tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Ez várható Európa építési piacán a következő években Pixabay

Ez várható Európa építési piacán a következő években

Magyarország, illetve a V4 régió építési piaci előrejelzése 2019-re továbbra is nagyon optimista, bár kissé kevésbé, mint a fél évvel ezelőtt. Összességében az EUROCONSTRUCT országok építési piacain lassuló növekedésre lehet számítani.

2018-ban az EUROCONSTRUCT országok építési összteljesítménye 3,1%-kal nőtt. Ez kissé magasabb, mint a hat hónappal ezelőtt becsült érték, ugyanakkor a 2021-ig prognosztizált időszakra jelzett emelkedés, a gyengülő gazdasági növekedés következtében lelassul.

A húzóerőt változatlanul az új építés jelentette, mely 2018-ban +4,3%-ot tett ki, (2014-től pedig összesen, +17,5% volt), belelértve az új mélyépítést, a maga +6%-os emelkedésével, valamint az új lakásépítést +5% feletti növekedéssel.

EC87 Pressgraph 1

Míg 2017-ben minden EUROCONSTRUCT tagország, a 2008-as krízis után első ízben, egyaránt növekedést mutatott és több mint húsz év után igen élénk, összességében +4,2%-os emelkedést produkált, 2018-ban már megmutatkoztak a lassulás első jelei, egyes tagországok, nevezetesen az Egyesült Királyság és néhány skandináv ország már zéró közeli növekedést jelentett. Öt év folyamatos növekedését követően, 2018-ban az építési teljesítmény elérte az 1.610 millió Eurót. Ez azonban, az elmúlt öt év folyamatos növekedése ellenére is még messze a csúcsszint alatt van, és az egyes országok között jelentős különbségek vannak. Hét ország építési teljesítménye már meghaladta a krízis előtti szintet, hat mások ország eljutott a 2007-es szintre, míg további hat, mely között ott van három az öt nagy országból, legalább 10%-kal maradt el a válság előtti teljesítményüktől.

A 87. Konferencia lassuló növekedést prognosztizál: Európa építési teljesítménye idén kevesebb mint 2%-kal fog nőni és a következő két évben nem fogja meghaladni az éves 1,5%-ot. Néhány lefelé mutató kockázat a 86. Konferencia óta már meg is valósult, mely aggodalommal és bizonytalansággal tetézi azt a forgatókönyvet melyet olyan strukturális tényezők jellemeznek, mint például a demográfiai nyomás, a piac telítettsége, a lassú kivitelezés és egyéb szűk keresztmetszetek.

Szegmens szinten, szemben a magasépítés mintegy 1% feletti éves növekedésével, a következő három éves időszakban az infrastruktúraépítés lesz a piacvezető al-szektor, mely várhatóan átlagosan több mint 3%-os növekedésben tudja majd tartani az európai építési piacot.

Országszinten, a kelet-európai országokban, (Szlovákia kivételével), erős növekedés figyelhető meg; mintegy évi 6%. Hasonló a növekedés Írország esetében is, bár a következő évek folyamán valamelyest csökken majd a növekedés üteme. Várhatóan Hollandia, Portugália és Spanyolország építési teljesítménye mérsékeltebben fog nőni, e legutóbbi ország hozza majd valószínűleg a legmagasabb növekedést (közel 4%). Németország és Franciaország építési piaca várhatóan stagnálni fog majd, míg az Egyesült Királyságban és Olaszországban a növekedés átlagosan kevesebb mint 2% körül várható.

EC87 Presstable

A V4-ek építési piaca 2021-ig

Az EUROCONSTRUCT tagállamokon belül a V4 régió (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) építési piaci előrejelzése 2019-re továbbra is nagyon optimista, bár kissé kevésbé, mint a fél évvel ezelőtt. A legutóbbi, római konferencián publikált várakozások szerint a régió egésze, változatlan áron, 7% körül növekedhet idén. A piac bővülése a teljes előrejelzési horizonton fennmaradhat. Együttesen 17% kummulált reál növekedésre számítanak a régiós tagállamok 2021-ig, és arra, hogy a mélyépítési részpiac nagyobb ütemben fog növekedni, mint a magasépítés. Az egyes országok szintjén Lengyelország és Magyarország előrejelzései a legoptimistábbak, ezzel szemben Szlovákia nem számít növekedésre a 2019-2021 időszakban.

EC87 Pressgraph 3

A 87. EUROCONSTRUCT Konferenciát a szervezet olasz tagintézete, a Cresme Ricerche rendezte Rómában.

Forrás: 87. EUROCONSTRUCT Konferencia, Róma

Az EUROCONSTRUCT legfrissebb, a 19 európai tagország építési piacára vonatkozó részletes előrejelzése elérhető és megrendelhető a Buildecon-tól. Kapcsolat: Buildecon, info@buildecon.com

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.