tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Siófok Siófok wikimedia

Megrohamozták a tópartokat az ingatlanvásárlók

Drasztikusan megnőtt a nyaralók iránt érdeklődők száma a népszerű üdülőhelyeken. A nyaralóvásárlást tervezőknek a jövőben a tavakhoz közeli, a falusi csoknak megfelelő településen az állandó lakóingatlant keresőkkel is fel kell venniük a versenyt.

Túlzás nélkül lerohanták a nyaralók kínálati piacát a leendő vásárlók - ismertette legfrissebb elemzését az ingatlan.com, amely a Balaton és a Velencei-tó melletti települések és az érintett megyékben eladásra kínált lakóingatlanok - lakások, házak és nyaralók - kínálatát és árát vizsgálta több ezer hirdetés adatai alapján.

A Balaton melletti megyék közül Veszprémben 100 százalékos növekedés következett be. Somogyban átlagosan 70 százalékkal többen érdeklődtek egy-egy nyaraló vagy lakóingatlan hirdetésére. A Velencei-tónak helyet adó Fejér megyében pedig 112 százalékkal nőtt a kereslet. Gárdonyban négyzetméterenként 389 ezer forintot, Balatonfüreden 600 ezer forintot, Siófokon pedig 478 ezer forintot kérnek átlagosan a nyaralókért.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, hogy a nyaralóingatlanok iránti érdeklődések száma országos átlagban megduplázódott egy hirdetésre vetítve, ráadásul a kereslet újabb támogatást kaphat. “A falusi csok részletei a napokban derültek ki, így még komolyabb hatása nem volt a keresletre, várhatóan az év hátralévő részében azonban az érintett településeket felértékelheti ez a lépés.” - fogalmazott a szakember. Hozzátette: “A falusi csok országszerte majdnem 2500 települést érint köztük több olyat, ahol már most is nagyon kiugró a kereslet. Balogh László példaként említette Balatonkenesét, Balatonakalit, Balatonszemest, Balatonszepezdet az itteni ingatlanok iránti érdeklődés ugyanis 80-170 százalékkal nőtt éves összevetésben.”

Balatoni körkép

Az ingatlan.com átfogó elemzéséből kiderül, hogy a Balaton északi partján lévő ingatlanokat magában foglaló Veszprém megyében ugyanis az eladó ingatlanok iránti érdeklődők száma egy év alatt több mint 100 százalékkal nőtt. A Balaton északi partján az ingatlanok átlagos négyzetméterára idén április közepén 424 ezer forint volt, ez 28 százalékos drágulást jelent éves szinten. A nyaralókért 374 ezer forintot kértek az eladók négyzetméterenként, ami szintén 28 százalékos áremelkedésnek felel meg. Egy balatonfüredi nyaralónál több mint 600 ezer forint az átlagár, révfülöpi társainál 297 ezer forintot tett ki április közepén.

A Balaton déli partján lévő települések többsége Somogy megyéhez tartozik, ahol a Balatonhoz közeli lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 37 százalékkal 432 ezer forintra nőtt egy év alatt. Az ottani nyaralók pedig 28 százalékos drágulást produkáltak, így az ingatlan.com adatai szerint április közepén 406 ezer forint volt az átlag a kínálati piacon. A népszerű települések közül a siófoki nyaralókat 478 ezer, a balatonföldváriakat 471 ezer, a balatonlelleieket pedig 454 ezer forintért hirdették négyzetméterenként.

Az elemzés szerint a harmadik Balatonnal határos megyében, Zalában lakóingatlanok átlagos négyzetméterára a többiekhez képest szolidabban, 16 százalékkal 297 ezer forintra nőtt, ezen belül a megyében található nyaralóknál mindössze 2 százalékkal 190 ezer forintra emelkedtek az árak. Ugyanakkor a Zala megyéhez tartozó Keszthelyen óriási drágulás ment végbe, az ottani nyaralók négyzetméterára 373 ezer forintra emelkedett.

Velencei-tó

A Velencei-tónak helyet adó Fejér megyében szintén nagyon felkapottá vált: 112 százalékkal nőtt a kereslet.

A második legnagyobb magyarországi tónak helyet adó Fejér megyében a lakóingatlanok idén áprilisban 389 ezer forintos négyzetméteráron voltak kaphatók, 40 százalékkal drágábban, mint egy évvel ezelőtt. Az ottani nyaralóknál pedig 28 százalékkal 361 ezer forintra emelkedett az átlagár. A tóparti települések közül Gárdonyban 25 százalékkal négyzetméterenként 377 ezer forintra nőttek az árak.

Forrás: ingatlan.com

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.