Mindez különösen fájó, amikor az ágazat jelenlegi legnagyobb problémája a kevés megrendelés - mind az állam, mind a magánépíttetők részéről. Koji László szerint az idei évben az állami megrendelések nem fogják fellendíteni az építőipart, és a lakásépítő cégek is nehéz helyzetben maradnak addig, amíg a kamat, a hitelkörnyezet 5 százalék alá nem megy.

Ami a munkaerőhiányt illeti, az a korábbiakhoz hasonlóan most is elsősorban szakmunkás- és mérnökhiány. A z egyik legnagyobb kihívás - mondta az elnök -, hogy a mérnökeinket és a szakmunkásainkat hogyan tartsuk meg. Ez pénzzel, feladattal, képzéssel lehetséges. Koji László szerint legalább 1,5 évet ki kell bírni ahhoz, hogy ismét ugyanannyi szakemberre legyen szükség, mint két évvel ezelőtt.

Mint elmondta: "a legjobb cégek azon is gondolkodnak, hogyan lehet kiváltani a szakmunkást és a mérnököt digitalizációval, technológiai korszerűsítéssel".

A mintegy 370 ezer embert foglalkoztató ágazatban kb. 15-18 ezer az unión kívüli országból érkezett foglalkoztatott, és a megkérdezett foglalkoztatók nagyon elégedettek velük - hallottuk Koji Lászlótól. Ugyanakkor nagyon sok mérnök - miután a munkák elapadása először a tervezőknél jelentkezett, elkezdett külföldre dolgozni, és csak reménykedhetünk, hogy idővel nem fognak családostul kitelepülni. A külföldi  munkavállalók megfelelése, beilleszkedése nem okoz problémát. 

A gond inkább akkor jelentkezik, amikor "jön a külföldi befektető, adott esetben a kínai, török, ázsiai, egyéb befektetők, és ők az összes szükséges erőforrást hozzák magukkal, hozzák az anyagot, hozzák a munkaerőt, hozzák a mérnököt, hozzák a kivitelezői kapacitást, és a hazai szakma pedig hoppon marad” - fogalmazott Koji László. Mi védhetné ezt ki? 

"Ellenőrizni kellene betartják-e az összes vonatkozó jogszabályt, és nem attól olcsóbbak és jobbak, hogy esetleg nem tartják be”. Vagyis, hogy mitől tudnak annyival olcsóbban lenni. "Nem lehetnek attól olcsóbban, hogy a magyar vonatkozó jogszabályokat nem tartják be, akár bérezésben, akár munkavédelmi kérdésben", akár uniós forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező termékek felhasználásával - utalt az elnök.

“A másik lépés pedig az, hogy nem csak az kellene, hogy fontos legyen, hogy jöjjön a pénz külföldről, hanem az állami támogatások fejében bizonyos nagyságrendben a hazai erőforrások, munkaerő-kapacitás igénybevételét százalékosan ki kellene kötni, hogy ne maradjunk ki ebből a piacból. Mindig azt a vádat kapjuk, hogy drágábbak vagyunk, sokkal drágábbak vagyunk, mint ezek a külföldiek. Egy ponton túl nem is tudunk árban velük versenyezni, mert másmilyen bérszínvonalat, másmilyen minőségű anyagokat használunk, mint amik ezekben a létesítményekben beépítésre kerülnek” - magyarázta Koji László.

Koji László elmondta, hogy hallanak konkrét történeteket, de ők nem tesznek feljelentést, viszont nem látják az ellenőrzéseket, úgyhogy csak reménykedhetünk, hogy az illetékes intézmények elvégzik a szükséges vizsgálatokat és megteszik a megfelelő lépéseket, hogy szabályszerű beruházások során biztonságos és jó építmények jönnek létre.

A teljes adás meghallgatható a Spirit FM-en.