Keresés

Statisztikák, elemzések

09 jún. Ha drágán és akadozva is, de még pörög a hazai építőipar
Miközben még a korábbinál is hosszabb ideig kell várni egy jó építőipari szakemberre, egyre súlyosabb gondot okoz az építőanyagok ára, illetve elérhetősége. Még ebben a…
09 jún. Gyűlnek a trendfordító fellegek a lakáspiac felett
Az országos lakásárszint 2021-ben, a megelőző évi kisebb megtorpanás után ismét kétszámjegyű mértékben, nagyjából 12,5%-kal nőtt a NAV ingatlanforgalmi adatai alapján. Az egyre mélyülő kockázatok…
02 jún. Megkezdődött az átalakulás a lakáspiacon
Véget értek azok az évek az ingatlanpiacon, melyeket szinte kizárólag kedvező hatások jellemeztek. Átalakulóban a források, a vevői kör és az állami támogatások is.
19 máj. Nem tud lépést tartani az újlakásépítés a kereslettel
Rekordot döntött a lakásárak növekedése Magyarországon 2021-ben, s ez folytatódott 2022 elején is. Bár a lakásárak a jövedelmeket meghaladó ütemben emelkedtek, a lakáskínálat az újlakás-piacon…
12 máj. Fordulat jön a lakáspiacon?
Éves szinten forgalombővülés, valamint a lakásárak kitartó emelkedése jellemezte 2021-ben a magyarországi lakáspiacot, derül ki a KSH és az MNB friss statisztikáiból. Az előzetes adatok…
11 máj. Nagy építési projektek, stagnáló társasházépítés
Biztosan nem a társasházépítés húza most az építőipart, és a magasépítés is stagnál, miközben kiugróan magas Aktivitás-Kezdés mutatóval indult az idei év a hazai építőiparban. …
09 máj. Válságra számítanak az építőipari szakemberek
Borúlátóak a szakemberek az építőiparban, 95 százalékuk számít válságra, 83 százalékuk még idén – derül a Mapei Kft. 150 építőipari szakember körében végzett gyorsfelméréséből. A…
27 ápr. Csúcsot döntöttek a fővárosi bérleti díjak
Márciusban folytatódott a drágulás az albérletpiacon a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint. Az átlagos bérleti díj Budapesten 2,9 százalékkal nőtt februárhoz képest, országos szinten pedig 2,3 százalékos…
25 ápr. A fővároson kívül az egész országban nőtt tavaly a lakásépítési kedv
Tavaly 29 százalékkal kevesebb (19.898 db) lakás épült Magyarországon, mint 2020-ban, ezeknek több mint a fele Közép-Magyarországon. A tervezett lakások száma a fővárost kivéve mindenütt…
21 ápr. Európai trend a drasztikus lakásár-emelkedés
Az áremelkedés kézzel fogható a hazai ingatlanpiacon – akár vásárlásról, akár bérlésről van szó –, az viszont talán meglepetés, hogy mértéke az EU-s tagállamok közül…

Tudta-e?

Az EU-27 valamennyi tagállamában a népesség több mint fele saját tulajdonú ingatlanban lakott 2018-ban. (Eurostat)

2018-ban a teljes lakosság 9,6%-a, mintegy 946 ezer ember élt a jövedelmének 40%-át meghaladó lakásköltségekkel rendelkező háztartásban. (Eurostat)

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a (2011).

Svájcban a bérlők aránya magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők arányánál: a népességnek kb. 57,5%-a bérlő. (2018)

A lakások 93,8 százalékában van fürdőszoba (2021).

2020-ban a magyar lakosság 19%-a lakott túlzsúfolt otthonban. Az EU-s átlag 17,1% volt 2018-ban. (Eurostat)

A EU-ban az elmúlt 2010 óta összességében 15,3%-kal emelkedtek a lakásárak és 30,9%-kal az albérletek árai. (Eurostat)

2018-ban az EU-27 országa közül a zsúfoltsági ráta Romániában volt a legmagasabb (46,3%). (Eurostat)

A lakások 96,8 százalékában van vezetékes víz (2021).

2021-ben Magyarországon száz szobára átlagosan 79 lakó jut.

2020-ban a magyar lakosság 32%-a lakott lakásban, a többiek családi házban, sorházban stb. (Eurostat)

2018-ban az EU-27 népességének 9,6%-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló jövedelmének legalább 40%-át lakhatásra költötte. (Eurostat)

2000 és 2020 között több mint 400 ezerrel nőtt a lakásállomány Magyarországon.

2021-ben Magyarországon közel 500 ezer ember él egyszobás lakásban.

2018-ban az EU-27 polgárainak több mint 17,1%-a zsúfolt lakásban élt. (Eurostat)

2010 óta Magyarországon a lakóingatlanok árai a kétszeresükre nőttek, míg a bérleti díjak ezalatt több mint 40%-kal lettek magasabbak. (Eurostat)

2021-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 216 lakó jut (vö. 269/1990).

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 40-45 ezer db lakást kellene építeni. (Lakásszám: 4,5 millió/2021)

Budapesten 2021-ben száz lakott lakásra átlagosan 185 lakó jut. A többi városban 219, a községekben 234.

A lakások 93,4 százalékában van vezetékes vízöblítéses WC (2021).

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a (2011).

Az EU-27 népesség negyede (24,9%) élt kölcsönnel vagy jelzáloghitellel terhelt, több mint kétötöde (45,1%) pedig nem terhelt saját tulajdonú otthonban. (2018)

2020-ban a magyar lakosság 8,7%-a lakott bérlakásban, 91,3%-a pedig saját lakásában. Az arány 2018-ban 14-86% volt. (Eurostat)

1990 után épült a magyar lakások 16%-a (2011).

b. Németországban a népesség 51,4%-a, Romániában 96,4%-a lakott saját tulajdonú lakásban; az uniós átlag 70,0% volt 2018-ban. (Eurostat)

Az EU-27 egészét tekintve 2018-ban a népesség 4,3%-a szenvedett súlyosan elégtelen lakáskörülményektől. (Eurostat)

2000 és 2020 között több mint 72 ezerrel csökkent az önkormányzati lakásállomány Magyarországon. (116.721)

Az EU-27 területén tíz emberből hét (70,0%) saját tulajdonú otthonban, kettő (20,8%) piaci áron bérelt ingatlanban, egy (9,3%) pedig kedvezményesen vagy ingyenesen lakott 2018-ban.

A piaci áron lakóingatlant bérlők lakhatási terhei 2018-ban a 27 uniós tagállam közül Görögországban voltak a legmagasabbak, a bérlők 83,1%-a számára. (Eurostat)

Témák

áfa bérlakások CSOK design energiahatékonyság építészet építőanyag építőipar esemény EU fenntarthatóság fiatalok források kor korszerűsítés KSH kutatás lakásállomány lakásárak lakásépítés lakásfelújítás lakásfenntartás lakáshitel lakáspiac lakáspolitika lakástámogatás lakhatás otthonteremtés pályázat statisztika szabályozás szakemberek szociális technológia tervezés