1.9 Áfakedvezmény új lakások értékesítésekor (Frissítve: 2022.10.29.)

2016.10.03. Írta:

A legutóbbi törvénymódosítás (267/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet) szerint az új lakóingatlan-értékesítésnél 5 százalékos áfát kell alkalmazni akkor is, ha a teljesítés (azaz a ház, lakás elkészülte, átadása) 2025 január 1. és 2028. december 31. közé esik. Feltéve, hogy az építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére az építési engedély 2024. december 31. napjáig véglegessé vált, vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2024. december 31. napján bejelentették.

2021. január 1-jétől az új lakások adásvételekor 5% áfát kell fizetni.

A csokkal vásárolt új építésű ingatlanoknál az 5 százalékos áfa is visszaigényelhető.

A kedvezmény legfeljebb 150nm hasznos alapterületű lakásra, illetve legfeljebb 300nm hasznos alapterületű családi házra érvényes.

Újnak minősül az a lakás, amelynek a használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év. 

Az új lakásokra vonatkozó 5%-os áfa többlakásos ingatlanok értékesítése esetén lakásonként 150 nm, egylakásos lakóingatlanoknál pedig 300 nm hasznos alapterületig vehető igénybe.

2015. december 14-én a Nemzetgazdasági Miniszter benyújtotta az erről rendelkező T/8196. számú törvényjavaslatot az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról. A javaslatot december 15-én már el is fogadta az Országgyűlés, illetve a törvény a Magyar Közlöny 197. számában jelent meg. Ennek értelmében módosult az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, valamint a 2015. évi CCXII. törvény 2. melléklete. Az új lakás fogalmának jelenlegi értelmezése a 2007. évi CXXVII. áfatörvény szerint 2016.07.16. és 2019.12.31 között hatályos.

A kedvezményes 5%-os adómértéket az új szociálpolitikai célú lakóingatlanok értékesítésére 2016. január 1-jétől 2019. december 31-ig bezárólag lehet alkalmazni, azt követően hatályát veszíti a rendelkezés. A 2006/112/EK tanácsi irányelv értelmében a tagállamok kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak a szociálpolitika keretében biztosított lakásra, lakásépítésre.

A 2018.11.13-i módosítás szerint a kedvezményes adómérték a változtatást követően az ingatlan legkésőbb 2023. december 31-én történő étékesítéséig alkalmazható, ha 2018 november 1-jéig rendelkezett építési engedéllyel.

A módosítás a szociálpolitikai célú lakást többlakásos lakóingatlan esetében a 150 nm hasznos összes alapterületet meg nem haladó lakásként, míg egylakásos családi házak esetében 300 nm hasznos összes alapterületet meg nem haladó lakásként határozza meg. A szabályozás ettől több kitételt nem ad meg, azaz például nem kell figyelni olyan speciális szabályokra, mint a családok otthonteremtési kedvezményének igénybevételénél. Azt sem kell figyelni, hogy az alapterület és a lakásba költözők száma arányban van-e egymással, valamint arról sem kellene nyilatkoztatni a vevőt, hogy van-e már ingatlan a tulajdonában.

Tekintettel arra, hogy az áfaszabályok értelmében főszabályként az új ingatlant terheli áfa fizetési kötelezettség, a kedvezményes adómérték a szociálpolitikai célnak megfelelő új ingatlan értékesítésére vonatkozik. Az áfaszabályok értelmében újnak minősül az ingatlan, ha annak használatbavétele még nem történt még, vagy a használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.

Az 5%-os kedvezményes adómértéket a 2016. január 1-jén vagy azt követően teljesített ügyletek esetén kell alkalmazni. A szabályozás alkalmazásánál figyelni kell majd arra, hogy az értékesítések áfatörvény szerinti teljesítési időpontját kell majd figyelembe venni, amelyet egészen pontosan az adásvételi szerződés határoz majd meg.

Mire igen, mire nem

Az építési telek nem tartozik az – Áfa tv. 3. számú melléklet I. részének 50-51. pontjaiban – 5 százalékos adómérték alá sorolt ingatlanok körébe, így értékesítését az Áfa tv. 82. § (1) bekezdése szerint 27 százalékos mértékű áfa terheli.

Az építéshez felhasznált anyag sem szerepel az Áfa tv. 3. számú mellékletében, így annak értékesítésére sem alkalmazható 5 százalékos adómérték.

Kedvezményes adómérték kizárólag olyan építési-szerelési szolgáltatás esetén alkalmazható, amely az Áfa tv. 10. § d) pontja alapján termékértékesítésnek minősül. A hivatkozott jogszabályhely alapján a következő eset minősül termékértékesítésnek: „az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre”. Tekintve, hogy önmagában például a burkolási szolgáltatás vagy szigetelési szolgáltatás eredményeként nem valósul meg az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti ingatlan átadás, azokra a kedvezményes adókulcs nem alkalmazható.

Ha a telek az épülő egylakásos ingatlannal együtt az építési vállalkozó tulajdonában van és az értékesítésre építés közben, félkész állapotban kerül sor – amennyiben az építés kapcsán rendelkezésre álló dokumentumokkal alátámasztottan az értékesített ingatlan olyan félkész, egylakásos lakóingatlannak minősül, amelynek az összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert –, az áfatörvény alapján az értékesítést 5 %-os mértékű adó terheli.

A kedvezményes adómérték csak lakóingatlan értékesítés esetén alkalmazható. Az Áfa tv. 259. § 12. pontjában meghatározott fogalomnak megfelelően az Áfa tv. alkalmazásában a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan tekintendő lakóingatlannak. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.

Előzőeknek megfelelően az Áfa tv. alkalmazásában a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület nem minősül lakóingatlannak, így azok értékesítésére nem alkalmazható kedvezményes adómérték. Amennyiben az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 50. vagy 51. pontjában foglaltaknak megfelelő lakóingatlan értékesítésével egyidejűleg ezen helyiségek értékesítése is megvalósul, akkor a feleknek az ingatlan vételárát – a rendeltetésszerű és jóhiszemű joggyakorlás elvét szem előtt tartva – meg kell osztaniuk. A lakás-értékesítés adóalapjára 5 százalékos, az egyéb helyiség adóalapjára 27 százalékos adómérték alkalmazásával számítandó fel az adó.

Az "összes hasznos alapterület" fogalmát az úgynevezett OTÉK értelmező rendelkezései alapján kell megítélni, amely következtében a pince és a beépített tetőtér területe is egyértelműen bekerült az ingatlan hasznos alapterületébe, feltéve, ha azok belmagassága eléri az 1,90 métert.

A Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalása szerint az "épületszerkezettel közrefogott tér" fogalmába és ezáltal az összes hasznos alapterület körébe az erkély és a terasz is beletartozik - függetlenül attól, hogy ezen épületrészeknél a belmagasság nem is kimondottan értelmezhető. Ez, függően természetesen az építendő lakás szerkezetétől, jelentősen leszűkítette az 5 százalékos áfamérték igénybe vételi lehetőségét.
Ugyan ez az állásfoglalás jogilag sem az adóhatóságra, sem az adózókra nem kötelező, várható, hogy a kedvezményes áfamértéket az adóhatóság ez alapján fogja majd megítélni. Az útmutatást érdemes tehát komolyan venni, ellenkező esetben ugyanis már jóval a kérdéses lakások felépülte, értékesítése után derülhet ki az, hogy azt mégsem 5 százalékos, hanem 27 százalékos áfa terhelte. Ez főként azokat a lakásokat érintheti, ahol pince vagy terasz található, ezek ugyanis akár jelentősen is megdobhatják az alapterületet.

Hogyan kerüljük el a bírságot?

Abban az esetben, ha az adóhatóság utóbb állapítja meg, hogy 5 százalék helyett 27 százaléknyi áfát kellett volna fizetni, akkor az adóhatóság az áfakülönbözetet, bírsággal növelten, az eladótól fogja követelni.

Vannak azonban olyan szerződések is a piacon, amelyek a mindenkor irányadó áfamértéket hárítják át a vevőre. Ilyen esetben még akár az is előfordulhat, hogy az eladó jogosan követeli majd az áfakülönbözetet a vevőjétől. Mindenkinek, de különösen a még csak tervezési fázisban lévő projektek gazdáinak érdemes tehát végiggondolni, hogy az állásfoglalás miatt kell-e esetleg módosítani a meglévő terveken.

A kedvezményes adómérték – az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 50. és 51. pontjában, valamint 86. § (1) bekezdés j) pont jb) alpontjában foglaltakat figyelembe véve – nem alkalmazható olyan lakóingatlan értékesítése esetén, amely lakóingatlan használatbavételi engedélye az értékesítés időpontjában már legalább két éve jogerőre emelkedett (úgynevezett régi lakóingatlan). A régi lakóingatlan értékesítése az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pontja értelmében adómentes. Amennyiben az értékesítő adóalany él az Áfa tv. 88. §-ában foglalt választási lehetőségével, és a régi lakóingatlan értékesítésére adófizetési kötelezettséget választ, úgy azt az Áfa tv. 88. § (2) bekezdése értelmében 27 százalékos adómérték terheli.

Forrás: Az általános forgalmi adóról (áfa) szóló 2007. évi CXXVII. törvény

Az új lakásokra vonatkozó kedvezményes adózással kapcsolatos kérdésekkel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz lehet fordulni.

Megjelent: 13021 alkalommal Utoljára frissítve: 2022. december 29., csütörtök 11:37