×

Figyelmeztetés

JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 34

Tovább tart a visszaesés a lakásépítésben

hétfő, 24 február 2014 10:01 Írta:
Értékelés:
(0 szavazat)

TLE-közlemény

2013. évben a lakásépítési számok további 31 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest.

2013-ban összesen 7293 db lakás épült Magyarországon. Az évi 7293 db lakásépítés azt jelenti, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) megújulási üteme 600 év! A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.

A KSH szerint az 1933-as világválság idején is több lakás épült Magyarországon, mint 2013-ban. 15 ezres szint alatti lakásépítésre 1933-ban és 1925-ben volt példa. A világháború alatt, 1943-ban például majdnem 27 ezer lakás épült.

A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

Fontos lenne, hogy a politikai pártok fogalmazzanak meg lakásépítési, lakás felújítási célszámokat, legyen érdemi elképzelésük a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. Ennek érdekében interjúkat, elemzéseket készítettünk és készítünk a pártok lakásprogramjairól. Az ezzel kapcsolatos, folyamatosan bővülő információkat megtalálják itt az oldalon.

A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy 600 évig fennmaradjon.

A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak” jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőleg hatszor annyi lakás épül, mint Magyarországon.

Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

1./        A 2014-2020-as uniós támogatási időszak jelenleg folyó tervezése során el kellene érni, hogy a következő hét évben épületenergetikai, településfejlesztési, munkaerő mobilitási céllal az uniós forrásokból a lakásfelújításokra, lakásépítésekre is jusson.

2./        Szükséges lenne egy épületenergetikai program leegyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód.

3./        Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.

4./        A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy évszázados mélyponton van a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája.

Bővebb elemzésünket az alább mennyitható mellékletben olvashatják.

Megjelent: 8404 alkalommal Utoljára frissítve: péntek, 23 május 2014 13:09
Párdi Zsófia

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Kapcsolódó elemek

  • Komoly lejtmenet vár a lakásépítésekre

    Erre az évre 21.500 db új lakást vár, 2020-ra pedig 16.000 db lakást tart reálisnak az Építési Piaci Prognózis vezető elemzője, Varga Dénes közgazdász. Az elemzés részét képező, ősszel közel 420 szakember által kitöltött kérdőív válaszadói 2020-ra minden részpiacon és minden megrendelői szektorban stagnálást jeleztek.

    Az új lakások száma tekintetében a vártnál gyengébb I-III. negyedév eredménye, a 10.302 db átadott új lakás ellenére, az Építési Piaci Prognózis 2023. elemzése, a megszokott forgatókönyv szerint erősebb IV. negyedévet, és így továbbra is 21 500 új lakást vár 2019-re.

    Az új lakások volumene 2020-ra 16 000 lakásra eshet vissza, míg 2021-2022-ben 12-13 000 új lakással további visszaesést lát reálisnak az elemzés. Az árak emelkedését a visszaállított 27%-os áfa feltehetőleg nem fogja jelentősen befolyásolni. „Az építőipar termelésében 2019 tavaszán 2020-ra 16%-os csökkenést, míg mostanra, 2019 őszén, már csupán 5%-os visszaesést várunk, mivel a kapacitásgondok miatt beruházások csúsznak át jövőre” – mondta el Varga Dénes az Építési Piaci Prognózis 2013. sajtóbemutatóján.

    2018-ban 36,7 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki és 17,7 ezer új lakás épült fel. Ez a szám a 2017 évhez képest az engedélyek tekintetében 3,4 százalékos csökkenést, míg az átadott lakások számát illetően 23 százalékos növekedést jelentett. A fejlesztők tervei alapján az MNB májusi Lakáspiaci jelentése az újlakás-átadások tekintetében a tetőzést 29 ezer lakással várja.

    Új lakások és építési engedélyek

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2023

    2017-2019 között, azaz három év alatt, a 2015. év szintjéhez képest 60 %-kal nőtt az építőipar teljesítménye; 2016-hoz képest, amikor jelentős visszaesés volt, majdnem megduplázódott. Az építési piaci gyorsítás, az EU-támogatások koncentrált elköltése, és ezzel egyidőben a lakáspiaci élénkítés nehéz helyzetbe hozta az építőipart.

    A hiányzó munkaerőt mennyiségileg sem sikerült teljesen pótolni, minőségileg még nagyobb a probléma. A piacon működő vállalkozásoknak az elfogadható szintű munkaerő biztosításán kívül gazdasági és jogi problémákkal is meg kell küzdeniük.

    Az áfakülönbség a befektetők zsebében

    Az MNB e témában kiadott elemzése szerint az új és használt lakások áremelkedése közötti különbségre alapozott számítások alapján, a 27-ről 5%-ra csökkentett áfa miatt keletkezett árelőny 60 %-a a befektetők, 40 % a lakásvásárlók zsebében landolt.

    A Prognózis készítői azonban egyértelműen hibás eszköznek értékelik ezt a kifejezetten kínálati oldali támogatást, amely a lakásárak és az albérleti árak elszabadulásához vezetett, így a lakáshoz jutást éppen hogy nem segítő, hanem azt nehezítő eszközzé vált.

    KSH piaci lakásárakról és a lakásépítési költségekről, abban a munkaerő- és anyagköltségek változásáról szóló adatsora jól mutatja, hogy az áfacsökkentésből semmi nem kerülhetett a lakásvásárlókhoz. A lakásépítési költségek növekedése a hivatalos adatok alapján ugyanis kisebb volt, mint az áremelkedés mértéke, így az átmenetileg bevezetett kedvezményes áfa haszna nem került a lakásvásárlókhoz, hanem a beruházók nyereségét növelte.

    Ugyan a 2016-ban kezdődött élénkítési kísérletnek időről-időre, különböző, keresleti oldalt támogató eszköze is megjelent, ezek egyike sem eredményezte a piac olyan mértékű élénkülését, mint az átmeneti, 5 %-os áfa, amelynek eredményeképpen, számítások szerint nagyjából 300 milliárd forint támogatás a befektetőknél maradt.

    „Teljesen egyetértünk azzal, hogy mind a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítására, mind az építési, és ezen belül a lakáspiac élénkítésére az államnak költségvetési forrásokat kell biztosítania, még a jelenlegit meghaladó mértékben is. Nagy hiba ugyanakkor, hogy a beavatkozásokkal a politika rövidtávon akart látványos eredményeket elérni, és azok sem szakmailag, sem politikailag, sem társadalmilag nem voltak előkészítve, emiatt súlyos hibákat is elkövettek. Olyan hosszú távú folyamatokról van szó, melyek szabályozásánál elképzelhetetlenek a két-három éves határidők, melyektől tízmilliós nagyságrendű támogatások függenek” – hangzott el a bemutatón.

    Tovább nőtt a régiók közötti különbség

    Az Építési Piaci Prognózis szerzői évek óta figyelmeztetnek a regionális különbségekre, amelyek különösen a lakáspiacon szembetűnő. „Egyes régiókra, vagy befektetési célú lakásvásárlásokra koncentrálva nem lehet a lakásépítési piacon tartós és jelentő növekedést elérni!” – szögezte le a szakember.

    A felfutás után következő visszaesés negatív hatásai mellett további hátrány, hogy miközben Budapest, Győr-Moson-Sopron megye és néhány kiemelt terület, illetve a Balaton melletti és a nyugati országhatárnál lévő települések jobban reagáltak az élénkítésre, addig annak a szegényebb területeken mélyen az átlag alatti vagy éppen semmiféle hatása nem észlelhető.

    Ez jelentős különbség a 2000-ben indult konjunktúrához képest, ahol kevésbé volt érzékelhető annak fővároscentrikussága. Ott a támogatások részben a bankszektort gazdagították, de a kedvezményes hitelek az ország bármely pontján elérhetők voltak, míg most a befektetők a támogatással az ország vonzóbb környékein építettek

    Lakásépítések volumene a három régióban

    A három megyecsoport népességszám tekintetében közel azonos, az ország lakosságának egy-egy harmadát adja. "A" csoport: Budapest, Pest, Győr

    "B" csoport: Hajdú, Vas, Zala, Fejér, Veszprém, Somogy, Csongrád

    "C" csoport: Borsod, Heves, Nógrád, Bács, Békés, Baranya, Jász, Tolna, Komárom, Szabolcs

    2020: stagnálás vagy keresletcsökkenés?

    Az ősszel megkérdezett, az építési piacon érdekelt vállalkozások szakembereinek (tervezők, kivitelezők és az önkormányzatok a szakterületen dolgozói munkatársainak) véleménye szerint 2020-ra stagnáláshoz közeli állapot várható az építési piacon. Véleményük szerint, az előző évekhez képest minden megrendelői csoportban csökkenni fog a várható kereslet, és ez a részpiacokon is általános lesz. A válaszadók a legoptimistábban a lakásfelújítási piacot ítélik meg, amit a falusi CSOK bevezetése is támogat.

    2019 őszén a hét statisztikai régióból reprezentatívan, közel 420 kérdőív kitöltésével mondták el véleményüket a piacon érdekelt vállalkozások vezetői.

    Várakozások a három utolsó felmérésben, megrendelői csoportok

    Várakozások a három utolsó felmérésben, saját megye részpiacai

    A lakásépítés alakulása a hét régióban - lakás/1000 fő,  db.

    Mi az Építési Piaci Prognózis?

    Az Építési Piaci Prognózis, független, középtávú előrejelzés, amelynek 2019. november végi kiadása 2023-ig ad részletes elemzést. A munka része, hogy a szerzők a rendre ősszel megjelenő előrejelzéseket a következő év tavaszán frissítik. Ennek Megjelenés: 2020 májusa.

    Ahogy évek óta, a tavaszi frissítés része ezúttal is az az építőipari szakemberek körében, az építőipar helyzetéről és kilátásairól végzett kérdőíves felmérés, amelyet 2019 tavaszán 306, ősszel közel 420 szakember töltött ki. Ennek eredményeit hasonlította össze a kutatásvezető a korábbi.

    (2018 tavasza: 320 fő, 2018 ősze: 339 fő)

    Forrás: Build Communication

  • Többségében meglévő gyermekek után kérik a csokot

    A családi otthonteremtési kedvezmény bevezetése óta többségben vannak azok a családok, akik meglévő gyermekeik után jutottak támogatáshoz, gyermek nélkül közel 12 ezren igényelték a csokot idén szeptemberig - derül ki a money.hu összeállításából.

    Komoly segítséget jelent az érintett családoknak a csok, amely többek között a jelenlegi vagy jövőben vállalt gyermekek számához köti a támogatás mértékét. Az utóbbi hónapokban sokan érdeklődtek egyrészt arról, hogy gyermektelenként is tudnak-e kérni csokot, illetve, hogy mire kell ilyen esetben figyelni. Másrészt arról, hogy egy-egy család kérhet-e csokos támogatás mellett babaváró kölcsönt is.

    „Gyermekek nélkül is neki lehet vágni a csoknak, azonban fontos tudni, hogy a támogatást szigorú szabályok betartása mellett lehet igénybe venni. Fontos a családtervezés, a gyermekneveléshez szükséges háttér. Ha nem teljesítik a családok a vállalt feltételeket, akkor büntető kamattal kell visszafizetni a kapott összeget, ez alól csak a jogszabályban meghatározott feltételek jelentenek kivételt” - mondta Trencsán Erika, a money.hu vezető pénzügyi szakértője. Hozzátette, hogy a babaváró kölcsön és a csokos támogatás nem zárja ki egymást, akik megfelelnek a feltételeknek, azok mindkettőt igényelhetik.”

    Gyerek nélkül vágnak bele

    A hivatalos - idén szeptemberig ismertté vált - adatokból az is kiderül, hogy a csok bevezetése óta többségben vannak azok a családok, akik meglévő gyermekeik után jutottak támogatáshoz, azaz nem vállaltak több gyereket. Mindössze 34,6 százalék bővítené a családját a csokos támogatáshoz: a legtöbben, 59 százalékuk egy, 39 százalékuk kettő és alig 2 százalékuk számol 3 gyerekkel. 

    Tízből kilenc családnak volt már gyermeke a csokos támogatás igénylésekor. Az érintettek 10 százaléka - azaz közel 12 ezren gyermek nélkül - vágott bele a csokos folyamatba, és közülük is a legtöbben (81 százalék) 2 gyermeket vállalt a támogatás fejében. A gyermektelenek többsége pedig használt lakásokra kért támogatást.

    A használt lakások az élen

    Trencsán Erika azt is hozzátette, hogy a 2015 júliusi bevezetése óta idén szeptemberig 117 ezren vették igénybe a csokot összesen 353 milliárd forint összegben. Idén szeptemberig pedig több mint 65 milliárd forint összegben kötöttek új szerződéseket, ebből közel 44 milliárd forintot tesznek ki az újlakás-építésekre és vásárlásokra kötött szerződések. Használt lakás vásárlására mintegy 20 milliárd forint összegben kötöttek szerződést 2019 első kilenc hónapjában. 

    „Hasonló trend figyelhető meg a teljes lakáshitelpiacon is. A legnagyobb igény még mindig a használt lakásokra van, a második helyen az építés és bővítés áll, utána következnek az új lakások, végül pedig a felújításokra kötött szerződések. Érdekes azonban, hogy éves szinten nézve a használt lakásokra kötött új szerződések kevesebb mint 1 százalékkal, míg az építésre vagy bővítésre és az új lakásokra adott hitelek jóval nagyobb mértékben, 31-40 százalékkal emelkedtek” - mondta a szakember.

    Forrás: Realista.hu

     

  • Az egyszerű bejelentést érintő jogszabályok változásai
  • A lakásszektornak szüksége van az állami szerepvállalásra

    A CSOK hatása az építőiparra

    A Családi Otthonteremtési Kedvezmény 2015-ös bevezetése nagy hatást gyakorolt az építőipar egyes szegmenseire és a családok életkörülményeire is. Az újHÁZ Centrum őszi, a CSOK kérdéskörével foglalkozó Trendriportjából kiderül, hogy az építőipari növekedés nem azonnal, hanem a komplex állami ösztönzőcsomag bevezetését követően, 2016-ban indult meg. Akkor ennek első jeleként a kiadott lakásépítési engedélyek száma rohamosan nőni kezdett, de az új lakások építésének száma továbbra is elmaradt az ideálistól.

    - Ebben közrejátszott a gyártók átmeneti kapacitáshiánya mellett az ágazatban dolgozó szakképzett humán erőforrás akár 80 ezer főt is meghaladható hiánya is – mutatott rá a tanulmány budapesti bemutatóján dr. Rázsóné Szórády Csilla cégvezető. Hozzátette: a KSH adatai szerint azonban a lakóépületekből származó termelések csupán egy kisebb részét jelentik az építőipari termelésnek, a becslések szerint az építőanyag-gyártók és az építőanyag-kereskedések összforgalmának csupán 15-30%-a tudható be a CSOK és az 5%-os áfa együttes hatásának. Becsléseink szerint, az elmúlt négy évben emelkedő, 10 és 25 százalék közötti mértékben fejtette ki hatását a bevezetett állami ösztönző rendszer – húzta alá a cégvezető.

    Kik az állami támogatások nyertesei?

    Az idei évben bevezetett falusi CSOK a használt ingatlanok piacát hivatott felpörgetni az úgynevezett preferált településeken. Az újHÁZ Centrum által végzett ágazati mélyinterjúkból kiderül, hogy az új állami ösztönző nagy nyertese Pest és Fejér megye lehet, kiegészülve a Balaton-parti preferált településekkel.

    - Fontosnak tartjuk ugyanakkor felhívni a figyelmet arra is, hogy a kedvezményes lakásáfa kivezetése várhatóan rendkívül érzékenyen érinti majd a falusi CSOK-ot igénybe vevőket, ugyanis az 5 százalékos áfa 27 százalékosra történő visszaemelése 22 százalékkal csökkenti az idén felvett támogatás értékét – tette hozzá dr. Rázsóné Szórády Csilla.

    A CSOK és a hozzá kapcsolódó további állami ösztönzők ugyanakkor nemcsak az építőiparra hatottak jelentős mértékben, de átalakították a lakás- és hitelpiacot is.

    - A kereslet az ingatlanpiacon az egekbe szökött, amelyre a kínálati oldal folyamatos és intenzív áremeléssel válaszolt – mutat rá a cégvezető. Az MNB adatai is ezt támasztják alá: átlagosan 70 százalékos áremelkedés történt 2015 és 2018 között a lakáspiacon, az árszínvonal-változás pedig a fővárosban (+70%), Pest megyében (+45%) és Komárom-Esztergom, Fejér, valamint Veszprém megyében volt a legmagasabb (+43%).

    Érdekes ugyanakkor az is, hogy a CSOK bevezetése óta folyósított lakáshiteleknek csupán 10-15 százaléka volt köthető valamilyen államilag támogatott hitelkonstrukcióhoz. Azaz továbbra is a használt ingatlanokra felvehető lakáshitelek dominálnak a piacon.

    Különösen azokban a megyékben, ahol a reálbérek alacsonyabbak, a családok leginkább felújításra költenek, ami nagyon fontos a lakásállomány minősége szempontjából. Még akkor is, ha itt jellemzően nem a legmodernebb anyagokat, megoldásokat keresik a lakástulajdonosok .

    Ez vár a CSOK-ra rövid és hosszú távon

    - Prognózisunk szerint rövid távon a jövőben továbbra is növekednek majd az építési költségek és a telekárak is, a megnövekedett kereslet, a lakásáfa emelése, valamint az energetikai előírások szigorodása miatt – magyarázta az újHÁZ Centrum vezetője, aki szerint a kedvezményes lakásáfa kivezetése nehéz helyzetbe hozza mind az építtetőket, mind pedig a kivitelezőket. Úgy véli, a drágulást csupán kismértékben tudják majd áthárítani a vásárlókra, így számukra ez jelentős mértékű profitkiesést indukál majd.

    A Trendriport megállapításai szerint hosszú távon a CSOK költségvetési terhe várhatóan folyamatosan csökkenni fog, a témában végzett korábbi kutatásokra támaszkodva kijelenthető, hogy akár 2040-ig is alkalmas arra, hogy egyrészről kedvezően alakítsa a demográfiai folyamatokat, másrészről pedig hogy pozitív hatást gyakoroljon a hazai ingatlanállomány megújulására.

    - Ez különösen azért fontos, mert hazánk regionális szinten is a legalacsonyabb adatokkal rendelkezik az elöregedő ingatlanok megújulását tekintve, amely a CSOK bevezetése előtti időszakban csupán 0,2 százalék körüli volt és 2015 óta is csupán egy lassú növekedést generált – mutatott rá. Éppen ezért az építőanyag-kereskedelmi hálózat elengedhetetlennek tartja az állami ösztönzők körének kiterjesztését akár az olyan nemzetközi példák adaptálásával is, mint az átfogó bérlakásépítési program, továbbá kiemelten fontosnak tartják a kedvezményes lakásáfa fokozatos visszaemelését a drasztikusnak mondható kivezetés helyett.

    Az újHÁZ Centrum cégvezetője szerint a CSOK pozitív hatása vitathatatlan, hiszen bevezetése óta több, mint százezer család igényelte a családtámogatást, és több, mint ötvenezer gyermek születését vállalták a támogatás felvételekor.

    A lakáspiacnak szüksége van állami szerepvállaásra

    Ha körülnézünk a régióban, egysértelmű hogy önállóan nem életképes a lakáspiac, és sehol nem is hagyják magára - mondta dr. Rázsóné Szórády Csilla. A környező országokban természetesen más és más helyzetben van az ágazat, és a kormányok különböző otthonteremtési ösztönzőket alkalmaznak.

    A tagállamok adó- vagy illetékkedvezményekkel kívánják segíteni az otthonteremtést. Egyes statisztikai adatok szerint 2016-ban az OECD országokban a gyermekesek átlagos adóterhe jóval alacsonyabb volt, mint a gyermektelen adóalanyoké. Mindezen túl pedig több országban működnek sikeresen a lakástakarék-pénztárak, és nem egy tagállamban fektetnek nagy hangsúlyt a bérlakásépítési programokra is.

    Élen jár ez utóbbiban Szlovákia, amely 2016-ban vezette be kiterjedt bérlakásépítési támogatását. Ennek keretében célul tűzték ki 1500 bérlakás megépítését állami segítséggel évente. Úgy tudni, már a program első szakaszára több mint 9 milliárd forintnak megfelelő eurót különített el a szlovák kormány. Ezt a támogatást önkormányzatok igényelhetik.

    Ezzel szemben Romániában gyakorlatilag semmilyen családtámogatási program nem létezik. A magyarok lakta országrészekben az önkormányzatok próbálnak mindent megtenni a nagyfokú kivándorlás megfékezésére. A jelenleg külföldön dolgozó erdélyi magyarok számára bizonyos helyeken ingyen telket ajánlanak fel otthonteremtés céljából, amit a hitelképesség hiánya nehezít.

    Ausztriában a lakástámogatások fedezetét az állami költségvetés és a tartományi hozzájárulás nyújtja. A figyelmük középpontjába az épületek energetikai fejlesztését helyezik, így az igényelhető lakástámogatásokat is szigorú fenntarthatósági követelményekhez kötik. A lakosság több formában is igényelheti a támogatást, így kérhet segítséget az ingatlanhitel törlesztőrészletének kifizetéséhez is. A családok otthonteremtését főként adótámogatások formájában ösztönzik, de az államilag támogatott lakásépítési program is sikeresen működik évek óta Ausztriában. Ennek értelmében a családok kedvezményes kamatozású hiteleket igényelhetnek, amelyet nem egy összegben, hanem több hullámban, az építkezés mértékével arányosan folyósítanak számukra, az összegek felhasználását pedig tételesen, számlákkal kell igazolniuk. 

    Ausztriában emellett évi 15 ezer bérlakást építenek.

    Szintén az energiahatékonyság fokozására törekednek Lengyelországban és Csehországban, az állami támogatások zömét is ehhez igazítják. Míg Lengyelországban az elavult fűtési rendszer jelent nagy kihívást, addig Csehországban már a támogatások mértékét is a minél nagyobb fokú energiahatékonyságot biztosító felújításokhoz kötik. Az újépítésű ingatlanoknak pedig közel nulla energiaigényűeknek kell lenniük. Úgy tudni, a felújítási munkálatok zöme a hőszigeteléssel függ össze az országban, de a megújuló energia használatára is egyre nagyobb igény mutatkozik.

    Feltehetően a térségben tovább fog fokozódni az energiahatékonyságot támogató állami ösztönzők köre a jövőben - állapítja meg a Trendriport.

  • Ezek a legnépszerűbb falusi csokos megyék

    A falusi csok bevezetése óta eltelt öt hónapban 18 százalékkal nőtt a kereslet az érintett településeken, a lakóingatlanok átlagára pedig 10 százalékkal emelkedett. Januártól a maximum 5 milliós áfa-visszatérítés is bekerül a falusi csokos támogatások közé.

    Újabb lendületet kaphat a kistelepülések lakáspiaca, mivel a falusi csok keretében megépülő házakra januártól már kérhető lesz az akár 5 millió forintos áfa-visszatérítés 2022 közepéig. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a falusi csokos áfa-visszatérítés fokozhatja az építési kedvet, amely egyébként is elég élénk. Az év első 9 hónapjában 8308 egylakásos épületre, azaz családi házra adtak ki engedélyt, ami 8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet országos szinten. A falusi csok összege függ egyrészt attól, hogy meglévő ház felújításáról vagy új ház építéséről van szó, másrészt a gyermekek számától.

    Áremelkedés a településeken

    Az ingatlan.com elemzéséből kiderül, hogy a július óta elérhető falusi csok felpörgette az érintett 2500 település lakáspiacát.

    Július és november között a szóban forgó településeken az eladó lakóingatlanok átlagára a kínálati piacon 13,5 millió forintot tett ki, ami 10 százalékos áremelkedésnek felel meg éves összevetésben. A drágulás érthető, mivel a kereslet is jelentősen megnőtt az érintett településeken. Összességében 18 százalékkal nőtt tavalyhoz képest a falusi csokos lakóingatlanok iránti érdeklődések száma, egy-egy hirdetésre pedig még intenzívebben, 33 százalékkal többen érdeklődtek. Balogh László hozzátette: “Jól mutatja a falusi csok hatását, hogy miközben július és november vége között a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban csökkent a kereslet az előző évek azonos időszakához viszonyítva, a falusi csokos településeken ugyanakkor kevesebb hirdetésre jóval több érdeklődés érkezett”.

    Slágerlista

    A kereslet azonban az országon belül egyenlőtlenül alakul az ingatlan.com adatai szerint.

    Ha egyenletesen alakulna a kereslet, akkor egy-egy megyére az érdeklődések 5,26 százaléka jutna. “Ezzel szemben a legnépszerűbbek a Balaton melletti megyék, Veszprémben és Somogyban ugyanis a falusi csokos településen érdeklődők 11-11 százaléka keresett ingatlanokat. Pest megye is dobogós lett, amely az érdeklődések 10 százalékát fedi le” - tette hozzá Balogh László. Népszerűnek mondhatók a hevesi, borsodi és nógrádi falusi csokos községek is, a legkevésbé keresettek pedig a Hajdú-Biharban, Csongrádban és Békésben lévők.

    Forrás: ingatlan.com

  • Fix kamatozású lakáshitelek felé terelné az MNB a hiteleseket

    A jelzáloghitellel rendelkezők jelentős része évente tájékoztató levelet fog kapni bankjától a kamatperiódus-váltás lehetőségeiről - jelentette be a Magyar Nemzeti Bank. Mivel a lakáshitelek 60%-a még ma is változó kamatozású, az MNB ajánlást tett közzé a hitelek biztonságosabbá tétele céljából.

    Az MNB célja, hogy növelje a változó kamatozású jelzáloghitellel rendelkező fogyasztók körében a pénzügyi tudatosságot - olvasható az ajánlásban. Az ajánlás címzettjei a pénzügyi intézmények, amelyek felé az MNB tájékoztatási elvárásokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy a fogyasztók a változó kamatozású jelzáloghiteleiknél ne csupán az aktuális kamatmértékeket és törlesztőrészleteket mérlegeljék, hanem a változó kamatozású hitelre vonatkozó kamatkockázat hosszútávú lehetséges következményeit is értékeljék.

    Nyártól a hitelintézetek mintegy 130 ezer, változó kamatozású jelzáloghiteles ügyfelet tájékoztatnak a hitel kamatkockázatáról, és a kiszámítható, fix kamatú konstrukcióra való átszerződés lehetőségéről egy új jegybanki ajánlás alapján - nyilatkozta Windisch László, az MNB alelnöke az MTI-nek.

    Az MNB most életbe lépettajánlásának előkészítésében a jegybank szavai szerint szorosan együttműködött a Magyar Bankszövetséggel.

    Windisch László kiemelte, az új lakáshitelek 96 százalékát már fix kamatozással igénylik a lakossági ügyfelek, ám a teljes állomány mintegy 60 százaléka még változó kamatozású. Közülük is a leginkább sérülékeny helyzetben azok vannak - s így ők kapnak banki értesítőt - akiknek még legalább 10 éves futamidő van hátra, hitelszerződésüket a 2015 februári fair banki szabályok (azaz a hitelkamatok külső, a banktól független viszonyító kamathoz kötése) életbe lépése előtt kötötték, hitelüket megfelelően fizetik vagy fizetési késedelmük legfeljebb 90 nap.

    További feltétel, hogy hitelük nem állami kamattámogatott vagy gyűjtőszámlás, és nincsenek átmeneti fizetéskönnyítő programban.

    Windisch László szerint ez 895 milliárd forintnyi jelzáloghitel-állományt jelent, az ezeket törlesztőknek érkezik postai vagy e-mail, netbanki tájékoztató hitelintézetüktől.

    A változó kamatozású lakáshitelek kockázata, hogy egy esetleges banki kamatemelés nyomán akár 3 hónapon belül megnő a törlesztőrészlet - hangsúlyozta az alelnök. Márpedig, ha egy még 15 év futamidővel és közel 8 millió forintos tőketartozással rendelkező jelzáloghitelnél a bank egy százalékkal megemelné a kamatot, az csaknem 4200 forinttal növelné meg az ügyfél havi törlesztőrészletét. Minden további százaléknyi emelés kb. 7-7,5 százalékkal nagyobb anyagi terhet jelentene - mondta a jegybanki vezető, aki szerint a korábbi pénzügyi válságok bebizonyították: jó egy évtizednyi futamidő alatt nem zárható ki a kamatemelkedés esélye.

    A bankok értesítőikben konkrétan kiszámítják, hogy mekkora havi többletteherrel járna az adott ügyfélnek egy esetleges 1,3 vagy 5 százalékos kamatemelés. Hozzátette, ennek elkerülésére - az MNB ajánlása nyomán - a hitelintézetek adósaiknak egy-egy öt, tíz éves kamatrögzítésű vagy a futamidő végéig fix kamatú hitel közül legalább kettőre szerződésmódosítási lehetőséget mutatnak be.

    A bankon belüli fix kamatozásra való átváltásnál csak az eddigi szerződés egyetlen eleme módosul. Ennek tehát nincs végtörlesztési, folyósítási, jelzálogtörlési és bejegyzési vagy éppen ingatlan-értékbecslési díja. Az MNB elvárása így, hogy a módosításért a bankok legföljebb az ahhoz kapcsolódó legszükségesebb díjat számítsák fel.

    Indokolt a közjegyzői oldalról felszámítandó költség minimalizása is, amelyet az MNB versenyképességi programjában is szorgalmaz, és amelyről egyeztetés is folyik - hangsúlyozta a jegybanki alelnök.

    Rámutatott: a tájékoztatók általános szövege egységes, azt az MNB fogalmazta, "nem marketinganyagot" kapnak tehát az ügyfelek. A bankoknak legalább egy hónapig fenn kell tartaniuk a bemutatott szerződésmódosítási lehetőséget. Az aktuális szerződésmódosítással nem élő ügyfelek a továbbiakban évente egyszer, frissített tartalommal ismételt tájékoztatást kapnak, ha jelzáloghitelük futamideje még meghaladja a 10 évet - mondta el az MNB felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke.

    Forrás: MTI, Portfolio

  • Egyszerűsödik az építési ügyintézés

    Indul az E-Tér, a Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer tájékoztató moduljának térképi megjelenítő felülete. Elsőként az Országos Területrendezési Terv, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve térképi mellékletei tekinthetők meg online felületen - írja a Lechner Tudásközpont oldala.

    A E-TÉR egy három modulból álló rendszer lesz a 2020-as elkészülést követően, most a tájékoztató modul térképes megjelenítő funkciója élesedett. Ez lényegében egy online segítség azoknak, akik területrendezési, településrendezési és fejlesztési, valamint építészeti tervezési kérdésekben eddig személyesen keresték fel a Lechner Tudásközpontot (mint jogszabályba foglalt kötelespéldány-leadó helyet) vagy a helyi önkormányzatot papír alapú dokumentumokért, másrészt a rendszer azoknak is segítséget nyújt, akik építkezni szándékoznak, vagy a saját környezetüket érintő terveket, előírásokat szeretnék megismerni.

    Az E-TÉR rendszer tájékoztató moduljának teljes indulásakor az online felületen a területfejlesztési, területrendezési, a településfejlesztési és településrendezési tervek, valamint a településképi dokumentumok mellett az egyéb szakmai anyagok (például a tervek alátámasztó dokumentumai, jogszabályok és fogalmak) is elérhetőek lesznek.

    Az E-TÉR használatával időt és energiát takaríthatnak meg egyrészt azok, akik területrendezési, településrendezési és fejlesztési, valamint építészeti tervezési kérdésekben eddig személyesen keresték fel a Lechner Tudásközpontot (mint jogszabályba foglalt kötelespéldány-leadó helyet) vagy a helyi önkormányzatot papír alapú dokumentumokért, másrészt a rendszer azon állampolgárok számára is segítséget nyújt, akik építkezni szándékoznak, vagy a saját környezetüket érintő terveket, előírásokat szeretnék megismerni.

    A szükséges információk már néhány kattintással, webes felületen elérhetők. Az E-TÉR kiegészül majd az egyeztető és tervezési modullal, amelyek a térségi tervek elkészítését a kiindulási adatoktól a hatályba lépésig kísérik, és a tervezési, valamint az egyeztetési folyamatot támogatják.

    További információ a Lechner Tudásközpont oldalán.

  • Májusban újra megnyílik a konvektorcsere-program

    Folytatódik az Otthon Melege Program konvektorcsere alprogramja, amelynek keretösszege 2 milliárd forint lesz, az érdeklődők pályázataikat országosan május 20-tól küldhetik be - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára.

    Weingartner Balázs az alprogramról elmondta, a támogatás maximális mértéke az elszámolható bruttó költségek 60 százaléka, akár 750 000 forint is lehet. Az államtitkár hangsúlyozta, az alprogramban nem csak a konvektorok cseréjére, hanem már a teljes fűtési rendszer korszerűsítésére is lehet pályázni.

    Weingartner Balázs kiemelte, a pályázat részletes leírása már elérhető konvektor2019.nfsi.hu/ portálon, az érdeklődőknek azt javasolta, hogy minél előbb tanulmányozzák át a dokumentumokat.

    A pályázati kiírásban megfogalmazott műszaki elvárásoknak megfelelő gázkonvektor készülékekre darabonként 60 százalékos támogatás mellett bruttó 96 ezer forint támogatás igényelhető.

    Az újranyitott pályázat a beérkezett lakossági igényekre és szakmai javaslatokra figyelemmel több ponton változik, egyszerűbbé válnak a feltételek. Például az idén az érvényes bérleti szerződéssel rendelkező, önkormányzati bérlakásban élők is részt vehetnek az alprogramban.

    Weingartner Balázs szólt arról is, hogy az Otthon Melege Programban eddig 300 ezer háztartás korszerűsítésére nyílt lehetőség 36 milliárd forint keretösszegben.

    A támogatási összegek

    Az alprogram 2019. évi újranyitásakor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 2.000.000.000 Ft, azaz kettőmilliárd forint.

    Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg): 281 884 744 Ft
    Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád): 272 282 218 Ft
    Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád): 230 468 276 Ft
    Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 194 950 745 Ft
    Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna): 184 658 674 Ft
    Közép-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém): 205 554 560 Ft
    Közép-Magyarország (Pest, Budapest főváros): 630 200 783 Ft

    A pályázat országosan összesen 4 420 296 db lakás érint.

    Pályázat benyújtása

    A pályázat kizárólag magyar nyelven, elektronikus úton, a pályázati portálon keresztül nyújtható be, ügyfélkapus azonosítást követően 2019. május 20. 10:00 órától a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig lehetséges.

    A vissza nem térítendő támogatás keretének kimerülése esetén a Támogató hivatalos honlapján, valamint a pályázatbenyújtó felületen hirdetményt tesz közzé a pályázati kiírás felfüggesztésének / lezárásának pontos idejéről.

    A pályázat benyújtásának végső határideje 2019. augusztus. 30.

    A Pályázókat pályázati díj nem terheli.

    A pályázatbenyújtó felület elérhetősége: https://konvektor2019.nfsi.hu

    Az elektronikus pályázati rendszerrel, illetve a pályázatkezeléssel kapcsolatos kérdések, problémák esetén segítségnyújtás a Lebonyolító Ügyfélszolgálatán érhető el. Telefonszámok: +36-70/424-3949; +36-70-424-1802; +36-70/945-4294, +36-70/945-6542, +36-70/424-0922 Telefonos ügyfélszolgálati idő: Hétfő – Csütörtök: 8.00 - 16.00 Péntek: 8.00 - 14.00 E-mail: konvektor2019@nfsi.hu 

  • Az építkezők számára hatalmas stressz megfelelő szakembert találni

    Az elmúlt évek tendenciájához hasonlóan az idén is az építkezni vágyók érzik meg leginkább az építőiparban jelenlévő szakemberhiány következményeit. Az újHÁZ Centrum friss kutatása szerint ugyanis ez még a finanszírozási terv tartásánál is nagyobb stresszt okoz a családok számára.

    Közel ezren töltötték ki az újHÁZ Centrum építkezés és ingatlanfelújítással kapcsolatos lakossági kérdőívét a 2019-es Construma kiállításon. A felmérésben felelt-választós kérdések mellett egy skála segítségével is értékelniük kellett az építkezéssel kapcsolatos nehézségeket.

    A válaszadók 84,49 százaléka az idei évben tervez ingatlanfelújítást vagy építkezést, erre pedig jelentős összegeket kívánnak fordítani. A kérdőívet kitöltők 31,57 százaléka ugyanis tíz millió forint fölötti büdzsével gazdálkodhat, további 19,47 százalék költene 2-5, 8,9 százalék pedig 5-10 millió forint közötti összeget. A tavalyi év hasonló kutatásához képest 2019-re jóval magasabb számú válaszadó vág bele nagyberuházásokba, de megduplázódott azok tábora is, akik elsősorban felújítási munkálatokra 500 ezertől két millió forintig terjedő anyagi keretet szántak.

    2019 04 15 újház másolata

    A lakossági vevők vásárlási döntésének motivációja nem változott 2018-hoz képest, többségük továbbra is az ár-érték arány és a minőség alapján dönt az építőanyagok mellett. A termék árát és garanciális voltát csupán a válaszadók töredéke jelölte meg, mint vásárlást befolyásoló körülményt.

    A munkaerőhiányt a saját bőrükön érzik

    Tízből hét válaszadó saját maga próbálja felkutatni a kivitelezési munkálatokhoz szükséges szakembereket, míg a tavalyi évhez képest tovább nőtt azok száma, akik generálkivitelezőt bíznak meg a feladattal. Ahogyan arra korábban az újHÁZ Centrum szakértői már felhívták a figyelmet, a generálkivitelezők a mai, felpörgött építőiparban számos előnyt jelentenek az építkezni/felújítani vágyóknak, segítségükkel ugyanis időt és pénzt spórolhatnak meg a rendelkezésre álló, eltérő nagyságú anyagi keretükből.

    Azok, akik maguk keresik a szakembereket, elsősorban ismerősöket kérdeznek meg arról, kit tudnának ajánlani, de minden negyedik válaszadó már a szakkiállításokon is mesterek után kutat. A Google-keresőt erre a célra 17,8 százalék választja, a legnagyobb közösségi média tematikus csoportjai azonban nem jelentenek releváns csatornát a szakemberek keresésére.

    A válaszadók többsége számára rendkívül nehéz napjainkban megszervezni egy nagyobb volumenű építkezést vagy felújítást, ennek elsődleges okaként pedig 65,6 százalékuk azt jelölte meg, hogy nem tudnak megfelelő szakembert találni. Ez az arány duplája a finanszírozással kapcsolatos nehézségeknek és a kivitelezési ütemterv tartásának. Látható tehát, hogy a fogyasztói szegmens a tavalyi évhez hasonlóan idén is a saját bőrén érzi az ágazati munkahiány következményeit. 2018-ban a kivitelezés idejének tartása nagyobb kihívást jelentett számukra, mint az, hogy ne lépjék túl a tervezett költségvetést, idén ez a két tényező azonban helyett cserélt az építési stresszfaktorok áll a képzeletbeli dobogó legfelső fokán.

    Teljeskörű megoldásokra és szakértői tanácsadásra van szükség

    2019 04 15 újház másolata 2

    Nem csoda, hogy a lakossági fogyasztók számára a legnagyobb segítséget az jelenti, ha tanácsot kaphatnak a vásárlás során, illetve, ha a szükséges építőanyagokat egy helyen tudják beszerezni. Éppen ezért nem meglepő, hogy az újHÁZ Centrum azon kérdésére, hogy a kérdőívet kitöltők hol szerzik be az építőanyagokat, a válaszadók 55 százaléka jelölt meg az építőanyagkereskedéseket, további 45 százalékuk pedig a szakboltokat. Az online lehetőségeket csupán az építkezni vágyók 18 százaléka választja, a nagy barkácshálózatokban pedig 11,7 százaléknyian szerzik be a szükséges alapanyagokat. A kitöltők 12 százaléka mindezeken túl úgy nyilatkozott, hogy az építőanyag-beszerzéssel kapcsolatos feladatokat a kivitelezőre bízza.

    Érdekes válaszok születtek arra a kérdésre is, hogy a lakossági szegmens mennyire érdeklődik az intelligens megoldások iránt. A kérdőívet kitöltők több mint fele tervezi a napelem, illetve a napkollektor alkalmazását energiahatékony otthonának megteremtéséhez, de közel nyolc százalék érdeklődik a geotermikus energia iránt is. A válaszadók 40 százaléka azonban számos más, egyéb megoldásban is gondolkodik, így nagy figyelmet szentelnek a hőszivattyúkra, az okosházakra, a levegő hőcseréjére, a padlófűtésre, vagy éppen az intelligens öntözőrendszerek kiépítésére. Ez jelentős növekedést jelent a tavalyi adatokhoz képest, melyből arra a következtetésre lehet jutni, hogy a vásárlók egyre tudatosabban állnak hozzá otthonuk megépítéséhez, s különösen nagy figyelmet fordítanak a valódi rezsicsökkentést jelentő megoldások felkutatására, illetve alkalmazására.

    Forrás: újHÁZ Centrum

  • Három évig lesz elérhető a falusi csok

    A kormany közzétette azoknak a magyarországi településeknek a listája, ahol elérhető lesz a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (falusi csok). A jelenlegi állás szerint program 2019 júliusától három évig lesz nyitva.

    Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: 2486 hátrányosabb helyzetű, 5000 fős lélekszám település került a listára, amely itt érhető el.

    Közölte: a program 2019. július 1-jével indul, és egyelőre három évig, 2022. június 31-ig lesz elérhető. Ugyanakkor a kormány monitorozni fogja, milyen hatása van a falusi csok támogatási rendszerének a kistelepüléseken. Ha 2022-ben továbbra is van igény a programra, a kormány dönthet a folytatás mellett, illetve az érintett települések listáját is felülvizsgálhatják, akár bővíthetik is - fejtette ki a kormánybiztos.

    Gyopáros Alpár elmondta: 2015 óta már 100 ezer fiatal pár vette igénybe a csok-ot és a magyarországi falvak szempontjából jó hír, hogy a támogatások egyharmadát falvakban, kistelepüléseken használták fel.

    Ugyanakkor szerinte kihívást jelentett a csok rendszerében a falvak szempontjából, hogy az így igénybe vett támogatásokat nagyobb részben valamilyen turisztikai vagy gazdasági erőcentrum vonzáskörzetében, jellemzően nagyvárosi agglomerációban lévő kistelepüléseken használták fel, és csak kisebb részben hátrányos helyzetű településeken.

    A kormánybiztos szerint ezért indította el a kormány tavaly a magyar falu programot, amelyben idén legalább 150 milliárd forintos forrásból támogatják a helyi közszolgáltatások fejlesztését, életminőség-javító beruházásokat, illetve a falusi csok-kal a lakhatást is.

    Ismertetése szerint a falusi csok rendszerében a kedvezményezett kistelepüléseken használt lakás és ház vásárlására, illetve a megvásárolt ingatlan felújítására, korszerűsítésére és kibővítésére egy gyermek megléte vagy vállalása esetén 600 ezer forint, kettő gyermek eseten 2 millió 600 ezer forint, három vagy több gyermek esetén pedig 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a fiatal párok.

    Megelőzendő, hogy az intézkedés rendkívüli módon felhajtsa a falusi ingatlanok árait, a kormány azt a döntést hozta, hogy a támogatási összegek maximum fele költhető vásárlásra, a fennmaradó rész pedig korszerűsítésre, felújításra fordítható - magyarázta a kormánybiztos. Hozzátette ugyanakkor, a három vagy több gyereket vállaló családok esetben, amennyiben a megvásárolt ingatlan ára nem éri el az 5 millió forintot, akkor a fennmaradó összeg a 10 millió forintos keretig teljes mértékben felhasználható lesz felújításra , bővítésre.

    A kormánybiztos szavai szerint azok a családok, amelek korábban már - akár a csok lehetőségeit kihasználva - megvásárolták ingatlanjukat, korszerűsítésre és bővítésre, szintén vissza nem térítendő támogatásként, megkaphatják a falusi csok támogatási összegeinek felét: egy gyermek esetén 300 ezer forintot, kettő esetén 1 millió 300 ezer forintot, három vagy több gyermek esetén pedig 5 millió forintot.

    Gyopáros Alpár elmondta: bár arra készülnek, hogy a hátrányosabb helyzetű településeken lényegesen alacsonyabbak az ingatlanárak, mint a fővárosban, a megyei jogú városokban vagy az agglomerációkban, ha mégsem lenne elegendő egy család számára a vissza nem térítendő támogatás, akkor lehetőség lesz állami kamattámogatású hitel felvételére. Használt lakás vagy ház vásárlására és felújítására két gyermek esetén 10 millió forintos, három vagy több gyermek esetén 15 millió forintos kamattámogatott hitellehetőség áll majd rendelkezésre, míg meglévő ingatlan felújítása esetén, ezen összegek fele, azaz két gyermeknél 5 millió, három vagy több gyermeknél pedig 7,5 millió forint - ismertette.

    A kormánybiztos beszámolt arról, hogy a kormány döntése szerint a falusi csok támogatását kiterjesztik az egész ország területén a külterületi lakóingatlanokra, vagyis a tanyákra is.

    Gyopáros Alpár kitért arra is, hogy a visszaéléseket megelőzendő, a kormány bizonyos kritériumokat is beépített a rendszerbe, így a támogatás igényléséhez erkölcsi bizonyítvánnyal igazolt büntetlen előélet és két év társadalombiztosítási jogviszony szükséges. Ezen túl - folytatta - a programban saját vállalkozás vagy közeli hozzátartozó tulajdonában lévő lakóingatlan megvásárlására nem lesz lehetőség, a támogatás felhasználását pedig részben a települési jegyző, részben a járási hivatalok hatáskörének szélesítésével szigorúan ellenőrzik majd. 

    Forrás: kormany.hu

  • CSOK: buktató lehet a kalákás építkezés is

    Elbukhatják a csokot a kalákában építkező családok, ha nem tartják be a házilagos kivitelezés szabályait, de azok is elbúcsúzhatnak tőle, akik érintett lakásukat, házukat vállalkozói székhelyként használják. 

    A családi otthonteremtési kedvezmény nagy segítség lehet azoknak a családoknak, amelyek házat építenek, vagy lakásfelújításba, bővítésbe fognának. A támogatás mellé is jó jön egy kis spórolás, akár úgy, hogy bizonyos munkákat családtagok, barátok segítségével oldanának meg. Kipótolhatná a hiányzó építőipari munkaerőt is. Ez azonban veszélyeket rejt magában, amelyet a hvg.hu járt körül.

    Nemrégiben a házilagos kivitelezésre, azaz a kalákamunkára vonatkozó jogszabály: bár bővült azok köre, akik részt vehetnek a házilagos építkezésben, több dolgot kell dokumentálni.

    Több szakértő mellett az egyik legnagyobb hazai bank ingatlan üzletágának vezetője is azt nyilatkozta nemrég a lapnak, hogy a falusi csok újra meghozhatja a kedvet a házilagos kivitelezéshez, kalákázáshoz, mivel „nem az építőipari vállalkozókat, inkább a családokat mozgathatja majd meg, várhatóan ők maguk fognak építkezni rokonok, barátok segítségével”.

    A ma helyesen házilagos kivitelezésnek hívott kaláka egymás megsegítésére kölcsönösen és közösen végzett munkát jelent, Magyarországon több száz éves hagyománya van, haszna pedig nemzetgazdaságilag is mérhető: a más háztartások számára végzett munka 2000-ben nagyjából 144-208 milliárd forint értékű volt, vagyis a lakosság éves jövedelmének kb. 2 százalékát tette ki – mondta el Magyar Mária jogi szakokleveles építészmérnök, építésügyi tanácsadó és oktató.

    A kormány családvédelmi akcióterve újraélesztheti az ezredforduló óta súlyát vesztő építőipari kalákázást, amennyiben a falusi csok és a szabad felhasználású – a várakozások szerint mégis nagyrészt a lakáspiacon landoló – babaváró hitel meghozza a fiatal családapák kedvét a kőművesmunkákhoz. Tavaly ugyan megfordult az arány 2017-hez képest, mivel a természetes személyek által épített lakások aránya 51-ről 46 százalékra csökkent, de a piaci szakértők most újabb trendfordulót jósolnak.
    Kérdés, honnan támad munkaerő, aki természetes személyek szaporodó építkezésein dolgozik, azaz a családi házakat felhúzza? Az OTP becslése szerint a társasházépítéseknél átlagosan 8 hónapos csúszás van, és még csak nem is ezek szívják fel igazán az építőipari munkaerőt, hanem a szektort húzó nem lakáscélú magasépítés, illetve a közberuházásban megvalósuló út- és vasútépítések. Itt jönnének a képbe a rokonok, barátok és kollégák, vagy épp maga az építtető, aki – főleg, ha szakképesítése is van – azt gondolhatja, hogy bizonyos munkákat maga is elvégezhet. Csakhogy változtak a vonatkozó szabályok, a helyzet bonyolódott

    A hatályos szabályozás szerint hozzátartozó részére a kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezhet részmunkákat, mégpedig akár szakirányú szakképesítés nélkül, de csak akkor, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez nem kell kivitelezési dokumentáció. Csakhogy az egyszerű bejelentéshez kötött tevékenységekhez is kell. Ha szükséges a dokumentáció, akkor csak egy vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével dolgozhat.

    Lehet tehát festeni-mázolni, és ha valaki villanyszerelő, felújítási munkát az is végezhet a saját házán anélkül, hogy leszerződne a kivitelezővel, hiszen ez nem kivitelezési dokumentációhoz kötött tevékenység. Építeni, tartószerkezeti falat emelni például viszont csak akkor tud a hozzátartozó vagy maga az építtető, ha szerződik, akár van szakképesítése, akár nincs.

    Figyelni kell az e-naplózásra is: e lehet rögzíteni az e-naplóba a saját tevékenységet a napi létszámadatok alatt – amihez fel is kell tölteni a vállalkozóval kötött szerződést az adott résztevékenységre.

    Amit most tudni lehet a falusi csokról

    Kisvállalkozók figyelem!

    A vállalkozásuk székhelyeként saját lakásukat vagy házukat használó kisvállalkozók elbukják a vissza nem térítendő otthonteremtési támogatást, ráadásul a kedvezményes CSOK-hitelre sem jogosultak.

    A támogatással érintett ingatlan ugyanis kizárólag a család lakhatását szolgálhatja, ettől eltérően nem hasznosítható, vagyis a szóban forgó lakás egyéni vállalkozó vagy cég székhelye sem lehet. A korlátozás ráadásul a CSOK felvételét követően 10 évig érvényes, vagyis ha a család CSOK-kal megvásárol egy ingatlant, akkor abba elvileg egy évtizedig nem lehet vállalkozást bejelenteni.

    Az ilyen ingatlanok esetében, természetesen, a CSOK hitelről is le kell mondania a vállalkozónak, illetve a július 1-től induló falusi CSOK-ból is kimaradnak.

    Forrás: hvg.huBankmonitor

  • Főleg használt lakásra fordítjuk a lakáshiteleket

    Egyre nagyobb biztonságra törekednek a lakáshitel-felvevők, akik elsősorban használt lakásokra fordítják a kölcsönöket - derül ki az ingatlan.com csoporthoz tartozó money.hu legfrissebb - hivatalos jegybanki adatokat feldolgozó - elemzéséből.

    Az év első két hónapjában több mint 122 milliárd forint összegben kötöttek lakáshitel-szerződéseket a bankok, ami 12 százalékos éves növekedésnek felel meg. Az új lakáshitelek döntő részét használt lakások megvásárlására kérték az igénylők, ami 71 százalékos részesedésnek felel meg. Az új lakások vásárlására ment a lakáshitelek 12 százaléka. A lakás- vagy házépítés aránya 10 százalékos volt, a lakáshitelek 3 százalékát pedig felújítási, korszerűsítési céllal igényelték.

    Trencsán Erika, az ingatlan.com csoporthoz tartozó money.hu vezető pénzpiaci szakértője elmondta: Az új lakáshiteleknél egyértelműen a használt lakásoké a főszerep. Ez igaz az állami lakásprogramra is, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) keretében elérhető támogatások bő kétharmadát - 70 százalékát - használt lakásokra veszik fel az igénylők. A rendszer egy-egy használt lakás esetében az igénybe vett csokos támogatás átlagosan 2016-ban, 2017-ben, 2018-ban és az idén is átlagosan 1,5 millió forintot tett ki.

    Biztonságra vágynak a lakáshitelesek

    A legfrissebb hitelpiaci adatokból a money.hu szakértője szerint egyértelműen látszik az is, hogy a lakáshitelesek az egyre nagyobb biztonságot választják. Egyrészt a rizikós, változó kamatozású lakáshitelek aránya már csak 4 százalékos az összes új lakáshitel arányában. “Másrészt egyre hosszabb időre rögzítik a törlesztéseket a hitelfelvevők. Idén februárban a legalább 1 évre fixált lakáshiteleknél 109 hónap, azaz több mint 9 év volt a rögzítés időtartama, szemben a tavaly februári 80 hónappal, vagyis kevesebb mint 7 évvel.”

    A használt lakásokra felvett lakáshitelek esetében a változó kamatozásúak összege az idei év első két hónapjában éves összevetésben 89 százalékkal 3 milliárd forint alá csökkent, a legalább 1 évig fix kamatozásúaké pedig 55 százalékkal több mint 84 milliárd forintra növekedett.

    Csak akkor adósodjunk el, ha muszáj

    A money.hu elemzéséből kiderül, hogy a használt lakások vásárlásához felvett - legalább 1 éves kamatfixálású - lakáshitelek átlagos hitelköltség-mutatója februárban 5,16 százalékos volt. Ehhez képest április elején a money.hu adatai szerint a legolcsóbb, minimum 5 évig fix törlesztőrészletű - 20 éves futamidejű, 10 millió forintos - lakáshiteleknél 4 százalék alatt volt a teljes hiteldíjmutató. Ez egy-egy lakáshitelesre vetítve azt jelenti, hogy a legolcsóbb lakáshitel törlesztése 60 ezer forint alatt marad az első öt évben, míg az 5,16 százalékos februári piaci átlagkamattal felvett lakáshitel havonta 10 százalékkal lenne drágább.

    A jövőbeni trendekről Trencsán Erika azt mondta: “Az év közepétől lökést kaphat a lakáshitelezés a gyermekvállalást ösztönző új állami támogatások bevezetésével. Ugyanakkor fontos, hogy bármilyen hitelt kizárólag a megfelelő jövedelemmel rendelkező, a törlesztést hosszú távon biztosan vállalni tudó háztartások vegyék fel.

    Forrás: relaista.hu

  • Amit most tudni lehet a falusi csokról

    Július 1-jétől indul a falusi csok, a kormány már döntött a támogatás részletszabályairól - amelyeket a Bankmonitor foglalt össze.

    Összesen 2486 ötezer lélekszám alatti, csökkenő lakosságszámú települést érint a program. Újdonság, hogy a tanyákra teljes egészében, országosan kiterjed, vagyis aki ilyet szeretne vásárolni, az jelentős segítségre számíthat.

    A támogatás legmagasabb értéke 1 gyermeknél 600 ezer, 2 gyermeknél 2,6 millió, 3 gyermeknél pedig 10 millió forint, ami lakásfelújításra, használt és új lakás vásárlására egyaránt igénybe vehető. Vásárlásra – új lakás kivételével – legfeljebb a támogatási összeg fele fordítható.

    Új hír, hogy meghatároztak továbbá a minimális négyzetméterhatárokat, követve ezzel az általános csok szabályait. Eszerint egy, kettő illetve három gyermek esetén lakásoknál 40, 50 és 60 nm a minimális alapterület, míg házak esetében 70, 80 és 90 nm az alsó határ.

    A visszaélések kiszűrésére feltételül szabják a legalább egyéves folyamatos – a legmagasabb (10 millió Ft-os) támogatási összegnél kétéves – biztosítási jogviszonyt, az erkölcsi bizonyítványt, valamint azt, hogy közeli hozzátartozótól, saját tulajdonban álló gazdasági társaságoktól nem lehet ingatlant vásárolni. A lakásban kötelező bentlakást pedig a jegyzők bevonásával készülnek ellenőrizni.

    Fontos, hogy a falusi csok igénybevételéhez a bankok más szolgáltatás igénybevételét nem írhatják elő, tehát nem lehet például lakáshitel felvételéhez kötni azt. Ám, ha egy család számára a CSOK támogatás nem elegendő forrás, akkor természetesen lehetősége van hitelt igényelni mellé, már csak azért is, mert egyes bankok a CSOK összegét önerőként elfogadják.

    A „falusi CSOK” célja, hogy a fogyó népességű, 5000 főnél kisebb lélekszámú településeket vonzóbbá tegye az otthont kereső családok számára. A falusi CSOK ugyanakkora összegű vissza nem térítendő támogatást jelent ezeken a településeken használt ingatlan vásárlására és felújítására, mint amennyit egyébként az újépítésű ingatlanok vevői kaphatnak.

    Érthető, hiszen a fogyó népességű kistelepüléseken nem nagyon vannak újépítésű projektek, az ingatlanárak miatt pedig építkezni sem igazán éri meg, mert egy újépítésű ingatlant végül annyiért sem lehet esetleg eladni, mint amennyibe maga az építkezés került.

    A falusi CSOK-kal azonban megújulhatnak a régi, korszerűtlen épületek, illetve az üresen álló ingatlanok megvásárlása is sokak számára megérheti, hiszen a maximális 10 millió Ft támogatás a legtöbb helyen hitel nélkül is elég a vásárláshoz

    Forrás: Bankmonitor, Magyar Nemzet

  • Fordulatot hozhat az új CSOK

    Az építkezők-felújítók kétharmada hasznosnak tartja az új CSOK-ot. A használt ingatlan vásárlását tervezők 64%-a igénybe szeretné venni, míg korábban csak 12% lett volna jogosult rá - derül ki a Mapei Kft. 800 fő megkérdezésével, 2019. márciusában végzett online felméréséből.

    Bővül családi otthonteremtési kedvezmény. Július elsejétől már használt lakás vásárlására is igényelhető a csok mellé felvehető kamattámogatott kölcsön, amely két gyermek esetén 10 millió, három gyermek esetén 15 millió forint.
    A használt ingatlan vásárlását tervezők 64%-a nyilatkozott úgy, hogy szeretné igénybe venni a CSOK-ot. 15% még nem tudja, 22% pedig biztosan nem veszi igénybe.

    „2018-ban ugyanezen a panelen végzett kutatás során a válaszadók 81%-a nyilatkozott úgy, hogy nem jogosult a csokra! 12% volt jogosult, 7,4% nem tudta, de mindössze 5% vette igénybe. Ez mindenképpen egy fordulatot jelez. Bízom benne, hogy ez a fordulat végbe is megy és újabb lendület ad az építőiparnak a második félévben” – véli Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

    Az eredmények azt mutatják, hogy a támogatás kibővítése kedvező fogadtatásra talált. A válaszadók 66% hasznosnak értékeli az új CSOK-ot. Mindössze 13% szerint vélekedik úgy, hogy egyáltalán nem hasznos. A válaszadók többsége szerint a CSOK kedvező hatással van az ingatlanpiacra, a gazdaságra és a gyermekvállalási kedvre.

    Forrás: Mapei Kft. / Hírnévügynökség

  • 80 százalékkal több családi ház épülhet

    Az év első két hónapjában 2110 lakásépítési engedélyt adtak ki, ami15 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. A családi házakra kiadott engedélyek száma egy év alatt közel 80 százalékkal nőtt - derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

    A lakáspiac a következő időszakban is élénk marad, a lakásépítési kedv ugyanis erőteljes növekedést mutat. A hivatalos adatok szerint az év első két hónapjában 2110 lakásépítési engedélyt adtak ki a hatóságok, ez 15 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben és 2015 óta messze a legmagasabb szint - áll az ingatlan.com legfrissebb elemzésében, amelyből kiderül az is, hogy a nagyvárosokban április elején hol tartott az új családi házak és lakások átlagos négyzetméterára.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kiemelte: “Az év első hónapjaiban rendszerint alacsony a lakásépítési engedélyek száma, ha viszont tartós marad az év elején látható fokozott aktivitás, akkor az év későbbi hónapjaiban további jelentős növekedés várható. Hozzátette, az idén kiadott több mint 2 ezer lakásépítési engedély 2015 első két hónapjához képest triplázást jelent.

    Az idei növekedés elsősorban a családi házaknak köszönhető: összesen 1560 darab engedélyt kértek ezekre, ami 78 százalékos emelkedésnek felel meg. Az ingatlan.com szakembere azt mondta, hogy 2019-ben számos sok új lakást magában foglaló nagy társasház-fejlesztés fejeződik be, és a következő időszakban inkább a kisebb - 4-6 lakásos - társasházak építése mellett a sor-, iker- és családi házak építések lesz a főszerepben a piacon. “Ennek az előjeleit láthatjuk az idei adatokból, amelyek szerint kiugró a családiház-építési kedv” - mondta Balogh László. Azt azonban hozzáfűzte, hogy nem minden lakásépítési engedélyből lesz végleges lakás.

    Városok, árak, drágulás, jövő

    Az ingatlan.com adatai szerint Budapesten a kínálati piacon átlagosan 825 ezer forintba került az új lakások és családi házak négyzetmétere április elején. Ez 18 százalékos éves emelkedést jelent. A vidéki nagyvárosok közül Debrecenben az új lakásoknál és családi házaknál a négyzetméterár 552 ezer forintra rúgott, ami 37 százalékos ugrásnak felel meg. Balogh László az elemzés adatai ismertetve elmondta: “Győrben - ahol évek óta a legmagasabb a 10 ezer lakosra jutó új lakások száma - az új lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 18 százalékkal 437 ezer forintra nőtt egy év alatt. Úgy, hogy közben a kínálat a két és félszeresére nőtt.” Szegeden hasonló a helyzet: 31 százalékkal 500 ezer forint fölé az új lakások és házak négyzetméterára, miközben a kínálat a háromszorosára bővült.

    Balogh László a lakáspiacon várható trendekről szólva azt mondta, az idei év második felében az állami lakástámogatási rendszer - a családi otthonteremtési kedvezmény - kibővítése miatt komoly kereslet várható és a lakásépítési kedv is fokozott maradhat, de pontos - számszerű - előrejelzést egyelőre nehéz mondani.

    Forrás: ingatlan.com

  • Nálunk nőtt legjobban a lakásépítések száma

    Az Eurostat legfrissebb felmérése szerint Magyarország messze vezet a kiadott új lakásépítési engedélyek 2015-höz képest mért növekményében - derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből.

    A tavalyi utolsó negyedéves adatokat tekintve a dobogóra még Málta és Bulgária fért fel, de ezek az országok meg sem közelítik a hazai értékeket, vagyis a 2015 azonos időszakához képest mért több mint háromszoros szorzót.

    Három év alatt több mint háromszorosára nőtt a kiadott építési engedélyek száma Magyarországon - olvasható az Eurostat legutóbbi felmérésében. Mindebben az építőipar teljesítménye, a kedvező hitelkörnyezet és számos más tényező mellett a kedvezményes, 5 százalékos áfa is közrejátszott.

    "Aki tavaly november 1-je előtt szerezte meg a jogerős építési engedélyt, nagyon jól járt, hiszen egészen 2023 végéig élhet a nagyjából 20%-os árelőnyével. A későbbi engedélyeknél viszont csak 2019 végéig marad az 5%-os áfa. A beruházások üteme mindenképpen lassulni fog az elkövetkezendő években, de számos más stabilizáló tényező akad, amely fenntarthatja a beruházási kedvet. Több vidéki nagyvárosban is olyan fejlesztések vannak, amelyek nem csak lehetővé, hanem szükségessé is teszik a nagy volumenű építőipari beruházásokat. Jó példa lehet Debrecen és Kecskemét, sőt Szegeden egy egészen futurisztikus, több száz lakást magába foglaló projekt készül"- mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

    Forrás: napi.hu

    TLE-vélemény: A lakásállomány (~4,4 millió lakás) a nemzeti vagyon része, minőségi megújítása közérdek. Egy felépülő új lakás legalább 100 évig szolgálja a benne élő tulajdonosokat, bérlőket. A lakás és a lakáskörülmények a családok életminőségét alapvetően meghatározó tényezők. A 100 éves, indokolt megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni. Emellett szükséges lenne évente hozzávetőleg 120 ezer lakás átfogó felújítása. Az 1.000 főre jutó lakásépítések száma is rendkívül alacsony Magyarországon, a környező országokban népességarányosan jóval több lakás épül.

    lakásépítések1000 vágott

  • Van növekedési potenciál az építőiparban, de hosszú távú gondolkodás szükséges

    A kormánystratégia elkészült

    Az ITM széleskörű szakmai egyeztetés után elkészítette az Építésgazdasági stratégiát, amely még áprilisban a kormány elé kerül – jelentette be György László, az Információs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

    Az építőiparra 2018 és 2023 között mintegy 25 ezer milliárd forint beruházási igény vár. Egy felmérésből azt is lehet tudni, hogy a családok 35%-kal többet költenének lakásfelújításra, illetve 10%-kal többet energiahatékonysági korszerűsítésre 2019-ben, mint tavaly. Ahhoz, hogy az építésgazdaság ki tudja elégíteni ezeket a megrendeléseket, jelentős, legalább 53 százalékos teljesítménynövekedésre van szükség.

    Lassan emelkedőben van ugyan az építőipari termelékenység, de még mindig nagyon alacsony és jelentősen elmarad az EU-s átlagtól, akárcsak a GDP-arányos termelési értékben. Ezért stratégiai jelentőségű feladat az építőiparban rejlő növekedési potenciál kiaknázása – mondta György László.

    Erre középtávon is megvan a lehetőség, a McKinsey nemzetközi tanácsadó cég számításai szerint átlagosan akár 48-60 százalékos termelékenységnövekedés is elérhető. Ehhez természetesen megfelelő válaszokat kell adni mind a vállalati, munkaerőpiaci, mind a technológiai kihívásokra.

    Az egyik legjelentősebb – a konferencia során több ízben szóba került – kihívás a munkaerőhiány, illetve a szakképzetlen munkaerő problémája. Előbbi esetében felmerül a hatalmas volumenű (2018-2023 között 15 ezer milliárd forintnyi) állami megrendelésállomány elszívó hatása a piaci beruházások, például a lakásépítések elől. Ennek kezelését szolgálná az állami és önkormányzati beruházások időbeli ütemezése, a volumenbecslés és monitoring. Ide kapcsolódik a referencia értékadatbázis létrehozása német mintára.

    A szakképzési rendszer átalakítása ugyancsak megkérdőjelezhetetlen. Ez magába foglalja a többi között a képzőhelyek korszerűsítését, a vállalati tudásanyag beépítését a tanagyagokba és a gyakorlati oktatásba, a szakoktatók továbbképzését és béremelését is. (A kormány a múlt héten fogadta el a szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiáját.)

    A digitalizáció, a modern technikák széles körű elsajátítása nemcsak a szakképzésben és a felsőoktatásban fontos, hanem meg kell jelennie a felnőttképzésben, a vállalkozásokat érintő továbbképzésekben is. Ez elengedhetetlen a termelékenység növeléséhez szükséges technológiaváltáshoz, akárcsak például a beruházásmenedzsment modernizálásához. Ez utóbbihoz kapcsolódó képzésen való részvétel ezért is lesz kötelező a hatékonyságnövelési pályázatokban támogatott vállalkozások számára. Hiszen már ez az egy fejlesztés is akár 10 százalékos hatékonyságnövekedést eredményezhet.

    A kormányzat egyébként 2019-2020-ban legalább 12 milliárd forintot szán költségvetési forrásból a kisvállalkozások hatékonyságnövelésének támogatására. Az első, 6 milliárd forintot kiosztó pályázat felhívása még 2019 áprilisában megjelenik – ismertette György László. Az ÉVOSZ szorgalmazza - mondta el később a szervezet elnöke -, hogy a kormány már idén nyissa meg a 2020-ra előirányzott 6 milliárd forintot is.

    A pályázatok elbírálásánál fontos kikötés lesz egy bizonyos bérszínvonal biztosítása a vállalton belül. Ez rendkívül fontos a szakképzett dolgozók ágazaton belül tartása érdekében is. Az építőipari bruttó átlagbér legalább 10 százalékkal alacsonyabb az átlagnál.

    A stratégia által javasolt intézkedések a fentieken kívül érintik az építészügyi szabályozásokat, a gazdaságfehérítést, a hazai innovatív alapanyaggyártók és az innovatív termékeket használó tervező és kivitelező vállalkozások támogatását, a kutatás-fejlesztés ösztönzését, valamint a a jogszabályok felülvizsgálatát tervezik a családok védelme érdekében, a felelősségi körök tisztázására.. 

    Hosszú távú program kell – a lakásszektorban is

    - Van elég munka az építőipar számára, és ez 2020-ban is kitart még – jelentette ki előadásában Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Nem dőlhet azonban senki hátra az ágazat szereplői közül, hiszen számos probléma mutatkozik, amelyeket sürgős beavatkozást igényelnek. Az ÉVOSZ az idén is összefoglalta ezeket a problémákat, és megoldási javaslatokat is tett.

    Koji László felhívta a figyelmet az építőipar egyik legnagyobb problémájára, a megrendelések ciklikuságára. Úgy véli a kormánynak egyfajta keresetkiegyenlítő szerepet is fel kellene vállalnia, különösen annak a fényében, hogy Magyarországon különösen magas az állami beruházások aránya a megrendelésállományon belül.

    Fontos, hogy közép- és hosszú távú programok szülessenek – hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke.

    A különböző problématerületek közül egy a lakásszektor kérdése. Magyarország az EU átlaghoz képest is nagyon alacsony a lakásépítések száma. Az elmúlt évtized elmaradt lakásépítéseit és lakásfelújításait a következő időszakban kell bepótolni, amihez további ösztönzők és támogatások szükségesek. Így például az ÉVOSZ által is régóta javasolt felújítási áfakedvezmény, vagy a panelfelújítási program megvalósítása. 

    A jelenlegi lakásállomány ugyanis elavult, a 40 év alatti generáció nem érezheti jól magát ebben a közegben. A lakásvagyon romlása lakhatási krízist jelent ma már – mutatott rá Koji László.

    Kiemelte az is, hogy felújítások hetven százalékánál nem kötnek írásbeli szerződést, így évente mintegy nyolcvanmilliárd forint forgalmi adó nem jelenik meg a költségvetésben.

    Kitért a szakképzési rendszer átalakítására is, a többi között elmondta, hogy a mindössze 9000 építőipari szakmát tanuló diáknál sokkal többre nem számíthatunk a jövőben sem. A legfontosabb feladat most az, hogy ezek a tanulók kapjanak magas színvonalú képzést, racionálisan felépített rendszerben. Felesleges például 90 helyen 72 intézményben tanítani a szakmát, legyen inkább hét jól felszerelt, modern, kiváló oktatókkal és tanműhelyekkel ellátott regionális képzőközpont, ahová szívesen mennek a diákok, ahová a szülő szívesen küldik őket. Ezt segítenék még kollégiumi férőhelyekkel, utazási térítéssel és ösztöndíjrendszerrel.

    Az ágazatban ugyan jelentősen megnőtt a munkavállalói létszám, az újak többségének „finoman fogalmazva korábban semmi köze nem volt az építőiparhoz”. Rendkívül megnövekedett a „be sem tanított” munkaerő aránya, ezért különösen nagy hangsúlyt kell helyezni a felnőttképzésre – mondta Koji László.  

    A bevezető előadásokat panelbeszélgetés követte az építőiparban várható árakról, gazdasági folyamatokról. Az erről szóló tudósítást cikkünk holnapi folytatásában olvashatják.

  • Májusban indul a konvektorcsere program

    Májusban folytatódik az Otthon melege program konvektorcsere alprogramja, amelynek keretösszege 2 milliárd forint lesz - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára a Construma építőipari kiállítás részeként felépült ÖkoCity megnyitóján.

    Kétmilliárd forintos kerettel, 60 százalékos támogatási intenzitással, és pályázónként 750 ezer forintban maximált elnyerhető összeggel hirdetik meg az Otthon melege program konvektorcsere alprogramját – mondta el Weingartner Balázs. Az alprogramban nem csak a konvektorok cseréjére, hanem már a teljes fűtési rendszer korszerűsítésére is lehet pályázni.

    A pályázatokat május 20-ától lehet beadni, az addig hátralévő időben a ma közzétett pályázati útmutató és részletes műszaki tartalom alapján energetikailag megalapozott tervek elkészítésére van lehetőség. Komplex tervekkel is lehet pályázni, azaz nem csak készülékcserére, hanem kéménybélelésre, fűtéskorszerűsítésre.

    Kárpáti József, az ÉVOSZ Könnyűszerkezetépítő tagozatának elnöke kiemelte, hogy az ÖkoCity kiállítás példát mutat ahhoz, hogy az egyes háztartások miként tudnak tenni a klímakatasztrófa elkerüléséért. Az épületek energiafogyasztása ugyanis óriási még mindig, egyes városokban a lakhatással kapcsolatos energiafelhasználás teszi ki a teljes nagyságrend 68 százalékát.

  • Csaknem százezren igényeltek eddig csokot

    Négy évvel ezelőtti bevezetése óta több mint 97 ezren igényelték a csokot, vagyis a családi otthonteremtési kedvezményt – írja a Pénzügyminisztérium adatai alapján a 24.hu. Csaknaem ötszáz olyan házaspár is igényelte a három gyerek után járó kedvezményt úgy, hogy még nincsen gyereke.

    A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a 97 ezer kérelmezőből 85 ezerrel kötöttek már támogatási szerződést, több mint 250 milliárd forint összegben.

    Ebből a kifizetett állami támogatások összege meghaladta a 219 milliárd forintot.

    Az adatok arra utalnak, hogy míg a támogatás népszerűsége az elmúlt években folyamatosan nőtt, tavaly megtorpant a növekedés. 2015 második felében valamivel több mint 10 ezer kérelmet fogadtak be a pénzintézetek, 2016-ban majdnem 26 ezret, 2017-ben pedig megközelítette a 30 ezret az igénylők száma. Tavaly pedig kevesebb mint 30 ezer kérelmet adtak be, nagyjából 90 milliárd forint értékben.

    Pontosan 482 azoknak a házaspároknak száma, amelyek még nem rendelkeztek gyermekkel, de három gyermek megszületését vállalták.

    Ez nem kis kockáat, hiszen az a család pedig, amelynek nem sikerül „teljesíteni” a három gyereket – akár válás miatt –, vagy éppen eladná a család az ingatlant, akkor arra számíthatnak, hogy a támogatást teljes egészében, ráadásul a polgári törvénykönyv szerinti késedelmi kamattal kell visszafizetni. A 10 millió forintos CSOK esetén a jegybanki alapkamat ötszöröse a büntetés.

    Forrás: 24.hu

  • Lakáshitel: figyelmeztetés az MNB-től

    Több év után változtatott a kamatfeltételeken a Magyar Nemzeti Bank. Ez minimális szigorítást jelent, és az MNB hangsúlyozta, hogy egyszeri lépésről van szó, egyelőre nem indul kamatemelési ciklus – derül ki a money.hu közleményéből.

    A jegybanki az úgynevezett egynapos betét kamatát -0,15 százalékról -0,05 százalékra emelte.

    A jelenlegi döntés következtében elsősorban a bankok egymásnak nyújtott hiteleinek kamatai emelkedhetnek, ami a lakáshitelek közül a változó kamatozásúakat érintheti. A változó kamatozású lakáshitelek kamatait ugyanis a bankközi kamatlábak mozgásához kötik a hitelintézetek, ezért ezek törlesztőrészletei minimálisan emelkedhetnek – mondta Trencsán Erika, az ingatlan.com csoport pénzügyi üzletágához tartozó money.hu szakértője.

    Az esetleges kamatemelkedés hosszútávú hatása

    Az MNB döntése a lakossági hitelek szempontjából inkább hosszabb távra nézve lényeges, mert felhívja a figyelmet a kamatkockázatra. A money.hu példája szerint egy olyan lakáshitel esetében, amelynél az adott pillanatban fennálló tőketartozás 8 millió forint és még 15 év van hátra a futamidőből, a kamat pedig 3 százalékról 5 százalékra emelkedne, akkor az addigi 55 ezerről 63 ezerre növekedhet a törlesztőrészlet. A hitelre – változatlan feltételek mellett – pedig a 9,94 millió forint helyett összesen 11,4 millió forintot kellene visszafizetni.

    Megoldás az esetleges kamatemelkedésre

    Trencsán Erika szerint az esetleges magasabb kamatok ellen lehet védekezni. A változó kamatozású hiteleket törlesztő háztartásoknak érdemes megfontolniuk, hogy szakértők segítségével a kölcsönt fix kamatozásúra cseréljék.

    Ezt különösen addig érdemes megtenni, amíg alacsonyak a piaci kamatlábak, és a lakáshitel futamidejének fele még legalább hátravan.
    A fix kamatozású hiteleknél ugyanis nincs kamatkockázat, az esetleges későbbi kamatemelkedés esetén sem változik a törlesztőrészletük. Ezáltal sokkal biztonságosabbak, kiszámíthatóbbak, mint a változó kamatozású konstrukciók.

  • Egyre népszerűbbek a készházak

    Egyre többen döntenek személyes tapasztalatok alapján, ismerősök ajánlására a készházépítés mellett – mondja Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke. Az építőipari kapacitáshiány, a megnövekedett kiviteleői határidők miatt nem csoda, hogy egyre többen választják ezt a megoldást.

    Az elmúlt 20-22 évben körülbelül 35 ezer készházat vásároltak és építettek fel Magyarországon, a pontos méretre gyártott, gyorsan felépíthető, modern, energiatakarékos épületek iránti kereslet a 85 százalékos visszaesést hozó 2008-as válság után először 2016-ban pörgött fel, de akkor rendkívüli mértékben, csaknem a háromszorosára.

    Ennek következtében 2017-2018-ra telítődött a kapacitás, viszont az egy- és kétlakásos épített épületek piacán 15 százalék körüli részarányt ért el a könnyűszerkezetes szakma az ezredforduló előtti 3 százalékhoz képest. A mostani forgalomnövekedés nagyon alacsony bázisról indult – teszi hozzá Kárpáti József –, a válság csúcspontján évente csupán 130-150 készház épült.

    Mindenekelőtt Nyugat-Magyarországon, és különösen a Balaton környékén kedvelik a készházakat a megrendelők, és átlagon felüli a népszerűségük Budapest teljes agglomerációjában, Váctól, Piliscsabán és Nagykovácsin át Szigethalomig. Kárpáti József tájékoztatása szerint az ÉVOSZ könnyűszerkezet-építő tagozatának cégei a teljes magyarországi megrendelésállomány felét teljesítik, egy átlagos évben ezer-ezer házat adnak át kulcsrakészen.

    Forrás: vg.hu

  • Jövő héten: Construma

    A csokor az építőipari ágazat jelentőségét tükrözve, minden alkalommal több száz kiállítóval, 45-50.000 látogatóval, 5 pavilonban és a szabadterületen vonultatja fel az ágazat újdonságait. Az otthonteremtés legszélesebb spektrumát kínálja a látogatóknak, ilyen formában a szakma számára a legfontosabb esemény. Egy helyen, egy időben olyan kínálatot, szakmai programokat vonultat fel, mely így ebben a formában nem elérhető.

    További információ a programokról a Construma oldalán.

  • Jelentősen feljöttek a lakásépítésben a kisebb települések 2018-ban

    lakásépítések2018 arány

    Tovább folytatódott a lakásszektor bővülése, 2018-ban az országban 17 681 új lakás épült, 23%-kal több, mint 2017-ben.

    A Központi Statisztikai Hivatal Fókuszban a megyék című kiadványában részletesen bemutatja a megyei lakásadatokat.

    településtípus

     

    megyei építések

    13 megyében több, 6 megyében kevesebb új lakás épült, mint az előző évben. A növekedésben élen járó megyék közül a bővülés Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Bács-Kiskun megyében volt a legdinamikusabb (2,0–1,5-szeres) Budapest és Pest megye kivételével azonban ezekben a megyékben még ezzel együtt is 1000 alatt maradt a megépült lakások száma.

    10000főre

     

    Az épített lakások átlagos alapterülete (99 m²) az előző évihez hasonlóan alakult. A legnagyobb átlagos alapterületű lakásokat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a legkisebbeket Budapesten és Somogyban vették használatba.

    A 2018-ban kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 36 719 új lakás építését tervezték, 3,4%-kal kevesebbnek, mint 2017-ben.

    megyei engedélyek

    Az építendő lakások száma Budapesten csökkent, a megyei jogú városokban alapvetően stagnált, a többi városban és a községekben pedig jelentősebben emelkedett. Az ország 12 megyéjében nőtt az építési kedv, legjelentősebben Csongrád és Zala megyében. A legnagyobb növekedést mutató megyék azonban igen alacsony alapról rugaszkodtak el, többüknél még így is bőven 1000 alatti a 2018-ban megépült lakások száma.

    A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések 36 ezer fölötti száma arra enged következtetni, hogy idén és jövőre sok lakásátadás várható Magyarországon.

    2017 2018

  • Ki építi fel a lakásokat a csokos családoknak?

    Ez lakásprojektek jelentős csúszását, akár leállítását is jelenti sok esetben olvasható a Portfolio elemzésében.

    Ugyanakkor több budapesti kerületben épül csaknem ezer olyan lakás, amely nem eladó, mert a fejlesztők kivárnak az értékesítéssel: az árak az átadáig minden bizonnyal emelkednek még - írja a Világgazdaság.

    Miközben egyre több lakás átadása késik, feltűnően sok, gyakorlatilag minden huszadik kivitelezése úgy zajlik, hogy a fejlesztők kivárnak, és nem kezdték el az értékesítést. Az elemző szerint ennek az az oka, hogy a projektek lakásait később, a gyors beköltözhetőség miatt magasabb összegért tudják eladni a fejlesztők.
    A vevők időt takarítanak meg, és csökken az átadási határidőben rejlő kockázatuk, míg az építtető részesülhet a lakás áremelkedésének hasznából, ami a projektek másfél-két éves megvalósulási ideje alatt már igen tetemes tétel.

    Tavaly novembertől idén februárig átlagosan 3,3 millióval árazta át szabad lakásait a fejlesztők többsége, és ez még nem az új CSOK-csomag keresletélénkítő hatása, arról csak később lehet majd árinformációt gyűjteni - olvasható a Világgazdaságban.

    Hiába talál ki időről-időre ösztönző formákat a kormány az építőipar megtámogatására, továbbra sincs semmilyen hatékony központi segítség a szakemberképzés teljes és gyors átalakításához. Gyakorlatilag veszélybe kerülhet a sok tízezernyi új lakás amiatt, hogy egyszerűen nincs, aki felépítse. Ami épül, ott is egyre súlyosabb minőségi problémák vannak azért, mert növekszik a képzetlen emberek foglalkoztatása. A felújításokra kiéhezett magán lakástulajdonosok pedig amiatt szenvednek, hogy az állami és kereskedelmi ingatlanprojektek a maradék szakemberek jelentős részét is elvonják előlük.

    Három éve a CSOK, majd annak kiterjesztése, most pedig a babaváró hitel és a falusi CSOK adhat újabb lökést a lakásépítésnek és a felújításoknak. A feltételes mód azonban soha nem volt ennyire indokolt, mint most. Akkora a szakemberhiány az építőiparban, hogy több beruházást fel kellett függeszteni vagy teljesen leállítani. Immár a projektek 35-50 százaléka legalább 4-5 hónapot késik, nem ritka a 8-10 hónapos lemaradás. Több ezer lakásba tehát jóval később lehet beköltözni és biztos lesz párszáz olyan is, ami el sem készül. A lakásukat vagy házukat felújítani szándékozók eközben alig találnak kőművest, burkolót, festőt vagy villanyszerelőt, ha mégis sikerül megegyezni, akkor 6-8 hónapot kell várni rájuk.

    Az építőipari bővülés legfontosabb korlátjának a GKI által megkérdezett iparági szereplők 61 százaléka a munkaerőhiányt, 36 százaléka pedig a válság utáni konjunktúra-időszakra jellemző kapacitáshiányt tartja. Több építőipari szakmai szervezet ugyan közös oktatási programmal és a szakmákat népszerűsítő kampányokkal akar tüzet oltani, de ezek legkorábban is csak 2-3 év múlva hozhatnak eredményt. A már futó és a közeljövőben meghirdetett lakásberuházásoknál azonban nem lehet ezzel a tervezett szakember utánpótlással számolni, azoknál azonnal kellenek a szakmunkás kezek.

    A teljes elemzés a Portfolio oldalán olvasható.

  • Rengeteg lakás készülhet el idén, mégis egyre drágábbak

    Jelenleg mintegy 40 ezer lakás áll kivitelezés alatt, s ez a mennyiség körülbelül 2-2,5 év alatt készülhet el – mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az M1 aktuális csatornán.

    Koji László szerint idén az átadott új lakások száma elérheti a 22-23 ezret, ami az utóbbi 10 év legjobb teljesítményének számítana. A trend vélhetően nem fordul meg, és a kibővített csok miatt is rengeteg munka várhat a kivitelezőkre.

    A legtöbb ingatlanberuházást a járműipar, az élelmiszeripar és a gyógyszeripar igényli - fűzte hozzá. Az elnök arra számít, hogy a kibővített csok miatt a lakásfelújítások is sokkal több munkát adnak majd az építőiparnak, s elsősorban a kisvállalkozók juthatnak majd megbízásokhoz.

    Durva dráguláson ment keresztül mindössze 3 hónap alatt a budapesti újlakás-piac, a legfrissebb adatok alapján a lakások mintegy 56 százalékát átárazták a télen, ezeknek a 89 százaléka volt áremelés. Így a még szabad új lakások átlagos ára elérte a 63,5 millió forintot. Ezzel párhuzamosan a kereslet már egyre kisebb, mindössze 1600 lakást értékesítettek az elmúlt három hónapban a fejlesztők, amire évek óta nem volt példa - derül ki az Eltinga által készített Budapesti Lakáspiaci Riport adataiból.

    Elkészült a Budapesti Lakáspiaci Riport legújabb, 2019 elejére vonatkozó elemzése, ami azokra a legalább négylakásos, új társasházak jellemzőire vonatkozik, ahol legalább egy szabad lakást még kínálnak a fejlesztők. Ezek alapján közel 23 500 az új lakások állománya Budapesten, a kínálat viszont két évvel ezelőtti szintre esett vissza, és mindössze másodszor fordult elő az azóta eltelt negyedévekben, hogy 7 ezernél kevesebb a szabad lakások száma a piacon.

    Az alacsony kínálat a kedvezményes áfa hamarosan lejáró határideje miatt nem meglepő, ugyanakkor az adatbázisból az is kiderül, hogy az utolsó negyedévben csupán 1600 lakást értékesítettek a fejlesztők, ami az elmúlt két és fél évben a legalacsonyabb érték. Az alacsony keresletet leginkább azzal lehet magyarázni, hogy elfogytak azok az általában kisebb alapterületű lakások, amelyeket magáncélra és a befektetési célú lakásvásárlók is leggyakrabban kerestek, a piacon maradt nagyobb, az átlagnál drágább lakásoknak pedig az értékesítése hosszabb időt vesz igénybe. Van olyan fejlesztő azonban, aki a tapasztalatai alapján arról számolt be, hogy a befektetési céllal vásárlók részéről a nagyobb lakások iránti kereslet is megnőtt az utóbbi időben. Egyrészt a nagyobb új lakásokat, akár több lakónak is ki tudják adni, másrészt jelentős értéknövekedésre számítanak a lakások ezen típusánál, főleg ha arányaiban kevesebb lesz ezekből a piacon, mint a kisebb lakásokból.

    Forrás: vg.hu, Portfolio

  • A többgyermekeseknek áll a lakáspiac

    A gyermekvállalást tervező családok a feltételek teljesítése esetén akár több 10 millió forintos összeget fordíthatnak lakásvásárlásra a család- és lakástámogatási rendszer új megoldásainak köszönhetően. A telekpiacot és a romos házak piacát pedig felrázhatja, hogy megfelelő - már meglévő - alapra is lehet új lakóingatlant építeni CSOK-os támogatásból - derül ki az ingatlan.com a részletes támogatási szabályok megjelenése apropóján készített elemzéséből.

    Családok, gyermekek, milliók

    Ha például július után egy kétgyermekes családba egy harmadik gyermek érkezik, a feltételek teljesülése esetén maximum 10 millió forintos - egyébként szabad felhasználású - úgynevezett babaváró hitelt kaphatnak, amit a harmadik gyermek érkezése után kamatmentesen törleszthetnek. Ha ezt az összeget és a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) keretében elérhető további támogatásokat használt lakás vásárlására fordítják, akkor 6,2 millió forint vissza nem térítendő összeget és 11 millió forint szintén kedvezményes lakáshitelt kaphatnak. Azaz a meglévő forrásokon túl összesen 27,2 millió forintot fordíthatnak a vásárlásra. Ha pedig a harmadik gyerek érkezésekor új lakásba vagy házba költöznének, akkor ugyanez a család 35 millió forintot kaphat, amiből csak 21 milliót kell visszafizetni.

    Új szabály az alapokra

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint van egy másik új eleme a CSOK-szabályozásnak, amelynek ingatlanpiaci hatása is lehet, és főként a családiház-építésre alkalmas telekpiacot alakíthatják át.

    “Az új előírások szerint nem kell feltétlenül teljesen új alapon kezdeni az építkezést, hanem már meglévő alapra is fel lehet húzni az új lakóingatlant, amennyiben az szakértői vélemény szerint megfelelő az építkezésre” - fogalmazott a szakember. Ennek köszönhetően olyan ingatlanok is bekerülhetnek a körbe, amelyeken jelenleg egy megfelelő alapokon lévő, de elbontandó romos ház vagy nyaraló áll.

    Mennyibe kerülnek a családi házak és lakások?

    Az ingatlan.com elemzése szerint a március közepén érvényes négyzetméterárak szerint Budapesten a 100-120 négyzetméteres családi házak átlagára 47 millió forint volt, a 80-100 négyzetméteres lakásoké pedig 65 millió forintot tett ki. A lakások drágább átlagárát az indokolja, hogy a fővárosi családi ház kínálat főként a peremkerületekben található, ahol alacsonyabbak a négyzetméterérárak. A vidéki nagyvárosok közül Debrecenben a 100-120 négyzetméteres családi házak átlagára 39-46 millió forintnál járt márciusi közepén az ingatlan.com szerint. A 80-100 négyzetméteres lakásokért pedig 34-42 millió forintot kell adni. Szegeden a szóban forgó családi házak átlagosan 45 millió forintba kerültek, a lakásoknál pedig 29-37 millió forint között szóródtak az árak. Győrben a 100-120 négyzetméteres családi házaknál 35-42 millió forint, a 80-100 négyzetméteres lakásoknál pedig 31-39 millió forint volt az átlag.

    Balogh László felhívta a figyelmet arra, hogy az új támogatások élénkítik majd a lakáspiaci keresletet és forgalmat, ezek hatása pedig várhatóan a második félévtől kezdve az árakban is megjelenik.

    Forrás: ingatlan.com

  • Tovább nőtt a lakásépítési kedv az év elején

    Továbbra is fokozott lakásépítési kedv jellemzi a piacot: idén januárban 7 százalékkal több lakás megépítésére adtak ki engedélyt, mint egy évvel korábban. 2017 januárjához képest pedig több mint 30 százalékos növekedés látható - olvasható az ingatlan.com elemzésében.

    Folytatódik az építőipari boom: januárban 29,1 százalékos volt a növekedés, a tavalyi egész éves 22,3 százalékos bővülés után. A lakásépítéseket is magában foglaló épületépítéseknél januárban 28,2 százalékos volt a bővülés Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a januári eredmény értékelésekor figyelembe kell venni a bázishatást, tavaly januárban ugyanis kiugró, több mint 40 százalékos emelkedés produkált az ágazat. A 2017. januári adatokhoz képest ez 82 százalékos növekedést jelent.

    Az ingatlan.com elemzését ismertetve a szakember elmondta: A lakásépítési kedv továbbra is erős. Ezt bizonyítja, hogy januárban 991 lakásépítési engedélyt adtak ki a hatóságok, ami 7 százalékkal haladja meg tavaly januári szintet, 2017 első hónapjához képest - azaz kétéves távlatban - pedig 31 százalékos emelkedésnek felel meg. 2015 óta pedig a legmagasabb januári adat. Januárban 5 százalékkal nőtt az egylakásos épületekre, gyakorlatilag a családi házakra kiadott engedélyek száma, a társasházakra kiadott engedélyeké pedig 12 százalékkal 328-ra emelkedett. Balogh László hozzátette: nem minden engedélyből lesz végül valóban lakás, de a januári növekedés egyértelműen a lakásépítési kedv fokozódását mutatja. Szintén erre utal, hogy januárban az épületépítésekre kötött szerződésállomány január végén 30,5 százalékkal volt magasabb, igaz, ebben a lakások mellett ipari, kulturális és sportlétesítmények építésére vonatkozó megbízások is szerepelnek.

    Az ingatlan.com adatai alapján az idei év rendhagyó lesz több szempontból is: idén januárban és februárban országosan 4 százalékkal több újépítésű ingatlant hirdettek meg eladásra az előző év első két hónapjához képest. A fővároson kívül volt kiugró a növekedés: a községekben 77 százalékkal több új lakást és házat hirdettek meg az ingatlan.com-on, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban pedig 38 százalékkal nőtt a meghirdetett új lakóingatlanok száma. Az idei élénkülés egyrészt annak köszönhető, hogy az elmúlt években megkezdett társasház-fejlesztések jelentős része befejeződik, így 20 ezer új lakás kerülhet a piacra. Emellett az állami lakáspiaci intézkedések, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény bővítése júliustól mind a használt, mind az új lakások piacán újabb élénkülést eredményezhet.

    Forrás: ingatlan.com

  • Megjelent a rendelet a bővített csokról

    2019. július 1-től bővülnek a családi otthonteremtési kedvezmény kedvezményes hitelének felhasználási lehetőségei.

    A maximum 3 százalékos kamatozású csok-hitel használt lakásra is igénybe vehető lesz a két- és háromgyerekesek számára. Ha egy családban két gyereket nevelnek, 10 millió forint kamattámogatott hitelt tudnak felvenni, függetlenül attól, hogy új vagy használt lakást vesznek. Ha két gyereknél több van a családban, akkor 15 millió forint jár a csok mellé.

    A Magyar Közlöny 03.12-i (2019/40) számában megjelent kormányhatározatból (46/2019. (III. 12.) Korm. rendelet) az ai kiderül, hogy új lakás építése esetén a csok összegének megállapításakor nem kell figyelembe venni a 2011. december 31. után igényelt és az újabb támogatási kérelem benyújtásának időpontjáig már visszafizetett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön összegét.

    A jelzáloghitel-elengedési programról annyit tudni, hogy nemcsak a csok-hitelekre vonatkozik, hanem akár a korábban fennálló devizahitelekre is. A második gyermeküket szülők esetében 1 millió forintot, a harmadik gyermeküket szülők esetében 4 millió forinthoz engednek el, további gyermekek esetén 1-1 millió forintról mond le az állam.

    Forrás: Magyar Közlöny, hvg.hu

  • Csok-változások: könnyítés, bővülés

    Július elsejétől már használt lakás vásárlására is igényelhető a csok mellé felvehető kamattámogatott kölcsön, amely két gyermek esetén 10 millió, három gyermek esetén 15 millió forint - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára.

    Novák Katalin egy 13. kerületi építkezésen tartott sajtótájékoztatón elmondta azt is: már nemcsak az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban, hanem a bárhol külföldön szerzett társadalombiztosítási jogviszonyt is figyelembe veszik a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) igénylésekor, ha magyar állampolgárok igénylik a támogatást. Hozzátette, ugyanígy alap lehet bármely külföldön szerzett jogviszony a babaváró támogatás kérésekor is.

    Az államtitkár további változásként közölte, hogy míg korábban egy régi háznak az alapjait is el kellett bontani ahhoz, hogy új háznak minősüljön egy ingatlan, júliustól már a régi ház alapjára épülő új ingatlan esetén is az új lakásokra járó csok összegét lehet felvenni, amennyiben az alapok statikailag rendben vannak.

    Novák Katalin emlékeztetett, július elsejétől jelentősen bővül az otthonteremtési program, ugyanis már használt lakásokra is felvehető lesz a kedvezményes, garantáltan legfeljebb 3 százalékos kamatozású hitel, és a használt ingatlanok vásárlására vonatkozóan eltörlik a 35 millió forintos értékhatárt, amely korábban a csok felvételének feltétele volt.

    Jelenleg a két gyereket nevelő vagy vállaló családok 10, a három és több gyermeket vállaló vagy nevelő családok 15 millió forint kamattámogatott kölcsönt vehetnek igénybe új lakás vagy ház vásárlására vagy építésére. A jövőben a két- és többgyermekes vagy ennyi gyereket előre vállaló családok ugyanezt az összeget használt lakás vagy ház vásárlására is felhasználhatják - közölte az államtitkár.

    Az államtitkár példákkal szemléltette, mekkora támogatásra számíthatnak a még gyerekvállalás előtt álló fiatal házasok. Ha egy házaspár új ingatlant vásárol és három gyereket tervez, akkor akár 25 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz is juthat a 10 millió forintos babaváró támogatás és a 10 millió forintos csok igénylésével, valamint a 15 millió forintos kamattámogatott lakáshitelből elengedett ötmillió forint kedvezménnyel. Ehhez még társulhat ötmillió forintos áfa-visszatérítés is, ha a család maga építkezik - fűzte hozzá Novák Katalin.

    A sajtóanyagból kiderült, hogy a csok-hitel előtörleszthető, egyszülős családok is élhetnek az otthonteremtési támogatásokkal, a kamattámogatott hitelek esetén a maximálisnál kisebb, illetve nagyobb összeget is fel lehet venni, utóbbi esetében azonban a kamattámogatott összeghatár feletti részt már piaci kamattal kell törleszteni, és a kamattámogatott hitel önmagában nem kérhető, csak a csokkal együtt.

    Forrás: MTI

  • Az MNB növelné a lakásfelújítások állami támogatását

    Az energiagazdaságnak is fontos szerepet szán Magyarország kívánatosnak tartott versenyképességi fordulatában a Magyar Nemzeti Bank 330 pontból álló Versenyképességi programja. Ennek része a lakossági energiafelhasználás csökkentése, illetve korszerűsítése.

    A konkrét javaslatok között olvasható a háztartások energiahatékonyságának javítása a felújítások állami támogatásának erősítésével. 

    A kiinduló megállapításuk szerint "a magyar gazdaság energiafelhasználása uniós összehasonlításban magas, ami elsősorban a hazai vállalkozások és háztartások elavult energiagazdálkodásának tulajdonítható, ezért több eszközzel is érdemes támogatni az energiahatékonysági beruházásokat. ...Habár Magyarországon 2005 és 2015 között 18 százalékkal csökkent az egységnyi kibocsátásra jutó energiafelhasználás, még ma is megközelítőleg kétszerese az uniós átlagnak (12.6. ábra). Jelenleg hazánkban a legnagyobb energiafelhasználó a háztartási szektor (34 százalék), ezt követi a közlekedési szektor (25 százalék) és az ipar (24 százalék)....A hazai épületállomány kétharmada energetikai szempontból továbbra is elavult, amelyek modernizálását a nyílászárók felújításával, a fűtési megoldások modernizálásával, valamint a hőszigetelt falfelületek arányának növelésével lehetne elősegíteni."

    A jegybank szerint az Otthon Melege Program programnak a folytatása és költségvetési mozgástér esetén a támogatási intenzitás növelése jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a régebben épült lakóingatlanok energiafelhasználása csökkenjen. A következő többéves EU-s programozási ciklusban az energetikai korszerűsítésekre fordítható forrásokat úgy érdemes előirányozni, hogy több forrás jusson a lakóingatlanok energetikai korszerűsítésére - írják, hozzátéve, hogy a fűtéskorszerűsítési beruházások hozzájárulhatnak a légszennyezettség csökkentéséhez is.

    "Az Otthon Melege Program keretében a kormányzat jelenleg is támogatja az ingatlanok nyílászáróinak felújítását és cseréjét, a homlokzatok és födémek hőszigetelését, a fűtési és használati melegvíz rendszer korszerűsítését, valamint a fűtési, illetve áramtermelési célú napkollektorok telepítését. A támogatási intenzitás mértéke 40–55 százalékos. Ennek a programnak a folytatása és költségvetési mozgástér esetén a támogatási intenzitás növelése jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a régebben épült lakóingatlanok energiafelhasználása csökkenjen. A következő többéves EU-s programozási ciklusban az energetikai korszerűsítésekre fordítható forrásokat úgy érdemes előirányozni, hogy több forrás jusson a lakóingatlanok energetikai korszerűsítésére."

    A versenyképességi program szerint a hőszigetelésben érdemes használni az új, innovatív megoldásokat is, például a magyarok által fejlesztett fűtésre alkalmas falfestéket, amely csökkentheti az ingatlanok ökológiai lábnyomát. A nyílászárók, fűtési rendszerek megújítása és a hőszigetelés mellett a háztartási gépek csereprogramjainak folytatása is hozzájárulhat a háztartások energiaintenzitásának csökkenéséhez.

    Forrás: MNBPortfolio

  • Átlagosan az engedélyezett lakások fele épül meg

    Az ingatlan.com legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, hogy a kétezres évek eleje óta a kiadott lakásépítési engedélyek mennyiségéhez képest egy évvel később hány lakás készült el.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte: 2017-ben és 2018-ban jóval az átlag alá süllyedt a mutató, mindkét évben az egy évvel korábbi engedélyeknek 46-46 százalékából lett átadott lakás.

    “Az átlag alatti érték több tényezővel magyarázható. Egyrészt azzal, hogy sokan előre kikérték a lakásépítési engedélyeket többek között a lakásépítési áfa határidejét érintő korábbi bizonytalanságok miatt. Másrészt az építőiparban részben a lakásépítési boom miatt kialakult kapacitás- és munkaerőhiány miatt több építkezés átadása csúszásba került. Ez viszont azt vetíti előre, hogy a következő néhány évben évente legalább 20 ezer lakás épülhet” - mondta a szakember.

    Az ingatlan.com előrejelzése szerint az idén 20-25 ezer új lakás átadása várható, ezt a becslést alátámasztja, hogy csak tavaly több mint 36 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki.

    Az ingatlan.com elemzéséből kiderül az is, hogy 2017-ben és 2018-ban a korábbi évekhez képest sokkal több lakást adtak át, ám a 14 és közel 18 ezres darabszámok, valamint az idén várható több mint 20 ezer új lakás még elmarad attól, amely a lakásállomány minőségromlását ellensúlyozza, ehhez ugyanis minimum 30 ezer lakásra lenne szükség.

    “Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az utóbbi években rengeteg korábban korszerűtlennek mondott lakásban történt átfogó felújítás, amelyek révén ezek újszerű lakásokká váltak, ám ezekről a beruházásokról nincsen pontos statisztika, viszont mindenképpen javítják a lakásállomány minőségét” - emelte ki az ingatlan.com szakembere.

    Balogh László azt is elmondta, hogy az új lakások drágulása miatt sokkal olcsóbban juthattak lakáshoz azok, akik az elmúlt 1-2 évben, akár tervezőasztalról vettek lakást.

    TLE-vélemény: A kiadott lakásépítési engedélyek és a használatba vett lakások száma között mindig tapaszalható egy természetes eltérés, hiszen nem minden tervezett építés valósul meg. A megvalósíulás időbeli eltolódása - különösen a nagy projektek esetében - rendszerint éveken átnyúló. Az elmúlt években azonban - elsősorban a kapacitáshány miatt - a korábbinál jelentősebb csúszásokat láttunk mind a társasházi projekteknél, mind a családi házas építkezéseknél. Ezzel számolva arra számíthatunk, hogy a következő néhány évben akár az ideinél is jóval több lakást adnak majd át. A sok 2017-2018-as engedély 2019-2020-ban, illetve 2023-ig valósul majd meg  remélhetőleg.

    2018-ban ugyan több mint 17 és félezer lakás épült, Ez azonban még mindig messze van a magyar lakásállomány százévente történő megújításához szükséges évi 40 ezer lakásépítéstől. 2017-ben népességarányosan Ausztriában több mint négyszer annyi, Lengyelországban háromszor annyi lakás épült, mint Magyarországon.

    lakásépítések1000 vágott

    Média forrás: vg.hu

  • Már mindenki a fix lakáshitelt választja

    Az OTP Bank legfrissebb éves jelentése szerint a fix kamatozású lakáshitelek aránya a beérkező igénylések 96 százalékát tették ki tavaly.

    Ez több mint 30 százalékos növekedést jelent 2017-hez képest.

    A bank várakozásainak megfelelően 2018-ban a hosszabb távon rögzített kamatozású lakáshitelek voltak a legnépszerűbbek az ügyfelek körében. Amíg korábban az 5 éves kamatperiódus volt a legkedveltebb, tavaly már a 10 éves, vagy a futamidő végig fixált kamatozású konstrukciókat keresték az ügyfelek. Az OTP Bank várakozásai szerint a tendencia nem fog változni idén sem, a hazai lakosság továbbra is a biztonságos, kiszámítható pénzügyi megoldásokat fogja előnyben részesíteni.

    „Várakozásainkat igazolták a friss üzleti adatok. A lakosság egyre tudatosabban választja ki a számára megfelelő lakáshitel termékeket. A fix törlesztésű lakáshitelek népszerűségének rohamos növekedése is bizonyítja, hogy az ügyfeleinknek a kiszámíthatóság az egyik legfontosabb szempont. Ez a tendencia előrejelzéseink szerint idén is folytatódni fog” – mondta Kormos Zoltán, az OTP Bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője.

    A látványos változás mögött a lakosság erősödő kockázatkerülése, az adósságfék szabályok változásának hatása, valamint a Magyar Nemzeti Bank terméke, a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek terjedése áll. Az OTP Banknál az arányuk tavaly 75% volt az összes lakáshitel igényhez képest. Az indulás óta a hitelintézet több mint 14 ezer ilyen hitelkérelmet fogadott be, közel 175 milliárd forint értékben.

    Az OTP Bank szakértői 2019-ben továbbra is jelentős bővülésre számítanak. Az újonnan kihelyezett lakáshitelek összege az eddig tapasztalt növekedési ütemből adódóan túlszárnyalhatják az 1200 milliárd forintot.

    Forrás és a teljes cikk: Realista.hu

  • Ezeken a településeken lehet hatása a falusi csoknak

    A Portfolio kigyűjtötte, mely falvak azok, amelyeken igényelni lehet majd a falusi CSOK-nak. Azt is megnézték, hogy ezek közül hol lehet valóban hatása a támogatásnak.

    A kormány döntése szerint a falusi csok az 5000 fő alatti településeken lesz igényelhető, ahol a népesség 2003 óta az országos átlagot meghaladó mértékben csökkent. Erről egyelőre annyit tudni, hogy 1 gyermek után 600 ezer forint lesz a használt lakások támogatásának összege, 2 gyermek után 2,6 millióra, 3 gyereknél 10 millióra növekszik, és felújításra is igénybe lehet venni.

    A Portfolio kigyűjtésében, amely a Belügyminisztérium KEKKH (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala) demográfiai adatai alapján készült, 1799 település van Magyarországon, amelyen igénybe lehet venni a falusi csok-ot.

    A portál azt is megnézte, vajon mely kistelepülések lehetnek azok, ahol érvényes a falusi csok, és ahova racionális döntés lehet költözni. 

    TLE: A kistetlpülések lakosságmegtartó, illetve -vonzó képességének legfontosabb eleme a megélhetés biztosítása. Minden bizonnyal továbbra sem fogja tudni ezt felülírni semmi. Véleményünk szerint több pénzért is csak akkor fognak ezekre a településekre költözni a családok, ha megélhetést találnak közvetlen közelükben, illetve valóban kiépül a megfelelő infrastruktúra.

    A Portfolio megállapításai szerint a tipikusan magasabb jövedelmű területek, a nagyvárosok közelsége például élénkítheti azon településekre való bevándorlást, ahol igényelhető a támogatás. Logikus lehet, hogy a drágább megyeszékhelyekről a családok inkább a megyeszékhelyek melletti kistelepülésekre költöznek. Azonban a leggazdagabb és legkisebb munkanélküliséget felmutató városok (Győr, Székesfehérvár, Kecskemét, Tatabánya) 20 km-es közelében például egyáltalán nincs olyan település, ahol igényelhető lesz a falusi csok. Eközben látható, hogy Miskolc, Békéscsaba és Szekszárd közelében sok ilyen település is van - ezek azonban messze nem az ország legfejlettebb részei.

    Az országhatár, de akár az üdülőövezetek (pl. Balaton) közelségében is gazdaságilag racionális döntés lehet a lakásvásárlás, és/vagy felújítás.

    Forrás: Portfolio

     

  • 20 ezer alatt maradtak a lakásépítések 2018-ban

     

    Az épített lakások számának növekedése pozitív, és 2019-ben várhatóan tovább nőnek majd. Az áfakedvezményekre 2023-ig adott hosszabbítás ad némi reményt arra, hogy az építések számában nem lesz drasztikus visszaesés, ez azonban egy nehezen becsülhető hatás. A kiadott lakásépítési engedélyek számában az elmúlt év utolsó negyedévében történt mérséklődés azonban figyelmeztető jel, az áfakedvezmények teljes kivezetésével biztosan visszaesik majd a lakásépítések száma.

    A miniszterelnök által február elején bejelentett családvédelmi intézkedések érdemben hozzájárulhatnak a családok lakáskörülményeinek javításához. A bejelentéssel kiderültek a demográfiai célokkal összekötött lakástámogatási rendszer alapjai is. Az egyelőre nem ismert részletszabályokon is múlik, hogy a megszüntetett lakásépítési ösztönzőket pótolja-e a 2019-es családvédelmi intézkedéscsomag, valamint a szintén elinduló falusi csok, és ezek mennyiben járulnak hozzá a jelen körülmények között reális évi 20-30 ezer hazai lakás megépítéséhez.

    A lakásépítések jelenlegi legjelentősebb akadályozója az építőipari munkaerő szűkössége. Mind a fejlesztők, mind a többi építőipari szereplő – anyaggyártók, kivitelezők – számára kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából.

    lakásépítések2018 grafikon

    A KSH szerint 2017-ben az előző évhez képest:
    • 2018-ban 23%-kal több lakás épült, mint egy évvel korábban. Az új lakások közel felét Budapesten és Pest megyében vették használatba, ahol 40, illetve 39%-kal több lakás épült. Továbbra is kiemelkedő Győr-Moson-Sopron megye lakáspiaca, ahol az összes új lakás 14%-a épült fel. Ugyanakkor több alföldi és észak-magyarországi megyében is számottevően élénkült a lakásépítés 2018-ban.
    • A természetes személyek által épített lakások aránya 51-ről 46%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 49-ről 53%-ra nőtt 2017-hez képest.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 53%-a családi házban, 38%-a többlakásos épületben, 5,0%-a lakóparkban található.

    lakásépítések2018 épület
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1 m2-rel 99 m2-re csökkent.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 36.719 volt, 3,4%-kal kevesebb, mint 2017-ben. Az új lakások 54%-át a fővárosban és Pest megyében tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma Budapesten 18%-kal csökkent, a megyei jogú városokban változatlan maradt, a többi városban 8%-kal, a községekben 10%-kal emelkedett. Az építtetők az esetek 42%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,4%, a kisebb települések felé haladva egyre magasabb, a községekben elérte a 80%-ot.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 4,0%-kal több, összesen 13 743 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 4.346, ami 15%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében

    A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Véleményünk szerint megfizethető költségek mellett működő, alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító, a legális munkával, adófizetéssel és a családalapítással, gyermekvállalással összekötött bérlakásrendszer kialakítása megkérdőjelezhetetlenül a demográfiát támogató eszköz lehetne Magyarországon. Egy ilyen bérlakásprogram nem volna ellentétes a lakástulajdonszerzés támogatásával sem, hiszen amellett, hogy kezdeti segítséget jelentene a saját lakáshoz önerővel nem rendelkező családalapító fiatalok számára, olyan módon alakítható, hogy a bérlő családok a lakásokat később akár meg is vásárolhassák.

    Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

    A letölthető dokumentumban olvashatják részletes elemzésünket.

  • Még idén elindul a falusi csok

    A kormány a Magyar falu program keretében döntött a falusi családi otthonteremtési támogatás (csok) bevezetéséről - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

    Gulyás Gergely közölte, a falusi csok az 5000 fő alatti településeket érinti, azokat, ahol a lakosságszám a 2003. január 1-jei adatokhoz képest nagyobb mértékben csökkent, mint az országos átlag. Hozzátette: a 2887 5000 fő alatti településből 2031 érintett.

    Elmondta, a falusi csokra az általános csok-szabályok vonatkoznak: új lakás építésekor, vásárlásakor a támogatás egy gyermek esetén 600 ezer, két gyermek esetén 2,6 millió, míg három gyermek esetén 10 millió forint. A támogatás a falusi csok esetében használt lakás vásárlására, bővítésére és felújítására is felhasználható.

    A Portfolio.hu értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy azokat a CSOK-összegeket, amelyeket eddig csak új lakásra lehetett igénybe venni, ezentúl az érintett kistelepüléseken használt lakás vásárlására, bővítésére és korszerűsítésére is fel lehet majd használni (utóbbi kettőre vélhetően ezek 50%-át, ahogy eddig a bővítés esetében volt). 1 gyermek után változatlanul 600 ezer forint lesz a használt lakások CSOK-jának az összege, 2 gyermek után viszont 1,43 millióról 2,6 millióra, 3 gyermek után pedig 2,2 millióról 10 millióra növekszik. Akik legalább 4 gyermeket nevelnek, az eddigi 2,75 millió helyett szintén 10 millióra lesznek jogosultak az érintett kistelepüléseken.

    A törvényjavaslatokat még tavasszal elfogadhatja az Országgyűlés, az új konstrukció július 1-jével, legkésőbb szeptember 1-jével lépne életbe.

    A miniszter értékelése szerint ez a támogatás az érintett településeken egy ház megvásárlását, felújítás teljes egészében fedezheti.

    Gulyás Gergely a program céljaként jelölte meg a falvak népességmegtartó erejének növelését. Jelezte azt is, a következő, két hét múlva esedékes kormányülésen további döntések várható a leszakadó települések érdekében.

    A Portfolio megnézte, hogy a bejelentés milyen hatással lehet a vidék ingatlanpiacára, illetve, melyek lehetnek azok a települések, amik a legnagyobb nyertesei lesznek az intézkedésnek. Az egyes megyékben leginkább olyan települések kerülnek be a támogatásra alkalmas települések közé, amelyek távolabb vannak a megyeszékhelyektől és közlekedési szempontból is kedvezőtlenebb helyzetben vannak. Elemzésük és a támogatás alá eső községek listája ITT.

    Forrás: kormany.hu, Portfolio

  • Hogyan készüljünk fel a változó épületenergetikai követelményekre?

    Az újHÁZ Centrum szakértői segítenek eligazodni a gyorsan változó jogszabályok között, és felkészíteni minket, építkezni vágyókat és épülettulajdonosokat a közelgő változásokra.

    Nem kötelezhetnek a felújításra, de érdemes

    A jó hír az, hogy a már átadott és hatósági engedéllyel rendelkező épületek energetikai korszerűsítésére nem kötelezhetnek, bár erősen ajánlott több szempontból is. Az egyre emelkedő energiaárak, valamint a valódi rezsicsökkentés jegyében otthonunk energiatakarékos üzemmódra állítása egyszeri befektetést igénylő, gyorsan megtérülő folyamat. Azok az ingatlanok, amelyek korszerű szigeteléssel rendelkeznek, jelentősen képesek növelni eladási értéküket.

    UH hoszigetelt hazak arak grafikon

    Egyes megyékben egy jól szigetelt ház ára akár 34 százalékkal is meghaladhatja egy azonos tulajdonságokkal rendelkező, ám szigeteletlen ház árát. Egy megfelelően szigetelt épület tartósabb is, hiszen a hőingadozás elkerülhetetlenül roncsol minden anyagot, sőt, a penészedéssel szemben is fokozott védelmet nyújt.” – ismertetik a szakértők az újHÁZ Centrum által végzett felmérés eredményeit.

    Ha nem felel meg az épület az előírásoknak, nem kapunk használatbavételi engedélyt

    Más a helyzet az új építésű ingatlanoknál, hiszen 2019 elejétől új épületre csak akkor kaphatunk használatbavételi engedélyt, ha az megfelel a költségoptimalizált követelményszint hatósági előírásainak. Ráadásul ez egy többlépcsős követelményrendszer, amely 2020 végére közel nulla energetikai szint elérését teszi kötelezővé. Az építőanyag-kereskedés szakértői hangsúlyozzák, hogy mindez nem egy konkrét energetikai besorolást jelöl, hanem részletes műszaki paramétereknek kell megfelelni. „Az előírásendszer meghatározza azt, hogy milyen típusú téglából épülhet a ház, illetve a szigetelés minimális vastagságát is előírja, ezen kívül a korszerű épületgépészeti rendszerek használatát is megköveteli” – összegzik az újHÁZ Centrum szakértői.

    Megéri előre gondolkodni

    Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy a használatbavételi engedély megszerzéséhez mindig az igénylés időpontjában érvényes hatósági előírásoknak kell megfelelni. A következő szigorítás 2021. január elsején lép életbe, amely már közel nulla energiahatékonysági szintet követel meg. Azokat az épületeket, amelyeknek most zajlik a tervezése, vagy kezdeti fázisban van az építésük, már ezeknek a jogszabályoknak megfelelően kell alakítanunk. Érdemes a hatályos szabályok legmagasabb követelményszintjét megcéloznunk, hiszen az építkezés esetleges csúszásánál elkerülhetővé válnak a pluszköltségek. Az építőipart sújtó munkaerőhiány miatt mindenképpen érdemes ezzel kalkulálunk, ugyanis az újHÁZ Centrum által gyűjtött adatok szerint jelenleg az átadások átlagosan 6-8 hónapot csúsznak .

    Visszaigénylési lehetőség

    Új építésű házak esetén érdemes például az adóvisszatérítésből visszakapott összeget szigetelésre fordítanunk. A legfeljebb 150 négyzetméteres alapterületű lakásnál, valamint a maximum 300 négyzetméter hasznos alapterületű ingatlanoknál a 27% áfatartalmú számlák után maximum ötmillió forint visszaigényelhető, az építést és az építési telek árát is beleértve. A 70 százalékos számlabemutatási kötelezettségnél az adómentes számla is elfogadható, ismertetik az építőanyag-kereskedelmi hálózat szakértői.

    újHÁZ Centrum Építőipari trendriportja 2018

    Forrás: újHÁZ Centrum

  • Hová szülessenek a gyerekek?

    A 2013-as mélypontról (7 ezer lakás építése) az utóbbi években jelentős pozitív elmozdulás történt. 2017-ben 14,4 ezer, 2018-ban nagyságrendileg 20 ezer lakás épült fel. Ez azonban még mindig messze van a magyar lakásállomány százévente történő megújításához szükséges évi 43 ezer lakásépítéstől. 2017-ben népességarányosan Ausztriában több mint négyszer annyi, Lengyelországban háromszor annyi lakás épült, mint Magyarországon.

    A népességfogyás megállítása kiemelten fontos Magyarország számára. A bejelentett intézkedések remélhetőleg növelni fogják a születések számát, és összeköthetőek más közérdekű célokkal.

    A gyermekvállalás és a család lakhatása nem választható szét. Különös jelentősége van annak, hogy a családvédelmi intézkedések és az otthonteremtés támogatása hogyan kapcsolódik össze.

    A gyermeket vállaló nők számára ígért, 10 milliós szabad felhasználású kölcsön fennmaradó részét, három gyermek esetén a Kormány elengedi, azaz ez vissza nem térítendő támogatássá válhat. Amennyiben ezt a kölcsönt a családok lakásépítésre, új lakás vásárlására fordítják, ez hasonló nagyságrendű támogatást jelenthet, mint a megszűnt áfakedvezmények. Szerencsésnek tartanánk ugyanakkor, ha a kormányzati kommunikáció és a részletszabályok ösztönöznék ennek az összegnek a lakáscélú (új lakás, használt lakás, felújítás) felhasználását. Felmerül a felhasználási területek korlátozása, akár a lakáscélú felhasználáshoz kötése.

    A csok lehetőségeinek kibővítése – ezúttal a használt lakásokra felvett támogatás mellé igényelhető hitel bevezetése – még több családnak adja meg a lehetőséget, hogy javítson lakáskörülményein. A hatások között ugyanakkor számolni kell a használt lakások árának várható megemelkedésével is. Szintén javítja a családok kilátásait a jelzáloghitelek elengedésének további bővítése.

    Fontos és jó iránynak tartjuk, hogy a Kormány a támogatások feltétele közé beveszi a legális munkavégzést, munkaalapú és nem segélyalapú társadalomképet mutat a bejelentett intézkedéscsomag.

    Fontosnak tartanánk azonban azt is, hogy a támogatások nyújtását a lakásállomány minőségi megújításával és az épített környezet minőségének javításával is kapcsolja össze a Kormány.

    Felhívjuk a figyelmet a használt lakások korszerűsítésének és energiahatékony felújításának fontosságára, ez is érinti a családok életminőségét. (A magyar lakásállomány alig több mint 10 százaléka épült 2000 után. Véleményünk szerint egyelőre az 1 százalékot sem haladja meg azon lakások száma, amelyek megfelelnek a 2021-től érvényes követelményeknek.)

    A lakásépítések évszázados mélypontja 2013-ban volt (7.293 db lakásépítés), majd lassú emelkedés kezdődött. A valós fordulatot a 2015. év végén bejelentett lakáspolitikai intézkedések, az 5%-os újlakásáfa és a kibővített, megemelt CSOK hozták. 2018-ban nagyságrendileg 20 ezer lakás épült Magyarországon. 2018 júliusában jelentette be a pénzügyminiszter, hogy a kormány nem szándékozik meghosszabbítani a lakásáfa-kedvezményt, megszűnt a lakáscafeteria, valamint a lakástakarékpénztári megtakarítások támogatása. A jelenleg alakuló részletszabályokon is múlik, hogy a megszüntetett lakásépítési ösztönzőket pótolja-e a 2019-es családvédelmi intézkedéscsomag.

    Családok és a lakásépítések a környező országokban

    2017-ben népességarányosan Ausztriában több mint négyszer annyi, Lengyelországban háromszor annyi lakás épült, mint Magyarországon.

    lakasepitesek 1000fo

    Magyarország nem csak a népességarányos lakásépítések számában, hanem a lakásállományhoz képesti lakásépítések számában is elmaradásban van a környező országoktól. A lakásépítések száma a lakásállományhoz képest Ausztriában és Lengyelországban négyszerese volt a hazainak.

    lakasepitesek lakasallomany

    A családok gyermekvállalását elsősorban a megélhetés és az otthonteremtés kiszámíthatósága, a támogatási rendszer stabilitása ösztönzi. Ehhez világos gazdaság- és vidékfejlesztési politikára, valamint hosszú távú, átlátható lakásprogramra, ezen belül lakásépítési célszámokra és koherens támogatáspolitikára van szükség.

  • Felújítási pályázat társasházaknak

    Az OTP Business ismét kiírta társasházfelújítási pályázatát. A Társasházi Pályázat 15 lakóközösséget támogat, összesen 12 millió forinttal.

    A pályázat célja társasházak/lakásszövetkezetek szűkebb környezetének minőségi korszerűsítése, szépítése, rendezettebbé tétele, a közösségi élet kialakításának, fenntartásának támogatása, a lakóépületek és a lakók biztonságát szolgáló fejlesztések támogatása és ezeken keresztül a közösségi kezdeményezések ösztönzése.

    A pályázók köre

    A pályázaton bármely társasház és lakásszövetkezet részt vehet. A díjazásban részesülő társasháznak/lakásszövetkezetnek a díj átvételekor rendelkeznie kell bankunknál társasházi pénzforgalmi bankszámlaszerződéssel. A bankunknál társasházi pénzforgalmi bankszámlaszerződéssel nem rendelkező társasházak/lakásszövetkezetek számlanyitási akció keretében 6 havi számlavezetési díj elengedése mellett nyithatnak bankszámlát.*

    A pályázat tárgya

    Az OTP Business a pályázat céljainak megvalósulása érdekében pályázatot ír ki társasházak és lakásszövetkezetek részére. A pályázat célja elősegíteni a lakóközösségek életminőségét javító projektek megvalósulását. Az egyszerűen kitölthető pályázat segítségével így a lakók olyan felújításokat valósíthatnak meg, amire a háznak egyéb forrásból nem lenne fedezete, vagy annak megvalósítása sokkal későbbre tolódna.

    Pályázat benyújtása

    A pályázatot a megadott határidőig, és kizárólag online úton a pályázati oldalon található "A pályázati adatlap kitöltése" gombra kattintva megjelenő űrlapon keresztül lehet benyújtani. A kitöltés végeztével az egyedi azonosítóval ellátott pályázati adatlap letölthető az oldalról.
    A pályázatok beküldési határideje: 2019. június 16. (23:59).
    A késve vagy hiányosan leadott, valamint a nem a pályázati célnak megfelelő pályázat érvénytelen.

    Az érvényes pályázatnak kötelezően tartalmaznia kell a társasház/lakószövetkezet adatait, a képviseletét ellátó magánszemély/cég adatait, a pályázati kategóriát, a tervezett pályázati költségvetést és ütemtervet, valamint a megvalósítani kívánt munka rövid leírását. Ezen kívül szükséges legalább 3 fotó a jelenlegi állapotról, illetve esetlegesen tervrajz, vagy látványterv mellékelhető.

    További részletek a fontos tudnivalók alatt érhetőek el.

    A pályázattal kapcsolatos további tartalmi tájékoztatásért keresse a társasházi tanácsadókat. Amennyiben technikai jellegű kérdése vagy észrevétele merül fel, kérjük jelezze a tarsashazipalyazat@otpbank.hu címen.

  • Bővül a csok: használt lakásra is jár a hitel

    A miniszterelnök bejelentése szerint több kedvezményt vezetnek be a gyermekvállalás ösztönzésére: a többi között a családi otthonteremtési kedvezmény keretében már használt lakás váráslására is kedvezményes hitelt igényelhetnek a két-, illetve három- és többgyerekes családok.

    A használt lakások vásárlására vonatkozó CSOK kiterjesztés pedig két gyermek esetén 10 millió forintot, három vagy több gyerek után 15 millió forintot jelent. 25 éves futamidővel, garantált 3 százalékos kamatozással lehet igénybe venni a hitelt, várhatóan 2019. július elsejétől élesedik ez az intézkedés is. Eltörölték a 35 millió forintos értékhatárt.

    Ez az intézkedés felfelé tolhatja a használt lakások árát. Heteken belül várható a "falusi csok" részleteinek bejelentése, ami a kistelepülések ingatlanpiacára lehet hatással.

    Ezen túlmenően a második gyermek születésekor 1 millió forintot, a harmadik gyermek születésekor 4 millió forintot, minden további gyermeknél 1-1 milliót vállalnak át a családok jelzáloghiteléből.

    A Duna House elemzése arra hívta fel a figyelmet: a tranzakciók jelentős része az egyre bővülő építkezések ellenére is a használtlakás-piacon zajlik. 2018 első három negyedévében például az eladott lakásoknak mindössze 3,4 százaléka volt új építésű a KSH adatai szerint. Ráadásul a használt lakásokhoz az emelkedő árak mellett is kedvezőbb feltételekkel lehet hozzájutni, mint az új építésűekhez.
    A különbséget jól mutatja, hogy a fővárosban használt lakások esetében panellakásokat még találunk 500 ezer forint alatti négyzetméteráron, míg az új építésű ingatlanok átlagos négyzetméterára 700-800 ezer forint körül mozog. A használt lakások felé bővített kedvezményes hitel lehetősége szociális szempontból tehát sokat segíthet a gyerekes családok azon rétegén, akik eddig nem tudtak, mertek újépítésű lakás vásárlásába belefogni.
    A Duna House adatai szerint 2019 januárjában vidéken átlagosan 15 millió forintos lakásárral lehetett számolni, míg Budapesten ugyanez 34-35 millió forint körül mozgott. Az persze így is nagy kérdés, hogy mennyivel fognak drágulni a lakások a bejelentés után – a csokról az eddigi formájában az derült ki, hogy a felső középosztály és a gazdagok kivételével a legtöbben még rosszul is jártak vele, mivel jobban drágultak a lakások miatta, mint amekkora a csok összege.

    Forrás: Pénzcentrum, kormany.hu

  • Óriási igény van korszerűsítési támogatásra

    A kifizetések már elkezdődtek - jelentette be az az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára. Mivel a támogatásért a vártnál többen, 119 ezren jelentkeztek, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a meghirdetett 2 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelte a pályázati keretet.

    Weingartner Balázs államtitkár hangsúlyozta, hogy a program 25 millió kilogramm szén-dioxid kibocsátását előzheti meg, az energiahatékony gépeknek köszönhetően pedig összesen csaknem 1 milliárd forintnyi rezsiköltséget takaríthatnak meg a kedvezményezettek.

    Közölte egyúttal, hogy a lakossági igényekhez igazodva újabb energiahatékonysági pályázatok lehetőségét is vizsgálják, így a fűtési szezon végeztével, várhatóan márciusban-áprilisban új kiírások jelenhetnek meg.

    Komplex támogatási programok kellenének

    Az ITM tavaly év végén különböző típusú programok folytatására és a szakmai javaslatok befogadására tett ígéret. 

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) - a korábban elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szellemének megfelelően - egy-egy épületgépészeti elem vagy háztartási eszköz cseréjének támogatása helyett minél átfogóbb felújítási programokat szorgalmaz. Meglátásuk szerint az évi több tízmilliárdos kvóta-keret az eddigieknél jóval nagyobb mozgásteret biztosít.

    Hasonló programot a TLE is szükségesnek tartana. Sokaknenk nem elég segítség a kamatmentes hitel, hiszen nincsenek saját forrásaik a beruházás megkezdéséhez. Másoknak további könnyebbséget jelentene a felújítások utáni áfakedvezmény, amelyek ugyancsak jó ideje javasol több szakmai szervezet is.

    Szalai Gabriella, a MEHI igazgatója egy korábbi interjúban a Népszavának reményét fejezte ki, hogy talán ismét előtérbe kerülhet a szolgáltatók bevonását célzó uniós kezdeményezés. Így felmerülhet egy fajta közműszámla-alapú, energiamegtakarítással törlesztett szolgáltatói hitel. Ennek kapcsán utalt ama szakmai visszajelzésekre, miszerint immár élénkül az állami Magyar Fejlesztési Bank korábbi évek során visszafogottabb sikernek örvendő kamatmentes programja iránti társasházi érdeklődés. (Ebben szerepet játszhat a lakástakarékpénztári rendszer kivezetése.) Alapvetően üdvözlik a hosszú távon kiszámítható programokat. Ezt javasolják a vissza nem térítendő támogatások kapcsán is, például cseh minta alapján.

    Forrás: kormany.huNépszava

  • 45 ezer gyermeket vállaltak a csokosok

    Az elmúlt évben már csaknem harmincezer család vette igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), így 2015-től már 95 ezer család otthonteremtését segítette az állam a csok keretében - ismertette az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

    Rétvári Bence sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: ez azt jelenti, hogy az elmúlt négy évben összesen 274 milliárd forintot használhattak fel a csok keretében a családok otthonteremtésre. Mivel idén a családok még kedvezőbb feltételekkel vehetik igénybe a támogatást, 2019-ben a büdzséből 242 milliárd forint használható fel a csokra - tette hozzá a politikus.

    Az intézkedés egyaránt kedvező hatást gyakorol a demográfiai folyamatokra és a gazdaságra. A támogatásban részesülő családok 230 ezer gyermeket nevelnek, valamint további 45 ezer gyermeket vállaltak. A támogatási összeg kétharmadát új lakás vagy ház építésére utalták ki, ami gazdaságélénkítő hatású - mondta az államtitkár, hozzátéve: az elmúlt év első kilenc hónapjában harminc százalékkal több új lakás épült, mint 2017 hasonló időszakában. Kiemelte: 2010 óta, különböző intézkedésekkel az állam 1580 milliárd forinttal támogatta a családok otthonteremtését.

    Ebben az évben a három gyereket nevelő családok már nem 10 millió, hanem 15 millió forintnyi kedvezményes kamatozású hitelt vehetnek igénybe, és a kétgyermekes családok is 10 millió forintos hitelt használhatnak fel - emlékeztetett. Ezért arra számítanak, hogy továbbra is bővülni fog a csokot igénylő családok száma - mondta Rétvári Bence.

    Forrás: MTI

  • Nagyon kell a hitel a lakásvásárláshoz a nagyvárosokban

    A lakásárak minden településen jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban Magyarországon, és hitel felvétele nélkül kevés helyen boldogulnak az újépítésű lakást vásárlók. Sokkal többen is vannak, akik hitelhez folyamodnának a jövőben lakásvásárlásukhoz: két és fél év alatt 14 százalékkal nőtt az arányuk a K&H biztos jövő indexe szerint.

    A K&H kutatása szerint a lakáshitelpiac jövője szempontjából kedvező az is, hogy a harmincéves korosztályban a legmagasabb a lakásvásárlással kacérkodók aránya és 41 százalékuk részben lakáshitelből oldaná meg ezt. A legtöbben Budapestre vagy a fővárosi agglomerációba mennének, a községek kevésbé vonzó célpontot jelentenek.

    Az erőteljes emelkedést mutató lakás- és lakáshitelpiac további növekedésének is van alapja, legalábbis mindkettőre lesz kereslet a K&H biztos jövő indexe szerint. Részben azért, mert a 30-59 évesek negyede érdeklődik a lakásvásárlás iránt, 5 százalékuk pedig szinte biztosra veszi, hogy a következő egy évben ingatlant vásárol.

    A két és fél évvel ezelőtti szinthez képest pedig most sokkal többen oldanák meg főként hitelből a lakásvásárlást: 2018 harmadik negyedévében a megkérdezettek 56 százaléka a kinézett lakás árát legalább 50 százalékban a lakáshitelből fizetné, szemben a 2016 elején mért 42 százalékkal. Leginkább a 30-as éveikben járók számolnak a hitellel: 41 százalékuk oldaná meg így a vásárlást, míg az 50-esek mindössze 14 százaléka hagyatkozna hitelre. Kizárólag saját forrásból vagy családi segítséggel mindössze 25 százalék tervezi a lakásvásárlást.

    A fő célpont: a nagyvárosok

    A lakásvásárlást tervezők leginkább a nagyvárosokat vennék célba. Az érintettek 30 százaléka Budapest vagy a fővárosi agglomeráció felé tart. A kisebb vidéki városokba menne a megkérdezettek 28 százaléka, a megyeszékhelyeket pedig 20 százalékuk választaná. A községek ugyanakkor kevésbé kapósak, lakásvásárlásban gondolkodók 13 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy ott telepedjen le. A külföldi lakásvásárlás pedig mindössze a magyarok 1 százalékánál jön szóba.

    A K&H biztos jövő indexe azt is megnézte, hogy miért vennének lakást az érintettek. Tízből négyen mondták azt, hogy a meglévő lakásukból mennének másikba, 35 százalékos azoknak az aránya, akik az első lakásukat szeretnék megszerezni. A gyerekek számára a válaszadók 9 százaléka, befektetési céllal pedig 8 százaléka venne lakást. Nyaralót vagy hétvégi házat pedig mindössze 6 százalék tervez vásárolni a következő egy évben.

    Kulcsszerepben a harmincévesek

    Hozzájárulhat a várható lakáshitelpiaci növekedéshez az is, hogy sokan - 10-ből 4-en - még soha nem vettek fel lakáshitelt és mindössze 31 százalékos a jelenleg lakáshitellel rendelkezők aránya. Tehát sokan fordulhatnak a lakáshitelek felé a következő időszakban. 2018 első kilenc hónapjában 73 milliárd forintot lakáshitelt helyezett ki a K&H, a folyósított lakáshitelek átlagösszege pedig tavaly szeptemberben 10,2 millió forint volt. Az átlagos futamidő 190 hónap, azaz közel 16 év, míg a hitelt felvevők átlagosan 38 évesek.

    Érdemes külön kiemelni a harmincéves korosztályt. A kutatás szerint 56 százalékuk mondta azt, hogy eddig nem volt lakáshitele és a körükben a legmagasabb a lakásvásárlási kedv. A 33 százalékuk fontolgatja, hogy éven belül vesz lakást, 11 százalékuk biztosra veszi ugyanezt.

    És, akik maradnak

    A kutatásból az is kiderül, hogy akik nem terveznek ingatlanvásárlást, 62 százalékuknak megfelel a jelenlegi ingatlanjuk. 25 százalékuk az önerő hiányával magyarázta, hogy miért nem vág bele a vásárlásba, 21 százalék pedig jelenleg is fizet valamilyen lakáshitelt. A válaszadók 19 százaléka a magas lakásárak miatt tett le a másik lakásba való költözésről. A budapestiek körében 27 százalék panaszkodott a drága lakásokra. A válaszadók 11 százaléka abban látja az akadályt, hogy szerinte nem jutna lakáshitelhez, 7-7 százalékuk a megtakarításait más célra szeretné felhasználni, vagy egyelőre nem tudja hol fog élni a jövőben, ezért nem tervezi a lakásvásárlást.
    a biztos jövő felmérésről
    A K&H és a Free Association a biztos jövő felmérés keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A kutatásban 500 fő vett részt. Az adatfelvétel 2018. augusztus 31. és szeptember 7. között zajlott.

    Forrás: K&H

    Hány havi bér kell 50 négyzetméterhez?
    Hazánk nagyvárosainak lakásai az utóbbi években őrületes áremelkedésen estek át. Amelyik lakás 2013-ban még 4-6 millió forintba került, ma már 13-16 millió forint is lehet. A munkavállalók többségének ma már egy átlagosnak nevezhető ingatlan megvásárlása is csak álom. A Bankmonitor kiszámolta, hogy a saját településen mennyi ideig kell dolgozni egy helybeli, és meddig egy budapesti lakásért!
    A kapott adatokat értékelve elmondható, hogy az utóbbi 1,5 év helyi átlagjövedelmeiből a vizsgált városok lakosai közül toronymagasan a Budapesten, a Szombathelyen és a Budaörsön dolgozók vesznek maguknak legnehezebben lakást, amennyiben lakáshitel felvétele nélkül szeretnék ezt megtenni. Ha csak a munkabérből összegyűjtött pénzből szeretne valaki lakást vásárolni úgy, hogy ezeken a településeken dolgozik, akár 25-35%-kal is nehezebb dolga lehet a más településeken dolgozókhoz képest.
    Nagy meglepetésre Sopron, Győr, Kecskemét és Székesfehérvár is csak a középmezőnyben található: habár ezeken a településeken magasak a lakásárak, de az utóbbi években a munkabérek is lekövették az áremelkedés egy részét. Ennek köszönhető, hogy ezeket a városokat nem a dobogó közelében láthatjuk.
    Fontos kérdésként szokott felmerülni, hogy a család vagy munkavállalás miatt vidékről Budapestre költözve hány havi jövedelmet lenne szükséges lakásvásárlásra fordítani. Vagyis az utóbbi 1,5 év átlagjövedelmei alapján hány havi jövedelemből sikerülne megvásárolni egy 50 négyzetméteres budapesti lakást.

    Egy budapesti lakásvásárlásra sokkal nagyobb esélyük van a pl. Sopronban, Győrben, Kecskeméten, vagy Székesfehérvár dolgozóknak, mint azoknak, akik Esztergomban, Egerben, Pécsett vagy Szegeden dolgoznak.
    Míg egy budapesti munkavállaló 110 illetve 188 havi átlagbérét (utóbbi 1,5 év havi átlagbére alapján) kénytelen kifizetni egy 50 négyzetméteres külvárosi illetve belvárosi budapesti lakásra, addig például egy esztergomi munkavállalónak 187 illetve 320 havi átlagbérét kellene erre áldoznia.

    A számokból világosan látható, hogy lakáshitel felvétele nélkül a legdrágább városaokban nagyon nehéz lakóingatlant vásárolni.

    Forrás - teljes cikk: Bankmonitor

  • A dráguló lakások alternatívája lehente a bérlakás

    A Futureal komolyan foglalkozik bérlakás-befektetésekkel – külföldön. Az Egyesült Államokban és Németországban is jelen van, ahol jó befektetés a bérlakás-portfolió működtetése. Megfelelő piaci viszonyok mellett ugyanis a bérház-üzemeltetés – Futó Gábor szerint – „nagyon biztonságos, inflációvédett, hosszú távú befektetés”.

    A magyar piac azonban egyelőre nincs kész erre, a finanszírozási háttér sincs meg hozzá. Pedig fontos lenne a bérlakáspiac erősítése, hiszen növelhetni a munkaerőmobilitást, ami „nemzetgazdasági szinten is kiemelten fontos cél lehetne” – mondta Futó Gábor. Hozzátette, hogy a lakásárak emelkedésén túl még az is a bérlakások mellett szól, hogy a fiataloknak más igényei vannak a lakáspiacon.

    Márpedig a lakásárak Futó Gábor szerint is tovább fognak emelkedni. Már ma is egyre gyakrabban találkozni 500 ezer forint / négyzetméteres kivitelezési költséggel, ami – a fejlesztő profitját is beleszámítva – 950 ezer-1 millió forint / négyzetméter értékesítési árat jelent egy átlag projektben. Nagy kérdés, hogy mekkora kereslet lesz ilyen árú lakásokra Magyarországon.

    A teljes interjút a Portfolio cikkében olvashatják.

    A kisebb társasházak ideje jöhet 

    A magyar lakásépítési piac továbbra is Európa élmezőnyében van, három év alatt több mint háromszorosára nőtt a legalább kétlakásos lakóházakra kiadott engedélyek száma - derül ki az ingatlan.com legfrissebb, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatait feldolgozó összefoglalójából

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy a múlt év első 11 hónapjában közel 3300 darab legalább kétlakásos lakóépület kapott engedélyt, ami 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ezekben az épületekben viszont csak 7 százalékkal nőtt az építési engedélyt kapott lakások száma. Az adatokból ezért arra lehet következtetni, hogy 2019-ben és az ezt követő években leginkább a kisebb, 6-8 lakásos társasházak építése élénkülhet.

    Az ingatlan.com adatai szerint január elején Budapesten 2.257 darab, a vidéki nagyvárosokban pedig több mint nyolcszáz új építésű ingatlanhirdetésből áll a kínálat, ezek között vannak, amelyek csak hónapok vagy akár több mint egy év múlva kerülnek átadásra. Ez egyben azt jelenti, hogy 2018 januárjához képest a fővárosban stagnált a kínálat, a megyeszékhelyeken viszont 81 százalékkal emelkedett az új építésű ingatlanhirdetések száma.

    Budapesten az új lakások és házak átlagos négyzetméterára január elején az ingatlan.com újlakás-kereső oldala, a lakopark.ingatlan.com adatai szerint 781 ezer forintot tett ki. A megyeszékhelyek közül Debrecenben 469 ezer forint, Győrben 425 ezer forint, Székesfehérváron pedig 530 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár az eladó új lakások esetében.

    Forrás: Realista.hu

    Korábbi cikkeink bérlakás témában:

    Tudnánk szeretni a bérlakást, ha lenne minőségi, megfizethető választék

    A magas bérleti díjak miatt is csökken a felsőoktatásban tanulók száma

    Bérlakásokkal lehetne segíteni az ellehetetlenülő munkaerőmobilitást

    Fordulatra van szükség a bérlakásszektorban

    Bérlakásprogramok vállalati és önkormányzati összefogással

     

  • Nem kérik az ügyfelek a kockázatos lakáshiteleket

    Nem csökken a hitelfelvételi kedv, egyre tavaly csaknem 800 milliérd foritnyi lakáskölcsönt vettek fel Magyarországon. Túlnyomó többségük már fix törlesztésű, a korábban felvettek több mint fele ugyanakkor még mindig a magas kockázatúak közé tartozik. Ezeket érdemes fix törlesztőrészletűre cserélni - írja összefoglalójában a BankRáció.hu.

     A rizikós hitelek alkonya

    A múlt év első 11 hónapjában a bankok 793 milliárd értékben kötöttek új lakáshitel-szerződéseket, ami 33 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben. "A bő 30 százalékos növekedés nem jelent meglepetést, azaz tartós növekedés látható a piacon" - mondta Trencsán Erika, a BankRáció.hu hitelszakértője. Hozzátette: a legfrissebb adatokból kiderül, hogy az új lakáshiteleknél gyakorlatilag marginálissá vált a legrizikósabb, változó kamatozású konstrukciók aránya. A tavaly novemberben felvett lakáshiteleknek mindössze 6 százalékát adták, ezzel szemben a 11 hónapban igényelt új lakáshiteleken belül még 16 százalékos a részesedésük. "Mindez azt mutatja, hogy a hitelfelvevők elfordultak a változó kamatozású lakáshitelektől. Ebben persze szerepe van a Magyar Nemzeti Bank lépéseinek. Egyrészt a fogyasztóbarát lakáshitelekre vonatkozó minősítés bevezetésének. Másrészt, hogy októbertől szigorúbb szabályok léptek életbe a változó kamatozású lakáshitelek felvételére" - fogalmazott a szakember.

    Az újonnan felvett lakáshiteleknél az 5-10 évig fix törlesztést garantáló konstrukcióknál következett be a legjelentősebb növekedés a múlt év első 11 hónapjában: 123 százalékkal 275 milliárd forintra nőtt a teljes összeg. Az 1-5 évig fix törlesztésű lakáshitelek összege 70 százalékkal 332 milliárd forintra emelkedett. A fix törlesztésű lakáshitelek iránti kereslet jelentős emelkedése a már említett szigorítás mellett a hitelfelvevők tudatosságával magyarázható. “Egyre többen szeretnének biztosra menni, és a gazdasági változásokból adódó esetleges kamatemelkedéshez köthető törlesztőrészlet-növekedést kikerülni” - mondta a BankRáció.hu szakértője. A kamatok és teljes hiteldíjmutatók változásáról szólva Trencsán Erika elmondta, hogy tavaly novemberben a legalább 1 évig fix törlesztésű lakáshiteleknél 5,36 százalék volt az átlagos kamat, szemben az egy évvel korábbi 5,21 százalékkal, ami szerény mértékű emelkedésnek felel meg.

    A régebbi lakáshitelek is biztonságosabbra cserélhetők

    A BankRáció.hu saját adatai összhangban vannak a piaci trendekkel, egyre többen keresik a fix törlesztésű lakáshiteleket. Trencsán Erika szerint bár az új lakáshiteleknél nagyon lecsökkent a kockázatos, változó kamatozásúak aránya, a korábban felvett jelzálog- és lakáshiteleknél még jelentős, több mint 50 százalékos a részesedésük. A BankRáció.hu szerint a régebben felvett változó kamatozású lakáshiteleket hitelkiváltással lehet fix törlesztőrészletűre cserélni, különösen azoknál, amelyeknél sok van hátra a futamidőből és magas a tőketartozás összege.

    "Bár a hitelkiváltás eddig a lakossági bankpiacon nem volt túl népszerű megoldás, a kamatemelkedés kockázata és az adósok növekvő tudatossága miatt várhatóan nagyobb lesz iránta a kereslet. Tapasztalataink szerint a sikeres hitelkiváltási folyamatokban egyre nagyobb szerep jut a felkészült hitelközvetítőknek is." - tette hozzá Trencsán Erika.

    Forrás: BankRáció.hu

  • Konvektorcsere támogatásával indul újra az Otthon melege program

    2019 februárjában 2 milliárd forintos keretösszeggel újraindul az Otthon melege program konvektorcsere alprogramja - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára december végén.

    A pályázat a költségek 60 százalékát fedezheti, egy háztartás vagy magánszemély legfeljebb 750 ezer forint támogatást kaphat.

    Háztartásonként több konvektor cseréjére is lehet pályázni, egy készülékre legfeljebb bruttó 96 ezer forint igényelhető, az alprogram a cseréhez kapcsolódó beszerelést is támogatja - írta meg az Origo.

    A pályázat a korszerű, zárt égésterű, legalább A energiaosztályú, programozható termosztáttal ellátott készülékek beszerzését és beszerelését támogatja. A részletes műszaki kiírásokat a februárban megjelenő pályázat tartalmazza majd.

    A támogatás akár 15 ezer korszerűtlen készülék cseréjéhez is hozzájárulhat.

    Az ITM a lakossági igények és a szakmai javaslatok alapján várhatóan további alprogramokat indít újra 2019-ben.

  • Egyre többet ad a lakásépítés a GDP-be

    A lakások iránti kereslet erős, ez fokozza a lakásépítési kedvet, ami az építőipart és a GDPnövekedést is hajtja - írja az ingatlan.com.

    Az ingatlan.com legújabb elemzéséből az is kiderül, hogy a részben a lakásépítéseknek köszönhetően bővülő építőipar az első negyedévben 0,4 százalékpontot tett hozzá a GDP-növekedéshez, a másodikban már 0,8 százalékpontot, a harmadikban pedig 1,1 százalékpontot.

    Balogh László az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: “Amellett lakáspiac hozzátesz a növekedéshez, fordítva is hasonló a helyzet. Ameddig ugyanis bővül a gazdaság, és a lakosság jövedelme is emelkedik, addig a lakáspiacon is folytatódhat az élénkülés.” 

    Az elemzés szerint az év első kilenc hónapjában több mint 10 ezer lakás készült el, ami 28 százalékos éves növekedést jelent. A lakáspiac erejét pedig az is mutatja, hogy bár jelentős a magánszemélyek körében is az építési kedv, a vállalkozások esetében is ez a helyzet. Tavaly az eladásra készült lakások száma meghaladta a 7 ezret, ami hétéves csúcsot jelentett. A tempó pedig az idén is megmaradt, és várhatóan 10 ezer olyan lakást adhatnak át, amit a vállalkozások értékesítési céllal építettek.

    Az adatok azt mutatják, hogy december közepén csak Budapesten 2462 ingatlanhirdetésben több mint 5 ezer új lakást kínáltak eladásra az építtetők, vidéken pedig több mint 4 ezer lakás várt gazdára. Az új lakások esetében budapesti átlagos négyzetméterár 769 ezer forint volt december közepén, az ország többi településén pedig 445 ezer forintot tett ki. “A fővárosban kerületenként is jelentősek az eltérések. Öt kerület is van, ahol 1 millió forintot meghaladja az átlagos négyzetméterár, de három külső kerületben 500 ezernél is kisebb az átlag.

    Vidéken pedig elsősorban a megyeszékhelyeken erős a kínálat, az árak pedig szintén különbözőek. A debreceni új lakásoknál például a négyzetméterenkénti átlagár 465 ezer forint, ezzel szemben Miskolcon 300 ezer forint” - mondta Balogh László.

    Lassabb drágulás várható

    Az ingatlan.com előrejelzést is adott a lakásárak várható alakulására. A következő időszakban a gazdasági növekedés folytatódhat, a lakossági anyagi helyzete is javulhat a nettó reálbérek emelkedése nyomán, mindezek támaszt adnak a lakáspiacnak. “Az áremelkedés azonban jövőre jóval szelídebbé válhat, mert sok helyen a vevők már nem bírják tartani a lépést a lakásdrágulással.” - fogalmazott Balogh László. Budapesten például a legmagasabb árfekvésű belső kerületekben már kevés a tér a további jelentős drágulásra. Ez inkább a peremkerületekben lehet számottevő, mert a belső kerületekben az utóbbi években bekövetkezett áremelkedés sok lakásvásárlót terel a külső városrészek felé.

    Forrás: Realista

  • Ilyen lakástámogatásokat várnak a családok

    Kérdőívünket az igylakunk.hu honlapon 183-an töltötték ki. Az ő válaszaikat összefoglalva kirajzolódik egy sokatmondó, bár természetesen nem reprezentatív kép a lakástámogatási igényekről.

    Az otthonteremtési támogatások egyik nagy kérdése, hogy hogyan lehetne a legjobban ösztönözni a családokat, hogy minél több gyermeket vállaljanak. A lakáshelyzet feltétlenül lényeges szempont a fiatalok önállósodásában, a szülői házból való elköltözésében, illetve a családalapításban, gyermekvállalásban. Természetesen számos más tényező is jelen van ezekben a döntésekben.

    A magyarországi demográfiai helyzet, a népesség és ezen belül hangsúlyosan a fiatal korcsoportok arányának csökkenése – érthető módon – a kormány lakástámogatási politikájának középpontjába helyezte a gyermekvállalás ösztönzését.

    A statisztikák szerint azonban az elmúlt időszakban mégis egyre csökken az első lakásukat vásárlók száma. Ennek fő oka a lakásárak folyamatos emelkedése, amelynek üteme meghaladja a fiatalok keresetének növekedését. Megoldást jelenthetne, ha lennének elérhető díjú, fenntartható, minőségi bérlakások a munkalehetőségek közelében.

    A megfizethetőséget a mai piaci viszonyok között csak egy állami szerepvállalással működő bérlakásépítési program hozhatná el.

    Válaszadóink 70 százaléka gondolja hasonlóképpen, további 17 százalékuk sem utasítja el ezt a javaslatot.

    FB kutatás ábrák kép Dia1

    A kedvezményes lakásáfát mégis megtartaná a túlnyomó többség a csak a gyerekes családok egy része által elérhető támogatások helyett. Az otthonteremtési célzattal nyújtott támogatások közül kivett, az elsősorban a befektetőket és a külföldi vásárlókat kedvező helyzetbe hozó áfakedvezményt a csokra nem jogosul, de a segítségre rászoruló családok részére valóban kompenzáló intézkedés még várat magára.

    FB kutatás ábrák kép Dia2

     

    FB kutatás ábrák kép Dia4

    A kormányzat bejelentése szerint – a Magyar Falu program mellett – megemelt csokkal támogatná a kistelepülésen építkező, illetve házat vásárló családokat. Azt kérdeztük olvasóinktól, elköltöznének-e vidékre, ha állami támogatást kapnának hozzá. Válaszadóink 44 százaléka igen, további 32 százaléka talán elfogadná ezt a lehetőséget. Ha mindez kiegészül az ígért infrastruktúrafejlesztésekkel, valamint az ez idáig hiányzó, az elvándorlás elsődleges okaként ismert munkahelyteremtéssel, akkor minden bizonnyal még többen voksolnának a költözésre.

    FB kutatás ábrák kép Dia5

    Hozzánk hasonlóan a válaszadók közül is sokan (77%) vélik úgy, hogy az államnak pénzügyi eszközökkel is támogatnia kellene azokat a háztartásokat, amelyek magasabb energiahatékonysági fokozatúra korszerűsítik lakásukat, vagy ilyet építenek. Korábban a szocpolban magasabb összeg járt ezért, ám a jelenlegi támogatási rendszerben ez csak az EU-s finanszírozású korszerűsítési hitel kamattámogatásában jelenik meg (kamatmentes). A hitelt azonban sok család nem kérheti anyagi helyzete (hitelképtelenség, szükséges önrész hiánya) miatt.

    FB kutatás ábrák kép Dia6

    Ugyanakkor a kamatmentes hitel így is sokakat megmozgathat, csak a válaszadóink 16 százalékát nem csábítja korszerűsítési beruházásra. Mi továbbra is támogatjuk azt a támogatási formát, amely olyan fejlesztést eredményez, amely az energiahatékonyságon túl belátható időn belül kitermeli a beruházást.

    FB kutatás ábrák kép Dia7

    Ezzel együtt fontos lenne olyan lehetőségek fejlesztése, amelyek a szegényebb rétegeket is hozzásegítik a lakáskorszerűsítéshez. Ez lényeges volna a lakásállomány minőségi megújítása miatt is, hiszen ismert, hogy a hazai lakások mintegy 70 százaléka szorul korszerűsítésre. A mindenki számára hozzáférhető állami támogatást a lakások átfogó korszerűsítésére válaszadóink csaknem 90 százaléka támogatja.

    FB kutatás ábrák kép Dia8

    lakásfelújításhoz kapcsolódó áfavisszatérítést – amelyet számos szakmai szervezet, köztük a TLE is, támogat – szintén pozitívan fogadnák olvasóink (több mint 80%). A kormány egyelőre a felújításra igényelhető csokra tett ígéretet, ám még ennek sem ismertek a feltételei. Az mindenesetre biztos, hogy a csok jogosultjain kívül is rengeteg háztartás igényelné a segítséget.

    FB kutatás ábrák kép Dia3

    A válaszadók 90 százaléka fontosnak tartja, hogy az állam támogassa a lakáscélú megtakarításokat, vagyis pénzügyi eszközökkel is ösztönözze azt, hogy a háztartások előtakarékoskodjanak lakáscéljaik – lakásépítés, -vásárlás, -korszerűsítés – megvalósítására. A lakástakarékpénztári megtakarításra most is van lehetőség, azonban az állam idén ősszel megszüntette a befizetett összegek utáni állami támogatást.

    FB kutatás ábrák kép Dia9

    A lakáscélú cafeteria-elemek kedvezményei is megszűnnek 2019-ben, ugyanakkor válaszadóink csaknem 80 százaléka továbbra is igényt tartana rá.

    FB kutatás ábrák kép Dia10

  • Tudnánk szeretni a bérlakást, ha lenne minőségi, megfizethető választék

    Az egyetemisták lakhatási problémáiról szóló rendezvényen (a Habitat for Humanity Magyarország rendezésében) beszélgetünk. Nincs elég megfizethető kollégiumi férőhely, az albérlet nagyon drága, sok diáknak vagy keményen dolgoznia kell, hogy meg tudja fizetni a lakhatását Budapesten és a nagy egyetemi városokban. Közben egyes befektetők magánkollégiumépítésben gondolkodnak. Sőt épült is már ilyen, de nem az átlag magyar egyetemista pénztárcájából kifizethető bérleti díjakkal. Ugyanezzel a problémával szembesül sok munkavállaló is, akinek a mobilitását korlátozza a bérelhető lakások hiánya.

    Büttl Ferenc

     

    Büttl Ferencet először a kollégiumépítés lehetőségeiről kérdeztem.

    Még a 90-es években volt kedvelt konstrukció a PPP – magán és állami – együttműködés, talán kollégiumi férőhelyek is épültek így. Valószínűleg ezekben magasabb volt az ár, mint az egyetemek által fenntartok kollégiumokban.

    Ha mennek felfelé az albérletárak, akkor már nem csak a magánemberek gondolkodnak abban, hogy érdemes lakást vásárolni és azt kiadni – akár hosszú, akár rövidtávú kiadás formájában, hanem üzleti vállalkozások is elkezdhetnek ebben gondolkodni.

    És ha az állam kollégiumi férőhelyeket akar bővíteni, és – részben költségoldalon beszáll ebbe –, akkor ez egy még inkább megtérülő befektetés, mintha építene valaki egy bérházat. Ha még feljebb mennek az árak és tartós marad a magas árszint, akkor azt is el tudom képzelni, hogy megjelennek azok a befektetők, akik kifejezetten bérlakásokat fognak építeni.

    Itt persze az a probléma pl., hogy a bankhiteleket rövidtávon kell visszafizetni, márpedig a bérleti értékesítés hosszú távú megtérülést jelent. Megfelelően magas bérleti díjak mellett persze ez is működhet.

    Kérdés, hogy támogatás nélkül ez megint csak mennyire lesz elérhető a családi segítséget nem kapó egyetemistáknak. És mi lesz a munkavállalókkal? Ha nem tudnak elköltözni oda, ahol szükség volna a munkájukra, a vállalatok is nagy gondban lesznek, illetve már vannak is.

    Az a pillanat is el fog jönni, amikor a már itt lévő, illetve ide települő nagyvállalatok azzal szembesülnek, hogy azért nem találnak dolgozókat, mert azok nem tudnak oda költözni a munkahely közelébe (nem tudnak lakást vásárolni, illetve megfizetni a bérleti díjakat). Ez most Debrecenben is meg fog mutatkozni. Kecskeméten azzal próbálkozik a Mercedes, hogy ő bérel.

    Ám jöhet egy olyan helyzet, amikor a vállalatnak már többe kerül bérelni, mint építeni. A piacokon ugye mindig jön egy hatás, arra egy ellenhatás, egy következmény. Én biztos vagyok benne, hogy ez meg fog jelenni akár Kecskeméten, akár a BMV-beruházás kapcsán Debrecenben, és a vállalat legalábbis elgondolkozik azon, melyik éri meg.

    Egyébként van a munkáltatói építésnek hagyománya Magyarországon. Ezelőtt 80-100-120 évvel olyan nagy foglalkoztatók, mint pl. a MÁV építettek lakásokat a dolgozóiknak. Úgy látom, hogy a piaci résztvevők oldaláról a nyitottság hamarabb jön el.

    Az állam egyelőre – mondjuk azt, hogy ideológiai okokból – nem tud másban gondolkozni, mint a magántulajdon, és ott is a többgyermekes közép- és felső kategóriájú családok lakhatásának a támogatása. De a kritikus tömeg lehet, hogy eljön. Mert ha ez elég sok magánvállalatnak a problémája – és ők elég erős érdekérvényesítő képességgel bírnak, erősebbel, mint a civil szektor képviselői –, akkor elképzelhető, hogy az ő nyomásukra az állam létrehoz, vagy ajánl egy olyan konstrukciót, ami segíti ezt a típusú bérlakásépítést. Most a munkásszállók építése kapcsán vannak kedvezőbb feltételek.

    A települések örülnek, ha odatelepül egy nagyvállalat, hiszen munkahelyeket teremt, adót fizet, erősíti a lakosság megtartását. A lakhatás szempontjából milyen hatása van egy multi megjelenésének?

    A nagyvállalatok megjelenése egy városban hordoz negatív hatásokat is a lakáspiac helyi szereplői számára. A nagyvállalat ugyanis soha nem csak a helyi munkaerőt szippantja fel, sőt, többnyire helyben nem talál elegendő munkaerőt. Tehát, munkaerőbeáramlás történik, és ennek a beáramló munkaerőnek az átlagkeresete – akár csak azért, mert a vállalat támogatást ad a lakhatásra – magasabb, mint a helyi átlag. Ezért a helyi bérlők kiszorulnak. Természetesen nem teljesen, de kiszorulnak külsőbb kerületekbe, peremterületekre, vagy akár környező településekre.

    Ezért gondolom én azt, hogy szerencsésebb, különösen a közösség szempontjából, ha a betelepülő nagyvállalat nem bérel, vagy albérleti támogatást ad, hanem lakásokat épít a dolgozóinak. Mert azzal nem csökkenti, hanem növeli a kínálatot.

    Van-e olyan, akár külföldi konstrukció, amelyet a bérlakásépítésben kifejezetten előnyös lenne megvalósítani?

    Én nem emelnék ki egy külföldi példát sem. Ahol ez jól működik, ott azt látjuk, hogy kell, hogy legyen állami bérlakásszektor, bérlakásokat építeni kell. Magyarország esetében van egy történelmi háttér: az önkormányzati bérlakások privatizálása a 90-es évek elején – aminek megvannak az okai és érthető, hogy akkor ezt miért tették –, aminek a következménye az az, hogy jelenleg majdhogynem nemlétezőnek tekinthetjük az állami/önkormányzati bérlakásszektort. Állami tulajdonban most a Nemzeti Eszközkezelő által tulajdonolt lakások vannak, ami nagyon speciális konstrukció. Az önkormányzatoknak gyakorlatilag nincsen bérlakásállományuk, és nincs forrásuk arra, hogy újakat építsenek. A központi források pedig mostanra igencsak elapadtak. Nincsenek olyan sok százmilliárd forintos pályázatok, programok, amelyben az állam az önkormányzatok számára bérlakásépítésre forrást hirdet meg.

    Azért is kell bérlakásokat építeni, mert sok esetben azt lehet látni, hogy a közösségi finanszírozás által a megrendelő sokkal nyitottabb a legújabb technológiák, a zöld, az energiahatékony technológiák felé. Fantasztikus bérlakásokat láttam fotókon pl. Szlovéniában és nyugat-európai nagyvárosokban, amelyek akár a magánépítők számára is példát tudnak mutatni térkihasználásban, dizájnban, üzemeltetésben és a legújabb energiatakarékos technológiák alkalmazásában. És úgy gondolom, hogy ez igen fontos szempont ma, ha az ingatlanpiacról beszélünk. Nem önmagában létezik a lakhatási szegénység sem, hanem az energiaszegénységgel is összekapcsolódik.

    Amíg a magánszereplők, a vállalatok és a kreatívabb önkormányzatok is nem látják azt, hogy a központi politika olyan irányba fordul, hogy nemcsak a magántulajdonnak foglalkozik, és nem csak mindent a csokon keresztül akar megoldani, addig ők is kevéssé mernek belevágni.

    Ezért is borzasztóan hiányzik egy olyan államtitkárság, egy központi intézmény, amely mindezt a komplex problémakört a maga teljességében látja, összefogja és próbálja kezelni. Ez nagyon hiányzik a struktúrából.

    Döntéshozói oldalról hallottam már olyan érvelést a magántulajdon támogatása mellett, hogy a magyar ember a saját lakásában szeret élni. Pedig a kormányzati demográfiai célokhoz éppen, hogy lehetne bérlakáépítési eszközt rendelni.

    Alap megközelítésben még azt is el tudom fogadni, hogy a magyarok nem szeretnek bérlakásban lakni. De hogyha bárkinek a között kell választania, hogy egy kényelmes és megfizethető bérlakásban vagy rossz körülmények között, drágán kell laknia, mert arra kényszerült, hogy a munkahelyét, mondjuk, Győrben találja meg, miközben valahol Borsodban lakott, és a borsodi ingatlant nem tudja olyan áron értékesíteni, amiből ő megjelenhet a győri lakáspiacon mint vásárló, akkor azt hiszem az alacsonyabb árú és jobb minőségű bérlakást választaná.

  • Megszületett a döntés: visszakaphatják otthonaikat az eszközkezelő hitelesei

    Az Országgyűlés megszavazta a azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy kedvezményesen visszavásárolhassák korábbi ingatlanjukat a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő, a bérleti díjakat rendszeresen megfizető bérlők.

    A döntés nyomán az állam az érintetteknek felajánlja az egyösszegű visszavásárlást, amelynek során a vételárat csökkentik a bérlő által korábban megfizetett bérleti díjak összegével, miközben kamatot nem számítanak fel, sőt további kedvezményre is lehetőség nyílik a bérlő igényére. A kedvezményes ajánlattal a bérlők közeli hozzátartozói is élhetnek, így visszakaphatják ingatlanjaikat a korábbi tulajdonosok.

    Az elfogadott javaslat szerint azoknak a bérlőknek, akik nem tudnak élni az egyösszegű visszavásárlás lehetőségével, az állam hosszú távú részletfizetést ajánl fel, miközben a nehéz anyagi helyzetben lévőknek továbbra is biztosított a jelenlegi konstrukció: bérleti díj megfizetése mellett továbbra is bérlők maradhatnak.

    A tulajdonszerzéskor felmerülő anyagi és eljárási kötelezettségeket az állam viseli.

    Az eszközkezelő hivatalos értesítést küld az érintetteknek a lehetőségeikről, a lakás egyösszegű visszavásárlásáról szóló szerződéseket a tervek szerint 2019 végéig megkötik.

    A Nemzeti Eszközkezelő még 2011-ben, az otthonvédelmi akcióterv alapján jött létre a devizahiteleseket segítésére. A programban az állam megvásárolta a hiteladósok ingatlanát, akik azt visszabérelhették. A programban 36 ezer otthont tudtak megvédeni, és mintegy 154 ezer ember menekült meg úgy a többmilliós hiteltartozástól, hogy továbbra is az otthonában maradhatott.

    A kabinet korábban azt közölte, az intézkedés célja, hogy minden család saját otthonban élhessen.

    Forrás: MTI

  • Sok bedőlt hiteles vár még segítségre

    Az öt évvel ezelőtti 164 ezerről 114 ezerre csökkent mára a késedelmes jelzáloghitel-szerződések száma Magyarországon. 33 ezer család a Nemzeti Eszközkezelőhöz került, 18 ezer családnak pedig el kellett hagynia otthonát. A Portfolio az MNB friss jelentését dolgozta fel. Az újonnan felvett lakáshiteleknél már túlnyomó többségben vannak a fix kamatok.

    A Magyar Nemzeti Bank nemrég közzétett Pénzügyi stabilitási jelentésében látható ábra azt mutatja meg, mi lett mára (pontosabban 2018 közepére) azzal a 164 ezer hazai jelzáloghitellel, amely 2013 végén késedelmes volt.

    2018 12 nemteljesítő hitelek

    Egészen jó arányban váltak ezek ismét teljesítővé: 80 ezer szerződés kikerült a késedelmes követelések köréből, kis részben a devizahiteles elszámolásnak is köszönhetően. Viszont bedőlt azóta másik 30 ezer ingatlanfedezetű hitel, így összességében még mindig 114 ezer jelzáloghitel van jelentős késedelemben. Ezek közül 41 ezer van a hitelintézeteknél, 73 ezer pedig pénzügyi vállalkozásoknál, döntően követelésvásárló cégeknél.

    2013 eleje óta 51 ezer család veszítette el lakástulajdonát csaknem hat év alatt. Közülük 33 ezer családon a Nemzeti Eszközkezelő segített (az intézmény 36 ezres kvótája a folyamatban lévő ügyekkel együtt betelt), így bérlőként jórészt a lakásban maradhattak, viszont csaknem 7 ezer család ingatlanát a pénzügyi intézmények, több mint 11 ezer háztartásét pedig maguk a bedőlt hitellel rendelkező adósok értékesítették a piacon. Az idei évben szeptember végéig 2200 lakóingatlant kényszerértékesítettek a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások, ami 33%-os növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az MNB adatai szerint a végrehajtásokon átlagosan 17%-kal kisebb összeghez jutnak a bankok, mintha nem jogi úton hajtják be a követelésüket.

    A bankoknál maradt 294 milliárd forintnyi 90 napon túl késedelmes lakossági hitelnek a 71%-a jelzáloghitel, 29%-a pedig fedezetlen fogyasztási hitel.

    2018 12 nemteljesítő hitelek2.png

    Az idei év első három negyedévében a bankok bruttó 101 milliárd forintnyi követelést értékesítettek (ezek jó része nem teljesítő). A könyveikben ezeket a leírások után nettó 35 milliárd forinton tartották nyilván, az értékesítés során pedig 41 milliárd forintot nyertek rajtuk.

    A problémás hitelekről további adatok és ábrák a Portfolio cikkében.

    Már többségben vannak a fix kamatok

    Szeptemberben tízből kilenc lakáshitelt már fix kamatokkal igényeltek, a fix hitelek között is a hosszabb kamatperiódusúak a legnépszerűbbek - derül ki az OTP Bank adataiból.
    Október elején életbe léptek az adósságfék szabályok módosításai, emiatt a hitelpiac még jobban elmozdulhat a hosszabb lejáratú jelzálogkölcsönök felé - írja az OTP Bank a közleményében. Az igénylők kockázatkerülését mutatja, hogy az új lakáshitel-igényléseknél az év elején a fix kamatozású hitelek aránya még 63 százalék volt, ez szeptemberre 95 százalékra nőtt.

    A legnépszerűbb kamatperiódusokban is változást tapasztalt a bank, míg korábban az öt évnél rövidebb, mára már a tíz évig, vagy a futamidő végéig rögzített kamatozású lakáshitelek váltak a legkeresettebbekké. Nagyon népszerűek a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek is, az OTP Banknál már az új szerződések kétharmada ilyen.

    Kormos Zoltán, az OTP Bank lakáshitel főosztályának vezetője szerint az új adósságfék szabályok segíthetik az igénylőket a minél biztonságosabb pénzügyi tervezésben, ami még inkább a hosszabb kamatperiódusú hitelek felé fogja eltolni a keresletet.

    Forrás: Realista

  • Sokkal több energiahatékony lakóépület kellene

    Fontos és igen időszerű témakört boncolgatott idén a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) országos, ötállomásos képzéssorozata. A rendezvény fókuszában azok a lépcsőzetesen változó épületenergetikai előírások és azok teljesíthetősége álltak, melyek 2020. december 31-től új épületek esetén a közel nulla energetikai szinttel zárulnak. A kiemelt cél pedig az volt, hogy a hazai építész és gépész szakemberek gyakorlati segítséget kapjanak a felkészülésben. A tapasztalat azt mutatta, hogy van még bizonytalanság az épületek tervezéséért és kivitelezéséért felelős szakemberek között az energetikai előírások változásának alkalmazásában. Nagy szükség van tehát az elméleti tudnivalók gyakorlatba helyezésére. Az épületenergetika nagy tudású szakértői segítettek az európai szabályozás hazai környezetbe való illesztésére, prezentáltak alternatívákat, legyen szó épületburkolati elemekről vagy a kiszolgáló gépészeti rendszerekről. A színes tematika egyben arra is biztosítékot jelentett, hogy pörgős, jól fókuszált, interaktív előadások sora hangzott el, konkrét műszaki számításokkal is megtűzdelve. Az épületenergetikai készlettár mellett még hasznos ismereteket kaptak a részvevők a lehetséges építésjogi és -etikai buktatókról és fogódzókról is.

    Együttműködés: a minőségi, valós energiamegtakarítással járó beruházások egyik záloga

    A képzéssorozat nagy előnye volt, hogy egy tartalmas nap keretében nagyon sok, egymásra épülő és összecsengő üzenetben lehetett a minőségi energetikai termékek és szolgáltatások jelentőségét nyomatékosítani. Az építész és gépész előadó kollégák együttgondolkodásán keresztül pedig a napjainkban ritkaság számba menő kooperáció tudott megvalósulni, mely példaértékkel bír a résztvevők számára is, hiszen a minőségi, valós energia-megtakarítással járó beruházások is az épülettervezők, kivitelezők és üzemeltetők együttműködése mentén tudnak megvalósulni. Az alapos tervezés és előkészítés nemcsak a kivitelezési költségeket tudja leszorítani, hanem az energetika szempontjából rendkívül fontos hosszú távú üzemeltetési költségek tekintetében is elengedhetetlen.

    A felsorakoztatott épületenergetikai készlettár egyaránt mutatott megoldásokat az újépítésekkel és a meglévő épületek korszerűsítésével kapcsolatban. Konszenzus van abban, hogy idén az újépítések jelentették az energiahatékonysági piac motorját, amit az erre irányuló kedvező központi intézkedéseknek tulajdonítanak. A kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa kivezetése azonban feltehetően csökkenteni fogja a most tapasztalható intenzív lakásépítési hullámot, ami egyes prognózisok szerint a lakásfelújításoknak fog kedvezni[1].

    Az újépítésekhez hasonlóan a felújítást ösztönző programok is szükségesek

    A lakáskorszerűsítések fellendülése szükséges is lenne: Magyarország európai uniós energiahatékonysági kötelezettségeinek teljesítése csak ezzel együtt érhető el. Az újépítések piacán bár intenzív a növekedés, és az idei év első három negyedévben a tavalyihoz képest 28%-kal több, 10,218 új lakás épült[2], ez a szám azonban nem olyan léptékű, hogy jelentősen hozzá tudjon járulni az energiamegtakarítási célokhoz. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia a 2014-2020 közötti időszakra 700 ezer lakás komplex energetikai felújítását tűzte ki célul. A jelentős energiafelhasználó ágazatok közül a lakosság a legnagyobb, az ország energiafogyasztásának több mint egyharmadáért felel. A háztartások által felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne a lakóépületek komplex energetikai felújításával. A kitűzött cél ellenére Magyarország lassan halad előre energia-megtakarítási kötelezettsége teljesítése terén.

    A fentiek tükrében szükséges és előremutató lépés lenne, ha a felújítási piac is az újépítésekhez hasonló ösztönzésben részesülne. Ehhez célszerű lenne, hogy a lakossági épületenergetikai korszerűsítésekre is rendelkezésre álljanak rendszeres, hosszú távú, kiszámítható, tervezhető állami ösztönző és támogatási programok.

    Másfelől egy hosszú távú, kiszámítható támogatási rendszer jót tesz az építőiparnak is: stabilizál, területileg kiegyenlít, az építőipari KKV-k megrendelés-állományát támogatja. Míg az újépítések továbbra is rendkívül aránytalan területi eloszlást mutatnak a KSH adatai szerint[3], addig a MEHI korábbi kutatása alapján elmondható, hogy a felújítások ösztönzése képes országosan kiegyenlíteni az újépítések okozta területi aránytalanságokat. Bár a felújítások volumene kisebb, építőipari hatásuk jelentős, hisz piaci tapasztalatok szerint kiegyensúlyozott piaci környezetben minden újépítésre 10 felújítás jut; ez különösen az építőipari KKV-k helyzetének kiegyensúlyozásában tudna komoly szerepet játszani.

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet köszönetét fejezi ki azoknak a szakembereknek és vállalatoknak, akik tudásukkal, idejükkel, támogatásukkal hozzájárultak az energetikai szemléletformáló rendezvénysorozat létrejöttéhez, megvalósításához és szakmai színvonalához.

    Külön köszönet az előadóknak: Dr. Zöld András professzor, Dr. Kerekes Attila, Severnyák Krisztina, Dr. Jámbor Attila, Bedekovits Csaba, Biró András, Dudásné Golán Andrea, Farkas Imre, Fingerhut Roland, Illés Nóra, Kiss Attila, Misinkó Sándor, Szatmári Zoltán, Szepesi Vince, Varga Tamás, Versits Tamás, Vidóczi Árpád;
    és a vállalatoknak: Bachl Kft., Dörken Kft., HAJDU Hajdúsági Zrt., Kingspan Kft., Pipelife Hungária kft., Velux Magyarország Kft., Weishaupt Hőtechnikai Kft., Wienerberger Zrt.

    ________________________________________
    [1] Építési Piaci Prognózis, 2018.

    [2] KSH, 2018

    [3]Elsősorban Budapestre, Győr-Moson-Sopron megyére, Pest megyére, illetve néhány további nagyobb településre koncentrálódott

  • Még több pénz kell a falvak megmentéséhez

    Nagyjából 400 milliárd forint kellene ahhoz, hogy meg lehessen állítani a falvak elnéptelenedését. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint ugyanis nincs menthetetlen térség, minden csak pénz kérdése - hiszen fejlődést csak a komoly beruházások hozhatnak - írja a Népszava.

    Ha a minap bejelentett fejlesztések keretein belül térségi szemlélet alapján kidolgozott projektek kapnak támogatást, három-négy éven belül megállítható lesz az elvándorlás a falvakból - jelentette ki a Népszavának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Hangoztatta azt is, hogy a kormány tervei között elég sok elem visszaköszön a TÖOSZ által összeállított javaslatcsomagból. Mint fogalmazott, bíznak benne, hogy a jövőre jutó 150 milliárd forintos támogatás után 2020-ban már hozzájuthatnak a szövetség szerint reális 400 milliárdos forráshoz.

    "Térségi szemléletben kell gondolkodni. (...) Az olyan beruházásoknak ugyanis kevés az értelme, melyeknek már a szomszéd faluban élők sem élvezhetik az előnyeit. Ha viszont értelmes projektek kapnak támogatást, három-négy éven belül megállítható lesz az elvándorlás a falvakból."

    Schmidt Jenő leszögezte azt is: "nincs menthetetlen térség, minden csak pénz kérdése, mert fejlődést csak komoly anyagi ráfordítás és beruházás hozhat. Azok a falvak lesznek még nehéz helyzetben, amelyek környékén túl jó a föld, ugyanis a nagybirtokos mezőgazdaság nagyon kevés embernek ad munkát. Ahol viszont lesz munkahely, onnan nem vándorolnak el az ott élők, sőt akár még vissza is térhetnek, akik elmentek."

    TLE-vélemény:  A kormány ígéretet tett a CSOK kibővítésére a falvak irányában is: több támogatást kaphatnának a fogyó népességű 5000 fő alatti települések. Nem ismertek még ennek az intézkedésnek a részletei, de az biztos, hogy több pénzért is csak akkor fognak ezekre a településekre költözni a családok, ha megélhetést találnak közvetlen közelükben, illetve valóban kiépül a megfelelő infrastruktúra.

    A TÖOSZ elnökével készített interjút a Népszava cikkében olvashatják.

    Forrás: Népszava, Pénzcentrum

  • Marad az áfavisszatérítés a magánépítkezőknek

    Az ötszázalékos lakásáfához hasonló módon, további akár öt évig lehet élhetnek az adó-visszatérítés lehetőségével azok a saját célra építkezők, akik hitelintézetükkel arra támogatási szerződést kötnek - tájékoztatta a TLE-t az ÉVOSZ.

    Az Építési Vállalkozók Szakszövetsége a Pénzügyminisztériumtól kért állásfoglalást arról, hogy a 2019.12.31. után megszűnik-e a magánépítkezők által igényelhető áfavisszatérítési lehetőség is. Jelenleg az építőanyagokat és az építési szolgáltatásokat terhelő, 27 százalékos forgalmi adót legfeljebb ötmillió forint erejéig az építkező vissza tudja igényelni. 

    A Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára válaszában kifejtette, hogy az adó-visszatérítési támogatás (az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 69. § (3) bekezdése értelmében) 2019. december 31-ig igényelhető. Ez aztjelenti, hogy az adó-visszatérítési támogatás iránti kérelmet legkésőbb 2019. december 31-ig lehet a hitelintézeteknél benyújtani. (Benyújtottnak abban az esetben számít a kérelem, ha az igénylő a kérelmet, valamint a Rendelet szerinti igénylési feltételeket igazoló dokumentumokat és nyilatkozatokat hiánytalanul benyújtja a hitelintézet részére.)

    A 2019. december 31-ig adó-visszatérítési támogatást igénylők - kérelmük pozitív elbírálása esetén - az adó-visszatérítési támogatás igénybevételére támogatási szerződést köthetnek. A Rendeletből és a támogatási szerződésből eredő számlabemutatási kötelezettséget az építkezés befejezésének hatósági igazolásáig, de legkésőbb az építés megkezdésétől számított 5 éven belül vagy az építési engedély meghosszabbított hatályának lejártáig kell teljesíteni, vagyis az előbb leírt feltételek teljesülése esetén 2019. december 31-ét követően kiállított számla alapján is igénybe vehető a támogatás.

    A házépítés bank által elfogadott költségvetésében szereplő teljes bekerülési költség legalább 70 százalékáról kell számlát bemutatni.

  • Már kérhetik a kétgyerekesek a CSOK-hitelt

    December 1-től a kétgyermekes családok a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) támogatása mellé felvehetnek egy tízmillió forintos hitelt, amely garantáltan 3 százalék alatti kamatozású.

    Ez annyit jelent, ha tízmillió forintos hitelt felvesz a kétgyermekes család 25 évre, akkor a törlesztőrészlet havi szinten 50 ezer forint alatt marad - mondta el Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára egy rendezvényen..

    Beszámolt arról is, hogy bővül a nagycsaládosok hitele is: a háromgyerekes családok esetében 10 millió forintról 15 millió forintra emelkedik a felvehető kölcsön értéke. A 15 millió forint havi törlesztőrészlete 25 évre 72 ezer forint lesz.

    Az államtitkár elmondta, hogy a három éve futó családtámogatási programot már 92 ezer család vette igénybe, az eddig kifizetett vissza nem térítendő támogatás összesen 265 milliárd forint volt, de a kedvezményes kölcsönnel és az áfa-visszatérítéssel együtt összesen 550 milliárd forinttal segítették az otthonteremtést. Novák Katalin hozzátette: a kormány elkötelezett arra, hogy a jövő évben is folytatja és bővíti az otthonteremtési program támogatási lehetőségeit.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Befektetők szerint középtávon beindulhatnak a bérlakásberuházások

    A lakáspiac jövőbeli helyzete is szóba került a 2018-as Property Investment Forumon. A szakértők leginkább arról cseréltek eszmét, milyen forgatókönyvek jöhetnek szóba a 2020, illetve 2023 után, az áfakedvezmények kivezetése következtében.

    Elhangzott, hogy ha a legrosszabb eshetőségre készülnek, akkor a 27 százalékos áfa azt eredményezheti, hogy kb. két évig nem lesznek új építésű lakások, miközben az áremelkedés miatt az értékesítés is nehézkes lehet.

    A munkaerőhiány, és általában a beruházási költségek csökkenésére nem számítanak, de a kereslet fennmaradására reményt ad a nominálbérek folyamatos növekedése.

    A nagy visszaesés szerintük átmeneti lesz, és néhány év után ismét elindulhat a beruházások növekedése.

    Úgy gondolják, fontos lenne a lakásépítések állami támogatása, és azt várják a kormányzattól, hogy a közeljövőben hoz ilyen irányú intézkedéseket.

    Érdekes lehet a bérlakásépítés a befektetők számára?

    Arról is beszélgettek a szakértők, hogy a jelenleg még csekély nagyságú bérlakáspiac a jövőben akár nagyobb szerepet is kaphat, az utóbbi 1,5-2 évben is már egyre inkább foglalkoznak a bérlakásépítés gondolatával.

    Valamelyest csökkent a saját lakásban lakók aránya az elmúlt időszakban a lakásárak növekedése miatt. Az elmozdulás a lakásbérlés irányában a munkaerőmobilitásra is kedvező hatású lehet.

    Egyelőre azonban nincsenek intézményi befektetők a bérlakásépítésben, így a fejlesztések sem indulnak el. Pedig – külföldi országok példáit látva – volna benne lehetőség, és a beruházókat foglalkoztatja a kérdés, a jövőben nagyobb szerepet kaphat a portfóliókban, de egyelőre nincs meg a megfelelő környezet és finanszírozhatóság.

    A kerekasztalbeszélgetésen részt vevő szakértők véleményének részletes ismertetését elolvashatja a Portfolio cikkében.

  • Emeli a kormány az ajánlott rezsióradíjat

    Az eddigi 2870 forintról 3300 forintra emelkedik az építőiparban a minimális - áfa nélküli - ajánlott rezsióradíj - idézni a Napi.hu a legfrissebb Magyar Közlönyt.

    A szektort képviselő Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság javaslatára módosított rezsióradíj 15 százalékos emelkedésnek felel meg.

    Idén július és szeptember között átlagosan 335 ezer embernek adott munkát az építőipari szektor, ami 31 százalékos növekedés jelent ötéves távlatban, hasonlóan magas foglalkoztatásra pedig legutóbb 2006-ban és 2007-ben volt példa. Bár sokkal több ember dolgozik az építőiparban, a kereslet miatt mégis munkaerő- és kapacitáshiány sújtja az ágazatot.

    A munkaerőhiányban szerepet játszik az is, hogy a piaci szereplők szerint rengeteg szakember távozott külföldre a magasabb fizetések miatt. Pedig a lakásépítéseknél 33 százalékkal nőttek a költségek 2010-hez képest, ezen belül a munkaerőköltség 53 százalékkal nőtt. Ehhez jön még a szintén felszálló ágban lévő anyagköltség, amely közel 20 százalékkal emelkedett 2010 óta.

    Forrás: Napi.hu

  • Zuglóban elindult az első önkormányzati co-housing projekt

    A Zuglói Önkormányzat által - mintegy 1,5 milliárd forintos támogatással - megvalósuló projekt fő célja egy innovatív, fenntartható, önkormányzati bérlakásokat tartalmazó ház kialakítása Zuglóban.

    Mint korábban már megírtuk, Zuglóban, a Gizella utca 14-16. szám alatti önkormányzati tulajdonú telekre épül majd az a 25 lakásos, többszintes lakóház, amely megközelítőleg 100, különböző életkorú, társadalmi és családi helyzetű XIV. kerületi lakosnak nyújt majd megfizethető, fenntartható lakhatási lehetőséget. Olyan lakóközösség kialakítása a cél, amely a befogadáson alapul, és önszerveződő módon az egészséges és fenntartható életmódot támogatja. A ház körüli városi kertben az esővíz hasznosításával, komposztálással, a bio-hulladék újrahasznosításával egy körkörös gazdaságot alakíthatnak ki majd a lakók. Maga az épület is energiahatékony és okos informatikai megoldásokkal, előre gyártott elemekből, alacsony építési költséggel készül.

    Az önkormányzat jelentős társadalmi, mérnöki és környezetvédelmi tudással bíró partnereket vont be az E-CO Housing elnevezésű projektbe. A megvalósulásért fog dolgozni többek között a HABITAT for Humanity Magyarország, a BMGE Építészmérnöki Karának Urbanisztikai Tanszéke és a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) is.

    A lakóház által nő a zuglói önkormányzati bérlakás-állomány, amelynek bővítésére óriási igény van, és csökken a lakásokra várók listája a kerületben.

    A közösen megtartott sajtótájékoztatón Karácsony Gergely zuglói polgármester beszédében úgy fogalmazott, az önkormányzati bérlakások többsége leromlott állapotú, energiahatékonyságuk alacsony, ezért az ott élő rászorulóknak magas a rezsije. A polgármester hangsúlyozta: a projekt ugyan nem oldja meg a lakásproblémákat, de egy olyan új irányt mutathat, amely innovatív megoldásokkal környezetbarát, alacsony fenntartási költségű lakhatást biztosíthat a legrászorulóbbaknak, emellett elősegíti a közösségépítést is.

    Beleznay Éva, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének alelnöke (HuGBC) szerint a pályázat egy olyan kísérleti projekt, amelynek az eredményeit mások is hasznosíthatják. Hozzátette, egyesülete a tapasztalatok széleskörű megismertetését végzi majd.

    Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója nagyon fontosnak nevezte, hogy a pályázat kapcsán a legsérülékenyebb társadalmi rétegből való emberek juthatnak fenntartható bérlakáshoz, ami a beilleszkedés legfontosabb feltétele. Az ügyvezető igazgató azt is elmondta, hogy szervezete a projekt során a bérlőkiválasztásban, és azok mentorálásában működik közre.

    Forrás: Portfolio, zuglo.hu

  • A fővárosi lakásépítések 60 százaléka csúszik

    A jelenleg építés alatt álló budapesti lakások 60 százaléka esetén csúszik a fejlesztés az eredeti tervekhez képest – olvasható az MNB friss Lakáspiaci Jelentésében.

    A jelentés megállapítja, hogy összességében a hazai lakáspiacon minden tényező az erős kereslet fennmaradása irányába mutat, míg a lakásépítések egészséges felfutását számos tényező nehezíti. A lakásárak emelkedése országosan még nem túlzott, de a budapesti piacot szorosan figyelemmel kell kísérni, hogy a lakásárak fundamentumokat meghaladó emelkedése ne párosuljon túlzott kockázatvállalással a hitelezésben.

    Nem enyhül a kapacitáshiány

    A 2018 elején is érzékelt építőipari kapacitáshiány nem enyhült az elmúlt időszakban, a lakásfejlesztéseknek továbbra is versenyezniük kell a munkaerőért az állami beruházásokkal és az üzleti célú ingatlan-fejlesztésekkel. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a szűkös építési kapacitáskínálat mellett a kedvezményes újlakás-áfa 2019 végéig tartó hatálya a kapacitások iránti keresletben nagymértékű koncentrációt okoz: minden fejlesztő még e határidő előtt szeretne minél több lakást átadni – olvasható a jelentésben.

    E folyamatok mellett a Budapesten fejlesztés alatt álló lakásoknak mintegy 38 százaléka nem csúszik időben az eredeti tervekhez képest, 32 százaléka esetén félévnél kisebb, 29 százaléka esetén pedig fél évnél nagyobb a csúszás mértéke. A 2018. harmadik negyedéves adatok alapján az eredeti tervekhez képest késésben levő budapesti lakásprojektek csúszásának átlagos ideje 2,9 negyedév volt. Mindezek eredményeképpen az új projektek esetén már hosszabb fejlesztési idővel számolnak a beruházók.

    2018 11 Beruházások csúszása

    Forrás: MNB Lakáspiaci Jelentés, 2018 november

    Gyenge a hazai lakásállomány megújulása

    A hazai lakáspiac kínálati oldala továbbra sem tud lépést tartani az erős kereslettel, amit jól mutat, hogy a fejlesztés alatt álló fővárosi új lakások előértékesítettsége folyamatosan növekszik, és 2018 harmadik negyedévében 68 százalékot tett ki.

    2018 11 Bp célok

    Másrészt a piaci szereplők az új lakások iránti gyakorlatilag kifogyhatatlan keresletről számoltak be, és megjelent az előrehozott kereslet is a piacon. 2018 első féléve során országosan 6517 új lakás került átadásra, ami 30 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának értékét, a kiadott építési engedélyek száma azonban ugyanezen idő alatt már 9 százalékkal visszaesett.

    2018 11 szándékok

    A hazai lakásállomány éves megújulási rátája mindezzel 0,36 százalékot tett ki a második negyedév végén. Az egyes régiók között nagy heterogenitás tapasztalható, Közép-Magyarországon 0,9, míg Észak-Magyarországon csupán 0,1 százalék az utóbbi érték, de összességében a régiós országokhoz képest alacsony a megújulás. Ennek okai legfőképpen az építőipar szűkös munkaerő- és alapanyag-kapacitásai és a szektor relatíve alacsony termelékenysége lehetnek, míg egyes megkérdezett szakértők szerint a hatékony technológiák használatának hiánya is szerepet játszhat benne.

    2018 11 ép foglalkoztatottak

    Budapesten 2019-ben tetőzhetnek az újlakás-átadások, 2018-ban 7,4 ezer, 2019-ben 15,7 ezer új lakás átadását várjuk. 2020-tól azonban visszaeshet a kínálat a megszűnő kedvezményes áfakulcs miatt, amit a piaci szereplők egyöntetű véleménye is megerősít. Erre az évre mindösszesen háromezer lakás átadása várható. A szűkös kapacitások miatt a projektek 60 százaléka már most időbeli csúszásban van, a 2019-re tervezett nagy számú átadásokból így több is 2020-ra tolódhat.

    2018 11 gátló tényezők

    A kereslet nő, a hitelek száguldanak

    A hazai lakáspiacon minden tényező a kereslet élénkülése irányába mutat. A háztartási szektor vagyoni helyzetének javulása, valamint az élénk bérkiáramlás a szektor megtakarításait is nagymértékben emelte, ami a hosszú távú jövedelmi kilátások mellett pozitív képet fest a várható lakáspiaci keresletről. 2018-ban nemcsak a lakásvásárlási kedv, de a korszerűsítési szándék is újult erőre kapott a háztartások körében.

    A hitelintézetek lakáscélú hitelkibocsátása 2018 első felében közel 40 százalékkal bővült éves alapon, de a fogyasztási hiteleken belül is egyre meghatározóbb a lakáscél. A kamatfelárak jelentősen csökkentek a vizsgált időszakban, amelynek hatására a kamatfixált hitelek átlagos felára elérte a változó kamatozású hitelekét. Bár az újonnan kibocsátott hitelek volumene a 2008. évi érték 80 százalékát teszi ki, van tér a lakáshitelezés további bővülésére.

    További áremelkedés is várható

    A lakáspiac élénkülése a lakásárak dinamikus emelkedése mellett az adásvételek számának növekedésében is megmutatkozott. A hazai lakásárak országos átlagban nominálisan 16,2 százalékkal emelkedtek éves alapon a második negyedév végén az aggregált MNB lakásárindex értékei szerint. A lakásárak ugyanezen idő alatt reálértelemben 12,7 százalékkal drágultak, míg 2018 egészére előrejelzésünk alapján 11,5 százalékos növekedés várható.

    2018 11 lakásárak

    2018 11 költségek

    A lakásárak a folyamatos emelkedés ellenére országos átlagban még a makrogazdasági fundamentumok által indokolt szint alatt tartózkodnak, Budapesten azonban jelentősen megemelkedett a túlértékeltség kockázata, így még fontosabbá vált a fővárosi piaci folyamatok körültekintő figyelemmel kísérése. Enyhíti a kockázatokat, hogy egyelőre nem látszik, hogy a hitelintézetek a fővárosban a magasabb kockázatvállalás melletti finanszírozás irányába mozdulnának el.

    2018 11 lakásárak régiók

    A hazai lakáspiac erős heterogenitást mutat területi alapon, az egyes településtípusok közötti különbségek 2018 első félévében tovább nőttek. 2018 második negyedévére a 2017. év végi 15,6 százalékhoz képest 20,2 százalékra gyorsult a budapesti lakásárak éves nominális növekedési üteme. A vidéki városokban ugyanezen időszakban a 2017. végi 13,3 százalékról 16,3 százalékra nőtt, a községekben pedig 16,9 százalékról 11,8 százalékra csökkent az éves lakásár-dinamika. Mindezen folyamatok tükrében még inkább elnyílt a vidéki kisebb települések és a főváros közti árolló. A községekben tapasztalt átlagos négyzetméterárak már csak 22 százalékát teszik ki a főváros átlagának, a vidéki városokban tapasztalt árszint pedig 37 százalékát, amíg ezen értékek 2012-ben – amikor a legkisebb árkülönbségek voltak tapasztalhatók – rendre 47 és 62 százalékot mutattak.

    2018 11 lakásárak települések

    Előzetes számítások szerint Budapesten 2018 harmadik negyedévében ismét gyorsult a lakásárak éves dinamikája, és 23,9 százalékot tett ki, míg országos átlagban ugyanekkor 16 százalékos növekedés volt mérhető.

    Forrás: MNB Lakáspiaci Jelentés, ingatlanhirek.hu

  • Elmaradhat a rekord az építőiparban

    Bár a hazai építőipar szárnyalása a 2017-es rekord évet követően folytatódott az idei év első felében is, a harmadik negyedév jelentősen alacsonyabb Aktivitás-Kezdést hozott, így 2018-ban mégis elmaradhat az építőipari rekord – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.

    2018 első 9 hónapjában 1843 milliárd forint értékben indultak meg kivitelezési munkák hazánkban, ami 2,7 százalékkal jelentett alacsonyabb szintet, mint a 2017 azonos időszakát jellemző összeg. Mindezt úgy, hogy az első félévben még 24 százalékos volt az Aktivitás-Kezdésben az idei év előnye. A harmadik negyedévben mindössze 448 milliárd forint értékben lépték kivitelezési fázisba építőipari beruházások, az első két negyedév közel 700 milliárd forintos összegeivel szemben.

    2018 első három negyedévében összességében 5 százalékkal kisebb összegben indultak el magasépítési kivitelezési projektek hazánkban, mint az előző év azonos időszakában. A csökkenésben jelentős szerepet játszott a lakásépítések esetében tapasztalható visszaesés. 2018. első 9 hónapjában összesen közel 990 milliárd forint értékben kezdődtek meg magasépítési kivitelezések.

    1 teljes kezdés

     

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint

    Az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint, elmúlt időszakokban rekordokat döntögető mélyépítési szektor jelentőset fékezett a harmadik negyedévben. 109 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezési munkák a szektorban, míg az első és második negyedévben még 392 és 352 milliárd forintot tett ki az Aktivitás Kezdés mutató értéke.

    Az elmúlt években nem csak a lakásfejlesztők voltak aktívak, de a magasépítések esetében az iroda-beruházások illetve az ipari ingatlan és raktár beruházások is pörögtek, ami az idei évben is tovább folytatódott - derül ki a jelentésből.

    2 teljes kezdés régiós

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között 

    A megkezdett kivitelezési munkák esetében a Közép-Magyarország régió részesedése továbbra is magasabb volt 2018 első három negyedévében a 2014-2017 közötti időszakban megfigyeltnél. Összességében az újonnan építési fázisba lépett beruházások összértékének 41 százaléka kötődött a területhez, míg az előző években az aránya átlagosan 37 százalékos volt. 2018 első 9 hónapjában Kelet-Magyarországon indultak a 2014-2017-es időszakhoz képest kisebb arányban építési beruházások, a terület részesedése 29 százalékos volt, a korábbi 34 százalékkal szemben.

    Sok a bizonytalanság a lakáspiacon

    Az utóbbi időben számos bejelentés született a kedvezményes lakásáfa sorsával kapcsolatban. A napokban elfogadott szabály szerint a lakásfejlesztők jelentős haladékot kaptak, és a 2018. november 1-én jogerős építési engedéllyel rendelkező, és 2023 végéig eladott lakások esetében alkalmazható marad az 5 százalékos áfakulcs. Ami további könnyítést jelent a korábbi bejelentéshez képest, mely szerint a 2019. év végéig szerkezetkész állapotban lévő beruházások esetében maradt volna érvényes a kedvezményes áfakulcs. Mindez azt is jelentheti, hogy a korábban időhiány miatt leállított projektek fejlesztői elgondolkodhatnak a beruházás újraindításán, valamint szintén felértékelődhetnek az építési engedéllyel is rendelkező építési telkek.
    Szintén az előbbiek következménye, hogy csökkent a veszélye, hogy már meghirdetett projektek törlésre kerüljenek, vagy a megkezdett munkálatok ellenére a projektek félbeszakadjanak a korábbi szűk határidő miatt. Nagy kérdés természetesen, hogy a megadott november 1-i határidőig pontosan mennyi projekt rendelkezett már érvényes építési engedéllyel, összességében azonban továbbra is arra számítunk, hogy a 2017-es rekordot követően csökkenhet az újonnan elindított beruházások összértéke 2019-2020-ban. Szintén érdekes helyzetet teremt, hogy 2023-ig még lehetnek a piacon 5 százalékos áfával értékesített – így elméletileg sokkal olcsóbb – projektek, míg másoknál már 27 százalékot kell majd fizetni. Az árak között azonban vélhetően nem lesz az ennek kapcsán indokolt több mint 20 százalékos különbség.

    3 lakás kezdés befejezés

    Az adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, vagyis a társasházi lakásépítési aktivitás 2008 és 2018 között folyóáron 

    2018 első 9 hónapjában 226 milliárd forint értékben indult meg társasházi lakásprojektek kivitelezése, míg 2017 azonos időszakában az összegük 336 milliárd forintot tett ki. A visszaesés tehát már az idei évben érzékelhető volt, ugyanakkor még mindig magasabb volt a kivitelezési fázisba lépő beruházások értéke, mint 2016-ban január és szeptember között. 2018-ban az egymást követő negyedévekben folyamatos mérséklődés volt megfigyelhető az Aktivitás-Kezdés mutató szintjében, az első negyedév 89, és a második negyedév 84 milliárd forintos összege után a harmadik negyedévben már csak 52 milliárd forint összegben kezdődtek meg építési munkák a szektorban, ami 2016 első három hónapja óta a legalacsonyabb értéket jelentette.
    Az Aktivitás-Befejezés mutató azonban a vártnak megfelelően növekedett a társasházi lakásberuházások esetében. 2018 első 9 hónapjában 140 milliárd forint összegben fejeződtek be társasházi lakásépítési beruházások, míg a tavalyi év azonos időszakában összegük csak 106 milliárd forintot tett ki, így a növekedés 33 százalékos volt. 

    Az újonnan elindult lakásépítések esetében Közép-Magyarország vezető szerepe nem igazán változott. A kivitelezési munkák több, mint 60 százaléka itt indult el, ami hasonló arány, mint a 2014-2017-es időszakot jellemző.

    4 lakás kezdés régiós

     A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon 

  • Az épületenergetikai piac kihívásai és lehetőségei

    Nagyfokú munkaerő- és kapacitáshiány jellemzi az energiahatékonysági szektor vállalkozásait is, de ezzel együtt is pozitívan ítélik meg helyzetüket. Legnagyobb problémának a piac és a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságát tartják, amelyre válaszul egyértelmű, hosszú távú, tervezhető szabályozókat és támogatási struktúrát javasolnak.

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) az energiahatékonysági ágazat szereplőivel partnerségben dolgozik azon, hogy Magyarországon egyre több energiahatékonysági beruházás valósuljon meg. A MEHI 2018 őszén – immár negyedszerre – megkérdezte az energiahatékonysági szektorban működő vállalkozásokat a 2017. évi üzletmenetükről, eredményeikről, a piaci kilátásokról.

    Idén is növekedett a piac, de kihívásokkal küszködik

    A vállalatok legnagyobb részénél a tavalyihoz hasonlóan idén is folytatódott a növekedés: a válaszadók több mint fele jobbnak értékelte mind a saját (61%), mind maga az energiahatékonysági piac helyzetét (55%) az előző évihez képest. Míg tavaly 68 százalékuk számolt be növekedésről a megrendeléseiket tekintve, addig idén ez az arány 72 százalékra nőtt.

    n6helyzete cegek jovedelmezosege2018

    A jövő évben azonban a cégek zöme már nem számít további növekedésre: kétharmaduk úgy gondolja, hogy az energiahatékonysági piac jelen keretek között elérte maximumát és a következő időszakban megtartja jelenlegi helyzetét, a trendek további felfutását mindössze 28 százalékuk várja.

    A piac kihívásai

    A jó teljesítmény ellenére több tényező is nehezíti a vállalatok piaci működését. A legfőbb akadályt a tavalyihoz hasonlóan idén is a munkaerő- és a gyártói, illetve kivitelezői kapacitáshiány jelenti.
    A kiszámíthatóság hiánya is erősen megjelenik a piaci korlátozók között: a válaszadók 44 százaléka említette a kihívások között a változékony jogszabályi környezetet.

    akadalyozo tenyezok2018

    Kiszámítható, hosszú távú ösztönzőrendszerre van szükség

    A 2017-es évet szinte egybehangzóan sikeresnek ítélték meg a vállalatok. Az új előírások előtérbe helyezik az energiahatékonyságot és az ezzel kapcsolatos tanácsadói munkát, melyek miatt érezhetően megnövekedett az energiahatékonyabb termékek iránti igény is.

    A sikerek ellenére azonban több kihívással kell idén is szembesülnie a szektor vállalkozásainak: a munkaerő hiánya, és a helyenként akár féléves késést okozó építőanyag-hiány komoly áremelkedést generált a piacon az elmúlt időszakban, és ez a trend továbbra is tart.
    Idén az újépítések jelentették az energiahatékonysági piac motorját. Ezt egyértelműen annak tulajdonítják, hogy a kedvező intézkedések – pl. az áfacsökkentés és a CSOK – elsősorban az újépítésű ingatlanokra vonatkoznak.

    A cégek egybehangzóan a támogatási rendszer kiszámíthatatlanságát és az ebből fakadó tervezhetetlenséget jelölték meg az elmaradó lakossági energetikai korszerűsítések okaként, és egy hosszú távú ösztönzőrendszer bevezetését javasolják. Szakmai szempontból kívánatosnak nevezték azt is, hogy egy jövőbeni új támogatási rendszer a komplex energetikai korszerűsítések felé terelje a beruházásokat. Ezek támogatása annál fogva is fontosabb lenne, mert az építőipari árak emelkedése annyira megdrágította a felújításokat, hogy a komplex épületenergetikai korszerűsítések megtérülési ideje becslések szerint 20 év fölé emelkedett a jelenlegi rezsiárak tükrében. Ennek jelentős része a munkaerő- és termékgyártói kapacitáshiányra vezethető vissza, az épületenergetikai előírások szigorodása miatti emelkedés 15-20 százalékra becsülhető.

    MEHI álláspont

    Lehetőségek az épületenergetikai piacon

    A lakásépítések és ezen belül az épületenergetikai szektor tapasztalt fellendülését az irányzott kormányzati intézkedések (pl. áfacsökkentés, CSOK, uniós beruházási források, TAO kedvezmény energetikai beruházások után) idézték elő. Konszenzus van abban a kérdésben, hogy az újlakásépítési-piac élénkítésére tett kormányzati lépések fontosak, hisz egy történelmi mélypontról lendítették fel a szektort. Az áfacsökkentés 2019-es záró határideje azonban már rövid távon is visszafogja a fejlesztéseket, így ellentétes azzal a kormányzati céllal, ami az építőipari növekedés stabilizálására irányul.

    Az újlakáspiacot támogató intézkedések mellett ugyanakkor szükséges lenne, hogy a lakossági épületenergetikai korszerűsítésekre is rendelkezésre álljanak rendszeres, kiszámítható, tervezhető állami ösztönzők. Az utolsó ilyen forrás – a lakáskassza-támogatások – kivezetése így halmozottan hátrányos hatású a korszerűsítési, felújítási piac szempontjából.[1]

    Egy hosszú távú, lakossági fókuszú energiahatékonysági ösztönző rendszer jót tenne a piacnak is: területileg kiegyenlít, az építőipari KKV-k megrendelésállományát stabilizálja. Míg az újépítések továbbra is rendkívül aránytalan területi eloszlást mutatnak a KSH adatai szerint[2], addig a MEHI korábbi kutatása alapján elmondható, hogy a felújítások országosan korrigálni tudnák az újépítések okozta területi aránytalanságokat. Továbbá korábbi tanulmányok[3] szerint minden újépítésre 10 felújítás jut, és bár a felújítások volumene kisebb, építőipari hatásuk jelentős; különösen a kisebb építőipari vállalkozások helyzetének kiegyensúlyozásában tudnának komoly szerepet játszani.

    A fentiek tükrében szükséges és előremutató lépés lenne, ha a felújítási piac is az újépítésekhez hasonló ösztönzésben részesülne. Egy kiszámítható és stabil szabályozási környezet, valamint egy hosszú távú, tervezhető, hatékony ösztönző- és támogatási rendszer egyaránt szolgálná a lakosság, a piac és az állam érdekeit, hiszen a folyamatosan felmerülő beruházási igények stabil és kiegyenlített piaci körülményeket teremtenének, amellyel egyúttal az ország energiahatékonysági vállalásai is teljesíthetők lennének.

    A tét emelkedett

    Az előttünk álló időszak kiemelt jelentőségű lesz az energiahatékonysági szakpolitikák és épületenergetikai szabályozók átgondolása tekintetében, hiszen az európai társjogalkotók elfogadták a 2030-ig tartó időszak energetikai célkitűzéseit, és megegyeztek az épületek energiahatékonyságával foglalkozó (Energy Performance of Building Directive), az energiahatékonysági (Energy Efficiency Directive) és az Energiaunió irányításáról szóló, úgynevezett Governance irányelvekről.

    A felülvizsgált épületenergetikai és energiahatékonysági irányelvek – utóbbit az Európai Parlament várhatóan 2018. november közepén hagyja jóvá – megkövetelik, hogy energia-megtakarítási lépésekkel az EU éves energiafogyasztása 2030-ra tartósan 956 Mtoe alá csökkenjen. Erre nagy szükség is van, hiszen a globális felmelegedés 1°C-nál tart, a jelenlegi ütem mellett a 1,5°C-os emelkedést 2040-re eléri a Föld. A globális energiaigény ráadásul 2017-ben nagyon megugrott, és bár az energiahatékonyságból eredő megtakarítások még jelentősek, a javulás üteme lelassult, mely a légkört terhelő káros-anyagok növekedésében is megmutatkozik.

    Magyarországon az energiahatékonyság még jelentős, kihasználatlan beruházási lehetőségeket rejt, ezek azonban csak célzott állami intézkedések és erőteljes szemléletformálás segítségével aknázhatók ki. Az, hogy milyen szakpolitikai intézkedések születnek, hazánk mit vállal a közös európai célok teljesítése érdekében, az elkövetkező hónapok döntései fogják meghatározni. A tagállamoknak most kell megtenni tétjeiket, melyhez keretet a Nemzeti Energia- és Klímatervek adják. Ezek első vázlatát legkésőbb jövő év elejére a tagállamoknak össze kell állítania.

    ________________________________________
    [1] A lakáskassza-támogatás az Európai Bizottság felé bejelentett energia-megtakarítási szakpolitikai intézkedés volt. A 2016-ban elszámolt 2,99 Petajoule új energia-megtakarításból 0,5 Petajoule a lakáskasszás energetikai felújításoknak volt köszönhető.
    [2] Főként a Pest megyei és egyes dunántúli megyéket, Budapestet, illetve megyeszékhelyeket mozgatják meg: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/182/index.html
    [3] Hazai Hatékonyság

    A felmérés eredményeit részletesen ITT olvashatják.

  • Döntöttek a lakásáfáról: van, akinek marad a kedvezmény

    Az Országgyűlés elfogadta a legfrissebb adócsomagot, amely 2023 végéig meghosszabbította a kedvezményes áfakulcs alkalmazását azon új lakóingatlanok eladásakor, amelyek idén november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkeztek.

    "A kedvezményes adókulcs főszabály szerint jövő év végéig hatályban van, ami azt jelenti, hogy 2019. december 31-ig minden - a törvényi feltételeknek megfelelő - új építésű lakóingatlan - 300 négyzetméternél nem nagyobb egylakásos lakóingatlan, 150 négyzetméternél nem nagyobb többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás - értékesítése után a legalacsonyabb mértékű, 5 százalékos áfát számítják fel. A kedvezményes adómérték a változtatást követően az ingatlan legkésőbb 2023. december 31-én történő étékesítéséig alkalmazható, ha 2018 november 1-jéig rendelkezett építési engedéllyel."

    A Portfolio összeszedte, kik lehetnek a nyertesei és kik a vesztesei a döntésnek.

  • Decembertől indul a kibővített csok

    December 1-jétől igényelhetik a 10 millió forintos kamattámogatású kölcsönt a kétgyerekes családok is – jelentette be Novák Katalin.

    Az államtitkár azt is elmondta: a háromgyerekes családok szintén december 1-jétől kérhetik a 15 millió forintos kamattámogatású kölcsönt. A családok otthonteremtési kedvezményéről szóló kormányhatározat a mai Magyar Közlönyben jelenik meg.

    A támogatások összege nem változott.

    {csv}Gyermekek száma;Építésre vagy új lakás vásárlására;Használt lakás vásárlására vagy bővítésre
    1;600.000 Ft;550.000-600.000 Ft 
    2;2.600.000 Ft + 10.000.000 Ft hitel;880.000-1.430.000 Ft 
    3;10.000.000 Ft + 15.000.000 Ft hitel;1.320.000-2.200.000 Ft 
    4 vagy több;10.000.000 Ft + 15.000.000 Ft hitel;1.760.000-2.750.000 Ft{/csv}

    vagy ezen összegek és a korábban igénybe vett támogatás különbözeti összege

    Az államilag támogatott, garantáltan 3 százalék alatti kamattal adott hitel 25 éves futamidőre vehető fel, így a törlesztőrészlete havi 50 ezer forint alatt marad.

    A 2019-es költségvetésben a kormány 242 milliárd forintot különített el a programra.

    Forrás: hvg.hu

  • Ott épül lakás és ott magasak az árak, ahová a népesség vándorol

    A KSH belső vándorlási adatainak és a Költözzbe.hu lakáspiaci adatbázisának összevetéséből kiderült, hogy oda szeretnének költözni a legtöbben, ahol jó munka és jó minőségűnek vélt városi élettér található, és emiatt ott vesznek lakást a befektetők is kiadási célra.

    A Költözzbe.hu portál egyedi térképet és grafikont készített ezekről a folyamatokról.

    Költözzbe terkep1

    Az elvándorlással leginkább érintett területek az ország délnyugati, illetve északkeleti térségei, ahonnan elsődleges célpontok Budapest és agglomerációja, a nyugati országrész győri, soproni és szomszédos járásai, illetve a kecskeméti, a szegedi és a debreceni járások, továbbá külföldi országok, ami ideiglenesen negatív hatással lehet a lakáspiacra.

    Korábban mi is bemutattuk már azt az összefüggést, hogy ott épül a lakások zöme, ahová az emberek költözni akarnak, illetve elköltöznek. A lakásépítések, illetve a kiadott új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma szoroasan követi a belső vándorlást.

    Lakásépítések 2015 2017

    Lakásépítések száma megyénként, 2013-2016

    Engedélyek és egyszerű bejelentések megyénként 2015 2017

    Új lakásépítéi engedélyek és egyszerű bejelentések száma megyénként, 2013-2016

    A Költözzbe.hu saját historikus adatai alapján megvizsgálta a 2012-2015 illetve a 2016-2018 közötti időszakokban hirdetetett lakások kínálati átlagárait és rögzítette a két időszak közötti változást. Ebből kiderült, hogy - egy-egy kirívó területet leszámítva, ilyen például a Balaton partvidékének piaca, ahol bár a vándorlási különbözet nem különösebben pozitív, a befektető, nyaralót vásárló vevők miatt komoly áremelkedések voltak - ott nőttek leginkább a lakásárak, ahol pozitív a vándorlási különbözet.

    Költözzbe terkep2

    Azokban a járásokban, ahol a belső migráció egyenlege pozitív volt, ott egyértelmű árnövekedés volt megfigyelhető, néhány járás kivételével az elvándorlás pedig az ingatlanárak jóval lassabb ütemű növekedését, vagy akár a csökkenését is eredményezte.

    Mit hozhat a jövő?

    A portál szakértői szerint a következő években várhatóan folytatódik az a tendencia, hogy a lakosság (jellemzően a fiatalabb korosztályok) a nagyvárosok, a több munkalehetőséget, ezáltal magasabb életszínvonalat kínáló települések irányába költözik és ez vonzza a befektetőket. Az elemzők úgy látják, hogy a népszerűbb területeken egy következő kisebb-nagyobb válság vagy piaci korrekció esetén is működő piaccal, élénkebb kereslettel, kevésbé visszaeső árakkal találkozhatunk majd. Ugyanakkor felhívják a figyelmet: az elnéptelenedő, elöregedő területeken az ingatlanárak továbbra is stagnálni fognak, és egy nehezebb gazdasági időszakban jelentős áresést is el kell könyvelniük, ha egyáltalán lesz bárki, aki gazdaságilag kevésbé prosperáló városban vagy kistelepülésen szeretne vagy tud majd ingatlant vásárolni.

    Forrás: igylakunk.hu, Pénzcentrum

    Kapcsolódó cikkünk: Mennyi embernek kellene lakást építeni?

  • A már engedélyezett ingatlanokra 2023-ig kedvezményes marad a lakásáfa

    A kormány javaslata alapján 2023. december 31-ig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel rendelkeztek – jelentette be Varga Mihály.

    A pénzügyminiszter közölte, az építőipari szakértők kérésére megfogalmazott módosító javaslatot a héten nyújtják be az Országgyűlésnek a Törvényalkotási Bizottságon keresztül.

    Főszabály szerint a kedvezményes adókulcs jövő év végéig hatályban van, ami azt jelenti, hogy 2019. december 31-ig minden - a törvényi feltételeknek megfelelő - új építésű lakóingatlan (300 négyzetméternél nem nagyobb egylakásos lakóingatlan, 150 négyzetméternél nem nagyobb többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás) értékesítése után a legalacsonyabb mértékű, 5 százalékos áfát számítják fel.

    Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) és más szakmai szervezetnek a javaslatai alapján dolgozta ki a Pénzügyminisztérium a részletes szabályokat. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja, akkor 2019. december 31-ét követően azoknál az új lakóingatlanoknál is alkalmazható az öt százalékos mértékű áfa, amelyek építésére 2018. november elsején már van végleges építési engedély, vagy - a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanok esetében - az építését addig bejelentették. A kedvezményes adómérték ebben az esetben is csak akkor alkalmazható, ha legkésőbb 2023. december 31-én eladják az új lakást.

    Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, a legalacsonyabb mértékű, öt százalékos lakásáfa még öt éven keresztül alkalmazható.

    Forrás: Pénzügyminisztérium

  • Több az új lakás, de a jövő továbbra is bizonytalan

    2018 első három negyedévében 10.218 új lakás épült, 28%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 26.655 volt, 6,2%-kal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal mai közleményében.

    A lakásállomány (~4,4 millió lakás) a nemzeti vagyon része, minőségi megújítása közérdek. Egy felépülő új lakás legalább 100 évig szolgálja a benne élő tulajdonosokat, bérlőket. A lakás és a lakáskörülmények a családok életminőségét alapvetően meghatározó tényezők. A 100 éves, indokolt megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni. Emellett szükséges lenne évente hozzávetőleg 120 ezer lakás átfogó felújítása.

    Amennyiben a megszűnő kedvezményes áfa, illetve egyéb kivezetett támogatások helyett nem fogad el az Országgyűlés ezekkel egyenértékű új ösztönzőket, akkor a lakásépítési számok ismét drasztikusan esni fognak.

    Az építésiengedély-adatok már most előrevetítik, hogy kedvező fordulat nélkül rövidesen ismét az évi 16 ezres szint környékére süllyed a lakásépítések száma. (Helyzetelemzésünk a Konszolidáció helyett hullámvasút? c. anyagunkban.)

    Átfogó, központi program szükséges a vidék népességmegtartó képességének növelésére – ehhez a munkahelyteremtés mellett a lakhatási körülmények javítása is fontos. A családok gyermekvállalási kedve is alapvetően függ ezektől a tényezőktől.

    A lakásépítés fontos pillére az építőiparnak, és megerősítése alapfeltétele az ágazat tartós stabilitásának. Ehhez hosszú távú előrelátásra és kiszámíthatóságra van szükség mind a családok, mind az ágazat számára. A három legfontosabb makrogazdasági faktor, amelyre a kiszámíthatóság megteremtéshez fókuszálni kell: a szakképzés reformja, a munkavállalói mobilitás elősegítése és a demográfia kérdése.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület továbbra is kiáll amellett, hogy az építőipari fellendülés szinten tartásának, valamint az otthonteremtési feladatok kiegyensúlyozott kezelésének elengedhetetlen feltétele, hogy megszülessen egy hosszú távra előretekintő, koherens kormányzati lakásprogram és egy azzal összhangban álló építésstratégia. Emellett szükség van egy felelős kormányzati szereplőre, aki átfogja és koordinálja e program megvalósítását.

    A KSH szerint 2018 III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
    • Az előző év azonos időszakához képest 28%-kal több lakás épült. A lakásépítés a községekben kiemelkedő ütemben bővült, emellett Budapesten is az átlagot meghaladó az épített lakások számának emelkedése.
    • A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    • Az új épületekben használatba vett lakások 54%-a családi házban, 37%-a többlakásos épületben, 5,3%-a lakóparkban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 3 m2-rel 100 m2-re nőtt.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 26.655, ami 6,2%-kal kevesebb a korábbi időszaknál. Az építendő lakások száma Budapesten 25%-kal csökkent, a megyei jogú városokban változatlan maradt, a többi városban 9%-kal, a községekben 7,4%-kal emelkedett. Az építtetők az esetek 43%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 8,5%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben 79%-ot ért el.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 1,2%-kal több, összesen 10.322 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 3.225, ami 19%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünket a letölthető fájlban olvashatja.

  • Több használatba vett lakás, kevesebb építési engedély

    2018 első három negyedévében 10 218 új lakás épült, 28%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 26 655 volt, 6,2%-kal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal mai közleményében.

    2018 I-III. negyedévében:

    • Az előző év azonos időszakához képest 28%-kal több lakás épült. A lakásépítés a községekben kiemelkedő ütemben bővült, emellett Budapesten is az átlagot meghaladó az épített lakások számának emelkedése.
    • A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    • Az új épületekben használatba vett lakások 54%-a családi házban, 37%-a többlakásos épületben, 5,3%-a lakóparkban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 3 m2-rel 100 m2-re nőtt.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 26 655, ami 6,2%-kal kevesebb a korábbi időszaknál. Az építendő lakások száma Budapesten 25%-kal csökkent, a megyei jogú városokban változatlan maradt, a többi városban 9%-kal, a községekben 7,4%-kal emelkedett. Az építtetők az esetek 43%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 8,5%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben 79%-ot ért el.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 1,2%-kal több, összesen 10 322 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 3225, ami 19%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    engedélyek

    lakásépítések

     

  • Konszolidáció helyett hullámvasút?

    A lakásépítések mennyisége nemcsak fontos konjunktúramutató, hanem az otthonteremtési lehetőségek fontos előrejelzője. A 2017-ben felépült 14.389 db lakás országos viszonylatban több mint 300 éves lakásmegújulási ütemet jelent. Az 1.000 főre jutó lakásépítések száma is rendkívül alacsony Magyarországon, a környező országokban népességarányosan jóval több lakás épül.

    Az elmúlt 100 év lakásépítési „hullámvasútja” kiszámíthatatlanságot, kialakuló, majd megszűnő termelési, tervezői, kivitelezői kapacitásokat és sok esetben rossz építési minőséget hozott Magyarországnak.

    Lakásépítések 1921 2017 TLE

    A magyar lakásállomány közel 80%-a a rendszerváltás előtt épült.

    Lakások építési forma szerint TLE

    A lakásállomány (~4,4 millió lakás) a nemzeti vagyon része, minőségi megújítása közérdek. Egy felépülő új lakás legalább 100 évig szolgálja a benne élő tulajdonosokat, bérlőket. A lakás és a lakáskörülmények a családok életminőségét alapvetően meghatározó tényezők. A 100 éves, indokolt megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni. Emellett szükséges lenne évente hozzávetőleg 120 ezer lakás átfogó felújítása.

    A lakásépítések évszázados mélypontja 2013-ban volt, majd lassú emelkedés kezdődött. A valós fordulatot a 2015. év végén bejelentett lakáspolitikai intézkedések, az 5%-os újlakásáfa és a kibővített, megemelt CSOK hozták.

    Lakásépítések alakulása 2000 2020 TLE

    2018 júliusában jelentette be a pénzügyminiszter, hogy a kormány nem szándékozik meghosszabbítani a lakásáfa-kedvezményt. Mára tudjuk, hogy a lakáscafeteria, valamint a lakástakarékpénztári megtakarítások támogatásának is vége. Ezekkel az intézkedésekkel biztosra vehető, hogy a kedvező folyamatoknak vége szakad, amennyiben nem születik kompenzáló intézkedés (pl. jelentős volumenű állami bérlakásépítési program; a megszüntetett ösztönzők legalább részleges visszaállítása). A megfizethető költségek mellett működő, alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító, a legális munkával, adófizetéssel és a családalapítással, gyermekvállalással összekötött bérlakásrendszer kialakítása megkérdőjelezhetetlenül a demográfiát támogató eszköz lehetne Magyarországon.

    A hazai és a nemzetközi adatok is azt támasztják alá, hogy a 2015-ben elindult pozitív trend visszakorrigálása idő előtti, a jelenlegi növekedés az évszázados mélyponthoz (2013) képest örvendetes, de a hazai lakásépítési számok még messze a indokolt évi 43 ezres szint alatt vannak.

    Az építésiengedély-adatok már most előrevetítik, hogy kedvező fordulat nélkül rövidesen ismét az évi 16 ezres szint környékére süllyed a lakásépítések száma.

    Lakásépítések 1000 főre TLE

    A 2017-es hazai lakásépítési szám a régiós országok adataihoz képest is kirívóan alacsony. 2017-ben pl. a jobb minőségű lakásállománnyal rendelkező Ausztriában több mint négyszer annyi lakás épült, mint Magyarországon.

    Lakásépítések lakásállomány TLE

    Magyarország nem csak a népességarányos lakásépítések számában, hanem a lakásállományhoz képesti lakásépítések számában is elmaradásban van a környező országoktól. A lakásépítések száma a lakásállományhoz képest Ausztriában és Lengyelországban négyszerese a hazainak.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ennek egyik lényeges eleme a lakásépítés. Ezért a lakásépítések, lakásfelújítások és bérlakásépítések száma, valamint a lakhatási szegénység visszaszorítása a mindenkori kormány teljesítményének egyik alapvető fokmérője, mutatva a jövő iránti elköteleződését is.

    Lakásépítés Közérdek TLE

    A felépülő lakások nemcsak az építkezők, az új lakást vásárlók, az első bérlők érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába. A lakásépítés legalább annyira közérdek, mint az állami forrásokból megvalósuló egyéb infrastruktúrafejlesztések.

    Építményfőcsoportok részesedése 2017 TLE

    Nem lakóépületek: szállodák, hivatali épületek, kereskedelmi épületek, közlekedési és hírközlési épületek, ipari épületek és raktárak, szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi épületek, egyéb nem lakóépületek
    Egyéb építmények: közlekedési infrastruktúra, közmű-infrastruktúra, egyes ipari-, sport- és üdülőlétesítmények

    A 2017 és 2022 közötti, a lakásépítéseket nem tartalmazó építőipari megrendelésállomány 75%-a állami beruházás.

    GyörgyL dia

    Forrás: Dr. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) stratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárának előadása

    A kiszámítható jövőkép elengedhetetlen a szakmát választó fiatalok szempontjából is, így befolyásolja a szakmaválasztást. A kiszámítható lakásépítési volumen mellett létesülhetnek stabil kivitelezői kapacitások, illetve – az anyagimport helyett – fejlődhet, illetve maradhat fenn a hazai építőanyagipar.

    A lakásépítések egészséges szintjének eléréséhez a legfontosabb előfeltétel a politikai akarat, amely akkor mutatkozik meg egyértelműen, ha lesz egy érdemi kormányzati szereplő, akit kijelölnek a lakásügyek (lakásépítések, felújítások, bérlakásépítések) felelős koordinálására, intézkedések előkészítésére, végrehajtására, monitoringjára.

    A lakáspolitikában nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. A célszámok megvalósulására is tekintettel lenne szükséges meghatározni a támogatási eszközöket, volumeneket. Jelenleg nem látszik kormányzati vízió arról, mennyi lakás épüljön, illetve újuljon meg a jövőben.

  • Új konstrukció a Fundamentánál

    Lépéskényszerbe kerültek a lakástakarékpénztárak az ltp-megtakarítások után járó állami támogatás megszüntetésével. A Fundamenta máris új konstrukciót jelentett be, amihez - az mfor.hu információja szerint - már meg is kapták az MNB jóváhagyását.

    A Fundamenta új konstrukciója szerint 5 százalékos jóváírást adnak évente egyszer a leendő ügyfeleiknek a befizetések után. A minimális megtakarítási idő a tervek szerint 6 év lesz, melynek végén fix 2,9 százalékos kamattal juthatnak az ügyfelek hitelhez. A maximális havi megtakarítás összege várhatóan 20 ezer forintról 40 ezer forintra fog nőni.

    További információ: https://www.penzcentrum.hu/megtakaritas/itt-a-fundamenta-valasza-az-ltp-k-kivereztetesere-van-remeny.1071446.html 

  • Lesz-e elég önerő a CSOK-hitelekhez?

    A kormány szélesíti a CSOk mellé felvehető hitel lehetőségeit. A nagycsaládosok többet kapnak, és kétgyerekesek is hozzájuthatnak. Vajon mennyire segíti ez majd érdemben a családalapító fiatalok lakáshoz jutását?

    Ez az intézkedés nem vissza nem térítendő pénzt jelent - emeli ki cikkében a Realista.hu. Ez ugyanúgy egy visszafizetendő banki kölcsön, azonban valóban jóval kedvezőbb kamatozású, mintha piaci kölcsön lenne.

    „A CSOK változások nagyobb lehetőséget jelentek a kétgyermekes családoknak, mint a háromgyerekeseknek. Az összes folyósított támogatási összeg és az igénylések számának hányadosából kiderül, hogy eddig a családi otthonteremtési kedvezményt alapvetően nagyobb számban a kétgyermekes családok vették fel, esetükben arra szolgált, hogy a lakás egy szobával bővüljön, kellemesebb otthont teremtsenek vagy egy jobb környezetbe költözzenek. A mostani intézkedéssel is a kétgyermekesek jutottak még előnyösebb lehetőségekhez, amit valószínűleg igénybe is fognak venni.” – idézik Balla Ákost, a Balla Ingatlan ügyvezetőjét.

    Ez a legkönnyebben úgy értelmezhető, ha összehasonlítjuk a támogatás mértékét a változtatás előtt és után. A háromgyerekes családok eddig 10 millió forint vissza nem térítendő támogatásra és 10 millió forint kedvező kamatú kölcsönre voltak jogosultak, az új módosítás csupán 5 millió forinttal több kedvező hitelkeretet biztosít számukra. Ezzel ellentétben, a két gyermekes családok most egy harmadik gyermek vállalása nélkül, igényelhetik ezt a 10 millió forintos támogatott hitelt.

    „Ez a lépés, habár kedvező feltételeket biztosít, de még mindig a hitelfelvételben nyújt segítséget. A banki hitelnek pedig előfeltétele, hogy legyen egy biztos önerő. Ha például a fiatalabb korosztály, a pályakezdők esetét vesszük példának a lakásvásárlás tekintetében, egyértelmű, hogy nem rendelkeznek olyan önerővel, amire hitelt tudnának felvenni. Ez részben a korukból is adódik, azonban az is fontos szerepet játszik, hogy kevés, a megtakarításra ösztönző behatás éri őket gazdasági és oktatási szinten.” – teszi hozzá Balla Ákos.

    Forrás: Realista.hu

  • CSOk-bővítés: a két- és háromgyerekeseknek kedveznek

    A kétgyermekes családokra is kiterjesztik a 10 millió forintos kedvezményes kamattámogatású kölcsönt, a háromgyermekeseknél pedig a kölcsönfelvétel lehetőségét 15 millió forintra emelik meg - jelentette be a családok otthonteremtési kedvezményéről szóló kormánydöntést ismertetve Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

    Ez az első lépés a család- és lakástámogatási rendszer kibővítése irányába - hangsúlyozta.

    Azt mondta: a lakáskasszarendszer átalakításából felszabaduló forrásokat a csok kibővítésére költik.

    Elmondta, a lehető leghamarabb, lehetőség szerint még idén szeretnék, ha a csok változtatásai hatályba lépnének. A támogatás megemelésére vonatkozó kérdésre közölte, ez az összeg még nem növeli nagy mértékben az ingatlanárakat. A csok bevezetésekor volt egy olyan rövidtávú hatás, hogy jelentősen megnőttek az ingatlanárak, és ha ez így történik, a segítség relatívabbá válik - magyarázta.

    Megjegyezte azt is, a kormány foglalkozik a 2019 végéig tartó ötszázalékos lakásáfa meghosszabbításának kérdésével.

    Forrás: kormany.hu

  • Novemberben újraindul az Otthon melege program

    Újraindul az Otthon melege program novembertől, amellyel a háztartási nagygépek cseréjére nyílik lehetőség, az új kiírással a kormány kétmilliárd forint vissza nem térítendő támogatással járul hozzá a családok energiafelhasználásának csökkentéséhez - mondta Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára.

    Az államtitkár ismertette, a program célja, hogy a lakosság olyan hűtő, fagyasztó, valamint mosógép készülékeket szerezzen be, amelyek hozzájárulnak a rezsiszámlák csökkentéséhez. Három kategóriát különít el a tárca a program meghirdetésekor. Az A+ kategóriában háztartásonként 20 ezer forintra, az A++-ban 40 ezer forintra, az A+++ kategóriában pedig 45 ezer forint támogatásra lehet pályázni - tette hozzá. A tárca számításai szerint attól függően, hogy ezek közül milyen energiaosztályú berendezést választ egy család, évente akár 12-20 ezer forint megtakarítás is elérhető.

    A pályázati kiírást és útmutatót a szaktárca pénteken teszi közzé a www.hgcs2017.nfsi.hu  weboldalon. A pályázatokat régiónként eltérő időpontokban november 5. és 19. között leht benyújtani, kizárólag elektronikusan, ügyfélkapun a rendelkezési keret kimerüléséig. A tárca a tavalyi 600 millió forintos induló támogatási összeget, a tavalyi érdeklődése és a felhasznált összegek nagyságrendjére tekintettel kétmilliárd forintra emelte. Weingartner Balázs ismertette, az otthon melege programban mostanáig 10 alprogramot hirdettek meg, ezeknek egy része az épületek energiahatékonyságának javítására, valamint olyan megújuló energiát hasznosító berendezések telepítésére, vásárlására szolgált, amelyekkel az energiafelhasználás csökkenthető. Eddig négy alprogram indult a háztartási nagygépek cseréjére - tette hozzá.

    A programmal a kormány eddig több mint 200 ezer háztartás energetikai korszerűsítéséhez járult hozzá, mintegy 30 milliárd forint támogatással. A korszerűsítéseknek évente 260-270 millió kilowattóra lakossági energia-megtakarítás köszönhető, amely nagyjából 95 ezer, átlagos méretű magyar háztartás éves elektromos energiafogyasztása - mondta.

    Azt is megjegyezte, hogy az Otthon melege programnak köszönhetően évente, átlagosan 10 milliárd forint rezsiösszeg marad a programban részt vevő magyar családoknál. Ez háztartásonként évente 10 ezer forinttól akár 180 ezer forintig terjedő megtakarítást jelent. Emellett jelentős a környezetkímélő hatása is van, hiszen minden évben 100 ezer tonnával csökken a szén-dioxid-kibocsátás - ismertette az államtitkár.

    Forrás: MTI

  • Kivárnak a lakásfejlesztők

    A Budapesti Lakáspiaci Riport jelenleg 21 272 lakást tartalmaz, ezek olyan fejlesztésekben találhatók, amelyek legalább négylakásosak,és 2018 második vagy harmadik negyedévében legalább egy szabad lakást tartalmaztak.

    Szabad lakások darabszáma az adatbázisban

    BLRQ3 1

    A listázott szabad lakások száma 7 ezer darab alá csökkent, ilyen kicsi kínálatra körülbelül másfél éve nem volt példa. A kedvezményes újlakás áfa várhatóan nem kerül meghosszabbításra, ami blokkolja a fejlesztéseket. Sok beruházó egyelőre kivár, amíg a kormány az új családtámogatási sémát be nem mutatja, de idén nyáron két olyan 100 lakásos projekt értékesítését is leállították, amelyben a lakások jelentős részét már eladták. Az újonnan indult projektek kétharmadában 40 darabnál kevesebb lakás fog felépülni az ígéretek szerint még 2020 előtt. Mindössze 3 darab 100 lakásosnál is nagyobb fejlesztésben kezdődött el az értékesítés nyáron (Cordia Akadémia Garden és Marina Portside, Zugló Residence), ezek mindegyike 2020 után fog felépülni.

    Szabad lakások jellemzői az adatbázisban

    BLRQ3 2

    A kedvezményes lakásáfa várható megszűnése a vásárlókat is aktivizálta, ugyanis az egyre szűkülő kínálat ellenére 2018 nyarán összesen 2 225 lakást adtak el a fejlesztők. Ez pedig csak 100 darabbal kevesebb, mint a 2017 őszi rekord érték, amikor a kínálat is bőségesebb volt. Az összes eladott lakás 40 százaléka angyalföldi projektben található, de a belső-pesti kerületekben is több lakást adtak el, mint idén tavasszal. Ezzel párhuzamosan a külső-pesti fejlesztések részaránya 24-ről 15 százalékra esett vissza.

    Az adatbázisban található lakások megoszlása státusz és kerület szerint

    BLRQ3 3

    Egyedül a garzon lakások eladási valószínűsége esett vissza a különböző méretkategóriákban (40%), de még így is a 40 négyzetméter alatti méretű lakásoknak a leggyorsabb az értékesítése. A 40-70 négyzetméter közötti lakások eladási valószínűsége 28 százalék, ami másfél évvel ezelőtt volt utoljára ilyen kedvező. A 70 négyzetméter feletti lakások eladási valószínűsége kisebb mértékben bár, de emelkedett az idén tavasszal mért értékhez képest. A szűkülő kínálat miatt a nagyobb lakások kezdenek jobb eladási mutatókat produkálni.

    Az adatbázisban található lakások megoszlása a projekt ígért átadása szerint

    BLRQ3 4

    Azon lakások, amelyek most és az előző negyedévben is eladók voltak, átlagosan 1,2 millió forinttal drágultak. Az áradatok alapján minden második lakást (2000 darabot) átáraztak nyáron, a korrekciók 80 százalékában áremelésre került sor, melynek átlagos mértéke mintegy 6 százalék volt.

    Lakások megoszlása a befejezés jelenleg ismert csúszása szerint

    BLRQ3 5

    A fejlesztők 2018-ban 4 400, 2019-ben pedig 12 000 lakás átadását ígérik azokban a projektekben, ahol jelenleg még található szabad lakás, de egyre többen már 2020-as befejezéssel számolnak. 1-2 negyedéves csúszás tekinthető tipikusnak azoknál a projekteknél, amelyek nem készülnek el időben, de több helyen még el sem kezdődött, vagy olyan lassan halad az építkezés, hogy nem reális a jelenleg még kommunikált 2019 év végi céldátum. A lakások vételárának törlesztésénél ezért sok fejlesztő felajánlotta a 2020 előtti jelentős, akár 99 százalékos teljesítés lehetőségét, hogy az áfa emeléséből fakadó vételár növekedést el tudják kerülni a vevők. Mindössze egy fejlesztőt találtunk, aki vállalta, hogy az átadás 2020-ra történő megcsúszása esetén a drágulást nem hárítja át a vevőkre.

    Forrás és további részletek: Budapesti Lakáspiaci Riport

  • Öt éve töretlen az ingatlanfelújítási láz

    Az elmúlt évek kormányzati intézkedései rendkívül nagy lendületet adtak az amúgy is növekvő építőanyag-kereskedelmi ágazatnak. Az újHÁZ Centrum forgalmi adataiból jól nyomon követhető, hogy 2015-ben és 2016-ban a növekedés üteme minden korábbinál magasabb volt Budapesten és környékén, az északkeleti régióban, valamint Északnyugat-Magyarországon. Ez derül ki az újHÁZ Centrum őszi trendriportjából, amely elsősorban az építőipari energiahatékonyságot vizsgálta, vagyis azt, hogy mennyire építkezünk okosan.

    Mint ismert, az ingatlanok energiahatékony felújítása jogszabályi előírás miatt sürgető, de a magyarországi ingatlanok általános állapota is megköveteli azt, hogy jelentős mértékű korszerűsítési munkálatok induljanak meg mind az épületszerkezet, mind pedig a hőszigeteléseket illetően. Egyes felmérések szerint a hazai épületállományok közel 70 százaléka felújításra szorul, további 10 százalékuk pedig életveszélyes, ezért bontásra várnak. Mindezt a KSH 2015-ös kutatása is alátámasztja, amelyben az ingatlantulajdonosok nyilatkoztak arról, mennyire elégedettek otthonuk állapotával. A legtöbben hőszigeteléssel kapcsolatos problémákat fogalmaztak meg, de sokaknál merült fel a nyílászárók cseréjének, a fűtéskorszerűsítésnek, illetve a kéménycserének az igénye.

    újház Dia1 tervezett építkezések

    újház Dia2 akadályok

    újház Dia3 stresszfaktorok

    „A fogyasztói igények tükörképe tulajdonképpen a magyarországi építőanyag-kereskedelmi piac forgalma is” – mutat rá dr. Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum cégvezetője, aki hozzáteszi: „a növekvő kereslet az egyösszegű, vissza nem térítendő lakáscélú támogatással, vagyis a CSOK-kal, továbbá a 2016-os 5 százalékos kedvezményes áfa bevezetésével együtt újabb lendületet adott az amúgy is növekvő építőanyag-kereskedelmi ágazatnak”.
    Az említett két évben Magyarország meghatározó építőanyag-kereskedelmi hálózatánál a növekedés üteme minden korábbinál magasabb volt Budapesten és környékén, a keleti régióban, valamint Nyugat-Magyarországon. A cégvezető aláhúzta: megvizsgálták az újHÁZ Centrum legfontosabb beszállítóinak forgalmi adatait is országos viszonylatban, ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy az elmúlt öt évben folyamatosan növekvő építési-felújítási láz égett hazánkban, amely kisebb-nagyobb mértékben minden régiót érintett.

    Az építőanyag-kereskedelmi hálózat 2017-es forgalmának 20 százalékát a falazóelemek generálták, 15 százalékos bevétel származott a hőszigetelésből származó eladásokból, és 13 százaléknyi forgalma volt a cserepekből, amely így a harmadik legjelentősebb termékcsoport volt.

    forgalmi adatok

    „A hazai ingatlanok két legérzékenyebb pontja a nyílászárókat és a kémények állományát érinti. 2013 és 2017 között csupán egyetlen alkalommal volt kiugró mennyiségű nyílászárócsere, méghozzá 2015-ben, amikor az Otthon Melege Program keretében pályázni lehetett a támogatásokra. Ebben az évben – csak az újHÁZ Centrumon belül – egymilliárdos forgalmat generált a termékcsoport, amelyből következő évben ennek csak 1/3-a realizálódott” – fejti ki dr. Rázsóné Szórády Csilla, hozzáfűzve: „a kémények esetében különösen súlyos a helyzet. Az index.hu 2015-ös felmérése szerint ugyanis minden negyedik kémény azonnali felújításra szorult, a helyzet pedig vidéken még rosszabb volt, akár minden harmadikkal probléma lehetett. Az előbb említett statisztikai adat és az újHÁZ Centrum kéményeladási számai egyáltalán nincsenek arányban egymással. Az égéstermék-elvezetők eladásából származó forgalom csupán 1,5 százaléka a teljes forgalomnak. Igaz, az eladási számok a 2014-es visszaesést követően folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak, de még mindig csupán 685 millió forintra tehetők” – mutat rá.

    Vannak azonban olyan ingatlantípusok, ahol már jól bejáratott menete van az energiakorszerűsítésnek. Az okosotthonokhoz kapcsolódó épületszerkezetek innovatív építőanyagaiknak és jövőbe mutató tervezésüknek köszönhetően önmagukban is megteremtik az alapját annak, hogy rendszerszinten futtathassák az intelligens eszközöket. Az elmúlt években megvalósult és a most meghirdetett panelprogramoknak köszönhetően pedig a nagyságrendileg hazánkban megtalálható 700 ezer panellakás is CC energetikai besorolást, vagyis korszerű osztályzatot kaphat.

    újház Dia4 elvégzett felújítások

    A felújítási láz várhatóan a következő években is továbbgyűrűzik majd, és remélhetőleg a kedvezményes lakásépítési áfa kivezetése sem fogja megtörni ennek dinamikáját.

    Az újHÁZ Centrum egy teljes mértékben magyar tulajdonú, országos építőanyag-kereskedelmi hálózat, központja a Győr-Moson-Sopron megyei Tényőn található. A társaságot 1997-ben öt győri építőanyag-kereskedő alapította. 2005 óta zártkörű részvénytársaságként működik. Az újHÁZ Centrum országos hálózata 81 telephelyet foglal magába, amelyeken több mint 1400 főt foglalkoztat, és széles választékát kínálja minden építőanyagnak, ami egy építkezéshez, felújításhoz szükséges. A vállalat 2017-es árbevétele 50,5 milliárd forint volt, amelyből közel 14 milliárd a Budapest környéki régióból származik. További információért keresse fel weboldalunkat: www.ujhazcentrum.hu

    Forrás: újHáz Centrum / Clair & Curtis Communication

  • Nem kormányzati cél többé a lakás-előtakarékosság ösztönzése?

    Elfogadta az Országgyűlés a lakástakarékpénztári megtakarítások állami támogatásának megszüntetését. - TLE-közlemény

    Az eddig működő rendszerben évi 72 ezer forinttal támogatta az állam a lakáscélra előtakarékoskodó háztartásokat, társasházakat. Magyarországon jelenleg négy lakástakarékpénztár működik (Fundamenta, OTP, Erste, Aegon).

    Az ltp-támogatás megszüntetéséről szóló törvényjavaslat indoklása szerint a "lakástakarék program mára egy, az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált. Miközben az összes öngondoskodási megtakarításnak csak az egyharmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az összes ilyen jellegű állami támogatás háromnegyede kerül évente a lakástakarék-pénztárakhoz. A jellemzően kis összegű konstrukció miatt ráadásul alig épültek a megtakarításokból új lakások. Számos esetben pedig nem is közvetlen lakáscél valósult meg, hiszen a megtakarítást a futamidő végén akár medence vagy szauna építésére is fel lehet használni. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény az elmúlt években időarányosan sokkal nagyobb mértékben tudott hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar családok saját otthonhoz jussanak.
    Az állami támogatás nélkül ráadásul negatív lenne a lakástakarékpénztárak által a megtakarítóknak kínált hozam, annak ellenére, hogy a lakástakarékpénztárak a jelentős állami támogatásnak köszönhetően (idén több mint 70 milliárd forint lehet az állami támogatás mértéke) több tízmilliárdos profitra tettek szert az elmúlt években. 2010 óta a négy lakástakarékpénztári szolgáltató közel 60 milliárd forint extraprofitot realizált.
    Az eddig a lakástakarékokra fordított források a jövőben többek között a Családi Otthonteremtési Kedvezmény további bővítésének pénzügyi fedezetét biztosíthatják."

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület szerint a lakhatásukról felelősen gondolkodó, a lakáscélokra – akár kis összegekkel is – előtakarékoskodó háztartásokat, társasházakat fontos volna továbbra is támogatni. Az előtakarékosságot ösztönözni, kibővíteni kellene. Ez lenne összhangban a munkaalapú, felelős, öngondoskodásra is épülő társadalomképpel.

    A lakástakarékpénztári megtakarítások az elmúlt időszakban fontos forrásai voltak a rossz állapotban lévő magyar lakásállomány megújításának, korszerűsítésének. Szükséges lenne a megszűnő támogatás kompenzálása - akár a csok kereteinek szélesítésével vagy más olyan eszközzel, amely mind lakásépítésre, mind lakásfelújításra felhasználható. Bízunk benne, hogy az előtakarékosság ösztönzése nem fog eltűnni a lakáspolitika eszköztárából.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A 100 éves, egészséges megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni és 120 ezer lakásnak kellene évente teljes felújításon átesnie.

    A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. A lakáspolitikában nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség.

  • Emmi: egyre több gyerek születik a csoknak köszönhetően

    Elindulása óta több mint 90 ezer család részesült összesen 250 milliárd forint otthonteremtési támogatásban (csok) - jelentette be Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára.

    Novák Katalin kiemelte: a támogatottak 12 százaléka gyermekét egyedül nevelő szülő, tévhit tehát, hogy az egyszülős családok nem vehetik igénybe a csokot. Kitért arra: a már megítélt támogatásoknak köszönhetően közel 45 ezer még meg nem született gyermek vállalásáról döntöttek a fiatalok, jelentős demográfiai hatása van tehát a programnak.

    Elmondta azt is: az építőipar fellendítésében is szerepe van az otthonteremtési támogatásnak. 2018. első félévben több mit 6500 új lakás épült, és ez 30 százalékkal több, mint a 2017-es azonos időszakra mért adat, pedig 2017-ben is emelkedett a lakásépítések száma. Megjegyezte: a beadott építési engedélyek alapján látható, hogy megmarad a lakásépítések dinamikája.

    Az államtitkár kitért arra: 2019-ben is lesz csok, az elfogadott költségvetésben 242 milliárd forint áll rendelkezésre az otthonteremtési programra, de nincs pénzügyi korlát, tehát "amennyi igény érkezik, annyi támogatást" fognak nyújtani.

    Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért megbízott elnöke ismertette: az intézet felmérése szerint a legtöbb támogatást a Közép-Magyarországon élők vehették igénybe. A támogatások 36 százalékát kisvárosi ingatlanokra kérték, 32 százalékát falvakban, községekben, 23 százalékát megyei jogú városokban lévő ingatlanokra, 9 százalékát pedig budapesti otthonokra - mondta.

    A csokkal összefüggő mobilitásról elmondta: a támogatottak 80 százaléka ott használja fel a támogatást, ahol él, a budapestieknek azonban csak 66 százaléka marad a fővárosban, 34 százalékuk kisvárosokba, falvakba költözik a kapott támogatás segítségével.

    Fűrész Tünde szólt arról, hogy a csokkal támogatott családok 30 százalékának egy gyermeke van, 34 százaléka két gyermeket nevel, negyedük nagycsaládos (három vagy több gyermekes) és 11 százalékuk még gyermektelen. Hozzátette: a "támogatások közel 40 százaléka összefügg a nagycsaládos életformával", 25 százalékuk már jelenleg is nagycsaládos és további 15 százalékuk vállalja, hogy azzá válik.

    Forrás: MTI

  • A Parlament előtt lakástakarékpénztári támogatás megszüntetése

    A lakástakarékpénztári megtakarítások állami támogatásának megszüntetésére irányuló törvénymódosítási javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a Fidesz-KDNP.

    Az indoklás szerint a "lakástakarék program mára egy, az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált. Miközben az összes öngondoskodási megtakarításnak csak az egyharmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az összes ilyen jellegű állami támogatás háromnegyede kerül évente a lakástakarék-pénztárakhoz. A jellemzően kis összegű konstrukció miatt ráadásul alig épültek a megtakarításokból új lakások. Számos esetben pedig nem is közvetlen lakáscél valósult meg, hiszen a megtakarítást a futamidő végén akár medence vagy szauna építésére is fel lehet használni. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény az elmúlt években időarányosan sokkal nagyobb mértékben tudott hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar családok saját otthonhoz jussanak.

    Az állami támogatás nélkül ráadásul negatív lenne a lakástakarékpénztárak által a megtakarítóknak kínált hozam, annak ellenére, hogy a lakástakarékpénztárak a jelentős állami támogatásnak köszönhetően (idén több mint 70 milliárd forint lehet az állami támogatás mértéke) több tízmilliárdos profitra tettek szert az elmúlt években. 2010 óta a négy lakástakarékpénztári szolgáltató közel 60 milliárd forint extraprofitot realizált.
    Az eddig a lakástakarékokra fordított források a jövőben többek között a Családi Otthonteremtési Kedvezmény további bővítésének pénzügyi fedezetét biztosíthatják."

    A módosítás a hatálybalépést követően megkötött, illetve meghosszabbított ltp-szerződésekre vonatkozik.

    A lakástakarékpénztári megtakarítások állami támogatásának megszüntetése egy olyan, a csokra különböző okok miatt nem jogosult, illetve lakásfelújításra előtakarékoskodó széles rétegtől veszi el a segítséget, amely számára fontos segítséget jelentett az évi 72 ezer forint támogatás. A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület szerint feltétlenül szükséges ennek kompenzálása - akár a csok kereteinek szélesítésével vagy más olyan támogatással, amely mind lakásépítésre, mind lakásfelújításra felhasználható. A lakástakarékpénztári megtakarítások ugyanis jelenleg fontos forrásai a rossz állapotban lévő magyar lakásállomány megújításának, korszerűsítésének.

     

  • Energiahatékony szociális bérlakásépítésre kap uniós pénzt Zugló

    Zugló lakhatásról szóló pályázata győzött, és így 1,5 milliárd forintos támogatásban részesül az Európai Bizottság Urban Innovative Actions (UIA) programjából. Zugló ebből egy 25 lakásos, szociális alapú bérházat épít. Magyarországon idén csak Zugló részesül ilyen támogatásban. 

    Az Európai Bizottság az innovatív városfejlesztési tevékenységek keretében meghirdetett harmadik pályázati felhívásán nyertes városait 184 európai pályázóból 22-en nyertek.

    Zugló egy energiahatékony szociális lakásprojektjén keresztül részesül az uniós támogatásból.

    Zuglóban, a Gizella utca 14-16. szám alatti önkormányzati tulajdonú telekre épül majd az a többszintes lakóház, amely megközelítőleg 100, különböző életkorú, társadalmi és családi helyzetű XIV. kerületi lakosnak nyújt majd megfizethető, fenntartható lakhatási lehetőséget. Olyan lakóközösség kialakítása a cél, amely a befogadáson alapul, és önszerveződő módon az egészséges és fenntartható életmódot támogatja. A ház körüli városi kertben az esővíz hasznosításával, komposztálással, a bio-hulladék újrahasznosításával egy körkörös gazdaságot alakíthatnak ki majd a lakók. Maga az épület is energiahatékony és okos informatikai megoldásokkal, előre gyártott elemekből, alacsony építési költséggel készül. A lakóház által nő a zuglói önkormányzati bérlakás-állomány, amelynek bővítésére óriási igény van, és csökken a lakásokra várók listája a kerületben - írja a zuglo.hu.

    A zuglói önkormányzat jelentős társadalmi, mérnöki és környezetvédelmi tudással bíró partnereket vont be az E-CO Housing elnevezésű projektbe. A megvalósulásért fog dolgozni többek között a HABITAT for Humanity Magyarország, a BMGE Építészmérnöki Karának Urbanisztikai Tanszéke és a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) is.

    Az UIA program az Európai Bizottság új, kísérleti kezdeményezése a 2014-2020-as időszakban, melyben a progresszív, innovatív városfejlesztési programok nyerhetnek támogatást összesen 372 millió eurós keretösszegből. A 4,5 millió eurós támogatást a kerület közvetlenül az Európai Bizottságtól nyerte és kapja a kormányzati szervek közbeiktatása nélkül. A győztes projektet maximum 3 éven belül meg kell valósítani. A zuglói megvalósítás 2019-ben kezdődik a részletes tervek elkészítésével, engedélyezéssel és közbeszerzéssel.

    Az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében 92 millió euró fog rendelkezésre állni az olyan városi kihívásokra választ adó innovatív megoldások finanszírozására, mint a levegőminőség, az éghajlatváltozás, a lakhatás vagy a munkahelyek és készségek a helyi gazdaságban - idézi a Portfolio a Bizottság közleményét.

    Az Európai Bizottság ma közzétette a negyedik pályázati felhívást az innovatív városfejlesztési tevékenységek területén. A 2017-ben az európai biztonsági stratégia keretében bejelentett cselekvési tervben foglaltaknak megfelelően a városok összesen 100 millió eurót vehetnek igénybe a nyilvános terek védelmének javítására és sebezhetőségének csökkentésére irányuló innovatív projektek finanszírozására. A pályázati felhívás célja továbbá a digitalitással, a környezetvédelemmel és a befogadással összefüggő projektek finanszírozása is.

    Forrás: zuglo.hu, Habitat for Humanity Magyarország, Portfolio

  • Ajánlások az épületek kivitelezésének szerződéskötéséhez és megvalósításához

    Az összeállítás elsősorban az épületek kivitelezési szerződéseinek megkötéséhez javasol szempontokat, megfogalmazásokat, ugyanakkor nem nélkülözi a teljesítés időszakában is hasznosítható ajánlásokat sem - olvasható az Építési Vállalkozó Országos Szakszövetsége kiadványának bevezetőjében.

    A kiadvány célja, hogy segítse az épületek építési folyamatában részt vevők – a megrendelő, a tervező és a kivitelező szervezetek – közötti kiegyensúlyozott szerződéses és munkakapcsolat kialakítását.

    Az Ajánlás IDE kattintva letölthető.

  • Wienerberger - Habitat együttműködés energiahatékony új otthonokért

    A partnerségben hat európai ország, Románia, Bulgária, Lengyelország, Macedónia, az Egyesült Királyság és Magyarország vesznek majd részt.

    A partnerség kiemelt témája ezúttal az energiahatékonyság növelése és új otthonok építése lesz, amihez a nagyvállalat az építőanyag adományokkal és szakértelmével is hozzájárul majd. A tényleges építés mellett fontos szerepet kap a szakpolitikai változások elérése is a lakhatás terén Közép-, és Kelet-Európában.

    A 2012-ben Romániában és Bulgáriában indult együttműködésben először 130 család kapott segítséget otthona felújításában és korszerűsítésében, illetve ekkor épült a támogatásból egy iskola és egy hospice ház is. Az első három éve lendülete 2015-ben egy újabb partnerséggel folytatódott, a támogatott országok köre pedig kibővült Lengyelországgal, az Egyesült Államokkal és Magyarországgal.

    Itthon a támogatásnak köszönhetően vidéki partnerekkel közösen építettünk az elmúlt három éves időszakban: Érden egy idősek otthonának beázó tetejét segítettünk rendbehozni, míg a fogyatékkal élőket foglalkoztató miskolci Szimbiózis Alapítvány téglaadományunk beépítésével egy teljes épületrésszel egészíthette ki majorságuk egyik lakóotthonát. A Tápióbicskén építkező Egyenlő Esélyekért Alapítvány pedig egy teljesen új épületet hoz létre, amely a jövőben 24 fogyatékkal élő fiatal lakhatását oldja meg.

    Videó a korábbi együttműködésről.

    Az elmúlt hat évben tehát hat országban összesen 3000 ember lakhatási körlményeit javította a Habitat for Humanity és a Wienerberget, a mai bejelentéssel pedig egy újabb három éves együttműködés veszi kezdetét, amiben további családokat segíthetünk majd méltó otthonhoz a világ több pontján és persze itthon is.

    Az együttműködésről részletesebben a nemzetközi Habitat oldalán olvasható további információ!

    Forrás: Habitat for Humanity Magyarország

  • Tovább egyszerűsödött a lakossági energiahatékonysági hitel felvétele

    Holnaptól jelentősen egyszerűsödnek a lakossági energiahatékonysági hitel feltételei. A Pest megyén kívüli térségnek szóló 105,2 milliárdos hitelkeretnek már nem a negyedét, hanem a felét lehet társasházi és lakásszövetkezeti energiahatékonysági és megújuló energiás projektjeire felhasználni, ennek érdekében több szabály is módosult.

    Az október 4-től hatályba lépő szabályok a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazandók.

    A jelentős építőipari áremelkedést és a projektek elhúzódásából eredő problémákat is kezeli a mostani módosító csomag, hiszen például az eddigi csaknem dupláját lehet majd nyílászárók fajlagos költségére elszámolni, de a szigetelés elszámolható költsége is jócskán emelkedik. Ezek mellett a projektek befejezésére és a hitel rendelkezésre tartására szolgáló idő is jócskán kitolódik.
    A hivatalos pályázati oldalon található a "Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel" című Hitelprogram termékdokumentációjának módosítása és ennek keretében egyszerre módosult a közép-magyarországi régiónak(VEKOP) és a konvergencia régiónak (GINOP) szóló konstrukció termékleírása és eljárásrendje, valamint számos részletszabály. Ezek mind 2018. október 4-től lépnek hatályba, amelyek egyrészt az új hitelkérelmekre, másrészt a folyamatban lévő, bírálat alatt lévő ügyekre is alkalmazandók.

    A nulla százalékos kamatozású, akár 20 éves futamidőre kérhető uniós hitelt természetes személyek, társasházak és lakásszövetkezetek igényelhetik az országszerte 642 ponton megtalálható MFB Pontok bármelyikén, illetve akár online is.
    A felhívások keretében napelemre, ablakcserére, hőszigetelésre és egyéb energiahatékonyság javítására szolgáló tevékenységre lehet forrást kérni úgy, hogy a tervezett projekt legalább 10%-át kitevő önerőre van szükség, a többi 90% kérhető hitelként. Családi házak esetében maximum 10 millió, társasházaknál lakásonként maximum 7 millió forint igényelhető, akár húsz éves futamidővel. Biztosítékot családi házak esetén 5 millió forintig, társasházaknál 50 millió forintig (de lakásonként legfeljebb 1,5 millió forintig) nem kell nyújtani, azaz nem lesz bejegyezve például jelzálog.

    A friss változásokról további részleteket olvashatnak a Portfolio oldalán.

    Megéri?
    Egy családi házas rendszer bekerülési költségét illetően általánosságban elmondható, hogy egy 3,6 kW-os rendszer - amely egy átlagos magyar háztartás éves villamos energia igényét fedezni tudja - munkadíjjal és engedélyeztetéssel 1,5-2 millió forint között mozog. Ez jó alap ahhoz, hogy kiszámítsuk, mennyi idő alatt térülhet meg egy napelemes beruházás.
    Ha az energetikai számítás alapján 150 ezer forint az éves villányszámla, akkor 1,5 milliós beruházási összeggel 10 év a megtérülési idő. Sőt, minél inkább nőnek a jövőben az energiaárak, illetve a szabályozási környezet átalakulása, valamint a technológia fejlődése miatt tovább csökken a napelemek ára, annál rövidebb idő alatt lesz nyereséges egy-egy beruházás.
    Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a megtérülési időszakot követően a napelemes rendszer egyenesen pénzt termel majd a háztartásnak. Tehát hosszabb távon akár hitel felvétele mellett is jó döntésnek bizonyulhat a beruházás, hiszen a megspórolt rezsitételek hosszabb távon refinanszírozzák a hitelt.

    Forrás:Pénzcentrum

  • Mérséklődött a lakásszektor bővülése

    megyei engedélyek 2017 2018 Q2

    A fővárosban 51, a megyei jogú városokban 12, a többi városban 23, a községekben 49%-kal emelkedett a használatbavételek száma. 11 megyében több, 8 megyében kevesebb új lakás épült, mint az előző év azonos időszakában. A legdinamikusabb (2,4–1,9-szeres) bővülés Bács-Kiskun, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéket jellemezte.

    megyei lakásépítések 2018Q2

    Országosan tízezer lakosra 6,7 új építésű lakás jutott. A mutató értéke Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (22,8), az országos átlag 3,4-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Budapest mellett Pest, Veszprém és Vas megyéket is. A lakásépítések intenzitása Békés és Nógrád megyékben volt a legalacsonyabb (1,0 alatti).

    Az épített lakások átlagos alapterülete 101 m²-t tett ki, ami 6 m²-rel több volt, mint az előző év azonos időszakában. A legnagyobb átlagos alapterületű lakásokat Nógrád és Békés, a legkisebbeket Somogy megyében és Budapesten vették használatba.

    A 2018 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 18 066 új lakás építése kezdődhetett el, 8,9%-kal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában. Az építendő lakások száma Budapesten, a megyei jogú városokban és a községekben csökkent, a többi városban emelkedett. Az ország 7 megyéjében nőtt az építési kedv, legjelentősebben Csongrád és Somogy megyékben.

    megyei engedélyek 2018Q2

    2018 I. félévében a fővárosban 1483 lakást vettek használatba, 51%-kal többet, mint egy évvel korábban. A bővülés mértéke meghaladta az országost. Tízezer lakosra 8,5 épített lakás jutott. A 2018 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma együttesen 6119 volt, 27%-kal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában.

    Forrás: KSH

  • Ennyibe kerül ma megépíteni egy négyzetméternyi lakást

    Csaknem nyolc százalékkal drágultak a lakásépítés fajlagos költségei tavaly az elmúlt évhez képest, a friss Lakásstatisztikai évkönyv adatai szerint nem lehet már kétszázezer forintos négyzetméterár alatt építkezni - írja a Magyar Idők.

    Családi házat Budapesten, társasházi lakásokat Fejér megyében lehetett a legdrágábban építeni. Az átlagos kivitelezési idő ugyanakkor igen hosszú, a családi házak építése átlagosan majdnem két évet vesz igénybe.

    Országos átlagban nettó 229 ezer forintos négyzetméteráron épültek tavaly a családi házak, a társasházi lakások fajlagos építési költsége 237 ezer forintot tett ki.

    A statisztikai hivatal frissen publikált kiadványa szerint a legtöbb pénzből Budapesten lehet családi házat építeni, ahol 268 ezer forint volt a tavaly jellemző fajlagos ár. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 243 ezer forintos négyzetméteráron lehetett építkezni, a családi házas építkezés egyik célterületének számító Pest megyében 218 ezer forint volt az átlagos költség. A legolcsóbban Somogy megyében jött ki egy egylakásos ház, ám a 212 ezer forintos négyzetméterár megtévesztő lehet, mert a Balaton partján ennél vélhetően lényegesen drágább építkezni, mint a megye délebbi területein.

    Az egy évvel korábbi adatsorral összevetve a drágulás mértéke is kirajzolódik, eszerint országosan 7,5 százalékkal mentek föl az építési költségek. Míg két éve Borsodban, Nógrádban, sőt Veszprém megyében is ki lehetett hozni egy családi házat nettó 200 ezer forintos négyzetméterár alatt, tavaly ez már nem volt lehetséges.

    A fővárosban a 2016-os 244 ezer forintos fajlagos árhoz képest 10 százalékkal emelkedtek az árak, Pest megyében 7 százalékkal. Érdekes, hogy az említett Nógrád megyében 188 ezerről 217 ezerre mentek föl az építési költségek, ami az átlagosnál jóval nagyobb, 15 százalékos drágulást jelent, de Hajdú-Bihar megyében is 11 százalékkal került többe egy családi ház felépítése.

    Az adatok értelmezéséhez érdemes figyelembe venni, hogy az Építőipari költségbecslési segédlet szerint családi háznál a „szerény kivitel” szorzója 0,8, azaz ha az építtető mindenből a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldást választja, az átlagárakhoz képest legfeljebb 20 százalékkal olcsóbban tud kijönni. A luxuskategória azonban akár a másfélszeresére is növelheti a költségeket, a kiadvány szerint ráadásul ennek nincs felső határa. Az említett költségekhez kell hozzászámítani az 5 vagy 27 százaléknyi forgalmi adót is.

    Nem Budapest a legdrágább

    Noha a társasházi új lakások kiemelkedően Budapesten a legdrágábbak, az otthonok egy négyzetméterre eső költsége meglepő módon nem a fővárosban a legmagasabb. Fejér megyében nettó 265 ezer forintba, Hevesben 259 ezerbe került egy négyzetméter építési költsége, a budapesti átlagár 255 ezer forintot tett ki tavaly. Pest megyében 219 ezer forint volt a fajlagos ár, és e sorban is kitűnik Somogy megye a maga 217 ezer forintos átlagos költségével. Nógrád megyénél a táblázat nem tartalmaz számot, ami azt jelenti, hogy ott egyetlen társasházi lakás sem épült tavaly, így ott nem is lehetett átlagárat számítani.

    Sokáig tart az építés

    Az évkönyv adatai szerint igencsak sokáig tart egy lakás kivitelezése, ami átlagosan 678 napot vesz igénybe. A leg­gyorsabban, 449 nap alatt a lakóparki lakások készülnek el, a többszintes lakóházak otthonait 615 nap után adják át, a családi házak kivitelezése viszont 691 napot, vagyis egy hónap híján majdnem két évet vesz igénybe. Településtípus szerint a leggyorsabban a megyei jogú városokban építkeznek, ahol mintegy 602 napig tart a kivitelezés, a köz­ségekben viszont 792 napig nyúlnak el a munkálatok. Budapesten átlagosan 626 nap alatt épül fel egy-egy lakóház.

    Forrás és további információk: Magyar Idők

  • Álhír terjed lakossági energetikai támogatásokról

    Nincsenek ingyenmilliót lakásfelújításra! Egyes hiteltelen, impresszummal sem rendelkező álhír-oldalakon olyan információk terjednek, amelyek a "Hazai Hatékonyság 2" javaslatcsomag tartalmát meghamisítva, azt egy kihirdetett lakossági energetikai pályázatként mutatják be.

    Hosszabb idő óta újra és újra használják különböző, hiteltelen portálok saját tartalmuk olvasottságának növelése érdekében azt az álhírt, mely szerint milliós lakossági energetikai korszerűsítési támogatást lehetne alanyi jogon igényelni.

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet felhívja arra a figyelmet, hogy ez egy álhír. A MEHI elhatárolódik a hír terjesztőitől, és kijelenti, hogy a szervezetnek tulajdonított nyilatkozat is hazugság.

    A hírt terjesztő internetes oldalak és közösségi profilok tudatosan ferdítik el az eredeti információt saját olvasottságuk és népszerűségük növelése érdekében.

    A MEHI mindenkitől azt kéri, hogy ne terjesszék tovább a hírt, mindig ellenőrizzék a híreket terjesztő oldalak és közösségi profilok forrását, impresszumát.

    Háttérinformáció:

    A hír alapjául a Hazai Hatékonyság programcsomag szolgál.
    A Hazai Hatékonyság 2 lakossági épületenergetikai célú javaslatcsomagot a Magyar Építőanyag és Építési termék Szövetség készítette 2016 végén, hogy a kormányzat új megközelítésű, ösztönző intézkedéscsomagot hirdessen meg a lakossági épületenergetikai korszerűsítések átfogó előmozdításáért. A javaslatcsomagról kormányzati döntés nem született. A hírt terjesztő internetes oldalak és közösségi profilok tudatosan ferdítik el az eredeti információt, saját olvasottságuk és népszerűségük növelése céljából.

    Forrás: Magyar Energiahatékonysági Intézet

  • Drága a magyar lakáshitel

    Az alacsonyan tartott kamatkörnyezet hatására az utóbbi időszakban lényegesen olcsóbban vehettek fel jelzáloghitelt az európai állampolgárok, mint a korábbi években. Ugyanakkor jelentős eltérések vannak az egyes országok átlagos kamatlábai között - mutatja be a Pénzcetrum.

    Míg sok országban 2 százalék alá csúsztak a kamatok, addig a kelet-európai országokban - így hazánkban is - 4 százaléknál is magasabb kamatot kénytelenek fizetni az adósok.

    Az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájának köszönhetően jelenleg mesterségesen alacsony szintre süllyedtek a kamatok, amely többek között azt is jelenti, hogy ténylegesen olcsóbbá vált az emberek számára a hitelfelvétel. A jelzáloghitelek történelmi mélypontja sokakat arra ösztönöz, hogy fixálják hiteleiket, hiszen így biztosak lehetnek abban, hogy a törlesztőrészletek nem fognak emelkedni valamely nemzetközi vagy gazdasági válság következtében.

    Ugyanakkor mindegyik európai országnak más-más a jelzáloghitel-piaca, hiszen különböző adózási, fogyasztóvédelmi és hitelnyújtási szabályok vannak érvényben. Mindezek meglátszódnak az egyes országokban nyújtott jelzáloghitelek átlagos kamatain. 2018 júniusában az euróövezet országaiban mindössze 1,88 százalékos volt a 10 évre fixált hitelek átlagos kamatlába, míg Magyarországon ez az érték meghaladta az 5 százalékot. Hasonlóan magas volt a romániai érték is, de jelentősen meghaladta a 4 százalékot a lengyel kamatláb is.

    2018 06 Eu lakáshitelek Forrás: Európai Központi Bank, Magyar Nemzeti Bank, Narodowy Bank Polski, Bank of England, European Mortgage Federation. *2018 Q1 adatok

    Ezzel szemben Nyugat-Európa több országában is 2 százalék alatt van a 10 évre fixált jelzáloghitelek átlagos kamatlába. Többek között ilyen ország például Olaszország, Portugália és Franciaország is. Ugyanakkor Nyugat-Európában is találhatunk olyan országokat, ahol a kamatok lényegesen meghaladják az eurózóna átlagos értékét: ilyenek például Dánia és Hollandia is. Összességében azonban úgy tűnik, hogy a nyugat-európai lakosság lényegesen olcsóbban juthat biztonságos, hosszú távra fixált hitelhez, mint a kelet-európaiak.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Egyre többen költik a lakástakarékot vásárlásra, építésre

    A lakás-előtakarékoskodók többet költenek vásárlásra, építkezésre a megtakarításukból, mint az előző években. Emiatt egyre többen vesznek fel áthidaló kölcsönt.

    A lakástakarék-ügyfelek között korábban az volt a jellemző, hogy a többség nem új lakás vagy ház vásárlására költötte megtakarítását, hanem inkább a már meglévő otthonuk felújítására, korszerűsítésére. A legjellemzőbbek a víz, villany, gáz felújítása, burkolás, nyílászáró-csere, fürdőszobai és festési munkálatok, előszobai és konyhabútor beépítése és a fűtéskorszerűsítés, valamint a klímaberendezés, redőny és a riasztó felszerelése volt.

    Mostanában azonban dinamikusan növekszik ugyanis azok száma, akik közvetlenül lakásvásárlásra fordítják megtakarításukat. Míg az OTP Lakástakaréknál 2016-ban még csak a lejárt megtakarítások negyedét fordították lakásvásárlásra, addig az idei év eltelt hónapjaiban már a megtakarítások több mint harmadát forgatták be az ltp-sek lakásvásárlásba. Ugyanezen időszakban pedig megduplázódott a házépítésre fordított megtakarítások aránya.

    Ugyancsak megfigyelhető, hogy évről évre csökkentek a hitelkiváltásra fordított forintok: az idei adatok szerint 2016-hoz képest 18 százalékkaal csökkent a hitelkiváltások aránya.

    „A tapasztalataink szerint egyre többen gondolják úgy, hogy inkább ingatlanvásárláshoz veszik igénybe a lakástakaré-megtakarításukat, kiegészítve a számukra megfelelő pénzügyi megoldással, mint az áthidaló kölcsön vagy a csok. Egy tízéves lakástakarékpénztári konstrukcióhoz elérhető közel 720 ezer forintos állami támogatást, illetve más kedvezményeket felhasználva több millió forinttal is közelebb kerülhetnek az ltp-sek a lakáscéljaik megvalósításához” – véli Ungvári Krisztián, az OTP Lakástakarék Csoport főosztályvezetője.

    Valószínűleg a felhasználási célok átrendeződésével és az ingatlanárak dinamikus növekedésével függ össze, hogy az ügyfelek egyre nagyobb összeget vesznek fel áthidaló kölcsönként.

    Forrás: hvg.hu

  • Fogyóban a lendület a magasépítéseknél

    Az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint, a lakásfejlesztők óvatosságát mutatja, hogy már az idei év első félévében jóval kisebb összegben indultak el kivitelezések a lakásszektorban, mint 2017 azonos időszakában.

    A hazai építőipar szárnyalása 2018 első felében is folytatódott a 2017-es rekord évet követően - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. 2017 azonos időszakához képest 15 százalékos bővülés volt megfigyelhető folyó áron. Az első negyedév 667 milliárdja után, a második három hónap során 622 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés-mutató.

    Bár az építőipar összességében növekedést mutatott, az építési fázisba lépett magasépítési projektek esetében mérséklődés volt tapasztalható. 2018 első felében 550 milliárd forint értékben kezdődtek kivitelezési munkák a magasépítési szektorban.
    Az év első hat hónapjában 153 milliárd forintot tett ki a társasházi lakást fejlesztők által elindított építkezések értéke, ami 2017 azonos időszakához képest 34 százalékos csökkenést jelentett.

    EBIQ218 1 Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    A már eddig is rekordokat döntögető mélyépítési szektornak azonban még egy fokozattal sikerült nagyobb sebességre kapcsolnia. 2018 első féléve során 740 milliárd forintos összegben indultak el mélyépítési kivitelezési projektek, vagyis az összeg meghaladta az eddigi rekordnak számító 2017-es év mind a két féléves Aktivitás-Kezdés mutatóját, sőt az eddigi legmagasabb értéknek számító 2014 első félévit is sikerült megdöntenie. A bővülés motorját továbbra is az út- és vasútépítések jelentik - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.

    Hatalmasak a kérdőjelek a lakásépítéseknél

    Bár a kedvezményes lakásáfát már a bevezetésekor meghatározott ideig tervezték érvényben tartani, és a kivezetésének 2020. január 1-i ideje is ismert volt, mégis sokakat sokként ért a nyári bejelentés, hogy a hosszabbítási remények ellenére az előbb említett időponttól ismét 27 százalékra emelkedik az újépítésű lakásokat terhelő áfakulcs.

    Már korábbi elemzéseinkben is foglalkoztunk vele, hogy a bizonytalan hosszabbítás miatt a beruházók a 2019 december 31-ig történő befejezésre törekednek. A jelenlegi piaci körülmények, a kivitelezői hiány és építőanyag-hiány azonban jelentősen nehezíti az előbb említett dátum betartását. Az áfa körüli bizonytalanság már a bejelentés előtt is azt vetítette előre, hogy ahogy haladunk előre az időben fokozatosan visszaesés tapasztalható majd az elindított lakásépítési projektek esetében. Ezt a várakozást a társasházi lakásépítésekre vonatkozó második negyedéves Aktivitás-Kezdés mutató csökkenése igazolta is, tehát már a bejelentés előtt kevesebb fejlesztő mert építkezést elindítani. A mostani helyzetben az eddigi áfahosszabbítási remények elszállásával pedig ez fokozattan igaz lehet. Sőt a mostani bejelentéssel akár már meghirdetetett projektek is törlésre kerülhetnek, főként ott, ahol a munkálatok még nem indultak meg, vagy kezdeti fázisban tartanak. Az év hátralévő részében illetve jövőre további visszaesésre lehet számítani az Aktivitás-Kezdés mutató értékében.

    A fejlesztések ugyanakkor várhatóan nem állnak le teljesen, hiszen még a válság nehéz éveiben is akadtak beruházások, azok a fejlesztők, akik továbbra is profitábilisan tudják megvalósítani projektjeiket továbbvihetik fejlesztési terveiket. Ezt támaszthatja alá, hogy eddig is voltak olyan fejlesztések melyek várható befejezése ideje már 2019 utánra – vagyis a kedvezményes áfakulcs kivezetését követő időszakra - esett.

    EBIQ218 3

    Az adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, vagyis a társasházi lakásépítési aktivitás 2008 és 2018 között folyóáron (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    Ahogy említettük a fejlesztők óvatosságát mutatja, hogy már az idei év első félévében is jóval kisebb összegben indultak el kivitelezések a lakásszektorban, mint 2017 azonos időszakában. Az év első hat hónapjában 153 milliárd forintot tett ki a társasházi lakást fejlesztők által elindított építkezések értéke, ami 2017 azonos időszakához képest 34 százalékos csökkenést jelentett, de a már szintén mérsékeltebb számokat mutató második félévhez képest is 17 százalékos visszaesést jelentett. Az első negyedév Aktivitás-Kezdés mutatója 86 milliárd forintot, a második negyedévé pedig 67 milliárd forintot tett ki. ami azt jelenti, hogy a 2017-ben tapasztalt lendület megtörését követően, az indított társasházi beruházások értéke a 2016-os szintre csökkent a második három hónapban.

    Az Aktivitás-Befejezés mutató azonban éppen a növekedési szakaszban van, ahogy egyre több korábban elindított társasházi projekt befejezése várható az idei és a következő évben. 2018. első felében 89 milliárd forint összegben fejeződtek be társasházi lakásépítések, ami ugyan alacsonyabb összeget jelentett, mint az előző év második félévében tapasztalt, de 2017 első hat hónapjához képest közel 50 százalékos bővülést jelentett.

    EBIQ218 4

    Az adott időszakban társasházi lakásépítésre fordított összeg, vagyis a szektor teljesítménye folyóáron, Milliárd forintban (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    Az átmenetileg érvényben lévő új lakásokat érintő lakásáfa miatt beindult építkezések egyre nagyobb sebességre kapcsolnak. Amit jól mutat az építésre fordított összeg folyamatos növekedése, amiben részben természetesen a növekvő építőanyagárak és kivitelezési költségek is szerepet játszhatnak. 2018 első felében már folyóáron 189 milliárd forint értékben zajlottak társasházi lakásépítések hazánkban, míg az előző két félévben 169 és 122 milliárd forint volt ez az összeg. Ez azt is jelenti, hogy 2016 eleje óta, vagyis a kedvezményes lakásáfa bejelentését követő időszakban eddig összesen több mint 620 milliárd forint került elköltésre a különböző társasházi lakásprojektek keretében.

    Bár még továbbra is a Közép-Magyarország régióra koncentrálódik a legnagyobb társasházi lakásépítési aktivitás, a terület esetében jelentősen – az országosnál nagyobb mértékben – esett vissza a megkezdett kivitelezési munkák értéke az idei év első felében, a régió részesedése így 60 százalék alá csökkent. Budapest esetében 2017 első 6 hónapjához képest 42 százalékkal csökkent 2018 első félévére a megkezdett kivitelezési munkák összértéke, a tavalyi második félévhez képest pedig 30 százalékos volt a mérséklődés.

    EBIQ218 5

    A megkezdett társasházi lakásépítési projektek megoszlása (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    A legnagyobb jelenleg futó társasházi lakásépítési projektek továbbra is Budapesten találhatóak, az egyedüli kivételt a már előző jelentésünkben megemlített, 2018 elején indult Cédrus Liget jelenti Szegeden, melynek keretében a tervek szerint több mint 530 lakás épül meg 2019 végéig. Ez egyébként olyan jelentős beruházás, hogy a fővárosban is kevés nagyobb társasházi lakásépítési ütem van nála. Jelenleg a legnagyobb futó fővárosi építkezések közé tartozik a BudaPart első két üteme, amelyben 645 lakás kivitelezése zajlik. A Metrodom Park építés alatt álló fázisaiban közel 640 lakás kivitelezése zajlik, a Metrodom Panoráma projektben pedig 631 lakás áll építés alatt. Szintén a jelenleg futó legnagyobb társasházi építési ütemek közé tartozik a Corvin Átrium kivitelezése, valamint a Sasad Liget most futó 5-ös és 6-os üteme illetve a Budai Bolero Lakópark II. üteme.

    A lakásépítések szempontjából nagyon fontos kérdés lehet, hogy a kedvezményes áfakulcs pontosan milyen módon kerül kivezetésre. Nagyon sok projekt várható átadási dátuma esik ugyanis 2019 második felére, amely befejezési időpont a szektort jellemző csúszásokat elnézve könnyen veszélybe kerülhet. De szintén nem tudunk sokat arról, hogy esetleg a családok támogatása kapcsán lehetséges-e egy olyan megoldás, ami kompenzálná az áfakulcs emelkedése miatti jelentős áremelkedést. Amely esetben a fejlesztőknek a megemelkedett árak ellenére sem kellene a legdrasztikusabb keresletvisszaesésre készülniük, és így továbbra is bele mernének vágni projektekbe. De az sem látszik még, hogy az áfakulcs ismételt megemelkedéséből esetleg mennyit hajlandóak lenyelni a beruházók, hogy az így kevésbé emelkedő árakon még legyen kereslet a lakásokra, vagyis továbbra is legyenek fejlesztések a piacon. A kérdőjeleket tehát nem sikerült feloldani a bejelentéssel, sőt azok inkább csak szaporodtak, a kérdések megválaszolása pedig égető lehet a szektor jövője szempontjából.

    Közép-Magyarország veszített a sebességéből

    Közép-Magyarország részesedése a megkezdett kivitelezési munkákból ugyan a 2018 első féléves eredmények alapján még továbbra is meghaladja a korábbi éveket jellemzőt, ugyanakkor hosszú idő után először mutatott csökkenést. Az első hat hónap során az elindított beruházások 42 százaléka kötődött a területhez. A csökkenés főként a második negyedévben volt jelentős, amikor már csak a kivitelezési munkák 37 százaléka indult el a Közép-Magyarország régióban. Az előző évekhez képest az idei év első hat hónapjában a nyugati régiók jobban teljesítettek, bár ez elsősorban az első negyedévben elindult kivitelezési munkáknak volt köszönhető.

    EBIQ218 2A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    Az EBI Építésaktivitási Jelentésről
    A kutatás célja: A projektadatbázis rendszeres (negyedévenkénti) feldolgozásának célja, hogy az egyedi építési projektek adataiból olyan aggregátumokat alakítsunk ki, amelyek új információt hordoznak az építési piac szegmenseinek teljesítményéről. A lakásépítést külön, a nem-lakáscélú magasépítést 9, a mélyépítést 8 szegmensre osztva aggregáljuk az egyedi projektadatokat.
    A készítők: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az ibuild.info a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.
    Az teljes kiadvány megrendelésének feltételeiről és a kutatással kapcsolatos háttérinformációkról az ebi@ibuild.info címre írva kaphat tájékoztatást.

  • Ezek a lakások épülnek Budapesten

    A Budapesti Lakáspiaci Riport idei első féléves adatbázisa szerint viszonylag alacsony a listázott szabad lakások száma a fővárosban. A lakáspiac lassult, miközben a lakások négyzetméter ára tovább emelkedett. Az eladásra kínált lakások nagy része még csak most épül, vagy terv. A csúszások száma is többezer.

    Az adatbázis jelenleg 20 900 lakást tartalmaz, ezek olyan fejlesztésekben találhatók, amelyek 2018 első vagy második negyedévében legalább egy szabad lakást tartalmaztak.

    Szabad lakások darabszáma az adatbázisban

    BLR 2018 Q2 lakáskínálat

    A listázott szabad lakások száma alig haladja meg a 7 ezret, ilyen kicsi eladó kínálatra több mint egy éve nem volt példa. Sok fejlesztés azért nem indul el, mert a pénzügyi kalkulációkat megnehezíti a kedvezményes újlakásáfa hosszabbítása körüli bizonytalanság. Az új kínálatban így többnyire kis és közepes lakásszámú projekteket találunk, mindössze 5 darab 100 lakásosnál is nagyobb fejlesztésben kezdődött el az értékesítés tavasszal. Ezek közül csak kettő (Metrodom Park A ütem, VABA Apartments) befejezését időzítik 2020 előttre.

    Az adatbázisban található lakások megoszlása státusz és kerület szerint

    BLR 2018 Q2 lakásszám

    2018 tavaszán összesen 2000 lakást adtak el a fejlesztők, ami 350-nel kevesebb, mint az őszi rekord érték. Az eladott lakások aránya kissé eltolódott, leginkább Angyalföld visszaesése számottevő, ahol ősszel még az összes budapesti új lakás harmadát értékesítették, de idén tavasszal csak a negyedét. Ezzel párhuzamosan Külső-Pest részaránya 20-ról 24 százalékra nőtt.

    Továbbra is a 40 négyzetméter alatti lakások eladási esélye a legnagyobb a különböző méretkategóriákban, de 3 százalékponttal visszaesett az előző negyedévben mért csúcshoz képest. A közepes méretű lakások negyedéves eladási esélye 24 százalékos, a 70 négyzetméternél nagyobbaké pedig 17 százalék. Jól mutatja a piac lassulását, hogy mindegyik szegmensben visszaesett a lakások eladási valószínűsége az előző két negyedévi értékhez képest.

    Azon lakások, amelyek most és az előző negyedévben is eladók voltak, átlagosan 1,6 millió forinttal drágultak. A szabad lakások négyzetméterára egy év alatt átlagosan 17 százalékkal nőtt Budapesten. A budai és pesti projektek drágulása körülbelül ugyanakkora mértékű volt.

    BLR 2018 08 Lakások átadása

    2018-ban 5 950, 2019-ben pedig 11 400 lakás átadása várható azokban a projektekben, ahol jelenleg még található szabad lakás, de a 2020-as átadású lakások száma is lassan eléri az 1000 darabot. Az 1-2 negyedéves csúszás immár általánosnak tűnik, 6 100 lakás érintett, de majdnem 3 000 lakás átadása már 1 évet vagy ennél is többet fog késni. Az adatbázisban található lakások háromnegyede jelenleg már építés alatt áll.

    BLR 2018 Q2 csúszúsok

    BLR 2018 Q2 státusz

     

    Forrás és további részletek: Budapesti Lakáspiaci Riport

  • Rengeteg lakáshitelt vesznek fel a magyarok

    Az év első felében 400 milliárd forintnyi lakáshitelt vett fel a magyar lakosság, ami csaknem ugyanannyi, mint a 2008-as csúcsév első féléves adata - írja elemzésében a Portfolio.

    Hónapról hónapra nő a magyar lakosság hitelfelvételi kedve, és bár a személyi kölcsönök is nagyon hasítanak, még mindig lakáshitelből vesszük fel a legtöbbet, ami a magasabb átlagos hitelösszeg és a lakáspiac felfutása miatt nem meglepő. Júniusban már közel 85 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést kötöttek a bankok, ami immár magasabb is 2008 hasonló hónapjának adatánál.

    A fix kamatozású hitelek egyre alacsonyabb kamatszintjének köszönhető (ennek fontos motorjai a jegybank által minősített fogyasztóbarát lakáshitelek), hogy a lakosság nagyon látványosan elmozdult az új hitelfelvételben a fix kamatozású hitelek felé. Júniusban például már csak minden hatodik lakáshitelfelvevő választotta az 3, 6 vagy 12 hónapos kamatperiódusú lakásiteleket, 10-ből 4 lakáshitelfelvevő pedig több mint 5 évre fixálta a törlesztőrészletét.

    A 3 és 5 éves kamatperiódusú hitelek esetében 3,5% környékén kezdődnek a kamatok. Ezek a hitelek még mindig nem nyújtanak teljes biztonságot a hiteltörlesztő adósok számára, cserébe viszont olcsóbbak a 10, 15 vagy éppen 20 évre fixált hiteleknél.
    Az igazán biztonságos, legalább 10 évig változatlan törlesztőrészletű hitelek esetében 4% környékén kezdődnek a kamatok.

    2008-ban, a devizahitelezés csúcsán az év első felében 409 milliárd forintnyi lakáshitelt vett fel a magyar lakosság. Az idei évben 400 milliárd forintot vettek fel a háztartások június végével bezárólag, ami a 2013-as mélypont több mint hatszorosát, és egy év alatt 36%-os növekedést jelenti.

    A Portfolio cikkében megmutatja, mely bankok kínálják a legkedvezőbb lakáshiteleket.

  • Szigorodnak a lakáshitel felvételének szabályai

    Megjelent az a rendelet, amellyel a jegybank a hosszabb kamatperiódust igyekszik támogatni és a lakosság túlzott eladósodását megakadályozni.

    Szigorúbb feltételekkel lehet jelzálogkölcsönt folyósítani az adósságfék új szabályai szerint – az erről szóló rendelet a Magyar Közlöny legfrissebb számában olvasható. Az október elsején életbe lépő MNB-rendelet felső korlátot szab a jövedelemarányos törlesztőrészletnek, egyben igyekszik arra bírni a felvevőket, hogy ne dőljenek be a változó kamatoknak – sokszor önmagában a kamat emelése is fizetési nehézséget okozhat a hitelt felvevőknek – emlékeztet közleményében a Magyar Nemzeti Bank.

    Ha az igazolt havi nettó jövedelem kevesebb 400 ezer forintnál (2019. július 1-je után 500 ezer forintnál), az öt évet meghaladó futamidejű, forintalapú jelzáloghitel esetén a törlesztőrészlet nem haladhatja meg

    - az ötven százalékot legalább 10 éves kamatperiódusban rögzített hitelkamat vagy a futamidő végéig rögzített hitelkamat esetén
    - a 35 százalékot legalább 5 éves, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusban rögzített hitelkamat esetén
    - 25 százalékot az 5 évnél rövidebb kamatperiódusban rögzített hitelkamat vagy változó hitelkamat esetén.

    Euróhitel, euróalapú hitel nyújtása esetén legalább 5 éves kamatperiódusban vagy a futamidő végéig rögzített hitelkamat esetén a jövedelem 25 százaléka lehet a törlesztőrészlet, öt évnél rövidebb kamatperiódusnál pedig 15.

    Ha az ügyfél, illetve adóstársak esetén az ügyfelek összesített igazolt havi nettó jövedelme eléri vagy meghaladja a négyszázezer forintot (2019. július 1-je után az 500 ezer forintot), a JTM hitelkérelem elbíráláskori értéke az öt évet meghaladó futamidejű jelzáloghitelek esetén

    - legalább 10 évre vagy a futamidő végéig rögzített hitelkamat esetén a 60 százalék lehet;
    - legalább 5 éves, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusban rögzített hitelkamat esetén 40 százalék;
    - 5 évnél rövidebb kamatperiódusban rögzített hitelkamat vagy változó hitelkamat esetén 30 százalék.

    A törlesztőrészletbe minden az adós által bejelentett, vagy a központi rendszerben nyilvántartott kifizetés beleszámít. Ha valaki adóstársként vesz részt egy hitelügyletben, akkor egyenlő arányban oszlik meg a törlesztőrészlet az adóstársak között.

    Az MNB rendelet emellett a már felvett hitelek kamatkockázatának mérséklését is támogatja azzal, hogy szerződésmódosításnál és hitelkiváltásnál – ha nem rövidül az új hitel kamatperiódusa – nem kell alkalmazni az adósságfék-szabályokat.

  • Budapesten álom a családiházépítés

    A magyarok nagyon szeretnek családi házban élni – országszerte ezek teszik ki az épülő új otthonok felét. Jó telkek viszont alig akadnak – az egyik legnépszerűbb kerületben pl. 2016-ban összesen 5 ház építését regisztrálták.

    A fővárosban a társasházak, lakóparkok, városias beépítésű épületek jellemezőek, itt a családi házak az új építésű lakásoknak mindössze negyedét adják. Az arány évek óta hasonló, függetlenül attól, hogy összességében több lakás épül Budapesten - tavaly összesen 2.761 - de ebből csupán 731 volt családi ház.

    Az OTP Ingatlanpont információi szerint Budapesten évente pár ezer családi házat adnak el – új építésűt és használtat egyaránt –, ami azonban az összes lakóingatlan forgalmának 10 százalékát se éri el. „A legélénkebb családi ház forgalom a pesti oldal külső részein, valamint a II. és III. kerületben tapasztalható. Itt kerületenként nagyjából 100 és 400 közötti ház talál új tulajdonosra évente” – nyilatkozta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Mivel a családi ház kedvelt lakhatási forma, sokan vágnának bele az építkezésbe. „A családi házas építkezési kedvnek a fővárosban a rendelkezésre álló telkek véges száma és azok ára szab határt” – tette hozzá Valkó Dávid.

    Az új építkezések számára a legvonzóbb és így a leginkább bővülő családi házas területnek 2016-ban (frissebb adatok a KSH-tól még nem állnak rendelkezésre) a délkelet-pesti periférián a XVI., XVII., XVIII. kerület bizonyult, a budai oldalon pedig a XXII. kerület. Ezekben a kerületekben évente 100-200 új ház épül. A pesti peremkerületekben a négyzetméterenkénti telekár 20-30 ezer forinttól indul és felmegy egészen 50 ezer forintig. A III. kerületben a négyzetméterenkénti telekár már 80-100 ezer forint között alakul. Óbudán közel 50 családi ház épült 2016-ban, de az ugyancsak kedvelt Zuglóban alig épült új családi ház, mert a szabad telkeket felvásárolták a vállalkozók, és kisebb társasházakat húznak fe rájuk, mely Budapest-szerte tapasztalható jelenség.

    A főváros egyik legdrágább kerületében, a II.-ban a telekárak felszöknek akár 300 ezer forint fölé is – nem véletlen, hogy itt mindössze 5 új családi ház építését regisztrálták 2016-ban. Az új építkezéseknél a telekárakon kívül meghatározó szempont az építési költség. Az Építőipari Költségbecslési Segédlet 2018-as kiadása alapján egy átlagos minőségű családi ház kulcsrakész kivitelezési költsége négyzetméterenként 360 ezer forint, melyből kisebb igényszinttel maximum 5-10 százalék faragható le.

    Forrás: OTP Ingatlanpont

  • A jövő és a jelen példaértékű szociális lakásai

    A lakáshiány problémájával szembesülve a városok világszerte keresik a megoldásokat: évtizedek óta a felszínen van egy olyan beépítési modell, amely anélkül növeli a lakóegységek számát, hogy rontana az életminőségen, ez pedig a kis magasságú épületekből létrehozott sűrű beépítés.

    Ez az urbánus és a szuburbánus fejlesztési modellek legjobb elemeit igyekszik ötvözni: a tömegközlekedési lehetőségek sokaságát, a városi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mértéktartó léptéket, nyitott köztereket és személyre szabott lakásokat. Hozzájárul a város terjeszkedésének visszafogásához és a városi környezetben korlátozott mértékben rendelkezésre álló terek hatékonyabb kihasználásához, úgy, hogy mindeközben megtartja a kialakult városszövetet és gyalogos közlekedési útvonalakat.

    athis mons i szocialis lakasok fro

    A Lechner Tudásközpont cikke hét projektet mutat be Jack Hanly az Architizeren nemrég megjelent The Future of Social Housing: 7 Low-Rise, High-Density Developments című írása alapján. A projektek jó példák arra, hogy miként lehet a lakáshiány problémáját enyhíteni, valamint a korábban elhanyagolt közösségeket magasabb színvonalra emelni. Amszterdam volt ipari kikötőjétől London előkelő utcáin át mutatják be ezek az innovatív szociális lakónegyedek, hogy milyen nagyszerű lehetőségeket kínál az alacsony, sűrű beépítés a jövő városfejlesztése számára.

    A projekteket bemutatja, sok fotóval a Lechner Tudásközpont cikke, amelyet Tábi Emőke fordított: KIS MAGASSÁG – NAGY BEÉPÍTÉSI SŰRŰSÉG: A JÖVŐ SZOCIÁLIS LAKÁSAI

    Így csinálják jól Bécsben

    A bécsi szociálislakás-helyzet sok város számára lehet irigylésre méltó. Bécs 1,7 millió lakosának jelenleg kétharmada él szociális bérlakásban vagy részesül valamilyen más lakhatási támogatásban. Ez az elképesztő adat is egészen biztosan hozzájárult ahhoz, hogy első európai városként az osztrák főváros lett 2018-ban a világ legélhetőbb városa - írja riportjában a 24.hu.

     Nagyon régi, százéves hagyománya van a szociális alapú, egyenlősítő lakáspolitikának a főleg baloldaliak vezette városban. Az írás felidézi a múltat, amely magyarázatot ad a jelen hozzáállására is. A bécsi önkormányzat ugyanis nem eladja a lakásait, mint például Budapest, hanem lakásokat vásárol és épít.

    Évente 577 millió eurót költ a város a lakhatás támogatására. Ebből 467 millió megy új lakások építésére, felújításra és 110 millió kerül a bérlőkhöz valamilyen támogatás formájában - ismerteti a számunkra hihetetlen adatokat a Wohnberatung Wien két munkatársa.

    A bécsi modell szerint egyrészt támogatják a bérlők olcsó lakhatását, másrészt az önkormányzat építkezéseket is támogat, amiért cserébe lakásokat kap, amelyeket így olcsón bérbe adhat.

    Ennek a lakhatásra elköltött hatalmas összegnek a fedezete a lakók által befizetett bérleti díj, illetve az építkezések után fizetett helyi adó. Azaz a drága rendszer lényegében önmagát tartja fent.

    Mindeközben szociális bérlakásokról, illetve támogatott lakásokról beszélünk, amelyek jóval olcsóbbak, mint a piacon kiadottak. A bérlőket persze megszűrik: legalább öt évet Bécsben kell lakni, osztrák vagy EU-s állampolgárnak kell lenni, vagy osztrák tartózkodási engedélyt kell birtokolni, és egy bizonyos bérplafonnál nem szabad többet keresni. Ezeken túl előnyt élveznek a 30 éven aluliak, a 65 éven felüliek, a valamilyen okból nehéz élethelyzetben lévők, és azok, akiknek rossz az egészségi állapotuk. Ezek alapján áll össze egy várólista. 

    A bérleti díj pedig budapesti mércével is elfogadható: egy háromszobás lakás a metróhoz és a Dunához egyaránt közeli Goethehofban havonta körülbelül 500 euróba (160 ezer forintba) kerül mindennel együtt.

    Ami pedig a lakások minőségét illeti, teljesen felújított, jó minőségű lakásokról van szó. 

    Forrás és a cikk további részletei: 24.hu

  • Újabb önkormányzati bérházat adtak át a XIII. kerületben

    Átadták a XIII. kerületi Kartács utca 14. szám alatti, száz százalékban önkormányzati tulajdonú új lakóépületet 23 bérlakással. A Kartács utcai kiemelkedő beruházás, amelynek költsége 961 millió forint volt, megfelel a passzívház kritériumainak.

    Dr. Tóth József polgármester – aki az átadóünnepség végén jelképesen átadta az egyik bérlőcsaládnak új lakásuk kulcsát – azt is mondta: „Nem ez az első, nem is az utolsó önkormányzati beruházás a kerületben, hiszen 2033-ig megvan az elképzelésünk, milyen irányba fejlesszük tovább a XIII. kerületet, amely magas életminőséget biztosító, fenntartható és visszafordíthatatlan fejlődési pályára került.” Hozzátette: az önkormányzat elkötelezett a korszerű és környezetbarát energetikai megoldások mellett.

    A XIII. Kerületi Önkormányzat 2002 óta eddig 599 lakást épített 30 ezer négyzetméter lakófelületen összesen 10 milliárd forint önkormányzati ráfordítással. A lépcsőzetes lakáshoz jutás elvét alkalmazva a XIII. Kerületi Önkormányzat mintegy 1000 családnak tette lehetővé idáig, hogy jobb életkörülmények között lakhassanak.

    Kartács2

    A XIII. Kerületi Önkormányzat bérlakás-építési programjának keretében épült föl a Kartács utca 14. szám alatti ötemeletes lakóház, amely száz százalékban önkormányzati tulajdonú. A 23 lakás jellemzően egy- és kétszobás. Minimális alapterületük minden esetben meghaladja a 35 négyzetmétert: átlagos alapterületük 40-50 négyzetméter. Minden lakásban van külön konyha- és étkezőhelyiség. Az első emeleten 2 lakást mozgáskorlátozottak részére alakítottak ki. Az épület teljesen akadálymentesített, a lépcsőházi lifttel a pince és az ötödik emelet között lehet közlekedni. A pinceszinten, a mélygarázsban, illetve a földszinten – a lakásszámnak megfelelően – 23 gépkocsi-beálló van.

    Dr. Tóth József, a XIII. kerület polgármestere a Kartács utcai új, rendkívül modern és környezetbarát lakóépület átadásakor kiemelte: az önkormányzatnak már 2033-ig megvan az elképzelése a további fejlesztésekről. A Kartács utcai beruházás a Lendületben a XIII. kerület elnevezésű önkormányzati program lakásgazdálkodási koncepciójának része. „Kell mindig egy koncepció, de bátorság is a tervezéshez és a megvalósításhoz, s persze kell a szándék, az önkormányzati tulajdonú telek, a szakértői vélemény, és nyilván a bonyolító és építő cég, amelyek ugyancsak magas színvonalon végzik a munkájukat” – fűzte hozzá Tóth József polgármester, aki az átadóünnepség végén jelképesen átnyújtotta az egyik kisgyerekes bérlőcsaládnak új lakásuk kulcsát.

    XXI. századi megoldások

    A XIII. Kerületi Önkormányzat elkötelezett a korszerű és környezetbarát energetikai megoldások mellett. A Kartács utcai új lakóépület energiafelhasználása az átlagos, új építésű épületekhez képest is kedvező az energetikai szempontból környezetbarát kivitelezés miatt. (A lakások közül 2 A+, 21 A++ minősítésű.) Az épület megfelel a passzívház kritériumainak. Fűtése levegő-víz hőszivattyús rendszerrel, a melegvíz-ellátása központi kondenzációs gázkazánnal működik, amely indokolt esetben a fűtésre is rásegít. A fűtővíz alacsony hőmérsékletű, ezért a hőleadás mennyezet- és padlófűtésen keresztül történik, amit termosztátokkal lehet szabályozni az igényeknek megfelelően. A lakásoknak egyedi a szellőző berendezésük; a friss levegő befújásával és a használt elszívásával a friss levegő állandóan biztosított a lakásokban.

    Minden lakás közműfogyasztása egyedi méréssel történik. Az épületben épületfelügyeleti (távriasztással) és épületautomatikai rendszer működik.

    Az udvar teljesen parkosított, játszótérrel – homokozó, rugós játékok, játszóvár, asztalitenisz asztal – felszerelt. A területen több fát, bokrot és lágyszárú növényt ültettek, a tetőteraszokra dézsás növények kerültek. Az udvaron egy 30 m magas nyárfát is sikerült megóvni a kivitelezés során.

    Kartács3

    Az építkezés a Kartács utca – Csata utca – Gömb utca – Üteg utca által határolt tömb közbenső telkén 2016 novemberében kezdődött és 2018 április közepéig tartott. Ennek során 3100 köbméter földet mozgattak meg, 1630 köbméter (közel 3800 tonna) betont, 180 tonna betonacélt és 1200 km cölöpöt használtak fel. A kivitelezést közbeszerzési eljárás keretében az FK-RASZTER Zrt. végezte. Az építés költsége 961 millió forint volt.

    Az önkormányzat pályázatot írt ki az új ház lakásaira. A lakóépületben 2 akadálymentesített lakást hirdettek meg, továbbá 4 lakást fecskeházi hasznosítási konstrukcióban.

    Egyedülálló bérlakásprogram a XIII. kerületben

    A XIII. Kerületi Önkormányzat 2002-ben indította bérlakásprogramját. Azóta 599 lakást épített. A lépcsőzetes lakáshoz jutás elvét alkalmazva az önkormányzat mintegy 1000 családnak tette lehetővé idáig, hogy jobb életkörülmények között lakhassanak.

    Az önkormányzat 2014-ben építette az első magyar, minősített, százlakásos passzívházat. A legnagyobb nemzetközi ingatlanszövetség, a FIABCI Nívódíjával világszínvonalúnak ismerte el ezt a beruházást. A környezettudatos technológiájú vállalkozás máig úttörőnek számít a budapesti és a magyar lakáspiacon is.

    Forrás és további fotók: XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.

  • Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben

    Országosan tízezer lakosra 3,5 új építésű lakás jutott 2018 I. három hónapjában a KSH Fókuszban a megyék című kiadvány szerint. A mutató értéke Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (15,5), az országos átlag 4,4-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Pest, Csongrád, Vas és Somogy megyéket is. A lakásépítések intenzitása Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyékben volt a legalacsonyabb (egyaránt 0,2).

    Valamennyi településtípus esetében nőttek a lakásberuházások; a fővárosban háromszorosára, a megyei jogú városokban 38, a többi városban 49, a községekben 69%-kal emelkedett a használatbavételek száma. 12 megyében több, 7 megyében kevesebb új lakás épült, mint az előző év azonos időszakában. A legdinamikusabb (3,5–2,2-szeres) bővülés Budapest mellett Csongrád, Pest és Somogy megyéket jellemezte.

    Továbbra is vannak megyék, amelyeket szinte érintetlenül hagyott a lakásépítési láz: Heves, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna és Nógrád megyékben 20-nél kevesebb lakás épült az idei I. negyedévben.

    2018 Q1 megyei lakásépítések

    Az épített lakások átlagos alapterülete 99 m²-t tett ki, ami 6 m²-rel kevesebb volt, mint az előző év azonos időszakában. A legkisebb átlagos alapterületű lakásokat Csongrád és Győr-Moson-Sopron, a legnagyobbakat Nógrád és Fejér megyékben vették használatba.

    A 2018 I. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 9850 új lakás építése kezdődhetett el, 3,4%-kal több, mint 2017 azonos időszakában. Az építendő lakások száma a városokban emelkedett, Budapesten és a községekben csökkent. Az ország 7 megyéjében nőtt az építési kedv, legjelentősebben Csongrád és Somogy megyékben.

    2018 Q1 megyei engedélyek

  • Új funkciókkal bővül az e-napló

    Folyik az e-építési napló fejlesztése, melynek eredményeként szeptembertől három újítás várja a felhasználókat. A munkaállapot rögzítése, a kiemelt naplók megjelölése és az e-mailes értesítések a mindennapi munkavégzést fogják kényelmesebbé és átláthatóbbá tenni - olvasható a Lechner Tudásközpont oldalán.

    A fejlesztések eredményei a tervek szerint ősszel lesznek majd elérhetők, a kezdeti tesztidőszakban egy szűk csoport, nagyjából 5-10 fő számára, akik között építtető, műszaki ellenőr és kivitelező is lesz. Az általuk megfogalmazott javaslatok rendszerbe illesztését követően válik majd az összes felhasználó számára elérhetővé a három új funkció.

    A felhasználói élmény javítása érdekében tett lépések a szeptemberi frissítések után is folytatódnak, 2018 év végéig további új funkciókkal bővül majd az e-napló. Az építésügy adminisztratív folyamatainak teljes digitalizálása során egy olyan rendszerré bővül, amely az új nevéhez is híven – ÉKTR, vagyis Építőipari Kivitelezést Támogató Rendszer – biztosítja az építkezések teljes körű elektronikus nyomon követését.

    További részletek a Lechner Tudásközpont cikkében.

  • Több felépült lakás, mérséklődő építési kedv

    2018 I. félévében 6517 új lakás épült, 30%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 18 066 volt, 8,9%-kal kevesebb, mint 2017 I. félévében.

    2018 I. félévében az előző év azonos időszakához képest:

    • 30%-kal több lakás épült. Budapesten és a községekben a növekedés ennél nagyobb, mintegy másfélszeres volt.
    • A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    • Az új épületben használatba vett lakások 54%-a családi házban, 36%-a többlakásos épületekben, 6,2%-a lakóparkokban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5 m2-rel 101 m2-re nőtt.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 8,9%-kal 18 066-ra csökkent. Az építendő lakások száma Budapesten 27, a megyei jogú városokban és a községekben 3,5%-kal csökkent, csak a többi városban emelkedett (17%-kal). Az építtetők az esetek 42%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,1%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben 84%-ot ért el.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 1,8%-kal kevesebb, összesen 6717 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2033, ami 16%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    KSH tbl

    A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a lakáspiac fellendülése a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) sikerét is mutatja. 2018 júniusával bezárólag összesen 81 ezer háztartás kérelmét fogadták be a bankok, 232 milliárd forint értékben, ami az éves hazai GDP 0,5 százalékát meghaladó összeg.

    Forrás: KSH, Pénzügyminisztérium

  • Kedvező lakásépítési adatok – bizonytalan jövőképpel

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület véleménye szerint a lakásépítés fontos pillére az építőiparnak, és megerősítése alapfeltétele az ágazat tartós stabilitásának. Ehhez hosszú távú előrelátásra és kiszámíthatóságra van szükség mind a családok, mind az ágazat számára.

    A lakásépítések élénkülése elengedhetetlen a hazai lakásállomány minőségi megújításához is. Még a jelenlegi lakásépítési számok is csak a lakásállomány 400 évente történő megújulásához elegendőek. 

    TLE tbl2

    A három legfontosabb makrogazdasági faktor, amelyre a kiszámíthatóság megteremtéshez fókuszálni kell: a szakképzés reformja, a munkavállalói mobilitás elősegítése és a demográfia kérdése.

    Elengedhetetlen, és sürgős intézkedést kíván az építőipari kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása, mivel a munkaerőhiány már a lakásépítések korlátja. Ez nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

    A szakemberhiány hosszú távú megoldásának kulcsa – a béremelés mellett – a hatékonyság javítása, az építőipari szakmák presztízsének növelése, az oktatás színvonalának emelése, a munkakörülmények javítása, valamint mobilitási célú állami és önkormányzati bérlakások építése.

    Csak egy kiszámítható, korszerű ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is.

    Központi program szükséges a vidék népességmegtartó képességének növelésére – ehhez a munkahelyteremtés mellett a lakhatási körülmények javítása is fontos. A családok gyermekvállalási kedve is alapvetően függ ezektől a tényezőktől.

    A leromlott, gazdaságosan nem helyreállítható és korszerűsítheti ingatlanok esetében a lehetséges megoldás a helyettesítő új építés, amit az új építéssel egyenértékűen kellene támogatni. Ehhez az egyik eszköz lehet a kormány által múlt héten bejelentett csokemelés a kistelepülésen építkezők számára, amennyiben munkahelyteremtési programmal és mobilitást segítő támogatással egészül ki.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület továbbra is kiáll amellett, hogy az építőipari fellendülés szinten tartásának, valamint az otthonteremtési feladatok kiegyensúlyozott kezelésének elengedhetetlen feltétele, hogy megszülessen egy hosszú távra előretekintő, koherens kormányzati lakásprogram és egy azzal összhangban álló építésstratégia. Emellett szükség van egy felelős kormányzati szereplőre, aki átfogja és koordinálja e program megvalósítását.

    A KSH szerint 2018 I. félévében az előző év azonos időszakához képest:
    • 30%-kal több lakás épült. Budapesten és a községekben a növekedés ennél nagyobb, mintegy másfélszeres volt.
    • A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    • Az új épületben használatba vett lakások 54%-a családi házban, 36%-a többlakásos épületekben, 6,2%-a lakóparkokban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5 m2-rel 101 m2-re nőtt.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 8,9%-kal 18 066-ra csökkent. Az építendő lakások száma Budapesten 27, a megyei jogú városokban és a községekben 3,5%-kal csökkent, csak a többi városban emelkedett (17%-kal). Az építtetők az esetek 42%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,1%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben 84%-ot ért el.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 1,8%-kal kevesebb, összesen 6717 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2033, ami 16%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünket a letölthető fájlban olvashatja.

  • Megemelik a csokot a kisebb településeken

    Növekedni fog a jövőben a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) összege az ötezer lakosúnál kisebb településeken, a kormány ott a használt ingatlanok esetében is jelentős növelést tervez - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden, a Magyar falvak program indulásáról szólva.

    Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón jelentette be, hogy az 5000 fő alatti települések esetében emelkedik a családi otthonteremtési kedvezmény összege. Konkrét összeg még nincs, de jelentős összegű emelést tervez a kormány - idézi a minisztert a Portfolio.

    Gulyás Gergely hangsúlyozta: a kabinet célja, hogy a falusi létforma népszerűvé váljon, és ne járjon az életszínvonal csökkenésével az, ha valaki vidékre költözik.

    Az épülő házaknál kedvezmény jár majd a tájegységbe illeszkedő építkezések után - sorolta a várható változásokat, hozzátéve: még ebben a parlamenti ciklusban program indul a kultúra fejlesztésére, játszóterek, sportpályák kialakítására. A kabinet meg kívánja teremteni ezen kisközösségek fejlesztésének lehetőségeit - hangsúlyozta, és szólt arról is, hogy alapot hoznak létre a mellékúthálózat fejlesztésére is.

    Külön programokat terveznek azon kistelepülések számára, amelyekben az országos átlagot meghaladta a népességcsökkenés - tette hozzá.

    A CSOK összege ma 600 ezer forinttól 10 millió forintig terjed attól függően, hány gyermek után és milyen lakáshoz veszi fel valaki a vissza nem térítendő támogatást. Gulyás Gergely bejelentése szerint a legkisebb, 5000 fő alatti településeken tehát ezeknél magasabb támogatási összegre számíthatnak az új otthonba költöző családok. Korábban Lázár János és Varga Mihály is utalt ilyen tervekre, konkrétumok említése nélkül.

    Két részre osztanánk az 5000 fő alatti településeket: azokra, ahol a népességfogyás meghaladta az országos átlagot és azokra, ahol az átlagnál kevésbé romlik a demográfiai helyzet. Lesznek olyan programok, melyek csak az előbbi kör számára lesznek elérhetők, mások pedig minden településre vonatkoznak majd - mondja a miniszter konkrétumok nélkül. Így egyelőre azt sem tudni, hogy a CSOK összegének bejelentett emelése melyik kategóriába tartozik majd.

    Forrás: kormany.huPortfolio

  • A csokban kompenzálnák a magasabb lakásáfát?

    A kormány kompenzálná a visszaemelkedő lakásáfát a családok számára - ez már több nyilatkozatból kiderült. Hogy mi lehet a megoldás, arról a Figyelő közölt értesüléseket.

    A Pénzügyminisztérium Figyelőhöz eljuttatott válaszából kiderül, hogy a kormány folyamatosan vizsgálja, hogy a CSOK-ot milyen új elemekkel tudja majd kiegészíteni a várható kompenzáció kapcsán. A konkrét eszközökről még nem született döntés, de nagyon valószínű, hogy a CSOK rendszerén keresztül, a gyerekszámhoz kötve érvényesíthetik a támogatást.

    A 2020 utáni időszakot illetően a szakértők is egyetértenek azzal, hogy mindenképpen visszaesés várható a lakásépítésekben, a kérdés csak annak mértéke lesz.

    A kompenzációval kapcsolatban az sem egyértelmű, hogy a mostani költségvetési rendszerben honnan lesz minderre keret.

    Forrás: Portfolio / Igylakunk

  • Már nincs idő nagy projekteket indítani a kedvezményes áfa lejártáig

    Már több tucat bedőlt lakáasprojektről lehet tudni, és 2020-ra jelentősen csökkenhet az újlakáskínálat - derül ki OTP legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképből.

    A kivitelezés időbeli elhúzódása miatt, a 2016-tól megélénkülő keresletre a kínálat késve tud reagálni, így a hivatalos lakásátadási statisztikákban csak idén és jövőre lesz látványos növekedés. Idén közel 9 ezer társasházi lakás átadásával számol az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe, ami több mint kétszerese a tavalyi mennyiségnek, 2019-re pedig, további bő 30 százalékos növekedéssel, már most 12,1 ezer megépülő lakást tartalmaz az adatbázis. A többi fő piaci mutatóhoz hasonlóan a megépülő lakásszámban is a XIII., a XI. és a IX. kerület hármasa áll az élen. Egymagában, a XIII. kerületben idén és jövőre átadni tervezett közel hatezer új lakás a fővárosi volumen 28 százalékát adja.
    A lakásátadásoknak kisebb része valósul csak meg időre, a projektek többsége már most több negyedévet csúszik az eredeti tervekhez képest, melynek legfőbb oka az építőipari kapacitáshiány.

    A tavalyi évhez hasonlóan, idén az első félévben is 15-20, már hirdetett beruházás állt le végül. Van köztük olyan projekt is, ahol a lakások nagy részére már előszerződést is kötött a beruházó, de nem látja biztosítottnak, hogy a vállalt 2019 végi határidőig meg tudja építeni a házat - számol be Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

    A kedvezményes áfakulcs 2019 utáni esetleges kivezetése arra kényszeríti a beruházókat, hogy tegyenek meg mindent a mihamarabbi átadás, illetve az eladások felpörgetése érdekében. Ha azonban a kereslet nem kezd el nagy mértékben csökkenni, nem várható, hogy az következő másfél éves hajrában nagy árengedményekre kényszerülnek a beruházók.

    Új projekt indítására már nincs idejük a cégeknek, ha még a kedvezményes áfával szeretnének kalkulálni. A kínálat viszont gyorsan elfogyhat, az OTP adatbázisa szerint az azonnal költözhető új lakásból mindössze 170 van a fővárosban. Emellett további 5,2 ezer építés alatt álló lakást, és bő kétezer építési engedéllyel rendelkező, de még nem épülő ingatlant kínálnak jelenleg. Ez az alig 7,5 ezer lakás, a mostani értékesítési ütemet figyelembe véve, jövő nyárra elfogyhat.

    A mintegy 20 ezer, jelenleg is előkészítési, valamint engedélyeztetési fázisban lévő új lakás tervei egyelőre fiókban maradhatnak, illetve sok, hosszú távú piaci jelenlétre berendezkedő cégnél indulhat el a koncepciók újratervezése. Bár van néhány olyan beruházás, amit már most 2020-as, sőt 2021-es átadással hirdetnek, kérdéses, hogy hány cég hajlandó a nettó ár csökkentésére, hogy fenntartsa a vásárlók érdeklődését. Ennek fényében kijelenthető, hogy 2021-től látványosan csökkenhet az átadott lakások száma, így erőteljes piaci átrendeződés is indulhat.

    Forrás: Portfolio

  • A bankoknál lehet a megoldás

    A Pénzügyminiszter múlt heti nyilatkozata szerint nem várható, hogy a kormány a mostani határidő lejártával meghosszabbítja a kedvezményes lakásáfát. Mi lesz a vevőkkel, akik már elkezdték fizetni megvásárlandó lakásuk árát, de az átadásra csak 2020-ban számíthatnak? Ezt járta körbe a Portfolio.

    2020 elejétől tehát ismét 27%-os áfát kell fizetniük az új lakások vásárlóinak az eddigi 5% helyett. Miként lehetne megoldani, hogy az addig be nem fejezett lakások minél nagyobb vételárrészét vagy akár teljes értékét még 2018-2019-ben, akár jóval a használatba vétel előtt, az alacsonyabb áfa mellett fizethessék meg a vásárlók. Úgy tűnik, a hitelnyújtó bankok kezében lehet a megoldás. Van, amelyik már be is vezetett a problémát áthidaló hitelterméket.

    Eltérnek a lakásfejlesztések, adásvételi szerződések abban, hogy az emelkedő lakásáfa kockázatát a fejlesztő vagy a lakásvásárló viseli. Minél közelebb a magasabb lakásáfa időszaka, annál gyakoribb, hogy a fejlesztők a nettó értékre kötnek szerződést, így ha 2019 végéig nem sikerül befejezni a lakást, akkor a vásárló szenvedi el az 5-ől 27 százalékra növekvő áfa miatt előálló 21%-os drágulást. A legnagyobb egyetértés fejlesztő és vevő között leginkább abban van, hogy ezt az esetet, akárhogy is lesz, mindenképpen el kell majd kerülni.

    Az egyik megoldás az lehet, hogy a fejlesztő legkésőbb 2019 őszéig befejezi a beruházást, így kis szerencsével akkor is pénzéhez juthat 2019 végéig, ha a bank a használatba vételi engedélyt vagy az albetétesítést támasztja a lakáshitel folyósításának a feltételéül. Ez rendkívül kockázatos egyrészt a beruházással kapcsolatos bizonytalanságok (munkaerő, anyag, időzítések stb.), másrészt az építésügyi hatóságok és a földhivatalok adminisztratív tehetetlensége miatt. Az idejében befejezett beruházás sem garancia ugyanis arra, hogy a lakáshitelhez szükséges dokumentumok kiállítása nem csúszik át 2020-ra.
    a fejlesztő és az ügyfél megegyezik a bankkal arról, hogy ne várja meg a (teljes) folyósítással a használatba vételi engedélyt vagy albetétesítést, hanem még ezt megelőzően, legkésőbb 2019 végén folyósítson, így a vevő az 5%-os lakásáfa mellett fizethessen.
    A bankok és a fejlesztők ezért azon a lehetőségen gondolkoznak, hogy a fejlesztő és az ügyfél megegyezik a bankkal arról, hogy ne várja meg a (teljes) folyósítással a használatba vételi engedélyt vagy albetétesítést, hanem még ezt megelőzően, legkésőbb 2019 végén folyósítson, így a vevő az 5%-os lakásáfa mellett fizethessen.

    A valódi megoldást illetően azonban sok a kérdőjel. Külön problematikus lehet a csokosok finanszírozása.

    A Portfolio megkérdezte a bankokat arról, gondolkoznak-e hasonló megoldáson, és mennyire jellemző új lakások vétele esetében a szakaszos (készültségi fokkal arányos) vagy korai (használatba vétel előtti) finanszírozás. E kettő egyike lehet ugyanis a megoldás arra, hogy a lakásvásárló és/vagy a fejlesztő megússza az áfaemelkedést, de legalábbis annak jó részét. A válaszok alapján az OTP-nél és a Takarék Csoportnál már eddig is volt megoldás hasonló helyzetekre, az UniCredit pedig két hete reagált a növekvő igényre. Ahogy e bankok hitele mutatja, még az említett zárolt számlára sincs feltétlenül szükség. A bankok többsége azonban mintha még kivárna.

    A részleteket és a bankoktól érkezett válaszokat lásd a Portfolio cikkében.

  • A kormány nem tervezi a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítását

    Varga Mihály pénzügyminiszter az Inforádió műsorában beszélt arról, hogy nem tervezik az 5%-os lakásáfá meghosszabbítását 2020-tól. A TLE véleménye szerint ennek jelentős hatása lesz a lakáspiacra, az új lakások építésének visszaesése kedvezőtlenül hathat a lakásállomány megújítására.

    "Nem tervezünk hosszabbítást, 2019. december 31-ig van ez az adókedvezmény... Arra bíztatok mindenkit, hogy aki tudja, eddig az időpontig vegye igénybe ezt az adókedvezményt!" - fogalmazott a pénzügyminiszter.

    2016 eleje óta új lakást vásárlásakor a vevőnek 27%-os áfa helyett csak 5%-ot kell fizetnie, 2019 végével azonban meg fog szűnni ez a kedvezmény.

    A miniszter szavaiból egyértelműen kiderült, hogy kormány számára a a legfontosabb a demográfiai szempont, a családok otthonteremtésének támogatása. Kitért arra, hogy Budapesten az eladott új lakások 10%-át külföldiek veszik meg, másfelől pedig ingatlanbefektetők célpontja lett ez a kedvezmény, vagyis második, vagy harmadik lakásukat vásárlóké, ami nem volt célja a kormánynak. - Mi ezt nem kívánjuk támogatni. Alapvetően az volt a cél, hogy a népességfogyás lassuljon, forduljon meg, demográfiai változás legyen, amit a lakások építésével kössünk össze. - hangsúlyozta Varga Mihály.

    Ezzel együtt megerősítette, hogy a CSOK marad, 2019 első felében pedig felülvizsgálatra kerül a rendszer, és még az is lehet, hogy tovább bővítik. Esetleg úgy, hogy az új építést is támogassa.

    Ugyancsak a lakásépítésekkel kapcsolatban szólt arról a miniszter, hogy a magyar építőipar nem rendelkezik elegendő kapacitással arra, hogy végrehajtsa a fejlesztéseket. Szerinte a jelenségre az építőipari szereplők nem az elvárt bővítéssel, hanem áremeléssel reagáltak.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) véleménye szerint a lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    A TLE fontosnak tartja a jelenlegi pozitív trend fenntartását, megerősítését, és ezzel együtt a lakásépítések számának hosszú távú stabilitását.

    Ehhez olyan stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el az elkövetkezendő években, és évtizedes távlatban e körül stabilizálódjon.

    A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósításának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    Forrás: Portfolio, hvg.hu, 

  • Drágulni kezdtek a lakáshitelek

    Megnőttek az elmúlt hetekben a bankok által kínált lakáshitelek kamatai a pénzpiaci kamatok emelkedése miatt – írja a Világgazdaságra hivatkozva a 24.hu.

    A változó kamatozású hitelek átlagkamata már év eleje óta egyre magasabb, ám az elmúlt hetekben sok bank a fix konstrukciók esetében is emelt.

    • Az OTP-nél június közepétől 30 bázisponttal nőttek a változó kamatozású lakáshitelek kamatai a Fix20 kivételével.
    • Az Oberbanknál a Bankráció.hu adatai szerint a lejáratig fix kamatos hitelek kamata öt év futamidőnél 0,58, tíz évnél 0,62 százalékponttal nőtt az elmúlt hónapban.
    • A Sberbank június 11-étől emelt.
    • A Takarék Kereskedelmi Banknál az ötös MFL (minősített fogyasztóbarát lakáshitel) teljes hiteldíjmutatója 4,43 százalékról 4,86 százalékra, a tízesé 5,4-ről 6,09 százalékra erősödött.
    • Nőttek a kamatok továbbá az Ersténél, az MKB-nál, a Budapest Banknál, a CIB-nél is.

    Forrás: 24.hu

  • Érdemes már most a közel nullára szigetelni

    A javulás egyrészt energiatudatosságunk erősödésének, másrészt az év elején életbe lépett TNM rendeletnek köszönhető. Ez nemcsak a családok pénztárcáját kíméli, hiszen fűtési költségeik akár 50%-kal is csökkenhetnek, de egyes országrészekben akár 5-6 millió forinttal is növelheti az ingatlanok árát. A Knauf Insulation szakemberei szerint azonban már most érdemes előre tekinteni és jobb minőségű szigetelőanyagot választani, mert az Unióban 2019-től tovább szigorodnak az épület energiahatékonysági előírások.

    Ma már energiahatékony családi házak épülnek

    A KSH szerint az idén 7%-kal több, összesen 10.078 családi ház épül, miközben ennek többszörösét, mintegy 25-30 ezer otthont újítanak fel tulajdonosaik. Ezeknek az ingatlanoknak már meg kell felelniük a 2018. január 1-től hatályos, épületszerkezeti elemek hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó szabályozásnak.

    A rendelkezés értelmében az épülethomlokzatok hőátbocsátási tényezője (U-érték) nem lehet nagyobb, mint 0,24 W/m2, ami a korábbinál jellemzően vastagabb, falszerkezettől függően 10-15 cm-es homlokzati hőszigetelő rendszer (ETICS) alkalmazásával érhető el.

    Európai összehasonlításban is egyre energiahatékonyabbak az otthonaink

    A szabályozás eredményeként az új építésű magyar családi házak tulajdonosainak immár energiahatékonyabb és jobban szigetelt falszerkezeteket kell építeni, mint például a lengyel és a horvát (U=0,30), a szlovén (U=0,28), a cseh (U=0,25) vagy akár az osztrák (U=0,35), illetve a német (U=0,28) családi házak építtetőinek. Ezzel együtt a most épülő magyar családi házak energiahatékonysága még jócskán elmarad a svéd (U=0,18), finn és norvég (U=0,18), vagy akár a szlovák (U=0,22) otthonok energiahatékonyságától.

    „Egy napjainkban átadott, megfelelően szigetelt családi ház fűtési célú energiafelhasználása már akár 40-50%-kal is kisebb lehet, mint egy hasonló, de nem szigetelt otthoné” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „A szigetelés emellett a ház értékét is növeli. A Knauf Insulation korábbi felmérése szerint egy professzionális hőszigetelési rendszerrel ellátott családi ház minimum 10%-kal, de az ország egyes területein akár 6 millió Forinttal is magasabb áron értékesíthető, mint egy nem szigetelt ingatlan” – tette hozzá a szakember.

    2020 után még fontosabb lesz a szigetelés

    Épületeink energiahatékonyságának javulása örvendetes tény, de ezzel még korántsem lehetünk elégedettek, hiszen az Unió végső célja az, hogy az új épületek nulla, vagy közel nulla energiaigényű épületek legyenek, vagyis fűtésükhöz ne kelljen primer energiát használni.

    Ebbe az irányba mutat az is, hogy az Európai Unió éppen a napokban szigorított a 2016-ban elfogadott a közös, uniós energiamegtakarítási célon. E szerint 2030-ra, a tagállamoknak uniós szinten immár nem 30%-os, hanem 32,5%-os energiamegtakarást kell elérniük, amely csak úgy lehetséges, hogy az összes energiafelhasználás 40%-áért felelős épületek fűtési célú energiafelhasználását drasztikusan, 10-12 éven belül szinte nullára csökkentjük.

    Már szinte minden EU tagállam rendelkezik nemzeti tervvel a nulla és közel nulla energiaigény- szint eléréséhez szükséges építési szabályok bevezetésére, számos tagország pedig már be is vezette az Unió Épület Energiahatékonysági Irányelvének erre vonatkozó ajánlásait.

    Az irányelv szerint, ezekben az országokban 2018. december 31. után már csak közel nulla energiaigényű középületek építhetőek, 2020. december 31. után pedig minden átadott épületnek teljesítenie kell ezt az energiahatékonysági szintet.

    Ez, a korszerű nyílászárók és gépészet, valamint a megújuló energiaforrások – napelem, napkollektor, hőszivattyú – használata mellett, a Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint, a jelenleginél is jobb minőségű, a falazattól függően 25-30-35 cm vastagságú homlokzati szigetelőanyagok alkalmazásával lesz elérhető, vagyis a szigetelés szerepe a következő években és évtizedekben még jobban felértékelődik majd.

    Forrás: Knauf Insulation Kft.

  • Szigorítja az MNB a hitelfelvételt

    A Magyar Nemzeti Bank közleményben jelentette be, hogy ősztől szigorítja az adósságfék-szabályozást. A cél: a fix hitelek felvétele felé terelni a lakosságot.

    Szigorítja az MNB a jövedelemarányos hitel-törlesztőrészlet maximumára vonatkozó adósságfék-szabályozását, mégpedig várhatóan október 1-jétől. A mai bejelentés szerint az eddigi 50 százalékról 25 százalékra csökken a mutató értéke a legfeljebb 3 éves kamatperiódusú hitelek esetében, és 35 százalékra a legalább 5, de kevesebb mint 10 éves kamatperiódusú hiteleknél. Csak a legalább 10 éves kamatfixálás mellett marad a jelenlegi szabályozás. A 400 ezer forint feletti jövedelmű hitelfelvevőkre továbbra is magasabb számok vonatkoznak. Gyors értékelésünk szerint Csehországgal és Szlovákiával ellentétben Magyarország nem egy túlzott hitelezés visszafogását, hanem a jelenlegi egészséges volumenű hitelezés szerkezetének a javítását szeretné elérni a lépéssel, ami a kamatkockázatok növekedése miatt helyes irány.

    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenleg is több eszközzel, így a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) minősítési rendszerrel, a jelzáloghitel-finanszírozás-megfelelési mutatóval, a hosszú futamidejű kamatcsereügyletekkel és a jelzáloglevél-vásárlási programmal ösztönzi a hosszabb kamatperiódus mellett nyújtott jelzáloghitelek elterjedését. A változó kamatozású hitelek súlyának mérséklése és a hosszabb kamatperiódusú, fix kamatozású hitelek térnyerése kiemelten fontos a háztartások kamatkockázati kitettségének csökkentése miatt.

    E célt szem előtt tartva az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra (JTM) vonatkozó szabályok módosításáról döntött. 2018. október 1-jétől az új, 5 évnél rövidebb kamatperiódusú forint jelzáloghitelek felvétele esetén az adós havi törlesztőrészleteinek összege nem haladhatja meg a rendszeres havi nettó jövedelem 25, illetve magasabb jövedelem esetén 30 százalékát.

    Öt évnél hosszabb, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusú új forint jelzáloghitelek esetében az arány a rendszeres havi nettó jövedelem 35, illetve 40 százaléka lehet.
    A legalább 10 évre vagy a futamidő végéig fixált kamatozású forint jelzáloghiteleknél - a kisebb kamatkockázat miatt - nem módosul a jelenlegi 50, illetve 60 százalékos JTM-limit.

    A forint jelzáloghitelek várható JTM szabályai 2018.10.01-től

      Limitek kamatperiódus szerint
    5 évnél kevesebb 5-10 év Legalább 10 év
    400.000 forint jövedelem alatt 25%

    35%

    50%
    400.000 forint jövedelem felett 30% 40% 60%

    A nem forintban felvett hitelek esetében szintén alacsonyabb limiteket kell majd alkalmazni a rövidebb kamatperiódusú jelzáloghiteleknél.
    A módosult előírások biztosítják, hogy a kamatkockázatnak kitett ügyfelek is megfelelő jövedelmi tartalékkal rendelkezzenek, felkészülve ezzel a törlesztőrészletek kedvezőtlen megváltozására - magyarázza közleményében a döntés hátterét az MNB.

    Ezzel egyidejűleg a szabályozásban a legalább 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelek törlesztőrészleteire jelenleg alkalmazott kedvezményes, 85 százalékos beszámítási súly megszűnik, hiszen a módosított adósságfék szabályok már kedvezőbben kezelik a hosszabb kamatperiódusú hiteleket. A módosított előírásokat csak a legalább 5 éves futamidejű, új jelzáloghiteleknél kell alkalmazni.
    Az új JTM szabályozás bevezetéséről az MNB egyeztetett a piaci szereplőkkel, az erről szóló jegybanki rendelet tervezetét az Európai Központi Bank jelenleg véleményezi. A módosítások ennek lezárását, a rendelet véglegesítését és kihirdetését követően léphetnek hatályba.

    A korábbi és a módosított JTM-szabályok esetében is a magasabb jövedelem arányaiban magasabb törlesztőrészlet vállalását teszi lehetővé. Az elmúlt években látható nominális és reálbér-emelkedésre tekintettel a magasabb arányú törlesztőrészletek vállalását a rendelet 2019. július 1-től 500 ezer forint havi jövedelem esetén teszi lehetővé a jelenlegi 400 ezer helyett.

    Az adósságfék szabályok módosítása következtében a jövőbeli lakossági hitelezés még jobb minőségben, azaz egészségesebb szerkezetben, fenntartható módon valósulhat meg. A változások miatt nem várható érdemi negatív hitelvolumen hatás, hiszen az adósok jelenleg jövedelmi oldalról jellemzően nem kifeszítettek.

    A családok életében a lakásvásárláshoz, fejlesztéshez kötődő lakáshitel-felvétel az egyik legnagyobb döntés. A megfelelő adósságfékszabályok megakadályozzák az ügyfelek túleladósodottságát, miközben a hitelkamat-változás miatti kockázatok is csökkennek, a hitelek törlesztőrészlete kiszámíthatóbbá válik, ezáltal a családok költségvetésének tervezhetősége nagymértékben javul, ami mind szociális, mind pénzügyi stabilitási szempontból kiemelten fontos.

    További részletek és példák a hitelfelvétel várható alakulására: Pénzcentrum

     

  • Jövőre is marad a csok

    Az otthonteremtési program folytatódik 2019-ben is  - mondta tegnap Novák Katalin állatmitkár a kormany.hu-nak.

    Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára azt is elmondta, hogy már 75 ezernél több család, azaz legalább 300 ezer ember tudott új lakásba költözni, vagy építkezni az otthonteremtési program révén. 

    Novák Katalin a kormány.hu oldalon látható videóban kijelentette: eddig több mint 300 milliárd forintot fordított a kormány otthonteremtési támogatásra a csokon, a kedvezményes hitelkonstrukción és az áfavisszaigénylésen keresztül - és ezt jövőre is folytatni fogja.

    Forrás: kormany.hu

  • 1,5 millió bérlakást épít a német kormány

    A következő négy évben a német állam 6 milliárd eurót fordít majd lakásépítésre, hogy ezzel kezelje az egyre súlyosabbá váló lakáshiányt - ezt jelentette be Angela Merkel német kancellár a hétvégén. A kormány összesen 1,5 millió bérlakást tervez építeni, emellett pedig adókedvezményekkel és egyéb ösztönzőkkel támogatnák a lakásépítéseket.

    "Borzasztóan nagy szükség van új lakásokra, ezért a kormány átfogó offenzívát indít" - mondta videóüzenetében a kancellár, aki szerint Németország egyik legégetőbb problémája a megfizethető lakhatás.

    Nem véletlenül aggasztja a német döntéshozókat a lakhatási helyzet kérdése. Berlinben 2009 óta mintegy 60%-kal emelkedtek az albérletárak, mivel az ingatlanpiaci kínálat nem tudott lépést tartani a városba települők tömegével. A probléma természetesen nem csak Berlint érinti: egész Németországban - főként a nagyvárosokban - jelentősen emelkedtek a lakásárak az utóbbi években.

    A lakásárak mellett természetesen az albérletárak is elszabadultak, amit Berlinben például eddig az albérletárak maximálásával igyekeztek kezelni. Az új állami bérlakások építése az albérletárak emelkedését is enyhítheti majd.

    Forrás: Index, Portfolio

  • Részletes lakáspiaci elemzés az MNB-től

    Az elmúlt évek lakáspiaci keresletének legjelentősebb hajtóereje a válság alatt elhalasztott vásárlások megjelenése, majd idővel a befektetési célú kereslet volt - idézi az MNB Lakáspiaci Jelentését a Portfolio. Az elhalasztott kereslet nagyságrendje a százezres tranzakciószámot is elérhette, amelyen belül 40-45 ezer újlakás-tranzakcióról lehet beszélni - írják.

    5 lakásvásárlás célja

    Forrás: Duna House

    Keresletet alakító tényezők

    Az elhalasztott tranzakciók megjelenése 2014-ben elsőként a használt lakások piacán indított el fellendülést, ami a válság alatt lecsökkent lakásépítésekből eredően minimális nagyságú új kínálatnak volt köszönhető. Az élénkülés kezdetén a tehetősebb, megtakarításokkal rendelkező réteg kezdett elsőként vásárolni, jellemzően hitel igénybevétele nélkül, de az idő előrehaladtával fokozatosan nőtt és jelenleg is nő a hitelfelvétellel vásárlók aránya: a piaci szereplők 30-40 százalék körüli szintre becsülték a hitel igénybevétele mellett vásárlók jelenlegi arányát a közelmúltban.

    34 hitelcélok

    Forrás: MNB

    A fellendülés kezdetén elsőként a legjobb helyszíneken (többnyire a fővárosban) jelentek meg a befektetők, majd az árak emelkedésének és a hozamok zsugorodásának hatására fordultak a másodlagos helyszínek (ipari- és egyetemvárosok) felé. Éppen ezért némi fáziskésés érzékelhető a befektetési szempontból elsődleges és másodlagos helyszínek fellendülése között. A befektetési céllal vásárolt lakások legtöbb esetben a bérleti piac kínálati oldalát bővítik, aminek mobilitási és turisztikai jelentősége is van.

    A lakáspiacot szabályozó intézkedések kapcsán a szakemberek véleménye legtöbb esetben az volt, hogy a 2016-ban módosított Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) hatása a keresletre inkább finomhangoló jellegű volt, az érdeklődések számát jelentősen megemelte ugyan, de a megvalósult tranzakciók aránya viszonylag alacsony maradt. Egyesek szerint a CSOK hatása a családiház építésére alkalmas telkek áremelkedésében csapódott le. A szintén 2016 elejétől bevezetett, új lakások értékesítésére vonatkozó, kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs a 2019 végéig tartó ideiglenes jellege miatt előrehozott keresletet generált. A kedvezmény bevezetésének azonban nem volt érzékelhető árcsökkentő hatása a társasházi lakások esetén, mivel időközben igen nagymértékű áremelkedés történt.

    16 városi lakásárak

    Forrás: MNB

    21 négyzetméterárak településtípusonként

    Forrás: VAN, MNB

    box1 1 lakásárindex

    Forrás: Lakáspiaci közvetítői adatbázis, MNB számítások

    A lakáspiac kínálati oldala

    A lakásfejlesztési piac erőteljes fellendülése 2016-tól változást hozott a fejlesztő cégek összetételében, a szektor a megkérdezettek elmondása szerint három csoportra sorolható:
    • a nagyobb, válság alatt is fejlesztő cégek
    • a nagyobb, de a válság alatt ideiglenesen szünetelők
    • a kisebb, úgynevezett nem szakmai fejlesztők, akik más tevékenységi területekről áttérve a gyors profitszerzés reményében léptek piacra

    Jelenleg utóbbi csoport adja a fejlesztések 50 százalékát, és a megkérdezettek elmondása szerint e cégek fejlesztései minőségbeli és teljesítési kockázatokat hordoznak magukban. Előretekintve a megkérdezett piaci szereplők szerint 2018 csúcsév lehet az átadásokat tekintve, kizárólag Budapesten mintegy 8 ezer új lakást terveznek átadni. Ugyanakkor a kiadott építési engedélyek száma már 2019-től csökkenhet, aminek következtében szűkülő kínálattal szembesülhetünk.

    24 engedélyek lakások tepeüléstípusonként

    Forrás: KSH

    Mindennek nagy részben az új lakások áfakulcsa körüli bizonytalanság és a munkaerő- és kapacitáshiány az oka. A lakásállomány megújulása összességében alacsony ütemben zajlik, így van még potenciál a lakáspiacban, de a kínálati oldal alkalmazkodását három főbb súrlódás is akadályozza:
    • az új lakások kedvezményes áfakulcsával kapcsolatos bizonytalanság
    • az építőiparban jelen lévő munkaerőhiány
    • az állami beruházások és kereskedelmi ingatlanfejlesztések kapacitáselszívó hatása

    11 költségek lakásárak

    Forrás: KSH

    Az új lakások 5 százalékos, kedvezményes áfakulcsának bevezetését alapvetően kedvező intézkedésnek ítélték a szakértők, elmondásuk szerint azonban túl meredeken nőtt az új lakásfejlesztések száma 2016-ban, egy kiegyensúlyozottabb növekedés jobb lett volna.

    A piac súrlódásmentes működését akadályozó tényezők közül az áfa kapcsán kialakult bizonytalanságot emelték ki fő tényezőként. Bár a jelenleg hatályos szabályozás csak ideiglenes jelleggel, 2019. év végéig biztosítja a kedvezményes adókulcs alkalmazásának lehetőségét, a piaci szereplők a kedvezményes kulcs meglétét kedvezőnek ítélték meg, és a kedvezményes időszak meghosszabbításával kapcsolatban várakozások épültek fel bennük. A kedvezményes áfakulcsot érintő szabályozási bizonytalanság miatt a fejlesztők jellemzően nem kezdenek olyan projektbe, melynek átadása átnyúlik 2020-ra, ilyen projektet csak a piac legnagyobb szereplői indítanak jelenleg.

    26 várható átadások

    Forrás: ELTINGA - Lakásriport

    27 csúszások

    Forrás: ELTINGA - Lakásriport

    A megkérdezettek egyöntetű véleménye, hogy az áfa kérdés kapcsán egy hosszú távon érvényes döntést lenne érdemes mielőbb meghozni, mert:
    • addig a legtöbb fejlesztő nem kezd új projektbe, ami a kínálat szűküléséhez vezet
    • a folyamatban lévő és tervezett építkezéseket mindenki igyekszik 2019 végéig befejezni, a kivitelezői oldalon kifeszített kapacitáskihasználást eredményezve
    • a 2018 közepéig várható utolsó rohamok az engedélyező hatóságokra is nagy terhet helyeznek
    • a 2019. végi határidőhöz közeli átadású lakások vevői számára pedig a végső bruttó vételár összege sem egyértelmű, ami a hitelfelvételi lehetőségeiket is rontja.

     

    8 gátló tényezők

    Forrás: Európai Bizottság

    box2 2 gátló tényezők a régióban

    Forrás: Európai Bizottság - Economic Sentiment Indicator

    Bár a munkaerőhiány még mindig az egyik legnagyobb probléma, a kivitelezői munkadíjakban tapasztalt növekedés egyre kedvezőbb feltételeket teremt arra, hogy a külföldön dolgozó magyar szakembereket a szektor visszacsábítsa. A piac szakértői szerint a munkadíjak jelenlegi szintje hozzávetőlegesen megállította az építőipari szakemberek és munkások további kiáramlását.

    A jelentés ITT olvasható valamint Ábrák és adatsorok 

    Forrás: Portfolio

  • Hol találnak keresletre a lakásépítések?

    Cikkünk előző részében a népesség, az urbanizáció és a belső vándorlási folyamatok jelenlegi alakulását tekintettük át. Most ezek és a lakásépítések összefüggéseit mutatjuk be.

    A magánépítők saját szükségleteik szerint választják ki a helyet, ahová otthonukat tervezik. Elsődleges szempont számukra nyilvánvalóan a megélhetés, a munkahely közelsége, a szükséges infrastruktúra elérhetősége, illetve egyéb jóléti szempontok.
    A költözködni vágyók is ugyanezeket tartják fontosnak, így az ingatlanfejlesztőknek szintén e szempontok alapján kell mérlegelniük és dönteniük arról, hol indítanak lakásépítési projektet.

    A képlet egyszerűnek látszik, és úgy tűnik, a lakásépítési piac valóban követi is a trendet. Ahol van munkalehetőség és látszik gazdasági perspektíva, ott sokan keresnek lakást, nő a kereslet, így ott felmennek az árak is, tehát oda érdemes új lakásokat építeni. Az alábbi ábrák, amelyek a KSH statisztikái alapján készültek jól mutatják az összefüggéseket.

    7 vándorlási különbözet megyénként

    Ugyan az agglomerációkban is emelkednek az árak, de még mindig tágasabb lakást, kertes családi házat vehet egy ugyanabból a pénzből, amiből pl. Budapesten csak egy jóval szűkösebbet. Ez természetesen igaz a többi hazai nagyvárosra is.

    Ugyanakkor a lakásárak és az építési telkek árai is jelentősen emelkedtek ezeken a településen is – igaz még így is jelentősen alacsonyabbak, mint Budapesten. Ezért a családok a korábban is népszerű kisvárosok és községek helyett új településeket fedeznek fel kitelepülési célpontként.

    A legnépszerűbb Budapest környéki települések (Diósd, Dunakeszi, Göd, Erdőkertes, Fót, Gyál, Herceghalom, Kistarcsa, Monor, Nagykovácsi, Pécel, Pomáz, Remeteszőlős, Sződliget, Vecsés) most
    új kiköltözési és lakásépítési hullámmal szembesülnek.1

    15 ingatlan3has MagyarIdok
    Forrás: Magyar Idők

    Mivel ez a kiáramlás – a korábbiakhoz hasonlóan – nem szervezett és tervezett, a legtöbb helyen nem kísérik településfejlesztési intézkedések, valószínűleg ismét felerősödnek a megnövekvő ingázással, az agglomerációs települések lakásságának jelentős megnövekedése okozta infrastrukturális hiányosságokkal kapcsolatos problémák.2
    Ha ezek a települések meg akarják tartani lakosaikat, elkerülhetetlen lesz az infrastruktúra, a környezet fejlesztése.

    Az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci szerint a tavalyi átlagár a 2016-os adatokhoz képest országos szinten 13 százalékkal nőtt. Az előző évekkel szemben, amikor a fővárosi és megyeszékhely-szintű drágulás messze meghaladta az alacsonyabb jogállási szintekét, tavaly már 10 százalékra nőtt az áremelkedés mértéke a községekben. Ezzel párhuzamosan a budapesti drágulás 15 százalékra mérséklődött. A kisebb városokban ez a mutató valamivel 10 százalék alatt maradt, míg a megyei jogú városokban 13 százalék körül mozgott.
    2017-ben a tizenkilenc megye közül sehol nem csökkent az eladott lakóingatlanok átlagára. A leggyorsabban Zala megyében, nőttek az ingatlanárak, több mint 20 százalékkal, ezt Tolna és Baranya megye követi 19 és 18 százalék körüli emelkedéssel. A megyeszékhelyek közül Zalaegerszeg drágult a legjobban (23 százalékkal), majd Veszprém (21 százalék), Szeged (20 százalék) és Pécs (19 százalék) következnek.
    A budapesti kerületek közül azokban nőttek a leggyorsabban a lakásárak, amelyek amúgy olcsóbb, eddig nem annyira keresett kerületeknek számítottak.3

    13 jarasi atlagar OTP Jelzálogbank 2017 12 13

    Az Otthontérkép Csoport elemzése azt mutatja, hogy 2 év alatt 48%-kal emelkedett a főváros környéki lakások és 23%-kal a házak ára.
    Lakások esetén például az agglomerációban 2016 első negyedévétől 2017 második negyedévéig 18%-os drágulás volt, majd ezután szűk egy év alatt még 30%-kal menetek fel az árak. A külső kerületekben a lakásárak hasonlóan, egy év alatt 47%-ot drágultak, ennek üteme azonban jóval kiegyensúlyozottabb volt, mint az agglomerációban. Összességében a belső kerületek lakásárai emelkedtek a legkisebb mértékben, 2 év alatt 26%-kal.4

    14 kínálati árak Bp agglomeráció otthontérkép

    Életminőség a lakásárak
    Az Otthon Centrum ismét megnézte, miért vonzóbb egyik város a másiknál, azaz hol jó ma élni Magyarországon, és ez mennyiben tükröződik a lakásárakon. A 20 ezer főnél népesebb városok életminőség szempontjából lényeges mutatóit, az egészségügyi ellátásra, az oktatási és munkahelyi lehetőségekre vonatkozó statisztikai adatokat tekintették át. Az ezek alapján számított „életminőség-indikátor” értékét az ingatlanárakkal összevetve rangsorolták Budapest kerületeit, illetve a 20 ezer főnél népesebb városokat.

    Az első tíz helyezett között hat fővárosi kerület, valamint Eger, Veszprém, Tata és Szekszárd találhatók. Ezekben a kerületekben és városokban 65% feletti volt a számított mutatók átlagértéke (a legmagasabb érték, 84% az V. kerületre jellemző). A sorrendben tavaly óta annyi változott, hogy néhány fővárosi kerület helyett vidéki város került előbbre.

    Az idei lista alapján az agglomeráció és a vidéki megyeszékhelyek a középmezőnyben helyezkednek el. Ebben szerepet játszik, hogy a foglalkoztatottság, az egészségügyi ellátás és az oktatás mutatói általában a város méretének növekedésével arányosan kedvezőbb, míg a kisebb települések és a főváros belvárosi kerületei a munkába járás időtartamában rendelkeznek kedvezőbb mutatókkal.
    Budapest külső kerületei – a XV., XIX. és a budai XXII. kerület kivételével – nem olyan erős költözési célpontok, mint a közelükben található agglomerációs települések. Úgy tűnik, hogy aki zöldövezetbe vágyik, inkább távolabbra költözik, például Szigetszentmiklós vagy Gyál sokkal népszerűbb belföldi vándorlási célpont, mint Csepel vagy Pestszentlőrinc.

    Az agglomerációban Budaörs és Gödöllő értékei a legjobbak 57-58 százalékkal. A két város a településre vándorlók számában emelkedett ki a többi város és kerület közül. Mindez nem meglepő, hiszen az elmúlt években a legnagyobb migrációs nyereséget Pest megye fővároshoz közeli települései érték el.

    Az Otthon Centrum szakértője szerint a jobb életminőséget kínáló környezetért az emberek többet hajlandóak fizetni, melynek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak, és ezekben a városokban a vándorlási mérleg is pozitív. Közepesen erős kapcsolat tárható fel a választott életminőségi mutatók összesített értéke és az ingatlanárak között, míg mérsékelt kapcsolat van a vándorlás és a minőségi mutatók eredményei között is. Ez utóbbi oka, hogy a felmérésben a városokat hasonlította össze az Otthon Centrum, míg a vándorlási statisztikában megjelenik a falvakból a városok felé irányuló vándorlás is, ami miatt ez az összevetés kevésbé releváns (a mutató szerint kevésbé vonzó városok is vonzóak az adott régió falvaiban élő, aktív korosztály számára).

    Érdekes azon kisebb városok helyzete, amelyek ingatlanárai az életminőségük alapján mért érték alatt marad. Dunaújváros, Gyöngyös vagy Tata, a hasonló méretű városokhoz mérve kedvezőbb körülményeket biztosítanak lakóiknak, ennek ellenére az itt található lakások olcsóbbak, ahhoz képest, amit az életminőség mutató alapján várnánk. Mindhárom város közös jellemzője, hogy autópályák közelében helyezkedik el, és a főváros egy órán belül elérhető.

    Ha az életminőség indexhez hozzászámoljuk a lakásárak maximumtól való eltérését, Salgótarján és Kazincbarcika pozíciója romlik leginkább. Lakáspiaci megítélésük jóval rosszabb, mint az egyébként a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi ellátás mutatói alapján várható lenne. Ez a jelenség a fővárostól távolodva egyre jelentősebben érvényesül.

    Ennek ellentéte figyelhető meg a főváros külső kerületeiben és az agglomeráció településein, ahol az árak jóval magasabbak, mint a hasonló életminőségi mutatókkal jellemezhető vidéki városokban. Ennek oka, hogy az itt élők számára nem csak az adott kerület vagy település intézményei elérhetők, azaz az életminőségüket a szomszédos kerületek, illetve általában a főváros egésze biztosítja. Ez a foglalkoztatás kedvező arányában is megmutatkozik, ugyanakkor jelentős az ingázásra fordított idő. Az is igaz, hogy például az agglomerációba költözők motivációit, a zöld környezet, a csendes környék, a jó közbiztonság iránti igényt a választott statisztikai mutatók kevésbé mérik, ám ezek értéke vitathatatlan, ahogyan ez a lakásárakban is tükröződik.
    Forrás és további részletek: Otthon Centrum / hvg.hu

    Ahol a vevő, oda megy a kínálat

    A KSH belső vándorlási adatai, illetve 2017-es lakásadatait összevetve jól látszik, hogy ott épült a legtöbb lakás, ahová a családok áramlanak. Természetesen ott tervezik a legnagyobb számban további lakások építését is.

    8 építések engedélyek megyénként 2017

    9 építések megyénként 2015 2017

    10 engedélyek megyénként 2015 2017

    Ennyi embernek mennyi lakás?

    Az, hogy mennyi lakást lehet még építeni, a kereslet nagyságán túl függ a költségektől, és attól, hogy mennyire éri meg az építkezés a beruházóknak. Ebben meghatározó a lakások ára, a reálbérek helyzete, a munkaerőkínálat. Az áfakérdés körüli bizonytalanság ugyancsak visszavetheti a mostani emelkedést. Ennek jelei már most kezdenek megmutatkozni a lakásépítési engedélyeket feldolgozó statisztikákban.

    16 Új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma

    A családi házas magánépítések az áfavisszaigénylés miatt érintettek, hiszen annak megszűnési dátuma is 2019.12.31. az érvényben lévő szabályok szerint. Ebben még nem mutatkozik változás, de a társasházakat építő ingatlanberuházók már több esetben leállították, illetve el sem indították 2020.01.01. után befejezhető építkezéseiket.

    17 Új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések megoszlása

    Hogy mi lesz 2020 után, arról az elemzők sem tudnak biztosat mondani, de némi visszaesésre mindnyájan számítanak, és nagyjából 15 ezer új lakás építésével kalkulálnak.

    Mire van tehát szüksége Magyarországnak?

    Ez a szám mindenképpen alacsonyabb annál, amennyi építés a lakásállomány megújításához elegendő lenne. Ha számolunk a népességfogyással, akkor is biztosan szükség van évi mintegy 35-40 ezer új, minőségi lakás építésére – beleértve a bérlakásokat is, és legalább évi 200 ezer enegiahatékonysági lakáskorszerűsítésre és felújításra.

    Ennek megvalósításához, az építőipar és a lakáspiac lendületének megtartásához, a stabilitás megteremtéséhez tervezhetőségre, kiszámíthatóságra, hosszú távú lakáspolitikára van szükség.

    Egyesületünk javaslatai szerint ennek érdekében szükséges emellett egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölése a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére. Ezt támasztaná alá és támogatná egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum, amely tartalmazza a legfontosabb sarokpontokat.

    Hogy optimális mértékben stabilizálódni tudjanak a lakásépítések számai, a kormánynak vállalnia kellene a támogatáspolitika fenntartását, ezen belül kiemelten a CSOK, valamint a lakásépítések áfakedvezményeinek hosszú távú biztosítását, legaláb egy 10 éves szándéknyilatkozattal.

    Mindezek nélkül legfeljebb hénány évre láthatunk előre, ami nem nyújt kiegyensúlyozottságot és biztonságot sem az építőipar, sem a családok számára.

  • Lakásáfa-kedvezmény: a környező országokban nincs időkorlát

    Jóllehet a térségben jelenleg hazánkban a legalacsonyabb az új lakásokat terhelő forgalmi adó, a kedvezményes kulcs megszüntetésével megint a legmagasabb adót kellene fizetni 2020-tól. A Magyar Idők szerint ezért sem valószínű, hogy a kormány ne hosszabbítaná meg az 5 százalékos áfa hatályát.

    Ugyanakkor a bevezetéskor figyelembe vett lengyel példa mellett más megoldások is felmerülhetnek. Az alacsonyabb áfát más országok eleve határozatlan időre vezették be.

    Jelenleg Magyarországon és Romániában a legalacsonyabb, 5 százalékos az új lakások értékesítését terhelő forgalmi adó mértéke a kelet-közép-európai régióban – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új lakáspiaci jelentésében. Az Európai Bizottság által közzétett adatok alapján a térségben egyedül Ausztria és Szlovákia nem alkalmaz az áfa általános mértékéhez képest kedvezményes kulcsot.

    Az európai uniós szabályok szerint az egyes tagállamok szociálpolitikai intézkedés keretében biztosított lakás, lakásépítés, -felújítás és -átalakítás esetén jogosultak csökkentett áfakulcs alkalmazására, ami éppen ezért csak bizonyos feltételek teljesülése esetén vehető figyelembe.

    Magyarországon a 150 négyzetmétert meg nem haladó új lakások és a 300 négyzetmétert meg nem haladó új családi házak esetén érvényesíthető a kedvezményes kulcs. Hozzánk hasonlóan Csehországban és Lengyelországban is felső méretkorlát van érvényben, Romániában pedig a maximális méret mellett értékhatárt is húztak.

    áfa KKE régióban Magyar Idők

    A jegybank kiemelte, hogy hazánk kivételével a kedvezményes kulcsot alkalmazó országok egyikénél sem található arra utaló információ, hogy határozott időre, ideiglenes jelleggel vezették volna be a csökkentett áfát.

    A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében hazánkban 2020. január 1-jétől újra az általános adómérték lesz irányadó az új lakások értékesítésénél. Noha ingatlanpiaci szereplők és építőipari szakmai szervezetek is a hosszabbítás mellett érvelnek, a kormány még nem döntött a kérdésben.

    Azonban ha nem hosszabbítanák meg a határidőt, és ismét nálunk lenne érvényben a régió legmagasabb, 27 százalékos áfakulcsa 2020-tól, akkor számolni kellene annak valamennyi kedvezőtlen hatásával. Ez a kormány népesség- és lakáspolitikáját ismerve nem lehet cél, a lehetséges folytatást illetően ugyanakkor figyelemre méltó Szlovénia megoldása: ott a kedvezményes áfakulcs csak akkor érvényesíthető, ha a vásárlás célja a saját lakhatás biztosítása.

    Ami az ingatlanpiac további szempontjait illeti, a jegybank elemzése szerint jelenleg Ausztriában a legmagasabb a lakásállomány éves megújulási aránya. A 2017-ben épült lakások száma ott megközelíti az előző év végén meglévő állomány 1,4 százalékát, és az elmúlt évtizedben folyamatosan 1 százalék körül alakult a megújulás mértéke. Lengyelországban is meghaladta tavaly az 1 százalékot a megújulás mértéke, Szlovákiában pedig 0,9 százalékos volt.

    Magyarországon az arány a 2008. évi 0,85 százalékhoz képest az ötödére esett 2013-ra, és a múlt évben is igen alacsony, 0,33 százalékos szintet mutatott, vagyis a fellendüléshez nagyon is indokolt a kedvezményes áfa alkalmazása. – A magyar lakásállomány idei megújulását a tervezett jelentős újlakás-átadások segíteni fogják, de hosszú távon a felépülő lakások számának tartós megnövekedése biztosítaná az állomány érdemi megújulását – fogalmazott az MNB.

    Az építőipari termelést gátló tényezők közül a munkaerőhiány minden vizsgált térségbeli országban problémát jelent, bár leghangsúlyosabban a hazai építőipart érinti. Magyarország mellett Ausztriában és Lengyelországban is az unió összesített adatát jócskán meghaladó súlyú, termelést gátló tényező a kevés hadra fogható munkásember.

    Az alapanyag- és felszereléshiány szintén Magyarországot érinti leginkább, a többi térségbeli ország esetén lényegesen kisebb arányban említik ezt a tényezőt a megkérdezett vállalkozások.

    A pénzügyi korlátok Lengyelországban és Szlovákiában komoly gondot okoznak, míg Csehországban, Szlovákiában és Romániában az elégtelen kereslet akadályozza leginkább az építőipart.

    Forrás: Magyar Idők

  • Az építkezők legnagyobb gondja a munkaerőhiány

    Miközben 40 000 munkás hiányzik az építőiparból, érdemes megnézni, hogyan látja a helyzetet a másik oldal, azaz az építkezni, felújítani vágyó magánszemélyek. A többség megerősítette a szakemberek óriási hiányát.

    Az újHÁZ Centrum 1138 főt kérdezett meg a Construma 2018 szakkiállításon egy nem reprezentatív felmérés során. 

    A kérdőívet közel fele-fele arányban töltötték ki nők és férfiak (47-53 százalék), akiknek 43 százaléka 26-45 év közötti, tehát leginkább érintett az építkezés/felújítás témában. A megkérdezettek háromnegyede tervez építkezést vagy felújítást a közeljövőben, amely jól mutatja azt, hogy az építkezési láz még közel sem hagyott alább, ezért fontos, hogy az építőipari szolgáltatók és a potenciális vásárlók könnyen egymásra találjanak. Ehhez nyújthatnak segítséget a kutatás legfontosabb adatai.

    A legtöbben saját erőből építkeznének

    A magánszemélyek 15 százaléka több mint 10 millió forinttal tervez egy építkezés, felújítás esetén, míg majdnem ugyanennyien (12,5 százalék) csupán 500 000 forint alatti büdzsével kalkulálnak. A legtöbben (16,6 százalék) az 500 000-2 000 000 forint közötti sávot jelölték meg, míg 132 válaszadó 2 000 000-5 000 000 forintot, 77 pedig 5 000 000-10 000 000 forintot költene új vagy felújítandó otthonára. Érdekesség, hogy minden harmadik ember azt válaszolta, hogy semmilyen külső anyagi forrást (CSOK-ot, hitelt, LTP-t) nem vesz igénybe a munkálatokhoz, és bár többen a CSOK bevezetésének tulajdonítják az építőipar fellendülését, mindössze 71 fő tervez vele.

    Nagy a felelősségük az építőanyag-kereskedéseknek, hiszen az építkezők/felújítók 15 százaléka (174 fő) náluk szerzi be a szükséges anyagokat, miközben a barkácsáruházakat a megkérdezettek csupán 0,05 százaléka választja.

    Népszerűek még a szakboltok is, ide a válaszadók 12,4 százaléka jár. A vásárlóknak az ár-érték arány (357 válasz) és a minőség (192 válasz) a legfontosabb szempont az építési anyagok kiválasztása során. Ezen kívül az új/felújított otthont tervezők több mint tizede (177 fő) szívesen venne részt olyan workshopokon, amelyeken például a gipszkartonozást vagy a lamináltparketta-lerakást sajátíthatnák el.

    Kevesen terveznek megújulókat

    Meglepő, hogy a lakosság 21 százaléka semmilyen megújuló energiaforrást nem jelölt meg, pedig 2021-től az új energetikai szabályozások értelmében az épületek energiaszükségletét 25 százalékban ebből kell fedezni. Azok között, akik már most zöld megoldásokban gondolkodnak, a napelem a legnépszerűbb, minden 5. megkérdezett (235 fő) állítana elő ilyen módon elektromos áramot.

    Az építkezni/felújítani vágyóknak a legnagyobb segítséget az jelenti, ha mindent meg tudnak vásárolni egy helyen, valamint tanácsot kapnak a vásárlás során. Ezt a két lehetőséget 103-an, illetve 108-an jelölték meg. Az "Egyéb" kategórián belül ezeken kívül megjelentek még a "sok pénz", a "sok idő" a "még több pénz" és a "ha kapnék három hónap fizetett szabadságot" válaszok is.

    A válaszokból kiderült, hogy a magánszemélyeknek nagy szükségük lenne a segítségre, hiszen a felmérésben résztvevők közel fele (516 fő) közepesen nehéznek, nehéznek vagy nagyon nehéznek tartja egy építkezés megszervezését. A határidők teljesítése (136 fő), a büdzsé tartása (136 fő) és a megfelelő ár-érték arányú termékek megtalálása (109 fő) közel azonos arányban okoz nehézséget a megkérdezetteknek.

    Félnek, hogy nem lesz építőmunkás

    Nem meglepő módon a válaszadók 33 százalékának (376 fő) a legnagyobb stresszt a megfelelő szakemberek megtalálása jelenti. Közel ugyanennyien (300 fő) mégis saját maguk keresnek mestereket, de bevallottan félnek attól, hogy találnak-e megfelelő mesterembereket. Generálkivitelezőt csupán minden tízedik ember választana. Az ismerősöktől érkező ajánlás a legelterjedtebb módszere a keresésnek, legtöbben (26 százalék) ebben hisznek, ezen kívül a Google-keresőt használják még (69 fő), vagy szakkiállításokon tájékozódnak (71 fő).

    Összességében elmondható, hogy az építkezni/felújítani vágyók is megérzik az építőiparban lévő munkaerőhiányt, hiszen a megfelelő szakemberek megtalálása a legnagyobb félelmük. Kiemelt szempont a vásárlóknak, hogy mindent egy helyen, kiváló ár-érték arányban, megbízható minőségben szerezhessenek be, amivel időt és pénzt spórolhatnak meg a rendelkezésre álló, eleve nem túl magas anyagi keretükből.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Csökkent a lakásépítések lendülete

    2017-ben megdöntött minden eddigi rekordot a hazai építőipar, a növekedés pedig folytatódni látszik - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. Nagy kérdés, hogy mi lesz a lakásépítésekkel, hiszen a tavalyi rekordok után lassulni látszik a lendület.

    Az idei év első negyedévében 8 százalékkal magasabb összegben indultak el kivitelezési munkák hazánkban, mint 2017 azonos időszakában. Összesen 592 milliárd forintot tett ki a megkezdett beruházások összértéke, vagyis az Aktivitás-Kezdés mutató, ami a tavalyi harmadik negyedévet leszámítva a 2. legnagyobb volt az elmúlt években.

    EBI 2018 Q1 1 megkezdett kivitelezési munkák

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 1. negyedév)

    A magasépítési szektor úgy tűnik, vesztett lendületéből, a mérséklődésben a kisebb lakásépítési lendület mellett a nem lakáscélú magasépítések esetében tapasztalt visszaesés egyaránt szerepet játszott. A megkezdett mélyépítési munkák összértéke azonban jelentősen növekedett, 360 milliárd forint összegben indultak el projektek Magyarországon, ami 2014 második negyedéve után a valaha volt 2. legmagasabb összeg 3 hónap alatt az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint. A jelentős összegű Aktivitás-Kezdés bővülésben az út és vasút építés játszotta a főszerepet, a 360 milliárd forintból 300 milliárd forint volt ezen szektorok részesedése.

    2017-ben rekordot döntött a megkezdett lakásépítések összege hazánkban, az Aktivitás-Kezdés mutató értéke a többlakásos projektek esetében meghaladta a 400 milliárd forintot. Ennek a rekordnak a megdőlése azonban erősen kérdéses az idei évben a jelenlegi piaci körülmények ismeretében. A fejlesztők komoly nehézségekkel küzdenek, egyre nehezebb kivitelezőt találniuk, miközben a költségeik folyamatosan emelkednek. Ráadásul egyelőre az új lakásokat terhelő kedvezményes áfakulcs időszakának meghosszabbításáról sem érkeztek új hírek, vagyis a jelenlegi állás szerint 2020. január 1-je után a mostani 5 százalékos ráta ismét 27 százalékosra emelkedhet, ami bizonytalanná teheti a lakások iránti kereslet alakulását ez időpont után.

    Éppen ezen bizonytalanság miatt, várhatóan a fejlesztők igyekeznek projektjeiket 2019 vége előtt befejezni, ez azonban azt jelentheti, hogy az építkezéseket még az idei első félévben el kell indítaniuk, de legkésőbb az év második felében mindenképpen. Vagyis az Aktivitás-Kezdés mutató az év első részében még kaphat egy utolsó lendületet, de az év második felében illetve jövőre – amennyiben nem jelentik be a kedvezményes áfakulcs időszakának hosszabbítását – várhatóan csökkenés jöhet.

    A tavalyi év végén némi mérséklődés volt látható az Aktivitás-Kezdésben a társasházi lakásépítéseknél, de az első negyedévben elindított projektek összértéke végül túlszárnyalta ezt. 2018 első negyedévében 78,5 milliárd forint értékben indultak el társasházi lakásépítési beruházások, ami ugyanakkor 18 százalékos csökkenést jelentett az előző év azonos időszakához képest, összességében azonban 2017 első három negyedévét leszámítva még mindig az egyik legmagasabb összegnek számított.

    EBI 2018 Q1 3 társasházi lakásépítési aktivitás

    Az adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, vagyis a társasházi lakásépítési aktivitás 2008 és 2018 között folyóáron (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 1. negyedév)

    A lakásépítések jövője szempontjából kiemelt fontosságú az áfakulcs alakulása, illetve az áfakulcs sorsának minél előbb történő bejelentése. Bár a jelenlegi szabályok egyértelműek, a piaci szereplők jelentős része mégis hosszabbításra vár, ami jelentős bizonytalanságot okoz az építések jövőbeli alakulásában.

    Bár az építések elindítása bizonytalan lehet az idei évet követően, az azonban biztos, hogy egyre több projekt fejeződik be és kerül átadásra. A társasházi lakásátadásokban már tavaly számottevő növekedés volt megfigyelhető, az idei év pedig jelentős ugrást hozhat. 2018. első három hónapjában 29 milliárd forint értékben fejeződtek be társasházi lakásprojektek, de az év egészében az előzetes bejelentések szerint, közel 370 milliárd forint értékben várhatóak projektátadások az ibuild.info építési projektadatbázisban szereplő adatok alapján, bár a piacot jellemző nehézségek miatti csúszások miatt ennél valószínűleg alacsonyabb összegű lesz végül az átadott projektek összértéke. Ezzel együtt is azonban sokéves rekord megdőlésére készülhetünk.

    EBI 2018 Q1 4 társasházi projektek

    A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 1. negyedév)

    Forrás: ELTINGA / ibuild.info / Buildecon

     

  • Mennyi embernek kellene lakást építeni?

    Építeni nyilván oda érdemes, ahol az emberek lakni szeretnének.

    Tavaly csaknem 14.400 lakás épült Magyarországon, ami jelentős növekedés a korábbi néhány évhez képest. Igaz, hatalmasak a regionális különbségek, de mostanra minden megyében nőttek az építések és az építési szándék.

    Egy lakás átlagos életciklusa nagyjából száz év – a lakásállomány teljes megújulásához így (a jelenlegi 4,4 milliós lakásállomány mellett) évente 38-40 ezer lakást kellene építeni.

    Kérdés, hogy mennyi új ingatlanra lesz szükség a népesség folyamatosan csökkenése mellett. A másik nagy kérdés, hogy hol épüljenek új lakások?

    Egyre kevesebben leszünk

    Folyamatosan csökken a népesség Magyarországon, és az előrejelzések szerint a következő évtizedekben ez így is marad.

    Az elmúlt 10 évben 3 százalékkal (268 597 fő) csökkent a magyarországi népesség1. A KSH adatai szerint 2017-ben a természetes fogyás 40.100 fő volt, ami 6110-zel több, mint egy évvel korábban. Az élveszületések száma 1,6 százalékkal csökkent 2016-ról 2017-re.

    A Népességkutató Intézet népesség előreszámítása2 azt mutatta 2015-ben, hogy 10 éven belül 600 ezer fővel fog csökkenni Magyarország lakossága, majd 2060-ra további 1,3 millióval leszünk kevesebben. Az ENSZ becslése3 szerint 2100-ra már csak kb. 6,5 millióan leszünk összesen.

    1 mo népességfogyás

    A népességcsökkenés oka részben a természetes fogyás (vagyis a születések és a halálozások különbözete), részben a kivándorlás.

    Kivándorlás, kiköltözés

    Változó intenzitással, ugyan már lassuló ütemben, de folyamatosan regisztrálható a Magyarországról való kivándorlás, kiköltözés. Mintegy 570 ezer magyar él jelenleg egy másik európai országban, többségük az elmúlt években hagyta el Magyarországot. A KSH szerint tavaly 25 100-an vándoroltak ki Magyarországról, ami 15 százalékkal kevesebb, mint a 2016-os szám. A 2017-es adat egy Siófok méretű város lakosságát jelenti.4

    A következő években további több százezer, többségükben 18 és 40 év közötti fiatal emigrálhat a KSH Népességkutató Intézete szerint. A Központi Statisztikai Hivatal tavaly májusi felmérése szerint legalább 370 ezren vannak ma Magyarországon, akik úgy tervezik, hogy elhagyják az országot.5 Róluk nem tudni egyelőre, hogy csak néhány évre mennek ki dolgozni vagy ott is maradnak, esetleg családalapítási szándékkal. Utóbbiak általában legfeljebb befektetési szándékkal tartanak fenn magyarországi ingatlant. A kivándorlókat persze nem csak a munkaerőpiac, hanem a lakáspiac is elveszíti.

    Városba be, városból ki

    Szintén nagy hatással van az építőiparra az urbanizáció és a belső vándorlás következménye.

    A városi lakosság aránya világszerte emelkedik. Magyarországon is ez a trend: 1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt a városi lakosság aránya a népességen belül. A Világbank előrejelzése szerint ez a szám 2025-re 75,5%-ra 2050-re 81,8%-ra nő.6

     2 VB urbanizáció1

    (1) A városi és a falusi népesség aránya Magyarországon a teljes nésesség százalékában 1950 és 2050 között
    (2) A városi népesség aránya Magyarországon Kelet-Európához, illetve Európához viszonyítva a teljes nésesség százalékában 1950 és 2050 között.
    (3) A városi népesség aránya Magyarországon (kék vonal), Európában (piros vonal) és Kelet-Európában (zöld vonal) a Föld teljes városi populációjához képest (szürke terület)
    (4) A városi és a falusi népesség megoszlása Magyarországon.

    3 VB urbanizáció2 label

    2 VB urbanizáció2

    5) A városi népesség aránya Magyarországon az agglomerációk nagysága szerint 2014-ben. A világoskék terület magában foglalja az összes 300 ezer főnél kevesebb lakosú város és városi agglomerációt. A méreteket az alábbi jelmagyarázat mutatja:
    (6) A városi lakosságszám változásának éves átlaga Magyarországon 1950 és 2014 között (kék vonal) a Föld városi népességének növekedéséhez képest (szürke terület). Látható, hogy ez a legtöbb országban emelkedést mutat az adott időszakban.

    A fenti ábrákról leolvasható információk alapján a világ 233 országa, illetve területe közül 52-ben – köztük Magyarországon – lehet arra számítani, hogy falusi népességének legalább 30 százalékát elveszíti 2014 és 2050 között.
    Magyarország is egy azon 50 ország közül, amelyek a legnagyobb, mintegy 1.276.000 fős falusi népességcsökkenéssel kell, hogy számoljanak 2050-re. Ez 43,9 százalékos csökkenést jelent.
    Az előrejelzés szerint a városi lakosság aránya 2025-re 75,5%-ra, 2025-re 78,3%-ra, 2050-re 81,8%-ra nő.7

    Globális trend, hogy egyre többen költöznek kisebb településekről a városokba. Ennek iránya viszont időnként megfordul: míg a 2000-es években sokan kiköltöztek a fővárosból az agglomerációba, addig a 2010-es években egyfajta visszaáramlás látszott. Jelenleg megint az látszik, hogy sokan települnek ki a környező településekre a fővárosból és a megyei jogú városokból.8

    Belső vándorlás - mágnesrégiók és -városok

    Gyakran mondják, hogy a magyarok nem mobilisak, nem szívesen költöznek. Emögött gyakran az áll, hogy a lakosság zöme saját ingatlanban él, és ha szeretnének is elköltözni az adott területről a jobb munkalehetőség miatt, nem tudják eladni az ingatlanukat, vagy csak nagyon olcsón. A KSH tavaly nyári adatai szerint a 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. Csaknem 400 ezren azért, mert másutt könnyebben találnak munkát, és majdnem egymillióan a magasabb fizetés reményében.9

    A statisztikák azt mutatják, hogy az országon belüli költözés egyre gyakoribb.10 A belső migráció legfőbb iránya délről, dél-keletről és észak-keletről az ország középső és észak-nyugati részei felé. A Központi régióban (Budapesten és környékén), az észak-nyugati határszélen (különösen Győr és Sopron térségében), valamint Közép-Dunántúl néhány részében (pl. Székesfehérvár környezetében) és Kecskemét környékén nőtt a népesség. Az ország többi részén, a városokban és a kisebb településeken is, csökkent, és csökkenőben van. Az agglomerációkon kívüli kisvárosok és községek mindenütt vesztesei az elvándorlásnak.11 Az ok egyértelmű: munkalehetőségek, illetve magasabb jövedelem reménye.

    4 vándorlási különbözet megyénként

    Forrás: KSH, igylakunk.hu

    Elvándorlási adatok (2012-2016,%)

    5 vándorlás járások Qubit

     

    A KSH statisztikái szerint a belső vándorlás célállomásaként a legvonzóbbak Győr, Sopron, Budapest és ezek vonzáskörzete, de említést érdemel még Kecskemét, valamint Vas megye, Közép-Dunántúl és a Balaton környékének néhány városa.12

    Járások éves vándorlási különbözete 1000 főre vetítve (2004-2013) 

    6 vándorlási különbözet térkép label

    6 vándorlási különbözet térkép

     

    Budapesten és Pest megyében 40 százalék azoknak az aránya, akik egy másik megyéből költöztek ide. A főváros rengeteg embert vonz, elsősorban a munkalehetőségek miatt, és különösen a kelet-magyarországi régióból. Ám sok család éppen innen költözik el, többségük az agglomeráció valamelyik közeli településére.13

    Hol élnek a legboldogabb magyarok?
    Az ELTE Pszichológiai kutatócsoportja a Jobb Veled a Világ Alapítvány szervezésében két év után újra elkészítette Magyarország boldogságtérképét. A legboldogabb nagyváros idén Győr lett, míg a legboldogabb megyeszékhely címet Szombathely szerezte meg.
    Nógrád, Heves, és Borsod-Abaúj-Zemplén megye továbbra is a legboldogtalanabbak közé tartozik, míg Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém és Komárom-Esztergom megyék a legboldogabb és az átlagon felül boldog megyék közé tartoznak.
    A kutatás ismét megmutatta, hogy az emberek boldogságát nagyban befolyásolja, hogy mekkora a munkanélküliség ott ahol élnek, illetve, hogy a kisebb települések lakói sokkal boldogabbak nagyvárosban élő társaiknál. Forrás: ingatlantajolo.hu

    11 boldogságtérkép

    Érdekes, hogy a KSH fent bemutatott adatai szerint a hazai kisvárosok népessége a mágnesrégiókon kívül az egész országban csökken. Erre az egyik magyarázat, hogy rengeteg ember nem azon a településen dolgozik, ahol lakik. Magyarországon az ingázók száma nagyon magas: minden harmadik munkavállaló (1.341.000 ember) naponta ingázik lakóhelyéről a munkahelyére. Az esetek többségében egy kisebb településről egy nagyobbra. Különösen sok ingázót fogadnak a megyei jogú városok és Budapest.14

    Cikkünket folytatását ITT olvashatja.

  • Kockázatok a magyar lakáspiacon

    A hazai lakáspiacra vár még néhány jó év, de azért vannak kockázatok a piac jövőjét illetően – állapították meg a szakértők a Portfolio Lakás Konferenciáján. Gondot okoz a kedvezményes áfakulcs megszűnéséhez kapcsolódó bizonytalanság, valamint a munkaerőhiány és az emelkedő építőanyagárak is.

    Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára előadásában még egyelőre nem tudott a kormány jövőbeli lakáspiaci terveiről beszámolni. Mivel az új kormány még nem állt fel. Hornung Ágnes hozzátette, a kormány a piacot nem felejtette el, főként mivel a lakásépítések jelentős szeletet vesznek ki a magyar GDP-ből.

    Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Rendszer Elemzése Igazgatóságának igazgatója, a lakáspiac jelenéről és jövőjéről beszélt előadásában. A szakember elmondta, mind reál, mind nominál értelemben jelentős felfutás tapasztalható a hazai lakáspiacon. Ez a pozitív tendencia az egész hazai lakáspiacot jellemzi ugyan, de más-más mértékű az egyes területek és településtípusok esetében, a legerőteljesebb felfutás az elmúlt években Budapestet jellemezte.

    Bár a lakásárak eddig jelentősen nőttek, a további növekedés sem jelenti azt feltétlenül, hogy ez a jövőben eltérést fog előidézni a fundamentumoktól, mivel a gazdasági kilátások pozitívak, a bérek pedig növekednek.

    Mi veszélyezteti a lakáspiacot?

    Tardos Gergely, az OTP Bank, Elemzési Központ igazgatója a lakáspiacot érintő veszélyekről beszélt. Kitért arra, hogy az ingatlanpiacot hosszú, önerősítő ciklusok jellemzik, amelyek nagy amplitúdója lehet. A szakember hozzátette, az ingatlanberuházás egy nagyon megfontolt döntés, és jellemzően az elmúlt 2-4 év tapasztalatai alapján döntünk az ingatlanvásárlásról. Éppen ezért a ciklus tetején a legnagyobb a lakásvásárlási hajlandóság. A szakember szintén beszélt arról, hogy az ingatlanárak egyensúlyi értékét a jövedelem határozza meg.

    Az előadáson szintén elhangzott, hogy a hazai lakáspiac a ciklus során az érett szakaszban tart. Megérkezik az új kínálat a piacra, az árak az egyensúlyi árak környékén mozognak, a tranzakciószámok pedig már egy ideje nem emelkednek.

    Jelenleg a rövid távú kockázatok elsősorban a lakáspiaci kínálattal kapcsolatosan jelennek meg. Komoly csúszások lehetnek az új lakások átadásában, illetve a nagy sietségből kifolyólag komoly minőségi problémák merülhetnek fel.
    Hosszú távra azt lehet mondani, hogy ez a ciklus sem tart majd örökké. 2020 után lassulhat a kereslet, de van esély azért a piac túlhevülésére is. Erre utóbbinak azonban kisebb a valószínűsége, így alapvetően a következő 2-3 évre nem látnak alapvető kockázatot a hazai lakáspiacon.

    Mit gondolnak a szakértők az áfáról?

    Kerekasztal beszélgetés keretében mondák el a szakértők a véleményüket az áfa-kérdésről, a CSOK-ról, az új lakásoknál fellépő csúszásokról és arról, hogy ezek következtében milyen visszaesés lesz tapasztalható a piacon.

    Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az építőipari aktivitás és a fejlesztők számára is fontos, hogy mihamarabb kiderüljön, hogy továbbra is marad-e a csökkentett áfa. Ha visszaállítják az eredeti 27 százalékos szintre, az építőipar várhatóan más fejlesztések felé fordul, kevesebb lesz a lakóingatlan-projekt. Egy építőipari cég számára az egyedi vásárlók részéről érkező igények és más apróságok miatt kevésbé kedvező egy lakásépítés. Továbbá ha megtörténik az áfa visszaállítása, a növekvő munkabérek mellett, a két tényező együtt biztosan visszaesést eredményez a piacon.

    Morvai Zsolt, a Takarékbank Zrt. Vállalati Üzletág igazgatója a többi között arról is beszélt, hogy egy lakóprojekt finanszírozásánál a beruházót, az előértékesítés mértékét, a kivitelezőt, az önrész mértékét és a lokációt veszik alapul. A következő években várható aktivitást az áfa-kérdés mellett a hozamkörnyezet is meghatározza. Ha az alternatív hozamkörnyezet nő, az csökkenti a lakáskeresletet. Ha mard az 5 százalékos áfa minimális emelkedés várható a keresletben, ha nem, akkor óriási kereslet fog zúdulni a piacra 2019 negyedik negyedévében, majd 2020-21-ben nagy visszaesés jön.

    Arról, hogy mennyire kockázatos most elindítani egy projektet, Földi Tibor, a Cordia Magyarország Zrt. vezérigazgatója beszélt. Szerinte mindenki óvatosabb most, és úgy tűnik, hogy a piac nincs felkészülve arra, hogy 2020-től milyen problémák lesznek. Építkezések szakadhatnak félbe, a vevők nem tudják kifizetni a 22 százalékos emelkedést, botrányokra lehet számítani. Sokan bíznak benne, hogy marad a kedvezményes áfa, és a felelőtlen szerződéskötések elkerülésére, ennek minél hamarabb ki kellene derülnie. Már most látszódik egy megtorpanás a piacon a kínálati oldalon, és ez még drasztikusabb lehet 2019 után.

    A pénzügyekért felelős államtitkár, Hornung Ágnes az áfa kapcsán elmondta, hogy a kormánynak a kedvezményes szint bevezetésével egyrészt gazdaságpolitikai, másrészt demográfiai céljai voltak. Mivel az otthonteremtés a kiemelt cél, a CSOK időkorlát nélkül került bevezetésre. Hozzátette azt is, hogy nemcsak az új lakások építése a fontos, hanem az is, hogy a használt lakásállomány is megújuljon.

    Nagy Gergely, az OTP Csoport Budapesti Régiójának ügyvezető igazgató-helyettese szerint nagy meglepetéseket fog okozni a magánszemélyek számára, ha visszaállítják az áfát. Valamennyire a fejlesztőknek is át kell vállalni az áfa növekedésének egy részét, így a piac tisztulhat, mert azok a fejlesztések, amelyek erre nem képesek kiesnek. A dinamikában lesz egy megtorpanás, de ez később stabilizálódhat.

    Banai Ádám az MNB, Pénzügyi Rendszer Elemzésének igazgatója elmondta, hogy a már körülbelül 40 százalékra nőtt a hitelből új lakást vásárlók aránya, de még mindig többségben vannak a készpénzes vevők, ezért van tere még a bővülésnek. A lakáshitelek GDP-arányos mutatója nemcsak Európa, hanem régiós szinten is jóval alacsonyabb Magyarországon.

    Forrás: Portfolio

  • Alig terveznek lakásátadást 2019 utánra

    A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai is alátámasztják azt, hogy a fejlesztők többsége nem olyan bátor, hogy 2020 utáni átadású projektet indítson. A legfrissebb, első negyedéves adatbázis szerint a most épülő társasházak kevesebb, mint 1 százalékát tervezik 2020-ban átadni.

    2019 negyedik negyedévben a tervezett lakások közel 10 százaléka készülhet el, a kérdés, hogy a munkaerő és építőanyagok hiánya miatt közülük mennyien csúsznak át 2020-ra.

    A 27 százalékról 5 százalékra csökkentett áfa nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a válság után beinduljanak a lakásépítések, a kedvezmény egyelőre azonban csak 2019 végéig él. A most induló projekteket viszont biztosan nem lehet már 2019 végéig befejezni, így reálisabb a 2020-as dátum, de egyelőre még csak kevés fejlesztő van, aki tervszerűen is meri vállalni a 2020-as átadást.

    A nagyobb fejlesztők közül elsőként a Cordia jelentett be három, 2020-as átadású projektet, ami arra utal, hogy lakásáfától függetlenül is van olyan fejlesztő, aki az áfaszint bizonytalansága ellenére is bízik a vásárlói keresletben. A legnagyobb fejlesztők egyébként a válság alatt sem állították le projektjeiket, legfeljebb csökkentett kapacitáson építkeztek. Ennek ellenére fontos lenne a lakásáfa kérdésének mielőbbi tisztázása, az ugyanis, hogy van három 2020-as átadású projekt jó hír, de a mostani építkezési volumen szinten tartásához ennél jelentősen több fejlesztés kellene.

    A most épülő beruházásokban ugyanis többségében még mindig tervasztalról, vagy az építkezés során kelnek el a lakások, így, ha a jövőben csökkenne az épülő lakások száma az azt jelentené, hogy a mostani épületeknek a maradék - sok esetben rosszabb elhelyezkedésű - lakásaiból tudnának csak választani a lakásvásárlók, így a jó minőségű és elhelyezkedésű új lakásokból még nagyobb hiány alakulna ki.

    Forrás: Budapesti Lakáspiaci Riport; Portfolio

  • Kedvezményes áfa és hosszú távú lakásprogram nélkül nem tartható fenn a növekedés

    A várakozásoknak megfelelően az épített lakások száma jelentősen nőtt, hiszen elkészültek a tervezett lakások. A kiadott lakásépítési engedélyek száma azonban alig nőtt az előző év azonos időszakához képest, ami előre vetíti a következő években várható megtorpanást. Ennek elsősorban az az oka, hogy a kedvezmények lakásáfa végének közeledtével a beruházók visszafogták az újabb projektek indítását, és elsősorban arra koncentrálnak, hogy az építőanyag- és munkaerőhiány közepette a jövő év végéig átadják az épülő lakásokat. Mindez elsősorban a társasházi lakások építését veti vissza.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület továbbra is kiáll amellett, hogy a pozitív fenntartásához átgondolt, stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség. Csak így biztosítható, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el néhány éven belül, és évtizedes távlatban stabilizálódjon.

    Az építőipari fellendülés szinten tartásának, valamint az otthonteremtési feladatok kiegyensúlyozott kezelésének elengedhetetlen feltétele, hogy megszülessen egy hosszú távra előretekintő, koherens kormányzati lakásprogram és egy azzal összhangban álló építésstratégia. Emellett szükség van egy felelős kormányzati szereplőre, aki átfogja és koordinálja e program megvalósítását.

    A 2016-2017-ben megindult kedvező folyamatok folytatódásához feltétlenül szükséges lenne az 5%-os áfakulcs fenntartásának szándékának kinyilvánítása a kormány részéről. Mivel egy nagyobb beruházási projekt átfutási ideje legalább 1,5 év, ahhoz, hogy ne torpanjon meg a lakásépítések üteme, sürgető, hogy mielőbb tájékoztatást kapjon az ágazat a 2020-ban életbe lépő szabályozási környezetről. Ezért javasoljuk, hogy a lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon kormányzati szándéknyilatkozatot.

    Mind a fejlesztők, mind a többi építőipari szereplő – anyaggyártók, kivitelezők – számára kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából.

    A KSH szerint 2018 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
    • Budapesten háromszorosára nőtt az épített lakások száma, a városokban és a községekben is dinamikus volt a növekedés.
    • A természetes személyek által épített lakások aránya 58-ról 50%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 41-ről 50%-ra emelkedett.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5 m2-rel 100 m2-re csökkent.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások országos száma 3,4%-kal, 9.850-re nőtt. Az építendő lakások száma a városokban emelkedett, Budapesten és a községekben csökkent. Az építtetők az esetek 34%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 4,8%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben eléri a 94%-ot.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 3,0%-kal több, összesen 2.965 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 978, ami 16%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    lakásépítések 2018 I tbl

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében:

    A CSOK kiterjesztése is pozitív irány, de talán még fontosabb lenne a támogatás fenntartásának megerősítése, hogy a családok a gyermekek előre vállalásának stressze nélkül tudják tervezni az otthonteremtést.

    Sürgető szükség van a kivitelezési költségeket folyamatosan növelő szakemberhiány hosszú távú megoldására, amelynek kulcsa – a béremelés mellett – az építőipari szakmák presztízsének növelése, az oktatás színvonalának emelése, a munkakörülmények javítása, valamint mobilitási célú állami és önkormányzati bérlakások építése. Csak így biztosítható a keresletre reagáló, megfelelő mennyiségű és minőségű lakáskínálat.

    Sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. Egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. A munkaerőhiány nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

    Az épülő lakások minősége kiemelt jelentőségű kérdés. A mai lakásépítések hosszú távon kell, hogy képviseljék a műszaki és építészeti minőséget, a megfizethető fenntarthatóságot és a környezettudatosságot. Fontos, hogy az építési minőség (mind műszaki, mind településképi szempontból) legyen téma szakmai, kormányzati szinten, legyen téma a közbeszédben is. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő fórumokat.

    Részletes elemzésünket az alábbiakban (letölthető dokumentumok) olvashatja.

  • Nő az érdeklődés a CSOK iránt

    Érezhetően nőtt a családi otthonteremtési kedvezmény igényléseinek száma a pénzintézetek többségénél, miután a kormány március közepétől könnyített a feltételeken - derül ki a kereskedelmi bankok MTI kérdéseire adott válaszaiból.

    A CIB Banknál, a Takarék csoportnál, az MKB Banknál, az OTP Banknál és az UniCredit Banknál is érzékelték a csok iránti érdeklődés növekedését, miután március 15-től egy kormányrendelet egyszerűbbé és gyorsabbá tette az igénylést.

    Az MKB arról számolt be, hogy nagyságrendileg tíz százalékkal többen érdeklődnek a csokról, az OTP pedig annyit tett hozzá, hogy az élénkülést április második hetétől érzékelik. Az UniCredit azt válaszolta, az elmúlt másfél hónapban több építésre vonatkozó csok-igényt regisztráltak, illetve nőtt azoknak a kérelmeknek a száma is, amelyekhez nem kapcsolódik hitelkérelem.

    A Budapest Bank az MTI kérdésére jelezte, folyamatosan magas az érdeklődők száma. A K&H Banknál nagyjából megegyezett a március 15. előtt és után igényelt csok-támogatások aránya. A Raiffeisen Banknál pedig annyit közöltek, hogy az egyszerűbb folyamat segít mind az ügyfeleknek, mind pedig a banknak.

    Azok közül a bankok közül, akik megadták erre vonatkozó adataikat, az első negyedévben a legtöbb csokot, 7,5 milliárd forint értékben az OTP Bank folyósította – több mint kétezer igénylő részére, átlagosan 3,5 millió forintot.

    A Takarék csoport az első negyedévében 2,44 milliárd forint értékben kötött szerződést (összesen 1123 darabot) csok-támogatásra.

    A K&H Bank január-áprilisban közel 1,4 milliárd forint csokot folyósított közel 500 ügyfelének; egy-egy érintett a pénzintézetnél átlagosan 5,4 millió forint összeghez jutott.

    Az első negyedévében az UniCredit Bank egymilliárd forint értében folyósított csokot csaknem 400 ügyfelének, akik így átlagosan 2,5 millió forint támogatáshoz jutottak.

    A Budapest Banknál a folyósítás összege 343 millió forintot tett ki, 148 igénylő részesült átlagosan 2,32 millió forintnyi támogatásban.

    Az MKB Banknál az első három hónapban 70 százalékkal nőtt a három vagy több gyermekes családoknak nyújtott támogatás. A pénzintézeten keresztül igényelt támogatások esetében az egy-, illetve kétgyermekes családok teszik ki a nagyobb hányadot, az összes igénylés háromötödét. Az egy-, kétgyermekes családok a többséget képviselik a Takarék csoportnál (16 + 39 százalék), UniCreditnél (56 százalék), a Raiffeisennél (80 százalék) és a Budapest Banknál is. A CIB Banknál fordított a helyzet, az első negyedévben az igénylők 47 százaléka egy vagy két gyerekkel, 53 százaléka pedig három vagy több gyerekkel kérte a támogatást.

    A maximálisan elérhető tízmillió forintot a Takarék csoportnál a szerződők csaknem fele, az UniCreditnél és a CIB-nél az igénylők 17 százaléka, a K&H-nál az igénylők 12 százaléka, a Raiffeisennél az igénylők 7-8 százaléka, az MKB-nál minden nyolcadik csokban részesülő ügyfél kérte. Az OTP-nél tízmillió forintot négyszázan, a Budapest Banknál 11-en vettek fel az első negyedévben.

    A legtöbben használt lakás vásárlására kérik

    A felhasználás célját nézve, a legtöbb esetben használt lakás vásárlására igényelték az otthonteremtési támogatást: az ügyletek nagyjából kétharmadát tették ki a régi ingatlanok az OTP-nél, az MKB-nál, a Takarék csoportnál és az UniCreditnél.

    Az igényelt összeg alapján azonban már más kép rajzolódik ki például az OTP-nél, ahol a támogatási összeg mindössze 30 százaléka kapcsolódott használt lakás vásárlásához (37 százalék építéshez, 34 százalék új lakás vásárlásához). Használt lakásra a Raiffeisennél a támogatások 80 százaléka, a K&H-nál 55 százalék (7 százalék új ingatlan, 32 lakásépítés), a Budapest Banknál 47 százalék (15 százalék új lakás, 38 százalék építés) ment.

    Március 15-től a csok banki igénylésénél egyszerűbb esetben akár elég lehet a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a tb-jogviszony igazolása, az adásvételi szerződés vagy az építési napló, valamint egy nyilatkozat az egyéb körülményekről. A fontos változások közé tartozik az is, hogy már az ingatlantulajdonnal rendelkező családok is kérhetik a csokot.

    A külföldről hazatérő családok is igénybe vehetik a lehetőséget, ha külföldi tb-jogviszonyt igazolnak, és vállalják, hogy egyikük 180 napon belül magyar tb-jogviszonyt létesít.

    Forrás: Magyar Idők

  • Az új kormánytól lakásprogramot és a lakásügyért felelős kormánytagot várunk

    A pozitív trendet fontos fenntartani, megerősíteni mind a családok otthonteremtésének, mind az építőipar működésének kiszámítható, hosszú távú biztosítása miatt.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület továbbra is kiáll amellett, hogy ehhez stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség. Csak így biztosítható, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el néhány éven belül, és évtizedes távlatban stabilizálódjon.

    Ennek érdekében nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására.

    A kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az építőanyaggyártási és a kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósíthatóságának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    További szükséges intézkedések:

    A beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése. A jelenlegi állapot szerint az új lakások adásvételét csak 5 százalékos áfa terheli, ám ez 2019.12.31. után visszaáll a korábbi 27 százalékra. Ez biztosan visszavetné a lakásberuházásokat, ami már ez évtől megmutatkozik a lakásépítési engedélyek csökkenő számában. Ezért javasoljuk, hogy a lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon kormányzati szándéknyilatkozatot.

    A CSOK kiterjesztése is pozitív irány, de talán még fontosabb lenne a támogatás fenntartásának megerősítése, hogy a családok a gyermekek előre vállalásának stressze nélkül tudják tervezni az otthonteremtést.

    Sürgető szükség van a kivitelezési költségeket folyamatosan növelő szakemberhiány hosszú távú megoldására, amelynek kulcsa – a béremelés mellett – az építőipari szakmák presztízsének növelése, az oktatás színvonalának emelése, a munkakörülmények javítása, valamint mobilitási célú állami és önkormányzati bérlakások építése. Csak így biztosítható a keresletre reagáló, megfelelő mennyiségű és minőségű lakáskínálat.

    Sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. Egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. A munkaerőhiány nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

    Az épülő lakások minősége kiemelt jelentőségű kérdés. A mai lakásépítések hosszú távon kell, hogy képviseljék a műszaki és építészeti minőséget, a megfizethető fenntarthatóságot és a környezettudatosságot. Fontos, hogy az építési minőség (mind műszaki, mind településképi szempontból) legyen téma szakmai, kormányzati szinten, legyen téma a közbeszédben is. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő fórumokat.

  • AZ ÉVOSZ szerint a forrásbővítés és kiszámíthatóság kell lakásügyben

    Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöksége nemrégiben 75 pontban fogalmazta meg az építőipar idei évi súlyponti problémáit és javaslatait az építési ágazat piaci helyzetének erősítése érdekében.

    Az elemzés mindenekelőtt felhívja a figyelmet arra, hogy „a Magyarországra érkező EU-támogatások 2020. utáni várható lecsökkenése, illetve átstrukturálódása csak akkor nem idéz elő komoly gazdasági gondokat Magyarországon, ha a jelenlegi uniós pénzügyi ciklus beruházásai, az erre irányuló tervek és a közfinanszírozás rendszere meghatározóan bevételtermelő projekteket tartalmaz és megerősíti a gazdaságot, a vállalkozásokat...”.

    Hosszú távon biztosított források szükségesek

    A lakásépítésekkel kapcsolatban pozitív, hogy a 2017. évben megrendelt és kivitelezésbe vett lakóingatlanok száma igen jelentősen bővült, és lakásépítési piac 2018-2020. évi további dinamikus bővülését prognosztizálja. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a 2017-i évi 180.000 körüli lakásfelújítás jócskán elmarad az elvileg kívánatos évi 400.000 felújítandó lakásszámhoz képest.

    A problémák közül kiemelik, hogy „ma Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem szabályozási kérdések szabnak korlátot, hanem a forráshiány. Ezért az ÉVOSZ javaslatai elsődlegesen a forrás bővítésére irányulnak. A pénzügyi lehetőséget egyszerre kell bővíteni a közösségi (állami) és a magán (lakossági) oldalon.”

    Javaslataik az alábbiak:
    1. A Kormány által indított lakásépítési, lakástámogatási programok csak akkor hatásosak, ha hosszú, legalább 8-10 éves időtávon kiszámítható és elegendő forrás van mögötte. Csak ilyen időtávba fér bele a lakossági előtakarékosság, a munkáltató támogatási érdekeltsége, a banki érdekeltség és a költségvetés teherbíró képessége. A programok nyilvánvalóan az első új és használt lakás megszerzésére és a meglévők energiatakarékossági és hőszigetelési problémáinak megoldására kell irányuljanak.

    2. A meglévő lakásvagyon felújításánál meghatározó az energiatakarékos létesítménykialakítás. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia jó kiindulópont ahhoz, hogy az uniós forrásokra is alapozva lakásfelújítási program készüljön. Ennek a forrásszükségletei ismertek, kialakításra vár a költségterhek ösztönzőbb megosztása a költségvetés és a lakástulajdonosi kör között.

    3. A Parlament és a Kormány 2015. évi intézkedései nagy lendületet adtak az új lakóingatlan építésekhez és egy meghatározott társadalmi rétegnél a meglévő lakóingatlanok felújításához, bővítéséhez is. A továbblépéshez javasoljuk az engedély- vagy bejelentésköteles lakóingatlan felújításoknál a felújítási áfaérték 30%-ának számla alapján való visszaigényelhetőségét maximum 3 millió Ft nagyságrendig.

    4. Javasoljuk az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok beindítását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak a felújításával.

    5. Mielőbb kormányzati döntés szükséges atekintetben, hogy az 5%-os áfa 2019. december 31. után is fennmaradjon az új építésű lakások piacán, valamint a forgalmi adó visszatérítésére is lehetőség legyen.

    6. A meglévő lakásvagyon meghatározó részét képező panellakások lakásminőségének javítása érdekében ki kell dolgozni és el kell indítani egy hosszú távú „Panelprogram”-ot.

    7. Sokat javítana a kiszámítható, felelős megrendelő felelősségének erősítéséhez a lakásszövetkezetek, a társasházi tulajdonosi közösségek működésének újraszabályozása, jogállásuk modernizálása.

    8. Javasoljuk az állami, illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítését lés elindítását.

    Kulcskérdés a gyakorlati képzés javítása

    Az építőipari szakképzést illetően ismét megállapítják, hogy a duális képzés a jelenlegi formájában nem alkalmas az építőipari gyakorlati képzés megoldására. Ezért – egyebek között – sürgetik az un. üzemközi gyakorlati képzés intézmény-rendszerének kialakítását a gyakorlati képzés hatékonyságának növelése érdekében.

    Kiemelten fontosnak tarják, hogy a Szakképzési Alapba befizetett összeg maradéktalanul kerüljön vissza az építőipari szakképzés finanszírozásába.

    Az anyag további témakörei: a befektetési-beruházási piac élénkítése, a közszféra megrendelésének bővítése; az építési vállalkozások tevékenységeinek finanszírozása; közbeszerzés az építési beruházások területén; foglalkoztatás és munkaügy az építőiparban; az építési, hatósági eljárások egyszerűsítése; a szakmai színvonal és a hatékonyság emelése.

    A dokumentum itt elérhető: Az_epitesi_agazat_2018_evi_sulyponti_problemai.pdf

  • OTTHONNEKED építészeti pályázat

    A fenntarthatóság mint az első pályázatban megfogalmazott cél és problémafelvetés az idei pályázatban is központi szerepet játszik. Az általános tematika mellett jelen kiírás egy speciálisabb, a közgondolkodást jelentősen befolyásolni képes témára, az építész saját házára fókuszál.

    A Jövő otthonai tervpályázat idei kiírásának tárgya az építész saját háza. Nem túlzás azt állítani, hogy az építész önmaga számára tervezett otthonára mindig is megkülönböztetett figyelem irányult. A közvélekedés szerint ugyanis itt tud leginkább kibontakozni és megmutatkozni az alkotói világlátás és a kreatív attitűd a maga teljességében, kompromisszumok nélkül. Ebben az esetben az építész önmagában egyesíti a megrendelőt és a tervezőt, megteremtve ezzel szakmai önarcképét. A külvilág reális elvárásai mellett ugyanakkor a saját otthon megtervezése valószínűleg az egyik legintimebb feladat az építész számára. A Kiíró olyan pályamunkák megszületését várja, melyekben a személyes érintettségben rejlő potenciál a köz számára is előremutató és követendő mintákat teremt.

    A tervpályázat nyílt, titkos ötletpályázat.

    Határidők:

    Kérdések határideje: 2018. szeptember 13.
    Kérdésekre adott válaszok határideje: 2018. szeptember 13.
    Pályaművek beérkezésének határideje: 2018. szeptember 15.
    Pályázat eredményének kihirdetése, a díjak átadása: 2018 ősz

    A pályázaton való részvétel regisztrációhoz kötött, melyet a pályázat honlapján lehet megtenni. A pályázaton részt vehet:
    I. kategória - minden építész, építőművész, építészmérnöki diplomával rendelkező tervező
    II. kategória - szakirányú egyetemi oktatásban résztvevő, diplomával még nem rendelkező hallgató

    További információk a pályázati oldalon: http://www.otthonneked.hu/epitesz_palyazat_kiiras 

    Támogatók:

    A pályázat Főtámogatója az OTP Lakástakarék.
    A pályázat médiatámogatója a Szép Házak Kft., Építészfórum

    A pályázat Kiírója és Támogatói számára a korszerű és hosszútávon fenntartható, otthonos házak és lakások építése elsődleges fontosságú. Meggyőződésük, hogy az ehhez szükséges szakembergárda, köztük kiemelten az építészek szakmai támogatása nélkülözhetetlen feladat. Ezért a pályázat a már létező fejlesztési eredmények megismertetése mellett az építészeti innováció felkutatásához, ezzel együtt pedig az építészek és az építőipar szorosabb együttműködéséhez is hozzá szeretne járulni.

    A motivált, kreatív alkotók legszélesebb körének megszólítása érdekében a pályázaton való részvételre a Kiíró a szakmai pályafutásuk elején járó építészhallgatókat és a praktizáló építészeket is várják. Különösen aktuálisnak érzi a Kiíró a téma feldolgozását annak tükrében, hogy Magyarország meglévő lakásállományának jelentős hányada mára az elfogadott statisztikák és tanulmányok szerint sem biztosít humánus lakókörnyezetet, az úgynevezett lakhatási szegénység sok százezer embert érint.

    Ezért a megfelelő mennyiségű és minőségű lakóház/lakás/otthon megteremtése továbbra is társadalmunk legfontosabb kihívásai közé tartozik. Míg a lakásállománnyal szemben támasztott mennyiségi elvárások könnyebben meghatározhatók és leírhatók, addig a korszerű minőségtartalma folyamatosan változik, kutatására invenciózus energiákat kell fordítani. Az örökérvényűnek és kizárólagosan jónak gondolt építészeti és technikai megoldások a környezeti és társadalmi változásokat követve gyakran módosulnak. Az új kihívásokra, a klímaváltozás, fenntarthatóság kérdéseire a pályázatot kezdeményező cégek igyekeznek innovatív termékekkel válaszolni. Ugyanakkor felismerték azt is, hogy a fenntartható és energiatakarékos épített környezet, illetve lakóházak létrejötte nem kizárólag az építőipari innovációk, technológiák, technikák és berendezések beépítésétől függ. Ehhez nélkülözhetetlen a minőségi építészet, amely reagál a társadalmi, gazdasági és ökológiai aspektusokra is. Ez ugyanis képes alapjaiban meghatározni és rögzíteni egy épület fenntarthatósághoz, időtállósághoz, környezettudatossághoz fűződő iszonyát. Sőt, ezeken a kiindulási feltételeken gyakran a legkorszerűbb berendezések és technikák sem tudnak érdemben változtatni. Ezért az építész számára különösen fontos az alapkoncepció meghatározása, melynek része a környezeti, településszerkezeti és szociális kontextus vizsgálata, a fenntarthatóan működő tervezési program, lakásméret meghatározása épp úgy, mint a telepítés, tájolás, tagolás, megnyitások, átmeneti terek, anyagok, felületek és építési technológiák használatának kérdése.

    Léteznek-e alapvetően építészeti, a teret és a formát, sőt az esztétikát érintő megoldások, melyek a technika és a technológia segítségével élhető és fenntartható otthonok létrejöttét biztosítják? A pályamunkáknak erre a holisztikus, az építészetet és az építést átfogóan és egyben látó szemléletnek az erősítésére kell vállalkozniuk.

    A fenti pályázattal párhuzamosan fut a Style & Home építészek, belsőépítészek, lakberendezők, enteriőrtervezők, dizájnerek és jelenleg még tanulmányaikat folytató építész, belsőépítész, lakberendező és dizájner hallgatók számára meghirdetett enteriőr tervezési pályázata is.
    Ennek részletei itt olvashatók: http://www.otthonneked.hu/enterior_palyazat_kiiras#palyazat

  • A „saját lakhatás” fogalma egyszerű bejelentés esetén

    Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2017. április 27-i módosítása alapján a természetes személy építtető egyszerű bejelentéssel köteles bejelenteni
    - a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet érintő építési tevékenységet, ha
    - azt saját lakhatás biztosítása céljából végzi és
    - az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz; valamint
    - - műemlék kivételével - a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenységet, ha
    - azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzi.

    A fenti jogszabályhely értelmezését megnehezíti ugyanakkor, hogy jogszabály nem definiálja a „saját lakhatás” fogalmát, annak kereteit.

    A fentiekkel kapcsolatban a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságától – tartalmilag – az alábbi tájékoztatást kaptuk (2018. március 12-én kelt szakmai vélemény):

    - Saját lakhatásnak minősül minden olyan eset, amelynek során az építtető a lakóépületet vagy lakást életvitelszerű bentlakás céljából használja.
    - A 300 négyzetméter feletti építőipari kivitelezési tevékenységet egyszerű bejelentéssel végezheti az az építtető is, aki természetes személy, de nem tulajdonosként kívánja saját lakhatásra használni az új vagy bővített lakóépületet, amennyiben a tulajdonos ehhez hozzájárul.
    - Kizárólag az építtető vonatkozásában értelmezhető a saját lakhatás, ugyanakkor a lakóépületbe bárki az építtetővel költözhet, a lényeg, hogy az építtető maga ott lakjon.

    Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység szabályai (Frissítve: 2017.10.19.) az igylakunk.hu/Építési szabályozás oldalon.

    maraczi logo

  • A hazai lakások kétharmada energetikailag elavult

    A megtakarítási célok eléréséhez léptékváltásra van szükség a kormány energetikei korszerűsítési programjával kapcsolatban - idézi a Pénzcentrum Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) ügyvezető igazgatóját. A szakértő a Magyar Időknek elmondta: a lakosság a legnagyobb energiafogyasztó, így az épületek korszerűsítése elengedhetetlen.

    Szalai Gabriella úgy véli, hogy a kormány energiahatékonysági programjai, a párhuzamosan futtatott rendszerek összekapcsolódása híján néha inkább akadályt és nem segítséget jelentenek. Kiemelte, hogy leginkább azért, mert nincs átjárhatóság az egyes lakossági programok között.

    Véleménye szerint az Otthon melege program adminisztrációja az évek során sokat egyszerűsödött, ám továbbra is visszatartó erő a bonyolult ügyintézés. Ahhoz, hogy ne öregedjen tovább az épületállomány, évi 80-100 ezer lakásnak kellene átesnie komplett energetikai felújításon. Ám ehhez is rugalmasabb rendszerre lenne szükség.

    A MEHI ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a léptékváltás egyfelől azért is lényeges, mert az elmúlt években növekedett az ország energiafelhasználása. Három szektor felel a számok megugrásáért: az ipar, a közlekedés és a lakosság 21, 22 és 33 százalékos részesedéssel szerepel az ország összes végső energiafelhasználásában.

    A 4,4 millió lakás kétharmada energetikailag elavult, tehát óriási potenciál rejlik ebben a területben: a lakosság által felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne. A lakosság körében a szemléletmód-változás még kezdeti szakaszban jár, ezért a legfontosabb az, hogy a kormányzat, a szakmai szervezetek és a közműszolgáltatók is tudatosítsák a fogyasztókban: a legolcsóbb energia az, amit nem fogyasztunk el - tette hozzá.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Erősödik a félelem a kamatemeléstől

    Idén februárban a lakáshitelek több mint 70%-át már fix kamatozással vették fel a háztartások - idézi az MNB-t a Portfolio.

    Pedig december óta 3% alatt van a változó kamatozású hitelek átlagkamata, így a kezdeti törlesztőrészlet alapján inkább ez utóbbiakat érné meg felvenni. A látványos változás mögött a lakosság erősödő kockázatkerülése és a jegybank által minősített fogyasztóbarát lakáshitelek terjedése állhat.

    Töretlenül nő a lakosság hitelfelvételi kedve: februárban 34%-kal vettünk fel több hitelt, mint egy évvel korábban, ezen belül a lakáshitelek új szerződéses összege 42%-kal, a személyi kölcsönöké pedig 64%-kal növekedett.

    Mindkét növekedési adat magasabb a 2017-es átlagnál, és bár visszaesett a lakáshitelek felvétele őszhöz képest, ez csak a szezonalitással magyarázható. Személyi kölcsönből viszont annyit vettünk fel, mint a tavalyi éven belüli csúcsot jelentő augusztus hónapban.

    Egyre érdekesebbé kezd válni, hol állunk most a válság előtti, 2008-as számokhoz képest. Ha az év olyan erősen folytatódik, ahogy kezdődött, akkor mindössze 8-10%-kal veszünk fel idén kevesebb lakáshitelt, mint egy évtizede.

    Továbbra is érvényes azonban megállapítás, hogy a teljes lakossági hitelfelvétel így is alig több mint a közel fele a tíz évvel korábbinak, ugyanis a szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca továbbra sem támadt fel.

    Elmondható, hogy a változó kamatozású hiteleket a 3 és 5 éves kamatperiódusú lakáshitelek kezdték el kiszorítani. Pedig ezek átlagkamata 1,3 százalékponttal magasabb, ami egy 15 éves futamidejű, 10 millió forintos lakáshitel esetében több mint 6 ezer forintos különbözetet jelent a kezdeti havi törlesztőrészletben. Egyértelműen felerősödött a kamatkörnyezet emelkedésétől való félelem, amire megfelelő választ jelentenek a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek.

    További részletek: Portfolio

  • A hazai építőipar legfőbb problémája az alacsony hatékonyság

    Ausztria vagy Csehország nagyságrendileg hasonló méretű országok, mint Magyarország – ezért velük érdemes összevetni az ágazati adatokat. Ha azt nézzük meg, hogy ezt mennyi emberrel értük el, nagyobb a probléma, hiszen például Ausztria körülbelül ugyanannyi foglalkoztatottal ért el hatszor nagyobb termelési értéket 2016-ban, mint Magyarország. Csehország teljesítménye értékét tekintve körülbelül háromszorosa a magyarénak, míg a foglalkoztatottak száma csak durván másfélszer annyi.

    A legnagyobb probléma a hatékonyság” – hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke. Az elmúlt 10 évben az építőipari szolgáltatásokra, kapacitásokra alig volt szükség, így a fizetőképes kereslet megjelenése „időzavarba” hozta a magyar építőipart, ennek megfelelni egyik évről a másikra nagyon nehéz eleget tenni a kereslet növekedésének – tette hozzá.

    Koji László szerint most olyan piaci helyzet állt elő, ami ki fogja kényszeríteni a magyar építőipartól azt az intenzív, termelékeny növekedést, amire szükség van – a KSH adatai szerint folyamatosan, hónapról hónapra nő az ágazat hatékonysága.

    Az építőipar értéke mintegy 2500 milliárd forintot tett ki tavaly, ami közel 30 százalékos növekedést jelent éves szinten.

    A múlt évben az építőipar árai összességében 5,2 százalékkal, a lakásépítéseknél pedig 10-12 százalékkal nőttek. A négyzetméterárak ennél nagyobb mértékű emelkedésért viszont már nem a kivitelezők a felelősek - tette hozzá Koji László.

    Az ágazat elmúlt tíz évéről kiemelte, hogy az első öt évben majdnem 80 ezer embert voltak kénytelenek elengedni az építőipari cégek, amelyek az elmúlt öt évben pedig 60 ezret fölvettek – ugyanakkor ezen foglalkoztatottak többsége nem szakember, hanem „be sem tanított szakmunkás”. Őket most az építőipari vállalkozásoknak kellene betanítaniuk néhány hónap alatt.

    A rendszerváltáskor a legjobb szakmunkásokból csináltak kényszervállalkozókat, ők most 65 évesek – mondta az ÉVOSZ elnöke, hozzátéve, hogy a szakirodalom szerint az első generációváltás harmada nem szokott sikerülni. A nyugdíjba menőknek nincs utánpótlásuk az iskolákban sem. Azaz arra kell felkészülni, hogy a vállalkozások száma csökkenni fog: a közepes és nagyobb cégeknek fel kell majd szívniuk a tehetséges szakembereket.

    Az elmúlt években összesen 350 ezer új lakásnak kellett volna épülnie, helyette 150 ezer épült. 400 ezret kellett volna felújítani, de csak 150-180 ezret újítottunk fel – sorolta Koji László. Szerinte a lakásügy Magyarországon fontos terület, hiszen ezzel a lakosságot is bevonjuk a GDP termelésbe, mert a nemzeti jövedelmet ingatlanfejlesztés is növeli. Mindezt a kormányzati székekből is látni kell – tette hozzá, kiemelve, hogy például az 5 százalékos áfa szerinte mindenkinek jó. Szükség van alternatív eszközökre is a lakásépítések, lakásfelújítások segítéséreMagyarországon a lakásépítések 16-17 százalékát adják az építőipari termlésnek, az európai átlag 36 százalék, tehát van hová fejlődnie.

    Most óriás a fizetőképes kereslet, de az építőipar óriási bevételektől fog elesni, ha nem történnek meg mielőbb a megfelelő lépések.

    A magyar építőipar ott tart, hogy igen jelentős béremeléseket valósított meg: tavaly 13,1 százalékkal nőttek a bérek az ágazatban, ami magasabb a 12,9 százalékos nemzetgazdasági átlagnál. Ebből is látszik, hogy az igényekhez képest nagyon lassan zárkózik fel az ágazat, hiszen a versenyszférában is 11,6 százalékkal nőttek a bérek.

    Ez Koji László szerint óriási hátránya az építőiparnak, hiszen ha továbbra sem lesz erősebb a felzárkózás, rossz lesz az ágazat megítélése, ezért kevesebben választják majd, kevesebben szeretnének majd az építőiparban dolgozni.

    Az ÉVOSZ felmérése szerint az üzleti tevékenységet leginkább a szakemberhiány (86 százalék) hátráltatja, ezt követi a kapacitás hiánya, elavultsága (35 százaléka), valamit a magas adminisztrációs terhek (34 százalék).

    Forrás: Világgazdaság / igylakunk.hu

  • Még van növekedési potenciál a lakáspiacon

    A március 22-i esemény résztvevői voltak: Sándor Tünde, a Világgazdaság újságírója - moderátor, Sápi Zoltán, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont elemzője, Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezetője és Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója.

    A beszélgetés során arra a kérdésre keresték választ, maradt-e még tartalék a lakáspiaci árakban? Hogy valóban drágák-e az ingatlanok, az viszonyítás kérdése Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint.

    Öt éve a jelenlegi árak töredékéért ingatlanhoz lehetett jutni. Ha ezt vesszük alapul, akkor valóban nagyon drágák most a lakások. Készült egy összehasonlítás, a V4 országok fővárosainak ingatlanárait összevetették az átlagkeresetekkel, ebből az látszik, hogy még mindig Budapesten kell a legkevesebbet takarékoskodni ahhoz, hogy valaki lakást vásárolhasson – mondta Balogh László.

    A keresetek növekedése azonban nincs arányban az ingatlanok drágulásával, jelenleg úgy néz ki, hogy egyévnyi lakásáremelés elvisz ötévnyi béremelést.

    A lakásvásárlások jelentős része, nagyjából a 40 százaléka befektetési célú a fővárosban, és ezt a jelenlegi kamatszint tovább támogatja, hiszen rövid távú lakáskiadással jó hozamokat lehet elérni, ez pedig még a magas lakásárak mellett is jó befektetés. Ugyanakkor, ha a kamatszint emelkedésnek indul, az sokat változtathat a befektetők gondolkodásán – hangsúlyozta Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója.

    „A lakosság átlagkeresete viszonylag magas, de azt ne felejtsük el, hogy a lakosság nagyjából 70 százaléka ennél jóval kevesebbet keres. Van tehát egy magas és gyorsan növekvő jövedelmű réteg, amely egyébként az újlakás-piac főszereplője. Elképzelhető, hogy őket valóban nem fogja nagyon megrengetni, hogy drágulnak az új ingatlanok, de a használt lakásokat inkább saját célra vásárolják. Utóbbiak esetében például én úgy érzem, hogy rövidtávon is be fog állni az ár, részben azért, mert ezek már meglévő lakások. Az új építésűeknél ugye azért is nőnek ennyire az árak, mert drágul az építőanyag, nőnek a bérek, így nyilvánvalóan emelkednek a költségek” – mondta Molnár László.

    A 2016-os árakhoz képest most harmadával magasabbak az átlagos négyzetméterárak Budapesten, a 2017-essel összevetve pedig 16 százalékkal magasabbak az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont legutóbbi felmérése szerint, amely már 2018 I. negyedévét vizsgálja.

    Az új építésű lakások a teljes lakáspiac 10 százalékát sem érik el, tehát szűk szegmensről van szó. A fizetőképes keresletből ennyien tudják az új lakásokat megfizetni. Az árak növekedését több tényező befolyásolja, a gazdaság jelenleg növekedik, magas a foglalkoztatottság, emelkedik a háztartások jövedelme és életszínvonala, alacsony a kamatkörnyezet – ezek mind hatással vannak a lakások drágulására. Az is megfigyelhető azonban, hogy a 30 millió forintos árszint fölött a vevők 75 százaléka eltűnik a piacról, ők az ennél olcsóbb lakásokat keresik.

    Igazán nehéz helyzetben azok vannak az első lakásukat vásárlók, vagyis akik most szeretnének belépni az ingatlanpiacra. Sokan nem tudnak, így albérletbe mennek, ennek hatására emelkednek az albérleti díjak, így továbbra is jó befektetés a lakás. Most még minden új lakást el lehet adni – mondta Kiss Gábor.

    A lakásárak drágulása miatt egyre többen keresik az olcsóbb ingatlanokat. Budapest külső kerületei egyre népszerűbbek, és az áruk miatt a panelek iránt is folyamatosan nő a kereslet.

    “Egyre több a X. és IV. kerületi projekt, nem csak a frekventált belvárosi kerületekben épülnek új lakások. Azt is látni kell, hogy már ugyan nem Budapest a magyar ingatlanpiac növekedésének motorja, hanem a megyei jogú városok, ugyanakkor nagyon eltérő és egyenlőtlen a növekedés a vidéki városokban, van, ahol például egyáltalán nem tapasztalható növekedés” – mondta Sápi Zoltán, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont elemzője.

    A beszélgetés résztvevői mind egyetértettek abban, hogy a lakáspiacra jótékony hatással volt a csok bevezetése és az új lakások áfájának csökkentése. A saját célú vásárlások esetében, főleg az alacsonyabb négyzetméterárakat kínáló kerületekben használják a csokot a lakásvásárlók – mondta Kiss Gábor.

    Ugyanakkor egyenletesebb piaci viszonyok kialakulása lenne az ideális. A csok bevezetése a beinduló nagy EU-s projektekkel párhuzamosan, nem teremtett optimális körülményeket, és hamar túlhajtotta a piacot – értékelték a szakértők. Hirtelen ömlött az építőiparra a rengeteg új megrendelés, és az nem tudta követni ezt sem építőanyag-, sem kivitelezői kapacitással. A kialakult munkaerőhiány következtében – az Eltinga mérései szerint – 2018 I. negyedévében az épülőben lévő lakások többségének (a kb . 20 ezerből mintegy 15 ezer esetben) csúszik az átadása legalább 1-2 negyedévet, de 1-2 ezer lakásesetében már éven túli csúszásról beszélhetünk.

    Fontos lenne – hangzott el –, hogy a csökkentett újlakásáfa lejártával ne forduljon ismét csökkenő irányba a lakásépítési mutató. Egyelőre a fejlesztői projektek között alig látni olyat, amelyet 2020. 01.01. után terveznek átadni.

    Szintén kiemelt jelentőségűnek értékelik a lakáskorszerűsítési, illetve a panelprogramot, valamint a lakástakarékpénztárak támogatását, aminek köszönhetően ma már több mint 500 ezer háztartás rendelkezik lakáscélú megtakarítással. Ugyanakkor a szegényebb réteg támogatása még hiányzik, és bérlakásprogram sem indult el.

    Forrás: Világgazdaság, igylakunk.hu

     

  • Nagy az igény az energiahatékonysági hitelekre Európában

    Egy friss kutatás azt mutatja, hogy az „energiahatékonysági hitel” lehet a válasz a problémára. A kutatás az EU által támogatott „EeMAP” kezdeményezés része (Energy efficient Mortgages Action Plan – Energiahatékonysági Hitelek akcióterv), melyben a World Green Building Council európai régiója (WorldGBC ERN) és az E.ON is vezető szerepet játszanak.

    Az EeMAP célja egy energiahatékonysági hiteltermék kidolgozása a bankok és a hitelfelvevők részére. Az „EeMAP” terv arra ösztönzi a bankokat, hogy kedvezőbb hitelkamatokat biztosítsanak, illetve több hitelt helyezzenek ki olyan ügyfeleknek, akik hajlandók beruházni energiahatékonyabb ingatlanokba, hozzásegítve ezzel Európát az éghajlati célkitűzések eléréséhez.

    A korábbi energiahatékonysági tervek csekély sikerét látva, vajon az európai fogyasztók élnének a lehetőséggel, ha a bankok energiahatékonyságot javító beruházásokra fordítható hiteleket is kínálnának? Az E.ON tanulmánya erre keresi a választ, mert az EeMAP keretében elkészült egy kísérleti javaslat, amit vezető bankok egy csoportjával ezen a nyáron fognak tesztelni.

    Miután az energiahatékonysági hitel tervezetét széleskörben mérték fel német, olasz, svéd és brit fogyasztói csoportokban, a tanulmány az eredményeket az alábbi főbb megállapításokkal foglalja össze:

    A terv nagyon pozitív fogadtatásban részesült Olaszországban, Svédországban és Nagy-Britanniában. Németországban a vonzerejét némileg csökkentette, hogy létezik már egy hasonló, állami energiahatékonysági tervezet.
    Legmagasabb volt a vonzerő Olaszországban (80% nagyon/meglehetősen vonzó), amit Nagy-Britannia követett (66% nagyon/meglehetősen vonzó). Emiatt ez a két ország leginkább ajánlott az európai tesztek helyszíneként.

    A fogyasztóknak tetszett az a lehetőség, hogy az energiahatékonysági felújításokat egy harmadik fél teljes körűen kivitelezze, de egyaránt hajlottak a testreszabott megoldások, a saját kezű kivitelezés felé is.

    A kulcsfogyasztók által észlelt legfőbb előnyei széles skálán mozognak: jobb pénzügyi managment lehetőségétől és a hatékonyabb energia felhasználástól, a magasabb ingatlan értékig.

    Az energiahatékonysági hitel részét képező ingyenes energiahatékonysági felmérések növelnék a vonzerőt.

    Marco Marijewycz, az E.ON Solutions Market Managere szerint:“A tanulmányunk azt mutatja, hogy a fogyasztók az energiahatékonysági hitel előnyeit hármas nyereségben látják: alacsonyabb energiaszámlák, alacsonyabb hitelkamatok és melegebb, komfortosabb otthon. Ez a termék új, innovatív partnerséghez vezethet a hitelezők és a közművek között."

    James Drinkwater, a WorldGBC európai régiójának igazgatója szerint: “Ez az új felmérés segít megbizonyosodnunk afelől, hogy az energiahatékonysági hiteleket valóban a fogyasztók igényei és szükségletei szerint alakítják ki. Izgatottan várjuk a közös munkát partnerünkkel, az E.ON-nal, hogy a tervet eljuttassuk az európai fogyasztókhoz.”

    Az E.ON tanulmánya itt olvasható.

     

    Forrás: HuGBC

  • Hová emelkedhetnek a lakásárak?

    A tavalyi kiugró év volt az ingatlanbefektetési piacon, 2018. és 2019. a már elindult fejlesztések bővülésének köszönhetően az átadások időszaka lehet – fejtette ki Takács Ernő az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke az MTI-nek.

    Tavaly már a válság előttit meghaladó szintre, 2 milliárd euró közelébe ugrott a magyarországi ingatlanfejlesztések értéke, és ez idén is elérhető, sőt meghaladható. Az irodapiacon és a kereskedelmi ingatlanok piacán jelentős tér van még a bővülésre, a lakáspiacnak pedig újabb lendületet ad a csok-igénylések egyszerűbbé tétele, ugyanakkor a kockázatok is erősödtek – mondta el Takács Ernő.

    A hazai ingatlanokba irányuló befektetések értéke a 26 százalékos közép-európai átlaggal szemben évente 71 százalékkal emelkedett 2012 óta. A külföldi befektetők mellett egyre nagyobb részt hasítanak ki a piacból a belföldi fejlesztők, részesedésük az elmúlt hónapokban elérte a 40 százalékot. Bár a befektetések 80-90 százaléka még mindig Budapestre összpontosul, lassan felzárkóznak a vidéki nagyvárosok is.

    Nagy drágulás jöhet még

    Takács Ernő azonban arra figyelmeztetett, hogy a kedvező folyamatok mellett erősödtek a kockázatok is. Nőtt a kedvezményes lakásáfa jövője miatti bizonytalanság, emelkedtek a kivitelezői, építőipari árak, és az ágazatra is jellemző a kapacitáshiány, ami visszavetheti az ágazat teljesítményét, és a piac a kívánatos 40 ezerrel szemben könnyen visszatérhet az évi 8-10 ezres újlakás darabszámra.

    Takács Ernő megerősítette, hogy az áfakedvezmény megszűnése önmagában mintegy 20 százalékkal növelné a lakások árát egy amúgy is dráguló környezetben. A tartósan alacsony áfának köszönhető magas forgalom ugyanakkor ellensúlyozná a költségvetés áfabevétel-kiesését, sőt pozitív szaldóval járna a büdzsé számára.

    A szakember szerint sürgető lenne, hogy a kormány döntsön az áfakérdésben, mert az ingatlanfejlesztők a bizonytalanság miatt felpörgetik a beruházásokat, ez azonban akár minőségi problémákat is felvethet. Ráadásul az idén induló beruházások jelentős része csak 2019 után készül el, ezért félő, hogy a beruházók inkább kivárnak, ami fékezheti a fejlesztéseket.

    A szakemberek hiánya az építőiparban is problémát jelent - jegyezte meg -, a válság alatt becslések szerint 80 ezer szakember keresett külföldön munkát, most is legalább 20-40 ezer szakember hiányzik.

    Forrás: Napi.hu

  • Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben

    2017-ben 14 389 új lakás épült, 44%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 37 997 volt, 20%-kal több a 2016. évinél.
    A korábbi néhány évhez képest ez jelentős emelkedésnek számít, azonban nagyobb távlatban

    A KSH szerint az 1933-as világválság idején is több lakás épült Magyarországon, mint 2017-ben. Százéves távlatban 15 ezres szint alatti lakásépítésre 1921-ben, 1935-ben és 1949-ben volt példa, valamint 2011-től kezdődően. A világháború alatt, 1943-ban például majdnem 27 ezer lakás épült. A mélypont 2013 volt 7.293 db lakással, 2016-ban már beindult a növekedés (9.994 db) és a 2017-es lakásszám pedig ismét tízezer felett jár – még mindig távol akár a 2000-es évek építési számaitól.

    lakasepitesek grafikon 1921 2017

    2017-ben az előző évhez képest Budapesten némileg csökkent (0,6%) az épített lakások száma, a városokban és a községekben azonban több mint másfélszer annyi lakás épült. A megyei jogú városokban 51, a többi városban 69, a községekben 65%-kal emelkedett a használatbavételek száma. Minden megyében több új lakás épült, mint az előző évben. A legdinamikusabb (2,1–2,5-szeres) bővülés Bács-Kiskun, Baranya, Somogy és Komárom-Esztergom megyéket jellemezte.

    Országosan tízezer lakosra 14,7 új építésű lakás jutott. A mutató értéke továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (59,4), az országos átlag 4,0-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Budapest mellett Pest, Somogy és Vas megyéket.

    épített lakások grafikon tle

    A lakásépítések intenzitása Nógrád, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben volt a legalacsonyabb (1,4–3,4).

    A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 37 997, a növekedés átlagosan 20%-os, Budapesten több mint másfélszeres. A megyei jogú városokban 9%-os a csökkenés, a községekben és Budapesten nőtt (9,2, 27 és 56%-kal) az építési kedv. Az építtetők az esetek 36%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 10%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az esetek háromnegyedében egyszerű bejelentéssel kezdeményezték az új lakások építését.

    épített lakások engedélyek 2017

    Az épített lakások száma Pest megyében az országos átlagot meghaladó ütemben nőtt, 68%-kal több lakás kapott használatbavételi engedélyt, mint egy évvel korábban. Az új építésű lakások 24%-a itt épült.
    Győr-Moson-Sopron megyében 2725 lakás épült, az előző évinek az 1,8-szerese. A használatbavételek száma a főváros és Pest megye után itt volt a legmagasabb.

    épített lakások 2015 2017

    A grafikonokon látható, hogy az elmúlt években megmutatkozó szakadék nem csökkent: továbbra is óriási a különbség az éllovasok – Budapest, Pest megye és Győr-Moson-Sopron megye - és a többi térség között. Pest megye tavalyi kiugrása még ebből a sorból is látványos, és a legtöbben jelentősen jobban teljesítettek a korábbiakhoz képest. Békés, Nógrád és Tolna megye azonban alig tudott javítani és továbbra is a sor végén maradtak.

    Mindez általában igaz az új építési engedélyek és egyszerű bejelentések számára is. Itt Budapest mutat kiugró számokat, amelyek a következő évek lakásátadásainak jelentős emelkedését sejtetik.

    engedélyek 2015 2017

    Az adatok forrása: KSH, Fókuszban a megyék

  • Pályázat népi építészeti értékek megőrzésére

    Akár 20 millió forint vissza nem térítendő támogatás is igényelhető, népi építészeti emlékek helyreállítására. A támogatást a Népi Építészeti Program keretében, a Lechner Tudásközpont közreműködésével a Miniszterelnökség biztosítja.

    A programra 2018-ban 1,5 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre. Az egyedi kérelmek benyújtására a Tájékoztató megjelenését (2018. március 7.) követő 30 napig van lehetőség.

    A program célja, veszélyeztetett népi építészeti örökségünk, a népi műemlékek, a műemléki értéket képviselő vidéki épített örökség megóvása, megőrzése, fenntartása. Egyedi támogatási kérelem benyújtásával bárki igényelhet támogatást.

    A támogatás a népi építészeti emlékek veszélyelhárításához, állagmegóvásához, valamint részleges vagy teljes helyreállításához igényelhető, ha az az épített örökségnek műemléki értéket képviselő, védelem alatt álló eleme (egyedi műemlék, nyilvántartott műemléki érték, helyi rendelettel védett). A támogatási kérelmet a védelem alatt álló épületek tulajdonosai, vagyonkezelői, használói nyújthatják be.

    A vissza nem terítendő költségvetési támogatás összege projektenként minimum 1, maximum 20 millió Ft. A támogatás mértéke természetes személyek esetén a beruházás megvalósítása során felmerülő összköltség legfeljebb 80%-a, az önkormányzatok és egyéb szervezetek esetén legfeljebb 50%-a lehet, folyósítása pedig támogatási előleg formájában, egy összegben történik.

    A támogatás odaítélése során kiemelt szempont a hagyományos építőanyagok és hagyományos műszaki megoldások alkalmazása. A támogatott értékek állagmegóvási, felújítási munkálatai során az épületeket lebontani és helyükre teljesen újat építeni nem lehet.

    A támogatási kérelem tartalmi és formai követelményeit a letölthető Tájékoztatóból ismerhetik meg az érdeklődők. A kérelmeket a Tájékoztató közzétételét követő 30 napon belül kell benyújtani a Lechner Tudásközponthoz egy eredeti papír példányban és elektronikus adathordozón szerkeszthető formában is „Népi Építészeti Program” megnevezéssel.

    További felvilágosítás a nepiepiteszetiprogram@lechnerkozpont.hu  e-mail címen és a +36 (1) 279-2616-os munkanapokon 9:00-14:30 között hívható telefonszámon kérhető.

    Részletes és letölthető tájékoztató és útmutató a Lechner Tudásközpont oldalán.

  • Minden megyében meglódultak a lakásépítések

    Tavaly minden megyében több új lakás épült, mint az előző évben. Nnövekvő ütemben bővült a lakásszektor. Az országban 14 389 új lakás épült, 44%-kal több, mint egy évvel korábban. Győr-Moson-Soporon még mindig toronymagasan vezet az átadott lakások számában.

    Budapestet kivéve valamennyi településtípus esetében nőttek a lakásberuházások; a megyei jogú városokban 51, a többi városban 69, a községekben 65%-kal emelkedett a használatbavételek száma. A megépült lakásokat tekintve a legdinamikusabb (2,1–2,5-szeres) bővülés Bács-Kiskun, Baranya, Somogy és Komárom-Esztergom megyéket jellemezte.

    épített lakások grafikon tle

    Országosan tízezer lakosra 14,7 új építésű lakás jutott. A mutató értéke továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (59,4), az országos átlag 4,0-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Budapest mellett Pest, Somogy és Vas megyéket. A lakásépítések intenzitása Nógrád, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben volt a legalacsonyabb (1,4–3,4).

    Az épített lakások átlagos alapterülete 100 m²-t tett ki, ami 6 m²-rel több volt, mint az előző évben. A legkisebb átlagos alapterületű lakásokat a fővárosban és Győr-Moson-Sopron megyében, a legnagyobbakat Nógrádban vették használatba, ahol kizárólag családi házak épültek.

    A 2017-ben kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 37 997 új lakás építése kezdődhetett el, 20%-kal több, mint 2016-ban. A megyei jogú városokban visszaesett (9,0%-kal), a többi városban, a községekben és Budapesten nőtt (9,2, 27 és 56%-kal) az építési kedv.

    A vállalkozások székhelye szerint minden megyében bővült az építőipar teljesítménye. Bács-Kiskun megyében nőtt leginkább a termelés, hattizedével haladta meg a 2016. évi igen alacsony bázist.

    Az egy lakosra jutó építőipari termelés Budapesten volt a legmagasabb, csaknem kétszerese az országos átlagnak, míg Nógrád megyében a mutató értéke az átlag negyedét sem érte el.

    A vállalkozások által 2017 folyamán megkötött új szerződések értéke 3000 milliárd forintot tett ki, ami több mint héttizedével meghaladta a 2016. évit. Borsod-Abaúj-Zemplént kivéve valamennyi megyében és a fővárosban is emelkedett az új szerződések volumene, három megyében (Zala, Vas, Komárom-Esztergom) és Budapesten az átlagot meghaladóan.

    Az építőipari vállalkozások 2017. december végi szerződésállománya 1901 milliárd forint volt, amely volumenében 2,3-szerese az egy évvel korábbinak. A megyék többségében a szerződésállomány meghaladta a 2016. év végit. Hat megye – jellemzően az ország északi és keleti térségében, valamint Dél-Dunántúlon – szerződésállománya viszont nem érte el az egy évvel korábbit, Heves megyében volt a legnagyobb a visszaesés, 43%-kal csökkent a rendelésállomány.

    Forrás: KSH

  • CSOK: jobban járhatnak a korábbi szocpolosok

    A korábbiak szerint, aki már vett fel lakáscélú támogatást, később megszületett gyermek(ei)re is kérhetett csokot, annak összegéből azonban le kellett vonni a korábbi támogatási összeget.

    A csok összegének megállapítására a jövőben két számítási mód lesz, és azzal élhet az igénylő, ami számára kedvezőbb. Az új számítás szerint a csok összegét úgy is meg lehet állapítani, hogy azokat a gyermekeket (akár megszülettek, akár nem) figyelmen kívül hagyják, akik után az igénylő korábban már igénybe vett lakáscélú támogatást.

    Nem minden esetben lesz azonban kifizetődőbb az új módszert választani: aki most a 3 vagy több gyermek után járó 10 millió forintos támogatást szeretné felvenni, jobban járhat, ha nem csak az előző támogatás felvétele után született gyermekre kéri a csokot, hanem a 10 millió forintból levonja a korábban felvett összeget.

    A 2018.03.15-től életbe lépő csok-módosítások rézletei az igylakunk.hu/Lakástámogatások oldalon.

    ***

    A Bankmonitor egy Index olvasó példáján keresztül mutatja be, miként is lehet 1,2 millió forintot „visszaszerezni”:
    - 2007-ben az első házassága megkötésének idején úgy döntött az olvasó, hogy megelőlegező csokot vesz fel, két gyermeket terveztek, utánuk 2,4 millió forintot kaptak is házépítésre,
    - a ház felépült, viszont mivel megromlott a házasság, a vállalt két gyermek nem született meg,
    - mivel a vállalást nem teljesítették, ezért kamatokkal együtt vissza kellett fizetniük a támogatást az államkasszába, a válás miatt pedig a 2,4 millió forintot két részre bontva fizették vissza (1,2-1,2 millió forintot a két fél),
    - az olvasó azóta újra megházasodott és született két gyermeke, most új lakásra szeretne CSOK-ot igényelni,
    - a hatályos szabályok értelmében viszont nem kapja meg a 2,6 millió forint a két gyermek után, hanem ennél csak 1,2 millió forinttal kevesebbet,
    - a jogszabályok szerint ugyanis a ma kapható CSOK összegéből le kell vonni a korábban kapott támogatás összegét az ő esetében is.

    A jelenlegi jogszabályok csak ezt az egyfajta számítási módot írják elő. Akik már egyszer igényeltek CSOK-ot, később csak akkor kaphattak támogatást, ha a gyermekek után többre jogosultak, mint a korábbi körben. És akkor is csak a múltban kapott támogatással csökkentett összeget ítélte meg a bank.
    A március 15-től élő módosítások szerint, úgy is meg lehet állapítani a CSOK összegét, hogy azon gyermekeket figyelmen kívül hagyják, akik után az igénylő korábban már támogatást vett igénybe.

    Magyarul, egyfajta amnesztiát is választhatnak az igénylők. Ha számukra jobb, akkor megtehetik, hogy a korábban megszületett gyermekek és az utánuk járó CSOK-ot nem veszik figyelembe. Csak annyi történik, hogy arra a gyermekre járó támogatást veszik igénybe, aki után még nem igényelték.

    A fent részletesen bemutatott példában éppen ez a passzus lép életbe, és jobb is az igénylő szempontjából. Ha a régi számítási módnál maradna, akkor 2,6-1,2=1,4 millió forintot kaphatna. Az új számítási mód szerint viszont a megszületett két gyermek után a 2,6 millió forintot mind megkaphatja. Vagyis pont azzal az 1,2 millió forinttal kap többet, mint amit korábban ki kellett fizetnie.

    Az új szabályok szerint is előfeltétel a támogatásnál, hogy a vállalást (gyermek(ek) születését) teljesítsük. Ha ebben elbukunk, akkor ugyanúgy kamatokkal kell majd a támogatást visszafizetni. Annyi különbséggel, hogy legalább a megszületett gyermekek utáni részt nem kell visszafizetni.

    Félreértéseket szülhet az is, hogy sok helyen úgy jelent meg, mintha csak azok kaphatnának a jövőben több támogatást a korábban kapók közül, akik újabb három gyermeket vállalnak. Ez a kormányrendeletek áttanulmányozása alapján álláspontunk szerint nem igaz. Inkább úgy igaz, hogy ha valaki három új gyermeket vállal és új lakást vásárolna, akkor kaphatja meg a legtöbb támogatást (10 millió forintot), függetlenül attól, hogy korábban mennyi támogatást kapott.

    Nem minden esetben lesz kifizetődőbb az új számítási módszert választani. Vegyük azt az esetet, ha két gyermekkel új lakásra 2,6 millió forintot vettünk fel és évek múlva egy új lakásba költöznénk, de már három gyermekre vennénk fel támogatást (egy gyermek időközben született).

    Ha az „amnesztiával” élünk, akkor csak egy gyermekünk van, aki után kaphatunk CSOK-ot és így 600 ezer forintra leszünk jogosultak. Ha viszont a régi számítási módnál maradunk, akkor a 3 gyermek után 10 milliót kapunk, amiből a két gyermek utáni 2,6 milliót le kell vonni. Így utóbbi esetben 7,4 millió forintot ítélnek oda. Nem kérdés, hogy melyiket fogjuk választani.

    Fontos megjegyezni, hogy adódnak olyan esetek, amelyekre vonatkozó szabályok egyértelműen nem olvashatók ki a jogszabályból. Ezekben az esetekben maguk a bankok is állásfoglalást szoktak kérni a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, hogy miként járhatnak el.

    Forrás: igylakunk.hu, Bankmonitor

  • Brutális telekdrágulás az egyre népszerűbb agglomerációban

    Van olyan agglomerációs település, ahol majdnem megkétszereződtek az árak az építési kedv fellendülésével - írja most a Magyar Idők

    A legkedveltebb, fővároshoz legközelebbi településeken átlagosan húszmillió forint fölötti árakkal lehet találkozni. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy 2015-ről 2016-ra jelentős felértékelődésen mentek keresztül a legnépszerűbb agglomerációs települések. Ebbe a körbe tartozik Diósd, Dunakeszi, Göd, Erdőkertes, Fót, Gyál, Herceghalom, Kistarcsa, Monor, Nagykovácsi, Pécel, Pomáz, Remeteszőlős, Sződliget és Vecsés is. Hozzátette, a már három éve is drágának számító településeken nagy felértékelődésre sem 2016-ban, sem utána nem került sor.

    Balogh László még egy érdekességre felhívta a figyelmet. Az árak drágulásával párhuzamosan ugyanis újabb településeket „fedeztek fel” maguknak az építkezni vágyók, olyan helyeket, ahol korábban jóval olcsóbbak voltak a telkek. – Az építkezési kedv átrajzolta az eladó telkek piacát.

    (Nemrégiben írtunk arról, hogy már 2017-ben is kiemelkedően sok egyszerű bejelentés történt a főváros közvetlen szomszédságában található agglomerációs járásokban.)

    Sokan inkább hajlandók távolabbról ingázni, és Budapesttől messzebb építkezni annak érdekében, hogy fel tudják húzni álom­otthonukat. Ez a folyamat javíthatja az agglomerációs települések ingatlanállományának minőségét, egyúttal gyarapíthatja az ott élők létszámát – magyarázta. Balogh László szerint, ha ez a tendencia tartósan kitart, akkor a helyi infrastruktúrát, a tömegközlekedési lehetőségeket és az autóutakat is fejleszteni kell majd.

    Fordulat és drágulás

    Az Otthontérkép Csoport nemrégiben megismert elemzéséből kiderül, hogy az agglomeráció átvette a vezetést a főváros kerületei felett. A költözések trendszerű mozgása mögött egyértelműen az egyre több család számára elviselhetetlen fővárosi lakásdrágulás áll – írják.

    2006 után úgy tűnik újabb fordulathoz érkeztünk: míg Budapest belső kerületeinek népessége nem növekszik, a külső pedig csökken, addig az agglomeráció úszik a népszerűségben – derül ki az Otthontérkép Csoport legfrissebb elemzéséből. Ez a változás a kínálati árakban is tetten érhető, hiszen 2 év alatt 48%-kal emelkedett a főváros környéki lakások és 23%-kal a házak ára.

    „E tendencia feltehetően az áremelkedéssel magyarázható, hiszen oly mértékben felszöktek az árak Budapesten, hogy a lakásvásárlók kénytelenek kifelé húzódni, vállalva ezzel az ingázással járó kellemetlenségeket. Az agglomeráció infrastruktúrájának fejlődési üteme eltérő, bár az ellátás a legtöbb településen jelentősen javult, az elővárosi közlekedés több ponton is akadozik vagy nem fejlődött. Az önkormányzatoktól rengeteg forrást elvont a kormány, így kétséges, hogy a szociális, egészségügyi és kulturális területet mennyire képesek fejleszteni, márpedig ezek is döntők lehetnek a lakóhely választásnál” – fejtette ki Mester Nándor, az Otthontérkép Csoport vezető elemzője.

    Két év alatt megkétszereződött az agglomerációs lakások ára: Az ingatlanárak némi késéssel követik a kereslet megváltozását. Az agglomerációban a lakásoknál 2016 első negyedévétől 2017 második negyedévéig 18 százalékos drágulás volt, majd ezután szűk egy év alatt még 30 százalékkal mentek fel az árak. A külső kerületekben a lakásárak hasonlóan, egy év alatt 47 százalékot drágultak, ennek üteme azonban jóval kiegyensúlyozottabb volt. Összességében a belső kerületek lakásárai emelkedtek a legkevésbé, két év alatt 26 százalékkal.

    A családi házakat jóval kevésbé keresik mindenhol: a külső kerületekben két év alatt 27 százalékkal, a belső kerületekben és az agglomerációban pedig 23 százalékkal drágultak csupán.

    A várható újabb szuburbanizációs hullámról, illetve arról, hogy hol várható új lakások, házak építése, és ez milyen hatással lehet az agglomeráció működésére Erdős Zoltán, a Városi Metamorfózisok bloggere írt elemzést az Indexen.

    Forrás: Pénzcentrum, Magyar Idők, Otthontérkép, Index/Urbanista

  • Nem sok mindenre elég 20 millió forint a budapesti lakáspiacon

    2017 negyedik negyedévében nem változott az eladó új lakások száma Budapesten, a szeptemberi kínálathoz hasonlóan az év végén 7450 lakásból választhattak a vevők, ami viszont egy évvel korábbi kínálat közel másfélszeresét jelenti - derül ki a Cordia Zrt. friss elemzésből.

    A Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. a teljes budapesti újlakáspiacot átfogó jelentéséből kiderül, hogy:
    • az átlagos négyzetméterár elérte a 705.000 forintot és a drágulás idén sem áll meg;
    • az 5 százalékos áfa körüli bizonytalanság miatt már csökkenésbe váltott az új projektekben kínált lakások száma;
    • 20 millió forint alatt a Belvárosban nincs új lakás;
    • 30 millióért belvárosi garzont vagy akár egy XI. kerületi, 2,5 szobás otthont vehetünk;
    • 40-50 millióért a legnagyobb új lakásokat a külső kerületekben találjuk.

    2017 negyedik negyedévében nem változott az eladó új lakások száma Budapesten, a szeptemberi kínálathoz hasonlóan az év végén 7450 lakásból választhattak a vevők, ami viszont egy évvel korábbi kínálat közel másfélszeresét jelenti. Az összes eladó új lakás közel háromnegyede öt kerületben (XIII., XI., VIII., IX. és XIV.) koncentrálódik. A legszűkebb piac a dél-pesti külső kerületekben található, ahol átlagosan 50 lakásnál kevesebb új lakás kapható.

    Tavaly összesen 9700 lakás értékesítése kezdődött meg, ez 8 százalékkal marad el a megelőző év 10.600 darabos bővülésétől. A múlt év második felében 4300 új lakás jelent meg új projektekben, ami több mint 1000-rel kevesebb az első félévinél. Fordított a helyzet az eladott új lakások számában, ahol a a 2016-os évhez képest növekedés történt. Összesen 8100 újlakáseladás történt 2017-ben, ez közel 15százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.

    "Az új projektekben kínált lakások számának második féléves csökkenése azt jelzi, hogy a piac várakozó álláspontra került az 5 százalékos, kedvezményes áfakulcs jövője kapcsán. A szereplők szerint sürget az idő, így abban bíznak, hogy a meghosszabbításról vagy véglegesítésről mielőbb megszületik a kormányzati döntés. Ez pozitívan hatna nem csak az építőiparra, de a nemzetgazdaság egészére is" - mondta Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója.

    A budapesti szabad lakások átlagos négyzetméterára az utolsó negyedévben is tovább nőtt, így az év végén már 705.000 forinton állt, szemben a 2017. év eleji 620.000 forintos átlaggal. A múlt év elején a kínálat közel 60 százalékát kitevő 600.000 Ft/nm alatti lakások aránya az év végére alig több mint 30 százalékra csökkent. "A kivitelezési költségek emelkedése mellett az a kínálat szűkülése is tovább drágítja az újépítésű otthonokat, hiszen egyre kevesebb új projekt érkezik a piacra. Várakozásaink szerint 2018-ban a fővárosi újlakásárak 8-10 százalékos növekedésére van kilátás" - fogalmazott Földi Tibor.

    A Pénzcentrum cikkéből megtudhatja mekkora újépítésű lakást mennyiért vásárolhat meg most Budapesten.

  • Több mint 55 milliárd forint lakáshitelt vettünk fel januárban

    Januárban 56,5 milliárd forint volt az új lakáshitelek összege, ami 35 százalékos növekedést jelent éves szinten, és ötéves rekordnak felel meg.

    „A legalább egy évig fix törlesztőrészletű lakáshitelek adták a szerződések 68 százalékát. Ez pedig azt mutatja, hogy a lakáshitelesek januárban a kiszámítható konstrukciókat részesítették előnyben” – értékelte az adatokat Trencsán Erika, a BankRáció.hu szakértője.

    A januári adatok alapján nagy előrelépés történt a 2017-ben kihelyezett lakáshitelekhez képest, mivel akkor még tízből öt lakáshitelt (46 százalékot) változó kamatozással folyósítottak a bankok. Az idei év első hónapjában felvett tíz lakáshitelből hét pedig már fix kamatozású volt.

    Bár a több évre fix törlesztőrészletű lakáshitelek valamivel drágábbak, mint az úgynevezett változó kamatozású lakáshitelek, az utóbbiaknál 3-12 hónap után változhat a kamat, ha pedig emelkedik, az magasabb törlesztőrészletet eredményez. A fix törlesztőrészletű lakáshiteleknél az adott időszakban nem változik a törlesztőrészlet, akkor sem, ha változik a kamat.

    A szakértők idén további növekedést várnak a lakáshitelpiacon, és még nagyobb teret nyerhetnek a több évig fix törlesztőrészletű konstrukciók, többek között a jegybank által bevezetett fogyasztóbarát minősítési rendszernek köszönhetően.

    Forrás: hvg.hu

  • Elindult az OTP társasházi pályázata

    Az OTP Bank társasházi pályázatán 20 lakóközösség nyerhet összesen 20 millió forint támogatást. Pályázni júniusig lehet, négy kategóriában.

    Idén, február 13-án tizedik alkalommal indította el a társasházak és lakásszövetkezetek korszerűsítését támogató, vissza nem térítendő támogatást kínáló pályázatát az OTP Bank. 

    A pályázat célja a társasházak és lakásszövetkezetek szűkebb környezetének minőségi korszerűsítése és szépítése, a közösségi élet kialakításának, fenntartásának támogatása, valamint a lakóépületek és a lakók biztonságát szolgáló fejlesztések támogatása. A pályázat országos szintű, társasházak és lakásszövetkezetek számára egyaránt nyitott.

    Pályázni négy kategóriában, a korábbi három – Ezermester, Biztonság és Közösség – mellett a jubileum alkalmából újonnan létrehozott Jubileumi különdíj kategóriában 2018. február 12. és június 17. között lehet. A Jubileumi különdíj esetében bármely olyan megoldás beadható, ami a lakóközösség mindennapjait, a társasház körülményeit javítja.

    Az Ezermester kategória a társasház vagy lakásszövetkezet üzemeltetésének hatékonyságát támogató pályázatokat foglalja magában. Ebben az energetikai, informatikai és a különféle felújításokhoz nyerhetnek forrást a résztvevők.
    Így például ebben nyújtható be pályázat a szigetelési, korszerűsítési, felújítási és építési munkálatok, a környezettudatos életvitellel kapcsolatos beruházások, adminisztráció fejlesztésével kapcsolatos beruházások, a szerkezeti elemek karbantartási munkálatai vagy épp az energiahatékonysági felújítások, beruházások támogatására, mint például a megújuló energetikai eszközök telepítése vagy a fűtési és melegvíz-rendszerek korszerűsítése.

    A Biztonság kategóriába a társasházak vagy lakásszövetkezetek és a lakók biztonságát, védelmét szolgáló fejlesztéseket célzó pályázatok tartoznak. Ez magában foglalja többek között a lépcsőházak és lépcsők balesetmentesítését, az épületek akadálymentesítését, a lakóházhoz tartozó helyiségek és külső telekrészek tűz-, vagyon- és egyéb irányú védelmét, illetve a gyermekek és idősek biztonságos közlekedését segítő beruházásokat, de például ide tartozik a digitális kaputelefon-rendszerek, a világítás, a mozgásérzékelők, a kamerarendszerek kiépítése, felszerelése, korszerűsítése is.

    A Közösségépítés kategóriában előforduló leggyakoribb pályázati célok a közös használatú szabadtéri területek fejlesztése (kerti sütő-főző hely, pihenőhely, parkosítás, kertépítés, dísznövények telepítése, gyepesítés stb.); biciklitároló kialakítása, felújítása. Ebben a kategóriában pályázhatnak továbbá akkor is, ha a gyermekek életterének minőségi javítása a céljuk, vagy pedig a felnőtt szabadidős területek és gyermek játszóhelyek kialakítása, felújítása, EU-szabvány szerinti átalakítása.

    Kategóriánként öt pályázatot díjaznak, továbbá a nyertes társasház/lakásszövetkezet pályázatának benyújtóját 100 ezer forint értékű ajándékutalvánnyal jutalmazzák. Egy lakóközösség több kategóriában is adhat be külön-külön pályázatot, így sikeres pályázatok benyújtása esetén nem csak egy felújítást valósíthat meg.

    A leadott pályázathoz nem kell önerőt igazolni, mindössze ki kell tölteni az adatlapot a https://otpbusiness.hu/tarsashazipalyazat/ weboldalon keresztül – mondta Csonka Tibor, az OTP Business ügyvezető igazgatója.

    A pályázati kiírás ITT olvasható.

    Forrás: azenpenzem.hu, femina.hu

  • Rengeteg bedőlt hiteles vesztette el az otthonát tavaly

    Csaknem 11 ezer bedőlt hitel mögött álló lakóingatlant kellett tavaly értékesíteni – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.

    Látszólag jó hír érkezett, hiszen jelentősen csökkent a 90 napon túl nem teljesítő (azaz kvázi bebukott) lakossági jelzáloghitelek aránya és volumene is a teljes banki hitelportfolióban, ám a számok mögött több tízezer tulajdonjog vesztés és kényszerértékesítés van a Portfolio elemzése szerint.

    2017 végén már csak 408 milliárd forint volt a 90 napon túl nem teljesítő banki hiteltartozás (ebből 355 milliárd egy éven túli), ami 67%-kal marad el a 2014 őszi csúcstól, és mindössze 7,5% ezeknek a hiteleknek az aránya a teljes lakossági tőketartozáson belül a bankoknál, amire 2010 eleje óta nem volt példa.

    A statisztikai adatok javulása mögött azonban elenyésző azon ügyfeleknek a száma, akik 2014 őszén nem tudtak törleszteni, mára viszont helyreállt volna fizetőképességük ugyanazon hitel tekintetében.

    A teljes 67 százalékos javulásból 40 százalékot (tehát tízből hat egykori problémás hitelt) adtak el követeléskezőknek a pénzintézetek, 12 százalékot pedig a Nemzeti Eszközkezelőnek. A fennmaradó 15 százalékot sem valószínű, hogy zsebből intézték az adósok, mivel az MNB adatai szerint az elmúlt kicsit több mint 3 éves időszak alatt 7803 lakást értékesítettek önszántukból adósok és az értékesítésből befolyt összeget valószínű, hogy részben hiteltörlesztésre fordították - mutat rá a Portfolio.

    adós ingatlanok Portfolio

    A hitelintézetek egyre keményebben lépnek fel a nem fizető adósokkal szemben. A Nemzeti Eszközkezelő az elmúlt 5 évben 32 146 lakás tulajdonjogát vette el. Tavaly több mint kétszer annyi lakást árvereztettek el, mint 2016-ban, és kilencszer annyit, mint 2015-ben, de Veszprém megyében például negyvenszer annyi kényszerértékesítést kezdeményeztek tavaly a hitelintézetek, mint két évvel korábban.

    A legtöbb ingatlant a Nemzeti Eszközkezelő vásárolta meg, több mint 6300-at. Az adósok maguk 2219 ingatlant adtak el, a hitelintézetek pedig 2318-at, ebből 1320-at még a 2011-ben bevezetett, majd 2015-ben eltörölt kényszerértékesítési kvóta alapján.

    A legtöbb fedezetértékesítés Budapesten és Pest megyében történt: 1124, illetve 1448 darab. Az eszközkezelő a szegényebb térségekben volt a legaktívabb: sok lakást vásárolt Szabolcsban, Hajdú-Bihar és Borsod megyében. A bankok a fővárosban és Pest megyében árvereztették el a legtöbb ingatlant.

    Forrás: Pénzcentrum, vg.hu, Portfolio

  • Március közepétől lehet egyszerűbben és gyorsabban csokot felvenni

    Megjelent a csok egyszerűsítéséről szóló rendelet, március 15-től könnyít az igénylési feltételeken a kormány – derült ki Novák Katalin sajtótájékoztatójából, amelyről az MTI számolt be.

    A CSOK-módosítás részletei az igylakunk.hu/Lakástámogatások oldalán.

    A családügyi államtitkár tájékoztatása szerint bevezetik a nyilatkozati elvet, amelynek az a lényege, hogy az igénylőknek nem kell minden dokumentumot beszerezniük, elég lesz büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkozatot tenniük. A jövőben a csok banki igénylésénél egy egyszerűbb esetben akár elég lehet a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a tb-jogviszony igazolása, az adásvételi szerződés vagy az építési napló, valamint egy nyilatkozat az egyéb körülményeikről. A csokot a hazatérő családok is igénybe vehetik, ha külföldi tb-jogviszonyt igazolnak, és vállalják, hogy egyikük 180 napon belül magyar tb-jogviszonyt létesít, közölte Novák.

    Az otthonukat bővítők a már folyamatban lévő építési munkákra is igényelhetik a csokot, továbbá akár minden költségüket fedezhetik a csokból a támogatás összegéig. Március 15-től a bankoknak is gyorsabban kell elbírálniuk az igényléseket, így 30 napon belül kell dönteniük a lakásvásárlási ügyekben, az építkezéseknél pedig 60 nap a határidő.

    Változás lesz az is, hogy a csok iránti igény benyújtására két hónappal több idejük, azaz fél évük lesz a családoknak. A banki szempontból hitelképtelen fiatalok számára jelent változást, hogy a jövőben a csok igényléséhez adóstársnak bevonják szüleiket vagy közeli hozzátartozóikat. A csokhoz kapcsolódó kedvezményes hitel igénybe vételének nem lesz időbeni korlátja.

    A fontos változások közé tartozik az is, hogy március 15-étől minden család kérhet csokot akkor is, ha már van ingatlantulajdona; eddig ezt csak az új lakást szerző családok tehették meg.

    Változik az áfa-visszatérítés szabályozása is. Eszerint mindenki, aki építkezik, és 27 százalékos áfakulcsos számlát nyújt be, kérheti – 5 millió forintig – az adó-visszatérítést.

    Az áfa-visszatérítési lehetőséget kiterjesztik továbbá a nyugdíjasokra és a nyugdíjszerű ellátásban részesülőkre. Azok a családok, amelyek korábban már vettek fel lakáscélú támogatást, a jövőben több támogatást kaphatnak, ha újabb három gyermeket vállalnak. Ez azt jelenti, hogy az új támogatásból már nem kell levonni a már meglévő gyerekek után kapott „szocpolt”.

    Eddig 68 ezer család, 280 ezer ember tudta már igénybe venni 189 milliárd forint összegben – mondta az államtitkár.

    A Figyelőnek adott interjújában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy most készül az otthonteremtési kedvezmény "kiterjesztése" a kistelepülésekre is. Zajlanak az egyeztetések, hogy milyen módon tudnánk még inkább segíteni a hátrányosabb helyzetben lévőket - írta meg a Portfolio.

    Forrás: Index

  • Sürgető a kedvezményes áfa fenntartásának bejelentése

    Az épített lakások számának növekedése igen pozitív, a kiadott lakásépítési engedélyek számában az elmúlt év utolsó negyedévében történt mérséklődés azonban figyelmeztető jel. Ennek elsősorban a beruházók óvatossága az oka, amely a kedvezmények lakásáfa végének közeledtével egyre erősödni fog. Ez természetesen a társasházi lakások építését veti vissza elsősorban.

    A 2016-2017-ben megindult kedvező trend folytatódásához feltétlenül szükséges lenne az 5%-os áfakulcs fenntartásának szándéka – vagy más, azzal egyenértékű megoldás bevezetése – a kormány részéről. Mivel egy nagyobb beruházási projekt átfutási ideje legalább 1,5 év, ahhoz, hogy ne torpanjon meg a lakásépítések üteme, sürgető, hogy mielőbb tájékoztatást kapjon az ágazat a 2020-ban életbe lépő szabályozási környezetről.

    Mind a fejlesztők, mind a többi építőipari szereplő – anyaggyártók, kivitelezők – számára kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából.

    összehasonlító tábla2

    A KSH szerint 2017-ben az előző évhez képest:
    • Budapesten nem nőtt az épített lakások száma, a városokban és a községekben több mint másfélszer annyi lakás épült.
    • A lakásépítés változatlanul közel fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között. A budapesti növekedés megtorpanását az értékesítésre és bérbeadásra épített lakások számának 8,6%-os csökkenése okozta.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel 100 m2-re nőtt.
    • A kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 37 997, a növekedés átlagosan 20%-os, Budapesten több mint másfélszeres. A megyei jogú városokban 9%-os a csökkenés. Az építtetők az esetek 36%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 10%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az esetek háromnegyedében egyszerű bejelentéssel kezdeményezték az új lakások építését.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 8%-kal több, összesen 13 216 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 5105, ami 23%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében

    Szerencsésnek tartanánk, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasoljuk, hogy a kormány vállalja a kiforrott csok-rendelet fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig. Az intézkedés ezzel együtt mégis megfelelő demográfiai ösztönzést jelentene és hozzájárulna a kiegyenlített lakáspiaci keresletet kialakulásához is.
    A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.

    Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

    A lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások – is elengedhetetlenek. A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa. Ezzel együtt fontos lenne minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.

    Részletes értékelésünk alább letölthető.

  • Kiugró bővülés a kistelepülések lakáspiacán

    2017-ben 14 389 új lakás épült, 44%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 37 997 volt, 20%-kal több a 2016. évinél.

    KSH táblázat

    2017-ben az előző évhez képest:
    - Budapesten nem nőtt az épített lakások száma, a városokban és a községekben több mint másfélszer annyi lakás épült.

    - A lakásépítés változatlanul közel fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között. A budapesti növekedés megtorpanását az értékesítésre és bérbeadásra épített lakások számának 8,6%-os csökkenése okozta.

    - A használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel 100 m2-re nőtt.

    - A kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 37 997, a növekedés átlagosan 20%-os, Budapesten több mint másfélszeres. A megyei jogú városokban 9%-os a csökkenés. Az építtetők az esetek 36%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 10%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az esetek háromnegyedében egyszerű bejelentéssel kezdeményezték az új lakások építését.

    - A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 8%-kal több, összesen 13 216 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 5105, ami 23%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    Forrás: KSH

  • Nagy a választék új lakásokból, de növekszik a vásárlási kockázat is

    Tavaly a budapesti lakásvásárlók hosszú évek óta nem látott számú újépítésű lakás között válogathattak, de közben egy év alatt 70 ezer forinttal szökött fel az átlagos négyzetméterár a fővárosban. Azonban nem csak a lakások száma és ára emelkedik, hanem a kockázatok is!

    Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe szerint tavaly a fővárosban 9100 újépítésű társasházi lakást adtak el, a legtöbbet 2006 óta. A korábbi évekhez hasonlóan a XIII. és XI. kerületben vásároltak leginkább, összesen 4300 alkalommal, ami a fővárosi piac közel felét teszi ki. Nem Budapest az egyetlen város, ahol gombamód szaporodnak az újépítésű társasházak, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a KSH legfrissebb adatai szerint az építőipar volumene egy év alatt több mint negyedével nőtt.

    Az OTP Jelzálogbank adatbázisában jelenleg 72 olyan beruházás szerepel, 14 ezer lakással, amelyek megépítését a sajtóban vagy honlapjukon már bejelentették a beruházóik. Nagy részük átadásával azonban csak 2019 után lehet számolni, s értékesítésük sem kezdődött még el. Itt is a XIII. kerület viszi a prímet, ahol 17 helyszínen 5100 lakás építése áll előkészítés alatt, s az önkormányzat tervtanácsa elé az elmúlt bő egy évben további mintegy 2500 lakás került. A XI. kerületben 9 projekt keretében 3500 lakás van „betárazva”, s ezer feletti lakásszám várható még a IX. és a X. kerületekben is.

    Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci elemzője szerint a piacra kerülő lakások mennyiségénél többnyire működik a piaci önszabályozás: 2017-ben például 32 kisebb-nagyobb beruházás értékesítése állt le még az építés megkezdése előtt, melyek keretében a tervek szerint közel ezer lakás épült volna fel.

    A keresletnövekedés és az építőipari beruházásokat segítő intézkedések hatására megindult ingatlanfejlesztéseket folyamatosan adják át a kivitelezők, az új lakások száma várhatóan idén még magasabb lesz, és Budapesten elérheti a 10 ezres álomhatárt is. Nem véletlen a gyors felfutás, a kivitelezőket fenyegető határidő sürgeti. 2019 végén, a jelenlegi szabályozás szerint, megszűnik a kedvezményes, 5%-os áfakulcs. A 2020-ban el-, illetve átadott ingatlanok után már várhatóan 27%-os forgalmi adót kell megfizetni, amit nem csak a beruházók, hanem a vásárlók zsebe is megérezne. Az áremelkedés megállíthatatlannak tűnik, egy év alatt az átlagos négyzetméterárak 70 ezer forinttal 620 ezer forintra emelkedtek, és további drágulás jöhet 2019 után, hacsak nem lépnek életbe más, az építkezést támogató intézkedések.

    A nagy sietség miatt nem példa nélküli, hogy egy beruházó végül visszalép a projekttől, mivel nem látja biztosítottnak, hogy határidőre valóban elkészül az épület, és a lakások a lakhatási engedélyt is megkapják. Ez utóbbi további hónapokat vehet igénybe. Egyre többet hallani a határidőcsúszásokról, a nem megfelelő minőségű kivitelezésről vagy a folyamatosan emelkedő költségekről a piacon. „Egy banki finanszírozású beruházás esetén a pénzintézet nagyon szigorú előírásokat követve vizsgálja meg a projekt minden elemét. Ez garanciát jelent a vásárlók számára, hogy pontosan azt a lakást, annyiért és akkor kapják meg, ahogy az előszerződésben megállapodtak” – mondja Homolya Gergely, az OTP Ingatlanpont újépítésű ingatlanokkal foglalkozó projektmenedzsere. „Az újlakások iránti kereslet nem fog csökkenni a következő években sem, és az áremelkedés is látványos. Azt tanácsolom, hogy aki befektetésben gondolkozik, mihamarabb forduljon ingatlanszakértőhöz, aki segít kiválasztani a legbiztonságosabb megoldást” – teszi hozzá a szakértő.

    Forrás: otopip.hu, vg.hu

  • Az otthonteremtési támogatások legfőbb elemének az állandóságnak kellene lennie

    Tartóssá tehető-e az építőipari konjunktúra, és hogyan hatnak a piacra a jelenlegi lakástámogatások - tette fel a kérdést Varga Dénes közgazdász, lakáspolitikai szakértő a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) a lakásállomány megújításának kihívásait körüljáró konferencián tartott előadásában, Összességében arra a megállapításra jutott, hogy a jelenlegi támogatási rendszer hatékonysága borzasztóan alacsony.

    Tovább nőtt az egyenlőtlenség

    Hangsúlyozta, hogy az államnak támogatnia kell a lakáspiacot, de a jelenlegi eszközök, köztük az új lakások értékesítését érintő 5 százalékos áfa azokban a megyékben élénkítette az építést, amelyekben egyébként is mozog a piac - ezzel tovább növelte az egyenlőtlenséget, és egy amúgy is fizetőképes réteget hozott még jobb helyzetbe. Azokban a megyékben viszont, amelyekben teljesen leálltak a válság alatt az építkezések (a lakosság 40 százaléka él ilyen térségekben), a támogatásoknak sem volt érezhető hatásuk.

    A szakértő szerint akkor működik jól a lakáspiac és a lakáspolitika, ha egy új otthon felépítésével több család lakáshelyzete is megoldódik, ehelyett most a 10 milliós támogatással második, harmadik ingatlanukat vásárolták meg a családok, vagyis a családonkénti 10 milliós állami támogatással nagyrészt nem a háztartások lakáshelyzetén javítottak. Egy ilyen lakásépítési támogatás nem tölti be igazi funkcióját - fogalmazott Varga. Arról nem is beszélve, hogy a "szociális lakásépítésre " érvényes 5 százalékos áfa áldásos hatásából az is részesült, aki 200 milliósnál drágábban felépített, igaz 150 négyzetméteresnél kisebb ingatlanára, 38 milliós kedvezményhez jutott így - tette hozzá a szakértő. (Az EU kedvezményes áfa megállapítását szociális célra teszi lehetővé, de ennek definícióját a tagországok fogalmazzák meg.)

    Visszaesés várható 2020-ban

    Az élénkítés emellett nem csak a múltbeli elhalasztott keresletet támasztotta fel, hanem a jövőbeli keresletet is előrehozta, amely majd nagyon fog hiányozni a következő évek lakáspiacáról. Varga szerint a túlélénkítés már a korábbi, kétezres évek eleji-közepi lakáspiaci boom idején is lejátszódott. Mint fogalmazott: kár, hogy az akkori tapasztalatokat nem hasznosították a döntéshozók, így újra hasonló hibába estek, már látszanak a jelei, hogy ugyanez következik be most is. Az áfa visszarendeződése esetén a beruházók egyszerűen leállnak - már most is ez látszik. A támogatások által előre hozott kereslet is hiányozni fog, ráadásul az is kérdéses, meddig tart a jómóduak kereslete, különösen a jó lokációk kimerülésével.

    Az adatokból az látszik, hogy 2020-ra egyetlen vállalkozói lakás átadása sem várható, azaz zuhanásszerű visszaesésre lehet számítani az 5 százalékos áfa határidejének lejártával - hangsúlyozta Varga Dénes.

    Varga szerint a mindenkori kormánynak az éves GDP 1-2 százalékával, hatékony struktúrában kellene támogatnia a lakáspiacot, ezzel szemben most ennek a felét sem szánják rá, ráadásul az 5 százalékos áfa olyan ingadozást vitt a rendszerbe, ami csak egy szűk rétegnek kedvezett, de annak nagyon. Varga egy fenntartható lakástámogatási modellben a gyerekek utáni támogatási struktúrán is változtatna, a 3 gyerek után járó 10 milliós támogatás 6 millió forintra csökkentené, az egy-két gyermekre járó összegeket pedig növelné, és nem differenciálna a lakáscél (új építés vagy felújítás) szerint.

    Álláspontja szerint nem szabad olyan elemeket vinni a rendszerbe, amelyekről sejthető, hogy módosításra szorulnak majd, a lakástámogatási rendszer legfontosabb eleme szerinte ugyanis maga az állandóság, emellett pedig a jövedelempolitika.

    Forrás: igylakunk.hu, napi.hu

  • A könnyítésekkel tovább nőhet a csokosok száma

    Minden ötödik, otthonteremtési kedvezményt igénylő család a tízmillió forintos, három- vagy többgyermekeseknek járó támogatást kapta meg az elmúlt két évben – tudta meg a Magyar Idők.

    A hivatalos adatok szerint tavaly mintegy harmincezer igénylést fogadtak be a bankok a csokra, ezzel a támogatás bevezetése óta már 66 ezer családot segítettek az állami milliók. A február közepétől várható újabb könnyítésekkel idén még tovább emelkedhet a támogatott családok száma.

    A bevezetése óta eltelt két és fél év alatt mintegy 66 ezer igénylést fogadtak be a pénzintézetek a családi otthonteremtési kedvezményre (csok), ami 184 milliárd forintnyi támogatás kifizetését jelenti – tájékoztatta lapunkat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

    Az adatok azt mutatják, hogy a támogatás népszerűsége fokozatosan nő: míg a bevezetése után, 2015 második félévé­ben 10 400 család kérelmét fogadták el, 2016-ban már csaknem 26 ezren, tavaly pedig összesen mintegy 30 ezren kapták meg az állami milliókat.

    A tárca közlése szerint az otthonteremtési program kibővítése, 2016. január 1-je óta a befogadott igénylések 65 százaléka használt lakás vásárlására, majdnem harmada új lakás vásárlására vagy építésére szólt, a bővítésekre kért támogatások aránya pedig 2-3 százalékot ért el. Az új otthonok magasabb ára és az azokra kapható, jelentősen több támogatás miatt a befogadott kérelmek összege éppen fordítottan alakult: a támogatási összeg 68 százalékát azok kapták, akik új lakás vásárlására vagy építésére fordították a csokot.

    Az előző évinél jóval többen kapták meg a kiemelt összegű, tízmillió forintos, három- vagy többgyermekes családoknak elérhető otthonteremtési kedvezményt. Míg 2016-ban 4800, addig tavaly már 6500 családnak folyósították a támogatásnak ezt a formáját, vagyis eddig összesen 11 300 nagycsalád új otthonhoz jutását támogatták.

    Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két évben minden ötödik kedvezményezett család a tízmillió forintos támogatást kapta meg, ők ezzel a teljes támogatási összeg 56 százalékát használhatták fel, mintegy 104 milliárd forintot. Az NGM tájékoztatása szerint a saját célra építkezők ezenfelül további 38 milliárd forintnyi áfa-visszatérítést kaptak, ezt a lehetőséget mintegy 8400-an vették igénybe az elmúlt két évben.

    A családi otthonteremtési kedvezményre szóló igénylések számát tovább növelheti idén, hogy február közepétől bevezetik az úgynevezett nyilatkozati elvet, azaz számos dokumentum benyújtása helyett elegendő lesz nyilatkozni például a születés vagy a házasságkötés időpontjáról, az építkezés idejéről. Míg eddig 23-féle papírt kellett mellékelni a támogatás igényléséhez, a jövőben ehhez elég lesz öt igazolás. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti bejelentése szerint ez az elv azt jelenti, hogy az állam bizalommal befogadja a kérelmeket.

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ugyanakkor ellenőrizheti azokat, és ha valaki hazudik vagy trükközni próbál, számíthat az adóhatóság eljárására. Lázár János megjegyezte, hogy az eddigi dokumentumbenyújtási időszakban mind­össze nyolcszáz esetben merült fel a visszaélés gyanúja, vagyis nem jellemző ez a magatartás.

    A miniszter szerint egyszerűbb és olcsóbb lesz az ügyintézés, ráadásul a pénzintézeteket is gyorsabb munkára ösztökélik: lakásvétel esetén a kérelem befogadásától számított 30 napon belül, építkezésnél pedig 60 napon belül kell meghozniuk a döntést a bankoknak.

    A tárcavezető egyúttal arról is beszélt, hogy a kormány nem szándékozik felmondani a csok ügyintézésében a Bankszövetséggel kötött együttműködést, noha a múlt heti kormányülésen felmerült, hogy az otthonteremtési kedvezményt a közigazgatási szervekhez irányítsák át.

    Novák Katalin családügyi államtitkár a csokot érintő ellenzéki megnyilvánulásokra reagálva a napokban leszögezte: a kormány nem vesz el a családtámogatási rendszerből, hanem mindig tovább bővíti, illetve könnyíti a hozzáférést azokhoz.

    Forrás: Magyar Idők

  • Sok a kockázatos lakáshitel-felvétel

    Több mint 650 milliárd forint új lakáshitel került 2017-ben a piacra, ami 39 százalékos növekedést és többéves csúcsot jelent. A hitelfelvevők 46 százaléka azonban az elemzők szerint komoly kockázatot vállalt: a törlesztőrészleteket maximum egy évre rögzítették.

    Ahogy arra az év közben megjelenő adatok alapján számítani lehetett, jelentős növekedést produkált 2017-ben az új lakáshitelek piaca: 12 hónap alatt 650 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket a bankok, ez pedig 2016-hoz képest 39 százalékos emelkedésnek felel meg – derül ki a BankRáció.hu hivatalos jegybanki adatokon alapuló elemzéséből. A 650 milliárdos összeg nemcsak 2016-hoz képest jelent komoly bővülést, hanem több mint 10 éves távlatban nem volt erre példa; legutóbb 2003-ban került ennél több forintalapú lakáshitel a háztartásokhoz, akkor 800 milliárd forint felett volt a piac.

    A lakáshitelezés motorját továbbra is az alacsony kamatok, a válságot követő években elhalasztott hitelfelvételek, a bérek növekedése és a lakáspiaci élénkülés jelenti. A részletes adatokból az is látható, hogy bár az átlagnál nagyobb mértékű, 42 százalékos volt a növekedés a több mint 10 évig fix törlesztőrészletet garantáló lakáshiteleknél, összesen 41 milliárd forintot értek el, ami a teljes 650 milliárd forintos összeg mindössze 6 százaléka.

    Az elemzés szerint a különböző típusú hiteleket vizsgálva kiderül, hogy jelentős kockázatok vannak a hitelek egy részénél. Mégpedig azért, mert a piac legnagyobb részét a változó kamatozású, azaz 3-12 hónapig fix törlesztőrészletű lakáshitelek adták: összesen 300 milliárd forintra kötöttek szerződést a bankok, ami 46 százalékos aránynak felel meg. Trencsán Erika, a BankRáció szakértője szerint a változó kamatozású lakáshitelek magas aránya azzal magyarázható, hogy sokszor olcsóbbak, mint a több évig fix törlesztőrészletet garantáló lakáshitelek, ugyanakkor kevésbé kiszámíthatóak.

    “Bár a változó kamatozású hitelek törlesztőrészletei első ránézésre alacsonyabbnak tűnnek, hosszú távon óriási veszélyeket rejthetnek. Ha ugyanis a futamidő során a gazdasági környezet megváltozik, és emelkednek a kamatok, akkor a változó kamatozású lakáshiteleknél a törlesztőrészlet is emelkedik. Egy 20 éves 10 milliós lakáshitelnél, amelynél az induló kamat 4 százalékos, a havi kiadás 60 ezer forint, de 6 százalékos kamatnál már 72 ezer forintra, 8 százalékos kamatnál pedig 84 ezer forintra ugrik a havi törlesztő. Ezzel szemben a több évig fix, főként a futamidő végéig fix törlesztőrészletet garantáló lakáshitelek teljesen kiszámíthatóak, biztonságosak, mert az adott időszakban nem változik a havi kiadás” – fogalmazott a szakember.

    Hozzátette, hogy a fix törlesztésű lakáshitelek bár egyre népszerűbbek, viszonylag új konstrukciónak számítanak a piacon, ami hozzájárul ahhoz, hogy egyelőre alacsonyabb az arányuk a teljes kihelyezésen belül. A BankRáció.hu szakértői arra számítanak, hogy a jövőben a hosszú távon fix törlesztőrészletű lakáshitelek – részben a fogyasztóbarát lakáshitelekre kidolgozott minősítési rendszernek köszönhetően – egyre inkább átveszik majd a főszerepet a piacon.

    Forrás: hvg.hu

  • Döntött a kormány a CSOK gyorsításáról

    Bevezeti a kormány a CSOK-igényléskor a nyilatkozati elvet a dokumentumok benyújtása helyett és ez majd gyorsítja az igénylés menetét - jelentette be a a Lázár János miniszter.

    Eddig 64 ezer CSOK-igénylés történt meg, 177 milliárd forint összegben, amelynek nagyobb része, 100 milliárd forint, új lakásépítésére, vagy vásárlására megy el.

    A nyilatkozati elv bevezetése azt jelenti, hogy nem a dokumentumokat kell benyújtani, hanem elegendő nyilatkozni például a születés, illetve a házasság időpontjáról, válás esetén pedig a jogerős bírósági döntés időpontjáról, építkezés esetén pedig szintén az idejéről. Egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb lesz így az ügyintézés, amit az is segít Lázár szerint, hogy a bankokat is gyorsabb ügyintézésre kötelezik: lakásvásárlás esetén a kérelem befogadásától számítva 30 napon belül, építkezés esetén pedig 60 napon belül kell meghozniuk a döntést a bankoknak.

    A miniszter hozzátette: a kormány nem akarja a Bankszövetséggel való együttműködést felmondani a CSOK ügyintézése során, bár elárulta: ez is felmerült a tegnapi ülésen. Hozzátette: ő ezt nem tartja indokoltnak, így most az a döntés, hogy a pénzintézetek is dolgozzanak gyorsabban.

    A nyilatkozati elv bevezetése pedig azt is jelenti, hogy az állam bizalommal befogadja a kérelmeket, de a tegnapi kormányülésen azt is eldöntötték, hogy a NAV ellenőrizheti a kérelmeket és aki hazudik, vagy becsapja az államot, azoknál a NAV fog eljárni ezekben a CSOK-os ügyekben.

    Lázár jelzése szerint egyébként az eddigi dokumentum-benyújtási módszer időszakában a 64 ezer ügyből csak 800 esetben merült fel a visszaélés gyanúja, így tehát ez nem jellemző magatartás.

    Forrás: Portfolio, kormany.hu

  • Továbbra is népszerű a CSOK

    Milliós eltérések vannak a különböző korosztályok tagjainak folyósított lakáshitel-összegekben - derül ki a K&H összeállításából. A legnagyobb összegű hiteleket a 40-45 éves korosztály igényli, ugyanakkor a CSOK-os támogatások 80 százalékát a 30-45 évesek kapták.

    A K&H bank 40-45 éves ügyfelei igényelték a legmagasabb összegű lakáshiteleket 2017 első tíz hónapjában: az érintettek átlagosan 9,6 millió forintot vettek fel. A legalacsonyabb 5,4-6,5 millió forint összegű lakáshiteleket a 18-25 éveseknek folyósította a bank. A 25-30 éves korosztály tagjai pedig átlagosan 8,4 milliós lakáshitelt vettek fel.

    Az adatokból az is kiderül, hogy bár a legmagasabb hitelösszeget a 40-45 éves korosztály tagjai igényelték, a lakáshitelek számát nézve a 30-35 évesek vannak az élen: ők kapták az összes folyósított lakáshitel 21,5 százalékát, igaz, a 35-40 évesek részesedése is 20 százalék feletti" - mondta Rajna Gábor, a K&H lakossági értékesítési igazgatója.

    A lakáshitel-igénylők jelentős része, csaknem 30 százaléka igénybe vette a kormányzati lakásprogram, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény keretében elérhető támogatásokat is. A K&H 2017-ben tíz hónap alatt - az áfakedvezmény nélkül - átlagosan fejenként 2,7 millió forint CSOK-os támogatást fizetett ki. A CSOK-os támogatások legnagyobb része a 30-45 évesekhez került, az összes támogatás 80 százalékát nekik folyósították. Az összeget tekintve, a legnagyobb támogatást a 40 év felettiek kapják, ők átlagosan fejenként 3 millió forintot meghaladó összeghez jutottak.

    A bank adatai szerint egyébként a lakáshitelezés felfutása több tényezővel magyarázható. Egyrészt az alacsony kamatkörnyezetnek és a nettó reálbérek emelkedésének, illetve segítette a növekedést az ingatlanpiaci élénkülés és az új lakások megjelenése is. Szerepet játszik a folyamatban, hogy sok háztartás a válság és a válság utáni években későbbre halasztotta a nagyobb beruházásait, így a lakásvásárlást is.

    A K&H egyébként 2017 első tíz hónapjában 88,4 milliárd forint új jelzáloghitelt folyósított, ez pedig 35 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában elért eredményt. A banknál a jelzáloghiteleken belül a lakáshitelek viszik a prímet, 98 százalékos a részesedésük, azaz csaknem 87 milliárd forint értékben folyósított lakáshitelt a K&H tíz hónap alatt.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Kedvezőek a lakáspiac idei kilátásai

    "Tavaly novemberben is folytatódott az építőipar, azon belül is az épületek építésének gyors növekedése az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest, ám az új lakásépítési engedélyek száma akár hamarosan csökkenésbe válthat, mégpedig a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs jövőjével kapcsolatos bizonytalanság miatt - kommentálta a KSH múlt heti építőipari gyorstájékoztatójának adatait Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója a Portofionak.

    Ez a bizonytalanság arra ösztönözheti az iparág szereplőit, hogy megfeszített tempóban végezzék a kivitelezési munkálatokat, hogy a lakásokat még 2019. december 31. előtt át tudják adni, hogy elkerüljék a 2020-tól újra életbe lépő 27 százalékos áfakulcs áremelő hatását. Ez a felfokozott tempó paradox módon szintén a költségek és az árak emelkedésének irányába hat, hiszen tovább csökkenti az amúgy is szűkös építőipari termelői kapacitásokat.

    Hozzátette azt is, hogy "amennyiben tehát 2020-ban valóban visszaáll a normál áfaszint, az egyértelműen a lakásépítési szektor kemény földet érését eredményezi majd". Félreértés, hogy a lakásépítési boom lenne a felelős kivitelezési árak felfutásáért. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a döntően út-, vasút- és sportlétesítmény-fejlesztéseket is magába foglaló egyéb építmények építése sokkal gyorsabban nőtt tavaly, mint az épületek építése. A két ágazat eltérő pályáját az is jól mutatja, hogy a megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 11,7 százalékkal emelkedett novemberben, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 8,2 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké pedig 43,4 százalékkal emelkedett.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a 2017-es jelentős építőipari növekedésben, szerepe volt egyrészt a 2016-os alacsony bázisnak, de lökést adott az ágazatnak a számos uniós forráson alapuló fejlesztés mellett a lakásépítések felfutása is.

    “Elképzelhető, hogy a 2017-es év a 2015-ös csúcshoz hasonló eredménnyel zárul, vagy akár meg is haladhatja azt. Ugyanakkor fontos különbség, hogy 2015-ben lényegében az állami és európai uniós forrásból indult fejlesztések húzták az építőipart, míg 2017-ben a privát beruházások, ezen belül is a lakásépítések nagyban hozzájárultak a bővüléshez" - fogalmazott a szakember. Hozzátette azt is, hogy az idei év a lakásépítések terén még jobb lehet, mint a tavalyi. 2018-ban legalább 20-25 ezer lakás épülhet a jelenlegi kilátások alapján, beleszámolva a nagyobb projektek állományát, illetve a saját lakhatásra épített ingatlanokat.

    “Az épületek építésiénél a novemberben megkötött új szerződések volumene 8 százalékkal mérséklődött, ami azt vetíti előre, hogy 2020 körüli átadással már kevesebben terveznek lakásépítési beruházásokat. Ez pedig összefüggésben lehet azzal, hogy a jelenlegi szabályok szerint csak 2019 végéig lesz érvényben a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfa" - magyarázta Balogh László.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) fontosnak tartja a jelenlegi pozitív trend fenntartását, megerősítését.

    Ehhez olyan stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el az elkövetkezendő években, és évtizedes távlatban e körül stabilizálódjon.

    A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósításának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    A jelenlegi 5%-os újlakás-áfa újbóli 27%-ra emelkedése 2020-tól a lakásprojektek befagyasztását hozná maga után. Az áfaemelésből következő árrobbanást biztosan nem bírja el a fizetőképes kereslet, a beruházások csökkenő jövedelmezősége pedig ismét visszavetné a lakásépítéseket. A további beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése.

    A TLE ezért – számos szakmai szervezettel együtt - javasolja, hogy az új lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon kormányzati szándéknyilatkozatot.

    „A tartósnak ígérkező jó makrogazdasági környezet, a növekvő reálbérek, az alacsony hozamok és a kedvező hitelkamatok ösztönzően hatnak a vásárlókra, ami az idei lakáspiaci kilátásokat is kedvezően befolyásolja” – mondta el korábban a Magyar Időknek Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője. Hangsúlyozta, hogy továbbra is Budapest, a fővárosi agglomeráció, az autópályák menti megyei jogú városok és a Balaton-parti települések lesznek keresettek, valamint az ezek közvetlen szomszédságában található helységek.

    Az elemző nem számít az átlagárak csökkenésére Budapesten, ám a növekedés az elmúlt évek nagy robbanásához képest jóval alacsonyabb, a tégla- és panellakások esetén is legfeljebb 5–15 százalékos lesz. Két számjegyű drágulás csak a jó adottságú, kedvelt helyeken, valamint a legolcsóbb, külső városrészekben, a XVII., a XX. és a XXI. kerületekben várható. Vidéken is mérséklődhet a drágulás, öt százaléknál nagyobb áremelkedésre csak az élénkebb piacú városokban, így Székesfehérvárott, Szegeden és Sopronban van kilátás.

    „Fontos látni, hogy bár az árszint elérte a válság előtti évekét, de a forgalom még nem mutatja az akkori pezsgést. Ez jó hír, mert sokkal kevésbé hektikus a piac. A hitelezés is óvatosabban indult be, miközben ma megint van bizalom hosszabb távra, ami a lakásvásárlás egyik legfontosabb tényezője” – tette hozzá.
    Soóki-Tóth Gábor szerint 2018 az új lakások éve lesz.

    „Nagyon sok átadást várunk az idén, a felmérésünkben konkrét dátummal szereplő lakásprojektek harmada már elkészült, felét pedig az idén fogják átadni” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a kedvezményes, ötszázalékos forgalmi adó körüli bizonytalanság miatt felpörögnek az építkezések, aki pedig nem tud úgy leszerződni, hogy tartsa a 2019 végi határidőt, az nem fog elindulni új projekttel.

    A kedvező folyamatok folytatódására számít Balogh László is, ugyanakkor a hangsúlyok változhatnak, és némi átrendeződés is elképzelhető. Az áremelkedés mértéke szerinte is jóval szerényebb lehet, mint a korábbi években. Példaként kiemelte, hogy míg Budapesten 2015-ben és 2016-ban több mint 20-20 százalékkal drágultak a lakások, majd 2017-ben 15 százalék körülire csökkent az áremelkedés mértéke, az idei drágulás 10 százaléknál is kisebb lehet.
    Mint a Magyar Időknek kifejtette, a fővárosban már tavaly sem nőtt az adásvételek száma, miközben az ország többi nagyvárosában erőteljesebben élénkült a lakáspiac, nőtt a forgalom, és a korábbinál nagyobb mértékben emelkedtek az árak is. Mindebből az körvonalazódik, hogy a piac hajtómotorját inkább a megyeszékhelyek adják majd.

    Az élénkülés másik motorja a hitelezés lehet, mert az emelkedő ingatlanárak miatt egyre több vásárlónak kell pótlólagos forrást bevonnia és kölcsönt felvennie. Balogh László ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az alacsony alapkamatnak köszönhetően a bankok még sosem kínáltak ilyen kedvező feltételekkel lakáshitelt. A szakértő kiemelte a rögzített hiteleket, hiszen jelenleg már akár tíz vagy húsz évre is fixálni lehet a kamatot és a törlesztőrészletet.

    „Ha nem befolyásolja a folyamatokat valamilyen külső tényező, akkor várhatóan tetőznek az árak az idén” – vélekedett Gadanecz Zoltán. A GDN Ingatlanhálózat tulajdonosa szerint erősen befolyásoló tényező lesz ebben az évben, hogy sok új építésű társasház előértékesítése indul el, a fizetőképes kereslet jelentős része pedig az új lakásokra fog irányulni. „Éppen ezért nemcsak a használt lakások, hanem az újak ára is megállhat, hiszen erős verseny kezdődik majd a vevőkért” – mondta, hozzátéve, hogy a vidéki városokban is több társasházat húznak fel az idén, amivel csökkenhet a használt és az új építésű ingatlanok közötti árkülönbség.

    Forrás: Portfolio, Magyar Idők, KSH

  • Könnyebb feltételek a lakossági energiahatékonysági „ingyenhitelnél”

    További könnyíítés, hogy míg eddig csak 300 ezer forintig engedték, mostantól akár már 1,5 millió forintnyi készpénzes számlát is elfogadnak a beruházás keretében. Az egész ország területén elérhető pályázat vonzerejét számos további, a lakosság számára kedvező módosítás is növeli – írja a Portfolio.

    2017 tavaszán nyitották meg a "Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel" elnevezésű, GINOP-8.4.1/A-17 pályázatot 105 milliárd forintos keretösszeggel, illetve a központi régióban elérhető megfelelőjét VEKOP-5.2.1-17 kódszámmal, bő 5 milliárdos kerettel, de eddig nem mutatkozott erős érdeklődés a 90%-nyi hitelt kínáló, hosszú termékdokumentációval és összetett feladatokkal járó konstrukció iránt. Ezért aztán számos ponton módosult a két pályázat szabályrendszere (termékdokumentációk itt és itt). A változások részletek a Potfolio cikkében.

    A hitel legfontosabb tudnivalóit megtalálja az Igylakunk.hu/Lakástámogatások oldalon.

    Vajon most már kapós lesz?

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet elemzése.

    Elég vonzó-e most már a támogatott hitel, hogy akár a családi házak tulajdonosai, akár a társasházakban vagy lakásszövetkezetekben élők ebből a pénzből újítsák fel otthonaikat. 115 milliárd forint sorsa és több tízezer háztartás energiahatékonyságának a növelése a tét.

    Közel 22 ezer háztartás energiahatékonysági felújítását, illetve megújuló energiaforrással történő ellátását szeretné elérni a kormány a 115 milliárd forint keretösszegű uniós forrásból. Annál is fontosabb a program sikeressége, mert Magyarország azt vállalta, hogy 2014-2020 között összesen 167 PJ halmozott végső energiamegtakarítást ér el. A lakossági megtakarítások ennek teljesítéséhez elengedhetetlenek. 2017 áprilisában indult a hitelprogram, a mostani – immár második körös - változtatások célja, hogy pontosítsák és kedvezőbbé tegyék a hitelprogram feltételeit.

    Szükség is van erre, mert ez idáig mintegy 1300 igénylő 4,5 milliárdnyi fejlesztési igényéből eddig kilencszázan jártak sikerrel, 2,3 milliárd forint kihelyezése történt meg. Főként természetes személyek érdeklődnek a hitel iránt, Pest megye, Budapest és Fejér megye a dobogós az igénylések terén, melyet Hajdú-Bihar, Csongrád és Békés megyék követnek.[1]

    Két, egymással összefüggő kérdést érdemes mérlegelni a hitelkonstrukció kapcsán: vajon annak feltételrendszere elég vonzó-e ahhoz, hogy szívesen felvegyék a háztartások, lakóközösségek. Valamint azt, hogy önmagában a hitel (állami támogatás nélkül) elég vonzó-e ahhoz, hogy ez tömegesen[2] beindítsa az energetikai beruházásokat.

    „Ingyenhitel” – most már elég vonzó ahhoz, hogy felvegyék?

    A hitelkonstrukció kecsegtetőnek tűnik: 10 százalék saját forrás mellett lehet kamatmentes kölcsönt felvenni kifejezetten energetikai fejlesztésekre. Legfeljebb 20 év futamidővel családi házak esetén 10 millió forint igényelhető, társasházak esetén lakásonként 7 millió. A hitel alsó határa 500 ezer forint.

    A kamattámogatott hitelkonstrukcióban hozott egyik legfontosabb pozitív módosítás, hogy természetes személyek esetén megemelték a biztosíték nélkül felvehető hitel összegét, a korábbi 2 millióról 5 millió forintra. Tehát 5 millióig nem kell jelzálogot bejegyeztetni.

    Pozitív fejlemény az is, hogy beépítésre került a szállítói előleg igénybevételének a lehetősége, a hitelösszeg 50 százalékának erejéig. Szállítói előleg kifizetése az önerő igazolt felhasználását követően, az anyagi, műszaki és forrásösszetételnek megfelelő tartalommal kiállított számlák ellenében történhet.

    Előrelépés még, hogy készpénzfizetési számlákat a korábbi 300 ezer helyett 1,5 millió forintig lehet benyújtani, a kölcsönösszeg 50 százalékáig. Készfizetési számla csak utófinanszírozású lehet.

    A hitelprogram módosítása sok technikai és fogalmi pontosítást is tartalmaz, mely remélhetőleg egyszerűsíti a hitel felvételén gondolkodók dolgát. Fontos ezek közül, hogy most már az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlannal (pl. ikerház) kapcsolatos feltételeket is tisztázták, így könnyebben juthatnak ők is hitelhez.

    Sajnos fennmaradt azonban két problémakör, mely akkor is fellép, ha magánszemély, vagy ha lakóközösség veszi fel a kölcsönt. Bár a szállítói előleget most bevezették – és ez segítheti a hiteligénylők pénzügyi helyzetét -, de a hitel a gyakorlatban utófinanszírozású maradt. Ezt orvosolhatná a hitelösszeg 20-30 százalékáig terjedő előleg, mely a saját erő felhasználása után biztosítaná az építkezők likviditását. Különösen nehéz helyzetet teremthet ez azoknál a családoknál, akik az Otthon melege – utófinanszírozású – programján nyertek támogatást és mellé vesznek fel hitelt.

    Gondot jelenthet az is, hogy a kivitelezési munkálatok elszámolható munkadíja az elszámolható anyagköltség 60 százalékánál nem lehet több. A munkadíj tehát a teljes beruházási összeg legfeljebb 40 százaléka lehet. A jelenlegi piaci folyamatok azonban azt mutatják, hogy a munkadíjak jobban növekedtek, mint az anyagköltségek, ami akár azt is eredményezheti, hogy a feltétel miatt nem lesz elszámolható a munkadíj teljes összege. Ez pedig - a kiíró legjobb szándéka ellenére is - a feketemunkát erősítheti.

    E két feltétel miatt várhatóan csak az lesz képes átmeneti finanszírozási gondok nélkül befejezni egy beruházást, aki a minimálisan előírt[3] saját erő felett magasabb önerővel rendelkezik vagy rugalmas kivitelezővel, beszállítóval tud szerződést kötni – ez viszont a kivitelezési költségeket emelheti meg.

    Nem enyhítettek a lakóközösségek - társasházak és lakásszövetkezetek – azon jelzálogi, óvadéki feltételein, mely a hitelösszeg 20 százalékára előírt fedezettségi kötelezettség ír elő. Ez továbbra is kedvezőtlenebb, mint a lakástakarék (LTP) konstrukciókhoz kötődő piaci gyakorlat[4]. Ez feltételezhetően visszafogja majd a lakóközösségek hitelfelvételi kedvét.

    Csak hitelből beindíthatók-e tömegesen a rezsicsökkentő, energiahatékonysági beruházások?

    A MEHI több évre visszanyúló lakossági felmérései alapján[5] sajnos a hitel jellegű programok – még ha kamattámogatás mellett is kerülnek meghirdetésre – önmagukban kevésbé vonzók. A csak hiteltermékre alapuló lakossági konstrukció várhatóan nem fog felújítási hullámot elindítani. Ennek számos oka van, köztük az egyik kiemelkedő az egymástól eddig függetlenül működtetett támogatási formák rendszere (Otthon melege, lakástakarék és kamattámogatott hitel). Ezek részben lerontják egymás hatását, részben pedig nehezítik a felújítók dolgát.

    Nagyon fontos lenne a különböző támogatási formák szabályrendszerének és forrásainak összehangolása, koherenciájának megteremtése, egy egykapus rendszer kialakítása.

    ________________________________________

    [1] 2017. november 10-ig
    [2] A lakásállomány elöregedésének megállításához évi 100 ezer feletti, komplex felújításra lenne szükség.
    [3] Legalább 10% saját forrással kell rendelkezni a hiteligénylőnek, amely állhat önerőből és vissza nem térítendő támogatásból
    [4] Kereskedelmi bankoktól legfeljebb 10 százalék önrész mellett - esetenként önrész nélkül is - kaphatnak hitelt lakóközösségek, igen alacsony kamat mellett. Ennek jellemző feltétele, hogy egyrészt magára a társasházra kötnek lakáskassza szerződést, másrészt az egyes albetétekre is külön kötnek LTP szerződést, melyet rákedvezményeznek a társasházra. Ez már elég biztosítékot jelent a hitelezőnek arra, hogy finanszírozza a beruházást, akár nagyon alacsony kamat mellett is, anélkül, hogy ezzel magasabb közösköltség-terhet rónának a lakóközösségre a megemelt fedezettségi szint elvárás miatt.
    [5] MEHI 2016 évi kutatás

    Forrás: Portfolio, MEHI

  • 2018: lendületben marad a lakásszektor

    A Duna House becslése alapján 2017-ben összesen 148 896 tranzakció történt, ami nem sokkal marad el a 2008-as 154 ezres számtól.

    Az Otthon Centrum hálózat várakozásai szerint az áremelkedés üteme a lakáspiacon tovább mérséklődik 2018-ban. Budapesten a tégla és panellakásoknál 5-15, a családi házaknál 1-20 százalék közötti lehet a drágulás, a legtöbb vidéki városban pedig átlagosan 5-10 százalékkal emelkedhet a lakóingatlanok ára.

    Továbbra is Budapesten és a fővárosi agglomerációban, az autópályák menti megyei jogú városokban, illetve az ezek közvetlen szomszédságában található községekben, valamint a Balaton térségében, főként a tóparti településeken számítanak jelentős számú adásvételre.

    Az értékesítés átlagos időtartamában nem várnak jelentős változást, a paneleket bő két hónap, a tégla lakásokat három hónap alatt lehet majd értékesíteni, a családi házak félévnyi értékesítési ideje azonban egy-két héttel csökkenhet.

    Jön az újlakásdömping

    Az Otthon Centrum szerint az új lakások értékesítésében a nagy áttörés 2018-ban várható, mert az elmúlt másfél-két évben megkezdett fejlesztések jelentős részét ekkor adják át. Az új lakások forgalmiadó-kedvezményének 2019. végi határideje miatt várhatóan tovább élénkül a vásárlási kedv, ugyanakkor az év második felétől csökkenni fog az új beruházások indítása.

    2017-ben a beruházások száma gyors ütemben emelkedett: a KSH felmérése alapján a tavalyi év első három negyedévében 7.981 új lakás épült, 52 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma november végéig 35.152 volt, 28 százalékkal több, mint 2016. azonos időszakában.

    Az új lakások áremelkedését az egyre dráguló munkaerő, a szakipari dolgozók hiánya és a szintén emelkedő építőanyagköltségek is erősítik. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a projektek meghirdetésekor érvényes ár a kivitelezés során emelkedik, valamint, hogy a tervezetthez képest hónapokat csúszik az átadás időpontja.

    Szintén az új lakások árát érinti, hogy a jelenleg ismert tervek szerint 2020-ban az új lakások áfája a most érvényes 5 százalékról 27 százalékra nő. A várható magasabb ár elbizonytalanítja a vevőket, miközben a fejlesztők sietsége miatt tovább élesedhet a szektort sújtó kapacitáshiány. A piac szereplői éppen ezért egyre sürgetik az áfakedvezmény meghosszabbítását. Az elmúlt hetekben a korábbiakhoz képest biztató nyilatkozatokat hallhattunk kormányzati oldalról, miszerint ez év második felében talán foglalkozik a kormány a hosszabbítás lehetőségével.

    Mérséklődik az áremelkedés

    Egyelőre mindez mindenképpen a további lakásáremelkedés felé mutat. 2017-ben Budapesten és a vidéki nagyvárosokban több mint 10 százalékos volt a drágulás mértéke, 2018 azonban kisebb mértékű emelkedést hozhat.

    Tavaly a vásárlások egyre nagyobb részét hitelből finanszírozták a vevők annak köszönhetően, hogy 2017-ben minden eddiginél alacsonyabb kamattal lehetett lakáshitelt felvenni" – nyilatkozta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Elmondása szerint másik komoly változás, hogy a fővárosban már nem növekszik az adásvételek száma, ez pedig 2018-ban véget vethet a dinamikus áremelkedésnek is. A lakáspiaci növekedés motorja folyamatosan átkerül a vidéki városokba, ahol továbbra is élénkül a forgalom, emelkednek az árak és új lakások is épülnek. Balogh László hozzáfűzte, hogy a vidék felzárkózása mellett az országon belül továbbra is nagyon jelentős különbségek vannak.

    Az ingatlan.com elemzése rámutat arra, hogy idén - az új lakások vásárlására vonatkozó előszerződéseket is figyelembe véve - akár 160 ezer tranzakcióra is sor kerülhet. 2017-ben már megkezdődött az új lakások tömeges átadása, 2018-ban pedig akár 15-20 ezer eladási céllal épült új lakás készülhet el. Az árak várhatóan nem csökkennek jövőre sem a használt sem pedig az új lakások esetében, de a drágulás várhatóan 5-10 százalék közé mérséklődik település- és ingatlantípustól függően.

    Balogh László szerint jövőre az új lakások tömeges átadása, az olcsó lakáshitelek és a Családi Otthonteremtési Kedvezmények is lendületben tarthatják a lakáspiacot. Az új lakások piacának élénkülése 2019 végéig biztosan kitart, addig ugyanis 5 százalékos áfakulccsal lehet értékesíteni ezeket az ingatlanokat. Az árkülönbségek miatt a CSOK a fővárosban leginkább a használt lakások vásárlóinak, a vidéki városokban pedig az új lakások vevőinek vagy a családi házak építőinek nyújthat leginkább segítséget 2018-ban.

    A lakáspiacon a befektetői érdeklődés ugyan továbbra is jelen van, ám mostanra a saját célú vásárlások száma is jelentősen erősödött. Az új építésű lakások számának növekedésével pedig - ha kismértékben is - javulni kezdett a lakásállomány megújulása, ami 2018-ban, a most még építés alatt álló lakásprojektek tömeges átadásával lesz majd igazán látványos.

    Forrás: Portfolio, MTI, Pénzcentrum, Napi.hu, KSH

  • Még jobban megéri cégeknek az albérlettámogatás

    Kedvezőbb albérlettámogatással, saját kocsival történő munkába járás támogatásával és társasági adókedvezménnyel segíti a kormány a munkaerő mobilítását.

    Mintegy havi 32 ezer forinttal nő az albérlet-támogatás összege az idén, amely a határozott idejű foglalkoztatottnak is jár, sőt munkaerő-kölcsönzésnél a kölcsönbe-vevő vállalkozás is nyújthat adómentesen.

    Idén az az eddiginél szélesebb körben és jóval nagyobb összegben támogathatja a vállalkozás a munkavállalói albérletét. Mobilitási célú lakhatási adókedvezménnyel, vagyis albérlet-támogatással öt éven keresztül élhet a munkáltató azon munkavállalói esetében, akiknek a lakóhelye legalább 60 kilométerre van a munkahelytől, vagy tömegközlekedési eszközzel oda-vissza legalább három órára van az a munkahelytől.

    A legnagyobb összeg az igénybevétel első két évében jár. Tavaly még az alkalmazottak a minimálbér 40 százalékát kitevő támogatáshoz juthattak havonta adómentesen. Idén ez a mérték jelentősen megemelkedett: a minimálbér 60 százalékára nőtt. Vagyis 2018-től 51 ezer forint helyett már akár havi 82.800 forinttal is támogathatja alkalmazottjának lakhatását a munkáltató. A harmadik és a negyedik évben a tavalyi 25-ről a minimálbér 40 százalékára, az utolsó évben pedig 10 százalékról 15 százalékra nő az elérhető támogatás összege.

    A feltételek is jelentősen enyhültek. Hiszen még tavaly az a munkavállaló nem kaphatott támogatást, aki a lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával rendelkezett a munkavégzés helyén vagy annak környezetében. 2018-tól viszont az az alkalmazott már nincs kizárva az albérlet-támogatásból, akinek van a munkahelye közelében lakása, de az haszonélvezeti joggal terhelt, vagy az ingatlan tulajdonjogának mértéke nem haladja meg az 50 százalékot. Sőt 2018-tól az albérlettámogatás a határozott idejű foglalkoztatottnak is jár, valamint munkaerő-kölcsönzésnél a kölcsönbe-vevő vállalkozás is nyújthatja az éppen nála dolgozó munkavállalónak adómentesen.

    Az albérleti támogatás mellett a munkaerőmobilitást már 2017-ben is segítette az, hogy a saját gépkocsival munkába járó munkavállalóknak adómentesen adható költségtérítés mértéke 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedett. Idén továbbra is adómentesen történhet a munkavállalók elhelyezése azokban munkásszállásokban, ahol egy lakóhelyiségben csak egy munkavállalót helyeznek el (2016-ban legalább 2 embert kellett elhelyezni az adómentességhez ugyanabban a szobában).

    Mindezek mellett a lakhatási támogatás adómentes összegével, valamint a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére fordított kiadásokkal a cég még a társasági adóalapját is csökkenti. A kedvezménynek egyetlen korlátja van csak: az adózás előtti nyereség összeghatára, azt ugyanis nem haladhatja meg.

    Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

  • Változik a csok februártól

    A kormány határozott arról, hogy 2018. február 15-től a családi otthonteremtési kedvezményhez (csok) való hozzájutás feltételei egyszerűsödjenek, az igénybe vevők adminisztratív terhei pedig csökkenjenek - írta a Napi.hu.

    A Magyar Közlönyben megjelent határozat arra kötelezi az érintett minisztereket, hogy vizsgálják meg, miként lehetne a családi otthonteremtési kedvezmény igényléséhez kizárólag a társadalombiztosítási jogviszony igazolását alkalmazni.

    A szükséges jogszabály-módosításokat úgy kell elkészíteni, hogy az igénylők kérelmei 2018. február 15-től ezen ügyintézési eljárásrend alapján kerüljenek elbírálásra.

    Forrás: Napi.hu

  • Kérdéses az új építésű lakások utánpótlása

    Nem érdemes halogatniuk a döntést azoknak, akik újépítésű ingatlan vásárlását tervezik az elkövetkező években, mert erőteljesen csökken az újlakás-kínálat. És ha visszaemelkedik az áfa, akkor nem is lesznek újabb beruházások – hívja fel a figyelmet Balla Ákos ingatlanszakértő.

    Az új lakóparki lakások kínálata folyamatosan növekszik, ez a legtöbb ingatlanos hirdetési portálon érzékelhető Kormányzati szándék ugyanis egyelőre nem látszik a kedvezményes lakásáfa megtartására, így 2020-tól ismét visszaállhat a 27 százalékos áfakulcs. Ez pedig azt jelenti, hogy nem csak megemelkednek az árak, hanem 2020 után leállnak az átadások, miközben vészesen fogy a jelenleg elérhető újlakás-készlet.

    Az a cél, miszerint az áfacsökkentés hatására csökkenjenek az újlakásárak és az emberek olcsóbban jussanak ingatlanhoz, nem valósult meg, sőt jelentős mértékben emelkedtek az újépítésű ingatlanok árai – szögezte le Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője. Ugyanakkor jelentős mértékben nőtt a kínálat, melyből az újlakás-vásárlók válogathatnak.

    A csökkentett áfa tehát a kínálat hirtelen felfutását eredményezte, vagyis a vevőknek most van miből válogatni, jelentősen bővült a választék. Ez a bőség azonban véget érhet, ha újra 27 százalékra emelkedik az áfa-mérték. És mivel 2019 utánra nem látják biztosnak a helyzetet a fejlesztők, így 2020-as, illetve 2020 utáni időpontra nem áll fejlesztés alatt és jelenleg nem vásárolható lakás komoly ingatlanprojektben – hangsúlyozta Balla Ákos.

    Vagyis mai ismereteink szerint “nem lesz termék” ezen határidő után. Az persze elképzelhető, hogy lesznek olyan projektek, melyek csúszni fognak, ez azonban nem lesz általános jelenség. Várhatóan inkább az lesz a reakció az ingatlanfejlesztők részéről, hogy a több ütemes fejlesztések további – második, harmadik – ütemei nem valósulnak meg, ha azok csak a határidő után lennének átadhatók. Balla Ákos úgy látja, hogy jelenleg egyszerűen nem vállalja fel senki, hogy 2020 utánra fejlesszen.

    Minél tovább húzódik a végső kormányzati bejelentés, annál nehezebb a beruházóknak, egy 2019 év végi döntés azonban már mindenképpen törést fog okozni az átadásokat tekintve. Egy beruházás időigényes folyamat, így már jövőre, 2018-ban vissza fog esni az építési engedélyek száma, ha a fejlesztők nem látják a folytatás lehetőségét. Addig nem lesz fejlesztés, amíg az áfa-környezet nem tűnik ismét kedvezőnek a fejlesztők és a finanszírozók számára.

    Hosszabb távon egy kiszámítható adókörnyezet kellene ahhoz, hogy a fejlesztések meg tudjanak valósulni – hangsúlyozta Balla Ákos. Van tehát létjogosultsága az áfa-csökkentésnek, csak jelenleg nincs reflektorfényben. De a várakozások szerint, ahogy közeledünk a véghatáridőhöz, és figyelembe vesszük azt, hogy a munkaerőpiacot és sok egyéb területet érint a kérdés, várhatóan ismét elő fog kerülni.

    Az okos megoldásoké a jövő

    Jó évet zár a magyar ingatlan szektor, a tranzakciók száma az egekben van, a hozamok lefelé csúsznak és még mindig vannak tartalékok a rendszerben. Hiba lenne ugyanakkor nem észrevenni néhány kérdőjelet a kapacitáskorláttól a globális politikai kockázatokig, amik megkérdőjelezhetik az ingatlanok értékmegőrzését. Ez ellen egy védelem van, az okos és előrelátó tervezés – figyelmeztetnek szakértők.

    Az ingatlanpiac minden szegmense jól teljesít. Az új és használt lakások közös átlagos négyzetméterára Budapesten egy év alatt 340 ezer forintról 440 ezer forintra emelkedett, miközben ugyanitt az átadott lakások száma 18 százalékkal nőtt. A boomot támogatja az alacsony kamatkörnyezet és bankok finanszírozási hajlandósága is.

    Ugyanakkor hiba lenne nem észrevenni a piaci bizonytalanságokat. A szektor legnagyobb problémája a kapacitáskorlát. Ez nemcsak a beruházási árak emelkedésében nyilvánul meg, hanem odáig jutott, hogy a már futó projektek is lelassulnak, mert most már drágán sem találni kivitelezőt. A lassulás és az alacsonyszintű üresedés miatt erős keresleti nyomás alakult ki a piacon, és ez még tovább is erősödhet, mivel a bérleti díjak csak lassan alkalmazkodnak a kialakult helyzetez. 14-15 eurós bérleti díjak mellett az emelkedő költségek, és a növekvő kivitelezési kockázat miatt a befektetők nem látják az elvárt hozamuk teljesülését, ezért inkább kivárnak. Figyelmeztető jel, hogy a nem lakás célú új építési engedélyek száma a KSH adatai szerint egy év alatt 20 százalékkal csökkent. Ugyancsak sűrűsödnek a geopolitikai kockázatok – írja a Portfolio.

    Ilyen környezetben az okos megoldások segíthetik elő az ingatlanfejlesztések terén a jövőbeli értékmegőrzést. A történelem azt mutatja, hogy a jól tervezett épületek, az okos országok, és az okos városok azok, amelyek könnyebben átvészelhetnek egy esetleges válságot. Az okosság ebben az értelemben igen tág fogalom, aminek lényege, hogy senki nem lehet önmagában okos, jó megoldásokra kizárólag a különböző vezetési szintek és diszciplínák együttműködése vezethet.

    Forrás: Portfolio

    Aki tehát új lakást akar vásárolni az elkövetkező években, az most tegye meg, mert nem biztos, hogy két év múlva meg tudja tenni – figyelmeztet a szakértő. Annál is inkább, mert vészesen fogy az az újlakás-készlet, ami ma rendelkezésre áll, egyelőre persze fejlesztés alatt álló ingatlanok formájában. 2020 után pedig nagyon-nagyon szűk kínálatból vásárolhat drágábban az, aki most halogatja ezt a döntést.

    Forrás: Ingatlanhírek

  • Minden második építőipari cég áremelésre készül

    Az építőipari cégek nagy része 2017 végén pezsgőbontásra készül - az ágazat bizalmi indexe decemberben is számottevően nőtt s ezzel újabb történelmi csúcsra emelkedett - állapítja meg legfrissebb elemzésében a GKI.

    Kiváló az építőipari cégek hangulata, a rendelésállomány valamint a foglalkoztatási várakozások alapján számított, az ágazati kilátásokat egyetlen számba foglaló építőipari bizalmi index decemberben is számottevően nőtt s ezzel újabb historikus csúcsra emelkedett. Novemberhez képest mind a magas-, mind a mélyépítő cégek várakozásai kedvezőbbé váltak - olvasható a GKI legfrissebb, decemberi elemzésében.

    Az elmúlt három hónap termelési helyzetével a válaszadók a felmérés 22 éves történetében még sosem voltak annyira elégedettek, mint decemberben. Az előző hónaphoz képest a nyers, azaz szezonálisan nem kiigazított adatok is kissé javuló termelési helyzetre utalnak: decemberben a cégek 34 százaléka növekvő termelésről számolt be, mindössze 11 százalékuk tudósított annak csökkenéséről. Novemberben ugyanez a két arány rendre 32 és 10 százalék volt. A mélyépítők helyzetértékelése nagyot javult, a magasépítőké viszont romlott.

    A termeléssel kapcsolatos jelenlegi elégedettség lényegesen meghaladja az egy évvel ezelőttit: 2016 decemberében a cégek 20 százaléka számolt be növekvő, 27 százaléka csökkenő termelésről - állapítja meg a GKI elemzése.
    A rendelésállományok értékelése e hónapban óriásit javult az előző hónaphoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján), s ezzel megdöntött minden korábbi rekordot. A szezonálisan nem kiigazított adatok is komoly mértékű pozitív elmozdulást jeleznek: decemberben a válaszadó vállalkozások 38 százaléka számolt be magas, 11 százaléka pedig alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány novemberben 32 és 15 százalék, egy éve rendre 19 illetve 35 százalék volt. Ezúttal mindkét szakágazat helyzetértékelése javult.

    Decemberben a foglalkoztatási várakozások is érdemben javultak az előző hónaphoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A következő három hónapban a cégek 17 százaléka készül a létszám bővítésére, s mindössze 12 százalékuk tervezi annak csökkentését. Novemberben ugyanez a két arány rendre 13 és 10, egy évvel ezelőtt rendre 8 és 24 százalék volt. Idén decemberben a mélyépítők foglalkoztatási kilátásai jelentősen, a magasépítőké kissé javultak.

    Minden második cég áremelésre készül

    A felmérés szerint erősödtek az áremelési törekvések. Az áremelést tervezők aránya novemberhez képest jelentősen (47 százalékra) bővült, árcsökkenést kevesebb, mint 3 százalék fontolgatott. Ugyanez a két arány novemberben 33 és 4 százalék, tavaly decemberben 26 és 5 százalék volt.

    Továbbra is a munkaerőhiány a legfontosabb termelésbővítést korlátozó tényező. Különösen jelentős ez a gond a lakásépítés, valamint a szak- és szerelőipar területén, ahol a cégek több mint 70 százalékának okoz nehézséget, a mélyépítésben minden második cégnél áll első helyen a bővítés akadályait felsoroló listán.

    A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése decemberben kissé javult (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A nyers adatok lényegében változatlan kilátásokra utalnak: a derű- és borúlátók aránya decemberben 26 és 8 százalék, novemberben pedig 25 és 7 százalék volt.

    Forrás: Napi.hu

  • Mi fog történni, ha visszaemelkedik az újlakásáfa?

    Egyelőre nagy a bizonytalanság az új lakások adásvételét terhelő áfa kapcsán: egyes kormányzati nyilatkozatok szerint nem fogják meghosszabbítani, de a nemzetgazdasági miniszter november végén azt is mondta, hogy megvizsgálják, ha a későbbi egyeztetések során az ágazat szereplői erre szakmai javaslatot tesznek.

    A mostani bizonytalan helyzetre egyesek szerint a bankok is reagálhatnak azzal, hogy olyan termékeket vezetnek be, amelyek lehetővé teszik az előrehozott ütemezésű finanszírozást. Amíg azonban nem lesz biztos válasz, egyre több olyan jogi kezdeményezés várható, ami segíteni fogja a kedvezményes áfa időben történő kihasználását – írja a Portfolio.

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter InfoRádiónak adott novemberi interjúja alapján nem várható, hogy a 2019. december 31-ét követően sor kerülne az új építésű lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfakulcs meghosszabbítására. A kedvezményes lakásáfa megszűnése azonban a vállalkozói szektorban is komoly negatív hatással járhat. Az intézkedés gazdasági hatásait Dr. Bacskó László ügyvéd, a Bacskó Ügyvédi Iroda vezetője, a Vállalkozók Fóruma szakértője elemezte.

    A kedvezményes lakásáfa csökkentésének bejelentése az építőiparban tapasztalható hosszú távú kedvező tendenciák azonnali megtorpanását eredményezheti. A teljesség kedvéért szükséges megjegyezni azt is, hogy valószínűleg már most tervben vannak gazdaságpolitikai intézkedések ezen rendelkezés kedvezőtlen hatásainak ellenpontozására. Ellentétes hatású ösztönzők bevezetése hiányában az 5 százalékos lakásvásárlási ÁFA megszüntetése erősen negatív hatással lehet mind az építőipari vállalkozókra, mind a megrendelőkre, mind pedig a lakásvásárlókra nézve.

    A kedvezményes lakásáfa bevezetésének célja - a 10 + 10 millió forintos CSOK bevezetésével egyetemben - a 2008-as válság után mélypontra jutott építőipari szektor felpörgetése volt. Az intézkedések elérték hatásukat, hiszen az éves szinten kiadott építési engedélyek száma ismét jelentős emelkedést mutat. Ezt a felfelé ívelő tendenciát azonban megtörheti az áfacsökkentés megszüntetése. Amennyiben az 5 százalékos áfakulcs helyett 2020. január 1-jétől 27 százalékos áfával kell ismét értékesíteni az újépítésű lakásokat, az egyéb feltételek változatlanul maradása mellett két módon kezelhető a beruházói oldalon az így megjelenő 22 százalékpontos árnövekmény.

    A nettó vételár csökkentése

    Amennyiben a beruházó változatlan áron kívánja értékesíteni a felépített lakásokat, úgy a vállalkozó a nettó vételárat kénytelen csökkenteni. Ezt a vállalkozó részben a profit terhére tudja megtenni, részben csökkentheti a megépítendő lakások műszaki tartalmát, illetve alacsonyabb minőségű építőanyagokra térhet át. Előbbit illetően az építőipari beruházók általánosságban 10 százalékos profittal kalkulálnak egy átlagos lakóparki vagy családiház-építési projektnél. A vállalkozók várhatóan ennél alacsonyabb megtérülés mellett nem vállalják az építéssel járó jelentős iparági kockázatokat. A kivitelezés minőségének további csorbítása szintén nem járható út, ismerve a folyamatosan szigorodó energetikai és minőségi követelményeket és az építésfelügyeleti ellenőrzések gyakoriságát.

    Áthárítás a megrendelőre

    Ha a nettó vételár csökkentésének nincs reális tere, akkor kizárólag az jöhet szóba, hogy a magasabb áfakulcsból adódó 22 százalék többletterhet a 2020 utáni kivitelezések és az ezt megelőző értékesítések során is a megrendelőkre, vásárlókra hárítja a beruházó. A gyakorlatban már az idei év során keletezett adásvételi szerződésekben is komoly ütközőzóna a beruházók és az ügyfelek között, hogy a 2018-ra és 2019-re tervezett átadások csúszása esetén a felmerülő áfatöbbletet melyik fél viselje. Amennyiben ezt a terhet a vásárló kénytelen viselni, megoldás lehet, ha a vevő a későbbi műszaki átadás ellenére is előteljesíti a vételár nagyobb hányadát, mivel az áfakulcs alkalmazása szempontjából nem a lakás átadásának, hanem az adott vételárrész teljesítésének dátuma lesz irányadó. Így a 2019. december 31. napjáig teljesített vételárrészletek tekintetében az 5 százalékos áfakulcsot kell alapul venni, függetlenül attól, hogy az érintett ingatlan átadására esetlegesen csak később kerül sor.

    Ennyivel lesz drágább egy lakás

    Érdemes egy rövid példaszámításban áttekinteni, hogy egy gyakorlati helyzetben milyen drámai következményei lehetnek, ha ez eredetileg tervezett 5 százalékos ÁFA helyett végül 27 százalékos áfakulcs mellett kerül sor egy lakás értékesítésére. Ma Budapesten egy átlagos, belső kerületi, másfél szobás 40 négyzetméter alapterületű, új építésű lakás nettó vételára 30 millió forint körül alakul. Amennyiben a lakás átadására 2019-ben kerül sor, úgy ez az ingatlan bruttó 31,5 millió forint vételár ellenében vásárolható meg. Abban az esetben, ha a beruházó a lakásra 2020-ban talál csak vevőt, a bruttó vételár már 38,1 millió forint lesz, azaz a vevőnek 6,6 millió forinttal kell nagyobb összeget megfizetni ugyanazon lakás ellenértékeként.

    Forrás: Portfolio

  • Az új lakások vásárlóit kevéssé érdekli a fenntarthatóság

    A személyes interjúk során kapott válaszokból az derült ki, hogy jelenleg csekély igény mutatkozik a fenntartható lakások építésére, és a magasabb költségek és az ismeretek hiánya nagymértékben hátráltatja a zöld elvek gyakorlati alkalmazását.

    A vásárlókat pénzügyi segítséggel, a fizetőképesség növekedésével, az előnyökre, hosszú távú kilátásokra vonatkozó ismeretterjesztéssel, illetve a várható megtakarítások növelésével lehetne ösztönözni.

    A befektetőket, fejlesztőket pedig a bevétel növekedésével, versenyhelyzet kialakításával, kockázatcsökkentéssel, szabályozással, valamint a megújuló energiaforrások és egyéb zöld technológiák praktikus, lakóprojektekben is alkalmazható megoldásaival lehetne motiválni.

    Az interjúk alapján azt lehet mondani, hogy ma Magyarországon a fenntarthatóságról szóló diskurzus leginkább a lakáshoz, az épülethez kapcsolható műszaki megoldásokról szól. Azonban még sok a tennivaló annak érdekében, hogy a fenntartható, jól kialakított otthonok, illetve a lakók jobb egészségi és lelkiállapota között húzódó egyértelmű és bizonyított kapcsolat átmenjen a köztudatba, hatással legyen a piacra is, és a lakhatást, a fenntarthatóságot ne csak egyéni (lakás), közösségi (épület), de városi szinten (épület a városszövetben) is figyelembe vegyük.

    De mit is jelent konkrétan a fejlesztők számára a fenntarthatóság? Elsősorban műszaki tartalmat, mely három csoportra osztható. Az elsőbe olyan alaptartalmak tartoznak mint a hőszigetelés, a jó minőségű nyílászárók, a hőszivattyús rendszerek, a mennyezetfűtés és hűtés, a napelemek alkalmazása és a központi vagy távfűtés. A második csoportba az emberi jólléthez is kapcsolódó megoldások sorolhatók: az „okos otthon” rendszerek, a megfelelő szellőzés, a légzárás, a víztakarékosság és a víz újrahasznosítása, a LED világítás, elektromos gépkocsi feltöltők kialakítása, nem mérgező építőanyagok használata és energiatakarékos készülékek alkalmazása. A harmadik csoportot a környezettudatos megoldások képezik, a kevesebb hulladékot termelő, alacsonyabb beépített energiát igénylő, természetes, újrahasznosítható építőanyagok, az épületfelügyeleti rendszerek vagy az életciklus szemlélet. A fenntarthatóság úgynevezett szoft (másodlagos) elemeihez sorolódnak a zöldfelületek, a kényelem, a vegyes rendeltetésű épületkialakítások, a közösségi terek (játszótér, rendezvénytér stb.), a természetes megvilágítás, a tájolás, a tágabb lakókörnyezeti jellemzők, az alaprajzi elrendezések, a zajhatás, a kilátás vagy a vízfelületek köre.

    A vásárlók elvárásainak való megfeleléssel kapcsolatban a vizsgálatban részt vevők nagyobb arányban feleltek úgy, hogy kizárólag az elsődleges igényeket elégítik ki, melyek a lokáció, az ár és az alaprajz hármasa, míg a fejlesztők csupán egyharmada vállalja fel, hogy a vonatkozó szabályozásokban leírt követelményeknél többet és jobbat kínáljon fenntarthatósági szempontból. Ugyanakkor az elmúlt években megfigyelhető egyfajta eltolódás a vásárlók igényeiben a környezettudatosabb lakások felé, köszönhetően egyrészt a szigorodó szabályozásoknak és az így elvárható alacsonyabb rezsiköltségnek, másrészt annak, hogy bizonyos, korábban luxus kategóriába eső technológiák mára elérhetőbb áron elérhetők. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a vásárlók hajlandóak-e többet fizetni a fenntarthatóbb lakásokért, nagyon megoszlottak a vélemények. Egyes befektetők szerint a vásárlók legfeljebb 10%-a vállalná a magasabb árat, míg mások ezt a számot 80-90%-ra tették. A középutat azok a válaszok jelentették, melyek szerint ez az arány számtalan tényezőn (lokáció, alapár, a projekt tartalma stb.) múlik.

    Az energiatanúsítványra, annak lakásvásárlásra gyakorolt hatására vonatkozóan az derült ki a felmérésből, hogy a vevőknek csak nagy általánosságban számít a lakások energetikai teljesítménye, és bár a másodlagos szempontok közé sorolják, azon belül a lista elejére teszik. A régi otthonokhoz hasonlítva jelentős különbség van az új lakások energia-megtakarításában és rezsiköltségeiben, éppen ezért tudná nagymértékben segíteni az ügyfeleket, ha egyértelműbben tudnák a ház/lakás energia-besorolását saját kiadásaik csökkenésével összevetni. A jelenleg használatos zöldminősítési rendszerek (BREEAM, LEED) főleg az iroda, kereskedelmi vagy szolgáltató épületeknél jellemzőek. Ennek oka a tanúsítványok megszerzésének magas költsége, összetett kritériumrendszere, de az is, hogy meglétük nem tartozik a fő vásárlói igények közé, és jelenleg nincs semmilyen pozitív hatással az eladásokra sem. Egy esetleges hazai minősítési rendszer bevezetésére vonatkozóan a megkérdezettek döntő hányada úgy vélte, jelenleg nincs rá szükség, egy későbbi kidolgozásnál pedig fontos szem előtt tartani, hogy a tanúsítás megszerzése alacsony költséggel járjon, egyszerű legyen alkalmazni, könnyen érthető legyen az emberek számára, illetve mindenképpen valamilyen független intézmény végezze a tanúsítást.

    Azzal kapcsolatban, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni a zöld szemlélet megvalósítása során, a válaszadók első helyen említették a szemléletváltás szükségességét. Jelenleg a fenntarthatóság – főleg a lakáspiacon – nem elsődleges elvárás, fontos lenne a témával kapcsolatos ismeretterjesztés, az energiahatékonyság és -takarékosság mindennapi gyakorlatainak oktatása, valamint az új rendszerek bemutatása az emberek számára. Akadályt jelenthet, hogy a lakóprojektek esetén – léptékük függvényében – bizonyos megújuló energiaforrások nem alkalmazatók, például a napelemek használata magasházak esetén korlátozottabb. Probléma az is, hogy a gyorsan fejlődő technológiával az emberek nem tudnak lépést tartani, nem tudják, mikor és mibe érdemes befektetni – de az alacsonyan tartott energiaárak szintén nem segítik a zöld szemlélet terjedését. A válaszadók szerint a hazai építőipar felkészültségében, precizitásában is vannak hiányosságok, és bizonyos jogszabályi változásokra is szükség lenne a fenntarthatóság szélesebb körű elterjedéséhez.

    Magyarországot a többi európai országgal összehasonlítva elmondható, hogy építéstechnológiában, módszerekben vagy anyaghasználatban nincsenek nagy különbségek. A kutatás résztvevői mégis nagy arányban érezték úgy, hogy a klímaváltozásra adott válaszok és a fenntarthatóság terén el vagyunk maradva a többi európai országtól, illetve a kivitelezés és részletképzések minőségén még van mit javítani.

    A kutatásról:

    A magasabb kategóriás irodapiacon évek óta alapelvárás a bérlők részéről, hogy az irodák környezettudatos elvek mentén épüljenek, illetve valamely zöldminősítési rendszer egyik fokozatát megszerezzék. Jelen vizsgálat célja annak feltérképezése volt, hogy az újra felfelé ívelő újlakás-építési szektorban mit jelent a fenntarthatóság a befektetők számára, napjainkban milyen igényeik, elvárásaik vannak a lakásvásárlóknak, illetve ezekre hogyan reagálnak a feljesztők. Fontos kérdés volt az is, milyen tényezők akadályozzák a zöld szemlélet elterjedését az újlakás piacon, hogyan lehet ezeket leküzdeni, és mik a várható kilátások ezen a téren a következő öt évben. A kutatás azt is vizsgálta, ugyanebben az intervallumban lesz-e szakadék a magyarországi és a külföldi tendenciák között, és ha igen, mekkora, valamint arra is kereste a választ, mekkora előnnyel járhatna egy hazai, a lakóépületekre kidolgozott zöld minősítési rendszer bevezetése.

    Forrás:  HuGBC.hu

  • Négyszeresére emelik a háztartási nagygépcsere-program keretösszegét

    Az Otthon Melege Program 2017 májusában, a háztartási nagygépek energia-megtakarítást eredményező cseréjére meghirdetett alprogram eredetileg 600 millió forintos keretösszegét az óriási érdeklődésre tekintettel 2,6 milliárd forintra emeli a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

    A több mint négyszeres forrásmennyiségnek köszönhetően minden sikeres pályázó megkapja a 25-45 ezer forint közötti támogatást az energiahatékony hűtő- vagy fagyasztókészülékek, mosó- és szárítógépek beszerzéséhez.

    Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár elmondta: a pályázatok elbírálása a végéhez közeledik, várhatóan karácsonyig lezárul, a döntésekről minden pályázó e-mailes értesítést kap. A keretösszeg megemelésével több mint 61 ezer magyar család cserélheti le háztartási gépeit, ezáltal további 12-20 ezer forinttal csökkenhetnek a háztartások éves rezsikiadásai.

    Az államtitkár az Otthon Melege Program másik két, párhuzamosan zajló alprogramja kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a támogatói okirattal rendelkező pályázó a beruházást már elvégezte, és most benyújtja a kiírásnak megfelelő, hiánytalan elszámolását, akkor az elnyert támogatási összeget még idén kifizetik neki. A 2017-ben fűtési rendszerek korszerűsítésére és a gázkonvektorok cseréjére elindított alprogramokra összesen mintegy 5 ezer pályázat érkezett be. A megtakarítás éves összege korszerű gázkonvektor beszerzése esetén közel 50 ezer forint lehet, egy kazáncserével pedig elérheti a 100 ezer forintot.

    A kormány a magyar családok megerősítése, kiadásaik csökkentése érdekében vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatásokkal is segíti a lakóépületek energetikai korszerűsítését. A 2014 őszén hazai költségvetési forrásból útjára indított Otthon Melege Program eddig több mint 180 ezer háztartás fejlesztéseihez járult hozzá több mint 27 milliárd forint összértékben.

    Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

  • A lakáshoz kapcsolódó cafeteriaelemek változása 2018-ban

    A Parlament döntése alapján 2018-tól tovább nő a munkáltató által 5 évig adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás, vagyis az adómentes albérleti térítés mértéke.

    Amennyiben egy legalább heti 36 órában foglalkoztatott munkavállaló állandó lakóhelye több mint 60 kilométerre van a munkahelytől vagy a tömegközlekedéssel való utazás meghaladja a 3 órát, akkor a munkáltatónak 2018- ban is lehetősége lesz, hogy beszálljon a munkavállaló albérletébe.

    Nő az adható támogatás mértéke

    • az adómentes juttatás a foglalkoztatás első két évében a minimálbér 60 százalékáig,
    • az ezt követő 2 évben a minimálbér 40 százalékáig,
    • majd még egy évig a minimálbér 20 százalékáig terjedhet.

    Hosszabb idejű foglalkoztatás esetén már az efelett lévő időben nem nyújtható ez a támogatás adómentesen.

    Fontos változás még, hogy a módosítás hatálybalépését követően az adómentesség határozott idejű munkaszerződés és munkaerő-kölcsönzés esetén is igénybe vehető lesz 2018-tól a mobilitási célú lakhatási támogatásra.

    A 60%-os lehetőség azonban a 2017. január 1. előtt belépett határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezők esetén 2018. január 1-től még 12 hónapig vehető igénybe. Határozott idejű munkaszerződéses korábbi belépők kezdő dátuma pedig 2018. január 1.

    A juttatás többféle módon is megvalósítható:
    • Egyrészt a munkáltató kifizetheti a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díját vagy ennek egy részét.
    • Másik lehetőség, hogy a munkáltató bérli a lakást, és ingyenesen vagy kedvezményesen a dolgozó rendelkezésére bocsátja. Ilyenkor az az értéket tartjuk nyilván juttatásként, melyet a szokásos piaci értékhez képest nem fizetett meg a dolgozónk.
    • Megvalósítható még az is, hogy a munkáltató a saját tulajdonában álló lakását a dolgozó rendelkezésére bocsátja. Ebben az esetben is a szokásos piaci értékből a munkavállaló által meg nem térített rész lesz a juttatás értéke.

    Az adómentességhez szükséges lesz, hogy a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban és a támogatás folyósításának idején a dolgozónk ne rendelkezzen lakás 50 százalékot meghaladó haszonélvezeti joggal nem terhelt tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 kmt, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát. Így, ha a dolgozó a környéken ilyen lakástulajdonnal, haszonélvezettel rendelkezik, vagy lakást vásárol, akkor elesik az adómentes „albérleti” támogatástól.

    Ez annyiban jelent könnyítést, hogy míg jelenleg minden a munkahelyhez közeli valamekkora lakástulajdonnal is rendelkező munkavállalót ki kell zárni a támogatásból, addig jövőre a közelben lévő kisebb arányú lakástulajdonjog nem lesz akadálya annak, hogy adómentes támogatást adjon a munkáltató.

    A munkavállaló nyilatkozata alapján kell megállapítanunk az adómentesség feltételeit. Ha a dolgozó bérli a lakást, akkor az adómentesség feltételei közt szerepel, hogy ha több magánszemély is jogosult az adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, akkor azt közülük—döntésük alapján—csak egyikük veheti igénybe kedvező feltételekkel, melyről szintén nyilatkoznak a munkáltatónak.

    Utólagos feladat még, hogy a munkáltatónak a juttatás adóévét követő év január 31-ig adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság felé a mobilitás célú lakhatási támogatással kapcsolatosan. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevét, adóazonosító jelét, a munkavállaló által bérelt lakás címét.

    Forrás: cafeteriatrend.hu

  • Településkép-védelem: az állam sem mentesül

    Változik a településkép-védelmi törvény: a jövőben csak olyan épület kaphat kivitelezési engedélyt, amely nem rombolja a települések már meglévő arculatát, stílusát. Az állam sem kap mentességet, de az önkormányzatok igen - jelentette be Lázár János kancelláriaminiszter a múlt heti kormányinfón.

    Már tavaly elfogadták a településkép-védelmi törvényt, amely leginkább a közterületi hirdetési felületek kihelyezésének szigorítása miatt lett ismert, azonban egy újabb módosítás is életbe lép ezzel. A jövőben minden beruházás - köztük az állami projektek is -, amelyek valamilyen építési beruházással járnak, a jövőben egy arculati ellenőrzésen is át kell, hogy essenek.

    Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter most elmondta, hogy a szabályozás az állami beruházásokra is érvényes, sőt, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszú projektek sem kapnak mentességet. Vagyis a jövőben csak a városok, falvak megjelenéséhez illő épületeket lehet felhúzni. Kivételt csak az önkormányzati beruházások élveznek. Ez némi kiskaput jelenthet a jövőben a projekteknek.

    A miniszter csütörtökön bejelentette, hogy egy darab jogszabály alá rendelné a kormány az építkezésekre vonatkozó törvényeket. Ettől az ilyen jellegű beruházási folyamatok egyszerűsödését várják.

    Fontos változás lesz, hogy egy mindenki számára hozzáférhető, digitális térképrendszerre állnak át, a papír alapú tervezésnek véget vetnek a jövőben. A tárcavezető arról is beszélt, hogy ezzel párhuzamosan módosíthatják a beépítési tilalmazásokra vonatkozó meghatározásokat is.

    Forrás: Napi.hu

  • Bérlakás nélkül nincs munkaerőmobilitás

    A munkát kereső, vállaló emberek Dél- és Kelet-Magyarországról az ország más részeire költöznek, Szegedet és Debrecent kivéve mindenhonnan óriási az elvándorlás – ez derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből. A legnépszerűbb célpont természetesen Budapest, a főváros mögött azonban Győr és Sopron következik a listán. 359 olyan település van az országban, ahol a lakók legalább 3 százaléka az elmúlt tíz évben költözött be, Budapest agglomerációján és Székesfehérvár közvetlen környezetén kívül szinte kivétel nélkül mind Győr-Moson-Sopron megyében.

    A Győr-Moson-Sopron megyei átlagfizetés idén a második negyedévben nettó 200 ezer forint fölött volt, ennél több pénzt egyedül Budapesten kínáltak a dolgozóknak, de még Vas megye is az országos lista első harmadában található.
    Azonban aki tud, szeretne még tovább, Ausztriába vagy Nyugat-Európába menni dolgozni.

    Nem várható gyors javulás az albérletek megfizethetőségében

    Az ingatlan.com egy elemzéseaz átlagos albérletárakat hasonlította össze tíz vidéki nagyvárosban, közülük messze Sopron volt a legdrágább. Nyugat-Magyarországról Győr került be még a vizsgálatba, az ottani áraknál vidéken Sopronon kívül csak Székesfehérváron találtak magasabbakat. Még nagyobb problémát okoz, hogy az árak nem csak országos összevetésben magasak, hanem a korábbiakhoz képest is: egy év alatt átlagosan 15 ezer forintos volt a drágulás.

    Olyan magasra emelkedtek az utóbbi időszakban a fővárosban és a regionális központokban a lakásárak, illetve az albérleti díjak, hogy az már akadályozza a munkaerő mozgását – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezetője. Petz Raymund elmondta: kedvezőtlen hatással lehet az egész gazdaság működésére, hogy a magas lakhatási költségek miatt nehézkes a munkavállalók országon belüli költözése.

    Az átlagos négyzetméterenkénti albérletár a fővárosban 2000-3000 forint, de a felkapott helyszíneken akár négyzetméterenként 4000-5000 forintos bérleti költségekkel is találkozni lehet. A vidéki nagyvárosokban viszont az átlagos tarifa négyzetméterenként 1500-2000 forint, de az olcsó bérleményekért is elkérnek 1000 forintot négyzetméterenként. Egy-egy lakható otthon megvásárlása pedig ma már a vidéki városokban is tízmillió forintnál kezdődik, a fővárosban legalább 15 millió forintot igényel, felső határ pedig szinte nincs.

    A szakember szerint a kormányzat a munkavállalók megfizethető bérlakáshoz jutását alig segíti. Pedig számos ember munkához jutását tennék lehetővé az elérhető áron bérelhető ingatlanok, mivel a szegényebb régiókból a munkalehetőséget kínáló településekre költözés legfontosabb feltétele a megfizethető lakhatás. A szakértő úgy látja: a kormányzatnak nem áll szándékában, hogy nagyszabású bérlakásépítési programot indítson, de ha mégis elkezdődne egy építési hullám, annak a megvalósítása éveket venne igénybe. Így az elkövetkező néhány évben az olcsó lakást keresők szemszögéből nézve szinte biztosan nem javul a helyzet sem az ingatlanforgalmi, sem az albérleti piacon.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület álláspontja régóta az, hogy nem halogatható tovább a megfizethető és jó minőségű bérlakások építése. Mind az államnak, mind az önkormányzatoknak, mind a cégeknek elemi érdeke és kiemelt feladata lenne, hogy közösen keressenek megoldást erre a problémára.

    Hazánk a jelenlegi 10,9%-os bérlakásállományával az EU-ban az utolsók között van, s a bérlakásépítések száma is drámaian alacsony. A bérlakásépítés mellett szól, hogy ismert minőségben, tervezett üzemeltetési szempontok mellett történik az épületállomány kialakítása, és egy ilyen program hozzájárulhat a városrész-rehabilitációhoz, valamint a lakásállomány minőségi, energiahatékony megújulásához.

    Forrás: mno.hu, hvg.hu

  • Megduplázódott a családi házas építkezések száma

    Csaknem kétszer több családi ház egyszerű bejelentését tették meg az idén, mint amennyien két éve engedélyt kaptak ilyen építkezéshez – tudta meg a Magyar Idők a Miniszterelnökségtől.

    Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár a lap kérdésére elmondta, hogy az egyszerű bejelentéssel érezhetően és nagyságrendileg megugrott az építési kedv hazánkban, a lehetőség tavalyi bevezetése óta már több mint 27 ezer lakáshoz tettek bejelentést az építtetők.

    Jellemzően családi házak épülnek egyszerű bejelentéssel, és az e formában induló építkezések száma 2017-ben nagyjából a kétszeresét teszi ki a 2015-ben engedélyezett egylakásos lakóépületekének.

    A 300 négyzetméter hasznos alapterületet meg nem haladó egy- vagy többlakásos lakóházak építtetésénél a jogalkotó 2016. január 1-jével megszüntette a hosszadalmas építési engedélyeztetési eljárást, ehelyett készenlétbe kell helyezni az elektronikus építési naplót (e-napló), és 15 nap elteltével megkezdődhet az építkezés. Ezt a lehetőséget idén tavasszal kiterjesztették a saját célra építendő, 300 négyzetmétert meghaladó hasznos alapterületű egylakásos épületekre, valamint a legfeljebb ekkora méretet kitevő lakásbővítésekre is.

    – Az adatok értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy az építkezés hosszú folyamat, így sok megnyitott, de le nem zárt e-napló mögött jelenleg még folyó építkezés áll. Emellett számolni kell olyan esetekkel is, amikor a tényleges építkezés bizonyos okokból, az építtető helyzete vagy szándéka megváltozásából adódóan végül nem valósul meg – mondta a helyettes államtitkár.

    A növekvő építési kedv az egész országban megfigyelhető, de az egyszerű bejelentések több mint fele Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében történt. – Biztató jelenség, hogy a könnyebb és gyorsabb lehetőséggel a nagyvárosias jellegű Budapesten is sok család él.

    2017 novemberétől a KSH adatközlésében a kiadott építési engedélyek száma mellett, önállóan is szerepel az egyszerű bejelentések száma. Ebből látható, hogy a 28.411 tervezett lakásépítés 37%-ában éltek az építtetők egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 12%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az épülő lakások közel háromnegyedénél ezt az eljárást alkalmazzák.(TLE)

    A helyettes államtitkár szerint az új rendszer egyszerűbb, gyorsabb és a számok tükrében hiánypótló, sőt az új lehetőséggel az építtető, a tervező és a kivitelező szerepét is rendezték, megerősítették.

    Az eljárásrend hatályának lehetséges bővítését firtató kérdésre Füleky Zsolt azt mondta, a rendszer alkalmazásának tapasztalatai alapján lesz lehetőség rá, hogy megvizsgálják az egyszerű bejelentés esetleges további kiterjesztésének irányát.

    Forrás: Magyar Idők

  • Néhány százan kértek még csak az MNB-s lakáshitelekből

    Bár még csak néhány százan jutottak hozzá a fogyasztóbarát lakáshitelhez az MTI által megkérdezett bankoknál és egyetlen pénzintézet sem számolt be arról, hogy a folyósított összeg meghaladta volna a tíz milliárd forintot, az érdeklődés nő a termék iránt.

    A kereskedelmi bankok azt követően kínálhatják fogyasztóbarát lakáshiteleiket az ügyfeleiknek, hogy megszerezték hozzá a minősítést a Magyar Nemzeti Banktól (MNB), amely júniustól nyitotta meg a pályázat lehetőségét a hiteltermékek minősítésére.

    Az Erste Bank az MNB által megjelölt kamatperiódusokra (3, 5 és 10 évre) kínálja a fogyasztóbarát lakáshitelt vásárlásra, építésre, illetve hitelkiváltásra is, július 24-től. A pénzintézet október végéig a hitelből több mint 19 milliárd forintot fogadott be és több mint 7 milliárd forintot folyósított.

    A K&H termékei között szeptember eleje óta elérhetőek a fogyasztóbarát hitelek. Eddig csaknem kétszázat folyósítottak, megközelítőleg két milliárd forint értékben. Fokozatosan emelkedik a fogyasztóbarát lakáshitelt igénylő ügyfelek aránya, október végén már 25 százaléknál tartott - közölte a bank.

    A Takarékbankot, az FHB Kereskedelmi Bankot és az FHB Jelzálogbankot, valamint takarékszövetkezeteket magában foglaló Takarék Csoport november közepéig 313 minősített fogyasztóbarát hitelkérelmet fogadott be és 72 esetben már folyósították a teljes hitelösszeget vagy annak egy részét, összesen csaknem 795 millió forint értékben. Ezen felül 241 kérelmet befogadtak, de még nem folyósították a kért összeget, amelyek együttes értéke csaknem 3 milliárd forint. A csoportnál továbbá 69 darab kérelmet átvettek, de még nem fogadtak be a hónap közepéig.

    Az UniCredit Bank szeptember 20. óta kínálja 3 és 5 éves kamatperiódusú, illetve a 10 és 15 éves teljes futamidő alatt fix kamatozású fogyasztóbarát lakáshiteleit. Az azóta eltelt időszakban közel 60 kérelmet fogadtak be, és tíz szerződést kötöttek összesen csaknem száz millió forint hitelösszegre.

    A Raiffeisen Bank is kínálja már az MNB által minősített lakáshitelét, a pénzintézet tájékoztatása szerint kampányt indítanak és "vezető termékként" ajánlják a lehetőséget. Több tucat igénylést fogadtak be az elmúlt két hónapban, s folyamatosan nő a fogyasztóbarát lakáshitelek aránya a terméklistán belül.

    A CIB Banknál szeptember 20-tól lehet igényelni a fogyasztóbarát lakáshiteleket az igénylő választásától függően 5 és 10 éves kamatperiódus mellett. A bank extraszolgáltatást is kínál a fogyasztóbarát kölcsönöket kereső ügyfeleknek: a szakértőik telefonon megmondják, milyen összegű minősített lakáshitelre számíthat az érdeklődő.

    Az OTP Bank augusztus 21-én az ügyfelei szempontjából "a legbiztonságosabb és legtervezhetőbb" tíz éves kamatperiódusú minősített fogyasztóbarát termék bevezetése mellett döntött, amely tíz éven keresztül biztosít kiszámítható törlesztést a háztartások számára. Ugyanakkor az eltelt időszak tapasztalatai alapján az 5 éves kamatperiódusú és a 20 éves futamidő végéig fix kamatozású minősített fogyasztóbarát lakáshitel is hamarosan elérhetővé válik a bank termékpalettáján.

    A Budapest Bank október 18. óta kínál fogyasztóbarát lakáshitelt ügyfeleinek, amely iránt "nagy az érdeklődés". A legutóbbi hírek szerint már 52 kereskedelmi bank és takarékszövetkezet kínál minősített fogyasztóbarát lakáshitelt.

    A fogyasztóbarát lakáshitelek kamatfelára nem haladhatja meg a 350 bázispontot, a folyósításig felmerülő díjakat és költségeket maximálják, törlesztésük annuitásos, azaz havi egyenlő törlesztésű részleteket állapíthat meg a pénzintézet, a minősített lakáscélú, forint alapú lakáshiteleket 3, 5 vagy 10 éves kamatperiódussal lehet nyújtani, és a maximum 30 éves futamidő végéig fix kamatot kell alkalmazni. Az MNB szerint a konstrukciónak köszönhetően a jövőben csökkennek a lakáshitelek kamatai, kisebb lesz a hiteldíj, ennek hatására nő a bankok közötti verseny is.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Két ingatlanfejlesztői mumus: munkaerőhiány és áfabizonytalanság

    Mi lesz az áfával jöhetnek a magánkollégiumok a hazai piacra?

    A Portfolio Property Investment Forum lakáspiaci kérdésekkel foglalkozó panelbeszélgetésén a résztvevők elsőként az 5 százalékos áfa jövőbeli sorsáról fejtették ki véleményüket. A szakemberek várakozásai szerint az áfa 2020. január 1-e után sem emelkedik hirtelen 27 százalékra, ez ugyanis túl nagy sokkot okoznak a piacon, sokkal inkább arra számítanak, hogy marad a kedvezményes új lakásokat terhelő áfakulcs, vagy esetleg egy köztes szintet állít be majd a kormány.

    A beszélgetés résztvevői megállapították, hogy a lakásfejlesztések szempontjából kulcskérdés, hogy az áfakérdés végére minél előbb pont kerüljön, vagyis akármi lesz is a döntés, azt a lehető leghamarabb bejelentse a kormány.

    A konferencia után néhány nappal egy a 20 legnagyobb forgalmú hazai építőipari kivitelező nagyvállalat képviselőivel folytatott egyeztetés után tartott sajtótájékoztatón Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy kérdésre válaszolva azt mondta: „Egyelőre nem vizsgálja a kormány az újépítésű lakások vásárlását érintő kedvezményes áfa meghosszabbításának lehetőségét.” Az igylakunk.hu teljes tudósítását a sajtótájékoztatóról ld. ITT.

    Mint Angel Gábor, a BIGGEORGE Property Zrt. igazgatósági tagja elmondta, ha csak 18 százalék lesz is azonban az áfakulcs, az is nagyon komolyan átrendezheti a piacot, éppen ezért minden projektjüket igyekeznek befejezni 2019 vége előtt.

    Nagy Gergely, az OTP csoport budapesti régió - ügyvezető igazgató-helyettese szerint az áfa kérdését két részre lehet bontani. Makrogazdasági szempontból nem látszódik, hogy az emelésnek milyen előnye lenne, ezért véleménye szerint továbbra is 5 százalékos maradhat az áfa, az ugyanakkor más kérdés, hogy ez mikor kerül bejelentésre. Egy lakásfejlesztés jellemzően másfél évig tart, illetve némi csúszással kalkulálva 2 év. Vagyis ahhoz, hogy valaki 2019 vége előtt befejezze a projektjét, most kell elkezdenie a fejlesztést. Természetesen mindenki bizakodik a hosszabbításban, de ennek bejelentéséig az emelkedéssel számolni kell, ami még egy nagy boomot okozhat. Morvai Zsolt, a Takarék Csoport, Takarékbank Zrt vállalati üzletág igazgatója hozzátette, hogy úgy tudják kormányzati oldalon már vizsgálják az áfa visszaemelésének lehetséges hatásait.

    Pintyőke Marcell, a KÉSZ Holding marketing és kommunikációs igazgatója hangsúlyozta, hogy bármilyen döntés is születik, azt minél előbb kommunikálni kell. Az előbbieket kiegészítve dr. Ódor Dániel, a Taylor Wessing senior associate-je megjegyezte, hogy a lakásprojekteknek jelenleg a legnagyobb kockázata az áfaemelés, amit a fejlesztők igyekeznek a vásárlókra terhelni. A szakember éppen ezért nem tartja valószínűnek, hogy az állam olyan lehetetlen helyzetben hagyja a vásárlókat, hogy adott esetben tömegével nem tudják majd kifizetni a lakásukat. Ebben az esetben ráadásul nem csak a vásárlás meghiúsulása fenyegeti őket, de az is kérdéses lehet, hogy a már befizetett pénzüket visszakapják-e, a hirtelen elpártoló vevők könnyen bedönthetik a projekteket is.

    A munkaerőhiány az egyik legnagyobb probléma

    A beszélgetés során a szakemberek foglalkoztak a szektor egyik legnagyobb kihívásával, a munkaerőhiánnyal is. Mint elhangzott, jelenleg a lakástámogatások mellett a kapacitáshiány az, ami az ingatlanárakat egyre feljebb és feljebb löki. A költségek ugyanis drámai módon emelkednek, 30-35 százalékos drágulás mutatható ki az elmúlt egy évet tekintve, ami a lakásárak hihetetlen sebességű változását idézi elő. A beruházóknak havonta kell vizsgálni, hogy milyen a piac állapota. Az emelkedő költségek miatt ugyanis csökkennek a hozamok. Az áfa sorsa azért is nagy kérdés, mert ez dönti el, hogy most kell-e a hátralévő 2 évbe belesűríteni a fejlesztéseket, tovább emelve a kivitelezési költségeket, vagy az áfát kitolják, és nem kell annyira kapkodni.

    A beszélgetés utolsó részében az alternatív fejlesztésekről esett szó, mint a student housing (vagyis magánkollégium), vagy a munkásszálló beruházások. Botos Bálint CFA, a Forestay Group managing partnere elmondta, jelenleg sok magánszemély vásárol lakást befektetési céllal, 10-15 évvel ezelőtt azonban ez kevésbé volt jellemző. Ebben nagy szerepet játszik, hogy az ilyen típusú ingatlanvásárlásnak kellő hozama van más, alternatív befektetésekhez képest. A szakember véleménye szerint a nagy befektetőknek is érdemes mérlegelniük, hogy a portfóliójukban a hotelek és irodaházak mellett lakásokat is elhelyeznek, majd hozzátette, hogy egyre több olyan fejlesztés lehet, amelyet kimondottan bérbeadásra építenek.

    Szintén szó volt a beszélgetésen az alternatív fejlesztések egyik esetéről, a munkásszálló-építésekről. A szakemberek megállapították, hogy bár jelenleg nagy a piaci igény a munkásszállókra, ennek komoly szabályozói kockázata is van, illetve nagy kérdés lehet egy ilyen fejlesztés hosszú távú fenntarthatósága. Finanszírozási oldalról sokkal rövidebb megtérülési idővel kell számolni, de még így is sokkal kevésbé benchmarkolható beruházásról van szó, ami fokozza a bizonytalanságot.

    Szintén szóba került az Airbnb és annak korlátozásának kérdése, ugyanakkor mint dr. Ódor Dániel elmondta ennek végrehajtása erősen kérdéses. A társasház ugyanis bírságot nem szabhat ki, bírósághoz kell fordulnia a korlátozás érvényesítése érdekében, ami nehézkes, ezt követően pedig még végrehajtást kell kérni. A valóságban tehát nem tudják ezt a SZMSZ-ben rögzített korlátozást érvényre juttatni a házak.

    Forrás: Portfolio

  • Indul a nemzeti lakáslottó

    Elindul Magyarországon az első nemzeti otthonteremtési közösség, és 2018 első negyedévében az első lakás is gazdára találhat.

    Jóváhagyta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Central NOK Szervező Zrt. által benyújtott első 180 fős közösség nyilvántartásba vételi kérelmét, ezzel hivatalosan is elindulhat Magyarországon a nemzeti otthonteremtési közösségek működése - közölte a Carion Csoporthoz tartozó társaság.

    Az új modellben a tagok közösségekbe szerveződve, jelenleg két választható időtávon (120 vagy 180 hónap) gyűjthetik befizetéseiket, amelyekkel a közösségi megelőlegezéssel a futamidő vége előtt vásárolhatnak új építésű lakást. A szerződések szabadon választható értéke 10 és 40 millió forint között lehet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 15 milliós szerződéses érték a maximális állami támogatással egy 19,5 millió forintos új lakás megvásárlását teszi lehetővé.

    A NOK-ba belépő tagok a közösség számlájára minden hónapban azonos összeget fizetnek be, amely a teljes futamidő alatt - minden körülmények között - változatlan marad. A tagok az első részlet befizetése mellett azonnal elkezdhetik az előtakarékosságot. Minden egyes befizetésük a közösségük számláján halmozódik és összeadódva biztosítja, hogy negyedévente akár több tag számára is elégséges pénz álljon rendelkezésre a közösségen belüli jogosultságok odaítélésére. Az, hogy az egyes tagok mikor jutnak a teljes összeghez, anegyedévente megtartandó kiválasztási eseményen dől el.

    A jogosultságot szerzett tagok 1 éven belül jelölhetik meg a számukra legmegfelelőbb ingatlant, saját elképzeléseiknek megfelelő helyen és méretben.
    Az állami támogatás az ingatlan adásvételi szerződés megkötését követően kerül lehívásra a Magyar Államkincstártól, és kerül a teljes összegben átutalásra az ingatlan eladójának.

    Információk a NOK-ról az igylakunk/Lakástámogatások oldalon

    Forrás: Portfolio

  • Nincs napirenden az újlakásáfa meghosszabbítása

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az Építőipari Ágazati Konzultáció első ülése után az építőipar teljesítményének növelését célzó együttműködési megállapodást írt alá. Koji László, az ÉVOSZ elnöke elmondta: az ágazati konzultáción az ágazat részéről a húsz legnagyobb forgalmú építőipari kivitelező cég vett részt.

    Koji László kifejtette, hogy az aláírt, egyébként nyilvános, dokumentum egyik fejezete a középtávú várakozásokkal foglalkozik, hiszen az egyik fő cél az építőipar kiszámítható működtetése, az eddig jellemző hullámzások kiegyenlítése. A konzultáció folytatásáról megjegyezte, hogy a későbbiekben át kell tekinteni a helyzetet az építőipari KKV-k oldaláról is.

    Kormányzati ígéretek

    Az újlakásvásárlást érintő, a jelenlegi szabályozás szerint 2019.12.31-ig érvényben lévő 5 százalékos áfával kapcsolatban elmondta, hogy a határidő felülvizsgálata az idén biztosan nem szerepel már a kormány napirendén, de ha az egyeztetések során az ágazat szereplői erre szakmai javaslatot tesznek, azt a kormány megvizsgálja.

    A nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy folytatódik az otthonteremtési program a CSOK támogatásokon keresztül, amelynek fontos hozadéka lesz – a lakásépítések számának fenntartásával – a megfelelő lakásmobilitás elérése, a lakásállomány amortizációjának pótlása, megújítása.

    Ígéretet tett a panelkorszerűsítés folytatására, erre vannak források a 2018-as költségvetésben is.

    Kiemelte a szakképzés átalakításának, a hiányszakmák népszerűsítésének és a szakképző iskolák korszerűsítésének támogatását. Utóbbira tíz éves távlatban mintegy 300 milliárd forintot szánna a kormány. Hangsúlyozta, hogy a képzési rendszer – mind a szakképzés, mind a felnőttképzés - átalakításának alapja, hogy a képzést a kereslethez, a piac igényeihez igazítsák.

    Bejelentette azt is, hogy december közepén 20 milliárd forintos kerettel pályázati lehetőséget nyitnak az építőipari vállalkozásoknak, amellyel technológiai, automatizálási eszközök beszerzését támogatják, segítve az ágazat szereplőinek a kapacitások bővítését és a technológiai váltást. Ehhez kapcsolódva Koji László hozzátette: az elmúlt évtizedben elmaradt beruházások pótlása égető kérdés.

    Ágazati várakozások

    Az építőipar ma az egyik leggyorsabban fejlődő ágazata a gazdaságnak, amelynek a teljesítményéből jelenleg mintegy 4 százalékkal részesedik. A cél az ágazat további súlyának növelése, a részarány 5-6 százalékra emelése. Jelenleg az építőipar lehetőségeinek és kapacitásainak újraépítése zajlik - – mondta Varga Mihály.

    Az építőipar teljesítménye az elmúlt időszakban 27 százalékkal növekedett, de ez még mindig kevés. A további felzárkózáshoz, a fizetőképes kereslet kiszolgálásához, a kapacitások pótlásához kormányzati segítségre van szükség, hiszen a kormányzat jelenleg a legnagyobb megrendelője az ágazatnak – mondta az ÉVOSZ elnöke. Ez utóbbi miatt is kérik azt a kormánytól, hogy tegyen olyan piackiegyenlítő lépéseket, amelyek segítik kezelni az időről időre jelentkező, akár 30-40 százalékos keresleti különbségeket.

    A munkaerőhiánnyal kapcsolatban Koji László kiemelte, hogy bár ma 35 ezer fővel többen dolgoznak az építőiparban, mint a 2014-es mélyponton, ennek a munkaerőnek a nagy része még be sem tanított segédmunkás, akiket képezni és foglalkoztatni is kellene egyszerre. Ehhez kormányzati segítséget vár az ágazat. Hangsúlyozta, hogy most szükség van a külföldi munkaerő szervezett foglalkoztatására, de nem ez a megoldás a magyar építőipar kapacitásgondjaira.

    Az építőipar számíthat a kormány együttműködésére – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter.

  • Válasz a munkaerőhiányra: LEGO-épületek
    Vágó László, a STRABAG Property and Facility Services Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a munkaerőhiány az üzemeltetői piacot is erősen érinti, nagyon komoly problémát okoz. A bérköltségekben 25-30 százalékos növekedés érzékelhető, de még ilyen bérek mellett sem nagyon lehet embert találni. Az üzemeltetési díj 3-4 euróról 5-6 euróra növekedhet. Mint a szakember kitért rá, a takarítók nálunk 500-600 eurót keresnek, Ausztriában 1200-1300 eurót is kaphatnak, kicsit távolabb pedig közel lesz a 2000 euróhoz a bérük, ezzel kell tehát versenyezni a hazai szereplőknek. A jövővel kapcsolatban pedig hozzátette, hogy a piacon hamarosan megjelenő rengeteg új épület további jelentős munkaerőt igényel, ennyi ember azonban nem lesz, így az egyetlen megoldás, ha az ipari fejlődés irányába megyünk el. Automatizációval is ugyanolyan minőséget el lehet elérni, sőt jobbat is.

    Ágházi Gyula MRICS, a Gránit Pólus Csoport vezérigazgatója a munkaerőhiánnyal kapcsolatban megjegyezte, hogy abban bízik, a kivitelezők új megoldásokat tudnak majd javasolni a fejlesztőknek, a szakma egyre szofisztikáltabbá válik, és ingatlanfejlesztőként számíthatnak majd nagyon erős tudású építőkre, ha az állami megrendelések kicsit lecsengenek.

    A jövővel kapcsolatban a panelbeszélgetés résztvevői szerint egyértelműen figyelni kell az új kihívásokra, a munkaerőhiány miatt például az automatizált, lego típusú épületek teret fognak nyerni, Magyarországon meg főként, mivel egyszerűen nem lesz ember a feladatok elvégzésére.

    Forrás: Portfolio

  • Rekordév az építőiparban

    Az első 9 hónapban a megkezdett építkezések összértéke már meghaladta a tavalyi egész évest. A megindult mélyépítési munkák az idei évben rekordokat döntögetnek, az év első 9 hónapjában a tavalyi év azonos időszakához képest közel kétszer annyi beruházás lépett kivitelezési fázisba.

     EBI 2017Q3 megkezdett kivitelezések

    EBI 2017Q3 megkezdett kivitelezések régiók

    Az irodapiaci számok alapján az már most látszik, hogy a tavalyi csúcsévet nem sikerül megismételni a szektorban, a korábbi évekkel összehasonlítva azonban továbbra is aktívak maradtak az irodapiaci fejlesztők. A 2015-2016 különösen erős évnek mutatkozott az ipari épületek és raktárak megkezdett építéseit illetően, ez az élénk piaci mozgolódás azonban az idei év elején megtorpanni látszott. Az első félévben elkezdődött építési munkák mindössze kevesebb mint a tavalyi év azonos időszakinak a 70 százalékát tették ki. A harmadik negyedévben azonban már több nagyobb fejlesztés elindulása jelentősen javított a szektor idei első 9 havi eredményein.

    Végre megkezdődnek az átadások a lakáspiacon

    Továbbra is jelentős értékben indulnak lakásépítések Magyarországon, az év első 9 hónapjában 276 milliárd forint összegben kezdtek meg kivitelezési munkákat a társasházat építő beruházók az ibuild.info építési projekt adatbázis szerint, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 50 százalékos emelkedést jelentett. A 2017-ben megkezdődött munkák összértéke így már most túlszárnyalta a tavalyi egész éves számokat, mikor összesen 230 milliárd forintot érő projektek esetében léptek a beruházások kivitelezési szakaszba. A növekedés intenzitása ugyanakkor némileg csökkent a harmadik negyedévre, 2017 júliusa és szeptembere között 22 százalékkal indult el több projekt építése, mint 2016 azonos időszakában.

    Lassan ugyan, de emelkedik az elkészült lakások száma, 2017 első 9 hónapjában már több társasházi lakás építését fejezték be a beruházók az ibuild.info építési projektadatbázisban szereplő adatok szerint, mint tavaly az egész évben, miután 104 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Befejezés mutató az év első három negyedévében. A negyedik negyedévben további jelentős ugrás várható az átadásokban, úgy tűnik, sok, az áfacsökkentést követően elindított projekt mostanra készülhet el, a tervezett átadások összértéke meghaladhatja a 105 milliárd forintot, vagyis az idei év eddigi átadásainak volumene megduplázódhat az év végére. Bár kérdés természetesen, hogy a kivitelezési gondok, hány esetben hiúsítják meg végül a befejezést, a jövő évre tolva az átadást.

    EBI 2017Q3 társasházi projektek

    A különböző régiókat összehasonlítva látható, hogy a harmadik negyedévben ismét a Közép-Magyarországon indult torony magasan a legtöbb társasházi lakásépítés. A megkezdett kivitelezési munkák 78 százaléka kapcsolódott a területhez, az év első 9 hónapját jellemző részesedése pedig 73 százalékos volt, miközben 2014-2016-ban csupán a megkezdett társasházi lakásépítések valamivel több, mint 55 százalék koncentrálódott itt.

    EBI 2017Q3 társasházi projektek régiók

    Az EBI Építésaktivitási Jelentésről

    A kutatás célja: A projektadatbázis rendszeres (negyedévenkénti) feldolgozásának célja, hogy az egyedi építési projektek adataiból olyan aggregátumokat alakítsunk ki, amelyek új információt hordoznak az építési piac szegmenseinek teljesítményéről. A lakásépítést külön, a nem-lakáscélú magasépítést 9, a mélyépítést 8 szegmensre osztva aggregáljuk az egyedi projektadatokat.
    A készítők: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az ibuild.info a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.
    Az teljes kiadvány megrendelésének feltételeiről és a kutatással kapcsolatos háttérinformációkról az ebi@ibuild.info címre írva kaphat tájékoztatást.

  • A CSOK-os hitel egy részét is elengedik a sokgyerekeseknek

    A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) mellé felvehető kedvezményes, tízmillió forintos hitelből is elengednek jövő évtől egy-egy millió forintot a harmadik vagy további gyerekek vállalása esetén.

    Ezt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

    Novák Katalin közölte, az elengedést a járási hivatalokban lehet igényelni és már a várandósság ideje alatt be lehet adni a kérelmeket.

    Elmondta azt is, hogy a már meglévő hitelek esetében nem csak a lakáscélú jelzáloghitelek csökkentésére lehet igénybe venni a lehetőséget, hanem mindenfajta jelzáloghitelre, a jövőben felvett hitelek esetében azonban csak a lakáscélúakra vonatkozik majd az elengedés.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Jövőre magánszemélyek pályázhatnak műemléképületük felújítására

    Jövőre összesen 1,5 milliárd forintos pályázati keret áll rendelkezésre azoknak a magánszemélyeknek vagy közösségeknek, akik a saját tulajdonukban lévő népi építészeti műemlékeket szeretnék felújítani.

    Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára egy nyíregyházi konferencián elmondta, hogy a kétmilliárd forint keretösszegű Népi építészeti program idei első körös pályázati felhívásában 300 millió forint állt rendelkezésre erre a célra. Ebből több mint negyven benyújtott pályázatot tudtak támogatni költségvetési forrásból, ami negyven, népi építészeti örökséghez tartozó felújított ingatlant jelent.

    Emlékeztetett, hogy a magánszemélyek és a közösségek eddig nem tudtak támogatást nyerni az államháztartás különböző alrendszereiből a veszélyeztetett műemlék ingatlanjaik felújítására, ez pedig hátrányos megkülönböztetést jelentett számukra.
    A második körös pályázati felhívásban 2018-ban már 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre a büdzsében, a remények szerint ebből az összegből akár több mint száz népi építészeti örökséghez tartozó ingatlan felújításához tudnak segítséget nyújtani - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

    Az ebben az évben elindított mintaprojekt célja, hogy megállítson egy csaknem kétezer népi építészeti emléket érintő pusztulási folyamatot, az ebbe a kategóriába tartozó házak, közösségi épületek, az egykori kisipari, mezőgazdasági létesítmények az egyik legrosszabb állapotban lévő műemlékek csoportját alkotják. A pályázat segítségével a tulajdonosok elvégezhetik az épületeken a rekonstrukciót és helyreállíthatják az ingatlan eredeti állapotát az örökségvédelmi szempontoknak megfelelően.
    Az első körös felhívásban elnyert támogatások a épületek rekonstrukciós költségeinek felét fedezik, a pályázók a kiírás szerint legkevesebb kétmillió, legfeljebb 20 millió forintot kaphattak.

    Latorcai Csaba a hazai örökségvédelem két, zászlóshajójának tekintett programról szólva elmondta, a Nemzeti Hauszmann Tervben több mint húszmilliárd forint áll rendelkezésre a Budai vár fejlesztésére és eredeti, 1944 előtti állapotának helyreállítására. A határon túli magyar épített örökség megóvására a Rómer Flóris Tervet indította el a magyar kormány 2015-ben - tette hozzá Latorcai Csaba.

    Forrás: MTI

  • Folytatódhat a növekedés az építőiparban

    Az építőipar szerződésállományának bővülése is arra mutat, hogy folytatódhat a szektorban a növekedés. A lakásépítések felívelésének megtartásához szükség van a támogatások és kedvezmények fenntartására.

    A Központi Statisztikai Hivatal e hétfőn közölt jelentése szerint szeptemberben az építőipari termelés volumene 23,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit; mindkét építményfőcsoport termelése nőtt, az épületek építéséé 22,9, az egyéb építményeké 25,4 százalékkal. Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene szeptember végén 119,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

    Horváth András, a Takarékbank elemzője az év egészére 25 százalék körüli növekedést vár az építőipar teljesítményében, de az építési engedélyeket és a bejelentett kereskedelmi fejlesztéseket figyelembe véve felfelé mutatóak a kockázatok, így idén a GDP növekedéséhez érdemben tud hozzájárulni az építőipar - közölte. Kiemelte azt is, hogy a növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán, mind a kormányzati szektor beruházásai hozzájárulnak.

    A szakértő hangsúlyozta, hogy a lakóingatlan-fejlesztéseket a jelentősen megugró piaci kereslet mellett a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), illetve az újlakás-áfa 2019 végéig fennálló 5 százalékos szintje is hajtja. A kedvezmény meghosszabbításra lenne szükség a lendület fenntartásához, a költségvetési többletbevétel már rövid távon is meghaladja a kieső általános forgalmi adó (áfa) mértékét - fejtette ki.

    Érdemi kockázatot a szakemberhiány jelenthet, de az elemző szerint ez elsősorban a béremelési versenyben lemaradó mikrovállalkozásokat érinti. Az építőiparból jelenleg 30 ezer ember hiányzik.

    Kommentárjában kitért arra is, hogy a legutolsó negyedéves munkaerőpiaci statisztikák szerint ismét kiugró, 34 ezres bővülés volt az építőipar létszámában az előző év azonos időszakához képest, így már 317 ezren dolgoznak a szektorban. Ez továbbra is elmarad a válság előtti 330 ezres létszámtól, de a gépesítés foka jóval magasabb, mint tíz éve, így nem is feltétlen lesz szükség ezt a létszámot elérni - tette hozzá Horváth András.

    Forrás: MTI

  • Itt a rendelet a sokgyerekesek lakáshitel-könnyítéséről

    Megjelent a kormányrendelet, amelynek értelmében minden 3. és további, újonnan születő gyermek után átvállal a kormány 1-1 millió forint lakáshitel-tartozást a szülőktől.

    A kormány korábbi közlése szerint 17 milliárd forintos, felülről nyitott keretösszeget szánnak a célra 2018-ban, vagyis egyelőre 17 ezer érintett gyermekkel számolnak. A támogatást a területileg illetékes járási hivatalnál lehet igényelni, díjmentesen.

    337/2017. (XI. 14.) számon jelent meg a november 14-ei Magyar Közlönyben a rendelet a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről. A 2018. január 1-jétől hatályos rendelet alapján a jogszabály címe ellenére azoknak a szabad felhasználású jelzáloghiteleknek a csökkentésére is igénybe lehet venni a támogatást, amelyet már felvettek. A jövőben felveendő hitelek közül csak a kifejezetten lakáscélú hitelek csökkenthetők így.

    További részletek: igylakunk.hu/Lakástámogatások

    Forrás: Portfolio.hu

  • Egyre több az előre vállalt gyerek utáni CSOK-igénylés

    Mindegyik banknál nőtt a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) folyósítási összege idén eddig a tavalyi év azonos időszakához hasonlítva, több helyen is negyven százalék feletti volt a bővülés, miközben egyes pénzintézeteknél többszörösére emelkedett a kihelyezett összeg - derül ki az MTI körképéből, amelynek keretében nyolc magyarországi nagybank válaszolt az államilag támogatott konstrukcióval kapcsolatos kérdésekre.

    Az OTP Banknál idén október végéig a folyósított támogatások összege megközelítően 29 milliárd forintot tett ki, ami az előző év ugyanezen időszakához képest 46 százalékos bővülés - közölte a pénzintézet. A szóban forgó időszakban az OTP-nél 9300 csok-kérelmet fogadtak be, az elutasítási ráta minimálisnak tekinthető.

    A Takarékbankot, az FHB Kereskedelmi Bankot és az FHB Jelzálogbankot, valamint a takarékszövetkezeteket magában foglaló Takarék Csoportnál január elejétől szeptember végéig a folyósítások 14,41 milliárd forintot tettek ki, ami csaknem 40 százalékkal haladja meg a 2016-os év első kilenc havi értékét. Összesen 4959 darab csok-igénylés érkezett hozzájuk, tíz százalékkal több az előző év azonos időszakinál.

    Az UniCredit Banknál több mint 4,7 milliárd forint csok-támogatást folyósítottak az ügyfeleknek az első tíz hónapban, ez több mint kétszerese az előző év azonos időszakinak. A pénzintézet azt is közölte, hogy összesen 1600 csok-igénylést fogadott be, amelynek 85 százalékát hagyta jóvá.

    A K&H Banknál az év első hét hónapjában az igényelt támogatások összege elérte a 6,4 milliárd forintot, ez 33 százalékkal több, mint 2016 első hét hónapjában. A pénzintézetnél az igényelt támogatások átlagos összege mintegy 2,8 millió forint volt.

    A Budapest Bank és a Raiffeisen Bank október végéig százas nagyságrendben hagyott jóvá csok-kérelmeket, az előbbinél a folyósított támogatás összege 931 millió forintot tett ki, ami csaknem ötszörös növekedést jelent. A CIB Banknál az előző évhez képest idén 38 százalékkal magasabb volt a folyósított összeg, és közel ennyivel nőtt az igénylők száma. Az Erste Banknál az első tíz hónapban befogadott csok-igénylések száma 10 százalékkal nőtt az idén a tavalyihoz képest, és a pénzintézet az év végéig további növekedésre számít. Az Erste a benyújtott igénylések több mint 65 százalékát hagyta jóvá a támogatási jogosultság vizsgálata után.

    A bankok adatai alapján a darabszámot tekintve többségben vannak azok az igénylések, amelyek használt lakás vásárlására vonatkoznak; a CIB Banknál 58 százalék, az UniCreditnél kicsit több mint 60 százalék, a K&H Banknál 62 százalék, az Erste Banknál több mint 70 százalék ez a szám. Több bank is jelezte ugyanakkor, hogy érzékelhetően nő az igény az új lakás vásárlásához és az építéshez kapcsolt konstrukciók iránt.

    A folyósítás összegét tekintve többnyire már más a kép, hiszen ezen a területen - az ingatlanok árfekvéséből adódóan - az építés és az új lakások vásárlása vezet. Az UniCreditnél például építésre és új lakás vásárlására a teljes folyósított összeg 75 százalékát nyújtották. Az OTP-nél a folyósítás 44 és 26 százalékát tették ki a lakóház építéséhez és új lakás vásárlásához igénybe vett támogatások, miközben a használt lakás vásárlásához nyújtott támogatás 29 százalék volt, a bővítési cél pedig minimális részarányt képviselt (egy százalék). A Budapest Bank számai kicsit kilógnak a sorból, a pénzintézetnél a folyósított összeg 36 százaléka vonatkozott mindössze új lakás építésére, vásárlására.

    A három vagy több gyermekes családok által igénybe vehető, 2016 januárban bevezetett 10 plusz 10 millió forintos konstrukciót a Takarék Csoportnál a csok-igénylők 45 százaléka, az OTP Banknál 40 százalék, az UniCreditnél 25 százalék, a K&H Banknál 13 százalék, a Budapest Banknál 10 százalék, a Raiffeisennél 4 százalék kérte. Miközben a Takarék Csoportnál például a szerződést kötők között a nagycsaládosok aránya 69 százalék, az UniCreditnél a 10+10-es ügyletek kétharmadában van az igénylőknek három vagy több gyermeke. Érdekesség, hogy ez utóbbi pénzintézetnél a 10+10-es ügyletek 3 százaléka esetében nincs még megszületett gyermek. Az Erste Banknál az összes csok-ügyletet nézve a befogadott igénylések közel felénél még meg nem születetett, vállalt gyermek után igényelték a családi otthonteremtési kedvezményt.

    Jellemző, hogy az ügyfelek lakáscéljuk megvalósításához a támogatásuk mellé lakáshitelt is igénybe vesznek, a pénzintézetek válaszaiból az derül ki, hogy 70-77 százalékban történik ez így. Egy-egy csok-igényléshez átlagosan 5-10 millió forintos hitelösszeg kapcsolódik.

    Forrás: MTI

  • Így drágult a munkaerő és az építőanyag

    2017. év elejétől előre nem látott áremelkedések tapasztalhatók az építési piacon. Az építőipari kivitelező nagyon nehezen tudnak kalkulálni az építőanyagok és munkabérek árváltozásaival. Az ÉVOSZ adatai szerint 2016 közepe óta ezek jelentősen drágultak, így könnyen ráfizetésessé válhat egy-egy korábban megkezdett beruházás.

    Az építőanyagok, a fuvardíjak, a szerelvények és egyéb beépítésre kerülő termékek áremelkedései, a munkaerőköltség növekedései különösen nehéz helyzetbe hozzák azokat a kivitelezőket, akik 2016. év közepén szerződtek és szokásosan 5-6 % árváltozást terveztek csupán vállalási áraikba. A piaci árváltozások következtében sok esetben nem lehet a korábbi vállalási árakon a kivitelezést megvalósítani. A kivitelezés alatt lévő létesítmények többségénél a megrendelő és kivitelező együttes felelőssége a piaci áremelkedések korrekt kezelése.

    A lakáspiacon elsődlegesen a lakossági megrendelők - ahol közvetlenül a kivitelezőkkel vannak szerződéses kapcsolatban - gondolják azt, hogy a négyzetméterárak emelkedéséért a kivitelező a felelős. A nagy értékű építési beruházások közbeszerzési piacán is hajlamos néhány megrendelő az áremelkedéseket a generálkivitelezők nyakába akasztani.

    Megpróbálhatnak megegyezni a megrendelővel a szerződés módosításáról, ami sok esetben reménytelennek tűnhet, ezenkívül pedig csak a bírósági út vagy a szerződés felmondása marad a helyzet megoldására. Utóbbi kettő azonban számos további problémát felvet, mind a kettő esetében csak erősen indokolt esetben, tehát nagyon jelentős áremelkedés esetén fogadható el a kivitelező álláspontja. Kérdés, hogy a fent említett áremelkedés minek minősül, vállalkozói kockázatnak, vagy értékaránytalanságnak.

    A valós helyzet bemutatása érdekében az ÉVOSZ 400 építési vállalkozást kérdezett meg arról, hogy a környezetében milyen árváltozásokat tapasztalt az elmúlt egy évben. A megkérdezettek mintájában mikro-, kis-, közepes és nagyvállalkozás egyaránt szerepelt, országos lefedettséggel. A legjelentősebb árnövekedések Budapesten és térségében tapasztalhatók. A budapesti és országos helyzetet és várakozásokat az alábbi összeállítások mutatják be.

    dragulas epitoipar 2017 11 09

    Források és további információk: ÉVOSZ, Magyar Építéstechnika

  • Még tovább emelkednek a lakásárak Magyarországon

    A – jó helyen lévő - lakás, mint befektetési célpont továbbra is komoly vonzerőt gyakorol, hiszen az alacsony kamatok korában alig lehet ésszerű és nem túl kockázatos pénzügyi instrumentumokat találni. A jelen felmérés során a lakáspiaci indexek (amelyek az ingatlanos cégek illetve a lakosság várakozásait sűríti egyetlen számba) értéke a fővárost illetően csaknem 2, az ország egészérét illetően 1 ponttal csökkent. Az egy évvel ezelőttinél a budapesti index 7, az országos 9 ponttal került lejjebb. Az ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások körében a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások a fővárosi agglomerációban és Nyugat-Magyarországon az egy negyedévvel ezelőttihez képest kissé romlottak. A keleti régióban ugyanakkor némi pozitív változás volt érezhető.

    GKI lakossági 2017 10 2

    A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások az egy negyedévvel ezelőttihez képest nem sokat változtak. Az előző negyedévhez képest a biztos szándékú körben (tehát, azok körében, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót) 16 százalékpontos a növekedés, a valószínű szándékú körben 12 százalékpontos csökkenés következett be. Így összességében enyhe visszaesés volt regisztrálható. A lakásfelújításra és korszerűsítésre irányuló lakossági várakozások intenzitása csökkent valamelyest az egy negyedévvel ezelőttihez képest.

    GKI lakásárak BP 2017 10

    GKI ingatlanárak várakozások 2017 10

    A használt lakások várható áremelkedési ütemére vonatkozó várakozások Budapesten összességében emelkedtek az egy negyedévvel ezelőttihez képest (2,5-ről 4,3%-ra). A divatos lokációk esetében akár 6-8%-os további áremelkedés is elképzelhető a következő 12 hónapban. A keleti régióban 1% alatti, a nyugati országrészben 2,5%-os várható emelkedés valószínű. Az új építésű lakások árai esetében 4-7%-os áremelkedésre lehet számítani.

    A telekpiaci kilátások az elmúlt két évben jelentős stabilitást mutattak. 2016 első negyedéve óta csak kisebb hullámzás érezhető, a jelen felmérés során éppen némi javulás: a telekpiaci indexek értéke a fővárosra és az egész országra vonatkozóan is 6-6 ponttal emelkedett. Az építési telkek ára várhatóan 5-10%-kal nőhet a következő egy évben, a leggyorsabb növekedés a fővárosi agglomerációban várható.

    Forrás: GKI

    A GKI negyedévente szervez felmérést a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A jelen megkérdezés során 101 ingatlanokkal foglalkozó cég és 1325 vállalat válaszolt. A lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív. A fővárosi és a magyarországi ingatlanpiaci index egy számba sűríti az egyes részpiacok (a lakás-, az iroda-, az üzlethelyiség- és a raktárpiac) következő egy évben várható helyzetére vonatkozó várakozásokat, s ezzel összefoglaló képet ad az ingatlanpiaci kilátásokról.

  • Növekvő építési kedv, másfélszer több új lakás

    2017 első három negyedévében 7981 új lakás épült, 52%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 28 411 volt, 33%-kal több a 2016. I–III. negyedévinél.

    2017 I–III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
    - Általánossá vált az épített lakások számának emelkedése, ennek mértéke a kisebb településeken az átlagosnál magasabb volt, míg a nagyvárosokban attól elmaradt, Budapesten 18%-kal több lakás épült.
    - A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    - A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4 m2-rel 97 m2-re nőtt.
    - A kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 28 411, a növekedés átlagosan 33%-os, Budapesten több mint kétszeres. Az építtetők az esetek 37%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány - Budapesten 12%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az épülő lakások közel háromnegyedénél ezt az eljárást alkalmazzák.
    - A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 11%-kal több, összesen 10 203 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 3999, ami 20%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.

    lakásadatok 2017 3

     

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a friss lakásadatokra reagálva elmondta: a dinamikus növekedéshez számottevően hozzájárult a CSOK, valamint a kedvezményes lakásáfa bevezetése. A kedvező tendenciák következő negyedévek során várhatóan tovább erősödnek, ugyanis a kormány által meghozott intézkedések jelentősen élénkítik a lakáspiac keresleti és kínálati oldalát egyaránt. 2016 eleje óta már közel 49 ezer háztartás CSOK-kérelmét fogadták be a bankok, amelyen belül új lakás építésére vagy vásárlására közel 16 ezer család kérte a támogatást mintegy 103 milliárd forintos összértékben - ismertette a nemzetgazdasági miniszter.

    A kereslet oldali élénkülést alátámasztja, hogy idén január-augusztusban kimagaslóan, 35 százalékkal emelkedett az új lakáshitelek összértéke éves összevetésben - húzta alá Varga Mihály. Hozzátette: a lakáspiaci kereslet élénkülésére a hatéves bérmegállapodás eredményeként megvalósuló béremelések is pozitív hatással vannak.

    Forrás: KSH, NGM

  • A kiszámíthatóságot erősítő intézkedések szükségesek, hogy ne törjön meg a pozitív lakásépítési trend

    Már a használatba vett új lakások számában is jó látható a pozitív trend, és az egyszerű bejelentések és a lakásépítési engedélyek számának folytatódó emelkedése előre vetíti a további növekedést. Ezt a trendet fontos fenntartani, megerősíteni mind a családok otthonteremtésének, mind az építőipar működésének kiszámítható, hosszú távú biztosítása miatt.

    Ehhez stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség. Csak így biztosítható,, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el néhány éven belül, és évtizedes távlatban stabilizálódjon.

    A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az építőanyaggyártási és a kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósíthatóságának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    Sürgető szükség van a kivitelezési költségeket folyamatosan növelő szakemberhiány hosszú távú megoldására, amelynek kulcsa – a béremelés mellett – az építőipari szakmák presztízsének növelése, az oktatás színvonalának emelése, a munkakörülmények javítása. Csak így biztosítható a keresletre reagáló, megfelelő mennyiségű és minőségű lakáskínálat.

    A további beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése. A jelenlegi állapot szerint az új lakások adásvételét csak 5 százalékos áfa terheli, ám ez 2019.12.31. után visszaáll a korábbi 27 százalékra. Ez biztosan visszavetné a lakásberuházásokat, ami már 2018-tól megmutatkozna a lakásépítési engedélyek csökkenő számában. Ezért javasoljuk, hogy a lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon kormányzati szándéknyilatkozatot.

    Az áfakedvezmények és a CSOK – egyértelműen segítették lakásépítések számának alakulását. A megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez és hosszú távú fenntartásához a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület szükségesnek tart néhány további intézkedést:

     Sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. Egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. (Az építőipari munkaerőhiánnyal és szakképzéssel kapcsolatos cikksorozatunkat ld. ITT.) A munkaerőhiány nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

     Az épülő lakások minősége kiemelt jelentőségű kérdés. A mai lakásépítések hosszú távon kell, hogy képviseljék a műszaki és építészeti minőséget, a megfizethető fenntarthatóságot és a környezettudatosságot. Fontos, hogy az építési minőség (mind műszaki, mind településképi szempontból) legyen téma szakmai, kormányzati szinten, legyen téma a közbeszédben is. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő fórumokat.

     A CSOK lehetséges kiterjesztése is pozitív lehetőség, de talán még fontosabb lenne a támogatás fenntartásának megerősítése, hogy a családok a gyermekek előre vállalásának stressze nélkül tudják tervezni az otthonteremtést.

     Nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására.

    2017 I-III. negyedében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:
    • Általánossá vált az épített lakások számának emelkedése, ennek mértéke a kisebb településeken az átlagosnál magasabb volt, míg a nagyvárosokban attól elmaradt, Budapesten 18%-kal több lakás épült.
    • A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4 m2-rel 97 m2-re nőtt.
    • A kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 28 411, a növekedés átlagosan 33%-os, Budapesten több mint kétszeres. Az építtetők az esetek 37%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 12%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az épülő lakások közel háromnegyedénél ezt az eljárást alkalmazzák.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 11%-kal több, összesen 10 203 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 3999, ami 20%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.

    Kapcsolódó adattáblák

  • Hátrányból indulnak a CSOK-os lakásvásárlók

    A 100 ezer főnél népesebb vidéki városok közül Miskolcon és Nyíregyházán lehet a legolcsóbban lakást vásárolni. Győrben és Kecskeméten a legmagasabbak a lakásárak – írja a Pénzcentrum az Otthon Centrum elemzésére hivatkozva.

    Átlagosan 2600 lakáspiaci tranzakció várható városonként az idei évben: Debrecenben és Szegeden 3600 körül, míg a másik végletet Székesfehérvár (1500), Győr (2000) és Kecskemét (2000) képviseli e szempontból az Otthon Centrum által végzett elemzés szerint.

    Az új építésű lakások mindegyik városban megjelentek, csakúgy, mint a CSOK iránt érdeklődő ügyfelek. Azonban Győrt kivéve mindegyik városra jellemző, hogy a beruházók igyekeznek maguk értékesíteni a projektben kapható lakásokat.

    A CSOK-kal kapcsolatban megfigyelhető, hogy a fejlesztők mindenütt előnyben részesítik a készpénzes vásárlókat.

    Részletes számok a vidéki nagyvárosok lakásárairól: Pénzcentrum

  • Viszik az új lakásokat a vidéki nagyvárosokban és a Balatonnál is

    Továbbra is élénk a hazai lakáspiac, mind az árak, mind pedig a kereslet és az adásvételek számát tekintve. A hivatalos adatok szerint az első félévben több mint 55 ezer lakóingatlan cserélt gazdát, ami 5 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. Az árnövekedés enyhült, de átlagosan még mindig több mint 9 százalékkal drágábban keltek el a lakások az első félévben, mint egy évvel ezelőtt - derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, ami a KSH legfrissebb lakáspiaci adatait is tartalmazza.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, a legfrissebb adatokból az látszik, hogy a drágulás nem gátolta meg a forgalombővülést. Ez részben köszönhető annak, hogy Budapest súlya némiképp csökkent, azaz egyre több adásvétel történik vidéken, másfelől a lakáshitelezés felfutása is segítette a lakáspiaci forgalom növekedését. Hozzátette: a vidéki piac élénküléséhez a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) is nagy mértékben hozzájárult, mivel az alacsonyabb vidéki árak miatt az állami támogatás sokkal nagyobb arányt képvisel.

    Az ingatlan.com elemzése szerint a lakásvásárlást tervezők 72,5 százaléka 30 millió forintnál olcsóbb ingatlant keres. A legnépszerűbb, 30 millió forint alatti kategóriában sokkal több vidéki lakóingatlan található, ez pedig szintén pörgeti a fővároson kívüli lakások piacát.

    Balogh László kiemelte, hogy a befektetők térképére is egyre inkább felkerülnek a vidéki nagyvárosok, mert azok a befektetők, akik 5-10 millióért vásárolnának ingatlant, már nem tudnak versenyt futni a budapesti árakkal, ezért vagy hitelt vesznek fel, vagy másik városban vásárolnak alacsonyabb áron. A befektetési célú vásárlásoknál egyébként a népszerű nagyvárosokban és a Budapesten elérhető hozam között alig van eltérés. A vidéki használt lakások iránt általában azok a befektetők érdeklődnek, akik személyesen is kötődnek az adott városhoz, de a vidéki új lakásokra az egész országból jönnek érdeklődők.

    A KSH adatai szerint 2014 előtt a fővárosban és vidéken eladott ingatlanok átlagos négyzetméterárai között még csak kétszeres volt a különbség, ami mostanra már majdnem a háromszorosára nőtt.

    11-12 millióért újépítésű Balaton-parti lakás

    A balatoni ingatlanpiac újépítésű lakásainál és telkeinél sem lehet az árak csökkenésére számítani Továbbra is jelentős a kereslet, de a kínálat is követi ezt: gombamód szaporodnak az újépítésű projektek.

    Folyamatosan emelkednek az árak, és most ősszel is nagyon sok az érdeklődő a piacon – idézi Krausz Gábort, a Balla Ingatlan siófoki irodájának szakmai vezetőjét aHomeinfo. A helyzet tavasz óta változatlan: nincs megtorpanás, sorra bukkannak fel a földből az újépítésű projektek és masszív a kereslet is. Mint Krausz Gábor fogalmazott „a Balaton most tele lett új vízparti beruházásokkal”.

    A jól árazott, „sikertörténetnek” tekinthető projekteknél 400-420 ezer forintos négyzetméterárakon kínálták a vízparti lakásokat. Ezek nagyon kelendőek voltak az elmúlt hónapokban, hiszen gyakorlatilag „11-12 millió forintért lehetett vízparti ingatlanhoz jutni”. A lakások 90 százaléka már el is kelt.

    A szakértő szerint egyértelműen látszik az előbbiekből is, hogy elsősorban a 20 millió forint alatti kategóriára mutatkozott a nyári hónapokban a legnagyobb érdeklődés. Az említett projektben a maradék 10% esetében 20 millió forintnál drágább lakásokról van szó. Ezeknél lassabb az értékesítés, ugyanakkor ezekre is akadnak vevők.

    Érdemes időben lépni

    Ugyanakkor az érdeklődőknek érdemes folyamatosan figyelniük a piacot, ha vásárlásra készülnek, mert egy-egy ilyen projektnél - ahogy az előbb említettnél is - vannak úgynevezett „bevezető árak”. Ezek alacsonyabbak, mint amire a későbbiekben számíthatnak: ahogy fogynak a lakások, úgy fognak változni az árak.

    Érdemes tehát időben lépni, mert az árak egyelőre csak felfelé mozognak - hangsúlyozta Krausz Gábor. Ez nem csak a lakásokra vonatkozik, hanem az építési telkekre is, melyeknél szintén valószínűsíthető, hogy tovább drágulnak. Ráadásul nagyon nehéz kivitelezőt találni: akadnak szakemberek, akik 2018-ra már nem is tudnak munkát vállalni. Véleménye szerint tehát minél előbb belevágnak elképzeléseik megvalósításába az érdeklődők, annál jobban járnak.

    Ha kirepülnének a fiatalok...

    A Portfolio elemzői eljátszottak a gondolattal: mi történne a lakáspiacon, ha a több százezer jelenleg „mamahotelbe” lakó fiatal rászánná magát az önállósulásra és elindulna lakást keresni. Valószínűleg durva lakásár- ás bérletidíjnövekedés és őrült lakáshiány alakulhatna ki.

    Az Eurostat elemzésében szereplő, 28 európai ország átlaga alapján a 16-29 év közötti korcsoport, vagyis az 1984-1997 között születettek 66,2 százaléka lakott még a szüleivel 2014-ben, legalábbis a hivatalos statisztikai adatok alapján.

    mamahotel 20171031

    Hazánkban is viszonylag magas a szüleivel lakó 30 év alattiak aránya, a nők esetében 68, míg a férfiaknál ez 83 százalékot jelent a statisztikában. A 16-29 év közötti fiatalok a magyar lakosság, mintegy 17 százalékát tették ki 2014-ben, ez összesen 1,685 millió embert jelentett a KSH adatbázisa szerint. Az arányszámok tükrében, ebből a korcsoportból közel 1,3 millió fő élt a szüleivel Magyarországon, vagyis ennyivel magasabb lehetne elvben a kereslet a lakáspiacon, ha ők egyenként új otthont keresnének akár vásárlásra akár bérlésre. Az árak minden bizonnyal elszállnának, és egyfajta kínálati válság alakulna ki, ha mindenki, aki eddig csak pénzügyi okokból élt otthon, most elköltözne.

    Forrás és további információ a fenti témákban: PénzcentrumHomeinfoPortfolio

  • Köteles-e az építész tervező felelősségbiztosítást kötni, ha a saját családi házát tervezi?

    A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EB Rendelet) 2017. január 1. napja óta előírja, hogy az egyszerű bejelentéssel érintett lakóépület tekintetében az építtetővel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló építész az általa vállalt tervezési és tervezői művezetési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítás kötni.

    A fenti jogszabályi előírással kapcsolatban kérdésként merülhet fel, hogy köteles-e az építész tervező felelősségbiztosítást kötni, ha a tervezési tevékenységet olyan egyszerű bejelentéssel érintett lakóépület vonatkozásában kívánja ellátni, amelynek ő az építtetője is.

    A kérdéssel kapcsolatban a Magyar Építész Kamara álláspontja (2017.10.25-én kelt szakmai vélemény) – tartalmilag – az alábbi:

    Az EB Rendelet egyértelműen kimondja, hogy kötelező tervezői biztosítás kötése és fenntartása az építtetővel közvetlenül szerződéses viszonyban álló tervezőre vonatkozik. Mivel az építtető és a tervező ugyanaz a személy, saját magával nem tud szerződést kötni, tehát a közvetlen szerződéses viszony sem jöhet létre. Ebből következően a fenti esetben nem kötelező tervezői felelősségbiztosítást kötni.

     

    maraczi logo

  • Vidéken jóval olcsóbbak az új lakások

    Látványosan fellendült a megyei jogú városokban is a társasházépítés, de a budapesti árak töredékéből kihozzák a lakásokat az ottani fejlesztők. Jelenleg országosan már minden hetedik új építésű lakóház átadása csúszásban van - írja a Magyar Idők.

    Csaknem megháromszorozódott a vidéki nagyvárosainkban épülő új társasházak száma egy év alatt. Az ­Újotthon.hu összegzése szerint jelenleg 287 legalább négylakásos fejlesztés zajlik a megyei jogú városokban.

    Az árak jóval kedvezőbbek a fővárosiaknál, hiszen a legdrágább projekt lakásait is 687 ezer forintos négyzetméteráron kínálják, ami a budapesti, hétszázezer forintot jócskán meghaladó átlagárnál is alacsonyabb. Nagyvárosainkban jelenleg átlagosan 382 ezer forintos négyzetméteráron lehet új lakást venni, ami egy-két külső kerületben készülő lakópark és társasház kivételével Budapesten elképzelhetetlenül alacsony ár.

    A vidéki nagyvárosokban mintegy 9100 lakás épül, amelyekből 4800, azaz az új ingatlanok több mint fele még eladásra vár. Azzal szemben, hogy Budapesten egy év alatt több mint százezer forinttal nőtt az átlagár, a vállalkozók által épített vidéki társasházakban csak ötszázalékos a drágulás. Akár 220 ezer forintos négyzetméteráron is új építésű ingatlanhoz lehet jutni Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Dunaújvárosban és Hódmezővásárhelyen is.

    megyei lakások 2017 10

    – A telekárak nagyon különböznek, a fővárosban nagyságrendekkel többért vásárolják meg a fejlesztők a megfelelő építési területeket. A budapesti lakásárakat egyszerűen nem fogadják el a vidéki helyi piacokon, az ottani fejlesztők pedig minden bizonnyal más profittal is dolgoznak, mint a fővárosban – ­mondta a Magyar Idők érdeklődésére Soóki-­Tóth ­Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Hozzátette, világszerte jellemző, hogy a nemzetközi lakásfejlesztő cégek vagy azok leányvállalatai csak a fővárosokban, vagy az igazán nagy piaccal rendelkező nagyvárosokban kezdenek építkezésekbe, nincs ez másként Magyarország, illetve Budapest esetében sem.

    Megyei jogú városainkban ezért az elsősorban helyi beágyazottsággal rendelkező, helyben jól ismert cégek építik a lakásokat. Soóki-Tóth Gábor szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kisebb városokban, illetve azok környékén, agglomerációjában nagyon jelentős a magánépíttetők szerepe, számos családi ház és ikerház épül.

    Soóki-Tóth Gábor hangsúlyozta, a magas budapesti árak ellenére egyelőre veszik a fővárosi lakásokat, a fejlesztők megfelelő mértékben tudják értékesíteni kínálatukat. A már ismert „­termékek” többedik ütemében épülő lakások általában nagyon hamar elkelnek, és a jó fekvésű, kedvező közlekedési adottságú lakások is keresettek. ­Vannak persze problémák, az építőiparban eluralkodó kapacitáshiánnyal a kisebb lakásépítők nehezen tudnak megbirkózni, így egyre több helyről hallani a társasházak, lakóparkok átadásának csúszásáról.

    – Gondot okozhat, ha ­például egy korábbi csúszás behozása miatt nagyon sietnek az építkezéssel. A szükséges technológiai szünetek kihagyásával hamar megjelenhet a penészedés a lakásokban, vagy a kapkodva, rosszul összerakott csőrendszer miatti csőtörések okozhatnak fejfájást – magyarázta Soóki-Tóth Gábor.

    A Lakópark.ingatlan.com adatai szerint a társasházak 14 százalékánál már eltolták egy-két negyedévvel a befejezés eredetileg tervezett határidejét, azaz közülük minden hetedik csúszik.

    Balogh László vezető gazdasági szakértő szerint a fejlesztők mindent meg fognak tenni, hogy tartsák az új határidőket, a jelenlegi szabályozás szerint ugyanis csak 2019 végéig van érvényben az ötszázalékos forgalmi adó – ennek ellenére könnyen előfordulhat, hogy később módosulnak az átadási időpontok.

    Forrás: Magyar Idők

  • Csúszásban van sok új lakás átadása

    Nem lanyhul a lakásépítési kedv, de a társasházfejlesztések 14 százalékánál már ki kellett tolni az átadási határidőt.

    Továbbra is erőteljes tempót diktál a magyar építőipar. Az ágazat termelése 36,8 százalékkal növekedett augusztusban, ez az idén a legjobb eredmény. A szektoron belül a lakásépítéseket is felölelő épületépítéseknél 46,8, a másik alágazatban, az egyéb építményeknél 24,1 százalékos volt a bővülés augusztusban.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, továbbra is több tényező miatt látványos a növekedés a szektorban. A gyenge tavalyi teljesítmény, vagyis az alacsony bázis mellett az uniós projektek, valamint a lakásépítések húzzák az építőipart. A szektor jövőbeni teljesítményét meghatározó hó végi rendelésállomány az épületépítéseknél 22,2, az egyéb építményeknél pedig 134 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Összességében az látszik, hogy van potenciál az építőiparban, de a növekedés mértéke korlátozott lehet, mivel még nincs elegendő kapacitás és munkaerő az ágazatban

    A társasházfejlesztések 14 százalékánál már eltolták 1-2 negyedévvel a befejezés eredeti, a tervezésnél kitűzött határidejét - derült ki az ingatlan.com elemzéséből. A csúszásban lévő építkezések nagy aránya utal arra, hogy az építőiparban kapacitás- és munkaerőhiány alakult ki - mondta Balogh László, az ingatlan.com szakértője.

    Azt is hozzátette: a fejlesztők mindent meg fognak tenni, hogy tartsák az új határidőket, a jelenlegi szabályozás szerint ugyanis csak 2020-ig van érvényben a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs a lakásépítésekre. Ha nem változik ez az előírás, akkor utána jóval drágábbak lehetnek az új lakások.

    Horváth András, a Takarékbank elemzője kiemelte, a várakozásokat jelentősen felülmúlva nőtt az építőipar termelési volumene augusztusban az előző év azonos időszakához képest, amivel nyolcéves csúcsára erősödött a szektor.

    A szakértő az idei év egészére 28 százalékot elérő növekedést vár az építőipar teljesítményében, de az építési engedélyeket és a bejelentett kereskedelmi fejlesztéseket figyelembe véve felfelé mutatóak a kockázatok, így idén a GDP növekedéséhez képes lesz érdemben hozzátenni az építőipar - közölte kommentárjában. Hozzátette, a növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán-, mind a kormányzati szektor beruházásai hozzájárulnak. (Meghökkentő tények Magyarországról - erre a szakértők sem számítottak.)

    Az elemző kitért arra, hogy a lakóingatlan-fejlesztéseket a jelentősen megugró piaci kereslet mellett a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), illetve az újlakás-áfa 2019 végéig fennálló 5 százalékos szintje is hajtja. A lendület fenntartásához szükség lenne a kedvezmény időbeni meghosszabbítására, a költségvetési többletbevétel már rövid távon is meghaladja a kieső áfa mértékét - fejtette ki az MTI-nek.

    A kommentár szerint érdemi kockázatot a szakemberhiány jelenthet, de Horváth András úgy látja, hogy ez elsősorban a béremelési versenyben lemaradó mikrovállalkozásokat érinti.

    Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője hangsúlyozta, tovább emelkedett az új szerződések volumene, ami jelzi, hogy a következő hónapokban folytatódhat az építőipar teljesítményének növekedése. A bővülés gátja lehet esetleg a munkaerőhiány, de ez az augusztusi adatokon nem látszik - fejtette ki.

    A szakértő elmondta: az építőipar augusztusi teljesítménye kiemelkedő volt, az adatok szerint az ágazat továbbra is dinamikusan nő. Kitért arra, hogy a jelek szerint az építőipar az iparhoz hasonló mintát követ, az iparban is volt visszaesés júliusban az előző hónaphoz képest, de ez augusztusban kompenzálódott. Kiemelte, hogy a szektor teljesítményének bővülése átfogó, az építőiparon belül sok területet érint, ami kedvező jel a jövőre nézve.

    Valószínűleg a bővülés okai között van az uniós pénzek beáramlása is az ágazatba, ami tovább élénkítette a szektor teljesítményét - tette hozzá Nyeste Orsolya.

    Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalkozói ingatlanszektorban súlyos pénzzavarokat okozhat a következő hat-nyolc hónapban, hogy a munkaerő- és alapanyaghiány miatt emelkedőben van a csúszó beruházások száma. Egy éven belül ez akár leállíthatja az építőipar fellendülését - fogalmazott. A szakértő kommentárja szerint a csúszások súlyosan érintik az ingatlanfejlesztők értékesítési lehetőségeit is. Különösen a még meg sem kezdett lakásépítéseknél várható, hogy nagyon elnyúlik a folyamat, mert a potenciális vásárlók is elbizonytalanodnak.

    Az elemző úgy látja, így az építőiparnak legfeljebb egy-másfél viszonylag erős éve lehet, utána megint visszaesés jöhet, amit azért sem lehet kivédeni, mert jóval kevesebb uniós forrás áll majd rendelkezésre.

    Forrás: Pénzcentrum, Napi.hu

  • Friss információk építészeknek és építtetőknek

    Frissítettük az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység szabályozását bemutató felületünket a WIENERBERGER Zrt. és a TONDACH Magyarország Zrt. „Változó követelmények + Újdonságok = Kötelező tudnivalók” című, építészeknek szóló, immáron hagyományosnak számító konferenciasorozatához kapcsolódóan.

    A képzés célja, hogy a regionális építész kamarákkal szorosan együttműködve "házhoz vigye" a szakmagyakorlók számára érdekes és fontos tudnivalókat egy ingyenes előadássorozat keretében.

    Kreditpont: MÉK 1 pont (2017/155)
    Jelentkezését a Wienerberger honlapján online űrlapunk kitöltésével várjuk az alábbi linkre kattinva:

    A regisztrációhoz kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ

    Eddig 2017 őszén Veszprémben, Zalaegerszegen, Szekszárdon, Debrecenben, Győrött és Békéscsabán tartották meg a konferenciát.

    Az előadássorozat további állomásai:
    2017. 11. 07. 9:30 – 13:00 Szombathely Park Hotel Pelikán 9700 Szombathely, Deák Ferenc u. 5.
    2017. 11. 09. 9:30 – 13:00 Nyíregyháza Hotel Pagony 4400 Nyíregyháza, Újmajor
    2017. 11. 14. 9:30 – 13:00 Szeged Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri Központi Épület - Rektori Hivatal, Átrium H-6720 Szeged, Dugonics tér 13.
    2017. 11. 15. 9:30 – 13:00 Budapest Larus Étterem és Rendezvényközpont, 1124 Bp., Csörsz utca 18/B

    Program:

    9:00- tól ÉRKEZÉS, REGISZTRÁCIÓ
    9:30- tól ELŐADÁSOK
    • Energiahatékony téglafalazatok tűzvédelmi és tartószerkezeti tervezése, igazolása egyszerűen – Orbán Imre, okl. építészmérnök, tűzvédelmi tervező szakmérnök, WIENERBERGER Zrt., termékfejlesztési mérnök
    • POROTHERM - új termékek a gyakorlatban – Horváth András/Híves Zsolt/Nagy Tamás, WIENERBERGER Zrt., műszaki szaktanácsadó
    • TONDACH termékportfólió felület alapú kategorizálása, TONDACH Zrt., Molnár Gergely, termékmenedzser
    • Világszínvonalú tetőcserépgyártás Békéscsabán - Horváth András/Híves Zsolt/Nagy Tamás, WIENERBERGER Zrt., műszaki szaktanácsadó
    • Gyakorlati bemutatók – POROTHERM Profi és TONDACH termékek alkalmazása
    • Az egyszerű bejelentést érintő jogszabályváltozások – Dr. Fellegi Nándor, jogász

    13:00 EBÉD

  • Jól állunk a tervezett lakásépítésekkel

    Magyarország a harmadik helyen áll Európában a kiadott lakásépítési engedélyek számának összehasonlításában, de egész kelet-európában jelentős a növekedés.

    Az Eurostat 27 európai országot vizsgáló adatsora az idei második negyedévet vetette össze a 2010-es év negyedéveinek átlagával. Hazánkban két és félszer több lakás építésére adtak ki engedélyt 2017. II. negyedévében, mint hét évvel korábban, a válság időszakában. Ezt csak Svédország és Észtország teljesíti túl – írja az OTP Ingatlanpont elemzése.

    A lista végén szereplő hét országban (Írország, Horvátország, Portugália, Spanyolország, Szlovénia, Ciprus és Görögország) még nem haladja meg az építési volumen a 2010-es értéket, tehát a lakásépítés egyelőre nem lábalt ki a válságból.
    A legalább kétlakásos lakóépületre kiadott engedélyek száma 23,7 százalékkal emelkedett az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A magyarországi növekedés duplája 11,2 százalékos növekedést mutató átlagnak.

    Magyarország mellett a kelet-európai régió országokban is fokozódott a lakásépítési kedv, Csehországban 36,6, Lengyelországban 43 százalékos volt a növekedés, de még Románia is az uniós átlagot meghaladó 12,4 százalékos emelkedést ért el a második negyedévben. “Ezekből az adatokból az látszik, hogy a kelet-közép európai országokban élénkülőben van a lakáspiac és építési kedv, így jelenleg ez a régió jelenti az európai építőipari növekedés motorját” – kommentálta az új adatsort Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    A magyar lakásépítés 2016 elején kapott látványos lendületet az új lakások áfájának csökkentése, a CSOK bővítése, valamint a magánerős építés esetében az áfa-visszaigénylés bevezetésének hatására – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

    Hazánkban a kiadott építési engedélyek száma így 2016. elejétől kezdve folyamatosan meghaladja a 2010-es negyedéves átlagértéket, a negyedéves tendencia önmagában is növekedést mutat. Használatba vételi engedélyek számában, azaz lényegében a megépülő lakásmennyiségben viszont csak az idei év második felében, illetve éves szinten 2018-ban várható növekmény. A 2010-es szintet – az építési projektek hosszabb átfutása miatt – is várhatóan csak jövőre haladhatjuk meg.

    Forrás: vg.hu, piacesprofit.hu

  • Óriási különbségek a megyei lakásépítésekben

    A lakásszektor 2016-ban kezdődő élénkülése 2017. I félévében tovább folytatódott: 5004 új lakás épült, 46%-kal több mint egy évvel korábban.

    A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fókuszban a megyék című kiadványa szerint a legdinamikusabb növekedés a községekben volt, közel kétszer annyi lakás épült, mint 2016. I félévében. A megyei jogú városokban 38%-kal, a többi városban pedig négyötödével nőtt a használatba vett lakások száma.

    Épített lakások 2016 07 Q2

    Budapesten ugyanannyi lakás épült, mint egy évvel korábban. A megyék többségére ugyanakkor növekedés volt jellemző; Tolna megyében 3, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3,4-szer annyi lakás épült, mint egy évvel korábban. Három megyében a 2016. I. félévinél kevesebb lakást vettek használatba; Bács-Kiskunban 37, Csongrádban 24, Zala megyében pedig 24%-kal csökkent a számuk.

    Országosan tízezer lakosra 5,1 új építésű lakás jutott. A mutató értéke továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, az átlag 6-szorosa. Az első fél évben Nógrád megyében 100 ezer lakosra vetítve mindössze 3 új lakás épült, Győr-Mosonban 317. Vas megyében 86, Pest megyében 74, Budapesten pedig 56 lakás ugyanez a mutató. A másik végpont Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye: előbbiben mindössze 3, utóbbiban pedig 5 a százezer főre jutó új lakások száma.

    Győr-Moson-Sopron megyében húzták fel a lakások 29 százalékát, ami mintegy 1500 darabot jelent. Budapest és Pest megye csaknem 19-19 százalékkal, azaz nagyjából ezer-ezer lakással képviselteti magát. Mindez azt jelenti, hogy a Közép-Magyarország régióban és a Kisalföld térségében készült el a lakások több mint kétharmada 2017 első hat hónapjában. Ezzel szemben Nógrád megyében az új lakások mindössze 0,1 százaléka található, de Békésben, Borsodban és Hevesben is kevesebb, mint az összes lakás 1-1 százaléka készült el.

    Érdekes, hogy a vállalkozások (2494 db) és a természetes személyek (2489 db) által épített lakások száma országosan csaknem egyenlő, akárcsak az értékesítés (2558 db) és a saját használat céljára épült lakásoké (2351 db). Szintén kicsi a különbség a családi házban épült lakások (2286 db) és a többlakásos épületben épült (2490 db) száma között.

    engedélyek száma 2017Q2

    2017 I. félévében az építésügyi szakhatóságokhoz összességében 19 823 egyszerű bejelentés érkezett, illetve új lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 40%-kal több az előző év azonos időszakinál. Az élénkülés elsősorban Budapesten és a kisebb városokban volt jelentős. Fejér megyében 3,2-szer annyi építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban, ugyanakkor négy megyében (Győr-Moson-Sopron, Somogy, Hajdú-Bihar, valamint Csongrád) visszaesés volt tapasztalható.

    engedélyek változása

    A főképen szereplő térkép pontos adatait ITT lehet megnézni.

    Forrás: KSH, Napi.hu, Magyar Idők

  • Egyre több lakásépítési engedélyt adnak ki

    Továbbra is jelentős a magyarországi lakásépítési kedv. A második negyedévben 23,7 százalékkal nőtt a legalább kétlakásos társasházakra kiadott engedélyek száma, ami duplája az uniós átlagnak.

    A KSH adatai azt mutatják, hogy az év első nyolc hónapjában kiadott 25 ezer építési engedélyből és egyszerű bejelentésből közel 18 ezer lakást többlakásos épületben terveznek építeni. 

    Az Eurostat adatai szerint Magyarország mellett a kelet-európai régió is jól szerepelt, Csehország például 36,6, Lengyelország pedig 43 százalékos növekedést ért el. Egy ingatlanos website elemzéséből kiderül az is, hogy az idén az év első hét hónapjában 1,45 millió négyzetméter új lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 64 százalékos növekedést jelent éves szinten.

    Újabb, nemzetközi mércével is jó eredményeket produkált a magyar és a kelet-európai lakáspiac. Magyarországon ugyanis a második negyedévben 23,7 százalékkal emelkedett a legalább kétlakásos lakóépületre kiadott engedélyek száma az előző év azonos időszakához képest - idézi az Eurostat legfrissebb adatait az ingatlan.com elemzése. A magyarországi növekedés duplája 11,2 százalékos növekedésről tanúskodó átlagnak.

    Az is látszik a friss adatokból, hogy Magyarország mellett a kelet-európai régió országokban is fokozódott a lakásépítési kedv, Csehországban 36,6, Lengyelországban 43 százalékos volt a növekedés, de még Románia is az uniós átlagot meghaladó 12,4 százalékos emelkedést ért el a második negyedévben.

    Ezekből az adatokból az látszik, hogy a kelet-közép európai országokban élénkülőben van a lakáspiac és építési kedv, így jelenleg ez a régió jelenti az európai építőipari növekedés motorját - kommentálta az új adatsort Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője.

    Az Eurostatos összesítés a második negyedéves adatokat mutatják, de vannak frissebb magyarországi adatok is. Az év első hét hónapjában közel 8 ezer több mint két lakásos lakóépületre adtak ki engedélyt, ami 16 százalékos növekedést jelent éves szinten. A társasház-fejlesztések élénkülését sokkal jobban látszik abból, hogy összesen 1,45 millió négyzetméter alapterületre szólnak a kiadott engedélyek, ami 64 százalékos bővülésnek felel meg éves szinten. Balogh László jelezte, hogy ez a statisztika az engedéllyel rendelkező lakóépületek számát mutatja, a kiadott lakásépítési engedélyek száma ennél magasabb, mivel egy-egy épületben több lakás épül.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Lesz sok új lakás, de mélyen a zsebbe kell nyúlni értük

    Budapesten több mint 200 lakásfejlesztési projekt zajlik, amely mintegy 18 ezer új lakás megépülését jelenti. A lakások ára azonban még sosem volt ilyen magas, és egyre több esetben kell felkészülni az építési projektek csúszására is - írja a Portfolio.

    A budapesti lakásprojektek száma még nagyobb, ha beleszámoljuk azokat a lakóházépítéseket és ráépítéseket is, ahol 20-nál kevesebb ingatlant fejlesztenek egyszerre. A még el sem készült lakások 65-70 százaléka már tulajdonosra talált. Nagy lakásállomány bővülés várható Dél-Pesten, csak a VIII. és IX. kerületeket nézve, közel 3500 új lakás készül el a következő években.

    A főváros pesti oldalának déli részén összesen 57 azoknak a lakásfejlesztéseknek a száma, amelyek minumum húszlakásos ingatlant építenek meg. A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai alapján a projektek 4470 lakásépítést foglalnak magukba, így a teljes újlakás-állomány 25 százalékát teszik ki. A legtöbb lakóingatlan a VIII. és IX. kerületben épül, ezeknek a száma közel 1600 és 1900, ezt követi a X. kerület 500 épülő lakással. A legdélibb kerületekben (XXI., XXIII.) egyáltalán nem találkozhatunk új projektekkel, de a többi (XVII.,XVIII., XIX. és XX.) kerületben is csupán 490 a következő években elkészülő lakások száma.

    Az árindexek azt mutatják, hogy a lakásárak még soha nem voltak ilyen magasak Magyarországon, ami mögött leginkább Budapest drágulása áll. Míg a kisebb városokban és községekben - főként a hátrányos helyzetű települések esetében - nem volt jelentős áremelkedés, addig Budapest több kerületében is az elmúlt évek alatt megduplázódtak a lakásárak. Jelenleg a fővárosban reálértéken - az inflációval korrigálva - is rekordmagasan vannak az árak.

    Az áremelkedés különösen a belvárosban volt erős, ahol a magyar és külföldi befektetők egyaránt erősítették a keresletet, akik a turizmus bővülésére alapozva a magasabb hozamú rövid távú lakáskiadás mellett döntöttek.

    A megyeszékhelyek közül Győr a legdrágább, ahol a lakásárak Budapest legolcsóbb kerületeihez hasonlóak. Emellett az Észak-Dunántúl emelhető még ki, a keleti országrészből pedig Kecskemét és Debrecen az, ahol valamivel magasabbak az árak. A Balaton továbbra is keresett, ahol az új építésű vízparti vagy ahhoz közeli projektek emelik jelentően az átlagárat.

    A lakáspiacot jellemző ciklikusság felívelő szakaszában a kérdés az, hogy meddig tarthat a mostani áremelkedés. Az idei év első negyedévében tovább emelkedtek az árak, a szakértői vélemények szerint azonban az emelkedés üteme valamelyest csökkenni fog. A drágulás vége még nem látszik - a bérek alakulása és a kedvező hitelkamatok sem utalnak arra, hogy hirtelen érne véget a folyamat - a következő évek során inkább az áremelkedés fokozatos lassulására számíthatunk.

    Ugyan a lakáspiaci szakértők arra számítanak, hogy a kedvezményes lakásáfát a 2019 utáni időszakra is meghosszabbítják, a tervezett lakásprojekteknél több esetben is csúszásokra kell felkészülni, aminek hátterében a munkaerő és a kivitelezési költségek folyamatos emelkedése áll.

    Forrás és további lakáspiaci információk: Portfolio

  • Változás várható a lakbércafeteria szabályozásában

    Jövőre várhatóan kedvezőbbé válnak a mobilitási célú lakhatási támogatás feltételei, így például határozott idejű szerződések esetén is igénybe lehetne venni.

    Ez a támogatási elem az elmúlt években jelentősen megugró bérleti díjak miatt munkavállalók tízezreinek terheit enyhíthette volna a támogatási forma, azonban a túl szigorú feltételek miatt 2017-ben országosan is csupán alig néhány esetben vették azt igénybe.

    Mind a fővárosban, mind a többi nagyvárosban megugrottak az albérletárak: Budapesten négy év alatt kétszeresére emelkedve, immár a 3000 forintos szintet közelíti a bérlakások havi átlagos négyzetméterára, de a győri, debreceni és pécsi kiadó ingatlanok négyzetméteréért is átlagosan 1600 forint feletti összeget kérnek el a tulajdonosaik. A lakóhelyüktől távolabb munkát találók részéről ezért egyre égetőbb az igény egy széles körben is igénybe vehető albérlet-támogatásra - idézi a BDO magyarország elemzését aPénzcentrum

    Az idei feltételek között komoly megszorítás volt, hogy csakis határozatlan idejű szerződéssel lehetett a támogatást igénybe venni - mutat rá Makár Andrea, a BDO Magyarország vezető cafeteria tanácsadója, aki hozzátette, hogy jövőre a juttatás már várhatóan határozott idejű szerződések esetén is járhat, ráadásul annak összege is jelentősen emelkedhet.

    A legnagyobb összeg az igénybevétel első két évében jár: ekkor az alkalmazottak a minimálbér 40 százalékát kitevő támogatáshoz juthatnak adómentesen. Ez jövőre - amennyiben a jogszabályt az eddig megismert terveknek megfelelően hirdetik ki - a minimálbér 60 százalékára nőhet, ami a minimálbér várható emelkedését is figyelembe véve jóval több, mint másfélszeres növekedést jelent. A harmadik és a negyedik évben az idei 25 helyett a minimálbér 40 százaléka lehet majd az elérhető támogatás a változtatást követően. Négy éven túl az eddigi 15 helyett pedig 20 százalékos mértékű támogatást biztosít majd a rendszer.

    A feltételek között szerepel, hogy az állandó lakhely legalább 60 kilométerre, vagy tömegközlekedési eszközzel oda-vissza legalább három órára legyen a munkahelytől, és ezen a körön belül a munkavállalónak semmilyen lakástulajdona, illetve haszonélvezeti joga ne legyen. 2018-ban ez utóbbi feltétel is enyhül, és immár csak a többségi tulajdon lesz a kizáró ok.

    Maradnak akadályok

    Az a megszorítás, hogy ugyanazon bérlakás esetében, melyet többen is bérelnek, csak a bérlők egyike élhet a támogatással, várhatóan jövőre is megmarad, abban az esetben is, ha esetleg a szobákat külön szerződés alapján veszik ki az albérlők. Ez valódi probléma, életszerű helyzet ugyanis, hogy egy távoli településről többen, összefogva költöznek közös munkahelyük közelébe.

    "A legnagyobb akadály azonban továbbra is az, hogy a bérlakáspiac adózás szempontjából továbbra is szürke zónának számít, a főbérlők többsége emiatt nem ad bizonylatot a havidíj megfizetéséről, Bár a kormány azon intézkedése, hogy 2018-tól egységessé és összességében kedvezőbbé válik a lakáskiadásból származó jövedelmek adózása, javíthat ezen a helyzeten, egyelőre nehezen becsülhető meg, hogy ez a javulás milyen gyors és mekkora mértékű lesz" - fogalmazott a BDO szakértője.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Hamarosan véget érhet a lakásépítési boom

    A jelenleg ismert tervek szerint 2020-ban visszaemelkedik majd az új lakások áfája a most érvényes 5 százalékról 27 százalékra. Ez számos kockázatot rejt magában, a jelentős áremelő hatás már jövőre elbizonytalaníthatja a vevői oldalt, a felpörgetett beruházások pedig tovább fokozhatják az építőipart jelenleg is sújtó kapacitáshiányt. A piaci szereplők éppen ezért a kedvezményes áfakulcs meghosszabbítását sürgetik.

    A nagyobb társasházépítések sorsa még idén eldől. Ha 2017 végéig nem születik döntés az új lakások áfájának a 2019 utáni alacsonyan tartásáról, akkor az ingatlanfejlesztők egy része nem vág bele újabb építkezésekbe, mivel egy-egy nagyobb építési projekt átfutási ideje 18-24 hónap - mondta a Magyar Nemzetnek Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos ügyvezetője.

    A szakértő arról is beszélt, hogy mostanság jelentős az érdeklődés az új otthonok iránt. A lakások 20-30 százaléka már a tervezőasztalról elkel. Az ingatlanok további 70 százaléka pedig általában az építkezések befejezéséig vevőre talál.

    A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei év első felében 5004 új lakás épült, 46 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma pedig 19 823, ami 40 százalékkal több, mint 2016 első félévében volt. Ezek a számok azonban csak a rendkívül alacsony bázisértékekhez viszonyítva tűnnek soknak.

    A Magyar Nemzet által megkérdezett szakemberek arra számítanak, hogy idén összesen legfeljebb 14-16 ezer új lakást adnak át, ami töredéke a kívánatos mennyiségnek. Az átadott ingatlanok száma ugyanis meg sem közelíti az évi 40 ezres szintet, ami szükséges lenne ahhoz, hogy százévente megújuljon a 4,4 milliós hazai lakásállomány. Az építési hajlandóság pedig jelentősen visszaesik, ha kormányzat nem hajlandó végre döntést hozni a kedvezményes áfa megtartásáról – hangsúlyozzák hozzáértők.

    Így a jövőre induló nagyszabású fejlesztések már nem lennének biztosan megvalósíthatóak az alacsonyabb adózás megszüntetéséig. Jelenleg 5-7 ezer társasházi lakás építése zajlik a fővárosban. A nagyobb építtetők kivonulása a piacról azzal járna, hogy több ezer lakás építése elmaradna a következő években.

    Romolhat a minőség a rohanásban

    Egyes szakemberek szerint az áfahatáridő miatt most zajló építkezési hajrá - miután szakemberhiánnyal is párosul - az épülő otthonok minőségének romlását hozhatja magával.

    A szakemberhiány pedig nem enyhül, sőt, a egyéb építőipari beruházások elszívó hatása is egyre fokozottabban érvéynesül.Török Árpád, a TriGranit vezérigazgatója a Portfolionak adott interjújában arról beszélt, hogy "a meglévő kapacitás a biztosabb projektek felé koncentrálódik, a vállalkozók számára pedig egy komolyabb irodaberuházás nagyobb presztízsértéket és nagyobb biztonságot jelent, mint a lakóingatlan-fejlesztések".

    Az építőipari cégek rendelésállományának későbbiekben várható csökkenése keresztülhúzhatja a hosszú távon tervező vállalkozások fejlesztési terveit is. Több társaság ugyanis arra számít, hogy az újlakás-építések köszönhetően az építőipar kilábalhat a válságból. Számos fix áron szerződő vállalkozó ugyanakkor áfaemelés nélkül is nehéz helyzetbe került idén, mivel az alapanyagok, a bérek és egyéb költségeik mintegy 25 százalékkal emelkedtek az elmúlt hónapokban, amit utólag nehezen hajlandóak kifizetni a megrendelők.

    Iparági szakértők szerint a lakáspiac nem bírna el további 22 százalékos, hirtelen bekövetkező áremelkedést 2019 végén. Az árak ugyanis már most is olyan magasak, hogy sokak számára megfizethetetlenek az új építésű otthonok - írta a Magyar Nemzet.

    Hosszú távra lehetne tervezni

    A minél előbbi döntéshozatal az 5 százalékos áfa véglegesítéséről segíthetne ezen a helyzeten, megszűnne a kivitelezőkre nehezedő nyomás, hiszen nem lenne muszáj minden projektjüket rohamtempóban befejezni 2019 végéig, így a kapacitásgondok is enyhülhetnének.

    A Cordia Zrt. régóta szorgalmazza, hogy a kormány 2020 után is tartsa fenn a kedvezményes áfakulcsot, mert ezzel egyrészt elkerülhető a kereslet visszaesése, másrészt az építőipart sújtó munkaerőgondokon is enyhíteni lehetne. "Amellett, hogy bízunk a kedvező kormányzati döntésben, olyan fizetési konstrukció kialakításán dolgozunk, amelynek révén a vevők akkor is a jelenlegi, 5 százalékos áfakulccsal tudnák kifizetni a lakás vételárát, ha az ingatlan átadására 2020-ban kerül sor" – nyilatkozta a portálnak Földi Tibor a Cordia Zrt. vezérigazgatója.

    Forrás: napi.hu, mno.huPortfolio

  • Pályázat gázkonvektorok cseréjére

    Az Otthon melege program fűtéskorszerűsítési alprogramjában szeptember 21-étől lehet beadni a pályázatot gázkonvektorok cseréjére.

    Az 1,5 milliárd forint országos keretet lakosságarányosan régiókra bontották, pályázatot is régiónként lehet majd beadni szeptemberben a meghirdetett időpontokban.

    Magyarországon mintegy 3 millió gázkonvektor van a lakóingatlanokban, ezek többsége korszerűtlen, elavult, ezért biztonsági és energiahatékonysági szempontok miatt szükséges a csere.

    A pályázati felhívás az NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet, konvektor2017.nfsi.hu portálon érhető el.

    Számítások szerint az energiahatékonyságot és a biztonságot javító lakossági pályázat mintegy 12 500 gázkonvektor cseréjét teszi lehetővé. A pályázaton 80 százalékos támogatást adnak, egy konvektor cserére maximum 120 ezer forint, több konvektor cseréje esetén maximum 500 ezer forint vissza nem térítendő támogatást lehet kapni.

    Az Otthon melege program háztartási nagygépes pályázatainak tapasztalatai alapján érdemes időben felkészülni a beadásra, a korábbi pályázatokon az első 2-3 órában az igények döntő többsége beérkezett.

    Forrás: 24.hu

  • Elengedik a családok lakáshitelének egy részét

    A harmadik vagy további gyermeket vállaló családok jelzáloghitel-tartozása gyermekenként 1-1 millió forinttal csökkenthető 2018. január 1-jétől - jelentették be sajtótájékoztatónma az Emberi Erőforrások Minisztériumában.

    Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára elmondta: a kedvezmény a már meglévő, illetve a jövőben felvett jelzálog-hitelekre is vonatkozik, és azok a családok vehetik igénybe, ahol a harmadik vagy a további gyermek jövő január 1-je után születik. A kedvezmény már a várandósság 12 hetétől igényelhető a tartozás 1 millió forintos csökkentése. A korábban született gyermekeknél nincsen felső korhatár, a hiteltartozás csökkentése akkor is igényelhető, ha az idősebb gyermek már nagykorú.

    Az intézkedésre a jövő évre 17 milliárd forintot terveztek - közölte Novák Katalin.

    Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a keret felülről nyitott. A rendelet kihirdetése előtt felvett ingatlanfedezetű jelzálog-hiteleknél mind a lakáscélú, mind a szabad felhasználású kölcsön esetén igénybe vehető a csökkentés, a kihirdetés után felvettek esetében csak a lakáscélú jelzálog-hiteleknél - közölte.

    Az állami támogatást a pénzügyi intézményeknél kell igényelni. Az előtörlesztési díjat az igénylő helyett az állam fizeti meg a bankoknak - ismertette Hornung Ágnes.

    Novák Katalin kitért arra, hogy 1981 óta csökken a népesség Magyarországon. Ezért is hirdettek meg egy demográfiai programot, amely számos intézkedéssel támogatja a gyermeket vállalókat, ennek része a jelzáloghitel-tartozás csökkentése is - jelezte.

    A harmadik, illetve minden további gyermek után járó 1-1 millió forintos hitelelengedést minden olyan család, illetve pár igényelheti, amelynek már van legalább két gyermeke, a vér szerinti és az örökbefogadott gyermekeket is figyelembe veszik - ismertette Novák Katalin. Hozzátette, nagykorú gyermekek esetében az együttlakási kötelezettséget sem írják elő.

    A pénzügyi intézmények bírálják el a támogatási kérelmet, pozitív döntés esetén támogatási szerződést kötnek az igénylővel, majd a tartozásból jóváírják az 1 millió forintot. A pénzintézet az állami támogatást utólagos finanszírozással hívja le a kincstártól - ismertette Hornung Ágnes. Ha a bank nem fogadja el a támogatási kérelmet, az igénylő a kormányhivatal járási hivatalához fordulhat jogorvoslatért - tette hozzá.

    Jelezte azt is, az igénylőknek legalább 50 százalékban a kölcsönre fedezetet nyújtó ingatlan tulajdonosainak kell lenniük, nem lehet köztartozásuk, valamint feltétel a büntetlen előélet. Kiemelte ugyanakkor, hogy a hátralékos adósok is igénybe vehetik a támogatást.

    Hornung Ágnes a költségvetési hatásokról elmondta: évente 10-20 milliárd forintos kiadással számolnak, a pontos összeget előre nem lehet megbecsülni, mert az a családok egyéni döntéseitől függően alakul. 2018-ra 17 milliárd forintot különített el erre az intézkedésre a kormány.

    Forrás: kormany.hu, Pénzcentrum

  • Elég vonzó lesz-e a korszerűsítési ingyenhitel?

    A MEHI által készített elemzés egészében ITT olvasható el.

    Közel 22 ezer háztartás energiahatékonysági felújítását, illetve megújuló energiaforrással történő ellátását szeretné elérni a kormány a 115 milliárd forint keretösszegű uniós forrásból. Annál is fontosabb a program sikeressége, mert Magyarország azt vállalta, hogy 2014-2020 között összesen 154 PJ halmozott végső energiamegtakarítást ér el. A lakossági megtakarítások ennek teljesítéséhez elengedhetetlenek. Idén áprilisban indult a hitelprogram, a mostani változtatások célja, hogy pontosítsák és kedvezőbbé tegyék a hitelprogram feltételeit. Egyelőre nem lehet tudni, hány hiteligénylő járt sikerrel.

    Két, egymással összefüggő kérdést érdemes mérlegelni a hitelkonstrukció kapcsán: vajon annak feltételrendszere elég vonzó-e ahhoz, hogy szívesen felvegyék a háztartások, lakóközösségek. Valamint azt, hogy önmagában a hitel (állami támogatás nélkül) elég vonzó-e ahhoz, hogy ez tömegesen[1] beindítsa az energetikai beruházásokat.

    „Ingyenhitel” – elég vonzó lett ahhoz, hogy felvegyék?

    A hitelkonstrukció kecsegtetőnek tűnik: 10 százalék saját forrás mellett lehet kamatmentes kölcsönt felvenni kifejezetten energetikai fejlesztésekre. Legfeljebb 20 év futamidővel családi házak esetén 10 millió forint igényelhető, társasházak esetén lakásonként 7 millió. A hitel alsó határa 500 ezer forint, 2 millió forintig nem szükséges hitelfedezetet biztosítani.

    A kamattámogatott hitelkonstrukcióban hozott egyik legfontosabb pozitív módosítás arra utal, hogy vissza nem térítendő támogatással is kombinálhatóvá válik a hitel. Szeptember elsejével önrész helyett bevezetésre került a saját forrás fogalma, ami egyszerre tartalmazhat önerőt és állami támogatást is.

    Pozitív fejlemény az is, hogy a lakás-takarékpénztári számlán lévő, az állami támogatással és betéti kamattal növelt megtakarítások a kölcsönből fennmaradó rész elő- vagy végtörlesztésére felhasználhatók.

    Előrelépés még, hogy a módosult feltételek enyhítettek a lakóközösségek - társasházak és lakásszövetkezetek - jelzálogi, óvadéki feltételein, de a hitelösszeg 20 százalékára előírt fedezettségi kötelezettség így is kedvezőtlenebbnek tűnik, mint a lakástakarék (LTP) konstrukciókhoz kötődő piaci gyakorlat. Ez feltételezhetően visszafogja majd a lakóközösségek hitelfelvételi kedvét.

    A hitelprogram módosítása sok technikai és fogalmi pontosítást is tartalmaz, mely remélhetőleg egyszerűsíti a hitel felvételén gondolkodók – amúgy nem egyszerű – dolgát.

    Van azonban két problémakör, mely akkor is fellép, ha magánszemély, vagy ha lakóközösség veszi fel a kölcsönt. Az egyik, hogy a hitel „kvázi” utófinanszírozásúvá válik a gyakorlatban. Csak a saját erő teljes felhasználása után, a termékre vagy szolgáltatásra kiállított számla ellenében fizet a bank. Gondot jelenthet majd az is, hogy a kivitelezési munkálatok elszámolható munkadíja az elszámolható anyagköltség 60 százalékánál nem lehet több.

    E két feltétel miatt várhatóan csak az lesz képes átmeneti finanszírozási gondok nélkül befejezni egy beruházást, aki a minimálisan előírt[2] saját erő felett jóval magasabb önerővel rendelkezik. A MEHI tapasztalatai szerint azonban ez a magyar háztartások többségének sajnos leküzdhetetlen kihívást jelent, és megkérdőjelezi a hiteltermék eredeti célját: az energiahatékonysági beruházások ösztönzését olyan háztartásokban, ahol erre nagy szükség lenne, de nincs vagy kevés a rendelkezésre álló forrás.
    Áthidaló megoldás egy legalább 25-30 százalékos előleg lenne, ez azonban sajnos egyelőre nem került bevezetésre.

    Csak hitelből beindíthatók-e tömegesen a rezsicsökkentő, energiahatékonysági beruházások?

    A MEHI több évre visszanyúló lakossági felmérései alapján[3] sajnos a hitel jellegű programok – még ha kamattámogatás mellett is kerülnek meghirdetésre – önmagukban kevésbé vonzók. A csak hiteltermékre alapuló lakossági konstrukció várhatóan nem fog felújítási hullámot elindítani. Ennek számos oka van, köztük az egyik kiemelkedő az egymástól eddig függetlenül működtetett támogatási formák rendszere (Otthon melege, lakástakarék és kamattámogatott hitel). Ezek részben lerontják egymás hatását, részben pedig nehezítik a felújítók dolgát.

    Az LTP – a 30 százalékos állami támogatás miatt – jobb feltételeket biztosít, mint az ún. „ingyenhitel”, de jellemzően előtakarékossághoz kötött, és nincsenek csatolt energetikai elvárások. Az Otthon melegére várók pedig inkább nem indítanak el hitel alapú beruházásokat, amíg reménykedhetnek abban, hogy kapnak állami támogatást energiahatékonysági felújításuk mellé. Ha pedig több forrást is igénybe akar venni a felújító, mindegyikre külön-külön kell pályázni, ami sok adminisztrációval jár, így erősen visszatartó hatású.

    Nagyon fontos lenne a fentiek miatt a különböző támogatási formák szabályrendszerének és forrásainak összehangolása, koherenciájának megteremtése, ideális esetben egy egykapus rendszer kialakítása.

    A magyarok számára fontos lenne otthonuk energiahatékonnyá tétele

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet 2016 év végi kutatása szerint a magyar háztartások 24 százaléka felismerte az energiahatékonysági beruházásokban rejlő rezsicsökkentés lehetőségét. 920 ezer háztartás szeretne a következő öt évben valamilyen energia-megtakarítással járó felújítást végezni azon a lakóházon, amelyikben él.

    „Az épületek felújítása, korszerűsítése, az energiatakarékosság ösztönzése sokféle jótékony hatással jár. Az energiahatékonyság olyan láthatatlan erőforrás, amelynek fejlesztésével a mindenkori energiaáraktól függetlenül lehet csökkenteni a rezsiszámlákat. Az energiahatékonyabb otthonok megteremtése – az olyan pozitív környezeti hatásokon túl, mint a klímaváltozás hatásainak enyhítése - komoly nemzetgazdasági előnyökkel is jár. Az energiahatékonysági felújítások során kialakított lakókörnyezetben javul az emberek egészségügyi állapota, így jelentősen csökkenthetők az egészségügyi, társadalombiztosítási kiadások is. Tehát nemcsak érdemes ezzel kormányzati szinten is foglalkozni, hanem kikerülhetetlen.” – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője.
    _________________________________
    [1] A lakásállomány elöregedésének megállításához évi 100 ezer feletti, komplex felújításra lenne szükség.
    [2] Legalább 10% saját forrással kell rendelkezni a hiteligénylőnek, amely állhat önerőből és vissza nem térítendő támogatásból
    [3] MEHI 2016 évi kutatás

    Forrás: MEHI.hu

  • Nettó nulla épületek a Zöld Építés Hetén

    A World Green Building Council hazai szervezete, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) több programmal is ünnepli a Nemzetközi Zöld Építés Hetét szeptember 25. és október 1. között, melyekkel a hét témájául választott NET ZERO (nettó nulla) épületek víziójához szeretné közelebb hozni a közgondolkodást.

    Az épületeink a primer energia fogyasztás több mint 40%-ért felelnek, és ezzel párhuzamosan az épületekhez köthető károsanyag-kibocsátások is számottevőek. Nem hiába tekintünk az épített környezetünkre "bűnösként", amikor az éghajlatváltozásról van szó. De ennek nem kell így lennie, mert hősök is lehetnek. Amikor az épületek teljesítik a nettó nulla szintet, akkor tiszta energiát használnak, hatékonyan működnek és nem pazarolják az energiát - vagyis segítenek bennünket az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

    A Nemzetközi Zöld Építés Hetén a World Green Building Council és a HuGBC is arra ösztönöz minden embert a Földön, hogy vegyük észre az épület-hősöket ott, ahol élünk és dolgozunk! Csatlakozzanak minél többen a zöld szervezetekhez abban a küldetésben, hogy minden épület NET ZERO legyen 2050-ig.

    „Az egyesületünk azon dolgozik csaknem 10 éve, hogy épületeink környezettudatosak, egészségesek és hosszú távon is fenntarthatóak legyenek. A világszerte évente megrendezett Zöld Építés Hetéhez mi is hasznos és érdekes programokkal kapcsolódunk – mondja Barta Zsombor, fenntarthatósági szakember, a HuGBC elnöke.„Ebben az évben a NET ZERO épületeken van a hangsúly és azon, hogy 2050-ig az épületeink nulla energiafelhasználásúvá váljanak, és ezáltal is elősegítsék azon globális törekvéseket, melyek a klímaváltozás elleni fellépés érdekében születnek. Az ambiciózus cél elérése érdekében rengeteg teendők van. Szervezetünk a zöld építészet széles palettájával foglalkozik, és tevékenységeinken keresztül nemcsak a szakmabeliek, de az épületek használói is olyan értékes információkhoz juthatnak, melyekkel a fenntarthatóbb épített környezet célkitűzése elérhetőbbé válik mindannyiunk számára.”

    A NET ZERO épület fogalmát azért érdemes tudatosítani. Olyan, fokozottan energiahatékony épületekről van szó, amelyek megújuló energiaforrásból termelik meg vagy akár szolgáltatják is a működésükhöz szükséges energiamennyiséget. De a nettó nulla épületek nem csak a széndioxid-kibocsátásról és az energiáról szólnak. A kifejezés vonatkoztatható a víz- vagy a hulladékgazdálkodásra is, melyek egy épület üzemeltetése vagy akár életciklusa során szintén vizsgálandók.

    A hét itthoni programjai:
    Green Walk
    Hétfőtől szombatig tart majd a 2013 óta évente megrendezésre kerülő Green Walk, mely kezdeményezés fontosságát mutatja, hogy tavaly bejutott a Civil Díj döntősei közé. 6 napon át közel 20 létesítménybe juthatnak be az érdeklődők, többek között a nagyközönség előtt máskor elzárt épületekbe is. A sétákat az épületet tervező építészek, fejlesztők vagy üzemeltetők vezetik, így a résztvevők első kézből juthatnak érdekes információkhoz. A férőhelyek korlátozottak, a részvétel ezért előzetes regisztrációhoz kötött.
    A látogatható épületek részletei és regisztráció itt.

    Green Talk (angol nyelvű program)
    A másfél órás programon az Irota Ecolodge tulajdonosa, a holland Lennard de Klerk mutatja be a projektet, nevezetesen három családi ház léptékű, környezettudatosan megépült üdülőház történetét a tervezéstől az ökológiai lábnyom számítás eredményéig. A férőhelyek korlátozottak, a részvétel ezért előzetes regisztrációhoz kötött.
    A program részletei és regisztráció itt.

    Öko Home konferencia és kiállítás
    A Bercelen október 6-7-én megrendezésre kerülő rendezvény fő célja, hogy hiteles képet adjon az európai ökoépítészetről, megismertesse a résztvevőkkel az érvényben lévő szabályozásokat és lehetőségeket. Ebben segítenek területük elismert hazai és külföldi előadói, akik nemcsak elméleti, de komoly gyakorlati tapasztalattal is rendelkeznek. A kiállítók között megtalálhatóak lesznek gyártó cégek, akik a természetes építőanyagokkal és rendszereket fogják tudni bemutatni és megválaszolni a konkrét kérdéseket. A rendezvény szakmai védnöke a HuGBC.
    A program részletei és regisztráció itt.

    Forrás: HuGBC

  • Lendületben a lakásépítések

    Az év második három hónapjában közel 452 milliárd forint értékben indultak el kivitelezési munkák Magyarországon. Ez az eredmény ugyan valamivel elmarad a tavalyi év azonos időszakától, de összességében az első félévben megkezdett munkák értéke a tavalyi egész éves összeg közel 70 százalékán állt június végén, miután összesen több mint 953 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés mutató értéke az év első 6 hónapjában. Ez egyben azt is jelenti, hogy az idei év első félévében elkezdett kivitelezések összértéke közelíti a 2015-ös teljes éves eredményt.

    A magasépítés és a mélyépítés egyaránt jól teljesített az év eddigi részében, de különösen a mélyépítés esetében szembeötlő a növekedés az adatbázisban szereplő projektek alapján, ahol 2017 első félévében az elkezdett kivitelezési munkák összértéke megközelítette a tavalyi egész éves összeget. A magasépítések esetében a lakásépítések szerepe továbbra is meghatározó, ahol a már eddigi magas volumeneket ismét sikerült fokozni a második negyedév során. 

    2017Q2 G1

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint

    A lakásépítés a magasépítés motorja

    A magasépítések esetében ugyan a 2016 második negyedéves összértéknél némileg alacsonyabb volt a megkezdett kivitelezési munkák összege idén április és június között, összességében azonban az első félév így is 4 százalékkal magasabb aktivitási eredményt hozott, mint a tavalyi ugyanezen időszak.

    A magasépítési szektor fő motorjának továbbra is a lakásépítések számítanak, amelyek sorra döntögetik a rekordokat, az első félévben megkezdett társasházi (4-nél több lakást tartalmazó) lakáskivitelezési munkák összértéke meghaladta a 180 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 63 százalékos növekedést jelent. Az EBI Építésaktivitási Jelentés adatai szerint 2000 óta soha ilyen értékben nem indultak még többlakásos lakásépítési projektek egy félév alatt, mint az év első 6 hónapjában.

    Az irodapiacon úgy tűnik a fejlesztők valamivel kisebb sebességre kapcsoltak, legalábbis a tavalyi év első 6 hónapjával összehasonlítva mérséklődött az újonnan elkezdett irodaház-beruházások volumene, összesen 142 projekt építése indult el a tavalyi 150-el szemben. A magasépítések közül a szintén egyik meghatározó tényezőnek számító ipari épületek és raktárak esetében 2017 első 6 hónapjában valamivel kevesebb, mint 107 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezési munkálatok.

    Csökkent a régiós egyenlőtlenség

    Mint előző jelentésünkben bemutattuk, az év első negyedévében az építőipari megkezdett kivitelezési munkák erőteljes területi koncentráltságot mutattak, a beruházások jelentős része, 75 százaléka a Közép-Magyarország régióban kezdődhetett el, melyben azonban nagy szerepet játszott az itt elindított egy-két kiemelt projekt. Ez a koncentráltság jelentősen csökkent a második negyedévben, a megkezdett építések 35 százaléka kapcsolódott a Közép-Magyarország régióhoz, ami már közelíti a 2014-2016 közötti időszakot jellemző átlagos részesedést, összességében az első félévben a Közép-Magyarország régió részesedése az aktivitás kezdésben 54 százalékos volt. Több beruházás elindult a Keleti régiókban is, amelynek eredményeként a megkezdett kivitelezési munkák 43 százaléka kapcsolódott a második negyedévben ehhez a területhez, ami jelentősen meghaladja a 2014-2016 közötti időszakot jellemző 36 százalékot.

    2017Q2 G2

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között

    A lakásfejlesztők rákapcsoltak

    A már eddig is jelentősen bővülő társasházi lakásépítések 2017 második negyedévében még nagyobb sebességre kapcsoltak, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a fejlesztők valószínűleg még a 2020. január 1-től ismét 27 százalékra történő áfaemelkedés előtt szeretnék befejezni projektjeiket, és értékesíteni a lakásaikat. A kivitelezéseket ezért még idén, vagy legkésőbb a jövő év elején el kell indítaniuk, ami az aktivitás számokon is látszik. 2017 második három hónapjában, összértékben közel 100 milliárd forint értékben kezdődtek meg 4 lakásosnál nagyobb társasházi lakóingatlan beruházások Magyarországon, ami 33 százalékkal magasabb összeget jelent, mint az előző év azonos időszaka. Az idei második negyedévben 139 társasházi lakáskivitelezési projekt indult el, melyből 76 volt a teljesen új építés.

    Összességében az idei év első félévében 184 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezési munkák a lakásszektorban 4-nél több lakást tartalmazó társasházakhoz kapcsolódóan, ami előrevetíti, hogy 2017 a 2016-os rekordot is jelentősen túlszárnyalhatja a megkezdett építési munkák összértékét illetően, tekintve, hogy tavaly összesen 230 milliárd forintot tett ki az elindított társasházi lakásberuházások összege, vagyis az idén már elértük a 2016-os érték 80 százalékát. A projektek befejezésére azonban még továbbra is várni kell, mint azt a 3. ábra mutatja, az első félévben elkészült projektek értéke nagyjából megegyezik a tavalyi második 6 hónap eredményével, a következő félévévekben azonban jelentős bővülésre lehet számítani. Az elmúlt másfél év alatt, vagyis az áfacsökkentés kezdete óta ugyanis 414 milliárd forint értékben indultak el társasházi lakáskivitelezések hazánkban. Az adatbázis adatai alapján már a következő félévben közel 150 milliárd forint értékben várhatóak társasházi átadások.

    2017Q2 G3

    Az adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, vagyis a társasházi lakásépítési aktivitás 2008 és 2017 első féléve között folyóáron

    Szintén beszédes, ha a társasházi lakásépítések féléves teljesítményét vizsgáljuk meg, vagyis az adott időszakban az építésre fordított összegeket. A lakásszektor dübörgését jól mutatja, hogy csak az idei első félévben közel 124 milliárd forintot fordítottak társasházi lakáskivitelezésekre a beruházók, míg tavaly 150 milliárd forint volt ez az összeg, vagyis 2016 eleje óta 274 milliárd forint került elköltésre a különböző társasházi lakásprojektek keretében.

    2017Q2 G4

    A társasházi lakásépítések esetében az adott időszakban építésre fordított összeg, vagyis a társasházi lakás szektor teljesítménye folyóáron

    A 2016 eleje óta elkezdett legnagyobb költségvetésű projektek jellemzően Budapesthez kapcsolódnak, a legnagyobb projektek közé a főváros mellett még egy-két győri, debreceni, székesfehérvári és siófoki beruházás kerülhetett be. A legjelentősebb, már építési fázisban lévő beruházások között van a Duna Terasz Prémium, a Csalogány43, a Corvin Atrium I. és II. üteme, a Sasad-liget lakópark, a BudaPart BRA társasház, a Tópark Be My City és a Nerium Park, melyek mind több mint 5 milliárd forintból valósulhatnak meg, az adatbázis adatai alapján.

    A társasházi lakásprojekteket illetően továbbra is a Közép-Magyarország régió teljesítménye kiemelkedő, amelynek részesedése a megkezdett kivitelezési munkák összértékében közel 72 százalékos, míg a korábbi, 2014-2016 közötti időszakban 55-56 százalékot tett ki ez az arány. A legkisebb volumenben a keleti régiókban indultak társasházi lakásberuházások, azon belül is az Észak-Magyarország régió áll az aktivitás kezdés összértékét illetően az utolsó helyen.

    2017Q2 G5

    A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon

    Az EBI Építésaktivitási Jelentésről
    A kutatás célja: A projektadatbázis rendszeres (negyedévenkénti) feldolgozásának célja, hogy az egyedi építési projektek adataiból olyan aggregátumokat alakítsunk ki, amelyek új információt hordoznak az építési piac szegmenseinek teljesítményéről. A lakásépítést külön, a nem-lakáscélú magasépítést 9, a mélyépítést 8 szegmensre osztva aggregáljuk az egyedi projektadatokat.
    A készítők: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az ibuild.info a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.
    Az teljes kiadvány megrendelésének feltételeiről és a kutatással kapcsolatos háttérinformációkról az ebi@ibuild.info címre írva kaphat tájékoztatást.

    Forrás: ibuild.info

  • A régi lakók is jól járnak a tetőtérbeépítéssel

    A szabad telkek eltűnése miatt a következő években várhatóan szaporodni fognak az emeletráépítések, illetve több lesz a rossz állapotú bérházak helyére felhúzott tömbök tetején a luxus lakás - derül ki az Otthontérkép elemzéséből.

    A tetőtér az elmúlt néhány évben vált ismét divatossá, nem meglepő, hogy ezek az ingatlanok jellemzően a nagyvárosok belső kerületeiben találhatók. Ebből adódóan a tetőteres lakások négyzetméterára 8-10 százalékkal magasabb a többihez képest az új építésű és újszerű ingatlanok esetében, a fővárost illetve néhány vidéki várost nézve.

    Országosan az eladásra kínált ingatlanok mindössze 1-1,5 százaléka tetőtér-beépítéses, Budapesten 1 év leforgása alatt 1300 ilyen ingatlan cserélt gazdát. A foghíjtelkeket pillanatok alatt elkapkodja a fejlesztők egy kis csoportja, így más beruházók számára a rosszabb állapotú bérházak felvásárlása és felújítása, illetve a felfelé terjeszkedés, vagyis a ráépítés a lehetséges alternatíva.

    Az eladásra kínált tetőteres lakások túlnyomó része Budapesten főleg a VI., VII. és IX. kerületekben vár új tulajdonosra. Győrben, Debrecenben, Székesfehérváron és Szegeden az országos forgalomnak csak töredéke zajlik ebben a csoportban, de ezekben a városokban is fogytán vannak a belvárosi telkek, és így egy-két éven belül felpöröghet a tetőteres otthonok üzlete.

    Az említett fővárosi kerületekben az új építésű és újszerű tetőtér-beépítéses lakások ára 8-10 százalékkal haladja meg a többi lakás árát, így a VI. kerületben például 764 ezer forintos, a IX. kerületben 679 ezer forintos és a VI. kerületben 635 ezer forintos négyzetméteráron lehet ilyen lakóingatlanokat vásárolni.

    A lakók a beruházónak adott engedélyért cserébe sok mindent kaphatnak, ha elég határozottak a tárgyalásokon. "Gyakori, hogy a tető teljes cseréjét, a közművek és a pince felújítását is kiharcolhatják. A régi, lerobbant lift helyére vadonatúj, korszerű, gépháznélküli felvonót építtethetnek be, hiszen a fejlesztő így könnyebben adhatja el a tetőtéri lakásokat. A lépcsőház is visszakaphatja az eredeti stukkókat, korlátokat és a kaput is kicseréltethetik vagy felújíttathatják. Egyenes következménye mindennek, hogy akár 20-30 százalékot is növekedhet a régi lakók ingatlanának értéke." - mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője.

    Forrás: Portfolio

  • Szeptembertől lehet pályázni gázkonvektorok cseréjére

    1,5 milliárd forint összegű támogatás lesz elérhető szeptembertől az Otthon Melege Program keretében gázkonvektorok cseréjéhez.

    Az Otthon Melege Program keretében meghirdetett családbarát pályázati konstrukciók célja, hogy gyors, megfelelő intenzitású támogatáshoz juttassák a lakosságot az ország egész területén. Ennek hatására nemcsak a lakossági energia-felhasználás hatékonysága javulhat, hanem mérséklődik a hazai szén-dioxid-kibocsátás is.

    A programnak köszönhetően a háztartások energiafelhasználása érzékelhető mértékben csökken. A 2014 szeptemberében indult Otthon Melege Program mára már több mint 130 ezer háztartás energiahatékonyságát javította.

    A hazai lakóingatlanokban közel 3 millió korszerűtlen gázkonvektor működik. Mielőbbi cseréjük elősegítése érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 80 százalékos támogatási intenzitás mellett maximum 500 ezer forint vissza nem térítendő támogatást biztosít.

    A gázkonvektorok cseréjéhez 2017. szeptember 21-én 8 órától a rendelkezésre álló 1,5 milliárd forint összegű forrás kimerüléséig, elektronikus úton, a pályázati portálon keresztül igényelhetnek támogatást az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező magánszemélyek.

    A Pályázati Felhívás, a Pályázati Útmutató és annak mellékletei 2017. augusztus 21-étől érhetőek el a konvektor2017.nfsi.hu pályázati portálon. A pályázattal kapcsolatos kérdésekben az NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. (NFSI) Ügyfélszolgálata ad bővebb tájékoztatást.

    Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

  • Könnyítettek a korszerűsítési hitel szabályain

    Szeptember 1-től a korábbinál is kedvezőbbek lesznek a lakossági energiahatékonysági beruházások finanszírozására meghirdetett, nulla százalékos kamatozású hitelprogram igénylési feltételei - derült ki az Magyar Fejlesztési Bank Zrt. sajtóközleményéből.

    Könnyítés a természetes személyeknél, hogy a 2 millió forintot elérő, vagy meghaladó kölcsön felvétele esetén az elvárt fedezettség mértékét csökkentették, illetve a korszerűsítés tárgyát képező ingatlan rendeltetésszerű használatát már nem kell fűtési célú energiaszámlákkal igazolni. Szintén kedvező módosítás, hogy a lakástakarék-pénztári megtakarításokat a kölcsön elő- vagy végtörlesztésére is felhasználhatják az ügyfelek. A további módosításokat, kiegészítéseket és pontosításokat alábbi cikkünkben foglaljuk össze.

    A termékleírásban történt fontosabb módosítások:
    - Természetes személy hiteligénylő esetén a 2 millió forint kölcsönösszeget elérő, vagy azt meghaladó kölcsön esetén az elvárt fedezettség mértékét csökkentették, mégpedig a tőkekitettség 70%-áról 50%-ára.
    - A hiteligénylőknek lehetőségük van a lakástakarék-pénztári megtakarításokat a kölcsön elő- vagy végtörlesztésére felhasználni.
    - Az energetikai tanúsítványnak CO2 kibocsátási értékeket is tartalmaznia szükséges.
    - A társasházi és lakásszövetkezeti hiteligénylő az épület közös használatú gépészeti rendszereinek korszerűsítésére vagy cseréjére nem igényelhet hitelt, hiszen ez a szabály törlésre került.
    - A fent említett hitelprogramokra nem vonatkoznak a tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségek.
    - Egyes indikátorok mértékegységében történtek változtatások, a futamidőre vonatkozóan kiegészítés történt, illetve egyéb technikai jellegű változásokat is végrehajtottak.

    Az eljárási rendben történt fontosabb változások:
    - Törlésre került az a szabály, amely szerint a korszerűsítés tárgyát képező ingatlanokra vonatkozóan azok rendeltetésszerű használatát fűtési célú energiaszámlákkal igazolni szükséges. Ez azt jelenti, hogy nincs szükség energiaszolgáltató által kiadott havi számlára, éves elszámoló számlára, továbbá a nem energiaszolgáltatótól vásárolt tüzelőanyagok esetén a tüzelőanyag beszerzését alátámasztó számlára, szerződésre sem a hitelkérelem benyújtásához.
    - Lehetővé tették, hogy a hiteligénylő a projekt megvalósításához más, vissza nem térítendő támogatást is felhasználhasson.
    - A hitelkérelem benyújtását megelőzően megkezdett beruházás esetében a 180 napnál korábban kiállított számla is elfogadható (eddig 180 nap volt a korlát).
    - A részleges homlokzatszigetelés is támogatható, vagyis a hitel felvétele esetén már nem szükséges a lakóépület összes homlokzati síkjának szigetelése.
    - Rögzítették az eljárási rendben is, hogy a hiteligénylőknek lehetőségük van a lakástakarék-pénztári megtakarításokat a kölcsön elő- vagy végtörlesztésére felhasználni, illetve az energetikai tanúsítványnak CO2 kibocsátási értékeket is tartalmaznia kell.
    - Természetes személy hiteligénylő és több igényelt kölcsön esetén módosultak az ingatlanbiztosíték bevonásának szabályai (összeszámítási szabályt fogalmaztak meg).
    - A társasház és lakásszövetkezet hiteligénylők esetében a 90 napon túli közösköltség-tartozással rendelkezőkre eső hitelrész finanszírozhatóságára vonatkozó szabály módosult; a követelésen alapított zálogjogra, mint biztosítéki formára vonatkozó technikai szabályok bemutatásra kerültek, az osztatlan közös tulajdon megfogalmazása pontosításra került, illetve további technikai jellegű változások is történtek.

    A módosítások 2017. szeptember 1-én lépnek életbe.

    Amire figyelni kell a folyamatban lévő hitelkérelmek esetében
    - A már benyújtott, azonban még el nem bírált hitelkérelmek vonatkozásában minden esetben az új szabályokat kell alkalmazni.
    - Amennyiben a hiteligénylő hitelkérelme pozitívan került elbírálásra, azonban a szerződés megkötésére még nem került sor, akkor az igénylő kérése szerint az eredeti bírálatnak és szabályoknak megfelelően, vagy az új feltételek szerint lehet a kölcsönszerződést megkötni.
    - Korábbi feltételek alapján már megkötött kölcsönszerződések esetében az adós jogosult a szerződés módosítását kezdeményezni, amelyre már a meghatározott (adott esetben kedvezőbb) új feltételek alkalmazandók.

    A hivatalos pályázati oldalon már elérhető mindkét felhíváshoz (GINOP-8.4.1/A-17VEKOP-5.2.1-17) tartózó közlemény, mely részletesebben kifejti a hitelprogramok dokumentációiban történt módosításokat.

    Forrás: portfolio.hu

  • Indul a háztartási nagygépek csereprogramja

    Hétfőn elindult a háztartási nagygépek csereprogramja az Otthon melege program keretében, elsőként az észak-alföldi régióban élők nyújthatják be a támogatási igényeiket - mondta Szabó Zsolt államtitkár. Azóta a keret kimerülése miatt ebben a régióban már fel is függesztették a pályázatot.

    A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára ismertette, hogy a következő hetek során az ország összes régiójában megnyitják a pályázatot, utolsóként - augusztus utolsó hetében - a központi régióban, Budapesten és Pest megyében. Hozzátette, hogy a pályázók 25 ezer és 45 ezer forint közötti vissza nem térítendő támogatást kaphatnak hűtő- és fagyasztó- vagy mosó- és szárítógépekre.

    A 600 millió forintos támogatási keret szükség esetén az igényeknek megfelelően növelhető, legalább 50 ezer pályázatra lehet számítani - közölte az államtitkár.

    A nyitás utáni első órában már 4 ezer igénylés érkezett az érintett régióból, a pályázók a kiállított támogató iratot a vásárláskor tudják fölhasználni, a programban részt vevő kereskedők köre folyamatosan frissül a pályázat honlapján - mondta Szabó Zsolt.

    Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a legmagasabb támogatási összeg a legkorszerűbb berendezésekre jár, a régi gépeket a támogatottaknak le kell adniuk.

    Elmondta azt is, hogy módosult a folyamatban levő kazáncsere program kiírása is: támogatást nem csak kondenzációs kazánokra adnak és a korlátozottan cselekvőképes ingatlantulajdonosok is pályázhatnak, így bővül a támogatások köre az augusztus 31-ig tartó és még csaknem 1 milliárd forintos szabad kerettel rendelkező pályázaton.

    A következő támogatást gázkonvektorok cseréjére írják ki, a várhatóan szeptember 20-tól régiónként megnyíló program kiírása már a jövő héten megjelenik - tette hozzá.

    Szabó Zsolt felidézte, hogy a széndioxid-kvóta után befolyó összegekből 2014-ben elindított Otthon melege program eddig csaknem 130 ezer pályázatot támogatott. A háztartási gépek cseréjének pályázata augusztus 9-én a dél-alföldi, augusztus 14-én az észak-magyarországi, augusztus 16-án a nyugat-dunántúli, augusztus 21-én a dél-dunántúli, augusztus 23-án a közép-dunántúli, augusztus 28-án pedig közép-magyarországi régióban folytatódik.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Felülvizsgálják a csokot és a lakásáfát

    A Családi Otthonteremtési Kedvezményért benyújtott kérelmek száma meghaladta az 50 ezret az idei első hat hónapban. Ugyanakkor vizsgálják a csok további könnyítésének és az újépítésű lakások adásvételét érintő kedvezményes áfakulcs meghosszabbításának lehetőségét is.

    Ez 56 százalékkal több kérelmet jelent, mint amennyit egy éve hasonló időszakban fogadtak be a rendszerbe. A támogatási összeg meghaladta a 136 milliárd forintot 2017 első félévében.

    Dömötör Csaba, a Miniszterlenöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára tájékoztatása szerint nagyságrendileg 500 milliárd forint folyt be a különadókból, ennek döntő része a családok támogatására fordítódott. Idén 211, jövőre 226 milliárd forint áll majd rendelkezésre családtámogatásra.

    Hornung Ágnes, az NGM pénzpolitikáért felelős államtitkára a Világgazdaság kérdésére elmondta, hogy zajlik a CSOK teljes körű felülvizsgálata, jelenleg a szakmai egyeztetések folynak arról, milyen területeken kell hozzányúlni a rendszerhez annak érdekében, hogy a családpolitikai kedvezmény még szélesebb kör számára elérhetővé váljon, illetve a CSOK továbbra is elláthassa gazdaságélénkítő szerepét. Ennek kapcsán vizsgálják a kedvezményes, 5 százalékos áfa-kulcs igénybevételének 2019 utáni időszakra szóló meghosszabbítását, és azt is, hogy eltöröljék-e a CSOK igénylésénél a 40 éves korhatárt. A szakmai vélemények összegzése, azok hatásainak egymással való összevetése után alakul majd ki az a reformcsomag, amelyről a kormány a későbbiekben dönthet – mondta az NGM államtitkára.

    Forrás: vg.hu

  • Folyamatosan nő az újépítésű lakások ára Budapesten

    Folyamatosan nő az újépítésű lakások ára, a fővárosban az átlagos négyzetméterár egy év alatt 10 százalékkal, 655 ezer forintra nőtt – olvasható a Cordia Zrt. felmérésében. A lakáspiac sztárjai azonban továbbra is a panelek.

    A Cordia 2017 első félévi jelentéséből kiderül, hogy a kerületi átlagos négyzetméterárak 300 ezer és 1,1 millió forint között szóródnak.

    Az új projektekben 5400 lakás értékesítése kezdődött meg, ezek ötöde el is kelt. Csupán alig több mint 300 elkészült, átadott új lakás vár vevőre, illetve az értékesített lakások harmada, az újonnan induló projektek fele a XIII. kerületben van.

    A legalacsonyabb áron a XXIII. kerületben vásárolhatunk, itt átlagosan 315 ezer forintos négyzetméteráron kínálják a lakásokat, míg a legdrágábbnak az V. kerület számít, ahol közel négyszer ennyibe, 1,1 millió forintba kerül egy négyzetméter. A városközpont közelében fekvő zöldövezeti kerületek közül Zuglóban vásárolhatunk a legkedvezőbb áron. Itt átlagosan 550 ezer forintba kerül egy négyzetméter, szemben például a budai III. kerületben mért 670 ezer forintos szinttel.

    Az építkezések 4500 budapesti lakás esetében még el sem kezdődtek, egyes projekteket fel is függesztettek.

    A panel a sztár

    A leglátványosabban a panelek ára ment fel - ma már többet kell fizetni ezekért, mint a pénzügyi világválság 2008-as kirobbanása előtt. A szakértők úgy vélik, hogy ebben a szegmensben tovább fognak drágulni a lakások. A budapesti belvárosban, úgy tűnik, határtalan a drágulás - írja a Magyar Nemzet szakértőkre hivatkozva.

    A panelek nagy menetelésről tanúskodnak az Otthon Centrum friss adatai is. Ezek szerint 2017 első hét hónapjában átlagosan 100 nap alatt keltek el a társasházi tégla lakások Budapesten, aminél öt nappal több kellett vidéken. A paneleket ennél gyorsabban adták el: a fővárosban 72 nap kellett ehhez, vidéken 75.

    Forrás: 24.hu, Napi.hu

  • Már csaknem ötvenezer családnak segített a csok

    Eddig csaknem ötvenezer családot támogattak a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) segítségével, 126 milliárd forinttal - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára.

    Novák Katalin elmondta: dinamikusan nő az érdeklődés, a támogatott családok és az igénylők száma. Csupán ez év májusában 10 milliárd forinttal emelkedett az e célra fordított összeg.

    Otthonteremtésre újabb 25 milliárd forinttal több jut, így jövőre már 236 milliárdot biztosítanak a különböző otthonteremtési támogatásokra - hangsúlyozta az államtitkár. A kormány abban bízik, hogy az otthonteremtési programban jelenleg tapasztalt dinamika a jövőben is megmarad.

    Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az otthonteremtési kedvezmény bevezetésének kettős célja volt: demográfiai és gazdasági.

    A gazdasági cél két irányban bontható tovább. Rövid távon azt várták, hogy a csok segíti a gazdasági növekedést az építőipar felfutásával, a beruházásokon keresztül. Hosszú távon pedig a demográfiai változás által hat: további munkaerő jelenik meg, emelkedhet a foglalkoztatottság.

    Közölte, 2016 a lakáspiaci fordulat éve volt, de a 2017-es adatok alapján további felfutást tapasztalnak, és még nagyobb bővülésre számítanak.

    Forrás: MTI

  • Kiszámítható környezet stabilizálhatja a növekvő lakásépítéseket

    A lakásállomány megújításához évi 40 ezer lakás felépítése lenne szükséges, így a jelenlegi trendet fontos fenntartani, megerősíteni.

    Ehhez olyan stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el az elkövetkezendő években, és évtizedes távlatban e körül stabilizálódjon.

    A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósításának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    A jelenlegi 5%-os újlakás-áfa újbóli 27%-ra emelkedése 2020-tól a lakásprojektek befagyasztását hozná maga után. Az áfaemelésből következő árrobbanást biztosan nem bírja el a fizetőképes kereslet, a beruházások csökkenő jövedelmezősége pedig ismét visszavetné a lakásépítéseket. A további beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése.

    Sürgető szükség van továbbá a kivitelezési költségeket folyamatosan növelő szakemberhiány hosszú távú megoldására, amelynek kulcsa – a béremelés mellett – az építőipar szakmák presztízsének növelése, a munkakörülmények javítása.

    Az áfakedvezmények és a CSOK – egyértelműen segítették lakásépítések számának alakulását. A megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez és hosszú távú fenntartásához szükségesnek tartunk néhány további intézkedést:

     A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület összhangban az ágazat szereplőivel többször tett javaslatot arra, hogy az új lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa és a CSOK fenntartása kapjon legalább 10 éves kormányzati szándéknyilatkozatot.

     Sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. Egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. (Az építőipari munkaerőhiánnyal és szakképzéssel kapcsolatos cikksorozatunkat ld. ITT.) A munkaerőhiány nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

     Az épülő lakások minősége kiemelt jelentőségű kérdés. A most felépülő minőségi lakások nemcsak az építtetők, hanem a következő száz évben ezekben a lakásokban élők érdekét is szolgálják. Emiatt is fontos, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki és építészeti minőséget, alacsony rezsit és környezettudatosságot. Az alacsony színvonalú építés is hosszú távon velünk marad, rontja a településképet és az életminőséget, gazdaságosan nem korrigálható. Fontos, hogy az építési minőség (mind műszaki, mind településképi szempontból) legyen téma szakmai, kormányzati szinten, legyen téma a közbeszédben is. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő fórumokat.

     Nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására.

    2017 I. félévében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:
    • az épített lakások száma Budapesten nem változott, ugyanakkor a városokban több mint másfélszeresére, a községekben közel kétszeresére nőtt;
    • a természetes személyek által épített lakások aránya 46%-ról 50%-ra emelkedett, a vállalkozások által építetteké 54%-ról 50%-ra csökkent;
    • az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 43%-ról 46%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 46%-ról 47%-ra nőtt, míg a lakóparki épületeké 8%-ról 3%-ra csökkent;
    • a használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel, 95 m2-re nőtt;
    • a