tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A családi házak felé billen a mérleg nyelve Szentiváni János / igylakunk.hu

A családi házak felé billen a mérleg nyelve

Habár sok vevő a megvásárolni kívánt ingatlan bizonyos paramétereit illetően gyakran bizonytalan, azt azért általában el tudják dönteni a vásárlás előtt, hogy lakást vagy családi házat szeretnének. Az ingatlanpiaci helyzet azonban megváltozott: a házak a lakásokhoz képest egyre olcsóbbak, ami új szempontot hoz a mérlegelésbe.

Alapvetően élethelyzet kérdése, hogy valaki családi házat vagy lakást szeretne vásárolni. Hiszen a két eltérő kategóriába tartozó ingatlan alapvető paraméterei jelentősen eltérnek. Ilyen például az elhelyezkedés, vagy a méret és a szobaszám. „Tipikus helyzet, amikor a család gyarapodása, kisgyermekekkel való bővülése családi ház vásárlásának irányába tereli a vevőket” - jelezte Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai régiós vezetője.

De persze nagyon sok esetben közrejátszik az is, hogy az emberek egy része ki akar szabadulni a városból: menekül a zajtól, a forgalomtól, a szmogtól. Inkább a zöldebb, “vidékiesebb” környezetet választja, vállalva a családi ház fenntartásával és megközelítésével járó többletterheket és teendőket. A méreten és szobaszámon túl tehát a zöld környezet, a csend, a jobb levegő és életminőség az, ami hívószóként működik a családi házat vásárlók esetében. Ugyanakkor sokak számára az önállóság is fontos tényező, amikor a lakóközösség nem korlátozza vagy épp befolyásolja mindennapi életünket - tette hozzá a szakértő.

Ezzel szemben egy társasházi lakás esetében jóval kisebb ez az önállóság, és a szomszédok is erős korlátozó tényezőt jelentenek a hétköznapok során. Miközben persze előnye az, hogy bár folyamatosan fizetni kell a közös költséget, alapvetően egyszerűbb lehet a közlekedés, olcsóbb a fenntartás és a rezsi is mérsékeltebb a kisebb méret miatt.

Ugyanakkor a döntésnél mindig felmerül az ár kérdése is, mely a legalapvetőbb tényező egy ingatlanvásárlás során. Míg korábban az árkülönbség elég egyértelműen meghatározta, hogy lakást vagy családi házat keresünk az ingatlanpiacon – az előbbi javára –, ez ma már komolyabb dilemmát okozhat a lakásvásárlóknak.

„Ennek oka egyszerű: mára annyira drágák lettek a lakások, hogy egy belvárosi lakás áráért az agglomerációban házat lehet vásárolni” - szögezte le Nagy Andrea, a Balla Ingatlan bel-budai és észak-budai irodáinak szakmai vezetője. „Ennek az eltérő mértékű áremelkedésnek elsősorban az volt az oka, hogy jóval nagyobb a kereslet a lakások iránt” - tette hozzá Lendvainé Pető Zsuzsanna, a Balla Ingatlan XIX. és XX. kerületi irodájának szakmai vezetője. Mint szavaiból kiderült, jelenleg a lakások négyzetméterára körülbelül duplája a házakénak.

Családi házak “fillérekért”

Nagy Andrea is úgy látja, hogy a házak most olcsóbbak és nehezebb őket eladni. Mint fogalmazott, „a piacon nem érte utol magát a családi ház kategória, miközben a lakásoknak elszállt az ára az elmúlt években”. Az ingatlanközvetítő úgy véli, hogy ezzel a ténnyel a vevők jelentős része nincs tisztában, de az is igaz, hogy sokan nem is mernek családi ház vásárlására gondolni.

„Holott azok számára, akik egy lakást meg tudnak venni, ma már reális cél lehet a központtól egy kicsit távolabb elhelyezkedő ház megvásárlása is. Arról nem is beszélve, hogy milyen jó áron meg lehet szerezni mondjuk egy üdülőterületen elhelyezkedő, de átminősíthető házat az agglomerációban” - jegyezte meg.

„Természetesen, ha egy adott kerületen - mondjuk a XI. kerületen - belül vizsgáljuk a lakás- illetve házárakat, akkor azért elég nagy szakadékot láthatunk az árakat tekintve. Ugyanakkor, ha egy XI. kerületi lakás árát egy agglomerációs, mondjuk érdi családi házéval vetjük össze, akkor utóbbi már igencsak versenyképes” - derült ki Nagy Csaba szavaiból

Konkrét példát is említett az ingatlanközvetítő: egy közepes állapotú, kétszobás panellakás ma már 32-35 millió forintba kerül a XI. kerületben, míg ugyanezért az árért Érden - ha nem is a legjobb részén - lehet egy normális, költözhető, lakható családi házat vásárolni. Akadt is olyan vevő az ingatlanközvetítő praxisában az elmúlt hónapokban, aki eladta a panellakását és kiköltözött Érdre, ahol egy minimális ráfordítással - 3-4 millió forintos hitel segítségével - kialakított magának egy élhető családi házat.

Vannak persze gondok is az ezen árkategóriába tartozó házakkal, hiszen mint Nagy Andrea felhívta rá a figyelmet: „jelentős részük a ‘80-as években épült, óriási, befűthetetlen belső terekkel, rossz energetikai tényezőkkel rendelkezik. A kisebb, modernebb, egyszintes, praktikusabb, esetleg újszerű, úgymond minimál házak ára viszont jóval magasabb, és a kínálat is sokkal szerényebb ezekből”.
Az ingatlanközvetítő szerint ez is oka lehet annak, hogy kisebb a kereslet a házak iránt, és óriási a piacon a kínálat a régebben épült, kevésbé jó adottságú családi házakból. Hiszen utóbbiakat korszerűsíteni kell, adott esetben átépíteni, ami sokakat elriaszt, főleg most, amikor elég nehéz kivitelezőt találni.

Mindenesetre azok, akik nem a központi fekvésű ingatlanokat preferálják, és az élhetőbb zöld területeken keresnek otthont, mindenképpen jobban járnak egy családi házzal. Hiszen a legtöbb esetben a belső kerületekben sok millióval drágábban tudnák biztosítani a saját lakhatásukat. „Természetesen a vevői igények változók, de ma okosabb nem lakást, hanem házat vásárolni a külső kerületekben” - foglalta össze a helyzetet Lendvainé Pető Zsuzsanna.

Forrás: Balla Ingatlan

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.