tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Az építőipar várja az idősebb szakmunkásokat is Halasinfo

Az építőipar várja az idősebb szakmunkásokat is

Gyorsított, egyszerűsített okj-s képzéssel, hatékonyságnövelő, élőmunkát kiváltó beruházásokkal enyhíthető csak az építőipari munkaerőhiány - állítja az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A Szakszövetség olyan programon dolgozik, amely egyszerre kínál foglalkoztatást és képzést - írja a Napi.hu.

Továbbra is a munkaerőhiány a hazai építőipar legégetőbb gondja: a GKI havonta készülő építőipari bizalmi indexében a termelés bővítését korlátozó tényezők között elsöprő fölénnyel első a szakemberhiány a termelés bővítését korlátozó tényezők sorában.

Ingatlanfejlesztők, építőipari szakmai szervezetek, építtetők egyaránt panaszkodnak, hogy az újra beindult lakáspiacon azért fognak csúszni az átadások, mert nincs elég szakmunkás, hatalmas a kivitelezési kapacitáshiány.

Akkora a szakemberhiány, hogy - sok más szektoroktól eltérően - az építőiparban az idősebb munkavállalók is piacképesek, sőt, egyes területekre, például projektmenedzseri, építésvezetői feladatokra vagy légtechnikai szerelési munkára egyes cégek kifejezetten 50 pluszos munkaerőt keresnek - mondták el a legutóbbi Construmán berendezett munkaerőközvetítő standon.

A nehéz fizikai munkával járó építőipari állásoknál azonban érezhető a munkáltatók óvatossága, hogy vajon az idősebb korosztály hogyan tartja a lépést a fiatalokkal, ám a tapasztalatok szerint működőképesek az olyan vegyes brigádok, amelyekben az idősebbek már fogyatkozó fizikai erejét szakmai tapasztalataikkal pótolják. A Napi.hu által megkérdezett tanácsadók arra számítanak, a még tartózkodó cégeknek is rá kell jönniük előbb-utóbb, hogy az idősebbek bevonása nélkül nem fenntartható a rendszer.

Az ÉVOSZ vezetői megerősítették: az építőiparban egyáltalán nem számít a kor, a cégvezetők minden olyan jelentkezőt - kortól függetlenül - felvesznek, aki képes ellátni a feladatot, csak jöjjön, mivel nemhogy fiatal, hanem ötvenes, hatvanas jelentkezőkkel sincsenek elkényeztetve.

Miért hatékonyabb egy osztrák szakmunkás?

Az összes építőipari szakma hiányszakma, s mivel az építések mintegy 60 százaléka a fővárosban és az agglomerációban koncentrálódik, itt különösen feszítő a kapacitáshiány - számolt be Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Ráadásul nem csak mennyiségi, hanem hatékonysági hiány is kialakult, hiszen ugyanazt a termelési értéket egy osztrák szakmunkás 8, egy magyar pedig 12 óra alatt állítja elő.

Az okokat a munkaszervezési, előkészítési, informatikai különbségekben kell keresni. Az osztrák szakmunkás ugyanis a magyar társánál sokkal magasabb készültségi fokú, az élőmunkát megtakarító anyagokkal és élőmunkát kiváltó eszközökkel, szerszámokkal dolgozik. Magyarországon az elmúlt tíz évben nem sokat fejlesztettek az építőiparban, kevés hatékonyságnövelő beruházás volt, ez pedig meglátszik a különbségen - hangsúlyozza Koji. Véleménye szerint nem lehet tovább halogatni a fejlesztéseket, mert az élőmunkát kiváltó eszközök, gépek és anyagok nélkül még a béremeléssel és a képzési programokkal együtt sem lesz elég szakmunkás a szektorban.

A napról napra erősebb hiány a fizetőképes keresletnél gyorsabb ütemben veri fel az árakat: míg két éve egy szakmunkásnak napi 10 órára nettó 8 ezer forintot, ma 12-15 ezer forintot fizetnek, a betanított munkás két évvel ezelőtti 7 ezer forintja 10-11 ezerre, a segédmunkásé 6 ezerről 8-9 ezerre nőtt - sorolta az aktuális béreket Böröczffy István, az ÉVOSZ kisvállalkozói tagozatának elnöke. Ráadásul a szakmunkáshiány miatt sok cég már nem mer kivitelezési megbízást elvállalni, ezért projektvezetésre, tanácsadásra állnának át többen. Csakhogy az a terület sem problémamentes, kellő számú mérnök híján - ők pedig építésvezetőként a toborzócég szerint 6-800 ezer forintos havi bruttó bérre és sok állásajánlatra számíthatnak.

Gyorsított képzés jöhet

A munkaerőhiány csökkentéséhez a béremelésen és a hatékonyságjavításon túl elengedhetetlen a szakképzés fejlesztése. Emiatt az ÉVOSZ jelenleg egy olyan konstrukción dolgozik, amely amellett, hogy megrövidítheti a szakképesítéshez vezető utat, egyúttal munkát is biztosítana a jelentkezőnek. A munkába állás és a munkában tartás egyaránt cél, ehhez az elméleti képzőközpont funkciót vállaló cégekkel terveznek együttműködni, a programra korhatár nélkül jelentkezhetnek majd az érdeklődők - mondta Koji László.

Az új szakembergárda több lépcsőben alakulhat ki: az elképzelés szerint egy egyszerűsített, két hónapos okj-s képzés lenne az alap, ezt további két hónappal lehetne megfejelni. Első lépésben a programban résztvevő cégek igényei szerinti betanított munkásokat, például betanított kőműveseket képeznének, akikből később szakmunkás lehet, de már a képzés ideje alatt is dolgozhatnának és fizetést kapnának. A program költségeit pedig a tervek szerint állami és uniós források fedeznék - mondta Koji.

Az új kepzési formát a kormányzat akár már ez év őszén bevezetné a kormányzat - tette hozzá Koji László a TLE kérdésére.

Forrás: Napi.hu

A témában cikksorozatunk ezeken a linkeken olvasható:

Hogyan küzdheti le az építőipar a szakemberhiányt?

Hol vannak a jövő építői?

Emelni kell az építőipari szakmák presztízsét

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.