tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Rengeteg építkezés kezdődött tavaly EBI Építésaktivitási jelentés 2018 Q4

Rengeteg építkezés kezdődött tavaly

2018 rekord évet jelentett a hazai építőiparban, összességében több mint 2400 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés értéke – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. A hogy a lakásépítések Aktivitás-Kezdés mutatójában azonban visszaesés volt tapasztalható.

2018-ban közel 1400 milliárd forint értékben kezdődtek meg magasépítési kivitelezési munkák hazánkban, mely a 2017-es rekordhoz képest további 4 százalékos bővülést jelentett. A szektor annak ellenére teljesített ilyen jól, hogy a lakásépítések Aktivitás-Kezdés mutatója visszaesett, ezt ugyanis ellensúlyozta az induló, nem lakáscélú magasépítési kivitelezési projektek 2017 utáni, ismételt csúcsdöntése.

A társasházi lakásépítések Aktivitás-Kezdés mutatójának értéke 342 milliárd forintot tett ki tavaly, míg 2017-ben a megkezdett beruházások értéke 432 milliárd forint volt. Növekedett ugyanakkor a befejezett társasházi lakásépítések volumene, a csúszások hatására azonban kisebb mértékben, mint a várt. Végül valamivel több, mint 220 milliárd forint összegben készültek el lakások.

A második félévben fogyott a lendület

Bár 2018 összességében rekord évet jelentett a hazai építőiparban, hiszen soha ilyen összegben nem kezdődtek meg kivitelezési munkák Magyarországon, mint tavaly, az év második felében csökkent a lendület. A teljes, éves több mint 2400 milliárd forintnyi Aktivitás-Kezdésből csak 953 milliárdot tett ki a második félévre jutó, bár azt hozzá kell tenni, hogy a második félév, illetve a negyedik negyedév hagyományosan gyengébb számokat hoz. 2018 második félévi Aktivitás-Kezdési rátája - az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint - 21 százalékkal volt alacsonyabb a 2017 azonos hónapjait jellemzőnél, ugyanakkor a korábbi évek július-december közötti időszakához képest továbbra is erősnek számított.

EBIQ418 1.abra

2017-hez képest 2018-ra valamelyest ugyan csökkent Közép-Magyarország részesedése a megkezdett kivitelezési munkákból, de továbbra is jóval magasabb arányban indultak meg itt építkezések, mint a korábbi években. 2014-2017 között ugyanis a terület részesedése az Aktivitás-Kezdésből 37 százalékos volt szemben a tavalyi 42 százalékkal. Az országban tehát továbbra is egyenlőtlenül indulnak el építési munkák.

EBIQ418 2.abra

Csökkenő lakásépítési kedv

A tavalyi utolsó negyedév számos újdonságot hozott a lakáspiacnak a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs sorsához kapcsolódóan. A kedvezményes kulcs ugyan megszűnik 2019. december 31.-e után, azonban a 2018. november 1.-jén jogerős építési engedéllyel rendelkező projektek esetében még lehet majd alkalmazni a 2023-ig történő értékesítéseknél. Az új szabály nagy könnyebbséget jelent a már futó beruházások számára; nem kell a házakat mindenképpen az idén befejezni, hanem az átadás áttolódhat 2020-ra is. Azon fejlesztők is örülhetnek az új szabályoknak, akiknek volt ugyan építési engedéllyel rendelkező projektje, azt azonban még nem indították el. A többieknek azonban már a 27 százalékos áfakulccsal kell majd számolniuk az értékesítés során, mely jelentősen visszavetheti az építési kedvet. Ekkora áremelkedést ugyanis nem lesz könnyű érvényesíteni a lakásárakban, miközben még akár a kedvezményes, 5 százalékos áfakulccsal is lesznek a piacon projektek. Nagy kérdés, hogy a fejlesztők a profitkalkulációk alapján a plusz 21 százalékos teherből mennyit lesznek képesek majd átvállalni.

Az már látszik, hogy 2018-ban csökkent az elindult társasházi lakásépítések volumene, az Aktivitás-Kezdés mutató értéke 342 milliárd forintot tett ki az ibuild.info adatbázis alapján, míg 2017-ben a legalább 4 lakást tartalmazó beruházások esetében 432 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezések. 2018 utolsó negyedévében az Aktivitás-Kezdés mutató értéke 75 milliárd forintra rúgott, mely a legalacsonyabb értéket jelentette 2017 eleje óta, ugyanakkor továbbra is magasabbnak bizonyult, mint a 2016 azonos időszakában mért.

2017-hez képest jelentősen növekedett a befejezett társasházi lakásépítések volumene, a csúszások hatására azonban kisebb mértékben, mint a várt. Végül valamivel több, mint 220 milliárd forint értékben készültek el társasházi projektekben lakások. 2019-re a lakásépítési Aktivitás-Befejezés mutató értéke ennél is magasabb lehet, megközelítheti az 560 milliárd forintot is. Ugyanakkor ezeknél a folyamatban lévő projekteknél is lehet csúszásokra számítani, ráadásul a kedvezményes áfaszabályok változása is lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy kényelmesebben fejezzék be projektjeiket, így több, jelenleg még 2019-es befejezési dátumú beruházás tényleges átadása tolódhat át 2020-ra.

EBIQ418 3.abra

Az építési fázisba lépett társasházi projektek összvolumenét tekintve még nagyobb a területi egyenlőtlenség, mint az építőipar egészét nézve, a társasházi építések 65 százaléka Közép-Magyarországon vette kezdetét tavaly. Bár a 2017-es közel 70 százalékkal szemben így csökkent a terület részesedése, a 2014-2017-es időszakot jellemző 62 százalékhoz képest azonban így is magasabbnak számított.

EBIQ418 4.abra

Emelkedő pályán a nem lakáscélú magasépítések

2018-ban közel 1400 milliárd forint értékben kezdődtek meg magasépítési kivitelezési munkák hazánkban, mely a 2017-es rekordhoz képest további 4 százalékos bővülést jelentett. A szektor annak ellenére teljesített ilyen jól, hogy a lakásépítések Aktivitás-Kezdés mutatójában nagyon jelentős, több mint 20 százalékos visszaesés volt tapasztalható 2018-ban az előző évhez képest, a visszaesést ugyanis ellensúlyozta az induló, nem lakáscélú magasépítési kivitelezési projektek 2017 utáni ismételt csúcsdöntése, a korábbi szinthez képest is 17 százalékos növekedést produkálva. A nem lakáscélú magasépítések féléves Aktivitás-Kezdés mutatója 2017-től kezdődően folyamatosan emelkedik, a 2018 július és december közötti időszakban már közel 538 milliárd forint értékben indultak meg építkezések a szektorban.

Továbbra is feljövőben vannak a szállodaépítések hazánkban. A turisztikai ágazat erősödése úgy tűnik több fejlesztőt is beruházás indítására sarkallt. Már 2017-ben is növekvő Aktivitás-Kezdés számokról lehetett beszámolni, a növekedés pedig 2018-ban is tovább folytatódott. A tavalyi évben összesen 44 milliárd forint értékben indultak meg szálloda-kivitelezési munkák hazánkban, mely 6 százalékkal volt magasabb, mint az egy évvel korábbi, 8 éves rekordnak számító összeg

Már 2017-ben is kiugró növekedés volt tapasztalható az oktatási és kutatás-fejlesztési célú építőipari beruházások esetében, de a növekedés 2018-ban is folytatódott. A tavalyi évben összesen 118 milliárd forint értékben indultak meg kivitelezési munkák a szektorban az ibuild.info projektadatbázis szerint, mely az előző évhez képest további 19 százalékos növekedést jelentett.

Nincs újabb rekord a mélyépítéseknél

Bár 2018 első felében eddig még soha nem látott összegben indultak el mélyépítési kivitelezési projektek hazánkban, a második félév jóval szerényebb Aktivitás-Kezdést hozott az egy évvel korábbinál, így ha nem is sokkal, de elmaradt a 2017-es rekord értéktől a 2018-as. 1021 milliárd forint értében léptek építési fázisba mélyépítési projektek az egy évvel korábbi 1025 milliárd forinthoz képest. A második félév Aktivitás-Kezdés mutatója bár szerényebb volt az előző évinél, de így is magasabb szinten állt, mint a 2014-2016-os időszakot jellemző összegek.

Az EBI Építésaktivitási Jelentésről
A kutatás célja: A projektadatbázis rendszeres (negyedévenkénti) feldolgozásának célja, hogy az egyedi építési projektek adataiból olyan aggregátumokat alakítsunk ki, amelyek új információt hordoznak az építési piac szegmenseinek teljesítményéről. A lakásépítést külön, a nem-lakáscélú magasépítést 9, a mélyépítést 8 szegmensre osztva aggregáljuk az egyedi projektadatokat.
A készítők: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az ibuild.info a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.
A teljes kiadvány megrendelésének feltételeiről és a kutatással kapcsolatos háttérinformációkról az ebi@ibuild.info címre írva kaphat tájékoztatást.

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.