tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A magyar lakásárak emelkedtek a legjobban Európában

A legtöbb európai országban tovább emelkedtek a lakásárak, a legnagyobb mértékben Magyarországon. A külföldieknek azonban még így is megéri itt lakóingatlant vásárolni.

Az Eurostat - a használt és az új lakások áralakulását összevontan bemutató – lakáspiaci árindexe szerint 2019 I. negyedévében az EU-tagállamok összesített lakáspiaci árindexe a 2015. évi 116,7%-át tette ki. Az Eurostat összesítése szerint az EU egészére számított reál lakáspiaci árindex 2015 óta meghaladja az eurózónára vonatkozót.

2019 I. negyedévében az Eurostat módszertana szerint Magyarország 2015. évi bázison számított, összevont lakásárindexe a kiigazítás után 159,9% volt. Az adatot közlő európai országok közül hazánkban emelkedtek a legnagyobb mértékben az árak. A második helyen Izland szerepelt, de több európai országban is meghaladta a növekedés mértéke a 30%-ot.

Az előző negyedévhez képest a legtöbb európai országban emelkedtek a lakásárak 2019 I. negyedévében. Magyarországon 5,0, a szomszédos országok közül Horvátországban 3,6, a másik három visegrádi országban pedig 1,7–1,9% közötti mértékben nőttek az árak. Szlovéniában, Ausztriában és Romániában 1% alatti volt a lakásárak drágulása. Nagyobb mértékű árcsökkenés Málta (4,2%) esetében mutatkozott.

Már az EKB is aggódik a magas lakásárak miatt

Az ingatlanok túlértékelődésének veszélyére figyelmeztet az Európai Központi Bank (EKB) keretében működő Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) hétfőn kiadott éves jelentésében.

A 2018 áprilisától 2019 márciusáig tartó időszakról szóló elemzés bevezetőjében Mario Draghi, az EKB elnöke kiemelte: a lakó- és a kereskedelmi ingatlanok árának további emelkedése arra utal, hogy néhány piacon túlértékeltség alakult ki.

Az ERKT szakértői a jelentésben kifejtették: az alacsony hitelkamatok és az utóbbi években jellemző viszonylag kedvező gazdasági feltételek a lakáshitelek iránti kereslet "nagyon dinamikus" növekedéséhez és a "lakóingatlanok árának jelentős emelkedéséhez" vezettek az Európai Unió számos tagországában.

Ezek a folyamatok egyes nemzetgazdaságokban a háztartások fokozódó lakásvásárlási célú eladósodásához is vezettek, a lakáspiac így érzékennyé válik a gazdasági környezet változásaira A jelentés szerint a lakások drágulása sok EU-tagországban "együtt jár a túlértékeltség jeleivel, ami veszteségeket okozhat a bankoknak és az ingatlanfinanszírozásban résztvevő pénzügyi közvetítőknek, ha komoly lejtmenet kezdődne az ingatlanpiacon".

A többi között azt is kifejtették, hogy a vizsgált időszakban számos országban bevezettek vagy megújítottak intézkedéseket az ingatlanpiaci fejleményekből fakadó kockázatok kezelésére, a többi között Belgiumban, Svédországban, Csehországban és Szlovákiában. A magyarországi ingatlanpiaci fejleményekről nem szól külön, részletesen az ERKT elemzése.

Sok külföldi vásárolt vidéken és a pesti belső kerületekben

2018-ban 7300 külföldi magánszemély vett lakást Magyarországon, számuk megegyezik az egy évvel korábbival. A külföldiek többsége vidéken vásárolt, főként Nyugat- és Dél-Dunántúlon (a vevők 15, illetve 12%-a).

A nem magyar állampolgárok budapesti vásárlásai elsősorban Pest belső kerületeire irányultak, az összes külföldi vevő közül csaknem minden negyedik itt talált lakást. Míg a lakást vásárló külföldiek vidéken átlagosan 13,5 millió forintot költöttek, Budapesten ez az összeg meghaladta a 40 millió forintot.

Az egy évvel korábbihoz hasonlóan 2018-ban is Németországból, Kínából és Romániából származott a legtöbb külföldi vevő.

A külföldről érkező vevők költéseinek súlya a magyar lakáspiac teljes forgalmán belül nem számottevő (2,3%). Budapesten azonban eléri a 12, a pesti belső kerületekben pedig a 26%-ot, ami nagymértékben magyarázza az itteni árak elszakadását az átlagos hazai lakáspiaci árszinttől.

Forrás: KSH Lakásárindex, MTI

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.