Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Csak az energiahatékonyság jelentős ösztönzésével kerülhető el a klímakatasztrófa

2019.05.13. Írta:

Az energiahatékonyság ösztönzése elengedhetetlen része a klímaváltozás hatásai enyhítésének. A lakóingatlanok korszerűsítése is jelentősen hozzá tud ehhez járulni.

A globális szén-dioxid-koncentráció gyorsuló ütemben növekszik légkörben, tavaly elérte a 410 ppm-et. Bár az EU tagállamaiban tavaly sikerült csökkenteni a CO2-kibocsátást, a globális kép tragikus. Ahhoz, hogy 2 °C fok alatt legyen tartható a Föld légkörének felmelegedése, a koncentráció nem haladhatja meg a 450 ppm-t. 

Naponta lehet egyre rémisztőbb adatokat olvasni arról, hogy a fosszilisenergia-felhasználás következtében is növekvő szén-dioxid-koncentráció milyen sebességgel emelkedik a légkörben. Hat évvel ezelőtt, 2013 májusában léptük át CO2 koncentrációban a 400 ppm (part per million CO2)-es szintet, tavaly pedig a 410 ppm-et is sikerült túllépni. Ha viszont azt szeretné az emberiség, hogy 2 Celsius-fok alatt maradjon a globális hőmérséklet emelkedése, akkor a szén-dioxid koncentrációjának 450 ppm alatt kellene maradnia.

A felelősség közös, mindannyiunké: állami – vállalati – egyéni

Az energiahatékonyság javítása nemcsak a fenntartható energiagazdálkodás első lépése, hanem elengedhetetlen annak a klímakatasztrófának a kezelésében is, ami felé egyre nagyobb sebességgel száguldunk. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) készített egy – a globális felmelegedés 2°C alatt tartása érdekében kivitelezhető – forgatókönyvet[1], mely a gazdasági növekedés visszafogása nélkül képes a globális felmelegedés megfékezésére. Ez egy több összetevőből álló mixre alapul, melynek jelentős részét, 44 százalékát az energiahatékonyság javítása adja. A mix fontos összetevői még a megújulók arányának növelése, a nem hatékony szénerőművek leállítása vagy épp a fosszilis energiahordozók állami támogatásának megreformálása.

Ennek megvalósításában minden szereplőnek részt kell vállalnia: az államnak, a vállalati szektornak, és egyéni szinten nekünk is. Lakásunk, házunk energiafogyasztásának csökkentése energetikai korszerűsítéssel nagymértékben hozzá tud ehhez a célhoz járulni. Egy 1970-ben, az akkori építési előírások szerint épült családi ház évente korszerűsítés híján egy négyzetméterre számítva kb. 60 kilogramm CO2-t bocsát ki korszerűsítés híján. Egy 2000-ben épült ház mintegy 40 kilogrammot, míg egy új energetikai előírások szerint épült modern ház ennek töredékét, mindössze 2-3 kilogrammot.

NEKT: szakpolitikai eszköz a klímaváltozás hatásainak enyhítésére

A nemzeti energia- és klímatervek (NEKT) egységes elvek mellett, egységes formában készülnek az Európai Unió tagállamaiban, és tartalmazzák azokat a stratégiai fontosságú dokumentumokat, melyek a fenntartható tagállami klíma- és energiapályát mutatják be 2030-ig. A NEKT-ek rendeltetése az, hogy követhető és számon kérhető módon teljesüljenek az egyes országok, valamint az Európai Unió közös 2030-as célkitűzései.

A napokban nyilvánosságra hozott magyar NEKT-tervezet energiahatékonysági dimenziója most még nem tükrözi sem az IEA által javasolt utat, sem az energiahatékonysági irányelvben is megfogalmazott „Energy Efficiency First” alapelvet.[2] Holott az energia hatékony felhasználásának ösztönzésével csökken az egyes országok energiaintenzitása, azaz növekszik az egységnyi energiával előállított gazdasági teljesítmény és nemzeti termék. Így az egyes nemzetgazdaságok ellenállóbbá válnak, csökken a hosszú távú energiaszükséglet kielégítésének befektetési igénye.

Az American Council for Energy Efficient Economy (ACEEE) két fontos összefüggésre is felhívta korábban a figyelmet. Az első, hogy új áramtermelő kapacitások legolcsóbban nem új erőművekkel, hanem a hatékonyság növelésével biztosíthatók: energiahatékonysági beruházásokkal, megtakarítási intézkedésekkel 1 kWh áram “kitermelése” átlagosan 3 centbe kerül, míg egy erőműben ennek előállítása kétszer-háromszor ennyi. Ehhez hozzáadódik még, hogy az energiahatékonyság növelése révén kevesebb új erőműre van szükség, így jelentősen csökken a környezeti terhelés is[3]. Azaz olcsóbb előbb energia-megtakarítást elérni, majd a csökkentett fogyasztáshoz méretezni az energiatermelést, bármilyen energiaforrásról van is szó.

A másik fontos összefüggés, melyet az ACEEE kiemelt, hogy a megújulók részaránya energiaforrások közötti emelésének szintén egyik legjobb és költséghatékony módszere, ha előbb az összfogyasztást csökkentjük, hiszen ezáltal a szükséges, elvárt megújuló részarány is könnyebben, alacsonyabb költséggel teljesíthető.[4] Emellett javítja a globális életminőséget is (pl. a levegőszennyezés csökkentésével, vagy a jobb, egészségesebb épületek révén). Nem utolsó sorban pedig hozzájárul az egyes országok klímavédelmi céljainak eléréséhez is.

„Európa tagállamai, polgárai számára is egyre világosabb, hogy a klímaváltozás olyan globális probléma, mellyel szemben csak együtt, közös erővel lehet felvenni a küzdelmet. Nem véletlen, hogy a tagállamok jelentős részében megkerülhetetlenné vált az európai parlamenti választások előtt a közös megoldások keresése. Épp ezért fontos tudatosítani: mielőbb orvosolni kell az energiapazarlást, történjen az állami-önkormányzati épületekben, vállalati szinten, vagy az otthonokban. Tudatosítani szükséges, hogy az energiával való takarékos és hatékony bánásmód remek eszköz a klímaváltozás hatásainak enyhítésére is. Így mi is aktívan, öngondoskodó módon tehetünk magunk és családunk jólétéért, környezetünk jobbá tételéért.”- mondta Koritár Zsuzsanna, a MEHI programigazgatója.

[1] IEA Market Report Series: Energy Efficiency 2018
[2] Energy Efficiency First” Principle lényege, hogy előbb csökkenteni kell az energia-felhasználást és utána a már csökkentett fogyasztáshoz méretezni az energiatermelő kapacitásokat.
[3] Energy Efficiency as a Resource
[4] Magyarországon pont ennek ellentéte valósult meg: a lakossági fűtés miatt elvégzett 2017 évi statisztikai korrekciók következtében nem 154, hanem 167 Petajoule megtakarítást kell elérni.

Hírek archivum