tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Nagyon kell a hitel a lakásvásárláshoz a nagyvárosokban Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Nagyon kell a hitel a lakásvásárláshoz a nagyvárosokban

A lakásárak minden településen jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban Magyarországon, és hitel felvétele nélkül kevés helyen boldogulnak az újépítésű lakást vásárlók. Sokkal többen is vannak, akik hitelhez folyamodnának a jövőben lakásvásárlásukhoz: két és fél év alatt 14 százalékkal nőtt az arányuk a K&H biztos jövő indexe szerint.

A K&H kutatása szerint a lakáshitelpiac jövője szempontjából kedvező az is, hogy a harmincéves korosztályban a legmagasabb a lakásvásárlással kacérkodók aránya és 41 százalékuk részben lakáshitelből oldaná meg ezt. A legtöbben Budapestre vagy a fővárosi agglomerációba mennének, a községek kevésbé vonzó célpontot jelentenek.

Az erőteljes emelkedést mutató lakás- és lakáshitelpiac további növekedésének is van alapja, legalábbis mindkettőre lesz kereslet a K&H biztos jövő indexe szerint. Részben azért, mert a 30-59 évesek negyede érdeklődik a lakásvásárlás iránt, 5 százalékuk pedig szinte biztosra veszi, hogy a következő egy évben ingatlant vásárol.

A két és fél évvel ezelőtti szinthez képest pedig most sokkal többen oldanák meg főként hitelből a lakásvásárlást: 2018 harmadik negyedévében a megkérdezettek 56 százaléka a kinézett lakás árát legalább 50 százalékban a lakáshitelből fizetné, szemben a 2016 elején mért 42 százalékkal. Leginkább a 30-as éveikben járók számolnak a hitellel: 41 százalékuk oldaná meg így a vásárlást, míg az 50-esek mindössze 14 százaléka hagyatkozna hitelre. Kizárólag saját forrásból vagy családi segítséggel mindössze 25 százalék tervezi a lakásvásárlást.

A fő célpont: a nagyvárosok

A lakásvásárlást tervezők leginkább a nagyvárosokat vennék célba. Az érintettek 30 százaléka Budapest vagy a fővárosi agglomeráció felé tart. A kisebb vidéki városokba menne a megkérdezettek 28 százaléka, a megyeszékhelyeket pedig 20 százalékuk választaná. A községek ugyanakkor kevésbé kapósak, lakásvásárlásban gondolkodók 13 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy ott telepedjen le. A külföldi lakásvásárlás pedig mindössze a magyarok 1 százalékánál jön szóba.

A K&H biztos jövő indexe azt is megnézte, hogy miért vennének lakást az érintettek. Tízből négyen mondták azt, hogy a meglévő lakásukból mennének másikba, 35 százalékos azoknak az aránya, akik az első lakásukat szeretnék megszerezni. A gyerekek számára a válaszadók 9 százaléka, befektetési céllal pedig 8 százaléka venne lakást. Nyaralót vagy hétvégi házat pedig mindössze 6 százalék tervez vásárolni a következő egy évben.

Kulcsszerepben a harmincévesek

Hozzájárulhat a várható lakáshitelpiaci növekedéshez az is, hogy sokan - 10-ből 4-en - még soha nem vettek fel lakáshitelt és mindössze 31 százalékos a jelenleg lakáshitellel rendelkezők aránya. Tehát sokan fordulhatnak a lakáshitelek felé a következő időszakban. 2018 első kilenc hónapjában 73 milliárd forintot lakáshitelt helyezett ki a K&H, a folyósított lakáshitelek átlagösszege pedig tavaly szeptemberben 10,2 millió forint volt. Az átlagos futamidő 190 hónap, azaz közel 16 év, míg a hitelt felvevők átlagosan 38 évesek.

Érdemes külön kiemelni a harmincéves korosztályt. A kutatás szerint 56 százalékuk mondta azt, hogy eddig nem volt lakáshitele és a körükben a legmagasabb a lakásvásárlási kedv. A 33 százalékuk fontolgatja, hogy éven belül vesz lakást, 11 százalékuk biztosra veszi ugyanezt.

És, akik maradnak

A kutatásból az is kiderül, hogy akik nem terveznek ingatlanvásárlást, 62 százalékuknak megfelel a jelenlegi ingatlanjuk. 25 százalékuk az önerő hiányával magyarázta, hogy miért nem vág bele a vásárlásba, 21 százalék pedig jelenleg is fizet valamilyen lakáshitelt. A válaszadók 19 százaléka a magas lakásárak miatt tett le a másik lakásba való költözésről. A budapestiek körében 27 százalék panaszkodott a drága lakásokra. A válaszadók 11 százaléka abban látja az akadályt, hogy szerinte nem jutna lakáshitelhez, 7-7 százalékuk a megtakarításait más célra szeretné felhasználni, vagy egyelőre nem tudja hol fog élni a jövőben, ezért nem tervezi a lakásvásárlást.
a biztos jövő felmérésről
A K&H és a Free Association a biztos jövő felmérés keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A kutatásban 500 fő vett részt. Az adatfelvétel 2018. augusztus 31. és szeptember 7. között zajlott.

Forrás: K&H

Hány havi bér kell 50 négyzetméterhez?
Hazánk nagyvárosainak lakásai az utóbbi években őrületes áremelkedésen estek át. Amelyik lakás 2013-ban még 4-6 millió forintba került, ma már 13-16 millió forint is lehet. A munkavállalók többségének ma már egy átlagosnak nevezhető ingatlan megvásárlása is csak álom. A Bankmonitor kiszámolta, hogy a saját településen mennyi ideig kell dolgozni egy helybeli, és meddig egy budapesti lakásért!
A kapott adatokat értékelve elmondható, hogy az utóbbi 1,5 év helyi átlagjövedelmeiből a vizsgált városok lakosai közül toronymagasan a Budapesten, a Szombathelyen és a Budaörsön dolgozók vesznek maguknak legnehezebben lakást, amennyiben lakáshitel felvétele nélkül szeretnék ezt megtenni. Ha csak a munkabérből összegyűjtött pénzből szeretne valaki lakást vásárolni úgy, hogy ezeken a településeken dolgozik, akár 25-35%-kal is nehezebb dolga lehet a más településeken dolgozókhoz képest.
Nagy meglepetésre Sopron, Győr, Kecskemét és Székesfehérvár is csak a középmezőnyben található: habár ezeken a településeken magasak a lakásárak, de az utóbbi években a munkabérek is lekövették az áremelkedés egy részét. Ennek köszönhető, hogy ezeket a városokat nem a dobogó közelében láthatjuk.
Fontos kérdésként szokott felmerülni, hogy a család vagy munkavállalás miatt vidékről Budapestre költözve hány havi jövedelmet lenne szükséges lakásvásárlásra fordítani. Vagyis az utóbbi 1,5 év átlagjövedelmei alapján hány havi jövedelemből sikerülne megvásárolni egy 50 négyzetméteres budapesti lakást.

Egy budapesti lakásvásárlásra sokkal nagyobb esélyük van a pl. Sopronban, Győrben, Kecskeméten, vagy Székesfehérvár dolgozóknak, mint azoknak, akik Esztergomban, Egerben, Pécsett vagy Szegeden dolgoznak.
Míg egy budapesti munkavállaló 110 illetve 188 havi átlagbérét (utóbbi 1,5 év havi átlagbére alapján) kénytelen kifizetni egy 50 négyzetméteres külvárosi illetve belvárosi budapesti lakásra, addig például egy esztergomi munkavállalónak 187 illetve 320 havi átlagbérét kellene erre áldoznia.

A számokból világosan látható, hogy lakáshitel felvétele nélkül a legdrágább városaokban nagyon nehéz lakóingatlant vásárolni.

Forrás - teljes cikk: Bankmonitor

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.