Public Domain Pictures

A lakásszektornak szüksége van az állami szerepvállalásra

2019.11.26. Írta:

A családi otthonteremtési kedvezmény, valamint az áfakedvezmény bevezetése nagy hatást gyakorolt az építőiparra - mutat rá az újHÁZ Centrum őszi, CSOK lendületben az építőipar! című Trendriportja. A lakásépítési számok azonban a kapacitás-, anyag- és munkaerőhiány miatt elmaradnak a szükségestől - mondta Dr. Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum cégvezetője, hozzátéve, hogy az építőiparnak, a lakásszektornak szüksége van az állami szerepvállalásra.

A CSOK hatása az építőiparra

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény 2015-ös bevezetése nagy hatást gyakorolt az építőipar egyes szegmenseire és a családok életkörülményeire is. Az újHÁZ Centrum őszi, a CSOK kérdéskörével foglalkozó Trendriportjából kiderül, hogy az építőipari növekedés nem azonnal, hanem a komplex állami ösztönzőcsomag bevezetését követően, 2016-ban indult meg. Akkor ennek első jeleként a kiadott lakásépítési engedélyek száma rohamosan nőni kezdett, de az új lakások építésének száma továbbra is elmaradt az ideálistól.

- Ebben közrejátszott a gyártók átmeneti kapacitáshiánya mellett az ágazatban dolgozó szakképzett humán erőforrás akár 80 ezer főt is meghaladható hiánya is – mutatott rá a tanulmány budapesti bemutatóján dr. Rázsóné Szórády Csilla cégvezető. Hozzátette: a KSH adatai szerint azonban a lakóépületekből származó termelések csupán egy kisebb részét jelentik az építőipari termelésnek, a becslések szerint az építőanyag-gyártók és az építőanyag-kereskedések összforgalmának csupán 15-30%-a tudható be a CSOK és az 5%-os áfa együttes hatásának. Becsléseink szerint, az elmúlt négy évben emelkedő, 10 és 25 százalék közötti mértékben fejtette ki hatását a bevezetett állami ösztönző rendszer – húzta alá a cégvezető.

Kik az állami támogatások nyertesei?

Az idei évben bevezetett falusi CSOK a használt ingatlanok piacát hivatott felpörgetni az úgynevezett preferált településeken. Az újHÁZ Centrum által végzett ágazati mélyinterjúkból kiderül, hogy az új állami ösztönző nagy nyertese Pest és Fejér megye lehet, kiegészülve a Balaton-parti preferált településekkel.

- Fontosnak tartjuk ugyanakkor felhívni a figyelmet arra is, hogy a kedvezményes lakásáfa kivezetése várhatóan rendkívül érzékenyen érinti majd a falusi CSOK-ot igénybe vevőket, ugyanis az 5 százalékos áfa 27 százalékosra történő visszaemelése 22 százalékkal csökkenti az idén felvett támogatás értékét – tette hozzá dr. Rázsóné Szórády Csilla.

A CSOK és a hozzá kapcsolódó további állami ösztönzők ugyanakkor nemcsak az építőiparra hatottak jelentős mértékben, de átalakították a lakás- és hitelpiacot is.

- A kereslet az ingatlanpiacon az egekbe szökött, amelyre a kínálati oldal folyamatos és intenzív áremeléssel válaszolt – mutat rá a cégvezető. Az MNB adatai is ezt támasztják alá: átlagosan 70 százalékos áremelkedés történt 2015 és 2018 között a lakáspiacon, az árszínvonal-változás pedig a fővárosban (+70%), Pest megyében (+45%) és Komárom-Esztergom, Fejér, valamint Veszprém megyében volt a legmagasabb (+43%).

Érdekes ugyanakkor az is, hogy a CSOK bevezetése óta folyósított lakáshiteleknek csupán 10-15 százaléka volt köthető valamilyen államilag támogatott hitelkonstrukcióhoz. Azaz továbbra is a használt ingatlanokra felvehető lakáshitelek dominálnak a piacon.

Különösen azokban a megyékben, ahol a reálbérek alacsonyabbak, a családok leginkább felújításra költenek, ami nagyon fontos a lakásállomány minősége szempontjából. Még akkor is, ha itt jellemzően nem a legmodernebb anyagokat, megoldásokat keresik a lakástulajdonosok .

Ez vár a CSOK-ra rövid és hosszú távon

- Prognózisunk szerint rövid távon a jövőben továbbra is növekednek majd az építési költségek és a telekárak is, a megnövekedett kereslet, a lakásáfa emelése, valamint az energetikai előírások szigorodása miatt – magyarázta az újHÁZ Centrum vezetője, aki szerint a kedvezményes lakásáfa kivezetése nehéz helyzetbe hozza mind az építtetőket, mind pedig a kivitelezőket. Úgy véli, a drágulást csupán kismértékben tudják majd áthárítani a vásárlókra, így számukra ez jelentős mértékű profitkiesést indukál majd.

A Trendriport megállapításai szerint hosszú távon a CSOK költségvetési terhe várhatóan folyamatosan csökkenni fog, a témában végzett korábbi kutatásokra támaszkodva kijelenthető, hogy akár 2040-ig is alkalmas arra, hogy egyrészről kedvezően alakítsa a demográfiai folyamatokat, másrészről pedig hogy pozitív hatást gyakoroljon a hazai ingatlanállomány megújulására.

- Ez különösen azért fontos, mert hazánk regionális szinten is a legalacsonyabb adatokkal rendelkezik az elöregedő ingatlanok megújulását tekintve, amely a CSOK bevezetése előtti időszakban csupán 0,2 százalék körüli volt és 2015 óta is csupán egy lassú növekedést generált – mutatott rá. Éppen ezért az építőanyag-kereskedelmi hálózat elengedhetetlennek tartja az állami ösztönzők körének kiterjesztését akár az olyan nemzetközi példák adaptálásával is, mint az átfogó bérlakásépítési program, továbbá kiemelten fontosnak tartják a kedvezményes lakásáfa fokozatos visszaemelését a drasztikusnak mondható kivezetés helyett.

Az újHÁZ Centrum cégvezetője szerint a CSOK pozitív hatása vitathatatlan, hiszen bevezetése óta több, mint százezer család igényelte a családtámogatást, és több, mint ötvenezer gyermek születését vállalták a támogatás felvételekor.

A lakáspiacnak szüksége van állami szerepvállaásra

Ha körülnézünk a régióban, egysértelmű hogy önállóan nem életképes a lakáspiac, és sehol nem is hagyják magára - mondta dr. Rázsóné Szórády Csilla. A környező országokban természetesen más és más helyzetben van az ágazat, és a kormányok különböző otthonteremtési ösztönzőket alkalmaznak.

A tagállamok adó- vagy illetékkedvezményekkel kívánják segíteni az otthonteremtést. Egyes statisztikai adatok szerint 2016-ban az OECD országokban a gyermekesek átlagos adóterhe jóval alacsonyabb volt, mint a gyermektelen adóalanyoké. Mindezen túl pedig több országban működnek sikeresen a lakástakarék-pénztárak, és nem egy tagállamban fektetnek nagy hangsúlyt a bérlakásépítési programokra is.

Élen jár ez utóbbiban Szlovákia, amely 2016-ban vezette be kiterjedt bérlakásépítési támogatását. Ennek keretében célul tűzték ki 1500 bérlakás megépítését állami segítséggel évente. Úgy tudni, már a program első szakaszára több mint 9 milliárd forintnak megfelelő eurót különített el a szlovák kormány. Ezt a támogatást önkormányzatok igényelhetik.

Ezzel szemben Romániában gyakorlatilag semmilyen családtámogatási program nem létezik. A magyarok lakta országrészekben az önkormányzatok próbálnak mindent megtenni a nagyfokú kivándorlás megfékezésére. A jelenleg külföldön dolgozó erdélyi magyarok számára bizonyos helyeken ingyen telket ajánlanak fel otthonteremtés céljából, amit a hitelképesség hiánya nehezít.

Ausztriában a lakástámogatások fedezetét az állami költségvetés és a tartományi hozzájárulás nyújtja. A figyelmük középpontjába az épületek energetikai fejlesztését helyezik, így az igényelhető lakástámogatásokat is szigorú fenntarthatósági követelményekhez kötik. A lakosság több formában is igényelheti a támogatást, így kérhet segítséget az ingatlanhitel törlesztőrészletének kifizetéséhez is. A családok otthonteremtését főként adótámogatások formájában ösztönzik, de az államilag támogatott lakásépítési program is sikeresen működik évek óta Ausztriában. Ennek értelmében a családok kedvezményes kamatozású hiteleket igényelhetnek, amelyet nem egy összegben, hanem több hullámban, az építkezés mértékével arányosan folyósítanak számukra, az összegek felhasználását pedig tételesen, számlákkal kell igazolniuk. 

Ausztriában emellett évi 15 ezer bérlakást építenek.

Szintén az energiahatékonyság fokozására törekednek Lengyelországban és Csehországban, az állami támogatások zömét is ehhez igazítják. Míg Lengyelországban az elavult fűtési rendszer jelent nagy kihívást, addig Csehországban már a támogatások mértékét is a minél nagyobb fokú energiahatékonyságot biztosító felújításokhoz kötik. Az újépítésű ingatlanoknak pedig közel nulla energiaigényűeknek kell lenniük. Úgy tudni, a felújítási munkálatok zöme a hőszigeteléssel függ össze az országban, de a megújuló energia használatára is egyre nagyobb igény mutatkozik.

Feltehetően a térségben tovább fog fokozódni az energiahatékonyságot támogató állami ösztönzők köre a jövőben - állapítja meg a Trendriport.

Megjelent: 1859 alkalommal Utoljára frissítve: 2020. január 06., hétfő 11:08