Pixabay

Lényeges változások a lakásépítési szabályozásban

2019.11.11. Írta:

Egy kormányrendelet-módosítás jelentős könnyítéseket tett az egyszerű bejelentéssel való építkezés esetében. A Magyar Mérnöki Kamara  és a Magyar Építész Kamara arra figyelmeztet, hogy a módosítás nyomán azonban nagy eséllyel olyan épületek jöhetnek létre, amelyek nem, vagy nem mindenben felelnek meg a biztonság és a fenntarthatóság, a gazdaságos üzemeltetés követelményeinek.

A Magyar Közlöny 2019. október 22-i számában megjelent, az egyszerű bejelentés intézményét módosító 244. számú kormányrendelet szerint október közepétől nem kötelező az elektronikus építési napló vezetése, ha az építtető természetes személy az egyszerű bejelentéssel saját lakhatását szeretné biztosítani. A módosítás csak erre az építtetői körre vonatkozik, másoknak - így például ha az építtető gazdasági társaság vagy más számára történik az építés - továbbra is kötelező naplót vezetnie.

Könnyebb lesz az építkező családok dolga akkor is, ha az egyszerű bejelentés során feltöltött dokumentációtól - bármilyen oknál fogva - eltérnek. Nekik a jövőben nem kell majd külön bejelenteniük az eltérést, ugyanakkor előírás, hogy az aktuális szabályoknak megfelelő kiviteli dokumentáció a helyszínen rendelkezésre álljon. A saját célra építkező magánszemélyek építkezésénél nem lesz kötelező a tervezői művezetés, valamint a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás sem, ezáltal ezek hiánya nem fogja megakasztani az építkezést.

Könnyebbe lesz, de nem biztos, hogy jó is

Az Magyar Mérnöki Kamara (MMK) megítélése szerint azonban az egyszerű bejelentés intézménye már önmagában is jelentős könnyítéseket tartalmaz, és súlyos felelősséget helyez a megrendelő és a tervező vállára, ezért nem indokolt a további lazítás - olvasható az állásfoglalásban.

A megrendelők zöme nem tájékozott a lakhatáshoz, gazdálkodáshoz szükséges épületek biztonsági és egyéb műszaki követelményeiről.

Ha a szabályozás a minimálisan szükséges követelmények érvényesülését sem biztosítja a tervezés és kivitelezés során, nagy eséllyel olyan épületek jöhetnek létre, amelyek nem, vagy nem mindenben felelnek meg a biztonság és a fenntarthatóság, a gazdaságos üzemeltetés követelményeinek.
Ennek elsősorban az építtető látja kárát, de nemzeti összvagyon szempontjából is káros rosszabb minőségű új épületek létrehozása - figyelmeztet az MMK.

A kamara nem látja indokát a szakmai felelősségbiztosítási kötelezettség lazításának sem, különös tekintettel arra, hogy az egyszerű bejelentéssel építkezéshez kapcsolódó kötelező szakmai felelősségbiztosítás alapvetően nem az építésügyi szakember anyagi biztonságát szolgálja, hanem az építtetőét.

Emlékeztetnek, hogy az építésgazdasági stratégiát meghatározó kormányhatározat a szakmai felelősségbiztosítás bővítését helyezte kilátásba.

Álláspontjuk szerint továbbra is szükséges és mellőzhetetlen, hogy a kamarát megfelelő időben és minden, az építésüggyel és a mérnökség tevékenységével kapcsolatos szabályozás előkészítésébe bevonják. Ez nem csupán a tervező mérnökök, hanem az építtetők és a jogszabály alkotók elemi érdeke is - hangsúlyozzák.

A Magyar Építész Kamara (MÉK) ugyancsak nehezményezi az elmaradt szakmai egyeztetés hiányát. Javasolják, hogy az otthonteremtéssel kapcsolatban jöjjön létre egy szakmai, társadalmi informatív fórum, mely rendszeres tapasztalatcserékkel, az abból levonható összegzésekkel tudjon a jogalkotó segítségére lenni, rövid és hosszútávú stratégiákat javasolni. Úgy vélik, hogy az építés területén dolgozók információcseréjével, esetek tanulmányozásával, statisztikák birtokában célszerű összehangolni a családok otthonteremtés terheinek, a műszaki biztonság, a nemzeti vagyon minőségének, az egyes szereplők jogkörének, felelősségének és tevékenységi körének összehangolását.

A MÉK utólagos észrevételei:

1. A Magyar Építész Kamara nem ért egyet azzal, hogy eltörlésre került a magánszemély építtető saját lakhatási célra épített lakóépület esetén az építési napló vezetési kötelezettség. Az építési napló az építési folyamat egyetlen hiteles dokumentuma. Vitás esetekben, bírósági eljárásban csak az építési napló bír bizonyító erővel. Használata az építési folyamatban részvevő összes szereplőnek, az építtetőnek, a tervezőnek és a kivitelezőnek alapvető érdeke. Elhagyása esetén nincs lehetőség rögzíteni a kivitelezői kérdéseket, a tervezői, műszaki ellenőri észrevételeket, építtetői döntéseket. Ez ellenőrizhetetlenné és követhetetlenné teszi a kivitelezési folyamatot, visszaélésre adva lehetőséget, kiszolgáltatott helyzetbe hozva az építtetőt.

2. A Magyar Építész Kamara nem ért egyet a kötelező tervezői művezetés eltörlésével, ha a magánszemély építtető saját lakhatási célra épít lakóépületet. A tervező szerepe nem érhet véget az elkészített tervek átadásával, - különösen egy "kalákában épített" lakóépület esetében. A tervezői-mérnöki felelősség tudat megköveteli a "laikus" építtetőnek műszaki segítséget nyújtani a megvalósítás folyamatában is. A kivitelezés műszaki, minőségi tervezői figyelemmel kísérése elengedhetetlen a tervezői felelősségvállaláshoz.

3. A Magyar Építész Kamara nem ért egyet a kötelező tervezői felelősségbiztosítás eltörlésével, ha a magánszemély építtető saját lakhatási célra épít lakóépületet. A kormányrendelet módosításával a tervező felelőssége nem változott, viszont belelátása a kivitelezési folyamatban megnehezült, a tapasztalt műszaki és minőségi hiányosságok rögzítésére a lehetősége megszűnt. Ennek ellenére a tervező a továbbiakban is változatlanul felel terveiért úgy, hogy az esetleges hibák korrigálására megvalósítás során már nincs lehetősége. A tervezői felelősségbiztosítás megléte nemcsak a tervező, hanem az építtető érdeke is, hiszen az építtető kára nagyobb eséllyel térül meg felelősségbiztosítás esetén, mert nincs kiszolgáltatva a tervező fizetési hajlandóságának, fizető képességének.

4. A Magyar Építész Kamara nem ért egyet, hogy a bejelentett tervtől való eltérő kivitelezést előzetesen sehol nem kell jelezni, ha a magánszemély építtető saját lakhatási célra épít lakóépületet. Így az ÉTDR rendszerbe, a bejelentéshez feltöltött bejelentési dokumentációtól az épített épület nagyon jelentősen eltérhet, akár méretben, beépítési paraméterekben, településképi megjelenésben. Ha az adott épület - adottságaiból eredően - nem kivitelezési terv kötelezett, még az építési helyszínen sem kell aktuális tervnek lennie. A bejelentéstől történő ellenőrizetlen, szakszerűtlen eltérés megnövelheti a részleges és teljes visszabontások számát, legkésőbb a megvalósult állapot dokumentálásakor.

5. A Magyar Építész Kamara nem ért egyet az egyszerű bejelentési dokumentáció tartalmi követelményeinek jelentős egyszerűsítésével, csökkentésével. Pontosan egy kisebb lakóépület építése esetén lenne szükség részletesebb műszaki tartalmú tervekre, ahol a megvalósításban kevesebb szakember (nincs lebonyolító, műszaki ellenőr, tervezői művezető) működik közre, vagy akár az épület "kalákában" épül. A rendeletben megfogalmazott terv műszaki tartalom nem elégséges és nem is alkalmas a tervezett épület műszakilag helyes és/vagy gazdaságos megvalósításához. Ez minőségi hibákhoz, korai elhasználódáshoz, a szükségesnél lényegesen több javításhoz vezethet olyan épületeknél, amik akár állami támogatásból épültek. A Magyar Építész Kamara a továbbiakban is csak azt tartja szakmailag elfogadhatónak, hogy a bejelentési tervdokumentáció szükséges műszaki tartalma kamarai szabályzatba foglaltan legyen meghatározva.

6. A Magyar Építész Kamara kifogásolja, hogy a tudta nélkül módosított kormányrendelet a megjelenését követően azonnal hatályba lépett, így nem volt lehetősége a jogszabály kellő kiértékelésére és a tagjainak a felkészítésére. Ezek az intézkedések nem segítik elő az építész és mérnök tervezőktől jogosan elvárható pontos, szakmailag és minőségileg magas szintű szakmagyakorlást.

Forrás: MÉK, Napi.hu, Pénzcwentrum

 

Hírek archivum