tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Trendforduló a lakáspiacon - ezúttal a vásárlók is jól járhatnak

Évek óta nem látott fordulat történt idén a lakáspiacon: január és május között idén több ingatlant hirdettek meg eladásra mint egy évvel ezelőtt. Szemben a korábbi évekkel, amikor az élénkülő kereslet mellett egyre kevesebb eladó ingatlan jelent meg a kínálatban. A kínálatbővülés egyik magyarázata, hogy sokan a csok júliusi bővítése, a babaváró támogatás bevezetése előtt már megkezdték az eladást, hogy a támogatással a kezükben költözhessenek másik ingatlanba.

Mindig tartogat újat a magyarországi lakáspiac, az idén sincs ez másként. Ezúttal fordulat látható a korábbi évekhez képest - derül ki az ingatlan.com elemzéséből. Megtört ugyanis a korábbi évek elején látható trend, amikor egyre inkább szűkült a friss kínálat. Az idei év első öt hónapjában ugyanis több mint 250 ezer lakóingatlan hirdetést adtak fel a magánszemélyek és ingatlanközvetítők, ez jókora növekedést jelent. 2014 és 2018 első öt hónapjában ugyanis 180-242 ezer eladó lakás került az ingatlan.com kínálatába. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: “Az elmúlt években kevesebb lett a frissen meghirdetett eladó lakás és ház a kínálatban, miközben a kereslet nőtt. Emiatt egyre több vevő egyre kevesebb lakóingatlanból tudott válogatni, ami komoly drágulást eredményezett a piacon.”

lakáshirdetések2019 01 06 ingatlancom

Bővül a választék

Az ingatlan.com adatai szerint Budapesten a magánszemélyek majdnem 16 ezer lakóingatlant hirdettek meg eladásra január és május vége között, ami 10 százalékkal több mint egy évvel korábban. Az ingatlanközvetítők kínálatával együtt több mint 130 ezer új lakás és ház hirdetése került az év elején, ami ugyan 5 százalékkal kevesebb mint egy évvel ezelőtt, de 2014-hez viszonyítva pedig 40 százalékos a bővülés.

A megyei jogú városokban egy év alatt 16 százalékkal több mint 55 ezresre bővült a friss kínálat. A községekben több mint 20 ezer eladó lakóingatlan került a piacra eddig az idén, 13 százalékkal több mint tavaly ugyanebben az időszakban. A többi városban az év első öt hónapjában 8 százalékkal nőtt a friss kínálat és majdnem 43 ezer lakást és házat kínáltak eladásra.

Az eladóknak és a vevőknek is jó

Balogh László kiemelte, hogy a trendfordulót jelentő kínálatbővülés elsősorban az állami lakástámogatási rendszer, a csok júliusi bővítésével, a közel 2500 kistelepülést érintő falusi csok bevezetésével és a babaváró támogatás elindulásával is magyarázható. “Akik a meglévő lakásukból szeretnének elköltözni az újonnan elérhető támogatások segítségével, azok piacra léptek amiatt, hogy egy-egy lakás eladása 2-3 hónapot is igénybe vehet” - fogalmazott a szakember.

Nagyon fontos tényező szerinte, hogy a mostani piaci változások a lakásvásárlást tervezőknek is kedveznek, a kínálatbővülés miatt a mostani viszonylag magas árakon adhatják el a meglévő ingatlanukat, és az így befolyó összeget egészíthetik ki saját megtakarításaikkal, kedvező kamatozású hitelekkel, illetve az állami támogatásokkal.

Balogh László hozzátette, hogy a friss kínálat bővülése az árak változásában trendfordulót még nem ígér, tehát az élénkülő kereslet miatt továbbra is a drágulás várható a következő időszakban, de az áremelkedés üteme mérséklődhet.

Forrás: ingatlan.com

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.