tle logo szakmai partner

lakastamogatasok





 

Statisztikák, elemzések

  • 07 nov. Nőtt a kereslet az új lakások iránt
    Az ingatlan.com adatai szerint az év első tíz hónapjában 30 százalékkal emelkedett az új lakások iránti kereslet tavalyhoz képest. Budapesten és a községekben az építési…
  • 07 nov. Egyre kevesebb az új beruházás a lakáspiacon
    A lakáspiacon, úgy tűnik, egyre jobban érezteti hatását a hamarosan megemelkedő áfakulcs. Ez látszik a legfrissebb EBI Építésaktivitási jelentés a társasházi lakásépítéseket jellemző Aktivitás-Kezdés számaiból…
  • 30 okt. Lassuló növekedésre számítanak az építési vállalkozók
    A lakásépítő cégeknél a megrendelés tekintetében elbizonytalanodás tapasztalható. A közvetlen piaci értékesítésre készülő lakásoknál kivárnak a cégek az újabb projektek indításával – derül ki többek…
  • 21 okt. Mozgásban a népesség - és a lakáspiac
    Érdekesen alakultak az országon belül a költözések tavaly, Pest megye gyarapszik, Budapest lakossága fogy - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely a hivatalos demográfiai…
  • 17 okt. Alig enyhül a megyék közötti egyenlőtlenség a lakásépítéseknél
    A megyei jogú városokban és a községekben bekövetkezett 10, illetve 4,3%-os növekedéssel szemben a fővárosban 8,6, a többi városban 7,8%-kal csökkent a használatbavételek száma 2019…
  • 14 okt. Új szakmák is várják jövőre a diákokat
    Nagyon kevesen tanulnak a szakképzésben Magyarországon, ezért is döntött a kormány a rendszer átalakítása mellett. Az Eurostat adataiból látható, hogy európai, sőt régiós összehasonlításban is…
  • 07 okt. Magyarország az élen a lakásdrágulásban az EU-ban
    Jelentősen drágultak a lakóingatlanok az euróövezetben és az Európai Unió egészében is 2019 második negyedévében - a legnagyobb mértékben Magyarországon.
  • 02 okt. Óriási különbségek az európai lakásépítési piacon
    Az előző évhez képest hazánkban 3,4%-kal több építési engedélyt adtak ki 2019. II. negyedévében. Az Eurostat legfrissebb statisztikái szerint ezzel az eredménnyel Magyarország jelenleg a…
  • 26 szept. Ez történik most a budapesti ingatlanpiacon
    A budapesti használt lakások piacán a nyár eleje óta visszaesett a kereslet, a befektetési célú vásárlók aktivitása a szuperállampapír bevezetése miatt is csökkent - véli…
  • 06 szept. Jelentős visszaesés az új lakásépíési projektek számában
    Ez év második negyedévében kevesebb új lakásépítési projekt indult, ám magasabb értékben mint a tavalyi év hasonló időszakában - derült ki a legrissebb EBI Építésaktivitási jelentésből.
  • 22 aug. Folyamatosan drágulnak az építési telkek a nagyvárosokban
    Jelentősen drágulnak a családi házas építkezésre alkalmas telkek Budapesten és a legtöbb megyei jogú városban. Ráadásul a beépítetlen helyek száma szűkül, és az elérhető telkek…
  • 22 aug. Újra egyre több huszonéves marad mamahotelben
    Több mint 800 ezer magyar huszonéves lakik a szüleivel az Eurostat 2018-as adatai alapján. Arányuk egyre nő, ami minden bizonnyal jórészt az egekbe szökő lakásárakkal,…
  • 02 aug. MNB: ismét dinamikus áremelkedés a lakáspiacon
    Az MNB 2019 első negyedévére vonatkozó lakásárindexe szerint Budapesten és a vidéki városokban az előző időszaki lassulást követően kissé gyorsult a hazai lakásárak negyedéves növekedési…
  • 31 júl. Meglódult a családi házak piaca
    Az ingatlan.com adatai szerint az eladásra épített családi házak kínálata jelentősen, 63 százalékkal nőtt az idén. Budapesten az új építésű családi házak átlagos négyzetméterára 681 ezer…
  • 31 júl. Bérlakásépítés segíthetné a hazai lakásépítéseket
    Régiós összehasonlításban még mindig alacsonyak a hazai lakásépítési számok. A 2019. I. féléves KSH számok az építések lassulását mutatják: 6.472 db lakás épült Magyarországon, 0,7…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Szakképzési reform: emelkedik az oktatók bére, ösztöndíjakat kapnak a diákok Flickr

Szakképzési reform: emelkedik az oktatók bére, ösztöndíjakat kapnak a diákok

A fiatalok foglalkoztatásának további bővítése érdekében a kormány újabb lépést kíván tenni a szakképzés megerősítéséért. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a tegnap benyújtotta az Országgyűlésnek a szakképzési törvény tervezetét.

A gazdaságvédelmi javaslat célja, hogy a munkaerőpiacon értékes tudással bíró, egyre jobban képzett, felkészült fiatalok álljanak a hazai vállalkozások rendelkezésére. Osztrák mintára jobb, rugalmasabb, gyakorlatiasabb lesz a szakképzés, emelkedik a szakképzésben oktatók bére, ösztöndíjakat kapnak a szakképzésben tanulók, átláthatóbb, gyakorlatorientáltabb lesz a rendszer.

A szakképzést erősítő törvényjavaslat a Szakképzés 4.0 stratégiában meghatározott célok jogszabályi alapjait teremti meg.  A törvényjavaslat benyújtását egyéves egyeztetés-sorozat előzte meg a gazdasági szereplők, szakképzési intézményfenntartók, érdekképviseleti szervek képviselőivel a Szakképzési Innovációs Tanács és az ágazati készségtanácsok keretében. 

A javaslat szerint a 2020/2021-es tanévtől átalakul a szakképzés intézményi szerkezete. A szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. A technikum a minőségi szakmai oktatás helyszíne. Az ötéves képzés egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. Matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tananyagtartalmat, ugyanolyan óraszámban kell elsajátítani, mint a gimnáziumban. Ezekből a közismereti tantárgyakból érettségi vizsgával zárul az oktatás. A technikumban érettségizőnek nem kell ötödik érettségi tantárgyat választaniuk, mivel a szakmai vizsga – emelt szintű vizsgaként – beszámít az érettségi tantárgyai közé. Az öt év elvégzése után a tanuló egyszerre kapja kézhez az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet. A megszerezhető technikus szakképzettség középvezetői szintű ismereteket biztosít. Az itt végzettek jelentős előnyt élveznek majd a felsőoktatási felvételik, a szakirányú továbbtanulás során.

A szakképző iskola hároméves, itt képezik a szakmák mestereit. Az ágazati ismereteket adó első év után történik a szakmaválasztás. Az ezt követő két évben duális képzés formájában, elsősorban vállalatoknál, vállalkozóknál lehet elsajátítani a szakmai ismereteket. A két rendszer egymásra épül majd, ezzel biztosítva az egész életen át tartó tanulás lehetőségét. A szakképző iskola és a technikum is ágazati alapoktatással indul, így ha egy diák meggondolja magát, és váltani szeretne a két iskolatípus között, az összehangolt ágazati tartalomnak köszönhetően az alapok megszerzése után ezt szabadon megteheti. Az alapozó képzés egy gyakorlatorientált ágazati alapvizsgával zárul, és a következő évben kezdődik a szakirányú oktatás. Az iskolarendszeren belül megszerezhető alapszakmák rugalmasabb, rövidebb képzési idő alatt a felnőttek számára is elérhetőek lesznek. Két alapszakma megszerzése – akár felnőttkorban is – változatlanul ingyenes lesz.

Emelkedik a szakképzésben oktatók bére

Az egyik legfontosabb intézkedés a szakképzésben dolgozók anyagi megbecsülésének javítása, a szakképzésben dolgozó pedagógusok és gyakorlati oktatók béremelése, akiknek a fizetése így a piaci bérekhez közelíthet. A minden szakképzési területet, több mint 32 ezer pedagógust és óraadó tanárt érintő béremelésre a költségvetés éves szinten mintegy 35 milliárd forint forrást biztosít. A rugalmasabb alkalmazási feltételek és a magasabb bérezés érdekében a javaslat szerint a szakképzésben oktatók nem a túlságosan merev bértáblával járó közalkalmazotti törvény hatálya alá, hanem a munka törvénykönyv hatálya alá fognak tartozni. A jövő júliustól életbe lépő magasabb bérek lehetővé teszik a legjobb szakemberek megtartását és újak bevonását a szakképzésbe óraadóként a piaci szférából, ezáltal javul a szakképzés színvonala.

Ösztöndíjakat kapnak a tanulók

A szakképzésben résztvevő fiatalokat általános szakképzési ösztöndíjakkal fogják segíteni. Az új ösztöndíjrendszer szerint a nappali képzésben tanulók teljesítményük alapján részesülnek ösztöndíjban, amit tanulmányaik előrehaladtával munkabér válthat fel. Évente kétezer tehetséges tanuló hátrányos helyzetére és jó tanulmányi eredményére tekintettel külön támogatásra is jogosult lesz az Apáczai ösztöndíj keretén belül. A béremelés és az ösztöndíjrendszer részleteit a törvény elfogadása után dolgozzuk ki.

Az új szakképzési törvény a tervek szerint januártól lép hatályba, és a 2020/2021-es tanévben belépő diákokra vonatkozik majd először. A kormány célja, hogy a magyar fiatalok olyan készségekkel, kompetenciákkal felvértezve kerüljenek ki az iskolarendszerből, amelyek segítségével megállják a helyüket a negyedik ipari forradalomban átalakuló munkakörökben is. A megerősített rendszer biztos elhelyezkedéshez és tisztességes bérekhez segíti a szakképzett fiatalokat.

Forrás: ITM

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.