A Testület kiadványának bemutatásakor Scheer Sándor, a LITT elnöke elmondta, hogy a lakásárak jelentős emelkedése után 2019-től mérséklődés látszik mind az árdinamikában, mind a keresletben, ugyanakkor jelentősen romlott lakásvásárlás elérhetősége, különösen Budapesten. A kínálati oldalon több súrlódás is azonosítható, melynek eredményeként a hazai lakásállomány megújulása alacsony, ráadásul 2021-től visszaesés várható az újlakás-átadások szintjében.
A javaslatcsomag megállapítja, hogy a lakások iránti erős kereslet támogatta a lakásárak jelentős növekedését. Ezt a hatást fokozta a költésgek növekedése. Ugyanakkor a lakásépítések számának növekedése ellenére is alacsony a lakásállomány megújulása. Ez nem is fog javulni, hiszen a lakásáfa visszaemelkedése és a költségnövekedés folytatódása miatt az új lakások kínálatának jelentős visszaesése várható 2021-től. A lakásépítések növekedését a szakképzett munkaerő hiánya is akadályozza.
A helyzetértékelés szerint:
· a lakásárak jelentős emelkedése után 2019-től mérséklődés látszik a keresletben,
· a hazai lakásállomány megújulása alacsony,
· 2021-től visszaesés várható az újlakás-építések szintjében,
· a szakképzett munkaerő hiánya korlátozza az építőipar teljesítményét,
· a vállalkozói bérlakásszektor fejlesztése kívánatos lenne.
A LITT javaslatai a fenti helyzet kezelésére:
Az újlakás-kínálat növelése hosszú távon:
• Egészséges lakásépítési volumen meghatározása és kommunikálása, majd a célértékek elérésének támogatása, szabályozása.
• Otthonteremtési kerekasztal létrehozása: koordináció az illetékes tárcák között, kontraciklikus állami beruházási politika.
• Kihasználatlan állami és önkormányzati telkek, valamint barnamezős területek hasznosítása, továbbá a spekulációs telektartás ellenösztönzése.
Az elérhető lakhatás biztosítása:
• Vállalkozói bérlakásprogram kialakítása: a vállakozói lakásbérbeadás áfamentessége hosszú távú bérbeadás esetén.
• A bérlakáspiac átfogó újragondolása, szabályozás kialakítása.
• Célzott, hosszú távú, alacsony fix kamatozású hitel nyújtása hosszú távú bérbeadás esetén.
Az építőipar hatékonyságának és a hazai alapanyaggyártás ösztönzése:
• Az építőipari képzés fejlesztése és az építőipari szakmunka presztízsének emelése.
• A hazai építőipari alapanyaggyártás ösztönzése és fellendítése.
• Az építőipari gépesítettség növelése.
Új lehetőségek keresése az üzemeltetésben és az adminisztratív akadályok enyhítése a kereskedelmiingatlan-piacon:
• Automatizálási lehetőségek feltérképezése az üzemeltetésben.
• Épület-üzemeltetési képzés indítása.
• A „plázastop” törvény felülvizsgálata.
• Az értékbecslői fejkvóta felülvizsgálata.
A Magyar Nemzeti Bank által 2019-ben életre hívott LITT-nek kettős célja volt: az ingatlanpiac és a gazdaságpolitika legfontosabb szereplői közötti hatékony és rendszeres információcsere biztosítása, valamint olyan fórum létrehozása, ahol a piaci szereplők közvetíthetik a szabályozó hatóságok felé a piac működési környezetének súrlódásait, és az ezekre tett szabályozói megoldási javaslataikat.