Több európai országhoz hasonlóan kedvezményes áfakulcsot kér a hazai lakáságazat

2015.06.04. Írta:

Franciaországban 5,5 %, Romániában 5% a nem luxus lakások építésének az áfája. A magyar családok 27% áfát fizetnek ugyanezért.

A lakásépítés, illetve új építésű lakás vásárlása olyan mértékű kiadást jelent a családoknak, amelyek ellensúlyozásához speciális eszközökre van szükség. A jelenlegi támogatások nem kompenzálják az építést terhelő 27%-os, európai viszonylatban kiugróan magas áfát.

1. Vizsgálja meg a kormány, hogy az EU-s jogi szabályozások mellett hogyan lehet minél szélesebb körűen bevezetni az 5%-os áfát a lakásépítésekre, lakásfelújításokra, bérlakásépítésekre.

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület mellékelt összeállítása szerint több uniós tagállam alkalmaz 5%-os áfát a szociálisként besorolt lakásépítésekkel kapcsolatban.

Európa más országaiban a szociális jelzőt a lakásügyben nem a hazai értelemben használták, Romániában pl. a szociális lakásépítésbe tartozhat egy 120m2-nél nem nagyobb lakás is. A szociális lakás kategóriájával a luxus lakások kizárása a cél. Ebbe a szociális kategóriába tartozik a lakosság széles rétege.

2. Meg kellene határozni, hogy Magyarországon mi minősüljön szociális lakásépítésnek. Minél tágabban kell meghatározni a szociális lakásépítés kategóriáját, hogy minél több EU-s forrást lehessen ilyen célra felhasználni, és minél szélesebb körben lehessen kedvezményes áfakulcsot alkalmazni. Ne csak a legszegényebb réteg, hanem a bérből-fizetésből élők számára megvalósuló lakásépítés is tartozzon bele ebbe a kategóriába.

Magyarország jelenleg nem használja ki az ebben rejlő lehetőségeket.

Mi történik, ha a felújításokhoz, lakásépítésekhez kapcsolódó költségek áfája 5 %-ra csökken?
• visszaszorul a szürke és feketemunka az ágazatban,
• növekednek az építőipari megrendelések,
• megerősödnek az építőipari mikro- és kisvállalkozások,
• növekszik az építőiparban foglalkoztatottak száma,
• nem vész el a jól képzett szakemberállomány,
• megemelkedik az építőiparhoz kapcsolódó beruházások száma és
• fellendül az energiahatékony építések és újjáépítések, felújítások száma,
• több korszerű, alacsony energiafogyasztású lakás lesz, ezzel
• javul a lakhatási helyzet,
• csökken az ország energiafogyasztása,
• kisebb lesz a háztartások rezsije,
• javul a levegő minősége, a környezet állapota,
• multiplikátorként pozitív hatást gyakorol a hazai gazdaság egyéb ágazatainak fellendülésére,
• s nem utolsó sorban a nemzeti vagyont részét képező és az emberek életminőségét alapvetően befolyásoló lakáshelyzet javul Magyarországon.

Alább letölthető melléklet:
Új lakóingatlanok értékesítésére alkalmazandó kedvezményes áfa kulcsok egyes európai uniós országokban (Forrás: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület)

Hírek archivum