Ha a sertés megkapta, az építkező családoknak is jár

péntek, 15 november 2013 09:34 Írta:
Értékelés:
(0 szavazat)

Az áfa-csökkentés életmentő lehet az építőipar számára is!

A sertéstartók kilobbizták, hogy a kormány 27-ről 5 százalékra csökkentse a sertéshús áfáját 2014-től. A döntés mögött elsősorban az ágazat kifehérítésének szándéka áll. Ez igen jót tenne az építőiparnak is, nem beszélve további rengeteg pozitív hozadékáról. Az EU-ban Magyarországon a legmagasabb az építőipari tevékenységek áfa-kulcsa! Ez agyonnyomja az ágazatot.

 

Mi fog történni, ha a felújításokhoz, lakásépítésekhez kapcsolódó költségek áfája is 5 százalékra csökken?

  • visszaszorul a szürke és feketemunka az ágazatban,
  • növekednek az építőipari megrendelések,
  • megerősödnek az építőipari mikro- és kisvállalkozások,
  • növekszik az építőiparban foglalkoztatottak száma,
  • nem vész el a jól képzett szakemberállomány,
  • megemelkedik az építőiparhoz kapcsolódó beruházások száma és
  • csökken az importszükséglet,
  • fellendül az energiahatékony építések és újjáépítések, felújítások száma,
  • több korszerű, alacsony energiafogyasztású lakás lesz, ezzel
  • javul a lakhatási helyzet,
  • csökken az ország energiafogyasztása,
  • kisebb lesz a háztartások rezsije,
  • javul a levegő minősége, a környezet állapota,
  • multiplikátorként pozitív hatást gyakorol a hazai gazdaság egyéb ágazatainak fellendülésére.

 

Az áfa-visszatérítésnek több módja van:

  • csökkenteni az áfa-kulcsot 5 %-ra;
  • vissza lehet adni az áfát az építkezőknek, felújítóknak;
  • a SZOCPOL-t mg lehet emelni olyan mértékre, hogy a legálisan, energiahatékony módon lakást építő, új lakást vásárló gyermekes családok visszakapják az építés áfáját.

A KSH nemrégiben döbbenetes adatokat közölt a lakásépítés alakulásáról, a TLE közleménye szerint 2013-ban mindössze 6 700 új lakás épül majd a szükséges évi 40000 helyett.

A meglévő lakásállomány minősége is folyamatosan romlik, mivel nem kerülnek kiírásra olyan energetikai felújító programok, melyek nagy számban ösztönöznék korszerűsítésre a lakástulajdonosokat. Visszatartó erő a magas áfa, a lakáscélú hitelek európai összehasonlításban kiugróan magas kamata, a lakosság anyagi teherbíró képességének visszaesése, illetve a jó szakember gárdával dolgozó, korrekt szakkivitelező kisvállalkozások számának folyamatos csökkenése, mivel nagy számban estek áldozatul a lánctartozásnak, illetve a lakásépítési piac soha nem látott mértékű zsugorodásának.

Az áfa-csökkentés költségeit az állam bőven visszanyerné a fenti előnyöknek köszönhetően. És az építőipar ismét húzóágazat lehetne.

 

Most sikerülhet

A múlt heti hírre reagálva a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért közleményben emlékeztetett, hogy 2006-ban az akkor ellenzékben politizáló Fidesz húszról öt százalékra csökkentette volna a szociális lakásépítés és a magánlakások felújításának munkadíját, miután az Európai Unió döntést hozott arról, hogy bizonyos szolgáltatások áfáját a tagállamok a felső kulcsból a kedvezményes kulcsba vihetik le. Az ÁFA csökkentés a kivitelezést, vagyis a munkadíjat érintette volna.  Orbán Viktor összefoglalóan "otthonteremtés plusznak" nevezte a két kategóriát, és közölte, pártja benyújtja az erről szóló törvénymódosító javaslatot az Országgyűlésnek. Bár akkor ez a kezdeményezés a szocialista kormány alatt elbukott.

Most érdemes lenne – a sertéshús áfájának csökkentése melletti érvek ismeretében - a gazdaság egykori húzóágazatának beindítására leporolni a 2006-os javaslatot. 

 

Hogyan csinálják jól mások?

A svédek például munkadíj támogatással motiválják a lakásfelújító ágazatot. A helyi vállalkozók külön számlázzák a munkadíjat, a lakástulajdonos a munkadíj felét, a teljes számlaérték akár negyedét visszaigényelheti. (Nem az ÁFA értékét, hanem a hazai – ez esetben svéd – munkaerő munkadíjának felét.) A támogatásnak ez a formája valójában nem terheli meg az államháztartást, mert „kifehéredik” a szakma, az állam bevételeinek kapcsolódó mérlege javul, nem romlik. A „svéd” módszer háttérbe szorítja az olcsó, dömpingáras importot és a szürke munkát egyaránt.

Az osztrák tapasztalat azt mutatja, hogy az energetikai lakásfelújítások támogatására adott pénzek megtérülnek, mivel minden támogatásra adott 1 Euro 12 Euro GDP növekedést, így a befektetettnél nagyobb adó- és járulékbevételt eredményez. Vagyis az ügyesen kezelt támogatások nem feltétlenül terhelik meg az államháztartást. Ausztriában ezeket a támogatásokat „alulról felfelé” osztják– nem az állami hivatalok, hanem – a hatékonyság és átláthatóság érdekében a takarékszövetkezetek koordinálásával. A felújításba fogott lakástulajdonos ígérvényt, egyfajta „energiacsekket” kap, és árlistával dolgozó, hazai szakcégek közül választhat kivitelezőt a helyi önkormányzati listáról. Import áru, szürke munkaerő, feketemunka így szóba sem jöhet. Magyarországon az ilyen jellegű támogatásokat fordítva, „felülről lefelé” osztják, a pályázati részvételeket gyakorlatilag tanácsadók szervezik, esetleg szakcégekkel már előre szövetkezve, ehhez csatlakozhatnak a felújító ingatlantulajdonosok. Így a támogatásra szánt pénz egy nagy része eleve célt téveszt, a támogatásnak nincs ösztönző hatása, hiszen aki nem nyer az legjobb esetben is csak a következő pályázati kiírásban reménykedhet.

 

Megjelent: 6977 alkalommal Utoljára frissítve: hétfő, 25 november 2019 15:28
Párdi Zsófia

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.