tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Klapka Központ, XIII. kerület, Budapest Klapka Központ, XIII. kerület, Budapest XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.

Önkormányzati bérlakásokat adtak át a XIII. kerületben

Harminchárom új bérlakást adtak át Budapest XIII. kerületében az újonnan épült Klapka Központban, ahol a prémium önkormányzati lakások mellett zöldtetős mini bevásárlóközpont, üzletek, orvosi rendelők és közösségi terek is helyet kaptak.

A Kassák Lajos utca, Klapka utca, Tüzér utca, Pattantyús utca által határolt részen 4,3 milliárd forintból kialakított Klapka Központ teljes mértékben önkormányzati beruházásként épült. A kereskedelmi és szolgáltató funkciókkal, orvosi rendelőkkel, lakásokkal, kortárs közösségi térrel és hatalmas zöldfelülettel rendelkező, több mint 10 ezer négyzetméteres komplexumnál a legkorszerűbb építészeti megoldásokat alkalmazták, és környezetbarát, energiafelhasználást csökkentő műszaki és technológiai megoldásokra helyezték a hangsúlyt. Az épületegyüttes leglátványosabb megoldása a "zöld domb", amely alá süllyesztették az üzleteket, emellett esztétikus városi teret, korzót is kialakítottak.

A pinceszint száz parkolóhelyéből négy akadálymentesített, kialakítottak két töltőállomást az elektromos üzemű gépkocsiknak, valamint 36 kerékpártárolót. Az épületben két alsó szintjén 15 kereskedelmi, szolgáltató, irodai egység és két orvosi rendelő kapott helyet, a felső négy emeleten összesen 33 - 44 és 90 négyzetméter közötti - önkormányzati bérlakás kapott helyet - olvasható a XIII. kerületi önkormányzat közleményében.

Ebben a ciklusban az önkormányzat összesen ötven bérlakás megépítését vállalta: tavaly augusztusban már átadtak egy 23 lakásos passzívházat a Kartács utcában, a most elkészült 33 lakással pedig teljesült a vállalás. A XIII. kerületi önkormányzat 2002-ben indította bérlakásprogramját, azóta 599 lakás épült. A lépcsőzetes lakáshoz jutás elvét alkalmazva az önkormányzat eddig mintegy ezer családnak tette lehetővé, hogy jobb életkörülmények között lakhassanak.

Már a Klapka Központ terveit is ikonikusnak ítélte az építészszakma, s elnyerte a Média Építészeti Díját is: a KÖZTI Zrt. csapata Marosi Miklós Széchenyi- és Ybl-díjas építész vezetésével újrafogalmazta a Kassák Lajos utca, Klapka utca, Tüzér utca, Pattantyús utca által határolt terület mikrokörnyezetét. A komplexum leglátványosabb megoldása a zöld domb – alá süllyesztették az üzleteket –, amely a „dombház” nevet kapta a szakmától és a környékbeliektől.

"A Klapka Központ révén a XIII. kerületben olyan lokális kisközpont jött létre, amely széles palettájú, minőségi szolgáltatásaival jelentősen növeli a környékbeli lakosság, illetve az itt megforduló állampolgárok komfortérzetét, és a terület rekreációs funkcióját is erősíti a jelentős zöldfelülettel. A legkorszerűbb építészeti elképzelésekhez igazodva több szegmensében is tükrözik az ökologikus gondolkodást. Az épület környezetének kertészeti megoldásai unikális mikrokörnyezetet teremtenek. Egyes építészeti vélemények szerint budapesti városszerkezetben is meghatározó méretű park lett itt – hasonlóan, mondjuk, a Károlyi kerthez” – mondta Dr. Tóth József polgármester az átadóünnepségen, amelynek végén szimbolikusnak kulcsot adott át az egyik bérlakásba beköltöző családnak.

Az épület belső helyiségeiben is környezetbarát, energiafelhasználást csökkentő műszaki és technológiai megoldásokra helyezték a hangsúlyt a tervezők. A pinceszint összesen 100 parkolóhelyéből 4 akadálymentesített, 2 töltőállomást az elektromos üzemű gépkocsik számára létesítettek. Szintén a pinceszinten alakítottak ki 36 kerékpártárolót. Az épületben két szint a kereskedelmi terület 15 kereskedelmi, szolgáltató, irodai egységgel és két orvosi rendelővel; a felső 3+1 emeleten összesen 33 önkormányzati – 44 és 90 négyzetméter közötti – magas minőségű bérlakás kapott helyet. A Klapka Központ minőségi lakásai különleges hangulatú, kényelmes, modern otthont jelenthetnek a bérlőknek: az innovatív megoldások, a hangulatos térélmény, a zöld pihenődomb és a helyben lévő üzletek, szolgáltatások minden elvárást teljesíthetnek. Az önkormányzat pályázatot írt ki a lakásokra.

Forrás: budapest13.hu, MTI

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.