Épületkorszerűsítési programot jelentett be az EU

2020.10.15. Írta:

Az Európai Bizottság tegnap közzétette az épületkorszerűsítési programra vonatkozó stratégiáját, mellyel az épületek energiahatékonyságának javítását kívánja elérni. A Bizottság célja, hogy a következő tíz évben legalább megduplázza a korszerűsítési arányt, és biztosítsa, hogy a felújítások nagyobb energia- és erőforrás-hatékonyságot eredményezzenek.

Ez javítani fogja az épületekben élő és azokat használó emberek életminőségét, csökkenteni fogja Európa üvegházhatásúgáz-kibocsátását, elő fogja mozdítani a digitalizációt, és javulást fog eredményezni az anyagok újrafelhasználása és újrafeldolgozása terén. 2030-ig 35 millió épületet lehetne felújítani, és akár 160 000 zöld munkahely jöhetne létre az építőiparban.

Az uniós energiafogyasztás mintegy 40%-áért és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mintegy 36%-áért az épületek a felelősek. Azonban mivel évente csak 1%-ukat vetik alá energiahatékonysági korszerűsítésnek, a hatékony fellépés elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa 2050-ig klímasemlegessé váljon. Miközben közel 34 millió európai nem engedheti meg magának, hogy fűtse otthonát, az energiahatékony korszerűsítést előmozdító közpolitikák egyszersmind választ adnak az energiaszegénységre, elősegítik az emberek egészségét és jólétét, és hozzájárulnak energiaszámláik csökkentéséhez. A Bizottság a mai napon egy tagállamoknak szóló ajánlást is közzétett az energiaszegénység kezeléséről.

A stratégia az alábbi három területen határoz meg prioritásokat: a fűtés és hűtés dekarbonizációja; az energiaszegénység és a legrosszabb teljesítményt mutató épületek kezelése; valamint a középületek, például iskolák, kórházak és közigazgatási épületek felújítása. A Bizottság javaslata szerint a projekt tervezésétől a finanszírozáson át a megvalósításig húzódó korszerűsítési lánc jelenlegi akadályait le kell bontani egy sor szakpolitikai intézkedéssel, finanszírozási eszközzel és technikai segítségnyújtási eszközzel.

A stratégia a következő kardinális intézkedéseket foglalja magában:

- Szigorúbb szabályozás, szabványok kidolgozása és tájékoztatás az épületek energiahatékonyságáról a köz- és magánszektorbeli felújítások jobb ösztönzése érdekében, ideértve a meglévő épületek energiahatékonyságára vonatkozó kötelező minimumkövetelmények fokozatos bevezetését, az energiahatékonysági tanúsítványokra vonatkozó szabályok aktualizálását, valamint az épületek felújítására vonatkozó követelmények lehetséges kiterjesztését a közszférára;
- Hozzáférhető és jól célzott finanszírozás biztosítása, többek között a Next Generation EU helyreállítási és rezilienciaépítési eszköze keretében induló „Renovate” és „Power Up” kiemelt kezdeményezések, valamint a különböző finanszírozási források kombinálására vonatkozó egyszerűsített szabályok és a magánfinanszírozás sokféle ösztönzése révén;
- A felújítási projektek előkészítéséhez és végrehajtásához szükséges kapacitás növelése, a nemzeti és helyi hatóságoknak nyújtott technikai segítségnyújtástól kezdve az új zöld munkahelyeken dolgozó munkavállalók képzéséig és készségfejlesztéséig;
- A fenntartható építési termékek és szolgáltatások piacának bővítése, beleértve az új anyagok és természetalapú megoldások integrálását, továbbá az építési termékek forgalmazásával, valamint az anyagok újrafelhasználásával és hasznosításával kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát;
- Új európai Bauhaus létrehozása, amely egy külső szakértőkből, köztük tudósokból, építészekből, formatervezőkből, művészekből, tervezőkből és a civil társadalom képviselőiből álló tanácsadó testület által közösen irányított interdiszciplináris projekt. Mostantól 2021 nyaráig a Bizottság teret enged egy széles körű részvételen alapuló, közös alkotási folyamatnak, majd 2022-ben az öt első Bauhaus-központból hálózatot fog építeni a különböző uniós országokban.
- Szomszédságalapú megközelítések kidolgozása a helyi közösségek számára megújuló és digitális megoldások elsajátítása és nulla energiaigényű kerületek létrehozása érdekében, ahol a fogyasztók termelő-fogyasztókká válnak, akik energiát értékesítenek a hálózat számára. A stratégia magában foglal egy megfizethető lakhatási kezdeményezést is 100 kerület számára.

A megújuló energiáról szóló irányelv 2021. júniusi felülvizsgálata során mérlegelni fogják a megújuló energián alapuló fűtésre és hűtésre vonatkozó célkitűzés megerősítését és a megújuló energia minimális szintjének bevezetését az épületekben. A Bizottság azt is meg fogja vizsgálni, hogy az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből (EU ETS) származó bevételek mellett hogyan lehetne felhasználni az uniós költségvetés forrásait az alacsonyabb jövedelmű lakosságot érintő nemzeti energiahatékonysági és -megtakarítási rendszerek finanszírozására. A környezettudatos tervezésre vonatkozó keret tovább lesz fejlesztve annak érdekében, hogy hatékony termékeket biztosítson épületekben történő felhasználásra, és előmozdítsa azok használatát.

A korszerűsítési program azonban nemcsak arról szól, hogy a meglévő épületeket energiahatékonyabbá és klímasemlegesebbé kell tenni. Előmozdíthatja városaink és épített környezetünk nagyszabású átalakulását is. Lehetőséget kínálhat egy olyan ígéretes folyamat elindítására, amely összehangolja a fenntarthatóságot és a stílust. Ahogy azt von der Leyen elnök bejelentette, a Bizottság útjára indítja az új európai Bauhaust egy olyan új európai esztétika kialakítása érdekében, amely a teljesítményt a feltalálói leleményességgel ötvözi. Arra törekszünk, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen az élhető környezet, és egy új, fenntartható jövőben újra egymással összeegyeztethetővé váljon a megfizethetőség és a művészi igényesség.

Forrás és további információ: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_20_1835 

Hírek archivum