tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A panel és külső kerületek lehetnek a bérleti piac nyertesei Pixabay

A panel és külső kerületek lehetnek a bérleti piac nyertesei

Az egyetemekre, főiskolákra készülő és ott tanuló diákokra országszerte több mint tízezer albérlet vár. Budapesten jó áron kínálják a lakásokat a panelekben, és egyre népszerűbbek a külső kerületek. A nagy egyetemvárosokban 58 és 100 ezer forint között mozognak az árak.

Szerda este publikálják a felvételi ponthatárokat, ezzel pedig megkezdődik az albérletszezon, amelynek során megugrik a kiadó lakások iránti kereslet. Az ingatlan.com kínálatában országszerte több mint 11 ezer - 100 négyzetméteresnél kisebb - kiadó lakás várt bérlőre július közepén - derül ki a hirdetési portál friss körképéből, amely a legolcsóbbnak számító 40 négyzetméternél kisebb garzonlakásokat, illetve a panellakások bérleti díjait hasonlította össze Budapesten és az egyetemvárosokban.

Eltérések és panelarányok, városról városra

“Az országos albérletkínálatban 1150 panellakás és majdnem 2500 garzonlakás található. Ezek között van átfedés, ugyanis minden tizedik garzon panellakás a kínálatban. A fővároson és az országon belül is vannak különbségek, de az szinte mindenhol igaz, hogy kisebb alapterületű lakások és a panelek az átlagnál olcsóbbak, ezért a diákok leginkább ezeket a lakásokat keresik majd a most induló szezonban.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Hozzátette, hogy júliusban Budapesten a 40 négyzetméteresnél kisebb kiadó lakások adták az albérletkínálat 18 százalékát. “A nagy egyetemvárosok közül Pécsen és Győrben szintén a kínálat ötödét tették ki a garzonlakások, Debrecenben és Szegeden csupán 14-15 százalék volt az arányuk. A legjobb helyzetben a miskolci diákok vannak, itt ugyanis a kiadó lakások több mint negyedét az olcsóbbnak számító garzonlakások teszik ki.” - mutatott rá Balogh László. Az ingatlan.com szakértője elmondta, hogy a népszerű egyetemvárosokban akár havonta több tízezer forintot is megspórolhat az, aki panellakást vagy garzont bérel. A legolcsóbb egyetemvárosokban viszont alig van különbség a panelek és a téglaépítésű lakások bérleti díja között.

A külső kerületek felé tolódik a kereslet

A Balla Ingatlan elemzése szerint Budapesten a legnépszerűbb bérlakások a legalsó, 80-150 ezer forintos árkategóriában helyezkednek el. Még mindig jellemző egy minimális mértékű drágulás a budapesti bérlakáspiacon, de ez már messze nem olyan mértékű, mint ami a korábbi évekre volt jellemző.

„Ezért az árért a belső kerületek kevésbé felkapott részein egy kisebb, egyszobás vagy akár egy másfél szobás lakást lehet találni, illetve a külső kerületekben akár egy nappali, plusz két hálószobás ingatlant.” - mondta Szórádi Tamás, a Balla Ingatlan ingatlankezeléssel foglalkozó szakmai partnere.

Hozzátette, hogy a bérlők számára a legfontosabb szempont továbbra is a lokáció, ami viszont meghatározza az árat, így aztán a jó közlekedés válik végül elsődleges tényezővé a bérelt ingatlan kiválasztásakor. Éppen ezért a külső kerületek könnyebben megközelíthető részei mára felzárkóztak népszerűségben a belvárosi kerületekhez, legalábbis az olcsóbb árkategóriában nézelődők számára.

Jellemző egyébként a bérlakást keresőkre, hogy szinte mindig a belvárosi kerületekben kezdenek albérlet után kutatni, majd amikor szembesülnek a kínálattal és az árakkal, akkor a külsőbb kerületekben keresgélnek, hiszen csak ott találnak a maguk számára megfizethető és megfelelő adottságú bérlakást.

Azt, hogy kik alkotják most a legjelentősebb bérlői réteget, a szakértő szerint nehéz pontosan meghatározni. Ebben a hónapban nagy számban érkeznek a felsőoktatásba bekerült diákok a budapesti bérlakáspiacra, akik számára a fő probléma, hogy nem tudják megfizetni az elmúlt években igen magasra kúszott bérleti díjakat. A legegyszerűbb megoldás erre még mindig az a régen bevett gyakorlat, hogy többen bérelnek egy lakást. De náluk is gyakran felmerül az a lehetőség, hogy valamely külső kerületbe költöznek a belváros helyett.

A diákok mellett ugyanakkor más, hasonlóan kiterjedt csoportok is feltűnnek a bérlakáspiacon, így többek között a volt devizahitelesek, a CSOK-ra várók, a Budapesten munkát vállalók, vagy az élethelyzetük változásából - például egy válás - miatt bérlakásba kényszerülők, akik nem tudják megfizetni a túl magas ingatlanárakat. Szórádi Tamás azonban egyik szegmenst sem tartja dominánsnak, mindegyiknek meghatározó a jelenléte a piacon.

Mennyiért kínálják az albérleteket?

Az ingatlan.com elemzése szerint júliusban a fővárosi kiadó lakásokért átlagosan 160 ezer forintot kértek. A 40 négyzetméternél kisebb garzonokért 140 ezer forintot, a panellakásokért pedig 125 ezer forintot. Az egyetemek főiskolák szempontjából kiemelten fontos városrészek közül a XI. kerületben a kiadó paneleknél az átlagár 158 ezer forint volt, a garzonoknál pedig 130 ezer forintot tett ki. A XIII. kerületben előbbiekért 140 ezer forintot, utóbbiakért 130 ezer forintot kértek a tulajdonosok.

A debreceni albérletpiacon júliusban 100 ezer forintnál járt az átlagos bérleti díj. A panellakások esetében 95 ezer forintra, a garzonoknál pedig 80 ezer forintra rúgott.

Miskolcon annyiban más a helyzet, hogy a város kiadó lakásainak bérleti díja átlagosan 80 ezer forint, a paneleké szintén. A garzonoknál viszont 60 ezer forint az átlag.

A szegedi piacon 100 ezer forintos átlagos bérleti díjjal mennek az albérletek. A paneleknél 95 ezer forintot, a garzonokért 85 ezer forintot kell adni havonta.

Jelentős az eltérés a győri bérleti díjakban. Miközben a 100 négyzetméteresnél kisebb albérletek átlagosan 110 ezer forintba kerülnek, a panelek alig olcsóbbak, 100 ezer forintot kell értük adni, míg a 40 négyzetméteresnél kisebb garzonoknál 58 ezer forint az átlag.

Pécsen az ingatlan.com elemzése szerint az összes albérlet átlaga 95 ezer forint. Ennél 5 ezer forinttal alacsonyabb a panellakások havi bérleti díja, a garzonoké pedig 80 ezer forintra jött ki július közepén.

Forrás: ingatlan.com, Balla Ingatlan

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.