A hazai építőanyag gyártói szegmensekben az év első 4 hónapjában csak a  fehér falazati és a szálas hőszigetelőanyagok terén sikerült megtartani 2019 azonos időszakának teljesítményét, a többi területen szinte kivétel nélkül visszaesésre került sor. 15% körüli csökkenést könyveltek el az égetett kerámia tégla gyártók, és hasonló vagy egyes részterületeken ezt meghaladó visszaesés mutatkozott az építőkémia termékeknél is. Növekedést csak a tetőcserepek részpiaca mutatott, ez azonban a számos lezárásra kerülő, még az 5% újlakás-áfa keretében befejeződő projekttel függ össze.

Míg a legtöbb gyártói szegmensben kiugró márciusi forgalom jelentkezett a járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet során, ezek főként olyan előrehozott felhalmozások voltak, amelyeket határozott visszaesés követett áprilisban. A MÉASZ szerint nagy a kockázata egy elhúzódó, kétszámjegyű építésgazdasági visszaesésnek, ezért a MÉASZ a beruházói döntéseket ösztönző intézkedés-csomagot javasolt a szaktárcának annak érdekében, hogy az egyre nagyobb GDP-hozzájárulást adó stratégiai iparág 2019-es teljesítménye minél inkább megközelíthető legyen és a járványhelyzetből kilábalás, valamint a 2021-es magasépítési teljesítmény egyaránt tartós alapokat kapjon.

Azzal együtt, hogy a nagyobb magasépítési projektekben érdekelt piaci szereplők még viszonylag optimisták, jelentős a kockázata annak, hogy SARS-CoV2 járványhelyzet kiváltotta krízis hosszabb távra fog hatni, és hosszabb távra szóló, dominó-jellegű folyamatot vált ki az építőipari értékláncban. A megrendelői, beruházói döntések halasztása mind a vállalatoknál, mind a magánerős beruházóknál az értéklánc egészét vetik vissza, ezért változatlan szabályozás mellett nagy kockázata van az idei kétszámjegyű lassulásnak. Az építésgazdasági lassulás megmutatkozik az országszerte fokozatosan felszabaduló kivitelezői kapacitásokban, az ipari, irodai projekt befejezések és az új projektek száma között növekvő ollóban és egyes nagyprojekteknél a kivitelezési tervek elkészítésének halasztásában. Különös jelentősége van ezért ez időszakban az állami és önkormányzati megrendelések bővítésének és a számos szakipart vonzó lakásépítés és -korszerűsítés előmozdításának.

Fontos és aktuális ezért olyan tartós ösztönzők bevezetése, amelyek a teljes építőipari értéklánc kilábalását segítenék a megrendelői döntések előmozításával, a köztes támogató folyamatok felgyorsításával, hogy a 2019-es építésgazdasági teljesítmény idén is minél jobban megközelíthető legyen. A MÉASZ erőteljes intézkedések elindítását javasolta az építésgazdaságért felelős szaktárcának:

• az újlakás-építésekre nézve a 27% és az 5% közötti áfa közötti különbség visszatérítését (a csok magánerős beruházás mintájára) számlakötelezettség mellett; illetve az 5%-os  újlakás-áfa ismételt beállítását olyan módon, hogy a kedvezmény közvetlenül a tulajdonoshoz jusson;
• a lakóingatlanok energetikai korszerűsítésének ösztönzését, részleges áfa-visszatérítésen és támogatási programokon keresztül;
• a közoktatási, illetve köznevelési és közoktatási intézmények energetikai felújítását (amelyre kedvező lehetőséget teremt az átmeneti zárva tartás és a nyári szünidő, valamint a könnyen megvalósítható távolságtartás);
• állami / közhasznú (nem szociális) bérlakásrendszer elindítását.

A beruházói döntések ösztönzésének hiányában elhúzódó visszaesés következhet be, amelynek jelei az első negyedévben az alacsony projektkezdési értékeken keresztül már megmutatkoztak, így például a márciusi és áprilisi újlakás-építési projektindulások több, mint harmadával csökkentek, és az irodapiac projektkezdési értéke a tavalyi érték törtrészére zsugorodott.  A nemrégiben bejelentett, rozsdaövezetekre vonatkozó 5%-os újlakás- és lakásbérleti áfára vonatkozó döntést a MÉASZ üdvözli, ennek hatása azonban idén még várhatóan nem fog jelentkezni. Az építésgazdaságban az állami beruházások mellett a szálloda- és az ipari-kereskedelmi épület beruházások jelenthetnek rövid távon fontos támaszt.

Forrás és további részletek: MÉASZ