Új konstrukció a Fundamentánál

Statisztikák, elemzések

09 ápr. 1,3 millió családi házzal lehet pályázni az új otthonfelújítási támogatásra
TLE-összeállítás - Számításunk szerint az 1990 előtt épült családi házak közül közel 1,3 millió, a teljes lakásállomány 28 százaléka lehet jogosult a múlt héten bejelentett…
08 ápr. Lakossági várakozások vs. otthonfelújítási támogatás 2024
TLE-közlemény - A 2024. április 5-én bejelentett kormányzati otthonfelújítási támogatás a legtöbb ponton összecseng az igylakunk.hu nem reprezentatív felmérésében összegyűjtött lakossági elvárásokkal, de az is…
04 ápr. Megéri többet fizetni egy kisebb ökológiai lábnyomú ingatlanért
Az ingatlanpiac is jelentősen hozzájárulhat az ökológiai lábnyom csökkentéséhez, ehhez elég lenne a már meglévő tudást, illetve szakértelmet jobb hatásfokkal alkalmazni a mindennapok gyakorlatában –…
02 ápr. Folytatódik a lakáspiaci élénkülés - kiugró értékekkel
Jelentősen - 16 százalékkal - nőtt a kereslet az eladó lakóingatlanok iránt márciusban, míg a kínálat éves összevetésben 8 százalékkal bővült – írja az ingatlan.com. …
12 márc. Lélektani szintet értek el az albérletárak
Megduplázódtak az albérletárak 2015-höz képest idén februárban a KSH-ingatlan.com lakbérindexe alapján. Havi szinten az árak országosan egy, Budapesten 1,1 százalékkal emelkedtek.
23 febr. Nagyon kevés építési projekt indult tavaly
Az utolsó negyedévben sem sikerült javítania a hazai építőipari szektornak, az előző negyedévekhez képest csökkent a megkezdett kivitelezések összértéke, így összességében alacsony számokat hozott 2023.…
22 febr. Mostantól havonta kapunk visszajelzést a lakásépítési ágazat teljesítményéről
Pusztán az, hogy a lakosság nincsen szélsőségesen rossz anyagi helyzetben, még nem elég ahhoz, hogy keresletet támasszon az építési piacon. Ehhez több kell: vagy ösztönzők,…
21 febr. Inkább utazásra, mint lakásfelújításra költetének a magyarok
A magyarok 63 százalékának vannak olyan céljai az idei évre, amihez anyagi forrás szükséges. Akik már konkrét összegben gondolkodnak, azok ideálisan mintegy másfél milliót szeretnének…
20 febr. Kiszámítható állami szerepvállalásra és alacsony hitelkamatokra vár a lakáspiac
TLE-közlemény - 2023-ban 18.647 új lakás épült, 9,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 21.501…
14 febr. A saját lakás a magyarok legfontosabb vagyontárgya
Az európai országok háztartási szektorának vagyoni helyzetét hasonlítja össze a háztartási vagyonfelmérések alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) "A háztartások pénzügyi adatai" címmel megjelentetett elemző…

Új konstrukció a Fundamentánál

2018.10.29. Írta: Párdi Zsófia

Lépéskényszerbe kerültek a lakástakarékpénztárak az ltp-megtakarítások után járó állami támogatás megszüntetésével. A Fundamenta máris új konstrukciót jelentett be, amihez - az mfor.hu információja szerint - már meg is kapták az MNB jóváhagyását.

A Fundamenta új konstrukciója szerint 5 százalékos jóváírást adnak évente egyszer a leendő ügyfeleiknek a befizetések után. A minimális megtakarítási idő a tervek szerint 6 év lesz, melynek végén fix 2,9 százalékos kamattal juthatnak az ügyfelek hitelhez. A maximális havi megtakarítás összege várhatóan 20 ezer forintról 40 ezer forintra fog nőni.

További információ: https://www.penzcentrum.hu/megtakaritas/itt-a-fundamenta-valasza-az-ltp-k-kivereztetesere-van-remeny.1071446.html

Címkék:

Tovább a kategóriában: « Kevesebb lakásépítési projekt indult az első negyedévben Az ingatlanpiaci fellendülés várhatóan töretlen marad »

Vissza a tetejére

Iratkozzon fel hirlevelünkre, és mi heti rendszerességgel küldünk Önnek friss információkat, hogy ne maradjon le semmiről!

Feliratkozáshoz kattintson ide

Hírek archivum

Feliratkozás

Tudta-e?

Az EU-27 népesség negyede (24,9%) élt kölcsönnel vagy jelzáloghitellel terhelt, több mint kétötöde (45,1%) pedig nem terhelt saját tulajdonú otthonban. (2018)

1990 után épült a magyar lakások 16%-a (2011).

2020-ban a magyar lakosság 32%-a lakott lakásban, a többiek családi házban, sorházban stb. (Eurostat)

2010 óta Magyarországon a lakóingatlanok árai a kétszeresükre nőttek, míg a bérleti díjak ezalatt több mint 40%-kal lettek magasabbak. (Eurostat)

2021-ben Magyarországon közel 500 ezer ember él egyszobás lakásban.

2020-ban a magyar lakosság 8,7%-a lakott bérlakásban, 91,3%-a pedig saját lakásában. Az arány 2018-ban 14-86% volt. (Eurostat)

Az EU-27 egészét tekintve 2018-ban a népesség 4,3%-a szenvedett súlyosan elégtelen lakáskörülményektől. (Eurostat)

2018-ban az EU-27 országa közül a zsúfoltsági ráta Romániában volt a legmagasabb (46,3%). (Eurostat)

2018-ban az EU-27 népességének 9,6%-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló jövedelmének legalább 40%-át lakhatásra költötte. (Eurostat)

2018-ban az EU-27 polgárainak több mint 17,1%-a zsúfolt lakásban élt. (Eurostat)

Svájcban a bérlők aránya magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők arányánál: a népességnek kb. 57,5%-a bérlő. (2018)

A lakások 93,4 százalékában van vezetékes vízöblítéses WC (2021).

A lakások 96,8 százalékában van vezetékes víz (2021).

A lakások 93,8 százalékában van fürdőszoba (2021).

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 40-45 ezer db lakást kellene építeni. (Lakásszám: 4,5 millió/2021)

2021-ben Magyarországon száz szobára átlagosan 79 lakó jut.

2018-ban a teljes lakosság 9,6%-a, mintegy 946 ezer ember élt a jövedelmének 40%-át meghaladó lakásköltségekkel rendelkező háztartásban. (Eurostat)

2000 és 2020 között több mint 400 ezerrel nőtt a lakásállomány Magyarországon.

2021-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 216 lakó jut (vö. 269/1990).

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a (2011).

Az EU-27 területén tíz emberből hét (70,0%) saját tulajdonú otthonban, kettő (20,8%) piaci áron bérelt ingatlanban, egy (9,3%) pedig kedvezményesen vagy ingyenesen lakott 2018-ban.

Budapesten 2021-ben száz lakott lakásra átlagosan 185 lakó jut. A többi városban 219, a községekben 234.

A piaci áron lakóingatlant bérlők lakhatási terhei 2018-ban a 27 uniós tagállam közül Görögországban voltak a legmagasabbak, a bérlők 83,1%-a számára. (Eurostat)

b. Németországban a népesség 51,4%-a, Romániában 96,4%-a lakott saját tulajdonú lakásban; az uniós átlag 70,0% volt 2018-ban. (Eurostat)

2000 és 2020 között több mint 72 ezerrel csökkent az önkormányzati lakásállomány Magyarországon. (116.721)

Az EU-27 valamennyi tagállamában a népesség több mint fele saját tulajdonú ingatlanban lakott 2018-ban. (Eurostat)

2020-ban a magyar lakosság 19%-a lakott túlzsúfolt otthonban. Az EU-s átlag 17,1% volt 2018-ban. (Eurostat)

A EU-ban az elmúlt 2010 óta összességében 15,3%-kal emelkedtek a lakásárak és 30,9%-kal az albérletek árai. (Eurostat)

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a (2011).

Témák

áfa bérlakások CSOK design energiahatékonyság építészet építőanyag építőipar esemény EU fenntarthatóság fiatalok források korszerűsítés KSH kutatás lakásállomány lakásárak lakásépítés lakásfelújítás lakásfenntartás lakáshitel lakáspiac lakáspolitika lakástámogatás lakhatás otthonteremtés pályázat statisztika szabályozás szakemberek szociális technológia tervezés