Így is lehet lakótelepet építeni
Függőleges falu – mondja művéről az építész. Mások a toronyház antitézisének tartják a 31 lakóépületet magában foglaló szokatlan felépítésű szingapúri Interlace-komplexumot.
Budapest a legbarátságosabb városok között
„Fenséges, királyi, lélegzetelállító", gazdag történelmével és elegáns épületeivel – így látják Budapestet a Condé Nast Traveller olvasói.
Miért nem fog rajta az idő?
Pérouge francia kiváros Lyontól 40 kilométerre. Éppen úgy néz ki most is, mint a középkorban. Hogyhogy nem fog rajta az idő? Nem hagyják...
Először a 12. századból találni említést egy várról, amely a mai Pérouge területén állt. A 13-14. században már létezett a falu, és a 15-18. századba nyüzsgő kisváros volt, mintegy 1500 lakossal, kövezett utcákkal, megerősített templommal. A kendertakácsok városa volt, és jó földrajzi helyzetéből adódóan évszázadokig prosperált.
Álom házak családoknak
Biztos te is elképzelted már, milyen lenne álmaid háza. Vagy legalábbis ráböktél egyre ezzel a felkiáltással egy magazinban. A szerencsések már be is költöztek a Visegrádi Négyek díjnyertes házaiba.
A munkahely a második otthonunk?!
Sok olyan iroda van ami rém unalmas és átlagos, ahol biztosan senki nem szeret dolgozni. Ebben a cikkben határozottan nem ilyenekről lesz szó.
Írország 66 000 építőipari munkahelyet teremtene 2020-ig
Új, középtávú építőipari stratégiát jelentett be az ír miniszterelnök. Ennek egyik legfontosabb kitűzött célja: 2020-ra 66 000 új munkahelyet teremtenek az építőiparban.
Az építészet egyetemi szintje
Szlovákia: évi 40 Mrd Ft uniós pénz épületfelújításokra
Magyarország: Késik a Panel III és az Épületenergetikai Stratégia
A csehek szeretik a panelt
Reneszánszukat élik a panelházak Csehországban. A nemzetközi trendekre fittyet hányva az ilyen típusú lakásokban élők 40%-a kifejezetten „optimális lakhatási formának” tartja a szocialista korszakban épült betontömböket - írja a Der Spiegel német hírmagazin.
A kereslet is dinamikusan növekszik, az árakkal együtt. Prágában, amelynek minden második lakója panelben él, 100 ezer eurónak megfelelő (30,7 millió forint) összeget is elkérnek egy 80 négyzetméteres, háromszobás lakásért. A panel iránt vonzalom erősödésének egyik oka a jó infrastruktúra, illetve az a tény, hogy ilyen lakást venni manapság befektetési célból is érdemes – legalábbis Csehországban.
Forrás: haszon.hu
Kapcsolódó cikk: Hogyan lakjunk panelban
Olcsók a lakásaink - csak keveset keresünk
Magyarország a legek országa - lakásügyben is. Ez azonban nem minden esetben a legörömtelibb.
Nálunk a legolcsóbbak a lakások az EU-ban, nálunk kerül a legkevesebbe a fenntartásuk, és nálunk épül a legkevesebb új lakás évente - írja az origo a Deloitte European Housing című tanulmányára hivatkozva.
- Az EU több tucat városát összehasonlító lista szerint Budapesten a legolcsóbb lakást venni,
- de az egy főre jutó GDP alapján mért helyzetünkhöz képest így is nagyon drágák a lakások.
- Európai viszonylatban kicsik és elavultak is a lakásaink: Magyarországon a legnagyobb az egy- és a kétszobás lakások aránya.
- Nálunk a legnagyobb a szakadék az új és a használt lakások értéke között.
- Az elmúlt években Magyarországon épült messze a legkevesebb új lakás az uniós országok közül, 1000 lakosra mindössze 1,1. (Az uniós átlagtól háromszor ennyi.)
- Nálunk a legalacsonyabbak lakásfenntartási költségek (rezsiről, karbantartás, bérleti díj). Egy átlagos magyar háztartásnak évente körülbelül 3000 eurót kell költenie a lakására (ez havonta durván 75 ezer forint), szemben az uniós átlaggal, ami 8300 euró évente (havonta több mint 200 ezer forint).
- Európában nálunk a legmagasabb a lakásukat tulajdonosként birtoklók aránya, szemben pl. Németországgal, ahol a legtöbben bérelnek.
- Európai viszonylatban alacsonynak számít a magyar családok eladósodottsága,
- ám az átlagos bruttó fizetésünk is a legalacsonyabbak között volt, havi 700-800 euró.