tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Drága évvégi hajrá az újlakás-piacon ingatlan.com

Drága évvégi hajrá az újlakás-piacon

Az új lakások piacán az októberben kezdődött utolsó negyedév lesz a legélénkebb: várhatóan 8 ezer lakást adnak át. Az új lakások átlagos négyzetméterára a fővárosban 885 ezer forint - írja az ingatlan.com.

Megkezdődött a hajrá az új lakások piacán: várhatóan az októberben indult utolsó negyedévben adhatják át az elmúlt 1-2 évben elindított társasház-fejlesztések keretében épülő lakások nagy részét - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely a budapesti és a megyeszékhelyeken vizsgálta az új lakások piacát.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: “Az utolsó negyedév azért kivételes, mert az 5 százalékos, kedvezményes lakásáfáról szóló eredeti - azóta módosított - jogszabály szerint a 2019 végéig átadott lakásokra vonatkozott az alacsonyabb áfakulcs. Emiatt sok fejlesztő felpörgette az építkezéseket, hogy elkészüljenek a lakások. Az építőipari kapacitás és munkaerőhiány miatt azonban az épülő lakások 40-50 százaléka csúszásban van az eredetileg tervezett átadási határidőhöz képest.” A jogszabály tavalyi módosítása miatt viszont 2023 végéig alkalmazható a kedvezményes lakásépítési áfa azoknál a lakóépületeknél, amelyek 2018. november 1-je előtt már rendelkeztek építési engedéllyel.

Nagy a kerelet

Az ingatlan.com elemzése szerint az idén fokozódott az új lakások iránti kereslet: a múlt évhez képest 33 százalékos volt a növekedés. Budapesten 18 százalékkal, Pest megyében 57 százalékkal nőtt a kereslet, utóbbi Balogh László szerint azzal is magyarázható, hogy a fővárosban található új lakásoknál olcsóbban lehet kapni ingatlanokat az agglomerációban.

Hajdú-Bihar megyében 34 százalékkal, Fejér megyében több mint 50 százalékkal nagyobb volt az idei kereslet. Ugyanakkor Győr-Moson-Sopron megyében - ahol a tízezer lakosra a legtöbb új lakás épült az elmúlt években – csak stagnált a kereslet.

Sok vagy kevés?

A fokozódó kereslet mellett a kínálat is bővült, köszönhetően a sorra befejeződő beruházásoknak. Az ingatlan.com adatai szerint október elején több mint 6 ezer új lakás várt gazdára, ez több mint 50 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Budapesten 18 százalékkal több mint 3 ezerre nőtt a kínálatban szereplő új lakások száma.
Jóval látványosabb növekedés történt a vidéken: a megyeszékhelyeken 81 százalékkal nőtt a kínálat, a többi városban 67 százalékkal. Az előbbiekben közel 1000, utóbbiakban pedig több mint 1500 új lakás szerepelt a kínálatban.
Az árakról szólva az ingatlan.com szakértője azt mondta, hogy Budapesten és a vidéki nagyvárosokban is nőtt az új lakások ára, részben a kereslet, részben az építési költségek emelkedése miatt. Budapesten október elején az eladó új lakások négyzetméterára átlagosan 885 ezer forint volt. Debrecenben 610 ezer forintot kértek az új lakások négyzetméteréért, Székesfehérváron 607 ezer forintnál tartottak az árak október elején. Szegeden 576 ezer forint az átlagos négyzetméterár. Győrben ennél olcsóbban, 462 ezer forintért kínálták az új lakások négyzetméterét. A győri árak megfizethetősége a kínálat folyamatos bővülésének is köszönhető

Nőtt az építési kedv

Balogh László szerint bár az újonnan kiadott építési engedélyekre nem vonatkozik a kedvezményes lakásépítési áfa, ám a lakásépítési kedv továbbra is erősnek mondható. Augusztus végéig idén összesen közel 10 ezer lakóépületre adtak ki építési engedélyt, ami 7 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Érdekes adat, hogy a kiadott engedélyek háromnegyede családi házak építésére vonatkozik.

A szakember szerint ez azt jelzi, hogy az állami lakástámogatási rendszer, azaz a CSOK júliusi bővítése és az alacsony kamatozású lakáshitelek egyaránt élénkítik az új lakások piacát. Az ingatlan.com szakembere szerint azonban fontos megjegyezni, hogy nem mindegyik engedélyből lesz valódi lakás.

Forrás: ingatlan.com

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.