tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Akár árcsökkenés is lehet az újépítésű lakásoknál wikipedia

Akár árcsökkenés is lehet az újépítésű lakásoknál

Mérséklődik a kereslet Csepel és a déli agglomeráció ingatlanpiacán, miközben a kínálat egyre duzzad. Az árak már csak stagnálnak, de az újépítésűeknél akár árcsökkenés is kezdődhet.

„Habár a forgalom szempontjából nem sikerült rosszul a nyár az idei évben, érezhető, hogy visszaesett a kereslet az eladó ingatlanok iránt” - jelezte Marosvölgyi Gabi, a Balla Ingatlan Csepeli és Szigetszentmiklósi irodáinak szakmai vezetője. – „Augusztus második felében teljesen eltűntek a vevők - aminek szezonális okai lehetnek -, de azóta sem nagyon csörögnek a telefonok - derült ki a szavaiból.”

Mint mondta, a CSOK-változásokhoz és a babaváró hitelhez kapcsolódó élénkülés elmaradt, és ha élnek is a lehetőséggel az emberek, az nem számottevő az ingatlanpiacot tekintve.

A probléma egyrészt az, hogy sem az újépítésű, sem a használt ingatlanok iránt nem nagyon érdeklődnek az emberek. Másrészt azok, akik mégis körülnéznek az agglomerációban, például az újépítésű ikerházak piacán, 32-25 millió forintért akarnak házat venni, miközben a kínálati árak 40-45 millió forintnál járnak.

Ami a szakértő szerint egyértelműen kirajzolódik, hogy az emberek az egyre olcsóbb ingatlanokat keresik. Használt ingatlanokat 20-30 millió forint közötti áron keresnek az érdeklődők, de olyat szeretnének ezért az összegért, melyet nem kell felújítani, nem kell már rá költeni. Ilyet persze nem tudnak mutatni nekik az ingatlanközvetítők, mert a hirdetési árak magasabban járnak.

„Csepel-Hároson a zártkerti ingatlanok iránt mutatkozik nagyobb érdeklődés, mert ezek a legolcsóbbak a kerületben. Sok érdeklődő 7-9 millió forintért szeretne valamilyen ingatlanhoz jutni, mert ennél nincs több pénzük, de ennyiért még egy faházat sem tudnak kínálni nekik” – magyarázta Marosvölgyi Gabi.

Sokaknak persze ennyi pénze sincs, így ők kölcsönből vásárolnak, de tapasztalatai szerint a legtöbb vevőnek a néhány milliós önerő megteremtése is komoly gondokat okoz. Akik hitelt vesznek fel, azok néha a vételár elég jelentős részét finanszírozzák belőle: így például nemrég egy 32 milliós ingatlanra sikerült egy vevőnek 26 milliónyi hitelt felvennie.

Az olcsó ingatlanok mellett még a telkek iránt mutatkozik számottevő érdeklődés, mind magánszemélyek, mind vállalkozók részéről, de kínálat mára eléggé megcsappant. Szigetszentmiklóson például csak a Bucka-részen maradtak eladó telkek, de ezek megközelíthetősége nem a legjobb. Az áruk pedig olyan magas, hogy a vállalkozóknak nem igazán éri meg vásárolni.

A befektetők eltűntek a piacról, melynek egyrészt a Magyar Állampapír Plusz államkötvény megjelenése az oka, mely jó hozamával elcsábítja őket az ingatlanpiacról, másrészt viszont az is hozzájárul, hogy aki venni akart befektetési célból ingatlant, az még korábban, az alacsonyabb árakon megtette” – vélekedett Marosvölgyi Gabriella.

A szakértő szerint emiatt az újépítésűek árain mindenképpen változtatniuk kell a vállalkozóknak, mert a jelenlegi kínálati árakon nem lesz rájuk vevő. Mint mondta, jellemző volt az elmúlt egy-két évben, hogy az építkezések során folyamatosan emelték az árakat a beruházók, mostanra azonban ezek olyan szintre kerültek, melyeken nincs rájuk kereslet.

Mindebből következik, hogy az értékesítési idők rendkívüli módon megnyúltak, hiszen míg egy-két éve hetek alatt értékesíteni lehetett egy panelt, és belátható időn belül a megfelelően árazott családi házakat, addig ma megjósolhatatlan, hogy mikor kel el egy-egy ingatlan. És még azt sem lehet mondani, hogy ha a tulajdonosok erősen lecsökkentik a hirdetési árat - amire nem feltétlenül hajlandók -, akkor egyből el lehet adni, mert elég gyenge most a keresleti oldal.

A kiadó lakások iránt viszont továbbra is rendkívül nagy az igény, miközben az árak változatlanul magasan járnak. A bérlők akár 140 ezer forintot is hajlandók lennének kiadni havonta egy kiadó lakásért, de a gond az, hogy egyáltalán nincs kínálat. Kiadó családi házakra is mutatkozik kereslet 200-250 ezer forint havi bérleti díjakért, de ezekből is szerény a választék.

„Ami a jövőt illeti, a szakértő szerint árak a közeljövőben már semmiképpen nem fognak felfelé mozdulni, inkább a stagnálás lesz jellemző, de sok esetben, például az újépítésű házaknál, inkább árcsökkenésre lehet számítani. A kínálat megint erősebb lesz a keresletnél, amiből az is következik, hogy az ingatlanosok szerepe ismét fontosabbá válik” – vélekedett Marosvölgyi Gabi.

Forrás: Balla Ingatlan

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.