Nyomtatás

A magyar lakásárak emelkedtek a legjobban Európában

2019.07.30. Írta:

A legtöbb európai országban tovább emelkedtek a lakásárak, a legnagyobb mértékben Magyarországon. A külföldieknek azonban még így is megéri itt lakóingatlant vásárolni.

Az Eurostat - a használt és az új lakások áralakulását összevontan bemutató – lakáspiaci árindexe szerint 2019 I. negyedévében az EU-tagállamok összesített lakáspiaci árindexe a 2015. évi 116,7%-át tette ki. Az Eurostat összesítése szerint az EU egészére számított reál lakáspiaci árindex 2015 óta meghaladja az eurózónára vonatkozót.

2019 I. negyedévében az Eurostat módszertana szerint Magyarország 2015. évi bázison számított, összevont lakásárindexe a kiigazítás után 159,9% volt. Az adatot közlő európai országok közül hazánkban emelkedtek a legnagyobb mértékben az árak. A második helyen Izland szerepelt, de több európai országban is meghaladta a növekedés mértéke a 30%-ot.

Az előző negyedévhez képest a legtöbb európai országban emelkedtek a lakásárak 2019 I. negyedévében. Magyarországon 5,0, a szomszédos országok közül Horvátországban 3,6, a másik három visegrádi országban pedig 1,7–1,9% közötti mértékben nőttek az árak. Szlovéniában, Ausztriában és Romániában 1% alatti volt a lakásárak drágulása. Nagyobb mértékű árcsökkenés Málta (4,2%) esetében mutatkozott.

Már az EKB is aggódik a magas lakásárak miatt

Az ingatlanok túlértékelődésének veszélyére figyelmeztet az Európai Központi Bank (EKB) keretében működő Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) hétfőn kiadott éves jelentésében.

A 2018 áprilisától 2019 márciusáig tartó időszakról szóló elemzés bevezetőjében Mario Draghi, az EKB elnöke kiemelte: a lakó- és a kereskedelmi ingatlanok árának további emelkedése arra utal, hogy néhány piacon túlértékeltség alakult ki.

Az ERKT szakértői a jelentésben kifejtették: az alacsony hitelkamatok és az utóbbi években jellemző viszonylag kedvező gazdasági feltételek a lakáshitelek iránti kereslet "nagyon dinamikus" növekedéséhez és a "lakóingatlanok árának jelentős emelkedéséhez" vezettek az Európai Unió számos tagországában.

Ezek a folyamatok egyes nemzetgazdaságokban a háztartások fokozódó lakásvásárlási célú eladósodásához is vezettek, a lakáspiac így érzékennyé válik a gazdasági környezet változásaira A jelentés szerint a lakások drágulása sok EU-tagországban "együtt jár a túlértékeltség jeleivel, ami veszteségeket okozhat a bankoknak és az ingatlanfinanszírozásban résztvevő pénzügyi közvetítőknek, ha komoly lejtmenet kezdődne az ingatlanpiacon".

A többi között azt is kifejtették, hogy a vizsgált időszakban számos országban bevezettek vagy megújítottak intézkedéseket az ingatlanpiaci fejleményekből fakadó kockázatok kezelésére, a többi között Belgiumban, Svédországban, Csehországban és Szlovákiában. A magyarországi ingatlanpiaci fejleményekről nem szól külön, részletesen az ERKT elemzése.

Sok külföldi vásárolt vidéken és a pesti belső kerületekben

2018-ban 7300 külföldi magánszemély vett lakást Magyarországon, számuk megegyezik az egy évvel korábbival. A külföldiek többsége vidéken vásárolt, főként Nyugat- és Dél-Dunántúlon (a vevők 15, illetve 12%-a).

A nem magyar állampolgárok budapesti vásárlásai elsősorban Pest belső kerületeire irányultak, az összes külföldi vevő közül csaknem minden negyedik itt talált lakást. Míg a lakást vásárló külföldiek vidéken átlagosan 13,5 millió forintot költöttek, Budapesten ez az összeg meghaladta a 40 millió forintot.

Az egy évvel korábbihoz hasonlóan 2018-ban is Németországból, Kínából és Romániából származott a legtöbb külföldi vevő.

A külföldről érkező vevők költéseinek súlya a magyar lakáspiac teljes forgalmán belül nem számottevő (2,3%). Budapesten azonban eléri a 12, a pesti belső kerületekben pedig a 26%-ot, ami nagymértékben magyarázza az itteni árak elszakadását az átlagos hazai lakáspiaci árszinttől.

Forrás: KSH Lakásárindex, MTI