tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Megoldási javaslatok az épületek és az építőipar szénmentesítésére

A 10. alkalommal megrendezett Nemzetközi Zöld Építés Hete (World Green Building Week) részeként a World Green Building Council (WorldGBC) merész új elképzelést tett közzé arról, hogyan érhetnek el az épületek és az infrastruktúra 2030-ra 40%-kal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást világszerte, illetve hogyan produkálhatnak az épületek 100% nettó nulla karbonkibocsátást 2050-re.

A World Green Building Council több mint 80 szervezet támogatásával elkészült új jelentése megmutatja, milyen lépések szükségesek az épületek és az építőipar forradalmasításához a nettó nulla kibocsátású jövő irányába ’az életciklusra vetített összevont karbonkibocsátás' (1) megszüntetése révén.

„Az életciklusra vetített összevont karbon előtérbe hozása” c. jelentés ezt a nagyratörő célt terjeszti elő amellett, hogy bemutatja azokat a megoldásokat, amelyek a teljes építőipari értéklánc azonnali intézkedéseinek felgyorsítását elősegítik. A célkitűzést fejlesztők és építőipari vállalatok, pénzügyi intézmények, városok és kormányok, valamint a beton-, acél- és faipar, és még sok más szervezet támogatja.

A jelentés célja, hogy az összevont karbonkibocsátás kezeléséhez társított nehézségeket tisztázza azzal, hogy felszámolja a bonyolult terminológiát és megalkot egy közös nyelvet a nettó nulla összevont karbon fogalmának meghatározása érdekében.

“Új jelentésünk megoldásközpontú reakció az épületekben és az építőiparban megjelenő előzetes karbonkibocsátás jelentős csökkentésének sürgető szükségességére, valamint szén-dioxid-igényes iparágakkal és anyagokkal kapcsolatos intézkedéseket követel" - mondta el Cristina Gamboa, a World Green Building Council ügyvezetője. "Globális hálózatunk támogatása és a jelentéshez kapott ajánlások alapján biztosak vagyunk abban, hogy serkenteni tudjuk a piaci keresletet és megkönnyíthetjük a radikális együttműködést a teljes értékláncon belül, amely valóban átalakító és előnyös hatással lesz mind az emberek, mind a bolygó számára."

A múltban az összevont karbonkibocsátást nem vették figyelembe, de ahogyan azt az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) mérföldkőnek számító kutatása mutatja, az összes szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése a következő évtized során kritikus fontosságú ahhoz, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5oC-on tartsuk. Az előzetes karbonkibocsátás kezelése tehát alapvető fontosságú az éghajlati válság elleni küzdelemben, mivel az új építések 2060-ra várhatóan megduplázzák a világ épületállományát, tovább növelve a jelenleg tapasztalható karbonkibocsátást. Ezért az új jelentés az ágazat egészének összehangolt fellépésére szólít fel, hogy drasztikus változásokat vezessenek be az épületek tervezésének, építésének, használatának és bontásának módjára vonatkozóan.

A WorldGBC egyértelmű cselekvési utat mutat be, melyet a teljes értékláncban szereplő tervezők, befektetők, gyártók, kormányok, civil szervezetek és kutatók követni tudnak a szénmentesítés felgyorsítása, a jelenlegi piaci akadályok felszámolása és a piac számára biztosítandó alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatív megoldások kidolgozása érdekében. A jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy csak akkor következik be változás, ha az iparág közös együttműködésében radikális eltolódás történik a piaci átalakulás lehetővé tétele érdekében.

Az általános nettó nulla karbonkibocsátási normákra való áttérés azonnali fellépést igényel, hogy elérhetővé váljon egy fokozottabb tudatosság, innováció, az összevont karbontartalom számítási, nyomon követési és jelentési folyamatainak javítása, az ipar önkéntesen vállalt csökkentési céljainak megvalósítása és az új jogszabályok városi, nemzeti és regionális szinten történő bevezetése. Szükség van továbbá olyan megközelítésekre is, mint a meglévő eszközök maximális felhasználása, bontás helyett a felújítás támogatása és új, körkörös üzleti modellek keresése, amelyek csökkentik a szén-dioxid-igényes nyersanyagoktól való függést. Az ágazatközi együttműködés elindítása érdekében a WorldGBC az ipar és a politikai döntéshozók erőteljes támogatásával új nemzeti és ágazati ütemtervek kidolgozására szólít fel, hasonlóan például a Finnországban, a Norvégiában és a Svédországban elkészített ütemtervekhez.

A nulla karbonkibocsátású célok elérésének megvalósíthatóságát a jelentés az építőipar egész területéről származó, létező bevált gyakorlatok esettanulmányaival támasztja alá.

A tervezésben és megvalósításban részt vevő egyes vállalkozások már elkötelezték magukat az ambiciózus egyéni vagy nemzeti karbonmentesítési stratégiák mellett. Például a Skanska nagy fejlesztői és kivitelezői csoportként komoly lépéseket tesz annak érdekében, hogy lehetővé tegye a projektek teljes életciklus-hatásának értékelését.

Az anyagbeszállítók szintén vezető szerepet töltenek be. A HeidelbergCement elkötelezett amellett, hogy karbonsemleges termékeket fejlesszen 2050-re, míg India egyik vezető cementgyártója, a Dalmia Bharat Cement pedig azért dolgozik, hogy 2040-re karbonnegatív cégcsoporttá váljon.

A városok is fontos szerepet játszanak az új innovációk és szemléletmódok előmozdításában. Norvégiában Oslo köteleződött el a szervesanyag-mentes építkezések mellett. A kanadai Vancouver az éghajlatváltozásra adott válasz részeként vállalta, hogy az új épületekben 2030-ra 40%-kal csökkenti az összevont karbont, mintegy demonstrálva, hogy milyen típusú szabályozási keretek vezethetnek valós piaci változásokhoz.

HuGBC tag vállalatok, melyek támogatták a jelentést:
Anders Danielsson, elnök & vezérigazgató, Skanska:
“A jelentés merész célkitűzéseket fogalmaz meg a karbonkibocsátás csökkentésére az épített környezeten belül, amit a Skanska örömmel üdvözöl. Elismerjük a felelősségünket, és látjuk a szén-dioxid-csökkentés sürgető szükségszerűségét a munkánkon belül, mely már sok évvel ezelőtt elkezdődött. Ahogy haladunk előre, a karbonkibocsátás tekintetében nagyobb átláthatóságra van szükség az egész értékláncon belül. Az olyan eszközök, mint az EC3, melyet a partnereinkkel közösen fejlesztettünk ki, segíthetnek ebben. De ez még nem elég, az ügyfeleinkre is szükségünk van, hogy magasabb igényt támasszanak a fenntartható beszerzések iránt. Csak ekkor fogja az ipar megváltoztatni a hozzáállását, és ekkor tudunk elindulni a nettó nulla karbonkibocsátás felé. A jelentés szoros ütemtervet biztosít arra vonatkozóan, hogy ez mit is jelenthet.”

Pierre-André de Chalendar, elnök-vezérigazgató, Saint-Gobain:
"Az épületek hozzájárulása az üvegházhatású gázok globális kibocsátásához óriási. Az épített környezet karbonmentesítéséhez vezető ütemtervek kidolgozása és végrehajtása kulcsfontosságú. Ez elsősorban a rendkívül energiahatékony épületek révén (mind az új, mind a meglévő állományra vonatkozóan), valamint az épületek tervezésének teljes újragondolásával érhető el. Ennek a teljes életciklus során alacsony karbonkibocsátással járó megoldásokon kell alapulnia, ideértve az építőanyagok gyártása során kifejtett hatások csökkentését is. Hiszem, hogy a jelentés elősegíti az összes szereplő tudatosságának növelését, hogy együttesen vegyenek részt az alacsony karbonkibocsátású környezet kialakításában.”
________________________________________
(1) Az épületek szén-dioxid-kibocsátása azok teljes életciklusa alatt – a tervezéstől az építőanyagok gyártásán, szállításán és a kivitelezésen át az üzemeltetésig, valamint a bontásig. Továbbiakban összevont karbonkibocsátás
(2) Az építési és kivitelezési tevékenységek együttesen a globális végső energiafelhasználás 36%-át és az energiához kapcsolódó szén-dioxid (CO2) kibocsátás 39%-át teszik ki, ha az upstream energiatermelést beleszámítjuk.

A teljes jelentés letölthető a HuBGC honlapjáról.

Forrás: HuGBC

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.