Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Új lakástámogatási kedvezményeket sürget az ÉVOSZ

csütörtök, 02 május 2019 13:20 Írta:

Az Építési Vállalkozók Magyarországi Szakszövetsége (ÉVOSZ) helyzetértékelése szerint elégtelen a hazai lakásépítések, lakásfelújítások száma, és ez sürgős megoldást kíván. A megfelelő mennyiség eléréséhez az erre irányuló  kormányzati források bővítésére van szükség - olvasható a szervezet közleményében.

Az ÉVOSZ több javaslatot is tett a kormányzati képviselők felé lakásépítés-lakásfelújítás témájában is. Javaslatait minden év elején, ún. „Súlyponti problémák és megoldási javaslatok” címmel foglalja össze. Ezen javaslati csomagoknak külön fejezete foglalkozik a lakásépítési kérdéskörrel. A lakásgazdálkodás témájában az alábbi problémák és javaslatok fogalmazódtak meg.

Helyzetértékelés

Minden ország nemzeti vagyonának jelentős részét képezi az infrastruktúra és a lakásvagyon. Nem lehet vita tárgya a nemzeti lakásvagyon ezen elemeinek és kiemelten az értékének megőrzése. Ma Magyarországon mintegy 4,2 millió lakás van, és ha elfogadjuk, hogy egy lakásnak legalább száz évig funkcionálnia kell, akkor igaz az, hogy évente legalább 40 ezer lakásnak kellene épülnie. Amennyiben elfogadjuk azt is, hogy legalább 20 évente generálisan nagyfelújításra szorulnak a lakások, akkor elvileg évente legalább 200.000 lakást kellene átfogó, nagy felújításban részesíteni, ami az elmúlt tíz évet nem jellemezte. Magyarországon 2018. évben ezen feladatoknak csak a töredéke teljesült mind az új, mind pedig a felújítandó lakások vonatkozásában, azzal együtt, hogy hétéves mélypontról mozdult el 2014. évben pozitív irányba a piac, és ez a pozitív folyamat jelenleg is tart.

2015. évben 7.612 db új lakás átadására került sor és 120.000 lakás felújítása történt meg. 2016. évben 10.000 új lakás épült, az év végén 35.000 lakás építése volt bejelentve vagy már engedélyezve. 2017. évben mintegy 14.300 új lakás került használatba és 180.000 lakás lett felújítva.

Jelenleg mintegy 35-40 ezer új lakás van kivitelezés alatt, melyből 2019. évben várhatóan 22-24 ezer elkészül, a felújított lakások éves száma nem bővül.

Ma Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem szabályozási kérdések szabnak korlátot, hanem a forráshiány. Ezért az ÉVOSZ javaslatai elsődlegesen a forrás bővítésére irányulnak. A pénzügyi lehetőséget egyszerre kell bővíteni a közösségi (állami) és a magán (lakossági) oldalon.

Napjainkra Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható „lakhatási krízis”. Ennek magyaros változata, a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra a lakhatás minőségére. Nem épül elegendő új lakás és az elkészülteket sem a rászorulók veszik meg jellemzően, hanem a befektetési célú vásárlások a meghatározóak. 2018. évben a Budapesten megvásárolt új építésű lakások 65%-át befektetési céllal vették meg.

A lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál tapasztalható a legmagasabb szintű fekete foglalkoztatás, amit elsődlegesen az írásos szerződések nélküli munkavégzés nagy száma tesz lehetővé. Ez a jelenség rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, ami mindenképp változtatásokat sürget a lakásépítés, lakásfelújítás területén.

Az ÉVOSZ számításai szerint 2018. évben mintegy 300 milliárd forint értékű lehet az a lakásfelújítás, amit szóbeli megállapodást mentén kiviteleznek. Ennek a kivitelezői szolgáltatási ÁFA-tartalma kb. 80 milliárd forint, amit az állami költségvetés nem lát, elesik tőle.

Javaslatok

1. A Kormány által indított lakásépítési, lakástámogatási programok csak akkor hatásosak, ha hosszú, legalább 10 éves időtávon kiszámítható és elegendő forrás van mögötte. Csak ilyen időtávba fér bele a lakossági előtakarékosság, a munkáltató támogatási érdekeltsége, a banki érdekeltség és a költségvetés teherbíró képessége. A programok továbbra is az első új és használt lakás megszerzésére és a meglévők energiatakarékossági és hőszigetelési problémáinak megoldására kell irányuljanak. Emellett kiemelt figyelmet kell hogy kapjanak a CSOK keretében is a felújítások.

2. A meglévő lakásvagyon felújításánál meghatározó az energiatakarékos létesítménykialakítás. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia jó kiindulópont ahhoz, hogy az uniós forrásokra is alapozva lakásfelújítási program készüljön. Ennek a forrásszükségletei ismertek, kialakításra vár a költségterhek ösztönzőbb megosztása a költségvetés és a lakástulajdonosi kör között a családi otthonteremtési kedvezményben nem részesülő lakossági körben is.

3. Javasoljuk, hogy a munkaadó adó- és járulékmentesen adhasson új építésű lakásnál egy munkavállalójának egy alkalommal max. 6 millió forint munkáltatói hitelt/vissza nem térítendő támogatást, felújításnál pedig maximum 3 millió forint összeget.
4. A Parlament és a Kormány 2015. évi intézkedései nagy lendületet adtak az új lakóingatlan építésekhez és egy meghatározott társadalmi rétegnél a meglévő lakóingatlanok felújításához, bővítéséhez is. A továbblépéshez javasoljuk az engedély- vagy bejelentésköteles lakóingatlan felújításoknál a felújítási ÁFA-érték 50%-ának - maximum 3 millió Ft nagyságrendig - számla alapján való visszaigényelhetőségét. A feltételei az átláthatóságot szolgálják.

5. Javasoljuk az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok beindítását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak a felújításával.

6. A meglévő lakásvagyon meghatározó részét képező panellakások lakásminőségének javítása érdekében ki kell dolgozni és el kell indítani egy hosszú távú „Panelprogram”-ot, ami megoldást kínál többek között a felújításhoz szükséges finanszírozásra és átmeneti lakhatásra a felújítás idejére.

7. Sokat javítana a kiszámítható, felelős megrendelő felelősségének erősítéséhez a lakásszövetkezetek, a társasházi tulajdonosi közösségek működésének újraszabályozása, jogállásuk modernizálása.

8. Az új építésű lakóingatlanok 5 éves építményadó-mentességét, illetve -kedvezményének bevezetését javasoljuk, illetve a települési önkormányzatok ilyen irányú kormányzati ösztönzését.

9. Javasoljuk az állami, illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítését és elindítását, ahol az üzemeltetés, a közös költségek és a bérleti díjak megállapítása állami-önkormányzati hatáskörben vannak.

10. Iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztésére és gyártására irányuló innovációs pályázat kiírását javasoljuk az építésgazdaság területén működő vállalkozások részére.

 TLE-vélemény: A TLE is régóta sürgeti egy hósszú távú lakásprogram kialakítását, amely tartalmazza a lakásépítések és lakásfelújítások éves célszámait. 2018-ban 17.681 új lakás épült, de még ez sem érte el a lakásállomány megújításához szükséges évi 40 ezer építés felét sem. 2017-ben népességarányosan Ausztriában több mint négyszer annyi, Lengyelországban háromszor annyi lakás épült, mint Magyarországon.

A használt lakások korszerűsítése és energiahatékony felújítása szintén fontos és sürgető feladat. Ez érinti a családok életminőségét, illetve a nemzeti lakásvagyon minőségi megújítását. (A magyar lakásállomány alig több mint 10 százaléka épült 2000 után. Egyelőre az 1 százalékot sem haladja meg azon lakások száma, amelyek megfelelnek a 2021-től érvényes követelményeknek.)

A TLE továbbra is szükségesnek tartja egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.