Tízezer lakás építése 44 ezer új állást jelentene

kedd, 09 június 2015 09:01 Írta:
Értékelés:
(0 szavazat)

Miről egyeztetnénk a pártok szakpolitikusaival és a kormánnyal? Miért épüljenek bérlakások? TLE-interjú a Magyar Hírlapnak.

– Függetlenül az OTP elemzésétől, látnak–e esélyt arra, hogy fellendülhet az ingatlanpiac?

– Igen, látunk rá esélyt, hogy a lakásadásvételek megnövekedett száma és szerény árnövekedése – ha kismértékben is – kedvezőbb környezetet teremt a következő időszak lakásépítései számára, de ez természetesen még sok más tényezőtől is függ. Mi a bérlakás-építési modelleket dolgoztunk ki, illetve javaslataink között kiemelten szerepel, hogy az európai uniós forrásokat a lehető legszélesebb körben ki kell használni a bérlakásépítésre, hiszen annak hozadéka számos ponton egybevág az uniós célokkal: energiahatékonyság, munkahelyteremtés, településfejlesztés és munkaerő-mobilitás. Szeretnénk egy asztalhoz ültetni a parlamenti pártok lakásügyi szakpolitikusait további egyeztetések céljából.

– Miről tárgyalnának?

– Két évvel ezelőtt az elmúlt száz év legalacsonyabb szintjére esett vissza a magyarországi lakásépítések száma. Tavaly alig épült ennél több lakás. Az idei első negyedévben megint csökkenő tendencia látszott, bár az építési engedélyek növekvő száma jelenthet halvány reménysugarat. Ez azonban az elmúlt évek bázisán még mindig a százéves mélypontot jelenti. Nemzetközi összehasonlításban a bérlakásépítések aránya is drámai: 2013-ban mindössze 158, tavaly 293 bérlakás épült, és az idén sem várható sokkal több. Mindennek legfőbb oka az állami szerepvállalás hiánya, a lakáshitelek vonzerővesztése. Nincs lakáskoncepció, nincsenek lakásépítési célszámok, nincs bérlakásprogram. Ezekről a témákról mindenképpen szeretnénk egyeztetni a szakpolitikusokkal.

– Ha lenne lakásépítési program, az miben segítene?

- A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú program szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. Tízezer lakás felépítése hozzávetőleg negyvennégyezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi harmincezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint százhúszezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti. A lakásépítések, lakásfelújítások száma a mindenkori kormány teljesítményének egyik alapvető fokmérője kell, hogy legyen, mutatva a jövő iránti elköteleződését. Egy lakás építésének a támogatása nemcsak az építkező családra vonatkozhat, hanem az összes későbbi tulajdonosra, bérlőre, hozzátartozókra.

Az interjú és a hozzá tartozó cikk a Magyar Hírlapban olvasható

Megjelent: 2588 alkalommal Utoljára frissítve: kedd, 09 június 2015 09:46
Párdi Zsófia

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Kapcsolódó elemek

  • Komoly lejtmenet vár a lakásépítésekre

    Erre az évre 21.500 db új lakást vár, 2020-ra pedig 16.000 db lakást tart reálisnak az Építési Piaci Prognózis vezető elemzője, Varga Dénes közgazdász. Az elemzés részét képező, ősszel közel 420 szakember által kitöltött kérdőív válaszadói 2020-ra minden részpiacon és minden megrendelői szektorban stagnálást jeleztek.

    Az új lakások száma tekintetében a vártnál gyengébb I-III. negyedév eredménye, a 10.302 db átadott új lakás ellenére, az Építési Piaci Prognózis 2023. elemzése, a megszokott forgatókönyv szerint erősebb IV. negyedévet, és így továbbra is 21 500 új lakást vár 2019-re.

    Az új lakások volumene 2020-ra 16 000 lakásra eshet vissza, míg 2021-2022-ben 12-13 000 új lakással további visszaesést lát reálisnak az elemzés. Az árak emelkedését a visszaállított 27%-os áfa feltehetőleg nem fogja jelentősen befolyásolni. „Az építőipar termelésében 2019 tavaszán 2020-ra 16%-os csökkenést, míg mostanra, 2019 őszén, már csupán 5%-os visszaesést várunk, mivel a kapacitásgondok miatt beruházások csúsznak át jövőre” – mondta el Varga Dénes az Építési Piaci Prognózis 2013. sajtóbemutatóján.

    2018-ban 36,7 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki és 17,7 ezer új lakás épült fel. Ez a szám a 2017 évhez képest az engedélyek tekintetében 3,4 százalékos csökkenést, míg az átadott lakások számát illetően 23 százalékos növekedést jelentett. A fejlesztők tervei alapján az MNB májusi Lakáspiaci jelentése az újlakás-átadások tekintetében a tetőzést 29 ezer lakással várja.

    Új lakások és építési engedélyek

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2023

    2017-2019 között, azaz három év alatt, a 2015. év szintjéhez képest 60 %-kal nőtt az építőipar teljesítménye; 2016-hoz képest, amikor jelentős visszaesés volt, majdnem megduplázódott. Az építési piaci gyorsítás, az EU-támogatások koncentrált elköltése, és ezzel egyidőben a lakáspiaci élénkítés nehéz helyzetbe hozta az építőipart.

    A hiányzó munkaerőt mennyiségileg sem sikerült teljesen pótolni, minőségileg még nagyobb a probléma. A piacon működő vállalkozásoknak az elfogadható szintű munkaerő biztosításán kívül gazdasági és jogi problémákkal is meg kell küzdeniük.

    Az áfakülönbség a befektetők zsebében

    Az MNB e témában kiadott elemzése szerint az új és használt lakások áremelkedése közötti különbségre alapozott számítások alapján, a 27-ről 5%-ra csökkentett áfa miatt keletkezett árelőny 60 %-a a befektetők, 40 % a lakásvásárlók zsebében landolt.

    A Prognózis készítői azonban egyértelműen hibás eszköznek értékelik ezt a kifejezetten kínálati oldali támogatást, amely a lakásárak és az albérleti árak elszabadulásához vezetett, így a lakáshoz jutást éppen hogy nem segítő, hanem azt nehezítő eszközzé vált.

    KSH piaci lakásárakról és a lakásépítési költségekről, abban a munkaerő- és anyagköltségek változásáról szóló adatsora jól mutatja, hogy az áfacsökkentésből semmi nem kerülhetett a lakásvásárlókhoz. A lakásépítési költségek növekedése a hivatalos adatok alapján ugyanis kisebb volt, mint az áremelkedés mértéke, így az átmenetileg bevezetett kedvezményes áfa haszna nem került a lakásvásárlókhoz, hanem a beruházók nyereségét növelte.

    Ugyan a 2016-ban kezdődött élénkítési kísérletnek időről-időre, különböző, keresleti oldalt támogató eszköze is megjelent, ezek egyike sem eredményezte a piac olyan mértékű élénkülését, mint az átmeneti, 5 %-os áfa, amelynek eredményeképpen, számítások szerint nagyjából 300 milliárd forint támogatás a befektetőknél maradt.

    „Teljesen egyetértünk azzal, hogy mind a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítására, mind az építési, és ezen belül a lakáspiac élénkítésére az államnak költségvetési forrásokat kell biztosítania, még a jelenlegit meghaladó mértékben is. Nagy hiba ugyanakkor, hogy a beavatkozásokkal a politika rövidtávon akart látványos eredményeket elérni, és azok sem szakmailag, sem politikailag, sem társadalmilag nem voltak előkészítve, emiatt súlyos hibákat is elkövettek. Olyan hosszú távú folyamatokról van szó, melyek szabályozásánál elképzelhetetlenek a két-három éves határidők, melyektől tízmilliós nagyságrendű támogatások függenek” – hangzott el a bemutatón.

    Tovább nőtt a régiók közötti különbség

    Az Építési Piaci Prognózis szerzői évek óta figyelmeztetnek a regionális különbségekre, amelyek különösen a lakáspiacon szembetűnő. „Egyes régiókra, vagy befektetési célú lakásvásárlásokra koncentrálva nem lehet a lakásépítési piacon tartós és jelentő növekedést elérni!” – szögezte le a szakember.

    A felfutás után következő visszaesés negatív hatásai mellett további hátrány, hogy miközben Budapest, Győr-Moson-Sopron megye és néhány kiemelt terület, illetve a Balaton melletti és a nyugati országhatárnál lévő települések jobban reagáltak az élénkítésre, addig annak a szegényebb területeken mélyen az átlag alatti vagy éppen semmiféle hatása nem észlelhető.

    Ez jelentős különbség a 2000-ben indult konjunktúrához képest, ahol kevésbé volt érzékelhető annak fővároscentrikussága. Ott a támogatások részben a bankszektort gazdagították, de a kedvezményes hitelek az ország bármely pontján elérhetők voltak, míg most a befektetők a támogatással az ország vonzóbb környékein építettek

    Lakásépítések volumene a három régióban

    A három megyecsoport népességszám tekintetében közel azonos, az ország lakosságának egy-egy harmadát adja. "A" csoport: Budapest, Pest, Győr

    "B" csoport: Hajdú, Vas, Zala, Fejér, Veszprém, Somogy, Csongrád

    "C" csoport: Borsod, Heves, Nógrád, Bács, Békés, Baranya, Jász, Tolna, Komárom, Szabolcs

    2020: stagnálás vagy keresletcsökkenés?

    Az ősszel megkérdezett, az építési piacon érdekelt vállalkozások szakembereinek (tervezők, kivitelezők és az önkormányzatok a szakterületen dolgozói munkatársainak) véleménye szerint 2020-ra stagnáláshoz közeli állapot várható az építési piacon. Véleményük szerint, az előző évekhez képest minden megrendelői csoportban csökkenni fog a várható kereslet, és ez a részpiacokon is általános lesz. A válaszadók a legoptimistábban a lakásfelújítási piacot ítélik meg, amit a falusi CSOK bevezetése is támogat.

    2019 őszén a hét statisztikai régióból reprezentatívan, közel 420 kérdőív kitöltésével mondták el véleményüket a piacon érdekelt vállalkozások vezetői.

    Várakozások a három utolsó felmérésben, megrendelői csoportok

    Várakozások a három utolsó felmérésben, saját megye részpiacai

    A lakásépítés alakulása a hét régióban - lakás/1000 fő,  db.

    Mi az Építési Piaci Prognózis?

    Az Építési Piaci Prognózis, független, középtávú előrejelzés, amelynek 2019. november végi kiadása 2023-ig ad részletes elemzést. A munka része, hogy a szerzők a rendre ősszel megjelenő előrejelzéseket a következő év tavaszán frissítik. Ennek Megjelenés: 2020 májusa.

    Ahogy évek óta, a tavaszi frissítés része ezúttal is az az építőipari szakemberek körében, az építőipar helyzetéről és kilátásairól végzett kérdőíves felmérés, amelyet 2019 tavaszán 306, ősszel közel 420 szakember töltött ki. Ennek eredményeit hasonlította össze a kutatásvezető a korábbi.

    (2018 tavasza: 320 fő, 2018 ősze: 339 fő)

    Forrás: Build Communication

  • Az egyszerű bejelentést érintő jogszabályok változásai
  • Egyszerűsödik az építési ügyintézés

    Indul az E-Tér, a Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer tájékoztató moduljának térképi megjelenítő felülete. Elsőként az Országos Területrendezési Terv, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve térképi mellékletei tekinthetők meg online felületen - írja a Lechner Tudásközpont oldala.

    A E-TÉR egy három modulból álló rendszer lesz a 2020-as elkészülést követően, most a tájékoztató modul térképes megjelenítő funkciója élesedett. Ez lényegében egy online segítség azoknak, akik területrendezési, településrendezési és fejlesztési, valamint építészeti tervezési kérdésekben eddig személyesen keresték fel a Lechner Tudásközpontot (mint jogszabályba foglalt kötelespéldány-leadó helyet) vagy a helyi önkormányzatot papír alapú dokumentumokért, másrészt a rendszer azoknak is segítséget nyújt, akik építkezni szándékoznak, vagy a saját környezetüket érintő terveket, előírásokat szeretnék megismerni.

    Az E-TÉR rendszer tájékoztató moduljának teljes indulásakor az online felületen a területfejlesztési, területrendezési, a településfejlesztési és településrendezési tervek, valamint a településképi dokumentumok mellett az egyéb szakmai anyagok (például a tervek alátámasztó dokumentumai, jogszabályok és fogalmak) is elérhetőek lesznek.

    Az E-TÉR használatával időt és energiát takaríthatnak meg egyrészt azok, akik területrendezési, településrendezési és fejlesztési, valamint építészeti tervezési kérdésekben eddig személyesen keresték fel a Lechner Tudásközpontot (mint jogszabályba foglalt kötelespéldány-leadó helyet) vagy a helyi önkormányzatot papír alapú dokumentumokért, másrészt a rendszer azon állampolgárok számára is segítséget nyújt, akik építkezni szándékoznak, vagy a saját környezetüket érintő terveket, előírásokat szeretnék megismerni.

    A szükséges információk már néhány kattintással, webes felületen elérhetők. Az E-TÉR kiegészül majd az egyeztető és tervezési modullal, amelyek a térségi tervek elkészítését a kiindulási adatoktól a hatályba lépésig kísérik, és a tervezési, valamint az egyeztetési folyamatot támogatják.

    További információ a Lechner Tudásközpont oldalán.

  • Az építkezők számára hatalmas stressz megfelelő szakembert találni

    Az elmúlt évek tendenciájához hasonlóan az idén is az építkezni vágyók érzik meg leginkább az építőiparban jelenlévő szakemberhiány következményeit. Az újHÁZ Centrum friss kutatása szerint ugyanis ez még a finanszírozási terv tartásánál is nagyobb stresszt okoz a családok számára.

    Közel ezren töltötték ki az újHÁZ Centrum építkezés és ingatlanfelújítással kapcsolatos lakossági kérdőívét a 2019-es Construma kiállításon. A felmérésben felelt-választós kérdések mellett egy skála segítségével is értékelniük kellett az építkezéssel kapcsolatos nehézségeket.

    A válaszadók 84,49 százaléka az idei évben tervez ingatlanfelújítást vagy építkezést, erre pedig jelentős összegeket kívánnak fordítani. A kérdőívet kitöltők 31,57 százaléka ugyanis tíz millió forint fölötti büdzsével gazdálkodhat, további 19,47 százalék költene 2-5, 8,9 százalék pedig 5-10 millió forint közötti összeget. A tavalyi év hasonló kutatásához képest 2019-re jóval magasabb számú válaszadó vág bele nagyberuházásokba, de megduplázódott azok tábora is, akik elsősorban felújítási munkálatokra 500 ezertől két millió forintig terjedő anyagi keretet szántak.

    2019 04 15 újház másolata

    A lakossági vevők vásárlási döntésének motivációja nem változott 2018-hoz képest, többségük továbbra is az ár-érték arány és a minőség alapján dönt az építőanyagok mellett. A termék árát és garanciális voltát csupán a válaszadók töredéke jelölte meg, mint vásárlást befolyásoló körülményt.

    A munkaerőhiányt a saját bőrükön érzik

    Tízből hét válaszadó saját maga próbálja felkutatni a kivitelezési munkálatokhoz szükséges szakembereket, míg a tavalyi évhez képest tovább nőtt azok száma, akik generálkivitelezőt bíznak meg a feladattal. Ahogyan arra korábban az újHÁZ Centrum szakértői már felhívták a figyelmet, a generálkivitelezők a mai, felpörgött építőiparban számos előnyt jelentenek az építkezni/felújítani vágyóknak, segítségükkel ugyanis időt és pénzt spórolhatnak meg a rendelkezésre álló, eltérő nagyságú anyagi keretükből.

    Azok, akik maguk keresik a szakembereket, elsősorban ismerősöket kérdeznek meg arról, kit tudnának ajánlani, de minden negyedik válaszadó már a szakkiállításokon is mesterek után kutat. A Google-keresőt erre a célra 17,8 százalék választja, a legnagyobb közösségi média tematikus csoportjai azonban nem jelentenek releváns csatornát a szakemberek keresésére.

    A válaszadók többsége számára rendkívül nehéz napjainkban megszervezni egy nagyobb volumenű építkezést vagy felújítást, ennek elsődleges okaként pedig 65,6 százalékuk azt jelölte meg, hogy nem tudnak megfelelő szakembert találni. Ez az arány duplája a finanszírozással kapcsolatos nehézségeknek és a kivitelezési ütemterv tartásának. Látható tehát, hogy a fogyasztói szegmens a tavalyi évhez hasonlóan idén is a saját bőrén érzi az ágazati munkahiány következményeit. 2018-ban a kivitelezés idejének tartása nagyobb kihívást jelentett számukra, mint az, hogy ne lépjék túl a tervezett költségvetést, idén ez a két tényező azonban helyett cserélt az építési stresszfaktorok áll a képzeletbeli dobogó legfelső fokán.

    Teljeskörű megoldásokra és szakértői tanácsadásra van szükség

    2019 04 15 újház másolata 2

    Nem csoda, hogy a lakossági fogyasztók számára a legnagyobb segítséget az jelenti, ha tanácsot kaphatnak a vásárlás során, illetve, ha a szükséges építőanyagokat egy helyen tudják beszerezni. Éppen ezért nem meglepő, hogy az újHÁZ Centrum azon kérdésére, hogy a kérdőívet kitöltők hol szerzik be az építőanyagokat, a válaszadók 55 százaléka jelölt meg az építőanyagkereskedéseket, további 45 százalékuk pedig a szakboltokat. Az online lehetőségeket csupán az építkezni vágyók 18 százaléka választja, a nagy barkácshálózatokban pedig 11,7 százaléknyian szerzik be a szükséges alapanyagokat. A kitöltők 12 százaléka mindezeken túl úgy nyilatkozott, hogy az építőanyag-beszerzéssel kapcsolatos feladatokat a kivitelezőre bízza.

    Érdekes válaszok születtek arra a kérdésre is, hogy a lakossági szegmens mennyire érdeklődik az intelligens megoldások iránt. A kérdőívet kitöltők több mint fele tervezi a napelem, illetve a napkollektor alkalmazását energiahatékony otthonának megteremtéséhez, de közel nyolc százalék érdeklődik a geotermikus energia iránt is. A válaszadók 40 százaléka azonban számos más, egyéb megoldásban is gondolkodik, így nagy figyelmet szentelnek a hőszivattyúkra, az okosházakra, a levegő hőcseréjére, a padlófűtésre, vagy éppen az intelligens öntözőrendszerek kiépítésére. Ez jelentős növekedést jelent a tavalyi adatokhoz képest, melyből arra a következtetésre lehet jutni, hogy a vásárlók egyre tudatosabban állnak hozzá otthonuk megépítéséhez, s különösen nagy figyelmet fordítanak a valódi rezsicsökkentést jelentő megoldások felkutatására, illetve alkalmazására.

    Forrás: újHÁZ Centrum

  • Három évig lesz elérhető a falusi csok

    A kormany közzétette azoknak a magyarországi településeknek a listája, ahol elérhető lesz a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (falusi csok). A jelenlegi állás szerint program 2019 júliusától három évig lesz nyitva.

    Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: 2486 hátrányosabb helyzetű, 5000 fős lélekszám település került a listára, amely itt érhető el.

    Közölte: a program 2019. július 1-jével indul, és egyelőre három évig, 2022. június 31-ig lesz elérhető. Ugyanakkor a kormány monitorozni fogja, milyen hatása van a falusi csok támogatási rendszerének a kistelepüléseken. Ha 2022-ben továbbra is van igény a programra, a kormány dönthet a folytatás mellett, illetve az érintett települések listáját is felülvizsgálhatják, akár bővíthetik is - fejtette ki a kormánybiztos.

    Gyopáros Alpár elmondta: 2015 óta már 100 ezer fiatal pár vette igénybe a csok-ot és a magyarországi falvak szempontjából jó hír, hogy a támogatások egyharmadát falvakban, kistelepüléseken használták fel.

    Ugyanakkor szerinte kihívást jelentett a csok rendszerében a falvak szempontjából, hogy az így igénybe vett támogatásokat nagyobb részben valamilyen turisztikai vagy gazdasági erőcentrum vonzáskörzetében, jellemzően nagyvárosi agglomerációban lévő kistelepüléseken használták fel, és csak kisebb részben hátrányos helyzetű településeken.

    A kormánybiztos szerint ezért indította el a kormány tavaly a magyar falu programot, amelyben idén legalább 150 milliárd forintos forrásból támogatják a helyi közszolgáltatások fejlesztését, életminőség-javító beruházásokat, illetve a falusi csok-kal a lakhatást is.

    Ismertetése szerint a falusi csok rendszerében a kedvezményezett kistelepüléseken használt lakás és ház vásárlására, illetve a megvásárolt ingatlan felújítására, korszerűsítésére és kibővítésére egy gyermek megléte vagy vállalása esetén 600 ezer forint, kettő gyermek eseten 2 millió 600 ezer forint, három vagy több gyermek esetén pedig 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a fiatal párok.

    Megelőzendő, hogy az intézkedés rendkívüli módon felhajtsa a falusi ingatlanok árait, a kormány azt a döntést hozta, hogy a támogatási összegek maximum fele költhető vásárlásra, a fennmaradó rész pedig korszerűsítésre, felújításra fordítható - magyarázta a kormánybiztos. Hozzátette ugyanakkor, a három vagy több gyereket vállaló családok esetben, amennyiben a megvásárolt ingatlan ára nem éri el az 5 millió forintot, akkor a fennmaradó összeg a 10 millió forintos keretig teljes mértékben felhasználható lesz felújításra , bővítésre.

    A kormánybiztos szavai szerint azok a családok, amelek korábban már - akár a csok lehetőségeit kihasználva - megvásárolták ingatlanjukat, korszerűsítésre és bővítésre, szintén vissza nem térítendő támogatásként, megkaphatják a falusi csok támogatási összegeinek felét: egy gyermek esetén 300 ezer forintot, kettő esetén 1 millió 300 ezer forintot, három vagy több gyermek esetén pedig 5 millió forintot.

    Gyopáros Alpár elmondta: bár arra készülnek, hogy a hátrányosabb helyzetű településeken lényegesen alacsonyabbak az ingatlanárak, mint a fővárosban, a megyei jogú városokban vagy az agglomerációkban, ha mégsem lenne elegendő egy család számára a vissza nem térítendő támogatás, akkor lehetőség lesz állami kamattámogatású hitel felvételére. Használt lakás vagy ház vásárlására és felújítására két gyermek esetén 10 millió forintos, három vagy több gyermek esetén 15 millió forintos kamattámogatott hitellehetőség áll majd rendelkezésre, míg meglévő ingatlan felújítása esetén, ezen összegek fele, azaz két gyermeknél 5 millió, három vagy több gyermeknél pedig 7,5 millió forint - ismertette.

    A kormánybiztos beszámolt arról, hogy a kormány döntése szerint a falusi csok támogatását kiterjesztik az egész ország területén a külterületi lakóingatlanokra, vagyis a tanyákra is.

    Gyopáros Alpár kitért arra is, hogy a visszaéléseket megelőzendő, a kormány bizonyos kritériumokat is beépített a rendszerbe, így a támogatás igényléséhez erkölcsi bizonyítvánnyal igazolt büntetlen előélet és két év társadalombiztosítási jogviszony szükséges. Ezen túl - folytatta - a programban saját vállalkozás vagy közeli hozzátartozó tulajdonában lévő lakóingatlan megvásárlására nem lesz lehetőség, a támogatás felhasználását pedig részben a települési jegyző, részben a járási hivatalok hatáskörének szélesítésével szigorúan ellenőrzik majd. 

    Forrás: kormany.hu

  • CSOK: buktató lehet a kalákás építkezés is

    Elbukhatják a csokot a kalákában építkező családok, ha nem tartják be a házilagos kivitelezés szabályait, de azok is elbúcsúzhatnak tőle, akik érintett lakásukat, házukat vállalkozói székhelyként használják. 

    A családi otthonteremtési kedvezmény nagy segítség lehet azoknak a családoknak, amelyek házat építenek, vagy lakásfelújításba, bővítésbe fognának. A támogatás mellé is jó jön egy kis spórolás, akár úgy, hogy bizonyos munkákat családtagok, barátok segítségével oldanának meg. Kipótolhatná a hiányzó építőipari munkaerőt is. Ez azonban veszélyeket rejt magában, amelyet a hvg.hu járt körül.

    Nemrégiben a házilagos kivitelezésre, azaz a kalákamunkára vonatkozó jogszabály: bár bővült azok köre, akik részt vehetnek a házilagos építkezésben, több dolgot kell dokumentálni.

    Több szakértő mellett az egyik legnagyobb hazai bank ingatlan üzletágának vezetője is azt nyilatkozta nemrég a lapnak, hogy a falusi csok újra meghozhatja a kedvet a házilagos kivitelezéshez, kalákázáshoz, mivel „nem az építőipari vállalkozókat, inkább a családokat mozgathatja majd meg, várhatóan ők maguk fognak építkezni rokonok, barátok segítségével”.

    A ma helyesen házilagos kivitelezésnek hívott kaláka egymás megsegítésére kölcsönösen és közösen végzett munkát jelent, Magyarországon több száz éves hagyománya van, haszna pedig nemzetgazdaságilag is mérhető: a más háztartások számára végzett munka 2000-ben nagyjából 144-208 milliárd forint értékű volt, vagyis a lakosság éves jövedelmének kb. 2 százalékát tette ki – mondta el Magyar Mária jogi szakokleveles építészmérnök, építésügyi tanácsadó és oktató.

    A kormány családvédelmi akcióterve újraélesztheti az ezredforduló óta súlyát vesztő építőipari kalákázást, amennyiben a falusi csok és a szabad felhasználású – a várakozások szerint mégis nagyrészt a lakáspiacon landoló – babaváró hitel meghozza a fiatal családapák kedvét a kőművesmunkákhoz. Tavaly ugyan megfordult az arány 2017-hez képest, mivel a természetes személyek által épített lakások aránya 51-ről 46 százalékra csökkent, de a piaci szakértők most újabb trendfordulót jósolnak.
    Kérdés, honnan támad munkaerő, aki természetes személyek szaporodó építkezésein dolgozik, azaz a családi házakat felhúzza? Az OTP becslése szerint a társasházépítéseknél átlagosan 8 hónapos csúszás van, és még csak nem is ezek szívják fel igazán az építőipari munkaerőt, hanem a szektort húzó nem lakáscélú magasépítés, illetve a közberuházásban megvalósuló út- és vasútépítések. Itt jönnének a képbe a rokonok, barátok és kollégák, vagy épp maga az építtető, aki – főleg, ha szakképesítése is van – azt gondolhatja, hogy bizonyos munkákat maga is elvégezhet. Csakhogy változtak a vonatkozó szabályok, a helyzet bonyolódott

    A hatályos szabályozás szerint hozzátartozó részére a kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezhet részmunkákat, mégpedig akár szakirányú szakképesítés nélkül, de csak akkor, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez nem kell kivitelezési dokumentáció. Csakhogy az egyszerű bejelentéshez kötött tevékenységekhez is kell. Ha szükséges a dokumentáció, akkor csak egy vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével dolgozhat.

    Lehet tehát festeni-mázolni, és ha valaki villanyszerelő, felújítási munkát az is végezhet a saját házán anélkül, hogy leszerződne a kivitelezővel, hiszen ez nem kivitelezési dokumentációhoz kötött tevékenység. Építeni, tartószerkezeti falat emelni például viszont csak akkor tud a hozzátartozó vagy maga az építtető, ha szerződik, akár van szakképesítése, akár nincs.

    Figyelni kell az e-naplózásra is: e lehet rögzíteni az e-naplóba a saját tevékenységet a napi létszámadatok alatt – amihez fel is kell tölteni a vállalkozóval kötött szerződést az adott résztevékenységre.

    Amit most tudni lehet a falusi csokról

    Kisvállalkozók figyelem!

    A vállalkozásuk székhelyeként saját lakásukat vagy házukat használó kisvállalkozók elbukják a vissza nem térítendő otthonteremtési támogatást, ráadásul a kedvezményes CSOK-hitelre sem jogosultak.

    A támogatással érintett ingatlan ugyanis kizárólag a család lakhatását szolgálhatja, ettől eltérően nem hasznosítható, vagyis a szóban forgó lakás egyéni vállalkozó vagy cég székhelye sem lehet. A korlátozás ráadásul a CSOK felvételét követően 10 évig érvényes, vagyis ha a család CSOK-kal megvásárol egy ingatlant, akkor abba elvileg egy évtizedig nem lehet vállalkozást bejelenteni.

    Az ilyen ingatlanok esetében, természetesen, a CSOK hitelről is le kell mondania a vállalkozónak, illetve a július 1-től induló falusi CSOK-ból is kimaradnak.

    Forrás: hvg.huBankmonitor

  • Fordulatot hozhat az új CSOK

    Az építkezők-felújítók kétharmada hasznosnak tartja az új CSOK-ot. A használt ingatlan vásárlását tervezők 64%-a igénybe szeretné venni, míg korábban csak 12% lett volna jogosult rá - derül ki a Mapei Kft. 800 fő megkérdezésével, 2019. márciusában végzett online felméréséből.

    Bővül családi otthonteremtési kedvezmény. Július elsejétől már használt lakás vásárlására is igényelhető a csok mellé felvehető kamattámogatott kölcsön, amely két gyermek esetén 10 millió, három gyermek esetén 15 millió forint.
    A használt ingatlan vásárlását tervezők 64%-a nyilatkozott úgy, hogy szeretné igénybe venni a CSOK-ot. 15% még nem tudja, 22% pedig biztosan nem veszi igénybe.

    „2018-ban ugyanezen a panelen végzett kutatás során a válaszadók 81%-a nyilatkozott úgy, hogy nem jogosult a csokra! 12% volt jogosult, 7,4% nem tudta, de mindössze 5% vette igénybe. Ez mindenképpen egy fordulatot jelez. Bízom benne, hogy ez a fordulat végbe is megy és újabb lendület ad az építőiparnak a második félévben” – véli Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

    Az eredmények azt mutatják, hogy a támogatás kibővítése kedvező fogadtatásra talált. A válaszadók 66% hasznosnak értékeli az új CSOK-ot. Mindössze 13% szerint vélekedik úgy, hogy egyáltalán nem hasznos. A válaszadók többsége szerint a CSOK kedvező hatással van az ingatlanpiacra, a gazdaságra és a gyermekvállalási kedvre.

    Forrás: Mapei Kft. / Hírnévügynökség

  • 80 százalékkal több családi ház épülhet

    Az év első két hónapjában 2110 lakásépítési engedélyt adtak ki, ami15 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. A családi házakra kiadott engedélyek száma egy év alatt közel 80 százalékkal nőtt - derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

    A lakáspiac a következő időszakban is élénk marad, a lakásépítési kedv ugyanis erőteljes növekedést mutat. A hivatalos adatok szerint az év első két hónapjában 2110 lakásépítési engedélyt adtak ki a hatóságok, ez 15 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben és 2015 óta messze a legmagasabb szint - áll az ingatlan.com legfrissebb elemzésében, amelyből kiderül az is, hogy a nagyvárosokban április elején hol tartott az új családi házak és lakások átlagos négyzetméterára.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kiemelte: “Az év első hónapjaiban rendszerint alacsony a lakásépítési engedélyek száma, ha viszont tartós marad az év elején látható fokozott aktivitás, akkor az év későbbi hónapjaiban további jelentős növekedés várható. Hozzátette, az idén kiadott több mint 2 ezer lakásépítési engedély 2015 első két hónapjához képest triplázást jelent.

    Az idei növekedés elsősorban a családi házaknak köszönhető: összesen 1560 darab engedélyt kértek ezekre, ami 78 százalékos emelkedésnek felel meg. Az ingatlan.com szakembere azt mondta, hogy 2019-ben számos sok új lakást magában foglaló nagy társasház-fejlesztés fejeződik be, és a következő időszakban inkább a kisebb - 4-6 lakásos - társasházak építése mellett a sor-, iker- és családi házak építések lesz a főszerepben a piacon. “Ennek az előjeleit láthatjuk az idei adatokból, amelyek szerint kiugró a családiház-építési kedv” - mondta Balogh László. Azt azonban hozzáfűzte, hogy nem minden lakásépítési engedélyből lesz végleges lakás.

    Városok, árak, drágulás, jövő

    Az ingatlan.com adatai szerint Budapesten a kínálati piacon átlagosan 825 ezer forintba került az új lakások és családi házak négyzetmétere április elején. Ez 18 százalékos éves emelkedést jelent. A vidéki nagyvárosok közül Debrecenben az új lakásoknál és családi házaknál a négyzetméterár 552 ezer forintra rúgott, ami 37 százalékos ugrásnak felel meg. Balogh László az elemzés adatai ismertetve elmondta: “Győrben - ahol évek óta a legmagasabb a 10 ezer lakosra jutó új lakások száma - az új lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 18 százalékkal 437 ezer forintra nőtt egy év alatt. Úgy, hogy közben a kínálat a két és félszeresére nőtt.” Szegeden hasonló a helyzet: 31 százalékkal 500 ezer forint fölé az új lakások és házak négyzetméterára, miközben a kínálat a háromszorosára bővült.

    Balogh László a lakáspiacon várható trendekről szólva azt mondta, az idei év második felében az állami lakástámogatási rendszer - a családi otthonteremtési kedvezmény - kibővítése miatt komoly kereslet várható és a lakásépítési kedv is fokozott maradhat, de pontos - számszerű - előrejelzést egyelőre nehéz mondani.

    Forrás: ingatlan.com

  • Nálunk nőtt legjobban a lakásépítések száma

    Az Eurostat legfrissebb felmérése szerint Magyarország messze vezet a kiadott új lakásépítési engedélyek 2015-höz képest mért növekményében - derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből.

    A tavalyi utolsó negyedéves adatokat tekintve a dobogóra még Málta és Bulgária fért fel, de ezek az országok meg sem közelítik a hazai értékeket, vagyis a 2015 azonos időszakához képest mért több mint háromszoros szorzót.

    Három év alatt több mint háromszorosára nőtt a kiadott építési engedélyek száma Magyarországon - olvasható az Eurostat legutóbbi felmérésében. Mindebben az építőipar teljesítménye, a kedvező hitelkörnyezet és számos más tényező mellett a kedvezményes, 5 százalékos áfa is közrejátszott.

    "Aki tavaly november 1-je előtt szerezte meg a jogerős építési engedélyt, nagyon jól járt, hiszen egészen 2023 végéig élhet a nagyjából 20%-os árelőnyével. A későbbi engedélyeknél viszont csak 2019 végéig marad az 5%-os áfa. A beruházások üteme mindenképpen lassulni fog az elkövetkezendő években, de számos más stabilizáló tényező akad, amely fenntarthatja a beruházási kedvet. Több vidéki nagyvárosban is olyan fejlesztések vannak, amelyek nem csak lehetővé, hanem szükségessé is teszik a nagy volumenű építőipari beruházásokat. Jó példa lehet Debrecen és Kecskemét, sőt Szegeden egy egészen futurisztikus, több száz lakást magába foglaló projekt készül"- mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

    Forrás: napi.hu

    TLE-vélemény: A lakásállomány (~4,4 millió lakás) a nemzeti vagyon része, minőségi megújítása közérdek. Egy felépülő új lakás legalább 100 évig szolgálja a benne élő tulajdonosokat, bérlőket. A lakás és a lakáskörülmények a családok életminőségét alapvetően meghatározó tényezők. A 100 éves, indokolt megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni. Emellett szükséges lenne évente hozzávetőleg 120 ezer lakás átfogó felújítása. Az 1.000 főre jutó lakásépítések száma is rendkívül alacsony Magyarországon, a környező országokban népességarányosan jóval több lakás épül.

    lakásépítések1000 vágott

  • Van növekedési potenciál az építőiparban, de hosszú távú gondolkodás szükséges

    A kormánystratégia elkészült

    Az ITM széleskörű szakmai egyeztetés után elkészítette az Építésgazdasági stratégiát, amely még áprilisban a kormány elé kerül – jelentette be György László, az Információs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

    Az építőiparra 2018 és 2023 között mintegy 25 ezer milliárd forint beruházási igény vár. Egy felmérésből azt is lehet tudni, hogy a családok 35%-kal többet költenének lakásfelújításra, illetve 10%-kal többet energiahatékonysági korszerűsítésre 2019-ben, mint tavaly. Ahhoz, hogy az építésgazdaság ki tudja elégíteni ezeket a megrendeléseket, jelentős, legalább 53 százalékos teljesítménynövekedésre van szükség.

    Lassan emelkedőben van ugyan az építőipari termelékenység, de még mindig nagyon alacsony és jelentősen elmarad az EU-s átlagtól, akárcsak a GDP-arányos termelési értékben. Ezért stratégiai jelentőségű feladat az építőiparban rejlő növekedési potenciál kiaknázása – mondta György László.

    Erre középtávon is megvan a lehetőség, a McKinsey nemzetközi tanácsadó cég számításai szerint átlagosan akár 48-60 százalékos termelékenységnövekedés is elérhető. Ehhez természetesen megfelelő válaszokat kell adni mind a vállalati, munkaerőpiaci, mind a technológiai kihívásokra.

    Az egyik legjelentősebb – a konferencia során több ízben szóba került – kihívás a munkaerőhiány, illetve a szakképzetlen munkaerő problémája. Előbbi esetében felmerül a hatalmas volumenű (2018-2023 között 15 ezer milliárd forintnyi) állami megrendelésállomány elszívó hatása a piaci beruházások, például a lakásépítések elől. Ennek kezelését szolgálná az állami és önkormányzati beruházások időbeli ütemezése, a volumenbecslés és monitoring. Ide kapcsolódik a referencia értékadatbázis létrehozása német mintára.

    A szakképzési rendszer átalakítása ugyancsak megkérdőjelezhetetlen. Ez magába foglalja a többi között a képzőhelyek korszerűsítését, a vállalati tudásanyag beépítését a tanagyagokba és a gyakorlati oktatásba, a szakoktatók továbbképzését és béremelését is. (A kormány a múlt héten fogadta el a szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiáját.)

    A digitalizáció, a modern technikák széles körű elsajátítása nemcsak a szakképzésben és a felsőoktatásban fontos, hanem meg kell jelennie a felnőttképzésben, a vállalkozásokat érintő továbbképzésekben is. Ez elengedhetetlen a termelékenység növeléséhez szükséges technológiaváltáshoz, akárcsak például a beruházásmenedzsment modernizálásához. Ez utóbbihoz kapcsolódó képzésen való részvétel ezért is lesz kötelező a hatékonyságnövelési pályázatokban támogatott vállalkozások számára. Hiszen már ez az egy fejlesztés is akár 10 százalékos hatékonyságnövekedést eredményezhet.

    A kormányzat egyébként 2019-2020-ban legalább 12 milliárd forintot szán költségvetési forrásból a kisvállalkozások hatékonyságnövelésének támogatására. Az első, 6 milliárd forintot kiosztó pályázat felhívása még 2019 áprilisában megjelenik – ismertette György László. Az ÉVOSZ szorgalmazza - mondta el később a szervezet elnöke -, hogy a kormány már idén nyissa meg a 2020-ra előirányzott 6 milliárd forintot is.

    A pályázatok elbírálásánál fontos kikötés lesz egy bizonyos bérszínvonal biztosítása a vállalton belül. Ez rendkívül fontos a szakképzett dolgozók ágazaton belül tartása érdekében is. Az építőipari bruttó átlagbér legalább 10 százalékkal alacsonyabb az átlagnál.

    A stratégia által javasolt intézkedések a fentieken kívül érintik az építészügyi szabályozásokat, a gazdaságfehérítést, a hazai innovatív alapanyaggyártók és az innovatív termékeket használó tervező és kivitelező vállalkozások támogatását, a kutatás-fejlesztés ösztönzését, valamint a a jogszabályok felülvizsgálatát tervezik a családok védelme érdekében, a felelősségi körök tisztázására.. 

    Hosszú távú program kell – a lakásszektorban is

    - Van elég munka az építőipar számára, és ez 2020-ban is kitart még – jelentette ki előadásában Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Nem dőlhet azonban senki hátra az ágazat szereplői közül, hiszen számos probléma mutatkozik, amelyeket sürgős beavatkozást igényelnek. Az ÉVOSZ az idén is összefoglalta ezeket a problémákat, és megoldási javaslatokat is tett.

    Koji László felhívta a figyelmet az építőipar egyik legnagyobb problémájára, a megrendelések ciklikuságára. Úgy véli a kormánynak egyfajta keresetkiegyenlítő szerepet is fel kellene vállalnia, különösen annak a fényében, hogy Magyarországon különösen magas az állami beruházások aránya a megrendelésállományon belül.

    Fontos, hogy közép- és hosszú távú programok szülessenek – hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke.

    A különböző problématerületek közül egy a lakásszektor kérdése. Magyarország az EU átlaghoz képest is nagyon alacsony a lakásépítések száma. Az elmúlt évtized elmaradt lakásépítéseit és lakásfelújításait a következő időszakban kell bepótolni, amihez további ösztönzők és támogatások szükségesek. Így például az ÉVOSZ által is régóta javasolt felújítási áfakedvezmény, vagy a panelfelújítási program megvalósítása. 

    A jelenlegi lakásállomány ugyanis elavult, a 40 év alatti generáció nem érezheti jól magát ebben a közegben. A lakásvagyon romlása lakhatási krízist jelent ma már – mutatott rá Koji László.

    Kiemelte az is, hogy felújítások hetven százalékánál nem kötnek írásbeli szerződést, így évente mintegy nyolcvanmilliárd forint forgalmi adó nem jelenik meg a költségvetésben.

    Kitért a szakképzési rendszer átalakítására is, a többi között elmondta, hogy a mindössze 9000 építőipari szakmát tanuló diáknál sokkal többre nem számíthatunk a jövőben sem. A legfontosabb feladat most az, hogy ezek a tanulók kapjanak magas színvonalú képzést, racionálisan felépített rendszerben. Felesleges például 90 helyen 72 intézményben tanítani a szakmát, legyen inkább hét jól felszerelt, modern, kiváló oktatókkal és tanműhelyekkel ellátott regionális képzőközpont, ahová szívesen mennek a diákok, ahová a szülő szívesen küldik őket. Ezt segítenék még kollégiumi férőhelyekkel, utazási térítéssel és ösztöndíjrendszerrel.

    Az ágazatban ugyan jelentősen megnőtt a munkavállalói létszám, az újak többségének „finoman fogalmazva korábban semmi köze nem volt az építőiparhoz”. Rendkívül megnövekedett a „be sem tanított” munkaerő aránya, ezért különösen nagy hangsúlyt kell helyezni a felnőttképzésre – mondta Koji László.  

    A bevezető előadásokat panelbeszélgetés követte az építőiparban várható árakról, gazdasági folyamatokról. Az erről szóló tudósítást cikkünk holnapi folytatásában olvashatják.

  • Így nyomta felfelé a fővárosi lakbéreket az airbnb

    Továbbra is erős árfelhajtó hatást gyakorol a fővárosi lakásbérletpiacra a rövid távú lakáskiadás, annak ellenére, hogy jelentősen megnőtt a lakáshotelek kínálata - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely az idegenforgalom tavaszi fellendülése miatt azt nézte meg, hogy az Airbnb adatai alapján hogyan változott a piac az elmúlt 2,5 évben.

    Két és fél év alatt a fővárosi lakáshotelek kínálata 67 százalékkal, míg a magánszemélyek által hosszú távra kiadó lakások száma 6 százalékkal nőtt.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, látványosan nőtt a budapesti lakáshotelek száma 2016 novemberéhez képest. Akkor 6300 lakást kínált az Airbnb, idén márciusban már több mint 10 ezret, ami közel 70 százalékos növekedésnek felel meg. Ezzel párhuzamosan a magánszemélyek által hosszú távra hirdetett 6,5 százalékkal 3200 fölé nőtt, míg a teljes fővárosi albérletkínálat több mint 8800 ingatlanból áll. A legtöbb lakáshotel a VII. kerületben található, ott 3 ezer lakást kínálnak rövid távú kiadásra. A második a VI. kerület 2165 lakással, a harmadik pedig az V. kerület közel 2 ezer lakással. Ezt egyben azt is jelenti, hogy az V., VI. és VII. kerület adja a lakáshotel-kínálat 67 százalékát. A népszerűbb lakáshoteles városrészek közé sorolható még a belvároshoz szintén közel eső VIII., IX. és XIII. kerület, ezekben összesen több mint 2 ezer ingatlant kínálnak lakáshotelként.

    Az Airbnb-hatás

    “Az Airbnb-hatás az V. kerületben a legerősebb. Ebben a kerületben egy 50 négyzetméteres lakás átlagos bérleti díjat 202 ezer forint, ez közel 30 százalékkal haladja meg a hasonló méretű budapesti lakások 159 ezer forintos budapesti átlagát.” - fogalmazott a szakember. Az I. kerületi ingatlanoknál 24 százalékos volt a prémium, ami 200 ezer forint közeli átlagos bérleti díjat jelentett. A lakáshotelek piacán a legnagyobb kínálatot felmutató kerületek közül a VI. kerületi kiadó lakásoknál 10 százalékos a többlet, azaz a bérleti díj megközelítette a 178 ezer forintot. A VII. kerületi 167 ezer forintos átlag pedig 5 százalékos prémiumot tartalmaz a fővárosi átlaghoz képest. A három legolcsóbb városrész a XVII., a XX. és a XXIII. kerület, az itteni 50 négyzetméteres kiadó lakásoknál a bérleti díj 109-125 ezer forint, ez 20-30 százalékkal marad el a budapesti átlagtól.

    airbnb hatás

    Balogh László azt mondta, hogy a belvárosi bérleti díjak szinte mindig is magasabbak voltak a fővárosi átlagnál, viszont ez az prémium a rövid távú lakáskiadás megjelenése óta emelkedett. 2010-ben - a lakáshotelek elterjedése előtt - mindössze 2-10 százalékkal kellett többet fizetni a legnépszerűbb kerületekben egy-egy kiadó lakásért a fővárosi átlaghoz képest. A jelenleg mért 10-27 százalékos felár pedig azt jelenti, hogy bár a lakáshotelek jelentős hatással vannak a budapesti albérletárakra, ez leginkább csak a belvárosi kerületekben okozott drágulást. Az adatok alapján egy 50 négyzetméteres lakás bérleti díját havonta átlagosan 13-27 ezer forinttal drágította a rövid távú kiadás a belső kerületekben. A lakáshotelek térnyerését azonban korlátozhatja, hogy a belvárosi kerületek önkormányzatai folyamatosan szigorítják a lakáshotelek működtetésére vonatkozó szabályokat.

    Forrás: ingatlan.com

  • Egyre népszerűbbek a készházak

    Egyre többen döntenek személyes tapasztalatok alapján, ismerősök ajánlására a készházépítés mellett – mondja Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke. Az építőipari kapacitáshiány, a megnövekedett kiviteleői határidők miatt nem csoda, hogy egyre többen választják ezt a megoldást.

    Az elmúlt 20-22 évben körülbelül 35 ezer készházat vásároltak és építettek fel Magyarországon, a pontos méretre gyártott, gyorsan felépíthető, modern, energiatakarékos épületek iránti kereslet a 85 százalékos visszaesést hozó 2008-as válság után először 2016-ban pörgött fel, de akkor rendkívüli mértékben, csaknem a háromszorosára.

    Ennek következtében 2017-2018-ra telítődött a kapacitás, viszont az egy- és kétlakásos épített épületek piacán 15 százalék körüli részarányt ért el a könnyűszerkezetes szakma az ezredforduló előtti 3 százalékhoz képest. A mostani forgalomnövekedés nagyon alacsony bázisról indult – teszi hozzá Kárpáti József –, a válság csúcspontján évente csupán 130-150 készház épült.

    Mindenekelőtt Nyugat-Magyarországon, és különösen a Balaton környékén kedvelik a készházakat a megrendelők, és átlagon felüli a népszerűségük Budapest teljes agglomerációjában, Váctól, Piliscsabán és Nagykovácsin át Szigethalomig. Kárpáti József tájékoztatása szerint az ÉVOSZ könnyűszerkezet-építő tagozatának cégei a teljes magyarországi megrendelésállomány felét teljesítik, egy átlagos évben ezer-ezer házat adnak át kulcsrakészen.

    Forrás: vg.hu

  • Jövő héten: Construma

    A csokor az építőipari ágazat jelentőségét tükrözve, minden alkalommal több száz kiállítóval, 45-50.000 látogatóval, 5 pavilonban és a szabadterületen vonultatja fel az ágazat újdonságait. Az otthonteremtés legszélesebb spektrumát kínálja a látogatóknak, ilyen formában a szakma számára a legfontosabb esemény. Egy helyen, egy időben olyan kínálatot, szakmai programokat vonultat fel, mely így ebben a formában nem elérhető.

    További információ a programokról a Construma oldalán.

  • Jelentősen feljöttek a lakásépítésben a kisebb települések 2018-ban

    lakásépítések2018 arány

    Tovább folytatódott a lakásszektor bővülése, 2018-ban az országban 17 681 új lakás épült, 23%-kal több, mint 2017-ben.

    A Központi Statisztikai Hivatal Fókuszban a megyék című kiadványában részletesen bemutatja a megyei lakásadatokat.

    településtípus

     

    megyei építések

    13 megyében több, 6 megyében kevesebb új lakás épült, mint az előző évben. A növekedésben élen járó megyék közül a bővülés Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Bács-Kiskun megyében volt a legdinamikusabb (2,0–1,5-szeres) Budapest és Pest megye kivételével azonban ezekben a megyékben még ezzel együtt is 1000 alatt maradt a megépült lakások száma.

    10000főre

     

    Az épített lakások átlagos alapterülete (99 m²) az előző évihez hasonlóan alakult. A legnagyobb átlagos alapterületű lakásokat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a legkisebbeket Budapesten és Somogyban vették használatba.

    A 2018-ban kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 36 719 új lakás építését tervezték, 3,4%-kal kevesebbnek, mint 2017-ben.

    megyei engedélyek

    Az építendő lakások száma Budapesten csökkent, a megyei jogú városokban alapvetően stagnált, a többi városban és a községekben pedig jelentősebben emelkedett. Az ország 12 megyéjében nőtt az építési kedv, legjelentősebben Csongrád és Zala megyében. A legnagyobb növekedést mutató megyék azonban igen alacsony alapról rugaszkodtak el, többüknél még így is bőven 1000 alatti a 2018-ban megépült lakások száma.

    A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések 36 ezer fölötti száma arra enged következtetni, hogy idén és jövőre sok lakásátadás várható Magyarországon.

    2017 2018

  • Ki építi fel a lakásokat a csokos családoknak?

    Ez lakásprojektek jelentős csúszását, akár leállítását is jelenti sok esetben olvasható a Portfolio elemzésében.

    Ugyanakkor több budapesti kerületben épül csaknem ezer olyan lakás, amely nem eladó, mert a fejlesztők kivárnak az értékesítéssel: az árak az átadáig minden bizonnyal emelkednek még - írja a Világgazdaság.

    Miközben egyre több lakás átadása késik, feltűnően sok, gyakorlatilag minden huszadik kivitelezése úgy zajlik, hogy a fejlesztők kivárnak, és nem kezdték el az értékesítést. Az elemző szerint ennek az az oka, hogy a projektek lakásait később, a gyors beköltözhetőség miatt magasabb összegért tudják eladni a fejlesztők.
    A vevők időt takarítanak meg, és csökken az átadási határidőben rejlő kockázatuk, míg az építtető részesülhet a lakás áremelkedésének hasznából, ami a projektek másfél-két éves megvalósulási ideje alatt már igen tetemes tétel.

    Tavaly novembertől idén februárig átlagosan 3,3 millióval árazta át szabad lakásait a fejlesztők többsége, és ez még nem az új CSOK-csomag keresletélénkítő hatása, arról csak később lehet majd árinformációt gyűjteni - olvasható a Világgazdaságban.

    Hiába talál ki időről-időre ösztönző formákat a kormány az építőipar megtámogatására, továbbra sincs semmilyen hatékony központi segítség a szakemberképzés teljes és gyors átalakításához. Gyakorlatilag veszélybe kerülhet a sok tízezernyi új lakás amiatt, hogy egyszerűen nincs, aki felépítse. Ami épül, ott is egyre súlyosabb minőségi problémák vannak azért, mert növekszik a képzetlen emberek foglalkoztatása. A felújításokra kiéhezett magán lakástulajdonosok pedig amiatt szenvednek, hogy az állami és kereskedelmi ingatlanprojektek a maradék szakemberek jelentős részét is elvonják előlük.

    Három éve a CSOK, majd annak kiterjesztése, most pedig a babaváró hitel és a falusi CSOK adhat újabb lökést a lakásépítésnek és a felújításoknak. A feltételes mód azonban soha nem volt ennyire indokolt, mint most. Akkora a szakemberhiány az építőiparban, hogy több beruházást fel kellett függeszteni vagy teljesen leállítani. Immár a projektek 35-50 százaléka legalább 4-5 hónapot késik, nem ritka a 8-10 hónapos lemaradás. Több ezer lakásba tehát jóval később lehet beköltözni és biztos lesz párszáz olyan is, ami el sem készül. A lakásukat vagy házukat felújítani szándékozók eközben alig találnak kőművest, burkolót, festőt vagy villanyszerelőt, ha mégis sikerül megegyezni, akkor 6-8 hónapot kell várni rájuk.

    Az építőipari bővülés legfontosabb korlátjának a GKI által megkérdezett iparági szereplők 61 százaléka a munkaerőhiányt, 36 százaléka pedig a válság utáni konjunktúra-időszakra jellemző kapacitáshiányt tartja. Több építőipari szakmai szervezet ugyan közös oktatási programmal és a szakmákat népszerűsítő kampányokkal akar tüzet oltani, de ezek legkorábban is csak 2-3 év múlva hozhatnak eredményt. A már futó és a közeljövőben meghirdetett lakásberuházásoknál azonban nem lehet ezzel a tervezett szakember utánpótlással számolni, azoknál azonnal kellenek a szakmunkás kezek.

    A teljes elemzés a Portfolio oldalán olvasható.

  • Rengeteg lakás készülhet el idén, mégis egyre drágábbak

    Jelenleg mintegy 40 ezer lakás áll kivitelezés alatt, s ez a mennyiség körülbelül 2-2,5 év alatt készülhet el – mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az M1 aktuális csatornán.

    Koji László szerint idén az átadott új lakások száma elérheti a 22-23 ezret, ami az utóbbi 10 év legjobb teljesítményének számítana. A trend vélhetően nem fordul meg, és a kibővített csok miatt is rengeteg munka várhat a kivitelezőkre.

    A legtöbb ingatlanberuházást a járműipar, az élelmiszeripar és a gyógyszeripar igényli - fűzte hozzá. Az elnök arra számít, hogy a kibővített csok miatt a lakásfelújítások is sokkal több munkát adnak majd az építőiparnak, s elsősorban a kisvállalkozók juthatnak majd megbízásokhoz.

    Durva dráguláson ment keresztül mindössze 3 hónap alatt a budapesti újlakás-piac, a legfrissebb adatok alapján a lakások mintegy 56 százalékát átárazták a télen, ezeknek a 89 százaléka volt áremelés. Így a még szabad új lakások átlagos ára elérte a 63,5 millió forintot. Ezzel párhuzamosan a kereslet már egyre kisebb, mindössze 1600 lakást értékesítettek az elmúlt három hónapban a fejlesztők, amire évek óta nem volt példa - derül ki az Eltinga által készített Budapesti Lakáspiaci Riport adataiból.

    Elkészült a Budapesti Lakáspiaci Riport legújabb, 2019 elejére vonatkozó elemzése, ami azokra a legalább négylakásos, új társasházak jellemzőire vonatkozik, ahol legalább egy szabad lakást még kínálnak a fejlesztők. Ezek alapján közel 23 500 az új lakások állománya Budapesten, a kínálat viszont két évvel ezelőtti szintre esett vissza, és mindössze másodszor fordult elő az azóta eltelt negyedévekben, hogy 7 ezernél kevesebb a szabad lakások száma a piacon.

    Az alacsony kínálat a kedvezményes áfa hamarosan lejáró határideje miatt nem meglepő, ugyanakkor az adatbázisból az is kiderül, hogy az utolsó negyedévben csupán 1600 lakást értékesítettek a fejlesztők, ami az elmúlt két és fél évben a legalacsonyabb érték. Az alacsony keresletet leginkább azzal lehet magyarázni, hogy elfogytak azok az általában kisebb alapterületű lakások, amelyeket magáncélra és a befektetési célú lakásvásárlók is leggyakrabban kerestek, a piacon maradt nagyobb, az átlagnál drágább lakásoknak pedig az értékesítése hosszabb időt vesz igénybe. Van olyan fejlesztő azonban, aki a tapasztalatai alapján arról számolt be, hogy a befektetési céllal vásárlók részéről a nagyobb lakások iránti kereslet is megnőtt az utóbbi időben. Egyrészt a nagyobb új lakásokat, akár több lakónak is ki tudják adni, másrészt jelentős értéknövekedésre számítanak a lakások ezen típusánál, főleg ha arányaiban kevesebb lesz ezekből a piacon, mint a kisebb lakásokból.

    Forrás: vg.hu, Portfolio

  • Ingatlanpiaci tanácsot hozott létre az MNB

    A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére március 18-án megalakult a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (a továbbiakban: LITT), annak érdekében, hogy szakmai fórumot biztosítson a hazai ingatlanpiac főbb szereplőinek - szerepel az MNB közleményében.

    Az MNB az ingatlanpiac rendszeres monitoringját fontos feladatának tekinti, ezért 2016-ban megújította ingatlanpiaci elemzési keretrendszerét, melynek első eredményei az MNB lakásárindexcsalád és a Lakáspiaci jelentés című kiadvány megjelenése voltak. Az MNB célja, hogy 2019-től a kereskedelmiingatlan-piaci folyamatokkal foglalkozó új kiadványa is megjelenjen. A 2018-as jelentéseinkben újdonságként már megjelent a piaci szereplők lakáspiaci folyamatokkal kapcsolatos véleménye is.

    A piaci szereplőkkel folyatott szakmai egyeztetést az MNB jó gyakorlatnak tartja és a jövőben is alkalmazni kívánja. Ennek elősegítése érdekében az MNB egy új testület, a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) felállítását határozta el.

    A LITT elsődleges és alapvető célja az ingatlanpiac és a gazdaságpolitika legfontosabb szereplői közötti hatékony és rendszeres információcsere biztosítása. A testület tagjai közé a jelentősebb piaci szereplők, a szakma főbb érdekképviseleti szervezetei, az érintett minisztériumok képviselői és az MNB képviselői kerülnek felkérésre, így a hazai ingatlanpiac aktualitásai különböző oldalról is megvilágítást nyerhetnek.

    A LITT másodlagos célja egy olyan fórum biztosítása, ahol a piaci szereplők közvetíthetnék a szabályozó hatóságok felé a piac működési környezetének súrlódásait, és az ezekre tett szabályozói megoldási javaslataikat.

    A testület tagjai két szekcióra oszlanak: a témák specialitásából adódóan a lakáspiac és a kereskedelmiingatlan-piac kérdéseit a megfelelő szakemberek külön-külön ülésen tárgyalják. A LITT évente négy alkalommal ülésezik, a mai ülésen a felek először a kereskedelmiingatlan-piac aktualitásait vitatták meg.

    A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére március 18-án megalakult a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (a továbbiakban: LITT), annak érdekében, hogy szakmai fórumot biztosítson a hazai ingatlanpiac főbb szereplőinek.- írja az MNB közleménye.

    Forrás: MNB

     

  • Tovább nőtt a lakásépítési kedv az év elején

    Továbbra is fokozott lakásépítési kedv jellemzi a piacot: idén januárban 7 százalékkal több lakás megépítésére adtak ki engedélyt, mint egy évvel korábban. 2017 januárjához képest pedig több mint 30 százalékos növekedés látható - olvasható az ingatlan.com elemzésében.

    Folytatódik az építőipari boom: januárban 29,1 százalékos volt a növekedés, a tavalyi egész éves 22,3 százalékos bővülés után. A lakásépítéseket is magában foglaló épületépítéseknél januárban 28,2 százalékos volt a bővülés Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a januári eredmény értékelésekor figyelembe kell venni a bázishatást, tavaly januárban ugyanis kiugró, több mint 40 százalékos emelkedés produkált az ágazat. A 2017. januári adatokhoz képest ez 82 százalékos növekedést jelent.

    Az ingatlan.com elemzését ismertetve a szakember elmondta: A lakásépítési kedv továbbra is erős. Ezt bizonyítja, hogy januárban 991 lakásépítési engedélyt adtak ki a hatóságok, ami 7 százalékkal haladja meg tavaly januári szintet, 2017 első hónapjához képest - azaz kétéves távlatban - pedig 31 százalékos emelkedésnek felel meg. 2015 óta pedig a legmagasabb januári adat. Januárban 5 százalékkal nőtt az egylakásos épületekre, gyakorlatilag a családi házakra kiadott engedélyek száma, a társasházakra kiadott engedélyeké pedig 12 százalékkal 328-ra emelkedett. Balogh László hozzátette: nem minden engedélyből lesz végül valóban lakás, de a januári növekedés egyértelműen a lakásépítési kedv fokozódását mutatja. Szintén erre utal, hogy januárban az épületépítésekre kötött szerződésállomány január végén 30,5 százalékkal volt magasabb, igaz, ebben a lakások mellett ipari, kulturális és sportlétesítmények építésére vonatkozó megbízások is szerepelnek.

    Az ingatlan.com adatai alapján az idei év rendhagyó lesz több szempontból is: idén januárban és februárban országosan 4 százalékkal több újépítésű ingatlant hirdettek meg eladásra az előző év első két hónapjához képest. A fővároson kívül volt kiugró a növekedés: a községekben 77 százalékkal több új lakást és házat hirdettek meg az ingatlan.com-on, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban pedig 38 százalékkal nőtt a meghirdetett új lakóingatlanok száma. Az idei élénkülés egyrészt annak köszönhető, hogy az elmúlt években megkezdett társasház-fejlesztések jelentős része befejeződik, így 20 ezer új lakás kerülhet a piacra. Emellett az állami lakáspiaci intézkedések, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény bővítése júliustól mind a használt, mind az új lakások piacán újabb élénkülést eredményezhet.

    Forrás: ingatlan.com

  • Átlagosan az engedélyezett lakások fele épül meg

    Az ingatlan.com legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, hogy a kétezres évek eleje óta a kiadott lakásépítési engedélyek mennyiségéhez képest egy évvel később hány lakás készült el.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte: 2017-ben és 2018-ban jóval az átlag alá süllyedt a mutató, mindkét évben az egy évvel korábbi engedélyeknek 46-46 százalékából lett átadott lakás.

    “Az átlag alatti érték több tényezővel magyarázható. Egyrészt azzal, hogy sokan előre kikérték a lakásépítési engedélyeket többek között a lakásépítési áfa határidejét érintő korábbi bizonytalanságok miatt. Másrészt az építőiparban részben a lakásépítési boom miatt kialakult kapacitás- és munkaerőhiány miatt több építkezés átadása csúszásba került. Ez viszont azt vetíti előre, hogy a következő néhány évben évente legalább 20 ezer lakás épülhet” - mondta a szakember.

    Az ingatlan.com előrejelzése szerint az idén 20-25 ezer új lakás átadása várható, ezt a becslést alátámasztja, hogy csak tavaly több mint 36 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki.

    Az ingatlan.com elemzéséből kiderül az is, hogy 2017-ben és 2018-ban a korábbi évekhez képest sokkal több lakást adtak át, ám a 14 és közel 18 ezres darabszámok, valamint az idén várható több mint 20 ezer új lakás még elmarad attól, amely a lakásállomány minőségromlását ellensúlyozza, ehhez ugyanis minimum 30 ezer lakásra lenne szükség.

    “Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az utóbbi években rengeteg korábban korszerűtlennek mondott lakásban történt átfogó felújítás, amelyek révén ezek újszerű lakásokká váltak, ám ezekről a beruházásokról nincsen pontos statisztika, viszont mindenképpen javítják a lakásállomány minőségét” - emelte ki az ingatlan.com szakembere.

    Balogh László azt is elmondta, hogy az új lakások drágulása miatt sokkal olcsóbban juthattak lakáshoz azok, akik az elmúlt 1-2 évben, akár tervezőasztalról vettek lakást.

    TLE-vélemény: A kiadott lakásépítési engedélyek és a használatba vett lakások száma között mindig tapaszalható egy természetes eltérés, hiszen nem minden tervezett építés valósul meg. A megvalósíulás időbeli eltolódása - különösen a nagy projektek esetében - rendszerint éveken átnyúló. Az elmúlt években azonban - elsősorban a kapacitáshány miatt - a korábbinál jelentősebb csúszásokat láttunk mind a társasházi projekteknél, mind a családi házas építkezéseknél. Ezzel számolva arra számíthatunk, hogy a következő néhány évben akár az ideinél is jóval több lakást adnak majd át. A sok 2017-2018-as engedély 2019-2020-ban, illetve 2023-ig valósul majd meg  remélhetőleg.

    2018-ban ugyan több mint 17 és félezer lakás épült, Ez azonban még mindig messze van a magyar lakásállomány százévente történő megújításához szükséges évi 40 ezer lakásépítéstől. 2017-ben népességarányosan Ausztriában több mint négyszer annyi, Lengyelországban háromszor annyi lakás épült, mint Magyarországon.

    lakásépítések1000 vágott

    Média forrás: vg.hu

  • Ezeken a településeken lehet hatása a falusi csoknak

    A Portfolio kigyűjtötte, mely falvak azok, amelyeken igényelni lehet majd a falusi CSOK-nak. Azt is megnézték, hogy ezek közül hol lehet valóban hatása a támogatásnak.

    A kormány döntése szerint a falusi csok az 5000 fő alatti településeken lesz igényelhető, ahol a népesség 2003 óta az országos átlagot meghaladó mértékben csökkent. Erről egyelőre annyit tudni, hogy 1 gyermek után 600 ezer forint lesz a használt lakások támogatásának összege, 2 gyermek után 2,6 millióra, 3 gyereknél 10 millióra növekszik, és felújításra is igénybe lehet venni.

    A Portfolio kigyűjtésében, amely a Belügyminisztérium KEKKH (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala) demográfiai adatai alapján készült, 1799 település van Magyarországon, amelyen igénybe lehet venni a falusi csok-ot.

    A portál azt is megnézte, vajon mely kistelepülések lehetnek azok, ahol érvényes a falusi csok, és ahova racionális döntés lehet költözni. 

    TLE: A kistetlpülések lakosságmegtartó, illetve -vonzó képességének legfontosabb eleme a megélhetés biztosítása. Minden bizonnyal továbbra sem fogja tudni ezt felülírni semmi. Véleményünk szerint több pénzért is csak akkor fognak ezekre a településekre költözni a családok, ha megélhetést találnak közvetlen közelükben, illetve valóban kiépül a megfelelő infrastruktúra.

    A Portfolio megállapításai szerint a tipikusan magasabb jövedelmű területek, a nagyvárosok közelsége például élénkítheti azon településekre való bevándorlást, ahol igényelhető a támogatás. Logikus lehet, hogy a drágább megyeszékhelyekről a családok inkább a megyeszékhelyek melletti kistelepülésekre költöznek. Azonban a leggazdagabb és legkisebb munkanélküliséget felmutató városok (Győr, Székesfehérvár, Kecskemét, Tatabánya) 20 km-es közelében például egyáltalán nincs olyan település, ahol igényelhető lesz a falusi csok. Eközben látható, hogy Miskolc, Békéscsaba és Szekszárd közelében sok ilyen település is van - ezek azonban messze nem az ország legfejlettebb részei.

    Az országhatár, de akár az üdülőövezetek (pl. Balaton) közelségében is gazdaságilag racionális döntés lehet a lakásvásárlás, és/vagy felújítás.

    Forrás: Portfolio

     

  • Berlin küzd a magas lakbérek ellen

    A betelepülők - például az olcsóbb tanulmányi helyszínt kereső diákok és az erős munkaerőpiac által odavonzott fiatal szakemberek beáramlása is hozzájárult ahhoz, hogy Berlin a világ egyik leggyorsabban növekvő ingatlanpiaca lett, és hozzájárult a bérleti díjak gyors növekedéséhez.

    Az Immowelt ingatlanportál egy friss tanulmánya szerint a berlini havi bérleti díjak több mint kétszeresére nőttek az elmúlt 10 évben: a 2008-as négyzetméterenkénti 5,60 euróról 11,40 euróra. Bár a bérleti díjak még így is alacsonyabbak maradtak, mint más nagyobb német városokban, pl. Münchenben vagy Frankfurtban, ez 103% -os növekedés volt, amely magasabb, mint bárhol máshol az országban. A bérleti díjak nagymértékben eltérnek az egyes kerületekben, a 2017-es statisztikák azt mutatják, hogy az egy hálószobás apartman a város néhány népszerű környékén átlagosan 1000 euró/hó.

    Természetesen a berlini lakhatási költségek emelkedése nem egyedülálló; a világ legnagyobb városai hasonló a trendekkel küzdenek. A helyi politikusok egy csoportja azonban radikális ötletet javasolt a probléma megoldására: a következő öt évre befagyasztanák a lakásbérleti díjakat.

    Németország jellemzően nemzeti szinten kezeli lakáspolitikáját, de egy helyi ügyvéd amellett érvelt, hogy jogilag lehetővé kellene tenni, hogy a tartományok saját lakásszabályozást vezessenek be. A berlini közép-baloldali szociáldemokraták politikusai azonnal csatlakoztak, és javaslatot tettek a bérletidíjra-plafonra.

    A javaslat mögött az az elképzelés áll, hogy míg az új lakások megépülnek a megnövekedett kereslet kielégítésére, évek telnek el, míg ezek az apartmanok ténylegesen rendelkezésre állnak. Öt évig a meglévő bérleti díjak befagyasztásával a város segíthet megelőzni a még drasztikusabb drágulást, amíg új lakások beáramlása stabilizálja a piacot. A javaslattevők szeretnék ezzel - és más párhuzamos intézkedésekkel - az átlagos bérleti díjat kb. 6-7 euróra csökkenteni négyzetméterenként (szemben a jelenlegi 11,40 euróval).

    Az elmúlt évtizedben Berlin lakossága több százezerrel nőtt: jelenleg több mint 3,7 millió embernek ad otthont a kormányzati statisztikák szerint, szemben a 2008 végi 3,4 millióval. A berlini vezetés becslése szerint ez a növekedés gyorsul, a város lakossága 2025-re meghaladhatja a négymillió főt.

    A berlini lakosság túlnyomó többsége - mintegy 85% - bérli házát vagy lakását. E lakások némelyike állami tulajdonú szociális lakás, mások nagy magánbérleti cégek és magánszemélyek tulajdonában vannak.

    Németország az elmúlt években országosan lépéseket tett, hogy kezelje a problémát: 2015-ben a parlament olyan törvényt fogadott el, amely korlátozza, mennyire emelhetik meg a lakáskiadók a bérleti díjat. E jogszabály értelmében egy új szerződésben foglalt bérleti díj legfeljebb 10%-kal lehet magasabb, mint az adott szomszédságban tapasztalható átlagár.

    A politikusok és a lakáspolitikával foglalkozó szakemberek viszont azt mondják, hogy a törvény nem védi eléggé a bérlők érdekeit. A berlini bérlők szövetsége szerint túl sok kivételt tartalmaz, ráadásul a tulajdonosok időnként figyelmen kívül is hagyják.

    A bérletidíj-korlát bevezetése, még ha ideiglenesen is, megkönnyítené azok helyzetét, akiknek gondot okoz, hogy lépést tartsanak a berlini lakóköltségekkel. Az intézkedés ugyanakkor jelentős problémákat is okozhat. Egy ilyen politika akár súlyosbíthatja is a városban kialakult lakáshiányt: egyes szakértők szerint a fejlesztők az új lakásokra vásárlókat fognak inkább keresni, nem pedig bérlőket.

    Berlinben kevés a lakás. A kölni Német Gazdasági Intézet szakértője szerint azonban a lakáshiányt nem lehet megoldani, ha a bérleti díjakat korlátozzák. A Német Lakásipari egyesület vezetője úgy véli, hogy egy ilyen intézkedés visszatartaná a fejlesztőket a beruházásoktól a következő években. Ezzel a következő öt évben akár 50 ezerrel kevesebb lakás épülhet Berlinben.

    Sőt, ha a tulajdonosok tudják, hogy a következő öt évben nem tudják növelni nyereségüket, talán felújítások vagy karbantartások elhalasztása mellett döntenek. Ha a bérbeadók nem forgatják vissza a pénzüket a saját tulajdonukba, mert a bérleti díjak be vannak fagyasztva, akkor a karbantartás hiánya miatt csökkenhet a lakásminőség.

    A javaslat persze egyelőre csak elméleti lehetőség. Előbb az a lehetőséget kell megvizsgálni, tényleg hozhat-e a helyi politika ilyen intézkedést. Ha ige, az után következhet csak a hatások vizsgálata és a részletek szakmai egyeztetése.

    A helyi politikusok szerint mindenesetre forradalmi intézkedés volna, ami példa lehetne más, hasonló gondokkal küszködő városok számára is. Már Hamburgban is gondolkodnak a bérleti díjak maximálásában.

    Forrás: BBC

  • 20 ezer alatt maradtak a lakásépítések 2018-ban

     

    Az épített lakások számának növekedése pozitív, és 2019-ben várhatóan tovább nőnek majd. Az áfakedvezményekre 2023-ig adott hosszabbítás ad némi reményt arra, hogy az építések számában nem lesz drasztikus visszaesés, ez azonban egy nehezen becsülhető hatás. A kiadott lakásépítési engedélyek számában az elmúlt év utolsó negyedévében történt mérséklődés azonban figyelmeztető jel, az áfakedvezmények teljes kivezetésével biztosan visszaesik majd a lakásépítések száma.

    A miniszterelnök által február elején bejelentett családvédelmi intézkedések érdemben hozzájárulhatnak a családok lakáskörülményeinek javításához. A bejelentéssel kiderültek a demográfiai célokkal összekötött lakástámogatási rendszer alapjai is. Az egyelőre nem ismert részletszabályokon is múlik, hogy a megszüntetett lakásépítési ösztönzőket pótolja-e a 2019-es családvédelmi intézkedéscsomag, valamint a szintén elinduló falusi csok, és ezek mennyiben járulnak hozzá a jelen körülmények között reális évi 20-30 ezer hazai lakás megépítéséhez.

    A lakásépítések jelenlegi legjelentősebb akadályozója az építőipari munkaerő szűkössége. Mind a fejlesztők, mind a többi építőipari szereplő – anyaggyártók, kivitelezők – számára kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából.

    lakásépítések2018 grafikon

    A KSH szerint 2017-ben az előző évhez képest:
    • 2018-ban 23%-kal több lakás épült, mint egy évvel korábban. Az új lakások közel felét Budapesten és Pest megyében vették használatba, ahol 40, illetve 39%-kal több lakás épült. Továbbra is kiemelkedő Győr-Moson-Sopron megye lakáspiaca, ahol az összes új lakás 14%-a épült fel. Ugyanakkor több alföldi és észak-magyarországi megyében is számottevően élénkült a lakásépítés 2018-ban.
    • A természetes személyek által épített lakások aránya 51-ről 46%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 49-ről 53%-ra nőtt 2017-hez képest.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 53%-a családi házban, 38%-a többlakásos épületben, 5,0%-a lakóparkban található.

    lakásépítések2018 épület
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1 m2-rel 99 m2-re csökkent.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 36.719 volt, 3,4%-kal kevesebb, mint 2017-ben. Az új lakások 54%-át a fővárosban és Pest megyében tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma Budapesten 18%-kal csökkent, a megyei jogú városokban változatlan maradt, a többi városban 8%-kal, a községekben 10%-kal emelkedett. Az építtetők az esetek 42%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,4%, a kisebb települések felé haladva egyre magasabb, a községekben elérte a 80%-ot.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 4,0%-kal több, összesen 13 743 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 4.346, ami 15%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében

    A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Véleményünk szerint megfizethető költségek mellett működő, alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító, a legális munkával, adófizetéssel és a családalapítással, gyermekvállalással összekötött bérlakásrendszer kialakítása megkérdőjelezhetetlenül a demográfiát támogató eszköz lehetne Magyarországon. Egy ilyen bérlakásprogram nem volna ellentétes a lakástulajdonszerzés támogatásával sem, hiszen amellett, hogy kezdeti segítséget jelentene a saját lakáshoz önerővel nem rendelkező családalapító fiatalok számára, olyan módon alakítható, hogy a bérlő családok a lakásokat később akár meg is vásárolhassák.

    Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

    A letölthető dokumentumban olvashatják részletes elemzésünket.

  • Még idén elindul a falusi csok

    A kormány a Magyar falu program keretében döntött a falusi családi otthonteremtési támogatás (csok) bevezetéséről - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

    Gulyás Gergely közölte, a falusi csok az 5000 fő alatti településeket érinti, azokat, ahol a lakosságszám a 2003. január 1-jei adatokhoz képest nagyobb mértékben csökkent, mint az országos átlag. Hozzátette: a 2887 5000 fő alatti településből 2031 érintett.

    Elmondta, a falusi csokra az általános csok-szabályok vonatkoznak: új lakás építésekor, vásárlásakor a támogatás egy gyermek esetén 600 ezer, két gyermek esetén 2,6 millió, míg három gyermek esetén 10 millió forint. A támogatás a falusi csok esetében használt lakás vásárlására, bővítésére és felújítására is felhasználható.

    A Portfolio.hu értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy azokat a CSOK-összegeket, amelyeket eddig csak új lakásra lehetett igénybe venni, ezentúl az érintett kistelepüléseken használt lakás vásárlására, bővítésére és korszerűsítésére is fel lehet majd használni (utóbbi kettőre vélhetően ezek 50%-át, ahogy eddig a bővítés esetében volt). 1 gyermek után változatlanul 600 ezer forint lesz a használt lakások CSOK-jának az összege, 2 gyermek után viszont 1,43 millióról 2,6 millióra, 3 gyermek után pedig 2,2 millióról 10 millióra növekszik. Akik legalább 4 gyermeket nevelnek, az eddigi 2,75 millió helyett szintén 10 millióra lesznek jogosultak az érintett kistelepüléseken.

    A törvényjavaslatokat még tavasszal elfogadhatja az Országgyűlés, az új konstrukció július 1-jével, legkésőbb szeptember 1-jével lépne életbe.

    A miniszter értékelése szerint ez a támogatás az érintett településeken egy ház megvásárlását, felújítás teljes egészében fedezheti.

    Gulyás Gergely a program céljaként jelölte meg a falvak népességmegtartó erejének növelését. Jelezte azt is, a következő, két hét múlva esedékes kormányülésen további döntések várható a leszakadó települések érdekében.

    A Portfolio megnézte, hogy a bejelentés milyen hatással lehet a vidék ingatlanpiacára, illetve, melyek lehetnek azok a települések, amik a legnagyobb nyertesei lesznek az intézkedésnek. Az egyes megyékben leginkább olyan települések kerülnek be a támogatásra alkalmas települések közé, amelyek távolabb vannak a megyeszékhelyektől és közlekedési szempontból is kedvezőtlenebb helyzetben vannak. Elemzésük és a támogatás alá eső községek listája ITT.

    Forrás: kormany.hu, Portfolio

  • Hogyan készüljünk fel a változó épületenergetikai követelményekre?

    Az újHÁZ Centrum szakértői segítenek eligazodni a gyorsan változó jogszabályok között, és felkészíteni minket, építkezni vágyókat és épülettulajdonosokat a közelgő változásokra.

    Nem kötelezhetnek a felújításra, de érdemes

    A jó hír az, hogy a már átadott és hatósági engedéllyel rendelkező épületek energetikai korszerűsítésére nem kötelezhetnek, bár erősen ajánlott több szempontból is. Az egyre emelkedő energiaárak, valamint a valódi rezsicsökkentés jegyében otthonunk energiatakarékos üzemmódra állítása egyszeri befektetést igénylő, gyorsan megtérülő folyamat. Azok az ingatlanok, amelyek korszerű szigeteléssel rendelkeznek, jelentősen képesek növelni eladási értéküket.

    UH hoszigetelt hazak arak grafikon

    Egyes megyékben egy jól szigetelt ház ára akár 34 százalékkal is meghaladhatja egy azonos tulajdonságokkal rendelkező, ám szigeteletlen ház árát. Egy megfelelően szigetelt épület tartósabb is, hiszen a hőingadozás elkerülhetetlenül roncsol minden anyagot, sőt, a penészedéssel szemben is fokozott védelmet nyújt.” – ismertetik a szakértők az újHÁZ Centrum által végzett felmérés eredményeit.

    Ha nem felel meg az épület az előírásoknak, nem kapunk használatbavételi engedélyt

    Más a helyzet az új építésű ingatlanoknál, hiszen 2019 elejétől új épületre csak akkor kaphatunk használatbavételi engedélyt, ha az megfelel a költségoptimalizált követelményszint hatósági előírásainak. Ráadásul ez egy többlépcsős követelményrendszer, amely 2020 végére közel nulla energetikai szint elérését teszi kötelezővé. Az építőanyag-kereskedés szakértői hangsúlyozzák, hogy mindez nem egy konkrét energetikai besorolást jelöl, hanem részletes műszaki paramétereknek kell megfelelni. „Az előírásendszer meghatározza azt, hogy milyen típusú téglából épülhet a ház, illetve a szigetelés minimális vastagságát is előírja, ezen kívül a korszerű épületgépészeti rendszerek használatát is megköveteli” – összegzik az újHÁZ Centrum szakértői.

    Megéri előre gondolkodni

    Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy a használatbavételi engedély megszerzéséhez mindig az igénylés időpontjában érvényes hatósági előírásoknak kell megfelelni. A következő szigorítás 2021. január elsején lép életbe, amely már közel nulla energiahatékonysági szintet követel meg. Azokat az épületeket, amelyeknek most zajlik a tervezése, vagy kezdeti fázisban van az építésük, már ezeknek a jogszabályoknak megfelelően kell alakítanunk. Érdemes a hatályos szabályok legmagasabb követelményszintjét megcéloznunk, hiszen az építkezés esetleges csúszásánál elkerülhetővé válnak a pluszköltségek. Az építőipart sújtó munkaerőhiány miatt mindenképpen érdemes ezzel kalkulálunk, ugyanis az újHÁZ Centrum által gyűjtött adatok szerint jelenleg az átadások átlagosan 6-8 hónapot csúsznak .

    Visszaigénylési lehetőség

    Új építésű házak esetén érdemes például az adóvisszatérítésből visszakapott összeget szigetelésre fordítanunk. A legfeljebb 150 négyzetméteres alapterületű lakásnál, valamint a maximum 300 négyzetméter hasznos alapterületű ingatlanoknál a 27% áfatartalmú számlák után maximum ötmillió forint visszaigényelhető, az építést és az építési telek árát is beleértve. A 70 százalékos számlabemutatási kötelezettségnél az adómentes számla is elfogadható, ismertetik az építőanyag-kereskedelmi hálózat szakértői.

    újHÁZ Centrum Építőipari trendriportja 2018

    Forrás: újHÁZ Centrum

  • Hová szülessenek a gyerekek?

    A 2013-as mélypontról (7 ezer lakás építése) az utóbbi években jelentős pozitív elmozdulás történt. 2017-ben 14,4 ezer, 2018-ban nagyságrendileg 20 ezer lakás épült fel. Ez azonban még mindig messze van a magyar lakásállomány százévente történő megújításához szükséges évi 43 ezer lakásépítéstől. 2017-ben népességarányosan Ausztriában több mint négyszer annyi, Lengyelországban háromszor annyi lakás épült, mint Magyarországon.

    A népességfogyás megállítása kiemelten fontos Magyarország számára. A bejelentett intézkedések remélhetőleg növelni fogják a születések számát, és összeköthetőek más közérdekű célokkal.

    A gyermekvállalás és a család lakhatása nem választható szét. Különös jelentősége van annak, hogy a családvédelmi intézkedések és az otthonteremtés támogatása hogyan kapcsolódik össze.

    A gyermeket vállaló nők számára ígért, 10 milliós szabad felhasználású kölcsön fennmaradó részét, három gyermek esetén a Kormány elengedi, azaz ez vissza nem térítendő támogatássá válhat. Amennyiben ezt a kölcsönt a családok lakásépítésre, új lakás vásárlására fordítják, ez hasonló nagyságrendű támogatást jelenthet, mint a megszűnt áfakedvezmények. Szerencsésnek tartanánk ugyanakkor, ha a kormányzati kommunikáció és a részletszabályok ösztönöznék ennek az összegnek a lakáscélú (új lakás, használt lakás, felújítás) felhasználását. Felmerül a felhasználási területek korlátozása, akár a lakáscélú felhasználáshoz kötése.

    A csok lehetőségeinek kibővítése – ezúttal a használt lakásokra felvett támogatás mellé igényelhető hitel bevezetése – még több családnak adja meg a lehetőséget, hogy javítson lakáskörülményein. A hatások között ugyanakkor számolni kell a használt lakások árának várható megemelkedésével is. Szintén javítja a családok kilátásait a jelzáloghitelek elengedésének további bővítése.

    Fontos és jó iránynak tartjuk, hogy a Kormány a támogatások feltétele közé beveszi a legális munkavégzést, munkaalapú és nem segélyalapú társadalomképet mutat a bejelentett intézkedéscsomag.

    Fontosnak tartanánk azonban azt is, hogy a támogatások nyújtását a lakásállomány minőségi megújításával és az épített környezet minőségének javításával is kapcsolja össze a Kormány.

    Felhívjuk a figyelmet a használt lakások korszerűsítésének és energiahatékony felújításának fontosságára, ez is érinti a családok életminőségét. (A magyar lakásállomány alig több mint 10 százaléka épült 2000 után. Véleményünk szerint egyelőre az 1 százalékot sem haladja meg azon lakások száma, amelyek megfelelnek a 2021-től érvényes követelményeknek.)

    A lakásépítések évszázados mélypontja 2013-ban volt (7.293 db lakásépítés), majd lassú emelkedés kezdődött. A valós fordulatot a 2015. év végén bejelentett lakáspolitikai intézkedések, az 5%-os újlakásáfa és a kibővített, megemelt CSOK hozták. 2018-ban nagyságrendileg 20 ezer lakás épült Magyarországon. 2018 júliusában jelentette be a pénzügyminiszter, hogy a kormány nem szándékozik meghosszabbítani a lakásáfa-kedvezményt, megszűnt a lakáscafeteria, valamint a lakástakarékpénztári megtakarítások támogatása. A jelenleg alakuló részletszabályokon is múlik, hogy a megszüntetett lakásépítési ösztönzőket pótolja-e a 2019-es családvédelmi intézkedéscsomag.

    Családok és a lakásépítések a környező országokban

    2017-ben népességarányosan Ausztriában több mint négyszer annyi, Lengyelországban háromszor annyi lakás épült, mint Magyarországon.

    lakasepitesek 1000fo

    Magyarország nem csak a népességarányos lakásépítések számában, hanem a lakásállományhoz képesti lakásépítések számában is elmaradásban van a környező országoktól. A lakásépítések száma a lakásállományhoz képest Ausztriában és Lengyelországban négyszerese volt a hazainak.

    lakasepitesek lakasallomany

    A családok gyermekvállalását elsősorban a megélhetés és az otthonteremtés kiszámíthatósága, a támogatási rendszer stabilitása ösztönzi. Ehhez világos gazdaság- és vidékfejlesztési politikára, valamint hosszú távú, átlátható lakásprogramra, ezen belül lakásépítési célszámokra és koherens támogatáspolitikára van szükség.

  • Bővül a csok: használt lakásra is jár a hitel

    A miniszterelnök bejelentése szerint több kedvezményt vezetnek be a gyermekvállalás ösztönzésére: a többi között a családi otthonteremtési kedvezmény keretében már használt lakás váráslására is kedvezményes hitelt igényelhetnek a két-, illetve három- és többgyerekes családok.

    A használt lakások vásárlására vonatkozó CSOK kiterjesztés pedig két gyermek esetén 10 millió forintot, három vagy több gyerek után 15 millió forintot jelent. 25 éves futamidővel, garantált 3 százalékos kamatozással lehet igénybe venni a hitelt, várhatóan 2019. július elsejétől élesedik ez az intézkedés is. Eltörölték a 35 millió forintos értékhatárt.

    Ez az intézkedés felfelé tolhatja a használt lakások árát. Heteken belül várható a "falusi csok" részleteinek bejelentése, ami a kistelepülések ingatlanpiacára lehet hatással.

    Ezen túlmenően a második gyermek születésekor 1 millió forintot, a harmadik gyermek születésekor 4 millió forintot, minden további gyermeknél 1-1 milliót vállalnak át a családok jelzáloghiteléből.

    A Duna House elemzése arra hívta fel a figyelmet: a tranzakciók jelentős része az egyre bővülő építkezések ellenére is a használtlakás-piacon zajlik. 2018 első három negyedévében például az eladott lakásoknak mindössze 3,4 százaléka volt új építésű a KSH adatai szerint. Ráadásul a használt lakásokhoz az emelkedő árak mellett is kedvezőbb feltételekkel lehet hozzájutni, mint az új építésűekhez.
    A különbséget jól mutatja, hogy a fővárosban használt lakások esetében panellakásokat még találunk 500 ezer forint alatti négyzetméteráron, míg az új építésű ingatlanok átlagos négyzetméterára 700-800 ezer forint körül mozog. A használt lakások felé bővített kedvezményes hitel lehetősége szociális szempontból tehát sokat segíthet a gyerekes családok azon rétegén, akik eddig nem tudtak, mertek újépítésű lakás vásárlásába belefogni.
    A Duna House adatai szerint 2019 januárjában vidéken átlagosan 15 millió forintos lakásárral lehetett számolni, míg Budapesten ugyanez 34-35 millió forint körül mozgott. Az persze így is nagy kérdés, hogy mennyivel fognak drágulni a lakások a bejelentés után – a csokról az eddigi formájában az derült ki, hogy a felső középosztály és a gazdagok kivételével a legtöbben még rosszul is jártak vele, mivel jobban drágultak a lakások miatta, mint amekkora a csok összege.

    Forrás: Pénzcentrum, kormany.hu

  • Átgondoltan tervezett épületfelújításokra van sürgősen szükség

    A megnövekedett európai kereslet fő kiváltói a kereskedelmi, ipari és közlekedési ágazatok voltak 2017-ben. Az ezt megelőző évben a végsőenergia-fogyasztás 0,7, a primer pedig 2 százalékkal nőtt, ekkor a lakossági felhasználás volt a növekedés fő mozgatórugója.

    A harmadik éve folyamatosan emelkedő európai energiafelhasználás azt jelenti, hogy tartósan megfordult a 2006-tól 2014-ig tartó kedvező trend. A csökkenő trendet mutató közel tíz év azért volt kiemelkedő jelentőségű, mert alátámasztotta: lehetséges és működik a gazdasági növekedés leválasztása az energiafogyasztásról (decoupling).

    A megfordult trend és az európai energiafelhasználás tartós növekedése egyszerre hat negatívan a közös energiafogyasztási célok teljesítésére és az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogására, mely már aggasztja az uniós szakembereket is.

    Hol tart Magyarország?

    A hazai energiafelhasználási adatok szerint 2017-ben Magyarország primerenergia-felhasználása 1115 Petajoule, a végső pedig 845 PJ volt. A vezető energiafelhasználó a lakosság, megelőzve a közlekedési szektort és az ipart.

    2017 agazati eloszlas 1

    Ha a tovább boncolgatjuk az adatsorokat az is látható, hogy a megoszlás hazánkban meglehetősen stabil maradt.

    agazatok reszesedese a vegsoenergia felhasznalasbol

    Riasztó viszont, hogy a hazai növekedési ütem messze az uniós átlag felett van, mely arra utal, hogy a fogyasztás-növekedés komoly pazarlással is párosul.

    novekedesi utem

    Fenntartható energiafogyasztás: a holnap megtakarításai a ma intézkedéseiből születnek

    A fenti adatok tükrében még fontosabb, hogy Európa tagállamai ismét elkötelezték magukat a fenntartható energiafogyasztási pálya mellett. 2018 végén hatályba lépett az energiahatékonysági irányelv (EED) módosítása, mely 2030-ra összeurópai szinten 32,5 százalékos energiahatékonysági célt tűz ki. Az EED mellett egy új, minden tagállamban közvetlenül érvényes rendelet[1] pedig arra kötelez, hogy egységes elvek mellett, egységes formában készüljenek el azok a stratégiai fontosságú dokumentumok, melyek a fenntartható tagállami energiapályát mutatják be 2030-ig. Ezek a Nemzeti Energia- és Klímatervek (NEKT).

    A tagállamok a NEKT tervezés lázában égnek, hiszen az első vázlatot már 2018 végére el kellett készítenie és be kellett mutatnia minden tagállamnak. 2019 első negyedévben lesz azok társadalmi vitája, melyet stratégiai környezeti vizsgálat követ majd. Mindeközben egy kétoldalú egyeztető folyamat zajlik az Európai Bizottság és az egyes tagállamok között, amelynek során a tervezetben benyújtott célértékeket vizsgálják majd meg, hogy elegendők-e az összeurópai célok eléréséhez. A tárgyalások eredménye alapján véglegesített NEKT-et 2019 végén kell a Bizottságnak benyújtani.

    The Coalition for Energy Savings’ [2] elkészítette az eddig beérkezett[2] NEKT-k első elemzését, melyből az látszik, hogy a tagállamok hozzájárulása még nem elegendő az EU 2030 energiahatékonysági célkitűzésének eléréséhez. A tagállamoknak tehát minden bizonnyal növelniük kell majd a hozzájárulásokat a végső terveikben.

    A magyar NEKT a napokban lesz nyilvános, annyit lehet tudni a hazai felajánlásokról, ami az év végén egy kormányhatározatban[3] megjelent. Ez csökkentési célként[4] legalább 40 százalékos kibocsátáscsökkentést, a megújuló energiaforrások használata terén 20 százalékos felhasználási részarányvállalást tűz ki. A végsőenergia-felhasználás mértéke pedig nem haladhatja meg a 2005-ös értéket, valamint 2030-ra az energiahatékonyság-javító intézkedések nélkül előre jelzett energiafogyasztás mértékének 8-10 százalékkal csökkennie kellene

    Miért kulcsfontosságú lakásállomány energiahatékonyságának javítása?

    A fenti vállalások teljesítése a háztartások fogyasztásának csökkentése nélkül nem fog menni. Tudjuk, modellek készültek, tapasztaljuk a mindennapokban: a 4,4 millió számon tartott lakás kétharmada energetikailag elavult. Egy átlagos magyar háztartásban a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítjuk. Ez az európai átlagnál mintegy 10 százalékkal magasabb. Szomorú adat az is, hogy az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása stagnált, míg az európai átlag mintegy 16 százalékos csökkenést mutat. Pedig a magyarországi épületekben felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne.

    Ehhez viszont átgondoltan tervezett épületfelújításokra van szükség.

    Egy járható utat az a modell mutat be, mely a hazai piacon mintaértékű együttműködésből született. ’Nálam szigetelnek’ programként indult, a Knauf Insulation Kft. gondozásában, melyet a Weishaupt Hőtechnikai Kft. folytatott. Egy hajdúnánási 120 négyzetméteres családi ház (ún. Kádár-kocka) energetikai felújítását vizsgálták. Amellett, hogy bemutatta az utólagos hőszigetelés előnyeit, a projekt felhívja a figyelmet arra, hogy hiába történik egy hatalmas lépés az energetikai korszerűsítés érdekében, ha ezt nem kellő körültekintéssel, részmegoldással történik. A régi, elavult fűtőkészülék – mely sajnos megfelel a nagy magyar átlagnak – képtelen volt alkalmazkodni a családi ház megváltozott hőtechnikai adottságaihoz. Ahelyett, hogy csökkent volna, az épület energiafogyasztása a szigetelés után megnövekedett.[5]

    Az ellentmondást a fűtőkészülék-csere oldotta fel, mely mérésekkel igazolva is alátámasztotta, hogy az energia hatékony felhasználása csak komplex megoldások útján érhető el.

    „Egy kiszámítható és stabil szabályozási környezet, valamint egy hosszú távú, előre tervezhető, hatékony ösztönző- és támogatási rendszer egyaránt szolgálná a lakosság, a piac és az állam érdekeit, hiszen a folyamatosan felmerülő beruházási igények stabil és kiegyenlített piaci körülményeket teremtenének, amellyel egyúttal az ország energiahatékonysági vállalásai is biztonsággal teljesíthetők lennének.” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI vezetője.

    [1] Irányítási Rendelet [3] (Governance Regulation)

    [2] 2019 év elején még 7 ország nem nyújtotta be a NEKT-et az Euractive [4] értesülései szerint

    [3] A Kormány 1772/2018. (XII.21.) Korm.határozata az új Nemzeti Energiastratégia megalapozását szolgáló döntésekről

    [4] 1990. évi bázison 2030-ra

    [5] Forrás: Az igazság pillanata [5] cikk

    A cikk forrása: MEHI

  • A dráguló lakások alternatívája lehente a bérlakás

    A Futureal komolyan foglalkozik bérlakás-befektetésekkel – külföldön. Az Egyesült Államokban és Németországban is jelen van, ahol jó befektetés a bérlakás-portfolió működtetése. Megfelelő piaci viszonyok mellett ugyanis a bérház-üzemeltetés – Futó Gábor szerint – „nagyon biztonságos, inflációvédett, hosszú távú befektetés”.

    A magyar piac azonban egyelőre nincs kész erre, a finanszírozási háttér sincs meg hozzá. Pedig fontos lenne a bérlakáspiac erősítése, hiszen növelhetni a munkaerőmobilitást, ami „nemzetgazdasági szinten is kiemelten fontos cél lehetne” – mondta Futó Gábor. Hozzátette, hogy a lakásárak emelkedésén túl még az is a bérlakások mellett szól, hogy a fiataloknak más igényei vannak a lakáspiacon.

    Márpedig a lakásárak Futó Gábor szerint is tovább fognak emelkedni. Már ma is egyre gyakrabban találkozni 500 ezer forint / négyzetméteres kivitelezési költséggel, ami – a fejlesztő profitját is beleszámítva – 950 ezer-1 millió forint / négyzetméter értékesítési árat jelent egy átlag projektben. Nagy kérdés, hogy mekkora kereslet lesz ilyen árú lakásokra Magyarországon.

    A teljes interjút a Portfolio cikkében olvashatják.

    A kisebb társasházak ideje jöhet 

    A magyar lakásépítési piac továbbra is Európa élmezőnyében van, három év alatt több mint háromszorosára nőtt a legalább kétlakásos lakóházakra kiadott engedélyek száma - derül ki az ingatlan.com legfrissebb, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatait feldolgozó összefoglalójából

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy a múlt év első 11 hónapjában közel 3300 darab legalább kétlakásos lakóépület kapott engedélyt, ami 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ezekben az épületekben viszont csak 7 százalékkal nőtt az építési engedélyt kapott lakások száma. Az adatokból ezért arra lehet következtetni, hogy 2019-ben és az ezt követő években leginkább a kisebb, 6-8 lakásos társasházak építése élénkülhet.

    Az ingatlan.com adatai szerint január elején Budapesten 2.257 darab, a vidéki nagyvárosokban pedig több mint nyolcszáz új építésű ingatlanhirdetésből áll a kínálat, ezek között vannak, amelyek csak hónapok vagy akár több mint egy év múlva kerülnek átadásra. Ez egyben azt jelenti, hogy 2018 januárjához képest a fővárosban stagnált a kínálat, a megyeszékhelyeken viszont 81 százalékkal emelkedett az új építésű ingatlanhirdetések száma.

    Budapesten az új lakások és házak átlagos négyzetméterára január elején az ingatlan.com újlakás-kereső oldala, a lakopark.ingatlan.com adatai szerint 781 ezer forintot tett ki. A megyeszékhelyek közül Debrecenben 469 ezer forint, Győrben 425 ezer forint, Székesfehérváron pedig 530 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár az eladó új lakások esetében.

    Forrás: Realista.hu

    Korábbi cikkeink bérlakás témában:

    Tudnánk szeretni a bérlakást, ha lenne minőségi, megfizethető választék

    A magas bérleti díjak miatt is csökken a felsőoktatásban tanulók száma

    Bérlakásokkal lehetne segíteni az ellehetetlenülő munkaerőmobilitást

    Fordulatra van szükség a bérlakásszektorban

    Bérlakásprogramok vállalati és önkormányzati összefogással

     

  • Ez várható a lakásbérleti piacon az idén

    Az előző években elindult építkezések jelentős része fejeződik be 2019-ben, így több mint 20 ezer új lakás átadása várható. Ez jelentős változásokat hozhat az bérleti piacon is, hiszen sok új lakást befektetők vásároltak meg kiadás céljából - derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

    Az ingatlan.com adatai szerint január első napjaiban a budapesti - maximum 80 négyzetméteres - kiadó lakások átlagos bérleti díja havi 150 ezer forint volt, míg az újonnan épült vagy újszerű lakásokért 169 ezer forintot kértek a tulajdonosok.
    Debrecenben 95 ezer forintos átlaghoz képest az új lakások bérleti díja 110 ezer forint volt, Győrben pedig az átlagos bérleti díj 100 ezer forintot tett ki, ennél 10 százalékkal drágábban adták az új lakásokat. Az új vagy újszerű kiadó lakások felára tehát 10-20 százalékos a különböző városokban.

    Merre indulhatnak a bérleti díjak?

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy az albérletpiacon megjelenő újonnan épült lakások kínálata 2019-ben ugrásszerűen növekedhet, mivel az eladási céllal épült új lakások jelentős részét befektetők vásárolták fel. Az új és újszerű lakásokat eddig is magasabb áron lehetett bérelni, ezért a vevőkért folytatott verseny miatt mérséklődhet bérleti díjban megjelenő minőségi felár.

    “Ez a folyamat egy szinttel lejjebb is változás eredményezhet. A rosszabb minőségű kiadó lakások hátrányba kerülhetnek az új építésűekhez képest, ezért lehet, hogy a jövőben ezeket az ingatlanokat csak alacsonyabb áron tudják a tulajdonosok bérbe adni. Másképp fogalmazva: ugyanannyi pénzért valószínűleg jobb minőségű lakásokat tudnak bérelni az érintettek” - tette hozzá az ingatlan.com szakembere. Mindezek ellenére az átlagos lakásbérleti díjakban az ingatlan.com prognózisa alapján nem várható nagyon komoly változás vagy árcsökkenés a bérleti piacon, hiszen 2019-ben rengeteg új lakás jelenik meg a kínálatban, ezek bérleti díja pedig az átlagosnál magasabb.

    Közvetett módon az új és használt lakások piacán látható erős kereslettel párosuló drágulás az albérletpiaci keresletet is erősítheti. Az áremelkedés miatt ugyanis Budapestre és a többi nagyvárosba költözők közül sokan a vásárlás helyett inkább a lakásbérlés felé vehetik az irányt.

    Forrás: ingatlan.com

  • Egyre többet ad a lakásépítés a GDP-be

    A lakások iránti kereslet erős, ez fokozza a lakásépítési kedvet, ami az építőipart és a GDPnövekedést is hajtja - írja az ingatlan.com.

    Az ingatlan.com legújabb elemzéséből az is kiderül, hogy a részben a lakásépítéseknek köszönhetően bővülő építőipar az első negyedévben 0,4 százalékpontot tett hozzá a GDP-növekedéshez, a másodikban már 0,8 százalékpontot, a harmadikban pedig 1,1 százalékpontot.

    Balogh László az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: “Amellett lakáspiac hozzátesz a növekedéshez, fordítva is hasonló a helyzet. Ameddig ugyanis bővül a gazdaság, és a lakosság jövedelme is emelkedik, addig a lakáspiacon is folytatódhat az élénkülés.” 

    Az elemzés szerint az év első kilenc hónapjában több mint 10 ezer lakás készült el, ami 28 százalékos éves növekedést jelent. A lakáspiac erejét pedig az is mutatja, hogy bár jelentős a magánszemélyek körében is az építési kedv, a vállalkozások esetében is ez a helyzet. Tavaly az eladásra készült lakások száma meghaladta a 7 ezret, ami hétéves csúcsot jelentett. A tempó pedig az idén is megmaradt, és várhatóan 10 ezer olyan lakást adhatnak át, amit a vállalkozások értékesítési céllal építettek.

    Az adatok azt mutatják, hogy december közepén csak Budapesten 2462 ingatlanhirdetésben több mint 5 ezer új lakást kínáltak eladásra az építtetők, vidéken pedig több mint 4 ezer lakás várt gazdára. Az új lakások esetében budapesti átlagos négyzetméterár 769 ezer forint volt december közepén, az ország többi településén pedig 445 ezer forintot tett ki. “A fővárosban kerületenként is jelentősek az eltérések. Öt kerület is van, ahol 1 millió forintot meghaladja az átlagos négyzetméterár, de három külső kerületben 500 ezernél is kisebb az átlag.

    Vidéken pedig elsősorban a megyeszékhelyeken erős a kínálat, az árak pedig szintén különbözőek. A debreceni új lakásoknál például a négyzetméterenkénti átlagár 465 ezer forint, ezzel szemben Miskolcon 300 ezer forint” - mondta Balogh László.

    Lassabb drágulás várható

    Az ingatlan.com előrejelzést is adott a lakásárak várható alakulására. A következő időszakban a gazdasági növekedés folytatódhat, a lakossági anyagi helyzete is javulhat a nettó reálbérek emelkedése nyomán, mindezek támaszt adnak a lakáspiacnak. “Az áremelkedés azonban jövőre jóval szelídebbé válhat, mert sok helyen a vevők már nem bírják tartani a lépést a lakásdrágulással.” - fogalmazott Balogh László. Budapesten például a legmagasabb árfekvésű belső kerületekben már kevés a tér a további jelentős drágulásra. Ez inkább a peremkerületekben lehet számottevő, mert a belső kerületekben az utóbbi években bekövetkezett áremelkedés sok lakásvásárlót terel a külső városrészek felé.

    Forrás: Realista

  • Még mindig kevés huszonéves tud kiköltözni a mamahotelből

    A 16 és 29 év közötti magyarországi férfiak 80 százaléka, a nőknek pedig 68 százaléka lakik a szüleivel – írja az Eurostatra hivatkozva a Mérce.

    A 2017-re vonatkozó, nemrég publikált adatokból kiderül, hogy a harminc alatti fiatalok esetében 10-ből 7 kényszerül arra, hogy a szüleivel lakjon. Ez nagyjából megegyezik az EU-s átlaggal, amely 68,2 százalékon állt 2017-ben.

    Részletesebb bontásban azt látjuk, hogy míg a 16-19 évesek körében mindenhol 90 százalék fölött van a szüleikkel lakók aránya, a 20-29 évesek körében már jóval nagyobb a magyar és az uniós átlag közötti különbség. A 25 évnél idősebb fiatal felnőttek több mint fele is a szüleivel él Magyarországon, az EU-s átlag ennél 10 százalékkal alacsonyabb.

    A 20-24 éves korcsoportban nálunk 81,5%, az EU-ban csak 76,3% lakik mamahotelban, a 25-29 évesen között 52%, illetve 42,1% az arány.

    A Mérce szerint ez a jelenség azonban nem véletlen, hanem a lakhatási politika egyik függvénye. Nem véletlen, hogy a jóléti hálójáról híres, illetve több állami bérlakással rendelkező országokban (pl. skandináv országok, Ausztria) a legalacsonyabb a szüleikkel élő fiatal felnőttek aránya. Itthon teljesen más a kormányzati lakáspolitika: az állami bérlakásrendszer a rendszerváltás óta folyamatosan épül le, lesz privatizáció áldozata, a jelenlegi kormány pedig csak a tehetősebb rétegek lakáshoz jutását támogatja. A fő lakáspolitikai eszköz, a CSOK hitelképes, tehát biztos egzisztenciával és legalább két gyerekkel rendelkező családokat támogatja, és épp a közelmúltban végezték ki azt a lakástakarék-rendszert, amelynek épp a fiatalok voltak az egyik legnagyobb haszonélvezői.

    Forrás: Mérce

  • Ilyen lakástámogatásokat várnak a családok

    Kérdőívünket az igylakunk.hu honlapon 183-an töltötték ki. Az ő válaszaikat összefoglalva kirajzolódik egy sokatmondó, bár természetesen nem reprezentatív kép a lakástámogatási igényekről.

    Az otthonteremtési támogatások egyik nagy kérdése, hogy hogyan lehetne a legjobban ösztönözni a családokat, hogy minél több gyermeket vállaljanak. A lakáshelyzet feltétlenül lényeges szempont a fiatalok önállósodásában, a szülői házból való elköltözésében, illetve a családalapításban, gyermekvállalásban. Természetesen számos más tényező is jelen van ezekben a döntésekben.

    A magyarországi demográfiai helyzet, a népesség és ezen belül hangsúlyosan a fiatal korcsoportok arányának csökkenése – érthető módon – a kormány lakástámogatási politikájának középpontjába helyezte a gyermekvállalás ösztönzését.

    A statisztikák szerint azonban az elmúlt időszakban mégis egyre csökken az első lakásukat vásárlók száma. Ennek fő oka a lakásárak folyamatos emelkedése, amelynek üteme meghaladja a fiatalok keresetének növekedését. Megoldást jelenthetne, ha lennének elérhető díjú, fenntartható, minőségi bérlakások a munkalehetőségek közelében.

    A megfizethetőséget a mai piaci viszonyok között csak egy állami szerepvállalással működő bérlakásépítési program hozhatná el.

    Válaszadóink 70 százaléka gondolja hasonlóképpen, további 17 százalékuk sem utasítja el ezt a javaslatot.

    FB kutatás ábrák kép Dia1

    A kedvezményes lakásáfát mégis megtartaná a túlnyomó többség a csak a gyerekes családok egy része által elérhető támogatások helyett. Az otthonteremtési célzattal nyújtott támogatások közül kivett, az elsősorban a befektetőket és a külföldi vásárlókat kedvező helyzetbe hozó áfakedvezményt a csokra nem jogosul, de a segítségre rászoruló családok részére valóban kompenzáló intézkedés még várat magára.

    FB kutatás ábrák kép Dia2

     

    FB kutatás ábrák kép Dia4

    A kormányzat bejelentése szerint – a Magyar Falu program mellett – megemelt csokkal támogatná a kistelepülésen építkező, illetve házat vásárló családokat. Azt kérdeztük olvasóinktól, elköltöznének-e vidékre, ha állami támogatást kapnának hozzá. Válaszadóink 44 százaléka igen, további 32 százaléka talán elfogadná ezt a lehetőséget. Ha mindez kiegészül az ígért infrastruktúrafejlesztésekkel, valamint az ez idáig hiányzó, az elvándorlás elsődleges okaként ismert munkahelyteremtéssel, akkor minden bizonnyal még többen voksolnának a költözésre.

    FB kutatás ábrák kép Dia5

    Hozzánk hasonlóan a válaszadók közül is sokan (77%) vélik úgy, hogy az államnak pénzügyi eszközökkel is támogatnia kellene azokat a háztartásokat, amelyek magasabb energiahatékonysági fokozatúra korszerűsítik lakásukat, vagy ilyet építenek. Korábban a szocpolban magasabb összeg járt ezért, ám a jelenlegi támogatási rendszerben ez csak az EU-s finanszírozású korszerűsítési hitel kamattámogatásában jelenik meg (kamatmentes). A hitelt azonban sok család nem kérheti anyagi helyzete (hitelképtelenség, szükséges önrész hiánya) miatt.

    FB kutatás ábrák kép Dia6

    Ugyanakkor a kamatmentes hitel így is sokakat megmozgathat, csak a válaszadóink 16 százalékát nem csábítja korszerűsítési beruházásra. Mi továbbra is támogatjuk azt a támogatási formát, amely olyan fejlesztést eredményez, amely az energiahatékonyságon túl belátható időn belül kitermeli a beruházást.

    FB kutatás ábrák kép Dia7

    Ezzel együtt fontos lenne olyan lehetőségek fejlesztése, amelyek a szegényebb rétegeket is hozzásegítik a lakáskorszerűsítéshez. Ez lényeges volna a lakásállomány minőségi megújítása miatt is, hiszen ismert, hogy a hazai lakások mintegy 70 százaléka szorul korszerűsítésre. A mindenki számára hozzáférhető állami támogatást a lakások átfogó korszerűsítésére válaszadóink csaknem 90 százaléka támogatja.

    FB kutatás ábrák kép Dia8

    lakásfelújításhoz kapcsolódó áfavisszatérítést – amelyet számos szakmai szervezet, köztük a TLE is, támogat – szintén pozitívan fogadnák olvasóink (több mint 80%). A kormány egyelőre a felújításra igényelhető csokra tett ígéretet, ám még ennek sem ismertek a feltételei. Az mindenesetre biztos, hogy a csok jogosultjain kívül is rengeteg háztartás igényelné a segítséget.

    FB kutatás ábrák kép Dia3

    A válaszadók 90 százaléka fontosnak tartja, hogy az állam támogassa a lakáscélú megtakarításokat, vagyis pénzügyi eszközökkel is ösztönözze azt, hogy a háztartások előtakarékoskodjanak lakáscéljaik – lakásépítés, -vásárlás, -korszerűsítés – megvalósítására. A lakástakarékpénztári megtakarításra most is van lehetőség, azonban az állam idén ősszel megszüntette a befizetett összegek utáni állami támogatást.

    FB kutatás ábrák kép Dia9

    A lakáscélú cafeteria-elemek kedvezményei is megszűnnek 2019-ben, ugyanakkor válaszadóink csaknem 80 százaléka továbbra is igényt tartana rá.

    FB kutatás ábrák kép Dia10

  • Tudnánk szeretni a bérlakást, ha lenne minőségi, megfizethető választék

    Az egyetemisták lakhatási problémáiról szóló rendezvényen (a Habitat for Humanity Magyarország rendezésében) beszélgetünk. Nincs elég megfizethető kollégiumi férőhely, az albérlet nagyon drága, sok diáknak vagy keményen dolgoznia kell, hogy meg tudja fizetni a lakhatását Budapesten és a nagy egyetemi városokban. Közben egyes befektetők magánkollégiumépítésben gondolkodnak. Sőt épült is már ilyen, de nem az átlag magyar egyetemista pénztárcájából kifizethető bérleti díjakkal. Ugyanezzel a problémával szembesül sok munkavállaló is, akinek a mobilitását korlátozza a bérelhető lakások hiánya.

    Büttl Ferenc

     

    Büttl Ferencet először a kollégiumépítés lehetőségeiről kérdeztem.

    Még a 90-es években volt kedvelt konstrukció a PPP – magán és állami – együttműködés, talán kollégiumi férőhelyek is épültek így. Valószínűleg ezekben magasabb volt az ár, mint az egyetemek által fenntartok kollégiumokban.

    Ha mennek felfelé az albérletárak, akkor már nem csak a magánemberek gondolkodnak abban, hogy érdemes lakást vásárolni és azt kiadni – akár hosszú, akár rövidtávú kiadás formájában, hanem üzleti vállalkozások is elkezdhetnek ebben gondolkodni.

    És ha az állam kollégiumi férőhelyeket akar bővíteni, és – részben költségoldalon beszáll ebbe –, akkor ez egy még inkább megtérülő befektetés, mintha építene valaki egy bérházat. Ha még feljebb mennek az árak és tartós marad a magas árszint, akkor azt is el tudom képzelni, hogy megjelennek azok a befektetők, akik kifejezetten bérlakásokat fognak építeni.

    Itt persze az a probléma pl., hogy a bankhiteleket rövidtávon kell visszafizetni, márpedig a bérleti értékesítés hosszú távú megtérülést jelent. Megfelelően magas bérleti díjak mellett persze ez is működhet.

    Kérdés, hogy támogatás nélkül ez megint csak mennyire lesz elérhető a családi segítséget nem kapó egyetemistáknak. És mi lesz a munkavállalókkal? Ha nem tudnak elköltözni oda, ahol szükség volna a munkájukra, a vállalatok is nagy gondban lesznek, illetve már vannak is.

    Az a pillanat is el fog jönni, amikor a már itt lévő, illetve ide települő nagyvállalatok azzal szembesülnek, hogy azért nem találnak dolgozókat, mert azok nem tudnak oda költözni a munkahely közelébe (nem tudnak lakást vásárolni, illetve megfizetni a bérleti díjakat). Ez most Debrecenben is meg fog mutatkozni. Kecskeméten azzal próbálkozik a Mercedes, hogy ő bérel.

    Ám jöhet egy olyan helyzet, amikor a vállalatnak már többe kerül bérelni, mint építeni. A piacokon ugye mindig jön egy hatás, arra egy ellenhatás, egy következmény. Én biztos vagyok benne, hogy ez meg fog jelenni akár Kecskeméten, akár a BMV-beruházás kapcsán Debrecenben, és a vállalat legalábbis elgondolkozik azon, melyik éri meg.

    Egyébként van a munkáltatói építésnek hagyománya Magyarországon. Ezelőtt 80-100-120 évvel olyan nagy foglalkoztatók, mint pl. a MÁV építettek lakásokat a dolgozóiknak. Úgy látom, hogy a piaci résztvevők oldaláról a nyitottság hamarabb jön el.

    Az állam egyelőre – mondjuk azt, hogy ideológiai okokból – nem tud másban gondolkozni, mint a magántulajdon, és ott is a többgyermekes közép- és felső kategóriájú családok lakhatásának a támogatása. De a kritikus tömeg lehet, hogy eljön. Mert ha ez elég sok magánvállalatnak a problémája – és ők elég erős érdekérvényesítő képességgel bírnak, erősebbel, mint a civil szektor képviselői –, akkor elképzelhető, hogy az ő nyomásukra az állam létrehoz, vagy ajánl egy olyan konstrukciót, ami segíti ezt a típusú bérlakásépítést. Most a munkásszállók építése kapcsán vannak kedvezőbb feltételek.

    A települések örülnek, ha odatelepül egy nagyvállalat, hiszen munkahelyeket teremt, adót fizet, erősíti a lakosság megtartását. A lakhatás szempontjából milyen hatása van egy multi megjelenésének?

    A nagyvállalatok megjelenése egy városban hordoz negatív hatásokat is a lakáspiac helyi szereplői számára. A nagyvállalat ugyanis soha nem csak a helyi munkaerőt szippantja fel, sőt, többnyire helyben nem talál elegendő munkaerőt. Tehát, munkaerőbeáramlás történik, és ennek a beáramló munkaerőnek az átlagkeresete – akár csak azért, mert a vállalat támogatást ad a lakhatásra – magasabb, mint a helyi átlag. Ezért a helyi bérlők kiszorulnak. Természetesen nem teljesen, de kiszorulnak külsőbb kerületekbe, peremterületekre, vagy akár környező településekre.

    Ezért gondolom én azt, hogy szerencsésebb, különösen a közösség szempontjából, ha a betelepülő nagyvállalat nem bérel, vagy albérleti támogatást ad, hanem lakásokat épít a dolgozóinak. Mert azzal nem csökkenti, hanem növeli a kínálatot.

    Van-e olyan, akár külföldi konstrukció, amelyet a bérlakásépítésben kifejezetten előnyös lenne megvalósítani?

    Én nem emelnék ki egy külföldi példát sem. Ahol ez jól működik, ott azt látjuk, hogy kell, hogy legyen állami bérlakásszektor, bérlakásokat építeni kell. Magyarország esetében van egy történelmi háttér: az önkormányzati bérlakások privatizálása a 90-es évek elején – aminek megvannak az okai és érthető, hogy akkor ezt miért tették –, aminek a következménye az az, hogy jelenleg majdhogynem nemlétezőnek tekinthetjük az állami/önkormányzati bérlakásszektort. Állami tulajdonban most a Nemzeti Eszközkezelő által tulajdonolt lakások vannak, ami nagyon speciális konstrukció. Az önkormányzatoknak gyakorlatilag nincsen bérlakásállományuk, és nincs forrásuk arra, hogy újakat építsenek. A központi források pedig mostanra igencsak elapadtak. Nincsenek olyan sok százmilliárd forintos pályázatok, programok, amelyben az állam az önkormányzatok számára bérlakásépítésre forrást hirdet meg.

    Azért is kell bérlakásokat építeni, mert sok esetben azt lehet látni, hogy a közösségi finanszírozás által a megrendelő sokkal nyitottabb a legújabb technológiák, a zöld, az energiahatékony technológiák felé. Fantasztikus bérlakásokat láttam fotókon pl. Szlovéniában és nyugat-európai nagyvárosokban, amelyek akár a magánépítők számára is példát tudnak mutatni térkihasználásban, dizájnban, üzemeltetésben és a legújabb energiatakarékos technológiák alkalmazásában. És úgy gondolom, hogy ez igen fontos szempont ma, ha az ingatlanpiacról beszélünk. Nem önmagában létezik a lakhatási szegénység sem, hanem az energiaszegénységgel is összekapcsolódik.

    Amíg a magánszereplők, a vállalatok és a kreatívabb önkormányzatok is nem látják azt, hogy a központi politika olyan irányba fordul, hogy nemcsak a magántulajdonnak foglalkozik, és nem csak mindent a csokon keresztül akar megoldani, addig ők is kevéssé mernek belevágni.

    Ezért is borzasztóan hiányzik egy olyan államtitkárság, egy központi intézmény, amely mindezt a komplex problémakört a maga teljességében látja, összefogja és próbálja kezelni. Ez nagyon hiányzik a struktúrából.

    Döntéshozói oldalról hallottam már olyan érvelést a magántulajdon támogatása mellett, hogy a magyar ember a saját lakásában szeret élni. Pedig a kormányzati demográfiai célokhoz éppen, hogy lehetne bérlakáépítési eszközt rendelni.

    Alap megközelítésben még azt is el tudom fogadni, hogy a magyarok nem szeretnek bérlakásban lakni. De hogyha bárkinek a között kell választania, hogy egy kényelmes és megfizethető bérlakásban vagy rossz körülmények között, drágán kell laknia, mert arra kényszerült, hogy a munkahelyét, mondjuk, Győrben találja meg, miközben valahol Borsodban lakott, és a borsodi ingatlant nem tudja olyan áron értékesíteni, amiből ő megjelenhet a győri lakáspiacon mint vásárló, akkor azt hiszem az alacsonyabb árú és jobb minőségű bérlakást választaná.

  • Sokkal több energiahatékony lakóépület kellene

    Fontos és igen időszerű témakört boncolgatott idén a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) országos, ötállomásos képzéssorozata. A rendezvény fókuszában azok a lépcsőzetesen változó épületenergetikai előírások és azok teljesíthetősége álltak, melyek 2020. december 31-től új épületek esetén a közel nulla energetikai szinttel zárulnak. A kiemelt cél pedig az volt, hogy a hazai építész és gépész szakemberek gyakorlati segítséget kapjanak a felkészülésben. A tapasztalat azt mutatta, hogy van még bizonytalanság az épületek tervezéséért és kivitelezéséért felelős szakemberek között az energetikai előírások változásának alkalmazásában. Nagy szükség van tehát az elméleti tudnivalók gyakorlatba helyezésére. Az épületenergetika nagy tudású szakértői segítettek az európai szabályozás hazai környezetbe való illesztésére, prezentáltak alternatívákat, legyen szó épületburkolati elemekről vagy a kiszolgáló gépészeti rendszerekről. A színes tematika egyben arra is biztosítékot jelentett, hogy pörgős, jól fókuszált, interaktív előadások sora hangzott el, konkrét műszaki számításokkal is megtűzdelve. Az épületenergetikai készlettár mellett még hasznos ismereteket kaptak a részvevők a lehetséges építésjogi és -etikai buktatókról és fogódzókról is.

    Együttműködés: a minőségi, valós energiamegtakarítással járó beruházások egyik záloga

    A képzéssorozat nagy előnye volt, hogy egy tartalmas nap keretében nagyon sok, egymásra épülő és összecsengő üzenetben lehetett a minőségi energetikai termékek és szolgáltatások jelentőségét nyomatékosítani. Az építész és gépész előadó kollégák együttgondolkodásán keresztül pedig a napjainkban ritkaság számba menő kooperáció tudott megvalósulni, mely példaértékkel bír a résztvevők számára is, hiszen a minőségi, valós energia-megtakarítással járó beruházások is az épülettervezők, kivitelezők és üzemeltetők együttműködése mentén tudnak megvalósulni. Az alapos tervezés és előkészítés nemcsak a kivitelezési költségeket tudja leszorítani, hanem az energetika szempontjából rendkívül fontos hosszú távú üzemeltetési költségek tekintetében is elengedhetetlen.

    A felsorakoztatott épületenergetikai készlettár egyaránt mutatott megoldásokat az újépítésekkel és a meglévő épületek korszerűsítésével kapcsolatban. Konszenzus van abban, hogy idén az újépítések jelentették az energiahatékonysági piac motorját, amit az erre irányuló kedvező központi intézkedéseknek tulajdonítanak. A kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa kivezetése azonban feltehetően csökkenteni fogja a most tapasztalható intenzív lakásépítési hullámot, ami egyes prognózisok szerint a lakásfelújításoknak fog kedvezni[1].

    Az újépítésekhez hasonlóan a felújítást ösztönző programok is szükségesek

    A lakáskorszerűsítések fellendülése szükséges is lenne: Magyarország európai uniós energiahatékonysági kötelezettségeinek teljesítése csak ezzel együtt érhető el. Az újépítések piacán bár intenzív a növekedés, és az idei év első három negyedévben a tavalyihoz képest 28%-kal több, 10,218 új lakás épült[2], ez a szám azonban nem olyan léptékű, hogy jelentősen hozzá tudjon járulni az energiamegtakarítási célokhoz. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia a 2014-2020 közötti időszakra 700 ezer lakás komplex energetikai felújítását tűzte ki célul. A jelentős energiafelhasználó ágazatok közül a lakosság a legnagyobb, az ország energiafogyasztásának több mint egyharmadáért felel. A háztartások által felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne a lakóépületek komplex energetikai felújításával. A kitűzött cél ellenére Magyarország lassan halad előre energia-megtakarítási kötelezettsége teljesítése terén.

    A fentiek tükrében szükséges és előremutató lépés lenne, ha a felújítási piac is az újépítésekhez hasonló ösztönzésben részesülne. Ehhez célszerű lenne, hogy a lakossági épületenergetikai korszerűsítésekre is rendelkezésre álljanak rendszeres, hosszú távú, kiszámítható, tervezhető állami ösztönző és támogatási programok.

    Másfelől egy hosszú távú, kiszámítható támogatási rendszer jót tesz az építőiparnak is: stabilizál, területileg kiegyenlít, az építőipari KKV-k megrendelés-állományát támogatja. Míg az újépítések továbbra is rendkívül aránytalan területi eloszlást mutatnak a KSH adatai szerint[3], addig a MEHI korábbi kutatása alapján elmondható, hogy a felújítások ösztönzése képes országosan kiegyenlíteni az újépítések okozta területi aránytalanságokat. Bár a felújítások volumene kisebb, építőipari hatásuk jelentős, hisz piaci tapasztalatok szerint kiegyensúlyozott piaci környezetben minden újépítésre 10 felújítás jut; ez különösen az építőipari KKV-k helyzetének kiegyensúlyozásában tudna komoly szerepet játszani.

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet köszönetét fejezi ki azoknak a szakembereknek és vállalatoknak, akik tudásukkal, idejükkel, támogatásukkal hozzájárultak az energetikai szemléletformáló rendezvénysorozat létrejöttéhez, megvalósításához és szakmai színvonalához.

    Külön köszönet az előadóknak: Dr. Zöld András professzor, Dr. Kerekes Attila, Severnyák Krisztina, Dr. Jámbor Attila, Bedekovits Csaba, Biró András, Dudásné Golán Andrea, Farkas Imre, Fingerhut Roland, Illés Nóra, Kiss Attila, Misinkó Sándor, Szatmári Zoltán, Szepesi Vince, Varga Tamás, Versits Tamás, Vidóczi Árpád;
    és a vállalatoknak: Bachl Kft., Dörken Kft., HAJDU Hajdúsági Zrt., Kingspan Kft., Pipelife Hungária kft., Velux Magyarország Kft., Weishaupt Hőtechnikai Kft., Wienerberger Zrt.

    ________________________________________
    [1] Építési Piaci Prognózis, 2018.

    [2] KSH, 2018

    [3]Elsősorban Budapestre, Győr-Moson-Sopron megyére, Pest megyére, illetve néhány további nagyobb településre koncentrálódott

  • Még több pénz kell a falvak megmentéséhez

    Nagyjából 400 milliárd forint kellene ahhoz, hogy meg lehessen állítani a falvak elnéptelenedését. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint ugyanis nincs menthetetlen térség, minden csak pénz kérdése - hiszen fejlődést csak a komoly beruházások hozhatnak - írja a Népszava.

    Ha a minap bejelentett fejlesztések keretein belül térségi szemlélet alapján kidolgozott projektek kapnak támogatást, három-négy éven belül megállítható lesz az elvándorlás a falvakból - jelentette ki a Népszavának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Hangoztatta azt is, hogy a kormány tervei között elég sok elem visszaköszön a TÖOSZ által összeállított javaslatcsomagból. Mint fogalmazott, bíznak benne, hogy a jövőre jutó 150 milliárd forintos támogatás után 2020-ban már hozzájuthatnak a szövetség szerint reális 400 milliárdos forráshoz.

    "Térségi szemléletben kell gondolkodni. (...) Az olyan beruházásoknak ugyanis kevés az értelme, melyeknek már a szomszéd faluban élők sem élvezhetik az előnyeit. Ha viszont értelmes projektek kapnak támogatást, három-négy éven belül megállítható lesz az elvándorlás a falvakból."

    Schmidt Jenő leszögezte azt is: "nincs menthetetlen térség, minden csak pénz kérdése, mert fejlődést csak komoly anyagi ráfordítás és beruházás hozhat. Azok a falvak lesznek még nehéz helyzetben, amelyek környékén túl jó a föld, ugyanis a nagybirtokos mezőgazdaság nagyon kevés embernek ad munkát. Ahol viszont lesz munkahely, onnan nem vándorolnak el az ott élők, sőt akár még vissza is térhetnek, akik elmentek."

    TLE-vélemény:  A kormány ígéretet tett a CSOK kibővítésére a falvak irányában is: több támogatást kaphatnának a fogyó népességű 5000 fő alatti települések. Nem ismertek még ennek az intézkedésnek a részletei, de az biztos, hogy több pénzért is csak akkor fognak ezekre a településekre költözni a családok, ha megélhetést találnak közvetlen közelükben, illetve valóban kiépül a megfelelő infrastruktúra.

    A TÖOSZ elnökével készített interjút a Népszava cikkében olvashatják.

    Forrás: Népszava, Pénzcentrum

  • Befektetők szerint középtávon beindulhatnak a bérlakásberuházások

    A lakáspiac jövőbeli helyzete is szóba került a 2018-as Property Investment Forumon. A szakértők leginkább arról cseréltek eszmét, milyen forgatókönyvek jöhetnek szóba a 2020, illetve 2023 után, az áfakedvezmények kivezetése következtében.

    Elhangzott, hogy ha a legrosszabb eshetőségre készülnek, akkor a 27 százalékos áfa azt eredményezheti, hogy kb. két évig nem lesznek új építésű lakások, miközben az áremelkedés miatt az értékesítés is nehézkes lehet.

    A munkaerőhiány, és általában a beruházási költségek csökkenésére nem számítanak, de a kereslet fennmaradására reményt ad a nominálbérek folyamatos növekedése.

    A nagy visszaesés szerintük átmeneti lesz, és néhány év után ismét elindulhat a beruházások növekedése.

    Úgy gondolják, fontos lenne a lakásépítések állami támogatása, és azt várják a kormányzattól, hogy a közeljövőben hoz ilyen irányú intézkedéseket.

    Érdekes lehet a bérlakásépítés a befektetők számára?

    Arról is beszélgettek a szakértők, hogy a jelenleg még csekély nagyságú bérlakáspiac a jövőben akár nagyobb szerepet is kaphat, az utóbbi 1,5-2 évben is már egyre inkább foglalkoznak a bérlakásépítés gondolatával.

    Valamelyest csökkent a saját lakásban lakók aránya az elmúlt időszakban a lakásárak növekedése miatt. Az elmozdulás a lakásbérlés irányában a munkaerőmobilitásra is kedvező hatású lehet.

    Egyelőre azonban nincsenek intézményi befektetők a bérlakásépítésben, így a fejlesztések sem indulnak el. Pedig – külföldi országok példáit látva – volna benne lehetőség, és a beruházókat foglalkoztatja a kérdés, a jövőben nagyobb szerepet kaphat a portfóliókban, de egyelőre nincs meg a megfelelő környezet és finanszírozhatóság.

    A kerekasztalbeszélgetésen részt vevő szakértők véleményének részletes ismertetését elolvashatja a Portfolio cikkében.

  • Emeli a kormány az ajánlott rezsióradíjat

    Az eddigi 2870 forintról 3300 forintra emelkedik az építőiparban a minimális - áfa nélküli - ajánlott rezsióradíj - idézni a Napi.hu a legfrissebb Magyar Közlönyt.

    A szektort képviselő Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság javaslatára módosított rezsióradíj 15 százalékos emelkedésnek felel meg.

    Idén július és szeptember között átlagosan 335 ezer embernek adott munkát az építőipari szektor, ami 31 százalékos növekedés jelent ötéves távlatban, hasonlóan magas foglalkoztatásra pedig legutóbb 2006-ban és 2007-ben volt példa. Bár sokkal több ember dolgozik az építőiparban, a kereslet miatt mégis munkaerő- és kapacitáshiány sújtja az ágazatot.

    A munkaerőhiányban szerepet játszik az is, hogy a piaci szereplők szerint rengeteg szakember távozott külföldre a magasabb fizetések miatt. Pedig a lakásépítéseknél 33 százalékkal nőttek a költségek 2010-hez képest, ezen belül a munkaerőköltség 53 százalékkal nőtt. Ehhez jön még a szintén felszálló ágban lévő anyagköltség, amely közel 20 százalékkal emelkedett 2010 óta.

    Forrás: Napi.hu

  • A fővárosi lakásépítések 60 százaléka csúszik

    A jelenleg építés alatt álló budapesti lakások 60 százaléka esetén csúszik a fejlesztés az eredeti tervekhez képest – olvasható az MNB friss Lakáspiaci Jelentésében.

    A jelentés megállapítja, hogy összességében a hazai lakáspiacon minden tényező az erős kereslet fennmaradása irányába mutat, míg a lakásépítések egészséges felfutását számos tényező nehezíti. A lakásárak emelkedése országosan még nem túlzott, de a budapesti piacot szorosan figyelemmel kell kísérni, hogy a lakásárak fundamentumokat meghaladó emelkedése ne párosuljon túlzott kockázatvállalással a hitelezésben.

    Nem enyhül a kapacitáshiány

    A 2018 elején is érzékelt építőipari kapacitáshiány nem enyhült az elmúlt időszakban, a lakásfejlesztéseknek továbbra is versenyezniük kell a munkaerőért az állami beruházásokkal és az üzleti célú ingatlan-fejlesztésekkel. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a szűkös építési kapacitáskínálat mellett a kedvezményes újlakás-áfa 2019 végéig tartó hatálya a kapacitások iránti keresletben nagymértékű koncentrációt okoz: minden fejlesztő még e határidő előtt szeretne minél több lakást átadni – olvasható a jelentésben.

    E folyamatok mellett a Budapesten fejlesztés alatt álló lakásoknak mintegy 38 százaléka nem csúszik időben az eredeti tervekhez képest, 32 százaléka esetén félévnél kisebb, 29 százaléka esetén pedig fél évnél nagyobb a csúszás mértéke. A 2018. harmadik negyedéves adatok alapján az eredeti tervekhez képest késésben levő budapesti lakásprojektek csúszásának átlagos ideje 2,9 negyedév volt. Mindezek eredményeképpen az új projektek esetén már hosszabb fejlesztési idővel számolnak a beruházók.

    2018 11 Beruházások csúszása

    Forrás: MNB Lakáspiaci Jelentés, 2018 november

    Gyenge a hazai lakásállomány megújulása

    A hazai lakáspiac kínálati oldala továbbra sem tud lépést tartani az erős kereslettel, amit jól mutat, hogy a fejlesztés alatt álló fővárosi új lakások előértékesítettsége folyamatosan növekszik, és 2018 harmadik negyedévében 68 százalékot tett ki.

    2018 11 Bp célok

    Másrészt a piaci szereplők az új lakások iránti gyakorlatilag kifogyhatatlan keresletről számoltak be, és megjelent az előrehozott kereslet is a piacon. 2018 első féléve során országosan 6517 új lakás került átadásra, ami 30 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának értékét, a kiadott építési engedélyek száma azonban ugyanezen idő alatt már 9 százalékkal visszaesett.

    2018 11 szándékok

    A hazai lakásállomány éves megújulási rátája mindezzel 0,36 százalékot tett ki a második negyedév végén. Az egyes régiók között nagy heterogenitás tapasztalható, Közép-Magyarországon 0,9, míg Észak-Magyarországon csupán 0,1 százalék az utóbbi érték, de összességében a régiós országokhoz képest alacsony a megújulás. Ennek okai legfőképpen az építőipar szűkös munkaerő- és alapanyag-kapacitásai és a szektor relatíve alacsony termelékenysége lehetnek, míg egyes megkérdezett szakértők szerint a hatékony technológiák használatának hiánya is szerepet játszhat benne.

    2018 11 ép foglalkoztatottak

    Budapesten 2019-ben tetőzhetnek az újlakás-átadások, 2018-ban 7,4 ezer, 2019-ben 15,7 ezer új lakás átadását várjuk. 2020-tól azonban visszaeshet a kínálat a megszűnő kedvezményes áfakulcs miatt, amit a piaci szereplők egyöntetű véleménye is megerősít. Erre az évre mindösszesen háromezer lakás átadása várható. A szűkös kapacitások miatt a projektek 60 százaléka már most időbeli csúszásban van, a 2019-re tervezett nagy számú átadásokból így több is 2020-ra tolódhat.

    2018 11 gátló tényezők

    A kereslet nő, a hitelek száguldanak

    A hazai lakáspiacon minden tényező a kereslet élénkülése irányába mutat. A háztartási szektor vagyoni helyzetének javulása, valamint az élénk bérkiáramlás a szektor megtakarításait is nagymértékben emelte, ami a hosszú távú jövedelmi kilátások mellett pozitív képet fest a várható lakáspiaci keresletről. 2018-ban nemcsak a lakásvásárlási kedv, de a korszerűsítési szándék is újult erőre kapott a háztartások körében.

    A hitelintézetek lakáscélú hitelkibocsátása 2018 első felében közel 40 százalékkal bővült éves alapon, de a fogyasztási hiteleken belül is egyre meghatározóbb a lakáscél. A kamatfelárak jelentősen csökkentek a vizsgált időszakban, amelynek hatására a kamatfixált hitelek átlagos felára elérte a változó kamatozású hitelekét. Bár az újonnan kibocsátott hitelek volumene a 2008. évi érték 80 százalékát teszi ki, van tér a lakáshitelezés további bővülésére.

    További áremelkedés is várható

    A lakáspiac élénkülése a lakásárak dinamikus emelkedése mellett az adásvételek számának növekedésében is megmutatkozott. A hazai lakásárak országos átlagban nominálisan 16,2 százalékkal emelkedtek éves alapon a második negyedév végén az aggregált MNB lakásárindex értékei szerint. A lakásárak ugyanezen idő alatt reálértelemben 12,7 százalékkal drágultak, míg 2018 egészére előrejelzésünk alapján 11,5 százalékos növekedés várható.

    2018 11 lakásárak

    2018 11 költségek

    A lakásárak a folyamatos emelkedés ellenére országos átlagban még a makrogazdasági fundamentumok által indokolt szint alatt tartózkodnak, Budapesten azonban jelentősen megemelkedett a túlértékeltség kockázata, így még fontosabbá vált a fővárosi piaci folyamatok körültekintő figyelemmel kísérése. Enyhíti a kockázatokat, hogy egyelőre nem látszik, hogy a hitelintézetek a fővárosban a magasabb kockázatvállalás melletti finanszírozás irányába mozdulnának el.

    2018 11 lakásárak régiók

    A hazai lakáspiac erős heterogenitást mutat területi alapon, az egyes településtípusok közötti különbségek 2018 első félévében tovább nőttek. 2018 második negyedévére a 2017. év végi 15,6 százalékhoz képest 20,2 százalékra gyorsult a budapesti lakásárak éves nominális növekedési üteme. A vidéki városokban ugyanezen időszakban a 2017. végi 13,3 százalékról 16,3 százalékra nőtt, a községekben pedig 16,9 százalékról 11,8 százalékra csökkent az éves lakásár-dinamika. Mindezen folyamatok tükrében még inkább elnyílt a vidéki kisebb települések és a főváros közti árolló. A községekben tapasztalt átlagos négyzetméterárak már csak 22 százalékát teszik ki a főváros átlagának, a vidéki városokban tapasztalt árszint pedig 37 százalékát, amíg ezen értékek 2012-ben – amikor a legkisebb árkülönbségek voltak tapasztalhatók – rendre 47 és 62 százalékot mutattak.

    2018 11 lakásárak települések

    Előzetes számítások szerint Budapesten 2018 harmadik negyedévében ismét gyorsult a lakásárak éves dinamikája, és 23,9 százalékot tett ki, míg országos átlagban ugyanekkor 16 százalékos növekedés volt mérhető.

    Forrás: MNB Lakáspiaci Jelentés, ingatlanhirek.hu

  • Fékeződő növekedés, majd átmeneti, de erőteljes visszaesés várható a lakáspiacon

    Fele olyan hosszú és fele olyan intenzív konjunktúra - röviden ezt az előrejelzést tette a Prognózis az elmúlt két évben a lakásépítések mostani felfutását összehasonlítva a 2000 évek elején látott konjunktúrával.

    Az előrejelzés megvalósulni látszik: az élénkítésnek köszönhetően, majd annak nem kívánt utóhatásaként, a néhány nagyon erős évet (2017-2019.) követően a gazdaság egészében a növekedési ütem lefékeződése várható, az építési piacon pedig igen erőteljes, de csak átmeneti visszaesés következik be 2020-ban. Ezt követően nem tér vissza a gyors növekedés korszaka, de mind a gazdaság, és ezzel összefüggésben az építési tevékenység tartós növekedési pályán marad.

    Hatékony volt-e az 5%-os áfa mint élénkítő eszköz?

    A lakásépítésben az 5%-os áfa egy rövid, erőteljes felfutást generált, amely Budapestre, Győr-Moson-Sopron megyére, Pest megyére, illetve néhány további nagyobb településre koncentrálódott. Az 5%-os áfa a keresleti és a kínálati oldalon is döntően a befektetőket támogatta. „Volt olyan lakás, ahol az áfakedvezmény az 50.000.000 forintot is meghaladta. Hatékonyabb eszközökkel ebből a pénzből akár tíz új lakás is megvalósulhatott volna. Nagyrészt ennek az élénkítésnek a következménye a most érezhető kapacitáshiány, amit minden bizonnyal kapacitás túlkínálat követ majd.” – mondta Varga Dénes, közgazdász, az Építési Piaci Prognózis kutatásvezetője. – „Mi azokkal értünk egyet, akik szerint az építőipar és ezen belül a lakásépítés, olyan stratégiai területek, ahol az állami beavatkozásra szükség van. Sajnos az elmúlt években bevezetett intézkedések – nem meglepő módon - nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, vagy nem a vár hatást hozták, amit a számok is alátámasztanak.”

    Magyar lakások az interneten

    internet

    Forrás: ingatalan.com, otthonterkep.hu

    Jóllehet a 2018. november 1-jén jogerős építési engedéllyel rendelkező, és 2023-ig befejezett lakásokra továbbra is érvényes az 5%-os áfa a szabály, a 2020 első felére várt visszaesést ez nem befolyásolja és a növekedést továbbra is kisebb üteműnek várják a szerzők.

    Az építőipari továbbra sem tölti be gazdaságélénkítő szerepét

    A nemzetközi előrejelzések szerint a magyar gazdaság növekedési lehetőségei szempontjából legfontosabb fejlett országok továbbra is stabil, de csökkenő ütemű növekedési pályán maradnak. A magyar gazdaság az Építési Piaci Prognózis vezető elemzője szerint hasonló pályán fog mozogni. Nem látható annak a lehetősége, hogy a GDP növekedési üteme a négy százalékos szint körül maradjon, de a csökkenő növekedési ütem is azt jelenti, hogy az ország gazdasági lehetőségei bővülnek. A legpesszimistább, az Építési Piaci Prognózis előrejelzése szerint is több mint 6000 milliárd forinttal nagyobb GDP várható 2023-ban, mint 2017-ben volt. Ez nagyon sok plusz lehetőséget jelent Magyarország számára, és bőven fedezne egy, a mostaninál sokkal nagylelkűbb lakáspolitikai támogatást – mondta Varga Dénes.

    A magyar GDP változásának prognózisai (százalékpontos változás, előző év: 0,0)

    GDP

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2019-2022 (Build-Communication)

    Az EU támogatások megelőlegezésével és koncentrált elköltésével, illetve a lakásépítési piac élénkítésével a kormány lendületesen növelni tudta az építési tevékenység értékét, és az évente felépített lakások számát.
    A Prognózis készítőinek álláspontja szerint azonban a magas növekedési ütemet nem sikerül megőrizni. 2020-ban jelentős visszaeséssel, azt követően pedig jóval szerényebb növekedési ütemmel kell számolni. Ez azt jelenti, hogy folytatódik az a negatív tendencia, hogy az építőipar nem képes betölteni gazdaságstabilizáló, konjunktúra-kiegyenlítő szerepét. – Pedig egy erős építőipar és egy fejlődő lakásszektor jelentősen csökkentheti az ország külföldi konjunktúrától való függését – emelte ki Varga Dénes.

    A GDP és az építőipari termelés alakulása

    GDP építőipar

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2019-2022 (Build-Communication)

    Ám éppen ellenkezőleg, itt más ágazatokhoz képest lényegesen nagyobb konjunkturális kilengéseket láthatunk. Az építőiparban jelentkező súlyos munkaerőhiány egy átgondoltabb élénkítési politikával elkerülhető lett volna, ugyanúgy, ahogyan a 2020 ban, és az utána következő néhány évben az átmeneti kapacitás-felesleg.

    – Úgy tűnik, hogy egy viszonylag nagy visszaesést követ majd egy olyan növekedés, ahol valószínűleg a kormány már nem akar majd rövidtávon magas számokat. Talán ez a legnagyobb tanulsága a mostani időszak gazdaságpolitikájának, hogy nem jó, ha rövid idő alatt nagy növekedés jelentkezik. Ezt sokkal meggondoltabban kell tervezni és véghezvinni – mutatott rá Varga Dénes.

    Mindenesetre az áfakedvezmény pontszerű kivezetése által gerjesztett negatív hatások mérséklésére hozott intézkedés, miszerint a már engedélyezett építések esetében 2023-ig megmarad az 5%-os áfa, nagyon jó kármentő intézkedés a kutató szerint. – Ezt az áldozatot akkor is vállalni kellett, ha ez plusz lakásokat a piacon nem jelent, de nem lesz káosz, nem veszítenek milliókat, milliárdokat a befektetők azon, hogy esetleg adminisztratíve nem sikerül befejezni lakásokat a határidőre – mondta.

    Lakáspiaci szempontból fontos látni azt is, hogy a jelenleg vannak olyan előrehozott vásárlások, amelyek 4-5 év múlva jelentek volna meg, de az áfakedvezmény kivezetése miatt most történnek meg. Ezek majd 4-5 év múlva hiányozni fognak a keresleti oldalról.

    Mi az Építési Piaci Prognózis?

    Az Építési Piaci Prognózis, független, középtávú előrejelzés, amely ezúttal a 2019-2022-es évekre nézve nyújt részletes elemzést. Ennek része az a felmérés, amelynek segítségével a kiadó, a Build-Communication építőpari szakemberek véleményét gyűjti össze az építőipar helyzetét és kilátásait illetően. A Prognózis, amely csak idén tavasszal 320, ősszel 339 szakember meglátásait összegzi, a szokásos elemzések mellett összehasonlítja a korábbi, és a legfrissebb, az 5%-os áfa kapcsán történ változások hatásait is.

    Az idén harmadik alkalommal megjelenő „Építési Piaci Prognózis 2019-2022” hét régióra szolgál előrejelzéssel, emellett a megyéket három csoportra osztva is közöl számokat. A három csoportot a fajlagos lakásszámok alapján képezi, az ország lakosságát három, közel egyenlő részre osztva. A három csoportra jellemző korábbi, valamint előre jelzett lakásszámok mutatják, hogy lakáspolitikai, és általánosságban gazdaságpolitikai irányváltás nélkül a normálisnak tekinthető évi negyvenezres lakásszám sem közép, sem hosszabb távon nem érhető el.

    Az eredményeket, ahogyan korábban is, a Prognózis regionális szinten is elemzi, hogy képet adjon arról, láthatók-e a piacon a regionális felzárkóztatási politika eredményei, vagy éppen ellenkezőleg, tovább nőnek-e a fejlettebb és a kevésbé fejlett régiók közötti különbségek.

    A megkérdezett szakemberek már kevésbé optimisták

    Az Építési Piaci Prognózis 2019-2022 anyagát a szakemberek véleményeinek összesítése teszi ezúttal is teljessé arról, hogyan látják az építési piacon működő vállalkozások a tendenciákat, mik a várakozásaik.
    Idén ősszel a felmérés harmadik alkalommal készült el, ezúttal 339 építési vállalkozásnál dolgozó szakember - építész tervezők, kivitelezésben dolgozók és az építési piacra rálátással bíró önkormányzati szakértők töltötte ki a kérdőíveket. A felmérés időhorizontjába a 2020. év, amikor jelentős visszaesést vár a Prognózis, majd csak 2019 tavaszán kerül be. A növekedési ütem 2019-re várható csökkenését azonban felmérés eredményei már most is igazolják.

    Az Építési Piaci Prognózis jelenlegi kiadásához készült felmérésben a válaszadók továbbra is a multinacionális vállalatokkal kapcsolatban voltak a legoptimistábbak, de minden más megrendelő csoportban kisebb-nagyobb visszaesést várnak akar a tavaszi eredményekhez képest is. A részpiacokkal kapcsolatos várakozások szinte minden területen kevesebb optimizmust mutatnak, még a korábban jól teljesítő lakásépítés- és lakásfelújítás területén is, kivéve a sportlétesítmények és az ipari létesítmények piacát.

    Várakozások az egyes megrendelői csoportok tekintetében - 2017. ősz, 2018 tavasz és ősz*

    megrendelők

    *A válaszadóknak az egyes megrendelői csoportok, vagyis az egyes részpiacok várható keresletének változását egy ötfokú skálán kellett osztályozniuk. A "-2" erős visszaesést, a "-1" visszaesést, a "0" stagnálást, az "1" növekedést, a "2" erős növekedést jelent. A grafikonok mindenhol a válaszok számtani átlagát mutatják. A "0,5"-ös érték például azt jelentheti, hogy a válaszadók fele stagnálást, másik fele pedig növekedést vár az adott megrendelői csoport építési keresletében, vagy az adott részpiacon.
    Forrás: Build-Communication felmérései
    Válaszadók: 2017. ősz: 365 fő; 2018. tavasz: 320 fő ; 2018. ősz: 339 fő

    Várakozások az egyes részpiacok tekintetében - 2017. ősz, 2018 tavasz és ősz*

    részpiacok
    Forrás: Build-Communication felmérései
    Válaszadók: 2017. ősz: 365 fő; 2018. tavasz: 320 fő; 2018. ősz: 339 fő

    Továbbra sincs meg a jó megoldás

    Ahogy a korábbiakból, a jelenleg publikált elemzésből is jól látható, hogy régiós szinten a lakásépítés két végpontja Közép- és Észak-Magyarország. A kevésbé fejlett régiókban gyakorlatilag nem volt semmilyen hatása az élénkítésnek, a fejlettebb régiókban viszont olyan mértékű volumen-ingadozást generált, amit sokkal jobb lett volna elkerülni.

    A lakásépítés alakulása és prognózisa - a megyék három csoportjában
    (évente épített új lakás/1000 fő.)

    megyék

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2019-2022 (Build-Communication)

    (Mivel a regionális jellemzők nem tükrözik teljes mértékben a lakáspiaci jellemzőket, ezért az elemzők más felbontást alkalmazak. A magyék "A" csoportjába Budapest, Pest megye és Győr-Moson-Sopron megye tartozik. A C" csoportba azok a megyék, ahol alig épül lakás, a "B" csoportba a kettő között elhelyezkedők tartoznak.)

    A lakásépítési piaccal kapcsolatban az Építési Piaci Prognózis készítőinek véleménye továbbra is az, hogy az élénkítésre szükség van, az élénkítés módja azonban nem szolgálja a lakáspolitikai célokat. Súlyos hiba, hogy nincs lakáspolitikai célrendszer, leszámítva a mennyiségi célokat, és az alkalmazkodást az energiatakarékossági uniós követelményekhez. Ennek megfelelően az eszközök esetlegesek. – Az a jó lakáspolitika, amelynek a lakáspiac minden részére van válasza – hangsúlyozta Varga Dénes.

    Súlyos hiba volt az un. "szociális lakásépítésben" az 5% áfa négy évre történő bevezetése, ami kínálati és keresleti oldalon egyaránt a lakáshasználattal szemben elsősorban a befektetőket támogatta. Csak az áfakedvezménnyel egy un. "szociális" lakáson akár 50 millió forintot is kereshetett az ingatlan befektető, miközben mindez nem könnyítette, hanem éppen ellenkezőleg, nehezítette a lakáshoz jutást.

    Súlyos hiba a méltányolható lakásigény eltörlése, az, hogy a meglévő lakástulajdon nem akadálya a támogatások igénybevételének, a három gyermekek után járó irreálisan magas a vissza nem térítendő támogatás. Nem indokolható a "Nemzeti Lakáslottó" állami támogatása, és elhibázott ötlet a kisebb települések tervezett magasabb összegű "CSOK"-ja.

    A lakásépítés alakulása és prognózisa, illetve az ideális növekedési pálya

    növekedés

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2019-2022 (Build-Communication)

    A lakástakarék-pénztárak támogatásának a megszüntetése talán a legsúlyosabb hiba. Ez nyújtott lehetőséget állami támogatások igénybevételére annak, akinek nem volt pénze új lakás építésére, vagy vásárlására. Ez oldotta a rendszer "gazdagpártiságát". Gyakran emlegetett érv, hogy a lakástakarékpénztári megtakarítás segítségével új lakás nem, csak felújítás finanszírozható. A lakás felújítása azonban fontos első lépés a lakóminőség javításához, akár az új építésű lakáshoz vezető úton. Az a változtatás elfogadható lett volna, ha a megtakarítások, és a hozzá adott állami támogatások nem lakáscélú felhasználását megnehezítették volna.

    Sokszor szembe állítják a lakáspolitika szociálpolitikai és gazdaságpolitikai jellegét. A mai gyakorlatban ez sajnos azt jelenti, hogy a kormány inkább vállalja, hogy a lakáspolitika gazdasági értelemben nagy veszteséget produkáljon, csak hogy ne lehessen ráfogni, hogy nincs ellentétben a szociálpolitikai célokkal. Valójában az a lakáspolitika, amelyik számára kiemelt cél a sok új lakás felépítése, ezzel a gazdasági növekedés ösztönzése, nem a legfelső két jövedelmi tizedre koncentrál, mint a mostani, hanem a hat középsőre.

    Az már most kijelenthető, hogy a gazdaságpolitika célrendszerében továbbra is háttérbe szorul a lemaradó rétegek és régiók felzárkóztatása, amit a volumen hosszabb távú alakulásának előrejelzésénél fontos figyelembe venni. Sajnálatos, de joggal feltételezhető, hogy a döntéselőkészítők részéről ezúttal sem fog sor kerülni a múlt tapasztalatainak az elemzésére, sem a 2000-2009 közötti, sem a mostani élénkítési kísérlet tekintetében sem.

    További információ: http://buildmarketing.hu/epitesi_piaci_prognozis.html 
    Szakmai kérdésekben Varga Dénes, közgazdász, kutatásvezető (20) 429-8296
    Build-Communication - Rajki Diana (30) 919-5505

    Az Építési Piaci Prognózis 2019-2022 megvásárlásával kapcsolatos kérédések esetén:
    Build-Communication – Kovács Adrienn (70) 608-2653, iroda@buildmarketing.hu 

     

     

  • A magas bérleti díjak miatt is csökken a felsőoktatásban tanulók száma

    A lakásbérleti díjak mértéktelen növekedése és a szektor nem megfelelő szabályozása közel egymillió magyar embert érint - írja a feketelakas.hu oldalon a Habitat for Humanity. Az egyetemisták csoportja különösen kitett a problémának, hiszen az elmúlt öt évben Budapesten kétszeresére, míg a többi egyetemi nagyvárosban 50 százalékkal nőttek a lakásbérleti díjak. Mindeközben nincs elég kollégiumi férőhely, tavaly négyszeres volt a túljelentkezés.

    Azoknak, akik kiszorulnak a kollégiumi férőhelyekről, gyakran teljes vagy részmunkaidős állást kell vállalniuk, ami ugyanakkor hátráltatja a tanulmányaikat. Míg 2005-ben még a teljes magyar népesség 4,2 százaléka, 2016-ban már csak 2,9 százaléka járt felsőfokú képzésre, aminek oktatáspolitikai, ugyanakkor jövedelmi vetületei is lehetnek. A Budapesten tanuló vidékről származó hallgatók aránya is nagy mértékben esett: 2005 és 2014 között 31,8 százalékról 18,5 százalékra csökkent, ami vélhetően a lakhatással is összefüggésben van.

    Büttl Ferenc közgazdász szerint a lakásbérleti díjak jelentős részben az Airbnb-k nem megfelelő szabályozása miatt nőnek ilyen rohamos tempóban: a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadást ugyanis se országos, se helyi szinten nem korlátozzák. Mint egyetemi oktató, úgy látja, a megemelkedett ingatlan- és albérletárak az oktatást mint mobilitási csatornát zárják le, és a felsőokatásból egyre inkább kiszorulnak az alacsonyabb gazdasági státuszú családokból érkező diákok. “Bérlakásokat és kollégiumokat kell építeni” - egyedül ebben látja a közgazdász megoldást.

    Az egyetem fontos mobilitási csatorna a társadalmon belül, amely Magyarországon egyre jobban zárul Ennek egyik oka éppen az, hogy a lakhatási problémák miatt egyre kevesebb alacsony jövedelmű családi hátterű diák számára érhető el az egyetem - mondta Büttl Ferenc. Az egyetemi oktatóként is dolgozó közgazdász saját tapasztalatai az, hogy sok diáknak kell dolgoznia, hogy kifizesse a bérleti díjat és a rezsit.

    IMG 20181115 171927 másolata

    “A Habitat egyetért azzal, hogy hosszabb távon ez lenne megoldás, rövid távon azonban az adózási és a törvényi szabályozás átalakítása már jelentősen javíthatna a jelenlegi helyzeten” - reagált Szabó Natasa, a szervezet szakpolitikai munkatársa, majd részletezte a szervezet javaslatait, amelyek a biztonság és a megfizethetőség mentén nyújtanának megoldást a albérletpiac válságára. Kifejezetten az egyetemisták lakhatását segítené, ha a számukra kiadott lakások után adókedvezmény vagy alacsonyabb árú albérleteknél akár teljes adóelengedést kapnának.

    Az albérletekre vonatkozó hatályos törvényi hátteret bemutatva Dr. Kovács Benedek, a Baker & McKenzie ügyvédi iroda munkatársa kiemelte, hogy a lakásbérleti szerződések nyilvántartásba vétele mindenképp javítaná az átláthatóságot, mert jelenleg mindenki sötétben tapogatózik az ingatlanpiacon. “A javaslatok között szereplő kauciótámogatás külföldön jól működő példa, itthon is javítana a helyzeten” - tette hozzá.

    Ma minden harmadik bérlőnek súlyos anyagi terhet jelent a lakhatási költségek kifizetése.
    A rosszul szabályozott jogérvényesítési rendszerben pedig elsősorban a bérlő, de a lakástulajdonos is kiszolgáltatott helyzetben van – hosszú és költséges a bírósági procedúra.
    Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek biztos és megfizethető lakhatási formává teszik az albérleteket. Ezért a Habitat arra kéri a kormányt, alakítsa át a bérlakásrendszer szabályozását a következő két irányelv mentén:
    Biztonságot a lakásbérlőknek és -kiadóknak: jogi garanciát!
    • A jelenlegi határozott és határozatlan idejű szerződések fogalma helyére lépjen be a 3 évnél rövidebb, illetve a 3 évnél hosszabb távú szerződések fogalma;
    • A felmondási idő kedvezzen a bérlőknek: rövid távon legyen három, hosszú távon hat hónap;
    • A törvény pontosan határozza meg a bérlő és a kiadó jogait és kötelezettségeit a karbantartással, felújítással kapcsolatban, rövid és hosszú távon is;
    • Alakuljanak ki a vitarendezés gyors, olcsó és hatékony formái, lakásbérbeadással kapcsolatos ügyfélszolgálat és elsőfokú nem-peres vitarendezés formájában;
    • Ösztönzők szükségesek, hogy bérlőnek és kiadónak egyaránt megérje szerződést kötni, és bejelenteni a bérleti viszonyt.
    Megfizethető albérletet mindenkinek!
    Adókedvezmények
    • Bérlők: A bérlők lakbérének egésze legyen levonható az adóalapjukból egy bizonyos jövedelemhatárig.
    • Tulajdonosok: Az állam ösztönözze adókedvezményekkel és akár adómentességgel a hosszú távú, illetve az alacsony árú lakáskiadást.
    Szabályozás
    • Legyen szabályozva a bérleti díj emelése;
    • A turisztikai célra kiadott lakások hasznosuljanak évközben diáklakásként;
    • A turisztikai célú ingatlankiadás adózása legyen jövedelemarányos;
    • Az alulhasznosított ingatlanok kerüljenek bevonása a bérlakáspiacra helyi adók révén, vagy az önkormányzat bérelje őket a tulajdonostól.
    Támogatás
    • Vezessék vissza a lakásfenntartási támogatást az alacsony jövedelmű bérlők (és tulajdonosok) számára;
    • Legyen visszatérítendő kaució-támogatás egy bizonyos jövedelmi küszöb alatt, mely a kaució 70%-át fedezi.

    A szervezet a feketelakas.hu oldalon várja a támogató csatlakozásokat a javaslatcsomaghoz, melyről ez év végén tárgyalást kezdeményez az illetékes minisztériumokkal.

  • Elmaradhat a rekord az építőiparban

    Bár a hazai építőipar szárnyalása a 2017-es rekord évet követően folytatódott az idei év első felében is, a harmadik negyedév jelentősen alacsonyabb Aktivitás-Kezdést hozott, így 2018-ban mégis elmaradhat az építőipari rekord – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.

    2018 első 9 hónapjában 1843 milliárd forint értékben indultak meg kivitelezési munkák hazánkban, ami 2,7 százalékkal jelentett alacsonyabb szintet, mint a 2017 azonos időszakát jellemző összeg. Mindezt úgy, hogy az első félévben még 24 százalékos volt az Aktivitás-Kezdésben az idei év előnye. A harmadik negyedévben mindössze 448 milliárd forint értékben lépték kivitelezési fázisba építőipari beruházások, az első két negyedév közel 700 milliárd forintos összegeivel szemben.

    2018 első három negyedévében összességében 5 százalékkal kisebb összegben indultak el magasépítési kivitelezési projektek hazánkban, mint az előző év azonos időszakában. A csökkenésben jelentős szerepet játszott a lakásépítések esetében tapasztalható visszaesés. 2018. első 9 hónapjában összesen közel 990 milliárd forint értékben kezdődtek meg magasépítési kivitelezések.

    1 teljes kezdés

     

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint

    Az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint, elmúlt időszakokban rekordokat döntögető mélyépítési szektor jelentőset fékezett a harmadik negyedévben. 109 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezési munkák a szektorban, míg az első és második negyedévben még 392 és 352 milliárd forintot tett ki az Aktivitás Kezdés mutató értéke.

    Az elmúlt években nem csak a lakásfejlesztők voltak aktívak, de a magasépítések esetében az iroda-beruházások illetve az ipari ingatlan és raktár beruházások is pörögtek, ami az idei évben is tovább folytatódott - derül ki a jelentésből.

    2 teljes kezdés régiós

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között 

    A megkezdett kivitelezési munkák esetében a Közép-Magyarország régió részesedése továbbra is magasabb volt 2018 első három negyedévében a 2014-2017 közötti időszakban megfigyeltnél. Összességében az újonnan építési fázisba lépett beruházások összértékének 41 százaléka kötődött a területhez, míg az előző években az aránya átlagosan 37 százalékos volt. 2018 első 9 hónapjában Kelet-Magyarországon indultak a 2014-2017-es időszakhoz képest kisebb arányban építési beruházások, a terület részesedése 29 százalékos volt, a korábbi 34 százalékkal szemben.

    Sok a bizonytalanság a lakáspiacon

    Az utóbbi időben számos bejelentés született a kedvezményes lakásáfa sorsával kapcsolatban. A napokban elfogadott szabály szerint a lakásfejlesztők jelentős haladékot kaptak, és a 2018. november 1-én jogerős építési engedéllyel rendelkező, és 2023 végéig eladott lakások esetében alkalmazható marad az 5 százalékos áfakulcs. Ami további könnyítést jelent a korábbi bejelentéshez képest, mely szerint a 2019. év végéig szerkezetkész állapotban lévő beruházások esetében maradt volna érvényes a kedvezményes áfakulcs. Mindez azt is jelentheti, hogy a korábban időhiány miatt leállított projektek fejlesztői elgondolkodhatnak a beruházás újraindításán, valamint szintén felértékelődhetnek az építési engedéllyel is rendelkező építési telkek.
    Szintén az előbbiek következménye, hogy csökkent a veszélye, hogy már meghirdetett projektek törlésre kerüljenek, vagy a megkezdett munkálatok ellenére a projektek félbeszakadjanak a korábbi szűk határidő miatt. Nagy kérdés természetesen, hogy a megadott november 1-i határidőig pontosan mennyi projekt rendelkezett már érvényes építési engedéllyel, összességében azonban továbbra is arra számítunk, hogy a 2017-es rekordot követően csökkenhet az újonnan elindított beruházások összértéke 2019-2020-ban. Szintén érdekes helyzetet teremt, hogy 2023-ig még lehetnek a piacon 5 százalékos áfával értékesített – így elméletileg sokkal olcsóbb – projektek, míg másoknál már 27 százalékot kell majd fizetni. Az árak között azonban vélhetően nem lesz az ennek kapcsán indokolt több mint 20 százalékos különbség.

    3 lakás kezdés befejezés

    Az adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, vagyis a társasházi lakásépítési aktivitás 2008 és 2018 között folyóáron 

    2018 első 9 hónapjában 226 milliárd forint értékben indult meg társasházi lakásprojektek kivitelezése, míg 2017 azonos időszakában az összegük 336 milliárd forintot tett ki. A visszaesés tehát már az idei évben érzékelhető volt, ugyanakkor még mindig magasabb volt a kivitelezési fázisba lépő beruházások értéke, mint 2016-ban január és szeptember között. 2018-ban az egymást követő negyedévekben folyamatos mérséklődés volt megfigyelhető az Aktivitás-Kezdés mutató szintjében, az első negyedév 89, és a második negyedév 84 milliárd forintos összege után a harmadik negyedévben már csak 52 milliárd forint összegben kezdődtek meg építési munkák a szektorban, ami 2016 első három hónapja óta a legalacsonyabb értéket jelentette.
    Az Aktivitás-Befejezés mutató azonban a vártnak megfelelően növekedett a társasházi lakásberuházások esetében. 2018 első 9 hónapjában 140 milliárd forint összegben fejeződtek be társasházi lakásépítési beruházások, míg a tavalyi év azonos időszakában összegük csak 106 milliárd forintot tett ki, így a növekedés 33 százalékos volt. 

    Az újonnan elindult lakásépítések esetében Közép-Magyarország vezető szerepe nem igazán változott. A kivitelezési munkák több, mint 60 százaléka itt indult el, ami hasonló arány, mint a 2014-2017-es időszakot jellemző.

    4 lakás kezdés régiós

     A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon 

  • Az épületenergetikai piac kihívásai és lehetőségei

    Nagyfokú munkaerő- és kapacitáshiány jellemzi az energiahatékonysági szektor vállalkozásait is, de ezzel együtt is pozitívan ítélik meg helyzetüket. Legnagyobb problémának a piac és a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságát tartják, amelyre válaszul egyértelmű, hosszú távú, tervezhető szabályozókat és támogatási struktúrát javasolnak.

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) az energiahatékonysági ágazat szereplőivel partnerségben dolgozik azon, hogy Magyarországon egyre több energiahatékonysági beruházás valósuljon meg. A MEHI 2018 őszén – immár negyedszerre – megkérdezte az energiahatékonysági szektorban működő vállalkozásokat a 2017. évi üzletmenetükről, eredményeikről, a piaci kilátásokról.

    Idén is növekedett a piac, de kihívásokkal küszködik

    A vállalatok legnagyobb részénél a tavalyihoz hasonlóan idén is folytatódott a növekedés: a válaszadók több mint fele jobbnak értékelte mind a saját (61%), mind maga az energiahatékonysági piac helyzetét (55%) az előző évihez képest. Míg tavaly 68 százalékuk számolt be növekedésről a megrendeléseiket tekintve, addig idén ez az arány 72 százalékra nőtt.

    n6helyzete cegek jovedelmezosege2018

    A jövő évben azonban a cégek zöme már nem számít további növekedésre: kétharmaduk úgy gondolja, hogy az energiahatékonysági piac jelen keretek között elérte maximumát és a következő időszakban megtartja jelenlegi helyzetét, a trendek további felfutását mindössze 28 százalékuk várja.

    A piac kihívásai

    A jó teljesítmény ellenére több tényező is nehezíti a vállalatok piaci működését. A legfőbb akadályt a tavalyihoz hasonlóan idén is a munkaerő- és a gyártói, illetve kivitelezői kapacitáshiány jelenti.
    A kiszámíthatóság hiánya is erősen megjelenik a piaci korlátozók között: a válaszadók 44 százaléka említette a kihívások között a változékony jogszabályi környezetet.

    akadalyozo tenyezok2018

    Kiszámítható, hosszú távú ösztönzőrendszerre van szükség

    A 2017-es évet szinte egybehangzóan sikeresnek ítélték meg a vállalatok. Az új előírások előtérbe helyezik az energiahatékonyságot és az ezzel kapcsolatos tanácsadói munkát, melyek miatt érezhetően megnövekedett az energiahatékonyabb termékek iránti igény is.

    A sikerek ellenére azonban több kihívással kell idén is szembesülnie a szektor vállalkozásainak: a munkaerő hiánya, és a helyenként akár féléves késést okozó építőanyag-hiány komoly áremelkedést generált a piacon az elmúlt időszakban, és ez a trend továbbra is tart.
    Idén az újépítések jelentették az energiahatékonysági piac motorját. Ezt egyértelműen annak tulajdonítják, hogy a kedvező intézkedések – pl. az áfacsökkentés és a CSOK – elsősorban az újépítésű ingatlanokra vonatkoznak.

    A cégek egybehangzóan a támogatási rendszer kiszámíthatatlanságát és az ebből fakadó tervezhetetlenséget jelölték meg az elmaradó lakossági energetikai korszerűsítések okaként, és egy hosszú távú ösztönzőrendszer bevezetését javasolják. Szakmai szempontból kívánatosnak nevezték azt is, hogy egy jövőbeni új támogatási rendszer a komplex energetikai korszerűsítések felé terelje a beruházásokat. Ezek támogatása annál fogva is fontosabb lenne, mert az építőipari árak emelkedése annyira megdrágította a felújításokat, hogy a komplex épületenergetikai korszerűsítések megtérülési ideje becslések szerint 20 év fölé emelkedett a jelenlegi rezsiárak tükrében. Ennek jelentős része a munkaerő- és termékgyártói kapacitáshiányra vezethető vissza, az épületenergetikai előírások szigorodása miatti emelkedés 15-20 százalékra becsülhető.

    MEHI álláspont

    Lehetőségek az épületenergetikai piacon

    A lakásépítések és ezen belül az épületenergetikai szektor tapasztalt fellendülését az irányzott kormányzati intézkedések (pl. áfacsökkentés, CSOK, uniós beruházási források, TAO kedvezmény energetikai beruházások után) idézték elő. Konszenzus van abban a kérdésben, hogy az újlakásépítési-piac élénkítésére tett kormányzati lépések fontosak, hisz egy történelmi mélypontról lendítették fel a szektort. Az áfacsökkentés 2019-es záró határideje azonban már rövid távon is visszafogja a fejlesztéseket, így ellentétes azzal a kormányzati céllal, ami az építőipari növekedés stabilizálására irányul.

    Az újlakáspiacot támogató intézkedések mellett ugyanakkor szükséges lenne, hogy a lakossági épületenergetikai korszerűsítésekre is rendelkezésre álljanak rendszeres, kiszámítható, tervezhető állami ösztönzők. Az utolsó ilyen forrás – a lakáskassza-támogatások – kivezetése így halmozottan hátrányos hatású a korszerűsítési, felújítási piac szempontjából.[1]

    Egy hosszú távú, lakossági fókuszú energiahatékonysági ösztönző rendszer jót tenne a piacnak is: területileg kiegyenlít, az építőipari KKV-k megrendelésállományát stabilizálja. Míg az újépítések továbbra is rendkívül aránytalan területi eloszlást mutatnak a KSH adatai szerint[2], addig a MEHI korábbi kutatása alapján elmondható, hogy a felújítások országosan korrigálni tudnák az újépítések okozta területi aránytalanságokat. Továbbá korábbi tanulmányok[3] szerint minden újépítésre 10 felújítás jut, és bár a felújítások volumene kisebb, építőipari hatásuk jelentős; különösen a kisebb építőipari vállalkozások helyzetének kiegyensúlyozásában tudnának komoly szerepet játszani.

    A fentiek tükrében szükséges és előremutató lépés lenne, ha a felújítási piac is az újépítésekhez hasonló ösztönzésben részesülne. Egy kiszámítható és stabil szabályozási környezet, valamint egy hosszú távú, tervezhető, hatékony ösztönző- és támogatási rendszer egyaránt szolgálná a lakosság, a piac és az állam érdekeit, hiszen a folyamatosan felmerülő beruházási igények stabil és kiegyenlített piaci körülményeket teremtenének, amellyel egyúttal az ország energiahatékonysági vállalásai is teljesíthetők lennének.

    A tét emelkedett

    Az előttünk álló időszak kiemelt jelentőségű lesz az energiahatékonysági szakpolitikák és épületenergetikai szabályozók átgondolása tekintetében, hiszen az európai társjogalkotók elfogadták a 2030-ig tartó időszak energetikai célkitűzéseit, és megegyeztek az épületek energiahatékonyságával foglalkozó (Energy Performance of Building Directive), az energiahatékonysági (Energy Efficiency Directive) és az Energiaunió irányításáról szóló, úgynevezett Governance irányelvekről.

    A felülvizsgált épületenergetikai és energiahatékonysági irányelvek – utóbbit az Európai Parlament várhatóan 2018. november közepén hagyja jóvá – megkövetelik, hogy energia-megtakarítási lépésekkel az EU éves energiafogyasztása 2030-ra tartósan 956 Mtoe alá csökkenjen. Erre nagy szükség is van, hiszen a globális felmelegedés 1°C-nál tart, a jelenlegi ütem mellett a 1,5°C-os emelkedést 2040-re eléri a Föld. A globális energiaigény ráadásul 2017-ben nagyon megugrott, és bár az energiahatékonyságból eredő megtakarítások még jelentősek, a javulás üteme lelassult, mely a légkört terhelő káros-anyagok növekedésében is megmutatkozik.

    Magyarországon az energiahatékonyság még jelentős, kihasználatlan beruházási lehetőségeket rejt, ezek azonban csak célzott állami intézkedések és erőteljes szemléletformálás segítségével aknázhatók ki. Az, hogy milyen szakpolitikai intézkedések születnek, hazánk mit vállal a közös európai célok teljesítése érdekében, az elkövetkező hónapok döntései fogják meghatározni. A tagállamoknak most kell megtenni tétjeiket, melyhez keretet a Nemzeti Energia- és Klímatervek adják. Ezek első vázlatát legkésőbb jövő év elejére a tagállamoknak össze kell állítania.

    ________________________________________
    [1] A lakáskassza-támogatás az Európai Bizottság felé bejelentett energia-megtakarítási szakpolitikai intézkedés volt. A 2016-ban elszámolt 2,99 Petajoule új energia-megtakarításból 0,5 Petajoule a lakáskasszás energetikai felújításoknak volt köszönhető.
    [2] Főként a Pest megyei és egyes dunántúli megyéket, Budapestet, illetve megyeszékhelyeket mozgatják meg: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/182/index.html
    [3] Hazai Hatékonyság

    A felmérés eredményeit részletesen ITT olvashatják.

  • Már nem opció, hanem az egyetlen járható út a fenntarthatóság

    Barta Zsombor, a HuGBC elnöke már a bevezető gondolataiban kifejtette, hogy ahhoz, hogy élhető tereket alkossunk, a környezettudatosságot, a fenntarthatóságot, az egészséget és az okos technológiákat rendszerben kell kezelni.

    0119 hugbc 20181108

    Fenntarthatóság vs. épített környezet című előadásában tette fel a kérdést, hogy ezek vajon egymást kizáró fogalmak? A városok beépítettsége egyre nő, jelenleg a Föld lakosságának 54%-a, de 2050-re már 66%-a fog városokban élni. A szén-dioxid-kibocsátó ágazatok nagy része köthető az urbanizációhoz, és például Magyarországon – annak ellenére, hogy a lakosság száma a 80-as évektől folyamatosan csökken – az energiafelhasználás, a beépített területek aránya, illetve az építőipar karbon lábnyoma is drasztikusan nő. Nagy probléma, hogy a nemzetgazdaságilag kiemelten fontos beruházások, például az új, állami támogatással épülő nagyipari (autógyártás) építkezések zöme zöldmezős projektként valósul meg, pedig rengeteg lehetőség adódna a barnamezős megoldásokra is. A burkolt felületek növekedésével viszont fokozódik a klímaváltozásnak való kitettség, a magasabb beépítettség magasabb hőmérsékletet eredményez a városokban, a légkondicionálás elterjedése pedig szintén növeli az energiafogyasztást és a CO2-kibocsátás arányát. Hiába növeli azonban az ingatlanok értékét a közelben fekvő park vagy zöldfelület, ma Magyarországon új parkok kialakításával nem, legfeljebb a meglévők beépítésével szoktak számolni az érdekelt felek. Évről évre hamarabb üt viszont a túlfogyasztás órája, és mivel hazánk a medencefekvése miatt szomszédainál fokozottabban ki lesz téve az éghajlatváltozás hatásainak, magunkévá kell tegyük a fenntarthatóság és kompenzálás, a rendszerszintű gondolkodás és a tudatosság szemléletét.

    Célok, stratégiák

    Alföldy-Boruss Márk, az ITM Energiaügyekért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője a kormányzat feladatairól számolt be a fenntartható építés ösztönzésére. A jelenleg érvényben lévő stratégia 2011-ben született, fókuszában még az energiaellátás áll. Az EU energiastratégiára vonatkozó szoros keretrendszerét, illetve az osztrák mintát megismerve most a minisztérium célja, hogy az energiaellátásról a hangsúlyt a fogyasztókra helyezze át. Ehhez az energetikai és az üvegház hatású gázok kibocsátására vonatkozó stratégiákat is meg kell újítani, az eddigi 2020-as célok helyett most már 2030-as célokban kell gondolkozni. Fókuszban az egyik legnagyobb energiafogyasztók, az épületek állnak, az ezekre vonatkozó ambiciózus energetikai irányelv szerint pl. évente az állomány 3%-át fel kellene újítani. A feladatok elvégzésére most kezdi működését az Energetikai Innovációs Tanács két munkacsoporttal, melyekből az egyik az energiahatékonysággal, a másik pedig a megújuló energiatermeléssel foglakozik. Szakpolitikai javaslataik alapján a minisztérium innovatív megoldásokra törekszik mind a technológia, mind az egyetemekkel, vállalatokkal ápolt kapcsolatok terén. Ennek részeként a jogalkotók kérik a piaci szereplők segítségét, akik véleményük megosztásával elő tudják segíteni saját szempontjaik integrálását a 7/2006 TNM rendelet esedékes módosításába.

    Nagy kérdés a finanszírozás

    A fenntartható korszerűsítési, a építési célok megvílósításánál is az egyik kulcskérdés a finanszírozás. Erre mutatott be egy ígérete példát Stephen Richardson, a WorldGBC Zöld jelzáloghitelek (EeMAP) projektje technikai vezetője. Az EeMAP projekt célja a zöld jelzáloghitelek rendszerének megalkotása, tesztelése és bevezetése Európa-szerte. Ma az épületállomány közel 97%-a nem elég hatékony, ami minden egyes hitelnyújtó bank számára kockázatot jelent, hiszen az emelkedő rezsiköltségek miatt egyre több adós képtelen időben törleszteni. Az energiatakarékos épületek iránti növekvő igény, illetve a teljesítményekre vonatkozó, szigorodó rendelkezések miatt egy elöregedő épület idővel már nem felel meg a piacnak, így további kockázatot jelent. Az energia-hatékony épületek (ezt célzó felújítások) az alacsonyabb költségek, jobb fizetőképesség, csökkenő szén-dioxid-kibocsátás és magasabb komfort miatt a bankoknak és a hitelfelvevőknek egyaránt előnyösek. A finanszírozásukra kialakított zöld jelzáloghitelek tehát hasznosak az emberek, a Föld és a profit számára is. Akkor miért nem terjedtek még el eddig? Ennek oka az ismeretek, az egységes uniós szabályozás és a koordinált cselekvés hiányában rejlik, mely problémakörre válaszként szeptemberben elindult az európai jelzáloghitel rendszer teszt-üzemmódja.

    Településléptékű válaszok a klímaváltozásra

    Rab Judit, a Lechner Tudásközpont, Települési Szolgáltatások osztályvezetője az kereste, mi lehet Az építészet válasza a klímaváltozásra. Az épített környezet egyidős az emberiséggel, a lakhatás alapigénye nem nagyon változott (védelem a külső hatásoktól), változott viszont a technológia, nőtt a komfortfokozat, ezzel együtt pedig az erőforrások felhasználása is. Sajnálatos tény, hogy minél kevesebb erőfeszítésünkbe telik hozzájutni valamihez – elfordítjuk a csapot, és folyik a víz –, annál hajlamosabbak vagyunk pazarolni azt. Ma lokális helyett globális erőforrásokat használunk, a Föld másik oldaláról rendeljük az árucikkeket. Az emberi tevékenység által elindított negatív folyamatokat megállítani nem, de lassítani, enyhíteni talán tudjuk. Ez az épületek esetén azt jelenti, hogy minél kisebb energiafelhasználással járjon az építés, az üzemeltetés, amit mégis muszáj fogyasztani, az helyi és megújuló forrásból származzon, illetve fektessünk hangsúlyt a mérésre, szabályozásra (=tudatos fogyasztói magatartás). Ehhez megfelelő technológiára, törvény általi szabályozásra és szemléletváltásra van szükség. A településléptékű válaszok közé tartozik a kék/zöld infrastruktúra, a mesterséges felületek kiterjedésének megtörése, az ökológiai hálózatok megértése, az úgynevezett nature-based (=természettől ellesett) megoldások, a megújulóenergia-termelő egységek településszintű rendszerbe helyezése, szolgáltatás és közlekedés szervezés, vagy az online szolgáltatások. Rab Judit gyakorlati tippként megemlítette a gyalogos város fogalmát (az alapvető szolgáltatások elérhetőek legyenek gyalogosan is), a városi kerteket, az igényalapú közösségi közlekedést, valamint a lakosság bevonását, hiszen jobban magunkénak érezzük, betartjuk azokat a szabályokat, melyek megalkotására volt ráhatásunk.

    Iránymutató kezdeményezések

    A linzi Kaufmann Gruppe szakembere, Andreas Liska a Védett épületek a 21. században témáját járta körbe. Az elődás legfőbb üzenete a váltsunk zöldből kékbe – azaz a passzívtól jussunk el az aktív házakig szlogen volt. Liska is rávilágított, hogy számtalan nehézség fakadhat abból, ha elválik egymástól a beruházó és a későbbi üzemeltető, ezért kiemelt jelentősége van a közöttük zajló információ-áramlásnak. A fenntarthatóság elemzésekor pedig nem csupán a kivitelezéshez, de az építőanyagok gyártásához és később a ház üzemeltetéséhez szükséges pénzt, energiát és élettartamot is figyelembe kell venni (=full-cost calculation). Ezzel együtt megnő az integrált tervezés szerepe, hiszen egy beruházási folyamat elején sokkal kisebb erőfeszítéssel és nagyobb hatékonysággal jár a tervek módosítása a zöldebb megoldások érdekében, mint a kivitelezés későbbi szakaszaiban. Rengeteg meglévő épület korszerűsíthető lenne, nekik szolgálnak követendő példaként, iránymutatásként az úgynevezett „lighthouse” (világítótorony) projektek. A szükséges változás fontos elemei a kormányzatok, az oktatási intézmények és a piaci szereplők.

    Mag. iur. Elisabeth Ellison-Kramer, Ausztria nagykövetasszonya szerint bolygónk pusztulásának árnyékában a zöld technológia jelentősége legalább akkora, mint amekkora hatása egykor az ipari forradalomnak volt. A zöld megközelítés minden ágazatban megjelenik, de különösen nagy szerepe az építőiparban van, hiszen az felelős a vízfogyasztás közel 20%-áért vagy a szén-dioxid-kibocsátás 40%-áért. Ezen arányok csökkentése érdekében Ausztria kiemelt hangsúlyt fektet a kutatási, innovációs és egyetemi projektekre. Ráadásul mivel jelenleg ők töltik be az EU soros elnökségi pozícióját, reményeik szerint még többet tudnak tenni a zöld jövőért.

    A World Green Building Council (WorldGBC) (mely hálózatnak a HuGBC is tagja) képviseletében Matthew Adams az Advancing Net Zero projekt koordinátoraként Fellépés a klímaváltozás ellen: Net Zero épületek világszerte 2050-ig című előadásában felhívta a figyelmet, hogy a párizsi klímaegyezmény betartásához sürgős lépéseket kell tenni – és mivel az idő vészesen fogy, kooperációra van szükség. Amit nem mérünk, nem tudjuk szabályozni sem, ezért fontos az üzemeltetési szén-dioxid-kibocsátás, az energiahatékonyság, a megújuló energia folyamatos monitorozása, illetve nem csak az építés és használat során fogyasztott, hanem az anyagokba, berendezésekbe beépített energia beszámítása is. Az együttműködés iránti elkötelezettség bizonyítéka a szeptemberben, San Franciscóban 15 vállalat, 22 város és 5 állam (régió) által aláírt Net Zero Carbon Building Commitment. A living building challenge (élő lakhatás kihívás) feladatát Adams egy szimbólummal illusztrálta: az épületeket a virágokhoz hasonlóvá kell tenni, melyek nem csak elvesznek, de vissza is adnak a természetes körforgásnak.

    A zöld minket is megújít

    Az épített környezet zöldítésének pszichológiai hatásairól beszélt Dúll Andrea környezetpszichológus, az ELTE Pedagógiai Pszichológiai Kar Szervezet- és Környezetpszichológia Tanszékének vezetője Provokatív nyitó kérdésére, hogy természeti népek maradtunk-e, a válasz: is-is. Fontos kapcsolódásunk van mind az épített, mind a természeti környezethez, és változó, hogy éppen melyik bír nagyobb pszichológiai hatással ránk. A természethez köthető az erőteljesebb emlékezés, a figyelem, a stressz csökkenése, ugyanakkor a sorsszerűség, a kontrollálhatatlanság érzése (természeti csapások) is. Olyan környezetet keresünk, ahol leginkább megélhetjük aktuális lelkiállapotunkat (öröm, gyász stb.). Bizonyos helyek érzelmi állapotunkat áthangolják, figyelmünket helyreállítják, transzcendencia-élménnyel ajándékoznak meg. Erre nagy szükség van, ugyanis urbánus környezetben rendkívül sok inger éri az embert, akinek folyamatosan monitoroznia kell, mi jelent veszélyt, mi az, ami érdekes vagy mi az, ami fontos. Ezt az állandó készenlét kimerítő, ám a spontán figyelmi mechanizmust a természeti környezet képes restaurálni (ez lehet kertészkedés, túra, de akár egy cserép virág vagy egy tájat ábrázoló kép a falon).

  • Döntöttek a lakásáfáról: van, akinek marad a kedvezmény

    Az Országgyűlés elfogadta a legfrissebb adócsomagot, amely 2023 végéig meghosszabbította a kedvezményes áfakulcs alkalmazását azon új lakóingatlanok eladásakor, amelyek idén november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkeztek.

    "A kedvezményes adókulcs főszabály szerint jövő év végéig hatályban van, ami azt jelenti, hogy 2019. december 31-ig minden - a törvényi feltételeknek megfelelő - új építésű lakóingatlan - 300 négyzetméternél nem nagyobb egylakásos lakóingatlan, 150 négyzetméternél nem nagyobb többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás - értékesítése után a legalacsonyabb mértékű, 5 százalékos áfát számítják fel. A kedvezményes adómérték a változtatást követően az ingatlan legkésőbb 2023. december 31-én történő étékesítéséig alkalmazható, ha 2018 november 1-jéig rendelkezett építési engedéllyel."

    A Portfolio összeszedte, kik lehetnek a nyertesei és kik a vesztesei a döntésnek.

  • Ott épül lakás és ott magasak az árak, ahová a népesség vándorol

    A KSH belső vándorlási adatainak és a Költözzbe.hu lakáspiaci adatbázisának összevetéséből kiderült, hogy oda szeretnének költözni a legtöbben, ahol jó munka és jó minőségűnek vélt városi élettér található, és emiatt ott vesznek lakást a befektetők is kiadási célra.

    A Költözzbe.hu portál egyedi térképet és grafikont készített ezekről a folyamatokról.

    Költözzbe terkep1

    Az elvándorlással leginkább érintett területek az ország délnyugati, illetve északkeleti térségei, ahonnan elsődleges célpontok Budapest és agglomerációja, a nyugati országrész győri, soproni és szomszédos járásai, illetve a kecskeméti, a szegedi és a debreceni járások, továbbá külföldi országok, ami ideiglenesen negatív hatással lehet a lakáspiacra.

    Korábban mi is bemutattuk már azt az összefüggést, hogy ott épül a lakások zöme, ahová az emberek költözni akarnak, illetve elköltöznek. A lakásépítések, illetve a kiadott új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma szoroasan követi a belső vándorlást.

    Lakásépítések 2015 2017

    Lakásépítések száma megyénként, 2013-2016

    Engedélyek és egyszerű bejelentések megyénként 2015 2017

    Új lakásépítéi engedélyek és egyszerű bejelentések száma megyénként, 2013-2016

    A Költözzbe.hu saját historikus adatai alapján megvizsgálta a 2012-2015 illetve a 2016-2018 közötti időszakokban hirdetetett lakások kínálati átlagárait és rögzítette a két időszak közötti változást. Ebből kiderült, hogy - egy-egy kirívó területet leszámítva, ilyen például a Balaton partvidékének piaca, ahol bár a vándorlási különbözet nem különösebben pozitív, a befektető, nyaralót vásárló vevők miatt komoly áremelkedések voltak - ott nőttek leginkább a lakásárak, ahol pozitív a vándorlási különbözet.

    Költözzbe terkep2

    Azokban a járásokban, ahol a belső migráció egyenlege pozitív volt, ott egyértelmű árnövekedés volt megfigyelhető, néhány járás kivételével az elvándorlás pedig az ingatlanárak jóval lassabb ütemű növekedését, vagy akár a csökkenését is eredményezte.

    Mit hozhat a jövő?

    A portál szakértői szerint a következő években várhatóan folytatódik az a tendencia, hogy a lakosság (jellemzően a fiatalabb korosztályok) a nagyvárosok, a több munkalehetőséget, ezáltal magasabb életszínvonalat kínáló települések irányába költözik és ez vonzza a befektetőket. Az elemzők úgy látják, hogy a népszerűbb területeken egy következő kisebb-nagyobb válság vagy piaci korrekció esetén is működő piaccal, élénkebb kereslettel, kevésbé visszaeső árakkal találkozhatunk majd. Ugyanakkor felhívják a figyelmet: az elnéptelenedő, elöregedő területeken az ingatlanárak továbbra is stagnálni fognak, és egy nehezebb gazdasági időszakban jelentős áresést is el kell könyvelniük, ha egyáltalán lesz bárki, aki gazdaságilag kevésbé prosperáló városban vagy kistelepülésen szeretne vagy tud majd ingatlant vásárolni.

    Forrás: igylakunk.hu, Pénzcentrum

    Kapcsolódó cikkünk: Mennyi embernek kellene lakást építeni?

  • A már engedélyezett ingatlanokra 2023-ig kedvezményes marad a lakásáfa

    A kormány javaslata alapján 2023. december 31-ig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel rendelkeztek – jelentette be Varga Mihály.

    A pénzügyminiszter közölte, az építőipari szakértők kérésére megfogalmazott módosító javaslatot a héten nyújtják be az Országgyűlésnek a Törvényalkotási Bizottságon keresztül.

    Főszabály szerint a kedvezményes adókulcs jövő év végéig hatályban van, ami azt jelenti, hogy 2019. december 31-ig minden - a törvényi feltételeknek megfelelő - új építésű lakóingatlan (300 négyzetméternél nem nagyobb egylakásos lakóingatlan, 150 négyzetméternél nem nagyobb többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás) értékesítése után a legalacsonyabb mértékű, 5 százalékos áfát számítják fel.

    Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) és más szakmai szervezetnek a javaslatai alapján dolgozta ki a Pénzügyminisztérium a részletes szabályokat. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja, akkor 2019. december 31-ét követően azoknál az új lakóingatlanoknál is alkalmazható az öt százalékos mértékű áfa, amelyek építésére 2018. november elsején már van végleges építési engedély, vagy - a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanok esetében - az építését addig bejelentették. A kedvezményes adómérték ebben az esetben is csak akkor alkalmazható, ha legkésőbb 2023. december 31-én eladják az új lakást.

    Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, a legalacsonyabb mértékű, öt százalékos lakásáfa még öt éven keresztül alkalmazható.

    Forrás: Pénzügyminisztérium

  • Több az új lakás, de a jövő továbbra is bizonytalan

    2018 első három negyedévében 10.218 új lakás épült, 28%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 26.655 volt, 6,2%-kal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal mai közleményében.

    A lakásállomány (~4,4 millió lakás) a nemzeti vagyon része, minőségi megújítása közérdek. Egy felépülő új lakás legalább 100 évig szolgálja a benne élő tulajdonosokat, bérlőket. A lakás és a lakáskörülmények a családok életminőségét alapvetően meghatározó tényezők. A 100 éves, indokolt megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni. Emellett szükséges lenne évente hozzávetőleg 120 ezer lakás átfogó felújítása.

    Amennyiben a megszűnő kedvezményes áfa, illetve egyéb kivezetett támogatások helyett nem fogad el az Országgyűlés ezekkel egyenértékű új ösztönzőket, akkor a lakásépítési számok ismét drasztikusan esni fognak.

    Az építésiengedély-adatok már most előrevetítik, hogy kedvező fordulat nélkül rövidesen ismét az évi 16 ezres szint környékére süllyed a lakásépítések száma. (Helyzetelemzésünk a Konszolidáció helyett hullámvasút? c. anyagunkban.)

    Átfogó, központi program szükséges a vidék népességmegtartó képességének növelésére – ehhez a munkahelyteremtés mellett a lakhatási körülmények javítása is fontos. A családok gyermekvállalási kedve is alapvetően függ ezektől a tényezőktől.

    A lakásépítés fontos pillére az építőiparnak, és megerősítése alapfeltétele az ágazat tartós stabilitásának. Ehhez hosszú távú előrelátásra és kiszámíthatóságra van szükség mind a családok, mind az ágazat számára. A három legfontosabb makrogazdasági faktor, amelyre a kiszámíthatóság megteremtéshez fókuszálni kell: a szakképzés reformja, a munkavállalói mobilitás elősegítése és a demográfia kérdése.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület továbbra is kiáll amellett, hogy az építőipari fellendülés szinten tartásának, valamint az otthonteremtési feladatok kiegyensúlyozott kezelésének elengedhetetlen feltétele, hogy megszülessen egy hosszú távra előretekintő, koherens kormányzati lakásprogram és egy azzal összhangban álló építésstratégia. Emellett szükség van egy felelős kormányzati szereplőre, aki átfogja és koordinálja e program megvalósítását.

    A KSH szerint 2018 III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
    • Az előző év azonos időszakához képest 28%-kal több lakás épült. A lakásépítés a községekben kiemelkedő ütemben bővült, emellett Budapesten is az átlagot meghaladó az épített lakások számának emelkedése.
    • A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    • Az új épületekben használatba vett lakások 54%-a családi házban, 37%-a többlakásos épületben, 5,3%-a lakóparkban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 3 m2-rel 100 m2-re nőtt.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 26.655, ami 6,2%-kal kevesebb a korábbi időszaknál. Az építendő lakások száma Budapesten 25%-kal csökkent, a megyei jogú városokban változatlan maradt, a többi városban 9%-kal, a községekben 7,4%-kal emelkedett. Az építtetők az esetek 43%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 8,5%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben 79%-ot ért el.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 1,2%-kal több, összesen 10.322 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 3.225, ami 19%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünket a letölthető fájlban olvashatja.

  • Több használatba vett lakás, kevesebb építési engedély

    2018 első három negyedévében 10 218 új lakás épült, 28%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 26 655 volt, 6,2%-kal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal mai közleményében.

    2018 I-III. negyedévében:

    • Az előző év azonos időszakához képest 28%-kal több lakás épült. A lakásépítés a községekben kiemelkedő ütemben bővült, emellett Budapesten is az átlagot meghaladó az épített lakások számának emelkedése.
    • A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    • Az új épületekben használatba vett lakások 54%-a családi házban, 37%-a többlakásos épületben, 5,3%-a lakóparkban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 3 m2-rel 100 m2-re nőtt.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 26 655, ami 6,2%-kal kevesebb a korábbi időszaknál. Az építendő lakások száma Budapesten 25%-kal csökkent, a megyei jogú városokban változatlan maradt, a többi városban 9%-kal, a községekben 7,4%-kal emelkedett. Az építtetők az esetek 43%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 8,5%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben 79%-ot ért el.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 1,2%-kal több, összesen 10 322 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 3225, ami 19%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    engedélyek

    lakásépítések

     

  • Konszolidáció helyett hullámvasút?

    A lakásépítések mennyisége nemcsak fontos konjunktúramutató, hanem az otthonteremtési lehetőségek fontos előrejelzője. A 2017-ben felépült 14.389 db lakás országos viszonylatban több mint 300 éves lakásmegújulási ütemet jelent. Az 1.000 főre jutó lakásépítések száma is rendkívül alacsony Magyarországon, a környező országokban népességarányosan jóval több lakás épül.

    Az elmúlt 100 év lakásépítési „hullámvasútja” kiszámíthatatlanságot, kialakuló, majd megszűnő termelési, tervezői, kivitelezői kapacitásokat és sok esetben rossz építési minőséget hozott Magyarországnak.

    Lakásépítések 1921 2017 TLE

    A magyar lakásállomány közel 80%-a a rendszerváltás előtt épült.

    Lakások építési forma szerint TLE

    A lakásállomány (~4,4 millió lakás) a nemzeti vagyon része, minőségi megújítása közérdek. Egy felépülő új lakás legalább 100 évig szolgálja a benne élő tulajdonosokat, bérlőket. A lakás és a lakáskörülmények a családok életminőségét alapvetően meghatározó tényezők. A 100 éves, indokolt megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni. Emellett szükséges lenne évente hozzávetőleg 120 ezer lakás átfogó felújítása.

    A lakásépítések évszázados mélypontja 2013-ban volt, majd lassú emelkedés kezdődött. A valós fordulatot a 2015. év végén bejelentett lakáspolitikai intézkedések, az 5%-os újlakásáfa és a kibővített, megemelt CSOK hozták.

    Lakásépítések alakulása 2000 2020 TLE

    2018 júliusában jelentette be a pénzügyminiszter, hogy a kormány nem szándékozik meghosszabbítani a lakásáfa-kedvezményt. Mára tudjuk, hogy a lakáscafeteria, valamint a lakástakarékpénztári megtakarítások támogatásának is vége. Ezekkel az intézkedésekkel biztosra vehető, hogy a kedvező folyamatoknak vége szakad, amennyiben nem születik kompenzáló intézkedés (pl. jelentős volumenű állami bérlakásépítési program; a megszüntetett ösztönzők legalább részleges visszaállítása). A megfizethető költségek mellett működő, alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító, a legális munkával, adófizetéssel és a családalapítással, gyermekvállalással összekötött bérlakásrendszer kialakítása megkérdőjelezhetetlenül a demográfiát támogató eszköz lehetne Magyarországon.

    A hazai és a nemzetközi adatok is azt támasztják alá, hogy a 2015-ben elindult pozitív trend visszakorrigálása idő előtti, a jelenlegi növekedés az évszázados mélyponthoz (2013) képest örvendetes, de a hazai lakásépítési számok még messze a indokolt évi 43 ezres szint alatt vannak.

    Az építésiengedély-adatok már most előrevetítik, hogy kedvező fordulat nélkül rövidesen ismét az évi 16 ezres szint környékére süllyed a lakásépítések száma.

    Lakásépítések 1000 főre TLE

    A 2017-es hazai lakásépítési szám a régiós országok adataihoz képest is kirívóan alacsony. 2017-ben pl. a jobb minőségű lakásállománnyal rendelkező Ausztriában több mint négyszer annyi lakás épült, mint Magyarországon.

    Lakásépítések lakásállomány TLE

    Magyarország nem csak a népességarányos lakásépítések számában, hanem a lakásállományhoz képesti lakásépítések számában is elmaradásban van a környező országoktól. A lakásépítések száma a lakásállományhoz képest Ausztriában és Lengyelországban négyszerese a hazainak.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ennek egyik lényeges eleme a lakásépítés. Ezért a lakásépítések, lakásfelújítások és bérlakásépítések száma, valamint a lakhatási szegénység visszaszorítása a mindenkori kormány teljesítményének egyik alapvető fokmérője, mutatva a jövő iránti elköteleződését is.

    Lakásépítés Közérdek TLE

    A felépülő lakások nemcsak az építkezők, az új lakást vásárlók, az első bérlők érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába. A lakásépítés legalább annyira közérdek, mint az állami forrásokból megvalósuló egyéb infrastruktúrafejlesztések.

    Építményfőcsoportok részesedése 2017 TLE

    Nem lakóépületek: szállodák, hivatali épületek, kereskedelmi épületek, közlekedési és hírközlési épületek, ipari épületek és raktárak, szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi épületek, egyéb nem lakóépületek
    Egyéb építmények: közlekedési infrastruktúra, közmű-infrastruktúra, egyes ipari-, sport- és üdülőlétesítmények

    A 2017 és 2022 közötti, a lakásépítéseket nem tartalmazó építőipari megrendelésállomány 75%-a állami beruházás.

    GyörgyL dia

    Forrás: Dr. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) stratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárának előadása

    A kiszámítható jövőkép elengedhetetlen a szakmát választó fiatalok szempontjából is, így befolyásolja a szakmaválasztást. A kiszámítható lakásépítési volumen mellett létesülhetnek stabil kivitelezői kapacitások, illetve – az anyagimport helyett – fejlődhet, illetve maradhat fenn a hazai építőanyagipar.

    A lakásépítések egészséges szintjének eléréséhez a legfontosabb előfeltétel a politikai akarat, amely akkor mutatkozik meg egyértelműen, ha lesz egy érdemi kormányzati szereplő, akit kijelölnek a lakásügyek (lakásépítések, felújítások, bérlakásépítések) felelős koordinálására, intézkedések előkészítésére, végrehajtására, monitoringjára.

    A lakáspolitikában nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. A célszámok megvalósulására is tekintettel lenne szükséges meghatározni a támogatási eszközöket, volumeneket. Jelenleg nem látszik kormányzati vízió arról, mennyi lakás épüljön, illetve újuljon meg a jövőben.

  • Kivárnak a lakásfejlesztők

    A Budapesti Lakáspiaci Riport jelenleg 21 272 lakást tartalmaz, ezek olyan fejlesztésekben találhatók, amelyek legalább négylakásosak,és 2018 második vagy harmadik negyedévében legalább egy szabad lakást tartalmaztak.

    Szabad lakások darabszáma az adatbázisban

    BLRQ3 1

    A listázott szabad lakások száma 7 ezer darab alá csökkent, ilyen kicsi kínálatra körülbelül másfél éve nem volt példa. A kedvezményes újlakás áfa várhatóan nem kerül meghosszabbításra, ami blokkolja a fejlesztéseket. Sok beruházó egyelőre kivár, amíg a kormány az új családtámogatási sémát be nem mutatja, de idén nyáron két olyan 100 lakásos projekt értékesítését is leállították, amelyben a lakások jelentős részét már eladták. Az újonnan indult projektek kétharmadában 40 darabnál kevesebb lakás fog felépülni az ígéretek szerint még 2020 előtt. Mindössze 3 darab 100 lakásosnál is nagyobb fejlesztésben kezdődött el az értékesítés nyáron (Cordia Akadémia Garden és Marina Portside, Zugló Residence), ezek mindegyike 2020 után fog felépülni.

    Szabad lakások jellemzői az adatbázisban

    BLRQ3 2

    A kedvezményes lakásáfa várható megszűnése a vásárlókat is aktivizálta, ugyanis az egyre szűkülő kínálat ellenére 2018 nyarán összesen 2 225 lakást adtak el a fejlesztők. Ez pedig csak 100 darabbal kevesebb, mint a 2017 őszi rekord érték, amikor a kínálat is bőségesebb volt. Az összes eladott lakás 40 százaléka angyalföldi projektben található, de a belső-pesti kerületekben is több lakást adtak el, mint idén tavasszal. Ezzel párhuzamosan a külső-pesti fejlesztések részaránya 24-ről 15 százalékra esett vissza.

    Az adatbázisban található lakások megoszlása státusz és kerület szerint

    BLRQ3 3

    Egyedül a garzon lakások eladási valószínűsége esett vissza a különböző méretkategóriákban (40%), de még így is a 40 négyzetméter alatti méretű lakásoknak a leggyorsabb az értékesítése. A 40-70 négyzetméter közötti lakások eladási valószínűsége 28 százalék, ami másfél évvel ezelőtt volt utoljára ilyen kedvező. A 70 négyzetméter feletti lakások eladási valószínűsége kisebb mértékben bár, de emelkedett az idén tavasszal mért értékhez képest. A szűkülő kínálat miatt a nagyobb lakások kezdenek jobb eladási mutatókat produkálni.

    Az adatbázisban található lakások megoszlása a projekt ígért átadása szerint

    BLRQ3 4

    Azon lakások, amelyek most és az előző negyedévben is eladók voltak, átlagosan 1,2 millió forinttal drágultak. Az áradatok alapján minden második lakást (2000 darabot) átáraztak nyáron, a korrekciók 80 százalékában áremelésre került sor, melynek átlagos mértéke mintegy 6 százalék volt.

    Lakások megoszlása a befejezés jelenleg ismert csúszása szerint

    BLRQ3 5

    A fejlesztők 2018-ban 4 400, 2019-ben pedig 12 000 lakás átadását ígérik azokban a projektekben, ahol jelenleg még található szabad lakás, de egyre többen már 2020-as befejezéssel számolnak. 1-2 negyedéves csúszás tekinthető tipikusnak azoknál a projekteknél, amelyek nem készülnek el időben, de több helyen még el sem kezdődött, vagy olyan lassan halad az építkezés, hogy nem reális a jelenleg még kommunikált 2019 év végi céldátum. A lakások vételárának törlesztésénél ezért sok fejlesztő felajánlotta a 2020 előtti jelentős, akár 99 százalékos teljesítés lehetőségét, hogy az áfa emeléséből fakadó vételár növekedést el tudják kerülni a vevők. Mindössze egy fejlesztőt találtunk, aki vállalta, hogy az átadás 2020-ra történő megcsúszása esetén a drágulást nem hárítja át a vevőkre.

    Forrás és további részletek: Budapesti Lakáspiaci Riport

  • Öt éve töretlen az ingatlanfelújítási láz

    Az elmúlt évek kormányzati intézkedései rendkívül nagy lendületet adtak az amúgy is növekvő építőanyag-kereskedelmi ágazatnak. Az újHÁZ Centrum forgalmi adataiból jól nyomon követhető, hogy 2015-ben és 2016-ban a növekedés üteme minden korábbinál magasabb volt Budapesten és környékén, az északkeleti régióban, valamint Északnyugat-Magyarországon. Ez derül ki az újHÁZ Centrum őszi trendriportjából, amely elsősorban az építőipari energiahatékonyságot vizsgálta, vagyis azt, hogy mennyire építkezünk okosan.

    Mint ismert, az ingatlanok energiahatékony felújítása jogszabályi előírás miatt sürgető, de a magyarországi ingatlanok általános állapota is megköveteli azt, hogy jelentős mértékű korszerűsítési munkálatok induljanak meg mind az épületszerkezet, mind pedig a hőszigeteléseket illetően. Egyes felmérések szerint a hazai épületállományok közel 70 százaléka felújításra szorul, további 10 százalékuk pedig életveszélyes, ezért bontásra várnak. Mindezt a KSH 2015-ös kutatása is alátámasztja, amelyben az ingatlantulajdonosok nyilatkoztak arról, mennyire elégedettek otthonuk állapotával. A legtöbben hőszigeteléssel kapcsolatos problémákat fogalmaztak meg, de sokaknál merült fel a nyílászárók cseréjének, a fűtéskorszerűsítésnek, illetve a kéménycserének az igénye.

    újház Dia1 tervezett építkezések

    újház Dia2 akadályok

    újház Dia3 stresszfaktorok

    „A fogyasztói igények tükörképe tulajdonképpen a magyarországi építőanyag-kereskedelmi piac forgalma is” – mutat rá dr. Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum cégvezetője, aki hozzáteszi: „a növekvő kereslet az egyösszegű, vissza nem térítendő lakáscélú támogatással, vagyis a CSOK-kal, továbbá a 2016-os 5 százalékos kedvezményes áfa bevezetésével együtt újabb lendületet adott az amúgy is növekvő építőanyag-kereskedelmi ágazatnak”.
    Az említett két évben Magyarország meghatározó építőanyag-kereskedelmi hálózatánál a növekedés üteme minden korábbinál magasabb volt Budapesten és környékén, a keleti régióban, valamint Nyugat-Magyarországon. A cégvezető aláhúzta: megvizsgálták az újHÁZ Centrum legfontosabb beszállítóinak forgalmi adatait is országos viszonylatban, ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy az elmúlt öt évben folyamatosan növekvő építési-felújítási láz égett hazánkban, amely kisebb-nagyobb mértékben minden régiót érintett.

    Az építőanyag-kereskedelmi hálózat 2017-es forgalmának 20 százalékát a falazóelemek generálták, 15 százalékos bevétel származott a hőszigetelésből származó eladásokból, és 13 százaléknyi forgalma volt a cserepekből, amely így a harmadik legjelentősebb termékcsoport volt.

    forgalmi adatok

    „A hazai ingatlanok két legérzékenyebb pontja a nyílászárókat és a kémények állományát érinti. 2013 és 2017 között csupán egyetlen alkalommal volt kiugró mennyiségű nyílászárócsere, méghozzá 2015-ben, amikor az Otthon Melege Program keretében pályázni lehetett a támogatásokra. Ebben az évben – csak az újHÁZ Centrumon belül – egymilliárdos forgalmat generált a termékcsoport, amelyből következő évben ennek csak 1/3-a realizálódott” – fejti ki dr. Rázsóné Szórády Csilla, hozzáfűzve: „a kémények esetében különösen súlyos a helyzet. Az index.hu 2015-ös felmérése szerint ugyanis minden negyedik kémény azonnali felújításra szorult, a helyzet pedig vidéken még rosszabb volt, akár minden harmadikkal probléma lehetett. Az előbb említett statisztikai adat és az újHÁZ Centrum kéményeladási számai egyáltalán nincsenek arányban egymással. Az égéstermék-elvezetők eladásából származó forgalom csupán 1,5 százaléka a teljes forgalomnak. Igaz, az eladási számok a 2014-es visszaesést követően folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak, de még mindig csupán 685 millió forintra tehetők” – mutat rá.

    Vannak azonban olyan ingatlantípusok, ahol már jól bejáratott menete van az energiakorszerűsítésnek. Az okosotthonokhoz kapcsolódó épületszerkezetek innovatív építőanyagaiknak és jövőbe mutató tervezésüknek köszönhetően önmagukban is megteremtik az alapját annak, hogy rendszerszinten futtathassák az intelligens eszközöket. Az elmúlt években megvalósult és a most meghirdetett panelprogramoknak köszönhetően pedig a nagyságrendileg hazánkban megtalálható 700 ezer panellakás is CC energetikai besorolást, vagyis korszerű osztályzatot kaphat.

    újház Dia4 elvégzett felújítások

    A felújítási láz várhatóan a következő években is továbbgyűrűzik majd, és remélhetőleg a kedvezményes lakásépítési áfa kivezetése sem fogja megtörni ennek dinamikáját.

    Az újHÁZ Centrum egy teljes mértékben magyar tulajdonú, országos építőanyag-kereskedelmi hálózat, központja a Győr-Moson-Sopron megyei Tényőn található. A társaságot 1997-ben öt győri építőanyag-kereskedő alapította. 2005 óta zártkörű részvénytársaságként működik. Az újHÁZ Centrum országos hálózata 81 telephelyet foglal magába, amelyeken több mint 1400 főt foglalkoztat, és széles választékát kínálja minden építőanyagnak, ami egy építkezéshez, felújításhoz szükséges. A vállalat 2017-es árbevétele 50,5 milliárd forint volt, amelyből közel 14 milliárd a Budapest környéki régióból származik. További információért keresse fel weboldalunkat: www.ujhazcentrum.hu

    Forrás: újHáz Centrum / Clair & Curtis Communication

  • Energiahatékony szociális bérlakásépítésre kap uniós pénzt Zugló

    Zugló lakhatásról szóló pályázata győzött, és így 1,5 milliárd forintos támogatásban részesül az Európai Bizottság Urban Innovative Actions (UIA) programjából. Zugló ebből egy 25 lakásos, szociális alapú bérházat épít. Magyarországon idén csak Zugló részesül ilyen támogatásban. 

    Az Európai Bizottság az innovatív városfejlesztési tevékenységek keretében meghirdetett harmadik pályázati felhívásán nyertes városait 184 európai pályázóból 22-en nyertek.

    Zugló egy energiahatékony szociális lakásprojektjén keresztül részesül az uniós támogatásból.

    Zuglóban, a Gizella utca 14-16. szám alatti önkormányzati tulajdonú telekre épül majd az a többszintes lakóház, amely megközelítőleg 100, különböző életkorú, társadalmi és családi helyzetű XIV. kerületi lakosnak nyújt majd megfizethető, fenntartható lakhatási lehetőséget. Olyan lakóközösség kialakítása a cél, amely a befogadáson alapul, és önszerveződő módon az egészséges és fenntartható életmódot támogatja. A ház körüli városi kertben az esővíz hasznosításával, komposztálással, a bio-hulladék újrahasznosításával egy körkörös gazdaságot alakíthatnak ki majd a lakók. Maga az épület is energiahatékony és okos informatikai megoldásokkal, előre gyártott elemekből, alacsony építési költséggel készül. A lakóház által nő a zuglói önkormányzati bérlakás-állomány, amelynek bővítésére óriási igény van, és csökken a lakásokra várók listája a kerületben - írja a zuglo.hu.

    A zuglói önkormányzat jelentős társadalmi, mérnöki és környezetvédelmi tudással bíró partnereket vont be az E-CO Housing elnevezésű projektbe. A megvalósulásért fog dolgozni többek között a HABITAT for Humanity Magyarország, a BMGE Építészmérnöki Karának Urbanisztikai Tanszéke és a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) is.

    Az UIA program az Európai Bizottság új, kísérleti kezdeményezése a 2014-2020-as időszakban, melyben a progresszív, innovatív városfejlesztési programok nyerhetnek támogatást összesen 372 millió eurós keretösszegből. A 4,5 millió eurós támogatást a kerület közvetlenül az Európai Bizottságtól nyerte és kapja a kormányzati szervek közbeiktatása nélkül. A győztes projektet maximum 3 éven belül meg kell valósítani. A zuglói megvalósítás 2019-ben kezdődik a részletes tervek elkészítésével, engedélyezéssel és közbeszerzéssel.

    Az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében 92 millió euró fog rendelkezésre állni az olyan városi kihívásokra választ adó innovatív megoldások finanszírozására, mint a levegőminőség, az éghajlatváltozás, a lakhatás vagy a munkahelyek és készségek a helyi gazdaságban - idézi a Portfolio a Bizottság közleményét.

    Az Európai Bizottság ma közzétette a negyedik pályázati felhívást az innovatív városfejlesztési tevékenységek területén. A 2017-ben az európai biztonsági stratégia keretében bejelentett cselekvési tervben foglaltaknak megfelelően a városok összesen 100 millió eurót vehetnek igénybe a nyilvános terek védelmének javítására és sebezhetőségének csökkentésére irányuló innovatív projektek finanszírozására. A pályázati felhívás célja továbbá a digitalitással, a környezetvédelemmel és a befogadással összefüggő projektek finanszírozása is.

    Forrás: zuglo.hu, Habitat for Humanity Magyarország, Portfolio

  • Ajánlások az épületek kivitelezésének szerződéskötéséhez és megvalósításához

    Az összeállítás elsősorban az épületek kivitelezési szerződéseinek megkötéséhez javasol szempontokat, megfogalmazásokat, ugyanakkor nem nélkülözi a teljesítés időszakában is hasznosítható ajánlásokat sem - olvasható az Építési Vállalkozó Országos Szakszövetsége kiadványának bevezetőjében.

    A kiadvány célja, hogy segítse az épületek építési folyamatában részt vevők – a megrendelő, a tervező és a kivitelező szervezetek – közötti kiegyensúlyozott szerződéses és munkakapcsolat kialakítását.

    Az Ajánlás IDE kattintva letölthető.

  • Wienerberger - Habitat együttműködés energiahatékony új otthonokért

    A partnerségben hat európai ország, Románia, Bulgária, Lengyelország, Macedónia, az Egyesült Királyság és Magyarország vesznek majd részt.

    A partnerség kiemelt témája ezúttal az energiahatékonyság növelése és új otthonok építése lesz, amihez a nagyvállalat az építőanyag adományokkal és szakértelmével is hozzájárul majd. A tényleges építés mellett fontos szerepet kap a szakpolitikai változások elérése is a lakhatás terén Közép-, és Kelet-Európában.

    A 2012-ben Romániában és Bulgáriában indult együttműködésben először 130 család kapott segítséget otthona felújításában és korszerűsítésében, illetve ekkor épült a támogatásból egy iskola és egy hospice ház is. Az első három éve lendülete 2015-ben egy újabb partnerséggel folytatódott, a támogatott országok köre pedig kibővült Lengyelországgal, az Egyesült Államokkal és Magyarországgal.

    Itthon a támogatásnak köszönhetően vidéki partnerekkel közösen építettünk az elmúlt három éves időszakban: Érden egy idősek otthonának beázó tetejét segítettünk rendbehozni, míg a fogyatékkal élőket foglalkoztató miskolci Szimbiózis Alapítvány téglaadományunk beépítésével egy teljes épületrésszel egészíthette ki majorságuk egyik lakóotthonát. A Tápióbicskén építkező Egyenlő Esélyekért Alapítvány pedig egy teljesen új épületet hoz létre, amely a jövőben 24 fogyatékkal élő fiatal lakhatását oldja meg.

    Videó a korábbi együttműködésről.

    Az elmúlt hat évben tehát hat országban összesen 3000 ember lakhatási körlményeit javította a Habitat for Humanity és a Wienerberget, a mai bejelentéssel pedig egy újabb három éves együttműködés veszi kezdetét, amiben további családokat segíthetünk majd méltó otthonhoz a világ több pontján és persze itthon is.

    Az együttműködésről részletesebben a nemzetközi Habitat oldalán olvasható további információ!

    Forrás: Habitat for Humanity Magyarország

  • "A te lakásod, az én otthonom"

    A díjazottak:

    1. helyezés: Minkó Mihány fotósorozata

    1. Minkó Mihály Esti maszk

    1 Minkó Mihály Kinek mi

    1 Minkó Mihály Vasárnap délután

    2. helyezés: B. Nagy Tímea

    2 bnagytimea

    3. helyezés: Bárdos Orsolya

    3.Bárdos Orsolya Az otthon melege

    Különdíj: Nyilassy Lili

     különdíj Nyilassy Lili parafrazis az otthonra 1

    különdíj Nyilassy Lili parafrazis az otthonra 2

    különdíj Nyilassy Lili parafrazis az otthonra 3

    Ma Magyarországon az emberek kilencven százaléka saját tulajdonú lakásban, házban él. Ezen felül majdnem egymillió ember lakik albérletben, bérlakásban. Napjainkban ezeknek az embereknek a helyzete korántsem könnyű, a rendszerváltás óta a nagyrészt feketén, informálisan és drágán kiadott „albérletek”, azaz a magánbérlakás-szektor által nyújtott lakhatási lehetőségek az utóbbi néhány évben drámaian tovább romlottak. Elég csak arra gondolni, hogy az elmúlt hat évben országosan 87 százalékkal, Budapesten pedig több mint duplájukra emelkedtek az albérletek árai. A rövid távú lakáskiadás elterjedésével és a munkalehetőségek városokba koncentrálódásával is magyarázható áremelkedés azonban nem hozta magával sem a lakások minőségének javulását, sem az albérlők jogi helyzetének tisztulását sem.

    Erre a helyzetre is reagálva hirdetett pályázatot a Habitat for Humanity Magyarország lakhatási szegénységgel foglalkozó, nemzetközi civil szervezet. A pályázat célja felhívni a figyelmet a hazai bérlakásszektorban élők helyzetére, valamint megjeleníteni a bérelt otthonok és bérlők sokszínűségét. 

    A pályázat fotószakmai hátterét a PHOO kortárs fotográfiai magazin adta, amely az igényes látvány és a gondolatébresztő történetek bemutatását tűzte ki küldetésének a fotográfiában. A magazin korunk legfrissebb problémáira, társadalmi kérdéseire ad vizuális reflexiót, együtt a klasszikus, múltidéző értékekkel.

    fotókiállítás díjátadó Habitat

  • Mérséklődött a lakásszektor bővülése

    megyei engedélyek 2017 2018 Q2

    A fővárosban 51, a megyei jogú városokban 12, a többi városban 23, a községekben 49%-kal emelkedett a használatbavételek száma. 11 megyében több, 8 megyében kevesebb új lakás épült, mint az előző év azonos időszakában. A legdinamikusabb (2,4–1,9-szeres) bővülés Bács-Kiskun, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéket jellemezte.

    megyei lakásépítések 2018Q2

    Országosan tízezer lakosra 6,7 új építésű lakás jutott. A mutató értéke Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (22,8), az országos átlag 3,4-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Budapest mellett Pest, Veszprém és Vas megyéket is. A lakásépítések intenzitása Békés és Nógrád megyékben volt a legalacsonyabb (1,0 alatti).

    Az épített lakások átlagos alapterülete 101 m²-t tett ki, ami 6 m²-rel több volt, mint az előző év azonos időszakában. A legnagyobb átlagos alapterületű lakásokat Nógrád és Békés, a legkisebbeket Somogy megyében és Budapesten vették használatba.

    A 2018 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 18 066 új lakás építése kezdődhetett el, 8,9%-kal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában. Az építendő lakások száma Budapesten, a megyei jogú városokban és a községekben csökkent, a többi városban emelkedett. Az ország 7 megyéjében nőtt az építési kedv, legjelentősebben Csongrád és Somogy megyékben.

    megyei engedélyek 2018Q2

    2018 I. félévében a fővárosban 1483 lakást vettek használatba, 51%-kal többet, mint egy évvel korábban. A bővülés mértéke meghaladta az országost. Tízezer lakosra 8,5 épített lakás jutott. A 2018 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma együttesen 6119 volt, 27%-kal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában.

    Forrás: KSH

  • Ennyibe kerül ma megépíteni egy négyzetméternyi lakást

    Csaknem nyolc százalékkal drágultak a lakásépítés fajlagos költségei tavaly az elmúlt évhez képest, a friss Lakásstatisztikai évkönyv adatai szerint nem lehet már kétszázezer forintos négyzetméterár alatt építkezni - írja a Magyar Idők.

    Családi házat Budapesten, társasházi lakásokat Fejér megyében lehetett a legdrágábban építeni. Az átlagos kivitelezési idő ugyanakkor igen hosszú, a családi házak építése átlagosan majdnem két évet vesz igénybe.

    Országos átlagban nettó 229 ezer forintos négyzetméteráron épültek tavaly a családi házak, a társasházi lakások fajlagos építési költsége 237 ezer forintot tett ki.

    A statisztikai hivatal frissen publikált kiadványa szerint a legtöbb pénzből Budapesten lehet családi házat építeni, ahol 268 ezer forint volt a tavaly jellemző fajlagos ár. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 243 ezer forintos négyzetméteráron lehetett építkezni, a családi házas építkezés egyik célterületének számító Pest megyében 218 ezer forint volt az átlagos költség. A legolcsóbban Somogy megyében jött ki egy egylakásos ház, ám a 212 ezer forintos négyzetméterár megtévesztő lehet, mert a Balaton partján ennél vélhetően lényegesen drágább építkezni, mint a megye délebbi területein.

    Az egy évvel korábbi adatsorral összevetve a drágulás mértéke is kirajzolódik, eszerint országosan 7,5 százalékkal mentek föl az építési költségek. Míg két éve Borsodban, Nógrádban, sőt Veszprém megyében is ki lehetett hozni egy családi házat nettó 200 ezer forintos négyzetméterár alatt, tavaly ez már nem volt lehetséges.

    A fővárosban a 2016-os 244 ezer forintos fajlagos árhoz képest 10 százalékkal emelkedtek az árak, Pest megyében 7 százalékkal. Érdekes, hogy az említett Nógrád megyében 188 ezerről 217 ezerre mentek föl az építési költségek, ami az átlagosnál jóval nagyobb, 15 százalékos drágulást jelent, de Hajdú-Bihar megyében is 11 százalékkal került többe egy családi ház felépítése.

    Az adatok értelmezéséhez érdemes figyelembe venni, hogy az Építőipari költségbecslési segédlet szerint családi háznál a „szerény kivitel” szorzója 0,8, azaz ha az építtető mindenből a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldást választja, az átlagárakhoz képest legfeljebb 20 százalékkal olcsóbban tud kijönni. A luxuskategória azonban akár a másfélszeresére is növelheti a költségeket, a kiadvány szerint ráadásul ennek nincs felső határa. Az említett költségekhez kell hozzászámítani az 5 vagy 27 százaléknyi forgalmi adót is.

    Nem Budapest a legdrágább

    Noha a társasházi új lakások kiemelkedően Budapesten a legdrágábbak, az otthonok egy négyzetméterre eső költsége meglepő módon nem a fővárosban a legmagasabb. Fejér megyében nettó 265 ezer forintba, Hevesben 259 ezerbe került egy négyzetméter építési költsége, a budapesti átlagár 255 ezer forintot tett ki tavaly. Pest megyében 219 ezer forint volt a fajlagos ár, és e sorban is kitűnik Somogy megye a maga 217 ezer forintos átlagos költségével. Nógrád megyénél a táblázat nem tartalmaz számot, ami azt jelenti, hogy ott egyetlen társasházi lakás sem épült tavaly, így ott nem is lehetett átlagárat számítani.

    Sokáig tart az építés

    Az évkönyv adatai szerint igencsak sokáig tart egy lakás kivitelezése, ami átlagosan 678 napot vesz igénybe. A leg­gyorsabban, 449 nap alatt a lakóparki lakások készülnek el, a többszintes lakóházak otthonait 615 nap után adják át, a családi házak kivitelezése viszont 691 napot, vagyis egy hónap híján majdnem két évet vesz igénybe. Településtípus szerint a leggyorsabban a megyei jogú városokban építkeznek, ahol mintegy 602 napig tart a kivitelezés, a köz­ségekben viszont 792 napig nyúlnak el a munkálatok. Budapesten átlagosan 626 nap alatt épül fel egy-egy lakóház.

    Forrás és további információk: Magyar Idők

  • Szegeden szociális bérlakásokká alakítják az üres lakásokat

    A szegedi közgyűlés pénzügyi és vagyongazdálkodási bizottsága e heti ülésén döntött arról, hogy két ütemben tizenhat önkormányzati lakást fognak felújítani - számolt be a Mérce.

    Az első ütemben közel 40 millió forintot költenek felújításra, ami összesen 10 lakást jelent, míg a másodikban 20 millió forintot, ami 6 lakás felújítását eredményezi. A mostani program az újszegedi, a belvárosi, a tarjáni és a felsővárosi lakásokat érinti.

    Szegeden az országosan is egyedülálló szociális bérlakás-programot 2016-ban indították el. Az első évben 204, a másodikban 200, míg idén előreláthatólag 200 bérlakást újítanak fel és adnak bérbe a rászorulóknak. A város három év alatt összesen 1.5 milliárd forintot költ lakásfelújításra. A programra azok pályázhatnak, akik legalább 5 éve szegedi lakosok, vagy legalább 5 esztendeje szegedi székhelyű cégnél dolgoznak.

    A jelentkezőket pontszám alapján rangsorolják úgy, hogy a valóban rászorultak kerülhessenek előnybe. Vizsgálják a gyermekek számát, plusz pontokban részesítik a tartósan beteg, fogyatékkal élő és korábban állami gondozott pályázókat.
    Botka László, a város polgármestere 2017 februárjában fejtette ki a Mércének, hogy egy olyan országos programra lenne szükség, amelyben köteleznék az önkormányzatokat az üres lakások felújítására, mivel ezzel pont azokon tudnának segíteni, akik az államilag finanszírozott lakhatási rendszerben nem tudnak részt venni.

    A polgármester szerint jó néhány százezer család van, akin csak a szociális bérlakás segíthet, hiszen a magyar családok jelentős többsége a legnagyobb állami támogatással sem tudna magántulajdonú lakáshoz jutni, a családok többségének nulla megtakarítása van.

    Forrás: Mérce

  • Egyre többen költik a lakástakarékot vásárlásra, építésre

    A lakás-előtakarékoskodók többet költenek vásárlásra, építkezésre a megtakarításukból, mint az előző években. Emiatt egyre többen vesznek fel áthidaló kölcsönt.

    A lakástakarék-ügyfelek között korábban az volt a jellemző, hogy a többség nem új lakás vagy ház vásárlására költötte megtakarítását, hanem inkább a már meglévő otthonuk felújítására, korszerűsítésére. A legjellemzőbbek a víz, villany, gáz felújítása, burkolás, nyílászáró-csere, fürdőszobai és festési munkálatok, előszobai és konyhabútor beépítése és a fűtéskorszerűsítés, valamint a klímaberendezés, redőny és a riasztó felszerelése volt.

    Mostanában azonban dinamikusan növekszik ugyanis azok száma, akik közvetlenül lakásvásárlásra fordítják megtakarításukat. Míg az OTP Lakástakaréknál 2016-ban még csak a lejárt megtakarítások negyedét fordították lakásvásárlásra, addig az idei év eltelt hónapjaiban már a megtakarítások több mint harmadát forgatták be az ltp-sek lakásvásárlásba. Ugyanezen időszakban pedig megduplázódott a házépítésre fordított megtakarítások aránya.

    Ugyancsak megfigyelhető, hogy évről évre csökkentek a hitelkiváltásra fordított forintok: az idei adatok szerint 2016-hoz képest 18 százalékkaal csökkent a hitelkiváltások aránya.

    „A tapasztalataink szerint egyre többen gondolják úgy, hogy inkább ingatlanvásárláshoz veszik igénybe a lakástakaré-megtakarításukat, kiegészítve a számukra megfelelő pénzügyi megoldással, mint az áthidaló kölcsön vagy a csok. Egy tízéves lakástakarékpénztári konstrukcióhoz elérhető közel 720 ezer forintos állami támogatást, illetve más kedvezményeket felhasználva több millió forinttal is közelebb kerülhetnek az ltp-sek a lakáscéljaik megvalósításához” – véli Ungvári Krisztián, az OTP Lakástakarék Csoport főosztályvezetője.

    Valószínűleg a felhasználási célok átrendeződésével és az ingatlanárak dinamikus növekedésével függ össze, hogy az ügyfelek egyre nagyobb összeget vesznek fel áthidaló kölcsönként.

    Forrás: hvg.hu

  • Fogyóban a lendület a magasépítéseknél

    Az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint, a lakásfejlesztők óvatosságát mutatja, hogy már az idei év első félévében jóval kisebb összegben indultak el kivitelezések a lakásszektorban, mint 2017 azonos időszakában.

    A hazai építőipar szárnyalása 2018 első felében is folytatódott a 2017-es rekord évet követően - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. 2017 azonos időszakához képest 15 százalékos bővülés volt megfigyelhető folyó áron. Az első negyedév 667 milliárdja után, a második három hónap során 622 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés-mutató.

    Bár az építőipar összességében növekedést mutatott, az építési fázisba lépett magasépítési projektek esetében mérséklődés volt tapasztalható. 2018 első felében 550 milliárd forint értékben kezdődtek kivitelezési munkák a magasépítési szektorban.
    Az év első hat hónapjában 153 milliárd forintot tett ki a társasházi lakást fejlesztők által elindított építkezések értéke, ami 2017 azonos időszakához képest 34 százalékos csökkenést jelentett.

    EBIQ218 1 Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    A már eddig is rekordokat döntögető mélyépítési szektornak azonban még egy fokozattal sikerült nagyobb sebességre kapcsolnia. 2018 első féléve során 740 milliárd forintos összegben indultak el mélyépítési kivitelezési projektek, vagyis az összeg meghaladta az eddigi rekordnak számító 2017-es év mind a két féléves Aktivitás-Kezdés mutatóját, sőt az eddigi legmagasabb értéknek számító 2014 első félévit is sikerült megdöntenie. A bővülés motorját továbbra is az út- és vasútépítések jelentik - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.

    Hatalmasak a kérdőjelek a lakásépítéseknél

    Bár a kedvezményes lakásáfát már a bevezetésekor meghatározott ideig tervezték érvényben tartani, és a kivezetésének 2020. január 1-i ideje is ismert volt, mégis sokakat sokként ért a nyári bejelentés, hogy a hosszabbítási remények ellenére az előbb említett időponttól ismét 27 százalékra emelkedik az újépítésű lakásokat terhelő áfakulcs.

    Már korábbi elemzéseinkben is foglalkoztunk vele, hogy a bizonytalan hosszabbítás miatt a beruházók a 2019 december 31-ig történő befejezésre törekednek. A jelenlegi piaci körülmények, a kivitelezői hiány és építőanyag-hiány azonban jelentősen nehezíti az előbb említett dátum betartását. Az áfa körüli bizonytalanság már a bejelentés előtt is azt vetítette előre, hogy ahogy haladunk előre az időben fokozatosan visszaesés tapasztalható majd az elindított lakásépítési projektek esetében. Ezt a várakozást a társasházi lakásépítésekre vonatkozó második negyedéves Aktivitás-Kezdés mutató csökkenése igazolta is, tehát már a bejelentés előtt kevesebb fejlesztő mert építkezést elindítani. A mostani helyzetben az eddigi áfahosszabbítási remények elszállásával pedig ez fokozattan igaz lehet. Sőt a mostani bejelentéssel akár már meghirdetetett projektek is törlésre kerülhetnek, főként ott, ahol a munkálatok még nem indultak meg, vagy kezdeti fázisban tartanak. Az év hátralévő részében illetve jövőre további visszaesésre lehet számítani az Aktivitás-Kezdés mutató értékében.

    A fejlesztések ugyanakkor várhatóan nem állnak le teljesen, hiszen még a válság nehéz éveiben is akadtak beruházások, azok a fejlesztők, akik továbbra is profitábilisan tudják megvalósítani projektjeiket továbbvihetik fejlesztési terveiket. Ezt támaszthatja alá, hogy eddig is voltak olyan fejlesztések melyek várható befejezése ideje már 2019 utánra – vagyis a kedvezményes áfakulcs kivezetését követő időszakra - esett.

    EBIQ218 3

    Az adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, vagyis a társasházi lakásépítési aktivitás 2008 és 2018 között folyóáron (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    Ahogy említettük a fejlesztők óvatosságát mutatja, hogy már az idei év első félévében is jóval kisebb összegben indultak el kivitelezések a lakásszektorban, mint 2017 azonos időszakában. Az év első hat hónapjában 153 milliárd forintot tett ki a társasházi lakást fejlesztők által elindított építkezések értéke, ami 2017 azonos időszakához képest 34 százalékos csökkenést jelentett, de a már szintén mérsékeltebb számokat mutató második félévhez képest is 17 százalékos visszaesést jelentett. Az első negyedév Aktivitás-Kezdés mutatója 86 milliárd forintot, a második negyedévé pedig 67 milliárd forintot tett ki. ami azt jelenti, hogy a 2017-ben tapasztalt lendület megtörését követően, az indított társasházi beruházások értéke a 2016-os szintre csökkent a második három hónapban.

    Az Aktivitás-Befejezés mutató azonban éppen a növekedési szakaszban van, ahogy egyre több korábban elindított társasházi projekt befejezése várható az idei és a következő évben. 2018. első felében 89 milliárd forint összegben fejeződtek be társasházi lakásépítések, ami ugyan alacsonyabb összeget jelentett, mint az előző év második félévében tapasztalt, de 2017 első hat hónapjához képest közel 50 százalékos bővülést jelentett.

    EBIQ218 4

    Az adott időszakban társasházi lakásépítésre fordított összeg, vagyis a szektor teljesítménye folyóáron, Milliárd forintban (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    Az átmenetileg érvényben lévő új lakásokat érintő lakásáfa miatt beindult építkezések egyre nagyobb sebességre kapcsolnak. Amit jól mutat az építésre fordított összeg folyamatos növekedése, amiben részben természetesen a növekvő építőanyagárak és kivitelezési költségek is szerepet játszhatnak. 2018 első felében már folyóáron 189 milliárd forint értékben zajlottak társasházi lakásépítések hazánkban, míg az előző két félévben 169 és 122 milliárd forint volt ez az összeg. Ez azt is jelenti, hogy 2016 eleje óta, vagyis a kedvezményes lakásáfa bejelentését követő időszakban eddig összesen több mint 620 milliárd forint került elköltésre a különböző társasházi lakásprojektek keretében.

    Bár még továbbra is a Közép-Magyarország régióra koncentrálódik a legnagyobb társasházi lakásépítési aktivitás, a terület esetében jelentősen – az országosnál nagyobb mértékben – esett vissza a megkezdett kivitelezési munkák értéke az idei év első felében, a régió részesedése így 60 százalék alá csökkent. Budapest esetében 2017 első 6 hónapjához képest 42 százalékkal csökkent 2018 első félévére a megkezdett kivitelezési munkák összértéke, a tavalyi második félévhez képest pedig 30 százalékos volt a mérséklődés.

    EBIQ218 5

    A megkezdett társasházi lakásépítési projektek megoszlása (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    A legnagyobb jelenleg futó társasházi lakásépítési projektek továbbra is Budapesten találhatóak, az egyedüli kivételt a már előző jelentésünkben megemlített, 2018 elején indult Cédrus Liget jelenti Szegeden, melynek keretében a tervek szerint több mint 530 lakás épül meg 2019 végéig. Ez egyébként olyan jelentős beruházás, hogy a fővárosban is kevés nagyobb társasházi lakásépítési ütem van nála. Jelenleg a legnagyobb futó fővárosi építkezések közé tartozik a BudaPart első két üteme, amelyben 645 lakás kivitelezése zajlik. A Metrodom Park építés alatt álló fázisaiban közel 640 lakás kivitelezése zajlik, a Metrodom Panoráma projektben pedig 631 lakás áll építés alatt. Szintén a jelenleg futó legnagyobb társasházi építési ütemek közé tartozik a Corvin Átrium kivitelezése, valamint a Sasad Liget most futó 5-ös és 6-os üteme illetve a Budai Bolero Lakópark II. üteme.

    A lakásépítések szempontjából nagyon fontos kérdés lehet, hogy a kedvezményes áfakulcs pontosan milyen módon kerül kivezetésre. Nagyon sok projekt várható átadási dátuma esik ugyanis 2019 második felére, amely befejezési időpont a szektort jellemző csúszásokat elnézve könnyen veszélybe kerülhet. De szintén nem tudunk sokat arról, hogy esetleg a családok támogatása kapcsán lehetséges-e egy olyan megoldás, ami kompenzálná az áfakulcs emelkedése miatti jelentős áremelkedést. Amely esetben a fejlesztőknek a megemelkedett árak ellenére sem kellene a legdrasztikusabb keresletvisszaesésre készülniük, és így továbbra is bele mernének vágni projektekbe. De az sem látszik még, hogy az áfakulcs ismételt megemelkedéséből esetleg mennyit hajlandóak lenyelni a beruházók, hogy az így kevésbé emelkedő árakon még legyen kereslet a lakásokra, vagyis továbbra is legyenek fejlesztések a piacon. A kérdőjeleket tehát nem sikerült feloldani a bejelentéssel, sőt azok inkább csak szaporodtak, a kérdések megválaszolása pedig égető lehet a szektor jövője szempontjából.

    Közép-Magyarország veszített a sebességéből

    Közép-Magyarország részesedése a megkezdett kivitelezési munkákból ugyan a 2018 első féléves eredmények alapján még továbbra is meghaladja a korábbi éveket jellemzőt, ugyanakkor hosszú idő után először mutatott csökkenést. Az első hat hónap során az elindított beruházások 42 százaléka kötődött a területhez. A csökkenés főként a második negyedévben volt jelentős, amikor már csak a kivitelezési munkák 37 százaléka indult el a Közép-Magyarország régióban. Az előző évekhez képest az idei év első hat hónapjában a nyugati régiók jobban teljesítettek, bár ez elsősorban az első negyedévben elindult kivitelezési munkáknak volt köszönhető.

    EBIQ218 2A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    Az EBI Építésaktivitási Jelentésről
    A kutatás célja: A projektadatbázis rendszeres (negyedévenkénti) feldolgozásának célja, hogy az egyedi építési projektek adataiból olyan aggregátumokat alakítsunk ki, amelyek új információt hordoznak az építési piac szegmenseinek teljesítményéről. A lakásépítést külön, a nem-lakáscélú magasépítést 9, a mélyépítést 8 szegmensre osztva aggregáljuk az egyedi projektadatokat.
    A készítők: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az ibuild.info a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.
    Az teljes kiadvány megrendelésének feltételeiről és a kutatással kapcsolatos háttérinformációkról az ebi@ibuild.info címre írva kaphat tájékoztatást.

  • Ezek a lakások épülnek Budapesten

    A Budapesti Lakáspiaci Riport idei első féléves adatbázisa szerint viszonylag alacsony a listázott szabad lakások száma a fővárosban. A lakáspiac lassult, miközben a lakások négyzetméter ára tovább emelkedett. Az eladásra kínált lakások nagy része még csak most épül, vagy terv. A csúszások száma is többezer.

    Az adatbázis jelenleg 20 900 lakást tartalmaz, ezek olyan fejlesztésekben találhatók, amelyek 2018 első vagy második negyedévében legalább egy szabad lakást tartalmaztak.

    Szabad lakások darabszáma az adatbázisban

    BLR 2018 Q2 lakáskínálat

    A listázott szabad lakások száma alig haladja meg a 7 ezret, ilyen kicsi eladó kínálatra több mint egy éve nem volt példa. Sok fejlesztés azért nem indul el, mert a pénzügyi kalkulációkat megnehezíti a kedvezményes újlakásáfa hosszabbítása körüli bizonytalanság. Az új kínálatban így többnyire kis és közepes lakásszámú projekteket találunk, mindössze 5 darab 100 lakásosnál is nagyobb fejlesztésben kezdődött el az értékesítés tavasszal. Ezek közül csak kettő (Metrodom Park A ütem, VABA Apartments) befejezését időzítik 2020 előttre.

    Az adatbázisban található lakások megoszlása státusz és kerület szerint

    BLR 2018 Q2 lakásszám

    2018 tavaszán összesen 2000 lakást adtak el a fejlesztők, ami 350-nel kevesebb, mint az őszi rekord érték. Az eladott lakások aránya kissé eltolódott, leginkább Angyalföld visszaesése számottevő, ahol ősszel még az összes budapesti új lakás harmadát értékesítették, de idén tavasszal csak a negyedét. Ezzel párhuzamosan Külső-Pest részaránya 20-ról 24 százalékra nőtt.

    Továbbra is a 40 négyzetméter alatti lakások eladási esélye a legnagyobb a különböző méretkategóriákban, de 3 százalékponttal visszaesett az előző negyedévben mért csúcshoz képest. A közepes méretű lakások negyedéves eladási esélye 24 százalékos, a 70 négyzetméternél nagyobbaké pedig 17 százalék. Jól mutatja a piac lassulását, hogy mindegyik szegmensben visszaesett a lakások eladási valószínűsége az előző két negyedévi értékhez képest.

    Azon lakások, amelyek most és az előző negyedévben is eladók voltak, átlagosan 1,6 millió forinttal drágultak. A szabad lakások négyzetméterára egy év alatt átlagosan 17 százalékkal nőtt Budapesten. A budai és pesti projektek drágulása körülbelül ugyanakkora mértékű volt.

    BLR 2018 08 Lakások átadása

    2018-ban 5 950, 2019-ben pedig 11 400 lakás átadása várható azokban a projektekben, ahol jelenleg még található szabad lakás, de a 2020-as átadású lakások száma is lassan eléri az 1000 darabot. Az 1-2 negyedéves csúszás immár általánosnak tűnik, 6 100 lakás érintett, de majdnem 3 000 lakás átadása már 1 évet vagy ennél is többet fog késni. Az adatbázisban található lakások háromnegyede jelenleg már építés alatt áll.

    BLR 2018 Q2 csúszúsok

    BLR 2018 Q2 státusz

     

    Forrás és további részletek: Budapesti Lakáspiaci Riport

  • „A te lakásod, az én otthonom” fotópályázat

    Ma Magyarországon az emberek kilencven százaléka saját tulajdonú lakásban, házban él, ezen felül majdnem egymillió ember lakik albérletben. Ezeknek az embereknek a helyzetére is reagálva indít fotópályázatot a témában a Habitat for Humanity Magyarország. A pályázat célja felhívni a figyelmet a hazai bérlakásszektorban élők helyzetére, valamint megjeleníteni a bérelt otthonok és bérlők sokszínűségét. A pályázat során olyan fényképeket várunk, amelyek az albérleti szektorhoz kapcsolódva a fotográfia eszközével történeteket, élethelyzeteket jelenítenek meg.

    • A fotópályázat nyílt, azon bárki díjmentesen részt vehet.
      A fotókat 2018. szeptember 10. éjfélig lehet beküldeni a fenti űrlapon keresztül.
      Pályázni kizárólag Magyarországon készített felvételekkel lehet, amelyek más fotópályázaton nem értek el eredményt.
      A pályázók minimum egy, sorozat esetén legfeljebb 5 darab, saját maguk által készített felvétellel nevezhetnek, melyeknek teljes felhasználási jogával rendelkeznek. Egy pályázó egy alkotást vagy sorozatot küldhet be a pályázási időszak során.
      A pályázatra beküldhető képeknek minimum 8 megapixel nagyságúaknak kell lenniük, a fotók hosszabbik oldala minimum 2500 pixel, a képek formátuma: JPG.
      A nevezéshez szükséges megadni a Pályázó teljes nevét, email címét és a fotó címét (NÉV ÉS FOTÓ CÍME a fájlnévben)!
      A pályázat kiírói fenntartják a jogot, hogy a pályázatokat saját szempontjaik alapján megszűrik, és a pályázatban szereplő témától jelentősen eltérő pályázatokat kizárják a pályázatból külön értesítés nélkül.
      A pályázaton való részvétel hiányosságáért/hibájáért, a megküldés sikertelenségéért, az internetes rendszer lassúságért, leállásáért a Kiíró nem vállal felelősséget. A határidő után beérkezett, illetve hiányos, a kiírásnak nem megfelelő pályázatokat nem áll módunkban figyelembe venni a pályázatok elbírálásakor. A benyújtást követően hiánypótlásra nincs lehetőség.Amennyiben kérdésed merülne fel a pályázattal kapcsolatban, keresd Farkas Boglárkát a boglarka.farkas(kukac)habitat.hu címen!

    DÍJAK

    A pályázatban összesen négy képet, illetve sorozatot díjazunk.

    1. helyezett: 50 000 forint értékű vásárlási utalvány
    2. helyezett: 30 000 forint értékű vásárlási utalvány
    3. helyezett: 20 000 forint értékű vásárlási utalvány

    A PHOO Magazin szakmai különdíjat ajánl fel, aminek keretében a nyertes egy fotográfiai hétvégét tölthet el, belekóstolva a street-fotózás vagy a drón-fotózás világába.

    ZSŰRI

    A zsűri a Habitat for Humanity dolgozóiból és Sebestyén László fotóművészből (a Phoo.hu kortárs fotográfiai magazin alapító főszerkesztője) áll majd. Az első körös minőségi és technikai szelektálást a Habitat munkatársai végzik, a Phoo elé a folyamatosan szelektált képek kerülnek. A Phoo a saját válogatását bizonyos időközönként saját oldalain is közzé teszi. A legjobb 25 kép képezi a kiállítási anyagot, ezekből kerül ki az első három helyezett. A kiválasztási folyamat a pályázási időszakkal párhuzamosan, 2018. szeptember 10-ig tart. A nyerteseket a szervezők elektronikus úton értesítik ki. A kiválasztott képek az idei év őszén, októberben kerülnek kiállításra egy ünnepélyes díjátadó és kiállításmegnyitó keretében.

    További részletek és jelentkezés: Habitat for Humanity Magyarország

  • Budapesten álom a családiházépítés

    A magyarok nagyon szeretnek családi házban élni – országszerte ezek teszik ki az épülő új otthonok felét. Jó telkek viszont alig akadnak – az egyik legnépszerűbb kerületben pl. 2016-ban összesen 5 ház építését regisztrálták.

    A fővárosban a társasházak, lakóparkok, városias beépítésű épületek jellemezőek, itt a családi házak az új építésű lakásoknak mindössze negyedét adják. Az arány évek óta hasonló, függetlenül attól, hogy összességében több lakás épül Budapesten - tavaly összesen 2.761 - de ebből csupán 731 volt családi ház.

    Az OTP Ingatlanpont információi szerint Budapesten évente pár ezer családi házat adnak el – új építésűt és használtat egyaránt –, ami azonban az összes lakóingatlan forgalmának 10 százalékát se éri el. „A legélénkebb családi ház forgalom a pesti oldal külső részein, valamint a II. és III. kerületben tapasztalható. Itt kerületenként nagyjából 100 és 400 közötti ház talál új tulajdonosra évente” – nyilatkozta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Mivel a családi ház kedvelt lakhatási forma, sokan vágnának bele az építkezésbe. „A családi házas építkezési kedvnek a fővárosban a rendelkezésre álló telkek véges száma és azok ára szab határt” – tette hozzá Valkó Dávid.

    Az új építkezések számára a legvonzóbb és így a leginkább bővülő családi házas területnek 2016-ban (frissebb adatok a KSH-tól még nem állnak rendelkezésre) a délkelet-pesti periférián a XVI., XVII., XVIII. kerület bizonyult, a budai oldalon pedig a XXII. kerület. Ezekben a kerületekben évente 100-200 új ház épül. A pesti peremkerületekben a négyzetméterenkénti telekár 20-30 ezer forinttól indul és felmegy egészen 50 ezer forintig. A III. kerületben a négyzetméterenkénti telekár már 80-100 ezer forint között alakul. Óbudán közel 50 családi ház épült 2016-ban, de az ugyancsak kedvelt Zuglóban alig épült új családi ház, mert a szabad telkeket felvásárolták a vállalkozók, és kisebb társasházakat húznak fe rájuk, mely Budapest-szerte tapasztalható jelenség.

    A főváros egyik legdrágább kerületében, a II.-ban a telekárak felszöknek akár 300 ezer forint fölé is – nem véletlen, hogy itt mindössze 5 új családi ház építését regisztrálták 2016-ban. Az új építkezéseknél a telekárakon kívül meghatározó szempont az építési költség. Az Építőipari Költségbecslési Segédlet 2018-as kiadása alapján egy átlagos minőségű családi ház kulcsrakész kivitelezési költsége négyzetméterenként 360 ezer forint, melyből kisebb igényszinttel maximum 5-10 százalék faragható le.

    Forrás: OTP Ingatlanpont

  • A jövő és a jelen példaértékű szociális lakásai

    A lakáshiány problémájával szembesülve a városok világszerte keresik a megoldásokat: évtizedek óta a felszínen van egy olyan beépítési modell, amely anélkül növeli a lakóegységek számát, hogy rontana az életminőségen, ez pedig a kis magasságú épületekből létrehozott sűrű beépítés.

    Ez az urbánus és a szuburbánus fejlesztési modellek legjobb elemeit igyekszik ötvözni: a tömegközlekedési lehetőségek sokaságát, a városi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mértéktartó léptéket, nyitott köztereket és személyre szabott lakásokat. Hozzájárul a város terjeszkedésének visszafogásához és a városi környezetben korlátozott mértékben rendelkezésre álló terek hatékonyabb kihasználásához, úgy, hogy mindeközben megtartja a kialakult városszövetet és gyalogos közlekedési útvonalakat.

    athis mons i szocialis lakasok fro

    A Lechner Tudásközpont cikke hét projektet mutat be Jack Hanly az Architizeren nemrég megjelent The Future of Social Housing: 7 Low-Rise, High-Density Developments című írása alapján. A projektek jó példák arra, hogy miként lehet a lakáshiány problémáját enyhíteni, valamint a korábban elhanyagolt közösségeket magasabb színvonalra emelni. Amszterdam volt ipari kikötőjétől London előkelő utcáin át mutatják be ezek az innovatív szociális lakónegyedek, hogy milyen nagyszerű lehetőségeket kínál az alacsony, sűrű beépítés a jövő városfejlesztése számára.

    A projekteket bemutatja, sok fotóval a Lechner Tudásközpont cikke, amelyet Tábi Emőke fordított: KIS MAGASSÁG – NAGY BEÉPÍTÉSI SŰRŰSÉG: A JÖVŐ SZOCIÁLIS LAKÁSAI

    Így csinálják jól Bécsben

    A bécsi szociálislakás-helyzet sok város számára lehet irigylésre méltó. Bécs 1,7 millió lakosának jelenleg kétharmada él szociális bérlakásban vagy részesül valamilyen más lakhatási támogatásban. Ez az elképesztő adat is egészen biztosan hozzájárult ahhoz, hogy első európai városként az osztrák főváros lett 2018-ban a világ legélhetőbb városa - írja riportjában a 24.hu.

     Nagyon régi, százéves hagyománya van a szociális alapú, egyenlősítő lakáspolitikának a főleg baloldaliak vezette városban. Az írás felidézi a múltat, amely magyarázatot ad a jelen hozzáállására is. A bécsi önkormányzat ugyanis nem eladja a lakásait, mint például Budapest, hanem lakásokat vásárol és épít.

    Évente 577 millió eurót költ a város a lakhatás támogatására. Ebből 467 millió megy új lakások építésére, felújításra és 110 millió kerül a bérlőkhöz valamilyen támogatás formájában - ismerteti a számunkra hihetetlen adatokat a Wohnberatung Wien két munkatársa.

    A bécsi modell szerint egyrészt támogatják a bérlők olcsó lakhatását, másrészt az önkormányzat építkezéseket is támogat, amiért cserébe lakásokat kap, amelyeket így olcsón bérbe adhat.

    Ennek a lakhatásra elköltött hatalmas összegnek a fedezete a lakók által befizetett bérleti díj, illetve az építkezések után fizetett helyi adó. Azaz a drága rendszer lényegében önmagát tartja fent.

    Mindeközben szociális bérlakásokról, illetve támogatott lakásokról beszélünk, amelyek jóval olcsóbbak, mint a piacon kiadottak. A bérlőket persze megszűrik: legalább öt évet Bécsben kell lakni, osztrák vagy EU-s állampolgárnak kell lenni, vagy osztrák tartózkodási engedélyt kell birtokolni, és egy bizonyos bérplafonnál nem szabad többet keresni. Ezeken túl előnyt élveznek a 30 éven aluliak, a 65 éven felüliek, a valamilyen okból nehéz élethelyzetben lévők, és azok, akiknek rossz az egészségi állapotuk. Ezek alapján áll össze egy várólista. 

    A bérleti díj pedig budapesti mércével is elfogadható: egy háromszobás lakás a metróhoz és a Dunához egyaránt közeli Goethehofban havonta körülbelül 500 euróba (160 ezer forintba) kerül mindennel együtt.

    Ami pedig a lakások minőségét illeti, teljesen felújított, jó minőségű lakásokról van szó. 

    Forrás és a cikk további részletei: 24.hu

  • Újabb önkormányzati bérházat adtak át a XIII. kerületben

    Átadták a XIII. kerületi Kartács utca 14. szám alatti, száz százalékban önkormányzati tulajdonú új lakóépületet 23 bérlakással. A Kartács utcai kiemelkedő beruházás, amelynek költsége 961 millió forint volt, megfelel a passzívház kritériumainak.

    Dr. Tóth József polgármester – aki az átadóünnepség végén jelképesen átadta az egyik bérlőcsaládnak új lakásuk kulcsát – azt is mondta: „Nem ez az első, nem is az utolsó önkormányzati beruházás a kerületben, hiszen 2033-ig megvan az elképzelésünk, milyen irányba fejlesszük tovább a XIII. kerületet, amely magas életminőséget biztosító, fenntartható és visszafordíthatatlan fejlődési pályára került.” Hozzátette: az önkormányzat elkötelezett a korszerű és környezetbarát energetikai megoldások mellett.

    A XIII. Kerületi Önkormányzat 2002 óta eddig 599 lakást épített 30 ezer négyzetméter lakófelületen összesen 10 milliárd forint önkormányzati ráfordítással. A lépcsőzetes lakáshoz jutás elvét alkalmazva a XIII. Kerületi Önkormányzat mintegy 1000 családnak tette lehetővé idáig, hogy jobb életkörülmények között lakhassanak.

    Kartács2

    A XIII. Kerületi Önkormányzat bérlakás-építési programjának keretében épült föl a Kartács utca 14. szám alatti ötemeletes lakóház, amely száz százalékban önkormányzati tulajdonú. A 23 lakás jellemzően egy- és kétszobás. Minimális alapterületük minden esetben meghaladja a 35 négyzetmétert: átlagos alapterületük 40-50 négyzetméter. Minden lakásban van külön konyha- és étkezőhelyiség. Az első emeleten 2 lakást mozgáskorlátozottak részére alakítottak ki. Az épület teljesen akadálymentesített, a lépcsőházi lifttel a pince és az ötödik emelet között lehet közlekedni. A pinceszinten, a mélygarázsban, illetve a földszinten – a lakásszámnak megfelelően – 23 gépkocsi-beálló van.

    Dr. Tóth József, a XIII. kerület polgármestere a Kartács utcai új, rendkívül modern és környezetbarát lakóépület átadásakor kiemelte: az önkormányzatnak már 2033-ig megvan az elképzelése a további fejlesztésekről. A Kartács utcai beruházás a Lendületben a XIII. kerület elnevezésű önkormányzati program lakásgazdálkodási koncepciójának része. „Kell mindig egy koncepció, de bátorság is a tervezéshez és a megvalósításhoz, s persze kell a szándék, az önkormányzati tulajdonú telek, a szakértői vélemény, és nyilván a bonyolító és építő cég, amelyek ugyancsak magas színvonalon végzik a munkájukat” – fűzte hozzá Tóth József polgármester, aki az átadóünnepség végén jelképesen átnyújtotta az egyik kisgyerekes bérlőcsaládnak új lakásuk kulcsát.

    XXI. századi megoldások

    A XIII. Kerületi Önkormányzat elkötelezett a korszerű és környezetbarát energetikai megoldások mellett. A Kartács utcai új lakóépület energiafelhasználása az átlagos, új építésű épületekhez képest is kedvező az energetikai szempontból környezetbarát kivitelezés miatt. (A lakások közül 2 A+, 21 A++ minősítésű.) Az épület megfelel a passzívház kritériumainak. Fűtése levegő-víz hőszivattyús rendszerrel, a melegvíz-ellátása központi kondenzációs gázkazánnal működik, amely indokolt esetben a fűtésre is rásegít. A fűtővíz alacsony hőmérsékletű, ezért a hőleadás mennyezet- és padlófűtésen keresztül történik, amit termosztátokkal lehet szabályozni az igényeknek megfelelően. A lakásoknak egyedi a szellőző berendezésük; a friss levegő befújásával és a használt elszívásával a friss levegő állandóan biztosított a lakásokban.

    Minden lakás közműfogyasztása egyedi méréssel történik. Az épületben épületfelügyeleti (távriasztással) és épületautomatikai rendszer működik.

    Az udvar teljesen parkosított, játszótérrel – homokozó, rugós játékok, játszóvár, asztalitenisz asztal – felszerelt. A területen több fát, bokrot és lágyszárú növényt ültettek, a tetőteraszokra dézsás növények kerültek. Az udvaron egy 30 m magas nyárfát is sikerült megóvni a kivitelezés során.

    Kartács3

    Az építkezés a Kartács utca – Csata utca – Gömb utca – Üteg utca által határolt tömb közbenső telkén 2016 novemberében kezdődött és 2018 április közepéig tartott. Ennek során 3100 köbméter földet mozgattak meg, 1630 köbméter (közel 3800 tonna) betont, 180 tonna betonacélt és 1200 km cölöpöt használtak fel. A kivitelezést közbeszerzési eljárás keretében az FK-RASZTER Zrt. végezte. Az építés költsége 961 millió forint volt.

    Az önkormányzat pályázatot írt ki az új ház lakásaira. A lakóépületben 2 akadálymentesített lakást hirdettek meg, továbbá 4 lakást fecskeházi hasznosítási konstrukcióban.

    Egyedülálló bérlakásprogram a XIII. kerületben

    A XIII. Kerületi Önkormányzat 2002-ben indította bérlakásprogramját. Azóta 599 lakást épített. A lépcsőzetes lakáshoz jutás elvét alkalmazva az önkormányzat mintegy 1000 családnak tette lehetővé idáig, hogy jobb életkörülmények között lakhassanak.

    Az önkormányzat 2014-ben építette az első magyar, minősített, százlakásos passzívházat. A legnagyobb nemzetközi ingatlanszövetség, a FIABCI Nívódíjával világszínvonalúnak ismerte el ezt a beruházást. A környezettudatos technológiájú vállalkozás máig úttörőnek számít a budapesti és a magyar lakáspiacon is.

    Forrás és további fotók: XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.

  • Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben

    Országosan tízezer lakosra 3,5 új építésű lakás jutott 2018 I. három hónapjában a KSH Fókuszban a megyék című kiadvány szerint. A mutató értéke Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (15,5), az országos átlag 4,4-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Pest, Csongrád, Vas és Somogy megyéket is. A lakásépítések intenzitása Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyékben volt a legalacsonyabb (egyaránt 0,2).

    Valamennyi településtípus esetében nőttek a lakásberuházások; a fővárosban háromszorosára, a megyei jogú városokban 38, a többi városban 49, a községekben 69%-kal emelkedett a használatbavételek száma. 12 megyében több, 7 megyében kevesebb új lakás épült, mint az előző év azonos időszakában. A legdinamikusabb (3,5–2,2-szeres) bővülés Budapest mellett Csongrád, Pest és Somogy megyéket jellemezte.

    Továbbra is vannak megyék, amelyeket szinte érintetlenül hagyott a lakásépítési láz: Heves, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna és Nógrád megyékben 20-nél kevesebb lakás épült az idei I. negyedévben.

    2018 Q1 megyei lakásépítések

    Az épített lakások átlagos alapterülete 99 m²-t tett ki, ami 6 m²-rel kevesebb volt, mint az előző év azonos időszakában. A legkisebb átlagos alapterületű lakásokat Csongrád és Győr-Moson-Sopron, a legnagyobbakat Nógrád és Fejér megyékben vették használatba.

    A 2018 I. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 9850 új lakás építése kezdődhetett el, 3,4%-kal több, mint 2017 azonos időszakában. Az építendő lakások száma a városokban emelkedett, Budapesten és a községekben csökkent. Az ország 7 megyéjében nőtt az építési kedv, legjelentősebben Csongrád és Somogy megyékben.

    2018 Q1 megyei engedélyek

  • Új funkciókkal bővül az e-napló

    Folyik az e-építési napló fejlesztése, melynek eredményeként szeptembertől három újítás várja a felhasználókat. A munkaállapot rögzítése, a kiemelt naplók megjelölése és az e-mailes értesítések a mindennapi munkavégzést fogják kényelmesebbé és átláthatóbbá tenni - olvasható a Lechner Tudásközpont oldalán.

    A fejlesztések eredményei a tervek szerint ősszel lesznek majd elérhetők, a kezdeti tesztidőszakban egy szűk csoport, nagyjából 5-10 fő számára, akik között építtető, műszaki ellenőr és kivitelező is lesz. Az általuk megfogalmazott javaslatok rendszerbe illesztését követően válik majd az összes felhasználó számára elérhetővé a három új funkció.

    A felhasználói élmény javítása érdekében tett lépések a szeptemberi frissítések után is folytatódnak, 2018 év végéig további új funkciókkal bővül majd az e-napló. Az építésügy adminisztratív folyamatainak teljes digitalizálása során egy olyan rendszerré bővül, amely az új nevéhez is híven – ÉKTR, vagyis Építőipari Kivitelezést Támogató Rendszer – biztosítja az építkezések teljes körű elektronikus nyomon követését.

    További részletek a Lechner Tudásközpont cikkében.

  • Több felépült lakás, mérséklődő építési kedv

    2018 I. félévében 6517 új lakás épült, 30%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 18 066 volt, 8,9%-kal kevesebb, mint 2017 I. félévében.

    2018 I. félévében az előző év azonos időszakához képest:

    • 30%-kal több lakás épült. Budapesten és a községekben a növekedés ennél nagyobb, mintegy másfélszeres volt.
    • A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    • Az új épületben használatba vett lakások 54%-a családi házban, 36%-a többlakásos épületekben, 6,2%-a lakóparkokban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5 m2-rel 101 m2-re nőtt.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 8,9%-kal 18 066-ra csökkent. Az építendő lakások száma Budapesten 27, a megyei jogú városokban és a községekben 3,5%-kal csökkent, csak a többi városban emelkedett (17%-kal). Az építtetők az esetek 42%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,1%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben 84%-ot ért el.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 1,8%-kal kevesebb, összesen 6717 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2033, ami 16%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    KSH tbl

    A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a lakáspiac fellendülése a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) sikerét is mutatja. 2018 júniusával bezárólag összesen 81 ezer háztartás kérelmét fogadták be a bankok, 232 milliárd forint értékben, ami az éves hazai GDP 0,5 százalékát meghaladó összeg.

    Forrás: KSH, Pénzügyminisztérium

  • Kedvező lakásépítési adatok – bizonytalan jövőképpel

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület véleménye szerint a lakásépítés fontos pillére az építőiparnak, és megerősítése alapfeltétele az ágazat tartós stabilitásának. Ehhez hosszú távú előrelátásra és kiszámíthatóságra van szükség mind a családok, mind az ágazat számára.

    A lakásépítések élénkülése elengedhetetlen a hazai lakásállomány minőségi megújításához is. Még a jelenlegi lakásépítési számok is csak a lakásállomány 400 évente történő megújulásához elegendőek. 

    TLE tbl2

    A három legfontosabb makrogazdasági faktor, amelyre a kiszámíthatóság megteremtéshez fókuszálni kell: a szakképzés reformja, a munkavállalói mobilitás elősegítése és a demográfia kérdése.

    Elengedhetetlen, és sürgős intézkedést kíván az építőipari kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása, mivel a munkaerőhiány már a lakásépítések korlátja. Ez nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

    A szakemberhiány hosszú távú megoldásának kulcsa – a béremelés mellett – a hatékonyság javítása, az építőipari szakmák presztízsének növelése, az oktatás színvonalának emelése, a munkakörülmények javítása, valamint mobilitási célú állami és önkormányzati bérlakások építése.

    Csak egy kiszámítható, korszerű ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is.

    Központi program szükséges a vidék népességmegtartó képességének növelésére – ehhez a munkahelyteremtés mellett a lakhatási körülmények javítása is fontos. A családok gyermekvállalási kedve is alapvetően függ ezektől a tényezőktől.

    A leromlott, gazdaságosan nem helyreállítható és korszerűsítheti ingatlanok esetében a lehetséges megoldás a helyettesítő új építés, amit az új építéssel egyenértékűen kellene támogatni. Ehhez az egyik eszköz lehet a kormány által múlt héten bejelentett csokemelés a kistelepülésen építkezők számára, amennyiben munkahelyteremtési programmal és mobilitást segítő támogatással egészül ki.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület továbbra is kiáll amellett, hogy az építőipari fellendülés szinten tartásának, valamint az otthonteremtési feladatok kiegyensúlyozott kezelésének elengedhetetlen feltétele, hogy megszülessen egy hosszú távra előretekintő, koherens kormányzati lakásprogram és egy azzal összhangban álló építésstratégia. Emellett szükség van egy felelős kormányzati szereplőre, aki átfogja és koordinálja e program megvalósítását.

    A KSH szerint 2018 I. félévében az előző év azonos időszakához képest:
    • 30%-kal több lakás épült. Budapesten és a községekben a növekedés ennél nagyobb, mintegy másfélszeres volt.
    • A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    • Az új épületben használatba vett lakások 54%-a családi házban, 36%-a többlakásos épületekben, 6,2%-a lakóparkokban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5 m2-rel 101 m2-re nőtt.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 8,9%-kal 18 066-ra csökkent. Az építendő lakások száma Budapesten 27, a megyei jogú városokban és a községekben 3,5%-kal csökkent, csak a többi városban emelkedett (17%-kal). Az építtetők az esetek 42%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,1%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben 84%-ot ért el.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 1,8%-kal kevesebb, összesen 6717 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2033, ami 16%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünket a letölthető fájlban olvashatja.

  • Már nincs idő nagy projekteket indítani a kedvezményes áfa lejártáig

    Már több tucat bedőlt lakáasprojektről lehet tudni, és 2020-ra jelentősen csökkenhet az újlakáskínálat - derül ki OTP legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképből.

    A kivitelezés időbeli elhúzódása miatt, a 2016-tól megélénkülő keresletre a kínálat késve tud reagálni, így a hivatalos lakásátadási statisztikákban csak idén és jövőre lesz látványos növekedés. Idén közel 9 ezer társasházi lakás átadásával számol az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe, ami több mint kétszerese a tavalyi mennyiségnek, 2019-re pedig, további bő 30 százalékos növekedéssel, már most 12,1 ezer megépülő lakást tartalmaz az adatbázis. A többi fő piaci mutatóhoz hasonlóan a megépülő lakásszámban is a XIII., a XI. és a IX. kerület hármasa áll az élen. Egymagában, a XIII. kerületben idén és jövőre átadni tervezett közel hatezer új lakás a fővárosi volumen 28 százalékát adja.
    A lakásátadásoknak kisebb része valósul csak meg időre, a projektek többsége már most több negyedévet csúszik az eredeti tervekhez képest, melynek legfőbb oka az építőipari kapacitáshiány.

    A tavalyi évhez hasonlóan, idén az első félévben is 15-20, már hirdetett beruházás állt le végül. Van köztük olyan projekt is, ahol a lakások nagy részére már előszerződést is kötött a beruházó, de nem látja biztosítottnak, hogy a vállalt 2019 végi határidőig meg tudja építeni a házat - számol be Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

    A kedvezményes áfakulcs 2019 utáni esetleges kivezetése arra kényszeríti a beruházókat, hogy tegyenek meg mindent a mihamarabbi átadás, illetve az eladások felpörgetése érdekében. Ha azonban a kereslet nem kezd el nagy mértékben csökkenni, nem várható, hogy az következő másfél éves hajrában nagy árengedményekre kényszerülnek a beruházók.

    Új projekt indítására már nincs idejük a cégeknek, ha még a kedvezményes áfával szeretnének kalkulálni. A kínálat viszont gyorsan elfogyhat, az OTP adatbázisa szerint az azonnal költözhető új lakásból mindössze 170 van a fővárosban. Emellett további 5,2 ezer építés alatt álló lakást, és bő kétezer építési engedéllyel rendelkező, de még nem épülő ingatlant kínálnak jelenleg. Ez az alig 7,5 ezer lakás, a mostani értékesítési ütemet figyelembe véve, jövő nyárra elfogyhat.

    A mintegy 20 ezer, jelenleg is előkészítési, valamint engedélyeztetési fázisban lévő új lakás tervei egyelőre fiókban maradhatnak, illetve sok, hosszú távú piaci jelenlétre berendezkedő cégnél indulhat el a koncepciók újratervezése. Bár van néhány olyan beruházás, amit már most 2020-as, sőt 2021-es átadással hirdetnek, kérdéses, hogy hány cég hajlandó a nettó ár csökkentésére, hogy fenntartsa a vásárlók érdeklődését. Ennek fényében kijelenthető, hogy 2021-től látványosan csökkenhet az átadott lakások száma, így erőteljes piaci átrendeződés is indulhat.

    Forrás: Portfolio

  • A kormány nem tervezi a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítását

    Varga Mihály pénzügyminiszter az Inforádió műsorában beszélt arról, hogy nem tervezik az 5%-os lakásáfá meghosszabbítását 2020-tól. A TLE véleménye szerint ennek jelentős hatása lesz a lakáspiacra, az új lakások építésének visszaesése kedvezőtlenül hathat a lakásállomány megújítására.

    "Nem tervezünk hosszabbítást, 2019. december 31-ig van ez az adókedvezmény... Arra bíztatok mindenkit, hogy aki tudja, eddig az időpontig vegye igénybe ezt az adókedvezményt!" - fogalmazott a pénzügyminiszter.

    2016 eleje óta új lakást vásárlásakor a vevőnek 27%-os áfa helyett csak 5%-ot kell fizetnie, 2019 végével azonban meg fog szűnni ez a kedvezmény.

    A miniszter szavaiból egyértelműen kiderült, hogy kormány számára a a legfontosabb a demográfiai szempont, a családok otthonteremtésének támogatása. Kitért arra, hogy Budapesten az eladott új lakások 10%-át külföldiek veszik meg, másfelől pedig ingatlanbefektetők célpontja lett ez a kedvezmény, vagyis második, vagy harmadik lakásukat vásárlóké, ami nem volt célja a kormánynak. - Mi ezt nem kívánjuk támogatni. Alapvetően az volt a cél, hogy a népességfogyás lassuljon, forduljon meg, demográfiai változás legyen, amit a lakások építésével kössünk össze. - hangsúlyozta Varga Mihály.

    Ezzel együtt megerősítette, hogy a CSOK marad, 2019 első felében pedig felülvizsgálatra kerül a rendszer, és még az is lehet, hogy tovább bővítik. Esetleg úgy, hogy az új építést is támogassa.

    Ugyancsak a lakásépítésekkel kapcsolatban szólt arról a miniszter, hogy a magyar építőipar nem rendelkezik elegendő kapacitással arra, hogy végrehajtsa a fejlesztéseket. Szerinte a jelenségre az építőipari szereplők nem az elvárt bővítéssel, hanem áremeléssel reagáltak.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) véleménye szerint a lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    A TLE fontosnak tartja a jelenlegi pozitív trend fenntartását, megerősítését, és ezzel együtt a lakásépítések számának hosszú távú stabilitását.

    Ehhez olyan stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el az elkövetkezendő években, és évtizedes távlatban e körül stabilizálódjon.

    A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósításának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    Forrás: Portfolio, hvg.hu, 

  • Érdemes már most a közel nullára szigetelni

    A javulás egyrészt energiatudatosságunk erősödésének, másrészt az év elején életbe lépett TNM rendeletnek köszönhető. Ez nemcsak a családok pénztárcáját kíméli, hiszen fűtési költségeik akár 50%-kal is csökkenhetnek, de egyes országrészekben akár 5-6 millió forinttal is növelheti az ingatlanok árát. A Knauf Insulation szakemberei szerint azonban már most érdemes előre tekinteni és jobb minőségű szigetelőanyagot választani, mert az Unióban 2019-től tovább szigorodnak az épület energiahatékonysági előírások.

    Ma már energiahatékony családi házak épülnek

    A KSH szerint az idén 7%-kal több, összesen 10.078 családi ház épül, miközben ennek többszörösét, mintegy 25-30 ezer otthont újítanak fel tulajdonosaik. Ezeknek az ingatlanoknak már meg kell felelniük a 2018. január 1-től hatályos, épületszerkezeti elemek hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó szabályozásnak.

    A rendelkezés értelmében az épülethomlokzatok hőátbocsátási tényezője (U-érték) nem lehet nagyobb, mint 0,24 W/m2, ami a korábbinál jellemzően vastagabb, falszerkezettől függően 10-15 cm-es homlokzati hőszigetelő rendszer (ETICS) alkalmazásával érhető el.

    Európai összehasonlításban is egyre energiahatékonyabbak az otthonaink

    A szabályozás eredményeként az új építésű magyar családi házak tulajdonosainak immár energiahatékonyabb és jobban szigetelt falszerkezeteket kell építeni, mint például a lengyel és a horvát (U=0,30), a szlovén (U=0,28), a cseh (U=0,25) vagy akár az osztrák (U=0,35), illetve a német (U=0,28) családi házak építtetőinek. Ezzel együtt a most épülő magyar családi házak energiahatékonysága még jócskán elmarad a svéd (U=0,18), finn és norvég (U=0,18), vagy akár a szlovák (U=0,22) otthonok energiahatékonyságától.

    „Egy napjainkban átadott, megfelelően szigetelt családi ház fűtési célú energiafelhasználása már akár 40-50%-kal is kisebb lehet, mint egy hasonló, de nem szigetelt otthoné” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „A szigetelés emellett a ház értékét is növeli. A Knauf Insulation korábbi felmérése szerint egy professzionális hőszigetelési rendszerrel ellátott családi ház minimum 10%-kal, de az ország egyes területein akár 6 millió Forinttal is magasabb áron értékesíthető, mint egy nem szigetelt ingatlan” – tette hozzá a szakember.

    2020 után még fontosabb lesz a szigetelés

    Épületeink energiahatékonyságának javulása örvendetes tény, de ezzel még korántsem lehetünk elégedettek, hiszen az Unió végső célja az, hogy az új épületek nulla, vagy közel nulla energiaigényű épületek legyenek, vagyis fűtésükhöz ne kelljen primer energiát használni.

    Ebbe az irányba mutat az is, hogy az Európai Unió éppen a napokban szigorított a 2016-ban elfogadott a közös, uniós energiamegtakarítási célon. E szerint 2030-ra, a tagállamoknak uniós szinten immár nem 30%-os, hanem 32,5%-os energiamegtakarást kell elérniük, amely csak úgy lehetséges, hogy az összes energiafelhasználás 40%-áért felelős épületek fűtési célú energiafelhasználását drasztikusan, 10-12 éven belül szinte nullára csökkentjük.

    Már szinte minden EU tagállam rendelkezik nemzeti tervvel a nulla és közel nulla energiaigény- szint eléréséhez szükséges építési szabályok bevezetésére, számos tagország pedig már be is vezette az Unió Épület Energiahatékonysági Irányelvének erre vonatkozó ajánlásait.

    Az irányelv szerint, ezekben az országokban 2018. december 31. után már csak közel nulla energiaigényű középületek építhetőek, 2020. december 31. után pedig minden átadott épületnek teljesítenie kell ezt az energiahatékonysági szintet.

    Ez, a korszerű nyílászárók és gépészet, valamint a megújuló energiaforrások – napelem, napkollektor, hőszivattyú – használata mellett, a Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint, a jelenleginél is jobb minőségű, a falazattól függően 25-30-35 cm vastagságú homlokzati szigetelőanyagok alkalmazásával lesz elérhető, vagyis a szigetelés szerepe a következő években és évtizedekben még jobban felértékelődik majd.

    Forrás: Knauf Insulation Kft.

  • A pénzügyminiszter szerint elég jövőre foglalkozni a lakásáfával

    Korai lenne már most a lakásáfa kulcsáról dönteni - válaszolta egy kérdésre Varga Mihály a 2019. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat beterjesztését követően - írja a Portfolio. - TLE-vélemény

    A kedvezményes áfakulcs ugyanis 2019. december végéig van érvényben. Elhamarkodott lenne erről már most dönteni. Közben figyeljük a lakásépítések piacát, egyelőre azt látjuk, hogy az építőipar kapacitással nem bírja a megkezdett építkezéseket. Az uniós kötelezettségek miatt ősszel úgyis kell technikailag adótörvényekhez nyúlni, ezért ráérünk ezzel 2019 őszén foglalkozni - magyarázta a miniszter.

    A hazai lakásépítések szempontjából kulcskérdés, hogy az egyébként jelenlegi szabályok szerint 2019. december 31-ig élő új lakásokat terhelő 5 százalékos áfakulcs sorsa miként alakul. A piac ugyanis erősen hosszabbítást vár - a fix dátum ellenére- ami jelentősen fokozza a bizonytalanságot. Az biztos, hogy az építési hullám az áfacsökkentéssel indult be, és enélkül csak jóval lassabban érkeztek volna meg az új lakások a piacra, de a hirtelen drasztikus áfakulcs változás talán a kelleténél egy kicsit nagyobb hirtelenséggel pörgette fel az építéseket. A piaci kilátásokat nézve szintén biztosra vehető az is, hogy nagyon sok lakás átadása tolódhat át 2020-ra az építéseket jellemző jelentős csúszások miatt, ami tovább növeli az egész piacot jellemző bizonytalanságot. Bár a szabályozás jelenleg egyértelmű a határidőt illetően, a piac azonban bízik a hosszabbításban.

    TLE-vélemény: 

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) fontosnak tartja a jelenlegi pozitív trend fenntartását, megerősítését, és ezzel együtt a lakásépítések számának hosszú távú stabilitását.

    Ehhez olyan stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el az elkövetkezendő években, és évtizedes távlatban e körül stabilizálódjon.

    A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósításának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    A jelenlegi 5%-os újlakás-áfa újbóli 27%-ra emelkedése 2020-tól a lakásprojektek befagyasztását hozná maga után. Az áfaemelésből következő árrobbanást biztosan nem bírja el a fizetőképes kereslet, a beruházások csökkenő jövedelmezősége pedig ismét visszavetné a lakásépítéseket. A további beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése.

    A 2016-2017-ben megindult kedvező folyamatok folytatódásához feltétlenül szükséges lenne az 5%-os áfakulcs fenntartásának szándékának kinyilvánítása a kormány részéről. Mivel egy nagyobb beruházási projekt átfutási ideje legalább 1,5 év, ahhoz, hogy ne torpanjon meg a lakásépítések üteme, sürgető, hogy mielőbb tájékoztatást kapjon az ágazat a 2020-ban életbe lépő szabályozási környezetről.

    A TLE ezért – számos szakmai szervezettel együtt - javasolja, hogy a lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon kormányzati szándéknyilatkozatot.

    Hírforrás: Portfolio

  • 1,5 millió bérlakást épít a német kormány

    A következő négy évben a német állam 6 milliárd eurót fordít majd lakásépítésre, hogy ezzel kezelje az egyre súlyosabbá váló lakáshiányt - ezt jelentette be Angela Merkel német kancellár a hétvégén. A kormány összesen 1,5 millió bérlakást tervez építeni, emellett pedig adókedvezményekkel és egyéb ösztönzőkkel támogatnák a lakásépítéseket.

    "Borzasztóan nagy szükség van új lakásokra, ezért a kormány átfogó offenzívát indít" - mondta videóüzenetében a kancellár, aki szerint Németország egyik legégetőbb problémája a megfizethető lakhatás.

    Nem véletlenül aggasztja a német döntéshozókat a lakhatási helyzet kérdése. Berlinben 2009 óta mintegy 60%-kal emelkedtek az albérletárak, mivel az ingatlanpiaci kínálat nem tudott lépést tartani a városba települők tömegével. A probléma természetesen nem csak Berlint érinti: egész Németországban - főként a nagyvárosokban - jelentősen emelkedtek a lakásárak az utóbbi években.

    A lakásárak mellett természetesen az albérletárak is elszabadultak, amit Berlinben például eddig az albérletárak maximálásával igyekeztek kezelni. Az új állami bérlakások építése az albérletárak emelkedését is enyhítheti majd.

    Forrás: Index, Portfolio

  • Részletes lakáspiaci elemzés az MNB-től

    Az elmúlt évek lakáspiaci keresletének legjelentősebb hajtóereje a válság alatt elhalasztott vásárlások megjelenése, majd idővel a befektetési célú kereslet volt - idézi az MNB Lakáspiaci Jelentését a Portfolio. Az elhalasztott kereslet nagyságrendje a százezres tranzakciószámot is elérhette, amelyen belül 40-45 ezer újlakás-tranzakcióról lehet beszélni - írják.

    5 lakásvásárlás célja

    Forrás: Duna House

    Keresletet alakító tényezők

    Az elhalasztott tranzakciók megjelenése 2014-ben elsőként a használt lakások piacán indított el fellendülést, ami a válság alatt lecsökkent lakásépítésekből eredően minimális nagyságú új kínálatnak volt köszönhető. Az élénkülés kezdetén a tehetősebb, megtakarításokkal rendelkező réteg kezdett elsőként vásárolni, jellemzően hitel igénybevétele nélkül, de az idő előrehaladtával fokozatosan nőtt és jelenleg is nő a hitelfelvétellel vásárlók aránya: a piaci szereplők 30-40 százalék körüli szintre becsülték a hitel igénybevétele mellett vásárlók jelenlegi arányát a közelmúltban.

    34 hitelcélok

    Forrás: MNB

    A fellendülés kezdetén elsőként a legjobb helyszíneken (többnyire a fővárosban) jelentek meg a befektetők, majd az árak emelkedésének és a hozamok zsugorodásának hatására fordultak a másodlagos helyszínek (ipari- és egyetemvárosok) felé. Éppen ezért némi fáziskésés érzékelhető a befektetési szempontból elsődleges és másodlagos helyszínek fellendülése között. A befektetési céllal vásárolt lakások legtöbb esetben a bérleti piac kínálati oldalát bővítik, aminek mobilitási és turisztikai jelentősége is van.

    A lakáspiacot szabályozó intézkedések kapcsán a szakemberek véleménye legtöbb esetben az volt, hogy a 2016-ban módosított Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) hatása a keresletre inkább finomhangoló jellegű volt, az érdeklődések számát jelentősen megemelte ugyan, de a megvalósult tranzakciók aránya viszonylag alacsony maradt. Egyesek szerint a CSOK hatása a családiház építésére alkalmas telkek áremelkedésében csapódott le. A szintén 2016 elejétől bevezetett, új lakások értékesítésére vonatkozó, kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs a 2019 végéig tartó ideiglenes jellege miatt előrehozott keresletet generált. A kedvezmény bevezetésének azonban nem volt érzékelhető árcsökkentő hatása a társasházi lakások esetén, mivel időközben igen nagymértékű áremelkedés történt.

    16 városi lakásárak

    Forrás: MNB

    21 négyzetméterárak településtípusonként

    Forrás: VAN, MNB

    box1 1 lakásárindex

    Forrás: Lakáspiaci közvetítői adatbázis, MNB számítások

    A lakáspiac kínálati oldala

    A lakásfejlesztési piac erőteljes fellendülése 2016-tól változást hozott a fejlesztő cégek összetételében, a szektor a megkérdezettek elmondása szerint három csoportra sorolható:
    • a nagyobb, válság alatt is fejlesztő cégek
    • a nagyobb, de a válság alatt ideiglenesen szünetelők
    • a kisebb, úgynevezett nem szakmai fejlesztők, akik más tevékenységi területekről áttérve a gyors profitszerzés reményében léptek piacra

    Jelenleg utóbbi csoport adja a fejlesztések 50 százalékát, és a megkérdezettek elmondása szerint e cégek fejlesztései minőségbeli és teljesítési kockázatokat hordoznak magukban. Előretekintve a megkérdezett piaci szereplők szerint 2018 csúcsév lehet az átadásokat tekintve, kizárólag Budapesten mintegy 8 ezer új lakást terveznek átadni. Ugyanakkor a kiadott építési engedélyek száma már 2019-től csökkenhet, aminek következtében szűkülő kínálattal szembesülhetünk.

    24 engedélyek lakások tepeüléstípusonként

    Forrás: KSH

    Mindennek nagy részben az új lakások áfakulcsa körüli bizonytalanság és a munkaerő- és kapacitáshiány az oka. A lakásállomány megújulása összességében alacsony ütemben zajlik, így van még potenciál a lakáspiacban, de a kínálati oldal alkalmazkodását három főbb súrlódás is akadályozza:
    • az új lakások kedvezményes áfakulcsával kapcsolatos bizonytalanság
    • az építőiparban jelen lévő munkaerőhiány
    • az állami beruházások és kereskedelmi ingatlanfejlesztések kapacitáselszívó hatása

    11 költségek lakásárak

    Forrás: KSH

    Az új lakások 5 százalékos, kedvezményes áfakulcsának bevezetését alapvetően kedvező intézkedésnek ítélték a szakértők, elmondásuk szerint azonban túl meredeken nőtt az új lakásfejlesztések száma 2016-ban, egy kiegyensúlyozottabb növekedés jobb lett volna.

    A piac súrlódásmentes működését akadályozó tényezők közül az áfa kapcsán kialakult bizonytalanságot emelték ki fő tényezőként. Bár a jelenleg hatályos szabályozás csak ideiglenes jelleggel, 2019. év végéig biztosítja a kedvezményes adókulcs alkalmazásának lehetőségét, a piaci szereplők a kedvezményes kulcs meglétét kedvezőnek ítélték meg, és a kedvezményes időszak meghosszabbításával kapcsolatban várakozások épültek fel bennük. A kedvezményes áfakulcsot érintő szabályozási bizonytalanság miatt a fejlesztők jellemzően nem kezdenek olyan projektbe, melynek átadása átnyúlik 2020-ra, ilyen projektet csak a piac legnagyobb szereplői indítanak jelenleg.

    26 várható átadások

    Forrás: ELTINGA - Lakásriport

    27 csúszások

    Forrás: ELTINGA - Lakásriport

    A megkérdezettek egyöntetű véleménye, hogy az áfa kérdés kapcsán egy hosszú távon érvényes döntést lenne érdemes mielőbb meghozni, mert:
    • addig a legtöbb fejlesztő nem kezd új projektbe, ami a kínálat szűküléséhez vezet
    • a folyamatban lévő és tervezett építkezéseket mindenki igyekszik 2019 végéig befejezni, a kivitelezői oldalon kifeszített kapacitáskihasználást eredményezve
    • a 2018 közepéig várható utolsó rohamok az engedélyező hatóságokra is nagy terhet helyeznek
    • a 2019. végi határidőhöz közeli átadású lakások vevői számára pedig a végső bruttó vételár összege sem egyértelmű, ami a hitelfelvételi lehetőségeiket is rontja.

     

    8 gátló tényezők

    Forrás: Európai Bizottság

    box2 2 gátló tényezők a régióban

    Forrás: Európai Bizottság - Economic Sentiment Indicator

    Bár a munkaerőhiány még mindig az egyik legnagyobb probléma, a kivitelezői munkadíjakban tapasztalt növekedés egyre kedvezőbb feltételeket teremt arra, hogy a külföldön dolgozó magyar szakembereket a szektor visszacsábítsa. A piac szakértői szerint a munkadíjak jelenlegi szintje hozzávetőlegesen megállította az építőipari szakemberek és munkások további kiáramlását.

    A jelentés ITT olvasható valamint Ábrák és adatsorok 

    Forrás: Portfolio

  • Hol találnak keresletre a lakásépítések?

    Cikkünk előző részében a népesség, az urbanizáció és a belső vándorlási folyamatok jelenlegi alakulását tekintettük át. Most ezek és a lakásépítések összefüggéseit mutatjuk be.

    A magánépítők saját szükségleteik szerint választják ki a helyet, ahová otthonukat tervezik. Elsődleges szempont számukra nyilvánvalóan a megélhetés, a munkahely közelsége, a szükséges infrastruktúra elérhetősége, illetve egyéb jóléti szempontok.
    A költözködni vágyók is ugyanezeket tartják fontosnak, így az ingatlanfejlesztőknek szintén e szempontok alapján kell mérlegelniük és dönteniük arról, hol indítanak lakásépítési projektet.

    A képlet egyszerűnek látszik, és úgy tűnik, a lakásépítési piac valóban követi is a trendet. Ahol van munkalehetőség és látszik gazdasági perspektíva, ott sokan keresnek lakást, nő a kereslet, így ott felmennek az árak is, tehát oda érdemes új lakásokat építeni. Az alábbi ábrák, amelyek a KSH statisztikái alapján készültek jól mutatják az összefüggéseket.

    7 vándorlási különbözet megyénként

    Ugyan az agglomerációkban is emelkednek az árak, de még mindig tágasabb lakást, kertes családi házat vehet egy ugyanabból a pénzből, amiből pl. Budapesten csak egy jóval szűkösebbet. Ez természetesen igaz a többi hazai nagyvárosra is.

    Ugyanakkor a lakásárak és az építési telkek árai is jelentősen emelkedtek ezeken a településen is – igaz még így is jelentősen alacsonyabbak, mint Budapesten. Ezért a családok a korábban is népszerű kisvárosok és községek helyett új településeket fedeznek fel kitelepülési célpontként.

    A legnépszerűbb Budapest környéki települések (Diósd, Dunakeszi, Göd, Erdőkertes, Fót, Gyál, Herceghalom, Kistarcsa, Monor, Nagykovácsi, Pécel, Pomáz, Remeteszőlős, Sződliget, Vecsés) most
    új kiköltözési és lakásépítési hullámmal szembesülnek.1

    15 ingatlan3has MagyarIdok
    Forrás: Magyar Idők

    Mivel ez a kiáramlás – a korábbiakhoz hasonlóan – nem szervezett és tervezett, a legtöbb helyen nem kísérik településfejlesztési intézkedések, valószínűleg ismét felerősödnek a megnövekvő ingázással, az agglomerációs települések lakásságának jelentős megnövekedése okozta infrastrukturális hiányosságokkal kapcsolatos problémák.2
    Ha ezek a települések meg akarják tartani lakosaikat, elkerülhetetlen lesz az infrastruktúra, a környezet fejlesztése.

    Az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci szerint a tavalyi átlagár a 2016-os adatokhoz képest országos szinten 13 százalékkal nőtt. Az előző évekkel szemben, amikor a fővárosi és megyeszékhely-szintű drágulás messze meghaladta az alacsonyabb jogállási szintekét, tavaly már 10 százalékra nőtt az áremelkedés mértéke a községekben. Ezzel párhuzamosan a budapesti drágulás 15 százalékra mérséklődött. A kisebb városokban ez a mutató valamivel 10 százalék alatt maradt, míg a megyei jogú városokban 13 százalék körül mozgott.
    2017-ben a tizenkilenc megye közül sehol nem csökkent az eladott lakóingatlanok átlagára. A leggyorsabban Zala megyében, nőttek az ingatlanárak, több mint 20 százalékkal, ezt Tolna és Baranya megye követi 19 és 18 százalék körüli emelkedéssel. A megyeszékhelyek közül Zalaegerszeg drágult a legjobban (23 százalékkal), majd Veszprém (21 százalék), Szeged (20 százalék) és Pécs (19 százalék) következnek.
    A budapesti kerületek közül azokban nőttek a leggyorsabban a lakásárak, amelyek amúgy olcsóbb, eddig nem annyira keresett kerületeknek számítottak.3

    13 jarasi atlagar OTP Jelzálogbank 2017 12 13

    Az Otthontérkép Csoport elemzése azt mutatja, hogy 2 év alatt 48%-kal emelkedett a főváros környéki lakások és 23%-kal a házak ára.
    Lakások esetén például az agglomerációban 2016 első negyedévétől 2017 második negyedévéig 18%-os drágulás volt, majd ezután szűk egy év alatt még 30%-kal menetek fel az árak. A külső kerületekben a lakásárak hasonlóan, egy év alatt 47%-ot drágultak, ennek üteme azonban jóval kiegyensúlyozottabb volt, mint az agglomerációban. Összességében a belső kerületek lakásárai emelkedtek a legkisebb mértékben, 2 év alatt 26%-kal.4

    14 kínálati árak Bp agglomeráció otthontérkép

    Életminőség a lakásárak
    Az Otthon Centrum ismét megnézte, miért vonzóbb egyik város a másiknál, azaz hol jó ma élni Magyarországon, és ez mennyiben tükröződik a lakásárakon. A 20 ezer főnél népesebb városok életminőség szempontjából lényeges mutatóit, az egészségügyi ellátásra, az oktatási és munkahelyi lehetőségekre vonatkozó statisztikai adatokat tekintették át. Az ezek alapján számított „életminőség-indikátor” értékét az ingatlanárakkal összevetve rangsorolták Budapest kerületeit, illetve a 20 ezer főnél népesebb városokat.

    Az első tíz helyezett között hat fővárosi kerület, valamint Eger, Veszprém, Tata és Szekszárd találhatók. Ezekben a kerületekben és városokban 65% feletti volt a számított mutatók átlagértéke (a legmagasabb érték, 84% az V. kerületre jellemző). A sorrendben tavaly óta annyi változott, hogy néhány fővárosi kerület helyett vidéki város került előbbre.

    Az idei lista alapján az agglomeráció és a vidéki megyeszékhelyek a középmezőnyben helyezkednek el. Ebben szerepet játszik, hogy a foglalkoztatottság, az egészségügyi ellátás és az oktatás mutatói általában a város méretének növekedésével arányosan kedvezőbb, míg a kisebb települések és a főváros belvárosi kerületei a munkába járás időtartamában rendelkeznek kedvezőbb mutatókkal.
    Budapest külső kerületei – a XV., XIX. és a budai XXII. kerület kivételével – nem olyan erős költözési célpontok, mint a közelükben található agglomerációs települések. Úgy tűnik, hogy aki zöldövezetbe vágyik, inkább távolabbra költözik, például Szigetszentmiklós vagy Gyál sokkal népszerűbb belföldi vándorlási célpont, mint Csepel vagy Pestszentlőrinc.

    Az agglomerációban Budaörs és Gödöllő értékei a legjobbak 57-58 százalékkal. A két város a településre vándorlók számában emelkedett ki a többi város és kerület közül. Mindez nem meglepő, hiszen az elmúlt években a legnagyobb migrációs nyereséget Pest megye fővároshoz közeli települései érték el.

    Az Otthon Centrum szakértője szerint a jobb életminőséget kínáló környezetért az emberek többet hajlandóak fizetni, melynek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak, és ezekben a városokban a vándorlási mérleg is pozitív. Közepesen erős kapcsolat tárható fel a választott életminőségi mutatók összesített értéke és az ingatlanárak között, míg mérsékelt kapcsolat van a vándorlás és a minőségi mutatók eredményei között is. Ez utóbbi oka, hogy a felmérésben a városokat hasonlította össze az Otthon Centrum, míg a vándorlási statisztikában megjelenik a falvakból a városok felé irányuló vándorlás is, ami miatt ez az összevetés kevésbé releváns (a mutató szerint kevésbé vonzó városok is vonzóak az adott régió falvaiban élő, aktív korosztály számára).

    Érdekes azon kisebb városok helyzete, amelyek ingatlanárai az életminőségük alapján mért érték alatt marad. Dunaújváros, Gyöngyös vagy Tata, a hasonló méretű városokhoz mérve kedvezőbb körülményeket biztosítanak lakóiknak, ennek ellenére az itt található lakások olcsóbbak, ahhoz képest, amit az életminőség mutató alapján várnánk. Mindhárom város közös jellemzője, hogy autópályák közelében helyezkedik el, és a főváros egy órán belül elérhető.

    Ha az életminőség indexhez hozzászámoljuk a lakásárak maximumtól való eltérését, Salgótarján és Kazincbarcika pozíciója romlik leginkább. Lakáspiaci megítélésük jóval rosszabb, mint az egyébként a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi ellátás mutatói alapján várható lenne. Ez a jelenség a fővárostól távolodva egyre jelentősebben érvényesül.

    Ennek ellentéte figyelhető meg a főváros külső kerületeiben és az agglomeráció településein, ahol az árak jóval magasabbak, mint a hasonló életminőségi mutatókkal jellemezhető vidéki városokban. Ennek oka, hogy az itt élők számára nem csak az adott kerület vagy település intézményei elérhetők, azaz az életminőségüket a szomszédos kerületek, illetve általában a főváros egésze biztosítja. Ez a foglalkoztatás kedvező arányában is megmutatkozik, ugyanakkor jelentős az ingázásra fordított idő. Az is igaz, hogy például az agglomerációba költözők motivációit, a zöld környezet, a csendes környék, a jó közbiztonság iránti igényt a választott statisztikai mutatók kevésbé mérik, ám ezek értéke vitathatatlan, ahogyan ez a lakásárakban is tükröződik.
    Forrás és további részletek: Otthon Centrum / hvg.hu

    Ahol a vevő, oda megy a kínálat

    A KSH belső vándorlási adatai, illetve 2017-es lakásadatait összevetve jól látszik, hogy ott épült a legtöbb lakás, ahová a családok áramlanak. Természetesen ott tervezik a legnagyobb számban további lakások építését is.

    8 építések engedélyek megyénként 2017

    9 építések megyénként 2015 2017

    10 engedélyek megyénként 2015 2017

    Ennyi embernek mennyi lakás?

    Az, hogy mennyi lakást lehet még építeni, a kereslet nagyságán túl függ a költségektől, és attól, hogy mennyire éri meg az építkezés a beruházóknak. Ebben meghatározó a lakások ára, a reálbérek helyzete, a munkaerőkínálat. Az áfakérdés körüli bizonytalanság ugyancsak visszavetheti a mostani emelkedést. Ennek jelei már most kezdenek megmutatkozni a lakásépítési engedélyeket feldolgozó statisztikákban.

    16 Új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma

    A családi házas magánépítések az áfavisszaigénylés miatt érintettek, hiszen annak megszűnési dátuma is 2019.12.31. az érvényben lévő szabályok szerint. Ebben még nem mutatkozik változás, de a társasházakat építő ingatlanberuházók már több esetben leállították, illetve el sem indították 2020.01.01. után befejezhető építkezéseiket.

    17 Új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések megoszlása

    Hogy mi lesz 2020 után, arról az elemzők sem tudnak biztosat mondani, de némi visszaesésre mindnyájan számítanak, és nagyjából 15 ezer új lakás építésével kalkulálnak.

    Mire van tehát szüksége Magyarországnak?

    Ez a szám mindenképpen alacsonyabb annál, amennyi építés a lakásállomány megújításához elegendő lenne. Ha számolunk a népességfogyással, akkor is biztosan szükség van évi mintegy 35-40 ezer új, minőségi lakás építésére – beleértve a bérlakásokat is, és legalább évi 200 ezer enegiahatékonysági lakáskorszerűsítésre és felújításra.

    Ennek megvalósításához, az építőipar és a lakáspiac lendületének megtartásához, a stabilitás megteremtéséhez tervezhetőségre, kiszámíthatóságra, hosszú távú lakáspolitikára van szükség.

    Egyesületünk javaslatai szerint ennek érdekében szükséges emellett egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölése a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére. Ezt támasztaná alá és támogatná egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum, amely tartalmazza a legfontosabb sarokpontokat.

    Hogy optimális mértékben stabilizálódni tudjanak a lakásépítések számai, a kormánynak vállalnia kellene a támogatáspolitika fenntartását, ezen belül kiemelten a CSOK, valamint a lakásépítések áfakedvezményeinek hosszú távú biztosítását, legaláb egy 10 éves szándéknyilatkozattal.

    Mindezek nélkül legfeljebb hénány évre láthatunk előre, ami nem nyújt kiegyensúlyozottságot és biztonságot sem az építőipar, sem a családok számára.

  • Lakásáfa-kedvezmény: a környező országokban nincs időkorlát

    Jóllehet a térségben jelenleg hazánkban a legalacsonyabb az új lakásokat terhelő forgalmi adó, a kedvezményes kulcs megszüntetésével megint a legmagasabb adót kellene fizetni 2020-tól. A Magyar Idők szerint ezért sem valószínű, hogy a kormány ne hosszabbítaná meg az 5 százalékos áfa hatályát.

    Ugyanakkor a bevezetéskor figyelembe vett lengyel példa mellett más megoldások is felmerülhetnek. Az alacsonyabb áfát más országok eleve határozatlan időre vezették be.

    Jelenleg Magyarországon és Romániában a legalacsonyabb, 5 százalékos az új lakások értékesítését terhelő forgalmi adó mértéke a kelet-közép-európai régióban – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új lakáspiaci jelentésében. Az Európai Bizottság által közzétett adatok alapján a térségben egyedül Ausztria és Szlovákia nem alkalmaz az áfa általános mértékéhez képest kedvezményes kulcsot.

    Az európai uniós szabályok szerint az egyes tagállamok szociálpolitikai intézkedés keretében biztosított lakás, lakásépítés, -felújítás és -átalakítás esetén jogosultak csökkentett áfakulcs alkalmazására, ami éppen ezért csak bizonyos feltételek teljesülése esetén vehető figyelembe.

    Magyarországon a 150 négyzetmétert meg nem haladó új lakások és a 300 négyzetmétert meg nem haladó új családi házak esetén érvényesíthető a kedvezményes kulcs. Hozzánk hasonlóan Csehországban és Lengyelországban is felső méretkorlát van érvényben, Romániában pedig a maximális méret mellett értékhatárt is húztak.

    áfa KKE régióban Magyar Idők

    A jegybank kiemelte, hogy hazánk kivételével a kedvezményes kulcsot alkalmazó országok egyikénél sem található arra utaló információ, hogy határozott időre, ideiglenes jelleggel vezették volna be a csökkentett áfát.

    A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében hazánkban 2020. január 1-jétől újra az általános adómérték lesz irányadó az új lakások értékesítésénél. Noha ingatlanpiaci szereplők és építőipari szakmai szervezetek is a hosszabbítás mellett érvelnek, a kormány még nem döntött a kérdésben.

    Azonban ha nem hosszabbítanák meg a határidőt, és ismét nálunk lenne érvényben a régió legmagasabb, 27 százalékos áfakulcsa 2020-tól, akkor számolni kellene annak valamennyi kedvezőtlen hatásával. Ez a kormány népesség- és lakáspolitikáját ismerve nem lehet cél, a lehetséges folytatást illetően ugyanakkor figyelemre méltó Szlovénia megoldása: ott a kedvezményes áfakulcs csak akkor érvényesíthető, ha a vásárlás célja a saját lakhatás biztosítása.

    Ami az ingatlanpiac további szempontjait illeti, a jegybank elemzése szerint jelenleg Ausztriában a legmagasabb a lakásállomány éves megújulási aránya. A 2017-ben épült lakások száma ott megközelíti az előző év végén meglévő állomány 1,4 százalékát, és az elmúlt évtizedben folyamatosan 1 százalék körül alakult a megújulás mértéke. Lengyelországban is meghaladta tavaly az 1 százalékot a megújulás mértéke, Szlovákiában pedig 0,9 százalékos volt.

    Magyarországon az arány a 2008. évi 0,85 százalékhoz képest az ötödére esett 2013-ra, és a múlt évben is igen alacsony, 0,33 százalékos szintet mutatott, vagyis a fellendüléshez nagyon is indokolt a kedvezményes áfa alkalmazása. – A magyar lakásállomány idei megújulását a tervezett jelentős újlakás-átadások segíteni fogják, de hosszú távon a felépülő lakások számának tartós megnövekedése biztosítaná az állomány érdemi megújulását – fogalmazott az MNB.

    Az építőipari termelést gátló tényezők közül a munkaerőhiány minden vizsgált térségbeli országban problémát jelent, bár leghangsúlyosabban a hazai építőipart érinti. Magyarország mellett Ausztriában és Lengyelországban is az unió összesített adatát jócskán meghaladó súlyú, termelést gátló tényező a kevés hadra fogható munkásember.

    Az alapanyag- és felszereléshiány szintén Magyarországot érinti leginkább, a többi térségbeli ország esetén lényegesen kisebb arányban említik ezt a tényezőt a megkérdezett vállalkozások.

    A pénzügyi korlátok Lengyelországban és Szlovákiában komoly gondot okoznak, míg Csehországban, Szlovákiában és Romániában az elégtelen kereslet akadályozza leginkább az építőipart.

    Forrás: Magyar Idők

  • Az építkezők legnagyobb gondja a munkaerőhiány

    Miközben 40 000 munkás hiányzik az építőiparból, érdemes megnézni, hogyan látja a helyzetet a másik oldal, azaz az építkezni, felújítani vágyó magánszemélyek. A többség megerősítette a szakemberek óriási hiányát.

    Az újHÁZ Centrum 1138 főt kérdezett meg a Construma 2018 szakkiállításon egy nem reprezentatív felmérés során. 

    A kérdőívet közel fele-fele arányban töltötték ki nők és férfiak (47-53 százalék), akiknek 43 százaléka 26-45 év közötti, tehát leginkább érintett az építkezés/felújítás témában. A megkérdezettek háromnegyede tervez építkezést vagy felújítást a közeljövőben, amely jól mutatja azt, hogy az építkezési láz még közel sem hagyott alább, ezért fontos, hogy az építőipari szolgáltatók és a potenciális vásárlók könnyen egymásra találjanak. Ehhez nyújthatnak segítséget a kutatás legfontosabb adatai.

    A legtöbben saját erőből építkeznének

    A magánszemélyek 15 százaléka több mint 10 millió forinttal tervez egy építkezés, felújítás esetén, míg majdnem ugyanennyien (12,5 százalék) csupán 500 000 forint alatti büdzsével kalkulálnak. A legtöbben (16,6 százalék) az 500 000-2 000 000 forint közötti sávot jelölték meg, míg 132 válaszadó 2 000 000-5 000 000 forintot, 77 pedig 5 000 000-10 000 000 forintot költene új vagy felújítandó otthonára. Érdekesség, hogy minden harmadik ember azt válaszolta, hogy semmilyen külső anyagi forrást (CSOK-ot, hitelt, LTP-t) nem vesz igénybe a munkálatokhoz, és bár többen a CSOK bevezetésének tulajdonítják az építőipar fellendülését, mindössze 71 fő tervez vele.

    Nagy a felelősségük az építőanyag-kereskedéseknek, hiszen az építkezők/felújítók 15 százaléka (174 fő) náluk szerzi be a szükséges anyagokat, miközben a barkácsáruházakat a megkérdezettek csupán 0,05 százaléka választja.

    Népszerűek még a szakboltok is, ide a válaszadók 12,4 százaléka jár. A vásárlóknak az ár-érték arány (357 válasz) és a minőség (192 válasz) a legfontosabb szempont az építési anyagok kiválasztása során. Ezen kívül az új/felújított otthont tervezők több mint tizede (177 fő) szívesen venne részt olyan workshopokon, amelyeken például a gipszkartonozást vagy a lamináltparketta-lerakást sajátíthatnák el.

    Kevesen terveznek megújulókat

    Meglepő, hogy a lakosság 21 százaléka semmilyen megújuló energiaforrást nem jelölt meg, pedig 2021-től az új energetikai szabályozások értelmében az épületek energiaszükségletét 25 százalékban ebből kell fedezni. Azok között, akik már most zöld megoldásokban gondolkodnak, a napelem a legnépszerűbb, minden 5. megkérdezett (235 fő) állítana elő ilyen módon elektromos áramot.

    Az építkezni/felújítani vágyóknak a legnagyobb segítséget az jelenti, ha mindent meg tudnak vásárolni egy helyen, valamint tanácsot kapnak a vásárlás során. Ezt a két lehetőséget 103-an, illetve 108-an jelölték meg. Az "Egyéb" kategórián belül ezeken kívül megjelentek még a "sok pénz", a "sok idő" a "még több pénz" és a "ha kapnék három hónap fizetett szabadságot" válaszok is.

    A válaszokból kiderült, hogy a magánszemélyeknek nagy szükségük lenne a segítségre, hiszen a felmérésben résztvevők közel fele (516 fő) közepesen nehéznek, nehéznek vagy nagyon nehéznek tartja egy építkezés megszervezését. A határidők teljesítése (136 fő), a büdzsé tartása (136 fő) és a megfelelő ár-érték arányú termékek megtalálása (109 fő) közel azonos arányban okoz nehézséget a megkérdezetteknek.

    Félnek, hogy nem lesz építőmunkás

    Nem meglepő módon a válaszadók 33 százalékának (376 fő) a legnagyobb stresszt a megfelelő szakemberek megtalálása jelenti. Közel ugyanennyien (300 fő) mégis saját maguk keresnek mestereket, de bevallottan félnek attól, hogy találnak-e megfelelő mesterembereket. Generálkivitelezőt csupán minden tízedik ember választana. Az ismerősöktől érkező ajánlás a legelterjedtebb módszere a keresésnek, legtöbben (26 százalék) ebben hisznek, ezen kívül a Google-keresőt használják még (69 fő), vagy szakkiállításokon tájékozódnak (71 fő).

    Összességében elmondható, hogy az építkezni/felújítani vágyók is megérzik az építőiparban lévő munkaerőhiányt, hiszen a megfelelő szakemberek megtalálása a legnagyobb félelmük. Kiemelt szempont a vásárlóknak, hogy mindent egy helyen, kiváló ár-érték arányban, megbízható minőségben szerezhessenek be, amivel időt és pénzt spórolhatnak meg a rendelkezésre álló, eleve nem túl magas anyagi keretükből.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Csökkent a lakásépítések lendülete

    2017-ben megdöntött minden eddigi rekordot a hazai építőipar, a növekedés pedig folytatódni látszik - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. Nagy kérdés, hogy mi lesz a lakásépítésekkel, hiszen a tavalyi rekordok után lassulni látszik a lendület.

    Az idei év első negyedévében 8 százalékkal magasabb összegben indultak el kivitelezési munkák hazánkban, mint 2017 azonos időszakában. Összesen 592 milliárd forintot tett ki a megkezdett beruházások összértéke, vagyis az Aktivitás-Kezdés mutató, ami a tavalyi harmadik negyedévet leszámítva a 2. legnagyobb volt az elmúlt években.

    EBI 2018 Q1 1 megkezdett kivitelezési munkák

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 1. negyedév)

    A magasépítési szektor úgy tűnik, vesztett lendületéből, a mérséklődésben a kisebb lakásépítési lendület mellett a nem lakáscélú magasépítések esetében tapasztalt visszaesés egyaránt szerepet játszott. A megkezdett mélyépítési munkák összértéke azonban jelentősen növekedett, 360 milliárd forint összegben indultak el projektek Magyarországon, ami 2014 második negyedéve után a valaha volt 2. legmagasabb összeg 3 hónap alatt az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint. A jelentős összegű Aktivitás-Kezdés bővülésben az út és vasút építés játszotta a főszerepet, a 360 milliárd forintból 300 milliárd forint volt ezen szektorok részesedése.

    2017-ben rekordot döntött a megkezdett lakásépítések összege hazánkban, az Aktivitás-Kezdés mutató értéke a többlakásos projektek esetében meghaladta a 400 milliárd forintot. Ennek a rekordnak a megdőlése azonban erősen kérdéses az idei évben a jelenlegi piaci körülmények ismeretében. A fejlesztők komoly nehézségekkel küzdenek, egyre nehezebb kivitelezőt találniuk, miközben a költségeik folyamatosan emelkednek. Ráadásul egyelőre az új lakásokat terhelő kedvezményes áfakulcs időszakának meghosszabbításáról sem érkeztek új hírek, vagyis a jelenlegi állás szerint 2020. január 1-je után a mostani 5 százalékos ráta ismét 27 százalékosra emelkedhet, ami bizonytalanná teheti a lakások iránti kereslet alakulását ez időpont után.

    Éppen ezen bizonytalanság miatt, várhatóan a fejlesztők igyekeznek projektjeiket 2019 vége előtt befejezni, ez azonban azt jelentheti, hogy az építkezéseket még az idei első félévben el kell indítaniuk, de legkésőbb az év második felében mindenképpen. Vagyis az Aktivitás-Kezdés mutató az év első részében még kaphat egy utolsó lendületet, de az év második felében illetve jövőre – amennyiben nem jelentik be a kedvezményes áfakulcs időszakának hosszabbítását – várhatóan csökkenés jöhet.

    A tavalyi év végén némi mérséklődés volt látható az Aktivitás-Kezdésben a társasházi lakásépítéseknél, de az első negyedévben elindított projektek összértéke végül túlszárnyalta ezt. 2018 első negyedévében 78,5 milliárd forint értékben indultak el társasházi lakásépítési beruházások, ami ugyanakkor 18 százalékos csökkenést jelentett az előző év azonos időszakához képest, összességében azonban 2017 első három negyedévét leszámítva még mindig az egyik legmagasabb összegnek számított.

    EBI 2018 Q1 3 társasházi lakásépítési aktivitás

    Az adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, vagyis a társasházi lakásépítési aktivitás 2008 és 2018 között folyóáron (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 1. negyedév)

    A lakásépítések jövője szempontjából kiemelt fontosságú az áfakulcs alakulása, illetve az áfakulcs sorsának minél előbb történő bejelentése. Bár a jelenlegi szabályok egyértelműek, a piaci szereplők jelentős része mégis hosszabbításra vár, ami jelentős bizonytalanságot okoz az építések jövőbeli alakulásában.

    Bár az építések elindítása bizonytalan lehet az idei évet követően, az azonban biztos, hogy egyre több projekt fejeződik be és kerül átadásra. A társasházi lakásátadásokban már tavaly számottevő növekedés volt megfigyelhető, az idei év pedig jelentős ugrást hozhat. 2018. első három hónapjában 29 milliárd forint értékben fejeződtek be társasházi lakásprojektek, de az év egészében az előzetes bejelentések szerint, közel 370 milliárd forint értékben várhatóak projektátadások az ibuild.info építési projektadatbázisban szereplő adatok alapján, bár a piacot jellemző nehézségek miatti csúszások miatt ennél valószínűleg alacsonyabb összegű lesz végül az átadott projektek összértéke. Ezzel együtt is azonban sokéves rekord megdőlésére készülhetünk.

    EBI 2018 Q1 4 társasházi projektek

    A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 1. negyedév)

    Forrás: ELTINGA / ibuild.info / Buildecon

     

  • Mennyi embernek kellene lakást építeni?

    Építeni nyilván oda érdemes, ahol az emberek lakni szeretnének.

    Tavaly csaknem 14.400 lakás épült Magyarországon, ami jelentős növekedés a korábbi néhány évhez képest. Igaz, hatalmasak a regionális különbségek, de mostanra minden megyében nőttek az építések és az építési szándék.

    Egy lakás átlagos életciklusa nagyjából száz év – a lakásállomány teljes megújulásához így (a jelenlegi 4,4 milliós lakásállomány mellett) évente 38-40 ezer lakást kellene építeni.

    Kérdés, hogy mennyi új ingatlanra lesz szükség a népesség folyamatosan csökkenése mellett. A másik nagy kérdés, hogy hol épüljenek új lakások?

    Egyre kevesebben leszünk

    Folyamatosan csökken a népesség Magyarországon, és az előrejelzések szerint a következő évtizedekben ez így is marad.

    Az elmúlt 10 évben 3 százalékkal (268 597 fő) csökkent a magyarországi népesség1. A KSH adatai szerint 2017-ben a természetes fogyás 40.100 fő volt, ami 6110-zel több, mint egy évvel korábban. Az élveszületések száma 1,6 százalékkal csökkent 2016-ról 2017-re.

    A Népességkutató Intézet népesség előreszámítása2 azt mutatta 2015-ben, hogy 10 éven belül 600 ezer fővel fog csökkenni Magyarország lakossága, majd 2060-ra további 1,3 millióval leszünk kevesebben. Az ENSZ becslése3 szerint 2100-ra már csak kb. 6,5 millióan leszünk összesen.

    1 mo népességfogyás

    A népességcsökkenés oka részben a természetes fogyás (vagyis a születések és a halálozások különbözete), részben a kivándorlás.

    Kivándorlás, kiköltözés

    Változó intenzitással, ugyan már lassuló ütemben, de folyamatosan regisztrálható a Magyarországról való kivándorlás, kiköltözés. Mintegy 570 ezer magyar él jelenleg egy másik európai országban, többségük az elmúlt években hagyta el Magyarországot. A KSH szerint tavaly 25 100-an vándoroltak ki Magyarországról, ami 15 százalékkal kevesebb, mint a 2016-os szám. A 2017-es adat egy Siófok méretű város lakosságát jelenti.4

    A következő években további több százezer, többségükben 18 és 40 év közötti fiatal emigrálhat a KSH Népességkutató Intézete szerint. A Központi Statisztikai Hivatal tavaly májusi felmérése szerint legalább 370 ezren vannak ma Magyarországon, akik úgy tervezik, hogy elhagyják az országot.5 Róluk nem tudni egyelőre, hogy csak néhány évre mennek ki dolgozni vagy ott is maradnak, esetleg családalapítási szándékkal. Utóbbiak általában legfeljebb befektetési szándékkal tartanak fenn magyarországi ingatlant. A kivándorlókat persze nem csak a munkaerőpiac, hanem a lakáspiac is elveszíti.

    Városba be, városból ki

    Szintén nagy hatással van az építőiparra az urbanizáció és a belső vándorlás következménye.

    A városi lakosság aránya világszerte emelkedik. Magyarországon is ez a trend: 1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt a városi lakosság aránya a népességen belül. A Világbank előrejelzése szerint ez a szám 2025-re 75,5%-ra 2050-re 81,8%-ra nő.6

     2 VB urbanizáció1

    (1) A városi és a falusi népesség aránya Magyarországon a teljes nésesség százalékában 1950 és 2050 között
    (2) A városi népesség aránya Magyarországon Kelet-Európához, illetve Európához viszonyítva a teljes nésesség százalékában 1950 és 2050 között.
    (3) A városi népesség aránya Magyarországon (kék vonal), Európában (piros vonal) és Kelet-Európában (zöld vonal) a Föld teljes városi populációjához képest (szürke terület)
    (4) A városi és a falusi népesség megoszlása Magyarországon.

    3 VB urbanizáció2 label

    2 VB urbanizáció2

    5) A városi népesség aránya Magyarországon az agglomerációk nagysága szerint 2014-ben. A világoskék terület magában foglalja az összes 300 ezer főnél kevesebb lakosú város és városi agglomerációt. A méreteket az alábbi jelmagyarázat mutatja:
    (6) A városi lakosságszám változásának éves átlaga Magyarországon 1950 és 2014 között (kék vonal) a Föld városi népességének növekedéséhez képest (szürke terület). Látható, hogy ez a legtöbb országban emelkedést mutat az adott időszakban.

    A fenti ábrákról leolvasható információk alapján a világ 233 országa, illetve területe közül 52-ben – köztük Magyarországon – lehet arra számítani, hogy falusi népességének legalább 30 százalékát elveszíti 2014 és 2050 között.
    Magyarország is egy azon 50 ország közül, amelyek a legnagyobb, mintegy 1.276.000 fős falusi népességcsökkenéssel kell, hogy számoljanak 2050-re. Ez 43,9 százalékos csökkenést jelent.
    Az előrejelzés szerint a városi lakosság aránya 2025-re 75,5%-ra, 2025-re 78,3%-ra, 2050-re 81,8%-ra nő.7

    Globális trend, hogy egyre többen költöznek kisebb településekről a városokba. Ennek iránya viszont időnként megfordul: míg a 2000-es években sokan kiköltöztek a fővárosból az agglomerációba, addig a 2010-es években egyfajta visszaáramlás látszott. Jelenleg megint az látszik, hogy sokan települnek ki a környező településekre a fővárosból és a megyei jogú városokból.8

    Belső vándorlás - mágnesrégiók és -városok

    Gyakran mondják, hogy a magyarok nem mobilisak, nem szívesen költöznek. Emögött gyakran az áll, hogy a lakosság zöme saját ingatlanban él, és ha szeretnének is elköltözni az adott területről a jobb munkalehetőség miatt, nem tudják eladni az ingatlanukat, vagy csak nagyon olcsón. A KSH tavaly nyári adatai szerint a 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. Csaknem 400 ezren azért, mert másutt könnyebben találnak munkát, és majdnem egymillióan a magasabb fizetés reményében.9

    A statisztikák azt mutatják, hogy az országon belüli költözés egyre gyakoribb.10 A belső migráció legfőbb iránya délről, dél-keletről és észak-keletről az ország középső és észak-nyugati részei felé. A Központi régióban (Budapesten és környékén), az észak-nyugati határszélen (különösen Győr és Sopron térségében), valamint Közép-Dunántúl néhány részében (pl. Székesfehérvár környezetében) és Kecskemét környékén nőtt a népesség. Az ország többi részén, a városokban és a kisebb településeken is, csökkent, és csökkenőben van. Az agglomerációkon kívüli kisvárosok és községek mindenütt vesztesei az elvándorlásnak.11 Az ok egyértelmű: munkalehetőségek, illetve magasabb jövedelem reménye.

    4 vándorlási különbözet megyénként

    Forrás: KSH, igylakunk.hu

    Elvándorlási adatok (2012-2016,%)

    5 vándorlás járások Qubit

     

    A KSH statisztikái szerint a belső vándorlás célállomásaként a legvonzóbbak Győr, Sopron, Budapest és ezek vonzáskörzete, de említést érdemel még Kecskemét, valamint Vas megye, Közép-Dunántúl és a Balaton környékének néhány városa.12

    Járások éves vándorlási különbözete 1000 főre vetítve (2004-2013) 

    6 vándorlási különbözet térkép label

    6 vándorlási különbözet térkép

     

    Budapesten és Pest megyében 40 százalék azoknak az aránya, akik egy másik megyéből költöztek ide. A főváros rengeteg embert vonz, elsősorban a munkalehetőségek miatt, és különösen a kelet-magyarországi régióból. Ám sok család éppen innen költözik el, többségük az agglomeráció valamelyik közeli településére.13

    Hol élnek a legboldogabb magyarok?
    Az ELTE Pszichológiai kutatócsoportja a Jobb Veled a Világ Alapítvány szervezésében két év után újra elkészítette Magyarország boldogságtérképét. A legboldogabb nagyváros idén Győr lett, míg a legboldogabb megyeszékhely címet Szombathely szerezte meg.
    Nógrád, Heves, és Borsod-Abaúj-Zemplén megye továbbra is a legboldogtalanabbak közé tartozik, míg Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém és Komárom-Esztergom megyék a legboldogabb és az átlagon felül boldog megyék közé tartoznak.
    A kutatás ismét megmutatta, hogy az emberek boldogságát nagyban befolyásolja, hogy mekkora a munkanélküliség ott ahol élnek, illetve, hogy a kisebb települések lakói sokkal boldogabbak nagyvárosban élő társaiknál. Forrás: ingatlantajolo.hu

    11 boldogságtérkép

    Érdekes, hogy a KSH fent bemutatott adatai szerint a hazai kisvárosok népessége a mágnesrégiókon kívül az egész országban csökken. Erre az egyik magyarázat, hogy rengeteg ember nem azon a településen dolgozik, ahol lakik. Magyarországon az ingázók száma nagyon magas: minden harmadik munkavállaló (1.341.000 ember) naponta ingázik lakóhelyéről a munkahelyére. Az esetek többségében egy kisebb településről egy nagyobbra. Különösen sok ingázót fogadnak a megyei jogú városok és Budapest.14

    Cikkünket folytatását ITT olvashatja.

  • Kockázatok a magyar lakáspiacon

    A hazai lakáspiacra vár még néhány jó év, de azért vannak kockázatok a piac jövőjét illetően – állapították meg a szakértők a Portfolio Lakás Konferenciáján. Gondot okoz a kedvezményes áfakulcs megszűnéséhez kapcsolódó bizonytalanság, valamint a munkaerőhiány és az emelkedő építőanyagárak is.

    Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára előadásában még egyelőre nem tudott a kormány jövőbeli lakáspiaci terveiről beszámolni. Mivel az új kormány még nem állt fel. Hornung Ágnes hozzátette, a kormány a piacot nem felejtette el, főként mivel a lakásépítések jelentős szeletet vesznek ki a magyar GDP-ből.

    Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Rendszer Elemzése Igazgatóságának igazgatója, a lakáspiac jelenéről és jövőjéről beszélt előadásában. A szakember elmondta, mind reál, mind nominál értelemben jelentős felfutás tapasztalható a hazai lakáspiacon. Ez a pozitív tendencia az egész hazai lakáspiacot jellemzi ugyan, de más-más mértékű az egyes területek és településtípusok esetében, a legerőteljesebb felfutás az elmúlt években Budapestet jellemezte.

    Bár a lakásárak eddig jelentősen nőttek, a további növekedés sem jelenti azt feltétlenül, hogy ez a jövőben eltérést fog előidézni a fundamentumoktól, mivel a gazdasági kilátások pozitívak, a bérek pedig növekednek.

    Mi veszélyezteti a lakáspiacot?

    Tardos Gergely, az OTP Bank, Elemzési Központ igazgatója a lakáspiacot érintő veszélyekről beszélt. Kitért arra, hogy az ingatlanpiacot hosszú, önerősítő ciklusok jellemzik, amelyek nagy amplitúdója lehet. A szakember hozzátette, az ingatlanberuházás egy nagyon megfontolt döntés, és jellemzően az elmúlt 2-4 év tapasztalatai alapján döntünk az ingatlanvásárlásról. Éppen ezért a ciklus tetején a legnagyobb a lakásvásárlási hajlandóság. A szakember szintén beszélt arról, hogy az ingatlanárak egyensúlyi értékét a jövedelem határozza meg.

    Az előadáson szintén elhangzott, hogy a hazai lakáspiac a ciklus során az érett szakaszban tart. Megérkezik az új kínálat a piacra, az árak az egyensúlyi árak környékén mozognak, a tranzakciószámok pedig már egy ideje nem emelkednek.

    Jelenleg a rövid távú kockázatok elsősorban a lakáspiaci kínálattal kapcsolatosan jelennek meg. Komoly csúszások lehetnek az új lakások átadásában, illetve a nagy sietségből kifolyólag komoly minőségi problémák merülhetnek fel.
    Hosszú távra azt lehet mondani, hogy ez a ciklus sem tart majd örökké. 2020 után lassulhat a kereslet, de van esély azért a piac túlhevülésére is. Erre utóbbinak azonban kisebb a valószínűsége, így alapvetően a következő 2-3 évre nem látnak alapvető kockázatot a hazai lakáspiacon.

    Mit gondolnak a szakértők az áfáról?

    Kerekasztal beszélgetés keretében mondák el a szakértők a véleményüket az áfa-kérdésről, a CSOK-ról, az új lakásoknál fellépő csúszásokról és arról, hogy ezek következtében milyen visszaesés lesz tapasztalható a piacon.

    Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az építőipari aktivitás és a fejlesztők számára is fontos, hogy mihamarabb kiderüljön, hogy továbbra is marad-e a csökkentett áfa. Ha visszaállítják az eredeti 27 százalékos szintre, az építőipar várhatóan más fejlesztések felé fordul, kevesebb lesz a lakóingatlan-projekt. Egy építőipari cég számára az egyedi vásárlók részéről érkező igények és más apróságok miatt kevésbé kedvező egy lakásépítés. Továbbá ha megtörténik az áfa visszaállítása, a növekvő munkabérek mellett, a két tényező együtt biztosan visszaesést eredményez a piacon.

    Morvai Zsolt, a Takarékbank Zrt. Vállalati Üzletág igazgatója a többi között arról is beszélt, hogy egy lakóprojekt finanszírozásánál a beruházót, az előértékesítés mértékét, a kivitelezőt, az önrész mértékét és a lokációt veszik alapul. A következő években várható aktivitást az áfa-kérdés mellett a hozamkörnyezet is meghatározza. Ha az alternatív hozamkörnyezet nő, az csökkenti a lakáskeresletet. Ha mard az 5 százalékos áfa minimális emelkedés várható a keresletben, ha nem, akkor óriási kereslet fog zúdulni a piacra 2019 negyedik negyedévében, majd 2020-21-ben nagy visszaesés jön.

    Arról, hogy mennyire kockázatos most elindítani egy projektet, Földi Tibor, a Cordia Magyarország Zrt. vezérigazgatója beszélt. Szerinte mindenki óvatosabb most, és úgy tűnik, hogy a piac nincs felkészülve arra, hogy 2020-től milyen problémák lesznek. Építkezések szakadhatnak félbe, a vevők nem tudják kifizetni a 22 százalékos emelkedést, botrányokra lehet számítani. Sokan bíznak benne, hogy marad a kedvezményes áfa, és a felelőtlen szerződéskötések elkerülésére, ennek minél hamarabb ki kellene derülnie. Már most látszódik egy megtorpanás a piacon a kínálati oldalon, és ez még drasztikusabb lehet 2019 után.

    A pénzügyekért felelős államtitkár, Hornung Ágnes az áfa kapcsán elmondta, hogy a kormánynak a kedvezményes szint bevezetésével egyrészt gazdaságpolitikai, másrészt demográfiai céljai voltak. Mivel az otthonteremtés a kiemelt cél, a CSOK időkorlát nélkül került bevezetésre. Hozzátette azt is, hogy nemcsak az új lakások építése a fontos, hanem az is, hogy a használt lakásállomány is megújuljon.

    Nagy Gergely, az OTP Csoport Budapesti Régiójának ügyvezető igazgató-helyettese szerint nagy meglepetéseket fog okozni a magánszemélyek számára, ha visszaállítják az áfát. Valamennyire a fejlesztőknek is át kell vállalni az áfa növekedésének egy részét, így a piac tisztulhat, mert azok a fejlesztések, amelyek erre nem képesek kiesnek. A dinamikában lesz egy megtorpanás, de ez később stabilizálódhat.

    Banai Ádám az MNB, Pénzügyi Rendszer Elemzésének igazgatója elmondta, hogy a már körülbelül 40 százalékra nőtt a hitelből új lakást vásárlók aránya, de még mindig többségben vannak a készpénzes vevők, ezért van tere még a bővülésnek. A lakáshitelek GDP-arányos mutatója nemcsak Európa, hanem régiós szinten is jóval alacsonyabb Magyarországon.

    Forrás: Portfolio

  • Alig terveznek lakásátadást 2019 utánra

    A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai is alátámasztják azt, hogy a fejlesztők többsége nem olyan bátor, hogy 2020 utáni átadású projektet indítson. A legfrissebb, első negyedéves adatbázis szerint a most épülő társasházak kevesebb, mint 1 százalékát tervezik 2020-ban átadni.

    2019 negyedik negyedévben a tervezett lakások közel 10 százaléka készülhet el, a kérdés, hogy a munkaerő és építőanyagok hiánya miatt közülük mennyien csúsznak át 2020-ra.

    A 27 százalékról 5 százalékra csökkentett áfa nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a válság után beinduljanak a lakásépítések, a kedvezmény egyelőre azonban csak 2019 végéig él. A most induló projekteket viszont biztosan nem lehet már 2019 végéig befejezni, így reálisabb a 2020-as dátum, de egyelőre még csak kevés fejlesztő van, aki tervszerűen is meri vállalni a 2020-as átadást.

    A nagyobb fejlesztők közül elsőként a Cordia jelentett be három, 2020-as átadású projektet, ami arra utal, hogy lakásáfától függetlenül is van olyan fejlesztő, aki az áfaszint bizonytalansága ellenére is bízik a vásárlói keresletben. A legnagyobb fejlesztők egyébként a válság alatt sem állították le projektjeiket, legfeljebb csökkentett kapacitáson építkeztek. Ennek ellenére fontos lenne a lakásáfa kérdésének mielőbbi tisztázása, az ugyanis, hogy van három 2020-as átadású projekt jó hír, de a mostani építkezési volumen szinten tartásához ennél jelentősen több fejlesztés kellene.

    A most épülő beruházásokban ugyanis többségében még mindig tervasztalról, vagy az építkezés során kelnek el a lakások, így, ha a jövőben csökkenne az épülő lakások száma az azt jelentené, hogy a mostani épületeknek a maradék - sok esetben rosszabb elhelyezkedésű - lakásaiból tudnának csak választani a lakásvásárlók, így a jó minőségű és elhelyezkedésű új lakásokból még nagyobb hiány alakulna ki.

    Forrás: Budapesti Lakáspiaci Riport; Portfolio

  • Kedvezményes áfa és hosszú távú lakásprogram nélkül nem tartható fenn a növekedés

    A várakozásoknak megfelelően az épített lakások száma jelentősen nőtt, hiszen elkészültek a tervezett lakások. A kiadott lakásépítési engedélyek száma azonban alig nőtt az előző év azonos időszakához képest, ami előre vetíti a következő években várható megtorpanást. Ennek elsősorban az az oka, hogy a kedvezmények lakásáfa végének közeledtével a beruházók visszafogták az újabb projektek indítását, és elsősorban arra koncentrálnak, hogy az építőanyag- és munkaerőhiány közepette a jövő év végéig átadják az épülő lakásokat. Mindez elsősorban a társasházi lakások építését veti vissza.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület továbbra is kiáll amellett, hogy a pozitív fenntartásához átgondolt, stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség. Csak így biztosítható, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el néhány éven belül, és évtizedes távlatban stabilizálódjon.

    Az építőipari fellendülés szinten tartásának, valamint az otthonteremtési feladatok kiegyensúlyozott kezelésének elengedhetetlen feltétele, hogy megszülessen egy hosszú távra előretekintő, koherens kormányzati lakásprogram és egy azzal összhangban álló építésstratégia. Emellett szükség van egy felelős kormányzati szereplőre, aki átfogja és koordinálja e program megvalósítását.

    A 2016-2017-ben megindult kedvező folyamatok folytatódásához feltétlenül szükséges lenne az 5%-os áfakulcs fenntartásának szándékának kinyilvánítása a kormány részéről. Mivel egy nagyobb beruházási projekt átfutási ideje legalább 1,5 év, ahhoz, hogy ne torpanjon meg a lakásépítések üteme, sürgető, hogy mielőbb tájékoztatást kapjon az ágazat a 2020-ban életbe lépő szabályozási környezetről. Ezért javasoljuk, hogy a lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon kormányzati szándéknyilatkozatot.

    Mind a fejlesztők, mind a többi építőipari szereplő – anyaggyártók, kivitelezők – számára kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából.

    A KSH szerint 2018 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
    • Budapesten háromszorosára nőtt az épített lakások száma, a városokban és a községekben is dinamikus volt a növekedés.
    • A természetes személyek által épített lakások aránya 58-ról 50%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 41-ről 50%-ra emelkedett.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5 m2-rel 100 m2-re csökkent.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások országos száma 3,4%-kal, 9.850-re nőtt. Az építendő lakások száma a városokban emelkedett, Budapesten és a községekben csökkent. Az építtetők az esetek 34%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 4,8%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben eléri a 94%-ot.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 3,0%-kal több, összesen 2.965 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 978, ami 16%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    lakásépítések 2018 I tbl

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében:

    A CSOK kiterjesztése is pozitív irány, de talán még fontosabb lenne a támogatás fenntartásának megerősítése, hogy a családok a gyermekek előre vállalásának stressze nélkül tudják tervezni az otthonteremtést.

    Sürgető szükség van a kivitelezési költségeket folyamatosan növelő szakemberhiány hosszú távú megoldására, amelynek kulcsa – a béremelés mellett – az építőipari szakmák presztízsének növelése, az oktatás színvonalának emelése, a munkakörülmények javítása, valamint mobilitási célú állami és önkormányzati bérlakások építése. Csak így biztosítható a keresletre reagáló, megfelelő mennyiségű és minőségű lakáskínálat.

    Sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. Egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. A munkaerőhiány nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

    Az épülő lakások minősége kiemelt jelentőségű kérdés. A mai lakásépítések hosszú távon kell, hogy képviseljék a műszaki és építészeti minőséget, a megfizethető fenntarthatóságot és a környezettudatosságot. Fontos, hogy az építési minőség (mind műszaki, mind településképi szempontból) legyen téma szakmai, kormányzati szinten, legyen téma a közbeszédben is. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő fórumokat.

    Részletes elemzésünket az alábbiakban (letölthető dokumentumok) olvashatja.

  • Nő az érdeklődés a CSOK iránt

    Érezhetően nőtt a családi otthonteremtési kedvezmény igényléseinek száma a pénzintézetek többségénél, miután a kormány március közepétől könnyített a feltételeken - derül ki a kereskedelmi bankok MTI kérdéseire adott válaszaiból.

    A CIB Banknál, a Takarék csoportnál, az MKB Banknál, az OTP Banknál és az UniCredit Banknál is érzékelték a csok iránti érdeklődés növekedését, miután március 15-től egy kormányrendelet egyszerűbbé és gyorsabbá tette az igénylést.

    Az MKB arról számolt be, hogy nagyságrendileg tíz százalékkal többen érdeklődnek a csokról, az OTP pedig annyit tett hozzá, hogy az élénkülést április második hetétől érzékelik. Az UniCredit azt válaszolta, az elmúlt másfél hónapban több építésre vonatkozó csok-igényt regisztráltak, illetve nőtt azoknak a kérelmeknek a száma is, amelyekhez nem kapcsolódik hitelkérelem.

    A Budapest Bank az MTI kérdésére jelezte, folyamatosan magas az érdeklődők száma. A K&H Banknál nagyjából megegyezett a március 15. előtt és után igényelt csok-támogatások aránya. A Raiffeisen Banknál pedig annyit közöltek, hogy az egyszerűbb folyamat segít mind az ügyfeleknek, mind pedig a banknak.

    Azok közül a bankok közül, akik megadták erre vonatkozó adataikat, az első negyedévben a legtöbb csokot, 7,5 milliárd forint értékben az OTP Bank folyósította – több mint kétezer igénylő részére, átlagosan 3,5 millió forintot.

    A Takarék csoport az első negyedévében 2,44 milliárd forint értékben kötött szerződést (összesen 1123 darabot) csok-támogatásra.

    A K&H Bank január-áprilisban közel 1,4 milliárd forint csokot folyósított közel 500 ügyfelének; egy-egy érintett a pénzintézetnél átlagosan 5,4 millió forint összeghez jutott.

    Az első negyedévében az UniCredit Bank egymilliárd forint értében folyósított csokot csaknem 400 ügyfelének, akik így átlagosan 2,5 millió forint támogatáshoz jutottak.

    A Budapest Banknál a folyósítás összege 343 millió forintot tett ki, 148 igénylő részesült átlagosan 2,32 millió forintnyi támogatásban.

    Az MKB Banknál az első három hónapban 70 százalékkal nőtt a három vagy több gyermekes családoknak nyújtott támogatás. A pénzintézeten keresztül igényelt támogatások esetében az egy-, illetve kétgyermekes családok teszik ki a nagyobb hányadot, az összes igénylés háromötödét. Az egy-, kétgyermekes családok a többséget képviselik a Takarék csoportnál (16 + 39 százalék), UniCreditnél (56 százalék), a Raiffeisennél (80 százalék) és a Budapest Banknál is. A CIB Banknál fordított a helyzet, az első negyedévben az igénylők 47 százaléka egy vagy két gyerekkel, 53 százaléka pedig három vagy több gyerekkel kérte a támogatást.

    A maximálisan elérhető tízmillió forintot a Takarék csoportnál a szerződők csaknem fele, az UniCreditnél és a CIB-nél az igénylők 17 százaléka, a K&H-nál az igénylők 12 százaléka, a Raiffeisennél az igénylők 7-8 százaléka, az MKB-nál minden nyolcadik csokban részesülő ügyfél kérte. Az OTP-nél tízmillió forintot négyszázan, a Budapest Banknál 11-en vettek fel az első negyedévben.

    A legtöbben használt lakás vásárlására kérik

    A felhasználás célját nézve, a legtöbb esetben használt lakás vásárlására igényelték az otthonteremtési támogatást: az ügyletek nagyjából kétharmadát tették ki a régi ingatlanok az OTP-nél, az MKB-nál, a Takarék csoportnál és az UniCreditnél.

    Az igényelt összeg alapján azonban már más kép rajzolódik ki például az OTP-nél, ahol a támogatási összeg mindössze 30 százaléka kapcsolódott használt lakás vásárlásához (37 százalék építéshez, 34 százalék új lakás vásárlásához). Használt lakásra a Raiffeisennél a támogatások 80 százaléka, a K&H-nál 55 százalék (7 százalék új ingatlan, 32 lakásépítés), a Budapest Banknál 47 százalék (15 százalék új lakás, 38 százalék építés) ment.

    Március 15-től a csok banki igénylésénél egyszerűbb esetben akár elég lehet a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a tb-jogviszony igazolása, az adásvételi szerződés vagy az építési napló, valamint egy nyilatkozat az egyéb körülményekről. A fontos változások közé tartozik az is, hogy már az ingatlantulajdonnal rendelkező családok is kérhetik a csokot.

    A külföldről hazatérő családok is igénybe vehetik a lehetőséget, ha külföldi tb-jogviszonyt igazolnak, és vállalják, hogy egyikük 180 napon belül magyar tb-jogviszonyt létesít.

    Forrás: Magyar Idők

  • Az új kormánytól lakásprogramot és a lakásügyért felelős kormánytagot várunk

    A pozitív trendet fontos fenntartani, megerősíteni mind a családok otthonteremtésének, mind az építőipar működésének kiszámítható, hosszú távú biztosítása miatt.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület továbbra is kiáll amellett, hogy ehhez stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség. Csak így biztosítható, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el néhány éven belül, és évtizedes távlatban stabilizálódjon.

    Ennek érdekében nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására.

    A kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az építőanyaggyártási és a kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósíthatóságának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    További szükséges intézkedések:

    A beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése. A jelenlegi állapot szerint az új lakások adásvételét csak 5 százalékos áfa terheli, ám ez 2019.12.31. után visszaáll a korábbi 27 százalékra. Ez biztosan visszavetné a lakásberuházásokat, ami már ez évtől megmutatkozik a lakásépítési engedélyek csökkenő számában. Ezért javasoljuk, hogy a lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon kormányzati szándéknyilatkozatot.

    A CSOK kiterjesztése is pozitív irány, de talán még fontosabb lenne a támogatás fenntartásának megerősítése, hogy a családok a gyermekek előre vállalásának stressze nélkül tudják tervezni az otthonteremtést.

    Sürgető szükség van a kivitelezési költségeket folyamatosan növelő szakemberhiány hosszú távú megoldására, amelynek kulcsa – a béremelés mellett – az építőipari szakmák presztízsének növelése, az oktatás színvonalának emelése, a munkakörülmények javítása, valamint mobilitási célú állami és önkormányzati bérlakások építése. Csak így biztosítható a keresletre reagáló, megfelelő mennyiségű és minőségű lakáskínálat.

    Sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. Egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. A munkaerőhiány nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

    Az épülő lakások minősége kiemelt jelentőségű kérdés. A mai lakásépítések hosszú távon kell, hogy képviseljék a műszaki és építészeti minőséget, a megfizethető fenntarthatóságot és a környezettudatosságot. Fontos, hogy az építési minőség (mind műszaki, mind településképi szempontból) legyen téma szakmai, kormányzati szinten, legyen téma a közbeszédben is. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő fórumokat.

  • AZ ÉVOSZ szerint a forrásbővítés és kiszámíthatóság kell lakásügyben

    Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöksége nemrégiben 75 pontban fogalmazta meg az építőipar idei évi súlyponti problémáit és javaslatait az építési ágazat piaci helyzetének erősítése érdekében.

    Az elemzés mindenekelőtt felhívja a figyelmet arra, hogy „a Magyarországra érkező EU-támogatások 2020. utáni várható lecsökkenése, illetve átstrukturálódása csak akkor nem idéz elő komoly gazdasági gondokat Magyarországon, ha a jelenlegi uniós pénzügyi ciklus beruházásai, az erre irányuló tervek és a közfinanszírozás rendszere meghatározóan bevételtermelő projekteket tartalmaz és megerősíti a gazdaságot, a vállalkozásokat...”.

    Hosszú távon biztosított források szükségesek

    A lakásépítésekkel kapcsolatban pozitív, hogy a 2017. évben megrendelt és kivitelezésbe vett lakóingatlanok száma igen jelentősen bővült, és lakásépítési piac 2018-2020. évi további dinamikus bővülését prognosztizálja. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a 2017-i évi 180.000 körüli lakásfelújítás jócskán elmarad az elvileg kívánatos évi 400.000 felújítandó lakásszámhoz képest.

    A problémák közül kiemelik, hogy „ma Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem szabályozási kérdések szabnak korlátot, hanem a forráshiány. Ezért az ÉVOSZ javaslatai elsődlegesen a forrás bővítésére irányulnak. A pénzügyi lehetőséget egyszerre kell bővíteni a közösségi (állami) és a magán (lakossági) oldalon.”

    Javaslataik az alábbiak:
    1. A Kormány által indított lakásépítési, lakástámogatási programok csak akkor hatásosak, ha hosszú, legalább 8-10 éves időtávon kiszámítható és elegendő forrás van mögötte. Csak ilyen időtávba fér bele a lakossági előtakarékosság, a munkáltató támogatási érdekeltsége, a banki érdekeltség és a költségvetés teherbíró képessége. A programok nyilvánvalóan az első új és használt lakás megszerzésére és a meglévők energiatakarékossági és hőszigetelési problémáinak megoldására kell irányuljanak.

    2. A meglévő lakásvagyon felújításánál meghatározó az energiatakarékos létesítménykialakítás. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia jó kiindulópont ahhoz, hogy az uniós forrásokra is alapozva lakásfelújítási program készüljön. Ennek a forrásszükségletei ismertek, kialakításra vár a költségterhek ösztönzőbb megosztása a költségvetés és a lakástulajdonosi kör között.

    3. A Parlament és a Kormány 2015. évi intézkedései nagy lendületet adtak az új lakóingatlan építésekhez és egy meghatározott társadalmi rétegnél a meglévő lakóingatlanok felújításához, bővítéséhez is. A továbblépéshez javasoljuk az engedély- vagy bejelentésköteles lakóingatlan felújításoknál a felújítási áfaérték 30%-ának számla alapján való visszaigényelhetőségét maximum 3 millió Ft nagyságrendig.

    4. Javasoljuk az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok beindítását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak a felújításával.

    5. Mielőbb kormányzati döntés szükséges atekintetben, hogy az 5%-os áfa 2019. december 31. után is fennmaradjon az új építésű lakások piacán, valamint a forgalmi adó visszatérítésére is lehetőség legyen.

    6. A meglévő lakásvagyon meghatározó részét képező panellakások lakásminőségének javítása érdekében ki kell dolgozni és el kell indítani egy hosszú távú „Panelprogram”-ot.

    7. Sokat javítana a kiszámítható, felelős megrendelő felelősségének erősítéséhez a lakásszövetkezetek, a társasházi tulajdonosi közösségek működésének újraszabályozása, jogállásuk modernizálása.

    8. Javasoljuk az állami, illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítését lés elindítását.

    Kulcskérdés a gyakorlati képzés javítása

    Az építőipari szakképzést illetően ismét megállapítják, hogy a duális képzés a jelenlegi formájában nem alkalmas az építőipari gyakorlati képzés megoldására. Ezért – egyebek között – sürgetik az un. üzemközi gyakorlati képzés intézmény-rendszerének kialakítását a gyakorlati képzés hatékonyságának növelése érdekében.

    Kiemelten fontosnak tarják, hogy a Szakképzési Alapba befizetett összeg maradéktalanul kerüljön vissza az építőipari szakképzés finanszírozásába.

    Az anyag további témakörei: a befektetési-beruházási piac élénkítése, a közszféra megrendelésének bővítése; az építési vállalkozások tevékenységeinek finanszírozása; közbeszerzés az építési beruházások területén; foglalkoztatás és munkaügy az építőiparban; az építési, hatósági eljárások egyszerűsítése; a szakmai színvonal és a hatékonyság emelése.

    A dokumentum itt elérhető: Az_epitesi_agazat_2018_evi_sulyponti_problemai.pdf

  • Hiányoznak az átfogó lakóépület-felújítások

    Az első nyilatkozatok alapján arra számítunk, hogy az új kormányprogram középpontjában a családok állnak majd, mert hangsúlyos elem lesz a demográfiai helyzet javítása – mondta a Világgazdaságnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.

    Mindez elképzelhetetlen a lakáshoz jutás, a felújítások, a panelprogram, a piaci és szociális alapon álló bérlakás-konstrukciók beindításának támogatása nélkül.

    Nemrég elkészült az építésgazdasági stratégia munkaanyaga a Nemzetgazdasági Minisztérium gondozásában, de az előző ciklusban már nem került kormány elé. Az új ciklusban éppen ezért az új kormány prioritásaival kiegészített változat mielőbbi elfogadását várja és szorgalmazza a szakma.

    Évi 30 ezer lakást kellene építeni

    A szakszövetségi vezető szerint teljesen a helyére kell kerülniük az uniós értékek szerinti lakásszámoknak is, ami magyarországi léptékben a tavalyi 14 ezerrel szemben legalább 30 ezer új lakás építését és évente 300 ezer felújítását teszi szükségessé a jelenlegi 180 ezer helyett.

    A Modern városok program mintájára a Modern falvak  program beindítása is fontos és időszerű a kistelepülések jövője szempontjából. Koji László mindenekelőtt arra számít, hogy a kormány pontosan meghatározza, melyek azok az indítani kívánt közép- és hosszú távú programok, amelyek építési beruházással járnak, és amelyekre a szakmának is fel kell készülnie. Az infrastruktúra-fejlesztések mellé pontos ütemezésre és forrásokra van szükség, de még sok a kérdőjel.

    Az építőipar, építésügy kormányzati képviselete és felügyelete terén az ÉVOSZ elnöke szerint az előző ciklusban voltak a szakma számára nehezen követhető munkamegosztások. Egy letisztultabb kormányzati struktúra, kisebb bürokrácia hatékonyabbá tehetné az érdemi munkát.

    Rezsicsökkentést korszerűsítéssel

    Az utolsó három évben örvendetes fordulat következett be az építőiparban, csakhogy ezt beárnyékolta az építésigazgatás és az épületenergetikai előírásokban alkalmazott kedvezményezettség – szögezte le Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének (LOSZ) elnöke. Mint kifejtette: a kötelező energetikai előírások alóli felmentés és az építési engedélyt meghatározott esetekben felváltó egyszerű bejelentés indokolatlan kivételeket képez, és hosszú távon kedvezőtlen következményekkel járhat.

    Nem indult be a lakóépületek széles körű korszerűsítése az uniós vissza nem térítendő forrásokkal, nem hoztak lényeges előrelépést az otthonteremtési, majd az Otthon melege programok a lakásszövetkezeti, társasházi körnek, e programokat a teljes magyar lakásállományra nem lehetett alkalmazni, csak egyénileg – mutatott rá a LOSZ elnöke. Mint hozzátette: az uniós kötelezettségszegési eljárás ellenére az épületenergetikai és kötelező energiamérési uniós direktívák hazai adaptálása sem történt meg. Az energiamegtakarítási jogalkotás részben ellentétes az uniós direktívákkal, vagy vállalhatatlan feltételeket teremtett a költségviselés szempontjából.

    Indokolt lenne a telepszerű, többszintes lakóépületek (döntően lakásszövetkezeti, társasházi épületek) számára a kiszámítható, tervezhető, vissza nem térítendő támogatású energiahatékonysági és korszerűsítési program indítása.

    Farkas Tamás szerint rendkívül fontos lenne kötelező továbbképzéshez kötni a társasházkezelést és az ingatlankezelést. Probléma a lakásszövetkezeti, társasházi tisztségviselők elöregedése is, ami később súlyos ingatlanfenntartási gondokhoz vezethet. Ezért indokolt lenne a szakmai tekintély növelése és az épületállomány felújítási, előtakarékossági kötelezettségének újragondolása. Elképzelhetetlen a hatékony épület-korszerűsítési program egy átfogó ingatlankataszter létrehozása nélkül, amelyet csak központilag, kormányzati szinten lehet megvalósítani – sorolta a LOSZ elnöke.

    Szükséges az áfakedvezmény fenntartása

    Lendületben van az ingatlanpiac, ugyanakkor a kockázatok is erősödtek – emelte ki Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke. A növekedés lendületét visszavetheti az építőipari kapacitáshiány, a kedvezményes áfa megszűnése 2019-től pedig akár meg is fordíthatja a kedvező trendet.

    A szakma, a piac szereplői ezért egyöntetűen az 5 százalékos áfa fennmaradását szorgalmazzák 2019 után is.

    Az áfakedvezmény megszűnése önmagában mintegy 20 százalékkal növelné a lakások árát egy amúgy is dráguló környezetben. A tartósan alacsony áfa generálta magas forgalom ugyanakkor ellensúlyozná a költségvetés áfabevétel-kiesését, sőt pozitív szaldóval járna a büdzsé számára.

    A szakember szerint sürgető lenne, hogy a kormány döntsön az áfakérdésben, mert az ingatlanfejlesztők a bizonytalanság miatt felpörgetik a beruházásokat, ez azonban akár minőségi problémákat is felvethet. Ráadásul az idén induló beruházások jelentős része csak 2019 után készül el, ezért félő, hogy a beruházók inkább kivárnak, ami fékezheti a fejlesztéseket. A szakemberek hiánya az építőiparban is gondot okoz, a válság alatt becslések szerint 80 ezer szakember keresett külföldön munkát. Most legalább 20-40 ezer szakember hiányzik az ágazatból.

    Forrás: vg.hu

  • OTTHONNEKED építészeti pályázat

    A fenntarthatóság mint az első pályázatban megfogalmazott cél és problémafelvetés az idei pályázatban is központi szerepet játszik. Az általános tematika mellett jelen kiírás egy speciálisabb, a közgondolkodást jelentősen befolyásolni képes témára, az építész saját házára fókuszál.

    A Jövő otthonai tervpályázat idei kiírásának tárgya az építész saját háza. Nem túlzás azt állítani, hogy az építész önmaga számára tervezett otthonára mindig is megkülönböztetett figyelem irányult. A közvélekedés szerint ugyanis itt tud leginkább kibontakozni és megmutatkozni az alkotói világlátás és a kreatív attitűd a maga teljességében, kompromisszumok nélkül. Ebben az esetben az építész önmagában egyesíti a megrendelőt és a tervezőt, megteremtve ezzel szakmai önarcképét. A külvilág reális elvárásai mellett ugyanakkor a saját otthon megtervezése valószínűleg az egyik legintimebb feladat az építész számára. A Kiíró olyan pályamunkák megszületését várja, melyekben a személyes érintettségben rejlő potenciál a köz számára is előremutató és követendő mintákat teremt.

    A tervpályázat nyílt, titkos ötletpályázat.

    Határidők:

    Kérdések határideje: 2018. szeptember 13.
    Kérdésekre adott válaszok határideje: 2018. szeptember 13.
    Pályaművek beérkezésének határideje: 2018. szeptember 15.
    Pályázat eredményének kihirdetése, a díjak átadása: 2018 ősz

    A pályázaton való részvétel regisztrációhoz kötött, melyet a pályázat honlapján lehet megtenni. A pályázaton részt vehet:
    I. kategória - minden építész, építőművész, építészmérnöki diplomával rendelkező tervező
    II. kategória - szakirányú egyetemi oktatásban résztvevő, diplomával még nem rendelkező hallgató

    További információk a pályázati oldalon: http://www.otthonneked.hu/epitesz_palyazat_kiiras 

    Támogatók:

    A pályázat Főtámogatója az OTP Lakástakarék.
    A pályázat médiatámogatója a Szép Házak Kft., Építészfórum

    A pályázat Kiírója és Támogatói számára a korszerű és hosszútávon fenntartható, otthonos házak és lakások építése elsődleges fontosságú. Meggyőződésük, hogy az ehhez szükséges szakembergárda, köztük kiemelten az építészek szakmai támogatása nélkülözhetetlen feladat. Ezért a pályázat a már létező fejlesztési eredmények megismertetése mellett az építészeti innováció felkutatásához, ezzel együtt pedig az építészek és az építőipar szorosabb együttműködéséhez is hozzá szeretne járulni.

    A motivált, kreatív alkotók legszélesebb körének megszólítása érdekében a pályázaton való részvételre a Kiíró a szakmai pályafutásuk elején járó építészhallgatókat és a praktizáló építészeket is várják. Különösen aktuálisnak érzi a Kiíró a téma feldolgozását annak tükrében, hogy Magyarország meglévő lakásállományának jelentős hányada mára az elfogadott statisztikák és tanulmányok szerint sem biztosít humánus lakókörnyezetet, az úgynevezett lakhatási szegénység sok százezer embert érint.

    Ezért a megfelelő mennyiségű és minőségű lakóház/lakás/otthon megteremtése továbbra is társadalmunk legfontosabb kihívásai közé tartozik. Míg a lakásállománnyal szemben támasztott mennyiségi elvárások könnyebben meghatározhatók és leírhatók, addig a korszerű minőségtartalma folyamatosan változik, kutatására invenciózus energiákat kell fordítani. Az örökérvényűnek és kizárólagosan jónak gondolt építészeti és technikai megoldások a környezeti és társadalmi változásokat követve gyakran módosulnak. Az új kihívásokra, a klímaváltozás, fenntarthatóság kérdéseire a pályázatot kezdeményező cégek igyekeznek innovatív termékekkel válaszolni. Ugyanakkor felismerték azt is, hogy a fenntartható és energiatakarékos épített környezet, illetve lakóházak létrejötte nem kizárólag az építőipari innovációk, technológiák, technikák és berendezések beépítésétől függ. Ehhez nélkülözhetetlen a minőségi építészet, amely reagál a társadalmi, gazdasági és ökológiai aspektusokra is. Ez ugyanis képes alapjaiban meghatározni és rögzíteni egy épület fenntarthatósághoz, időtállósághoz, környezettudatossághoz fűződő iszonyát. Sőt, ezeken a kiindulási feltételeken gyakran a legkorszerűbb berendezések és technikák sem tudnak érdemben változtatni. Ezért az építész számára különösen fontos az alapkoncepció meghatározása, melynek része a környezeti, településszerkezeti és szociális kontextus vizsgálata, a fenntarthatóan működő tervezési program, lakásméret meghatározása épp úgy, mint a telepítés, tájolás, tagolás, megnyitások, átmeneti terek, anyagok, felületek és építési technológiák használatának kérdése.

    Léteznek-e alapvetően építészeti, a teret és a formát, sőt az esztétikát érintő megoldások, melyek a technika és a technológia segítségével élhető és fenntartható otthonok létrejöttét biztosítják? A pályamunkáknak erre a holisztikus, az építészetet és az építést átfogóan és egyben látó szemléletnek az erősítésére kell vállalkozniuk.

    A fenti pályázattal párhuzamosan fut a Style & Home építészek, belsőépítészek, lakberendezők, enteriőrtervezők, dizájnerek és jelenleg még tanulmányaikat folytató építész, belsőépítész, lakberendező és dizájner hallgatók számára meghirdetett enteriőr tervezési pályázata is.
    Ennek részletei itt olvashatók: http://www.otthonneked.hu/enterior_palyazat_kiiras#palyazat

  • A „saját lakhatás” fogalma egyszerű bejelentés esetén

    Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2017. április 27-i módosítása alapján a természetes személy építtető egyszerű bejelentéssel köteles bejelenteni
    - a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet érintő építési tevékenységet, ha
    - azt saját lakhatás biztosítása céljából végzi és
    - az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz; valamint
    - - műemlék kivételével - a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenységet, ha
    - azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzi.

    A fenti jogszabályhely értelmezését megnehezíti ugyanakkor, hogy jogszabály nem definiálja a „saját lakhatás” fogalmát, annak kereteit.

    A fentiekkel kapcsolatban a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságától – tartalmilag – az alábbi tájékoztatást kaptuk (2018. március 12-én kelt szakmai vélemény):

    - Saját lakhatásnak minősül minden olyan eset, amelynek során az építtető a lakóépületet vagy lakást életvitelszerű bentlakás céljából használja.
    - A 300 négyzetméter feletti építőipari kivitelezési tevékenységet egyszerű bejelentéssel végezheti az az építtető is, aki természetes személy, de nem tulajdonosként kívánja saját lakhatásra használni az új vagy bővített lakóépületet, amennyiben a tulajdonos ehhez hozzájárul.
    - Kizárólag az építtető vonatkozásában értelmezhető a saját lakhatás, ugyanakkor a lakóépületbe bárki az építtetővel költözhet, a lényeg, hogy az építtető maga ott lakjon.

    Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység szabályai (Frissítve: 2017.10.19.) az igylakunk.hu/Építési szabályozás oldalon.

    maraczi logo

  • Új típusú munkásszállók is segíthetnének a munkaerőhiány csökkentésében

    Egyre népszerűbb a tömeges szálláshely-szolgáltatás Magyarországon, ami az egymás hatását erősítő munkaerő- és ingatlanpiaci trendekkel magyarázható - mutat rá a Staff House Zrt. friss piaci elemzése.

    Hazánkban több mint 35 ezer ember hiányzik a gyártó szektorból, így a nagyvállalatok arra kényszerülnek, hogy a gyártás helyétől több száz kilométerre, illetve akár a határon túlról is toborozzák a kékgalléros munkaerőt. Az ő elhelyezésükre viszont a továbbra is szűk kínálatú albérleti piac nagyon korlátozott mértékben ad lehetőséget, több száz fő folyamatos elhelyezése pedig specializált szakértelmet kíván.

    A cég jelenleg is zajló felmérése szerint számos meghatározó magyarországi gyártó vállalatnál több mint 50 százalékos fluktuáció jelentkezik, amelynek egyik fontos tényezője lehet a dolgozók nem megfelelő szállásoltatása. Az ún. kékgalléros munkaerő hiánya elsősorban a hazai feldolgozóipart érinti. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az egész iparágban összesen 23 ezer álláshely betöltésére volna szükség. Emellett komoly munkaerőhiány jelentkezik a kereskedelem és gépjárműjavítás területén, ahol jelenleg több mint 6000 fő pótlása a feladat, de több ezer munkavállalóra lenne még szükség az építőipar (2900 fő), a szállítmányozás (3600 fő), valamint a raktározás területén is.

    A munkavállalók az esetek döntő többségében nem képesek önmaguk megoldani szállásukat, mivel az azonnali munkába állás igénye miatt nincs idejük az albérlet keresésére, amelyet a több havi kaució, valamint a bérleti díj előre való fizetése miatt anyagilag sem tudnának megengedni maguknak. A vidéki és fővárosi albérlet-piac - az ingatlanfejlesztéseket ösztönző intézkedések ellenére - kínálata továbbra is szűkös, ami tovább súlyosbítja a magas lakhatási költségeket. „Ráadásul a toborzás során egy minőségi szálláshely lehetősége csak még vonzóbbá teszi a munkáltatókat a kékgallérosok körében" - írja a közleményben Kondor András, a Staff House Zrt. vezérigazgatója.

    A munkás-elszállásolás problémájának megoldását a professzionális szállásolás tudja biztosítani. Ezt jellemzően a kifejezetten erre a célra át vagy kialakított épületben, épületenként több száz fő, kiszolgálással támogatott elhelyezése jelenti. Egy ilyen ingatlan üzemeltetése, több száz munkás egyidejű elhelyezése, ki-be költöztetésük menedzselése, problémáik kezelése, az ingatlan karbantartása folyamatos jelenlétet, ellenőrzést, szakértelmet igényel. A megfelelő munkaerő elszállásolás nagyban segíti a fluktuáció csökkenését, hiszen a dolgozók idejük jelentős részét töltik ezeken a szállásokon.

    A munkások elszállásolására alkalmas jó minőségű kollégiumok és panziók, valamint átalakítható iroda épületek a kölcsönzött munkaerő arányának növekedésével párhuzamosan egyre kisebb számban érhetők el, a még számba vehető ingatlanok közül pedig számos épület felújításra szorul, amelyhez befektetők kellenek. Ez egyébként komoly üzleti lehetőséget hordoz, az akár az irodabérletekét is meghaladó hozamarányok, valamint a hosszú távú szerződésekben rejlő biztonság miatt - tette hozzá Kondor András, a Staff House Zrt. vezérigazgatója.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Milyen lakáspolitikát kínálnak a pártok?

    Véleménye szerint "a mostani választások egyik legkomolyabb tétje, hogy vajon lesz-e esély elmozdulni abból az átgondolatlan szociálpolitikából, amit a kormánypárt nyolc éve folytat, és aminek a következményeit egyre többen érzik már most is a bőrükön".

    Úgy látja, hogy az ellenzéki pártok lakáspolitikái kompatibilisek: ha összefognának a választásokon, akkor a lakáspolitikai elképzelések terén tartalmi egyeztetésre alig lenne szükség.

    Ez jó eséllyel kecsegtetne egy olyan széleskörű konszenzus elérésével, amelyet évek óta szorgalmaz és próbált tető alá hozni a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) is. Ehhez természetesen elengedhetetlen a Fidesz részvétele is.

    A négy évvel korábbi választások előtt a TLE is megkereste a pártokat ebben a témában, és az ígylakunk.hu-n tettük közzé a pártoktól kapott válaszokat. Sajnos a Fidesztől nem sikerült interjút kapnunk.

    Most Kovács Vera sem tudta a Fidesz lakásprogramját elemezni, mert a kormánypárt ebben a választási kampányban sem adott ki programot. A szakember úgy látja, hogy "az „elmúlt nyolc év” lakáspolitikája, és a jelenlegi kormányzati kommunikáció alapján is azt feltételezhetjük, hogy a kormánypártnak nincsenek a jelen lakhatási helyzettel kapcsolatos rövid- vagy középtávú szakpolitikai javaslatai". Ezért a legutóbi kormányzati ciklus intézkedéseit elemzi, és megjegyzi, hogy "A pártok jelenlegi lakáspolitikai javaslatai közt több olyan is van, amit a Fidesz az utolsó kiadott programjában szerepeltetett, de nem hajtott végre. A legutolsó, 2010-ben megjelent választási programjuk lakáspolitikai ígéretei között a leghangsúlyosabbak a magánháztartásokat segítő energiahatékonysági felújítások voltak – ezek és más lakhatást segítő elemek máig sem valósultak meg".

    A Momentum, a Párbeszéd, az LMP, a Jobbik, az Együtt, az MSZP és a DK programjainak lakáspolitikai elemeit végignézve elmondható, hogy "a hét program radikális változásokat sürget a lakáspolitika terén, a jelenlegi helyzetet egységesen tarthatatlannak ítélve".

    Összefoglalva:
    "A programok között eltérő súllyal, de mindenütt szerepel a lakhatási válság megoldásának gondolata.

    A legegyöntetűbb lakáspolitikai javaslatok, amelyek minden párt programjában szerepelnek valamilyen formában, a lakásfelújításal és lakásfenntartásal kapcsolatos támogatások bevezetése, és az energetikai korszerűsítések. Ez utóbbihoz majdnem minden párt EU-s forrásokat és a magántőke bevonását is megcélozná.

    Jellemző közös pontok még a bérlakásépítés, lakásállomány-bővítés és a pártonként különböző szempontú szociális lakhatás támogatása. A pártok különböző szempontok mentén ugyan, de mindannyian bővítenék a lakásfenntartási támogatások rendszerét, és több program is kiterjedtebb albérleti támogatási rendszer bevezetését tervezi.

    A pártok nagyobb része foglalkozik a hajléktalanság felszámolásának kérdéskörével.

    Több programban szerepelt a szociális lakásügynökségek rendszerének kidolgozása, és ennek keretében, vagy emellett a Nemzeti Eszközkezelő szerepének, hatáskörének erősítése. Jellemző a pártprogramokban, hogy a fiatal pártok nagyobb hangsúlyt fektetnek a fiatalok lakhatási támogatásaira, kollégiumi férőhelyekre, és, hogy a devizahitelesek támogatása sem minden párt programjában kapott teret."

    A pártok lakáspolitikáinak bővebb elemzése a cikkben olvasható: Lesz hol lakni a választás után?

    Forrás: Merce.hu

    Ugyanerről a kérdésről a 24.hu is megkérdezte a pártokat. A válaszokat elolvashatja ITT.

  • Állami lakbértámogatási terv Lengyelországban

    Nagyvonalú lakbér-támogatási programot akar indítani a lengyel kormány, miután tanácsadói úgy látják, reménytelen arra várni, hogy az építőipar olcsó lakásokat építsen - írja a Napi.hu

    A lengyel kormány a Családi 500+ program sikerén felbuzdulva megindította a Lakás+ programot is, ám az utóbbin komoly változtatásokat készül végrehajtani - adta hírül az gazeta.pl. Az 500+ programban a családok havi 500 zloty (38 ezer forint) állami támogatásra számíthatnak második, harmadik és minden további gyermekük után.

    A miniszterelnök mellett több mint egy hónapja dolgozó speciális tanácsadó testület úgy véli, hogy a Lakás+ eddigi koncepciója nem megvalósítható. Ez azzal számolt, hogy az építőipar a következő években több ezer olcsó lakást építhet állami támogatással. Kiszámolták, hogy ez elviselhetetlen terhet rakna a központi költségvetésre.

    Ezért arra lyukadtak ki, hogy az államnak a lakbéreket kell támogatni. A formálódó koncepció szerint azok juthatnának hozzá lakbértámogatáshoz, akiknek túl magas a fizetésük ahhoz, hogy önkormányzati hozzájárulást kaphassanak, viszont túl alacsony ahhoz, hogy hitelt vegyenek fel önálló lakás vásárlására. Úgy becslik, hogy a lengyel családok 40 százaléka van ebben a köztes állapotban, főleg a karrierjüket most kezdő fiatalok.

    Forrás: Napi.hu

  • A hazai építőipar legfőbb problémája az alacsony hatékonyság

    Ausztria vagy Csehország nagyságrendileg hasonló méretű országok, mint Magyarország – ezért velük érdemes összevetni az ágazati adatokat. Ha azt nézzük meg, hogy ezt mennyi emberrel értük el, nagyobb a probléma, hiszen például Ausztria körülbelül ugyanannyi foglalkoztatottal ért el hatszor nagyobb termelési értéket 2016-ban, mint Magyarország. Csehország teljesítménye értékét tekintve körülbelül háromszorosa a magyarénak, míg a foglalkoztatottak száma csak durván másfélszer annyi.

    A legnagyobb probléma a hatékonyság” – hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke. Az elmúlt 10 évben az építőipari szolgáltatásokra, kapacitásokra alig volt szükség, így a fizetőképes kereslet megjelenése „időzavarba” hozta a magyar építőipart, ennek megfelelni egyik évről a másikra nagyon nehéz eleget tenni a kereslet növekedésének – tette hozzá.

    Koji László szerint most olyan piaci helyzet állt elő, ami ki fogja kényszeríteni a magyar építőipartól azt az intenzív, termelékeny növekedést, amire szükség van – a KSH adatai szerint folyamatosan, hónapról hónapra nő az ágazat hatékonysága.

    Az építőipar értéke mintegy 2500 milliárd forintot tett ki tavaly, ami közel 30 százalékos növekedést jelent éves szinten.

    A múlt évben az építőipar árai összességében 5,2 százalékkal, a lakásépítéseknél pedig 10-12 százalékkal nőttek. A négyzetméterárak ennél nagyobb mértékű emelkedésért viszont már nem a kivitelezők a felelősek - tette hozzá Koji László.

    Az ágazat elmúlt tíz évéről kiemelte, hogy az első öt évben majdnem 80 ezer embert voltak kénytelenek elengedni az építőipari cégek, amelyek az elmúlt öt évben pedig 60 ezret fölvettek – ugyanakkor ezen foglalkoztatottak többsége nem szakember, hanem „be sem tanított szakmunkás”. Őket most az építőipari vállalkozásoknak kellene betanítaniuk néhány hónap alatt.

    A rendszerváltáskor a legjobb szakmunkásokból csináltak kényszervállalkozókat, ők most 65 évesek – mondta az ÉVOSZ elnöke, hozzátéve, hogy a szakirodalom szerint az első generációváltás harmada nem szokott sikerülni. A nyugdíjba menőknek nincs utánpótlásuk az iskolákban sem. Azaz arra kell felkészülni, hogy a vállalkozások száma csökkenni fog: a közepes és nagyobb cégeknek fel kell majd szívniuk a tehetséges szakembereket.

    Az elmúlt években összesen 350 ezer új lakásnak kellett volna épülnie, helyette 150 ezer épült. 400 ezret kellett volna felújítani, de csak 150-180 ezret újítottunk fel – sorolta Koji László. Szerinte a lakásügy Magyarországon fontos terület, hiszen ezzel a lakosságot is bevonjuk a GDP termelésbe, mert a nemzeti jövedelmet ingatlanfejlesztés is növeli. Mindezt a kormányzati székekből is látni kell – tette hozzá, kiemelve, hogy például az 5 százalékos áfa szerinte mindenkinek jó. Szükség van alternatív eszközökre is a lakásépítések, lakásfelújítások segítéséreMagyarországon a lakásépítések 16-17 százalékát adják az építőipari termlésnek, az európai átlag 36 százalék, tehát van hová fejlődnie.

    Most óriás a fizetőképes kereslet, de az építőipar óriási bevételektől fog elesni, ha nem történnek meg mielőbb a megfelelő lépések.

    A magyar építőipar ott tart, hogy igen jelentős béremeléseket valósított meg: tavaly 13,1 százalékkal nőttek a bérek az ágazatban, ami magasabb a 12,9 százalékos nemzetgazdasági átlagnál. Ebből is látszik, hogy az igényekhez képest nagyon lassan zárkózik fel az ágazat, hiszen a versenyszférában is 11,6 százalékkal nőttek a bérek.

    Ez Koji László szerint óriási hátránya az építőiparnak, hiszen ha továbbra sem lesz erősebb a felzárkózás, rossz lesz az ágazat megítélése, ezért kevesebben választják majd, kevesebben szeretnének majd az építőiparban dolgozni.

    Az ÉVOSZ felmérése szerint az üzleti tevékenységet leginkább a szakemberhiány (86 százalék) hátráltatja, ezt követi a kapacitás hiánya, elavultsága (35 százaléka), valamit a magas adminisztrációs terhek (34 százalék).

    Forrás: Világgazdaság / igylakunk.hu

  • Még van növekedési potenciál a lakáspiacon

    A március 22-i esemény résztvevői voltak: Sándor Tünde, a Világgazdaság újságírója - moderátor, Sápi Zoltán, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont elemzője, Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezetője és Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója.

    A beszélgetés során arra a kérdésre keresték választ, maradt-e még tartalék a lakáspiaci árakban? Hogy valóban drágák-e az ingatlanok, az viszonyítás kérdése Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint.

    Öt éve a jelenlegi árak töredékéért ingatlanhoz lehetett jutni. Ha ezt vesszük alapul, akkor valóban nagyon drágák most a lakások. Készült egy összehasonlítás, a V4 országok fővárosainak ingatlanárait összevetették az átlagkeresetekkel, ebből az látszik, hogy még mindig Budapesten kell a legkevesebbet takarékoskodni ahhoz, hogy valaki lakást vásárolhasson – mondta Balogh László.

    A keresetek növekedése azonban nincs arányban az ingatlanok drágulásával, jelenleg úgy néz ki, hogy egyévnyi lakásáremelés elvisz ötévnyi béremelést.

    A lakásvásárlások jelentős része, nagyjából a 40 százaléka befektetési célú a fővárosban, és ezt a jelenlegi kamatszint tovább támogatja, hiszen rövid távú lakáskiadással jó hozamokat lehet elérni, ez pedig még a magas lakásárak mellett is jó befektetés. Ugyanakkor, ha a kamatszint emelkedésnek indul, az sokat változtathat a befektetők gondolkodásán – hangsúlyozta Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója.

    „A lakosság átlagkeresete viszonylag magas, de azt ne felejtsük el, hogy a lakosság nagyjából 70 százaléka ennél jóval kevesebbet keres. Van tehát egy magas és gyorsan növekvő jövedelmű réteg, amely egyébként az újlakás-piac főszereplője. Elképzelhető, hogy őket valóban nem fogja nagyon megrengetni, hogy drágulnak az új ingatlanok, de a használt lakásokat inkább saját célra vásárolják. Utóbbiak esetében például én úgy érzem, hogy rövidtávon is be fog állni az ár, részben azért, mert ezek már meglévő lakások. Az új építésűeknél ugye azért is nőnek ennyire az árak, mert drágul az építőanyag, nőnek a bérek, így nyilvánvalóan emelkednek a költségek” – mondta Molnár László.

    A 2016-os árakhoz képest most harmadával magasabbak az átlagos négyzetméterárak Budapesten, a 2017-essel összevetve pedig 16 százalékkal magasabbak az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont legutóbbi felmérése szerint, amely már 2018 I. negyedévét vizsgálja.

    Az új építésű lakások a teljes lakáspiac 10 százalékát sem érik el, tehát szűk szegmensről van szó. A fizetőképes keresletből ennyien tudják az új lakásokat megfizetni. Az árak növekedését több tényező befolyásolja, a gazdaság jelenleg növekedik, magas a foglalkoztatottság, emelkedik a háztartások jövedelme és életszínvonala, alacsony a kamatkörnyezet – ezek mind hatással vannak a lakások drágulására. Az is megfigyelhető azonban, hogy a 30 millió forintos árszint fölött a vevők 75 százaléka eltűnik a piacról, ők az ennél olcsóbb lakásokat keresik.

    Igazán nehéz helyzetben azok vannak az első lakásukat vásárlók, vagyis akik most szeretnének belépni az ingatlanpiacra. Sokan nem tudnak, így albérletbe mennek, ennek hatására emelkednek az albérleti díjak, így továbbra is jó befektetés a lakás. Most még minden új lakást el lehet adni – mondta Kiss Gábor.

    A lakásárak drágulása miatt egyre többen keresik az olcsóbb ingatlanokat. Budapest külső kerületei egyre népszerűbbek, és az áruk miatt a panelek iránt is folyamatosan nő a kereslet.

    “Egyre több a X. és IV. kerületi projekt, nem csak a frekventált belvárosi kerületekben épülnek új lakások. Azt is látni kell, hogy már ugyan nem Budapest a magyar ingatlanpiac növekedésének motorja, hanem a megyei jogú városok, ugyanakkor nagyon eltérő és egyenlőtlen a növekedés a vidéki városokban, van, ahol például egyáltalán nem tapasztalható növekedés” – mondta Sápi Zoltán, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont elemzője.

    A beszélgetés résztvevői mind egyetértettek abban, hogy a lakáspiacra jótékony hatással volt a csok bevezetése és az új lakások áfájának csökkentése. A saját célú vásárlások esetében, főleg az alacsonyabb négyzetméterárakat kínáló kerületekben használják a csokot a lakásvásárlók – mondta Kiss Gábor.

    Ugyanakkor egyenletesebb piaci viszonyok kialakulása lenne az ideális. A csok bevezetése a beinduló nagy EU-s projektekkel párhuzamosan, nem teremtett optimális körülményeket, és hamar túlhajtotta a piacot – értékelték a szakértők. Hirtelen ömlött az építőiparra a rengeteg új megrendelés, és az nem tudta követni ezt sem építőanyag-, sem kivitelezői kapacitással. A kialakult munkaerőhiány következtében – az Eltinga mérései szerint – 2018 I. negyedévében az épülőben lévő lakások többségének (a kb . 20 ezerből mintegy 15 ezer esetben) csúszik az átadása legalább 1-2 negyedévet, de 1-2 ezer lakásesetében már éven túli csúszásról beszélhetünk.

    Fontos lenne – hangzott el –, hogy a csökkentett újlakásáfa lejártával ne forduljon ismét csökkenő irányba a lakásépítési mutató. Egyelőre a fejlesztői projektek között alig látni olyat, amelyet 2020. 01.01. után terveznek átadni.

    Szintén kiemelt jelentőségűnek értékelik a lakáskorszerűsítési, illetve a panelprogramot, valamint a lakástakarékpénztárak támogatását, aminek köszönhetően ma már több mint 500 ezer háztartás rendelkezik lakáscélú megtakarítással. Ugyanakkor a szegényebb réteg támogatása még hiányzik, és bérlakásprogram sem indult el.

    Forrás: Világgazdaság, igylakunk.hu

     

  • Hová emelkedhetnek a lakásárak?

    A tavalyi kiugró év volt az ingatlanbefektetési piacon, 2018. és 2019. a már elindult fejlesztések bővülésének köszönhetően az átadások időszaka lehet – fejtette ki Takács Ernő az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke az MTI-nek.

    Tavaly már a válság előttit meghaladó szintre, 2 milliárd euró közelébe ugrott a magyarországi ingatlanfejlesztések értéke, és ez idén is elérhető, sőt meghaladható. Az irodapiacon és a kereskedelmi ingatlanok piacán jelentős tér van még a bővülésre, a lakáspiacnak pedig újabb lendületet ad a csok-igénylések egyszerűbbé tétele, ugyanakkor a kockázatok is erősödtek – mondta el Takács Ernő.

    A hazai ingatlanokba irányuló befektetések értéke a 26 százalékos közép-európai átlaggal szemben évente 71 százalékkal emelkedett 2012 óta. A külföldi befektetők mellett egyre nagyobb részt hasítanak ki a piacból a belföldi fejlesztők, részesedésük az elmúlt hónapokban elérte a 40 százalékot. Bár a befektetések 80-90 százaléka még mindig Budapestre összpontosul, lassan felzárkóznak a vidéki nagyvárosok is.

    Nagy drágulás jöhet még

    Takács Ernő azonban arra figyelmeztetett, hogy a kedvező folyamatok mellett erősödtek a kockázatok is. Nőtt a kedvezményes lakásáfa jövője miatti bizonytalanság, emelkedtek a kivitelezői, építőipari árak, és az ágazatra is jellemző a kapacitáshiány, ami visszavetheti az ágazat teljesítményét, és a piac a kívánatos 40 ezerrel szemben könnyen visszatérhet az évi 8-10 ezres újlakás darabszámra.

    Takács Ernő megerősítette, hogy az áfakedvezmény megszűnése önmagában mintegy 20 százalékkal növelné a lakások árát egy amúgy is dráguló környezetben. A tartósan alacsony áfának köszönhető magas forgalom ugyanakkor ellensúlyozná a költségvetés áfabevétel-kiesését, sőt pozitív szaldóval járna a büdzsé számára.

    A szakember szerint sürgető lenne, hogy a kormány döntsön az áfakérdésben, mert az ingatlanfejlesztők a bizonytalanság miatt felpörgetik a beruházásokat, ez azonban akár minőségi problémákat is felvethet. Ráadásul az idén induló beruházások jelentős része csak 2019 után készül el, ezért félő, hogy a beruházók inkább kivárnak, ami fékezheti a fejlesztéseket.

    A szakemberek hiánya az építőiparban is problémát jelent - jegyezte meg -, a válság alatt becslések szerint 80 ezer szakember keresett külföldön munkát, most is legalább 20-40 ezer szakember hiányzik.

    Forrás: Napi.hu

  • Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben

    2017-ben 14 389 új lakás épült, 44%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 37 997 volt, 20%-kal több a 2016. évinél.
    A korábbi néhány évhez képest ez jelentős emelkedésnek számít, azonban nagyobb távlatban

    A KSH szerint az 1933-as világválság idején is több lakás épült Magyarországon, mint 2017-ben. Százéves távlatban 15 ezres szint alatti lakásépítésre 1921-ben, 1935-ben és 1949-ben volt példa, valamint 2011-től kezdődően. A világháború alatt, 1943-ban például majdnem 27 ezer lakás épült. A mélypont 2013 volt 7.293 db lakással, 2016-ban már beindult a növekedés (9.994 db) és a 2017-es lakásszám pedig ismét tízezer felett jár – még mindig távol akár a 2000-es évek építési számaitól.

    lakasepitesek grafikon 1921 2017

    2017-ben az előző évhez képest Budapesten némileg csökkent (0,6%) az épített lakások száma, a városokban és a községekben azonban több mint másfélszer annyi lakás épült. A megyei jogú városokban 51, a többi városban 69, a községekben 65%-kal emelkedett a használatbavételek száma. Minden megyében több új lakás épült, mint az előző évben. A legdinamikusabb (2,1–2,5-szeres) bővülés Bács-Kiskun, Baranya, Somogy és Komárom-Esztergom megyéket jellemezte.

    Országosan tízezer lakosra 14,7 új építésű lakás jutott. A mutató értéke továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (59,4), az országos átlag 4,0-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Budapest mellett Pest, Somogy és Vas megyéket.

    épített lakások grafikon tle

    A lakásépítések intenzitása Nógrád, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben volt a legalacsonyabb (1,4–3,4).

    A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 37 997, a növekedés átlagosan 20%-os, Budapesten több mint másfélszeres. A megyei jogú városokban 9%-os a csökkenés, a községekben és Budapesten nőtt (9,2, 27 és 56%-kal) az építési kedv. Az építtetők az esetek 36%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 10%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az esetek háromnegyedében egyszerű bejelentéssel kezdeményezték az új lakások építését.

    épített lakások engedélyek 2017

    Az épített lakások száma Pest megyében az országos átlagot meghaladó ütemben nőtt, 68%-kal több lakás kapott használatbavételi engedélyt, mint egy évvel korábban. Az új építésű lakások 24%-a itt épült.
    Győr-Moson-Sopron megyében 2725 lakás épült, az előző évinek az 1,8-szerese. A használatbavételek száma a főváros és Pest megye után itt volt a legmagasabb.

    épített lakások 2015 2017

    A grafikonokon látható, hogy az elmúlt években megmutatkozó szakadék nem csökkent: továbbra is óriási a különbség az éllovasok – Budapest, Pest megye és Győr-Moson-Sopron megye - és a többi térség között. Pest megye tavalyi kiugrása még ebből a sorból is látványos, és a legtöbben jelentősen jobban teljesítettek a korábbiakhoz képest. Békés, Nógrád és Tolna megye azonban alig tudott javítani és továbbra is a sor végén maradtak.

    Mindez általában igaz az új építési engedélyek és egyszerű bejelentések számára is. Itt Budapest mutat kiugró számokat, amelyek a következő évek lakásátadásainak jelentős emelkedését sejtetik.

    engedélyek 2015 2017

    Az adatok forrása: KSH, Fókuszban a megyék

  • Minden megyében meglódultak a lakásépítések

    Tavaly minden megyében több új lakás épült, mint az előző évben. Nnövekvő ütemben bővült a lakásszektor. Az országban 14 389 új lakás épült, 44%-kal több, mint egy évvel korábban. Győr-Moson-Soporon még mindig toronymagasan vezet az átadott lakások számában.

    Budapestet kivéve valamennyi településtípus esetében nőttek a lakásberuházások; a megyei jogú városokban 51, a többi városban 69, a községekben 65%-kal emelkedett a használatbavételek száma. A megépült lakásokat tekintve a legdinamikusabb (2,1–2,5-szeres) bővülés Bács-Kiskun, Baranya, Somogy és Komárom-Esztergom megyéket jellemezte.

    épített lakások grafikon tle

    Országosan tízezer lakosra 14,7 új építésű lakás jutott. A mutató értéke továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (59,4), az országos átlag 4,0-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Budapest mellett Pest, Somogy és Vas megyéket. A lakásépítések intenzitása Nógrád, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben volt a legalacsonyabb (1,4–3,4).

    Az épített lakások átlagos alapterülete 100 m²-t tett ki, ami 6 m²-rel több volt, mint az előző évben. A legkisebb átlagos alapterületű lakásokat a fővárosban és Győr-Moson-Sopron megyében, a legnagyobbakat Nógrádban vették használatba, ahol kizárólag családi házak épültek.

    A 2017-ben kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 37 997 új lakás építése kezdődhetett el, 20%-kal több, mint 2016-ban. A megyei jogú városokban visszaesett (9,0%-kal), a többi városban, a községekben és Budapesten nőtt (9,2, 27 és 56%-kal) az építési kedv.

    A vállalkozások székhelye szerint minden megyében bővült az építőipar teljesítménye. Bács-Kiskun megyében nőtt leginkább a termelés, hattizedével haladta meg a 2016. évi igen alacsony bázist.

    Az egy lakosra jutó építőipari termelés Budapesten volt a legmagasabb, csaknem kétszerese az országos átlagnak, míg Nógrád megyében a mutató értéke az átlag negyedét sem érte el.

    A vállalkozások által 2017 folyamán megkötött új szerződések értéke 3000 milliárd forintot tett ki, ami több mint héttizedével meghaladta a 2016. évit. Borsod-Abaúj-Zemplént kivéve valamennyi megyében és a fővárosban is emelkedett az új szerződések volumene, három megyében (Zala, Vas, Komárom-Esztergom) és Budapesten az átlagot meghaladóan.

    Az építőipari vállalkozások 2017. december végi szerződésállománya 1901 milliárd forint volt, amely volumenében 2,3-szerese az egy évvel korábbinak. A megyék többségében a szerződésállomány meghaladta a 2016. év végit. Hat megye – jellemzően az ország északi és keleti térségében, valamint Dél-Dunántúlon – szerződésállománya viszont nem érte el az egy évvel korábbit, Heves megyében volt a legnagyobb a visszaesés, 43%-kal csökkent a rendelésállomány.

    Forrás: KSH

  • Brutális telekdrágulás az egyre népszerűbb agglomerációban

    Van olyan agglomerációs település, ahol majdnem megkétszereződtek az árak az építési kedv fellendülésével - írja most a Magyar Idők

    A legkedveltebb, fővároshoz legközelebbi településeken átlagosan húszmillió forint fölötti árakkal lehet találkozni. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy 2015-ről 2016-ra jelentős felértékelődésen mentek keresztül a legnépszerűbb agglomerációs települések. Ebbe a körbe tartozik Diósd, Dunakeszi, Göd, Erdőkertes, Fót, Gyál, Herceghalom, Kistarcsa, Monor, Nagykovácsi, Pécel, Pomáz, Remeteszőlős, Sződliget és Vecsés is. Hozzátette, a már három éve is drágának számító településeken nagy felértékelődésre sem 2016-ban, sem utána nem került sor.

    Balogh László még egy érdekességre felhívta a figyelmet. Az árak drágulásával párhuzamosan ugyanis újabb településeket „fedeztek fel” maguknak az építkezni vágyók, olyan helyeket, ahol korábban jóval olcsóbbak voltak a telkek. – Az építkezési kedv átrajzolta az eladó telkek piacát.

    (Nemrégiben írtunk arról, hogy már 2017-ben is kiemelkedően sok egyszerű bejelentés történt a főváros közvetlen szomszédságában található agglomerációs járásokban.)

    Sokan inkább hajlandók távolabbról ingázni, és Budapesttől messzebb építkezni annak érdekében, hogy fel tudják húzni álom­otthonukat. Ez a folyamat javíthatja az agglomerációs települések ingatlanállományának minőségét, egyúttal gyarapíthatja az ott élők létszámát – magyarázta. Balogh László szerint, ha ez a tendencia tartósan kitart, akkor a helyi infrastruktúrát, a tömegközlekedési lehetőségeket és az autóutakat is fejleszteni kell majd.

    Fordulat és drágulás

    Az Otthontérkép Csoport nemrégiben megismert elemzéséből kiderül, hogy az agglomeráció átvette a vezetést a főváros kerületei felett. A költözések trendszerű mozgása mögött egyértelműen az egyre több család számára elviselhetetlen fővárosi lakásdrágulás áll – írják.

    2006 után úgy tűnik újabb fordulathoz érkeztünk: míg Budapest belső kerületeinek népessége nem növekszik, a külső pedig csökken, addig az agglomeráció úszik a népszerűségben – derül ki az Otthontérkép Csoport legfrissebb elemzéséből. Ez a változás a kínálati árakban is tetten érhető, hiszen 2 év alatt 48%-kal emelkedett a főváros környéki lakások és 23%-kal a házak ára.

    „E tendencia feltehetően az áremelkedéssel magyarázható, hiszen oly mértékben felszöktek az árak Budapesten, hogy a lakásvásárlók kénytelenek kifelé húzódni, vállalva ezzel az ingázással járó kellemetlenségeket. Az agglomeráció infrastruktúrájának fejlődési üteme eltérő, bár az ellátás a legtöbb településen jelentősen javult, az elővárosi közlekedés több ponton is akadozik vagy nem fejlődött. Az önkormányzatoktól rengeteg forrást elvont a kormány, így kétséges, hogy a szociális, egészségügyi és kulturális területet mennyire képesek fejleszteni, márpedig ezek is döntők lehetnek a lakóhely választásnál” – fejtette ki Mester Nándor, az Otthontérkép Csoport vezető elemzője.

    Két év alatt megkétszereződött az agglomerációs lakások ára: Az ingatlanárak némi késéssel követik a kereslet megváltozását. Az agglomerációban a lakásoknál 2016 első negyedévétől 2017 második negyedévéig 18 százalékos drágulás volt, majd ezután szűk egy év alatt még 30 százalékkal mentek fel az árak. A külső kerületekben a lakásárak hasonlóan, egy év alatt 47 százalékot drágultak, ennek üteme azonban jóval kiegyensúlyozottabb volt. Összességében a belső kerületek lakásárai emelkedtek a legkevésbé, két év alatt 26 százalékkal.

    A családi házakat jóval kevésbé keresik mindenhol: a külső kerületekben két év alatt 27 százalékkal, a belső kerületekben és az agglomerációban pedig 23 százalékkal drágultak csupán.

    A várható újabb szuburbanizációs hullámról, illetve arról, hogy hol várható új lakások, házak építése, és ez milyen hatással lehet az agglomeráció működésére Erdős Zoltán, a Városi Metamorfózisok bloggere írt elemzést az Indexen.

    Forrás: Pénzcentrum, Magyar Idők, Otthontérkép, Index/Urbanista

  • Nem sok mindenre elég 20 millió forint a budapesti lakáspiacon

    2017 negyedik negyedévében nem változott az eladó új lakások száma Budapesten, a szeptemberi kínálathoz hasonlóan az év végén 7450 lakásból választhattak a vevők, ami viszont egy évvel korábbi kínálat közel másfélszeresét jelenti - derül ki a Cordia Zrt. friss elemzésből.

    A Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. a teljes budapesti újlakáspiacot átfogó jelentéséből kiderül, hogy:
    • az átlagos négyzetméterár elérte a 705.000 forintot és a drágulás idén sem áll meg;
    • az 5 százalékos áfa körüli bizonytalanság miatt már csökkenésbe váltott az új projektekben kínált lakások száma;
    • 20 millió forint alatt a Belvárosban nincs új lakás;
    • 30 millióért belvárosi garzont vagy akár egy XI. kerületi, 2,5 szobás otthont vehetünk;
    • 40-50 millióért a legnagyobb új lakásokat a külső kerületekben találjuk.

    2017 negyedik negyedévében nem változott az eladó új lakások száma Budapesten, a szeptemberi kínálathoz hasonlóan az év végén 7450 lakásból választhattak a vevők, ami viszont egy évvel korábbi kínálat közel másfélszeresét jelenti. Az összes eladó új lakás közel háromnegyede öt kerületben (XIII., XI., VIII., IX. és XIV.) koncentrálódik. A legszűkebb piac a dél-pesti külső kerületekben található, ahol átlagosan 50 lakásnál kevesebb új lakás kapható.

    Tavaly összesen 9700 lakás értékesítése kezdődött meg, ez 8 százalékkal marad el a megelőző év 10.600 darabos bővülésétől. A múlt év második felében 4300 új lakás jelent meg új projektekben, ami több mint 1000-rel kevesebb az első félévinél. Fordított a helyzet az eladott új lakások számában, ahol a a 2016-os évhez képest növekedés történt. Összesen 8100 újlakáseladás történt 2017-ben, ez közel 15százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.

    "Az új projektekben kínált lakások számának második féléves csökkenése azt jelzi, hogy a piac várakozó álláspontra került az 5 százalékos, kedvezményes áfakulcs jövője kapcsán. A szereplők szerint sürget az idő, így abban bíznak, hogy a meghosszabbításról vagy véglegesítésről mielőbb megszületik a kormányzati döntés. Ez pozitívan hatna nem csak az építőiparra, de a nemzetgazdaság egészére is" - mondta Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója.

    A budapesti szabad lakások átlagos négyzetméterára az utolsó negyedévben is tovább nőtt, így az év végén már 705.000 forinton állt, szemben a 2017. év eleji 620.000 forintos átlaggal. A múlt év elején a kínálat közel 60 százalékát kitevő 600.000 Ft/nm alatti lakások aránya az év végére alig több mint 30 százalékra csökkent. "A kivitelezési költségek emelkedése mellett az a kínálat szűkülése is tovább drágítja az újépítésű otthonokat, hiszen egyre kevesebb új projekt érkezik a piacra. Várakozásaink szerint 2018-ban a fővárosi újlakásárak 8-10 százalékos növekedésére van kilátás" - fogalmazott Földi Tibor.

    A Pénzcentrum cikkéből megtudhatja mekkora újépítésű lakást mennyiért vásárolhat meg most Budapesten.

  • Sürgető a kedvezményes áfa fenntartásának bejelentése

    Az épített lakások számának növekedése igen pozitív, a kiadott lakásépítési engedélyek számában az elmúlt év utolsó negyedévében történt mérséklődés azonban figyelmeztető jel. Ennek elsősorban a beruházók óvatossága az oka, amely a kedvezmények lakásáfa végének közeledtével egyre erősödni fog. Ez természetesen a társasházi lakások építését veti vissza elsősorban.

    A 2016-2017-ben megindult kedvező trend folytatódásához feltétlenül szükséges lenne az 5%-os áfakulcs fenntartásának szándéka – vagy más, azzal egyenértékű megoldás bevezetése – a kormány részéről. Mivel egy nagyobb beruházási projekt átfutási ideje legalább 1,5 év, ahhoz, hogy ne torpanjon meg a lakásépítések üteme, sürgető, hogy mielőbb tájékoztatást kapjon az ágazat a 2020-ban életbe lépő szabályozási környezetről.

    Mind a fejlesztők, mind a többi építőipari szereplő – anyaggyártók, kivitelezők – számára kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából.

    összehasonlító tábla2

    A KSH szerint 2017-ben az előző évhez képest:
    • Budapesten nem nőtt az épített lakások száma, a városokban és a községekben több mint másfélszer annyi lakás épült.
    • A lakásépítés változatlanul közel fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között. A budapesti növekedés megtorpanását az értékesítésre és bérbeadásra épített lakások számának 8,6%-os csökkenése okozta.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel 100 m2-re nőtt.
    • A kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 37 997, a növekedés átlagosan 20%-os, Budapesten több mint másfélszeres. A megyei jogú városokban 9%-os a csökkenés. Az építtetők az esetek 36%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 10%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az esetek háromnegyedében egyszerű bejelentéssel kezdeményezték az új lakások építését.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 8%-kal több, összesen 13 216 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 5105, ami 23%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében

    Szerencsésnek tartanánk, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasoljuk, hogy a kormány vállalja a kiforrott csok-rendelet fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig. Az intézkedés ezzel együtt mégis megfelelő demográfiai ösztönzést jelentene és hozzájárulna a kiegyenlített lakáspiaci keresletet kialakulásához is.
    A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.

    Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

    A lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások – is elengedhetetlenek. A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa. Ezzel együtt fontos lenne minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.

    Részletes értékelésünk alább letölthető.

  • Kiugró bővülés a kistelepülések lakáspiacán

    2017-ben 14 389 új lakás épült, 44%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 37 997 volt, 20%-kal több a 2016. évinél.

    KSH táblázat

    2017-ben az előző évhez képest:
    - Budapesten nem nőtt az épített lakások száma, a városokban és a községekben több mint másfélszer annyi lakás épült.

    - A lakásépítés változatlanul közel fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között. A budapesti növekedés megtorpanását az értékesítésre és bérbeadásra épített lakások számának 8,6%-os csökkenése okozta.

    - A használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel 100 m2-re nőtt.

    - A kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 37 997, a növekedés átlagosan 20%-os, Budapesten több mint másfélszeres. A megyei jogú városokban 9%-os a csökkenés. Az építtetők az esetek 36%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 10%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az esetek háromnegyedében egyszerű bejelentéssel kezdeményezték az új lakások építését.

    - A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 8%-kal több, összesen 13 216 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 5105, ami 23%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    Forrás: KSH

  • Nagy a választék új lakásokból, de növekszik a vásárlási kockázat is

    Tavaly a budapesti lakásvásárlók hosszú évek óta nem látott számú újépítésű lakás között válogathattak, de közben egy év alatt 70 ezer forinttal szökött fel az átlagos négyzetméterár a fővárosban. Azonban nem csak a lakások száma és ára emelkedik, hanem a kockázatok is!

    Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe szerint tavaly a fővárosban 9100 újépítésű társasházi lakást adtak el, a legtöbbet 2006 óta. A korábbi évekhez hasonlóan a XIII. és XI. kerületben vásároltak leginkább, összesen 4300 alkalommal, ami a fővárosi piac közel felét teszi ki. Nem Budapest az egyetlen város, ahol gombamód szaporodnak az újépítésű társasházak, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a KSH legfrissebb adatai szerint az építőipar volumene egy év alatt több mint negyedével nőtt.

    Az OTP Jelzálogbank adatbázisában jelenleg 72 olyan beruházás szerepel, 14 ezer lakással, amelyek megépítését a sajtóban vagy honlapjukon már bejelentették a beruházóik. Nagy részük átadásával azonban csak 2019 után lehet számolni, s értékesítésük sem kezdődött még el. Itt is a XIII. kerület viszi a prímet, ahol 17 helyszínen 5100 lakás építése áll előkészítés alatt, s az önkormányzat tervtanácsa elé az elmúlt bő egy évben további mintegy 2500 lakás került. A XI. kerületben 9 projekt keretében 3500 lakás van „betárazva”, s ezer feletti lakásszám várható még a IX. és a X. kerületekben is.

    Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci elemzője szerint a piacra kerülő lakások mennyiségénél többnyire működik a piaci önszabályozás: 2017-ben például 32 kisebb-nagyobb beruházás értékesítése állt le még az építés megkezdése előtt, melyek keretében a tervek szerint közel ezer lakás épült volna fel.

    A keresletnövekedés és az építőipari beruházásokat segítő intézkedések hatására megindult ingatlanfejlesztéseket folyamatosan adják át a kivitelezők, az új lakások száma várhatóan idén még magasabb lesz, és Budapesten elérheti a 10 ezres álomhatárt is. Nem véletlen a gyors felfutás, a kivitelezőket fenyegető határidő sürgeti. 2019 végén, a jelenlegi szabályozás szerint, megszűnik a kedvezményes, 5%-os áfakulcs. A 2020-ban el-, illetve átadott ingatlanok után már várhatóan 27%-os forgalmi adót kell megfizetni, amit nem csak a beruházók, hanem a vásárlók zsebe is megérezne. Az áremelkedés megállíthatatlannak tűnik, egy év alatt az átlagos négyzetméterárak 70 ezer forinttal 620 ezer forintra emelkedtek, és további drágulás jöhet 2019 után, hacsak nem lépnek életbe más, az építkezést támogató intézkedések.

    A nagy sietség miatt nem példa nélküli, hogy egy beruházó végül visszalép a projekttől, mivel nem látja biztosítottnak, hogy határidőre valóban elkészül az épület, és a lakások a lakhatási engedélyt is megkapják. Ez utóbbi további hónapokat vehet igénybe. Egyre többet hallani a határidőcsúszásokról, a nem megfelelő minőségű kivitelezésről vagy a folyamatosan emelkedő költségekről a piacon. „Egy banki finanszírozású beruházás esetén a pénzintézet nagyon szigorú előírásokat követve vizsgálja meg a projekt minden elemét. Ez garanciát jelent a vásárlók számára, hogy pontosan azt a lakást, annyiért és akkor kapják meg, ahogy az előszerződésben megállapodtak” – mondja Homolya Gergely, az OTP Ingatlanpont újépítésű ingatlanokkal foglalkozó projektmenedzsere. „Az újlakások iránti kereslet nem fog csökkenni a következő években sem, és az áremelkedés is látványos. Azt tanácsolom, hogy aki befektetésben gondolkozik, mihamarabb forduljon ingatlanszakértőhöz, aki segít kiválasztani a legbiztonságosabb megoldást” – teszi hozzá a szakértő.

    Forrás: otopip.hu, vg.hu

  • Az otthonteremtési támogatások legfőbb elemének az állandóságnak kellene lennie

    Tartóssá tehető-e az építőipari konjunktúra, és hogyan hatnak a piacra a jelenlegi lakástámogatások - tette fel a kérdést Varga Dénes közgazdász, lakáspolitikai szakértő a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) a lakásállomány megújításának kihívásait körüljáró konferencián tartott előadásában, Összességében arra a megállapításra jutott, hogy a jelenlegi támogatási rendszer hatékonysága borzasztóan alacsony.

    Tovább nőtt az egyenlőtlenség

    Hangsúlyozta, hogy az államnak támogatnia kell a lakáspiacot, de a jelenlegi eszközök, köztük az új lakások értékesítését érintő 5 százalékos áfa azokban a megyékben élénkítette az építést, amelyekben egyébként is mozog a piac - ezzel tovább növelte az egyenlőtlenséget, és egy amúgy is fizetőképes réteget hozott még jobb helyzetbe. Azokban a megyékben viszont, amelyekben teljesen leálltak a válság alatt az építkezések (a lakosság 40 százaléka él ilyen térségekben), a támogatásoknak sem volt érezhető hatásuk.

    A szakértő szerint akkor működik jól a lakáspiac és a lakáspolitika, ha egy új otthon felépítésével több család lakáshelyzete is megoldódik, ehelyett most a 10 milliós támogatással második, harmadik ingatlanukat vásárolták meg a családok, vagyis a családonkénti 10 milliós állami támogatással nagyrészt nem a háztartások lakáshelyzetén javítottak. Egy ilyen lakásépítési támogatás nem tölti be igazi funkcióját - fogalmazott Varga. Arról nem is beszélve, hogy a "szociális lakásépítésre " érvényes 5 százalékos áfa áldásos hatásából az is részesült, aki 200 milliósnál drágábban felépített, igaz 150 négyzetméteresnél kisebb ingatlanára, 38 milliós kedvezményhez jutott így - tette hozzá a szakértő. (Az EU kedvezményes áfa megállapítását szociális célra teszi lehetővé, de ennek definícióját a tagországok fogalmazzák meg.)

    Visszaesés várható 2020-ban

    Az élénkítés emellett nem csak a múltbeli elhalasztott keresletet támasztotta fel, hanem a jövőbeli keresletet is előrehozta, amely majd nagyon fog hiányozni a következő évek lakáspiacáról. Varga szerint a túlélénkítés már a korábbi, kétezres évek eleji-közepi lakáspiaci boom idején is lejátszódott. Mint fogalmazott: kár, hogy az akkori tapasztalatokat nem hasznosították a döntéshozók, így újra hasonló hibába estek, már látszanak a jelei, hogy ugyanez következik be most is. Az áfa visszarendeződése esetén a beruházók egyszerűen leállnak - már most is ez látszik. A támogatások által előre hozott kereslet is hiányozni fog, ráadásul az is kérdéses, meddig tart a jómóduak kereslete, különösen a jó lokációk kimerülésével.

    Az adatokból az látszik, hogy 2020-ra egyetlen vállalkozói lakás átadása sem várható, azaz zuhanásszerű visszaesésre lehet számítani az 5 százalékos áfa határidejének lejártával - hangsúlyozta Varga Dénes.

    Varga szerint a mindenkori kormánynak az éves GDP 1-2 százalékával, hatékony struktúrában kellene támogatnia a lakáspiacot, ezzel szemben most ennek a felét sem szánják rá, ráadásul az 5 százalékos áfa olyan ingadozást vitt a rendszerbe, ami csak egy szűk rétegnek kedvezett, de annak nagyon. Varga egy fenntartható lakástámogatási modellben a gyerekek utáni támogatási struktúrán is változtatna, a 3 gyerek után járó 10 milliós támogatás 6 millió forintra csökkentené, az egy-két gyermekre járó összegeket pedig növelné, és nem differenciálna a lakáscél (új építés vagy felújítás) szerint.

    Álláspontja szerint nem szabad olyan elemeket vinni a rendszerbe, amelyekről sejthető, hogy módosításra szorulnak majd, a lakástámogatási rendszer legfontosabb eleme szerinte ugyanis maga az állandóság, emellett pedig a jövedelempolitika.

    Forrás: igylakunk.hu, napi.hu

  • A könnyítésekkel tovább nőhet a csokosok száma

    Minden ötödik, otthonteremtési kedvezményt igénylő család a tízmillió forintos, három- vagy többgyermekeseknek járó támogatást kapta meg az elmúlt két évben – tudta meg a Magyar Idők.

    A hivatalos adatok szerint tavaly mintegy harmincezer igénylést fogadtak be a bankok a csokra, ezzel a támogatás bevezetése óta már 66 ezer családot segítettek az állami milliók. A február közepétől várható újabb könnyítésekkel idén még tovább emelkedhet a támogatott családok száma.

    A bevezetése óta eltelt két és fél év alatt mintegy 66 ezer igénylést fogadtak be a pénzintézetek a családi otthonteremtési kedvezményre (csok), ami 184 milliárd forintnyi támogatás kifizetését jelenti – tájékoztatta lapunkat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

    Az adatok azt mutatják, hogy a támogatás népszerűsége fokozatosan nő: míg a bevezetése után, 2015 második félévé­ben 10 400 család kérelmét fogadták el, 2016-ban már csaknem 26 ezren, tavaly pedig összesen mintegy 30 ezren kapták meg az állami milliókat.

    A tárca közlése szerint az otthonteremtési program kibővítése, 2016. január 1-je óta a befogadott igénylések 65 százaléka használt lakás vásárlására, majdnem harmada új lakás vásárlására vagy építésére szólt, a bővítésekre kért támogatások aránya pedig 2-3 százalékot ért el. Az új otthonok magasabb ára és az azokra kapható, jelentősen több támogatás miatt a befogadott kérelmek összege éppen fordítottan alakult: a támogatási összeg 68 százalékát azok kapták, akik új lakás vásárlására vagy építésére fordították a csokot.

    Az előző évinél jóval többen kapták meg a kiemelt összegű, tízmillió forintos, három- vagy többgyermekes családoknak elérhető otthonteremtési kedvezményt. Míg 2016-ban 4800, addig tavaly már 6500 családnak folyósították a támogatásnak ezt a formáját, vagyis eddig összesen 11 300 nagycsalád új otthonhoz jutását támogatták.

    Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két évben minden ötödik kedvezményezett család a tízmillió forintos támogatást kapta meg, ők ezzel a teljes támogatási összeg 56 százalékát használhatták fel, mintegy 104 milliárd forintot. Az NGM tájékoztatása szerint a saját célra építkezők ezenfelül további 38 milliárd forintnyi áfa-visszatérítést kaptak, ezt a lehetőséget mintegy 8400-an vették igénybe az elmúlt két évben.

    A családi otthonteremtési kedvezményre szóló igénylések számát tovább növelheti idén, hogy február közepétől bevezetik az úgynevezett nyilatkozati elvet, azaz számos dokumentum benyújtása helyett elegendő lesz nyilatkozni például a születés vagy a házasságkötés időpontjáról, az építkezés idejéről. Míg eddig 23-féle papírt kellett mellékelni a támogatás igényléséhez, a jövőben ehhez elég lesz öt igazolás. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti bejelentése szerint ez az elv azt jelenti, hogy az állam bizalommal befogadja a kérelmeket.

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ugyanakkor ellenőrizheti azokat, és ha valaki hazudik vagy trükközni próbál, számíthat az adóhatóság eljárására. Lázár János megjegyezte, hogy az eddigi dokumentumbenyújtási időszakban mind­össze nyolcszáz esetben merült fel a visszaélés gyanúja, vagyis nem jellemző ez a magatartás.

    A miniszter szerint egyszerűbb és olcsóbb lesz az ügyintézés, ráadásul a pénzintézeteket is gyorsabb munkára ösztökélik: lakásvétel esetén a kérelem befogadásától számított 30 napon belül, építkezésnél pedig 60 napon belül kell meghozniuk a döntést a bankoknak.

    A tárcavezető egyúttal arról is beszélt, hogy a kormány nem szándékozik felmondani a csok ügyintézésében a Bankszövetséggel kötött együttműködést, noha a múlt heti kormányülésen felmerült, hogy az otthonteremtési kedvezményt a közigazgatási szervekhez irányítsák át.

    Novák Katalin családügyi államtitkár a csokot érintő ellenzéki megnyilvánulásokra reagálva a napokban leszögezte: a kormány nem vesz el a családtámogatási rendszerből, hanem mindig tovább bővíti, illetve könnyíti a hozzáférést azokhoz.

    Forrás: Magyar Idők

  • Kedvezőek a lakáspiac idei kilátásai

    "Tavaly novemberben is folytatódott az építőipar, azon belül is az épületek építésének gyors növekedése az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest, ám az új lakásépítési engedélyek száma akár hamarosan csökkenésbe válthat, mégpedig a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs jövőjével kapcsolatos bizonytalanság miatt - kommentálta a KSH múlt heti építőipari gyorstájékoztatójának adatait Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója a Portofionak.

    Ez a bizonytalanság arra ösztönözheti az iparág szereplőit, hogy megfeszített tempóban végezzék a kivitelezési munkálatokat, hogy a lakásokat még 2019. december 31. előtt át tudják adni, hogy elkerüljék a 2020-tól újra életbe lépő 27 százalékos áfakulcs áremelő hatását. Ez a felfokozott tempó paradox módon szintén a költségek és az árak emelkedésének irányába hat, hiszen tovább csökkenti az amúgy is szűkös építőipari termelői kapacitásokat.

    Hozzátette azt is, hogy "amennyiben tehát 2020-ban valóban visszaáll a normál áfaszint, az egyértelműen a lakásépítési szektor kemény földet érését eredményezi majd". Félreértés, hogy a lakásépítési boom lenne a felelős kivitelezési árak felfutásáért. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a döntően út-, vasút- és sportlétesítmény-fejlesztéseket is magába foglaló egyéb építmények építése sokkal gyorsabban nőtt tavaly, mint az épületek építése. A két ágazat eltérő pályáját az is jól mutatja, hogy a megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 11,7 százalékkal emelkedett novemberben, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 8,2 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké pedig 43,4 százalékkal emelkedett.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a 2017-es jelentős építőipari növekedésben, szerepe volt egyrészt a 2016-os alacsony bázisnak, de lökést adott az ágazatnak a számos uniós forráson alapuló fejlesztés mellett a lakásépítések felfutása is.

    “Elképzelhető, hogy a 2017-es év a 2015-ös csúcshoz hasonló eredménnyel zárul, vagy akár meg is haladhatja azt. Ugyanakkor fontos különbség, hogy 2015-ben lényegében az állami és európai uniós forrásból indult fejlesztések húzták az építőipart, míg 2017-ben a privát beruházások, ezen belül is a lakásépítések nagyban hozzájárultak a bővüléshez" - fogalmazott a szakember. Hozzátette azt is, hogy az idei év a lakásépítések terén még jobb lehet, mint a tavalyi. 2018-ban legalább 20-25 ezer lakás épülhet a jelenlegi kilátások alapján, beleszámolva a nagyobb projektek állományát, illetve a saját lakhatásra épített ingatlanokat.

    “Az épületek építésiénél a novemberben megkötött új szerződések volumene 8 százalékkal mérséklődött, ami azt vetíti előre, hogy 2020 körüli átadással már kevesebben terveznek lakásépítési beruházásokat. Ez pedig összefüggésben lehet azzal, hogy a jelenlegi szabályok szerint csak 2019 végéig lesz érvényben a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfa" - magyarázta Balogh László.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) fontosnak tartja a jelenlegi pozitív trend fenntartását, megerősítését.

    Ehhez olyan stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el az elkövetkezendő években, és évtizedes távlatban e körül stabilizálódjon.

    A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósításának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    A jelenlegi 5%-os újlakás-áfa újbóli 27%-ra emelkedése 2020-tól a lakásprojektek befagyasztását hozná maga után. Az áfaemelésből következő árrobbanást biztosan nem bírja el a fizetőképes kereslet, a beruházások csökkenő jövedelmezősége pedig ismét visszavetné a lakásépítéseket. A további beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése.

    A TLE ezért – számos szakmai szervezettel együtt - javasolja, hogy az új lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon kormányzati szándéknyilatkozatot.

    „A tartósnak ígérkező jó makrogazdasági környezet, a növekvő reálbérek, az alacsony hozamok és a kedvező hitelkamatok ösztönzően hatnak a vásárlókra, ami az idei lakáspiaci kilátásokat is kedvezően befolyásolja” – mondta el korábban a Magyar Időknek Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője. Hangsúlyozta, hogy továbbra is Budapest, a fővárosi agglomeráció, az autópályák menti megyei jogú városok és a Balaton-parti települések lesznek keresettek, valamint az ezek közvetlen szomszédságában található helységek.

    Az elemző nem számít az átlagárak csökkenésére Budapesten, ám a növekedés az elmúlt évek nagy robbanásához képest jóval alacsonyabb, a tégla- és panellakások esetén is legfeljebb 5–15 százalékos lesz. Két számjegyű drágulás csak a jó adottságú, kedvelt helyeken, valamint a legolcsóbb, külső városrészekben, a XVII., a XX. és a XXI. kerületekben várható. Vidéken is mérséklődhet a drágulás, öt százaléknál nagyobb áremelkedésre csak az élénkebb piacú városokban, így Székesfehérvárott, Szegeden és Sopronban van kilátás.

    „Fontos látni, hogy bár az árszint elérte a válság előtti évekét, de a forgalom még nem mutatja az akkori pezsgést. Ez jó hír, mert sokkal kevésbé hektikus a piac. A hitelezés is óvatosabban indult be, miközben ma megint van bizalom hosszabb távra, ami a lakásvásárlás egyik legfontosabb tényezője” – tette hozzá.
    Soóki-Tóth Gábor szerint 2018 az új lakások éve lesz.

    „Nagyon sok átadást várunk az idén, a felmérésünkben konkrét dátummal szereplő lakásprojektek harmada már elkészült, felét pedig az idén fogják átadni” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a kedvezményes, ötszázalékos forgalmi adó körüli bizonytalanság miatt felpörögnek az építkezések, aki pedig nem tud úgy leszerződni, hogy tartsa a 2019 végi határidőt, az nem fog elindulni új projekttel.

    A kedvező folyamatok folytatódására számít Balogh László is, ugyanakkor a hangsúlyok változhatnak, és némi átrendeződés is elképzelhető. Az áremelkedés mértéke szerinte is jóval szerényebb lehet, mint a korábbi években. Példaként kiemelte, hogy míg Budapesten 2015-ben és 2016-ban több mint 20-20 százalékkal drágultak a lakások, majd 2017-ben 15 százalék körülire csökkent az áremelkedés mértéke, az idei drágulás 10 százaléknál is kisebb lehet.
    Mint a Magyar Időknek kifejtette, a fővárosban már tavaly sem nőtt az adásvételek száma, miközben az ország többi nagyvárosában erőteljesebben élénkült a lakáspiac, nőtt a forgalom, és a korábbinál nagyobb mértékben emelkedtek az árak is. Mindebből az körvonalazódik, hogy a piac hajtómotorját inkább a megyeszékhelyek adják majd.

    Az élénkülés másik motorja a hitelezés lehet, mert az emelkedő ingatlanárak miatt egyre több vásárlónak kell pótlólagos forrást bevonnia és kölcsönt felvennie. Balogh László ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az alacsony alapkamatnak köszönhetően a bankok még sosem kínáltak ilyen kedvező feltételekkel lakáshitelt. A szakértő kiemelte a rögzített hiteleket, hiszen jelenleg már akár tíz vagy húsz évre is fixálni lehet a kamatot és a törlesztőrészletet.

    „Ha nem befolyásolja a folyamatokat valamilyen külső tényező, akkor várhatóan tetőznek az árak az idén” – vélekedett Gadanecz Zoltán. A GDN Ingatlanhálózat tulajdonosa szerint erősen befolyásoló tényező lesz ebben az évben, hogy sok új építésű társasház előértékesítése indul el, a fizetőképes kereslet jelentős része pedig az új lakásokra fog irányulni. „Éppen ezért nemcsak a használt lakások, hanem az újak ára is megállhat, hiszen erős verseny kezdődik majd a vevőkért” – mondta, hozzátéve, hogy a vidéki városokban is több társasházat húznak fel az idén, amivel csökkenhet a használt és az új építésű ingatlanok közötti árkülönbség.

    Forrás: Portfolio, Magyar Idők, KSH

  • Egyre többen laknak albérletben

    Bár a magyarok döntő többsége még mindig törekszik a saját tulajdonú ingatlan megszerzésére, a statisztikai adatok alapján az utóbbi években némileg többen választják a munkaerőpiaci mobilitást is megkönnyítő albérletet - írja a Népszava.

    A cikk szerint a jelentősebb megtakarítással rendelkezők - egyelőre zömmel magánszemélyek - ki is használják a növekvő igényt: több tucat lakást, olykor egész emeleteket vásárolnak, hogy azután egy erre szakosodott cégen keresztül kiadják őket.

    A KSH idősoros adatai szerint 2017-ben a háztartások 5,2 százaléka piaci áron bérelte az általa lakott ingatlant, miközben 2011-ben még mindössze 3,6 százalék volt arányuk. A nem piaci bérlők - vagyis a szociális, önkormányzati bérlakásokban élők - aránya ugyanakkor gyakorlatilag nem változott: hat év alatt 3,5 százalékról mindössze 3,8 százalékra nőtt.

    Ezzel együtt némiképp csökkent - 87,6 százalékról 85,2 százalékra - a saját tulajdonú ingatlanban élő háztartások aránya.

    Az albérletek népszerűsége főként a fővárosban, illetve még inkább a nagyobb vidéki városokban nőtt: itt a háztartások 8, illetve 8,4 százaléka piaci áron bérli a lakást.

    A kiadó lakások iránti egyre élénkebb keresletről számolt be Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is. A vidéki nagyvárosokba egyre többen költöznek a munka miatt, az elmaradottabb régiókban hátrahagyott saját ingatlan értéke viszont nem fedezi egy nagyvárosi lakás árát, ezért kényszermegoldás is az albérlet.

    A díjak ráadásul a keresetek több mint felét elviszik: a nagyvárosokban átlagosan 130 ezer forintot kell fizetni az albérletért, miközben az átlagkereset nettó 200 ezer forint körül mozog.

    A munkáltatók az ún. mobilitási célú lakhatási kedvezménnyel támogathatják munkavállalóikat az albérleti díjak kifizetésében. Ennek feltételei 2018-tól kedvezőbbé váltak.

    Forrás: MTI, Napi.hu

  • 2018: lendületben marad a lakásszektor

    A Duna House becslése alapján 2017-ben összesen 148 896 tranzakció történt, ami nem sokkal marad el a 2008-as 154 ezres számtól.

    Az Otthon Centrum hálózat várakozásai szerint az áremelkedés üteme a lakáspiacon tovább mérséklődik 2018-ban. Budapesten a tégla és panellakásoknál 5-15, a családi házaknál 1-20 százalék közötti lehet a drágulás, a legtöbb vidéki városban pedig átlagosan 5-10 százalékkal emelkedhet a lakóingatlanok ára.

    Továbbra is Budapesten és a fővárosi agglomerációban, az autópályák menti megyei jogú városokban, illetve az ezek közvetlen szomszédságában található községekben, valamint a Balaton térségében, főként a tóparti településeken számítanak jelentős számú adásvételre.

    Az értékesítés átlagos időtartamában nem várnak jelentős változást, a paneleket bő két hónap, a tégla lakásokat három hónap alatt lehet majd értékesíteni, a családi házak félévnyi értékesítési ideje azonban egy-két héttel csökkenhet.

    Jön az újlakásdömping

    Az Otthon Centrum szerint az új lakások értékesítésében a nagy áttörés 2018-ban várható, mert az elmúlt másfél-két évben megkezdett fejlesztések jelentős részét ekkor adják át. Az új lakások forgalmiadó-kedvezményének 2019. végi határideje miatt várhatóan tovább élénkül a vásárlási kedv, ugyanakkor az év második felétől csökkenni fog az új beruházások indítása.

    2017-ben a beruházások száma gyors ütemben emelkedett: a KSH felmérése alapján a tavalyi év első három negyedévében 7.981 új lakás épült, 52 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma november végéig 35.152 volt, 28 százalékkal több, mint 2016. azonos időszakában.

    Az új lakások áremelkedését az egyre dráguló munkaerő, a szakipari dolgozók hiánya és a szintén emelkedő építőanyagköltségek is erősítik. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a projektek meghirdetésekor érvényes ár a kivitelezés során emelkedik, valamint, hogy a tervezetthez képest hónapokat csúszik az átadás időpontja.

    Szintén az új lakások árát érinti, hogy a jelenleg ismert tervek szerint 2020-ban az új lakások áfája a most érvényes 5 százalékról 27 százalékra nő. A várható magasabb ár elbizonytalanítja a vevőket, miközben a fejlesztők sietsége miatt tovább élesedhet a szektort sújtó kapacitáshiány. A piac szereplői éppen ezért egyre sürgetik az áfakedvezmény meghosszabbítását. Az elmúlt hetekben a korábbiakhoz képest biztató nyilatkozatokat hallhattunk kormányzati oldalról, miszerint ez év második felében talán foglalkozik a kormány a hosszabbítás lehetőségével.

    Mérséklődik az áremelkedés

    Egyelőre mindez mindenképpen a további lakásáremelkedés felé mutat. 2017-ben Budapesten és a vidéki nagyvárosokban több mint 10 százalékos volt a drágulás mértéke, 2018 azonban kisebb mértékű emelkedést hozhat.

    Tavaly a vásárlások egyre nagyobb részét hitelből finanszírozták a vevők annak köszönhetően, hogy 2017-ben minden eddiginél alacsonyabb kamattal lehetett lakáshitelt felvenni" – nyilatkozta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Elmondása szerint másik komoly változás, hogy a fővárosban már nem növekszik az adásvételek száma, ez pedig 2018-ban véget vethet a dinamikus áremelkedésnek is. A lakáspiaci növekedés motorja folyamatosan átkerül a vidéki városokba, ahol továbbra is élénkül a forgalom, emelkednek az árak és új lakások is épülnek. Balogh László hozzáfűzte, hogy a vidék felzárkózása mellett az országon belül továbbra is nagyon jelentős különbségek vannak.

    Az ingatlan.com elemzése rámutat arra, hogy idén - az új lakások vásárlására vonatkozó előszerződéseket is figyelembe véve - akár 160 ezer tranzakcióra is sor kerülhet. 2017-ben már megkezdődött az új lakások tömeges átadása, 2018-ban pedig akár 15-20 ezer eladási céllal épült új lakás készülhet el. Az árak várhatóan nem csökkennek jövőre sem a használt sem pedig az új lakások esetében, de a drágulás várhatóan 5-10 százalék közé mérséklődik település- és ingatlantípustól függően.

    Balogh László szerint jövőre az új lakások tömeges átadása, az olcsó lakáshitelek és a Családi Otthonteremtési Kedvezmények is lendületben tarthatják a lakáspiacot. Az új lakások piacának élénkülése 2019 végéig biztosan kitart, addig ugyanis 5 százalékos áfakulccsal lehet értékesíteni ezeket az ingatlanokat. Az árkülönbségek miatt a CSOK a fővárosban leginkább a használt lakások vásárlóinak, a vidéki városokban pedig az új lakások vevőinek vagy a családi házak építőinek nyújthat leginkább segítséget 2018-ban.

    A lakáspiacon a befektetői érdeklődés ugyan továbbra is jelen van, ám mostanra a saját célú vásárlások száma is jelentősen erősödött. Az új építésű lakások számának növekedésével pedig - ha kismértékben is - javulni kezdett a lakásállomány megújulása, ami 2018-ban, a most még építés alatt álló lakásprojektek tömeges átadásával lesz majd igazán látványos.

    Forrás: Portfolio, MTI, Pénzcentrum, Napi.hu, KSH

  • Változik a csok februártól

    A kormány határozott arról, hogy 2018. február 15-től a családi otthonteremtési kedvezményhez (csok) való hozzájutás feltételei egyszerűsödjenek, az igénybe vevők adminisztratív terhei pedig csökkenjenek - írta a Napi.hu.

    A Magyar Közlönyben megjelent határozat arra kötelezi az érintett minisztereket, hogy vizsgálják meg, miként lehetne a családi otthonteremtési kedvezmény igényléséhez kizárólag a társadalombiztosítási jogviszony igazolását alkalmazni.

    A szükséges jogszabály-módosításokat úgy kell elkészíteni, hogy az igénylők kérelmei 2018. február 15-től ezen ügyintézési eljárásrend alapján kerüljenek elbírálásra.

    Forrás: Napi.hu

  • Kérdéses az új építésű lakások utánpótlása

    Nem érdemes halogatniuk a döntést azoknak, akik újépítésű ingatlan vásárlását tervezik az elkövetkező években, mert erőteljesen csökken az újlakás-kínálat. És ha visszaemelkedik az áfa, akkor nem is lesznek újabb beruházások – hívja fel a figyelmet Balla Ákos ingatlanszakértő.

    Az új lakóparki lakások kínálata folyamatosan növekszik, ez a legtöbb ingatlanos hirdetési portálon érzékelhető Kormányzati szándék ugyanis egyelőre nem látszik a kedvezményes lakásáfa megtartására, így 2020-tól ismét visszaállhat a 27 százalékos áfakulcs. Ez pedig azt jelenti, hogy nem csak megemelkednek az árak, hanem 2020 után leállnak az átadások, miközben vészesen fogy a jelenleg elérhető újlakás-készlet.

    Az a cél, miszerint az áfacsökkentés hatására csökkenjenek az újlakásárak és az emberek olcsóbban jussanak ingatlanhoz, nem valósult meg, sőt jelentős mértékben emelkedtek az újépítésű ingatlanok árai – szögezte le Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője. Ugyanakkor jelentős mértékben nőtt a kínálat, melyből az újlakás-vásárlók válogathatnak.

    A csökkentett áfa tehát a kínálat hirtelen felfutását eredményezte, vagyis a vevőknek most van miből válogatni, jelentősen bővült a választék. Ez a bőség azonban véget érhet, ha újra 27 százalékra emelkedik az áfa-mérték. És mivel 2019 utánra nem látják biztosnak a helyzetet a fejlesztők, így 2020-as, illetve 2020 utáni időpontra nem áll fejlesztés alatt és jelenleg nem vásárolható lakás komoly ingatlanprojektben – hangsúlyozta Balla Ákos.

    Vagyis mai ismereteink szerint “nem lesz termék” ezen határidő után. Az persze elképzelhető, hogy lesznek olyan projektek, melyek csúszni fognak, ez azonban nem lesz általános jelenség. Várhatóan inkább az lesz a reakció az ingatlanfejlesztők részéről, hogy a több ütemes fejlesztések további – második, harmadik – ütemei nem valósulnak meg, ha azok csak a határidő után lennének átadhatók. Balla Ákos úgy látja, hogy jelenleg egyszerűen nem vállalja fel senki, hogy 2020 utánra fejlesszen.

    Minél tovább húzódik a végső kormányzati bejelentés, annál nehezebb a beruházóknak, egy 2019 év végi döntés azonban már mindenképpen törést fog okozni az átadásokat tekintve. Egy beruházás időigényes folyamat, így már jövőre, 2018-ban vissza fog esni az építési engedélyek száma, ha a fejlesztők nem látják a folytatás lehetőségét. Addig nem lesz fejlesztés, amíg az áfa-környezet nem tűnik ismét kedvezőnek a fejlesztők és a finanszírozók számára.

    Hosszabb távon egy kiszámítható adókörnyezet kellene ahhoz, hogy a fejlesztések meg tudjanak valósulni – hangsúlyozta Balla Ákos. Van tehát létjogosultsága az áfa-csökkentésnek, csak jelenleg nincs reflektorfényben. De a várakozások szerint, ahogy közeledünk a véghatáridőhöz, és figyelembe vesszük azt, hogy a munkaerőpiacot és sok egyéb területet érint a kérdés, várhatóan ismét elő fog kerülni.

    Az okos megoldásoké a jövő

    Jó évet zár a magyar ingatlan szektor, a tranzakciók száma az egekben van, a hozamok lefelé csúsznak és még mindig vannak tartalékok a rendszerben. Hiba lenne ugyanakkor nem észrevenni néhány kérdőjelet a kapacitáskorláttól a globális politikai kockázatokig, amik megkérdőjelezhetik az ingatlanok értékmegőrzését. Ez ellen egy védelem van, az okos és előrelátó tervezés – figyelmeztetnek szakértők.

    Az ingatlanpiac minden szegmense jól teljesít. Az új és használt lakások közös átlagos négyzetméterára Budapesten egy év alatt 340 ezer forintról 440 ezer forintra emelkedett, miközben ugyanitt az átadott lakások száma 18 százalékkal nőtt. A boomot támogatja az alacsony kamatkörnyezet és bankok finanszírozási hajlandósága is.

    Ugyanakkor hiba lenne nem észrevenni a piaci bizonytalanságokat. A szektor legnagyobb problémája a kapacitáskorlát. Ez nemcsak a beruházási árak emelkedésében nyilvánul meg, hanem odáig jutott, hogy a már futó projektek is lelassulnak, mert most már drágán sem találni kivitelezőt. A lassulás és az alacsonyszintű üresedés miatt erős keresleti nyomás alakult ki a piacon, és ez még tovább is erősödhet, mivel a bérleti díjak csak lassan alkalmazkodnak a kialakult helyzetez. 14-15 eurós bérleti díjak mellett az emelkedő költségek, és a növekvő kivitelezési kockázat miatt a befektetők nem látják az elvárt hozamuk teljesülését, ezért inkább kivárnak. Figyelmeztető jel, hogy a nem lakás célú új építési engedélyek száma a KSH adatai szerint egy év alatt 20 százalékkal csökkent. Ugyancsak sűrűsödnek a geopolitikai kockázatok – írja a Portfolio.

    Ilyen környezetben az okos megoldások segíthetik elő az ingatlanfejlesztések terén a jövőbeli értékmegőrzést. A történelem azt mutatja, hogy a jól tervezett épületek, az okos országok, és az okos városok azok, amelyek könnyebben átvészelhetnek egy esetleges válságot. Az okosság ebben az értelemben igen tág fogalom, aminek lényege, hogy senki nem lehet önmagában okos, jó megoldásokra kizárólag a különböző vezetési szintek és diszciplínák együttműködése vezethet.

    Forrás: Portfolio

    Aki tehát új lakást akar vásárolni az elkövetkező években, az most tegye meg, mert nem biztos, hogy két év múlva meg tudja tenni – figyelmeztet a szakértő. Annál is inkább, mert vészesen fogy az az újlakás-készlet, ami ma rendelkezésre áll, egyelőre persze fejlesztés alatt álló ingatlanok formájában. 2020 után pedig nagyon-nagyon szűk kínálatból vásárolhat drágábban az, aki most halogatja ezt a döntést.

    Forrás: Ingatlanhírek

  • Minden második építőipari cég áremelésre készül

    Az építőipari cégek nagy része 2017 végén pezsgőbontásra készül - az ágazat bizalmi indexe decemberben is számottevően nőtt s ezzel újabb történelmi csúcsra emelkedett - állapítja meg legfrissebb elemzésében a GKI.

    Kiváló az építőipari cégek hangulata, a rendelésállomány valamint a foglalkoztatási várakozások alapján számított, az ágazati kilátásokat egyetlen számba foglaló építőipari bizalmi index decemberben is számottevően nőtt s ezzel újabb historikus csúcsra emelkedett. Novemberhez képest mind a magas-, mind a mélyépítő cégek várakozásai kedvezőbbé váltak - olvasható a GKI legfrissebb, decemberi elemzésében.

    Az elmúlt három hónap termelési helyzetével a válaszadók a felmérés 22 éves történetében még sosem voltak annyira elégedettek, mint decemberben. Az előző hónaphoz képest a nyers, azaz szezonálisan nem kiigazított adatok is kissé javuló termelési helyzetre utalnak: decemberben a cégek 34 százaléka növekvő termelésről számolt be, mindössze 11 százalékuk tudósított annak csökkenéséről. Novemberben ugyanez a két arány rendre 32 és 10 százalék volt. A mélyépítők helyzetértékelése nagyot javult, a magasépítőké viszont romlott.

    A termeléssel kapcsolatos jelenlegi elégedettség lényegesen meghaladja az egy évvel ezelőttit: 2016 decemberében a cégek 20 százaléka számolt be növekvő, 27 százaléka csökkenő termelésről - állapítja meg a GKI elemzése.
    A rendelésállományok értékelése e hónapban óriásit javult az előző hónaphoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján), s ezzel megdöntött minden korábbi rekordot. A szezonálisan nem kiigazított adatok is komoly mértékű pozitív elmozdulást jeleznek: decemberben a válaszadó vállalkozások 38 százaléka számolt be magas, 11 százaléka pedig alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány novemberben 32 és 15 százalék, egy éve rendre 19 illetve 35 százalék volt. Ezúttal mindkét szakágazat helyzetértékelése javult.

    Decemberben a foglalkoztatási várakozások is érdemben javultak az előző hónaphoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A következő három hónapban a cégek 17 százaléka készül a létszám bővítésére, s mindössze 12 százalékuk tervezi annak csökkentését. Novemberben ugyanez a két arány rendre 13 és 10, egy évvel ezelőtt rendre 8 és 24 százalék volt. Idén decemberben a mélyépítők foglalkoztatási kilátásai jelentősen, a magasépítőké kissé javultak.

    Minden második cég áremelésre készül

    A felmérés szerint erősödtek az áremelési törekvések. Az áremelést tervezők aránya novemberhez képest jelentősen (47 százalékra) bővült, árcsökkenést kevesebb, mint 3 százalék fontolgatott. Ugyanez a két arány novemberben 33 és 4 százalék, tavaly decemberben 26 és 5 százalék volt.

    Továbbra is a munkaerőhiány a legfontosabb termelésbővítést korlátozó tényező. Különösen jelentős ez a gond a lakásépítés, valamint a szak- és szerelőipar területén, ahol a cégek több mint 70 százalékának okoz nehézséget, a mélyépítésben minden második cégnél áll első helyen a bővítés akadályait felsoroló listán.

    A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése decemberben kissé javult (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A nyers adatok lényegében változatlan kilátásokra utalnak: a derű- és borúlátók aránya decemberben 26 és 8 százalék, novemberben pedig 25 és 7 százalék volt.

    Forrás: Napi.hu

  • Mi fog történni, ha visszaemelkedik az újlakásáfa?

    Egyelőre nagy a bizonytalanság az új lakások adásvételét terhelő áfa kapcsán: egyes kormányzati nyilatkozatok szerint nem fogják meghosszabbítani, de a nemzetgazdasági miniszter november végén azt is mondta, hogy megvizsgálják, ha a későbbi egyeztetések során az ágazat szereplői erre szakmai javaslatot tesznek.

    A mostani bizonytalan helyzetre egyesek szerint a bankok is reagálhatnak azzal, hogy olyan termékeket vezetnek be, amelyek lehetővé teszik az előrehozott ütemezésű finanszírozást. Amíg azonban nem lesz biztos válasz, egyre több olyan jogi kezdeményezés várható, ami segíteni fogja a kedvezményes áfa időben történő kihasználását – írja a Portfolio.

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter InfoRádiónak adott novemberi interjúja alapján nem várható, hogy a 2019. december 31-ét követően sor kerülne az új építésű lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfakulcs meghosszabbítására. A kedvezményes lakásáfa megszűnése azonban a vállalkozói szektorban is komoly negatív hatással járhat. Az intézkedés gazdasági hatásait Dr. Bacskó László ügyvéd, a Bacskó Ügyvédi Iroda vezetője, a Vállalkozók Fóruma szakértője elemezte.

    A kedvezményes lakásáfa csökkentésének bejelentése az építőiparban tapasztalható hosszú távú kedvező tendenciák azonnali megtorpanását eredményezheti. A teljesség kedvéért szükséges megjegyezni azt is, hogy valószínűleg már most tervben vannak gazdaságpolitikai intézkedések ezen rendelkezés kedvezőtlen hatásainak ellenpontozására. Ellentétes hatású ösztönzők bevezetése hiányában az 5 százalékos lakásvásárlási ÁFA megszüntetése erősen negatív hatással lehet mind az építőipari vállalkozókra, mind a megrendelőkre, mind pedig a lakásvásárlókra nézve.

    A kedvezményes lakásáfa bevezetésének célja - a 10 + 10 millió forintos CSOK bevezetésével egyetemben - a 2008-as válság után mélypontra jutott építőipari szektor felpörgetése volt. Az intézkedések elérték hatásukat, hiszen az éves szinten kiadott építési engedélyek száma ismét jelentős emelkedést mutat. Ezt a felfelé ívelő tendenciát azonban megtörheti az áfacsökkentés megszüntetése. Amennyiben az 5 százalékos áfakulcs helyett 2020. január 1-jétől 27 százalékos áfával kell ismét értékesíteni az újépítésű lakásokat, az egyéb feltételek változatlanul maradása mellett két módon kezelhető a beruházói oldalon az így megjelenő 22 százalékpontos árnövekmény.

    A nettó vételár csökkentése

    Amennyiben a beruházó változatlan áron kívánja értékesíteni a felépített lakásokat, úgy a vállalkozó a nettó vételárat kénytelen csökkenteni. Ezt a vállalkozó részben a profit terhére tudja megtenni, részben csökkentheti a megépítendő lakások műszaki tartalmát, illetve alacsonyabb minőségű építőanyagokra térhet át. Előbbit illetően az építőipari beruházók általánosságban 10 százalékos profittal kalkulálnak egy átlagos lakóparki vagy családiház-építési projektnél. A vállalkozók várhatóan ennél alacsonyabb megtérülés mellett nem vállalják az építéssel járó jelentős iparági kockázatokat. A kivitelezés minőségének további csorbítása szintén nem járható út, ismerve a folyamatosan szigorodó energetikai és minőségi követelményeket és az építésfelügyeleti ellenőrzések gyakoriságát.

    Áthárítás a megrendelőre

    Ha a nettó vételár csökkentésének nincs reális tere, akkor kizárólag az jöhet szóba, hogy a magasabb áfakulcsból adódó 22 százalék többletterhet a 2020 utáni kivitelezések és az ezt megelőző értékesítések során is a megrendelőkre, vásárlókra hárítja a beruházó. A gyakorlatban már az idei év során keletezett adásvételi szerződésekben is komoly ütközőzóna a beruházók és az ügyfelek között, hogy a 2018-ra és 2019-re tervezett átadások csúszása esetén a felmerülő áfatöbbletet melyik fél viselje. Amennyiben ezt a terhet a vásárló kénytelen viselni, megoldás lehet, ha a vevő a későbbi műszaki átadás ellenére is előteljesíti a vételár nagyobb hányadát, mivel az áfakulcs alkalmazása szempontjából nem a lakás átadásának, hanem az adott vételárrész teljesítésének dátuma lesz irányadó. Így a 2019. december 31. napjáig teljesített vételárrészletek tekintetében az 5 százalékos áfakulcsot kell alapul venni, függetlenül attól, hogy az érintett ingatlan átadására esetlegesen csak később kerül sor.

    Ennyivel lesz drágább egy lakás

    Érdemes egy rövid példaszámításban áttekinteni, hogy egy gyakorlati helyzetben milyen drámai következményei lehetnek, ha ez eredetileg tervezett 5 százalékos ÁFA helyett végül 27 százalékos áfakulcs mellett kerül sor egy lakás értékesítésére. Ma Budapesten egy átlagos, belső kerületi, másfél szobás 40 négyzetméter alapterületű, új építésű lakás nettó vételára 30 millió forint körül alakul. Amennyiben a lakás átadására 2019-ben kerül sor, úgy ez az ingatlan bruttó 31,5 millió forint vételár ellenében vásárolható meg. Abban az esetben, ha a beruházó a lakásra 2020-ban talál csak vevőt, a bruttó vételár már 38,1 millió forint lesz, azaz a vevőnek 6,6 millió forinttal kell nagyobb összeget megfizetni ugyanazon lakás ellenértékeként.

    Forrás: Portfolio

  • Jobban járnak jövőre a lakásbérbeadók

    Jövőre a bérbeadók rendkívüli adminisztrációcsökkentéssel és jelentős pénzmegtakarítással számolhatnak. A hosszútávú lakáskiadóknak mindössze 15 százalék szja-t kell fizetniük, a rövidtávú bérbeadók (pl. az airbnb-izők) már három lakásra is választhatják a legnagyobb megtakarítást biztosító adózási módot, a tételes átalányadót.

    A hosszú távú ingatlan bérbeadók jobban járnak jövőre, ugyanis már senkinek nem kell ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14%-os egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni.

    2016-ban az szja-bevallások adatai szerint mintegy 100 ezren – 28 ezerrel többen, mint 2015-ben - adták bérbe az ingatlanjukat. Jövőre már senkinek nem éri meg eltitkolni a bérbeadásból származó jövedelmét, hiszen csak a 15 százalék személyi jövedelemadó terheli az ingatlankiadást. A szabályok betartása mellett szól a kedvező adóterhen kívül az is, hogy a bérlő és a bérbeadó jogait csak egy legális szerződés biztosíthatja maximálisan. A mérlegelésnél pedig az a tény sem hagyható figyelmen kívül, hogy ha a bérbeadásból származó jövedelem nem a bevallásból, hanem a NAV ellenőrzési eljárásának a keretében derül ki, akkor az eltitkolt adón felül adóbírságot és késedelmi pótlékot is kell fizetni.

    A szálláshely-szolgáltatók is jelentős közterhet takaríthatnak meg jövőre - a jelenlegi egy ingatlan helyett - már három lakásig vagy üdülőig választható a legegyszerűbb és a legnagyobb megtakarítást biztosító adózási mód, az ún. tételes átalányadó. A fizetendő adó minimális: szobánként mindössze évi 38.400 forint. Az szja-bevallások adatai szerint 2015-ben mintegy ötezer, 2016-ban több mint hatezer-négyszáz szállásadó adózott így. A tételes átalányadózók száma tovább emelkedhet, tekintettel arra, hogy most már az is letudhatja adókötelezettségét a szobánként fizetendő évi 38.400 forinttal, aki két vagy három ingatlant ad ki.

    A szálláshely-szolgáltatás kizárólag adószámmal és a település jegyzőjének tudtával nyújtható, ezért aki eddig még nem tette, annak érdemes mielőbb bejelentkezni az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat jegyzőjénél, és adószámot igényelni a ’T101-es nyomtatványon a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, ugyanis utólag ez a kedvező adózási forma nem választható.

    A két intézkedés majd három milliárd forintot hagy a lakáskiadóknál, ám a könnyítés, illetve az adóhivatal EU-ban is példaértékű kockázatelemzési hatékonysága miatt jelentősen nőhet a legális lakáskiadás aránya.

    Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

  • Az új lakások vásárlóit kevéssé érdekli a fenntarthatóság

    A személyes interjúk során kapott válaszokból az derült ki, hogy jelenleg csekély igény mutatkozik a fenntartható lakások építésére, és a magasabb költségek és az ismeretek hiánya nagymértékben hátráltatja a zöld elvek gyakorlati alkalmazását.

    A vásárlókat pénzügyi segítséggel, a fizetőképesség növekedésével, az előnyökre, hosszú távú kilátásokra vonatkozó ismeretterjesztéssel, illetve a várható megtakarítások növelésével lehetne ösztönözni.

    A befektetőket, fejlesztőket pedig a bevétel növekedésével, versenyhelyzet kialakításával, kockázatcsökkentéssel, szabályozással, valamint a megújuló energiaforrások és egyéb zöld technológiák praktikus, lakóprojektekben is alkalmazható megoldásaival lehetne motiválni.

    Az interjúk alapján azt lehet mondani, hogy ma Magyarországon a fenntarthatóságról szóló diskurzus leginkább a lakáshoz, az épülethez kapcsolható műszaki megoldásokról szól. Azonban még sok a tennivaló annak érdekében, hogy a fenntartható, jól kialakított otthonok, illetve a lakók jobb egészségi és lelkiállapota között húzódó egyértelmű és bizonyított kapcsolat átmenjen a köztudatba, hatással legyen a piacra is, és a lakhatást, a fenntarthatóságot ne csak egyéni (lakás), közösségi (épület), de városi szinten (épület a városszövetben) is figyelembe vegyük.

    De mit is jelent konkrétan a fejlesztők számára a fenntarthatóság? Elsősorban műszaki tartalmat, mely három csoportra osztható. Az elsőbe olyan alaptartalmak tartoznak mint a hőszigetelés, a jó minőségű nyílászárók, a hőszivattyús rendszerek, a mennyezetfűtés és hűtés, a napelemek alkalmazása és a központi vagy távfűtés. A második csoportba az emberi jólléthez is kapcsolódó megoldások sorolhatók: az „okos otthon” rendszerek, a megfelelő szellőzés, a légzárás, a víztakarékosság és a víz újrahasznosítása, a LED világítás, elektromos gépkocsi feltöltők kialakítása, nem mérgező építőanyagok használata és energiatakarékos készülékek alkalmazása. A harmadik csoportot a környezettudatos megoldások képezik, a kevesebb hulladékot termelő, alacsonyabb beépített energiát igénylő, természetes, újrahasznosítható építőanyagok, az épületfelügyeleti rendszerek vagy az életciklus szemlélet. A fenntarthatóság úgynevezett szoft (másodlagos) elemeihez sorolódnak a zöldfelületek, a kényelem, a vegyes rendeltetésű épületkialakítások, a közösségi terek (játszótér, rendezvénytér stb.), a természetes megvilágítás, a tájolás, a tágabb lakókörnyezeti jellemzők, az alaprajzi elrendezések, a zajhatás, a kilátás vagy a vízfelületek köre.

    A vásárlók elvárásainak való megfeleléssel kapcsolatban a vizsgálatban részt vevők nagyobb arányban feleltek úgy, hogy kizárólag az elsődleges igényeket elégítik ki, melyek a lokáció, az ár és az alaprajz hármasa, míg a fejlesztők csupán egyharmada vállalja fel, hogy a vonatkozó szabályozásokban leírt követelményeknél többet és jobbat kínáljon fenntarthatósági szempontból. Ugyanakkor az elmúlt években megfigyelhető egyfajta eltolódás a vásárlók igényeiben a környezettudatosabb lakások felé, köszönhetően egyrészt a szigorodó szabályozásoknak és az így elvárható alacsonyabb rezsiköltségnek, másrészt annak, hogy bizonyos, korábban luxus kategóriába eső technológiák mára elérhetőbb áron elérhetők. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a vásárlók hajlandóak-e többet fizetni a fenntarthatóbb lakásokért, nagyon megoszlottak a vélemények. Egyes befektetők szerint a vásárlók legfeljebb 10%-a vállalná a magasabb árat, míg mások ezt a számot 80-90%-ra tették. A középutat azok a válaszok jelentették, melyek szerint ez az arány számtalan tényezőn (lokáció, alapár, a projekt tartalma stb.) múlik.

    Az energiatanúsítványra, annak lakásvásárlásra gyakorolt hatására vonatkozóan az derült ki a felmérésből, hogy a vevőknek csak nagy általánosságban számít a lakások energetikai teljesítménye, és bár a másodlagos szempontok közé sorolják, azon belül a lista elejére teszik. A régi otthonokhoz hasonlítva jelentős különbség van az új lakások energia-megtakarításában és rezsiköltségeiben, éppen ezért tudná nagymértékben segíteni az ügyfeleket, ha egyértelműbben tudnák a ház/lakás energia-besorolását saját kiadásaik csökkenésével összevetni. A jelenleg használatos zöldminősítési rendszerek (BREEAM, LEED) főleg az iroda, kereskedelmi vagy szolgáltató épületeknél jellemzőek. Ennek oka a tanúsítványok megszerzésének magas költsége, összetett kritériumrendszere, de az is, hogy meglétük nem tartozik a fő vásárlói igények közé, és jelenleg nincs semmilyen pozitív hatással az eladásokra sem. Egy esetleges hazai minősítési rendszer bevezetésére vonatkozóan a megkérdezettek döntő hányada úgy vélte, jelenleg nincs rá szükség, egy későbbi kidolgozásnál pedig fontos szem előtt tartani, hogy a tanúsítás megszerzése alacsony költséggel járjon, egyszerű legyen alkalmazni, könnyen érthető legyen az emberek számára, illetve mindenképpen valamilyen független intézmény végezze a tanúsítást.

    Azzal kapcsolatban, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni a zöld szemlélet megvalósítása során, a válaszadók első helyen említették a szemléletváltás szükségességét. Jelenleg a fenntarthatóság – főleg a lakáspiacon – nem elsődleges elvárás, fontos lenne a témával kapcsolatos ismeretterjesztés, az energiahatékonyság és -takarékosság mindennapi gyakorlatainak oktatása, valamint az új rendszerek bemutatása az emberek számára. Akadályt jelenthet, hogy a lakóprojektek esetén – léptékük függvényében – bizonyos megújuló energiaforrások nem alkalmazatók, például a napelemek használata magasházak esetén korlátozottabb. Probléma az is, hogy a gyorsan fejlődő technológiával az emberek nem tudnak lépést tartani, nem tudják, mikor és mibe érdemes befektetni – de az alacsonyan tartott energiaárak szintén nem segítik a zöld szemlélet terjedését. A válaszadók szerint a hazai építőipar felkészültségében, precizitásában is vannak hiányosságok, és bizonyos jogszabályi változásokra is szükség lenne a fenntarthatóság szélesebb körű elterjedéséhez.

    Magyarországot a többi európai országgal összehasonlítva elmondható, hogy építéstechnológiában, módszerekben vagy anyaghasználatban nincsenek nagy különbségek. A kutatás résztvevői mégis nagy arányban érezték úgy, hogy a klímaváltozásra adott válaszok és a fenntarthatóság terén el vagyunk maradva a többi európai országtól, illetve a kivitelezés és részletképzések minőségén még van mit javítani.

    A kutatásról:

    A magasabb kategóriás irodapiacon évek óta alapelvárás a bérlők részéről, hogy az irodák környezettudatos elvek mentén épüljenek, illetve valamely zöldminősítési rendszer egyik fokozatát megszerezzék. Jelen vizsgálat célja annak feltérképezése volt, hogy az újra felfelé ívelő újlakás-építési szektorban mit jelent a fenntarthatóság a befektetők számára, napjainkban milyen igényeik, elvárásaik vannak a lakásvásárlóknak, illetve ezekre hogyan reagálnak a feljesztők. Fontos kérdés volt az is, milyen tényezők akadályozzák a zöld szemlélet elterjedését az újlakás piacon, hogyan lehet ezeket leküzdeni, és mik a várható kilátások ezen a téren a következő öt évben. A kutatás azt is vizsgálta, ugyanebben az intervallumban lesz-e szakadék a magyarországi és a külföldi tendenciák között, és ha igen, mekkora, valamint arra is kereste a választ, mekkora előnnyel járhatna egy hazai, a lakóépületekre kidolgozott zöld minősítési rendszer bevezetése.

    Forrás:  HuGBC.hu

  • Településkép-védelem: az állam sem mentesül

    Változik a településkép-védelmi törvény: a jövőben csak olyan épület kaphat kivitelezési engedélyt, amely nem rombolja a települések már meglévő arculatát, stílusát. Az állam sem kap mentességet, de az önkormányzatok igen - jelentette be Lázár János kancelláriaminiszter a múlt heti kormányinfón.

    Már tavaly elfogadták a településkép-védelmi törvényt, amely leginkább a közterületi hirdetési felületek kihelyezésének szigorítása miatt lett ismert, azonban egy újabb módosítás is életbe lép ezzel. A jövőben minden beruházás - köztük az állami projektek is -, amelyek valamilyen építési beruházással járnak, a jövőben egy arculati ellenőrzésen is át kell, hogy essenek.

    Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter most elmondta, hogy a szabályozás az állami beruházásokra is érvényes, sőt, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszú projektek sem kapnak mentességet. Vagyis a jövőben csak a városok, falvak megjelenéséhez illő épületeket lehet felhúzni. Kivételt csak az önkormányzati beruházások élveznek. Ez némi kiskaput jelenthet a jövőben a projekteknek.

    A miniszter csütörtökön bejelentette, hogy egy darab jogszabály alá rendelné a kormány az építkezésekre vonatkozó törvényeket. Ettől az ilyen jellegű beruházási folyamatok egyszerűsödését várják.

    Fontos változás lesz, hogy egy mindenki számára hozzáférhető, digitális térképrendszerre állnak át, a papír alapú tervezésnek véget vetnek a jövőben. A tárcavezető arról is beszélt, hogy ezzel párhuzamosan módosíthatják a beépítési tilalmazásokra vonatkozó meghatározásokat is.

    Forrás: Napi.hu

  • Bérlakás nélkül nincs munkaerőmobilitás

    A munkát kereső, vállaló emberek Dél- és Kelet-Magyarországról az ország más részeire költöznek, Szegedet és Debrecent kivéve mindenhonnan óriási az elvándorlás – ez derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből. A legnépszerűbb célpont természetesen Budapest, a főváros mögött azonban Győr és Sopron következik a listán. 359 olyan település van az országban, ahol a lakók legalább 3 százaléka az elmúlt tíz évben költözött be, Budapest agglomerációján és Székesfehérvár közvetlen környezetén kívül szinte kivétel nélkül mind Győr-Moson-Sopron megyében.

    A Győr-Moson-Sopron megyei átlagfizetés idén a második negyedévben nettó 200 ezer forint fölött volt, ennél több pénzt egyedül Budapesten kínáltak a dolgozóknak, de még Vas megye is az országos lista első harmadában található.
    Azonban aki tud, szeretne még tovább, Ausztriába vagy Nyugat-Európába menni dolgozni.

    Nem várható gyors javulás az albérletek megfizethetőségében

    Az ingatlan.com egy elemzéseaz átlagos albérletárakat hasonlította össze tíz vidéki nagyvárosban, közülük messze Sopron volt a legdrágább. Nyugat-Magyarországról Győr került be még a vizsgálatba, az ottani áraknál vidéken Sopronon kívül csak Székesfehérváron találtak magasabbakat. Még nagyobb problémát okoz, hogy az árak nem csak országos összevetésben magasak, hanem a korábbiakhoz képest is: egy év alatt átlagosan 15 ezer forintos volt a drágulás.

    Olyan magasra emelkedtek az utóbbi időszakban a fővárosban és a regionális központokban a lakásárak, illetve az albérleti díjak, hogy az már akadályozza a munkaerő mozgását – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezetője. Petz Raymund elmondta: kedvezőtlen hatással lehet az egész gazdaság működésére, hogy a magas lakhatási költségek miatt nehézkes a munkavállalók országon belüli költözése.

    Az átlagos négyzetméterenkénti albérletár a fővárosban 2000-3000 forint, de a felkapott helyszíneken akár négyzetméterenként 4000-5000 forintos bérleti költségekkel is találkozni lehet. A vidéki nagyvárosokban viszont az átlagos tarifa négyzetméterenként 1500-2000 forint, de az olcsó bérleményekért is elkérnek 1000 forintot négyzetméterenként. Egy-egy lakható otthon megvásárlása pedig ma már a vidéki városokban is tízmillió forintnál kezdődik, a fővárosban legalább 15 millió forintot igényel, felső határ pedig szinte nincs.

    A szakember szerint a kormányzat a munkavállalók megfizethető bérlakáshoz jutását alig segíti. Pedig számos ember munkához jutását tennék lehetővé az elérhető áron bérelhető ingatlanok, mivel a szegényebb régiókból a munkalehetőséget kínáló településekre költözés legfontosabb feltétele a megfizethető lakhatás. A szakértő úgy látja: a kormányzatnak nem áll szándékában, hogy nagyszabású bérlakásépítési programot indítson, de ha mégis elkezdődne egy építési hullám, annak a megvalósítása éveket venne igénybe. Így az elkövetkező néhány évben az olcsó lakást keresők szemszögéből nézve szinte biztosan nem javul a helyzet sem az ingatlanforgalmi, sem az albérleti piacon.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület álláspontja régóta az, hogy nem halogatható tovább a megfizethető és jó minőségű bérlakások építése. Mind az államnak, mind az önkormányzatoknak, mind a cégeknek elemi érdeke és kiemelt feladata lenne, hogy közösen keressenek megoldást erre a problémára.

    Hazánk a jelenlegi 10,9%-os bérlakásállományával az EU-ban az utolsók között van, s a bérlakásépítések száma is drámaian alacsony. A bérlakásépítés mellett szól, hogy ismert minőségben, tervezett üzemeltetési szempontok mellett történik az épületállomány kialakítása, és egy ilyen program hozzájárulhat a városrész-rehabilitációhoz, valamint a lakásállomány minőségi, energiahatékony megújulásához.

    Forrás: mno.hu, hvg.hu

  • Megduplázódott a családi házas építkezések száma

    Csaknem kétszer több családi ház egyszerű bejelentését tették meg az idén, mint amennyien két éve engedélyt kaptak ilyen építkezéshez – tudta meg a Magyar Idők a Miniszterelnökségtől.

    Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár a lap kérdésére elmondta, hogy az egyszerű bejelentéssel érezhetően és nagyságrendileg megugrott az építési kedv hazánkban, a lehetőség tavalyi bevezetése óta már több mint 27 ezer lakáshoz tettek bejelentést az építtetők.

    Jellemzően családi házak épülnek egyszerű bejelentéssel, és az e formában induló építkezések száma 2017-ben nagyjából a kétszeresét teszi ki a 2015-ben engedélyezett egylakásos lakóépületekének.

    A 300 négyzetméter hasznos alapterületet meg nem haladó egy- vagy többlakásos lakóházak építtetésénél a jogalkotó 2016. január 1-jével megszüntette a hosszadalmas építési engedélyeztetési eljárást, ehelyett készenlétbe kell helyezni az elektronikus építési naplót (e-napló), és 15 nap elteltével megkezdődhet az építkezés. Ezt a lehetőséget idén tavasszal kiterjesztették a saját célra építendő, 300 négyzetmétert meghaladó hasznos alapterületű egylakásos épületekre, valamint a legfeljebb ekkora méretet kitevő lakásbővítésekre is.

    – Az adatok értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy az építkezés hosszú folyamat, így sok megnyitott, de le nem zárt e-napló mögött jelenleg még folyó építkezés áll. Emellett számolni kell olyan esetekkel is, amikor a tényleges építkezés bizonyos okokból, az építtető helyzete vagy szándéka megváltozásából adódóan végül nem valósul meg – mondta a helyettes államtitkár.

    A növekvő építési kedv az egész országban megfigyelhető, de az egyszerű bejelentések több mint fele Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében történt. – Biztató jelenség, hogy a könnyebb és gyorsabb lehetőséggel a nagyvárosias jellegű Budapesten is sok család él.

    2017 novemberétől a KSH adatközlésében a kiadott építési engedélyek száma mellett, önállóan is szerepel az egyszerű bejelentések száma. Ebből látható, hogy a 28.411 tervezett lakásépítés 37%-ában éltek az építtetők egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 12%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az épülő lakások közel háromnegyedénél ezt az eljárást alkalmazzák.(TLE)

    A helyettes államtitkár szerint az új rendszer egyszerűbb, gyorsabb és a számok tükrében hiánypótló, sőt az új lehetőséggel az építtető, a tervező és a kivitelező szerepét is rendezték, megerősítették.

    Az eljárásrend hatályának lehetséges bővítését firtató kérdésre Füleky Zsolt azt mondta, a rendszer alkalmazásának tapasztalatai alapján lesz lehetőség rá, hogy megvizsgálják az egyszerű bejelentés esetleges további kiterjesztésének irányát.

    Forrás: Magyar Idők

  • Két ingatlanfejlesztői mumus: munkaerőhiány és áfabizonytalanság

    Mi lesz az áfával jöhetnek a magánkollégiumok a hazai piacra?

    A Portfolio Property Investment Forum lakáspiaci kérdésekkel foglalkozó panelbeszélgetésén a résztvevők elsőként az 5 százalékos áfa jövőbeli sorsáról fejtették ki véleményüket. A szakemberek várakozásai szerint az áfa 2020. január 1-e után sem emelkedik hirtelen 27 százalékra, ez ugyanis túl nagy sokkot okoznak a piacon, sokkal inkább arra számítanak, hogy marad a kedvezményes új lakásokat terhelő áfakulcs, vagy esetleg egy köztes szintet állít be majd a kormány.

    A beszélgetés résztvevői megállapították, hogy a lakásfejlesztések szempontjából kulcskérdés, hogy az áfakérdés végére minél előbb pont kerüljön, vagyis akármi lesz is a döntés, azt a lehető leghamarabb bejelentse a kormány.

    A konferencia után néhány nappal egy a 20 legnagyobb forgalmú hazai építőipari kivitelező nagyvállalat képviselőivel folytatott egyeztetés után tartott sajtótájékoztatón Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy kérdésre válaszolva azt mondta: „Egyelőre nem vizsgálja a kormány az újépítésű lakások vásárlását érintő kedvezményes áfa meghosszabbításának lehetőségét.” Az igylakunk.hu teljes tudósítását a sajtótájékoztatóról ld. ITT.

    Mint Angel Gábor, a BIGGEORGE Property Zrt. igazgatósági tagja elmondta, ha csak 18 százalék lesz is azonban az áfakulcs, az is nagyon komolyan átrendezheti a piacot, éppen ezért minden projektjüket igyekeznek befejezni 2019 vége előtt.

    Nagy Gergely, az OTP csoport budapesti régió - ügyvezető igazgató-helyettese szerint az áfa kérdését két részre lehet bontani. Makrogazdasági szempontból nem látszódik, hogy az emelésnek milyen előnye lenne, ezért véleménye szerint továbbra is 5 százalékos maradhat az áfa, az ugyanakkor más kérdés, hogy ez mikor kerül bejelentésre. Egy lakásfejlesztés jellemzően másfél évig tart, illetve némi csúszással kalkulálva 2 év. Vagyis ahhoz, hogy valaki 2019 vége előtt befejezze a projektjét, most kell elkezdenie a fejlesztést. Természetesen mindenki bizakodik a hosszabbításban, de ennek bejelentéséig az emelkedéssel számolni kell, ami még egy nagy boomot okozhat. Morvai Zsolt, a Takarék Csoport, Takarékbank Zrt vállalati üzletág igazgatója hozzátette, hogy úgy tudják kormányzati oldalon már vizsgálják az áfa visszaemelésének lehetséges hatásait.

    Pintyőke Marcell, a KÉSZ Holding marketing és kommunikációs igazgatója hangsúlyozta, hogy bármilyen döntés is születik, azt minél előbb kommunikálni kell. Az előbbieket kiegészítve dr. Ódor Dániel, a Taylor Wessing senior associate-je megjegyezte, hogy a lakásprojekteknek jelenleg a legnagyobb kockázata az áfaemelés, amit a fejlesztők igyekeznek a vásárlókra terhelni. A szakember éppen ezért nem tartja valószínűnek, hogy az állam olyan lehetetlen helyzetben hagyja a vásárlókat, hogy adott esetben tömegével nem tudják majd kifizetni a lakásukat. Ebben az esetben ráadásul nem csak a vásárlás meghiúsulása fenyegeti őket, de az is kérdéses lehet, hogy a már befizetett pénzüket visszakapják-e, a hirtelen elpártoló vevők könnyen bedönthetik a projekteket is.

    A munkaerőhiány az egyik legnagyobb probléma

    A beszélgetés során a szakemberek foglalkoztak a szektor egyik legnagyobb kihívásával, a munkaerőhiánnyal is. Mint elhangzott, jelenleg a lakástámogatások mellett a kapacitáshiány az, ami az ingatlanárakat egyre feljebb és feljebb löki. A költségek ugyanis drámai módon emelkednek, 30-35 százalékos drágulás mutatható ki az elmúlt egy évet tekintve, ami a lakásárak hihetetlen sebességű változását idézi elő. A beruházóknak havonta kell vizsgálni, hogy milyen a piac állapota. Az emelkedő költségek miatt ugyanis csökkennek a hozamok. Az áfa sorsa azért is nagy kérdés, mert ez dönti el, hogy most kell-e a hátralévő 2 évbe belesűríteni a fejlesztéseket, tovább emelve a kivitelezési költségeket, vagy az áfát kitolják, és nem kell annyira kapkodni.

    A beszélgetés utolsó részében az alternatív fejlesztésekről esett szó, mint a student housing (vagyis magánkollégium), vagy a munkásszálló beruházások. Botos Bálint CFA, a Forestay Group managing partnere elmondta, jelenleg sok magánszemély vásárol lakást befektetési céllal, 10-15 évvel ezelőtt azonban ez kevésbé volt jellemző. Ebben nagy szerepet játszik, hogy az ilyen típusú ingatlanvásárlásnak kellő hozama van más, alternatív befektetésekhez képest. A szakember véleménye szerint a nagy befektetőknek is érdemes mérlegelniük, hogy a portfóliójukban a hotelek és irodaházak mellett lakásokat is elhelyeznek, majd hozzátette, hogy egyre több olyan fejlesztés lehet, amelyet kimondottan bérbeadásra építenek.

    Szintén szó volt a beszélgetésen az alternatív fejlesztések egyik esetéről, a munkásszálló-építésekről. A szakemberek megállapították, hogy bár jelenleg nagy a piaci igény a munkásszállókra, ennek komoly szabályozói kockázata is van, illetve nagy kérdés lehet egy ilyen fejlesztés hosszú távú fenntarthatósága. Finanszírozási oldalról sokkal rövidebb megtérülési idővel kell számolni, de még így is sokkal kevésbé benchmarkolható beruházásról van szó, ami fokozza a bizonytalanságot.

    Szintén szóba került az Airbnb és annak korlátozásának kérdése, ugyanakkor mint dr. Ódor Dániel elmondta ennek végrehajtása erősen kérdéses. A társasház ugyanis bírságot nem szabhat ki, bírósághoz kell fordulnia a korlátozás érvényesítése érdekében, ami nehézkes, ezt követően pedig még végrehajtást kell kérni. A valóságban tehát nem tudják ezt a SZMSZ-ben rögzített korlátozást érvényre juttatni a házak.

    Forrás: Portfolio

  • Nincs napirenden az újlakásáfa meghosszabbítása

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az Építőipari Ágazati Konzultáció első ülése után az építőipar teljesítményének növelését célzó együttműködési megállapodást írt alá. Koji László, az ÉVOSZ elnöke elmondta: az ágazati konzultáción az ágazat részéről a húsz legnagyobb forgalmú építőipari kivitelező cég vett részt.

    Koji László kifejtette, hogy az aláírt, egyébként nyilvános, dokumentum egyik fejezete a középtávú várakozásokkal foglalkozik, hiszen az egyik fő cél az építőipar kiszámítható működtetése, az eddig jellemző hullámzások kiegyenlítése. A konzultáció folytatásáról megjegyezte, hogy a későbbiekben át kell tekinteni a helyzetet az építőipari KKV-k oldaláról is.

    Kormányzati ígéretek

    Az újlakásvásárlást érintő, a jelenlegi szabályozás szerint 2019.12.31-ig érvényben lévő 5 százalékos áfával kapcsolatban elmondta, hogy a határidő felülvizsgálata az idén biztosan nem szerepel már a kormány napirendén, de ha az egyeztetések során az ágazat szereplői erre szakmai javaslatot tesznek, azt a kormány megvizsgálja.

    A nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy folytatódik az otthonteremtési program a CSOK támogatásokon keresztül, amelynek fontos hozadéka lesz – a lakásépítések számának fenntartásával – a megfelelő lakásmobilitás elérése, a lakásállomány amortizációjának pótlása, megújítása.

    Ígéretet tett a panelkorszerűsítés folytatására, erre vannak források a 2018-as költségvetésben is.

    Kiemelte a szakképzés átalakításának, a hiányszakmák népszerűsítésének és a szakképző iskolák korszerűsítésének támogatását. Utóbbira tíz éves távlatban mintegy 300 milliárd forintot szánna a kormány. Hangsúlyozta, hogy a képzési rendszer – mind a szakképzés, mind a felnőttképzés - átalakításának alapja, hogy a képzést a kereslethez, a piac igényeihez igazítsák.

    Bejelentette azt is, hogy december közepén 20 milliárd forintos kerettel pályázati lehetőséget nyitnak az építőipari vállalkozásoknak, amellyel technológiai, automatizálási eszközök beszerzését támogatják, segítve az ágazat szereplőinek a kapacitások bővítését és a technológiai váltást. Ehhez kapcsolódva Koji László hozzátette: az elmúlt évtizedben elmaradt beruházások pótlása égető kérdés.

    Ágazati várakozások

    Az építőipar ma az egyik leggyorsabban fejlődő ágazata a gazdaságnak, amelynek a teljesítményéből jelenleg mintegy 4 százalékkal részesedik. A cél az ágazat további súlyának növelése, a részarány 5-6 százalékra emelése. Jelenleg az építőipar lehetőségeinek és kapacitásainak újraépítése zajlik - – mondta Varga Mihály.

    Az építőipar teljesítménye az elmúlt időszakban 27 százalékkal növekedett, de ez még mindig kevés. A további felzárkózáshoz, a fizetőképes kereslet kiszolgálásához, a kapacitások pótlásához kormányzati segítségre van szükség, hiszen a kormányzat jelenleg a legnagyobb megrendelője az ágazatnak – mondta az ÉVOSZ elnöke. Ez utóbbi miatt is kérik azt a kormánytól, hogy tegyen olyan piackiegyenlítő lépéseket, amelyek segítik kezelni az időről időre jelentkező, akár 30-40 százalékos keresleti különbségeket.

    A munkaerőhiánnyal kapcsolatban Koji László kiemelte, hogy bár ma 35 ezer fővel többen dolgoznak az építőiparban, mint a 2014-es mélyponton, ennek a munkaerőnek a nagy része még be sem tanított segédmunkás, akiket képezni és foglalkoztatni is kellene egyszerre. Ehhez kormányzati segítséget vár az ágazat. Hangsúlyozta, hogy most szükség van a külföldi munkaerő szervezett foglalkoztatására, de nem ez a megoldás a magyar építőipar kapacitásgondjaira.

    Az építőipar számíthat a kormány együttműködésére – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter.

  • Válasz a munkaerőhiányra: LEGO-épületek
    Vágó László, a STRABAG Property and Facility Services Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a munkaerőhiány az üzemeltetői piacot is erősen érinti, nagyon komoly problémát okoz. A bérköltségekben 25-30 százalékos növekedés érzékelhető, de még ilyen bérek mellett sem nagyon lehet embert találni. Az üzemeltetési díj 3-4 euróról 5-6 euróra növekedhet. Mint a szakember kitért rá, a takarítók nálunk 500-600 eurót keresnek, Ausztriában 1200-1300 eurót is kaphatnak, kicsit távolabb pedig közel lesz a 2000 euróhoz a bérük, ezzel kell tehát versenyezni a hazai szereplőknek. A jövővel kapcsolatban pedig hozzátette, hogy a piacon hamarosan megjelenő rengeteg új épület további jelentős munkaerőt igényel, ennyi ember azonban nem lesz, így az egyetlen megoldás, ha az ipari fejlődés irányába megyünk el. Automatizációval is ugyanolyan minőséget el lehet elérni, sőt jobbat is.

    Ágházi Gyula MRICS, a Gránit Pólus Csoport vezérigazgatója a munkaerőhiánnyal kapcsolatban megjegyezte, hogy abban bízik, a kivitelezők új megoldásokat tudnak majd javasolni a fejlesztőknek, a szakma egyre szofisztikáltabbá válik, és ingatlanfejlesztőként számíthatnak majd nagyon erős tudású építőkre, ha az állami megrendelések kicsit lecsengenek.

    A jövővel kapcsolatban a panelbeszélgetés résztvevői szerint egyértelműen figyelni kell az új kihívásokra, a munkaerőhiány miatt például az automatizált, lego típusú épületek teret fognak nyerni, Magyarországon meg főként, mivel egyszerűen nem lesz ember a feladatok elvégzésére.

    Forrás: Portfolio

  • Rekordév az építőiparban

    Az első 9 hónapban a megkezdett építkezések összértéke már meghaladta a tavalyi egész évest. A megindult mélyépítési munkák az idei évben rekordokat döntögetnek, az év első 9 hónapjában a tavalyi év azonos időszakához képest közel kétszer annyi beruházás lépett kivitelezési fázisba.

     EBI 2017Q3 megkezdett kivitelezések

    EBI 2017Q3 megkezdett kivitelezések régiók

    Az irodapiaci számok alapján az már most látszik, hogy a tavalyi csúcsévet nem sikerül megismételni a szektorban, a korábbi évekkel összehasonlítva azonban továbbra is aktívak maradtak az irodapiaci fejlesztők. A 2015-2016 különösen erős évnek mutatkozott az ipari épületek és raktárak megkezdett építéseit illetően, ez az élénk piaci mozgolódás azonban az idei év elején megtorpanni látszott. Az első félévben elkezdődött építési munkák mindössze kevesebb mint a tavalyi év azonos időszakinak a 70 százalékát tették ki. A harmadik negyedévben azonban már több nagyobb fejlesztés elindulása jelentősen javított a szektor idei első 9 havi eredményein.

    Végre megkezdődnek az átadások a lakáspiacon

    Továbbra is jelentős értékben indulnak lakásépítések Magyarországon, az év első 9 hónapjában 276 milliárd forint összegben kezdtek meg kivitelezési munkákat a társasházat építő beruházók az ibuild.info építési projekt adatbázis szerint, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 50 százalékos emelkedést jelentett. A 2017-ben megkezdődött munkák összértéke így már most túlszárnyalta a tavalyi egész éves számokat, mikor összesen 230 milliárd forintot érő projektek esetében léptek a beruházások kivitelezési szakaszba. A növekedés intenzitása ugyanakkor némileg csökkent a harmadik negyedévre, 2017 júliusa és szeptembere között 22 százalékkal indult el több projekt építése, mint 2016 azonos időszakában.

    Lassan ugyan, de emelkedik az elkészült lakások száma, 2017 első 9 hónapjában már több társasházi lakás építését fejezték be a beruházók az ibuild.info építési projektadatbázisban szereplő adatok szerint, mint tavaly az egész évben, miután 104 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Befejezés mutató az év első három negyedévében. A negyedik negyedévben további jelentős ugrás várható az átadásokban, úgy tűnik, sok, az áfacsökkentést követően elindított projekt mostanra készülhet el, a tervezett átadások összértéke meghaladhatja a 105 milliárd forintot, vagyis az idei év eddigi átadásainak volumene megduplázódhat az év végére. Bár kérdés természetesen, hogy a kivitelezési gondok, hány esetben hiúsítják meg végül a befejezést, a jövő évre tolva az átadást.

    EBI 2017Q3 társasházi projektek

    A különböző régiókat összehasonlítva látható, hogy a harmadik negyedévben ismét a Közép-Magyarországon indult torony magasan a legtöbb társasházi lakásépítés. A megkezdett kivitelezési munkák 78 százaléka kapcsolódott a területhez, az év első 9 hónapját jellemző részesedése pedig 73 százalékos volt, miközben 2014-2016-ban csupán a megkezdett társasházi lakásépítések valamivel több, mint 55 százalék koncentrálódott itt.

    EBI 2017Q3 társasházi projektek régiók

    Az EBI Építésaktivitási Jelentésről

    A kutatás célja: A projektadatbázis rendszeres (negyedévenkénti) feldolgozásának célja, hogy az egyedi építési projektek adataiból olyan aggregátumokat alakítsunk ki, amelyek új információt hordoznak az építési piac szegmenseinek teljesítményéről. A lakásépítést külön, a nem-lakáscélú magasépítést 9, a mélyépítést 8 szegmensre osztva aggregáljuk az egyedi projektadatokat.
    A készítők: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az ibuild.info a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.
    Az teljes kiadvány megrendelésének feltételeiről és a kutatással kapcsolatos háttérinformációkról az ebi@ibuild.info címre írva kaphat tájékoztatást.

  • Bérlakásokkal lehetne segíteni az ellehetetlenülő munkaerőmobilitást

    Egyre jobban fékezik a társadalmi mobilitást, a felemelkedést vagy legalább az egyről a kettőre jutást Magyarországon az egekbe emelkedett ingatlanszerzési vagy -bérlési költségek - írja a Népszava. Hiába mennének az emberek a munkalehetőségek után, lakhatási költségeik elvinnék minden pénzüket.

    A főváros egyes részen öt év alatt 84 százalékkal ugrottak meg az ingatlanárak. Győr-Moson-Sopron megyében másfélszeres, Hajdú-Biharban és Vasban egyharmados drágulást mutatnak a statiszták. Látványos a változás Bács-Kiskun megyében is. Az ok mindenütt ugyanaz: az erős kereslet.

    A Népszava megszólaltatott egy kadarkúti (Kaposvárhoz közeli település) asszonyt, akinek a férje Mosonmagyaróváron kapott munkát. Neki is lett volna állása Győrben, ezért felmerült, hogy odaköltöznek. Csakhogy három és fél szobás házukért 5-6 milliót kaphattak volna, míg Győrben egy másfél szobás panel is kilencmillióba került volna. A pénzen túl két gyerekük miatt sem mehettek ilyen kis lakásba.

    A TLE véleménye szerint nem halogatható tovább egy a jelenleginél jóval nagyobb megfizethető és jó minőségű bérlakásállomány létesítése és elérhetőségének megteremtése. Mind az államnak, mind az önkormányzatoknak, mind a cégeknek elemi érdekük és kiemelt feladatuk, hogy közösen megoldást keressenek erre.

    Egy újragondolt bérlakásrendszer megfizethető, rugalmas lakhatási lehetőségeket kell, hogy kínáljon azoknak a családoknak, akik jobb munkalehetőségek miatt elköltöznének. A megfizethető bérlakások nagyobb kínálata a cégek számára is növelné az elérhető munkaerőt, ezért ezek megteremtésében a munkáltatók is szerepet játszhatnak, például bérlakások létesítésével, lakbértámogatással.

    Forrás: Napi.hu

    További részletek: Népszava

  • Folytatódhat a növekedés az építőiparban

    Az építőipar szerződésállományának bővülése is arra mutat, hogy folytatódhat a szektorban a növekedés. A lakásépítések felívelésének megtartásához szükség van a támogatások és kedvezmények fenntartására.

    A Központi Statisztikai Hivatal e hétfőn közölt jelentése szerint szeptemberben az építőipari termelés volumene 23,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit; mindkét építményfőcsoport termelése nőtt, az épületek építéséé 22,9, az egyéb építményeké 25,4 százalékkal. Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene szeptember végén 119,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

    Horváth András, a Takarékbank elemzője az év egészére 25 százalék körüli növekedést vár az építőipar teljesítményében, de az építési engedélyeket és a bejelentett kereskedelmi fejlesztéseket figyelembe véve felfelé mutatóak a kockázatok, így idén a GDP növekedéséhez érdemben tud hozzájárulni az építőipar - közölte. Kiemelte azt is, hogy a növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán, mind a kormányzati szektor beruházásai hozzájárulnak.

    A szakértő hangsúlyozta, hogy a lakóingatlan-fejlesztéseket a jelentősen megugró piaci kereslet mellett a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), illetve az újlakás-áfa 2019 végéig fennálló 5 százalékos szintje is hajtja. A kedvezmény meghosszabbításra lenne szükség a lendület fenntartásához, a költségvetési többletbevétel már rövid távon is meghaladja a kieső általános forgalmi adó (áfa) mértékét - fejtette ki.

    Érdemi kockázatot a szakemberhiány jelenthet, de az elemző szerint ez elsősorban a béremelési versenyben lemaradó mikrovállalkozásokat érinti. Az építőiparból jelenleg 30 ezer ember hiányzik.

    Kommentárjában kitért arra is, hogy a legutolsó negyedéves munkaerőpiaci statisztikák szerint ismét kiugró, 34 ezres bővülés volt az építőipar létszámában az előző év azonos időszakához képest, így már 317 ezren dolgoznak a szektorban. Ez továbbra is elmarad a válság előtti 330 ezres létszámtól, de a gépesítés foka jóval magasabb, mint tíz éve, így nem is feltétlen lesz szükség ezt a létszámot elérni - tette hozzá Horváth András.

    Forrás: MTI

  • Így drágult a munkaerő és az építőanyag

    2017. év elejétől előre nem látott áremelkedések tapasztalhatók az építési piacon. Az építőipari kivitelező nagyon nehezen tudnak kalkulálni az építőanyagok és munkabérek árváltozásaival. Az ÉVOSZ adatai szerint 2016 közepe óta ezek jelentősen drágultak, így könnyen ráfizetésessé válhat egy-egy korábban megkezdett beruházás.

    Az építőanyagok, a fuvardíjak, a szerelvények és egyéb beépítésre kerülő termékek áremelkedései, a munkaerőköltség növekedései különösen nehéz helyzetbe hozzák azokat a kivitelezőket, akik 2016. év közepén szerződtek és szokásosan 5-6 % árváltozást terveztek csupán vállalási áraikba. A piaci árváltozások következtében sok esetben nem lehet a korábbi vállalási árakon a kivitelezést megvalósítani. A kivitelezés alatt lévő létesítmények többségénél a megrendelő és kivitelező együttes felelőssége a piaci áremelkedések korrekt kezelése.

    A lakáspiacon elsődlegesen a lakossági megrendelők - ahol közvetlenül a kivitelezőkkel vannak szerződéses kapcsolatban - gondolják azt, hogy a négyzetméterárak emelkedéséért a kivitelező a felelős. A nagy értékű építési beruházások közbeszerzési piacán is hajlamos néhány megrendelő az áremelkedéseket a generálkivitelezők nyakába akasztani.

    Megpróbálhatnak megegyezni a megrendelővel a szerződés módosításáról, ami sok esetben reménytelennek tűnhet, ezenkívül pedig csak a bírósági út vagy a szerződés felmondása marad a helyzet megoldására. Utóbbi kettő azonban számos további problémát felvet, mind a kettő esetében csak erősen indokolt esetben, tehát nagyon jelentős áremelkedés esetén fogadható el a kivitelező álláspontja. Kérdés, hogy a fent említett áremelkedés minek minősül, vállalkozói kockázatnak, vagy értékaránytalanságnak.

    A valós helyzet bemutatása érdekében az ÉVOSZ 400 építési vállalkozást kérdezett meg arról, hogy a környezetében milyen árváltozásokat tapasztalt az elmúlt egy évben. A megkérdezettek mintájában mikro-, kis-, közepes és nagyvállalkozás egyaránt szerepelt, országos lefedettséggel. A legjelentősebb árnövekedések Budapesten és térségében tapasztalhatók. A budapesti és országos helyzetet és várakozásokat az alábbi összeállítások mutatják be.

    dragulas epitoipar 2017 11 09

    Források és további információk: ÉVOSZ, Magyar Építéstechnika

  • Még tovább emelkednek a lakásárak Magyarországon

    A – jó helyen lévő - lakás, mint befektetési célpont továbbra is komoly vonzerőt gyakorol, hiszen az alacsony kamatok korában alig lehet ésszerű és nem túl kockázatos pénzügyi instrumentumokat találni. A jelen felmérés során a lakáspiaci indexek (amelyek az ingatlanos cégek illetve a lakosság várakozásait sűríti egyetlen számba) értéke a fővárost illetően csaknem 2, az ország egészérét illetően 1 ponttal csökkent. Az egy évvel ezelőttinél a budapesti index 7, az országos 9 ponttal került lejjebb. Az ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások körében a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások a fővárosi agglomerációban és Nyugat-Magyarországon az egy negyedévvel ezelőttihez képest kissé romlottak. A keleti régióban ugyanakkor némi pozitív változás volt érezhető.

    GKI lakossági 2017 10 2

    A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások az egy negyedévvel ezelőttihez képest nem sokat változtak. Az előző negyedévhez képest a biztos szándékú körben (tehát, azok körében, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót) 16 százalékpontos a növekedés, a valószínű szándékú körben 12 százalékpontos csökkenés következett be. Így összességében enyhe visszaesés volt regisztrálható. A lakásfelújításra és korszerűsítésre irányuló lakossági várakozások intenzitása csökkent valamelyest az egy negyedévvel ezelőttihez képest.

    GKI lakásárak BP 2017 10

    GKI ingatlanárak várakozások 2017 10

    A használt lakások várható áremelkedési ütemére vonatkozó várakozások Budapesten összességében emelkedtek az egy negyedévvel ezelőttihez képest (2,5-ről 4,3%-ra). A divatos lokációk esetében akár 6-8%-os további áremelkedés is elképzelhető a következő 12 hónapban. A keleti régióban 1% alatti, a nyugati országrészben 2,5%-os várható emelkedés valószínű. Az új építésű lakások árai esetében 4-7%-os áremelkedésre lehet számítani.

    A telekpiaci kilátások az elmúlt két évben jelentős stabilitást mutattak. 2016 első negyedéve óta csak kisebb hullámzás érezhető, a jelen felmérés során éppen némi javulás: a telekpiaci indexek értéke a fővárosra és az egész országra vonatkozóan is 6-6 ponttal emelkedett. Az építési telkek ára várhatóan 5-10%-kal nőhet a következő egy évben, a leggyorsabb növekedés a fővárosi agglomerációban várható.

    Forrás: GKI

    A GKI negyedévente szervez felmérést a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A jelen megkérdezés során 101 ingatlanokkal foglalkozó cég és 1325 vállalat válaszolt. A lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív. A fővárosi és a magyarországi ingatlanpiaci index egy számba sűríti az egyes részpiacok (a lakás-, az iroda-, az üzlethelyiség- és a raktárpiac) következő egy évben várható helyzetére vonatkozó várakozásokat, s ezzel összefoglaló képet ad az ingatlanpiaci kilátásokról.

  • Növekvő építési kedv, másfélszer több új lakás

    2017 első három negyedévében 7981 új lakás épült, 52%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 28 411 volt, 33%-kal több a 2016. I–III. negyedévinél.

    2017 I–III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
    - Általánossá vált az épített lakások számának emelkedése, ennek mértéke a kisebb településeken az átlagosnál magasabb volt, míg a nagyvárosokban attól elmaradt, Budapesten 18%-kal több lakás épült.
    - A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    - A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4 m2-rel 97 m2-re nőtt.
    - A kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 28 411, a növekedés átlagosan 33%-os, Budapesten több mint kétszeres. Az építtetők az esetek 37%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány - Budapesten 12%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az épülő lakások közel háromnegyedénél ezt az eljárást alkalmazzák.
    - A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 11%-kal több, összesen 10 203 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 3999, ami 20%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.

    lakásadatok 2017 3

     

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a friss lakásadatokra reagálva elmondta: a dinamikus növekedéshez számottevően hozzájárult a CSOK, valamint a kedvezményes lakásáfa bevezetése. A kedvező tendenciák következő negyedévek során várhatóan tovább erősödnek, ugyanis a kormány által meghozott intézkedések jelentősen élénkítik a lakáspiac keresleti és kínálati oldalát egyaránt. 2016 eleje óta már közel 49 ezer háztartás CSOK-kérelmét fogadták be a bankok, amelyen belül új lakás építésére vagy vásárlására közel 16 ezer család kérte a támogatást mintegy 103 milliárd forintos összértékben - ismertette a nemzetgazdasági miniszter.

    A kereslet oldali élénkülést alátámasztja, hogy idén január-augusztusban kimagaslóan, 35 százalékkal emelkedett az új lakáshitelek összértéke éves összevetésben - húzta alá Varga Mihály. Hozzátette: a lakáspiaci kereslet élénkülésére a hatéves bérmegállapodás eredményeként megvalósuló béremelések is pozitív hatással vannak.

    Forrás: KSH, NGM

  • A kiszámíthatóságot erősítő intézkedések szükségesek, hogy ne törjön meg a pozitív lakásépítési trend

    Már a használatba vett új lakások számában is jó látható a pozitív trend, és az egyszerű bejelentések és a lakásépítési engedélyek számának folytatódó emelkedése előre vetíti a további növekedést. Ezt a trendet fontos fenntartani, megerősíteni mind a családok otthonteremtésének, mind az építőipar működésének kiszámítható, hosszú távú biztosítása miatt.

    Ehhez stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség. Csak így biztosítható,, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el néhány éven belül, és évtizedes távlatban stabilizálódjon.

    A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az építőanyaggyártási és a kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósíthatóságának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    Sürgető szükség van a kivitelezési költségeket folyamatosan növelő szakemberhiány hosszú távú megoldására, amelynek kulcsa – a béremelés mellett – az építőipari szakmák presztízsének növelése, az oktatás színvonalának emelése, a munkakörülmények javítása. Csak így biztosítható a keresletre reagáló, megfelelő mennyiségű és minőségű lakáskínálat.

    A további beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése. A jelenlegi állapot szerint az új lakások adásvételét csak 5 százalékos áfa terheli, ám ez 2019.12.31. után visszaáll a korábbi 27 százalékra. Ez biztosan visszavetné a lakásberuházásokat, ami már 2018-tól megmutatkozna a lakásépítési engedélyek csökkenő számában. Ezért javasoljuk, hogy a lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon kormányzati szándéknyilatkozatot.

    Az áfakedvezmények és a CSOK – egyértelműen segítették lakásépítések számának alakulását. A megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez és hosszú távú fenntartásához a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület szükségesnek tart néhány további intézkedést:

     Sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. Egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. (Az építőipari munkaerőhiánnyal és szakképzéssel kapcsolatos cikksorozatunkat ld. ITT.) A munkaerőhiány nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

     Az épülő lakások minősége kiemelt jelentőségű kérdés. A mai lakásépítések hosszú távon kell, hogy képviseljék a műszaki és építészeti minőséget, a megfizethető fenntarthatóságot és a környezettudatosságot. Fontos, hogy az építési minőség (mind műszaki, mind településképi szempontból) legyen téma szakmai, kormányzati szinten, legyen téma a közbeszédben is. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő fórumokat.

     A CSOK lehetséges kiterjesztése is pozitív lehetőség, de talán még fontosabb lenne a támogatás fenntartásának megerősítése, hogy a családok a gyermekek előre vállalásának stressze nélkül tudják tervezni az otthonteremtést.

     Nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására.

    2017 I-III. negyedében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:
    • Általánossá vált az épített lakások számának emelkedése, ennek mértéke a kisebb településeken az átlagosnál magasabb volt, míg a nagyvárosokban attól elmaradt, Budapesten 18%-kal több lakás épült.
    • A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4 m2-rel 97 m2-re nőtt.
    • A kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 28 411, a növekedés átlagosan 33%-os, Budapesten több mint kétszeres. Az építtetők az esetek 37%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 12%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az épülő lakások közel háromnegyedénél ezt az eljárást alkalmazzák.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 11%-kal több, összesen 10 203 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 3999, ami 20%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.

    Kapcsolódó adattáblák

  • Hátrányból indulnak a CSOK-os lakásvásárlók

    A 100 ezer főnél népesebb vidéki városok közül Miskolcon és Nyíregyházán lehet a legolcsóbban lakást vásárolni. Győrben és Kecskeméten a legmagasabbak a lakásárak – írja a Pénzcentrum az Otthon Centrum elemzésére hivatkozva.

    Átlagosan 2600 lakáspiaci tranzakció várható városonként az idei évben: Debrecenben és Szegeden 3600 körül, míg a másik végletet Székesfehérvár (1500), Győr (2000) és Kecskemét (2000) képviseli e szempontból az Otthon Centrum által végzett elemzés szerint.

    Az új építésű lakások mindegyik városban megjelentek, csakúgy, mint a CSOK iránt érdeklődő ügyfelek. Azonban Győrt kivéve mindegyik városra jellemző, hogy a beruházók igyekeznek maguk értékesíteni a projektben kapható lakásokat.

    A CSOK-kal kapcsolatban megfigyelhető, hogy a fejlesztők mindenütt előnyben részesítik a készpénzes vásárlókat.

    Részletes számok a vidéki nagyvárosok lakásárairól: Pénzcentrum

  • Viszik az új lakásokat a vidéki nagyvárosokban és a Balatonnál is

    Továbbra is élénk a hazai lakáspiac, mind az árak, mind pedig a kereslet és az adásvételek számát tekintve. A hivatalos adatok szerint az első félévben több mint 55 ezer lakóingatlan cserélt gazdát, ami 5 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. Az árnövekedés enyhült, de átlagosan még mindig több mint 9 százalékkal drágábban keltek el a lakások az első félévben, mint egy évvel ezelőtt - derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, ami a KSH legfrissebb lakáspiaci adatait is tartalmazza.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, a legfrissebb adatokból az látszik, hogy a drágulás nem gátolta meg a forgalombővülést. Ez részben köszönhető annak, hogy Budapest súlya némiképp csökkent, azaz egyre több adásvétel történik vidéken, másfelől a lakáshitelezés felfutása is segítette a lakáspiaci forgalom növekedését. Hozzátette: a vidéki piac élénküléséhez a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) is nagy mértékben hozzájárult, mivel az alacsonyabb vidéki árak miatt az állami támogatás sokkal nagyobb arányt képvisel.

    Az ingatlan.com elemzése szerint a lakásvásárlást tervezők 72,5 százaléka 30 millió forintnál olcsóbb ingatlant keres. A legnépszerűbb, 30 millió forint alatti kategóriában sokkal több vidéki lakóingatlan található, ez pedig szintén pörgeti a fővároson kívüli lakások piacát.

    Balogh László kiemelte, hogy a befektetők térképére is egyre inkább felkerülnek a vidéki nagyvárosok, mert azok a befektetők, akik 5-10 millióért vásárolnának ingatlant, már nem tudnak versenyt futni a budapesti árakkal, ezért vagy hitelt vesznek fel, vagy másik városban vásárolnak alacsonyabb áron. A befektetési célú vásárlásoknál egyébként a népszerű nagyvárosokban és a Budapesten elérhető hozam között alig van eltérés. A vidéki használt lakások iránt általában azok a befektetők érdeklődnek, akik személyesen is kötődnek az adott városhoz, de a vidéki új lakásokra az egész országból jönnek érdeklődők.

    A KSH adatai szerint 2014 előtt a fővárosban és vidéken eladott ingatlanok átlagos négyzetméterárai között még csak kétszeres volt a különbség, ami mostanra már majdnem a háromszorosára nőtt.

    11-12 millióért újépítésű Balaton-parti lakás

    A balatoni ingatlanpiac újépítésű lakásainál és telkeinél sem lehet az árak csökkenésére számítani Továbbra is jelentős a kereslet, de a kínálat is követi ezt: gombamód szaporodnak az újépítésű projektek.

    Folyamatosan emelkednek az árak, és most ősszel is nagyon sok az érdeklődő a piacon – idézi Krausz Gábort, a Balla Ingatlan siófoki irodájának szakmai vezetőjét aHomeinfo. A helyzet tavasz óta változatlan: nincs megtorpanás, sorra bukkannak fel a földből az újépítésű projektek és masszív a kereslet is. Mint Krausz Gábor fogalmazott „a Balaton most tele lett új vízparti beruházásokkal”.

    A jól árazott, „sikertörténetnek” tekinthető projekteknél 400-420 ezer forintos négyzetméterárakon kínálták a vízparti lakásokat. Ezek nagyon kelendőek voltak az elmúlt hónapokban, hiszen gyakorlatilag „11-12 millió forintért lehetett vízparti ingatlanhoz jutni”. A lakások 90 százaléka már el is kelt.

    A szakértő szerint egyértelműen látszik az előbbiekből is, hogy elsősorban a 20 millió forint alatti kategóriára mutatkozott a nyári hónapokban a legnagyobb érdeklődés. Az említett projektben a maradék 10% esetében 20 millió forintnál drágább lakásokról van szó. Ezeknél lassabb az értékesítés, ugyanakkor ezekre is akadnak vevők.

    Érdemes időben lépni

    Ugyanakkor az érdeklődőknek érdemes folyamatosan figyelniük a piacot, ha vásárlásra készülnek, mert egy-egy ilyen projektnél - ahogy az előbb említettnél is - vannak úgynevezett „bevezető árak”. Ezek alacsonyabbak, mint amire a későbbiekben számíthatnak: ahogy fogynak a lakások, úgy fognak változni az árak.

    Érdemes tehát időben lépni, mert az árak egyelőre csak felfelé mozognak - hangsúlyozta Krausz Gábor. Ez nem csak a lakásokra vonatkozik, hanem az építési telkekre is, melyeknél szintén valószínűsíthető, hogy tovább drágulnak. Ráadásul nagyon nehéz kivitelezőt találni: akadnak szakemberek, akik 2018-ra már nem is tudnak munkát vállalni. Véleménye szerint tehát minél előbb belevágnak elképzeléseik megvalósításába az érdeklődők, annál jobban járnak.

    Ha kirepülnének a fiatalok...

    A Portfolio elemzői eljátszottak a gondolattal: mi történne a lakáspiacon, ha a több százezer jelenleg „mamahotelbe” lakó fiatal rászánná magát az önállósulásra és elindulna lakást keresni. Valószínűleg durva lakásár- ás bérletidíjnövekedés és őrült lakáshiány alakulhatna ki.

    Az Eurostat elemzésében szereplő, 28 európai ország átlaga alapján a 16-29 év közötti korcsoport, vagyis az 1984-1997 között születettek 66,2 százaléka lakott még a szüleivel 2014-ben, legalábbis a hivatalos statisztikai adatok alapján.

    mamahotel 20171031

    Hazánkban is viszonylag magas a szüleivel lakó 30 év alattiak aránya, a nők esetében 68, míg a férfiaknál ez 83 százalékot jelent a statisztikában. A 16-29 év közötti fiatalok a magyar lakosság, mintegy 17 százalékát tették ki 2014-ben, ez összesen 1,685 millió embert jelentett a KSH adatbázisa szerint. Az arányszámok tükrében, ebből a korcsoportból közel 1,3 millió fő élt a szüleivel Magyarországon, vagyis ennyivel magasabb lehetne elvben a kereslet a lakáspiacon, ha ők egyenként új otthont keresnének akár vásárlásra akár bérlésre. Az árak minden bizonnyal elszállnának, és egyfajta kínálati válság alakulna ki, ha mindenki, aki eddig csak pénzügyi okokból élt otthon, most elköltözne.

    Forrás és további információ a fenti témákban: PénzcentrumHomeinfoPortfolio

  • Megéri felújítani lakáseladás és kiadás előtt

    A felújítandó lakások (az országos átlagot véve alapul) közel 20, a családi házak pedig közel 50 százalékkal olcsóbbak, mint a felújítottként hirdetettek – hívja fel a figyelmet Balogh László, az Ingatlan.com internetes hirdetési újság vezető szakértője.
    Ráadásul egy-egy felújítandó ingatlan esetén a vevőjelölteknek valóban nagyobb mozgásterük lehet az alkura, mint a jobb állapotú ingatlanoknál. Jelenleg országosan 30 ezer renoválásra szoruló lakást vagy házat hirdetnek eladásra. Míg az elmúlt két évben a piac szárnyalt, ez a szegmens inkább pangott.

    Az átlagosan 20 százalékos nyereségráta már önmagában elég jelentős ahhoz, hogy az – alapjában véve nulla százalékos banki kamatokhoz szokott – ember fölkapja rá a fejét. Egy felújítandó lakás átlagára 331 ezer forint, míg a felújított lakásoknál 402 ezer forint. Családi házak esetében a felújítottként hirdetett ingatlanoknál az országos átlagos négyzetméterár 173 ezer forint. Ezzel szemben a felújítandók átlagosan mindössze 91 ezer forintos áron szerepelnek a kínálatban.

    felújítás eladás 2017 10 30

    *Az adatok forint/négyzetméterben értendőek

    Az egyes ország-, illetve városrészek között ugyanakkor jelentős különbség van az árszínvonalat tekintve, úgyhogy aki figyelmesen választ, ennél is magasabb haszonkulccsal számolhat. Pécsen például legújabban a módosabb egyetemisták szülei húzzák fölfelé a nívósabb lakások árát, akik egyre gyakrabban meg is vásárolják gyermekeik számára a 4–5 tanévre a leginkább megfelelőnek tartott ingatlant.

    Ezekben a városok¬ban a sok lerobbant lakás között ritkaságszámba menő, felújított – illetve „jó állapotú” vagy „újszerű” címkével meghirdetett – ingatlanok ára 50–70 százalékkal magasabb. Egyébként a legnagyobb árkülönbséget két volt bányászvárosban találni, a Nógrád megyei Salgótarjánban – ahol egyébként az országban a legalacsonyabb négyzetméterárakkal találkozhatunk – és Tatabányán.

    Összegszerűen Budapest vezet (+103 ezer Ft/m²), ahol a Belvárosban 252 ezerrel, a „bulinegyedben” 114 ezerrel, a Várban pedig 134 ezer forinttal ér többet egy négyzetméter némi „ráncfelvarrás” után. Mindez főleg a lakáskiadásban utazók keresletének köszönhető.

    Mekkora a különbség az új és a használt lakások között?

    Budapesten széles skálán mozog a használt és új lakások közötti négyzetméterár különbsége az egyes kerületekben. A belvárosban például 120 százalékkal kerül többe egy új lakás négyzetmétere, vagyis több mint kétszer annyit kell fizetnie annak a vásárlónak, aki az V. kerületben használt lakás helyett új lakásba fektet. Vannak azonban olyan kerületek is, ahol az új ingatlanok átlagos fajlagos árai 50 százalékkal, vagy annál kevesebbel haladják meg a használt lakásokét. A különbség 50 százaléknál is kevesebb a XXIII., XVI., XIII. és XI. kerületekben. Az utóbbi két kerületnél az átlagos négyzetméterár egy használt lakóingatlan esestében 460 ezer forint körül alakul, ennél 45 százalékkal kell többet fizetni egy új lakás négyzetméteréért. A 200 ezer forintos különbség a fajlagos árakban azt eredményezi, hogy egy 50 négyzetméteres lakás esetében átlagosan 10 millió forinttal kell többet szánni a vásárlásra, amennyiben a használt helyett új ingatlanban szeretnénk lakni.

    Ha beleszámoljuk, hogy a használt ingatlanok esetében a felújítási költségek is milliós tételnek számíthatnak, főleg mostanában, amikor meredeken emelkednek az építési munkálatokat, vagy felújításokat végző szakemberek munkadíja, az előbbi 10 millió forintos különbség egy kétszobás lakás esetében néhány millióval kevesebb lehet. A munkaerőhiány az építőiparban pedig nemcsak az árakat dobja meg, de a felújítási munkálatok is jelentősen elhúzódhatnak. Akár hónapokba is telhet mire lesz szabad kapacitása a festő vagy kőműves csapatnak átalakítani egy kevésbé jó állapotú ingatlant.
    Forrás: Portfolio

    Vidéken Sopron vezet, átlagosan 92 ezer forinttal hajlandóak többet fizetni egy nívós ingatlan négyzetméteréért a magas osztrák fizetés fejében az ausztriában dolgozó hazánkfiai. Vagy éppen a határon innen befektető osztrákok.

    Tehát egy kétszobás lakás felújításán is 5–10 millió forintot lehet keresni, ami a költségek mellett tetemes hasznot hajthat azalatt a legfeljebb 3–6 hónap alatt, amíg egy felújítás befejeződik. Vagy még annál is többet, ha olcsón sikerül lakáshoz jutni. A régi ingatlanos aranyszabály alapján egyébként a „környék legjobb utcájában kell megvenni a legrosszabb állapotú lakást.” Hiszen ennek értékét a felújítás és a környékbeli magas árak egyaránt felfelé húzzák.

    Magának a felújításnak a költsége széles skálán mozoghat. „Vannak olyan esetek, amikor már egy kis ráncfelvarrás is elég hozzá, hogy az ingatlan újszerű benyomást keltsen” – hívja fel a figyelmet az értéknövelésre Havas János. De már a zsúfoltság, a hatalmas rendetlenség és a piszok felszámolása is komoly értéknövelő tényező lehet. Egy plusz szoba kialakítása egy nagyobb, de kedvezőtlen beosztású lakásból jelentős értéknövelő tényező. Egy kétszobás, 100 négyzetméteres lakásnál jóval többet fizetnek egy ugyanakkora, ám 3-4 szobásért.

    „Egy ilyen átalakítás festéssel, javításokkal, anyaggal, munkadíjjal együtt kijöhet már egymillió forintból is” – így számol Máté Viktor, a békés megyei Ép¬Cen¬ter építőipari Kft. ügyvezetője. Eközben a lakás értéknövekedése a fenti összegnél jóval nagyobb. Szintén növeli a m²-árat egy második fürdőszoba. Ám ez a szaniterek, járólapok, csövek áthelyezése miatt könnyen lehet, hogy 1,5 milliónál áll csak meg. Komoly értéknövelő tényező a fürdőszoba és a konyha felújítása is.

    Minderre nem muszáj vagyonokat költeni, egyszerűbb anyagokkal is látványos lehet a javulás. Ha nem el-, hanem kiadásban gondolkozunk, még inkább megéri a ráfordítás, mert úgy sokkal jobb áron ki lehet adni a lakásokat.

    felújítás kiadás 2017 10 30

    Forrás és további hasznos tanácsok: Haszon Magazin

  • Köteles-e az építész tervező felelősségbiztosítást kötni, ha a saját családi házát tervezi?

    A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EB Rendelet) 2017. január 1. napja óta előírja, hogy az egyszerű bejelentéssel érintett lakóépület tekintetében az építtetővel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló építész az általa vállalt tervezési és tervezői művezetési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítás kötni.

    A fenti jogszabályi előírással kapcsolatban kérdésként merülhet fel, hogy köteles-e az építész tervező felelősségbiztosítást kötni, ha a tervezési tevékenységet olyan egyszerű bejelentéssel érintett lakóépület vonatkozásában kívánja ellátni, amelynek ő az építtetője is.

    A kérdéssel kapcsolatban a Magyar Építész Kamara álláspontja (2017.10.25-én kelt szakmai vélemény) – tartalmilag – az alábbi:

    Az EB Rendelet egyértelműen kimondja, hogy kötelező tervezői biztosítás kötése és fenntartása az építtetővel közvetlenül szerződéses viszonyban álló tervezőre vonatkozik. Mivel az építtető és a tervező ugyanaz a személy, saját magával nem tud szerződést kötni, tehát a közvetlen szerződéses viszony sem jöhet létre. Ebből következően a fenti esetben nem kötelező tervezői felelősségbiztosítást kötni.

     

    maraczi logo

  • Vidéken jóval olcsóbbak az új lakások

    Látványosan fellendült a megyei jogú városokban is a társasházépítés, de a budapesti árak töredékéből kihozzák a lakásokat az ottani fejlesztők. Jelenleg országosan már minden hetedik új építésű lakóház átadása csúszásban van - írja a Magyar Idők.

    Csaknem megháromszorozódott a vidéki nagyvárosainkban épülő új társasházak száma egy év alatt. Az ­Újotthon.hu összegzése szerint jelenleg 287 legalább négylakásos fejlesztés zajlik a megyei jogú városokban.

    Az árak jóval kedvezőbbek a fővárosiaknál, hiszen a legdrágább projekt lakásait is 687 ezer forintos négyzetméteráron kínálják, ami a budapesti, hétszázezer forintot jócskán meghaladó átlagárnál is alacsonyabb. Nagyvárosainkban jelenleg átlagosan 382 ezer forintos négyzetméteráron lehet új lakást venni, ami egy-két külső kerületben készülő lakópark és társasház kivételével Budapesten elképzelhetetlenül alacsony ár.

    A vidéki nagyvárosokban mintegy 9100 lakás épül, amelyekből 4800, azaz az új ingatlanok több mint fele még eladásra vár. Azzal szemben, hogy Budapesten egy év alatt több mint százezer forinttal nőtt az átlagár, a vállalkozók által épített vidéki társasházakban csak ötszázalékos a drágulás. Akár 220 ezer forintos négyzetméteráron is új építésű ingatlanhoz lehet jutni Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Dunaújvárosban és Hódmezővásárhelyen is.

    megyei lakások 2017 10

    – A telekárak nagyon különböznek, a fővárosban nagyságrendekkel többért vásárolják meg a fejlesztők a megfelelő építési területeket. A budapesti lakásárakat egyszerűen nem fogadják el a vidéki helyi piacokon, az ottani fejlesztők pedig minden bizonnyal más profittal is dolgoznak, mint a fővárosban – ­mondta a Magyar Idők érdeklődésére Soóki-­Tóth ­Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Hozzátette, világszerte jellemző, hogy a nemzetközi lakásfejlesztő cégek vagy azok leányvállalatai csak a fővárosokban, vagy az igazán nagy piaccal rendelkező nagyvárosokban kezdenek építkezésekbe, nincs ez másként Magyarország, illetve Budapest esetében sem.

    Megyei jogú városainkban ezért az elsősorban helyi beágyazottsággal rendelkező, helyben jól ismert cégek építik a lakásokat. Soóki-Tóth Gábor szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kisebb városokban, illetve azok környékén, agglomerációjában nagyon jelentős a magánépíttetők szerepe, számos családi ház és ikerház épül.

    Soóki-Tóth Gábor hangsúlyozta, a magas budapesti árak ellenére egyelőre veszik a fővárosi lakásokat, a fejlesztők megfelelő mértékben tudják értékesíteni kínálatukat. A már ismert „­termékek” többedik ütemében épülő lakások általában nagyon hamar elkelnek, és a jó fekvésű, kedvező közlekedési adottságú lakások is keresettek. ­Vannak persze problémák, az építőiparban eluralkodó kapacitáshiánnyal a kisebb lakásépítők nehezen tudnak megbirkózni, így egyre több helyről hallani a társasházak, lakóparkok átadásának csúszásáról.

    – Gondot okozhat, ha ­például egy korábbi csúszás behozása miatt nagyon sietnek az építkezéssel. A szükséges technológiai szünetek kihagyásával hamar megjelenhet a penészedés a lakásokban, vagy a kapkodva, rosszul összerakott csőrendszer miatti csőtörések okozhatnak fejfájást – magyarázta Soóki-Tóth Gábor.

    A Lakópark.ingatlan.com adatai szerint a társasházak 14 százalékánál már eltolták egy-két negyedévvel a befejezés eredetileg tervezett határidejét, azaz közülük minden hetedik csúszik.

    Balogh László vezető gazdasági szakértő szerint a fejlesztők mindent meg fognak tenni, hogy tartsák az új határidőket, a jelenlegi szabályozás szerint ugyanis csak 2019 végéig van érvényben az ötszázalékos forgalmi adó – ennek ellenére könnyen előfordulhat, hogy később módosulnak az átadási időpontok.

    Forrás: Magyar Idők

  • Csúszásban van sok új lakás átadása

    Nem lanyhul a lakásépítési kedv, de a társasházfejlesztések 14 százalékánál már ki kellett tolni az átadási határidőt.

    Továbbra is erőteljes tempót diktál a magyar építőipar. Az ágazat termelése 36,8 százalékkal növekedett augusztusban, ez az idén a legjobb eredmény. A szektoron belül a lakásépítéseket is felölelő épületépítéseknél 46,8, a másik alágazatban, az egyéb építményeknél 24,1 százalékos volt a bővülés augusztusban.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, továbbra is több tényező miatt látványos a növekedés a szektorban. A gyenge tavalyi teljesítmény, vagyis az alacsony bázis mellett az uniós projektek, valamint a lakásépítések húzzák az építőipart. A szektor jövőbeni teljesítményét meghatározó hó végi rendelésállomány az épületépítéseknél 22,2, az egyéb építményeknél pedig 134 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Összességében az látszik, hogy van potenciál az építőiparban, de a növekedés mértéke korlátozott lehet, mivel még nincs elegendő kapacitás és munkaerő az ágazatban

    A társasházfejlesztések 14 százalékánál már eltolták 1-2 negyedévvel a befejezés eredeti, a tervezésnél kitűzött határidejét - derült ki az ingatlan.com elemzéséből. A csúszásban lévő építkezések nagy aránya utal arra, hogy az építőiparban kapacitás- és munkaerőhiány alakult ki - mondta Balogh László, az ingatlan.com szakértője.

    Azt is hozzátette: a fejlesztők mindent meg fognak tenni, hogy tartsák az új határidőket, a jelenlegi szabályozás szerint ugyanis csak 2020-ig van érvényben a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs a lakásépítésekre. Ha nem változik ez az előírás, akkor utána jóval drágábbak lehetnek az új lakások.

    Horváth András, a Takarékbank elemzője kiemelte, a várakozásokat jelentősen felülmúlva nőtt az építőipar termelési volumene augusztusban az előző év azonos időszakához képest, amivel nyolcéves csúcsára erősödött a szektor.

    A szakértő az idei év egészére 28 százalékot elérő növekedést vár az építőipar teljesítményében, de az építési engedélyeket és a bejelentett kereskedelmi fejlesztéseket figyelembe véve felfelé mutatóak a kockázatok, így idén a GDP növekedéséhez képes lesz érdemben hozzátenni az építőipar - közölte kommentárjában. Hozzátette, a növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán-, mind a kormányzati szektor beruházásai hozzájárulnak. (Meghökkentő tények Magyarországról - erre a szakértők sem számítottak.)

    Az elemző kitért arra, hogy a lakóingatlan-fejlesztéseket a jelentősen megugró piaci kereslet mellett a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), illetve az újlakás-áfa 2019 végéig fennálló 5 százalékos szintje is hajtja. A lendület fenntartásához szükség lenne a kedvezmény időbeni meghosszabbítására, a költségvetési többletbevétel már rövid távon is meghaladja a kieső áfa mértékét - fejtette ki az MTI-nek.

    A kommentár szerint érdemi kockázatot a szakemberhiány jelenthet, de Horváth András úgy látja, hogy ez elsősorban a béremelési versenyben lemaradó mikrovállalkozásokat érinti.

    Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője hangsúlyozta, tovább emelkedett az új szerződések volumene, ami jelzi, hogy a következő hónapokban folytatódhat az építőipar teljesítményének növekedése. A bővülés gátja lehet esetleg a munkaerőhiány, de ez az augusztusi adatokon nem látszik - fejtette ki.

    A szakértő elmondta: az építőipar augusztusi teljesítménye kiemelkedő volt, az adatok szerint az ágazat továbbra is dinamikusan nő. Kitért arra, hogy a jelek szerint az építőipar az iparhoz hasonló mintát követ, az iparban is volt visszaesés júliusban az előző hónaphoz képest, de ez augusztusban kompenzálódott. Kiemelte, hogy a szektor teljesítményének bővülése átfogó, az építőiparon belül sok területet érint, ami kedvező jel a jövőre nézve.

    Valószínűleg a bővülés okai között van az uniós pénzek beáramlása is az ágazatba, ami tovább élénkítette a szektor teljesítményét - tette hozzá Nyeste Orsolya.

    Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalkozói ingatlanszektorban súlyos pénzzavarokat okozhat a következő hat-nyolc hónapban, hogy a munkaerő- és alapanyaghiány miatt emelkedőben van a csúszó beruházások száma. Egy éven belül ez akár leállíthatja az építőipar fellendülését - fogalmazott. A szakértő kommentárja szerint a csúszások súlyosan érintik az ingatlanfejlesztők értékesítési lehetőségeit is. Különösen a még meg sem kezdett lakásépítéseknél várható, hogy nagyon elnyúlik a folyamat, mert a potenciális vásárlók is elbizonytalanodnak.

    Az elemző úgy látja, így az építőiparnak legfeljebb egy-másfél viszonylag erős éve lehet, utána megint visszaesés jöhet, amit azért sem lehet kivédeni, mert jóval kevesebb uniós forrás áll majd rendelkezésre.

    Forrás: Pénzcentrum, Napi.hu

  • Friss információk építészeknek és építtetőknek

    Frissítettük az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység szabályozását bemutató felületünket a WIENERBERGER Zrt. és a TONDACH Magyarország Zrt. „Változó követelmények + Újdonságok = Kötelező tudnivalók” című, építészeknek szóló, immáron hagyományosnak számító konferenciasorozatához kapcsolódóan.

    A képzés célja, hogy a regionális építész kamarákkal szorosan együttműködve "házhoz vigye" a szakmagyakorlók számára érdekes és fontos tudnivalókat egy ingyenes előadássorozat keretében.

    Kreditpont: MÉK 1 pont (2017/155)
    Jelentkezését a Wienerberger honlapján online űrlapunk kitöltésével várjuk az alábbi linkre kattinva:

    A regisztrációhoz kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ

    Eddig 2017 őszén Veszprémben, Zalaegerszegen, Szekszárdon, Debrecenben, Győrött és Békéscsabán tartották meg a konferenciát.

    Az előadássorozat további állomásai:
    2017. 11. 07. 9:30 – 13:00 Szombathely Park Hotel Pelikán 9700 Szombathely, Deák Ferenc u. 5.
    2017. 11. 09. 9:30 – 13:00 Nyíregyháza Hotel Pagony 4400 Nyíregyháza, Újmajor
    2017. 11. 14. 9:30 – 13:00 Szeged Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri Központi Épület - Rektori Hivatal, Átrium H-6720 Szeged, Dugonics tér 13.
    2017. 11. 15. 9:30 – 13:00 Budapest Larus Étterem és Rendezvényközpont, 1124 Bp., Csörsz utca 18/B

    Program:

    9:00- tól ÉRKEZÉS, REGISZTRÁCIÓ
    9:30- tól ELŐADÁSOK
    • Energiahatékony téglafalazatok tűzvédelmi és tartószerkezeti tervezése, igazolása egyszerűen – Orbán Imre, okl. építészmérnök, tűzvédelmi tervező szakmérnök, WIENERBERGER Zrt., termékfejlesztési mérnök
    • POROTHERM - új termékek a gyakorlatban – Horváth András/Híves Zsolt/Nagy Tamás, WIENERBERGER Zrt., műszaki szaktanácsadó
    • TONDACH termékportfólió felület alapú kategorizálása, TONDACH Zrt., Molnár Gergely, termékmenedzser
    • Világszínvonalú tetőcserépgyártás Békéscsabán - Horváth András/Híves Zsolt/Nagy Tamás, WIENERBERGER Zrt., műszaki szaktanácsadó
    • Gyakorlati bemutatók – POROTHERM Profi és TONDACH termékek alkalmazása
    • Az egyszerű bejelentést érintő jogszabályváltozások – Dr. Fellegi Nándor, jogász

    13:00 EBÉD

  • Jól állunk a tervezett lakásépítésekkel

    Magyarország a harmadik helyen áll Európában a kiadott lakásépítési engedélyek számának összehasonlításában, de egész kelet-európában jelentős a növekedés.

    Az Eurostat 27 európai országot vizsgáló adatsora az idei második negyedévet vetette össze a 2010-es év negyedéveinek átlagával. Hazánkban két és félszer több lakás építésére adtak ki engedélyt 2017. II. negyedévében, mint hét évvel korábban, a válság időszakában. Ezt csak Svédország és Észtország teljesíti túl – írja az OTP Ingatlanpont elemzése.

    A lista végén szereplő hét országban (Írország, Horvátország, Portugália, Spanyolország, Szlovénia, Ciprus és Görögország) még nem haladja meg az építési volumen a 2010-es értéket, tehát a lakásépítés egyelőre nem lábalt ki a válságból.
    A legalább kétlakásos lakóépületre kiadott engedélyek száma 23,7 százalékkal emelkedett az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A magyarországi növekedés duplája 11,2 százalékos növekedést mutató átlagnak.

    Magyarország mellett a kelet-európai régió országokban is fokozódott a lakásépítési kedv, Csehországban 36,6, Lengyelországban 43 százalékos volt a növekedés, de még Románia is az uniós átlagot meghaladó 12,4 százalékos emelkedést ért el a második negyedévben. “Ezekből az adatokból az látszik, hogy a kelet-közép európai országokban élénkülőben van a lakáspiac és építési kedv, így jelenleg ez a régió jelenti az európai építőipari növekedés motorját” – kommentálta az új adatsort Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    A magyar lakásépítés 2016 elején kapott látványos lendületet az új lakások áfájának csökkentése, a CSOK bővítése, valamint a magánerős építés esetében az áfa-visszaigénylés bevezetésének hatására – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

    Hazánkban a kiadott építési engedélyek száma így 2016. elejétől kezdve folyamatosan meghaladja a 2010-es negyedéves átlagértéket, a negyedéves tendencia önmagában is növekedést mutat. Használatba vételi engedélyek számában, azaz lényegében a megépülő lakásmennyiségben viszont csak az idei év második felében, illetve éves szinten 2018-ban várható növekmény. A 2010-es szintet – az építési projektek hosszabb átfutása miatt – is várhatóan csak jövőre haladhatjuk meg.

    Forrás: vg.hu, piacesprofit.hu

  • Óriási különbségek a megyei lakásépítésekben

    A lakásszektor 2016-ban kezdődő élénkülése 2017. I félévében tovább folytatódott: 5004 új lakás épült, 46%-kal több mint egy évvel korábban.

    A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fókuszban a megyék című kiadványa szerint a legdinamikusabb növekedés a községekben volt, közel kétszer annyi lakás épült, mint 2016. I félévében. A megyei jogú városokban 38%-kal, a többi városban pedig négyötödével nőtt a használatba vett lakások száma.

    Épített lakások 2016 07 Q2

    Budapesten ugyanannyi lakás épült, mint egy évvel korábban. A megyék többségére ugyanakkor növekedés volt jellemző; Tolna megyében 3, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3,4-szer annyi lakás épült, mint egy évvel korábban. Három megyében a 2016. I. félévinél kevesebb lakást vettek használatba; Bács-Kiskunban 37, Csongrádban 24, Zala megyében pedig 24%-kal csökkent a számuk.

    Országosan tízezer lakosra 5,1 új építésű lakás jutott. A mutató értéke továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, az átlag 6-szorosa. Az első fél évben Nógrád megyében 100 ezer lakosra vetítve mindössze 3 új lakás épült, Győr-Mosonban 317. Vas megyében 86, Pest megyében 74, Budapesten pedig 56 lakás ugyanez a mutató. A másik végpont Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye: előbbiben mindössze 3, utóbbiban pedig 5 a százezer főre jutó új lakások száma.

    Győr-Moson-Sopron megyében húzták fel a lakások 29 százalékát, ami mintegy 1500 darabot jelent. Budapest és Pest megye csaknem 19-19 százalékkal, azaz nagyjából ezer-ezer lakással képviselteti magát. Mindez azt jelenti, hogy a Közép-Magyarország régióban és a Kisalföld térségében készült el a lakások több mint kétharmada 2017 első hat hónapjában. Ezzel szemben Nógrád megyében az új lakások mindössze 0,1 százaléka található, de Békésben, Borsodban és Hevesben is kevesebb, mint az összes lakás 1-1 százaléka készült el.

    Érdekes, hogy a vállalkozások (2494 db) és a természetes személyek (2489 db) által épített lakások száma országosan csaknem egyenlő, akárcsak az értékesítés (2558 db) és a saját használat céljára épült lakásoké (2351 db). Szintén kicsi a különbség a családi házban épült lakások (2286 db) és a többlakásos épületben épült (2490 db) száma között.

    engedélyek száma 2017Q2

    2017 I. félévében az építésügyi szakhatóságokhoz összességében 19 823 egyszerű bejelentés érkezett, illetve új lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 40%-kal több az előző év azonos időszakinál. Az élénkülés elsősorban Budapesten és a kisebb városokban volt jelentős. Fejér megyében 3,2-szer annyi építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban, ugyanakkor négy megyében (Győr-Moson-Sopron, Somogy, Hajdú-Bihar, valamint Csongrád) visszaesés volt tapasztalható.

    engedélyek változása

    A főképen szereplő térkép pontos adatait ITT lehet megnézni.

    Forrás: KSH, Napi.hu, Magyar Idők

  • Egyre több lakásépítési engedélyt adnak ki

    Továbbra is jelentős a magyarországi lakásépítési kedv. A második negyedévben 23,7 százalékkal nőtt a legalább kétlakásos társasházakra kiadott engedélyek száma, ami duplája az uniós átlagnak.

    A KSH adatai azt mutatják, hogy az év első nyolc hónapjában kiadott 25 ezer építési engedélyből és egyszerű bejelentésből közel 18 ezer lakást többlakásos épületben terveznek építeni. 

    Az Eurostat adatai szerint Magyarország mellett a kelet-európai régió is jól szerepelt, Csehország például 36,6, Lengyelország pedig 43 százalékos növekedést ért el. Egy ingatlanos website elemzéséből kiderül az is, hogy az idén az év első hét hónapjában 1,45 millió négyzetméter új lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 64 százalékos növekedést jelent éves szinten.

    Újabb, nemzetközi mércével is jó eredményeket produkált a magyar és a kelet-európai lakáspiac. Magyarországon ugyanis a második negyedévben 23,7 százalékkal emelkedett a legalább kétlakásos lakóépületre kiadott engedélyek száma az előző év azonos időszakához képest - idézi az Eurostat legfrissebb adatait az ingatlan.com elemzése. A magyarországi növekedés duplája 11,2 százalékos növekedésről tanúskodó átlagnak.

    Az is látszik a friss adatokból, hogy Magyarország mellett a kelet-európai régió országokban is fokozódott a lakásépítési kedv, Csehországban 36,6, Lengyelországban 43 százalékos volt a növekedés, de még Románia is az uniós átlagot meghaladó 12,4 százalékos emelkedést ért el a második negyedévben.

    Ezekből az adatokból az látszik, hogy a kelet-közép európai országokban élénkülőben van a lakáspiac és építési kedv, így jelenleg ez a régió jelenti az európai építőipari növekedés motorját - kommentálta az új adatsort Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője.

    Az Eurostatos összesítés a második negyedéves adatokat mutatják, de vannak frissebb magyarországi adatok is. Az év első hét hónapjában közel 8 ezer több mint két lakásos lakóépületre adtak ki engedélyt, ami 16 százalékos növekedést jelent éves szinten. A társasház-fejlesztések élénkülését sokkal jobban látszik abból, hogy összesen 1,45 millió négyzetméter alapterületre szólnak a kiadott engedélyek, ami 64 százalékos bővülésnek felel meg éves szinten. Balogh László jelezte, hogy ez a statisztika az engedéllyel rendelkező lakóépületek számát mutatja, a kiadott lakásépítési engedélyek száma ennél magasabb, mivel egy-egy épületben több lakás épül.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Lesz sok új lakás, de mélyen a zsebbe kell nyúlni értük

    Budapesten több mint 200 lakásfejlesztési projekt zajlik, amely mintegy 18 ezer új lakás megépülését jelenti. A lakások ára azonban még sosem volt ilyen magas, és egyre több esetben kell felkészülni az építési projektek csúszására is - írja a Portfolio.

    A budapesti lakásprojektek száma még nagyobb, ha beleszámoljuk azokat a lakóházépítéseket és ráépítéseket is, ahol 20-nál kevesebb ingatlant fejlesztenek egyszerre. A még el sem készült lakások 65-70 százaléka már tulajdonosra talált. Nagy lakásállomány bővülés várható Dél-Pesten, csak a VIII. és IX. kerületeket nézve, közel 3500 új lakás készül el a következő években.

    A főváros pesti oldalának déli részén összesen 57 azoknak a lakásfejlesztéseknek a száma, amelyek minumum húszlakásos ingatlant építenek meg. A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai alapján a projektek 4470 lakásépítést foglalnak magukba, így a teljes újlakás-állomány 25 százalékát teszik ki. A legtöbb lakóingatlan a VIII. és IX. kerületben épül, ezeknek a száma közel 1600 és 1900, ezt követi a X. kerület 500 épülő lakással. A legdélibb kerületekben (XXI., XXIII.) egyáltalán nem találkozhatunk új projektekkel, de a többi (XVII.,XVIII., XIX. és XX.) kerületben is csupán 490 a következő években elkészülő lakások száma.

    Az árindexek azt mutatják, hogy a lakásárak még soha nem voltak ilyen magasak Magyarországon, ami mögött leginkább Budapest drágulása áll. Míg a kisebb városokban és községekben - főként a hátrányos helyzetű települések esetében - nem volt jelentős áremelkedés, addig Budapest több kerületében is az elmúlt évek alatt megduplázódtak a lakásárak. Jelenleg a fővárosban reálértéken - az inflációval korrigálva - is rekordmagasan vannak az árak.

    Az áremelkedés különösen a belvárosban volt erős, ahol a magyar és külföldi befektetők egyaránt erősítették a keresletet, akik a turizmus bővülésére alapozva a magasabb hozamú rövid távú lakáskiadás mellett döntöttek.

    A megyeszékhelyek közül Győr a legdrágább, ahol a lakásárak Budapest legolcsóbb kerületeihez hasonlóak. Emellett az Észak-Dunántúl emelhető még ki, a keleti országrészből pedig Kecskemét és Debrecen az, ahol valamivel magasabbak az árak. A Balaton továbbra is keresett, ahol az új építésű vízparti vagy ahhoz közeli projektek emelik jelentően az átlagárat.

    A lakáspiacot jellemző ciklikusság felívelő szakaszában a kérdés az, hogy meddig tarthat a mostani áremelkedés. Az idei év első negyedévében tovább emelkedtek az árak, a szakértői vélemények szerint azonban az emelkedés üteme valamelyest csökkenni fog. A drágulás vége még nem látszik - a bérek alakulása és a kedvező hitelkamatok sem utalnak arra, hogy hirtelen érne véget a folyamat - a következő évek során inkább az áremelkedés fokozatos lassulására számíthatunk.

    Ugyan a lakáspiaci szakértők arra számítanak, hogy a kedvezményes lakásáfát a 2019 utáni időszakra is meghosszabbítják, a tervezett lakásprojekteknél több esetben is csúszásokra kell felkészülni, aminek hátterében a munkaerő és a kivitelezési költségek folyamatos emelkedése áll.

    Forrás és további lakáspiaci információk: Portfolio

  • Változás várható a lakbércafeteria szabályozásában

    Jövőre várhatóan kedvezőbbé válnak a mobilitási célú lakhatási támogatás feltételei, így például határozott idejű szerződések esetén is igénybe lehetne venni.

    Ez a támogatási elem az elmúlt években jelentősen megugró bérleti díjak miatt munkavállalók tízezreinek terheit enyhíthette volna a támogatási forma, azonban a túl szigorú feltételek miatt 2017-ben országosan is csupán alig néhány esetben vették azt igénybe.

    Mind a fővárosban, mind a többi nagyvárosban megugrottak az albérletárak: Budapesten négy év alatt kétszeresére emelkedve, immár a 3000 forintos szintet közelíti a bérlakások havi átlagos négyzetméterára, de a győri, debreceni és pécsi kiadó ingatlanok négyzetméteréért is átlagosan 1600 forint feletti összeget kérnek el a tulajdonosaik. A lakóhelyüktől távolabb munkát találók részéről ezért egyre égetőbb az igény egy széles körben is igénybe vehető albérlet-támogatásra - idézi a BDO magyarország elemzését aPénzcentrum

    Az idei feltételek között komoly megszorítás volt, hogy csakis határozatlan idejű szerződéssel lehetett a támogatást igénybe venni - mutat rá Makár Andrea, a BDO Magyarország vezető cafeteria tanácsadója, aki hozzátette, hogy jövőre a juttatás már várhatóan határozott idejű szerződések esetén is járhat, ráadásul annak összege is jelentősen emelkedhet.

    A legnagyobb összeg az igénybevétel első két évében jár: ekkor az alkalmazottak a minimálbér 40 százalékát kitevő támogatáshoz juthatnak adómentesen. Ez jövőre - amennyiben a jogszabályt az eddig megismert terveknek megfelelően hirdetik ki - a minimálbér 60 százalékára nőhet, ami a minimálbér várható emelkedését is figyelembe véve jóval több, mint másfélszeres növekedést jelent. A harmadik és a negyedik évben az idei 25 helyett a minimálbér 40 százaléka lehet majd az elérhető támogatás a változtatást követően. Négy éven túl az eddigi 15 helyett pedig 20 százalékos mértékű támogatást biztosít majd a rendszer.

    A feltételek között szerepel, hogy az állandó lakhely legalább 60 kilométerre, vagy tömegközlekedési eszközzel oda-vissza legalább három órára legyen a munkahelytől, és ezen a körön belül a munkavállalónak semmilyen lakástulajdona, illetve haszonélvezeti joga ne legyen. 2018-ban ez utóbbi feltétel is enyhül, és immár csak a többségi tulajdon lesz a kizáró ok.

    Maradnak akadályok

    Az a megszorítás, hogy ugyanazon bérlakás esetében, melyet többen is bérelnek, csak a bérlők egyike élhet a támogatással, várhatóan jövőre is megmarad, abban az esetben is, ha esetleg a szobákat külön szerződés alapján veszik ki az albérlők. Ez valódi probléma, életszerű helyzet ugyanis, hogy egy távoli településről többen, összefogva költöznek közös munkahelyük közelébe.

    "A legnagyobb akadály azonban továbbra is az, hogy a bérlakáspiac adózás szempontjából továbbra is szürke zónának számít, a főbérlők többsége emiatt nem ad bizonylatot a havidíj megfizetéséről, Bár a kormány azon intézkedése, hogy 2018-tól egységessé és összességében kedvezőbbé válik a lakáskiadásból származó jövedelmek adózása, javíthat ezen a helyzeten, egyelőre nehezen becsülhető meg, hogy ez a javulás milyen gyors és mekkora mértékű lesz" - fogalmazott a BDO szakértője.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Hamarosan véget érhet a lakásépítési boom

    A jelenleg ismert tervek szerint 2020-ban visszaemelkedik majd az új lakások áfája a most érvényes 5 százalékról 27 százalékra. Ez számos kockázatot rejt magában, a jelentős áremelő hatás már jövőre elbizonytalaníthatja a vevői oldalt, a felpörgetett beruházások pedig tovább fokozhatják az építőipart jelenleg is sújtó kapacitáshiányt. A piaci szereplők éppen ezért a kedvezményes áfakulcs meghosszabbítását sürgetik.

    A nagyobb társasházépítések sorsa még idén eldől. Ha 2017 végéig nem születik döntés az új lakások áfájának a 2019 utáni alacsonyan tartásáról, akkor az ingatlanfejlesztők egy része nem vág bele újabb építkezésekbe, mivel egy-egy nagyobb építési projekt átfutási ideje 18-24 hónap - mondta a Magyar Nemzetnek Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos ügyvezetője.

    A szakértő arról is beszélt, hogy mostanság jelentős az érdeklődés az új otthonok iránt. A lakások 20-30 százaléka már a tervezőasztalról elkel. Az ingatlanok további 70 százaléka pedig általában az építkezések befejezéséig vevőre talál.

    A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei év első felében 5004 új lakás épült, 46 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma pedig 19 823, ami 40 százalékkal több, mint 2016 első félévében volt. Ezek a számok azonban csak a rendkívül alacsony bázisértékekhez viszonyítva tűnnek soknak.

    A Magyar Nemzet által megkérdezett szakemberek arra számítanak, hogy idén összesen legfeljebb 14-16 ezer új lakást adnak át, ami töredéke a kívánatos mennyiségnek. Az átadott ingatlanok száma ugyanis meg sem közelíti az évi 40 ezres szintet, ami szükséges lenne ahhoz, hogy százévente megújuljon a 4,4 milliós hazai lakásállomány. Az építési hajlandóság pedig jelentősen visszaesik, ha kormányzat nem hajlandó végre döntést hozni a kedvezményes áfa megtartásáról – hangsúlyozzák hozzáértők.

    Így a jövőre induló nagyszabású fejlesztések már nem lennének biztosan megvalósíthatóak az alacsonyabb adózás megszüntetéséig. Jelenleg 5-7 ezer társasházi lakás építése zajlik a fővárosban. A nagyobb építtetők kivonulása a piacról azzal járna, hogy több ezer lakás építése elmaradna a következő években.

    Romolhat a minőség a rohanásban

    Egyes szakemberek szerint az áfahatáridő miatt most zajló építkezési hajrá - miután szakemberhiánnyal is párosul - az épülő otthonok minőségének romlását hozhatja magával.

    A szakemberhiány pedig nem enyhül, sőt, a egyéb építőipari beruházások elszívó hatása is egyre fokozottabban érvéynesül.Török Árpád, a TriGranit vezérigazgatója a Portfolionak adott interjújában arról beszélt, hogy "a meglévő kapacitás a biztosabb projektek felé koncentrálódik, a vállalkozók számára pedig egy komolyabb irodaberuházás nagyobb presztízsértéket és nagyobb biztonságot jelent, mint a lakóingatlan-fejlesztések".

    Az építőipari cégek rendelésállományának későbbiekben várható csökkenése keresztülhúzhatja a hosszú távon tervező vállalkozások fejlesztési terveit is. Több társaság ugyanis arra számít, hogy az újlakás-építések köszönhetően az építőipar kilábalhat a válságból. Számos fix áron szerződő vállalkozó ugyanakkor áfaemelés nélkül is nehéz helyzetbe került idén, mivel az alapanyagok, a bérek és egyéb költségeik mintegy 25 százalékkal emelkedtek az elmúlt hónapokban, amit utólag nehezen hajlandóak kifizetni a megrendelők.

    Iparági szakértők szerint a lakáspiac nem bírna el további 22 százalékos, hirtelen bekövetkező áremelkedést 2019 végén. Az árak ugyanis már most is olyan magasak, hogy sokak számára megfizethetetlenek az új építésű otthonok - írta a Magyar Nemzet.

    Hosszú távra lehetne tervezni

    A minél előbbi döntéshozatal az 5 százalékos áfa véglegesítéséről segíthetne ezen a helyzeten, megszűnne a kivitelezőkre nehezedő nyomás, hiszen nem lenne muszáj minden projektjüket rohamtempóban befejezni 2019 végéig, így a kapacitásgondok is enyhülhetnének.

    A Cordia Zrt. régóta szorgalmazza, hogy a kormány 2020 után is tartsa fenn a kedvezményes áfakulcsot, mert ezzel egyrészt elkerülhető a kereslet visszaesése, másrészt az építőipart sújtó munkaerőgondokon is enyhíteni lehetne. "Amellett, hogy bízunk a kedvező kormányzati döntésben, olyan fizetési konstrukció kialakításán dolgozunk, amelynek révén a vevők akkor is a jelenlegi, 5 százalékos áfakulccsal tudnák kifizetni a lakás vételárát, ha az ingatlan átadására 2020-ban kerül sor" – nyilatkozta a portálnak Földi Tibor a Cordia Zrt. vezérigazgatója.

    Forrás: napi.hu, mno.huPortfolio

  • Nettó nulla épületek a Zöld Építés Hetén

    A World Green Building Council hazai szervezete, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) több programmal is ünnepli a Nemzetközi Zöld Építés Hetét szeptember 25. és október 1. között, melyekkel a hét témájául választott NET ZERO (nettó nulla) épületek víziójához szeretné közelebb hozni a közgondolkodást.

    Az épületeink a primer energia fogyasztás több mint 40%-ért felelnek, és ezzel párhuzamosan az épületekhez köthető károsanyag-kibocsátások is számottevőek. Nem hiába tekintünk az épített környezetünkre "bűnösként", amikor az éghajlatváltozásról van szó. De ennek nem kell így lennie, mert hősök is lehetnek. Amikor az épületek teljesítik a nettó nulla szintet, akkor tiszta energiát használnak, hatékonyan működnek és nem pazarolják az energiát - vagyis segítenek bennünket az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

    A Nemzetközi Zöld Építés Hetén a World Green Building Council és a HuGBC is arra ösztönöz minden embert a Földön, hogy vegyük észre az épület-hősöket ott, ahol élünk és dolgozunk! Csatlakozzanak minél többen a zöld szervezetekhez abban a küldetésben, hogy minden épület NET ZERO legyen 2050-ig.

    „Az egyesületünk azon dolgozik csaknem 10 éve, hogy épületeink környezettudatosak, egészségesek és hosszú távon is fenntarthatóak legyenek. A világszerte évente megrendezett Zöld Építés Hetéhez mi is hasznos és érdekes programokkal kapcsolódunk – mondja Barta Zsombor, fenntarthatósági szakember, a HuGBC elnöke.„Ebben az évben a NET ZERO épületeken van a hangsúly és azon, hogy 2050-ig az épületeink nulla energiafelhasználásúvá váljanak, és ezáltal is elősegítsék azon globális törekvéseket, melyek a klímaváltozás elleni fellépés érdekében születnek. Az ambiciózus cél elérése érdekében rengeteg teendők van. Szervezetünk a zöld építészet széles palettájával foglalkozik, és tevékenységeinken keresztül nemcsak a szakmabeliek, de az épületek használói is olyan értékes információkhoz juthatnak, melyekkel a fenntarthatóbb épített környezet célkitűzése elérhetőbbé válik mindannyiunk számára.”

    A NET ZERO épület fogalmát azért érdemes tudatosítani. Olyan, fokozottan energiahatékony épületekről van szó, amelyek megújuló energiaforrásból termelik meg vagy akár szolgáltatják is a működésükhöz szükséges energiamennyiséget. De a nettó nulla épületek nem csak a széndioxid-kibocsátásról és az energiáról szólnak. A kifejezés vonatkoztatható a víz- vagy a hulladékgazdálkodásra is, melyek egy épület üzemeltetése vagy akár életciklusa során szintén vizsgálandók.

    A hét itthoni programjai:
    Green Walk
    Hétfőtől szombatig tart majd a 2013 óta évente megrendezésre kerülő Green Walk, mely kezdeményezés fontosságát mutatja, hogy tavaly bejutott a Civil Díj döntősei közé. 6 napon át közel 20 létesítménybe juthatnak be az érdeklődők, többek között a nagyközönség előtt máskor elzárt épületekbe is. A sétákat az épületet tervező építészek, fejlesztők vagy üzemeltetők vezetik, így a résztvevők első kézből juthatnak érdekes információkhoz. A férőhelyek korlátozottak, a részvétel ezért előzetes regisztrációhoz kötött.
    A látogatható épületek részletei és regisztráció itt.

    Green Talk (angol nyelvű program)
    A másfél órás programon az Irota Ecolodge tulajdonosa, a holland Lennard de Klerk mutatja be a projektet, nevezetesen három családi ház léptékű, környezettudatosan megépült üdülőház történetét a tervezéstől az ökológiai lábnyom számítás eredményéig. A férőhelyek korlátozottak, a részvétel ezért előzetes regisztrációhoz kötött.
    A program részletei és regisztráció itt.

    Öko Home konferencia és kiállítás
    A Bercelen október 6-7-én megrendezésre kerülő rendezvény fő célja, hogy hiteles képet adjon az európai ökoépítészetről, megismertesse a résztvevőkkel az érvényben lévő szabályozásokat és lehetőségeket. Ebben segítenek területük elismert hazai és külföldi előadói, akik nemcsak elméleti, de komoly gyakorlati tapasztalattal is rendelkeznek. A kiállítók között megtalálhatóak lesznek gyártó cégek, akik a természetes építőanyagokkal és rendszereket fogják tudni bemutatni és megválaszolni a konkrét kérdéseket. A rendezvény szakmai védnöke a HuGBC.
    A program részletei és regisztráció itt.

    Forrás: HuGBC

  • Lendületben a lakásépítések

    Az év második három hónapjában közel 452 milliárd forint értékben indultak el kivitelezési munkák Magyarországon. Ez az eredmény ugyan valamivel elmarad a tavalyi év azonos időszakától, de összességében az első félévben megkezdett munkák értéke a tavalyi egész éves összeg közel 70 százalékán állt június végén, miután összesen több mint 953 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés mutató értéke az év első 6 hónapjában. Ez egyben azt is jelenti, hogy az idei év első félévében elkezdett kivitelezések összértéke közelíti a 2015-ös teljes éves eredményt.

    A magasépítés és a mélyépítés egyaránt jól teljesített az év eddigi részében, de különösen a mélyépítés esetében szembeötlő a növekedés az adatbázisban szereplő projektek alapján, ahol 2017 első félévében az elkezdett kivitelezési munkák összértéke megközelítette a tavalyi egész éves összeget. A magasépítések esetében a lakásépítések szerepe továbbra is meghatározó, ahol a már eddigi magas volumeneket ismét sikerült fokozni a második negyedév során. 

    2017Q2 G1

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint

    A lakásépítés a magasépítés motorja

    A magasépítések esetében ugyan a 2016 második negyedéves összértéknél némileg alacsonyabb volt a megkezdett kivitelezési munkák összege idén április és június között, összességében azonban az első félév így is 4 százalékkal magasabb aktivitási eredményt hozott, mint a tavalyi ugyanezen időszak.

    A magasépítési szektor fő motorjának továbbra is a lakásépítések számítanak, amelyek sorra döntögetik a rekordokat, az első félévben megkezdett társasházi (4-nél több lakást tartalmazó) lakáskivitelezési munkák összértéke meghaladta a 180 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 63 százalékos növekedést jelent. Az EBI Építésaktivitási Jelentés adatai szerint 2000 óta soha ilyen értékben nem indultak még többlakásos lakásépítési projektek egy félév alatt, mint az év első 6 hónapjában.

    Az irodapiacon úgy tűnik a fejlesztők valamivel kisebb sebességre kapcsoltak, legalábbis a tavalyi év első 6 hónapjával összehasonlítva mérséklődött az újonnan elkezdett irodaház-beruházások volumene, összesen 142 projekt építése indult el a tavalyi 150-el szemben. A magasépítések közül a szintén egyik meghatározó tényezőnek számító ipari épületek és raktárak esetében 2017 első 6 hónapjában valamivel kevesebb, mint 107 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezési munkálatok.

    Csökkent a régiós egyenlőtlenség

    Mint előző jelentésünkben bemutattuk, az év első negyedévében az építőipari megkezdett kivitelezési munkák erőteljes területi koncentráltságot mutattak, a beruházások jelentős része, 75 százaléka a Közép-Magyarország régióban kezdődhetett el, melyben azonban nagy szerepet játszott az itt elindított egy-két kiemelt projekt. Ez a koncentráltság jelentősen csökkent a második negyedévben, a megkezdett építések 35 százaléka kapcsolódott a Közép-Magyarország régióhoz, ami már közelíti a 2014-2016 közötti időszakot jellemző átlagos részesedést, összességében az első félévben a Közép-Magyarország régió részesedése az aktivitás kezdésben 54 százalékos volt. Több beruházás elindult a Keleti régiókban is, amelynek eredményeként a megkezdett kivitelezési munkák 43 százaléka kapcsolódott a második negyedévben ehhez a területhez, ami jelentősen meghaladja a 2014-2016 közötti időszakot jellemző 36 százalékot.

    2017Q2 G2

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között

    A lakásfejlesztők rákapcsoltak

    A már eddig is jelentősen bővülő társasházi lakásépítések 2017 második negyedévében még nagyobb sebességre kapcsoltak, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a fejlesztők valószínűleg még a 2020. január 1-től ismét 27 százalékra történő áfaemelkedés előtt szeretnék befejezni projektjeiket, és értékesíteni a lakásaikat. A kivitelezéseket ezért még idén, vagy legkésőbb a jövő év elején el kell indítaniuk, ami az aktivitás számokon is látszik. 2017 második három hónapjában, összértékben közel 100 milliárd forint értékben kezdődtek meg 4 lakásosnál nagyobb társasházi lakóingatlan beruházások Magyarországon, ami 33 százalékkal magasabb összeget jelent, mint az előző év azonos időszaka. Az idei második negyedévben 139 társasházi lakáskivitelezési projekt indult el, melyből 76 volt a teljesen új építés.

    Összességében az idei év első félévében 184 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezési munkák a lakásszektorban 4-nél több lakást tartalmazó társasházakhoz kapcsolódóan, ami előrevetíti, hogy 2017 a 2016-os rekordot is jelentősen túlszárnyalhatja a megkezdett építési munkák összértékét illetően, tekintve, hogy tavaly összesen 230 milliárd forintot tett ki az elindított társasházi lakásberuházások összege, vagyis az idén már elértük a 2016-os érték 80 százalékát. A projektek befejezésére azonban még továbbra is várni kell, mint azt a 3. ábra mutatja, az első félévben elkészült projektek értéke nagyjából megegyezik a tavalyi második 6 hónap eredményével, a következő félévévekben azonban jelentős bővülésre lehet számítani. Az elmúlt másfél év alatt, vagyis az áfacsökkentés kezdete óta ugyanis 414 milliárd forint értékben indultak el társasházi lakáskivitelezések hazánkban. Az adatbázis adatai alapján már a következő félévben közel 150 milliárd forint értékben várhatóak társasházi átadások.

    2017Q2 G3

    Az adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, vagyis a társasházi lakásépítési aktivitás 2008 és 2017 első féléve között folyóáron

    Szintén beszédes, ha a társasházi lakásépítések féléves teljesítményét vizsgáljuk meg, vagyis az adott időszakban az építésre fordított összegeket. A lakásszektor dübörgését jól mutatja, hogy csak az idei első félévben közel 124 milliárd forintot fordítottak társasházi lakáskivitelezésekre a beruházók, míg tavaly 150 milliárd forint volt ez az összeg, vagyis 2016 eleje óta 274 milliárd forint került elköltésre a különböző társasházi lakásprojektek keretében.

    2017Q2 G4

    A társasházi lakásépítések esetében az adott időszakban építésre fordított összeg, vagyis a társasházi lakás szektor teljesítménye folyóáron

    A 2016 eleje óta elkezdett legnagyobb költségvetésű projektek jellemzően Budapesthez kapcsolódnak, a legnagyobb projektek közé a főváros mellett még egy-két győri, debreceni, székesfehérvári és siófoki beruházás kerülhetett be. A legjelentősebb, már építési fázisban lévő beruházások között van a Duna Terasz Prémium, a Csalogány43, a Corvin Atrium I. és II. üteme, a Sasad-liget lakópark, a BudaPart BRA társasház, a Tópark Be My City és a Nerium Park, melyek mind több mint 5 milliárd forintból valósulhatnak meg, az adatbázis adatai alapján.

    A társasházi lakásprojekteket illetően továbbra is a Közép-Magyarország régió teljesítménye kiemelkedő, amelynek részesedése a megkezdett kivitelezési munkák összértékében közel 72 százalékos, míg a korábbi, 2014-2016 közötti időszakban 55-56 százalékot tett ki ez az arány. A legkisebb volumenben a keleti régiókban indultak társasházi lakásberuházások, azon belül is az Észak-Magyarország régió áll az aktivitás kezdés összértékét illetően az utolsó helyen.

    2017Q2 G5

    A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon

    Az EBI Építésaktivitási Jelentésről
    A kutatás célja: A projektadatbázis rendszeres (negyedévenkénti) feldolgozásának célja, hogy az egyedi építési projektek adataiból olyan aggregátumokat alakítsunk ki, amelyek új információt hordoznak az építési piac szegmenseinek teljesítményéről. A lakásépítést külön, a nem-lakáscélú magasépítést 9, a mélyépítést 8 szegmensre osztva aggregáljuk az egyedi projektadatokat.
    A készítők: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az ibuild.info a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.
    Az teljes kiadvány megrendelésének feltételeiről és a kutatással kapcsolatos háttérinformációkról az ebi@ibuild.info címre írva kaphat tájékoztatást.

    Forrás: ibuild.info

  • A régi lakók is jól járnak a tetőtérbeépítéssel

    A szabad telkek eltűnése miatt a következő években várhatóan szaporodni fognak az emeletráépítések, illetve több lesz a rossz állapotú bérházak helyére felhúzott tömbök tetején a luxus lakás - derül ki az Otthontérkép elemzéséből.

    A tetőtér az elmúlt néhány évben vált ismét divatossá, nem meglepő, hogy ezek az ingatlanok jellemzően a nagyvárosok belső kerületeiben találhatók. Ebből adódóan a tetőteres lakások négyzetméterára 8-10 százalékkal magasabb a többihez képest az új építésű és újszerű ingatlanok esetében, a fővárost illetve néhány vidéki várost nézve.

    Országosan az eladásra kínált ingatlanok mindössze 1-1,5 százaléka tetőtér-beépítéses, Budapesten 1 év leforgása alatt 1300 ilyen ingatlan cserélt gazdát. A foghíjtelkeket pillanatok alatt elkapkodja a fejlesztők egy kis csoportja, így más beruházók számára a rosszabb állapotú bérházak felvásárlása és felújítása, illetve a felfelé terjeszkedés, vagyis a ráépítés a lehetséges alternatíva.

    Az eladásra kínált tetőteres lakások túlnyomó része Budapesten főleg a VI., VII. és IX. kerületekben vár új tulajdonosra. Győrben, Debrecenben, Székesfehérváron és Szegeden az országos forgalomnak csak töredéke zajlik ebben a csoportban, de ezekben a városokban is fogytán vannak a belvárosi telkek, és így egy-két éven belül felpöröghet a tetőteres otthonok üzlete.

    Az említett fővárosi kerületekben az új építésű és újszerű tetőtér-beépítéses lakások ára 8-10 százalékkal haladja meg a többi lakás árát, így a VI. kerületben például 764 ezer forintos, a IX. kerületben 679 ezer forintos és a VI. kerületben 635 ezer forintos négyzetméteráron lehet ilyen lakóingatlanokat vásárolni.

    A lakók a beruházónak adott engedélyért cserébe sok mindent kaphatnak, ha elég határozottak a tárgyalásokon. "Gyakori, hogy a tető teljes cseréjét, a közművek és a pince felújítását is kiharcolhatják. A régi, lerobbant lift helyére vadonatúj, korszerű, gépháznélküli felvonót építtethetnek be, hiszen a fejlesztő így könnyebben adhatja el a tetőtéri lakásokat. A lépcsőház is visszakaphatja az eredeti stukkókat, korlátokat és a kaput is kicseréltethetik vagy felújíttathatják. Egyenes következménye mindennek, hogy akár 20-30 százalékot is növekedhet a régi lakók ingatlanának értéke." - mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője.

    Forrás: Portfolio

  • Ellehetetlenítenék a rövid távú kiadási piacot

    A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége olyan javaslattal állt elő, mellyel a rövid távú lakáskiadók dolgát nehezítenék meg, például az évente kiadható napok számának korlátozását.

    A belvárosban ma épülő lakásprojektek épp a most jellemző a befektetői lelkesedést igyekeznek meglovagolni, ha azonban a vásárlók nem részesülhetnek a magas hozamokból, kisebb kedvet érezhetnek a vásárlásra is.

    A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) a javaslatról egyeztetéseket kezdett a Magyar Turisztikai Ügynökségnél. Az öt pontos javaslatcsomag részét olyan intézkedések képezik, mint például a kiadható napok számának éves szintű korlátozása, ami már önmagában is komoly csapást mérhetne a hazai rövid távú lakáskiadók csoportjára. De valószínűleg a kereskedelmi szálláshelyekkel azonos adózás bevezetése, vagy a minimális egészségügyi és biztonsági követelmények előírása is komoly hátrányt jelentene a szektornak.

    A szállodaszövetség közlése szerint céljuk nem az airbnb-zés ellehetetlenítése lenne, és csak a szállodaként működő lakáshoteleket szeretnék korlátozni.

    Forrás és további részletek: Portfolio.hu

  • Folyamatosan nő az újépítésű lakások ára Budapesten

    Folyamatosan nő az újépítésű lakások ára, a fővárosban az átlagos négyzetméterár egy év alatt 10 százalékkal, 655 ezer forintra nőtt – olvasható a Cordia Zrt. felmérésében. A lakáspiac sztárjai azonban továbbra is a panelek.

    A Cordia 2017 első félévi jelentéséből kiderül, hogy a kerületi átlagos négyzetméterárak 300 ezer és 1,1 millió forint között szóródnak.

    Az új projektekben 5400 lakás értékesítése kezdődött meg, ezek ötöde el is kelt. Csupán alig több mint 300 elkészült, átadott új lakás vár vevőre, illetve az értékesített lakások harmada, az újonnan induló projektek fele a XIII. kerületben van.

    A legalacsonyabb áron a XXIII. kerületben vásárolhatunk, itt átlagosan 315 ezer forintos négyzetméteráron kínálják a lakásokat, míg a legdrágábbnak az V. kerület számít, ahol közel négyszer ennyibe, 1,1 millió forintba kerül egy négyzetméter. A városközpont közelében fekvő zöldövezeti kerületek közül Zuglóban vásárolhatunk a legkedvezőbb áron. Itt átlagosan 550 ezer forintba kerül egy négyzetméter, szemben például a budai III. kerületben mért 670 ezer forintos szinttel.

    Az építkezések 4500 budapesti lakás esetében még el sem kezdődtek, egyes projekteket fel is függesztettek.

    A panel a sztár

    A leglátványosabban a panelek ára ment fel - ma már többet kell fizetni ezekért, mint a pénzügyi világválság 2008-as kirobbanása előtt. A szakértők úgy vélik, hogy ebben a szegmensben tovább fognak drágulni a lakások. A budapesti belvárosban, úgy tűnik, határtalan a drágulás - írja a Magyar Nemzet szakértőkre hivatkozva.

    A panelek nagy menetelésről tanúskodnak az Otthon Centrum friss adatai is. Ezek szerint 2017 első hét hónapjában átlagosan 100 nap alatt keltek el a társasházi tégla lakások Budapesten, aminél öt nappal több kellett vidéken. A paneleket ennél gyorsabban adták el: a fővárosban 72 nap kellett ehhez, vidéken 75.

    Forrás: 24.hu, Napi.hu

  • Kiszámítható környezet stabilizálhatja a növekvő lakásépítéseket

    A lakásállomány megújításához évi 40 ezer lakás felépítése lenne szükséges, így a jelenlegi trendet fontos fenntartani, megerősíteni.

    Ehhez olyan stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el az elkövetkezendő években, és évtizedes távlatban e körül stabilizálódjon.

    A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósításának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    A jelenlegi 5%-os újlakás-áfa újbóli 27%-ra emelkedése 2020-tól a lakásprojektek befagyasztását hozná maga után. Az áfaemelésből következő árrobbanást biztosan nem bírja el a fizetőképes kereslet, a beruházások csökkenő jövedelmezősége pedig ismét visszavetné a lakásépítéseket. A további beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése.

    Sürgető szükség van továbbá a kivitelezési költségeket folyamatosan növelő szakemberhiány hosszú távú megoldására, amelynek kulcsa – a béremelés mellett – az építőipar szakmák presztízsének növelése, a munkakörülmények javítása.

    Az áfakedvezmények és a CSOK – egyértelműen segítették lakásépítések számának alakulását. A megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez és hosszú távú fenntartásához szükségesnek tartunk néhány további intézkedést:

     A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület összhangban az ágazat szereplőivel többször tett javaslatot arra, hogy az új lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa és a CSOK fenntartása kapjon legalább 10 éves kormányzati szándéknyilatkozatot.

     Sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. Egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. (Az építőipari munkaerőhiánnyal és szakképzéssel kapcsolatos cikksorozatunkat ld. ITT.) A munkaerőhiány nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

     Az épülő lakások minősége kiemelt jelentőségű kérdés. A most felépülő minőségi lakások nemcsak az építtetők, hanem a következő száz évben ezekben a lakásokban élők érdekét is szolgálják. Emiatt is fontos, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki és építészeti minőséget, alacsony rezsit és környezettudatosságot. Az alacsony színvonalú építés is hosszú távon velünk marad, rontja a településképet és az életminőséget, gazdaságosan nem korrigálható. Fontos, hogy az építési minőség (mind műszaki, mind településképi szempontból) legyen téma szakmai, kormányzati szinten, legyen téma a közbeszédben is. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő fórumokat.

     Nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására.

    2017 I. félévében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:
    • az épített lakások száma Budapesten nem változott, ugyanakkor a városokban több mint másfélszeresére, a községekben közel kétszeresére nőtt;
    • a természetes személyek által épített lakások aránya 46%-ról 50%-ra emelkedett, a vállalkozások által építetteké 54%-ról 50%-ra csökkent;
    • az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 43%-ról 46%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 46%-ról 47%-ra nőtt, míg a lakóparki épületeké 8%-ról 3%-ra csökkent;
    • a használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel, 95 m2-re nőtt;
    • a kiadott építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 19.823, 40%-kal több, mint egy évvel korábban, az élénkülés főként Budapesten és a kisebb városokban jelentős;
    • a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 11%-kal több, összesen 6841 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2431, ami 21%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.

    Kapcsolódó adattáblák

    Kapcsolódó elemzésünket ld. a letölthető dokumentumok alatt.

  • Közel másfélszer annyi új lakás épült az idei első félévben, mint tavaly ilyenkor

    2017 I. félévében 5004 új lakás épült, 46%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 19 823, 40%-kal több, mint 2016 I. félévében.

    A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma: 2,4 ezer
    A használatba vett lakások száma: 1,6 ezer

    MTI ábra

    2017 I. félévében az előző év azonos időszakához képest:

    • az épített lakások száma Budapesten nem változott, ugyanakkor a városokban több mint másfélszeresére, a községekben közel kétszeresére nőtt;
      a természetes személyek által épített lakások aránya 46%-ról 50%-ra emelkedett, a vállalkozások által építetteké 54%-ról 50%-ra csökkent;
      az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 43%-ról 46%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 46%-ról 47%-ra nőtt, míg a lakóparki épületeké 8%-ról 3%-ra csökkent;
      a használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel, 95 m2-re nőtt;
      a kiadott építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 19 823, 40%-kal több, mint egy évvel korábban, az élénkülés főként Budapesten és a kisebb városokban jelentős;
      a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 11%-kal több, összesen 6841 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2431, ami 21%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.

    Forrás KSH

  • Bizonytalan a jövő: a lakásáfa sürgeti a fejlesztőket

    Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe szerint az idei első félévben 6100 új lakás jelent meg a budapesti újlakás-piacon, amivel egyelőre a kereslet is lépést tart. A hivatalosan 2019 végéig érvényes alacsonyabb, 5 százalékos áfakulcs miatt azonban egyre több beruházó dönthet a piacra lépés elhalasztása mellett.

    Aki jelenleg új társasházi lakást vásárolna Budapesten, a januári állapothoz képest 1200-zal több, nagyjából 7700 ingatlan közül választhat. A már elkészült, de még eladatlan lakások száma viszont csak 260, ami soha nem volt ennyire alacsony.

    További 4400 piacon lévő lakás éppen épül, 3000 esetében pedig ugyancsak lehet már végszerződést kötni, mert a beruházás rendelkezik építési engedéllyel, ám a kivitelezés még nem kezdődött el. A hirdetett kínálatban továbbra is a XIII. kerület vezet, a készleten lévő lakások közel 40 százaléka itt koncentrálódik. Ez nem meglepő: a - már évekkel korábban átadottakkal együtt - mintegy 400, Budapesten jelenleg értékesítés alatt álló beruházásból 67 Angyalföldön van.

    Ezek tehát csak azok a projekt(ütem)ek, amelyek lakásaira már most lehet szerződni. Van olyan fejlesztő, aki az 5 százalékos áfakulcs eredetileg 2019 végéig érvényben lévő határidején túl is tervez, a cégek többsége azonban rohamtempóban próbálja addig lezárni a még csőben lévő beruházásait. Ezután ugyanis, ha megnövekszik az adóteher valószínűleg áremelésre kényszerülnének, amit a vevők már nem feltétlenül tudnának vagy akarnának megfizetni. Ha nem számolunk a jelenleg nagyon is érezhető munkaerőhiánnyal, vagy egyéb váratlan eseménnyel, egy 100-150 lakásos épület megépítése legalább másfél évet vesz igénybe. Ha a tervezést, engedélyeztetést, vagy az esetleges telekvásárlást is belekalkuláljuk, akkor mostani indítással már igencsak kérdéses a 2019 végi lezárás.

    Az OTP adatbázisában az első félévben 4300 újlakás eladását regisztrálták, ami mindenképp optimizmusra ad okot. Ez ugyanis a kétharmada a tavalyi egész éves piaci értékesítésnek, tehát időarányosan, év végére egyharmados bővülést érhet el a piac 2016-hoz képest. Ha jövőre is maradna az ilyen ütemű fejlődés, akkor elmondhatnánk, hogy a válság előtti évek szintjére jutott a budapesti újlakás-piac.

    A kereslet látványos megugrását a kínálat - a konkrétan megépülő lakásokat számolva - csak nagyjából egy év késéssel követi. Budapesten idénre 70 százalékos növekedést vár az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe társasházi lakásépítésben.

    "Míg adataink szerint 2016-ban 3200 társasházi lakás épült fel a fővárosban, idén 5500 átadására számítunk. Mindemellett 2018-as befejezési dátummal már most kilencezer további lakásról van információnk, de 2019-es átadással is már négyezer van az adatbázisunkban - ennek egyharmada ráadásul már gazdára is talált. Még ha ezek közül jócskán lesznek olyanok, amelyek átadása halasztódik, ezek a számok az újabb és újabb projektek nyilvánosságra kerülésével inkább csak nőni fognak" - ad előrejelzést Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője, hozzátéve, hogy mindezek alapján 2018-ban teljesülhet az OTP korábbi becslése, miszerint országosan 25 ezer új lakást adhatnak majd át - ide értve a családi házakat is.

    Szakértők szerint egyelőre Budapesten lehet lakásépítési boomról beszélni, a kisebb városok közül néhány település ‒ Győr, Sopron, Debrecen és Kecskemét ‒ emelhető csak ki, amelyekben 500-nál több lakás épülhet fel a következő években. Budapesten a népszerűbb kerületeket nézve ennél önmagában több lakás áll építés vagy tervezés alatt.

    Meddig látunk előre

    Míg 2015-ben például nagyjából 2000 lakást adtak csak át Budapesten, addig a Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint 2017-re közel 4000, 2018-ra több mint 9000, míg 2019-re már több mint 2800 lakás építését jelentették be legalább 4 lakást tartalmazó projektben. Az átadások azonban elbizonytalanodhatnak: Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint például már most több mint 1200 olyan lakás van, ahol a tervezett átadás dátumához képest egy évet csúszik a lakások átadása.

    Nincs megállás az áremelkedésben

    A lakásvásárlóknak rossz hír, hogy az árak bő másfél éve meredeken nőnek. Míg 2015-ben 450 ezer forintos négyzetméterár környékén volt a budapesti átlagár, tavaly ez már elérte a félmilliós limitet. Az idei átadású beruházások átlagára 560 ezer forint lehet, jövőre pedig hatszázezer fölé nőhet. Azt, hogy meddig tarthat az újlakás boom, nehéz megjósolni. Az alacsonyabb áfát a lakásépítők rohamtempóban próbálják kihasználni, így kínálatban egészen biztosan bővülést látunk 2019-ig. A verseny közben azonban egyre élesedik. A határidőn túli átadások egyértelműen szaporodnak, tucatnyi kis-közepes beruházás értékesítése le is állt már az első hat hónapban. A növekvő versenyhelyzet és megugró költségek mellett az idő előrehaladtával a késlekedő építési engedély is egyre több esetben annyira elbizonytalaníthatja a beruházókat a bűvös 2019-es év végi projektzárás tekintetében, hogy inkább bele sem vágnak az előkészületekbe.

    befektetesi kulfoldi hitel 2017 q2 20170712

    Portfolio Ingatlan második alkalommal elkészített Lakáspiaci Hangulatfelmérése szerint a befektetési célú vásárlások aránya várhatóan hasonló mértékű lesz, mint az év első felében, a külföldi vásárlók száma azonban a megkérdezettek fele szerint az év hátralévő részében tovább emelkedhet. A leginkább azonban a lakosság hitelfelvételi hajlandósága fog emelkedni, a megkérdezettek 85 százaléka szerint még több hitelt fognak felvenni a lakásvásárlók az év második felében.

    Forrás: Portfolio

  • Tömegével dőlhetnek be lakásprojektek

    A Portfolio számításai szerint, az új lakás projektek megépítése egyre nagyobb költségekkel jár, amire a fejlesztőknek a lakások árainak emelésével kellene reagálniuk annak érdekében, hogy megérje a projektet egyáltalán elkezdeni. A már megkötött szerződések esetében azonban ez problémás lehet, így pedig a túl alacsonyan árazott projektek beruházói komoly gondban lehetnek.

    Kricsfalussy Tamás, a Metrodom Zrt. értékesítési vezetője szerint, a következő fél évben valószínűleg több budapesti lakásprojektet is lefújhatnak, az emelkedő építési költségek miatt ugyanis több vállalkozás is elszámolhatta magát, vagy egyszerűen nem talál kivitelezőt. Ma már ráadásul nem csak a kivitelezői kapacitáshiány okoz gondot, hanem az építési anyagokra is várni kell. A nagyobb cégek azzal védekeznek, hogy több hónapra előre igyekeznek lekötni a szükséges árut, akár 1-1,5 évvel előre. A szakember szerint szintén probléma, hogy nem minden lakásépítő talál az általa beárazott költségszinten kivitelezőt, az esetenként 30 százalékos különbség pedig már vezetett részben előértékesített projekt lefújásához, az év végéig pedig erre egyre több példa lehet.

    Koji László, az Építési Vállalkozók Szakszövetségének (Évosz) elnöke szerint az ágazat képes kezelni az átmeneti feszültségeket, bár a lapnak tett nyilatkozata szerint, a tavaly megkötött szerződések újraárazása esetén komoly viták lehetnek, ami a kivitelezés csúszásához vezethet - olvasható a vg.hu-n.

    Már most is komoly csúszások vannak

    A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint ugyanis már 1200 olyan lakás volt az idei év közepén Budapesten, ahol a tervezett átadási időhöz képest 1 évet is csúszik a projekt befejezése. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint is, komoly problémák lehetnek az újlakás-projektek egy részével. Mint Árendás Gergely, a Buda Part projektet fejlesztő Property Market Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, „nem könnyű szakembereket találni, megnőhet a kivitelezési idő és költség is, ezáltal pedig a megtérülések is jelentősen változhatnak. Így sokaknak meg kell fontolniuk, hogy milyen feltételek mellett éri meg valóban elindítani egy-egy fejlesztést, illetve nagy figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy csak megbízható, stabil hátterű kivitelezőkkel és alvállalkozókkal dolgozzanak."

    A munkaerőhiány már most soha nem látott magasságokba szökkent, miközben még messze nem értük el a válság előtti foglalkoztatottsági szintet. A kivitelezési költségek növekedésének irányába hat az állami beruházások hamarosan bekövetkező indulása, és a kereskedelmi ingatlanpiac felfutó fejlesztései is az építőipari kapacitásokat használják.

    A jövőben tehát az új lakások árainak növekednie kell, hogy a fejlesztőknek megérje az egyes projekteket elindítani. Ez azt is jelenti, hogy ha sikerül az áfát még 2020 után is 5 százalékon tartani, akkor a lakások ára a jelenlegi szinthez képest 28 százalékkal kellene, hogy emelkedjen 2020-ra a megfelelő profit biztosításához. Amennyiben pedig az áfa - ahogy a jelenleg érvényes szabályozás szól - 2020-tól ismét 27 százalékosra ugrik, már a jelenlegi szintnél közel 55 százalékkal többért kellene adnia a lakásokat a beruházóknak.

    Ezek már azonban brutálisan magas összegek, amelyek esetében erősen kérdéses, hogy lesz-e fizetőképes kereslet, így könnyen elképzelhető, hogy egyszerűen nem indítanak majd projekteket a fejlesztők, mivel azok nem tudják a megfelelő profitabilitást biztosítani. Szintén visszakozhatnak az olyan beruházások esetében, amelyeket túl alacsony áron értékesítenek, és nem kellően veszik figyelembe az építési költségek várható emelkedését. Már most is több olyan projekt van a piacon, ahol a tervezett átadás dátuma 2019, amelyek ráadásul a várhatóan 2017-2018-ban elkészülő projektekkel versenyeznek, a két esetben az építés költsége azonban jelentősen eltérhet egymástól, hacsak a fejlesztők nem kötik le előre két évvel is kapacitásokat. Ezt azonban vélhetően csak a nagyok tudják megtenni – írja a Portfolio.

    Forrás és további cikkek a témában: Portfolio

  • A magyarok több mint felének van lakáscélú terve

    A legtöbben ingatlant vásárolnának, felújítanának, vagy gyermeküket támogatnák lakáscélú megtakarítással – derül ki a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. friss felméréséből.

    Hazánkban a lakosság legfontosabb vagyonelemei közé tartozik az ingatlan, így nem meglepő, hogy a magyarok többsége, 55 százaléka rendelkezik valamilyen lakáshoz kapcsolódó tervvel, legyen szó vásárlásról, építkezésről vagy felújításról. A Fundamenta-Lakáskassza Zrt. országos reprezentatív kutatása alapján a legtöbben (25%) vásárolnának akár új, akár használt ingatlant. Ugyanilyen arányban (25%) válaszolták, hogy lakásfelújítást, modernizálást terveznek. A lakáscélok képzeletbeli dobogójának harmadik fokán a gyerekek lakáscéljainak támogatása áll: a válaszadók 8 százaléka jelezte ilyen irányú szándékát, míg házépítést, meglévő lakás bővítését 5, illetve 4 százalék tervez.

    Fundamenta 201707 leggyakoribb lakáscélok

    A huszonévesek számára a legfontosabb a saját lakás

    A lakásvásárlási vagy építési céllal rendelkezők többsége, a válaszadók 60 százaléka első otthonát szeretné megteremteni. A 20-as éveikben járók 86 százaléka tervezi első lakásának megvásárlását. A gyerek lakáscéljainak támogatásával 12 százalék kalkulál, és ez a cél az 50 éves korosztályban jelenik meg leghangsúlyosabban azok között, akik vásárlást terveznek (30%). 8 százalék azok aránya, akik befektetési céllal vennének ingatlant.

    Az adatokból látszik, hogy sokan csak ötvenéves koruk után kezdenek takarékoskodni a gyerekek lakására. A Fundamenta szakértője szerint ugyanakkor érdemes lenne szülőként már korábban belefogni a lakáscélú megtakarításba, hiszen egy 8-10 éves lakás-előtakarékossági konstrukcióval megteremthető a lakásvásárláshoz szükséges önerő, melyhez állami támogatás is igénybe vehető. Így a gyerekek még több esélyt kaphatnak arra, hogy önálló felnőtt életüket saját lakásukban kezdhessék el.

    Fundamenta 201707 lakásvásárlás oka

    Miközben sokan rendelkeznek lakáscélú tervekkel, kevesebben vannak, akiknek a megvalósításról is van elképzelésük. A Fundamenta szakértője szerint az adatok jól mutatják, hogy a lakás-előtakarékossági szerződés biztos és jó alapot nyújt a tervezéshez: az ilyen megtakarítással rendelkezők körében kiemelkedően magas (73%) azok aránya, akiknek határozott elképzeléseik vannak lakáscéljaik megvalósítását illetően. A szüleikkel élő fiatalok között is sokan vannak, akik már tudják, hogyan teremtik meg első önálló otthonukat, míg a kutatási adatok alapján az albérletben élő egyedülállók állnak legtávolabb a megvalósítástól.

    Forrás:Pénzcentrum

  • Három megye elhúzott a lakásépítésben

    Országszerte dinamikusan nőtt a lakásépítés, a megyei jogú városokban (1,5-ször), valamint a többi városban 2-szer annyi lakás épült, mint egy évvel korábban. Legdinamikusabb növekedés a községekben volt, több mint 2,5-szer annyi lakás épült, mint 2016 I. negyedévében. Ugyanakkor Budapesten a nagyobb építési beruházások eltolódásával összefüggésben fele annyi lakás épült, mint egy évvel korábban. A megyék zömében a használatba vett lakások száma az országos átlag fölött nőtt, főként Zala és Hajdú-Bihar megyében. Ugyanakkor Somogy és Csongrád megyében kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban.

    Országosan tízezer lakosra 2,1 új építésű lakás jutott. A mutató értéke továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, az átlag 5-szöröse. A sort Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Nógrád megye zárta, ahol 0,2 lakás jutott tízezer lakosra, azaz a két szélső érték között ötvenötszörös a különbség.

    2017 I. negyedévében az építésügyi szakhatóságokhoz összességében 9525 egyszerű bejelentés érkezett, illetve új lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 89%-kal több az előző év azonos időszakinál. A megyék többségében nőtt a bejelentett lakásépítések és a kiadott építési engedélyek száma, legnagyobb mértékben Zala megyében, ugyanakkor visszaesett Somogy és Nógrád megyében.

    Százezer lakosra jutó épített lakások száma 2017 I negyedévA százezer lakosonként épített új lakások számával, csakúgy mint tavaly, most is Győr-Moson-Sopron, Vas és Pest megye a toplistás, csak az első három közötti történt helycsere. Győr-Moson-Sopron 110 lakással most is az abszolút első, a második és a harmadik helyezett azonban helyet cserélt 2016-hoz képest. Ezúttal Vas megyében épült több - 72 - lakás 100 ezer lakosonként, Pest megyében pedig 39.

    Budapest kiesett a top 3-ból

    Míg 2016-ban az év során összesen 158 új lakás épült a fővárosban 100 ezer lakosonként, idén az első negyedévben mindössze 12, ami vélhetően a vállalkozói lakásépítés előretörésével függ össze, a nagyobb projekteknek több idő kell a megvalósulásra.

    A fővárosban 2017. I. negyedévben 204 lakást vettek használatba. A nagyobb léptékű építési beruházások még nem készültek el, így 51%-kal kevesebb új lakás épült fel, mint egy évvel korábban. Az építésügyi szakhatóságok 2017. I. negyedévben 4395 egyszerű bejelentésről értesültek, illetve új lakás építésére adtak engedélyt, ami 3,2-szerese a 2016 azonos időszakinak.

    Budapesten – a korábbi időszakoktól eltérően – a természetes személyek megbízásából, a saját használatra szánt, családiházas-építkezések szerepe volt a meghatározó. Az építtetői körön belül főként a természetes személyek által épített lakások aránya nőtt, a vállalkozásoké csökkent.

    Az I. negyedévben a fővárosban átadott új lakások közül a 4 és többszobás lakások száma emelkedett, 2,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, és 69%-át tette ki a Budapesten használatba vett lakások számának.

    Ahol alig épül lakás

    A lista végén állókhoz az első negyedévben becsatlakozott Heves megye is, százezer lakosonként Nógrád 2, Borsod-Abaúj-Zemplén 2, Békés 4, Heves pedig 5 lakást épített. Azaz a két szélső érték esetében százezer lakosonként is ötvenötszörös a különbség a megyei teljesítmények között.

    Az építési tervekről a KSH megállapítja, 2017 első negyedévében az építésügyi szakhatóságokhoz összességében 9525 egyszerű bejelentés érkezett, illetve új lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 89 százalékkal több az előző év azonos időszakinál. A megyék többségében nőtt a bejelentett lakásépítések és a kiadott építési engedélyek száma, legnagyobb mértékben Zala megyében, ugyanakkor visszaesett Somogy megyében és gyakorlatilag nulla építést produkáló Nógrád megyében is volt még tere a csökkenésnek.

    Forrás: KSH, Napi.hu

  • A szigorodó energetikai követelmények drágítják a lakásépítést

    Az elmúlt két-három év szárnyalása után nem meglepő folyamat a növekedés lassulása. Az eddigi árrobbanást fokozatosan egy kiegyensúlyozottabb piac váltja majd fel. A KSH adatai szerint 2017 első negyedévében 8,1 százalékkal kellett többet fizetni a lakásokért, mint egy évvel korábban, ami ugyan még mindig jelentős, de már egyszámjegyű növekedés.

    lakásárak ksh 2010100 20170704

    Mérséklődött az áremelkedés üteme a lakáspiacon, de stagnáló árakról még korai beszélni.
    Az országos átlag mögött még mindig nagyok az eltérések is. Az áremelkedésben 2016-ban továbbra is Budapest vezetett, ahol az MNB felmérése szerint 22 százalék felett drágultak a lakások, míg a községekben egyszámjegyű volt a növekedés.

    lakasarak valtozasa mnb 20170512

    A teljes árváltozást nézve az látható, hogy mind az új mind a használt lakások körében csökkent az átlagos értékesítési ár, vagyis a vevők között nagyobb arányban voltak jelen az olcsóbb lakások iránt érdeklődő vásárlók. Úgy tűnik tehát, hogy a vevők egyre kevésbé hajlandók megfizetni a gyakran túlárazott lakásokat, amit valószínűleg a pénztárcájuk sem engedhet meg, így a következő években fokozatosan jöhet el a piaci megnyugvás ideje.

    Az energetikai beruházások drágítják az építést

    Az új lakások árának növekedésének irányába hat ugyanakkor, hogy változnak az energetikai követelmények hazánkban. Ezek a követelmények pedig jelentős költséggel járnak, amely az új lakások árában is érvényesülhet. De nem csak a kész új lakást vásárlókat érinthetik a változások érzékenyen, hanem komoly hatással lehet a családi ház építését tervezőkre is.

    A szabályozásnak ráadásul a használatba vételi engedély megszerzésekor kell megfelelni, vagyis a most épülő vagy tervezés alatt álló házaknál különösen nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy már jövőre sokkal szigorúbb energetikai szabályoknak kell megfelelni, 2021-től pedig az előbbiek mellett még 25 százalékban megújuló forrásból kell biztosítani az épület energiaellátását.

    Ezek a változások természetesen nem csak a teljesen új beruházásokat érinthetik, hanem a felújításokat és bővítéseket is. Jelentős felújítások esetében szintén teljesíteni kell a költségoptimalizált követelményszintet, nem jelentős felújítás esetében pedig a kritériumot az új szerkezetnek kell tudnia. Annyi a könnyebbség, hogy felújításoknál 2021 után sem kell megfelelni a közel nulla energiaigényű épületek szabályainak.

    Nehéz lesz megfelelni a szigorodó szabályoknak

    A jövő évtől életbe lépő szabályoknak szerint figyelni kell arra, hogy például milyen téglából, és mekkora szigeteléssel épül a ház, valamint a beépített ablakok is megfeleljenek a követelményeknek, mindössze a költségeket dobhatja meg a változás. A 2021-től életbe lépő szabályoknak történő megfelelés azonban még a nagy társasházak esetében is a korábbiakhoz képest nagy változást jelent, és komolyabb tervezést igényel, a megújuló energiaforrások kiépítése súlyos költségekbe kerülhet, ráadásul ezek elhelyezése is plusz területeket igényel.

    Még nagyobb terhet róhat a fenti szabályozás a családi házat építőkre, ahol szintén nem kis költséget jelenthet a napelemes, napkollektoros vagy geotermikus rendszerek kiépítése, ráadásul míg a nagyobb beruházások esetében az összköltségeket tekintve kisebb tételt jelentenek arányaiban a megújuló energiafelhasználással kapcsolatos rendszerek kiépítése, a családi házak esetében a költségeket nagyobb százalékban dobhatják meg.

    Már most csúszik sok beruházás

    A Portfolio információi szerint a fejlesztők közül többen inkább a minimum szintek teljesítésére törekednek a beruházásaik során, így a még idén elkészülő házak esetében még a régi követelményeknek megfelelően kerültek megépítésre a szerkezetek, míg a jövőre átadni tervezett projektek esetében az előírásoknak megfelelően már energiahatékonyabb ingatlanok épülnek meg. Fontos tehát a vevőknek rákérdezni az épület energetikai jellemzőire is, a későbbiekben ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy mennyit fizetünk majd fűtésre.

    De vevőként azért is nagyon érdemes megfelelően tájékozódni, mivel különösen kedvezőtlenül érintheti őket, ha a projekt csúszása miatt a használatba vételi engedély megszerzése tolódik, és például 2018 után készül el egy olyan ház, mely még a régi követelményeknek megfelelően épült. A csúszás pedig nem olyan elképzelhetetlen, a Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint például, már most 1000 felett van azoknak a lakásoknak a száma, ahol egy évet is csúszik majd az átadás dátuma a tervezetthez képest.

    lakásépítés csuszo projektBár a megújuló energiaforrásokra vonatkozó szabályok csak 3 és fél év múlva lépnek életbe, azért a most még csak tervező asztalon létező projektekben történő vásárlás előtt érdemes szintén figyelni a változó szabályokra, mivel egy most még csak 2019-re tervezett ház, átadása ki tudja, mennyit késhet majd a kivitelezői kapacitáshiány miatt.

    A családi házat építők is csúszásra számíthatnak, ha az építtető nem talál időben kivitelezőt, vagy a beruházás valamilyen okból lassabban halad. Ráadásul a családi házat építők körében jellemző, hogy a használatba vételi engedélyt már akár a beköltözésük után szerzik meg, a háznak azonban majd ebben az időpontban kell majd megfelelnie az energetikai követelményeknek.

    A lakásárakról és az új energetikai követelményekről lásd a: Portfolio.hu cikkeit.

  • Befékezhet a lakásépítés

    A Mapei Kft. kereskedőhálózatának visszajelzései alapján a lakásépítésekhez kapcsolódó falazóelemek, térburkolatok, tetőanyagok, burkolatok területén nagy a kereslet, melyekre esetenként heteket kell várni.

    A fellendülésnek jelentős a hatás a munkaerőpiacra is. A kínzó szakemberhiányt tovább tetőzi a megnövekedett kereslet: öldöklő verseny folyik a munkaerőért, a jó munkaerő megtartása egyre nagyobb kihívást jelent mind a kivitelezők, mind kereskedők, sőt a gyártó cégek számára is.

    „Ez többek között a bérek emelkedését vonta maga után. A kereskedőink és a kivitelezők visszajelzései alapján azokon a területeken, ahol a bérek alacsonyabbak voltak, akár 30 %-os is volt a bérek emelkedése” – mondta Markovich Béla ügyvezető.

    A helyzetet tovább komplikálja, hogy a bővülés hatására gombamód alakulnak az új építőipari vállalkozások. 2017. első negyedévében a legtöbb új társaság az építőipari cégek közül került ki a Bisnode adatai szerint.
    Ennek oka Markovich Béla szerint, hogy az elmúlt évek kilátástalansága után most sokan látnak lehetőséget az építőiparban. Sokan akik korábban felhagytak a vállalkozással, most újra bizakodóak. A Mapei szerint ez egy kedvező fordulat lehet, ami enyhíthet a kapacitás problémákon. Azonban ha az új vállalkozások az építőipar felhígulását fogja jelenteni, akkor ez az előny nem fog sokat érni.

    2018-ra várható a csúcspont

    Az építőiparban 18 százalékos növekedésre számíthatunk az idei évben, amely igazán jelentősnek számít a tavalyi 18 százalékos visszaeséshez képes. 2020-ra azonban újabb, akár 10 százalékos visszaesés is várható. Az építőipar mozgatórugóját, a lakásépítéseket nézve, fele olyan hosszú és fele olyan intenzív konjunktúrára lehet számítani a 2018-as csúcspont után - az Építési Piaci Prognózis friss előrejelzése alapján.

    Az előrejelzések szerint a konjunktúra fele olyan hosszú és fele olyan erős lesz, mint amit 2000-2009 között éltünk meg. Sőt, az őszi előrejelzések alapján a felfutás még intenzívebbre várható, ám annál rövidebb ideig fog tartani. Az építőipar tavalyi teljesítményét 18 százalékos visszaesés jellemezte, míg az idén 18 százalékos növekedésre számíthatunk. 2019-re ez az érték akár a 20 százalékot is elérheti, azonban 2020-ra egy újabb, akár 10 százalékos visszaesés lesz tapasztalható.

    A jövőbeli lehetőségeket tekintve, a kormányzati gazdaságpolitikai lépések a meghatározóak, legfőképpen az uniós támogatások, amelyek akkor is növelik az építési keresletet, ha alacsony hatékonysággal használják fel őket.

    Az építési piacon a növekedés motorjának a lakásépítést tekinthetjük. Az év végére akár 55 százalékot is elérheti a lakásépítési volumen növekedése. Az intenzív növekedés valószínűsíthetően 2018-ra éri el a csúcspontját, megközelítőleg 25 ezer lakásszámmal. Az ezt követő években, azonban jelentősen kevesebb lakásépítésre számíthatunk.

    Ezt támasztja alá az is, hogy a prognózis gazdasági előrejelzése már a 2017-2019-es időszakra is pesszimistább, mint a kormány, vagy az MNB előrejelzései: 2017-re 3,3 százalékos, 2018-ra 3,6 százalékos, 2019-re mindössze 1,9, 2020-ra pedig 1,2 százalékos GDP növekedést vár.

    Forrás: Mapei Kft. / Hírnévügynökség; Portfolio.hu

  • Mostantól ingyenes a közműbekötés

    Ingyenessé váltak a közmű csatlakozások július 1-jétől a családoknak, valamint a kis- és középvállalkozásoknak (kkv).

    A díjmentesség három szektorra vonatkozik, meghatározott fogyasztási mértékig. A gáz, a villany, valamint az ivóvíz- és szennyvízbekötéseknél a kedvezmény nemcsak az új építésű ingatlanokra érvényesíthető, hanem a lakóingatlan vagy az üzlethelyiség átalakításakor is igénybe vehető. Egy átlagos méretű családi háznál vagy üzlethelyiségnél mindhárom közműcsatlakozás kialakítása esetén a családok 450 ezer és 1,9 millió forint közötti összeget takaríthatnak meg, a kkv-k pedig akár 2,8 millió forintot is.

    Díjmentessé vált a legfeljebb óránként 4 köbméter és a legfeljebb 32 amper névleges teljesítményű fogyasztásmérők beszerelése, valamint a 32 milliméter átmérőjű ivóvízvezeték és a 160 milliméter átmérőjű szennyvízvezeték bekötése. Ezek egy nagyobb lakás vagy egy átlagos méretű családi ház, illetve egy átlagos méretű üzlethelyiség ellátásához elegendőek


    Jó hír, hogy nemcsak a csatlakozási alapdíjakat és a fogyasztásmérő díját engedik el. A gázbekötéseknél az elosztó 250 méterig a közcélú vezetéket is ellenérték nélkül építi ki, ami teljesen új szabály. A villanyszektorban az eddigi kétszeresére emelkedett az az elosztói vezetékhossz, amit az elosztó társaság ingyenesen biztosít. A víziközmű-szektorban a közműfejlesztési hozzájárulást a lakossági fogyasztóknak már eddig sem kellett fizetniük, a díjmentesség július 1-jétől a kis- és középvállalkozásokra is kiterjed.

    Július 1-jétől a fogyasztók jogorvoslatért fordulhatnak a műszaki-biztonsági hatósághoz, ha az elosztó társaság elutasítja közműkiviteli tervüket. Jogorvoslattal lehet élni akkor is, ha az elosztó elutasítja a terv szerint kivitelezett közmű átvételét. Ezek a jogorvoslati eljárások díjmentessé váltak. Jelentősen csökkentek a közmű-csatlakozásokkal kapcsolatos ügyintézési határidők, valamint a korábbi határozatlan idővel szemben meghatározott időhöz vannak kötve a közművek szolgáltatásai júlisu 1-jétől.

    Magyar Közlöny: 2017. évi 79. szám, 2017. évi 92. szám
    Érintett jogszabály: 2008. évi XL. törvény, 2007. évi LXXXVI. törvény, 2011. évi CCIX. törvény, 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet, 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet, 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet
    Módosító jogszabály: 2017. évi LVII. tv., 157/2017. (VI. 16.) Korm. rendelet

    Forrás: PortfolioÉpítési Jog

  • Megújult az ÉTDR

    Új felülettel és megújult funkciókkal üzemel az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) 2017. június 23. óta. A kérelmek és tervek benyújtására szolgáló felület szép és egyszerű, kezelése könnyen érthető, a feltöltési folyamat végéig segíti a felhasználót.

    A 2013 óta létező, elektronikus kérelmek és tervek benyújtására szolgáló felület a hazai építési ügyintézés megkerülhetetlen pontja, ezért a kor követelményeinek megfelelő átalakítására időről időre szükség van. A legfrissebb verzió az egyszerűbb és logikusabb felépítés mellett új dizájnnal is jelentkezik, a megszokott elérhetőségen: www.e-epites.hu/etdr .

    Az új felület jól átlátható, könnyen, előismeret és segítség nélkül is hamar kiismerhető. Az első lépéseket felugró ablakok, szöveges segítségek kísérik végig a teljes benyújtási folyamaton. Az oldal több pontján elhelyezett írott és képes helperek mindaddig láthatóak maradnak, míg a felhasználó maga úgy nem dönt, hogy ezekkel már nem kíván élni. Ilyenkor egy kattintással eltüntetheti őket.

    A frissítés a felhasználók igényei alapján indult el. Célja az ügyintézők, de még inkább az ügyfelek, azaz az építtetők, építészek, építési beruházást folytatók, dolgának megkönnyítése. Az új verzió élesítése után kevesebb időbe telik majd az ügyintézés, például azért, mert nem kell felhasználói kézikönyvet olvasni. A kérvény benyújtás folyamatát felugró ablakok, statikus oldalszövegek és állapotjelző sáv is segítik. Egy helyen, egy rendszeren belül megtalálható lesz minden, ami a kérelem benyújtásához szükséges.

    Egyszerűsödik a megosztás, mert a betekintő-kód elküldését követően a meghívott a kód vagy a közvetlen link segítségével rögtön megnézheti a vele megosztott felületeket. Nagy könnyebbség, hogy a dokumentumok korábbi, jelleg/típus/munkarész besorolását felváltja a címkézés, így nagy mennyiségű, akár 2-300 dokumentum változásait is sokkal könnyebb lesz követni és szűrni. A felhasználó korábbi verzióban tett regisztrációja természetesen az új rendszerben is érvényes marad.

    Az építésügyi engedélyeket igénylő állampolgárok, ahogyan eddig is, eldönthetik, hogy kérelmüket elektronikusan, vagy papír alapon kívánják benyújtani. Ha a papír mellett döntenek, akkor személyesen, vagy postai úton juttathatják el kérelmüket a hatósághoz. Személyesen az eljáró hatóság ügyfélszolgálatához, kormányablakhoz, vagy Építésügyi Szolgáltatási Ponthoz fordulhatnak. Jó tudni azonban, hogy a papír alapú kérelmek esetében is lesz valaki, aki azokat elektronikusan rögzíti a rendszerben, mivel a tényleges ügyintézés kizárólag elektronikusan zajlik.

    Az ÉTDR fejlesztője és üzemeltetője a Lechner Tudásközpont.

  • Változást sürgetnek a bérlakáspiac szabályozásában

    A csomag egyik eleme a jogbiztonságot erősítené mind a bérlők, mind a bérbeadók érdekében. A cél az lenne, hogy az esetleges jogvitákat gyorsan és olcsón megoldhassák.

    A Habitat javaslatának főbb pontjai:
    • A lakásbérlők és -kiadók nagyobb biztonságát jogaik és kötelességeik pontos törvényi meghatározásával, a viták rendezésének megfizethetővé, gyorssá és hatékonnyá tételével, a felek jobb tájékoztatásával, valamint az ügyletek legális keretekbe foglalásának ösztönzésével biztosítaná.
    • Új adózási szabályokkal javítaná az albérletek megfizethetőségét. A lakhatási szempontból legmegfizethetetlenebb nagyvárosokban a hosszú távú (minimum 3 éves), alacsony árú lakáskiadást adómentessé tenné a kiadók számára, ezzel ösztönözve a tulajdonosokat az ilyen jellegű kiadásra.
    • A Habitat további megoldási javaslata a nonprofit lakástársaságok létrehozása. A nonprofit lakástársaságok, lakásszövetkezetek a tervezet szerint a piacról kiszorulóknak jelentenének megfizethető alternatívát. A szervezet arra kéri a kormányt, hogy ezeket a szervezeteket az állam segítse támogatásokkal, kedvezményes hosszú lejáratú hitelekkel, építési telkekkel, használaton kívüli ingatlanokkal és adókedvezménnyel.

    A szervezet korábban bírálta a kormány, az 2018. évi költségvetésben elfogadott ide vonatkozó szabályozását, mert a kapcsolódó adótörvény-módosítás értelmében még jobban megéri majd a turistáknak kiadni a szobákat. Pedig a kormánynak inkább a helyben élőket kellene támogatnia a rohamos ütemben növekvő albérletárak miatt – véli a Habitat for Humanity Magyarország.

    Arra is felhívta a figyelmet a szervezet, hogy a lakások turistaszálláshelyként való hasznosítása – amely egyelőre leginkább Budapesten jellemző, de a módosítás hatására várhatóan más nagyvárosokban is növekvő jelenség – nagymértékben hozzájárul a bérlakásban élők lakhatási költségei, illetve a lakásárak növekedéséhez.

    Bár az adótörvények módosítása következtében a hosszabb távú lakásbérbeadás adóterhei is csökkennek, egy lakhatási célra kiadott lakás terhei még a jelenlegi módosítás után is a sokszorosát teszik ki egy turisták számára rövid távra kiadott lakásénak. Ez pedig arra ösztönözi a tulajdonosokat, hogy üres lakásukat a jövőben ne bérlakásként, hanem turistaszálláshelyként hasznosítsák.

    A Habitat for Humanity Magyarország ingatlanjogászokat és lakhatási szakembereket tömörítő kerekasztalbeszélgetésén a szakértők kimondták: a legszegényebb réteg van kiszolgáltatva leginkább a jelenlegi, szabályozatlan bérlakáspiaci körülményeknek. A több százezer embert érintő helyzet pedig teljes régiók leszakadásához, sőt törvényen kívüli állapothoz is vezet. A beszélgetésről ITT olvashat még többet.

    Forrás: Napi.hu, mno.hu

    Albérlettámogatás 2018-ban

    2018. január 1-től változhat a mobilitási célú lakhatási támogatás (adómentes albérleti térítés) szabályozása.
    Az Országgyűlés elfogadta azt az adótörvény csomagot, mely a hatályba lépését követően jövő év elejétől érinti az adómentes albérlet térítés szabályait. Jövőre várhatóan még többen, még nagyobb értékben igénybe tudják majd venni ezt a juttatást.

    A mobilitás célú lakhatási támogatás a munkaviszony létrejöttét kövező 5 éven keresztül adható változó mértékben.
    Ugyanazon munkáltató által a foglalkoztatás első 24 hónapjában adómentesen havonta a minimálbér 40 százalékáig terjedhet idén a juttatás értéke. 2018. január 1-től maximálisan a minimálbér 60 százaléka lehet majd. A 2018-ra várható 138.000 forintos minimálbér estén ez havi maximum 82.800 forintos adómentes juttatást jelenthet majd.

    A foglalkoztatás második 24 hónapjában már kevesebbet adhat a munkáltató. A havi érték idén a minimálbér 25 százalékáig terjedhet lehet, jövőre azonban 40 százalék lehet. Ezt követően még 12 hónapig 20 százalékos támogatás lenne adható adómentesen 2018-ban a 2017-es 15 százalékos maximum helyett.

    A támogatás adómentességének feltétele, hogy a munkavállaló legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesítsen a munkáltatóval. Míg 2017-ben kizárólag a határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott személyek kaphatnak ilyen adómentes támogatást, addig 2018-ban, az elfogadott módosítás hatályba lépését követően már a határozott idejű heti legalább 36 órában foglalkoztatott munkavállalók is részesülhetnek ebből a juttatásból.

    Emellett lényeges szempont még, hogy a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re legyen egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja.
    Az adómentességhez az új szabályok szerint szükséges lesz jövőre, hogy a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban és a támogatás folyósításának idején a munkavállaló ne rendelkezzen lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda - és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.
    Míg 2017-ben minden közeli lakástulajdonos munkavállalót ki kell zárnunk a támogatásból, addig 2018-ban az új szabályok szerint a közelben lévő lakás kisebb mértékű tulajdonjoga nem jelenthet akadályt a mobilitás célú lakhatási támogatás megvalósításánál.

    A juttatás feltételrenszeréről a munkáltató egy nyilatkozattal kell, hogy meggyőződjön. A június végén megjelenő Cafeteria TREND magazinba már ezt az új nyilatkozatot is elkészítem, amit a magazin éves előfizetői word dokumentum formájában is megkapnak.
    Forrás: Cafeteriatrend

  • Nem az észak-magyarországi lakásépítés repítette hazánkat Európa élére

    A növekedés folytatódni fog, 2017-re 2,9, míg 2018-re 2,4 százalékkal növekedhet az építési teljesítmény. 2016-ban kimagaslóan teljesített a lakás-szektor, bár a következő években ennél azért szerényebb bővülésre lehet majd számítani.

    Kiemelkedően teljesített a lakásépítés

    A lakásépítés 5%-kal bővült 2016-ban. Erre az erős növekedésre a következő években valószínűleg nem számíthatunk: előreláthatólag 2017-ben 3,7%-kal, 2018-ban 2,3%-kal, 2019-ben 1,7%-kal fog nőni összességében a 19 ország lakásépítése. A lakásépítést a demográfiai trendek, a háztartások növekvő jövedelme és az alacsony jelzáloghitel-kamatok együttesen húzzák; emiatt az előbbieken belül az új lakásépítés 8,8%-kal nőtt 2016-ban és 2017-ben is erős növekedés jósolható (+6,8%). 2018-ban és 2019-ben azonban jelentős lassulás várható. Ami a lakásfelújítást illeti, körölbelül 1,5%-kal fog nőni évente. Ez lesz az első olyan ágazat, mely elsőként éri el és meg is haladja a válság előtti szintet, mely várhatóan már idén bekövetkezik.

    Győr-Moson-Sopron megyében 11 új lakás jutott tízezer lakosra az első negyedévben, ez pedig messze a legjobb érték az összes megye és Budapest eredményeit nézve. Ez az országos 2,1 lakásos átlagnak az ötszöröse - mutatja az ingatlan.com elemzése.

    Budapesten első ránézésre rengeteg lakás épül, a lakásállományához viszonyítva viszont csak a középmezőnyben kapott helyet a tízezer lakosra jutó 1,2 lakásos értékével. A következő években azonban a folyamatos átadásoknak köszönhetően a fővárosban is egyre nőhet majd ez a szám, javítva az országon belüli helyezését.

     Több megyében a százalékos növekedés jelentős ugyan, de szám szerint kevés új lakás épült. Ilyen például Nógrád megye, ahol 1-ről 4-re nőtt az új lakások száma, ami 300 százalékos növekedésnek felel meg. A területi különbségeket az is mutatja, hogy Győr-Moson-Sopronban 502 lakás épült, ami több mint százszorosa a nógrádi lakásszámnak. Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyékben az új lakásokat magánszemélyek építették, a lakásfejlesztők ezekben a megyékben nem látnak jó lehetőségeket. Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna és Zala megyékben ugyanakkor nemcsak több új lakás épült, de a tavalyi első negyedévvel ellentétben már vállalkozások is adtak át új lakásokat.

    2017-2019 között Magyarország az évi átlagos várt 14,9%-os építési teljesítmény-növekedésével a 19 Euroconstruct ország élén halad, mely a lakásépítésben a jelentős kormányzati támogatásnak és lakossági keresetnövekedésnek köszönhető (23%, 18,8% majd 15,4%-os éves teljesítményével), a nem-lakás célú magasépítésben az ingatlanpiaci boom révén tapasztalható, (itt 2017-ben és 2018-ban a kétszámjegyű bővüléssel), végül az infrastruktúra fejlesztésében az EU alapok 2017-től kezdődő intenzív felhasználása segítségével (a növekedés itt 2017-ben közel 30%-os lesz, majd a következő években 15 és 10%-os további erősödést prognosztizálható).

    Írország az éves 7,7%-os bővüléssel Magyarország után áll másodikként a kiemelkedő teljesítményét illetően. Lengyelország évi 5,5%-kal, Csehország 4,3%-os éves növekedéssel, majd Portugália évi +4,1%-kal követi őket. A közép-kelet európai erőteljes növekedés a 2016. évi nagy zuhanást követi, mert egyfelől az EU strukturális alapjai 2017-ben válnak hozzáférhetővé, másfelől óriási lakás-kereslet is tapasztalható. Ez utóbbi kiváltképp Magyarországra jellemző, ahol a lakásépítést a kormányzat erőteljesen támogatja. 

    További részletek a Portfolio.hu cikkében.

    Forrás: Portfolio / ingatlan.com

  • Fordulatra van szükség a bérlakásszektorban

    A Pénzcentrum összefoglalójából kiderül, hogy a szakértők szerint a több százezer embert érintő helyzet pedig teljes régiók leszakadásához, sőt törvényen kívüli állapothoz is vezet. A rendezvényen többek közt arról is szó esett, hogy a hazai albérletek drágák és nem biztosítanak hosszú távú lakhatást a bérlők számára.

    A hazai bérlakásszektor súlyos problémákkal küzd, amelyek több mint 600 000 ember lakhatását érintik Magyarországon. A néhány év alatt másfél-kétszeresére emelkedett albérletárak és a megfelelő jogi védőháló hiánya kiszolgáltatottá teszi a bérlőket, de a lakástulajdonosok helyzete sem ideális - mondta el megnyitó beszédében Szegfalvi Zsolt a Habitat for Humanity ügyvezető igazgatója, majd hozzátette, hogy a kormány jelentős összegekkel támogatja a saját tulajdonú - főleg újépítésű - lakások vásárlását, miközben ez a lakhatási forma nagyon sokak számára a támogatások ellenére sem elérhető. Úgy gondolta, hogy a bérlakásszektor problémái és ezek megoldási lehetőségei nem kapnak a jelentőségüknek megfelelő figyelmet a kormány részéről, ami komoly társadalmi és gazdasági következményekkel jár.

    Elavult lakástörvény, kaotikus bérlakásszektor, hiányzó lakáskoncepció

    A hazai Lakástörvény 1993-ban lépett érvénybe és annak ellenére, hogy már a rendszerváltás után született, sajnos nem ad válaszokat a mai piacgazdasági viszonyokra. Alapvetően a Lakástörvény a Polgári törvénykönyvet egészíti ki. A Polgári törvénykönyv részleteiben nem tudja szabályozni a lakhatás jogi helyzetét, hiszen az erőegyensúlyból indul ki. Ezzel szemben a kiadó és a bérlő viszonya nem egyensúlyi. A bérbeadó jogait legtöbb esetben, például egy felmondás során nem szükséges annyira védeni, mint a bérlőét - összegezte a hazai helyzetet Dr. Babus Gábor, a Baker&McKenzie ügyvédi iroda ingatlanjogásza.

    Az 1990-es évek óta nincs itthon egységes lakáskoncepció, illetve lakhatáshoz rendelt minisztérium sem - ismertette a helyzetet Jelinek Csaba, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont városkutatója.

    A devizaválság és a külföldi diákok

    Itthon még régiósan is nagy arányú azoknak a piaci bérlakásban bérlőknek az aránya, akik jövedelmük több mint 40%-át költik lakhatásra. Ausztriában ez az arány csupán 15% körüli - mondta el a rendezvényen Kováts Bence, a Habitat for Humanity Magyarország kutatója.

    Az MTA kutatója szerint az áremelkedés egyrészt keresleti tényezőkkel, az Airbnb elterjedésével, illetve turizmussal magyarázható, de ide tartozik a külföldi diákok megjelenése a piacon, akik a hazai egyetemeken folytatott tanulmányaik alatt élnek Budapesten, illetve a vidéki nagyvárosokban. Fontos tényezők még a deviza válságban lakhatásukat vesztett emberek, akik bérlőként szintén nagy arányban vennének ki lakásokat. A kínálati tényezők között fontos látni, hogy a válság miatt az elmúlt évtizedekben nem volt rá példa, hogy ennyire kevés lakás épüljön Magyarországon, mint 2008-tól napjainkig.

    Ezek a keresleti és kínálati tényezők vezettek oda, hogy Budapesten kétszeresére, vidéken pedig másfélszeresére emelkedtek az albérletárak az elmúlt években.

    Nem jelentenek megoldást az önkormányzati bérlakások

    Napjainkban 3% önkormányzati tulajdonú bérlakás van a piacon, ami országosan 123 ezer, Budapesten pedig 44 ezer bérlakást jelent. Ezek azonban jórészt nagyon rossz állapotú ingatlanok, amelyek felújítását nem engedhetik meg maguknak az önkormányzatok. Ehelyett általában két stratégia mentén hasznosítják őket. Az egyik lehetőség a lakóépületek lakhatatlanná nyilvánítása, lebontása, majd a terület hasznosítása, illetve megoldás még a lakások eladása. Azon kevés esetben, amikor pedig kiadásra kerülnek, akkor sajnos sokszor hallani, hogy nem a szegények, hanem a hatalomhoz közel állók részesülnek a jobb állapotú lakásokból - egészítette ki Jelinek Csaba.

    A mobilitás gátja, a lakásuzsora melegágya

    A jelenlegi helyzet más országokkal összehasonlítva egy rugalmatlan munkaerőpiacot eredményez. Egy példán keresztül bemutatva a helyzetet: ha valaki Miskolcon elveszti a munkáját, de Sopronban lenne lehetősége dolgozni, az a lakhatási helyzetből adódóan sokkal nehezebben megugorható léc, mint más országokban. A magyar lakosság kilencven százaléka magántulajdonban lakik, amitől nagyon nehéz megválni. Ebből adódik az is, hogy a térbeli egyenlőtlenségek erősödnek, teljes régiók szakadnak le például Kelet-Magyarországon. A lakásárak, illetve albérletárak pedig erre a helyzetre erősítenek rá, ördögi kört teremtve, amiből egyelőre nincs kiút - mondta el Jelinek Csaba.

    A kutató szerint a lakáshierarchia alján pedig a kialakult helyzetből adódóan megjelenik a lakásuzsora. A legszegényebb rétegeknek 20-40 ezer forintokért adnak ki lakhatási célra erre teljesen alkalmatlan zugokat, sokszor összekapcsolva a kiadást az uzsorakamattal is. Ebből is látszik, hogy a jelenlegi albérletpiaci helyzet, olyan társadalmi és térbeli szituációkat teremt, amelyekkel az önkormányzatok nem tudnak mit kezdeni. A helyzet az, hogy elindulunk egy szűknek tűnő problémából, vagyis az albérletpiac szabályozatlanságából, és oda jutunk, hogy elkezdenek termelődni olyan városi terek, ahol az állam már nem tud jelen lenni és rengeteg olyan probléma lesz, amit később nagyon nehéz megoldani. Az ilyen régiókba, helyzetekbe születő gyermekek sorsa pedig megpecsételődik.

    A fenti helyzet megoldására indította a Habitat for Humanity Magyarország a #feketelakas kampányát. Az online elérhető petíció három irányelv mentén javasol megoldást a hazai bérlakáshelyzet problémáira.

    • A lakásbérlők és -kiadók nagyobb biztonságát jogaik és kötelességeik pontos törvényi meghatározásával, a viták rendezésének megfizethetővé, gyorssá és hatékonnyá tételével, a felek jobb tájékoztatásával, valamint az ügyletek legális keretekbe foglalásának ösztönzésével biztosítaná.
    • Új adózási szabályokkal javítaná az albérletek megfizethetőségét. A lakhatási szempontból legmegfizethetetlenebb nagyvárosokban a hosszú távú (minimum 3 éves), alacsony árú lakáskiadást adómentessé tenné a kiadók számára, ezzel ösztönözve a tulajdonosokat az ilyen jellegű kiadásra.
    • A Habitat további megoldási javaslata a nonprofit lakástársaságok létrehozása. A nonprofit lakástársaságok, lakásszövetkezetek a tervezet szerint a piacról kiszorulóknak jelentenének megfizethető alternatívát. A szervezet arra kéri a kormányt, hogy ezeket a szervezeteket az állam segítse támogatásokkal, kedvezményes hosszú lejáratú hitelekkel, építési telkekkel, használaton kívüli ingatlanokkal és adókedvezménnyel.

    Forrás: igylakunk.hu, Pénzcentrum

  • Ingyentelek, ki kéri?!

    Az ingyen építési telek is csak akkor vonzó, ha van a közelben munkalehetőség. A Pénzcentrum utánajárt, az ország mely részében, mennyire kelendők a párforintos- vagy ingyentelkek.

    Fiatal párokat szeretnének a településre csábítani, vagy azt szeretnék, hogy a helyiek ne költözzenek máshova - ez a két fő oka annak, hogy több magyar település is ingyen, vagy párforintért kínál telket. Ezekhez a telkekhez azok a családok juthatnak hozzá, akik vállalják, hogy ingatlant építenek rajta, és életvitelszerűen élnek majd a házban. Tehát vannak feltételek. A CSOK bejelentésétől is nagy fellendülést vártak, de így is vannak olyan települések, ahol akkor sem akarnak építkezni a fiatalok, ha ingyen kapják hozzá a telket. De természetesen ennek az ellenkezőjére is találtunk példát.

    Makón például nagy volt az érdeklődés, minden telek elkelt. Balassagyarmaton mérsékeltebben működik a dolog, de mivel a helyi cégek munkaerőhiánnyal küzdenek, remélik, hogy ott tudják tartani, illetve oda tudják vonzani a családokat.

    Több kisebb település önkormányzata is felajánlott néhány forintért megvásárolható telkeket az elmúlt években, de van ahol csak néhány vagy egy sem kelt el közülük. Hiába a vonzó, közművesített telek, a rendezett település, a barátságos szomszédok, ha nincs helyben vagy a közelben munkalehetőség, nem tud elég vonzó lenni a betelepüléshez. A helyiek is csak akkor vállalják az építést, ha az így olcsóbb tud lenni a használtan kínált jó állapotú ingatlanoknál, illetve ha sikerül megkapni az építkezéshez szükséges hitelt.

    Példák és további részletek:Péncentrum

  • Rövidesen akár megduplázódhat az új lakások ára

    A korábbi évekhez képest már most számottevő drágulást produkáltak az új lakások annak ellenére, hogy időközben az áfakulcsukat töredékére vágták vissza. Az ár pedig vélhetően csak még tovább folytatja a száguldást felfelé.

    Az áfacsökkentés ellenére az új lakások eladási ára inkább emelkedést mutatott, ami több tényező együttes eredője. A kivitelezési költségek növekedése, a szigorodó műszaki feltételek illetve az áfakulcs ismételt megemelkedésének eredményeként 4 év múlva akár több mint dupla annyi is lehet egy új lakás ára, mint egy mostanié. Feltéve, ilyen áron lesz fizetőképes kereslet és indulnak új projektek.

    A munkaerőhiány és az építőanyagárak emelkedési miatt egyre nőnek a kivitelezési költségek, és még így is számos projekt csúszik, és egyre többet.

    epipari munkaerohiany Portfolio

    A lakásokat drágíthatja a szigorodó műszaki feltételeknek való megfelelés. Már a jövőre elkészülő házaknak magasabb követelményszinteknek kell megfelelniük, úgynevezett költségoptimalizált energetikai követelményszintnek. Vagyis a házaknak sokkal több olyan anyagot és megoldást kell felhasználnia, amely az elvártnak megfelelően tartja az energiafogyasztást.

    További probléma, hogy nem lehet tudni, mi lesz az 5%-os áfával, amely jelenlegi állás szerint a 2019. december 31-éig eladott lakásokra vonatkozik. Utána visszatér a 27%. Ez különösen veszélyezteti a csúszó projekteket, hiszen azokat a lakásokat, amelyeket nem sikerül befejezni és értékesíteni eddig az időpontig, már ismét a drágább adó terheli majd.

    A Portfolio.hu kikalkulálta, hogy fogja mindez drágítani az újonnan épülő lakásokat évről-évre.

    Forrás: Portfolio

  • Futurisztikus lakópark épül Szegeden

    Az egykori kábelgyár területére már 2008-ban elkészültek a tervek, de a válság miatt végül nem kezdődött el az építkezés. Idén ősszel azonban kezdetét veheti a merész formákkal dolgozó beruházás. Az űrközpontra hasonlító épületekben összesen közel 600 lakás kaphat helyet, melyek mérete 50 és 400 négyzetméter között lesz. A high-tech beruházás ötvözi a modern eleganciát, kényelmet, környezettudatosságot és költséghatékonyságot – írja az Építészfórum. A lakások mellett a területen irodák, üzletek, étterem, kávézó, szépségszalon és konditerem is helyet kap majd.

    urlakotelep Szeged2

    A tervezés és a kivitelezés során a környezettudatosságra figyelve a zöldterületi mutató legalább 40 százalékos lesz és a lakások fűtéséhez geotermikus energiát használnak majd. A padlófűtés és a szabályozható klímarendszer kedvezőbb emissziós értékeket és 30%-kal alacsonyabb rezsiköltséget jelent. Minden földszinti és emeleti lakáshoz nagy méretű terasz tartozik, melyet kétrétegű, hőszigetelt üvegezéssel ellátott panoráma ablak köt össze a lakásokkal. Számos variációból állítható össze a lakás belső kinézete, de egyedileg választott, hozott anyaggal is elvégezhető a kivitelezés.

    A beruházás az épületek formáján túl azért is fontos, mert ekkora egybefüggő projektre Szegeden legalább tíz éve nem volt példa. Az építkezés várhatóan 2017 októberében kezdődik, a lakásokat pedig 2019 végén vehetik majd birtokba az új lakók. A projektről részletesebben erre a videóra kattintva tájékozódhat.

    A beruházás honlapja szerint a lakások 355 000 és 399 000 forintos négyzetméterár között leszek elérhetők, ami megfelel a Szegeden kapható új lakások átlagának – írja a Portfolio.

    Forrás: Építészfórum, Portfolio

  • A legdrágább albérletek is elkelnek

    Az olcsóbbak mellett kapósak a drága, luxus albérletek is: átlagosan havi 400 ezer forint bérleti díjat kérnek ezekért a fővárosban, de ennek a duplája is előfordul.

    Több mint négyezer forintos négyzetméteráron adják ki a fővárosi ingatlanok 10 százalékát, mégis, ezek a lakások is 1-3 hónapon belül bérőre találnak, még ha átlagosan havi 400 ezer forintot is kell fizetni értük – ismertette az Index az Otthontérkép.hu felmérését.

    Az elmúlt években akkora növekedésbe kezdett a kiadó lakások piaca, hogy átlagos, nettó 200 ezer forintos fizetésből szinte már lehetetlen lakást bérelni, mivel a rezsivel együtt így már nemigen marad pénz a bérlő zsebében.

    A luxuslakásokat általában havi 260 ezer-600 ezer forintos bérleti díjért kínálják, de 800 ezer forintos havi ár is előfordul. A kiemelt árú lakások jellemző mérete 80-130 négyzetméter.

    Az Otthontérkép elemzése szerint a luxuskategóriában nagyjából stabilizálódtak a bérleti díjak. A nagy tetőteraszos, illetve penthouse lakások bérleti díjai az átlagot meghaladó mértékben emelkedtek 2016 közepéig, azóta évi 5-10 százalékos drágulást mértek, és ez várható a következő egy-két évre is. A kereslet élénk, így nem valószínű, hogy csökkeni fognak az árak ebben a piaci szegmensben.

    Az új, lakóparki lakások között a kisebb és közepes árú lakások kapósabbak, az elemzők valószínűsítik, hogy ezek száma csökkenni fog a belső kerületekben felújítással és átalakítással létrehozott luxuslakásokétól. Az utóbbi módszer egyre jobb üzlet a befektetőknek.

    A legtöbb csúcskategóriás kiadó lakás az V. és a VI. kerületben található (arányuk az összes kiadó lakásokon belül 45 százalék), ezeknek a díja az 5000 forintos négyzetméterárat is meghaladja. Ezt követi a II. és az I. kerület, ahová szintén szívesen költöznek a gazdag lakók. A IX. kerületben ugyan csak alig pár százalékot tesz ki a luxuslakások aránya, de az áruk alulról súrolja az 5000 forintot négyzetméterenként, aminek a magyarázata a sok új építésű projektben keresendő.

    Forrás: hvg.hu, Index / Otthontérkép

  • Minden, amit az egyszerű bejelentéshez kötött építés szabályozásáról tudni kell
  • Olcsóbb a lakáshitel, mint az albérlet

    Magyarországon a felnőtt lakosság 14 százaléka él bérelt lakásban – derült ki a Fundamenta országos reprezentatív kutatásából. Az albérletek átlagára már magasabb, mint egy lakáshitel törlesztője - írja a Hvg.hu.

    A magyarok közel fele, 42 százaléka lakik nem sajáttulajdonú ingatlanban: az ilyen lakásban élők nagyjából 50 százaléka a szülőkkel együtt, harmaduk pedig bérelt ingatlanban lakik.

    A teljes felnőtt lakosságban így 14 százalékra tehető az albérletesek aránya – derült ki a Fundamenta átfogó, lakástulajdonlással kapcsolatos országos reprezentatív kutatásából.

    Az albérlet főként a fővárosban és a megyeszékhelyeken jellemző, a magasabb és alacsonyabb végzettségűek közül pedig többen bérelnek lakást a középfokú végzettségűekhez képest.

    A bérleményben élők közül mindössze 9 százalék azok aránya, akiknek megfelel ez az életforma, és még egy jó ideig albérletben szeretnének lakni. A többiek előbb vagy utóbb mindenképpen saját lakásba költöznének, és közöttük nagyon magas, 50 százalék azok aránya, akik ezt pénzügyi lehetőség hiányában nem tudják megtenni.

    A Fundamenta kutatása alapján a lakáshitellel rendelkezők átlagosan 55 ezer forintot költenek havonta törlesztésre, ami kevesebb, mint a rezsiköltségek nélkül számított 56 ezer forintos átlagos havi bérleti díj.

    Utóbbi azonban sok esetben a hetvenezer forintot is meghaladhatja, így sok albérletből saját otthonba elvágyódó számára jó megoldás a lakáshitel, amelynek törlesztőrészletei jóval alatta maradnak az átlagos magyar albérletre kifizetett költségeknek.
    Az átlagos havi albérleti díjak az ingatlan elhelyezkedéstől függően jelentős különbségeket mutatnak. A központi régió átlaga a legmagasabb (71 ezer forint), ezt a nyugati (50 ezer forint) majd a keleti országrész (43 ezer forint) követi.

    De fontos kiemelni, hogy ezek sokszor nem a lakás teljes bérleti díját jelentik, hiszen sok esetben, főként fiatal egyedülállóknál az adott ingatlant többen közösen bérlik.

    A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a háztartási jövedelem nagyságával együtt nő az albérletre kifizetett összeg is: az alacsony, közepes és magas jövedelmű csoportokban 39 ezer, 58 ezer és 77 ezer forint az átlagos havi lakásbérleti díj.

    Forrás: Hvg.hu

  • Folytatódik az új lakások áremelkedése

    Jelenleg nincs olyan tényező, ami látványosan mérsékelné az új lakások árát, vagy akár csak megállítaná a drágulást. Fordulatot csak a túlkínálat vagy a túl magas végső ár hozhat, de még mindkettőtől messze vagyunk – írja az Otthontérkép.

    Meddig tarthat még a lakásárak tempós növekedése és mi az, ami fűti a drágulást? – kérdezték Földi Tibort, Magyarország vezető lakásfejlesztője, a Cordia Zrt. vezérigazgatóját. A szakember szerint az elmúlt pár évben a keresleti oldal bizonytalansága volt a meghatározó, hiszen sok család és egyéni vásárló is csak tervezgetett, de inkább elhalasztotta a tranzakciót, ám amikor megjelentek az első, nagyobb léptékű fejlesztések, sokan lecsaptak ezekre. Látva ezt az érdeklődést, egymás után indultak be a beruházások, sőt, olyan cégek is megjelentek a piacon, amelyek semmiféle lakóingatlan-fejlesztési referenciával nem rendelkeznek.

    Földi Tibor szerint érzékelhető ugyan, hogy lassabb lett a drágulás üteme, de a fejlesztők kénytelenek beépíteni az árba a folytonosan emelkedő kivitelezési költségeket. A vezérigazgató tartja magát az év elején ismertetett álláspontjához, miszerint a vevői oldalt a CSOK kedvező változásai, az egyéb befektetési formákkal elérhető rendkívül alacsony hozam, az alacsony lakáshitel-kamatok és a növekvő hitelfelvételi hajlandóság is erősíti. „Ezek a folyamatok azt is előre vetítik, hogy várhatóan az áremelkedés trendje sem fordul meg, legfeljebb lassulhat” – erősítette meg.

    Úgy látja, hogy a kereslet továbbra is megmarad, ám a fejlesztőket inkább a költségoldal nyomasztja, hiszen mind az alapanyagok, mind a kivitelezési költségek (főleg a munkaerő) olyan ütemben drágulnak, amit már nem tud lenyelni egy fejlesztő, így kénytelen áthárítani a vevőre. Éppen ezért nem csak a Cordia, hanem az egész iparág azt szorgalmazza, hogy 2019 után is maradjon meg az eredetileg átmeneti időre bevezetett kedvezményes, ötszázalékos áfa az új lakásoknál. Ha ugyanis visszaáll a magas, 27 százalékos áfakulcs, az is növelheti az eladási árakat. „Az 5 százalékos áfakulcs véglegesítésével ráadásul enyhíthető lenne a kivitelezési árakat felhajtó kapacitáshiány is, hiszen a kivitelezőknek nem kellene rohamtempóban befejezniük a beruházásaikat 2019 végéig” – fogalmazott Földi Tibor.

    Forrás:Otthontérkép

  • Olcsóbb, átláthatóbb, biztonságosabb bérlakáspiacot!

    A Habitat arra kéri a kormányt, hogy alakítsa át a bérlakásrendszer szabályozását.

    Azoktól várnak aláírást, akiket zavar, hogy gyakorlatilag fékezhetetlenül emelkednek az albérletárak, akik szintén úgy ítélik meg, hogy bizonytalan az albérleti helyzet Magyarországon, és zavarosnak találják a bérlakáspiacot.

    A szervezet ezek orvoslására szakmai javaslatokkal áll elő, és szeretnék, hogyha a törvényhozás ezeket a javaslatokat mérlegelné - az aláírásokkal ezt lehet támogatni.

    A Habitat for Humanity petíciója röviden
    Téged is zavar, hogy fékezhetetlenül emelkednek az albérletárak? Te is félted a lakásodat egy bizonytalan albérleti helyzetben? Szeretnél tisztán látni a jelenleg zavaros bérlakás-piacon? Ezek olyan fontos kérdések, amelyekre a jelenlegi rendszer sokszor nem tud választ adni.
    Írd alá a petíciónkat, hogy mielőbb a Parlament elé kerülhessen az a szakmai javaslatcsomagunk, amelyet a bérlakáspiac rendezése, igazságosabbá, biztonságosabbá tétele érdekében dolgoztunk ki!
    Ha megvalósulnak a javaslataink:
    • Akár több százezer ember albérletének ára csökkenhetne több tízezer forinttal;
    • Nem fordulhatna elő, hogy a tulaj jogtalanul megtartja a kauciót;
    • A bérlő szociális problémái miatt nem a lakástulajdonosokat érné kár;
    • Nem utolsó sorban pedig sok tízezer ember jutna piacinál olcsóbb lakáshoz!

    A petíció teljes szövege ITT olvasható.

    A Habitat szerint, ha megvalósulnának a javaslataik, akkor: több százezer ember albérletének ára csökkenhetne több tízezer forinttal, nem fordulhatna elő, hogy a tulaj jogtalanul megtartja a kauciót, a bérlők szociális problémái miatt nem a lakástulajdonosokat érné kár, és sok tízezer ember jutna a piacinál olcsóbb lakáshoz.

    A petíciót eddig több mint 3800-an írták alá.

    Forrás: Habitat for Humanity, Napi.hu

  • Bérlakásokat újított fel Oroszlány

    Az oroszlányi önkormányzat sajáterős beruházásban felújított egy bérházat, ahol 24 lakást alakítottak ki - tájékoztatta a város polgármestere az MTI-t.

    Az ingatlan felújítására 227 millió forintot fordítottak, a lakásokat piaci alapon lehet bérelni. A Petőfi udvarban található háztömböt az 1950-es évek elején emelték, a lakások leromlott állapota már az épület állékonyságát veszélyeztette - mondta Lazók Zoltán.

    A polgármester hozzátette, a ház szomszédságában lévő, hasonló kialakítású lakótömböt 2012-ben újította fel az önkormányzat, akkor kétszeres volt a túljelentkezés a lakásokra - írja az MTI.

    Lazók Zoltán elmondta, 2010-ben száz eladó, kiadó lakás volt a városban. Az akkori önkormányzat öt év alatt nem tudott hasznosítani egy városközpontban lévő, 120 lakásos ingatlant, ezért az épületet lebontották.

    A gazdasági helyzet változásával néhány év alatt 5200 új munkahely jött létre a város ipari parkjában és Oroszlányban gyakorlatilag elfogytak a bérelhető, illetve megvásárolható lakások.

    Forrás: Napi.hu

  • A 30 százalékos energiahatékonysági cél lehetőség, nem teher

    A hazai energiahatékonysági szektor képviselőjeként a Magyar Energiahatékonysági Intézet csalódását fejezi ki azon magyar állásponttal kapcsolatban, mely nem támogatja a közös kötelező európai uniós energiahatékonysági cél 30 százalékra való emelését. Arra kéri a magyar kormányt, hogy vizsgálja felül álláspontját, és csatlakozzon azon európai országok köréhez, melyek vállalják a párizsi klímacélok teljesíthetősége érdekében azt, hogy évente 1,5 százalékkal csökkentik energiafogyasztásukat 2030-ig.

    Az Energiahatékonysági Irányelv felülvizsgálatát megelőző Európai Bizottság által elkészített környezeti hatásvizsgálata megállapította, hogy a tagállamok számára javasolt 1,5 százalékos energia-megtakarítási kötelezettség olyan gazdasági előnyöket biztosíthatna az európai gazdaságoknak, mely erősítené versenyképességüket.

    Az 1,4 százalékos kompromisszumos javaslat – az egy százalékpontos csökkenés és a javaslatba foglalt további kiskapuk miatt - jelenlegi formában való elfogadása azt eredményezné, hogy az évi energia-megtakarítások 0,7 százalékra korlátozódnának. Ez jelentősen lelassítaná az energiahatékonysági beruházásokat. A kompromisszumos javaslat miatt a szektoron belül Európa-szerte várhatóan 100 ezer munkahely szűnne meg a jövőben. 2030-ra a gázimport 1,3 százalékkal emelkedne meg, az üvegházhatású gázok kibocsátása 0,2 százalékkal nőne, összeurópai szinten pedig az egészségügyi kiadások 1,9 milliárd euróval emelkednének.

    A Bizottság eredeti, 1,5 százalékos javaslata ezzel szemben Európa tagállamaiban 18,4 százalékos gázimport csökkenést, 1,6 millió új munkahelyet, az üvegházhatású gázok kibocsátásában 3,1 százalékos visszaesést, az egészségügyi kiadásokban pedig 28,2 milliárd eurós csökkenést hozhat.

    A hazai energiahatékonysági szektor képviselőjeként a Magyar Energiahatékonysági Intézet hiszi és vallja, hogy a hatékony energiafelhasználás jövőnk kulcsa és a nemzetgazdaság érdeke. Az energiahatékonyság az ország energiagazdálkodásának fenntarthatósága tekintetében kulcskérdés és elengedhetetlen hazánk klímavédelmi céljai teljesítéséhez. A pazarlóan felhasznált energia egyben komoly és felesleges költségekkel jár, terheli a vállalatok, háztartások és a középületek fenntartóinak pénztárcáját.

    Az energiahatékonyság ösztönzése nem önmagában a vállalások teljesítése miatt fontos, hanem nemzeti érdek is. Az energiahatékonysági beruházások minden elemükben és hatásukban az infrastrukturális beruházásokkal mutatnak hasonlóságot, sőt a hatalmas megtakarítási potenciál miatt minden más gazdaságfejlesztési programnál hatékonyabbnak bizonyulnak: egyszerre hatnak ösztönzőleg a gazdaságra (versenyképesség javítása, munkahelyteremtés, költségvetési bevétel-növelés, külső energiafüggőség csökkentése), és vannak pozitív hatásai a környezetvédelemre, ellátásbiztonságra, illetve szociális és egészségvédelemi problémákra.

    Az energiahatékonysági beruházások gazdasági hatása már rövid távon jelentkezik, hiszen a közvetlen energia-megtakarításon keresztül csökken a fogyasztók energiaszámlája, és élénkülnek az építőipari beruházások. Hazai szakmai szervezetek által kidolgozott Hazai Hatékonyság Program számításai szerint – melyet a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is alátámasztott – már évi 40 ezer lakás, azaz 100 ezer ember otthonának rezsicsökkentő felújítása
    • országosan negyvenezer munkahelyet teremtene, egyenletesen elosztva,
    • évi mintegy 70 milliárd Ft költségvetési többlet-bevétel keletkezne, emellett pedig
    • a földgázimport 4%-kal csökkenne.
    • Minden, energiahatékonysági korszerűsítésre fordított 1 milliárd forint 90-100 embernek ad munkát - az összes, gyártásban és beépítésben dolgozó, építésgazdasági szereplőt tekintve.

    Az energiahatékonysági beruházások ösztönzése egybeesik több olyan kormányzati céllal is, melyet a magyar emberek életminőségének javítása érdekében tűzött ki, ezek közül kiemelendő a
    • rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése és továbbvitele,
    • a vidék megtartó-képességének emelése, vidéki munkahelyek teremtése révén,
    • a hazai légszennyezettség csökkentése: az OECD statisztikái szerint Magyarországon az egyik legmagasabb - millió lakosra számítva - a légszennyezettség miatti halálozások száma.

    A családok energiaszámláinak csökkentéséhez jelentős mértékben tud hozzájárulni a háztartások energiahatékonyságának javítása, hiszen – több kormányzati stratégiai dokumentum számításai alapján is – az átlag magyar háztartások energia-megtakarítása egy komplex energetikai felújítás révén elérheti az 50 százalékot is.

    Az energiahatékonysági beruházásoknak komoly szerepe lenne a vidék gazdaságának élénkítésében, így megtartó képességének erősítésében is. A legfrissebb lakossági kutatások adatai azt jelzik, hogy amíg az új építések főként a budapesti, Pest megyei és egyes dunántúli megyékre koncentrálódnak, a lakosság által következő öt évben tervezett energetikai felújítások eloszlása a fentieket területileg kiegyenlíti az építőipari beruházások terén.

    Magyarországon közel 14 ezer ember hal meg idő előtt évente a levegő szennyezettsége következtében. A Földművelési Minisztérium adatai alapján a szálló por koncentrációért 70 százalékban a lakossági fűtés, annak korszerűtlen, szennyező és energiapazarló formája a felelős. Az energia hatékonyabb felhasználása, magasabb energiahatékonysági sztenderdek bevezetése, a hagyományos energiahordozók felhasználásának kiváltása nem önmagában a véges erőforrásainkkal való takarékosság miatt fontos, hanem csökkenti a költségvetés egészségügyi kiadásait is. Az Európai Bizottság környezetvédelmi országjelentése szerint Magyarországon a légszennyezésből eredő egészségügyi költségek meghaladják az évi 5 milliárd Eurót.

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai meggyőződése, hogy lehet úgy javítani a nemzetgazdaság egyes ágazatainak energiafelhasználását, hogy közben az Magyarország gazdasági növekedése ne sérüljön. Hazánk számára is fontos és gyümölcsöző a megemelt energiahatékonysági célkitűzés, és annak felvállalása révén Magyarország egy kiemelkedő jelentőségű téma szószólója lenne Európában.

    További információ, kapcsolat: mehi@mehi.hu 

  • A kivitelezői kapacitások és az áfa jövője a legaggasztóbb kérdések

    Karsai Gábor a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese előadásában arról beszélt, hogy átmenetileg élénkülhet a magyar gazdaság 2017-2018-ban, majd 2020-tól lassulás és bizonytalanság jöhet, ha nem javul radikálisan az ország versenyképessége. A makrogazdasági adatok alapján látszik, hogy az unió nélkül bajban lennénk.

    Az elmúlt időszakban az Európai Unión belül Magyarországon drágultak leginkább a lakások, és az építési engedélyek száma is itt emelkedett a legnagyobb mértékben. Hasonló tendencia volt a 2008-as gazdasági válság előtt is: akkor túl sok építési telket terheltek meg rossz hitelekkel és az ingatlanlufi a világgazdaságot is magával rántotta. Most azonban a szereplők nem számítanak hasonló folyamatra.

    Az ingatlanpiac ciklikusan működik, nyolc-kilenc évente jön a váltás, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy valóban fújódhat egy újabb lufi, de jelenleg több biztató jel is van. A mostani árrobbanást a fizetőképes kereslet határozza meg, valamint az, hogy tartósan alacsony a kamatszint. Amíg pedig 1-2 százalékos hozamra számíthatnak a kötvényekből, az ingatlan egy jobb befektetés, ezért lesz rá finanszírozás - véli Török Árpád, a TriGránit vezetője.

    Hasonlóan látja ezt Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Property Zrt. tulajdonosa: szerinte még mindig van feljebb az ingatlanpiacon. Mindezt a makrokörnyezet változására alapozza, de elmondta, a cége óvatosan tervez. Még nem tudni ugyanis, meddig marad a megterülést segítő 5 százalékos áfakulcs, amelyet az eredeti tervek szerint 2019 végén vezetne ki a kormány. Emiatt viszont egyre nehezebb kivitelezőt találni, akik egyébként folyamatosan növelik a munkadíjukat, ami beépült már az árképzésbe is. Ez azt is eredményezheti, hogy vidéken a kivitelezők hiánya miatt kevesebb beruházás lesz. Ugyanígy a szegmensek között is átrendeződés indulhat, például a lakásépítésektől az irodafejlesztések vonják majd el az erőforrásokat.

    Más a mostani helyzet, mint a 2006-2008-as, amikor óriási telekbankokon ültek az ingatlanpiaci cégek, amelyeken ketyegett már egy hitelbomba - véli Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója. A szereplők is máshogy állnak most a piachoz, egyrészről mert most erős a kereslet, másrészről sokan játszanak kivárásra, a 2019-es áfakivezetés kapcsán. Szerinte az árakat az is erősen befolyásolja, ha a már futó beruházásoknál nem tudják tartani a határidőket.

    Noah M. Steinberg, a Wing Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az állam nagyberuházóként történő megjelenése, szintén jelentősen befolyásolja a piacot. Sok kivitelezőt von el, a maradékon pedig rengeteg projekt versenyez.

    Földi Tibor az állami jelenlét okozta nehézségekre példaként a Puskás Ferenc stadion építését említette. A beruházáshoz 600 szerkezetépítőt toboroztak, amelye eleve nehéz feladat volt, mert a válság alatt leépült az építőipar. Az ő cége ezért külföldről próbál kivitelezőket szerezni.

    Fontosnak tartja azt is, hogy minél előbb kiderüljön, mi lesz az 5 százalékos áfakulccsal. Minél gyorsabb döntésre van szükség, mert a piac egyelőre nem tud tervezni, ezért a 2019-es kivezetés előtt befejeznék a beruházásokat. Ha lenne egyértelmű döntés, akkor a piaci szereplők megtervezhetnék a kapacitásaikat. Erre azért is szükség lenne, mert a GKI előrejelzése szerint csak átmeneti felélénkülés van a piacon, 2020-tól lassulás és bizonytalanság jöhet, ha nem javul radikálisan az ország versenyképessége.

    Jó évek várnak az ingatlanpiacra

    Az elmúlt évek eredményeiről Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta: fontos, hogy 2013-ban kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól. A költségvetés egyensúlyba hozatala a kormányzat kifejezett célja volt, ebben segítette a sok egyszeri bevétel. A 2016-os felminősítés egyértelmű siker, de ez még csak az 1996-os adósbesorolás visszaszerzését jelentette. A piac viszont középtávon nem bizakodó Magyarországgal szemben. Az ország versenyképessége romlik, ennek fő oka, a kiszámíthatatlan befektetői környezet és a nagyfokú korrupció.

    Napi konferencia 2017 05 KarsaiGábor

    A jelenlegi növekedés fő elemei az EU-tól érkező támogatás. A 2007 és 2015 közötti időszakban a források nélkül nem nőtt, hanem csökkent volna a GDP (5 százalékos növekedés helyett 2 százalékos recesszió lett volna). A beruházások pedig 3 százalékos emelkedés helyett 30 százalékkal estek volna vissza. Az ágazatok közül a feldolgozóipar növekedik folyamatosa, míg a szállítás és raktározás teljesítménye ingadozik.

    Az ingatlanpiacon lassú növekedés tapasztalható, de a várakozások szerint ez a tendencia folytatódik.

    A lakásépítési engedélyek száma várhatóan esni fog jövőre: az idei 32 ezerről 30 ezerre csökkenhet. Viszont az újonnan használatba vett lakások száma 20 ezer környékére emelkedhet 2018-ban.

    A GKI fővárosi és a magyarországi lakáspiaci indexe 2007-2013 között folyamatosan csökkent, majd azóta a 2006-os szintre javult. A jövőben pedig ezen a szinten stagnálhat - véli Karsai.
    A tavalyi utolsó negyedévben a fővárosi irodák kihasználtsága meghaladta a 85 százalékot, míg az országos átlag 82 százalék környékén alakult. A a GKI szerint a lakás- és raktárpiaci index is javul.
    Ahogy az ingatlanpiac, úgy a magyar gazdaság sem nő az égig - foglalta össze a közgazdász a piaci várakozásokat. Azonban 2017-ről és 2018-ról elmondható, hogy viszonylag jó évek lesznek az ingatlanpiac szempontjából.

    Forrás és további tudósítások a konferenciáról: Napi.hu

  • A lakásépítők versenyeznek a kivitelezőkért

    Az utóbbi időben a válság éveihez képest bőven ellátták munkával a hazai építőipart a különböző szektorok megrendelői. Az ínséges időkben leépített kapacitásokért most több szektor is versenyez derül ki a legfrissebb EBI Építésaktivitási Jelentéséből. 

    A 2017 első negyedévéről készített összeállítás szerint 458,4 milliárd forintnyi beruházás indult el az év első három hónapjában, miközben 2016 első negyedévében összegük nem érte el a 230 milliárd forintot sem. A megkezdett építőipari munkák összértéke tehát egy év alatt megduplázódott, az első negyedéves új beruházások értéke közelíti a 2016-os teljes második féléves eredményt. A jelentős növekedésben nagy szerepet játszott a lakásépítési beruházások felfutása, illetve egyes kiemelt infrastrukturális projektek, valamint stadionfejlesztések is.

    EBI megkezdett kivitelezesi munkak alakulasa es megoszlasa milliard forint folyo aron forras 20170517

    Megkezdett kivitelezési munkák megoszlása és alakulása, (milliárd forint, folyó áron)

    A magasépítési projektek esetében 16 százalékkal növekedett az új kivitelezési munkák összértéke 2017 első negyedévére a tavalyi év azonos időszakához képest. Bár több szegmensben is visszaesés volt tapasztalható, az új lakásépítési beruházások volumene 2016 első három hónapjához képest 150 százalékkal emelkedett, így összesen 82 milliárd forint értékben indultak el projektek az idei év első negyedévében.

    A 2017 első három hónapjában elindított beruházások, ahogy a korábbiakban, most is erőteljes területi különbségeket mutatnak. A beruházások jelentős része, 75 százaléka a Közép-Magyarországi régióban kezdődött el. Ebben azonban szerepet játszott, hogy a korábbiakban már említett nagy beruházások pont Magyarország ezen részén indultak el.

    Az új lakásépítési beruházások növekedése jól mutatja, hogy a tavaly év eleji áfacsökkentést követően nagy erőkkel meginduló tervezés után az elképzelések jelentős része kivitelezési fázisba lépett. A számokból az is látszik, hogy az elkezdett projektek nagysága növekedést mutatott, a projektek száma ugyanis csökkent, miközben az összértékük nőtt.

    EBI lakasepitesi aktivitas milliard forint folyo aron 20170517Lakásépítési aktivitás, (milliárd forint, folyó áron)

    Az idei első negyedévben 93 lakásépítési projekt vehette kezdetét, az új építések illetve a nagyértékű felújítások összesen közel 82 milliárd forintból valósulhatnak meg. 2016 eleje óta így összesen közel 560 négy lakásosnál többet tartalmazó lakásépítési vagy felújítási projekt indulhatott el, melyből 411-et az új építések tettek ki.

    EBI projektek megoszlasa 20170517

    A teljes jelentés alább a letölthető dokumentumoknál olvasható.

    Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az ibuild.info a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járult hozzá.

    Forrás: Portfolio.hu

  • Önkormányzatok építhetnek munkásszállókat állami támogatásból

    A programhoz a pénzt a Nemzeti Foglalkoztatási Alap adja, egyrészt vissza nem térítendő támogatást nyújt az új ingatlan építéséhez, vagy a meglévő ingatlan felújításához szükséges építési költségekhez, valamint visszatérítendő támogatást nyújt új eszközök beszerzéséhez.

    A beruházási költségek legalább 40 százalékát az önkormányzatnak saját forrásból kell finanszíroznia. A Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára hozzátette: a kérelmek a helyi önkormányzat, vagy önkormányzati társulás székhelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz nyújthatók be szeptember 30.-ig. A támogatás részletes feltételeiről, valamint a benyújtandó dokumentumokról a www.kormany.hu és a www.munka.hu honlapokon olvasható bővebb tájékoztatás. Az államtitkár közölte: több helyi önkormányzat jelezte, hogy a területén működő vállalkozások igényei alapján a tulajdonában álló ingatlanok átépítésével, illetve új ingatlanok építésével munkásszállást létesítene és ehhez állami támogatást szeretne igénybe venni. Cseresnyés Péter szerint a támogatás érdemben javíthatja a munkaerő-áramlás lehetőségét azokba a térségekbe, ahol már nincs számottevő munkaerő-tartalék.

    Forrás: kormany.hu

    A TLE véleménye szerint a munkavállalói mobilitás támogatása kiemelten fontos állami, önkormányzati és vállalati feladat. A munkásszállások építése ebben csak átmeneti megoldást nyújthat a munkavállalóknak.

    A lakásbérlet logikus és gazdaságilag indokolt megoldás bizonyos élethelyzetekben. Amikor egy fiatal önálló otthonba költözne, családot alapítana, vagy valaki egy távoli munkalehetőség miatt költözne. Bérlakások építésére ott van szükség, ahol az emberek lakni szeretnének, és megélni is tudnak.

    Azoknak a bérből, fizetésből élő fiataloknak, költöző munkavállalóknak, akik – akár átmeneti megoldásként – a bérlést választanák, ám a piaci lakbérek kifizetése anyagi lehetőségeiket meghaladó terhet jelent, olyan korszerű bérlakásokat kellene építeni, amelyek megfizethető bérleti díjat és rezsiköltséget biztosító konstrukcióban jöttek létre.

    A TLE ezért régóta javasolja, hogy induljon pilot bérlakásépítési program, pl. a kiemelt ipari területekre, Ehhez, amennyiben ez lehetséges, biztosítani kell európai uniós források bevonását is. Bérlakásépítési program indulhatna a hajdani Fecskeprogram mintájára, illetve meghatározott foglalkozáscsoportok (pl. közalkalmazottak, orvosok, pedagógusok stb.) számára is.

    Évi pár ezer bérlakás építése nem változtatná meg alapvetően a magyar lakásállomány tulajdon/bérlet viszonyrendszerét, ugyanakkor hiánypótlóak lennének a felépülő minőségi bérlakások.
    Hazánk a jelenlegi 10,9%-os bérlakásállományával az EU-ban az utolsók között van, s a bérlakásépítések száma is drámaian alacsony. A bérlakásépítés mellett szól, hogy ismert minőségben, tervezett üzemeltetési szempontok mellett történik az épületállomány kialakítása, és egy ilyen program hozzájárulhat a városrész-rehabilitációhoz, valamint a lakásállomány minőségi, energiahatékony megújulásához.

    A témáról átfogó képet nyújtott a tavaly év végi bérlakáskonferencia, melynek előadásait és összefoglaló anyagai ITT olvashatóak.

  • Itt vannak Budapest legnagyobb lakásprojektjei

    A kiadott építési engedélyek/bejelentések számában kezdjük elérni a válság előtti szinteket, így várhatóan az átadott lakások száma is hamarosan jelentős növekedésnek indul - írja a Portfolio.hu. Az alábbiakban a legnagyobb budapesti lakásépítési projekteket vette számba a lap.

    A Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisában jelenleg 392 projekt szerepel, összesen 13 234 lakással, ami megbízható alapot ad az új lakás piaci folyamatok vizsgálatához. Az új lakások iránti erős keresletet jól mutatja, hogy a lakások nagy részét a fejlesztők már az építkezési fázisban eladják, így a kulcsrakész, beköltözhető új lakásokból mindössze 400 darab van ma Budapesten. A következő negyedévekben elkészülő lakásokból azonban már szélesebb a kínálat. Ha nem akarunk azonnal költözni, hanem akár fél évet is tudunk várni, akkor 1700-ra nő az elérhető lakások száma. Abban az esetben pedig, ha akár 2018 végéig is tudunk várni a költözéssel akkor 5-6000 lakás áll a rendelkezésünkre. Ehhez természetesen a lakás árának egy meghatározott részét már most be kell fizetni, így vásárlás előtt érdemes a pontos fizetési konstrukciókról is tájékozódni.

    ujlakasok varhato atadasok 20170505 1

    Emelkedő árak

    Ahogy a használt, úgy az új lakások árai is jelentős emelkedésen mentek keresztül az elmúlt években. Míg az építkezések átlagos lakásmérete másfél év alatt 61-ről 65 négyzetméteresre nőtt, addig az átlagárak 32-ről 46 millió forintra nőttek. Mindez azt jelenti, hogy az átlagos négyzetméterár 520 ezer forintról mintegy 700 ezer forintra emelkedett. Meg kell azonban jegyezni, hogy a kerületek többségében azért ennél valamivel olcsóbban is új lakáshoz lehet jutni, az átlagot a budai hegyvidéki és az V. kerületi luxuslakások erősen felfelé húzzák. Az azonban biztos, hogy egy jobb elhelyezkedésű kerületben mostanra 600 ezer forint körül alakul az új lakások négyzetméterára.

    Növekvő értékesítési idő

    A növekvő kínálat is szerepet játszhat abban, hogy a lakások átlagos értékesítési ideje növekszik. Míg 2016 tavaszán/nyarán a meghirdetett új lakásokat az 50 négyzetméter alatti kategóriában kevesebb, mint 5 hónap alatt eladták, mostanra ugyanez már 7 hónapig tart. A nagyobb méretű 50-80 négyzetméteres kategóriában tovább tart egy lakást értékesíteni. Ott a tavalyi évben 7, most pedig közel 12 hónap az átlag. A legnagyobb, vagyis a 80 négyzetméteresnél nagyobb lakások tavaly is legalább 8 hónap alatt mentek el, most pedig az átlagos eladási idő ott is közelíti az egy évet. Mivel azonban egy társasház felépítése több mint egy évet vesz igénybe, ezért még ez is azt jelenti, hogy az átadásra szinte az összes lakás gazdára talál.

    Hol vannak az új lakások?

     

    ujlakasok bp terkep 20170505A térképre nézve egyértelműen látszik, hogy a nagyobb projektek legtöbbje a XIII. kerületben épül, de a VII., VIII. és IX. kerületeket is kedvelik a fejlesztők. Érdekesség, hogy a szintén népszerű XI. kerületben a kisebb társasházak dominálnak, az ott lévő néhány nagy azonban annyival meghaladja az 50 lakásos limitet, hogy jelentősen felhúzza a kerület lakásszámát.

    Az új lakásokról jó áttekintést ad a Portfolio Ingatlan adatbázisa is, ami átláthatóan könnyen összehasonlító formában ad információt az egyes projektekben lévő lakások méreteiről, árairól és elhelyezkedéséről.

    ujlakasok Allure Residence 20170505

    Forrás: Portfolio.hu

  • Habitat: a helyben élők lakhatását kell támogatni

    Három pontos javaslatcsomagot kínál a megfizethető lakhatásra a Habitat for Humanity Magyarország. Álláspontjuk szerint a kormánynak a helyben élőket kell támogatni a rohamos ütemben növekvő albérletárak miatt, ezzel szemben a költségvetéshez kapcsolódó adótörvény-módosítás az ingatlanbefektetőket támogatja és a turistáknak jelent költségcsökkentést - olvasható a szervezet közleményében.

    A kormánynak a helyben élők hosszú távú, megfizethető lakhatását kell elősegítenie, egyben megoldást kell kínálnia a rohamos ütemben növekvő albérletárak megállítására a Habitat for Humanity Magyarország álláspontja szerint. Ezzel szemben a költségvetéshez kapcsolódó adótörvény-módosítás az ingatlanbefektetőket támogatja és a turistáknak jelent költségcsökkentést. A szervezet jelenleg is zajló Feketelakás kampánya három pontos javaslatcsomagban kínál a fentiekre hatékony megoldást.

    A Habitat for Humanity Magyarország határozottan ellenzi, hogy a 2018. évi költségvetési törvényhez kapcsolódó egyébszálláshely-kiadást könnyítő javaslatait* bevezessék.
    A törvényjavaslat értelmében a jövőben egyébszálláshely-szolgáltatás nyújtása után egynél több ingatlan esetében is lehet a nagyon kedvező, egyszobás lakás esetén csupán évente 38 400 forintos tételes átalányadózást választani a lakástulajdonosoknak..
    Amint arra a szervezet a jelenleg is zajló Feketelakás kampányában is felhívja a figyelmet, a lakások - egyelőre leginkább Budapesten, de a módosítás hatására várhatóan más nagyvárosokban is elszaporodó - turista-szálláshelyként való hasznosítása nagy mértékben hozzájárul a bérlakásban élők lakhatási költségeinek, illetve a lakásárak növekedéséhez, ezért szabályozza számos európai nagyváros az internetes turistaszálláshely-megosztó szolgáltatásokat.

    “Úgy gondoljuk, a vonatkozó törvénymódosítás következtében pont azokban a városokban fognak korábban bérlakásként hasznosított lakásokat turista-szálláshellyé alakítani, ahol már eddig is hiány volt megfizethető bérlakásból.”- mondta el Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója, majd hozzátette: - “A saját lakást vásárlóknak pedig egyre inkább a lakásokat az airbnb-n drágán, Budapesten átlagosan éjszakánként 18 ezer forintért kiadó ingatlanbefektetők pénztárcájára szabott lakásárakkal kell számolniuk.”

    Hosszabb távú lakáskiadást turistalakosztályok helyett

    Bár az adótörvények módosítása következtében a hosszabb távú lakásbérbeadás adóterhei is csökkennek, egy lakhatási célra kiadott lakás adóterhei még a jelenlegi módosítás után is sokszorosát teszik ki egy turistáknak rövid távra kiadott lakásénak. Ez pedig arra ösztönözi a tulajdonosokat, hogy üres lakásukat a jövőben ne bérlakásként, hanem turista-szálláshelyként hasznosítsák. A bérlakásokat érintő adócsökkentések esetében fontos, hogy az adócsökkentés a jelenleg leginkább elterjedt, egy éves kiadásnál hosszabb, és megfizethető árú bérbeadásra ösztönözze a tulajdonosokat.

    “ Az adótörvények módosítására tett törvényjavaslat helyett a Habitat a hosszú távú, megfizethető árú lakáskiadás adójának csökkentését; non-profit lakástársaságok létrehozását és támogatását; valamint a lakásbérlő és -bérbeadó jogainak és kötelezettségeinek jobb szabályozását javasolja annak érdekében, hogy a jelenleg bérlakásban élő és a saját tulajdonú lakás helyett potenciálisan bérlakást választók lakhatási költségei az utóbbi évek brutális áremelkedése után ne emelkedjenek, hanem csökkenjenek.” - összegezte Szegfalvi Zsolt, ügyvezető igazgató.

    Forrás: Habitat for Humanity Magyarország, Napi.hu

  • A növekvő építési kedvet lassabban követik a megvalósuló lakásberuházások

    2017 I. negyedévében 2061 új lakás épült, 47%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az egyszerű bejelentések együttes száma 9525 volt, 89%-kal több, mint 2016 I. negyedévében.

    2017 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
    - országszerte dinamikusan nőtt az épített lakások száma, ugyanakkor Budapesten a nagyobb léptékű építési beruházások még nem készültek el, ezért itt 51%-kal kevesebb új lakás épült fel;
    - a természetes személyek által épített lakások aránya 49%-ról 58%-ra emelkedett, a vállalkozások által építetteké 50%-ról 41%-ra csökkent;
    - az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 45%-ról 59%-ra nőtt, míg a többszintes, többlakásos épületeké 48%-ról 34%-ra esett;
    - a használatba vett lakások átlagos alapterülete 13 m2-rel, 105 m2-re nőtt;
    - a kiadott lakásépítési engedélyek és a bejelentések száma együttesen 9525, Budapesten több mint háromszorosára nőtt a számuk, országosan 89%-os volt a növekedés;
    - a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 48%-kal több, összesen 2879 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 1161, ami 8%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.

    Az élénkülést alátámasztja az is, hogy 2017. január-februárban kiugróan, több mint 50 százalékkal emelkedett az új lakáshitelek összértéke éves összevetésben. A dinamikusan bővülő hitelkihelyezés hátterében több tényező együttes hatása húzódik meg: egyfelől az alacsony kamatkörnyezet, másfelől a lakosság foglalkoztatási és jövedelmi helyzetének tartós javulása is támogatja a háztartások beruházási döntéseit - írja a kötleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

    A beindult kedvező tendenciák az elkövetkező negyedévek során várhatóan tovább erősödnek, ugyanis a kormány által meghozott intézkedések jelentősen élénkítik a lakáspiac keresleti és kínálati oldalát egyaránt.

    Forrás: Kozponti Statisztikai Hivatal, NGM

  • Pozitívak a lakásépítési trendek, de a kiszámíthatóságra is szükség van

    Pozitív fejlemény az egyszerű bejelentések és a lakásépítési engedélyek számának folytatódó emelkedése. A lakásállomány megújításához évi 40 ezer lakás felépítése lenne szükséges, így a jelenlegi trendet fontos fenntartani, megerősíteni.

    A szakma bízik benne, hogy nem csak átmeneti fellendülésről van szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet fog elérni az elkövetkezendő években, és évtizedes távlatban e körül fog stabilizálódni.

    A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósításának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    A 2016 során bevezetett intézkedések – elsősorban az áfakedvezmények és a CSOK – egyértelműen segítették lakásépítések számának alakulását. A megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez és hosszú távú fenntartásához szükségesnek tartunk néhány további intézkedést:

    → A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület összhangban az ágazat szereplőivel többször tett javaslatot arra, hogy az új lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa és a CSOK fenntartása kapjon legalább 10 éves kormányzati szándéknyilatkozatot.

    → Sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. Egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. (Az építőipari munkaerőhiánnyal és szakképzéssel kapcsolatos cikksorozatunkat ld.ITT.) A munkaerőhiány nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

    → Az épülő lakások minősége kiemelt jelentőségű kérdés. A most felépülő minőségi lakások nemcsak az építtetők, hanem a következő száz évben ezekben a lakásokban élők érdekét is szolgálják. Emiatt is fontos, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki és építészeti minőséget, alacsony rezsit és környezettudatosságot. Az alacsony színvonalú építés is hosszú távon velünk marad, rontja a településképet és az életminőséget, gazdaságosan nem korrigálható. Fontos, hogy az építési minőség (mind műszaki, mind településképi szempontból) legyen téma szakmai, kormányzati szinten, legyen téma a közbeszédben is. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő fórumokat.

    → Nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására.

    2017 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:
    - országszerte dinamikusan nőtt az épített lakások száma, ugyanakkor Budapesten a nagyobb léptékű építési beruházások még nem készültek el, ezért itt 51%-kal kevesebb új lakás épült fel;
    - a természetes személyek által épített lakások aránya 49%-ról 58%-ra emelkedett, a vállalkozások által építetteké 50%-ról 41%-ra csökkent;
    - az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 45%-ról 59%-ra nőtt, míg a többszintes, többlakásos épületeké 48%-ról 34%-ra esett;
    - a használatba vett lakások átlagos alapterülete 13 m2-rel, 105 m2-re nőtt;
    - a kiadott lakásépítési engedélyek és a bejelentések száma együttesen 9.525, Budapesten több mint háromszorosára nőtt a számuk, országosan 89%-os volt a növekedés;
    - a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 48%-kal több, összesen 2.879 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 1161, ami 8%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.
    Kapcsolódó adattáblák

    Kapcsolódó elemzésünket ld. alább a letölthető dokumentumok között.

  • Jobban járnak a lakáskiadók jövőre

    A 2018-as költségvetés mellett a tavaszi adócsomagot is benyújtotta a kormány tegnap. A változások a lakáskiadókat, lakásbérlőket is érintik.

    A csomag alapján 2018-tól tovább nő a munkáltató által adómentesen adható mobilitási célú lakhatási támogatás mértéke. A foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százaléka helyett 60 százaléka, a következő 24 hónapban a minimálbér 25 százaléka helyett 40 százaléka, az utána jövő év alatt pedig 15 helyett 20 százalék lehet a támogatás.

    A mostani helyzettel szemben az adómentesség határozott idejű munkaszerződés esetén is nyújtható lesz és munkaerő-kölcsönzés esetén is igénybe vehetik majd az alkalmazottak a törvény hatályba lépése után.

    Ezzel párhuzamosan változnak a hosszú és a rövidtávú lakáskiadás szabályai is, adminisztrációcsökkentéssel és pénzmegtakarítással is jár az új adócsomag. 2018-tól a jelenlegi egy ingatlan helyett már háromig választható a legegyszerűbb és legnagyobb megtakarítást biztosító adózási mód, a tételes átalányadó. A fizetendő adó szobánként mindössze évi 38 400 forint, ilyen kis adóteherrel az NGM arra számít, hogy nem éri majd meg eltitkolni a szálláshely-szolgáltatásból szerzett jövedelmet.

    A hosszú távú ingatlan-bérbeadók is jobban járnak 2018-ban, nem kell többé a bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (EHO) fizetni, csupán a sima szja-t.

    Forrás: Index.hu

  • Több mint 60 új lakópark épül Magyarországon

    A lakóparképítés lassan komoly tényezővé válik a piacon, több ezer, ilyen nagyobb ingatanban épülő lakás vár új gazdára. A legnagyobb projekt a Corvin Átrium, ott 551 otthont alakítanak ki - derül ki az Otthontérkép közleményéből.

    Budapest toronymagasan vezet a lakóparképítési hullámban: a fővárosban - ilyen típusú beruházásban - több ezer új otthon épült az elmúlt 3-4 évben és kb. 10-13 ezer kivitelezése zajlik most vagy nyúlik át 2019-re. A kínálati árak láttán úgy tűnik, tovább él az a kép, hogy a lakóparkokban a stabil munkahellyel rendelkező, jól kereső réteg vásárol: 600-700 ezer forintos négyzetméterár alatt ugyanis csak elvétve találni ilyen új építésű lakást Budapesten és környékén, de a vidéki nagyvárosokban is 470-500 ezer forint az alsó küszöb.

    A lakóparkok eredetileg csoportos kertvárosi lakóház együttest jelöltek, ez a meghatározás azonban érezhetően eltolódott itthon. Sokkal inkább 6-8 emeletes társasházakról vagy ilyen épületek együtteséről van szó, amelyek sok esetben parkot zárnak körbe. A tehetősebb középosztálynak helyet adó lakhatási forma egyre jellemzőbb Magyarországon is, többségük azonban leginkább Budapesten és az agglomerációban épül, bár az elmúlt másfél év-két évben Győrben, Debrecenben, Miskolcon, Kecskeméten is indult több ilyen beruházás.

    „Az elmúlt 8-12 hónapban kialakult gyakorlat szerint az ingatlanfejlesztők még a kivitelezés megkezdése előtt eladják a lakások 20-40 százalékát, főleg befektetőknek, akik közül néhányan nem sokkal a befejezés után – tisztes haszonnal – ismét értékesítik az ingatlanjaikat, a többség viszont általában 3-4 évet vár és csak azután válik meg a lakásoktól, addig pedig kiadja.” – fűzte hozzá Mester Nándor, az Otthontérkép.hu vezető elemzője.

    A legnagyobb fejlesztők beruházásait megjelenítő Otthontérkép.hu szerint a lakóparkpiacon javarészt a nagyok versengenek, habár tény, hogy számszerűleg a projektek közel 70 százaléka inkább kisebb volumenű. Részben azért is, mert a kisebb beruházóknak nagyobb piaci és finanszírozási kockázatokat kell felvállalni, s emiatt nem vágnak bele 60-100 lakásnál nagyobb projektbe. A kicsiken kívül azonban jelen van néhány több száz lakásos konstrukció is. A legnagyobb ezek közül a VIII. kerületi Corvin Átrium, melyben 551 otthon készítenek majd el 2018 végéig. Ezt a IX. kerületi Allure Residence Budapest követi 530 lakással. A bronzérmes Budai Boleroban 443 otthon készül el 2018 első negyedévében, míg a negyedik Virágvölgyben közel 400 ingatlan közül válogathatnak az érdeklődők. A további projekteket ld. ITT.

    A keresések alapján az sejthető, hogy a 35 év alatti, nagyvárosi, legfeljebb egy gyermekes, a felső középosztályhoz tartozó párok vannak többségben, de a vevők 25-28 százaléka 50-55 évnél idősebb lehet és a gyerekének vásárol lakást.

    Forrás: Index.hu

  • Bérlakásprogramok vállalati és önkormányzati összefogással

    A lakásbérlet logikus és gazdaságilag indokolt megoldás bizonyos élethelyzetekben. Amikor egy fiatal önálló otthonba költözne, családot alapítana, vagy valaki egy távoli munkalehetőség miatt költözne. Bérlakások építésére ott van szükség, ahol az emberek lakni szeretnének, és megélni is tudnak.

    Hazánk a jelenlegi 10,9%-os bérlakásállományával az EU-ban az utolsók között van, s a bérlakásépítések száma is drámaian alacsony. A bérlakásépítés mellett szól, hogy ismert minőségben, tervezett üzemeltetési szempontok mellett történik az épületállomány kialakítása, és egy ilyen program hozzájárulhat a városrész-rehabilitációhoz, valamint a lakásállomány minőségi, energiahatékony megújulásához.

    Bérlakások Európában v3

    A növekedés gátja a lakáshiány

    Győrben például a nagy vállalatok, mint az Audi vagy a Nemak hosszú távra terveznek: fejlesztenének, bővítenének, ami munkahelyteremtéssel is jár. A régióban azonban nincs elég szabad munkaerő, és komoly probléma a fluktuáció is. Ma már beruházásokat akadályoz meg a Győrben és környékén kialakult munkaerőhiány.

    Azoknak a bérből, fizetésből élő fiataloknak, költöző munkavállalóknak, akik – akár átmeneti megoldásként – a bérlést választanák, ám a piaci lakbérek kifizetése anyagi lehetőségeiket meghaladó terhet jelent, olyan korszerű bérlakásokat kellene építeni, amelyek megfizethető bérleti díjat és rezsiköltséget biztosító konstrukcióban jöttek létre.

    Kecskemét: felújítás és építés

    Kecskemét-Homokbánya területen tavaly 40 felújított bérlakásba költözhettek be a Mercedes dolgozói családjaikkal. A városi ingatlankezelő önerőből és hitelből, egyenként 8 millió forintért újította fel az önkormányzati tulajdonú lakásokat, amelyekre a Mercedes 5 évre kapott bérlőkijelölési jogot. Cserében vállalta a teljes kihasználtság biztosítását. A lakásokat a piaci ár kevesebb, mint harmadáért bérelhetik a dolgozók.

    Mercedes bérlakásprogram mercedes benz hu

    A város vezetői felismerték, hogy „Kecskemét jelene és jövője, gazdasági fejlődése szempontjából rendkívül fontos, hogy megfelelő tudással, szakképzettséggel bíró, elegendő munkaerő álljon a vállalkozások rendelkezésére”. Ezért, mint ahogy a településfejlesztési stratégiában is szerepel, a felújításokon kívül – ezúttal pályázati források felhasználásával – a következő években mindenképpen szeretnének építeni is bérlakásokat a városban élő vagy letelepedni kívánó munkavállalók részére.

    Nyírbátor: önkormányzati bérlakásépítés önerőből

    Nyírbátor nem vár pályázatra, önerőből és hitelből lát neki a bérlakásépítésnek. Első lépésként az idén nyáron induló, egymilliárd forint nagyságrendű projektben száz bérlakást építenek. További lakásokat is építenek majd eladásra, bérbeadásra, valamint átmeneti megoldásként munkásszállásokat is. A bérlakásokat az elmúlt évtizedekben odatelepült magyar és külföldi tulajdonú vállalkozások bérelhetnék dolgozóiknak, vagy lakbértámogatással segítenék őket a kedvezményes bérleti díj megfizetésében.

    A város most készülő lakáskoncepciója két év alatt kétezer új munkahellyel számol, és nem hagyja figyelmen kívül, hogy a lehetséges munkavállalók már ide is csak az ingázási távolságnál messzebbről jöhetnek. Márpedig fontos odacsábítani, lehetőleg letelepíteni a munkavállalókat, sőt az önkormányzatnak komoly feladata a településen élő fiataloknak olyan ajánlatot kínálni, hogy ne költözzenek el a térségből. Akkor is, ha ez csak közvetetten, pl. iparűzési adó többletbevételből térül meg, vagy abból, hogy a lakosság száma nem csökken. Ahol ezt a kérdést nem tudják rövidtávon kezelni, a fejlesztések megtorpannak, mert nem lesz munkaerő, és a források máshová vándorolnak.

    125

    Munkáltató és önkormányzat összefogására vannak már jó példák Magyarországon. Több konstrukcióban gondolkodhatnak mind a finanszírozás, mind a kialakítás vagy a bérlőtámogatás terén. Úgy tűnik, egy jól kidolgozott program és a közös elhatározás elég lehet a megoldáshoz.

    Párdi Zsófia / TLE

    Megjelent a Téglaházak magazin 2017/I számában.

  • Piaci bérlakások is épülnek Budapesten

    A cég a IX. kerületben már most is kínál bérbeadásra lakásokat, ráadásul úgy, hogy saját tulajdonban tartja az ingatlanokat, a közeljövőben azonban több projektjében is hasonló tevékenységet tervez. Hosszabb távon a társasházakban 20-30 lakást bérbeadási célra különít el, így kialakítva egy nagyjából 100 lakásos bérbeadási portfóliót.

    "A következő években akár egy teljes társasház bérbeadási célra történő fejlesztését is elképzelhetőnek tartjuk, aminek különösen az olyan népszerű városrészekben van létjogosultsága, mint a IX., a XI., vagy a XIII. kerület." - mondta el a Portfolio megkeresésére Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezető igazgatója.

    Máshol csak önkormányzati fejlesztésben terveznek bérlakásépítést

    Magyarországon eddig egyedül a XIII. kerületben terveztek piacihoz közeli, de önkormányzati bérházat, ezt azonban az önkormányzat saját fejlesztésben valósította/valósítja meg. A korábban elkészült százlakásos passzív bérház után most 34 lakásos bérház építését tervezik a Jász utca 72. szám alatt, illetve 23 lakásos házat a Kartács utcában. Utóbbiban 40 és 50 négyzetméteres lakások kapnak helyet, amelyekből két lakást kifejezetten mozgáskorlátozottak részére alakítanak ki. A két újabb bérház energetikai és környezetvédelmi szempontból megfelel a passzívház követelményeinek. Az építésre 1 milliárd forint áll rendelkezésre, a befejezése 2017 év végére várható.

    Ugyancsak az önkormányzat tervezi bérlakások építését Nyírbátorban. A városvezetés önerőből és hitelből lát neki a bérlakásépítésnek. Első lépésként az idén nyáron induló, egymilliárd forint nagyságrendű projektben száz bérlakást építenek. További lakásokat is építenek majd eladásra, bérbeadásra, valamint átmeneti megoldásként munkásszállásokat is. A bérlakásokat az elmúlt évtizedekben odatelepült magyar és külföldi tulajdonú vállalkozások bérelhetnék dolgozóiknak, vagy lakbértámogatással segítenék őket a kedvezményes bérleti díj megfizetésében.

    Nyírbátor

    Mostantól piaci alapon is megérheti

    A piaci alapú bérlakások fejlesztésével szemben a beruházóknak még mindig jövedelmezőbb felépíteni majd lakásonként értékesíteni egy projektet, a portfólió diverzifikálása szempontjából azonban érdemes egy ilyen fejlesztést is indítani - tette hozzá a szakértő. A cég tulajdonában maradó épület ugyanis a folyamatos jövedelemtermelés mellett a későbbi fejlesztések hitelezéséhez is jó fedezetet biztosít. Persze a bérbeadás körüli jogi és szabályozási nehézségek még most is fent állnak a piacon, de ha megfelelő bérlőket tud találni a cég, akkor kimondottan előnyös lehet a beruházás.

    metrodom arak 20170407

    A jövőben tehát arra számíthatunk, hogy nyugat-európai - különösen németországi - mintára egyre több helyen tűnnek fel bérbeadási célú lakásfejlesztések, sőt előfordulhat, hogy egyes piaci befektetők, akik eddig kizárólag a kereskedelmi ingatlanok között válogattak, bérháznak kialakított teljes társasházakat vásárolnak majd meg.

    Az egyik legnagyobb kérdés az, hogy kik bérelnének Magyarországon lakást és mennyiért. A Metrodom által építendő lakásokat a tervezett bérleti díjért egész biztosan csak magas jövedelműek és külföldiek fogják tudni kibérelni. Továbbra is probléma marad a bérből-fizetésből élő középréteg, a pályakezdők lakáshelyzetének megoldatlansága.

    Erre leginkább egy részben támogatott, közhasznú, akár pl. az osztrák mintára létrehozható szövetkezeti bérlakásrendszer felépítése lehetne a megoldás.

    Ugyancsak jól működhet egy olyan mobilitási célú bérlakásállomány kialakítása az ipari központokban, amely kedvezményes bérleti díjért lehetne hozzáférhető a településen működő vállalkozások – adott esetben még munkáltatói támogatással is segített – dolgozói számára, mint ahogy azt Nyírbátorban is tervezik megvalósítani.

    Forrás: Portfolio, igylakunk.hu

    További cikkek az igylakunk.hu oldalon bérlakásépítés témában:

    Innovatív megoldások a fenntartható lakhatás megteremtésére

    Bérlakások kellenek a munkaerő megtartásához

    Ki és miből építene bérlakásokat Magyarországon?

    Fontos lehetőség az önkormányzatoknak a munkaerőmegtartásban

    Energiatakarékos bérlakás-negyedeket kellene építeni

    A stabil foglalkoztatáshoz hosszú távú lakásmegoldást kell ajánlani

    A lakásbiztonság a legfontosabb kritérium

    A bérlakás a minőségi lakásépítések zászlóshajója lehetne

    A hazai rendszer alig támogatja a lakásbérlést

    Halaszthatatlan a kiszámítható bérlakásrendszer megteremtése

    Új megoldásokra van szükség a bérlakásrendszerben

  • Angyalföld folytatja a zöldépítést

    A XIII. kerületben folytatódik az önkormányzati ingatlanfejlesztés 33 bérlakásos lakó- és szolgáltatóházat építenek.

    Az elkészült százlakásos passzív bérház és passzív óvoda, valamint a nemrégiben bejelentett további bérházak után most szolgáltatóközpontot építenek. Ez lesz a Klapka Szolgáltatóház, ami a tervek szerint 2018 őszére készül el.

    A beruházás kizárólag saját, XIII. kerületi önkormányzati forrásból valósul meg, hitelfelvétel nélkül, bruttó 4 milliárd 236 millió forintból.

    Az épület egyik szárnya egy zöldtetős domb lesz, a két szárny között meg egy sétányon lehet majd végigmenni. Az alsó két szinten boltok lesznek, a 2-5. emeleten pedig 33 lakás.

    A helyszíne a Klapka utca Kassák utca és Tüzér utca közötti szakasza. A közleményük szerint a "Róbert Károly körút, a Lehel út, a Váci út és a Dózsa György út által határolt terület középpontjában" szeretnének létrehozni egy új "kisközpontot".

    A látványterven elnyerte a Média Építészeti Díját még 2012-ben. Az önkormányzat ki is írta az építészeti ötletpályázatot, a beruházáshoz szükséges pénzt is megszerezte, ám az építkezés mégsem indulhatott el korábban mert a 1,46 százalékos tulajdonrésszel bíró Állami Egészségügyi Ellátó Központ feltételekkel állt elő. Szerencsére az ügy rendeződött, és már le is rakták az Klapka szolgáltatóház alapkövét.

    Forrás: Urbanista/Index

  • Hogyan küzdheti le az építőipar a szakemberhiányt?

    Az építőipari kilátások tavaly december óta folyamatosan javulnak: rengeteg lakásprojekt indult és indul, hamarosan újabb nagy állami megrendelések is elkezdődnek. Az elmúlt egy évtizedben azonban az ágazat mintegy 50 ezer munkavállalót veszített. Mára minden építőipari szakma területén megjelent a munkaerőhiány: a szakmunkásoktól a mérnökökig. Jelenleg kb. 20-30 ezer munkavállaló hiányzik az építőiparból.

    A kivándorlás folytatódik, és a bérrendezés, valamit a munkakörülmények jelentős javulása nélkül nem is fog megállni. A hazai munkaadó képtelen konkurálni egy osztrák, vagy német céggel: a bejelentett, tisztességes munkabérrel (átlagban 240 ezer Ft/hó), a normális munkahelyi körülményekkel, a plusz 13.,14. havi munkabérrel és más kedvezményekkel.

    Magyarországon kedvezőtlen a kivitelezői szektor szerkezete: a 89 ezer vállalkozó 95,67%-a mikrovállalkozás, ők többnyire a rendszerváltás utáni kényszervállalkozók – mondja Tóth Istvánné az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnökségi tagja. Az ínséges években a túl sok vállalkozó gyakran egymás alá ígért az amúgy is alulértékelt piacon, az óradíjak rendkívül alacsonyan megrekedtek. Ma az átlagos rezsióradíj 2800 Ft, ami versenyképtelen a nyugati bérekkel szemben. Sőt a hazai más ágazatokkal szemben is, pl. egy autószerelő óradíja alsó hangon is ennek duplája.

    Az elvándorlást tetézi az elöregedés az ágazatban, sok a nyugdíj közeli vállalkozó, akik után nem jönnek újak. A tapasztalatok szerint az építőipari szakiskolákban végzettek közül 10-ből 2 fiatal marad a szakmában. Az anyagi és munkahelyi körülmények mellett ennek oka az építőipar alacsony presztízse, a fejlődés, az előrelépés lehetőségének hiánya.

    Minőségi hiány is van

    A megfelelő szaktudással is vannak problémák: sok jó szakember elment külföldre dolgozni, itthon alig van utánpótlás, gyakran már szakmunkára is betanított vagy gyakorlatlan átképzett munkásokat alkalmaznak. Luczayné Nagy Csilla, a DÉSZ-KER Zrt. elnök-igazgatója is megerősítette, hogy nehéz jó szakembereket találni a régióban. Bár cége jól bevált alvállalkozókkal dolgozik, ahol vannak még tapasztalt és megbízható művezetők, a minőségi építés sok esetben veszélybe kerülhet. A határon túliakra sem nagyon számíthatnak, mert onnan is inkább Nyugat-Európába tartanak a szakmunkások. Ebben nem is várható változás, a német és osztrák piac elszívó hatása folyamatos.

    Minden területen kevés a szakmunkás van, de néhányukból különösen komoly a hiány. Tetőfedő például alig 15 végez évente, ami még a nyugdíjba menőket sem pótolja. Bádogost alig képeznek, építményszigetelőt pedig egyáltalán nem, hiszen a szakmajegyzékben pillanatnyilag nem szerepel önállóan – tájékoztat Sándor Mátyás, az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetségének (ÉMSZ) alelnöke. Utóbbi azért is elképesztő, mert az elmúlt időszakban jelentős támogatási források állnak rendelkezésre energiahatékonysági korszerűsítésre, amelynek egyik fő eleme az épületek hőszigetelése. Kékesy Péter, a Baumit alkalmazástechnikai vezetője szerint a szigetelés beépítésénél szigorú tűzvédelmi előírások vannak, amelyeket, megfelelő szakmai képzés hiányában, gyakran nem is ismernek a kivitelezők.

     digital architecture

    Már a tervezésben is gondok vannak

    Eltér István, a Magyar Építészkamara (MÉK) alelnöke szerint ötven éve nem tapasztalt hiány van építészekből is. Nagy tervezőirodák kénytelenek pályázatokat, projektfelkéréseket visszautasítani kapacitáshiány miatt. Ha Olaszországhoz hasonlítjuk a magyar helyzetet, akkor lakosságszám arányában ott háromszor annyi építész dolgozik, mint nálunk, de Németországban, Portugáliában is magasabb ez az arány – teszi hozzá.

    A sok beruházás miatt olyannyira megnőtt az igény a tervezőirodáknál, hogy a frissen végzettek már válogathatnak az irodák között, sőt már a végzős évfolyamon is toboroznak, és a fizetések kb. 2-2,5-szeresre nőttek az elmúlt időszakban – mondja Perényi Tamás DLA, a BME Lakóépülettervezési tanszékének vezetője. Pedig nem képeznek kevesebb szakembert, mint korábban – az ország öt egyetemén évente legalább négyszáz fiatal végez évente –, de jelentős részük azonnal külföldre szerződik.

    Az utánpótlás biztosítását nehezíti, hogy a megbízások halmozása és a sok kötelező adminisztráció miatt az irodák már önállóan dolgozni tudó munkaerőt keresnek, így alig van hely itthon, ahová az egyetemisták gyakorlatra mehetnek. A MÉK alelnöke szerint a hazai képzés jó és mindenhol elismert, így a fiatal építészek könnyen elhelyezkednek a külföldön eltöltött gyakorlat után. Sajnos a legjobban kint is maradnak.

    Legalább ilyen nagy baj, hogy az idősebbek hamar abbahagyják a tervezői munkát, míg másutt még 70-80 évesen is sok tervező dolgozik. A válság idején sok nagy tervező cég tönkrement, a szakma elaprózódott. A kis magyar építészirodák azonban nem tudnak mindenre speciális tudású szakembert felvenni, ezért itt az időseknek is mindent meg kellene tanulniuk: a rekordsebességgel és -sűrűséggel változó jogszabályokat éppúgy, mint azt, hogy átálljanak az elektronikus alapú tervezésre. Az egyébként fontos felelősségbiztosítás és az egyszerű bejelentési eljárás követelményei miatt a tervezők munkája jóval bonyolultabb lett, értelmetlenül megnőtt az adminisztráció (nem ritkák a 20-30 oldalas szerződések).

    Mindezek miatt az építészek több időt töltenek egy-egy megbízással, ami magasabb tervezési költségeket jelent, ám a piac ezt még minden nem nagyon fizeti meg. Magyarországon a tervezési díj az építési költségnek csak mintegy 5 százaléka, amivel az utolsók között vagyunk az EU-ban. A MÉK szerint kötelező alap tervezési díj számításra volna szükség, mint pl. Németországban az ún. piros vonal.

    Megbízás és lehetőség van bőven, de a szakma presztízse még messze nem állt helyre – hívja fel a figyelmet Perényi Tamás.

    Idehozni és megtartani
    Nem csak az építőipar szenved a szakemberhiánytól. A több mint ezer főt foglalkoztató győri Nemak hengerfejöntöde számára is óriási probléma a szakképzett munkaerő hiánya és az óriási fluktuáció. Szilasi Tamás a cég társadalmi felelősségvállalás és duális képzési vezetője elmondta, hogy további fejlesztéseket terveznek, de ezt pillanatnyilag gátolja a munkaerőhiány. A távoli munkaerő – a családot hátra hagyó, egyedül a városba érkező férfiak – nem jelentenek stabil munkaerőt, valamivel több pénzért azonnal továbbállnak. A nagyobb távolságról érkezők megmaradása csak megfelelő lakhatással, családos letelepedési lehetőséggel reális.

    Ehhez égetően nagy szükség volna elérhető árú bérlakásokra, ami jelenleg hiánycikk a nagy ipari központokban. A mostani piaci bérleti díjak – ha vannak egyáltalán bérelhető lakások – olyan magasak, amennyivel több bért nem tud adni a cég a dolgozóknak. Az albérleti támogatás sem segítség ott, ahol nincs kibérelhető lakás, vagy irreálisan magas a bérleti díj.

    A lakhatási megoldás mellett vonzóerő, ha a szakember látja maga előtt a karrierlehetőségeket - véli a Szilasi Tamás. Sőt, ezt már az utánpótláskereséskor meg kell mutatni a fiataloknak, akiket igyekeznek minél fiatalabb korban elkötelezni a vállalat számára kulcsfontosságú pályák felé.

    Ha nem jönnek ide a szakemberek, ki kell képezni maguknak - mondja Szilasi Tamás. Szerinte a robotizáció, az új technológiák megjelenése nem fogja a szakemberhiányt megoldani, hiszen a megjelenő új szakmák és a bővülő termelés növekvő és új típusú munkaerőigénnyel is jár majd. Ezért fordít a vállalat nagy energiát a fiatalok megtalálására, a duális képzésben való részvételre, az ösztönző rendszer fejlesztésére.

    Veszélyben a beruházások

    A munkaerőhiány és a szakemberhiány veszélyezteti az építési minőséget és mennyiségben visszavetheti, jelentősen drágítja a fellendülőben lévő lakásépítéseket is. Tavaly a becslések szerint negyedével nőttek a kivitelezési költségek, és idén további drágulás várható, ami pl. elviszi a csokot, ezáltal ismét csökkenhet a kereslet (a bankok adatai szerint kevesen vesznek hitelből ingatlant). Veszélybe kerültek a 2016-ban engedélyeztetett lakásépítési beruházásokra vonatkozó 1,5-2 éves átfutású kivitelezések. A nagy állami projektek (irodafejlesztések, EU-s beruházások, Paks) elviszik a kivitelezői kapacitásokat, mert a cégek a biztonságosabb nagy fejlesztéseket és a banki finanszírozást keresik. Az 5-10-20 lakásos házakhoz nincs sem generálkivitelező, sem szakmunkás.

    A jelenlegi előrejelzések szerint a teljes építőipari teljesítmény 8, illetve 12 százalékkal bővülhet 2017-ben és 2018-ban. Ezt a növekedést nagymértékben fékezheti a kivitelezési költségek emelkedése és a szakképzett munkaerő hiánya. Ezek a problémák a kivitelezések elhúzódását okozhatják és a fejlesztők nyereségét is veszélyeztetik – írta a elemzésében a Portfolio.

    Összességében 2016-ban a magyar építőipar 20 százalékkal zsugorodott az előző évhez képest. Ezt a visszaesést az állami, főleg európai uniós forrásokból megvalósított építkezések leállása okozta, az iroda- és szállodaépítések azonban nőttek, és ezek további emelkedése várható 2020-ig. Az építőipari fordulatot mégis leginkább a lakóépületek építése okozza. A lakásépítés százéves mélypontról kapaszkodva indult be 2016-ba köszönhetően az olcsó finanszírozásnak, az állami forrásokkal is támogatott erősödő keresletnek és az elmúlt években elmaradt kínálat növekedésének.

    A tervezőket és a kivitelezőket elárasztják a megbízások, a szakemberek leterheltsége miatt azonban akár több hónapot is csúszhat egy-egy beruházás. Ingatlanberuházók már tavaly panaszkodtak a generálkivitelezők utáni hajszáról, az építőanyagárak és a kivitelezői díjak emelkedéséről, amelyek részben felszívták az áfacsökkentéstől várt beruházói hasznot.

    A spirál beindult, az ingatlanárak folyamatosan nőnek. Kérdés, meddig tart ki a kereslet ilyen áremelkedés mellett.

    A kapacitásigény a következő években várhatóan tovább nő, 2-3 évig még biztosan lesz sok megrendelés, de ennél tovább egyelőre senki sem lát. Az elmúlt években tapasztalt ciklikusságot az építőipar nem tudja követni sem mennyiségileg, sem minőségben. Hosszú távú építőipari stratégiát nem látni, a beruházások nagyrészt az EU-s projektektől függnek, a lakásépítések száma pedig a pillanatnyi támogatási forrásoktól.

    Pénz, munkakörülmények, presztízs

    A munkaerő vonzásának a legfőbb eszköze, természetesen, a megfelelő fizetés. A magyarországi bérek az építőipar minden területén elmaradnak a nyugat-európaiaktól, így béremelés nélkül semmi esély a szakemberek itthon tartására, vagy visszacsábítására. Az ÉVOSZ szerint átlagban legalább havi nettó 250-300 ezer Ft kellene szemben a mostani 150-200 ezer Ft-tal, valamint a kötelező minimális rezsióradíj bevezetése. Utóbbi lehet a leghatékonyabb eszköz az irreálisan alacsony kivitelezési díjak, valamint a szürke/fekete foglalkoztatottság visszaszorítására. Ehhez persze szükséges a járulékok további csökkentése is, hiszen a magas járulékfizetési kötelezettségek mellett a munkáltatók alig tudnak emelni a béreken. A Szakszövetség szerint a munkabérek emelkedése rövidtávon ugyan árfelhajtó hatású lehet, hosszabb távon azonban javíthatja a legális foglalkoztatást, a stabil szakmunkásgárda kialakulását és a ma sok kívánnivalót hagyó minőségi munkavégzést.

    építési munkakörülmények feol hu

    A bér azonban nem minden. A munkakörülmények javítása elengedhetetlen az építőipari munka vonzóbbá tételéhez. Felmérések szerint nagyjából ugyanaz jut eszébe mindenkinek az építkezéseken végzett munkáról: nehéz, piszkos, ki van téve az időjárás viszontagságainak. Ezzel ma nehéz vitatkozni, de a munkavégzés körülményeinek, a munkahely biztonságának, a pihenőidő helyének és körülményeinek javításával, korrekt munkaidőkeret előírásával sokat lehetne javítani a dolgozók helyzetén, a szakma megítélésen. Sőt, sokkal szigorúbb alapkövetelményeket kellene kötelezővé tenni és ellenőrizni, és államilag támogatni.

    Ezek nélkül biztosan nem sikerül az építőipart presztízsét emelni, márpedig jelentés részben a bérezésben és a minőségi munkakörülményekben mutatkozik meg a szakma megbecsülése, ami ide vonzhatja az utánpótlást.

    Munkaerő érkezhetne külföldről is, de úgy tűnik, határon túliak számára is vannak vonzóbb lehetőségek, hiába könnyítettek az nem EU-s országokból való belépés adminisztrációján. A kormányzat és a kamara komoly reményeket fűz a közmunkások átképzéséhez, de ennek számos nehézsége mutatkozik, és a szakma meglehetősen szkeptikus.

    A kulcs a meglévő minőségi munkaerő megtartása és a fiatalok bevonzása, valamint az ágazat munkaerő-éhségének enyhítése a technológiai innovációk bevezetésével, magas színvonalú képzéssel támogatva.

    Hatékonyságnövelő innováció és képzés

    Az egyik leghatékonyabb eszköz, amellyel az anyaggyártók hozzájárulhatnak a munkaerőhiány enyhítéséhez a komplex megoldásokat nyújtó rendszerek kidolgozása és bevezetése – mondja Vidóczi Árpád, a WIENERBERGER zRt. műszaki vevőszolgálatának vezetője.

    A nálunk most felmerülő szakmai problémákkal nyugatabbra más néhány évtizede szembesült az ágazat, így a megoldások terén is előnyben vannak. A német építőipar ma feleannyi emberrel dolgozik, mint 15 évvel ezelőtt és növelte a termelését. Nyugat-Európában jó ideje megfigyelhető az előre gyártott elemek térnyerése, amelyek hatékonyabbak a hagyományos technológiáknál. A felhasználó számára garantált minőséget biztosítanak, gyorsabb velük az építés és jóval kisebb az élőmunka-igényük, mint a hagyományos technológiáknak.

    Akár téglából is készülhetnek előre gyártott falazatok, amelyeket a gyárban pontos terv alapján gyártanak, és szakszerű illesztéssel, mindössze néhány nap alatt, 2-3 szakember tökéletes falat állíthat belőlük. Más termékeknél, pl. a tetőrendszereknél is, a komplett csomagok és a felhasználásukhoz biztosított képzés teheti hatékonyabbá az építést.

    Porotherm Prefab wall format808xY WRT

    Ha a tisztességes megrendelői feltételek adottak, az érdemi munkát végző építőipari vállalkozások képesek lesznek a jelenleg hivatalosan foglalkoztatott létszám többszörösét a munkavállalók és az állam által elvárt, korrekt viszonyok között foglalkoztatni – mondja évek óta Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért. Állami Nonprofit Projekt Menedzser társaságok létrehozását javasolják állami beruházások levezényléséhez, melyek közbeiktatott láncszemek nélkül szerződjenek a megfelelő fizikai létszámmal rendelkező vállalkozásokkal a munka elvégzésére. Ebben az esetben állami garanciákat kapnának a vállalkozások a kifizetéseket illetően, megszűnne az alvállalkozói lánc, emelkednének az irreálisan alacsony vállalási árak, és cs