tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Eddig csak rész-siker a csok Pixabay

Eddig csak rész-siker a csok

A három év alatt megvalósult lakáspiaci tranzakciók értékének mindössze 3,5 százalékát tette ki a csok-támogatás - derül ki egy, a Magyar Nemzeti Bank honlapján megjelent elemzésből. A kedvezménynek köszönhetően eddig 13 ezer új nagycsalád született, az elemzés szerint azonban a csok demográfiai szempontból csak részben nevezhető sikeresnek.

"A Családi Otthonteremtési Kedvezmény 2016 októberétől 2018 decemberéig a három- vagy többgyermekesek számára jelentett nagyösszegű támogatást és kedvezményes hitelfelvételi lehetőséget. Ezzel összhangban a támogatottak száma és a támogatás értéke szerint is a nagycsaládok kaptak lényegi segítséget. Ugyanakkor a program a gyermekvállalás ösztönzésében csak részlegesen töltötte be célját, és a jelenlegi sokgyermekesek életkörülményeinek javításában játszott nagyobb szerepet.
A decemberi módosításokkal és az új demográfiai csomaggal kiegészülve azonban a további gyermekek vállalása is elérhetővé válhat." - állapítja meg a dokumentum.

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) 2015-ben a lakásépítési támogatás („szocpol”) kibővített formájaként jött létre. 2016 februárjában a program fókuszáltabb demográfiai célt kapott, a szabályozáson érdemi változtatások történtek, ezt
követően pedig a CSOK széles körű igénybevétele valósult meg. Ennek egyik elemeként új lakás építésére vagy vásárlására a 3 gyermekes családok megemelt, 10 millió forintos támogatást vehetnek igénybe, amit további 10 millió forint értékben kamattámogatott hitelfelvétel kísérhetett. A kedvezményes hitel maximális összege decemberben a nagycsaládosok számára 15 millió forintra emelkedett, a 10 millió forintos keret pedig elérhetővé vált a kétgyermekesek számára is. A februári kormányzati tájékoztatás kilátásba helyezte, hogy a kedvezményes hitelkonstrukció megemelt összeg mellett használt lakás vásárlása esetén is elérhetővé váljon.

A 2016 eleji módosítástól 2018 végéig 237 milliárd forint értékben összesen 76 ezer támogatásiszerződéskötés valósult meg a program keretén belül. Ez azt jelenti, hogy a három év alatt megvalósult lakáspiaci tranzakciók értékének 3,5 százalékát tette ki a CSOK-támogatás. A támogatott felhasználási célok között új lakás építése vagy vásárlása, használ lakás vásárlása és lakásbővítés szerepel, azonban a bővítési célú támogatás mind volumenében, mind szerződésszám tekintetében marginálisnak nevezhető. Az eddig megkötött szerződések kétharmada használt lakás vásárlása céljából jött létre, egyharmada hasznosult új lakásokban. Ugyanakkor a leszerződött támogatási összeg esetében fordítottak az arányok: a 237 milliárd forint kétharmadát
fordították új lakásra, mivel az elérhető támogatási összegek magasabbak ezen felhasználási cél esetében, mint használt lakás vásárlásakor.

MNB csokelemzés1

A Kopp Mária Intézet elemzése szerint – amely a 2018 májusáig megkötött szerződések adatait vizsgálja – a támogatás igénybevevői döntően a 31-40 év közötti korosztályból kerülnek ki: ide esik a szerződők fele, míg a 30 év alattiak a támogatotti
kör negyedét teszik ki. Bár a szerződéskötések számában területi alapon kiemelkedik Pest megye és Budapest, a kihasználtság a lakónépesség arányában vidéken lényegesen magasabb volt. A legmagasabb népességarányos kihasználtság Győr-MosonSopron, Pest, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket jellemzi.

A CSOK-támogatást házastársak, élettársak és egyedülállók is igénybe vehetik. Az egyszülős háztartások ugyanakkor az összes igénylő csupán mintegy 10 százalékát teszik ki, és a közép-magyarországi régióban jelennek meg koncentráltan. 
A program elsődleges demográfiai célja a családonként három gyermek vállalása. Ezzel összhangban a CSOK támogatást nemcsak a már megszületett gyermekek után lehet igénybe venni, hanem az ún. megelőlegezett CSOK-kal ígéretet is lehet tenni
hosszabb távon több gyermek vállalására. A támogatási szerződések 16 százalékát egy gyermek, 46 százalékát két gyermek, 38 százalékát három vagy több gyermek után igényelték. Volumenalapon azonban ebben a dimenzióban is jelentős eltérés
látható, hiszen a legnagyobb támogatási összeg három vagy több gyermek megléte vagy vállalása esetén érhető el. Ennek hatására a 2016 februárja óta kötött szerződések összegének mindössze 3 százaléka hasznosult egy gyermek, 24 százaléka két
gyermek, és 73 százaléka legalább három gyermek után.

MNB csokelemzés2

A program céljának megfelelően a CSOK elsősorban a sokgyermekesek otthonteremtését támogatja. Az új lakásra irányuló szerződéskötések között felülreprezentáltak a nagycsaládosok: ezen felhasználási célok esetében a szerződők mintegy kétharmada három- vagy több gyermek után vette igénybe a támogatást, míg a használt lakást vásárlók között ez csak az igénylők negyede.

MNB csokelemzés3

A CSOK támogatást azonban nemcsak a már megszületett gyermekek után lehet igénybe venni, hanem az ún. megelőlegezett CSOK-kal ígéretet is lehet tenni hosszabb távon több gyermek vállalására. Ezt a vállalt gyermekek számának függvényében előírt határidőre kell teljesíteni: egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek esetén 8 év, három (vagy több) gyermek esetén 10 év. A Kopp Mária Intézet elemzése szerint az összes szerződéskötés 35 százaléka tartalmaz vállalt gyermeket.
A Pénzügyminisztérium 2018. októberi tájékoztatása szerint 45 ezer gyermeket vállaltak előre a CSOK-felvevők, ami az elmúlt 10 évben születettek számának mintegy 5 százalékát jelenti.

Szintén a Kopp Mária Intézet tájékoztat arról, hogy azon támogatottak közül, akik három gyermek után járó gyermekre vettek fel CSOK-ot, 44 százaléka tartalmazott vállalt gyermeket is – azaz 3 gyermeket vállaló gyermektelenek, 2 gyermeket vállaló
egygyermekesek vagy 1 gyermeket vállaló kétgyermekesek –, nem csak meglévőt. Ez – az arány időbeli változatlanságát feltételezve – közel 13 ezer új nagycsaládot jelent.

Az összes szerződés 21 százalékában egy, 13 százalékában két vállalt gyermek szerepel. A program eddigi szakaszában nem volt jellemző, hogy gyermektelen párok három gyermekre tegyenek vállalást, ez 2018 májusáig mindössze 350 pár esetében fordult elő. Az egygyermekesek 53 százaléka vállalt további gyermeket (ennek 14 százaléka két gyermeket), a kétgyermekesek esetében ez az arány 22 százalék, a háromgyermekesek esetén 3 százalék. A további gyermekek vállalására vonatkozóan településtípus szerint nem látható egyértelmű tendencia: míg az új lakás vásárlása vagy építése kapcsán igényelt támogatások esetében a budapestiek felülreprezentáltak az összes szerződés megoszlásához képest, a használt lakások esetén vállalt gyermekek a községekben jellemzőbbek.

MNB csokelemzés4

A februárban bejelentett demográfia csomag részletszabályainak kidolgozásakor érdemes lehet a CSOK program fent leírt eredményeit figyelembe venni, hiszen az elérhető támogatási összegek és a feltételrendszer behatárolja a program hatókörét és hatással van a potenciális felhasználói kör családtervezési döntéseire. Az eddigi adatokból az a kép rajzolódik ki, hogy a CSOK gyakran a meglévő három- vagy többgyermekes családok támogatását jelentette: hozzájárult a nagycsaládok életkörülményeinek javításához. Emiatt elmondható, hogy a kedvezményes hitel kiterjesztése a kétgyermekesekre szélesebb körben tovább javíthatja a családok jólétét. Demográfiai szempontból ugyanakkor a CSOK csak részben nevezhető sikeresnek. A további gyermekvállalást a fiatal házasoknak nyújtott támogatás, a negyedik gyermek megszületését a személyi jövedelemadó-mentesség segítheti elő.

Forrás: Banai Ádám – Fábián Gergely – Nagy Tamás: Mennyiség vs. minőség – Mit támogat a CSOK? 1. rész

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.