tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Mit kapunk most 20 millió forint alatt a budapesti ingatlanpiacon? Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Mit kapunk most 20 millió forint alatt a budapesti ingatlanpiacon?

2015-ben még a 10 millió forintnál olcsóbb ingatlanokat is vizsgálhattuk, ma már ez nevetségesnek számít. Duplájáért, 20 millió forintért is vadászni kell a lakásokat Budapesten és ha szerencsénk van sürgős eladások miatt juthatunk hozzá apró, rossz állapotú garzonokhoz, szuterén lakásokhoz vagy házrészekhez.

2015-ben ugyan már beindult az áremelkedési hullám a budapesti ingatlanpiacon, és a panellakások nagy része kicsúszott a 10 millió forint alatti sávból, azért a külső és belső kerületekben is még meg lehetett csípni egy-egy 30-35 négyzetméteres, egy-másfél szobás garzonlakást ezért az árért. Ezzel szemben, 2019 közepén kifejezetten szerény kínálatból válogathatunk az előbbi ár duplájáért, azaz 20 millió forintért is. Pedig nem a hirdetési, hanem a valós eladási árakat vizsgáljuk.

Olyannyira szűkös ez a kínálat azok számára, akik 20 millió forinttal szeretnének belépni a budapesti ingatlanpiacra, hogy gyakorlatilag csak elvétve, egy-egy ingatlant találnak ezen ár alatt. És ez a szűkös kínálat egyben azt is jelzi, hogy ezen ingatlanok adottságai messze állnak még az átlagostól is.

Hart Erzsébet, a Balla Ingatlan VIII. és IX. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint „A két kerületben csak olyan egészen apró garzonok jelennek meg a piacon most 20 millió forint alatti áron, melyek nem túl jó utcában találhatók, illetve valamilyen komoly hiányosságuk van. Ilyen lehet például az, hogy a lakásban nem található vécé, így ki kell járni a folyosó végén található illemhelyre. Ami, lássuk be azért manapság már kevesek számára elfogadható.”

Mint mondja, olyan lakások ezek, melyeknél már a hirdetés fotói elveszik az érdeklődők kedvét. Emiatt tipikusan régóta vannak a piacon, ami ugyanakkor nem jelenti azt, hogy tulajdonosaik nyitottak lennének az árcsökkentésre, sőt, ha akad egy-egy érdeklődő, már emelnek is az áron.

A közelmúltban egyébként adtak el a IX. kerületi József Attila lakótelepen is 26 négyzetméteres garzonlakást 18,6 millióért, de a tipikus garzon-árak már 20 millió forint felett járnak, így ez inkább kivételnek tekinthető. Az említett ár is csak azért volt elérhető a vevő számára, mert tulajdonosa kinézte már magának a következő, nagyobb lakását ugyanitt, így sürgős volt az értékesítés.

A XIII. kerületben sem jellemzőek a 20 millió forint alatt árak, sőt szinte egyáltalán nem lehet ennyiért ingatlanhoz jutni. Egy-egy szuterén lakás, erősen felújítandó minigarzon kerülhet csak eladásra ilyen áron. „A kerületben jellemzően már a 25 millió forint is kevés ahhoz, hogy belépjünk az ingatlanpiacra.” - hívta fel a figyelmet Tóth Viktória, a Balla Ingatlan XIII. kerületi szakmai vezetője.

Ha egy kicsit északabbra, a IV., XV. kerületekben nézünk körül, akkor is azt látjuk, hogy a 20 millió forintos összeg „az a szint, ami alatt csak nagy szerencsével lehet elfogadható ingatlanhoz jutni” – fogalmazott Balla Frigyes, a Balla Ingatlan IV. és XV. kerületi szakmai vezetője. „Ennyiért egyrészt többlakásos házrészeket kaphatunk, melyek kivétel nélkül osztatlan közös tulajdonban vannak, másrészt pedig nagyon kis alapterületű, 20-22 négyzetméteres társasházi lakásokat. Panellakáshoz csak kis eséllyel juthatunk, hiszen a másfél szobás lakások ára ma már 22 millió forintnál indul a két észak-pesti kerületben.”

„Ha a főváros déli részén nézünk körül, akkor is hasonló helyzettel találkozunk: nem nagyon jellemző, hogy 20 millió alatt legyen bármi is” – szögezte le Rácz Gyula László, a Balla Ingatlan XVIII. kerületi irodájának szakmai vezetője. A korábban olcsónak számító Havanna lakótelepen a másfél szobás, 35 négyzetméteres garzonok ára 20 millió forintnál jár. Nagyon ritkán van arra példa, hogy ez alá becsúszna az ár. Ilyenkor általában sürgős az eladás, de ezek az ingatlanok jellemzően nem is kerülnek meghirdetésre, mert ismerősök megveszik, vagy az ingatlaniroda egyből kiajánlja olyan vevőik részére, akik pont ilyen ingatlant keresnek.

„Ha pedig felújított egy ilyen garzon, akkor egyértelműen drágább 20 millió forintnál, hiszen ezekre erős most az a kereslet az építőiparban jellemző nehézségek miatt. A közelmúltban egy felújított garzont például 21,5 millió forintért értékesítettek ezen a lakótelepen” – tette hozzá az ingatlanközvetítő.

20 millió forint alatt tehát ebben a dél-pesti kerületben is legfeljebb csak az osztatlan közös tulajdonban lévő, többlakásos, közös udvaros házrészhez lehet a kerületben hozzájutni. Ugyanúgy, ahogy a XIX., XX. és XXIII. kerületekben is. Az itt található Balla Ingatlaniroda szakmai vezetője, Petőné Lendvai Zsuzsanna elmondta, hogy „házrészből akad néhány a kínálatban 20 millió alatt: Soroksáron 12,5 millió forintért kínálnak egy felújítandó 32 négyzetméteres, egyszobás garzont, mely egy 9 lakásos épületben található. Ha viszont felújított, akkor már elkérnek érte akár 19,5 millió forintot is. Panelre viszont ezekben a kerületekben sem számíthatunk 20 millió forint alatt.”

Ha Budán nézünk körül, akkor már az agglomerációban is rendkívül szűkös kínálattal találkozunk. Hártó Regina, a Balla Ingatlan érdi irodájának vezetője szerint „az elmúlt hónapokban nem sok olyan ingatlant értékesítettek, mely 20 millió forintnál olcsóbb lett volna. Ezek is jellemzően telkek voltak. Ha valamilyen épület áll is rajtuk, az legfeljebb pince, présház vagy nyaraló.”

„És ezek sem Érden belül találhatók, hanem inkább annak kieső részein, illetve a környező településeken, mint például Tárnok. Ráadásul sok esetben a közműbevezetések vagy azok egy része is hiányzik ezeknél az ingatlanoknál. Az áruk persze ennek megfelelően alakul: 5-10 millió forint környékén. Erős kompromisszummal egy részük akár tartósan is lakható vagy lakhatóvá tehető, ha valaki nagyon kevés pénzből próbálja megoldani a lakhatását. Más megoldás nincs, hiszen ma már a panelek ára 20 millió felett jár Érden” - tette hozzá Hártó Regina.

Forrás: Balla Ingatlan

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.