tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

  • 14 márc. Tovább nőtt a lakásépítési kedv az év elején
    Továbbra is fokozott lakásépítési kedv jellemzi a piacot: idén januárban 7 százalékkal több lakás megépítésére adtak ki engedélyt, mint egy évvel korábban. 2017 januárjához képest…
  • 11 márc. Eddig csak rész-siker a csok
    A három év alatt megvalósult lakáspiaci tranzakciók értékének mindössze 3,5 százalékát tette ki a csok-támogatás - derül ki egy, a Magyar Nemzeti Bank honlapján megjelent…
  • 08 márc. A nők nagyobb szerepet vállalnak az ingatlannal kapcsolatos dötnésekben
    A háztartásokat érintő ingatlan- és pénzügyeket érintő döntésekből Magyarországon nagyobb részt vállalnak a nők, mint a férfiak, a munkahelyükön azonban mégis kevesebb jövedelemmel kell beérniük…
  • 04 márc. Már mindenki a fix lakáshitelt választja
    Az OTP Bank legfrissebb éves jelentése szerint a fix kamatozású lakáshitelek aránya a beérkező igénylések 96 százalékát tették ki tavaly.
  • 27 febr. Rengeteg építkezés kezdődött tavaly
    2018 rekord évet jelentett a hazai építőiparban, összességében több mint 2400 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés értéke – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.…
  • 07 febr. Rengeteg az új építőipari vállalkozás
    Egy év alatt több mint 5000 új cég alakult az építőiparban - írja az Opten közleménye. Leggyorsabban az egyéni vállalkozók száma nő.
  • 04 febr. GKI: tovább nőnek a lakásárak az idén
    Az ingatlanpiaci szereplők továbbra is optimisták, derűlátásuk a korábbihoz képest még tovább emelkedett a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, negyedévente publikált ingatlanpiaci felmérése szerint. A lakásárak…
  • 31 jan. Megállíthatatlan a lakások drágulása
    Az MNB 2018 harmadik negyedévére vonatkozó lakásárindexe szerint az árak éves növekedési üteme 20,8 százalékról 23,5 százalékra gyorsult a fővárosban, míg a vidéki városokban 17,3…
  • 23 jan. Nagyon kell a hitel a lakásvásárláshoz a nagyvárosokban
    A lakásárak minden településen jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban Magyarországon, és hitel felvétele nélkül kevés helyen boldogulnak az újépítésű lakást vásárlók. Sokkal többen is vannak,…
  • 18 jan. A hazai építőipar mutatja a legnagyobb növekedést Európában
    Tavaly novemberben az előző hónaphoz képest csökkent az építőipari termelés az euróövezetben, ugyanakkor az Európai Unióban, valamint ezen belül Magyarországon is emelkedett. 
  • 15 jan. A lakást vásárlók többsége befektető
    A lakást vásárlók több mint fele befektetési céllal vásárolt 2018 év végén a Duna House Barométere szerint. Erős évet zárt a lakáspiac mind az adásvételek…
  • 10 jan. Budapesti lakásárak: rekordnövekedés, de nem rekordmagasság
    A budapesti lakásárak növekedése nemzetközi összehasonlításban a harmadik leggyorsabb volt tavaly a harmadik negyedévben - derül ki a Knight Frank globális lakáspiaci indexéből.
  • 10 jan. Nem kérik az ügyfelek a kockázatos lakáshiteleket
    Nem csökken a hitelfelvételi kedv, egyre tavaly csaknem 800 milliérd foritnyi lakáskölcsönt vettek fel Magyarországon. Túlnyomó többségük már fix törlesztésű, a korábban felvettek több mint…
  • 08 jan. Ez várható a lakásbérleti piacon az idén
    Az előző években elindult építkezések jelentős része fejeződik be 2019-ben, így több mint 20 ezer új lakás átadása várható. Ez jelentős változásokat hozhat az bérleti…
  • 04 jan. Az ingázás nem leányálom, mégis sokan választják
    Sok budapestinek több idejébe kerül a városon belüli munkába járás, mint azoknak, akik két település között ingáznak minden nap - derült ki a Professsion.hu kutatásából.…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A megkezdett társasházi lakásépítési projektek megoszlása A megkezdett társasházi lakásépítési projektek megoszlása EBI Építésaktivitási jelentés 2018.Q2

Fogyóban a lendület a magasépítéseknél

Az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint, a lakásfejlesztők óvatosságát mutatja, hogy már az idei év első félévében jóval kisebb összegben indultak el kivitelezések a lakásszektorban, mint 2017 azonos időszakában.

A hazai építőipar szárnyalása 2018 első felében is folytatódott a 2017-es rekord évet követően - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. 2017 azonos időszakához képest 15 százalékos bővülés volt megfigyelhető folyó áron. Az első negyedév 667 milliárdja után, a második három hónap során 622 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés-mutató.

Bár az építőipar összességében növekedést mutatott, az építési fázisba lépett magasépítési projektek esetében mérséklődés volt tapasztalható. 2018 első felében 550 milliárd forint értékben kezdődtek kivitelezési munkák a magasépítési szektorban.
Az év első hat hónapjában 153 milliárd forintot tett ki a társasházi lakást fejlesztők által elindított építkezések értéke, ami 2017 azonos időszakához képest 34 százalékos csökkenést jelentett.

EBIQ218 1 Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

A már eddig is rekordokat döntögető mélyépítési szektornak azonban még egy fokozattal sikerült nagyobb sebességre kapcsolnia. 2018 első féléve során 740 milliárd forintos összegben indultak el mélyépítési kivitelezési projektek, vagyis az összeg meghaladta az eddigi rekordnak számító 2017-es év mind a két féléves Aktivitás-Kezdés mutatóját, sőt az eddigi legmagasabb értéknek számító 2014 első félévit is sikerült megdöntenie. A bővülés motorját továbbra is az út- és vasútépítések jelentik - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.

Hatalmasak a kérdőjelek a lakásépítéseknél

Bár a kedvezményes lakásáfát már a bevezetésekor meghatározott ideig tervezték érvényben tartani, és a kivezetésének 2020. január 1-i ideje is ismert volt, mégis sokakat sokként ért a nyári bejelentés, hogy a hosszabbítási remények ellenére az előbb említett időponttól ismét 27 százalékra emelkedik az újépítésű lakásokat terhelő áfakulcs.

Már korábbi elemzéseinkben is foglalkoztunk vele, hogy a bizonytalan hosszabbítás miatt a beruházók a 2019 december 31-ig történő befejezésre törekednek. A jelenlegi piaci körülmények, a kivitelezői hiány és építőanyag-hiány azonban jelentősen nehezíti az előbb említett dátum betartását. Az áfa körüli bizonytalanság már a bejelentés előtt is azt vetítette előre, hogy ahogy haladunk előre az időben fokozatosan visszaesés tapasztalható majd az elindított lakásépítési projektek esetében. Ezt a várakozást a társasházi lakásépítésekre vonatkozó második negyedéves Aktivitás-Kezdés mutató csökkenése igazolta is, tehát már a bejelentés előtt kevesebb fejlesztő mert építkezést elindítani. A mostani helyzetben az eddigi áfahosszabbítási remények elszállásával pedig ez fokozattan igaz lehet. Sőt a mostani bejelentéssel akár már meghirdetetett projektek is törlésre kerülhetnek, főként ott, ahol a munkálatok még nem indultak meg, vagy kezdeti fázisban tartanak. Az év hátralévő részében illetve jövőre további visszaesésre lehet számítani az Aktivitás-Kezdés mutató értékében.

A fejlesztések ugyanakkor várhatóan nem állnak le teljesen, hiszen még a válság nehéz éveiben is akadtak beruházások, azok a fejlesztők, akik továbbra is profitábilisan tudják megvalósítani projektjeiket továbbvihetik fejlesztési terveiket. Ezt támaszthatja alá, hogy eddig is voltak olyan fejlesztések melyek várható befejezése ideje már 2019 utánra – vagyis a kedvezményes áfakulcs kivezetését követő időszakra - esett.

EBIQ218 3

Az adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, vagyis a társasházi lakásépítési aktivitás 2008 és 2018 között folyóáron (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

Ahogy említettük a fejlesztők óvatosságát mutatja, hogy már az idei év első félévében is jóval kisebb összegben indultak el kivitelezések a lakásszektorban, mint 2017 azonos időszakában. Az év első hat hónapjában 153 milliárd forintot tett ki a társasházi lakást fejlesztők által elindított építkezések értéke, ami 2017 azonos időszakához képest 34 százalékos csökkenést jelentett, de a már szintén mérsékeltebb számokat mutató második félévhez képest is 17 százalékos visszaesést jelentett. Az első negyedév Aktivitás-Kezdés mutatója 86 milliárd forintot, a második negyedévé pedig 67 milliárd forintot tett ki. ami azt jelenti, hogy a 2017-ben tapasztalt lendület megtörését követően, az indított társasházi beruházások értéke a 2016-os szintre csökkent a második három hónapban.

Az Aktivitás-Befejezés mutató azonban éppen a növekedési szakaszban van, ahogy egyre több korábban elindított társasházi projekt befejezése várható az idei és a következő évben. 2018. első felében 89 milliárd forint összegben fejeződtek be társasházi lakásépítések, ami ugyan alacsonyabb összeget jelentett, mint az előző év második félévében tapasztalt, de 2017 első hat hónapjához képest közel 50 százalékos bővülést jelentett.

EBIQ218 4

Az adott időszakban társasházi lakásépítésre fordított összeg, vagyis a szektor teljesítménye folyóáron, Milliárd forintban (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

Az átmenetileg érvényben lévő új lakásokat érintő lakásáfa miatt beindult építkezések egyre nagyobb sebességre kapcsolnak. Amit jól mutat az építésre fordított összeg folyamatos növekedése, amiben részben természetesen a növekvő építőanyagárak és kivitelezési költségek is szerepet játszhatnak. 2018 első felében már folyóáron 189 milliárd forint értékben zajlottak társasházi lakásépítések hazánkban, míg az előző két félévben 169 és 122 milliárd forint volt ez az összeg. Ez azt is jelenti, hogy 2016 eleje óta, vagyis a kedvezményes lakásáfa bejelentését követő időszakban eddig összesen több mint 620 milliárd forint került elköltésre a különböző társasházi lakásprojektek keretében.

Bár még továbbra is a Közép-Magyarország régióra koncentrálódik a legnagyobb társasházi lakásépítési aktivitás, a terület esetében jelentősen – az országosnál nagyobb mértékben – esett vissza a megkezdett kivitelezési munkák értéke az idei év első felében, a régió részesedése így 60 százalék alá csökkent. Budapest esetében 2017 első 6 hónapjához képest 42 százalékkal csökkent 2018 első félévére a megkezdett kivitelezési munkák összértéke, a tavalyi második félévhez képest pedig 30 százalékos volt a mérséklődés.

EBIQ218 5

A megkezdett társasházi lakásépítési projektek megoszlása (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

A legnagyobb jelenleg futó társasházi lakásépítési projektek továbbra is Budapesten találhatóak, az egyedüli kivételt a már előző jelentésünkben megemlített, 2018 elején indult Cédrus Liget jelenti Szegeden, melynek keretében a tervek szerint több mint 530 lakás épül meg 2019 végéig. Ez egyébként olyan jelentős beruházás, hogy a fővárosban is kevés nagyobb társasházi lakásépítési ütem van nála. Jelenleg a legnagyobb futó fővárosi építkezések közé tartozik a BudaPart első két üteme, amelyben 645 lakás kivitelezése zajlik. A Metrodom Park építés alatt álló fázisaiban közel 640 lakás kivitelezése zajlik, a Metrodom Panoráma projektben pedig 631 lakás áll építés alatt. Szintén a jelenleg futó legnagyobb társasházi építési ütemek közé tartozik a Corvin Átrium kivitelezése, valamint a Sasad Liget most futó 5-ös és 6-os üteme illetve a Budai Bolero Lakópark II. üteme.

A lakásépítések szempontjából nagyon fontos kérdés lehet, hogy a kedvezményes áfakulcs pontosan milyen módon kerül kivezetésre. Nagyon sok projekt várható átadási dátuma esik ugyanis 2019 második felére, amely befejezési időpont a szektort jellemző csúszásokat elnézve könnyen veszélybe kerülhet. De szintén nem tudunk sokat arról, hogy esetleg a családok támogatása kapcsán lehetséges-e egy olyan megoldás, ami kompenzálná az áfakulcs emelkedése miatti jelentős áremelkedést. Amely esetben a fejlesztőknek a megemelkedett árak ellenére sem kellene a legdrasztikusabb keresletvisszaesésre készülniük, és így továbbra is bele mernének vágni projektekbe. De az sem látszik még, hogy az áfakulcs ismételt megemelkedéséből esetleg mennyit hajlandóak lenyelni a beruházók, hogy az így kevésbé emelkedő árakon még legyen kereslet a lakásokra, vagyis továbbra is legyenek fejlesztések a piacon. A kérdőjeleket tehát nem sikerült feloldani a bejelentéssel, sőt azok inkább csak szaporodtak, a kérdések megválaszolása pedig égető lehet a szektor jövője szempontjából.

Közép-Magyarország veszített a sebességéből

Közép-Magyarország részesedése a megkezdett kivitelezési munkákból ugyan a 2018 első féléves eredmények alapján még továbbra is meghaladja a korábbi éveket jellemzőt, ugyanakkor hosszú idő után először mutatott csökkenést. Az első hat hónap során az elindított beruházások 42 százaléka kötődött a területhez. A csökkenés főként a második negyedévben volt jelentős, amikor már csak a kivitelezési munkák 37 százaléka indult el a Közép-Magyarország régióban. Az előző évekhez képest az idei év első hat hónapjában a nyugati régiók jobban teljesítettek, bár ez elsősorban az első negyedévben elindult kivitelezési munkáknak volt köszönhető.

EBIQ218 2A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

Az EBI Építésaktivitási Jelentésről
A kutatás célja: A projektadatbázis rendszeres (negyedévenkénti) feldolgozásának célja, hogy az egyedi építési projektek adataiból olyan aggregátumokat alakítsunk ki, amelyek új információt hordoznak az építési piac szegmenseinek teljesítményéről. A lakásépítést külön, a nem-lakáscélú magasépítést 9, a mélyépítést 8 szegmensre osztva aggregáljuk az egyedi projektadatokat.
A készítők: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az ibuild.info a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.
Az teljes kiadvány megrendelésének feltételeiről és a kutatással kapcsolatos háttérinformációkról az ebi@ibuild.info címre írva kaphat tájékoztatást.

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.