Keresés

Statisztikák, elemzések

22 febr. Ennyi nettó jövedelem kell, hogy hitelből vehessünk lakást
A Bankmonitor szakértői kiszámolták, hogy mennyi nettő jövedelem szükséges ahhoz, hogy hitel felvételével lakást vásároljuk Magyarországon. Az átlagos összeg természetesen változik attól függően, hogy Budán,…
16 febr. 4,6 százalékkal nőtt a hazai lakásállomány az elmúlt évtizedben
Magyarország lakásállománya 171 ezer lakással bővül az előző népszámlálás óta - derül ki a tavalyi cenzus előzetes adataiból. A lakások száma Békés kivételével az ország…
02 febr. Egyes helyeken és lakástípusoknál már csökkent a négyzetméterár
Megállt a drágulás üteme, egyes lakástípusoknál pedig már elindult a csökkenés is. Budapesten akár 3,5 százalékkal kedvezőbb áron találhatunk téglalakásokat, míg a panelek esetében a…
05 jan. Nagy volt a költözködés a budapesti kerületekben
Az elmúlt évtizedben olyan élénk forgalmat bonyolítottak le a budapesti kerületek egymás rovására, hogy a ki-, illetve a beköltözők aránya többüknél elérte a helyi lakosság…
16 dec. Sokan számítanak a fűtési költségeik növekedésére
A magyarok 39%-a számít a fűtési költsége drágulására, és nem biztos, hogy a termosztát lejjebb tekerése a leghatékonyabb módja a rezsiköltségek csökkentésének - derül ki…
14 dec. Egyre nehezebb eladni az újépítésű lakásokat
Csökkent az eladott újépítésű lakások száma a harmadik negyedévben, míg az átlagos négyzetméterárak tovább nőttek - derül ki az Eltinga friss Budapesti Lakáspiaci rIportjából.
30 nov. Pánikfelújítás helyett bízzunk a szakemberekben
TLE-interjú - Mit tegyen az a háztulajdonos, akit kellőképpen megijesztettek az elmúlt hónapok médiahírei az energiaválsággal kapcsolatban, vagy már szembesült az első giga rezsiszámlával? Erről…
23 nov. Csak az újlakás-célú hitelek kibocsátása növekedett idén
A piaci jelzáloghitelek többszörös drágulása közepette nagy kincs a támogatott lakáshitel akár vásárláshoz, akár korszerűsítéshez van szükség rájuk a saját források kiegészítéséhez. Az idei év…
22 nov. Erősen koncentrált a korszerűtlen lakások területi eloszlása
A magyar lakásállomány energiahatékonysága gyenge, a minőségi megújulás lassú – állapítja meg évről-évre a Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentése. A most kiadott elemzésben sincs ez…
22 nov. Nehéz két év vár az európai építőiparra
A 94. Euroconstruct konferencia előrejelzése szerint az európai építőipar 2024-ben nulla növekedést fog csak elkönyvelni. Míg a mélyépítés pozitívnak tűnik, más alágazatok, köztük a lakásépítés…

Tudta-e?

Az EU-27 népesség negyede (24,9%) élt kölcsönnel vagy jelzáloghitellel terhelt, több mint kétötöde (45,1%) pedig nem terhelt saját tulajdonú otthonban. (2018)

Az EU-27 valamennyi tagállamában a népesség több mint fele saját tulajdonú ingatlanban lakott 2018-ban. (Eurostat)

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 40-45 ezer db lakást kellene építeni. (Lakásszám: 4,5 millió/2021)

2020-ban a magyar lakosság 19%-a lakott túlzsúfolt otthonban. Az EU-s átlag 17,1% volt 2018-ban. (Eurostat)

2000 és 2020 között több mint 72 ezerrel csökkent az önkormányzati lakásállomány Magyarországon. (116.721)

A EU-ban az elmúlt 2010 óta összességében 15,3%-kal emelkedtek a lakásárak és 30,9%-kal az albérletek árai. (Eurostat)

2021-ben Magyarországon közel 500 ezer ember él egyszobás lakásban.

2021-ben Magyarországon száz szobára átlagosan 79 lakó jut.

b. Németországban a népesség 51,4%-a, Romániában 96,4%-a lakott saját tulajdonú lakásban; az uniós átlag 70,0% volt 2018-ban. (Eurostat)

2020-ban a magyar lakosság 8,7%-a lakott bérlakásban, 91,3%-a pedig saját lakásában. Az arány 2018-ban 14-86% volt. (Eurostat)

Az EU-27 egészét tekintve 2018-ban a népesség 4,3%-a szenvedett súlyosan elégtelen lakáskörülményektől. (Eurostat)

Budapesten 2021-ben száz lakott lakásra átlagosan 185 lakó jut. A többi városban 219, a községekben 234.

2018-ban az EU-27 népességének 9,6%-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló jövedelmének legalább 40%-át lakhatásra költötte. (Eurostat)

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a (2011).

2018-ban az EU-27 országa közül a zsúfoltsági ráta Romániában volt a legmagasabb (46,3%). (Eurostat)

Svájcban a bérlők aránya magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők arányánál: a népességnek kb. 57,5%-a bérlő. (2018)

Az EU-27 területén tíz emberből hét (70,0%) saját tulajdonú otthonban, kettő (20,8%) piaci áron bérelt ingatlanban, egy (9,3%) pedig kedvezményesen vagy ingyenesen lakott 2018-ban.

A piaci áron lakóingatlant bérlők lakhatási terhei 2018-ban a 27 uniós tagállam közül Görögországban voltak a legmagasabbak, a bérlők 83,1%-a számára. (Eurostat)

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a (2011).

A lakások 93,4 százalékában van vezetékes vízöblítéses WC (2021).

2000 és 2020 között több mint 400 ezerrel nőtt a lakásállomány Magyarországon.

2018-ban az EU-27 polgárainak több mint 17,1%-a zsúfolt lakásban élt. (Eurostat)

A lakások 93,8 százalékában van fürdőszoba (2021).

A lakások 96,8 százalékában van vezetékes víz (2021).

2018-ban a teljes lakosság 9,6%-a, mintegy 946 ezer ember élt a jövedelmének 40%-át meghaladó lakásköltségekkel rendelkező háztartásban. (Eurostat)

2021-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 216 lakó jut (vö. 269/1990).

2010 óta Magyarországon a lakóingatlanok árai a kétszeresükre nőttek, míg a bérleti díjak ezalatt több mint 40%-kal lettek magasabbak. (Eurostat)

1990 után épült a magyar lakások 16%-a (2011).

2020-ban a magyar lakosság 32%-a lakott lakásban, a többiek családi házban, sorházban stb. (Eurostat)

Témák

áfa bérlakások CSOK design energiahatékonyság építészet építőanyag építőipar esemény EU fenntarthatóság fiatalok források korszerűsítés KSH kutatás lakásállomány lakásárak lakásépítés lakásfelújítás lakásfenntartás lakáshitel lakáspiac lakáspolitika lakástámogatás lakhatás otthonteremtés pályázat statisztika szabályozás szakemberek szociális technológia tervezés