tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Újra megélénkült a lakáspiac, de megfontoltabbak a vevők Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Újra megélénkült a lakáspiac, de megfontoltabbak a vevők

A júniusi visszaesés után a vidéki nagyvárosokban július első hetében 5 százalékkal nőtt a kereslet a lakások és házak iránt, míg Budapesten stagnálás volt megfigyelhető. A kivárás azonban nem kizárólag a CSOK-változásokkal kapcsolatos várakozásokra vezethető vissza.

Fordulat látható a lakáspiacon, legalábbis a vidéki nagyvárosokban komolyabb élénkülés ment végbe, mint Budapesten - derül ki az ingatlan.com és a money.hu közös elemzéséből, amely többek között azt vizsgálta, hogy június végéhez képest július első hetében mennyivel nőtt a lakások iránti kereslet Budapesten és több mint húsz vidéki nagyvárosokban.

Rákapcsoltak a vidéki nagyvárosok

Miközben Budapesten stagnált a kereslet, az ingatlan.com által vizsgált vidéki városokban átlagosan 5 százalékkal több érdeklődés érkezett az eladó lakóingatlanokra. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: “A vidéki lakáspiac már évek óta egyre élénkebb, most pedig a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bővítése adott újabb lökést a keresletnek. A legtöbb nagyvárosban a júniusi visszaesést és kivárást felváltotta az érdeklődések számának növekedése”.

csokjúlius

Az ingatlan.com elemzése szerint ugyanis a lakások iránti érdeklődés a szóban forgó időszakban Tatabányán 36 százalékkal nőtt, Dunaújvárosban 30 százalékkal, Békéscsabán pedig 21 százalékkal. A vizsgált vidéki városok többségében emelkedett a kereslet, csak néhány városban, például Nyíregyházán, Szolnokon és Szekszárdon volt csökkenés.

Az elemzés azt is megvizsgálta, hogy a különböző városokban a csok keretében július 1-től a kétgyermekes családok 10 millió forintos államilag támogatott lakáshitel és a gyermekekre járó 1,43 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatás összege hány négyzetméterre elég. A 11,43 millióból Salgótarjánban több mint 90 négyzetméter kijön az ingatlan.com kínálati adatai szerint, Hódmezővásárhelyen ez az összeg közel 50 négyzetméterre, Békéscsabán pedig 48 négyzetméterre elég. Még az országon belül legdrágábbnak számító Budapesten is 16 négyzetméterrel, vagyis egy szobával nagyobb lakáshoz juthatnak az érintettek.

Kedvezményes lakáshitel, azoknak, akiknek kell

Trencsán Erika, a money.hu vezető pénzügyi szakértője kiemelte, hogy a használt lakásra is felvehető 10 és 15 millió forintos államilag támogatott lakáshitel kedvező konstrukció, a kamata ugyanis maximum fixen évi 3 százalék lehet. “A kedvezményes hitel azért is népszerű lehet, mert már eddig is minden második lakást hitelre vásároltak a vevők. Sok feltételnek kell megfelelni és a bankok eljárásrendje is eltérő lehet, ezért az igénylőknek érdemes szakértőhöz fordulniuk, akik tisztában vannak minden részlettel” - tette hozzá.

A money.hu szakértője hangsúlyozta azt is, hogy bár kétségtelenül kedvező az államilag támogatott lakáshitel, de csak azok vegyék fel, akik hosszú távon is vállalni tudják a törlesztést, amelynek összege egyébként nem változik. Fontos továbbá, hogy a kétgyermekesek számára 10 millió, a háromgyermekeseknek pedig 15 millió forint a hitelösszeg maximuma, akinek ennél nincs szüksége ennyire a költözéshez, az kisebb összeget is igényelhet.

Nem biztos, hogy kizárólag a CSOK-kivárás miatt állt le az ingatlanpiac

Drasztikus visszaesést hozott az elmúlt két hónap a XIV. és XVI. kerület ingatlanpiacán is. Ez azonban nem kizárólag a CSOK-változásokkal kapcsolatos várakozásokra vezethető vissza.

Még a keresett kategóriában, vagyis a legjobb adottságú panellakásokra - “melyeket korábban úgy vittek, mint a cukrot” - is nagyon minimális volt az érdeklődés az elmúlt hónapokban - hívta fel a figyelmet Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője. Inkább csak azokat az ingatlanokat lehetett könnyen eladni, melyeket tulajdonosaik a piaci ár alatt kínáltak, vagy becsúsztak az “olcsó” kategóriába.

Sebestyén Tamás szerint az elmúlt hónapokban tapasztalható visszaesést nem lehet teljes egészében a CSOK-változások miatti kivárással magyarázni. Már csak azért sem, mert nem lehet pontosan meghatározni azt a vásárlói réteget, mely most eltűnt a piacról. Úgy érzi ugyanis, hogy szinte minden vásárlói szegmens méretét tekintve csökkenés következett be, és nem lehet azt mondani, hogy csak azok estek ki, akik a CSOK révén kedvező hitelekre számíthatnak.

A visszaesés okai között így olyan tényezőket is megemlített, mint a nyári szezon, melynek elejére egyébként is a gyengülés jellemző általában, hiszen vége az iskolának és kezdődnek a szabadságolások, indul a nyaralások időszaka. De a legfőbb oknak azt tartja, hogy szerinte a vevők a kialakult ingatlanárakkal szembesülve egyre inkább elbizonytalanodnak, megtorpannak, majd elállnak a vásárlástól.

Az utóbbi időben több olyan érdeklődővel találkozott, akik jó adottságú, keresett paraméterekkel rendelkező ingatlan kapcsán jelentették ki, hogy tetszik nekik, megfelelő lenne számukra, azonban azért az árért, amennyiért kínálják az ingatlant, nem fogják megvenni.

De eközben mérséklődött a befektetők lendülete is, valószínűleg azért, mert most már kiadásra sem igazán lehet úgy lakást vásárolni a jelenlegi árakon, hogy az jó befektetésnek számítson, hiszen az 5 százalékos hozamot is már alig érik el. Ugyanakkor az is igaz, hogy kiadó lakásokra még mindig elképesztő kereslet mutatkozik, magas szinten stabilizálódó bérleti díjak mellett.

A piac gyengélkedése megmutatkozik egyébként a növekvő értékesítési időkben és alku-kedvben is. Akadnak olyan ingatlanok a kínálatban, melyek tavaly még egy-két hét alatt keltek el, ma viszont akár már hónapokat is állhatnak a piacon, de azt mindenképpen kijelenthetjük, hogy duplájára nőtt a korábban jellemző értékesítési idő - mondta. A legrosszabb, hogy nem csak vevő, de még érdeklődő sem nagyon jelentkezik rájuk.
Az árakra ugyanakkor a csökkenő forgalom egyelőre nem hatott, a szakértő szerint később, talán az őszi hónapokban lehet érezhető az áraknál is valamiféle elmozdulás, de ez egy lassú folyamat - tette hozzá.

Azt egyelőre szintén nem tapasztalni, hogy megindultak volna a nagyobb lakások irányába a vevők, de elképzelhető, hogy ebben a tekintetben a realizálódó új CSOK-hitelek változást hozhatnak. Ennek azonban egyelőre nem látni jeleit, bár az elkövetkező 2-3 hónap egyébként is tele van bizonytalanságokkal. Hiszen nem lehet tudni, hogy milyen folyamatokat indít el a babaváró hitel és a CSOK-hitelek változása, vagy hogy a szokásos módon érkeznek-e a piacra felsőoktatásba kerülő gyermeküknek ingatlant kereső ügyfelek - tette hozzá a szakértő.

Forrás: ingaltan.com, Balla Ingatlan

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.