Nyomtatás

A lakáskeresők többségének számít az energiahatékonyság

2019.06.19. Írta:

A kiadott energiatanúsítványok alapján a lakások közel 80 százaléka energetikailag átlagos vagy gyenge besorolású, ugyanakkor a korszerű lakások aránya némileg mőtt az elmúlt 3 évben. Az ingatlan.com tapasztalatai szerint a vevők több mint 60 százaléka a korszerű és energiahatékony ingatlanokat keresi.

Lassan javul a magyar lakások energiafogyasztása, de az ingatlanok túlnyomó része továbbra is korszerűtlennek mondható - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely a Lechner Tudásközpont adatain, illetve több mint 417 ezer ingatlanhirdetés statisztikáin alapul.

Lassan, de javul az ingatlanállomány energiahatékonysága

Az energiatanúsítványok az ingatlanok értékesítése vagy hosszú távú kiadás előtt készülnek, így ezek megoszlása pontos képet ad a forgalomképes ingatlanállomány energiahatékonyságáról is. A kiadott energiatanúsítványok szerint az elmúlt három évben 20-ról 23 százalékra nőtt a korszerű vagy annál is jobb energetikai besorolású ingatlanok aránya, míg az átlagos besorolású ingatlanoké 38-ról 48 százalékra emelkedett. Ez egyben azt is jelenti, hogy a legkevésbé energiahatékony lakóingatlanok aránya 42 százalékról 29 százalékra mérséklődött. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kiemelte: “Kedvező tendencia, hogy a leggyengébb energetikai adottságokkal rendelkező ingatlanok egyre kisebb arányban vannak jelen az ingatlanpiacon, azonban a legkorszerűbb ingatlanok száma és aránya csak lassan növekszik.” A szakember szerint ez azért okozhat nehézséget, mert 2019-ben az érdeklődések több mint 60 százaléka érkezett korszerű vagy annál is jobb energetikai besorolású ingatlanokra, ezekből viszont kevés van a piacon.

2019 06 19 energiahatékonyság

A szigorodó szabályok is segíthetnek

Az ingatlan.com szakértője szerint javíthat a helyzeten, hogy az idei évben 20-25 ezer lakás is megépülhet, amelyek korszerűségben és energiahatékonyságban nagyságrendekkel jobbak lehetnek a jelenlegi használt lakás állománynál. Ráadásul 2020-ban várhatóan kevesebb lakásberuházás indul, mint a korábbi években, ami miatt több szakember és kapacitás juthat majd a lakásfelújításokra is. Az új lakások építését és vásárlását, illetve a meglévők felújítását az alacsony lakáshitelkamatok, a háztartások kedvezőbb jövedelmi helyzete, valamint az állami lakástámogatási rendszer bővülése is elősegítheti. Balogh László kiemelte, hogy a júliusban induló falusi CSOK keretében támogatás igényelhető a meglévő ingatlanok felújítására is, ami főként a kistelepüléseken található ingatlanok minőségét javíthatja. A minőség és energetikai hatékonyság javulásához hozzájárulhat az is, hogy az uniós szabályok szerint 2021-től minden új lakásnak közel nulla energiaigényűnek kell lennie. A szakember arra is rávilágított, hogy a jelenlegi tendenciák alapján azonban több évtizedbe is telhet, amíg a legkevésbé energiahatékony lakóingatlanok kiszorulnak az ingatlanpiacról.

Forrás: ingatlan.com