A pártok lakáspolitikája a 2014-es választásokra

hétfő, 13 január 2014 07:22 Írta:
Értékelés:
(0 szavazat)

A parlamenti választások közeledtével időszerű áttekinteni, melyik párt milyen lakásépítési, lakás-felújítási, lakhatási politikával vág neki a választók szavazataiért folyó küzdelemnek. A pártok lakáspolitikáit bemutató sorozatunkban elsőként összefoglaljuk az interneten, a pártok honlapjain fellelhető idevágó információkról.

A KDNP honlapján olvasható lakásprogram alapvetése, hogy a lakhatás alapvető emberi szükséglet és jog. A KDNP ugyanakkor a munkahelyteremtés és a hazai vállalkozások támogatásának eszközeként is tekint a lakáspolitikára.

A párt a magántulajdonú lakáshasználatot támogatja, mivel szerintük ez a leghatékonyabb, a legkisebb költséggel járó és a lakásállomány állagának megőrzése szempontjából legelőnyösebb lakáshasználati forma. Úgy látják, hogy a magyarországi háztartások költségvetésének 97%-ába nem fér bele a piaci lakbér, ráadásul a magyar háztartások „nem is akarnak lakásbérlők lenni”. Ezért a KDNP a bérlakás-szektor növelésének állami támogatását ellenzi, a piaci bérlakás szektor támogatására, részarányának növelésére egyetlen fillér közvetlen költségvetési támogatást sem akar fordítani. Ezzel szemben úgy vélik, hogy a támogatási rendszer legfontosabb feladata a lakástulajdon-szerzés elősegítése a lakáscélú elő-takarékosság és a lakáshitelek kamat-támogatásával, illetve kapcsolódó adókedvezménnyel.

Szociális bérlakást speciális élethelyzetekre határozott idejű bérleti szerződésekkel juttatnának. A központi szociális bérlakás program keretében nyújtott költségvetési támogatást csak lakásépítésre adnák, használt lakások vásárlására nem, non-profit szervezeteknek címezve, jól látható, számon kérhető, ellenőrizhető rendszerben.

Az MSZP terveiről annyit sikerült megtudni az Együtt-PM-mel közösen jegyzett megállapodás szövegéből, hogy kiemelt célkitűzése a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényre juttatása, amelynek keretén belül átfogó, önrész nélküli lakás- és ingatlan-felújítási programot hirdetnek az energiaszámlák valódi csökkentése és a hatékonyabb energiafelhasználás érdekében.

A Jobbik Otthonteremtési politikája szerint a párt célja országos lakásépítési program beindítása az önkormányzatok bevonásával a családi házas lakásépítés szélesebb körű megvalósítása érdekében. A fiatalok lakáshoz jutását is segítenék egy országos bérlakás-építési programmal, a bérleti díj mértékét államilag szabályoznák.

Ez szándékaik szerint visszafordítaná a gyakorlatilag leállt állami és önkormányzati lakásépítési tendenciát, s egyúttal munkát jelentene a magyar kis- és középvállalkozások számára. A magyar családok a Magyar Bankon keresztül vehetnének fel kedvezményes, hosszú lejáratú lakáshitelt.

Megvalósítanák a panel lakótelepek rehabilitációját és integrációját is.

Fontosnak tartják a hajléktalanok helyzetének rendezését lakáshoz, vagy legalább lakhatási lehetőséghez juttatva őket.

Az energetikai célkitűzések között szerepel az épületek hőszigetelésének támogatása, illetve hogy a megújuló energiaforrásokat nem csak fűtésre, hanem klimatizálásra is felhasználnák.

Az LMP szándékairól 2010-es programjuk alapján tudtunk tájékozódni. Ebben kiemelt cél a lakhatáshoz való jog alkotmányba foglalása. A legfontosabb feladatok között szerepel a hosszú távú nemzeti lakáspolitikai program kidolgozása, hogy „mindenkinek lehetősége legyen megfelelő otthonhoz jutni, azoknak is, akik önerőből ezt nem tudnák megszerezni”. Hangsúlyozzák, hogy a lakástámogatásokat nagyobb mértékben kell célzottan az arra valóban rászoruló csoportokhoz és a kritikus területekre eljuttatni.

A célzott forrásokat egy kiterjedt közösségi lakásszektor kialakítására, a lakásfenntartási támogatás kiterjesztésére és emelésére, a szegregált telepek felszámolására és rehabilitációs programjainak felgyorsítására, a kilakoltatások megelőzésére, a hajléktalanság visszaszorítására használnák fel.

A lakásépítési kedvezményeket (SZOCPOL) úgy alakítanák át, hogy azonos támogatás járjon használt és új lakás vásárlása esetén; a támogatás összege legyen differenciált a háztartás jövedelme és vagyona alapján; a támogatást át lehessen váltani hosszú távú lakáshitel-törlesztési támogatásra és lakbér-támogatásra.

Elengedhetetlennek tartják egy kiterjedt közösségi lakásszektor kialakítását: növelnék a közösségi (állami, önkormányzati, szövetkezeti) tulajdonú lakások számát, bizonyos feltételekkel magántulajdonú lakások bevonásával is. Koncepciót dolgoznának ki a lakásügyi jogszabályok módosítására, a közösségi lakásszektort üzemeltető intézményrendszer kialakítására, a bérlakások elosztásának elveire és a kapcsolódó lakbértámogatás szabályaira.

A lakásfenntartási támogatást jelentős kiterjesztését és emelését, valamint a normatív lakásköltség lakástípusok szerinti differenciálását tartják szükségesnek.

Az LMP szerint kiemelt jelentőségű feladat a hajléktalanná válás,illetve a lakhatást veszélyeztető hátralékok kialakulásának megelőzése és a létrejött hátralékok kezelése, a hajléktalan-ellátás fejlesztése, valamint az utcai hajléktalanság visszaszorítása.

A rezsiköltségek csökkentését takarékosságra ösztönző, célzott, lakásfenntartási támogatással kombinált gázár-támogatási programmal oldanák meg.

A Demokratikus Koalíció szerint a következő kormányzati ciklusban megkerülhetetlen a lakhatási kérdések komplex kezelése. A párt szerint ezt indokolja a lakásvesztés megelőzése, a támogatások építés és felújítás közötti megosztásának újragondolása, a bérlakásállomány növelésének igénye. Olyan lakáspolitikát sürgetnek, amelyben megoldást kell keresni devizahitelesek problémáira, amely szerintük további állami szerepvállalást igényel, különösen a fizetésképtelenné vált családok esetében.

A közüzemi tartozások kezelésére új adósságkonszolidációt tartanak szükségesnek, javasolják a többi között intelligens és előre fizetős mérőórák felszerelését. A rezsiköltségek csökkentését az épület-felújítások támogatására fordítható összegek növelésével fokoznák.

A DK azt kezdeményezi, hogy a következő kormány állami segítséget nyújtson bérlakások építéséhez és lakbértámogatáshoz. Szerintük 15-25 éves távlatban a 20 %-os bérlakás-arány elérését kell megcélozni.

Mivel úgy látják, hogy hiány van megfizethető bérű lakásokból, az európai uniós források az állami és önkormányzati szektor mellett magántársaságokat is bevonnának magasabb használati értékű bérlakások építésébe. Ezzel, valamint az üres lakásállomány mobilizálásával segítenék, hogy a fiatalok és az alacsony jövedelműek bérlakásban oldják meglakhatásukat. Úgy vélik, a munkavállaláshoz kötött, esetleg a gyermeklétszámmal kombinált magasabb lakhatási támogatással a bérletet mint elérhető és ésszerű lakhatási modellt lehetne elterjeszteni, ami egyben elősegíti a munkaerő mobilitást is.

A DK a lakáspolitika kiemelkedően fontos kérdésének tartja a lakótelepi rezsiköltségek leszorítását. A korszerűsítés ösztönzésére a panelprogram kiterjesztését is fontosnak tartják.

A Fidesz lakáspolitikájáról nem találtunk konkrétumokat. Az irányokra a kabinet elmúlt hónapokbeli döntéseiből, megismert terveiből tudunk következtetni.

2013 elején indult el a rezsicsökkentés, amelynek keretében két ütemben csökkentette a kormány a gáz, a távhő, a villamosenergia, a csatorna, a palackos gáz, a kéményseprés, valamint a szemétszállítás árát. Azóta bejelentették, hogy „Magyarország mára elég erős ahhoz, hogy megkezdődhessen a harmadik rezsicsökkentés előkészítése”, amit már 2014 januárjára ígértek. A választásokra egyik legnagyobb tétjeként a rezsicsökkentés eredményeinek megvédését jelölték meg.

A kormány bejelentette a 2009-ben meghirdetett panelprogram újraindítását, amellyel a fejlesztési miniszter szerint mintegy nyolcezer lakás újulhat meg, s a program „közel kilencmilliárd forintos lehetőséget fog az építőipar, a fejújításban részt vevők számára jelenteni”.

A NFM fejlesztés- és klímapolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormányzat továbbra is az épületenergetika területén kívánja a legnagyobb energia-megtakarítást elérni, ennek eszközéül a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát jelölte meg, amely majd megteremti az épület-felújítások alapját a 2014- 2020 közötti időszakra.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig úgy fogalmazott egy sajtótájékoztatón, hogy az állami programok mellett szükség van a magánlakás-építések ösztönzésére is.

A lakásvásárlás segítésére a kormány kamatmentes hitelt adna a közszolgáknak, a szükséges önerő biztosításához is segítséget nyújtanának.

A következő körben megkérdezzük a pártokat: milyen lakásprogrammal állnak a választók elé, mi az álláspontjuk a legfontosabb lakáspolitikai kérdésekben. Osztrák szomszédainknál például a legutóbbi választási kampány központi eleme volt a lakásépítés, lakásfelújítás, a megfizethető lakhatás, a bérlakásépítés kérdésköre.

 

Megjelent: 9293 alkalommal Utoljára frissítve: péntek, 23 május 2014 12:59
Párdi Zsófia

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Kapcsolódó elemek

  • Az Ön pártjának van lakásprogramja? - Nyílt levél a frakciókvezetőkhöz

    Nyílt levélben kerestük meg az összes parlamenti párt frakcióját, és ismételten arra kértük őket, hogy jelöljék meg lakásüggyel – lakásfelújításokkal, lakásépítésekkel – foglalkozó szakpolitikusukat.

    Az országnak évtizedek óta nincsen lakásépítési, lakásfelújítási koncepciója. A lakásépítések mélyponton vannak, 2014-ben 8.358 db lakás épült Magyarországon, ami csak arra elég, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) több mint 400 évente újuljon meg. Az egészséges megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni. Mindeközben a jól képzett magyar fiatalok többek között a lakáshelyzetet is mérlegelve külföldi életpályában gondolkodnak. Kutatások szerint családot is előbb alapítanának a fiatalok, ha támogatást kapnának az otthonteremtéshez. Magyarország demográfiai problémáit hatékony lakáspolitikát tartalmazó népesedési politikával lehet orvosolni, amit a Népesedési Kerekasztal is régóta szorgalmaz.

    Fontos lenne, hogy a pártoknak legyen érdemi elképzelésük a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. Ad hoc nyilatkozatok nem helyettesítik, hogy minden pártnak felelős, a lakásépítéseket, lakásfelújításokat, bérlakásépítést, és az ezt ösztönző támogatási rendszert magában foglaló lakáspolitikája legyen. Nem megkerülhető, hogy a következő 10 évre lakásépítési célszámokat fogalmazzanak meg.

    Ezért időszerű, hogy a pártok kijelöljék lakásügyi felelőseiket, és sajtónyilvánosság előtt ismertessék a lakossággal a véleményüket ebben a témában. Ez megvalósulhatna akár a Construmán, akár egy parlamenti bizottsági ülés vagy vitanap keretében. Lényeges lenne, hogy a pártok szakpolitikusai folyamatosan elérhetőek legyenek mind a sajtó, mind a szakmai szervezetek számára.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ezért alapvető, hogy a lakásépítések, lakásfelújítások száma a mindenkori kormány teljesítményének egyik fokmérője legyen.

    A KSH-adatok alapján készített felmérésünk eredményeit összefoglaló, a magyar lakásállomány állapotát bemutató tablóink a Galériában találhatók: Tények, adatok; Magyar lakóházak képekben.

    A 2014. évi lakásépítésekől szóló elemzésünk itt olvashatók.

  • Az LMP közösségi bérlakás-programot ígér a fővárosban

    Az általa ígért közösségi bérlakásrendszer biztonságos lakhatást ígér a bérlőknek, s egyúttal biztonságos megélhetést a bérbeadóknak. Ennek biztosítéka volna, hogy a Fővárosi Önkormányzat egy felállítandó lakásügynökségen keresztül garanciát vállalna a lakbérek beszedésére, és az állagmegóvásra is. Azoknak, akiknek nehézséget okoz a lakbérfizetés, lakhatási támogatást nyújtanának.

    {videoflow}35{/videoflow}Csárdi Antal az interjúban arról is beszél, honnan remél forrásokat akár a bérlakásrendszer kialakítására, akár a szintén a programjában szereplő épület-felújítási és városrehabilitációs tervek megvalósítására, valamint a fiatalok és szegények lakhatásának támogatására.

  • Európai fiatalság: mikor raknak saját fészket?

    Az Eurofound alapítvány friss elemzése azt mutatja, hogy jelentős különbségek vannak a fiatalok elköltözésének időpontja között Európa egyes részein.
    A lányok hamarabb önállósodnak, de ennél sokatmondóbb a kor szerinti vizsgálat. Észak-Európában már 20 éves koruk körül különköltöznek a fiatalok, ezt Bulgáriában csak tíz évvel később teszik meg. Dél, illetve kelet felé haladva egyre későbbre tolódik a kirepülés.

    Nem nehéz összefüggést találni a társadalmi és gazdasági körülmények és az elköltözés ideje között. A rendelkezésre álló saját és családi források, a kulturális beidegződések nagymértékben befolyásolják azt. Kutatások szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben igen nagy jelentősége van a pénzügyi függőségnek és a fiatal személy jövedelmének is az elköltözés valószínűségét tekintve.

    Magyarországon – a TLE kutatásai* szerint is – a fiatalok is saját lakásra, házra vágynak, ám ehhez nincsen elegendő forrásuk, így sokan inkább szüleikkel maradnak. Nyugat- és Észak-Európában általánosan elfogadott és kedvelt a lakásbérlés, amely akár hosszabb távra is megoldja az életkezdők lakásgondjait.

    youthtransition-20140919

    Az elemzés azt is kiemeli, hogy megfigyelhető, hogy azok az országok szenvednek leginkább az ingatlanpiaccal, a magas munkanélküliséggel és az alacsony bérekkel kapcsolatos problémákkal, ahol a fiatalok a legkésőbb hagyják el a szülői házat. A kulturális behatások mellett a jövedelmi hatásból arra is következtethetünk, hogy a válság sok országban valószínűleg tovább késleltette a fiatalok elköltözésének időpontját, ami miatt egyben a felnőtté válás kezdete is későbbre csúszik.

    * Az egyetemi gólyák körében végzett kutatásunk adatait holnap mutatjuk be itt, az igyakunk.hu oldalon.

    Forrás: portfolio.hu

  • A fiatalok lakásálmai távol esnek a realitástól

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület egy kutatás keretében arra kért 200 fiatalt, hogy válaszoljon lakáskörülményeit, lakásterveit firtató kérdőívére. A kapott eredmények elgondolkodtatóak.

    Magyarországon azoknak a fiataloknak, akik közép vagy felsőfokú tanulmányaik elvégzése után önállósulni szeretnének, komoly anyagi kihívásokkal kell szembesülniük, mielőtt saját lakást vagy házat vásárolhatnának. Ennek kapcsán elsősorban arra voltunk kíváncsiak, milyen körülmények között laknak a 18 és 34 év közötti fiatalok, és milyen álmokat kergetnek a jövővel kapcsolatban.

    A válaszadók 83%-a 18 és 26 év közötti személy volt. Hazánkban ezek a fiatalok nagy arányban tanulnak tovább, anyagi biztonságukat szüleik nyújtják, illetve a lakhatási körülményeket is ők biztosítják. Nem meglepő tehát, hogy a kérdőívet kitöltők 63%-a még otthon lakik, 8% kollégiumban, 20% albérletben, és a megkérdezetteknek mindössze 10%-a lakik saját tulajdonban lévő lakásban vagy kertes házban.

    A kitöltők 55%-a nem is vágyik költözésre. Azok, akik mégis költöznének (81%) az ország határain belül szeretnének maradni.

    A kérdéseinkre adott válaszokból az is jól kitűnik, hogy e generáció tagjai milyen körülmények között szeretnének lakni. A felmérés alapján a jelen lakáskörülmények fordított sorrendjét állították össze a válaszadók: 61% saját kertes házra, 30% saját lakásra vágyik, és csupán 10% gondolkodik valamilyen bérleményben.

    5 vagyott lakas v2

    Arra a kérdésre, hogy tervezik-e a közeljövőben lakás vagy ház vásárlását, bérlését, építését vagy felújítását, a válaszok jelentősen megoszlottak. A legtöbben (40%) bérlésben gondolkodnak, majd őket követik azok, akik vásárolnának (26%), illetve felújítanának (22%), és a sor végén állnak azok, akik építkezni szeretnének (12%).

    Külön kérdést fogalmaztunk meg arra vonatkozóan, hogy ha valaki lakást vagy házat bérel, akkor foglalkozna-e annak felújításával. Erre a válaszadók mindössze 23%-ának volna hajlandósága.

    Ha támogatásról vagy ötletelésről van szó, szintén megoszlanak a vélemények. 43%-ban érdeklődtek állami vagy EU-támogatásokról, és sokan (23%) értékelnének egy olyan információforrást, amely összeveti a jelenleg forgalomban lévő építőipari anyagoknak az árait, ezzel segítve a legtakarékosabb választást.

    Ez azért sem mindegy a válaszadóknak, mert 88%-uk anyagi támogatásra szorul az álmok kivitelezéséhez. Ezt a támogatást elsősorban a családtól (38%), illetve a munkáltatótól (25%) várják, az állami vagy pénzintézeti támogatás már kevésbé népszerű, előbbi 21% utóbbi csupán 15% számára elfogadható opció.

    11 tamogatasi igeny v2

    12 forras v2

    Grafikák: Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület

  • Nem maradhat ki a megyei tervekből a bérlakásépítés!

    E hét végéig kell elkészülniük a megyéknek területfejlesztési programjuk társadalmasításra szánt változatával, illetve a megyei jogú városoknak hosszú távú településfejlesztési koncepciójuk megvalósítását szolgáló középtávú integrált településfejlesztési stratégiájukkal.

    A területi tervezési folyamat eredményeként Magyarország megyei önkormányzatai és megyei jogú városai 2014 végére meg tudják majd határozni azokat a legfontosabb fejlesztési elképzeléseket, beruházásokat, melyeket uniós forrásból szeretnének megvalósítani az elkövetkező időszakban.

    A várható fejlesztési projektet kiemelten érintik a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programot (TOP), amelynek célzott intézkedései között szerepel a foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása, a települési környezet fenntartható fejlesztése a környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználásának érdekében, valamint a leromlott városrészek rehabilitációja.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület szerint e célok megvalósítását szolgálhatja a nagyvárosokban egy olyan bérlakás-program kidolgozása és megvalósítása, amely az uniós és kiegészítő (EBI, MNB) források felhasználásával, jelentősen nem terhelve az állami, önkormányzati költségvetést, jelentősen hozzájárulna a munkahelyteremtéshez, a munkaerő-mobilitáshoz, az infrastruktúra fejlesztéséhez és a szegénység elleni küzdelemhez is.

    A megyék végleges területfejlesztési programjai a tervek szerint 2014. július végére, a MJV-k településfejlesztési stratégiái 2014. szeptember végére születnek meg.

    Egy tavalyi kormányhatározat szerint (1831/2013. (XI.14.) a megyei programok indikatív forráskerete 450 Mrd forint, a megyei jogú városoké 220 Mrd forint, míg a várostérségek 298,08 Mrd forintra számíthatnak.

  • Újszerű bérlakás-program indult Szombathelyen

    A lakásukat kiadó tulajdonosoktól venne bérbe lakást a szombathelyi önkormányzat, mivel az önkormányzati bérlakásra sokan állnak sorba, miközben több száz magánlakás áll üresen a városban.

     

    Szociális lakásügynökség elnevezéssel kísérleti programot indított el Szombathely önkormányzata, az idei évre erre a célra 27 millió forintot különítettek el – írja hétfői számában aMagyar Nemzet.

    Szombathely város képviselője tavaly novemberben egy a szociális lakásügynökség modell bemutatásáról és bevezetésének lehetőségeiről tartott konferencián jelentette be, hogy 2014-ben belevágnak egy SZOL mintaprojektbe.

    A Városkutatás Kft. és a Habitat for Humanity Magyarország által kidolgozott közösségi bérlakásrendszer-modell lényege, hogy a tulajdonosoktól az önkormányzat bérelné az ingatlant, a piaci árnál mintegy tíz százalékkal olcsóbban. Ezért cserébe a helyhatóság egyrészt átvállalná a nemfizetés kockázatát, másrészt a közüzemi díjakat és a lakbért is beszedné, majd kifizetné a bérbe adó lakástulajdonosoknak. A szerződés időtartama 36 hónap.

    Puskás Tivadar, a város polgármestere szerint, ha sikerül a tervezett ütemet tartani, akkor július elején próbajelleggel, várhatóan 30 lakással elindulhat a program és a hozzá kapcsolódó információs kampány.

    A városvezető a lapnak elmondta, a segítő szándék vezérelte az önkormányzatot; a felmérések szerint több mint háromszáz család vár önkormányzati bérlakásra, miközben Szombathelyen kétszáz magántulajdonban lévő lakás áll üresen.

    Forrás: hvg.hu

    Kapcsolódó cikkek:

  • Rogán: otthonteremtési program kell

    Hiányzik egy otthonteremtési program Magyarországon - mondta Rogán Antal a Fejlődő Vállalkozások Egyesülete által szervezett Icon Gazdaságpolitikai Konferencián.

    A kormánypárti politikus, aki ebben a parlamenti ciklusban is várhatóan a Fidesz frakcióvezetője marad, kijelentette, hogy ma itthon nagyon hiányzik egy az első Orbán-kabinet idején már létrehozott és sikeres, ám a szocialisták által később tönkretett otthonteremtési program, és a következő években a költségvetési mozgástér függvényében ennek újraindítását tervezik.

    Forrás: portfolio.hu, hir24

     

     A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület üdvözli az otthonteremtési program újraindítását, és reméli, hogy a kormány igényt tart majd a szakmai és társadalmi szereplők tapasztalataira és együttműködésére ebben a munkában.

     

  • Megvillant a lakáspiac

    Pozitív hírek érkeznek a lakáspiac élénküléséről, de a  növekedés még messze nem stabil trend. Szükség volna a kereslet ösztönzésére (pl. új szocpol), és a befektetők támogatására (elsősorban áfa-csökkentéssel).

     Az első negyedéves lakáspiaci forgalom 10 százalékkal nőtt éves alapon, s ezzel átlépte a 20 ezres adásvételt; felével több lakáscélú hitelt helyeztek ki és az új lakások száma is gyarapodott. Mindezekből azonban messzemenő következtetéseket még nem szabad levonni, a növekedés még apró és nagyon törékeny - derül ki az Otthon Centrum (OC) legújabb Lakáspiaci Monitorjából.

    A lakáspiaci növekedés még nagyon kezdetleges és törékeny - mondta Déry Attila, az OC vezető elemzője. A háztartások bizalmának fokozódása egyértelműen látható a forgalom erősödésében, a megugró háztartási lakáscélú hitelezés is ezt támasztja alá. Hosszú évek után először a saját célú építkezések száma is növekedett, magyarul egyre több család mer belevágni a költséges, hosszú építkezésekbe.

    A javulás hátterében megtaláljuk részben a befektetőket, akik vagy a jövőbeli áremelkedésben bízva, vagy kiadási céllal vásárolnak, másrészt a keresletüket évekig halasztó otthonteremtőket. 2014 első negyedévében hosszú évek óta most először csökkent az áralku mértéke.

    A keresletstimuláló intézkedések, mint a szocpol és a kamattámogatás nem elegendőek a piac beindítására, az egyik legnagyobb problémát jelentő statikus lakáskészlet felfrissítéséhez a kínálati oldalnak, a fejlesztőknek is támogatásara van szüksége - tette hozzá Déry Attila. Az olcsó finanszírozási lehetőségek mellett az újlakások árának ÁFA tartalmának csökkenése hozhatná meg azokat a változásokat, amelyektől a fejlesztések ismét rentábilisak lennének a fejlesztők számára.

    Forrás: napi.hu

  • Túl van a mélyponton a lakásépítés?

    Amennyiben ez a trend egész évben kitartana, 2014-ben 11.000 lakás épülhetne fel. Ez azonban még mindig csak arra lenne elég, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) hozzávetőleg 400 évente újuljon meg. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.

    A kiadott lakásépítési engedélyek száma 1.654 volt, ez 20%-os növekedést jelent a 2013. január-márciusi adatokhoz képest. Mivel 2014. I. negyedévében az építési engedélyek száma a használatba vételi engedélyek száma alatt maradt, ez nem mutat erőteljes növekedésre, nem valószínű, hogy az első negyedév növekedési üteme az egész évre kitart.

    Az újlakás-építésen belül emelkedett a vállalkozások által épített és az értékesítésre szánt lakások aránya. Növekedett a többszintes, többlakásos épületek és a kisebb alapterületű lakások hányada. A használatbavételi engedélyt kapott lakások száma a kimutatható növekedés ellenére továbbra is rendkívül alacsony, a válságot megelőző 2008. év első negyedévi teljesítmény alig harmadának felel meg – áll a KSH ma kiadott jelentésében. A kiadott építési engedélyek száma szintén kimozdult a holtpontról, de ez is csak a 2008. első negyedévi szint 18%-át teszi ki.

    A kiadott új építési engedélyek alapján 924 lakóépület és 1145 nem lakóépület építését tervezik.

    A lakóépületek esetében ez 9, a nem lakóépületeknél 29%-os növekedést jelent. A nem lakóépületek

    közül 58%-kal nőtt az ipari, 9%-kal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyeké 15%-kal csökkent.

    A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

    Fontos lenne, hogy a kormány tűzzön ki lakásépítési, lakásfelújítási célszámokat, legyen érdemi elképzelése a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. A témával kapcsolatos, folyamatosan bővülő információkat megtalálják a http://www.igylakunk.hu/helyen.

    A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy 400 évig fennmaradjon.

    A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak” jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

    A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

    Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőleg hatszor annyi lakás épül, mint Magyarországon.

    Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

    1./        A 2014-2020-as uniós támogatási időszak jelenleg folyó tervezése során el kellene érni, hogy a következő hét évben épületenergetikai, településfejlesztési, munkaerő mobilitási céllal az uniós forrásokból a lakásfelújításokra, lakásépítésekre is jusson.

    2./        Szükséges lenne egy épületenergetikai program egyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB- (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód.

    3./        Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.

    4./        A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy évszázados mélyponton van a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája.

    Bővebb elemzésünk alább letölthető.

     

  • Budapesti bérpaloták a reformkorból

     

    Lakást bérelni drága mulatság, bérbe adni viszont ragyogó üzlet volt, pláne a nagy bérházak tulajdonosainak. A lakbérnegyed vagyis a fizetési kötelezettség ideje sokak számára a kényszerű kiköltözködést, kiköltöztetést jelentette.

    A korabeli lakásviszonyokról és a bérlakások akkori helyzetéről még sok érdekes részletet mutat be a Mindennapok története című blog szerzője, Fónagy Zoltán történész, kutató.

    A nagykereskedő és bankár Wodianer Sámuel 1822-ben épült bérpalotája az Újpiacon (a mai Erzsébet téren, a Gödör helyén állt)

    A fotó forrása a Mindennapok története blog.

     

    Kapcsolódó cikkek:

    Százéves házaké a hétvége

    Az öreg házak szigete

    Hungarikumok a romokon

  • A népességnövekedés hosszú távú, átfogó lakáspolitikát kíván

    A demográfiai lejtmenet megállítása a legfőbb teendő, és a gazdaságpolitikában mindig az aktuális kihívásokra kell reagálni – mondta Kövér László az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában felvételről ma reggel.

    Az Országgyűlés elnöke a választási eredmények értékelése mellett beszélt erről, valamint a közelgő európai uniós választásokról. Kijelentette, hogy az EU-ból kilépni nem reális opció, és aki Magyarország uniós kilépése mellett van, az nemzeti érdekeink ellen cselekszik.

    Üdvözölve a kijelölt legfontosabb feladatot, úgy gondoljuk, hogy a népességfogyás megállításának egyik alkalmas gazdaságpolitikai eszköze lehet, ha a fiatal, gyermeket vállaló, legálisan építkezni, illetve lakást vásárolni szándékozó családok visszakapják az áfa összegét, például az otthonteremtési támogatáson (más néven szocpol) keresztül.

    Reményeink szerint a kormányzat népességnövekedés iránti elkötelezettsége elvezet majd egy ezt támogató hosszú távú, átfogó és fenntartható lakáspolitika megteremtéséhez és megvalósításához, hiszen egy pozitív demográfiai fordulat elválaszthatatlan a lakhatás és az építésügy helyzetének javításától.

    A házelnök az európai uniós elkötelezettség melletti kiállása egyúttal azt az üzenetet hozza, hogy az elkövetkezendő években is számíthat Magyarország az EU-s forrásokra, amelyek remélhetőleg a lakásfelújításokon és lakásépítéseken keresztül is hozzájárulhatnak majd a gazdaságfejlesztéshez

  • 2013-ban 31 százalékkal kevesebb lakás épült

    TLE - Közlemény

     

    2013. évben a lakásépítési számok további 31 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest.

    2013-ban összesen 7293 db lakás épült Magyarországon. Az évi 7293 db lakásépítés azt jelenti, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) megújulási üteme 600 év! A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.

    A KSH szerint az 1933-as világválság idején is több lakás épült Magyarországon, mint 2013-ban. 15 ezres szint alatti lakásépítésre 1933-ban és 1925-ben volt példa. A világháború alatt, 1943-ban például majdnem 27 ezer lakás épült.

    A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

    Fontos lenne, hogy a politikai pártok fogalmazzanak meg lakásépítési, lakás felújítási célszámokat, legyen érdemi elképzelésük a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. Ennek érdekében interjúkat, elemzéseket készítettünk és készítünk a pártok lakásprogramjairól. Az ezzel kapcsolatos, folyamatosan bővülő információkat megtalálják itt az oldalon.

    A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy 600 évig fennmaradjon.

    A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak” jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

    A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

    Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőleg hatszor annyi lakás épül, mint Magyarországon.

    Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

    1./        A 2014-2020-as uniós támogatási időszak jelenleg folyó tervezése során el kellene érni, hogy a következő hét évben épületenergetikai, településfejlesztési, munkaerő mobilitási céllal az uniós forrásokból a lakásfelújításokra, lakásépítésekre is jusson.

    2./        Szükséges lenne egy épületenergetikai program leegyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód.

    3./        Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.

    4./        A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy évszázados mélyponton van a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája.

    Bővebb elemzésünket az alább megnyitható mellékletben olvashatják.

  • Tovább tart a visszaesés a lakásépítésben
  • Csepegtetik a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát

    Az ÉMI már elkészült vele, de nem nyilvános, most az NFM-re várunk
    (MEHI-sajtóközlemény, Budapest, 2014 február 19.)

    Az ÉMI Nonprofit Kft. január végén átadta az Épületenergetikai Stratégiát az NFM-nek, és most az NFM feladata, hogy döntsön annak sorsáról, mondta Matuz Géza, az ÉMI Nonprofit Kft. vezérigazgató-helyettese egy mai konferencián.  Az eredetileg 2013 júniusára ígért és már kétszer bemutatott Stratégia fogja meghatározni a nagyszabású lakossági energiahatékonysági felújítások állami támogatási rendszerét. A Stratégia továbbra sem elérhetõ, helyette táblázatok képeit láthattuk.

    A Magyar Passzívház Szövetség február 19-ei konferenciáján bemutatták – 2013 szeptember 25. és 2013 november 6. után immár harmadszorra - az ÉMI Nonprofit Kft. által az NFM megbízásából készített Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát.  Azaz láthattunk belõle egy-két érdekes táblázatot, de a Stratégia egésze továbbra sem elérhetõ a nyilvánosság számára.

    A Stratégia azért fontos, mert az NFM egy éve ígéri, hogy ez az anyag határozza majd meg a Kormány elképzeléseit a lakossági energiahatékonysági beruházásokkal és azok állami támogatásával kapcsolatban.  Némethné fejlesztési miniszter legutóbb a Panel III. program 2013 decemberi bejelentésekor utalt erre.  A 2014-2020-as EUs források elosztását szabályozó, jelenleg tervezés alatt álló Operatív Program-tervezetek is a Stratégia (nyilvánosság számára egyelõre ismeretlen) célkitûzéseit szándékozzák elérni.

    A közönség kérdéseire Matuz Géza, az ÉMI Nonprofit Kft. vezérigazgató-helyettese válaszolt.  Elmondta, hogy azért késett a Stratégia elkészítése, mert az NFM felkérésére az elemzéseket frissíteni kellett a 2011-es népszámlálás adataival. A Stratégiát 2014 január végén átadták az NFM-nek.  Tudomása szerint az anyag jelenleg tárcaközi egyeztetésen van, és ezek után kerülhet sor a társadalmasításra, illetve az anyag nyilvánosságra hozására, ha az NFM úgy látja jónak.

    Milliónyi magyar háztartás évek óta hiába vár állami segítségre ahhoz, hogy belefogjon lakása felújításába, és csökkenthesse a rezsijét.” mondta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetõ igazgatója. „Méltatlan dolog ezt a tömeget további üres ígéretekkel bolondítani.  Mind a felújítani vágyók, mind az építõiparban most munka nélkül állók számára kulcsfontosságú, hogy a Stratégia társadalmi egyeztetése mihamarabb megkezdõdjön, és végre elkezdõdhessenek a felújítások.”

  • Magyarországnak nem fontos a lakásügy?
  • Mi lehet a jövője a bérlakásépítésnek?
  • Születhetne nyerő-nyerő megoldás a lakáspolitikában
  • Új fejezet kezdődhet a lakhatási szegénység elleni harcban