tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Drágul az építőanyag, drágulnak a lakások Pixabay

Drágul az építőanyag, drágulnak a lakások

Áremelkedéssel számolnak az építőanyaggyártók 2019-ben, s ennek, valamint egyéb körülmények miatt is további drágulásra lehet számítani a mind az új-, mind a használtlakás-piacon is.

A Takarék-csoport elemzése szerint a magyar lakáspiacon idén 10 százalékos, Budapesten 10-15 százalékos áremelkedésre lehet számítani, mivel 2019-ben tovább bővül a gazdaság, kedvező a finanszírozási környezet, illetve folyamatosan emelkednek a költségek az új lakások építésénél.

A GDP adatok mellett a lakáspiac keresleti oldalát erősítik a kedvező munkaerőpiaci feltételek is.

2018. január-novemberben a bankok mintegy 800 milliárd forint lakáscélú hitelt helyeztek ki, ez az összeg pedig messze meghaladta a 2017-es év számait. Az alacsony kamatok miatt a szakértők idén sem várnak csökkenést a hitelkihelyezésben. Hozzátették, hogy az állampapír és bankbetét hozamok alacsony szintje miatt idén is többen fordulnak majd az alternatív befektetések irányába, így az ingatlanpiac felé, ahol pusztán az árak több mint 10 százalékos éves növekedése is vonzóvá teszi a befektetést a használt és az újépítésű lakásoknál.

A kínálati oldalon az elemzők megállapították, hogy 2018 első háromnegyed évében csökkent a kiadott lakásépítési engedélyek száma az előző év azonos időszakához képest, ami az elemzők szerint előre vetítheti a lakásépítési piacon a lendület visszaesését.

Az elemzés szerint az újlakáspiacon a 2019-es befejezési idejű építkezések egy része 2020-ra tolódhat. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a következő években elkészülő lakások jelentős részét már értékesítették, a csökkenő újlakás kínálat miatt pedig a vásárlók ismét nagyobb számban fordulhatnak a használt piac felé, emiatt pedig az új építésűek mellett a használt lakásoknál is számolni kell áremelkedéssel.

Az építőanyag gyártók idén 5-10 százalékos áremeléssel számolnak a további dolgozói béremelések, a fuvarozási díjak és az energia árának jelentős növekedése miatt – írja közleményében a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ).

A magyarországi építőanyag gyártás 2019-es trendjeit leginkább a lakóépületek építése, az épületenergetikai felújítások és az ipari-intézményi beruházások alakulása határozza meg. A gyártók az újlakás-építéseknél a 2018-as teljesítményt meghaladó, de lassuló növekedést várnak. Az állami és önkormányzati nagyberuházásoknál pedig arra számítanak, hogy idén is ez a szegmens határozza meg nagy mértékben a kivitelezői kapacitások felosztását.
Ugyanakkor felhívták a figyelmet a lakossági épületenergetikai felújítások viszonylag alacsonyabb arányára is, hiszen ez kulcsfontosságú az építőipari növekedés stabilizálásában, tavaly év végén mégis csökkenést mutatott az előző év azonos időszakához képest. A kialakult helyzet kezelése érdekében fontosnak tartják, hogy a kormány erős ösztönzőket alakítson ki a meglévő lakásállomány felújítására és energetikai korszerűsítésére.
A MÉASZ elnöksége szerint megoldást jelenthetne a részleges áfa-visszatérítés lehetősége az építőanyagra és munkadíjra vonatkozó utólagos számlák bemutatását követően. Ezek a lépések tovább fehérítenék az építőipart és az államháztartásnak is plusz bevételt eredményeznének, az újlakás-építések mellett az épületenergetikai korszerűsítések ösztönzése pedig kiszámítható megrendelés állományt és tervezhetőbb kivitelezői kapacitáskezelést biztosítanának az építőiparnak is - fogalmazott közleményében a szövetség.
A MÉASZ az építőanyag gyártók tavalyi teljesítményéről megjegyezte, hogy a 2018-as évet a szerkezetépítő anyagok iránti erős kereslet határozta meg. Az égetett tégla termékeknél éves szinten mintegy 15 százalékos növekedést értek el az előző évhez képest, míg az égetett kerámia tetőcserepekből 12-13 százalékos volt a növekedés.

A teljes cikk: Realista.hu

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.