tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Csak az energiahatékonyság jelentős ösztönzésével kerülhető el a klímakatasztrófa Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Csak az energiahatékonyság jelentős ösztönzésével kerülhető el a klímakatasztrófa

Az energiahatékonyság ösztönzése elengedhetetlen része a klímaváltozás hatásai enyhítésének. A lakóingatlanok korszerűsítése is jelentősen hozzá tud ehhez járulni.

A globális szén-dioxid-koncentráció gyorsuló ütemben növekszik légkörben, tavaly elérte a 410 ppm-et. Bár az EU tagállamaiban tavaly sikerült csökkenteni a CO2-kibocsátást, a globális kép tragikus. Ahhoz, hogy 2 °C fok alatt legyen tartható a Föld légkörének felmelegedése, a koncentráció nem haladhatja meg a 450 ppm-t. 

Naponta lehet egyre rémisztőbb adatokat olvasni arról, hogy a fosszilisenergia-felhasználás következtében is növekvő szén-dioxid-koncentráció milyen sebességgel emelkedik a légkörben. Hat évvel ezelőtt, 2013 májusában léptük át CO2 koncentrációban a 400 ppm (part per million CO2)-es szintet, tavaly pedig a 410 ppm-et is sikerült túllépni. Ha viszont azt szeretné az emberiség, hogy 2 Celsius-fok alatt maradjon a globális hőmérséklet emelkedése, akkor a szén-dioxid koncentrációjának 450 ppm alatt kellene maradnia.

A felelősség közös, mindannyiunké: állami – vállalati – egyéni

Az energiahatékonyság javítása nemcsak a fenntartható energiagazdálkodás első lépése, hanem elengedhetetlen annak a klímakatasztrófának a kezelésében is, ami felé egyre nagyobb sebességgel száguldunk. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) készített egy – a globális felmelegedés 2°C alatt tartása érdekében kivitelezhető – forgatókönyvet[1], mely a gazdasági növekedés visszafogása nélkül képes a globális felmelegedés megfékezésére. Ez egy több összetevőből álló mixre alapul, melynek jelentős részét, 44 százalékát az energiahatékonyság javítása adja. A mix fontos összetevői még a megújulók arányának növelése, a nem hatékony szénerőművek leállítása vagy épp a fosszilis energiahordozók állami támogatásának megreformálása.

Ennek megvalósításában minden szereplőnek részt kell vállalnia: az államnak, a vállalati szektornak, és egyéni szinten nekünk is. Lakásunk, házunk energiafogyasztásának csökkentése energetikai korszerűsítéssel nagymértékben hozzá tud ehhez a célhoz járulni. Egy 1970-ben, az akkori építési előírások szerint épült családi ház évente korszerűsítés híján egy négyzetméterre számítva kb. 60 kilogramm CO2-t bocsát ki korszerűsítés híján. Egy 2000-ben épült ház mintegy 40 kilogrammot, míg egy új energetikai előírások szerint épült modern ház ennek töredékét, mindössze 2-3 kilogrammot.

NEKT: szakpolitikai eszköz a klímaváltozás hatásainak enyhítésére

A nemzeti energia- és klímatervek (NEKT) egységes elvek mellett, egységes formában készülnek az Európai Unió tagállamaiban, és tartalmazzák azokat a stratégiai fontosságú dokumentumokat, melyek a fenntartható tagállami klíma- és energiapályát mutatják be 2030-ig. A NEKT-ek rendeltetése az, hogy követhető és számon kérhető módon teljesüljenek az egyes országok, valamint az Európai Unió közös 2030-as célkitűzései.

A napokban nyilvánosságra hozott magyar NEKT-tervezet energiahatékonysági dimenziója most még nem tükrözi sem az IEA által javasolt utat, sem az energiahatékonysági irányelvben is megfogalmazott „Energy Efficiency First” alapelvet.[2] Holott az energia hatékony felhasználásának ösztönzésével csökken az egyes országok energiaintenzitása, azaz növekszik az egységnyi energiával előállított gazdasági teljesítmény és nemzeti termék. Így az egyes nemzetgazdaságok ellenállóbbá válnak, csökken a hosszú távú energiaszükséglet kielégítésének befektetési igénye.

Az American Council for Energy Efficient Economy (ACEEE) két fontos összefüggésre is felhívta korábban a figyelmet. Az első, hogy új áramtermelő kapacitások legolcsóbban nem új erőművekkel, hanem a hatékonyság növelésével biztosíthatók: energiahatékonysági beruházásokkal, megtakarítási intézkedésekkel 1 kWh áram “kitermelése” átlagosan 3 centbe kerül, míg egy erőműben ennek előállítása kétszer-háromszor ennyi. Ehhez hozzáadódik még, hogy az energiahatékonyság növelése révén kevesebb új erőműre van szükség, így jelentősen csökken a környezeti terhelés is[3]. Azaz olcsóbb előbb energia-megtakarítást elérni, majd a csökkentett fogyasztáshoz méretezni az energiatermelést, bármilyen energiaforrásról van is szó.

A másik fontos összefüggés, melyet az ACEEE kiemelt, hogy a megújulók részaránya energiaforrások közötti emelésének szintén egyik legjobb és költséghatékony módszere, ha előbb az összfogyasztást csökkentjük, hiszen ezáltal a szükséges, elvárt megújuló részarány is könnyebben, alacsonyabb költséggel teljesíthető.[4] Emellett javítja a globális életminőséget is (pl. a levegőszennyezés csökkentésével, vagy a jobb, egészségesebb épületek révén). Nem utolsó sorban pedig hozzájárul az egyes országok klímavédelmi céljainak eléréséhez is.

„Európa tagállamai, polgárai számára is egyre világosabb, hogy a klímaváltozás olyan globális probléma, mellyel szemben csak együtt, közös erővel lehet felvenni a küzdelmet. Nem véletlen, hogy a tagállamok jelentős részében megkerülhetetlenné vált az európai parlamenti választások előtt a közös megoldások keresése. Épp ezért fontos tudatosítani: mielőbb orvosolni kell az energiapazarlást, történjen az állami-önkormányzati épületekben, vállalati szinten, vagy az otthonokban. Tudatosítani szükséges, hogy az energiával való takarékos és hatékony bánásmód remek eszköz a klímaváltozás hatásainak enyhítésére is. Így mi is aktívan, öngondoskodó módon tehetünk magunk és családunk jólétéért, környezetünk jobbá tételéért.”- mondta Koritár Zsuzsanna, a MEHI programigazgatója.

[1] IEA Market Report Series: Energy Efficiency 2018
[2] Energy Efficiency First” Principle lényege, hogy előbb csökkenteni kell az energia-felhasználást és utána a már csökkentett fogyasztáshoz méretezni az energiatermelő kapacitásokat.
[3] Energy Efficiency as a Resource
[4] Magyarországon pont ennek ellentéte valósult meg: a lakossági fűtés miatt elvégzett 2017 évi statisztikai korrekciók következtében nem 154, hanem 167 Petajoule megtakarítást kell elérni.

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.