Nyomtatás
Párdi Zsófia / igylakunk.hu

2020-tól érdemben szűkülhet az új lakások kínálata

2019.05.13. Írta:

Élénk kereslet mellett 15,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak 2018-ban, míg Budapesten 22,9 százalékos volt az éves drágulás, ami gyorsabb dinamikát jelent 2017-hez képest. A községekben ugyanakkor csak 2,3 százalékkal mentek feljebb az árak, így tovább nőtt a főváros és a vidék közti árolló - derül ki az MNB legfrissebb lakáspiaci jelentéséből.

2018-ban erős keresleti környezetben folytatódott a hazai lakáspiac élénkülése, ami a lakásárak dinamikus növekedésében és a piaci tranzakciók számának emelkedésében is testet öltött. A hazai lakáspiacon megfigyelhető területi különbségek azonban tovább erősödtek az év folyamán.

2018-ban 15,2 százalékkal emelkedtek országosan a lakásárak az aggregált nominális MNB lakásárindex szerint, ami kissé gyorsabb dinamikát jelent a 2017-ben tapasztalt 14,6 százalékhoz képest. A lakásárak országosan reálértelemben 11,6 százalékkal nőttek 2018-ban. Az árdinamikát településtípusonként vizsgálva elmondható, hogy tovább nőtt az árolló a nagyobb és kisebb települések között. Budapesten 22,9 százalékkal nőttek a lakásárak nominális alapon 2018-ban, ami érdemben gyorsabb dinamikát jelent a 2017-ben tapasztalt 15,8 százalékhoz képest. A vidéki városokban az előző évi 13,3 százalékról 18,2 százalékra nőtt a lakásárak éves növekedése, a községekben viszont 16,9-ről 2,3 százalékra mérséklődött. Az átlagos négyzetméterárak községekben tapasztalt szintje így már a budapesti átlag csupán 21,6 százalékát tette ki 2018-ban, amely érték 2012-ben még 36,2 százalék volt.

A lakásárak a dinamikus növekedés ellenére országos átlagban még a gazdasági fundamentumok által indokolt szint alatt tartózkodnak, Budapesten azonban már meghaladták azt mintegy 15 százalékkal, így jelentősen megnőtt a fővárosi lakásárak túlértékeltségének kockázata.

A fővárosi lakáspiaci kondíciókban területi alapon megbontva azonban érdemi különbségek fedezhetők fel. Egyrészt a belsőbb kerületekben a turizmus miatt is magasabb lehet a befektetők aránya, másrészt a külföldi lakásvásárlók jelenléte is ide koncentrálódik, harmadrészt az új lakásfejlesztések szintén főként a belső kerületekben vannak jelen. A jelenlegi lakáspiaci ciklus elején a belső kerületekben egy gyorsabb ütemű lakásár-emelkedés indult el a külső kerületekhez képest, ami mára a magas árszint miatt kiszoruló kereslet árfelhajtó hatására megfordult. Lakáspiaci szakértők a fővárosban 35-40 százalék köré teszik a befektetők arányát, akik jelenléte a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) szerint egyrészt enyhíti a nyomást a bérleti díjak emelkedésén, másrészt a felújítások révén javítják a lakáskínálat minőségét.

A lakáspiac élénkülését keresleti oldalról számos tényező támogatja. A jövedelmeket meghatározó bérezési alapfolyamatok tovább erősödtek 2018-ban, és a háztartások vagyoni helyzete is tovább javult, köszönhetően a historikus összevetésben magas megtakarítási hajlandóságnak. Mindeközben a hitelintézetek lakáshitel-kibocsátása 31 százalékkal bővült 2018-ban, és így az új lakáshitelek értéke nominálisan elérte a válság körüli szintet, ugyanakkor reálértelemben továbbra is elmarad tőle. Az eladósodás szerkezetében csökkenti a kockázatokat, hogy 2018 végére gyakorlatilag megszűnt az éven belül változó kamatozású hitelek kibocsátása, amihez szabályozói lépések is hozzájárultak.

A kormány által bejelentett családvédelmi intézkedések érdemben növelhetik az általános lakáspiaci keresletet. A falusi CSOK-kal érintett kistelepüléseken 2017-2018-ban a 90 négyzetmétert meghaladó ingatlanok tranzakcióinak 43 százaléka volt 10 millió forint alatti értékű, így a CSOK támogatás relatíve magas összegei jelentősen növelik ezeknek a kistelepüléseknek a vonzerejét. A CSOK 2016-os kibővítése és az új lakások ideiglenes kedvezményes áfakulcsa korábban szintén érdemi hatást gyakoroltak a hazai lakáspiacra. Budapesten megváltozott az újonnan épülő lakások alapterület szerinti eloszlása: a CSOK módosítást követően relatíve több 60 négyzetméternél nagyobb lakás kezdett el épülni. Az MNB becslése szerint emellett az áfakulcs csökkentése után az új lakások ára 9 százalékkal mérséklődött a használt lakások árához képest, vagyis az adócsökkentés 60 százalékát nem a fogyasztók nyerték meg.

2018-ban 36,7 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki, és 17,7 ezer új lakás épült fel, amelyek rendre 3,4 százalékos csökkenést és 23 százalékos növekedést jelentenek 2017-hez képest. A fejlesztők jelenlegi tervei alapján 2019-ben tetőzhetnek az újlakás-átadások, mintegy 29 ezer lakással. 2020-tól azonban - többek között a kedvezményes áfakulcs ideiglenes hatályának vége, és a döntést megelőző bizonytalanság miatt - érdemben szűkülhet az újlakás-kínálat. Budapesten 59 százalékos, míg vidéken 74 százalékos csökkenés várható az új átadásokban 2019-hez képest.

A Cordia piacfelmérése szerint 2019 első negyedének végén az elmúlt év átlagához hasonlóan 7000 újépítésű lakás volt eladó, ám ez 4 százalékkal alulmúlja a 2018 év végi kínálatot. Ennél is látványosabb változás, hogy 2015 óta nem látott szintre csökkent az újonnan piacra érkező lakások száma. Az év első három hónapjában meghirdetett projektek mindössze 1350 lakást ölelnek fel, ami jócskán elmarad elmúlt három év 2300 új lakás / negyedév átlagától.

"A közelgő áfaemelés miatt a kínálat folyamatosan és drasztikusan csökken, ami oda vezethet, hogy két éven belül elfogynak a megvásárolható új lakások. Ezzel épp akkorra szűnik meg az érdemi kínálat, amikor a szigorúbb energetikai előírásoknak köszönhetően már igazán energiatakarékos otthonok épülhetnének. 2021 januárjától ugyanis kizárólag közel nulla energiaigényű otthonok adhatóak át, amelyek egy jelenlegi átlagos lakáshoz képest hetedannyi energiát fogyasztanak. Ezt, valamint az újlakáspiac kínálati oldalának általános lassulását figyelembe véve - amely az építőiparon keresztül a nemzetgazdaság egészére kedvezőtlenül hat - úgy látjuk, hogy továbbra is szükség volna az új otthonok építését támogató intézkedésekre" - mondta Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója.

A kínálat közel 60 százaléka továbbra is három kerületben koncentrálódik: a lakások negyede a XIII. kerületben, 20 százaléka a IX. kerületben, 14 százaléka pedig a XI. kerületben található. A bel-budai-hegyvidéki területek és a kedvezőbb árú pesti külső kerületek kínálata ugyanakkor szűkös.

Nem csak az újonnan induló projektek kínálata, de az értékesítettsége is alacsony volt az első negyedévben. Az idén meghirdetett lakások mindössze 12 százaléka talált gazdára az indulás negyedévében, míg tavaly a negyedévenkénti átlag még megközelítette a 20 százalékot.

Az új projektek relatíve alacsony népszerűsége azzal függhet össze, hogy a vevők elsősorban az 5 százalékos áfát biztosító projekteket keresik, miközben az idén megjelent fejlesztésekben található lakások 60 százaléka már 27 százalékos kulcs alá esik. Az összes meghirdetett projekt tekintetében az eladott lakások aránya ugyanakkor változatlan maradt: a piacon lévő projektek lakásainak kétharmada már vevőre talált.

 Az újlakás-kínálat összességében nem tud lépést tartani a kereslettel, az újonnan bejelentett lakások száma elmarad az időszakról-időszakra elkelt új lakások számától. A LITT ülésén elhangzottak szerint az ingatlanpiaci szakemberek az újlakás-építések visszaesését leginkább a visszaemelkedő áfakulcsnak és az állam ciklikusan magas építőipari kapacitásigényének tulajdonítják.

Az építőipar és ezen belül is a lakásépítések egészséges szintre való emelkedése nemcsak a lakásállomány régiós összehasonlításban jelenleg alacsony megújulási rátája miatt lenne kívánatos, de érdemi konjunkturális hatással is járna. Az MNB számításai szerint tízezer addicionális új lakás felépítése a 2018. évi GDP 0,6-0,7 százalékának megfelelő hozzáadott értéket, és 55 ezer munkahelyet is teremthet.

Forrás MNB Lakáspiaci jelentés, 2019. május