél legalább egy évet vesz igénybe. Egy 2021. év végénél később felmerülő társasházi projektötletből 2022. év végére kis eséllyel lesz építési engedély.

A szakemberek véleménye szerint a 2021-es projektötletekkel és előkészítési munkákkal 2022. év végéig körülbelül 35 ezer lakás építési engedélyét lehet megszerezni. E lakásokat 2026. év végéig lehet majd megépíteni, ami egyenletes elosztást feltételezve, éves szinten 7 ezer lakás átadását teszi lehetővé 5 százalékos áfa mellett. Ez egy nagyon alacsony mennyiség, vagyis a kedvezményes áfa az ideiglenes hatálya miatt nem lesz képes érdemi mennyiséggel növelni az újlakás-kínálatot. Továbbá a korlátozott időszak végével az 5 százalék mellett épülő projektek és a rozsdaövezeti kedvezmény nem fogják támogatni a 27 százalékos áfa piacának felfutását. A szakemberek véleménye, hogy az 5 és 27 százalékos lakások piaca tartósan nem tud egymás mellett fennmaradni. Korábban azért indultak az 5 százalékos projektek mellett már 27 százalékosak is, mert mindenki az előbbiek fokozatos kifutására számított. Piaci szereplők javaslata szerint az új lakások áfakulcsát tartósan csökkenteni kell, az 5 százalékos vagy a korábbiakban is felvetett 5+4 százalékos szintre.

A fejlesztők a következő 5–6 évben fejlesztendő telkeiket most akarják megvásárolni egy szűkös telekkínálatból, ami a telekárak növekedését eredményezi. A növekvő telekárak beépülnek a lakásárakba, továbbá a kapacitásokért a lakásépítések mellett már az otthonfelújítási programban résztvevők is versenyeznek, ami az anyagok és munkadíjak árára szintén növelő hatást fejt ki. A rövid időszakra érvényes 5 százalékos áfa így egyes szakértők szerint drágíthatja a lakáspiacot. Mindemellett, az anticiklikus gazdaságösztönzés elvéből kiindulva, volt olyan vélemény is, amely szerint a kedvezményes áfa ideiglenes hatálya koncentrált és jelentős lökést ad a lakáspiacon és építőiparon keresztül a gazdaságnak, ami jelen helyzetben kedvezőbb hatással jár, mint a hosszú távon érvényes 5 százalékos áfakulcs.

A piaci szereplők a rozsdaövezeti fejlesztések részletszabályainak kialakítását és közzétételét szorgalmazták. Kiemelték ugyanakkor, hogy e fejlesztéseknek az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa mellett nincs addicionális támogatottsága, aminek kapcsán felmerült az a javaslat, hogy rozsdaövezeti projektek esetében is visszaigényelhető legyen az 5 százalékos áfa.

Finanszírozás

Az otthonteremtési intézkedések keresletélénkítő hatásának köszönhetően a lakásfejlesztések banki finanszírozását érintette legkevésbé az elmúlt év. Az 5 százalékos lakásáfa ideiglenes visszaállításával ráadásul a kereslet és a kíná lat egyensúlyban lehet az elkövetkező években, ami finanszírozási oldalról kedvező. Az MNB 2021 elején kiadott lakásprojekt-finanszírozási ajánlása kapcsán az egyik LITT-tag megállapította, hogy az intézmények nagy része összességében eddig is követte az ajánlásban megfogalmazott elveket. Az ajánlás kapcsán ugyanakkor felmerült, hogy a banki finanszírozással nem rendelkező fejlesztések esetében lenne nagy szükség a vevők által kifizetett összegek védelmét szolgáló szabályozásra. A fejlesztők kiemelték, hogy az NHP Hajrá! kedvező feltételeket kínál a lakásprojektek finanszírozására.

Az épületek energiahatékonysági előírásait szigorító szabályozás hatályba lépése 2022. év közepére tolódott, ami a zöld hiteltermékek elterjedését egyelőre hátráltatja, mivel a jelenleg épülő társasházak energiahatékonysági be- sorolása nem éri el a közel nulla energiaigénynek megfelelő „BB” kategóriát. A szakemberek szerint a zöld szemlélet elterjedését az otthonteremtési támogatások energiahatékonyság szerinti differenciálása is segíthetné.

Építőipar

Az építőipari szakemberek üdvözölték az otthonteremtési intézkedéseket, ugyanakkor felhívták a figyelmet a kereslet és kínálat egyensúlyban tartásának fontosságára. Az építőanyagok tekintetében jelentős áremelkedés várható, amelynek letörését a kormányzat alternatív beszerzési források kialakításával tudná segíteni. Az anyagok mellett az építési munkaerőkapacitás is fontos eleme a kínálat támogatásának, amelynek kapcsán elhangzott, hogy a várható építőipari megrendelések teljesítéséhez szükség lesz nem uniós állampolgárságú szakmunkások és mérnökök bevonására és közreműködésére, amit a munkavállalási engedélyek gyors, rugalmas biztosításán keresztül lehetne elősegíteni. A szakképzett munkaerőállomány bővítését emellett még a külföldön dolgozó magyarokat célzó „hazahívó program” folytatása segítheti.

Jelenleg az építőipari munkaerő képzettsége nem megfelelő szintű. Az ingatlanpiaci ciklus alját jelentő 2013–14 évekhez képest 110 ezer emberrel foglalkoztat többet a hazai építőipar. Azonban e bővülés nagy részét a közfoglalkoztatásból átvett munkavállalók teszik ki, akik képzettsége sok esetben a betanított munkás szintjét sem éri el. Emiatt jelentős felnőttképzési és továbbképzési feladat felmerül az építőipari szereplőknél, hogy lépést tudjanak tartani a növekvő megrendelésekkel és az építéstechnika fejlődésével.

Forrás: MNB Lakáspiaci jelentés 2021. május

Hírek archivum