A körforgásos gazdaságra való áttérés szükségszerű, és üzleti lehetőség is

csütörtök, 21 november 2019 08:32 Írta:

A körforgásos gazdaságra való áttérés jelentőségéről és lehetőségeiről tartott konferenciát a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC). A jövő szempontjából kulcsfontosságú kérdések felvetése mellett már megvalósult külföldi és hazai kísérletekről, jó gyakorlatokról is hallhatott a Green Future Conference közönsége.

Az építőipar, amely évente a világ erőforrásainak csaknem felét fogyasztja és hatalmas környezeti lábnyomot hagy – alapvetően lineáris ágazat, vagyis az út nyersanyagkitermeléstől a hulladékig egyenes út vezet, és ott véget is ér. Erőforrásaink azonban végesek, a környezetterhelés nem fokozható, sőt a fenntarthatóság érdekében csökkenteni kellene. Ezért elengedhetetlen a lineárisról a körforgásos, fenntarthatóbb gazdaságra való átállás, ahol a folyamatok zárt körben zajlanak, az alkotóelemek a technológiai ciklusok adott fázisaiban minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a termelési körfolyamatba – adott áttekintés Dr. Horváth Bálint a Kodolányi János Egyetem adjunktusa a körforgásos gazdaság folyamatairól.

cycles

Fenntarthatósági szempontból az sem mindegy, melyik szinten történik a visszakapcsolás. A legjobb az lenne, ha csökkenne a felhasznált anyagok mennyisége, a termékeket tovább, illetve okosabban használnánk. A termékek élettartamának meghosszabbítása, majd újrahasznosítása, teljes anyagfelhasználás csökkentése, ezen belül az innovatív és az újrahasznosított anyagok arányának növelése mind lehetséges példák a fenntarthatóság érdekében kidolgozandó üzleti modellek részeként. A fenntarthatóság, a környezetterhetlés csökkentése mellett a körforgásos gazdaságra való áttérés üzleti lehetőség is a vállalatok számára.

körforgásosság szintjei

Az építőipar, az építőanyaggyártás mint nagy erőforrás- és nyersanyagfelhasználó ágazat különösen érintett, és sokat is tehet ezen a területen. A nyersanyagok 40%-át ma építőanyag előállításra használja a világ, és a nyersanyagigény évről évre növekszik – hangsúlyozta elődásában Szentesi Mária a Saint-Gobain műszaki és termékfejlesztési vezetője, aki példákat is mutatott arra, milyen megoldásokat alkalmaznak a termelési folyamatokban.

A konferencia vendége volt Hollandia, amely egyike azoknak az európai országoknak, melyek élen járnak a körforgásos szemlélet megvalósításában. A bemutatott jó gyakorlatokból sok követhető megoldás mutatkozott meg, de Hans Hammink építész előadásából az is kiderült, ha van is fogadókészség a megrendelő részéről, sok kreativitásra, ötletre van szükség egy-egy elgondolás, probléma megoldására, hiszen nincs kitaposott út, nincsenek bejáratott folyamatok, rendszerek ezen a területen. Más hozzáállásra, gondolkodásra van szükség a megrendelők, a tervezők, az anyaggyártók részéről is. Utóbbiak szerepe kulcsfontosságú az építés körkörössé alakításában – vélte Hans Hammink.

Az elbontott anyagok helybeni, más célú újrafelhasználása (homlokzati elemek beépítése a padlózatba), a másutt keletkezett „hulladék” hasznosítása (használt ablakokból belső elválasztó, vagy akár kerítéselem) kézenfekvőnek tűnik, de egyelőre viszonylag nehéz ezeket megtalálni. Magyarországon sincs erre jó rendszer, de a Clean-Way Kft. kidolgozott egy applikációt, amellyel követhető (lenne) a hazai újrafelhasználható építőanyagok mennyisége és elérhetősége – mutatta be Petrovszki Krisztián ügyvezető.

A körforgásos szemlélet felé való elmozdulás hatalmas lépés, hiszen az érdekeltek szerepeinek és üzleti modelljeinek alapvető megváltoztatását jelenti olyan környezetben, ahol a kulturális, szabályozási, piaci, technológiai, edukációs és egyéb akadályok jócskán lassítják a folyamatot.

Mind a versenyszférának, mind az állami szektornak óriási a felelőssége abban, hogy a körforgásos anyagok, termékek és szolgáltatások váljanak az új normává. Ez mind a vállalatvezetők, mind a politikai döntéshozók részéről merész hozzáállást igényel. Olyan hosszú távú megoldásokat kell bevezetniük, melyek új szokásokat, új együttműködési kereteket és új kreatív módszereket jelentenek.

A körkörös gazdaságra való áttérés egyik legfőbb hazai szószólója a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), amely a Holland Nagykövetséggel és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen életre hívta a Körforgásos Gazdaság Platformhoz. Ehhez már több mint 90 vállalat csatlakozott, amelyek a magyar GDP 30%-át termelik – mondta el Márta Irén, a BCSDH igazgatója. A BCSDH kezdeményezte Action 2020 program öt területen határozott meg konkrét fenntarthatósági célokat. Ebben a munkában az egyik legfontosabb a közös munka, a közös gondolkodás, valamint az elért eredmények, legjobb gyakorlatok bemutatása, a tapasztalatok megosztása és gazdaságilag hasznos projektek kidolgozása a tagok együttműködésében. feladatuknak és lehetőségnek tekintik a fogyasztók szemléletformálását is a márkákon keresztül.

Megjelent: 61 alkalommal Utoljára frissítve: csütörtök, 21 november 2019 10:06