tle logo szakmai partner

lakastamogatasok

 

Statisztikák, elemzések

  • 13 máj. 2020-tól érdemben szűkülhet az új lakások kínálata
    Élénk kereslet mellett 15,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak 2018-ban, míg Budapesten 22,9 százalékos volt az éves drágulás, ami gyorsabb dinamikát jelent 2017-hez képest. A községekben…
  • 03 máj. Lakáspiac: nőtt a forgalom, emelkedtek az árak országszerte
    2018-ban tovább nőtt a lakáspiaci forgalom, és a felfutó lakásépítés hatása is egyre érezhetőbbé vált. Az eladott új lakások számának növekedése az előzetes adatok alapján…
  • 30 ápr. Hiánycikk a parkoló, drágulnak a garázsok Budapesten
    Növekszik az autók száma Budapesten, ezzel párhuzamosan egyre többen érdeklődnek a garázsok iránt, a kereslet az idén csúcsot döntött. Az eladó budapesti garázsok átlagára éves szinten…
  • 16 ápr. A lakhatásra fordítanak a legtöbbet a középosztálybeli magyar családok
    A középosztály helyzete számos országban romlik, de legalábbis stagnál. Az OECD legutóbbi jelentéséből kiderül, hogy a lakhatás költségei ehhez nagymértékben járulnak hozzá, kiváltképpen hazánkban. A…
  • 16 ápr. A lakásépítések húzzák az építőipart az idén
    A januári kiugró lendület után februárban még erőteljesebben nőtt az építőipar teljesítménye, a termelés 20-30 százalékos növekedése valószínűsíthető az év egészében - kommentálták elemzők a…
  • 05 ápr. Az áremelkedés sem szab határt a lakásvásárlási kedvnek
    Komoly élénkülés látható a lakáspiacon: az első negyedévben országosan 58 százalékkal nőtt az egy eladó lakóingatlanra jutó érdeklődések száma – írja az ingatlan.com. Az előzetes…
  • 02 ápr. Lakásárak: mennyire szakadt szét az ország?
    Óriási eltérések vannak évek óta az országon belül mind a lakásárakban, mind a nettó fizetésekben, de a 2014-ben elindult lakásdrágulás és béremelkedés üteme nem ugyanolyan…
  • 01 ápr. A magyar lakásárak nem érték utol Ausztriát
    A magyar és az osztrák lakáspiac egyik legfőbb különbségét az árak adják. Hiába emelkedtek pár év alatt akár 100 százaléknál is többet egyes városok lakásárai…
  • 29 márc. Csaknem százezren igényeltek eddig csokot
    Négy évvel ezelőtti bevezetése óta több mint 97 ezren igényelték a csokot, vagyis a családi otthonteremtési kedvezményt – írja a Pénzügyminisztérium adatai alapján a 24.hu.…
  • 27 márc. Így nyomta felfelé a fővárosi lakbéreket az airbnb
    Továbbra is erős árfelhajtó hatást gyakorol a fővárosi lakásbérletpiacra a rövid távú lakáskiadás, annak ellenére, hogy jelentősen megnőtt a lakáshotelek kínálata - derül ki az…
  • 25 márc. A legboldogabb város a legdrágább?
    Logikusnak látszik a következtetés: azokon a településeken a legmagasabbak a lakásárak, ahol az emberek leginkább lakni szeretnének, ezek pedig a "legboldogabb" városok. Azonban nem mindig…
  • 22 márc. Nehezen jutnak első lakáshoz a fiatalok
    Az első lakáshoz jutás esélye fontos mutatója az aktuális lakáspolitikának. A dráguló lakások és albérletek miatt ma Magyarországon a legnehezebb helyzetben éppen az első lakásuk…
  • 20 márc. Ki építi fel a lakásokat a csokos családoknak?
    Pörög a lakáspiac, és a legújabb családtámogatási intézkedések következtében még többen tervezhetnek lakásvásárlást, -építést, lakásbővítést, esetleg felújítást, korszerűsítést. Ehhez nemcsak pénzügyi segítségre, hanem építőipari munkáskezekre…
  • 19 márc. A többgyermekeseknek áll a lakáspiac
    A gyermekvállalást tervező családok a feltételek teljesítése esetén akár több 10 millió forintos összeget fordíthatnak lakásvásárlásra a család- és lakástámogatási rendszer új megoldásainak köszönhetően. A telekpiacot…
  • 18 márc. Rengeteg lakás készülhet el idén, mégis egyre drágábbak
    Jelenleg mintegy 40 ezer lakás áll kivitelezés alatt, s ez a mennyiség körülbelül 2-2,5 év alatt készülhet el – mondta Koji László, az Építési Vállalkozók…




Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

1.11 Kamatmentes hitel lakóépületek energiahatékony korszerűsítésére (Frissítve: 2018.01.09.)

Hitelprogram családi házak és társasházak energetikai korszerűsítésére és a megújuló energiaforrások alkalmazására

2017.02.24-én tették közzé a 105,2 milliárdos "Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel" (GINOP-8.4.1/A-16) és a 9,41 milliárdos "Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel" (VEKOP-5.2.1-16) programok részleteit és 

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében igényelhető hitelprogram a lakóépületek energiahatékonyságának, valamint a lakóépületekhez kapcsolódó megújuló energiaforrás alkalmazásának növeléséhez biztosít forrást.

A legfontosabb tudnivalók

1. GINOP-8.4.1/A-16
- A hitelprogram keretösszege 105,2 milliárd forint, melyből 21853 lakóépület korszerűsítése valósulhat meg.
- A Közép-Magyarország régión kívüli, vidéki régióban megvalósuló projektek támogathatóak.

2. VEKOP-5.2.1-16
- A hitelprogram keretösszege 9,41 milliárd forint, melyből 2324 ezer lakóépület korszerűsítése valósulhat meg.
- A Közép-Magyarország régióban megvalósuló projektek támogathatóak.

Mindkét hitelprogramra vonatkozik
- A kölcsönt természetes személy, társasház és lakásszövetkezet igényelheti.
- A hitel igényelhető családi ház, lakóház, szabadon álló ház, sorház, ikerház, hétvégi ház, üdülőház, illetve társasházi vagy lakásszövetkezeti lakás korszerűsítésére.
- A kölcsön összege természetes személy esetén 500 ezer forinttól 10 millió forintig, míg társasház és lakásszövetkezet esetén lakásonként 500 ezertől 7 millió forintig terjedhet.

Támogatható tevékenységek

Energiahatékonyság javításra vonatkozó tevékenységek esetén:
- fűtött és fűtetlen teret elválasztó, nem nyílászáró szerkezetnek minősülő épülethatároló szerkezetek hőszigetelése,
- fűtött és fűtetlen teret elválasztó, nyílászáró szerkezetnek minősülő épülethatároló szerkezetek (ajtó és ablak) cseréje / energiamegtakarítást eredményező korszerűsítése,
- az épületek nyári hővédelmének javítása, árnyékoló vagy árnyékvető szerkezetek beépítése,
- fűtési és/vagy használatimelegvíz-rendszerek korszerűsítése,
- hővisszanyerő berendezés korszerűsítése,
- meglévő bel- és kültéri világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása.

Megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenységek esetén:
- napkollektoros rendszer telepítése,
- brikett, pellet, faapríték, faelgázosító kazánrendszer kiépítése,
- napelemes rendszer telepítése hálózati, vagy autonóm (hálózatra nem kapcsolódó) villamosenergia-termelés céljából, kizárólag a fejlesztésben érintett épület villamosenergia-ellátásához,
- földhő-víz, víz-víz, levegő-víz hőszivattyú rendszerek alkalmazása fűtésre és/vagy hűtésre és/vagy használati melegvíz-termelésre és/vagy fűtésrásegítésre.

A legfontosabb könnyítések 2018.01-től

- természetes személy hiteligénylők esetében a biztosítéknyújtás értékhatára 2 millió forintról 5 millió forintra módosul. A módosítást követően természetes személy hiteligénylők esetében az 5 millió forint kölcsönösszeget el nem érő kölcsön esetén biztosíték adása nem kötelező. Az 5 millió forint kölcsönösszeget elérő, vagy azt meghaladó kölcsön esetén a biztosítéknyújtás kötelező, ennek részeként pedig a beruházás tárgyát képező ingatlant biztosítékként be kell vonni;
- beiktatásra kerül, hogy az energetikai szakértő részéről felmerült elszámolható költségek igazolása céljából az energetikai szakértő által kiállított számla benyújtása szükséges;
- beépítésre került a szállítói előleg igénybevételének lehetősége;
- készpénzfizetési számlák elfogadhatósága a kölcsönösszeg 50%-áig, de maximum 1,5 millió Ft-ig történhet;
- osztatlan közös tulajdonban lévő, több önálló használati egységet érintő Ingatlanon (pl. ikerház) történő beruházás finanszírozhatóságának feltételei változnak úgy, hogy amennyiben a beruházás a közös tulajdonban álló ingatlanon kizárólag saját tulajdoni hányadon valósul meg és műszakilag nem érinti a közös tulajdont, akkor nem szükséges minden tulajdonos hozzájárulása;
- a beruházás tárgyát képező ingatlan helyett más ingatlanbiztosíték nyújtása is elfogadható 5 millió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó kölcsönösszeg esetén;
- a megelőző jelzálogjog ranghelyek elfogadásának feltételei kiegészültek;
- az ingatlanbiztosíték fedezeti értékének meghatározását pontosították;
- a közüzemidíj-tartozás igazolására vonatkozó szabály módosításra kerül, melynek megfelelően a szolgáltatók által kiállított nullás igazolások helyett közüzemi számla és ennek pénzügyi teljesítését igazoló bizonylat fogadható el. Amennyiben a végső kedvezményezett nem ügyfele az adott közüzemi szolgáltatónak, úgy a végső kedvezményezett erre vonatkozó nyilatkozata elegendő, szemben a korábban szükséges közüzemi szolgáltató által kiállított igazolással;
- a megújuló energia felhasználását célzó beruházások esetében is a nettó elszámolható költségekre vonatkozóan kerül megállapításra a beruházások fajlagos költségének maximális mértéke összhangban az energiamegtakarítást eredményező beruházásokkal;
- pontosításra került, hogy az első folyósítás feltételeként a Végső Kedvezményezettnek a Kölcsönszerződés 1. számú mellékletében szereplő dokumentumokat szükséges benyújtania, nem minden, a kölcsönszerződés mellékletében szereplő dokumentumot;
- a hitelkérelmi nyomtatvány egyszerűbb és rövidebb lett.

Változások 2017.09.01-től

- az elvárt fedezettség mértékét csökkentették (2 millió forint kölcsönösszeget elérő, vagy azt meghaladó kölcsön esetén az elvárt fedezettség mértékét a tőkekitettség 70%-áról 50%-ára csökkentették),
- a korszerűsítés tárgyát képező ingatlan rendeltetésszerű használatát már nem kell már sem fűtési célú energiaszámlákkal igazolni,
- a lakástakarék-pénztári megtakarításokat a kölcsön elő- vagy végtörlesztésére is felhasználhatják már az ügyfelek.

A hitel további részletei

- A kamat 0%/év.
- A törlesztés esedékessége minden hónap 10. napja.
- A hitel futamideje a kölcsönszerződés megkötésétől számított legfeljebb 20 év, amely az esetleges türelmi és rendelkezésre tartási idővel együtt értendő.
- A rendelkezésre tartási idő a kölcsönszerződés megkötésétől számított legfeljebb 18 hónap.
- A türelmi idő a rendelkezésre tartási idő végétől számított maximum 12 hónap.

- A hitelprogram keretében 2017. április 24-től 2022. december 31-ig lehet hitelkérelmet benyújtani.

- Az önerő elvárt mértéke a projekt elszámolható költségének minimum 10%-a.
- A projekt fizikai befejezésének határideje a szerződéstől számított 12 hónap.
- A hitelkérelem csak az MFB Zrt.-vel szerződéses kapcsolatban álló, megfelelő jogosítvánnyal rendelkező közvetítőhöz nyújtható be. 642 MFB ponton várják a kérelmeket.
- Az ingatlanon alapított jelzálog, fizetésiszámla-követelésen alapított óvadék és a követelésen alapított zálogjog, mint biztosítéki formák fogadhatók el.
- Társasház és lakásszövetkezet kölcsönfelvevő esetén a tőkekitettség legalább 20%-a az elvárt fedezettség mértéke.
- Amennyiben a hitelfelvevő a futamidő lejártakor betölti vagy már betöltötte a 75. életévét, adóstárs bevonása kötelező. Az ilyen adóstárs a futamidő lejáratakor a 75. életévét nem töltheti be.
- A hitelkérelem benyújtásának napját megelőzően megkezdett projekt is finanszírozható, de ebben az esetben a projektelőkészítési tevékenységekkel kapcsolatban a hitelkérelem benyújtásánál legfeljebb 180 nappal korábban kiállított számla fogadható el.

- A lakossági energetikai projektek finanszírozása két módon történhet: utófinanszírozással vagy szállítói finanszírozással.

Az utófinanszírozás azt jelenti, hogy a folyósítás utólag, a számla és annak kifizetését igazoló dokumentumok beküldését követően, a hitelfelvevő számlájára történik. A számlák elszámolására - a számlák egy csomagban történő benyújtásával - eredetileg legfeljebb két alkalommal volt lehetőség, legfeljebb összesen a kölcsön 50%-a erejéig. Készpénzfizetési számla csak kisösszegű (nettó 300 ezer Ft alatti) kifizetések esetén, utófinanszírozás keretében szolgálhatott eredetileg a folyósítás alapjául.

A finanszírozás másik formája a szállítói finanszírozás. Ebben az esetben a folyósítás a számla benyújtását követően, közvetlenül a szállító számlájára történik. Így a hitelfelvevőnek nem kell előre kifizetnie a számlákat.

- A kölcsönt kizárólag a hitelkérelmi nyomtatvány kitöltésével és a kötelezően előírt mellékletek csatolásával lehet igényelni. A csatolandó mellékletek közül a leglényegesebbről: energetikai tanúsítványról korábbi cikkünkben számoltunk be.

Forrás: Portfolio

A pályázatok részletei:

VEKOP-5.2.1-17 Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel

GINOP-8.4.1/A-17 Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel

További információ az mfbpont.hu oldalon.

 

Utoljára frissítve: 2018. január 09., kedd 16:13

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.