Keresés

Statisztikák, elemzések

30 nov. Pánikfelújítás helyett bízzunk a szakemberekben
TLE-interjú - Mit tegyen az a háztulajdonos, akit kellőképpen megijesztettek az elmúlt hónapok médiahírei az energiaválsággal kapcsolatban, vagy már szembesült az első giga rezsiszámlával? Erről…
23 nov. Csak az újlakás-célú hitelek kibocsátása növekedett idén
A piaci jelzáloghitelek többszörös drágulása közepette nagy kincs a támogatott lakáshitel akár vásárláshoz, akár korszerűsítéshez van szükség rájuk a saját források kiegészítéséhez. Az idei év…
22 nov. Erősen koncentrált a korszerűtlen lakások területi eloszlása
A magyar lakásállomány energiahatékonysága gyenge, a minőségi megújulás lassú – állapítja meg évről-évre a Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentése. A most kiadott elemzésben sincs ez…
22 nov. Nehéz két év vár az európai építőiparra
A 94. Euroconstruct konferencia előrejelzése szerint az európai építőipar 2024-ben nulla növekedést fog csak elkönyvelni. Míg a mélyépítés pozitívnak tűnik, más alágazatok, köztük a lakásépítés…
21 nov. A meghosszabbított kedvezményes áfa adhat erőt az újlakáspiacnak
A korszerű újépítésű lakások jókora előnnyel indulhatnának a lakáspiacon az energiafaló használtakkal szemben, de kérdés, hogy meg tudnak-e épülni, s ha igen, valóban lesz-e rájuk…
21 nov. Visszaesést hozott a harmadik negyedév az építőiparban
Tovább mérséklődött az Aktivitás-Kezdés a társasházi lakásépítések esetében az idei harmadik negyedévben az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint. Július és szeptember között mindössze alig valamivel több,…
18 nov. Egyre nehezebb a lakáshoz jutás Magyarországon is
A lakásvásárlás elérhetősége általánosan romlott Magyarországon 2022-ben, mivel a lakásárak és a hitelkamatok növekedését nem követte a bérek ugyanilyen arányú emelkedése és a hitelből történő…
17 nov. Szűkül a lakáspiac, de egyelőre nem lesz új zöldhitel
A keresleti és a kínálati oldalon is szűkül a hazai lakáspiac, a kedvező újlakásáfa csak átmenetileg tud segíteni. Az átadások száma idén még 23 ezer…
25 okt. Megállt a drágulás az albérletpiacon
Másfél évig tartó albérletpiaci drágulásnak vetett véget a szeptember: országos szinten és Budapesten egyaránt stagnáltak a bérleti díjak augusztushoz képest. Októberben a korábbi hónapokban látott…
19 okt. A dráguló hitelkamatok lassítják a lakáspiacot
A lakáspiacon a 2022 második negyedévétől érezhető lassulást a változó gazdasági helyzet és az ennek köszönhetően dráguló hitelkamatok okozzák elsősorban a Duna House szakemberei szerint.…

További statisztikák, elemzések

Feliratkozás

Tudta-e?

A lakások 96,8 százalékában van vezetékes víz (2021).

2020-ban a magyar lakosság 19%-a lakott túlzsúfolt otthonban. Az EU-s átlag 17,1% volt 2018-ban. (Eurostat)

Az EU-27 egészét tekintve 2018-ban a népesség 4,3%-a szenvedett súlyosan elégtelen lakáskörülményektől. (Eurostat)

2000 és 2020 között több mint 72 ezerrel csökkent az önkormányzati lakásállomány Magyarországon. (116.721)

2021-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 216 lakó jut (vö. 269/1990).

2018-ban az EU-27 országa közül a zsúfoltsági ráta Romániában volt a legmagasabb (46,3%). (Eurostat)

2021-ben Magyarországon közel 500 ezer ember él egyszobás lakásban.

2018-ban az EU-27 népességének 9,6%-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló jövedelmének legalább 40%-át lakhatásra költötte. (Eurostat)

2021-ben Magyarországon száz szobára átlagosan 79 lakó jut.

Budapesten 2021-ben száz lakott lakásra átlagosan 185 lakó jut. A többi városban 219, a községekben 234.

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a (2011).

2010 óta Magyarországon a lakóingatlanok árai a kétszeresükre nőttek, míg a bérleti díjak ezalatt több mint 40%-kal lettek magasabbak. (Eurostat)

A EU-ban az elmúlt 2010 óta összességében 15,3%-kal emelkedtek a lakásárak és 30,9%-kal az albérletek árai. (Eurostat)

A piaci áron lakóingatlant bérlők lakhatási terhei 2018-ban a 27 uniós tagállam közül Görögországban voltak a legmagasabbak, a bérlők 83,1%-a számára. (Eurostat)

1990 után épült a magyar lakások 16%-a (2011).

A lakások 93,8 százalékában van fürdőszoba (2021).

Az EU-27 valamennyi tagállamában a népesség több mint fele saját tulajdonú ingatlanban lakott 2018-ban. (Eurostat)

2000 és 2020 között több mint 400 ezerrel nőtt a lakásállomány Magyarországon.

Svájcban a bérlők aránya magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők arányánál: a népességnek kb. 57,5%-a bérlő. (2018)

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 40-45 ezer db lakást kellene építeni. (Lakásszám: 4,5 millió/2021)

b. Németországban a népesség 51,4%-a, Romániában 96,4%-a lakott saját tulajdonú lakásban; az uniós átlag 70,0% volt 2018-ban. (Eurostat)

Az EU-27 népesség negyede (24,9%) élt kölcsönnel vagy jelzáloghitellel terhelt, több mint kétötöde (45,1%) pedig nem terhelt saját tulajdonú otthonban. (2018)

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a (2011).

2020-ban a magyar lakosság 32%-a lakott lakásban, a többiek családi házban, sorházban stb. (Eurostat)

2018-ban a teljes lakosság 9,6%-a, mintegy 946 ezer ember élt a jövedelmének 40%-át meghaladó lakásköltségekkel rendelkező háztartásban. (Eurostat)

2020-ban a magyar lakosság 8,7%-a lakott bérlakásban, 91,3%-a pedig saját lakásában. Az arány 2018-ban 14-86% volt. (Eurostat)

A lakások 93,4 százalékában van vezetékes vízöblítéses WC (2021).

2018-ban az EU-27 polgárainak több mint 17,1%-a zsúfolt lakásban élt. (Eurostat)

Az EU-27 területén tíz emberből hét (70,0%) saját tulajdonú otthonban, kettő (20,8%) piaci áron bérelt ingatlanban, egy (9,3%) pedig kedvezményesen vagy ingyenesen lakott 2018-ban.

Témák

áfa bérlakások CSOK design energiahatékonyság építészet építőanyag építőipar esemény EU fenntarthatóság fiatalok források kor korszerűsítés KSH kutatás lakásállomány lakásárak lakásépítés lakásfelújítás lakásfenntartás lakáshitel lakáspiac lakáspolitika lakástámogatás lakhatás otthonteremtés pályázat statisztika szabályozás szakemberek szociális technológia tervezés