Tízezer lakás építése 44 ezer új állást jelentene

kedd, 09 június 2015 11:01
Értékelés:
(0 szavazat)

Miről egyeztetnénk a pártok szakpolitikusaival és a kormánnyal? Miért épüljenek bérlakások? TLE-interjú a Magyar Hírlapnak.

– Függetlenül az OTP elemzésétől, látnak–e esélyt arra, hogy fellendülhet az ingatlanpiac?

– Igen, látunk rá esélyt, hogy a lakásadásvételek megnövekedett száma és szerény árnövekedése – ha kismértékben is – kedvezőbb környezetet teremt a következő időszak lakásépítései számára, de ez természetesen még sok más tényezőtől is függ. Mi a bérlakás-építési modelleket dolgoztunk ki, illetve javaslataink között kiemelten szerepel, hogy az európai uniós forrásokat a lehető legszélesebb körben ki kell használni a bérlakásépítésre, hiszen annak hozadéka számos ponton egybevág az uniós célokkal: energiahatékonyság, munkahelyteremtés, településfejlesztés és munkaerő-mobilitás. Szeretnénk egy asztalhoz ültetni a parlamenti pártok lakásügyi szakpolitikusait további egyeztetések céljából.

– Miről tárgyalnának?

– Két évvel ezelőtt az elmúlt száz év legalacsonyabb szintjére esett vissza a magyarországi lakásépítések száma. Tavaly alig épült ennél több lakás. Az idei első negyedévben megint csökkenő tendencia látszott, bár az építési engedélyek növekvő száma jelenthet halvány reménysugarat. Ez azonban az elmúlt évek bázisán még mindig a százéves mélypontot jelenti. Nemzetközi összehasonlításban a bérlakásépítések aránya is drámai: 2013-ban mindössze 158, tavaly 293 bérlakás épült, és az idén sem várható sokkal több. Mindennek legfőbb oka az állami szerepvállalás hiánya, a lakáshitelek vonzerővesztése. Nincs lakáskoncepció, nincsenek lakásépítési célszámok, nincs bérlakásprogram. Ezekről a témákról mindenképpen szeretnénk egyeztetni a szakpolitikusokkal.

– Ha lenne lakásépítési program, az miben segítene?

- A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú program szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. Tízezer lakás felépítése hozzávetőleg negyvennégyezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi harmincezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint százhúszezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti. A lakásépítések, lakásfelújítások száma a mindenkori kormány teljesítményének egyik alapvető fokmérője kell, hogy legyen, mutatva a jövő iránti elköteleződését. Egy lakás építésének a támogatása nemcsak az építkező családra vonatkozhat, hanem az összes későbbi tulajdonosra, bérlőre, hozzátartozókra.

Az interjú és a hozzá tartozó cikk a Magyar Hírlapban olvasható

Megjelent: 2981 alkalommal Utoljára frissítve: kedd, 09 június 2015 11:46
Párdi Zsófia

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Kapcsolódó elemek

  • Az építőipar továbbra is fontos húzóágazat

    A jegybank közgazdasági előrejelzések és elemzések részlegének vezetője korábban sajtótájékoztatón is elmondta, hogy az idei szerény növekedés feltétele az állami beruházások felfutása, az Nhp Hajrá és a vállalati hitelezés bővülése. A gazdasági folyamatokat ugyanakkor szerkezeti kettősség jellemzi, a visszafogott külső környezet miatt az idei növekedésben a belföldi kereslet válik meghatározóvá.

    Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy végeztek egy vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy mely beruházástípusok tudják leginkább élénkíteni a gazdaságot. Az eredmény szerint az építmény jellegű beruházások, amelyeknek relatíve alacsony az importtartalmuk, rövidtávon nagyon kedvező hatással vannak a gazdasági teljesítményre.

    TLE-vélemény: A kedvezményes lakásáfa kivezetése miatt a lakásépítések száma legalább 20-25 %-kal esni fog. A szakmai szervezetek egyöntetűen sürgették, hogy szülessenek olyan intézkedések, amelyek pótolni tudják a kedvezményes áfa kulcs kivezetését.

    • A korábbi kedvezményes áfakulcs kiesését részben kompenzálni tudja a rozsdaövezetekre bevezetett áfakedvezmény, amely új lakások, bérlakások építését ösztönzi. Az ezzel kapcsolatos programot a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárságon készítették elő. Fürjes Balázs az ÉVOSZ elnökségi ülésén tett bejelentése szerint várhatóan még júliusban megszületik az a törvény, amely alapján legkésőbb szeptemberre kijelölik az ötszázalékos lakásáfájú övezetek első ütemét. Így akár már az idén ezres nagyságrendben kezdődhetnek lakásépítések ezeken a területeken, amit a gyorsított engedélyezési eljárás is segít majd.
    • Mindemellett egy a demográfiai célokkal összekötött, családokra fókuszáló, a lakás megvételét is lehetővé tevő rendszer kialakítása is felmerül (lásd: közhasznú bérlakásépítési program).
    • A vidéki lakás, családi ház építkezéseket a magánépítkezésekre bármely településen kérhető áfavisszatérítés ösztönözhetné a jelenleginél nagyobb mértékben. (2020.01.01-én ugyanis megszűnt a max. 5 millió forintig terjedő áfavisszaigénylés lehetősége.)
      Az állami ösztönzéssel törtnő lakásépítések hatékonyan tudnák mérsékelni az építőipar és a lakásépítések ciklikusságát. A jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos lenne egy olyan eszköz a Kormányzat kezében, amellyel közvetlenül tudja befolyásolni a lakásépítési számokat. A támogatási eszközök; a kedvezményes áfakulcs és az áfavisszatérítés mellett ehhez fontos lenne az állami / vállalkozói bérlakásépítés struktúrájának, intézményrendszerének kiépítése, projektek elindítása.

    A lakásépítések éppen olyan beruházásokat generálnának, amelyek rövidtávon is nagyon kedvező hatással lehetnek Magyarország gazdasági teljesítményére.

    Hírforrás: Trend FM, MTI, Magyar Építők

  • Már az egyedülálló szülők is jogosultak ökormányzati bérlakásra Bécsben

    Egyre többen vannak az osztrák fővárosban, akik gyermeküket egyedül nevelik. Az egyedülálló szülők száma 2014-ben 68.000 volt, 2018-ra viszont már elérte a 84.000-et. Az egyszülős családok nehezebb anyagi helyzetben vannak, így a lakhatás kérdése is problémássá válhat számukra. Bécs Városa ezért július 1-től beemeli az egyedülálló szülőket is abba a körbe, akik a város által támogatott lakásokra, illetve önkormányzati bérlakásokra pályázhatnak. Akik bizonyos alapvető kritériumoknak megfelelnek - 17 évesnél idősebbek, osztrák, vagy uniós állampolgársággal rendelkeznek és jövedelmük egy bizonyos szint alatt van - automatikusan jogosultak valamilyen Bécs által támogatott lakhatásra.

    Akik viszont ezen kívül úgynevezett "alapos indokkal" is alá tudják támasztani lakhatási igényüket, azok már jogosultak a kedvezményesebb önkormányzati bérlakásra is, melyből Bécsben mintegy 220.000 található. Ilyen alapos indok például, ha 30 év alatt valakinek még nincs sajátát lakása, esetleg nem bérel, hanem a szüleinél lakik; ha a jelenlegi lakása túl kicsi és a lakók száma ehhez képest túl sok; ha valaki 65 év felett olyan lakásban lakik, ahol nincs lift, vagy ahol nincs fürdőszoba és/vagy wc, illetve ha egy kerekesszékes személy akadálymentesített lakásba költözne. Ez a lista bővült most ki az egyedülálló szülőséggel. Olyan személy jogosult a támogatásra, aki nem rendelkezik saját tulajdonú, vagy bérelt lakással, és kiskorú gyermeket nevel. Bécs a jövőben épülő támogatott lakásoknál is ügyel majd arra, hogy az egyszülős családoknak is megfelelő és megfizethető otthonuk legyen.

    Forrás: Bécs Város Budapesti Külképviseleti Irodája

    Kapcsolódó cikkeink az osztrák bérlakásrendszerről:

     

  • Merre tart az albérletpiac?

    Az albérletpiac megint napirenden van. Egyrészt azért, mert a napokban felmerült, hogy új szabályozás jöhet az elmúlt években a budapesti bérleti piacot átrendező rövid távú lakáskiadás területén. Amúgy is középpontban vannak ezek a lakások, mert a koronavírus-járvány lényegében lenullázódott a külföldi turisták száma, akik a legjelentősebb keresletet generálták ebben a szegmensben. Közben pedig a kiadó lakások tulajdonosai készülnek a főszezonra, mivel közeledik a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése.

    Alacsonyabb árszinten stabilizálódtak a bérleti díjak

    Az ingatlan.com elemzése szerint június végén a kiadó budapesti lakások átlagos bérleti díja 150 ezer forint volt a kínálati piacon, ez 10 százalékkal marad el a járvány előtti, februári szinttől. “Mivel a bérleti díjak már a koronavírus-járvány megjelenését követő hetekben erre a szintre csökkentek, ezért 3-4 hónap elteltével az látszik, hogy a budapesti albérletárak ezen az alacsonyabb árszinten stabilizálódtak.” - fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Sok városrészben jóval komolyabb áresés következett be: az I. kerületi lakások átlagos bérleti díja 40 ezerrel forinttal lett kevesebb, vagyis 20 százalékkal 160 ezer forintra csökkent, a VI. kerületben 15 százalékkal szintén 160 ezer forintra, az V. kerületben pedig 17 százalékkal 190 ezer forintra estek a havi bérleti díjak. Ez egyben azt is jelenti, hogy az V. és VI. kerületekben átlagosan 40, illetve 35 ezerrel forinttal kell kevesebbet fizetni havonta a járvány előtti szinthez képest.

    Az Airbnb budapesti szabályozása még nagyobb hatással lehet az árakra

    A fővárosi albérletpiacon tapasztalható áresés nagy mértékben a járvány következtében lenullázódott rövid távú lakáskiadási aktivitásnak köszönhető. “Az elmúlt 4 hónapban ugyanis Budapesten negyedével bővült a kiadó lakóingatlanok kínálata és már több mint 13500 hirdetésből válogathatnak a kiadó lakást keresők. A visszaesés az eladási árakra is hatással volt, mivel a VI. és VII. kerületben az elmúlt pár hónapban a kínálati négyzetméterárak másfél százalékkal 904, illetve 816 ezer forintra csökkentek. A rövid távú lakáskiadás szabályozása vélhetőleg további árcsökkenést idézne elő a bérleti díjakban és az eladási árakban is.” - tette hozzá az ingatlan.com szakértője.

    A vidéki egyetemvárosokban a rövid távú lakáskiadás az utóbbi években nem volt annyira elterjedt, így itt nem okozott a budapestihez hasonló visszaesést a turizmus hanyatlása. Az érintett városokban eltérően alakultak az árak a járvány előtti helyzethez képest. Míg Debrecenben 5 százalékkal 105 ezer forintra emelkedett az átlagos bérleti díj, Győrben 8 százalékkal 110 ezer forintra csökkent. Miskolcon a 85 ezer forintos átlag lényegében stagnálásnak felel meg. Pécsen és Szegeden sem módosultak az átlagos bérleti díjak, előbbi városban ez 90 ezer, utóbbiban pedig 100 ezer forintos kiadást jelent a bérlők számára.

    Digitális oktatás, kevesebb kollégiumi férőhely és a bérleti díjak

    “Egyelőre korai pontos előrejelzést mondani arra, hogy Budapesten és a vidéki egyetemvárosokban miként alakulnak a díjak a következő időszakban. A koronavírus-járvány hatásai miatt ugyanis bizonytalan a gazdasági helyzet, a munkanélküliség és a fizetések alakulása, az esetleges második hullám mind-mind befolyásolhatja a piaci helyzetet.” – összegzett Balogh László.

    Az ingatlan.com elemzése szerint a kiadó lakások iránti keresletre több tényező is hathat ellentétes hatással: ha a különböző egyetemeken szeptembertől digitális oktatással indul a tanév, az csökkentheti az albérletek iránti keresletet. Ugyanakkor számos felsőoktatási intézmény kevesebb kollégiumi férőhelyet biztosít a diákoknak a járvány elleni védekezés miatt. A kollégiumi férőhelyek csökkenése viszont növelheti az igényt a kiadó lakásokra. A bérbeadók leginkább azokra a diákokra számíthatnak ősztől, akik dolgoznak a tanulás mellett, függetlenül attól, hogy digitálisan indul-e az oktatás a számukra vagy sem. Egyelőre arra lehet számítani, hogy elsősorban Budapesten a korábbi évekhez képest olcsóbban juthatnak ugyanakkora lakáshoz a felsőoktatásba tartó fiatalok.

    Forrás: ingatlan.com

  • Új lendületet adhat az építkezéseknek a kedvezményes lakásáfa

    A kormány május végén jelentette be, hogy a 2020. január elsejétől kivezetésre kerülő kedvezményes lakásáfát az idei évtől kezdve kiterjesztik a barnamezős beruházásokra. A 27 százalékos áfa 5 százalékra történő mérséklése ráadásul nem csak az új építésű ingatlanok értékesítésére, de a bérbeadására is érvényes lesz. A javaslat célja, hogy a korábbi iparterületek rekultivációja a városi otthonteremtési program ösztönzésén keresztül valósuljon meg.

    A fejlesztésektől a kormányzat azt is várja, hogy mind a fővárosi, mind pedig a vidéki rozsdaövezeti területek megújuljanak, a beruházásokkal pedig megfizethető árú, a lakosság széles köre számára elérhető városi lakások épüljenek. Egy szaktörvényben rögzítik majd, hogy mely területekre lesz érvényes a kedvezményes lakásáfa. Úgy tudni, hogy ezekből az úgynevezett „barnaövezetes akcióterületekből” csak Budapesten több mint 400 van.

    Élénkülő városfejlesztés, újrainduló építőipar

    Az újHÁZ Centrum szerint a kedvezményes lakásáfa ilyen módon történő megtartása jelentős mértékben képes mérsékelni a koronavírus világjárvány okozta építőipari recessziót.

    - Több alkalommal is hangsúlyoztuk, hogy az ágazati bővülésben és az elvárt mértékű ingatlanpiaci megújulásban komoly szerepe van az öt százalékos lakásáfának. A piacot vizsgáló és elemző Trendriportjainkban rámutattunk arra is, hogy ennek 2016-os bevezetése milyen pozitív irányú változást hozott az ágazatba, megszüntetése pedig várhatóan visszaesést okoz majd elsősorban a társasházi beruházások esetében. – ismertette Dr. Rázsóné Szórády Csilla az újHÁZ Centrum vezérigazgatója.  

    Úgy vélik, a mostani intézkedések alkalmasak lesznek arra, hogy újabb lendületet adjanak az építőiparnak, ezáltal pedig az építőanyag-kereskedelemnek is. Meglátásuk szerint a barnamezős beruházások a nagyvárosok és az ott élők számára is kedvezőek lehetnek.

     - A többnyire agglomerációban található rozsdaövezetek fejlesztésének köszönhetően a rekultiváció hozzájárulhat a lakosság életminőségéhez is, hiszen egyrészről tehermentesíteni fogják a belvárosokat, másrészről pedig megfizethetőbb áron kínálják majd az új építésű ingatlanokat. Mindemellett ezek a beruházások elő tudják segíteni az elöregedett hazai lakásállomány megújulását is – húzzák alá Magyarország meghatározó építőanyag-kereskedelmi hálózatának szakértői.

    Mint ismert, 2016-ban került bevezetésre az öt százalékos kedvezményes lakásáfa, amelyet 2020. január 1-jével kezdtek el kivezetni úgy, hogy a 2018. november elsejét megelőző építési engedéllyel rendelkező lakások esetében 2023-ig érvényben tartották.

    Forrás: újHÁZ Centrum

  • Nyírbátor hisz a bérlakásokban, és fel is építi őket

    Mostanában egyre több szó esik arról, hogy a fővárosban és a nagyobb megyeszékhelyeken szükség volna bérlakások építésére, hiszen ezek a települések vonzzák a legtöbb munkaerőt, de a lakhatás nagyon megdrágult, és főleg a fiatalok, családosak legfeljebb nagy anyagi áldozatokkal tudnak maguknak lakást venni, bérelni. Amikor pilot bérlakásépítési programot javaslunk, elsőre leginkább egy budapesti kerület, vagy egy több tízezres nagyváros jut az eszünkbe.

    És mégis a 12 ezer lakosú észak-kelet-magyarországi kisváros, Nyírbátor az, ahol az önkormányzat belevág egy bérlakásépítési projektbe. (Rajtuk kívül számottevő mennyiségben egyedül Budapest 13. kerülete épít bérlakásokat az országban.)

    Annak, aki találkozik Nyírbátor energikus polgármesterével, Máté Antallal, és megkérdezi, hogy is van ez, nagyon hamar egyértelművé válik: itt szükség van önkormányzati bérlakásokra, és meg is fognak épülni.

    Szénaréti tó, Nyírbátor
    Forrás: Nyírbátor Város weboldala

    Máté Antal szájából először 2016-ban hallottunk erről a képtelennek tűnő ötletről. Már akkor is rendkívül elszántnak látszott, és azóta el is indult az építkezés első üteme. Igen, csaknem négy év szervezés, tárgyalás és akarás kellett az első kapavágáshoz.

    A történet valójában még korábban, 2004-ben kezdődött, amikor a nyírbátori városi vezetés úgy döntött, hogy ipari parkot létesít a város szélén. Tíz éven belül a területre települt multik és magyar vállalkozások a város költségvetésének már 20 százalékát kitevő iparűzési adót fizettek be. Az ipari park az elmúlt években is folyamatosan fejlődött, és az itt működő vállalatok még tovább terjeszkednének. Ez nem csak területi növekedést jelent, hanem komplex területfejlesztést – önálló áramellátás, út- és közlekedésfejlesztés – a területen. Az ipari park folyamatos gazdasági növekedést generál a városban, hiszen a szolgáltató szektort is húzza maga után.  

    Az elmúlt 10 évben több mint 5000 új munkahely jött létre a településen és számuk a fejlesztések eredményeként folyamatosan növekszik. Csaknem 70 településről négyezren ingáznak szervezett módon naponta, és talán be is költöznének a városba. Ez azért is nagyon fontos, mert Nyírbátor lakossága a 2000-es évek eleje óta mintegy 1,5 ezerrel csökkent.

    "További csökkenést a város nem engedhet meg magának, mint ahogy a betelepült vállalatok elvesztését sem. Máté Antal úgy gondolja, hogy az önkormányzatnak komoly feladata a településen élő fiataloknak olyan ajánlatot kínálni, hogy ne költözzenek el a városból, a térségből, mert visszahívni őket sokkal több befektetésbe kerül. Ugyanakkor a települést választó vállalkozásoknak is bizonyítani kell, hogy a település tudja kezelni a munkaerőhiányt, a lakáshiányt. Ám, ha ezt a kérdést nem tudjuk rövidtávon kezelni, akkor az elmúlt 10 év fejlesztései megtorpannak, mert nem lesz munkaerő, és a további fejlesztési források máshová fognak vándorolni" – húzta alá a nyírbátori polgármester. A térségben ugyanis továbbra is jelen van a kettősség: munkaerőhiány és munkanélküliség is van egyszerre. Máté Antal úgy látja, hogy a településnek van lehetősége a komplex programmal a hátrányos helyzetű, aluliskolázott, jellemzően szegregátumban élő nagyszámú roma lakosságot felzárkóztatni és a munkaerőpiacra integrálni.

    Mindenképpen megtérül

     „Ebbe akkor is kell energiát fektetni, ha nem térül meg, illetve csak közvetetten térül meg. A meglévő tartalékokat erre a befektetési területre fókuszáljuk, még úgy is, hogy az önkormányzat több millió forintot befektet, de ezt ebből a működtetésből nem látja viszont – mondta Máté Antal. Ez abban térül meg, hogy pl. iparűzési adó jelentős többletbevételt nyújt, amit más fejlesztési területeken használunk fel, vagy abból, hogy a lakosság száma nem csökken tovább, sőt akár gyarapszik is" – tette hozzá.

    Ez olyan befektetés a város számára, amely további hozadékot is jelent, hiszen megrendelésekkel segíti a helyi vállalkozókat, nagymértékben hozzájárul a helyi ipari parkban működő multinacionális és más vállalatok megtartásához. Fontos hozadék a város számára az is, hogy az önkormányzat birtokában a hitel visszafizetése után egy értékes lakásállomány marad.

    Forrás: Nyírbátor Város Önkormányzata

    Egy bérlakásépítési program azonban drága, és az egyik legfőbb kérdés mindig, hogy ki fogja finanszírozni. Nyírbátorban a vállalkozói lakásépítés csak akkor működne, ha magas bérleti díjakat kérnének, vagy ha nagyon magas állami támogatás érkezne. A polgármester azonban nem híve a vissza nem térítendő állami támogatásnak a piac- és versenytorzító hatása miatt. Úgy gondolja, hogy az ilyen jellegű források általában másra mennek el, mint ahogy a segélyezést sem tartja jó megoldásnak.

    Úgy véli azonban, hogy javítani kellene az állami feltételrendszeren, az önkormányzatokat kedvező hitelekkel, a kamatok egy részének átvállalásával, és hosszú távú programokkal lehetne ösztönözni, hogy a magánszféra is szálljon be a lakásépítésekbe.

    "A megfelelő adózási környezetben, és a cégeknél a cafeteria támogatási rendszerek hatékony kialakításában hiszek. És ha ezzel ki lehet alakítani egy megtérülő modellt, akkor meg lehet találni a befektetőket" – fejtette ki a polgármester.

    Épül az első szakasz

    A nyírbátori önkormányzat a jelenlegi első szakaszban 71 bérlakást épít, amit saját forrásból és hosszú lejáratú hitelből finanszíroz. A beruházás 650 millió forintba kerül ennek egyharmada önkormányzati forrás kétharmada pedig hitel. A hitel visszafizetését nagyrészt a bérleti díjból akarja kigazdálkodni az önkormányzat.

    Az önkormányzat úgy próbálta bevonni az építőket a kivitelezésbe, hogy pályázhattak olyan területekre a mostani építkezés szomszédságában, amire később eladásra szánt lakásokat építhetnek. Az önkormányzat így próbál katalizáló szerepet játszani, hogy beindítsa a lakásépítéseket. Ezek zöldmezős beruházások, vagyis itt közműfejlesztés és közterület fejlesztés is megvalósult.

    A 71 lakás augusztus végére készül el - remélhetőleg valóban be tudják fejezni az építkezést. Az építés nagyon jól halad, az épület már szerkezetkész.

    Egyelőre van elég munkás, szakmunkás, hiszen a kivitelező cég stabil brigádokkal dolgozik. Az építőanyagok ugyan sokat drágultak, de a munkahelyről itt még megfizethető.

    A környéken egyébként alig van privát lakásépítés, a felújítás korszerűsítés is kevés, mert nincsen pénzük az itt lakóknak, és támogatás sem mindenhol elérhető. Ezért jó lehetőség az önkormányzati bérlakásépítés a kivitelező cégek és az építőipari munkavállalók számára.

    Forrás: Nyírbátor Város Önkormányzata

    A tervezett lakópark a város egyik legszebb részén, a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő, a Szénaréti horgásztó, és a parkerdő szomszédságában épül. Az infrastruktúrafejlesztéssel potenciális befektetési terület jött létre Nyírbátornak ezen a korábban nem túl vonzó részén. Ezeket a lakóházakat ugyanis egy turisztikai és egy szegregált terület között építik fel azzal a céllal, hogy összekapcsolják a különböző funkciójú és fejlettségű területeket a városon belül.

    A most épülő önkormányzati tulajdonú lakások mindegyike hosszú távon is bérlakás marad, tehát ezeket nem fogják később sem értékesíteni. Később épülhetnek itt majd lakások eladásra vagy egyéb konstrukcióban is, például úgy, hogy a város ipari parkjában működő multinacionális cégek itt biztosítanak lakhatást a munkavállalóiknak, akár tartós bérlet formájában.

    Az első ütem bérlakásait a nyírbátoriaknak hirdették meg. Nem akarnak demográfiai feltételeket szabni a bérlőknek a most épülő bérlakások igényléséhez, csupán annyi a feltétel, hogy legyenek nyírbátori lakosok. A városban működik fecskeház is nyírbátori lakosok számára, az is nagyon népszerű, de vannak, akik szívesen átköltöznének az új bérlakásokba. Később, vagy ha esetleg nem lesz elég ilyen igénylő - bár ezt a korábbi információk alapján nem feltételezik -, akkor valószínűleg a városban dolgozók, máshonnan ingázó munkavállalók szintén jelentkezhetnek majd a bérlakásokért. (Ezen a vidéken tervezőasztalról nem vesznek lakást, még a bérlakásokat sem kötik le, csak ha már majdnem készen vannak, ezért kivárnak még a családok a bérlakás igényléssel is.)

    Forrás: Nyírbátor Város Önkormányzata

    Keresik a lehetőséget az együttműködésre a városban működő cégekkel, amelyek az építésbe ugyan nem akartak beszállni, de bizonyos feltételekkel, például hosszú távú bérlettel, a dolgozóik számára kaphatnak majd bérlőkijelölési lehetőséget.

    Külön felmérés nem végeztek bérlakások iránti igényekről, de az önkormányzathoz folyamatosan érkező megkeresésekből tudják, hogy van igény önkormányzati bérlakásokra.

    Leginkább azért, mert ezek a bérlakások jóval olcsóbban lesznek elérhetők, mint a városban található privát bérlakások. Az utóbbi időben itt is jelentősen megemelkedtek a lakbérek, sokan mennének inkább megfizethető bérlakásba.

    Meg kell tartani a fiatalokat

    Itt is látszik. hogy a fiatalok szívesebben mennek bérlakásba. főleg, ha olcsó, hiszen így félre tudnak tenni egy majdani saját otthonra. Mert a legtöbbeknek az a céljuk. Máté Antal szerint egyébként egyre többen vannak, akik akár maradnának is a bérlakásban, hiszen a munkahelyi, vagy az élethelyzet változásával könnyebben tudnak költözni. Vannak olyanok is, akik szívesebben fektetnek be másba, nekik már nem mindig az ingatlan a legfőbb vagyonuk.

    A fecskeház is népszerű, különösen, hogy a városközpontban található így a közlekedés is nagyon egyszerű. Ráadásul itt bármeddig lakhatnak a fecskelakásokban a fiatalok, ötévenkénti meghosszabbítással. Az új lakópark kijjebb van, ezért nem mindenki akar oda költözni. de a város a közlekedést is igyekszik fejleszteni, hogy vonzóbbá tegye a területet: a bicikliút már készülőben van.

    Az önkormányzat számára fontos szempont, hogy heterogén lakóközösségeket hozzanak létre ezen a fejlesztési területen, vagyis lesznek itt önkormányzati bérlakások, magántulajdonba kerülő lakások, vagy akár vállalati bérlakások is ennek a fejlesztési projektek a keretén belül.

    Olyan családcentrikus lakókörnyezet akarnak kialakítani, amely vonzó lesz a fiatalok és a családosok számára, mert Nyírbátor számára kiemelten fontos, hogy növelje a város lakosságmegtartó erejét ebben a csoportban is.

    A lakásokat elsősorban egyedülálló munkavállalóknak, fiatal pároknak szánják, esetleg egy gyermekkel. A háromszintes épületben most készülő 71 lakás többsége másfél szobás, 35-58 négyzetméteres, kettő nagyobb van köztük, azokat egygyermekes családoknak szánják. Nem luxus színvonalú, de fontosnak tartják, hogy jó minőségű, kényelmes, alacsony rezsijű lakásokat adjanak át. 

    Nyírbátor, tehát, a fejlődésben, és a fejlődésbe vetett munkában hisz. Ez meg is látszik a városon, hiszen nem csak az ipari parkban van látványos előrelépés. Sok más dolog is fejlődik a városban, tudatosan fordítanak forrásokat a turizmusra, az oktatásra fejlesztésére.  A város történelmi emlékeit – pl. Báthori Várkastély, református templom, az ország legnagyobb és legrégebbi fa haranglába - felújítják, karbantartják. Szép Várostörténeti sétányt alakítottak ki a városközpontban, a korszerűsített Sárkány Wellness és Gyógyfürdő évről évre egyre több látogatót vonz.

    A városban lakók és dolgozók megtartása a lakhatás és a munkahelyek biztonságának garantálása, valamint a szakemberek és a cégek bevonzása azonban mindennél előbbre való Nyírbátor számára. És a bérlakásépítés olyan eszköz, amely ehhez nagymértékben hozzájárulhat.

  • Automatikusan meghosszabbodnak az építési engedélyek

    A szabály csak az engedélyek hatályára vonatkozik, de például az energetikai követelmények, vagy éppen a telekvásárláshoz kapcsolódó illetékmentesség határidejét nem érinti.

    Az Országgyűlés 2020. június 16-án elfogadta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvényt, amely számos, építési tevékenységgel kapcsolatos adminisztratív enyhítést rögzít, ezzel is segítve a szektor résztvevői, így az építőipari beruházók, építési vállalkozások számára az újraindulást, meglévő munkavállalóik megtartását és új munkahelyek teremtését. Az új enyhítések célja, hogy a járványhelyzet ideje alatt lelassult, esetleg abbamaradt beruházások a lehető leggyorsabban, fölösleges adminisztrációs terhek nélkül folytatódhassanak, illetve újraindulhassanak.

    Azok az elvi építési keretengedélyek, valamint végleges építési, telepítési vagy bontási engedélyek, amelyeknek hatálya a veszélyhelyzet kihirdetésének és a veszélyhelyzet megszűnésének napja közötti időben járt le, külön erre irányuló kérelem nélkül is, automatikusan meghosszabbodnak a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított egy évvel, azaz 2021. június 18-ig. Azok az engedélyek, amelynek hatálya a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, az engedély hatályának lejártától számított egy évvel hosszabbodnak meg.

    Hasonló enyhítések vonatkoznak az egyes örökségvédelmi tárgyú hatósági engedélyekre is. Így azon régészeti feltárási vagy örökségvédelmi engedélyek, amelynek hatálya a veszélyhelyzet kihirdetésének és a veszélyhelyzet megszűnésének napja közötti időben járt le, külön kérelem hiányában is meghosszabbodnak a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további 365 nappal, illetve azok az engedélyek, amelynek hatálya a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel automatikusan meghosszabbodnak. Ugyanez a változás érvényes a vasúti törvény és a villamos energiáról szóló törvény alapján kiadott építési engedélyekre is.

    Az érvényesség automatikus kitolódásától függetlenül a későbbiekben az ügyfél is kérelmezheti az engedély további meghosszabbítását, amennyiben erre a veszélyhelyzet előtt megszokott módon jogszabályi szerinti lehetősége van.

    A jogszabály 06.23-tól hatályos.

    Magyar Közlöny: 2020. évi 83. szám
    Módosító és Új jogszabály: 143/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet

    Forrás: Építési jog, kormany.hu

  • A kormány hamarosan dönt az építőipari beruházásokról

    2019-ben az építőipar termelése 21,7%-kal bővült a KSH adatai szerint, míg idén az első négy hónapban 0,7 százalékkal maradt el a termelés az egy évvel korábbitól. Áprilisban azonban már lassult az építőipar visszaesése a márciusi 5,2 százalékos havi, és 3,4 százalékos éves csökkenés után. Az építőipari ágazatok közül az épületek építése 2,2 százalékkal, az egyéb építmények építése 3,4 százalékkal esett vissza, a speciális szaképítésben 0,8 százalékkal maradt el a termelés a tavaly áprilisitól.

    A magyar építőipar európai összevetésben is jól teljesített, és a magas bázis ellenére is alig esett vissza a koronavírus-járvány miatti válságos hónapokban - mondta hétfői sajtótájékoztatóján Boros Anita. Az uniós az építőipari termelés visszaesése a hazainál sokkal magasabb, 13,4 százalékos volt márciusban. A magyar adatok közép-európai összevetésben is kedvezők, hiszen csupán Lengyelország ért el jobb eredményt 0,8 százalékos éves csökkenéssel. Az építőipari teljesítmény Csehországban 4,6 százalékkal, Szlovákiában pedig 13,7 százalékkal esett vissza.

    Boros Anita szerint a kormányzati intézkedések jelentősen mérsékelték a veszteségeket, a jó teljesítmény azonban főképp a magyar építőipar fegyelmezettségének köszönhető. Kiemelte azt is, hogy az import építőanyagok behozatalában nem okozott jelentős fennakadásokat a szigorított határellenőrzés.

    A járványhelyzet - mint fogalmazott - a következő hónapokban is befolyásolhatja még az építkezéseket, de a korábbi várakozásokhoz képest sokkal kisebb lesz a csökkenés, és jelentős elbocsátások sem várhatók. Az államtitkár arra számít, hogy az építőipar az idei GDP-növekedéshez megközelítőleg 1 százalékponttal járulhat hozzá, vagyis a tavalyitól nem sokkal marad el 2020-ban.

    Hamarosan dönt a kormány a beruházásokról

    Boros Anita elmondta: fokozhatja az építőipar a teljesítményét, ha állami beruházások a tervezettnél hamarabb kezdődhetnek el, így hamarosan erről is dönt a kormány. Hozzátette, hogy a rozsdaövezeti építkezések ösztönzése és a gazdaságvédelmi akcióterv mellett az építőipar számára elkülönített 65 milliárd forintos keret terhére idén is jelennek meg pályázatok.

    Boros Anita a rozsdaövezeti építkezések ösztönzésétől, és a gazdaságvédelmi akcióterv támogatásától is növekedést vár. Utóbbiról jövő hétre ígért részletesebb tájékoztatást, de hozzátette, hogy az építőipar számára elkülönített 65 milliárd forintos keret terhére idén is jelennek meg pályázatok.
    Az építőiparra váró változások közül kiemelte az építésügyi szabályok egyszerűsítését, és csaknem 3 ezer építőipari szabvány felülvizsgálatát, hogy "Magyarországon legyen a legkönnyebb és legolcsóbb építkezni".
    Az államtitkár a közmegrendelések ésszerűsítésével is támogatná a vállalkozásokat, mivel úgy véli, hogy hatékonyabban fejlődhetnek, ha kiszámíthatóan tudnak tervezni az állami és önkormányzati megbízásokkal. Az építkezési szabálytalanságokat, a túlépítkezéseket szigorúbb állami ellenőrzéssel akadályozná meg, és ösztönözné a környezetbarát, megújuló és újból hasznosítható építőanyagok felhasználását. Segítené a magyar építőipar döntő részét adó mikro- és kisvállalkozások (kkv) fejlődését is, hogy azok jobban megfeleljenek a piaci kihívásoknak, és fejlett technológiák birtokában, képzett munkaerőre alapozva nagyobb arányban nyerjenek uniós közbeszerzéseken.

    Növekedett a szerződésállomány

    A KSH adatai azt mutatják, hogy a megkötött új szerződések volumene 3,9 százalékkal emelkedett a márciusi 9,9 százalékos csökkenés után. A magasépítésre áprilisban megkötött szerződések volumene a márciusi 31,04 százalékos visszaesés után 4,7 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál, a mélyépítésére vonatkozóké 3,2 százalékkal nőtt, miután márciusban is 18,9 százalékkal emelkedett. Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállományának volumene 15,4 százalékkal elmaradt a tavaly április végitől. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 5,9 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 24,3 százalékkal csökkent.

    Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint a szerződésállomány csökkenését egyrészt az uniós források kifutása magyarázta, másrészt a gazdasági helyzetre tekintettel több megrendelő inkább elhalaszthatja vagy átütemezi beruházásait. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte, hogy a rendelésállományok alapján továbbra sem látszik probléma az ágazat kilátásait illetően. A volumen némi csökkenése az egyéb építményeknél látszik, de éppen itt a kormányzat a következő időszakban gazdaságélénkítési céllal új beruházásokat indíthat a kereslet stabilizálása érdekében.

    Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) korábban arra számított, hogy a márciusban és áprilisban elmaradt megrendelések június közepén érkezhetnek. A legnagyobb mértékben a települési önkormányzatok építési-beruházási, karbantartási ajánlatkérései, megrendelései lendítenék fel az ágazat termelési forgalmát, de a kormányzat új beruházásait is várják, amelyek szintén növelhetnék az építőipar megrendelési állományát.

    A lakásépítésekből sokat profitálhat az építőipar

    Az iparral vagy a turizmussal szemben az építőipart csak mérsékelten érintették a koronavírus miatt bevezetett kijárási korlátozások. A jövőben az állami megrendelések felpörgetése, illetve a barnamezős övezetekben az 5 százalékos áfakulcs adhat lökést az ágazatnak.

    Az ingatlanfejlesztéseknek köszönhetően az építkezések, ha a tavalyitól némileg elmaradó volumenben is, de folytatódtak, ezáltal hozzájárultak a hazai gazdaság ellenálló képességének növeléséhez. Ezért is jó irány a rozsdaövezeti fejlesztések esetében alkalmazandó 5%-os áfakulcs. A járványhelyzet okozta sokkot követően az újlakáspiacon a vevői oldal is kezd magára találni: májusban már az év eleji szint közelébe tért vissza a vevői oldal aktivitása, kommentálta a friss adatokat Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a korábbi lendületes fejlődés utáni megtorpanás részben a magas bázissal is magyarázható. Meglátása szerint az épületépítéseknél van tere a növekedésnek, legalábbis a lakásépítési szegmensben, mivel az új lakások iránt fokozódó kereslet mutatkozik. A készülő rozsdaövezeti lakásépítési program lendületet adhat a társasház-fejlesztéseknek, azonban kérdés, hogy mekkora volumenű fejlesztésekről lesz szó, hiszen ettől is függ, hogy ezek a beruházások mekkora pluszt adnak majd az építőiparnak.

    Forrás: MTI, Realista, KSH

  • Nőtt a családi házak népszerűsége a lakáskeresők és -építők körében

    Meglepően alakul idén a lakásépítési kedv a KSH legfrissebb adatai alapján. Miközben rengeteg gazdasági mutató a koronavírus-járvány miatt áprilisban jelentősen zuhant az előző hónapokhoz képest, az új lakóingatlanokra kiadott engedélyeknél más a helyzet - derül ki az ingatlan.com legfrissebb összefoglalójából, amely az új lakóingatlanok iránti kereslet megoszlását is bemutatja.

    Éves szinten azért csökkenés látható

    Idén áprilisban összesen 1007 új lakóingatlanra adtak ki engedélyt a hivatalos KSH-adatok szerint, ez az idén a legmagasabb havi érték. Januárban, februárban és márciusban ugyanis 735-865 engedély született. „ebből az látható, hogy a koronavírus-járvány nem vetette vissza a lakásépítési kedvet az idei év előző hónapjaihoz képest” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Hozzátette: Bár ebben az évben áprilisban született a legtöbb engedély, az 1007 darab jóváhagyás tavaly áprilishoz képes 29 százalékos visszaesést jelent. „Az is látható, hogy a családi házaké a főszerep: áprilisban ugyanis az összes engedély 84 százaléka, egylakásos lakóingatlanra, vagyis családi házra szólt. Az év első négy hónapjában összesen 2710 családi ház kapott engedélyt, ez 26 százalékos csökkenést jelent. Jóval nagyobb mértékben, 50 százalékkal 666-ra csökkent a többlakásos épületben lévő lakásokra szóló jóváhagyások száma. Balogh László kiemelte: „A lakásépítési engedélyeknél fontos megemlíteni, hogy nem mindegyikből lesz tényleges épület. Ez most a járvány negatív hatásai miatt különösen igaz.”

    Többen keresik a családi és ikerházakat

    Mindenesetre ahogy az lakásépítéseknél, úgy a piacon is a családi házak és az ikerházaké a főszerepe az ingatlan.com saját statisztikái szerint. Január és június közepe között az új lakóingatlanok iránt érdeklődések 17 százaléka érkezett családi házra, szemben az egy évvel korábbi 13 százalékos aránnyal. Az ikerházak pedig az idei kereslet 26 százalékát adták, míg tavaly 20 százalékos volt a részesedésük. A sorházi lakások idén és tavaly is 5 százalékos arányt mondhattak magukénak. “A családi házak és ikerházak iránti kereslet növekedésével párhuzamosan az új építésű társasházi lakásoknál visszaesés volt. Az új lakások iránt érdeklődők 51 százaléka választotta ezeket, míg tavaly még 61 százalékos eredményt értek el” - ismertette az adatokat Balogh László. A szakember szerint a családi és ikerházak sikerében szerepe van a karanténhatásnak, sokan ugyanis inkább a kerttel rendelkező lakóingatlanok iránt érdeklődnek.

    Az ingatlan.com szakértője szerint egyelőre korai lenne prognózist adni az újlakás-építések és a lakásépítési kedv jövőbeni alakulására, mert a koronavírus-járvány miatt még bizonytalan a helyzet. Az biztosnak látszik azonban, hogy a lakásépítéseknél a családi házak maradnak a főszerepben, a társasházaknál pedig majd a rozsdaövezeti program hozhat élénkülést.

    Forrás: ingatlan.com

  • Számos intézkedéssel ösztönöznék a lakáspiaci keresletet az MNB szakértői

    Az eladó lakások piacán már 2020 első két hónapjában 20-30 százalékos keresletcsökkenés volt megfigyelhető az előző év azonos időszakához képest, ezt a járványhelyzet tovább fokozta. Egyes piaci szereplők a kereslet 75-90 százalékos visszaesését említették, leginkább a még kivitelezés alatt álló újlakás-fejlesztéseknél. Májusban érkeztek pozitív visszajelzések a piacról, de az általános vélekedés az, hogy a kereslet szintje várhatóan még hosszú ideig nem tér vissza a vírus előtti szintekhez.

    A lakáspiaci kereslet fennmaradása szempontjából fontos kérdés, hogy a lakosság jövedelmi helyzete és munkaerőpiaci várakozása hogyan alakul, illetve a csökkenő jövedelmi folyamatok mellett a finanszírozás rendelkezésre állása és feltételei nagyobb szerepet kaphat a járványt követően. A kereslet csökkenése kapcsán van, aki 2020-ra 15–20­százalékos lakásárcsökkenést vár Budapesten.

    A lakásárak várható csökkenése kapcsán a szakértők kiemelték a negatív vagyonhatást is, ami a lakossági fogyasztás visszaesésén keresztül a gazdasági növekedést is negatívan érinti. A lakásár-csökkenés tompítását a kereslet ösztönzése is segíti, amire a következő intézkedési javaslatok merültek fel: vagyonszerzési illetékmentesség a lakásvásárlásokra 2 éves időtartamra; 25–30 százalékkal megemelt CSOK­összegek 2 éves időtartamra; a lakáshitelkamatok leszorítása; hitelgarancia-intézményeken keresztül a banki finanszírozás ösztönzése; és a múltban is alkalmazott, a hiteltörlesztéshez kapcsolódó személyijövedelemadó­kedvezmény. Egyes szakértők szerint körülbelül 2 éves válságra kell felkészülni, így az áresés elkerülése elképzelhetetlen. A csökkenő bérleti­díjak mellett lesznek befektetők, akik idővel eladóként jelennek meg, így a kínálat növekedése mindenképpen az árak csökkenésével jár.

    Budapesten a befektetési célú vásárlások aránya csökkent, de nem tűnt el teljesen. Összességében a többi befektetési termékhez képest az ingatlan stabil menekülőeszköz. A LITT­tagok kedvező fejlemények esetén sem valószínűsítették, hogy a befektetési kereslet korábbi szintje az év vége előtt visszatérne a lakáspiacra.

    A fővárosi újlakás-kínálat visszaesése is nyomon követhető, hiszen a korábbi negyedévekben tapasztalt több mint 7 ezer új lakáshoz képest március végén már csak 6,6 ezer új lakás szerepelt a kínálatban. Az elindított fejlesztések lakásszámában ráadásul nagyobb visszaesés mutatkozott 2020 első negyedévében, mint korábban. A tagok kiemelték, hogy március végi adatok lévén, ezekben a csökkenésekben még kevésbé tükröződött a koronavírus-járvány hatása, így az újlakás-piac visszahúzódásának a fő oka az új lakások áfájának 27 százalékra való visszaemelése. Az elhangzott vélemények szerint 27 százalékos áfa mellett – kevés kivétellel – nem lehet új lakást eladni, valamint a fejlesztések finanszírozásához szükséges előértékesítés sem teljesíthető.

    A szakemberek a koronavírus megjelenését ez utóbbi problémát elfedő hatásként értékelték, mivel nehezen választható szét az áfa-növekedés és a járvány keresletre gyakorolt negatív hatása. Mindez pedig a kedvezőtlen szabályozás további fenntartásához vezethet. Az újlakás-kínálat emeléséhez továbbra is a korábban javasolt 5 százalék áfa, emellett pedig egy 4 százalékos szektorális adó bevezetése mellett foglaltak állást.

    A tagok üdvözölték a barnamezős övezetekben megvalósuló lakásfejlesztésekre vonatkozó 5 százalékos áfakulcsot. A kedvezményes áfa és csökkenő kivitelezési költségek mellett megéri a fejlesztőknek a barnamezős területeken lakásokat építeni, de egyrészt fontos, hogy az ilyen területek lakáscélú fejlesztését az önkormányzatok is megfelelő szabályozással támogassák, másrészt a keresletcsökkenés is kétségessé teszi e fejlesztések megvalósulását. A LITT­tagok egy része szerint már bizalmi válságról beszélhetünk, és legalább két év, amíg a vásárlók bizalma visszaáll a korábbi állapotra.

    A gazdasági visszaeséssel párhuzamosan a bankok finanszírozási feltételei mind a vevői, mind a fejlesztési hitelek tekintetében szigorodtak, ami vevői oldalon a foglalkoztatást, fejlesztői oldalon pedig a kivitelezést (anyagok és munkaerő rendelkezésre állása, kivitelezési idők meghosszabbodása) érintő, megnövekedett kockázatokkal magyarázható.

    Több szakember azon az állásponton volt, hogy Magyarországon az elkövetkező időszakban az újlakás-építéseket a lakáshitelek elérhetősége fogja meghatározni, amit szabályozói oldalról hitelgarancia- és/vagy jegybanki jelzáloglevél­vásárlási programok révén, a hitelköltségek csökkentésén keresztül lehetne ösztönözni. Elhangzott olyan vélemény is, hogy jelenleg a vevő oldali finanszírozás terén hiányoznak az olyan konstrukciók, amelyek a fejlesztés ideje alatt egyenletesen biztosítják a finanszírozást a vevőnek, a fejlesztés ütemezett finanszírozásához igazodva, ütemezetten lehetne folyósítani a lakossági ügyfeleknek.

    Forrás: MNB Lakáspiaci jelentés

     

  • Bővíteni a bérlakásszektort, javítani a kiszámíthatóságot

    A kiadványban szereplő intézkedések a lakásbérlés két legkomolyabb problémáját orvosolnák: a magas albérletárakat és a jogi biztonság hiányát. Bár a koronavírus-járvány és a kibontakozó gazdasági válság erre a piacra is komoly hatást gyakoroltak, az új trendek inkább megerősítik, hogy szükség lenne ezekre a szabályozó javaslatokra.

    Ma Magyarországon körülbelül 1 millió ember él albérletekben, azonban a jelenlegi feltételek mellett a tulajdonos számára kockázatos kiadni a lakását, a bérlőnek pedig nem nyújt hosszabb távon megfizethető és biztos lakhatást a bérlés. Főleg a nagyvárosokban drasztikusan nőttek az albérletárak, a további emelkedést pedig állami beavatkozás nélkül aligha lehet megfékezni. Ezért a lakásbérleti piac problémáinak, illetve tágabban a lakhatás fontosságának elismerését egy kormányzati lakáspolitikai program elfogadása és az azt végrehajtó csúcsintézmény, önálló minisztérium létrehozása jelezné.

    Bővülő bérlakásszektor és tulajdonközpontú lakáspolitika

    „Kialakulóban van ma Magyarországon egy fiatal bérlői generáció. Közel minden harmadik háztartás, ahol 35 év alatti a háztartásfő, 2015-ben már magánbérlakásba volt bejelentve, a bérleti szektor súlya pedig általánosságban is egyre nő a piacon. A szektor bővülése ugyanakkor nem hozott magával olyan szükséges reformokat, amelyek ellensúlyozták volna a növekvő kereslet miatt megugró árakat és biztonságosabbá tették volna a lakásbérlést.” – vázolta fel az alapproblémát Gosztonyi Ákos, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa.

    Ezeknek a problémáknak a hátterében többek között a rendszerváltás óta fennálló tulajdonközpontú lakáspolitika áll. Jelenleg a tulajdonszerzés tűnik az egyetlen útnak a biztos és kiszámítható lakhatáshoz. Egy megfizethetőbb és biztonságosabb magánbérlakás-szektor ugyanakkor alternatívát nyújthatna a családi támogatással, saját tőkével vagy megtakarítással nem rendelkezők számára. 

    Kedvezőtlen szabályozás, bizonytalan lakhatás, elhúzódó viták

    A lakásbérlés jelenlegi szabályozása meglehetősen összetett, jogi ismeretek nélkül nehezen érthető, mégsem rendelkezik kellő részletességgel a bérlő és bérbeadó kötelezettségeiről és jogairól. Az esetleges vitarendezésre csak a drága és lassú bírósági eljárás áll rendelkezésre, emiatt a bérlő és a bérbeadó egyaránt a viták elkerülésében érdekelt. Emellett elterjedt az adóelkerülés, illetve a szerződés nélküli lakáskiadás, ami ellenőrizhetetlenné teszi a bérleti szektort, a bérlőt pedig még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza.

    „Ezért egy átfogó, önálló, új intézmény, a Lakásbérleti Központ létrehozását javasoljuk.” – mondta el Szabó Natasa a Feketelakás 3.0 társszerzője és szerkesztője. – „A Lakásbérleti Központ feladatai közé tartozna többek között a bérleti szerződések regisztrációja és a kiadni kívánt lakások nyilvántartása (szerződésregiszter), valamint kaucióvédelmi feladatokat látna el. Annak érdekében, hogy a tulajdonosokat regisztrációra ösztönözzük, a Lakásbérleti Központ online felületén keresztül adókedvezmények vehetőek majd igénybe. Emellett ugyanitt elérhető lenne egy mediációs szolgáltatás is a gyorsabb és hatékonyabb vitarendezés érdekében, amit egy új pertípus, a lakásbérleti per bevezetésével egészítenénk ki.”
    A kötelező regisztráció növelhetné az átláthatóságok, azaz piacfehérítő hatása lenne, emellett növelné a bérlők biztonságát, akárcsak a kaucióvédelem, amely államilag garantált rendszerbe helyezné a kauciót.

    Adókedvezményekkel a kínálati oldalt, konkrétan a hosszú távú, kiszámítható bérleti szerződéseket, illetve a kisgyerekesek bérletét ösztönöznék.

    A minden bérlők, valamint a regisztrált bérbeadók által igénybe vehető mediációs szolgáltatás a mostaninál olcsóbb és gyorsabb vitarendezést jelentene. Javasolják a lakásbérleti peres eljárás és a per előtti ingyenes, kötelező mediáció bevezetését.

    Szabó Natasa elmondta, hogy a jelenlegi Lakástörvény nem alkalmas sem a hosszú távú bérlés ösztönzésére, sem a felek védelmére. Ezért a javaslatcsomagban az intézményi reform mellett szerepel a hatályos Lakástörvény felülvizsgálatának szükségessége is: a felmondási idők szabályozásának szigorítása, valamint a bérlői és kiadói jogok és kötelezettségek pontosabb meghatározása. 

    Egyre romlik a lakások megfizethetősége

    „A megfizethetőség szempontjából a legnagyobb probléma, hogy a lakbérek emelkedése jelentősen meghaladja a keresetek növekedését. A 2011 óta feladott albérlet-hirdetések adatai szerint országosan és a megyeszékhelyeken nyolc év alatt majdnem 90 százalékkal nőttek a lakbérek. Budapesten közel 130 százalékos volt a lakbérek emelkedése, miközben a nettó jövedelmek csak 40%-kal emelkedtek.” – ismertette a sokkoló adatokat Büttl Ferenc, a Feketelakás 3.0 másik társszerzője.

    Mint mondta, a megfizethetőség romlása egyéb hatásokkal is jár: a magas belvárosi bérleti díjak sokakat kiszorítottak a külvárosba, ami növelte a környezeti terhelést; mások esetleg társbérletbe kényszerültek, ahol kevésbé tudnak pihenni, regenerálódni, ezáltal romolhat a teljesítményük a munkában.

    – „Ezért olyan lehetséges szabályozó eszközöket, konkrét lépéseket javaslunk, amelyek a lakásbérleti piac kínálati oldalára hatnak. A kínálat növekedésével az átlagos piaci albérletárak csökkennének, és többen tudnának ilyen módon lakhatáshoz jutni.” - hangsúlyozta a szakember.

    Az elérhető lakások számát növelné a rövid távú szálláshely-szolgáltatás – például az Airbnb – észszerű korlátozása, a kollégiumi férőhelyek bővítése, a hosszú ideje – legalább 10 éve – hasznosítás nélküli lakóingatlanok bevonása a piacra, valamint az olyan nonprofit szereplők, mint a Szociális Lakásügynökségek piacra lépésének támogatása.

    A kiadvány emellett nagy hangsúlyt fektet a bérlakásépítésre és -felújításra. Ezt segítené egy önálló, központi Lakhatási Alap (LA) létrehozása, amely forrásokat biztosítana elsősorban az önkormányzatok számára új szociális bérlakások építéséhez, illetve a meglévő szociális bérlakás-állomány felújításához. Az alap egyik bevételét a lakhatási hozzájárulás adó jelentené, amelyet azoknak a tulajdonosoknak kellene fizetniük, akik nem lakhatási céllal – azaz például irodaként –hasznosítják ingatlanukat. 
    Büttl Ferenc elmondta, hogy a lakhatási hozzájárulási adó 80%-át fordíthatnák új, önkormányzati bérlakások építésére, illetve meglévők korszerűsítésére, a maradék 20%-ból pedig magántulajdonosoknak segítenének lakásuk felújításában.

    A koronavírus hatása a bérleti piacra

    A koronavírus-járvány és a kibontakozó gazdasági válság hatására a rövid távú kiadási piacról azonnal megindult a lakások vissza- és átáramlása a hosszú távú bérleti piacra. Mivel a jövő bizonytalanná vált, az ingatlant vásárolni tervezők óvatosabbak lettek. A magánbérleti piacon pedig a jövedelmek csökkenése és az elbocsátások miatt visszaesett a fizetőképes kereslet. Félő, hogy ez egy elhúzódó gazdasági válság esetén súlyos szociális válságot is eredményezhet.

    A magánbérleti piac szabályozatlansága miatti kockázatok és költségek nem szűnnek meg attól, hogy adott időpillanatban inkább az egyik fél (bérlők), míg egy másikban inkább a másik fél (bérbeadók) oldalán jelentkeznek. A hosszú távú kiszámíthatóság fontosságát a rosszabb idők és jobb idők váltakozása megerősíti.

    Bár a kínálat bővülése azok számára, akiknek nem változott a jövedelme, átmenetileg kedvezőbb helyzetet teremtett, azoknak, akik elveszítették bevételi forrásaik jelentős részét, a bérleti díjak kifizetése akár már most kibírhatatlan terhet jelenthet. A válságkezelést is segítené az olyan progresszív szakpolitikák bevezetése, mint a lakbérstop elrendelése vagy a bérlők pénzügyi segítése, illetve adott esetben a bérbeadók kompenzálása. A jelenlegi átláthatatlan magánbérleti piacon, ahol a lakások számottevő része feketén van kiadva, erre azonban nincs lehetőség.

    Így a válság is rámutat a kiszámítható és megfizethető bérleti piac fontosságára. 

    A Feketelakás 3.0 javaslatcsomag kivonata a feketelakas.hu oldalon olvasható, a teljes kiadvány pedig innen tölthető le pdf formátumban.

  • A lakásépítések csökkenésére számít az MNB a következő egy-két évben

    A jelentés szerint 2020 első negyedévében a koronavírus-járvány a hazai lakáspiacot már lassuló állapotában érte el, és jelentős mértékben felforgatta a piaci kondíciókat. 2019 végén több jel is azt mutatta, hogy véget ért a hazai lakáspiac 2014 eleje óta tartó felívelő szakasza. Negyedéves alapon országos átlagban már stagnáltak a lakásárak az MNB lakásárindex értékei szerint 2019 utolsó negyedévében, amíg Budapesten 2 százalékos csökkenés volt mérhető, amire évek óta nem volt példa. A lakásárak éves növekedési üteme mindezzel érdemben lassult, országosan 16,2 százalékra, amíg Budapesten 14,1 százalékra.

    2020 első negyedévében előzetes adatok szerint folytatódott a lassulás, a lakásárak éves növekedési üteme országosan 12,3, Budapesten pedig 9,5 százalékra csökkent. Az árdinamika mérséklődése mellett 2019-ben 10,4 százalékkal kevesebb tranzakció valósult meg a lakáspiacon 2018-hoz képest, Budapesten pedig még nagyobb, 25,6 százalékos volt a visszaesés.

    Emellett 2019. év végén a vevők által a piaci alku során elérhető árengedmény jelentősen megemelkedett, elsősorban Budapesten, ami a kereslet mérséklődését jelezte.

    Az új lakások kínálata tovább bővült 2019 során, az új átadások lakásszáma 19,5 százalékkal nőtt 2018-hoz képest. Számos jel alapján azonban az újlakás-kínálat visszaesésére számíthatunk. Az elsődleges ok a kedvezményes áfakulcs ideiglenes időszakának vége, aminek hatására már most látszik a fejlesztési aktivitás mérséklődése, de a koronavírus-járvány is várhatóan visszaveti a lakásépítéseket. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 2019-ben már csökkent, mintegy 4,3 százalékkal, 2020 első negyedévében pedig még nagyobb mértékben, éves alapon 27 százalékkal. 2020 első negyedévében az újonnan bejelentett budapesti projektek lakásszáma az egyik legalacsonyabb volt a jelenlegi ciklusban, ami a lakásfejlesztési aktivitás mérséklődését mutatja.

    2020 első negyedévében a koronavírus-járvány elterjedése, majd pedig a március végén biztonsági okokból bevezetett korlátozó intézkedések a piaci aktivitás hirtelen és drasztikus visszaesését eredményezték. Márciusban éves alapon országosan 29, Budapesten pedig 38 százalékkal csökkent az adásvételek száma, amiben kiemelt szerepe volt a hónap utolsó hetében megfigyelhető tranzakciószám visszaesésnek. Áprilisban ezt követően rendre 58 és 70 százalékkal kevesebb tranzakció valósult meg éves összevetésben.

    A járványhelyzet a lakásbérleti piacon is azonnal éreztette hatását. Piaci adatok alapján február végéhez képest április végére 22 százalékkal nőtt Budapesten a kiadásra kínált lakások száma, számos korábban rövid távra, turisztikai céllal kiadott lakás terelődhetett át a hosszú távú bérleti piacra a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (a továbbiakban: LITT) szakemberei szerint. Az átlagos kínálati bérleti díjak is mérséklődtek a legtöbb fővárosi, különösen a belvárosi kerületekben.

    A lakáspiac kínálati oldalán a járványhelyzet elsősorban kivitelezések csúszását, előretekintve pedig még kevesebb új fejlesztést eredményezhet. A kivitelezéseket lassítja az import alapanyagok nehéz elérhetősége, valamint a munkafolyamatok biztonsági okokból történő átszervezése is.

    A makrogazdasági fundamentumok 2019-ig kedvező képet festettek, azonban a munkanélküliség átmeneti emelkedése, és ezzel a lakosság óvatossága érdemben kihathat a lakáspiacra. A LITT szakértői szerint már rövid távon megtörni látszik a lakosság bizalma, míg a kialakult helyzet elhúzódásától függően akár évekbe is telhet annak helyreállása. A bankok 2020 első negyedévében szigorítottak a hitelezési feltételeken mind a lakásprojektek, mind pedig a lakossági hitelek esetében.

    A lakáspiaci kereslet fennmaradása szempontjából a lakosság jövedelmi helyzete mellett a hitelhez jutás elérhetősége játszhat majd kulcsszerepet. A lakásárak stabilitását segíti, hogy az MNB által is szorgalmazott fizetési moratórium miatt a kifeszített helyzetben lévők nem kényszerülnek az ingatlan értékesítésére.

    A Kormány által bejelentett, barnamezős övezetekben alkalmazható kedvezményes áfakulcs segítheti az újlakás-piacot, aminek pozitív hatásaira 2022-től már lehet számítani. Összességében 2020–21-ben az újlakás-átadások csökkenésére számítunk rendre 18,5 és 15,5 ezer lakással, amíg 2022-ben megállhat a visszaesés 16 ezer új lakás átadásával.

    A teljes jelentés letölthető ITT.

  • Bérlakások épülhetnek a rozsdaövezetekben

    Mint mondta, a közép- és hosszú távú fejlesztési lehetőségeket kínáló rozsdaövezetekben a bonyolult tulajdonosi struktúrával és környezetszennyezéssel egyaránt terhelt, jogi és fizikai rendezést igénylő területekre a most preferált vállalkozói lakásépítés mellé fokozatosan be lehetne vonni a bérlakásokat is.

    Úgy látja, hogy a kínálkozó lehetőségre lassan, de egyre inkább fókuszál a szakpolitika.

    Az intézményi bérlakáspiac megalapozásához az 5 százalékos értékesítési és a tárgyi adómentes bérbeadási áfa megfelelő intézkedés lenne. A mostani 27 százalékos áfával megvásárolt lakások után a cégek visszaigénylik az áfát, elveszítve ezzel az áfamentes bérbeadás lehetőségét, ami versenyhátrányt okoz a szürkegazdaságban kiadott magánlakásokkal szemben.

    A most bevezetésre kerülő 5 százalékos rozsdaövezeti újlakás-értékesítési áfa mértéke lehetővé teszi, hogy a megvásárolt lakások után a cégek ne igényeljék vissza az áfát, de cserébe tárgyi adómentesen tudják bérbe adni őket.

    Az IFK elnöke szerint a Növekedési hitelprogram Hajrá most megadja a lehetőséget a bérlakásépítés és -vásárlás hosszú távú finanszírozására. „A ­rendelkezésre álló és igény szerint bővíthető, 1500 milliárd forintos keretből a 20 éves futamidejű, 2,5 százalékos kamatozású kölcsön nagymértékben támogatja egy bérlakásprogram beindítását” – mondta.

    Arra is rámutatott, hogy bár részletkérdésnek tűnik, de az egyik legfontosabb lépés a bérlő és a bérbeadó jogviszonyának rendezése, az elavult jogszabályok felülvizsgálata és módosítása. Ugyanaz a jogszabály rendezi a szociális és a vállalkozói bérlakások kérdését, pedig érdemes ebben másképp gondolkodni.

    Kiss Gábor úgy értékelt, hogy a szociális lakáskiadásnál lehet érzékenyebbnek lenni,

    a vállalkozói alapon működő piaci bérlakásokhoz azonban a fair gondolkodás elve kell.

    A teljes cikk a Világgazdaságban olvasható.

  • Elkezdtek visszaemelkedni a lakásbérleti díjak

    A cég szerint májusban így már 162 ezer forint volt a fővárosi albérletek átlagára – ez 9 százalékos emelkedést jelent az április adatokhoz viszonyítva.

    „A korábbi Airbnb-s lakások átrendezték a piacot, a belvárosi felújított és teljesen berendezett 50 nm körüli ingatlanok esetén a 150 ezer forint bizonyult lélektani határnak, akinek sürgős volt, ezen árszint alatt hirdetve napok alatt ki tudta adni a lakását. A kínálati nyomás hatott a berendezés nélküli, nem felújított lakások bérleti díjára is. Ebben a szegmensben a 100 ezer forintos bérleti díjnál volt a választóvonal, ez alatt szintén napok alatt találtak bérlőt a tulajdonosok” – olvasható a közleményben.

    Ami a kauciót illeti, márciusban még a bérbeadók 33 százaléka elégedett megy egyhavi letéttel, ez az arány áprilisban 29, májusban csupán 23 százalék volt. A többség kéthavi kauciót kér, mindössze a kiadó lakások 1 százaléka esetében kell három hónapot kifizetni.

    Ami a keresleti bérleti díjakat illeti, ez nem éri el a Rentingo által optimálisnak tartott 135 ezres átlagot, azaz a kínálati és keresleti árak egyre távolabb kerülnek egymástól.

    Forrás: Rentingo

  • Alig indulnak társasházépítések

    Jelentősen csökkent a társasházépítési kedv az idén - derül ki az ingatlan.com legfrissebb összefoglalójából, amely egyúttal ismerteti a budapesti és vidéki új lakások árait. Az év első három hónapjában Budapesten 3217 olyan lakásra adtak ki engedélyt a hatóságok, amelyek háromnál több lakással rendelkező társasházban lesznek. Ez 5 százalékos csökkenést jelent éves összevetésben. 2018 első negyedévéhez viszonyítva pedig 15 százalékos visszaesésnek felel meg.

    Drasztikus visszaesés a vidéki nagyvárosokban

    Sokkal jelentősebb hanyatlás látható vidéken, a megyei jogú városokban: mindössze 417 társasházi lakás kapott zöld utat, ami 64 százalékos csökkenést jelent 2019 azonos időszakához képest. A két évvel korábbi szinttől pedig 71 százalékkal marad el.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy a csökkenés elsősorban a kedvezményes lakásépítési áfa tavalyi kivezetésével magyarázható, de szerepet játszik benne a járvány hatása is, márciusban ugyanis jelentősen csökkent a lakásépítési kedv. “Sőt, az előzetes hivatalos adatok szerint az áprilisban kiadott családi, iker- és társasházakban lévő lakásokra szóló engedélyek 193 ezer négyzetméter lakóterület megépítéséről szólnak, ami 28 százalékos visszaesést jelent tavaly áprilishoz képest.”

    Az ingatlan.com szakértője hozzátette: az év első négy hónapjában országszerte alig több mint 700 ezer négyzetméternyi lakóépület kapott engedélyt, ez pedig 50 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.

    A rozsdaövezet lehet a nagyvárosok esélye

    Balogh László szerint bár még nem lehet tudni, hogy pontosan hol jelölnek ki majd olyan rozsdaövezeteket, amelyeken kedvezményes lakásépítési áfával értékesíthető társasház lakások épülhetnek, de az intézkedéssel a megyei jogú városok is esélyt kaphatnak a drasztikusan csökkenő lakásépítési kedv élénkítésére.

    Az ingatlan.com elemzése szerint május utolsó napjaiban a budapesti új lakások és házak átlagos négyzetméterára 856 ezer forint volt, ami lényegében megegyezik a járvány előtti, februári 850 ezer forintos árszinttel, de tavaly májushoz képest ugyanakkor azért még 11 százalékkal magasabb összeget jelent. Bár a 10 százaléknál nagyobb éves drágulás tempósnak tűnhet, a korábbi évek 20-25 százalékos áremelkedéséhez képest lassuló növekedést mutat. Egy-egy tipikus fővárosi új lakás vagy ház átlagára május végén 60,1 millió forint volt, egy évvel ezelőtt pedig 4,4 millió forinttal kevesebbért kínálták azokat.

    A megyeszékhelyeken 23 százalékos volt az éves drágulás átlagos üteme, de a koronavírus előtti időszakhoz képest stagnáltak az árak. Debrecenben például 611 ezer forintos négyzetméteráron hirdették ezeket a lakóingatlanokat, ami tavaly május végéhez képest több mint 20 százalékos áremelkedésnek felel meg. Győrben a 489 ezer forintos átlagár megfelel a februárinak, de éves szinten ez is 20 százalékos többletet jelent. A legdrágább újlakás-kínálattal rendelkező megyeszékhely Kecskemét lett, ahol 617 ezer forintot kell fizetni egy négyzetméterért. Az ingatlan.com adatai alapján ez 9 százalékos áremelkedésnek felel meg éves összevetésben.

    Az ÉVOSZ helyzetelemzése alapján a lakásépítés piacán ez évben drasztikusan lecsökkent az újonnan indított, kivitelezésbe vett lakóingatlanok száma. A kistelepüléseken január 1-jétől igényelhető maximum 5 millió forint nagyságú ÁFA visszatérítés lehetőségét a járványhelyzet továbbra is blokkolja. A lakossági megrendelői bizonytalanságot oldja a kijárási korlátozás megszűnése. Mindezekkel együtt a lakásépítő cégek az újlakásépítés rövid távon belüli, évközi élénkülésére továbbra sem számítanak. A városi lakásépítési program rozsdaövezeti kedvezményes, 5%-os ÁFA lehetősége az ÉVOSZ véleménye szerint legkorábban az év végén hozhat megrendelést a kivitelezőknek és 2022. évtől emelheti az új lakások számát. A kijárási korlátozás megszűnésével elsősorban a lakásfelújítások, karbantartási munkák növekedésével lehet számolni.

    A Kormány gazdaságvédelmi akciótervében az építőipar is kiemelt ágazatként van megjelölve. A kormányzati anyagokban megjelölt 65 milliárd forint felhasználásánál nagy jelentőséggel bír a gyorsaság, a hatásukban rövid időn belül eredményt hozó intézkedések megtétele. Indokolt, hogy az összeg egy része a gyors keresletnövekedést szolgálja, másik része pedig az építőipar hatékonyságának növelését.

    A forrás felhasználásánál két korábbi ÉVOSZ javaslatot továbbra is kiemelten ajánlunk figyelembevételre.

    1. Az építőipar hatékonyság növelését szolgáló 3 éves (2018–2020) támogatási program 2020. évi szakaszának meghirdetése. Ahhoz, hogy az építőipar szintet tudjon lépni, Ágazati Iparfejlesztési Támogatásra van szükség. Az építéstervezés, kivitelezés sajátosságait figyelembe vevő elbírálási szempontrendszer mentén technológiai korszerűsítésre, gépbeszerzésre, telephelyfejlesztésre, vállalkozásirányítási, informatikai fejlesztésekre vonatkozó vissza nem térítendő pályázati program 2020. évi kiírása. A korábbi évek szempontrendszerén túl, nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a digitalizáció és a terméklánc. Ennek tervezett 6 milliárd forint összegét, tekintettel a járványhelyzet okozta nehézségekre is, javasoljuk 10 milliárd forint összegben meghatározni.
    Az építőipar rendelésállományának 2020. év közepi bezuhanásának elkerülése, mérséklése érdekében állami beruházások előkészítésének felgyorsítása, ajánlatkérések, szerződések előre hozatala. Nevesített létesítmények tervezési, műszaki lebonyolítására vonatkozó ajánlatkérések azonnali elindítása az ITM koordinációjában.

    Forrás: ingatlan.com, ÉVOSZ

  • Így terveznek erre az évre az építkezők, felújítók

    Először is azt szerettük volna megtudni, hogy a kialakult veszélyhelyzet hogyan befolyásolta a tervezett vagy éppen megkezdett építkezéseket, felújításokat. A válaszadók felénél zavartalanul folyt a munka vagy a tervezési fázis, a másik felénél viszont vagy maga a megbízó, vagy a kivitelező állt el a munkáktól.

    A második kérdés a közeljövőre irányult. A válaszolók 80%-a úgy gondolja, hogy meg tudják valósítani idén a tervezett kivitelezési munkákat, de 51%-uk szerint csúszás lesz a kivitelezésben.

    Érdekesség, hogy 31% úgy gondolta, hogy a boltok bezárása miatt lesz a csúszás, míg 20% azt mondta, hogy a kivitelezők nem dolgoznak majd. Ezek a félelmek szerencsére nem igazolódtak be, az üzletek a korlátozások értelmében is nyitva tarthatnak délután 3-ig, és a szakemberek is szívesen dolgoznak, a higiéniai szabályokat betartva. 

    A válaszadók 54%-a nem szeretné elhalasztani a kivitelezést, 7%-uk pedig meggyőzhető, hogy ha a szakemberek betartják a biztonsági, higiéniás előírásokat, akkor nem kell a munkákat elhalasztani, és megvalósíthatóak az idénre tervezett felújítások, építkezések.

    Az építtetők, felújítók legnagyobb félelme anyagi okokra vezethető vissza: 38% számít arra, hogy drágulni fog az építőanyag, 35% pedig a pénzügyi forrásának elapadásától tart. Az már bebizonyosodott, hogy a másik két megemlített bizonytalansági tényező nem igaz: nem zártak be az üzletek és a kivitelező szakemberek is zavartalanul dolgozhatnak.

    Sokan gondoltak arra is, hogy önerőből oldják meg a kisebb felújítási munkákat: festést, tapétázást, burkolat javítását, fugázást, laminált padló cseréjét, sőt még a betonjavítást is. A válaszadók 9%-a viszont úgy nyilatkozott, hogy inkább mindent szakemberre bíz – aki így jár el, az nem esik el a garanciától és a reklamációs lehetőségtől sem.

    Forrás: Mapei Kft.



     

  • Szolgálati lakások épülnek a Magyar falu programban

    Gyopáros Alpár a Vas megyei településen kiemelte, sok faluban nincs elég szakember, például jegyző, pedagógus vagy orvos. A szolgálati lakások kialakítása azért szerepel a program pályázati elemei között, hogy erre a problémára megoldást találjanak a kistelepülések.
    Vasegerszegen is elkészült egy szolgálati lakás, amelyre a falu 23,2 millió forint támogatást kapott.

    A kormánybiztos emlékeztetett, hogy 2019-ben indult a Magyar falu program, amelynek egyik eleme a lakhatási támogatás, a falusi csok. Nyolc hónap alatt országszerte mintegy tízezer támogatási igény érkezett, ötvenmilliárd forint értékben.

    A fejlesztési program másik eleme az állami fenntartásban lévő, alacsonyabb rendű utak fejlesztése, ennek keretében 2019-ben és 2020-ban nyolcszáz kilométernyi út újul meg, százmilliárd forintból.
    Harmadik elemében pedig a helyi életminőséget javító intézkedések szerepelnek, itt 16 pályázati kiírás jelent meg hatvanmilliárd forint értékben és tavaly 5500 nyertes pályázat volt.

    Kitért arra is, hogy Vasegerszeg négy pályázati támogatási igényt nyújtott be, amelyek közül mindegyik nyert. A szolgálati lakás kialakítása mellett új falugondnoki buszra 15 millió forintot, közösségi tér kialakítására 21,3 millió forintot, közterületek karbantartását célzó eszközök beszerzésére pedig 4,5 millió forintot kapott.

    Gyopáros Alpár kiemelte azt is, hogy népszerű a Magyar falu program a hazai kistelepülések körében. Tavaly és idén is egyaránt 150 milliárd forint a keretösszege a programnak, a rendszer rugalmas, gyorsan hoznak döntést egy-egy pályázati támogatással kapcsolatban, és gyorsan is utalják a támogatási összegeket, előfinanszírozásban és száz százalékos támogatási intenzitással.

    Ágh Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta a szolgálati lakás átadásánál, hogy az M86-os gyorsforgalmi úttal biztonságosabb lett a település, hiszen a teherautók most már elkerülik a falut. Vonzóbb lett a falu így, mert közel van Szombathely, Sárvár, Csorna és Győr, ezen felül a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. is megújította a helyi állomás épületét, az önkormányzat pedig több fejlesztést is meg tudott valósítani, egyebek mellett belügyminisztériumi forrásból út épülhetett a temetőhöz - sorolta.

    Forrás: MTI

  • Hosszú távú kormányzati gondolkodás a lakásfejlesztésekben

    A beszélgetésben Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár mellett részt vett Banai Ádám, az MNB igazgatója, Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezetője, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnöke, Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető szakértője és házigazdaként Ditróy Gergely, a Portfolio elemzője.

    Fürjes Balázs elmondta, hogy a Kormány a kedden benyújtott törvényjavaslatban javasolta az országgyűlésnek

    ·        a rozsdaövezeti akcióterületek fogalmának meghatározását az építési törvényben,

    ·        hatalmazza fel a kormányt, hogy az önkormányzatokkal egyeztetve meghatározzák jogszabályban ezeket a konkrét területeket,

    ·        az építési szabályok megváltoztatását, hogy azok elősegítsék az építkezések gyorsabb, egyszerűbb engedélyezését,

    ·        módosítsák az áfatörvényt, ezeken a helyeken alacsonyabb, 5%-os áfa mellett lehessen az új, legfeljebb 150nm hasznos alapterületű lakásokat megvásárolni,

    ·        tartsák fenn a lakásbérlet áfamentességét, vagyis, hogy a lakás bérbevétele után a bérlők ne fizessenek áfát.

    Mint mondta, ezzel a programmal a kormányzat három kihívásra ad választ: a megfizethetetlen lakásárakra; az elöregedett lakásállomány megújítására és a városrész-rehabilitációra, valamint a gazdasági újraindítására.

    A program segítségével lehetőség nyílik gazdasági ösztönzők, szabályzók segítségével, közpénzek felhasználása nélkül

    -        elérhető árú lakásokat létrehozni a városi lakosság számára,

    -        rozsdaövezetek megújítására, újrahasznosítására és bekapcsolására a városszövetbe,

    -        munkahelyek teremtésére, az építőipari kiszámíthatóság növelésére.

    Az összes résztvevő egyetértett abban, hogy Magyarországon kirívóan alacsony a lakásállomány megújulási rátája – 250 évre volna szükség hozzá a jelenlegi éves építési mennyiséggel. Ezért a tavalyi 20 ezer lakásépítés a minimum, évi 30 ezer feletti lakásépítés lenne az elérendő, egészséges mennyiség.

    A finanszírozásról szólva Banai Ádám elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja a kiszélesített kereteknek köszönhetően nagyon kedvező, 2,5%-os, fix kamatozású, hosszú futamidejű forrást biztosít adott esetben a lakásépítésekhez, bérlakásépítésekhez is. A kedvező kamatozású hitelek, az áfakedvezményekkel és a várható új építési szabályozással együtt már elég ösztönzést jelenthetnek a lakásfejlesztésekhez.

    Banai Ádám kiemelte, hogy az elérhető lakhatás megteremtése a versenyképesség szempontjából is kulcsfontosságú. A lakásépítéseknek pedig a gazdaságélénkítés szempontjából is kiemelkedő szerepük van, hiszen 10 ezer lakás felépítése egy százalékkal növeli a GDP-t, 25-30 ezer plusz munkahelyet teremt, és további élénkítő hatása is van a gazdaság különböző területein.

    Kiss Gábor kiemelte annak a jelentőségét, hogy ennek a mostani programnak nincsen időkorlátja, mint a korábbi, négy évre szóló áfakedvezmények, ezáltal hosszú távra tudnak a fejlesztők tervezni. Így kiegyensúlyozottabb lehet a kínálat is, ami jó hatással lehet a lakásárakra. Hozzátette, hogy az építési kapacitások optimális elosztása érdekében együttműködésre van szükség az állammal, hogy az állami megrendelések mellett piaci építéseknek is jusson munkaerő.

    Fürjes Balázs a program megvalósításának menetrendjét illetően elmondta, hogy jelenleg az országgyűlés előtt van a törvényjavaslat, ennek a finomítása kezdődik most, és a képviselők június végére fogadhatják el. Ezután a területkijelölés következik, amely az állam feladata az önkormányzatok javaslatai alapján. A budapesti kerületi önkormányzatok, valamint a vidéki önkormányzatok felkérést fognak kapni a kormánytól, hogy tegyenek javaslatot a törvényben szereplő definíciónak megfelelő rozsdaövezeti fejlesztési területekre. Az első kormányrendelet ezeknek a területeknek a kijelöléséről már ősszel megjelenhet.

    Az államtitkár azt is elmondta, hogy az állami tulajdonú közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterületek esetében a Miniszterelnökség feladata kidolgozni a jogi és fizikai konszolidáció menetét, vagyis ezeknek a területeknek az alkalmassá tételét lakásfejlesztésekre. Ezeket a területeket később pályázat útján kaphatnák meg lakásfejlesztésre magánbefektetők, és mindenképpen meg kellene felelniük környezettudatos, zöld szempontoknak, adott esetben olyan prioritásokkal, hogy bérlakásokat építsenek bizonyos célcsoportoknak.

    Fürjes Balázs hozzátette, hogy most minél gyorsabban szerettek volna elindulni a programmal, ezért a legelső lépéseket dolgozták csak ki. A hosszú távú program következő ütemeiben jönnek a további szabályozások, például a bérlakásépítéssel kapcsolatban. Ezeknek a célcsoportjai elsősorban a fiatalok, illetve az átlagkeresetűek lehetnek.

    Ehhez kapcsolódóan Kiss Gábor elmondta: ahhoz, hogy kedvező körülmények legyenek a fejlesztők számára bérlakások építéséhez, valóban szükség van még az áfakedvezmények és a kedvező forráson kívül a bérlők és bérbeadók jogviszonyának rendezésére, a bérlőoldali támogatások kidolgozására (például cafeteria, fiatalok támogatása, bérleti díj beforgatása önrészrészbe stb.), illetve az építési szabályok bérlakásfejlesztési szempontú áttekintésére.

    Soóki-Tóth Gábor úgy vélte, hogy az új feltételekkel a fejlesztők számára megvalósíthatóvá válnak az építési projektek. A lakásárakat persze további tényezők is befolyásolják, így pl. a telekárak és az építőanyagárak is, de szerinte ki lehet alakítani olyan feltételrendszert, hogy a spekuláció ne vigye fel az árakat. Hozzátette, hogy vélhetően egészséges verseny alakul majd ki a mostani és a rozsdaövezeti lakásépítési projektek között.

    A városi otthonteremtési program kidolgozásában a kormányzattal együttműködött a Magyar Nemzeti Bank és a lakásfejlesztők, szakmai szervezetek is. Olyan a finanszírozást, a szabályozást és az adópolitikát magában foglaló műhelymunka alakult ki, amire régen nem volt példa Magyarországon.

    Mivel a részletek tekintetében szükség van további egyeztetésekre és együttműködésekre, Fürjes Balázs elmondta, hogy várják és szívesen látják a további szakmai javaslatokat.

  • Elfogadásra vár a törvényjavaslat a rozsdaövezeteket érintő kedvezményes áfáról

    Barnamezős akcióterületeket hoz létre a kormány, és új városi otthonteremtési programot indít – jelentette be Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár az operatív törzs tájékoztatóján.

    A törvényjavaslat szerint - ahogy már a korábbiakban is bejelentette Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter - a rozsdaövezetekben épülő új lakások értékesítésének az áfája 5% lesz. 

    Fürjes Balázs bejelentése szerint javasolják az országgyűlésnek, hogy

    - az építési törvényben hozza létre a barnamezős akcióterületek fogalmát,
    - hatalmazza fel a kormányt, hogy az önkormányzatokkal egyeztetve meghatározzák jogszabályban ezeket a konkrét területeket,
    - az építési szabályok segítsék az építkezések gyorsabb, egyszerűbb engedélyezését,
    - módosítsák az áfatörvényt, ezeken a helyeken alacsonyabb, 5%-os áfa mellett lehessen az új lakásokat megvásárolni,
    - javasoljuk fenntartani a lakásbérlet áfamentességét, vagyis, hogy a lakás bérbevétele után a bérlők ne fizessenek áfát.

    A törvényjavaslat három új fogalmat vezet be, ezek: a rozsdaövezeti akcióterület, az azonnali rozsdaövezet akcióterület és a közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterület. Az azonnali rozsdaövezeti akcióterületek azok a területek, ahol az építési beruházások indításához az előkészítő munkákat már nem szükséges elvégezni vagy azok gyorsan elvégezhetőek, illetve olyan területek, ahol már engedélyezett, vagy előkészítés alatt álló építési beruházást terveznek. A lényeg tehát az hogy, a törvényjavaslat elfogadásával gyors építkezések valósíthatóak meg.

    A törvényjavaslat megfogalmazása szerint a rozsdaövezeti akcióterületek kedvező elhelyezkedésű, jellemzően elhanyagolt, kihasználatlan, környezetszennyezéssel, hulladéklerakás, szuburbanizációs tevékenységekkel terhelt területek, amelyek fejlesztésével egységes, tiszta és környezetszennyezéstől mentes lakhatás és munkahelyi környezet alakítható ki.

    Az indoklás kiemeli, hogy a törvényjavaslat eredményeképpen már rövidtávon is létrejöhetnek munkahelyek, közép- és hosszabb távon pedig javítható általa a mindennapi városi életminőség.

    A beruházásokat jelentősen megkönnyítheti, hogy Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosításával a beruházásoknál a kiemelten közérdekű beruházások megvalósítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

    A konkrét rozsdaövezeti akcióterületeket a Kormány fogja rendeletben megállapítani, az önkormányzatokkal véleményeztetve.

    A rendelkezés lehetővé tenné, hogy a Kormány által meghatározott településrendezési és beépítési szabály, valamint egyedi építési követelmény a változtatási és építési tilalmat elrendelő szabályoktól való eltérő rendelkezésekre is vonatkozzon közérdekű cél megvalósítása érdekében.

    A Kormány felhatalmazást kap arra is, hogy a kiemelten közérdekű beruházás megvalósításával összefüggő sajátos településrendezési és beépítési szabályokat, egyedi építési követelményeket, sajátos telekalakítási követelményeket, egyedi településképi követelményeket, örökségvédelmi szabályokat, a fás szárú növények védelméről vonatkozó szabályokat, valamint a tényfeltárás, a beavatkozás és a kármentési monitoring egyedi szabályait rendeletben állapítsa meg.

    Ami a rozsdaövezetekre vonatkozó kedvezményeket illeti, a törvényjavaslat úgy módosítaná az áfatörvényt, hogy a meghatározott rozsdaövezeti akcióterületeken épített ingatlanban kialakított 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű lakás értékesítésének az áfája 5% legyen.

    Az 5%-os, kedvezményes áfa bevezetésének indoklása a kereslet élénkítés, valamint a gazdaság újraindítása céljából szükséges hosszútávú építőipari ipari kereslet biztosítása.

     

  • Digitalizáció és árcsökkentés - mindkettő szükséges az építőiparban

    Az építőipar egyelőre helytáll, az első negyedévben csak 5 százalékos csökkenés volt, a jövőtől azonban tartunk, mindig a következő hetet próbáljuk túlélni. Minden azon múlik, leszenek-e beruházások - mondta Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója.  mint mondta most nincsen probléma az építőiparban, akkor lesz majd, ha nem lesz elegendő új feladat. Az elmúlt két hónapban például jócskán megcsappantak az ajánlatkérések és a projekt előkészítés is akadozik.

    A szakemberek szerint most a legnagyobb probléma a keresleti bizonytalanság, hiszen egyelőre nem látni, mely szegmensek milyen megrendelésekkel fognak visszatérni.

    Azon is sok múlik, lesz-e újabb hulláma a járványnak, illetve milyen gyors lesz a visszapattanás. Szerintem ezt gyorsan is megtörténhet, de nem a korábbi szintre, csak legfeljebb 90 százalékra - vélte Tatár Tibor, a Futureal Zrt. vezérigazgatója.

    Az egyes szegmenseket különbözőképpen érinti a mostani helyzet. A szállodaépítések teljesen leálltak, a logisztikai fejlesztések viszont kilőttek. A lakásépítési projektek rendben folytatódtak, újak azonban alig indulnak, de nem csak a járványhelyzet okozta óvatos kivárás, hanem elsősorban a ismét magas áfa miatt.

    A túlárazást vissza kell vágni

    Scheer Sándor szerint az építőiparnak vissza kell vennie az eddigi árakból, főleg, ami a szakipari cégeket és az építőanyag forgalmazókat illeti. Véleménye szerint a kivitelezés 10-15 százalékkal volt túlárazott. Ahhoz, hogy legyenek projektek, ezt csökkenteni kell. Egyes építőanyagok ára már visszafelé mozdult, a kereskedők is már lassan elkezdenek árat csökkenteni.

    Tatár Tibor úgy véli, az elmúlt 3 évben az építőiparban jellemző volt a túlárazás, a határidő túllépése és a rossz minőség, amit kompenzálni tudott a jelentős kereslet, a magas értékesítési árak és az olcsó finanszírozási lehetőségek. Az eddigi építőipari árakat azonban már nem tudják a fejlesztők kifizetni, ezen az ár szinten akár meg is állhatnak a most folyó projektek.

    Változik a kereslet is például az irodapiacon, vagy a lakáspiacon, ahol a felszabaduló airbnbs lakások jelentősen befolyásolhatják az új lakások piaci keresletét.

    Scheer Sándor szerint lennie kell kivitelezői csökkentésnek is, és ha lesznek új megrendelések, ha nem is annyi mint korábban, akkor az építőipar körülbelül 90 százalékra vissza tud kapaszkodni visszafogottabb árakon.

    Ami a munkaerőt illeti, valóban sokan hazajöttek Nyugat-Európából a járványhelyzet miatt, nyilván vannak, akik itt is fognak maradni, de mivel ott is újra indul majd az élet, az építőipar, ott is emelkedni fog a kereslet a munkaerő iránt. Egyelőre nehéz megjósolni, hogy a munkaerő pontosan hogyan fog mozogni, Például a határnyitáskor várhatóan majd hazatérő ukrán vendégmunkások visszajönnek-e később.

    Akkor lesz megint megfelelő kereslet a piacon, ha visszaépül a bizalom a építőiparral szemben. Ehhez alacsonyabb árakra és jobb minőségre van szükség, hangsúlyozta Scheer Sándor. Tatár Tibor pedig a megbízható partnerek, jó kapcsolatok felértékelődését emelte ki.

    A digitalizálás megkerülhetetlen

    A korlátozott erőforrások a hatékonyságnövelés irányába mutatnak, amelynek egyik eszköze a digitalizáció. A járványhelyzet rákényszeríti a vállalkozásokat a digitális technológiák használatának erősítésére. Reicher Péter, a Graphisoft SE régióigazgatója szerint azoknak a legkönnyebb a dolguk most, akik ezt már korábban elkezdték, hiszen a tesztelés, a begyakorlás, pilot projektek indítása elsősorban jelentős időt kívánnak.

    A digitális technológia alkalmazása jelentős, 15-20 százalékos költségmegtakarítást jelent a cégeknek az optimalizálás, a szakágak összehangolása, az újratervezhetőség stb. miatt. Leginkább akkor működik jól, ha mind ez beépül a céget mindennapjaiba. Jó tervekkel, harmonizált együttműködéssel további megtakarítások érhetők el. A digitalizáció a modernizálás legolcsóbb formája, olcsóbb, mint új gépekre beruházni. Ebből versenyelőnyt lehet kovácsolni. Az alkalmazkodóképesség növeli a versenyképességet.

    A digitális fejlesztéseket erősen ösztönözheti, gyorsíthatja az, ha a szabályozási rendszer támogatja, sőt elvárja például a BIM alkalmazását. Magyarországon egyelőre nincs ilyen követelmény, itt most a járványhelyzet a kényszerítő erő. Lemaradásban vagyunk a technológia adaptálását illetően az építőipari lánc teljes vonalán. A tervezők remekül átálltak a digitális munkavégzésre ezt kéne tovább inni – mondta Tatár.

    Kellene egy gyors attitűdváltás a kormányzat, illetve az egyetemek részéről, például a BIM-szabvány alkalmazásában, vagy új képzés fejlesztésére a felsőoktatásban. Sajnos ez egyelőre nem látszik - mondta Reicher Péter.

    Reicher szerint a bizonytalanságot a legjobban rugalmassággal lehet kezelni. A Graphisoftnak készen van olyan terméke, amely ebben segít hiszen a felhőbe ültetett BIM szerviz rendszer már létező termék a meglévő teamek számára, azonnal elindítható, csak a hozzáférést kell beszerezni.

    Jó a rozsdaáfa, csak ki kell várni a hatását

    A lakásépítésekről szólva Scheer Sándor elmondta, A LITT javasolta, hogy készüljön egy nemzeti lakásprogram, ebben utaltak a barnamezős övezetek hasznosítására is. A kormány döntött a rozsdaövezeteket érintő áfakedvezményről, amiről egyelőre keveset lehet tudni.

    Ennek a hatása természetesen lassabb lesz, mintha minden fejlesztése vonatkozóan csökkentették volna az áfát, hiszen itt először azok indulhatnak majd el, akik már fejlesztenek ilyen területen vagy rendelkeznek ilyen területekkel. De ez mindenképpen jó lehetőség egyrészt a fejlesztőknek, hogy olcsóbban építsenek és kínáljak új lakásokat, másrészt jó lehetőség a városoknak az irányított lakófejlesztésekre, a települési fejlesztésekhez igazítva. Ennek a hatása azonban csak 2021-22-ben lesz majd látható – vélte Scheer Sándor.

    A konferencia hallgatóinak körében végzett felmérés szerint a résztvevők csaknem fele gondolja, hogy még csak a lejtő elején vagyunk, és még nem is láthatjuk hogy milyen komoly negatív hatása lehet a válságnak az iparágra.

    Válaszolók 46%-a úgy gondolta, a válságidőszak pozitívuma. hogy tisztul és koncentrálódik a piac, és mintegy 26% úgy vélte, sokkal profibb és hatékonyabb építőipari szereplők és fejlesztők maradnak majd a piacon.

    A digitalizáció építőipari térnyeréséről szóló kérdés válaszaiban 40% vélte úgy, hogy már eddig is ez volt a trend, ami most fel fog gyorsulni. A kicsit pesszimistábban ugyanennyien arra számítanak, hogy pár bevezetett alkalmazás marad majd velünk.

    A válaszadók 61%-a szavazott úgy, hogy a finanszírozási feltételek érezhetően nehezednek.

    Tatár Tibor szerint az új lakások iránti kereslet drasztikusan csökkent már év elején is, ezt a járvány helyzet csak fokozta. A járvány hoz magával némi árcsökkenést is, de ez meg fog állni, a kereslet pedig lassan vissza fog térni. Azt egyelőre nehéz megjósolni, hogy a korábban például Budapesten jelentős privát befektetői kereslet milyen gyorsan tér majd vissza, de nyilván vissza fog térni. Hosszú távon alig számít árcsökkenésre.

    Ami a finanszírozási helyzetet illeti, Morvai Zsolt, a Takarékbank Zrt. vállalati üzletág igazgatója elmondta, hogy a bankok most főleg hitelgondozással és monitoringgal foglalkoznak. Az új beruházások száma csökkent, a lakásszektorban is, de sajnos már a járvány előtt is minimális új lakásprojekt volt.

    Úgy véli, a Magyar Nemzeti Bank gyorsan lépett megfelelő intézkedésekkel, és megjelentek más könnyítő banki termékek is.

    Morvai Zsolt csak minimális lakásár csökkenésre számít, hiszen a beruházók egyelőre nincsenek eladási kényszerben, és a hitelmoratórium miatt a privát eladók számára sem kényszerítő a lakások sürgős eladása. 

  • Engedélyezési eljárás nélkül is szerezhető építési engedély

    Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2020. április 30-i Kormányinfón jelentette be, hogy a Kormány a közigazgatási eljárásokban történő engedélyezésekkel kapcsolatos döntést hozott. Ez valójában nem könnyítés, hanem egy eljárási típus megszüntetése, amely szerint egy elektronikus bejelentés helyettesítheti az építési engedélyezési eljárást.

     A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy évente 23 millió engedélyezési eljárásra kerül sor, amely a kormányhivatalok állományának 84%-át igényli, vagyis 29 ezer tisztségviselőt köt le ez a feladat. Az engedély alapján gyakorolható tevékenységek bejelentés alapján végezhetőek lesznek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valaki megteszi a bejelentést, és a hatóság azt 8 napon belül nem tiltja meg, akkor a kilencedik napon az engedély megadottnak tekintendő. A járvány időszakában kevesebb személyes kapcsolattartást eredményezhet ez a változás, illetve az adminisztrációs terhek csökkenését is várja ettől a Kormány.

    A jogszabály a 2020. évi Magyar Közlöny 104. számában jelent meg (191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet).

    A kormányzati szerv, a kormányzati igazgatási szerv irányítása vagy felügyelete alatt álló, hatósági hatáskör gyakorlására kijelölt szerv vagy szervezet, valamint a települési önkormányzatok jegyzői kötelesek a bejelentés fogadására egy kizárólag erre a célra szolgáló e-mail-címet biztosítani. Az e-mail címnek olyannak kell lennie, amely a beérkező bejelentésről az ügyfél részére automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Valójában az e-mail címre érkező üzenetet feldolgozza egy szoftver, és az küld visszaigazolást.

    Az e-mailben történő bejelentés lehetőségét dr. Jámbor Attila ügyvéd több okból is - pl. az emailt küldő személyazonosságának ellenőrzési nehézségei miatt - aggályosnak tartja.

    A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzetet az építésügyi hatósági eljárásokat, illetve az engedélyekben foglalt jogosultságokat is érintik. A Kormány speciális rendelkezéseket fogadott el az építési engedélyek hatálya kapcsán, illetve könnyített az egészségügyi épületekben alkalmazandó OTÉK rendelkezések tekintetében. A Kormány döntött arról is, hogy személyes megjelenést igénylő eljárási cselekményt, így különösen helyszíni szemlét csak indokolt esetben kell tartani.

     

    Az építésügyben két esetben maradt meg az engedélyezési eljárás. Az építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel megvalósuló, 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény építésének, átalakításának, valamint a 400 m2-t meghaladó bruttó alapterületre való bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárása nem helyettesíthető bejelentéssel. A 400 m2 vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre változtatására, vagy kereskedelmi rendeltetésű építmény jogszabályban meghatározott átalakítására is csak hatósági engedély (a rendeltetésmódosítási engedély) alapján van lehetőség. A másik kivétel a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházásokkal összefüggő engedélyezési eljárások.

    A bejelentésre se szóban, se postai úton nincs lehetőség. A rendelet szerinti ún. ellenőrzött bejelentést meg lehet tenni:
    a) az ügyfélkapu útján,
    b) elektronikus űrlap útján,
    c) általános célú elektronikus kérelem űrlap szolgáltatás útján, valamint
    d) e-mail útján, a hivatalos honlapon közzétett e-mail címre.

    Forrás és további részletek: Építési Jog

  • Sok magánépíttető kivár

    Budaörs, 2020. május 7. - Érezhető a bizonytalanság a lakásépítések és felújítások megrendelői oldalán. A többség folytatja a megkezdett munkákat, mások kivárnak. Sokan tartanak drágulástól és vannak, akik a saját kezükbe veszik a munkák egy részét a pénzszűke miatt – derül ki a Mapei Kft. felméréséből.

    A több mint 5000 fő magánszemély megkérdezésével, áprilisban végzett nem reprezentatív felmérés célja az volt, hogy képet adjon a koronavírus-járvány lakossági építkezésekre és felújításokra gyakorolt hatásáról.

    A válaszadók 41 százaléka állította le az építkezési, felújítási munkálatait, mert kivár. További kilenc százalék estében a kivitelező állította le a munkát. A megkérdezett lakossági építtetők fele nyilatkozta azt, hogy nem befolyásolja a kialakult vészhelyzet, folytatja a megkezdett munkálatokat.

    A közeli jövővel kapcsolatban nagy a bizonytalanság. Csak a megkérdezettek 29 százaléka szerint fog zökkenőmentesen megvalósulni a tervezett kivitelezés. A válaszadók 51 százaléka számol a munkálatok befejezésének csúszásával, mert attól tartanak, hogy bezárnak a boltok és leállnak a kivitelezők.

    A megkérdezettek 38 százaléka építőanyag drágulásától, 35 százalék pénzszűkétől tart a koronavírus következményeként. 17 százalék a szakemberhiány, 10 százalék pedig a kereskedések bezárása miatti építőanyaghiány miatt aggódik.

    A válaszoló lakossági építtetők 54 százaléka nem tervezi a beruházás elhalasztását. Azonban hét százaléka gondolt arra, hogy elhalasztja a kivitelezést, mert fél, hogy a szakemberek megfertőzhetik. További 39 pedig azért döntene az elhalasztás mellett, mert inkább tartalékolja a beruházásra szánt pénzét.

    A pénzszűke miatt gondoltak sokan arra is, hogy önerőből végeznének el ezt azt. A legtöbben, 36 százalék a festést, tapétázást, 25 százalék pedig akár a burkolást és fugázást is megoldaná saját maga.

    Markovich Béla a Mapei Kft. ügyeveztője felhívja a figyelmet, hogy bár az építőipar néhány egyedi esettől eltekintve folyamatosan működik, nagyon sok a tévhit. Az építőanyag kereskedések nyitvatartása folyamatos, a kivitelezők többsége is dolgozik, mégis sokan hiszik az ellenkezőjét. A szakember szerint ez ellen a fel kell lépni és tájékoztatni kell az építtetőket. Ugyanakkor a járvány megfékezése és a piac megnyugtatása érdekében fontos, hogy a kereskedések és a kivitelező vállalkozások fokozottan betartsák a biztonsági és higiéniás előírásokat.

    Forrás: Mapei Kft. / Hírnévügynökség

  • Húzóágazat lesz-e a lakásépítés?

    Gazdasági válság esetén a kormányzatok keresik azokat az intézkedéseket, amelyekkel a gazdaságot ismét be tudják indítani, pótolni tudják a megszűnt munkahelyeket. Az építőipar, ezen belül a lakásépítés megfelelő eszköz lehet erre a célra is. A 2008-as gazdasági válság idején számos európai ország lakásépítési projekteket indított a gazdasági visszaesés ellensúlyozására. Belgium, Írország, Spanyolország áfa- és szjakedvezményeket, hitelkönnyítéssel ösztönözte a lakások építését; számos ország támogatta a közhasznú bérlakásépítéseket. Az akkori magyar kormányzat nem nyúlt ehhez az eszközhöz. (2009-ben a TLE áttekintette, milyen válságkezelő intézkedéseket hoztak egyes európai országok a lakásépítések konjunktúrakiegyenlítésére. Összefoglaló anyagunk letölthető: Válságkezelő intézkedések az építőiparban)

    A lakásállomány 100 éves megújulásához évente legalább 40 ezer lakásnak kellene megépülnie.  Az I. negyedévben épült mennyiség a szükséges lakásépítésnek kevesebb, mint a fele. 2019-re sikerült a 7 ezres mélypontról (2013) feltornázni az építési számot 21 ezerre, amelyben a kormányzati intézkedéseknek (5%-os áfakulcs, csok) alapvető szerepük volt. Fontosnak tartjuk, hogy a Kormány aktív intézkedésekkel őrizze meg legalább a 2019-es lakásépítési szintet, találjon olyan ösztönzőket, amelyek pótolni tudják a kivezetett kedvezményes áfakulcsot.

    A koronavírus-válság után, jelentős kormányzati intézkedések nélkül 2020-21-ben nagyon kevés lakásprojekt fog indulni. Jelenlegi előrejelzések szerint a kedvezményes áfa kivezetése és a koronavírus-válság együttes hatására 2021-ben várhatóan 10 ezernél is kevesebb lakás fog épülni, ami 2022-re tovább csökkenhet. A lakásállomány minőségi megújulása pedig ismét lassul.

    Ha nem lép a kormány, a lakásfejlesztések éveken át nem fognak tudni beindulni. Az újabb visszaesés és az ágazat hektikussága a jelen helyzetben nemcsak építésgazdasági, hanem nemzetgazdasági károkat is okozhat. Az építőipar multiplikátor hatása a nemzetgazdaságon belül jelentős, legalább négy-ötszörös, ezért a válságkezelés ezen a területen prioritást kellene, hogy élvezzen.

    Mindenesetre a jelenlegi helyzetben fontos lenne azonosítani azokat a projekteket, amelyek munkát adnak, és segítenek megmenteni a hazai gyártási, tervezői, kivitelezői kapacitásokat. (Ld. Lakásépítések az építésgazdasági stratégiában - azonnali ösztönzés szükséges)

    Pozitívnak tartjuk a 2019-ben bevezetett falusi csok által biztosított áfavisszatérítési lehetőséget, valamit a nemrégiben bejelentett 5%-os eladási és lakbéráfát a rozsdaövezetekbe épülő új lakásokra. Ez azonban nem lesz elég ahhoz, hogy a lakásépítések korábbi lendülete visszatérjen.

    Véleményünk szerint a többi lakásépítésre is visszahozható lenne 5% -os áfakulcs, amit szükségesnek látunk ahhoz, hogy a lakásépítési piacon várható recesszióból segítsen kitörni. Az áfakedvezmény finomra hangolható olyan feltételekkel, hogy az valóban a kívánt célcsoporthoz (fiatal, gyermeket vállaló hazai családok) jusson el, ugyanakkor ösztönözze a kívánt építési volument.

    Javasoljuk továbbá az áfa-visszatérítés bővítését a most is érvényes feltételekkel, de a jelenlegi 2.486 kistelepülésről a települések jelentősen szélesebb részére, akár az összesre kiterjesztve.

    A ciklikusság csökkenthető lenne egy közhasznú bérlakásépítési intézményrendszer kialakításával és bérlakásépítési projektek indításával, akár éppen a rozsdaövezeti területeken. Ehhez elsődlegesen fontos lenne az állami / vállalkozói bérlakásépítés struktúrájának, intézményrendszerének kiépítése, illetve egy bérlakásépítési program beindítása (állami / vállalkozói); akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten, a nagy ipari centrumokban. (Ld. A bérlakásépítés lehet az egyik eszköz a válságból való kilábalásra)

    A felújítások, korszerűsítések, indokolt esetben a helyettesítő új építés ösztönzése, ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne a jelen helyzetben.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    A KSH szerint 2020 I. negyedévében az előző évhez képest:

    - Budapesten 1184 lakást vettek használatba, 29%-kal többet, mint 2019 I. negyedévében. Minden településkategóriában nőtt a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 8,1, a többi városban 44, a községekben 38%-kal.

    - A természetes személyek által épített lakások aránya 45%-ról 43%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 54%-ról 57%-ra nőtt 2019 azonos időszakához képest.

    - Az új lakóépületekben használatba vett lakások 48%-a családi házban, 46%-a többlakásos épületben, 1,5%-a lakóparkban található.

    - A használatba vett lakások átlagos alapterülete 0,7 m2-rel, 96,5 m2-re nőtt 2019 I. negyedévéhez viszonyítva.

    - Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 7.032 volt, 27%-kal kevesebb, mint 2019 azonos negyedévében. Az új lakások körülbelül felét, 51%-át a fővárosban tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma Budapesten szinte alig (1,1%-kal), a többi településkategóriában viszont jelentősen csökkent: a megyei jogú városokban 50, a többi városban 41, a községekben 36%-kal.

    - Az építtetők az esetek 37%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb (4,5%), a községekben a legmagasabb (95%).

    - A kiadott új építési engedélyek alapján 34%-kal kevesebb, összesen 2369 lakóépület építését tervezik. A tervezett nem lakóépületek száma 869, 12%-kal kevesebb, mint 2019 I. negyedévében.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk a cikk alatti letölthető dokumentumban olvasható.

  • Az építőipar várja a kormányzati megrendeléseket

    A járvánnyal összefüggő, vírusos megbetegedések az építőiparban továbbra sincsenek, a 17. hét is úgy telik el, hogy megbetegedések a tervezői, kivitelezési, lebonyolítói munkát nem akadályozzák. A vállalkozások felelősségteljesen megtették a szükséges egészségügyi, munkaszervezési, ellenőrzési intézkedéseket annak érdekében, hogy a megbetegedések elkerülhetőek legyenek. A munkaegészségügyi intézkedéseknek, munka-átszervezéseknek, szállásproblémáknak, megsokasodott koordinációs feladatoknak immár hetek óta jelentős költségnövelő kihatása van.

    Az építési vállalkozások meghatározó többsége a járványhelyzet melletti munkavégzésre teljes egészében berendezkedett. A 60 év feletti korosztályban lévő kisvállalkozók és önfoglalkoztatók körében találunk mestereket, akik a tevékenységüket átmenetileg felfüggesztették.

    Az építőipar teljesítőképessége továbbra is adott. Az építésgazdasági termelési láncban közreműködőkkel (alvállalkozók, anyagipar, szerelvénygyártás, bútoripar, kertészet, fuvarozás és számos további beszállítói kör) az együttműködési készség erősödött, miközben lerövidült a piaci folyamatok kiszámíthatósága. A többnyire rövid átfutású munkán dolgozó mikró- és kisvállalkozók előrelátása megszűnt, a hosszabb munkán dolgozó közepes és nagy vállalkozások összességében az év közepéig látnak előre, a II. félév és 2021. év számukra is bizonytalanná vált. Az ágazat ez idáig mintegy 335 000 foglalkoztatottnak munkát tudott biztosítani, teljes munkaidőben.

    A folyamatban lévő munkák egy részénél okoz kisebb határidőcsúszásokat a járványhelyzet, a vállalkozások a rajtuk kívül álló okok kezelésével is igyekeznek a csúszásokat behozni. A megrendelők és a projekteken munkát végzők türelemmel és fokozott figyelemmel kezelik a helyzeteket.

    A járvány megjelenésétől a mai napig tart az építőanyagok gyors készletezése. A belföldi anyaggyártók folyamatosan dolgoznak, a termelés kiszolgálása a fuvarozási nehézségek mellett összességében biztosított. A legtöbb helyen az akadozó import árut igyekeznek hazai gyártású termékekkel kiváltani.

    Az új projektek előkészítése továbbra is lassul.

    Az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél 2020. január 1– április 22. közötti időszakban, a 2019. év hasonló időszakához képest az eljárások száma 1321 eljárásról 895 eljárásra csökkent, az eljárások értéke pedig 454 milliárd Ft-ról 415 milliárd Ft-ra mérséklődött (forrás: Közbeszerzési Hatóság). Egyre több olyan eljárás van, ahol nem hirdetnek eredményt, a magánmegrendelői körben pedig vannak előkészített projektek, amit nem indítanak el. Mindezek eredményeként az ágazat rendelésállománya a 17. héten tovább csökkent. A múlt év azonos időszakához mérten április végi várakozásunk, hogy 18-20%-kal kisebb lehet a rendelésállomány volumene. Ettől kedvezőtlenebb a helyzet a mélyépítési alágazatban, ahol 25% fölé emelkedhet a hónap végére a rendelésállomány csökkenése. Továbbra is hangsúlyozni kell, hogy a megrendelői elbizonytalanodás egyaránt megjelent az állami, önkormányzati, lakossági és egyéb magánmegrendelőknél.

    Március és április hónapban ez idáig a megkötött új szerződések volumene, a várt volumennek mintegy 65–70%-át érhette el. Április hónap vízválasztó az építőipar 2020. évi teljesítménye tekintetében. Az országos építés-szerelés termelési érték a folyamatos kormányzati és önkormányzati megrendelések nélkül zuhanásszerűen fog csökkenni. Az ITM javaslati csomagjában szereplő „előrehozott” beruházási csomagot minél előbb létesítmény sorosan kellene ismertetni és közbeszerzési eljárásban ajánlatadásra kiírni.

    A kereslet csökkenése erősíti a versenyt az építőipari vállalkozások között. Különösen igaz ez az alvállalkozók versenyére. Április közepétől számos területen az ajánlati és vállalási árak csökkenését tapasztaljuk.

    A munkaellátottság csökkenésével arányosan romlik a vállalkozások likviditási helyzete. Az állami és önkormányzati megrendelésekre végzett munkáknál sokasodik a befogadott számlák határidőn túli kifizetése. Továbbra is kérjük az Államkincstár részéről történő gyorsított számlakifizetéseket!

    A külföldi munkaerő (jellemzően ukrán és szerb) nagy többsége hazautazott. Többször jeleztük, hogy ezekkel a relációkkal a határmenti, 30 km mélységű munkába átjárás lehetősége továbbra sem működik. Ezáltal a munkavállalók visszajövetele továbbra is bizonytalan. A Nyugat-Európából hazatért szakmunkások és mérnökök önkéntes, kéthetes karantén lejártát követően egyre nagyobb mértékben vállalnak itthon munkát, számuk több százra tehető.

    A mikró- és kisvállalkozói körnek jellemzően rövidebb átfutási idejű munkájuk van, amit befejezve nehezebben tudnak újabb szerződéseket kötni a magánmegrendelői, lakossági körben, ezért megjelent a munkaerő-elbocsátás. Egyelőre minden munkahelyét elvesztő kolléga munkát talál más építési vállalkozásoknál!

    2020. év elejétől az építőipari cégek 5–8% közötti anyagár-emelkedést tapasztaltak. A 17. hétre nem volt jellemző a belföldi anyagok árának további emelkedése.

    Ettől lényegesen magasabb árnövekedés van az import termékeknél, ami elsődlegesen a Ft/EUR árfolyam változásából fakad. Az árfolyam jelentős változásából adódó plusz költségek nem férnek bele a szerződésben vállalt árakba. Az ÉVOSZ abban bízik, hogy a többszörösen benyújtott javaslata befogadásra kerül, miszerint az állami, önkormányzati (közösségi) megrendeléseknél és a támogatott magánlétesítményeknél, az import termékek költségének elszámolása számlával igazoltan, a beszerzés időpontjában fennálló árfolyamon történhessen.

    A járványhelyzet a lakásépítés piacát is sokkolja. Az építési vállalkozók is fontosnak tartják, hogy szélesebb körben fennmarad az új építésű lakásoknál a kedvezményes, 5%-os áfa alkalmazása. A rozsdaövezetekben megvalósuló lakásépítéseknél érvényesíthető kedvezményes forgalmi adózás rendjét minél előbb kérjük bevezetni. A rozsdaövezeti áfakedvezmény a lakásépítés fontos lélegeztető gépe. Célszerű lenne az 5%-os lakás áfakörének további szélesítését is megvizsgálni.

    Ismételten szeretnénk ráirányítani a figyelmet arra, hogy a települések fejlesztési- és szabályozási terveiben barnaövezetek vannak jogszerűen feltüntetve. Ezen belül léteznek a szakirodalomban és a szakmai nyelvezetben használt rozsdaövezetek. Az egyértelműség és az átláthatóság érdekében a rozsdaövezet jogszabályi meghatározására szükség van a kedvezményes áfa alkalmazásával összefüggésben. Mivel a rozsdaövezetben lévő területek nagy többségénél telekalakítási eljárásra, övezeti átsorolásra, környezetvédelmi kármentesítésekre van szükség és mindezekkel együttesen műszaki- és üzleti tervek készítésére, építési engedélyezési eljárásokra, hosszas előkészítő folyamatokra lehet szükség. A lakásépítés lendületben tartása érdekében az ÉVOSZ javasolja, hogy a szokásos földhivatali, szakhatósági, kormányhivatali, önkormányzati általános ügyintézés rendjéből kerüljenek kiemelésre a rozsdaövezeti fejlesztések. Elsőbbségi ügyintézést, döntéshozatalt kapjanak ezek a fejlesztések, gyorsított eljárási rend kerüljön kidolgozásra és bevezetésre.

    A Kormány gazdaságvédelmi intézkedéseit tartalmazó legújabb rendeletek a vállalkozások részéről az építőipar területén még csak értelmezés, feldolgozás szintjén vannak. A vállalkozások alapvetően a munkaellátottságukért küzdenek és egyelőre nem a bérkiegészítő és egyéb állami támogatásokban gondolkodnak. Az ITM által napokban ismertetett gazdaságvédelmi tervben kiemelt ágazatok között az építőipar közvetlen támogatására 65 milliárd Ft került megjelölésre. Az összeg felhasználására vonatkozóan ez idáig további információk nincsenek. Szorgalmazzuk a támogatási keret mielőbbi konkretizálását.

    A tőkeerős, jó hitelbesorolással rendelkező építőipari vállalkozások tervezik a saját fejlesztésű, közvetlen piaci értékesítésű lakásépítéseket is, amivel tovább tudnák foglalkoztatni a munkavállalóikat.

    Forrás: ÉVOSZ

  • Egyedi lakópark, művészi megoldásokkal

    A fejlesztés egyik tulajdonosa és művészeti tanácsadója Városi Gábor képzőművész, akárcsak két korábbi, ugyancsak különleges projekt a Shambala Home és az Art Home esetében.

    Vasarely tanitványa természetesen a művészet és a funkció együttélését ötvözi ezekben a lakóépületekben, illetve az azokat körülvevő terekben

    A 12 villalakás már70 80 százalékban elkészült. Az épületekben a funkcionalitás és a környezettudatosság is elsődleges szempont volt, így például a megújuló energiaforrások használata, a helyiségek egyedi megvilágítása, a belsőépítészeti megoldások, a kert kialakítása. A kertben például nagy üveg szobrok kapnak helyet. köztük egy magyar költők arcát megjelenítő mozgó alkotás.

    A projekt bevallottan nem befektetői megtérülési szempontoknak akar megfelelni. "Nyilván kockázatos vállalkozás ez, amit nem lehet rubrikákba, befektetési képletekbe sűríteni, mégis megtalálja a vevőit, akik szeretnének egy speciális környezetbe költözni" - mindta róla Városi Gábor.

    Forrás, további információk és képek: Octogon

  • A lakáspiac tüntetheti el a budapesti rozsdát

    Az ingatlan.com elemzése szerint a rozsdaövezetekkel rendelkező budapesti kerületekben az elmúlt 4 évben 86-128 százalékkal drágultak az új lakások. Ugyanakkor a mostani bizonytalan piaci helyzetben lehetetlen megmondani az árak jövőbeni alakulását.

    Egy régi-új intézkedés újabb átrendeződést eredményezhet a használaton kívüli iparterületekkel rendelkező budapesti városrészekben, de akár a többi nagyvárosban is. A kormány ugyanis újra bevezeti a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfát azoknál a lakásoknál, amelyek az úgynevezett rozsdaövezetekben épülnek meg a következő időszakban Ez több szempontból is kedvező változást eredményezhet - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely azt is megnézte, hogy mely budapesti kerületek részei adhatnak helyet a “rozsdás lakásoknak”, ezekben milyen lakásdrágulás ment végbe az utóbbi időben és milyen a jelenlegi piaci helyzetük.

    Térképre velük

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: “Korábban piaci pletykaként felmerült, hogy a kedvezményes áfa maradhat a főváros bizonyos kerületeiben és az agglomeráció egyes részein annak érdekében, hogy ne veszítsenek nagyot a lendületükből a felfutó lakásépítések. A mostani lépés ezzel összhangban lehet. Hozzátette, egyelőre pontosan nem lehet tudni, hogy mi számít rozsdaövezetnek a kedvezményes áfa szempontjából. A ma már használaton kívüli iparterületekről, illetve azok egy részéről lehet szó, erről majd a konkrét jogszabály rendelkezik.

    “A rozsdaövezetek bevonása a lakáspiacra több szempontból is kedvező. Egyrészt a lakásfejlesztésre alkalmas telkek kínálata bővül. Másrészt évtizedes kérdésre ad választ azzal, hogy az érintett területek megújulnak. Lényeges az is, hogy több olyan külvárosi részt tesz fel a lakáspiaci térképre akár Budapesten, akár a többi nagyvárosban, amelyek eddig nem voltak fókuszban. Megfelelő volumenű rozsdaövezeti fejlesztésekkel így hosszabb távon kiegyensúlyozottabbá válhat a fővárosi lakáspiac” - emelte ki a szakember. 

    Fontos figyelembe venni az ingatlan.com szakértője szerint, hogy a kedvezményes lakásépítési áfa nem pusztán egy kedvezmény. Feltehetően ez egy ösztönzés arra, hogy a rozsdaövezeteket rendbehozzák a fejlesztők, több helyen ugyanis szennyezett lehet a talaj, közművesítésre is szükség lehet. Az extra fejlesztések az alacsonyabb áfával már vonzóbbak lehetnek.

    Mekkora drágulás volt az érintett kerületekben?

    Az elmúlt évtizedekben több tanulmány, elemzés vizsgálta a budapesti barna- és rozsdaövezeteknek hívott területeket, amelyek egyik jellemzője, hogy egykori ipari ingatlanokról van szó. A fővárosban számos kerületben az III.-ban, a IV.-ben, a IX.-ben, a X.-ben, a XI.-ben, a XIII.-ban, a XXI.-ben és a XXII.-ben is találhatóak ilyenek. Az ingatlan.com szakembere elmondta, egyelőre nem lehet tudni, hol lesznek azok a területek, amelyekre vonatkozik a kedvezményes áfa. Most arra sem lehet választ adni, hány rozsdaövezetbe tervezett lakásról lehet szó Budapesten. A járvány miatt jelenleg bizonytalan gazdasági körülmények miatt arra sem lehet előrejelzést készíteni, hogyan alakulnak a használt és az új lakások árai a jövőben, különösen nem, hogy a rozsdaövezeti lakásoknál mi várható.

    A korábbi adatokból az viszont látszik, hogy rozsdaövezetnek mondott térséggel rendelkező kerületekben az elmúlt években hogyan alakultak az átlagos négyzetméterárak. A III. kerületben például 2016-hoz képest az új lakások átlagos kínálati négyzetméterára az ingatlan.com adatai szerint 87 százalékkal 1,06 millió forintra emelkedett. A IV. kerületben ezzel párhuzamosan 90 százalékkal 764 ezer forintra drágultak. A XI. és XIII. kerület a népszerű kerületek között volt eddig, előbbiben 86 százalékkal 1,04 millió forintra, utóbbiban 105 százalékkal 988 ezer forintra emelkedtek az árak 2016 tavaszához képest.

    Balogh László úgy látja, hogy még számos kérdést pontosítani kell, de a rozsdaövezetekbe tervezett lakásépítésekkel nőhet a kínálat az új lakások piacán, ami fokozhatja a piaci versenyt.

    Forrás: ingatlan.com

  • 5% lesz az új lakások áfája a rozsdaövezetekben

     A bejelentés egyelőre csak annyi volt, "hogy az úgynevezett rozsdaövezetekben épülő új lakások értékesítésére és bérbeadására 27 százalékos helyett 5 százalékos áfakulcs lesz alkalmazandó", a részelteket még nem tudni.

    Budapesten jócskán találhatók ilyen területek, több ezer hektár a belvároson kívül szinte minden kerületben. Itt a területek rehabilitációja után társasházi lakásfejlesztések is megvalósulhatnak.,

    Ezeknek a területeknek a hasznosítását javasolta korábban az MNB mellett létrehozott Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) is.

    A területek rehabilitálása azonban nem egyszerű, és igen költséges is, ezért az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület IFK) a kormány segítségét kéri a barnamezős területek kármentesítéséhez. Ezzel növelhető lenne a fejlesztési telkek kínálatának és kapacitásainak bővítése, így a fajlagos telekárakat mérsékeltebb szinten lehetne tartani.

    Az adott területen épülő lakásoknál nemcsak az adásvétel áfáját csökkentette most a kormány, hanem az ott épülő bérlakások bérleti díjának az áfáját is. Ez azért jelentős előrelépés, mert jelenleg a vállalkozói bérlakásépítés egyik legnagyobb gátja a magas lakbéráfa, ami a megtérülést jelentősen befolyásolja.

    Egy közhasznú bérlakásrendszer létrehozását régóta szorgalmazza a TLE, hiszen a megfizethető lakások biztosításán túl a bérlakásépítés konjunktúrakiegyenlítő eszköz is lehet a kormány kezében. (A bérlakásépítés lehet az egyik eszköz a válságból való kilábalásra) A zöld szempontokat érvényesítő, minőségi bérlakásépítés koncepciójába maximálisan illeszkedik a barnamezős területek hasznosítása.

    Rozsdaövezet: A használaton kívül került, vagy alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotban lévő, és/vagy környezetszennyezéssel terhelt egykori iparterület, gazdasági terület, illetve elhagyott, használaton kívüli laktanyaterület. Az egykori ipari övezetek nagy részén találhatóak, kisebb vagy jelentősebb környezeti problémákkal sújtott területek, valamint műemlékvédelem alatt álló, egykori ipari épületek. Forrás: Wikipédia)

    Koji László, az ÉVOSZ elnöke a Portfolionak elmondta, hogy szükséges "a rozsdaövezet egyértelmű , jogszabályi meghatározását a kedvezményes áfa alkalmazására vonatkozó jogszabályban. A rozsdaövezetek a települési önkormányzatok (főváros, kerületek, vidéki városok) 2030. évi fejlesztési terveiben és a szabályozási terveiben vannak megjelölve, országos összesítésük nincs."

    Az oldalnak nyilatkozó ingatlanfejlesztők üdvözölték a bejelentést, hiszen a lakásépítési szegmensben a koronavírus-járvány hatásain túl is erőteljes csökkenés tapasztalható (Nagyon kevés lakásépítési engedélyt adtak ki az év elején).

    Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Property Zrt. tulajdonosa azt is kiemelte, hogy hasznos lenne, ha a kormány a a piaci bérlakásszektorra tett szakmai javaslatokat is mielőbb támogatná, hogy a bérlakásépítés a lehető leghamarabb elindulhasson.  Ehhez azonban szükség van még jónéhány szabályozó lépésre a kormány részéről. 

    Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezető igazgatója is úgy gondolja, hogy +a rozsdaövezetekben alkalmazható 5%-os áfa, mert ez mind a keresletet, mind a kínálatot fogja növelni, ami nagyban segíti a gazdaság ezen szegmensének újraindítását". Mint kifejtette: a rozsdaövezetek a települések olyan tartaléka, ahol a városi szövet megújulására, a zöld felületek növekedésére, a funkcióváltásra igen nagy szükség van. Ezeknek a területeknek a fejlesztése jól illeszkedik a kompakt város modellbe, amikor is nem az agglomerációból ingázók számának növekedését támogatjuk, hanem a városon belül alakítunk ki egymáshoz közeli (így autómentesen elérhető) lakás, szolgáltatás és munkahely kapcsolatokat".

    Forrás: kormany.hu, igylakunk.hu, Portfolio

  • Nagyon kevés lakásépítési engedélyt adtak ki az év elején

    Legutóbb 2017 júliusában volt ilyen alacsony a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma, de az akkori kiugróan alacsony számot megelőzően 2016 áprilisa óta csak ennél magasabb értékeket mutat a statisztika.

    A KSH építőiparra vonatkozó adatai szerint a februárban az épületek építésére kötött szerződések száma 7,8 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. 

    A lakóépületekre kiadott engedélyek is mutatják ezt a visszaesést: januárban 735, februárban 769 új lakóépületre adtak engedélyt. Ebből januárban 529, februárban 603 volt az egylakásos épületre, azaz családi házra vonatkozó engedély, tehát a többlakásos lakóépületekre kért engedélyek száma mindössze 206, illetve 166. A tavalyi év átlagához képest ez 70%-os visszaesést jelent. Ez még akkor is nagyon alacsony, ha az éve első hónapjaiban általában megfigyelhető némi csökkenés.

    A családi házak esetében kisebb a megtorpanás, hiszen ott 2017-2018-ban is találunk hasonló adatokat, és bár a tavalyi átlaghoz képest itt is  %-os csökkenés mutatkozik.

    Megállapítható, tehát, hogy a számok alapján megközelítőleg a 2016 eleji szintre esett vissza a kiadott építési engedélyek száma. 

     

  • Fogynak az új lakások, és egyre kevesebb épül

    A legutóbbi Lakáspiaci Riport (Eltinga) adatai szerint Budapesten a 2019. december - 2020. február közötti időszakban alig több mint 700 újépítésű lakást adtak át (és ebben benne vannak a tetőtérbeépítések is).  Ezek közül csak három olyan lakás van, amelyet már a 27%-os áfakulcs érint, a többit még a kedvezményes 5%-os áfával adhatják el. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a 27% áfa mellett nem éri meg lakásokat építeni.

    Ugyanakkor az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) legfrissebb közleménye szerint egyre több új projekt előkészítése lelassult, leállt. Ez egyaránt jellemző az állami, önkormányzati és a magánmegrendelésekre. A március hónapban megkötött új szerződések volumene a szokásos/várt volumennek mintegy 65%-át érhette el. Az ágazat megrendelési állománya jelentős kormányzati/önkormányzati megrendelések nélkül zuhanásszerűen csökkenhet.

    Az ITM/Kormányzat javaslati csomagjában szereplő „előrehozott” beruházási csomag minél előbbi kiírását sürgeti az ÉVOSZ.

    Az eddig bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezető igazgatója, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnöke kérdésünkre elmondta, hogy minden segítség könnyítést jelent, de meg kell várni a részleteket, mert most még egyáltalán nem tudni, mennyiben vonatkoznak majd ezek az építőipari cégekre. "Az adó megfizetésében a könnyítések üdvözlendők, ez mindenkinek jó, de különösen a mikrovállalkozásoknak fontos, nekik ez nagy segítséget jelent" - tette hozzá.

    Ami a bajba került ágazatok számára ígért beruházási támogatásokat (infrastruktúrafejlesztés támogatás, kedvező hitelek, garanciák) illeti, Kiss Gábor úgy fogalmazott, hogy reméli, ha „a magánszektor visszaesik, akkor az állam nagyobb megrendeléseket hoz majd a piacra. Ezt hívják anticiklikus gazdaságpolitikának. A hitelek a nehezebb időkben piaci lapon nem elérhetőek, mert a bankok a kockázatot kerülik (magasabb kamat, magasabb önerő stb). Az állami kamattámogatás és -garancia csökkenti a bank kockázatát és így a hitelezés tovább folytatódhat.”

    Az ÉVOSZ közleménye szerint az építési vállalkozók is fontosnak tartják, hogy meghatározott körben fennmaradjon az új építésű lakásoknál a kedvezményes, 5%-os áfa alkalmazása. A rozsdaövezetekben megvalósuló lakásépítéseknél érvényesíthető kedvezményes forgalmi adózás rendjét minél előbb kérik meghirdetni, bevezetni.

    Több szakmai szervezet mellett a TLE is javasolta az ITM-ben készülő építésgazdasági stratégiába beépíteni az áfakedvezményeket: az 5%-os újlakásáfát, valamint az áfavisszatérítést. (TLE lakásépítési javaslatok az építésgazdasági stratégiába)

    Javasoltuk az áfakedvezmények újbóli bevezetését a támogatási rendszerbe olyan feltételekkel, hogy azok valóban a kívánt célcsoporthoz (fiatal, gyermeket vállaló hazai családok) jussanak el. Az 5%-os újlakásáfa bevezethető lenne olyan feltételrendszer kialakításával, amely a kiemelt célcsoportok számára teszi csak elérhetővé a támogatásokat (kizárva a befektetői spekulatív felhasználást). Ilyen feltétel lehetne például a lakások nagyságának korlátozása mellett bizonyos szociális megkötéseket alkalmazása, akár a népesedési célokat, a családok érdekeit közvetlenül figyelembe vevő módon.

    Javasoltuk továbbá az áfa-visszatérítés bővítését a most is érvényes feltételekkel (új építésre, bővítésre, valamint korszerűsítésre egyaránt vonatkozóan, legfeljebb 5 millió Ft-ig), de a jelenlegi 2486 kistelepülésről a települések jelentősen szélesebb részére, akár az összesre kiterjesztve.

     

  • Egyre több a munkaerőprobléma az építkezéseken

    Mint írják, az elmúlt héthez képest lényegesen több új projekt - állami, önkormányzati és a magánmegrendelések - előkészítése lelassult, leállt, de a márciusra várt volumennek csak mintegy 65%-a.

    Az  egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket az építőipari vállalkozások megtették. A foglalkoztatottak kis csoportokban dolgoznak, legtöbb helyen védőfelszerelésekben. A munkavállalók utaztatása is kisebb csoportokban és nagyobb részt saját személygépkocsik igénybevételével történik. A közepes és nagy cégek egészségügyi felelősöket jelöltek ki, akik folyamatosan figyelik a dolgozók egészségügyi állapotát. A tervező mérnökök 90%-ban otthoni, távmunkavégzéssel teljesítenek.

    Mindezek eredményeként az építőiparban vírusos megbetegedések jellemzően egyenlőre nincsenek. Kisebb csoportok, brigádok karanténba küldése/önkéntes elvonulása az áprilisi napokban azonban már előfordul. Az egészségügyi kockázatok csökkentésének a folyamatos munkavégzés érdekében, jelentős költségkihatása van.

    Egyre több generálkivitelező jelzi az ország különböző részeiből, hogy növekszik azon mikró- és kisvállalkozások száma, amelyek felfüggesztik az alvállalkozói munkájukat. Ezt elsődlegesen a fertőzésmentes utaztatási problémákkal, anyagbeszerzési nehézségekkel, finanszírozási gondokkal indokolják.

    A külföldi munkaerő (jellemzően ukrán és szerb) jellemzően hazautazott. Ezekkel a relációkkal a határmenti, 30 km mélységű munkába történő átjárás nem működik. Pontosított külgazdasági-kormányközi megállapodásokra lenne szükség. Ezen munkavállalók visszajövetele bizonytalan.

    A Nyugat-Európából hazatért szakmunkások és mérnökök önkéntes, kéthetes karantén lejártát követően, egyre nagyobb mértékben vállalnak itthon munkát, számuk több százra tehető.

    A mikró- és kisvállalkozói körnek jellemzően rövidebb átfutási idejű munkájuk van, amit befejezve nehezen tudnak újabb szerződéseket kötni a magánmegrendelői, lakossági körben, ezért megjelent a munkaerő-elbocsátás. Egyelőre más építési vállalkozásoknál a szakmai végzettséggel rendelkező szakmunkások munkát találnak.

    Mivel a járványhelyzet miatt az épületek építésénél tömegesen várhatók határidős csúszások, több, ez év végéig átadásra tervezett létesítmény befejezése 2021. évre fog áthúzódni. 

    Forrás: ÉVOSZ

  • A földhivatali ügyintézés lassúsága hátráltatja a budapesti lakóingatlan-fejlesztéseket

    Korábban foglalkoztunk már azzal a problémával, milyen nehéz helyzetbe hozhatja a társasházak építőit, ha fennakadások vannak a hivatali ügyintézésben, helyszíni szemlézésben, igazolások, használatbavételi engedélyek kiadásában.

    Több ingatlanfejlesztő beszámolt a hivatali folyamatok lassulásáról, a hatóságok elérhetetlenségéről. „A hivatali ügyintézés nagyon változó. A földhivatalok (különösen a budapestiek) már az elmúlt évben 5-6 hónapos késedelemben voltak, ami tovább romolhat. A Katasztrófavédelem munkatársait elvezényelték a létfontosságú vállalatokhoz, illetve nem mehetnek ki helyszíni ellenőrzésre, így a használatbavételi eljárások is bizonytalanná váltak” – mondta el kérdésünkre Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezető igazgatója.

    Más társasházépítő arról beszélt, hogy esetében a társasházi alaprajzok földhivatal általi záradékolása – ami előfeltétele a társasházi alapító okiratnak –250 napig tartott a törvény adta 60 nap helyett. Mint mondja, a bankok akkor akarják a vevőket finanszírozni, ha megalapításra került a társasház, bejegyzésre kerülnek az albetétek, amit meg lehet terhelni. Neki várhatóan egy évig fog tartani az általa épített társasház lakásait albetétesíteni. Elmondása szerint 2017-ben ugyanez még 2-3 hónapot vett igénybe. A használatbavételi engedély, majd a társasházi albetétek földhivatali bejegyzése fontos a vevők finanszírozásához, ezért az ügyintézés lassulása a fejlesztéseket is lassítja.

    A koronavírus-fertőzés miatt kialakult veszélyhelyzetre tekintettel a Budapest Fővárosi Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya módosította az ügyfélszolgálati ügyintézés lehetőségeit. Mivel az ügyintézés során személyes kontaktus nem lehetséges, az ügyintézést csak elektronikusan, postai úton, illetve a bejáratnál kihelyezett iratdoboz igénybevételével lehet megoldani. A honlapon olvasható információ szerint az érdemi ügyintézés, a kérelmek elbírálása folyamatosan megtörténik.

    Ahhoz, hogy az építőipar minél kisebb károkat szenvedjen, lényeges hogy a lakásépítések, illetve a lakások átadása ne húzódjon el túlságosan. Ehhez pedig elengedhetetlen a hivatali, hatósági ügyintézés (kormányhivatalok, földhivatalok, szakhatóságok) működésének a biztosítása. Ugyanilyen fontos, hogy a közművállalatok is folytassák a beruházásokhoz szükséges megrendelt fejlesztéseket, a mérőóra-felszereléseket, adminisztrációt.

  • Rengeteg bérelhető lakást kínálnak

    Nagyon rövid időn belül történnek újabb és újabb változások a lakáspiacon, azon belül is az albérletpiacon - derül ki az ingatlan.com legfrissebb összeállításából, amely a kiadó lakások piacán eltelt egy hónapot vizsgálta a magánszemélyek és az ingatlanközvetítők hirdetései alapján.

     Hotelek, panziók az albérletpiacon

    “Nagyon jelentős kínálatnövekedés ment végbe március eleje óta országszerte és a fővárosban a kiadó lakásoknál. Olyannyira, hogy az albérletpiacon a júliusi-augusztusi főszezon kínálatához fogható a mostani” - ismertette az eredményeket Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Hozzátette: “Ennek egyik oka, hogy a koronavírus-járvány hatására a turizmus gyakorlatilag leállt, így bérlő híján a rövid távra kiadott ingatlanokból egyre több kerül a piacra. Ráadásul új jelenség is terjed: korábban a rövid távra kiadott lakások léptek be a hotelek piacára, most viszont pont a fordítottja történik, és a hotelek lépnek be a lakáspiacra. Igaz nem tömegesen, de több hotel és panzió elkezdte közép- és hosszútávú kiadásra hirdetni a szobáit, hogy ezzel is mérsékelje a bevételkiesést.”

    A kínálat, mint a főszezonban

    Az ingatlan.com adatai szerint április elejére 22 százalékkal nőtt az országszerte kiadó lakáshirdetések száma, ami közel 20 ezer elérhető ingatlant jelent. A fővárosban 12 százalékos volt a bővülés, így a bérlők már majdnem 12.200 darab kiadó lakás és ház hirdetéséből válogathatnak. A kínálat bővülése az árakra is hatást gyakorolt.

    “A budapesti 100 ezer forint alatti havi bérleti díjjal kivehető lakások száma egy hónap alatt megtriplázódott, és több mint 900 ilyen ingatlan található a kínálatban.” - tette hozzá a szakember. Ugyanakkor a budapesti átlagos bérleti díj 160 ezer forint volt április elején, ami minimális, 5 ezer forintos csökkenést jelent. A kínálat megugrása azonban várhatóan még lejjebb szorítja majd az albérletárakat.

    "A kereslet is az élénkülés jeleit mutatja, de itt nem a március elejéhez, hanem a hónap közepén elért mélyponthoz képest érdemes nézni a változást" - fogalmazott az ingatlan.com szakértője. Ahhoz képest több mint 21 százalékkal nőtt az érdeklődések száma, ez pedig arra utal, hogy a mostani helyzetben az olcsóbb kiadó lakásokra van kereslet.

    Bérlők vs. tulajdonosok

    Balogh László közölt azt is: "A járvány miatt sok albérletben élőnek is bizonytalan lett vagy már meg is szűnt a munkája. Egy részüknek segítséget jelenthet a héten bejelentett kormányzati intézkedés, amely szerint, ha rövidített munkaidőben tudnak tovább dolgozni az adott cégnél, akkor a fizetésüket kiegészíti az állam. Emiatt egy esetlegesen felmerülő fizetési nehézség esetén érdemes a bérleti díjról is egyeztetni a tulajdonossal."

    Az ingatlanhirdetési portál elemzése szerint nagyon bizonytalan a helyzet mind a gazdaságban, mint az albérletek piacán, de könnyen lehet, hogy a mostani árszintek vagy még alacsonyabb bérleti díjak kitartanak a nyári hónapokig, amikor sok bérleti szerződés évfordulója lesz. A bérlők pedig alkupozícióba kerülhetnek a kiadóval vagy a várhatóan akkor is még bő kínálatból másik lakást választhatnak maguknak. “Ez a kigyűrűző hatás pedig akár a teljes albérletállomány bérleti díjait is jelentősen csökkentheti” - tette hozzá az ingatlan.com szakértője.

    Forrás: ingatlan.com

  • Baljós előjelek az építőiparban

    Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke úgy nyilatkozott az Indexnek, hogy "egyre több alvállalkozó függeszti fel a munkáját, főként a budapesti munkáknál fogynak a szakemberek, a járvány terjedése miatt ugyanis vidékről egyre kevesebben utaznak fel". Ez kevésbé érinti a mélyépítést, a magasépítésben azonban, főleg a lakásépítések esetén súlyosabb a helyzet.

    Sok külföldi vendégmunkás hazament, a kisebb cégek és mikrovállalkozások egyáltalán nincsenek hozzászokva az online kapcsolattartáshoz, akadozik a teljesítésigazolások és a számlák benyújtása, ami miatt pedig csúszhatnak a kifizetések is - tette hozz Koji László. Mindez veszélezteti a cégek likvidtását, a projektek folytatását, új építések indulását.

    Az ÉVOSZ elnöke szerint állami intézkedések és megrendelések segíthetnének az ágazaton: "500 milliérd forintos kormányati és önkormányzati beruházási csomagra lenne szükség ahhoz, hogy ne induljanak meg tömeges elbocsátások az ágazatban". 

    Az alapanyagbeszerzés lassulásáról és a hivatali ügyintézés nehézkességéről számolnak be ingatlanfejlesztő cégek. Mint mondják, inkább a hatóságok elérhetetlensége jelent problémát, hiszen bizonyos igazolások, vagy a a használatbavételi engedélyek késlekedése nagy bajba sodorhatja az építtetőket. (Erről mi is írtunk korábban: Csúsznak a használatbavételik, bajban a vevők)

    Mind az ÉVOSZ, mind az ingatlanfejlesztők eljuttatták javaslataikat a váslághelyzet megoldására a kormánynak.

    A TLE is foglalkozott a lehetséges válságkezelő inntézkedésekkel (Fontos a hazai építőanyagipari kapacitások megvédése, A bérlakásépítés lehet az egyik eszköz a válságból való kilábalásra, Lakásépítések a GDP-ben és a válságkezelésben), valamint eljuttattuk a konjunktúrakiegyenlítésre és a hosszú távú kiszámíthatóság növelésére tett javaslatainkat az ITM-nek: Lakásépítések az építésgazdasági stratégiában - azonnali ösztönzés szükséges.

    Forrás: Index

  • Lakásépítések a GDP-ben és a válságkezelésben

    Nemrégiben Matolcsy György jegybankelnök az MKIK gazdasági évnyitóján kiemelte, hogy a lakáspiac továbbra is fontos növekedési tartalék, és el kell érni, hogy évente 30.000 új lakás épüljön. Ez 0,8-1% GDP-növekedést jelent, és hozzájárul a társadalmi fenntarthatósághoz. Matolcsy György a Növekedés.hu oldalon megjelent írásában sürgette egy új lakásépítési program mielőbbi bevezetését. Emlékeztetett rá, hogy készen van és indulásra vár egy „zöld, városrehabilitációval összekötött vállalkozói bérlakásprogram”, amely azonnal elindítható (LITT: Elérhető lakhatás, hatékonyabb építőipar). Ez a program a sok ponton összecseng a TLE által javasolt közhasznú bérlakásépítési programmal.

    A koronavírus okozta helyzetben azonosítani kell azokat a projekteket, amelyek munkát adnak, és segítenek megmenteni a hazai gyártási, tervezői, kivitelezői kapacitásokat.

    Visszatekintve a 2008-as gazdasági válságra látható, hogy számos európai ország lakásépítési projekteket indított a gazdasági visszaesés ellensúlyozására. Az akkori magyar kormányzat nem nyúlt ehhez az eszközhöz. (2009-ben a TLE áttekintette, milyen válságkezelő intézkedéseket hoztak, vagy terveztek egyes európai országok a lakásépítések konjunktúrakiegyenlítésére. Összefoglaló táblázatunk a cikk alatt a letölthető.)

    A koronavírus-válság után, jelentős kormányzati intézkedések nélkül 2020-21-ben nagyon kevés lakásprojekt fog indulni. Jelenlegi előrejelzések szerint a kedvezményes áfa kivezetése és a koronavírus-válság együttes hatására 2021-ben várhatóan 10 ezernél is kevesebb lakás fog épülni, ami 2022-re tovább csökkenhet. Ha nem lép a kormány, a lakásfejlesztések éveken át nem fognak tudni beindulni. Az újabb visszaesés és az ágazat hektikussága a jelen helyzetben nemcsak építésgazdasági, hanem nemzetgazdasági károkat is okozhat.

    Az építőipar multiplikátor hatása a nemzetgazdaságon belül jelentős, legalább négy-ötszörös, ezért a válságkezelés ezen a területen prioritást kellene, hogy élvezzen. A lakásépítési ágazatban dolgozók munkanélkülisége esetén a szociálisan leginkább veszélyeztetett rétegek kerülnek utcára.

    A válság következményeinek enyhítésére a szakma által javasolt intézkedések között kiemelt szerepe van a lakásáfa csökkentésének.

    - Továbbra is a lakásépítésekkel kapcsolatos 5%-os áfakulcs visszahozatalát látjuk ahhoz szükséges intézkedésnek, hogy a lakásépítési piacon várható recesszióból segítsen kitörni. A kedvezményes áfakulcsra az általunk javasolt időtartam legalább 3 év, és érdemes lenne megfontolni azt is, hogy a fejlesztők/kivitelezők keletkező profitja, mint ágazati különadó a fenti időszakban a költségvetés finanszírozását is szolgálhatná. (Az ingatlanfejlesztők javaslataiban szerepel ezen felül 4%, a lakásértékesítés nettó árbevételére vetített lakáspolitikai adó bevezetése.)

    - Az áfakedvezmény finomra hangolható olyan feltételekkel, hogy az valóban a kívánt célcsoporthoz (fiatal, gyermeket vállaló hazai családok) jusson el, ugyanakkor ösztönözze a kívánt építési volument.

    - Javasoljuk továbbá az áfa-visszatérítés bővítését a most is érvényes feltételekkel (új építésre, bővítésre, valamint korszerűsítésre egyaránt vonatkozóan, legfeljebb 5 millió Ft-ig), de a jelenlegi 2.486 kistelepülésről a települések jelentősen szélesebb részére, akár az összesre kiterjesztve.

    - A bérlakásépítés, mint konjunktúrakiegyenlítő eszköz is hatékonyan tudná mérsékelni az építőipar és a lakásépítések ciklikusságát. A jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos lenne egy olyan eszköz a Kormányzat kezében, amellyel közvetlenül tudja befolyásolni a lakásépítési számokat. Ehhez elsődlegesen fontos lenne az állami / vállalkozói bérlakásépítés struktúrájának, intézményrendszerének kiépítése, illetve egy bérlakásépítési program beindítása (állami / vállalkozói); akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten, a nagy ipari centrumokban. A bérlakásépítést össze lehetne kötni a demográfiai programmal, és a bérlőknek adott vételi jog biztosítaná a kormányzati politika által elvárt tulajdonszerzés lehetőségét is.

    - A felújítások, korszerűsítések, indokolt esetben a helyettesítő új építés ösztönzése, ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne a jelen helyzetben.

    Mindehhez hosszú távú tervezésre, kiszámítható szabályozási környezetre, a szakmai előkészítés koordinálására van szükség.

    A TLE régóta szorgalmazza egy olyan stratégia megalkotását, amelynek része:

    - egy hosszú távú, legalább 15 évre szóló lakásprogram, a lakásépítési, lakásfelújítási célszámok megfogalmazásával,

    - a legfontosabb támogatási eszközök és azok hozzávetőleges éves keretösszegének kijelölésével,

    - valamint egy lakásügyi fejlesztésekért felelős kormánybiztos kinevezésével a kapcsolódó feladatok összehangolására (kormányzati intézkedések előkészítése, végrehajtása, monitoringja).

    Az építőiparban kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és a szakképzés tervezésének szempontjából is.

  • Fontos a hazai építőanyagipari kapacitások megvédése

    Egyelőre a hazai építőanyaggyártók, folytatják a termelést, a forgalom nagy a pánikvásárlások miatt. Az építésgazdaság ugyanakkor jelentős mennyiségben használ import termékeket is, az olaszországi alapanyag-beszerzés vált leginkább nehézzé és a logisztika miatt drágábbá. A ÉVOSZ elnöke úgy nyilatkozott, hogy a csempék, burkolólapok, szaniteráruk, ragasztók, fugázó anyagok, hőszigetelő anyagok import beszerzése akadozik, de egyéb, nyugat-európai beszerzésű termékek érkezése is késik. A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke szerint van elég építőanyag-tartalék, az ellátásbiztonsággal nem lehet baj.

    A kiszállítás azonban szűk keresztmetszet, gyakran a logisztikai kapacitás miatt vannak fennakadások. Szakértők szerint nagy változásokra számíthatunk az ellátási láncokban, az európai, illetve hazai gyártók és beszállítók előtérbe kerülhetnek. Ezért is különösen fontos a magyarországi építőipari alapanyaggyártás kiemelt védelme, megőrzése és segítése.

    A lakásépítési szektorban 2019 évben 21.127 lakás épült, 2020-ra 18,5 ezer, 2021-re 16 ezer volt az elemzői várakozás. A járványhelyzet hatására sok projekt azonban már nem indult el. Az átadások is nehézkesek lesznek, a használatbavételi engedélyekkel kapcsolatos csúszások miatt (lásd korábbi cikkünk: Csúsznak a használatbavéletik, bajban a vevők)

    A 2013-as mélypont (7.293 db lakás) óta megnyitott gyárak, kialakított új kapacitások megőrzése kerül veszélybe, ha újabb mélyrepülés lesz a hazai lakásépítésekben. A kormányzat lakásépítési és felújítási célszámokkal tudná segíteni a teljes magasépítési értékláncot, így az anyaggyártókat, kereskedőket, tervezőket, beruházókat, kivitelezőket, ingatlanforgalmazókat, finanszírozási szektort és ezeknek a szereplőknek a beszállítóit.

    Értékmegőrzés szempontjából fontosak lehetnek a munkahelyek megtartását segítő kormányzati intézkedések, de valós megoldást a beruházások ösztönzése, az építési projektek járványkrízis utáni mielőbbi újraindulása, ösztönzése jelentené. A kormányzati intézkedések ismeretében a munkáltatók is motiváltak lennének a munkahelyek fenntartásában, és legalább középtávra tervezni tudnának.

    A ciklikusság csökkenthető lenne egy közhasznú bérlakásépítési intézményrendszer kialakításával és bérlakásépítési projektek indításával. (Ezzel kapcsolatos program javaslatunkat lásd: TLE lakásépítési javaslatok az építésgazdasági stratégiába)

    Véleményünk szerint egy legalább 15 évre szóló lakásprogramot kellene meghirdetnie a kormányzatnak, amelynek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési éves célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Ugyancsak szükség lenne egy lakásügyi fejlesztésekért felelős kormánybiztos kinevezésére a kapcsolódó feladatok összehangolására (kormányzati intézkedések előkészítése, végrehajtása, monitoringja).

  • Néhány megye nem tud felzárkózni a lakásépítésekben

    2019-ben a országosan 21.127  lakást vettek használatba, 20%-kal többet, mint egy évvel korábban. Tízezer lakosra 21,6 épített lakás jutott, Budapesten 33,3, ami az országos átlag 1,5-szerese.

    A legjobban és a legrosszabbul teljesítő megyék között 14-szeres a különbség a 10 ezer lakosra jutó lakásépítések számát nézve: az országosan kiemelkedő Győr-Moson-Sopron megyében 54,7, Nógrádban 3,9 ez a mutató.

    Az országosan átlagban 21,6 új lakás jut 10 ezer főre. Ez az arány néhány megyében magasabb (Győr-Moson-Sopron, Pest, Budapest, Vas, Veszprém), míg másutt kevesebb mint harmadennyi (Heves, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Tolna,

    Az új lakások 57%-ának vállalkozás (11.998 lakás), 41%-ának (8.694 lakás) természetes személy, a fennmaradó résznek (435 lakás) egyéb gazdasági szereplő volt az építtetője. Vállalkozások 4,3%-kal több lakást építtettek, mint az előző évben, a természetes személyek által építtetett lakások száma viszont 5,7%-kal visszaesett.

    Értékesítési célból a lakások több mint 57%-a épült, míg saját használatra csak kevesebb mint 40%. Az eladásra épített lakások száma Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb.

    Építési forma szerint a lakások csaknem 42%-át többszintes, többlakásos épületben, majdnem 50%-át pedig%-át családi házas formában adták át, lakóparki épületben és csoportházban együttvéve a lakások alig 8,7%-a épült.

    Az épített lakások átlagos alapterülete 97 nm, Budapesten ez mindössze 72nm, itt csak 30%-uk épült 4 vagy annál több szobával. A legtöbb 4 vagy többszobás lakás Pest megyében épült (3.288db).

    2019-ben 2087 lakás szűnt meg az országban, 62-vel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az építések és megszűnések egyenlegeként a lakásállomány az elmúlt év során 3508 lakással bővült.

    A 2019-ben kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma együttesen 35.123 volt, 4,3%-kal kevesebb, mint az előző évben. A legtöbbet Budapesten (12.158), Pest megyében (7043) és Győr-Moson-Sopron megyében (3146) adták ki. Ezer fölötti az kiadott új engedélyek, illetve az egyszerű bejelentések száma Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Veszprém és Somogy megyében.

    Forrás: KSH Fókuszban a megyék, 2019

  • Kevesebb lakásépítési projekt indult az első negyedévben

    Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, hogy az új építésű lakások négyzetméterára Budapesten éves szinten 10,4 százalékkal, átlagosan 1 millió 12 ezer forintra emelkedett. A legmagasabb fajlagos átlagár az I., II., V. és az XII. kerületben jellemző, ahol 1,5 millió forint feletti árszint az irányadó négyzetméterenként. A másik véglet a XXIII. kerület, ahol az új lakások négyzetméteréért jellemzően 600 ezer forintot kérnek.

    A 23 megyei jogú városban 2020 márciusában 8995 új lakás kivitelezése kezdődött el, ami az egy évvel korábbihoz képest 21 százalékkal kevesebb. Az épülő lakások számát tekintve Győr (1724) áll a mezőny élén, ezt követi Szeged és Debrecen. A legkevesebb projekt Szekszárdon indult, míg Salgótarján és Dunaújváros projekt nélkül maradt.

    A megyeszékhelyeken jellemző 580 ezer forintos fajlagos lakásár nagyjából a fővárosi érték fele. A megyei jogú városok közül a legdrágább projekt Debrecenben épül négyzetméterenként 1 millió 255 ezer forintért, a legolcsóbb, négyzetméterenként 217 ezer forintos projektet pedig Miskolcon hirdették meg.

    Forrás: Relaista.hu

  • Csúsznak a használatbavételik, bajban a vevők

    A koronavírus járvány mellett az építési hatóságok folyamatban lévő átszervezése miatt is elhúzódik a használatbavételi engedélyek beszerzése.  

    2020. március 1. napjától a jegyzők helyett az építésügyi hatósági feladatokat a kormányhivatalok látják el. Ez a folyamatban lévő ügyeket és a megkezdett határidőket nem érintette, de az átállás nem mindenhol zökkenőmentes.

    Ráadásul nem csak az építési hatóság, hanem a közmű-és egyéb hatóságok (csatornázási, víz-, gáz- és elektromos művek, földhivatal, tűzoltóság, kéményseprők stb.) esetében is az ügymenet lassulására lehet számítani a koronavírus-intézkedések miatt.  Ezek halmozódva többhónapos, akár fél éves csúszást is okozhat a járványügyi helyzet alakulásától függően.

    Amennyiben a 2020-ban befejezni tervezett épületek nem kapják meg 2020-ban a használatbavételi engedélyt – amire a fentiek miatt nagy esély van –, akkor a 2021. január 1-től érvényes szigorodó energetikai követelmények miatt problémássá válhat a használatbavételi engedélyek beszerzése. Ez akár a lakók bankhiteleivel kapcsolatban is gondot okozhat, a vevői fizetési késedelem pedig akár a szerződés felmondásához és a vevői foglaló elveszítéséhez is vezethet.

    Információink szerint van olyan bank, amely már szigorított is, már csak olyan a lakásra ad ki hitelt, ami megfelel a szigorúbb energetikai követelményeknek. Így viszont azok az ingatlanok, amelyek még a régi szabályok mellett készülnek (a futó projektek nagy része), nem vonhatók be fedezetként.

    Ez a csokosokat különösen sújtja, hiszen nekik valószínűleg nincsen arra tartalék pénzük, hogy kiváltsák a hitelt. Nekik az állam a használatbavételi engedély meglétekor fizet csak. Ha viszont csúszik a használatbavételi engedély beszerzése, ez fizetési késedelembe hozhatja a csokos vevőket, így akár az önrészt is elbukhatják. 

    A határidők meghosszabbítása lehet a megoldás

    Mivel a jelenlegi helyzetben az ügyintézés nehezen gyorsítható, a határidők meghosszabbítása jelnthetne megoldást.

    Az energetikai követelményeknek való megfelelésre kellene haladékot adni legalább 2021 decemberéig, illetve addig, amíg az éppen most újraszervezett építési hatóság fel tudja dolgozni az ügyhátralékot.

    Kétéves energetika moratóriummal pedig kényelmesen átadhatóak lennének az eddig projektek, még ezzel a tempóval is. Ez nemcsak sok építési projektet, hanem sok építőipari vállalkozást is megmenthetne a csődtől. A bankok számára is megnyugtató lenne, hogy a terhelt ingatlanok likvidek maradnak. Ez a hosszabbítás nem terhelné meg a költségvetést sem, szabályozási úton lehetne kezelni a problémát.

    Köztes megoldás lehetne, hogy azokra a projektekre vonatkozzanak csak - az eredetileg 2021-től életbelépő - szigorúbb energetikai követelmények, amelyeknél 2020. január 1. után kezdték el a kivitelezést, hiszen azokat már nyilvánvalóan ezekre az előírásokra tervezték építészetileg és üzletileg is. 

  • Lakásépítések az építésgazdasági stratégiában - azonnali ösztönzés szükséges

    Olyan 5-10 éves időszakra szóló és a szektor előtt álló kihívásokra választ adó építésgazdasági stratégiát akar kialakítani a Kormány, amely hozzájárul az ágazat termelékenységének növeléséhez, a munkaerőpiac fejlesztéséhez és a lakáspiaci helyzet konszolidációjához.

    A TLE is fontosnak tartja és régóta szorgalmazza egy olyan stratégia megalkotását, amelynek része egy hosszú távú komplex lakásprogram is:

    - hosszú távú, legalább 15 évre szóló lakásprogram, a lakásépítési, lakásfelújítási célszámok megfogalmazásával,

    - a legfontosabb támogatási eszközök és azok hozzávetőleges éves keretösszegének kijelölésével,

    - valamint egy lakásügyi fejlesztésekért felelős kormánybiztos kinevezésével a kapcsolódó feladatok összehangolására (kormányzati intézkedések előkészítése, végrehajtása, monitoringja).

    Az építőiparban kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és a szakképzés tervezésének szempontjából is.

    A társasházépítési projektek ösztönzésére hosszú távú élénkítő intézkedésekre van szükség. Ez tudja megfelelően követni és kielégíteni a keresletet, anélkül, hogy túlzott mértékű lakásár-növekedést okozna. A nagyobb társasházépítési projektek tervezésére, előkészítésére és kivitelezésére 2-4 évre van szükségük a beruházóknak, tehát a néhány évig fenntartott lakásépítési támogatásokat csak korlátozottan tudják használni. Legalább ilyen fontos a családi ház építések támogatása, e nélkül nehezen képzelhető el egy vidékfejlesztési stratégia sikere.

    Azonnali ösztönzés szükséges

    2019-ben 21.127 db új lakás épült. Ez az építési szám a hazai lakásállomány 200 évente történő megújításához lenne elegendő. A kiadott új építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 35.123 db volt, 4,3%-kal kevesebb, mint 2018-ban. Abban, hogy 2019-re a 7 ezres mélypontról (2013) több mint 21 ezerre nőtt az építési szám alapvető szerepük volt a kormányzati intézkedéseknek (5%-os áfakulcs, csok). 

    A kedvezményes lakásáfa kivezetése miatt a lakásépítések száma legalább 20-25 %-kal esni fog. Jelenleg hiányzik egy olyan eszköz, amely a kormányzati célokkal összhangban kompenzálni tudja a lakásépítési kedvezményes áfakulcs (5%) kiesését.

    A lakásépítések azonnali ösztönzése szükséges. Aktív intézkedések szükségesek, amelyek pótolni tudják a kivezetett kedvezményes áfakulcsot és segítenek megtartani legalább a 2019-es lakásépítési volument.

    Javasoljuk az áfakedvezmények újbóli bevezetését a támogatási rendszerbe olyan feltételekkel, hogy azok valóban a kívánt célcsoporthoz (fiatal, gyermeket vállaló hazai családok) jussanak el. Az 5%-os újlakásáfa bevezethető lenne olyan feltételrendszer kialakításával, amely a kiemelt célcsoportok számára teszi csak elérhetővé a támogatásokat (kizárva a befektetői spekulatív felhasználást). Ilyen feltétel lehetne például a lakások nagyságának korlátozása mellett bizonyos szociális megkötéseket alkalmazása, akár a népesedési célokat, a családok érdekeit közvetlenül figyelembe vevő módon.

    Javasoljuk továbbá az áfa-visszatérítés bővítését a most is érvényes feltételekkel (új építésre, bővítésre, valamint korszerűsítésre egyaránt vonatkozóan, legfeljebb 5 millió Ft-ig), de a jelenlegi 2486 kistelepülésről a települések jelentősen szélesebb részére, akár az összesre kiterjesztve.

    A bérlakásépítés mint konjunktúrakiegyenlítő eszköz is hatékonyan tudná mérsékelni az építőipar és a lakásépítések ciklikusságát. A jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos lenne egy olyan eszköz a Kormányzat kezében, amellyel közvetlenül tudja befolyásolni a lakásépítési számokat. Ehhez elsődlegesen fontos lenne az állami / vállalkozói bérlakásépítés struktúrájának, intézményrendszerének kiépítése, illetve egy bérlakásépítési program beindítása (állami / vállalkozói); akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten, a nagy ipari centrumokban.

    Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Ez az intézmény olyan eszköz lehetne a kormányzat kezében, amely alkalmas a konjunktúra kiegyenlítésére, az építőipar tervezhetőségének javítására, Budapest versenyképességének növelésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.

    A lakások korszerűsítése is sürgető

    A lakásállomány minőségi megújulásának – mind az új építések, mind a felújítások  számának - alacsony szintje probléma az energiafelhasználás, a lakások elértéktelenedése, a családok életminőségének romlása miatt.

    A magyar lakásállomány közel 80%-a a rendszerváltozás előtt épült, túlnyomó része sürgős korszerűsítésre szorul. Magyarországon külföldi összehasonlításban meglehetősen alacsony a lakásállomány megújulási rátája, mind a nyugat-európai, mind a régió más országaihoz képest.

     

    Az elmúlt években valamelyest nőtt az 1000 főre jutó lakásépítések száma, ugyanakkor a 2018-ban népességarányosan Ausztriában még mindig csaknem 3,5-szer, Lengyelországban 2,6-szor annyi lakás épült, mint Magyarországon. Magyarország a lakásállományhoz képesti lakásépítések számában is elmaradásban van a környező országoktól. A lakásépítések száma a lakásállományhoz képest Ausztriában és Lengyelországban mintegy 3,5-szerese volt a hazainak.

    Éppen ezért nagy szükség lenne az elavult lakóépületek (a többi között a falusi Kádár-kockák) energetikai korszerűsítésének célzott támogatására. Véleményünk szerint vissza nem térítendő vagy nagyon kedvező kamatozású visszatérítendő támogatással, esetleg a falusi csok, illetve az áfavisszatérítés kiterjesztésével több településre, illetve a szélesebb célcsoport számára, a mostaninál egyszerűbb igénylési rendszerrel.

    A felújítások és korszerűsítések ösztönzése fontos eszköz lehetne a lakóingatlanok túlzott energiafelhasználásának csökkentésére, lakásállomány értékének növelésére, a lakások megfizethetőségének és a lakásminőség javítására. Emellett ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne az építőipari ciklikusság enyhítésére.

    TLE lakásépítési javaslatok az építésgazdasági stratégiába

  • Nőtt a kínálat, csökkentek az árak a fővárosi lakásbérleti piacon

    Bár a koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt hatásait korai számszerűsíteni, az már most látszik, hogy a turizmusra és a vendéglátásra durva hatással lesz. A budapesti albérletpiac pedig szinte azonnal reagált: a járvány magyarországi megjelenése - az első fertőzött regisztrálása - óta eltelt két hétben 4 százalékkal 10 ezer fölé nőtt a kiadó lakások száma a fővárosban - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat értékelve elmondta: “A kínálatban elsősorban a korábban lakáshotelként működő, azaz rövid távra - jellemzően külföldi - turistáknak kiadó lakások jelentek meg. A járvány miatt ugyanis várhatóan jóval kevesebben érkeznek majd külföldről. A kínálatbővülés motorját jelentő lakások elsősorban a Budapest belső kerületeiben találhatóak”. A szakember hozzátette: “A fővárosban még most is több mint 10 ezer, jellemzően jó állapotú lakás szerepel szálláshelyként a rövid távra kiadó lakáshotelek piacán.” Ezeknek egy részét eladhatják, illetve hosszabb távon kínálhatják bérbeadásra a tulajdonosaik.

    Az ingatlan.com elemzése szerint a kiadó fővárosi lakásokról szóló hirdetések száma március elejéhez képest 5,1 százalékkal 10 595 darabra emelkedett. A külföldi turisták körében korábban népszerű VI. kerületi lakások kínálata 8 százalékkal, a VII. kerületieké 10 százalékkal nőtt alig több mint két hét alatt. Ugyancsak 10 százalékkal nőtt az V kerületi albérletkínálat, a VIII. kerületi kiadó lakásoknál pedig 11 százalékkal emelkedett a hirdetések száma.

    A hirtelen jött kínálatbővülés az árakon is nyomott hagyott, az V., VI., VII. és VIII. kerületben az átlagárak két hét alatt 1-4 százalékkal csökkentek. Az V. kerületben 220 ezer forintra mérséklődött a bérleti díj, a VII. kerületben pedig 150 ezer forintra. A főváros egészében a bérleti díjak ugyanakkor még nem változtak: továbbra is 165 ezer forint a havi átlag.

    “Hiába egy számjegyűek a csökkenések a szóban forgó kerületekben a bérleti díjak csökkenése, azért ez jelentősnek mondható. Még látványosabban mutatja a járvány árakra gyakorolt hatását, hogy jelentősen megnőtt a havi 100 ezer forintnál olcsóbban bérelhető lakások száma a fővárosban” - emelte ki egy lényeges új piaci változást Balogh László. Az ingatlan.com adatai szerint ugyanis több mint 20 százalékkal emelkedett a kínálat a 100 ezer forint alatti havi bérleti díj mellett kivehető budapesti lakások száma, március közepén több száz ilyen ingatlan szerepelt a kínálatban.

    Balogh László azt is elmondta, hogy a többi nagyvárosban - köztük az egyetemvárosok piacán - nem láthatóak a budapestihez hasonló kiugró változások. A kínálat alig 1 százalékkal bővült a megyeszékhelyeken, és az árakban sem figyelhető meg komoly elmozdulás az elmúlt két hétben. Ez elsősorban azzal is magyarázható, hogy a nagyvárosokban a lakáshotelek száma jóval kevesebb volt, mint a fővárosban.

    A Rentingo.com elemzéseszerint még nagyobb lehet a visszaesés a kínálat növekedésével párhuzamosan bekövetkező keresletcsökkenés miatt - írja a Portfolio. Budapesten ugyanis a hosszú távú lakáskiadásnál a kibontakozó válság hatására egyidejűleg nő a kínálat és csökken a kereslet is, ami a bérleti díjak drasztikus esését eredményezheti.

    Amíg a keresleti oldalon rövid és középtávon nincs olyan tényező, ami akár egy kicsit is pozitív lenne a bérbeadóknak, addig a kínálati oldalon legalább olyan rossz a helyzet. A turizmus és így az Airbnb-n keresztüli rövid távú lakáskiadás teljes összeomlása miatt ma 15 ezer, többnyire belvárosi lakás áll üresen Budapesten. A tulajdonosok egy része még reménykedik, de a leggyorsabban reagálók már meg is jelentek a hosszú távú bérleti piacon, a Rentingo.com közösségi oldalra a márciusban felkerült lakások közel 60%-a az Airbnb platformról jött vissza. A kínálat akár 500-1000 lakással is bővülhet minden hónapban. Középtávon az sem segít, hogy idén 11 ezer új lakás átadása várható Budapesten, és ezeknek több mint 40%-át befektetési céllal vásárolták meg.

    Az idei évben a csökkenő kereslettel szemben akár 10 ezernél is több bérlakás jöhet a budapesti albérleti piacra.

    Forrás: ingatlan.com, Portfolio

  • Veszélyben a társasházépítések

    Az építőiparban hosszabb ideje meglévő kapacitáshiányt és a teljesítési határidők elhúzódását jó eséllyel tovább növeli majd a járvány terjedése. a nagy irodaházak, ipari épületek, szállodák építésével kapcsolatos projektek azért lehetnek különösen kitéve veszélyeknek, mert jelentős létszámú munkaerőt foglalkoztatnak, illetve a kivitelezéshez számos esetben külföldről behozott építőanyagokat, eszközöket használnak fel. A koronavírus azonban akár olyan helyzetet is eredményezhet, ami vis maiornak is tekinthető, így előtérbe kerülhetnek az építőipari vállalkozások és a megrendelők közötti tárgyalások.

    Mivel az ágazat élőmunkaigénye magas, a járvány terjedésével a szektor lassulására, termelési kiesésekre, határidő módosításokra, helyenként a kivitelezések leállítására kell számítani. Olaszországból jelentős mennyiségű import a megszokott, így az innen származó termékek piacán zavarok támadhatnak. Emellett egyelőre az építőipari vállalkozások szigorúbb egészségügyi szabályozások mellett tovább dolgoznak.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető szakértője a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a koronavírus-járvány biztosan kiesést okoz mindkét területen, azaz a nagyobb lakásfejlesztésekben és a kisebb, családi házas beruházásokban egyaránt. Ám szerinte a kisebb projekteken belül, vagyis a családi házak építésében a visszaesés kisebb lesz. Itt sokkal kezelhetőbbek a kockázatok, az építőipari szakemberek pedig akkor keresnek pénzt, ha folyik a munka. Ez is a családi házak építése irányába billenti a mérleg nyelvét. A korábbi évekből áthozott csúszások miatt idén talán még több lesz az átadott társasházi lakás, mint a megépülő családi ház, de 2021–2022-ben a családi házak lehetnek többségben – mondta Balogh László, hozzátéve, hogy normális esetben azzal érdemes számolni, hogy a kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján megépíthető családi házak bő kétharmada épül meg egy-két éven belül.

    A Magyar Nemzeti Bank a múlt év végi Lakáspiaci jelentésében már jelezte, hogy idén elsősorban a vállalkozói lakásépítésekben várható nagyobb visszaesés, míg a családi házak építése jelentősebb arányt érhet el, részben a családtámogatási intézkedéseknek köszönhetően. Eszerint az idei évtől némi lassulás várható a lakásátadásokban, amire hatással lesz a visszaemelkedő áfakulcs és a 2021-től szigorodó energetikai követelményrendszer is. A jegybank összességében 2020-ban 18 500, 2021-ben pedig 16 ezer új lakás átadására számít – ezekben a számokban pedig minden bizonnyal magasabb arányt képviselnek majd a családi házak - írja a lap.

    A TLE információi szerint az egyik vezető ingatlanberuházó nagy társasházépítési projektjei már csak 80%-os kapacitással épülnek, de ez csökkenhet 50%-ra, sőt, a legrosszabbal számolva, akár nullára is. Problémát jelenthet bizonyos építőanyagok utánpótlásának akadozása, vagy a munkaerő szervezése, így például a hazánkban dolgozó ukrán falazómunkások hazatérése, kiesése.

    Lassul a lakáspiac is

    A lakáspiacon a tavalyi őszi-év végi forgalomlassulás után idén egyre biztatóbb statisztikák láttak napvilágot, vagyis ismét kezdett növekedni a lakáspiacon az adásvételek száma. Most azonban az ingatlan.com friss adatai szerint a kereslet az elmúlt hetekben visszaesett, de a kínálat bővült. Biztosat még természetesen nem tudunk, de a forgalomban visszaesés várható, ami valószínűleg csak átmeneti jellegű lesz, és a járvány lecsengése után a piac gyorsan regenerálódhat.

    Jelentősebb árleszállítás a teljes piacot nézve nem várható, ugyanakkor a korábbi évekhez képest sokkal gyakoribbá válhatnak az alkalmi vételek. Valamint a vásárlók többet alkudhatnak a tulajdonosok által megszabott árból, hiszen aki valóban értékesíteni szeretné ingatlanát, az most 10-15 százalékkal kevesebb vevőre hagyatkozhat, mint a veszélyhelyzet előtt. Az ingatlanközvetítők szerepe is felértékelődhet, mivel a segítségükkel már csak valódi adásvételi szándék esetén működnek együtt a tulajdonosok vagy a vevőjelöltek, így többek között kiszűrhetők a lakásturisták is.


    Forrás: Realista.hu, Magyar Nemzet

     

  • Bécs kiemelten támogatja a lakásfelújításokat

    Bécs már több mint száz éve védi a fővárosi lakáspiacot. A megfizethető és élhető lakhatás mára alapvető jognak számít az osztrák fővárosban, amely fontos szerepet játszik a társadalmi béke fenntartásában is. Bécsben a lakosok több mint 60 százaléka él valamilyen a város által támogatott ingatlanban. Jelenleg 24.000 lakás áll építés és tervezés alatt, melyet a főváros 900 millió euróval támogat. Azonban nem csak az új épületek kivitelezésénél, hanem a már meglévő lakások felújítási munkálataiban is számíthatnak a tulajdonosok és bérlők a város anyagi segítségére.

    A bécsi bérlakásrendszer Európában példaértékűnek számít. A szegényebb vagy átlagos jövedelemmel rendelkezők is segítséget kapnak, így nem szorulnak ki ők sem a külterületekre. A támogatások lehetővé teszik, hogy alacsony lakhatási költségek mellett a lakások állapotát is a saját igényeikhez mérten tudják kialakítani az ott lakók. A téli és nyári időszakban különösen fontos, hogy a lakások rendelkezzenek megfelelő szigetelésű nyílászárókkal, így Bécs az energiahatékonyságot szem előtt tartva átvállalja az ilyen jellegű költségek 50 százalékát. Továbbá 400 euróval támogatja a lakásokban az új biztonsági bejárati ajtók beszerelését. A mozgássérültek helyzetén is szeretnének könnyíteni, így ha érdekükben átalakításokat kell végezni az épületben, 4.200 euróig Bécs ezt is támogatja.

    „A város konkrét intézkedésekkel és támogatásokkal segíti Bécs lakosait, hogy a négy fal között is javítani tudjanak életminőségükön”- nyiltakozta Michael Ludwig, Bécs polgármestere.

    Forrás: Bécs Város Budapesti Képviselete

  • A hazai építőanyaggyártók is érzik már a lakásépítések visszaesését

    Az 5%-os újlakás-áfával tavaly év végével megvalósuló újlakás-projektek nyomán a cseréptermékek iránti kereslet az év végével megugrott, de a szerkezetépítő anyagoknál az utolsó negyedévet már a csökkenés jellemezte 2018 azonos időszakához képest, amely a sok párhuzamos projekt miatt időben széthúzva jelentkezik az építőkémiai és a homlokzati hőszigetelőanyagok, valamint az épületgépészeti termékek piacain. Ez összefügg azzal, hogy számos újlakás átadása 2020 elejére csúszik át. 2019 egészében az építőanyag gyártói szegmensek jellemzően vagy stagnáltak vagy 5-10% között növekedtek, míg a teljes építőipar 22,2%-al nőtt tavaly.

    A vidéki csok 2019 év közepi elindításának hatása még nem érzékelhető, azonban az 5%-os újlakás-áfa kivezetésével a vidéki megyeszékhelyeken határozottan visszaestek a sok szakipart vonzó, ténylegesen elindított újlakás-építések. Az épületenergetikai korszerűsítések előmozdításához az ltp-kamattámogatás kivezetése nyomán láthatóan visszaszorulóban vannak lejáró ltp-megtakarítások, hasonló ösztönző nélkül a lakástulajdonosok jelentős arányban egyelőre elodázzák a korszerűsítéseket.

    A MÉASZ továbbra is a számla ellenében történő részleges áfa-visszatérítést tartja olyan eszköznek amely a meglévő családpolitikai ösztönzők mellett segítené fenntartani a magasépítés lendületét. Az áfa egy részének utólagos jóváírása - az ingatlan tulajdonosának - mind az újlakás-építések, mind pedig az épületenergetikai korszerűsítések terén fehérítené az építésgazdaságot, közvetlenül kedvezményezné a tulajdonost, a meglévő családpolitikai ösztönzőket pedig jól egészítené ki. Ez a megoldás hosszú távú tervezhetőséget nyújtana az építésgazdaság szereplőinek.

    További részletek: measz.hu

  • Milyen bérlakások épüljenek Magyarországon? - Közvéleménykutatás összefoglalója

    Közhasznú lakásépítési program címmel készítettünk javaslatot 2019. év végén. Egy olyan bérlakásrendszer létrehozása volt a célunk, amely minőségi lakhatást kínál a piacinál alacsonyabb, megfizethető áron, tulajdonszerzési lehetőséggel, és amely támogatja a családok gyermekvállalását. Alapjaiban hasonló bérlakásrendszerre tett javaslatot ez év elején a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület is.

    Az elmúlt években a jövedelmeket meghaladóan nőttek az ingatlanárak és a bérleti díjak. Jelenleg sem a drága piaci, sem a többségében rossz minőségű szociális bérlakásokból nincs elegendő, a kettő között pedig nincsen kínálat. Felvetődik, hogy Magyarországon is kerüljön bevezetésre egy bérlakásépítési, bérlakásüzemeltetési rendszer, amely választ ad ezekre a kihívásokra.

    A bérlakásrendszer elindításához lényeges kiinduló kérdés: van-e valós igény a bérlakásokra. Ausztriában közhasznú építőtársaságok (GBV) építenek a piacinál olcsóbb, jó minőségű bérlakásokat a középréteg számára. Évente 15 ezer bérlakás épül ebben a rendszerben. Az építőtársaságok csak akkor kapják meg a projekthez az állami kedvezményeket, ha bizonyítják, hogy valóban van kereslet a tervezett bérlakásokra.

    Erre irányuló kutatás – ismereteink szerint – Magyarországon nem készült mostanában, ezért döntöttünk úgy, hogy készítenünk egy gyors felmérést. Közvéleménykutatásunk nem reprezentatív, de kiindulópont lehet egy fiataloknak szóló lakásprogram kidolgozásához, amelynek eleme lehet egy bérlakásépítési, -kezelési rendszer is.

    Néhány eredmény a kutatásból:

    • A válaszadók több mint kétharmada gondolta úgy, hogy saját maga, vagy családja számára segítséget jelentene, ha tudna lakást bérelni a jelenlegi piaci díjnál olcsóbban. 
    • Minőségi lakásokat, a piacinál alacsonyabb bérleti díjat és tulajdonszerzési lehetőséget kínáló bérlakásrendszer válaszadóink nagy többsége szerint ösztönözné a családalapítást, gyermekvállalást.
    • Egyértelmű üzenet a válaszadóinktól: a Kormánynak foglalkoznia kellene a jelentősen megnövekedett bérleti díjakkal.
    • Szinte minden válaszadó szerint szükség volna Magyarországon hosszú távú lakásprogramra.

    Kutatásunkat 2020. február elején indítottuk, és két hétig gyűjtöttük a válaszokat itt, az igylakunk.hu honlapon, illetve Facebook-oldalunkon.

    A kérdőív 10 kérdése szólt a bérlakásokkal kapcsolatos igényekről, véleményekről, egy kérdést tettünk fel az állami lakáspolitikával összefüggésben. Emellett feltettünk három, a válaszadókra vonatkozó kérdést is, hogy a válaszokat korcsoportonként, lakóhely-településtípusonként és munkaaktivitás szempontjából is tudjuk szűrni, csoportosítani.

    Összesen 1227 db választ kaptunk. Előfordult, hogy egy-egy kérdésre kevesebb válasz érkezett, ezt az adott válasz elemzésénél jeleztük.

    Úgy gondoljuk, hogy egy közhasznú bérlakásrendszer kialakításánál kiemelt korcsoport jelentenek a 18-35 év közöttiek. Ezért az összes válasz ismertetése mellett az ő válaszaikat külön is hivatkozzuk. A grafikonokon az adott kérdésre beérkezett összes válasz arányait mutatjuk.

    A részletes eredményeket az alábbi linkre kattintva olvashatják.

    KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

  • A fiatalok megfizethető bérlakásokat kérnek

    Ezúttal a pályakezdő, családalapítás előtt álló, zömmel Budapesten és a megyei jogú városokban élő 18-35 év közötti fiatalok véleményét mutatjuk be a lakhatás megfizethetőségéről. A kérdőívünket kitöltő 1227 válaszadó 84 százaléka (1034 fő).

    A válaszadó fiatalok túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy a Kormánynak foglalkoznia kell a budapesti, illetve nagyvárosi lakásbérleti díjak alakulásával, és valamit tennie kell annak érdekében, hogy a jelenlegi megfizethetetlenül magas bérleti díjak csökkenjenek.

    Többségük úgy nyilatkozott, hogy a jelenleginél olcsóbb lakásbérlés segítené a saját, vagy családja életét.

    Ennél konkrétabban arra is igent mondtak – még az előbbinél is nagyobb arányban –, hogy egy olyan állami bérlakásprogram, amely minőségi lakásokat nyújtana, a piacinál alacsonyabb bérleti díjért, és amely konstrukció végén lakástulajdonhoz tudnának jutni, a családalapításra, a gyermekvállalásra is ösztönzőleg hatna.

    A kutatási kérdésekre kapott válaszok megerősítenek minket abban, hogy szükség van egy olyan bérlakásrendszerre, amely megfizethető, alacsony energiafogyasztású, jó minőségű lakásokat kínál a pályakezdőknek, gyerekes családoknak. Egy ilyen program kezdeti segítséget jelentene a saját lakás megszerzéséhez önerővel nem rendelkező fiatalok számára is. Közhasznú lakásépítési program javaslatunkban egy megvalósítható modellt dolgoztunk ki az Ausztriában jól működő rendszer alapján.

    A teljes kutatás összefoglaló eredményeit a közeljövőben publikáljuk.

  • Erősen visszaesett az induló társasházépítési projektek száma 2019 végén

    Az év egészét nézve jóval kisebb összegben kezdődtek meg munkák az építési szektorban, 2018-hoz képest a visszaesés 21 százalékos volt, de még a 2017-es évhez képest is -11 százalékos volt az eltérés mértéke. 2019-ben összesen kevesebb, mint 2200 milliárd forintot tett ki az építőipari Aktivitás-Kezdés, az egy évvel korábbi közel 2790 milliárddal szemben.

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2019. 4. negyedév)

    A magasépítési aktivitás csökkent

    2019 negyedik negyedévében a magasépítési szektorban az előző negyedévnél kisebb összegben indultak el építési munkák, az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint, az összegük 311 milliárd forintot tett ki. Összességében a tavalyi évben így a magasépítéseket jellemző Aktivitás-Kezdés 1364 milliárd forint volt, ami lényegesen kevesebb, mint a 2018-as érték, a csökkenés 15 százalékos volt, de az ibuild.info építési projektadatbázis alapján számolt összeg még 2017-ben is meghaladta a 2019-est.

    A magasépítéseket jellemző visszaesésben a romló nem lakáscélú magasépítési és társasház-építési számok egyaránt szerepet játszottak. A társasházi projektek esetében már az elmúlt negyedévekben is megfigyelhető volt a kivitelezési összegek csökkenése, és a tendencia az év utolsó három hónapjában is folytatódott. A nem lakáscélú magasépítések esetében az Aktivitás-Kezdés visszaesése jóval szerényebb volt. 2019 utolsó negyedévében elindult például több szálloda és irodaház építése mellett a Szegedi Kézilabda Csarnok kivitelezése, a nagykanizsai multifunkciós sport és rendezvénycsarnok első ütemének építése, az M3 Business Center A és B épületének energetikai korszerűsítése és belsőépítészeti átalakítása, valamint a Hungexpo megújítása.

    Egyértelmű a visszaesés a lakáspiacon

    Az idei év január 1-től jelentős változást hozott a hazai társasházi lakásépítési piacra a korábbi 5 százalékosról 27 százalékosra ugró áfakulcs. A 2018. november 1-je után engedélyezett projektek lakásai ugyanis az idéntől a nettó árakon felül csak a magasabb áfaösszeg mellett értékesíthetőek. A tavalyi évben a közeledő december végi határidő egyre jobban éreztette hatását a megkezdett építési munkák összegében. Az Aktivitás-Kezdés mutató értéke a társasházi lakásépítések esetében az év utolsó három hónapjában már csupán 49 milliárd forint volt, míg 2018 valamennyi negyedévében még meghaladta a 100 milliárd forintot a három hónap alatt elindított beruházások értéke. 2019-ben a visszaesés miatt összesen így 263 milliárd forintnyi építkezés kezdődött el, az előző két év több mint 400 milliárd forintjával szemben. A tavalyi évben a társasházi lakásépítések Aktivitás-Kezdés mutatója 39 százalékkal esett vissza országosan.

    Az adott időszakban elkezdett és befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, és a teljesítmény, vagyis az adott időszakban építésre fordított összeg, folyóáron. (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2019. 4. negyedév)

    A jó számokat hozó harmadik negyedév ellenére csak a beruházási érték 44 százaléka koncentrálódott Budapestre, így a főváros részesedése jelentősen csökkent az előző évekhez képest a társasházi lakásépítésekből, ami nem meglepő, itt ugyanis a visszaesés az építkezésindításban 51 százalékos volt 2019-ben az előző évhez képest, derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. Közép-Magyarország összességében a társasházi újonnan indított kivitelezések összegéből 52 százalékban részesedett, ami jelentős visszaesés az előző évekhez képest.

    A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2019. 4. negyedév)

    2019-ben jelentősen nőtt a társasházi lakásépítések esetében az Aktivitás-Befejezés mutató értéke, 322 milliárd forint értékben fejeződtek be projektek az év során, ami 50 százalékos emelkedést jelentett az előző évhez képest. Ugyanakkor az elkészült beruházások bekerülési összege elmaradt a korábban várttól, az utolsó negyedév ugyanis lényeges rosszabb számokat hozott az előzetes vártnál, miután tömegével tolódtak át a projektátadások az idei év első és második negyedévére.

    Nagyon gyengére sikerült 2019 4. negyedéve a mélyépítéseknél

    Bár 2019 áprilisa és szeptembere között jelentős összegben indultak meg építkezések a mélyépítési szektorban az utolsó három hónap lényeges visszaesést hozott a számokban, mindössze 113 milliárd forintot tett ki az Aktivités-Kezdés, ami 2016 utolsó negyedéve óta a legalacsonyabb értéket jelentette, és szinte csak harmada volt a harmadik negyedéves összegnek. Az évet így összességében számottevő visszaeséssel zárta a hazai mélyépítési szektor, 30 százalékkal indult el kevesebb kivitelezés 2019-ben, mint 2018-ban, a 2017-es értékhez képest pedig 22 százalékos volt a csökkenés mértéke. Hozzá kell azonban tenni, hogy a 2019-es Aktivitás-Kezdés ráta (835 Mrd Ft) a szektorban azért nem számított extrém alacsonynak, a 2017-2018-as évek tekinthetőek inkább kiugróan magas értéknek.

    A mélyépítéseken belül a 2017-eshez 2018-ashoz képest elsősorban az út- és vasútépítések esetében indult lényegesen kevesebb kivitelezési projekt, 2019-ben 432 milliárd forint összegben. De ez főként a vasútépítési beruházások Aktivitás-Kezdésében tapasztalható számottevő visszaesésnek volt köszönhető, mindössze 48 milliárd forint értékben léptek építési fázisba beruházások, míg az útépítési Aktivitás-Kezdés 384 milliárd forintos összege jóval kisebb eltérést mutatott a 2017-2018-as időszakhoz képest, az előző éveket jellemző összegeket pedig meghaladta.  

    A mélyépítések visszaesését mutatja az, hogy a 2019 utolsó negyedévében indult legnagyobb projektek közé alig került be ebbe a szektorba tartozó. Például a Déli összekötő vasúti Duna-híd kivitelezése kezdődött meg 2019 novemberében.

    Ismét Közép-Magyarország az élen

    A július és szeptember közötti időszakhoz hasonlóan 2019 negyedik negyedévében a korábbi évekhez képest ismét kevesebb beruházás kivitelezése kezdődött meg Kelet-Magyarországon, ami ellensúlyozta az első félév kiugró részesedési arányszámait a terület esetében. 2019-ben így végül a megkezdett építési munkák összegének 36 százaléka koncentrálódott az ország keleti felére. Közép-Magyarország esetében a tavalyi évben pont az ellenkező folyamat játszódott le, míg az első félévben a relatív részesedése az Aktivitás-Kezdésből elmaradt a korábbi éveket jellemzőtől, az év második felében már jelentősen meghaladta azt, 2019 októbere és decembere között már az új építkezések összegének több mint a fele ide kapcsolódott, derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2019. 4. negyedév)

    Nagy lendülettel épülnek a szállodák

    Jelentős növekedés volt tapasztalható a szállodaépítésekben a tavalyi évben, 2019-ben minden eddigi rekordot megdöntött az építési fázisba lépő beruházások összértéke. Összesen 77 milliárd forintot tett ki a megindult kivitelezések összege, ami már a 2017-es és 2018-as jobb eredményeket produkáló évhez képest is 77-83 százalékos bővülést jelentett, az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint.

    Az előbb említett összeg 52-48 százalékos arányban oszlott meg a főváros és az ország többi része között, összesen több mint 40 milliárd forint értékben kezdődtek meg szállodaépítési munkák Budapesten, és 37 milliárd forint volt a vidéki Aktivitás-Kezdés. Így bár a fővárosban is tapasztalható volt jelentős növekedés, az előző évekhez képest 36 százalékos, a vidéki bővülést meg sem közelítette. Budapesten kívül 2019-ben majdnem háromszor olyan értékben indultak szálloda-kivitelezések, mint egy évvel korábban, az EBI Építésaktivitási Jelentés elemzőinek összesítése alapján. Kezdetét vette például a Zánkai Erzsébet-tábor és a Fonyódligeti Erzsébet-tábor megújulása, az esztergomi Mária Valéria Hotel építése és Balatonszemesen a Parti sétány üdülő beruházás, a fővárosban pedig többek között a Dorottya Hotel és Residence, az A52 Hotel és a B&B Hotel kivitelezése.

    Építési beruházások az egészségügyben és az egyéb magasépítések

    2019-ben 25 milliárd forint értékben vették kezdetüket építőipari beruházások az egészségügyben hazánkban, ami jelentősen kisebb volt a 2018-as beruházás-indításnál, igaz ez utóbbi év a második legmagasabbnak számított 2013 után a 2000-2019 közötti időszakot nézve. 2000-2018 között átlagosan évente 29 milliárd forint összegben kezdődtek meg egészségügyhöz kapcsolódó építési munkák, amelyhez képest a tavalyi évi elmaradása már sokkal kisebb, derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. 2019-ben vette kezdetét például Berettyóújfaluban a Büntetés-végrehajtási Egészségügyi Központ kivitelezése, Szegeden a SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika építése, Dunakeszi szakrendelő és pszichiátriai gondozó beruházás, Debrecenben elindultak az Onkoradiológiai Központ befejező munkái, valamint a fővárosban a IX. kerületi Szent Kristóf Gyermek Egészségügyi Centrum projekt.

    Az egészségügyben építőipari beruházások 26 milliárd forint összegben készültek el 2019-ben hazánkban, befejeződött többek között a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény felújítása Érden, a Szent Lőrinc Gondozóotthon építése Pécsett, valamint szintén elkészültek a Budapesti Szent Ferenc Kórház I. ütemének 2. szakasza esetében a befejező munkák, valamint a korábban már említett debreceni Onkoradiológiai Központ befejező munkái. Az idei évben pedig a tavalyinál jóval nagyobb összegben kerülhetnek átadásra egészségügyhöz kapcsolódó projektek, várhatóan befejeződik például a Budai Irgalmasrendi Kórház beruházás I. üteme, valamint 5 vidéki kórház felújítási munkái is elkészülnek (Pápa, Kisvárda, Hatvan, Aszód, Kistarcsa).

    Az egyéb magasépítések (kulturális, sport és egyéb közösségi létesítmények) közé tartozó építkezés-indítások minden eddigi rekordot megdöntöttek a tavalyi évben, összesen több mint 288 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés értéke, ami a 2018-as jelentős rekordot is túlszárnyalta 25 százalékkal. Az egyéb magasépítési projektek között több uszodaprojekt elkezdődött, például Zalaegerszegen a városi uszoda beruházás, elindult az új soproni uszoda építése, a Miskolctapolcai Strandfürdő strandfejlesztés II. üteme, és az új veszprémi sportuszoda kivitelezése. Építési fázisba lépett a nagykanizsai multifunkcionális sport és rendezvénycsarnok I. üteme, az új szegedi kézilabda csarnok, valamint a főváros IX. kerületében a multifunkciós kézilabda csarnok projekt is.

    De nem csak az elindított kivitelezések összege döntött rekordot az egyéb magasépítések esetében, jelentős értékben készültek el korábban megkezdett projektek is, az átadott létesítmények értéke meghaladta a 177 milliárd forintot, az előző évhez képest 68, míg 2017-hez képest 47 százalékos növekedést jelentve.

    Az EBI Építésaktivitási Jelentésről
    A kutatás célja: A projektadatbázis rendszeres (negyedévenkénti) feldolgozásának célja, hogy az egyedi építési projektek adataiból olyan aggregátumokat alakítsunk ki, amelyek új információt hordoznak az építési piac szegmenseinek teljesítményéről. A lakásépítést külön, a nem-lakáscélú magasépítést 9, a mélyépítést 8 szegmensre osztva aggregáljuk az egyedi projektadatokat.

    A készítők: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az ibuild.info a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.

    A teljes kiadvány megrendelésének feltételeiről és a kutatással kapcsolatos háttérinformációkról az ebi@ibuild.info  címre írva kaphat tájékoztatást.

  • Hosszú távú tervezés szükséges a lakáspolitikában

    A lakásállomány 100 éves megújulásához évente legalább 40 ezer lakásnak kellene megépülnie.  A 2019-es mennyiség a szükséges lakásépítésnek alig több, mint a fele. 2019-re sikerült a 7 ezres mélypontról (2013) feltornázni az építési számot közel 20 ezerre, amelyben a kormányzati intézkedéseknek (5%-os áfakulcs, csok) alapvető szerepük volt.  Fontosnak tartjuk, hogy a Kormány aktív intézkedésekkel őrizze meg legalább a 2019-es lakásépítési szintet, találjon olyan ösztönzőket, amelyek pótolni tudják a kivezetett kedvezményes áfakulcsot. Ugyanakkor pozitívnak tartjuk a 2019-ben bevezetett falusi csok által biztosított áfavisszatérítési lehetőséget.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Az elmúlt hetekben végzett kérdőíves kutatásunkban az 1227 válaszadó több mint 95 százaléka úgy gondolta, hogy szükség van Magyarországon hosszú távú lakásprogramra. (A válaszadók kétharmada 25-35 év közötti fiatal volt. A teljes kutatás eredményeit a közeljövőben publikáljuk.)

    Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Ez az intézmény olyan eszköz lehetne a kormányzat kezében, amely alkalmas a konjunktúra kiegyenlítésére, az építőipar tervezhetőségének javítására, Budapest versenyképességének növelésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására. Fontosnak tartjuk, hogy egy induló bérlakás építési programban érvényesüljenek a „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.

    A bérlakásépítés mellett lehetséges és érdemi eszköznek tartjuk a falusi csokhoz hasonló áfavisszatérítés kiterjesztését a nagyobb településekre is, vagy a népesedési célokat, a családok érdekeit közvetlenül figyelembe vevő kedvezményes lakásépítési áfakulcs újragondolását.

    Ausztriában évente 15 ezer bérlakás épül. Ennek a rendszernek a figyelembevételével készítettük el a „közhasznú lakásépítési program” javaslatunkat, amelyben három gyermek megszületése esetén a bérlő család vételi jogot kapna a lakásra. Az állam olcsó hitellel, esetleg építési terület rendelkezésre bocsátásával támogatná a rendszert, amely a jelenleginél nagyságrenddel kedvezőbb bérleti díjat és minőségi lakhatást kínálna a családok részére.

    A KSH szerint 2019-ben az előző évhez képest:

    ·         2019-ben az új lakások közel felét (49%) Budapesten és Pest megyében vették használatba. A Dunántúli nagyrégióba esik a használatba vett lakások 33%-a, az Alföld és Észak nagyrégióba a lakások 18%-a.

    ·         Budapesten 5.838 lakást vettek használatba, 51%-kal többet, mint 2018-ban. A kisebb városok kivételével – ahol csak 3,6%-os bővülést mértek –, minden településkategóriában kétszámjegyű volt az új lakások számának növekedése.

    ·         A természetes személyek által épített lakások aránya 46%-ról 41%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 53%-ról 57%-ra nőtt 2018-hoz képest.

    ·         Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50%-a családi házban, 42%-a többlakásos épületben, 3,8%-a lakóparkban található.

    ·         A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2,7 m2-rel, 96,6 m2-re csökkent 2018-hoz képest.

    ·         Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 35.123 volt, 4,3%-kal kevesebb, mint 2018-ban. Az új lakások 55%-át a fővárosban és Pest megyében tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma Budapesten (1,4%) és a községekben (4,7%) emelkedett, a megyei jogú városokban (12%) és a többi városban (10%) csökkent. Az építtetők az esetek 46%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7, a megyei jogú városokban 47, a többi városban 66, a községekben pedig elérte a 89%-ot.

    ·         A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 3,9%-kal több, összesen 14.282 lakóépület építését tervezik. A nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 4166, amely 4,1%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    ·         2019 utolsó negyedévében a használatba vett lakások száma magasabb volt az építési engedélyek (bejelentések) számánál, ez az első ilyen negyedév az elmúlt 5 évben.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

  • Kész helyett félkészházat keresnek a vevők

    Kevesebb, és zömmel nem kulcsrakész, hanem csupán félkész vagy szerkezetkész épületekre szerződnek most a kész­házvásárlók, akik igyekeznek költségtakarékosan, kalákába összeállva, ismerős villanyszerelővel, festővel és burkolóval befejezni új otthonukat – mondta a Világgazdaságnak Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Környezettudatos és Szerelt Technológiás Szakmai Tagozatának (Makész) elnöke. A költségek lefaragása érdekében sokan egyéni megoldásokhoz folyamodnak, ami sajnos többnyire számla nélküli szakipari munkákat jelent, jelentős utánpótlást biztosítva a feketegazdaság továbbterjedéséhez - tette hozzá.

    A kalákában építkezést egyébként nemrég a jogszabályok tették lehetővé, ami hatalmasra nyitotta a kaput a szívességinek álcázott munkavégzés előtt. Mindeközben a magánerős, saját célra építkezők számára már nem kötelező az e-napló vezetése, illetve építésvezető-művezető alkalmazása sem, aminek következtében a túl bürokratikus, bonyolult adminisztrációból hirtelen a ló másik oldalán találták magukat az érintettek. A korábbi előírások eltörlése azonban minőségi kockázatokkal jár, aminek kellemetlen és költséges mellékhatásait utóbb érzékelik majd az építkezők – hangsúlyozza a Makész elnöke.

    Az építési szakszövetség tagozatába tartozó cégek a piac egyharmadát fedik le.

    A lakásáfa-emelés láthatóan átírta a piaci trendeket, hiszen az eddig 5 százalékos áfával számolt kulcsrakész kivitelezés – amelybe még a konyhabútort is bele tudták számolni – hirtelen 22 százalékkal lett drágább, újratervezésre kényszerítve az érdeklődőket.

    Forrás és a teljes cikk: Világagzdaság

     

  • Mi lesz ezekkel az új épületekkel?

    Azon az épületek esetében, amelyeknek az építési engedélyét még a 2019. november 29. előtt érvényes elvárások alapján adták ki a működtetésükhez tervezett megújulóenergia-hányad még úgy érte el a minimálisan előírt 25 százalékos arányt, hogy abban 7 százalékig figyelembe lehetett venni a sugárzásos hőmennyiséget, vagyis az épületet felmelegítő napsütés energiáját. 

    Az uniós elvárásokhoz igazodó módosításban azonban ez a hőnyereség kikerült a számításnál figyelembe vehető tényezők közül, ez pedig a korábban építési engedélyt szerző épületek esetében most azt is jelentheti, hogy nem felelnek meg az előírásoknak. Ez értelemszerűen azoknál az épületeknél történhet meg, amelyek nem érték el a legalább 33 százalékos megújulóenergia-hányadot.

    Az ezt meghaladó arány felhasználására tervezett épületek nincsenek veszélyben, mert azokat a 7 százalék kiesése nem viszi a küszöbérték alá. Ilyenből azonban kevés van, mert a megújuló energia felhasználásának növelése nem olcsó. Ráadásul az arány utólagos növelése még drágább, ráadásul az eredeti műszaki tartalom, beruházási terv és költségvetés jelentős módosításával és túllépésével jár.

    A lakóépületeket tipikusan a minimálisan előírt megújulóenergia-hányad hasznosítására tervezték, ezek a rendelet módosítása miatt most nem kaphatnak használatbavételi engedélyt, ha nem érik el a napsütéses energia nélkül a kalkulált 25 százalékos arányt – érzékeltette a probléma súlyát Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) elnöke. A szakember arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál kezdeményezték az átmeneti rendelkezés megalkotását.

    Forrás: Világgazdaság

     

  • Megéri a másik településen bérlő lakáskiadóknak

    Az, aki például Budapest III. kerületében levő garzonját bérbe adja, és a főváros XX. kerületében, a munkahelyéhez közel bérel lakást, nem csökkentheti a bérbeadásból származó bevételét - mutat rá az adóhatóság.

    A bérbeadásból származó bevétel csökkentésének feltételei:

    a bérbe adott, és a bérelt lakás nem azonos településen van,
    a bevétel csak az azonos évben megfizetett bérleti díjjal csökkenthető,
    a bérbeadás, illetve a lakásbérlés időtartama meghaladja a 90 napot,
    a magánszemély más tevékenységből származó bevételével szemben nem számol el költséget a bérelt lakásra,
    az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítik meg.

    Forrás: MTI, NAV

  • Folytatja bérlakásépítési programját a XIII. kerület

    A XIII. Kerületi Önkormányzat az új ciklusban is folytatja a 2002 óta tartó bérlakásépítés-programját, eddig 11 helyszínen 632 önkormányzati lakást építettek több mint 10 milliárd forintból, és 30 ezer négyzetméternél nagyobb lakásfelületet adtak át a bérlőknek.

    Ennek a programnak a keretében épül föl a Jász utca 72. szám alatt egy 35 lakásos bérház, a beruházás során fontos szempont, hogy az épület megfeleljen a passzívház kritériumainak.

    Az épületen belül 1-1,5-2 és 3 szobás, jellemzően 35-40, 50-55 és 65-70 négyzetméter alapterületű összkomfortos lakások lesznek. A minimális alapterület minden esetben meghaladja a 35 négyzetmétert. Az önkormányzat esélyegyenlőségi szempontjai szerint 2 lakást mozgáskorlátozottaknak terveznek. Minden lakáshoz tartozik majd egy parkoló, a 35-ből 2 ugyancsak akadálymentesített. Az épületnek 1 pinceszintje, 2 felszín feletti, ötemeletes (liftes) lakótömbje lesz. Az új bérház területe a Jász utca – Fáy utca – Forgách köz – Zsinór utca által határolt tömb közbenső része.

    A Petneházy utca 90. szám alatti ingatlanon épül majd a következő önkormányzati bérház 67 lakással. Az előkészületek a tervek engedélyeztetésénél tartanak. A kivitelezés várhatóan idén augusztusban kezdődhet.

    Az elmúlt öt évben két másik bérlakás-építést is elindítottak a XIII. kerületben, ezek egyike volt a Kartács utca 14. szám alatti ötemeletes lakóház, 23 lakással, melynek az építés költsége 961 millió forintot tett ki. Tavaly júniusban pedig a Klapka Központban, a Kassák Lajos utca, Klapka utca, Tüzér utca, Pattantyús utca által határolt területen készült el 33 önkormányzati lakás, 4,3 milliárd forintos költséggel.

    Forrás: Portfolio.hu

  • Felelőtlenség lazítani a kivitelezői felelősségbiztosításon

    „Amilyen elhamarkodottan lett kiterjesztve 2017-ben családi házak építésére és felújításokra a kivitelezői felelősségbiztosítás, olyan elhamarkodott a lazítása. Pedig szükség lenne rá. A felelőségbiztosítás hasznos a kivitelezőnek és a megrendelőnek, ezért azt javasoljuk a szakembereknek, hogy ne hagyják el” – mondta Markovich Béla, a szervezetet létrehozó Mapei Kft. ügyvezetője.

    2017-es indulása óta mintegy 100 kárigény érkezett a Magyar Építőipari Szakemberek Közössége kedvezményes kivitelezői felelősségbiztosításának terhére. A kárigények a néhány százezer forinttól a milliós tételig terjedtek. Egy ilyen kár lehetetlen helyzetbe hozhatja a vállalkozást és az építtetőt egyaránt, mivel a mikro- és kisvállalkozások többsége alultőkésített, nagyon rossz a cégek likviditási helyzete.

    Ezzel szemben a Szakemberközösség által kínált legkedvezőbb konstrukció éves díja annyiba kerül, mint egy használt betonkeverő ára. Nem csoda, hogy a szolgáltatás nagyon sikeres volt, eddig 700 kivitelező kötött felelősségbiztosítást.

    A tőkeerő hiánya mellett nagy problémát jelentenek a gyenge vállalkozási ismeretek, melynek fejlődéséhez a szakemberbiztosítás, ha közvetve is, de hozzájárult. A Szakemberközösség jogsegélyszolgálatához rendszeresen érkeznek panaszok, hogy a szakemberek nehezen tudják érvényesíteni a jogaikat: nem fizetik ki a megrendelők a munkát, késedelmesen fizetnek, indokolatlan pótmunkákat követelnek, megalapozatlan minőségi kifogásokkal élnek. Gyakori probléma, hogy nem készül szerződés, vagy ha készül, nem olvassák el aláírás előtt. Óriási erőfeszítéseket teszünk azért, hogy ezen változtassunk, és fejlődjön az építőipar kultúrája – mondta Markovich Béla.

    Forrás: Mapei Kft.

  • Még mindig nehéz a bérlakást keresők helyzete

    A bérlakások piacával kapcsolatban egyetlen dolgot említ meg minden ingatlanközvetít: nagyon magasan járnak az árak. Tóth Viktória, a Balla Ingatlan XIII. kerületi irodájának szakmai vezetője például úgy fogalmazott, hogy míg a kerületben rettentő nagy igény lenne kiadó lakásokra, a problémát az jelenti, hogy a tulajdonosok túl magas bérleti díjakat kérnek.

    Mint kifejtette: miközben a bérlők - például a diákok - fejenként mintegy 50-70 ezer forintos bérleti díjat tudnak bevállalni, addig a tulajdonosok inkább 100 ezer forintban gondolkodnak. Ez egy nagy alapterületű lakásnál azt jelenti, hogy ha hárman összeállnak a bérlő diákok, akkor egy nagyobb lakást 210 ezer forintért már ki tudnának venni, ezzel szemben az adott ingatlant minimum 300 ezerért adná csak ki a tulajdonosa. Ráadásul a bérlők szempontjából ehhez az összeghez még hozzáadódik kéthavi kaució és az előre kifizetett egyhavi díj, így az indulásnál kifizetendő összeg egy ilyen lakás esetében már közel jár az egymillió forinthoz - tette hozzá a szakértő.

    Schneider Zoltán, a Balla Ingatlan belvárosi irodájának szakmai vezetője is arra hívta fel a figyelmet, hogy míg az elmúlt években jellemző volt, hogy nyáron megjelentek a bérlakások iránt érdeklődők a belvárosi ingatlanpiacon, ők mára eltűntek, mert a belső kerületekbe hiába jönnek, nem találnak kiadó lakást. De nem is nagyon tudnák megfizetni az árakat, hiszen az általuk általában keresett 100-120 ezres kategória nem létezik a kiadó ingatlanok piacán - hangsúlyozta.

    De ugyanez a helyzet a külső részeken is, így például Marosvölgyi Gabi, a Balla Ingatlan Csepeli és Szigetszentmiklósi irodáinak szakmai vezetője szerint is az a legnagyobb gond, hogy nincs kínálat, miközben a kiadó lakásokra továbbra is rendkívül nagy az igény. Az árak viszont változatlanul magasak. A bérlők akár 140 ezer forintot is hajlandóak lennének kiadni havonta egy kiadó lakásért, de a kiadó családi házakra is mutatkozik kereslet 200-250 ezer forint havi bérleti díjakért, de ezekből is szerény a választék.

    Nincs ez másként a XIX. és XX. kerületekben sem, ahol nem nagyon lehet 100 forint alatt kiadó lakást találni, akármilyen kicsi is legyen az. Egy 40-45 négyzetméteres lakás bérleti díja jelenleg, átlagosan, minimum 120 ezer forint havonta - mondta Lendvainé Pető Zsuzsanna, a Balla Ingatlan XIX. és XX. kerületi irodájának szakmai vezetője, aki szerint a lakáskiadással alapvetően nincsenek gondok, hiszen a bérleti díjak továbbra sem mérséklődnek és nagy a kereslet a bérlakások iránt.

    Kántor Istvánné, a Balla Ingatlan X. és XVII. kerületi irodájának szakmai vezetője ugyanakkor azt megjegyezte, hogy a lakáskiadásnál egyre hosszabbra nyúlik a megtérülési idő. Az árak stagnálnak a bérlakások piacán, annak ellenére, hogy a kereslet még mindig erőteljes: ma azt az ingatlant is ki lehet adni - bár nyomott áron -, amire 5-10 éve még lehetetlen lett volna bérlőt találni. A kétszobás lakások bérleti díjai jelenleg 120-150 ezer forint között mozognak - tette hozzá.

    Hart Erzsébet, a Balla Ingatlan VIII. és IX. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint az egyszobás lakások bérleti díja is 100 ezer forintnál indul, míg a másfél-kétszobás lakások 130-150 ezer forinttól bérelhetők.

    Azonban ha eltávolodunk a fővárostól, akkor is azt halljuk, hogy kevés a kiadó ingatlan, és sokan keresnek bérlakást. Dr. Kovács Csaba, a Balla Ingatlan Fejér megyei irodája vezetője szerint a kiadó lakások kínálata nagyon szűkös a Velencei-tónál, így akik keresnek, azok nem nagyon találnak maguknak megfelelő bérlakást. Pedig, mint a szakértő mondja, sokan nézelődnek folyamatosan a bérleti piacon, főleg azok, akik Székesfehérváron dolgoznak. A bérleti díjak 100-150 ezer forint környékén mozognak, melyért egy kisebb, kétszobás házat tudunk kivenni errefelé.

    Vannak viszont olyan területek, ahol az ingatlanközvetítők a magas árak mellett más folyamatot is érzékelnek. Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai irodáinak régiós vezetője azt érzékelte, hogy a kereslet az elmúlt hónapokban csökkent a kiadó lakások iránt, aminek szerinte az lehet az oka, hogy sokan a lakásbérlés helyett megpróbálnak inkább vásárolni. A bérlők egy része ugyanis rájött arra, hogy a jelenlegi árakon nem éri meg ingatlant kivenni, így aki elő tudja teremteni a szükséges önerőt, az inkább hitel segítségével vásárol.

    Mindez persze nem jelenti azt, hogy csökkennének a bérleti díjak is, ugyanakkor a szintjük elérte azt a lélektani határt, aminél feljebb már valószínűleg nem fognak menni - vélekedett Nagy Csaba. Ez azt jelenti, hogy egy kétszobás panellakásért 120-150 ezer forintot kérnek el, de találhatunk ennél drágább ajánlatokat is a XI. kerületben.

    Nagy Andrea, a Balla Ingatlan bel-budai és III. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint sincs hiány kiadó ingatlanokból. Az árak errefelé is gondot jelentenek, hiszen a 100-150 ezres kategóriára lenne kereslet, ilyen viszont valóban nincs túl sok a piacon. Ugyanakkor a bel-budai kerületekben akár 250 ezer forintig viszonylag könnyen ki lehet adni az ingatlanokat, míg a normális adottságú, kisebb kiadó lakások ára 140-150 ezer forintnál kezdődik. Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy egyre inkább úgy tűnik, a bérleti piac is egyre kevésbé mozog, itt is inkább visszaesést lehet tapasztalni, ahogy a lakáseladásoknál is.

    Forrás: Balla Ingatlan

  • Korlátozták a zöldmezős lakásépítést a budapesti agglomerációban

    A rendeletmódosítás értelmében tavaly november végétől új lakóterületek kijelölésére már csak akkor van lehetőség, ha a lakóterületfejlesztési igényt a meglévő, beépítésre szánt területeken belül igazoltan nem lehet kielégíteni, és az ehhez szükséges infrastrukturális többletigényeket a település biztosítani tudja.

    Az új lakóépületek építésére irányuló építési tevékenységek száma az elmúlt években jelentős mértékben megnőtt. Sok településen azonban a meglévő lakóterületeken belül már nem férne el az az új lakásállomány, melyre igény mutatkozik, így új lakóterület kijelölésére lehet szükség a meglévő építési övezetek átsorolásával, vagy akár új beépítésre szánt területek kijelölésével. A településeken az új lakások létesítésével egyre növekvő lakásállomány azonban folyamatosan növekvő lakosságszámot is jelent. A lakosságszámhoz tartozó szociális és egyéb infrastrukturális igényeket a települési önkormányzatnak biztosítania kell, amely nem kevés ráfordítást és körültekintést igényel, ezért különösen előrelátó módon kell eljárni, ha a település új lakóterületek kijelölése mellett dönt.

    A Budapesti Agglomeráció települései tekintetében a Kormány az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) módosításával meghatározta azokat a minimális követelményeket, melyeket biztosítani szükséges abban az esetben, ha új lakóterületek kijelölésére kerül sor [269/2019. (XI. 19.) Korm. rend. 1. §; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 10/A §]. A 269/2019. (XI. 19.) Korm. rendelet indoklása szerint a termőföld olyan rendelkezésre álló, pótolhatatlan nemzeti kincsünk, melynek fenntartását törvényi eszközökkel védeni kell, és a termőföld csökkenésének veszélye különösen a Budapesti Agglomeráció vonatkozásában áll fenn.

    Forrás és további részletek: Építési Jog

  • Épülnek a bérlakások Nyírbátorban

    A hitelből és saját forrásból finanszírozott építés első üteme egymilliárd fointba került - írja az Index a Világgazdaság cikke alapján. Ebben megépült már egy 114 férőhelyes munkásszálló, valamint folyik 71 lakás építése. Ezek a lakások részben bérlakások lesznek, részben eladásra épülnek.

    "A területet tömbházak, sorházak és kertes házak is színesítik majd. A külföldi tanulmányutak tapasztalatai azt mutatják, hogy fontos szempont a heterogén lakóingatlan-állomány és lakosságösszetétel garantálása - mondta a lapnak Máté Antal, Nyírbátor polgármestere.

    Tíz éven belül 600-800 lakás felépítését tervezi a nyírbátori önkormányzat.

    A lakhatási feltételek javításával a város szeretné ott tartani a lakosságot, valamint kiszolgálni az ipari park többezer munkavállalót foglalkoztató vállakozásainak igényeit.

    A polgármester nem híve a vissza nem térítendő állami támogatásnak a piac- és versenytorzító hatása miatt. Úgy véli azonban, hogy javítani kellene az állami feltételrendszeren, az önkormányzatokat kedvező hitelekkel, a kamatok egy részének átvállalásával, hosszú távú programokkal lehetne ösztönözni, de a magánszférának is be kell szállnia a lakásépítésekbe.

  • Talán már nem nőnek tovább a hazai lakásbérleti díjak

    A portál közel 400 ezer hirdetés adatai alapján négyéves távlatban vizsgálta Budapest és a legnagyobb vidéki városok albérletpiacán a kereslet és a kínálat alakulását, a kiadási idők változását.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy a kereslettel ellentétben a kínálat nem tetőzött, sőt fokozatos bővülést mutat Budapesten és a megyei jogú városokban, köztük a legnagyobb egyetemvárosokban. 2016-hoz képest mára 40 százalékkal nőtt, 2019-ben pedig 13 százalékos volt a bővülés az előző évhez képest.  A kínálat növekedésében a korábbi évek a befektetési célú lakásvásárlásai is szerepet játszanak. “Bár a turizmus felívelése miatt a kiadó ingatlanok egy része nem jelent meg az albérletpiaci kínálatban, mert lakáshotelként üzemeltették, sok befektető azonban a hosszú távú kiadást választotta” - fogalmazott a szakember.

    Az ingatlan.com elemzése szerint az elmúlt négy évben némiképp növekedett a kiadási idő. Budapesten 2016-ban átlagosan 25 nap alatt talált bérlőre egy lakás, 2017-ben és 2018-ben egyaránt 28 nap kellett ehhez, tavaly pedig 29 napra volt szükség. Közben a megyei jogú városokban a kiadási idő a 2016-os 29-napról 2019-re 36 napra nőtt. Balogh László szerint lényegében a kiadási idő szerény mértékű emelkedése összefügg a kínálat bővülésével, a bérlők ugyanis szélesebb palettáról válogathatnak. “Most nagyjából egy hónap alatt lehet bérlőt találni. A kiadási idő várhatóan nem fog komolyabb mértékben növekedni, mert a tulajdonosoknak veszteséget jelent, ha üresen áll a lakás, így ezeket még olcsóbban is érdemesebb kiadni. Igaz, vannak olyan tulajdonosok, aki még abban az időszakban keresik az új bérlőt, amíg a régi még ott lakik az ingatlanban” - fogalmazott az ingatlan.com szakembere.

    Az ingatlan.com a bérleti díjak változását is megvizsgálta annak apropóján, hogy napirendre került az albérletpiacon az egyik legjelentősebb keresletet biztosító egyetemisták számára elérhető diákhitel összegének esetleges emelése - részben a lakbérek emelése miatt. A budapesti kiadó lakások átlagos bérleti díja 165 ezer forint volt január végén, a megyei jogú városokban pedig ugyanez 100 ezer forintot tett ki, ami 10, illetve 11 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten. Ugyanakkor több népszerű budapesti kerületben már megállt a drágulás.  Összességében a bérleti díjaknál továbbra is emelkedés látható, de jóval lassabb ütemű a drágulás, mint az elmúlt években.

    Trencsán Erika, az ingatlan.com csoporthoz tartozó money.hu vezető pénzügyi szakértője a diákhitelről azt mondta, hogy ez az egyik legkedvezőbb konstrukció a teljes magyarországi hitelpiacon. A szabad felhasználású diákhitel kamata jelenleg közel 2 százalék, a törlesztést pedig csak akkor kell elkezdeni, ha vége a diákéveknek. Jelenleg havi 70 ezer forint a Diákhitel1 maximális összege, ami Budapesten és a többi egyetemvárosban sem elég a bérleti díjakra, ezért a maximális hitelösszeg növelés ebből a szempontból indokolt lehet.

    Forrás: ingatlan.com

  • Befagyasztják a lakbéreket Berlinben

    A lakhatási költségek rohamos emelkedése miatt hozott törvény a 2014 előtt épült lakásokra vonatkozik, és a tavaly nyári szinten fagyasztja be a bérleti díjakat 2025-ig. A városvezetés számításai szerint ez hárommillió berlini helyzetét javítja.

    Az új szabályok alapján a négyzetméterenkénti havi lakbér az építés évétől és a komfortszinttől függően nagyjából 4 és 12 euró (1360-4080 forint) között lehet, az érvényes és jövőben kötendő bérleti szerződések esetében egyaránt. A felső határokat kétévente hozzá kell igazítani a reáljövedelem változásának mértékéhez.

    A 3,6 millió lakosú Berlin az első a 16 német tartomány közül, amelyben jogszabályi eszközzel igyekeznek megállítani a lakbéremelkedést. A drágulás csaknem valamennyi városra és nagyobb településre jellemző, és a lakosság jelentős részét sújtja, mivel a németek jellemzően nem saját tulajdonú, hanem bérelt ingatlanban laknak.

    A berlini Képviselőházban - a tartományi törvényhozásban - a kormánypártok, a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és az SPD-tól balra álló Baloldal (Die Linke) szavazataival fogadták el az előterjesztést. A többi között arra hivatkoztak, hogy sok berlini jövedelmének több mint 50 százalékát viszi el a lakbér, és az alacsonyabb jövedelműek egyre inkább kiszorulnak a városból, ahol veszélyes piaci buborék kialakulásával fenyeget az elharapódzó ingatlanspekuláció.

    Az ellenzék és több gazdasági érdekképviselet szerint a törvény alkotmányellenes módon korlátozza a tulajdon feletti rendelkezés szabadságát, és elriasztja az ingatlanberuházókat, a városvezetés így csak tovább súlyosbítja a lakásínséget. Közölték, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak.

    Berlinben és a legtöbb német nagyvárosban a 2010-es évek elején, az euró jövőjét övező aggodalom és az alacsony kamatok révén indult el az ingatlanok árának, és ezzel együtt a lakbérek emelkedése. A gyors ütemű emelkedéshez az is hozzájárult, hogy a legtöbb nagyváros lakossága növekszik, Berliné például évente 30-40 ezer fővel. Így a fővárosban az utóbbi 10 évben nagyjából 100 százalékkal emelkedtek a lakbérek. A legtöbbet az újépítésű lakásokért kell fizetni, a négyzetméterenkénti 18-20 eurós havi bérleti díj sem számít ritkaságnak, míg a havi bruttó átlagkereset nagyjából 3500 euró.

    Forrás: MTI

  • LITT: több új lakás, jól működő bérlakásszektor, építőipari hatékonyságnövelés szükséges

    A Testület kiadványának bemutatásakor Scheer Sándor, a LITT elnöke elmondta, hogy a lakásárak jelentős emelkedése után 2019-től mérséklődés látszik mind az árdinamikában, mind a keresletben, ugyanakkor jelentősen romlott lakásvásárlás elérhetősége, különösen Budapesten. A kínálati oldalon több súrlódás is azonosítható, melynek eredményeként a hazai lakásállomány megújulása alacsony, ráadásul 2021-től visszaesés várható az újlakás-átadások szintjében.

    A javaslatcsomag megállapítja, hogy a lakások iránti erős kereslet támogatta a lakásárak jelentős növekedését. Ezt a hatást fokozta a költésgek növekedése. Ugyanakkor a lakásépítések számának növekedése ellenére is alacsony a lakásállomány megújulása. Ez nem is fog javulni, hiszen a lakásáfa visszaemelkedése és a költségnövekedés folytatódása miatt az új lakások kínálatának jelentős visszaesése várható 2021-től. A lakásépítések növekedését a szakképzett munkaerő hiánya is akadályozza.

    A helyzetértékelés szerint:

    ·         a lakásárak jelentős emelkedése után 2019-től mérséklődés látszik a keresletben,

    ·         a hazai lakásállomány megújulása alacsony,

    ·         2021-től visszaesés várható az újlakás-építések szintjében,

    ·         a szakképzett munkaerő hiánya korlátozza az építőipar teljesítményét,

    ·         a vállalkozói bérlakásszektor fejlesztése kívánatos lenne.

    A LITT javaslatai a fenti helyzet kezelésére:

    Az újlakás-kínálat növelése hosszú távon:

    •           Egészséges lakásépítési volumen meghatározása és kommunikálása, majd a célértékek elérésének támogatása, szabályozása.

    •           Otthonteremtési kerekasztal létrehozása: koordináció az illetékes tárcák között, kontraciklikus állami beruházási politika.

    •           Kihasználatlan állami és önkormányzati telkek, valamint barnamezős területek hasznosítása, továbbá a spekulációs telektartás ellenösztönzése.

    Az elérhető lakhatás biztosítása:

    •           Vállalkozói bérlakásprogram kialakítása: a vállakozói lakásbérbeadás áfamentessége hosszú távú bérbeadás esetén.

    •           A bérlakáspiac átfogó újragondolása, szabályozás kialakítása.

    •           Célzott, hosszú távú, alacsony fix kamatozású hitel nyújtása hosszú távú bérbeadás esetén.

    Az építőipar hatékonyságának és a hazai alapanyaggyártás ösztönzése:

    •           Az építőipari képzés fejlesztése és az építőipari szakmunka presztízsének emelése.

    •           A hazai építőipari alapanyaggyártás ösztönzése és fellendítése.

    •           Az építőipari gépesítettség növelése.

    Új lehetőségek keresése az üzemeltetésben és az adminisztratív akadályok enyhítése a kereskedelmiingatlan-piacon:

    •           Automatizálási lehetőségek feltérképezése az üzemeltetésben.

    •           Épület-üzemeltetési képzés indítása.

    •           A „plázastop” törvény felülvizsgálata.

    •           Az értékbecslői fejkvóta felülvizsgálata.

    A Magyar Nemzeti Bank által 2019-ben életre hívott LITT-nek kettős célja volt: az ingatlanpiac és a gazdaságpolitika legfontosabb szereplői közötti hatékony és rendszeres információcsere biztosítása, valamint olyan fórum létrehozása, ahol a piaci szereplők közvetíthetik a szabályozó hatóságok felé a piac működési környezetének súrlódásait, és az ezekre tett szabályozói megoldási javaslataikat.

     

  • A lakásépítés és -felújítás szerepe a kormányzati politikában

    Egy, a lakásügyi fejlesztésekért felelős kormánybiztos segítené a kapcsolódó feladatok összehangolását, esetenként a konkrét kormányzati intézkedések előkészítését, végrehajtását, monitoringját.

    Az építőiparban kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és a szakképzés tervezésének szempontjából is.

    A kormányzatnak meg kellene találni azokat tartós, kiforrott eszközöket, amelyekkel a lakásprogramban meghatározott célszámok közelében tudja tartani a lakásépítések és -felújítások éves volumenét.  Ehhez legalább 15 éves perspektívában szükséges gondolkozni, tervezni.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

     

    A lakásállomány 100 éves megújulásához évente legalább 40 ezer lakásnak kellene megépülnie.  Jelenleg jó, ha 19-20 ezer épül (2019), ami a szükséges lakásépítési mennyiségnek alig a fele. 2019-re sikerült a 7 ezres mélypontról (2013) feltornázni az építési számot közel 20 ezerre, alapvetően fontosnak tartjuk, hogy a Kormány aktív intézkedésekkel őrizze meg legalább ezt a szintet.

    A kedvezményes áfa kivezetését a Kormány azzal indokolta, hogy sok esetben nem a célcsoportként meghatározott családokhoz jutott el a támogatás. Ugyanakkor mindezidáig nem került meghatározásra az az eszköz, amely a kormányzati célokkal összhangban kompenzálni tudja a lakásépítési kedvezményes áfakulcs (5%) kiesését.

    Elemzői konszenzus van abban, hogy kedvezményes lakásáfa kivezetése okán a lakásépítések száma legalább 20-25 %-kal esni fog.

    Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Ez az intézmény olyan eszköz lehetne a kormányzat kezében, amely alkalmas a konjunktúra kiegyenlítésére, az építőipar tervezhetőségének javítására, Budapest versenyképességének növelésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására.

    A bérlakásépítés mellett lehetséges és érdemi eszköznek tartjuk a falusi csokhoz hasonló áfavisszatérítés kiterjesztését nagyobb településekre is.

    Ausztriában évente 15 ezer bérlakás épül. Ennek a rendszernek a figyelembevételével készítettük el a „közhasznú lakásépítési program” javaslatunkat, amelyben három gyermek megszületése esetén a bérlő család vételi jogot kapna a lakásra. Az állam olcsó hitellel, esetleg építési terület rendelkezésre bocsátásával támogatná a rendszert, amely a jelenleginél nagyságrenddel kedvezőbb bérleti díjat és  minőségi lakhatást kínálna a családok részére.

  • Mondd meg TE: milyen legyen a bérlakásépítési program!

    A kitöltés legfelhjebb 2 percet vesz igénybe.

    Köszönjük!

  • Varga Mihály szerint egy kiszámítható bérlakáspiac segítené a munkaerőmobilitást

    Mandinernek adott interjújában Varga Mihály arról beszélt, hogy egyszerre osztja és vitatja is a jegybankelnök állításait – írja a hvg.hu. Az eredmények közé sorolta, hogy 2019-ben várhatóan az utóbbi hat év legtöbb lakása épült; a magyar kormány a családi otthonteremtési kedvezménnyel és a hozzákapcsolódó hitelekkel lehetővé tette, hogy 700lakásá milliárd forintnyi forrás kerüljön a lakásépítési piacra. Elismerte, hogy ennek keresletnövelő hatása is volt, amivel az építőipari kínálat nem tartott lépést.

    Speciális területnek nevezte a budapesti lakásárak alakulását, ahol az alacsony hozamok és a változó árfolyam miatt megjelentek a befektetési célú lakásvásárlások és a külföldi szereplők is. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a Magyar Állampapír Plusz júniusi megjelenése óta épp a kormány fékezi az árnövekedést, 3300 milliárd forint érkezett megtakarításként a kincstárhoz, ami csillapítja az ingatlanpiacot, ezt lehet látni a második féléves adatokon.

    Hangsúlyozta, hogy kormány célja változatlan: lakáshoz juttatni a fiatal családokat. Megjegyezte, hogy 550 ezer üres ingatlan van Magyarországon, ezért az építések mellett hangsúlyt kell fektetni a lakásállomány megújítására is. "Viszont ha be akarunk illeszteni több csoportot is a munkaerőpiacra, akkor az ő költözésüket, mobilitásukat egy kiszámítható, fejlett bérlakáspiac segíthetné, de ez nem létezik" – jegyezte meg, és megerősítette: a gazdaságvédelmi akció következő lépéseiben a lakásállomány és a lakáshoz jutás kérdésével is foglalkozik a tárca.

    Forrás: hvg.hu

  • Idén a lakásépítési ágazatot kell helyzetbe hozni

    Koji László a szakszövetség médiatagozata által szervezett háttérbeszélgetésen ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a lakásgazdálkodásnak piaci alapon kell működnie, ami annyit jelent, hogy a magántőkére is szüksége van az ágazatnak, hiszen a támogatási rendszer önmagában nem oldja meg a jelenlegi lakásgazdálkodási helyzetet.       

    Az ÉVOSZ elnöke szerint a kormánynak egy 10-15 évre szóló lakásgazdálkodási programot kellene készítenie, amelyben pontosan megjelöli a többi szereplő - főváros, megyei jogú városok, Magyar Nemzeti Bank, kereskedelmi bankok, nagyobb cégek és a lakosság - feladatait, hatáskörét és lehetőségeit. Az ÉVOSZ mindezek elősegítése érdekében kidolgozott egy 10 pontból álló javaslatcsomagot, hogy a lakásépítések, lakásfelújítások lendülete 2020-2021-ben se törjön meg - mondta a szakember, aki hozzátette, hogy a dokumentumot már el is juttatták a kormány építésgazdaságért felelős intézményeinek.  

    A szövetség az új lakásoknál azt javasolta, függetlenül attól, hogy az ingatlanokat 5 vagy 27 százalékos áfa terheli, maximum 7,7 millió forintos áfavisszatérítés lehetőségét kellene megteremteni. A lakásfelújításoknál pedig felvetették a felújítási áfaérték 50 százalékának, maximum 3 millió forint, számla alapján történő visszaigénylésének a bevezetését. Ez utóbbit azért tartja fontosnak a szakszövetség, mert számításaik szerint tavaly 80 milliárd forint áfabevételtől esett el a költségvetés a lakásfelújításoknál kötött szóbeli megállapodások miatt. Javasolták továbbá egy hosszú távú Panelprogram kidolgozását, a meglévő lakásvagyon meghatározó részét alkotó panellakások lakhatási minőségének javítása érdekében.     

    A kereslet - kínálati oldal egyensúlyban tartása miatt az ÉVOSZ szorgalmazta például azt is, hogy a települési önkormányzatok és a magánszektor (ingatlanfejlesztők, kereskedelmi bankok) együttműködésében hozzanak létre ingatlanalapokat, lakóingatlan fejlesztések érdekében. Továbbá javasolták még az állami, fővárosi, önkormányzati bérlakásprogram előkészítését, elindítását, ahol az üzemeltetés, a közös költségek és a bérleti díjak megállapítása a tervek szerint állami-önkormányzati hatáskörben, kontroll alatt maradnának.    

     A csomagban kitértek egy az iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztését és gyártását támogató innovációs pályázat kiírására is, amely csak az építésgazdaság területén működő vállalkozásokat célozná. Koji László szerint az ilyen formában nyújtott állami támogatás is alkalmas lehet a lakásépítési kapacitások bővítésére. A jól képzett szakemberek megtartásáért az ÉVOSZ annak lehetőségét is felvetette, hogy a rendezett költségvetési kapcsolatokkal működő vállalkozásoknál a munkaadó adó- és járulékmentesen adhasson új építésű lakásnál egy munkavállalójának egy alkalommal maximum 6 millió forint, lakásfelújításnál pedig 3 millió forint munkáltatói hitelt, illetve vissza nem térítendő támogatást.

    Forrás: MTI

  • Drágulással nyitotta az évet az albérletpiac

    Még mindig tempós emelkedést mutatnak az átlagos bérleti díjak Budapesten és a megyeszékhelyeken, ám a részletes adatok alapján már vannak fővárosi kerületek és vidéki nagyvárosok, ahol megállt a drágulás - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amelynek apropóját az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat új összeállítása adta. Az összeállítás a bérleti díjak változását vizsgálta évtizedes távlatban.

    Az Eurostat szerint 2007 és 2019 harmadik negyedéve között Magyarországon több mint 60 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak. Ezzel a magyar piac dobogós lett, ennél nagyobb bérletidíj-emelkedés csak Csehországban és Litvániában volt, előbbiben közel 80, utóbbiban több mint 100 százalékkal mentek feljebb a díjak 12 év alatt.

    Az Eurostat csütörtökön megjelent lakásár-statisztikája szerint Magyarország a korábbi évek dobogós helyezése után már „csak” a középmezőnyt vezeti az ingatlanok drágulását tekintve. 2019. III. negyedévében, az egy évvel korábbi időszakhoz képest 7,8 százalékkal nőtt a magyarországi árszint, amivel a tizedik helyen állunk a 27 vizsgált európai ország listáján; az inflációval korrigált 4,1 százalékos érték pedig már csak a 13. helyre elegendő – ismerteti az adatokat az OTP Ingatlanpont.

    Csökkenésre összességében nem lehet számítani, a lassuló árnövekedés még évekig elhúzódhat.

    Az ingatlan.com több mint 10 ezer magánszemély által tavaly és idén januárban feladott hirdetés alapján azt nézte meg, hogy hol tart most a magyar albérletpiac.

    Miért drágulnak?

    A kiadó lakások átlagos bérleti díja Budapesten idén januárban 165 ezer forint volt, ami 10 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. A megyeszékhelyeken pedig 11 százalékkal 100 ezer forintra nőtt a havi díj. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy az átlagos bérleti díjak alapján továbbra is tempós az albérletárak emelkedése.

    “A tavaly január óta bekövetkezett drágulás annak is köszönhető, hogy Magyarországon jelentősen növekedett a bérszínvonal, ami idén is folytatódhat, igaz kisebb mértékben, mint az elmúlt években. Emiatt a tulajdonosok is évről-évre több pénzt tudtak kérni a kiadó lakásokért.” - fogalmazott a szakember. Hozzátette: Az átlagos bérleti díjak emelkedésében szerepe van annak is, hogy a Budapestre és a többi nagyvárosba költöző emberek nagy része az első években a vásárlás helyett inkább lakást bérel a magas ingatlanáraknak köszönhetően. Ez pedig folyamatos utánpótlást jelent a kiadó lakások iránti keresletben.

    Ahol véget ért a drágulás

    Az ingatlan.com elemzése ugyanakkor egy fontos változást is bemutat. “A korábbi években a legtöbb fővárosi kerületben és a megyeszékhelyeken egyaránt jelentősen emelkedtek a bérleti díjak. Az idén januári adatok szerint azonban több olyan kerület és város van, ahol véget ért az emelkedés” - emelte ki Balogh László.

    Az elemzés szerint a főváros VI. kerületében, amely felkapott lokáció volt az albérletpiacon, idén januárban 199 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ami mindössze 2 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten. Az V. kerületben pedig stagnáltak az árak, így most 230 ezernél jár a havi díj. A vidéki nagyvárosok közül hasonló a helyzet Debrecenben, ahol szintén mindössze 2 százalékkal 100 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj. Kecskeméten és Szombathelyen ugyanennyiért lehet lakást bérelni, ami viszont nem jelent változást a tavaly januári szinthez képest egyik városban sem. Pécsett sem változtak tavaly január óta az albérletárak, itt havonta átlagosan 90 ezer forintot kell fizetni.

    Az ingatlan.com szakértője szerint bár a januári összesített adatok két számjegyű drágulást mutatnak, könnyen lehet, hogy az év során még több város és kerület vált stagnálásba, mert a bérleti díjak is sok helyen közelítik azt a szintet, amelynél többet a bérlők már nehezen tudnak kifizetni.

    Forrás: ingatlan.com, Világgazdaság

  • Hol épülnek majd lakások a kiadott engedélyek alapján Magyarországon?

    Enyhén emelkedett a lakásépítések száma Magyarországon, 2019 I‒III. negyedévében az országban 10 302 új lakás épült, 0,8%-kal több, mint 2018 azonos időszakában.

    A fővárosban jelentősen (17%-kal), a megyei jogú városokban és a községekben kismértékben (5,2, illetve 6,4%-kal) nőtt, a többi városban viszont számottevően (18%-kal) visszaesett az épített lakások száma. 7 megyében kevesebb, 12 megyében több új lakás épült. A növekedéshez Budapesten kívül Fejér és Veszprém megye járult hozzá a leginkább. A fővárosban és a megyék többségében megfigyelhető pozitív tendenciát ugyanakkor számottevően mérsékelte a Pest, illetve – kisebb lakáspiaci súlya ellenére – a Somogy megyében bekövetkezett visszaesés.

    Országosan tízezer lakosra 10,5 új építésű lakás jutott. A mutató értéke változatlanul Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (34,4), az országos átlag 3,3-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Budapest mellett Pest, Veszprém, Vas és Fejér megyét is. A lakásépítések intenzitása Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Baranya, illetve Békés megyében volt a legalacsonyabb (1,8 és 2,1 közötti), nem érte el az országos átlag egyötödét.

    Az épített lakások átlagos alapterülete (97 m²) az előző év azonos időszakitól valamivel elmaradt. A legnagyobb átlagos alapterületű lakásokat Heves megyében, a legkisebbeket Budapesten és Győr-Moson-Sopronban vették használatba.

    A 2019 I‒III. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 27 388 új lakásnak az építése kezdődhetett el, 2,7%-kal többnek, mint egy évvel korábban. Az építendő lakások száma Budapesten jelentősen, a községekben pedig kismértékben nőtt, ugyanakkor a megyei jogú városokban, valamint a többi városban egyaránt csökkent. A fővároson kívül az ország 9 megyéjében nőtt az építési kedv, a növekmény jelentősebb részét adó megyék közül leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében.

     A Fókuszban a megyék című kiadvány további megyei adatai alapján a Helló Vidék azt járta körül, hogyan alakult a megyék infrastrukturális ellátottsága, a munkanélküliségi- és foglalkoztatási rátája, mennyi volt a havi nettó átlagkereset.

  • Fürjes: bérlakásprogram és kedvezményes lakásáfa kellene Budapesten

    Javaslata szerint:

    - városfejlesztési célokkal kombinálva ott kellene ösztönözni a lakásépítést, ahol jó közlekedéssel feltárt, parlagon heverő, köztulajdonban lévő területeink vannak - ehhez kapcsolódóan érdemesnek gondolja megfontolni az 5 százalékos lakásáfa területspecifikus, tehát csak bizonyos városrészekben megvalósul építkezésekre vonatkozó visszaállítását;

    - programot indítana a rozsdaövezeti, barnamezős, lepusztult állami-önkormányzati területek felhasználására lakófejlesztésekre;

    - olyan bérlakásprogramot indítana - lengyel mintára -, amely az aktív generációkat, azon belül is az átlagjövedelem körül keresőket célozza, hosszabb távon felkínálva a tulajdonszerzést is.

    "El kell érnünk, hogy húszas évei második felében minden dolgozó fiatal megteremthesse első saját önálló otthonát, akár bérlakásban, akár saját tulajdonban" - mondta.

    Első lépésben azt javasolja a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában, hogy közgazdasági műhelyek bevonásával mérjük föl a budapesti lakhatási helyzetet, kiemelt figyelemmel a fiatalok lakáshoz jutásának esélyeire.

    Ugyanakkor azt is kifejtette, hogy a szociális lakáspolitika az önkormányzatok feladata, ebbe ezután sem kívánnak beleszólni.

     Forrás és a teljes interjú: Népszava

  • Már igényelhetik az áfavissztérítést az építkezők a kistelepüléseken

    A kormány tavaly döntött a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bevezetéséről, amely 2022 június 30-ig biztosan rendelkezésre áll az otthonteremtés előtt álló fiatalok számára. Megközelítőleg 2500 településen lehet igénybe venni a falusi csokot, amely - a gyermekvállalástól függően - akár tízmillió forint vissza nem térítendő támogatást is jelenthet.

    A kormánybiztos a támogatás bővítéséről szólva kiemelte: 2020. január 1-jétől lehetőség van ötmillió forintig áfa-visszaigénylésre a falusi csokos településeken. Ezt nemcsak új ház építésére, hanem meglévő otthon korszerűsítésére, felújítására, bővítésére lehet igénybe venni. Mint mondta, az áfavisszaigénylés-támogatás gyermekvállalástól és korhatártól függetlenül igényelhető, az áfa-visszaigénylést pedig a falusi csokkal együtt is fel lehet használni. Megjegyezte azt is, az esetleges visszaélések kiszűrésében szerepet játszanak a pénzintézetek, a települési jegyzők, a kormányhivatalok, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is.

    November végéig több mint ötezer támogatási igényt fogadtak be a pénzintézetek - mondta el a kormánybiztos. A falusi csokot három vagy háromnál több gyermeket vállalók igényelték vásárlásra, korszerűsítésre. Vásárlás, korszerűsítés esetén a vissza nem térítendő támogatási igény átlagos mértéke 7,7 millió forint volt. Emellett nagyon sokan igényelték a támogatást a meglévő otthonuk korszerűsítésére, itt az igénylés átlagos mértéke 2,5 millió forint volt.

    A falusi csok igénylésének eloszlásáról szólva elmondta, egyenletes, de kifejezetten sok igénylés érkezett az észak-keleti országrészből, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéből, valamint Baranya megyéből, ahol sok az apró, felzárkózó település.

    Forrás: Hello Vidék

  • A jegybankelnök szerint is fenntartható lakáspolitikára van szükség

    Matolcsy György kiemelte, a lakáspolitika átalakítása azért fontos, mert a 2020-as évtizedben Magyarországnak minden tartalékára szüksége lesz a felzárkózási ütem tartásához: az évente legalább 2 százalékpontos közeledéshez, az Európai Unió átlagos fejlettségéhez és életszínvonalához, ahhoz, hogy az ország továbbra is a fenntartható felzárkózási pályán maradhasson.

    A jegybankelnök felidézte, hogy az első Orbán-kormány által 2000. február 1-jén indított Otthonteremtési Programnak köszönhetően 2004-re 44 ezer új építésű lakás jött létre, ezt a szintet azonban sem mennyiségi, sem minőségi szempontból a lakásépítés azóta sem tudta elérni. Hozzátette, hogy ezt a programot a 2002 után hatalomra került új kormány megszüntette, és az ismert drámai következményekkel járó devizahitelezéssel helyettesítette.

    Az új lakáspolitikai ciklus 2014-ben indult, a sikeres válságmenedzselésre, az eredményes költségvetési fordulatra, majd a svájci frankban felvett hitelek gyors kivezetésére építve – írta a jegybank elnöke. Erről azonban úgy vélekedett, hogy már indulásakor több sebből vérzett:

    • nem volt felelős állami gazdája,
    • nem volt megvitatott és kiérlelt stratégiája,
    • kizárólag a keresletet erősítette, a kínálatot nem, ezért eleve inflációt gerjesztett,
    • nem hangolták össze a területpolitikával, a közlekedési fejlesztésekkel, az építőipar és az építőanyag-ipar beruházásaival, valamint a szakképzéssel,
    • az új lakáspolitika nem volt zöld,
    • nem adott esélyt a bérlésnek, csak a tulajdonnak,
    • és egyetlen sikeres nemzetközi példát sem vett figyelembe.

    Ennek a következménye a mai fenntarthatatlan lakáspolitikai és ingatlanpiaci helyzet, ahol a kizárólag a kereslet élénkítésére fókuszáló jószándékú családpolitikai intézkedések száguldó ingatlanpiaci inflációt eredményeztek, elégtelen új lakáskínálat mellett – fogalmazott. Hozzátette, hogy 2014 óta országosan 104 százalékkal, Budapesten 184 százalékkal emelkedtek a lakásárak, és ma már 15 év kell ahhoz, hogy a medián jövedelemből megvásárolhassunk egy 90 négyzetméteres otthont.

    Budapest a 6. legdrágább az európai fővárosok között mind az ingatlanárak, mind a bérleti díjak terén. Budapesten a bécsi 22 százalékhoz képest 80 százalékos a lakástulajdonosi arány: ez a főváros versenyképessége szempontjából drámai torzulás – mutatott rá a jegybank elnöke.

    "Javaslom, nyeljünk egyet és kezeljük a lakáspolitikát az egyik legnagyobb tartalékként. Kell egy vízió, egy stratégia és egy fenntartható lakáspiacot eredményező kormányzati szervezet. Kormányzati és szakmai közmegegyezés kell a lakáspolitikáról, mert a 2020-es évtizedben minden csepp tartalékunkra szükség lesz a felzárkózási ütem tartásához..." - írja az MNB elnöke.

    Forrás: Növekedés.hu

    TLE-vélemény:

    Az Egyesület évek óta hangoztatja, hogy szükség lenne a kormányzat  által kijelölt lakásügyi felelősre (pl. kormánymegbízott) és átfogó, koherens lakáspolitikára. A lakásügy sok szálon kapcsolódik a kormány által meghirdetett politikákhoz. és a meglévő politikai akaratot tükrözné, ha egy kormányzati felelős integrálná a lakáspolitikai feladatokat. Egy fajsúlyos kormányzati szereplő hozzájárulna a kapcsolódó szakpolitikák – vidékfejlesztés, gazdaságfejlesztés, családvédelmi akcióterv, energiapolitika, szakképzés – lakásüggyel történő összehangolásához.

    Egy átgondolt, fenntartható lakásstratégia kijelölné a lakásépítési, lakásfelújítási célszámokat, mellé rendelné a szükséges forrásokat, támogatási eszközöket. Azt is érdemes átgondolni, hogy a megszűnt áfakedvezményt milyen intézkedésekkel kívánja, tudja a kormány kompenzálni, vagy hogyan lehetne a családvédelmi akcióterv céljaihoz igazodó áfakedvezményt kialakítani.

    Egy kormányzati bérlakásépítési program konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne a kormányzat kezében, amely hozzájárulna a demográfiai célok eléréséhez, az építési minőség javításához, az energiahatékony rezsicsökkentéshez és a dekarbonizációs célokhoz, a megfizethető lakhatáshoz, a városi térségekben az alacsonyabb bérleti díjakhoz, a tapasztalt szakmunkások hazahívásához. A családvédelmi akciótervben meg lehetne határozni azt a gyermekszámot, amely mellett a bérlőknek vételi lehetősége lenne a lakásra, így a bérlet és a tulajdon közötti átjárhatóság is megvalósulna.

  • Márciustól megszünnek a jegyzői építésügyi hatóságok

    Jelenleg az ún. általános elsőfokú hatósági feladatokat a kijelölt települési önkormányzat jegyzői és a fővárosi kerületi önkormányzatok jegyzői, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző látják el. A járási hivatalok a kiemelt építésügyi hatósági hatáskörrel rendelkeznek.

    2020. március 1. napjától a jegyzők építésügyi hatósági hatásköre megszűnik, az építésügyi hatósági feladatokat a kormányhivatalok fogják ellátni (ld. 2019. évi CX. törvény).

    Mivel így egyfokú lesz a hatósági eljárás – 2020. márciusától az építésügyi hatósági döntésekkel szemben már kizárt lesz a fellebbezés. A kormányhivatalok döntéseivel szemben közvetlenül a bírósághoz lehet majd fordulni.

    A folyamatban lévő ügyekben a 2020. március 1-je előtt végzett eljárási cselekmények hatályát és a megkezdett határidőket nem érinti, hogy az eljárás lefolytatása más szerv feladat- és hatáskörébe kerül.

    Forrás és további részletek: Építési jog

  • Digitális könyvtár példaértékű fenntartható épületekről

    Az épületek és az építőipar a világ energiafogyasztásból 36%-ban részesedik, valamit az energiához kötődő CO2 kibocsátás 39%-ért felelnek (a kapcsolódó iparágak áramszükségletét is ide számítva).

    Továbbá az emberek idejük 90%-át épületekben töltik, egyenes következménye van az egészségtelen beltéri környezetnek az emberi egészségre – pl. a nedvesség és a penész 40%-kal növeli az asztmás rohamok esélyét. Az épületüzemeltetés tehát nagyszerű terep az energia- és a karbonkibocsátás csökkentésére, a levegőminőség javítására és egészséges környezet megteremtésére az egyének és közösségek számára.

    A WorldGBC felismerte a növekvő piaci igényt a fenntarthatóság területén legjobban teljesítő épületek bemutatására. Ezért jött létre a könyvtár, mely az Amerikai Green Building Council (USGBC) november 19-i atlantai konferenciáján került bemutatásra. Új projekteket folyamatosan lehet regisztrálni. A projekteket a WorldGBC és a tanácsadó testület által összeállított kritériumok szerint vizsgálják meg.

    Forrás: HuGBC

  • Az európai építési piac kihívásai 2020 után

    Ez elsősorban Spanyolországnak és Olaszországnak tulajdonítható. Viszont a 15 nyugat-európai ország közül 10 magasabb teljes építési volument ért el 2018-ban mint 2007-ben. Spanyolország építési piaca több mint négyszer kisebb, mint 2007-ben - négy egymást követő év növekedése ellenére is. Olaszországban az építőipari termelés egyharmadra csökkent. Ezenkívül Írországban is ilyen drasztikus csökkenés volt tapasztalható. Ezzel szemben a lengyel építési teljesítmény 2018-ban 63%-kal volt magasabb, mint 2007-ben. 

    Euroconstruct

    A jelenlegi középtávú EUROCONSTRUCT előrejelzés az európai építés további bővülését mutatja, ám a növekedés lassulni látszik. A világkereskedelmi válság csökkenti az ipari termelést és a beruházási hajlandóságot Európában. És bár a legfrissebb makrogazdasági előrejelzések nem feltételeznek egy globális válságot, az éves GDP növekedés 2020-2022-ben viszonylag alacsony lesz.

    A jó gazdasági mutatók viszont (háztartások jelenlegi stabil vásárlóereje, kedvező finanszírozási feltételek, magasabb vállalati nyereség, folyamatos igény az infrastruktúrára és az erősebb/új környezetvédelmi előírások) kedveznek az építőiparnak. Az építési piacot befolyásoló tényezők többsége az építési teljesítmény növekedésére utal az elkövetkező években, bár alacsonyabb mértékben.

    A 2018-as 3,2%-os növekedést követően, 2019-ben az EUROCONSTRUCT térségben az építési növekedés várhatóan 2.3% lesz, és 2020-2022-ben várhatóan körülbelül 1%-on stabilizálódik majd. Egy trendforduló is megfigyelhető:  az új építés, mely az elmúlt öt évben erősen növekedett, gyengülni látszik, miközben a felújítási piac kilátásai sokkal kedvezőbbek.

    A 2020-2022 közötti időszakban az összes főbb építőipari alágazat valószínűleg alacsonyabb átlagos éves növekedést fog majd elkönyvelni. Az előrejelzés szerint a mélyépítés várhatóan 2,2%-kal, a nem lakásépítés 1%-kal, a lakásépítés pedig csak 0,5%-kal fog növekedni. Regionális szempontból előreláthatólag Írország mutatja majd a legerősebb kumulált növekedést 2019-2022 között 30,1%-kal, míg Magyarország a második a sorban 16,6%-os előrejelzett növekedéssel, majd őt Lengyelország követi +15,4%-kal.

    Európa legnagyobb építési piacainak kilátásai a legkedvezőtlenebbek. A német építési piac bővülése várhatóan a 2019-es 0.8%-os növekedés után megáll, és a 2020-2022 közötti időszakra előreláthatólag valamivel 2% feletti kumulált csökkenés várható. A beruhásások különösen az új kereskedelmi épületekben és az infrastruktúra szegmensben lesznek alacsonyak. Franciaország építési kilátásai is hasonlóan kedvezőtlenek, bár a visszaesés ott várhatóan kisebb lesz. Még rosszabbak az északi országok közül Finnország és Svédország kilátásai: ők a következő három évben csökkenő építési teljesítményre számíthatnak.

    Interaktív grafikon: http://www.euroconstruct.org/ec/press/pr2019_88

    Euroconstruct

    Az EUROCONSTRUCT legfrissebb, a 19 európai tagország építési piacára vonatkozó részletes előrejelzése elérhető és megrendelhető a Buildecon-tól.

  • Közhasznú lakásépítési program - TLE-javaslat

    A javasolt közhasznú bérlakásrendszer létrehozható állami támogatással és olcsó hitellel, alacsony energiafogyasztású, jó minőségű lakások létesítésével.
     
    A magyar kormányzat demográfiai célokkal is összeköti a lakásépítések támogatását. A gyermekvállalás ösztönzése az egyik olyan közérdek, amely indokolja az állam részvételét a lakásépítések támogatásában.
     
    A példa adott, Ausztriában a közhasznú bérlakásszektor (Gemeinnützige Bauvereinigungen, GBV) évente mintegy 15 ezer lakást épít fel és több mint 900 ezer lakást kezel. Az így felépült lakások alapvetően bérlakásként működnek, azonban a bérlőknek lehetőségük van azt megvásárolni. Az építéshez az állam kedvező kamatozású hiteleket biztosít, és elérhetővé tesz lakásépítési támogatásokat.
     
    Az osztrák közhasznú bérlakásrendszer magyarországi adaptációjára vonatkozó javaslatunkat a közeljövőben minél több szakmai és társadalmi szervezettel, önkormányzatokkal és kormányzati szereplőkkel is egyeztetjük.
     
    A jövő év elején egy konferencia keretében szélesebb körben is ismertetjük a közhasznú lakásépítési (KHL) rendszer részleteit és a mintául vett osztrák modellt.

     

    A teljes javaslatot a következő linkre kattintva olvashatja:

     

    Az osztrák bérlakásrendszer közhasznú, önkormányzati és privát szektorát az alábbi cikkekben mutattuk be:

     

  • Megfizethető, minőségi bérlakások tömegét kínálja a családoknak az osztrák közhasznú rendszer

    2018-ban Ausztriában a lakásállomány összesen 4,6 milliós volt, 1000 lakosra vetítve 6,5 db lakás épült. Ezen belül a privát építések száma valamelyest csökken, míg a közhasznú bérlakásépítések száma régóta átlagosan évi 15 ezer.

    Forrás: Statistik Austria, IIBW, Euroconstruct/WIFO (Prognózis)

    A lakásállomány 16,7%-a közhasznú lakásépítők (GBV) által épített és kezelt, ún. „közhasznú” bérlakás (650 ezer lakás 2018-ban). A GBV-k ezen felül 300 ezer más fejlesztők által létesített lakást is kezelnek. A GBV-k által kezelt lakások aránya 23%. Ehhez jön hozzá 280 ezer önkormányzati/tartományi bérlakás (7,1%). A piaci bérlakások száma ezeken felül nagyságrendileg 710 ezer (18,2%). A bérlakások aránya, tehát, Ausztriában 42%.

    Forrás: Statistik Austria, GBV, IIBW

    A privát bérlakáspiac sehol Európában nem tudja kielégíteni a keresletet, illetve leginkább a jómódúak igényeit szolgálja ki; az önkormányzati szektor pedig általában szűk és a legszegényebbekre koncentrál. A kettő között – Ausztrián kívül – szinte sehol nincsen kínálat.

    A közhasznú bérlakásépítés átvette a stafétát

    Míg a 20. század első felében, sőt a 2000-es évekig a bérlakásokat az önkormányzatok építették, ma a GBV-k fejlesztik a bérházakat. Az általuk épített bérlakások egy része, Bécsben pl. egyharmada az önkormányzat kezelésébe kerül.

    A GBV-k gazdaságosan és viszonylag olcsón építenek jó minőségű bérlakásokat, amelyeket a lakók a piaci ár alatti összegért bérelhetnek. A GBV-k által üzemeltett lakások ún. közhasznú lakások, ami nem azonos a magyar szociális lakás fogalommal, a bérlők érdemi bérleti díjat fizetnek. A közhasznú bérlakásépítést az önkormányzatok is támogatják, tartományonként különböző módon és mértékben.

    A GBV-k működésének kereteit a közhasznú lakástörvény szabályozza. Ez határozza meg, hogy milyen kedvezményeket kapnak a GBV-k, így pl. olcsó hitelt, olcsó építési telket, társaságiadó-mentességet. Meghatározzák ugyanakkor a GBV-k kötelezettségeit is: a limitált profitkivétel-lehetőséget; a nyereség kötelező visszaforgatását. Az építéshez bizonyítaniuk kell a lakásigényt mind mennyiségben, mind minőségben. Ez utóbbi kitétel tartalmazza pl. a lakásnagyságra vonatkozó igényeket is: a GBV-k sokféle méretű lakást építenek, nem csak 1-2 szobásakat, mint a privát piacon, ahol nem is lehetne a magas négyzetméterárakon nagyobbakat eladni, hanem 3-4 szobás, nagyobb családoknak alkalmas lakásokat is.

    A GBV-knek korlátozott a tevékenységi körük (építés, fenntartás, felújítás); nem lehetnek veszteségesek, tehát a bérleti díjaknak fedezniük kell a költségeket, de; a piaci szektornál alacsonyabb bérleti díjakat érvényesíthetnek. Mindezek mellett eleget kell tenniük számos építészeti, építésminőségi; fenntarthatósági és ökológiai szempontnak. A 185 GBV különböző társasági formában működik (szövetkezetek, zrt.-k, kft.-k).

    Fontos jellemzője a rendszernek, hogy a kedvezményekkel az olcsó építést támogatják, ami olcsó bérleti díjakat tesz lehetővé. A legrászorultabbaknak adhatnak az önkormányzatok bérlőoldali támogatást is, de a háztatások kevesebb mint 5%-a kap ilyet rendszeresen. A projektoldali finanszírozás és a meglévő hatalmas bérlakásállomány jóval olcsóbb, mint a bérlőoldali támogatás esetében, és refinanszírozza, vagyis fenntartja magát.

    A GBV-k által kezelt lakások száma több mint 900 ezer.

    Forrás: GBV Verbandsstatistik

    Mitől olcsóbb, mint a piaci?

    Átlagosan évente 15 ezer db bérlakást építenek fel, ami hozzávetőleg 20%-a az éves lakásépítésnek. Kis részben építenek magántulajdonú lakásokat is. A felépített bérlakások nagy részére a bérlőnek vételi opciója van, amennyiben a bérlő az építési költség egy részét „beteszi” a projektbe (az építési költség kb. 25%-át) – igaz ezzel viszonylag kevesen élnek. A GBV-k jellemzően üzemeltetik is az általuk épített házakat, sőt mintegy 300 ezer egyéb lakást is kezelnek. A GBV-k a szolgáltatásnyújtás mellett ösztönzik a közösségépítést, lényeges szempont a szegregáció elkerülése is vegyes lakóközösségek létrehozásával.

    Egy új törvény értelmében a zöldmezős beruházásoknál az építési telek kétharmadára támogatott bérlakások épülnek, ezeket a telkeket jelentős árkedvezménnyel köteles eladni a tulajdonos a GBV-knek. Ezen kívül az önkormányzathoz is pályázhatnak a piacinál kedvezőbb árú építési telekért.

    Az építési költség kb. 40%-át olcsó hitelből fedezik, az vásárlási opciót kapó bérlők 25%-kal szállnak be, az ezen felüli részt pedig a GBV-k saját forrásból, illetve piaci hitelből fedezik. (A kereskedelmi bankok mindenki másnál szívesebben hitelezik a megbízható és transzparensen működő GBV-ket.) Ahhoz, hogy a támogatásként felfogható olcsó hitelekhez és telkekhez hozzájussanak a fejlesztésekhez, pályázniuk kell az önkormányzatnál. Itt nemcsak egymással versenyeznek, hanem komoly pénzügyi, építészeti, szociális és ökológiai követelményeket kell teljesíteniük.

    Bécsi bérház - Párdi Zsófia / Igylakunk.hu

    A GBV-k jellemzően beruházóként jelennek meg az ingatlanfejlesztések során, a kivitelezést piaci szereplők látják el. A GBV-k pozitív imázsuk és nagy piaci volumenük miatt kedvezőbb építési árakat tudnak elérni, mint az egyéb piaci szereplők.

    Nagyon lényeges, hogy a bérleti díjakat úgy kell megállapítani a törvény szerint, hogy azok fedezzék az építési költségeket (a hitelek visszafizetését), valamint a fenntartási és felújítási költségeket. Ugyanakkor a lakásokat mindig a valós költségükön kell bérbe adni. Ezért lehetséges, hogy az alacsony nettó lakbér mellett a hitel visszafizetése után csökken egy új lakás bérleti díja, hiszen a karbantartási költségei alacsonyabbak, míg egy régi lakás bérleti díjának nagyobb része a felújítási alap.

    A bérlői célcsoport alapvetően a rendszeres jövedelemmel rendelkező, közepes és alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozó rétegek. Ők közvetlenül a GBV-khez pályáznak a lakásokért. Másrészt a GBV-k versengenek a bérlőkért a minél jobb ár-érték arányú lakások kínálatával.

    A bérlők részére előírt jövedelmi limitek magasak, a rendszer megengedő, a kiutalás alapja a lakásigény. A GBV-k bérleti díjai 25-30%-kal alacsonyabbak, mint a piaci bérleti díjak. A bérleti szerződések határozatlan idője jönnek létre. A bérlő által fizetendő összeg bérleti díjat; kezelési és fenntartási költséget; felújítási alapot is tartalmaz. A felújítási alapból a GBV-k kötelesek időszakonként felújításokat végezni. A jogosultságot a kiutalás után nem vizsgálják felül, a bérleti jog pedig örökölhető is.

    SARGFABRIK – a közösségi együttélés működő példája

    A hajdani koporsógyár területén – innen a név – jött létre 1996-ban a SARGFABRIK elnevezésű közösségi tér és intézmény, majd 2000-ben a szomszédos lakásprojekt, a Miss SARGFABRIK fejlesztése is befejeződött.

    A komplexum tulajdonosa és építtetője a Harmonikus Együttélésért Egyesület (Verein für Integrative Lebensgestaltung - VIL), amely GBV-ként a bérlőkezelést és az épületfenntartást végzi.

    A VIL célja egy, a különböző életstílusok és kultúrák befogadására alkalmas és kész közösség létrehozása volt.

    A város, a kerület szövetébe beilleszkedő, amolyan „falu a városban” SARGFABRIK Kulturális Központban van 73 lakás, óvoda; a fürdőház; workshopok, összejövetelek, terápiás programok megrendezésére alkalmas konferenciaterem; könyvtár; étterem és kávézó; játszótér és közösségi kert. A Miss SARGFABRIK-ban 39 lakás található, közösségi helyiségekkel és konyhával.

    Sargfabrik - Párdi Zsófia / Igylakunk.hu

    A kvázi szövetkezetként, GBV-ként működő VIL tagjai maguk a lakók. A tagok alap- és egyéni hozzájárulást fizetnek, amely fedezi az építési hiteleket és az adminisztrációs költségeket is. Aki kiköltözik, visszaadja a lakást az egyesülésnek.

    Mind a tervezésnél, mind az életmód kialakításánál nagy figyelmet fordítottak az energiahatékonyságra, az energia előállítására (napelemek) és minél takarékosabb felhasználására (pl. a sok természetes fény beengedésével, illetve távfűtés használatával, tetőkerttel), a fenntarthatóságra és rugalmas, funkcionális térkihasználásra (a lakások összenyithatók, belül átalakíthatók igény szerint), a minél több zöld felület biztosítására (belső udvarok, kertek; zöldtető). Az egész épületegyüttes akadálymentes.

    A közösségi élet fontos eleme az önkéntes munka, ami a közös terek gondozását, programok szervezését, egymásnak segítést jelent. Az befogadás, az elfogadás és a nyitottság vonatkozik mindenkire, érkezzen bármilyen családi, kulturális és társadalmi háttérrel a lakóközösségben, vagy a kulturális központba.

    A GBV-k által épített bérlakások magas alapfelszereltségűek, kivitelezésük színvonala jellemzően magasabb a piaci lakásokénál, gyakran 2-4 szobásak. A fejlesztések során figyelmet fordítanak a közösségi terek, zöldfelületek kialakítására.

    Ausztriában a közhasznú lakásszektornak nagy a társadalmi és politikai támogatottsága – a lakosság 90%-a támogatja a közhasznú rendszert, függetlenül attól, hogy igénybe veszi-e vagy sem. A rendszer csak úgy életképes, ha az önkormányzatok és a kormány együttműködik.

    Osztrák szakemberek szerint az ausztriai lakástámogatási rendszer viszonylag olcsó (az osztrák GDP 0,5%-át fordítják lakhatási célra) és hatékony, mára önfenntartó.

    A közhasznú bérlakásépítés emellett fontos stabilizáló eszköz, hiszen a folyamatosan és megbízhatóan nagy volumenű építések az egyéb lakásépítések, vagy építőipari projektek csökkenésekor is hosszú távú kiszámíthatóságot biztosítanak mind az építőiparnak, mind a lakosságnak.

    Seestadt – épül a jövő városa

    Európa egyik legnagyobb projektje épül Bécs egykori Aspern repülőtere helyén. A 240 hektáros területen 5 milliárd eurós költségkeretből épülő új városnegyed.2029-re lesz készen, 20 ezer lakosnak kínál lakhatást, ezzel együtt 20 ezer munkahely jön létre.

    Seestadt, azaz Tóváros központja egy mesterséges tó, ez ölelik körül a lakóépületek, az irodaházak, óvodák, iskolák, egyetemi campus és diákszállások.

    Seestadt - Párdi Zsófia / Igylakunk.hu

    Mire az első lakóépületek elkészültek 2014-ben, már ott volt a metró, 2018-ban pedig elkészült az úthálózat. Bécs belvárosa metróval és vonattal gyorsan elérhető, de elsősorban a biciklis közlekedést támogatják: a területet átszövik a bicikliutak, mindenhol található kerékpártároló. A városrész szinte autómentes, az épületekhez nem tartozik garázs, a közösségi mélygarázsokban lehet parkolni.

    Nagy figyelmet szentelnek a zöld felületek, a házak közti terek, parkok, játszóterek kialakításának.

    kialakításának
    Seestadtban már most mintegy 7000 ember lakik, több ezren dolgoznak itt, és egyre több diák tanul a városrészben működő campuson. Működnek a szolgáltatások, az üzletek, éttermek, posta, oktatási intézmények stb. Rengeteg a park, a zöld felület, a játszótér, van kutyafuttató és futópálya. A tó nyáros strandként működik.
    Seestadt - Párdi Zsófia / Igylakunk.hu

    A fejlesztési koncepció szerint olyan városrészt építenek, amely akár önálló városként is megállná a helyét, rendelkezik az összes városfunkcióval. Lényeges cél, hogy a lakás és a munkahely funkciót egyaránt betöltse. Ezért építenek a lakóházak mellé irodaházakat és intézményi épületeket is.

    A projektet több ingatlanfejlesztő valósítja meg, minden lakóházat más tervez egyeztetett koncepció és szigorú szabályozás alapján. A lakások fele önkormányzati és közhasznú bérlakás, 7-10 eurós bérleti díjjal. Több épület közösségi lakóházként működik.

    Seestadt - Párdi Zsófia / Igylakunk.hu

    A lakások 45-160 négyzetméter közöttiek, vagyis minden család megtalálhatja magának a megfelelő méretű otthont. A lakások négyzetméterára 3 ezer euró körül mozog,

    Fontos, hogy az egész városrész, beleértve az épületeket is megfelel az energiahatékonysági és fenntarthatósági követelményeinek. A távhőt geotermikus erőmű biztosítja, amely összesen 40 ezer bécsi háztartást el. Az energiaellátásban napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk is dolgoznak, valamint a keletkezett szemétből a városrész saját szemétégetőjében szintén áram termelődik. 

    Sorozatunk befejező részében a közhasznú lakásépítési rendszer hazai bevezetésére kidolgozott javaslatunkat majd mutatjuk be.

     Kapcsolódó cikkeink:

    Bécsben a megfizethető, méltó lakhatás szinonímája a szociális bérlakás

    A magánbérlet is népszerű lakhatási forma Ausztriában

  • A magánbérlet is népszerű lakhatási forma Ausztriában

    Bérlakások Európában

    A bérlakások aránya változatos képet mutat az egyes európai országokban, eltérő a piaci és a támogatott bérlakások aránya is.

    Forrás: Eurostat EU-SILC felmérés

    Ugyanakkor az egyes országokban különbözőek a demográfiai folyamatok, a ki- és bevándorlás, a háztartások nagysága, a gazdasági helyzet is. (Eltérő lehet az egyes országokban a statisztikai felmérések módszertana, nevezéke és pontossága.)

    Forrás: Eurostat, IIBW

    Az osztrák Institut für Immobilien Bauen und Wohnen (IIBW) szerint érdekes összefüggés van a bérlakásban/öröklakásban élők aránya és egy-egy ország gazdasági fejlettsége között. vagyis minél jobb gazdasági helyzetben van egy ország, annál nagyobb a bérlakásban élők aránya. Mindez vélhetően a lakásárakkal és a lakhatási költségek nagyságával, illetve a bérlakásrendszer fejlettségével függ össze.

    Forrás: Eurostat EU-SILC, IIBW

    Bérlakások Ausztriában

    Ausztriában 3,9 millió állandó lakcímként bejelentett lakás van, a lakásállomány összesen 4,6 millió.

    Forrás: Statistik Austria, GBV, IIBW

    A lakásállomány 16,7%-a közhasznú lakásépítők (GBV) által épített és kezelt, ún. „közhasznú” bérlakás (650 ezer lakás 2018-ban). A GBV-k ezen felül 300 ezer más fejlesztők által létesített lakást is kezelnek. A GBV-k által kezelt lakások aránya 23%. Ehhez jön hozzá 280 ezer önkormányzati/tartományi bérlakás (7,1%). A piaci bérlakások száma ezeken felül nagyságrendileg 710 ezer (18,2%). A bérlakások aránya, tehát, Ausztriában 42%.

    Bécsben a lakosok több mint 80 százaléka bérli a lakását. Az önkormányzati bérlakásokért 5,8 € körül kell fizetni négyzetméterenként, a többi támogatott bérlakásért 6-8€/nm-t. A piaci bérlakások ára ez utóbbinál legalább 25-30%-kal magasabb. Ausztriában a piaci bérleti díjat fizető bérlők alig több mint 15%-a költötte (2016) jövedelmének több mint 40%-át lakhatásra. (Magyarországon ez az arány 36,6%.) (Adatforrás: Eurostat)

    Az osztrák támogatott bérlakáspiac nagysága, a szociális és közhasznú („GBV”) lakások és a támogatott lakásban lakó népesség nagy száma jelentős befolyással van az egész lakáspiacra. A lakásárak, lakásépítési költségek és a privát piaci bérleti díjak Ausztriában is jelentősen nőttek az elmúlt években, azonban szakértők szerint a támogatott bérlakáspiac és bérlakásépítések stabilizáló hatása miatt ezek kevésbé szálltak el, mint máshol.

    Együtt élni az Airbnb-vel

    Bécs vezetése elkötelezett amellett, hogy megfizethető legyen a városban a lakhatás. Ezért nem csak a támogatásokra figyelnek oda, hanem minden lakásbérlő védelmére, illetve az esetleges drágító tényezőre is. Így már évek óta foglalkoznak az Airbnb és más rövidtávú lakásbérlést biztosító platformok lakáspiaci hatásaival.

    Bécsben 2016 óta növekszik az Airbnb-lakások és más platformon rövidtávra kiadott száma. Jelenleg mintegy 9000 lakást adnak ki így, ezekből kb. 2000 van tartósan távol a lakáspiacról, ami alacsony szám más európai nagyvároshoz, illetve a bécsi lakásállományhoz képest is.

    A bécsi városvezetés olyan megoldást keres, amely nem korlátozza a lakások iránti igények kielégítését, de nagyon figyelnek arra, ne kerüljön ki így túl sok lakás hosszú távra a bécsi lakáspiacról. A cél, hogy rövidtávú lakáskiadók ugyanolyan szabályok szerint működjenek, mint a többi szállásadó.

    Már életbe léptek korlátozások, így pl. a bécsi lakózónákban (leginkább a belvárosban) nem lehet kereskedelmi céllal hosszú ideig lakást kiadni. Adatszolgáltatási kötelezettség keretében havonta kell a lakóházaknak bejelenteniük, hogy náluk zajlik-e ilyen tevékenység. Különadó kivetése is felmerült, illetve a szabályokat megszegőket megbírságolják.

    Biztonság a bérlőknek

    Az önkormányzat a szabadpiacon bérlőket sem hagyja magára. Mieterhilfe néven működtetett ingyenes jogsegély-szolgálatához ők is fordulhatnak segítségért, ha gondjuk van a bérbeadóval. (ennek annyi feltétele van, hogy a bérlő betartsa a bérleti szerződésben foglalt feltételeket.)

    A Mieterhilfe mintaszerződéssel segít a tisztességes bérleti szerződés megkötésében, illetve kérésre előzetesen átnézik a szerződést aláírás előtt.

    A lakbért fizetni nem tudóknak szükség esetén az önkormányzat lakbértámogatást is nyújt.

    Mivel Bécsben is jó üzlet az ingatlanberuházás, a befektetők szívesen vásárolnak fel öreg házakat, hogy azok helyére új, nagyobb haszonnal értékesíthető ingatlanokat, lakásokat építsenek. Ennek érdekében attól sem riadnak vissza, hogy a lakókat különböző, gyakran tisztességtelen eszközökkel – a távozásra bírják. A Mieterhilfe ilyen esetekben is a bérlők mellett áll, és szükség esetén akár hatósági közreműködést kérnek, hogy a bérbeadó tegyen eleget pl. a karbantartási, állagmegóvási kötelezettségeinek.

    Minőség és fenntarthatóság

    Ausztriában, ahol több mint 500 lakás jut 1000 lakosra, a népesség szerinti lakásépítések száma is a legmagasabb a régióban.

    Forrás: KSH

     

    A mennyiségen túl a minőségre is kiemelten figyelnek. Az önkormányzati és a támogatott, közhasznú bérlakások építésénél szigorú energiahatékonysági követelményeknek kell megfelelni, az épített, felújított lakásoknál magas minőségi szintet és alacsony fenntartási költségeket kell biztosítani. A támogatott bérlakásokat építő beruházók a többi között energiahatékonysági kritériumok alapján versengenek egymással az építési projektek megvalósításáért.

    Ezzel szemben a privát lakásberuházókat csak a kevésbé szigorú építési szabályozás köti, ezért a piaci lakások, bérlakások mind minőségében, mind energiahatékonyságban rendre elmaradnak a támogatott bérlakásoktól.

    Ugyanakkor a lakásépítési, -felújítási támogatások Ausztriában erősen fókuszálnak az épületek energetikai fejlesztésére, az igényelhető lakáscélú támogatásokat szigorú fenntarthatósági követelményekhez kötik.

    Sorozatunk következő részében a bécsi közhasznú ("GBV") bérlakásszektort mutatjuk be.

  • Bécsben a megfizethető, méltó lakhatás szinonimája a szociális bérlakás

    Bécsben a lakások negyede – 220 ezer db – önkormányzati tulajdonban van. A város a 20. század elején kezdett szociális bérlakások építésében, és nemhogy nem adta el ezeket, hanem a mai napig gyarapítja az állományt különböző építési konstrukciókban. A bécsi lakások kétharmadát támogatja valamilyen módon támogatja az önkormányzat.

    Száz éve épül

    Az I. világháború előtt Bécsben nagyon rossz körülmények között éltek a munkások és a szegény rétegek. A háború után a munkáspárti „vörös Bécs” városvezetése a lakókörülmények javítása érdekében arról határozott, hogy öt év alatt felépít 25 ezer bérlakást. Az első, több mint 250 lakásos bérház a Metzleinstaler Hof volt a Margaretengürtelen, amely 1925-ben készült el. Ezt 300-nál is több (348) további – a mai napi lakott – „Hof”, közöttük számos ezernél is több lakásos szuperblokk építése követte. (A Hofok elnevezése nemcsak a belső udvarokra utal, hanem egyfajta fricska is volt a Hofburgra válaszul. A Hofokat gyakran a munkásmozgalomhoz köthető személyekről nevezték el.)

    Metzleinstaler Hof (Wikimedia)

    A két világháború közötti időszakban mintegy 65 ezer önkormányzati lakás építettek.

    A város ehhez adókból teremtette elő a forrásokat. A tulajdonosoknak adózniuk kellett a kiadott lakások után, és luxusadót is kivetettek. Az önkormányzati építésű házakon ma is látható az erre utaló felirat: Bécs városa által, építési adóból épített.

    Kal-Marx-Hof (Párdi Zsófia / Igylakunk.hu)

    Ekkor épült pl. a város keleti felében a Rabenhof, ahol mintegy ezer különböző méretű lakás található, vagy a 660 lakóra tervezett Goethehof.

    Raben-Hof (Flickr)

    Fontos alapelv volt, hogy olyan lakásokat építsenek, ahol az emberek egészséges életkörülmények között élhetnek, és jól érzik magukat (pl. minden helyiségben legyen közvetlen nappali fény; legyenek zöld felületek, minden emeleti lakáshoz tartozzon erkély vagy terasz). A kor legnagyobb építészeit is bevonták a tervezésbe, mintegy 200 tervező, építész dolgozott a bérházak és környezetük kialakításán.

    A lakótömbök közösségi szolgáltatásokat és tereket is magukba foglaltak: mosodák, óvodák, könyvtárak, orvosi rendelők és intézmények, tágas zöld udvarok, játszóterek stb.

    Fontos, hogy nem a város perifériájára építették ezeket a bérházakat, hanem minden kerületbe jutott belőlük. Éppen azért, hogy ne jöjjenek létre sem gettók, sem az alacsonyabb jövedelműek számára elérhetetlen városrészek.

    A II. világháború után folytatták a szociális lakásépítéseket. Új területeket jelöltek ki, és házgyári technológiával épített lakótömbök tömege épült. A ’60-as években évente 9000 új bérlakást épített Bécs.  Ekkor épült a Großfeldsiedlung, a máig legnagyobb lakótömb összesen 5533 lakással. 1978-ra a bécsi szociális bérlakások száma elérte a 200 ezret.

    Karl-Marx-Hof - a világ leghosszabb lakóépülete

    A világ leghosszabb egybefüggő lakóépülete (1100m,) a Bécs 19. kerületében található Karl-Marx-Hof 1930-ban készült el. Az 1353 lakásos épületet Otto Wagner tanítványa, Karl Ehn tervezte mintegy 5000-5500 lakó számára. Sokatmondó, hogy a 156 ezer nm-es területnek csak a 18,5%-át foglalja csak el ez a hatalmas, erődszerű lakóház, a többi zöldterület.

    Graph Commons
    Karl-Marx-Hof (Párdi Zsófia / Igylakunk.hu)

    A négy villamosmegállónyi hosszúságú tömb hatalmas árkádos átjáróin közlekedési útvonalak futnak keresztül.

    A háromemeletes épületben szintenként négy, 30-60 nm-es lakás található egy lépcsőházban, minden lakáshoz tartozik erkély.

    Párdi Zsófia / Igylakunk.hu
    Karl-Marx-Hof (Párdi Zsófia / Igylakunk.hu)

    A nagy parkosított udvarokra számos kapun keresztül lehet bejutni. A kapuk felett a művelődést, a szabadulást, az anyaságot, és az egészséget szimbolizálható szoboralakok láthatók.

    A belső udvarokban találhatók a közösségi terek, intézmények: két óvoda, valamint fürdő-mosodát is, hiszen a lakásokban eredetileg nem volt fürdőszoba. A mosoda ma is működik, a fürdő helyén, "Waschsalon" néven múzeumot és kultúrteret alakítottak ki. Van itt ezen kívül anyavédelmi otthon, ifjúsági központ, könyvtár, posta, orvosi és fogorvosi rendelő, kávéház és számos üzlet.

    Párdi Zsófia / Igylakunk.hu
    Karl-Marx-Hof (Párdi Zsófia / Igylakunk.hu)

    Legutóbb 1898-92-ben újították fel a Kalr-Marx-Hof tömbjét.

    A Waschsalonban látható Das Rote Wien című kiállítás bemutatja a bécsi szociális lakhatás, építészet 100 éves történetét.

    Waschsalon, Das Rote Wien kiállítás, Karl-Marx-Hof (Párdi Zsófia / Igylakunk.hu)

     

    Később az önkormányzati lakásépítések leálltak, a városvezetés inkább a közhasznú, korlátozott profitú bérlakásépítéseket támogatta.

    A világ legnagyobb önkormányzati bérlakásállománya

    A város tulajdonában jelenleg 220 ezer bérlakás van, amelyben közel félmillió ember él.

    A bécsi önkormányzat 2004. óta csak néhány bérlakásépítési projektet indított. A meglévő lakások, bérházak felújítása, korszerűsítése azonban folyamatos volt.

    2015-ben új lakásépítési projekt indult, amelyben 4000 új önkormányzati bérlakás készült el. Szükség van az új építésekre, hiszen a város népessége folyamatosan nő.

    A bérlakásállomány nagysága lehetővé teszi, hogy ne csak a legszegényebbek lakjanak a piaci ár alatt kiadott önkormányzati bérlakásokban. Így széles rétegeknek tudjuk lehetővé tenni, hogy a lakhatási költségek ne jelentsenek túl nagy terhet – mondta Markus Leitgeb, a bécsi önkormányzat a bérlőkkel foglalkozó szervezeti egységének, a Wiener Wohnennek a kommunikációs munkatársa.

    Párdi Zsófia / Igylakunk.hu
    Karl-Marx-Hof (Párdi Zsófia / Igylakunk.hu)

    A bérlők kiválasztását a Wohnberatung Wien végzi, amely ezen kívül lakhatási tanácsadással is foglalkozik. Ugyancsak a Wohnberatunghoz pályáznak támogatásért a nonprofit közhasznú bérlakásokat építő társaságok (GBV-k).

    Ahhoz, hogy valaki önkormányzati bérlakást kapjon legalább öt éve Bécsben laknia, osztrák vagy EU-s állampolgárnak kell lennie, vagy osztrák tartózkodási engedéllyel kell rendelkeznie, és a kijelölt bérplafonnál nem szabad többet keresnie. Ez a bérplafon függ a háztartás létszámától, és viszonylag magas. A kiutalásnál előnyt élveznek a 30 éven aluliak, a 65 éven felüliek, a nehéz élethelyzetben lévők, a rossz az egészségi állapotúak.

    Az elbírálásnál elsősorban a lakhatási helyzet számít és nem a jövedelem. Akik megfelelnek, ún. „lakásjegyet” kapnak, amellyel várakoznak a megfelelő lakásra. A várakozás néhány hónaptól akár évekig is tarthat, hiszen az alacsony bérleti díj miatt ezek a lakások nagyon népszerűek. A közszolgálatban dolgozók (pl. nővérek, rendőrök, tűzoltók) előnyt élveznek.

    Egy idei szigorítás szerint harmadik országbeli állampolgárok csak akkor kaphatnak szociális bérlakást Ausztriában, ha igazolják, hogy legalább öt évet az országban élnek, és érvényes dokumentumaik vannak.

    Az önkormányzat nyílt végű szerződéseket köt a lakókkal, azaz akár életük végéig a lakásban maradhatnak, később nem vizsgálják felül a kritériumoknak való megfelelést. Az egyetlen ok, ami a lakás elvesztéséhez vezethet, ha valaki megszegi a szerződést (pl. albérlőnek adja ki a lakást).

    A bérleti díj nem terheli agyon a családi költségvetést

    A bérleti díj függ a lakás elhelyezkedésétől, méretétől, minőségétől, korától. Ez átlagosan 5,8 euró/nm.

    A bécsi szociális bérlakások komfortosak, jó minőségűek, nagy részük már felújított. Kiköltözéskor a bérlőknek a lakást olyan állapotban kell visszaadniuk, ahogyan megkapták.

    Akinek problémája van a díjfizetéssel az a Mieterhilfe nevű ingyenes jogsegély-szolgálatothoz fordulhat, ahol nemcsak az önkormányzati bérlőknek, hanem a privát piaci bérlőknek igyekeznek segíteni. Mint ahogy lakbértámogatást is bárki kaphat, aki nem tudja fizetni a lakhatási költségeket.

    A Mieterhilfe közreműködésének célja, hogy támogassa a mind a bérlők, mind a bérbeadók számára biztonságos és tisztességes bérleti szerződések létrejöttét. Mintaszerződésük is elérhető, de kérésre akár aláírás előtt álló szerződéseket is megvizsgálnak.

    A lakáskiutalásoknál fontos szempont a vegyes lakóközösségek kialakítása – magyarázza Markus Leitgeb. Ez így volt100 éve is, és most is nagyon odafigyelnek rá. Azonban a különböző hátterű, kultúrájú lakóközösségekben természetesen kialakulnak konfliktushelyzetek. Ezek kezelésére hozták létre a Wohnpartner nevű szervezetet.

    Ugyancsak a Wohnpartner támogatja a lakók által kezdeményezett közösségi programokat, ötleteket. A szociális lakónegyedekben a lakások mellett fontosak a közösségi terek, intézmények, amelyek sok esetben valódi közösségalkotó funkciót is betöltenek.

    Wikimedia
    Rabenhof (Graph Commons)

    Korszerűsítenek és építenek

    Mint ahogy a szociális bérlakásépítés kezdetén nagyrészt adókból finanszírozták az építéseket, ma is a lakosság által fizetett lakástámogatási hozzájárulás az egyik fő forrás. Bécs évente mintegy 500 millió eurót kap az adókból lakáscélra. Ebből, illetve saját forrásaiból, összesen kb. 600 millió euróból épít új lakásokat, illetve támogatja közhasznú bérlakások építését, ebből fedezi a régi lakások felújítását, valamint közvetlen lakhatási támogatást nyújt a rászorulóknak (ez a lakhatási költségvetésnek kb. hatoda).

    A főváros maga dönt a lakáspolitikájáról, és városfejlesztési tervében (STEP 2020) is jelentős hangsúlyt kap ez a terület.

    1984-ben indult egy példátlan méretű felújítási program, amelyben évente tízezer lakást újítottak fel a mai napig tart. Korszerűsítik a fűtési rendszereket, nyílászárókat cserélnek, a régi házakba lifteket szerelnek be, mélygarázsokat építenek, akadálymentesítenek.

    Az 1930-ban épült Goethehofban például 130 új lakást alakítottak ki a tetőtér beépítésével. Ez kedvelt eszköz új lakások létesítésére, hiszen viszonylag kevés és meglehetősen drága az építési telek Bécsben, ráadásul így a zöld felületek csökkentése nélkül tudnak építeni. A fejlesztéseknél előnyben részesítik a barnamezős beruházásokat.

    A felújításokat az önkormányzat finanszírozza, de bizonyos korszerűsítéseknél, illetve az új építéseknél a lakók is hozzájárulnak a költségekhez anyagi helyzetük függvényében.

    Sorozatunk következő részében a bécsi privát bérlakásszektort mutatjuk be.

  • Komoly lejtmenet vár a lakásépítésekre

    Az új lakások száma tekintetében a vártnál gyengébb I-III. negyedév eredménye, a 10.302 db átadott új lakás ellenére, az Építési Piaci Prognózis 2023. elemzése, a megszokott forgatókönyv szerint erősebb IV. negyedévet, és így továbbra is 21 500 új lakást vár 2019-re.

    Az új lakások volumene 2020-ra 16 000 lakásra eshet vissza, míg 2021-2022-ben 12-13 000 új lakással további visszaesést lát reálisnak az elemzés. Az árak emelkedését a visszaállított 27%-os áfa feltehetőleg nem fogja jelentősen befolyásolni. „Az építőipar termelésében 2019 tavaszán 2020-ra 16%-os csökkenést, míg mostanra, 2019 őszén, már csupán 5%-os visszaesést várunk, mivel a kapacitásgondok miatt beruházások csúsznak át jövőre” – mondta el Varga Dénes az Építési Piaci Prognózis 2013. sajtóbemutatóján.

    2018-ban 36,7 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki és 17,7 ezer új lakás épült fel. Ez a szám a 2017 évhez képest az engedélyek tekintetében 3,4 százalékos csökkenést, míg az átadott lakások számát illetően 23 százalékos növekedést jelentett. A fejlesztők tervei alapján az MNB májusi Lakáspiaci jelentése az újlakás-átadások tekintetében a tetőzést 29 ezer lakással várja.

    Új lakások és építési engedélyek

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2023

    2017-2019 között, azaz három év alatt, a 2015. év szintjéhez képest 60 %-kal nőtt az építőipar teljesítménye; 2016-hoz képest, amikor jelentős visszaesés volt, majdnem megduplázódott. Az építési piaci gyorsítás, az EU-támogatások koncentrált elköltése, és ezzel egyidőben a lakáspiaci élénkítés nehéz helyzetbe hozta az építőipart.

    A hiányzó munkaerőt mennyiségileg sem sikerült teljesen pótolni, minőségileg még nagyobb a probléma. A piacon működő vállalkozásoknak az elfogadható szintű munkaerő biztosításán kívül gazdasági és jogi problémákkal is meg kell küzdeniük.

    Az áfakülönbség a befektetők zsebében

    Az MNB e témában kiadott elemzése szerint az új és használt lakások áremelkedése közötti különbségre alapozott számítások alapján, a 27-ről 5%-ra csökkentett áfa miatt keletkezett árelőny 60 %-a a befektetők, 40 % a lakásvásárlók zsebében landolt.

    A Prognózis készítői azonban egyértelműen hibás eszköznek értékelik ezt a kifejezetten kínálati oldali támogatást, amely a lakásárak és az albérleti árak elszabadulásához vezetett, így a lakáshoz jutást éppen hogy nem segítő, hanem azt nehezítő eszközzé vált.

    KSH piaci lakásárakról és a lakásépítési költségekről, abban a munkaerő- és anyagköltségek változásáról szóló adatsora jól mutatja, hogy az áfacsökkentésből semmi nem kerülhetett a lakásvásárlókhoz. A lakásépítési költségek növekedése a hivatalos adatok alapján ugyanis kisebb volt, mint az áremelkedés mértéke, így az átmenetileg bevezetett kedvezményes áfa haszna nem került a lakásvásárlókhoz, hanem a beruházók nyereségét növelte.

    Ugyan a 2016-ban kezdődött élénkítési kísérletnek időről-időre, különböző, keresleti oldalt támogató eszköze is megjelent, ezek egyike sem eredményezte a piac olyan mértékű élénkülését, mint az átmeneti, 5 %-os áfa, amelynek eredményeképpen, számítások szerint nagyjából 300 milliárd forint támogatás a befektetőknél maradt.

    „Teljesen egyetértünk azzal, hogy mind a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítására, mind az építési, és ezen belül a lakáspiac élénkítésére az államnak költségvetési forrásokat kell biztosítania, még a jelenlegit meghaladó mértékben is. Nagy hiba ugyanakkor, hogy a beavatkozásokkal a politika rövidtávon akart látványos eredményeket elérni, és azok sem szakmailag, sem politikailag, sem társadalmilag nem voltak előkészítve, emiatt súlyos hibákat is elkövettek. Olyan hosszú távú folyamatokról van szó, melyek szabályozásánál elképzelhetetlenek a két-három éves határidők, melyektől tízmilliós nagyságrendű támogatások függenek” – hangzott el a bemutatón.

    Tovább nőtt a régiók közötti különbség

    Az Építési Piaci Prognózis szerzői évek óta figyelmeztetnek a regionális különbségekre, amelyek különösen a lakáspiacon szembetűnő. „Egyes régiókra, vagy befektetési célú lakásvásárlásokra koncentrálva nem lehet a lakásépítési piacon tartós és jelentő növekedést elérni!” – szögezte le a szakember.

    A felfutás után következő visszaesés negatív hatásai mellett további hátrány, hogy miközben Budapest, Győr-Moson-Sopron megye és néhány kiemelt terület, illetve a Balaton melletti és a nyugati országhatárnál lévő települések jobban reagáltak az élénkítésre, addig annak a szegényebb területeken mélyen az átlag alatti vagy éppen semmiféle hatása nem észlelhető.

    Ez jelentős különbség a 2000-ben indult konjunktúrához képest, ahol kevésbé volt érzékelhető annak fővároscentrikussága. Ott a támogatások részben a bankszektort gazdagították, de a kedvezményes hitelek az ország bármely pontján elérhetők voltak, míg most a befektetők a támogatással az ország vonzóbb környékein építettek

    Lakásépítések volumene a három régióban

    A három megyecsoport népességszám tekintetében közel azonos, az ország lakosságának egy-egy harmadát adja. "A" csoport: Budapest, Pest, Győr

    "B" csoport: Hajdú, Vas, Zala, Fejér, Veszprém, Somogy, Csongrád

    "C" csoport: Borsod, Heves, Nógrád, Bács, Békés, Baranya, Jász, Tolna, Komárom, Szabolcs

    2020: stagnálás vagy keresletcsökkenés?

    Az ősszel megkérdezett, az építési piacon érdekelt vállalkozások szakembereinek (tervezők, kivitelezők és az önkormányzatok a szakterületen dolgozói munkatársainak) véleménye szerint 2020-ra stagnáláshoz közeli állapot várható az építési piacon. Véleményük szerint, az előző évekhez képest minden megrendelői csoportban csökkenni fog a várható kereslet, és ez a részpiacokon is általános lesz. A válaszadók a legoptimistábban a lakásfelújítási piacot ítélik meg, amit a falusi CSOK bevezetése is támogat.

    2019 őszén a hét statisztikai régióból reprezentatívan, közel 420 kérdőív kitöltésével mondták el véleményüket a piacon érdekelt vállalkozások vezetői.

    Várakozások a három utolsó felmérésben, megrendelői csoportok

    Várakozások a három utolsó felmérésben, saját megye részpiacai

    A lakásépítés alakulása a hét régióban - lakás/1000 fő,  db.

    Mi az Építési Piaci Prognózis?

    Az Építési Piaci Prognózis, független, középtávú előrejelzés, amelynek 2019. november végi kiadása 2023-ig ad részletes elemzést. A munka része, hogy a szerzők a rendre ősszel megjelenő előrejelzéseket a következő év tavaszán frissítik. Ennek Megjelenés: 2020 májusa.

    Ahogy évek óta, a tavaszi frissítés része ezúttal is az az építőipari szakemberek körében, az építőipar helyzetéről és kilátásairól végzett kérdőíves felmérés, amelyet 2019 tavaszán 306, ősszel közel 420 szakember töltött ki. Ennek eredményeit hasonlította össze a kutatásvezető a korábbi.

    (2018 tavasza: 320 fő, 2018 ősze: 339 fő)

    Forrás: Build Communication

  • Az egyszerű bejelentést érintő jogszabályok változásai
  • Egyszerűsödik az építési ügyintézés

    A E-TÉR egy három modulból álló rendszer lesz a 2020-as elkészülést követően, most a tájékoztató modul térképes megjelenítő funkciója élesedett. Ez lényegében egy online segítség azoknak, akik területrendezési, településrendezési és fejlesztési, valamint építészeti tervezési kérdésekben eddig személyesen keresték fel a Lechner Tudásközpontot (mint jogszabályba foglalt kötelespéldány-leadó helyet) vagy a helyi önkormányzatot papír alapú dokumentumokért, másrészt a rendszer azoknak is segítséget nyújt, akik építkezni szándékoznak, vagy a saját környezetüket érintő terveket, előírásokat szeretnék megismerni.

    Az E-TÉR rendszer tájékoztató moduljának teljes indulásakor az online felületen a területfejlesztési, területrendezési, a településfejlesztési és településrendezési tervek, valamint a településképi dokumentumok mellett az egyéb szakmai anyagok (például a tervek alátámasztó dokumentumai, jogszabályok és fogalmak) is elérhetőek lesznek.

    Az E-TÉR használatával időt és energiát takaríthatnak meg egyrészt azok, akik területrendezési, településrendezési és fejlesztési, valamint építészeti tervezési kérdésekben eddig személyesen keresték fel a Lechner Tudásközpontot (mint jogszabályba foglalt kötelespéldány-leadó helyet) vagy a helyi önkormányzatot papír alapú dokumentumokért, másrészt a rendszer azon állampolgárok számára is segítséget nyújt, akik építkezni szándékoznak, vagy a saját környezetüket érintő terveket, előírásokat szeretnék megismerni.

    A szükséges információk már néhány kattintással, webes felületen elérhetők. Az E-TÉR kiegészül majd az egyeztető és tervezési modullal, amelyek a térségi tervek elkészítését a kiindulási adatoktól a hatályba lépésig kísérik, és a tervezési, valamint az egyeztetési folyamatot támogatják.

    További információ a Lechner Tudásközpont oldalán.

  • Az építkezők számára hatalmas stressz megfelelő szakembert találni

    Közel ezren töltötték ki az újHÁZ Centrum építkezés és ingatlanfelújítással kapcsolatos lakossági kérdőívét a 2019-es Construma kiállításon. A felmérésben felelt-választós kérdések mellett egy skála segítségével is értékelniük kellett az építkezéssel kapcsolatos nehézségeket.

    A válaszadók 84,49 százaléka az idei évben tervez ingatlanfelújítást vagy építkezést, erre pedig jelentős összegeket kívánnak fordítani. A kérdőívet kitöltők 31,57 százaléka ugyanis tíz millió forint fölötti büdzsével gazdálkodhat, további 19,47 százalék költene 2-5, 8,9 százalék pedig 5-10 millió forint közötti összeget. A tavalyi év hasonló kutatásához képest 2019-re jóval magasabb számú válaszadó vág bele nagyberuházásokba, de megduplázódott azok tábora is, akik elsősorban felújítási munkálatokra 500 ezertől két millió forintig terjedő anyagi keretet szántak.

    2019 04 15 újház másolata

    A lakossági vevők vásárlási döntésének motivációja nem változott 2018-hoz képest, többségük továbbra is az ár-érték arány és a minőség alapján dönt az építőanyagok mellett. A termék árát és garanciális voltát csupán a válaszadók töredéke jelölte meg, mint vásárlást befolyásoló körülményt.

    A munkaerőhiányt a saját bőrükön érzik

    Tízből hét válaszadó saját maga próbálja felkutatni a kivitelezési munkálatokhoz szükséges szakembereket, míg a tavalyi évhez képest tovább nőtt azok száma, akik generálkivitelezőt bíznak meg a feladattal. Ahogyan arra korábban az újHÁZ Centrum szakértői már felhívták a figyelmet, a generálkivitelezők a mai, felpörgött építőiparban számos előnyt jelentenek az építkezni/felújítani vágyóknak, segítségükkel ugyanis időt és pénzt spórolhatnak meg a rendelkezésre álló, eltérő nagyságú anyagi keretükből.

    Azok, akik maguk keresik a szakembereket, elsősorban ismerősöket kérdeznek meg arról, kit tudnának ajánlani, de minden negyedik válaszadó már a szakkiállításokon is mesterek után kutat. A Google-keresőt erre a célra 17,8 százalék választja, a legnagyobb közösségi média tematikus csoportjai azonban nem jelentenek releváns csatornát a szakemberek keresésére.

    A válaszadók többsége számára rendkívül nehéz napjainkban megszervezni egy nagyobb volumenű építkezést vagy felújítást, ennek elsődleges okaként pedig 65,6 százalékuk azt jelölte meg, hogy nem tudnak megfelelő szakembert találni. Ez az arány duplája a finanszírozással kapcsolatos nehézségeknek és a kivitelezési ütemterv tartásának. Látható tehát, hogy a fogyasztói szegmens a tavalyi évhez hasonlóan idén is a saját bőrén érzi az ágazati munkahiány következményeit. 2018-ban a kivitelezés idejének tartása nagyobb kihívást jelentett számukra, mint az, hogy ne lépjék túl a tervezett költségvetést, idén ez a két tényező azonban helyett cserélt az építési stresszfaktorok áll a képzeletbeli dobogó legfelső fokán.

    Teljeskörű megoldásokra és szakértői tanácsadásra van szükség

    2019 04 15 újház másolata 2

    Nem csoda, hogy a lakossági fogyasztók számára a legnagyobb segítséget az jelenti, ha tanácsot kaphatnak a vásárlás során, illetve, ha a szükséges építőanyagokat egy helyen tudják beszerezni. Éppen ezért nem meglepő, hogy az újHÁZ Centrum azon kérdésére, hogy a kérdőívet kitöltők hol szerzik be az építőanyagokat, a válaszadók 55 százaléka jelölt meg az építőanyagkereskedéseket, további 45 százalékuk pedig a szakboltokat. Az online lehetőségeket csupán az építkezni vágyók 18 százaléka választja, a nagy barkácshálózatokban pedig 11,7 százaléknyian szerzik be a szükséges alapanyagokat. A kitöltők 12 százaléka mindezeken túl úgy nyilatkozott, hogy az építőanyag-beszerzéssel kapcsolatos feladatokat a kivitelezőre bízza.

    Érdekes válaszok születtek arra a kérdésre is, hogy a lakossági szegmens mennyire érdeklődik az intelligens megoldások iránt. A kérdőívet kitöltők több mint fele tervezi a napelem, illetve a napkollektor alkalmazását energiahatékony otthonának megteremtéséhez, de közel nyolc százalék érdeklődik a geotermikus energia iránt is. A válaszadók 40 százaléka azonban számos más, egyéb megoldásban is gondolkodik, így nagy figyelmet szentelnek a hőszivattyúkra, az okosházakra, a levegő hőcseréjére, a padlófűtésre, vagy éppen az intelligens öntözőrendszerek kiépítésére. Ez jelentős növekedést jelent a tavalyi adatokhoz képest, melyből arra a következtetésre lehet jutni, hogy a vásárlók egyre tudatosabban állnak hozzá otthonuk megépítéséhez, s különösen nagy figyelmet fordítanak a valódi rezsicsökkentést jelentő megoldások felkutatására, illetve alkalmazására.

    Forrás: újHÁZ Centrum

  • Három évig lesz elérhető a falusi csok

    Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: 2486 hátrányosabb helyzetű, 5000 fős lélekszám település került a listára, amely itt érhető el.

    Közölte: a program 2019. július 1-jével indul, és egyelőre három évig, 2022. június 31-ig lesz elérhető. Ugyanakkor a kormány monitorozni fogja, milyen hatása van a falusi csok támogatási rendszerének a kistelepüléseken. Ha 2022-ben továbbra is van igény a programra, a kormány dönthet a folytatás mellett, illetve az érintett települések listáját is felülvizsgálhatják, akár bővíthetik is - fejtette ki a kormánybiztos.

    Gyopáros Alpár elmondta: 2015 óta már 100 ezer fiatal pár vette igénybe a csok-ot és a magyarországi falvak szempontjából jó hír, hogy a támogatások egyharmadát falvakban, kistelepüléseken használták fel.

    Ugyanakkor szerinte kihívást jelentett a csok rendszerében a falvak szempontjából, hogy az így igénybe vett támogatásokat nagyobb részben valamilyen turisztikai vagy gazdasági erőcentrum vonzáskörzetében, jellemzően nagyvárosi agglomerációban lévő kistelepüléseken használták fel, és csak kisebb részben hátrányos helyzetű településeken.

    A kormánybiztos szerint ezért indította el a kormány tavaly a magyar falu programot, amelyben idén legalább 150 milliárd forintos forrásból támogatják a helyi közszolgáltatások fejlesztését, életminőség-javító beruházásokat, illetve a falusi csok-kal a lakhatást is.

    Ismertetése szerint a falusi csok rendszerében a kedvezményezett kistelepüléseken használt lakás és ház vásárlására, illetve a megvásárolt ingatlan felújítására, korszerűsítésére és kibővítésére egy gyermek megléte vagy vállalása esetén 600 ezer forint, kettő gyermek eseten 2 millió 600 ezer forint, három vagy több gyermek esetén pedig 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a fiatal párok.

    Megelőzendő, hogy az intézkedés rendkívüli módon felhajtsa a falusi ingatlanok árait, a kormány azt a döntést hozta, hogy a támogatási összegek maximum fele költhető vásárlásra, a fennmaradó rész pedig korszerűsítésre, felújításra fordítható - magyarázta a kormánybiztos. Hozzátette ugyanakkor, a három vagy több gyereket vállaló családok esetben, amennyiben a megvásárolt ingatlan ára nem éri el az 5 millió forintot, akkor a fennmaradó összeg a 10 millió forintos keretig teljes mértékben felhasználható lesz felújításra , bővítésre.

    A kormánybiztos szavai szerint azok a családok, amelek korábban már - akár a csok lehetőségeit kihasználva - megvásárolták ingatlanjukat, korszerűsítésre és bővítésre, szintén vissza nem térítendő támogatásként, megkaphatják a falusi csok támogatási összegeinek felét: egy gyermek esetén 300 ezer forintot, kettő esetén 1 millió 300 ezer forintot, három vagy több gyermek esetén pedig 5 millió forintot.

    Gyopáros Alpár elmondta: bár arra készülnek, hogy a hátrányosabb helyzetű településeken lényegesen alacsonyabbak az ingatlanárak, mint a fővárosban, a megyei jogú városokban vagy az agglomerációkban, ha mégsem lenne elegendő egy család számára a vissza nem térítendő támogatás, akkor lehetőség lesz állami kamattámogatású hitel felvételére. Használt lakás vagy ház vásárlására és felújítására két gyermek esetén 10 millió forintos, három vagy több gyermek esetén 15 millió forintos kamattámogatott hitellehetőség áll majd rendelkezésre, míg meglévő ingatlan felújítása esetén, ezen összegek fele, azaz két gyermeknél 5 millió, három vagy több gyermeknél pedig 7,5 millió forint - ismertette.

    A kormánybiztos beszámolt arról, hogy a kormány döntése szerint a falusi csok támogatását kiterjesztik az egész ország területén a külterületi lakóingatlanokra, vagyis a tanyákra is.

    Gyopáros Alpár kitért arra is, hogy a visszaéléseket megelőzendő, a kormány bizonyos kritériumokat is beépített a rendszerbe, így a támogatás igényléséhez erkölcsi bizonyítvánnyal igazolt büntetlen előélet és két év társadalombiztosítási jogviszony szükséges. Ezen túl - folytatta - a programban saját vállalkozás vagy közeli hozzátartozó tulajdonában lévő lakóingatlan megvásárlására nem lesz lehetőség, a támogatás felhasználását pedig részben a települési jegyző, részben a járási hivatalok hatáskörének szélesítésével szigorúan ellenőrzik majd. 

    Forrás: kormany.hu

  • CSOK: buktató lehet a kalákás építkezés is

    A családi otthonteremtési kedvezmény nagy segítség lehet azoknak a családoknak, amelyek házat építenek, vagy lakásfelújításba, bővítésbe fognának. A támogatás mellé is jó jön egy kis spórolás, akár úgy, hogy bizonyos munkákat családtagok, barátok segítségével oldanának meg. Kipótolhatná a hiányzó építőipari munkaerőt is. Ez azonban veszélyeket rejt magában, amelyet a hvg.hu járt körül.

    Nemrégiben a házilagos kivitelezésre, azaz a kalákamunkára vonatkozó jogszabály: bár bővült azok köre, akik részt vehetnek a házilagos építkezésben, több dolgot kell dokumentálni.

    Több szakértő mellett az egyik legnagyobb hazai bank ingatlan üzletágának vezetője is azt nyilatkozta nemrég a lapnak, hogy a falusi csok újra meghozhatja a kedvet a házilagos kivitelezéshez, kalákázáshoz, mivel „nem az építőipari vállalkozókat, inkább a családokat mozgathatja majd meg, várhatóan ők maguk fognak építkezni rokonok, barátok segítségével”.

    A ma helyesen házilagos kivitelezésnek hívott kaláka egymás megsegítésére kölcsönösen és közösen végzett munkát jelent, Magyarországon több száz éves hagyománya van, haszna pedig nemzetgazdaságilag is mérhető: a más háztartások számára végzett munka 2000-ben nagyjából 144-208 milliárd forint értékű volt, vagyis a lakosság éves jövedelmének kb. 2 százalékát tette ki – mondta el Magyar Mária jogi szakokleveles építészmérnök, építésügyi tanácsadó és oktató.

    A kormány családvédelmi akcióterve újraélesztheti az ezredforduló óta súlyát vesztő építőipari kalákázást, amennyiben a falusi csok és a szabad felhasználású – a várakozások szerint mégis nagyrészt a lakáspiacon landoló – babaváró hitel meghozza a fiatal családapák kedvét a kőművesmunkákhoz. Tavaly ugyan megfordult az arány 2017-hez képest, mivel a természetes személyek által épített lakások aránya 51-ről 46 százalékra csökkent, de a piaci szakértők most újabb trendfordulót jósolnak.
    Kérdés, honnan támad munkaerő, aki természetes személyek szaporodó építkezésein dolgozik, azaz a családi házakat felhúzza? Az OTP becslése szerint a társasházépítéseknél átlagosan 8 hónapos csúszás van, és még csak nem is ezek szívják fel igazán az építőipari munkaerőt, hanem a szektort húzó nem lakáscélú magasépítés, illetve a közberuházásban megvalósuló út- és vasútépítések. Itt jönnének a képbe a rokonok, barátok és kollégák, vagy épp maga az építtető, aki – főleg, ha szakképesítése is van – azt gondolhatja, hogy bizonyos munkákat maga is elvégezhet. Csakhogy változtak a vonatkozó szabályok, a helyzet bonyolódott

    A hatályos szabályozás szerint hozzátartozó részére a kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezhet részmunkákat, mégpedig akár szakirányú szakképesítés nélkül, de csak akkor, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez nem kell kivitelezési dokumentáció. Csakhogy az egyszerű bejelentéshez kötött tevékenységekhez is kell. Ha szükséges a dokumentáció, akkor csak egy vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével dolgozhat.

    Lehet tehát festeni-mázolni, és ha valaki villanyszerelő, felújítási munkát az is végezhet a saját házán anélkül, hogy leszerződne a kivitelezővel, hiszen ez nem kivitelezési dokumentációhoz kötött tevékenység. Építeni, tartószerkezeti falat emelni például viszont csak akkor tud a hozzátartozó vagy maga az építtető, ha szerződik, akár van szakképesítése, akár nincs.

    Figyelni kell az e-naplózásra is: e lehet rögzíteni az e-naplóba a saját tevékenységet a napi létszámadatok alatt – amihez fel is kell tölteni a vállalkozóval kötött szerződést az adott résztevékenységre.

    Amit most tudni lehet a falusi csokról

    Kisvállalkozók figyelem!

    A vállalkozásuk székhelyeként saját lakásukat vagy házukat használó kisvállalkozók elbukják a vissza nem térítendő otthonteremtési támogatást, ráadásul a kedvezményes CSOK-hitelre sem jogosultak.

    A támogatással érintett ingatlan ugyanis kizárólag a család lakhatását szolgálhatja, ettől eltérően nem hasznosítható, vagyis a szóban forgó lakás egyéni vállalkozó vagy cég székhelye sem lehet. A korlátozás ráadásul a CSOK felvételét követően 10 évig érvényes, vagyis ha a család CSOK-kal megvásárol egy ingatlant, akkor abba elvileg egy évtizedig nem lehet vállalkozást bejelenteni.

    Az ilyen ingatlanok esetében, természetesen, a CSOK hitelről is le kell mondania a vállalkozónak, illetve a július 1-től induló falusi CSOK-ból is kimaradnak.

    Forrás: hvg.huBankmonitor

  • Fordulatot hozhat az új CSOK

    Bővül családi otthonteremtési kedvezmény. Július elsejétől már használt lakás vásárlására is igényelhető a csok mellé felvehető kamattámogatott kölcsön, amely két gyermek esetén 10 millió, három gyermek esetén 15 millió forint.
    A használt ingatlan vásárlását tervezők 64%-a nyilatkozott úgy, hogy szeretné igénybe venni a CSOK-ot. 15% még nem tudja, 22% pedig biztosan nem veszi igénybe.

    „2018-ban ugyanezen a panelen végzett kutatás során a válaszadók 81%-a nyilatkozott úgy, hogy nem jogosult a csokra! 12% volt jogosult, 7,4% nem tudta, de mindössze 5% vette igénybe. Ez mindenképpen egy fordulatot jelez. Bízom benne, hogy ez a fordulat végbe is megy és újabb lendület ad az építőiparnak a második félévben” – véli Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

    Az eredmények azt mutatják, hogy a támogatás kibővítése kedvező fogadtatásra talált. A válaszadók 66% hasznosnak értékeli az új CSOK-ot. Mindössze 13% szerint vélekedik úgy, hogy egyáltalán nem hasznos. A válaszadók többsége szerint a CSOK kedvező hatással van az ingatlanpiacra, a gazdaságra és a gyermekvállalási kedvre.

    Forrás: Mapei Kft. / Hírnévügynökség

  • 80 százalékkal több családi ház épülhet

    A lakáspiac a következő időszakban is élénk marad, a lakásépítési kedv ugyanis erőteljes növekedést mutat. A hivatalos adatok szerint az év első két hónapjában 2110 lakásépítési engedélyt adtak ki a hatóságok, ez 15 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben és 2015 óta messze a legmagasabb szint - áll az ingatlan.com legfrissebb elemzésében, amelyből kiderül az is, hogy a nagyvárosokban április elején hol tartott az új családi házak és lakások átlagos négyzetméterára.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kiemelte: “Az év első hónapjaiban rendszerint alacsony a lakásépítési engedélyek száma, ha viszont tartós marad az év elején látható fokozott aktivitás, akkor az év későbbi hónapjaiban további jelentős növekedés várható. Hozzátette, az idén kiadott több mint 2 ezer lakásépítési engedély 2015 első két hónapjához képest triplázást jelent.

    Az idei növekedés elsősorban a családi házaknak köszönhető: összesen 1560 darab engedélyt kértek ezekre, ami 78 százalékos emelkedésnek felel meg. Az ingatlan.com szakembere azt mondta, hogy 2019-ben számos sok új lakást magában foglaló nagy társasház-fejlesztés fejeződik be, és a következő időszakban inkább a kisebb - 4-6 lakásos - társasházak építése mellett a sor-, iker- és családi házak építések lesz a főszerepben a piacon. “Ennek az előjeleit láthatjuk az idei adatokból, amelyek szerint kiugró a családiház-építési kedv” - mondta Balogh László. Azt azonban hozzáfűzte, hogy nem minden lakásépítési engedélyből lesz végleges lakás.

    Városok, árak, drágulás, jövő

    Az ingatlan.com adatai szerint Budapesten a kínálati piacon átlagosan 825 ezer forintba került az új lakások és családi házak négyzetmétere április elején. Ez 18 százalékos éves emelkedést jelent. A vidéki nagyvárosok közül Debrecenben az új lakásoknál és családi házaknál a négyzetméterár 552 ezer forintra rúgott, ami 37 százalékos ugrásnak felel meg. Balogh László az elemzés adatai ismertetve elmondta: “Győrben - ahol évek óta a legmagasabb a 10 ezer lakosra jutó új lakások száma - az új lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 18 százalékkal 437 ezer forintra nőtt egy év alatt. Úgy, hogy közben a kínálat a két és félszeresére nőtt.” Szegeden hasonló a helyzet: 31 százalékkal 500 ezer forint fölé az új lakások és házak négyzetméterára, miközben a kínálat a háromszorosára bővült.

    Balogh László a lakáspiacon várható trendekről szólva azt mondta, az idei év második felében az állami lakástámogatási rendszer - a családi otthonteremtési kedvezmény - kibővítése miatt komoly kereslet várható és a lakásépítési kedv is fokozott maradhat, de pontos - számszerű - előrejelzést egyelőre nehéz mondani.

    Forrás: ingatlan.com

  • Nálunk nőtt legjobban a lakásépítések száma

    A tavalyi utolsó negyedéves adatokat tekintve a dobogóra még Málta és Bulgária fért fel, de ezek az országok meg sem közelítik a hazai értékeket, vagyis a 2015 azonos időszakához képest mért több mint háromszoros szorzót.

    Három év alatt több mint háromszorosára nőtt a kiadott építési engedélyek száma Magyarországon - olvasható az Eurostat legutóbbi felmérésében. Mindebben az építőipar teljesítménye, a kedvező hitelkörnyezet és számos más tényező mellett a kedvezményes, 5 százalékos áfa is közrejátszott.

    "Aki tavaly november 1-je előtt szerezte meg a jogerős építési engedélyt, nagyon jól járt, hiszen egészen 2023 végéig élhet a nagyjából 20%-os árelőnyével. A későbbi engedélyeknél viszont csak 2019 végéig marad az 5%-os áfa. A beruházások üteme mindenképpen lassulni fog az elkövetkezendő években, de számos más stabilizáló tényező akad, amely fenntarthatja a beruházási kedvet. Több vidéki nagyvárosban is olyan fejlesztések vannak, amelyek nem csak lehetővé, hanem szükségessé is teszik a nagy volumenű építőipari beruházásokat. Jó példa lehet Debrecen és Kecskemét, sőt Szegeden egy egészen futurisztikus, több száz lakást magába foglaló projekt készül"- mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

    Forrás: napi.hu

    TLE-vélemény: A lakásállomány (~4,4 millió lakás) a nemzeti vagyon része, minőségi megújítása közérdek. Egy felépülő új lakás legalább 100 évig szolgálja a benne élő tulajdonosokat, bérlőket. A lakás és a lakáskörülmények a családok életminőségét alapvetően meghatározó tényezők. A 100 éves, indokolt megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni. Emellett szükséges lenne évente hozzávetőleg 120 ezer lakás átfogó felújítása. Az 1.000 főre jutó lakásépítések száma is rendkívül alacsony Magyarországon, a környező országokban népességarányosan jóval több lakás épül.

    lakásépítések1000 vágott

  • Van növekedési potenciál az építőiparban, de hosszú távú gondolkodás szükséges

    A kormánystratégia elkészült

    Az ITM széleskörű szakmai egyeztetés után elkészítette az Építésgazdasági stratégiát, amely még áprilisban a kormány elé kerül – jelentette be György László, az Információs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

    Az építőiparra 2018 és 2023 között mintegy 25 ezer milliárd forint beruházási igény vár. Egy felmérésből azt is lehet tudni, hogy a családok 35%-kal többet költenének lakásfelújításra, illetve 10%-kal többet energiahatékonysági korszerűsítésre 2019-ben, mint tavaly. Ahhoz, hogy az építésgazdaság ki tudja elégíteni ezeket a megrendeléseket, jelentős, legalább 53 százalékos teljesítménynövekedésre van szükség.

    Lassan emelkedőben van ugyan az építőipari termelékenység, de még mindig nagyon alacsony és jelentősen elmarad az EU-s átlagtól, akárcsak a GDP-arányos termelési értékben. Ezért stratégiai jelentőségű feladat az építőiparban rejlő növekedési potenciál kiaknázása – mondta György László.

    Erre középtávon is megvan a lehetőség, a McKinsey nemzetközi tanácsadó cég számításai szerint átlagosan akár 48-60 százalékos termelékenységnövekedés is elérhető. Ehhez természetesen megfelelő válaszokat kell adni mind a vállalati, munkaerőpiaci, mind a technológiai kihívásokra.

    Az egyik legjelentősebb – a konferencia során több ízben szóba került – kihívás a munkaerőhiány, illetve a szakképzetlen munkaerő problémája. Előbbi esetében felmerül a hatalmas volumenű (2018-2023 között 15 ezer milliárd forintnyi) állami megrendelésállomány elszívó hatása a piaci beruházások, például a lakásépítések elől. Ennek kezelését szolgálná az állami és önkormányzati beruházások időbeli ütemezése, a volumenbecslés és monitoring. Ide kapcsolódik a referencia értékadatbázis létrehozása német mintára.

    A szakképzési rendszer átalakítása ugyancsak megkérdőjelezhetetlen. Ez magába foglalja a többi között a képzőhelyek korszerűsítését, a vállalati tudásanyag beépítését a tanagyagokba és a gyakorlati oktatásba, a szakoktatók továbbképzését és béremelését is. (A kormány a múlt héten fogadta el a szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiáját.)

    A digitalizáció, a modern technikák széles körű elsajátítása nemcsak a szakképzésben és a felsőoktatásban fontos, hanem meg kell jelennie a felnőttképzésben, a vállalkozásokat érintő továbbképzésekben is. Ez elengedhetetlen a termelékenység növeléséhez szükséges technológiaváltáshoz, akárcsak például a beruházásmenedzsment modernizálásához. Ez utóbbihoz kapcsolódó képzésen való részvétel ezért is lesz kötelező a hatékonyságnövelési pályázatokban támogatott vállalkozások számára. Hiszen már ez az egy fejlesztés is akár 10 százalékos hatékonyságnövekedést eredményezhet.

    A kormányzat egyébként 2019-2020-ban legalább 12 milliárd forintot szán költségvetési forrásból a kisvállalkozások hatékonyságnövelésének támogatására. Az első, 6 milliárd forintot kiosztó pályázat felhívása még 2019 áprilisában megjelenik – ismertette György László. Az ÉVOSZ szorgalmazza - mondta el később a szervezet elnöke -, hogy a kormány már idén nyissa meg a 2020-ra előirányzott 6 milliárd forintot is.

    A pályázatok elbírálásánál fontos kikötés lesz egy bizonyos bérszínvonal biztosítása a vállalton belül. Ez rendkívül fontos a szakképzett dolgozók ágazaton belül tartása érdekében is. Az építőipari bruttó átlagbér legalább 10 százalékkal alacsonyabb az átlagnál.

    A stratégia által javasolt intézkedések a fentieken kívül érintik az építészügyi szabályozásokat, a gazdaságfehérítést, a hazai innovatív alapanyaggyártók és az innovatív termékeket használó tervező és kivitelező vállalkozások támogatását, a kutatás-fejlesztés ösztönzését, valamint a a jogszabályok felülvizsgálatát tervezik a családok védelme érdekében, a felelősségi körök tisztázására.. 

    Hosszú távú program kell – a lakásszektorban is

    - Van elég munka az építőipar számára, és ez 2020-ban is kitart még – jelentette ki előadásában Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Nem dőlhet azonban senki hátra az ágazat szereplői közül, hiszen számos probléma mutatkozik, amelyeket sürgős beavatkozást igényelnek. Az ÉVOSZ az idén is összefoglalta ezeket a problémákat, és megoldási javaslatokat is tett.

    Koji László felhívta a figyelmet az építőipar egyik legnagyobb problémájára, a megrendelések ciklikuságára. Úgy véli a kormánynak egyfajta keresetkiegyenlítő szerepet is fel kellene vállalnia, különösen annak a fényében, hogy Magyarországon különösen magas az állami beruházások aránya a megrendelésállományon belül.

    Fontos, hogy közép- és hosszú távú programok szülessenek – hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke.

    A különböző problématerületek közül egy a lakásszektor kérdése. Magyarország az EU átlaghoz képest is nagyon alacsony a lakásépítések száma. Az elmúlt évtized elmaradt lakásépítéseit és lakásfelújításait a következő időszakban kell bepótolni, amihez további ösztönzők és támogatások szükségesek. Így például az ÉVOSZ által is régóta javasolt felújítási áfakedvezmény, vagy a panelfelújítási program megvalósítása. 

    A jelenlegi lakásállomány ugyanis elavult, a 40 év alatti generáció nem érezheti jól magát ebben a közegben. A lakásvagyon romlása lakhatási krízist jelent ma már – mutatott rá Koji László.

    Kiemelte az is, hogy felújítások hetven százalékánál nem kötnek írásbeli szerződést, így évente mintegy nyolcvanmilliárd forint forgalmi adó nem jelenik meg a költségvetésben.

    Kitért a szakképzési rendszer átalakítására is, a többi között elmondta, hogy a mindössze 9000 építőipari szakmát tanuló diáknál sokkal többre nem számíthatunk a jövőben sem. A legfontosabb feladat most az, hogy ezek a tanulók kapjanak magas színvonalú képzést, racionálisan felépített rendszerben. Felesleges például 90 helyen 72 intézményben tanítani a szakmát, legyen inkább hét jól felszerelt, modern, kiváló oktatókkal és tanműhelyekkel ellátott regionális képzőközpont, ahová szívesen mennek a diákok, ahová a szülő szívesen küldik őket. Ezt segítenék még kollégiumi férőhelyekkel, utazási térítéssel és ösztöndíjrendszerrel.

    Az ágazatban ugyan jelentősen megnőtt a munkavállalói létszám, az újak többségének „finoman fogalmazva korábban semmi köze nem volt az építőiparhoz”. Rendkívül megnövekedett a „be sem tanított” munkaerő aránya, ezért különösen nagy hangsúlyt kell helyezni a felnőttképzésre – mondta Koji László.  

    A bevezető előadásokat panelbeszélgetés követte az építőiparban várható árakról, gazdasági folyamatokról. Az erről szóló tudósítást cikkünk holnapi folytatásában olvashatják.

  • Így nyomta felfelé a fővárosi lakbéreket az airbnb

    Két és fél év alatt a fővárosi lakáshotelek kínálata 67 százalékkal, míg a magánszemélyek által hosszú távra kiadó lakások száma 6 százalékkal nőtt.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, látványosan nőtt a budapesti lakáshotelek száma 2016 novemberéhez képest. Akkor 6300 lakást kínált az Airbnb, idén márciusban már több mint 10 ezret, ami közel 70 százalékos növekedésnek felel meg. Ezzel párhuzamosan a magánszemélyek által hosszú távra hirdetett 6,5 százalékkal 3200 fölé nőtt, míg a teljes fővárosi albérletkínálat több mint 8800 ingatlanból áll. A legtöbb lakáshotel a VII. kerületben található, ott 3 ezer lakást kínálnak rövid távú kiadásra. A második a VI. kerület 2165 lakással, a harmadik pedig az V. kerület közel 2 ezer lakással. Ezt egyben azt is jelenti, hogy az V., VI. és VII. kerület adja a lakáshotel-kínálat 67 százalékát. A népszerűbb lakáshoteles városrészek közé sorolható még a belvároshoz szintén közel eső VIII., IX. és XIII. kerület, ezekben összesen több mint 2 ezer ingatlant kínálnak lakáshotelként.

    Az Airbnb-hatás

    “Az Airbnb-hatás az V. kerületben a legerősebb. Ebben a kerületben egy 50 négyzetméteres lakás átlagos bérleti díjat 202 ezer forint, ez közel 30 százalékkal haladja meg a hasonló méretű budapesti lakások 159 ezer forintos budapesti átlagát.” - fogalmazott a szakember. Az I. kerületi ingatlanoknál 24 százalékos volt a prémium, ami 200 ezer forint közeli átlagos bérleti díjat jelentett. A lakáshotelek piacán a legnagyobb kínálatot felmutató kerületek közül a VI. kerületi kiadó lakásoknál 10 százalékos a többlet, azaz a bérleti díj megközelítette a 178 ezer forintot. A VII. kerületi 167 ezer forintos átlag pedig 5 százalékos prémiumot tartalmaz a fővárosi átlaghoz képest. A három legolcsóbb városrész a XVII., a XX. és a XXIII. kerület, az itteni 50 négyzetméteres kiadó lakásoknál a bérleti díj 109-125 ezer forint, ez 20-30 százalékkal marad el a budapesti átlagtól.

    airbnb hatás

    Balogh László azt mondta, hogy a belvárosi bérleti díjak szinte mindig is magasabbak voltak a fővárosi átlagnál, viszont ez az prémium a rövid távú lakáskiadás megjelenése óta emelkedett. 2010-ben - a lakáshotelek elterjedése előtt - mindössze 2-10 százalékkal kellett többet fizetni a legnépszerűbb kerületekben egy-egy kiadó lakásért a fővárosi átlaghoz képest. A jelenleg mért 10-27 százalékos felár pedig azt jelenti, hogy bár a lakáshotelek jelentős hatással vannak a budapesti albérletárakra, ez leginkább csak a belvárosi kerületekben okozott drágulást. Az adatok alapján egy 50 négyzetméteres lakás bérleti díját havonta átlagosan 13-27 ezer forinttal drágította a rövid távú kiadás a belső kerületekben. A lakáshotelek térnyerését azonban korlátozhatja, hogy a belvárosi kerületek önkormányzatai folyamatosan szigorítják a lakáshotelek működtetésére vonatkozó szabályokat.

    Forrás: ingatlan.com

  • Egyre népszerűbbek a készházak

    Az elmúlt 20-22 évben körülbelül 35 ezer készházat vásároltak és építettek fel Magyarországon, a pontos méretre gyártott, gyorsan felépíthető, modern, energiatakarékos épületek iránti kereslet a 85 százalékos visszaesést hozó 2008-as válság után először 2016-ban pörgött fel, de akkor rendkívüli mértékben, csaknem a háromszorosára.

    Ennek következtében 2017-2018-ra telítődött a kapacitás, viszont az egy- és kétlakásos épített épületek piacán 15 százalék körüli részarányt ért el a könnyűszerkezetes szakma az ezredforduló előtti 3 százalékhoz képest. A mostani forgalomnövekedés nagyon alacsony bázisról indult – teszi hozzá Kárpáti József –, a válság csúcspontján évente csupán 130-150 készház épült.

    Mindenekelőtt Nyugat-Magyarországon, és különösen a Balaton környékén kedvelik a készházakat a megrendelők, és átlagon felüli a népszerűségük Budapest teljes agglomerációjában, Váctól, Piliscsabán és Nagykovácsin át Szigethalomig. Kárpáti József tájékoztatása szerint az ÉVOSZ könnyűszerkezet-építő tagozatának cégei a teljes magyarországi megrendelésállomány felét teljesítik, egy átlagos évben ezer-ezer házat adnak át kulcsrakészen.

    Forrás: vg.hu

  • Jövő héten: Construma

    A csokor az építőipari ágazat jelentőségét tükrözve, minden alkalommal több száz kiállítóval, 45-50.000 látogatóval, 5 pavilonban és a szabadterületen vonultatja fel az ágazat újdonságait. Az otthonteremtés legszélesebb spektrumát kínálja a látogatóknak, ilyen formában a szakma számára a legfontosabb esemény. Egy helyen, egy időben olyan kínálatot, szakmai programokat vonultat fel, mely így ebben a formában nem elérhető.

    További információ a programokról a Construma oldalán.

  • Jelentősen feljöttek a lakásépítésben a kisebb települések 2018-ban

    lakásépítések2018 arány

    Tovább folytatódott a lakásszektor bővülése, 2018-ban az országban 17 681 új lakás épült, 23%-kal több, mint 2017-ben.

    A Központi Statisztikai Hivatal Fókuszban a megyék című kiadványában részletesen bemutatja a megyei lakásadatokat.

    településtípus

     

    megyei építések

    13 megyében több, 6 megyében kevesebb új lakás épült, mint az előző évben. A növekedésben élen járó megyék közül a bővülés Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Bács-Kiskun megyében volt a legdinamikusabb (2,0–1,5-szeres) Budapest és Pest megye kivételével azonban ezekben a megyékben még ezzel együtt is 1000 alatt maradt a megépült lakások száma.

    10000főre

     

    Az épített lakások átlagos alapterülete (99 m²) az előző évihez hasonlóan alakult. A legnagyobb átlagos alapterületű lakásokat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a legkisebbeket Budapesten és Somogyban vették használatba.

    A 2018-ban kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 36 719 új lakás építését tervezték, 3,4%-kal kevesebbnek, mint 2017-ben.

    megyei engedélyek

    Az építendő lakások száma Budapesten csökkent, a megyei jogú városokban alapvetően stagnált, a többi városban és a községekben pedig jelentősebben emelkedett. Az ország 12 megyéjében nőtt az építési kedv, legjelentősebben Csongrád és Zala megyében. A legnagyobb növekedést mutató megyék azonban igen alacsony alapról rugaszkodtak el, többüknél még így is bőven 1000 alatti a 2018-ban megépült lakások száma.

    A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések 36 ezer fölötti száma arra enged következtetni, hogy idén és jövőre sok lakásátadás várható Magyarországon.

    2017 2018

  • Ki építi fel a lakásokat a csokos családoknak?

    Ez lakásprojektek jelentős csúszását, akár leállítását is jelenti sok esetben olvasható a Portfolio elemzésében.

    Ugyanakkor több budapesti kerületben épül csaknem ezer olyan lakás, amely nem eladó, mert a fejlesztők kivárnak az értékesítéssel: az árak az átadáig minden bizonnyal emelkednek még - írja a Világgazdaság.

    Miközben egyre több lakás átadása késik, feltűnően sok, gyakorlatilag minden huszadik kivitelezése úgy zajlik, hogy a fejlesztők kivárnak, és nem kezdték el az értékesítést. Az elemző szerint ennek az az oka, hogy a projektek lakásait később, a gyors beköltözhetőség miatt magasabb összegért tudják eladni a fejlesztők.
    A vevők időt takarítanak meg, és csökken az átadási határidőben rejlő kockázatuk, míg az építtető részesülhet a lakás áremelkedésének hasznából, ami a projektek másfél-két éves megvalósulási ideje alatt már igen tetemes tétel.

    Tavaly novembertől idén februárig átlagosan 3,3 millióval árazta át szabad lakásait a fejlesztők többsége, és ez még nem az új CSOK-csomag keresletélénkítő hatása, arról csak később lehet majd árinformációt gyűjteni - olvasható a Világgazdaságban.

    Hiába talál ki időről-időre ösztönző formákat a kormány az építőipar megtámogatására, továbbra sincs semmilyen hatékony központi segítség a szakemberképzés teljes és gyors átalakításához. Gyakorlatilag veszélybe kerülhet a sok tízezernyi új lakás amiatt, hogy egyszerűen nincs, aki felépítse. Ami épül, ott is egyre súlyosabb minőségi problémák vannak azért, mert növekszik a képzetlen emberek foglalkoztatása. A felújításokra kiéhezett magán lakástulajdonosok pedig amiatt szenvednek, hogy az állami és kereskedelmi ingatlanprojektek a maradék szakemberek jelentős részét is elvonják előlük.

    Három éve a CSOK, majd annak kiterjesztése, most pedig a babaváró hitel és a falusi CSOK adhat újabb lökést a lakásépítésnek és a felújításoknak. A feltételes mód azonban soha nem volt ennyire indokolt, mint most. Akkora a szakemberhiány az építőiparban, hogy több beruházást fel kellett függeszteni vagy teljesen leállítani. Immár a projektek 35-50 százaléka legalább 4-5 hónapot késik, nem ritka a 8-10 hónapos lemaradás. Több ezer lakásba tehát jóval később lehet beköltözni és biztos lesz párszáz olyan is, ami el sem készül. A lakásukat vagy házukat felújítani szándékozók eközben alig találnak kőművest, burkolót, festőt vagy villanyszerelőt, ha mégis sikerül megegyezni, akkor 6-8 hónapot kell várni rájuk.

    Az építőipari bővülés legfontosabb korlátjának a GKI által megkérdezett iparági szereplők 61 százaléka a munkaerőhiányt, 36 százaléka pedig a válság utáni konjunktúra-időszakra jellemző kapacitáshiányt tartja. Több építőipari szakmai szervezet ugyan közös oktatási programmal és a szakmákat népszerűsítő kampányokkal akar tüzet oltani, de ezek legkorábban is csak 2-3 év múlva hozhatnak eredményt. A már futó és a közeljövőben meghirdetett lakásberuházásoknál azonban nem lehet ezzel a tervezett szakember utánpótlással számolni, azoknál azonnal kellenek a szakmunkás kezek.

    A teljes elemzés a Portfolio oldalán olvasható.

  • Rengeteg lakás készülhet el idén, mégis egyre drágábbak

    Koji László szerint idén az átadott új lakások száma elérheti a 22-23 ezret, ami az utóbbi 10 év legjobb teljesítményének számítana. A trend vélhetően nem fordul meg, és a kibővített csok miatt is rengeteg munka várhat a kivitelezőkre.

    A legtöbb ingatlanberuházást a járműipar, az élelmiszeripar és a gyógyszeripar igényli - fűzte hozzá. Az elnök arra számít, hogy a kibővített csok miatt a lakásfelújítások is sokkal több munkát adnak majd az építőiparnak, s elsősorban a kisvállalkozók juthatnak majd megbízásokhoz.

    Durva dráguláson ment keresztül mindössze 3 hónap alatt a budapesti újlakás-piac, a legfrissebb adatok alapján a lakások mintegy 56 százalékát átárazták a télen, ezeknek a 89 százaléka volt áremelés. Így a még szabad új lakások átlagos ára elérte a 63,5 millió forintot. Ezzel párhuzamosan a kereslet már egyre kisebb, mindössze 1600 lakást értékesítettek az elmúlt három hónapban a fejlesztők, amire évek óta nem volt példa - derül ki az Eltinga által készített Budapesti Lakáspiaci Riport adataiból.

    Elkészült a Budapesti Lakáspiaci Riport legújabb, 2019 elejére vonatkozó elemzése, ami azokra a legalább négylakásos, új társasházak jellemzőire vonatkozik, ahol legalább egy szabad lakást még kínálnak a fejlesztők. Ezek alapján közel 23 500 az új lakások állománya Budapesten, a kínálat viszont két évvel ezelőtti szintre esett vissza, és mindössze másodszor fordult elő az azóta eltelt negyedévekben, hogy 7 ezernél kevesebb a szabad lakások száma a piacon.

    Az alacsony kínálat a kedvezményes áfa hamarosan lejáró határideje miatt nem meglepő, ugyanakkor az adatbázisból az is kiderül, hogy az utolsó negyedévben csupán 1600 lakást értékesítettek a fejlesztők, ami az elmúlt két és fél évben a legalacsonyabb érték. Az alacsony keresletet leginkább azzal lehet magyarázni, hogy elfogytak azok az általában kisebb alapterületű lakások, amelyeket magáncélra és a befektetési célú lakásvásárlók is leggyakrabban kerestek, a piacon maradt nagyobb, az átlagnál drágább lakásoknak pedig az értékesítése hosszabb időt vesz igénybe. Van olyan fejlesztő azonban, aki a tapasztalatai alapján arról számolt be, hogy a befektetési céllal vásárlók részéről a nagyobb lakások iránti kereslet is megnőtt az utóbbi időben. Egyrészt a nagyobb új lakásokat, akár több lakónak is ki tudják adni, másrészt jelentős értéknövekedésre számítanak a lakások ezen típusánál, főleg ha arányaiban kevesebb lesz ezekből a piacon, mint a kisebb lakásokból.

    Forrás: vg.hu, Portfolio

  • Ingatlanpiaci tanácsot hozott létre az MNB

    Az MNB az ingatlanpiac rendszeres monitoringját fontos feladatának tekinti, ezért 2016-ban megújította ingatlanpiaci elemzési keretrendszerét, melynek első eredményei az MNB lakásárindexcsalád és a Lakáspiaci jelentés című kiadvány megjelenése voltak. Az MNB célja, hogy 2019-től a kereskedelmiingatlan-piaci folyamatokkal foglalkozó új kiadványa is megjelenjen. A 2018-as jelentéseinkben újdonságként már megjelent a piaci szereplők lakáspiaci folyamatokkal kapcsolatos véleménye is.

    A piaci szereplőkkel folyatott szakmai egyeztetést az MNB jó gyakorlatnak tartja és a jövőben is alkalmazni kívánja. Ennek elősegítése érdekében az MNB egy új testület, a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) felállítását határozta el.

    A LITT elsődleges és alapvető célja az ingatlanpiac és a gazdaságpolitika legfontosabb szereplői közötti hatékony és rendszeres információcsere biztosítása. A testület tagjai közé a jelentősebb piaci szereplők, a szakma főbb érdekképviseleti szervezetei, az érintett minisztériumok képviselői és az MNB képviselői kerülnek felkérésre, így a hazai ingatlanpiac aktualitásai különböző oldalról is megvilágítást nyerhetnek.

    A LITT másodlagos célja egy olyan fórum biztosítása, ahol a piaci szereplők közvetíthetnék a szabályozó hatóságok felé a piac működési környezetének súrlódásait, és az ezekre tett szabályozói megoldási javaslataikat.

    A testület tagjai két szekcióra oszlanak: a témák specialitásából adódóan a lakáspiac és a kereskedelmiingatlan-piac kérdéseit a megfelelő szakemberek külön-külön ülésen tárgyalják. A LITT évente négy alkalommal ülésezik, a mai ülésen a felek először a kereskedelmiingatlan-piac aktualitásait vitatták meg.

    A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére március 18-án megalakult a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (a továbbiakban: LITT), annak érdekében, hogy szakmai fórumot biztosítson a hazai ingatlanpiac főbb szereplőinek.- írja az MNB közleménye.

    Forrás: MNB

     

  • Tovább nőtt a lakásépítési kedv az év elején

    Folytatódik az építőipari boom: januárban 29,1 százalékos volt a növekedés, a tavalyi egész éves 22,3 százalékos bővülés után. A lakásépítéseket is magában foglaló épületépítéseknél januárban 28,2 százalékos volt a bővülés Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a januári eredmény értékelésekor figyelembe kell venni a bázishatást, tavaly januárban ugyanis kiugró, több mint 40 százalékos emelkedés produkált az ágazat. A 2017. januári adatokhoz képest ez 82 százalékos növekedést jelent.

    Az ingatlan.com elemzését ismertetve a szakember elmondta: A lakásépítési kedv továbbra is erős. Ezt bizonyítja, hogy januárban 991 lakásépítési engedélyt adtak ki a hatóságok, ami 7 százalékkal haladja meg tavaly januári szintet, 2017 első hónapjához képest - azaz kétéves távlatban - pedig 31 százalékos emelkedésnek felel meg. 2015 óta pedig a legmagasabb januári adat. Januárban 5 százalékkal nőtt az egylakásos épületekre, gyakorlatilag a családi házakra kiadott engedélyek száma, a társasházakra kiadott engedélyeké pedig 12 százalékkal 328-ra emelkedett. Balogh László hozzátette: nem minden engedélyből lesz végül valóban lakás, de a januári növekedés egyértelműen a lakásépítési kedv fokozódását mutatja. Szintén erre utal, hogy januárban az épületépítésekre kötött szerződésállomány január végén 30,5 százalékkal volt magasabb, igaz, ebben a lakások mellett ipari, kulturális és sportlétesítmények építésére vonatkozó megbízások is szerepelnek.

    Az ingatlan.com adatai alapján az idei év rendhagyó lesz több szempontból is: idén januárban és februárban országosan 4 százalékkal több újépítésű ingatlant hirdettek meg eladásra az előző év első két hónapjához képest. A fővároson kívül volt kiugró a növekedés: a községekben 77 százalékkal több új lakást és házat hirdettek meg az ingatlan.com-on, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban pedig 38 százalékkal nőtt a meghirdetett új lakóingatlanok száma. Az idei élénkülés egyrészt annak köszönhető, hogy az elmúlt években megkezdett társasház-fejlesztések jelentős része befejeződik, így 20 ezer új lakás kerülhet a piacra. Emellett az állami lakáspiaci intézkedések, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény bővítése júliustól mind a használt, mind az új lakások piacán újabb élénkülést eredményezhet.

    Forrás: ingatlan.com

  • Átlagosan az engedélyezett lakások fele épül meg

    Az ingatlan.com legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, hogy a kétezres évek eleje óta a kiadott lakásépítési engedélyek mennyiségéhez képest egy évvel később hány lakás készült el.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte: 2017-ben és 2018-ban jóval az átlag alá süllyedt a mutató, mindkét évben az egy évvel korábbi engedélyeknek 46-46 százalékából lett átadott lakás.

    “Az átlag alatti érték több tényezővel magyarázható. Egyrészt azzal, hogy sokan előre kikérték a lakásépítési engedélyeket többek között a lakásépítési áfa határidejét érintő korábbi bizonytalanságok miatt. Másrészt az építőiparban részben a lakásépítési boom miatt kialakult kapacitás- és munkaerőhiány miatt több építkezés átadása csúszásba került. Ez viszont azt vetíti előre, hogy a következő néhány évben évente legalább 20 ezer lakás épülhet” - mondta a szakember.

    Az ingatlan.com előrejelzése szerint az idén 20-25 ezer új lakás átadása várható, ezt a becslést alátámasztja, hogy csak tavaly több mint 36 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki.

    Az ingatlan.com elemzéséből kiderül az is, hogy 2017-ben és 2018-ban a korábbi évekhez képest sokkal több lakást adtak át, ám a 14 és közel 18 ezres darabszámok, valamint az idén várható több mint 20 ezer új lakás még elmarad attól, amely a lakásállomány minőségromlását ellensúlyozza, ehhez ugyanis minimum 30 ezer lakásra lenne szükség.

    “Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az utóbbi években rengeteg korábban korszerűtlennek mondott lakásban történt átfogó felújítás, amelyek révén ezek újszerű lakásokká váltak, ám ezekről a beruházásokról nincsen pontos statisztika, viszont mindenképpen javítják a lakásállomány minőségét” - emelte ki az ingatlan.com szakembere.

    Balogh László azt is elmondta, hogy az új lakások drágulása miatt sokkal olcsóbban juthattak lakáshoz azok, akik az elmúlt 1-2 évben, akár tervezőasztalról vettek lakást.

    TLE-vélemény: A kiadott lakásépítési engedélyek és a használatba vett lakások száma között mindig tapaszalható egy természetes eltérés, hiszen nem minden tervezett építés valósul meg. A megvalósíulás időbeli eltolódása - különösen a nagy projektek esetében - rendszerint éveken átnyúló. Az elmúlt években azonban - elsősorban a kapacitáshány miatt - a korábbinál jelentősebb csúszásokat láttunk mind a társasházi projekteknél, mind a családi házas építkezéseknél. Ezzel számolva arra számíthatunk, hogy a következő néhány évben akár az ideinél is jóval több lakást adnak majd át. A sok 2017-2018-as engedély 2019-2020-ban, illetve 2023-ig valósul majd meg  remélhetőleg.

    2018-ban ugyan több mint 17 és félezer lakás épült, Ez azonban még mindig messze van a magyar lakásállomány százévente történő megújításához szükséges évi 40 ezer lakásépítéstől. 2017-ben népességarányosan Ausztriában több mint négyszer annyi, Lengyelországban háromszor annyi lakás épült, mint Magyarországon.

    lakásépítések1000 vágott

    Média forrás: vg.hu

  • Ezeken a településeken lehet hatása a falusi csoknak

    A kormány döntése szerint a falusi csok az 5000 fő alatti településeken lesz igényelhető, ahol a népesség 2003 óta az országos átlagot meghaladó mértékben csökkent. Erről egyelőre annyit tudni, hogy 1 gyermek után 600 ezer forint lesz a használt lakások támogatásának összege, 2 gyermek után 2,6 millióra, 3 gyereknél 10 millióra növekszik, és felújításra is igénybe lehet venni.

    A Portfolio kigyűjtésében, amely a Belügyminisztérium KEKKH (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala) demográfiai adatai alapján készült, 1799 település van Magyarországon, amelyen igénybe lehet venni a falusi csok-ot.

    A portál azt is megnézte, vajon mely kistelepülések lehetnek azok, ahol érvényes a falusi csok, és ahova racionális döntés lehet költözni. 

    TLE: A kistetlpülések lakosságmegtartó, illetve -vonzó képességének legfontosabb eleme a megélhetés biztosítása. Minden bizonnyal továbbra sem fogja tudni ezt felülírni semmi. Véleményünk szerint több pénzért is csak akkor fognak ezekre a településekre költözni a családok, ha megélhetést találnak közvetlen közelükben, illetve valóban kiépül a megfelelő infrastruktúra.

    A Portfolio megállapításai szerint a tipikusan magasabb jövedelmű területek, a nagyvárosok közelsége például élénkítheti azon településekre való bevándorlást, ahol igényelhető a támogatás. Logikus lehet, hogy a drágább megyeszékhelyekről a családok inkább a megyeszékhelyek melletti kistelepülésekre költöznek. Azonban a leggazdagabb és legkisebb munkanélküliséget felmutató városok (Győr, Székesfehérvár, Kecskemét, Tatabánya) 20 km-es közelében például egyáltalán nincs olyan település, ahol igényelhető lesz a falusi csok. Eközben látható, hogy Miskolc, Békéscsaba és Szekszárd közelében sok ilyen település is van - ezek azonban messze nem az ország legfejlettebb részei.

    Az országhatár, de akár az üdülőövezetek (pl. Balaton) közelségében is gazdaságilag racionális döntés lehet a lakásvásárlás, és/vagy felújítás.

    Forrás: Portfolio

     

  • Berlin küzd a magas lakbérek ellen

    A betelepülők - például az olcsóbb tanulmányi helyszínt kereső diákok és az erős munkaerőpiac által odavonzott fiatal szakemberek beáramlása is hozzájárult ahhoz, hogy Berlin a világ egyik leggyorsabban növekvő ingatlanpiaca lett, és hozzájárult a bérleti díjak gyors növekedéséhez.

    Az Immowelt ingatlanportál egy friss tanulmánya szerint a berlini havi bérleti díjak több mint kétszeresére nőttek az elmúlt 10 évben: a 2008-as négyzetméterenkénti 5,60 euróról 11,40 euróra. Bár a bérleti díjak még így is alacsonyabbak maradtak, mint más nagyobb német városokban, pl. Münchenben vagy Frankfurtban, ez 103% -os növekedés volt, amely magasabb, mint bárhol máshol az országban. A bérleti díjak nagymértékben eltérnek az egyes kerületekben, a 2017-es statisztikák azt mutatják, hogy az egy hálószobás apartman a város néhány népszerű környékén átlagosan 1000 euró/hó.

    Természetesen a berlini lakhatási költségek emelkedése nem egyedülálló; a világ legnagyobb városai hasonló a trendekkel küzdenek. A helyi politikusok egy csoportja azonban radikális ötletet javasolt a probléma megoldására: a következő öt évre befagyasztanák a lakásbérleti díjakat.

    Németország jellemzően nemzeti szinten kezeli lakáspolitikáját, de egy helyi ügyvéd amellett érvelt, hogy jogilag lehetővé kellene tenni, hogy a tartományok saját lakásszabályozást vezessenek be. A berlini közép-baloldali szociáldemokraták politikusai azonnal csatlakoztak, és javaslatot tettek a bérletidíjra-plafonra.

    A javaslat mögött az az elképzelés áll, hogy míg az új lakások megépülnek a megnövekedett kereslet kielégítésére, évek telnek el, míg ezek az apartmanok ténylegesen rendelkezésre állnak. Öt évig a meglévő bérleti díjak befagyasztásával a város segíthet megelőzni a még drasztikusabb drágulást, amíg új lakások beáramlása stabilizálja a piacot. A javaslattevők szeretnék ezzel - és más párhuzamos intézkedésekkel - az átlagos bérleti díjat kb. 6-7 euróra csökkenteni négyzetméterenként (szemben a jelenlegi 11,40 euróval).

    Az elmúlt évtizedben Berlin lakossága több százezerrel nőtt: jelenleg több mint 3,7 millió embernek ad otthont a kormányzati statisztikák szerint, szemben a 2008 végi 3,4 millióval. A berlini vezetés becslése szerint ez a növekedés gyorsul, a város lakossága 2025-re meghaladhatja a négymillió főt.

    A berlini lakosság túlnyomó többsége - mintegy 85% - bérli házát vagy lakását. E lakások némelyike állami tulajdonú szociális lakás, mások nagy magánbérleti cégek és magánszemélyek tulajdonában vannak.

    Németország az elmúlt években országosan lépéseket tett, hogy kezelje a problémát: 2015-ben a parlament olyan törvényt fogadott el, amely korlátozza, mennyire emelhetik meg a lakáskiadók a bérleti díjat. E jogszabály értelmében egy új szerződésben foglalt bérleti díj legfeljebb 10%-kal lehet magasabb, mint az adott szomszédságban tapasztalható átlagár.

    A politikusok és a lakáspolitikával foglalkozó szakemberek viszont azt mondják, hogy a törvény nem védi eléggé a bérlők érdekeit. A berlini bérlők szövetsége szerint túl sok kivételt tartalmaz, ráadásul a tulajdonosok időnként figyelmen kívül is hagyják.

    A bérletidíj-korlát bevezetése, még ha ideiglenesen is, megkönnyítené azok helyzetét, akiknek gondot okoz, hogy lépést tartsanak a berlini lakóköltségekkel. Az intézkedés ugyanakkor jelentős problémákat is okozhat. Egy ilyen politika akár súlyosbíthatja is a városban kialakult lakáshiányt: egyes szakértők szerint a fejlesztők az új lakásokra vásárlókat fognak inkább keresni, nem pedig bérlőket.

    Berlinben kevés a lakás. A kölni Német Gazdasági Intézet szakértője szerint azonban a lakáshiányt nem lehet megoldani, ha a bérleti díjakat korlátozzák. A Német Lakásipari egyesület vezetője úgy véli, hogy egy ilyen intézkedés visszatartaná a fejlesztőket a beruházásoktól a következő években. Ezzel a következő öt évben akár 50 ezerrel kevesebb lakás épülhet Berlinben.

    Sőt, ha a tulajdonosok tudják, hogy a következő öt évben nem tudják növelni nyereségüket, talán felújítások vagy karbantartások elhalasztása mellett döntenek. Ha a bérbeadók nem forgatják vissza a pénzüket a saját tulajdonukba, mert a bérleti díjak be vannak fagyasztva, akkor a karbantartás hiánya miatt csökkenhet a lakásminőség.

    A javaslat persze egyelőre csak elméleti lehetőség. Előbb az a lehetőséget kell megvizsgálni, tényleg hozhat-e a helyi politika ilyen intézkedést. Ha ige, az után következhet csak a hatások vizsgálata és a részletek szakmai egyeztetése.

    A helyi politikusok szerint mindenesetre forradalmi intézkedés volna, ami példa lehetne más, hasonló gondokkal küszködő városok számára is. Már Hamburgban is gondolkodnak a bérleti díjak maximálásában.

    Forrás: BBC

  • 20 ezer alatt maradtak a lakásépítések 2018-ban

     

    Az épített lakások számának növekedése pozitív, és 2019-ben várhatóan tovább nőnek majd. Az áfakedvezményekre 2023-ig adott hosszabbítás ad némi reményt arra, hogy az építések számában nem lesz drasztikus visszaesés, ez azonban egy nehezen becsülhető hatás. A kiadott lakásépítési engedélyek számában az elmúlt év utolsó negyedévében történt mérséklődés azonban figyelmeztető jel, az áfakedvezmények teljes kivezetésével biztosan visszaesik majd a lakásépítések száma.

    A miniszterelnök által február elején bejelentett családvédelmi intézkedések érdemben hozzájárulhatnak a családok lakáskörülményeinek javításához. A bejelentéssel kiderültek a demográfiai célokkal összekötött lakástámogatási rendszer alapjai is. Az egyelőre nem ismert részletszabályokon is múlik, hogy a megszüntetett lakásépítési ösztönzőket pótolja-e a 2019-es családvédelmi intézkedéscsomag, valamint a szintén elinduló falusi csok, és ezek mennyiben járulnak hozzá a jelen körülmények között reális évi 20-30 ezer hazai lakás megépítéséhez.

    A lakásépítések jelenlegi legjelentősebb akadályozója az építőipari munkaerő szűkössége. Mind a fejlesztők, mind a többi építőipari szereplő – anyaggyártók, kivitelezők – számára kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából.

    lakásépítések2018 grafikon

    A KSH szerint 2017-ben az előző évhez képest:
    • 2018-ban 23%-kal több lakás épült, mint egy évvel korábban. Az új lakások közel felét Budapesten és Pest megyében vették használatba, ahol 40, illetve 39%-kal több lakás épült. Továbbra is kiemelkedő Győr-Moson-Sopron megye lakáspiaca, ahol az összes új lakás 14%-a épült fel. Ugyanakkor több alföldi és észak-magyarországi megyében is számottevően élénkült a lakásépítés 2018-ban.
    • A természetes személyek által épített lakások aránya 51-ről 46%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 49-ről 53%-ra nőtt 2017-hez képest.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 53%-a családi házban, 38%-a többlakásos épületben, 5,0%-a lakóparkban található.

    lakásépítések2018 épület
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1 m2-rel 99 m2-re csökkent.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 36.719 volt, 3,4%-kal kevesebb, mint 2017-ben. Az új lakások 54%-át a fővárosban és Pest megyében tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma Budapesten 18%-kal csökkent, a megyei jogú városokban változatlan maradt, a többi városban 8%-kal, a községekben 10%-kal emelkedett. Az építtetők az esetek 42%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,4%, a kisebb települések felé haladva egyre magasabb, a községekben elérte a 80%-ot.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 4,0%-kal több, összesen 13 743 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 4.346, ami 15%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében

    A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Véleményünk szerint megfizethető költségek mellett működő, alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító, a legális munkával, adófizetéssel és a családalapítással, gyermekvállalással összekötött bérlakásrendszer kialakítása megkérdőjelezhetetlenül a demográfiát támogató eszköz lehetne Magyarországon. Egy ilyen bérlakásprogram nem volna ellentétes a lakástulajdonszerzés támogatásával sem, hiszen amellett, hogy kezdeti segítséget jelentene a saját lakáshoz önerővel nem rendelkező családalapító fiatalok számára, olyan módon alakítható, hogy a bérlő családok a lakásokat később akár meg is vásárolhassák.

    Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

    A letölthető dokumentumban olvashatják részletes elemzésünket.

  • Még idén elindul a falusi csok

    Gulyás Gergely közölte, a falusi csok az 5000 fő alatti településeket érinti, azokat, ahol a lakosságszám a 2003. január 1-jei adatokhoz képest nagyobb mértékben csökkent, mint az országos átlag. Hozzátette: a 2887 5000 fő alatti településből 2031 érintett.

    Elmondta, a falusi csokra az általános csok-szabályok vonatkoznak: új lakás építésekor, vásárlásakor a támogatás egy gyermek esetén 600 ezer, két gyermek esetén 2,6 millió, míg három gyermek esetén 10 millió forint. A támogatás a falusi csok esetében használt lakás vásárlására, bővítésére és felújítására is felhasználható.

    A Portfolio.hu értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy azokat a CSOK-összegeket, amelyeket eddig csak új lakásra lehetett igénybe venni, ezentúl az érintett kistelepüléseken használt lakás vásárlására, bővítésére és korszerűsítésére is fel lehet majd használni (utóbbi kettőre vélhetően ezek 50%-át, ahogy eddig a bővítés esetében volt). 1 gyermek után változatlanul 600 ezer forint lesz a használt lakások CSOK-jának az összege, 2 gyermek után viszont 1,43 millióról 2,6 millióra, 3 gyermek után pedig 2,2 millióról 10 millióra növekszik. Akik legalább 4 gyermeket nevelnek, az eddigi 2,75 millió helyett szintén 10 millióra lesznek jogosultak az érintett kistelepüléseken.

    A törvényjavaslatokat még tavasszal elfogadhatja az Országgyűlés, az új konstrukció július 1-jével, legkésőbb szeptember 1-jével lépne életbe.

    A miniszter értékelése szerint ez a támogatás az érintett településeken egy ház megvásárlását, felújítás teljes egészében fedezheti.

    Gulyás Gergely a program céljaként jelölte meg a falvak népességmegtartó erejének növelését. Jelezte azt is, a következő, két hét múlva esedékes kormányülésen további döntések várható a leszakadó települések érdekében.

    A Portfolio megnézte, hogy a bejelentés milyen hatással lehet a vidék ingatlanpiacára, illetve, melyek lehetnek azok a települések, amik a legnagyobb nyertesei lesznek az intézkedésnek. Az egyes megyékben leginkább olyan települések kerülnek be a támogatásra alkalmas települések közé, amelyek távolabb vannak a megyeszékhelyektől és közlekedési szempontból is kedvezőtlenebb helyzetben vannak. Elemzésük és a támogatás alá eső községek listája ITT.

    Forrás: kormany.hu, Portfolio

  • Hogyan készüljünk fel a változó épületenergetikai követelményekre?

    Az újHÁZ Centrum szakértői segítenek eligazodni a gyorsan változó jogszabályok között, és felkészíteni minket, építkezni vágyókat és épülettulajdonosokat a közelgő változásokra.

    Nem kötelezhetnek a felújításra, de érdemes

    A jó hír az, hogy a már átadott és hatósági engedéllyel rendelkező épületek energetikai korszerűsítésére nem kötelezhetnek, bár erősen ajánlott több szempontból is. Az egyre emelkedő energiaárak, valamint a valódi rezsicsökkentés jegyében otthonunk energiatakarékos üzemmódra állítása egyszeri befektetést igénylő, gyorsan megtérülő folyamat. Azok az ingatlanok, amelyek korszerű szigeteléssel rendelkeznek, jelentősen képesek növelni eladási értéküket.

    UH hoszigetelt hazak arak grafikon

    Egyes megyékben egy jól szigetelt ház ára akár 34 százalékkal is meghaladhatja egy azonos tulajdonságokkal rendelkező, ám szigeteletlen ház árát. Egy megfelelően szigetelt épület tartósabb is, hiszen a hőingadozás elkerülhetetlenül roncsol minden anyagot, sőt, a penészedéssel szemben is fokozott védelmet nyújt.” – ismertetik a szakértők az újHÁZ Centrum által végzett felmérés eredményeit.

    Ha nem felel meg az épület az előírásoknak, nem kapunk használatbavételi engedélyt

    Más a helyzet az új építésű ingatlanoknál, hiszen 2019 elejétől új épületre csak akkor kaphatunk használatbavételi engedélyt, ha az megfelel a költségoptimalizált követelményszint hatósági előírásainak. Ráadásul ez egy többlépcsős követelményrendszer, amely 2020 végére közel nulla energetikai szint elérését teszi kötelezővé. Az építőanyag-kereskedés szakértői hangsúlyozzák, hogy mindez nem egy konkrét energetikai besorolást jelöl, hanem részletes műszaki paramétereknek kell megfelelni. „Az előírásendszer meghatározza azt, hogy milyen típusú téglából épülhet a ház, illetve a szigetelés minimális vastagságát is előírja, ezen kívül a korszerű épületgépészeti rendszerek használatát is megköveteli” – összegzik az újHÁZ Centrum szakértői.

    Megéri előre gondolkodni

    Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy a használatbavételi engedély megszerzéséhez mindig az igénylés időpontjában érvényes hatósági előírásoknak kell megfelelni. A következő szigorítás 2021. január elsején lép életbe, amely már közel nulla energiahatékonysági szintet követel meg. Azokat az épületeket, amelyeknek most zajlik a tervezése, vagy kezdeti fázisban van az építésük, már ezeknek a jogszabályoknak megfelelően kell alakítanunk. Érdemes a hatályos szabályok legmagasabb követelményszintjét megcéloznunk, hiszen az építkezés esetleges csúszásánál elkerülhetővé válnak a pluszköltségek. Az építőipart sújtó munkaerőhiány miatt mindenképpen érdemes ezzel kalkulálunk, ugyanis az újHÁZ Centrum által gyűjtött adatok szerint jelenleg az átadások átlagosan 6-8 hónapot csúsznak .

    Visszaigénylési lehetőség

    Új építésű házak esetén érdemes például az adóvisszatérítésből visszakapott összeget szigetelésre fordítanunk. A legfeljebb 150 négyzetméteres alapterületű lakásnál, valamint a maximum 300 négyzetméter hasznos alapterületű ingatlanoknál a 27% áfatartalmú számlák után maximum ötmillió forint visszaigényelhető, az építést és az építési telek árát is beleértve. A 70 százalékos számlabemutatási kötelezettségnél az adómentes számla is elfogadható, ismertetik az építőanyag-kereskedelmi hálózat szakértői.

    újHÁZ Centrum Építőipari trendriportja 2018

    Forrás: újHÁZ Centrum

  • Hová szülessenek a gyerekek?

    A 2013-as mélypontról (7 ezer lakás építése) az utóbbi években jelentős pozitív elmozdulás történt. 2017-ben 14,4 ezer, 2018-ban nagyságrendileg 20 ezer lakás épült fel. Ez azonban még mindig messze van a magyar lakásállomány százévente történő megújításához szükséges évi 43 ezer lakásépítéstől. 2017-ben népességarányosan Ausztriában több mint négyszer annyi, Lengyelországban háromszor annyi lakás épült, mint Magyarországon.

    A népességfogyás megállítása kiemelten fontos Magyarország számára. A bejelentett intézkedések remélhetőleg növelni fogják a születések számát, és összeköthetőek más közérdekű célokkal.

    A gyermekvállalás és a család lakhatása nem választható szét. Különös jelentősége van annak, hogy a családvédelmi intézkedések és az otthonteremtés támogatása hogyan kapcsolódik össze.

    A gyermeket vállaló nők számára ígért, 10 milliós szabad felhasználású kölcsön fennmaradó részét, három gyermek esetén a Kormány elengedi, azaz ez vissza nem térítendő támogatássá válhat. Amennyiben ezt a kölcsönt a családok lakásépítésre, új lakás vásárlására fordítják, ez hasonló nagyságrendű támogatást jelenthet, mint a megszűnt áfakedvezmények. Szerencsésnek tartanánk ugyanakkor, ha a kormányzati kommunikáció és a részletszabályok ösztönöznék ennek az összegnek a lakáscélú (új lakás, használt lakás, felújítás) felhasználását. Felmerül a felhasználási területek korlátozása, akár a lakáscélú felhasználáshoz kötése.

    A csok lehetőségeinek kibővítése – ezúttal a használt lakásokra felvett támogatás mellé igényelhető hitel bevezetése – még több családnak adja meg a lehetőséget, hogy javítson lakáskörülményein. A hatások között ugyanakkor számolni kell a használt lakások árának várható megemelkedésével is. Szintén javítja a családok kilátásait a jelzáloghitelek elengedésének további bővítése.

    Fontos és jó iránynak tartjuk, hogy a Kormány a támogatások feltétele közé beveszi a legális munkavégzést, munkaalapú és nem segélyalapú társadalomképet mutat a bejelentett intézkedéscsomag.

    Fontosnak tartanánk azonban azt is, hogy a támogatások nyújtását a lakásállomány minőségi megújításával és az épített környezet minőségének javításával is kapcsolja össze a Kormány.

    Felhívjuk a figyelmet a használt lakások korszerűsítésének és energiahatékony felújításának fontosságára, ez is érinti a családok életminőségét. (A magyar lakásállomány alig több mint 10 százaléka épült 2000 után. Véleményünk szerint egyelőre az 1 százalékot sem haladja meg azon lakások száma, amelyek megfelelnek a 2021-től érvényes követelményeknek.)

    A lakásépítések évszázados mélypontja 2013-ban volt (7.293 db lakásépítés), majd lassú emelkedés kezdődött. A valós fordulatot a 2015. év végén bejelentett lakáspolitikai intézkedések, az 5%-os újlakásáfa és a kibővített, megemelt CSOK hozták. 2018-ban nagyságrendileg 20 ezer lakás épült Magyarországon. 2018 júliusában jelentette be a pénzügyminiszter, hogy a kormány nem szándékozik meghosszabbítani a lakásáfa-kedvezményt, megszűnt a lakáscafeteria, valamint a lakástakarékpénztári megtakarítások támogatása. A jelenleg alakuló részletszabályokon is múlik, hogy a megszüntetett lakásépítési ösztönzőket pótolja-e a 2019-es családvédelmi intézkedéscsomag.

    Családok és a lakásépítések a környező országokban

    2017-ben népességarányosan Ausztriában több mint négyszer annyi, Lengyelországban háromszor annyi lakás épült, mint Magyarországon.

    lakasepitesek 1000fo

    Magyarország nem csak a népességarányos lakásépítések számában, hanem a lakásállományhoz képesti lakásépítések számában is elmaradásban van a környező országoktól. A lakásépítések száma a lakásállományhoz képest Ausztriában és Lengyelországban négyszerese volt a hazainak.

    lakasepitesek lakasallomany

    A családok gyermekvállalását elsősorban a megélhetés és az otthonteremtés kiszámíthatósága, a támogatási rendszer stabilitása ösztönzi. Ehhez világos gazdaság- és vidékfejlesztési politikára, valamint hosszú távú, átlátható lakásprogramra, ezen belül lakásépítési célszámokra és koherens támogatáspolitikára van szükség.

  • Bővül a csok: használt lakásra is jár a hitel

    A használt lakások vásárlására vonatkozó CSOK kiterjesztés pedig két gyermek esetén 10 millió forintot, három vagy több gyerek után 15 millió forintot jelent. 25 éves futamidővel, garantált 3 százalékos kamatozással lehet igénybe venni a hitelt, várhatóan 2019. július elsejétől élesedik ez az intézkedés is. Eltörölték a 35 millió forintos értékhatárt.

    Ez az intézkedés felfelé tolhatja a használt lakások árát. Heteken belül várható a "falusi csok" részleteinek bejelentése, ami a kistelepülések ingatlanpiacára lehet hatással.

    Ezen túlmenően a második gyermek születésekor 1 millió forintot, a harmadik gyermek születésekor 4 millió forintot, minden további gyermeknél 1-1 milliót vállalnak át a családok jelzáloghiteléből.

    A Duna House elemzése arra hívta fel a figyelmet: a tranzakciók jelentős része az egyre bővülő építkezések ellenére is a használtlakás-piacon zajlik. 2018 első három negyedévében például az eladott lakásoknak mindössze 3,4 százaléka volt új építésű a KSH adatai szerint. Ráadásul a használt lakásokhoz az emelkedő árak mellett is kedvezőbb feltételekkel lehet hozzájutni, mint az új építésűekhez.
    A különbséget jól mutatja, hogy a fővárosban használt lakások esetében panellakásokat még találunk 500 ezer forint alatti négyzetméteráron, míg az új építésű ingatlanok átlagos négyzetméterára 700-800 ezer forint körül mozog. A használt lakások felé bővített kedvezményes hitel lehetősége szociális szempontból tehát sokat segíthet a gyerekes családok azon rétegén, akik eddig nem tudtak, mertek újépítésű lakás vásárlásába belefogni.
    A Duna House adatai szerint 2019 januárjában vidéken átlagosan 15 millió forintos lakásárral lehetett számolni, míg Budapesten ugyanez 34-35 millió forint körül mozgott. Az persze így is nagy kérdés, hogy mennyivel fognak drágulni a lakások a bejelentés után – a csokról az eddigi formájában az derült ki, hogy a felső középosztály és a gazdagok kivételével a legtöbben még rosszul is jártak vele, mivel jobban drágultak a lakások miatta, mint amekkora a csok összege.

    Forrás: Pénzcentrum, kormany.hu

  • Átgondoltan tervezett épületfelújításokra van sürgősen szükség

    A megnövekedett európai kereslet fő kiváltói a kereskedelmi, ipari és közlekedési ágazatok voltak 2017-ben. Az ezt megelőző évben a végsőenergia-fogyasztás 0,7, a primer pedig 2 százalékkal nőtt, ekkor a lakossági felhasználás volt a növekedés fő mozgatórugója.

    A harmadik éve folyamatosan emelkedő európai energiafelhasználás azt jelenti, hogy tartósan megfordult a 2006-tól 2014-ig tartó kedvező trend. A csökkenő trendet mutató közel tíz év azért volt kiemelkedő jelentőségű, mert alátámasztotta: lehetséges és működik a gazdasági növekedés leválasztása az energiafogyasztásról (decoupling).

    A megfordult trend és az európai energiafelhasználás tartós növekedése egyszerre hat negatívan a közös energiafogyasztási célok teljesítésére és az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogására, mely már aggasztja az uniós szakembereket is.

    Hol tart Magyarország?

    A hazai energiafelhasználási adatok szerint 2017-ben Magyarország primerenergia-felhasználása 1115 Petajoule, a végső pedig 845 PJ volt. A vezető energiafelhasználó a lakosság, megelőzve a közlekedési szektort és az ipart.

    2017 agazati eloszlas 1

    Ha a tovább boncolgatjuk az adatsorokat az is látható, hogy a megoszlás hazánkban meglehetősen stabil maradt.

    agazatok reszesedese a vegsoenergia felhasznalasbol

    Riasztó viszont, hogy a hazai növekedési ütem messze az uniós átlag felett van, mely arra utal, hogy a fogyasztás-növekedés komoly pazarlással is párosul.

    novekedesi utem

    Fenntartható energiafogyasztás: a holnap megtakarításai a ma intézkedéseiből születnek

    A fenti adatok tükrében még fontosabb, hogy Európa tagállamai ismét elkötelezték magukat a fenntartható energiafogyasztási pálya mellett. 2018 végén hatályba lépett az energiahatékonysági irányelv (EED) módosítása, mely 2030-ra összeurópai szinten 32,5 százalékos energiahatékonysági célt tűz ki. Az EED mellett egy új, minden tagállamban közvetlenül érvényes rendelet[1] pedig arra kötelez, hogy egységes elvek mellett, egységes formában készüljenek el azok a stratégiai fontosságú dokumentumok, melyek a fenntartható tagállami energiapályát mutatják be 2030-ig. Ezek a Nemzeti Energia- és Klímatervek (NEKT).

    A tagállamok a NEKT tervezés lázában égnek, hiszen az első vázlatot már 2018 végére el kellett készítenie és be kellett mutatnia minden tagállamnak. 2019 első negyedévben lesz azok társadalmi vitája, melyet stratégiai környezeti vizsgálat követ majd. Mindeközben egy kétoldalú egyeztető folyamat zajlik az Európai Bizottság és az egyes tagállamok között, amelynek során a tervezetben benyújtott célértékeket vizsgálják majd meg, hogy elegendők-e az összeurópai célok eléréséhez. A tárgyalások eredménye alapján véglegesített NEKT-et 2019 végén kell a Bizottságnak benyújtani.

    The Coalition for Energy Savings’ [2] elkészítette az eddig beérkezett[2] NEKT-k első elemzését, melyből az látszik, hogy a tagállamok hozzájárulása még nem elegendő az EU 2030 energiahatékonysági célkitűzésének eléréséhez. A tagállamoknak tehát minden bizonnyal növelniük kell majd a hozzájárulásokat a végső terveikben.

    A magyar NEKT a napokban lesz nyilvános, annyit lehet tudni a hazai felajánlásokról, ami az év végén egy kormányhatározatban[3] megjelent. Ez csökkentési célként[4] legalább 40 százalékos kibocsátáscsökkentést, a megújuló energiaforrások használata terén 20 százalékos felhasználási részarányvállalást tűz ki. A végsőenergia-felhasználás mértéke pedig nem haladhatja meg a 2005-ös értéket, valamint 2030-ra az energiahatékonyság-javító intézkedések nélkül előre jelzett energiafogyasztás mértékének 8-10 százalékkal csökkennie kellene

    Miért kulcsfontosságú lakásállomány energiahatékonyságának javítása?

    A fenti vállalások teljesítése a háztartások fogyasztásának csökkentése nélkül nem fog menni. Tudjuk, modellek készültek, tapasztaljuk a mindennapokban: a 4,4 millió számon tartott lakás kétharmada energetikailag elavult. Egy átlagos magyar háztartásban a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítjuk. Ez az európai átlagnál mintegy 10 százalékkal magasabb. Szomorú adat az is, hogy az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása stagnált, míg az európai átlag mintegy 16 százalékos csökkenést mutat. Pedig a magyarországi épületekben felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne.

    Ehhez viszont átgondoltan tervezett épületfelújításokra van szükség.

    Egy járható utat az a modell mutat be, mely a hazai piacon mintaértékű együttműködésből született. ’Nálam szigetelnek’ programként indult, a Knauf Insulation Kft. gondozásában, melyet a Weishaupt Hőtechnikai Kft. folytatott. Egy hajdúnánási 120 négyzetméteres családi ház (ún. Kádár-kocka) energetikai felújítását vizsgálták. Amellett, hogy bemutatta az utólagos hőszigetelés előnyeit, a projekt felhívja a figyelmet arra, hogy hiába történik egy hatalmas lépés az energetikai korszerűsítés érdekében, ha ezt nem kellő körültekintéssel, részmegoldással történik. A régi, elavult fűtőkészülék – mely sajnos megfelel a nagy magyar átlagnak – képtelen volt alkalmazkodni a családi ház megváltozott hőtechnikai adottságaihoz. Ahelyett, hogy csökkent volna, az épület energiafogyasztása a szigetelés után megnövekedett.[5]

    Az ellentmondást a fűtőkészülék-csere oldotta fel, mely mérésekkel igazolva is alátámasztotta, hogy az energia hatékony felhasználása csak komplex megoldások útján érhető el.

    „Egy kiszámítható és stabil szabályozási környezet, valamint egy hosszú távú, előre tervezhető, hatékony ösztönző- és támogatási rendszer egyaránt szolgálná a lakosság, a piac és az állam érdekeit, hiszen a folyamatosan felmerülő beruházási igények stabil és kiegyenlített piaci körülményeket teremtenének, amellyel egyúttal az ország energiahatékonysági vállalásai is biztonsággal teljesíthetők lennének.” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI vezetője.

    [1] Irányítási Rendelet [3] (Governance Regulation)

    [2] 2019 év elején még 7 ország nem nyújtotta be a NEKT-et az Euractive [4] értesülései szerint

    [3] A Kormány 1772/2018. (XII.21.) Korm.határozata az új Nemzeti Energiastratégia megalapozását szolgáló döntésekről

    [4] 1990. évi bázison 2030-ra

    [5] Forrás: Az igazság pillanata [5] cikk

    A cikk forrása: MEHI

  • A dráguló lakások alternatívája lehente a bérlakás

    A Futureal komolyan foglalkozik bérlakás-befektetésekkel – külföldön. Az Egyesült Államokban és Németországban is jelen van, ahol jó befektetés a bérlakás-portfolió működtetése. Megfelelő piaci viszonyok mellett ugyanis a bérház-üzemeltetés – Futó Gábor szerint – „nagyon biztonságos, inflációvédett, hosszú távú befektetés”.

    A magyar piac azonban egyelőre nincs kész erre, a finanszírozási háttér sincs meg hozzá. Pedig fontos lenne a bérlakáspiac erősítése, hiszen növelhetni a munkaerőmobilitást, ami „nemzetgazdasági szinten is kiemelten fontos cél lehetne” – mondta Futó Gábor. Hozzátette, hogy a lakásárak emelkedésén túl még az is a bérlakások mellett szól, hogy a fiataloknak más igényei vannak a lakáspiacon.

    Márpedig a lakásárak Futó Gábor szerint is tovább fognak emelkedni. Már ma is egyre gyakrabban találkozni 500 ezer forint / négyzetméteres kivitelezési költséggel, ami – a fejlesztő profitját is beleszámítva – 950 ezer-1 millió forint / négyzetméter értékesítési árat jelent egy átlag projektben. Nagy kérdés, hogy mekkora kereslet lesz ilyen árú lakásokra Magyarországon.

    A teljes interjút a Portfolio cikkében olvashatják.

    A kisebb társasházak ideje jöhet 

    A magyar lakásépítési piac továbbra is Európa élmezőnyében van, három év alatt több mint háromszorosára nőtt a legalább kétlakásos lakóházakra kiadott engedélyek száma - derül ki az ingatlan.com legfrissebb, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatait feldolgozó összefoglalójából

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy a múlt év első 11 hónapjában közel 3300 darab legalább kétlakásos lakóépület kapott engedélyt, ami 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ezekben az épületekben viszont csak 7 százalékkal nőtt az építési engedélyt kapott lakások száma. Az adatokból ezért arra lehet következtetni, hogy 2019-ben és az ezt követő években leginkább a kisebb, 6-8 lakásos társasházak építése élénkülhet.

    Az ingatlan.com adatai szerint január elején Budapesten 2.257 darab, a vidéki nagyvárosokban pedig több mint nyolcszáz új építésű ingatlanhirdetésből áll a kínálat, ezek között vannak, amelyek csak hónapok vagy akár több mint egy év múlva kerülnek átadásra. Ez egyben azt jelenti, hogy 2018 januárjához képest a fővárosban stagnált a kínálat, a megyeszékhelyeken viszont 81 százalékkal emelkedett az új építésű ingatlanhirdetések száma.

    Budapesten az új lakások és házak átlagos négyzetméterára január elején az ingatlan.com újlakás-kereső oldala, a lakopark.ingatlan.com adatai szerint 781 ezer forintot tett ki. A megyeszékhelyek közül Debrecenben 469 ezer forint, Győrben 425 ezer forint, Székesfehérváron pedig 530 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár az eladó új lakások esetében.

    Forrás: Realista.hu

    Korábbi cikkeink bérlakás témában:

    Tudnánk szeretni a bérlakást, ha lenne minőségi, megfizethető választék

    A magas bérleti díjak miatt is csökken a felsőoktatásban tanulók száma

    Bérlakásokkal lehetne segíteni az ellehetetlenülő munkaerőmobilitást

    Fordulatra van szükség a bérlakásszektorban

    Bérlakásprogramok vállalati és önkormányzati összefogással

     

  • Ez várható a lakásbérleti piacon az idén

    Az ingatlan.com adatai szerint január első napjaiban a budapesti - maximum 80 négyzetméteres - kiadó lakások átlagos bérleti díja havi 150 ezer forint volt, míg az újonnan épült vagy újszerű lakásokért 169 ezer forintot kértek a tulajdonosok.
    Debrecenben 95 ezer forintos átlaghoz képest az új lakások bérleti díja 110 ezer forint volt, Győrben pedig az átlagos bérleti díj 100 ezer forintot tett ki, ennél 10 százalékkal drágábban adták az új lakásokat. Az új vagy újszerű kiadó lakások felára tehát 10-20 százalékos a különböző városokban.

    Merre indulhatnak a bérleti díjak?

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy az albérletpiacon megjelenő újonnan épült lakások kínálata 2019-ben ugrásszerűen növekedhet, mivel az eladási céllal épült új lakások jelentős részét befektetők vásárolták fel. Az új és újszerű lakásokat eddig is magasabb áron lehetett bérelni, ezért a vevőkért folytatott verseny miatt mérséklődhet bérleti díjban megjelenő minőségi felár.

    “Ez a folyamat egy szinttel lejjebb is változás eredményezhet. A rosszabb minőségű kiadó lakások hátrányba kerülhetnek az új építésűekhez képest, ezért lehet, hogy a jövőben ezeket az ingatlanokat csak alacsonyabb áron tudják a tulajdonosok bérbe adni. Másképp fogalmazva: ugyanannyi pénzért valószínűleg jobb minőségű lakásokat tudnak bérelni az érintettek” - tette hozzá az ingatlan.com szakembere. Mindezek ellenére az átlagos lakásbérleti díjakban az ingatlan.com prognózisa alapján nem várható nagyon komoly változás vagy árcsökkenés a bérleti piacon, hiszen 2019-ben rengeteg új lakás jelenik meg a kínálatban, ezek bérleti díja pedig az átlagosnál magasabb.

    Közvetett módon az új és használt lakások piacán látható erős kereslettel párosuló drágulás az albérletpiaci keresletet is erősítheti. Az áremelkedés miatt ugyanis Budapestre és a többi nagyvárosba költözők közül sokan a vásárlás helyett inkább a lakásbérlés felé vehetik az irányt.

    Forrás: ingatlan.com

  • Egyre többet ad a lakásépítés a GDP-be

    Az ingatlan.com legújabb elemzéséből az is kiderül, hogy a részben a lakásépítéseknek köszönhetően bővülő építőipar az első negyedévben 0,4 százalékpontot tett hozzá a GDP-növekedéshez, a másodikban már 0,8 százalékpontot, a harmadikban pedig 1,1 százalékpontot.

    Balogh László az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: “Amellett lakáspiac hozzátesz a növekedéshez, fordítva is hasonló a helyzet. Ameddig ugyanis bővül a gazdaság, és a lakosság jövedelme is emelkedik, addig a lakáspiacon is folytatódhat az élénkülés.” 

    Az elemzés szerint az év első kilenc hónapjában több mint 10 ezer lakás készült el, ami 28 százalékos éves növekedést jelent. A lakáspiac erejét pedig az is mutatja, hogy bár jelentős a magánszemélyek körében is az építési kedv, a vállalkozások esetében is ez a helyzet. Tavaly az eladásra készült lakások száma meghaladta a 7 ezret, ami hétéves csúcsot jelentett. A tempó pedig az idén is megmaradt, és várhatóan 10 ezer olyan lakást adhatnak át, amit a vállalkozások értékesítési céllal építettek.

    Az adatok azt mutatják, hogy december közepén csak Budapesten 2462 ingatlanhirdetésben több mint 5 ezer új lakást kínáltak eladásra az építtetők, vidéken pedig több mint 4 ezer lakás várt gazdára. Az új lakások esetében budapesti átlagos négyzetméterár 769 ezer forint volt december közepén, az ország többi településén pedig 445 ezer forintot tett ki. “A fővárosban kerületenként is jelentősek az eltérések. Öt kerület is van, ahol 1 millió forintot meghaladja az átlagos négyzetméterár, de három külső kerületben 500 ezernél is kisebb az átlag.

    Vidéken pedig elsősorban a megyeszékhelyeken erős a kínálat, az árak pedig szintén különbözőek. A debreceni új lakásoknál például a négyzetméterenkénti átlagár 465 ezer forint, ezzel szemben Miskolcon 300 ezer forint” - mondta Balogh László.

    Lassabb drágulás várható

    Az ingatlan.com előrejelzést is adott a lakásárak várható alakulására. A következő időszakban a gazdasági növekedés folytatódhat, a lakossági anyagi helyzete is javulhat a nettó reálbérek emelkedése nyomán, mindezek támaszt adnak a lakáspiacnak. “Az áremelkedés azonban jövőre jóval szelídebbé válhat, mert sok helyen a vevők már nem bírják tartani a lépést a lakásdrágulással.” - fogalmazott Balogh László. Budapesten például a legmagasabb árfekvésű belső kerületekben már kevés a tér a további jelentős drágulásra. Ez inkább a peremkerületekben lehet számottevő, mert a belső kerületekben az utóbbi években bekövetkezett áremelkedés sok lakásvásárlót terel a külső városrészek felé.

    Forrás: Realista

  • Még mindig kevés huszonéves tud kiköltözni a mamahotelből

    A 2017-re vonatkozó, nemrég publikált adatokból kiderül, hogy a harminc alatti fiatalok esetében 10-ből 7 kényszerül arra, hogy a szüleivel lakjon. Ez nagyjából megegyezik az EU-s átlaggal, amely 68,2 százalékon állt 2017-ben.

    Részletesebb bontásban azt látjuk, hogy míg a 16-19 évesek körében mindenhol 90 százalék fölött van a szüleikkel lakók aránya, a 20-29 évesek körében már jóval nagyobb a magyar és az uniós átlag közötti különbség. A 25 évnél idősebb fiatal felnőttek több mint fele is a szüleivel él Magyarországon, az EU-s átlag ennél 10 százalékkal alacsonyabb.

    A 20-24 éves korcsoportban nálunk 81,5%, az EU-ban csak 76,3% lakik mamahotelban, a 25-29 évesen között 52%, illetve 42,1% az arány.

    A Mérce szerint ez a jelenség azonban nem véletlen, hanem a lakhatási politika egyik függvénye. Nem véletlen, hogy a jóléti hálójáról híres, illetve több állami bérlakással rendelkező országokban (pl. skandináv országok, Ausztria) a legalacsonyabb a szüleikkel élő fiatal felnőttek aránya. Itthon teljesen más a kormányzati lakáspolitika: az állami bérlakásrendszer a rendszerváltás óta folyamatosan épül le, lesz privatizáció áldozata, a jelenlegi kormány pedig csak a tehetősebb rétegek lakáshoz jutását támogatja. A fő lakáspolitikai eszköz, a CSOK hitelképes, tehát biztos egzisztenciával és legalább két gyerekkel rendelkező családokat támogatja, és épp a közelmúltban végezték ki azt a lakástakarék-rendszert, amelynek épp a fiatalok voltak az egyik legnagyobb haszonélvezői.

    Forrás: Mérce

  • Ilyen lakástámogatásokat várnak a családok

    Kérdőívünket az igylakunk.hu honlapon 183-an töltötték ki. Az ő válaszaikat összefoglalva kirajzolódik egy sokatmondó, bár természetesen nem reprezentatív kép a lakástámogatási igényekről.

    Az otthonteremtési támogatások egyik nagy kérdése, hogy hogyan lehetne a legjobban ösztönözni a családokat, hogy minél több gyermeket vállaljanak. A lakáshelyzet feltétlenül lényeges szempont a fiatalok önállósodásában, a szülői házból való elköltözésében, illetve a családalapításban, gyermekvállalásban. Természetesen számos más tényező is jelen van ezekben a döntésekben.

    A magyarországi demográfiai helyzet, a népesség és ezen belül hangsúlyosan a fiatal korcsoportok arányának csökkenése – érthető módon – a kormány lakástámogatási politikájának középpontjába helyezte a gyermekvállalás ösztönzését.

    A statisztikák szerint azonban az elmúlt időszakban mégis egyre csökken az első lakásukat vásárlók száma. Ennek fő oka a lakásárak folyamatos emelkedése, amelynek üteme meghaladja a fiatalok keresetének növekedését. Megoldást jelenthetne, ha lennének elérhető díjú, fenntartható, minőségi bérlakások a munkalehetőségek közelében.

    A megfizethetőséget a mai piaci viszonyok között csak egy állami szerepvállalással működő bérlakásépítési program hozhatná el.

    Válaszadóink 70 százaléka gondolja hasonlóképpen, további 17 százalékuk sem utasítja el ezt a javaslatot.

    FB kutatás ábrák kép Dia1

    A kedvezményes lakásáfát mégis megtartaná a túlnyomó többség a csak a gyerekes családok egy része által elérhető támogatások helyett. Az otthonteremtési célzattal nyújtott támogatások közül kivett, az elsősorban a befektetőket és a külföldi vásárlókat kedvező helyzetbe hozó áfakedvezményt a csokra nem jogosul, de a segítségre rászoruló családok részére valóban kompenzáló intézkedés még várat magára.

    FB kutatás ábrák kép Dia2

     

    FB kutatás ábrák kép Dia4

    A kormányzat bejelentése szerint – a Magyar Falu program mellett – megemelt csokkal támogatná a kistelepülésen építkező, illetve házat vásárló családokat. Azt kérdeztük olvasóinktól, elköltöznének-e vidékre, ha állami támogatást kapnának hozzá. Válaszadóink 44 százaléka igen, további 32 százaléka talán elfogadná ezt a lehetőséget. Ha mindez kiegészül az ígért infrastruktúrafejlesztésekkel, valamint az ez idáig hiányzó, az elvándorlás elsődleges okaként ismert munkahelyteremtéssel, akkor minden bizonnyal még többen voksolnának a költözésre.

    FB kutatás ábrák kép Dia5

    Hozzánk hasonlóan a válaszadók közül is sokan (77%) vélik úgy, hogy az államnak pénzügyi eszközökkel is támogatnia kellene azokat a háztartásokat, amelyek magasabb energiahatékonysági fokozatúra korszerűsítik lakásukat, vagy ilyet építenek. Korábban a szocpolban magasabb összeg járt ezért, ám a jelenlegi támogatási rendszerben ez csak az EU-s finanszírozású korszerűsítési hitel kamattámogatásában jelenik meg (kamatmentes). A hitelt azonban sok család nem kérheti anyagi helyzete (hitelképtelenség, szükséges önrész hiánya) miatt.

    FB kutatás ábrák kép Dia6

    Ugyanakkor a kamatmentes hitel így is sokakat megmozgathat, csak a válaszadóink 16 százalékát nem csábítja korszerűsítési beruházásra. Mi továbbra is támogatjuk azt a támogatási formát, amely olyan fejlesztést eredményez, amely az energiahatékonyságon túl belátható időn belül kitermeli a beruházást.

    FB kutatás ábrák kép Dia7

    Ezzel együtt fontos lenne olyan lehetőségek fejlesztése, amelyek a szegényebb rétegeket is hozzásegítik a lakáskorszerűsítéshez. Ez lényeges volna a lakásállomány minőségi megújítása miatt is, hiszen ismert, hogy a hazai lakások mintegy 70 százaléka szorul korszerűsítésre. A mindenki számára hozzáférhető állami támogatást a lakások átfogó korszerűsítésére válaszadóink csaknem 90 százaléka támogatja.

    FB kutatás ábrák kép Dia8

    lakásfelújításhoz kapcsolódó áfavisszatérítést – amelyet számos szakmai szervezet, köztük a TLE is, támogat – szintén pozitívan fogadnák olvasóink (több mint 80%). A kormány egyelőre a felújításra igényelhető csokra tett ígéretet, ám még ennek sem ismertek a feltételei. Az mindenesetre biztos, hogy a csok jogosultjain kívül is rengeteg háztartás igényelné a segítséget.

    FB kutatás ábrák kép Dia3

    A válaszadók 90 százaléka fontosnak tartja, hogy az állam támogassa a lakáscélú megtakarításokat, vagyis pénzügyi eszközökkel is ösztönözze azt, hogy a háztartások előtakarékoskodjanak lakáscéljaik – lakásépítés, -vásárlás, -korszerűsítés – megvalósítására. A lakástakarékpénztári megtakarításra most is van lehetőség, azonban az állam idén ősszel megszüntette a befizetett összegek utáni állami támogatást.

    FB kutatás ábrák kép Dia9

    A lakáscélú cafeteria-elemek kedvezményei is megszűnnek 2019-ben, ugyanakkor válaszadóink csaknem 80 százaléka továbbra is igényt tartana rá.

    FB kutatás ábrák kép Dia10

  • Tudnánk szeretni a bérlakást, ha lenne minőségi, megfizethető választék

    Az egyetemisták lakhatási problémáiról szóló rendezvényen (a Habitat for Humanity Magyarország rendezésében) beszélgetünk. Nincs elég megfizethető kollégiumi férőhely, az albérlet nagyon drága, sok diáknak vagy keményen dolgoznia kell, hogy meg tudja fizetni a lakhatását Budapesten és a nagy egyetemi városokban. Közben egyes befektetők magánkollégiumépítésben gondolkodnak. Sőt épült is már ilyen, de nem az átlag magyar egyetemista pénztárcájából kifizethető bérleti díjakkal. Ugyanezzel a problémával szembesül sok munkavállaló is, akinek a mobilitását korlátozza a bérelhető lakások hiánya.

    Büttl Ferenc

     

    Büttl Ferencet először a kollégiumépítés lehetőségeiről kérdeztem.

    Még a 90-es években volt kedvelt konstrukció a PPP – magán és állami – együttműködés, talán kollégiumi férőhelyek is épültek így. Valószínűleg ezekben magasabb volt az ár, mint az egyetemek által fenntartok kollégiumokban.

    Ha mennek felfelé az albérletárak, akkor már nem csak a magánemberek gondolkodnak abban, hogy érdemes lakást vásárolni és azt kiadni – akár hosszú, akár rövidtávú kiadás formájában, hanem üzleti vállalkozások is elkezdhetnek ebben gondolkodni.

    És ha az állam kollégiumi férőhelyeket akar bővíteni, és – részben költségoldalon beszáll ebbe –, akkor ez egy még inkább megtérülő befektetés, mintha építene valaki egy bérházat. Ha még feljebb mennek az árak és tartós marad a magas árszint, akkor azt is el tudom képzelni, hogy megjelennek azok a befektetők, akik kifejezetten bérlakásokat fognak építeni.

    Itt persze az a probléma pl., hogy a bankhiteleket rövidtávon kell visszafizetni, márpedig a bérleti értékesítés hosszú távú megtérülést jelent. Megfelelően magas bérleti díjak mellett persze ez is működhet.

    Kérdés, hogy támogatás nélkül ez megint csak mennyire lesz elérhető a családi segítséget nem kapó egyetemistáknak. És mi lesz a munkavállalókkal? Ha nem tudnak elköltözni oda, ahol szükség volna a munkájukra, a vállalatok is nagy gondban lesznek, illetve már vannak is.

    Az a pillanat is el fog jönni, amikor a már itt lévő, illetve ide települő nagyvállalatok azzal szembesülnek, hogy azért nem találnak dolgozókat, mert azok nem tudnak oda költözni a munkahely közelébe (nem tudnak lakást vásárolni, illetve megfizetni a bérleti díjakat). Ez most Debrecenben is meg fog mutatkozni. Kecskeméten azzal próbálkozik a Mercedes, hogy ő bérel.

    Ám jöhet egy olyan helyzet, amikor a vállalatnak már többe kerül bérelni, mint építeni. A piacokon ugye mindig jön egy hatás, arra egy ellenhatás, egy következmény. Én biztos vagyok benne, hogy ez meg fog jelenni akár Kecskeméten, akár a BMV-beruházás kapcsán Debrecenben, és a vállalat legalábbis elgondolkozik azon, melyik éri meg.

    Egyébként van a munkáltatói építésnek hagyománya Magyarországon. Ezelőtt 80-100-120 évvel olyan nagy foglalkoztatók, mint pl. a MÁV építettek lakásokat a dolgozóiknak. Úgy látom, hogy a piaci résztvevők oldaláról a nyitottság hamarabb jön el.

    Az állam egyelőre – mondjuk azt, hogy ideológiai okokból – nem tud másban gondolkozni, mint a magántulajdon, és ott is a többgyermekes közép- és felső kategóriájú családok lakhatásának a támogatása. De a kritikus tömeg lehet, hogy eljön. Mert ha ez elég sok magánvállalatnak a problémája – és ők elég erős érdekérvényesítő képességgel bírnak, erősebbel, mint a civil szektor képviselői –, akkor elképzelhető, hogy az ő nyomásukra az állam létrehoz, vagy ajánl egy olyan konstrukciót, ami segíti ezt a típusú bérlakásépítést. Most a munkásszállók építése kapcsán vannak kedvezőbb feltételek.

    A települések örülnek, ha odatelepül egy nagyvállalat, hiszen munkahelyeket teremt, adót fizet, erősíti a lakosság megtartását. A lakhatás szempontjából milyen hatása van egy multi megjelenésének?

    A nagyvállalatok megjelenése egy városban hordoz negatív hatásokat is a lakáspiac helyi szereplői számára. A nagyvállalat ugyanis soha nem csak a helyi munkaerőt szippantja fel, sőt, többnyire helyben nem talál elegendő munkaerőt. Tehát, munkaerőbeáramlás történik, és ennek a beáramló munkaerőnek az átlagkeresete – akár csak azért, mert a vállalat támogatást ad a lakhatásra – magasabb, mint a helyi átlag. Ezért a helyi bérlők kiszorulnak. Természetesen nem teljesen, de kiszorulnak külsőbb kerületekbe, peremterületekre, vagy akár környező településekre.

    Ezért gondolom én azt, hogy szerencsésebb, különösen a közösség szempontjából, ha a betelepülő nagyvállalat nem bérel, vagy albérleti támogatást ad, hanem lakásokat épít a dolgozóinak. Mert azzal nem csökkenti, hanem növeli a kínálatot.

    Van-e olyan, akár külföldi konstrukció, amelyet a bérlakásépítésben kifejezetten előnyös lenne megvalósítani?

    Én nem emelnék ki egy külföldi példát sem. Ahol ez jól működik, ott azt látjuk, hogy kell, hogy legyen állami bérlakásszektor, bérlakásokat építeni kell. Magyarország esetében van egy történelmi háttér: az önkormányzati bérlakások privatizálása a 90-es évek elején – aminek megvannak az okai és érthető, hogy akkor ezt miért tették –, aminek a következménye az az, hogy jelenleg majdhogynem nemlétezőnek tekinthetjük az állami/önkormányzati bérlakásszektort. Állami tulajdonban most a Nemzeti Eszközkezelő által tulajdonolt lakások vannak, ami nagyon speciális konstrukció. Az önkormányzatoknak gyakorlatilag nincsen bérlakásállományuk, és nincs forrásuk arra, hogy újakat építsenek. A központi források pedig mostanra igencsak elapadtak. Nincsenek olyan sok százmilliárd forintos pályázatok, programok, amelyben az állam az önkormányzatok számára bérlakásépítésre forrást hirdet meg.

    Azért is kell bérlakásokat építeni, mert sok esetben azt lehet látni, hogy a közösségi finanszírozás által a megrendelő sokkal nyitottabb a legújabb technológiák, a zöld, az energiahatékony technológiák felé. Fantasztikus bérlakásokat láttam fotókon pl. Szlovéniában és nyugat-európai nagyvárosokban, amelyek akár a magánépítők számára is példát tudnak mutatni térkihasználásban, dizájnban, üzemeltetésben és a legújabb energiatakarékos technológiák alkalmazásában. És úgy gondolom, hogy ez igen fontos szempont ma, ha az ingatlanpiacról beszélünk. Nem önmagában létezik a lakhatási szegénység sem, hanem az energiaszegénységgel is összekapcsolódik.

    Amíg a magánszereplők, a vállalatok és a kreatívabb önkormányzatok is nem látják azt, hogy a központi politika olyan irányba fordul, hogy nemcsak a magántulajdonnak foglalkozik, és nem csak mindent a csokon keresztül akar megoldani, addig ők is kevéssé mernek belevágni.

    Ezért is borzasztóan hiányzik egy olyan államtitkárság, egy központi intézmény, amely mindezt a komplex problémakört a maga teljességében látja, összefogja és próbálja kezelni. Ez nagyon hiányzik a struktúrából.

    Döntéshozói oldalról hallottam már olyan érvelést a magántulajdon támogatása mellett, hogy a magyar ember a saját lakásában szeret élni. Pedig a kormányzati demográfiai célokhoz éppen, hogy lehetne bérlakáépítési eszközt rendelni.

    Alap megközelítésben még azt is el tudom fogadni, hogy a magyarok nem szeretnek bérlakásban lakni. De hogyha bárkinek a között kell választania, hogy egy kényelmes és megfizethető bérlakásban vagy rossz körülmények között, drágán kell laknia, mert arra kényszerült, hogy a munkahelyét, mondjuk, Győrben találja meg, miközben valahol Borsodban lakott, és a borsodi ingatlant nem tudja olyan áron értékesíteni, amiből ő megjelenhet a győri lakáspiacon mint vásárló, akkor azt hiszem az alacsonyabb árú és jobb minőségű bérlakást választaná.

  • Sokkal több energiahatékony lakóépület kellene

    Fontos és igen időszerű témakört boncolgatott idén a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) országos, ötállomásos képzéssorozata. A rendezvény fókuszában azok a lépcsőzetesen változó épületenergetikai előírások és azok teljesíthetősége álltak, melyek 2020. december 31-től új épületek esetén a közel nulla energetikai szinttel zárulnak. A kiemelt cél pedig az volt, hogy a hazai építész és gépész szakemberek gyakorlati segítséget kapjanak a felkészülésben. A tapasztalat azt mutatta, hogy van még bizonytalanság az épületek tervezéséért és kivitelezéséért felelős szakemberek között az energetikai előírások változásának alkalmazásában. Nagy szükség van tehát az elméleti tudnivalók gyakorlatba helyezésére. Az épületenergetika nagy tudású szakértői segítettek az európai szabályozás hazai környezetbe való illesztésére, prezentáltak alternatívákat, legyen szó épületburkolati elemekről vagy a kiszolgáló gépészeti rendszerekről. A színes tematika egyben arra is biztosítékot jelentett, hogy pörgős, jól fókuszált, interaktív előadások sora hangzott el, konkrét műszaki számításokkal is megtűzdelve. Az épületenergetikai készlettár mellett még hasznos ismereteket kaptak a részvevők a lehetséges építésjogi és -etikai buktatókról és fogódzókról is.

    Együttműködés: a minőségi, valós energiamegtakarítással járó beruházások egyik záloga

    A képzéssorozat nagy előnye volt, hogy egy tartalmas nap keretében nagyon sok, egymásra épülő és összecsengő üzenetben lehetett a minőségi energetikai termékek és szolgáltatások jelentőségét nyomatékosítani. Az építész és gépész előadó kollégák együttgondolkodásán keresztül pedig a napjainkban ritkaság számba menő kooperáció tudott megvalósulni, mely példaértékkel bír a résztvevők számára is, hiszen a minőségi, valós energia-megtakarítással járó beruházások is az épülettervezők, kivitelezők és üzemeltetők együttműködése mentén tudnak megvalósulni. Az alapos tervezés és előkészítés nemcsak a kivitelezési költségeket tudja leszorítani, hanem az energetika szempontjából rendkívül fontos hosszú távú üzemeltetési költségek tekintetében is elengedhetetlen.

    A felsorakoztatott épületenergetikai készlettár egyaránt mutatott megoldásokat az újépítésekkel és a meglévő épületek korszerűsítésével kapcsolatban. Konszenzus van abban, hogy idén az újépítések jelentették az energiahatékonysági piac motorját, amit az erre irányuló kedvező központi intézkedéseknek tulajdonítanak. A kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa kivezetése azonban feltehetően csökkenteni fogja a most tapasztalható intenzív lakásépítési hullámot, ami egyes prognózisok szerint a lakásfelújításoknak fog kedvezni[1].

    Az újépítésekhez hasonlóan a felújítást ösztönző programok is szükségesek

    A lakáskorszerűsítések fellendülése szükséges is lenne: Magyarország európai uniós energiahatékonysági kötelezettségeinek teljesítése csak ezzel együtt érhető el. Az újépítések piacán bár intenzív a növekedés, és az idei év első három negyedévben a tavalyihoz képest 28%-kal több, 10,218 új lakás épült[2], ez a szám azonban nem olyan léptékű, hogy jelentősen hozzá tudjon járulni az energiamegtakarítási célokhoz. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia a 2014-2020 közötti időszakra 700 ezer lakás komplex energetikai felújítását tűzte ki célul. A jelentős energiafelhasználó ágazatok közül a lakosság a legnagyobb, az ország energiafogyasztásának több mint egyharmadáért felel. A háztartások által felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne a lakóépületek komplex energetikai felújításával. A kitűzött cél ellenére Magyarország lassan halad előre energia-megtakarítási kötelezettsége teljesítése terén.

    A fentiek tükrében szükséges és előremutató lépés lenne, ha a felújítási piac is az újépítésekhez hasonló ösztönzésben részesülne. Ehhez célszerű lenne, hogy a lakossági épületenergetikai korszerűsítésekre is rendelkezésre álljanak rendszeres, hosszú távú, kiszámítható, tervezhető állami ösztönző és támogatási programok.

    Másfelől egy hosszú távú, kiszámítható támogatási rendszer jót tesz az építőiparnak is: stabilizál, területileg kiegyenlít, az építőipari KKV-k megrendelés-állományát támogatja. Míg az újépítések továbbra is rendkívül aránytalan területi eloszlást mutatnak a KSH adatai szerint[3], addig a MEHI korábbi kutatása alapján elmondható, hogy a felújítások ösztönzése képes országosan kiegyenlíteni az újépítések okozta területi aránytalanságokat. Bár a felújítások volumene kisebb, építőipari hatásuk jelentős, hisz piaci tapasztalatok szerint kiegyensúlyozott piaci környezetben minden újépítésre 10 felújítás jut; ez különösen az építőipari KKV-k helyzetének kiegyensúlyozásában tudna komoly szerepet játszani.

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet köszönetét fejezi ki azoknak a szakembereknek és vállalatoknak, akik tudásukkal, idejükkel, támogatásukkal hozzájárultak az energetikai szemléletformáló rendezvénysorozat létrejöttéhez, megvalósításához és szakmai színvonalához.

    Külön köszönet az előadóknak: Dr. Zöld András professzor, Dr. Kerekes Attila, Severnyák Krisztina, Dr. Jámbor Attila, Bedekovits Csaba, Biró András, Dudásné Golán Andrea, Farkas Imre, Fingerhut Roland, Illés Nóra, Kiss Attila, Misinkó Sándor, Szatmári Zoltán, Szepesi Vince, Varga Tamás, Versits Tamás, Vidóczi Árpád;
    és a vállalatoknak: Bachl Kft., Dörken Kft., HAJDU Hajdúsági Zrt., Kingspan Kft., Pipelife Hungária kft., Velux Magyarország Kft., Weishaupt Hőtechnikai Kft., Wienerberger Zrt.

    ________________________________________
    [1] Építési Piaci Prognózis, 2018.

    [2] KSH, 2018

    [3]Elsősorban Budapestre, Győr-Moson-Sopron megyére, Pest megyére, illetve néhány további nagyobb településre koncentrálódott

  • Még több pénz kell a falvak megmentéséhez

    Nagyjából 400 milliárd forint kellene ahhoz, hogy meg lehessen állítani a falvak elnéptelenedését. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint ugyanis nincs menthetetlen térség, minden csak pénz kérdése - hiszen fejlődést csak a komoly beruházások hozhatnak - írja a Népszava.

    Ha a minap bejelentett fejlesztések keretein belül térségi szemlélet alapján kidolgozott projektek kapnak támogatást, három-négy éven belül megállítható lesz az elvándorlás a falvakból - jelentette ki a Népszavának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Hangoztatta azt is, hogy a kormány tervei között elég sok elem visszaköszön a TÖOSZ által összeállított javaslatcsomagból. Mint fogalmazott, bíznak benne, hogy a jövőre jutó 150 milliárd forintos támogatás után 2020-ban már hozzájuthatnak a szövetség szerint reális 400 milliárdos forráshoz.

    "Térségi szemléletben kell gondolkodni. (...) Az olyan beruházásoknak ugyanis kevés az értelme, melyeknek már a szomszéd faluban élők sem élvezhetik az előnyeit. Ha viszont értelmes projektek kapnak támogatást, három-négy éven belül megállítható lesz az elvándorlás a falvakból."

    Schmidt Jenő leszögezte azt is: "nincs menthetetlen térség, minden csak pénz kérdése, mert fejlődést csak komoly anyagi ráfordítás és beruházás hozhat. Azok a falvak lesznek még nehéz helyzetben, amelyek környékén túl jó a föld, ugyanis a nagybirtokos mezőgazdaság nagyon kevés embernek ad munkát. Ahol viszont lesz munkahely, onnan nem vándorolnak el az ott élők, sőt akár még vissza is térhetnek, akik elmentek."

    TLE-vélemény:  A kormány ígéretet tett a CSOK kibővítésére a falvak irányában is: több támogatást kaphatnának a fogyó népességű 5000 fő alatti települések. Nem ismertek még ennek az intézkedésnek a részletei, de az biztos, hogy több pénzért is csak akkor fognak ezekre a településekre költözni a családok, ha megélhetést találnak közvetlen közelükben, illetve valóban kiépül a megfelelő infrastruktúra.

    A TÖOSZ elnökével készített interjút a Népszava cikkében olvashatják.

    Forrás: Népszava, Pénzcentrum

  • Befektetők szerint középtávon beindulhatnak a bérlakásberuházások

    Elhangzott, hogy ha a legrosszabb eshetőségre készülnek, akkor a 27 százalékos áfa azt eredményezheti, hogy kb. két évig nem lesznek új építésű lakások, miközben az áremelkedés miatt az értékesítés is nehézkes lehet.

    A munkaerőhiány, és általában a beruházási költségek csökkenésére nem számítanak, de a kereslet fennmaradására reményt ad a nominálbérek folyamatos növekedése.

    A nagy visszaesés szerintük átmeneti lesz, és néhány év után ismét elindulhat a beruházások növekedése.

    Úgy gondolják, fontos lenne a lakásépítések állami támogatása, és azt várják a kormányzattól, hogy a közeljövőben hoz ilyen irányú intézkedéseket.

    Érdekes lehet a bérlakásépítés a befektetők számára?

    Arról is beszélgettek a szakértők, hogy a jelenleg még csekély nagyságú bérlakáspiac a jövőben akár nagyobb szerepet is kaphat, az utóbbi 1,5-2 évben is már egyre inkább foglalkoznak a bérlakásépítés gondolatával.

    Valamelyest csökkent a saját lakásban lakók aránya az elmúlt időszakban a lakásárak növekedése miatt. Az elmozdulás a lakásbérlés irányában a munkaerőmobilitásra is kedvező hatású lehet.

    Egyelőre azonban nincsenek intézményi befektetők a bérlakásépítésben, így a fejlesztések sem indulnak el. Pedig – külföldi országok példáit látva – volna benne lehetőség, és a beruházókat foglalkoztatja a kérdés, a jövőben nagyobb szerepet kaphat a portfóliókban, de egyelőre nincs meg a megfelelő környezet és finanszírozhatóság.

    A kerekasztalbeszélgetésen részt vevő szakértők véleményének részletes ismertetését elolvashatja a Portfolio cikkében.

  • Emeli a kormány az ajánlott rezsióradíjat

    A szektort képviselő Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság javaslatára módosított rezsióradíj 15 százalékos emelkedésnek felel meg.

    Idén július és szeptember között átlagosan 335 ezer embernek adott munkát az építőipari szektor, ami 31 százalékos növekedés jelent ötéves távlatban, hasonlóan magas foglalkoztatásra pedig legutóbb 2006-ban és 2007-ben volt példa. Bár sokkal több ember dolgozik az építőiparban, a kereslet miatt mégis munkaerő- és kapacitáshiány sújtja az ágazatot.

    A munkaerőhiányban szerepet játszik az is, hogy a piaci szereplők szerint rengeteg szakember távozott külföldre a magasabb fizetések miatt. Pedig a lakásépítéseknél 33 százalékkal nőttek a költségek 2010-hez képest, ezen belül a munkaerőköltség 53 százalékkal nőtt. Ehhez jön még a szintén felszálló ágban lévő anyagköltség, amely közel 20 százalékkal emelkedett 2010 óta.

    Forrás: Napi.hu

  • A fővárosi lakásépítések 60 százaléka csúszik

    A jelentés megállapítja, hogy összességében a hazai lakáspiacon minden tényező az erős kereslet fennmaradása irányába mutat, míg a lakásépítések egészséges felfutását számos tényező nehezíti. A lakásárak emelkedése országosan még nem túlzott, de a budapesti piacot szorosan figyelemmel kell kísérni, hogy a lakásárak fundamentumokat meghaladó emelkedése ne párosuljon túlzott kockázatvállalással a hitelezésben.

    Nem enyhül a kapacitáshiány

    A 2018 elején is érzékelt építőipari kapacitáshiány nem enyhült az elmúlt időszakban, a lakásfejlesztéseknek továbbra is versenyezniük kell a munkaerőért az állami beruházásokkal és az üzleti célú ingatlan-fejlesztésekkel. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a szűkös építési kapacitáskínálat mellett a kedvezményes újlakás-áfa 2019 végéig tartó hatálya a kapacitások iránti keresletben nagymértékű koncentrációt okoz: minden fejlesztő még e határidő előtt szeretne minél több lakást átadni – olvasható a jelentésben.

    E folyamatok mellett a Budapesten fejlesztés alatt álló lakásoknak mintegy 38 százaléka nem csúszik időben az eredeti tervekhez képest, 32 százaléka esetén félévnél kisebb, 29 százaléka esetén pedig fél évnél nagyobb a csúszás mértéke. A 2018. harmadik negyedéves adatok alapján az eredeti tervekhez képest késésben levő budapesti lakásprojektek csúszásának átlagos ideje 2,9 negyedév volt. Mindezek eredményeképpen az új projektek esetén már hosszabb fejlesztési idővel számolnak a beruházók.

    2018 11 Beruházások csúszása

    Forrás: MNB Lakáspiaci Jelentés, 2018 november

    Gyenge a hazai lakásállomány megújulása

    A hazai lakáspiac kínálati oldala továbbra sem tud lépést tartani az erős kereslettel, amit jól mutat, hogy a fejlesztés alatt álló fővárosi új lakások előértékesítettsége folyamatosan növekszik, és 2018 harmadik negyedévében 68 százalékot tett ki.

    2018 11 Bp célok

    Másrészt a piaci szereplők az új lakások iránti gyakorlatilag kifogyhatatlan keresletről számoltak be, és megjelent az előrehozott kereslet is a piacon. 2018 első féléve során országosan 6517 új lakás került átadásra, ami 30 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának értékét, a kiadott építési engedélyek száma azonban ugyanezen idő alatt már 9 százalékkal visszaesett.

    2018 11 szándékok

    A hazai lakásállomány éves megújulási rátája mindezzel 0,36 százalékot tett ki a második negyedév végén. Az egyes régiók között nagy heterogenitás tapasztalható, Közép-Magyarországon 0,9, míg Észak-Magyarországon csupán 0,1 százalék az utóbbi érték, de összességében a régiós országokhoz képest alacsony a megújulás. Ennek okai legfőképpen az építőipar szűkös munkaerő- és alapanyag-kapacitásai és a szektor relatíve alacsony termelékenysége lehetnek, míg egyes megkérdezett szakértők szerint a hatékony technológiák használatának hiánya is szerepet játszhat benne.

    2018 11 ép foglalkoztatottak

    Budapesten 2019-ben tetőzhetnek az újlakás-átadások, 2018-ban 7,4 ezer, 2019-ben 15,7 ezer új lakás átadását várjuk. 2020-tól azonban visszaeshet a kínálat a megszűnő kedvezményes áfakulcs miatt, amit a piaci szereplők egyöntetű véleménye is megerősít. Erre az évre mindösszesen háromezer lakás átadása várható. A szűkös kapacitások miatt a projektek 60 százaléka már most időbeli csúszásban van, a 2019-re tervezett nagy számú átadásokból így több is 2020-ra tolódhat.

    2018 11 gátló tényezők

    A kereslet nő, a hitelek száguldanak

    A hazai lakáspiacon minden tényező a kereslet élénkülése irányába mutat. A háztartási szektor vagyoni helyzetének javulása, valamint az élénk bérkiáramlás a szektor megtakarításait is nagymértékben emelte, ami a hosszú távú jövedelmi kilátások mellett pozitív képet fest a várható lakáspiaci keresletről. 2018-ban nemcsak a lakásvásárlási kedv, de a korszerűsítési szándék is újult erőre kapott a háztartások körében.

    A hitelintézetek lakáscélú hitelkibocsátása 2018 első felében közel 40 százalékkal bővült éves alapon, de a fogyasztási hiteleken belül is egyre meghatározóbb a lakáscél. A kamatfelárak jelentősen csökkentek a vizsgált időszakban, amelynek hatására a kamatfixált hitelek átlagos felára elérte a változó kamatozású hitelekét. Bár az újonnan kibocsátott hitelek volumene a 2008. évi érték 80 százalékát teszi ki, van tér a lakáshitelezés további bővülésére.

    További áremelkedés is várható

    A lakáspiac élénkülése a lakásárak dinamikus emelkedése mellett az adásvételek számának növekedésében is megmutatkozott. A hazai lakásárak országos átlagban nominálisan 16,2 százalékkal emelkedtek éves alapon a második negyedév végén az aggregált MNB lakásárindex értékei szerint. A lakásárak ugyanezen idő alatt reálértelemben 12,7 százalékkal drágultak, míg 2018 egészére előrejelzésünk alapján 11,5 százalékos növekedés várható.

    2018 11 lakásárak

    2018 11 költségek

    A lakásárak a folyamatos emelkedés ellenére országos átlagban még a makrogazdasági fundamentumok által indokolt szint alatt tartózkodnak, Budapesten azonban jelentősen megemelkedett a túlértékeltség kockázata, így még fontosabbá vált a fővárosi piaci folyamatok körültekintő figyelemmel kísérése. Enyhíti a kockázatokat, hogy egyelőre nem látszik, hogy a hitelintézetek a fővárosban a magasabb kockázatvállalás melletti finanszírozás irányába mozdulnának el.

    2018 11 lakásárak régiók

    A hazai lakáspiac erős heterogenitást mutat területi alapon, az egyes településtípusok közötti különbségek 2018 első félévében tovább nőttek. 2018 második negyedévére a 2017. év végi 15,6 százalékhoz képest 20,2 százalékra gyorsult a budapesti lakásárak éves nominális növekedési üteme. A vidéki városokban ugyanezen időszakban a 2017. végi 13,3 százalékról 16,3 százalékra nőtt, a községekben pedig 16,9 százalékról 11,8 százalékra csökkent az éves lakásár-dinamika. Mindezen folyamatok tükrében még inkább elnyílt a vidéki kisebb települések és a főváros közti árolló. A községekben tapasztalt átlagos négyzetméterárak már csak 22 százalékát teszik ki a főváros átlagának, a vidéki városokban tapasztalt árszint pedig 37 százalékát, amíg ezen értékek 2012-ben – amikor a legkisebb árkülönbségek voltak tapasztalhatók – rendre 47 és 62 százalékot mutattak.

    2018 11 lakásárak települések

    Előzetes számítások szerint Budapesten 2018 harmadik negyedévében ismét gyorsult a lakásárak éves dinamikája, és 23,9 százalékot tett ki, míg országos átlagban ugyanekkor 16 százalékos növekedés volt mérhető.

    Forrás: MNB Lakáspiaci Jelentés, ingatlanhirek.hu

  • Fékeződő növekedés, majd átmeneti, de erőteljes visszaesés várható a lakáspiacon

    Fele olyan hosszú és fele olyan intenzív konjunktúra - röviden ezt az előrejelzést tette a Prognózis az elmúlt két évben a lakásépítések mostani felfutását összehasonlítva a 2000 évek elején látott konjunktúrával.

    Az előrejelzés megvalósulni látszik: az élénkítésnek köszönhetően, majd annak nem kívánt utóhatásaként, a néhány nagyon erős évet (2017-2019.) követően a gazdaság egészében a növekedési ütem lefékeződése várható, az építési piacon pedig igen erőteljes, de csak átmeneti visszaesés következik be 2020-ban. Ezt követően nem tér vissza a gyors növekedés korszaka, de mind a gazdaság, és ezzel összefüggésben az építési tevékenység tartós növekedési pályán marad.

    Hatékony volt-e az 5%-os áfa mint élénkítő eszköz?

    A lakásépítésben az 5%-os áfa egy rövid, erőteljes felfutást generált, amely Budapestre, Győr-Moson-Sopron megyére, Pest megyére, illetve néhány további nagyobb településre koncentrálódott. Az 5%-os áfa a keresleti és a kínálati oldalon is döntően a befektetőket támogatta. „Volt olyan lakás, ahol az áfakedvezmény az 50.000.000 forintot is meghaladta. Hatékonyabb eszközökkel ebből a pénzből akár tíz új lakás is megvalósulhatott volna. Nagyrészt ennek az élénkítésnek a következménye a most érezhető kapacitáshiány, amit minden bizonnyal kapacitás túlkínálat követ majd.” – mondta Varga Dénes, közgazdász, az Építési Piaci Prognózis kutatásvezetője. – „Mi azokkal értünk egyet, akik szerint az építőipar és ezen belül a lakásépítés, olyan stratégiai területek, ahol az állami beavatkozásra szükség van. Sajnos az elmúlt években bevezetett intézkedések – nem meglepő módon - nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, vagy nem a vár hatást hozták, amit a számok is alátámasztanak.”

    Magyar lakások az interneten

    internet

    Forrás: ingatalan.com, otthonterkep.hu

    Jóllehet a 2018. november 1-jén jogerős építési engedéllyel rendelkező, és 2023-ig befejezett lakásokra továbbra is érvényes az 5%-os áfa a szabály, a 2020 első felére várt visszaesést ez nem befolyásolja és a növekedést továbbra is kisebb üteműnek várják a szerzők.

    Az építőipari továbbra sem tölti be gazdaságélénkítő szerepét

    A nemzetközi előrejelzések szerint a magyar gazdaság növekedési lehetőségei szempontjából legfontosabb fejlett országok továbbra is stabil, de csökkenő ütemű növekedési pályán maradnak. A magyar gazdaság az Építési Piaci Prognózis vezető elemzője szerint hasonló pályán fog mozogni. Nem látható annak a lehetősége, hogy a GDP növekedési üteme a négy százalékos szint körül maradjon, de a csökkenő növekedési ütem is azt jelenti, hogy az ország gazdasági lehetőségei bővülnek. A legpesszimistább, az Építési Piaci Prognózis előrejelzése szerint is több mint 6000 milliárd forinttal nagyobb GDP várható 2023-ban, mint 2017-ben volt. Ez nagyon sok plusz lehetőséget jelent Magyarország számára, és bőven fedezne egy, a mostaninál sokkal nagylelkűbb lakáspolitikai támogatást – mondta Varga Dénes.

    A magyar GDP változásának prognózisai (százalékpontos változás, előző év: 0,0)

    GDP

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2019-2022 (Build-Communication)

    Az EU támogatások megelőlegezésével és koncentrált elköltésével, illetve a lakásépítési piac élénkítésével a kormány lendületesen növelni tudta az építési tevékenység értékét, és az évente felépített lakások számát.
    A Prognózis készítőinek álláspontja szerint azonban a magas növekedési ütemet nem sikerül megőrizni. 2020-ban jelentős visszaeséssel, azt követően pedig jóval szerényebb növekedési ütemmel kell számolni. Ez azt jelenti, hogy folytatódik az a negatív tendencia, hogy az építőipar nem képes betölteni gazdaságstabilizáló, konjunktúra-kiegyenlítő szerepét. – Pedig egy erős építőipar és egy fejlődő lakásszektor jelentősen csökkentheti az ország külföldi konjunktúrától való függését – emelte ki Varga Dénes.

    A GDP és az építőipari termelés alakulása

    GDP építőipar

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2019-2022 (Build-Communication)

    Ám éppen ellenkezőleg, itt más ágazatokhoz képest lényegesen nagyobb konjunkturális kilengéseket láthatunk. Az építőiparban jelentkező súlyos munkaerőhiány egy átgondoltabb élénkítési politikával elkerülhető lett volna, ugyanúgy, ahogyan a 2020 ban, és az utána következő néhány évben az átmeneti kapacitás-felesleg.

    – Úgy tűnik, hogy egy viszonylag nagy visszaesést követ majd egy olyan növekedés, ahol valószínűleg a kormány már nem akar majd rövidtávon magas számokat. Talán ez a legnagyobb tanulsága a mostani időszak gazdaságpolitikájának, hogy nem jó, ha rövid idő alatt nagy növekedés jelentkezik. Ezt sokkal meggondoltabban kell tervezni és véghezvinni – mutatott rá Varga Dénes.

    Mindenesetre az áfakedvezmény pontszerű kivezetése által gerjesztett negatív hatások mérséklésére hozott intézkedés, miszerint a már engedélyezett építések esetében 2023-ig megmarad az 5%-os áfa, nagyon jó kármentő intézkedés a kutató szerint. – Ezt az áldozatot akkor is vállalni kellett, ha ez plusz lakásokat a piacon nem jelent, de nem lesz káosz, nem veszítenek milliókat, milliárdokat a befektetők azon, hogy esetleg adminisztratíve nem sikerül befejezni lakásokat a határidőre – mondta.

    Lakáspiaci szempontból fontos látni azt is, hogy a jelenleg vannak olyan előrehozott vásárlások, amelyek 4-5 év múlva jelentek volna meg, de az áfakedvezmény kivezetése miatt most történnek meg. Ezek majd 4-5 év múlva hiányozni fognak a keresleti oldalról.

    Mi az Építési Piaci Prognózis?

    Az Építési Piaci Prognózis, független, középtávú előrejelzés, amely ezúttal a 2019-2022-es évekre nézve nyújt részletes elemzést. Ennek része az a felmérés, amelynek segítségével a kiadó, a Build-Communication építőpari szakemberek véleményét gyűjti össze az építőipar helyzetét és kilátásait illetően. A Prognózis, amely csak idén tavasszal 320, ősszel 339 szakember meglátásait összegzi, a szokásos elemzések mellett összehasonlítja a korábbi, és a legfrissebb, az 5%-os áfa kapcsán történ változások hatásait is.

    Az idén harmadik alkalommal megjelenő „Építési Piaci Prognózis 2019-2022” hét régióra szolgál előrejelzéssel, emellett a megyéket három csoportra osztva is közöl számokat. A három csoportot a fajlagos lakásszámok alapján képezi, az ország lakosságát három, közel egyenlő részre osztva. A három csoportra jellemző korábbi, valamint előre jelzett lakásszámok mutatják, hogy lakáspolitikai, és általánosságban gazdaságpolitikai irányváltás nélkül a normálisnak tekinthető évi negyvenezres lakásszám sem közép, sem hosszabb távon nem érhető el.

    Az eredményeket, ahogyan korábban is, a Prognózis regionális szinten is elemzi, hogy képet adjon arról, láthatók-e a piacon a regionális felzárkóztatási politika eredményei, vagy éppen ellenkezőleg, tovább nőnek-e a fejlettebb és a kevésbé fejlett régiók közötti különbségek.

    A megkérdezett szakemberek már kevésbé optimisták

    Az Építési Piaci Prognózis 2019-2022 anyagát a szakemberek véleményeinek összesítése teszi ezúttal is teljessé arról, hogyan látják az építési piacon működő vállalkozások a tendenciákat, mik a várakozásaik.
    Idén ősszel a felmérés harmadik alkalommal készült el, ezúttal 339 építési vállalkozásnál dolgozó szakember - építész tervezők, kivitelezésben dolgozók és az építési piacra rálátással bíró önkormányzati szakértők töltötte ki a kérdőíveket. A felmérés időhorizontjába a 2020. év, amikor jelentős visszaesést vár a Prognózis, majd csak 2019 tavaszán kerül be. A növekedési ütem 2019-re várható csökkenését azonban felmérés eredményei már most is igazolják.

    Az Építési Piaci Prognózis jelenlegi kiadásához készült felmérésben a válaszadók továbbra is a multinacionális vállalatokkal kapcsolatban voltak a legoptimistábbak, de minden más megrendelő csoportban kisebb-nagyobb visszaesést várnak akar a tavaszi eredményekhez képest is. A részpiacokkal kapcsolatos várakozások szinte minden területen kevesebb optimizmust mutatnak, még a korábban jól teljesítő lakásépítés- és lakásfelújítás területén is, kivéve a sportlétesítmények és az ipari létesítmények piacát.

    Várakozások az egyes megrendelői csoportok tekintetében - 2017. ősz, 2018 tavasz és ősz*

    megrendelők

    *A válaszadóknak az egyes megrendelői csoportok, vagyis az egyes részpiacok várható keresletének változását egy ötfokú skálán kellett osztályozniuk. A "-2" erős visszaesést, a "-1" visszaesést, a "0" stagnálást, az "1" növekedést, a "2" erős növekedést jelent. A grafikonok mindenhol a válaszok számtani átlagát mutatják. A "0,5"-ös érték például azt jelentheti, hogy a válaszadók fele stagnálást, másik fele pedig növekedést vár az adott megrendelői csoport építési keresletében, vagy az adott részpiacon.
    Forrás: Build-Communication felmérései
    Válaszadók: 2017. ősz: 365 fő; 2018. tavasz: 320 fő ; 2018. ősz: 339 fő

    Várakozások az egyes részpiacok tekintetében - 2017. ősz, 2018 tavasz és ősz*

    részpiacok
    Forrás: Build-Communication felmérései
    Válaszadók: 2017. ősz: 365 fő; 2018. tavasz: 320 fő; 2018. ősz: 339 fő

    Továbbra sincs meg a jó megoldás

    Ahogy a korábbiakból, a jelenleg publikált elemzésből is jól látható, hogy régiós szinten a lakásépítés két végpontja Közép- és Észak-Magyarország. A kevésbé fejlett régiókban gyakorlatilag nem volt semmilyen hatása az élénkítésnek, a fejlettebb régiókban viszont olyan mértékű volumen-ingadozást generált, amit sokkal jobb lett volna elkerülni.

    A lakásépítés alakulása és prognózisa - a megyék három csoportjában
    (évente épített új lakás/1000 fő.)

    megyék

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2019-2022 (Build-Communication)

    (Mivel a regionális jellemzők nem tükrözik teljes mértékben a lakáspiaci jellemzőket, ezért az elemzők más felbontást alkalmazak. A magyék "A" csoportjába Budapest, Pest megye és Győr-Moson-Sopron megye tartozik. A C" csoportba azok a megyék, ahol alig épül lakás, a "B" csoportba a kettő között elhelyezkedők tartoznak.)

    A lakásépítési piaccal kapcsolatban az Építési Piaci Prognózis készítőinek véleménye továbbra is az, hogy az élénkítésre szükség van, az élénkítés módja azonban nem szolgálja a lakáspolitikai célokat. Súlyos hiba, hogy nincs lakáspolitikai célrendszer, leszámítva a mennyiségi célokat, és az alkalmazkodást az energiatakarékossági uniós követelményekhez. Ennek megfelelően az eszközök esetlegesek. – Az a jó lakáspolitika, amelynek a lakáspiac minden részére van válasza – hangsúlyozta Varga Dénes.

    Súlyos hiba volt az un. "szociális lakásépítésben" az 5% áfa négy évre történő bevezetése, ami kínálati és keresleti oldalon egyaránt a lakáshasználattal szemben elsősorban a befektetőket támogatta. Csak az áfakedvezménnyel egy un. "szociális" lakáson akár 50 millió forintot is kereshetett az ingatlan befektető, miközben mindez nem könnyítette, hanem éppen ellenkezőleg, nehezítette a lakáshoz jutást.

    Súlyos hiba a méltányolható lakásigény eltörlése, az, hogy a meglévő lakástulajdon nem akadálya a támogatások igénybevételének, a három gyermekek után járó irreálisan magas a vissza nem térítendő támogatás. Nem indokolható a "Nemzeti Lakáslottó" állami támogatása, és elhibázott ötlet a kisebb települések tervezett magasabb összegű "CSOK"-ja.

    A lakásépítés alakulása és prognózisa, illetve az ideális növekedési pálya

    növekedés

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2019-2022 (Build-Communication)

    A lakástakarék-pénztárak támogatásának a megszüntetése talán a legsúlyosabb hiba. Ez nyújtott lehetőséget állami támogatások igénybevételére annak, akinek nem volt pénze új lakás építésére, vagy vásárlására. Ez oldotta a rendszer "gazdagpártiságát". Gyakran emlegetett érv, hogy a lakástakarékpénztári megtakarítás segítségével új lakás nem, csak felújítás finanszírozható. A lakás felújítása azonban fontos első lépés a lakóminőség javításához, akár az új építésű lakáshoz vezető úton. Az a változtatás elfogadható lett volna, ha a megtakarítások, és a hozzá adott állami támogatások nem lakáscélú felhasználását megnehezítették volna.

    Sokszor szembe állítják a lakáspolitika szociálpolitikai és gazdaságpolitikai jellegét. A mai gyakorlatban ez sajnos azt jelenti, hogy a kormány inkább vállalja, hogy a lakáspolitika gazdasági értelemben nagy veszteséget produkáljon, csak hogy ne lehessen ráfogni, hogy nincs ellentétben a szociálpolitikai célokkal. Valójában az a lakáspolitika, amelyik számára kiemelt cél a sok új lakás felépítése, ezzel a gazdasági növekedés ösztönzése, nem a legfelső két jövedelmi tizedre koncentrál, mint a mostani, hanem a hat középsőre.

    Az már most kijelenthető, hogy a gazdaságpolitika célrendszerében továbbra is háttérbe szorul a lemaradó rétegek és régiók felzárkóztatása, amit a volumen hosszabb távú alakulásának előrejelzésénél fontos figyelembe venni. Sajnálatos, de joggal feltételezhető, hogy a döntéselőkészítők részéről ezúttal sem fog sor kerülni a múlt tapasztalatainak az elemzésére, sem a 2000-2009 közötti, sem a mostani élénkítési kísérlet tekintetében sem.

    További információ: http://buildmarketing.hu/epitesi_piaci_prognozis.html 
    Szakmai kérdésekben Varga Dénes, közgazdász, kutatásvezető (20) 429-8296
    Build-Communication - Rajki Diana (30) 919-5505

    Az Építési Piaci Prognózis 2019-2022 megvásárlásával kapcsolatos kérédések esetén:
    Build-Communication – Kovács Adrienn (70) 608-2653, iroda@buildmarketing.hu 

     

     

  • A magas bérleti díjak miatt is csökken a felsőoktatásban tanulók száma

    A lakásbérleti díjak mértéktelen növekedése és a szektor nem megfelelő szabályozása közel egymillió magyar embert érint - írja a feketelakas.hu oldalon a Habitat for Humanity. Az egyetemisták csoportja különösen kitett a problémának, hiszen az elmúlt öt évben Budapesten kétszeresére, míg a többi egyetemi nagyvárosban 50 százalékkal nőttek a lakásbérleti díjak. Mindeközben nincs elég kollégiumi férőhely, tavaly négyszeres volt a túljelentkezés.

    Azoknak, akik kiszorulnak a kollégiumi férőhelyekről, gyakran teljes vagy részmunkaidős állást kell vállalniuk, ami ugyanakkor hátráltatja a tanulmányaikat. Míg 2005-ben még a teljes magyar népesség 4,2 százaléka, 2016-ban már csak 2,9 százaléka járt felsőfokú képzésre, aminek oktatáspolitikai, ugyanakkor jövedelmi vetületei is lehetnek. A Budapesten tanuló vidékről származó hallgatók aránya is nagy mértékben esett: 2005 és 2014 között 31,8 százalékról 18,5 százalékra csökkent, ami vélhetően a lakhatással is összefüggésben van.

    Büttl Ferenc közgazdász szerint a lakásbérleti díjak jelentős részben az Airbnb-k nem megfelelő szabályozása miatt nőnek ilyen rohamos tempóban: a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadást ugyanis se országos, se helyi szinten nem korlátozzák. Mint egyetemi oktató, úgy látja, a megemelkedett ingatlan- és albérletárak az oktatást mint mobilitási csatornát zárják le, és a felsőokatásból egyre inkább kiszorulnak az alacsonyabb gazdasági státuszú családokból érkező diákok. “Bérlakásokat és kollégiumokat kell építeni” - egyedül ebben látja a közgazdász megoldást.

    Az egyetem fontos mobilitási csatorna a társadalmon belül, amely Magyarországon egyre jobban zárul Ennek egyik oka éppen az, hogy a lakhatási problémák miatt egyre kevesebb alacsony jövedelmű családi hátterű diák számára érhető el az egyetem - mondta Büttl Ferenc. Az egyetemi oktatóként is dolgozó közgazdász saját tapasztalatai az, hogy sok diáknak kell dolgoznia, hogy kifizesse a bérleti díjat és a rezsit.

    IMG 20181115 171927 másolata

    “A Habitat egyetért azzal, hogy hosszabb távon ez lenne megoldás, rövid távon azonban az adózási és a törvényi szabályozás átalakítása már jelentősen javíthatna a jelenlegi helyzeten” - reagált Szabó Natasa, a szervezet szakpolitikai munkatársa, majd részletezte a szervezet javaslatait, amelyek a biztonság és a megfizethetőség mentén nyújtanának megoldást a albérletpiac válságára. Kifejezetten az egyetemisták lakhatását segítené, ha a számukra kiadott lakások után adókedvezmény vagy alacsonyabb árú albérleteknél akár teljes adóelengedést kapnának.

    Az albérletekre vonatkozó hatályos törvényi hátteret bemutatva Dr. Kovács Benedek, a Baker & McKenzie ügyvédi iroda munkatársa kiemelte, hogy a lakásbérleti szerződések nyilvántartásba vétele mindenképp javítaná az átláthatóságot, mert jelenleg mindenki sötétben tapogatózik az ingatlanpiacon. “A javaslatok között szereplő kauciótámogatás külföldön jól működő példa, itthon is javítana a helyzeten” - tette hozzá.

    Ma minden harmadik bérlőnek súlyos anyagi terhet jelent a lakhatási költségek kifizetése.
    A rosszul szabályozott jogérvényesítési rendszerben pedig elsősorban a bérlő, de a lakástulajdonos is kiszolgáltatott helyzetben van – hosszú és költséges a bírósági procedúra.
    Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek biztos és megfizethető lakhatási formává teszik az albérleteket. Ezért a Habitat arra kéri a kormányt, alakítsa át a bérlakásrendszer szabályozását a következő két irányelv mentén:
    Biztonságot a lakásbérlőknek és -kiadóknak: jogi garanciát!
    • A jelenlegi határozott és határozatlan idejű szerződések fogalma helyére lépjen be a 3 évnél rövidebb, illetve a 3 évnél hosszabb távú szerződések fogalma;
    • A felmondási idő kedvezzen a bérlőknek: rövid távon legyen három, hosszú távon hat hónap;
    • A törvény pontosan határozza meg a bérlő és a kiadó jogait és kötelezettségeit a karbantartással, felújítással kapcsolatban, rövid és hosszú távon is;
    • Alakuljanak ki a vitarendezés gyors, olcsó és hatékony formái, lakásbérbeadással kapcsolatos ügyfélszolgálat és elsőfokú nem-peres vitarendezés formájában;
    • Ösztönzők szükségesek, hogy bérlőnek és kiadónak egyaránt megérje szerződést kötni, és bejelenteni a bérleti viszonyt.
    Megfizethető albérletet mindenkinek!
    Adókedvezmények
    • Bérlők: A bérlők lakbérének egésze legyen levonható az adóalapjukból egy bizonyos jövedelemhatárig.
    • Tulajdonosok: Az állam ösztönözze adókedvezményekkel és akár adómentességgel a hosszú távú, illetve az alacsony árú lakáskiadást.
    Szabályozás
    • Legyen szabályozva a bérleti díj emelése;
    • A turisztikai célra kiadott lakások hasznosuljanak évközben diáklakásként;
    • A turisztikai célú ingatlankiadás adózása legyen jövedelemarányos;
    • Az alulhasznosított ingatlanok kerüljenek bevonása a bérlakáspiacra helyi adók révén, vagy az önkormányzat bérelje őket a tulajdonostól.
    Támogatás
    • Vezessék vissza a lakásfenntartási támogatást az alacsony jövedelmű bérlők (és tulajdonosok) számára;
    • Legyen visszatérítendő kaució-támogatás egy bizonyos jövedelmi küszöb alatt, mely a kaució 70%-át fedezi.

    A szervezet a feketelakas.hu oldalon várja a támogató csatlakozásokat a javaslatcsomaghoz, melyről ez év végén tárgyalást kezdeményez az illetékes minisztériumokkal.

  • Elmaradhat a rekord az építőiparban

    2018 első 9 hónapjában 1843 milliárd forint értékben indultak meg kivitelezési munkák hazánkban, ami 2,7 százalékkal jelentett alacsonyabb szintet, mint a 2017 azonos időszakát jellemző összeg. Mindezt úgy, hogy az első félévben még 24 százalékos volt az Aktivitás-Kezdésben az idei év előnye. A harmadik negyedévben mindössze 448 milliárd forint értékben lépték kivitelezési fázisba építőipari beruházások, az első két negyedév közel 700 milliárd forintos összegeivel szemben.

    2018 első három negyedévében összességében 5 százalékkal kisebb összegben indultak el magasépítési kivitelezési projektek hazánkban, mint az előző év azonos időszakában. A csökkenésben jelentős szerepet játszott a lakásépítések esetében tapasztalható visszaesés. 2018. első 9 hónapjában összesen közel 990 milliárd forint értékben kezdődtek meg magasépítési kivitelezések.

    1 teljes kezdés

     

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint

    Az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint, elmúlt időszakokban rekordokat döntögető mélyépítési szektor jelentőset fékezett a harmadik negyedévben. 109 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezési munkák a szektorban, míg az első és második negyedévben még 392 és 352 milliárd forintot tett ki az Aktivitás Kezdés mutató értéke.

    Az elmúlt években nem csak a lakásfejlesztők voltak aktívak, de a magasépítések esetében az iroda-beruházások illetve az ipari ingatlan és raktár beruházások is pörögtek, ami az idei évben is tovább folytatódott - derül ki a jelentésből.

    2 teljes kezdés régiós

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között 

    A megkezdett kivitelezési munkák esetében a Közép-Magyarország régió részesedése továbbra is magasabb volt 2018 első három negyedévében a 2014-2017 közötti időszakban megfigyeltnél. Összességében az újonnan építési fázisba lépett beruházások összértékének 41 százaléka kötődött a területhez, míg az előző években az aránya átlagosan 37 százalékos volt. 2018 első 9 hónapjában Kelet-Magyarországon indultak a 2014-2017-es időszakhoz képest kisebb arányban építési beruházások, a terület részesedése 29 százalékos volt, a korábbi 34 százalékkal szemben.

    Sok a bizonytalanság a lakáspiacon

    Az utóbbi időben számos bejelentés született a kedvezményes lakásáfa sorsával kapcsolatban. A napokban elfogadott szabály szerint a lakásfejlesztők jelentős haladékot kaptak, és a 2018. november 1-én jogerős építési engedéllyel rendelkező, és 2023 végéig eladott lakások esetében alkalmazható marad az 5 százalékos áfakulcs. Ami további könnyítést jelent a korábbi bejelentéshez képest, mely szerint a 2019. év végéig szerkezetkész állapotban lévő beruházások esetében maradt volna érvényes a kedvezményes áfakulcs. Mindez azt is jelentheti, hogy a korábban időhiány miatt leállított projektek fejlesztői elgondolkodhatnak a beruházás újraindításán, valamint szintén felértékelődhetnek az építési engedéllyel is rendelkező építési telkek.
    Szintén az előbbiek következménye, hogy csökkent a veszélye, hogy már meghirdetett projektek törlésre kerüljenek, vagy a megkezdett munkálatok ellenére a projektek félbeszakadjanak a korábbi szűk határidő miatt. Nagy kérdés természetesen, hogy a megadott november 1-i határidőig pontosan mennyi projekt rendelkezett már érvényes építési engedéllyel, összességében azonban továbbra is arra számítunk, hogy a 2017-es rekordot követően csökkenhet az újonnan elindított beruházások összértéke 2019-2020-ban. Szintén érdekes helyzetet teremt, hogy 2023-ig még lehetnek a piacon 5 százalékos áfával értékesített – így elméletileg sokkal olcsóbb – projektek, míg másoknál már 27 százalékot kell majd fizetni. Az árak között azonban vélhetően nem lesz az ennek kapcsán indokolt több mint 20 százalékos különbség.

    3 lakás kezdés befejezés

    Az adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, vagyis a társasházi lakásépítési aktivitás 2008 és 2018 között folyóáron 

    2018 első 9 hónapjában 226 milliárd forint értékben indult meg társasházi lakásprojektek kivitelezése, míg 2017 azonos időszakában az összegük 336 milliárd forintot tett ki. A visszaesés tehát már az idei évben érzékelhető volt, ugyanakkor még mindig magasabb volt a kivitelezési fázisba lépő beruházások értéke, mint 2016-ban január és szeptember között. 2018-ban az egymást követő negyedévekben folyamatos mérséklődés volt megfigyelhető az Aktivitás-Kezdés mutató szintjében, az első negyedév 89, és a második negyedév 84 milliárd forintos összege után a harmadik negyedévben már csak 52 milliárd forint összegben kezdődtek meg építési munkák a szektorban, ami 2016 első három hónapja óta a legalacsonyabb értéket jelentette.
    Az Aktivitás-Befejezés mutató azonban a vártnak megfelelően növekedett a társasházi lakásberuházások esetében. 2018 első 9 hónapjában 140 milliárd forint összegben fejeződtek be társasházi lakásépítési beruházások, míg a tavalyi év azonos időszakában összegük csak 106 milliárd forintot tett ki, így a növekedés 33 százalékos volt. 

    Az újonnan elindult lakásépítések esetében Közép-Magyarország vezető szerepe nem igazán változott. A kivitelezési munkák több, mint 60 százaléka itt indult el, ami hasonló arány, mint a 2014-2017-es időszakot jellemző.

    4 lakás kezdés régiós

     A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon 

  • Az épületenergetikai piac kihívásai és lehetőségei

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) az energiahatékonysági ágazat szereplőivel partnerségben dolgozik azon, hogy Magyarországon egyre több energiahatékonysági beruházás valósuljon meg. A MEHI 2018 őszén – immár negyedszerre – megkérdezte az energiahatékonysági szektorban működő vállalkozásokat a 2017. évi üzletmenetükről, eredményeikről, a piaci kilátásokról.

    Idén is növekedett a piac, de kihívásokkal küszködik

    A vállalatok legnagyobb részénél a tavalyihoz hasonlóan idén is folytatódott a növekedés: a válaszadók több mint fele jobbnak értékelte mind a saját (61%), mind maga az energiahatékonysági piac helyzetét (55%) az előző évihez képest. Míg tavaly 68 százalékuk számolt be növekedésről a megrendeléseiket tekintve, addig idén ez az arány 72 százalékra nőtt.

    n6helyzete cegek jovedelmezosege2018

    A jövő évben azonban a cégek zöme már nem számít további növekedésre: kétharmaduk úgy gondolja, hogy az energiahatékonysági piac jelen keretek között elérte maximumát és a következő időszakban megtartja jelenlegi helyzetét, a trendek további felfutását mindössze 28 százalékuk várja.

    A piac kihívásai

    A jó teljesítmény ellenére több tényező is nehezíti a vállalatok piaci működését. A legfőbb akadályt a tavalyihoz hasonlóan idén is a munkaerő- és a gyártói, illetve kivitelezői kapacitáshiány jelenti.
    A kiszámíthatóság hiánya is erősen megjelenik a piaci korlátozók között: a válaszadók 44 százaléka említette a kihívások között a változékony jogszabályi környezetet.

    akadalyozo tenyezok2018

    Kiszámítható, hosszú távú ösztönzőrendszerre van szükség

    A 2017-es évet szinte egybehangzóan sikeresnek ítélték meg a vállalatok. Az új előírások előtérbe helyezik az energiahatékonyságot és az ezzel kapcsolatos tanácsadói munkát, melyek miatt érezhetően megnövekedett az energiahatékonyabb termékek iránti igény is.

    A sikerek ellenére azonban több kihívással kell idén is szembesülnie a szektor vállalkozásainak: a munkaerő hiánya, és a helyenként akár féléves késést okozó építőanyag-hiány komoly áremelkedést generált a piacon az elmúlt időszakban, és ez a trend továbbra is tart.
    Idén az újépítések jelentették az energiahatékonysági piac motorját. Ezt egyértelműen annak tulajdonítják, hogy a kedvező intézkedések – pl. az áfacsökkentés és a CSOK – elsősorban az újépítésű ingatlanokra vonatkoznak.

    A cégek egybehangzóan a támogatási rendszer kiszámíthatatlanságát és az ebből fakadó tervezhetetlenséget jelölték meg az elmaradó lakossági energetikai korszerűsítések okaként, és egy hosszú távú ösztönzőrendszer bevezetését javasolják. Szakmai szempontból kívánatosnak nevezték azt is, hogy egy jövőbeni új támogatási rendszer a komplex energetikai korszerűsítések felé terelje a beruházásokat. Ezek támogatása annál fogva is fontosabb lenne, mert az építőipari árak emelkedése annyira megdrágította a felújításokat, hogy a komplex épületenergetikai korszerűsítések megtérülési ideje becslések szerint 20 év fölé emelkedett a jelenlegi rezsiárak tükrében. Ennek jelentős része a munkaerő- és termékgyártói kapacitáshiányra vezethető vissza, az épületenergetikai előírások szigorodása miatti emelkedés 15-20 százalékra becsülhető.

    MEHI álláspont

    Lehetőségek az épületenergetikai piacon

    A lakásépítések és ezen belül az épületenergetikai szektor tapasztalt fellendülését az irányzott kormányzati intézkedések (pl. áfacsökkentés, CSOK, uniós beruházási források, TAO kedvezmény energetikai beruházások után) idézték elő. Konszenzus van abban a kérdésben, hogy az újlakásépítési-piac élénkítésére tett kormányzati lépések fontosak, hisz egy történelmi mélypontról lendítették fel a szektort. Az áfacsökkentés 2019-es záró határideje azonban már rövid távon is visszafogja a fejlesztéseket, így ellentétes azzal a kormányzati céllal, ami az építőipari növekedés stabilizálására irányul.

    Az újlakáspiacot támogató intézkedések mellett ugyanakkor szükséges lenne, hogy a lakossági épületenergetikai korszerűsítésekre is rendelkezésre álljanak rendszeres, kiszámítható, tervezhető állami ösztönzők. Az utolsó ilyen forrás – a lakáskassza-támogatások – kivezetése így halmozottan hátrányos hatású a korszerűsítési, felújítási piac szempontjából.[1]

    Egy hosszú távú, lakossági fókuszú energiahatékonysági ösztönző rendszer jót tenne a piacnak is: területileg kiegyenlít, az építőipari KKV-k megrendelésállományát stabilizálja. Míg az újépítések továbbra is rendkívül aránytalan területi eloszlást mutatnak a KSH adatai szerint[2], addig a MEHI korábbi kutatása alapján elmondható, hogy a felújítások országosan korrigálni tudnák az újépítések okozta területi aránytalanságokat. Továbbá korábbi tanulmányok[3] szerint minden újépítésre 10 felújítás jut, és bár a felújítások volumene kisebb, építőipari hatásuk jelentős; különösen a kisebb építőipari vállalkozások helyzetének kiegyensúlyozásában tudnának komoly szerepet játszani.

    A fentiek tükrében szükséges és előremutató lépés lenne, ha a felújítási piac is az újépítésekhez hasonló ösztönzésben részesülne. Egy kiszámítható és stabil szabályozási környezet, valamint egy hosszú távú, tervezhető, hatékony ösztönző- és támogatási rendszer egyaránt szolgálná a lakosság, a piac és az állam érdekeit, hiszen a folyamatosan felmerülő beruházási igények stabil és kiegyenlített piaci körülményeket teremtenének, amellyel egyúttal az ország energiahatékonysági vállalásai is teljesíthetők lennének.

    A tét emelkedett

    Az előttünk álló időszak kiemelt jelentőségű lesz az energiahatékonysági szakpolitikák és épületenergetikai szabályozók átgondolása tekintetében, hiszen az európai társjogalkotók elfogadták a 2030-ig tartó időszak energetikai célkitűzéseit, és megegyeztek az épületek energiahatékonyságával foglalkozó (Energy Performance of Building Directive), az energiahatékonysági (Energy Efficiency Directive) és az Energiaunió irányításáról szóló, úgynevezett Governance irányelvekről.

    A felülvizsgált épületenergetikai és energiahatékonysági irányelvek – utóbbit az Európai Parlament várhatóan 2018. november közepén hagyja jóvá – megkövetelik, hogy energia-megtakarítási lépésekkel az EU éves energiafogyasztása 2030-ra tartósan 956 Mtoe alá csökkenjen. Erre nagy szükség is van, hiszen a globális felmelegedés 1°C-nál tart, a jelenlegi ütem mellett a 1,5°C-os emelkedést 2040-re eléri a Föld. A globális energiaigény ráadásul 2017-ben nagyon megugrott, és bár az energiahatékonyságból eredő megtakarítások még jelentősek, a javulás üteme lelassult, mely a légkört terhelő káros-anyagok növekedésében is megmutatkozik.

    Magyarországon az energiahatékonyság még jelentős, kihasználatlan beruházási lehetőségeket rejt, ezek azonban csak célzott állami intézkedések és erőteljes szemléletformálás segítségével aknázhatók ki. Az, hogy milyen szakpolitikai intézkedések születnek, hazánk mit vállal a közös európai célok teljesítése érdekében, az elkövetkező hónapok döntései fogják meghatározni. A tagállamoknak most kell megtenni tétjeiket, melyhez keretet a Nemzeti Energia- és Klímatervek adják. Ezek első vázlatát legkésőbb jövő év elejére a tagállamoknak össze kell állítania.

    ________________________________________
    [1] A lakáskassza-támogatás az Európai Bizottság felé bejelentett energia-megtakarítási szakpolitikai intézkedés volt. A 2016-ban elszámolt 2,99 Petajoule új energia-megtakarításból 0,5 Petajoule a lakáskasszás energetikai felújításoknak volt köszönhető.
    [2] Főként a Pest megyei és egyes dunántúli megyéket, Budapestet, illetve megyeszékhelyeket mozgatják meg: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/182/index.html
    [3] Hazai Hatékonyság

    A felmérés eredményeit részletesen ITT olvashatják.

  • Már nem opció, hanem az egyetlen járható út a fenntarthatóság

    Barta Zsombor, a HuGBC elnöke már a bevezető gondolataiban kifejtette, hogy ahhoz, hogy élhető tereket alkossunk, a környezettudatosságot, a fenntarthatóságot, az egészséget és az okos technológiákat rendszerben kell kezelni.

    0119 hugbc 20181108

    Fenntarthatóság vs. épített környezet című előadásában tette fel a kérdést, hogy ezek vajon egymást kizáró fogalmak? A városok beépítettsége egyre nő, jelenleg a Föld lakosságának 54%-a, de 2050-re már 66%-a fog városokban élni. A szén-dioxid-kibocsátó ágazatok nagy része köthető az urbanizációhoz, és például Magyarországon – annak ellenére, hogy a lakosság száma a 80-as évektől folyamatosan csökken – az energiafelhasználás, a beépített területek aránya, illetve az építőipar karbon lábnyoma is drasztikusan nő. Nagy probléma, hogy a nemzetgazdaságilag kiemelten fontos beruházások, például az új, állami támogatással épülő nagyipari (autógyártás) építkezések zöme zöldmezős projektként valósul meg, pedig rengeteg lehetőség adódna a barnamezős megoldásokra is. A burkolt felületek növekedésével viszont fokozódik a klímaváltozásnak való kitettség, a magasabb beépítettség magasabb hőmérsékletet eredményez a városokban, a légkondicionálás elterjedése pedig szintén növeli az energiafogyasztást és a CO2-kibocsátás arányát. Hiába növeli azonban az ingatlanok értékét a közelben fekvő park vagy zöldfelület, ma Magyarországon új parkok kialakításával nem, legfeljebb a meglévők beépítésével szoktak számolni az érdekelt felek. Évről évre hamarabb üt viszont a túlfogyasztás órája, és mivel hazánk a medencefekvése miatt szomszédainál fokozottabban ki lesz téve az éghajlatváltozás hatásainak, magunkévá kell tegyük a fenntarthatóság és kompenzálás, a rendszerszintű gondolkodás és a tudatosság szemléletét.

    Célok, stratégiák

    Alföldy-Boruss Márk, az ITM Energiaügyekért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője a kormányzat feladatairól számolt be a fenntartható építés ösztönzésére. A jelenleg érvényben lévő stratégia 2011-ben született, fókuszában még az energiaellátás áll. Az EU energiastratégiára vonatkozó szoros keretrendszerét, illetve az osztrák mintát megismerve most a minisztérium célja, hogy az energiaellátásról a hangsúlyt a fogyasztókra helyezze át. Ehhez az energetikai és az üvegház hatású gázok kibocsátására vonatkozó stratégiákat is meg kell újítani, az eddigi 2020-as célok helyett most már 2030-as célokban kell gondolkozni. Fókuszban az egyik legnagyobb energiafogyasztók, az épületek állnak, az ezekre vonatkozó ambiciózus energetikai irányelv szerint pl. évente az állomány 3%-át fel kellene újítani. A feladatok elvégzésére most kezdi működését az Energetikai Innovációs Tanács két munkacsoporttal, melyekből az egyik az energiahatékonysággal, a másik pedig a megújuló energiatermeléssel foglakozik. Szakpolitikai javaslataik alapján a minisztérium innovatív megoldásokra törekszik mind a technológia, mind az egyetemekkel, vállalatokkal ápolt kapcsolatok terén. Ennek részeként a jogalkotók kérik a piaci szereplők segítségét, akik véleményük megosztásával elő tudják segíteni saját szempontjaik integrálását a 7/2006 TNM rendelet esedékes módosításába.

    Nagy kérdés a finanszírozás

    A fenntartható korszerűsítési, a építési célok megvílósításánál is az egyik kulcskérdés a finanszírozás. Erre mutatott be egy ígérete példát Stephen Richardson, a WorldGBC Zöld jelzáloghitelek (EeMAP) projektje technikai vezetője. Az EeMAP projekt célja a zöld jelzáloghitelek rendszerének megalkotása, tesztelése és bevezetése Európa-szerte. Ma az épületállomány közel 97%-a nem elég hatékony, ami minden egyes hitelnyújtó bank számára kockázatot jelent, hiszen az emelkedő rezsiköltségek miatt egyre több adós képtelen időben törleszteni. Az energiatakarékos épületek iránti növekvő igény, illetve a teljesítményekre vonatkozó, szigorodó rendelkezések miatt egy elöregedő épület idővel már nem felel meg a piacnak, így további kockázatot jelent. Az energia-hatékony épületek (ezt célzó felújítások) az alacsonyabb költségek, jobb fizetőképesség, csökkenő szén-dioxid-kibocsátás és magasabb komfort miatt a bankoknak és a hitelfelvevőknek egyaránt előnyösek. A finanszírozásukra kialakított zöld jelzáloghitelek tehát hasznosak az emberek, a Föld és a profit számára is. Akkor miért nem terjedtek még el eddig? Ennek oka az ismeretek, az egységes uniós szabályozás és a koordinált cselekvés hiányában rejlik, mely problémakörre válaszként szeptemberben elindult az európai jelzáloghitel rendszer teszt-üzemmódja.

    Településléptékű válaszok a klímaváltozásra

    Rab Judit, a Lechner Tudásközpont, Települési Szolgáltatások osztályvezetője az kereste, mi lehet Az építészet válasza a klímaváltozásra. Az épített környezet egyidős az emberiséggel, a lakhatás alapigénye nem nagyon változott (védelem a külső hatásoktól), változott viszont a technológia, nőtt a komfortfokozat, ezzel együtt pedig az erőforrások felhasználása is. Sajnálatos tény, hogy minél kevesebb erőfeszítésünkbe telik hozzájutni valamihez – elfordítjuk a csapot, és folyik a víz –, annál hajlamosabbak vagyunk pazarolni azt. Ma lokális helyett globális erőforrásokat használunk, a Föld másik oldaláról rendeljük az árucikkeket. Az emberi tevékenység által elindított negatív folyamatokat megállítani nem, de lassítani, enyhíteni talán tudjuk. Ez az épületek esetén azt jelenti, hogy minél kisebb energiafelhasználással járjon az építés, az üzemeltetés, amit mégis muszáj fogyasztani, az helyi és megújuló forrásból származzon, illetve fektessünk hangsúlyt a mérésre, szabályozásra (=tudatos fogyasztói magatartás). Ehhez megfelelő technológiára, törvény általi szabályozásra és szemléletváltásra van szükség. A településléptékű válaszok közé tartozik a kék/zöld infrastruktúra, a mesterséges felületek kiterjedésének megtörése, az ökológiai hálózatok megértése, az úgynevezett nature-based (=természettől ellesett) megoldások, a megújulóenergia-termelő egységek településszintű rendszerbe helyezése, szolgáltatás és közlekedés szervezés, vagy az online szolgáltatások. Rab Judit gyakorlati tippként megemlítette a gyalogos város fogalmát (az alapvető szolgáltatások elérhetőek legyenek gyalogosan is), a városi kerteket, az igényalapú közösségi közlekedést, valamint a lakosság bevonását, hiszen jobban magunkénak érezzük, betartjuk azokat a szabályokat, melyek megalkotására volt ráhatásunk.

    Iránymutató kezdeményezések

    A linzi Kaufmann Gruppe szakembere, Andreas Liska a Védett épületek a 21. században témáját járta körbe. Az elődás legfőbb üzenete a váltsunk zöldből kékbe – azaz a passzívtól jussunk el az aktív házakig szlogen volt. Liska is rávilágított, hogy számtalan nehézség fakadhat abból, ha elválik egymástól a beruházó és a későbbi üzemeltető, ezért kiemelt jelentősége van a közöttük zajló információ-áramlásnak. A fenntarthatóság elemzésekor pedig nem csupán a kivitelezéshez, de az építőanyagok gyártásához és később a ház üzemeltetéséhez szükséges pénzt, energiát és élettartamot is figyelembe kell venni (=full-cost calculation). Ezzel együtt megnő az integrált tervezés szerepe, hiszen egy beruházási folyamat elején sokkal kisebb erőfeszítéssel és nagyobb hatékonysággal jár a tervek módosítása a zöldebb megoldások érdekében, mint a kivitelezés későbbi szakaszaiban. Rengeteg meglévő épület korszerűsíthető lenne, nekik szolgálnak követendő példaként, iránymutatásként az úgynevezett „lighthouse” (világítótorony) projektek. A szükséges változás fontos elemei a kormányzatok, az oktatási intézmények és a piaci szereplők.

    Mag. iur. Elisabeth Ellison-Kramer, Ausztria nagykövetasszonya szerint bolygónk pusztulásának árnyékában a zöld technológia jelentősége legalább akkora, mint amekkora hatása egykor az ipari forradalomnak volt. A zöld megközelítés minden ágazatban megjelenik, de különösen nagy szerepe az építőiparban van, hiszen az felelős a vízfogyasztás közel 20%-áért vagy a szén-dioxid-kibocsátás 40%-áért. Ezen arányok csökkentése érdekében Ausztria kiemelt hangsúlyt fektet a kutatási, innovációs és egyetemi projektekre. Ráadásul mivel jelenleg ők töltik be az EU soros elnökségi pozícióját, reményeik szerint még többet tudnak tenni a zöld jövőért.

    A World Green Building Council (WorldGBC) (mely hálózatnak a HuGBC is tagja) képviseletében Matthew Adams az Advancing Net Zero projekt koordinátoraként Fellépés a klímaváltozás ellen: Net Zero épületek világszerte 2050-ig című előadásában felhívta a figyelmet, hogy a párizsi klímaegyezmény betartásához sürgős lépéseket kell tenni – és mivel az idő vészesen fogy, kooperációra van szükség. Amit nem mérünk, nem tudjuk szabályozni sem, ezért fontos az üzemeltetési szén-dioxid-kibocsátás, az energiahatékonyság, a megújuló energia folyamatos monitorozása, illetve nem csak az építés és használat során fogyasztott, hanem az anyagokba, berendezésekbe beépített energia beszámítása is. Az együttműködés iránti elkötelezettség bizonyítéka a szeptemberben, San Franciscóban 15 vállalat, 22 város és 5 állam (régió) által aláírt Net Zero Carbon Building Commitment. A living building challenge (élő lakhatás kihívás) feladatát Adams egy szimbólummal illusztrálta: az épületeket a virágokhoz hasonlóvá kell tenni, melyek nem csak elvesznek, de vissza is adnak a természetes körforgásnak.

    A zöld minket is megújít

    Az épített környezet zöldítésének pszichológiai hatásairól beszélt Dúll Andrea környezetpszichológus, az ELTE Pedagógiai Pszichológiai Kar Szervezet- és Környezetpszichológia Tanszékének vezetője Provokatív nyitó kérdésére, hogy természeti népek maradtunk-e, a válasz: is-is. Fontos kapcsolódásunk van mind az épített, mind a természeti környezethez, és változó, hogy éppen melyik bír nagyobb pszichológiai hatással ránk. A természethez köthető az erőteljesebb emlékezés, a figyelem, a stressz csökkenése, ugyanakkor a sorsszerűség, a kontrollálhatatlanság érzése (természeti csapások) is. Olyan környezetet keresünk, ahol leginkább megélhetjük aktuális lelkiállapotunkat (öröm, gyász stb.). Bizonyos helyek érzelmi állapotunkat áthangolják, figyelmünket helyreállítják, transzcendencia-élménnyel ajándékoznak meg. Erre nagy szükség van, ugyanis urbánus környezetben rendkívül sok inger éri az embert, akinek folyamatosan monitoroznia kell, mi jelent veszélyt, mi az, ami érdekes vagy mi az, ami fontos. Ezt az állandó készenlét kimerítő, ám a spontán figyelmi mechanizmust a természeti környezet képes restaurálni (ez lehet kertészkedés, túra, de akár egy cserép virág vagy egy tájat ábrázoló kép a falon).

  • Döntöttek a lakásáfáról: van, akinek marad a kedvezmény

    "A kedvezményes adókulcs főszabály szerint jövő év végéig hatályban van, ami azt jelenti, hogy 2019. december 31-ig minden - a törvényi feltételeknek megfelelő - új építésű lakóingatlan - 300 négyzetméternél nem nagyobb egylakásos lakóingatlan, 150 négyzetméternél nem nagyobb többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás - értékesítése után a legalacsonyabb mértékű, 5 százalékos áfát számítják fel. A kedvezményes adómérték a változtatást követően az ingatlan legkésőbb 2023. december 31-én történő étékesítéséig alkalmazható, ha 2018 november 1-jéig rendelkezett építési engedéllyel."

    A Portfolio összeszedte, kik lehetnek a nyertesei és kik a vesztesei a döntésnek.

  • Ott épül lakás és ott magasak az árak, ahová a népesség vándorol

    A KSH belső vándorlási adatainak és a Költözzbe.hu lakáspiaci adatbázisának összevetéséből kiderült, hogy oda szeretnének költözni a legtöbben, ahol jó munka és jó minőségűnek vélt városi élettér található, és emiatt ott vesznek lakást a befektetők is kiadási célra.

    A Költözzbe.hu portál egyedi térképet és grafikont készített ezekről a folyamatokról.

    Költözzbe terkep1

    Az elvándorlással leginkább érintett területek az ország délnyugati, illetve északkeleti térségei, ahonnan elsődleges célpontok Budapest és agglomerációja, a nyugati országrész győri, soproni és szomszédos járásai, illetve a kecskeméti, a szegedi és a debreceni járások, továbbá külföldi országok, ami ideiglenesen negatív hatással lehet a lakáspiacra.

    Korábban mi is bemutattuk már azt az összefüggést, hogy ott épül a lakások zöme, ahová az emberek költözni akarnak, illetve elköltöznek. A lakásépítések, illetve a kiadott új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma szoroasan követi a belső vándorlást.

    Lakásépítések 2015 2017

    Lakásépítések száma megyénként, 2013-2016

    Engedélyek és egyszerű bejelentések megyénként 2015 2017

    Új lakásépítéi engedélyek és egyszerű bejelentések száma megyénként, 2013-2016

    A Költözzbe.hu saját historikus adatai alapján megvizsgálta a 2012-2015 illetve a 2016-2018 közötti időszakokban hirdetetett lakások kínálati átlagárait és rögzítette a két időszak közötti változást. Ebből kiderült, hogy - egy-egy kirívó területet leszámítva, ilyen például a Balaton partvidékének piaca, ahol bár a vándorlási különbözet nem különösebben pozitív, a befektető, nyaralót vásárló vevők miatt komoly áremelkedések voltak - ott nőttek leginkább a lakásárak, ahol pozitív a vándorlási különbözet.

    Költözzbe terkep2

    Azokban a járásokban, ahol a belső migráció egyenlege pozitív volt, ott egyértelmű árnövekedés volt megfigyelhető, néhány járás kivételével az elvándorlás pedig az ingatlanárak jóval lassabb ütemű növekedését, vagy akár a csökkenését is eredményezte.

    Mit hozhat a jövő?

    A portál szakértői szerint a következő években várhatóan folytatódik az a tendencia, hogy a lakosság (jellemzően a fiatalabb korosztályok) a nagyvárosok, a több munkalehetőséget, ezáltal magasabb életszínvonalat kínáló települések irányába költözik és ez vonzza a befektetőket. Az elemzők úgy látják, hogy a népszerűbb területeken egy következő kisebb-nagyobb válság vagy piaci korrekció esetén is működő piaccal, élénkebb kereslettel, kevésbé visszaeső árakkal találkozhatunk majd. Ugyanakkor felhívják a figyelmet: az elnéptelenedő, elöregedő területeken az ingatlanárak továbbra is stagnálni fognak, és egy nehezebb gazdasági időszakban jelentős áresést is el kell könyvelniük, ha egyáltalán lesz bárki, aki gazdaságilag kevésbé prosperáló városban vagy kistelepülésen szeretne vagy tud majd ingatlant vásárolni.

    Forrás: igylakunk.hu, Pénzcentrum

    Kapcsolódó cikkünk: Mennyi embernek kellene lakást építeni?

  • A már engedélyezett ingatlanokra 2023-ig kedvezményes marad a lakásáfa

    A pénzügyminiszter közölte, az építőipari szakértők kérésére megfogalmazott módosító javaslatot a héten nyújtják be az Országgyűlésnek a Törvényalkotási Bizottságon keresztül.

    Főszabály szerint a kedvezményes adókulcs jövő év végéig hatályban van, ami azt jelenti, hogy 2019. december 31-ig minden - a törvényi feltételeknek megfelelő - új építésű lakóingatlan (300 négyzetméternél nem nagyobb egylakásos lakóingatlan, 150 négyzetméternél nem nagyobb többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás) értékesítése után a legalacsonyabb mértékű, 5 százalékos áfát számítják fel.

    Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) és más szakmai szervezetnek a javaslatai alapján dolgozta ki a Pénzügyminisztérium a részletes szabályokat. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja, akkor 2019. december 31-ét követően azoknál az új lakóingatlanoknál is alkalmazható az öt százalékos mértékű áfa, amelyek építésére 2018. november elsején már van végleges építési engedély, vagy - a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanok esetében - az építését addig bejelentették. A kedvezményes adómérték ebben az esetben is csak akkor alkalmazható, ha legkésőbb 2023. december 31-én eladják az új lakást.

    Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, a legalacsonyabb mértékű, öt százalékos lakásáfa még öt éven keresztül alkalmazható.

    Forrás: Pénzügyminisztérium

  • Több az új lakás, de a jövő továbbra is bizonytalan

    2018 első három negyedévében 10.218 új lakás épült, 28%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 26.655 volt, 6,2%-kal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal mai közleményében.

    A lakásállomány (~4,4 millió lakás) a nemzeti vagyon része, minőségi megújítása közérdek. Egy felépülő új lakás legalább 100 évig szolgálja a benne élő tulajdonosokat, bérlőket. A lakás és a lakáskörülmények a családok életminőségét alapvetően meghatározó tényezők. A 100 éves, indokolt megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni. Emellett szükséges lenne évente hozzávetőleg 120 ezer lakás átfogó felújítása.

    Amennyiben a megszűnő kedvezményes áfa, illetve egyéb kivezetett támogatások helyett nem fogad el az Országgyűlés ezekkel egyenértékű új ösztönzőket, akkor a lakásépítési számok ismét drasztikusan esni fognak.

    Az építésiengedély-adatok már most előrevetítik, hogy kedvező fordulat nélkül rövidesen ismét az évi 16 ezres szint környékére süllyed a lakásépítések száma. (Helyzetelemzésünk a Konszolidáció helyett hullámvasút? c. anyagunkban.)

    Átfogó, központi program szükséges a vidék népességmegtartó képességének növelésére – ehhez a munkahelyteremtés mellett a lakhatási körülmények javítása is fontos. A családok gyermekvállalási kedve is alapvetően függ ezektől a tényezőktől.

    A lakásépítés fontos pillére az építőiparnak, és megerősítése alapfeltétele az ágazat tartós stabilitásának. Ehhez hosszú távú előrelátásra és kiszámíthatóságra van szükség mind a családok, mind az ágazat számára. A három legfontosabb makrogazdasági faktor, amelyre a kiszámíthatóság megteremtéshez fókuszálni kell: a szakképzés reformja, a munkavállalói mobilitás elősegítése és a demográfia kérdése.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület továbbra is kiáll amellett, hogy az építőipari fellendülés szinten tartásának, valamint az otthonteremtési feladatok kiegyensúlyozott kezelésének elengedhetetlen feltétele, hogy megszülessen egy hosszú távra előretekintő, koherens kormányzati lakásprogram és egy azzal összhangban álló építésstratégia. Emellett szükség van egy felelős kormányzati szereplőre, aki átfogja és koordinálja e program megvalósítását.

    A KSH szerint 2018 III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
    • Az előző év azonos időszakához képest 28%-kal több lakás épült. A lakásépítés a községekben kiemelkedő ütemben bővült, emellett Budapesten is az átlagot meghaladó az épített lakások számának emelkedése.
    • A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    • Az új épületekben használatba vett lakások 54%-a családi házban, 37%-a többlakásos épületben, 5,3%-a lakóparkban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 3 m2-rel 100 m2-re nőtt.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 26.655, ami 6,2%-kal kevesebb a korábbi időszaknál. Az építendő lakások száma Budapesten 25%-kal csökkent, a megyei jogú városokban változatlan maradt, a többi városban 9%-kal, a községekben 7,4%-kal emelkedett. Az építtetők az esetek 43%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 8,5%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben 79%-ot ért el.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 1,2%-kal több, összesen 10.322 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 3.225, ami 19%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünket a letölthető fájlban olvashatja.

  • Több használatba vett lakás, kevesebb építési engedély

    2018 I-III. negyedévében:

    • Az előző év azonos időszakához képest 28%-kal több lakás épült. A lakásépítés a községekben kiemelkedő ütemben bővült, emellett Budapesten is az átlagot meghaladó az épített lakások számának emelkedése.
    • A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    • Az új épületekben használatba vett lakások 54%-a családi házban, 37%-a többlakásos épületben, 5,3%-a lakóparkban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 3 m2-rel 100 m2-re nőtt.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 26 655, ami 6,2%-kal kevesebb a korábbi időszaknál. Az építendő lakások száma Budapesten 25%-kal csökkent, a megyei jogú városokban változatlan maradt, a többi városban 9%-kal, a községekben 7,4%-kal emelkedett. Az építtetők az esetek 43%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 8,5%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben 79%-ot ért el.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 1,2%-kal több, összesen 10 322 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 3225, ami 19%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    engedélyek

    lakásépítések

     

  • Konszolidáció helyett hullámvasút?

    A lakásépítések mennyisége nemcsak fontos konjunktúramutató, hanem az otthonteremtési lehetőségek fontos előrejelzője. A 2017-ben felépült 14.389 db lakás országos viszonylatban több mint 300 éves lakásmegújulási ütemet jelent. Az 1.000 főre jutó lakásépítések száma is rendkívül alacsony Magyarországon, a környező országokban népességarányosan jóval több lakás épül.

    Az elmúlt 100 év lakásépítési „hullámvasútja” kiszámíthatatlanságot, kialakuló, majd megszűnő termelési, tervezői, kivitelezői kapacitásokat és sok esetben rossz építési minőséget hozott Magyarországnak.

    Lakásépítések 1921 2017 TLE

    A magyar lakásállomány közel 80%-a a rendszerváltás előtt épült.

    Lakások építési forma szerint TLE

    A lakásállomány (~4,4 millió lakás) a nemzeti vagyon része, minőségi megújítása közérdek. Egy felépülő új lakás legalább 100 évig szolgálja a benne élő tulajdonosokat, bérlőket. A lakás és a lakáskörülmények a családok életminőségét alapvetően meghatározó tényezők. A 100 éves, indokolt megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni. Emellett szükséges lenne évente hozzávetőleg 120 ezer lakás átfogó felújítása.

    A lakásépítések évszázados mélypontja 2013-ban volt, majd lassú emelkedés kezdődött. A valós fordulatot a 2015. év végén bejelentett lakáspolitikai intézkedések, az 5%-os újlakásáfa és a kibővített, megemelt CSOK hozták.

    Lakásépítések alakulása 2000 2020 TLE

    2018 júliusában jelentette be a pénzügyminiszter, hogy a kormány nem szándékozik meghosszabbítani a lakásáfa-kedvezményt. Mára tudjuk, hogy a lakáscafeteria, valamint a lakástakarékpénztári megtakarítások támogatásának is vége. Ezekkel az intézkedésekkel biztosra vehető, hogy a kedvező folyamatoknak vége szakad, amennyiben nem születik kompenzáló intézkedés (pl. jelentős volumenű állami bérlakásépítési program; a megszüntetett ösztönzők legalább részleges visszaállítása). A megfizethető költségek mellett működő, alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító, a legális munkával, adófizetéssel és a családalapítással, gyermekvállalással összekötött bérlakásrendszer kialakítása megkérdőjelezhetetlenül a demográfiát támogató eszköz lehetne Magyarországon.

    A hazai és a nemzetközi adatok is azt támasztják alá, hogy a 2015-ben elindult pozitív trend visszakorrigálása idő előtti, a jelenlegi növekedés az évszázados mélyponthoz (2013) képest örvendetes, de a hazai lakásépítési számok még messze a indokolt évi 43 ezres szint alatt vannak.

    Az építésiengedély-adatok már most előrevetítik, hogy kedvező fordulat nélkül rövidesen ismét az évi 16 ezres szint környékére süllyed a lakásépítések száma.

    Lakásépítések 1000 főre TLE

    A 2017-es hazai lakásépítési szám a régiós országok adataihoz képest is kirívóan alacsony. 2017-ben pl. a jobb minőségű lakásállománnyal rendelkező Ausztriában több mint négyszer annyi lakás épült, mint Magyarországon.

    Lakásépítések lakásállomány TLE

    Magyarország nem csak a népességarányos lakásépítések számában, hanem a lakásállományhoz képesti lakásépítések számában is elmaradásban van a környező országoktól. A lakásépítések száma a lakásállományhoz képest Ausztriában és Lengyelországban négyszerese a hazainak.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ennek egyik lényeges eleme a lakásépítés. Ezért a lakásépítések, lakásfelújítások és bérlakásépítések száma, valamint a lakhatási szegénység visszaszorítása a mindenkori kormány teljesítményének egyik alapvető fokmérője, mutatva a jövő iránti elköteleződését is.

    Lakásépítés Közérdek TLE

    A felépülő lakások nemcsak az építkezők, az új lakást vásárlók, az első bérlők érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába. A lakásépítés legalább annyira közérdek, mint az állami forrásokból megvalósuló egyéb infrastruktúrafejlesztések.

    Építményfőcsoportok részesedése 2017 TLE

    Nem lakóépületek: szállodák, hivatali épületek, kereskedelmi épületek, közlekedési és hírközlési épületek, ipari épületek és raktárak, szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi épületek, egyéb nem lakóépületek
    Egyéb építmények: közlekedési infrastruktúra, közmű-infrastruktúra, egyes ipari-, sport- és üdülőlétesítmények

    A 2017 és 2022 közötti, a lakásépítéseket nem tartalmazó építőipari megrendelésállomány 75%-a állami beruházás.

    GyörgyL dia

    Forrás: Dr. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) stratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárának előadása

    A kiszámítható jövőkép elengedhetetlen a szakmát választó fiatalok szempontjából is, így befolyásolja a szakmaválasztást. A kiszámítható lakásépítési volumen mellett létesülhetnek stabil kivitelezői kapacitások, illetve – az anyagimport helyett – fejlődhet, illetve maradhat fenn a hazai építőanyagipar.

    A lakásépítések egészséges szintjének eléréséhez a legfontosabb előfeltétel a politikai akarat, amely akkor mutatkozik meg egyértelműen, ha lesz egy érdemi kormányzati szereplő, akit kijelölnek a lakásügyek (lakásépítések, felújítások, bérlakásépítések) felelős koordinálására, intézkedések előkészítésére, végrehajtására, monitoringjára.

    A lakáspolitikában nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. A célszámok megvalósulására is tekintettel lenne szükséges meghatározni a támogatási eszközöket, volumeneket. Jelenleg nem látszik kormányzati vízió arról, mennyi lakás épüljön, illetve újuljon meg a jövőben.

  • Kivárnak a lakásfejlesztők

    A Budapesti Lakáspiaci Riport jelenleg 21 272 lakást tartalmaz, ezek olyan fejlesztésekben találhatók, amelyek legalább négylakásosak,és 2018 második vagy harmadik negyedévében legalább egy szabad lakást tartalmaztak.

    Szabad lakások darabszáma az adatbázisban

    BLRQ3 1

    A listázott szabad lakások száma 7 ezer darab alá csökkent, ilyen kicsi kínálatra körülbelül másfél éve nem volt példa. A kedvezményes újlakás áfa várhatóan nem kerül meghosszabbításra, ami blokkolja a fejlesztéseket. Sok beruházó egyelőre kivár, amíg a kormány az új családtámogatási sémát be nem mutatja, de idén nyáron két olyan 100 lakásos projekt értékesítését is leállították, amelyben a lakások jelentős részét már eladták. Az újonnan indult projektek kétharmadában 40 darabnál kevesebb lakás fog felépülni az ígéretek szerint még 2020 előtt. Mindössze 3 darab 100 lakásosnál is nagyobb fejlesztésben kezdődött el az értékesítés nyáron (Cordia Akadémia Garden és Marina Portside, Zugló Residence), ezek mindegyike 2020 után fog felépülni.

    Szabad lakások jellemzői az adatbázisban

    BLRQ3 2

    A kedvezményes lakásáfa várható megszűnése a vásárlókat is aktivizálta, ugyanis az egyre szűkülő kínálat ellenére 2018 nyarán összesen 2 225 lakást adtak el a fejlesztők. Ez pedig csak 100 darabbal kevesebb, mint a 2017 őszi rekord érték, amikor a kínálat is bőségesebb volt. Az összes eladott lakás 40 százaléka angyalföldi projektben található, de a belső-pesti kerületekben is több lakást adtak el, mint idén tavasszal. Ezzel párhuzamosan a külső-pesti fejlesztések részaránya 24-ről 15 százalékra esett vissza.

    Az adatbázisban található lakások megoszlása státusz és kerület szerint

    BLRQ3 3

    Egyedül a garzon lakások eladási valószínűsége esett vissza a különböző méretkategóriákban (40%), de még így is a 40 négyzetméter alatti méretű lakásoknak a leggyorsabb az értékesítése. A 40-70 négyzetméter közötti lakások eladási valószínűsége 28 százalék, ami másfél évvel ezelőtt volt utoljára ilyen kedvező. A 70 négyzetméter feletti lakások eladási valószínűsége kisebb mértékben bár, de emelkedett az idén tavasszal mért értékhez képest. A szűkülő kínálat miatt a nagyobb lakások kezdenek jobb eladási mutatókat produkálni.

    Az adatbázisban található lakások megoszlása a projekt ígért átadása szerint

    BLRQ3 4

    Azon lakások, amelyek most és az előző negyedévben is eladók voltak, átlagosan 1,2 millió forinttal drágultak. Az áradatok alapján minden második lakást (2000 darabot) átáraztak nyáron, a korrekciók 80 százalékában áremelésre került sor, melynek átlagos mértéke mintegy 6 százalék volt.

    Lakások megoszlása a befejezés jelenleg ismert csúszása szerint

    BLRQ3 5

    A fejlesztők 2018-ban 4 400, 2019-ben pedig 12 000 lakás átadását ígérik azokban a projektekben, ahol jelenleg még található szabad lakás, de egyre többen már 2020-as befejezéssel számolnak. 1-2 negyedéves csúszás tekinthető tipikusnak azoknál a projekteknél, amelyek nem készülnek el időben, de több helyen még el sem kezdődött, vagy olyan lassan halad az építkezés, hogy nem reális a jelenleg még kommunikált 2019 év végi céldátum. A lakások vételárának törlesztésénél ezért sok fejlesztő felajánlotta a 2020 előtti jelentős, akár 99 százalékos teljesítés lehetőségét, hogy az áfa emeléséből fakadó vételár növekedést el tudják kerülni a vevők. Mindössze egy fejlesztőt találtunk, aki vállalta, hogy az átadás 2020-ra történő megcsúszása esetén a drágulást nem hárítja át a vevőkre.

    Forrás és további részletek: Budapesti Lakáspiaci Riport

  • Öt éve töretlen az ingatlanfelújítási láz

    Az elmúlt évek kormányzati intézkedései rendkívül nagy lendületet adtak az amúgy is növekvő építőanyag-kereskedelmi ágazatnak. Az újHÁZ Centrum forgalmi adataiból jól nyomon követhető, hogy 2015-ben és 2016-ban a növekedés üteme minden korábbinál magasabb volt Budapesten és környékén, az északkeleti régióban, valamint Északnyugat-Magyarországon. Ez derül ki az újHÁZ Centrum őszi trendriportjából, amely elsősorban az építőipari energiahatékonyságot vizsgálta, vagyis azt, hogy mennyire építkezünk okosan.

    Mint ismert, az ingatlanok energiahatékony felújítása jogszabályi előírás miatt sürgető, de a magyarországi ingatlanok általános állapota is megköveteli azt, hogy jelentős mértékű korszerűsítési munkálatok induljanak meg mind az épületszerkezet, mind pedig a hőszigeteléseket illetően. Egyes felmérések szerint a hazai épületállományok közel 70 százaléka felújításra szorul, további 10 százalékuk pedig életveszélyes, ezért bontásra várnak. Mindezt a KSH 2015-ös kutatása is alátámasztja, amelyben az ingatlantulajdonosok nyilatkoztak arról, mennyire elégedettek otthonuk állapotával. A legtöbben hőszigeteléssel kapcsolatos problémákat fogalmaztak meg, de sokaknál merült fel a nyílászárók cseréjének, a fűtéskorszerűsítésnek, illetve a kéménycserének az igénye.

    újház Dia1 tervezett építkezések

    újház Dia2 akadályok

    újház Dia3 stresszfaktorok

    „A fogyasztói igények tükörképe tulajdonképpen a magyarországi építőanyag-kereskedelmi piac forgalma is” – mutat rá dr. Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum cégvezetője, aki hozzáteszi: „a növekvő kereslet az egyösszegű, vissza nem térítendő lakáscélú támogatással, vagyis a CSOK-kal, továbbá a 2016-os 5 százalékos kedvezményes áfa bevezetésével együtt újabb lendületet adott az amúgy is növekvő építőanyag-kereskedelmi ágazatnak”.
    Az említett két évben Magyarország meghatározó építőanyag-kereskedelmi hálózatánál a növekedés üteme minden korábbinál magasabb volt Budapesten és környékén, a keleti régióban, valamint Nyugat-Magyarországon. A cégvezető aláhúzta: megvizsgálták az újHÁZ Centrum legfontosabb beszállítóinak forgalmi adatait is országos viszonylatban, ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy az elmúlt öt évben folyamatosan növekvő építési-felújítási láz égett hazánkban, amely kisebb-nagyobb mértékben minden régiót érintett.

    Az építőanyag-kereskedelmi hálózat 2017-es forgalmának 20 százalékát a falazóelemek generálták, 15 százalékos bevétel származott a hőszigetelésből származó eladásokból, és 13 százaléknyi forgalma volt a cserepekből, amely így a harmadik legjelentősebb termékcsoport volt.

    forgalmi adatok

    „A hazai ingatlanok két legérzékenyebb pontja a nyílászárókat és a kémények állományát érinti. 2013 és 2017 között csupán egyetlen alkalommal volt kiugró mennyiségű nyílászárócsere, méghozzá 2015-ben, amikor az Otthon Melege Program keretében pályázni lehetett a támogatásokra. Ebben az évben – csak az újHÁZ Centrumon belül – egymilliárdos forgalmat generált a termékcsoport, amelyből következő évben ennek csak 1/3-a realizálódott” – fejti ki dr. Rázsóné Szórády Csilla, hozzáfűzve: „a kémények esetében különösen súlyos a helyzet. Az index.hu 2015-ös felmérése szerint ugyanis minden negyedik kémény azonnali felújításra szorult, a helyzet pedig vidéken még rosszabb volt, akár minden harmadikkal probléma lehetett. Az előbb említett statisztikai adat és az újHÁZ Centrum kéményeladási számai egyáltalán nincsenek arányban egymással. Az égéstermék-elvezetők eladásából származó forgalom csupán 1,5 százaléka a teljes forgalomnak. Igaz, az eladási számok a 2014-es visszaesést követően folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak, de még mindig csupán 685 millió forintra tehetők” – mutat rá.

    Vannak azonban olyan ingatlantípusok, ahol már jól bejáratott menete van az energiakorszerűsítésnek. Az okosotthonokhoz kapcsolódó épületszerkezetek innovatív építőanyagaiknak és jövőbe mutató tervezésüknek köszönhetően önmagukban is megteremtik az alapját annak, hogy rendszerszinten futtathassák az intelligens eszközöket. Az elmúlt években megvalósult és a most meghirdetett panelprogramoknak köszönhetően pedig a nagyságrendileg hazánkban megtalálható 700 ezer panellakás is CC energetikai besorolást, vagyis korszerű osztályzatot kaphat.

    újház Dia4 elvégzett felújítások

    A felújítási láz várhatóan a következő években is továbbgyűrűzik majd, és remélhetőleg a kedvezményes lakásépítési áfa kivezetése sem fogja megtörni ennek dinamikáját.

    Az újHÁZ Centrum egy teljes mértékben magyar tulajdonú, országos építőanyag-kereskedelmi hálózat, központja a Győr-Moson-Sopron megyei Tényőn található. A társaságot 1997-ben öt győri építőanyag-kereskedő alapította. 2005 óta zártkörű részvénytársaságként működik. Az újHÁZ Centrum országos hálózata 81 telephelyet foglal magába, amelyeken több mint 1400 főt foglalkoztat, és széles választékát kínálja minden építőanyagnak, ami egy építkezéshez, felújításhoz szükséges. A vállalat 2017-es árbevétele 50,5 milliárd forint volt, amelyből közel 14 milliárd a Budapest környéki régióból származik. További információért keresse fel weboldalunkat: www.ujhazcentrum.hu

    Forrás: újHáz Centrum / Clair & Curtis Communication

  • Energiahatékony szociális bérlakásépítésre kap uniós pénzt Zugló

    Az Európai Bizottság az innovatív városfejlesztési tevékenységek keretében meghirdetett harmadik pályázati felhívásán nyertes városait 184 európai pályázóból 22-en nyertek.

    Zugló egy energiahatékony szociális lakásprojektjén keresztül részesül az uniós támogatásból.

    Zuglóban, a Gizella utca 14-16. szám alatti önkormányzati tulajdonú telekre épül majd az a többszintes lakóház, amely megközelítőleg 100, különböző életkorú, társadalmi és családi helyzetű XIV. kerületi lakosnak nyújt majd megfizethető, fenntartható lakhatási lehetőséget. Olyan lakóközösség kialakítása a cél, amely a befogadáson alapul, és önszerveződő módon az egészséges és fenntartható életmódot támogatja. A ház körüli városi kertben az esővíz hasznosításával, komposztálással, a bio-hulladék újrahasznosításával egy körkörös gazdaságot alakíthatnak ki majd a lakók. Maga az épület is energiahatékony és okos informatikai megoldásokkal, előre gyártott elemekből, alacsony építési költséggel készül. A lakóház által nő a zuglói önkormányzati bérlakás-állomány, amelynek bővítésére óriási igény van, és csökken a lakásokra várók listája a kerületben - írja a zuglo.hu.

    A zuglói önkormányzat jelentős társadalmi, mérnöki és környezetvédelmi tudással bíró partnereket vont be az E-CO Housing elnevezésű projektbe. A megvalósulásért fog dolgozni többek között a HABITAT for Humanity Magyarország, a BMGE Építészmérnöki Karának Urbanisztikai Tanszéke és a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) is.

    Az UIA program az Európai Bizottság új, kísérleti kezdeményezése a 2014-2020-as időszakban, melyben a progresszív, innovatív városfejlesztési programok nyerhetnek támogatást összesen 372 millió eurós keretösszegből. A 4,5 millió eurós támogatást a kerület közvetlenül az Európai Bizottságtól nyerte és kapja a kormányzati szervek közbeiktatása nélkül. A győztes projektet maximum 3 éven belül meg kell valósítani. A zuglói megvalósítás 2019-ben kezdődik a részletes tervek elkészítésével, engedélyezéssel és közbeszerzéssel.

    Az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében 92 millió euró fog rendelkezésre állni az olyan városi kihívásokra választ adó innovatív megoldások finanszírozására, mint a levegőminőség, az éghajlatváltozás, a lakhatás vagy a munkahelyek és készségek a helyi gazdaságban - idézi a Portfolio a Bizottság közleményét.

    Az Európai Bizottság ma közzétette a negyedik pályázati felhívást az innovatív városfejlesztési tevékenységek területén. A 2017-ben az európai biztonsági stratégia keretében bejelentett cselekvési tervben foglaltaknak megfelelően a városok összesen 100 millió eurót vehetnek igénybe a nyilvános terek védelmének javítására és sebezhetőségének csökkentésére irányuló innovatív projektek finanszírozására. A pályázati felhívás célja továbbá a digitalitással, a környezetvédelemmel és a befogadással összefüggő projektek finanszírozása is.

    Forrás: zuglo.hu, Habitat for Humanity Magyarország, Portfolio

  • Ajánlások az épületek kivitelezésének szerződéskötéséhez és megvalósításához
    A kiadvány célja, hogy segítse az épületek építési folyamatában részt vevők – a megrendelő, a tervező és a kivitelező szervezetek – közötti kiegyensúlyozott szerződéses és munkakapcsolat kialakítását.

    Az Ajánlás IDE kattintva letölthető.

  • Wienerberger - Habitat együttműködés energiahatékony új otthonokért

    A partnerségben hat európai ország, Románia, Bulgária, Lengyelország, Macedónia, az Egyesült Királyság és Magyarország vesznek majd részt.

    A partnerség kiemelt témája ezúttal az energiahatékonyság növelése és új otthonok építése lesz, amihez a nagyvállalat az építőanyag adományokkal és szakértelmével is hozzájárul majd. A tényleges építés mellett fontos szerepet kap a szakpolitikai változások elérése is a lakhatás terén Közép-, és Kelet-Európában.

    A 2012-ben Romániában és Bulgáriában indult együttműködésben először 130 család kapott segítséget otthona felújításában és korszerűsítésében, illetve ekkor épült a támogatásból egy iskola és egy hospice ház is. Az első három éve lendülete 2015-ben egy újabb partnerséggel folytatódott, a támogatott országok köre pedig kibővült Lengyelországgal, az Egyesült Államokkal és Magyarországgal.

    Itthon a támogatásnak köszönhetően vidéki partnerekkel közösen építettünk az elmúlt három éves időszakban: Érden egy idősek otthonának beázó tetejét segítettünk rendbehozni, míg a fogyatékkal élőket foglalkoztató miskolci Szimbiózis Alapítvány téglaadományunk beépítésével egy teljes épületrésszel egészíthette ki majorságuk egyik lakóotthonát. A Tápióbicskén építkező Egyenlő Esélyekért Alapítvány pedig egy teljesen új épületet hoz létre, amely a jövőben 24 fogyatékkal élő fiatal lakhatását oldja meg.

    Videó a korábbi együttműködésről.

    Az elmúlt hat évben tehát hat országban összesen 3000 ember lakhatási körlményeit javította a Habitat for Humanity és a Wienerberget, a mai bejelentéssel pedig egy újabb három éves együttműködés veszi kezdetét, amiben további családokat segíthetünk majd méltó otthonhoz a világ több pontján és persze itthon is.

    Az együttműködésről részletesebben a nemzetközi Habitat oldalán olvasható további információ!

    Forrás: Habitat for Humanity Magyarország

  • "A te lakásod, az én otthonom"

    A díjazottak:

    1. helyezés: Minkó Mihány fotósorozata

    1. Minkó Mihály Esti maszk

    1 Minkó Mihály Kinek mi

    1 Minkó Mihály Vasárnap délután

    2. helyezés: B. Nagy Tímea

    2 bnagytimea

    3. helyezés: Bárdos Orsolya

    3.Bárdos Orsolya Az otthon melege

    Különdíj: Nyilassy Lili

     különdíj Nyilassy Lili parafrazis az otthonra 1

    különdíj Nyilassy Lili parafrazis az otthonra 2

    különdíj Nyilassy Lili parafrazis az otthonra 3

    Ma Magyarországon az emberek kilencven százaléka saját tulajdonú lakásban, házban él. Ezen felül majdnem egymillió ember lakik albérletben, bérlakásban. Napjainkban ezeknek az embereknek a helyzete korántsem könnyű, a rendszerváltás óta a nagyrészt feketén, informálisan és drágán kiadott „albérletek”, azaz a magánbérlakás-szektor által nyújtott lakhatási lehetőségek az utóbbi néhány évben drámaian tovább romlottak. Elég csak arra gondolni, hogy az elmúlt hat évben országosan 87 százalékkal, Budapesten pedig több mint duplájukra emelkedtek az albérletek árai. A rövid távú lakáskiadás elterjedésével és a munkalehetőségek városokba koncentrálódásával is magyarázható áremelkedés azonban nem hozta magával sem a lakások minőségének javulását, sem az albérlők jogi helyzetének tisztulását sem.

    Erre a helyzetre is reagálva hirdetett pályázatot a Habitat for Humanity Magyarország lakhatási szegénységgel foglalkozó, nemzetközi civil szervezet. A pályázat célja felhívni a figyelmet a hazai bérlakásszektorban élők helyzetére, valamint megjeleníteni a bérelt otthonok és bérlők sokszínűségét. 

    A pályázat fotószakmai hátterét a PHOO kortárs fotográfiai magazin adta, amely az igényes látvány és a gondolatébresztő történetek bemutatását tűzte ki küldetésének a fotográfiában. A magazin korunk legfrissebb problémáira, társadalmi kérdéseire ad vizuális reflexiót, együtt a klasszikus, múltidéző értékekkel.

    fotókiállítás díjátadó Habitat

  • Mérséklődött a lakásszektor bővülése

    megyei engedélyek 2017 2018 Q2

    A fővárosban 51, a megyei jogú városokban 12, a többi városban 23, a községekben 49%-kal emelkedett a használatbavételek száma. 11 megyében több, 8 megyében kevesebb új lakás épült, mint az előző év azonos időszakában. A legdinamikusabb (2,4–1,9-szeres) bővülés Bács-Kiskun, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéket jellemezte.

    megyei lakásépítések 2018Q2

    Országosan tízezer lakosra 6,7 új építésű lakás jutott. A mutató értéke Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (22,8), az országos átlag 3,4-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Budapest mellett Pest, Veszprém és Vas megyéket is. A lakásépítések intenzitása Békés és Nógrád megyékben volt a legalacsonyabb (1,0 alatti).

    Az épített lakások átlagos alapterülete 101 m²-t tett ki, ami 6 m²-rel több volt, mint az előző év azonos időszakában. A legnagyobb átlagos alapterületű lakásokat Nógrád és Békés, a legkisebbeket Somogy megyében és Budapesten vették használatba.

    A 2018 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 18 066 új lakás építése kezdődhetett el, 8,9%-kal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában. Az építendő lakások száma Budapesten, a megyei jogú városokban és a községekben csökkent, a többi városban emelkedett. Az ország 7 megyéjében nőtt az építési kedv, legjelentősebben Csongrád és Somogy megyékben.

    megyei engedélyek 2018Q2

    2018 I. félévében a fővárosban 1483 lakást vettek használatba, 51%-kal többet, mint egy évvel korábban. A bővülés mértéke meghaladta az országost. Tízezer lakosra 8,5 épített lakás jutott. A 2018 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma együttesen 6119 volt, 27%-kal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában.

    Forrás: KSH

  • Ennyibe kerül ma megépíteni egy négyzetméternyi lakást

    Családi házat Budapesten, társasházi lakásokat Fejér megyében lehetett a legdrágábban építeni. Az átlagos kivitelezési idő ugyanakkor igen hosszú, a családi házak építése átlagosan majdnem két évet vesz igénybe.

    Országos átlagban nettó 229 ezer forintos négyzetméteráron épültek tavaly a családi házak, a társasházi lakások fajlagos építési költsége 237 ezer forintot tett ki.

    A statisztikai hivatal frissen publikált kiadványa szerint a legtöbb pénzből Budapesten lehet családi házat építeni, ahol 268 ezer forint volt a tavaly jellemző fajlagos ár. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 243 ezer forintos négyzetméteráron lehetett építkezni, a családi házas építkezés egyik célterületének számító Pest megyében 218 ezer forint volt az átlagos költség. A legolcsóbban Somogy megyében jött ki egy egylakásos ház, ám a 212 ezer forintos négyzetméterár megtévesztő lehet, mert a Balaton partján ennél vélhetően lényegesen drágább építkezni, mint a megye délebbi területein.

    Az egy évvel korábbi adatsorral összevetve a drágulás mértéke is kirajzolódik, eszerint országosan 7,5 százalékkal mentek föl az építési költségek. Míg két éve Borsodban, Nógrádban, sőt Veszprém megyében is ki lehetett hozni egy családi házat nettó 200 ezer forintos négyzetméterár alatt, tavaly ez már nem volt lehetséges.

    A fővárosban a 2016-os 244 ezer forintos fajlagos árhoz képest 10 százalékkal emelkedtek az árak, Pest megyében 7 százalékkal. Érdekes, hogy az említett Nógrád megyében 188 ezerről 217 ezerre mentek föl az építési költségek, ami az átlagosnál jóval nagyobb, 15 százalékos drágulást jelent, de Hajdú-Bihar megyében is 11 százalékkal került többe egy családi ház felépítése.

    Az adatok értelmezéséhez érdemes figyelembe venni, hogy az Építőipari költségbecslési segédlet szerint családi háznál a „szerény kivitel” szorzója 0,8, azaz ha az építtető mindenből a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldást választja, az átlagárakhoz képest legfeljebb 20 százalékkal olcsóbban tud kijönni. A luxuskategória azonban akár a másfélszeresére is növelheti a költségeket, a kiadvány szerint ráadásul ennek nincs felső határa. Az említett költségekhez kell hozzászámítani az 5 vagy 27 százaléknyi forgalmi adót is.

    Nem Budapest a legdrágább

    Noha a társasházi új lakások kiemelkedően Budapesten a legdrágábbak, az otthonok egy négyzetméterre eső költsége meglepő módon nem a fővárosban a legmagasabb. Fejér megyében nettó 265 ezer forintba, Hevesben 259 ezerbe került egy négyzetméter építési költsége, a budapesti átlagár 255 ezer forintot tett ki tavaly. Pest megyében 219 ezer forint volt a fajlagos ár, és e sorban is kitűnik Somogy megye a maga 217 ezer forintos átlagos költségével. Nógrád megyénél a táblázat nem tartalmaz számot, ami azt jelenti, hogy ott egyetlen társasházi lakás sem épült tavaly, így ott nem is lehetett átlagárat számítani.

    Sokáig tart az építés

    Az évkönyv adatai szerint igencsak sokáig tart egy lakás kivitelezése, ami átlagosan 678 napot vesz igénybe. A leg­gyorsabban, 449 nap alatt a lakóparki lakások készülnek el, a többszintes lakóházak otthonait 615 nap után adják át, a családi házak kivitelezése viszont 691 napot, vagyis egy hónap híján majdnem két évet vesz igénybe. Településtípus szerint a leggyorsabban a megyei jogú városokban építkeznek, ahol mintegy 602 napig tart a kivitelezés, a köz­ségekben viszont 792 napig nyúlnak el a munkálatok. Budapesten átlagosan 626 nap alatt épül fel egy-egy lakóház.

    Forrás és további információk: Magyar Idők

  • Szegeden szociális bérlakásokká alakítják az üres lakásokat

    Az első ütemben közel 40 millió forintot költenek felújításra, ami összesen 10 lakást jelent, míg a másodikban 20 millió forintot, ami 6 lakás felújítását eredményezi. A mostani program az újszegedi, a belvárosi, a tarjáni és a felsővárosi lakásokat érinti.

    Szegeden az országosan is egyedülálló szociális bérlakás-programot 2016-ban indították el. Az első évben 204, a másodikban 200, míg idén előreláthatólag 200 bérlakást újítanak fel és adnak bérbe a rászorulóknak. A város három év alatt összesen 1.5 milliárd forintot költ lakásfelújításra. A programra azok pályázhatnak, akik legalább 5 éve szegedi lakosok, vagy legalább 5 esztendeje szegedi székhelyű cégnél dolgoznak.

    A jelentkezőket pontszám alapján rangsorolják úgy, hogy a valóban rászorultak kerülhessenek előnybe. Vizsgálják a gyermekek számát, plusz pontokban részesítik a tartósan beteg, fogyatékkal élő és korábban állami gondozott pályázókat.
    Botka László, a város polgármestere 2017 februárjában fejtette ki a Mércének, hogy egy olyan országos programra lenne szükség, amelyben köteleznék az önkormányzatokat az üres lakások felújítására, mivel ezzel pont azokon tudnának segíteni, akik az államilag finanszírozott lakhatási rendszerben nem tudnak részt venni.

    A polgármester szerint jó néhány százezer család van, akin csak a szociális bérlakás segíthet, hiszen a magyar családok jelentős többsége a legnagyobb állami támogatással sem tudna magántulajdonú lakáshoz jutni, a családok többségének nulla megtakarítása van.

    Forrás: Mérce

  • Egyre többen költik a lakástakarékot vásárlásra, építésre

    A lakástakarék-ügyfelek között korábban az volt a jellemző, hogy a többség nem új lakás vagy ház vásárlására költötte megtakarítását, hanem inkább a már meglévő otthonuk felújítására, korszerűsítésére. A legjellemzőbbek a víz, villany, gáz felújítása, burkolás, nyílászáró-csere, fürdőszobai és festési munkálatok, előszobai és konyhabútor beépítése és a fűtéskorszerűsítés, valamint a klímaberendezés, redőny és a riasztó felszerelése volt.

    Mostanában azonban dinamikusan növekszik ugyanis azok száma, akik közvetlenül lakásvásárlásra fordítják megtakarításukat. Míg az OTP Lakástakaréknál 2016-ban még csak a lejárt megtakarítások negyedét fordították lakásvásárlásra, addig az idei év eltelt hónapjaiban már a megtakarítások több mint harmadát forgatták be az ltp-sek lakásvásárlásba. Ugyanezen időszakban pedig megduplázódott a házépítésre fordított megtakarítások aránya.

    Ugyancsak megfigyelhető, hogy évről évre csökkentek a hitelkiváltásra fordított forintok: az idei adatok szerint 2016-hoz képest 18 százalékkaal csökkent a hitelkiváltások aránya.

    „A tapasztalataink szerint egyre többen gondolják úgy, hogy inkább ingatlanvásárláshoz veszik igénybe a lakástakaré-megtakarításukat, kiegészítve a számukra megfelelő pénzügyi megoldással, mint az áthidaló kölcsön vagy a csok. Egy tízéves lakástakarékpénztári konstrukcióhoz elérhető közel 720 ezer forintos állami támogatást, illetve más kedvezményeket felhasználva több millió forinttal is közelebb kerülhetnek az ltp-sek a lakáscéljaik megvalósításához” – véli Ungvári Krisztián, az OTP Lakástakarék Csoport főosztályvezetője.

    Valószínűleg a felhasználási célok átrendeződésével és az ingatlanárak dinamikus növekedésével függ össze, hogy az ügyfelek egyre nagyobb összeget vesznek fel áthidaló kölcsönként.

    Forrás: hvg.hu

  • Fogyóban a lendület a magasépítéseknél

    A hazai építőipar szárnyalása 2018 első felében is folytatódott a 2017-es rekord évet követően - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. 2017 azonos időszakához képest 15 százalékos bővülés volt megfigyelhető folyó áron. Az első negyedév 667 milliárdja után, a második három hónap során 622 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés-mutató.

    Bár az építőipar összességében növekedést mutatott, az építési fázisba lépett magasépítési projektek esetében mérséklődés volt tapasztalható. 2018 első felében 550 milliárd forint értékben kezdődtek kivitelezési munkák a magasépítési szektorban.
    Az év első hat hónapjában 153 milliárd forintot tett ki a társasházi lakást fejlesztők által elindított építkezések értéke, ami 2017 azonos időszakához képest 34 százalékos csökkenést jelentett.

    EBIQ218 1 Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    A már eddig is rekordokat döntögető mélyépítési szektornak azonban még egy fokozattal sikerült nagyobb sebességre kapcsolnia. 2018 első féléve során 740 milliárd forintos összegben indultak el mélyépítési kivitelezési projektek, vagyis az összeg meghaladta az eddigi rekordnak számító 2017-es év mind a két féléves Aktivitás-Kezdés mutatóját, sőt az eddigi legmagasabb értéknek számító 2014 első félévit is sikerült megdöntenie. A bővülés motorját továbbra is az út- és vasútépítések jelentik - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.

    Hatalmasak a kérdőjelek a lakásépítéseknél

    Bár a kedvezményes lakásáfát már a bevezetésekor meghatározott ideig tervezték érvényben tartani, és a kivezetésének 2020. január 1-i ideje is ismert volt, mégis sokakat sokként ért a nyári bejelentés, hogy a hosszabbítási remények ellenére az előbb említett időponttól ismét 27 százalékra emelkedik az újépítésű lakásokat terhelő áfakulcs.

    Már korábbi elemzéseinkben is foglalkoztunk vele, hogy a bizonytalan hosszabbítás miatt a beruházók a 2019 december 31-ig történő befejezésre törekednek. A jelenlegi piaci körülmények, a kivitelezői hiány és építőanyag-hiány azonban jelentősen nehezíti az előbb említett dátum betartását. Az áfa körüli bizonytalanság már a bejelentés előtt is azt vetítette előre, hogy ahogy haladunk előre az időben fokozatosan visszaesés tapasztalható majd az elindított lakásépítési projektek esetében. Ezt a várakozást a társasházi lakásépítésekre vonatkozó második negyedéves Aktivitás-Kezdés mutató csökkenése igazolta is, tehát már a bejelentés előtt kevesebb fejlesztő mert építkezést elindítani. A mostani helyzetben az eddigi áfahosszabbítási remények elszállásával pedig ez fokozattan igaz lehet. Sőt a mostani bejelentéssel akár már meghirdetetett projektek is törlésre kerülhetnek, főként ott, ahol a munkálatok még nem indultak meg, vagy kezdeti fázisban tartanak. Az év hátralévő részében illetve jövőre további visszaesésre lehet számítani az Aktivitás-Kezdés mutató értékében.

    A fejlesztések ugyanakkor várhatóan nem állnak le teljesen, hiszen még a válság nehéz éveiben is akadtak beruházások, azok a fejlesztők, akik továbbra is profitábilisan tudják megvalósítani projektjeiket továbbvihetik fejlesztési terveiket. Ezt támaszthatja alá, hogy eddig is voltak olyan fejlesztések melyek várható befejezése ideje már 2019 utánra – vagyis a kedvezményes áfakulcs kivezetését követő időszakra - esett.

    EBIQ218 3

    Az adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, vagyis a társasházi lakásépítési aktivitás 2008 és 2018 között folyóáron (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    Ahogy említettük a fejlesztők óvatosságát mutatja, hogy már az idei év első félévében is jóval kisebb összegben indultak el kivitelezések a lakásszektorban, mint 2017 azonos időszakában. Az év első hat hónapjában 153 milliárd forintot tett ki a társasházi lakást fejlesztők által elindított építkezések értéke, ami 2017 azonos időszakához képest 34 százalékos csökkenést jelentett, de a már szintén mérsékeltebb számokat mutató második félévhez képest is 17 százalékos visszaesést jelentett. Az első negyedév Aktivitás-Kezdés mutatója 86 milliárd forintot, a második negyedévé pedig 67 milliárd forintot tett ki. ami azt jelenti, hogy a 2017-ben tapasztalt lendület megtörését követően, az indított társasházi beruházások értéke a 2016-os szintre csökkent a második három hónapban.

    Az Aktivitás-Befejezés mutató azonban éppen a növekedési szakaszban van, ahogy egyre több korábban elindított társasházi projekt befejezése várható az idei és a következő évben. 2018. első felében 89 milliárd forint összegben fejeződtek be társasházi lakásépítések, ami ugyan alacsonyabb összeget jelentett, mint az előző év második félévében tapasztalt, de 2017 első hat hónapjához képest közel 50 százalékos bővülést jelentett.

    EBIQ218 4

    Az adott időszakban társasházi lakásépítésre fordított összeg, vagyis a szektor teljesítménye folyóáron, Milliárd forintban (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    Az átmenetileg érvényben lévő új lakásokat érintő lakásáfa miatt beindult építkezések egyre nagyobb sebességre kapcsolnak. Amit jól mutat az építésre fordított összeg folyamatos növekedése, amiben részben természetesen a növekvő építőanyagárak és kivitelezési költségek is szerepet játszhatnak. 2018 első felében már folyóáron 189 milliárd forint értékben zajlottak társasházi lakásépítések hazánkban, míg az előző két félévben 169 és 122 milliárd forint volt ez az összeg. Ez azt is jelenti, hogy 2016 eleje óta, vagyis a kedvezményes lakásáfa bejelentését követő időszakban eddig összesen több mint 620 milliárd forint került elköltésre a különböző társasházi lakásprojektek keretében.

    Bár még továbbra is a Közép-Magyarország régióra koncentrálódik a legnagyobb társasházi lakásépítési aktivitás, a terület esetében jelentősen – az országosnál nagyobb mértékben – esett vissza a megkezdett kivitelezési munkák értéke az idei év első felében, a régió részesedése így 60 százalék alá csökkent. Budapest esetében 2017 első 6 hónapjához képest 42 százalékkal csökkent 2018 első félévére a megkezdett kivitelezési munkák összértéke, a tavalyi második félévhez képest pedig 30 százalékos volt a mérséklődés.

    EBIQ218 5

    A megkezdett társasházi lakásépítési projektek megoszlása (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    A legnagyobb jelenleg futó társasházi lakásépítési projektek továbbra is Budapesten találhatóak, az egyedüli kivételt a már előző jelentésünkben megemlített, 2018 elején indult Cédrus Liget jelenti Szegeden, melynek keretében a tervek szerint több mint 530 lakás épül meg 2019 végéig. Ez egyébként olyan jelentős beruházás, hogy a fővárosban is kevés nagyobb társasházi lakásépítési ütem van nála. Jelenleg a legnagyobb futó fővárosi építkezések közé tartozik a BudaPart első két üteme, amelyben 645 lakás kivitelezése zajlik. A Metrodom Park építés alatt álló fázisaiban közel 640 lakás kivitelezése zajlik, a Metrodom Panoráma projektben pedig 631 lakás áll építés alatt. Szintén a jelenleg futó legnagyobb társasházi építési ütemek közé tartozik a Corvin Átrium kivitelezése, valamint a Sasad Liget most futó 5-ös és 6-os üteme illetve a Budai Bolero Lakópark II. üteme.

    A lakásépítések szempontjából nagyon fontos kérdés lehet, hogy a kedvezményes áfakulcs pontosan milyen módon kerül kivezetésre. Nagyon sok projekt várható átadási dátuma esik ugyanis 2019 második felére, amely befejezési időpont a szektort jellemző csúszásokat elnézve könnyen veszélybe kerülhet. De szintén nem tudunk sokat arról, hogy esetleg a családok támogatása kapcsán lehetséges-e egy olyan megoldás, ami kompenzálná az áfakulcs emelkedése miatti jelentős áremelkedést. Amely esetben a fejlesztőknek a megemelkedett árak ellenére sem kellene a legdrasztikusabb keresletvisszaesésre készülniük, és így továbbra is bele mernének vágni projektekbe. De az sem látszik még, hogy az áfakulcs ismételt megemelkedéséből esetleg mennyit hajlandóak lenyelni a beruházók, hogy az így kevésbé emelkedő árakon még legyen kereslet a lakásokra, vagyis továbbra is legyenek fejlesztések a piacon. A kérdőjeleket tehát nem sikerült feloldani a bejelentéssel, sőt azok inkább csak szaporodtak, a kérdések megválaszolása pedig égető lehet a szektor jövője szempontjából.

    Közép-Magyarország veszített a sebességéből

    Közép-Magyarország részesedése a megkezdett kivitelezési munkákból ugyan a 2018 első féléves eredmények alapján még továbbra is meghaladja a korábbi éveket jellemzőt, ugyanakkor hosszú idő után először mutatott csökkenést. Az első hat hónap során az elindított beruházások 42 százaléka kötődött a területhez. A csökkenés főként a második negyedévben volt jelentős, amikor már csak a kivitelezési munkák 37 százaléka indult el a Közép-Magyarország régióban. Az előző évekhez képest az idei év első hat hónapjában a nyugati régiók jobban teljesítettek, bár ez elsősorban az első negyedévben elindult kivitelezési munkáknak volt köszönhető.

    EBIQ218 2A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    Az EBI Építésaktivitási Jelentésről
    A kutatás célja: A projektadatbázis rendszeres (negyedévenkénti) feldolgozásának célja, hogy az egyedi építési projektek adataiból olyan aggregátumokat alakítsunk ki, amelyek új információt hordoznak az építési piac szegmenseinek teljesítményéről. A lakásépítést külön, a nem-lakáscélú magasépítést 9, a mélyépítést 8 szegmensre osztva aggregáljuk az egyedi projektadatokat.
    A készítők: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az ibuild.info a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.
    Az teljes kiadvány megrendelésének feltételeiről és a kutatással kapcsolatos háttérinformációkról az ebi@ibuild.info címre írva kaphat tájékoztatást.

  • Ezek a lakások épülnek Budapesten

    Az adatbázis jelenleg 20 900 lakást tartalmaz, ezek olyan fejlesztésekben találhatók, amelyek 2018 első vagy második negyedévében legalább egy szabad lakást tartalmaztak.

    Szabad lakások darabszáma az adatbázisban

    BLR 2018 Q2 lakáskínálat

    A listázott szabad lakások száma alig haladja meg a 7 ezret, ilyen kicsi eladó kínálatra több mint egy éve nem volt példa. Sok fejlesztés azért nem indul el, mert a pénzügyi kalkulációkat megnehezíti a kedvezményes újlakásáfa hosszabbítása körüli bizonytalanság. Az új kínálatban így többnyire kis és közepes lakásszámú projekteket találunk, mindössze 5 darab 100 lakásosnál is nagyobb fejlesztésben kezdődött el az értékesítés tavasszal. Ezek közül csak kettő (Metrodom Park A ütem, VABA Apartments) befejezését időzítik 2020 előttre.

    Az adatbázisban található lakások megoszlása státusz és kerület szerint

    BLR 2018 Q2 lakásszám

    2018 tavaszán összesen 2000 lakást adtak el a fejlesztők, ami 350-nel kevesebb, mint az őszi rekord érték. Az eladott lakások aránya kissé eltolódott, leginkább Angyalföld visszaesése számottevő, ahol ősszel még az összes budapesti új lakás harmadát értékesítették, de idén tavasszal csak a negyedét. Ezzel párhuzamosan Külső-Pest részaránya 20-ról 24 százalékra nőtt.

    Továbbra is a 40 négyzetméter alatti lakások eladási esélye a legnagyobb a különböző méretkategóriákban, de 3 százalékponttal visszaesett az előző negyedévben mért csúcshoz képest. A közepes méretű lakások negyedéves eladási esélye 24 százalékos, a 70 négyzetméternél nagyobbaké pedig 17 százalék. Jól mutatja a piac lassulását, hogy mindegyik szegmensben visszaesett a lakások eladási valószínűsége az előző két negyedévi értékhez képest.

    Azon lakások, amelyek most és az előző negyedévben is eladók voltak, átlagosan 1,6 millió forinttal drágultak. A szabad lakások négyzetméterára egy év alatt átlagosan 17 százalékkal nőtt Budapesten. A budai és pesti projektek drágulása körülbelül ugyanakkora mértékű volt.

    BLR 2018 08 Lakások átadása

    2018-ban 5 950, 2019-ben pedig 11 400 lakás átadása várható azokban a projektekben, ahol jelenleg még található szabad lakás, de a 2020-as átadású lakások száma is lassan eléri az 1000 darabot. Az 1-2 negyedéves csúszás immár általánosnak tűnik, 6 100 lakás érintett, de majdnem 3 000 lakás átadása már 1 évet vagy ennél is többet fog késni. Az adatbázisban található lakások háromnegyede jelenleg már építés alatt áll.

    BLR 2018 Q2 csúszúsok

    BLR 2018 Q2 státusz

     

    Forrás és további részletek: Budapesti Lakáspiaci Riport

  • „A te lakásod, az én otthonom” fotópályázat

    Ma Magyarországon az emberek kilencven százaléka saját tulajdonú lakásban, házban él, ezen felül majdnem egymillió ember lakik albérletben. Ezeknek az embereknek a helyzetére is reagálva indít fotópályázatot a témában a Habitat for Humanity Magyarország. A pályázat célja felhívni a figyelmet a hazai bérlakásszektorban élők helyzetére, valamint megjeleníteni a bérelt otthonok és bérlők sokszínűségét. A pályázat során olyan fényképeket várunk, amelyek az albérleti szektorhoz kapcsolódva a fotográfia eszközével történeteket, élethelyzeteket jelenítenek meg.

    • A fotópályázat nyílt, azon bárki díjmentesen részt vehet.
      A fotókat 2018. szeptember 10. éjfélig lehet beküldeni a fenti űrlapon keresztül.
      Pályázni kizárólag Magyarországon készített felvételekkel lehet, amelyek más fotópályázaton nem értek el eredményt.
      A pályázók minimum egy, sorozat esetén legfeljebb 5 darab, saját maguk által készített felvétellel nevezhetnek, melyeknek teljes felhasználási jogával rendelkeznek. Egy pályázó egy alkotást vagy sorozatot küldhet be a pályázási időszak során.
      A pályázatra beküldhető képeknek minimum 8 megapixel nagyságúaknak kell lenniük, a fotók hosszabbik oldala minimum 2500 pixel, a képek formátuma: JPG.
      A nevezéshez szükséges megadni a Pályázó teljes nevét, email címét és a fotó címét (NÉV ÉS FOTÓ CÍME a fájlnévben)!
      A pályázat kiírói fenntartják a jogot, hogy a pályázatokat saját szempontjaik alapján megszűrik, és a pályázatban szereplő témától jelentősen eltérő pályázatokat kizárják a pályázatból külön értesítés nélkül.
      A pályázaton való részvétel hiányosságáért/hibájáért, a megküldés sikertelenségéért, az internetes rendszer lassúságért, leállásáért a Kiíró nem vállal felelősséget. A határidő után beérkezett, illetve hiányos, a kiírásnak nem megfelelő pályázatokat nem áll módunkban figyelembe venni a pályázatok elbírálásakor. A benyújtást követően hiánypótlásra nincs lehetőség.Amennyiben kérdésed merülne fel a pályázattal kapcsolatban, keresd Farkas Boglárkát a boglarka.farkas(kukac)habitat.hu címen!

    DÍJAK

    A pályázatban összesen négy képet, illetve sorozatot díjazunk.

    1. helyezett: 50 000 forint értékű vásárlási utalvány
    2. helyezett: 30 000 forint értékű vásárlási utalvány
    3. helyezett: 20 000 forint értékű vásárlási utalvány

    A PHOO Magazin szakmai különdíjat ajánl fel, aminek keretében a nyertes egy fotográfiai hétvégét tölthet el, belekóstolva a street-fotózás vagy a drón-fotózás világába.

    ZSŰRI

    A zsűri a Habitat for Humanity dolgozóiból és Sebestyén László fotóművészből (a Phoo.hu kortárs fotográfiai magazin alapító főszerkesztője) áll majd. Az első körös minőségi és technikai szelektálást a Habitat munkatársai végzik, a Phoo elé a folyamatosan szelektált képek kerülnek. A Phoo a saját válogatását bizonyos időközönként saját oldalain is közzé teszi. A legjobb 25 kép képezi a kiállítási anyagot, ezekből kerül ki az első három helyezett. A kiválasztási folyamat a pályázási időszakkal párhuzamosan, 2018. szeptember 10-ig tart. A nyerteseket a szervezők elektronikus úton értesítik ki. A kiválasztott képek az idei év őszén, októberben kerülnek kiállításra egy ünnepélyes díjátadó és kiállításmegnyitó keretében.

    További részletek és jelentkezés: Habitat for Humanity Magyarország

  • Budapesten álom a családiházépítés

    A fővárosban a társasházak, lakóparkok, városias beépítésű épületek jellemezőek, itt a családi házak az új építésű lakásoknak mindössze negyedét adják. Az arány évek óta hasonló, függetlenül attól, hogy összességében több lakás épül Budapesten - tavaly összesen 2.761 - de ebből csupán 731 volt családi ház.

    Az OTP Ingatlanpont információi szerint Budapesten évente pár ezer családi házat adnak el – új építésűt és használtat egyaránt –, ami azonban az összes lakóingatlan forgalmának 10 százalékát se éri el. „A legélénkebb családi ház forgalom a pesti oldal külső részein, valamint a II. és III. kerületben tapasztalható. Itt kerületenként nagyjából 100 és 400 közötti ház talál új tulajdonosra évente” – nyilatkozta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Mivel a családi ház kedvelt lakhatási forma, sokan vágnának bele az építkezésbe. „A családi házas építkezési kedvnek a fővárosban a rendelkezésre álló telkek véges száma és azok ára szab határt” – tette hozzá Valkó Dávid.

    Az új építkezések számára a legvonzóbb és így a leginkább bővülő családi házas területnek 2016-ban (frissebb adatok a KSH-tól még nem állnak rendelkezésre) a délkelet-pesti periférián a XVI., XVII., XVIII. kerület bizonyult, a budai oldalon pedig a XXII. kerület. Ezekben a kerületekben évente 100-200 új ház épül. A pesti peremkerületekben a négyzetméterenkénti telekár 20-30 ezer forinttól indul és felmegy egészen 50 ezer forintig. A III. kerületben a négyzetméterenkénti telekár már 80-100 ezer forint között alakul. Óbudán közel 50 családi ház épült 2016-ban, de az ugyancsak kedvelt Zuglóban alig épült új családi ház, mert a szabad telkeket felvásárolták a vállalkozók, és kisebb társasházakat húznak fe rájuk, mely Budapest-szerte tapasztalható jelenség.

    A főváros egyik legdrágább kerületében, a II.-ban a telekárak felszöknek akár 300 ezer forint fölé is – nem véletlen, hogy itt mindössze 5 új családi ház építését regisztrálták 2016-ban. Az új építkezéseknél a telekárakon kívül meghatározó szempont az építési költség. Az Építőipari Költségbecslési Segédlet 2018-as kiadása alapján egy átlagos minőségű családi ház kulcsrakész kivitelezési költsége négyzetméterenként 360 ezer forint, melyből kisebb igényszinttel maximum 5-10 százalék faragható le.

    Forrás: OTP Ingatlanpont

  • A jövő és a jelen példaértékű szociális lakásai

    A lakáshiány problémájával szembesülve a városok világszerte keresik a megoldásokat: évtizedek óta a felszínen van egy olyan beépítési modell, amely anélkül növeli a lakóegységek számát, hogy rontana az életminőségen, ez pedig a kis magasságú épületekből létrehozott sűrű beépítés.

    Ez az urbánus és a szuburbánus fejlesztési modellek legjobb elemeit igyekszik ötvözni: a tömegközlekedési lehetőségek sokaságát, a városi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mértéktartó léptéket, nyitott köztereket és személyre szabott lakásokat. Hozzájárul a város terjeszkedésének visszafogásához és a városi környezetben korlátozott mértékben rendelkezésre álló terek hatékonyabb kihasználásához, úgy, hogy mindeközben megtartja a kialakult városszövetet és gyalogos közlekedési útvonalakat.

    athis mons i szocialis lakasok fro

    A Lechner Tudásközpont cikke hét projektet mutat be Jack Hanly az Architizeren nemrég megjelent The Future of Social Housing: 7 Low-Rise, High-Density Developments című írása alapján. A projektek jó példák arra, hogy miként lehet a lakáshiány problémáját enyhíteni, valamint a korábban elhanyagolt közösségeket magasabb színvonalra emelni. Amszterdam volt ipari kikötőjétől London előkelő utcáin át mutatják be ezek az innovatív szociális lakónegyedek, hogy milyen nagyszerű lehetőségeket kínál az alacsony, sűrű beépítés a jövő városfejlesztése számára.

    A projekteket bemutatja, sok fotóval a Lechner Tudásközpont cikke, amelyet Tábi Emőke fordított: KIS MAGASSÁG – NAGY BEÉPÍTÉSI SŰRŰSÉG: A JÖVŐ SZOCIÁLIS LAKÁSAI

    Így csinálják jól Bécsben

    A bécsi szociálislakás-helyzet sok város számára lehet irigylésre méltó. Bécs 1,7 millió lakosának jelenleg kétharmada él szociális bérlakásban vagy részesül valamilyen más lakhatási támogatásban. Ez az elképesztő adat is egészen biztosan hozzájárult ahhoz, hogy első európai városként az osztrák főváros lett 2018-ban a világ legélhetőbb városa - írja riportjában a 24.hu.

     Nagyon régi, százéves hagyománya van a szociális alapú, egyenlősítő lakáspolitikának a főleg baloldaliak vezette városban. Az írás felidézi a múltat, amely magyarázatot ad a jelen hozzáállására is. A bécsi önkormányzat ugyanis nem eladja a lakásait, mint például Budapest, hanem lakásokat vásárol és épít.

    Évente 577 millió eurót költ a város a lakhatás támogatására. Ebből 467 millió megy új lakások építésére, felújításra és 110 millió kerül a bérlőkhöz valamilyen támogatás formájában - ismerteti a számunkra hihetetlen adatokat a Wohnberatung Wien két munkatársa.

    A bécsi modell szerint egyrészt támogatják a bérlők olcsó lakhatását, másrészt az önkormányzat építkezéseket is támogat, amiért cserébe lakásokat kap, amelyeket így olcsón bérbe adhat.

    Ennek a lakhatásra elköltött hatalmas összegnek a fedezete a lakók által befizetett bérleti díj, illetve az építkezések után fizetett helyi adó. Azaz a drága rendszer lényegében önmagát tartja fent.

    Mindeközben szociális bérlakásokról, illetve támogatott lakásokról beszélünk, amelyek jóval olcsóbbak, mint a piacon kiadottak. A bérlőket persze megszűrik: legalább öt évet Bécsben kell lakni, osztrák vagy EU-s állampolgárnak kell lenni, vagy osztrák tartózkodási engedélyt kell birtokolni, és egy bizonyos bérplafonnál nem szabad többet keresni. Ezeken túl előnyt élveznek a 30 éven aluliak, a 65 éven felüliek, a valamilyen okból nehéz élethelyzetben lévők, és azok, akiknek rossz az egészségi állapotuk. Ezek alapján áll össze egy várólista. 

    A bérleti díj pedig budapesti mércével is elfogadható: egy háromszobás lakás a metróhoz és a Dunához egyaránt közeli Goethehofban havonta körülbelül 500 euróba (160 ezer forintba) kerül mindennel együtt.

    Ami pedig a lakások minőségét illeti, teljesen felújított, jó minőségű lakásokról van szó. 

    Forrás és a cikk további részletei: 24.hu

  • Újabb önkormányzati bérházat adtak át a XIII. kerületben

    Dr. Tóth József polgármester – aki az átadóünnepség végén jelképesen átadta az egyik bérlőcsaládnak új lakásuk kulcsát – azt is mondta: „Nem ez az első, nem is az utolsó önkormányzati beruházás a kerületben, hiszen 2033-ig megvan az elképzelésünk, milyen irányba fejlesszük tovább a XIII. kerületet, amely magas életminőséget biztosító, fenntartható és visszafordíthatatlan fejlődési pályára került.” Hozzátette: az önkormányzat elkötelezett a korszerű és környezetbarát energetikai megoldások mellett.

    A XIII. Kerületi Önkormányzat 2002 óta eddig 599 lakást épített 30 ezer négyzetméter lakófelületen összesen 10 milliárd forint önkormányzati ráfordítással. A lépcsőzetes lakáshoz jutás elvét alkalmazva a XIII. Kerületi Önkormányzat mintegy 1000 családnak tette lehetővé idáig, hogy jobb életkörülmények között lakhassanak.

    Kartács2

    A XIII. Kerületi Önkormányzat bérlakás-építési programjának keretében épült föl a Kartács utca 14. szám alatti ötemeletes lakóház, amely száz százalékban önkormányzati tulajdonú. A 23 lakás jellemzően egy- és kétszobás. Minimális alapterületük minden esetben meghaladja a 35 négyzetmétert: átlagos alapterületük 40-50 négyzetméter. Minden lakásban van külön konyha- és étkezőhelyiség. Az első emeleten 2 lakást mozgáskorlátozottak részére alakítottak ki. Az épület teljesen akadálymentesített, a lépcsőházi lifttel a pince és az ötödik emelet között lehet közlekedni. A pinceszinten, a mélygarázsban, illetve a földszinten – a lakásszámnak megfelelően – 23 gépkocsi-beálló van.

    Dr. Tóth József, a XIII. kerület polgármestere a Kartács utcai új, rendkívül modern és környezetbarát lakóépület átadásakor kiemelte: az önkormányzatnak már 2033-ig megvan az elképzelése a további fejlesztésekről. A Kartács utcai beruházás a Lendületben a XIII. kerület elnevezésű önkormányzati program lakásgazdálkodási koncepciójának része. „Kell mindig egy koncepció, de bátorság is a tervezéshez és a megvalósításhoz, s persze kell a szándék, az önkormányzati tulajdonú telek, a szakértői vélemény, és nyilván a bonyolító és építő cég, amelyek ugyancsak magas színvonalon végzik a munkájukat” – fűzte hozzá Tóth József polgármester, aki az átadóünnepség végén jelképesen átnyújtotta az egyik kisgyerekes bérlőcsaládnak új lakásuk kulcsát.

    XXI. századi megoldások

    A XIII. Kerületi Önkormányzat elkötelezett a korszerű és környezetbarát energetikai megoldások mellett. A Kartács utcai új lakóépület energiafelhasználása az átlagos, új építésű épületekhez képest is kedvező az energetikai szempontból környezetbarát kivitelezés miatt. (A lakások közül 2 A+, 21 A++ minősítésű.) Az épület megfelel a passzívház kritériumainak. Fűtése levegő-víz hőszivattyús rendszerrel, a melegvíz-ellátása központi kondenzációs gázkazánnal működik, amely indokolt esetben a fűtésre is rásegít. A fűtővíz alacsony hőmérsékletű, ezért a hőleadás mennyezet- és padlófűtésen keresztül történik, amit termosztátokkal lehet szabályozni az igényeknek megfelelően. A lakásoknak egyedi a szellőző berendezésük; a friss levegő befújásával és a használt elszívásával a friss levegő állandóan biztosított a lakásokban.

    Minden lakás közműfogyasztása egyedi méréssel történik. Az épületben épületfelügyeleti (távriasztással) és épületautomatikai rendszer működik.

    Az udvar teljesen parkosított, játszótérrel – homokozó, rugós játékok, játszóvár, asztalitenisz asztal – felszerelt. A területen több fát, bokrot és lágyszárú növényt ültettek, a tetőteraszokra dézsás növények kerültek. Az udvaron egy 30 m magas nyárfát is sikerült megóvni a kivitelezés során.

    Kartács3

    Az építkezés a Kartács utca – Csata utca – Gömb utca – Üteg utca által határolt tömb közbenső telkén 2016 novemberében kezdődött és 2018 április közepéig tartott. Ennek során 3100 köbméter földet mozgattak meg, 1630 köbméter (közel 3800 tonna) betont, 180 tonna betonacélt és 1200 km cölöpöt használtak fel. A kivitelezést közbeszerzési eljárás keretében az FK-RASZTER Zrt. végezte. Az építés költsége 961 millió forint volt.

    Az önkormányzat pályázatot írt ki az új ház lakásaira. A lakóépületben 2 akadálymentesített lakást hirdettek meg, továbbá 4 lakást fecskeházi hasznosítási konstrukcióban.

    Egyedülálló bérlakásprogram a XIII. kerületben

    A XIII. Kerületi Önkormányzat 2002-ben indította bérlakásprogramját. Azóta 599 lakást épített. A lépcsőzetes lakáshoz jutás elvét alkalmazva az önkormányzat mintegy 1000 családnak tette lehetővé idáig, hogy jobb életkörülmények között lakhassanak.

    Az önkormányzat 2014-ben építette az első magyar, minősített, százlakásos passzívházat. A legnagyobb nemzetközi ingatlanszövetség, a FIABCI Nívódíjával világszínvonalúnak ismerte el ezt a beruházást. A környezettudatos technológiájú vállalkozás máig úttörőnek számít a budapesti és a magyar lakáspiacon is.

    Forrás és további fotók: XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.

  • Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben

    Országosan tízezer lakosra 3,5 új építésű lakás jutott 2018 I. három hónapjában a KSH Fókuszban a megyék című kiadvány szerint. A mutató értéke Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (15,5), az országos átlag 4,4-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Pest, Csongrád, Vas és Somogy megyéket is. A lakásépítések intenzitása Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyékben volt a legalacsonyabb (egyaránt 0,2).

    Valamennyi településtípus esetében nőttek a lakásberuházások; a fővárosban háromszorosára, a megyei jogú városokban 38, a többi városban 49, a községekben 69%-kal emelkedett a használatbavételek száma. 12 megyében több, 7 megyében kevesebb új lakás épült, mint az előző év azonos időszakában. A legdinamikusabb (3,5–2,2-szeres) bővülés Budapest mellett Csongrád, Pest és Somogy megyéket jellemezte.

    Továbbra is vannak megyék, amelyeket szinte érintetlenül hagyott a lakásépítési láz: Heves, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna és Nógrád megyékben 20-nél kevesebb lakás épült az idei I. negyedévben.

    2018 Q1 megyei lakásépítések

    Az épített lakások átlagos alapterülete 99 m²-t tett ki, ami 6 m²-rel kevesebb volt, mint az előző év azonos időszakában. A legkisebb átlagos alapterületű lakásokat Csongrád és Győr-Moson-Sopron, a legnagyobbakat Nógrád és Fejér megyékben vették használatba.

    A 2018 I. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 9850 új lakás építése kezdődhetett el, 3,4%-kal több, mint 2017 azonos időszakában. Az építendő lakások száma a városokban emelkedett, Budapesten és a községekben csökkent. Az ország 7 megyéjében nőtt az építési kedv, legjelentősebben Csongrád és Somogy megyékben.

    2018 Q1 megyei engedélyek

  • Új funkciókkal bővül az e-napló

    A fejlesztések eredményei a tervek szerint ősszel lesznek majd elérhetők, a kezdeti tesztidőszakban egy szűk csoport, nagyjából 5-10 fő számára, akik között építtető, műszaki ellenőr és kivitelező is lesz. Az általuk megfogalmazott javaslatok rendszerbe illesztését követően válik majd az összes felhasználó számára elérhetővé a három új funkció.

    A felhasználói élmény javítása érdekében tett lépések a szeptemberi frissítések után is folytatódnak, 2018 év végéig további új funkciókkal bővül majd az e-napló. Az építésügy adminisztratív folyamatainak teljes digitalizálása során egy olyan rendszerré bővül, amely az új nevéhez is híven – ÉKTR, vagyis Építőipari Kivitelezést Támogató Rendszer – biztosítja az építkezések teljes körű elektronikus nyomon követését.

    További részletek a Lechner Tudásközpont cikkében.

  • Több felépült lakás, mérséklődő építési kedv

    2018 I. félévében az előző év azonos időszakához képest:

    • 30%-kal több lakás épült. Budapesten és a községekben a növekedés ennél nagyobb, mintegy másfélszeres volt.
    • A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    • Az új épületben használatba vett lakások 54%-a családi házban, 36%-a többlakásos épületekben, 6,2%-a lakóparkokban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5 m2-rel 101 m2-re nőtt.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 8,9%-kal 18 066-ra csökkent. Az építendő lakások száma Budapesten 27, a megyei jogú városokban és a községekben 3,5%-kal csökkent, csak a többi városban emelkedett (17%-kal). Az építtetők az esetek 42%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,1%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben 84%-ot ért el.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 1,8%-kal kevesebb, összesen 6717 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2033, ami 16%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    KSH tbl

    A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a lakáspiac fellendülése a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) sikerét is mutatja. 2018 júniusával bezárólag összesen 81 ezer háztartás kérelmét fogadták be a bankok, 232 milliárd forint értékben, ami az éves hazai GDP 0,5 százalékát meghaladó összeg.

    Forrás: KSH, Pénzügyminisztérium

  • Kedvező lakásépítési adatok – bizonytalan jövőképpel

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület véleménye szerint a lakásépítés fontos pillére az építőiparnak, és megerősítése alapfeltétele az ágazat tartós stabilitásának. Ehhez hosszú távú előrelátásra és kiszámíthatóságra van szükség mind a családok, mind az ágazat számára.

    A lakásépítések élénkülése elengedhetetlen a hazai lakásállomány minőségi megújításához is. Még a jelenlegi lakásépítési számok is csak a lakásállomány 400 évente történő megújulásához elegendőek. 

    TLE tbl2

    A három legfontosabb makrogazdasági faktor, amelyre a kiszámíthatóság megteremtéshez fókuszálni kell: a szakképzés reformja, a munkavállalói mobilitás elősegítése és a demográfia kérdése.

    Elengedhetetlen, és sürgős intézkedést kíván az építőipari kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása, mivel a munkaerőhiány már a lakásépítések korlátja. Ez nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

    A szakemberhiány hosszú távú megoldásának kulcsa – a béremelés mellett – a hatékonyság javítása, az építőipari szakmák presztízsének növelése, az oktatás színvonalának emelése, a munkakörülmények javítása, valamint mobilitási célú állami és önkormányzati bérlakások építése.

    Csak egy kiszámítható, korszerű ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is.

    Központi program szükséges a vidék népességmegtartó képességének növelésére – ehhez a munkahelyteremtés mellett a lakhatási körülmények javítása is fontos. A családok gyermekvállalási kedve is alapvetően függ ezektől a tényezőktől.

    A leromlott, gazdaságosan nem helyreállítható és korszerűsítheti ingatlanok esetében a lehetséges megoldás a helyettesítő új építés, amit az új építéssel egyenértékűen kellene támogatni. Ehhez az egyik eszköz lehet a kormány által múlt héten bejelentett csokemelés a kistelepülésen építkezők számára, amennyiben munkahelyteremtési programmal és mobilitást segítő támogatással egészül ki.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület továbbra is kiáll amellett, hogy az építőipari fellendülés szinten tartásának, valamint az otthonteremtési feladatok kiegyensúlyozott kezelésének elengedhetetlen feltétele, hogy megszülessen egy hosszú távra előretekintő, koherens kormányzati lakásprogram és egy azzal összhangban álló építésstratégia. Emellett szükség van egy felelős kormányzati szereplőre, aki átfogja és koordinálja e program megvalósítását.

    A KSH szerint 2018 I. félévében az előző év azonos időszakához képest:
    • 30%-kal több lakás épült. Budapesten és a községekben a növekedés ennél nagyobb, mintegy másfélszeres volt.
    • A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    • Az új épületben használatba vett lakások 54%-a családi házban, 36%-a többlakásos épületekben, 6,2%-a lakóparkokban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5 m2-rel 101 m2-re nőtt.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 8,9%-kal 18 066-ra csökkent. Az építendő lakások száma Budapesten 27, a megyei jogú városokban és a községekben 3,5%-kal csökkent, csak a többi városban emelkedett (17%-kal). Az építtetők az esetek 42%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,1%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben 84%-ot ért el.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 1,8%-kal kevesebb, összesen 6717 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2033, ami 16%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünket a letölthető fájlban olvashatja.

  • Már nincs idő nagy projekteket indítani a kedvezményes áfa lejártáig

    A kivitelezés időbeli elhúzódása miatt, a 2016-tól megélénkülő keresletre a kínálat késve tud reagálni, így a hivatalos lakásátadási statisztikákban csak idén és jövőre lesz látványos növekedés. Idén közel 9 ezer társasházi lakás átadásával számol az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe, ami több mint kétszerese a tavalyi mennyiségnek, 2019-re pedig, további bő 30 százalékos növekedéssel, már most 12,1 ezer megépülő lakást tartalmaz az adatbázis. A többi fő piaci mutatóhoz hasonlóan a megépülő lakásszámban is a XIII., a XI. és a IX. kerület hármasa áll az élen. Egymagában, a XIII. kerületben idén és jövőre átadni tervezett közel hatezer új lakás a fővárosi volumen 28 százalékát adja.
    A lakásátadásoknak kisebb része valósul csak meg időre, a projektek többsége már most több negyedévet csúszik az eredeti tervekhez képest, melynek legfőbb oka az építőipari kapacitáshiány.

    A tavalyi évhez hasonlóan, idén az első félévben is 15-20, már hirdetett beruházás állt le végül. Van köztük olyan projekt is, ahol a lakások nagy részére már előszerződést is kötött a beruházó, de nem látja biztosítottnak, hogy a vállalt 2019 végi határidőig meg tudja építeni a házat - számol be Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

    A kedvezményes áfakulcs 2019 utáni esetleges kivezetése arra kényszeríti a beruházókat, hogy tegyenek meg mindent a mihamarabbi átadás, illetve az eladások felpörgetése érdekében. Ha azonban a kereslet nem kezd el nagy mértékben csökkenni, nem várható, hogy az következő másfél éves hajrában nagy árengedményekre kényszerülnek a beruházók.

    Új projekt indítására már nincs idejük a cégeknek, ha még a kedvezményes áfával szeretnének kalkulálni. A kínálat viszont gyorsan elfogyhat, az OTP adatbázisa szerint az azonnal költözhető új lakásból mindössze 170 van a fővárosban. Emellett további 5,2 ezer építés alatt álló lakást, és bő kétezer építési engedéllyel rendelkező, de még nem épülő ingatlant kínálnak jelenleg. Ez az alig 7,5 ezer lakás, a mostani értékesítési ütemet figyelembe véve, jövő nyárra elfogyhat.

    A mintegy 20 ezer, jelenleg is előkészítési, valamint engedélyeztetési fázisban lévő új lakás tervei egyelőre fiókban maradhatnak, illetve sok, hosszú távú piaci jelenlétre berendezkedő cégnél indulhat el a koncepciók újratervezése. Bár van néhány olyan beruházás, amit már most 2020-as, sőt 2021-es átadással hirdetnek, kérdéses, hogy hány cég hajlandó a nettó ár csökkentésére, hogy fenntartsa a vásárlók érdeklődését. Ennek fényében kijelenthető, hogy 2021-től látványosan csökkenhet az átadott lakások száma, így erőteljes piaci átrendeződés is indulhat.

    Forrás: Portfolio

  • A kormány nem tervezi a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítását

    "Nem tervezünk hosszabbítást, 2019. december 31-ig van ez az adókedvezmény... Arra bíztatok mindenkit, hogy aki tudja, eddig az időpontig vegye igénybe ezt az adókedvezményt!" - fogalmazott a pénzügyminiszter.

    2016 eleje óta új lakást vásárlásakor a vevőnek 27%-os áfa helyett csak 5%-ot kell fizetnie, 2019 végével azonban meg fog szűnni ez a kedvezmény.

    A miniszter szavaiból egyértelműen kiderült, hogy kormány számára a a legfontosabb a demográfiai szempont, a családok otthonteremtésének támogatása. Kitért arra, hogy Budapesten az eladott új lakások 10%-át külföldiek veszik meg, másfelől pedig ingatlanbefektetők célpontja lett ez a kedvezmény, vagyis második, vagy harmadik lakásukat vásárlóké, ami nem volt célja a kormánynak. - Mi ezt nem kívánjuk támogatni. Alapvetően az volt a cél, hogy a népességfogyás lassuljon, forduljon meg, demográfiai változás legyen, amit a lakások építésével kössünk össze. - hangsúlyozta Varga Mihály.

    Ezzel együtt megerősítette, hogy a CSOK marad, 2019 első felében pedig felülvizsgálatra kerül a rendszer, és még az is lehet, hogy tovább bővítik. Esetleg úgy, hogy az új építést is támogassa.

    Ugyancsak a lakásépítésekkel kapcsolatban szólt arról a miniszter, hogy a magyar építőipar nem rendelkezik elegendő kapacitással arra, hogy végrehajtsa a fejlesztéseket. Szerinte a jelenségre az építőipari szereplők nem az elvárt bővítéssel, hanem áremeléssel reagáltak.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) véleménye szerint a lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    A TLE fontosnak tartja a jelenlegi pozitív trend fenntartását, megerősítését, és ezzel együtt a lakásépítések számának hosszú távú stabilitását.

    Ehhez olyan stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el az elkövetkezendő években, és évtizedes távlatban e körül stabilizálódjon.

    A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósításának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    Forrás: Portfolio, hvg.hu, 

  • Érdemes már most a közel nullára szigetelni

    A javulás egyrészt energiatudatosságunk erősödésének, másrészt az év elején életbe lépett TNM rendeletnek köszönhető. Ez nemcsak a családok pénztárcáját kíméli, hiszen fűtési költségeik akár 50%-kal is csökkenhetnek, de egyes országrészekben akár 5-6 millió forinttal is növelheti az ingatlanok árát. A Knauf Insulation szakemberei szerint azonban már most érdemes előre tekinteni és jobb minőségű szigetelőanyagot választani, mert az Unióban 2019-től tovább szigorodnak az épület energiahatékonysági előírások.

    Ma már energiahatékony családi házak épülnek

    A KSH szerint az idén 7%-kal több, összesen 10.078 családi ház épül, miközben ennek többszörösét, mintegy 25-30 ezer otthont újítanak fel tulajdonosaik. Ezeknek az ingatlanoknak már meg kell felelniük a 2018. január 1-től hatályos, épületszerkezeti elemek hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó szabályozásnak.

    A rendelkezés értelmében az épülethomlokzatok hőátbocsátási tényezője (U-érték) nem lehet nagyobb, mint 0,24 W/m2, ami a korábbinál jellemzően vastagabb, falszerkezettől függően 10-15 cm-es homlokzati hőszigetelő rendszer (ETICS) alkalmazásával érhető el.

    Európai összehasonlításban is egyre energiahatékonyabbak az otthonaink

    A szabályozás eredményeként az új építésű magyar családi házak tulajdonosainak immár energiahatékonyabb és jobban szigetelt falszerkezeteket kell építeni, mint például a lengyel és a horvát (U=0,30), a szlovén (U=0,28), a cseh (U=0,25) vagy akár az osztrák (U=0,35), illetve a német (U=0,28) családi házak építtetőinek. Ezzel együtt a most épülő magyar családi házak energiahatékonysága még jócskán elmarad a svéd (U=0,18), finn és norvég (U=0,18), vagy akár a szlovák (U=0,22) otthonok energiahatékonyságától.

    „Egy napjainkban átadott, megfelelően szigetelt családi ház fűtési célú energiafelhasználása már akár 40-50%-kal is kisebb lehet, mint egy hasonló, de nem szigetelt otthoné” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „A szigetelés emellett a ház értékét is növeli. A Knauf Insulation korábbi felmérése szerint egy professzionális hőszigetelési rendszerrel ellátott családi ház minimum 10%-kal, de az ország egyes területein akár 6 millió Forinttal is magasabb áron értékesíthető, mint egy nem szigetelt ingatlan” – tette hozzá a szakember.

    2020 után még fontosabb lesz a szigetelés

    Épületeink energiahatékonyságának javulása örvendetes tény, de ezzel még korántsem lehetünk elégedettek, hiszen az Unió végső célja az, hogy az új épületek nulla, vagy közel nulla energiaigényű épületek legyenek, vagyis fűtésükhöz ne kelljen primer energiát használni.

    Ebbe az irányba mutat az is, hogy az Európai Unió éppen a napokban szigorított a 2016-ban elfogadott a közös, uniós energiamegtakarítási célon. E szerint 2030-ra, a tagállamoknak uniós szinten immár nem 30%-os, hanem 32,5%-os energiamegtakarást kell elérniük, amely csak úgy lehetséges, hogy az összes energiafelhasználás 40%-áért felelős épületek fűtési célú energiafelhasználását drasztikusan, 10-12 éven belül szinte nullára csökkentjük.

    Már szinte minden EU tagállam rendelkezik nemzeti tervvel a nulla és közel nulla energiaigény- szint eléréséhez szükséges építési szabályok bevezetésére, számos tagország pedig már be is vezette az Unió Épület Energiahatékonysági Irányelvének erre vonatkozó ajánlásait.

    Az irányelv szerint, ezekben az országokban 2018. december 31. után már csak közel nulla energiaigényű középületek építhetőek, 2020. december 31. után pedig minden átadott épületnek teljesítenie kell ezt az energiahatékonysági szintet.

    Ez, a korszerű nyílászárók és gépészet, valamint a megújuló energiaforrások – napelem, napkollektor, hőszivattyú – használata mellett, a Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint, a jelenleginél is jobb minőségű, a falazattól függően 25-30-35 cm vastagságú homlokzati szigetelőanyagok alkalmazásával lesz elérhető, vagyis a szigetelés szerepe a következő években és évtizedekben még jobban felértékelődik majd.

    Forrás: Knauf Insulation Kft.

  • A pénzügyminiszter szerint elég jövőre foglalkozni a lakásáfával

    A kedvezményes áfakulcs ugyanis 2019. december végéig van érvényben. Elhamarkodott lenne erről már most dönteni. Közben figyeljük a lakásépítések piacát, egyelőre azt látjuk, hogy az építőipar kapacitással nem bírja a megkezdett építkezéseket. Az uniós kötelezettségek miatt ősszel úgyis kell technikailag adótörvényekhez nyúlni, ezért ráérünk ezzel 2019 őszén foglalkozni - magyarázta a miniszter.

    A hazai lakásépítések szempontjából kulcskérdés, hogy az egyébként jelenlegi szabályok szerint 2019. december 31-ig élő új lakásokat terhelő 5 százalékos áfakulcs sorsa miként alakul. A piac ugyanis erősen hosszabbítást vár - a fix dátum ellenére- ami jelentősen fokozza a bizonytalanságot. Az biztos, hogy az építési hullám az áfacsökkentéssel indult be, és enélkül csak jóval lassabban érkeztek volna meg az új lakások a piacra, de a hirtelen drasztikus áfakulcs változás talán a kelleténél egy kicsit nagyobb hirtelenséggel pörgette fel az építéseket. A piaci kilátásokat nézve szintén biztosra vehető az is, hogy nagyon sok lakás átadása tolódhat át 2020-ra az építéseket jellemző jelentős csúszások miatt, ami tovább növeli az egész piacot jellemző bizonytalanságot. Bár a szabályozás jelenleg egyértelmű a határidőt illetően, a piac azonban bízik a hosszabbításban.

    TLE-vélemény: 

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) fontosnak tartja a jelenlegi pozitív trend fenntartását, megerősítését, és ezzel együtt a lakásépítések számának hosszú távú stabilitását.

    Ehhez olyan stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el az elkövetkezendő években, és évtizedes távlatban e körül stabilizálódjon.

    A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósításának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    A jelenlegi 5%-os újlakás-áfa újbóli 27%-ra emelkedése 2020-tól a lakásprojektek befagyasztását hozná maga után. Az áfaemelésből következő árrobbanást biztosan nem bírja el a fizetőképes kereslet, a beruházások csökkenő jövedelmezősége pedig ismét visszavetné a lakásépítéseket. A további beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése.

    A 2016-2017-ben megindult kedvező folyamatok folytatódásához feltétlenül szükséges lenne az 5%-os áfakulcs fenntartásának szándékának kinyilvánítása a kormány részéről. Mivel egy nagyobb beruházási projekt átfutási ideje legalább 1,5 év, ahhoz, hogy ne torpanjon meg a lakásépítések üteme, sürgető, hogy mielőbb tájékoztatást kapjon az ágazat a 2020-ban életbe lépő szabályozási környezetről.

    A TLE ezért – számos szakmai szervezettel együtt - javasolja, hogy a lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon kormányzati szándéknyilatkozatot.

    Hírforrás: Portfolio

  • 1,5 millió bérlakást épít a német kormány

    "Borzasztóan nagy szükség van új lakásokra, ezért a kormány átfogó offenzívát indít" - mondta videóüzenetében a kancellár, aki szerint Németország egyik legégetőbb problémája a megfizethető lakhatás.

    Nem véletlenül aggasztja a német döntéshozókat a lakhatási helyzet kérdése. Berlinben 2009 óta mintegy 60%-kal emelkedtek az albérletárak, mivel az ingatlanpiaci kínálat nem tudott lépést tartani a városba települők tömegével. A probléma természetesen nem csak Berlint érinti: egész Németországban - főként a nagyvárosokban - jelentősen emelkedtek a lakásárak az utóbbi években.

    A lakásárak mellett természetesen az albérletárak is elszabadultak, amit Berlinben például eddig az albérletárak maximálásával igyekeztek kezelni. Az új állami bérlakások építése az albérletárak emelkedését is enyhítheti majd.

    Forrás: Index, Portfolio

  • Részletes lakáspiaci elemzés az MNB-től

    5 lakásvásárlás célja

    Forrás: Duna House

    Keresletet alakító tényezők

    Az elhalasztott tranzakciók megjelenése 2014-ben elsőként a használt lakások piacán indított el fellendülést, ami a válság alatt lecsökkent lakásépítésekből eredően minimális nagyságú új kínálatnak volt köszönhető. Az élénkülés kezdetén a tehetősebb, megtakarításokkal rendelkező réteg kezdett elsőként vásárolni, jellemzően hitel igénybevétele nélkül, de az idő előrehaladtával fokozatosan nőtt és jelenleg is nő a hitelfelvétellel vásárlók aránya: a piaci szereplők 30-40 százalék körüli szintre becsülték a hitel igénybevétele mellett vásárlók jelenlegi arányát a közelmúltban.

    34 hitelcélok

    Forrás: MNB

    A fellendülés kezdetén elsőként a legjobb helyszíneken (többnyire a fővárosban) jelentek meg a befektetők, majd az árak emelkedésének és a hozamok zsugorodásának hatására fordultak a másodlagos helyszínek (ipari- és egyetemvárosok) felé. Éppen ezért némi fáziskésés érzékelhető a befektetési szempontból elsődleges és másodlagos helyszínek fellendülése között. A befektetési céllal vásárolt lakások legtöbb esetben a bérleti piac kínálati oldalát bővítik, aminek mobilitási és turisztikai jelentősége is van.

    A lakáspiacot szabályozó intézkedések kapcsán a szakemberek véleménye legtöbb esetben az volt, hogy a 2016-ban módosított Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) hatása a keresletre inkább finomhangoló jellegű volt, az érdeklődések számát jelentősen megemelte ugyan, de a megvalósult tranzakciók aránya viszonylag alacsony maradt. Egyesek szerint a CSOK hatása a családiház építésére alkalmas telkek áremelkedésében csapódott le. A szintén 2016 elejétől bevezetett, új lakások értékesítésére vonatkozó, kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs a 2019 végéig tartó ideiglenes jellege miatt előrehozott keresletet generált. A kedvezmény bevezetésének azonban nem volt érzékelhető árcsökkentő hatása a társasházi lakások esetén, mivel időközben igen nagymértékű áremelkedés történt.

    16 városi lakásárak

    Forrás: MNB

    21 négyzetméterárak településtípusonként

    Forrás: VAN, MNB

    box1 1 lakásárindex

    Forrás: Lakáspiaci közvetítői adatbázis, MNB számítások

    A lakáspiac kínálati oldala

    A lakásfejlesztési piac erőteljes fellendülése 2016-tól változást hozott a fejlesztő cégek összetételében, a szektor a megkérdezettek elmondása szerint három csoportra sorolható:
    • a nagyobb, válság alatt is fejlesztő cégek
    • a nagyobb, de a válság alatt ideiglenesen szünetelők
    • a kisebb, úgynevezett nem szakmai fejlesztők, akik más tevékenységi területekről áttérve a gyors profitszerzés reményében léptek piacra

    Jelenleg utóbbi csoport adja a fejlesztések 50 százalékát, és a megkérdezettek elmondása szerint e cégek fejlesztései minőségbeli és teljesítési kockázatokat hordoznak magukban. Előretekintve a megkérdezett piaci szereplők szerint 2018 csúcsév lehet az átadásokat tekintve, kizárólag Budapesten mintegy 8 ezer új lakást terveznek átadni. Ugyanakkor a kiadott építési engedélyek száma már 2019-től csökkenhet, aminek következtében szűkülő kínálattal szembesülhetünk.

    24 engedélyek lakások tepeüléstípusonként

    Forrás: KSH

    Mindennek nagy részben az új lakások áfakulcsa körüli bizonytalanság és a munkaerő- és kapacitáshiány az oka. A lakásállomány megújulása összességében alacsony ütemben zajlik, így van még potenciál a lakáspiacban, de a kínálati oldal alkalmazkodását három főbb súrlódás is akadályozza:
    • az új lakások kedvezményes áfakulcsával kapcsolatos bizonytalanság
    • az építőiparban jelen lévő munkaerőhiány
    • az állami beruházások és kereskedelmi ingatlanfejlesztések kapacitáselszívó hatása

    11 költségek lakásárak

    Forrás: KSH

    Az új lakások 5 százalékos, kedvezményes áfakulcsának bevezetését alapvetően kedvező intézkedésnek ítélték a szakértők, elmondásuk szerint azonban túl meredeken nőtt az új lakásfejlesztések száma 2016-ban, egy kiegyensúlyozottabb növekedés jobb lett volna.

    A piac súrlódásmentes működését akadályozó tényezők közül az áfa kapcsán kialakult bizonytalanságot emelték ki fő tényezőként. Bár a jelenleg hatályos szabályozás csak ideiglenes jelleggel, 2019. év végéig biztosítja a kedvezményes adókulcs alkalmazásának lehetőségét, a piaci szereplők a kedvezményes kulcs meglétét kedvezőnek ítélték meg, és a kedvezményes időszak meghosszabbításával kapcsolatban várakozások épültek fel bennük. A kedvezményes áfakulcsot érintő szabályozási bizonytalanság miatt a fejlesztők jellemzően nem kezdenek olyan projektbe, melynek átadása átnyúlik 2020-ra, ilyen projektet csak a piac legnagyobb szereplői indítanak jelenleg.

    26 várható átadások

    Forrás: ELTINGA - Lakásriport

    27 csúszások

    Forrás: ELTINGA - Lakásriport

    A megkérdezettek egyöntetű véleménye, hogy az áfa kérdés kapcsán egy hosszú távon érvényes döntést lenne érdemes mielőbb meghozni, mert:
    • addig a legtöbb fejlesztő nem kezd új projektbe, ami a kínálat szűküléséhez vezet
    • a folyamatban lévő és tervezett építkezéseket mindenki igyekszik 2019 végéig befejezni, a kivitelezői oldalon kifeszített kapacitáskihasználást eredményezve
    • a 2018 közepéig várható utolsó rohamok az engedélyező hatóságokra is nagy terhet helyeznek
    • a 2019. végi határidőhöz közeli átadású lakások vevői számára pedig a végső bruttó vételár összege sem egyértelmű, ami a hitelfelvételi lehetőségeiket is rontja.

     

    8 gátló tényezők

    Forrás: Európai Bizottság

    box2 2 gátló tényezők a régióban

    Forrás: Európai Bizottság - Economic Sentiment Indicator

    Bár a munkaerőhiány még mindig az egyik legnagyobb probléma, a kivitelezői munkadíjakban tapasztalt növekedés egyre kedvezőbb feltételeket teremt arra, hogy a külföldön dolgozó magyar szakembereket a szektor visszacsábítsa. A piac szakértői szerint a munkadíjak jelenlegi szintje hozzávetőlegesen megállította az építőipari szakemberek és munkások további kiáramlását.

    A jelentés ITT olvasható valamint Ábrák és adatsorok 

    Forrás: Portfolio

  • Hol találnak keresletre a lakásépítések?

    Cikkünk előző részében a népesség, az urbanizáció és a belső vándorlási folyamatok jelenlegi alakulását tekintettük át. Most ezek és a lakásépítések összefüggéseit mutatjuk be.

    A magánépítők saját szükségleteik szerint választják ki a helyet, ahová otthonukat tervezik. Elsődleges szempont számukra nyilvánvalóan a megélhetés, a munkahely közelsége, a szükséges infrastruktúra elérhetősége, illetve egyéb jóléti szempontok.
    A költözködni vágyók is ugyanezeket tartják fontosnak, így az ingatlanfejlesztőknek szintén e szempontok alapján kell mérlegelniük és dönteniük arról, hol indítanak lakásépítési projektet.

    A képlet egyszerűnek látszik, és úgy tűnik, a lakásépítési piac valóban követi is a trendet. Ahol van munkalehetőség és látszik gazdasági perspektíva, ott sokan keresnek lakást, nő a kereslet, így ott felmennek az árak is, tehát oda érdemes új lakásokat építeni. Az alábbi ábrák, amelyek a KSH statisztikái alapján készültek jól mutatják az összefüggéseket.

    7 vándorlási különbözet megyénként

    Ugyan az agglomerációkban is emelkednek az árak, de még mindig tágasabb lakást, kertes családi házat vehet egy ugyanabból a pénzből, amiből pl. Budapesten csak egy jóval szűkösebbet. Ez természetesen igaz a többi hazai nagyvárosra is.

    Ugyanakkor a lakásárak és az építési telkek árai is jelentősen emelkedtek ezeken a településen is – igaz még így is jelentősen alacsonyabbak, mint Budapesten. Ezért a családok a korábban is népszerű kisvárosok és községek helyett új településeket fedeznek fel kitelepülési célpontként.

    A legnépszerűbb Budapest környéki települések (Diósd, Dunakeszi, Göd, Erdőkertes, Fót, Gyál, Herceghalom, Kistarcsa, Monor, Nagykovácsi, Pécel, Pomáz, Remeteszőlős, Sződliget, Vecsés) most
    új kiköltözési és lakásépítési hullámmal szembesülnek.1

    15 ingatlan3has MagyarIdok
    Forrás: Magyar Idők

    Mivel ez a kiáramlás – a korábbiakhoz hasonlóan – nem szervezett és tervezett, a legtöbb helyen nem kísérik településfejlesztési intézkedések, valószínűleg ismét felerősödnek a megnövekvő ingázással, az agglomerációs települések lakásságának jelentős megnövekedése okozta infrastrukturális hiányosságokkal kapcsolatos problémák.2
    Ha ezek a települések meg akarják tartani lakosaikat, elkerülhetetlen lesz az infrastruktúra, a környezet fejlesztése.

    Az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci szerint a tavalyi átlagár a 2016-os adatokhoz képest országos szinten 13 százalékkal nőtt. Az előző évekkel szemben, amikor a fővárosi és megyeszékhely-szintű drágulás messze meghaladta az alacsonyabb jogállási szintekét, tavaly már 10 százalékra nőtt az áremelkedés mértéke a községekben. Ezzel párhuzamosan a budapesti drágulás 15 százalékra mérséklődött. A kisebb városokban ez a mutató valamivel 10 százalék alatt maradt, míg a megyei jogú városokban 13 százalék körül mozgott.
    2017-ben a tizenkilenc megye közül sehol nem csökkent az eladott lakóingatlanok átlagára. A leggyorsabban Zala megyében, nőttek az ingatlanárak, több mint 20 százalékkal, ezt Tolna és Baranya megye követi 19 és 18 százalék körüli emelkedéssel. A megyeszékhelyek közül Zalaegerszeg drágult a legjobban (23 százalékkal), majd Veszprém (21 százalék), Szeged (20 százalék) és Pécs (19 százalék) következnek.
    A budapesti kerületek közül azokban nőttek a leggyorsabban a lakásárak, amelyek amúgy olcsóbb, eddig nem annyira keresett kerületeknek számítottak.3

    13 jarasi atlagar OTP Jelzálogbank 2017 12 13

    Az Otthontérkép Csoport elemzése azt mutatja, hogy 2 év alatt 48%-kal emelkedett a főváros környéki lakások és 23%-kal a házak ára.
    Lakások esetén például az agglomerációban 2016 első negyedévétől 2017 második negyedévéig 18%-os drágulás volt, majd ezután szűk egy év alatt még 30%-kal menetek fel az árak. A külső kerületekben a lakásárak hasonlóan, egy év alatt 47%-ot drágultak, ennek üteme azonban jóval kiegyensúlyozottabb volt, mint az agglomerációban. Összességében a belső kerületek lakásárai emelkedtek a legkisebb mértékben, 2 év alatt 26%-kal.4

    14 kínálati árak Bp agglomeráció otthontérkép

    Életminőség a lakásárak
    Az Otthon Centrum ismét megnézte, miért vonzóbb egyik város a másiknál, azaz hol jó ma élni Magyarországon, és ez mennyiben tükröződik a lakásárakon. A 20 ezer főnél népesebb városok életminőség szempontjából lényeges mutatóit, az egészségügyi ellátásra, az oktatási és munkahelyi lehetőségekre vonatkozó statisztikai adatokat tekintették át. Az ezek alapján számított „életminőség-indikátor” értékét az ingatlanárakkal összevetve rangsorolták Budapest kerületeit, illetve a 20 ezer főnél népesebb városokat.

    Az első tíz helyezett között hat fővárosi kerület, valamint Eger, Veszprém, Tata és Szekszárd találhatók. Ezekben a kerületekben és városokban 65% feletti volt a számított mutatók átlagértéke (a legmagasabb érték, 84% az V. kerületre jellemző). A sorrendben tavaly óta annyi változott, hogy néhány fővárosi kerület helyett vidéki város került előbbre.

    Az idei lista alapján az agglomeráció és a vidéki megyeszékhelyek a középmezőnyben helyezkednek el. Ebben szerepet játszik, hogy a foglalkoztatottság, az egészségügyi ellátás és az oktatás mutatói általában a város méretének növekedésével arányosan kedvezőbb, míg a kisebb települések és a főváros belvárosi kerületei a munkába járás időtartamában rendelkeznek kedvezőbb mutatókkal.
    Budapest külső kerületei – a XV., XIX. és a budai XXII. kerület kivételével – nem olyan erős költözési célpontok, mint a közelükben található agglomerációs települések. Úgy tűnik, hogy aki zöldövezetbe vágyik, inkább távolabbra költözik, például Szigetszentmiklós vagy Gyál sokkal népszerűbb belföldi vándorlási célpont, mint Csepel vagy Pestszentlőrinc.

    Az agglomerációban Budaörs és Gödöllő értékei a legjobbak 57-58 százalékkal. A két város a településre vándorlók számában emelkedett ki a többi város és kerület közül. Mindez nem meglepő, hiszen az elmúlt években a legnagyobb migrációs nyereséget Pest megye fővároshoz közeli települései érték el.

    Az Otthon Centrum szakértője szerint a jobb életminőséget kínáló környezetért az emberek többet hajlandóak fizetni, melynek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak, és ezekben a városokban a vándorlási mérleg is pozitív. Közepesen erős kapcsolat tárható fel a választott életminőségi mutatók összesített értéke és az ingatlanárak között, míg mérsékelt kapcsolat van a vándorlás és a minőségi mutatók eredményei között is. Ez utóbbi oka, hogy a felmérésben a városokat hasonlította össze az Otthon Centrum, míg a vándorlási statisztikában megjelenik a falvakból a városok felé irányuló vándorlás is, ami miatt ez az összevetés kevésbé releváns (a mutató szerint kevésbé vonzó városok is vonzóak az adott régió falvaiban élő, aktív korosztály számára).

    Érdekes azon kisebb városok helyzete, amelyek ingatlanárai az életminőségük alapján mért érték alatt marad. Dunaújváros, Gyöngyös vagy Tata, a hasonló méretű városokhoz mérve kedvezőbb körülményeket biztosítanak lakóiknak, ennek ellenére az itt található lakások olcsóbbak, ahhoz képest, amit az életminőség mutató alapján várnánk. Mindhárom város közös jellemzője, hogy autópályák közelében helyezkedik el, és a főváros egy órán belül elérhető.

    Ha az életminőség indexhez hozzászámoljuk a lakásárak maximumtól való eltérését, Salgótarján és Kazincbarcika pozíciója romlik leginkább. Lakáspiaci megítélésük jóval rosszabb, mint az egyébként a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi ellátás mutatói alapján várható lenne. Ez a jelenség a fővárostól távolodva egyre jelentősebben érvényesül.

    Ennek ellentéte figyelhető meg a főváros külső kerületeiben és az agglomeráció településein, ahol az árak jóval magasabbak, mint a hasonló életminőségi mutatókkal jellemezhető vidéki városokban. Ennek oka, hogy az itt élők számára nem csak az adott kerület vagy település intézményei elérhetők, azaz az életminőségüket a szomszédos kerületek, illetve általában a főváros egésze biztosítja. Ez a foglalkoztatás kedvező arányában is megmutatkozik, ugyanakkor jelentős az ingázásra fordított idő. Az is igaz, hogy például az agglomerációba költözők motivációit, a zöld környezet, a csendes környék, a jó közbiztonság iránti igényt a választott statisztikai mutatók kevésbé mérik, ám ezek értéke vitathatatlan, ahogyan ez a lakásárakban is tükröződik.
    Forrás és további részletek: Otthon Centrum / hvg.hu

    Ahol a vevő, oda megy a kínálat

    A KSH belső vándorlási adatai, illetve 2017-es lakásadatait összevetve jól látszik, hogy ott épült a legtöbb lakás, ahová a családok áramlanak. Természetesen ott tervezik a legnagyobb számban további lakások építését is.

    8 építések engedélyek megyénként 2017

    9 építések megyénként 2015 2017

    10 engedélyek megyénként 2015 2017

    Ennyi embernek mennyi lakás?

    Az, hogy mennyi lakást lehet még építeni, a kereslet nagyságán túl függ a költségektől, és attól, hogy mennyire éri meg az építkezés a beruházóknak. Ebben meghatározó a lakások ára, a reálbérek helyzete, a munkaerőkínálat. Az áfakérdés körüli bizonytalanság ugyancsak visszavetheti a mostani emelkedést. Ennek jelei már most kezdenek megmutatkozni a lakásépítési engedélyeket feldolgozó statisztikákban.

    16 Új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma

    A családi házas magánépítések az áfavisszaigénylés miatt érintettek, hiszen annak megszűnési dátuma is 2019.12.31. az érvényben lévő szabályok szerint. Ebben még nem mutatkozik változás, de a társasházakat építő ingatlanberuházók már több esetben leállították, illetve el sem indították 2020.01.01. után befejezhető építkezéseiket.

    17 Új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések megoszlása

    Hogy mi lesz 2020 után, arról az elemzők sem tudnak biztosat mondani, de némi visszaesésre mindnyájan számítanak, és nagyjából 15 ezer új lakás építésével kalkulálnak.

    Mire van tehát szüksége Magyarországnak?

    Ez a szám mindenképpen alacsonyabb annál, amennyi építés a lakásállomány megújításához elegendő lenne. Ha számolunk a népességfogyással, akkor is biztosan szükség van évi mintegy 35-40 ezer új, minőségi lakás építésére – beleértve a bérlakásokat is, és legalább évi 200 ezer enegiahatékonysági lakáskorszerűsítésre és felújításra.

    Ennek megvalósításához, az építőipar és a lakáspiac lendületének megtartásához, a stabilitás megteremtéséhez tervezhetőségre, kiszámíthatóságra, hosszú távú lakáspolitikára van szükség.

    Egyesületünk javaslatai szerint ennek érdekében szükséges emellett egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölése a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére. Ezt támasztaná alá és támogatná egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum, amely tartalmazza a legfontosabb sarokpontokat.

    Hogy optimális mértékben stabilizálódni tudjanak a lakásépítések számai, a kormánynak vállalnia kellene a támogatáspolitika fenntartását, ezen belül kiemelten a CSOK, valamint a lakásépítések áfakedvezményeinek hosszú távú biztosítását, legaláb egy 10 éves szándéknyilatkozattal.

    Mindezek nélkül legfeljebb hénány évre láthatunk előre, ami nem nyújt kiegyensúlyozottságot és biztonságot sem az építőipar, sem a családok számára.

  • Lakásáfa-kedvezmény: a környező országokban nincs időkorlát

    Ugyanakkor a bevezetéskor figyelembe vett lengyel példa mellett más megoldások is felmerülhetnek. Az alacsonyabb áfát más országok eleve határozatlan időre vezették be.

    Jelenleg Magyarországon és Romániában a legalacsonyabb, 5 százalékos az új lakások értékesítését terhelő forgalmi adó mértéke a kelet-közép-európai régióban – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új lakáspiaci jelentésében. Az Európai Bizottság által közzétett adatok alapján a térségben egyedül Ausztria és Szlovákia nem alkalmaz az áfa általános mértékéhez képest kedvezményes kulcsot.

    Az európai uniós szabályok szerint az egyes tagállamok szociálpolitikai intézkedés keretében biztosított lakás, lakásépítés, -felújítás és -átalakítás esetén jogosultak csökkentett áfakulcs alkalmazására, ami éppen ezért csak bizonyos feltételek teljesülése esetén vehető figyelembe.

    Magyarországon a 150 négyzetmétert meg nem haladó új lakások és a 300 négyzetmétert meg nem haladó új családi házak esetén érvényesíthető a kedvezményes kulcs. Hozzánk hasonlóan Csehországban és Lengyelországban is felső méretkorlát van érvényben, Romániában pedig a maximális méret mellett értékhatárt is húztak.

    áfa KKE régióban Magyar Idők

    A jegybank kiemelte, hogy hazánk kivételével a kedvezményes kulcsot alkalmazó országok egyikénél sem található arra utaló információ, hogy határozott időre, ideiglenes jelleggel vezették volna be a csökkentett áfát.

    A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében hazánkban 2020. január 1-jétől újra az általános adómérték lesz irányadó az új lakások értékesítésénél. Noha ingatlanpiaci szereplők és építőipari szakmai szervezetek is a hosszabbítás mellett érvelnek, a kormány még nem döntött a kérdésben.

    Azonban ha nem hosszabbítanák meg a határidőt, és ismét nálunk lenne érvényben a régió legmagasabb, 27 százalékos áfakulcsa 2020-tól, akkor számolni kellene annak valamennyi kedvezőtlen hatásával. Ez a kormány népesség- és lakáspolitikáját ismerve nem lehet cél, a lehetséges folytatást illetően ugyanakkor figyelemre méltó Szlovénia megoldása: ott a kedvezményes áfakulcs csak akkor érvényesíthető, ha a vásárlás célja a saját lakhatás biztosítása.

    Ami az ingatlanpiac további szempontjait illeti, a jegybank elemzése szerint jelenleg Ausztriában a legmagasabb a lakásállomány éves megújulási aránya. A 2017-ben épült lakások száma ott megközelíti az előző év végén meglévő állomány 1,4 százalékát, és az elmúlt évtizedben folyamatosan 1 százalék körül alakult a megújulás mértéke. Lengyelországban is meghaladta tavaly az 1 százalékot a megújulás mértéke, Szlovákiában pedig 0,9 százalékos volt.

    Magyarországon az arány a 2008. évi 0,85 százalékhoz képest az ötödére esett 2013-ra, és a múlt évben is igen alacsony, 0,33 százalékos szintet mutatott, vagyis a fellendüléshez nagyon is indokolt a kedvezményes áfa alkalmazása. – A magyar lakásállomány idei megújulását a tervezett jelentős újlakás-átadások segíteni fogják, de hosszú távon a felépülő lakások számának tartós megnövekedése biztosítaná az állomány érdemi megújulását – fogalmazott az MNB.

    Az építőipari termelést gátló tényezők közül a munkaerőhiány minden vizsgált térségbeli országban problémát jelent, bár leghangsúlyosabban a hazai építőipart érinti. Magyarország mellett Ausztriában és Lengyelországban is az unió összesített adatát jócskán meghaladó súlyú, termelést gátló tényező a kevés hadra fogható munkásember.

    Az alapanyag- és felszereléshiány szintén Magyarországot érinti leginkább, a többi térségbeli ország esetén lényegesen kisebb arányban említik ezt a tényezőt a megkérdezett vállalkozások.

    A pénzügyi korlátok Lengyelországban és Szlovákiában komoly gondot okoznak, míg Csehországban, Szlovákiában és Romániában az elégtelen kereslet akadályozza leginkább az építőipart.

    Forrás: Magyar Idők

  • Az építkezők legnagyobb gondja a munkaerőhiány

    Az újHÁZ Centrum 1138 főt kérdezett meg a Construma 2018 szakkiállításon egy nem reprezentatív felmérés során. 

    A kérdőívet közel fele-fele arányban töltötték ki nők és férfiak (47-53 százalék), akiknek 43 százaléka 26-45 év közötti, tehát leginkább érintett az építkezés/felújítás témában. A megkérdezettek háromnegyede tervez építkezést vagy felújítást a közeljövőben, amely jól mutatja azt, hogy az építkezési láz még közel sem hagyott alább, ezért fontos, hogy az építőipari szolgáltatók és a potenciális vásárlók könnyen egymásra találjanak. Ehhez nyújthatnak segítséget a kutatás legfontosabb adatai.

    A legtöbben saját erőből építkeznének

    A magánszemélyek 15 százaléka több mint 10 millió forinttal tervez egy építkezés, felújítás esetén, míg majdnem ugyanennyien (12,5 százalék) csupán 500 000 forint alatti büdzsével kalkulálnak. A legtöbben (16,6 százalék) az 500 000-2 000 000 forint közötti sávot jelölték meg, míg 132 válaszadó 2 000 000-5 000 000 forintot, 77 pedig 5 000 000-10 000 000 forintot költene új vagy felújítandó otthonára. Érdekesség, hogy minden harmadik ember azt válaszolta, hogy semmilyen külső anyagi forrást (CSOK-ot, hitelt, LTP-t) nem vesz igénybe a munkálatokhoz, és bár többen a CSOK bevezetésének tulajdonítják az építőipar fellendülését, mindössze 71 fő tervez vele.

    Nagy a felelősségük az építőanyag-kereskedéseknek, hiszen az építkezők/felújítók 15 százaléka (174 fő) náluk szerzi be a szükséges anyagokat, miközben a barkácsáruházakat a megkérdezettek csupán 0,05 százaléka választja.

    Népszerűek még a szakboltok is, ide a válaszadók 12,4 százaléka jár. A vásárlóknak az ár-érték arány (357 válasz) és a minőség (192 válasz) a legfontosabb szempont az építési anyagok kiválasztása során. Ezen kívül az új/felújított otthont tervezők több mint tizede (177 fő) szívesen venne részt olyan workshopokon, amelyeken például a gipszkartonozást vagy a lamináltparketta-lerakást sajátíthatnák el.

    Kevesen terveznek megújulókat

    Meglepő, hogy a lakosság 21 százaléka semmilyen megújuló energiaforrást nem jelölt meg, pedig 2021-től az új energetikai szabályozások értelmében az épületek energiaszükségletét 25 százalékban ebből kell fedezni. Azok között, akik már most zöld megoldásokban gondolkodnak, a napelem a legnépszerűbb, minden 5. megkérdezett (235 fő) állítana elő ilyen módon elektromos áramot.

    Az építkezni/felújítani vágyóknak a legnagyobb segítséget az jelenti, ha mindent meg tudnak vásárolni egy helyen, valamint tanácsot kapnak a vásárlás során. Ezt a két lehetőséget 103-an, illetve 108-an jelölték meg. Az "Egyéb" kategórián belül ezeken kívül megjelentek még a "sok pénz", a "sok idő" a "még több pénz" és a "ha kapnék három hónap fizetett szabadságot" válaszok is.

    A válaszokból kiderült, hogy a magánszemélyeknek nagy szükségük lenne a segítségre, hiszen a felmérésben résztvevők közel fele (516 fő) közepesen nehéznek, nehéznek vagy nagyon nehéznek tartja egy építkezés megszervezését. A határidők teljesítése (136 fő), a büdzsé tartása (136 fő) és a megfelelő ár-érték arányú termékek megtalálása (109 fő) közel azonos arányban okoz nehézséget a megkérdezetteknek.

    Félnek, hogy nem lesz építőmunkás

    Nem meglepő módon a válaszadók 33 százalékának (376 fő) a legnagyobb stresszt a megfelelő szakemberek megtalálása jelenti. Közel ugyanennyien (300 fő) mégis saját maguk keresnek mestereket, de bevallottan félnek attól, hogy találnak-e megfelelő mesterembereket. Generálkivitelezőt csupán minden tízedik ember választana. Az ismerősöktől érkező ajánlás a legelterjedtebb módszere a keresésnek, legtöbben (26 százalék) ebben hisznek, ezen kívül a Google-keresőt használják még (69 fő), vagy szakkiállításokon tájékozódnak (71 fő).

    Összességében elmondható, hogy az építkezni/felújítani vágyók is megérzik az építőiparban lévő munkaerőhiányt, hiszen a megfelelő szakemberek megtalálása a legnagyobb félelmük. Kiemelt szempont a vásárlóknak, hogy mindent egy helyen, kiváló ár-érték arányban, megbízható minőségben szerezhessenek be, amivel időt és pénzt spórolhatnak meg a rendelkezésre álló, eleve nem túl magas anyagi keretükből.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Csökkent a lakásépítések lendülete

    Az idei év első negyedévében 8 százalékkal magasabb összegben indultak el kivitelezési munkák hazánkban, mint 2017 azonos időszakában. Összesen 592 milliárd forintot tett ki a megkezdett beruházások összértéke, vagyis az Aktivitás-Kezdés mutató, ami a tavalyi harmadik negyedévet leszámítva a 2. legnagyobb volt az elmúlt években.

    EBI 2018 Q1 1 megkezdett kivitelezési munkák

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 1. negyedév)

    A magasépítési szektor úgy tűnik, vesztett lendületéből, a mérséklődésben a kisebb lakásépítési lendület mellett a nem lakáscélú magasépítések esetében tapasztalt visszaesés egyaránt szerepet játszott. A megkezdett mélyépítési munkák összértéke azonban jelentősen növekedett, 360 milliárd forint összegben indultak el projektek Magyarországon, ami 2014 második negyedéve után a valaha volt 2. legmagasabb összeg 3 hónap alatt az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint. A jelentős összegű Aktivitás-Kezdés bővülésben az út és vasút építés játszotta a főszerepet, a 360 milliárd forintból 300 milliárd forint volt ezen szektorok részesedése.

    2017-ben rekordot döntött a megkezdett lakásépítések összege hazánkban, az Aktivitás-Kezdés mutató értéke a többlakásos projektek esetében meghaladta a 400 milliárd forintot. Ennek a rekordnak a megdőlése azonban erősen kérdéses az idei évben a jelenlegi piaci körülmények ismeretében. A fejlesztők komoly nehézségekkel küzdenek, egyre nehezebb kivitelezőt találniuk, miközben a költségeik folyamatosan emelkednek. Ráadásul egyelőre az új lakásokat terhelő kedvezményes áfakulcs időszakának meghosszabbításáról sem érkeztek új hírek, vagyis a jelenlegi állás szerint 2020. január 1-je után a mostani 5 százalékos ráta ismét 27 százalékosra emelkedhet, ami bizonytalanná teheti a lakások iránti kereslet alakulását ez időpont után.

    Éppen ezen bizonytalanság miatt, várhatóan a fejlesztők igyekeznek projektjeiket 2019 vége előtt befejezni, ez azonban azt jelentheti, hogy az építkezéseket még az idei első félévben el kell indítaniuk, de legkésőbb az év második felében mindenképpen. Vagyis az Aktivitás-Kezdés mutató az év első részében még kaphat egy utolsó lendületet, de az év második felében illetve jövőre – amennyiben nem jelentik be a kedvezményes áfakulcs időszakának hosszabbítását – várhatóan csökkenés jöhet.

    A tavalyi év végén némi mérséklődés volt látható az Aktivitás-Kezdésben a társasházi lakásépítéseknél, de az első negyedévben elindított projektek összértéke végül túlszárnyalta ezt. 2018 első negyedévében 78,5 milliárd forint értékben indultak el társasházi lakásépítési beruházások, ami ugyanakkor 18 százalékos csökkenést jelentett az előző év azonos időszakához képest, összességében azonban 2017 első három negyedévét leszámítva még mindig az egyik legmagasabb összegnek számított.

    EBI 2018 Q1 3 társasházi lakásépítési aktivitás

    Az adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, vagyis a társasházi lakásépítési aktivitás 2008 és 2018 között folyóáron (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 1. negyedév)

    A lakásépítések jövője szempontjából kiemelt fontosságú az áfakulcs alakulása, illetve az áfakulcs sorsának minél előbb történő bejelentése. Bár a jelenlegi szabályok egyértelműek, a piaci szereplők jelentős része mégis hosszabbításra vár, ami jelentős bizonytalanságot okoz az építések jövőbeli alakulásában.

    Bár az építések elindítása bizonytalan lehet az idei évet követően, az azonban biztos, hogy egyre több projekt fejeződik be és kerül átadásra. A társasházi lakásátadásokban már tavaly számottevő növekedés volt megfigyelhető, az idei év pedig jelentős ugrást hozhat. 2018. első három hónapjában 29 milliárd forint értékben fejeződtek be társasházi lakásprojektek, de az év egészében az előzetes bejelentések szerint, közel 370 milliárd forint értékben várhatóak projektátadások az ibuild.info építési projektadatbázisban szereplő adatok alapján, bár a piacot jellemző nehézségek miatti csúszások miatt ennél valószínűleg alacsonyabb összegű lesz végül az átadott projektek összértéke. Ezzel együtt is azonban sokéves rekord megdőlésére készülhetünk.

    EBI 2018 Q1 4 társasházi projektek

    A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 1. negyedév)

    Forrás: ELTINGA / ibuild.info / Buildecon

     

  • Mennyi embernek kellene lakást építeni?

    Építeni nyilván oda érdemes, ahol az emberek lakni szeretnének.

    Tavaly csaknem 14.400 lakás épült Magyarországon, ami jelentős növekedés a korábbi néhány évhez képest. Igaz, hatalmasak a regionális különbségek, de mostanra minden megyében nőttek az építések és az építési szándék.

    Egy lakás átlagos életciklusa nagyjából száz év – a lakásállomány teljes megújulásához így (a jelenlegi 4,4 milliós lakásállomány mellett) évente 38-40 ezer lakást kellene építeni.

    Kérdés, hogy mennyi új ingatlanra lesz szükség a népesség folyamatosan csökkenése mellett. A másik nagy kérdés, hogy hol épüljenek új lakások?

    Egyre kevesebben leszünk

    Folyamatosan csökken a népesség Magyarországon, és az előrejelzések szerint a következő évtizedekben ez így is marad.

    Az elmúlt 10 évben 3 százalékkal (268 597 fő) csökkent a magyarországi népesség1. A KSH adatai szerint 2017-ben a természetes fogyás 40.100 fő volt, ami 6110-zel több, mint egy évvel korábban. Az élveszületések száma 1,6 százalékkal csökkent 2016-ról 2017-re.

    A Népességkutató Intézet népesség előreszámítása2 azt mutatta 2015-ben, hogy 10 éven belül 600 ezer fővel fog csökkenni Magyarország lakossága, majd 2060-ra további 1,3 millióval leszünk kevesebben. Az ENSZ becslése3 szerint 2100-ra már csak kb. 6,5 millióan leszünk összesen.

    1 mo népességfogyás

    A népességcsökkenés oka részben a természetes fogyás (vagyis a születések és a halálozások különbözete), részben a kivándorlás.

    Kivándorlás, kiköltözés

    Változó intenzitással, ugyan már lassuló ütemben, de folyamatosan regisztrálható a Magyarországról való kivándorlás, kiköltözés. Mintegy 570 ezer magyar él jelenleg egy másik európai országban, többségük az elmúlt években hagyta el Magyarországot. A KSH szerint tavaly 25 100-an vándoroltak ki Magyarországról, ami 15 százalékkal kevesebb, mint a 2016-os szám. A 2017-es adat egy Siófok méretű város lakosságát jelenti.4

    A következő években további több százezer, többségükben 18 és 40 év közötti fiatal emigrálhat a KSH Népességkutató Intézete szerint. A Központi Statisztikai Hivatal tavaly májusi felmérése szerint legalább 370 ezren vannak ma Magyarországon, akik úgy tervezik, hogy elhagyják az országot.5 Róluk nem tudni egyelőre, hogy csak néhány évre mennek ki dolgozni vagy ott is maradnak, esetleg családalapítási szándékkal. Utóbbiak általában legfeljebb befektetési szándékkal tartanak fenn magyarországi ingatlant. A kivándorlókat persze nem csak a munkaerőpiac, hanem a lakáspiac is elveszíti.

    Városba be, városból ki

    Szintén nagy hatással van az építőiparra az urbanizáció és a belső vándorlás következménye.

    A városi lakosság aránya világszerte emelkedik. Magyarországon is ez a trend: 1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt a városi lakosság aránya a népességen belül. A Világbank előrejelzése szerint ez a szám 2025-re 75,5%-ra 2050-re 81,8%-ra nő.6

     2 VB urbanizáció1

    (1) A városi és a falusi népesség aránya Magyarországon a teljes nésesség százalékában 1950 és 2050 között
    (2) A városi népesség aránya Magyarországon Kelet-Európához, illetve Európához viszonyítva a teljes nésesség százalékában 1950 és 2050 között.
    (3) A városi népesség aránya Magyarországon (kék vonal), Európában (piros vonal) és Kelet-Európában (zöld vonal) a Föld teljes városi populációjához képest (szürke terület)
    (4) A városi és a falusi népesség megoszlása Magyarországon.

    3 VB urbanizáció2 label

    2 VB urbanizáció2

    5) A városi népesség aránya Magyarországon az agglomerációk nagysága szerint 2014-ben. A világoskék terület magában foglalja az összes 300 ezer főnél kevesebb lakosú város és városi agglomerációt. A méreteket az alábbi jelmagyarázat mutatja:
    (6) A városi lakosságszám változásának éves átlaga Magyarországon 1950 és 2014 között (kék vonal) a Föld városi népességének növekedéséhez képest (szürke terület). Látható, hogy ez a legtöbb országban emelkedést mutat az adott időszakban.

    A fenti ábrákról leolvasható információk alapján a világ 233 országa, illetve területe közül 52-ben – köztük Magyarországon – lehet arra számítani, hogy falusi népességének legalább 30 százalékát elveszíti 2014 és 2050 között.
    Magyarország is egy azon 50 ország közül, amelyek a legnagyobb, mintegy 1.276.000 fős falusi népességcsökkenéssel kell, hogy számoljanak 2050-re. Ez 43,9 százalékos csökkenést jelent.
    Az előrejelzés szerint a városi lakosság aránya 2025-re 75,5%-ra, 2025-re 78,3%-ra, 2050-re 81,8%-ra nő.7

    Globális trend, hogy egyre többen költöznek kisebb településekről a városokba. Ennek iránya viszont időnként megfordul: míg a 2000-es években sokan kiköltöztek a fővárosból az agglomerációba, addig a 2010-es években egyfajta visszaáramlás látszott. Jelenleg megint az látszik, hogy sokan települnek ki a környező településekre a fővárosból és a megyei jogú városokból.8

    Belső vándorlás - mágnesrégiók és -városok

    Gyakran mondják, hogy a magyarok nem mobilisak, nem szívesen költöznek. Emögött gyakran az áll, hogy a lakosság zöme saját ingatlanban él, és ha szeretnének is elköltözni az adott területről a jobb munkalehetőség miatt, nem tudják eladni az ingatlanukat, vagy csak nagyon olcsón. A KSH tavaly nyári adatai szerint a 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. Csaknem 400 ezren azért, mert másutt könnyebben találnak munkát, és majdnem egymillióan a magasabb fizetés reményében.9

    A statisztikák azt mutatják, hogy az országon belüli költözés egyre gyakoribb.10 A belső migráció legfőbb iránya délről, dél-keletről és észak-keletről az ország középső és észak-nyugati részei felé. A Központi régióban (Budapesten és környékén), az észak-nyugati határszélen (különösen Győr és Sopron térségében), valamint Közép-Dunántúl néhány részében (pl. Székesfehérvár környezetében) és Kecskemét környékén nőtt a népesség. Az ország többi részén, a városokban és a kisebb településeken is, csökkent, és csökkenőben van. Az agglomerációkon kívüli kisvárosok és községek mindenütt vesztesei az elvándorlásnak.11 Az ok egyértelmű: munkalehetőségek, illetve magasabb jövedelem reménye.

    4 vándorlási különbözet megyénként

    Forrás: KSH, igylakunk.hu

    Elvándorlási adatok (2012-2016,%)

    5 vándorlás járások Qubit

     

    A KSH statisztikái szerint a belső vándorlás célállomásaként a legvonzóbbak Győr, Sopron, Budapest és ezek vonzáskörzete, de említést érdemel még Kecskemét, valamint Vas megye, Közép-Dunántúl és a Balaton környékének néhány városa.12

    Járások éves vándorlási különbözete 1000 főre vetítve (2004-2013) 

    6 vándorlási különbözet térkép label

    6 vándorlási különbözet térkép

     

    Budapesten és Pest megyében 40 százalék azoknak az aránya, akik egy másik megyéből költöztek ide. A főváros rengeteg embert vonz, elsősorban a munkalehetőségek miatt, és különösen a kelet-magyarországi régióból. Ám sok család éppen innen költözik el, többségük az agglomeráció valamelyik közeli településére.13

    Hol élnek a legboldogabb magyarok?
    Az ELTE Pszichológiai kutatócsoportja a Jobb Veled a Világ Alapítvány szervezésében két év után újra elkészítette Magyarország boldogságtérképét. A legboldogabb nagyváros idén Győr lett, míg a legboldogabb megyeszékhely címet Szombathely szerezte meg.
    Nógrád, Heves, és Borsod-Abaúj-Zemplén megye továbbra is a legboldogtalanabbak közé tartozik, míg Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém és Komárom-Esztergom megyék a legboldogabb és az átlagon felül boldog megyék közé tartoznak.
    A kutatás ismét megmutatta, hogy az emberek boldogságát nagyban befolyásolja, hogy mekkora a munkanélküliség ott ahol élnek, illetve, hogy a kisebb települések lakói sokkal boldogabbak nagyvárosban élő társaiknál. Forrás: ingatlantajolo.hu

    11 boldogságtérkép

    Érdekes, hogy a KSH fent bemutatott adatai szerint a hazai kisvárosok népessége a mágnesrégiókon kívül az egész országban csökken. Erre az egyik magyarázat, hogy rengeteg ember nem azon a településen dolgozik, ahol lakik. Magyarországon az ingázók száma nagyon magas: minden harmadik munkavállaló (1.341.000 ember) naponta ingázik lakóhelyéről a munkahelyére. Az esetek többségében egy kisebb településről egy nagyobbra. Különösen sok ingázót fogadnak a megyei jogú városok és Budapest.14

    Cikkünket folytatását ITT olvashatja.

  • Kockázatok a magyar lakáspiacon

    Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára előadásában még egyelőre nem tudott a kormány jövőbeli lakáspiaci terveiről beszámolni. Mivel az új kormány még nem állt fel. Hornung Ágnes hozzátette, a kormány a piacot nem felejtette el, főként mivel a lakásépítések jelentős szeletet vesznek ki a magyar GDP-ből.

    Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Rendszer Elemzése Igazgatóságának igazgatója, a lakáspiac jelenéről és jövőjéről beszélt előadásában. A szakember elmondta, mind reál, mind nominál értelemben jelentős felfutás tapasztalható a hazai lakáspiacon. Ez a pozitív tendencia az egész hazai lakáspiacot jellemzi ugyan, de más-más mértékű az egyes területek és településtípusok esetében, a legerőteljesebb felfutás az elmúlt években Budapestet jellemezte.

    Bár a lakásárak eddig jelentősen nőttek, a további növekedés sem jelenti azt feltétlenül, hogy ez a jövőben eltérést fog előidézni a fundamentumoktól, mivel a gazdasági kilátások pozitívak, a bérek pedig növekednek.

    Mi veszélyezteti a lakáspiacot?

    Tardos Gergely, az OTP Bank, Elemzési Központ igazgatója a lakáspiacot érintő veszélyekről beszélt. Kitért arra, hogy az ingatlanpiacot hosszú, önerősítő ciklusok jellemzik, amelyek nagy amplitúdója lehet. A szakember hozzátette, az ingatlanberuházás egy nagyon megfontolt döntés, és jellemzően az elmúlt 2-4 év tapasztalatai alapján döntünk az ingatlanvásárlásról. Éppen ezért a ciklus tetején a legnagyobb a lakásvásárlási hajlandóság. A szakember szintén beszélt arról, hogy az ingatlanárak egyensúlyi értékét a jövedelem határozza meg.

    Az előadáson szintén elhangzott, hogy a hazai lakáspiac a ciklus során az érett szakaszban tart. Megérkezik az új kínálat a piacra, az árak az egyensúlyi árak környékén mozognak, a tranzakciószámok pedig már egy ideje nem emelkednek.

    Jelenleg a rövid távú kockázatok elsősorban a lakáspiaci kínálattal kapcsolatosan jelennek meg. Komoly csúszások lehetnek az új lakások átadásában, illetve a nagy sietségből kifolyólag komoly minőségi problémák merülhetnek fel.
    Hosszú távra azt lehet mondani, hogy ez a ciklus sem tart majd örökké. 2020 után lassulhat a kereslet, de van esély azért a piac túlhevülésére is. Erre utóbbinak azonban kisebb a valószínűsége, így alapvetően a következő 2-3 évre nem látnak alapvető kockázatot a hazai lakáspiacon.

    Mit gondolnak a szakértők az áfáról?

    Kerekasztal beszélgetés keretében mondák el a szakértők a véleményüket az áfa-kérdésről, a CSOK-ról, az új lakásoknál fellépő csúszásokról és arról, hogy ezek következtében milyen visszaesés lesz tapasztalható a piacon.

    Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az építőipari aktivitás és a fejlesztők számára is fontos, hogy mihamarabb kiderüljön, hogy továbbra is marad-e a csökkentett áfa. Ha visszaállítják az eredeti 27 százalékos szintre, az építőipar várhatóan más fejlesztések felé fordul, kevesebb lesz a lakóingatlan-projekt. Egy építőipari cég számára az egyedi vásárlók részéről érkező igények és más apróságok miatt kevésbé kedvező egy lakásépítés. Továbbá ha megtörténik az áfa visszaállítása, a növekvő munkabérek mellett, a két tényező együtt biztosan visszaesést eredményez a piacon.

    Morvai Zsolt, a Takarékbank Zrt. Vállalati Üzletág igazgatója a többi között arról is beszélt, hogy egy lakóprojekt finanszírozásánál a beruházót, az előértékesítés mértékét, a kivitelezőt, az önrész mértékét és a lokációt veszik alapul. A következő években várható aktivitást az áfa-kérdés mellett a hozamkörnyezet is meghatározza. Ha az alternatív hozamkörnyezet nő, az csökkenti a lakáskeresletet. Ha mard az 5 százalékos áfa minimális emelkedés várható a keresletben, ha nem, akkor óriási kereslet fog zúdulni a piacra 2019 negyedik negyedévében, majd 2020-21-ben nagy visszaesés jön.

    Arról, hogy mennyire kockázatos most elindítani egy projektet, Földi Tibor, a Cordia Magyarország Zrt. vezérigazgatója beszélt. Szerinte mindenki óvatosabb most, és úgy tűnik, hogy a piac nincs felkészülve arra, hogy 2020-től milyen problémák lesznek. Építkezések szakadhatnak félbe, a vevők nem tudják kifizetni a 22 százalékos emelkedést, botrányokra lehet számítani. Sokan bíznak benne, hogy marad a kedvezményes áfa, és a felelőtlen szerződéskötések elkerülésére, ennek minél hamarabb ki kellene derülnie. Már most látszódik egy megtorpanás a piacon a kínálati oldalon, és ez még drasztikusabb lehet 2019 után.

    A pénzügyekért felelős államtitkár, Hornung Ágnes az áfa kapcsán elmondta, hogy a kormánynak a kedvezményes szint bevezetésével egyrészt gazdaságpolitikai, másrészt demográfiai céljai voltak. Mivel az otthonteremtés a kiemelt cél, a CSOK időkorlát nélkül került bevezetésre. Hozzátette azt is, hogy nemcsak az új lakások építése a fontos, hanem az is, hogy a használt lakásállomány is megújuljon.

    Nagy Gergely, az OTP Csoport Budapesti Régiójának ügyvezető igazgató-helyettese szerint nagy meglepetéseket fog okozni a magánszemélyek számára, ha visszaállítják az áfát. Valamennyire a fejlesztőknek is át kell vállalni az áfa növekedésének egy részét, így a piac tisztulhat, mert azok a fejlesztések, amelyek erre nem képesek kiesnek. A dinamikában lesz egy megtorpanás, de ez később stabilizálódhat.

    Banai Ádám az MNB, Pénzügyi Rendszer Elemzésének igazgatója elmondta, hogy a már körülbelül 40 százalékra nőtt a hitelből új lakást vásárlók aránya, de még mindig többségben vannak a készpénzes vevők, ezért van tere még a bővülésnek. A lakáshitelek GDP-arányos mutatója nemcsak Európa, hanem régiós szinten is jóval alacsonyabb Magyarországon.

    Forrás: Portfolio

  • Alig terveznek lakásátadást 2019 utánra

    2019 negyedik negyedévben a tervezett lakások közel 10 százaléka készülhet el, a kérdés, hogy a munkaerő és építőanyagok hiánya miatt közülük mennyien csúsznak át 2020-ra.

    A 27 százalékról 5 százalékra csökkentett áfa nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a válság után beinduljanak a lakásépítések, a kedvezmény egyelőre azonban csak 2019 végéig él. A most induló projekteket viszont biztosan nem lehet már 2019 végéig befejezni, így reálisabb a 2020-as dátum, de egyelőre még csak kevés fejlesztő van, aki tervszerűen is meri vállalni a 2020-as átadást.

    A nagyobb fejlesztők közül elsőként a Cordia jelentett be három, 2020-as átadású projektet, ami arra utal, hogy lakásáfától függetlenül is van olyan fejlesztő, aki az áfaszint bizonytalansága ellenére is bízik a vásárlói keresletben. A legnagyobb fejlesztők egyébként a válság alatt sem állították le projektjeiket, legfeljebb csökkentett kapacitáson építkeztek. Ennek ellenére fontos lenne a lakásáfa kérdésének mielőbbi tisztázása, az ugyanis, hogy van három 2020-as átadású projekt jó hír, de a mostani építkezési volumen szinten tartásához ennél jelentősen több fejlesztés kellene.

    A most épülő beruházásokban ugyanis többségében még mindig tervasztalról, vagy az építkezés során kelnek el a lakások, így, ha a jövőben csökkenne az épülő lakások száma az azt jelentené, hogy a mostani épületeknek a maradék - sok esetben rosszabb elhelyezkedésű - lakásaiból tudnának csak választani a lakásvásárlók, így a jó minőségű és elhelyezkedésű új lakásokból még nagyobb hiány alakulna ki.

    Forrás: Budapesti Lakáspiaci Riport; Portfolio

  • Kedvezményes áfa és hosszú távú lakásprogram nélkül nem tartható fenn a növekedés

    A várakozásoknak megfelelően az épített lakások száma jelentősen nőtt, hiszen elkészültek a tervezett lakások. A kiadott lakásépítési engedélyek száma azonban alig nőtt az előző év azonos időszakához képest, ami előre vetíti a következő években várható megtorpanást. Ennek elsősorban az az oka, hogy a kedvezmények lakásáfa végének közeledtével a beruházók visszafogták az újabb projektek indítását, és elsősorban arra koncentrálnak, hogy az építőanyag- és munkaerőhiány közepette a jövő év végéig átadják az épülő lakásokat. Mindez elsősorban a társasházi lakások építését veti vissza.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület továbbra is kiáll amellett, hogy a pozitív fenntartásához átgondolt, stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség. Csak így biztosítható, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el néhány éven belül, és évtizedes távlatban stabilizálódjon.

    Az építőipari fellendülés szinten tartásának, valamint az otthonteremtési feladatok kiegyensúlyozott kezelésének elengedhetetlen feltétele, hogy megszülessen egy hosszú távra előretekintő, koherens kormányzati lakásprogram és egy azzal összhangban álló építésstratégia. Emellett szükség van egy felelős kormányzati szereplőre, aki átfogja és koordinálja e program megvalósítását.

    A 2016-2017-ben megindult kedvező folyamatok folytatódásához feltétlenül szükséges lenne az 5%-os áfakulcs fenntartásának szándékának kinyilvánítása a kormány részéről. Mivel egy nagyobb beruházási projekt átfutási ideje legalább 1,5 év, ahhoz, hogy ne torpanjon meg a lakásépítések üteme, sürgető, hogy mielőbb tájékoztatást kapjon az ágazat a 2020-ban életbe lépő szabályozási környezetről. Ezért javasoljuk, hogy a lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon kormányzati szándéknyilatkozatot.

    Mind a fejlesztők, mind a többi építőipari szereplő – anyaggyártók, kivitelezők – számára kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából.

    A KSH szerint 2018 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
    • Budapesten háromszorosára nőtt az épített lakások száma, a városokban és a községekben is dinamikus volt a növekedés.
    • A természetes személyek által épített lakások aránya 58-ról 50%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 41-ről 50%-ra emelkedett.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5 m2-rel 100 m2-re csökkent.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások országos száma 3,4%-kal, 9.850-re nőtt. Az építendő lakások száma a városokban emelkedett, Budapesten és a községekben csökkent. Az építtetők az esetek 34%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 4,8%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben eléri a 94%-ot.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 3,0%-kal több, összesen 2.965 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 978, ami 16%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    lakásépítések 2018 I tbl

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében:

    A CSOK kiterjesztése is pozitív irány, de talán még fontosabb lenne a támogatás fenntartásának megerősítése, hogy a családok a gyermekek előre vállalásának stressze nélkül tudják tervezni az otthonteremtést.

    Sürgető szükség van a kivitelezési költségeket folyamatosan növelő szakemberhiány hosszú távú megoldására, amelynek kulcsa – a béremelés mellett – az építőipari szakmák presztízsének növelése, az oktatás színvonalának emelése, a munkakörülmények javítása, valamint mobilitási célú állami és önkormányzati bérlakások építése. Csak így biztosítható a keresletre reagáló, megfelelő mennyiségű és minőségű lakáskínálat.

    Sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. Egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. A munkaerőhiány nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

    Az épülő lakások minősége kiemelt jelentőségű kérdés. A mai lakásépítések hosszú távon kell, hogy képviseljék a műszaki és építészeti minőséget, a megfizethető fenntarthatóságot és a környezettudatosságot. Fontos, hogy az építési minőség (mind műszaki, mind településképi szempontból) legyen téma szakmai, kormányzati szinten, legyen téma a közbeszédben is. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő fórumokat.

    Részletes elemzésünket az alábbiakban (letölthető dokumentumok) olvashatja.

  • Nő az érdeklődés a CSOK iránt

    A CIB Banknál, a Takarék csoportnál, az MKB Banknál, az OTP Banknál és az UniCredit Banknál is érzékelték a csok iránti érdeklődés növekedését, miután március 15-től egy kormányrendelet egyszerűbbé és gyorsabbá tette az igénylést.

    Az MKB arról számolt be, hogy nagyságrendileg tíz százalékkal többen érdeklődnek a csokról, az OTP pedig annyit tett hozzá, hogy az élénkülést április második hetétől érzékelik. Az UniCredit azt válaszolta, az elmúlt másfél hónapban több építésre vonatkozó csok-igényt regisztráltak, illetve nőtt azoknak a kérelmeknek a száma is, amelyekhez nem kapcsolódik hitelkérelem.

    A Budapest Bank az MTI kérdésére jelezte, folyamatosan magas az érdeklődők száma. A K&H Banknál nagyjából megegyezett a március 15. előtt és után igényelt csok-támogatások aránya. A Raiffeisen Banknál pedig annyit közöltek, hogy az egyszerűbb folyamat segít mind az ügyfeleknek, mind pedig a banknak.

    Azok közül a bankok közül, akik megadták erre vonatkozó adataikat, az első negyedévben a legtöbb csokot, 7,5 milliárd forint értékben az OTP Bank folyósította – több mint kétezer igénylő részére, átlagosan 3,5 millió forintot.

    A Takarék csoport az első negyedévében 2,44 milliárd forint értékben kötött szerződést (összesen 1123 darabot) csok-támogatásra.

    A K&H Bank január-áprilisban közel 1,4 milliárd forint csokot folyósított közel 500 ügyfelének; egy-egy érintett a pénzintézetnél átlagosan 5,4 millió forint összeghez jutott.

    Az első negyedévében az UniCredit Bank egymilliárd forint értében folyósított csokot csaknem 400 ügyfelének, akik így átlagosan 2,5 millió forint támogatáshoz jutottak.

    A Budapest Banknál a folyósítás összege 343 millió forintot tett ki, 148 igénylő részesült átlagosan 2,32 millió forintnyi támogatásban.

    Az MKB Banknál az első három hónapban 70 százalékkal nőtt a három vagy több gyermekes családoknak nyújtott támogatás. A pénzintézeten keresztül igényelt támogatások esetében az egy-, illetve kétgyermekes családok teszik ki a nagyobb hányadot, az összes igénylés háromötödét. Az egy-, kétgyermekes családok a többséget képviselik a Takarék csoportnál (16 + 39 százalék), UniCreditnél (56 százalék), a Raiffeisennél (80 százalék) és a Budapest Banknál is. A CIB Banknál fordított a helyzet, az első negyedévben az igénylők 47 százaléka egy vagy két gyerekkel, 53 százaléka pedig három vagy több gyerekkel kérte a támogatást.

    A maximálisan elérhető tízmillió forintot a Takarék csoportnál a szerződők csaknem fele, az UniCreditnél és a CIB-nél az igénylők 17 százaléka, a K&H-nál az igénylők 12 százaléka, a Raiffeisennél az igénylők 7-8 százaléka, az MKB-nál minden nyolcadik csokban részesülő ügyfél kérte. Az OTP-nél tízmillió forintot négyszázan, a Budapest Banknál 11-en vettek fel az első negyedévben.

    A legtöbben használt lakás vásárlására kérik

    A felhasználás célját nézve, a legtöbb esetben használt lakás vásárlására igényelték az otthonteremtési támogatást: az ügyletek nagyjából kétharmadát tették ki a régi ingatlanok az OTP-nél, az MKB-nál, a Takarék csoportnál és az UniCreditnél.

    Az igényelt összeg alapján azonban már más kép rajzolódik ki például az OTP-nél, ahol a támogatási összeg mindössze 30 százaléka kapcsolódott használt lakás vásárlásához (37 százalék építéshez, 34 százalék új lakás vásárlásához). Használt lakásra a Raiffeisennél a támogatások 80 százaléka, a K&H-nál 55 százalék (7 százalék új ingatlan, 32 lakásépítés), a Budapest Banknál 47 százalék (15 százalék új lakás, 38 százalék építés) ment.

    Március 15-től a csok banki igénylésénél egyszerűbb esetben akár elég lehet a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a tb-jogviszony igazolása, az adásvételi szerződés vagy az építési napló, valamint egy nyilatkozat az egyéb körülményekről. A fontos változások közé tartozik az is, hogy már az ingatlantulajdonnal rendelkező családok is kérhetik a csokot.

    A külföldről hazatérő családok is igénybe vehetik a lehetőséget, ha külföldi tb-jogviszonyt igazolnak, és vállalják, hogy egyikük 180 napon belül magyar tb-jogviszonyt létesít.

    Forrás: Magyar Idők

  • Az új kormánytól lakásprogramot és a lakásügyért felelős kormánytagot várunk

    A pozitív trendet fontos fenntartani, megerősíteni mind a családok otthonteremtésének, mind az építőipar működésének kiszámítható, hosszú távú biztosítása miatt.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület továbbra is kiáll amellett, hogy ehhez stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség. Csak így biztosítható, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el néhány éven belül, és évtizedes távlatban stabilizálódjon.

    Ennek érdekében nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására.

    A kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az építőanyaggyártási és a kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósíthatóságának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    További szükséges intézkedések:

    A beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése. A jelenlegi állapot szerint az új lakások adásvételét csak 5 százalékos áfa terheli, ám ez 2019.12.31. után visszaáll a korábbi 27 százalékra. Ez biztosan visszavetné a lakásberuházásokat, ami már ez évtől megmutatkozik a lakásépítési engedélyek csökkenő számában. Ezért javasoljuk, hogy a lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon kormányzati szándéknyilatkozatot.

    A CSOK kiterjesztése is pozitív irány, de talán még fontosabb lenne a támogatás fenntartásának megerősítése, hogy a családok a gyermekek előre vállalásának stressze nélkül tudják tervezni az otthonteremtést.

    Sürgető szükség van a kivitelezési költségeket folyamatosan növelő szakemberhiány hosszú távú megoldására, amelynek kulcsa – a béremelés mellett – az építőipari szakmák presztízsének növelése, az oktatás színvonalának emelése, a munkakörülmények javítása, valamint mobilitási célú állami és önkormányzati bérlakások építése. Csak így biztosítható a keresletre reagáló, megfelelő mennyiségű és minőségű lakáskínálat.

    Sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. Egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. A munkaerőhiány nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

    Az épülő lakások minősége kiemelt jelentőségű kérdés. A mai lakásépítések hosszú távon kell, hogy képviseljék a műszaki és építészeti minőséget, a megfizethető fenntarthatóságot és a környezettudatosságot. Fontos, hogy az építési minőség (mind műszaki, mind településképi szempontból) legyen téma szakmai, kormányzati szinten, legyen téma a közbeszédben is. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő fórumokat.

  • AZ ÉVOSZ szerint a forrásbővítés és kiszámíthatóság kell lakásügyben

    Az elemzés mindenekelőtt felhívja a figyelmet arra, hogy „a Magyarországra érkező EU-támogatások 2020. utáni várható lecsökkenése, illetve átstrukturálódása csak akkor nem idéz elő komoly gazdasági gondokat Magyarországon, ha a jelenlegi uniós pénzügyi ciklus beruházásai, az erre irányuló tervek és a közfinanszírozás rendszere meghatározóan bevételtermelő projekteket tartalmaz és megerősíti a gazdaságot, a vállalkozásokat...”.

    Hosszú távon biztosított források szükségesek

    A lakásépítésekkel kapcsolatban pozitív, hogy a 2017. évben megrendelt és kivitelezésbe vett lakóingatlanok száma igen jelentősen bővült, és lakásépítési piac 2018-2020. évi további dinamikus bővülését prognosztizálja. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a 2017-i évi 180.000 körüli lakásfelújítás jócskán elmarad az elvileg kívánatos évi 400.000 felújítandó lakásszámhoz képest.

    A problémák közül kiemelik, hogy „ma Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem szabályozási kérdések szabnak korlátot, hanem a forráshiány. Ezért az ÉVOSZ javaslatai elsődlegesen a forrás bővítésére irányulnak. A pénzügyi lehetőséget egyszerre kell bővíteni a közösségi (állami) és a magán (lakossági) oldalon.”

    Javaslataik az alábbiak:
    1. A Kormány által indított lakásépítési, lakástámogatási programok csak akkor hatásosak, ha hosszú, legalább 8-10 éves időtávon kiszámítható és elegendő forrás van mögötte. Csak ilyen időtávba fér bele a lakossági előtakarékosság, a munkáltató támogatási érdekeltsége, a banki érdekeltség és a költségvetés teherbíró képessége. A programok nyilvánvalóan az első új és használt lakás megszerzésére és a meglévők energiatakarékossági és hőszigetelési problémáinak megoldására kell irányuljanak.

    2. A meglévő lakásvagyon felújításánál meghatározó az energiatakarékos létesítménykialakítás. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia jó kiindulópont ahhoz, hogy az uniós forrásokra is alapozva lakásfelújítási program készüljön. Ennek a forrásszükségletei ismertek, kialakításra vár a költségterhek ösztönzőbb megosztása a költségvetés és a lakástulajdonosi kör között.

    3. A Parlament és a Kormány 2015. évi intézkedései nagy lendületet adtak az új lakóingatlan építésekhez és egy meghatározott társadalmi rétegnél a meglévő lakóingatlanok felújításához, bővítéséhez is. A továbblépéshez javasoljuk az engedély- vagy bejelentésköteles lakóingatlan felújításoknál a felújítási áfaérték 30%-ának számla alapján való visszaigényelhetőségét maximum 3 millió Ft nagyságrendig.

    4. Javasoljuk az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok beindítását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak a felújításával.

    5. Mielőbb kormányzati döntés szükséges atekintetben, hogy az 5%-os áfa 2019. december 31. után is fennmaradjon az új építésű lakások piacán, valamint a forgalmi adó visszatérítésére is lehetőség legyen.

    6. A meglévő lakásvagyon meghatározó részét képező panellakások lakásminőségének javítása érdekében ki kell dolgozni és el kell indítani egy hosszú távú „Panelprogram”-ot.

    7. Sokat javítana a kiszámítható, felelős megrendelő felelősségének erősítéséhez a lakásszövetkezetek, a társasházi tulajdonosi közösségek működésének újraszabályozása, jogállásuk modernizálása.

    8. Javasoljuk az állami, illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítését lés elindítását.

    Kulcskérdés a gyakorlati képzés javítása

    Az építőipari szakképzést illetően ismét megállapítják, hogy a duális képzés a jelenlegi formájában nem alkalmas az építőipari gyakorlati képzés megoldására. Ezért – egyebek között – sürgetik az un. üzemközi gyakorlati képzés intézmény-rendszerének kialakítását a gyakorlati képzés hatékonyságának növelése érdekében.

    Kiemelten fontosnak tarják, hogy a Szakképzési Alapba befizetett összeg maradéktalanul kerüljön vissza az építőipari szakképzés finanszírozásába.

    Az anyag további témakörei: a befektetési-beruházási piac élénkítése, a közszféra megrendelésének bővítése; az építési vállalkozások tevékenységeinek finanszírozása; közbeszerzés az építési beruházások területén; foglalkoztatás és munkaügy az építőiparban; az építési, hatósági eljárások egyszerűsítése; a szakmai színvonal és a hatékonyság emelése.

    A dokumentum itt elérhető: Az_epitesi_agazat_2018_evi_sulyponti_problemai.pdf

  • Hiányoznak az átfogó lakóépület-felújítások

    Mindez elképzelhetetlen a lakáshoz jutás, a felújítások, a panelprogram, a piaci és szociális alapon álló bérlakás-konstrukciók beindításának támogatása nélkül.

    Nemrég elkészült az építésgazdasági stratégia munkaanyaga a Nemzetgazdasági Minisztérium gondozásában, de az előző ciklusban már nem került kormány elé. Az új ciklusban éppen ezért az új kormány prioritásaival kiegészített változat mielőbbi elfogadását várja és szorgalmazza a szakma.

    Évi 30 ezer lakást kellene építeni

    A szakszövetségi vezető szerint teljesen a helyére kell kerülniük az uniós értékek szerinti lakásszámoknak is, ami magyarországi léptékben a tavalyi 14 ezerrel szemben legalább 30 ezer új lakás építését és évente 300 ezer felújítását teszi szükségessé a jelenlegi 180 ezer helyett.

    A Modern városok program mintájára a Modern falvak  program beindítása is fontos és időszerű a kistelepülések jövője szempontjából. Koji László mindenekelőtt arra számít, hogy a kormány pontosan meghatározza, melyek azok az indítani kívánt közép- és hosszú távú programok, amelyek építési beruházással járnak, és amelyekre a szakmának is fel kell készülnie. Az infrastruktúra-fejlesztések mellé pontos ütemezésre és forrásokra van szükség, de még sok a kérdőjel.

    Az építőipar, építésügy kormányzati képviselete és felügyelete terén az ÉVOSZ elnöke szerint az előző ciklusban voltak a szakma számára nehezen követhető munkamegosztások. Egy letisztultabb kormányzati struktúra, kisebb bürokrácia hatékonyabbá tehetné az érdemi munkát.

    Rezsicsökkentést korszerűsítéssel

    Az utolsó három évben örvendetes fordulat következett be az építőiparban, csakhogy ezt beárnyékolta az építésigazgatás és az épületenergetikai előírásokban alkalmazott kedvezményezettség – szögezte le Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének (LOSZ) elnöke. Mint kifejtette: a kötelező energetikai előírások alóli felmentés és az építési engedélyt meghatározott esetekben felváltó egyszerű bejelentés indokolatlan kivételeket képez, és hosszú távon kedvezőtlen következményekkel járhat.

    Nem indult be a lakóépületek széles körű korszerűsítése az uniós vissza nem térítendő forrásokkal, nem hoztak lényeges előrelépést az otthonteremtési, majd az Otthon melege programok a lakásszövetkezeti, társasházi körnek, e programokat a teljes magyar lakásállományra nem lehetett alkalmazni, csak egyénileg – mutatott rá a LOSZ elnöke. Mint hozzátette: az uniós kötelezettségszegési eljárás ellenére az épületenergetikai és kötelező energiamérési uniós direktívák hazai adaptálása sem történt meg. Az energiamegtakarítási jogalkotás részben ellentétes az uniós direktívákkal, vagy vállalhatatlan feltételeket teremtett a költségviselés szempontjából.

    Indokolt lenne a telepszerű, többszintes lakóépületek (döntően lakásszövetkezeti, társasházi épületek) számára a kiszámítható, tervezhető, vissza nem térítendő támogatású energiahatékonysági és korszerűsítési program indítása.

    Farkas Tamás szerint rendkívül fontos lenne kötelező továbbképzéshez kötni a társasházkezelést és az ingatlankezelést. Probléma a lakásszövetkezeti, társasházi tisztségviselők elöregedése is, ami később súlyos ingatlanfenntartási gondokhoz vezethet. Ezért indokolt lenne a szakmai tekintély növelése és az épületállomány felújítási, előtakarékossági kötelezettségének újragondolása. Elképzelhetetlen a hatékony épület-korszerűsítési program egy átfogó ingatlankataszter létrehozása nélkül, amelyet csak központilag, kormányzati szinten lehet megvalósítani – sorolta a LOSZ elnöke.

    Szükséges az áfakedvezmény fenntartása

    Lendületben van az ingatlanpiac, ugyanakkor a kockázatok is erősödtek – emelte ki Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke. A növekedés lendületét visszavetheti az építőipari kapacitáshiány, a kedvezményes áfa megszűnése 2019-től pedig akár meg is fordíthatja a kedvező trendet.

    A szakma, a piac szereplői ezért egyöntetűen az 5 százalékos áfa fennmaradását szorgalmazzák 2019 után is.

    Az áfakedvezmény megszűnése önmagában mintegy 20 százalékkal növelné a lakások árát egy amúgy is dráguló környezetben. A tartósan alacsony áfa generálta magas forgalom ugyanakkor ellensúlyozná a költségvetés áfabevétel-kiesését, sőt pozitív szaldóval járna a büdzsé számára.

    A szakember szerint sürgető lenne, hogy a kormány döntsön az áfakérdésben, mert az ingatlanfejlesztők a bizonytalanság miatt felpörgetik a beruházásokat, ez azonban akár minőségi problémákat is felvethet. Ráadásul az idén induló beruházások jelentős része csak 2019 után készül el, ezért félő, hogy a beruházók inkább kivárnak, ami fékezheti a fejlesztéseket. A szakemberek hiánya az építőiparban is gondot okoz, a válság alatt becslések szerint 80 ezer szakember keresett külföldön munkát. Most legalább 20-40 ezer szakember hiányzik az ágazatból.

    Forrás: vg.hu

  • OTTHONNEKED építészeti pályázat

    A fenntarthatóság mint az első pályázatban megfogalmazott cél és problémafelvetés az idei pályázatban is központi szerepet játszik. Az általános tematika mellett jelen kiírás egy speciálisabb, a közgondolkodást jelentősen befolyásolni képes témára, az építész saját házára fókuszál.

    A Jövő otthonai tervpályázat idei kiírásának tárgya az építész saját háza. Nem túlzás azt állítani, hogy az építész önmaga számára tervezett otthonára mindig is megkülönböztetett figyelem irányult. A közvélekedés szerint ugyanis itt tud leginkább kibontakozni és megmutatkozni az alkotói világlátás és a kreatív attitűd a maga teljességében, kompromisszumok nélkül. Ebben az esetben az építész önmagában egyesíti a megrendelőt és a tervezőt, megteremtve ezzel szakmai önarcképét. A külvilág reális elvárásai mellett ugyanakkor a saját otthon megtervezése valószínűleg az egyik legintimebb feladat az építész számára. A Kiíró olyan pályamunkák megszületését várja, melyekben a személyes érintettségben rejlő potenciál a köz számára is előremutató és követendő mintákat teremt.

    A tervpályázat nyílt, titkos ötletpályázat.

    Határidők:

    Kérdések határideje: 2018. szeptember 13.
    Kérdésekre adott válaszok határideje: 2018. szeptember 13.
    Pályaművek beérkezésének határideje: 2018. szeptember 15.
    Pályázat eredményének kihirdetése, a díjak átadása: 2018 ősz

    A pályázaton való részvétel regisztrációhoz kötött, melyet a pályázat honlapján lehet megtenni. A pályázaton részt vehet:
    I. kategória - minden építész, építőművész, építészmérnöki diplomával rendelkező tervező
    II. kategória - szakirányú egyetemi oktatásban résztvevő, diplomával még nem rendelkező hallgató

    További információk a pályázati oldalon: http://www.otthonneked.hu/epitesz_palyazat_kiiras 

    Támogatók:

    A pályázat Főtámogatója az OTP Lakástakarék.
    A pályázat médiatámogatója a Szép Házak Kft., Építészfórum

    A pályázat Kiírója és Támogatói számára a korszerű és hosszútávon fenntartható, otthonos házak és lakások építése elsődleges fontosságú. Meggyőződésük, hogy az ehhez szükséges szakembergárda, köztük kiemelten az építészek szakmai támogatása nélkülözhetetlen feladat. Ezért a pályázat a már létező fejlesztési eredmények megismertetése mellett az építészeti innováció felkutatásához, ezzel együtt pedig az építészek és az építőipar szorosabb együttműködéséhez is hozzá szeretne járulni.

    A motivált, kreatív alkotók legszélesebb körének megszólítása érdekében a pályázaton való részvételre a Kiíró a szakmai pályafutásuk elején járó építészhallgatókat és a praktizáló építészeket is várják. Különösen aktuálisnak érzi a Kiíró a téma feldolgozását annak tükrében, hogy Magyarország meglévő lakásállományának jelentős hányada mára az elfogadott statisztikák és tanulmányok szerint sem biztosít humánus lakókörnyezetet, az úgynevezett lakhatási szegénység sok százezer embert érint.

    Ezért a megfelelő mennyiségű és minőségű lakóház/lakás/otthon megteremtése továbbra is társadalmunk legfontosabb kihívásai közé tartozik. Míg a lakásállománnyal szemben támasztott mennyiségi elvárások könnyebben meghatározhatók és leírhatók, addig a korszerű minőségtartalma folyamatosan változik, kutatására invenciózus energiákat kell fordítani. Az örökérvényűnek és kizárólagosan jónak gondolt építészeti és technikai megoldások a környezeti és társadalmi változásokat követve gyakran módosulnak. Az új kihívásokra, a klímaváltozás, fenntarthatóság kérdéseire a pályázatot kezdeményező cégek igyekeznek innovatív termékekkel válaszolni. Ugyanakkor felismerték azt is, hogy a fenntartható és energiatakarékos épített környezet, illetve lakóházak létrejötte nem kizárólag az építőipari innovációk, technológiák, technikák és berendezések beépítésétől függ. Ehhez nélkülözhetetlen a minőségi építészet, amely reagál a társadalmi, gazdasági és ökológiai aspektusokra is. Ez ugyanis képes alapjaiban meghatározni és rögzíteni egy épület fenntarthatósághoz, időtállósághoz, környezettudatossághoz fűződő iszonyát. Sőt, ezeken a kiindulási feltételeken gyakran a legkorszerűbb berendezések és technikák sem tudnak érdemben változtatni. Ezért az építész számára különösen fontos az alapkoncepció meghatározása, melynek része a környezeti, településszerkezeti és szociális kontextus vizsgálata, a fenntarthatóan működő tervezési program, lakásméret meghatározása épp úgy, mint a telepítés, tájolás, tagolás, megnyitások, átmeneti terek, anyagok, felületek és építési technológiák használatának kérdése.

    Léteznek-e alapvetően építészeti, a teret és a formát, sőt az esztétikát érintő megoldások, melyek a technika és a technológia segítségével élhető és fenntartható otthonok létrejöttét biztosítják? A pályamunkáknak erre a holisztikus, az építészetet és az építést átfogóan és egyben látó szemléletnek az erősítésére kell vállalkozniuk.

    A fenti pályázattal párhuzamosan fut a Style & Home építészek, belsőépítészek, lakberendezők, enteriőrtervezők, dizájnerek és jelenleg még tanulmányaikat folytató építész, belsőépítész, lakberendező és dizájner hallgatók számára meghirdetett enteriőr tervezési pályázata is.
    Ennek részletei itt olvashatók: http://www.otthonneked.hu/enterior_palyazat_kiiras#palyazat

  • A „saját lakhatás” fogalma egyszerű bejelentés esetén

    Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2017. április 27-i módosítása alapján a természetes személy építtető egyszerű bejelentéssel köteles bejelenteni
    - a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet érintő építési tevékenységet, ha
    - azt saját lakhatás biztosítása céljából végzi és
    - az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz; valamint
    - - műemlék kivételével - a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenységet, ha
    - azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzi.

    A fenti jogszabályhely értelmezését megnehezíti ugyanakkor, hogy jogszabály nem definiálja a „saját lakhatás” fogalmát, annak kereteit.

    A fentiekkel kapcsolatban a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságától – tartalmilag – az alábbi tájékoztatást kaptuk (2018. március 12-én kelt szakmai vélemény):

    - Saját lakhatásnak minősül minden olyan eset, amelynek során az építtető a lakóépületet vagy lakást életvitelszerű bentlakás céljából használja.
    - A 300 négyzetméter feletti építőipari kivitelezési tevékenységet egyszerű bejelentéssel végezheti az az építtető is, aki természetes személy, de nem tulajdonosként kívánja saját lakhatásra használni az új vagy bővített lakóépületet, amennyiben a tulajdonos ehhez hozzájárul.
    - Kizárólag az építtető vonatkozásában értelmezhető a saját lakhatás, ugyanakkor a lakóépületbe bárki az építtetővel költözhet, a lényeg, hogy az építtető maga ott lakjon.

    Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység szabályai (Frissítve: 2017.10.19.) az igylakunk.hu/Építési szabályozás oldalon.

    maraczi logo

  • Új típusú munkásszállók is segíthetnének a munkaerőhiány csökkentésében

    Hazánkban több mint 35 ezer ember hiányzik a gyártó szektorból, így a nagyvállalatok arra kényszerülnek, hogy a gyártás helyétől több száz kilométerre, illetve akár a határon túlról is toborozzák a kékgalléros munkaerőt. Az ő elhelyezésükre viszont a továbbra is szűk kínálatú albérleti piac nagyon korlátozott mértékben ad lehetőséget, több száz fő folyamatos elhelyezése pedig specializált szakértelmet kíván.

    A cég jelenleg is zajló felmérése szerint számos meghatározó magyarországi gyártó vállalatnál több mint 50 százalékos fluktuáció jelentkezik, amelynek egyik fontos tényezője lehet a dolgozók nem megfelelő szállásoltatása. Az ún. kékgalléros munkaerő hiánya elsősorban a hazai feldolgozóipart érinti. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az egész iparágban összesen 23 ezer álláshely betöltésére volna szükség. Emellett komoly munkaerőhiány jelentkezik a kereskedelem és gépjárműjavítás területén, ahol jelenleg több mint 6000 fő pótlása a feladat, de több ezer munkavállalóra lenne még szükség az építőipar (2900 fő), a szállítmányozás (3600 fő), valamint a raktározás területén is.

    A munkavállalók az esetek döntő többségében nem képesek önmaguk megoldani szállásukat, mivel az azonnali munkába állás igénye miatt nincs idejük az albérlet keresésére, amelyet a több havi kaució, valamint a bérleti díj előre való fizetése miatt anyagilag sem tudnának megengedni maguknak. A vidéki és fővárosi albérlet-piac - az ingatlanfejlesztéseket ösztönző intézkedések ellenére - kínálata továbbra is szűkös, ami tovább súlyosbítja a magas lakhatási költségeket. „Ráadásul a toborzás során egy minőségi szálláshely lehetősége csak még vonzóbbá teszi a munkáltatókat a kékgallérosok körében" - írja a közleményben Kondor András, a Staff House Zrt. vezérigazgatója.

    A munkás-elszállásolás problémájának megoldását a professzionális szállásolás tudja biztosítani. Ezt jellemzően a kifejezetten erre a célra át vagy kialakított épületben, épületenként több száz fő, kiszolgálással támogatott elhelyezése jelenti. Egy ilyen ingatlan üzemeltetése, több száz munkás egyidejű elhelyezése, ki-be költöztetésük menedzselése, problémáik kezelése, az ingatlan karbantartása folyamatos jelenlétet, ellenőrzést, szakértelmet igényel. A megfelelő munkaerő elszállásolás nagyban segíti a fluktuáció csökkenését, hiszen a dolgozók idejük jelentős részét töltik ezeken a szállásokon.

    A munkások elszállásolására alkalmas jó minőségű kollégiumok és panziók, valamint átalakítható iroda épületek a kölcsönzött munkaerő arányának növekedésével párhuzamosan egyre kisebb számban érhetők el, a még számba vehető ingatlanok közül pedig számos épület felújításra szorul, amelyhez befektetők kellenek. Ez egyébként komoly üzleti lehetőséget hordoz, az akár az irodabérletekét is meghaladó hozamarányok, valamint a hosszú távú szerződésekben rejlő biztonság miatt - tette hozzá Kondor András, a Staff House Zrt. vezérigazgatója.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Milyen lakáspolitikát kínálnak a pártok?

    Véleménye szerint "a mostani választások egyik legkomolyabb tétje, hogy vajon lesz-e esély elmozdulni abból az átgondolatlan szociálpolitikából, amit a kormánypárt nyolc éve folytat, és aminek a következményeit egyre többen érzik már most is a bőrükön".

    Úgy látja, hogy az ellenzéki pártok lakáspolitikái kompatibilisek: ha összefognának a választásokon, akkor a lakáspolitikai elképzelések terén tartalmi egyeztetésre alig lenne szükség.

    Ez jó eséllyel kecsegtetne egy olyan széleskörű konszenzus elérésével, amelyet évek óta szorgalmaz és próbált tető alá hozni a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) is. Ehhez természetesen elengedhetetlen a Fidesz részvétele is.

    A négy évvel korábbi választások előtt a TLE is megkereste a pártokat ebben a témában, és az ígylakunk.hu-n tettük közzé a pártoktól kapott válaszokat. Sajnos a Fidesztől nem sikerült interjút kapnunk.

    Most Kovács Vera sem tudta a Fidesz lakásprogramját elemezni, mert a kormánypárt ebben a választási kampányban sem adott ki programot. A szakember úgy látja, hogy "az „elmúlt nyolc év” lakáspolitikája, és a jelenlegi kormányzati kommunikáció alapján is azt feltételezhetjük, hogy a kormánypártnak nincsenek a jelen lakhatási helyzettel kapcsolatos rövid- vagy középtávú szakpolitikai javaslatai". Ezért a legutóbi kormányzati ciklus intézkedéseit elemzi, és megjegyzi, hogy "A pártok jelenlegi lakáspolitikai javaslatai közt több olyan is van, amit a Fidesz az utolsó kiadott programjában szerepeltetett, de nem hajtott végre. A legutolsó, 2010-ben megjelent választási programjuk lakáspolitikai ígéretei között a leghangsúlyosabbak a magánháztartásokat segítő energiahatékonysági felújítások voltak – ezek és más lakhatást segítő elemek máig sem valósultak meg".

    A Momentum, a Párbeszéd, az LMP, a Jobbik, az Együtt, az MSZP és a DK programjainak lakáspolitikai elemeit végignézve elmondható, hogy "a hét program radikális változásokat sürget a lakáspolitika terén, a jelenlegi helyzetet egységesen tarthatatlannak ítélve".

    Összefoglalva:
    "A programok között eltérő súllyal, de mindenütt szerepel a lakhatási válság megoldásának gondolata.

    A legegyöntetűbb lakáspolitikai javaslatok, amelyek minden párt programjában szerepelnek valamilyen formában, a lakásfelújításal és lakásfenntartásal kapcsolatos támogatások bevezetése, és az energetikai korszerűsítések. Ez utóbbihoz majdnem minden párt EU-s forrásokat és a magántőke bevonását is megcélozná.

    Jellemző közös pontok még a bérlakásépítés, lakásállomány-bővítés és a pártonként különböző szempontú szociális lakhatás támogatása. A pártok különböző szempontok mentén ugyan, de mindannyian bővítenék a lakásfenntartási támogatások rendszerét, és több program is kiterjedtebb albérleti támogatási rendszer bevezetését tervezi.

    A pártok nagyobb része foglalkozik a hajléktalanság felszámolásának kérdéskörével.

    Több programban szerepelt a szociális lakásügynökségek rendszerének kidolgozása, és ennek keretében, vagy emellett a Nemzeti Eszközkezelő szerepének, hatáskörének erősítése. Jellemző a pártprogramokban, hogy a fiatal pártok nagyobb hangsúlyt fektetnek a fiatalok lakhatási támogatásaira, kollégiumi férőhelyekre, és, hogy a devizahitelesek támogatása sem minden párt programjában kapott teret."

    A pártok lakáspolitikáinak bővebb elemzése a cikkben olvasható: Lesz hol lakni a választás után?

    Forrás: Merce.hu

    Ugyanerről a kérdésről a 24.hu is megkérdezte a pártokat. A válaszokat elolvashatja ITT.

  • Állami lakbértámogatási terv Lengyelországban

    A lengyel kormány a Családi 500+ program sikerén felbuzdulva megindította a Lakás+ programot is, ám az utóbbin komoly változtatásokat készül végrehajtani - adta hírül az gazeta.pl. Az 500+ programban a családok havi 500 zloty (38 ezer forint) állami támogatásra számíthatnak második, harmadik és minden további gyermekük után.

    A miniszterelnök mellett több mint egy hónapja dolgozó speciális tanácsadó testület úgy véli, hogy a Lakás+ eddigi koncepciója nem megvalósítható. Ez azzal számolt, hogy az építőipar a következő években több ezer olcsó lakást építhet állami támogatással. Kiszámolták, hogy ez elviselhetetlen terhet rakna a központi költségvetésre.

    Ezért arra lyukadtak ki, hogy az államnak a lakbéreket kell támogatni. A formálódó koncepció szerint azok juthatnának hozzá lakbértámogatáshoz, akiknek túl magas a fizetésük ahhoz, hogy önkormányzati hozzájárulást kaphassanak, viszont túl alacsony ahhoz, hogy hitelt vegyenek fel önálló lakás vásárlására. Úgy becslik, hogy a lengyel családok 40 százaléka van ebben a köztes állapotban, főleg a karrierjüket most kezdő fiatalok.

    Forrás: Napi.hu

  • A hazai építőipar legfőbb problémája az alacsony hatékonyság

    Ausztria vagy Csehország nagyságrendileg hasonló méretű országok, mint Magyarország – ezért velük érdemes összevetni az ágazati adatokat. Ha azt nézzük meg, hogy ezt mennyi emberrel értük el, nagyobb a probléma, hiszen például Ausztria körülbelül ugyanannyi foglalkoztatottal ért el hatszor nagyobb termelési értéket 2016-ban, mint Magyarország. Csehország teljesítménye értékét tekintve körülbelül háromszorosa a magyarénak, míg a foglalkoztatottak száma csak durván másfélszer annyi.

    A legnagyobb probléma a hatékonyság” – hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke. Az elmúlt 10 évben az építőipari szolgáltatásokra, kapacitásokra alig volt szükség, így a fizetőképes kereslet megjelenése „időzavarba” hozta a magyar építőipart, ennek megfelelni egyik évről a másikra nagyon nehéz eleget tenni a kereslet növekedésének – tette hozzá.

    Koji László szerint most olyan piaci helyzet állt elő, ami ki fogja kényszeríteni a magyar építőipartól azt az intenzív, termelékeny növekedést, amire szükség van – a KSH adatai szerint folyamatosan, hónapról hónapra nő az ágazat hatékonysága.

    Az építőipar értéke mintegy 2500 milliárd forintot tett ki tavaly, ami közel 30 százalékos növekedést jelent éves szinten.

    A múlt évben az építőipar árai összességében 5,2 százalékkal, a lakásépítéseknél pedig 10-12 százalékkal nőttek. A négyzetméterárak ennél nagyobb mértékű emelkedésért viszont már nem a kivitelezők a felelősek - tette hozzá Koji László.

    Az ágazat elmúlt tíz évéről kiemelte, hogy az első öt évben majdnem 80 ezer embert voltak kénytelenek elengedni az építőipari cégek, amelyek az elmúlt öt évben pedig 60 ezret fölvettek – ugyanakkor ezen foglalkoztatottak többsége nem szakember, hanem „be sem tanított szakmunkás”. Őket most az építőipari vállalkozásoknak kellene betanítaniuk néhány hónap alatt.

    A rendszerváltáskor a legjobb szakmunkásokból csináltak kényszervállalkozókat, ők most 65 évesek – mondta az ÉVOSZ elnöke, hozzátéve, hogy a szakirodalom szerint az első generációváltás harmada nem szokott sikerülni. A nyugdíjba menőknek nincs utánpótlásuk az iskolákban sem. Azaz arra kell felkészülni, hogy a vállalkozások száma csökkenni fog: a közepes és nagyobb cégeknek fel kell majd szívniuk a tehetséges szakembereket.

    Az elmúlt években összesen 350 ezer új lakásnak kellett volna épülnie, helyette 150 ezer épült. 400 ezret kellett volna felújítani, de csak 150-180 ezret újítottunk fel – sorolta Koji László. Szerinte a lakásügy Magyarországon fontos terület, hiszen ezzel a lakosságot is bevonjuk a GDP termelésbe, mert a nemzeti jövedelmet ingatlanfejlesztés is növeli. Mindezt a kormányzati székekből is látni kell – tette hozzá, kiemelve, hogy például az 5 százalékos áfa szerinte mindenkinek jó. Szükség van alternatív eszközökre is a lakásépítések, lakásfelújítások segítéséreMagyarországon a lakásépítések 16-17 százalékát adják az építőipari termlésnek, az európai átlag 36 százalék, tehát van hová fejlődnie.

    Most óriás a fizetőképes kereslet, de az építőipar óriási bevételektől fog elesni, ha nem történnek meg mielőbb a megfelelő lépések.

    A magyar építőipar ott tart, hogy igen jelentős béremeléseket valósított meg: tavaly 13,1 százalékkal nőttek a bérek az ágazatban, ami magasabb a 12,9 százalékos nemzetgazdasági átlagnál. Ebből is látszik, hogy az igényekhez képest nagyon lassan zárkózik fel az ágazat, hiszen a versenyszférában is 11,6 százalékkal nőttek a bérek.

    Ez Koji László szerint óriási hátránya az építőiparnak, hiszen ha továbbra sem lesz erősebb a felzárkózás, rossz lesz az ágazat megítélése, ezért kevesebben választják majd, kevesebben szeretnének majd az építőiparban dolgozni.

    Az ÉVOSZ felmérése szerint az üzleti tevékenységet leginkább a szakemberhiány (86 százalék) hátráltatja, ezt követi a kapacitás hiánya, elavultsága (35 százaléka), valamit a magas adminisztrációs terhek (34 százalék).

    Forrás: Világgazdaság / igylakunk.hu

  • Még van növekedési potenciál a lakáspiacon

    A március 22-i esemény résztvevői voltak: Sándor Tünde, a Világgazdaság újságírója - moderátor, Sápi Zoltán, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont elemzője, Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezetője és Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója.

    A beszélgetés során arra a kérdésre keresték választ, maradt-e még tartalék a lakáspiaci árakban? Hogy valóban drágák-e az ingatlanok, az viszonyítás kérdése Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint.

    Öt éve a jelenlegi árak töredékéért ingatlanhoz lehetett jutni. Ha ezt vesszük alapul, akkor valóban nagyon drágák most a lakások. Készült egy összehasonlítás, a V4 országok fővárosainak ingatlanárait összevetették az átlagkeresetekkel, ebből az látszik, hogy még mindig Budapesten kell a legkevesebbet takarékoskodni ahhoz, hogy valaki lakást vásárolhasson – mondta Balogh László.

    A keresetek növekedése azonban nincs arányban az ingatlanok drágulásával, jelenleg úgy néz ki, hogy egyévnyi lakásáremelés elvisz ötévnyi béremelést.

    A lakásvásárlások jelentős része, nagyjából a 40 százaléka befektetési célú a fővárosban, és ezt a jelenlegi kamatszint tovább támogatja, hiszen rövid távú lakáskiadással jó hozamokat lehet elérni, ez pedig még a magas lakásárak mellett is jó befektetés. Ugyanakkor, ha a kamatszint emelkedésnek indul, az sokat változtathat a befektetők gondolkodásán – hangsúlyozta Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója.

    „A lakosság átlagkeresete viszonylag magas, de azt ne felejtsük el, hogy a lakosság nagyjából 70 százaléka ennél jóval kevesebbet keres. Van tehát egy magas és gyorsan növekvő jövedelmű réteg, amely egyébként az újlakás-piac főszereplője. Elképzelhető, hogy őket valóban nem fogja nagyon megrengetni, hogy drágulnak az új ingatlanok, de a használt lakásokat inkább saját célra vásárolják. Utóbbiak esetében például én úgy érzem, hogy rövidtávon is be fog állni az ár, részben azért, mert ezek már meglévő lakások. Az új építésűeknél ugye azért is nőnek ennyire az árak, mert drágul az építőanyag, nőnek a bérek, így nyilvánvalóan emelkednek a költségek” – mondta Molnár László.

    A 2016-os árakhoz képest most harmadával magasabbak az átlagos négyzetméterárak Budapesten, a 2017-essel összevetve pedig 16 százalékkal magasabbak az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont legutóbbi felmérése szerint, amely már 2018 I. negyedévét vizsgálja.

    Az új építésű lakások a teljes lakáspiac 10 százalékát sem érik el, tehát szűk szegmensről van szó. A fizetőképes keresletből ennyien tudják az új lakásokat megfizetni. Az árak növekedését több tényező befolyásolja, a gazdaság jelenleg növekedik, magas a foglalkoztatottság, emelkedik a háztartások jövedelme és életszínvonala, alacsony a kamatkörnyezet – ezek mind hatással vannak a lakások drágulására. Az is megfigyelhető azonban, hogy a 30 millió forintos árszint fölött a vevők 75 százaléka eltűnik a piacról, ők az ennél olcsóbb lakásokat keresik.

    Igazán nehéz helyzetben azok vannak az első lakásukat vásárlók, vagyis akik most szeretnének belépni az ingatlanpiacra. Sokan nem tudnak, így albérletbe mennek, ennek hatására emelkednek az albérleti díjak, így továbbra is jó befektetés a lakás. Most még minden új lakást el lehet adni – mondta Kiss Gábor.

    A lakásárak drágulása miatt egyre többen keresik az olcsóbb ingatlanokat. Budapest külső kerületei egyre népszerűbbek, és az áruk miatt a panelek iránt is folyamatosan nő a kereslet.

    “Egyre több a X. és IV. kerületi projekt, nem csak a frekventált belvárosi kerületekben épülnek új lakások. Azt is látni kell, hogy már ugyan nem Budapest a magyar ingatlanpiac növekedésének motorja, hanem a megyei jogú városok, ugyanakkor nagyon eltérő és egyenlőtlen a növekedés a vidéki városokban, van, ahol például egyáltalán nem tapasztalható növekedés” – mondta Sápi Zoltán, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont elemzője.

    A beszélgetés résztvevői mind egyetértettek abban, hogy a lakáspiacra jótékony hatással volt a csok bevezetése és az új lakások áfájának csökkentése. A saját célú vásárlások esetében, főleg az alacsonyabb négyzetméterárakat kínáló kerületekben használják a csokot a lakásvásárlók – mondta Kiss Gábor.

    Ugyanakkor egyenletesebb piaci viszonyok kialakulása lenne az ideális. A csok bevezetése a beinduló nagy EU-s projektekkel párhuzamosan, nem teremtett optimális körülményeket, és hamar túlhajtotta a piacot – értékelték a szakértők. Hirtelen ömlött az építőiparra a rengeteg új megrendelés, és az nem tudta követni ezt sem építőanyag-, sem kivitelezői kapacitással. A kialakult munkaerőhiány következtében – az Eltinga mérései szerint – 2018 I. negyedévében az épülőben lévő lakások többségének (a kb . 20 ezerből mintegy 15 ezer esetben) csúszik az átadása legalább 1-2 negyedévet, de 1-2 ezer lakásesetében már éven túli csúszásról beszélhetünk.

    Fontos lenne – hangzott el –, hogy a csökkentett újlakásáfa lejártával ne forduljon ismét csökkenő irányba a lakásépítési mutató. Egyelőre a fejlesztői projektek között alig látni olyat, amelyet 2020. 01.01. után terveznek átadni.

    Szintén kiemelt jelentőségűnek értékelik a lakáskorszerűsítési, illetve a panelprogramot, valamint a lakástakarékpénztárak támogatását, aminek köszönhetően ma már több mint 500 ezer háztartás rendelkezik lakáscélú megtakarítással. Ugyanakkor a szegényebb réteg támogatása még hiányzik, és bérlakásprogram sem indult el.

    Forrás: Világgazdaság, igylakunk.hu

     

  • Hová emelkedhetnek a lakásárak?

    Tavaly már a válság előttit meghaladó szintre, 2 milliárd euró közelébe ugrott a magyarországi ingatlanfejlesztések értéke, és ez idén is elérhető, sőt meghaladható. Az irodapiacon és a kereskedelmi ingatlanok piacán jelentős tér van még a bővülésre, a lakáspiacnak pedig újabb lendületet ad a csok-igénylések egyszerűbbé tétele, ugyanakkor a kockázatok is erősödtek – mondta el Takács Ernő.

    A hazai ingatlanokba irányuló befektetések értéke a 26 százalékos közép-európai átlaggal szemben évente 71 százalékkal emelkedett 2012 óta. A külföldi befektetők mellett egyre nagyobb részt hasítanak ki a piacból a belföldi fejlesztők, részesedésük az elmúlt hónapokban elérte a 40 százalékot. Bár a befektetések 80-90 százaléka még mindig Budapestre összpontosul, lassan felzárkóznak a vidéki nagyvárosok is.

    Nagy drágulás jöhet még

    Takács Ernő azonban arra figyelmeztetett, hogy a kedvező folyamatok mellett erősödtek a kockázatok is. Nőtt a kedvezményes lakásáfa jövője miatti bizonytalanság, emelkedtek a kivitelezői, építőipari árak, és az ágazatra is jellemző a kapacitáshiány, ami visszavetheti az ágazat teljesítményét, és a piac a kívánatos 40 ezerrel szemben könnyen visszatérhet az évi 8-10 ezres újlakás darabszámra.

    Takács Ernő megerősítette, hogy az áfakedvezmény megszűnése önmagában mintegy 20 százalékkal növelné a lakások árát egy amúgy is dráguló környezetben. A tartósan alacsony áfának köszönhető magas forgalom ugyanakkor ellensúlyozná a költségvetés áfabevétel-kiesését, sőt pozitív szaldóval járna a büdzsé számára.

    A szakember szerint sürgető lenne, hogy a kormány döntsön az áfakérdésben, mert az ingatlanfejlesztők a bizonytalanság miatt felpörgetik a beruházásokat, ez azonban akár minőségi problémákat is felvethet. Ráadásul az idén induló beruházások jelentős része csak 2019 után készül el, ezért félő, hogy a beruházók inkább kivárnak, ami fékezheti a fejlesztéseket.

    A szakemberek hiánya az építőiparban is problémát jelent - jegyezte meg -, a válság alatt becslések szerint 80 ezer szakember keresett külföldön munkát, most is legalább 20-40 ezer szakember hiányzik.

    Forrás: Napi.hu

  • Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben

    2017-ben 14 389 új lakás épült, 44%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 37 997 volt, 20%-kal több a 2016. évinél.
    A korábbi néhány évhez képest ez jelentős emelkedésnek számít, azonban nagyobb távlatban

    A KSH szerint az 1933-as világválság idején is több lakás épült Magyarországon, mint 2017-ben. Százéves távlatban 15 ezres szint alatti lakásépítésre 1921-ben, 1935-ben és 1949-ben volt példa, valamint 2011-től kezdődően. A világháború alatt, 1943-ban például majdnem 27 ezer lakás épült. A mélypont 2013 volt 7.293 db lakással, 2016-ban már beindult a növekedés (9.994 db) és a 2017-es lakásszám pedig ismét tízezer felett jár – még mindig távol akár a 2000-es évek építési számaitól.

    lakasepitesek grafikon 1921 2017

    2017-ben az előző évhez képest Budapesten némileg csökkent (0,6%) az épített lakások száma, a városokban és a községekben azonban több mint másfélszer annyi lakás épült. A megyei jogú városokban 51, a többi városban 69, a községekben 65%-kal emelkedett a használatbavételek száma. Minden megyében több új lakás épült, mint az előző évben. A legdinamikusabb (2,1–2,5-szeres) bővülés Bács-Kiskun, Baranya, Somogy és Komárom-Esztergom megyéket jellemezte.

    Országosan tízezer lakosra 14,7 új építésű lakás jutott. A mutató értéke továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (59,4), az országos átlag 4,0-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Budapest mellett Pest, Somogy és Vas megyéket.

    épített lakások grafikon tle

    A lakásépítések intenzitása Nógrád, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben volt a legalacsonyabb (1,4–3,4).

    A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 37 997, a növekedés átlagosan 20%-os, Budapesten több mint másfélszeres. A megyei jogú városokban 9%-os a csökkenés, a községekben és Budapesten nőtt (9,2, 27 és 56%-kal) az építési kedv. Az építtetők az esetek 36%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 10%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az esetek háromnegyedében egyszerű bejelentéssel kezdeményezték az új lakások építését.

    épített lakások engedélyek 2017

    Az épített lakások száma Pest megyében az országos átlagot meghaladó ütemben nőtt, 68%-kal több lakás kapott használatbavételi engedélyt, mint egy évvel korábban. Az új építésű lakások 24%-a itt épült.
    Győr-Moson-Sopron megyében 2725 lakás épült, az előző évinek az 1,8-szerese. A használatbavételek száma a főváros és Pest megye után itt volt a legmagasabb.

    épített lakások 2015 2017

    A grafikonokon látható, hogy az elmúlt években megmutatkozó szakadék nem csökkent: továbbra is óriási a különbség az éllovasok – Budapest, Pest megye és Győr-Moson-Sopron megye - és a többi térség között. Pest megye tavalyi kiugrása még ebből a sorból is látványos, és a legtöbben jelentősen jobban teljesítettek a korábbiakhoz képest. Békés, Nógrád és Tolna megye azonban alig tudott javítani és továbbra is a sor végén maradtak.

    Mindez általában igaz az új építési engedélyek és egyszerű bejelentések számára is. Itt Budapest mutat kiugró számokat, amelyek a következő évek lakásátadásainak jelentős emelkedését sejtetik.

    engedélyek 2015 2017

    Az adatok forrása: KSH, Fókuszban a megyék

  • Minden megyében meglódultak a lakásépítések

    Budapestet kivéve valamennyi településtípus esetében nőttek a lakásberuházások; a megyei jogú városokban 51, a többi városban 69, a községekben 65%-kal emelkedett a használatbavételek száma. A megépült lakásokat tekintve a legdinamikusabb (2,1–2,5-szeres) bővülés Bács-Kiskun, Baranya, Somogy és Komárom-Esztergom megyéket jellemezte.

    épített lakások grafikon tle

    Országosan tízezer lakosra 14,7 új építésű lakás jutott. A mutató értéke továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (59,4), az országos átlag 4,0-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Budapest mellett Pest, Somogy és Vas megyéket. A lakásépítések intenzitása Nógrád, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben volt a legalacsonyabb (1,4–3,4).

    Az épített lakások átlagos alapterülete 100 m²-t tett ki, ami 6 m²-rel több volt, mint az előző évben. A legkisebb átlagos alapterületű lakásokat a fővárosban és Győr-Moson-Sopron megyében, a legnagyobbakat Nógrádban vették használatba, ahol kizárólag családi házak épültek.

    A 2017-ben kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 37 997 új lakás építése kezdődhetett el, 20%-kal több, mint 2016-ban. A megyei jogú városokban visszaesett (9,0%-kal), a többi városban, a községekben és Budapesten nőtt (9,2, 27 és 56%-kal) az építési kedv.

    A vállalkozások székhelye szerint minden megyében bővült az építőipar teljesítménye. Bács-Kiskun megyében nőtt leginkább a termelés, hattizedével haladta meg a 2016. évi igen alacsony bázist.

    Az egy lakosra jutó építőipari termelés Budapesten volt a legmagasabb, csaknem kétszerese az országos átlagnak, míg Nógrád megyében a mutató értéke az átlag negyedét sem érte el.

    A vállalkozások által 2017 folyamán megkötött új szerződések értéke 3000 milliárd forintot tett ki, ami több mint héttizedével meghaladta a 2016. évit. Borsod-Abaúj-Zemplént kivéve valamennyi megyében és a fővárosban is emelkedett az új szerződések volumene, három megyében (Zala, Vas, Komárom-Esztergom) és Budapesten az átlagot meghaladóan.

    Az építőipari vállalkozások 2017. december végi szerződésállománya 1901 milliárd forint volt, amely volumenében 2,3-szerese az egy évvel korábbinak. A megyék többségében a szerződésállomány meghaladta a 2016. év végit. Hat megye – jellemzően az ország északi és keleti térségében, valamint Dél-Dunántúlon – szerződésállománya viszont nem érte el az egy évvel korábbit, Heves megyében volt a legnagyobb a visszaesés, 43%-kal csökkent a rendelésállomány.

    Forrás: KSH

  • Brutális telekdrágulás az egyre népszerűbb agglomerációban

    Van olyan agglomerációs település, ahol majdnem megkétszereződtek az árak az építési kedv fellendülésével - írja most a Magyar Idők

    A legkedveltebb, fővároshoz legközelebbi településeken átlagosan húszmillió forint fölötti árakkal lehet találkozni. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy 2015-ről 2016-ra jelentős felértékelődésen mentek keresztül a legnépszerűbb agglomerációs települések. Ebbe a körbe tartozik Diósd, Dunakeszi, Göd, Erdőkertes, Fót, Gyál, Herceghalom, Kistarcsa, Monor, Nagykovácsi, Pécel, Pomáz, Remeteszőlős, Sződliget és Vecsés is. Hozzátette, a már három éve is drágának számító településeken nagy felértékelődésre sem 2016-ban, sem utána nem került sor.

    Balogh László még egy érdekességre felhívta a figyelmet. Az árak drágulásával párhuzamosan ugyanis újabb településeket „fedeztek fel” maguknak az építkezni vágyók, olyan helyeket, ahol korábban jóval olcsóbbak voltak a telkek. – Az építkezési kedv átrajzolta az eladó telkek piacát.

    (Nemrégiben írtunk arról, hogy már 2017-ben is kiemelkedően sok egyszerű bejelentés történt a főváros közvetlen szomszédságában található agglomerációs járásokban.)

    Sokan inkább hajlandók távolabbról ingázni, és Budapesttől messzebb építkezni annak érdekében, hogy fel tudják húzni álom­otthonukat. Ez a folyamat javíthatja az agglomerációs települések ingatlanállományának minőségét, egyúttal gyarapíthatja az ott élők létszámát – magyarázta. Balogh László szerint, ha ez a tendencia tartósan kitart, akkor a helyi infrastruktúrát, a tömegközlekedési lehetőségeket és az autóutakat is fejleszteni kell majd.

    Fordulat és drágulás

    Az Otthontérkép Csoport nemrégiben megismert elemzéséből kiderül, hogy az agglomeráció átvette a vezetést a főváros kerületei felett. A költözések trendszerű mozgása mögött egyértelműen az egyre több család számára elviselhetetlen fővárosi lakásdrágulás áll – írják.

    2006 után úgy tűnik újabb fordulathoz érkeztünk: míg Budapest belső kerületeinek népessége nem növekszik, a külső pedig csökken, addig az agglomeráció úszik a népszerűségben – derül ki az Otthontérkép Csoport legfrissebb elemzéséből. Ez a változás a kínálati árakban is tetten érhető, hiszen 2 év alatt 48%-kal emelkedett a főváros környéki lakások és 23%-kal a házak ára.

    „E tendencia feltehetően az áremelkedéssel magyarázható, hiszen oly mértékben felszöktek az árak Budapesten, hogy a lakásvásárlók kénytelenek kifelé húzódni, vállalva ezzel az ingázással járó kellemetlenségeket. Az agglomeráció infrastruktúrájának fejlődési üteme eltérő, bár az ellátás a legtöbb településen jelentősen javult, az elővárosi közlekedés több ponton is akadozik vagy nem fejlődött. Az önkormányzatoktól rengeteg forrást elvont a kormány, így kétséges, hogy a szociális, egészségügyi és kulturális területet mennyire képesek fejleszteni, márpedig ezek is döntők lehetnek a lakóhely választásnál” – fejtette ki Mester Nándor, az Otthontérkép Csoport vezető elemzője.

    Két év alatt megkétszereződött az agglomerációs lakások ára: Az ingatlanárak némi késéssel követik a kereslet megváltozását. Az agglomerációban a lakásoknál 2016 első negyedévétől 2017 második negyedévéig 18 százalékos drágulás volt, majd ezután szűk egy év alatt még 30 százalékkal mentek fel az árak. A külső kerületekben a lakásárak hasonlóan, egy év alatt 47 százalékot drágultak, ennek üteme azonban jóval kiegyensúlyozottabb volt. Összességében a belső kerületek lakásárai emelkedtek a legkevésbé, két év alatt 26 százalékkal.

    A családi házakat jóval kevésbé keresik mindenhol: a külső kerületekben két év alatt 27 százalékkal, a belső kerületekben és az agglomerációban pedig 23 százalékkal drágultak csupán.

    A várható újabb szuburbanizációs hullámról, illetve arról, hogy hol várható új lakások, házak építése, és ez milyen hatással lehet az agglomeráció működésére Erdős Zoltán, a Városi Metamorfózisok bloggere írt elemzést az Indexen.

    Forrás: Pénzcentrum, Magyar Idők, Otthontérkép, Index/Urbanista

  • Nem sok mindenre elég 20 millió forint a budapesti lakáspiacon

    A Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. a teljes budapesti újlakáspiacot átfogó jelentéséből kiderül, hogy:
    • az átlagos négyzetméterár elérte a 705.000 forintot és a drágulás idén sem áll meg;
    • az 5 százalékos áfa körüli bizonytalanság miatt már csökkenésbe váltott az új projektekben kínált lakások száma;
    • 20 millió forint alatt a Belvárosban nincs új lakás;
    • 30 millióért belvárosi garzont vagy akár egy XI. kerületi, 2,5 szobás otthont vehetünk;
    • 40-50 millióért a legnagyobb új lakásokat a külső kerületekben találjuk.

    2017 negyedik negyedévében nem változott az eladó új lakások száma Budapesten, a szeptemberi kínálathoz hasonlóan az év végén 7450 lakásból választhattak a vevők, ami viszont egy évvel korábbi kínálat közel másfélszeresét jelenti. Az összes eladó új lakás közel háromnegyede öt kerületben (XIII., XI., VIII., IX. és XIV.) koncentrálódik. A legszűkebb piac a dél-pesti külső kerületekben található, ahol átlagosan 50 lakásnál kevesebb új lakás kapható.

    Tavaly összesen 9700 lakás értékesítése kezdődött meg, ez 8 százalékkal marad el a megelőző év 10.600 darabos bővülésétől. A múlt év második felében 4300 új lakás jelent meg új projektekben, ami több mint 1000-rel kevesebb az első félévinél. Fordított a helyzet az eladott új lakások számában, ahol a a 2016-os évhez képest növekedés történt. Összesen 8100 újlakáseladás történt 2017-ben, ez közel 15százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.

    "Az új projektekben kínált lakások számának második féléves csökkenése azt jelzi, hogy a piac várakozó álláspontra került az 5 százalékos, kedvezményes áfakulcs jövője kapcsán. A szereplők szerint sürget az idő, így abban bíznak, hogy a meghosszabbításról vagy véglegesítésről mielőbb megszületik a kormányzati döntés. Ez pozitívan hatna nem csak az építőiparra, de a nemzetgazdaság egészére is" - mondta Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója.

    A budapesti szabad lakások átlagos négyzetméterára az utolsó negyedévben is tovább nőtt, így az év végén már 705.000 forinton állt, szemben a 2017. év eleji 620.000 forintos átlaggal. A múlt év elején a kínálat közel 60 százalékát kitevő 600.000 Ft/nm alatti lakások aránya az év végére alig több mint 30 százalékra csökkent. "A kivitelezési költségek emelkedése mellett az a kínálat szűkülése is tovább drágítja az újépítésű otthonokat, hiszen egyre kevesebb új projekt érkezik a piacra. Várakozásaink szerint 2018-ban a fővárosi újlakásárak 8-10 százalékos növekedésére van kilátás" - fogalmazott Földi Tibor.

    A Pénzcentrum cikkéből megtudhatja mekkora újépítésű lakást mennyiért vásárolhat meg most Budapesten.

  • Sürgető a kedvezményes áfa fenntartásának bejelentése

    Az épített lakások számának növekedése igen pozitív, a kiadott lakásépítési engedélyek számában az elmúlt év utolsó negyedévében történt mérséklődés azonban figyelmeztető jel. Ennek elsősorban a beruházók óvatossága az oka, amely a kedvezmények lakásáfa végének közeledtével egyre erősödni fog. Ez természetesen a társasházi lakások építését veti vissza elsősorban.

    A 2016-2017-ben megindult kedvező trend folytatódásához feltétlenül szükséges lenne az 5%-os áfakulcs fenntartásának szándéka – vagy más, azzal egyenértékű megoldás bevezetése – a kormány részéről. Mivel egy nagyobb beruházási projekt átfutási ideje legalább 1,5 év, ahhoz, hogy ne torpanjon meg a lakásépítések üteme, sürgető, hogy mielőbb tájékoztatást kapjon az ágazat a 2020-ban életbe lépő szabályozási környezetről.

    Mind a fejlesztők, mind a többi építőipari szereplő – anyaggyártók, kivitelezők – számára kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából.

    összehasonlító tábla2

    A KSH szerint 2017-ben az előző évhez képest:
    • Budapesten nem nőtt az épített lakások száma, a városokban és a községekben több mint másfélszer annyi lakás épült.
    • A lakásépítés változatlanul közel fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között. A budapesti növekedés megtorpanását az értékesítésre és bérbeadásra épített lakások számának 8,6%-os csökkenése okozta.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel 100 m2-re nőtt.
    • A kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 37 997, a növekedés átlagosan 20%-os, Budapesten több mint másfélszeres. A megyei jogú városokban 9%-os a csökkenés. Az építtetők az esetek 36%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 10%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az esetek háromnegyedében egyszerű bejelentéssel kezdeményezték az új lakások építését.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 8%-kal több, összesen 13 216 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 5105, ami 23%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében

    Szerencsésnek tartanánk, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasoljuk, hogy a kormány vállalja a kiforrott csok-rendelet fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig. Az intézkedés ezzel együtt mégis megfelelő demográfiai ösztönzést jelentene és hozzájárulna a kiegyenlített lakáspiaci keresletet kialakulásához is.
    A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.

    Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

    A lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások – is elengedhetetlenek. A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa. Ezzel együtt fontos lenne minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.

    Részletes értékelésünk alább letölthető.

  • Kiugró bővülés a kistelepülések lakáspiacán

    KSH táblázat

    2017-ben az előző évhez képest:
    - Budapesten nem nőtt az épített lakások száma, a városokban és a községekben több mint másfélszer annyi lakás épült.

    - A lakásépítés változatlanul közel fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között. A budapesti növekedés megtorpanását az értékesítésre és bérbeadásra épített lakások számának 8,6%-os csökkenése okozta.

    - A használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel 100 m2-re nőtt.

    - A kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 37 997, a növekedés átlagosan 20%-os, Budapesten több mint másfélszeres. A megyei jogú városokban 9%-os a csökkenés. Az építtetők az esetek 36%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 10%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az esetek háromnegyedében egyszerű bejelentéssel kezdeményezték az új lakások építését.

    - A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 8%-kal több, összesen 13 216 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 5105, ami 23%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    Forrás: KSH

  • Nagy a választék új lakásokból, de növekszik a vásárlási kockázat is

    Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe szerint tavaly a fővárosban 9100 újépítésű társasházi lakást adtak el, a legtöbbet 2006 óta. A korábbi évekhez hasonlóan a XIII. és XI. kerületben vásároltak leginkább, összesen 4300 alkalommal, ami a fővárosi piac közel felét teszi ki. Nem Budapest az egyetlen város, ahol gombamód szaporodnak az újépítésű társasházak, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a KSH legfrissebb adatai szerint az építőipar volumene egy év alatt több mint negyedével nőtt.

    Az OTP Jelzálogbank adatbázisában jelenleg 72 olyan beruházás szerepel, 14 ezer lakással, amelyek megépítését a sajtóban vagy honlapjukon már bejelentették a beruházóik. Nagy részük átadásával azonban csak 2019 után lehet számolni, s értékesítésük sem kezdődött még el. Itt is a XIII. kerület viszi a prímet, ahol 17 helyszínen 5100 lakás építése áll előkészítés alatt, s az önkormányzat tervtanácsa elé az elmúlt bő egy évben további mintegy 2500 lakás került. A XI. kerületben 9 projekt keretében 3500 lakás van „betárazva”, s ezer feletti lakásszám várható még a IX. és a X. kerületekben is.

    Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci elemzője szerint a piacra kerülő lakások mennyiségénél többnyire működik a piaci önszabályozás: 2017-ben például 32 kisebb-nagyobb beruházás értékesítése állt le még az építés megkezdése előtt, melyek keretében a tervek szerint közel ezer lakás épült volna fel.

    A keresletnövekedés és az építőipari beruházásokat segítő intézkedések hatására megindult ingatlanfejlesztéseket folyamatosan adják át a kivitelezők, az új lakások száma várhatóan idén még magasabb lesz, és Budapesten elérheti a 10 ezres álomhatárt is. Nem véletlen a gyors felfutás, a kivitelezőket fenyegető határidő sürgeti. 2019 végén, a jelenlegi szabályozás szerint, megszűnik a kedvezményes, 5%-os áfakulcs. A 2020-ban el-, illetve átadott ingatlanok után már várhatóan 27%-os forgalmi adót kell megfizetni, amit nem csak a beruházók, hanem a vásárlók zsebe is megérezne. Az áremelkedés megállíthatatlannak tűnik, egy év alatt az átlagos négyzetméterárak 70 ezer forinttal 620 ezer forintra emelkedtek, és további drágulás jöhet 2019 után, hacsak nem lépnek életbe más, az építkezést támogató intézkedések.

    A nagy sietség miatt nem példa nélküli, hogy egy beruházó végül visszalép a projekttől, mivel nem látja biztosítottnak, hogy határidőre valóban elkészül az épület, és a lakások a lakhatási engedélyt is megkapják. Ez utóbbi további hónapokat vehet igénybe. Egyre többet hallani a határidőcsúszásokról, a nem megfelelő minőségű kivitelezésről vagy a folyamatosan emelkedő költségekről a piacon. „Egy banki finanszírozású beruházás esetén a pénzintézet nagyon szigorú előírásokat követve vizsgálja meg a projekt minden elemét. Ez garanciát jelent a vásárlók számára, hogy pontosan azt a lakást, annyiért és akkor kapják meg, ahogy az előszerződésben megállapodtak” – mondja Homolya Gergely, az OTP Ingatlanpont újépítésű ingatlanokkal foglalkozó projektmenedzsere. „Az újlakások iránti kereslet nem fog csökkenni a következő években sem, és az áremelkedés is látványos. Azt tanácsolom, hogy aki befektetésben gondolkozik, mihamarabb forduljon ingatlanszakértőhöz, aki segít kiválasztani a legbiztonságosabb megoldást” – teszi hozzá a szakértő.

    Forrás: otopip.hu, vg.hu

  • Az otthonteremtési támogatások legfőbb elemének az állandóságnak kellene lennie

    Tartóssá tehető-e az építőipari konjunktúra, és hogyan hatnak a piacra a jelenlegi lakástámogatások - tette fel a kérdést Varga Dénes közgazdász, lakáspolitikai szakértő a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) a lakásállomány megújításának kihívásait körüljáró konferencián tartott előadásában, Összességében arra a megállapításra jutott, hogy a jelenlegi támogatási rendszer hatékonysága borzasztóan alacsony.

    Tovább nőtt az egyenlőtlenség

    Hangsúlyozta, hogy az államnak támogatnia kell a lakáspiacot, de a jelenlegi eszközök, köztük az új lakások értékesítését érintő 5 százalékos áfa azokban a megyékben élénkítette az építést, amelyekben egyébként is mozog a piac - ezzel tovább növelte az egyenlőtlenséget, és egy amúgy is fizetőképes réteget hozott még jobb helyzetbe. Azokban a megyékben viszont, amelyekben teljesen leálltak a válság alatt az építkezések (a lakosság 40 százaléka él ilyen térségekben), a támogatásoknak sem volt érezhető hatásuk.

    A szakértő szerint akkor működik jól a lakáspiac és a lakáspolitika, ha egy új otthon felépítésével több család lakáshelyzete is megoldódik, ehelyett most a 10 milliós támogatással második, harmadik ingatlanukat vásárolták meg a családok, vagyis a családonkénti 10 milliós állami támogatással nagyrészt nem a háztartások lakáshelyzetén javítottak. Egy ilyen lakásépítési támogatás nem tölti be igazi funkcióját - fogalmazott Varga. Arról nem is beszélve, hogy a "szociális lakásépítésre " érvényes 5 százalékos áfa áldásos hatásából az is részesült, aki 200 milliósnál drágábban felépített, igaz 150 négyzetméteresnél kisebb ingatlanára, 38 milliós kedvezményhez jutott így - tette hozzá a szakértő. (Az EU kedvezményes áfa megállapítását szociális célra teszi lehetővé, de ennek definícióját a tagországok fogalmazzák meg.)

    Visszaesés várható 2020-ban

    Az élénkítés emellett nem csak a múltbeli elhalasztott keresletet támasztotta fel, hanem a jövőbeli keresletet is előrehozta, amely majd nagyon fog hiányozni a következő évek lakáspiacáról. Varga szerint a túlélénkítés már a korábbi, kétezres évek eleji-közepi lakáspiaci boom idején is lejátszódott. Mint fogalmazott: kár, hogy az akkori tapasztalatokat nem hasznosították a döntéshozók, így újra hasonló hibába estek, már látszanak a jelei, hogy ugyanez következik be most is. Az áfa visszarendeződése esetén a beruházók egyszerűen leállnak - már most is ez látszik. A támogatások által előre hozott kereslet is hiányozni fog, ráadásul az is kérdéses, meddig tart a jómóduak kereslete, különösen a jó lokációk kimerülésével.

    Az adatokból az látszik, hogy 2020-ra egyetlen vállalkozói lakás átadása sem várható, azaz zuhanásszerű visszaesésre lehet számítani az 5 százalékos áfa határidejének lejártával - hangsúlyozta Varga Dénes.

    Varga szerint a mindenkori kormánynak az éves GDP 1-2 százalékával, hatékony struktúrában kellene támogatnia a lakáspiacot, ezzel szemben most ennek a felét sem szánják rá, ráadásul az 5 százalékos áfa olyan ingadozást vitt a rendszerbe, ami csak egy szűk rétegnek kedvezett, de annak nagyon. Varga egy fenntartható lakástámogatási modellben a gyerekek utáni támogatási struktúrán is változtatna, a 3 gyerek után járó 10 milliós támogatás 6 millió forintra csökkentené, az egy-két gyermekre járó összegeket pedig növelné, és nem differenciálna a lakáscél (új építés vagy felújítás) szerint.

    Álláspontja szerint nem szabad olyan elemeket vinni a rendszerbe, amelyekről sejthető, hogy módosításra szorulnak majd, a lakástámogatási rendszer legfontosabb eleme szerinte ugyanis maga az állandóság, emellett pedig a jövedelempolitika.

    Forrás: igylakunk.hu, napi.hu

  • A könnyítésekkel tovább nőhet a csokosok száma

    A hivatalos adatok szerint tavaly mintegy harmincezer igénylést fogadtak be a bankok a csokra, ezzel a támogatás bevezetése óta már 66 ezer családot segítettek az állami milliók. A február közepétől várható újabb könnyítésekkel idén még tovább emelkedhet a támogatott családok száma.

    A bevezetése óta eltelt két és fél év alatt mintegy 66 ezer igénylést fogadtak be a pénzintézetek a családi otthonteremtési kedvezményre (csok), ami 184 milliárd forintnyi támogatás kifizetését jelenti – tájékoztatta lapunkat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

    Az adatok azt mutatják, hogy a támogatás népszerűsége fokozatosan nő: míg a bevezetése után, 2015 második félévé­ben 10 400 család kérelmét fogadták el, 2016-ban már csaknem 26 ezren, tavaly pedig összesen mintegy 30 ezren kapták meg az állami milliókat.

    A tárca közlése szerint az otthonteremtési program kibővítése, 2016. január 1-je óta a befogadott igénylések 65 százaléka használt lakás vásárlására, majdnem harmada új lakás vásárlására vagy építésére szólt, a bővítésekre kért támogatások aránya pedig 2-3 százalékot ért el. Az új otthonok magasabb ára és az azokra kapható, jelentősen több támogatás miatt a befogadott kérelmek összege éppen fordítottan alakult: a támogatási összeg 68 százalékát azok kapták, akik új lakás vásárlására vagy építésére fordították a csokot.

    Az előző évinél jóval többen kapták meg a kiemelt összegű, tízmillió forintos, három- vagy többgyermekes családoknak elérhető otthonteremtési kedvezményt. Míg 2016-ban 4800, addig tavaly már 6500 családnak folyósították a támogatásnak ezt a formáját, vagyis eddig összesen 11 300 nagycsalád új otthonhoz jutását támogatták.

    Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két évben minden ötödik kedvezményezett család a tízmillió forintos támogatást kapta meg, ők ezzel a teljes támogatási összeg 56 százalékát használhatták fel, mintegy 104 milliárd forintot. Az NGM tájékoztatása szerint a saját célra építkezők ezenfelül további 38 milliárd forintnyi áfa-visszatérítést kaptak, ezt a lehetőséget mintegy 8400-an vették igénybe az elmúlt két évben.

    A családi otthonteremtési kedvezményre szóló igénylések számát tovább növelheti idén, hogy február közepétől bevezetik az úgynevezett nyilatkozati elvet, azaz számos dokumentum benyújtása helyett elegendő lesz nyilatkozni például a születés vagy a házasságkötés időpontjáról, az építkezés idejéről. Míg eddig 23-féle papírt kellett mellékelni a támogatás igényléséhez, a jövőben ehhez elég lesz öt igazolás. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti bejelentése szerint ez az elv azt jelenti, hogy az állam bizalommal befogadja a kérelmeket.

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ugyanakkor ellenőrizheti azokat, és ha valaki hazudik vagy trükközni próbál, számíthat az adóhatóság eljárására. Lázár János megjegyezte, hogy az eddigi dokumentumbenyújtási időszakban mind­össze nyolcszáz esetben merült fel a visszaélés gyanúja, vagyis nem jellemző ez a magatartás.

    A miniszter szerint egyszerűbb és olcsóbb lesz az ügyintézés, ráadásul a pénzintézeteket is gyorsabb munkára ösztökélik: lakásvétel esetén a kérelem befogadásától számított 30 napon belül, építkezésnél pedig 60 napon belül kell meghozniuk a döntést a bankoknak.

    A tárcavezető egyúttal arról is beszélt, hogy a kormány nem szándékozik felmondani a csok ügyintézésében a Bankszövetséggel kötött együttműködést, noha a múlt heti kormányülésen felmerült, hogy az otthonteremtési kedvezményt a közigazgatási szervekhez irányítsák át.

    Novák Katalin családügyi államtitkár a csokot érintő ellenzéki megnyilvánulásokra reagálva a napokban leszögezte: a kormány nem vesz el a családtámogatási rendszerből, hanem mindig tovább bővíti, illetve könnyíti a hozzáférést azokhoz.

    Forrás: Magyar Idők

  • Kedvezőek a lakáspiac idei kilátásai

    "Tavaly novemberben is folytatódott az építőipar, azon belül is az épületek építésének gyors növekedése az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest, ám az új lakásépítési engedélyek száma akár hamarosan csökkenésbe válthat, mégpedig a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs jövőjével kapcsolatos bizonytalanság miatt - kommentálta a KSH múlt heti építőipari gyorstájékoztatójának adatait Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója a Portofionak.

    Ez a bizonytalanság arra ösztönözheti az iparág szereplőit, hogy megfeszített tempóban végezzék a kivitelezési munkálatokat, hogy a lakásokat még 2019. december 31. előtt át tudják adni, hogy elkerüljék a 2020-tól újra életbe lépő 27 százalékos áfakulcs áremelő hatását. Ez a felfokozott tempó paradox módon szintén a költségek és az árak emelkedésének irányába hat, hiszen tovább csökkenti az amúgy is szűkös építőipari termelői kapacitásokat.

    Hozzátette azt is, hogy "amennyiben tehát 2020-ban valóban visszaáll a normál áfaszint, az egyértelműen a lakásépítési szektor kemény földet érését eredményezi majd". Félreértés, hogy a lakásépítési boom lenne a felelős kivitelezési árak felfutásáért. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a döntően út-, vasút- és sportlétesítmény-fejlesztéseket is magába foglaló egyéb építmények építése sokkal gyorsabban nőtt tavaly, mint az épületek építése. A két ágazat eltérő pályáját az is jól mutatja, hogy a megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 11,7 százalékkal emelkedett novemberben, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 8,2 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké pedig 43,4 százalékkal emelkedett.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a 2017-es jelentős építőipari növekedésben, szerepe volt egyrészt a 2016-os alacsony bázisnak, de lökést adott az ágazatnak a számos uniós forráson alapuló fejlesztés mellett a lakásépítések felfutása is.

    “Elképzelhető, hogy a 2017-es év a 2015-ös csúcshoz hasonló eredménnyel zárul, vagy akár meg is haladhatja azt. Ugyanakkor fontos különbség, hogy 2015-ben lényegében az állami és európai uniós forrásból indult fejlesztések húzták az építőipart, míg 2017-ben a privát beruházások, ezen belül is a lakásépítések nagyban hozzájárultak a bővüléshez" - fogalmazott a szakember. Hozzátette azt is, hogy az idei év a lakásépítések terén még jobb lehet, mint a tavalyi. 2018-ban legalább 20-25 ezer lakás épülhet a jelenlegi kilátások alapján, beleszámolva a nagyobb projektek állományát, illetve a saját lakhatásra épített ingatlanokat.

    “Az épületek építésiénél a novemberben megkötött új szerződések volumene 8 százalékkal mérséklődött, ami azt vetíti előre, hogy 2020 körüli átadással már kevesebben terveznek lakásépítési beruházásokat. Ez pedig összefüggésben lehet azzal, hogy a jelenlegi szabályok szerint csak 2019 végéig lesz érvényben a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfa" - magyarázta Balogh László.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) fontosnak tartja a jelenlegi pozitív trend fenntartását, megerősítését.

    Ehhez olyan stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el az elkövetkezendő években, és évtizedes távlatban e körül stabilizálódjon.

    A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósításának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    A jelenlegi 5%-os újlakás-áfa újbóli 27%-ra emelkedése 2020-tól a lakásprojektek befagyasztását hozná maga után. Az áfaemelésből következő árrobbanást biztosan nem bírja el a fizetőképes kereslet, a beruházások csökkenő jövedelmezősége pedig ismét visszavetné a lakásépítéseket. A további beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése.

    A TLE ezért – számos szakmai szervezettel együtt - javasolja, hogy az új lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon kormányzati szándéknyilatkozatot.

    „A tartósnak ígérkező jó makrogazdasági környezet, a növekvő reálbérek, az alacsony hozamok és a kedvező hitelkamatok ösztönzően hatnak a vásárlókra, ami az idei lakáspiaci kilátásokat is kedvezően befolyásolja” – mondta el korábban a Magyar Időknek Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője. Hangsúlyozta, hogy továbbra is Budapest, a fővárosi agglomeráció, az autópályák menti megyei jogú városok és a Balaton-parti települések lesznek keresettek, valamint az ezek közvetlen szomszédságában található helységek.

    Az elemző nem számít az átlagárak csökkenésére Budapesten, ám a növekedés az elmúlt évek nagy robbanásához képest jóval alacsonyabb, a tégla- és panellakások esetén is legfeljebb 5–15 százalékos lesz. Két számjegyű drágulás csak a jó adottságú, kedvelt helyeken, valamint a legolcsóbb, külső városrészekben, a XVII., a XX. és a XXI. kerületekben várható. Vidéken is mérséklődhet a drágulás, öt százaléknál nagyobb áremelkedésre csak az élénkebb piacú városokban, így Székesfehérvárott, Szegeden és Sopronban van kilátás.

    „Fontos látni, hogy bár az árszint elérte a válság előtti évekét, de a forgalom még nem mutatja az akkori pezsgést. Ez jó hír, mert sokkal kevésbé hektikus a piac. A hitelezés is óvatosabban indult be, miközben ma megint van bizalom hosszabb távra, ami a lakásvásárlás egyik legfontosabb tényezője” – tette hozzá.
    Soóki-Tóth Gábor szerint 2018 az új lakások éve lesz.

    „Nagyon sok átadást várunk az idén, a felmérésünkben konkrét dátummal szereplő lakásprojektek harmada már elkészült, felét pedig az idén fogják átadni” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a kedvezményes, ötszázalékos forgalmi adó körüli bizonytalanság miatt felpörögnek az építkezések, aki pedig nem tud úgy leszerződni, hogy tartsa a 2019 végi határidőt, az nem fog elindulni új projekttel.

    A kedvező folyamatok folytatódására számít Balogh László is, ugyanakkor a hangsúlyok változhatnak, és némi átrendeződés is elképzelhető. Az áremelkedés mértéke szerinte is jóval szerényebb lehet, mint a korábbi években. Példaként kiemelte, hogy míg Budapesten 2015-ben és 2016-ban több mint 20-20 százalékkal drágultak a lakások, majd 2017-ben 15 százalék körülire csökkent az áremelkedés mértéke, az idei drágulás 10 százaléknál is kisebb lehet.
    Mint a Magyar Időknek kifejtette, a fővárosban már tavaly sem nőtt az adásvételek száma, miközben az ország többi nagyvárosában erőteljesebben élénkült a lakáspiac, nőtt a forgalom, és a korábbinál nagyobb mértékben emelkedtek az árak is. Mindebből az körvonalazódik, hogy a piac hajtómotorját inkább a megyeszékhelyek adják majd.

    Az élénkülés másik motorja a hitelezés lehet, mert az emelkedő ingatlanárak miatt egyre több vásárlónak kell pótlólagos forrást bevonnia és kölcsönt felvennie. Balogh László ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az alacsony alapkamatnak köszönhetően a bankok még sosem kínáltak ilyen kedvező feltételekkel lakáshitelt. A szakértő kiemelte a rögzített hiteleket, hiszen jelenleg már akár tíz vagy húsz évre is fixálni lehet a kamatot és a törlesztőrészletet.

    „Ha nem befolyásolja a folyamatokat valamilyen külső tényező, akkor várhatóan tetőznek az árak az idén” – vélekedett Gadanecz Zoltán. A GDN Ingatlanhálózat tulajdonosa szerint erősen befolyásoló tényező lesz ebben az évben, hogy sok új építésű társasház előértékesítése indul el, a fizetőképes kereslet jelentős része pedig az új lakásokra fog irányulni. „Éppen ezért nemcsak a használt lakások, hanem az újak ára is megállhat, hiszen erős verseny kezdődik majd a vevőkért” – mondta, hozzátéve, hogy a vidéki városokban is több társasházat húznak fel az idén, amivel csökkenhet a használt és az új építésű ingatlanok közötti árkülönbség.

    Forrás: Portfolio, Magyar Idők, KSH

  • Egyre többen laknak albérletben

    A cikk szerint a jelentősebb megtakarítással rendelkezők - egyelőre zömmel magánszemélyek - ki is használják a növekvő igényt: több tucat lakást, olykor egész emeleteket vásárolnak, hogy azután egy erre szakosodott cégen keresztül kiadják őket.

    A KSH idősoros adatai szerint 2017-ben a háztartások 5,2 százaléka piaci áron bérelte az általa lakott ingatlant, miközben 2011-ben még mindössze 3,6 százalék volt arányuk. A nem piaci bérlők - vagyis a szociális, önkormányzati bérlakásokban élők - aránya ugyanakkor gyakorlatilag nem változott: hat év alatt 3,5 százalékról mindössze 3,8 százalékra nőtt.

    Ezzel együtt némiképp csökkent - 87,6 százalékról 85,2 százalékra - a saját tulajdonú ingatlanban élő háztartások aránya.

    Az albérletek népszerűsége főként a fővárosban, illetve még inkább a nagyobb vidéki városokban nőtt: itt a háztartások 8, illetve 8,4 százaléka piaci áron bérli a lakást.

    A kiadó lakások iránti egyre élénkebb keresletről számolt be Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is. A vidéki nagyvárosokba egyre többen költöznek a munka miatt, az elmaradottabb régiókban hátrahagyott saját ingatlan értéke viszont nem fedezi egy nagyvárosi lakás árát, ezért kényszermegoldás is az albérlet.

    A díjak ráadásul a keresetek több mint felét elviszik: a nagyvárosokban átlagosan 130 ezer forintot kell fizetni az albérletért, miközben az átlagkereset nettó 200 ezer forint körül mozog.

    A munkáltatók az ún. mobilitási célú lakhatási kedvezménnyel támogathatják munkavállalóikat az albérleti díjak kifizetésében. Ennek feltételei 2018-tól kedvezőbbé váltak.

    Forrás: MTI, Napi.hu

  • 2018: lendületben marad a lakásszektor

    A Duna House becslése alapján 2017-ben összesen 148 896 tranzakció történt, ami nem sokkal marad el a 2008-as 154 ezres számtól.

    Az Otthon Centrum hálózat várakozásai szerint az áremelkedés üteme a lakáspiacon tovább mérséklődik 2018-ban. Budapesten a tégla és panellakásoknál 5-15, a családi házaknál 1-20 százalék közötti lehet a drágulás, a legtöbb vidéki városban pedig átlagosan 5-10 százalékkal emelkedhet a lakóingatlanok ára.

    Továbbra is Budapesten és a fővárosi agglomerációban, az autópályák menti megyei jogú városokban, illetve az ezek közvetlen szomszédságában található községekben, valamint a Balaton térségében, főként a tóparti településeken számítanak jelentős számú adásvételre.

    Az értékesítés átlagos időtartamában nem várnak jelentős változást, a paneleket bő két hónap, a tégla lakásokat három hónap alatt lehet majd értékesíteni, a családi házak félévnyi értékesítési ideje azonban egy-két héttel csökkenhet.

    Jön az újlakásdömping

    Az Otthon Centrum szerint az új lakások értékesítésében a nagy áttörés 2018-ban várható, mert az elmúlt másfél-két évben megkezdett fejlesztések jelentős részét ekkor adják át. Az új lakások forgalmiadó-kedvezményének 2019. végi határideje miatt várhatóan tovább élénkül a vásárlási kedv, ugyanakkor az év második felétől csökkenni fog az új beruházások indítása.

    2017-ben a beruházások száma gyors ütemben emelkedett: a KSH felmérése alapján a tavalyi év első három negyedévében 7.981 új lakás épült, 52 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma november végéig 35.152 volt, 28 százalékkal több, mint 2016. azonos időszakában.

    Az új lakások áremelkedését az egyre dráguló munkaerő, a szakipari dolgozók hiánya és a szintén emelkedő építőanyagköltségek is erősítik. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a projektek meghirdetésekor érvényes ár a kivitelezés során emelkedik, valamint, hogy a tervezetthez képest hónapokat csúszik az átadás időpontja.

    Szintén az új lakások árát érinti, hogy a jelenleg ismert tervek szerint 2020-ban az új lakások áfája a most érvényes 5 százalékról 27 százalékra nő. A várható magasabb ár elbizonytalanítja a vevőket, miközben a fejlesztők sietsége miatt tovább élesedhet a szektort sújtó kapacitáshiány. A piac szereplői éppen ezért egyre sürgetik az áfakedvezmény meghosszabbítását. Az elmúlt hetekben a korábbiakhoz képest biztató nyilatkozatokat hallhattunk kormányzati oldalról, miszerint ez év második felében talán foglalkozik a kormány a hosszabbítás lehetőségével.

    Mérséklődik az áremelkedés

    Egyelőre mindez mindenképpen a további lakásáremelkedés felé mutat. 2017-ben Budapesten és a vidéki nagyvárosokban több mint 10 százalékos volt a drágulás mértéke, 2018 azonban kisebb mértékű emelkedést hozhat.

    Tavaly a vásárlások egyre nagyobb részét hitelből finanszírozták a vevők annak köszönhetően, hogy 2017-ben minden eddiginél alacsonyabb kamattal lehetett lakáshitelt felvenni" – nyilatkozta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Elmondása szerint másik komoly változás, hogy a fővárosban már nem növekszik az adásvételek száma, ez pedig 2018-ban véget vethet a dinamikus áremelkedésnek is. A lakáspiaci növekedés motorja folyamatosan átkerül a vidéki városokba, ahol továbbra is élénkül a forgalom, emelkednek az árak és új lakások is épülnek. Balogh László hozzáfűzte, hogy a vidék felzárkózása mellett az országon belül továbbra is nagyon jelentős különbségek vannak.

    Az ingatlan.com elemzése rámutat arra, hogy idén - az új lakások vásárlására vonatkozó előszerződéseket is figyelembe véve - akár 160 ezer tranzakcióra is sor kerülhet. 2017-ben már megkezdődött az új lakások tömeges átadása, 2018-ban pedig akár 15-20 ezer eladási céllal épült új lakás készülhet el. Az árak várhatóan nem csökkennek jövőre sem a használt sem pedig az új lakások esetében, de a drágulás várhatóan 5-10 százalék közé mérséklődik település- és ingatlantípustól függően.

    Balogh László szerint jövőre az új lakások tömeges átadása, az olcsó lakáshitelek és a Családi Otthonteremtési Kedvezmények is lendületben tarthatják a lakáspiacot. Az új lakások piacának élénkülése 2019 végéig biztosan kitart, addig ugyanis 5 százalékos áfakulccsal lehet értékesíteni ezeket az ingatlanokat. Az árkülönbségek miatt a CSOK a fővárosban leginkább a használt lakások vásárlóinak, a vidéki városokban pedig az új lakások vevőinek vagy a családi házak építőinek nyújthat leginkább segítséget 2018-ban.

    A lakáspiacon a befektetői érdeklődés ugyan továbbra is jelen van, ám mostanra a saját célú vásárlások száma is jelentősen erősödött. Az új építésű lakások számának növekedésével pedig - ha kismértékben is - javulni kezdett a lakásállomány megújulása, ami 2018-ban, a most még építés alatt álló lakásprojektek tömeges átadásával lesz majd igazán látványos.

    Forrás: Portfolio, MTI, Pénzcentrum, Napi.hu, KSH

  • Változik a csok februártól

    A Magyar Közlönyben megjelent határozat arra kötelezi az érintett minisztereket, hogy vizsgálják meg, miként lehetne a családi otthonteremtési kedvezmény igényléséhez kizárólag a társadalombiztosítási jogviszony igazolását alkalmazni.

    A szükséges jogszabály-módosításokat úgy kell elkészíteni, hogy az igénylők kérelmei 2018. február 15-től ezen ügyintézési eljárásrend alapján kerüljenek elbírálásra.

    Forrás: Napi.hu

  • Kérdéses az új építésű lakások utánpótlása

    Az új lakóparki lakások kínálata folyamatosan növekszik, ez a legtöbb ingatlanos hirdetési portálon érzékelhető Kormányzati szándék ugyanis egyelőre nem látszik a kedvezményes lakásáfa megtartására, így 2020-tól ismét visszaállhat a 27 százalékos áfakulcs. Ez pedig azt jelenti, hogy nem csak megemelkednek az árak, hanem 2020 után leállnak az átadások, miközben vészesen fogy a jelenleg elérhető újlakás-készlet.

    Az a cél, miszerint az áfacsökkentés hatására csökkenjenek az újlakásárak és az emberek olcsóbban jussanak ingatlanhoz, nem valósult meg, sőt jelentős mértékben emelkedtek az újépítésű ingatlanok árai – szögezte le Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője. Ugyanakkor jelentős mértékben nőtt a kínálat, melyből az újlakás-vásárlók válogathatnak.

    A csökkentett áfa tehát a kínálat hirtelen felfutását eredményezte, vagyis a vevőknek most van miből válogatni, jelentősen bővült a választék. Ez a bőség azonban véget érhet, ha újra 27 százalékra emelkedik az áfa-mérték. És mivel 2019 utánra nem látják biztosnak a helyzetet a fejlesztők, így 2020-as, illetve 2020 utáni időpontra nem áll fejlesztés alatt és jelenleg nem vásárolható lakás komoly ingatlanprojektben – hangsúlyozta Balla Ákos.

    Vagyis mai ismereteink szerint “nem lesz termék” ezen határidő után. Az persze elképzelhető, hogy lesznek olyan projektek, melyek csúszni fognak, ez azonban nem lesz általános jelenség. Várhatóan inkább az lesz a reakció az ingatlanfejlesztők részéről, hogy a több ütemes fejlesztések további – második, harmadik – ütemei nem valósulnak meg, ha azok csak a határidő után lennének átadhatók. Balla Ákos úgy látja, hogy jelenleg egyszerűen nem vállalja fel senki, hogy 2020 utánra fejlesszen.

    Minél tovább húzódik a végső kormányzati bejelentés, annál nehezebb a beruházóknak, egy 2019 év végi döntés azonban már mindenképpen törést fog okozni az átadásokat tekintve. Egy beruházás időigényes folyamat, így már jövőre, 2018-ban vissza fog esni az építési engedélyek száma, ha a fejlesztők nem látják a folytatás lehetőségét. Addig nem lesz fejlesztés, amíg az áfa-környezet nem tűnik ismét kedvezőnek a fejlesztők és a finanszírozók számára.

    Hosszabb távon egy kiszámítható adókörnyezet kellene ahhoz, hogy a fejlesztések meg tudjanak valósulni – hangsúlyozta Balla Ákos. Van tehát létjogosultsága az áfa-csökkentésnek, csak jelenleg nincs reflektorfényben. De a várakozások szerint, ahogy közeledünk a véghatáridőhöz, és figyelembe vesszük azt, hogy a munkaerőpiacot és sok egyéb területet érint a kérdés, várhatóan ismét elő fog kerülni.

    Az okos megoldásoké a jövő

    Jó évet zár a magyar ingatlan szektor, a tranzakciók száma az egekben van, a hozamok lefelé csúsznak és még mindig vannak tartalékok a rendszerben. Hiba lenne ugyanakkor nem észrevenni néhány kérdőjelet a kapacitáskorláttól a globális politikai kockázatokig, amik megkérdőjelezhetik az ingatlanok értékmegőrzését. Ez ellen egy védelem van, az okos és előrelátó tervezés – figyelmeztetnek szakértők.

    Az ingatlanpiac minden szegmense jól teljesít. Az új és használt lakások közös átlagos négyzetméterára Budapesten egy év alatt 340 ezer forintról 440 ezer forintra emelkedett, miközben ugyanitt az átadott lakások száma 18 százalékkal nőtt. A boomot támogatja az alacsony kamatkörnyezet és bankok finanszírozási hajlandósága is.

    Ugyanakkor hiba lenne nem észrevenni a piaci bizonytalanságokat. A szektor legnagyobb problémája a kapacitáskorlát. Ez nemcsak a beruházási árak emelkedésében nyilvánul meg, hanem odáig jutott, hogy a már futó projektek is lelassulnak, mert most már drágán sem találni kivitelezőt. A lassulás és az alacsonyszintű üresedés miatt erős keresleti nyomás alakult ki a piacon, és ez még tovább is erősödhet, mivel a bérleti díjak csak lassan alkalmazkodnak a kialakult helyzetez. 14-15 eurós bérleti díjak mellett az emelkedő költségek, és a növekvő kivitelezési kockázat miatt a befektetők nem látják az elvárt hozamuk teljesülését, ezért inkább kivárnak. Figyelmeztető jel, hogy a nem lakás célú új építési engedélyek száma a KSH adatai szerint egy év alatt 20 százalékkal csökkent. Ugyancsak sűrűsödnek a geopolitikai kockázatok – írja a Portfolio.

    Ilyen környezetben az okos megoldások segíthetik elő az ingatlanfejlesztések terén a jövőbeli értékmegőrzést. A történelem azt mutatja, hogy a jól tervezett épületek, az okos országok, és az okos városok azok, amelyek könnyebben átvészelhetnek egy esetleges válságot. Az okosság ebben az értelemben igen tág fogalom, aminek lényege, hogy senki nem lehet önmagában okos, jó megoldásokra kizárólag a különböző vezetési szintek és diszciplínák együttműködése vezethet.

    Forrás: Portfolio

    Aki tehát új lakást akar vásárolni az elkövetkező években, az most tegye meg, mert nem biztos, hogy két év múlva meg tudja tenni – figyelmeztet a szakértő. Annál is inkább, mert vészesen fogy az az újlakás-készlet, ami ma rendelkezésre áll, egyelőre persze fejlesztés alatt álló ingatlanok formájában. 2020 után pedig nagyon-nagyon szűk kínálatból vásárolhat drágábban az, aki most halogatja ezt a döntést.

    Forrás: Ingatlanhírek

  • Minden második építőipari cég áremelésre készül

    Kiváló az építőipari cégek hangulata, a rendelésállomány valamint a foglalkoztatási várakozások alapján számított, az ágazati kilátásokat egyetlen számba foglaló építőipari bizalmi index decemberben is számottevően nőtt s ezzel újabb historikus csúcsra emelkedett. Novemberhez képest mind a magas-, mind a mélyépítő cégek várakozásai kedvezőbbé váltak - olvasható a GKI legfrissebb, decemberi elemzésében.

    Az elmúlt három hónap termelési helyzetével a válaszadók a felmérés 22 éves történetében még sosem voltak annyira elégedettek, mint decemberben. Az előző hónaphoz képest a nyers, azaz szezonálisan nem kiigazított adatok is kissé javuló termelési helyzetre utalnak: decemberben a cégek 34 százaléka növekvő termelésről számolt be, mindössze 11 százalékuk tudósított annak csökkenéséről. Novemberben ugyanez a két arány rendre 32 és 10 százalék volt. A mélyépítők helyzetértékelése nagyot javult, a magasépítőké viszont romlott.

    A termeléssel kapcsolatos jelenlegi elégedettség lényegesen meghaladja az egy évvel ezelőttit: 2016 decemberében a cégek 20 százaléka számolt be növekvő, 27 százaléka csökkenő termelésről - állapítja meg a GKI elemzése.
    A rendelésállományok értékelése e hónapban óriásit javult az előző hónaphoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján), s ezzel megdöntött minden korábbi rekordot. A szezonálisan nem kiigazított adatok is komoly mértékű pozitív elmozdulást jeleznek: decemberben a válaszadó vállalkozások 38 százaléka számolt be magas, 11 százaléka pedig alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány novemberben 32 és 15 százalék, egy éve rendre 19 illetve 35 százalék volt. Ezúttal mindkét szakágazat helyzetértékelése javult.

    Decemberben a foglalkoztatási várakozások is érdemben javultak az előző hónaphoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A következő három hónapban a cégek 17 százaléka készül a létszám bővítésére, s mindössze 12 százalékuk tervezi annak csökkentését. Novemberben ugyanez a két arány rendre 13 és 10, egy évvel ezelőtt rendre 8 és 24 százalék volt. Idén decemberben a mélyépítők foglalkoztatási kilátásai jelentősen, a magasépítőké kissé javultak.

    Minden második cég áremelésre készül

    A felmérés szerint erősödtek az áremelési törekvések. Az áremelést tervezők aránya novemberhez képest jelentősen (47 százalékra) bővült, árcsökkenést kevesebb, mint 3 százalék fontolgatott. Ugyanez a két arány novemberben 33 és 4 százalék, tavaly decemberben 26 és 5 százalék volt.

    Továbbra is a munkaerőhiány a legfontosabb termelésbővítést korlátozó tényező. Különösen jelentős ez a gond a lakásépítés, valamint a szak- és szerelőipar területén, ahol a cégek több mint 70 százalékának okoz nehézséget, a mélyépítésben minden második cégnél áll első helyen a bővítés akadályait felsoroló listán.

    A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése decemberben kissé javult (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A nyers adatok lényegében változatlan kilátásokra utalnak: a derű- és borúlátók aránya decemberben 26 és 8 százalék, novemberben pedig 25 és 7 százalék volt.

    Forrás: Napi.hu

  • Mi fog történni, ha visszaemelkedik az újlakásáfa?

    A mostani bizonytalan helyzetre egyesek szerint a bankok is reagálhatnak azzal, hogy olyan termékeket vezetnek be, amelyek lehetővé teszik az előrehozott ütemezésű finanszírozást. Amíg azonban nem lesz biztos válasz, egyre több olyan jogi kezdeményezés várható, ami segíteni fogja a kedvezményes áfa időben történő kihasználását – írja a Portfolio.

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter InfoRádiónak adott novemberi interjúja alapján nem várható, hogy a 2019. december 31-ét követően sor kerülne az új építésű lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfakulcs meghosszabbítására. A kedvezményes lakásáfa megszűnése azonban a vállalkozói szektorban is komoly negatív hatással járhat. Az intézkedés gazdasági hatásait Dr. Bacskó László ügyvéd, a Bacskó Ügyvédi Iroda vezetője, a Vállalkozók Fóruma szakértője elemezte.

    A kedvezményes lakásáfa csökkentésének bejelentése az építőiparban tapasztalható hosszú távú kedvező tendenciák azonnali megtorpanását eredményezheti. A teljesség kedvéért szükséges megjegyezni azt is, hogy valószínűleg már most tervben vannak gazdaságpolitikai intézkedések ezen rendelkezés kedvezőtlen hatásainak ellenpontozására. Ellentétes hatású ösztönzők bevezetése hiányában az 5 százalékos lakásvásárlási ÁFA megszüntetése erősen negatív hatással lehet mind az építőipari vállalkozókra, mind a megrendelőkre, mind pedig a lakásvásárlókra nézve.

    A kedvezményes lakásáfa bevezetésének célja - a 10 + 10 millió forintos CSOK bevezetésével egyetemben - a 2008-as válság után mélypontra jutott építőipari szektor felpörgetése volt. Az intézkedések elérték hatásukat, hiszen az éves szinten kiadott építési engedélyek száma ismét jelentős emelkedést mutat. Ezt a felfelé ívelő tendenciát azonban megtörheti az áfacsökkentés megszüntetése. Amennyiben az 5 százalékos áfakulcs helyett 2020. január 1-jétől 27 százalékos áfával kell ismét értékesíteni az újépítésű lakásokat, az egyéb feltételek változatlanul maradása mellett két módon kezelhető a beruházói oldalon az így megjelenő 22 százalékpontos árnövekmény.

    A nettó vételár csökkentése

    Amennyiben a beruházó változatlan áron kívánja értékesíteni a felépített lakásokat, úgy a vállalkozó a nettó vételárat kénytelen csökkenteni. Ezt a vállalkozó részben a profit terhére tudja megtenni, részben csökkentheti a megépítendő lakások műszaki tartalmát, illetve alacsonyabb minőségű építőanyagokra térhet át. Előbbit illetően az építőipari beruházók általánosságban 10 százalékos profittal kalkulálnak egy átlagos lakóparki vagy családiház-építési projektnél. A vállalkozók várhatóan ennél alacsonyabb megtérülés mellett nem vállalják az építéssel járó jelentős iparági kockázatokat. A kivitelezés minőségének további csorbítása szintén nem járható út, ismerve a folyamatosan szigorodó energetikai és minőségi követelményeket és az építésfelügyeleti ellenőrzések gyakoriságát.

    Áthárítás a megrendelőre

    Ha a nettó vételár csökkentésének nincs reális tere, akkor kizárólag az jöhet szóba, hogy a magasabb áfakulcsból adódó 22 százalék többletterhet a 2020 utáni kivitelezések és az ezt megelőző értékesítések során is a megrendelőkre, vásárlókra hárítja a beruházó. A gyakorlatban már az idei év során keletezett adásvételi szerződésekben is komoly ütközőzóna a beruházók és az ügyfelek között, hogy a 2018-ra és 2019-re tervezett átadások csúszása esetén a felmerülő áfatöbbletet melyik fél viselje. Amennyiben ezt a terhet a vásárló kénytelen viselni, megoldás lehet, ha a vevő a későbbi műszaki átadás ellenére is előteljesíti a vételár nagyobb hányadát, mivel az áfakulcs alkalmazása szempontjából nem a lakás átadásának, hanem az adott vételárrész teljesítésének dátuma lesz irányadó. Így a 2019. december 31. napjáig teljesített vételárrészletek tekintetében az 5 százalékos áfakulcsot kell alapul venni, függetlenül attól, hogy az érintett ingatlan átadására