tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

  • 16 ápr. A lakhatásra fordítanak a legtöbbet a középosztálybeli magyar családok
    A középosztály helyzete számos országban romlik, de legalábbis stagnál. Az OECD legutóbbi jelentéséből kiderül, hogy a lakhatás költségei ehhez nagymértékben járulnak hozzá, kiváltképpen hazánkban. A…
  • 16 ápr. A lakásépítések húzzák az építőipart az idén
    A januári kiugró lendület után februárban még erőteljesebben nőtt az építőipar teljesítménye, a termelés 20-30 százalékos növekedése valószínűsíthető az év egészében - kommentálták elemzők a…
  • 05 ápr. Az áremelkedés sem szab határt a lakásvásárlási kedvnek
    Komoly élénkülés látható a lakáspiacon: az első negyedévben országosan 58 százalékkal nőtt az egy eladó lakóingatlanra jutó érdeklődések száma – írja az ingatlan.com. Az előzetes…
  • 02 ápr. Lakásárak: mennyire szakadt szét az ország?
    Óriási eltérések vannak évek óta az országon belül mind a lakásárakban, mind a nettó fizetésekben, de a 2014-ben elindult lakásdrágulás és béremelkedés üteme nem ugyanolyan…
  • 01 ápr. A magyar lakásárak nem érték utol Ausztriát
    A magyar és az osztrák lakáspiac egyik legfőbb különbségét az árak adják. Hiába emelkedtek pár év alatt akár 100 százaléknál is többet egyes városok lakásárai…
  • 29 márc. Csaknem százezren igényeltek eddig csokot
    Négy évvel ezelőtti bevezetése óta több mint 97 ezren igényelték a csokot, vagyis a családi otthonteremtési kedvezményt – írja a Pénzügyminisztérium adatai alapján a 24.hu.…
  • 27 márc. Így nyomta felfelé a fővárosi lakbéreket az airbnb
    Továbbra is erős árfelhajtó hatást gyakorol a fővárosi lakásbérletpiacra a rövid távú lakáskiadás, annak ellenére, hogy jelentősen megnőtt a lakáshotelek kínálata - derül ki az…
  • 25 márc. A legboldogabb város a legdrágább?
    Logikusnak látszik a következtetés: azokon a településeken a legmagasabbak a lakásárak, ahol az emberek leginkább lakni szeretnének, ezek pedig a "legboldogabb" városok. Azonban nem mindig…
  • 22 márc. Nehezen jutnak első lakáshoz a fiatalok
    Az első lakáshoz jutás esélye fontos mutatója az aktuális lakáspolitikának. A dráguló lakások és albérletek miatt ma Magyarországon a legnehezebb helyzetben éppen az első lakásuk…
  • 20 márc. Ki építi fel a lakásokat a csokos családoknak?
    Pörög a lakáspiac, és a legújabb családtámogatási intézkedések következtében még többen tervezhetnek lakásvásárlást, -építést, lakásbővítést, esetleg felújítást, korszerűsítést. Ehhez nemcsak pénzügyi segítségre, hanem építőipari munkáskezekre…
  • 19 márc. A többgyermekeseknek áll a lakáspiac
    A gyermekvállalást tervező családok a feltételek teljesítése esetén akár több 10 millió forintos összeget fordíthatnak lakásvásárlásra a család- és lakástámogatási rendszer új megoldásainak köszönhetően. A telekpiacot…
  • 18 márc. Rengeteg lakás készülhet el idén, mégis egyre drágábbak
    Jelenleg mintegy 40 ezer lakás áll kivitelezés alatt, s ez a mennyiség körülbelül 2-2,5 év alatt készülhet el – mondta Koji László, az Építési Vállalkozók…
  • 14 márc. Tovább nőtt a lakásépítési kedv az év elején
    Továbbra is fokozott lakásépítési kedv jellemzi a piacot: idén januárban 7 százalékkal több lakás megépítésére adtak ki engedélyt, mint egy évvel korábban. 2017 januárjához képest…
  • 11 márc. Eddig csak rész-siker a csok
    A három év alatt megvalósult lakáspiaci tranzakciók értékének mindössze 3,5 százalékát tette ki a csok-támogatás - derül ki egy, a Magyar Nemzeti Bank honlapján megjelent…
  • 08 márc. A nők nagyobb szerepet vállalnak az ingatlannal kapcsolatos dötnésekben
    A háztartásokat érintő ingatlan- és pénzügyeket érintő döntésekből Magyarországon nagyobb részt vállalnak a nők, mint a férfiak, a munkahelyükön azonban mégis kevesebb jövedelemmel kell beérniük…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A többgyermekeseknek áll a lakáspiac Párdi Zsófia / igylakunk.hu

A többgyermekeseknek áll a lakáspiac

A gyermekvállalást tervező családok a feltételek teljesítése esetén akár több 10 millió forintos összeget fordíthatnak lakásvásárlásra a család- és lakástámogatási rendszer új megoldásainak köszönhetően. A telekpiacot és a romos házak piacát pedig felrázhatja, hogy megfelelő - már meglévő - alapra is lehet új lakóingatlant építeni CSOK-os támogatásból - derül ki az ingatlan.com a részletes támogatási szabályok megjelenése apropóján készített elemzéséből.

Családok, gyermekek, milliók

Ha például július után egy kétgyermekes családba egy harmadik gyermek érkezik, a feltételek teljesülése esetén maximum 10 millió forintos - egyébként szabad felhasználású - úgynevezett babaváró hitelt kaphatnak, amit a harmadik gyermek érkezése után kamatmentesen törleszthetnek. Ha ezt az összeget és a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) keretében elérhető további támogatásokat használt lakás vásárlására fordítják, akkor 6,2 millió forint vissza nem térítendő összeget és 11 millió forint szintén kedvezményes lakáshitelt kaphatnak. Azaz a meglévő forrásokon túl összesen 27,2 millió forintot fordíthatnak a vásárlásra. Ha pedig a harmadik gyerek érkezésekor új lakásba vagy házba költöznének, akkor ugyanez a család 35 millió forintot kaphat, amiből csak 21 milliót kell visszafizetni.

Új szabály az alapokra

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint van egy másik új eleme a CSOK-szabályozásnak, amelynek ingatlanpiaci hatása is lehet, és főként a családiház-építésre alkalmas telekpiacot alakíthatják át.

“Az új előírások szerint nem kell feltétlenül teljesen új alapon kezdeni az építkezést, hanem már meglévő alapra is fel lehet húzni az új lakóingatlant, amennyiben az szakértői vélemény szerint megfelelő az építkezésre” - fogalmazott a szakember. Ennek köszönhetően olyan ingatlanok is bekerülhetnek a körbe, amelyeken jelenleg egy megfelelő alapokon lévő, de elbontandó romos ház vagy nyaraló áll.

Mennyibe kerülnek a családi házak és lakások?

Az ingatlan.com elemzése szerint a március közepén érvényes négyzetméterárak szerint Budapesten a 100-120 négyzetméteres családi házak átlagára 47 millió forint volt, a 80-100 négyzetméteres lakásoké pedig 65 millió forintot tett ki. A lakások drágább átlagárát az indokolja, hogy a fővárosi családi ház kínálat főként a peremkerületekben található, ahol alacsonyabbak a négyzetméterérárak. A vidéki nagyvárosok közül Debrecenben a 100-120 négyzetméteres családi házak átlagára 39-46 millió forintnál járt márciusi közepén az ingatlan.com szerint. A 80-100 négyzetméteres lakásokért pedig 34-42 millió forintot kell adni. Szegeden a szóban forgó családi házak átlagosan 45 millió forintba kerültek, a lakásoknál pedig 29-37 millió forint között szóródtak az árak. Győrben a 100-120 négyzetméteres családi házaknál 35-42 millió forint, a 80-100 négyzetméteres lakásoknál pedig 31-39 millió forint volt az átlag.

Balogh László felhívta a figyelmet arra, hogy az új támogatások élénkítik majd a lakáspiaci keresletet és forgalmat, ezek hatása pedig várhatóan a második félévtől kezdve az árakban is megjelenik.

Forrás: ingatlan.com

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.