A régi épületek hosszú távú energetikai felújítási stratégiája, az e-mobilitás támogatása, az intelligens épületüzemeltetés és legfőképpen az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális csökkentése áll abban a tervezetben, amely az Európa Tanács jóváhagyására vár. A már élő irányelv módosításainak lényege a szigorúbb energetikai hatékonyság és az építőipar fellendítése Európa-szerte.
A tagállamoknak a jóváhagyás után húsz hónapjuk lesz majd arra, hogy a nemzeti jogba ültessék át az irányelv új elemeit. Az új szabályozás révén okosabbá és energetikailag hatékonyabbá válnak az épületek, így pénz takarítható meg, munkahelyek jönnek létre a felújítási és a kivitelezési szektorban.
Az EPBD az első azon nyolc előterjesztés közül, amelyek a Tiszta energia csomagban láttak napvilágot 2016 novemberében – idézte fel az Európai Bizottság a honlapján közzétett dokumentumban. A direktívában foglalt változtatás a legnagyobb európai energiafogyasztó szektorban, az épületenergetikában rejlő hatalmas hatékonysági potenciállal számol.
A jogszabály elhárítja az akadályokat az alacsony és a nulla kibocsátású épületek kivitelezése elől, így segítve a cél elérését, hogy az unióban 2050-re kibocsátás nélkül üzemeljenek az épületek. Emellett ösztönzi az infokommunikációs és okostechnológiai megoldások – így az automatizálás vagy az irányítási rendszerek – használatát az épületek hatékony működtetése érdekében.
Igaz, a bizottsági javaslatnál kisebb mértékben, de az irányelv támogatja az e-mobilitáshoz szükséges infrastruktúra kiépítését az egyes épületekben. Emellett viszont bemutat egy újdonságot is: az intelligens készenállási mutatóval (smart readiness indicator) fel lehet mérni, hogy az adott épület mennyire képes használni az új technológiákat és elektronikus rendszereket, amelyekkel a felhasználók igényeihez igazodhat, továbbá optimalizálhatja a működését és a kapcsolatát a villamos hálózattal.
Hosszú távú felújítási stratégia
A régi épületekre vonatkozóan az irányelv hosszú távú felújítási stratégiát fogalmaz meg, emellett ösztönzi az állami és a magánberuházásokat is. Lényeges, hogy a jogszabály felveszi a harcot az energiaszegénységgel és a régi épületek felújításával szeretné a háztartások energiaszámláinak csökkentését elérni.
Az Európai Bizottság célja a direktívával elérni többek között azt, hogy legalább negyven százalékkal csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ra úgy, hogy ezzel párhuzamosan az unió gazdasága is megújuljon, új munkahelyekkel és az európai állampolgárok életszínvonalának növekedésével.
Mindezek érdekében a bizottság három fő célt fogalmazott meg: az energiahatékonyságot tenni a legfontosabb szemponttá, a megújuló energiaforrások hasznosítása terén világelsővé válni és a felhasználóknak igazságos szolgáltatást nyújtani.
Az unióban a végső energiafelhasználás negyven százalékáért felelős az épületállomány, amelynek 75 százaléka rossz energiahatékonysággal üzemel. Mindössze 0,4-1,2 százalékukat újítják fel évente, vagyis az energiamegtakarítás szempontjából hatalmas potenciál rejlik a szektorban.
Az építőipar az EU-s GDP kilenc százalékát teszi ki, mintegy 18 millió közvetlen munkahellyel. E számoknak megközelítőleg kétszeresét kapjuk, ha ide számítjuk az (energetikai) felújítási, átalakítási iparágat is, a kis- és középvállalkozások pedig több mint hetvenszázalékos aránnyal vesznek részt Európa-szerte az építőiparban.
A felújításokhoz jelentős előzetes befektetés szükséges, a direktíva mellett pedig olyan eszközök is elérhetők, amelyek lehetővé teszik a beruházások fellendítését. A dokumentum ezzel kapcsolatban megemlíti az Okos finanszírozás az okos épületekért (Smart Finance for Smart Buildings Initiative) EU-s kezdeményezést, valamint a kibővített Európai stratégiai beruházási alapot.
Forrás: EMHI, Magyar Idők
