Tízezer lakás építése 44 ezer új állást jelentene

2015.06.09.
Értékelés:
(0 szavazat)

Miről egyeztetnénk a pártok szakpolitikusaival és a kormánnyal? Miért épüljenek bérlakások? TLE-interjú a Magyar Hírlapnak.

– Függetlenül az OTP elemzésétől, látnak–e esélyt arra, hogy fellendülhet az ingatlanpiac?

– Igen, látunk rá esélyt, hogy a lakásadásvételek megnövekedett száma és szerény árnövekedése – ha kismértékben is – kedvezőbb környezetet teremt a következő időszak lakásépítései számára, de ez természetesen még sok más tényezőtől is függ. Mi a bérlakás-építési modelleket dolgoztunk ki, illetve javaslataink között kiemelten szerepel, hogy az európai uniós forrásokat a lehető legszélesebb körben ki kell használni a bérlakásépítésre, hiszen annak hozadéka számos ponton egybevág az uniós célokkal: energiahatékonyság, munkahelyteremtés, településfejlesztés és munkaerő-mobilitás. Szeretnénk egy asztalhoz ültetni a parlamenti pártok lakásügyi szakpolitikusait további egyeztetések céljából.

– Miről tárgyalnának?

– Két évvel ezelőtt az elmúlt száz év legalacsonyabb szintjére esett vissza a magyarországi lakásépítések száma. Tavaly alig épült ennél több lakás. Az idei első negyedévben megint csökkenő tendencia látszott, bár az építési engedélyek növekvő száma jelenthet halvány reménysugarat. Ez azonban az elmúlt évek bázisán még mindig a százéves mélypontot jelenti. Nemzetközi összehasonlításban a bérlakásépítések aránya is drámai: 2013-ban mindössze 158, tavaly 293 bérlakás épült, és az idén sem várható sokkal több. Mindennek legfőbb oka az állami szerepvállalás hiánya, a lakáshitelek vonzerővesztése. Nincs lakáskoncepció, nincsenek lakásépítési célszámok, nincs bérlakásprogram. Ezekről a témákról mindenképpen szeretnénk egyeztetni a szakpolitikusokkal.

– Ha lenne lakásépítési program, az miben segítene?

- A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú program szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. Tízezer lakás felépítése hozzávetőleg negyvennégyezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi harmincezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint százhúszezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti. A lakásépítések, lakásfelújítások száma a mindenkori kormány teljesítményének egyik alapvető fokmérője kell, hogy legyen, mutatva a jövő iránti elköteleződését. Egy lakás építésének a támogatása nemcsak az építkező családra vonatkozhat, hanem az összes későbbi tulajdonosra, bérlőre, hozzátartozókra.

Az interjú és a hozzá tartozó cikk a Magyar Hírlapban olvasható

Megjelent: 4894 alkalommal Utoljára frissítve: 2015. június 09., kedd 11:46
Párdi Zsófia

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Kapcsolódó elemek

  • Milyen új otthonfelújítási programra számíthatunk?

    Az elmúlt hónapokban a szakmai berkekben hallható információk mellett sajtóhírek is olvashatók arról, hogy már az év első félévében megszülethet egy új, államilag támogatott Otthon Felújítási Programról szóló szabályozás, és a program nyár elején el is indulhat. A Kormány jogszabályalkotási dokumentumaiból egyelőre csak az derült ki biztosan, hogy a program keretében a lakóingatlanok energetikai korszerűsítését lehet majd elvégezni, de részletek még nem láttak napvilágot. Annyi sejthető még abból, hogy nem a családtámogatásokért felelős államtitkárság, hanem a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkozik a témával, hogy az új program a korábbi otthonfelújítási támogatásnál jóval szélesebb körben lesz elérhető és nem csak azok az ingatlantulajdonosok vehetnek részt a programban, akik gyermeket nevelnek vagy vállalnak.

    Kiszámíthatóság kell a felújítási támogatásokban is

    Más szakmai szervezetekhez hasonlóan a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) is régóta szorgalmazza a lakásállomány minőségi megújítását célzó energetikai korszerűsítést előtérbe helyező támogatási program bevezetését. Lényeges, hogy mélyfelújításról beszélünk, és nem szépészeti és más, az épületek energiafelhasználását nem javító felújításokról (utóbbiak nem voltak kizárva a legutóbbi otthonfelújítási támogatásból).

    Tudjuk, hogy a hazai épületállomány érdemi megújulásához évi 100-130 ezer lakóépület energetikai mélyfelújítására lenne szükség. Ennek most a töredéke valósul meg, magánberuházásban.

    Ezért szükséges jelentős forrásokat a lakóépületek energetikai korszerűsítésére fordítani, beleértve a szakmai szervezetek által kiemelt fontosságúnak tartott szemléletformálást és felvilágosítást is.

    Mindenképpen olyan, legalább középtávú lakáspolitika kellene, amely koherensen tartalmazza a lakásépítési és lakásfelújítási célszámokat, valamint az ehhez szükséges finanszírozási, támogatási rendszert. Ez a kiszámíthatóság nélkülözhetetlen a lakásszektor ciklikusságának csillapításához is.

    Évente szánni kell rá forrásokat

    A napokban fogalmazta meg súlyponti javaslatait az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) is, amelyben szorgalmazza egy Otthonfelújítási Támogatási Program elindítását. Koji László, az ÉVOSZ elnöke kérdésükre elmondta, hogy most van esély arra, hogy egy olyan, energiamegtakarítást célzó otthonfelújítási program szülessen, amely nem csak az új gyereket vállalókat hozza helyzetbe, hanem szélesebb társadalmi réteget, akár a nyugdíjasokat is.

    Úgy véli, hogy a költségvetés helyzetét ismerve a felújítás költségeihez mérten minimális vissza nem térítendő támogatással, inkább kamattámogatott hitellel számolhatnak a háztartások.

    „Mi azt is szeretnénk elérni, hogy a hazai gyártású építési termékeket hozza elsősorban helyzetbe ez a program – hangsúlyozta Koji László. Ezért is indult el az ÉVOSZ kezdeményezésére az ÉMI honlapján egy egyszerűsített, környezettudatos, zöld termékminősítés, és remélhetőleg mire a programra jelentkezni lehet, addigra egy több száz, a korszerűsítés szempontjából kulcsfontosságú, minősített terméket tartalmazó lista áll majd rendelkezésre. Ebből a felújítók is ki tudják választani azokat a modern, környezettudatos termékeket a beruházáshoz.

    Az ÉVOSZ szerint minimum évi 150 milliárd forint szükséges a programhoz. Egy átlagos nagyságú lakás érdemleges korszerűsítésének tartalmaznia kellene a homlokzati és födémszigetelést, a nyílászárók cseréjét és energiatakarékos kazán vagy hőszivattyús rendszer beállítását. Ez alsó hangon 6-8 millió forintos beruházás. Ezért átlagosan kb. 30%-os önerővel számolva 4-5 millió forintos hitellel biztosan szükséges. Mindenképpen fontosnak tartanak legalább egy jelképes vissza nem térítendő részt, mert ehhez szívesebben mellé teszik a lakástulajdonosok a saját megtakarításaikat.

    A 150 milliárd forint a lakások kis részének felújítására elegendő csak (miközben a lakóingatlanok 80%-t kellene korszerűsíteni), de ha sikeres a program és javul a pénzügyi helyzet, akkor újra meg kell hirdetni. „Véleményem szerint erre minden évben szánni kellene forrást” – mondta az ÉVOSZ elnöke.

    „Ez a program, ha a 150 milliárdhoz hozzáadjuk az önerőt, durván 250-300 milliárd forintos megrendelést jelentene az építőiparnak, azon belül is a mikro- és kisvállalkozásoknak. És mivel ezekben a konstrukciókban a beruházásokat szerződéssel, számlára kell elvégeztetni, ezért az ágazaton belüli verseny tisztításához is hozzájárul a feketézők és a kóklerek kiszorításával” – tette hozzá Koji László.

    Külön programra lenne szükség a társasházak felújításának a finanszírozására. Itt Koji László fontosnak tartotta kiemelni, hogy fontos lenne módosítani a társasház törvényt, hogy a korszerűsítések előmozdítása érdekében érvényt lehessen szerezni a tulajdonosok többsége akaratának, illetve, hogy előírjanak egy kötelező minimális hozzájárulást a felújítási alapba.

    Az energiaszegénységben élőkre is kellene szabni támogatást

    „Jó cél, ha várhatóan elinduló program az energiamegtakarítást célzó beruházásokat segíti” – mondta Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország energiahatékonysági szakértője, de hozzátette, hogy van egy olyan réteg Magyarországon, amelynél az alapvető komfortfokozat növelésére (vezetékes víz bevezetése, fürdőszoba), vagy szerkezeti javítások elvégzése volna az elsődleges.

    Úgy véli, hogy most egy energetikai fókuszú program várható, ami mindenképpen előremutató a korábbi, esztétikai felújításokat is támogató programhoz képest. Hozzátette, hogy az is jó lenne, ha nem a családpolitika érvényesülne ezúttal, tehát bármely háztartás hozzájuthatna a forrásokhoz.

    Ami a finanszírozási eszközt illeti a kedvezményes hitel mellett fontos a vissza nem térítendő támogatás, sőt a nagyobb energiamegtakarítást sávosan emelkedve, magasabb összeggel támogató rendszerben. A túlárazások elkerülésére épülettípusonként lehetne maximalizálni az egyes beruházási elemek költségeit. Azért, hogy a kevesebb saját forrással rendelkező háztartások is hozzáférjenek a támogatáshoz, mindenképpen előfinanszírozásra volna szükség.

    „Az EU-s elvárásoknak is megfelelően a keret egy részét kifejezetten az energiaszegénységben élőkre kellene célozni, de nekik nem elegendő a finanszírozás, hanem komplex programmal lehetne valósan segíteni” – hangsúlyozta Koritár Zsuzsanna. Nekik ugyanis az információhiány mellett sokszor gondot okoz a bürokratikus folyamatokban való eligazodás, a szükséges munkálatok megszervezése, vagy a megfelelő kivitelező szakember kiválasztása is. Ahhoz hasonló segítő program kellene, mint amellyel a Habitat támogatja a falusi csokra jogosult mélyszegénységben élő családokat az ország több térségében is.

    Hasznos lenne a szakaszos megvalósíthatóság

    „Nem tudjuk biztosan, de nagy az esély rá, hogy az uniós RRF-es (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) alapból érkező forrásokból írják majd ki az új felújítási programot, és akkor olyan feltételeknek kell eleget tennie, amelyek támogatják a 2030-as energiamegtakarítási célokat” – emelte ki Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szakpolitikai munkatársa. Az RRF RePoweEU fejezetének tavaly év végén elfogadott terve szerint mintegy 200 milliárd forintos keretből támogatnának energiahatékonyságot szolgáló és a megújulók felhasználását növelő korszerűsítéseket.

    „Nagyon fontos, hogy kizárólag energiahatékonysági célú beruházásokat lehet támogatni ebből a forrásból, legalább 30%-os energiamegtakarítás elérésével, és a keret 10%-át energiaszegény háztartásoknak kellene megkapniuk. Igaz, ha nem ők nem merítik ki a nekik szánt forrást, azt idővel át lehet csoportosítani. Márpedig ők nem biztos, hogy képesek kellő számban pályázni, utalt a Pálffy Anikó a fentebb, a Habitat szakértője által már kifejtett problémára. Azonban, miután várhatóan most egy keretet hirdetnek majd meg, ami korlátozott ideig lesz elérhető, számítani fog, hogy ki milyen gyorsan, mennyire felkészülten nyújt be igénylést.

    Ezeknél a családoknál problémát okoz az önrész, vagy a hitelképességi követelmény is, amelynek való megfelelés nélkül a várható konstrukció nem lesz elérhető. Többeknek megoldást adna egy 30-40%-os vissza nem térítendő támogatási hányadot felhasználhatnák hiteltörlesztésre.

    A támogatható beruházásoknál vélhetően az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) katalógusában felsorolt tevékenységeket lehetne elszámolni, ami mindenképpen az energiamegtakarítási célt szolgálja. Ugyancsak au EU-s követelmények közé tartozik a kötelező előzetes energetikai felmérés és tervezés – ami elszámolható, és a minimális energiamegtakarítási követelmény, amit tanúsíttatni kell a támogatáshoz.

    „Sokaknak gondot okozhat, hogy egyszerre hajtsanak végre egy teljes mélyfelújítást, ami bonyolult és drága, ezért jó lenne, ha hosszabb távú programokkal lehetőség lenne a szakaszos megvalósításra, akár 5-8 éves folyamatban” – magyarázza a MEHI munkatársa.  

    A szakértő szerint a tervezhetőség nagyon fontos lenne, akár úgy, hogy évente csak tízezer lakást korszerűsítését támogatja az állam, de azt folyamatosan, minden évben. Ez kiegyensúlyozott építőipari keresletet jelentene, ami nem hajtaná felfelé az árakat sem,

    A gazdaságot is élénkítené

    Az Egyensúly Intézet nemrégiben közzétett, szakmai és piaci szereplők véleményét összefoglaló álláspontja szerint egy nagyszabású épületenergetikai felújítási program a magyarok életminőségét és hazánk energiafüggetlenségét is növelné, és hangsúlyozzák az átfogó lakásfelújítási program mielőbbi megindításának szükségességét.

    Úgy vélik, „egy legalább 5 évre szóló, átfogó mélyfelújítást célzó program mind a magyar társadalom, mind a magyar állam szempontjából sokszorosan megtérülne: jelentős mértékben hozzájárulna a gazdasági növekedéshez és a pangó építőipar talpra állásához, évente százmilliárdos nagyságrendű állami bevételt generálna, erősítené hazánk energiabiztonságát és -függetlenségét, segítené a klímaalkalmazkodást, csökkentené a levegőszennyezettséget, és jelentősen növelné a magyar állampolgárok hétköznapi életminőségét.”

    Vissza nem térítendő támogatásból és támogatott hitelből összeálló konstrukciót javasolnak, amelyben a két rész arányát a jövedelem és energiamegtakarítási szint alapján is differenciálnák, hogy – mint írják – „a jómódú tulajdonosok is motiváltak legyenek, de az alacsonyabb jövedelműek is bele tudjanak vágni az energetikai felújításba”. Javasolják, hogy minél nagyobb a fajlagos energiamegtakarítás mértéke, annál nagyobb arányú legyen az állami támogatás.

    Ezen felül a magánszemélyek önerőből történő épületenergetikai beruházásait áfavisszatérítéssel, kedvezményes áfakulccsal vagy egyéb adókedvezménnyel támogatnák.

    Új EU-s szabályozás

    Mindeközben az Európai Parlament elfogadta az épületek energiafogyasztásának és kibocsátásának további csökkentését elősegítő szabályokról szóló javaslatokat. Eszerint 2030-tól minden új épületnek - a köztulajdonban lévőknek 2028-tól - kibocsátásmentesnek kellene lennie.

    A most elfogadott intézkedéseknek továbbá az is a célja, hogy a tagállamokban még több épületet újítsanak fel az energiát legrosszabbul hasznosítók közül, és az energiahatékonysággal kapcsolatos adatok cseréje is javulni fog a felülvizsgálatnak köszönhetően.

    A szabályozás a lakóépületek energiahatékony korszerűsítését lépésenként teszi lehetővé, ellentétben az eredeti, sokak által támadott koncepcióval, amely kötelezővé tette volna az energiahatékonysági felújítást, ezzel a lakástulajdonosokat magas, esetleg megfizethetetlen költségekkel megterhelve

  • ÉVOSZ: A lakhatási feszültségek oldása súlyponti feladat

    A drasztikus áremelkedések következtében a lakosság reálkeresetének növekedése elmarad a lakásárak árnövekedésétől. A lakosság lakáscélú megtakarítása nem elegendő a feladatok finanszírozásához, mindenképp hitelekre van szükség. Magas kamatok mellett a lakosság azonban nem vesz fel lakáscélú hitelt, kivárás tapasztalható, hangsúlyozza Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

    Mindenek előtt az Otthonfelújítási Támogatási Program elindítását javasolja az ÉVOSZ. Minden épületfelújítási támogatást és pályázatot a módosított, magasabb épületenergetikai követelményeknek megfelelően indokolt kialakítani. Egy tavaszi programindítás lehetőséget ad arra, hogy a 2024. évi fűtési szezonra már elkészüljenek az energiamegtakarítást célzó munkálatok.

    Az újépítésű lakások finanszírozásához javasoljuk, hogy az MNB a Zöld Otthonteremtési Programját indítsa újra. Az inflációs folyamatok ellenére se legyen a lakáscélú hitel kamata 5%-nál nagyobb, és felújításra is igénybe lehessen venni.

    Az ÉVOSZ szorgalmazza, hogy a rendezett költségvetési kapcsolatokkal működő vállalkozásoknál a munkaadó adó- és járulékmentesen adhasson új építésű lakásnál egy munkavállalójának egy alkalommal maximum 10 millió forint munkáltatói hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást, felújításnál pedig maximum 5 millió forint összeget. A támogatás a munkavállalónál és a munkaadónál is legyen járulék- és adómentes.

    A lakásár-családi jövedelem olló erős nyílása okán javasoljuk kezdeményezni a “Támogatott Nonprofit Lakásépítési Módszer” bevezetését. A módszer alkalmazása során az állam, az önkormányzat a fejlesztéshez a terület biztosításával és közművesítéssel járulhat hozzá, illetve ráépítési jogot adhat. A fejlesztést nonprofit szervezet bonyolítja le, ezzel biztosítva az alacsonyabb árú lakásokat. A fejlesztések generálása a lakásépítésnek új lendületet adhat. Ezen lakásokba akár bérlőként is lehessen beköltözni, és meghatározott idő alatt megvásárolva tulajdonba kerülhessen az otthon.

    A meglévő lakásvagyon meghatározó részét képező panellakások lakásminőségének javítása érdekében indokolt kidolgozni és el kell indítani egy hosszú távú „Panelprogram” -ot, ami megoldást kínál többek között a felújításhoz szükséges finanszírozásra és átmeneti lakhatásra a felújítás idejére. A Panelprogram csak a társasházi törvény aktualizálása mellett lehet sikeres. Ennek során többek között érvényt kell szerezni a többségi tulajdoni rész akaratának és a kötelező felújítási alap éves minimumának előírására. A kötelező minimális felújítási alap képzését az újonnan épülő társasházaknál is indokolt bevezetni.

    Az új építésű lakóingatlanok 5 éves építményadó-mentességét javasoljuk, illetve a települési önkormányzatok ilyen irányú kormányzati ösztönzését.

    A családi otthonteremtési támogatási programok, tágabb értelemben pedig a lakásépítés lendületben tartását az szolgálná mind a keresleti, mind pedig a kivitelezői kapacitás szempontjából, ha a támogatási és kedvezményes áfaelőírások feltételrendszere hosszabb távon stabilan kiszámítható lenne. Jelenleg sok esetben a támogatási és adókedvezményi intervallumok által befolyásolt keresleti hullámok jelennek meg az újlakás-építés piacán. A hosszútávú, stabilan kiszámítható viszonyok tudnák egyenletesen növekvő, dinamikus egyensúlyba hozni a keresletet és kínálatot. Határidős megkötések nélkül javasoljuk az 5% áfarendszerét az újépítésű lakóingatlanoknál.

    Iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztésére és gyártására irányuló újabb innovációs pályázat kiírását javasoljuk az építésgazdaság területén működő vállalkozások részére.

    2024. évben célszerű elkészíteni a Kormány Hosszútávú Lakásgazdálkodási Stratégiáját és annak végrehajtási, cselekvési programját.

    Műszaki irányelv és szabályozási definíciók szükségesek a készház, a mobilház és moduláris lakóingatlanok területén oly módon, hogy a nem megfelelő műszaki tartalmú, teljesítményű építmények kiszoríthatóak legyenek ebből a szegmensből.

    A lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál tapasztalható a legmagasabb szintű feketefoglalkoztatás, amit elsődlegesen az írásos szerződések nélküli munkavégzés nagy száma tesz lehetővé. Ez a jelenség rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, ami mindenképp változtatásokat sürget a lakásfelújítás területén, hiszen nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt.

    Az ÉVOSZ számításai szerint 2023. évben mintegy 260 milliárd forint értékű lehetett az a lakásfelújítási munka, amit szóbeli megállapodás mentén kiviteleztek. Ennek a kivitelezői szolgáltatásnak az áfatartalma kb. 70 milliárd forint, amit az állami költségvetés nem lát, elesik tőle.

    Forrás: ÉVOSZ

  • Lélektani szintet értek el az albérletárak

    Tovább nőttek a lakbérek 2024 februárjában. Januárhoz képest országosan 1, Budapesten pedig 1,1 százalékos volt az emelkedés, éves szinten pedig 11,6 és 11,3 százalékos drágulás következett be - derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindex eredményeiből.

    Idén februárban lélektani határt lépett át az albérletpiac, mert a 2015-ös szinthez képest megduplázódtak az országos bérleti díjak a KSH-ingatlan.com lakbérindex alapján. Budapesten ennél kisebb ütemű volt a drágulás, mert a fővárosban a 2015-höz képest 90 százalékkal kerülnek többe az albérletek. Ennek legfőbb oka, hogy Budapesten már eleve magasabb szintről indultak el felfelé a bérleti díjak.” - értékelte a februári adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte az albérletek drágulása elsősorban azzal magyarázható, hogy a bérek és keresetek jelentősen emelkedtek, márpedig erre reagálnak a legérzékenyebben a tulajdonosok. Amint növekedést látnak, feljebb viszik a bérleti díjakat. A koronavírus-járvány idején bekövetkezett albérletár-csökkenés is amiatt következett be, mert a bérlők fizetőképessége átmenetileg csökkent.

    Balogh László a februári 1 százalékos bérletidíj-emelkedésről elmondta, hogy a drágulás folyamatosan lassul, mert januárban országosan még másfél, Budapesten pedig közel két százalékos volt a havi növekedés üteme. Tavaly februárban pedig még 20 százalékos volt az éves drágulás mértéke, ami mostanra 11 százalékra mérséklődött.

     Ennyiért lehet lakást bérelni márciusban

     Az albérletpiac februári alakulása mellett az ingatlan.com elemzése ismerteti, hogy március elején mennyibe kerültek a kiadó lakások az országban.

    Budapesten az átlagos lakbér 250 ezer forintot tett ki. A legnagyobb kínálattal rendelkező városrészei közül a XI. és XIII. kerületben 240 és 250 ezer forint, a II.-ban 335 ezer forint, míg a IX.-ben 235 ezer forintért lehet kibérelni a lakóingatlanokat havonta. Mindössze négy olyan kerület - a X., a XV., a XX. és a XXI. - van, ahol 200 ezer forint alatt maradnak az átlagos lakbérek, itt 170-192 ezer forint a jellemző.

    A vármegyeszékhelyek közül Szegeden, Debrecenben és Miskolcon a legszélesebb az választék albérletekből, ám az árak jelentősen eltérnek egymástól. Szegeden már 135 ezer forint az átlag, a debreceni kiadó lakások esetében pedig 200 ezer forint. A borsodi vármegyeszékhelyen pedig 100 ezer forint az átlagos lakbér, amivel az egyik legolcsóbb egyetemvárosnak számít az országban.

    Székesfehérvár számít a legdrágább vármegyeszékhelynek, 210 ezer forintos összeggel. A drágább nagyvárosok közé sorolható még Győr, Veszprém és Tatabánya, ahol 150-180 ezer forintért kínálják a kiadó lakásokat.

    Forrás: ingatlan.com

  • Berúgta magát az újlakás-piac - meddig futhat 2024-ben?

    Nagyon túlfűtött állapotból zuhant be a lakáspiac 2022 végén, itt volt már az ideje a korrekciónak – vélte Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont elemzője. Az élénkülést 2018-tól már az állami támogatásoknak volt köszönhető. 2023-ra ezek kiestek a hajtőerőből. Így a tavalyi év a kivárás éve volt – minden fő mutatóban visszaesést hozott: forgalomban, reálárakban, építkezésekben.

    De idén már látszanak a kilábalás jelei: megjelentek a pozitív hírek a makrofolyamatokban: csökkenő infláció, ebből következően alacsonyabb kamatszintek, újból beindult a reálbérnövekedés nagyjából másfél éves reálbércsökkenés után, a forgalom 15%-kal nőhet, később ugyanígy az árak és a építkezések is. Később ennek még egy kisebb löketet adhatnak az átfazonírozott csok-támogatások. Utóbbiaknak már nincs újdonság erejük, idéntől szigorúbb feltételekkel élnek tovább: kevesebb embert érnek el, de jóval nagyobb hitelösszegeket jelentenek. Tehát összességében nőhet az érdeklődés, így aktivizálhatja az elhalasztott keresletet és kiegyenlítheti a tavaly év végén előrehozott vásárlásokat.

    Nem volt ugyanolyan hosszúságú és mélységű válság, mint 2008. után, bőven elmaradunk attól, ugyanakkor nem várjuk most azt, hogy ahhoz hasonló nagyívű fellángolás indul most a lakáspiacon. Tartós, érezhető nominál áresés a lakáspiacon csak komoly recesszió idején szokott bekövetkezni, tehát ennek most nincs realitása. nem is következett be, csak kisebb korrekció. A korábbi válsághoz képest most ugyan rövidebb idő alatt nagyobb csökkenést értünk el, de ez a magas infláció miatt volt. Ugyanakkor a nominál árak nagyjából szinten maradtak. Reálárakban a lassuló, megszűnő csökkenést várjuk év végére, de jövére mindenképpen.

    Ami a lakásépítéseket illeti, a lakásépítési engedélyekben, induló kivitelezésekben növekedést várunk az 5%-os áfa év végi kivezetési határideje miatt, de a megépülő lakások átadásában további csökkenés lehet – mondta Valkó Dávid.

    Az OTP Ingatlanpont szakértője tavalyi évhez képest javulásra számít – bár ezt nem nehéz elérni –, de úgy véli, nem jönnek vissza a meredek áremelkedéssel és hatalmas boommal jellemezhető 2013. utáni évek.

    Mi lesz az új lakások árával?

    Az újépítésű lakásokkal kapcsolatban Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezetője elmondta, hogy a tavalyi év nagyon gyenge volt ezen a piacon, hatalmas, 50%-nál nagyobb visszaesés történt az új lakások tranzakciószámában. „Ehhez képest számunkra is nagy meglepetés, hogy milyen jól indult az idei év. Amíg tavaly a Metrodomnál havi 4-6 lakást tudtunk értékesíteni, ami nagyon alacsony szám, addig most februárban már 38 lakást adtunk el, miután a január is szépen alakult. A márciusi számok is azt mutatják, hogy ez a jelentős emelkedés kitart” – osztotta meg Kiss Gábor.

    Előrejelzésük szerint moderált emelkedés várható, legalábbis ez év első felében, és talán 2024 végére-2025 elejére érkezhet meg egy érettebb piac, amikor igazán beindulnak a folyamatok. Ezek a biztató számok, amelyek nemcsak az új-, hanem, a használtlakás-piacra is jellemzőek, megpendítik annak a lehetőségét, hogy akár egy optimistább piaci szcenárió is bekövetkezzen az idén.

    Az új lakások áráról szólva Kiss Gábor megerősítette azt a korábbi kijelentését, hogy három év távlatában akár 3 millió forint is lehet a négyzetméterár. (Most valamivel 1,5 millió forint alatt van ez ár.) Mindezt azzal magyarázza, hogy a reálértékben nagyon nagy volt a csökkenés, és ha 20%-os inflációnál nominálértéken marad a lakásár, az nem tartható fenn hosszú távon. Azzal együtt, hogy az infláció már 5-6%-os sávba ereszkedett, nem várható, hogy a jelenlegi nominálárak fennmaradnak, mindenképpen növekedés lesz.

    Olyan kevés az elmúlt 14 évben megépült lakások száma, ami ebben az időszakban nagyon kevés jó állapotú használt lakást hozott a piacra. Így a jó minőségű, újszerű használt lakások nehezen elérhetőek. A válság miatt nagyon mérsékelt az újlakás-építés, a fejlesztők visszafogták ezt a tevékenységüket. „Most, amikor a jövőbe vetett hit visszatér a piacra, a kereslet növekedni fog, akkor az a veszély áll fenn, hogy nem lesz elég elérhető kínálat. Márpedig ezeket a lakásokat létrehozni 2-3 éves időtáv, és ez alatt az idő alatt jelentős áremelkedés következhet be” – magyarázta Kiss Gábor. Most még csak elindult a keresletnövekedés, ezért ezt inkább a 2025-26-os évekre prognosztizálja.

  • Hogyan lehet csökkenteni a budapesti albérletárakat?

    Miért ilyen magasak az albérletárak Budapesten?

    Számtalan gazdasági, politikai és társadalmi oka van, amiért ennyire elszálltak a magánbérleti piac árai. Több embernek lenne szüksége albérletre a városokban, mint amennyi elérhető lakóingatlan van, ez keresleti piachoz vezet, emellett a szabadpiaci körülmények és a szabályozatlanság kedvez az árak elszabadulásának. A rövid távú, turisztikai célú lakáskiadások is kivonnak pár ezer ingatlant a hosszú távú magánbérleti piacról.

    A kereslethez képest alacsony számú albérlet a rendszerváltás környéki politikai döntések következménye. Jelenleg a magyar lakosság kevesebb mint 10%-a lakik bérlakásban, 2%-a önkormányzati tulajdonú bérlakásban. Megközelítőleg 110 000 önkormányzati tulajdonban lévő, nem piaci díjazású bérlakás van Magyarországon, ebből közel 40 000 Budapesten található, amelyek nagyjából 10%-a nem lakott.

    A magas árak további okozója a még mindig relatív alacsony kamatkörnyezet. Amíg alacsonyak a kamatok, az ingatlanok vásárlása, kiadása és eladása az egyik legjobban megtérülő befektetés.

    Az utóbbi években a kormány által bevezetett CSOK és otthonfelújítási támogatásoknak is jelentős árfelhajtó szerepe volt a lakáspiacra – az albérletárak kis késéssel, de együtt mozognak a lakásárakkal. Így az elsősorban a magántulajdonszerzést előnyben részesítő lakáspolitikai intézkedések egyre kevésbé érik el a szegényebb rétegeket, vagy akár a középosztályt.

    Milyen intézkedésekkel lehetne mérsékelni az albérletárak emelkedését?

    Több lakáspolitikai eszköz is a rendelkezésre áll ahhoz, hogy csökkenteni lehessen a bérleti díjak emelkedését. A Habitat for Humanity Magyarország évek óta jelzi és szakértői anyagokkal támasztja alá, hogy egy nagyléptékű, megfizethető bérlakásprogram csökkentené az albérletpiacra nehezedő nyomást. Emellett olyan nonprofit szervezetek alapítására van szükség, melyek a társadalmi, gazdasági realitások figyelembe vétele mellett, megfizethető árú bérlakásokat építenek és kezelnek, valamint változatos bérlői portfólióval rendelkeznek. Ez hozzájárulna ahhoz, hogy a magánbérleti piac mellett megszülessen a ‘megfizethető bérlakáspiac‘ is.

    Sajnos a hosszú távú, kormányokon átívelő kötelezettségvállalás hiánya, valamint a lakhatási szegénység mérséklésének évtizedes politikai elhanyagoltsága nem sok jóval kecsegtet a közeljövőre nézve.

    A 2022-es népszámlálási adatok szerint rengeteg, kb. 570 000 üresen álló lakóingatlan van ma Magyarországon, Budapesten 160 000. Ezek egy része valószínűleg nagyon rossz állapotú, vagy területileg olyan helyen található, ami nem teszi lehetővé, hogy közlekedés, infrastruktúra, munkaerőpiac szempontjából megfelelő lakhatást biztosítson. Sokat segítene a jelenlegi helyzeten, ha ezek közül néhány ezer lakás megfizethető bérlakásként megjelenne a piacon. Ennek egyik módja a Szociális Lakásügynökség modell, amelyet ma már több önkormányzat, köztük a Főváros is elkezdett alkalmazni. Hasonló példa a Habitat for Humanity Magyarország és az Utcáról Lakásba Egyesület közösen elindított Szolidáris Lakásbérlés mintaprogramja az orosz-ukrán háború elől menekülők számára.

    Várhatóan márciusban jelenik meg a fővárosi lakásügynökség első ajánlata a lakásaikat bérbe adni szándékozók számára – jelentette be Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Az ügynökség létrehozását az a cél vezérelte, hogy a lakhatási szempontból nehéz helyzetben lévők számára lakhatást tudjanak biztosítani üres önkormányzati ingatlanok felújításával, funkcióváltással, valamint a magánpiacról bérelt lakások üzemeltetésével. Mindez egy európai uniós támogatású program keretében valósulhat meg. Az egyik fő célcsoport a közfeladatot ellátó, munkaerőhiányos területen dolgozók, például a szociális terület munkavállalói.

    Ha egy lakástulajdonos úgy gondolja, nem szeretne foglalkozni ingatlanjának bérbeadásával, akkor átadhatja majd azt a fővárosi önkormányzat lakásügynökségének, amelyre így áthárulnának az adminisztratív terhek, illetve a karbantartás felelőssége, majd későbbiekben akár a felújítás is. A lakásügynökség majd a belépő magántulajdonosok ingatlanjait kezelőként adja bérbe a piaci árnál alacsonyabb áron azoknak, akik nem tudnák megfizetni a „normál lakhatást”. /Forrás: Realista/

    A kollégiumi férőhelyek növelése is fontos eszköz lehetne, mivel az egyetemvárosokban a kollégiumokból kiszoruló diákok kénytelenek piaci áron albérletet/szobát bérelni, ezzel is szűkítve az elérhető bérlemények számát, felhajtva a bérleti díjakat. Amennyiben kellő számban lennének elérhetőek kollégiumi férőhelyek, több bérlemény maradna a munka miatt lakhelyet váltók számára is.

    Jó minőségű és megfelelő elhelyezkedésű munkásszállók építése munkáltatói költségvállalással segíthetné az önkormányzati vagy állami befektetések minimalizálását. Jelenleg ezek az épületek sokszor külterületen vannak, rossz állapotúak, és csak nagyon alacsony színvonalú lakhatást biztosítanak.

    Szabályozással a megoldás felé

    A magánbérleti piac biztonságossá tételét tűzte ki célul a Habitat for Humanity Magyarország 2020 áprilisában kiadott Feketelakás tanulmánya, többek között a lakásbérletek kötelező regisztrációját is tartalmazó javaslatcsomagban. “Az albérletpiacra nehezedő nyomást csökkentené a hosszú távú lakáskiadás szabályozókkal történő előnyben részesítése a rövid távú, turisztikai kiadás ellenében” – fejtette ki Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója. – “Erre az is motiválná a tulajdonosokat, ha ezt a formát adókedvezményekkel támogatnák, valamint elindítanák a rászoruló bérlők lakbér- és kauciótámogatását is. Az üresen álló lakóingatlanok tulajdonosait adózási eszközökkel lehetne érdekeltté tenni ezek lakáspiaci visszavezetésére.

    Az albérlők biztonságára és a lakástulajdon védelmére a lakástörvény reformja jelenthet megoldást. A regisztrált, szerződéses jogviszony biztonságot ad mind a lakáskiadónak, mind a bérlőnek, ami hozzájárulhat a lakáspiac “fehérítéséhez” is. Ehhez szükséges lenne a felmondási idő, jogok és kötelességek tisztázása, a minimum minőségi követelmények lefektetése. A bérleti jogviszonyból adódó, általában kis értékű vitás helyzetek gyorsabb és egyszerűbb rendezésére, valamint az albérletek számának növelésére is adnak javaslatot az anyagban – a sajtóközleményben szereplő megoldásokat fejtik ki bővebben.

    A Lakhatási Koalíció (lakhatási szervezetek szakmai csoportja) januárban megjelent, a 2024-es választásokra készített Önkormányzati Lakhatási Minimum kiadványában is ad, kifejezetten önkormányzati szinten megvalósítható javaslatokat.

  • Nagyon kevés építési projekt indult tavaly

    A jelentés szerint a tavalyi Aktivitás-Kezdés mutató nem érte el a 2500 milliárd forintot.Ez azt jelenti, hogy a szektorban 2021-hez és 2022-höz képest 19 és 34 százalékkal csökkent az építési fázisba lépő projektek összértéke, a 2023-as Aktivitás-Kezdés nagyjából a 2019-es év szintjével egyezett meg.

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2023. 4. negyedév)

    Ha azonban változatlan árakon nézzük a csökkenés mértékét, az még jelentősebb, 2021-2022-höz képest 43-44 százalékos. Változatlan árakon nézve utoljára 2015-ben volt a 2023-nál alacsonyabb az Aktivitás-Kezdés értéke, de még a 2013-2014-es is meghaladta a tavalyit.

    Mélyrepülésben a magasépítések

    A tavalyi negyedik negyedév a magasépítések esetében is visszaesést hozott, 2016 óta nem produkált még folyóárakon sem ilyen alacsony negyedéves Aktivitás-Kezdést a szektor, mint az október-decemberi időszakban. Így pedig az első 9 hónap alacsonyabb számain sem sikerült javítani, az egész évet nézve kevesebb, mint 1750 milliárd forint értékben kezdődtek meg magasépítési kivitelezések, ami 2021-hez képest 19, míg 2022-höz képest 23 százalékos csökkenést jelentett. Változatlan árakon nézve azonban a 2023-as év Aktivitás-Kezdés mutatója 44, illetve 34 százalékkal maradt el az előző két évitől, utoljára 2015-ben volt alacsonyabb a tavalyinál.

    A magasépítéseken belül a társasházi lakásépítések és a nem-lakáscélú magasépítések esetében is csökkent az Aktivitás-Kezdés. A negyedik negyedévben utóbbiak esetében nagyon drasztikus volt az elmaradás az előző éveket jellemző negyedéves számoktól. A kivitelezési fázisba lépő nem-lakáscélú magasépítések értéke folyóárakon utoljára 2016-ban volt ennél alacsonyabb egy negyedév alatt. Az egész évet nézve a nem-lakáscélú magasépítések Aktivitás-Kezdés mutatója 17, illetve 22,5 százalékkal csökkent a 2021-es és 2022-es szinthez képest. Az árak változását kiszűrve pedig még nagyobb az elmaradás, a változatlan áras Aktivitás-Kezdés szintje 2023-ban 42 és 33 százalék volt alacsonyabb az előző két évhez képest, 2015-ben produkált csak kisebb számokat a szektor.

    Ismét csökkent a társasházépítési kedv

    A második és harmadik negyedév biztatóbb számai után ismét csökkenés következett be a társasházi lakásépítések Aktivitás-Kezdés mutatójában. Az év egésze során végül nem érte el a 300 milliárd forintot a megkezdett társasházi kivitelezések értéke, ami 2022-höz képest 28, 2021-hez képest pedig 30 százalékos visszaesést jelentett, a 2017-2022 közötti időszakot nézve pedig egyedül a 2020-as Aktivitás-Kezdést előzte meg. Változatlan árakon nézve ugyanakkor még koronavírus járvány és áfa-emelés sújtotta 2020-as évnél is gyengébbnek bizonyult a tavalyi, 2015-ben volt csak alacsonyabb a megkezdett társasházi építkezések értéke. 2022-höz képest a csökkenés változatlan árakon 38, 2021-hez képest pedig több, mint 50 százalékos volt, áll az EBI Építésaktivitási Jelentésben.

    2023-ban jelentős mennyiségben fejeződtek be társasházi lakásprojektek, az Aktivitás-Befejezés mutató értéke meghaladta a 350 milliárd forintot, ami közel 28 százalékos növekedést jelentett 2022-höz képest, és 23 százalékkal haladta meg a 2021-es szintet, az idei évre pedig egyelőre szintén magas számok várhatóak.

    Bár továbbra is a legnagyobb arányban Budapesten indultak el társasházi lakásépítések, a főváros részesedése némileg csökkent az Aktivitás-Kezdésből 2023-ban 2022-höz képest. Közép-Magyarországon összesen a kivitelezések körülbelül 60 százaléka kezdődött el, Kelet-Magyarországon kicsit, több, mint 15 százaléka, míg Nyugat-Magyarország részesedése valamivel 24 százalék felett alakult.

    Alacsony szinten stagnált a mélyépítés

    További csökkenés ugyan nem következett be a mélyépítések esetében, azonban a negyedik negyedévben is nagyon alacsony volt az Aktivitás-Kezdés a szektorban, körülbelül ugyanolyan értékben indultak el kivitelezések, mint a harmadik negyedévben. Így a mélyépítések esetében az Aktivitás-Kezdés 2023-ban a kiugrónak számító 2022-höz képest jelentősen csökkent, de nem érte el az elindított munkák értéke a 2021-t sem, illetve a 2020-nál is némileg alacsonyabbnak bizonyult. 2021-gyel összevetve 17, míg 2022-höz képest 50 százalékos csökkenés következett be a szektorban, a változatlan áras csökkenés pedig még nagyobb volt, 2022-höz képest már közelítette a 60 százalékot, 2021-hez képest pedig több, mint 40 százalékot tett ki. A 2013-2023-as időszakot nézve változatlan árakon csak a 2015-ös Aktivitás-Kezdés volt alacsonyabb a 2023-ban mértnél.

    Továbbra Kelet-Magyarországon indult a legtöbb beruházás

    Az elmúlt 4 negyedévet nézve a beruházások közül a legnagyobb arányban Kelet-Magyarországon indultak el építőipari kivitelezések, az Aktivitás-Kezdésből a terület részesedése 42 százalékos volt. Budapesthez az építési fázisba lépő projektek értékének 26 százaléka tartozott. Az egyes régiók közül Budapest után a második legmagasabb részesedéssel, 25 százalékkal az Észak-Alföld rendelkezett, a harmadik-negyedik helyen Pest megye mellett a Közép-Dunántúl régió állt 10 százalékos részesedéssel. Nyugat-Magyarországon az elmúlt 4 negyedévben a kivitelezések 21,5 százaléka indult el, Közép-Magyarországon pedig 36 százaléka.  

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2023. 4. negyedév)

    Forrás: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az iBuild a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.

  • Mostantól havonta kapunk visszajelzést a lakásépítési ágazat teljesítményéről

    Az Újház Építőipari Trendmonitor mostantól havi rendszerességgel ismerteti a hazai magasépítési ágazat aktuális helyzetét.  Az egyedülálló adatalapú fejlesztéssel készült első kiadvány három évre visszanyúló adataiból kiderül, a lakásépítési szektor 2022 februárjában volt a csúcson, amelynek megismétléséhez a többi között a lakásfelújítás állami támogatásának megújítására és tartósan hat százalék alatti átlagos lakáshitelköltség-mutatóra lenne szükség.

    Az index jól mutatja, hogy a lakossági kereslet nem tudott visszatérni még a covid utáni helyzetbe sem, nagyon alacsony szinten áll. Ennek, a több egyidejű tényező hatásával együtt a legfőbb okai a magas hitelkamatok, a finoman szólva sem ideális reáljövedelem-szint, valamint az optimálistól ugyancsak messze álló jövőbe vetett bizalom.

    Az elmúlt három évet vizsgálva az Újház Építőipari Trendmonitor Főindex 2022 februárjában érte el legutóbbi csúcspontját (62 pont), több kulcstényező együttes pozitív hatásának köszönhetően. Ebben az időszakban még elérhető volt az otthonfelújítási támogatás, és a lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség-mutatója nagyon kedvező szinten, öt százalék körül vagy az alatt állt. További fontos tényező, hogy az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal volt magasabb.

    A 2022-es tavaszi enyhe csökkenést követően jelentős visszaesés történt, amelyet a 2023. áprilisban bekövetkező mélypont követett (39 pont). A 2023 második felében zajlott enyhe növekedés hátterében elsősorban a lakosság pénzügyi helyzetének javulása és a keresleti igény kisebb mértékű emelkedése állt, amely azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy dinamizálja az építőipart.

    Ahhoz, hogy a lakásépítési szektor újra a 2022. februári csúcshoz közelítsen, a fogyasztói bizalom erősödésére, az újlakás-piac bővülésére, a lakásfelújítás állami támogatásának megújítására és tartósan hat százalék alatti átlagos lakáshitelköltség-mutatóra lenne szükség.

    Az időről időre közölt iparági statisztikák mellett fontos szerepet tölthet be az Újház piaci megközelítésű adatelemzése. A Trenmonitor egy adott időszak állapotának áttekintése mellett jól mutatja a lehetséges beavatkozási területeket.

     „Kiterjedt kereskedelmi hálózatunk köszönhetően az ország teljes területéről vannak az építőanyagok eladására és keresletére vonatkozóan adataink, ami egyedülálló lehetőséget teremt, hogy mélyebben megértsük a magasépítési ágazat, ezen belül a lakásépítési szektor aktuális helyzetét, továbbá hozzájáruljunk az iparágat érintő jövőbeli prognózisok megfogalmazásához. Az Újház Építőipari Trendmonitort azzal a céllal hoztuk létre, hogy hálózatunk a kutatási anyagokat a piacról kapott naprakész impulzusaival kiegészítve, a szélesebb közvélemény, az építőipar szereplői és az építkezők, felújítók is átfogóbb képet kaphassanak a magyar építőipart érintő folyamatokról, nehézségekről, a szektor jelenéről és jövőjéről” – mondta el dr. Rázsóné Szórády Csilla, az Új Ház Zrt. vezérigazgatója.

    Az építőipari ágazattal kapcsolatban évtizedek óta számos adat, statisztikai kimutatás készítése és gyűjtése zajlik, azonban ezek komplex kezelésére és összetett mutatók kialakítására kevés kísérlet történt. A mostantól havi rendszerességgel elérhető Újház Építőipari Trendmonitor újdonságát az adja, hogy az építőanyag-kereskedelmi hálózat saját adatainak, valamint a nyilvánosan elérhető adatsorok – köztük a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Igazgatóságának iparági és lakossági felmérésének aggregált eredményei – értékeléséből jött létre.

    Az indexképzés folyamata során a vállalat és a módszertant kidolgozó Marketing Resolution Kft. összesen 30 különböző indikátorból öt önálló alindexet hozott létre, amelyek a magasépítési ágazat üzleti bizalmi szintjét, a lakosság hosszútávú anyagi várakozását, a lakásépítést meghatározó gazdasági környezet állapotát (egyaránt figyelembe véve a kereslet és kínálat oldalt), valamint a lakásépítés aktuális és közelmúltbéli teljesítményét hivatottak meghatározni. A főindex kiszámítása az öt alindex átlagolásával történik. Az indexek átfogó képet mutatnak a lakásépítési piac működését befolyásoló főbb tényezőkről, az elmúlt három évet meghatározó ágazati trendekről, valamint az építőipar várható alakulásáról.

    Az Újház Építőipari Trendmonitor első, 2021-2023-as időszakra visszatekintő kiadványa és a jövőben minden hónap utolsó hetében megjelenő kimutatások az alábbi linken keresztül lesznek elérhetők: https://ujhaz.hu/vallalati-menu/trendmonitor 

  • Hiányzik még egy lökés a lakáspiacnak

    A Központi Statisztikai Hivatal, a KSH friss lakásépítési-, illetve építési engedélyek alakulását mutató adatai szerint továbbra sem tért magához a lakáspiac: 2023 egészében 18,65 ezer új lakás épült fel, ami 9,2 százalékos visszaesés a 2022-es lakásátadási számhoz képest. Ez ugyan a piac által vártnál kisebb zsugorodás, de így is jelentős csökkenés. Ha azt nézzük, hogy már tavalyelőtt sem volt magas a felépül új lakások száma, akkor még borúsabb a kép. A 2021-es és a 2022-es átadott lakásszám sem közelítette már meg ugyanis a 28,2 ezer darabos újlakás átadással jellemezhető 2020-as csúcsévet.

    „Véleményem szerint a gazdaságpolitikai döntéshozóknak nagyon gyorsan lépniük kellene egy újabb, érdemi ösztönzővel a lakástámogatási fronton, hogyha azt szeretnénk, hogy már akár 2024 második felében a korábbi évekhez hasonló mértékben induljanak lakossági beruházások. A csok Plusz fontos, de egyelőre úgy tűnik, hogy nem elégséges eszköz ahhoz, hogy a lakásépítési számok egy-két éven belül érdemben javuljanak. A minap közzétett adatok alapján az első egy hónap alatt meghaladta ugyan az ezret a csok pluszt igénylők száma, de a 2015 nyara óta 240 ezer csok támogatásban részesült családhoz képest ez egyelőre nagyon alacsony szám” – következtet Markovich Béla.

    A jövőre nézve a kiadott építési engedélyek száma ad fogódzót. A friss adatok alapján az igényelt lakásépítési engedélyek száma 39 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban, azaz 2022 egészében volt. Azonban a látványosan zsugorodó építési kedvet fokozhatják a múlt év végén bejelentett, megújított, átalakuló csok támogatások (a csok Plusz), de a csok rendszer átalakítása rövid távon nem javítja 2024-es év lakásépítési kilátásait, mert ehhez alacsony kamatok és emelkedő reáljövedelmek is szükségesek.

    Markovich szerint az minden esetre kedvező jel, hogy „egymástól független forrásokból érkeznek hírek a lakossági ajánlatkérések számának emelkedéséről, ami pozitív fordulat előjele, hiszen, ha az emberek ajánlatokat kérnek, akkor előbb-utóbb építkezésbe, felújításba kezdenek és az építőipar a mai szorult helyzetéből javulásnak indulhat”.

    Az építtetőket a befektetők elmaradása is sújtja

    A rossz alaphangulatot 2023-ban csak fokozta, hogy az államkötvények egyre magasabb kamatai látványosan elvonták befektetői pénzeket is a lakáspiacról. A tehetősebb rétegek egy része döntött ingatlan-portfóliójának karcsúsításáról, akár úgy, hogy igyekezett akár el is adni befektetésre vett lakását és a kiadásnál manapság sokkalta többet hozó állampapírba forgatta a pénzt, további kínálatot generálva a piacon, mérsékelve a tényleges adásvételi árakat. Továbbá a 10-15 százalékos, néha még magasabb – pár hónappal ezelőtt kamatadó-mentessé is tett, biztonságosan és kényelmesen elérhető – állampapír hozamszint még sokszor azt a lakáspiaci keresletet is elvonta, ahol konkrét tervek közt szerepelt új, vagy újabb lakás vásárlása – tovább nehezítve a piacra kerülő lakások eladását.

    Keresletcsökkenést jeleznek a kivitelezők is

    Mutatóba akadnak ugyan induló, új lakásépítési beruházások, de ez töredéke a korábbi mennyiségnek. Ezek is inkább vagy prémium helyszíneken, vagy jól bejáratott, újonnan kiépülő városrészek lakóparkjainak egy-egy újabb, óvatosan induló, illetve lassítva folytatódó ütemében testesülnek meg. Azoknak a kivitelezőknek, akik a kapacitásaikkal az elmúlt években a nagyobb igényre álltak át, így gondot jelenthet az emberek megtartása, az eszközök fenntartása.

    A kisebb piaci szereplők, a lakásépítő kisvállalkozók, brigádok pedig egyértelműen a fékre léptek. Lelassították a beruházásaikat, illetve kész projekteket állítottak meg. Jelzéseik egyértelműek az ágazatban: az új lakásokat ma sokkal nehezebb értékesíteni, mint egy-két évvel ezelőtt.

    Nagyon gyorsan lépni kellene a városi lakástámogatásokkal

    Jelenleg egyértelmű, hogy a 2024-es tavaszi építési szezon közeledte ellenére nem látszik óriási mozgolódás: az építési vállalkozók és a lakosság is kivárnak. A kamatoknál szerencsére már látható, kézzelfogható a csökkenés. A szereplők emellett reménykednek abban is, hogy a kormány valamiféle támogatást indít a közeljövőben a csok Plusz-on felül is, mert az bőkezűbb ugyan, mint a korábbi rendszer, az értékhatárok is magasabbak, de csak a fiatal, gyermekes, vagy gyermeket tervező házasoknak segít. Hiányzik még egy lökés a lakáspiacnak – jegyezte meg Markovich Béla.

    Forrás: Mapei Kft.

  • Kiszámítható állami szerepvállalásra és alacsony hitelkamatokra vár a lakáspiac

    Erős visszaesést mutat a lakásépítési engedélyek száma a korábbi évekhez képest, ami 2024-re további csökkenést jelez előre a lakásépítésekben is. Ebben a helyzetben minden lehetséges ösztönző intézkedésre szükség van, ami segíti a családokat az otthonteremtésben és támogatja az elmúlt években létrejött építőipari kapacitások megtartását.
    Az év elején életbe lépett átalakított családtámogatási rendszer – csok plusz, megemelt falusi csok és babaváró kölcsön – akkor tudja mérsékelni a lakáspiaci visszaesést, ha kiszámítható módon, hosszú távon fennmarad. Nagyon fontos lépés lenne továbbá egy energiahatékonyságra fókuszáló új otthonfelújítási program bevezetése.

    2023-ban jelentős csökkenés látható a lakásépítések számában: különösen a vármegyeszékhelyeken és Budapesten esett vissza az új lakások száma. A lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma minden a fővárostól a városokon át a községekig mindenhol csökkent, aminek legfőbb oka a magas hitelkamatok mellett a családtámogatások 2024-től bejelentett változásának bizonytalansága volt.

    Mára körvonalazódott a csok-támogatások új rendszere - a falusi csok bővítése, valamint a városi csok helyébe lépő csok plusz, amely segítséget jelenthet mind a kistelepüléseken, mind a városokban a gyermeket nevelő, vállaló családok számára.

    Emellett rendkívül nagy szükség lenne egy új otthonfelújítási programra, amely a hazai, rendkívül rossz energetikai állapotú hozzájárulna a lakásállomány minőségi korszerűsítéséhez, valamint az építőipari kapacitások kihasználásához is.

    Hozzájárulna a ehhez továbbá egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítése akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten és a nagy ipari centrumokban. Egy ilyen bérlakásprogram – a Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának részeként – komoly konjunktúra-kiegyenlítő szerepet tudna betölteni.

    Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú, megfizethető bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány minőségi megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Így ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas a lakásépítési hullámvölgy mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.

    Ezen kívül javasoljuk a Kormányzatnak, vizsgálja meg, hogy rövid- és középtávon hogyan lehetne több európai uniós forrást irányítani a lakásépítési, lakásfelújítási szegmensbe, és éljen olyan javaslatokkal az Európai Bizottság felé, hogy a tagországok lakásállományának energetikai megújításához a jelenleginél lényegesen több uniós forrás álljon rendelkezésre.

     Ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a gazdaság hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre, kiszámítható támogatáspolitikára van szükség, vagyis a megfelelő intézkedések ne csak néhány évig éljenek.
    Ahhoz, hogy a lakásépítések száma ne csökkenjen jelentősen a következő években, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás, az otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége, illetve az otthonfelújítási támogatás újraindítása. [Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]

    Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat.

    *

    A KSH szerint 2023-ban az előző évhez azonos időszakához képest:

    • Budapesten 6359 lakást vettek használatba, 3,8%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A visszaesés különösen súlyosan érintette a vármegyeszékhelyeket (–29%), a többi városban (–2,0%) és a községekben (–8,5%) enyhébb volt.
    • Pest régióban 7,3%-kal nőtt, a többi régióban csökkent az új lakások száma 2022-höz képest. A csökkenés mértéke Dél-Alföldön volt a legmagasabb, 45%.
    • A központi nagyrégión kívül továbbra is Győr-Moson-Sopron vármegyében épült a legtöbb lakás, ám ezek száma sem érte el az egy évvel korábbit (–6,4%).
    • A természetes személyek által épített lakások aránya 39-ről 36%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 60-ról 64%-ra nőtt 2022-höz képest.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 46%-a családi házban, 45%-a többlakásos épületben, 7,1%-a lakóparkban található. A többlakásos épületeknél ez 6 százalékpontos növekedést, míg a családi házak esetében 3 százalékpontos csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2 m2-rel 94 m2-re csökkent 2022-höz mérten.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján 21 501 lakás építését kezdeményezték, 39%-kal kevesebbet, mint az előző évben. Az építési kedv leginkább a községekben (–43%) és a fővárosban (–41%) esett vissza, a vármegyeszékhelyeken 28, a többi városban 37%-kal kevesebb engedélyt adtak ki.
    • Az építendő lakások száma a stagnálást mutató Dél-Alföldet (–0,1%) kivéve mindegyik régióban csökkent az előző évihez képest. Vármegyei szinten is általános volt a visszaesés, csak Bács-Kiskunban történt számottevő növekedés (11%), Hajdú-Biharban pedig stagnálás (+0,3%).
    • Az építtetők az esetek 44%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,0, a községekben 89%.
    • A kiadott új építési engedélyek alapján a 2022. évihez képest 37%-kal kevesebb, összesen 8732 lakóépület építését tervezik. A tervezett 6981 egylakásos lakóépület az összes építendő lakóépület 80%-át teszi ki.
    • A tervezett nem lakóépületek száma 4013 volt, 16%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk cikkünk alatt letölthető (Mellékletek),

  • Ambiciózus bérlakásépítési tervek Szlovéniában

    Dr. Aleš Pustovrh, az EECFA szlovén kutatója megnézte a kormány stratégiájának kulcselemeit, a kihívásokat és a lakásviszonyokra gyakorolt lehetséges hatásokat.

    Lakáshelyzet Szlovéniában: nyílik az olló a kereslet és a kínálat között

    Simon Maljevac rávilágított arra, hogy Szlovénia elmarad az EU és az OECD átlagától az 1000 lakosra jutó lakások számában. A statisztikai adatok szerint Szlovéniában mindössze 410 lakás jut 1000 lakosra. Ez a hiány jelentős hatást gyakorolt a lakásárak alakulására: 2015 és 2021 között 77%-kal nőtt az átlagos négyzetméterár.

    2015 és 2021 között Szlovéniában közel 40 ezerrel nőtt a háztartások száma, miközben mindössze 23 ezer új lakás épült ugyanebben az időszakban. Ez az egyenlőtlenség felerősítette a lakhatási válságot, tovább emelve az árakat, és sokak számára egyre elérhetetlenebbé tette a lakástulajdont.

    Ambiciózus terv

    Maljevac miniszter úgy véli, hogy az állami bérlakások elérhetőségét kell növelni. Jelenleg 23 ezer ilyen lakás van 13 helyi vagy országos lakáspénztár kezelésében. Ezeknek a száma azonban stagnált az elmúlt évek minimális állami beruházásai miatt: 2020-ban mindössze 6 millió euró, 2021-ben pedig 4 millió euró állt rendelkezésre. Ezzel párhuzamosan a profitorientált bérleti díjak támogatására fordított állami kiadások becslések szerint emelkednek (éves szinten +20%).

    A lakhatási válság kezelésére a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy 2026-ig 5000 új lakást épít fel (2024-ig 1000 lakást). Ebben a tervben fontos szerepe van az Országos Lakásügyi Alapnak melynek tőkéjét tavaly 25,5 millió euróval emelték, és idénre is ugyanilyen emelést terveznek. Az Alap ebből a forrásból saját lakásokat épít és kedvező hiteleket kínál a helyi és regionális közfinanszírozott alapoknak vagy önkormányzatoknak beruházásaikhoz. További 100 millió eurós hitelfinanszírozást is szeretnének hozzáadni.

    A kormány ambiciózus tervének megvalósíthatósága viszont aggályos. Az állami finanszírozástól való függés kérdéseket vet fel hiszen nagy nyomás nehezedik a kormányra, hogy csökkentse a közkiadásokat. A kormány állami finanszírozástól való függése önmagában is kockázatot jelenthet a terv sikeres végrehajtására. Ahhoz, hogy a terv sikeres legyen, a kormánynak fontolóra kell vennie a magánfinanszírozás bevonását  és a PPP-konstrukció előmozdítását. Jelenleg a szlovén lakáspiacon ezek korlátozottak, de a költségvetési megszorítások mellett elengedhetetlenek lehetnek a kormány céljainak megvalósításához.

    Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) 8 kelet-európai ország, köztük Szlovénia építési piacára készít előrejelzést.

    Forrás: Buildecon

  • Akciós árak is vannak az újlakás-piacon

    Tavaly a fővárosi újlakás-piac eredményei – ahogyan az az OTP Budapesti Újlakás Értéktérkép adataiból kitűnik – leginkább a 2014-15-ös helyzetet idézték. 2023-ban az ingatlanfejlesztők mindössze 3500 új otthon megépítését célozták meg hirdetni kezdett projektjeikkel, ami 45 százalékkal volt kevesebb az előző évre tervezettnél. Hasonló mértékű lett a visszaesés az értékesítésben is: az év folyamán 2960 új társasházi lakásra találtak vevőt, mintegy fele annyira, mint egy évvel korábban.

    A beruházók óvatossága 2024-re is velünk maradt: miután tavaly 6220, kétlakásosnál nagyobb projektben épülő lakást adtak át a fővárosban, erre az évre alig többet, 6310-et terveznek. Sőt, Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint az év végére ez a csekély többlet biztosan elolvad, ugyanis sok év tapasztalata az, hogy a tervezett átadások sok száz, sőt akár ezres nagyságrendben is átcsúsznak a következő évre.

    2024 elejére a már átadott, de még eladatlan új lakások száma meghaladta a 1200-at, ami az elmúlt tíz évben a második legnagyobb készlet. Ám az elemző arra is emlékeztet, hogy a 2008-at követő válság idején volt ez sokkal nagyobb is, akkor előfordult, hogy a 3000-et is meghaladta az azonnal költözhető lakások száma Budapesten.

    Az összkép erősen eltérő helyzetű kerületeket rejt. Például a jelentős fővárosi készlet ellenére, a publikus beruházói és értékesítői információkból dolgozó OTP-s adatbázis szerint jelenleg egyáltalán nem kínálnak azonnal beköltözhető új lakást Budavárban, és Rákospalotán is csak egyetlen egyet. Ugyancsak tíznél kevesebből lehet választani az V., a XVI., a XVIII., a XX., a XXII. és a XXIII. kerületekben. Ezzel szemben száznál is többet kínálnak öt kerületben, ezek a XI., a XIII., a X., a VIII., valamint a III.

    A kínálat bővülésében kiemelkedő szerepe van a XIII. kerületnek, a tavalyi tény- és az idei terv-adatok szerint is ott épül nagyjából minden negyedik fővárosi új lakás. Ugyancsak meghatározó fejlesztési terület Újbuda, a 2024-ben átadandó otthonok közel harmadát oda várják. Az idei várakozásokat tekintve Ferencváros a harmadik dobogós, ahol mintegy 630 lakás átadására számítanak. A IX. kerület annak ellenére érte el ezt az előkelő helyezést, hogy ott tavaly egyetlen egy újlakás-projektértékesítése sem indult újonnan. Ám a korábban indított fejlesztések révén még 2025-re is mintegy 870 új lakás befejezését tervezhetik.

    A nagyobb projektek ütemezése, vagy éppen kifutása gyakran egyik évről a másikra felforgatja a kerületek újlakás-rangsorát. Például Kőbányán tavaly még közel ötszáz lakást fejeztek be, amivel az ötödik legtempósabban fejlesztő kerület lehetett a X., ám ezek helyett csupán egyetlen mikroprojektet indítottak, így idén még 5 új otthon átadására sem számíthatnak.

    Ha idén még nem is indul sokkal több beruházás, Valkó Dávid szerint arra lehet számítani, hogy számos fejlesztéshez igyekeznek majd megszerezni az építési engedélyt a vállalkozások. Fontos határidő közeleg ugyanis: a kedvezményes, 5 százalékos áfát csak azoknál az otthonoknál alkalmazhatják 2028-ig a fejlesztők, amelyekhez ez év végéig megkapják a jogerős építési engedélyt. Így az időben beszerzett engedélyük lehetővé teszi, hogy a következő közel öt évben akkor építsenek, illetve kezdjenek értékesíteni, amikor a piaci helyzetet a számukra legkedvezőbbnek látják.

    A 2024-es átadással tervezett új budapesti otthonokat közel 1,5 millió forintos átlagos négyzetméteráron kínálják, ami az előző évvel összevetve mintegy 18 százalékos nominális növekedést, reálértéken viszont stagnálást jelent. A konkrét ajánlatok azt mutatják, hogy a kis és nagy befektetők közül is sokan akcióznak, különféle kedvezményeket, illetve ajándékokat kínálnak, így keresik azt az árat, amire a vevők már hajlandóak előlépni. Emiatt most olyan környéken is lehet találni néhány lakásnál 900 ezer forint alatti bevezető árat, ahol a tipikus árszint már 2022-re 1 millió forint feletti volt.

    A 2025-ös átadással tervezett lakásokat ugyancsak az ideihez hasonló összegekért hirdetik, ám ezzel kapcsolatban Valkó Dávid arra figyelmeztet, hogy ez nem jelenti az árak valódi megtorpanását. Az előzetes, tervezőasztalról történő értékesítés jellemzően olcsóbban történik, tehát 2025-re, mire a ma még csak tervezett otthonok valóban felépülnek, az áruk is magasabb lesz.

    Mindent egybevetve: az elemző szerint 2024 szerencsés év lehet a vásárlók piacra lépésére. Az újlakások további áresésére már nem érdemes várniuk. Bár már kevesebb lakás épül, a korábbi projektek még számottevő választékot hagytak a piacon. Az eladók pozíciókeresése pedig hozzásegíthet egy-egy különösen jó vételhez, érdemes ezért kifejezetten keresni az akciókat, sőt, akár megpróbálni alkudni is.

  • A szállítási díjak emelkedése növeli most az építőanyagárakat

    „Január elsejétől több adó és magasabb díjak terhelik a közúti áruszállítást, és ez érzékelhetően megemeli a kiszállított építőanyagok árát” – közölte Juhász Attila, az Újház Zrt. és ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának az elnöke szerdai közleményükben. 

    Az üzemanyagok jövedéki adóját megemelte a Kormány, ami a kutakon a gázolaj esetében átlagosan 40 forint feletti áremelkedést idéz elő. 

    Emellett a CO2-pótdíj bevezetésével párhuzamosan emelkedett az útdíj is, ami az építőanyag-szállítmányozásban leginkább használt soktengelyes tehergépjárműveknél kilométerenként jellemzően 20–50 százalékos áremelkedést eredményez az útdíjakban, de van olyan kategória is (főleg a kisebb 2 és 3 tengelyeseknél), ahol az útdíj főutakon bőven megduplázódik.

    Juhász Attila szerint komoly érvágás a kereskedőknek az is, hogy számos új szakaszt – összesen 130 kilométert – vontak be a fizetős rendszerbe. Ez nem tűnik soknak, de ezek között van az M0-s körgyűrű, aminek kiemelt jelentősége van.

    Budapest és az agglomeráció hagyományosan felülreprezentált működési terület a magyar építőiparban. Ez a központi terület adja a hazai építőanyag-kereskedelmi piac nagyjából harmadát, ami miatt sok szereplő kifejezetten törekedett arra a múltban, hogy az M0-s körgyűrűhöz közel építse fel telephelyeit. Az M0-s jelentőségét tovább növeli a magyar gyorsforgalmi úthálózat sugaras szerkezete, ami miatt a kelet–nyugati forgalom is szinte teljes egészében itt halad át – összegezte Juhász Attila.

    Hozzátette, hogy egy fővárosi agglomerációban működő építőanyag-kereskedő szemszögéből modellezve a piaci helyzetet arra jutott, hogy az útdíjemelkedés, az új szakaszok fizetőssé tétele és a jövedéki adó emelése összességében januártól átlagosan 2 százalékos addicionális áremelést eredményez az építkezés helyszínére szállított építőanyagok árában.

    A modell figyelembe veszi, az építőanyag nagy általánosságban nem egy, hanem két utat tesz meg: először – egész kamionos kiszerelésben – a gyártótól a kereskedő telephelyére kerül, nem ritkán külföldről, tehát akár több száz kilométert is megtéve az országhatáron belül.

    Innen - immár kisebb tételekben, komissiózva és rövidebb utakat megtéve - szállítják az anyagokat az építkezésekre, az építkezések ütemezésének megfelelően.

    Juhász Attila úgy gondolja, hogy a fuvardíjak emelkedését sem a gyártók, sem a kereskedők nem tudják lenyelni, mivel a csökkenő kereslet és ennek eredményeként a forgalom – jellemzően 30 százalékos – tavalyi visszaesése már annyira „kifeszítette” őket, hogy nem tudnak több veszteséget bevállalni.

    Számításaik szerint a gyártótól a felhasználói tartó út fuvardíjai átlagosan 16%-kal emelkednek 2024 januárjában. Ez a költségnövekedés az árakba beépítve átlagosan 2 százalékos addicionális áremelési hatást eredményez. Hozzátette: ez egy átlagos érték, a tényleges áremelés termékenként nagyon eltérő lehet.

    A végső ár kialakulásában meghatározó az áru értéke, tömege és térfogata, hiszen minél értékesebb a termék, annál kisebb a szállítási díj súlya a végső árban, és fordítva: a tömegtermékek esetében, amelyek a forgalom gerincét adják, a fuvardíjak akár 15-20 százalékos súlyt is képviselhetnek a felhasználónál érvényesülő árakban, így ezeknél az áremelkedés mértéke is nagyobb lehet.

    Juhász Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a 2 százalékos termékár-emelkedés addicionális hatásként értelmezendő, azaz hozzáadódik az építőanyagárak 2024-ben várható természetes emelkedéséhez.

    Ez a kereskedők szerint leginkább egy inflációkövető áremelkedés lehet, melynek zöme már az első negyedévben megvalósulhat, lévén egyre több szállító jelzi kereskedelmi partnerei felé 5–10 százalékos áremelési szándékát.

    Forrás: ÉVOSZ / Index

  • Segítség kivitelezői szerződések megkötéséhez

    2024. év elejére az építőipar megrendeléseinek volumene jóval több mint egyharmadával csökkent, 35%-os nagyságrendben az egy évvel korábbihoz képest. Az ÉVOSZ tagszervezeteinél lefolytatott konjunktúra-felmérés szerint 2024. évben a cégek nagytöbbsége volumencsökkenéssel számol, ugyanis minden megrendelői szegmens csökkentette a megrendelését, ez egyaránt jellemző az állami és magánberuházásokra, illetve a felújításokra is.

    A Parlament a múlt év végén elfogadta az Állami Beruházások Kerettörvényét és az Építészeti Törvényt, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a vállalkozásoknak az új törvényi szabályozásoknak is megfelelve, szűkülő beruházási, építésgazdasági környezetben, körültekintőbben kell szerződéseket kötniük.

    A kiadvány szócikkeket fogalmaz meg javaslatokkal, ajánlásokkal, melyek az építési-beruházási célú vállalkozási szerződések fontos részei a jogbiztonság érdekében.

    A szócikkek megfogalmazásakor kiemelt figyelmet kapott az, hogy azok alkalmazása ne sértse a versenykorlátozás tilalmáról szóló előírásokat.

     A szócikkek felépítése egységes: az adott fogalom meghatározását annak részletes tartalmi kifejtése követi, majd az előnyök és a hátrányok bemutatása után a vonatkozó jogszabályok felsorolása zárja a leírásokat.

     A jogszabály-változásokat 2023. végéig nyomon követő ajánlás a vállalkozások számára mindenképp új szerződéskötési szempontrendszert jelenthet szervezetnagyságtól függetlenül. 

     A kivitelezések műszaki és pénzügyi tartalmát 2024. évben is összehangoltan kell kezelni, melyet az ajánlásban szereplő szócikkek alapján, azok figyelembevételével lehet elősegíteni, megvalósítani.

     A nehéz piaci körülmények között különös gondot kell fordítani a garanciák, a fizetési biztosítékok, a kivitelezéssel kapcsolatos biztosítások, a tervező, illetve a kivitelező felelősségbiztosítása, a pénzügyi ütemezés, a műszaki egyenértékűség, többletmunka, pótmunka kérdéskörre.

     A kiadvány nyomtatott formában elérhető az ÉVOSZ székhelyén, valamint letölthető az ÉVOSZ honlapjáról (https://www.evosz.hu/hirek).

  • Kisimult az albérletpiac az év végére, de voltak rekordok is

    Visszafogottság jellemzi az év végi albérletpiacot. Novemberben az előző hónaphoz képest az országos bérleti díjak 0,2 százalékkal, a budapestiek pedig 0,1 százalékkal nőttek, lényegében stagnáltak a KSH-ingatlan.com legújabb lakbérindexe szerint. Éves összevetésben viszont még mindig 12 százalékos volt az országos lakbérek drágulása. Az elemzés egyúttal bemutatja a kiadó lakások december közepén jellemző átlagos bérleti díjait és az idei év rekordjait is.

    “Változatos évet zár az idén az albérletpiac. Az év első hónapjait drágulás jellemezte, ebben szerepet kapott, hogy sokan a tervezett lakásvásárlásukat a magas kamatok és a megugró mindennapi kiadások miatt elhalasztották és bérelt ingatlannal oldották meg a lakhatásukat. Majd a bizonytalan gazdasági környezet miatt kevesebben léptek ki az albérletpiacra, emellett a befektetési célú vásárlások is alacsony szinten maradtak. A korábbi évekkel ellentétben az idén már a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése előtt felélénkült a piac, kulcskérdést jelentettek a fenntartási költségek, emellett az albérletet keresők számára az idő volt lényege tényező. Azaz, hogy milyen gyorsan találnak maguknak albérletet” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember hozzátette, hogy az albérletárak emelkedését elsősorban a jövedelmek növekedése teszi lehetővé, az infláció enélkül ugyanis csak kisebb mértékben van hatással a piacra. Inkább a két tényezőből adódó reálkeresetek alakulása befolyásolja a bérleti díjak változását.

    Így alakultak az átlagos bérleti díjak a nagyvárosokban

    Az ingatlan.com adatai szerint a december közepére jellemző kínálat alapján Budapesten az átlagos bérleti díj 240 ezer forintot tett ki. A legnagyobb számú albérletet nyújtó XI. és XIII. kerületben 240 és 250 ezer forint volt ez az összeg. Az I. kerület a legdrágább 300 ezer forintos árral, a legolcsóbb pedig továbbra is a XXIII. kerület 180 ezer forinttal.

    A vármegyeszékhelyek közül Győrben a legmagasabb az átlagos bérleti díj, 200 ezer forintot tesz ki. Utána következik Debrecen és Székesfehérvár 188 és 178 ezer forinttal. A legolcsóbb pedig Salgótarján 80 ezer forintos összeggel.

    Ezek voltak a 2023-as albérletpiac rekordjai

    Az év vége közeledtével az ingatlan.com a saját adataiból összegyűjtötte az idei albérletpiaci “legeket” is. Kecskeméten, Debrecenben és Szegeden is lehetett 25-30 ezer forintért szobát bérelni, ezek voltak a legolcsóbban kivehető ingatlanok. Az önálló ingatlanok közül a legolcsóbb a Nógrád vármegyei Jobbágyiban található 38 négyzetméteres téglaépítésű lakás volt, amely havi 50 ezer forintért talált bérlőre.

    Budapesten egy 20 négyzetméteres - XX. kerületi - pesterzsébeti garzon képviselte az egyik végletet havi 60 ezer forintos bérleti díjjal. A másikat pedig a budai oldalon lévő Szemlőhegyen található kétemeletes, 140 négyzetméteres 5 szobás, kétemeletes, garázsokkal és tágas terasszal, valamint szaunával rendelkező penthouse lakás, amely havonta 1,72 millió forintba kerül. A Budapesten kívüli piacon pedig a legmagasabb bérleti díjjal elkelt albérlet egy balatoni panorámát nyújtó, fedett teraszos, medencés balatonfűzfői családi ház volt, amelyet március közepén hirdettek bérbeadásra havi 950 ezer forintért és május elején már bérlőre is talált.

    Forrás: ingatlan.com

  • Mások így korszerűsítenek EU-s pénzből

    Csehországban folyamatos a támogatási program

    Csehországban kb. 1,5 millió családi ház van. Ezeknek évente 1,4%-át újítják fel. Ha figyelembe vesszük, hogy a családi házakat 30 évente fel kellene újítani, elmondható, hogy jelentős részük nincs korszerűsítve – mutatja be a helyzetet Ondřej Boreš, a csehországi VELUX közkapcsolati menedzsere.

    A 2014-2018 közötti időszakban az egylakásos lakóépületeknek mindössze 20%-a esett át mélységi korszerűsítésen. A felújítási stratégia egyik fő célkitűzése, hogy 2030-ra 85%-ra növelje a mélyfelújítások számát. Ezzel párhuzamosan, ugyancsak 2030-ra 3%-ra növelnék az éves felújítási arányt (hogy minden családi házat 30 évente felújítsanak).

    Jelenleg a lakások felújítását a Környezetvédelmi Minisztérium Új Zöld Megtakarítási Programja támogatja, amelyet a Cseh Köztársaság Állami Környezetvédelmi Alapja kezel, és a családi házak és társasházak energiatakarékosságára összpontosít.

    A korszerűsítési program ösztönzi a lakóépületek energiaifelhasználásának csökkentését (komplex vagy részleges hőszigetelés), a nagyon alacsony energiaintenzitású házak építését, az energiaforrások környezetbarát és hatékony felhasználását és a megújuló energiaforrások használatát. A program fő célja a környezet állapotának javítása a szennyezőanyagok és üvegházhatású gázok (különösen a CO2) kibocsátásának csökkentésével. A program célja energiamegtakarítás elérése a végső fogyasztás terén, a beltéri környezetminőség javítása és a cseh gazdaság ösztönzése. További hozadéka a programnak a polgárok lakásminőségének javítása, a városok és falvak arculatának javítása, hosszú távú progresszív tendenciák elindítása.

    A program 2009-ben indult, és azóta is folyamatosan működik. Ez nagyon fontos, mert így az emberek biztosak lehetnek abban, hogy lesz lehetőségük felújítani a lakásukat, biztosan kapnak támogatást az államtól. Nem úgy, mint másutt, ahol még mindig ad hoc "felhívásokat" használnak, és az embereknek néhány órájuk van arra, hogy jelentkezzenek - emelte ki a szakember.

    Lényeges, hogy a támogatás mértéke a felújítás által elért energiamegtakarítás mértékétől függ. Aki majdnem passzívház szabványok szerint újítja fel a házát, több mint 40 ezer eurót kaphat (a támogatható költségek 50%-áig), akár előfinanszírozással is, a többit pedig alacsonyabb kamatozású bankhitelből fedezheti 2024-től. Ha nem éri el a korszerűsítés ezt az energetikai kategóriát, kevesebb támogatás jár.

    A legszegényebb háztartások számára elérhető egy ennél alacsonyabb, de 100%-os támogatási intenzitású összeg kizárólag a legsürgősebb munkálatokra (vízvezetékek cseréjére, szigetelésre stb.)

    A programot 2009 óta kizárólag európai forrásokból finanszírozzák. 2020-ig az európai kibocsátási egységek (EUA) és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti egységek árveréséből származó bevételekből, 2021-től összetett finanszírozással (Helyreállítási és alkalmazkodóképességi eszköz - Nemzeti helyreállítási terv: 0,76 milliárd euró, Korszerűsítési alap: 2,2 milliárd euró, EUA aukciós bevételek: évi 0,16 milliárd euró).

    Tiszta levegőt és meleg lakásokat Lengyelországban

    Waldemar Czarnocki, a VELUX lengyelországi üzletfejlesztési és értékesítéstámogatási menedzsere az ígylakunknak elmondta, hogy a klímasemleges gazdaság irányába tett lépésként a lengyel kormány 2022. február 9-én elfogadta az "Épületek felújításának hosszú távú stratégiáját (DSRB)". Ez a dokumentum egyfajta útitervnek tekinthető a lengyelországi épületállomány rövid és hosszú távú felújítására vonatkozóan. Lengyelország összes épületét felmérték, és kiderült, hogy az épületek jelentős része alacsony energiahatékonyságú – különösen a 21. század előtt épületek -, és az elkövetkező években hőtechnikai korszerűsítésre lesz szükségük.

    A 2021-es népszámlálás szerint Lengyelországban 15,3 millió lakás található mintegy 6,9 millió épületben. Ebből 6,3 millió családi ház, amelyek esetében a szilárd tüzelésű kazánok továbbra is az elsődleges hőforrásnak számítanak.

    A stratégia szerint 2050-ig a becslések szerint körülbelül 7,5 millió hőtechnikai korszerűsítési beruházás valósul meg, ebből 4,7 millió mélyfelújítás, beleértve az időbeli szakaszos hőtechnikai korszerűsítéseket is. A stratégia szerint a korszerűsítések átlagos éves üteme körülbelül 3,8% lesz, feltételezve, hogy 2050-re az épületek 65%-a eléri az 50 kWh/m2 -évnél nem magasabb EP-indexet.

    Lengyelországban több kormányzati program is ösztönzi az átfogó hőtechnikai korszerűsítést, a legelterjedtebbek a "Tiszta levegő" és a "Meleg lakás" programok – sorolta Waldemar Czarnocki.

    A 2018-2029-re tervezett "Tiszta levegő" program célja az egylakásos lakóépületek CO2-kibocsátásának csökkentése és a levegőminőség javítása. A program az épületek átfogó hőtechnikai korszerűsítésének, valamint a régi és nem hatékony szilárd tüzelésű hőforrások korszerű, a legmagasabb követelményeknek megfelelő hőforrásokra történő cseréjének társfinanszírozását biztosítja. A program 2023-ig csak a régi kazánok alacsony kibocsátásúakra való cseréjének támogatására összpontosított. A 2023 elején bevezetett változások után a 10 évnél régebbi lakóépületek tulajdonosai vagy társtulajdonosai nagy összegű támogatást kaphatnak az úgynevezett mély hőtechnikai korszerűsítésre, azaz elsősorban az ablakok és ajtók cseréjére, valamint a falak és a mennyezet szigetelésére.

    Az igénylők számára három támogatási szint áll rendelkezésre, minél alacsonyabb a jövedelem, annál magasabb a támogatás (66-135 ezer zloty).

    2023. november közepéig a program keretében benyújtott összes támogatási kérelem (728.054) fele (371.489) a hőtechnikai korszerűsítésre vonatkozott, de csak 6%-a (44.693) volt mélyfelújítás.

    A "Meleg lakás" program a többlakásos épületekben lévő lakások tulajdonosainak, az önkormányzati lakások bérlőinek és a 3-7 lakóhelyiséggel rendelkező közösségeknek szól. Célja a szilárd tüzelőanyaggal működő hőforrások kiváltásának támogatása és az energiahatékonyság javítása a többlakásos lakóépületekben található lakóhelyiségekben. A nyílászárók cseréje azonban csak akkor végezhető el, ha a fő projekt, azaz a hőforrás cseréje befejeződött.

     Az összesen 1,75 milliárd PLN költségvetésű program legfeljebb 41.000-375.000 PLN összegű támogatást nyújt attól függően, hogy magánszemély vagy közösség az igénylő, mekkora a családban az egy főre jutó jövedelem, milyen munkálatokat végeznek (benne van-e a hőforrás cseréjével járó átfogó hőtechnikai korszerűsítés, esetleg fotovoltaikus mikroberendezés telepítése). A legszennyezettebb településeken lakók magasabb támogatási hányadra számíthatnak.

    2023. október közepéig közel 63 millió zloty (PLN) értékű pályázatot fogadtak el, és további több mint 250 pályázatot nyújtottak be.

    A VELUX képviselője elmondta, hogy a vállalat évek óta támogatja az egészséges, energiatakarékos és megfizethető lakások létrehozását, valamint az ezt igénylő lakások mély hőtechnikai korszerűsítését. Az első tetőablakok pl. több mint 30 évvel ezelőtt jelentek meg Lengyelországban, és gyakori, hogy a régi tetőablakok már nem rendelkeznek a korábbi tömörségükkel, ezért érdemes megfontolni a cseréjüket a jelenleg kínált energiatakarékosak és funkcionálisak megoldásokra.

    A VELUX tetőablakcsere-programja Lengyelországban a renoVator. Egyszerű regisztráció után a VELUX szakértői nemcsak tanácsot adnak a termékek kiválasztásában, hanem a bevált nagykereskedőkhöz és kivitelezőkhöz is elirányítják a tulajdonosokat.

    A VELUX piacvezetőként oktató szerepet vállalt az épületek energiahatékonyságának javításában, valamint új épületek létrehozásában. Az "Egészséges otthonok barométere" című ciklikus jelentés közzétételével tényeket és adatokat szolgáltatnak a nyilvános vitába a beltéri klímáról, annak a lakók egészségére és jólétére gyakorolt hatásáról, valamint érveket mutatnak be a fenntartható energetikai korszerűsítés felgyorsításának szükségessége és az egészséges és hatékony energiahatékony épületekbe való befektetés hosszú távú gazdasági előnyei mellett.

    A vállalat csatlakozott a Termikus Korszerűsítési Koalícióhoz, amelynek célja az iparág felvilágosítása az nyílászárók új, energiatakarékos ajtókra, ablakokra cseréjének előnyeiről, valamint az épületek hőtechnikai korszerűsítéséhez nyújtott támogatások igénybevételének támogatása.

    Sok munkája van és lesz a spanyol építőiparnak

    Susan Martín Belmonte - a REVO Prosperidad Sostenible egyesület kutató-szakértője korábban beszélt nekünk arról, hogy Spanyolországban a lakások többsége nagyon régi és energiahatékonyság szempontjából nagyon rossz állapotban van. Szerinte a helyzet sokkal rosszabb, mint sok más EU-s tagállamban, talán az EU átlagánál is gyengébb. A 2005 előtt épített épületek gyakorlatilag mind ebbe a kategóriába tartoznak.

    A spanyol kormány azt ígéri, hogy 2026-ig 500 ezer lakást újít fel, erre 6,8 milliárd eurót irányzott elő az EU Next Generation alapjából. Ez a 25 milliós lakásállomány 2%-a. Spanyolországban a lakóépületek 50%-a (9,7 millió) 1980 előtti. de legalább 17 millió lakást kellene felújítani. Az épületek energiahatékonyságát legalább 60%-kal javító energetikai korszerűsítést évente csak az épületállomány 0,2%-ánál végeznek, ami egy évben csak kb. 30.000 lakást jelent. A 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél elérése érdekében azonban az országnak 2030-ig évi 300.000 felújítást kellene elvégeznie, és ezt az arányt 20 éven keresztül fenntartania.

    Az Európai Unió Helyreállítási Alapja, más néven Next Generation EU keretében 750 000 millió eurót osztanak szét 2026-ig az Európai Uniót alkotó 27 állam között. Spanyolország 2026-ig 140 000 millió eurót kap, aminek elköltését az ún. Helyreállítási, Átalakítási és Ellenállóképességi Terv részletezi. Ennek egyik fejezete a Lakásrehabilitációs és Városregenerációs Terv, amelyen keresztül 6820 millió eurót fordítanak a városrészek átfogó felújítására és az épületek – otthonok, irodák és közintézmények – energiahatékonyságának javítására, a fogyasztást csökkentésével és a megújuló energiaforrások beépítésével. A többi között lakóépületek átfogó rehabilitációjára 1994 millió eurót, kifejezetten épületenergetikai rehabilitációs programra további 300 millió eurót szántak, és személyi jövedelemadó-kedvezményt kapnak azok a magántulajdonosok, akik például ablakcserével növelik otthonuk energiahatékonyságát. Külön 1000 millió eurós tétel az 5000 fő alatti települések és városok számára keretezett energetikai támogatás. A program 20.000 új, szociális bérbe adható lakás építését is előirányozza, energiahatékony épületekben megfizethető áron egy további 1000 millió eurós alprogramban.

    Cèsar Ramirez Martinell – a barcelonai BHS ingatlanfejlesztő elnöke is megerősítette, hogy folynak már európai uniós forrásból korszerűsítések és fejlesztések. BHS is is részt vesz több Next Generation-projektben, elsősorban társasházak fejlesztésében Barcelona és Madrid vonzáskörzetében, de más városokban is.

    A program megvalósítása ugyan a tervezettnél lassabban halad a regionális szervezés körülményessége miatt, de csak a katalán régióban legalább több mint 50 EU-s projekt van építés alatt. Mint mondja a Next Generation támogatások elnyerésének feltétele, hogy az épületnek legalább 20%-kal túl kell teljesítenie a CE kódot, így a hőszigetelés nagyon fontos. Minden épületnek az eredeti tervezés részeként napelemekkel is rendelkeznie kell. A BHS ehhez különösen környezetbarát én fenntartható, ún. 3 nullás építési technológiával járul hozzá.

    Az biztos, hogy az EU-s korszerűsítési és megfizethető lakhatásra irányuló projektek a következő 5-8 évben rengeteg munkát, megrendelést adnak majd a spanyol építőiparnak.

     

  • Borús kilátások az európai építési piacon

    A 2022-es növekedési időszakot követően az Euroconstruct 19 országának építési piaca borúsabb kilátásokkal néz szembe idén és jövőre is mivel a kamatemelések és az ukrajnai háború következményei visszafogják a növekedési lehetőségeket. Tavaly a teljes építési teljesítmény stagnálását prognosztizálta a szövetség 2023-ra és 2024-re, az idén nyári előrejelzés viszont negatív tartományba fordult. Az Euroconstruct elemzői a friss, idén téli előrejelzésben 1,7%-os csökkenést jósolnak 2023-ra és további csökkenést 2024-re. 2025 és 2026 mérsékelt, évi 1,5%-os növekedést hozhat.

    Országszinten vannak olyan sajátosságok amelyek hatnak a regionális piacok alakulására is. A 19 építési piac többségén lassulás látható – egyeseken jobban, mint másokon – a kamatlábak és az építési költségek meredek emelkedése, a tartósan magas infláció, a háztartások vásárlóerejének csökkenése, a gyengébb gazdasági növekedés, a szűkös államháztartás és az ingatlanárak esése miatt. A jelenlegi kamatszint mellett az ingatlanbefektetések hozam-összehasonlítása is hátráltatja a növekedést. Ehhez jön még a hibrid munkavégzés iránt növekvő bizonytalanság és a kereskedelmi ingatlanokra gyakorolt hatás.

    Az EKB (Európai Központi Bank) felmérése szerint 2023 3. negyedévében minden hitelkategóriában szigorodott a hitelezés és jelentősen visszaesett a vállalatok és a háztartások hitelkereslete. 2025-re az elkészült lakások száma várhatóan 2016 óta nem látott alacsony szintre esik majd vissza. Szeptemberre az EKB átlagosan 3,6% alatti kamatról számolt be a háztartásoknak nyújtott 10 éves lekötési futamidejű jelzáloghitelek esetében az eurózónában, szemben a 2022 eleji 1,4%-kal. Ezenkívül, a fogyasztói árak inflációja várhatóan a történelmi normák felett marad jövőre számos országban. Néhány ország arra számít, hogy jövőre az infláció a 2,5%-os határ alá süllyed, és a folyamatban lévő bérkiigazítások másodlagos hatásai láthatóak lesznek a közeljövőben.

    Lakásépítés: zsugorodás 2024-ig, de utána is csak szerény növekedés

    A lakásépítés idén és jövőre is lassulást mutat. Ez Svédországban, Olaszországban, Finnországban és Magyarországon lesz a leghangsúlyosabb, de a nagyobb lakáspiaccal rendelkező országok, például az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország is jelentős veszteségeket könyvelhetnek majd el.

    A nem lakóépületek szegmens idén és jövőre is stagnálást mutat, majd növekedhet. Az idei nyári előrejelzéssel szemben az új nem lakóépületek építése jövőre várhatóan csökkenni fog: a 2024-es kilátásokat illetően most tizenegy ország óvatosabb és lefelé módosította az előrejelzést. A nem lakóépületek felújítása az előrejelzések szerint 2023-ban és 2024-ben is bővülhet és 2024-től a felújítási szektor felülmúlhatja az új építési munkákat.

    A mélyépítés 2025-ig valószínűleg nem fog visszaesni és ellenállóbb lesz mint az épületek építése. Az idei év valószínűleg lényegesen jobban sikerült mint a nyári előrejelzés várta. Az előrejelzéseket különösen az energiaszektorban és kisebb mértékben az útépítésben módosították felfelé az elemzők. Az ágazat növekedése a közlekedési hálózatok és az energiatermelés illetve elosztás sürgető igényének köszönhető a jelenlegi társadalmi-gazdasági-politikai környezetben. A mélyépítés hosszú távú kilátásai továbbra is pozitívak mivel ezek olyan projektek melyek megvalósítása évekig tart.

    Mi várható Magyarország építési piacán 2026-ig

    Hazánk építési piaca az előrejelzések szerint jövőre is tovább fog zsugorodni. Növekedési potenciál az ipari és raktárépületek szegmensben illetve az energetika területén és a vízzel kapcsolatos építésekben lehet. A teljes építési piac bővülésére 2025-től lehet számítani melyen belül a mélyépítés az előrejelzési időszak végéig gyorsabban növekedhet mint a magasépítés.

    A 96. Euroconstruct konferenciát az EY Ireland szervezte Dublinban december 1-jén. A 19 európai ország építési piacára vonatkozó legfrissebb előrejelzés, valamint a magyar jelentés elérhető és megrendelhető a Buildecontól, az Euroconstruct magyar tagjától. Mintatanulmány és további információ: info@buildecon.com

  • Továbbra is alig épülnek társasházak

    Az idei év első 9 hónapja meglehetősen szerényre sikerült, az Aktivitás-Kezdés nem érte el a 2000 milliárd forintot, vagyis elmaradt 2021 és 2022 első 9 havi értékétől. A különbség 2021-hez képest 11 százalékos volt, míg 2022-vel összehasonlítva 35 százalékos visszaesésre került sor. A változatlan árak mellett tapasztalható csökkenés pedig ennél is jelentősebb volt az év első három negyedévében, 2021 első 9 hónapját nézve közel 40, míg 2022 első 9 hónapjához képest közel 46%-kal kisebb összegben indultak el kivitelezések a január és szeptember közötti időszakban.

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2023. 3. negyedév)

    A magasépítések inkább stagnálnak

    A harmadik negyedévben egy hajszálnyival több kivitelezés indult el a magasépítési szektorban, mint a második negyedévben, de összességében mind a három negyedév nagyon hasonló Aktivitás-Kezdést hozott. Az év első 9 hónapjában összesen 1400 milliárd forintot tett ki a megkezdett magasépítési munkák értéke, ami kevesebb volt, mint a 2021-es és 2022-es azonos időszaki, előbbihez képest a visszaesés 11, míg utóbbihoz képest közel 18 százalékos volt. Változatlan árakon nézve a csökkenés még jelentősebbnek bizonyult, 40, illetve 31 százalékkal volt alacsonyabb az EBI Építésaktivitási Jelentés Aktivitás-Kezdése 2023 januárja és szeptembere között mint 2021 és 2022 azonos időszakában, az elindított magasépítési kivitelezési munkák értéke utoljára 2015-ban volt ennél kisebb összegű.

    A nem lakáscélú magasépítéseknél minimális növekedés következett be a második negyedévhez képest, de az első 9 hónapot összességében így is alacsonyabb Aktivitás-Kezdés jellemezte, mint 2022-ben és 2021-ben. A csökkenés folyóáron a két évvel korábbihoz képest 8, míg a tavalyi év azonos időszakához képest 15,6 százalékos volt. Változatlan árakon nézve azonban a visszaesés az előbbinél jóval jelentősebbnek mutatkozott, (37, illetve 29 százalék); az árak változását kiszűrve utoljára 2016-ban produkált a 2023-asnál kisebb számokat a szektor.

    A társasházi lakásépítések továbbra is alacsonyabb szinten mozognak, mint az előző években megfigyelhető volt, a harmadik negyedév inkább kis csökkenést hozott a biztató második negyedéves számokat követően. Így összességében az idei év első 9 hónapjában elmaradt a társasházi lakáskivitelezés indítások értéke a 2021-2022-ben jellemzőtől, nagyjából a 2020-as szintre süllyedt vissza az EBI Építésaktivitási Jelentés Aktivitás-Kezdése a szektorban. A 2023 januárja és szeptembere között megkezdett kivitelezések értéke a 2022-esnél körülbelül 29 százalékkal, a 2021-esnél 26 százalékkal volt alacsonyabb. Változatlan árakon nézve az eltérés jelentősebbnek bizonyult, a két évvel ezelőttihez képest közel 50 százalékos, míg tavalyhoz hasonlítva kicsivel több, mint 40 százalékos volt. 2015 után a 2023-as a legalacsonyabb, változatlan áras Aktivitás-

    Elkezdett és befejezett építőipari projektek összértéke, és a teljesítmény, vagyis az adott időszakban építésre fordított összeg Pest régióban, folyóáron, legutóbbi 4 negyedév adatai összesen. (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2023. 3. negyedév)Kezdés az év első 9 hónapját nézve.

    A lakáspiac szempontjából jelentős átalakulás várható az állami támogatási rendszerben, mely 2024. január 1-től lép életbe. A városokban megszűnik az eddigi csok, illetve megváltoznak a csok-hitel feltételei is. Utóbbi az újabb gyermeket tervező párok számára marad csak elérhető, ugyanakkor a csok+ jóval magasabb összegű kedvezményes hitelt biztosít majd, mint a korábbi csok-rendszer. A magasabb hitelösszeg nagy segítség lehet azoknak, akik például új lakás vásárlását tervezik, ugyanakkor a programban résztvevőkre vonatkozó szigorú korlátozás miatt az eddig csok-ra jogosult vásárlók jelentős része számára nem lesz elérhető az új, kedvezményes hitel. Ráadásul szintén hátrány lehet, hogy eddig csak a csok-ot igénylők élhettek az illetékkedvezménnyel, és áfavisszaigénylési lehetőséggel is.

    A társasházi lakáspiac szempontjából továbbra is a legfontosabb faktor a megfizethető hitelek visszatérése lehet, ami ismét beindíthatja a vásárlásokat, így a beruházásokat is. A hitelkamatok csökkentek ugyan, egyelőre azonban még most is nagyon magasnak számítanak. A másik kérdés a piac alakulása szempontjából a befektetők stratégiája, az új lakások piacán ugyanis komoly vásárlói csoportot jelentenek, a magas állampapírhozamok azonban egyelőre jó alternatívát kínálnak számukra a lakáspiachoz képest. Az előbbiek miatt nem csoda, hogy a fejlesztők óvatosak a projektindításokkal. Bár a nagyobb beruházóktól azért lehetett új fejlesztés indítását látni, akadt példa a piacról visszavont projektre is.

    A 2023 első három negyedévében befejeződött társasházi lakásépítések értéke meghaladta a 2021-es és 2022-es időarányos számokat. Az idei évben pedig még további jelentős mennyiségű projekt befejezése várható, így meghaladhatja a tavalyi átadások értékét a 2023-as szám, amennyiben a társasházi projektek a csúszások ellenére valóban elkészülnek az előre tervezett időpontban.

    Társasházi lakásépítések továbbra is a legnagyobb arányban Budapesten indultak el, így Közép-Magyarország részesedése közel kétharmados volt az Aktivitás-Kezdésből az előző 4 negyedévet vizsgálva. Nyugat-Magyarország részesedése növekedett az előző negyedévhez, így 20 százalék fölé emelkedett, míg Kelet-Magyarországhoz mindössze a társasházi lakásépítések kevesebb, mint 14 százaléka kapcsolódott.

    Gyengébb lett a mélyépítések negyedéve

    A 2023-as harmadik negyedév az elmúlt évek egyik legalacsonyabb Aktivitás-Kezdését hozta a mélyépítéseknél, az első kettő jobban sikerült után. Összességében az idei első 9 hónapban megkezdett kivitelezések értéke, a 2017-2022 közötti időszakot nézve, 2020-at kivéve, minden év első 9 hónapjának folyóáron mért Aktivitás-Kezdésétől elmaradt. Változatlan árakon nézve pedig nem sokkal múlta felül a 2015-ös évben január és szeptember között elindított kivitelezések értékét, míg az ezt követő időszakban kiugróan alacsonynak számított.

    A mélyépítéseken belül a gyenge harmadik negyedév elsősorban az útépítések visszaesésére volt visszavezethető, míg a nem út- és vasútépítési mélyépítéseknél némi növekedés is megfigyelhető volt. A 2023 első 9 hónapjában elindult út- és vasútépítések összege a 2022-es rekordnál jelentősen alacsonyabb volt, de a 2020-as és 2021-es időarányos Aktivitás-Kezdést meghaladta, ugyanakkor szintén nem érte el a 2017-2019 évek januárja és szeptembere között elkezdett kivitelezések értékét. Változatlan árakon 2015 után minden évben meghaladta az Aktivitás-Kezdés az év első 9 hónapjában a 2023-ast.

    A legnagyobb építőipari projektek közé csak pár mélyépítési beruházás tartozott, melyeken belül a legmagasabb összegű a Biatorbágy-Szárliget vasúti fővonal rekonstrukciója volt. Ezen kívül még a legnagyobb projektek közé több víz- és szennyvíz-rendszerhez kapcsolódó beruházás került be. 

    Kelet-Magyarország és Pest

    A régiók közül az elmúlt 4 negyedévet nézve most is a legtöbb beruházás az Észak-Alföld régióhoz kapcsolódott, amelynek részesedése az országos Aktivitás-Kezdésből némi csökkenés után 30 százalékos volt. A második helyen ezúttal is Budapest állt, ahol a kivitelezések 26 százaléka indult el, így növekedett a részesedése. A harmadik pedig a mostani elemzés fókuszául szolgáló Pest megye lett, 12 százalékos arányával. A megkezdett kivitelezésekből a legkisebb részesedéssel a Dél-Dunántúl rendelkezett, mindössze 4 százalékot tett ki az ott elindult beruházások értéke az országosból az elmúlt 4 negyedévben. Összességében továbbra is Kelet-Magyarországhoz kötődött az országos Aktivitás-Kezdés legnagyobb része (45%), Közép-Magyarországhoz kevesebb, mint 38 százaléka, míg Nyugat-Magyarország részesedése nem érte el a 17,5 százalékot.

    Az építőipari kivitelezésindításokból Pest vármegye részesedése volt a harmadik legmagasabb az elmúlt 4 negyedév vizsgálata alapján, annak ellenére, hogy 2023 első 9 hónapjában visszaesés volt tapasztalható az EBI Építésaktivitási Jelentés Aktivitás-Kezdésében, és az utóbbi évek alapján a legalacsonyabb összegben indultak el építkezések a megyében. Az idei év első 9 hónapjában a legnagyobb nem lakáscélú-magasépítések közé tartozott a CECZ E-kereskedelmi Ipari és Logisztikai Park kivitelezése, valamint a HelloParks Páty PT2 és Alsónémedi AN1 logisztikai csarnokának építése.

    A visszaesés a magasépítésekben tapasztalható csökkenésre volt visszavezethető, 2023 első 9 hónapjában Pest megyében közel 40 százalékkal volt alacsonyabb a megindult kivitelezések értéke az előző év azonos időszakinál és 17,5 százalékkal a 2021 első 9 hónapjában mértnél.

    A mélyépítések továbbra is nagyon alacsony szinten mozogtak a megyében. 2023 első 9 hónapjának a legnagyobb mélyépítési projektjei közé a már említett Biatorbágy - Szárliget vasútvonal felújítása tartozott, mely mellett több víz- és szennyvízrendszert érintő beruházás kezdődött még el.

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2023. 3. negyedév)

    Elkezdett és befejezett építőipari projektek összértéke, és a teljesítmény, vagyis az adott időszakban építésre fordított összeg Pest régióban, folyóáron, legutóbbi 4 negyedév adatai összesen. (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2023. 3. negyedév)

    Forrás: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az iBuild a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.

  • Építés csendben, gyorsan, zölden

    A globális széndioxid kibocsátás mintegy 42 százaléka az épített környezetnek „köszönhető”, ám az épületek üzemeltetése ennek mindössze harmadáért felelős – a fennmaradó kibocsátás magukhoz az építőanyagokhoz és az építéshez kötődik.

    Kibocsátás- és zajmentes építkezés 

    Egy, a norvég fővárosban zajló projektben, ahol a felesleges vizek elvezetésének elősegítésére egy betemetett patakot állítanak helyre, kizárólag elektromos meghajtású munkagépeket használnak. Ennek köszönhetően ezen az építkezésen egyáltalán nincs károsanyag-kibocsátás. Sőt zaj sincs, így a szomszédos óvodákban nyugodtan alhatnak kint a gyerekek az udvaron a kotrógépek munkálkodása alatt is – mutatja be az Euronews riportja.

    Ugyanígy járnak el egy víztározó építésénél és működtetésénél is: minden gépük és a fűtésük is zéró kibocsátású. Az egyetlen, amihez kell a biogáz, az a nehézteher-szállítás, a beton odajuttatása.

    Oslo azt szeretné, ha 2025-re az összes önkormányzati építkezésen megszűnne a károsanyag-kibocsátás. Marit Hepsø, fenntartható épületek és építkezések szakértője azt mondja, az összes épületük és építkezésük, az összes út, kerékpárút, iskola energiafelhasználásának 37 százaléka kibocsátásmentes volt tavaly, a fennmaradók pedig többé-kevésbé fosszilis energia nélkül működtek.

    Oslo - Barcelonával, Koppenhágával és Finnországgal együtt - részt vesz az uniós Big Buyers projektben, amelynek célja a kibocsátásmentes gépek közös, hatékony beszerzése.

    3 nullás házépítés

    Sem vizet, sem cementet nem használ és hulladékot sem termel - foglalja össze röviden Cèsar Ramirez Martinell, a katalán BHS elnöke a cég által kifejlesztett innovatív lakásépítési technológiát. A szerkezeti elemeket 70%-át gyárban készítik elő (Hétféle panelt és elemet gyártanak, integrált elektromos áramkörökkel, vízvezetékekkel, ablakokkal, ajtókkal stb), az építkezés helyén szerelik össze, így egy AA energetikai besorolású, 1500m2-es épületet 90 nap alatt tudnak felépíteni.

    Cervello_családi ház 80 nap alatt_BHS

    A katalán vállalat technológiája kiváló minőségű újrahasznosított anyagokat (újrahasznosított acél, fa stb.) használ, a cement és a víz elhagyásával, valamint a napenergia felhasználásával, illetve a maximális energiahatékonyság révén közel nulla környezeti hatással építenek. Az egyes lakások és a közös épületrészek több mint 70%-át napenergiával látják el.

    A BHS megközelítése nagyrészt az ökoépítészetre, azaz a fenntartható építészetre épül, amelynek célja a természeti erőforrások maximalizálása és olyan épületrendszerek létrehozása, amelyek minimalizálják a környezeti hatásokat. Technológiája lelkiismeretesen bánik a nyersanyagokkal és a megújuló energiákkal, a lehető legnagyobb mértékben csökkenti az energia- és természeti erőforrások felhasználását, és minimalizálja a hulladék keletkezését.

    Igyekeznek minimalizálni az építési folyamat környezeti hatásait is, csökkentve a CO2-kibocsátást a szállítás és a logisztika optimalizálásával.

    Egész városrészek építhetők az új BHS-koncepcióval, amely lehetővé teszi, hogy az új városrészek tervezési javaslatai néhány nap alatt elkészüljenek, és az építkezés rekordidő alatt befejeződjön - egynégyszintes épület (8 lakás) 5 hét alatt készül el Ez a gyártási folyamat szabványosításának (ahol a végső befejezések a gyárban történnek) és a logisztika maximális hatékonyságának, valamint az urbanizált területen történő összeszerelési folyamatnak köszönhető.

    Sitges_társasház 6 hónap alatt_BHS

    Ráadásul a BHS kifejlesztett egy moduláris, szabványosított gyártási rendszert, amely csökkenti az időt és ezáltal a költségeket; utóbbiak így 10-15%-kal alacsonyabbak, mint a hagyományos építésnél.

    Emellett a minőségből sem engednek, hiszen a hagyományos építésnél jobb minőségű, ökológiai és fenntartható anyagokat használnak, és a kivitelezés is magas színvonalú. A lehető leghatékonyabb energiafelhasználású, automatizált otthonokat építenek.

    Építési hulladékból bútorok

    Az egyik ember szemete a másik ember kincse - vagy egyedi bútordarabja. Egy francia kisvállalkozás az építési hulladékot menti meg a szemétlerakóktól azzal, hogy stílusos asztalokat, polcokat és székeket készít belőle.

    A francia építőipar évente mintegy 50 millió tonna hulladékot termel. A 2019-ben négy fiatal francia építész által közösen alapított "Maison Tournesol" tervezői kollektíva küzd a hatalmas felesleg ellen.

    "A lineáris gazdaság a következő: elveszünk, építünk, él, majd meghal" - mondja Francois Bois, tervező és a Maison Tournesol társalapítója. "Ez az, amikor mi belépünk. Abban a pillanatban, amikor meghal, amikor hulladékká válik, nemet mondunk, leállítjuk". Így hozzájárulnak a körforgás megteremtéséhez.

    A körforgásos gazdaságban az anyagokat a lehető leghosszabb ideig újrafelhasználják és újrahasznosítják. Ez egy olyan zárt körforgásos rendszert hoz létre, ahol a hulladékot minimalizálják, az erőforrásokat pedig kímélik. Franciaországban 2021 márciusától a körforgásos gazdaságot célzó hulladékellenes törvény (AGEC) előírja, hogy a közszolgáltatások által vásárolt áruk 20-40%-a újrafelhasználásból származzon, vagy újrahasznosított anyagokat tartalmazzon. Bevezették a kiterjesztett gyártói felelősség politikáját is, amelynek értelmében a gyártók felelősek a termékeik életciklusának végén történő ártalmatlanításáért.

    A Maison Tournesol két tonna hulladék és hat tonna CO2-kibocsátás megtakarításában segít, állítja Francois Bois. (Forrás: Euronews)

    Tournesol_újrahasznosított bútor

  • Az építési engedélyek száma további visszaesést vetít előre

    Erős visszaesést mutat a lakásépítések és a lakásépítési engedélyek száma 2023-ban a korábbi évekhez képest.  Ebben a helyzetben minden lehetséges ösztönző intézkedésre szükség van, ami segíti a családokat az otthonteremtésben és támogatja az elmúlt években létrejött építőipari kapacitások megtartását.

    A jövő évtől életbe lépő átalakított családtámogatási rendszer – csok plusz, falusi csok, babaváró – akkor tudja mérsékelni a lakáspiaci visszaesést, ha kiszámítható módon, hosszú távon fennmarad.

    2023-ban jelentős csökkenés látható a lakásépítések számában: a lakásfejlesztők drasztikusan visszafogták társasházi és lakóparki építéseket, és a családiház-építések száma is bezuhant. A második félévben fékezte a lakásprojektek előkészítését a családtámogatások 2024-től bejelentett változásának bizonytalansága is.

    Mára körvonalazódott a CSOK támogatások új rendszere - a falusi csok bővítése, valamint a városi csok helyébe lépő csok plusz, amely segítséget jelenthet mind a kistelepüléseken, mind a városokban a gyermeket nevelő, vállaló családok számára.

    Ezek az intézkedések várhatóan valamennyire képesek lesznek ellensúlyozni a lakásépítések drasztikus visszaesését, csökkentve ezzel az építőipari munkahelyek megszűnését, a vállalkozások bedőlését, a gyártói kapacitások leépülését, a szakképzésbe készülők elbizonytalanodását.

    A Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának véleményünk szerint része kellene, hogy legyen egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítése akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten és a nagy ipari centrumokban.

    Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú, megfizethető bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány minőségi megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas a lakásépítési hullámvölgy mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.

    A lakásépítési, lakásfelújítási program elemei mint konjunktúrakiegyenlítő eszközök tudnának működni a válságból való kilábalás idején.

    Ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a gazdaság hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre, kiszámítható támogatáspolitikára van szükség, vagyis a megfelelő intézkedések ne csak néhány évig éljenek.
    Ahhoz, hogy a lakásépítések száma ne csökkenjen jelentősen a következő években, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás, az otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége, illetve az otthonfelújítási támogatás újraindítása. [Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]

    Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat.

    *

    A KSH szerint 2023 I-III. negyedévében az előző évhez azonos időszakához képest:

    • 10.808 lakást vettek használatba az országban, 21%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Budapesten 29%-os visszaesés történt, 3234 lakás épült. A vármegyeszékhelyeken 37-kal, a többi városban 8,6%-kal, a községekben 8,1%-kal csökkent az épített lakások száma 2022 azonos időszakához képest.
    • A vállalkozások által épített lakások száma 22%-kal, a természetes személyek által építtetetteké 16%-kal esett vissza 2022 I–III. negyedévéhez mérten.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50%-a családi házban, 43%-a többlakásos épületben, 3,4%-a lakóparkban található.
    • A saját használatra épített lakások aránya 38%, az értékesítési célra építetteké 60% volt.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4,0 m2-rel, 97,8 m2-re nőtt.
    • Minden régióban csökkent az átadott lakások száma 2022 azonos időszakához képest, a legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon (63%), a legkevésbé Pest régióban (1,6%).
    • Az átadott lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 19%-os, a Dunántúlon 13%-os, Alföld és Észak nagyrégióban 36%-os volt

     

    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 14.894 volt, 43%-kal kisebb, mint 2022 I–III. negyedévében. Az új lakások 34%-át a fővárosban tervezik megépíteni. Az építési kedv az összes településkategóriában csökkent. A települési hierarchiában lefelé haladva egyre nagyobb a visszaesés: a fővárosban és a vármegyeszékhelyeken 39%-kal, a többi városban 43%-kal, a községekben 49%-kal kevesebb lakás építését tervezik.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma az ország minden részén csökkent. Regionális szinten a legnagyobb visszaesés Dél-Dunántúlon (57%), ezen belül Baranya vármegyében következett be (67%). A lakásépítési engedélyek száma egyaránt 50%-kal csökkent Pest régióban és Nyugat-Dunántúlon is.
    • A nagyrégiók szintjén a tervezett lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 43, a Dunántúlon 47%-os, Alföld és Észak nagyrégióban 31%-os volt.

     

    • 2022 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 43%-kal kevesebb, összesen 6297 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országosan 3070 volt, szintén elmaradt az egy évvel korábbitól.

     A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

     Részletes elemzésünk cikkünk alatt letölthető

     

  • Európai megoldások a lakhatási válság enyhítésére

    A görög kormány például régi, kihasználatlan lakásokat vonna újra használtba, esztétikai és energetikai felújításukra pedig pályázatot írnának ki. Athénban több százezer ilyen lakás is lehet, visszavezetésük jelentősen növelhetné a kínálatot, ezzel csökkenthetné a lakásárakat a görög fővárosban. Görögországban az elmúlt hét évben csaknem másfélszeresükre emelkedtek a lakásárak, így a görögök költenek a legtöbbet a lakhatásra Európában. A görög családügyi miniszter az Euronewsnak azt is elmondta, hogy szociális lakásokat is építenek a krízis enyhítésére.

    A spanyol kormány azt ígéri, hogy 20 ezer megfizethető bérlakást hoz létre 2026-ig energiatakarékos épületekben és 2026-ig 500 ezer lakást újít fel, ami a spanyolországi lakásállomány 2%-a. A bérlakásokra egy, a lakossági ingatlankorszerűsítéskre 6,8 milliárd eurót irányzott elő az EU következő generációs alapjából.

    Spanyolországban a lakóépületek 50%-a (9,7 millió) 1980 előtti. de legalább 17 millió lakást kellene felújítani. Az épületek energiahatékonyságát legalább 60%-kal javító energetikai korszerűsítést évente csak az épületállomány 0,2%-ánál végeznek, ami egy évben csak kb. 30.000 lakást jelent. 

    A spanyolországi felújítások élharcosa Andalúzia, amely egy zászlóshajó program révén rekordidő alatt végezte el épületek ezreinek hőszigetelését. "A támogatási arányok magasak voltak, kevesebb mint egy év alatt 36 ezer lakást lehetett szigetelni. Így 85 ezer tonnával is kevesebb széndioxid kerül a légkörbe évente, az érintett családok pedig 280 millió eurót spórolnak" - nyilatkozta az Euronewsnak Joaquín Villar Rodríguez, az Andalúziai Energiaügynökség munkatársa.

    Több mint 7000 háztartás részesült a felújítási támogatásból, köztük sok nyugdíjas. Ők a homlokzati és tető-hőszigetelés költségének 30%-át fizették saját zsebből, a többit az uniós forrás biztosította.  Az energiamegtakarítes legalább 60%.

    További jelentős hozadéka a projektnek, hogy munkát adott rengeteg helyi vállalkozásnak: 8300 cég vett részt a felújítási kivitelezésekben, ezzel 80 ezer munkahelyet sikerült létrehozni.

    Forrás: Euronews

     

     

  • Nagyot esett az építőipari szakemberek iránti bizalom

     A tavalyi 3,6-ról 3,35-re esett a Mapei Építőipari Bizalmi Indexe, ezen belül 22-ről 35%-ra nőtt az legrosszabb értékelések száma az ötfokú skálán. Markovich Béla szerint az lenne a jó, ha az index legalább 4-essel kezdődne. A romlás mindenképpen negatívum, de - mint mondta - ennek az is oka lehet, hogy sz idén jóval kevesebben töltötték ki a kérdőívet, így a rossz értékelések nagyobb hatásúak. 

    2023 augusztusában 2000 fő válaszolt a Mapei kérdéseire az elmúlt évek 4-5000 kitöltéséhez képest, ami azt is mutatja, hogy sokkal kevesebben építtettek, újíttattak fel az elmúlt évben. (Olyan magánszemélyeket kértek kitöltésre, akik az elmúlt 1 évben bármilyen építőipari munkát megrendeltek.)

    „A bizalom ilyen mértékű csökkenése elsősorban az építőipar helyzetének szól. Nem a szakemberek lettek rosszabbak, hanem az árak emelkedése, a szakemberhiány, az infláció, a magas hitelkamatok miatt büntették a korábbinál több negatív értékeléssel a szakembereket” – fejtette ki Markovich Béla.

    A területi adatokból jól látható a hangulat változása. Minden vármegyében csökkent az Építőipari Bizalmi Index. A legnagyobb mértékű változás Győr-Moson-Sopron vármegyében volt, 3,70 pontról csökkent 3,16 pontra! Ugyancsak jelentős csökkenés történt Zala vármegyében, ahol a bizalom 3,76 pontról 3,31 pontra esett. A legmagasabb a bizalom Heves, Békés, Tolna és Veszprém vármegyékben. A legalacsonyabb Jász-Nagykun-Szolnok, Győr-Moson-Sopron, Nógrád vármegyékben és Budapesten.

    Még drágábban fizetünk a kontármunkáért

    Nemcsak a kontármunkák károsultjainak aránya nőtt 23%-ra a tavalyi 21-ről, hanem jócskán emelkedett az egy kontármunkára eső átlagos kárösszeg is: a tavaly augusztusihoz képest 82.235 forinttal több, 820.236 forint lett. Ez igen nagy emelkedés, igaz az építőipari kivitelezés termékárai és szakmunkás díjai is jelentősen emelkedtek.

    Markovich Béla úgy véli, hogy a kontármunkák növekedése jelentős részben az áremelkedések hatásaival, valamint a beruházások számának csökkenésével magyarázható. A szakember szerint az emelkedő építési költségek és az általános gazdasági nehézségek hatására az építtetők alacsonyabb minőségű és árú anyagokkal, valamint alacsonyabb áron dolgozó szakemberek választásával igyekeztek csökkenteni a költségeiket, ami megágyaz a kontármunkának.

    Térképre téve a kontármunkákat az is kivehető, hogy ott emelkedett jelentősen az átlagos kárösszeg, ahol viszonylag kevés kivitelezés zajlott, mert ott egy nagyobb értékű munka során elszenvedett kár értéke is nagyobb súllyal mutatkozott meg. A kontármunkák átlagos kárösszegének regionális megoszlása egyenetlen képet mutat. Idén Észak-Magyarországon a legalacsonyabb a kontármunkák átlagos kára, 413 ezer forint. Ennek majdnem háromszorosa, 1,2 millió forint lett a Dél-Alföldön. A régióban közel kétszeresére emelkedett a kontármunkák kára az egy évvel korábbi eredményekhez képest, aminek az oka, hogy néhány kiemelkedően magas káresemény jelentősen megemelte az átlagot.

    A szakembereken csattant az ostor

    A szakmák megítélése hasonlóan alakult. Három szakmát kivéve minden szakmacsoportban csökkent a bizalmi index. A legalacsonyabb az ács szakma bizalmi indexe, mindössze 2,91 pont. Ez a szakma szenvedte el a legjelentősebb bizalomvesztést is. A bizalom alakulására bizonyára kihatott a fa árának jelentős drágulása, ami miatt az építtetők az „ácsokon verik el a port”.

    Ugyanaz a három szakma kapta a legjobb értékelést, mint a múlt évben. A legmagasabb, 3,97 pontos, jó értékelést a víz- és gázvezeték-szerelők kapták. Ettől alig marad el a gépészek és a villanyszerelők értékelése, 3,96 ponttal holtversenyben.

    Az építtetők pesszimistának látszanak az ágazat jövőjét illetően. A megkérdezettek majdnem fele, azaz 49 százalék úgy érzi, hogy az építőipar rossz irányba halad, 27 százalék szerint az ágazat helyzete stagnál. Azért nincs veszve minden, némi bizakodásra ad okot, hogy a válaszadók 25 százaléka látja pozitívnak az építőipar jövőjét.

    A kontármunka területén nem várnak jelentős javulást az építtetők: 79 százalék nem számít fejlődésre az évtized végéig, és csupán 20 százalék gondolja, hogy csökkenni fog a kontármunkák száma.

    A cél a kontárok kiszorítása a piacról

    A Mapei sokat tesz azért, hogy ne rémálmok valósuljanak meg az építkezéskor. Markovich Béla szerint nehéz megtalálni a jó szakembereket, még akkor is, ha ajánlásokat kapunk. Mint mondja, annak is nagy szerepe van ebben, hogy a megrendelők nem tudják, hogyan érdemes kiválasztani a kivitelezőt. A vállalat jövőre is igyekszik segíteni abban a megrendelőket, hogy néhány jól irányzott kérdés segítségével hogyan kérhetnek referenciát, ajánlást a szakemberektől. 

    Olcsón is, jót is, gyorsan is egyszerre nem nagyon lehet Markovich szerint, de mivel itt hosszú távú beruházásokról van szó, inkább a minőséget tartsuk szem előtt. A gyanúsan olcsó ajánlatokat különösen járjuk körbe. „A minőségen spórolni drága! Ne a jó minőségű építőanyagokon és a jó szakembereken spóroljunk, hanem a jó minőséget igyekezzünk jó áron megszerezni. Hosszú távon ez mindig jobban megéri” – tanácsolja Markovich.

    A Mapei szakemberajánló rendszere is nyújthat referenciákat a megrendelőknek, hiszen ebbe csak szűrés után, referenciákkal kerülhetnek bele a szakemberek. Már 1100 kivtielező szakember közül választhatjuk ki a nekünk legmegfelelőbbet. Céljuk, hogy mielőbb 3000 fősre nőjjön az adatbázis.

    A vállalat a szakembereknek is segít, hogy megmutassák magukat, a munkájukat. A szakmai, értékesítési és kommunikációs képzéseken túl arra is szeretnék megtanítani őket, hogyan készítsenek referenciavideót, amelyet aztán az ajánló rendszerben is promotálni lehet. 

    A Mapei idén is meghirdette az Év szakembere díjat több kategóriában, amelyre még várják a nevezéseket.

  • Ki és hogyan fejlesztené a hazai barnamezőket?

    Kiss Gábor az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnöke, a Metrodom Kivitelező Kft., ügyvezető igazgatója szerint a fejlesztők folyamatosan keresik a barnamezős területeket, és meg is találják, hiszen a XI., IX., XIII. kerület barnamezős területein eddig is rengeteg fejlesztés történt.

    Vannak azok a rozsdaterületek, amelyek könnyen elérhetők, ezeken a fejlesztők azonnal tudnak fejleszteni, és vannak a komolyabb előkészítést igénylő területek, amelyek nincsenek előkészítve fejlesztésre. Pl. a Rákosrendező pályaudvar sem szabályozási szempontból, sem a közművek tekintetében egyelőre nem kész terület, nem elérhető közvetlenül, hanem komoly előkészítés szükséges. Ez a választóvonal a rozsdaterületeknél, és ez a jogszabályban is megjelent mint azonnali és közép-, hosszútávú akcióterület.

    „A barnamezős területekkel szemben irdatlan nagy zöldmezős területek vannak fejlesztésre kijelölve. A fejlesztők a könnyen elérhető, kezelhető barnamezős területeket nagyon gyorsan beépítik, a problémásabb területek helyett, ha van, inkább a zöldmezőset választják. Pedig a Budapest nagy fejlesztési potenciálját éppen ezek a területek jelentik. Az autópályák és a fő vasútvonalak egy folyósóban érik el a város területét, ezeknek a végén, a fejpályaudvarok területén 140-150-30 hektáros, óriási területek vannak. Ezek hasznosításához nem elég egy ingatlanfejlesztő, egy kerületi önkormányzat, talán még a fővárosi önkormányzat sem. Ilyen léptékű dolgokhoz állami szerepvállalás szükséges, de pl. a MÁV nem érdekelt abban, hogy egy ilyen mértékű ingatlanvagyon megmozduljon” – magyarázta Koszorú Lajos építész (Város-Teampannon Kft.).

    Zöld helyett barna

    Erő Zoltán, Budapest főépítésze szerint, ha van helyrajzi szám, utcanév, csatornabekötés, vízóra, akkor a fejlesztő tud építeni. Amikor ez nincs, hanem új városrészt kell megálmodni, utcákkal, telekosztással, szabályozási tervvel, közparkkal, akkor nem tud a fejlesztő odamenni, amíg ez nincsen meg. Ezek a gyakorlati lépések a nagy barnamezős területeken nem valósultak meg. Persze hogy ezt meg lehessen csinálni, kellene egy vízió, hogy milyen városrészt álmodunk oda. Mindenesetre addig jó, míg egy-egy ilyen terület egy kézben van és nem kezdjük el felszabdalni. Utóbbira tipikus példa a Józsefvárosi pályaudvar, ahol a Kőbányai út egyik oldalán megoldhatatlan a feladat, míg a másik oldalán kínálkozik egy fejlesztési terület.

    Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti államtitkára megerősítette, hogy amíg vannak zöldmezősnek tekinthető belterületek, vagy mezőgazdasági vagy más besorolású külterületek, ahol egy fejlesztést könnyebb végigvinni, a fejlesztők értelemszerűen ezeket választják, hiszen itt jóval költséghatékonyabb beruházni. „Úgy tudunk elindulni a rozsdaterületek beépítése felé, hogy egyrészt pénzügyi és szabályozási kedvezményeket adunk, másrészt szigorítunk a zöldmezős beruházásoknál. Törvénybe foglaltunk egy elég erőteljes irányt az éppen a Parlament elé került építészeti törvényben ezzel kapcsolatban. Szükség van egyrészt településpolitikai vízióra, hogy ezeken a területeken mit képzel egy önkormányzat, kell pontosítani a szabályozást, és aktív együttműködésre van szükség a fejlesztőkkel” – mondta az államtitkár.

    „Nagyon fontos a zöldmezős területek csökkentése, de a barnamezős területek kezelésének a kérdése is. Nem várható el egy magán fejlesztőtől, hogy saját extra költségén kár- és lőszermentesítse (nagyon sok helyen vannak lőszermaradékok) egy fejlesztési területet. Nagy kérdés, hogy ki képes azt finanszírozni, hogy ezek a területek fejleszthető színvonalon jöjjenek létre. Ehhez állami pénzre is szükség van, mesterterv szerint, mégpedig amíg egy kézben vannak a nagy területek” – hangsúlyozta Erő Zoltán.

    A budapesti főépítész elmondta, hogy van a fővárosnak egy barnamezős katasztere, amely egy szakmai regiszter arról, hogy milyen területek vannak. Az, hogy mely területek lehetnek fejleszthető, kedvezményekre jogosult rozsdaterületek, arról egy állami bizottság dönt. A kettő nem ugyanaz.

    „A főváros barnamezős katasztere alap, hiszen anélkül, hogy tudnánk, milyen területek vannak, milyen szennyezettséggel, milyen kockázatokkal. És valóban van jelenleg egy rozsda kategória, amelyet egy bizottság állapít meg. Ezt a kettőt kellene összetenni. Az is fontos, hogy ne csak fővárosi, hanem állami szinten legyen egy ilyen kataszter, amiből ki lehet indulni. Ez a fejlesztőknek is segítene, hiszen nem utólag kellene a megvásárolt terület rozsda minősítéséért lobbizni, hanem eleve lehetne tudni, jogosult-e a kedvezményekre” – erősítette meg Lánszki Regő.

    Hiányzik a barnamezős jövőkép

    „A fejlesztők szeretik, ha egy korai időpontban be tudnak kapcsolódni egy terület fejlesztésébe” – mutatott rá Kiss Gábor. Akár onnan, hogy megvan egy urbanisztikai vízió és egy egyezség, hogy mi épüljön, akkor szívesen részt vesznek a fejlesztők a szabályozóval együttműködve egy mesterterv létrehozásában. Mindig jó, ha a fejlesztő egy korai szakaszban be van vonva, behozva a piaci szempontokat, értékeket. Mint mondta, egy jó partnerségben egy nagyobb fejlesztő akár a kármentesítést is be tudná vállalni.

    Egy másik, szintén járható útként említette, ha az állam teljes mértékben előkészíti a területet, teljesen kiszabályozza, parcella szintig, és a területet nem egy nagy fejlesztőnek adja el, hanem több kicsinek, akik a kialakított szabályozási tervet tudják megvalósítani.

    Ez a legegyszerűbb a fejlesztőnek, hiszen előfordul, hogy egy fejlesztésnél módosítani kellene egy szabályozási tervet, mert nem alkalmazkodik az észszerű megvalósításhoz, ez akár éveket is igénybe vehet. Ezért is üdvözöljük most, hogy az új törvényben van egy elmozdulás a túlszabályozásból a felelősségadás felé. Egy olyan szabályozási környezetben, ahol van tér, a fejlesztők tudnak jó minőséget fejleszteni, illeszkedve a környezetbe, figyelemmel a plusz infrastruktúra igényére. Egy természetesen egy bizonyos léptéket feltételez, amire ma kb. 10 fejlesztő képes Magyarországon.

    Erő Zoltán szerint egy mesterterv elkészítéséhez jelentős forrásra van szükség, nem várható el, hogy önkormányzatoknál alacsony költségvetésből a legjobb tervezők a legmodernebb innovációkkal jöjjenek elő. Az sem jó, ha a fejlesztő egyedül akar mindent kitalálni, ugyanakkor valóban ők ismerik a piacot, megvan a fejlesztési elképzelésük és forrásuk, ami szükséges, tőlük jön az innováció.

    Nagyon hiányolta a budapesti főépítész Budapesten, Magyarországon azt a jövőképet, amely számot vet a lakótelepeink, a családi házas területeink tanulságaival, kudarcaival, a rossz zöldmezős beépítések tanulságaival. Ehhez csatlakozott Lánszki Regő is, hozzátéve, hogy a vízióra mindenképpen szükség van, amely mentén, bevonva a fejlesztőket, a piaci szereplőket, kialakítható a megfelelő szabályozás.

    Kiss Gábor ehhez hozzátette, hogy az önkormányzatnak és az államnak a dolga, hogy a fő irányokat kijelölje, hogy a közlekedéskapcsolatos infrastruktúrával mi az elképzelésük, hogy egy adott lokációban milyen fő funkciókat milyen intenzitással várnak, ahhoz milyen szolgáltatási rendszerre van szükség. Erre egy ingatlanfejlesztő rá tud csatlakozni, illeszkedően tud tervet letenni, és a feladatokat jól tudjuk elosztani. Vannak olyan léptékű közfeladatok, pl. az elővárosi vasút kérdése, ami alapvetően meghatározza, hogy egy adott területen mi tud megvalósulni.

    Egyedül nem megy

    Ehhez alapvetően szükség van a partnerségre, hogy egy illeszkedő koncepció tudjon megvalósulni. „Sajnos az önkormányzatok az esetek többségében nincsenek felkészülve arra, hogy tudjanak válaszolni olyan fejlesztői kérdésekre, mint hogy pl. milyen infrastukturális háttér áll rendelkezésre, mennyi szabad óvodai-iskolai kapacitás stb. Nincsenek felkészülve arra, hogy fogadjanak egy fejlesztést és a tudjanak tájékoztatást adni a saját fejlesztési tervükben szereplő intenzitáshoz tartozó intézményi rendszer kapacitásáról, amihez a fejlesztő tudna alkalmazkodni” – vázolta a jelen helyzetet Kiss Gábor.

    Koszorú Lajos úgy véli, hogy természetesen a szabályozás az állam feladata, de ezen felül szükség volna egy struktúrára és egy azt működtető menedzsment szervezetre, amely előkészíti a koncepciókat, a területeket, elvégzi az előszűrést. Erő Zoltán szerint biztosan jelentős közpénzre lesz szükség, ezt nem lehet egy magán szereplőre bízni.

    Az elfogadás alatt álló építészeti törvényre utalva Kiss Gábor kiemelte, hogy az állam most szűkíti a zöldmezős beruházások lehetőségeit, ösztönzi a barnamezőst, erre ara felé tereli a piacot is, hogy akár a saját kockázatára is készítsen mestertervet, és ennek az előtanulmányát bemutatva elinduljon egy párbeszéd. Ez elősegíti, hogy valami megmozduljon.

    Lánszki Regő államtitkár külön előadásban mutatta be a Parlament elé került építészeti törvény néhány vonatkozó fejezetét. A jogszabály kiemelten védeni kívánja a tepelülések zöldterületi övezeteit.A törvénytervezetben szerepel például, hogy ha egy településen egy tervezett új beépítésre szánt terület 5 km-es környezetében, az adott település közigazgatási területén belül az adott fejlesztés megvalósítására alkalmassá tehető barnamezős terület van, akkor új beépítésre szánt terület csak kiemelt közérdek esetében jelölhető ki. A barnamezős területek hasznosítását – ha az adott fejlesztés nagysága alapján a beruházás
    barnamezős területen is megvalósítható – előnyben kell részesíteni a zöldmezős területekhez képest. A barnamezős területek hasznosítását pedig kármentesítéssel egybekötött - törvényben megállapított - adómentesség biztosításával, és sajátos településrendezési, telekalakítási és építési követelmények meghatározásával tervezik elősegíteni.A tervezetben szerepel az is, hogy a barnamezős területeket a településfejlesztési célokhoz és a településszerkezethez illeszkedő funkcióval kell hasznosítani, biztosítva a műszaki és zöldinfrastruktúra-ellátottságát.

  • Egyre kevesebb az új építésű lakás

    Az OTP legfrissebb jelentése alapján várhatóan nincs kilátásban a piac erős élénkülése, és a korábbi években tapasztalt drasztikus áremelkedés is enyhülő szakaszba lépett az előrejelzés szerint.

    Az első félévben nem teljesített jól az újépítésű lakások piaca

    A tavaly őszi piaci fordulót követően 2023 első felében jelentős visszaesést tapasztalhattunk az országos, de különösképp a budapesti újlakás-piacon. Ennek hátterében számos gazdasági tényező állt, mint például a magas infláció, a látványosan emelkedő lakáshitel-kamatok, az ezzel lépést tartani nem tudó reálbér-változások, valamint a gazdasági és geopolitikai helyzet. A regisztrált adatok szerint az év első felében az árak továbbra is növekvő tendenciát követtek, ám a drágulás üteme erősen csökkent. A kialakult piaci helyzet mind a kivitelezőket, mind a lakásvásárlókat arra ösztönözte, hogy visszafogottabban lépjenek fel a piacon, adott esetben a kivárást válasszák.

    Az OTP jelentése szerint a fővárosban 30%-os csökkenést mutatott az év első hat hónapjában újonnan elkészült, két lakásnál nagyobb beruházások értékesítése az egy évvel ezelőtt rögzített adatokhoz képest. Az újonnan átadott, de már eladott lakások száma a bankintézet adatbázisa szerint az egy évvel ezelőtti értékesítési volumenhez képest 60%-os visszaesést mutat. Legutóbb a koronavírus-járvány első hulláma alatt tapasztalt ilyen alacsony értékesítési mennyiséget a piac.

    Kevésbé pozitív kilátások

    Jelenlegi körülmények között sem az ingatlanpiaci elemzések, sem a gazdasági körülmények változásai nem prognosztizálnak piaci élénkülést. A magas kamatlábak miatt a hitelt igénylő vásárlók kivárnak, az inflációt követően magasabb hozamot kínáló pénzügyi befektetési lehetőségek elérhetősége, valamint a bizonytalan és a korábbi évekhez képest visszafogott ár növekedési kilátások miatt pedig a befektetési céllal vásárlók többsége is a kimaradás stratégiáját követi a piacon.

    Bár a Babaváró és CSOK 2024-től bejelentett szigorításai a piac élénkülésével kecsegtetnek, ezek az intézkedések csak korlátozottan segíthetnek. A változások hatására előrehozott vásárlások az év végéig ugyan ösztönözhetik a piac élénkülését, ám várhatóan nagy mértékben ez sem hoz fellendülést. Ezen kívül, a kormány hisz az 5%-os áfa-visszatérítési lehetőség piacélénkítő hatásában, de eddig a csupán néhány új projekt által kínált kedvezmény nem hozott jelentős változást.

    Szerző: Creditline.hu 

  • További csökkenés várható az épületépítésben

    Az ÉVOSZ felmérést készített az épületépítéssel, magasépítéssel foglalkozó vállalkozások körében, melyben piaci helyzetértékelésüket és várakozásaikat helyeztük górcső alá. A felmérésben túlnyomórészt nagyobb létszámmal rendelkező cégek vettek részt.

    A nettó árbevételek alakulásával kapcsolatban 2022-re vonatkozóan a válaszadóknak még kétharmada számolt be növekedésről, 2023. évben az előző évihez képest már csak a fele. Összességében a csökkenő tendenciát az inflációs környezet negatív hatásai tovább rontják. 2023. évre növekedést elsősorban a magánmegrendelésben megvalósuló ipari épületek és raktárak, valamint komplex ipari létesítményeket kivitelező cégek prognosztizáltak. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség tekintetében is elsősorban ezek a cégek járnak elöl, náluk 10% feletti ez az érték. A zömében lakóépületek kivitelezésével foglalkozó vállalkozásoknál ez inkább csak 0-3% között mozog. A várakozásokat illetően sajnos a válaszadók nem optimisták, háromnegyedük szerint árbevétel-arányos jövedelmezőségük 2023-ban nem tud javulni. A lakossági megrendelésekről elmondható, hogy a lakosság kivár, megtakarításai nem elegendők sem új építésére, sem a felújításra, hitelt pedig nem vesznek fel a magas kamatok miatt.

    Az ÉVOSZ korábbi felméréseiben jelzett magas kapacitáskihasználtság mostanra visszaesett. A válaszadók 66%-a tudja 80% felett kihasználni kapacitásait. Azok a vállalkozások, amelyek export tevékenységet is folytatnak, azoknál viszont meg is haladja rendelésállományuk a kapacitást. Ezzel teljesen szinkronban mozog a munkaerőállomány várható változása, vagyis azok, amelyek alacsony kihasználtságot jeleztek, várhatóan le fognak építeni, az exportmegrendeléssel bíró - elsősorban nyugat-magyarországi - vállalkozások viszont növelni fogják létszámukat. A megfelelő munkaerő megtalálása azonban okozhat nekik némi fejfájást, véleményük szerint ugyanis az előző évhez képest nehezebben találják meg a képzettségben és tapasztalatban is megfelelő személyeket. Az ország középső régiójában, Pest vármegyében és Budapesten jelezték, hogy szakképzett munkaerőhöz a korábbiakhoz képest könnyebb hozzájutni.

    A rendelésállomány változására vonatkozó válaszokból kiderül, hogy a következő egy évre az épületépítő vállalkozások jelentős része a rendelések mennyiségének további csökkenésével számol mind a közbeszerzési, mind a magánmegrendelői piacon. A szűkülés a válaszadók több mint kétharmadát olyan intézkedések megtételére sarkallja, amely versenyképességüket javítja. A válaszokból kiderül, hogy a legtöbben a digitalizáció előretörésével próbálnak lépést tartani, de sokan a saját beruházásokat helyezik előtérbe.

    Az üzleti tevékenységük gördülékenységét a válaszok alapján a megrendelések hiánya, a magas infláció és a vele együtt konvergáló magas kamatkörnyezet akadályozza leginkább, valamint - ahogy jónéhány éve rendszeresen, most is - kiemelt helyet kapott a jól képzett szakemberek hiánya is. A gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága, a szűkülő piacban felerősödött verseny ugyanúgy akadályozza a vállalkozások mindennapjait, mint a magas adminisztrációs terhek. Utóbbi a cégek szerint az elmúlt időszakban nemigen csökkent. Az építőanyagok, építési termékek hiánya viszont nem okozott gondot, az elmúlt fél évben, a cégek ilyen problémát nem tapasztaltak.

    Az elmúlt időszakban tapasztalható áremelkedés a magasépítést sem kímélte. Egyes építőanyagok árának emelkedése az év hátralevő részében a várakozások szerint mérséklődhet, vagy legalábbis infláció alatti mértékkel növekedhet. Ez a megrendelői oldalt is kivárásra késztetheti, ami a megrendelések további elodázását hozhatja.

    A magasépítés színvonalának szinten tartásához elengedhetetlen a szakosodott munkaerő megtartása, aminek legfontosabb eszköze a bérek emelése. Az emelést azonban nem tudják inflációkövető módon megvalósítani, 2023. évben átlagosan 11%-kal növekednek a bérek a válaszadók körében. Legnagyobb mértékben a termelésirányítók, műszaki vezetők esetében emelnek, ez adódhat a szakmunkások betanított munkásokkal történő pótlásából is, mely így nagyobb terhet ró a termelésirányításra. A magasépítési kivitelezési tevékenység költségét a munkabérek emelkedése mellett a várakozások szerint az energiaárak változása és az építési törmelék elszállítása, lerakása fogja még feltornázni. Az árváltozásokat a megrendelő felé a kivitelezők azonban nem, vagy csak részben tudták, tudják érvényesíteni, ami a jövedelmezőséget jelentősen rontja. A megrendelők és a kivitelezők közötti elszámolások, az áremelkedések közös viseléséről történő egyezkedési folyamat pedig komoly feszültségeket generál a piacon.

    Finanszírozás tekintetében az évek óta tartó tendencia továbbra is jellemző , miszerint elsősorban különböző lízingkonstrukciók, belső források, vissza nem térítendő támogatások és banki hitelek segítségével támogatják működésüket, pénzügyi stabilitásukat. A jelenlegi kétszámjegyű hitelkamatok miatt a következő évben viszont a hitelek felvételének további csökkenését, illetve átütemezését tervezik. A magas kamatszint, a kevesebb hitelfelvétel, a rendelkezésre álló pénzeszközök csökkenése begyűrűzött, a partnerek fizetési fegyelme a válaszok szerint jelentősen romlott.

    Mindezek tükrében a magasépítési vállalkozások bíznak abban, hogy a kormányzat a mostani mélyponton történő átlendülésen keresletkiegyenlítő megoldások kidolgozásával segíteni tud.

    Forrás: ÉVOSZ

  • Német lakásprogram a több megfizethető lakásért

    Németországnak évente több százezer új lakásra van szüksége. Ezért tűzte zászlajára a jelenlegi szövetségi kormány, hogy évente 400 ezer lakást fog építeni, ám idén várhatóan 300 ezernél kevesebb új lakást átadására lehet számítani.

    Az egekbe szökött kamatlábak és a magas építési költségek miatt a lakásépítési projektek száma Németországban is csökken. Sokan már nem engedhetik meg maguknak, hogy saját lakást vásároljanak, az ingatlanfejlesztők pedig attól tartanak, hogy a drágán épített bérlakások nem lesznek nyereségesek.

    A szövetségek, a szövetségi kormány, a tartományok és az önkormányzatok válságtanácskozást tartottak a héten, ahol Olaf Scholz (SPD) kancellárral a lehetséges intézkedésekről tárgyaltak. Előzetesen az iparág képviselői "lakásépítési boomot" - tartalmazó segélycsomagot követeltek: például államilag támogatott kamatokat, alacsonyabb áfát, kevesebb szabályozást és az energiatakarékosság érdekében a szigorú építési szabványoktól való elmozdulást.

    A kialakult helyzetre utalva Klara Geywitz német építésügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a szövetségi kormány 14 pontos programja sokat változtatna és új lehetőségeket hozna, középtávon több lakás és megfizethetőbb bérleti díjak lesznek.

    Könnyebb és olcsóbb építés

    Bejelentették, hogy a kormány az építőipart támogató 45 milliárd eurós (47 milliárd dolláros) segélycsomag részeként határozatlan időre felfüggeszti a szigorúbb épületszigetelési szabványok előírására vonatkozó terveket (EH40 szabvány), s ezzel párhuzamosan nem támogatják azt az új európai uniós jogszabálytervezetet, amely épületek millióinak korszerűsítését írná elő szigeteléssel, vagy hatékony fűtési rendszerek beépítésével.

    "Egy egyszerű rendszert kellene kidolgoznunk, amely az energiahatékony építkezést, a környezetbarát és újrahasznosított építőanyagok használatát és a helytakarékos építkezést támogatja. Ez lenne az EH40 alternatívája" – nyilatkozta a miniszter.

    Berlin 2027-ig 18 milliárd eurót bocsát rendelkezésre a megfizethető lakhatásra, a fennmaradó összeget a szövetségi államok és az önkormányzatok biztosítják.

    A költségcsökkentés másik eszköze a sorozatépítés lehet: ha egy házat egyszer már engedélyeztek, akkor azt újabb bürokratikus eljárások nélkül más kerületekben is meg lehet építeni. Ez olcsóbbá és gyorsabbá tenné az építkezést.

    Több támogatás a családoknak

    A családok otthonteremtési támogatásának bővítéséről Geywitz elmondta, hogy ennek érdekében a jelenlegi 60.000-ről 90.000 euróra emelik a jövedelemhatárt, valamint az igényelhető hitelösszegeket. Ökológiai szempontokat is figyelembe véve indítanának programot a családok támogatására felújítandó hazák, lakások megvásárlásához és felújításához.

    Emellett az 500 millió euróval dotált Fiatalok lakhatási programját két évvel meghosszabbítják, ami egymilliárd eurós növekedést jelent. "Ez azt jelenti, hogy összesen 1,5 milliárd euró áll majd rendelkezésre a diák- és gyakornoki kollégiumok finanszírozására" - mondta Geywitz.

    Forrás: Reuters, DPA, Stern

  • Az energiahatékony tetőtérbeépítés növeli a lakás értékét

    A VELUX Cégcsoport által készített kutatásból kiderül, hogy új, nagyobb lakásba költözés a helyett sokan választanák inkább a tetőtér beépítését. A kutatási eredményeket bemutató sajtóbeszélgetésen az is kiderült, hogy a beépíthető tetőtér 5%-kal növeli az ingatlan értékét. Egy energiahatékonyan megépített vagy felújított tetőtér sokat jelent az egészséges élettér kialakításában, ami annál is értékesebb, mivel időnk 60%-át otthonunkban töltjük, és a lakosok 30%-a szenved a beltéri klímával kapcsolatos hátrányoktól.

    Van igény az energiatakarékos ingatlanokra, de erős a magyarok árérzékenysége

    Koji László ÉVOSZ-elnök szerint a múlt év egészében 25,4%-os áremelkedés sújtotta az építőipart, és 2023 elején további áremelkedésekkel nézett szembe a piac. Ez megmutatkozik a lakásárak alakulásában is, amelyek idehaza az európai átlaghoz képest is jelentősen drágultak: az EU-ban 2023 első negyedévében a lakásárak 0,8%-kal emelkedtek az előző év azonos negyedévéhez képest az Eurostat szerint – ezzel szemben Magyarországon sokkolóan magas, 8,6%-os ez az érték.[1] 

    Ez a drágulás magyarázatul szolgálhat arra is, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a fenntartható, energiahatékony ingatlanok iránt, ugyanakkor úgy tűnik, korlátozottak a vásárlók fenntarthatóságra fordítható forrásai. Az energiahatékonysággal szembeni tudatosság növekedése pozitív hír, ám a globális lakásállomány állapota nem ad okot a bizakodásra: az épületek jelentős része elavult, és a megújulási ráták a kívánt értékek alatt vannak Európában és világviszonylatban egyaránt.

    Magyarországon idén év elejétől megszűnt az otthonfelújítási támogatás, amely legalább a gyermekesek számára segítséget jelentett a felújítási munkálatok finanszírozásához, igaz az igényelt forrásoknak csak 43%-át fordították valamiféle energiahatékonysági fejlesztésre. ezen belül a külső nyílászárók cseréjére a támogatások 9%-át használták fel az igénylők.

    Jelenleg a falusi csok keretén belül elérhető támogatás korszerűsítésre, kizárólag a kistelepülésen élő gyermekesek számára. Magyarország 20.000 lakás energetikai korszerűsítésére nyújtott be tervet az Európai Bizottsághoz a REpowerEU program keretében, ami 2026 közepéig valósulhatna meg. A lakosság számára felvehetők még ún. zöldhitelek, amelyet a bankok 7% körüli kamat mellett kifejezetten energiahatékonysági lakáskorszerűsítésekre adnak.

    A beszélgetésen elhangzott, hogy mindezek mellett nagyon nagy szükség lenne további állami forrásokra, amelyek kizárólag olyan korszerűsítésekre lehetne felvenni, amelyek jelentősen növelik a lakás energiafelhasználását. Európai országokban számos jó példa akad ilyen konstrukciókra (Horvátország, Spanyolország stb.). Csehországban például a támogatásokból itthon kimaradó nyugdíjasok kapnak ilyen segítséget.

    Nagy szükség lenne az épületállomány megújítására

    Az európai (és ezen belül a magyarországi) lakásállomány rendkívül aggasztó állapotban van az alacsony megújulási ráta miatt, ráadásul körülbelül 80 millió ember lakik egészségtelen épületekben: a magyarok 31%-át érinti legalább egy beltéri klímához kapcsolódó kockázat, mint például a nedvesség, a penész, a sötétség vagy a nem megfelelő szigetelés.[2] A hazai lakásállomány felújítása lassú tempóban halad, 8 év alatt a családi házak esetében mindössze 10 százalékkal növekedett a hőszigetelt épületek aránya, ami a panelépületek és a nagy társasházak esetében még alacsonyabb (7%), a kis társasházak esetében pedig egyenesen változatlan,[3] pedig egy esetleges felújítási hullám nem csupán energetikai, de gazdasági és társadalmi szempontból is pozitív hatásokkal járna, így a beruházási költségek egyértelműen megtérülnének. Az energiahatékonyság növelése fenntarthatósági szempontból is fontos, hiszen jelenleg az építőipar felelős az üvegházhatású gázok teljes kibocsátásának mintegy 37%-áért, 27% pedig az épületek fűtéséből és hűtéséből származik.[4]

    Régiós összehasonlításban is nagyon alacsony a hazai lakásállomány megújulása hosszú évek óta. 2022-ben a magyar lakásállomány megújulása rátája (az egy év alatt felépített új lakások száma a lakásállomány arányában) 0,45% volt - ez a szám Csehországban 0,78%, Szlovákiában 0,96%, Lengyelországban pedig 1,57 volt.

    Energiahatékony és élhető megoldás lehet a tetőtér bővítése az élettér növelésére

    Az ingatlanok felújítása, bővítése során érdemes megfontolni a tetőtér beépítésének lehetőségét. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fiatalabb generációk nyitottabban állnak a tetőtéri lakásokhoz és a tetőteres ingatlanokhoz, míg az idősebbek hajlamosak engedni a régi berögződések okozta félelmeknek, holott a modern építészeti megoldásoknak köszönhetően már sem a tetőtér túlmelegedésétől, sem a zajártalmaktól vagy a magas fűtési költségektől nem kell tartani.

    Habár kevésbé jellemző, hogy valaki kifejezetten tetőteret keressen, azt azonban az ingatlanpiac képviselői is elismerik, hogy egy beépített tetőtér jelentősen emelheti az ingatlan értékét. A beépíthető tetőtér abban is segít, hogy az ingatlantulajdonosok hosszú távon is változó igényeikhez tudják igazítani az otthonukat: a VELUX Cégcsoport kutatásában a válaszadók 47%-a vallotta azt, hogy új otthonba költözés helyett a meglévő tetőtér beépítését választaná. Azok, akik már éltek tetőtérben, 56%-ban döntenének így, a tetőtéri tapasztalattal nem rendelkezők pedig 41%-ban jelölték ezt a választ.

     

    A felmérés szerint az emberek jelentős része (42%) azért kedveli a tetőtereket, mert sokféleképpen használható és könnyedén személyre szabható részei az otthonunknak. Számos válaszadó szerint fontos, hogy lehetővé teszi több generáció együttélését (39%), alkalmas hobbihelységnek (31%), extra tárolóhelyet biztosít (29%), és jól kialakítható otthoni dolgozószobának is (27%). Mindezek mellett további pozitív tulajdonságokkal is rendelkezik, mint például a jó kilátás, az egészséges otthoni tér, vagy az egyáltalán nem elhanyagolható energiahatékonyság.

    A beépített tetőtér növeli az ingatlan értékét

    A beépített tetőtérre alapvetően értéknövelő jellemzőként tekintünk az ingatlanban. „Két fontos dolgot érdemes tudni a témában, – emeli ki Birkás Roland, az OPTIMA Ingatlaniroda értékesítési vezetőjeaz egyik, hogy amennyiben két hasonló alapterületű ingatlan esetén az egyiknél a tetőtér beépített, akkor – mivel a hasznos alapterület nagyobb – az ára is magasabb lesz. Ha pedig két ingatlan esetén azt vesszük alapul, hogy a nettó hasznos alapterület azonos, de az egyik ingatlanban van még plusz beépíthető tetőtér, akkor is akár 5%-kal drágább lehet a beépíthető tetőtérrel rendelkező ingatlan.

    A megkérdezettek harmada feltétel nélkül gondolja értéknövelőnek a beépítést, míg további 26% a nagyobb életteret tekinti a legfontosabb tényezőnek a kérdésben. Habár mindössze 22% gondol a beépítés minőségére, az ingatlanközvetítők tapasztalata mégis az, hogy a gyakorlatban erre is figyelnek a vásárlók. A minőségre való igényesség és az anyagi lehetőségek szembenállása azonban itt is érezhető: a VELUX Cégcsoport tetőtéri kutatása rávilágított, hogy a fejlett, minden igényt kielégítő tetőtér-beépítési technológiák iránti kereslet magas, azonban csak akkor, ha mindez megfizethető áron áll rendelkezésre.

    A minőségi megoldásokkal energiatakarékos és élhető lesz a tetőtér

    A VELUX Cégcsoport modelltetőtérben végzett számításai azt is kimutatták, hogy az energiatakarékos üvegezés – legyen szó 2-rétegű vagy 3-rétegű üvegezésről – akár 60%-kal csökkentheti az ablakonkénti hőveszteséget, megszünteti a páratartalmat és a penészt, illetve redukálhatja a szén-dioxid-kibocsátást, valamint a közüzemi számlákat is, két tetőablak cseréje pedig akár 11%-kal is mérsékelheti az adott helyiségben szükséges fűtés energiát.

    A fűtési szezonban a tetőablakok szigetelőképességének és energiahatékonyságának jelentős hatása van az épületek energiafogyasztására és a beltéri környezetre” – fejtette ki Ritea Noemi, a VELUX Cégcsoport magyar és román piacért felelős igazgatója. „Egy tetőablakcsere után 1-2 fokkal is lejjebb tekerhetjük a termosztátot, így jelentős összegeket spórolhatunk, miközben a komfortérzetünk nem változik – a beruházás ráadásul akár egyetlen nap alatt is elvégezhető.

    Szakértők szerint az egészséges otthonokkal kapcsolatban meglehetősen hiányos az emberek tudása: Európában és Észak-Amerikában az emberek 78%-a[5] például nem tudja, hogy a beltéri levegő szennyezettebb, mint a kültéri. A légszennyezés azonban csak egy tényező, ha az egészséges otthonokról van szó, a beltéri klíma a mentális jólétünkre is hatással van: a fűtés hiánya majdnem kétszer akkora hatással van a jólét megélésére és az élettel való elégedettségre, mint a partnertől való távollét; a zajszennyezés alvászavarokat okozhat; a fényhiány pedig a hangulatunkra is kihat, növelve a depresszió kockázatát.

    Ingatlan-tervezésünk során érdemes tudni, hogy egészségünk megőrzésében kulcsfontosságú a természetes fény, elsősorban a napfény szerepe. A VELUX vállalat korábbi felmérése is alátámasztotta a természetes napfény kiemelt szerepét: a magyarok közel kétharmadának (64%)[6] nagymértékben javítja a hangulatát a napfény, és több, mint négyötödük (89%) érzett változást a mentális egészségében, amikor olyan helyen töltött időt, ahol egyáltalán nem volt napfény és friss levegő. Mentális és fizikai jóllétünket nagyban befolyásolja, hogy mennyi napfény ér bennünket – de az sem mellékes, hogy hol, miként és milyen szögben érkezik a napsugár. A modern tetőtéri nyílászárók döntően befolyásolják közérzetünket, vagyis egy felújítás során élhető és fenntartható életteret alakíthatunk ki a segítségükkel.

    A VELUX Tetőtéri Panoráma 2023 kutatási elemzése letölthető.

    [1] https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-euro-indicators/w/2-05072023-bp 
    [2] Healthy Home Barometer: https://velcdn.azureedge.net/-/media/com/healthy-homes-barometer/hhb-2022/velux-hhb-report-2022.pdf 
    [3] https://mehi.hu/wp-content/uploads/2021/03/mehi_hazai_felujitasi_hullam_tanulmany_2021_v3_0.pdf 
    [4] UN Global Building Alliance 2021
    [5] https://velcdn.azureedge.net/-/media/com/healthy-homes-barometer/hhb-2022/velux-hhb-report-2022.pdf 
    [6] A VELUX Cégcsoport megbízásából az Opinio által 2023 tavaszán Magyarországon készített 929 elemszámú reprezentatív kutatás

  • Albérletárak: Debrecen kilőtt, Budapest behúzta a féket

    Jó hír az albérletkeresőknek

    “Már a kiadó lakások augusztus végi bérleti díjaiból látható volt, amit most a KSH-ingatlan.com lakbérindex adatai is megerősítettek. Azaz lelassult a drágulás az albérletpiacon. Az országos lakbérek augusztusban az egy hónappal korábbihoz képest mindössze 0,8 százalékkal nőttek, szemben a júniusi és júliusi 2,1, illetve 1,9 százalékos drágulással. Budapesten még markánsabban látható a folyamat, hiszen 0,3 százalékra lassult a havi drágulás üteme a korábbi hónapokra jellemző 2,5 és 1,9 százalékos szintről. A friss adatok arra utalnak, hogy a bérlők már nehezen tolerálnak további számottevő drágulást a piacon” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Ugyanakkor éves szinten még mindig két számjegyű emelkedést tükröznek a számok. Országosan 12,4, Budapesten 12,5 százalékos bérletidíj-emelkedés következett be. Fontos a szakember szerint az is, hogy az inflációs hatással együtt számolt, úgynevezett reállakbérek országosan 7,5 százalékkal, Budapesten pedig 10,1 százalékkal maradtak el a járvány előtti szintektől.

    Budapesten vs. Debrecen

    Az ingatlan.com elemzése egyúttal ismerteti a fővárosi kerületek és a vármegyeszékhelyek kínálatára szeptember végén jellemző átlagos bérleti díjakat is. Budapesten az átlagos lakbér 235 ezer forintot tett ki, ami csökkenést jelent a július végi 240 ezer forinthoz képest. A II., a VI., VII., a IX. és a XIII. kerületben havi összevetésben 2-14 százalékkal 230-300 ezer forintra mérséklődtek az átlagos bérleti díjak.

    A vármegyeszékhelyeken az összesített átlagos lakbér 135 ezerről 140 ezer forintra emelkedett. Az egyik legdrágábbnak számító Veszprémben két hónap alatt 12 százalékkal 150 ezer forintra esett az átlagos bérleti díj. Míg Debrecenben drágulás történt, ennek eredményeként ez a vármegyeszékhely az első, ahol az átlagos bérleti díj elérte a 200 ezres szintet. Balogh László erről azt mondta, hogy Debrecenben és környékén jelentős munkahelyteremtő beruházások valósulnak meg, ami extra keresletet generál a kiadó lakásokra. A debreceni albérletek eddig is népszerűek voltak, mivel a vármegyeszékhely Budapest után a második legnagyobb egyetemvárosnak számít.

    Forrás: ingatlan.com

     

  • Az új csok megnyithatja az utat egy bérlakásprogramhoz?

    Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Parlamentben napirend előtti felszólalásban a családtámogatásokról szólva a következőt mondta:

    „Nem lesz olyan pillanat, amikor a csok rendszere megszűnik és a helyébe ne lépett volna be valamilyen más támogatási forma. Hiszen az év végéig kifut ez a rendszer és az év elejétől pedig meghirdetünk egy másikat. A falusi csokot nemcsak, hogy megtartjuk, hanem annak megemeljük az értékhatárát, és a városit, ami iránt leesett az érdeklődés, megtarthatnánk éppen, de ez nem egy észszerű javaslat, mert azt látjuk, hogy a városokban a csok támogatási forma már nem elegendő. Annak a fönntartása helyett egy új dolgot kell megindítani. És ezt januártól meg is fogjuk indítani.”

    A jelenlegi csok helyébe lépő új támogatási programról, az úgynevezett csok+-ról pedig Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter árult el néhány részletet a múlt heti egri közgazdász vándorgyűlés után a Portfolionak. Mint elmondta, a koncepció kész és hamarosan tárgyal róla a kormány.

    Mint mondta: "a 40 év alattiaknak, első lakás vásárlására vagy családméret-növekedés miatti lakáscserére fogjuk kínálni, nagyon kedvező kamatkondíciókkal. A program kombinálva lesz adósságleírással, a megvalósult gyerekvállalás után csökkenni fog a hiteltartozás. A felvehető hitel nagysága függ majd a vállalt gyerekek számától, ennek részletei még kormánydöntésre várnak. A már megszületett gyerekek után várhatóan nem lesz elérhető a csok+.

    Ezek szerint a csok+ program azoknak a pároknak lesz elérhető, akik vállalnak gyermeket a jövőben, hasonlóan a babaváró kölcsönhöz.

    Városi környezetben a családtámogatási program eleme lehetne egy olyan bérlakásprogram, amely figyelembe veszi a gyermekek számát, és ez alapján a jövőben akár tulajdonszerzésre is lehetőséget ad.

    Az állam által meghatározott bérlakásépítési program hatékonyan tudná mérsékelni az építőipar és a lakásépítések ciklikusságát, valamint segíthetne abban is, hogy a lakásállomány megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas a lakásépítési hullámvölgy mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és „zöld” építészeti szempontok is.

    Egy ilyen rendszer felállítására jó példa lehet az osztrák közhasznú bérlakásrendszer működése. A finanszírozásra pedig akár EU-s források is elérhetők lehetnek: Spanyolország 20 ezer megfizethető bérlakást épít 2026-ig energiatakarékos épületekben.

  • Alig indult társasházépítés a második negyedévben

    Április és június között összesen 754 milliárd forint értékben indultak el kivitelezések, ami jelentős, több mint 30 százalékosnövekedést jelentett az első negyedévhez képest, de 2022 második féléves számaihoz hasonlítva is bővülés volt megfigyelhető. A növekedés az előző negyedévhez képest még változatlan árak mellett is tetten érhető volt, bár az Aktivitás-Kezdés továbbra is elmaradt a 2021-et és 2022 első felét jellemző negyedéves számoktól.

    A magasépítéseknél folytatódott a visszaesés

    A második negyedévben még alacsonyabb összegben indultak el kivitelezések a magasépítési szektorban, mint az év első három hónapjában, így az Aktivitás-Kezdés mutató már egymást követő harmadik negyedéve csökken. Az elindult munkák összege alig lépte át a 400 milliárd forintot, vagyis 16 százalékkal esett vissza a második negyedévben az előző negyedévhez képest, de az elmaradás 2021 és 2022 kiemelkedőnek számító második negyedéveihez képest még jelentősebb. Változatlan árakon nézve 2015 óta nem volt ilyen alacsony az egy negyedév alatt elindított magasépítési kivitelezési munkák értéke.

    A csökkenés folyóáron a nem lakáscélú magasépítésekre volt jellemző, míg a társasházi lakásépítések esetében minimális javulás volt megfigyelhető az Aktivitás-Kezdésben, bár továbbra is nagyon alacsony szinten mozgott. A nem lakáscélú magasépítések között a megkezdett kivitelezési munkák összértéke közel 20 százalékkal volt alacsonyabb a második negyedévben, mint az év első három hónapjában. Változatlan árakon nézve 2016 harmadik negyedévében volt utoljára ennél alacsonyabb az Aktivitás-Kezdés mutató.

    Az idei év második három hónapjában indult legnagyobb magasépítési projektek közé tartozott a Csengeri Büntetés-végrehajtási Intézet kivitelezése, az Inpark Debrecen raktárcsarnokának és fémmegmunkáló üzemének, illetve Nyíregyházán a Boysen Battery elektromos autó akkumulátorház gyártó üzemének építése, a HelloParks logisztikai csarnok beruházása Pátyon, valamint a Weerts Logisztikai Központ következő épülete, illetve több nagyobb társasházi lakásberuházás.

    Enyhe bővülés a társasházi lakásépítéseknél

    Továbbra is nagyon kevés társasházi lakásépítés indult hazánkban, alig valamivel több, mint 50 milliárd forintnyi, ennek is nagy részét csak néhány nagyobb projekt adta. A második negyedév így növekedést hozott ugyan a társasházi Aktivitás-Kezdésben, de a mutató értéke messze elmaradt a 2017-2019 és a 2021-2022 közötti negyedéves számoktól. Változatlan árakon nézve pedig a második negyedév volumenben a 2014-2015-ös éveket idézi. Az első félévben folyó áron 2015, változatlan árakon pedig 2014 óta nem indult el ilyen kevés társasházi kivitelezés, mint 2023-ban.

    Még egyelőre sok a bizonytalanság a piac jövőbeli alakulását illetően, a hitelkamatok lassan araszolnak lefelé, ami bár pozitívan hathat a lakáspiaci keresletre, ugyanakkor a jövő évtől több, lakásvásárláshoz elérhető családtámogatási elem is megszűnik a városokban, ahol a társasházi lakásépítések a jellemzőek voltak. Így összességében a fejlesztők továbbra is óvatosak lehetnek a projektindításokkal.

    A befejezett társasházi lakásépítések összege növekedett 2023 első félévében az előző év azonos időszakához képest, és némileg meghaladta a 2021 első félévét jellemzőt is. Összességében körülbelül 150 milliárd forint értékben fejeződtek be projektek. Az idei évre még további jelentős Aktivitás-Befejezés várható, ha a csúszások nem módosítanak jelentősen az átadási dátumokon, akkor a tavalyi évet meghaladhatja az elkészülő társasházi beruházások értéke.

    A társasházi lakásépítések a legnagyobb arányban továbbra is Budapesten kezdődtek meg az elmúlt 4 negyedévet nézve, részesedése 61,4 százalékos volt, ezzel együtt a társasházi lakásépítések összesen 64,3 százaléka koncentrálódott Közép-Magyarországra. Kelet-Magyarország részesedése 16,1 százalékos volt, míg Nyugat-Magyarországhoz a teljes Aktivitás-Kezdés 19,6 százaléka tartozott.

    Jelentősebb növekedés a mélyépítéseknél

    A mélyépítések Aktivitás-Kezdés mutatójában nagyobb bővülés volt megfigyelhető az idei év második negyedévében, ami több mint 30 százalékos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest, míg a tavalyi harmadik, negyedik és az idei első negyedévhez képest kiugró volt az emelkedés. Utoljára 2022 első negyedévében volt csak ennél magasabb az Aktivitás-Kezdés a szektorban, összege közelítette 2023 áprilisa és júniusa között a 350 milliárd forintot. A növekedés változatlan árakon is szembetűnő volt, az idei év első három hónapjához képest közel megnégyszereződött a megkezdett kivitelezések értéke, de a korábbi évekhez képest változatlan áron nem nevezhető kiugrónak az Aktivitás-Kezdés.

    A mélyépítéseken belül a nagy növekedés az útépítések bővülésére volt visszavezethető, közel 300 milliárd forintos volt esetükben az Aktivitás-Kezdés mutató, ami a harmadik legmagasabb összeget jelenti 2018 és 2022 első negyedévei után. Változatlan árakon nézve ugyanakkor inkább csak a 2020-2023 közötti időszakban tűnik kiugrónak az érték 2022 első negyedéve mellett.

    A mélyépítések esetében, a magas Aktivitás-Kezdés főként két útépítési projekthez kapcsolódott, az M49 gyorsforgalmi út M3 autópálya - Ököritófülpös szakaszának építésére, illetve a szintén elindult M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós-Kisújszállás (Kelet) szakaszának kivitelezésére.

    Az Észak-Alföld továbbra is vezet

    Az elmúlt 4 negyedévet vizsgálva az Aktivitás-Kezdés legnagyobb arányban az Észak-Alföld régióban koncentrálódott mely a mostani elemzés fókuszául is szolgál, részesedése 33,7 százalékos volt. A második legmagasabb összegben Budapesten kezdődtek meg kivitelezések, 20,4 százalékos volt az aránya az Aktivitás-Kezdésből, míg harmadik helyen Pest megye állt 12,4 százalékos arányával. Az Észak-Alföld jelentős kivitelezési összege miatt Kelet-Magyarországon indult el a legtöbb építési beruházás az elmúlt 4 negyedévben, közel az építkezések értékének fele kapcsolódott ide, míg Nyugat-Magyarország részesedése kevesebb mint 18 százalékos volt.

    2023 első hat hónapjában például 29 százalékkal növekedett a megkezdett kivitelezések értéke 2022 második félévéhez képest, ami így meghaladta az 500 milliárd forintot Észak-Alföldön. Különösen drasztikus volt az ugrás a második negyedévben, amely közel 450 milliárd forintos Aktivitás-Kezdés összegével a korábbi rekordot is többszörösen megdöntötte.

    A bővülés az első félévben elsősorban a mélyépítésekre volt visszavezethető, miközben a magasépítések esetében az Aktivitás-Kezdés csökkent a tavalyi év második félévéhez képest. Utóbbi esetében ugyanakkor a tavalyi első félévhez képest a mérséklődés már minimálisnak tekinthető, összesen valamivel több mint 200 milliárd forint értékben kezdődtek meg építési munkák az idei első 6 hónapban. Az alacsonyabb összegű kivitelezés kezdés hátterében a gyengébb első negyedéves számok álltak, ugyanakkor a második negyedév jelentős Aktivitás-Kezdést hozott a régióban. Észak-Alföldön a magasépítéseken belül a nem-lakáscélú magasépítések esetében volt tetten érhető nagyobb volumenű projektindítás április és június között, ezek értéke meghaladta a 160 milliárd forintot. Az első félévben elindult például a régióban a szolnoki Helikopter Bázis hangárkomplexum kivitelezése, a BMW logisztikai központjának építése Debrecenben, de az Észak-Alföldhöz kapcsolódott többek között a korábban már a legnagyobb projektek között említett nyíregyházi Boysen Battery elektromos autó akkumulátorház gyártó üzem és a Csengeri Büntetés-végrehajtási Intézet beruházás is.

    A nem lakáscélú magasépítésekkel szemben a társasházi lakásépítések visszaestek az idén a régióban, a csökkenés már az első negyedévben is megfigyelhető volt, és a második negyedévben tovább mérséklődött az Aktivitás-Kezdés mutató, a korábbi évek negyedéves értékeinek töredékére esett vissza.

    A mélyépítések ugyanakkor szárnyra kaptak az Észak-Alföldön, valósággal kilőttek a második negyedévben. Ilyen magas Aktivitás-Kezdés mutatóra, mint a második negyedéves, még soha nem volt példa a régióban. Ez elsősorban a korábban már a legnagyobb projektek között említett útépítési beruházások elindulásának volt köszönhető, és az M49-es és M4-es gyorsforgalmi utak építésének folytatásához kapcsolódott.

    Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés

  • Az építkezők nagyon várják az állami támogatásokat

    Az építőipar rendelésállománya 30%-kal kisebb a múlt év közepéhez viszonyítva. A 2023. évben kötött új szerződések volumene 37%-kal marad el a 2022. év első felében kötött szerződésektől. Az év második fele az erős piaci versenyről, a túlélési stratégiákról szól.

    Az ÉVOSZ szerint számos építési vállalkozás, tervező- és mérnökiroda az erősödő verseny mellett sem fog elegendő munkához jutni az év hátralevő részében. Elegendő alatt értendő, hogy leépítések nélkül is a piacon tudjon maradni a vállalkozás a következő két évben. Az építési vállalkozások többségénél radikális költségcsökkentésre van szükség, ami létszámleépítéseket hozhat magával. Az ágazat szereplői a szakmunkásokat és mérnököket mindenképp szeretné megtartani, amihez munkára van szüksége.

    Az állami megrendelések ismert mértékű visszafogása (mintegy 3 000 Mrd Ft nagyságrend), a lakásépítés és felújítás 25%-os csökkenése, valamint a külföldi befektetők import anyag, unión kívüli munkaerő és kivitelezői kapacitás használata együttesen hozta kritikus helyzetbe a hazai építésgazdasági értéklánc szereplőit – figyelmeztet Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

    Az építési beruházások ilyen nagymértékű ciklikusságára az utóbbi tíz évben nem volt példa. Az állami és önkormányzati források építési-beruházási célú felhasználásánál az ÉVOSZ az egyenletes költekezést szorgalmazza. Szükséges a kormányzati építési-beruházási közbeszerzések folyamatos előkészítése, az előkészítések felgyorsítása, az ajánlatkérések további meghirdetése és a projektmegvalósítások vállalkozásba adása. Határozottan érvényesülnie kellene a kormányzat építési piaci keresletkiegyenlítő szerepének. Az Állami Építési Beruházások Kerettörvényének mielőbbi elfogadása szükséges ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a tíz éves állami beruházási program meghatározásában. A legnagyobb megrendelő keresletének ismerete tenné kiszámíthatóbbá a piaci szereplők lehetőségeit.

    Jelenleg nem látszanak az európai gazdasági térség élénkítését szolgáló uniós gazdaságfejlesztési programokból Magyarországot érintő beruházások. További energiahálózatok fejlesztését és összekapcsolását, a nagy távolságú közlekedési rendszerek fejlesztését, a regionális vízgazdálkodást és termelési rendszerek kialakításához, összekapcsolásához szükséges építési-beruházási feladatokat szorgalmazza a Szövetség.

    Az ágazat szereplői számos témában várnak előrelépést. Az ÉVOSZ ezek közé sorolja:

    • Paks II. érdemi elindítását, kivitelezését,
    • az országos lakóingatlan-felújítási programot,
    • a bérlakásépítési programot,
    • az ivóvíz- és csatornarendszerek rekonstrukciós programot,
    • a nagyvárosi közlekedést segítő városi infrastruktúrafejlesztő programot,
    • a 160 km/h sebességű vasútvonalak programját,
    • szennyvíztisztító rendszerek rekonstrukcióját,
    • intermodális logisztikai központok továbbfejlesztését,
    • mezőgazdasági öntöző hálózatok és vízgazdálkodási rendszerek fejlesztését,
    • környezetkímélő energiatermelő és -tároló kapacitások kiépítését.

    A lakásépítés és felújítás az állami ösztönzők és a lakosság részére elfogadható banki finanszírozás nélkül tovább szűkül.

    Az építőiparosok a lakossági kapcsolataikból merített tapasztalataik alapján jelzik, hogy a lakásépítők a CSOK aktualizálására várnak, valamint az energiamegtakarítást eredményező felújítási támogatásokra.

    Az ÉVOSZ jelzi, hogy az Európai Unión kívüli befektetők létesítményeinél a hazai termékgyártók, tervezők és kivitelezők egyre kevésbé kapnak esélyt a közreműködésre. Verseny nélkül jelennek meg unión kívüli termékek, munkaerő és kivitelezői kapacitás a magyar állam által kedvezményezett befektetők holdudvarában. Ráadásul az uniós és magyar jogszabályok betartásának ellenőrzése is elmarad, amin mindenképpen változtatni szükséges.

    Az építési vállalkozóknak mindent meg kell tenni, ami a hatékonyság javulását eredményezi. Ezek közül kiemelt jelentősége van a felnőttképzésnek, továbbképzésnek. A munkaadók által indított, kezdeményezett képzési programoknak megtartó szerepe van a foglalkoztatottak köreiben.

    Forrás: ÉVOSZ

  • A válságot ellensúlyozó intézkedésekre van szükség a lakásszektorban is

    A 2022-ben épült 20.500 lakás is nagyon kevés a lakásállomány optimális, százévenkénti megújulásához, de idén ehhez képest is jelentős csökkenés várható az újlakásépítések számában. A lakásfejlesztők drasztikusan visszafogták társasházi és lakóparki építéseket, és a családiház-építések száma is bezuhant. Az első féléves adatokból és az iparági előrejelzésekből következtetve 10 ezer alatt lesz az átadott lakások száma.

    A nagyobb településeken elérhető csok eltörlése a jövő évtől várhatóan tovább fékezi a társasházépítést, ugyanakkor a falusi csok bővítése a kistelepüléseken hozhat élénkülést, elsősorban a felújításokban, korszerűsítésekben. A városi csok helyett ígért új támogatásról egyelőre nem tudni részleteket, s ez további bizonytalanságban tartja az ágazatot. Mindez felerősíti a lakásszektor és az építőipar mélyrepülését.

    Ebben a helyzetben olyan intézkedések bevezetését várja az ágazat, amelyek képesek ellensúlyozni a lakásépítések és -felújítások drasztikus visszaesését, az építőipari munkahelyek megszűnését, a vállalkozások bedőlését, a gyártói kapacitások leépülését, a szakképzésbe készülők elbizonytalanodását.

    A Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának véleményünk szerint része kellene, hogy legyen egy komplex lakásépítési, lakásfelújítási program is, valamint egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítése akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten, a nagy ipari centrumokban. A lakásprogram elemei mint konjunktúrakiegyenlítő eszközök tudnának működni a válságból való kilábalás idején.

    Az állam által meghatározott bérlakásépítési program hatékonyan tudná mérsékelni az építőipar és a lakásépítések ciklikusságát.

    Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú, megfizethető bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas a lakásépítési hullámvölgy mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és  „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.

    A felújítások, korszerűsítések ösztönzése ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehet. Lényegesnek tartjuk, hogy egyes esetekben a felújítás helyett a helyettesítő új építés a gazdaságilag és műszakilag is indokolt megoldás, a támogatási rendszer ezt megfelelően vegye figyelembe.

    Ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a gazdaság hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre, kiszámítható támogatáspolitikára van szükség, vagyis a megfelelő intézkedések ne csak néhány évig éljenek.

    Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma ne csökkenjen jelentősen a következő években, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás, a jelenleg meglévő otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége, illetve az otthonfelújítási támogatás újraindítása. [Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]

    Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat.

    A KSH szerint 2023 I. félévében az előző évhez azonos időszakához képest:

    • Budapesten 2316 lakást vettek használatba, 36%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A vármegyeszékhelyeken 28, a többi városban 6,9%-kal kevesebb lakás épült. Csak a községekben bővült a lakásépítés, ott 9,2%-kal több lakást vettek használatba. A falusi építkezések többsége (66%-a) agglomerációkban valósult meg.
    • Főleg a vállalkozások által épített lakások száma esett vissza (24%-kal), miközben a természetes személyek építkezése ennél mérsékeltebben (5,3%-kal) csökkent.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 48%-a családi házban, 45%-a többlakásos épületben, 4,0%-a lakóparkban található.
    • A saját használatra épített lakások aránya 37, az értékesítési célra építetteké 60% volt. E tekintetben is érzékelhető az arányeltolódás a saját célra történő építkezések javára.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 8,6 m2-rel, 97 m2-re nőtt.
    • Kizárólag két régióban nem csökkent az új lakások száma: Pest régióban körülbelül ugyanannyi, Észak-Alföldön pedig 27%-kal több lakást vettek használatba, mint az előző év azonos időszakában.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 10 880 volt, 39%-kal kisebb, mint 2022 I. félévében. Az új lakások 39%-át a fővárosban tervezik megépíteni. Az építési kedv az összes településkategóriában csökkent. A települési hierarchiában lefelé haladva egyre nagyobb a visszaesés: a fővárosban 17, a vármegyeszékhelyeken 38, a többi városban 47, a községekben 53%-kal kevesebb lakás építését tervezik az előző év azonos időszakához mérten.
    • Az építeni tervezett lakások száma – a minimális emelkedést felmutató Hajdú-Bihar vármegye kivételével – az ország minden részén csökkent. Regionális szinten a legnagyobb visszaesés Dél-Dunántúlon (58%), ezen belül Baranya vármegyében következett be, ahol alig több mint negyedére zuhant a kiadott engedélyek száma.
    • A tervezett lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 32, az Alföld és Észak nagyrégióban 29%-os volt.A kiadott új építési engedélyek alapján 47%-kal kevesebb, összesen 4238 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országos szinten 2081 volt, szintén elmaradt az egy évvel korábbitól. Ugyanakkor a nem lakóépületek közül az ipari épületek alapterülete 42%-kal növekedett.

      A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk cikkünk alatt letölthető

     

  • Türelmes tőke katalizálhatná a megfizethető bérlakásszektor létrehozását

    Egy tavaly készült felmérés alapján – mint a megfizethető bérlakások iránti hazai keresletről készült korábbi interjúnkból kiderült – jelentős kereslet lenne erre a lakhatási formára Budapesten. Mivel a kutatási eredmények szerint mintegy 300 ezer budapesti felnőtt nyitott lenne a hosszú távú lakásbérlésre - bizonyos feltételek teljesülése esetén -, azt gondolnánk, hogy megérné a lakásfejlesztőknek ilyen lakásokat építeni, és az államnak is egy ekkora réteg igényei kielégítésére létrehozni ezt a szektort. Mégsem ez történik.

    A 2022-ben a Periféria Központ által vezetett, nyolc közép- és délkelet-európai országban végzett kutatás célja az volt, hogy felmérje, milyen módon lennének finanszírozhatók megfizethető lakhatási modellek a régióban.

    Pósfai Zs.: Régóta foglalkozunk azzal, hogy hogyan lehetne megfizethető lakhatási formákat és az ehhez szükséges intézményeket létrehozni, és rendre abba ütköztünk, hogy nincsen hozzá megfelelő finanszírozás. Itt elsősorban hosszú távú finanszírozásról beszélünk, mert rövidtávúval nem lehet ilyen bérleti alapú, vagy szövetkezeti jellegű lakhatási intézményeket működtetni. Ez az egyik legfőbb akadály.

    Tehát nagyon fontos kérdés, hogy milyen finanszírozásra lenne szükség a lakáspiacon, hogy megfizethető lakhatási projekteket létrehozhassunk. Valójában a kutatásban a kínálatnak ezt a részét igyekeztünk feltárni, például a fejlesztők, az építőipar szerepe most nem fért bele. Igaz azt is gondoljuk, hogy ha lenne megfelelő finanszírozás, akkor ezek a szereplők is fel tudnának zárkózni, hogy ilyen megoldásokat létrehozzanak.

    A felmérésben a használati jogon alapuló szövetkezeti és a bérleti megoldásokról beszélünk csak, mert szerintünk a mostani lakáspiaci rendszerben csak azoknak megoldott a lakhatási helyzetük, akik magántulajdonhoz tudnak jutni, a többieknek nem. És ők sokan vannak – ez adja a széles keresleti oldalt.

    Ígylakunk: Sokan vannak, ám mégsincs a keresletüknek megfelelő megfizethető lakásokból kínálat. Mi ennek az oka?

    Pósfai Zs.: Három fő tényezőt azonosítottunk. Az első a megfelelő, hosszú távú finanszírozási források hiánya. Nagyon fontos kiemelni, hogy minden nem magántulajdonú lakhatási formának a feltétele, hogy legyen olyan elérhető forrás, amit 30 vagy több éven keresztül kell visszafizetni. Az e mögötti feltételezés az, hogy amit így folyamatosan fizet a lakó mint bérleti díj, vagy szövetkezeti hozzájárulás, az tudja törleszteni a hitelt. De ha a hitel nem elég hosszú lejáratú, akkor a havi költségek nem lesznek megfizethetőek a lakók számára – ami pedig csökkenti a bevonható célcsoport méretét. Ezek a hosszú távú pénzügyi termékek másutt léteznek és elérhetőek mind a piaci, mind a nonprofit szereplők számára. Ezek biztosítják a finanszírozást a piaci és nonprofit bérlakás-fejlesztési és lakásszövetkezeti projektekhez. Természetesen egyéb szempontoknak is teljesülniük kell ahhoz, hogy a megfizethető bérlakások finanszírozhatóak legyenek (például legyen elfogadott a hitelfelvevő nonprofit jogi státusza, legyenek mérsékeltebb hozamelvárások stb), de a hosszútávúság a legfontosabb.

    A második tényező, hogy nem elég robosztusak azok a szervezetek, intézmények, amelyek létre tudnák hozni ezeket a megfizethető szövetkezeti és bérlakásokat – akár újépítéssel, akár felújítással. Ehhez olyan nonprofit lakásszolgáltatókra van szükség, amelyek képesek ezt professzionálisan, nagyobb volumenben megvalósítani. A jelenlegi magyar lakáspiacon többnyire civil és egyházi szervezetek valósítanak meg alternatív, megfizethető lakhatási projekteket (a teljes állomány 2,6%-át kitevő önkormányzati lakásállományon túl). Ezek a projektek többnyire kísérleti jellegűek, gyakran projekt- vagy eseti finanszírozásból. Annak ellenére, hogy több szervezetnek szándékában állna a lakhatási programjuk növelése, léptékváltása, erre a jelenlegi lakáspiaci környezetben nincs lehetőségük.

    Viszont a bankokkal készített interjúinkból világos volt, hogy a pénzintézetek (azon felül, hogy nem szívesen fejlesztenek újszerű, nem megszokott termékeket) nem szívesen adnak hosszabb lejáratú hitelt olyan szereplőknek, amelyeknek nincs 20-25 éves előéletük. Ezen kívül piaci alapon összehasonlítható korábbi projekteket keresnek – melyek viszont jelenleg a piac korlátozott jellege, és a megfelelő finanszírozási források hiánya miatt nem léteznek. Ez tényleg 22-es csapdája, hiszen így nem is tudnak létrejönni ezek a hiányolt projektek, tapasztalatok.

    A harmadik hiányosság a szabályozói környezet. Kiderült az is a kutatásban, hogy a piaci szereplők rendkívül kockázatkerülők, és hiába látszik itt egy fizetőképes piac, félnek belépni. Ezen tudna segíteni az állam: pl. megalkot egy szabályozást arra, hogy mi az a nonprofit lakásszolgáltató, létrehoz pl. a fejlesztési bankon belül egy hitelkeretet, ami ilyen programokra ad támogatást. Most inkább ennek ellenében működik az állami szerepvállalás azáltal, hogy kizárólag az egyéni tulajdonszerzést támogatja, ami nyilván még jobban visszafogja a többi szereplőt.

    Az állam nélkül sem lehetetlen, de ebben az esetben szükség lenne olyan piaci szereplőkre, amelyek hajlandóak az úttörő szerepet felvállalni.

    Ígylakunk: Mit jelent a riportjukban használt türelmes tőke, és mi lehet a forrása?

    Pósfai Zs.: A türelmes tőke hosszú távú és megfizethető árú, amely nem vár el rövidtávú megtérülést. A lakáspiac ugyanis egy lassan mozduló piac, ezért ilyen forrásokra van szüksége. Ezzel szemben ma a lakáspiac rendkívül ciklikusan működik Magyarországon, amire ráerősít a források rövidtávúsága és változékonysága.  Fontos látni, hogy a piaci szereplőknek is előnytelen ez a nagy volatilitás, és nekik is előnyösebb lenne, ha a hitelek egy része hosszabb távon, stabilabb körülmények között lenne kihelyezve.

    A tőke folytonossága

    Ezzel együtt viszont nem reális, hogy a magyar piac rövid távon, első lépéskét átálljon a hosszú távú lakáscélú projekthitelekre. Ezért azon gondolkoztunk, hogy mi lehet egy olyan forma, ami rövidebb távú befektetést is tud hasznosítani. A katalitikus – úttörő szerepet betöltő, és megfizethető, türelmes – tőkét biztosító szereplők be tudnak lökni olyan folyamatokat, amelyek enélkül nem indulnának el.

    Nemzetközileg az látszik, hogy a társadalmi és környezeti hatások mérése egyre fontosabb a pénzpiacokon és a befektetők számára is. És vannak már olyan szereplők, akik keresnek olyan lehetőségeket, ahol ezek a szempontok érvényesülnek. A lakáspiac abszolút ilyen, hiszen a lakóingatlanok óriási széndioxid-kibocsátók, nagyon sok energia szükséges a felépítésükhöz és üzemeltetésükhöz, a lakhatáshoz való hozzáférés pedig egyértelműen az egyik legfőbb társadalmi kérdés. Úgyhogy ez egy jolly joker is lehetne.

    Katalitikus tőke, amey áthidalja a hosszú távú finanszírozás hiányát

    Ám az ilyen jellegű, társadalmilag hasznos befektetések jelenleg még gyakran rövidebb távúak és általában nem a lakáspiacra specializálódnak. Ezért nagy szükség lenne lakhatásra specializálódott közvetítő szereplőkre. Általuk a nonprofit lakásszolgáltatók könnyebben hozzáférhetnek olyan forrásokhoz, amelyekhez önállóan nem tudnának.

    A közvetítő szerepe egyrészt az, hogy érti a lakáspiacot, a helyi megvalósító szervezetek igényeit és lehetőségeit, tudja, mitől életképes egy ilyen lakhatási projekt, tudja a szolgáltatókat támogatni kapacitásfejlesztéssel is. Másrészt össze tudja gyűjteni a befektetéseket. A pénzügyi szereplőknek így nem kell ugyanilyen mélységig képben lenniük a helyi lakhatási projektekkel. Ha hivatalos pénzügyi közvetítővé válna, könnyebben tudná forgatni is a befektetéseket, ha pl. egy társadalmilag elkötelezett befektető rövidebb távra tesz bele pénzt, akkor azt ki tudja váltani mással. Emellett a közvetítő szereplő (amit akár egy megfizethető lakhatási projektekre specializálódott alapként is elképzelhetünk) fogadni és kezelni tudna nagyobb befektetéseket is, amire egy kis szervezetnek nem lenne kapacitása.

    Ígylakunk: Hogyan tud létrejönni egy ilyen közvetítő szervezet általában és konkrétan Magyarországon?

    Pósfai Zs.: Ez lehet akár olyan szereplőknek a koalíciója, amelyek egyébként is lakhatási területen dolgoznak, és erőforrásokat egyesítenek arra, hogy létrejöjjön egy ilyen közvetítői és fejlesztői kapacitás. Kinőhet akár egy létező szereplőből is, ami helyi szinten bővítené a kapacitásait.

    Részt veszünk egy nemzetközi hálózatban (MOBA Housing SCE), ahol kifejezetten az a cél, hogy a szövetkezeti lakhatás területén finanszírozást közvetítő szerepet tudjon ellátni. A MOBA tagjai olyan helyi szervezetek öt kelet-európai országban, amelyek célja új szövetkezeti lakhatási projektek létrehozása.

    A tavalyi kutatás során mi is találkoztunk olyan pénzügyi szereplőkkel, akik mutattak érdeklődést. Az egyik irány az, hogy találni kell olyan (piaci) finanszírozó partnereket, akik hajlandóak új terméket létrehozni és hosszabb távú partnerségbe belemenni. Így alulról építkezve, kisebb projekteken keresztül lehetne elindulni. Ezek a projektek akkor tudnának megnőni, ha egy szereplő stabil finanszírozási keretet biztosítana, ami hosszabb távon, kiszámíthatóan rendelkezésre állna.

    Egy másik út, ha az állam állna be kezdeményező szerepbe, és szabályozással (mit jelent az, hogy nonprofit lakásszolgáltató) és finanszírozással (kedvezményes hitelkeret, világos jogosultságokkal) előrelendítené a bérlakás- és szövetkezeti szektor helyzetét.

    A harmadik út az lehetne, hogy független szereplők megpróbálnak önerőből, alulról építkezve, vagy nemzetközi forrásból létrehozni ilyen projekteket.

    Ígylakunk: Hogyan működik a MOBA?

    Pósfai Zs.: A MOBA egy európai szövetkezet, ami a kelet-európai régióban aktív, öt országból (Magyarország, Csehország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia) vannak benne helyben aktív szervezetek. Mi a Szövetség a Közösségi Ingatlanfejlesztésért (SZAKI) révén vagyunk benne. Még fundraising állapotban van, de a cél az, hogy a korábban említett közvetítő szerepet be tudja tölteni. Most igyekszünk jobban láthatóvá tenni a kelet-európai lakhatási helyzetet, problémákat, az intézményi hiányokat. A legfontosabb cél, hogy pénzt tudjon majd becsatornázni helyi lakhatási projekteknek.

    Első körben olyan szereplőktől gyűjtene befektetéseket, amelyek hasonló szektorban működnek nemzetközi szinten. Például német, vagy svájci nonprofit lakásszolgáltatóktól és lakásszövetkezetektől, amelyek szeretnék támogatni, hogy ez a szektor kialakuljon Kelet-Európában is, és türelmes befektetőként belépnének.

    Később finanszírozók lehetnek például az európai közbankok (EIB, CEB), amelyek elkötelezettek az európai nonprofit lakásszektor bővítése mellett. Ha elég nagyra nőne a MOBA, akkor már partnere is lehetne ezeknek az egyébként inkább államokkal együttműködő bankoknak.

    Ezzel a MOBA tudna tagi kölcsön jelleggel helyi projekteknek forrást biztosítani, hogy el tudjanak indulni. Ez inkább demonstrációs projektekre lenne elegendő, egy teljes szektorális bővülést nem lehetne ebből megvalósítani. De talán a helyi állami és piaci szereplőket meg tudnánk győzni, hogy kialakítsák a saját eszközeiket és belépjenek a szektorba.

    Ígylakunk: Most, amikor a piaci körülmények között földbe áll a lakásépítési szektor és az építőipar, egy bérlakásépítési programnak valamiféle cikluskiegyenlítő szerepe is lehetne, nem?

    Pósfai Zs.: Igen, ez nagyon jól beleillene egy cikluskiegyenlítő intézkedés-csomagba, de sajnos a kormányzati intézkedések az elmúlt évtizedekben inkább mindig csak ráerősítettek a lakáspiaci ciklusokra.

    A Periféria Központ rövid és hosszú, angol nyelvű kutatási összefoglalói (Catalytic capital investment as an enabler of affordable rental and cooperative housing) és a magyar nyelvű elemzés a kérdőíves felmérésről (Megfizethető bérlakásszektor Budapesten?) a bejelölt linkeken és a szervezet weboldalán érhető el.
    Az ábrák a kutatási összefoglalóban szereplő ábrák alapján készültek.

    Kapcsolódó cikkeink:

    Kiderült, mekkora igény van Budapesten megfizethető bérlakásokra

    Budapesten a legárérzékenyebbek a lakásbérlők a régióban

  • Így nézhetne ki egy bio anyagokból épült város

    A kiállítás 10 művész és építész együttműködésének eredménye, amelyek célja, hogy feltárják, hogyan lehet ezeket az anyagokat - pl. kenderbeton, pórusbeton, újrahasznosított műanyag, fahulladék és növényi rostok - új módon felhasználni.

    A Reset Materials építészeti töredékekből álló tájképként lett megtervezve.

    Nem is az anyagok vannak a középpontban a kiállítások, a  cél ugyanis az volt, hogy a látogatóknak valódi képet adjanak arról, hogyan nézhetnek ki és milyen érzeteket nyújtanak az ezekből az anyagokból készült épületek és szerkezetek. A látogatókat arra invitálják, hogy fedezzenek fel egy háromdimenziós tájat, amely tele van nagyméretű tárgyakkal és installációkkal, amelyeket nemcsak közelről láthatnak, hanem meg is érinthetnek és megszagolhatnak. Nem az egyes anyagokat akrják népszerűsíteni, hanem azt szeretnék bemutatni, hogy hogyan lehet őket együtt használni. 

     "Az anyagi kánon kibővítéséről van szó" - mondta Chrissie Muhr, svájci építész és kurátor. "Feltárjuk és megmutatjuk a komplexitását, hiszen nem egy győztes anyag létezik. El kell fogadnunk ezt a sokszínűséget". "Az intimitás különböző szintjeit és az anyagokkal való testi találkozás lehetőségét akartuk megteremteni."

     

    A kiállítás olyan anyagok új felhasználási módjait tárja fel, mint például a micélium.

    A kiállításon több vezető építészstúdió, köztük a 3XN és a Henning Larsen Architects, valamint olyan művészek, mint Jakob Steen és a Studio ThinkingHand is részt vesznek.

    A legszembetűnőbb kiállítási tárgyak közé tartozik a szalmából készült elemek sorozata, amely a Dán Királyi Akadémia Ipari Építészeti Központja (CINARK) és Tove Storch művész által vezetett projekt eredménye. A projekt azt vizsgálja, hogyan válhatnak a kötegelt nádból teherhordó ívekké, míg a nádból készült paneleket hőkezelni lehetne a tűzbiztonság javítása érdekében.

    Az anyaginnováció egyik leglenyűgözőbb példája Honey Biba Beckerlee művész és a Lendager építészstúdiótól származik, akik a szilícium, az oxigén után a Föld második leggyakoribb elemének új felhasználási módjait vizsgálják. Számos termékmintát mutatnak be, köztük szilíciumhulladék és föld keverésével készült téglákat, valamint szilíciumporból készült mázzal ellátott csempéket.

    A dán ReVærk építészstúdió összefogott Kasper Kjeldgaard tervezővel, hogy megvizsgálják, hogyan lehet javítani a döngölt föld szakítószilárdságát, amit egy pár ívelt fal mutat be. 

    Eközben Frans Drewniak, a Dán Királyi Akadémia professzora és Sara Martinsen tervező olyan építészeti berendezési és felszerelési tárgyakat mutat be - a falaktól a redőnyökig -, amelyek csalán-, kender-, len- és angolnafűszálakból készültek.

    "Minden egyes anyagot fel akartunk erősíteni és felhatalmazni arra, hogy megmutassa a benne rejlő lehetőségeket, hogy megmutassa, mi lehet vagy kell, hogy legyen a legnagyobb erőssége" - mondta Muhr.

    Az anyagmintákat egy fahulladékból készült asztalon mutatják be.

    A nagyméretű töredékek mellett a kiállításon egy asztal is helyet kapott, ahol a látogatók biomassza-mintákat fedezhetnek fel. Ezt az asztalt a hulladékfával dolgozó csapat hozta létre, amelyet Kim Lenschow építésziroda és Bonnie Hvillum, a Natural Material Studio bioanyagokra specializálódott építészmérnöke alkotott. A Dinesen fapadlógyártó cégtől származó vágott anyagból készítettek egy asztalt, amely átível a szoba hosszán, valamint egy sor székletet, amelyeket kisebb fadarabok összefogásával készítettek.

    Az Archival Studies a kiállítás tervezésének más elemei esetében is a hulladékmentes megközelítést alkalmazta. A padlóburkolat felülete egy építkezésről származó, újrahasznosított membrán, míg a mennyezetről textil lóg le.

    Forrás és további képek: Dezeen

  • Vidéken is kijelöltek rozsdaövezeti akcióterületeket

    Korábban 12 akcióterületet jelölt már ki a Kormány, azok mind Budapesten vannak.

    A mostani 11 területből 4 vidéken található:

    1. Budapest VII. kerület közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterület 33405, 33413, 33414 helyrajzi számú ingatlanok
    2. Budapest XI. kerület közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterület 3822/29 helyrajzi számú ingatlan 
    3. Budapest XIII. kerület közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterület 25904/32 és 25904/33 helyrajzi számú ingatlanok
    4. Budapest XIII. kerület közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterület 25880/8, 25880/26 és 25880/30 helyrajzi számú ingatlanok 
    5. Budapest XIII. kerület közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterület 25873/8 helyrajzi számú ingatlan 
    6. Budapest XIII. kerület közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterület 27293/1 helyrajzi számú ingatlan 
    7. Budapest XIX. kerület közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterület 162119/4, 162119/5, 162119/6, 162119/7 helyrajzi számú ingatlanok 
    8. Kecskemét Megyei Jogú Város közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterület 21936/7 helyrajzi számú ingatlan 
    9. Kecskemét Megyei Jogú Város közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterület 21917/1, 21917/1/A helyrajzi számú ingatlanok 
    10. Sárvár Város közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterület 3185/5 helyrajzi számú ingatlan 
    11. Sárvár Város közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterület 1102, 1103, 1104/17, 1104/24, 1104/25, 1104/26, 1104/39, 1104/40, 1104/41, 1104/42, 1104/43, 1104/44, 1104/45, 1104/46, 1104/47 helyrajzi számú ingatlanok

     A területenek mindegyikeén részben vagy egészében lakóterület-fejlesztéseket vakósíthanak majd meg a beruházók. 

    A kijelölések zöme azonnali rozsdaövezeti akcióterület, a két sárvári pedig közép-hosszútávú akcióterület besorolást kapott. A két kecskeméti rozsaövezeti beruházás használaton kívüli, felhagyott egykori szovjet laktanya helyén, illetve régi laktanyaépületek felújításával valósulhat meg. 

    Forrás: Magyar Közlöny 2023. évi 106. szám

  • Az ország nagyobb része nem tervez építkezést mostanában

    A Fókuszban a vármegyék című kiadványból az is kiderül, hogy 2023 I. negyedévében: az egy évvel korábbihoz képest 20%-kal, 3,6 ezerre csökkent a lakásépítések száma. Az év azonos időszakait tekintve utoljára 2018 I. negyedévében épült ennél is kevesebb lakás az országban. Az országos csökkenés hátterében döntően a fővárosban tapasztalt jelentős visszaesés állt, amit nagyrészt a jelentős lakáspiaci súlyú vármegyéket érintő építésikedv-növekedés csak némileg ellensúlyozott.

    A tavalyi év végén 21 lakásépítés jutott 10 ezer lakosra Magyarországon, ez az idei első negyedévben mindössze 3,8 volt. Ezt az átlagot csak hat vármegye tudta meghaladni. Budapesten az országos átlag 2,2-szerese jutott, míg Nógrád, Békés, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Vas és Zala vármegyében annak a negyedét sem érte el az újépítésű lakások száma. 

    A lakásépítések száma abszolút értékben továbbra is – az évek óta megszokott módon -Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legmagasabb 2023 első negyedévében is. Utánuk következett Fejér, Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar és Komárom-Esztergom vármegye száz fölött építéssel. A többi vármegyében száznál kevesebb lakás készült el az első negyedévben: Baranyában, Békésben és Vas vármegyében 20-nál kevesebb, Nógrádban mindössze egy darab.

    Ha a visszaesés mértékét nézzük, Budapesten például majdnem felére csökkent az átadott lakások száma. Szintén nagy volt a visszaesés Zalában, Veszprémben, Nógrádban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Bács-Kiskunban és Baranyában is, ugyanakkor valahol nőtt a lakásépítések száma: Tolnában és Komárom-Esztergom vármegyében kiugróan - igaz itt nagyon alacsony volt az összehasonlítási alap.

    Az átadott lakások mintegy 60% a Közép-Magyarországon készült el, a dél-dunántúli régióban pedig kevesebb mint 100.

    A vizsgált időszakban kevesebb mint 1600 családi ház épült az országban, a legnagyobb arányban Pest vármegyében. (2022 I. negyedévében ez a szám némileg alacsonyabb volt: 1475 db.)

    Többszintes többlakásos épületben mindössze 1662, lakóparkban pedig 250 lakást adtak át, jóval kevesebbet, mint tavaly ilyenkor (2022. I. negyedév: 2416 társasházi és 564 lakóparki lakás).  A társasházi lakások több mint 60%-a épült Budapesten, és több olyan vármegye volt, ahol 20, illetve 10 alatt volt ez a szám, két vármegyében pedig egyetlen lakást sem adtak át ez év első negyedévében.

     Az átadott lakások közül kétszer annyit építettek vállalkozó, mint természetes személyek, míg tavaly még a lakások háromnegyedét fejlesztők építették.

    A lakásépítési kedv csak négy megyében nőtt valamelyest, az összes többiben csökkent, néhol drasztikus mértékben: 11 vármegyében csökkent a majdnem a felére vagy annál nagyobb mértékben a kiadott lakásépítési engedélyek, illetve egyszerű bejelentések száma. Az országos csökkenés legnagyobb része Pest vármegyére vezethető vissza.

    A fővűrosi és vármegyei adatok részletesebben:

    Budapesten, 2023 I. negyedévében felerősödött a csökkenő lakásépítési tendencia: az egy évvel korábbinál 42%-kal kevesebb új lakás épült. Az országos szintű csökkenés (–20%) döntő tényezője ez volt. Összesen 1,4 ezer lakást vettek használatba a fővárosban, 35%-ukat a XIII., 23%-ukat a XIV., 18%-ukat a III. kerületben.

    A fővárosi csökkenés alapvetően a vállalkozásoknál jelentkezett, esetükben 45%-os visszaesést regisztráltunk. A lakásépítésekben jóval kisebb súlyt képviselő természetes személyeké ugyanakkor jelentősebb mértékben, közel hattizedével meghaladta az előző év azonos időszaki alacsony bázist.

    Az építési kedv csökkenése a lakások túlnyomó többségét kitevő többszintes, többlakásos, illetve – a beruházások nagy részének befejeződésével – a lakóparki épületben használatba vett lakásoknál volt tetten érhető. A kis súlyú családi házas formánál viszont bővült a lakásátadások száma.

    Az elmúlt 1,5 év erősödése után 2023 I. negyedévében mérsékelt érdeklődés mutatkozott az építési engedélyek iránt a fővárosban: az egy évvel korábbihoz képest 16%-kal (1,7 ezerre) csökkent a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma. Ebben a lakásépítés jelentős drágulása és a lakáshitelek emelkedő kamatterhei mellett az is közrejátszott, hogy a kedvezményes áfa hosszabb távon is elérhető maradt.

    Bács-Kiskun vármegyében 56%-kal visszaesett a lakásépítés, az egy évvel korábbihoz képest. Összesen 62 új lakást vettek használatba. Az új lakások 44%-a Kecskeméten, egyharmada kisebb városokban, közel negyede községekben épült. Valamennyi településtípusnál visszaesett a használatbavételek száma.

    2022-ben számottevően visszaeső lakásépítési hajlandóság 2023 I. negyedévében tovább csökkent Bács-Kiskunban. Az utóbbi időszakban kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (127) több mint ötödével elmaradt az egy évvel korábbitól.

    Baranyában rendkívül alacsony volt a piac intenzitása, mindössze 16 lakást adtak át. A számottevő vármegyei csökkenés legnagyobb hányada a többszintes, többlakásos épületben átadottaknál jelentkezett. A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 29%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest.

    Békés vármegyében 13-ról 11-re csökkent az épített lakások száma. A lakásépítési hajlandóság is rendkívül alacsony szintre csökkent. Az kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (27) az egy évvel korábbi kevesebb mint felére esett vissza.

    Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében az előző év azonos időszaki harmadára esett vissza a használatba vételek száma. Mindössze 32 új lakást adtak át. A piac intenzitását a kisebb városokban kivitelezettek nagyarányú csökkenése vetette vissza leginkább. Csaknem valamennyi lakást családi házas formában adtak át. A lakásépítési hajlandóság is tovább csökkent: a kiadott engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (48) – az országos átlagnál valamivel kisebb mértékben – 29%-kal visszaesett az előző év azonos időszakihoz mérten.

    Csongrád-Csanád vármegyében az előző év azonos időszaki alacsony bázisnál 69%-kal több, 157 új lakást adtak át. A lakások bő hattizede Szegeden, a fennmaradó egyaránt mintegy 20–20% a többi városban és községekben épült. A vármegyei szintű növekedést döntően a vármegyeszékhelyen bővülő lakásépítések okozták. A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (167) – az országos tendenciával ellentétben – 25%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

    Fejér vármegyében az előző év azonos időszaki magas bázisnál is 15%-kal több, 206 új lakás épült. Az új lakások 31%-a Székesfehérváron, 29 és 40%-a a többi városban, illetve községekben épült. A vármegyei szintű növekedés hátterében a kisebb városokban és a községekben számottevően élénkülő építkezések álltak, a vármegyeszékhelyen ugyanakkor jelentős csökkenést regisztráltank.

    Az lakásépítési hajlandóság 2022-ben – az évek óta tartó növekedést megtörve – az előző évi, 13 éves csúcsértékhez képest visszaesett Fejérben. Ugyanakkor a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (291) 26%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

    Győr-Moson-Sopron vármegyében 2023 I. negyedévében is csak az egy évvel korábbi, sokéves mélyponthoz képest következett be élénkülés (+44%). Összesen 308 lakást vettek használatba, melyek több mint fele községekben, 31%-a Győrben, a fennmaradó 15% pedig a többi városban épült. A növekvő vármegyei tendencia kizárólag a községekben regisztrált építésikedv-élénkülésnek tudható be, a vármegyeszékhelyen és a többi városban gyakorlatilag stagnált a piac. A természetes személyeknél megfigyelt számottevő élénkülést a vállalkozásoknál regisztrált csökkenés valamelyest visszafogta. Ezzel párhuzamosan több (elsősorban győri), helyi önkormányzati építésű lakás (17) is átadásra került.

    A vármegyei lakásépítési hajlandóság alakulásában. 2023 I. negyedévében az országos tendenciával párhuzamosan számottevő csökkenést figyeltünk meg: a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (352) 47%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz mérten. Utoljára a pandémia kitörésekor, 2020 I. negyedévében (271) volt ennél kevesebb.

    Hajdú-Bihar vármegyében az országos szintű jelentős csökkenéssel ellentétben 70%-kal nőtt az épített lakások száma az előző év azonos időszaki alacsony bázishoz képest. Összesen 180 lakást vettek használatba, 42%-uk Debrecenben, 52%-uk a többi városban. A vármegyei szintű növekedés döntően a lakásberuházások többségét végrehajtó vállalkozásoknál megfigyelt dinamikus emelkedésnek köszönhető. A legtöbb lakást többszintes, többlakásos épületben adták át, számuk az egy évvel korábbi 2,4-szeresére emelkedett.

    2023. I. negyedévében emelkedés következett be: a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (330) – az országos tendenciával ellentétben – 29%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest.

    Heves vármegyében az előző év azonos időszaki 29-ről 40-re nőtt az épített lakások száma. A 2023 I. negyedévében a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (82) az országos csökkenéssel szemben érdemben nem változott.

    Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében újra emelkedett a lakásépítési kedv: az előző év azonos időszaki alacsony bázisnál 81%-kal több, 76 új lakást adtak át. A lakások közel háromnegyedét kisebb városokban, 17%-ukat Szolnokon, mintegy 9%-ukat pedig községekben vették használatba. Érdemi növekedés csak a kisebb városokban volt. Az új lakások többségének vállalkozás volt az építtetője. A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (41) – az országos tendenciával párhuzamosan – 44%-kal visszaesett az előző év azonos időszakihoz mérten.

    Komárom-Esztergom vármegyében 2023 I. negyedévében újra emelkedett a lakásépítési kedv: az országos csökkenő tendenciával ellentétben az előző év azonos időszaki alacsony bázisnál több mint 5-ször annyi új lakás épült itt. Az új lakások többségének természetes személyek voltak az építtetői, esetükben 3,3-szeresére nőtt a lakásépítések száma. A lakásépítésekben nagyobb súlyt képviselő családi házas formánál megfigyelt számottevő bővülés volt a vármegyei élénkülés motorja..

    A 2022-ben gyakorlatilag stagnáló lakásépítési hajlandóság 2023. I. negyedévben újra csökkent Komárom-Esztergomban. Az utóbbi időszakban kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (70) 75%-kal visszaesett az egy évvel korábbi magas bázishoz képest.

    Nógrádban 2023 I. negyedévében viszont gyakorlatilag leállt a vármegyei lakásépítési piac: az előző év azonos időszaki 18-cal szemben mindössze egy lakás kapott használatbavételi engedélyt. A lakásépítési hajlandóság is itt volt a legalacsonyabb: a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma az előző év azonos időszaki 42-ről 22-re csökkent.

    A 2020-as évtizedes csúcsot követően 2021–2022-ben éves szinten egyre kevesebb új lakás épült Pest vármegyében, de 2023 I. negyedévben is mindössze az előző év azonos időszaki, rendkívül alacsony bázishoz képest történt enyhe emelkedés (5,2%). A felépített 731 lakás kétharmadát városokban, egyharmadát községekben adták át, mindkét településtípus esetében emelkedett valamelyest az építési kedv. A vármegyei lakásépítési piac intenzitását vállalkozásoknál regisztrált élénkülés befolyásolta leginkább, amelyet az előbbiek építésikedv-csökkenése nagyrészt visszafogott. A vármegyei szintű növekedés hátterében legnagyobbrészt a többszintes, többlakásos és a lakóparki épületeknél bekövetkezett számottevő élénkülés húzódott meg.

    Folytatódott a lakásépítési hajlandóság 2022-ben megindult csökkenése Pest vármegyében. A 2023 I. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (818) az előző év azonos időszaki felére esett vissza, több mint ötödével elmaradt még a járvány kitörésekor regisztrált, 2020 I. negyedévi mélyponttól is (utoljára 2016 I. negyedévében figyeltünk meg ennél alacsonyabb szintű építési szándékot). Az országos szintű csökkenést leginkább a Pest vármegyei visszaesés okozta.

    Somogy vármegyében az egy évvel korábbinál 22%-kal kevesebb új lakás épült. Összesen 69 lakást vettek használatba, melyek több mint fele községekben, közel harmada Siófokon épült. A vármegyeszékhelyen, Kaposváron egyetlen új lakást sem vették használatba. A vármegyei szintű csökkenés teljes egészében a lakások ötödét kitevő, többszintes, többlakásos épületeknél adódott, amelyet a családi és csoportházaknál megfigyelt növekedés részben ellensúlyozott. A lakásépítési hajlandóság az országos átlagnál nagyobb mértékben, 53%-kal visszaesett az előző azonos időszakihoz mérten.

    Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a tavaly lendületet kapott az építési kedv jelentősen veszített üteméből. Az előző év azonos időszakinál mindössze 10-zel több, 96 lakás épült a vármegyében. Számottevő csökkenést mértenk a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások számában is (109): az országos tendenciával párhuzamosan 70%-kal visszaesett az egy évvel korábbi, rendkívül magas bázishoz képest.

    Tolnában 2023 I. negyedévében azonban – az országos csökkenéssel szemben – az előző év azonos időszaki 3-ról 32-re nőtt az épített lakások száma és tovább nőtt az építési engedélyek iránti igény is.

    Vas vármegyében az egy évvel korábbi 6-ról 15-re nőtt az épített lakások száma, de így is rendkívül alacsony maradt a piac intenzitása. A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (62) az országos tendenciával párhuzamosan, 76%-kal esett vissza az előző év azonos időszakihoz képest.

    Veszprém vármegyében rendkívül alacsony volt a piac intenzitása, a vármegyei visszaesés mértéke (–70%) az országos szintű csökkenést is jócskán meghaladta. Az előző év azonos időszaki 113-mal szemben mindössze 34 új lakást adtak át. Az egy évvel korábbihoz képest mindhárom településtípus esetében csökkent az építési kedv, a kisebb városokban regisztrált visszaesésnek volt a legnagyobb szerepe a kedvezőtlen vármegyei tendencia kialakulásában. Az új lakások túlnyomó többsége családi házas formában épült, többszintes, többlakásos épületben egyetlen lakást sem adtak át.

    A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (160) az előző év azonos időszaki csaknem felére esett vissza. Utoljára 2016 hasonló időszakában volt ennél is alacsonyabb szinten az építési szándék a vármegyében.

    Zalában a lakásépítések visszaesésének mértéke (–51%) az országos szintű csökkenést is meghaladta. Mindössze 22 lakást vettek használatba, ebből Zalaegerszegen csupán egyet, a többi városban kettőt. A vármegyei szintű csökkenést szinte teljes egészében a vármegyeszékhelyen visszaeső lakásberuházások okozták. Mindössze egyetlen új lakás építtetője volt vállalkozás.

    2023 I. negyedévében viszont az országos átlagnál jóval nagyobb mértékű csökkenést regisztráltunk: a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (173) az előző év azonos időszaki, közel két évtizedes csúcs mintegy harmadára esett vissza.

    Országosan az előző év azonos időszakinál 38%-kal kevesebb, 5,0 ezer új lakás építését tervezték. Az év ezen szakaszában utoljára 2015 I. negyedévében volt ennél alacsonyabb szinten a lakásépítési szándék hazánkban. Az építési engedélyek iránti érdeklődés csökkenésében több tényező is szerepet játszott: a lakásépítés jelentős drágulása, a lakáshitelek megemelkedett kamatterhei, de a hosszabb távon elérhetővé tett kedvezményes áfa is.

     

  • Felpörgöt az albérletpiac, de megérheti inkább vásárolni

    Általában a felsőoktatási ponthatárok július végi kihirdetése után pörög fel igazán az albérletpiac, az idén azonban már jóval hamarabb elindult az élénkülés az ingatlan.com adatain alapuló legújabb elemzés szerint.

    Gyakorlatilag április óta fokozatosan erősödik az albérletpiac keresleti és kínálati oldala. A kereslet április óta Budapesten több mint 7 százalékkal nőtt éves összevetésben. Július elején már közel 12 ezer kiadó lakáshirdetésből válogathatnak a fiatalok.

    Az albérletpiac keresleti-kínálati oldalának tavaszi élénkülése mögött a fokozatos drágulás áll. A KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint a lakbérek országosan 15 százalékkal lettek magasabbak tavalyhoz képest.” - mondta az idei trendeket ismertetve Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Beindult az albérletkeringő

    Sok bérlőnél a július-augusztus-szeptemberi időszakban esedékes a szerződéses évforduló. A tulajdonosok nagy része pedig megemelné a bérleti díjat, amiről már hónapokkal korábban értesítették a bérlőket. “Akik a megemelt bérleti díjat nem szeretnék vagy nem tudják kifizetni, azok már az albérletpiaci főszezon indulása előtt igyekeznek szebb, jobb vagy olcsóbb bérleményt keresni maguknak. Mivel a kínálat folyamatosan bővül, van is esélyük arra, hogy találjanak ilyet maguknak.” - tette hozzá Balogh László. Az ingatlan.com szakértője szerint a kínálat bővülése a beindult albérletkeringőnek is köszönhető. Az albérletekből kiköltözők miatt ugyanis több ezer lakás szabadul fel a piacon, ahová a tulajdonosok új bérlőket várnak majd.

    Az, hogy a ponthatárhirdetés előtt magasabb fordulatszámra kapcsolt az albérletpiac keresleti és kínálati oldala mégsem jelent hátrányt a bérlők számára, mert így még az egyetemisták rohama előtt találhatnak maguknak megfizethetőbb lakást. A tulajdonosok pedig tudják, hogy a következő időszakban érdemes meghirdetni a kiadó lakásokat az ingatlanhirdetési portálokon, mert heteken belül indul az egyetemisták roham az albérletekért. Az élénkülő piacon így a korábbinál magasabb bérleti díjért tudják kiadni a kiürült lakásokat.

    Lakást venni vagy bérelni éri meg jobban az egyetemisták szüleinek?

    Budapesten az eladásra szánt garzonlakások átlagára 34 millió forint, a legnagyobb egyetemvárosokban pedig 16-33 millió forintért árulják az egyszobás ingatlanokat. Egy ilyen lakás 30-50 százalékos önerővel történő megvásárlásához szükséges lakáshitelek törlesztőrészlete 92-193 ezer forint, ami megegyezhet az adott városra jellemző bérleti díjjal. 

    Elszakadt egymástól a lakáspiac két legnagyobb része. A kiadó lakások iránt növekszik a kereslet, és a bérleti díjak is felfelé ívelnek, miközben az eladó ingatlanoknál még mindig a visszafogottság jellemző. Ezt a kettősséget azonban kihasználhatják azok, akik az egyetemre készülő gyermek lakhatását szeretnék megoldani – közölte az ingatlan.com, amely a cégcsoporthoz tartozó money.hu kalkulációin keresztül ismerteti, hogy mekkora havi törlesztéssel lehet Budapesten és az egyetemvárosokban megvásárolni egy garzonlakást.

    Jól járhat, aki bérlés helyett megteheti, hogy vásárol

    Az albérletszezon indulásakor rendszeresen napirendre kerül az a kérdés, hogy a megfelelő anyagi háttérrel rendelkező szülők bérlés helyett inkább vegyenek egy garzont a felsőoktatásba tartó gyereküknek, saját erő és lakáshitel felhasználásával. A mostani lakáspiaci helyzetben különösen érdemes megfontolni a vásárlást. Az átlagos lakbérek ugyanis Budapesten és az egyetemvárosokban is emelkednek, miközben az eladó lakások árát inkább a stagnálás jellemzi” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Korponai Levente, a money.hu vezetője hozzátette: “A lakáshitelek kamata a korábbi évek alacsony kamatkörnyezetéhez képest kedvezőtlenebb, ezért is kiemelten fontos az összehasonlítás és a körültekintő választás. A bankok különböző kamatkedvezményeket adnak az ügyfeleknek bizonyos feltételek teljesítése esetén. Egyedi kamat érhető el például akkor is, ha az ügyfél nemcsak besétál kedvenc bankjába, hanem hitelszakértőn keresztül intézi a hitelét. Amennyiben pedig a kamatok mérséklődnek, bármikor lecserélhető lesz a meglévő kölcsön egy kedvezőbb konstrukcióra.”

     

    Árkörkép Budapestről és az egyetemvárosokból

    Az átlagos lakbérek az elmúlt hónapokban fokozatosan növekedtek, aminek több oka is van. A minimálbér és a keresetek növekedése miatt a tulajdonosok is bátrabban árazzák be a kiadó lakásokat, mint tavaly. A másik fontos tényező, hogy 2022 második felében stagnáltak az albérletárak, mivel a rezsibizonytalanság miatt a tulajok nem mertek emelni. Idén azonban már sokan megtették, mert a rezsidíjak szerencsére nem váltak megfizethetetlenné a bérlők számára sem.” - mondta Balogh László. Közölte azt is, hogy a kereslet növekedése is hozzájárult a dráguláshoz.

    Az ingatlan.com elemzéséből kiderül, hogy július elején az átlagos budapesti lakbér 240 ezer forint volt. A korábbi években a diákok körében a népszerű VIII., IX., XI. és XIII. kerületben 220-240 ezer forintos átlagos bérleti díj volt a jellemző. A három legolcsóbb kerület a X., a XVII. és a XXI., ezekben 150-165 ezer forint az átlagos lakbér.

    Az egyetemvárosok kínálatából az látszik, hogy közelítik a tavalyi fővárosi díjakat. Debrecenben, Győrben és Veszprémben egyaránt 170 ezer forintos átlagáron kínálják a bérlőknek a lakóingatlanokat. Pécsen 140 ezer, Szegeden valamivel több mint 137 ezer, Miskolcon pedig 100 ezer forint a díj. Székesfehérváron 145 ezer, Nyíregyházán 130, Kecskeméten 120 ezer forintos bérleti díj volt a jellemző.

    Mennyi a törlesztője egy pesti vagy egy debreceni garzonnak? 

    Az ingatlan.com adatai szerint Budapesten a maximum 40 négyzetméteres garzonlakások átlagára július közepén közel 34 millió forint volt. Ehhez 30 százalékos önerőt feltételezve közel 24 millió forintos lakáshitelre van szükség. Húszéves futamidő és végig fix kamatozás mellett a legkedvezőbb konstrukciók esetében alig több mint 200 ezer forint lesz a havi törlesztés egy ekkora hitelösszegnél.

    A legnagyobb egyetemvárosok közül Debrecenben, Győrben, Szegeden, Pécsett és Miskolcon a szóban forgó egyszobások átlagos ára 16-33 millió forint. Így – feltételezve a 30 százalékos önerőt – 11,2-22,3 millió forintos hitelből lehet megvásárolni a kiszemelt ingatlant, vagyis 92-193 ezer forintos törlesztőrészlettel kell jelenleg számolni. Márpedig ez a törlesztőrészlet versenyben lehet a bérleti díjakkal.

    Amennyiben a diák öt év alatt elvégzi az egyetemet, akkor évi 5 százalékos lakbérdrágulással számolva Budapesten 10,3 millió forint megy el bérleti díjra. A példában szereplő lakáshitel törlesztése pedig szintén öt év alatt 12 millió forintba kerülne.

    A többi egyetemvárosban az ötéves bérleti díj szintén évi 5 százalékos bérletidíj-emelkedését figyelembe véve 6-8 millió forintra rúgna, míg az itteni lakások megvásárlására felvett hitelnek a törlesztése ebben az öt évben 6-8 millió forintos összeget jelentene. Ha pedig a gyermek megszerzi a diplomát, akkor az adott lakást várhatóan ki lehet majd adni, így önfinanszírozóvá válhat az ingatlanvásárlás hosszabb távon, beszámítva a kezdeti 30 százalékos önrész összegét is, ezt ugyanis a lakás várható felértékelődése fedezheti.

    A money.hu szakértői az adatokat értékelve elmondták, hogy még a jelenlegi magas kamatkörnyezetben is jobban megéri a vásárlás a bérlésnél.

    Forrás: ingatlan.com, money.hu

  • Budapesten a legárérzékenyebbek a lakásbérlők a régióban

    2022-ben a megfizethető bérlakásszektor keresleti és kínálati oldaláról végezett kutatást nyolc közép- és délkelet-európai országban a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont, egy nemzetközi konzorcium vezetőiként. A projekt fő célja az volt, hogy felmérje, milyen módon tudnának türelmes, de elsősorban piaci pénzügyi források új, megfizethető lakhatási modelleket finanszírozni a régióban.

    A megfizethető bérlakásszektor keresleti oldalát feltérképező kérdőíves felmérést 2022 május–június során végezték Budapesten, Belgrádban, Ljubljanában és Zágrábban. A cél az volt, hogy megbecsüljék a megfizethető bérlakásszektor lehetséges lakóinak számát, valamint felmérjék jelenlegi lakhatási viszonyaikat, attitűdjeiket és pénzügyi helyzetüket.

    A budapesti eredményeket összehasonlítva a három további térségbeli főváros, Belgrád, Ljubljana és Zágráb felméréseinek eredményeivel általánosságban azt állapították meg, hogy a megfizethető bérlakásszektor iránti kereslet a régió fővárosaiban jelen van, de a vizsgált fővárosok egyediek.

    A megfizethető bérlakásszektor tág1 célcsoportja a négy városban a teljes fővárosi felnőtt népességhez képest, a budapesti adatokhoz hasonlóan fiatalabb, nagyobb háztartásmérettel rendelkezik, nagyobb valószínűséggel gyerekes háztartás, a mediánnál magasabb jövedelemmel. A szűk2 célcsoport a tág célcsoportnál is fiatalabb, nagyobb háztartásméretű, átlagosan több gyermeket nevel és a mediánjövedelemnél egyértelműbben magasabb jövedelemmel rendelkezik.

    A tág és a szűk célcsoport aránya a négy vizsgált fővárosban (2022, súlyozatlan értékek)

    A megfizethető bérlakásszektor tág célcsoportja Budapesthez hasonló arányú (50 és 60% közötti) Ljubljanában és Zágrábban, Belgrádban viszont a lakosság háromnegyede a tág célcsoportba tartozik. A tág célcsoport jellemzői a szűrőfeltételek alapján a négy városban közel azonosak. Ljubljanában a tág célcsoportban magasabb szintű az aggodalom a jövőbeli lakhatási helyzettel kapcsolatban, mint a másik három városban, viszont a költözési szándék relatíve alacsony.

    A megfizethető bérlakásszektor szűk célcsoportjában Belgrád egyedisége nem érvényesül: a szűk célcsoport aránya Zágrábban a legalacsonyabb (13%) és Ljubljanában a legmagasabb (27%), a budapesti adat (18%) a középmezőnybe tartozik.

    Budapesten jellemzőbbek a piaci megoldások

    A négy város felnőtt lakosságának megoszlása lakhatási jogcím szerint (2022, súlyozatlan értékek)

    Lakhatási jogcím szempontjából a négy város hasonló képet mutat. A magántulajdonosok aránya Belgrádot leszámítva 70% körüli, Belgrádban 59%. A magántulajdonosok között Budapesten a legmagasabb a hitel segítségével vásárlók aránya, és itt a legalacsonyabb a lakást öröklők vagy ajándékba kapók aránya. A bérlői jogviszonyban élők aránya Budapesten és Belgrádban a legmagasabb. Budapest kiemelkedik a többi három város közül a szívességi lakáshasználók relatíve alacsony arányával. Összességében tehát Budapesten jellemzőbb a piaci megoldások aránya mind a tulajdonosi, mind a bérlői csoportban, és Belgrádhoz hasonlóan kiemelkedő a magánbérleti piac kiterjedtsége.

    A bérlők mindenütt nyitottak a hosszú távú bérlői jogviszonyra.

    Egyik vizsgált városban sem igaz, hogy a lakosság csak a magántulajdonú lakásban tudja elképzelni a lakhatását. A fő problémát a magas bérleti díjak jelentik a jelenlegi intézményi környezetben.

    A megfizethető és kiszámítható bérlakás mint lehetséges megoldás elfogadottsága a négy vizsgált fővárosban, a tág célcsoportban (2022, súlyozatlan értékek)
    („Ha egy megfelelő lakást megfizethető áron, kiszámítható módon tudnék hosszú távon bérelni, akkor az jó megoldása lenne a lakhatási helyzetemnek.”)

    A tág célcsoportban a megfizethető és kiszámítható bérleti szektor iránti nyitottság erősen különbözik a négy városban. Ljubljanában a felnőtt lakosság 81%-a nyitott a bérleti megoldások iránt, Zágrábban ennél némiképp alacsonyabb értékeket mértünk. Budapesten a lakosság több mint fele nyitott a megfizethető bérleti megoldás iránt, Belgrádban ennél szűkebb kör. Budapesten feltűnő a hosszú távú, megfizethető bérleti jogviszonyt elutasítók magas aránya; azonban csak a bérleti jogviszonyban élők válaszait nézve Budapest, Ljubljana és Zágráb értékei hasonlóak.

    Ebből arra következtethetünk, hogy Budapesten egyedi egy olyan lakástulajdonosi csoport jelenléte, amely teljesen elutasítja a bérleti jogviszonyt. Viszont a bérlői státuszban lévők nyitottsága a hosszú távú bérlői jogviszonnyal kapcsolatban nem különbözik a többi vizsgált fővárostól.

    A háztartások perspektívájából a bérleti szektor növekedésének egyik fő akadálya mind a négy fővárosban a megfizethetőség. Mind a szűk, mind a tág célcsoportban és mind a négy vizsgált városban 80% felett volt azok aránya, akik szerint a jelenlegi bérleti díjak a hozzájuk hasonló helyzetben lévők számára túlságosan magasak. A megfizethetőségi problémák részben a bérleti piac alulszabályozottságából adódnak.

    Költözés esetén Budapesten a többi három városhoz képest sokkal nagyobb arányban jelölték meg a válaszadók a megfizethetőséget az új lakás kiválasztási szempontjai között. Ebből arra következtetünk, hogy Budapesten a megfizethető bérlakásszektor kialakításakor a többi városhoz képest fontosabb szempont a bérleti díjak szintje, mint más tényezők, például az ingatlan elhelyezkedése.

    A lakhatás lakáshiteleken keresztüli biztosítása széles társadalmi csoportok számára korlátokba ütközik a vizsgált országokban. Ezt a tényt általában a közép- és délkelet-európai térségben a lakossági hitelpenetráció alacsony arányával írják le.3 A lakáshitelek tipikusan a magasabb társadalmi státuszú lakosság számára érhetők el: Magyarországon a lakáshitelállomány több mint fele a lakosság legfelső jövedelmi ötödében koncentrálódik (Fellner 2023). A négy vizsgált országban a háztartási hitelezés különböző mértékben, de bővült az elmúlt években: a bővülés mértékét a lakáspiaci dinamikák, a hitelfelvételi szabályozás szigorúsága és a jövedelmek alakulása is befolyásolták.

    Mind a szűk, mind a tág célcsoportban és valamennyi városban a célcsoport többségének van korábbi hitelfelvételi tapasztalata, viszont a hitelfelvételt kérelmezők ötödével előfordult, hogy nem kapott hitelt.

    Összességében Budapesten, Belgrádban, Ljubljanában és Zágrábban jól azonosítható egy olyan célcsoport, amely fizetőképes keresletet nyújthatna megfizethető bérlakások iránt. Bár a négy fővárosban domináns a lakástulajdonlás mint lakhatási jogcím, de magas a szívességi lakáshasználat is, illetve mindenhol bővül a magánbérleti szektor.

    A budapesti megkérdezettek esetében két jellemzőt érdemes kiemelni. Egyrészt, a budapesti célcsoport árérzékenyebb, különösen a bérlői jogviszonyban élők. Másrészt Budapesten a lakástulajdonosok elutasítóbbak a hosszú távú bérleti jogviszonnyal szemben, és kevésbé kritikusak a magánbérleti piac jelenlegi működésével kapcsolatban.

    Ezek a különbségek azonban eltűnnek, ha csak a bérlői jogviszonyban élők attitűdjeit vizsgáljuk. Budapesten a megfizethető bérleti szektor kialakításakor érdemes a bérlői státuszban élőkre célozni, és kisebb az esély a magántulajdonú lakásban élők bérlői szektorba történő átlépésére a többi vizsgált fővároshoz képest.


    1 A tág célcsoportba azokat sorolták, akik a jelenlegi lakáshelyzetével elégedetlenek és/vagy  elégedettek, de aggódnak a jövőbeli lakhatásuk miatt és/vagy van olyan személy a háztartásukban, aki rövid időn belül elköltözne.
    2 A szűk célcsoportba azok kerültek, akik a tág célcsoporton belül hosszabb távon is nyitottak lennének megfizethető bérleti megoldásra és jövedelmi helyzetük szerint nem tartoznak a legalsó 30%-ba.
    3 Magyarországon a GDP-arányos háztartási hitelállomány 16% volt, miközben az eurózónában 51%. Bővebben lásd: MNB (2022b).

    Korábbi cikkünk a témában:

    Kiderült, mekkora igény van Budapesten megfizethető bérlakásokra

  • Kiderült, mekkora igény van Budapesten megfizethető bérlakásokra

    A 2022-ben nyolc közép- és délkelet-európai országban végzett kutatás fő célja az volt, hogy felmérje, milyen módon lennének finanszírozhatók megfizethető lakhatási modellek a régióban. Ennek részeként egy kérdőíves, reprezentatív felmérésben kérdeztek rá Budapesten, Belgrádban, Ljubljanában és Zágrábban, hogy mekkora lenne a fizetőképes kereslet a megfizethető bérlakásokra, milyenek a célcsoport lakásviszonyai, attitűdjei és pénzügyi helyzete. A kutatás egyik kiemelt érdekessége a bérlői jogviszonyhoz kapcsolódó attitűd vizsgálata volt, vagyis, hogy mennyire szívesen laknak bérlakásban az emberek.

    Mindenekelőtt a megfizethető bérlakás meghatározására kértük Jelinek Csabát, hiszen sejteni lehet, hogy ez a Magyarországon nem létező szektor valahol a piaci és a szociális bérlakások között lenne.

    Jelinek Csaba: A megfizethető bérlakásrendszer a lakhatáson belül egy olyan alrendszer, amelyben többféle megoldás is helyet kaphat. Ezekben az a közös, hogy olyan bérlakásokat tudnak kínálni, amelyek a mindig aktuális piaci bérlakásoknál valamivel olcsóbbak, ezáltal elérhetőbben egy tágabb rétegnek is. Ebben benne van az alsóbb középosztálynak az széles rétege is, akiknek stabil állása és jövedelme van, de mégsem tudnak a jelenlegi piaci környezetben Budapesten jó minőségű lakhatáshoz jutni. Gondolok itt akár a pedagógusokra, az egészségügyi dolgozókra, a szociális munkásokra stb. Nekik nincsen olyan magas havi fizetésük, sem annyi kezdő tőkéjük, hogy ki tudjanak gazdálkodni egy saját lakást. Így a magánbérleti piacra kényszerülnek, azonban a piaci bérleti díj a havi jövedelmük olyan nagy részét viszi el, ami mellett egyáltalán nem tudnak megtakarítani akár a jövőbeni lakáshelyzetük megoldására.

    A jelenlegi budapesti lakhatási helyzetről kiderültek meglepő adatok:

    • az elmúlt évtizedben háromszorosára – 6%-ról 19%-ra – nőtt a magánbérleti szektor Budapesten, jelenleg minden ötödik fővárosi felnőtt lakást vagy szobát bérel,
    • a 18-35 éves korosztály harmada lakik bérelt lakásban,
    • a magánbérlati szektor növekedésével párhuzamosan az önkormányzati bérleti szektor a felére (3%-ra) szűkült, legalább 800 000 olyan budapesti felnőtt lakos van, aki elégedetlen a jelenlegi lakhatási helyzetével, különösen a bérlakásban élők
    • a budapestiek 25%-a, a bérlakásban élők csaknem fele igencsak aggódik, hogy hol és milyen körülmények között fog élni három év múlva,
    • a budapesti lakosok felének, a magánbérlők több mint háromnegyedének a háztartásában él olyan, aki elköltözne a következő három évben.

    Ahhoz, hogy mégis mekkora lehet a megfizethető bérlakásszektor fizetőképes közönsége, egyáltalán van-e elég olyan ember, akiknek érdemes egy ilyen bérlakásrendszert létrehozni, lényeges a célcsoport lehatárolása.

    Jelinek Csaba: Mindenképpen szerettük volna megmondani, hogy mennyi emberről, hány háztartásról lehet szó. Ehhez egy rétegzett célcsoportrendszert állítottunk össze. Az úgynevezett tág célcsoportba azokat soroltuk, akikre a következő három állítás legalább egyike igaz volt:

    • a jelenlegi lakáshelyzetével elégedetlen,
    • akik elégedettek, de aggódnak a jövőbeli lakhatásuk miatt,
    • van olyan személy a háztartásukban, aki rövid időn belül elköltözne.

    E lehatárolás szerint, ebbe a csoportba a budapesti felnőttek 60%-a, mintegy 800 ezer ember tartozik.

    Ezen belül szűrtük ki azokat, akik hosszabb távon is nyitottak lennének megfizethető bérleti megoldásra és jövedelmi helyzetük szerint nem tartoznak a legalsó 30%-ba. Erre azért volt szükség, mert úgy gondoljuk, hogy akik nagyon kevés pénzből gazdálkodnak, nem jelentenek fizetőképes keresletet a megfizethető bérlakásokra sem. Nekik egy önkormányzati vagy állami szociális bérlakásprogram jelenthetne megoldást, magas támogatási intenzitással.

    Választanák-e a budapestiek a bérlakást?

    A megfizethető bérlakásszektor, tehát, azoknak jelenthet lakhatási megoldást, akik nem tudnak saját lakást vásárolni, és a piaci magánbérletet jelentős nehézségekkel tudják kifizetni, azonban anyagi helyzetük szerint az önkormányzati szociális bérlakásoknál magasabb kategóriát megengedhetnének maguknak.

    Fontos kérdés azonban az is, hogy vannak-e elegen olyanok, akik hosszú távon is szívesen választanák a bérlést a vásárlás helyett. Hiszen egy bérlakásrendszert akkor lehet érdemes és fenntartható létrehozni, ha hosszú távon számíthatnak a fenntartók a lakókra.

    Jelinek Csaba: A másik kérdés, ami az egyik legnagyobb hozzáadott értéke a kutatásunknak, hogy mennyire tudják elképzelni az emberek a megfizethető bérlakásba költözést mint hosszú távú lakhatási megoldást. Meglepően sokan, a budapesti lakosság ötöde, mintegy 300 ezer ember nem zárta ki, hanem hosszabb távon is nyitott lenne megfizethető bérleti megoldásra. A már most is bérlakásban élők a leginkább nyitottak egyébként arra, hogy bérlők maradjanak, és leginkább nekik vannak már most is lakhatási problémáik, vagy érzik bizonytalannak a jövőjüket.

    Egy még további szűréssel megnéztük azt is, hogy hányan vannak ezen a csoporton belül azok, akik szinte biztos, hogy meg tudnák fizetni a megfizethető bérlakásokat. Ők azok, akiknek elég magas a jövedelmük, vagy van legalább 10 millió forint megtakarításuk. Itt, a felső 30%-ban kb. 100 ezer embert találtunk.

    „Ez azt a fontos következtetést is adja, hogy nem lépnének fel keresleti problémák, ha elkezdenénk ezt a szektort kialakítani - összegezte Jelinek Csaba.

    Az adatok szerint egyébként a szűk célcsoport társadalmi szempontból a teljes lakossághoz képest fiatalabb, nagyobb háztartásban él, több gyermeke van, a munkaerőpiacon pedig tipikusan aktív.

    Mind a tágabb, mind a szűkebb célcsoport döntő tőbbsége egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy „Lakást bérelni ma Budapesten túl drága egy hozzám hasonló helyzetben lévő embernek”. Egy jelentős réteg azzal az állítással is egyetértett, hogy „A lakásbérlés ma Budapesten nem jó megoldás, mert a bérlők érdekeit nem védik eléggé a jogszabályok, és túlságosan ki- szolgáltatott egy bérlő a bérbeadónak”.

    Jelinek Csaba: Az, hogy Budapesten az elmúlt 10 évben megháromszorozódott a bérlakásban élő felnőttek száma, és a 18-35 év közöttiek egyharmada lakást bérel Budapesten, jelzi a kérdés generációs jellegét is. Tehát ahogy ez a „bérlői generáció” fel fog nőni,. úgy a kereslet a megfizethető bérlakásokra jövőben valószínűleg nőni is fog.

    E vélemények láttán nem is csoda, hogy azok, akik nem zárják ki, hogy bérlőként éljenek hosszabb távon is, ennek feltételéül egy megfizethető és stabil, biztonságos bérlakásrendszert várnának.

    Felmerül a kérdés, hogy ha van többszázezer budapesti, aki szívesen költözne megfizethető bérlakásba, mégis miért nem épülnek ilyenek?

    A tanulmány szerint a megfizethető bérlakásszektor kialakulásához három alapvető feltétel hiányzik:

    • a megfelelő állami szabályozás,
    • a szektor igényeire szabott hosszú távú és olcsó finanszírozási formák (Nemzetközi kutatás a kínálatról – hitelek),
    • valamint a szektort működtető intézményi kapacitások.

    A megfizethető bérlakásszektor felépítéséhez szükséges volna a szabályozói környezet és a finanszírozói oldal kialakítása, valamint a megfizethető bérlakásokat nyújtó szervezetek intézményi kapacitásának a megerősítése.

    Jelinek Csaba: Nagyon fontos, hogy minél hamarabb törvényileg legyen szabályozva a közhasznú, megfizethető bérlakás-szolgáltatás nyújtása mint jogi kategória, mert ez most teljesen hiányzik. Erre épülhetne fel a megvalósításhoz szükséges intézményrendszer. Ez tenné azt is lehetővé, hogy valamiféle köztámogatás beérkezzen a rendszerbe. Mindezzel lehetne garantálni a nonprofit szolgáltatást, a biztonságot és a megfizethetőséget, valamint a szolgáltató szereplők megjelenését.

    A kutatásból készült tanulmány a Periféria Kutatóközpont honlapján olvasható: https://www.periferiakozpont.hu/_files/ugd/23de4c_4c43f788984d455c9bf21518058269d7.pdf 

    Kapcsolódó cikkünk a nemzetközi összehasonlításról:

    Budapesten a legárérzékenyebbek a lakásbérlők a régióban

  • Ezeket kell megfontolni a sikeres lakásbérléshez

    A jelenlegi bérleti piacon a kiemelkedően magas kereslet mellett a szűk kínálat és az egyre növekvő bérletidíjak a szokásosnál is jobban megnehezítik az egyetemisták számára az albérletkeresést. Megtalálni az ideális lokációjú, megfelelő állapotú és felszereltségű lakást a rendelkezésre álló keretből nem egyszerű feladat, sok esetben kitartó keresgélés, gyorsaság és szerencse kérdése. Éppen ezért fontos, hogy a jelentős idő- és anyagi ráfordítás árán megszerzett ingatlan bérlése minden szükséges információ birtokában, a formai követelményeknek is eleget tevő megállapodással kezdődjön és a felek igényeinek megfelelően minél tovább tartson.

    Országszerte fokozatos emelkedés tapasztalható a bérleti díjak terén és ez várhatóan a főszezonban csak tovább fokozódik majd. A fővárosban továbbtanulóknak kell a legmagasabb költségekre készülniük, ahol az átlagos bérleti díj várhatóan 200 ezer forint fölé emelkedik majd, de a népszerű vidéki egyetemvárosokban is sok esetben csak több diák összeköltözésével mérsékelhetőek a kiadások.

    „Aki nem szeretne lakótársat, hanem önálló kislakást bérelne, annak az aktuális fővárosi kínálat alapján minimum a 130-150 ezer forintos bérleti díjjal plusz rezsivel kell készülnie. A kiválasztott lakás bérleti díja ugyan a legfontosabb, de csak egy tétel a sok közül. A rezsicsökkentés eltörlése óta kiemelten fontos nem csak a lakásvásárlás, de az albérletkeresés során is, hogy az ingatlan milyen energetikai paraméterekkel rendelkezik és ennek megfelelően mennyi a havi energiafelhasználása.” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. Erről manapság már nem elegendő a közüzemi számlák alapján tájékozódni, hiszen a fogyasztási szokások egyéniek és nem feltétlenül tükrözik a valós költségeket. Az energetikai tanúsításra vonatkozó szabályozás változása novembertől lép életbe, azonban még a nyáron, vagy az ősszel kötött szerződések esetén, a jelenlegi előírás szerint a tulajdonosnak nem csak bemutatnia kell a bérlő számára az okiratot, hanem a bérleti szerződésben rögzíteni is kell az ingatlanról készült energetikai tanúsítvány számát. Emellett érdemes meggyőződni a lakás tehermentességéről is, ugyanis egy korábban felhalmozott közüzemi hátralék a szolgáltatás lekapcsolásával is járhat.

    „A bérleti díj és a közüzemi számlák mellett elengedhetetlen, hogy a bérlőjelölt megismerje a közös költség összetételét és mértékét. Ha jövőbeli fejlesztésekre szánt összeget is tartalmaz a közös költség, a bérlő kérheti a tulajdonostól, hogy ezeket a tételeket vállalja magára, hiszen ennek hasznát a bérlő nem feltétlenül élvezi majd.” – tanácsolja a Duna House szakértője.

    Ha kölcsönös a szimpátia a bérlő és a bérbeadó között, megvan a lakás, még mindig nem ért véget a folyamat, hiszen számtalan tisztázandó kérdés marad hátra, amelyet szintén a főbérlővel kell átbeszélni. A felek közötti közvetítésben fontos szerepet játszhat egy ingatlanszakértő, aki jártasságának köszönhetően minden fontos részletre felhívja az ügyfelek figyelmét a megállapodás során.

    Az első és legfontosabb, hogy mindenképpen kössenek a felek írásos bérleti szerződést. Akármennyire is kényelmesebb eltekinteni a formalitástól, a későbbi félreértések és kellemetlenségek elkerülése érdekében a bérlőnek és a bérbeadónak is ragaszkodnia kell hozzá. A legbiztosabb, ha a szerződést közjegyző előtt kötik a felek, hiszen így közokiratnak minősül a megállapodás, és a benne foglaltakat mindkét fél könnyebben tudja érvényesíteni. A korábbi évek gyakorlatától eltérően már jellemzően nem egy, inkább kettő, kisállattal történő költözés esetén pedig három havi bérleti díjra tartanak igényt kaució címén, amit bérlőként még a beköltözés előtt, egy összegben kell kifizetni. A kaució általában arra szolgál, hogy a tulajdonos fedezni tudja belőle az esetleges elmaradásokat, illetve biztosítsa magát arra az esetre, ha a bérlő valamelyik ponton megszegi a szerződést. A kaució összegét és jövőbeni sorsát is érdemes írásban rögzíteni.

    Tisztázni kell a lakás rendeltetésszerű használata mellett előforduló garanciális hibák (elromló műszaki berendezések, csőtörés stb.) javításának kérdését is. A szerződés térjen ki arra is, hogy a bérlő csak a nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért felel. A garanciális hibák javítását alapesetben a főbérlő intézi, bár a gyakorlatban előfordul, hogy gyorsabb, ha az albérlő szervezi le a javítást, de fontos, hogy a költség ettől függetlenül a tulajdonost terheli.

    Érdemes időt és energiát szánni a lakásban található bútorok, berendezések jegyzékére. Az ingóságok tételes megnevezése mellé annak állapotát is érdemes feltüntetni, a drágább eszközökről fotó is jól jöhet vitás esetben.

    Határozott idejű bérleti szerződés esetén, a felmondás módját is fontos rögzíteni, határidejét, ha van rá mód, célszerű 60 napnál megjelölni. Érdemes kitérni az esetleges hosszabbítási opcióra is, amellyel kapcsolatban bevett gyakorlat napjainkban, hogy az infláció mértékéhez igazodó áremelés lehetőségét is megfogalmazzák.

    Amennyiben minden kérdésben megegyeztek a felek, már csak a mérőóra-állások jegyzőkönyvezése marad. A bérlő ezzel védheti magát attól, hogy a bérleti viszony kezdeténél korábbi költségeket is tartalmazó számlákat is neki kelljen fizetni.

    Ha a kereteket sikerült közösen megszabni és mindkét fél korrekt módon tartja magát az általa vállaltakhoz a beköltözés után is, akkor vélhetően egy hosszú távú, békés és gondtalan együttműködés veszi kezdetét.

    Forrás: Duna House

  • Meddig tarthat a lejtmenet az újlakás-piacon?

    Bár kedvezőtlen jelek már a múlt év végére is látszódtak, az új lakások mindig is lassabban reagáló piacán 2023 első felében bontakozott ki a negatív fordulat. Ahogy Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője jellemzi a helyzetet: "tavaly év vége óta látványosan csökkent mind a hitelből saját célra vásárlók, mind a befektetők aktivitása. Erősen visszaesett az eladások száma, s budapesti felmérésünk alapján az újonnan indított projektek volumene is a 2014-15-ös szinteket idézi." Csakhogy az akkor egy piaci felfutás kezdete volt, míg most éppen lejtmenet indult, amelyről egyelőre nem tudni, meddig tart.

    A fővárosban 2023 első hat hónapjában 25 százalékkal kevesebb (1570 db) új társasházi otthont adtak el, mint fél évvel korábban. Ezzel párhuzamosan a beruházók is fékezték a kínálat bővülését: 60 százalékkal kevesebb új lakással léptek a piacra, mint az előző év második felében.

    Az OTP Jelzálogbank legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképe ugyanakkor azt jelzi, hogy az építkezések nem álltak le. A beruházók 2023-ban az előző évinél 16 százalékkal több új lakás átadását tervezik. Az első félévben ebből mintegy 3200 el is készült, ám az már bizonytalan, hogy a fennmaradó közel 4200-zal valóban végeznek-e az év végéig. Ennek kapcsán Valkó Dávid arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelen körülmények nem sürgetik sem a megkezdett építkezések gyors befejezését, sem az értékesítés mielőbbi megkezdését. Miután a beruházók kétéves hosszabbítást kaptak az 5 százalékos kedvezményes áfa alkalmazására, így egyelőre annak a határideje sem szorítja őket.

    Az utóbbi években trenddé vált, hogy egyre inkább csak a már előrehaladott projektek árlistáit hirdetik meg, azaz késleltetik az értékesítés megkezdését. Erre most kifejezetten ráerősíthet az aktuálisan csekély kereslet, ami miatt még inkább indokolt lehet a kivárás. Így jelenleg akár százlakásos volumenű projektek is épülnek a napi kereskedés számára láthatatlanul. Ezekkel nem csak a beruházás felfüggesztésének nehézségei miatt nem állnak le, hanem azért sem, mert a majdani fellendülés idején így akár jelentősen növelhetik a piaci részesedésüket a gyorsan mobilizálható készleteik révén.

    A jelenlegi adatok szerint 2023-ban átadni tervezett 7400 új társasházi lakás mintegy negyede, 1800 a XIII. kerületben készül el, amit ezer lakással a IX. kerület, majd egyenként 650-680 közötti volumennel a III., XI. és XIV. kerület követnek. Az I. kerület kivételével mindenhol várható átadás. Emellett 2024-re is már 4800 lakást tartalmaz az OTP adatbázisa, s mintegy háromezret 2025-2026-ra is, ugyanakkor ezek a számok érezhetően elmaradnak a korábbi években jó előre bejelentett átadásoktól. Jelenleg három olyan kerület is van – az I., az V. és a X. –, ahol a potenciális vevők nem találhatnak azonnal költözhető újépítésű otthont maguknak. Ezzel szemben a legbővebb választékot a XIII., a XI. és a VIII. kerület nyújtja, ezekben száznál is több új lakást kínálnak.

    2023 első felének adatai azt is mutatják, hogy a keresletcsökkenés ellenére miért nem lehet számítani a választék általános bővülésére. A fejlesztők ugyanis nagyjából éppen annyi (1650) új lakást engedtek a piacra, mint amennyit a vevők elvittek. Ugyanakkor az is látszik, hogy a dinamikus áremelés már nem realitás. Sőt, Valkó Dávid tapasztalatai szerint előfordult olyan is a vizsgált idei első hat hónapban, hogy látva a lanyha piaci fogadtatást, egy éppen piacra került projekt hirdetési árait viszonylag hamar csökkentette a beruházó.

    Az, hogy az új lakásokra is átragadt piaci lejtmenetet mi és mikor fogja megfékezni, egyelőre nehezen megjósolható, hiszen a mérleg mindkét serpenyőjében van bőven ismeretlen tényező. A magas kamatok, a velünk élő infláció vagy a gazdasági kilátások inkább a további lecsorgást erősítik. A CSOK ismert formájának megszűnése hathat úgy, hogy ösztönzi az előre hozott vásárlásokat, s azzal az év végéig élénkíti a keresletet, ám felveti azt a kérdést is, hogy az ahhoz kapcsolt illetékmentesség megmarad-e valamilyen más formában? Az energiaköltségekkel kapcsolatos bizonytalanság pedig inkább fékezheti a lejtmenetet, hiszen az új építésű lakások energetikai szempontból eleve ígéretesebbek.

    Forrás: OTP Ingatlanpont

  • Nő a kínálat, nőnek a bérleti díjak

    Tovább drágultak az albérletek májusban a KSH-ingatlan.com lakbérindex legfrissebb adatai szerint. Országosan 1,8 százalékos volt az emelkedés, Budapesten pedig 0,6 százalékkal nőttek az albérletárak egy hónap alatt. Éves szinten 15,6 és 16,5 százalékkal mentek feljebb az átlagos bérleti díjak.

    Egyre nagyobb a választék

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte: “2023-ban a bérleti díjak emelkedése új lendületet kapott, de a drágulás üteme elmarad az infláció mértékétől. Az inflációt is figyelembe véve, a májusi lakbérek 11 százalékkal elmaradnak az országos reállakbérindex 2019 augusztusi rekordértékétől.”

    A szakember hozzátette: Az albérletpiaci kínálat is növekedésnek indult, ami a nyári szezon előszeleként értékelhető. Június közepén Budapesten és országosan 14-18 százalékkal több kiadó lakásból válogathattak a bérlők. Az országos albérletkínálat több mint 11 800 kiadó lakásból és házból áll.” Az ingatlan.com szakértője szerint, ha kitart a kínálatnövekedés, akkor az fékezheti a bérleti díjak emelkedését.

    Mennyiért kínálják a kiadó lakásokat?

    Az ingatlan.com elemzéséből az is kiderül, hogy június közepén Budapesten a tulajdonosok által meghirdetett kiadó lakások átlagos bérleti díja 230 ezer forint volt.

    A legmagasabb bérleti díj az II. és az V. kerületet jellemezte, ahol 350-350 ezer forintért kínálták a kiadó lakásokat. A népszerű és a legjelentősebb kínálattal rendelkező városrészek közé sorolható XI. kerületben 225 ezer, a XIII.-ben pedig 240 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. Míg a legolcsóbb kerületek közé tartozik a XVII., a XXI. és a XXIII., ahol 150-155 ezer forintért kínálják a lakásokat a bérlőknek.

    A vármegyeszékhelyek esetében az átlagos bérleti díj 130 ezer forint, de jelentősek az eltérések. Veszprém számít a legdrágább városnak a maga 167 ezer forintos bérleti díjával. Majd Székesfehérvár, Debrecen és Tatabánya következik 160-165 ezer forintos összeggel. Továbbra is a legolcsóbb nagyvárosok között van Salgótarján és Békéscsaba, ahol 90-90 ezer forintért hirdetik az albérleteket.

    Forrás: ingatlan.com

  • Változik a balatoni építési szabályozás

    Mint mondta, a jelenlegi szabályozás elavult és nem képes a felmerült problémák kezelésére. Ezért az Építési és Közlekedési Minisztérium az új építészeti törvénnyel, az új Vízparti tervvel és a Területfejlesztési törvény korszerűsítésével megújítja a teljes szabályozást.

    Kiemelt cél a Balaton körüli a zöldterületek megőrzése, ezért lényegében nem engednek további zöldterületek beépítését. 

    - A Balaton lényegéhez tartoznak az elérhető strandok és a parti sétányok.  Ezért a belterülethez csatlakozó partszakasz legkevesebb 30%-án legalább 5 m szélességű közhasználatú parti sétány helye lesz biztosítandó és strand csak zöldterület létrehozása céljából szüntethető meg - mondta az államtitkár.

    A Balaton megközelíthetőségének céljából a szabályozással építési előnyt biztosítunk azon ingatlantulajdonosok, építtetők számára, akik az önkormányzattal szerződve építési telkükből legalább 20 méter széles parti sávot az önkormányzat részére tulajdonba adnak közhasználat céljára.

    Az elmúlt évtizedekben a túlépítettség, a rossz minőségű, tájba nem illő épületek ugyanúgy problémát okoztak, mint a közvetlen vízparton a jellegtelen, sokszintes társasházak, szállodák megjelenése.
    Az építészeti minőség biztosítása céljából az új építészeti törvénnyel létrehozzák a balatoni főépítész tisztségét, aki minden balatoni ügyben részt vesz az OÉT ülésén és a települések településtervét is kontrolálja. Az ő munkáját segíteni fogja a Balatoni Főtájépítész, aki a környezet tájépítészi értékeinek védelméért felel. 

    Az új építészeti kerettörvénnyel, az új Vízparti tervvel és a Területfejlesztési törvény korszerűsítésével a Balaton egész térségének szabályozása megújul.

    Forrás: Tervlap

  • Folytatódott a drágulás az albérletpiacon áprilisban

    “Már a korábbi hónapokban voltak arra utaló jelek, hogy az albérletpiac eltérő irányba halad az eladó lakásokhoz képest, mostanra viszont ez a trend tartósnak látszik. Az eladó lakások iránti érdeklődések száma éves összevetésben 44 százalékkal csökkent az idén, míg a kiadó lakóingatlanoknál mindössze 22 százalékos volt a csökkenés. Az eladó lakóingatlanokra történő keresések számának 18 százalékos csökkenésével párhuzamosan a kiadóknál 11 százalékos növekedés ment végbe” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Folytatódott a drágulás az albérletpiacon

    Azt, hogy az albérletpiac a keresletet tekintve jobb helyzetben van, mint a használt lakások szegmense mutatja az is, hogy folytatódott a bérleti díjak növekedése. “Országszerte áprilisban 0,7 százalékkal emelkedtek az átlagos bérleti díjak márciushoz képest, a fővárosban jelentősebb, 1,7 százalékos emelkedés ment végbe, szemben az egy hónappal korábbi 0,8 és 0,9 százalékos emelkedéssel. Azaz országosan lassult, Budapesten pedig jelentősen gyorsult a drágulás üteme. Utóbbiban szerepet játszhat, hogy sokan már a nyári albérletpiaci szezon előtt szerették volna letudni a lakásbérlést, ami extra keresletet hozott a fővárosi piacra” - kommentálta az KSH-ingatlan.com lakbérindexének legfrissebb adatait Balogh László. Tavaly áprilishoz képest egyébként országosan 17, Budapesten 19 százalékkal nőttek a lakbérek, 2015-höz viszonyítva pedig 81, illetve 75 százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor reálértéken a járvány előtti csúcsértékhez képest bő 10 százalékkal alacsonyabban vannak. A szakember közölte, hogy áprilisban a reállakbérek alapvetően az előző havi szinten maradtak.

    A májusi kínálati adatok is élénk albérletpiacra utalnak. Az ingatlan.com adatai szerint Budapesten 225 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, szemben az egy hónappal korábbi 220 ezer és az egy évvel korábbi 180 ezer forinttal. A legnagyobb kínálatot felvonultató kerületek közül a XIII.-ban 245 ezer, a XI.-ben 230 ezer, a II.-ban átlagosan 330 ezer forintért hirdették kiadásra a lakásokat. Utóbbi kerület ezzel a bérleti díjjal átvette a legdrágább városrész címet az V. kerülettől, ahol május közepén 324 ezer forint volt az átlag. A legolcsóbb budapesti kerületekben, a XVII.-ben, a XIX.-ben és a XXIII.-ban átlagosan 138-147 ezer forintért kínálták a kiadó lakásokat.

    A legalacsonyabb lakbért nyújtó fővárosi kerületeknél több vármegyeszékhely drágábbnak mondható. Veszprém vezeti a listát 165 ezer forinttal, utána jön Szombathely 155 ezer forintos összeggel, majd Debrecen, Székesfehérvár, Győr és Tatabánya következik egyaránt 150 ezer forinttal. A vármegyeszékhelyek közül Szekszárd, Kaposvár, Miskolc, Békéscsaba és Salgótarján a legolcsóbb, ezeket a nagyvárosokat 90-110 ezer forintos átlagos lakbér jellemezte május közepén.

    Forrás: ingatlan.com

  • Újabb rozsdaterületeken épülhetnek lakások

    A 2020-ban meghirdetett rozsdaövezeti akcióterv megvalósításának nyitánya 2021 végén az egykori Láng Gépgyár telkén induló beruházás befogadása volt. A kedvezményezett fejlesztések száma máig csupán hatra nőtt, s ezek is mind a főváros IX., X., XI. és XIII. kerületére koncentrálódnak, pedig eltüntetésre váró rozsdafolt lenne bőven az egész országban. Budapesten 2022. december 31-én közel 3300 ilyen telket tartottak nyilván, elsősorban az átmeneti zónában. A legnagyobb számban Csepelen (998 telek), a budai oldalon a III., a XI. és XXII., a pestin a X., XIII. és XIX. kerületben.[1] Most az ígéri a továbblépés lehetőségét, hogy a kormány áprilisban társadalmi egyeztetésre bocsátotta a rozsdaövezeti rendelet módosításának tervezetét, ami három új akcióterület kijelölését is tartalmazza, egyet-egyet a XI., a XIV. és a XV. kerületben.

    Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a rozsdaövezeti fejlesztések igazi win-win helyzeteket kínálhatnak. Az itteni beruházásokkal eltűnhetnek a felhagyott ipar sebei a város szövetéből. A beköltözők életet, közösséget, fejlődő infrastruktúrát hoznak a lepusztult területre. Ennek hasznát a befogadó terület régi lakói is élvezhetik, hiszen egy jól sikerült revitalizáció húzhatja magával a környék ingatlanárait is. A beköltözők ugyancsak nyertesek, mivel az érvényes szabályozás szerint visszaigényelhetik az itt épülő új lakások áfáját, azaz 5 százalékkal olcsóbban juthatnak az otthonukhoz.

    A beruházók számára is előnyös ez a lehetőség: egy-egy helyszínen nagy tömegben építhetnek lakásokat, akár több ütemben is, könnyített szabályokkal, s alacsonyabb fajlagos költségekkel. Ugyanakkor ebben rejlik e fejlesztési forma kockázata is. Ha száz- vagy ezerszámra költöznek be új lakók egy-egy területre az infrastruktúra arányos fejlesztése nélkül, akkor ott ennek közlekedési dugók és túlterhelt közszolgáltatások lehetnek a következményei. Ezzel pedig a fejlesztés nyomán nemhogy javulna a helyiek életminősége és a környék ingatlanjainak az értéke, hanem akár romolhat.

    A fővárosi rozsdaövezeti akcióterületek jelenleg tervezett bővítése három, jellegében eltérő területet, illetve beruházást érint. A XI. kerületben, a Fehérvári út – Galvani út – Szerémi út – Barázda utca között egy klasszikus ipari terület kitisztítása és beépítése, Zuglóban az új városközpont kialakítása, míg a XV. kerületben a 2006-ban bezárt egykori Rákospalotai Növényolajgyár területén épülő lakások és kereskedelmi létesítmények kaphatnak rozsdaövezeti akcióterület besorolást. A XV. kerület kiesik a rozsdaövezetekkel leginkább jellemezhető, belső-átmeneti kerületek köréből és a három új terület közül ez, a rákospalotai a legsajátosabb. Egyrészt a gyárat, ami egykor a kerület második legnagyobb munkáltatója volt, s ahol az ország margarin- és olajszükségletének közel kétharmadát állították elő, egy klasszikus kertváros öleli körül. Másrészt a környéken – szemben Zuglóval vagy Újbudával – elvétve van csak új építés. Ugyan két zöldmezős, többszáz lakásos projekt évek óta vár indulásra, de ma a legnagyobb aktív fejlesztés a kerületben egy mindössze 35 lakásos építkezés.

    Mindezek alapján Valkó Dávid úgy véli, hogy ezek a rozsdaövezeti beruházások a XV. kerületben és részben a jellemzően kis, néhány lakásos új társasházakkal jellemezhető Zuglóban újfajta lakáspiaci terméket hozhatnak létre, míg Újbudán inkább az új építések közötti versenyhez járulhatnak hozzá. Ugyanakkor a vevőknek, ha e célterületek valamelyikét vonzónak látják, érdemes számolniuk e lehetőséggel. Bár a használt lakásoknál tavaly megindult az árak olvadása, az új építésűeknél – s ebben ma általában egyetértenek a szakértők – nem érdemes ilyenre várni. Ez pedig az elérhető kedvezményeket tekintve felértékeli az 5 százalékos áfa-visszatérítés lehetőségét is. A fővárosi árakkal és nagyobb, családi méretű lakással számolva, ebből a kedvezményből majdnem kijöhet egy teremgarázs-beálló ára, vagy akár két teljes felszíni parkolóhely is, esetleg egy nagy tároló a család összes kerékpárjának és sporteszközének.

    [1] https://budapest.hu/Documents/Varostervezesi_Foosztaly/Barnamezos_teruletek_katasztere/Metodika.pdf

    Forrás: OTP Ingatlanpont

  • Mi történik, és van-e baj a budapesti agglomerációban?

    Ígylakunk: Az elmúlt években rengeteg Budapestről kiköltöző telepedett le az agglomerációban, sok érintett településen már a megtelt táblát is kitették. Az elmúlt hetekben azonban arról lehetett olvasni, hogy megfordult ez a trend. Igaz ez, valóban megindult a visszaköltözés az agglomerációból Budapestre?

    HÉTFA: Éppen nemrégiben készítettünk kutatást, amely ezeket a kérdéseket is érintett, tehát vannak friss adataink. Az urbanizáció-szuburbanizáció kapcsán alapvetően a Népességnyilvántartó statisztikai adatai állnak rendelkezésre, de ezek nem teljesen fedik a valóságot. Sajnos nincsen olyan forrás, amelyből a valós folyamatokat pontosan megismerhetjük. Ezért olyan közelítőadatokkal is próbálunk ehhez közelebb jutni, mint pl. az iskolai átjelentkezések. (A lakcímbejelentés sokszor csalóka, mert a kiköltözők gyakran tartják meg a budapesti címüket, pl. a gyerek beiskolázása, parkolási engedély, vagy más szolgáltatásra való jogosultság megőrzése miatt.) Egy hihető közelítést kaptunk végül, ami azt mutatja, hogy az agglomerációban a valós népesség valamelyest magasabb a nyilvántartottnál.

    A dinamikát még nehezebb valós időben követni. A legutóbbi kiköltözési hullás a covidhoz köthető, és itt a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés miatt nagyobb volt az oda bejelentkezők aránya. Ennek a hatása még jobban látszik egyes vonzóbb, de távolabbi kistelepülések esetében, ahová a korábbiaktól eltérően többen költöztek ki. A kiköltözési vágy, az anyagi lehetőségek és a távmunka együtt hozta el ezeknek a településeknek a felértékelődését, ami új jelenség. Az agglomerációban valójában csak a korábbi tendencia erősödött fel, ami együtt mozog a gazdasági konjunktúraciklusokkal: ha megy a szekér, akkor kiköltöznek az emberek, ha nem, akkor kevésbé, vagy akár vissza is költöznek.

    Annak egyelőre nem látjuk számszerű hátterét, hogy most megindult volna egy visszaköltözési hullám. Tavaly ősszel interjúztunk erről szélesebb körben a nyugati agglomerációban, akkor egyértelműen a kiköltözés volt a tendencia. Az agglomerációs településeknek a rendszerváltás óra növekszik a lakosságuk, esetleg egy-egy megtorpanás volt megfigyelhető, pl. a 2008-as válság hatására, de ez nem tömeges visszafordulás.

    Ígylakunk: Hogyan érhető tetten az agglomerációs települések népességnövekedése?

    HÉTFA: A beépítéseket az önkormányzatok a helyi építési szabályzatban (HÉSZ) tudják kontrollálni, de az építési engedélyeket már a kormányhivatalok adják ki, az egyszerű bejelentéseknél még ez sincsen, és csak az ún. csonka HÉSZ-t kell betartani. Ráadásul a veszélyhelyzetben hozott könnyítés révén (a cégek egyszerű bejelentéssel építhetnek lakóházat 6 lakásig és 1000nm-ig) már jóval nagyobb és többlakásos épületeket is fel

    lehet építeni az önkormányzat beleszólása nélkül. A településképi konzultáció az egyetlen eszköz, ami a helyi hatóság kezében van, de építést megakadályozni azzal sem tudnak.
    Van egy olyan egyértelműen illegális gyakorlat is, hogy a használatbavétel után az épített lakások számánál több lakóegységet adnak el osztatlan közös tulajdonként, ami tovább növeli a lakósűrűséget.

    Ami szintén érdekes, hogy korábban gyakorlatilag bármilyen helyrajzi számra lehetett lakcímet létesíteni, most már kell valamilyen épületnek lennie az ingatlanon, de az bármi lehet. Nem kell lakóépületnek lennie. Ezért is szaporodhatott el annyira a zártkerti – vagyis valójában mezőgazdasági besorolású – területek lakossága. Ők ugyanúgy igényt tartanak, és tarthatnak a települési közszolgáltatásokra – óvodára, iskolára stb. –, infrastruktúrára, ami óriási nyomás a település számára. Ennek a szabályozására a helyi önkormányzatoknak nincsen eszközük.

    Ez harapófogó a települések számára, hiszen fontos lenne, hogy a működésüket tervezhető módon biztosítsák, és legyen kontrolljuk afelett, hogy hol, mennyien laknak, pl. a beépíthetőség, telekméret stb. szabályozásával, de erre csak a lakóövezetben van lehetőségük. A zártkertekben legalább nem lehet kis telkeket kiparcellázni úgy, mint a szintén nem lakóterületnek minősülő üdülőövezetekben. Merthogy arra szintén vannak példák, hogy az üdülőterületek válnak állandó lakóhellyé, pl. a biatorbágyi Peca-tó környéke, ahová a legalább száz apró telekre épült házakba az költözhet oda állandó lakosnak, aki akar.

    Ígylakunk: Egy településnek milyen problémákat okoz a túlnépesedés, főleg a nemkívánatos, vagy illegális beköltözés?

    HÉTFA: A két fő terület: a közszolgáltatások biztosítása és a mobilitás. Utóbbi is lecsapódik az önkormányzatokon, de nem elsősorban nem az ő hatáskörük, hiszen az térségi szinten jelentkezik. A közszolgáltatásoknál a fő kapacitáshiány az agglomerációban az óvoda- és iskolahiány. Az óvodáknál változó a helyzet településenként, a legnépszerűbb helyeken a legnagyobb a probléma, de az általános iskolai férőhelyek hiánya mindenhol gond. Mivel a kiköltözők jellemzően kisgyerekes családok, ez várhatóan fokozódni fog.

    A közműellátás esetében nem a kapacitáshiány a probléma, hanem a hálózatok állapota, hiszen az elmúlt években nem pótolták az amortizáció okozta veszteségeket. A vízszolgáltatásnál óriási veszteségeket okoz, hogy az elhanyagolt hálózatokon gyakoriak a csőtörések, a nyomáscsökkenés. A megfelelő üzemeltetés megoldaná ezeket, de forráshiány miatt ezt nem tudják az önkormányzatok teljesíteni.

    Érdekes szempontot vet fel az is, hogy ezek a települések pár évtizede tipikus falvak voltak, de a kiköltözők teljesen új igényeket támasztanak a települések felé, mint a tradicionálisan ott lakók. Megjelenik pl. az igény a zöldterületek, közterületek fejlesztésére, ami a korábbi falusi struktúrában egyáltalán nem volt jellemző, és új típusú kihívást állít a településvezetés elé.

    Több helyen megjelent valamiféle ellentét is az „őslakosok” és a beköltözők között, és utóbbiak, ha elének egy bizonyos tömeget, akkor úgymond átveszik a z irányítást, esetleg a polgármestert is ők adják.

    Ígylakunk: A kiköltözőket nem zavarják ezek a már korábban is ismert hiányosságok?

    HÉTFA: Pár éve vizsgáltuk meg ezt a kérdést, és azt találtuk, hogy a kiköltöző beárazza a helyet ahová költözne, de nem kerül elő minden racionálisnak gondolt szempont, vagy elhessegetik azzal, hogy „egy óra alatt beérek Budapestre”. Aztán az idő múlásával szembesülnek azzal, hogy ez nem old meg mindent, a közlekedés sokszor bajos, zsúfolt. Ráadásul szombaton, amikor az ingatlankereső kimegy megnézni a kiszemelt házat, kiér 20 perc alatt, aztán később derül ki, hogy hétfő reggel az bizony jóval több lesz. Az autós ingázás az általános, de ahol van vonatközlekedés, ott az is nagyon népszerű, és jó alternatíva lenne, bár esetenként az is túlzsúfolt. Kár, hogy az erre irányuló fejlesztő beruházásokat most éppen leállították.

    Ígylakunk: Mennyire éri meg most az agglomerációban lakást vásárolni?

    HÉTFA: Egy adott agglomerációs települést mindig azzal érdemes összevetni, hogy mi az adott ingatlan Budapesten belüli megfelelője: pl. Pestlőrincet Monorral, vagy Újpestet Váccal, vagy a Svábhegyet Budajenővel. Mert, ha valaki fancy helyen akar lakni, de a Svábhegyre azért nincsen pénze, akkor Budajenő elérhető alternatíva lehet a számára.

    De a Svábhegyről nem fognak Ócsára költözni, oda Soroksárról mennek ki, vagy Pesterzsébetről és Csepelről – és persze azok, akik vidékről költöznek közelebb a fővároshoz. tehát sávosan érvényesülnek ezek az irányok.

    Ha azt nézzük, hogy kik költöznek ki, akkor nyilván vannak, akik kiárazódnak Budapestről, mert itt nem tudnak saját lakást venni, ezért elmegy addig, ahol már meg tudja fizetni, és még be tud járni. Van, aki azt a lakásméretet, amire igénye van, nem tudja a fővárosban megfizetni, ezért költözik ki – jellemzően a kisgyerekesek és gyermekvállalás előtt állók. Létezik a szegénységi kiköltözés is, ami a hajléktalanság alternatívája, ők még messzebbre költöznek, gyakran nem lakóingatlanba, ahol nincsenek közművek stb., mert csak azt tudják megfizetni.

    A kisgyerekeseknél fordul elő gyakrabban, hogy amíg a gyerekek kicsik komfortos a kistelepülésen lakni, de ahogy nőnek a gyerekek egyre inkább terhes a bejárás, a mindennapi élet megszervezése. Viszont visszafelé lépni sokkal nehezebb, és általában kompromisszumokkal jár.

    Ígylakunk: Más hazai nagyvárosok környezetében is hasonló jelenségek láthatók?

    HÉTFA: A legtöbb tapasztalatunk a budapesti agglomerációban van, és itt a legerősebb ez a metropolisz térségi működés, de azért megyeszékhelyeken végzett más munkáink során azt láttuk, hogy pl. Győr, Debrecen és a többi nagyváros térségében is abszolút érvényesülnek az agglomerálódási trendek. Ami nagy különbség, hogy ott kisebb a közösségi közlekedés súlya, tehát még erősebb az autós ingázás.

    Érdekes példa Veszprém, ami nem igazán nagy város, de ott nagyon markánsan látszik az, hogy az ottani szűk agglomeráció robbanásszerűen növekszik, és nem csak a Balaton-közeli irányban (Felsőörs, Balatonalmádi), ahová a budapesti felső középosztály is költözik, hanem más irányba is, mint pl. Márkó, Hajmáskér, Nemesvámos. Sok a veszprémi kiköltöző, főleg a gyerekes családok, ugyanúgy, mint Budapest esetében. Valamint ott is megtaláljuk az okok között, hogy Veszprémben drága a lakás, és nincs is elég és megfelelő.

    Ígylakunk: Milyen megoldási lehetőségeket láttok az agglomerációs problémák megoldására?

    HÉTFA: A kiút egyik módja, a jogszabályi környezet rendezése lenne.
    Nagyon nagy gond a folyamatosan változó jogi rendszer, ami szinte átláthatatlan. Rengeteg jogszabálynak kell az önkormányzatoknak megfelelniük, és ezek gyakran változnak. Ráadásul ez nem széles szakmai konszenzuson alapuló, kiterjedt partnerségben kimunkált, jól átgondolt szabályozás.

    Sok minden csökkenti az önkormányzatok mozgásterét. A legutóbbi szigorítások között vannak olyanok is, mint települési térségnövekmény lenullázása, vagy, hogy nem nőhetnek a tényleges beépítésre szánt területek, ami sok helyen fáj, noha sok helyen tényleg szükséges korlát. Illetve vannak azok a jogintézmények, amelyek teljesen kiveszik az az önkormányzatok kezéből a döntést, mint pl. a kiemelt beruházások.

    Most arra motiváltak a települések, hogy ipari területeket hozzanak létre, mert abból jutnak bevételhez – a 90-es években kaptak a szja-ból, akkor a népességnövekedésben voltak érdekeltek, és ezért hatalmas területeket jelöltek ki lakóterületnek. Ezeket már gyakorlatilag nem lehet visszaminősíteni, és most az az önkormányzatok tehetetlenül nézik ezeknek a területeknek a kontrollálatlan beépítését. Ahol viszont nincs ipar, mint pl. Telkiben, az lehet az ország egyik leggazdagabb települése, de a korábban nagyra nőtt intézményrendszert és infrastruktúrát iparűzésiadó-bevételek híján nehézségekkel tudják csak fenntartani. Persze vannak duplán nyertes települések is, mint pl. Biatorbágy, ahová anno nagyon sokan kiköltöztek, és sikerült elég nagy iparterületet is bevonzani, ami jelentős bevételt is hoz most a városnak.

    Ami az újabb szabályozásokat illeti, a tanyák létesítése akár relatíve nagy, ranch-jellegű lakóparkokat építéséhez is vezethet. Itt az a fő gond, hogy nagyon sok ilyen tanya fog megjelenni az agglomerációban. A jól ellátható település a kompakt település, ahol viszonylag nagy sűrűségben élnek az emberek egy helyen, mert így gazdaságosak a közművek, hatékony az infrastruktúra, megszervezhető a közlekedés stb. A tanyaszerű beépítéssel ezzel ellentétben éppen a települések szétterülése fokozódik. Ott aztán a nagy kertvárosokhoz hasonlóan borzasztó drága lesz a csatorna és a közművek kiépítése és fenntartása, nehezen megszervezhető a közlekedés és a szolgáltatások elérhetősége.

    Ezzel hozható párhuzamba a korábban említett zártkerti beépítések problémája, itt gyakorlatilag ennek a kiterjesztéséről van szó.

    A budapesti agglomerációban, és főleg annak a nyugati részében a szegénység egyáltalán nem az egyedüli motiváció a zártkerti kiköltözésnek, hanem van egy olyan opportunista jellege, hogy bárki költözzön is ki oda, egyel tovább nyújtózkodjon, mint ameddig a takarója ér. (Ld. https://index.hu/belfold/2018/10/24/zarkertek_agglomeracio_kozeposztaly_szegenyseg/) Vagyis a hajléktalanság helyett egy sufni, a panel helyett egy családi ház, családi ház helyett kastély. Ám ez a túlnyújtózás fedezetlen dolog, aminek az externáliái ott csapódnak le, hogy nagyon környezetterhelő és fenntarthatatlan módokon valósítják ezt meg. Hiszen egy zártkerti házban, ahol nincsen vezetékes víz, ott kutat fúrnak, amivel kiszívják a talajvizet; nincs szennyvízelvezetés, ezért emésztőt építenek, amivel elszennyezik a talajvizet. (Budapesttől nyugatra, a nyílt karsztos területeken a talajvíz elszennyezése különösen nagy probléma.) Nincs tömegközlekedés, nem is lehet kiépíteni, nincsenek burkolt utak, azért autóval járnak, amivel szennyezik a levegőt.

    Ígylakunk: Hogyan tudna a budapesti barnamezős lakásfejlesztés segíteni az agglomeráció túlterheltségén, és milyen állami, önkormányzati szerepvállalás kellene ehhez?

    HÉTFA: Beszéltünk arról, hogy nem kedvező a szétterülő településfejlődés, és a zöldmezős építések kifejezetten széthúzzák a városokat. Ugyanakkor Budapesten belül vannak olyan barnamezős területek, korábbi iparterületek, rendezőpályaudvar – egy jelentős rozsdaövezet. Ezeknél az egyik fő gond, hogy nagyon szennyezettek, és nagy költséget jelent a megtisztításuk, kármentesítésük. A másik probléma, hogy a rendszerváltás után ezeket privatizálták, gyakran dolgozói tulajdonba adták, és mára ez kaotikus tulajdonviszonyokat eredményezett, ami nagyon nehezen kezelhető.

    Az ingatlanfejlesztők szeretik a könnyen kezelhető, jól beépíthető területeket. Ám a nagyon szennyezett területek kármentesítése óriási összegekbe kerül, és ezt nem tudják beárazni a fejlesztésekbe. A hajdani Óbudai Gázgyárnál lévő Graphisoft park pl. éppen addig nyúlik, ahonnan a nagyan szennyezett terület kezdődik, ahol, ha árad a Duna, arzén mosódik be a vízbe.

    Ezen a ponton lenne értelme az állami szerepvállalásnak, hiszen valóban közérdekről van szó. Ugyanígy a szabályozásban, amellyel a barnamező felé lehetne terelni a lakófejlesztéseket. Egy másik szabályozási terület lenne a nagy fejlesztéseknél a közinfrastruktúra, a közlekedési ellátottság megoldása, vagy olyan lakásmix kialakítása – akár családi házakkal, sorházakkal –, ami valós alternatívát jelentene a kiköltözéssel szemben. Tehát ne csak bedobják a gyeplőt, hogy fejlesszen mindenki a maga kénye kedve szerint, hanem legyenek elvárások is.

  • Konkrét javaslatok a korszerű és megfizethető lakhatás biztosítására

    „Több millió ember él ma Magyarországon lakhatási szegénységben, akik mind különböző jellegű és mértékű nehézségekkel küzdenek, míg elmondható, hogy jelenleg nagyon kevés célzott támogatást nyújt az állam a probléma kezelésére” – ezzel a felütéssel indítanak a tanulmány szerzői. A szervezet nemcsak elemzésében próbálja feltárni „a szociális lakásfelújítási programok (hiányzó) építőelemeit”, hanem aktívan dolgozik a lakhatási nehézségekkel küzdő emberek, családok valós támogatásán.

    A tanulmány is rögzíti azt a régóta ismert tényt, hogy a magyar lakóépület-állomány európai szinten is nagyon rossz állapotban van, nagy része jelentős korszerűsítésre szorul. Még mindig több százezer háztartás él az országban (meleg) víz vagy fürdőszoba nélkül. A súlyosan leromlott lakások életveszélyes kockázatot is jelenthetnek, mint például a tetők, falak vagy kémények beomlása, az elektromos hálózat meghibásodása – írják.

    Ezek az ingatlanok jellemzően az alacsony jövedelmű háztartások tulajdonai vagy bérleményei. A legtöbb lakóépület műszaki állagának javításához jelentős felújítási munkálatokra lenne szükség, a benne élőknek pedig nincs anyagi lehetőségük erre.

    A tanulmány megállapítja azt is, hogy a jelenlegi helyzetben – megfelelő állami elkötelezettség és támogatások híján – az önkormányzatokra és civil szervezetekre hárul, hogy szűkös erőforrásaikhoz mérten közvetlen segítséget és szolgáltatásokat nyújtsanak a legsérülékenyebb csoportoknak.

    A veszélyes helyzetek megelőzésére és a lakások állagának javítására, megóvására több hazai lakhatási szervezet dolgozott ki innovatív felújítási programokat, amelyeket különböző szociális és közösségi szolgáltatásokkal egészítenek ki – emeli ki a tanulmány. Állami források híján ezt a hiánypótló munkát a civil szervezetek (és az önkormányzatok is) európai uniós vagy egyéb nem-kormányzati források felhasználásával tudják végezni.

    A Habitat for Humanity Magyarország több mint két és fél évtizede foglalkozik azzal, hogy felhívja a figyelmet a lakhatási problémákra, ezekre komplex szakpolitikai javaslatokat fogalmazzon meg, valamint mintaprogramok révén közvetlen segítséget is nyújtson lakhatási szegénységben érintett egyéneknek, családoknak, közösségeknek.

    Lakhatási szegénység Magyarországon

    A statisztikai adatok azt mutatják, hogy 2020-ban a legszegényebb jövedelmi ötöd összes kiadásainak 22 százalékát költötte lakásfenntartásra (beleértve a háztartási energiát is), ami azt is jelenti, hogy az élet egyéb területein kell visszafogni a kiadásokat, ez eladósodáshoz, végső esetben akár lakásvesztéshez, kilakoltatáshoz is vezethet. Ehhez hozzáadódnak még a hiteltartozások. Ráadásul éppen ezek a rétegek sokszor nem férnek hozzá a kedvezőbb (akár kamattámogatott) lakáshitelekhez, így gyakran a drágább, sok esetben változó kamatú személyi kölcsönöket veszik igénybe lakáskarbantartási- vagy korszerűsítési célokra, amelyek nagyban növelik az eladósodottság kockázatát.

    Az energiaszegénység jelensége szorosan kapcsolódik a megfizethetőséghez, mivel a lakásfenntartási költségek legnagyobb részét – 2020-ban ezek 65 százalékát – az energiaköltségek teszik ki. A 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés némileg javította a vezetékes energiaszolgáltatások megfizethetőségét, csökkentve a közüzemi díjhátralékokat felhalmozó háztartások számát. Ugyanakkor ez a könnyítés alig érintette a javarészt az alsó jövedelmi ötödbe tartozó, kizárólag szilárd tüzelést használó háztartásokat. Ráadásul a 2022 augusztus elsejétől bevezetett új átlagfogyasztási határ feletti tarifa, a legnagyobb költséget jelentő fűtés tekintetében, elsősorban a nagy alapterületű, rossz energiahatékonyságú családi házakra van hatással.

    A felerősödött megfizethetőségi problémák miatt tovább romló a lakáskörülmények és az ezt érdemben mérsékelni tudó szakpolitikai intézkedések hiányában egyre többen kényszerülnek szubstandard (rossz minőségű, túlzsúfolt) lakásokba.

    A magyar népesség 20 százaléka lakik olyan lakásban, ahol a tető beázik, nyirkosak és/vagy penészesek a falak, nyílászárók. A relatív szegénységi küszöb alatt élőknél ez az arány majdnem a kétszerese volt 2020-ban (38%), és a 18 éven aluliaknak körében pedig 25%.

    A legrégebben épült, legrosszabb energetikai jellemzőkkel bíró épületekben lakik a szegénységben élő népesség túlnyomó része, főként az 1990-es évek előtt épült családi házakban. Sok háztartás kénytelen a legalapvetőbb infrastruktúra és felszereltség – vezetékes víz, fürdőszoba, wc, vezetékes gáz- vagy távhőszolgáltatás – nélkül élni.

    Mindezek mellett a szegénység kialakulását erősen befolyásolja a társadalmi kirekesztődés kockázata és, hogy valaki az ország mely részén, milyen településen él.

    Elégtelen a lakáskorszerűsítések üteme

    A magyarországi lakóépületállomány legalább 70 százaléka műszakilag és energetikailag elavult, míg a lényegi felújítások és korszerűsítések üteme nagyon lassú volt az elmúlt évtizedben, elsősorban az alacsonyan tartott energiaárak és a lakossági épületenergetikai támogatások hiánya miatt.

    Az épületek minősége nem csupán a benne lakók és azokat használók életére van jelentős hatással, hanem a környezetre is – az országos energiafelhasználás és szén-dioxid-kibocsátás több mint harmada az épületekhez köthető. Ezért a klímasemlegesség elérését célzó, egyre szigorodó EU-s elvárások és szabályozások nagyban érintik a lakóépületeket is.

    Szociálpolitika és a támogatások elérhetősége

    A jelenlegi társadalom- és szociálpolitika és így az állami újraelosztás rendszere is az öngondoskodás és a „munkaalapú társadalom” eszményén alapszik, egyre távolodva a jóléti államtól. A jelenleg elérhető szociális juttatások nem elegendőek a társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségek és megélhetési nehézségek érdemi enyhítésére, és ritkán tudnak lehetőséget nyújtani a hátrányok leküzdéséhez és a szegénységből való kitöréshez – állapítja meg a tanulmány.

    Amint a Habitat 2022-es lakhatási jelentésének első fejezetéből is látszik, a szociálisan célzott lakhatási támogatásokra tulajdonképpen láthatatlan mértékű összeget költ az állam; a legtöbb intézkedés az eleve jobb módú középosztály támogatását szolgálja. 2015-ben a kormány kivezette a központi költségvetésből finanszírozott lakásfenntartási támogatást és az adósságkezelési szolgáltatást a szociális ellátások köréből, és azóta a lakhatással kapcsolatos költségek és krízishelyzetek enyhítésére a települési támogatás szolgál.

    Azonban a rossz lakáskörülményeken hosszú távon csakis nagyobb léptékű beavatkozásokkal lehet segíteni; szociálisan célzott lakásfelújítási/-vásárlási/-építési támogatásokkal, vagy a megfizethető, jó minőségű bérlakások biztosításával.

    Mint írják, a magántulajdonú lakáshoz jutást és lakáskorszerűsítést szolgáló, elmúlt években elérhető nagyszabású állami programok, a CSOK, a falusi CSOK és az otthonfelújítási támogatás (OFT), szinte egyáltalán nem elérhetőek az alacsony jövedelmű, hátrányos helyzetű háztartások számára. Ezeknek a családoknak csak minimális önerejük van, nem képesek munkálatokat előfinanszírozni, gondot okozhat a bejelentett munkaviszony és a társadalombiztosítási jogviszony hiánya, nem tudnak átjutni a bürokratikus akadályokon kellő adminisztratív tudás és önérdekérvényesítési képesség híján.

    Jelenleg hét lakásfelújítást és/vagy -korszerűsítést nyújtó program megvalósításában vesz részt a Habitat for Humanity Magyarország, amelyek során közvetlen kapcsolatban vagyunk mind a lakókkal, az önkormányzatokkal és egyéb civil- és segélyszervezetekkel. Ezeket a programokat bemutattuk Szegfalvi Zsolttal, a szervezet igazgatójával készített kétrészes interjúnkban ITT és ITT.

    Szakpolitikai javaslatok szociális lakásfelújítási programokhoz

    Ahhoz, hogy hosszú távon elérjük a teljes lakóépület-állomány műszaki és energetikai korszerűsítését, mindenekelőtt fel kell számolni azt a helyzetet, miszerint jelenleg is több százezer olyan lakás van használatban, amelyek a legalapvetőbb funkciókat és kényelmi szintet sem biztosítják lakóiknak szögezik le a tanulmány szerzői.

    A Habitat for Humanity Magyarország a szociálisan célzott lakásfelújítási és -korszerűsítési támogatások elindításához és működtetéséhez közvetlenül kapcsolódó javaslatokat fogalmazott meg.

    Ezek között az egyik legfontosabb, hogy legyen a szociális különbségek csökkentését, a megfizethető lakhatást célul kitűző, felelősségteljes lakáspolitika Magyarországon. Ez magában foglalja a területi szegregáció elleni küzdelmet. Ehhez hosszú távú stratégiákat és akcióterveket kell készíteni a lakhatási- és energiaszegénység csökkentésére, ambiciózus és konkrét célszámok kitűzésével.

    A stratégiaalkotáshoz természetesen a lakásállomány állapotát és energetikai jellemzőit fel kell mérni, beleértve a már nem felújítható, de lakott lakóépületek számának megállapítását.

    Rövid távú célkitűzésként jelenjen meg a vezetékes víz/wc/fürdőszoba/ villany nélküli lakások helyzetének felszámolása, közép távú célként pedig a súlyosan leromlott állagú lakóépületek teljeskörű felszámolása és ezek helyett megfelelő, korszerű lakhatás biztosítása. Ehhez egy központi forrásból, önkormányzatok által igényelhető alapot javasolnak. Az alapvető lakhatási körülményeket biztosító, kisebb léptékű karbantartási, korszerűsítési munkálatok elvégzésére (pl. vezetékcsere, tetőjavítás, nyílászáró csere) ki kell alakítani egy egyszerű támogatási formát.

    Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem várhat egy nagyszabású, megfelelően célzott és egymásra épülő elemekből álló lakossági felújítási program elindítása sem. A teljeskörű (mély)felújításokat ösztönözni és támogatni kell.

    Mindezt úgy, hogy az elérhető támogatási formáknak ki kell terjedniük a felmerülő problémák legszélesebb skálájára, és semmilyen hátrányokkal küzdő társadalmi csoportot (pl. egyedül élő idősek, közfoglalkoztatottak, egyedülálló szülők, fogyatékos emberek) nem hagyhatnak ki, továbbá épülettípusok (pl.: vályogház, kádárkocka, panellakás) mentén is célozni kell az elérhető konstrukciókat.

    Fontos, hogy a támogatás legyen rászorultsági alapon differenciált, jelentős mértékű vissza nem térítendő támogatásokkal. A támogatások előfinanszírozása nem lehet elvárás az alacsony jövedelmű háztartások felé.

    A támogatások kiegészítéseként pedig kedvezményes hiteleket kell nyújtani (elsősorban energetikai korszerűsítésekhez) az elegendő jövedelemmel rendelkező háztartások számára.

    A nagyszabású felújítási támogatások feltételének kell lennie, hogy az ingatlan energetikai jellemzői jelentősen javuljanak, azaz a mélyfelújításokra kell törekedni. Ez szakaszosan is megtörténhet, ilyenkor felújítási útleveleket kell készíteni a munkálatok és költségek ütemezéséhez.

    A pénzügyi támogatás mellett műszaki tanácsadást is biztosítani kell a pályázók számára (pl: one-stop shopokon keresztül) és kiegészítő szociális szolgáltatásokat kell nyújtani az arra rászorulók számára, például az adminisztratív feltételek teljesítéséhez.

    Hosszú távon, kiszámítható feltételekkel hozzáférhető, kimondottan a felújításokra és korszerűsítésekre dedikált pénzügyi alapot kell létrehozni. A pénzügyi alapot különböző állami források mellett egyéb, például európai uniós források is finanszírozhatják, így pl. a 2026-tól elérhető Szociális Klímaalap, amely a szociálisan célzott energetikai felújításokat hivatott támogatni.

    Szorgalmazzák az államilag támogatott lakástakarékpénztárak újbóli bevezetését és ezek bevonását az energetikai felújítások finanszírozásába, valamint erre épülő kedvezményes, akár 0 százalékos hitelkonstrukciók, mikrohitelezés bevezetését.

    A meglévő önkormányzati bérlakásállomány energetikai (mély)felújítása mellett új, közel zéró kibocsátású, alacsony rezsijű és fenntartható szociális bérlakások építésére is szükség van. A már fel nem újítható, bontásra ítélt, életveszélyes ingatlanokban élő háztartások lakhatását biztosítani kell; ennek egy fontos módja lehet a megfizethető öko- szociális bérlakások biztosítása.

    Kapcsolódó cikkeink:

    Közvetlen segítség a felújításokhoz, a lakhatási körülmények javításához

    Magyar fejlesztések a családok energiaszegénységének csökkentésére

  • Komoly kihívások a lakásfejlesztéseknél

    Már a 2022-ben épült 20.500 lakást is nagyon kevésnek tartja - a szakmával egyetértésben - a gazdaságfejlesztési minisztérium is, de idén ehhez képest is jelentős csökkenés várható az újlakásépítések számában. Mint nemrég kiderült, a lakáspolitikáért felelős minisztériumok kiemelten foglalkoznak a jelenlegi helyzettel, a téma biztosan a Kormány elé kerül még nyár előtt.

    A Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának véleményünk szerint része kellene, hogy legyen egy komplex lakásépítési, lakásfelújítási program is, valamint egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítése akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten, a nagy ipari centrumokban. A lakásprogram elemei mint konjunktúrakiegyenlítő eszközök tudnának működni a válságból való kilábalás idején.

    Az állam által meghatározott bérlakásépítési program is hatékonyan tudná mérsékelni az építőipar és a lakásépítések ciklikusságát.

    Ez összhangban van azzal a családtámogatásokkal kapcsolatban elindult kormányzati innovációval, amelyben a fiatalok, illetve a hitelpiacról kiszoruló családok lakáshoz jutását segítő célzott eszközt alakítanának ki.

    Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas, Budapest versenyképességének növelésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.

    A felújítások, korszerűsítések ösztönzése ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehet. Lényegesnek tartjuk, hogy egyes esetekben a felújítás helyett a helyettesítő új építés a gazdaságilag és műszakilag is indokolt megoldás, a támogatási rendszer ezt megfelelően vegye figyelembe.

    Ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a gazdaság hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre, kiszámítható támogatáspolitikára van szükség, vagyis a megfelelő intézkedések ne csak néhány évig éljenek.
    Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma ne csökkenjen jelentősen a következő években, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás, a jelenleg meglévő otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége, illetve az otthonfelújítási támogatás újraindítása. [Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]

    Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat.

    *

    A KSH szerint 2022-ben az előző évhez azonos időszakához képest:

    • A 3613 új lakás többsége (61%-a) vidéken épült fel. Budapesten számottevő volt a csökkenés: az egy évvel korábbinál 42%-kal kevesebb, összesen 1404 lakást vettek használatba. A megyei jogú városokban 0,6, a többi városban 4,2%-kal kevesebb lakás épült. Csak a községekben volt növekedés, a tavalyinál 29%-kal több, 721 lakást vettek használatba.
    • A természetes személyek által épített lakások száma 7,0%-kal magasabb, a vállalkozóké 29%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Ennek megfelelően a vállalkozások részesedése a lakásépítésből 73-ról 65%-ra csökkent.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 44%-a családi házban, 46%-a többlakásos épületben, további 7%-a lakóparkban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 14 m2-rel 95 m2-re növekedett 2022 I. negyedévéhez képest.
    • Az értékesítési céllal épített lakások aránya 63, a saját használatra építetteké 34, a bérbeadásra épülteké pedig 2,3% volt.
    • Bár a budapesti agglomerációban kissé nőtt (5,2%-kal) a felépült lakások száma, ez nem ellensúlyozta a fővárosi csökkenést, így Közép-Magyarország nagyrégióban közel harmadával kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban. Számát és dinamikáját tekintve is jelentős lakásépítés zajlott a Dunántúl középső és nyugati területein, valamit Észak-Alföldön, míg az ország többi régiójában a korábbi, alacsony bázishoz képest is visszaesés történt.
    • Országos szinten az építendő lakások száma 4989 volt. A községekben és a kisebb városokban felére esett vissza az engedélyek és a bejelentések száma. A megyei jogú városokban 27, a fővárosban 16%-os volt a csökkenés. Az építtetők az esetek 49%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
    • 2022 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 45%-kal kevesebb, összesen 2094 lakóépület és 17%-kal kevesebb, 956 nem lakóépület építését tervezik az országban.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk cikkünk alatt letölthető

  • A drágulás ellenére is sokan inkább bérelnek lakást

    Rég nem látott helyzet alakult ki a fővárosi albérleti piacon, aminek a lakástulajdonosok lehetnek a nyertesei. Az elmúlt hetekben egyre több főbérlő szembesülhet azzal, hogy a megüresedett ingatlanát az eddigieknél jóval – elhelyezkedéstől és felszereltségtől függően akár százezer forinttal – drágábban tudja kiadni úgy, hogy ezért tulajdonképpen semmi extrát nem kell tennie.

    Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint egyértelműen kijelenthető, hogy többen keresik a kiadó, mint az eladó lakásokat jelenleg Budapesten. Ennek hátterében az állhat, hogy sokan úgy vélik, hogy nem éri meg hitelt felvenni.

    Túl sokáig hallgatta mindenki, hogy drágák a hitelek. A kamatok tavaly valóban kilőttek, az év végén már 10 százalék felett voltak, de azóta elindult egy markáns csökkenés. Most tartunk 8 százalékos kamatlábaknál, ami már az egészséges kategóriához tartozik, ám ez az információ lassabban jut el tömegekhez. Ez az egyik oka, hogy a többség az albérleteket tartja jelenleg biztonságosabbnak” – mondta a szakember.

    40-50 ezer forinttal is többet kifizetnek egy albérletért

    Mivel a kínálat nem nőtt az albérletek esetében, de a kereslet számottevő, ezért az árak is elkezdtek felfelé korrigálni, ráadásul az érdeklődők hozzáállása is rásegít arra, hogy a drágulás tartósabb legyen.

    Gadanecz Zoltán arról beszélt, az érdeklődők tisztában vannak vele, hogy olcsón nem kapnak olyan albérletet, ami tényleg jó is, ezért hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni.

    Az emberek akár 40-50 ezer forinttal több pénzt sem sajnálnak egy olyan ingatlanért, amely minden paraméterében megfelel az igényeknek, és ahová tényleg szívesen mennek haza munka után. Az otthonukra hajlandóak többet áldozni a bérlők és inkább máson próbálnak spórolni” – mutatott rá.

    Hogy mit hozhat a jövő, az a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint több tényezőn múlik. Egyrészt a nyár második felétől, a tanév kezdetének közeledtével körvonalazódhat egy újabb áremelkedés, ezt viszont ellensúlyozhatja, ha a csökkenő kamatok mellett elkezd helyreállni a piac és többen döntenek a vásárlás mellett is.

    Forrás: GDN Ingatlanhálózat

  • Szinte megállt az árnövekedés az újlakáspiacon
    -

    Az ingatlanközvetítő hálózat közleménye szerint miközben a projektekben kínált új lakások átlagos négyzetméterára mindössze 1,1 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, éves viszonylatban 17 százalékkal emelkedett.

     

    A kerületek között az új lakásoknál 942 ezer és 3 081 000 forint között váltakozik az átlagos kínálati négyzetméterár, a legdrágább az V. kerület, 3,081 millió forintos átlagos négyzetméterárral. Ezt követi a II. kerület 2,93 milliós fajlagos árral, illetve a XII. kerület, négyzetméterenkénti 2,91 milliós árral, a negyedik az I. kerület 2,61 millió forinttal.

    A többi kerület ettől az árszinttől jócskán elmarad. A sorban következő VI. kerületben 1,84 millió forint, a többi budai és belvárosi kerületben valamivel 1,5 millió forint feletti, a külső pesti kerületekben és a XXII. kerületben pedig 1 millió forint körüli a négyzetméterár, a legalacsonyabb a XV. kerületben, 942 ezer forinttal.

    Jóval kevesebb lakásépítés indul

    Az idei év első negyedévében 329 új lakásberuházás indult Budapesten, így 26,4 ezer lakás épül. A projektek száma 4,9 százalékkal, a lakások száma pedig 5,4 százalékkal kevesebb, mint az előző negyedévben.

    Az első negyedévben 17 új projekt és nagyjából 650 lakás jelent meg az online felületeken, ami 2022. negyedik negyedévéhez képest megközelítőleg ötven százalékkal kevesebb - írták.

    A legtöbb lakás a XIII. kerületben, a legkevesebb az V. kerületben épül.

    Angyalföldön az épülő és tervezett új lakások száma 62 projektben 7,7 ezer, míg a budai oldalon az újlakás-építésekben vezető XI. kerületben 40 projektben 5600.

    Forrás: MTI

  • Önkormányzati bérlakásépítési programot índít a cseh kormány

    Ivan Bartoš elmondta, hogy 500 millió koronát (21,42 millió EUR) kapnak az önkormányzatok, de további pénzeket kaphatnak jogi személyek, például jótékonysági szervezetek is. A támogatást a magánbefektetők akkor kaphatják meg, ha az építkezésben együttműködnek az önkormányzatokkal, és a megépített lakások legalább egynegyedét az önkormányzatok használatába adják. "Az önkormányzatok is részesülnek a magánbefektetők által támogatott projektekből. Ebben az esetben az önkormányzatok határozhatják meg, hogy a lakások legalább egynegyedét kinek adják majd bérbe. A jövőben jelentősen erősíteni szeretnénk a hasonló együttműködést az önkormányzatok és a magánszektor között" - mondta Bartoš.

    A támogatásból épített lakásokat a helyi viszonyok között szokásos áron kell majd kínálni, hogy elkerüljék a lakásárak további emelkedését. Ezeket elsősorban olyan emberek kaphatják majd, akik az adott településen nehezen jutnak piaci árú ingatlanhoz, és nincs más lakhatási lehetőségük. A támogatás két részből áll majd: egy legfeljebb 25 százalékos támogatásból és egy kedvező hitelből. A teljes összeg elérheti a költségek akár 90 százalékát is. A pénz fokozatosan kerül vissza a rendszerbe, és támogatja a további építkezéseket.

    Bartoš azt is elmondta, hogy a bérlakások támogatásának is azt kell szolgálnia, hogy Csehországban növekedjen az arányuk. Jelenleg - mint mondta - ez körülbelül 20 százalékos, míg a saját tulajdonú lakások 80 százalékos arányt képviselnek. A két lakástípus arányának közelítése a megfizethető árak elérését is segítené – mondta.

    Forrás: Property Forum

  • Jelentősen bővült a lakásállomány az elmúlt évtizedben

    Az életkörülmények egyik hasznos mutatója a lakásbőség, ami az otthonok és az ott lakók számát veti össze egy-egy területen. A legfrissebb népszámlálási adatok[1] szerint e szempontból Magyarország „kényelmesebb” hely lett 2011 és 2022 között.

    Az 1960. és korábbi évek adatai a nem lakott üdülők számát is tartalmazzák.
    Forrás: KSH

    Az előző összeírás idejével összevetve, most 334 ezerrel kevesebben osztozunk 203 ezerrel több lakáson. Így a korábbi 442 helyett 478 lakás jut ezer emberre. E mutató növekedése azonban vármegyénként igen eltérő, de még a hasonló számok is igencsak különböző okokat rejtenek. A legkisebb változást a drága és népszerű Pest vármegye mutatja, ahol – szemben az átlagos 36-tal – mindössze 1-gyel nőtt az ezer polgárra jutó otthonok száma. Rögtön utána e sorban a sokkal nehezebb sorsú Szabolcs-Szatmár-Bereg következik a maga 26 darabos lakásnövekményével. Az ellenpóluson a Balaton miatt különösen vonzó Somogy a csúcstartó (+82), míg közvetlen rangsorszomszédja az a Békés vármegye (+63), ahol pedig – az országban egyedüliként – nem nőtt a lakások száma a legutóbbi népszámlálás óta, viszont a természetes fogyás a legnagyobb mértékű volt ezen idő alatt.

    Az átlagos háztartásnagyságot vizsgálva, azaz az egy ingatlanra jutó lakosok számában, szintén nagy eltérések figyelhetőek meg az ország egyes területei között. 2022-ben a legtöbben, átlagosan 2,6 fő, Pest vármegyében osztozott egy lakáson, ezt követi Szabolcs-Szatmár-Bereg 2,4, majd Fejér és Komárom-Esztergom 2,3 fővel. A listát Budapest zárja, ahol átlagosan 1,8 fő a háztartások elméleti mérete, de hasonlóan „szellősen” élnek (1,9 fő) a jelentős lakásszám növekedést mutató Somogyban és az elöregedő Békésben is.

    Ha külön-külön vizsgáljuk a lakásbőséget alakító két tényező (lakás-, illetve lélekszám) alakulását, akkor beszédesebb képet kapunk az ingatlanpiac évtizedes alakulásáról is.

    A vizsgált periódus végére 4,6 százalékkal emelkedett a lakásként használt ingatlanok száma. Ám a vármegyék túlnyomó többségében a lakásszám növekedés elmaradt az országos átlagtól. A lista végén Békés (-0,2%), Borsod-Abaúj-Zemplén (+0,4%), Nógrád (+0,4%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (+0,7%) és Jász-Nagykun-Szolnok (+0,8%) áll. A legjobb eredményt Győr-Moson-Sopron (+11,1%), Pest (+10,4%) valamint Somogy (+10,2%) érte el. Öt százalék felett tudott még növekedni Veszprém, Fejér és Budapest lakásállománya. Az, hogy a lista egyik végén a lakásár szempontjából a legolcsóbb, míg a másikon a legdrágább országrészek állnak, nem igazán meglepő. Ahogyan Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője magyarázza: ahol van kereslet, ott építenek a beruházók, az új lakások magasabb ára pedig húzza magával a környék használt piaci árait is. A fenti lista két pólusa látványosan jelzi a kereslet országon belüli kelet-nyugati eltolódását is, amit az új otthonukat keresők költözései határoznak meg.

    Mindössze két vármegyének sikerült lélekszám-nyereséggel zárnia a népszámlálási periódust. Ehhez az ország minden területi egységét egyöntetűen sújtó természetes fogyást kellett ellensúlyozniuk a máshonnan beköltözőkkel. A legnagyobb – a népességét 12,3 százalékkal növelő vonzerőt – a főváros „előkertje”, Pest mutatta. Ennek segítségével összességében 10 százalékkal tudta növelni a lélekszámát, ami teljesen harmonizált a lakásállománya 10,4 százalékos gyarapodásával.

    Győr-Moson-Sopron kettős gyarapodásához – a lakásszám 11,1 százalékos növekedése mellett – kellett egy jelentős, népességarányosan 7,9 százaléknyi betelepülés is, így jöhetett ki összességében a 4,4 százalékos lélekszám-növekedés. „A győri iparfejlesztések már röviddel a rendszerváltás után megmozgatták a lakásberuházók fantáziáját is – emlékeztet a vezető elemző –, az utóbbi időszakban pedig már a környező falvakban is születnek új településrészek az újépítések nyomán.”

    Három további dunántúli vármegye is közel került ahhoz, hogy a lakásszáma (4-6 százalékos) növelése mellett megőrizze korábbi lélekszámát. Ám Fejérben, Komárom-Esztergomban, illetve Vasban a viszonylag jelentős, 3-4 százalékos bevándorlás is csak arra lett elég, hogy az összes népességvesztés ne haladja meg a 2 százalékot.

    A vármegyék egy másik csoportjában bár a lakásállomány az átlag felett nőtt, az ott lakók száma jelentősebben csökkent. Ez az ellentmondás legmarkánsabban Somogyban tűnik ki, ahol az előbbi 10,2 százalékkal gyarapodott, míg az utóbbi 7,5 százalékkal csökkent. Valkó Dávid szerint ebben a Balaton, mint befektetési célpont vonzereje mutatkozik meg. „Az itt ingatlant vásárló tömegek nem feltétlenül költöznek a tó mellé, hanem inkább csak második-harmadik lakásnak, nagyrészt befektetésnek veszik az ottani lakásokat, házakat.” Ez a Balaton-effektus – ha gyengébben is, de – élénkítően hatott a veszprémi (lakás: +7%, lakosság: -4,7%) és a zalai (+4,3%, -6,7%) lakáspiacra is.

    A vármegyék mintegy harmada korántsem ennyire szerencsés, amennyiben a lakásállományuk az országos átlag alatt növekedett, miközben népességük akár tizedét is elveszítették. Ilyenek: Békés (lakás: -0,2%, népesség: -12,6%), Borsod-Abaúj-Zemplén (+0,4%, -9,8%), Nógrád (+0,4%, -9,8%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (+0,7%, -5,5%), Jász-Nagykun-Szolnok (+0,8%, -7,9%), Heves (+1,9%, -7,4%) és Tolna (+2,1%, -10,2%). Ám a hasonló számaik mögött igen eltérő társadalmi folyamatokat láthatunk. Például Békésben a legnagyobb (-8,8%, az országos átlag közel kétszerese) a természetes fogyás, amihez az ország második legnagyobb arányú (-3,8%) elvándorlása társul. Már ez is utal az intenzív elöregedésre: a 14 éven aluliak, illetve a 65 éven felüliek aránya itt messze alul-, illetve felülmúlja az országos átlagot. Ezzel szemben az ugyancsak nagyon sok polgárát elvesztő Borsod-Abaúj-Zemplénben a hazai átlag alatti a természetes fogyás (-4,4%), viszont az elvándorlásban országos rekorder a vármegye (-5,4%). Az ott élők korszerkezete – a 14 év alattiak magas, illetve a 65 év felettiek alacsony aránya – szerint ez (Szabolcs-Szatmár-Bereggel versenyben) az ország második-harmadik legfiatalabb vármegyéje. E mutatókban egyértelműen megelőzni csak az a Pest tudta, amely éppen a nagyszámú bevándorlás révén is fiatalodott a két népszámlálás között.

    [1] https://nepszamlalas2022.ksh.hu/eredmenyek/elozetes_adatok/nsz2022-elozetes-adatok-tablamelleklet.xlsx

    Forrás: KSH, igylakunk.hu (ábrák), OTP Ingatlanpont

  • Megnyílt a Construma: jobb és elérhető lakásokra van szükség

    A megnyitón Lánszki Regő építészeti államtitkár elmondta, az elmúlt hét évben 110 ezerrel növekedett magyar lakásállomány, de az építésügy fordulóponthoz érkezett mostantól nem a mennyiségi növekedés, hanem a minőségi javulás a cél. A minőségi változással együtt a technológiai változásnak is be kell következnie - fogalmazott az államtitkár. Mint mondta, ebben az állam segítséget fogadni az ágazatnak. A beruházási törvény megadja azt a stabilitást a vállalkozóknak, hogy mindig tudni fogják, hogy az állam hosszútávon mit tervez. Az új építésű gazdasági stratégia is hosszú távú célokat fogalmaz majd meg az eddigi egy kétéves célok helyett. Az innovációt és a kutatás-fejlesztést közvetlenül és támogatni fogja a Kormány célzott pályázatokkal.

    A lakáshelyzet áttekintésére szervezett szakmai konferenciát az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). Koji László a szervezet elnöke bevezetőjében elmondta, hogy jelenleg elsősorban fizetési problémák vannak a lakásépítési szektorban. Abban is változott a helyzet, hogy a korábban is emlegetett magyarországi lakhatási krízis már nem azt jelenti, hogy a lakástulajdonosok nem akarnak költeni az elöregedett ingatlanjukra, hanem sokkal inkább, az, hogy korszerűsítenének, csak nincs miből.

    Az biztos, hogy ebben az évben mind a felújítások mind az új építések száma csökkenni fog - a kérdés, hogy ez mennyire lesz súlyos meddig fog tartani kinek mi a dolga a felelőssége abban, hogy ezen sikerüljön valamilyen módon változtatni - adta meg a felütést a beszélgetéshez Koji László.

    Ehhez kapcsolódóan bevezető előadásában Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára elmondta, hogy megoszlanak a vélemények arról, hogy mennyi új lakásnak kell épülnie egy évben, de az biztos, hogy a 2022-ben épült 20.500 lakás gazdaságfejlesztési minisztérium szerint nagyon kevés. Jelentős csökkenés várható az újlakásépítések számában és a lakáspiaci tranzakciók mennyiségében is. 

    Egyértelműen látszik, hogy csökkenni fog mind a kereslet, mind a lakáspici kínálat 2023-ban mindez azonban nem csak Magyarországra igaz, hanem világszerte megfigyelhető, mint ahogy az is, hogy hasonló időszakban megnövekszik az elérhető lakások (affordable housing) iránti igény is.

    Fábián Gergely a kormányzati szándékokról annyit árult el, hogy a lakáspolitikáért felelős minisztériumok kiemelten foglalkoznak a jelenlegi helyzettel, a téma biztosan a Kormány elé kerül még nyár előtt. A családtámogatásokkal kapcsolatban elindult egy innováció, olyan célzott eszközt keresnek, ami reagál a fiatalok lakáshoz jutására. „Mivel jelentősen csökkent a lakhatás elérhetősége, ez ellen mindenképpen tenni kell” - mondta Fábián Gergely. Aktívan gondolkodnak olyan lehetőségekben, amely innovációt hoz az alternatív tulajdonlási struktúrákban, hogy azoknak is tudjanak segíteni, akik kiszorulnak a hitelpiacról. „Legyenek inkább kisebbek, de zöldebbek és magasabb kategóriájúak az elérhető lakások” – mondta az államtitkár. Ez összhangban van azzal, hogy az új lakásépítések, valamit a zöld és hazai építőanyag gyártás ösztönzése a kiemelt cél.

    A szakmai kerekasztal beszélgetésen Fábián Gergely azzal folytatta, hogy már most látszik, hogy az idei év erős mélypont lesz: körülbelül a 2014 én számait érheti el lakásszektor, és nagyon sokat kell dolgozni azért, hogy 2024-ben elinduljon felfelé

    Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a keresletcsökkenés hátteréről szólva kifejtette, hogy ugyan a keresletet még támogatja a feszes munkaerőpiac és a megmaradt lakástámogatások, de például a fogyasztói bizalmi index nagyon alacsony, a covid-időszak szintjén, némileg az alatt áll.

    Lakáspiaci árcsökkenésre azonban nem számít az MNB igazgatója – igaz nominális árnövekedésre sem nagyon, inkább a tranzakciószámok erős visszaesése mutatkozik meg már most is.

    Csikós Miklós, a Cordia Management Kft. műszaki igazgatója hozzátette, hogy valóban erőteljesen lassult az újépítésű lakások eladása, a finanszírozás mind vevői, mind projektoldalon igen nehézzé vált. Hangsúlyozta, hogy a kilábalást segítené a két oldal finanszírozásának támogatása, hiszen az állami beruházások csökkenését ezzel a magánszféra valamennyire ki tudná váltani. Ez csökkentené a ciklikusságot, fölvenné a kivitelezői kapacitásokat is, megelőzve a szakképzett munkaerő kivándorlását. Az érdemi változást ezzel együtt is csak 2024-re várja.

    A lakásárakkal kapcsolatban Csikós Miklós megjegyezte, hogy az új lakást vásárlók igényei a prémium kategória felé tolódtak el, és az építési, beruházási költségek is emelkednek még, ezért biztosan nem tudnak olcsóbbá válni az új lakások.

    Kiss Ákos, a Property Market Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezetője kiemelte, hogy a már tavaly a 2021-es 160-ról 120 ezerre csökkenő lakáspiaci tranzakció is elsősorban használt lakások adásvételét jelentette. A használt piac lassulása az új lakások piacát is fékezi. Az is fontos, hogy a tavalyi 20 ezer körüli új építésnek nagyságrendileg a fele családi ház volt, tehát csak a másik fele volt társasházi lakás. Ebben az évben pedig a 2014-es számokat látjuk viszont. „Szükség volna a lakásállomány fenntartható, hosszútávú megújulására, de ennek a dinamikája tovább fog csökkenni” – tette hozzá.

    A tervezőknek gyorsan és erőteljesen változó követelményekkel kell megbirkózniuk, derült ki Dr. Paulinyi Gergely, a Paulinyi&Partners Zrt. elnök-vezérigazgatója szavaiból. Bármekkora közhelynek hangzik is, az a legolcsóbb energia, amit nem használunk el – mondta. Ez nagyon meglátszik a lakásárakban is: a rossz energetikájú lakások reálértéke a legjobb esetben is stagnálni fog, a fejlett energetikájú használt lakásoké enyhén növekedhet, de igazán jövője a jó beosztású és kiemelten energiahatékony újépítésű lakásoknak lesz – mondta Dr. Paulinyi Gergely.

    A Construmával egy időben rendezik meg a Hungarotherm épületgépészeti szakkiállítást és a 11. OTTHONDesign kiállítást is a Hungexpo területén március 29. és április 2. között. 
    A Construma díjakat az idén a Source Lab Kft., a Szentesi Cserépkályha és az EU-Solar Zrt. innovációjáiért ítélték oda.
     

  • Már épülnek a jövő társasházai Budapesten

    Ígylakunk: Azt ígéritek, hogy „a IX. kerületben a Vaskapu és a Vágóhíd utca sarkán felépülő, 508 lakásos Metrodom Green a Millenniumi Városközpont egyik legkülönlegesebb, legkarakteresebb lakóparkja lesz. Miben áll a különlegessége?

    Kiss Gábor: A prémium kategóriás épület és lakások nemcsak minőségükben és megjelenésükben lesznek kiemelkedőek, de az alkalmazott, jövőbe mutató műszaki megoldások miatt is, amelyeknek köszönhetően a lakópark az átadás után évtizedekkel is ki fogja elégíteni a kor aktuális igényeit.

    A koncepciót a fenntarthatóság jegyében alakítottuk ki. A Metrodomnál már egy ideje elindult egy zöld fordulat, amelynek a kiteljesedése a Green projekt. Régóta foglalkozunk azzal, hogy mit kell tudnia egy új építésű energiahatékony épületnek.

    A koncepciónk egyik vezérgondolata a „Sharing is caring”. Onnan indítanám ennek az értelmezését, hogy van egyrészt a szétterülő város, a bővülő agglomeráció, ahol nincsenek gyors és könnyen elérhető szolgáltatások; a másik oldalon pedig van a kompakt város modellje, a 15 perces város.

    Ezeknek a lényegi különbségei abban érhetők tetten, hogy a családi házas agglomerációban akkor ideális az élet, ha van az embernek saját kertje, van saját fitnesz-szobája, szaunája, van saját parkolója, akár 2 autónak is, és elszigetelten, szigetszerű üzemben működik. Ezzel szemben a kompaktváros-modellben 15 percnyi, gyalogosan vagy mikromobilitási eszközökkel (roller, kerékpár) elérhető távolságon belül legyen a lakhely, a munkahely és a szolgáltatások. Itt jelentős mértékben vissza tud szorulni az autóhasználat is.

    Ha ezt lefordítjuk lakóépületekre, akkor is jól látható a különbség a fent leírt családi házas és egy társasházi környezet, életminőség között. Egy társasházban nem a saját fitnesztermemet használom, hanem a közös társasházi fitnesztermet, szaunát, megosztva a többi lakóval és így tovább.

    Itt ezeket a funkciókat egy közösség használja megosztva, tehát sokkal nagyobb a hatékonysága, mintha családi házanként, azaz lakásonként lenne egy saját mindenkinek.

    Ez értelmezhető a zöld felületekre is. Ebben a projektben van egy 51 x 51 méteres, hatalmas belső kert, amit a társasházi lakók tudnak megosztva használni.

    Ide tartozik az autómegosztás is, mert integráltuk a Greengo carsharing szolgáltatást. Ők három parkolóhellyel rendelkeznek az épületen belül, így a társasházi lakók már az épületen belül hozzájutnak az autómegosztó szolgáltatáshoz. Nem kell feltétlenül, hogy saját autójuk legyen, vagy legyen egy második autójuk, mert a városi forgalomban tudják használni ezt az autót az első autó mellett.

    Ezen kívül integráljuk a roller- és kerékpármegosztó, valamint csomagpont-szolgáltatásokat is. 

    Ugyanilyen a co-working funkció is: van egy közösségi iroda helyiség, ahol használható a nyomtató, a munkaállomások, van egykis tárgyaló, míg egy családi házban az otthoni munkához ezt az embernek magának kell kialakítania, jellemzően külön szobában

    Korábbi projektekhez hasonlóan itt is lesz közösségi nappali helyiség, ahol születésnapokat, vagy más kisebb rendezvényeket lehet tartani, focimeccset nézni, főzni, de van baba-mama játszószoba is, ahol kifejezetten a bölcsődés és óvodás korú gyermekekkel lehet foglalkozni.

    Ezen kívül wellness és szauna, játszótér, mászófal, napozó- és grillterasz is várja a lakókat.

    A gondolatiság tehát az, hogy közösen használunk funkciókat, ami így sokkal hatékonyabb. Ez a fenntarthatóságnak egy új rétege, és remek közösségi élet alakul így ki.

    Évről évre több közösségi funkciót építünk be a társasházakban, és azt látjuk, hogy a régi lakótelepi vagy akár 20 évvel ezelőtti lakóparki léthez képest itt nem egymás mellett, elszigetelten élnek az emberek, hanem ezek a közös terek összehozzák a lakókat. Kialakulnak társasági kapcsolatok, közösségek, kialakul az egymásra figyelés - a „sharing is caring” nagyon jól meg tud valósulni ezekben a társasházakban.

     

    Ígylakunk: Figyelemmel követitek, hogy az általatok épített társasházakban hogyan alakulnak az évek során a közösségi kapcsolatok, a közösségi élet?

    Kiss Gábor: Igen, mindenképpen, hiszen így tudjuk, hogy merre érdemes továbbfejleszteni. Az látszik, hogy ha már nagyon népszerű valami, akkor foglalási rendszert kell kialakítani. Van olyan épületünk, ahol a több száz négyzetméteres tetőteraszt is be kell osztani, mert olyan sokan szeretnék használni.

    Ígylakunk: Ezek szerint nem igaz az a sztereotípia, hogy Magyarországon mindenki inkább a sajátját szereti használni és nem nagyon szeretünk megosztani, osztozkodni dolgokon, területeken?

    Kiss Gábor: Nem igaz, de azért azt hozzá kell tenni, hogy a 40-50 feletti korosztályban nagyobb az idegenkedés, ők szívesebben élnek szigetszerűen, egymástól elkülönülten, de a 20-35 éves generáció nagyon nyitott erre, sokkal inkább értik és szívesebben használják a megosztásos modellt.

    Külön kell választani az igényeket van, aki szeretne vidékre költözni, zöldben lenni szigetszerűen élni, foglalkozni a kertjével, ő az úgynevezett vidéki élet felé hajlik. Míg van, aki szeretne inkább eljárni színházba, moziba, úszni, kávézóban reggelizni a barátaival, egy sörözőben meccset nézni, tehát intenzívebben élni ezt a közösségi életet. Akikben nagyobb az igény erre a városi életmódra, számukra vonzóak a közösségi szolgáltatásokat kínáló új építésű társasházak.

    Ígylakunk: Említetted, hogy kiemelt figyelmet kap a zöld felületek kérdése. mit jelent ez a Green projektben?

    Kiss Gábor: Igen, itt az 50 százalék feletti zöldterületi mutatóval épülő Metrodom Greenben többféle zöld megoldás is található, például a már említett hatalmas belső kert, amely jelentős léptékű autómentes zöldfelület az épületek között.

    A tetők zöldtetők lesznek. és folytatjuk a zöldhomlokzatok kialakítását is: a korábbi Panoráma projekthez hasonlóan, de azt továbbfejlesztve, itt 7000 négyzetméter függőleges zöldhomlokzati felületet alakítunk ki. A borostyán és a vadszőlő nem az épület falán fog futni, hanem az erkélyek külső síkján építünk egy héjszerkezetet. Ez valóban behozza a városba a természetet, és ez a sok zöld az épületek hűtésében, illetve a városi szigethatás csökkentésében is segít.

    Ez igazán úttörő dolog, mert ilyen hatalmas egybefüggő zöldfelületet lakóépületre Magyarországon még senki sem készített.

    Másik újításunk, hogy az építésnél a pincében, a parkolószinten beépítetlenül hagyunk közbenső területeket, hogy a garázs tetejére telepített fáknak közvetlen talajkapcsolatuk legyen. Így normál méretű fákat tudunk telepíteni, nemcsak kis, konténeres díszfákat. Gyűjtjük az esővizet is, amit locsolásra hasznosítunk

    Ígylakunk: Milyen épületgépészeti megoldásokat használtok?

    Kiss Gábor: Az energiahatékonyság harmadik eleme az energetika. Ez természetesen nálunk is nagyon fontos.

    Elektromos árammal működő hőszivattyús rendszert építünk be, amely előállítja a fűtéshez a meleg vizet, ezzel biztosítjuk az épület hűtését és fűtését mennyezeti hűtő-fűtő rendszerben. Ez azt is jelenti, hogy nem kell külön klímát kiépíteni, nincs befújt hideg levegő.

    A tetőn, ahol nem zöldtető van, ott napelemeket helyezünk el, amelyekkel a közös területek áramfogyasztását fedezzük, beleértve a teremgarázst, a lifteket, a közösségi helyiségeket, a tűzvédelmi rendszerek elektromos ellátását. Így a társasház számára igen költségtakarékos rendszert tudunk kialakítani.

    Az épület teremgarázsban minden beálló saját elektromos töltővel rendelkezik, így a tulajdonosok a villanyautóikat a lehető legegyszerűbben tudják tölteni.

    Ígylakunk: A költséghatékonyság a rezsiben is megmutatkozik?

    Kiss Gábor: Egy 20 évvel ezelőtti társasházi lakásban körülbelül 50.000 Ft volt a havi fűtési díj, egy 10 évvel ezelőttiben 10.000 Ft, egy 5 évvel ezelőttiben 5000 Ft. Egy, a legkorszerűbb technológiákat használó, most épülő társasházban 3000 Ft-ot kell fizetni egy 60 négyzetméteres társasházi lakás havi fűtésére. Ez gyakorlatilag már az AA és AA+ minősítés, ami nagyon alacsony energetikai felhasználás jelent, a nullát közelítő havi rezsiköltséggel.

    Nem véletlen, hogy a Real Estate Awards zsűrije is ezeket a területeket emelte ki mint jövőbemutató újító dolgokat.

    Mi úgy gondolkodunk, hogy utat mutatunk a lakóingatlan-fejlesztőknek abban, hogyan lehet új és korszerű lakóépületeket építeni, milyen új dolgokat lehet behozni, hogy ezek a lakóépületek nagyon komfortosak és egyben fenntarthatóak legyenek.

    Ígylakunk: Figyelve a konkurenciát, mennyire van ebben most versenyelőnyötök?

    Kiss Gábor: Ezen a területen mindig élenjárók voltunk, mi vezettünk be, például, hogy közösségi területeket kell beépíteni.

    Jön utánunk a konkurencia, és ezzel igazolva látjuk azt, hogy jó úton haladunk, és nem csak mi gondoljuk ezt fontosnak, hanem mások is. Minden új építésű társasházban megtalálhatók már a közösségi terek, és egyfajta verseny van abban, hogy ki tud még plusz egyet rátenni ebben a funkcióban, ami szolgálja a lakók érdekeit és a fenntarthatóságot is.

    A parkolókhoz kiépített elektromos töltőkkel és a közlekedésmegosztási szolgáltatások integrálása például olyan funkciók, amiben még verseny előnyünk van.

    Ami még jellemző a projektjeinkre, hogy mindig nagyon hangsúlyos megérkezési pontot, lobbit hozunk létre. Ebben a projektben például négy szint magas, több száz négyzetméter alapterületű fogadóteret építünk, így egy grandiózus építészeti megoldás születik, ami külön értékemelője lesz az épületnek.

    Ígylakunk: Minden projektetekben érvényesülnek ezek az elvek?

    Kiss Gábor: Igen. A Metrodomnál nemcsak zöld fordulat van, hanem egyfajta prémium fordulat is. Ezt azt jelenti, hogy egyre jobb minőségű épületeket építünk, és minden épületünkben, ami átadásra kerül, például a Metrodom River, ugyanezek a szolgáltatások megtalálhatók, ugyanilyen minőségben.

    Minden projektünk ebben a szellemiségben készül, és ez egy új, nagyon magas minőségű Metrodom terméket jelent.

    Ígylakunk: A lakásépítés költségei még mindig emelkednek?

    Kiss Gábor: Az elmúlt időszakban nagyon jelentős volt az építőanyagok áremelkedése, de ez most valamelyest csillapodik, az állami építőipari projektek mérséklődésével pedig munkaerő szabadul fel, nem kell már ugyanazért a kapacitásért versengeni az állami és magánszektornak, amit nagyon felverte a díjakat. Így most már normál, moderáltabb árak tudnak kialakulni.

    Ez nem csökkenést jelent, hanem elfogadható emelkedést. Az építőanyagok ára kis mértékben nő, a munkaerő ára stagnál, vagy csak kicsit emelkedik, és a következő két évben szerintem vissza tudunk térni arra a normál építőipari inflációra, ami korábban is jellemző volt Ez 6-10 százalék között volt (a 3%-os általános infláció mellett) ami kalkulálható mérték, ellentétben az elmúlt egy-két évvel, amikor nem lehetett előre tervezni, és az áremelkedés 20-30 százalék közötti volt.

    Ígylakunk: Hogyan látjátok ezt az évet, mennyi projekt van most készülőben a Metrodomnál?

    Kiss Gábor: Mindenki visszafogja most az új projektek indítását, ezzel mi is így vagyunk. Körülbelül az ezt megelőző időszak volumenének a felét építjük az idén.

    A kereslet nagyon erősen visszaesett, és igazából az látszik, hogy az új kínálat építése még erősebb mértékben csökkent, mint a kereslet. Tehát, sokkal kevesebb lakásépítés indul, de az előkészítő munkák nagy erővel haladnak, nemcsak nálunk, hanem más ingatlanfejlesztőknél is. Rengeteg projekt áll gyakorlatilag a startvonalon. Ezeknek a piacra hozatalát nagyon rövid időn belül meg tudják tenni a fejlesztők, mert már rendelkeznek a telekkel, az építési engedélyekkel, sok esetben a kiviteli tervekkel is, és már csak arra van szükség, hogy visszatérjenek a lakásvásárlók nagyobb volumenben, csökkenjen az infláció, valamint, hogy a vevőhitelezés és a projekthitelezés újra értelmezhető kamatmértékkel legyen elérhető.

    A mostani 9-10 százalék körüli kamattal felvehető lakáshitel nagyon magas, akárcsak a 16-18 százalékos projekthitel, és ez jelentős gátja az új projektek indulásának. Fontos, hogy kormányzati oldalról is gondolkodjanak azon, hogyan tudják támogatni mindkét hitelezési oldalt. Bízunk benne, hogy a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramban is lesz lehetőség lakóingatlanok finanszírozására, valamint, hogy lesz megoldás a vevőfinanszírozás támogatására is, ami a lakásvásárlóknak elérhetővé teszi a lakáshitelek felvételét.

    Arra számítok, hogy ez év második felében már jelentősen csökkenhet az infláció, és akkor már a GDP is emelkedést mutat. Ezen a ponton tudnának elindulni a lakáspiacon is a kedvező folyamatok. Ez hozhatja vissza a lakásvásárlók jövőbe vetett hitét, ami gyakorlatilag az alapja annak, hogy lakás vásároljanak. Ha azt látják az emberek, hogy van munkahelyük a jövedelmük is tartja az értékét és a GDP növekedéssel a gazdasági környezet is megfelelő pályán mozog akkor már csak elérhető hiteltermékek kellenek, és minden összeáll ahhoz, hogy a lakásvásárlók visszatérjenek.

    Szerintem ez a fordulat már idén ősszel bekövetkezhet, és a jövő év már sokkal kedvezőbb lehet.

     

  • Nőnek a bérek, emelnek a lakáskiadók

    Drágulással folytatta az évet az albérletpiac februárban: az átlagos lakbérek országszerte és Budapesten is emelkedtek januárhoz képest - derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindexét bemutató elemzésből, amely ismerteti a kínálatban március közepén a szereplő lakóingatlanok átlagos bérleti díjait.

    Kulcsszerepben a fizetések

    “A fővárosban 1,4 százalékkal, az országos piacon pedig 1,8 százalékkal nőttek a bérleti díjak egy hónap alatt. Ez azonban nem jelent meglepetést. Ahogy arra számítani lehetett az emelkedő bérek megjelentek az albérletpiacon, a minimálbér és a garantált bérminimum is jelentősen emelkedett januártól, ez pedig az átlagfizetéseket is feljebb húzta. A nagyobb fizetéshez pedig februárban jutottak hozzá az érintettek, amivel a lakásukat kiadó tulajdonosok is számoltak. Emellett támogatja a lakbérek emelkedését, hogy a magas lakáshitelkamatok miatt a lakásvásárlást tervezők jelentős része még mindig kivár, akiknek pedig muszáj költözniük, azok közül sokan bérelt lakást keresnek.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember hozzátette, hogy az idei évben folytatódhat a lakbérek emelkedése, de ennek üteme várhatóan elmarad az infláció mértékétől.

    A havi szintű drágulás miatt éves összevetésben az országos átlagos lakbérek 19,8 százalékkal, a budapestiek 21,5 százalékkal emelkedtek. “Ez jelentős drágulás, ha azonban az inflációs tényezőt is figyelembe vesszük, akkor kedvezőbbek a számok. Reálértéken ugyanis a 2020 januári csúcsértékektől a februári országos lakbérek 13 százalékkal, a fővárosiak pedig 15 százalékkal maradtak el.

    Budapest átlépte a 200 ezres határt

    Az ingatlan.com elemzéséből kiderül továbbá, hogy márciusi közepén milyen átlagos bérleti díjak jellemezték a fővárost és a vármegyeszékhelyeket. “Budapesten a kínálati piacon tavaly ősz óta 200 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ami márciusban 210 ezer forintra emelkedett. Az V. kerület 320 ezres összeggel a legdrágább. A legnagyobb kínálatot felvonultató XI. és XIII. kerületben 210 ezer és 220 ezer forintért szeretnék kiadni a lakásukat a tulajdonosok. Budapesten belül 139 ezer és 150 ezer forintos átlaggal továbbra is a XX. és a XXIII. kerület a legolcsóbb.

    A vármegyeszékhelyek között Veszprém a legdrágább 155 ezer forintos átlagos bérleti díjjal. Utána következik Győr, Debrecen és Székesfehérvár egyaránt 150 ezer forinttal. Az is látszik az elemzésből, hogy Debrecen mellett Miskolcon és Szegeden volt a legszélesebb kínálat március közepén, ami nem meglepő, hiszen egyetemvárosokról van szó. A miskolci átlagos bérleti díj 100 ezer, a szegedi 122 ezer forintot tett ki.

    Forrás: ingatlan.com

  • Tovább erősödött tavaly a lakásépítési szándék

    2022-ben 20.540 db új lakás épült, 3,2%-kal több az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 35.002 db volt, 17%-kal több, mint 2021-ben.

    2022. IIV. negyedévében 54%-kal több lakás épült és 9%-kal több építési engedélyt adtak ki, mint a III. negyedévben.

    Budapesten 6610 lakást vettek használatba, 6,1%-kal kevesebbet, mint 2021-ben. Ezzel többével növekedési trend szakadt meg. Az új lakások száma a megyei jogú városokban enyhén növekedett (11%), a többi városban csökkent (–3,9%), a községekben ugyanakkor közel negyedével nőtt (24%) az előző évhez képest. A megyei jogú városokban és a községekben a 2020-as kiugró év utáni visszaesés fordult meg tavaly.

    Az új lakóépületekben használatba vett lakások 49%-a családi házban, 39%-a többlakásos épületben, 9,0%-a lakóparkban található. A természetes személyek által épített lakások aránya 35-ről 39%-ra növekedett, a vállalkozások által építetteké 64-ről 60%-ra csökkent 2021-hez képest.

    Az ingatlan.com statisztikái szerint az új lakások kínálata az idei év elején jelentősnek mondható, 29 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat kommentálva azt mondta, a bizonytalanabb gazdasági környezet, az árak emelkedése ellenére stabil maradt az új lakások piaca.

    Hozzátette: “Az új lakások szegmensében a mostani kínálat megnyugtató abból a szempontból, hogy 29 százalékkal több új építésű lakóingatlan vár vevőre a piacon az egy évvel korábbihoz képest, amikor az energiatakarékos lakóingatlanokra igényelhet zöld lakáshitel és a kedvezményes lakásépítési áfa miatt jelentős élénkülés volt látható mind a kínálati, mind pedig a keresleti oldalon.” Az országon belül eltérően változott az új lakások kínálata az elmúlt egy évben. A fővároson kívüli piacokat tekintve a vármegyeszékhelyeken több mint 40 százalékkal, a kisebb városokban 16 százalékkal nőtt a kínálat, Pest vármegyében és Budapesten pedig 35, illetve 26 százalékos volt a bővülés.

    Nőtt az építési engedélyek száma is

    Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 35.002 volt, 17%-kal több, mint az előző évben. A kiadott építési engedélyek száma 2022-ben 14.462-vel haladta meg az átadott lakásokét, ez 44%-os növekedést jelent az előző évi különbséghez képest. Ezzel a 2020-as év utáni emelkedő trend folytatódott.

    Az építési engedélyek országos szórása jelentős. Az előző évhez képest a fővárosban az engedélyek száma közel 2,5-szeresére növekedett, azonban minden más településkategóriában csökkent: a megyei jogú városokban 5,6, a többi városban 16, a községekben pedig 11%-kal.

    Az építendő lakások száma a fővároson kívül kizárólag egy régióban, Nyugat-Dunántúlon növekedett, az előző évhez képest 14%-kal.

    Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a jelenlegi bőséges kínálat arra utal, hogy kitart az építési kedv és jelentős számban fognak lakások épülni 2023-ban is. Ez köszönhető többek között annak, hogy az 5 százalékos lakásépítési áfa akár 2028-ig is igénybe vehető. Fontos tényező továbbá, hogy a keresletnek a kormányzati támogatások mellett az is támaszt ad, hogy az új lakások energiahatékonysága olyan vonzerőt jelent, ami miatt lesznek olyan vevők, akik a magasabb ár ellenére új ingatlant vesznek a használtak helyett. “2023-tól egyre hangsúlyosabb szerepet kaphatnak a rozsdaövezetekben épülő lakóingatlanok. Ez állhat annak hátterében is, hogy Budapesten tavaly két és félszer annyi építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban.” - fogalmazott az ingatlan.com szakértője.

    2021-hez képest a kiadott új építési engedélyek alapján 16%-kal kevesebb, összesen 13.897 lakóépület építését tervezik. A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 77% volt, összesen 10.727 darab.

    Az összes kiadott lakásépítési engedélyen belül azonban csökkent az egylakásos épületben tervezett lakások aránya.

    Az építtetők az esetek 46%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb (11%) és a községekben a legmagasabb (85%).

     

     

  • Az ÉVOSZ javaslatai a lakásgazdálkodás forráshiányának kezelésére

    Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint napjainkra Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható „lakhatási krízis”. Ennek magyaros változata, a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére. A drasztikus áremelkedések következtében ez még inkább így alakul. A lakosság lakáscélú megtakarítása nem elegendő a feladatok finanszírozásához, mindenképp hitelekre van szüksége. Kétszámjegyű kamatok mellett a lakosság azonban nem vesz fel lakáscélú hitelt, kivárás tapasztalható.

    2022. év második felétől az új építésekkel szemben a felújításokra került a hangsúly, különös tekintettel az energiatakarékosságot szolgáló munkákra.

    Az összes kivitelezési munkák közül a lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál tapasztalható a legmagasabb szintű fekete foglalkoztatás, amit elsődlegesen az írásos szerződések nélküli munkavégzés nagy száma tesz lehetővé. Ez a jelenség rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, ami mindenképp változtatásokat sürget, hiszen nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt.

    Az ÉVOSZ számításai szerint 2022. évben mintegy 300 milliárd forint értékű lehetett az a lakásépítési munkarész és lakásfelújítás, amit szóbeli megállapodás mentén kiviteleztek. Ennek a kivitelezői szolgáltatási ÁFA-tartalma kb. 75 milliárd forint, amit az állami költségvetés nem lát, elesik tőle.

    Annak érdekében, hogy a 2021-2022. évi nem várt mértékű építőanyagár-emelkedés és az infláció ellenére 2023-2024. években a lakásépítés, a lakásfelújítás egyenrangú legyen és lendületük ne törjön meg, a Kormány fontos intézkedéseket hozott.  Az 5%-os ÁFA melletti kivitelezés lehetősége az új építéseknél 2028 év végéig, a falusi CSOK igénybevételének meghosszabbítása és a Babaváró hitel fenntartása.

    Az ÉVOSZ szerint további intézkedések meghozatala indokolt, melyekhez a Szövetség is javaslatokat fogalmazott meg.

    2023-2024 években Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem kapacitáshiány, vagy szabályozási kérdések szabnak korlátot, hanem a forráshiány. Ezért az ÉVOSZ javaslatai elsődlegesen a forrás bővítésére irányulnak. A pénzügyi lehetőséget egyszerre kell bővíteni a közösségi (állami) és a magán (lakossági) oldalon.

    Az ÉVOSZ javasolja, hogy a rendezett költségvetési kapcsolatokkal működő vállalkozásoknál a munkaadó adó- és járulékmentesen adhasson új építésű lakásnál egy munkavállalójának egy alkalommal maximum 10 millió forint munkáltatói hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást, felújításnál pedig maximum 5 millió forint összeget.

    Javasoljuk az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok elindítását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak a rekonstrukciójával.

    A lakásár - családi jövedelem olló erős nyílása okán javasoljuk a “Támogatott Nonprofit Lakásépítési Módszer” bevezetését. A módszer alkalmazása során az állam, az önkormányzat a fejlesztéshez a terület biztosításával és közművesítéssel járulhat hozzá, illetve ráépítési jogot adhat. A fejlesztést nonprofit szervezet bonyolítja le, ezzel biztosítva az alacsonyabb árú lakásokat.

    A családi otthonteremtési támogatási programok, tágabb értelemben pedig a lakásépítés, lakásfelújítás lendületben tartását az szolgálná mind a keresleti, mind pedig a kivitelezői kapacitás szempontjából, ha a támogatási és kedvezményesáfa-előírások feltételrendszere hosszabb távon stabilan kiszámítható lenne, határidők nélkülivé válhatnának. Jelenleg sok esetben a támogatási és adókedvezményi intervallumok által befolyásolt keresleti hullámok jelennek meg a lakásgazdálkodási piacon. Ez a 2022. évi számokban és folyamatokban is tetten érhető. A hosszútávú, stabilan kiszámítható viszonyok tudnák egyenletesen növekvő, dinamikus egyensúlyba hozni a keresletet és kínálatot.

    Iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztésére és gyártására irányuló újabb innovációs pályázat kiírását javasoljuk az építésgazdaság területén működő vállalkozások részére.

    Az ÉVOSZ szorgalmazza a Kormányzat Komplex Hosszútávú Lakásgazdálkodási Stratégiájának elkészítését.

    Forrás: ÉVOSZ

  • Nehéz körülmények között kell talpon maradnia a lakáspiacnak

    A hazai anyaggyártókat, tervezőket, kivitelezőket, kapcsolódó ágazatokat a kiszámítható hazai lakásépítési, lakásfelújítási volumen segítené a hatékony és minőségi működésben, építésben. A volumeningadozások elkerülésével megtarthatók a hazai kapacitások, csökkenthető az építőanyag-import és visszaszorítható az áremelkedés. Az állami támogatások nélkül a lakásépítések és a korszerűsítések szintje az évszázados mélypont alá süllyedhet. Az elmúlt években ismét kibővült építőipari, anyaggyártási kapacitások megtartása nemzetgazdasági érdek.

    A rövid időközönként felfutó, majd erősen visszaeső építési, felújítási volumenek az árak emelkedéséhez és a minőség csökkenéséhez vezetnek.

    Lényegesnek tartjuk, hogy egyes esetekben a felújítás helyett a helyettesítő új építés a gazdaságilag és műszakilag is indokolt megoldás, a támogatási rendszer ezt megfelelően vegye figyelembe.

    Ugyanakkor ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre, kiszámítható támogatáspolitikára van szükség. Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának. Ezért tartjuk fontosnak, és javasoljuk az otthonteremtési politikában a több éves előrelátást és tervezést:

    • Javasoljuk, hogy a lakásépítési / -felújítási ciklikusság csökkentése érdekében legyen hozzávetőleg öt éves előrelátás az otthonteremtési intézkedésekkel kapcsolatban.
    • A támogatások határozatlan időre legyenek meghirdetve annak megjelölésével, hogy azokat meddig tartják fenn biztosan.
    • A tervezhetőséghez szükségesnek tartunk egy 15 évre szóló koherens lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.
    • Szükséges lenne továbbá meghatározni azt a „lakásépítési minimumot” (ez javaslatunk szerint 25 ezer új lakás / év), amely alá a kormány nem engedné az építési számokat. A lakásállomány 100 évenkénti megújulásához évi 40 ezer lakást kellene építeni.

    A lakásépítési és a lakásfelújítási célszámok kijelölése jelentősen hozzájárulna

    • a kiszámíthatósághoz,
    • az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához,
    • a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez;
    • a stabil munkahelyekhez;
    • a szakképzési igények tervezhetőségéhez;
    • a minőségi építésekhez.

    *

    A jelenlegi határidő nélküli intézkedések – csok, csok-hitel, illetékmentesség és áfamentesség csok mellé, rozsdaövezeti áfakedvezmény, jelzáloghitel-elengedés – mellett a Kormány 2024. év végéig meghosszabbította a kedvezményes lakásáfát, a magánépítkezők adóvisszatérítését és a falusi csokot.

    Az otthonfelújítási támogatás és kölcsön 2022. 12.31-én lejárt, a tavaly nagyon népszerű MNB zöldhitel kimerült.

    [Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]

    *

    Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma ne csökkenjen jelentősen a következő években, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás, a jelenleg meglévő otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége.

    Javasoljuk az otthonfelújítási támogatás visszahozását, hiszen a hazai lakásállomány legalább 70 százaléka korszerűsítésre szorul. A leglényegesebb, hogy a támogatás által javuljon a lakóingatlanok energiahatékonysága. Ilyen nagy volumenű felújításokat azonban csak évtizedes távlatban lehet úgy ütemezni, hogy az építőipar ezt munkaerő- és építőanyagkapacitással ki tudja szolgálni.

    Különösen fontosnak tartjuk az energiahatékony lakásépítések és korszerűsítések ösztönzését, támogatását. A lakásállomány minőségi, energetikai megújításához szükség van mind az energiahatékonysági korszerűsítésekre, mind a zöldlakás-építésekre.

    *

    A KSH szerint 2022-ben az előző évhez azonos időszakához képest:

    • Budapesten 6610 lakást vettek használatba, 6,1%-kal kevesebbet, mint 2021-ben. Az új lakások száma a megyei jogú városokban enyhén növekedett (11%), a többi városban csökkent (–3,9%), a községekben pedig közel negyedével nőtt (24%) az előző évhez képest.
    • Pest régióban a fővároshoz hasonló mértékben lett kevesebb a használatba vett lakások száma: a 3800 új lakás 7,8%-os csökkenést jelent.
    • A központi nagyrégión kívül mindenütt nőtt az új lakások száma a megelőző évhez viszonyítva. A növekedés mértéke kiemelkedő volt a Dél-Alföldön (30%), ahol a közel kétezer új lakás fele a régió központjában épült. A Nyugat-Dunántúlon felépült 2700 lakás 3,1%-kal több a megelőző évinél. Ugyanakkor az alacsony bázisról hasonló arányú növekedést felmutató Észak-Magyarországon alig több mint 600 lakás épült. Az ország többi régiójában az új lakások száma 1300–1800 között alakult, és ez 20% körüli bővülést jelentett az egyes régiókban.
    • A természetes személyek által épített lakások aránya 35-ről 39%-ra növekedett, a vállalkozások által építetteké 64-ről 60%-ra csökkent 2021-hez képest.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 49%-a családi házban, 39%-a többlakásos épületben, 9,0%-a lakóparkban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5,4 m2-rel, 96,1 m2-re nőtt 2021-hez képest.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 35.002 volt, 17%-kal több, mint az előző évben.
    • A kiadott építési engedélyek száma 2022-ben 14 462-vel haladta meg az átadott lakásokét, ez 44%-os növekedést jelent az előző évi különbséghez képest.
    • Az építési engedélyek országos növekedése mögött élesen szétváló területi folyamatok figyelhetők meg. Az előző évhez képest a fővárosban az engedélyek száma közel két és félszeresére növekedett, azonban minden más településkategóriában csökkent: a megyei jogú városokban 5,6, a többi városban 16, a községekben pedig 11%-kal.
    • Az építendő lakások száma a fővároson kívül kizárólag egy régióban, Nyugat-Dunántúlon növekedett, az előző évhez képest 14%-kal.
    • Az építtetők az esetek 46%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb (11%) és a községekben a legmagasabb (85%).
    • 2021-hez képest a kiadott új építési engedélyek alapján 16%-kal kevesebb, összesen 13.897 lakóépület építését tervezik. A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 77% volt, összesen 10 727 darab.
    • A tervezett nem lakóépületek száma 4 768 volt, 5,0%-kal kevesebb, mint 2021-ben.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

     

    Részletes elemzésünk cikkünk alatt letölthető

  • Ismét emelkedni kezdtek az albérletárak

    Fordulattal kezdte az évet az országos és a fővárosi albérletpiac, havi szinten januárban nőttek az bérleti díjak a decemberi csökkenés után - áll a KSH-ingatlan.com lakbérindexéhez fűzött elemzésben, amely ismerteti, hogy február közepén milyen árak jellemezték a vármegyeszékhelyeket és a fővárosi kerületeket.

     

    Januárban drágulás, reálértelemben csökkenés

    “Az országos lakbérek januárban 1,7 százalékkal haladták meg a decemberi szintet, a fővárosban pedig 2,1 százalékos volt a drágulás. Ez irányváltást jelent, hiszen decemberben az egy hónappal korábbihoz csökkenés következett be. A januári drágulásban szerepet játszik az, hogy a felsőoktatásban a keresztféléves oktatásban tanuló diákok egy része megjelent a keresleti oldalon. Szintén extra keresletet adtak a piacnak azok, akik a magas lakáshitelkamatok miatt egyelőre elhalasztották a lakásvásárlást és bérelt lakásba költöztek. Azt még korai lenne megmondani, hogy tartósan emelkedőn maradnak-e az albérletárak, erre a következő hónapok fognak választ adni.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember kiemelte azt is, hogy idén januárban a minimálbér is több mint 16 százalékkal nőtt, ami az általános hazai bérszintet is növelheti. Az intenzív bérnövekedés pedig a tapasztalatok szerint együtt jár a bérleti díjak emelkedésével.

    Az éves és a hosszabb távú albérletpiaci adatokat kommentálva az ingatlan.com szakértője azt mondta: “A januári országos albérletárak 20 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Budapesten pedig 22 százalékos drágulásról beszélhetünk. Bár ez jelentősnek mondható, figyelembe kell venni azt is, hogy az inflációs hatással együtt, azaz reálértéken az országos és a budapesti lakbérek idén januárban 15 és 13 százalékkal maradtak el a 2020 januári rekordszintektől.”

    Hogyan alakulnak év elején az albérletárak?

    Az elemzés ismerteti azt is, hogy február közepén hogyan alakultak a bérleti díjak a különböző nagyvárosokban és a budapesti kerületekben.

    A vármegyeszékhelyek közül Veszprémben a legdrágábbak az albérletek, 152 ezer forint az átlagos bérleti díj. Utána négy vármegyeszékhely következik holtversenyben 150 ezer forintos átlagos lakbérrel, ennyiért kínálják ugyanis a debreceni, a győri, a székesfehérvári és a szombathelyi albérleteket. A legolcsóbb nagyvárosok közé tartozik 90-100 ezer forintos díjjal Miskolc. Salgótarján, Szekszárd, Kaposvár, Békéscsaba.

    A fővárost február közepén 200 ezer forintos átlagos bérleti díj jellemezte. Az V. kerületben a legmagasabbak a bérleti díjak, átlagban 330 ezer forintért kínálják a kiadó lakásokat. Utána az II. és az I. kerület jön 295 ezer és 250 ezer forintos összeggel. A három legolcsóbb városrészben feleennyiért lehet lakást bérelni. A X., a XV. és a XXIII. kerületben 132-150 ezer forintos bérleti díjjal találkozhatnak a bérlőjelöltek.

    Forrás: ingatlan.com

  • Kiemelt kormányzati cél az épületfelújítás és a hazai építőanyagok támogatása

    Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára előadásábanidézte az ÉVOSZ legutóbbi felmérésének eredményeit, miszerint a megkérdezett építőipari szakemberek többsége visszaesést vár 2023-ra és a többség a legnagyobb problémának a szakemberhiány tartja, de a megrendelések csökkenésétől is sokan félnek.

    Az államtitkár elmondta, hogy ismerik a problémákat, és a kormánynak most az a feladata, hogy ezekre megfelelően reagáljon. Mint mondta, az önálló építésügyi minisztérium létrejötte komolyabb lehetőséget biztosít a beavatkozásra. Így például a napokban megjelent kormányrendelet értelmében a kormány átvállalja az infláció okozta áremelkedések egy részét az építési vállalkozóktól. „Nem engedjük, hogy egyedül a vállalkozókat sújtsa megemelkedett költség” - mondta.

    A beruházások rendjéről szóló és az építészetről szóló törvények megszületése során úgy alakítják a szabályozást, hogy kedvező környezetet teremtsen az építésügy számára. Csökkenni fog a bürokrácia, átláthatóbbak és egyszerűbbek lesznek az eljárások.

    Az építőanyagipari ellátásbiztonság átláthatósága és minőségbiztosítása érdekében nemzeti építésgazdasági nyilvántartást hoznak létre, amely komplex adatbázist tartalmaz majd az építési termékekről, azok lényeges termékjellemzőiről, tartalmazza az építési termékek teljesítménynyilatkozatát. A rendszert az elektronikus építési naplóval összekapcsolva egyszerűen ellenőrizhető lesz a beépített termékek minősége. bányavagyonról és annak rendelkezésre állásáról is naprakész rendszer fogja támogatni az építési beruházások megvalósulását.

    Fontos kormányzati cél az építőanyagok magas, 48%-os import kitettségének csökkentése. Az előkészítés alatt álló építésgazdasági stratégia szerint 2027-ig 41%-ra, majd azt követően 2035-re 30%-ra csökkentenék a külföldi építőanyagok és építési termékek magyarországi felhasználást. Ez különösen annak fényében kívánatos, hogy itthon is vannak kihasználatlan erőforrások. „Elvégre kőműves Kelemen sem más feleségét építette be a várba” – emlékeztetett Lánszki Regő.

    Ennek érdekében kiépítik az építőanyagok behozatalának és kivitelének teljeskörű nyomon követési rendszerét. Az export vonatkozásában az állam vételi és elővásárlási jogainak biztosítására törekszenek, hogy a hazai alapanyagok és építési termékek helyben maradjanak. A magyar termékek felhasználása előnyt fog élvezni, ugyanakkor a Magyarországon nem gyártott termékek, vagy nem termelhető alapanyagok esetében támogatást kap az alternatív megoldások keresése és alkalmazása.

    Nemzeti építőanyag-kereskedelmi hálózatot alakítanak ki, amelyben az állam az elővásárlási jogát érvényesítheti az ellátásbiztonság biztosítása céljából. Ezeket az építési anyagokat az állami beruházásokon megvalósuló projektekben használják fel.

    Az építőipari kivitelezők minősítési rendszerének kialakításával és kötelezővé tételével a kivitelezések minőségének javítása a kormányzat célja. Az építőipari kivitelezés hatékonyságának növelését további konkrét eszközökkel is támogatják, például a szakemberképzés, az ágazati képzőközpontok és a duális képzés támogatásával. Emellett adóvisszatérítéssel ösztönzik a gépesítést és a robotizációt, valamint az új korszerű építési termékek és építési technológiák piaci bevezetését.

    A közbeszerzések elbírálásánál szerepet fog játszani a magyar munkaerő és a hazai építőanyagok felhasználása, amivel helyzetben kívánjak hozni a magyar építési vállalkozásokat.

    Kiemelt cél lesz az épületek felújításának és hasznosításának támogatása, az új építészeti törvény minden egyes pontja ezt célozza – emelte ki az államtitkár.

    A jó szakemberekek lesz munkájuk idén is

    Koji László az Építési Vállakozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke elmondta, hogy tavaly összességében az építőipari kivitelezésben csökkent a jövedelmezőség, és az idén ez tovább folytatódhat. Mint mondta, már tavaly decemberben látszott, hogy az újonnan kötött szerződések volumene éves összehasonlításban 35 százalékkal kisebb.

    Koji László arra számít, hogy ugyan az év növekvő árakkal indul, amit valószínűleg a piac meghatározó része nem fog elfogadni, a megrendelők ki fognak várni, amíg megérkeznek az engedmények. Ami várhatóan pár hónapon belül eljön, mert már most csökken a felújítások és az új építések iránti érdeklődés.

    Mivel a hitelek kétszámjegyű kamatai is nehézséget okoznak a megrendelőknek, szükséges lesz egy 5% körüli kamatszint a lakáscélú hiteleknél, amit a lakosság már hajlandó lenne felvenni.  Itt emlékeztetett rá, hogy fontos lenne a lakáspolitika is a családpolitika jobb összehangolása.

    Ami a kivitelezőket illeti, Koji László biztos benne, hogy „a jó szakira 2023-ban is nagy szükség lesz”. Mindenkinek fontos, hogy a jó szakembereket ne veszítse el az ágazat. Ugyanakkor, ha csökken a rendelésállomány előfordulhat, hogy a vállalkozás nem tud mindenkit megtartani. A legveszélyeztetettebbek a segédmunkások, a szakiparosok kedvezőbb helyzetben vannak. Kiemelte, hogy az építőipar a kormányzattól nem vissza nem térítendő munkahelymegtartó támogatást kér, hanem munkát.

    Az ÉVOSZ elnökegy vélte, hogy ez és a következő év biztosan nehéz lesz, és „aki még nem tette meg, most kezdjen el tartalékolni a nehezebb időkre”.

    A legrosszabb kilátásai a mélyépítésnek vannak, valamivel jobb az épületek építése helyzete és a legjobb a logisztikai létesítmények, ipari csarnokok, hadiipari létesítmények építése lesz. A lakosság akkor fog építtetni, ha a két számjegyű kamat csökkenni fog. 8000 új lakás azonban ebben a helyzetben is megépülhet. „2023-ban a felújítás irányába mozdul el erőteljesebben a lakásügy, nem az új építésű lakások felé” – foglalta össze Koji László.

     

  • Az építőipar jövedelmezőségének csökkenésére számíthatunk idén

    A KSH gyorstájékoztatója szerint 2022-ben az építőipari termelés értéke folyó áron 6873,7 milliárd forint volt, 3%-kal meghaladva a 2021. évi termelést. 2022. évben ez a növekedési ütem a negyedére csökkent. Az egyéb létesítmények kivitelezését egész évben a csökkenés jellemezte.

    A 2021-2022. évek nagy kihívása volt a világkereskedelmi árváltozások begyűrűzése a magyar építési piacra is. A 48%-os nagyságrendben import termékeket beépítő magyar építési piacon 15-160% közötti építőanyag és alapanyag áremelkedés történt. Az anyaghiányt a kormányzati intézkedések segítségével sikerült elkerülni, az áremelkedés azonban nem volt kivédhető. A legnagyobb árnövekedést mutató fa-acél-réz és alumínium alapú termékeknél 2021. év végéig 10-15%-os, 2022. évben 25%-os áremelkedés volt tapasztalható, ugyanakkor a cement ára pedig megduplázódott. Összességében 26,2%-kal nőttek az építőipar termelői árai 2022. évben.

    Az építőanyagár változások ellenére az építési kereslet magas szintje 2022-ben is fennmaradt.

    Jelenleg az ágazat 375 ezer főt foglalkoztat, ami mintegy 35 ezer fővel több a járvány előtti foglalkoztatottak számánál. 146 ezer vállalkozás van az ágazatban, melyek nagy többsége mikro- és kisvállalkozás.

    Magyarországon az építési beruházások finanszírozása – különös tekintettel a közösségi megrendelésekre – erőteljesen függ az uniós forrásoktól. A 2021-2027 közötti pénzügyi ciklus magyarországi forrásainak kétéves késéssel történő, részleges lehívhatósága az építőipart 2022. év második félévében nehéz piaci helyzetbe hozta, elindult a rendelésállomány csökkenése.

    A vállalkozások nagy többségének a kapacitása 2023. év elején elmarad a megszokott szinttől. A szerződésállomány volumene 2022. év végétől folyamatosan csökken, legnagyobb mértékben az egyéb létesítményeknél. 

    Csökkenő pálya, romló körülmények

    A fizetőképes kereslet további bővülése 2023-ban nem várható. 2022-ben a Kormány mintegy 2100 Mrd forint értékű megrendelést halasztott a 2024. év utáni időszakra. Az ipari szektor létesítményei és a logisztikai beruházások húzhatják az ágazatot a 2023. évben. A lakásépítés és az állami megrendelések csökkenni fognak.

    Az építőipar, beleértve a tervezés, kivitelezés, mérnöki szolgáltatás és üzemeltetés területét, egyaránt csökkenő pályára kerül 2023-ban.

    Az építőipar legnagyobb nehézsége a szakemberhiány, mind a mérnöki, mind a szakmunka terén, és a modern gépi eszközök, technológiák hiánya.

    A hazai munkaerőpiacról felvett új munkaerő szakmai képzetlensége rengeteg nehézséget okoz. Az élő munka melletti betanítás, képzés nagy kihívás elé állítja a vállalkozásokat.

     A termelést 2023. évben is szakmunkás- és mérnök-hiányos munkaerőpiaci környezetben kell végrehajtani. A várható erősebb verseny a hatékonyság növelésére készteti a vállalkozásokat, másrészt a munkaerő magasabb anyagi elismerésére. Az elmúlt két évben évről-évre átlagosan 15-17% közötti bérfejlesztés volt az ágazatban. Ennek eredményeként 2022. év végén a szakmunkásoknál az átlagkereset eléri a 400.000 Ft-ot, a mérnöki körben 650.000-1.000.000 Ft között szóródik a munka bonyolultságának függvényében. Összességében azonban a jelenlegi ágazati foglalkoztatotti átlagkereset még mindig csak a versenyszféra 74%-a körül van 395.000 Ft/hó értékkel.

    A lánctartozás mértéke 2022. év közepétől növekedésnek indult. A benyújtott vállalkozói számlák 10%-a továbbra sincs időre kifizetve, 3-4%-a pedig lánctartozásba kerül. 2022. év végére a lánctartozási összeg becslések szerint elérte a 200 Mrd Ft-ot.

    Az építési ágazat jövedelmezőségi helyzete 2016-2019 években javult, átlagosan 15% közötti volt, de nagy szóródást mutatott. 2021. évben a járványhelyzet és a nem várt mértékű magas építőanyagár-emelkedések hatására romlott az ágazat árbevétel-arányos jövedelmezősége, amit 2022-ben az orosz-ukrán háború negatív hatása tovább rontott. Átlagos szintjét az ÉVOSZ 8-10%-ra becsüli. 2023. évben a jövedelmezőség várhatóan tovább csökken.

    A mikro- és kisvállalkozások meghatározó többségének pénzügyi tartaléka nincs, a likviditási helyzetük nem kielégítő. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozásoknak a képzésben, innovációban és egyéb társadalmi szerepvállalásban betöltött helye alacsony szintű. A gazdaságélénkítő hitelprogramba csak kevés építési vállalkozás tudott bekapcsolódni.

    Kellő mértékben nem gyorsultak fel az állami és önkormányzati beruházások előkészítései, nem rövidültek a gazdasági perek és nem valósult meg a piac erőteljesebb ellenőrzése sem. Mindezekre tekintettel is az ÉVOSZ 2022. év kiemelt változásának tekinti az Építési és Közlekedési Minisztérium létrejöttét – hangsúlyozza Koji László, az ÉVOSZ elnöke – amely működésével koncentrálni tud ezen problémák megoldására is.

    Kedvező hatása van a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működésének és az új Ptk. által szabályozott biztosítéki feltételek működésének. A TSZSZ működésének korlátot szab a rendelkezésre álló pénzügyi forrás.

    Az építési piaci folyamatok rendeződését gyengíti, hogy a kereskedelmi bankok 2022. év elejétől növekvő kamatszinten finanszírozták az építési-beruházási és felújítási ügyleteket. 2022. év végétől a kétszámjegyű hitelkamatok nehéz finanszírozási helyzetet eredményeztek.

    Forrás: ÉVOSZ

     

     

     

     

     

  • Stratégiai együttműködés moduláris épületek előállítására

    Ács Balázs, a Masterplast alelnöke hangsúlyozta, hogy az építőipari kivitelezői szektorban komoly kihívást jelent a nem megfelelő minőség és a komoly szakemberhiány, illetve a környezetvédelem, ezekre kerestek közösen megoldást, így került látóterükbe a moduláris építési rendszer. A KÉSZ az acélszerkezetekkel, míg ők elsősorban a hőszigetelő anyagok beépítésével járultak hozzá a modulházak kifejlesztéséhez.

    A tesztfázis végére értek, az első, öt modulból álló prototípust sárszentmihályi telephelyükön egy munkanap alatt felépítették, ezért most már a piacra lépésre koncentrálnak. Közölte, hogy üzemcsarnokukban évente 500 modul legyártására képesek, ha a piac nyitott lesz erre a technológiára, további beruházásokkal növelni is tudják a kapacitást. Ács Balázs kérdésre elmondta: a moduláris technológia nagy lépés a minőség és a precizitás felé, miközben az elkészült épület paramétereiben közel áll a passzív házakhoz, többek között gépi szellőztetést és egyéb okos megoldásokat használ. 

    Úgy vélte, akár sorházak, ikerházak, vagy lakóparkok építésekor is szóba jöhetnek a modulházak, ám egyelőre az ipari csarnok fejépületek (iroda, tárgyaló, öltöző, szociális helyiség), illetve a szállás jellegű épületek (kollégium, szálloda, motel) területén igyekeznek betörni a piacra. Árával kapcsolatban kifejtette: az nagyságrendileg ott van, ahol egy hagyományos technológiával épített lakóépületé, ám a minőség, a gyorsaság és a környezetvédelmi szempontok alapján sokkal előnyösebb a moduláris építés, ráadásul viszonylag könnyen költöztethető is.

    Vida Tamás a KÉSZ Holding Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az acélszerkezetek kapcsán találtak egymásra a Masterplasttal, a modul rendszerű épületek acél vázszerkezetét fogják tervezni és legyártani. Megerősítette, hogy az építőiparban nagy szakemberhiány van, ami a moduláris építkezéssel jól orvosolható. Csokró Gábor, a Masterplast Modulhouse Kft. cégvezetője kiemelte: az üzemi előregyártásé a jövő, mert a helyszíni munka drága és szűkös a szakmunka elérhetősége. Jelezte, hogy a modulok 85-90 százalékos készültséggel kerülnek ki az üzemből, a helyszínen össze kell azokat állítani, miközben jól kombinálhatók hagyományosan épített épületekkel. Mint mondta, a rendkívül erős acélvázra maximum 19,2 négyzetméter alapterületű, 2,65-2,75 méter belmagasságú modult tudnak gyártani, a gyártási idő 35-60 munkanap.

    A készre gyártott moduláris épületelemek szállítása közúton történik, az építés helyszínén pedig daru és egy kisebb összeállító csapat segítségével néhány nap alatt kivitelezhető az építés. A moduláris épületek kivitelezése gépészettel előkészített betonaljzatra történik. A technológia előnye az újrahasznosíthatóság, az épület funkcióváltozás esetén szétszedhető és a teljes életciklusa alatt akár 2-3 alkalommal költöztethető, áttelepíthető. A modularitás magában hordozza az épületek bővíthetőségének, és emeletes kialakításának lehetőségét is.

    Forrás: Realista.hu

  • Két év után csökkennek az albérletárak

    Az országos és a budapesti albérletpiacon tavaly decemberben havi szinten csökkentek a bérleti díjak - derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindexéből.

    Léptek a bérbeadók

    “2022 decembere előtt majdnem két éven keresztül havi szinten folyamatosan emelkedtek az átlagos lakbérek. A mostani csökkenés nem meglepetés, mivel a drágulás üteme fokozatosan lassult a múlt év utolsó hónapjaiban. Tavaly ősz óta már csak stagnáltak a bérleti díjak, decemberben viszont csökkenésbe fordultak át novemberhez képest. Éves szinten az országos bérleti díjak még több mint 20 százalékos, a budapestiek pedig 21,9 százalékos emelkedést mutattak a múlt év utolsó hónapjában. A változás annak is köszönhető, hogy a bérbeadók egyre inkább figyelembe veszi a bérlők fizetőképességét is, amikor meghirdetik a kiadó lakásokat.” - értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Havi összevetésben a legtöbb országrészben csökkentek az bérleti díjak a múlt év utolsó hónapjában.  Pest vármegyében, Közép-Dunántúlon, Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön 0,1-2,7 százalékkal lettek olcsóbbak a lakbérek. Kivétel volt Dél-Alföld és Nyugat-Magyarország, ahol 0,7, illetve 1,7 százalékos emelkedés következett be. A fővároson belül egyedül III., XI., XXII. kerületi albérletek díja nőtt novemberhez képest, de mérsékelten, mindössze 0,3 százalékkal. Budapest többi részén lejjebb mentek az albérletárak, a legnagyobb mértékű - 2,4 százalékos csökkenést a belső pesti kerületek (V., VI., VII., VIII., IX.) könyvelhettek el egy hónap alatt.

    Hogyan alakulnak az év eleji albérletárak?

    Az ingatlan.com adataiból az is kiderül, hogy január közepén milyen bérleti díjak jellemezték a kínálati piacot. A közvetítők és a magánszemélyek összesen több mint 12 ezer hirdetésben kerestek bérlőket, bár ez 14 százalékos csökkenést jelent tavaly januárhoz viszonyítva. Érdekesség viszont, hogy a kiadó házak kínálata Pest vármegyében több mint 50 százalékkal, a fővárosban 11 százalékkal nőtt.

    Budapesten az átlagos bérleti díj 200 ezer forintot tett ki. Az V. kerület a legdrágább, ahol 350 ezer forint az átlagos havi bérleti díj, utána a II. és az I. kerület jön 285 ezer és 250 ezer forinttal. A legolcsóbb albérletek a X., XX., XXI. és XXIII. kerületekben találhatóak, ezeket 140-150 ezer forintért adnák bérbe a tulajdonosok.

    A vármegyeszékhelyek mezőnyét holtversenyben Győr, Székesfehérvár, Tatabánya és Veszprém vezeti egyaránt 150 ezres átlagdíjjal. A nagyobb egyetemvárosok közül Debrecenben 140 ezer, Szegeden 129,5 ezer, Pécsen 120 ezer, Miskolcon pedig 95 ezer forintos havi kiadással számolhatnak a bérlők. A legolcsóbban Békéscsabán és Salgótarjánban lehet kivenni lakást, 90-90 ezer forintba kerül egy-egy albérlet átlagosan.

    Forrás: ingatlan.com

  • A lakásszektor sem fogja húzni az idén az építőipart

    Az építőipari cégek jelzései alapján az ágazat teljesítménye 10-15 százalékkal kisebb lehet összehasonlítható árakon 2023-ban, mint 2022-ben volt - mondta a szakszövetség elnöke az MTI-nek. Hozzátette: a kedvező hatású intézkedések ellenére sok a bizonytalanság, így nem lehet pontosan megítélni, mennyivel kevesebb munkához jut majd idén az építőipar.

    A pozitív jelenségek között említette, hogy a 1,5 éves késésben lévő uniós források vélhetően az idén megérkeznek. Ide sorolta azt is, hogy a kormány döntése értelmében továbbra is igényelhető a csok, a falusi csok, és a babaváró hitel is. Utóbbi azért fontos az ágazat számára, mert az igényelt babaváró hitelek 70 százalékát építéssel összefüggő ügyben költik el az erre jogosultak - emelte ki.

    Koji László kifejtette: míg a korábban elindított lakásfejlesztések felfelé húzzák a lakásépítés számait, az idén tartani kell attól, hogy a jelenlegi finanszírozási körülmények között újak nem nagyon tudnak elindulni. A lakásépítésekre és a felújításokra is igaz, hogy a kétszámjegyű hitelkamatok mellett a lakosság inkább kivár - vélekedett.

    Az ÉVOSZ elnökének becslése szerint 2022-ben 22 ezer új lakás épült és 250 ezret újítottak fel. Ezek a számok azonban 2023-ban és 2024-ben a felére eshetnek vissza kormányzati intézkedés nélkül - vélte a szakszövetség elnöke, aki lehetséges lépésnek tartaná a lakáscélú hitelekre vonatkozó kamattámogatási rendszer vagy az 5 százalékban meghatározott kamatsapka bevezetését.

    Az ágazat előtt álló kihívások között említette a bérek emelését: a magyar építőipari cégeknek olyan béreket kell biztosítaniuk a szakmunkásoknak és mérnököknek, hogy ne menjenek el Nyugat-Európába dolgozni. A megrendelés-állomány várható csökkenése miatt az építőipari cégeknek a segédmunkások megtartása is nehézséget okoz majd - jegyezte meg.

    Felhívta a figyelmet a régióban megjelenő török és a román-török építőipari cégekre is, amelyekkel csak hatékonyan működő magyar cégek tudják felvenni a versenyt. Bár egyelőre nem tudni, hogy ezek a külföldi cégek milyen költség- és árszinteken dolgoznak, egy irreálisan alacsony árversenybe a magyar építőipari cégeknek nem szabad belemenniük - szögezte le Koji László.

    Közölte, az építőipar 2022 első 11 hónapjában elért eredménye - a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 4,2 százalékos bővülése - alapján az ÉVOSZ a korábbi 3-5 százalék helyett már 5-6 százalékos termelési érték növekedéssel számol 2022-ben 2021-hez képest. Az országos építés-szerelés folyó áron számolt értéke pedig 6700 milliárd forint körül lehet, míg tavaly év végi előrejelzésük szerint ez 6500 milliárd forintot tett ki.

    Forrás: MTI

  • Alig van újépítésű lakás egymillliós négyzetméterár alatt Budapesten

    2022 negyedik negyedévében a bizonytalan gazdasági helyzet, a megállíthatatlanul felfelé törő infláció és az emelkedő kamatkörnyezet egyre nehezebb helyzet elé állította az otthonteremtőket. Többen teljesen elengedték a saját lakás vágyálmát, vagy az alacsonyabb elérhető hitelösszeg miatt csökkentették az ingatlanra fordítható összeggel együtt a lakással szemben támasztott igényeket is. A Duna House értékesítőinek tapasztalatai alapján egyre többen mondtak le az újépítésű otthon vásárlásáról és helyette a használt piacon keresgéltek.

    „Mérséklődött az újépítésű lakások értékesítésének intenzitása az év második felében. A Budapesten eladott újépítésű lakások száma már alig haladja meg az ezer darabot negyedévente, holott a zöldhitel fűtötte első negyedév során még 2 300 lakás cserélt gazdát. A kínálat bővülése ugyanakkor az év során elmaradt a várakozásoktól, így a megvásárolható lakások száma 4 500 alá csökkent. Az év végére mégsem száradt ki a piac, mivel a fejlesztők 2 600 lakást dobtak piacra, így a szabad lakások száma mintegy 40 százalékkal nőtt.” – kezdte az Eltinga Lakáspiaci Riport adatainak elemzését Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. „A 2023-as évben az újépítésű szegmens piacán árcsökkenést biztosan nem várhatnak az érdeklődők, sőt a legtöbb fejlesztő az alapanyagárak és a munkaerő költségek emelkedése miatt várhatóan áremelésre fog kényszerülni.” – egészítette ki a tavalyi adatokat a Duna House idei várakozásával a szakértő.

    2022 negyedik negyedévére alig maradt olyan fővárosi kerület, ahol 1 millió forint alatti négyzetméteráron lehet újépítés ingatlant vásárolni. Akik nem elégszenek meg a külső kerületek (XVII., XVIII., XXI., XXIII.) projektjeinek lakásaival, azok kénytelenek megbékélni a gondolattal, hogy csak 1 millió forintot meghaladó négyzetméteráron válogathatnak az új lakásokból. A harmadik negyedévben értékesített lakások adatai alapján a legborsosabb árú az I. kerület volt, ahol 2,9 millió forintnál is drágábban lehetett egy négyzetméter újépítésű lakáshoz jutni, azonban az év végére már a II. kerületben is elérte a 2,7 milliót az átlagos négyzetméterár. Legolcsóbban, 824 ezer forintos négyzetméteráron a XXIII. kerületben lehetett újépítést vásárolni a fővárosban. „Budapesten 2022 negyedik negyedévének kínálati árai alapján az újépítésűek átlagos négyzetméterára meghaladta az 1,4 millió forintot, az újépítésű ingatlanra költött átlagos összeg pedig közel 100 millió forintra rúg.” – folytatta a szakértő.

    Elérhető lakások tekintetében az előző negyedévhez hasonlóan a XIII. kerület, valamint a IX. és a XI. kerület továbbra sem veszített vezető szerepéből, ezekben a fővárosi kerületekben 1 000-1 400 darab közé tehető az értékesítés alatt álló projektekben még megvásárolható újépítésű otthonok száma. A vásárlók a III., a VIII. és a XIV. kerületben is könnyedén válogathatnak a projektek eladó lakásai közül. A legcsekélyebb kínálatból, 50 elérhető ingatlan alatti palettáról választhatnak azok a vevők, akik magasabb presztízsű (I., II., V.) vagy a külvárosi területeket (XV-XVIII., XX-XXII.) preferálják. Jó hír azonban, hogy a frekventált kerületekben (III., VIII., IX., XI., XIII.) az előző negyedévhez képest szélesebb felhozatalból lehet választani.

    Forrás: Duna House

  • Épületeink fontos építőanyagforrások lesznek a jövőben

    Európában kevés a statisztika az építőanyagok felhasználásának arányáról, és csak néhány országban mérik. Jó lenne ezen javítani és egy anyagspecifikus építési statisztikát kidolgozni, viszont ezt nehezíti az építőanyagok sokoldalúsága. Az építkezés nagyrészt hibrid: a statisztikai arányok és változók nem magyarázzák teljeskörűen az építőanyaghasználatot. Például, ha egy épület favázas, attól még a teherhordó váza más anyagokat is tartalmazhat. Más elemek vagy másodlagos szerkezetek (nem favázas épületekben) is tartalmazhatnak fát. Akkor hívhatunk egy épületet faépületnek, ha teherhordó vázanyaga többnyire fa. És így tovább.

    Az épület tulajdonságai alapján jó pontossággal lehet egy épületállományban anyagmennyiséget modellezni és számítani. Az épület jellemzőinek és terjedelmének adatai az alap a szerkezeti elemek számának kiszámításához. Az építéstörténet során az építőanyagok vagy szerkezeti megoldások arányainak ismeretében következtetni lehet a felhasznált anyagok arányára és a szerkezetek számára. Így a teljes állomány összvolumene megállapítható és az eredmény összevethető a korábbi anyaghasználattal (ha van ilyen adat). Az anyagfelhasználás az épületgeometrián kívül még két fontos jellemzőtől függ: az épület használati céljától és korától.

    A finn Euroconstruct tagintézet, Forecon, tanulmányozta és modellezte a fő építőanyagok mennyiségét a finn épületállományban. A beton és a fa nagyon magas, mivel szinte minden építkezésben használják. Az elmúlt években az éves betonfelhasználás megközelítőleg 5 millió köbmétert volt, és évente körülbelül 1 millió köbméter betont bontanak le. Fából éves szinten nagyjából 2,7 millió köbmétert használ fel az építőipar (ebben benne van a lakásépítés és a mélyépítés is). Forecon jelenleg az 1970-1999 között épült középületállomány műanyagmennyiségének számítását végzi. Az épületállományban lévő műanyagok mennyisége kb. 0,5%, mely kilogrammban kifejezve csekély, de az újrahasznosíthatóság javulásával az újrahasznosított műanyagok gazdasági-környezeti hatásai nagymértékűek.

    Az Euroconstruct finn kutatója,

    A finn épületállományban megkötött beton térfogata hatalmas - a Forecon számítása szerint 350 millió köbméter - amelyből 240 millió köbméter lakásokba van beépítve. A beton a leggyakrabban használt anyag szilárdsága, mérsékelt ára és tartóssága miatt. Építési köbméterben számolva, a beton mint fő szerkezeti anyag a teljes lakásállomány közel felét lefedi. A beton az 1900-as évek elején terjedt el Finnországban, főleg a társasházak alapjaiban és az alsóbb szinteken. Az 1900-as évek első felében viszont az építőiparban meglehetősen keveset használták, csak az ’50-es és ’60-as években lett gyakoribb. Ekkor lett népszerű több mai szerkezeti megoldás is (könyvespolcváz, beton szendvicselemek, masszív köztes födémelemek, üreges födémek).

    A faépítések aránya Finnországban kb. 30%. Hozzávetőleg a fa 45-50%-át újépítésre használják fel, 30-35%-át felújításra, 8%-át mélyépítésre (amikor a fa az épület része marad) és 12%-át építési telkeken (olyan faanyag, amelyet az építés alatt használnak fel - nagy részét csak egyszer, de egy részét többször is - pl. tartó-, védőszerkezetek, kerítések stb.). Azokban az országokban, ahol az újépítésben kevesebb a fa, az építési telkeken és a felújításban a fa aránya hangsúlyos. Az újépítésben a Finnországban felhasznált famennyiség kb. 60-70%-át favázas épületek teszik ki (faépületek). A felújításban a fát is főleg a favázas épületeknél használják. Felújításnál a meglévő épületekben a faanyagot új faelemekre cserélik, de ilyenkor általában meg is nő a fa mennyisége. A homlokzatok esetében a felújításnál például nő a fa részaránya az épület életciklusa során. A fát széles körben használják kis melléképületekben és udvarokban is. Sok országban a kis melléképületek – ahol a fahasználat jelentős – kimaradnak az építési statisztikákból. Mivel a jövőben az EU invesztál majd az építőiparban felhasznált anyagok nyomon követésére, a fabiomassza ilyen használatát a jövőben részletesebben kell monitorozni a tagállamoknak. A környezetvédelmi követelmények nagyrészt az újépítésekre vonatkoznak, de a meglévő épületállományt is jobban be kell vonni mivel egyre jobban érinti a döntéshozatalt (felújítás, körforgásos gazdaság, energetika, felszabadítandó földterületek).

    Az épületek bontása és a bontás-újraépítés még mindig csekély Finnországban, és évente az épületek kevesebb mint fél százalékát bontják le. Ez azonban nőni fog mivel az épületállomány öregszik, egy része pedig lakossági-üzleti tevékenység szempontjából rossz helyen van. A bontás-újraépítés is gyakoribb lesz majd azokon a területeken, ahol magas a telek értéke és az épületállományt sűrűbbé akarják tenni. Bontáskor pedig építőanyagok szabadulnak fel, így az állomány a jövőben egyre inkább különböző építőanyagok nyersanyagforrásaivá válnak. Az építőanyag gyártóknak többet kell majd a jövőben használniuk újrahasznosítható anyagokat és ki kell váltaniuk a szűz alapanyagok használatát. Néhányan már tettek lépéseket, és ma már elérhetőek a piacon hőszigetelő anyagok, acélok, adalékanyagok és egyéb termékek, melyek részben vagy teljesen újrahasznosított anyagokból készülnek. A nagy ingatlantulajdonosok és az önkormányzatok felelőssége sem hagyható figyelmen kívül a kibocsátási célok elérésében. Ezért lényeges a meglévő épített környezet ismerete és az anyagmennyiségek meghatározása az új kibocsátási célok kitűzésekor és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású építkezés hatásainak tanulmányozása során.

    Az épületbontási anyagok jelentős részét nem hasznosítják újra hatékonyan. Az anyagválogatás a bontás során kihívást jelent és költséges. Az újrahasznosított nyersanyagok iránti igény és kereslet növekedésével viszont a bontási technikák is fejlődnek majd, költséghatékonyabbá téve az anyagválogatást. Az épületbontásnál is fontos megvizsgálni a bontott anyagok mennyiségét és ezen anyagok újrahasznosításra alkalmas arányát. Ha ismerjük a bontott anyagok várható mennyiségét, célokat tűzhetünk ki az építési és bontási hulladék anyaghasznosítási arányának növelésére. A beton mint anyag bontás után nem terheli a környezetet és az acél még ma is nagymértékben újrahasznosítható. A szén-dioxid, mely a bontott anyagokban keletkezik hőenergia formájában, az életciklus végén felszabadul - ide tartozik a fa és a legtöbb műanyag.

    A jövőben a vállalatoknak be kell jelenteniük, hogy mennyire követik az EU osztályozását. Ez azt is jelentheti, hogy egy ingatlanállományon elemzést végeznek, ami szükségessé eszi a meglévő épületállomány ismeretét. Az elemzés tartalmazza a szénadósság számítását: a vállalat tulajdonában lévő ingatlanok mennyi üvegházhatású gázt bocsátottak ki életciklusuk során. Az elemzés új építési és felújítási projektekre is vonatkozik. Az is lehetséges, hogy a tulajdonos megvizsgálja ingatlanportfólióját az anyagmennyiségek szerint, illetve azt, hogy egy leendő új vagy bontott épület hogyan befolyásolja az építőanyag-mérleget.

    Forrás: Buildecon / Euroconstruct

  • Mentőövet kapott a lakáspiac

    Még 2022 utolsó napjai is izgalmakat hoztak a lakáspiacra, mert csak az év végén dőlt el a lejáró lakás- és családtámogatások sorsa. Ráadásul nem várt karácsonyi ajándékot kaptak az átlag feletti gázfogyasztással rendelkező ingatlanok tulajdonosai is. - derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, amely a támogatásokról szóló új rendeletek 2023-ban várható hatásait ismerteti.

    A babaváró nem csak a gyermeket tervezőknek segíthet

    Szerdán jelent meg az a rendelet, amely szerint két évvel meghosszabbították a babaváró támogatás és a falusi csok igénylésének határidejét. Bár a babaváró szabad felhasználású kölcsön, a családok túlnyomó részben lakáscélra fordították. Sok esetben az első lakásvásárláshoz szükséges önerő biztosítására fordították az érintettek. A babaváró támogatás 2024 végéig történő meghosszabbítása viszont a lakáspiac nagy részét is mozgásban tarthatja.  “Magyarországon tíz emberből kilenc saját tulajdonú ingatlanban lakik, így a költözéssel járó lakásvásárláshoz szükség van a meglévő ingatlan értékesítésére is. Mivel a költözési és eladási láncolatok végén általában első lakásvásárlás előtt álló fiatalok állnak, ezért a babaváró támogatás meghosszabbítása nem csak az igénylőket hozza helyzetbe. A dominóhatás miatt pedig több eladó is nyerhet azzal, hogyha egy fiatal család ingatlant vásárol a nehéznek ígérkező 2023-as évben.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Tovább erősödhetnek a kistelepülések

    A szakértő hozzátette: „A falusi csok meghosszabbítása az érintett kistelepülések további erősödését eredményezheti. Emellett tovább záródhat kistelepülések és a nagyvárosok közötti ingatlan-árolló.” A falusi csok hatása már eddig is elég látványosnak mondható, hiszen a támogatás bevezetése óta eltelt három és fél évben az érintett településeken az átlagos négyzetméterárak 121 százalékkal 252 ezer forintra nőttek. A fővároson kívüli nagyobb településeken viszont visszafogottabb, 70 százalékos drágulás következett be, így utóbbiakat átlagosan 592 ezer forintos négyzetméterár jellemzi. Az ingatlan.com szakértője szerint a falusi csokos településeken található ingatlanok tempósabb értéknövekedése az ott élők vagyoni helyzetét is javítja, így ők még ütemesebben zárkózhatnak fel a nagyobb városokban élők szintjéhez.

    Kevesebb “kényszerértékesítésre” kerülhet sor

    Az ingatlan.com elemzése szerint ugyancsak fontos lakáspiaci szempontból az a pár napja bejelentett szabály, amely szerint 2023 első négy hónapjában - a fűtési szezon végéig - nem lesz magasabb az átlagfogyasztás feletti gáztarifa. Ez azért jelentős lépés, mert így jóval kevesebben akarnak majd mindenáron megválni a jelentős energiafogyasztású ingatlanuktól. Egyúttal a szóban forgó ingatlanok értékvesztését is tompíthatja ez az intézkedés, ami támaszt adhat a lakásáraknak.

    Az ingatlan.com szakértője elmondta, hogy 2023-ban az ingatlanpiacon számos kihívással kell szembenéznie a vevőknek és eladóknak például a megemelkedett hitelkamatok vagy az adásvételek számának akár 20-25 százalékos mérséklődése miatt. Az állami lakástámogatások meghosszabbítása viszont tompíthatja a kedvezőtlen piaci tendenciák vevőkre és eladókra gyakorolt hatásait.

    Forrás: ingatlan.com

  • Több lejáró lakástámogatást is meghosszabbított a Kormány

    2024. december 31-ig igényelhető - 2022. december 31. helyett - a falusi CSOK, a babaváró hitel, és a jogosult családok maximum ötmillió forintig továbbra is visszaigényelhetik az építési költségeik és a vásárolt építési telek áfáját. 

    Tartalmi változás, hogy a falusi csok nem vehető igénybe akkor, ha az igénylő az általa öt éven belül elidegenített lakás tulajdonjogát kívánja így visszavásárolni.

    A kormányrendelet emellett tartalmazza annak a 2631 településnek a listáját, ahol a falusi csok igénybe vehető.

    Bár sokat számítottak rá, a szintén 2022.12.31-én lejáró otthonfelújítási támogatást és a kamattámogatott otthonfelújítási kölcsönt nem hosszabbította meg. Egy korábbi rendeletmódosítással (540/2022. (XII. 22.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet eltérő alkalmazásáról) azonban bizonyos feltételekkel és bizonyos esetekben a december 31-i eredeti határidőt kitolta március 31-ig.

    Új támogatás a 30 év alatti tanuló és friss diplomás nők számára, hogy nemcsak szja-mentességet, hanem teljes diákhitel-elengedést is kaphatnak, ha gyereket szülnek vagy örökbe fogadnak.

    A rendelet a Magyar Közlöny 2022. évi 218. számában olvasható.

  • Még az idén kiderül az otthonteremtési támogatások sorsa

    Varga mihány, pénzügyminiszter ma azt mondta: "Nincs végleges döntés a babaváró hitellel és az otthonfelújítási támogatással kapcsolatban, de azt megerősíthetem, hogy a családtámogatási intézkedések finanszírozása továbbra is biztosított”. A pénzügyminiszter szerint az év végéig a kormány fog még olyan döntéseket hozni, melyek a családtámogatásokkal kapcsolatosak. (Forrás: Portfolio.hu)

    A hatályos szabályok szerint az otthonfelújítási támogatás és a falusi csok is megszűnik 2022 végén. A sajáterős építkezések esetén, illetve a preferált kistelepüléseken használt lakás bővítésére, korszerűsítésére igényelhető áfavisszatérítés meghosszabbításáról sincs egyelőre döntés.

    Az MNB Zöld Otthon Programja keretösszege már tavasszal kiürült, és MNB információk szerint egyelőre nincs napirenden új hitelprogram indítása. Az MNB ugyanakkor javasolja, hogy a kormányzati otthonteremtési programok célzottan támogassák a lakásállomány energetikai korszerűsítését.

    A Miniszterelnök korábbi bejelentése szerint a Kormány fenntartja a meglévő támogatásokat. Mind a családok, mind a piaci szereplők bizonytalanságát enyhítené, ha bizonyossá válna, hogy a kormány meghosszabbítja-e ezeket az év végével kifutó lakástámogatásokat. [Az aktuális otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]

    Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma ne csökkenjen jelentősen a következő években sem, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás, a jelenleg meglévő otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége.

    Ami biztosan marad

    Az új lakások adásvételére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa tovább marad 2024.12.31-ig. Eszerint a következő két évben is kedvezményes áfával értékesíthetők azok a nem rozsdaövezeti besorolású területen lévő, új építésű

    ·        többlakásos lakóingatlanokban kialakított vagy kialakítandó lakások, amelyeknek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150m2-t, valamit

    ·        azok az egylakásos lakóingatlanok, amelyek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300m2-t.

    Az még nem világos, hogy a 2026-os kivitelezési határidő módosul-e, de egy októberben benyújtott törvényjavaslathoz kapcsolódó átmeneti szabály alapján a 2028 végéig lehetne alkalmazni a kedvezményes áfát.

    A családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) – mind új lakás építésére, mind új vagy használt lakás vásárlására, mind használt lakás bővítésére – továbbra is elérhető lesz. Ennek a támogatásnak nincsen kijelölt határideje. Szabálymódosításról sincs információnk.

    Ugyancsak határidő nélkül érvényben lévő intézkedésként igényelhető továbbra is a csok-hitel, illetékmentesség és áfamentesség csok mellé, rozsdaövezeti áfakedvezmény, jelzáloghitel-elengedés.

    Ami a többi családtámogatást illeti, 2023 végéig biztosan lehet igényelni a babaváró kölcsönt (bár az erről szóló jogszabály még nem jelent meg), és elérhető lesz jövőre is az otthonteremtési támogatás, a családi adókedvezmény, valamint az első házasok adókedvezménye és a diplomás gyermekgondozási díj is.

    Az otthonteremtési támogatások évek óta nélkülözhetetlen támaszt jelentenek a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat számára.

    Az ország energia kitettségét csökkentené, ha nőne az energiahatékony lakások száma. Az energiahatékony lakásépítés támogatására szükségesnek tartjuk az MNB Zöld Otthon Programja kamattámogatott hitelének újbóli megnyitását. Ezt érdemes lenne kiterjeszteni az energiahatékonysági lakásfelújításokra is.

    A támogatási források elérhetősége nélkül jelentősen csökkenne a családok lakás és lakáskorszerűsítés iránti kereslete. A gazdasági környezet miatti visszaesés már most is érzékelhető, hiszen az elmúlt időszakban az energia- és építőanyagárak drasztikusan emelkedtek. Az építési költségek, valamint a lakáshitel-kamatok erőteljes emelkedése miatt az állami támogatások nélkül a lakásépítések és a korszerűsítések szintje az évszázados mélypont alá süllyedhet. Az elmúlt években ismét kibővült építőipari, anyaggyártási kapacitások megtartása nemzetgazdasági érdek.

    Ugyanakkor ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre van szükség. Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának. Ezért tartjuk fontosnak, és javasoljuk az otthonteremtési politikában a több éves előrelátást és tervezést.

    -  A tervezhetőséghez szükségesnek tartunk egy 15 évre szóló lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    -  Szükséges lenne továbbá meghatározni azt a „lakásépítési minimumot” (ez javaslatunk szerint 25 ezer új lakás / év), amely alá a kormány nem engedné az építési számokat. A lakásállomány 100 évenkénti megújulásához évi 40 ezer lakást kellene építeni.

    Ezeknek a szükségességére Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter is utalt az ÉVOSZ októberi konferenciáján. (ld. Nagy Márton: "Új állami lakáspolitika szükséges")

    A lakásépítési és a lakásfelújítási célszámok kijelölése jelentősen hozzájárulna

    • a kiszámíthatósághoz,
    • az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához,
    • a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez;
    • a stabil munkahelyekhez;
    • a szakképzési igények tervezhetőségéhez;
    • a minőségi építésekhez.

     

  • Kapacitás van, a finanszírozástól függ, lesznek-e lakásépítések, felújítások

    Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 2022. évre az építési ágazat kimagasló teljesítményét prognosztizálja. A nehéz piaci körülmények ellenére a múlt évi 5.389 Mrd Ft termelési érték összehasonlítható árakon 3-4%-kal várhatóan túlteljesül, folyó áron pedig a 6.500 milliárd Ft-ot is eléri az országos építés-szerelés értéke. A covid és a háború által nehezített építési piacon a foglalkoztatottak száma 375 ezer fő, 35.000 fővel több, mint a járvány előtti években. Az építőipar 2022. évben is egyértelműen húzóágazat. 

    Az ÉVOSZ számára súlyponti kérdés, hogy az ágazat lendülete 2023-2024 években üzletileg kezelhetetlen mértékben ne törjön meg. Az előjelek kedvezőtlenek. A kormányzat jelentős volumenű építési beruházási feladatokat halaszt későbbre, a lakosság az építési-felújítási elgondolásaihoz szükséges finanszírozási képességének a határához érkezett, a magánmegrendelők nagy többsége kivár. A 2023-2024 évekre bizakodásra okot jelenleg az euro alapon finanszírozott ipari létesítmények és logisztikai beruházások iránti folyamatos megrendelések adnak. 

    Az építőipar összes feladatán belül mintegy 20%-os nagyságrendet jelent a lakásügy, az újépítés és felújítás. Különösen a mikro- és kisvállalkozói kör klasszikus piaca ez a lakosság részére végezhető feladat. Ennek a lakossági piacnak a jövő évi alakulása nemcsak az építőipar munkaellátottsága szempontjából lényeges, hanem a foglalkoztatási lehetőségek, a GDP-hez való hozzájárulás és az építmények energiaszükséglete szempontjából is.  

    Azt tapasztaljuk, hogy a lakás célú lakossági megtakarítások meghatározóan az energiamegtakarítást célzó felújításokra összpontosulnak, és az új építéseknél első helyre került a használat során várható energiaköltség optimalizálása. Miközben a lakossági építési, felújítási hajlandóság erős, a drasztikus áremelkedések miatt a finanszírozási lehetőségek ellehetetlenülnek, mert a megtakarítások nem elegendőek, mindenképp hitellel kell azokat kiegészíteni.  

    Kétszámjegyű lakáscélú hitelkamatok mellett a lakosság a lakáscélú megtakarításait nem egészíti ki a finanszírozhatóság érdekében, inkább lemond az új építésről és a felújításról is. A lakáscélú hitel esetén 5% az a kamatszint, ami egy lélektani határ, aminek elérhetősége szinte töretlen mértékben hozzájárulhat a lakásépítés és -felújítás szinten tartásához. Jelenleg azonban 10% fölötti kamatokkal hiteleznek a bankok a lakáscélú ügyleteknél is. Szakmai számítások szerint 20 millió Ft 5%-os kamatozású hitel 20 éven keresztüli visszafizetése havi 160.000 Ft törlesztés esetén, a banki kamatos kamatszámítást figyelembe véve, több mint 50 millió Ft-hoz jutnak a pénzintézetek. Tehát nem „ingyen pénzről” van szó, amikor a lakáscélú hitelek kamatsapkáját szorgalmazza az ÉVOSZ.  

    A finanszírozási nehézségek oldása nélkül, valamint a családpolitika és a lakáspolitika szorosabb összeillesztése nélkül a következő két évben a lakásépítés és felújítás volumenének megfeleződése sem kizárt.  

    Jelenleg a tervező és kivitelező vállalkozásoknál megvan az a kapacitás és üzleti ambíció is, ami éves szinten képes 28-30 ezer új lakást átadni, és 250 ezer lakást felújítani.

    Forrás: ÉVOSZ

  • Egyre nehezebb eladni az újépítésű lakásokat

    A felmérés csak nem 20 ezer olyan lakás adatait tartalmazza, amely olyan fejlesztésben található, ahol 2022 május és november között legalább egy lakást kínáltak eladásra.

    A vizsgált negyedévben mindössze 1070 lakást adtak el a fejlesztők, ami 50 darabbal kevesebb, mint az előző negyedévben. Leginkább a már régebb óta piacon lévő projektek esetében jellemző az eladádok lassulása.

    Szeptember óta több mint 2600 lakás értékesítése kezdődött el új építésű projektekben, ami jelentős emelkedés az előző két negyedév ezer körüli mennyiségéhez képest. A korábbinál nagyobb arányt képviselnek most a nagy lakásszámú projektek, amelyeknek átlagos nagysága meghaladja a 80 lakást.

    A riportból az is kiderül, hogy a kínálati négyzetméterárak mintegy 5 százalékkal nőttek egy negyedév alatt Budapesten, és már meghaladják az 1,4 millió forintot. A kerületi eltérések azonban jelentősek, a legolcsóbb és a legdrágább kerület között csaknem háromszoros az árkülönbség.

    Éves szinten a drágulás továbbra is infláció feletti, 29,7 százalékos volt. A drágulás mértéke ugyanakkor éves és negyedéves szinten is csökkenést mutat.

    Az újonnan indított projektek jelentősen hozzájárultak az átlagárak növekedéséhez, a régebb óta értékesített lakások körében ugyanis a negyedéves drágulás csak 3,5 százalékos volt. Novemberben egy átlagos budapesti új építésű lakás 97,4 millió forintba került, a sokújonnan piacra kerülő kisebb lakás miatt egyelőre még nem sikerült áttörni a 100 millió forintos határt.

    Forrás: Eltinga, Portfolio

     

  • Egyre többen inkább bérelnek, mint vásárolnak

    Bár a kereslet szempontjából korábban masszív fölényben voltak az eladó lakások a kiadókhoz képest, 2022 novemberétől megváltozott a helyzet - áll az ingatlan.com legújabb elemzésében, amely a budapesti eladó és kiadó társasházi lakások iránti keresletet és kínálatot vizsgálta.

     Egál a budapesti piacon

     “November eleje óta lényegében azonos volt a budapesti társasházakban lévő eladó és kiadó lakások iránti kereslet. Ez új jelenségnek tekinthető ebben az időszakban. Már idén nyáron is meghaladta a bérelhető lakásokra érkező érdeklődések száma az eladó lakások keresletét országos viszonylatban, ami korábban nem fordult még elő. Erre viszont részben magyarázatot adott az albérletszezon intenzitása. Arra viszont utoljára a koronavírus-járvány idején volt példa, hogy a kiadó és eladó lakások iránti érdeklődések fej-fej mellett haladjanak egymáshoz képest. Fontos megjegyezni azonban, hogy egyelőre nem országos trendről van szó, csak a budapesti társasházi lakásokra igaz. A budapesti lakáspiac viszont sok esetben előre jelzi az országos folyamatokat.”

     MI áll a háttérben?

     Az ingatlan.com adatai idén november négy hetében 2-4 százalékos különbség volt csak a kiadó és eladó budapesti társasházi lakások között. Ez annak ellenére történt, hogy az eladó lakások kínálata többszöröse a kiadókénak: a budapesti vevők 31 250 lakásból válogathattak, míg a fővárosi albérletet keresők viszont 7150-ből. A változás méretét jelzi, hogy a mostani fej fej melletti eredménnyel szemben 2020 novemberében a bérlőre váró lakások iránt 30-40 százalékkal, 2021 novemberében pedig 45-50 százalékkal volt alacsonyabb a kereslet az eladó lakásokhoz képest.

    Balogh László hozzátette: “A jelenség mögött egyértelműen a vevők kivárása áll. A mostani bizonytalan gazdasági környezet, a lakáshitelek magas kamata miatt még azok is letettek egy időre a lakásvásárlásról, akiknek muszáj költözniük, közülük sokan bérléssel hidalják át azt az időszakot. Ráadásul az év végén hagyományosan is kisebb az eladó lakások iránti érdeklődések száma.” A szakember szerint az egyelőre kérdés, hogy mennyire lesz tartós ez a helyzet. Arra szintén a következő időszak ad majd választ, hogy a különböző országrészekben, például az egyetemvárosokban is megjelenik-e a folyamat.

    Forrás: ingatlan.com

     

  • Készházak gyorsan, akár hitelből is

    Az egyre emelkedő infláció és az elszálló építőanyag árak miatt egyre többen tervezik jövőjüket előregyártott kertes házban. Az agglomerációban már gombamód szaporodnak a készházak, de manapság egyre népszerűbb az újonnan kialakított üdülőövezetekben is. De pontosan mit is jelent az, hogy készház? A készházak, vagy gyorsházak nem egyenlők a könnyűszerkezetes házakkal, azonban nagyon sok a hasonlóság közöttük. A készházakat egy adott telek-helyszínen úgynevezett panelekből építik fel, amelyeket előre gyártanak le. Az ilyen típusú ingatlanokat azért is szokás gyorsházaknak nevezni, mert az előre gyártott panelek a legtöbbször már magukba foglalják a nyílászárókat is, sőt esetenként a vizes blokkok is egyben érkezhetnek az építési telekre.

    E technológiának köszönhetően gyorsan, akár 2-3 hónap alatt felépíthető az ingatlan. Emellett, az újfajta építkezési eljárásoknak köszönhetően az ingatlan hasznosítható területe sokkal nagyobb lesz, a vékony falak ellenére pedig ugyanolyan életvitel folytatható a készházakban, mint a hagyományos ingatlanokban. A gyorsházak ezen felül a kiváló hőszigeteltség révén energiahatékonyabbak is.

    A gyorsasága mellett pénzügyileg is jó döntés lehet készház építtetése, hiszen megközelítőleg 150-400 ezer forintos négyzetméteráron mozognak a kivitelezési költségek a piacon. Természetesen ebben az árban még nincs benne a telek, vagy a közüzemi bekötések költsége, azonban egy újonnan épített téglaház esetében ezek szintén plusz kiadást jelentenének. A készházak finanszírozásához a hitel sem korlátozó tényező, csupán lakáshitel igénylésekor minden esetben be kell mutatni az éppen aktuális építésügyi előírásoknak megfelelő engedélyt, amely az építési engedélyezési dokumentáció részét képezi.

    A döntés alapvetően egyén- és igényfüggő, azonban érdemes megemlíteni, hogy az új technológiák révén is elérhető az kényelem, biztonság és időtállóság, ami a hagyományos téglaházakat jellemzi. Mégis, ha készház mellett döntünk, két nagyon fontos tényező érezteti hatását a kivitelezés során: azok mégpedig a pénz és az idő. Emellett azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a korszerű technológiáknak köszönhetően sokkal környezetkímélőbb módon folyhat az építkezés, és az alacsonyabb költség és rövidebb idő egyáltalán nem feltételez rosszabb minőséget.

    Forrás: Creditline.hu

  • Megállt a drágulás az albérleteknél

    Az egyre drágább hitelek a bérlakások piacának kedveznek, hiszen sokan a bérleti piacra szorulnak, ami növekvő keresletet eredményez a kiadó lakások iránt, teret nyitva a kínálat bővüléséhez is – írja közleményében a Balla Ingatlan. Szakértőik tapasztalata szerint sokan voltak idén, akik semmilyen ingatlant nem tudtak már megvásárolni, így a bérlakások között keresgéltek. Olyan nagy volt a kereslet a kiadó házak, lakások iránt, hogy napok alatt szinte bármilyen ingatlant ki lehetett adni.

    Úgy látják, hogy a bérlemények piacán zajló folyamatokat is teljesen átrendezte a rezsiváltozás, mely nem kedvez a nagyobb méretű, korszerűtlen fűtéssel rendelkező ingatlanoknak. A rezsiemelkedés által érintett ingatlantípusoknál vagy kénytelen lesz jelentős mértékben engedni a bérleti díjból a tulajdonos, vagy nem lesz bérlője.

    Az ingatlan.com adatai szerint a második negyedévben még szűkült, a harmadikban azonban már nőtt a szabad albérletek kínálata, de a korábbi szűkülést még nem sikerült teljesen ellensúlyozni. A fővárosi bérleti kínálat 2022. júniusban érte el a mélypontot, ekkor a pesti belső kerületekben 2,0 ezer, az egyéb budapesti kerületekben 3,1 ezer lakást kínáltak hosszú távú kiadásra az ingatlan.com hirdetési portálon, ami szeptember végére rendre 2,2 ezerre, valamint 4,4 ezerre emelkedett – olvasható a Magyar Nemzeti Bank novemberi lakáspiaci jelentésében.

    Megállt a lakbér-drágulás

    “A friss adatokból az látszik, hogy havi összevetésben már második hónapja lényegében szinten vannak az bérleti díjak, tehát az augusztus előtt látott tempós drágulás megszakadt. Éves összevetésben azonban az országos átlagos lakbérek 22 százalékkal, a fővárosban pedig 23 százalékkal haladták meg a 2021 októberi szintet” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Októberben az országos átlagos bérleti díjak 0,1 százalékkal emelkedtek szeptemberhez képest, Budapesten pedig 0,5 százalékos emelkedés történt, ami gyakorlatilag stagnálást jelent.  „A lakbéreknél látható jelenség összhangban van az eladó lakások terén tapasztalt trendekkel. Idén őszig ugyanis rendkívüli tempóban dolgozták le a bérleti díjak a koronavírus-járvány okozta csökkenést. Azóta viszont megtorpantak az albérletárak, és jelentősebb változás ezen a téren a következő hónapokban sem várható.” – tette hozzá.

    Az ingatlan.com elemzéséből kiderül, hogy november közepén összesen több mint 12 ezer kiadó lakóingatlan-hirdetésből válogathattak a bérlők, ez 1 százalékkal haladja meg októberi szintet. A budapesti kerületeket, valamint a megyeszékhelyeket jellemző novemberi átlagos bérleti díjak megerősítik a szeptemberi, októberi trendeket, azaz nem nőttek az átlagos bérleti díjak. A legnépszerűbb kerületek közé tartozó XI. és XIII. kerületet 210 és 195 ezer forintos lakbér jellemezte, a legolcsóbb városrész a XXI. kerület, ahol 140 ezer forint a bérleti díj.

    A megyeszékhelyek kínálatát nézve kiderül, hogy Debrecenben, Győrben és Veszprémben egyaránt 150 ezer forint volt az átlagos bérleti díj november közepén. Utánuk jön Székesfehérvár és Tatabánya 140-140 ezer, valamint Szombathely 135 ezer forintos összeggel. A legolcsóbb megyeszékhelyek táborába sorolható Miskolc, Szekszárd, Salgótarján és Békéscsaba, utóbbiakban 80-99 ezer forintért kínálják az albérleteket.

    A megyeszékhelyeken az átlag 120 ezer forint. Békéscsaba 90 ezer forintos összeggel a legolcsóbb, Veszprém és Debrecen 150-150 ezer forinttal pedig a legdrágább. 

    A bérlők szempontjából mindenképpen jó hír, hogy megállt a lakbérek emelkedése, hiszen visszatekintve az elmúlt egy évre a lakhatás elérhetősége romlott a budapesti bérleti piacon az MNB jelentése szerint. A magyar fővárosban egy tipikus háromszobás, illetve egyszobás lakás bérleti díja az átlagos magyarországi nettó fizetés rendre 83,3 és 47,1 százalékát teszi ki.

    Bérleti díj/jövedelem-mutató az európai fővárosokban (2022 III. negyedév)

    22. ábra

    Eurostat, numbeo.com

    Egy évvel ezelőtt ezen mutatók értéke 74,4, illetve 42,0 százalék volt, tehát a jövedelmek emelkedése nem tudott lépést tartani a bérleti díjak növekedésével. A többi visegrádi ország fővárosában ezzel szemben lényegében változatlan maradt az elérhetőség, de ezek továbbra is a legkevésbé megfizethető városok közé tartoznak Európában: Prágában 54,9, Pozsonyban 54,5, Varsóban pedig 63,4 százalék a vizsgált bérleti díj/jövedelem-mutató értéke egyszobás lakás esetén. Hasonló képet kapunk a lakhatás elérhetőségéről, ha megvizsgáljuk, hogy egy egyszobás lakás tipikus bérleti díjának átlagos keresetből való kifizetése után vásárlóerő-paritáson mennyi elkölthető jövedelme marad az adott bérlőnek. Ez az érték Budapesten 711, Prágában 704, Varsóban 571, Pozsonyban pedig 493 euro vásárlóerő-paritáson számolva. Ezzel szemben az osztrák fővárosban közel 1800 eurót tesz ki a lakbér levonása után megmaradó jövedelem vásárlóereje.

    Forrás: Balla Ingatlan, ingatlan.com, MNB

     

    Itt letölthető a Magyar Nemzeti Bank novemberi lakáspiaci jelentése.

    Összefoglalónk az MNB lakáspiaci jelentés bemutató sajtótájékoztatójáról: Szűkül a lakáspiac, de egyelőre nem lesz új zöldhitel

    Kapcsolódó cikkek

    Egyre nehezebb a lakáshoz jutás Magyarországon is

    A meghosszabbított kedvezményes áfa adhat erőt az újlakáspiacnak

    Erősen koncentrált a korszerűtlen lakások területi eloszlása

    Csak az újlakás-célú hitelek kibocsátása növekedett idén

    Az otthonfelújítási támogatás 40 százaléka ment energetikai korszerűsítésre

     

  • Nehéz két év vár az európai építőiparra

    Az eseményt az Experian és a Barbour ABI rendezte Londonban idén november 18-án.

    Szinte minden tényező negatív ahogy az európai építőipar stagnálni látszik

    Az új előrejelzés szerint nehéz két év elé néz az építőipar Európa-szerte, a növekedés 2023-ban 0,2%-re, 2024-ben pedig 0%-ra süllyed majd a korábbi 2%-hoz képest. Annak ellenére, hogy 2022-ben 3%-os növekedés várható, az építési teljesítmény valószínűleg gyengébb lesz, mint a korábban előrejelzett, és 2025-ig nem várható fellendülés. Mohammed Chaudri, az Experian vezető közgazdásza így nyilatkozott:

    „Az elmúlt hat hónapban óriási változásokat láttunk Európában. Ezek hatással voltak a gazdasági környezetre amelyben az építőipar működik. Az ukrajnai háború és annak sokrétű hatása és a bizonytalanság, az emelkedő kamatlábak, a pénzügyi piac beszűkülése, illetve az építőanyagok elérhetősége és árai mind jelentős szerepet játszanak. Az Euroconstruct novemberi előrejelzése szerint szinte minden, az építőipari keresletet befolyásoló tényező negatív: a gazdaság, a fogyasztói árak, a kamatlábak és a fogyasztói bizalom is. Úgy tűnik, ez egy kemény alkalmazkodási időszak lesz az iparágnak, mielőtt 2024-ben visszatér a növekedés.”

    A lakásépítés csökken leginkább

    A negatív kilátások nagy részét az új lakás- és lakásfelújítási szegmens okozza. Az alacsony kamatlábak korszaka Európa-szerte az új építésű lakások fellendüléséhez vezetett, de a helyzet az elmúlt hat hónapban lényegesen megváltozott. A lakáseladások lelassultak, a fogyasztói bizalom visszaesett, és sok országban túlkínálat alakult ki. A kép akkor sem lesz rózsásabb, ha az építőipar egészét nézzük. Tom Hall, a Barbour ABI vezető közgazdásza így látja:

    „Az építőiparban több irányból is ellenszél fúj, és a körülmények gyorsan változnak. A 2023-ra vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzések is ennek megfelelően változtak: míg idén júniusban 2,2%-os GDP-növekedést vártunk, ez most már csak 0,5%. A vállalkozások jól teszik ha diverzifikálják portfóliójukat, különösen, ha lakásépítési projektekre összpontosítanak. Van azonban egy kis fény az alagút végén: a mélyépítés várakozásai sokkal pozitívabbak, mivel sok ország fektet be az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiába, és felújítja a meglévő infrastruktúrát.”

    Olaszország élen jár

    Olaszország teljesít legjobban ahol a magas, 12,1%-os növekedési szint részben az uniós támogatásoknak köszönhető. Az Egyesült Királyság jelenleg az egyik legrosszabbul teljesítő gazdaság az Euroconstruct-on belül és negatív építési teljesítmény várható 2023-ban (0,4%). Németország szintén negatív vagy stagnáló növekedési kilátásokra számíthat egészen 2025-ig (-0,4%). 8 ország építési piacán zsugorodás várható, leginkább Svédországban és Finnországban. Mindkét országban eddig magas volt az építési teljesítmény így a visszaesés részben a normál építési volumenhez való visszatérést jelzi.

    A magyar építési piac 2025-ig

    Buildecon, az Euroconstruct magyar tagja, ismét lefelé módosította a hazai építési piacra vonatkozó előrejelzését. Csakúgy, mint az előző előrejelzési körben, a Buildecon továbbra is negatív a magasépítést illetően. Igazából még borúlátóbb. Ebben az előrejelzési körben pedig a mélyépítésben is pesszimista lett. A teljes magyar építési teljesítmény a becslések szerint 11%-kal csökken majd 2024-ig és a fellendülés csak ezután kezdődhet majd meg.

    A megrendelői oldal szereplői közül az állam egy 2100 milliárd forint értékű projektportfóliót függesztett fel, a vállalatok és a magánszemélyek pedig a kínálat oldali sokk és a finanszírozás drágulására keresletcsökkentéssel reagálnak. Az előrejelzés feltételezi, hogy az uniós forrásokról szóló megállapodás megszületik az év végéig, és 2023-ban a kifizetések is megkezdődnek. De ha ez csak részlegesen vagy egyáltalán nem sikerül, akkor a hazai építési piac még nagyobb kutyaszorítóba kerül.

    A 19 európai ország építési piacára vonatkozó legfrissebb előrejelzés, valamint a magyar jelentés elérhető és megrendelhető a Buildecontól: info@buildecon.com.

    Forrás: Buildecon

     

  • A meghosszabbított kedvezményes áfa adhat erőt az újlakáspiacnak

    2022 első három negyedéve során összesen 13 617 új lakás kapott használatbavételi engedélyt, ami 7,7 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest. Az első három negyedévben összességében 29,6 százalékkal emelkedett a természetes személyek által építtetett vidéki új lakóingatlanok (családi házak) átadása. Ezzel együtt Budapesten a vállalkozások által építtetett új lakások átadása csökkent, éves összevetésben ugyanezen időszak alatt 10,6 százalékkal.

    Az átadott új építésű lakások száma elhelyezkedés és építtető szerinti bontásban

    KSH

    Az MNB előrejelzése alapján 2022 egészében mintegy 23 ezer lakás átadása várható, ami éves szinten 17 százalékos növekedésnek felel meg.

    A használatbavételi engedélyt kapott lakások számának előrejelzése

    KSH, MNB

    Jövőre azonban már nem várható a lakásátadások számának további emelkedése: a gazdaság lassulásával és a lakáspiaci kereslet csökkenésével összhangban 2023 folyamán már stagnálásra lehet számítani az átadott újlakások számában. A lakásvásárlás elérhetőségének érdemi romlása ugyanakkor az átadások csökkenését is előrevetítheti.

    Mérsékli viszont a lefelé mutató kockázatokat, hogy a Kormány a kedvezményes 5 százalékos lakásáfa alkalmazhatóságát a 2024. év végéig építési engedélyt kapó ingatlanokra 2028. év végéig meghosszabbította.

    A kiadott új lakásépítési engedélyek száma ugyanakkor jelentősen nőtt: 2022 első három negyedévében összesen 25 984 új lakásra adtak ki építési engedélyt, ami 15,8 százalékos növekedést jelent 2021 első három negyedévéhez képest.

    Az építési engedélyek lakásszámának növekedése szinte teljes egészében a Budapesten tervezett lakásépítéseknek köszönhető. A fővárosban az első három negyedévben 8 400 új lakás kapott építési engedélyt, ami 99,3 százalékkal magasabb éves összevetésben. A többi településtípuson lényegében stagnált, vagy csak kismértékben változott az új építési engedélyek lakásszáma.

    Megépülnek-e az engedélyezett lakások?

    A lakóprojektek megvalósulását számos tényező befolyásolja: a lakásépítési költségek, a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek, az újépítésű lakások iránti fizetőképes kereslet.

    Az építőipari termelést gátló tényezők

    Európai Bizottság

    Az általános bizonytalanság és a lakásárak drasztikus emelkedése, különösen a lakáshitelek kamatainak jelentős emelkedésével fékezi a lakáspiaci keresletet, még akkor is, ha korszerű újépítésű lakásról van szó. A harmadik negyedévben dinamikus áremelések mellett jelentősen csökkent a tranzakciószám a fővárosi újlakás-piacon. A Budapesten eladott új lakások száma 2022 harmadik negyedévében visszafogott volt, 1 125 új társasházi lakás kelt el (elő- és végszerződések együtt), ami a második negyedévi és az előző év azonos negyedévi eladásoktól egyaránt jelentősen, 40 százalékkal elmaradt.

    A vizsgált negyedévben a szabad kínálaton belül az átárazott lakások aránya az előző negyedévi 48,8 százalékról 32,3 százalékra mérséklődött, s ezen belül kis mértékben csökkent, de még így is 94,8% a drágított lakások aránya. A negyedév során a legalább BB energetikai tanúsítvánnyal rendelkező lakások esetében a szabad lakások 33 százalékánál emeltek árat, amíg a CC besorolású lakások 24 százalékát drágították.

    Ami a projektek megvalósítását illeti, a KSH adatai alapján 2022-ben magas volt a lakásépítési költségek emelkedése. (A hazai építőipari árak emelkedése a hatodik legmagasabb volt EU-s összehasonlításban a második negyedévben.) Az anyagköltség 21,7 százalékkal növekedett a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Az építőipari munkaerőköltség szintén jelentős mértékben, 16,7 százalékkal, amíg a lakásépítési költségek összességében 19,7 százalékkal emelkedtek éves bázison. Előretekintve az energiaárak közelmúltbeli emelkedése további dráguláshoz vezethet, elsősorban az energiaintenzív építőipari alapanyagok (többek között cement, tégla, üveg) gyártásának területén.

    A lakásépítési költségek és a nominális lakásárak éves változása

    KSH

    A munkaerőhiány továbbra is jelentős mértékben korlátozza az építőipari vállalatok teljesítményét, azonban a korábbinál kisebb mértékben. Az építőiparban foglalkoztatottak száma továbbra is meghaladja a 2008-as válság előtti csúcsot. Ezt erősítheti, hogy a kormányzati beruházások várt csökkenése építőipari kapacitásokat szabadíthat fel a lakásépítések számára. A teljesítmény visszaesésében a megemelkedett energiaárakon keresztül az energiaintenzív építőipari alapanyagok további drágulása is szerepet játszik.

    Az időszakos építőanyag- és a folyamatos szakemberhiány is hozzájárult ahhoz, hogy 2021-ben és 2022 első félévében tovább nőtt a lakásépítésekhez szükséges kivitelezési és engedélyezési idő hossza. A kivitelezési idők, vagyis az építési és használatbavételi engedélyek között eltelt idők 2019 óta folyamatosan hosszabbodnak az új építésű lakások esetén. A 2021-ben használatbavételi engedélyt kapott új építésű lakások 46 százaléka esetén 3 évnél rövidebb volt a kivitelezési és engedélyezési idő az első építési engedély kiadásától számítva.

    Ezt mutatja az is, hogy az átadott lakásokon belül a legalább 4 éve építési engedélyt szerzett lakóingatlanok aránya a 2019-es 10 százalékról 2022 első félévére 43 százalékra emelkedett. A kivitelezési idők 2021-ben annak ellenére emelkedtek, hogy összességében csökkent a befejezett új lakások száma, ami vélhetően annak is köszönhető, hogy 2021-ben csökkent a rövidebb kivitelezési időt igénylő családi házas építkezések száma.

    A 2021 óta elkészült fővárosi újlakás-fejlesztések többségénél 2–3 évig tartott a kivitelezés. Ezen időszak alatt 18 százalékkal emelkedett az építés alatt álló lakások száma a fővárosban. Amíg a 2022 első negyedévében befejezett lakások 57 százaléka készült el 2 éven belül, ez a második negyedévben befejezett lakások 30 százalékára volt jellemző. Az első negyedévben 844 új lakás, amíg a második negyedévben 1 405 új lakás fejlesztése zárult le Budapesten. 2022 harmadik negyedévében tovább csökkent a 2 éven belül elkészült lakások aránya, mintegy 20 százalékra, és döntő többségét 2,5–3 évig fejlesztették, amiben az évek óta jelen lévő, fokozott alapanyaghiány is szerepet játszhatott. 2022 harmadik negyedévében az építés alatt álló vagy tervezett budapesti új lakások 59 százaléka volt csúszásban a projektek eredetileg bejelentett várható átadásához képest, 22 százalékuk pedig egy évnél is nagyobb csúszásban van.

    A finanszírozást tekintve, 2022 harmadik negyedévében folytatódott a hitelkereslet visszaesése a lakóingatlan-projekthitelek esetében. A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2022 harmadik negyedévében a bankok nettó értelemben vett 24 százaléka szigorított a lakásprojektek finanszírozási feltételein iparág-specifikus problémákra hivatkozva. 2022 negyedik és 2023 első negyedévére előretekintve további szigorítást helyezett kilátásba a bankok nettó 62 százaléka a szektort érintő problémák kapcsán.

    A lakásprojektek hitelezési feltételei és a kereslet alakulása

    MNB, a bankok válaszai alapján

    2022 harmadik negyedévében a válaszadó intézmények nettó értelemben vett 54 százaléka a hitelkereslet csökkenéséről számolt be a lakásprojektek kapcsán, amelyben döntő többségük szerint a kamatkörnyezet emelkedése játszott szerepet. A növekvő hitelkamatok és a csökkenő ingatlanberuházási kedv következtében a bankok nettó 84 százaléka további visszaesést vár a hitelkeresletben a következő fél évben.

    Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az újonnan piacra kerülő lakások alacsony száma és szűkös szabad kínálat jellemzi a budapesti újlakáspiacot. 2022 harmadik negyedévében a fővárosban a fejlesztés és értékesítés alatt álló új társasházi projektek lakásszáma 14,3 ezer darabot tett ki, ami éves alapon 3,3 százalékos emelkedést jelent, de hozzávetőlegesen 15 százalékkal alacsonyabb, mint a 2016–2020-as időszakban piacon lévő újlakásállomány. A még szabad kínálat visszaesése megállt az előző negyedévhez képest, de éves összevetésben 36 százalékkal kevesebb a megvásárolható új építésű lakás Budapesten (4,4 ezer darab). A harmadik negyedévben éves és negyedéves alapon is 40 százalékkal csökkent az eladott fővárosi új lakások száma, a szabad kínálatot ugyanakkor dinamikus áremelések jellemezték.

    A Budapesten fejlesztés és értékesítés alatt álló új lakások elérhetősége és az új bejelentések lakásszáma

    ELTINGA – Budapesti Lakáspiaci Riport

    2022 harmadik negyedévében összesen 39,1 ezer lakás volt fejlesztés alatt Budapesten, ami 10 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A lakások közül 18 ezer még csak tervezési fázisban van, 19 ezer lakás esetében pedig már megkezdődött a kivitelezés. Az építési engedélyezési folyamatban járó projektek lakásszáma a második negyedévhez képest 58 százalékkal nőtt. A fejlesztés alatt lévő lakások közel 60 százalékát még nem hirdették meg értékesítésre, ami az elmúlt évben inkább 50 százalék körül alakult, ugyanakkor ezen kategóriában előző negyedévhez képest 19 százalékkal nőtt az épülő vagy már elkészült lakások száma, így a közeljövőben mintegy 6 ezer lakás megjelenése várható a piacon.

    A budapesti eladott új lakások száma, és az átárazások aránya a hirdetett új lakásokon belül

    ELTINGA – Budapesti Lakáspiaci Riport

    Az épülő és elkészült budapesti projektekben a lakások rendre 74 és 73 százalékát kínálták eladásra 2022 harmadik negyedévében, a tervasztalon létező lakások esetében azonban csupán 8 százalékuk volt megvásárolható. Az épülő és tervasztalról elérhető lakások esetében jellemző az ütemezett értékesítés annak érdekében, hogy a fejlesztők kontrollálni tudják az egyre nehezebben kiszámítható kivitelezési költségeket.

    Az értékesítés alatt álló új társasházi projektek lakásszáma vidéken

    ELTINGA – Vidéki lakáspiaci riport

    Vidéken 2022 harmadik negyedévében az értékesítési fázisban lévő projektek lakásszáma 9 916-ot tett ki, ami közel megegyezik az egy évvel korábbi fejlesztési aktivitással. A második és harmadik negyedévben összesen 1 866 lakást értékesítettek vidéken, ami 30 százalékos visszaesést mutat éves összevetésben. Ennek ellenére tovább csökkent a szabad lakások száma, 10 százalékos éves mérséklődést követően 5 630 új építésű lakás volt elérhető 2022 szeptemberében. A fejlesztés alatt álló vidéki lakások több mint fele 10 járásban épül, a legtöbb, 1 289 lakás a Siófoki járásban, amelyet az autóipari nagyvárosok, Győr, Debrecen és Kecskemét követnek.

    Új lakások átlagos négyzetméterárának alakulása

    ELTINGA – Budapesti Lakáspiaci Riport, Vidéki Lakáspiaci Riport

    Itt letölthetőMagyar Nemzeti Bank novemberi lakáspiaci jelentése.

    Összefoglalónk az MNB lakáspiaci jelentés bemutató sajtótájékoztatójáról: Szűkül a lakáspiac, de egyelőre nem lesz új zöldhitel

    Kapcsolódó cikkek:

    Egyre nehezebb a lakáshoz jutás Magyarországon is

    Erősen koncentrált a korszerűtlen lakások területi eloszlása

    Csak az újlakás-célú hitelek kibocsátása növekedett idén

  • Átrendeződés a bérbeadó lakások piacán

    Az eladó lakások piacán már javában zajlik az átalakulás folyamata, a financiális nehézségek és a fenntartási költségek körüli bizonytalanság a kereslet jelentős csökkenését eredményezte. Azonban nem tűntek el teljesen a vevők a piacról, a Duna House értékesítési adatai alapján erősödő befektetői jelenlét érzékelhető, emellett a túl sok kétely visszaszorította a saját részre vásárlók hitelfelvételi kedvét, így többen elengedték a saját otthon álomképét. Az ügyfelek egy része bár bevállalja a pénzügyi segítséget, nem kap elegendő hitelt, ezért lejjebb kellett adnia az ingatlanvásárlás kezdetén meghatározott igényeiből.

    „A turbulens ingatlanpiacon különösen nehéz a döntéshozás, így minden eddiginél jobban felértékelődik a szakértők szerepe. A pénzügyi szakértő a hitelképesség mértékének meghatározásában segít, az ingatlanközvetítő támogatásával a laikusok számára is könnyebb kiszűrni az egyre bővülő kínálatból az igazán jó vételt jelentő házakat és lakásokat. Ez az otthonteremtők és a befektetők számára is fontos mankó.” – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. „Elérkezett az ingatlanpiacon az az időszak, amikor meg kell választani, hogy önállóan vagy szakmai segítséggel hoznak döntést az ügyfelek. Olyan ez, mint az orvosválasztás. Szabadon választhatunk, de fontos, hogy teljes bizalmat szavazzunk a szakembernek.” – folytatta a szakértő.

    A lakhatás egyértelmű létkérdés mindenki számára, amelynek megoldására a legtöbb ügyfél két járható út közül választhat. Személyes megtakarítás, valamint a hitelpiac és az állami támogatások felhasználásával saját ingatlan vásárlása, illetve azok számára, akik nem rendelkeznek elegendő tőkével az otthonteremtéshez, és a magas törlesztőrészletek miatt a hitelpiacról is kiszorulnak, a kiadó lakások szegmense nyújthat mentsvárat. A megugró jelzáloghitel-kamatok és az energiaárak emelkedése azonban nem csak az eladó ingatlanpiacra, valamint a jelzáloghitel-piaci volumenre nyomja rá bélyegét, a két szegmensben bekövetkezett változások a szakértők szerint az albérletpiacra is kihatással lesznek.

    „Nincs ok a kétségbeesésre. További áremelkedés az eladó lakások mellett a bérlemények piacán sem várható és jelentősebb trendfordulásra sem kell készülni, arra azonban igen, hogy a gyors változások idején ne ragadja el a pánik az otthonkeresőket. Mind a bérlőjelölteknek, mind a bérbeadóknak jól jön majd a támogatás, hogy tiszta fejjel, alapos mérlegelés után, jó döntéseket hozhassanak.” – tette hozzá Benedikt Károly.

    Mit tehetnek a tulajdonosok? Ha a változó ingatlanpiacon eladható az ingatlan, akkor az értékesítésében az eladók segítségére lesz az ingatlanos, ha nem, akkor a szakértő által javasolt megfelelő paraméterezés és árazás után még a rosszabb energetikájú ingatlanok is bérlőre találhatnak az albérletpiacon.

    Mi vár a bérlőjelöltekre? A bérleti piac és a pénzintézetek között alapvető különbség többek között a rugalmasság terén észlelhető. Míg a bankok csak a hivatalos, igazolható jövedelmet veszik figyelembe a hitelbírálat során, addig akár magánszemélytől, akár ingatlanoson keresztül keres bérleményt az ügyfél, sokkal inkább számíthat arra, hogy a döntéshozás során egyedileg mérlegelik a helyzetét. „Fennáll a veszély azonban, hogy a piacot kevéssé ismerő magánszemély a banknál rugalmasabban ugyan, de csak a saját szempontjait vizsgálja, nem veszi figyelembe az egyéb körülményeket és lehet, hogy megriad, ha például egy gyerekes család jelentkezik a hirdetésre, ezért inkább azt tanácsoljuk a bérlőknek, hogy ők is vegyék igénybe szakértő segítségét az albérletkeresés során.” – nyilatkozta Kétszery Zsuzsa, a Duna House Home Management üzletágának vezetője. „Az általunk gondozott albérletek kiadása során akár a hitelintézet, mi is bekérjük a jelölt jövedelemigazolását, de mérlegeljük az egyedi körülményeit is. Egy vendéglátásban dolgozó jelentkező esetén az ingatlanos beleszámolja a havi jövedelembe a bejelentett béren túl például a borravalót is, vagy egy egyedülálló anya esetén a gyerektartást, így akár egy olyan összegű albérletet is megkaphatnak, amekkora törlesztőrésztetű hitelt a bank már nem ítélne meg számukra.” – egészítette ki a szakértő.

  • A lakástámogatások fenntartásával elkerülhető a lakásszektor drasztikus visszaesése

    Az otthonteremtési támogatások évek óta nélkülözhetetlen támaszt jelentenek a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat számára.

    A támogatási források elérhetősége nélkül jelentősen csökkenne a családok lakás és lakáskorszerűsítés iránti kereslete. A gazdasági környezet miatti visszaesés már előre látható, hiszen az elmúlt időszakban az energia- és építőanyagárak drasztikusan és folyamatosan emelkedtek.. Az előrejelzések szerint az építési költségek, valamint a lakáshitel-kamatok erőteljes emelkedése miatt az állami támogatások nélkül a lakásépítések és a korszerűsítések szintje az évszázados mélypont alá süllyedhet. Az elmúlt években ismét kibővült építőipari, anyaggyártási kapacitások megtartása nemzetgazdasági érdek.

    Ezért különösen fontosnak tartjuk az energiahatékony lakásépítések és korszerűsítések ösztönzését, támogatását. A lakásállomány minőségi, energetikai megújításához szükség van mind az energiahatékonysági korszerűsítésekre, mind a zöldlakás-építésekre.

    Ugyanakkor ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre van szükség. Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának. Ezért tartjuk fontosnak, és javasoljuk az otthonteremtési politikában a több éves előrelátást és tervezést.

    • A tervezhetőséghez szükségesnek tartunk egy 15 évre szóló lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.
    • Szükséges lenne továbbá meghatározni azt a „lakásépítési minimumot” (ez javaslatunk szerint 25 ezer új lakás / év), amely alá a kormány nem engedné az építési számokat. A lakásállomány 100 évenkénti megújulásához évi 40 ezer lakást kellene építeni.

    A lakásépítési és a lakásfelújítási célszámok kijelölése jelentősen hozzájárulna

    • a kiszámíthatósághoz,
    • az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához,
    • a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez;
    • a stabil munkahelyekhez;
    • a szakképzési igények tervezhetőségéhez;
    • a minőségi építésekhez.

    *

    A jelenlegi határidő nélküli intézkedések – csok, csok-hitel, illetékmentesség és áfamentesség csok mellé, rozsdaövezeti áfakedvezmény, jelzáloghitel-elengedés – mellett több év végével kifutó lakástámogatás is van. [Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]

    A hatályos szabályok szerint az otthonfelújítási támogatás és a falusi csok is megszűnik 2022 végén. A sajáterős építkezések esetén, illetve a preferált kistelepüléseken használt lakás bővítésére, korszerűsítésére igényelhető áfavisszatérítés meghosszabbításáról sincs egyelőre döntés. A Miniszterelnök korábbi bejelentése szerint a Kormány fenntartja a meglévő támogatásokat. Mind a családok, mind a piaci szereplők bizonytalanságát enyhítené, ha bizonyossá válna, hogy a kormány meghosszabbítja-e ezeket az év végével kifutó lakástámogatásokat.

    • Az otthonfelújítási támogatás óriási célcsoportot érint, hiszen a hazai lakásállomány legalább 70 százaléka korszerűsítésre szorul. A leglényegesebb, hogy a támogatás által javuljon a lakóingatlanok energiahatékonysága. Ilyen nagy volumenű felújításokat azonban csak évtizedes távlatban lehet úgy ütemezni, hogy az építőipar ezt munkaerő- és építőanyagkapacitással ki tudja szolgálni.
    • A falusi csok a vidék lakosságmegtartó képességéhez járul hozzá, így a vidékstratégia szempontjából is lényeges támogatás.

    Az eredetileg szintén ez év végével kifutó kedvezményes lakásáfa meghosszabbításával kapcsolatos törvényjavaslat az Országgyűlés előtt van. Az Országgyűlésnek október 18-án benyújtott, az egyes adótörvények módosításáról szóló, T/1614 számú törvényjavaslat szerint a 2022.12.31-i határidőt a Kormány két évvel, azaz 2024. 12. 30-ig meghosszabbítja. Az 5%-os kedvezményes lakásáfa alkalmazható 2024. december 31. után is (2028. december 31-ig), ha az építési engedély legkésőbb 2024. december 31-én véglegessé vált, vagy az építést eddig az időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint.

    Az MNB Zöld Otthon Programja nem került visszavonásra, azonban kiürült az igénybe vehető keretösszeg. Az ország energia kitettségét csökkentené, ha nőne az energiahatékony lakások száma. Az energiahatékony lakásépítés támogatására szükségesnek tartjuk az MNB Zöld Otthon Programja kamattámogatott hitelének újbóli megnyitását. Ezt érdemes lenne kiterjeszteni az energiahatékonysági lakásfelújításokra is.

    Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma ne csökkenjen jelentősen a következő években sem, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás, a jelenleg meglévő otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége.

    *

    A KSH szerint 2022 I-III. negyedévében az előző évhez azonos időszakához képest:

    • Az idei év első három negyedévében 13.617 lakást vettek használatba, ami 7,7%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A fővárosban 10%-kal kevesebb, összesen 4533 lakás épült. Minden más településkategóriában nőtt az új lakások száma: a megyei jogú városokban 22%-kal, a többi városban 7,7%-kal, a községekben pedig 36%-kal több lakást adtak át, mint 2021 első három negyedévében.
    • A természetes személyek által épített lakások aránya 32-ről 37%-ra nőtt, a vállalkozások által építetteké 67-ről 62%-ra csökkent 2021 első három negyedévéhez képest.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 46%-a családi házban, 42%-a többlakásos épületben, 9,2%-a lakóparkban található. Ez az előző év azonos időszakához képest a családi házak esetében 8,5, a lakóparkoknál 6,7 százalékpontos növekedést, míg a többlakásos épületek esetében 15 százalékpontos csökkenést jelent.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 6,7m2-rel 93,7m2-re nőtt 2021 első három negyedévéhez viszonyítva.
    • A saját használatra épített lakások aránya 30-ról 35%-ra emelkedett, míg az értékesítési céllal építetteké 67-ről 63%-ra mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 25 984 volt, 16%-kal több, mint egy évvel korábban. A növekedés oka a fővárosban megduplázódó lakásépítési kedv (99%-os növekedés), a többi településkategóriában stagnálás vagy enyhe csökkenés tapasztalható: a megyei jogú városokban 1%-kal több, az egyéb városokban 7,3, a községekben pedig 2%-kal kevesebb lakás kapott engedélyt, mint az előző év azonos időszakában. Az építtetők az esetek 50%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
    • 2021 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 11%-kal kevesebb, összesen 11.101 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országosan 3 703 volt.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk és benne a kapcsolódó ábrák cikkünk alatt letölthetők.

  • Megállt a drágulás az albérletpiacon

    Több hónapos lassulás után szeptemberben megállt a drágulás az országos albérletpiacon, havi szinten ugyanis stagnáltak az árak - áll a KSH-ingatlan.com lakbérindexéhez készült elemzésben, amely ismerteti a kínálati piacon októberben bekövetkezett fordulatot, valamint az átlagos lakbéreket is.

    Megállt a lakbér-drágulás is

    A szeptemberi átlagos lakbérek 0,1 százalékkal haladták meg az augusztusit, a budapestiek pedig 0,1 százalékkal lettek olcsóbb, ami stagnálásnak felel meg mindkét mutató esetében. “Számítani lehetett a havi szintű drágulás megtorpanására a korábbi adatokból, július óta ugyanis egyre kisebb ütemű emelkedést mutatott a lakbérindex. Ez több tényezővel is magyarázható: például a megélhetési kiadások növekedésével és a rezsiszabályok változásával. Az ingatlanpiaci lassulás már az eladó lakások és házak esetében is megfigyelhető volt, mert szeptember eleje óta ezeknek az ára sem nőtt.” - kommentálta a friss adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Hozzátette: “Éves összevetésben még mindig jelentős, 20 százalék feletti drágulás látható az albérletpiacon. Országosan 22 százalékkal, Budapesten 24 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak tavaly szeptemberhez képest. Fontos azonban, hogy az inflációt is figyelembe véve az albérletárak bőven elmaradnak a korábbi csúcsoktól. Ezt mutatja, hogy reálértéken számolva 2020 januárjában - pandémia előtt - voltak a csúcson, akkor 31 százalékkal haladták meg a 2015-ös szintet. Idén augusztusban 25 százalékkal, szeptemberben viszont már csak 20 százalékkal voltak magasabban.”

    Októberi fordulat

    A szeptember a bérletidíj-emelkedést tekintve hozott fordulatot, az ingatlan.com legfrissebb adatai szerint az október pedig a kínálati piaci eddigi forgatókönyvét írta át. Október közepén ugyanis majdnem 13 ezer kiadó lakóingatlan várt bérlőre, ami - szemben a korábbi hónapokban látott kínálatszűküléssel - 3,1 százalékos bővülésnek felel meg az előző hónaphoz képest. Budapesten 2 százalékkal, a megyeszékhelyeken 1 százalékkal több kiadó ingatlanhirdetésből válogathatnak a bérlők.

    A fővárosban az átlagos bérleti díj 200 ezer forint és továbbra is az V. kerület a legdrágább városrész közel 300 ezer forintos átlagos bérleti díjjal. A legalacsonyabb - 140 ezer forintos - átlagos bérleti díjjal pedig a XXIII. kerület rendelkezik. A megyeszékhelyeken az átlag 120 ezer forint. Békéscsaba 90 ezer forintos összeggel a legolcsóbb, Veszprém és Debrecen 150-150 ezer forinttal pedig a legdrágább. 

    A 2022 szeptemberi KSH-ingatlan.com lakbérindex legfrissebb kiadványa itt megtekinthető: https://www.ksh.hu/s/ kiadvanyok/kshingatlancom- lakberindex-2022-szeptember/ index.html

  • Szűkül és drágul az újlakás-piac

    A Deloitte nyár végén publikálta legfrissebb lakáspiaci elemzését[1], a Deloitte Property Index 23 európai országra kiterjedő felmérése szerint 2021-ben Magyarországon volt a legintenzívebb árnövekedés, az újépítésű ingatlanok piacán az átlagos tranzakciós ár 21,5%-kal emelkedett 2020-hoz képest. Ez a trend más európai országokban is megfigyelhető, az Egyesült Királyságban, Csehországban és Szlovákiában is mintegy 20%-os áremelkedést regisztráltak.

    „A Duna House Barométer idei év harmadik negyedévének adatai szerint Budapest kerületeit vizsgálva a legkedvezőbb újépítésű árakkal a XX. kerületben találkozhattak a vásárlók, ahol négyzetméterenként 764 ezer forintért vehettek új otthont. A legdrágább kerület, a budai I. kerület volt, ahol az értékesített lakások adatai alapján az átlagos négyzetméterár megközelítette a 3 millió Ft-ot.” – árulta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

    Bár a KSH szerint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke idén júniusban 17,0%-kal felülmúlta az előző év júniusit, a havi nettó 280 800 Ft-os bevétel mellett egy átlagember számára így is nehezen elérhető álom marad egy fővárosi újépítésű ingatlan vásárlása. Az újépítésű ingatlanok átlagos négyzetméterára 2022 harmadik negyedévében 1,2 millió forint volt a fővárosban, így több mint 17 évig kellene minden hónapban félretenni a teljes összeget egy 50 négyzetméteres ingatlan megvásárlásához.

    A Deloitte Property Index vizsgálta a lakásfejlesztési intenzitást is, 2020-hoz képest 2021-ben a kezdeményezett lakások számának legnagyobb növekedését Írországban (+39,7%), az Egyesült Királyságban (+37,1%), Szerbiában (+33,4%) és Magyarországon (+32,7%) tapasztalták, ugyanakkor az 1000 lakosra jutó, elkészült lakások számában drámai, 29,5%-os csökkenés érezhető hazánkban.

    A bizonytalan gazdasági környezet, az infláció és az építőanyagok, valamint a munkaerő drágulása következtében ismét változott a trend, a 2021-es fellendülést újabb enyhülés követte. A legfrissebb adatok szerint 2022 Q3-ban újra csökkent a meghirdetett projektek lakásszáma, amely alig haladja meg a 20 ezret. Ez az érték az előző év azonos időszakához képest 21%-os elmaradást jelent.

    „A piac átalakulása következtében az elszálló rezsiárak a keresletet a modern, alacsony energiafelhasználású ingatlanok felé tolják, ugyanakkor az emelkedő hitelkamatok nem kedveznek a hitelfelvételi kedvnek, így a nagyobb megtakarítással nem rendelkező vásárlók várhatóan elfordulnak majd az újépítésű ingatlanok kínálata felől.” – tette hozzá a szakértő

    [1] https://www2.deloitte.com/hu/hu/pages/real-estate/articles/deloitte-property-index-lakaspiac.html

  • A lakásépítések zöme továbbra is Közép-Magyarországon koncentrálódik

    2021. II. negyedévtől kezdődően az előző év azonos időszakinál negyedévről negyedévre kevesebb lakást vettek használatba. 2022 I. negyedévében az egy évvel korábbi magas bázisnál 26%-kal kevesebb, mintegy 4,5 ezer új lakás épült az országban.

    Minden településkategóriában csökkent a lakásépítés, az előző év azonos időszakinál a fővárosban 9,9, a megyei jogú városokban 38, a többi városban 43, a községekben pedig 35%-kal kevesebb lakás kapott használatbavételi engedélyt. Mindössze 6, zömében kis lakáspiaci súlyú megyében emelkedett, a többiben viszont csökkent az átadott lakások száma. Elsősorban a Budapesten és a jelentős lakáspiaci súlyú megyéknél tapasztalt visszaesés fordította a hazai lakásépítési piacot negatív irányba.

    Ha a lakásépítések országos eloszlását nézzük, akkor szembetűnő, hogy az idei I. negyedévben Budapesten több lakás épült, mint az ország többi részén összesen. Ezzel együtt a 2021 első felében regisztrált erőteljes növekedést követő III–IV. negyedévi jelentős visszaesés után 2022. I. negyedévében a fővárosi lakásépítések száma mintegy tizedével elmaradt az előző év azonos időszaki magas bázistól.

    A legkevesebb Tolnában (3db) és Vas megyében (6db) épült, de Békésben (13db) és Nógrádban (18db) is húsznál kevesebb lakást adtak át.

    A tavalyi év azonos időszakával összehasonlítva csalóka, hogy arányában Nógrádban nőtt a legnagyobbat (360%) a lakásépítések száma, hiszen 2021. I. negyedévében ott mindössze 5db lakást vettek használatba, ez emelkedett 18-ra.

    Ezen kívül csak Somogy (244%), Heves (193,3%), Fejér (127,9%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (104,9%) és Veszprém (131,4%) megyében regisztrálták a lakásépítések növekedését az előző év azonos időszakához képest.

    Az ország egészében csökkent a lakásépítések száma, átlagban 9%-kal. Ugyanakkor a lakásépítések száma több mint 50%-kal csökkent Tolna, Bács-Kiskun, Békés, Komárom-Esztergom, Vas, Zala és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Több megyében – Bács-Kiskun, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád és Szabolcs-Szatmár-Bereg - a megyeszékhely lakásberuházásainak számottevő csökkenése vetette vissza az építéseket. A megyeszékhelyek közül Salgótarjánban, Szekszárdon és Szombathelyen egyetlen új lakást sem vettek használatba ebben a negyedévben.

    Győr-Moson-Sopron megyébe azonban például a csökkenő tendencia mögött elsősorban a községeknél regisztrált építésikedv-visszaesés húzódott meg. Ennek következtében itt az épített lakások tízezer lakosra jutó száma (4,5) hosszú idő óta először nem érte el az országos átlagot (4,7).

    Az új építésű lakások közel 70%-át a Közép-magyarországi régióban vették használatba.

    Ez azt is jelenti, hogy Közép-Magyarországon csaknem háromszor annyi lakás épült ebben az időszakban, mint az ország többi részén együttvéve. A legkevesebb új lakást a Dél-dunántúli régióban adták át.

    Magyarországi lakásépítések száma hosszú évek óta jócskán alatta marad a régiós országok lakásépítési mennyiségének. 2021-ben tízezer lakosra Magyarországon 20 lakásépítés jutott a környező országokban az arány ennek duplája, akár triplája is volt. Tavalyi év első negyedévében hazánkban 10 ezer lakosra 6,3, idén ugyanebben az időszakban 4,7 új lakásépítés jutott, amit romló tendenciára utal.

    A régiós átlagot csak Budapest haladta meg jelentősen, ezenkívül Pest, Győr-Moson-Sopron és Fejér megye érte el.

    Négy megyében – Komárom-Esztergom, Békés, Vas, Tolna – tízezer lakosra kevesebb mint egy lakásépítés jutott ebben a negyedévben.

    Az új építésű lakások 53%-a többszintes, többlakásos épületben, 33%-a családi házban, 12%-a lakópark épületben épült. A lakások 73%-át vállalkozások, 25%-át természetes személyek építették. Ezzel összhangban vannak az építési célok is, hiszen az épített lakások 74%-át értékesítés céljából építették.

    Ezek az adatok egyértelműen a társasházépítés túlsúlyát mutatják a vizsgált negyedévben. A társasházi és lakóparki lakások túlnyomó többsége Budapesten (74% és 96%), míg a családi házak zöme (42%) Pest megyében épült.

    Az új lakások 34% a négy vagy több szobás.

    A lakásépítési szándékokat az új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma mutatja. Eszerint a legtöbb új lakást Budapesten szándékoznak felépíteni, hiszen az összes új engedély, illetve bejelentés negyede Budapesthez kötődik.

    Ha a regionális megoszlást tekintjük, akkor azt látjuk, hogy az összes engedély 46%-át a Közép-magyarországi régióban, a második legtöbbet Észak-Magyarországon kérték. A legkevesebb engedélykérelmet - kevesebb mint 200-at – Dél-Dunántúlon adták be.

    Összevetve 2021 első negyedévével, Budapesten jelentősen több lakást terveznek építeni, még ennél is nagyobb arányban nőtt a lakásépítési szándék Zala megyében. Szintén jóval több lakást terveznek Komárom-Esztergom, Nógrád, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár megyében is. Ezen kívül még Baranyában, Csongrád-Csanád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nőtt az új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma.

    Több megyében azonban csökkent a lakásépítési kedv, a legnagyobb mértékben Hajdú-Bihar megyében.

  • Nagy Márton: "Új állami lakáspolitika szükséges"

    Koji László, az ÉVOSZ elnöke bevezetőjében elmondta, hogy az építőipar az elmúlt 10 évben felfelé húzta a GDP-t, és még ez az év is jó év lesz, hiszen 4-5 százalékos lehet az ágazat növekedése. A következő két évben azonban szűk esztendők jönnek: csökkenni fog a fizetőképes kereslet, kevesebb lesz a megrendelés, csökkenni fog a munkavállalói létszám, romlani fog a jövedelmezőség, ugyanakkor emelkedhet a lánctartozások száma. Az ez idő alatt elmaradó kereslet 2025-ben jelentkezhet. Úgy vélte, hogy ezt a két évet felkészülésre kell fordítani: szakemberképzésre, a jó partnerek megtartására, az állami és magánberuházások előkészítésének folytatására.

    Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kiemelte, hogy az építőipar az emelkedő energia-, munkabér- és alapanyagköltségek, a dráguló finanszírozás, valamint az elhalasztott állami beruházások és a mérséklődő lakossági kereslet hármas szorításában van.  Az építőipar minden szegmensét költségsokk sújtja, míg az infláció 20 százalékos, az építőipar költségei 30 százalékkal emelkedtek.

    Mint mondta, a Kormány most azon dolgozik, hogy az ország elkerülje a recessziót. Hozzátette, hogy nem az állami beruházások fogják húzni az építőipart, de a lakossági építéseknél is látni már a lassulást, és ez várható az ipari beruházásoknál is.

    Évi 25-30 ezer lakásépítés

    A lakáspiacról szólva elmondta, hogy a létesítendő lakások számának csökkenése a lakásépítések lassulását jelzi előre, és a lakástranzakciók száma is a korábbi évek átlaga alatt van. A finanszírozásról elmondta, hogy már kétszámjegyűek a nem támogatott lakáshitelek kamatai, és ilyen feltételekkel senki nem vesz fel hitelt. "Ez a kamatszint megállítja az építőipart, és kiszárítja a hitelpiacot" – figyelmeztetett.

    "Fájdalmasan kevés lakás épül Magyarországon" - mondta Nagy Márton, utalva arra, hogy a hazai lakásállomány megújulási aránya – a 2020. év kivételével – hosszú évek óta elmarad az EU átlagától.

    Mint mondta a Kormány annak örülne a leginkább, ha évente legalább 20 ezer új lakás épülne, ez azonban egyelőre nem fog sikerülni. Az idei évre 17 ezer, 2023-ra 10 ezer körüli, 2024-re pedig 10 ezer alatti új lakás építésével számolnak.

    "Új lakáspolitikára van szükség" – jelentette ki Nagy Márton. A következő két évben nem csökkenhetnek a lakásépítések 5-10 ezer alá, de ahhoz, hogy 2030-ra elérjük az EU átlagos megújulási arányát, évente 25-30 ezer új lakásépítés szükséges – jelentette ki.

    Kiemelte: a lakáspolitika a jövőben is a családpolitikai célkitűzéseken alapszik majd, de kiemelten kapcsolódik majd a területfejlesztéshez és az energiapolitikához is. A családpolitika továbbra is gazdaságstratégiai cél, a vidékfejlesztés pedig szükséges a vidék népességmegtartó erejének erősítéséhez. Így például a pedagógusok és az orvosok életpályamodelljét össze lehetne kötni a helyben tartásukat támogató lakásprogrammal. Az energiapolitika kiemelt szerepet kap: 2030-ra 20%-os megtakarítást kell elérni a hazai lakóépület-állomány energiafelhasználásában.

    Vélhetően a támogatási rendszert is megújítják majd, hiszen a miniszter arról is beszélt, hogy a jelenlegi támogatások nem követték a megnövekedett árakat, így egyre kisebb segítséget jelentenek a családoknak. A babaváró támogatás is említett, amely, szerinte betöltötte a szerepét, aki fel akarta venni, az már felvette. 

    Beszélt arról is, hogy fokozottabbak foglalkoznak az építőanyagiparral. A költségnövekedés jelentős részéért az anyagárak emelkedése okozta, amelyért ugyanakkor nagymértékben az energiaárrobbanás a felelős. Mint mondta, ezek a szektorok 50 százalékos energiaintenzitással nem tudnak termelni, bizonyos ágazatok emiatt le is állhatnak, ami építőanyaghiányt is okozhat.

    Lázár János építési és beruházási miniszter arról beszélt, hogy elérkezett az építők ideje. Mint mondta, építésre minden stratégiailag fontos projektben szükség van, ezért itt is új szabályokat kell teremteni: ezeket az új szabályokat foglalja magában az új építési és beruházási kerettörvény.

    Patrióta szabályozásnak nevezte az új törvényt, amely védi a hazai szereplőket a tőkeerős külföldi versenytársaktól. A cél, hogy itthon magyarok, magyar tudás szerint, magyar alapanyagból építsenek.  

    Létrehoznak egy állami beruházási érdekegyeztető tanácsot, amely az szakmai szereplőinek javaslatai alapján alakítja majd ki a szakmára vonatkozó játékszabályokat.

    A részletszabályok közül kiemelte, hogy bevezetik a kötelező tervpályázati rendszert, állami beruházás nem valósulhat meg a jövőben az üzemeltető bevonása nélkül, kötelező lesz a BIM-ben való tervezés, egy közbeszerzés csak akkor lesz érvényes, ha legalább két érvényes ajánlat van, a közbeszerzésekről tárgyalásos eljárás során döntenek., növelik a műszaki ellenőrzés szerepét és felelősségét, új minősítési rendszer

    A kerettörvényt még az idén elfogadják, és 2023. január 1-től hatályba is lép majd.

    A következőkben hozzáfognak az építési és építészeti szabályozások felülvizsgálatához. A Kormány célja, hogy a jövőben ne épülhessenek Magyarországon nem energiahatékony épületek.

     

  • Miért éri meg egy önkormányzatnak passzív bérházakat építeni?

    Puchner Gábor: Valóban mind a mennyiséget, mind a minőséget tekintve egyedülállónak mondható Budapest XIII. kerületének lakásépítési gyakorlata. Az országban néhány helyens építenek önkormányzati bérlakásokat, de az, hogy ez egy hosszú távú program, amelynek a keretében már 12 helyszínen építettünk önkormányzati bérlakásokat az elmúlt 20 évben, az valóban egyedi Magyarországon.

    Eddig 667 önkormányzati bérlakást adtunk át, legutóbb idén év elején a Jász utcában költözhettek be a lakók egy 35 lakásos passzív technológiával készült bérházba. Most egy nagyobb projekt van folyamatban: egy 67 lakásos épület készül a Petneházy utca-Szent László út sarkán. Ez is passzív technológiával épül.

    100 lakásos passzív bérház Forrás: XIII. kerületi Önkormányzat

    2014-ben készült el a 100 lakásos bérházunk, amelyet a Darmstadti Intézet minősített is. Azóta csak passzív technológiával építünk, de nem mindet minősíttetjük, mert ez nagyon nagy költség és hosszú idő, de az újabb házak is ugyanazt tudják műszakilag. Ezen kívül a Kartács utcában épült egy kisebb, 23 lakásos bérház, és a Klapka Központban szintén van 33 lakás, amelyek mind passzív technológiával épültek.

    Kartács utcai passzív bérház
    Kartács utcai passzív bérház Forrás: XIII. kerületi Önkormányzat

    A 100 lakásos ház hőszivattyús geotermikus energiát használ, a nyílászárók is passzív minősítésűek, de fontos a szigetelés, a tájolás, a benapozottság, a szellőzés is. Emellett használati szabályok is vannak ezekben az épületekben, egyfajta műszaki-technikai házirend, amit a bérlőknek be kell tartaniuk. A ház ugyanis hiába tudja, amit egy passzív épületnek tudnia kell, ha a lakók nem megfelelően használják, akkor nem tud olyan energiahatékonyan üzemelni, mint amit a műszaki adottságok lehetővé tennének.

    Az energetikán túl azt is érdemes megjegyezni, hogy ezeket a bérházakat úgy helyezzük el, hogy egyfajta városfejlesztő szerepet is betöltsenek. Sok esetben azzal a szándékkal jelöljük ki az új önkormányzati bérházak helyét, hogy azután a környéken a magántőke is megtalálja a fejlesztési lehetőséget. Ez eddig működött is, hiszen például a Szabolcs utcában, ahol korábban már építettünk bérházat, a magántőke most már gyakorlatilag az egész utcát beépíti.

    Jász utcai passzív bérház
    Jász utcai passzív bérház Forrás: XIII. kerületi Önkormányzat

    Ugyanígy a Jász utca, a Zsinór utca, a Szent László út, vagy a Reitter Ferenc utca környékén, ahol korábban építettünk házakat, elindult a környék fejlődése, a befektetők is megtalálták ezeket a felértékelődött területeket és építkezni kezdtek. Az önkormányzatnak tehát ebben egyfajta katalizátor szerepe van.

    Az önkormányzati lakásokat továbbra is saját forrásból építjük, nem veszünk fel hitelt, állami támogatást sem, mert az nincs is.

    ígylakunk: Hogyan indult a XIII. kerületben az energiahatékony passzív házak építése 10 évvel ezelőtt, amikor ez még nem volt ilyen létszükséglet, mint most. Annak ellenére belevágtak, hogy nyilvánvalóan drágább egy ilyen beruházás.

    P.G.: Természetesen drágább egy ilyen épület, mint egy hagyományos technológiájú épület, de nem annyival, mint ahogy azt sokan gondolják. A passzív technológia 20-25%-kal kerül többe, mint egy normál épület építésre, ami azonban az üzemeltetés során megtérül.

    Azonban itt nem csak a költségmegtakarítás fontos szempont, hanem a környezettudatosság is, hiszen ez egyfajta üzenet, hogy ha akkor se használjunk feleslegesen energiát, hogyha épp nem olyan drága. Így is tudjuk védeni a környezetünket. Most, amikor nagyon megdrágult az energia, természetesen, a költségcsökkentés, a rezsiköltségek alacsonyan tartása is fontos, sőt ez lett a leghangsúlyosabb. Most ezek az épületek gazdaságosabban tudnak működni. A környezettudatosság mint elv azonban továbbra is nagyon lényeges.

    Említettem a városfejlesztési katalizátorhatást, ez itt is érvényesül, hiszen a magán beruházók is elkezdtek energiahatékony házakat építeni. Egyrészt irodaházakat, másrészt lakóépületeket. Amikor elindult, ez is inkább csak üzenet volt, például az irodabérlők számára, hisz akár a brandépítés egyik része is lehetett, hogy környezettudatos irodába költöznek. Tehát szerintem az, hogy az önkormányzat tudott és hajlandó volt ilyen környezettudatos épületeket építeni, az hatással volt a magánberuházókra is.

    Ez a trend a lakóépületeknél is nyomon követhető. Az utóbbi időben egyre több lakás épül a kerületben, és azért érzékelhető, hogy az energiahatékony lakásokat jobban el lehet adni, keresettebbek a piacon, és az a plusz költség, amivel az építés jár, az az értékesítésnél megérül. Ugyanis már a lakásvásárlóknak is egyre fontosabb szempont, hogy energiahatékony lakást vegyenek, és az építtetők ebben is tudnak versenyezni.

    Klapka Központ
    Klapka Központ Forrás: XIII. kerületi Önkormányzat

    ígylakunk: A kerületi önkormányzati bérlakásállományon belül mekkora a passzív bérlakások aránya?

    P.G.: A XIII. kerületi önkormányzatnak 5600-5700 bérlakása van, ezeknek a többségét még a tanácsi rendszerből örököltük. Az elmúlt 10 évben 667 új lakást építettünk, ami a teljes állománynak körülbelül 12%-a. A kezetekben ezek hagyományos technológiával épültek, 2014 óta építünk passzív technológiával, tehát most olyan 200 körül van a passzív bérlakásaink száma.

    A régi házaknak a korszerűsítése is zajlik, de nagyon sok olyan lakásunk is van, ami vegyes tulajdonú társasházban található, ezeknek a korszerűsítés a sokkal nehezebb, mint ott, ahol az önkormányzat az egyedüli tulajdonos

    A megtartandó épületeknél zajlik korszerűsítés, komfortosítás, például az izzókat ledre cseréljük, mozgásérzékelős rendszerrel, ami épületenként is jelentős megtakarítást hoz.

    Ugyanilyen fontos volt a vízóra program, hogy minden lakásban legyen saját vízóra, mert ez is ösztönzi a lakókat a takarékoskodásra. Most már az önkormányzati lakások több mint 90%-ában saját vízóra van, és tapasztalatok azt mutatják, hogy csak ez 30-40%-os felhasználáscsökkenést eredményezett

    Úgy gondolkodunk, hogy az igazi rezsicsökkentés az, ha kevesebbet fogyasztunk, és nem az árakat támogatjuk.

    Ezenkívül ezekben az épületekben a zajlik tetőszigetelés, aljzatszigetelés, homlokzatszigetelés nyílászárócsere is.

    A gazdaságosan fel nem újítható épületeket pedig szanáljuk, a helyükre tudunk új, energiahatékony épületeket, bérházakat építeni.

    Bérlakásépítés
    Bérlakásépítés Forrás: XIII. kerületi Önkormányzat

    ígylakunk: Kik azok a szerencsések, akik a passzív bérlakások beköltözhetnek?

    P.G.: Ezekre a lakásokra pályázatot írunk ki, és aki megfelel a feltételeknek, az költözhet be. Korábban a lépcsőzetes pályáztatási rendszer volt az elv, tehát az költözhetett be ezekbe a lakásokba, aki leadott egy régi kerületi bérlakást, ahova pályázat útján másvalaki tudod beköltözni. Így mindenki eggyel jobb lakásba költözhetett, jobb helyzetbe került.

    Mostanra nagyjából elfogyott az a kör, akik tudták vállalni az új bérlakásoknak a magasabb bérleti díját, ezért most már olyanok is pályázhatnak, akinek nincsen leadandó lakásuk. Tőlük azt várjuk el, hogy legalább három éve állandó kerületi lakosok legyenek és a leadható lakás helyett egyéves üzemeltetési díjnak megfelelő összeget fizessenek meg. Ez 1-1,5 millió forint közötti összeg a lakás méretétől függően.

    A lépcsőzetes rendszer azért volt nagyon jó, mert akik lakásleadás révén kerültek a passzívházakba, azokat a bérlőket ismertük, tudtuk, hogy valószínűleg a lakás használatával nem lesz probléma. Ezekben az épületekben ugyanis az üzemeltetés szempontjából kulcskérdés a bérlői összetétel.

    A passzív épületekben gondnokok vannak, valamint külső üzemeltető partner is hiszen, itt nagyon bonyolult gépészeti rendszerek működnek, amelyeket folyamatosan ellenőrizni és adott esetben karbantartani kell, illetve a lakókat segíteni a lakások megfelelő működtetésében.

    ígylakunk: Milyen terveik vannak, mennyi energiahatékony bérlakást építenek a jövőben?

    P.G.: A szándékunk továbbra is az, hogy folytatjuk ezt a programot, de ez jelenleg elsősorban anyagi kérdés. A tervek szerint előkészítjük a további projekteket, de hogy el tudjuk indítani, ez most a finanszírozástól függ. Az önkormányzatnak vannak még saját tulajdonú telkei, például olyanok, amelyeken fel nem újítható épületeket lebontunk, ez tehát nem akadály.

    Az elmúlt években nagyon sokan befektetésként veszik az ingatlant, ez most már a 50-60%-ot is elérte a kerületben, ami azt jelenti, hogy nem növekszik annyival a kerület lakossága, mint amennyi az új építés. Az önkormányzati ellátórendszerben van még tartalék, a szolgáltatási és közterületi infrastruktúrában is tudjuk követni az iroda- és lakófejlesztéseket.

  • Mi lesz az építőiparral, ha megfizethetetlen lesz az építkezés?

    Mivel a lakosság a drasztikusan megnövekedett árakat a lakosság önerőből már képtelen kigazdálkodni, a hitelfelvétel lenne az egyetlen lehetőség az építési beruházások finanszírozására.  A két számjegyű szabad banki hitelek azonban szintén nem jelentenek valós alternatívát.

    Az építőipari vállalkozói szövetség ezért javasolja a Kormánynak egy energiatakarékos új építésre és felújításra vonatkozó zöld otthonteremtési hitelkonstrukció létrehozását - mondta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.. Ezhatalmas segítség lehetne, még akkor is, ha kell hozzá önerő, és vissza kell fizetni, nem mindegy, hogy 15 százalékot, vagy ötöt rak rá a bank.

    Mindez nem csak a családoknak lenne óriási segítség, hanem az ágazatnak is, hiszen enélkül alig lesz magánberuházás, és mivel az állami projekteket is erősen visszavágta a Kormány, nehéz időszak vár az építőiparra. 

    "Jelenleg az összes megrendelés húsz százalékát teszi ki az újépítésű lakások felhúzása valamint a felújítások" - mondta Koji László. Ha az állami megrendelések mellett ezek is jelentősen csökkennek, nyilván lényegesen kevesebb kapacitásra lesz szükség. Ezt a magyar építőipar jelenlegi struktúrája képtelen lesz átvészelni, aki a korábbi évek során képes volt tartalékot képezni, az túl fogja élni a mostani nehézségeket, de elég valószínű, hogy ez csak munkaerő elbocsátása mellett tudja megtenni, főleg hogy jó eséllyel nemcsak 2023, hanem 2024 is nehéz év lehet az építőipar számára., magyarázta a Szakszövetség elnöke.

    "Ezért lenne fontos, hogy a lakosság építésre, felújításra szánt megtakarításai valamilyen elfogadható hitelkonstrukcióval legyenek támogatva, ha az ilyen célú, Magyarországnak járó brüsszeli források legkésőbb a jövő évben megérkeznének, az nagyban tudná segíteni a lakosság energiatakarékos beruházásait" - mondta Koji László.

    A teljes interjút a Növekedés.hu oldalán olvashatják.

  • Leállhatnak építési projektek az energiaválság miatt

    Egy tonna cement előállításához átlagosan 110 kWh villamos energia szükséges. A fent említett jelentős áremelkedések megduplázzák a cement előállításának összköltségét. A rendszeres gyártási költségeken túlmenően ehhez még a megnövekedett üzemanyagköltségek is hozzáadódnak.

    A szövetség szerint a meglévő szállítási szerződések gyakran nem lehetnek olyan rövid távúak, vagy nem a szükséges mértékben módosíthatók, hogy azok a jelentősen megnövekedett költségekkel lépést tudjanak tartani. Tovább nehezíti a helyzetet a szakma szerint, hogy az import cementtermékeket nem terheli az iparágunkat sújtó bányajáradék és a 20 ezer forint/tonna árkorlátozás sem vonatkozik rájuk, így azok versenyelőnyt élveznek. A bányajáradék eltörlése megszüntetné ezt az anomáliát, amely egyébként hatásában komoly nemzetgazdasági kárt is okoz, hiszen más adóbevételek elmaradását generálja – írják.

    Már ma is megfigyelhető, hogy sok építkezést elhalasztanak, vagy törölnek a rendkívül megnövekedett költségek miatt, mivel ezek már gazdaságilag nem kifizetődőek, vagy nem állnak rendelkezésre a szükséges építőanyagok. Az energiaválság az építőiparra is közvetlen hatással van, és olyan fontos projekteket fékez, mint a lakásépítés és az infrastruktúra bővítése.Szó szerint leállás fenyeget az építkezéseken.

    A szövetség fontosnak tartaná, hogy minden rendelkezésre álló áramtermelő kapacitás a lehető legnagyobb mértékben járuljon hozzá az áramellátáshoz. Másrészt fontos, hogy a jelenlegi villamosenergia-árképzést a lehető leggyorsabban és ideiglenesen az érdemi sorrend elve szerint módosítsák az illetékes hatóságok és szolgáltatók.

    Úgy vélik továbbá, hogy a fentiekben javasolt intézkedések nem valósíthatók meg a központi költségvetésből származó további források nélkül. Véleményük szerint a fenntartható pénzügyi politikának ezekben az időkben mindenekelőtt a hosszú távú érdekekhez kell igazodnia. Elsődleges szempont kell legyen Magyarország ipari helyszínként való megőrzése, amely megfogalmazásuk szerint országunk jólétének központi pillére és a holnap klímasemleges társadalmának alapja.

    Forrás: 24.hu

  • Egyre több energiatakarékos készház épül Magyarországon

    Az energiaárak növekedésével még inkább felértékelődnek a jól szigetelt ingatlanok, illetve a környezettudatosság és a fenntarthatóság is egyre fontosabb szempont, évről-évre népszerűbbek a környezetbarát építési megoldások. A készházak építése sokkal kevésbé terheli meg a környezetet, mivel egyre több természetes, vagy életciklusuk végén könnyen lebomló, környezetet nem terhelő anyagokból készülnek. Kevés energiával előállítható és szállítható – gyártásához és újrahasznosításához 117-szer kevesebb energia szükséges, valamint pontosan kalkulálható a bekerülési költsége is.

    A könnyűszerkezetes házak esetében jóval kedvezőbbek a fűtési és hűtési költségek, mint amire egy hagyományos technológiával épülő hőszigetelés nélküli háznál számítani lehet. Egy modern könnyűszerkezetes háznak 30 cm-es falvastagság esetén – összehasonlítva egy korszerű téglafallal – több mint 200 százalékkal kisebb a hővesztesége.

    Az ÉVOSZ Környezettudatos és szerelt technológiás Szakmai Tagozata, a MAKÉSZ elnöke Kárpáti József szerint: „Egy-egy ilyen szerelt technológiás, környezettudatos készház bekerülési költsége – megfelelő szigeteléssel és a jelenleg még érvényben lévő 5 százalékos Áfával számolva – egy átlagos 100 négyzetméteres földszintes ház esetében alapesetben 5-10 százalékkal kevesebb, mint egy hagyományos építésű téglaépületé. Egy ilyen jól megtervezett háznak 3-4 KW a hővesztesége, felfűtése és hűtése is gyorsabb és egyszerűbb. A lakóteret leginkább csak szigetelés veszi körbe, ezáltal a belső falfelület eleve meleg érzetet ad”

    A könnyűszerkezetes házak a legelterjedtebb háztípusok a világon: Észak-Amerikában, Skandináviában, a Távol-Keleten a családi házak döntő többsége ezzel a technológiával készül. Hazánkban Nyugat-Magyarországon, és különösen a Balaton környékén kedvelik a megrendelők a készházakat, és Budapest teljes agglomerációjában is az átlagosnál gyakrabban készülnek így a családi házak.

    A hitelek drasztikus drágulása miatt azonban drasztikusan csökken a hitelből családi házat építtetők száma, és bár egyre népszerűbbek a legolcsóbb modulházak és konténerházak, ezen a piacon is az utóbbi két-három hétben erőteljesen csökkent a szerződéskötések száma – tájékoztatta a VG-t a készházépítő szakmai tagozat elnöke. Korábban is tapasztaltak megtorpanást, de most már inkább az a jellemző, hogy sokan visszamondják az építkezést.

    Egyre nagyobb problémát okoz, hogy a korábban három-hat hónap alatt elkészülő épületeket most az építőanyaghiány miatt jóval több idő, akár 10-12 hónap alatt lehet kivitelezni. Az anyaghiány miatt az építkezéseket sokszor át kell ütemezni, a szakembergárdát átcsoportosítani, ami további fennakadásokat okoz.

    Még ennél is nagyobb gond az építőanyagok napi árazása, amire nem nagyon találtak megoldást a kivitelezők. Korábban 30-60-90 napos fizetési határidőre lehetett anyagokat vásárolni, mert így könnyebb volt finanszírozni az építkezést. Most viszont az építőanyag- és a gépészetitermék-kereskedők úgy engedik ki az árut, hogy 100 százalékig ki van fizetve. 

    Összességében ezek a tényezők okozták a megtorpanást a készházpiacon is, ahol a kedvezményes lakásáfa meghosszabbításától remélik, hogy visszaépül a kereslet. Az energiatakarékos épületek iránt ugyanis óriási az érdeklődés, a megfelelően hőszigetelt ökoépületek, a hagyományos építőanyagok felé fordultak a vevők.

    Egyelőre készpénzes vevők maradtak bőven a piacon – mondta Kárpáti József. 

    Forrás és további információ: vg.hu, Realista

  • Építkezőknek, felújítóknak: Bau Budapest Expo kiállítás

    Több mint 500 termékkörben találkozhat csaknem félszáz kiállító termékeivel és szolgáltatásaival. 

    Legyen szó okos megoldásokról, építőanyagokról, zuhanykabinokról, vagy épp világítástechnikáról, rengeteg ötletet és kedvező ajánlatot gyűjthet be, hiszen a kiállítók csak ezen az eseményen elérhető kedvezményekkel is várják a látogatókat.

    A főbb tematikák: ajtó-ablak, szaniter, zuhanykabin, festékek, belső burkolatok, lámpák.

    Időpont: 2022. szeptember 16-18. 10 óra

    Helyszín: Vasúttörténeti Park, 1142 Budapest, Tatai u. 95.

    További információ és jegyvásárlás: https://baubudapest.com/ 

  • Megalakult az Országos Építészeti Tervtanács

    Az Országos Építészeti Tervtanács, mely augusztus 17-e óta kibővült feladatkört lát el és kiemelt hangsúlyt fektet a magyar beruházások minőségének emelésére.
    Az alakuló ülésén Lánszki Regő építészeti államtitkár és országos főépítész ismertette az építészeti-műszaki tervtanácsok működésről és feladatairól szóló kormányrendelet részleteit. A kormányrendelet két beruházási kör tekintetében telepített feladatot az Országos Építészeti Tervtanácsra: az OÉT véleményezi mind az állami magasépítési beruházások építészeti minőségét, mind a magánberuházásokban megvalósuló, 5000 négyzetméter alapterületet meghaladó épületek, és az egy építési telken 1500 négyzetméter alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépületek építészeti kialakítását.

    Az állami beruházások esetén a folyamatban lévő ügyekben sem adható ki építési engedély az Országos Építészeti Tervtanács hozzájárulása nélkül. A folyamatban lévő magánberuházásokat ez a jogszabály módosítás nem érinti.

    Az új szabályozás hatálya alá nem eső építmények esetén az önkormányzatok településképi véleményezési jogköre nem változik, az Országos Építészeti Tervtanács új feladataival összefüggő véleményezési eljárásokba pedig az illetékes önkormányzati és állami főépítészeket is bevonják.

    „Vissza kell szorítanunk a rossz tájolású, nem megfelelő minőségű anyagokból épült, környezetükhöz nem illeszkedő épületeket. A helyi közösségek és főépítészek bevonása pedig a helyismeret miatt elengedhetetlen, hogy sehol ne épülhessen meg olyan állami vagy piaci beruházás, melyet a helyi lakosok nem szeretnének." – mondta Lánszki Regő.

    Forrás: Építészfórum

  • Kevés új társasházat kezdtek építeni az első félévben

    A második negyedévben ugyan csökkent az építési fázisba lépő projektek értéke, de továbbra sem beszélhetünk alacsony számokról, az Aktivitás-Kezdés az 5. legmagasabb volt az elmúlt éveket nézve negyedéves szinten. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az elmúlt időszakban a kivitelezési költségek drasztikusan emelkedtek, ami önmagában jelentősen felfelé lökte a folyó árakon számolt Aktivitás-Kezdés mutatót, míg változatlan árakon a volumen ennél alacsonyabb lenne.

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2022. 2. negyedév)

    A magasépítések értéke nőtt, a mélyépítéseknél visszaesés látható

    A magasépítések esetében bővülés volt tapasztalható az Aktivitás-Kezdésben, az év második negyedévében több mint 560 milliárd forintot tett ki a megkezdett kivitelezések értéke a szektorban, ami túlszárnyalta az első negyedéves számot, valamint az elmúlt évek második legmagasabb szintjét jelentette 2021 április és június közötti időszaka után. Itt is igaz azonban, hogy az Aktivitás-Kezdést folyóáron számolva jelentősen emelte az elmúlt évek jelentős kivitelezési költségemelkedése.

    A magasépítéseken belül ugyanakkor a lakáscélú magasépítésekben nagyon jelentős visszaesést hozott az idei második három hónap, míg a nem lakáscélú magasépítések számottevően bővültek, az Aktivitás-Kezdés mutató április és június között 500 milliárd forint fölé emelkedett, ami 2021 második negyedéves értéke után a valaha mért második legnagyobbnak számít.

    Két nagyberuházásnak köszönhetően a mélyépítési Aktivitás-Kezdés minden eddigi rekordot megdöntött az első negyedévben. Ehhez képest a második negyedév jelentős visszaesést hozott, mindössze kevesebb, mint 240 milliárd forint értékben indultak el kivitelezések a szektorban, ami ugyanakkor az előző évek átlagosnak nevezhető negyedéves szintjével azonos. Az első negyedévhez képesti mérséklődés az út- és vasútépítéseket érintette, az Aktivitás-Kezdés mutató esetükben nem érte el a 90 milliárd forintot. A nem út- és vasút mélyépítéseknél ugyanakkor több kivitelezés is elkezdődött, ami magasabb értéket képviselt, mint az első negyedéves, körülbelül 150 milliárd forintot tett ki.

    Dél-Alföld volt a legaktívabb

    Az idei évet illetően az Aktivitás-Kezdésből a legnagyobb részesedéssel Közép-Magyarország rendelkezett, 43 százalékos aránnyal, a második helyen Kelet-Magyarország állt 37 százalékkal míg Nyugat-Magyarországhoz a megkezdett építkezések értékének valamivel kevesebb, mint 20 százaléka kapcsolódott. A 2014 és 2021 közötti időszakkal összehasonlítva Közép és Kelet-Magyarország részesedése a megkezdett kivitelezési munkákból magasabb volt 2022 első felében, míg Nyugat-Magyarországé alacsonyabb.

    Az elmúlt 1 évre visszatekintve az összes régió közül Budapesten és a Dél Alföldön volt a legmagasabb a kivitelezési fázisba lépő projektek összeértéke, az elemzés második felében ez utóbbival részletesen is foglalkozunk.  Az Aktivitás-Kezdésből a legkisebb részesedéssel a Nyugat-Dunántúl és a Dél-Dunántúl rendelkezett.

     

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2022. 2. negyedév)

    Bár 2022 második negyedéve nem hozott kiugró építés Aktivitást a Dél-Alföldön, az azt megelőző első negyedévben nagyon magasra rúgott az elindult kivitelezések értéke a régióban két nagyberuházásnak köszönhetően. De a tavalyi év utolsó negyedévében is magas összegben került sor építkezések elindítására a területen. 2022 első felében összesen több mint 400 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés mutató összege. Az elmúlt 4 negyedévet nézve pedig összesen átlépte a 660 milliárd forintot a megkezdett kivitelezések értéke.

    Az egész építőiparra jellemző kiugró számok a régióban a mélyépítésekre voltak visszavezethetőek, az elmúlt 4 negyedévben az ebben a szegmensben építési fázisba lépő projektek összértéke meghaladta az 500 milliárd forintot, ami a korábbi csúcsértékeknek is a többszörösét jelentette.

    A társasházi lakásépítések esetében nagyjából a 2021 második féléves Aktivitás-Kezdés jellemezte 2022 első félévét is, ami így magasabb szintet jelentett a 2019 július és 2021 júniusa között az egyes féléveket jellemző számoknál. A régióban 2018-ban volt a csúcson a társasházi lakásépítési Aktivitás-Kezdése, amikor elindult a Cédrus Liget lakópark kivitelezése Szegeden, a mostani szint ettől jóval elmaradt. Az említett projekt volumenét mutatja, hogy az elmúlt évek nagy társasházi projektjeinek értéke csupán töredék összeget jelentettek ehhez képest a régióban, inkább közepes méretű társasházak építése vette kezdetét, mint a Domby 60 társasház, a Balaton Lakópark A épületének II. Üteme és a Green Lakópark I. üteme Kecskeméten.

    Kevésbé aktívak a társasházi lakásépítők

    2022 április és június között mindössze kevesebb mint 60 milliárd forint értékben indultak társasházi lakásépítések, ami 2016 óta 2020 második felét nem számítva a legalacsonyabb összeget jelentette, úgy hogy azóta jelentősen nőttek az építési költségek, vagyis változatlan árak mellett nézve ez jóval kisebb építési volument jelent. Az első negyedévhez képest az Aktivitás-Kezdés visszaesése körülbelül 40 százalékos volt, ugyanakkor a 2021-es második negyedévhez képest ennél jóval kisebb, körülbelül 18 százalékos elmaradás volt mérhető. Összességében az idei első félévben a társasházi lakásépítési aktivitás nagyon szerénynek mondható a körülbelül 150 milliárd forint értékben megkezdett kivitelezésekkel, ami alacsonyabb a 2016 óta mért valamennyi első féléves számnál.

    A beruházások indítását továbbra is nehezítik a piaci bizonytalanságok, az építőanyagok nehézkes beszerzése, illetve az előre nehezen megjósolható drágulásának mértéke, miközben a gazdasági nehézségek következtében a kereslet is visszaesni látszik, és finanszírozást is csak egyre rosszabb feltételekkel lehet találni.

    A piac szempontjából jelentős változás, hogy a kedvezményes áfával kapcsolatos határidőt további két évvel kitolták, így az építési engedélyek megszerzésével kapcsolatban már nem sürgeti a fejlesztőket az idei év végi határidő. A másik jelentős változás, hogy szintén könnyítést kaptak a beruházók a szigorodó energetikai szabályok bevezetésének két éves eltolásával. Szintén változás a piac szempontjából, hogy a nagyobb, 5000 négyzetméternél nagyobb épületek, valamint az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább 6 lakásból álló új, társasházi lakóépületek esetében vétójogot kap az állami főépítész vezette Országos Építészeti Tervtanács.

    A 2022 második negyedévet illetően némileg nőtt az első negyedévhez képest a befejezett társasházi lakásépítések összértéke. Az Aktivitás-Befejezés így az első félévben valamivel 100 milliárd forint felett alakult a szektorban. Az idei évre azonban további jelentős mennyiségű beruházás befejezése várható, bár a piaci körülmények miatt elképzelhető, hogy több fejlesztés esetében csúszhat az átadás.

    A társasház építések területi eloszlása továbbra is nagyon egyenlőtlen, 2022 első félévében az Aktivitás-Kezdés több, mint 60 százaléka Közép-Magyarországhoz volt köthető, ami nagyjából a 2014-2021 közötti időszakot jellemző szinttel azonos. Kelet-Magyarország részesedése a korábban megfigyeltnél magasabb volt 2022 első felében, míg Nyugat-Magyarország alacsonyabb részesédessel rendelkezett az idei év első 6 hónapjában a társasházi lakásépítésekből.

    Forrás: EBI Építésaktivitási jelentés

  • GVH: A lakástámogatások segítenek stabilizálni az építőanyag-keresletet

    A GVH augusztus 26-án publikálta honlapján a végleges jelentést, amelynek megállapításait Turi Anna, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetőjével foglalja össze a lap.

    A GVH a többi között egyes építőanyagok piacát vizsgálta meg gyorsított ágazati vizsgálat keretében az elmúlt időszakban. Az építőanyagok ára az elmúlt években meredeken emelkedett, a gazdaság számos szegmensét kedvezőtlenül érintve.

    A gyorsított ágazati vizsgálat eredményei megerősítik, hogy a három vizsgált szigetelőanyag, azaz az ásványgyapot, az expandált polisztirol (EPS) és az extradurált polisztirol (XPS) termelői/importőri árai átlagosan 61 %-kal emelkedtek az elmúlt három évben. A jelentés szerint az áremelkedés a termeléshez szükséges energia (olaj, villamos energia, földgáz), továbbá – a forintárfolyam leértékelődése folytán - a gyártáshoz felhasznált import nyersanyagok drágulásával, és a kereslet növekedésével magyarázható.

    „A vizsgálat során a GVH nem tárt fel versenyfelügyeleti eljárás indítására okot adó körülményt, azonban számos, a piac szempontjából kedvezőtlen tényezőt azonosított, amelyek ellensúlyozására több intézkedést is javasolt. Ezek többsége fenntarthatósági szempontokra összpontosít” – emeli ki Turi Anna, a Schönherr szakértője.

    Ajánlások az egyes szereplőknek

    A GVH arra bíztatja a gyártókat, hogy növeljék termelési kapacitásaikat. A nyersanyagárak jelentős emelkedésének mérséklése érdekében nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a hulladékanyagok és a visszagyűjtött termékek gyártási folyamatba való becsatornázására, az újrahasznosításra, valamint az ehhez szükséges technológiai háttér fejlesztésére. Az újrahasznosítás segíthet a gyártóknak az esetleges nyersanyaghiány kezelésében, és csökkentheti a termelési költségeket, ami a fogyasztói árakban is megmutatkozhat. A GVH arra is felhívja a gyártók figyelmét, hogy a szállítási és fuvarozási kapacitásaik tervezésekor törekedjenek fokozott figyelmet fordítani az ESG (felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szempontokra.

    A lakosságnak a GVH azt javasolja, hogy a megrendelők és a tervezők a lehető legkorábban konzultáljanak a szigetelést végző vállalkozóval a felhasználandó szigetelőanyag-típusokról, figyelembe véve az aktuális árat és az elérhető kínálatot. A gyorsított ágazati vizsgálat feltárta, hogy bizonyos fokú helyettesíthetőség áll fenn a különböző vizsgált szigetelőanyagok között. Mivel azonban a hőszigetelést a műszaki és tűzvédelmi terveknek is tartalmazniuk kell, a tervek elfogadása után már nincs lehetőség utólagos módosításra - ahogyan arra a jelentés is rámutat.

    A hulladékgazdálkodási szolgáltatóknak ajánlott továbbá a szelektív hulladékgyűjtési rendszert úgy átalakítani, hogy a lakosság számos ponton, egyszerűen és ingyenesen leadhassa a sztirol és polisztirol csomagolóanyagokat. Az így összegyűjtött tiszta terméket értékesíthető a hazai EPS- és XPS-gyártóknak, amelyek az újrahasznosított csomagolóanyagokból költséghatékonyan tudnának a termeléshez szükséges nyersanyagot előállítani.

    Végezetül, a GVH a magyar jogalkotó figyelmébe ajánlja, hogy a lakásépítési és épületfelújítási állami támogatásokkal hosszú távon stabilizálható a szigetelőanyagok iránti kereslet, amellyel kiküszöbölhetők a szélsőséges keresleti ingadozások. Ez segítene a gyártóknak a termelési kapacitásaik tervezésekor és a beruházási döntéseik meghozatalában, ami a piac kínálati oldalán kiszámíthatóbb működést tenne lehetővé, ezáltal elkerülve a jövőbeli termékhiányokat.

  • Vétójoga lesz a tervtanácsnak a nagyobb lakóépítkezésekre is

    A jövőben az állami főépítész által vezetett tervtanács véleményezi az 5000 négyzetméternél nagyobb épületek, valamint az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépület építészeti-műszaki dokumentációját.

    A Magyar Közlönyben kedden megjelent 315/2022. (VIII. 16.) kormányrendelet szerint minden elvi építési, építési vagy fennmaradási engedélykérelmet elutasít az építési hatóság, amelyet a tervtanács nem ajánlott megvalósításra.

    Krüpl László ügyvéd, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ingatlanjogi csoportjának vezetője azt mondta, hogy az új szabályozás egy újabb adminisztratív akadályt állít a tisztán piaci alapú ingatlanfejlesztések elé, hiszen az kiterjed egy közepes méretű irodaház vagy lakóingatlanprojektre is. Várakozásaik szerint ez csökkenteni fogja a kiadott építési engedélyek számát, ezzel befolyásolva az irodapiacon és a lakóingatlanpiacon a kereslet és a kínálat alakulását.

    Forrás: hvg.hu

  • Megérkezett a piaci zöld hitel

    Az ingatlan energetikai besorolása legalább BB minősítésű kell, hogy legyen; primer energiafogyasztása max. 80 kwh/m2/év lehet; korszerűsítés, felújítás vagy használt lakás vásárlása esetén a fenti feltételek kiválthatóak azzal, hogy a korszerűsítés után a primer energiafogyasztásban minimum 30%-os javulás érhető el.

    Így mód nyílik arra, hogy a meglévő ingatlan modernizációját, felújítását is a kölcsön segítségével végezzük el. Sőt, arra is van lehetőség, hogy egy szerződésben állapodjunk meg a bankkal az ingatlan vásárlására és annak felújítására szolgáló kölcsön összegéről.

    A K&H saját Zöld hitelét össze lehet kapcsolni a családtámogatási rendszer elemeivel (CSOK, Zöld CSOK, Babaváró), ám azok az ügyfelek is igényelhetik, akik nem felelnek meg a fenti konstrukciók feltételeinek.

    A money.hu szakértőinek értékelése szerint a bank számára az új zöld hitel kockázatcsökkentő megoldás, hiszen az új vagy felújított, energetikailag modernizált lakások értékállósága magasabb. A termékkel jól meg lehet lovagolni a rezsiárak emelkedése miatt megélénkülő felújítási keresletet is. Az pedig, hogy a feltételeket az NHP ZOP-hoz idomították, a későbbiekben megteremtheti a lehetőségét annak, hogy a hitelt könnyen az újrainduló támogatásokhoz vagy újabb refinanszírozási termékhez kapcsolhassák.

    Piaci feltételek – egyedi árazás lehetősége

    A K&H terméke jelenleg a bank által kínált mindenkori Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) mindenkori piaci hitel kamat mellett érhető el. Ennek mértéke a kamatperiódus és a hitelösszeg, valamint az ügyfélminősítés alapján jelenleg 8,54 és 10,59 százalék között mozog.

    Ugyanakkor a bank a K&H Zöld hitel esetében fenntartja a jogot egyedi árazású ajánlat megtételére. (Ezt a gyakorlatot folytatta több bank az eredeti NHP ZOP-ból kimaradt hitelek esetében. A piaci kamatozástól való kismértékű eltérést a fenn már említett értékállóság és így kisebb kockázatok magyarázzák.)

    A money.hu szakértői szerint a K&H az első fecske lehet, idővel mind több bank szállhat be az energiatakarékos ingatlanok finanszírozásába saját zöld hitel termékkel. Az olcsóbb finanszírozást a Zöld Jelzáloglevél Program kibocsátásain elérhető, a piacinál némileg kedvezőbb árazás támogathatja a jövőben.

    Forrás: Realista.hu

  • Mit jelent a rezsielőny az albérletpiacon?

    A várakozásoknak megfelelően felélénkült az országos albérletpiac, miután a múlt csütörtökön kiderültek a felvételi ponthatárok - áll az ingatlan.com legújabb elemzésében, amely az albérletpiaci kereslet és kínálat alakulása mellett arra is választ ad, mennyiért kínálják az új vagy újszerű lakásokat, amelyeknél a magasabb bérleti díj megtérülhet az alacsonyabb rezsi miatt.

    “Az albérletpiaci csúcsidőszak rajtját jól mutatja, hogy pár nap alatt a kiadó lakások iránti kereslet 10 százalékkal növekedett. Ennyivel nőtt ugyanis az érdeklődések száma a ponthatárok kihirdetése óta. Itt azonban még nincs vége a bővülésnek, augusztus közepén újabb lökést kaphat a kereslet. Akkor derül ki a hallgatók számára, hogy lesz-e a következő tanévben kollégiumi férőhelyük. Akiknek nem jut, azok az albérletpiacon oldhatják meg a lakhatásukat.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője

    A kereslet felfutásával a kínálat is bővült. Budapesten 14 százalékkal több lakóingatlant kínálnak a tulajdonosok a leendő bérlőknek. “A megyeszékhelyeken pedig összességében 16 százalékkal több kiadó lakásból lehet válogatni. Így több mint 10 500-nál jár a bérlőre váró lakóingatlanok száma” - tette hozzá a szakember.

    Mit jelent a rezsielőny?

    Arra is számítani lehetett, hogy az új rezsiszabályozás - amely szerint az átlag feletti áram- és gázfogyasztásra magasabb tarifa vonatkozik - az alacsonyabb fogyasztású új vagy újszerű kiadó lakóingatlanok felé terelik a bérlőket. “A legtöbb esetben ezek magasabb bérleti díjjal vehetők ki, ám az alacsonyabb fenntartási költségek miatt érdemes lehet ezt a prémiumot kifizetnie a bérlőknek, mert az összes lakhatásra fordított kiadás így kisebb lehet.” - tette hozzá Balogh László.

    Az ingatlan.com adatai szerint Budapesten az új építésű, újszerű vagy korszerűsített albérletek átlagos bérleti díja július utolsó napjaiban 200 ezer forint volt, szemben a közepes állapotban lévő lakásokra jellemző 150 ezer forinttal. Tehát előbbieknek 50 ezer forintos rezsielőnyben kell lenniük havonta, hogy megérje a magasabb bérleti díj. A fővároson belül azonban jelentős eltérések láthatóak, az egyik legnagyobb kínálattal rendelkező XIII. kerületben az új építésű vagy újszerű albérleteknél 200 ezer forint az átlagos bérleti díj, a közepes állapotú társaiknál is magas, 185 ezer forint ugyanez. Vagyis ebben a városrészben mindössze 15 ezer forinttal alacsonyabb rezsinél már “megtérül” a magasabb bérleti díj.

    A megyeszékhelyek, azon belül a nagyobb egyetemvárosok piacait nézve pedig kiderül, hogy Debrecenben az korszerű albérletek 148 ezer forintos átlagos bérleti díja 58 ezer forinttal haladja meg a közepes állapotban lévőkét, Szegeden az előbbiek 149,5 ezer, utóbbiak 90 ezer forinttal szerepelnek a kínálatban. Pécsett 20 ezer forint az eltérés, mivel 140 ezer forintért kínálják az új vagy újszerű ingatlanokat, a rosszabb állapotúaknál 120 ezer forint az átlag. Az említett különbségek miatt fontos, hogy a bérlőjelöltek a szerződéskötés előtt nézzék meg az adott lakás pontos fogyasztását, rezsikiadásait, a közös költséget és ez alapján döntsenek.

    Forrás: ingatlan.com

  • Az energiahatékony lakásépítések és korszerűsítések támogatása létfontosságú Magyarország számára

    A jelenlegi otthonteremtési támogatások – különösen a nehéz piaci körülmények között – egyelőre még támaszt jelentenek a lakásépítési, felújítási ágazat számára, amire nagyon nagy szükség van. A hatályos szabályok szerint azonban az otthonteremtési program több eleme (otthonfelújítási támogatás, áfakedvezmények, illetékmentesség) is megszűnik 2022 végén. A Miniszterelnök korábbi bejelentése szerint az új Kormány fenntartja a meglévő támogatásokat. Eddig a falusi csok meghosszabbítását jelentették be ez év végéig, valamit a kedvezményes újlakás-áfa kaphat még további két évet.  Mind a családok, mind a piaci szereplők bizonytalanságát enyhítené, ha világossá válna, meghosszabbítja-e a kormány a többi kifutó lakástámogatást is.

    A támogatási források elérhetősége nélkül biztosan jelentősen csökkenne a családok lakások és lakáskorszerűsítések iránti kereslete. A csökkenés már most is érzékelhető, hiszen az elmúlt időszakban az energia- és építőanyagárak drasztikusan emelkedtek, a nem csillapodó szakemberhiány ugyancsak drágítja a kivitelezést. Az építési költségek, valamint a lakáshitel-kamatok erőteljes emelkedése miatt az állami támogatások nélkül a lakásépítések és a korszerűsítések jelenlegi szintje sem tartható fenn.

    Ezért különösen fontosnak tartjuk az energiahatékony lakásépítések és korszerűsítések kiemelt ösztönzését, támogatását. A lakásállomány minőségi, energetikai megújításához szükség van mind az energiahatékonysági korszerűsítésekre, mind a zöldlakás-építésekre.

    A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások felújítása nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját. Ezek nem csak valóban „üres lakásokat” jelentenek, hanem részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak” jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül több mint 150 ezer db 1946 előtt épült, csaknem 100 ezer pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ráadásul jelentős részük nem piacképes lokációban helyezkedik el.

    Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa, az otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége.

    Ugyanakkor ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre van szükség. Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának. Ezért tartjuk fontosnak, és javasoljuk az otthonteremtési politikában a több éves előrelátást és tervezést.

    A jelenleg határidő nélküli intézkedések – csok, csok-hitel, illetékmentesség és áfamentesség csok mellé, rozsdaövezeti áfakedvezmény, jelzáloghitel-elengedés – fenntartása mellett szükségesnek gondoljuk az alábbi támogatások meghosszabbítását [ld. otthonteremtési támogatások összefoglaló táblázata]:

    - A valódi rezsicsökkentés a lakossági energiafogyasztás csökkentésével érhető el, amihez növelni kell az energiahatékony lakások számát. Az energiahatékony lakásépítés, illetve lakásvásárlás támogatására szükségesnek tartjuk az MNB Zöld Otthon Programja kamattámogatott hitelének újbóli megnyitását. Ezt érdemes lenne kiterjeszteni az energiahatékonysági lakásfelújításokra is.

    - Az otthonfelújítási támogatás óriási célcsoportot érint, hiszen a hazai lakásállomány legalább 70 százaléka korszerűsítésre szorul. A leglényegesebb, hogy a támogatás által javuljon a lakóingatlanok energiahatékonysága. Ilyen nagy volumenű felújításokat azonban csak évtizedes távlatban lehet úgy ütemezni, hogy az építőipar ezt munkaerő- és építőanyagkapacitással ki tudja szolgálni.

    - Az új lakások értékesítésére vonatkozó 5% áfa - a még jelenleg érvényes szabályok szerint - azok után a lakások után érvényesíthető, amelyekre 2022.12.31-ig megkapta a fejlesztő az építési engedélyt, vagy az építését ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint (és az építését 2026.12.31-ig befejezték).  A 2022.12.31. határidőt hosszabbítaná meg most a Kormány további két évvel.

    A tervezhetőséghez szükségesnek tartunk egy 15 évre szóló, átlátható, koherens és rugalmas lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Szükséges lenne továbbá meghatározni azt a „lakásépítési minimumot” (ez javaslatunk szerint 25 ezer új lakás / év), amely alá a kormány nem engedné az építési számokat. A lakásállomány 100 évenkénti megújulásához évi 40 ezer lakást kellene építeni.

    A lakásépítési és a lakásfelújítási célszámok kijelölése jelentősen hozzájárulna

    • a kiszámíthatósághoz,
    • az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához,
    • a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez;
    • a stabil munkahelyekhez;
    • megrendelés és munka az anyaggyártói, tervezői, kivitelezői, fejlesztői, építőanyag kereskedői, finanszírozók, ingatlanforgalmazók, kapcsolódó beszállítók - szektoroknak
    • a szakképzési igények tervezhetőségéhez;
    • a minőségi építésekhez.

    A kapcsolódó KSH-adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk cikkünk alatt letölthető.

  • A ponthatárok kihirdetése előtt így néz ki az albérletpiac

    Bár a felvételi ponthatárok kihirdetésével kap nagyobb lendületet a nyári albérletszezon, a kereslet már több országrészben júliusban is erősödött - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely azt is megmutatja, hogy az egyes nagyvárosokban mennyibe kerülnek a legolcsóbb albérletek.

    Hol a legerősebb a kereslet?

    “Az elmúlt két évben a koronavírus-járvány hatásai miatt rendhagyó volt az albérletszezon, mert a kereslet is felpörgött, és a kínálat is jelentősen bővült. Tavaly januárig Budapesten csökkentek a bérleti díjak, most viszont szinte mindenhol drágulással kanyarodik rá a csúcsidőszakra a piac.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: “A háború miatt is bizonytalanabbá váló gazdasági környezet és az átlag feletti energiafogyasztásra vonatkozó piaci árazásról szóló új rezsiszabály az alacsony bérleti díjú, az alacsonyabb bérleti díjú és olcsón fenntartható albérletek felé fogják eltolni a keresletet.”

    Az ingatlan.com összesítése szerint pár nappal a felvételi ponthatárok kihirdetése előtt a keresletet nézve a főváros mellett Győr-Moson-Sopron és Csongrád megye emelkedik ki az országos mezőnyből. Budapesten 24 százalékkal a másik két megyében 20 és 8 százalékkal nőtt az ezer kiadó lakásra jutó kereslet idén júliusban.

    Ennyiért lehet a legolcsóbban bérelni

    Balogh László közölte: “Az ingatlan.com kínálata alapján megnéztük, hogy Budapesten és a megyeszékhelyeken mennyiért lehet kibérelni a teljes kínálat legolcsóbb 10 százalékába tartozó kiadó lakásokat. Bár Budapesten az összes albérletet nézve júliusban 195 ezer forint volt az átlagos összeg, a legalacsonyabb bérleti díjjal rendelkező lakásoknál havonta 130 ezer forintnál is alacsonyabb a havi bérleti díj. 

    Egekbe szökött a fővárosi albérletek ára

    Egy év alatt a húsz százalékot is meghaladta a budapesti albérletárak emelkedése, így júniusban átlagosan 173 ezer forintot kértek egy kiadó lakásért a fővárosban. A felpörgő infláció és a jegybanki alapkamat emelése ugyanakkor már most megágyaz a következő év albérletpiaci viszonyainak – állítja a Rentingo.com legfrissebb elemzésében.

    A bérleti díjból realizálható 4-6 százalékos hozam ugyanis jelentősen alatta marad az inflációnak és a lakossági állampapírhozamoknak, így bérbeadói oldalról várhatóan érdemi kínálatbővüléssel nem lehet számolni, miközben csökkenhet a fizetőképes kereslet.

    Az infláció felpörgésével együtt júniusban tovább folytatódott a fővárosi bérleti díjak emelkedése: a tavalyi év azonos időszakához képest több mint 20 százalék volt a drágulás, így a bérbeadók átlagosan 173 ezer forintot kértek kiadó ingatlanjukért.

    Az elmúlt években növekvő fizetések miatt a bérlők egyelőre követni tudták az áremelkedést, és immár átlagosan 166 ezer forintért kerestek kiadó lakást Budapesten, ami 23 százalékos emelkedés 2021 júniusához képest – mutat rá legfrissebb albérletpiaci elemzésében a Rentingo.com közösségi albérletkereső platform.

    A kétszámjegyű infláció és a jegybanki alapkamat emelése már az év további részében is érzékelhetően nőni fog a feszültség a bérbeadói és bérlő oldal között.

    A befektetők számára az inflációkövető állampapír immár kétszámjegyű hozama valós alternatívát jelent az ingatlanvásárlással szemben, ezért a következő időszakban lassul majd a kiadó ingatlanok számának emelkedése. A bérbeadásból realizálható átlagosan 4-6 százalékos hozam ugyanis jelentősen elmarad mind az inflációtól, mind a lakossági állampapírhozamoktól, így egyre kevésbé lesz vonzó bérlakásba fektetni.

    A bérből és fizetésből élőket főként az élelmiszerárak robbanásszerű emelkedése érinti érzékenyen, csökkenni fog a bérleti díjra elkölthető jövedelmük, ezért nehezebb lesz lépést tartaniuk a bérbeadók által diktált árakkal, így már a közeljövőben egyre látványosabban nyílhat az árolló a kínálati és a keresleti bérleti díjak között, feszültséget okozva ezzel az albérletpiacon – állapítja meg elemzésében a Rentingo.com.

    Győrben 150 ezer forintnál járt az átlagos bérleti díj, ugyanakkor a legkedvezőbb áron kínált albérletek havi díja 113 ezer forintot tett ki. Szegeden a 140 ezer forintos városi átlaghoz képest 94 ezer forintért kínálták a legolcsóbb albérleteket. Az egyetemvárosok közül például Debrecenben 107 ezer forint, Veszprémben 130 ezer forint, Miskolcon 75 ezer forint, Pécsen 90 ezer forint volt a legolcsóbban elérhető albérletek havi díja.

    Az ingatlan.com szakértője szerint a fiatalok azzal tudják leghatékonyabban csökkenteni a lakhatási költségeiket ezekben a hetekben, ha a teljes kínálatot átböngészik, és lecsapnak a még kínálkozó legjobb ajánlatokra a piacon. Balogh László elmondta, hogy az albérletdrágulás ellenére még mindig vannak megfizethető vagy olcsóbbnak mondható kiadó lakások a kínálatban.

    Forrás: ingatlan.com, Rentingo.com

  • Már csak energiahatékony házak kaphatnak használatbavételi engedélyt

    A 7/2006 TNM rendelet szerint idén július 1-jétől az új épületek már csak a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelmények teljesítése esetén kaphatnak használatbavételi engedélyt. Az összetett műszaki szabályozás, az energiahatékonysággal szemben támaszt kötelezően magas elvárásokat. A követelményszint mind az épület egészének mind pedig az épületszerkezetek és az épületgépészet jellemzőit is meghatározza. Az épületnek három szinten kell teljesíteni az elvártakat: határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezője (U-érték); fajlagos hőveszteség-tényező és összesített energetikai mutató.

    A közel nulla követelményszinthez további elvárás, hogy az épület energiaigényének legalább 25%-át megújuló forrásból fedezzék. A követelmények teljesülését új és meglévő épületek esetén egyaránt a rendeletben előírt számítási módszerrel kell kiszámolni. A Wienerberger e4 ház esetén ezt a számítást már a tervezés során elvégezték, melyről energetikai tanúsítványt is kapott a ház. A mintaház hatéves mérési időszaka lezárult, és stabilan teljesíti az elvárt követelményszintet, méghozzá a rendeletben előírtakhoz képest kedvezőtlenebb körülmények (hidegebb téli időjárás, magasabb belső kívánt hőmérséklet) mellett is.

    A követelmények és a környezetvédelmi szempontok mellett, hosszútávon a pénztárcánkat is jobban kíméli egy energiatakarékos ház. Hiszen hatalmas különbség lehet a hőszigetelés terén egy átlagos régi családi ház és egy korszerű, a modern fejlesztéseket és szempontokat szem előtt tartó ház között. Tévhit, hogy a szigorodó előírásokat, illetve az ehhez szükséges kiemelkedő hőszigetelést csak úgy lehet elérni, ha a téglafalakra vastag hőszigetelő réteg kerül. Az e4 ház azt is bizonyítja, hogy egyrétegű kerámia falazattal is könnyedén teljesíthető a követelmény, így például a tavaly BME innovációs díját elnyerő Porotherm X-therm téglával.

    A Wienerberger négy „e” betűs fogalom – energiahatékony, élhető, elérhető és egészséges – köré rendezte az e4 épület filozófiáját. A projekt keretében 2015 szeptember végére készült el a mintaértékű családi ház, melyet azóta folyamatosan használ a tulajdonos család. Az épülettel való kapcsolat azonban nem szűnt meg az átadással, hiszen az építés során monitoring rendszert alakítottak ki, mely folyamatosan mérte és rögzítette az épület működésével kapcsolatos adatokat. A monitoring rendszer az épület közvetlen gépészeti rendszerének mérését fedi le.

    Az e4 ház a mérések alapján magabiztosan teljesíti a mérhető követelményértékeket, és ebben az sem befolyásolta, ha az időjárás kedvezőtlenebbre fordult, vagy a felhasználói szokások eltértek a rendeletben meghatározottaktól. Például a teljes éves rezsiköltség az évek során 150 és 200 ezer forint között alakult, ami egy 147 négyzetméter nagyságú ház esetében kifejezetten kedvezőnek minősül.

    Forrás: Realista

  • A lakásépítés a klímacélokat és a gazdaságot is támogatja

    Ígylakunk.hu: Van esély arra, hogy csökkenjenek a lakásárak?

    Kiss Gábor: A lakáskínálat visszaesett, és a költségalapú árazás nem teszi lehetővé az árak csökkentését. Sőt, egész biztos, hogy az árak tovább fognak nőni. Ez sem a fejlesztőknek, sem a lakást vásárlóknak nem kedvező.

    Az lenne jó, ha a gazdaságpolitikai ösztönző rendszer abba az irányba mutatna, hogy minél nagyobb legyen a kínálat, minél nagyobb a kínálat, annál nagyobb a verseny, minél nagyobb a verseny, annál moderáltabb lehet az ár. Azt azért meg kell említeni, hogy a lakásárak tartósan még sosem csökkentek. A 2008-as válság után volt egy rövid időszak, amikor volt egy minimális csökkenés, de aztán nagyon hamar elindultak fölfelé az árak. Normál esetben tehát nem lehet számítani lakásárak csökkenésére, de az volna jó, hogyha hozzá nőnének a jövedelmek. Ha a bérek növekedése gyorsabb, erőteljesebb, mint a lakásárak növekedése, az nyilván kedvező mind a vásárlók, mind a kínálatot biztosító fejlesztők számára.

    Ígylakunk.hu: Egyelőre nem tudunk biztosat a piacot élénkítő lakástámogatások alakulásáról. A korábbi ígéretek és a jövő évi költségvetési tervezet ugyan azt a reményt erősíti, hogy megmaradnak, sőt talán ki is bővülnek a lakástámogatások, de egyelőre csak a falusi csok féléves meghosszabbításáról tudunk. Szerinted melyik támogatás a legfontosabb a fejlesztők, illetve a lakásvásárlók szempontjából?

    KG: Arra számítunk, hogy fennmaradnak a keresleti oldali támogatások, amelyek eddig nagyon jól segítették a lakáspiacot, így a csok, a kedvezményes csok-hitel, a babaváró kölcsön, az illetékkedvezmény. Nagyon fontos kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben folytatódhat-e a Zöld Otthon Program, amely kedvezményes zöld hitelt biztosított az energiahatékony újépítésű lakások vásárlásához, de kimerült a kerete. Nagyon kívánatos lenne, hogy a kereslet oldali támogatásnak ez a lába is meglegyen, mert a lakásvásárláshoz szinte mindig szükség van egy piaci alapú hitel kiegészítésre is. De ha ez a piaci alapú hitel most a korábbihoz képest kétszer magasabb törlesztőrészletet jelent, az nagyon riasztó és nem fogja segíteni a magán személyeket, hogy valóban vásároljanak, ezért a keresleti oldalon is nagyon fontos lenne egy kamattámogatott hitel az MNB vagy a Kormány részvételével.

    A kínálati oldalon pedig egyértelműen a lakásáfa határozza meg azt, hogy mennyi új építésű lakás kerül a piacra. Az elmúlt években nagyon jól látható volt, hogy a piac milyen érzékenyen reagál az áfa változásaira. A mostani szabályozás szerint év végéig kiadott engedélyekre vonatkozik a kedvezményes 5%-os áfa. Ugyanakkor fontos volna, hogy a gyakori változtatás helyett, legyen közmegegyezés arra vonatkozóan, hogy a lakhatás alapvető jog, amihez biztosítani kell a kedvező hozzáférést, ehhez szükséges a hosszú távú 5%-os áfát biztosítani, ami a piacra érkező kínálat meghatározója.

    Ígylakunk.hu: Korábban a kedvezményes áfával kapcsolatban volt olyan kormányzati ellenérzés, hogy nem megfelelő eszköz, mert nem lehet vele célzottan a családokat támogatni, hiszen általánosan lehet csak bevezetni, amit bárki, akár a befektetők is igénybe tudnak venni. Aztán kiderült, hogy a családok számára is nagyon fontos ez a támogatás.

    KG: A befektetési célú lakásvásárlás sem ördögtől való, nem feltétlenül rossz célt szolgál, hiszen abban a lakásban ugyanúgy végfelhasználó magánszemély fog lakni, csak bérleti konstrukcióban. Bérelhető lakásból is szükség van egy bizonyos mennyiségre a piacon, mert nem mindenki egyből úgy kezdi a lakáskeresést, hogy van három gyereke, vagy tudja vállalni, és akkor igénybe veheti kedvező családtámogatásokat. Ezért elsősorban a gyermekvállalás előtt álló fiatalok részére jó minőségű bérlakásra nagyon nagy szükség van. Ha kevés a bérlakás, akkor a bérleti díjak is magasak, tehát ahhoz, hogy moderált bérleti díjak legyenek, nagyobb kínálat kell. Sőt hasznos lenne egy, kifejezetten a fiataloknak szóló kedvező bérleti konstrukcióval támogatott bérlakás rendszer.

    Az újlakás-vásárlás és -építés 27%-os áfatartalma egyébként európai rekord, a környező nemzetközi környezetben is mindenhol egyszámjegyű a lakásáfa. Értjük, hogy a kormányzat a bérek oldalán szeretné az adócsökkenést folytatni, és a fogyasztás oldalán szeretné az adók nagyobb részét beszedni, de nem biztos, hogy a lakás olyan termék, amit ilyen magas adóteherrel kell sújtani. Egy újépítésű lakás vásárlásakor a végfelhasználó magánszemély 27% áfa tartalom esetén 10-25 millió forint összegű adót fizet meg, ami jelentős terhet jelent. 

    Ígylakunk.hu: Rengeteg támogatás érkezett az elmúlt években a lakásszektorba. Egy nehéz gazdasági helyzetben miért érdemes mégis a lakásépítéseket támogatni?

    KG: Annak, hogy mennyi lakás épül, rengeteg területre van hatása. Például a család- és népesedéspolitikára, hogy mennyi gyerek fog megszületni. Ha mamahotelben ragadnak a fiatalok, akkor nem fognak időben családot alapítani ahhoz, hogy három gyerek megszülessen. Azt jó célnak gondolom, hogy mindenki hozzájuthasson saját tulajdonú lakáshoz, de ez akkor valósul meg, ha van a lakáspiacon kellő mennyiségű kínálat.

    Másik nagyon fontos terület az energetika. A lakosság több energiát használ mint az ipar, és ennek a háromnegyedét fűtésre fordítjuk, ezért felújításokra és közel nulla energia igényű, korszerű új otthonokra van szükség. A rezsicsökkentés fenntartása, a lakossági energiafogyasztásának csökkentése, az energetikai függetlenség megteremtése, a zöld átállás támogatása csak az újépítésű lakások mennyiségének növelésével érhetők el.

    A klímapolitika is olyan terület, ami erőteljesen ide kapcsolódik. Látszik, hogy a lakásfelújítások jelentősen segítik a klímacélok megvalósítását, de döntő és lényegi előrelépést az új lakásokkal lehet elérni. A közel nulla energiaigényű vagy annál is kisebb energiafelhasználású új lakások két nagyságrenddel jobban támogatják a klímacélokat, mint a felújítások által megújult lakások. Ezért is fontos, hogy ezeket a korszerű, energiahatékony új lakásokat a piacra hozzuk.

    Vannak még a várospolitikai célok, ahol lényeges, hogy ne terüljenek szét a városok, hanem kompakt egységek legyenek, ahol 15 percen belül elérhetők a szolgáltatások, a munkahely és a lakás. Ahol hatékonyan lehet a humán és a közlekedési infrastruktúrát hasznosítani, működtetni. A rozsdaövezetekben például ezek jól működhetnek.

    Ha a lakáspolitika nem jól működik és kevés új lakást építünk, akkor ezek a célok sem fognak megvalósulni.

    Van egy gazdaságpolitikai vetület is: hiába magas az áfatartalom ha emiatt nagyon alacsony a kibocsátás, mert az nem hoz több költségvetési bevételt, mintha alacsony adótartalom mellett jóval több lakás épülne.

    A lakásépítésnek ugyanakkor nagyon magas a multiplikátorhatása is, hiszen rengeteg más szektor kapcsolódik hozzá az alapanyaggyártástól kezdve a bútoriparon át egészen a telekommunikációig. A Magyar Nemzeti Bank számítása szerint plusz 10 ezer új lakás megépítése a GDP-t 0,8-1 százalékkal emeli. Ez mutatja azt, hogy az alacsony kibocsátás milyen széles körben hoz kedvezőtlen hatásokat, míg a magas építési volumen a sok kedvező hatáson keresztül mennyire sok területen mutatkozik meg.

    Érdemes tehát a lakáspolitikát az összes hatását vizsgálva értékelni.

    Ígylakunk.hu: Az építési költségek alapból is magasak, a vásárlók pedig csak egy bizonyos határig fizetőképesek. Ebből a megfontolásból kell-e nektek spórolni az okos megoldásokon, az energiahatékonyságon, a minőségen?

    KG: Nem gondolom, hogy ezeknek a külső körülményeknek arra kellene kényszeríteniük minket, hogy az elért minőségi színvonalról visszalépjünk. A jövőnk alapja az energiahatékony, jó minőségű, korszerű zöld lakás.

    A többlakásos épületeknél az energiahatékonysági megfelelés költsége már beépült a költségvetésbe és az árakba, hiszen mi már a korábbi bevezetési dátumra felkészültünk. Ezt nem könnyű a nagy projekteknél változtatni, ezért azok a lakások, amelyeket már tavaly és az idén is átadtunk, azok mind megfelelnek ennek a korszerű, zöld előírásnak.

    Inkább a családi házaknál volt izgalmas, hogy elkészülnek-e a megfelelő műszaki tartalommal, a megfelelő hatékonysággal. Ezért többször módosították a határidőt, amihez egy rövidebb átfutással épülő családi ház tud alkalmazkodni, de egy nagy társasházi projekt, ami két három éves program, az nem tud egy féléves határidő módosítás lekezelni.

    Ígylakunk.hu: Hogyan terveztek a rozsdaövezetekkel, mi most ott az árelőny? Korábban az áfakedvezmény miatt látszott nagyon kedvezőnek, hogy ott épüljenek lakások, de ez az általános áfakedvezménnyel csökkent.

    KG: A rozsdaövezetekkel kapcsolatos előny azért nem veszett el, hiszen ott mindenki számára megmarad majd a kedvezményes áfa, határidő nélkül, és ezen felül a lakásvásárló magánszemély vissza is tudja igényelni az 5%-áfa összegét. Egyelőre elég lassan halad a rozsdaövezeti területek kijelölése. Eddig nagyon kevés terület kapta meg a kormányzati kijelölést, ami nem tudott érdemi hatást gyakorolni a kínálatra. Ebből a szempontból eddig csalódás ez a 2020-ban bejelentett program, de reméljük, most, hogy felállt az új kormány, felgyorsulnak majd a kijelölések.

    Az interjú első része: "Most a lakáspiac túlélése a tét"

     

  • „Most a lakáspiac túlélése a tét”

    Ígylakunk.hu: Már a covid előtt is hihetetlennek tűnt, hogy a vágtató lakásárak ellenére minden új lakást el tudnak adni a fejlesztők. Ez még mindig így van, még mindig minden új lakást el lehet adni?

    Kiss Gábor: Igen, akármilyen furcsa is ez a válasz. A mostani piaci folyamat lényege az, hogy 2022 nyarára érezhetően csökkent az új lakások iránti kereslet és erre válaszul egy még erőteljesebben csökkenő kínálat figyelhető meg. A statisztikából látszik, hogy most az elérhető értékesítés alatt álló lakások száma a 7000-es szintről 4000 közelébe került, ami nagyon alacsony. Ez alacsonyabb szinten, kedvezőtlen alacsony piaci volumen mellett hoz létre új egyensúlyi állapotot egy még magasabb árszinten. Azért történik ez így, mert a mostani inflációs környezetben az építési költségek drámai emelkedése miatt minden ingatlanfejlesztő költség alapon állítja be az értékesítési árakat. Régebben az egészséges versenynek volt olyan hatása, hogy az árak moderáltak tudtak maradni. Most már nem nagyon figyel senki arra, hogy a másik mennyiért adja a lakásokat, mert a túlélés záloga az, hogy a folyamatosan emelkedő költségek és a bevételek egyensúlyban legyenek. Minden fejlesztő, aki lakásépítést tervez, visszafogja a kibocsátását, mert nagyon nagy kockázatok mutatkoznak. Most már a lakáspiac túlélése a tét.

    Ígylakunk.hu: Melyek a legjelentősebb kockázati tényezők most?

    KG: Az egyik nagy kockázat, hogy a költségek nehezen prognosztizálhatók, vagyis, hogy mennyiből lehet előállítani a terméket, a lakást. Egy lakásprojekt végigvitele legalább kettő – három éves időszak, és nagyon nehezen lehet megmondani, hogy egy vagy másfél év múlva, amikor majd az építési költségek jelentős hányada realizálódik, azok milyen magasságban lesznek. Ehhez képest már most el kell kezdeni értékesíteni a kettő - három év múlva elkészülő lakásokat, hogy a banki előértékesítési elvárások teljesüljenek. Nem könnyű megmondani, hogy a jövőbeni költségeket milyen értékesítési árral tudjuk ma lefedni - ez egy igen nehéz manőverezés.
    A másik a fizetőképes kereslet kérdése. Lakásárak ilyen dinamikus növekedése nem kedvez a fejlesztőknek sem, hiszen a kereslet csökkenésével jár. Korábban aggódtunk, hogy majd egymillió forintos négyzetméterárnál kiárazódnak a vevők, most már heteken belül átlépjük az átlag másfél milliós szintet. Bizonyos területeken persze már most is ennél jelentősen magasabb árak vannak. Már érezhető a vevők bizonyos körének kiárazódása, ami óriási kockázat, hiszen bizonytalan, hogy ebben a helyzetben mennyi új lakást lehet a piacra hozni.
    Ezen túlmenően az is gond, hogy a vevő oldali finanszírozás most drámaian leromlott: eddig elérhető volt a Zöld Otthon programban 2,5 százalékos kedvező hitel, ehhez képest most a piacon már 7-9 százalékos kamattal tudnak lakáshitelt felvenni a lakásvásárlók, és ez még emelkedik. Ez azt jelenti, hogy több mint kétszeresére nőttek a törlesztőrészletek. Ennek következtében a klasszikus lakásvásárlók, a tanár, orvos házaspárok már nem feltétlenül tudnak, vagy mernek új lakást vásárolni. Ez persze a jövővel kapcsolatos bizalmi kérdés is, ami szintén fontos kockázat.
    Ugyanakkor érezhető, hogy egyre több befektető áramlik a piacra. Az mindig nagy kérdés, hogy a befektetőknek vagy inkább a végfelhasználóknak akarunk lakást építeni. Az utóbbi azért mégiscsak jobb lenne, ráadásul a befektetők száma nem növekszik olyan mértékben, mint amennyivel a saját részre vásárlók száma csökken.
    További kockázatokat jelentenek a projekt finanszírozási költségek, azaz a hitelkamatok növekedése és a szabályozói környezet várható változása.
    Összességében a drasztikusan csökkenő a lakáspiac nehéz időket vetít előre.
    Aki néhány évvel ezelőtt az akkor magasnak mondott áron vásárolt lakást, az most örül, hogy akkor a mostanihoz képest még olcsón vásárolt; aki ma vásárol másfél millió forintos négyzetméteráron, az majd egy év múlva fog a levegőbe csapni, hogy de jó, hogy akkor még ennyiért tudott lakást venni -merthogy elkerülhetetlenül jóval drágábbak lesznek a lakások a következő években.

    Ígylakunk.hu: Hogyan lehet mégis egy projektet menet közben menedzselni egyrészt a költségek, másrészt az eladási ár szempontjából?

    KG: A fejlesztőnek egyszerre két kérdést kell kezelni: a kiszámíthatatlanul emelkedő költségekre kellenek megoldások, amik sajnos csak korlátozottan tudják mérsékelni a várható áremelkedést és a költségek előrehaladásával az adott kiadási szakasznak meg kell legyen a hozzá tartozó bevételi párja, azaz a bevételt is a kiadásokkal párhuzamosan kell tartani.
    Ezért egy kicsit az értékesítést vissza kell fogni, és hagyni, hogy haladjanak előre a költségek, és majd azok ismeretében fogjuk tudni a fennmaradó lakások árát meghatározni. Ez a költségalapú árazás. Így lehet biztosítani, hogy a változó környezetben is megvalósuljon az üzleti terv a projekt zárásakor.
    Ugyanakkor ennek ellene hat, hogy jó lenne még az elején bebiztosítani a lakások eladását, mert a recessziós félelmek miatt kérdéses, hogy lesz-e elég vásárló a projekt vége felé. Komoly szakmai elemzést igényel ezeknek a folyamatoknak az átlátása, az erről való döntés meghozatala. Most derül majd ki, hogy a fejlesztők közül kik maradnak talpon, mert jó szélben mindenki tud vitorlázni, de a viharos időben csak az marad talpon, aki helyt tud állni. Márpedig a lakáspiacon most nagyon viharos a tenger, és még viharosabb lesz.

    Ígylakunk.hu: Mennyire nehezítik a lakásépítéseket a munkaerő- és építőanyagproblémák?

    KG: Ami a kapacitásokat illeti, a covid alatt lecsökkentek mind a munkaerő-, mind az építőanyag-, mind a szállítási kapacitások, de ezek folyamatosan épülnek vissza. Még mindig van munkaerőhiány, de ennek a mértéke már nem annyira drámai, mint mondjuk három évvel ezelőtt. Most az állami beruházások jelentős visszafogására számíthatunk, ezzel valamennyi kapacitás fel tud szabadulni majd ideiglenesen, várhatóan körülbelül egyéves időtartamra, amit talán a lakásépítési ágazat is tud hasznosítani.

    Az építőanyagok még mindig drágulnak, még mindig heti, havi árak vannak, de talán most már inkább havi árak, tehát kicsivel jobb a helyzet. Kedvezőtlen spirál alakult ki: az anyagárak emelkedése, ami már a tavalyi évben is nagyon erőteljes volt, az idén a háborúval és a magas inflációval tetézve erőteljes felvásárlást készletezést okozott. Eközben az ellátási láncok még mindig töredezettek voltak és ez további a spirált generált. Ezek együttesen pedig hiányt okoznak. Most úgy néz ki, hogy talán gyártási kapacitások növelése és a korábbi készletezés el tudja látni a piacot. Jó példa a betonacél és a réz, amiknek az ára most jól érzékelhetően csökkent és az elérhetőségük is jobb, mint pár hónappal ezelőtt. Más termékek esetében is normalizálódhat a helyzet. Nemrég kellemes meglepetés volt például a hőszigetelőanyagok gyorsan visszaigazolása a megrendelés után, de a téglánál még mindig nagyon hosszú szállítási idők vannak.
    Összességében az építőanyagoknál árcsökkenésre nem számítunk, legfeljebb arra, hogy normalizált mederben történik az árnövekedés és talán nemsokára már a havi árakból negyedéves árak lesznek.

    Interjúnk második része: A lakásépítés a klímacélokat és a gazdaságot is támogatja

  • Már havi 5000 forint egy négyzetméter albérlet

    Tempót váltott az országos és a fővárosi albérletpiac, májusban a korábbinál gyorsabb ütemben drágultak az albérletek - derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindex legfrissebb adataiból.

    Az országos albérletpiacra jellemző átlagos bérleti díjak májusban 2,6 százalékkal voltak magasabbak az áprilisinál, a fővárosban pedig 2,5 százalékos volt az emelkedés havi szinten. Ez az áremelkedés gyorsulását mutatja, mivel áprilisban az előző hónaphoz képest 2-2 százalékos volt a drágulás. Éves összevetésben a bérleti díjak országosan 20,8 százalékkal, Budapesten pedig 21,4 százalékkal nőttek.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: “A legfrissebb adatok passzolnak az eddigi trendbe, azaz folyamatosan növekednek a bérleti díjak. A drágulást tompíthatná a kínálat bővülése, ám az csak a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése előtt, július közepén várható. Hozzátette: A lakbérindex adatai szerint a különböző régiókat nézve az Észak-Alföldön volt a legjelentősebb az éves szintű áremelkedés, meghaladta a 22 százalékot. A legvisszafogottabb áremelkedés pedig Pest megyét és a közép-dunántúli térséget jellemezte, utóbbiakban alig több mint 14 százalékos volt az áremelkedés.

    A lakbérindex eredményeiből látható drágulással összhangban vannak a júniusi kínálati adatok is. Az ingatlan.com összefoglalója szerint Budapesten 190 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. “A legdrágább városrész a II. kerület, a maga 330 ezer forintos átlagos bérleti díjával. “Bár az V. kerület a 312 ezer forintos albérletárával a második, az egy négyzetméterre vetített átlagos havi bérleti díj ebben a városrészben elérte az 5 ezer forintos lélektani határt, amire korábban sehol nem volt példa egy kerületben sem.” - emelte ki Balogh László. A legnagyobb kínálattal rendelkező két kerületben, a XI.-ben és a XIII.-ban 196 és 174 ezer forintra rúgtak az átlagos bérleti díjak.

    A fővároson kívüli piacon pedig az látszik, hogy a megyeszékhelyeken 92,5 és 150 ezer forint között szóródnak a bérleti díjak. A legdrágább városok közé sorolható Veszprém, Debrecen és Székesfehérvár. Továbbra is a legolcsóbbak közé tartozik Kaposvár, Salgótarján és Szekszárd, utóbbi városokban 100 ezer forint alatt maradt az átlagos bérleti díj.

    Forrás: ingatlan.com

  • Nehéz idők várnak még az építkezőkre

    A megkérdezettek közel fele (48%) vág bele építésbe vagy felújításba az áremelkedések ellenére – tavaly ez a mutató 49% volt. Ennek értékelése nézőpont kérdése, hiszen azt is mondhatjuk, hogy a sosem látott mértékű lakástámogatásokkal együtt is csak a válaszadók fele tervez építkezést. Ennek oka nyilván az építőanyagok és a munkaerő drasztikus, és egyelőre megállíthatatlannak tűnő drágulása.

    Egyelőre nem tudni pontosan, hogyan alakulnak az állami támogatások az új kormányzati ciklusban, ez okozhat némi visszaesést - olvasható a Trendriportban. Ami biztos, hogy az alapanyagok, valamint a szállítási és munkadíjak árának csökkenésére nem számítanak.

    Mint írják, a tudatosság és az építtetők, kivitelezők és kereskedők egymásra utaltsága és együttműködése fogja meghatározni a következő időszakot.

    A felújítók és építkezők 27%-ánál haladnak a tervezettek szerint a munkálatok, 32%-uknak plusz erőforrást kellett bevonniuk, vannak, akik alternatív megoldásokat kerestek, 28%-uk inkább elhalasztotta, 7%-uk teljesen lemondott az építkezésről.

    Azok közül, akik kitartanak, de azért nem megy minden a tervek szerint a legtöbben azzal spórolnak, hogy maguk szereznek be minden alapanyagot, esetleg lemondanak bizonyos kényelmi, vagy energetikai megoldásokról.

    Dr. Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum vezérigazgatója szerint a vásárlók, építkezők egyre tudatosabbak lettek az évek során, én látszik, hogy nem szívesen engednek az építőanyagok minőségéből.

    A megkérdezett kivitelezők válaszaiból is az derül ki, hogy ugyan sokan keresnek olcsóbb építőanyagokat, de nem ez a jellemző.

    A kutatás alapján a válaszadók közül a legtöbben attól tartanak, hogy az építéssel vagy felújítással járó anyagárak és munkadíjak drágábbak lesznek (75%), vagy a munkálatok elhúzódnak (44%).

    Ugyanakkor a megkérdezettek 67%-a nem vett és nem is tervez felvenni állami támogatást építkezéshez, felújításhoz. (A kutatás ezúttal arra nem kérdezett rá, hogy a válaszadók egyáltalán jogosultak-e valamilyen támogatásra. A válallat tavaly az otthonfelújítási támogatással kapcsolatban végzett felmérése során azt a választ kapta, hogy a felújítók 39%-a nem tervezi felvenni a támogatást, 61%-ukat érdekelné a támogatás, azonban 30%-uk nem jogosult rá.)

    A válaszadók többségének több mint fele (53%) dolgozik kivitelezővel a munkálatok során. (Ez az adat tavaly 58% volt.)

    Ők jellemzően több helyről kérnek ajánlatot kifejezetten az alapanyagok (37%) tekintetében, de vannak, akik ezzel együtt szakemberekről is számos forrásból tájékozódnak (32%). A lakosság számára a hiteles forrásból származó ajánlás segít a megfelelő szakmester megtalálásában és kiválasztásában, ennek köszönhetően a vállalási időkkel is jobban tervezhetnek a megrendelők.

    Kivitelezői körkép

    A vállalat a 2022. január és április közötti időszak trendjeiről egy másik kutatás során megkérdezte saját kivitelező partnereit is. Ez a minta mérete alapján nem tekinthető reprezentatívnak, a lakossági lekérdezésből és az újHÁZ Centrum számaiból nyert tapasztalatokat azonban visszaigazolja - olvasható a jelentésben.

    A megkérdezett szakembereket a megrendelők mindegy 60%-a felújítás miatt kereste fel idén, habár a kivitelezők közel háromnegyede (72,9%) nem tudta tavaly óta bővíteni a kapacitásait.

    Ezzel egyidőben az árváltozások miatt a kivitelezők 33,3%-a veszített el megbízást, 29%-uknál pedig elhalasztották a munkálatokat, azonban 12,5%-uk szerint még több is a megrendelés, mint tavaly.

    A legtöbbjüket (43,8%) 3-6 hónappal előre kell lefoglalni egy-egy munkálathoz, és közel 60%-uknál 11-30% közötti mértékben emelkedtek a munkadíjak, mintegy 30%-uknál ez azonban nem haladta meg a 10%-ot. (Tavaly a kivitelezők 63%-a 3-8 hónappal előre vállalta el a megbízásokat.)

     

     

    Az újHÁZ Centrum kutatásában arra is kíváncsi volt, hogy a kivitelezők milyen vásárlói attitűdökkel találkoznak. Elmondásuk alapján megállapítható, hogy a megbízók leginkább az alapanyag költségeken (41,7%) és a kivitelezők díján (43,8%) szeretnének spórolni. Azonban a megkérdezett kivitelezők szerint a megbízók nagy része ennek ellenére mégis (62,5%) az alapanyagra szánja a legtöbb pénzt felújításnál, építkezésnél.

    A partneri tapasztalatok alapján a legtöbb építkező, felújító a festést és tapétázást (41,7%), illetve a kertrendezést (39,6%) intézi szakember segítsége nélkül.

    A kutatás összefoglalóját a nemzetközi és hazai építőanyagpiacról ebben a cikkünkben olvashatják: Ha drágán és akadozva is, de még pörög a hazai építőipar

    Az újHÁZ Centrum 2022 tavaszi Trendriportja ide kattintva megtekinthető.

  • Megvan az új családügyi államtitkár

    Novák Katalin köztésrsasági elnök Facebook-posztjából derült ki mindez, miszerint: „A családok ügye továbbra is jó kezekben marad. Köszönöm Zsigó Róbert eddigi munkáját, Hornung Ágnest, a terület új államtitkárát köszöntöm a fedélzeten”.

    Hornung Ágnes korábban a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára volt, ahonnan azért távozott, mert gyermeket várt. 2013 és 2015 között pénzügyi tanácsos, gazdasági és pénzügyi (ECOFIN) csoportvezető volt Magyarország Állandó Képviseletén az Európai Unió mellett.  

     

  • Útiterv a klímasemleges épületekért és építőiparért

    "Az épített környezet felelős Európa karbonkibocsátásának több mint egyharmadáért. Ezeknek a kibocsátásoknak a megszüntetése azt jelenti, hogy egyszerre kell foglalkozunk az épületek energiahatékonyságával és az anyagellátási lánc karbonsemlegesítésével, amelyre az ágazat támaszkodik" – mondta Cristina Gamboa, a WorldGBC ügyvezető igazgatója.

    Az anyag javaslatcsomag az uniós politikai döntéshozók számára mind az épületek üzemeltetéséből, mind pedig az anyagokból és az építési folyamatból származó karbonkibocsátások együttes hatására vonatkozóan.

    Európa épületállományának nagy része elöregedett és nem energiahatékony. Az Európai Bizottság is elismerte, hogy a felújítási arányt legalább meg kell duplázni a 2050-es EU-s klímacélok elérése érdekében. A WorldGBC útiterve kiemeli, hogy sürgősen ambiciózusabb szakpolitika és pénzügyi támogatás szükséges az ingatlanok energiahatékony korszerűsítésének lehetővé tételéhez.

    A javaslatcsomag számos ajánlást fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogyan juttassa érvényre az uniós stratégia a kibocsátások számítását és szabályozását az épületek teljes életciklusára vonatkozóan, valamint olyan intézkedéseket, amelyek az építőanyagok körforgását javítják.

    Ha nem sikerül az életciklus szemléletet érvényesíteni, az valószínűleg Európa fennmaradó kibocsátási költségvetésének megtizedelését fogja jelenteni, és nagyban megnehezíti az EU Zöld Megállapodás (Green Deal) 2050-re kitűzött klímasemlegességi, és a COP26-on a döntéshozók által elfogadott célok elérését.

    Négy stratégiai útvonal az EU épített környezetének karbonsemlegesítéséhez

    Az útiterv 2050-ig készült, és mérföldköveket jelöl ki arra vonatkozóan, hogy az építőipart érintő kulcsfontosságú uniós célkitűzéseket és szabályozásokat hogyan kell idővel szigorítani. A jelentés négy fő út mentén mutat irányt: építési szabályozás, hulladék és körforgás, fenntartható beszerzés és fenntartható finanszírozás.

    Az útmutatás jellemzője a többszintű kormányzási megközelítés. Az uniós, a nemzeti és a regionális szakpolitika az építőipar további kulcsszereplőivel való hatékony együttműködésben tudja csak a céljait elérni, így az ütemterv meghatározza, hogyan támogathatják a vállalatok az ütemterv végrehajtását.

    Barta Zsombor, a HuGBC elnöke is üdvözölte – a HuGBC által is támogatott – EU Policy Roadmap megszületését, amelyről elmondta: „Európa zöld jövője a tét és ezért közös cselekvési tervre van szükségünk. Ebben hatalmas előrelépés a most elkészült útiterv, mely az épületek teljes életciklusát figyelembe véve gondolkozik és javasol lépéseket a fenntartható jövőért. Az építőipar szereplőinek itthon és nemzetközi szinten is tisztában kell lenniük az iparágunk terheltségével és azzal, hogy ha ebben a szektorban változtatni kell az eddigi gyakorlatainkon. A HuGBC jelenleg keresi a forrásokat, hogy rövid időn belül elkészülhessen Magyarország hasonló útiterve is.”

    Az EU Policy Roadmap a #BuildingLife nemzetközi projekt keretében valósult meg, mellette 10 európai ország is bemutatta vagy a közeljövőben elkészíti ezt a tervet.

    Az Útiterv itt letölthető.

  • Ezek a minisztériumok felelnek az építésügyért és a lakástámogatásokért

    Az építési és beruházási miniszter, Lázár János felel a Kormányban

    • az állami beruházásokért,
    • az építésgazdaságért,
    • az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért,
    • a településfejlesztésért és településrendezésért,
    • a településkép védelméért,
    • a területrendezésért,
    • bizonyos kivételekkel a kulturális örökség védelméért.

    A miniszter az építésgazdaságért való felelőssége keretében ellátja

    • az építőipar és az építőanyag-ipar ágazati irányításával kapcsolatos feladatokat.
    • összehangolja – a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében is – az építésüggyel kapcsolatos feladatellátást,
    • ellátja – az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter közreműködésével – az építésüggyel összefüggő oktatási, továbbképzési és tanügyigazgatási feladatokat, továbbá közreműködik a nemzeti szabványok kidolgozásában.

    A miniszter az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért való felelőssége keretében

    • előkészíti az építésügyre, az építészeti-műszaki tevékenységgel összefüggő szakmai kamarákra és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházásokra vonatkozó jogszabályokat,
    • irányítja az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok, valamint e vonatkozásban az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal tevékenységét,
    • és gyakorolja az Országos Építésügyi Nyilvántartással, valamint az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központtal összefüggésben, jogszabályban a miniszternek címzett feladat- és hatásköröket.

    A miniszter a településfejlesztésért és településrendezésért való felelőssége keretében előkészíti

    • a településfejlesztésre, a településrendezésre és azokkal kapcsolatos információs rendszerre,
    • a településtervezésre,
    • az építmények elhelyezésének szakmai követelményeire,
    • a hátrányos helyzetű településekre,
    • az egységes elektronikus közműnyilvántartásra vonatkozó jogszabályokat.

    A miniszter a településkép védelméért való felelőssége körében

    • előkészíti a településkép védelmével összefüggő törvényi és kormányrendeleti szabályozást,
    • közreműködik a Kormány feladatkörébe tartozó, országos jelentőségű településképi követelmények elősegítését szolgáló eszközök kidolgozásában,
    • szakmai segítséget nyújt az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök megalkotásához,
    • figyelemmel kíséri a közterületen és a közterületről látható magánterületen elhelyezett reklámok általános településképi hatásait, szükség szerint előterjesztést készít e szabályozás módosítására.

    Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter felel az ingatlan-nyilvántartásért és a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért (előkészíti a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos jogszabályokat), valamint a Magyar Falu Program és a Modern Városok Program működtetéséért.

    A miniszter a Budai Várnegyed, a Citadella és a visegrádi műemlék-együttes területén megvalósuló beruházások tekintetében a Kormány kulturális örökség védelméért felelős tagja. A miniszter vezeti a Stratégiai és Családügyi Kabinet üléseit.

    A lakáspolitikáért Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felel. Ennek keretében

    a) folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a lakáspiaci folyamatokat,

    b) javaslatot tesz a Kormány részére a lakáspolitika fejlesztésére, az ehhez kapcsolódó intézkedésekre,

    c) a családok otthonteremtésének hatékony elősegítése érdekében – a lakáscélú állami támogatásokért felelős pénzügyminiszterrel, valamint a családokért felelős kulturális miniszterrel együttműködésben – javaslatot tesz a lakáscélú állami támogatások feltételrendszerére.

    A kultúráért és innovációért felelős miniszter, Csák János hatásköre a családpolitika. Ennek keretében előkészíti a családok támogatásával, a család- és népesedéspolitikai eszközök kialakításával és működtetésével, a gyermeket vállaló és nevelő szülők támogatásával, a munka és a család összeegyeztetésének és összekapcsolásának biztosításával, valamint a nemzedékek közötti együttműködés erősítésével összefüggő és a kapcsolati erőszakkal érintett csoportokat célzó jogszabályokat. Ide tartozik, hogy közreműködik a Kormány otthonteremtési programjának alakításában, a lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszterrel, valamint a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel együttműködve.

    A lakástámogatásokért Varga Mihály pénzügyminiszter felel. A miniszter a lakáscélú állami támogatásokért való felelőssége keretében

    • a lakáspolitikáért felelős miniszterrel együttműködve – előkészíti a lakásügyre, a lakásszövetkezetre, a lakásokra és az állami lakáscélú támogatásokra vonatkozó jogszabályokat.
    • végrehajtja a Kormány általános politikájában meghatározott lakáspolitikai feladatok megvalósításával kapcsolatos intézkedéseket.
    • együttműködik az igazságügyért felelős miniszterrel a társasházakra vonatkozó jogszabályok előkészítése során.
  • Az MNB elnöke kiszámítható lakásprogramot javasol

    A javaslat szerint a cél az, hogy 2030-ra elérjük az EU fejlettségi szintjének 100 százalékát, ehhez pedig évente 3,5 százalékkal kellene meghaladni az unió GDP-növekedését.

    A három fő feladat: a gazdasági egyensúlyok helyreállítása, a versenyképességi fordulat végrehajtása, egy intenzív növekedési pályára való átállás – írják.

    A 12 kulcsterület:

    1. Költségvetési konszolidáció

    2. Sérülékenységcsökkentő intézkedések

    3. Optimális adósságfinanszírozási struktúra

    5. Technológia- és termelékenységjavító intézkedések

    6. Teljes foglalkoztatás fenntartása és a termelékenység növelése

    7. Gyermekvállalás ösztönzése

    8. Adatreform

    9. Lakáspolitika reformja

    10. Zöld átállás és az energiamix javítása

    11. Állami hatékonyság és innováció

    12. Mérőrendszer a felzárkózásért

    A javaslat a lakáspolitika reformjával foglalkozó fejezete helyzetelemzésében az MNB friss Lakáspiaci jelentésének adataira támaszkodik. Ebben kiemeli, hogy

    -        a lakásáremelkedés következtében valamennyi magyar régióközpontban romlott a lakásvásárlás elérhetősége,

    -        a jövedelmek nem tartanak lépést a lakásárakkal, így egyre több évnyi megtakarítás szükséges a lakások megvásárlásához,

    -        a lakástámogatások nélkül ma már túlzott terhet jelent egy új lakás megvásárlása Budapesten,

    -        az otthonteremtési támogatások által nyújtott segítség három gyermek vállalása esetén válik érdemivé.

     Ugyancsak bemutatják, hogy

    -        Magyarországon a lakásépítések száma régiós és historikus összehasonlításban egyaránt alacsony,

    -        a lakások megújulási aránya mindössze 0,4 százalék, szemben a régió 1 százalék körüli átlagával,

    -        az új lakások kínálata tartósan elmarad a kereslettől,

    -         az alacsony kínálat az árak folyamatos emelkedését eredményezi.

    Kitérnek arra is, hogy

    -        a hazai építőipar – még az aktuálisan alacsonyabb építés szint mellett is – évek úta munkaerőhiánnyal küzd,

    -        tavaly Magyarországon növekedtek a legnagyobb mértékben a lakásépítés költségei az EU-n belül,

    -        a hazai építőipar régiós és európai összehasonlításban is magas importaránnyal dolgozik é több építőanyagnál is ellátási problémák mutatkoznak,

    -        az építőanyagárak emelkedése 2022-ben is folytatódik,

    -        mindez drágítja és egyre elérhetetlenebbé teszi a lakásokat.

    Következésképpen, ahhoz, hogy a lakásépítések száma ismét elérje az évi 30-35 ezret, hosszú távon is kiszámítható keresleti és kínálati ösztönző rendszerre van szükség. Ehhez növelni kell az építőipar hatékonyságát, meg kell erősíteni mögötte a hazai építőipari-alapanyagipart és biztosítani kell a szakképzett munkaerő rendelkezésre állását.

    A célkitűzések között szerepel a lakáskínálat szélesítése mellett, a lakhatási lehetőségek bővítése, a bérlakásban élők arányának 9-ről 30%-ra emelkedése.

    Az alapelv a kiszámítható lakáspiaci ciklus megteremtése a kínálati oldal fejlesztésével és a családok támogatásával.

    Ide tartozik a tartósan 5 százalékos lakásáfa, az energiahatékonyságot javító felújítási programok meghirdetése családi házakta és társasházakra, bérlakásprogram a fiataloknak és állami alkalmazottaknak, a családi otthonteremtési kedvezmény átalakítása úgy, hogy az egy és két gyereket nevelőkre jobban fókuszáljon, valamint egy jól működő albérleti piac megteremtése.

    A javaslat kiemeli, hogy a fiatal elsőlakás-vásárlók otthonteremtéséhez elérhető finanszírozási megoldások megteremtésére van szükség.

    A piaci alapú zöld finanszírozási megoldások között helyet kap a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel bővítése zöld célokkal, ami hozzájárulna több zöld hitel folyósításához, valamint a lakásállomány energetikai hatékonyságának növeléséhez.

    A fiatalok támogatása kapcsolódik a gyermekvállaláshoz is, márpedig a javaslat egyik kulcsterülete a gyermekvállalás ösztönzése: évi 110 ezer gyermek születését tűzve ki célul. A demográfiai fordulat eléréséhez a javaslat szerint szélesíteni kell a családtámogatási rendszert. Ennek része az otthonteremtési programok, ezen belül is az első otthon megszerzését segítő programok támogatása.

    A teljes javaslat itt olvasható.

  • Nem tud lépést tartani az újlakásépítés a kereslettel

    Az immár nyolc éve tartó folyamatos lakáspiaci drágulás után elért tavalyi rekordot, elsősorban a vidéki településeken tapasztalható kiemelkedő mértékű áremelkedés okozta – ismertette Winkler Sándor, az MNB ingatlanpiaci elemzések osztályának vezetője az elemzést bemutató sajtótájékoztatón.

    Nominális és reál MNB lakásárindex és a KSH lakásárindexei (2010 = 100%)

    Forrás: MNB, KSH

    Az MNB lakásárindex alapján 2021 negyedik negyedévében a lakásárak országos átlagban a jelenlegi ciklusban rekord magasnak számító 21,4 százalékos éves dinamikával emelkedtek szemben az egy évvel korábban mért 8,9százalékkal. Budapesten 2021 év végén 11,3 százalékkal voltak magasabban a lakásárak az egy évvel korábbi szinthez képest, a vidéki városokban pedig a jelenlegi lakáspiaci ciklusban szintén a legmagasabb, 25,0 százalékos éves lakásár-növekedést tapasztaltak.

    Nominális és reál MNB lakásárindexek településtípus szerint (2010 = 100%)

    Forrás: MNB

    Előzetes ingatlanközvetítői adatok alapján 2022 első negyedévében további rendkívüli mértékű drágulás mérhető vélhetően az emelkedő infláció és a növekvő kamatkörnyezet miatti előrehozott vásárlásoknak is köszönhetően.

    A városi lakások árváltozása 2020 IV. és 2021 IV. negyedév között (2008 IV. és 2021 IV. negyedév között)

    Forrás: MNB

    A tavalyi év kedvező növekedési folyamatai után idén év elején is folytatódott a GDP növekedése, és az MNB heti gazdasági aktivitás indexe alapján a kedvező növekedési folyamatok áprilisban is fennmaradtak.

    A munkaerőpiac is igen kedvező képet mutatott a 2021-es évben és idén év elején is, és a munkanélküliségi ráta pedig európai szinten is alacsonynak számít. A koronavírus válságot követően nagyon gyors visszarendeződés következett be a munkaerőpiaci folyamatokban. Mindez együtt jelentősen támogatja a lakáspiaci keresletet.

    Eladó lakások és házak iránti kereslet az ingatlan.com portálon (telefonszám felfedések száma és mobilapplikációból indított telefonhívások száma)

    Forrás: ingatlan.com

    A lakáspiaci tranzakciók számából látható, hogy 2021-ben 15%-kal bővült az eladott lakások száma 2020-hoz képest, és idén év elején további mintegy 9%-os bővülés láthatunk. Budapesten nagyon jelentősen csaknem harmadával bővült a tranzakciók száma 2022-ben.

    A lakáspiaci tranzakciók száma településtípusonként

    Megjegyzés: A havi frekvencián 12 havi görgetett növekedési ütem. A magánszemélyek 50 és 100 százalékos tulajdonszerzéseit figyelembe véve. 2020. áprilistól 2021. szeptemberig a NAV illeték adatbázis adatai a településtípusonkénti feldolgozottsági szint becslése alapján korrigálva. 2021. októbertől ingatlanközvetítők tranzakciói és becsült piaci részesedése alapján. Az ingatlanközvetítők tranzakciói becslésünk szerint 2022. márciusban az országos piaci forgalom 11,6 százalékát, amíg Budapesten az adásvételek 13,5 százalékát tették ki.

    Forrás: NAV, MNB, lakáspiaci közvetítői adatbázis.

    Mindez tavaly a külföldi lakásvásárlók jelentős csökkenése mellett tudott megvalósulni, elsősorban Budapesten. Korábban a budapesti belső kerületekben 22%-ot is meghaladta a külföldi lakásvásárlók aránya, ez a koronavírusjárványt követően 10%-ra csökkent 2021-re.

    A külföldi vásárlók aránya a budapesti és a vidéki lakáspiacon

    Megjegyzés: Budai hegyvidéki kerület: I., II., XII., Pesti belső kerület: V., VI., VII., VIII., IX.

    Forrás: NAV

    Ugyanakkor a befektetési célú lakáskereslet emelkedett Budapesten, 2021. év végén ismét meghaladta a 40%-ot.

    A befektetési célú lakásvásárlások és a befektetéstől megváló eladók aránya

    Forrás: Duna House

    A nagyon erős kereslet 2021-ben azt eredményezte ismét emelkedtek a lakásárak, és tovább gyorsult a lakásárak éves növekedési üteme. A mostani lakáspiaci ciklusban tavaly év végén a legmagasabb, mintegy 21%-os éves lakásár-drágulást tapasztalhattuk országos átlagban. Ez a drágulást a tavalyi évben elsősorban a vidéki települések hajtották. (A vidéki városokban 25%-os, a községekben 22%-os volt a drágulás.)

    A lakáspiaci tranzakciók éves növekedési üteme településtípusonként

    Megjegyzés: 12 havi görgetett növekedési ütemek.

    Forrás: NAV, MNB, lakáspiaci közvetítői adatbázis.

    Idén március végéig még tovább gyorsult a lakásárak növekedése országosan 25%-ra, és az előzetes számítások szerint ez áprilisban sem lassult. Régiós összehasonlításban a közép-magyarországi régió városaiban látható a legerősebb arányú drágulás, egy év alatt mintegy 34%-kal drágultak a lakások tavaly.

    Ez a nagymértékű drágulás a lakáspiacon azzal is együtt járt, hogy hogy a lakásárak a jövedelmeket meghaladó ütemben nőttek. Gyakorlatilag az összes magyarországi régióközpontban emelkedett a lakásárak szintje a jövedelmekhez képest.

    Lakásár/jövedelem mutató Magyarország régióközpontjaiban

    Megjegyzés: A lakásár/jövedelem mutató a 75 négyzetméteres medián árszintű lakások ára és az átlagos éves nettó jövedelmek hányadosa. Az átlagos jövedelmek megyei szintű adatok.

    Forrás: KSH, MNB

    A piacon ez azt eredményezte, hogy a gazdasági fundamentumokhoz képest sokkal nagyobb mértékben növekedtek a lakásárak. Ezáltal az MNB becslése szerint országos átlagban is történelmi magas szintre emelkedett a lakásárak a gazdasági fundamentumokhoz képest miért felülértékeltsége, mintegy 18%-ra. Budapesten továbbra is magas a felülértékeltség, bár az elmúlt években ez a szint némileg mérséklődött.

    Az albérletpiacon is nagyon nagy mértékű drágulást tapasztalható. A járvány alatt volt egy nagyon jelentős mértékű mérséklődés, de 2022 márciusára már gyakorlatilag országos szinten és a budapesti kerületek többségében is elérte az albérletárak szintje járvány előtti maximumot. Az albérlet árak emelkedésének az éves dinamikája is nagyon erőteljesen emelkedett, mintegy 18 százalékra.

    Átlagos bérleti díjak az ingatlan.com kínálatában szereplő kiadó lakáshirdetések alapján

    Megjegyzés: A csoportonkénti bérleti díjak az adott csoportba tartozó kerületek átlagos bérleti díjának hirdetésszámmal súlyozott átlagos értékei. Budai hegyvidéki kerület: I., II., XII., Budai egyéb kerület: III., XI., XXII., Pesti belső kerület: V., VI., VII., VIII., IX., Pesti átmeneti kerület: X., XIII., XIV., XIX., XX., Pesti külső kerület: IV., XV., XVI., XVII., XVIII., XXI., XXIII.

    Forrás: ingatlan.com

    A jelentős lakáspiaci drágulást 2021-ben egy erőteljesen élénkülő hitelpiac kísérte, ahol a támogatott hitelprogramok szerepe jelentősen megnőtt. A tavalyi évben 40%-kal nőtt a kihelyezett lakáshitelek aránya, és ez a dinamika 2022 első negyedévében is fennmaradt. Mostanra a kihelyezett lakáshitelek 40%-a már támogatott hitel.

    Új szerződésű háztartási hitelek és a támogatott hitelek aránya a hitelintézeti szektorban

    Megjegyzés: Az egyéb fogyasztási hitelek a szabadfelhasználású-, a gépjármű-, az egyéb fogyasztási- és áruhiteleket, valamint a személyi kölcsönöket tartalmazzák.

    Forrás: MNB

    A lakáshiteleken belül az arány az új lakás vásárlására, illetve építésére felvett hitelek irányába tolódott el. Ebben az MNB által kibocsátott zöld hitel is jelentős részt jelentett, 2022 márciusára ennek aránya 90%-ra nőtt.

    A lakáshitelek kibocsátása hitelcél szerint és a hitelből történő lakásvásárlás aránya

    Forrás: MNB

    Magyarországi lakásáremelkedés a második legmagasabb Csehország mögött az európai országok között, a háztartási hitelállomány pedig a legmagasabb volt Magyarországon 2021-ben.

    Az európai rendszerkockázati testület mindezeket figyelembe véve az idén több másik európai országgal együtt Magyarországot is figyelmeztette a lakás- és hitelpiaci kockázatok középtávú növekedése miatt. A testület értékelése szerint a kockázatok erősödéséhez a kínálat és a támogatási programok is hozzájárultak.

    Az MNB hitelezési felméréséből kiderült, hogy a bankok az idei év elején még nagyon erős hitelkereslet bővülésről tapasztaltak, ugyanakkor a második-harmadik negyedévre már a lakossági és a fejlesztési hitelek esetén is a kereslet jelentős visszaesésére számítanak.

    Mindezek mellett a bankok a lakásprojektek esetén már a hitelfeltételek szigorítását is kilátásba helyezték.

    Budapesten az újlakás-piacon a hitelből történő lakásvásárlás elérhetősége a két átlagkeresettel rendelkező családok számára összességében, a támogatási programokat figyelmen kívül hagyva, romlott 2014-hez képest. Ugyanakkor az otthonteremtési támogatások jelentős kedvezményt nyújtanak lakásvásárláshoz, elsősorban és sokkal nagyobb arányban a három gyermekes családoknak.

    Lakásvásárlás elérhetőségére vonatkozó index (Housing Affordability Index, HAI)

    Megjegyzés: A HAI azt mutatja, hogy egy két átlagkeresettel rendelkező háztartás egy átlagos lakás hitelből történő megvásárlásához szükséges jövedelem hányszorosával rendelkezik. Amennyiben a mutató 1 feletti értéket vesz fel, a család anyagi kifeszítettség nélkül tud hitelből lakást vásárolni, ha azonban 1 alatti, akkor a vásárlás túlzott kockázatot, anyagi megterhelést jelent. Gyermek nélkül 45, egy gyermek esetén 55, három gyermek esetén 75 négyzetméteres lakással számolva. A hiteltermék paraméterei a kamatlábon kívül végig változatlanok. HFM = 70%, JTM = 30%, futamidő = 15 év. A mutató számításában figyelembe vett nettó bérek szezonálisan igazított adatok.

    Forrás: KSH, NAV, MNB.

    2021. év végére az otthonteremtési támogatások nélkül már csak jelentős pénzügyi kifeszítettséggel volt képes egy két átlagkeresettel rendelkező háztartás a fővárosban egy átlagos új lakást hitelből megvásárolni.

    Lakásár/jövedelem-mutató az európai fővárosokban (2022 I. negyedév)

    Megjegyzés: A jövedelmek ingatlanárakhoz viszonyított aránya a városközponton kívüli átlagos ingatlanárak és az országos éves nettó átlagkereset hányadosa. 75 négyzetméteres lakással számolva. 2021 és 2022 első negyedéve közötti változás. Budapest eltérő színnel.

    Forrás: Numbeo.com

    Az MNB szimulációjából kiderül, hogy a magasabb kamat elsősorban befektetési célú lakásvásárlásokat fogná vissza, a sajátlakás célú tranzakciókat kevésbé, bár a kamatemelés csökkentené a lakásárindexet, valamint a lakástranzakciók számát is.

    A lakásépítések terén összességében erős visszaesés mutatkozik, főleg a családiház-építések volumenének csökkenése miatt. Tavaly kevesebb mint 20 ezer lakást adtak át, ami nagyon erős, közel 30%-os csökkenés az előző évhez képest. Ebben a 2020-ban előrehozott építkezések is szerepet játszhattak.

    2022 első negyedévében tovább folytatódott a kínálat csökkenése. Az építési engedélyek száma ugyanakkor bővült tavaly és idén az első negyedévben is, ami vélhetően a még érvényben lévő kedvezményes lakásáfának köszönhető.

    A 2021-es évben felépült mintegy 20 ezer lakás a lakásállomány 0,44%-os éves megújulását jelenti, ami európai összehasonlításban nagyon alacsony érték. A 10 éves csúcsot jelentő 2020-as évben is alacsony, 0,63 százalék volt a megújulási arány.

    A lakásállomány éves megújulási aránya és az ezer főre jutó lakásépítés Európában

    Megjegyzés: Az adatok vonatkozási éve Ciprus, az Egyesült Királyság és Svájc esetén 2019, Ausztria, Belgium, Horvátország, Németország, Olaszország, Svédország és Szlovénia esetén 2020, a többi ország esetén 2021.

    Forrás: EKB, nemzeti statisztikai hivatalok, MNB.

    A lakásépítéseket és a kivitelezési szektort összességében nagyon jelentősen visszafogja az építési költségek erőteljes növekedése. Ezen belül is 2021-ben az alapanyagok ára nőtt erőteljesebben, 21%-kal éves összehasonlításban, a munkaerő költsége ez idő alatt 10%-kal növekedett.

    A lakásépítési költségek és a nominális lakásárak éves változása

    Forrás: KSH

    A lakásépítési költségeknek ilyen mértékű emelkedése Magyarországon a legerőteljesebb volt Európában az elmúlt évben. Ezt az is okozta, hogy az építőipari import aránya az európai országok összehasonlításában is magas Magyarországon.

    A lakásépítési költségek éves változása az EU tagországaiban 2021-ben

    Megjegyzés: Ahol 2021-re nem állnak rendelkezésre éves adatok, ott a rendelkezésre álló negyedéves adatok átlaga alapján.

    Forrás: Eurostat

    A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület áprilisi ülésen megállapította, hogy az építőanyagárak emelkedése egyre nehezebben kezelhető probléma, és projektek elhalasztását eredményezi, és előre tekintve is számíthatunk jelentős költségemelkedésre.  Mindez az ehhez járuló építőanyaghiánnyal együtt azt eredményezte, hogy a korábbi keresletvezérelt árazás helyett a költségvezérelt árazásra állt át a piac.

    A társasházi újlakás-fejlesztések jellemzően a nagyobb régióközpontokban, Budapest agglomerációjában és a Balatonnál koncentrálódnak.

    Budapesti fejlesztés alatt álló társasházi lakásállomány

    Megjegyzés: Budapesti fejlesztés alatt álló társasházi lakásállomány

    Forrás: ELTINGA – Budapesti Lakáspiaci Riport, Építési Engedély Figyelő.

    Fejlesztés és értékesítés alatt álló vidéki társasházi új lakások átlagos négyzetméterára és száma járásonként

    Megjegyzés: A 10 vagy több lakásos társasházakat figyelembe véve. A körök mérete a lakások számával arányos. A legkisebb kör 100 alatti lakásszámot, a legnagyobb 1000 felettit jelöl.

    Forrás: ELTINGA – Vidéki lakáspiaci riport.

    Összességében a lakáspiaci kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel az új lakások piacán.

    Budapesten az elérhető, még megvásárolható lakások száma jelentősen, csaknem harmadával csökkent az elmúlt fél évben. Ez vonatkozik mind a magasabb energetikai besorolású ingatlanokra ugyanúgy, mint a kevésbé korszerű energetikával szerelt lakásokra.

     A 2021-es évet nagyon jelentősen meghatározták az év elején induló új otthonteremtési támogatások, ugyanakkor az emelkedő kamatkörnyezet és az infláció új helyzetet teremtett hazajön lakáspiacon is.

    2022 első negyedévében ennek hatására már az előrehozott kereslet is megjelent.

    A Lakáspiaci jeletés tejles anyaga és illusztrációi letölthetők az MNB oldaláról.

  • Kihez tartoznak majd a lakásépítési és felújítási támogatások?

    Orbán Viktor miniszterelnök kihirdette az új kabinet névsorát, amelyben több új minisztérium között helyet kapott az Építési és Beruházási Minisztérium is. Több piaci szereplő már a múlt héten megjelent hírek nyomán üdvözölte, hogy az ágazat – nemzetgazdasági súlyának megfelelően – önálló felügyeletet kap.

    Sajtóértesülések szerint várhatóan az építőanyagipar, az építésügyi szabályozás, a rozsdaövezeti ügyek, valamint a lakáspolitika a Technológiai és Ipari Minisztérium alá kerülhet, amelynek az élén Palkovics László áll. Az újonnan létrejött, Navracsics Tibor vezette Területfejlesztési Minisztériumhoz tartozik majd az ágazatot szintén érintő területfejlesztés és a településrendezés, valamint a budapesti és fővárosi agglomeráció fejlesztése és az európai uniós források is.

    Továbbra is fontosnak tartjuk. hogy a lakásügyet, beleértve az otthonteremtési támogatásokat, összehangoltan kezelje a Kormány. A lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálása, a szakmai egyeztetések, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálása a kormányzati folyamatokba, döntésekbe továbbra is kiemelt jelentőségű a családok otthonteremtése, illetve a lakásépítési ágazat kiegyensúlyozott működése érdekében.

    Emiatt szükségesnek tartunk továbbá egy 15 évre szóló, átlátható, koherens és rugalmas lakásprogramot, amelynek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Fontos lenne továbbá meghatározni azt a „lakásépítési minimumot” (ez javaslatunk szerint 25 ezer új lakás / év), amely alá a kormány nem engedné az építési számokat. A lakásállomány 100 évenkénti megújulásához évi 40 ezer lakást kellene építeni.

  • Jelentős drágulás az országos albérletpiacon

    Az albérletkeresők az elmúlt időszakban már lecsaptak a legolcsóbb ajánlatokra. Emiatt a korábbi évekhez képest nehezebb helyzetben lesznek a most érettségiző és szeptembertől a felsőoktatásba tartó vagy munkába álló diákok, akik albérletben gondolkodnak - derül ki az ingatlan.com friss összeállításából, amely bemutatja, hogy mennyiért lehet lakást bérelni, hogyan alakult a kínálat az utóbbi egy évben és milyen hozamokat biztosít a lakáskiadás.

    Kiugró drágulás

    Budapesten május közepén már 175 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ami jelentős, 35 százalékos emelkedést jelent egy év alatt. A nyugat-magyarországi megyeszékhelyeket 120-135 ezer forintos, a kelet-magyarországiakat pedig 100-120 ezer forintos átlagos havi bérleti díj jellemezte.

    “Túlzás nélkül durva áremelkedés látható az albérletpiacon. Budapesten áprilisban még 170 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, egy hónappal később pedig már 175 ezer forintot tett ki, ami 3 százalékos drágulást jelent. A bérleti díjak országos emelkedése részben azzal magyarázható, hogy sokkal szűkebb lett a kínálat. Egy évvel ezelőtt még országszerte 20 ezer lakást kínáltak kiadásra a tulajdonosok, idén viszont alig több mint 10 ezer albérletből lehetett válogatni, ami 49 százalékos visszaesést jelent” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Lejtőn a hozamok

    Az ingatlan.com elemzése szerint a lakáspiaci folyamatokat meghatározó kamatemelkedés az albérletpiacra is hatással van. Kevesebben vásárolnak majd lakáshitelből ingatlant, ez az lakásdrágulás ütemét visszafoghatja, emiatt viszont elbizonytalanodhatnak a befektetési céllal vásárlók. Az elmúlt években a lakások drágulása kompenzálta a bérleti díjból elérhető hozamok csökkenését, ami szintén lelassult. A lakáshitelkamatok emelkedése pedig tovább fékezheti a lakások áremelkedését. Balogh László közölte: “Összességében a hozamok lejtőre kerültek többéves távlatban. A lakáspiaci boom kezdetén, 2015 tavaszán Budapesten a lakáskiadásból elérhető hozam 8,77 százalék volt. A megyeszékhelyeken pedig meghaladta a 9 százalékot. A fővárosban most 4,75 százalék, a megyeszékhelyeken átlagosan 5,22 százalék a bérbeadásból várható bruttó hozam, ami nagyjából feleannyi, mint hét évvel ezelőtt.” Az ingatlan.com szakértője kiemelte, hogy Budapesten jelenleg a X. kerület a legjövedelmezőbb 5,82 százalékos átlagos hozammal, hét évvel ezelőtt pedig a VIII. kerületben volt a legmagasabb a várható hozam 10,5 százalékkal. A megyeszékhelyek esetében akkor és most is Salgótarjánban voltak a legjobb hozamkilátások, de ezeknek a szintje az elmúlt hét évben 13 százalékról 8,3 százalékra csökkent.

    Bár a kamatemelkedés miatt egyre többen döntenek úgy, hogy elhalasztják a lakásvásárlást és az átmeneti időszakban ingatlant bérelnek, ez nem biztos, hogy jó választás. Balogh László azt tanácsolja, ha valaki még a jelenlegi környezetben is hitelképes, akkor ehelyett érdemes inkább lépnie, ahelyett, hogy albérletbe költözzön. “A látszólag magasabb hitelkamatok miatt most drágább lakáshiteleket olcsóbb konstrukciókkal ki lehet majd váltani, ha visszatérnek az alacsonyabb kamatszintek. Ha viszont nem térnek vissza, akkor az albérletek egyre magasabb díja még nehezebbé teszi az önrész összegyűjtését és elindulást a saját tulajdonú ingatlan irányába” - mondta a szakember.

    Kérdéses a jövő

    Az elemzés szerint az albérletpiacon a mostani helyzetben az egyik lényeges kérdés, mi lesz, ha a befektetők számára nem lesz elég vonzó a lakáspiac a hozamszintek csökkenése miatt. Ebben az esetben ugyanis a megfelelő mennyiségű és megfizethető árú albérletek kínálatában további visszaesés várható, ami a bérlőket is kedvezőtlenebb helyzetbe hozza. Az ingatlan.com szakértője példaként említette, hogy a koronavírus-járvány alatt a bérlők voltak jobb helyzetben. Másfél évvel ezelőtt történelmi csúcson volt ugyanis a kiadó lakások kínálata, ennek eredményeként Budapesten például 20-25 százalékkal estek vissza a bérleti díjak. Most viszont a szűkülő kínálat egyértelműen felfelé hajtja a bérleti díjakat, ám a lakások folyamatos drágulása miatt ezzel párhuzamosan a befektetési célú hozamszintje nem emelkedik.

    Forrás: ingatlan.com

  • Nagy építési projektek, stagnáló társasházépítés

    Az első negyedéves Aktivitás-Kezdés új rekordnak számít, soha ilyen magas összegben nem indultak el építkezések egy negyedév alatt. Az eddig csúcsnak számító, 2021 második negyedévi szintet közel 37 százalékkal szárnyalta túl az összeg.

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2022. 1. negyedév)

    Stagnáló magasépítési aktivitás

    2022 első három hónapjában valamivel több, mint 430 milliárd forintot tett ki a megkezdett magasépítési beruházások értéke, ami jó évkezdetnek tekinthető. Az Aktivitás-Kezdés valamivel alatta maradt az előző év azonos időszaki értékének, 2021 utolsó két negyedévéhez viszonyítva azonban nem látszik jelentős változás a magasépítési Aktivitás-Kezdés mutatóban, 2020 április és december közötti időszakánál pedig lényegesebb jobb számokat hozott az idei első három hónap.

    A magasépítéseken belül a lakáscélú magasépítéseket mérsékelt Aktivitás-Kezdés jellemezte, 90 milliárd forint alatt maradt a megkezdett építkezések összege. A nem lakáscélú magasépítések Aktivitás-Kezdés mutatója 2022 első negyedévében összesen közel 350 milliárd forintot tett ki, ami ugyan 2021 első két, nagyon erős számokat hozó negyedévétől elmarad, ugyanakkor szinte megegyezik a tavalyi év harmadik és negyedik negyedévének értékeivel.

    Mérsékelt maradt a társasházi lakásépítés-indítás

    Egyelőre az új társasházi projektek indítását mérsékelt ütem jellemzi, az év első három hónapjában a tavalyi év utolsó negyedévéhez képest csökkent a megkezdett társasházi kivitelezések összértéke, ahogy a tavalyi első negyedévtől is elmaradtak a számok. Idén január és március között 85 milliárd forintot tett ki a társasházi Aktivitás-Kezdés. A fejlesztőket az óvatosság jellemzi a beruházások elindítását illetően. A piaci bizonytalanságok, mint az építőanyag jelentős, és előre nehezen megjósolható ütemű drágulása és az ellátási láncokkal kapcsolatos problémák nehezítik a projektek tervezhetőségét, illetve a dráguló finanszírozás miatt a kereslettel kapcsolatos kockázatok is a lassabb indításra ösztönözhetik a beruházókat.

    2022 első negyedévének legnagyobb elindult projektjei közé több budapesti építkezés tartozott, ilyen a BudaPart társasház BRG épületének építése a VI. ütem keretében a XI. kerületben, illetve a Le Jardin társasház I üteme és a BLU lakópark komplexum a XIII. kerületben. 

    A 2022 januárja és márciusa között befejezett projektek összértéke valamivel 40 milliárd forint felett alakult, ami az elmúlt évek legalacsonyabb Aktivitás-Befejezési mutatója. Mindemellett az előrejelzések szerint az idei év során rekordok közeli átadás várható a társasházi lakásépítésekben. Hozzá kell azonban tenni, hogy a korábban említett problémák, mint a szállítási láncok megszakadása lassíthatják a beruházások átadását, ami miatt egyes projektek az előzetesen tervezettel szemben jövőre csúszhatnak át.

    A megindult társasházi építkezések régiók közötti megoszlása meglehetősen egyenlőtlen volt 2022 első negyedévében. A kivitelezési fázisba lépő lakásépítések összértékének 72 százaléka Közép-Magyarországon koncentrálódott, Budapesten 71%, ami több, mint 10 százalékponttal meghaladja a 2014-2021 között jellemző arányt. Kelet- és Nyugat-Magyarország súlya eközben csökkent, az előbbi Aktivitás-Kezdés mutatóból való részesedése csupán 12 százalékot tett ki.

    Nagy számokat hozott az évkezdet a mélyépítésekben

    A Budapest-Belgrád vasútvonal Kelebia és Soroksár közötti szakasza, valamint az M44-es Kecskemét és Szentkirály közötti szakasza esetében a kivitelezések elindulása a hazai mélyépítések megugró Aktivitás-Kezdés mutatóját hozta. A megkezdett beruházások összértéke példátlanul magasra, 850 milliárd forintra rúgott 2022 januárja és márciusa között, ami még a korábbi rekord nagyságú 2018 első negyedéves értéknek is kétszerese. Figyelemre méltó, hogy a mélyépítéseket tekintve a 2022-es év első három hónapjának Aktivitás-Kezdés mutatója meghaladta mind a 2020-as, mind a 2021-es teljes évre vonatkozó értéket.

    Az előbbiekben említett két nagy beruházás miatt a mélyépítéseken belül az induló út-és vasútépítések összértéke közel 800 milliárd forintot tett ki, ami toronymagasan az elmúlt évtized legkiemelkedőbb értéke. A nem út- és vasútépítés mélyépítési projektek ezzel szemben 2021 utolsó két negyedévéhez hasonlóan ismét alacsony összegben indultak.

    A legnagyobb mélyépítési projektek között van, a korábbiakban már említett két giga beruházás mellett például a 33. főút debreceni II. szakaszának fejlesztése.

    Nyugat-Magyarország részesedése visszaesett

    Az idei év első három hónapjában Közép-Magyarország részesedése volt a legmagasabb a megkezdett kivitelezési munkákból, 46 százalék, ami több százalékpontos növekedést jelent a korábbi éveket jellemző arányhoz képest. Az építési fázisba lépő projektek összértékének 38 százaléka jutott Kelet-Magyarországra. Ezekkel párhuzamosan Nyugat-Magyarország részesedése közel a felére esett, csupán 16 százalékot tett ki, szemben a 2014-21 közötti időszakra jellemző 29 százalékos értékkel.

    Az elmúlt egy évet tekintve az összes régió közül a Dél-Alföldön és Budapesten volt a legmagasabb az elindult beruházások összértéke. Az elemzés második felében részletesen is vizsgált Nyugat-Dunántúlhoz a kivitelezések összegének 6 százaléka tartozott.

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2022. 1. negyedév)

    Nyugat-Dunántúl

    Az idei év első negyedévében bővülés volt megfigyelhető a Nyugat-Dunántúlon induló építőipari kivitelezésekben. Még úgy is, hogy a korábban említett, és az első negyedév számait jelentősen feljebb tornázó két gigaprojekt nem ehhez a területhez kötődött. Az Aktivitás-Kezdés mutató értéke a Nyugat-Dunántúlon a 90 milliárd forintot közelítette, ami magasabb, mint 2021 bármelyik negyedévében volt. Az első negyedév javuló számai még kevésbé látszottak a legutóbbi 4 negyedéves értékeken a gyenge 2021-es számok miatt, az elmúlt egy évben a magasépítések esetében az Aktivitás-Kezdés 150 milliárd forint alatt maradt. A mélyépítéseknél az elmúlt 4 negyedévben valamivel több mint 70 milliárd forintos összegben indultak el kivitelezések. A kezdődő építőipari munkálatok összértékét tekintve egyébként a csúcsévnek 2018 számított a Nyugat-Dunántúlon, amikor az M85-ös út munkálatai jelentősen felfelé lökték az Aktivitás-Kezdés mutatót, de ekkor indult el például az M8-as Körmend-Rábafüzes szakaszának kivitelezése is.

    Elkezdett és befejezett építőipari projektek összértéke, és a teljesítmény, vagyis az adott időszakban építésre fordított összeg Nyugat-Dunántúlon, folyóáron, legutóbbi 4 negyedév adatai összesen. (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2022. 1. negyedév)

    A társasházi lakásépítések esetén az elmúlt két év legmagasabb Aktivitás-Kezdés mutatóját produkálta a Nyugat-Dunántúl 2022 első negyedévében. Ebben a régióban 2016-18 között volt a csúcson az induló társasházi lakásépítési projektek összértéke, ezután csökkenésnek indult, azóta pedig az éves összegek stagnáltak. 2017 és 2018 között több nagyobb összegű projekt kivitelezése kezdődött meg a régióban, például a City House lakópark Mosonmagyaróváron, vagy a Rakpart22 társasház és a Vénusz Garden társasház Győrben. Bár 2020-21-ben alacsonyabb volt az Aktivitás-Kezdés, ekkor is indultak beruházások, mint a Márta Rezidencia idősek otthona Nagycenken, illetve a Keszthely Bay Resort lakópark I üteme Keszthelyen. Az idei első negyedévben a legnagyobb projektek között kezdődött meg a Hattyú utcai társasházak építése Győrben.

    A KSH számai szerint az utóbbi két évben 2020 és 2021-ben lényegesen kevesebb lakásépítési engedélyt adtak ki a Nyugat-Dunántúlon, mint 2016-2019 között. Különösen alacsonyabb volt a nem egylakásos épületben helyet kapó otthonokra kiadott engedélyek száma. Azon társasházi projektek azonban, melyek az idei évben még megszerzik az építési engedélyt 2026 végéig 5 százalékos áfa mellett értékesíthetik lakásaikat, tehát az engedélyeztetés idén még növekedhet is akár, ami már látszott az első negyedévben is. Ezek a beruházások azonban várhatóan csak akkor indulnak majd el, ha azt a piaci környezet is lehetővé teszi.

    A nem lakáscélú magasépítéseknél 2020 és 2021 kimagasló Aktivitás-Kezdést hozott a Nyugat-Dunántúlon. Az ekkor indult projektek között olyan beruházásokat találhatunk, mint a Port Hotel Medical & Spa szálloda Hévízen, a Mindszenty József Múzeum beruházás, vagy a Nestlé Purina állateledelgyártó üzem T4 üteme Bükön. A 2021-ben kezdődött legnagyobb nem lakáscélú magasépítési projektek között említendő a Vízi Élménypark élményfürdő Győrben, valamint a Nestlé Balaton üzemépülete Bükben.

    Az EBI Építésaktivitási Jelentésről
    A kutatás célja: A projektadatbázis rendszeres (negyedévenkénti) feldolgozásának célja, hogy az egyedi építési projektek adataiból olyan aggregátumokat alakítsunk ki, amelyek új információt hordoznak az építési piac szegmenseinek teljesítményéről. A lakásépítést külön, a nem-lakáscélú magasépítést 9, a mélyépítést 8 szegmensre osztva aggregáljuk az egyedi projektadatokat.

    A készítők: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az iBuild a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.

  • A családok és az építőipar számára is létkérdés a támogatások fenntartása

    A jelenlegi otthonteremtési támogatások – különösen a nehéz piaci körülmények között – támaszt jelentenek a lakásépítési, felújítási ágazat számára, amire nagyon nagy szükség van, hiszen a friss számokból jól látszik az ágazat megtorpanása. A hatályos szabályok szerint azonban az otthonteremtési támogatás több eleme (otthonfelújítási támogatás, áfakedvezmények, falusi CSOK, illetékmentesség) is kifut 2022 végén.

    Reméljük, hogy a Miniszterelnök korábbi bejelentésének megfelelően az új Kormány fenntartja a jelenlegi támogatásokat, hiszen e források elérhetősége nélkül várhatóan jelentősen csökkenne a családok lakások és lakáskorszerűsítések iránti kereslete. Az elmúlt időszakban az energia- és építőanyagárak drasztikusan emelkedtek, a nem csillapodó szakemberhiány ugyancsak drágítja a kivitelezést. Az építési költségek, valamint a lakáshitel-kamatok erőteljes emelkedése miatt az állami támogatások nélkül a lakásépítések és a felújítások jelenlegi szintje nem tartható fenn.

    Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon szükséges mind az általános 5%-os újlakás-áfa, mind az otthonteremtési támogatások állandósága. Ugyanakkor ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre van szükség.

    Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának. Ezért tartjuk fontosnak, és javasoljuk az otthonteremtési politikában a több éves előrelátást és tervezést.

    A jelenleg határidő nélküli intézkedések – csok, csok-hitel, illetékmentesség és áfamentesség csok mellé, rozsdaövezeti áfakedvezmény, zöld hitel, jelzáloghitel-elengedés – fenntartása mellett szükségesnek gondoljuk az alábbi két támogatás meghosszabbítását [ld. otthonteremtési támogatások összefoglaló táblázata]:

    -  Az otthonfelújítási támogatás óriási célcsoportot érint, hiszen a hazai lakásállomány mintegy 70 százaléka korszerűsítésre szorul. Az is lényeges, hogy a támogatás által javuljon a lakóingatlanok energiahatékonysága. Ilyen nagy volumenű felújításokat azonban csak évtizedes távlatban lehet úgy ütemezni, hogy az építőipar ezt munkaerő- és építőanyagkapacitással ki tudja szolgálni.

    -  Az új lakások értékesítésére vonatkozó 5% áfa azok után a lakások után érvényesíthető, amelyekre 2022.12.31-ig megkapta a fejlesztő az építési engedélyt, vagy az építését ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint (és az építését 2026.12.31-ig befejezték).  Bár a kedvezmény további négy évig felhasználható, a mostani szabályok szerint a fejlesztőknek csak két év áll rendelkezésükre a projektek előkészítésére, ami nagyobb társasházak építése esetén kevés lehet. Emiatt az áfakedvezmény lejártával 2022. után erőteljesen visszaeshet a társasházépítési kedv.

    Szükségesnek tartunk továbbá egy 15 évre szóló, átlátható, koherens és rugalmas lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Szükséges lenne továbbá meghatározni azt a „lakásépítési minimumot” (ez javaslatunk szerint 25 ezer új lakás / év), amely alá a kormány nem engedné az építési számokat. A lakásállomány 100 évenkénti megújulásához évi 40 ezer lakást kellene építeni.

    A lakásépítési és a lakásfelújítási célszámok kijelölése jelentősen hozzájárulna

    • a kiszámíthatósághoz,
    • az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához,
    • a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez;
    • a stabil munkahelyekhez;
    • megrendelés és munka az anyaggyártói, tervezői, kivitelezői, fejlesztői, építőanyag kereskedői, finanszírozók, ingatlanforgalmazók, kapcsolódó beszállítók - szektoroknak
    • a szakképzési igények tervezhetőségéhez;
    • a minőségi építésekhez.

    A KSH szerint 2022 I. negyedévében az előző évhez azonos időszakához képest:

    • A fővárosban 9,9%-kal kevesebb, összesen 2.440 lakást vettek használatba. Minden településkategóriában csökkent a lakásépítés: a megyei jogú városokban 38, a többi városban 43, a községekben 35%-kal kevesebb lakás épült.
    • A természetes személyek által épített lakások aránya tovább csökkent, és 25%-ot tett ki. A vállalkozások által építettek aránya 73%-volt.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 32%-a családi házban, 53%-a többlakásos épületben, további 13%-a lakóparkban található. Utóbbiak megnövekedett aránya néhány nagyobb fővárosi beruházáshoz köthető.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,1 m2-rel 81,4 m2-re növekedett 2021 első negyedévéhez képest.
    • Az értékesítési céllal épített lakások aránya 74, a saját használatra építetteké 24, a bérbeadásra épülteké pedig 1,5% volt.
    • Pest megyében az épített lakások száma 42%-kal csökkent, és a korábban nagyobb számú lakást építő Győr-Moson-Sopron megyében is 45%-os visszaesés történt. A központi nagyrégión kívüli megyékben felépült mintegy 1400 lakás az egy évvel korábbinak kevesebb mint kétharmada.
    • Országos szinten az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma 8 001 volt. A fővárosban a korábbi alacsony bázis közel háromszorosára ugrott a tervezett lakások száma, de ez a 2 ezret meghaladó érték még így sem éri el a korábbi évek 3–4 ezer körüli szintjét. A megyei jogú városokban 27%-os csökkenés, az egyéb városokban stagnálás (–2,2%), a községekben pedig 14%-os növekedés tapasztalható 2021 első negyedévéhez képest. Az építtetők az esetek 55%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
    • Pest megyében a kiadott építési engedélyek száma 14%-kal lett kevesebb, míg a központi nagyrégión kívüli megyékben kiadott építési engedélyek száma (4300) megegyezik az egy évvel korábbival.
    • 2021 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 1,8%-kal kevesebb, összesen 3 799 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országos szinten 1 159, 31%-kal több, mint 2021 első negyedévében.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk cikkünk alatt letölthetők.

  • Újabb rozsdaterületeket jelöltek ki új lakások fejlesztésére

    A Kormány 166/2022. (IV.28.) rendelet az alábbi rozsdaövezeti területet jelölte ki

    - Budapest X. kerületében, a Somfa utca, Ceglédi út, illetve a Hízlaló tér 6. szám által körülhatárolt terület. Itt a korábbi lakópark továbbfejlesztése valósulhat meg, óvoda létesítésével.

    - Budapest XI. kerületében, a Barázda utcában egy folyamatban lévő lakóparki fejlesztés bővülhet újabb lakóépülettel. Itt a beépíthető szintterület legalább 5%-ában igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, irodai, kereskedelmi, szolgáltatás, szállás, kulturális, közösségi szórakoztató, sport vagy hitéleti rendeltetéseket kell elhelyezni.

    - Budapest XI. kerületében, a Fehérvári úton egy meglévő, vegyes funkciójú épület átalakítása és bővítése kapott zöld lámpát.

    - Szintén a XI. kerületben, a Kopaszi-gáton épülő BudaPart területé, egy önálló, vegyes használatú városnegyed jöhet létre.

    A korábbi két kijelölt terület:

    - a XIII. kerületben, aVáci úton, az úgynevezett Láng negyedbe létesül új városnegyed,  

    - a IX. kerületben a Közvágóhídnál az új mini városközpont a City Pearl bővülhet további 10 lakóépületettel, irodaházakkal, hotellel és bevásárlóutcával.

    A Portfolio információi alapján az olyan lakóprojekteknél, ahol már zajlik a lakások értékesítése, de csak most lettek rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánítva, visszamenőlegesen nem lehetséges az áfa visszaigénylése. Ha valaki már befizette a lakás árának egy részét, a befizetett összegre nem igényelheti vissza az áfát, csak a fennmaradó összegre. 

    Forrás: Magyar Közlöny, Portfolio

     

  • Csúcsot döntöttek a fővárosi bérleti díjak

    Tovább erősödött az országos albérletpiac márciusban, ennek eredményeként visszatért a járvány előtti helyzet - áll az ingatlan.com legújabb elemzésében, amely bemutatja a KSH-ingatlan.com lakbérindex márciusi adatain kívül azt is, hogy áprilisban rekordot döntöttek a fővárosi átlagos bérleti díjak.

     Grafikon leírása

    Drágulás, rekordokkal

    Országosan 2,3, Budapesten 2,9 százalékkal nőttek a bérleti díjak februárhoz képest, éves összevetésben pedig 18,2 és 19 százalékos volt a drágulás. Budapesten a pesti belső kerületekben volt a legnagyobb mértékű az emelkedés, itt 23 százalékkal nőttek a bérleti díjak. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: “A márciusi drágulásban szerepet kapott, hogy márciusban még sosem érdeklődtek ennyien a kiadó lakások iránt az országos és a budapesti piacot nézve egyaránt. Az egy évvel korábbinál 5 százalékkal, a járvány előtti szinthez, 2019 márciusához képest pedig 14 százalékkal nőtt a kereslet. A kiugró érdeklődéshez hozzájárult az Ukrajnában zajló háború elől menekülők által támasztott extra kereslet, és a lakáshitel kamatok növekedése is.” A szakember közölte, hogy a hosszú távú albérletindex újabb csúcsot ért el, a 2015-ös szinthez képest közel 53 százalékkal voltak magasabban a bérleti díjak, amire eddig még nem volt példa.

    Az ingatlan.com elemzéséből kiderül, hogy áprilisban a kínálati piacon tovább nőttek az árak. Budapesten 170 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ami rekordérték a fővárosban. A legdrágább városrész továbbra is az V. kerület 250 ezer forintos összeggel. További kerület - az I., a II. és a XII. - tartozik még a 200 ezres kategóriába. A legolcsóbban Budapesten belül a XXI. kerületben lehet lakást bérelni, ehhez havonta 125 ezer forintra van szükség. A megyeszékhelyek kínálati piacát nézve kiderül, hogy április közepén Veszprémben, Győrben, Székesfehérváron, Tatabányán 130-150 ezer forintnál tartottak az átlagos bérleti díjak. Szegeden, Pécsen és Debrecenben pedig 115-120 ezer forintot szeretnének kapni a tulajdonosok egy-egy hónapra.

    Balogh László szerint egyelőre korai megmondani, hogy mennyire lesz tartós a keresletnövekedés a kiadó lakások iránt. Az ingatlan.com szakértője szerint az emelkedő lakáshitel kamatok miatt középtávon növekedhet azoknak a száma, akik az albérletpiacon oldják meg a lakhatásukat. A mostani kilátások alapján annyi biztos, hogy a felsőoktatásba tartó diákok keresletéhez köthető nyári csúcsidőszakban a korábbi éveknél magasabb árak várhatóak.

    Forrás: ingatlan.com

  • Az építési árak elérték a lélektani plafont

    Az építőipar az idén is jól fog teljesíteni és hozni fogja azt az 5500 milliárd forintos teljesítményt, mint tavaly, de az ágazatnak szintet kell lépnie - mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke nyitó előadásában. Most, április végén 15 százalékkal magasabb a rendelésállomány, mint tavaly ilyenkor, ezért, ha a későbbiekben csökkenés következik is be, tudja hozni az ágazat a múlt évet.

    - Eddig az állam durván 500 milliárdos megrendelésállományt halasztott későbbre, tehát az állami és önkormányzati megrendelések számának csökkentésére számítunk. Ugyanakkor a korábban megkötött szerződéseket teljesítjük – mondta.

    A lakosság, egyelőre, az áremelkedések ellenére szeretne felújítani és építeni. Nagy kérdés az - és egyelőre van erre ígéret -, hogy az állam a támogatásokat és adókedvezményeket fenntartja és az idén lejáró határidőket meghosszabbítja.

    - Összességében a lakossági, az ipari és a logisztikai megrendelések fogják húzni az idén az építőipart. A teljesítést azonban rendkívül sok tényező akadályozza, és olyan nehézségek mellett kell ezt a teljesítményt hozni, amelyet régen tapasztalt az ágazat – hívta fel a figyelmet Koji László.

    A legnagyobb nehézség a cégek számára továbbra is a szakemberhiány, valamint a beszerzési nehézségek és természetesen az orosz ukrán háború hatásai. Ezeken kívül számos egyéb nehézség is jelen van még, a többi között magas adóterhek, a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága, a tőkehiány, a kapacitások korszerűtlensége, valamint vevők késedelmes fizetése, vagyis a lánctartozások.

    Koji László felhívta a figyelmet, hogy Magyarországnak ki kell tudni védeni az építésitermék-hiányt, és azt, hogy nálunk sok termék akár kétszer annyiba kerül, mint Nyugat-Európában. Most az építési termékek 50%-a import, és ezen mindenképpen változtatni kell.

    Ugyancsak kiemelte, hogy minden korábbinál nagyobb a veszély most a magyar szakemberek nyugat felé áramlására. Ezt meg kell akadályozni, meg kell fizetni az szakembereket, és biztosítani kell minden olyan körülményt, ami itthon maradásra bírja őket.

    Hangsúlyozta továbbá, hogy a kivitelezéseknél, a közbeszerzéseknél is árfelülvizsgálatra van szükség: a folyamatban lévőknél is, a későbbi szerződésekbe pedig be kell építeni a napi árfelülvizsgálat és indexálás lehetőségét.

    Az ágazat kitettségét csökkenteni kell

    Gyutai Csaba kormánybiztos megerősítette, hogy a tavalyi évben minden idők legjobb építőipari teljesítményével (a 2021. évi kibocsátás 5389 Mrd Ft volt) az idei év elején az építőipar jó induló pozícióval indult. Még akkor is, hogyha velünk maradtak az alapanyagellátási nehézségek és a hatékonysági problémák is.

    Az orosz ukrán háború természetesen tovább fokozta a hívásokat. Példaként említette az acélárukat, amelyeknek a beszerzése nagyon nehezen kezelhető probléma. Az alternatív piacokról vásárolt áru minősége gyakran nem felel meg a hazai minőségi elvárásoknak, illetve hosszadalmas minőségellenőrzés és technológiai módosítás után lehet csak esetleg beépíteni őket. Ugyanígy szinte kezelhetetlen helyzetet teremtett a faáruk tekintetében a megnövekedett kínai és amerikai kereslet, ami rendkívüli mértékben felhajtotta az árakat.

    A nehézségek sorában említette az energiaárak emelkedését, az építőipari ágazat nemzetközi kitettségét az alapanyagok szempontjából, az erősödő szakemberhiányt, a digitalizáció elégtelenségét, illetve azt a folyamatosan meglévő problémát, hogy a magyar építőipar hatékonysága még mindig harmada a nyugat-európainak.

    Ami a megoldásokat illeti, az egyik legfontosabb cél a magyarországi anyagellátás külföldi kitettségének csökkentése. Elsősorban a cement, a homok, a kavics és az égetett kerámia területén szeretné a kormányzat növelni a hazai tulajdoni hányadot. Ez jelentős újra iparosítással lehetséges magyar gyárak nyitásával és támogatásával ez enyhíthetne mind az ellátási problémákat mind az elszálló árakat – mondta a kormánybiztos.

    Ezeken a problémákon ugyancsak enyhítene - nem mellesleg fenntarthatóságot és a környezet megóvását is elősegítené - az építésgazdaság körforgásos rendszerének kiépítése. Ez Magyarországon még meglehetősen gyerekcipőben jár, ezért az Innovációs és Technológiai Minisztérium most stratégiai tervet dolgozz ki erre, különös tekintettel a lakossági begyűjtés megoldására. Összesen körülbelül 8 millió tonna építési hulladék visszaforgatásáról, újrafelhasználásáról van szó, ami sok nem megújuló, illetve bizonytalan beszerzésű építőanyag biztosítását is jelentené az ágazatban is.

    A kormánybiztos a fejlesztési területek között említette még a készletgazdálkodás jelentőségét, a hatékonyságnövelést és a digitalizációt, a beruházási költségek kontrollját, a BIM mielőbbi általános bevezetését.

    Az idei évre vonatkozólag úgy vélte, az ipari beruházások és a felújítások szerepe fel fog értékelődni a visszafogott állami megrendelésekhez képest.

    Csökkenni fognak a lakásépítések

    - A tavalyi év alapanyag-hiánya és áremelkedése nemcsak, hogy velünk maradt, hanem fokozódott is az idei évben - mondta Balázs Attila, Bayer Construct Zrt vezérigazgatója. Emiatt úgy véli, elsősorban a privát befektetések, a lakásépítések a közeljövőben drasztikusan csökkenni fognak.

    Olyan magasak lettek az építőanyag árak, hogy ez 200-300.000 forinttal emelte meg a négyzetméterárakat. A reálbérek viszont mostantól nem fognak olyan nagymértékben emelkedni, hiszen nincsen miből, a hitelkamatok a 2-3 százalékról már 10% közelében mozognak. A lakásárak annyira megemelkedtek, hogy a lakásfejlesztéseknél emiatt a kötelező 30%-os előértékesítés sem tud megvalósulni. A Bayer megpróbálja ezeket a problémákat olyan módon áthidalni, hogy egyetlen elindított projektet se kelljen megállítani.

    A fejlesztők nagy része azonban az új projekteket egyelőre visszafogja.

    Hogyan lesznek új beruházások?

    Scheer Sándor FRICS, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója szerint azért kell a legerősebben küzdeni most, hogy a fejlesztők ne veszítsék el a beruházási kedvüket. Ehhez sokat kell javítani például a hatékonyságon.

    - Az építési árak gyakorlatilag elérték azt a határértéket, néhány esetben túllépték, ahol már nem érdemes fejlesztőként belépni a piacra, ezért szüneteltetni vagy lassítani kell a tevékenységet. Ha ez átvált negatív spirálba, az nagyon nagy baj, ezért az építőipar szektor minden szereplője számára kötelező a hatékonyság növelése és az optimalizáció – mondta.

    Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. elnöke úgy gondolja, hogy az idei nagyon jó év lesz az építőipar számára, hiszen az összes önindító beruházás be fog fejezni. Viszont olyan sokkszerű hatások érik az építőipart, hogy a régóta hurcolt munkaerőhiány mellett, mint az építőanyagárak drasztikus emelkedése. Így nincs más út az építőipar szereplői számára, mint integráltabban, szorosabban együttműködni, mégpedig úgy, hogy ez a hatékonyságnövelés ne csak egy szektoron belül működjön, hanem azt az egész építőiparban össze kell hangolni.

    Nagyon sok lakás fogni befejeződni az idén meg a jövő év elején, futnak míg a kormányzati programok, de nagy kérdés, hogy ezek a programok tovább tudnak-e menni. A szűkülő kormányzati lehetőségek között marad-e az öt százalékos áfa, marad-e a csok, a felújítási program. Amíg ezekre nem kapjuk meg a választ, addig a magánszektor nem tud elindítani egy lakás beruházást úgy, hogy nem tudja, hogy azt két év múlva mennyiért adhatja el.

    Tibor Dávid szerint messze nem állt még meg az építőanyagár-emelkedés, bizonyos alapanyagok nem elérhetők, vagy nagyon nehezen beszerezhetők. - Nem tudjuk, mennyit tudunk beszerezni és nem tudjuk, hogy mennyit tudunk gyártani, eladni. Ez az árszint és ez a működési modell teljes mértékben fenntarthatatlan – hangsúlyozta Tibor Dávid.

    - A műanyaggyártók például az összes alapanyag-áremelést tovább kell, hogy vigyék a piacra, mert nincsen verseny, nem tudnak alkudni, itt ők is vevőként szerepelnek. Nagyon fontos volna ennek a torz piaci működésnek a visszaterelése normális versenygazdasági viszonyok közé, ez mindenki érdeke – emelte ki.

    - A betonacél gyártásban például a Magyarországon megvalósuló gyártás nagy része exportra kerül – tette hozzá Balázs Attila.

    Scheer Sándor szerint nagyon általánosítva az építőanyag áremelések ötven százalékát elsősorban haszonszerzés által indukálja. Mint mondta, Nyugat-Európában messze nem történt ilyen mértékű áremelés, ez magyar sajátosság, aminek az az oka, hogy ennyire kiszolgáltatottak vagyunk.

    - A konferencián korábban szóba került az újraiparosítás, de természetesen felmerül a kérdés, hogy egy magyar tulajdonú gyártó amennyiben tudja, illetve akarja majd olcsóbban adni az építőanyagot – vetette fel beszélgetést moderáló Ditróy Gergely, a Portfolio ingatlandivízió-vezetője.

    Tibor Dávid szerint az újraiparosítás rengeteg beruházást jelent majd, ami rengeteg munkahelyet teremt és versenyt is generál, olyan területeken, ahol eddig nem volt, és ez az, ami az árakat mérsékelni tudja, ezzel lehet a szektor hatékonyságát növelni.

    Scheer Sándor hozzátette, hogy mindenképpen állami beavatkozás szükséges szabályozási kérdésekben, és európai uniós forrásokat is el lehetne erre az iparfejlesztés elkülöníteni.

    Kiszámíthatóság kell az újraiparosításhoz is

    Az építőipar rendkívül fontos helyet foglal el a nemzetgazdaságban: ha a nemzeti összterméket tekintve a 6%-os kibocsátáshoz hozzászámoljuk az 5%-os építőanyaggyártást és az egyéb akkor az építőipar 11%-os tényező, ami lassan megegyezik a nagyon erős magyarországi autógyártárssal és a beszállítóiparral, tehát megérdemelne nagyobb figyelmet. Különös tekintettel arra, hogy az építőipar milyen jelentős munkáltatói, milyen erős társadalmi és környezeti hatása van, mekkora hatása van az épített környezetre, illetve a lakhatásra is. - Mindenesetre már az nagyon jó lenne, ha az egész építésgazdaság egy államtitkárság alá tartozna, és nem lenne ennyire szétszabdalva – állapította meg Scheer Sándor.

    Tibor Dávid azt emelte ki, hogy nagyon fontos lenne, hogy ne a húzd meg ereszd meg szemlélet érvényesüljön, például a támogatásokban is: érkezik a kedvezményes áfa, majd eltörlik, aztán, amikor megáll minden, újraindul. Ez a létező legnagyobb ellensége például az építőipar újraiparosításánk – hívta fel a figyelmet a Masterplast elnöke. Ehhez szükséges, hogy legyen a kormányzaton belül egy integrált, minél magasabb szintű felelőse az ágazatnak, aki átlátja ezt a bonyolult ágazatot a támogatási rendszerrel együtt.

    Az állam legfontosabb szerepe itt, hogy hosszú távra adjon kiszámíthatóságot a szereplőknek: mi lesz az öt százalékos áfával, mi lesz a csok-rendszerrel.  Lehet, hogy a mai költségvetés realitás az, hogy például felújítási program úgy maradjon, fent hogy csak az energetikára hosszabbítják meg a támogatást, ami nagyon fontos egy olyan helyzetben, amikor ekkora költségvetési lyukat okoz a rezsicsökkentés.

    - Ilyen helyzetben fontos, hogy legyen gazdája az ágazatnak, és közösen felépítsünk következő 5 évre, vagy a következő ciklusra egy olyan programot, amiből látjuk, milyen gazdasági és támogatási környezetre számíthatunk – mondta Tibor Dávid.

    Scheer Sándor szerint a mostani helyzetben szigorítani kellene az energiahatékonyságon, ki kellene kényszeríteni a digitalizációt, a másik oldalról viszont több lehetőséget kellene adni a hazai ipar fejlesztésére, az újraiparosítása több támogatással.

    Balázs Attila hozzátette, hogy az újraiparosítás és a digitalizáció mellé kell tenni az oktatást. Így már a fiatalok is bejönnek az építőiparba, az új gyárakba, szívesen használják a digitális technológiát – ezzel lehet felépíteni egy jó használható szakembergárdát a magyar építőipar számára.

  • Valóban megtérül az okosotthonba fektetés?

    Lefaragható fűtési költségek okosotthon-rendszerekkel

     A smart home-megoldások legfőbb és legfontosabb területe a fűtésszabályozás. Régi típusú ingatlan esetében a fűtés okosításáról, intelligenssé tételéről beszélhetünk. Ebben az esetben rádiófrekvenciával kommunikáló fűtésszabályozóba érdemes fektetni, kiegészítve egy smart home eszközzel. Ezzel szemben az új építésű ingatlanok piacán a legtöbb lakás már alapból smart home rendszerrel van ellátva, így nem kell megvenni és telepíteni a fűtési rendszer különböző elemeit. Mindkét típusú ingatlan esetén a rendszer intelligenssé tételével zónás fűtésszabályozást kaphatunk, ami sokkal gazdaságosabb fűtést eredményez. Míg a régi típusú fali termosztátok esetén az adott helyiség hőmérséklete alapján került szabályozásra az összes helyiség fűtése, addig a modern zónaszabályozás lehetőséget nyújt arra, hogy minden szobában a megfelelő, előre beállított hőfokot tudja tartani a fűtési rendszer.

    Példaként egy három szobás és egy fürdőszobás, összkomfortos, nagyjából 65-70 négyzetméteres lakás esetében az intelligens fűtési rendszer befektetés akár már 3 év alatt is megtérülhet és nagyjából 25-30%-os költség csökkenést eredményezhet.

    Energiatakarékosság világítás-szabályozással

    Az intelligens szabályozás másik nagy területe a beltéri világítás. Az okos világítás esetén az energiatakarékossági szempontok mellett nagy hangsúlyt kap a környezettudatosság is. A led izzók megjelenésével és a villanyhálózat korszerűsítésével a mai háztartások számára alapvetően megtakarítási lehetőséget nyújt, azonban az intelligens világítás vezérléssel a beltéri fényerő szenzorok segítségével automatikusan beállításra kerül, éjszaka pedig mozgásra a legoptimálisabb fényerőt nyújtja. A fényvezérlésbe szintén beépíthetők a redőnyök, amelyek bevonásával mind a fűtés hatékonyságán javíthatunk, mind a villamos energia költségeinket tudjuk csökkenteni.

    Valóban megéri az okosotthonba fektetés

    A fent említett, intelligens vezérlés két fő területén túl számos költségcsökkentési lehetőséget kínálnak az okosotthon-megoldások. Okos dugaljok telepítésével például az eszközök kikapcsolt állapotában elfogyasztott energia sem létezik, de egyes elektromos berendezéseink – például hűtő vagy mosógép – fogyasztását is felügyelni tudjuk.

    Összességében elmondható, hogy egy okosotthon rendszer bizonyos részeinek telepítése igenis megtérül, hiszen egyes elemei csökkenteni tudják az állandó otthonfenntartási költségeket, emellett pedig kényelmesebbé és biztonságosabbá teszik mindennapjainkat.

    Forrás: Rackhost.hu

  • A fővároson kívül az egész országban nőtt tavaly a lakásépítési kedv

    A lakásépítések száma országosan 2016 II. negyedéve óta gyakorlatilag folyamatosan emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, a 2021. I. negyedévi jelentősebb növekedés után azonban a következő negyedévekben egyre nagyobb ütemben csökkent a használatba vett lakások száma. Ez alapvetően a 2020-ban megváltozott piaci-jogszabályi körülmények, illetve a járvány kitörése miatt visszaeső lakásépítési szándék következménye. Összességében 2021-ben az egy évvel korábbi magas bázisnál 29%-kal kevesebb, mintegy 20 ezer új lakás épült az országban.

    Az épített lakások megosztása továbbra is erősen eltér régiónként, a lakások 56 százaléka a Közép Magyarországon készült el.

    A fővárosban 11%-kal nőtt, vidéken viszont számottevően visszaesett a lakásépítések száma. A megyei jogú városokban az előző évi magas bázisnál 47, a többi városban 33, a községekben 45%-kal kevesebb lakás épült 2021-ben. Budapesten és mindössze 3 megyében (Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna) emelkedett, a többiben viszont csökkent az átadott lakások száma. Elsősorban a jelentős lakáspiaci súllyal rendelkező megyéknél tapasztalt visszaesés fordította hazánk lakásépítési piacát negatív irányba.

    Budapesten, Pest és Győr Moson Sopron megyében haladta meg a lakásépítések száma az 1000 darabot. A másik véglet Nógrád megye, ahol még félszáznál és kevesebb lakás épült tavaly.

    A megépült lakások 42 százaléka a található családi házban, 51 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 2-2 százaléka lakóparki és egyéb épületben. A legtöbb családi ház Pest megyében épült, az összes 40 százaléka, míg a többszintes, többlakásos épületek 58 és fél százalékát Budapesten adták át.

    Ha tízezer lakosra vetítjük a tavaly megépült lakások számát, akkor az országos átlag 20 és fél százalék. Ezt csak négy megye tudta meghaladni: Budapest, Győr-Moson-Sopron, Pest és Somogy megye. A megyék fele jóval az országos átlag alatt teljesített.

    2020-hoz képest csak Budapesten, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér megyében emelkedett a lakásépítések száma.

    A 2021 első felében regisztrált erőteljes növekedést követően a III–IV. negyedévben jelentősen (33, illetve 49%-kal) csökkent a lakásépítések száma a fővárosban az előző év azonos időszakához képest. Éves szinten az egy évvel korábbinál így is élénkebb volt a lakásépítési kedv: a vidéki negatív tendenciával szemben az előző évinél 11%-kal több lakás épült Budapesten 2021-ben. Összesen 7038 lakást vettek használatba (ennél többet utoljára 2009-ben), 42%-ukat a XIII. kerületben. A Budapesten épített lakások tízezer lakosra jutó száma (41) a megyék és a főváros alkotta rangsor legmagasabb értéke volt, az országos átlag kétszerese. A fővárosban az új lakások 90%-ának vállalkozások, 9,8%-ának természetes személyek voltak az építtetői. Az előbbiek által építtetett lakások száma 17%-kal emelkedett, az utóbbiaké 28%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz mérten.
    Az országos tendenciával párhuzamosan Pest megyében is csökkent a lakásépítési kedv 2021-ben: 32%-kal (országosan 29%-kal) visszaesett az épített lakások száma az előző évi magas bázishoz képest, az itteni folyamatoknak meghatározó szerepük volt hazánk lakásépítési piacának szűkülésében. Összesen 4,1 ezer lakást vettek használatba, közel kétharmaduk városokban, több mint egyharmaduk községekben épült. Mindkét településtípus esetében jelentősen csökkent az építési kedv. Pest megyében a lakások 82%-át családi házas formában, közel 10%-át többszintes, többlakásos épületben adták át, a fennmaradó rész többsége csoportházban épült. Elsősorban a családiház-építések csökkenése fordította a megyei lakásépítési piacot negatív irányba.

    Budapesten megtorpant az építési kedv

    A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 29 941 volt, 33%-kal több, mint 2020-ban. Budapest kivételével minden megyében emelkedést láthatunk. Somogy és Zala megyében több mint kétszeresére nőtt a tervezett lakások száma, Az élénkülésben a nem megyei jogú városok szerepe volt a legnagyobb, ezeken a településeken utoljára 2018-ban volt ehhez hasonló szinten az építési hajlandóság. Minden megyében növekedést regisztráltunk, közülük Pest és Somogy megye járult hozzá leginkább a kedvező folyamatokhoz.

    Budapesten csak az előző évi mennyiség 86,4 százalékára kértek engedélyt. Utoljára 2015-ben volt ennél is alacsonyabb szinten a tervezett lakások száma a fővárosban. A főváros ezzel a mintegy 5 és fél ezer lakásépítési engedéllyel a második helyen áll Pest megye mögött (7724 db). 2021 februárjában fordult meg Pest megyében a lakásépítési kedv 2019-ben kezdődött csökkenése. Ennek köszönhetően a 2021-ben kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 49%-kal meghaladta az előző évi alacsony bázist, és közel tizedével a két évvel korábbi szintet is. 2014 óta először a Pest megyében építendő lakások száma (7,7 ezer) meghaladta a fővárosit (5,5 ezer). Utoljára 2008-ban volt ennél érdemben magasabb szinten a Pest megyében tervezett lakások száma.
    A megyék több mint felében a kiadott engedélyek száma az ezret sem éri el.

    Míg az átadott lakások 56 százaléka készült a közép-magyarországi régióban 2021-ben, addig a kiadott új lakásépítési engedélyeknek már csak a 44 százaléka köthető ehhez a régióhoz.

     

  • Kimerülőben az MNB Zöld Hitel

    Bár az OTP és az Erste az elmúlt napokban korlátozottan még fogadott be kérelmeket, ma már náluk sem elérhető a termék. Néhány bank viszont nem zárja ki ezt: náluk a folyamatban lévő kérelmek elbírálása zajlik, és azt követően dönthetnek a befogadások esetleges korlátozott újraindításáról. Néhány óránál hosszabb hitelbefogadási időkeretre azonban valószínűleg már sehol sem számíthatnak az érdeklődők, így tényleg csak a szemfülesség dönthet.

    Ahogy már a múlt héten megírta a Portfolio, a bankok válaszai alapján nagyjából ki is merült az MNB energiahatékony lakásokra kiírt Zöld Otthon Programjának múlt héten 300 milliárd forintra megemelt kerete, pedig az elmúlt két hétben már nem sok befogadás történt. Szerződéskötések és pláne folyósítások még hónapokon keresztül zajlanak majd, új hitelkérelmet azonban a bankok többsége már nem, vagy csak nagyon korlátozottan fogad majd be a következő hetekben. Az új érdeklődők közül már csak a szerencsések fogják elcsípni a legfeljebb 2,5%-os kamatozású lakáshitelt. Piaci forrásaink várakozásai szerint a mostanihoz hasonló formában biztosan nem hosszabbítja meg az MNB a programot.

    A március végi adatok szerint a program még messze volt a 300 milliárd forintos keret kimerítésétől, de csak a szerződéskötések szempontjából. A hitelbefogadások teljes összege nagy valószínűséggel a bankszektor szintjén már meg is haladta a 300 milliárdos felső keretösszeget.

    Forrás és részletek: Portfolio

  • Az egekben az építési telkek ára

    Az országos lakóingatlanpiac ritkábban előtérbe kerülő telekpiacon jelentős áremelkedés ment végbe az elmúlt egy évben - derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, amely a húsvéti hosszú hétvége apropóján megnézte a legfeljebb 1500 négyzetméteres hobbitelkek, valamint a nyaraló- és családiház-építésre alkalmas üdülő- és lakóövezeti telkek piacát.

    Sajátos ingatlan a telek, nincs belőle több

    “Túlzás nélkül drasztikus emelkedésről beszélhetünk. Országos szinten a telkek átlagos négyzetméterára majdnem 19 ezer forint volt idén április közepén, szemben az egy évvel korábbi 12 ezer forinttal, azaz több mint 57 százalékos drágulás történt. Megyéről megyére óriási különbség látszik: a fővárosban, Pest megyében és a Balaton környékén például kiugróak az árak. A telkek értéke attól is függ, hogy lakó- vagy üdülőövezetben van az adott telek vagy külterületen, utóbbiak jóval olcsóbbak” - mutatta be a telekpiac legfontosabb jellemzőit Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    A szakértő szerint a telekdrágulás a jövőben két ok miatt is folytatódhat: “Egyrészt azért, mert az eddigi áremelkedés természetes velejárója volt a lakásépítési kedv felfutásának. Az új lakásokra vonatkozó állami támogatások, a jegybanki kedvezményes hitelprogram és 2021-ben visszavezetett ötszázalékos áfa jelentősen élénkítette a lakásépítési kedvet és a telkek iránti keresletet. Másrészt pedig a telek speciális ingatlantípus, a mennyiségük nem növelhető.” Hozzátette: „Ha a kereslet nő egy szűkös kínálatú termék iránt, akkor a további drágulás is biztosra vehető.”

     

    Hobbitelkek pár millióért

    A telekvásárlók nem csak a lakásépítést tervezők köréből kerülnek ki, sokan hobbitelek vagy kertészkedés céljából keresik az eladó telkeket. Számukra a települések külterületi telkei jöhetnek leginkább számításba, ezek közül a legolcsóbbak Kelet-Magyarországon találhatók. A maximum 1500 négyzetméteres telkek átlagos kínálati ára Jász-Nagykun-Szolnok megyében csak 1,1 millió, Borsod-Abaúj-Zemplénben 2 millió, Nógrádban pedig 2,5 millió forint. A Dunántúl legolcsóbb megyéi Somogy és Zala, ahol az eladó telkek átlagára 2,9-3,5 millió forint a vizsgált kategóriában.

    Meredek emelkedőn az árak

    Budapesten az eladásra kínált lakóövezeti telkek átlagos négyzetméterára közel 128 ezer forint volt április közepén, ami éves összevetésben 26 százalékos árnövekedésnek felel meg. Valamennyi (lakó- és üdülőövezeti, illetve külterületi) telektípust összesítve elmondható, hogy a fővároson kívül a balatoni régióban és Pest megyében ugrottak meg az árak. Ezt bizonyítja, hogy Somogy megyében a telkek négyzetméterára közel 115 százalékkal emelkedett 12 hónap alatt, így idén április közepén már közel 22 ezer forintot tett ki. Veszprém megyében is kiugró, 82 százalékos drágulás történt, így mostanra majdnem 28 ezer forintért kínálják eladásra a telkek négyzetméterét a tulajdonosok. A balatoni megyék mellett Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Fejér is az élbolyba sorolható, a szóban forgó megyékben 71-94 százalékkal 3,9-11,9 ezer forintra nőtt az átlagár. A fővárosi agglomerációt magában foglaló Pest megyében egy év alatt 49 százalékkal 31 ezer forintra nőtt a telkek átlagos négyzetméterára, ami Budapest után a legmagasabb megyei érték. 

    Forrás: ingatlan.com

  • Jövőre érheti el a visszaesés az építőipart

    "2008-2010 után a világ politikai és gazdasági vezetőinek 2020-2022-ben ismét alkalmuk nyílt, hogy válságkezelő képességeiket bizonyítsák. A járvány gazdasági hatásaira éppen úgy nem volt felkészülve a világ, ahogyan 2008-2010-ben sem arra, hogy a spekuláció milyen könnyen sodorja válságba a reálgazdaságot. 2022 februárjának végén Oroszország Ukrajna elleni támadása új szintre emelte a gazdasági és politikai bizonytalanságot. A globális problémák, az, hogy a profitérdek rövidlátó gondolkodást kényszerít ki, a klímakatasztrófa fokozódó veszélye, és a demokrácia hiánya, vagy rossz működése, ami lehetővé teszi, hogy a diktatúráknak, vagy a háborúknak is legyen tömegtámogatása, valószínűleg az eddig látottaknál szorosabb nemzetközi együttműködést kényszerít ki. Azt, hogy globális problémákat nem lehet nemzeti keretek között kezelni, már évtizedekkel ezelőtt is jól lehetett látni, de a politikai irányváltást eredményező kényszerré csak mostanra vált." - mondta el Varga Dénes, közgazdász, az Építési Piaci Prognózis vezető elemzője.

    A magyar gazdasági és politikai vezetés az orosz - ukrán háború nélkül is kényszerpályára került, a magas infláció, a választási költségvetés, és az EU támogatásokkal kapcsolatos bizonytalanság megnövekedése amúgy is korrekciót kényszerített volna ki. A háború hatására a Magyarországon működő multinacionális vállalatok is várhatóan nehézségekkel fognak szembesülni. Mindez erőteljesebb korrekcióra kényszerítheti a magyar döntéshozókat. „2023-ban a GDP 2,1 százalékpontos visszaesését, a 2024-2026 közötti időszakban pedig 2 százalék alatti növekedést várunk, de ennél rosszabb forgatókönyvek is elképzelhetők.” – vázolta várakozásait az elemző.

    A stabilizáció éveinek kell jönniük

    Az építőipar szempontjából a külső feltételek romlása eddig elsősorban a megnövekedett termelési költségeken keresztül jelentkezett. A láthatáron azonban emellett már megjelent a fizetőképes kereslet bővülésének a várható lassulása is. A 2020, 2021, 2022-es választási költségvetéseket követően, és a magas infláció miatt az államnak a következő években stabilizálni kell, a 2016-2021 közötti időszak intenzív állami élénkítési politikától hosszú időre el kell búcsúzni.

    Az Építési Piaci Prognózis készítőinek várakozása szerint idén még nő az építőipar teljesítménye, de 2023-ban nem lehet elkerülni egy jelentősebb mértékű visszaesést. Ezt követően, szerencsés esetben 2025-re lehet ismét elérni a 2022. évi szintet.

    A háború kitörése előtt a szakértő úgy vélte, hogy végre lezárul az a korszak, amikor a politika által erőltetett növekedést szükségszerűen visszaesés követi, és az építési volumen ingadozásából fakadó veszteséget részben az építési vállalkozásoknak, részben az adófizetőknek kell lenyelniük. Várakozásai szerint a járványnak köszönhető 2020. évi visszaesés, majd a 2021. évi korrekció az utolsó, ezúttal nem a politika által kikényszerített kilengés lehetett volna. Az orosz támadás sokadik, messze nem a legsúlyosabb következménye a magyar építőipar 2023-ra várt, talán 10 százalékos visszaesése, de tény, hogy a kormány szándékai ellenére ismét a volumen ingadozásával járó veszteségekkel kell számolnunk.

    A 2022. évi növekedést még támogatja a meglévő szerződésállomány, és azok a projektek, ahol a döntés a kivitelezéssről már megszületett.

    Várható, hogy a beruházások halasztása, ami az orosz - ukrán háborútól függetlenül, a gazdasági kiigazítás keretében, két lépcsőben már elkezdődött, folytatódni fog, de ennek a hatása 2022-re még korlátozott.

    Mennyi lakás épüljön?

    „Miután az orosz-ukrán háború következményei csak még jobban aláhúzzák a költségvetési korrekció szükségességét, úgy véljük, a lakáspiaci élénkítést a kormány a jövőben nem fogja erőltetni. Eddigi előrejelzésünkben mindig hangsúlyoztuk, hogy a 2016-ban elindított lakáspiaci élénkítéstől nem lehet a 2000-2010-es évekhez hasonlítható lakásszámokat várni.” – mondta el a szakember. – „1992-ben úgy láttuk, hogy átlagban legalább 40 000 lakás felépítése évente az a szint, amellyel a lakásállományban megtestesülő nemzeti vagyon értékvesztését - egy megfelelően magas lakásfelújítási tevékenység mellett - el lehet kerülni. Ezt ma is érvényesnek tartjuk.”

    Az évi 40 000 új lakást jelentő szintet - két évet, 2004-et és 2005-öt leszámítva - 1990 óta nem sikerült elérni. A magyar lakásépítési piacon tehát gyakorlatilag a rendszerváltás óta, közel harminc éven át halmozódott az elmaradás, és teljesen valószínűtlen, hogy a következő öt évben ez a tendencia megváltozzon.

    Forrás: Portfolio.hu

  • Szigorúbb feltételek az MNB zöld lakáshitel-programjában

    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) zöld eszköztár-stratégiája keretében 2021-ben elindult NHP Zöld Otthon Program (ZOP) és Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program a zöld lakáshitelpiac létrejöttét és a környezeti fenntarthatósági szempontok hazai lakáspiacon történő érvényesülését segítik elő.

    Az NHP Zöld Otthon Program 2021. októberi indulása óta több mint 135 milliárd forintnyi hitelszerződés jött létre. A bankokhoz benyújtott hitelkérelmek volumene elérte a program 200 milliárd forintos keretösszegét, ezért a Bankszövetség a ZOP folytatását kérte az MNB-től. A Zöld Otthon Hitelek iránt mutatkozó jelentős igényre és a fenntarthatósági szempontok fontosságára tekintettel a Monetáris Tanács a program keretösszegének 100 milliárd forinttal történő megemeléséről döntött. Szigorodnak ugyanakkor a finanszírozható ingatlanokra vonatkozó energetikai elvárások annak érdekében, hogy még zöldebb lakások, családi házak vásárlását, illetve építését ösztönözze a program. A változatlanul megkövetelt BB kategória mellett az ingatlan primer energiafalhasználásának felső korlátja a jelenlegi 90 kWh/m2/év helyett 80 kWh/m2/év értékre csökken. A program az indulása óta eltelt fél év alatt már többezer energiahatékony ingatlan épüléséhez biztosított forrást, és így hosszabb távon is támogathatja a zöldingatlan-kínálat bővülését.

    Az MNB a Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program felülvizsgálata során a program feltételeinek szigorításáról döntött. A Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program elindításának elsődleges kezdeti célkitűzése a hazai zöld jelzáloglevél-piac megteremtése és a legjobb nemzetközi gyakorlatok meghonosítása volt. A program sikeresen teljesítette indulásakor kitűzött első céljait és lefektette az új piaci szegmens hazai alapjait. A jegybanki szerepvállalás következő célja a magasabb zöld minőséget képviselő jelzáloglevelek kibocsátásának ösztönzése a program feltételeinek szigorításán keresztül. A 2022. július 1-jéig életbe lépő módosítások támogatják a legjobb piaci gyakorlatok további térnyerését, a magasabb minőségű zöld jelzáloglevelek térnyerését és a nemzetközi befektetői bizalom növelését. A módosítások részleteinek kidolgozásáról az MNB konzultációt fog folytatni a programban érintett, hazai jelzálogbankokkal. A módosítások hatályba lépéséig az MNB felfüggeszti a jelenlegi feltételek mellett kibocsátott jelzáloglevelek vásárlását, amely alól a már folyamatban lévő kibocsátások támogatása jelent kivételt.

    A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját. A Monetáris Tanács megítélése szerint az emelkedő másodkörös inflációs kockázatok kezelése érdekében a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt. A fenti két program a jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül járul hozzá az MNB környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos céljainak eléréséhez. A jegybank fenntarthatóságot támogató célzott programjai nem változtatják meg a monetáris politika szigorító irányultságát.

    Forrás: MNB

  • Társasház-mintaház 14 nap alatt

    A Solar Decathlon a világ első számú építészeti-innovációs versenye, ahol a hallgatók energiahatékony házakat terveznek. 

    A pécsi hallgatók fiataloknak megálmodott közösségi társasháza munkavégzéshez, beszélgetésekhez, családi vacsorákhoz alkalmas közösségi teret is kínál a lakások mellett.

    A Pécsi Tudományegyetemet ezzel a komplex tervvel több mint 40 nemzetközi pályázóból választották ki és egyedüli magyarként jutott be a legjobb 18 közé. A Solar Decatlon projekt a PTE Zöld Egyetem programjának része. A kreatív csapat tagjai a PTE hallgatói, kutatói, oktatói, munkatársai, a társult ipari szereplők és támogatók, aktív civil közösségek.

    – Versenyprojektünk a Lungs of the City, ami a Város tüdeje nevet viseli. A mintaprojekttel egy olyan városi tömbfejlesztést fogalmaztunk meg, ami a belváros és a Zsolnay Negyed közé ékelődne – mondta Kondor Tamás, a pécsi csapat egyik vezetője.

    Kooperatív „Fecskeház”

    A pécsiek projektjének célja, hogy a fiatalok számára megfizethető, fenntartható és karbonsemleges otthonokat hozzanak létre. Az ötletük pedig abban egyedi, hogy a lakások mellett közösségi szintet hoznának létre munkavégzéshez, szórakozáshoz. – Az épületünknek három lakószintje és közösségi szintje van. Minden lakószinten 3 db 38-42 m2-es lakás kapott helyet, ami könnyen átalakítható, ha bővül a család. A közösségi szintek egyike a munka, míg másik szintje a belső együttműködés tereit hordozza magában. Itt a lakók olyan együttműködéseket is élvezhetnek, mint a megosztott gyermekfelügyelet, a tanulókör, a klubfoglalkozás, műhely, könyvtár, közösségi kertészet. A másik közösségi tér a kreatív műhely – co-working tér, ahol azok a lakók tudnak egymást segítő munkát végezni, akik vállalkozóként akarják tudásukat kamatoztatni. Projektünkben egy dizájner, egy formatervező, egy kertész, egy közgazdász és egy informatikus alkotnak egy ReDesignLab prototípus műhelyt a fenntarthatósági szemlélet erősítése és üzleti térnyerése érdekében – hangsúlyozta Kondor Tamás, aki kiemelte, hogy Pécs kiaknázatlan potenciálja “a feltörekvő szürkeállományban” van, akiket a városban kell tartani ahhoz, hogy a helyi gazdaság fellendülhessen”.

    – A Solar Decathlon egyik alapfeladata, hogy a hallgatói csapatok által tervezett épületeket a verseny helyszínén – idén a németországi Wuppertalban – 14 nap alatt fel kell építeni. Ez óriási kihívás, hiszen nulláról a teljesen automatizált működésig kell eljutni. Szinte lehetetlen, de 2019-ben már sikerült. Akkor négy díjat nyertünk – mondta Kondor Tamás, aki megköszönte azon támogató partnerek munkáját, akik segítették szakmai felkészülésüket. Idén is sok ilyen társunk van, köztük nagyszerű helyi vállalkozók is – tette hozzá.

    Az előkészítést április második felében a Műszaki Kar kampuszán kezdik, majd kamionra rakják a szétbontott épületet és irány a németországi verseny. Három évig ott lesz egy fenntarthatósági kiállítás bemutatótereként, majd hazahozzák a kampuszra és hallgatói klub lesz belőle.

    A verseny május 17-én kezdődik Wuppertalban. Az egyetemi projekthez eddig mintegy 60 kis- és középvállalkozás csatlakozott.

    Tovvábi infó és képek: PécsAktuál

     

  • Beindul-e újra a rövidtávú lakáskiadás?

    A járványhelyzet enyhülésével és a korlátozások megszüntetésével párhuzamosan növekszik a turizmus és élénkül Budapest belvárosának ingatlanpiaca is. A KSH januári statisztikái1 alapján az idei év első hónapjában 324 ezer vendégéjszakát töltöttek el a fővárosban a bel- és külföldi turisták, ami egy év alatt közel hatszoros bővülés. Ugyanakkor a kiugró emelkedés a 2021. januári nagyon alacsony bázisnak köszönhető, hiszen a 2020. januári vendégéjszakák számának még mindig csak kevesebb, mint felét éri el az idei volumen. Az idegenforgalom élénkülésével mindenesetre megnövekedett a kereslet a szálláshelyek iránt is és ez úgy tűnik, hogy a belváros ingatlanpiacán is elhozta a fordulatot.

    „Elsősorban a külföldi vendégek körében lettek ismét keresettek a rövid távra bérbevehető szálláshelyek, ennek köszönhetően megfigyelhető, hogy azok a lakástulajdonosok, akik a járvány következtében hosszú távú kiadásra állították át korábban Airbnb céljára hasznosított ingatlanjukat, esetleg értékesíteni is kezdték azokat, most részben ismét visszatérnek a rövid távú lakáskiadáshoz. E mellett ismét megjelentek azok a befektetési célú vásárlók is a belvárosban, akik kifejezetten rövidtávú kiadásra szánt, több háló és vizesblokk kialakítására alkalmas, jellemzően 100 m2 feletti alapterületű ingatlanokat keresnek” – foglalta össze tapasztalatait Laczi Csaba, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetője.

    Ingatlanpiaci szempontból vizsgálva, a rövid távra bérelhető ingatlanok iránti vendégigény növekedése elősegítheti a lakáspiaci forgalom erősödését is, hiszen a jelenlegi inflációs környezetben eleve felértékelődik az ingatlan, mint értékálló befektetés szerepe. A belvárosi piac élénkülését vetíti előre az a tény is, hogy Budapesten ez a terület szenvedte el a járvány következtében a legnagyobb visszaesést 2020-ban, majd tavaly is csak csekély mértékű növekedést könyvelhetett el, így befektetési célú ingatlanvásárlás esetén ez a terület kecsegtető lehetőséget kínálhat az érdeklődőknek. A forint árfolyamának gyengülése pedig kedvezőbb helyzetbe hozhatja a külföldi befektetőket is, akik jellemzően a belvárosban és gyakran rövidtávú kiadásra vásárolnak ingatlanokat.

    „A rövid távú bérbeadás megtérülés szempontjából is jó lehetőségnek tűnik, hiszen ezzel – egy nagyon jól kiadható és jól menedzselt lakást alapul véve – éves szinten akár 60-80 százalékkal magasabb bevétel realizálható, mint hosszú távú kiadással, illetve a két hasznosítási forma kombinálható is egymással, nyáron turizmus céljára, az év többi részében pedig például felsőoktatási hallgatóknak kiadva az ingatlant. Ugyanakkor bizonyos fokú bátorság továbbra is szükséges ahhoz, hogy valaki most belevágjon az Airbnb-be, hiszen a jelenleg növekvő kereslet mellett a koronavírus járvány esetleges újabb hullámai és azok hatása továbbra is kiszámíthatatlan tényezők” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

    A járvány esetleges erősödése mellett a rövid távú lakáskiadás újabb virágzását és a belváros ingatlanpiacának jövőjét azonban további, egyelőre nehezen megítélhető körülmények is befolyásolhatják. Most még megjósolhatatlan, hogy a turizmus mikor tér vissza és visszatér-e egyáltalán a koronavírus előtti szintre. Amennyiben a turisták száma folyamatosan növekedni fog, úgy feltételezhető, hogy folytatódni fognak a még 2019-ben elindult próbálkozások az Airbnb-s hasznosítás szigorúbb mederbe terelésére, és ezek elképzelhető, hogy egyeseket eltántoríthatnak a rövid távú lakásbérbeadástól. Ugyanígy formálhatja a belváros arculatát a parkolási rendszerek átalakításának folytatása is, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a folyamatosan dráguló agglomeráció mellett az élhetőbbé váló belső kerületek felé forduljon az otthont keresők figyelme, ez pedig a lakhatási célú vásárlás, illetve hosszú távú bérbeadás felé billentheti a mérleg nyelvét.

    [1] https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ksz/ksz2201.html

    Forrás: OTP Ingatlanpont

  • Áremelkedés várható az albérletpiacon

    A tavalyi év lényegében a kivárásról szólt a hazai albérletpiacon. A 2020-as nagy zuhanást követően a piaci szereplők igyekeztek konzerválni a pandémia gazdasági hatásait, hogy ne folytatódjon tovább a visszaesés se a forgalom, se az árszint tekintetében. „A 2021-es negyedik negyedévben tapasztaltunk egy kisebb fellendülést, de ez esetben is csak 2-5%-os áremelkedés jelentkezett szórványosan a jobb lakásoknál. A luxuslakások iránti kereslet teljesen alább hagyott, a csekély forgalmat inkább a kisebb, alacsonyabb árú lakások tették ki. A befektetések szemszögéből vizsgálva beigazolódott az a régi és bölcs mondás, hogy a sok kicsi sokra megy: a prémium ingatlanok helyett inkább az átlagkeresethez igazodó, kisebb, de komfortos lakásokat részesítették előnyben a befektetők, amiket még ebben a nehezebb helyzetben is ki tudtak adni” – foglalta össze a tavalyi albérletpiaci helyzetet Kétszery Zsuzsanna, a Duna House Home Management üzletágának vezetője.

    A bérleti piac alakulását eddig mindössze az inflációkövetés jellemezte, a pandémia gazdasági hatásai, a rendkívüli nagy árzuhanás után most tér magához a szektor. A szakember szerint idén január-februárban már érezhető volt a mozgolódás, a kereslet mellett az árak is lassan, de biztosan ívelnek felfelé. A külföldiek szállingózva, de kezdenek visszatérni az albérletpiacra, igaz, a mostani még nem az ő időszakuk. A keresztféléves képzések miatt az egyetemisták is ugyan nagyobb arányban jelentkeztek potenciális bérlőként, mint egy évvel korábban, de nem volt jelentős az általuk generált forgalom.

    Jelenleg a stúdiólakások már havi 110-130 ezer forintért vehetők ki, az egyhálószobás ingatlanok kezdő bérleti ára pedig 140-170 ezer forint között mozog, és nagyságrendileg 30 ezer forinttal nő szobánként nagyobb lakás esetén. Az árazásban azonban nem csak a minőség, de a lokáció, és a környékre jellemző kereslet-kínálati viszony is jelentős szerepet játszik. „Tapasztalataink szerint a kínálati oldalon lévő ingatlanok 90%-a reálison árazott – mind bérleti, mind értékesítési oldalról nézve. A legtöbb emberből hiányzik a gazdasági szemlélet, a saját pénztárcájukhoz mérik a piacot, nem pedig fordítva, épp ezért sokkhatásként élik meg a bérleti díjak emelkedését. A tavalyi év 7,5%-os inflációjának árfelhajtó erejével viszont senki nem számol, pedig ez a szolgáltatásokat – mint például egy lakás bérbeadása – is ugyanúgy érinti, nem csak például az élelmiszereket. És ez nem csak Budapestre, hanem egyéb nagyvárosra is vonatkozik – Debrecen belvárosa például hasonló árszinten van, mint a főváros. A kereslet mennyisége azonban nem csak ár függvénye, a mobilitás, a külföldiek érkezése, a kollégiumi férőhelyek és az oktatási rendszer alakítása szintén befolyásoló tényező” – tette hozzá Kétszery Zsuzsanna.

    Mi várható így 2022-ben? „Míg az értékesítési árak már meghaladták, addig a bérleti árak még csak most fogják újra elérni a pandémia előtti, 2019-es árszintet. Akkor ugyanis sokkal drágábban lehetett albérlethez jutni, mint 2020-ban, tavaly, vagy jelenleg. Az idei év második felére várható, hogy átlépjük majd ezt a szintet, +10-15%-kal, de jó esetben mostanra az emberek fizetése is megemelkedett, így arányaiban nem kellene, hogy akkora gondot jelentsen a bérleti díjak kifizetése. Már látjuk a jelét annak, hogy idén újra talpra állhat az Airbnb, hiszen a foglalások elkezdtek jelentkezni a piacon. Ha ez így lesz, a kínálat elkezdhet szűkülni, és ha ehhez keresletnövekedés is társul, akkor helyre állhatna a rend a bérleti piacon, sőt, meg is haladhatná a három évvel ezelőtti helyzetet.”

    Új trendként értelmezhető, hogy a határozott idejű bérleti megállapodások háttérbe szorulnak, inkább határozatlan időre szerződnek a felek, hogy a tulajdonosok az inflációhoz alkalmazkodva tudjanak árat emelni akár év közben is. Ha ez az üzletpolitika elterjed a piacon, akkor ahhoz a bérlőknek is alkalmazkodniuk kell majd, nem lesz más lehetőségük a bérlésre. Emellett a felek továbbra is ragaszkodnak a közjegyzői okirathoz, illetve a bérleti díjak forintban való kiegyenlítéséhez.

    Mennyiben befolyásolják az albérletpiacot a szomszédos országunkban zajló külpolitikai események? „Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta folyamatosan, nagyon sok ukrán állampolgár érkezik hazánkban. Többségük fizetőképes, átmeneti albérletkeresőként jelennek meg a hazai ingatlanpiacon. Jellemzően 2-3 hónappal terveznek, és elsődleges céljuk, hogy ha véget ér a háború, akkor hazamennek, de rosszabb esetben sem tervezik, hogy véglegesen, vagy akárcsak huzamosabb időre is letelepednek Magyarországon. Ha piaci vonatkozásban vizsgáljuk a helyzetet, egy egészséges piaci mozgást idéz elő ez a hirtelen felmerülő bérleménykereslet, aminek nem lenne szabad gazdasági gondot okoznia. Az ukrán bérlők esetében is mindössze annyi a kockázat, mint mindenki másnál, de tapasztalataink alapján, menekültként ők nem fognak visszaélni a helyzettel. Sőt, valójában menekültnek sem lehet őket nyilvánítani, hiszen nem igénylik meg ezt a státuszt, pont azért, mert vissza szeretnének majd térni a hazájukba. A kialakult helyzethez igyekszünk mindannyian rugalmasan alkalmazkodni, és jó azt tapasztalni, hogy ügyfeleink nagy része is befogadó és segítőkész a bajba jutottak irányába” – összegezte a Duna House Home Management üzletágának vezetője.

    Forrás: Duna House

     

     

  • Már idén felpöröghetnek a lakásátadások

    Az, hogy a használatba vett lakások számának 2016 óta tartó növekedése tavaly megtört, még azt tükrözi, hogy 2020-ban – jellemzően a koronavírus és az ismét 27 százalékra emelt áfa miatt –kevesebb újépítésű lakásra volt kereslet, így 2021-ben kevesebb építés fejeződött be.

    „Ha a lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések számát vizsgáljuk, szembetűnő, hogy 2021-ben egyedül a fővárosban regisztráltak csökkenést, míg a többi településtípuson egyértelmű növekedés figyelhető meg. A jelenség hátterében feltételezhetően az a piaci sajátosság áll, hogy hosszabb procedúra engedélyeztetni azokat az akár sokszáz lakásos projekteket, amelyek a budapesti kínálatban hangsúlyosak, míg vidéken inkább a kisebb társasházak és családi házak jellemzik a kínálatot. Továbbá az is elképzelhető, hogy a nagy fővárosi ingatlanfejlesztők már korábban beszerezték a szükséges engedélyek egy részét” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A szakértő hozzátette, hogy az idei évben az építési engedélyek számának további emelkedése várható, amit az a körülmény indokol, hogy a 2026-ig érvényben lévő, kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa alkalmazásához az építési engedély megszerzésének illetve az egyszerű bejelentésnek határideje 2022 december 31. A növekedésnek pedig még bőven van is tere, hiszen a 2021-ben országos szinten kiadott 29.941 építési engedély és egyszerű bejelentés még bőven elmarad a 2016-2019 közötti évek értékeitől, a budapesti 5491 darab pedig 2015 óta a legalacsonyabb érték. Ugyanakkor a nem megyei jogú városokban tavaly kiadott 10.122 engedély és bejelentés 2008 óta a második legmagasabb, míg a községek 8450-es értéke 2008 óta az eddigi legmagasabb szám.

    2020-hoz viszonyítva 2021-ben a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma országosan 33 százalékkal növekedett. A területi megoszlást vizsgálva, a fővárosban mért 14 százalékos csökkenés, a megyei jogú városokban 35, a kisebb városokban 58, míg a községekben 55 százalékos emelkedés egybecseng azzal az évek óta megfigyelhető folyamattal, hogy a lakáspiac forgalma a kisebb települések, agglomerációk irányba tolódik el, ezt a jeleséget támogatta a falusi CSOK, majd a koronavírus járvány is tovább erősítette.

    A Balaton-part virágzása is egyértelműen megfigyelhető az adatokból, hiszen Somogy megyében egy év alatt két és félszeresére növekedett az építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma.

    Tavaly országosan kevesebb, Budapesten rekord számú lakás épült

    A KSH adatai alapján 2021-ben az újonnan épült volumen csökkent, országos szinten 2020-hoz viszonyítva 29 százalékkal kevesebb, összesen 19.898 használatbavételi engedélyt adtak ki. Egyedül Budapesten emelkedett a megépült lakások száma (11%), a megyei jogú városokban 47, egyéb városokban 33, míg a községekben 45 százalékos csökkenést regisztráltak.

    „Hasonlóan a lakásépítési engedélyek számának alakulásához, az átadott lakások számának növekedése is a fővárosra jellemző nagyprojektekre vezethető vissza, hiszen ezek keretében egyszerre akár több száz lakást is átadhatnak. Ugyanakkor az is figyelemreméltó, hogy Budapesten tavaly 7038 lakás épült meg, ami 2009 óta a legmagasabb érték úgy, hogy 2018 óta folyamatosan emelkedik a fővárosi lakásátadások száma. 2022 első két hónapjának adatai alapján pedig elmondhatjuk azt is, hogy Budapesten kitart a tavalyi év lendülete és idén is sorra indulnak a lakásprojektek” – fűzte hozzá Valkó Dávid.

    Az értékesítési céllal épített lakások aránya 2021-ben országosan 64 százalék volt, ami önmagában is több évtizedes rekord, azonban negyedéves szinten vizsgálva még ennél is magasabb, 71 százalékos értéket ért el 2021 első három hónapja. Településtípus szerint az értékesítési célú lakásépítés aránya rekordot döntött Budapesten (90%) és a megyei jogú városokban is (67%). Ez a mutató országos szinten 2016-tól látványosan emelkedett a korábbi évekhez képest, köszönhetően az 5 százalékos lakásáfa bevezetésének, ami a beruházók számára a korábbinál is vonzóbbá tette a lakásépítési piacot.

    „Az nagy biztonsággal jósolható, hogy már idén is emelkedni fog az átadott lakások száma, hosszabb távon pedig a várhatóan nagyobb számban elinduló rozsdaövezeti fejlesztések is ebbe az irányba hatnak majd. 2022-ben a kínálat mellett az újlakások iránti kereslet további növekedése is prognosztizálható, amit a Zöld Otthon Program, valamint az év során várhatóan kivezetésre kerülő állami támogatási elemek okozta véghajrá is erősíteni fog. A növekvő kereslettel együtt az újépítésű ingatlanok további árnövekedését is előre vetíthetjük, amit az a tény is indokol, hogy a kivitelezési költségek továbbra sem csökkennek” – foglalta össze várakozásait a vezető elemző.

    Forrás: OTP Ingatlanpont

  • Mit kezdene az ellenzék a lakhatási válsággal?

    A Lakhatási Minimumot A Város Mindenkié csoport, a Habitat for Humanity Magyarország, a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület, az Önállóan lakni, közösségben élni, az Utcajogász Egyesület, az Utcáról Lakásba Egyesület, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont és a Városkutatás Kft. szakértői és aktivistái állították össze, valamint mutatták be. A javaslatcsomag célja, hogy olyan közpolitikai eszközrendszert ajánljon fel a leendő kormánynak, amellyel a lakhatási válságot enyhíteni tudják.

    A Lakhatási Minimum egyik alapvetése, hogy a lakhatás alapvető jog, amelyet alkotmányos jogként kellene törvénybe foglalni, majd kikényszeríteni azt. Az államnak biztosítania kell a megfelelő minőségű lakhatást minden állampolgár számára, valamint olyan közpolitikai megoldásokat kell bevezetnie, és azokhoz költségvetési forrásokat rendelnie, amelyek ennek a jognak az érvényesülését lehetővé teszik.

    E megoldások közé tartozik például a hajléktalanságból kivezető utak biztosítása; az energiaszegénység felszámolása; a szociális bérlakások számának növelése; valamint az adósságkezelés és a normatív lakhatási támogatás visszavezetése. Emellett a Lakhatási Minimum kiemelt hangsúlyt fektet a bérlakások számának általános növelésére is. Ez a lakásépítések mellett olyan intézkedéseket is magában foglal, mint a magánbérleti piac szabályozása, illetve a lakásügynökségek és a lakásszövetkezetek létrehozásának támogatása. Továbbá a lakásszegénység csökkentése érdekében szükség lenne az olyan, szakmai civil szervezetek által sikeresen működtetett modellek kiterjesztése, mint például a támogatott lakhatás, vagy az Elsőként Lakhatást programok.

    A Lakhatási Minimum kidolgozásakor a szerzők szem előtt tartották azt is, hogy az intézkedések jelentős része a költségvetési források átcsoportosításával, valamint a jelenleg nem lakáscélra, vagy nem kellőképpen kihasznált európai uniós támogatások bevonásával megvalósítható legyen.

    A javaslatcsomag részletes szakpolitikai háttéranyaga a Lakhatási Minimum honlapján szintén elérhető.

    A fő javaslatokkal és intézkedésekkel kapcsolatban az országos listát állító pártok delegált képviselőinek is lehetőségük volt kifejteni álláspontjukat. A résztvevő politikusok az esemény végén szavazással jelezték, hogy ezeket a javaslatokat – egyes pontokon való kisebb kiegészítésekkel – kormányra kerülés esetén is tudnák támogatni.

    Több meghívott képviselő is említette az esemény során, hogy a szakmai szervezetek egyik legfontosabb követelésével összhangban, a lakhatást legalább államtitkári szintre emelnék, hogy megfelelő képviselete legyen ennek a széles társadalmi rétegeket érintő ügynek.

    Az elérhető bérlakásállomány bővítését a résztvevő, országos listát állító pártok képviselői is kiemelt kérdésként kezelték. Z. Kárpát Dániel (Jobbik Magyarországért Mozgalom) rámutatott, hogy több országban is sikeresen működnek a lakástulajdon-központú politikához képest alternatív modellek. Egy olyan, lakásbérlést jobban támogató rendszer, ami nem kizárólag, de részben szociális szempontokat érvényesít, sokak számára elérhetőbbé tenné a megfelelő lakhatást. Hiszékeny Dezső (Magyar Szocialista Párt) korábbi, XIII. kerületben megvalósított programok alapján szintén hangsúlyozta, hogy elválaszthatatlan része a városfejlesztésnek a bérlakásépítés, köztük olyan lakások kialakítása is, amelyek kifejezetten fogyatékos emberek speciális igényeit is kiszolgálják.

    A lakásépítési beruházásoknak, Bősz Anett (Demokratikus Koalíció, Liberálisok) szerint, minden ötödik forintja európai uniós forrásokból is finanszírozható lenne. Ilyés Márton (Momentum Mozgalom) pedig felvette, hogy kifejezetten szakmákhoz kötődő bérlakás-támogatások kialakítását is érdemes lenne megfontolni.

    Tordai Bence (Párbeszéd Magyarországért) szintén a Lakhatási Minimummal összhangban hangsúlyozta, hogy az állami lakhatási támogatások belső elosztásán mindenképpen szükséges változtatni. Jelenleg tizenegyszeres a nem célzott lakástámogatások aránya a szociálisan célzottakhoz képest. Ezt legalább fele-fele arányra kellene módosítani.

    A hajléktalanság megelőzése és csökkentése kapcsán a szociális védőháló visszaszövését Z. Kárpát Dániel is a következő kormányok egyik legfontosabb feladatának tartja. Bősz Anett pedig azokat a „második esély”-jellegű intézményeket és programokat teremtené, illetve erősítené meg, amelyek lehetővé teszik, hogy ne a semmibe zuhanjon valaki, ha esetleg elveszíti a lakhatását, munkáját.

    Kanász-Nagy Máté (Lehet Más a Politika) azt is kiemelte, hogy nagyszabású, központi programokra és normatív támogatásokra is szükség van, hogy minél több ember lakhatási helyzete javuljon. Valamint azt is hozzátette, hogy „lakásbombaként ketyeg” a hazai lakásállomány: komoly mennyiségi és minőségi problémákkal kell szembenéznünk. Évente a magyarországi lakások legalább 1 százalékát mindenképpen meg kellene újítani.

    Forrás: Habitat for Humanity Magyarország Kft.

  • Jelentősen emelkedtek az lakbérek januárban

    Sebességet váltott az albérletpiaci drágulás idén januárban, és megdőlt egy rekord - áll az ingatlan.com elemzésében, amely a KSH-ingatlan.com lakbérindex legújabb adatai mellett bemutatja azt is, milyen albérletárak jellemezték a kínálati piacon februárban.

     

    Országos szinten 1,9 százalékkal nőttek a lakbérek, Budapesten 2,4 százalékos volt az emelkedés.   “Ez gyorsulást jelent, decemberben ugyanis 0,6 és 0,4 százalékos volt a havi emelkedés. Éves szinten jelentősen nőttek az átlagos bérleti díjak, országos szinten 15,1 százalékkal, a fővárosban pedig 15,7 százalékkal. A kétszámjegyű növekedés a kereslet mellett az alacsony bázisnak is köszönhető, 2021 januárjában ugyanis mélyponton voltak az albérletárak, azt követően viszont folyamatos a drágulás” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Közölte azt is, hogy a januári áremelkedés nyomán a KSH-ingatlan.com lakbérindex új csúcsot ért el. “A 2015-ös átlagokhoz képest 46,3 százalékkal voltak magasabban a bérleti díjak, amire eddig nem volt példa. A rekord egyértelműen a fővároson kívüli egyetemvárosok drágulásának köszönhető, mivel a budapesti albérletárak még elmaradnak a covid-járvány előtti szinttől.” – tette hozzá az ingatlan.com szakértője.

    Hol jártak az albérletárak februárban?

    Az ingatlan.com adataiból kiderül, hogy februárban a fővárosban 150 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ez megegyezik az egy hónappal korábbival. Ugyanakkor a legdrágább városrészben, az V. kerületben a januári 245 ezerről 250 ezer forintra emelkedett az átlagos bérleti díj. A 200 ezer forintos szint közelében voltak az átlagos lakbérek az I. és a II. kerületben is.

    Januárhoz képest változás, hogy a januárban legolcsóbb kerületnek számító XXIII. kerületben egy hónap alatt 15 ezer forinttal 125 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj. Így a tulajdonosok február végén a X. kerületben kínálták a legalacsonyabb áron a kiadó lakásokat, amelyekért átlagosan 120 ezer forintot kértek.

    A fővároson kívüli piacon Veszprém, Debrecen, Székesfehérvár és Tatabánya állt a lista élén, a szóban forgó megyeszékhelyeken 127-130 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. A középmezőnyben tartozott Győr, Szeged, Eger, Szombathely, Pécs, Kecskemét és Szolnok 100-120 ezer forinttal. A 100 ezer forintnál olcsóbban kínálták az albérleteket Békéscsabán, Miskolcon, Nyíregyházán, Kaposváron, Salgótarjánban és Szekszárdon, utóbbi városokban 70-90 ezer forintos ár volt a jellemző.


    A KSH-ingatlan.com lakbérindex 2022 januári kiadványa ide kattintva letölthető.  

  • A támogatások fenntartása biztosíthatja a lakásállomány minőségi megújítását

    Az elmúlt két évben bevezetett és kibővített intézkedésekkel több évtizede nem látott lehetőséget kapott a lakásépítési, felújítási ágazat. Bár az átadott lakások száma csökkent, a tervezett lakások száma és a társasházépítések aránya emelkedett.

    Meggyőződésünk, hogy a hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának.

    A hatályos szabályok szerint az otthonteremtési támogatás több eleme (otthonfelújítási támogatás, áfakedvezmények, falusi CSOK, illetékmentesség) is kifut 2022 végén.

    Ebből a szempontból fontos a miniszterelnök bejelentése, hogy amennyiben a választások után kormányon maradnak, fenntartják a jelenlegi támogatásokat, sőt meg is erősítik azokat.

    Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa fenntartása, illetve az otthonteremtési támogatások állandósága. Azt a lehetőséget, amelyet a 2020-ban bejelentett intézkedésekkel megkaptak a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat, csak egy hosszú távon kiszámítható környezetben lehet hatékonyan kihasználni.

    Ezért tartjuk fontosnak, és javasoljuk az otthonteremtési politikában azt hosszú távú előrelátást és tervezést.

    A jelenleg határidő nélküli intézkedések – csok, csok-hitel, illetékmentesség és áfamentesség csok mellé, rozsdaövezeti áfakedvezmény, zöld hitel, jelzáloghitel-elengedés – mellett szükségesnek gondoljuk az alábbi két támogatás meghosszabbítását [ld. otthonteremtési támogatások összefoglaló táblázata]:

    1. Az otthonfelújítási támogatás óriási célcsoportot érint, hiszen a hazai lakásállomány mintegy 70 százaléka korszerűsítésre szorul. Ilyen nagy volumenű felújítási munkát azonban csak évtizedes távlatban lehet úgy ütemezni, hogy az építőipar ezt munkaerő- és építőanyagkapacitással ki tudja szolgálni.
    2. Az új lakások értékesítésére vonatkozó 5% áfa azok után a lakások után érvényesíthető, amelyekre 2022.12.31-ig megkapta a fejlesztő az építési engedélyt, vagy az építését ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint (és az építését 2026.12.31-ig befejezték).  Bár a kedvezmény további négy évig felhasználható, a mostani szabályok szerint a fejlesztőknek csak két év áll rendelkezésükre a projektek előkészítésére, ami nagyobb társasházak építése esetén kevés lehet. Ez azt eredményezheti, hogy a vártnál kevesebb építési projekt kap engedélyt, és 2022. után erőteljesen visszaesik majd a társasházépítés. Ez az áfakedvezmény lejártával mutatkozna meg erőteljesen.

    Szükségesnek tartunk továbbá egy 15 évre szóló, átlátható, koherens és rugalmas lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Szükséges lenne továbbá meghatározni azt a „lakásépítési minimumot” (ez javaslatunk szerint 25 ezer új lakás / év), amely alá a kormány nem engedné az építési számokat. A lakásállomány 100 évenkénti megújulásához évi 40 ezer lakást kellene építeni.

    A lakásépítési és a lakásfelújítási célszámok kijelölése jelentősen hozzájárulna

    • a kiszámíthatósághoz,
    • az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához,
    • a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez;
    • a stabil munkahelyekhez;
    • megrendelés és munka az anyaggyártói, tervezői, kivitelezői, fejlesztői, építőanyag kereskedői, ingatlanforgalmazói, kapcsolódó beszállítói szektoroknak
    • a szakképzési igények tervezhetőségéhez;
    • a minőségi építésekhez.

    A KSH szerint 2021-ben az előző évhez képest:

    • Budapesten 7.038 lakást vettek használatba, 11%-kal többet, mint 2020-ban. Minden egyéb településkategóriában jelentősen csökkent a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 47, a többi városban 33, a községekben 45%-kal.
    • A természetes személyek által épített lakások aránya 47-ről 35%-ra mérséklődött, a vállalkozások által építetteké 52-ről 64%-ra nőtt 2020-hoz képest.
    • A saját használatra épített lakások aránya 45-ről 34%-ra csökkent, az értékesítési céllal épült lakásoké 53-ról 64%-ra emelkedett az előző évhez viszonyítva.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 43%-a családi házban, 51%-a többszintes, többlakásos épületben, 3,3%-a lakóparkban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 7,3 m2-rel 90,7 m2-re csökkent 2020-hoz képest.
    • Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 29.941 volt, 33%-kal több, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek számában ellentétes trend rajzolódik ki, mint az átadott lakásokéban: csak Budapesten csökkent (14%-kal) az építendő lakások száma, minden egyéb településkategóriában növekedett. A növekedés mértéke a megyei jogú városokban 35%, a többi városban 58%, a községekben pedig 55% volt.
    • Az építendő lakások száma Budapesten kívül minden megyében növekedett az előző évhez képest. 2014 óta először a Pest megyében építendő lakások száma (7,7 ezer) meghaladja a fővárosit (5,5 ezer).
    • Az építtetők az esetek 66%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb, 25, és a községekben a legmagasabb, 90%.
    • A kiadott új építési engedélyek alapján az előző évhez képest 45%-kal több, összesen 16 531 lakóépület építését tervezik. A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 79% volt, összesen 13 133 darab.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk és a kapcsolódó ábrák cikkünk alatt letölthetők.

  • Beindulni látszanak a lakásépítések

    A tavalyi évben összesen több mint 2500 milliárd forintot ért el az Aktivitás-Kezdés mutató, ami az előző évhez képest közel 18, 2019-hez képest pedig több mint 6 százalékos bővülést jelentett. Igaz ugyanakkor, hogy a tavalyi növekedés elsősorban a második negyedév kiugró számainak volt köszönhető, a negyedik negyedév kimondottan alacsony Aktivitás-Kezdést hozott, utoljára 2016-ban volt olyan 3 hónap, amikor ennél kisebb összegben kezdődtek meg építési munkák.

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 4. negyedév)

    Csökkent év végén a magasépítési aktivitás, de így is rekord született

    2021 utolsó negyedéve gyengébb Aktivitás-Kezdést hozott a magasépítések esetében, ami elsősorban a nem lakáscélú magasépítések lendületvesztésére volt visszavezethető. A jól sikerült első félévnek köszönhetően soha ilyen magas értékben nem indultak el magasépítési kivitelezések, mint 2021-ben. Összesen több mint 1800 milliárd forintot tett ki a tavalyi évben a megkezdett építkezések értéke, az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint. A növekedés 2021-re 2020-hoz képest közel 30, 2019-hez képest pedig több, mint 20 százalékos volt.

    A társasházi lakáscélú magasépítések Aktivitás-Kezdése esetében a harmadik és negyedik negyedévben bővülés volt megfigyelhető. A teljes évet nézve 2021-ben a nem lakáscélú magasépítések összege a gyenge 4. negyedév ellenére rekordot döntött, ilyen magas összegben még nem kezdődtek meg kivitelezések a szektorban. Összesen több mint 1500 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés. A növekedés 2020-hoz és 2019-hez képest is nagyjából 27 százalékos volt. 

    2016 óta nem indultak el ilyen kis összegben mélyépítési kivitelezések, mint 2021-ben. Valamivel több mint 700 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés, ami még a gyenge 2020-as évhez képest is 5 százalékos további visszaesést jelentett, 2019-hez képest pedig 18 százalékot meghaladó volt az elmaradás mértéke.

    Közép-Magyarország részesedése visszaesett

    Közép-Magyarország részesedése az elindult építkezéseket nézve az utolsó negyedévben tovább csökkent 2021-ben. Az egész évet tekintve a megkezdett kivitelezések értékének 34%-a jutott a területre, ami alacsonyabb volt a 2014-2020-at jellemzőnél (38%). Szintén elmaradt Kelet-Magyarország részesedése az Aktivitás-Kezdésből a korábbi éveket jellemzőtől, míg az előbbiekkel párhuzamosan Nyugat-Magyarországé növekedett. Utóbbi esetében az arány 35 százalékra bővült a korábbi 28 százalékos szintről - áll az EBI Építésaktivitási Jelentésben. A különböző régiók közül a legmagasabb összegben Budapest után, a Közép-Dunántúlon indultak el építkezések 2021-ben. Az elemzés második felében részletesen is vizsgált Észak-Alföldhöz a kivitelezések összegének 11 százaléka tartozott.

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 4. negyedév)

    Több nagy társasházi beruházás is elindult

    2021-ben emelkedés mutatkozott a megkezdett társasházi kivitelezések összegében. Valamivel több mint 300 milliárd forint értékben indultak el építkezések a szektorban, így 40 százalékot meghaladó bővülés volt megfigyelhető az Aktivitás-Kezdésben 2020-hoz képest. A 2019-es értéktől azonban továbbra is elmaradtak a számok, közel 4 százalékkal, 2018 és 2017-hez képest pedig a különbség még szembe ötlőbb, több mint 30 százalékos volt. A harmadik és negyedik negyedévben elindult bővülés vélhetően 2022-ben tovább folytatódhat, az idei év elején több nagyobb projekt elindulását jelentették be a fejlesztők, valamint a tavalyi magasabb építési engedélyszámok is ezt vetítik előre.

    Az év utolsó negyedévének legnagyobb elindult projektjei közé több társasházi beruházás is bekerült, mint a New Palace I. üteme, a Ferdinánd Garden, a Balance Garden, a Metrodom River B épülete, illetve a Westside Garden, melyek mindegyike a fővárosban kapott helyet.

    A 2021-ben befejezett projektek összértéke nem érte el a 2020-as szintet, de így is magasan alakult. Összesen több mint 300 milliárd forint értékben készültek el társasházak 2021-ben, ami a 2020-as után a valaha mért második legnagyobb Aktivitás-Befejezést jelentette. Az előzetes adatok szerint az idei, 2022-es év pedig várhatóan ismét rekordot hozhat a befejezésekben, amennyiben az erre az évre tervezett beruházásokat valóban sikerül befejezni.

    A 2021-es társasházi lakásépítési bővülés nem egyformán érintette az ország különböző részeit. Nagyobb Aktivitás-Kezdés jellemezte a 2020-ban is a legkevésbé visszaeső Budapestet, valamint az alacsony bázisról induló Pest megyét, és Dél-Alföldi régiót. Összességében a 2021-es megindult társasházi építkezések értékéből Közép-Magyarország a 2014-2020-as időszakinál jelentősen nagyobb, 70 százalékot meghaladó arányban részesült, a korábbi éveket jellemző átlagos 60 százalékhoz képest, míg Kelet- és Nyugat-Magyarország aránya elmaradt a 2014-2020-as időszakot jellemzőtől. 

    Észak-Alföld

    2017 előtthöz képest, az utóbbi években lényegesen magasabb értékben indultak el építőipari kivitelezések az Észak-Alföld régióban. 2017 és 2018 kiugróan magas építőipari Aktivitás—Kezdést hozott, de 2019-ben és 2020-ban is magas maradt. 2021-ben ugyan kisebb értékben kezdődtek meg építkezések, mint 2020-ban, de az Aktivitás-Kezdés mutató így is meghaladta a 2019-es szintet, illetve továbbra is jóval magasabban alakult a 2017 előttinél.

    A különböző építőipari ágakat nézve elmondható, hogy a társasházi lakásépítési Aktivitás-Kezdés ugyan némileg növekedett a régióban 2021-ben 2020-hoz képest, azonban továbbra is messze elmaradt a 2016-2019 közötti időszakot jellemző számoktól, 2019-hez képest például több, mint 30 százalékkal. 2016 és 2019 között olyan nagyobb összegű beruházások munkálatai kezdődtek meg a területen, mint a Párizsi Udvar II. és IV.üteme vagy az Ispotály lakópark Debrecenben illetve a János-hegy lakópark Nyíregyházán. A 2021-es alacsony számok ellenére is indult nagyobb társasházi beruházás a területen, mint a Debreceni utcai társasházak Hajdúböszörményben, vagy a Platanus Lakópark I. üteme Debrecenben.

    Az EBI Építésaktivitási Jelentésről
    A kutatás célja: A projektadatbázis rendszeres (negyedévenkénti) feldolgozásának célja, hogy az egyedi építési projektek adataiból olyan aggregátumokat alakítsunk ki, amelyek új információt hordoznak az építési piac szegmenseinek teljesítményéről. A lakásépítést külön, a nem-lakáscélú magasépítést 9, a mélyépítést 8 szegmensre osztva aggregáljuk az egyedi projektadatokat.

    A készítők: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az iBuild a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.

  • Új lakások: óriási kereslet, erősödő kínálat, növekvő árak

    A kiugró lakásépítési kedv, fokozódó kínálat és erős kereslet jellemzi az új lakóingatlanok piacát. A budapesti átlagos négyzetméterárak pedig januárban áttörték az 1 millió forintos lélektani határt, amire korábban nem volt példa. - derül ki az ingatlan.com legfrissebb, saját és hivatalos adatokon alapuló elemzéséből. A több mint 15 ezer hirdetés alapján készült összeállítás ismerteti az új lakások piacán kialakult helyzetet és a fővárosi, valamint a megyeszékhelyekre érvényes januári kínálati árakat.

    “Már tavaly megugrott a lakásépítési kedv, amely az idén és a következő évben sok újlakás-átadást vetít előre. A múlt év első tizenegy hónapjában több mint 27 ezer lakásépítési engedélyt adta ki a hatóságok, ami 20 százalékkal több mint amennyi 2020 teljes egészében született.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: A növekedés elsősorban a 2021-ben újból bevezetett kedvezményes lakásépítési áfának köszönhető, amit tovább erősíthet a tavaly ősszel elindított jegybanki zöld otthon program.” A szakember ugyanakkor jelezte: “A lakásépítési engedélyek esetében figyelembe kell venni, hogy nem mindegyik engedélyből lesz valóban új lakás, de a pontos arányt egyelőre nehezen lehet megmondani. Az idei év végéig megszerzett engedélyek értékét növeli, hogy 2022 után már csak ezek birtokában lehet kedvezményes áfakulccsal új lakást eladni.”

    Történelmi rekordszintet törtek át az árak

    A lakásépítések tehát biztosítják az egyre terebélyesedő kínálatot, miközben a kereslet is egyre erősebb, ami az árak emelkedésében is látható. Januárban rekordot döntött az új lakóingatlanok budapesti piaca: az átlagos négyzetméterár éves szinten 17 százalékos emelkedés eredményeként 1,03 millió forintot tett ki a kínálatban, vagyis átlépte az 1 milliós határt, amire korábban nem volt példa. Budapesten már csak 11 olyan kerület van, ahol az átlagos négyzetméterárak elmaradnak a milliós szinttől.

    A három legdrágább városrész az I., a II. és a XII. kerület, ahol 1,7-1,9 millió forintnál jár az átlagár, ami az egy évvel korábbi szintet 14-42 százalékkal múlja felül. “A három legnagyobb legjelentősebb kínálattal rendelkező kerület a III., a XI. és a XIII., ezekben egyenként több mint 500 új lakást kínálnak értékesítésre 1,1-1,2 milliós négyzetméteráron, ami 20-32 százalékos drágulásnak felel meg” - tette hozzá az ingatlan.com szakértője. Budapesten a XIX, a XX. és a XXI kerület a legolcsóbb 612-788 ezer forintos négyzetméterárakkal.

    A megyeszékhelyek közül Debrecen a legdrágább 788 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, ami 23 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Utána Veszprém és Szeged következik, ebben a két városban 766 ezer és 743 ezer forintra rúgtak az árak, így az éves drágulás 32 és 34 százalékot tett ki. Viszonylag szűk kínálat jellemzi a legalacsonyabb négyzetméterárú megyeszékhelyeket: Kaposváron és Békéscsabán 446 ezer és 500 ezer forintos átlagösszeg szerepelt a kínálatban, mit több mint 10 százalékos csökkenést jelent. Nyíregyháza is az olcsóbb városok közé sorolható, igaz, a 490 ezer forintos ár több mint 20 százalékos emelkedést jelent egy év alatt. 

    Komoly különbségek a megyék közt

    Balogh László a KSH lakosságarányos adatait idézve rámutatott arra is, hogy az újlakás-átadásokban is jókora különbségek vannak az országon belül. “Országosan tízezer lakosra a múlt év első kilenc hónapjában 13 új építésű lakás jutott. Ehhez képest Budapest 29 lakással messze kimagaslik a mezőnyből. Emellett még Győr-Moson-Sopron és Pest megye 20 és 19 lakással ért el az átlag feletti teljesítményt. Előbbi megyében évek óta stabilan magas a lakásépítési kedv, Pest megyében pedig az agglomerációs települések iránti kereslet adott lendületet a piacnak” - tette hozzá a szakértő.

    A megyék többségében viszont az átlag alatti a lakosságarányos mutató, a leggyengébb eredmény Tolna, Nógrád és Heves megye nevéhez fűződik, ahol alig több mint egy új lakás jutott 10 ezer lakosra.

    Forrás: ingatlan.com

  • A hatóság igazolást ad az egyszerű bejelentésről

    Az eddigi szabályozás szerint a bejelentésről a bejelentőt (építtetőt) az építésfelügyeleti hatóság csak kivételes esetben tájékoztatta. A bejelentő használható, aláírt dokumentum hiányában nehezen tudta igazolni, hogy hiánytalan bejelentést tett. A bejelentők most már jogszabály szerint hozzájuthatnak a bejelentésről szóló igazoláshoz, mert ezt a hatóságnak már kötelessége lesz kiadni. Erre az igazolásra döntően banki ügyintézés miatt van szüksége az építtetőknek, de - a sajnos még létező - építési napló nélküli beruházások esetében a kivitelezőknek is érdeke, hogy jogszerű építési tevékenységet végezzen - írja a portál szakértője.

    Az ÉTDR általános tájékoztatási felületén a jövőben meg kell jeleníteni azt is, hogy az épület tervei a Nemzeti Mintaterv Katalógus alapján készültek-e

    Forrás: Építési Jog

  • Feléledt az albérletpiac, visszatérhetnek a befektetők

    Két számjegyű többlet éves szinten

    Drágulással fejezte be a múlt évet az országos albérletpiac. Tavaly januárban mélyponton voltak az átlagos bérleti díjak, majd kisebb-nagyobb ütemben hónapról hónapra nőttek. Decemberben az országos árak novemberhez képest 0,6 százalékkal nőttek, Budapesten 0,4 százalékos volt az emelkedés. Éves összevetésben két számjegyű volt a drágulás az év utolsó hónapjában, az országos átlagos bérleti díjak 13,1 százalékkal nőttek, a fővárosban pedig 12,7 százalékkal.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: Budapesten több lakást kínáltak kiadásra 2021-ben, mint 2020-ban. A többi nagyvárosban viszont kevesebbet. Ez is a magyarázata annak, hogy a fővárosban valamivel visszafogottabb volt az bérletidíj-emelkedés. Összességében az országos kínálat lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. Tavaly is több mint 100 ezer lakást és házat hirdettek meg kiadásra.” Hozzátette: A lakbérindex hosszabb távú alakulását nézve látható, hogy a bérleti díjak 2015-höz képest 2021 decemberében 43,6 százalékkal voltak magasabban. Rekordot ez még nem jelent, ugyanis 2020 januárjában a bérleti díjak magasabbak voltak. „A legtöbb helyen a lakbérek egyelőre még elmaradnak a járvány előtti szinttől, de a következő hetekben-hónapokban valószínűleg ez változni fog.” – fogalmazott az ingatlan.com szakértője.

    A Balla Ingatlan közleménye kiemeli, hogy habár a rövid távú lakáskiadás továbbra sem állt talpra, ennek ellenére a tavalyi évben már elkezdett magához térni a hosszú távra kiadott bérlakások piaca. A befektetők ismét az ingatlanpiac felé orientálódhatnak, míg az árak visszatérhetnek a járvány előtt jellemző szintekre, mivel a már kevésbé jó üzletnek számító MÁP+ állampapírból sokan közülük ismét az ingatlanpiacra menekülnek - jelezte Balla Frigyes, a Balla Ingatlan IV. és XV. kerületi irodájának szakmai vezetője. Azok, akik felismerték, hogy a jelenlegi környezet nem kedvez a befektetésüknek, a jóval "inflációállóbb" ingatlanpiac felé fordulhatnak, és a készpénzben vásárlók táborát fogják erősíteni - tette hozzá.

    Így indult 2022 – történelmi csúcs a belvárosban

    A tavalyi albérletpiaci változások mellett az ingatlan.com elemzése bemutatja az aktuális, azaz januári bérleti díjakat is. Budapesten 150 ezer forint az átlagos összeg havonta, ezt több mint 11 százalékos emelkedésnek felel meg a múlt januári szinthez képest.

    A legdrágább kerület az V., ahol idén januárban már 245 ezer forintért kínálták a kiadó lakásokat, több mint 50 százalékkal magasabb áron, mint egy évvel korábban. A majdnem negyedmillió forintos átlagos havi bérleti díj történelmi rekordnak is számít a Belvárosban. A budai I., II. és XII. kerület következik a sorban 185-199 ezer forintos átlagos bérleti díjjal, ami 10-25 százalékos növekedésnek felel meg. Idén januárban is a XXIII. kerület a legolcsóbb városrész, ám a 110 ezer forintos bérleti díj 29 százalékos drágulást takar.

    Garaba Gergely, a Balla Ingatlan belvárosi irodájának szakmai vezetője szerint a belső kerületekben a bérlakások ismét “fénykorukat élik”. Ez azt jelenti, hogy jelentős volt irántuk a kereslet a tavalyi évben: újra keresleti piac alakult ki, egyelőre itt még mérsékelt áremelkedéssel. Vagyis nem tértek még vissza a járvány előtt jellemző bérleti díjak, azonban, ha a lendület kitart, akkor ez is bekövetkezhet, annak ellenére, hogy a rövid távú lakáskiadás feléledéséről továbbra sem beszélhetünk - tette hozzá. 

    Nagy Andrea, a Balla Ingatlan észak- és bel-budai irodájának szakmai vezetője viszont úgy látja, hogy a budai kerületekben az árak már a tavalyi évben visszakapaszkodtak a járvány előtti szintekre, ugyanakkor mivel a kereslet is erős, így a magas árakon is találnak bérlőt. Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai régiós szakmai vezetője viszont nem tapasztalt nagyobb emelkedést tavaly a bérleti díjaknál: 120-130 ezer forintért már ki lehetett bérelni egy hónapra egy átlagos, kétszobás panellakást a XI. kerületben, ahogy az azt megelőző évben is. Az persze jellemző, hogy a kínálati ár magasabb ennél, ebből viszont alkudni szoktak a bérlők - jegyezte meg.

    A XIII. kerületben hatalmas kínálat alakult ki a bérlakások piacán - hívta fel a figyelmet Tóth Viktória, a Balla Ingatlan XIII. kerületi irodájának vezetője. A bérleti díjak 100 ezer forintnál indultak a kerületben, és minden típusból bőségesen lehetett válogatni. Az árakat természetesen az elhelyezkedés, adottságok, minőség határozza meg, és a felső határ “a csillagos ég” - fogalmazott a szakértő.

    A X. kerületben bérelhető kertes házakból vagy éppen kisállatokkal költözhető otthonokból óriási a hiány - mondta Kántor Istvánné, a Balla Ingatlan X. és XVII. kerületi irodájának szakmai vezetője. Tavaly egy 2-3 szobás panel bérleti díja a X. kerületben mintegy 120-140 ezer forint között alakult, de egy új és minőségi ingatlanért ennek akár dupláját is elkérhették a tulajdonosok.

    A XVIII. kerületben Rácz Gyula László, a Balla Ingatlan kerületi irodájának szakmai vezetője azt tapasztalta, hogy a bérlakások iránt tavaly erősödött a kereslet, ami talán annak is köszönhető, hogy mintegy 10 százalékkal olcsóbban kínálták őket, mint a járvány kitörését megelőzően. A XIX. és XX. kerületekben viszont nem volt túl élénk a bérleti piac, a járvány idején sem tapasztaltak visszaeső bérleti díjakat az ingatlanközvetítők, jelenleg pedig még az egy-két évvel ezelőtti áraknál is magasabb szintekkel lehet találkozni - mondta Rencsevics Mária, a Balla Ingatlan XIX. és XX. kerületi irodájának szakmai vezetője. Ez azt jelenti, hogy egy jó állapotú, jó helyen található, 1+2 félszobás lakás 140 ezer forint körüli áron adható ki.

    Míg sok budapesti kerületben jelentős a kínálat albérletekből, addig Csepelen szinte alig találni kiadó lakást - mutatott rá Marosvölgyi Gabi, a Balla Ingatlan XXI. kerületi és szigetszentmiklósi irodájának szakmai vezetője. Így, ha valaki kiadná itt a lakását, akkor szinte azonnal talál rá bérlőt. Az érdeklődés tehát jelentős a bérlakások iránt, csak nincs miből válogatni - összegezte a szakértő.

    Az ingatlan.com statisztikái szerint a megyeszékhelyek piacán Székesfehérváron kínálják a legdrágábban a kiadó lakásokat a tulajdonosok, havonta átlagosan 140 ezer forintért, ami 17 százalékos éves emelkedést jelent. Veszprém 130 ezer forintos átlaggal a második, Debrecen 120 ezerrel a harmadik, előbbi városban 8 százalékos, utóbbiban 20 százalékos volt az éves drágulás. A januári adatok szerint 100 ezer forint alatt voltak a bérleti díjak Szolnokon, Kaposváron, Miskolcon, Salgótarjánban, Békéscsabán, Nyíregyházán és Szekszárdon.

    A Balatonon is emelkedtek tavaly a bérleti díjak, mivel lekövetik az ingatlanárak alakulását - mutatott rá Krausz Gábor, a Balla Ingatlan siófoki irodájának szakmai vezetője. Ráadásul hosszú távra kiadó ingatlanok gyakorlatilag nem is léteznek most a balatoni piacon, ami a szakértő szerint egy rejtett lehetőség a befektetők számára.

    A KSH-ingatlan.com lakbérindex 2021 decemberi kiadványa itt olvasható:

    https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/lakberindex_szamitas/2112/index.html   

    Forrás: ingatlan.com, Balla Ingatlan

  • A szakemberhiány és az építőanyagok drágulása lesz idén is a legnagyobb kihívás az építőiparban

    A szervezet általános helyzetértékelést ad az építésgazdaság jelenlegi állapotáról, összefoglalót az idei várakozásokról, valamit javaslatokat a felmerült problémákra.

    Kiemelik, hogy az évek óta felfutóban lévő építőipar növekedési üteme az előző évhez képest 5-6%-os lesz, és továbbra is a lakásépítés és felújítás lesz az egyik húzóágazat. Hozzáteszik, hogy mivel a választások miatt idén kevesebb állami és önkormányzati megrendelésre lehet számítani, több szabad kapacitás maradhat a magánszférában. Ez azért fontos, mert a lakásépítéseknél évek óta az építőipari munkaerőhiány az első számú visszahúzó tényező.

    Az ÉVOSZ becslése szerint 2022-ben 25 ezer új lakás készülhet el a mostani szerződésekből kiindulva, és körülbelül 250 ezer lakásfelújítás valósulhat meg.

    A szakemberhiány és az építőanyagok drágulása idén is nehezíti majd az otthonteremtést. Mint írják, a járványhelyzet továbbra is lassítja és drágítja a kivitelezéseket. Emellett a képzett munkaerő hiánya és az alapanyagok áremelkedése szintén mérsékli az ágazat teljesítőképességét.  

    Az építőanyagoknál 10 és 15 százalék közötti áremelkedést becsülnek az első negyedév végére az előző év végéhez képest, ami a duplája az elmúlt évek elején tapasztalt 5 és 9 százalék közötti árváltozásnak.

    Hosszan foglalkozik az anyag a szakemberhiánnyal is, miszerint „az építőipar tevékenységét legnagyobb mértékben akadályozó tényező a szakmunkás- és mérnökhiány”. Az építőipari munkaerőpiacot 2022-ben is erősen sújtja a 2008-2014 évek intenzív munkaerő elvándorlása, a munkaerő elöregedése és a generációváltás nehézségei, az iskolarendszerből kikerülő szakemberek alacsony számossága. Megállapításuk szerint a 2022-es év legnagyobb kihívása is a foglalkoztatási nehézségek lesznek.

    Az építésgazdaságot átfogóan érintő javaslatok között szerepel olyan a közép- és hosszú távú új kormányprogramok kidolgozása, melyek építési-beruházási vonzata az építési ágazatot növekedési pályán tartják, illetve azt tervezhetővé, kiegyensúlyozottá teszik. Ebben említik az országos lakóingatlan-felújítási programot, s ennek keretében 800 ezer lakást érintő Panelprogramot, valamint az önkormányzati és/vagy magánerős bérlakásépítési programot. 

    Külön fejezetet szentelnek a lakásügyeknek, amely szerint Magyarországon elsősorban a lakásállomány elavulásában jelentkezik a lakhatási krízis. Kiemelik, hogy a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra a lakhatás minőségére. Ugyanakkor azt is írják, hogy a keresletet figyelembe véve, a növekvő új lakásszám ellenére sem épül elegendő új lakás, és az elkészülteket sem a rászorulók veszik meg jellemzően, hanem a befektetési célú vásárlások a meghatározóak. Az áfakedvezmények kapcsán javasolják a hosszú távon kiszámítható rendszer működtetését, a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozása, a stabilitás megteremtése érdekében.

    A problémáknál kiemelik a fekete felújítások problémáját, ami a számlához kötött fejújítási támogatások ellenére óriási értékű. Az ÉVOSZ számításai szerint 2021. évben mintegy 300 milliárd forint értékű lehetett az a lakásfelújítás, amit szóbeli megállapodás mentén kiviteleznek. Ennek a kivitelezői szolgáltatási áfatartalma kb. 75 milliárd forint, amit az állami költségvetés nem lát, elesik tőle. Ez a jelenség rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, ami mindenképp változtatásokat sürget a lakásfelújítás területén, hiszen nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt.

    Ahhoz, hogy 2021. évi nem várt mértékű építőanyagár-emelkedés és az infláció ellenére 2022-ben a lakásépítés, a lakásfelújítás egyenrangú legyen és lendületük ne törjön meg, az ÉVOSZ is javaslatokat ajánl a kormányzat és a lakosság figyelmébe:

    1. A 2022. év végéig behatárolt lakásfelújítási állami támogatási lehetőséget határozatlan időre indokolt meghosszabbítani. Ezzel a dömpingszerű megrendelési hullám is elkerülhető, valamint a műszaki elavultságok felszámolása a kívánt ütemben történhet. Minden épületfelújítási támogatást és pályázatot a módosított épületenergetikai teljesítményről szóló irányelv (EPBD) követelményeinek megfelelően indokolt kialakítani.

    Ide illeszkedik, hogy az a javaslat is, hogy az MNB Zöld Otthonteremtési Programját terjesszék ki a lakóingatlanok felújításának finanszírozására.

    2. Javasolják, hogy a MNB Zöld Otthonteremtési Programjában az inflációs folyamatok ellenére se emelkedjen a hitel maximum 2,5%-os kamatának mértéke.

    3. Javasolják, hogy rendezett költségvetési kapcsolatokkal működő vállalkozásoknál a munkaadó adó- és járulékmentesen adhasson új építésű lakásnál egy munkavállalójának egy alkalommal max. 8 millió forint munkáltatói hitelt/vissza nem térítendő támogatást, felújításnál pedig maximum 4 millió forint összeget.

    4. Javasolják az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok modernizálását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak a rekonstrukciójával.

    5. A meglévő lakásvagyon meghatározó részét képező panellakások lakásminőségének javítása érdekében indokolt kidolgozni és el kell indítani egy hosszú távú „Panelprogram”-ot, ami megoldást kínál többek között a felújításhoz szükséges finanszírozásra és átmeneti lakhatásra a felújítás idejére.

    6. Sokat javítana a kiszámítható megrendelő felelősségének erősítéséhez a lakásszövetkezetek, a társasházi tulajdonosi közösségek működésének újraszabályozása, jogállásuk modernizálása.

    7. Az új építésű lakóingatlanok 5 éves építményadó-mentességét javasolják, illetve a települési önkormányzatok ilyen irányú kormányzati ösztönzését.

    8. Javasolják az állami, illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítését és elindítását, ahol az üzemeltetés, a közös költségek és a bérleti díjak megállapítása állami-önkormányzati hatáskörben, kontroll alatt vannak. Ezzel egyidejűleg és összhangban javasoljuk a bérház, mint befektetési forma – szabályozásának kialakítását. A bérbeadási szolgáltatás kedvezményes adózását javasoljuk, ami a bérbeadói piac kifehérítésével kell, hogy együtt járjon. Azaz az adózási kedvezmény a legális bérbeadásnál egyszerre szolgálja a bérlő és a bérbeadó védelmét (közhiteles nyilvántartás, díjmegállapítási gyakorlat, vitarendezés stb.).

    9. A családi otthonteremtési támogatási programok, tágabb értelemben pedig a lakásépítés, lakásfelújítás lendületben tartását az szolgálná mind a keresleti, mind pedig a kivitelezői kapacitás szempontjából, ha a támogatási és kedvezményes áfaelőírások feltételrendszere hosszabb távon stabilan kiszámítható lenne. Jelenleg sok esetben a támogatási és adókedvezményi intervallumok által befolyásolt keresleti hullámok jelennek meg a lakásgazdálkodási piacon. A hosszú távú, stabilan kiszámítható viszonyok tudnák egyenletesen növekvő, dinamikus egyensúlyba hozni a keresletet és kínálatot.

    10. Iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztésére és gyártására irányuló újabb innovációs pályázat kiírását javasolják az építésgazdaság területén működő vállalkozások részére.

  • Az albérleti díjak jelentős emelkedése várható

     A szakértő szerint a bérleti díjak megfizethetőségére hatással lesz a minimálbér és a garantált bérminimum januári 20 százalékos megemelése, illetve az átlagbérek gyors emelkedése. A gazdasági aktivitás növekedése és a csúcson lévő foglalkoztatottság szintén erősíti a keresletet.

    2021 januárjában három-négy éves mélypontra estek a bérleti díjak, ami nagyrészt a 2020 során a koronavírus miatt megnövekedett kínálatnak volt köszönhető.

    Ezt követően havi 1-1,5 százalékos ütemben elkezdtek emelkedni a bérleti díjak. A legfelkapottabb nagyvárosokban már olyan szintű bérleti díjakkal kell kalkulálniuk a bérlőknek, mint Budapest legolcsóbb kerületeiben.

    A bérbeadásból származó magasabb hozamok miatt a befektetők számára vonzóbb lehet néhány nagyvárosban lakást vásárolni.

    A legnagyobb árnövekedési potenciál sem feltétlenül Budapesten van, hiszen az eladó használt lakások négyzetméterára meghaladja a 800 ezer forintot a kínálati piacon - mondta Balogh László.

    Mindenesetre arra lehet számítani, hogy tovább folytatódik a bérleti díjak emelkedése az idén. Ezzel viszont még mindig csak a koronavírus járvány előtti bérleti díjakhoz fogunk felzárkózni.

    Forrás, a teljes interjú: Növekedés.hu

     

  • Otthonteremtési támogatások: néhányan mennek, mások maradnak

    A táblázat kinagyítható ITT

    Aminek vége lesz

    Falusi csok és kölcsön

    A 2019-ben bevezetett falusi csokot ez idáig több mint 27 ezer család igényelte használt lakás és ház vásárlására, vagy megvásárolt ingatlan felújítására, korszerűsítésére, kibővítésére – nyilatkozta Zsigó Róbert, családokért felelős parlamenti államtitkár. E támogatással csaknem 149 milliárd forint támogatást igényeltek a kistelepüléseken élő családok. Az igénylések több mint felét (54 %) lakásvásárlással egybekötött bővítésre vagy korszerűsítésre, átlagosan 7,7 millió forint összegben, a többit (46 %) pedig meglévő ingatlan korszerűsítésére vagy bővítésére nyújtották be, átlagosan 2,8 millió forint összegben. Az összes igénylő háromötöde (61 százaléka) nagycsaládos vagy nagycsaládot tervező.

    A falusi csokot 2022. június 30-ig lehet igénybe venni.

    A korábbiakhoz képest új feltétel az idén, hogy ha változott a tervezett gyerekszám, vagy másik csokképes ingatlanba költözne a család, akkor a megelőlegező (vagyis vállalt gyerekre kért) kölcsönt csak akkor kaphatja meg másodjára, ha az előzőleg nyújtott összeg feltételeit már teljesítette, vagyis megszülettek a vállalt gyerekek, vagy pedig, ha nem születtek még meg, akkor visszafizette a pénzt az államnak.

    Felújítási támogatás és kölcsön

    Az otthonfelújítási támogatást 2021. január 1-jétől kaphatják meg gyereket nevelő családok, és 2022. december 12-én kifut a lehetőség. Mivel az év utolsó napjáig lehet leadni a számlákat, a felújítási munkálatokat valójában már hamarabb el kell végezni, be kell fejezni. A családok a hárommillió forintos vissza nem térítendő kedvezmény mellé akár hatmillió forintos kölcsönt is felvehetnek.

    Babaváró kölcsön

    Nem kifejezeten otthonteremtési támogatás, hiszen ez a családtámogatási kölcsön bármire felhasználható, de mivel az igénylők jelentős arányban fordítják lakáscélokra, itt is érdemes foglalkoznunk vele. Ráadásul nagyon népszerű támogatásról van szó, amelyből a 2019. júliusi bevezetés óta tavaly november végéig 1600 milliárd forintnyi igénylést fogadtak be a bankok. A kölcsönt 2022. december 31-ig igényelhetik a gyereket tervező párok. Mivel szinte mindenki a maximális összeget kéri, a november végéig benyújtott igénylések alapján eddig legalább 160 ezer család igényelte ezt a hitelt.

    MNB Zöld hitel

    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Zöld Hitelprogram keretében nyújt kamatmentes forrást a bankoknak, hogy azok energiatakarékos ingatlanok vásárlását finanszírozzák belőle magánszemélyek számára. Az olcsó hitelt 2021 októberétől lehet felvenni, és olyannyira népszerű lett rövid idő alatt, hogy – bár nincs meghatározott kivezetési dátuma - 200 milliárd forintos keret akár már az idén kimerülhet.

    Ugyan az első három hónapban a keret tizede fogyott csak el (753 szerződést kötöttek a bankok 22 milliárd forint értékben a program keretében, ennek a felét saját építésű ingatlanokra vették fel az igénylők), a következő hónapokban várhatóan emelkedik majd az igénylések és a folyósítások volumene is.

    Egyelőre az MNB eddig nem közölte, hogy ha kimerül, emelné a Zöld Otthon Program keretösszegét, a Növekedési Hitelprogram (NHP) korábbi fázisaiban viszont ez gyakran megtörtént.

    Megy is marad is

    5% áfa új lakás vásárlására

    Jelenleg általánosan 5%-os, kedvezményes áfát kell fizetni az új lakások megvásárlásakor. Ez minden olyan lakás esetében igaz, amely a 2022. december 31-i határidőig építési engedélyt kap, és 2026. december 31-ig értékesítik. Az építési engedély megszerzésére tehát már nincs sok idő, de az építésre még kaptak néhány év haladékot a lakásfejlesztők.

    Áfavisszatérítés saját erős építkezésre

    Hasonló a helyzet a saját erős építéseknél érvényesíthető áfavisszatérítés esetében, amely a csok támogatási rendszeréhez tartozik. 2021. január 1-jétől a saját erős építkezéseknél visszatérítik a kifizetett építkezési és telekár-számlák 27%-os áfatartalmát legfeljebb 5 millió forintig. Ez a támogatás csok nélkül és csokkal egyidejűleg is kérhető legkésőbb 2022. december 31-ig.

    Ami marad

    Családi otthonteremtési kedvezmény (csok)

    A 2015 júliusától elérhető csok eddig mintegy 200 ezer családot támogatott. Nincs határideje, tehát bátran számolhatnak vele a családok hosszabb távon is. Néhány új, idén januártól érvényes változásra figyelni kell:

    -        2022-től csak akkor kaphat a család CSOK-ot másodszor is vállalt gyermekre, ha az első alkalommal vállalt gyermekek megszülettek, vagy ha meg nem született gyermek után kapott támogatást a család maradéktalanul visszafizette az állam felé.

    -        építkezés, bővítés, korszerűsítés (ez utóbbi célra csak falusi CSOK igényelhető) esetén ugyanazon célra akár kétszer is igényelhető a CSOK 2022-től. Ez akkor fordulhat elő, ha a család eredetileg igényelt támogatást, de a munkálatok során úgy döntött, hogy az eredeti kérelemhez képest több gyermek után szeretnék kihasználni a kedvezményt. A második igényléskor még nem fejeződhettek be a munkálatok, és teljesíteni kell a megnövekedett gyermekszámhoz kapcsolódó feltételeket is.

    Többgenerációs otthonteremtés

    2021. január 1-jétől tetőtér-beépítéséhez, emeletráépítéshez, a tetőtérben vagy emeleten épített új lakás megvásárlására is igénybe vehető az új lakás vásárlására vonatkozó csok összegének megfelelő támogatás. A házak tetőterének beépítésére is igénybe vehető a csok. Ennek feltétele, hogy a tetőtér-beépítéskor egy külön bejáratú lakást kell kialakítani.

    Csok-hitel

    A csokhoz kapcsolódó 10, illetve 15 millió forintos támogatott hitel igénylése is határidő nélkül tervezhető.

    Zöld csok-hitel

    A 2021 októbere óta felvehető MNB Zöld hitel mellé csok-hitel is felvehető. Ebben az esetben az igénylőnek nemcsak a Zöld hitel, hanem a csok-hitel feltételeit is teljesítenie kell. Amennyiben ez teljesül, a kamattámogatott zöldhitel 10, illetve 15 millió forint erejéig 0%-os kamatozású, az efölötti rész (összesen legfeljebb 70 millió forintig) pedig legfeljebb 2,5%-on kamatozik. A zöld hitel és a CSOK együttes összege nem haladhatja meg a zöld hitel 70 millió forintos maximumát. Ez a kombinált támogatás addig élvezhető, amíg a Zöld hitel kitart.

    Áfavisszatérítés csokos lakásokra

    Az újépítésű lakást vásárló, vagy generálkivitelezővel építtető családok, amennyiben csokot is igénybe vesznek ehhez, az 5 százalékos kedvezményes áfát visszaigényelhetik 2021- január 1-jétől. Az áfatámogatást a bankoknál lehet igényelni a csokkal egyidejűleg.

    Vagyonszerzési illetékre vonatkozó kedvezmény csok mellé

    2021 januárjától nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni a csokkal vásárolt lakás tulajdonjogának, tulajdoni hányadának megszerzése után. Az illetékmentesség a 2020. december 31. után megkötött adásvételi szerződésekre vonatkozik, végső dátuma ennek sincsen.

    Jelzáloghitel-kedvezmény

    2019. július 1-jétől a második gyermeket vállaló családok 1 millió forinttal, míg a harmadik vagy többedik gyermeket vállalók 4 millió forinttal csökkenthetik jelzáloghitel-tartozásukat. Minden további gyermeknél pedig további 1-1 millió forinttal csökkenhet a család lakóingatlan fedezetű jelzáloghitel-tartozása, ha azt a gyermek születése vagy örökbefogadása előtt vették fel a szülők.

    Csökkentett közjegyzői díjak

    A gyermeket nevelő, vagy gyermeket váró családok által felvett kamattámogatott lakáscélú hitelek igénylése kapcsán lefolytatott közjegyzői eljárás díja 55-65% közötti mértékben csökkent 2021. január 1-jétől.

    Áfavisszatérítés rozsdaövezeti lakások értékesítésére

    Visszaigényelheti az % százalékos áfát mindenki, aki rozsdaövezetté nyilvánított területen vásárol új lakást. Ehhez nem szükséges sem csokot felvenni, sem gyermeket nevelni. A támogatásnak nincsen határideje, és mivel a közeljövőben várhatóan nagyobb számban nyilvánítanak rozsdaövezeti akcióterületté területeket, nagy számú ilyen lakás eshet majd a támogatás hatálya alá.

  • Kezdenek besokallni az agglomerációs települések

    A Publicus friss felmérése szerint a budapestiek 31% a már idén elköltözne a fővárosból, kétharmaduk az agglomerációban keresne új otthont. 

    A főváros környéki kistelepülések azonban egyre kevésbé látják szívesen a beköltözőket, hiszen az elmúlt években annyian költöztek oda, hogy nem győzik tartani a lépést az infrastrukturális fejlesztésekkel.

    A településeken belüli vízközműrendszerek, a csatornahálózat, a szolgáltatások, úgy mint iskola, óvoda sok helyen már nem tudja kiszolgálni a lakosságot, az önkormányzatoknak azonban nincsen forrásuk a fejlesztésekre. A főváros felé irányuló közösségi közlekedés és közúthálózat sem bírja már a terhelést, miközben az agglomeráció lakosságának jelentős naponta bejár Budapestre dolgozni, iskolába. Az ingázók 70 százaléka gépkocsival közlekedik.

    Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója nemrégiben egy interjúban beszélt arról, hogy a zöldmezős lakásépítések során az adott lakóhelynek a valós költségét nem fizeti meg az, aki csak a házat építi meg. Előbb-utóbb oda út, vasút, közművek kellenek, amit közösen fizetünk. Ezért is fenntarthatatlan, mind anyagi, mind környezeti értelemben, ahogy a budapesti várostérség burjánzik. Véleménye szerint kellene egy olyan törvény, ami kimondja, az agglomerációban nincs több zöldmezős lakásépítés, és ahol esetleg még engedélyezett új lakások, házak építése, azok gyalogtávra vagy biciklivel kényelmesen elérhető távolságra lehetnek csak a legközelebbi vasút vagy hév-állomástól. 

    Az elmúlt időszakban több előváros – Érd, Pilisvörösvár, Nagykovácsi, Halásztelek -polgármestere nyilatkozott úgy, hogy nem szeretnének több beköltözőt a településükre. Legutóbb Zsámbékon hoztak olyan intézkedéseket, amelyek reményeik szerint mérséklik a fejlesztők kedvét a településen belüli lakásépítésekre. A városban több mint kétszeresére emelik a minimális telekméretet, és a telekalakítást is megszigorították, ami jelentősen szűkíti majd a beruházók lehetőségeit.

    Kérdés, hogy hány település szánja el magát hasonló lépésekre, hiszen a kiköltözők és a fejlesztők már a ugrásra készen állnak, azonban erősen lehűtheti a kedélyeket az agglomerációs ellenállás.

    Ha csökken a kínálat, miközben a kereslet tovább nő, az felfelé tolja majd a már most is igen magas lakásárakat. Az elővárosokban a használt lakások átlagára már messze meghaladta a fővárosit, és a telkek szűkösebbé válásával az új építésűek is tovább drágulnak.

    A felhasznált információk forrása: Mfor, Portfolio, Növekedés.hu, hgv.hu, Budapestkörnéyke.hu

  • A lakásszektor 2022-ben is erős évre számíthat

    Otthonteremtési támogatások és hitelek

    2021-ben széleskörű támogatási rendszer volt elérhető a lakásépítő, lakásvásárló és lakásfelújító családok számára. A korábbi támogatások mellé újak érkeztek, és ez a rendszer várhatóan nem fog érdemben változni 2022-ben.

    A kedvezmények egy része vissza nem terítendő támogatás (csok, falusi csok, áfakedvezmények, lakásfelújítási támogatás, illetékkedvezmények, napelem-támogatás), ezek mellett többféle támogatott hitelkonstrukció (csok-hitel, Zöld hitel, lakásfelújítási kölcsön) is rendelkezésre áll.

    Ezek a támogatások idén hozzáférhetők maradnak a jogosultak számára, de a 2022. második felében lakásvásárlást tervezőknek mindenképp számolni kell azzal, hogy a zöld hitel 200 milliárd forintos kerete kimerülhet. A most ismert szabályozás szerint 2022 közepén a falusi csok, év végével az 5%-os kedvezményes áfa, lakásfelújítási támogatás és kölcsön, valamint a Babaváró hitel is véget ér. Mindezek az év első felében mind a lakásvásárlások, mind a felújítások esetén erősebb keresletet generálhat.

    „Mivel a támogatások a vételárnak jelentős részét kitehetik, összességében kevés piaci lakáshitelre lesz szüksége egyes családoknak 2022-ben. Emiatt a piaci kölcsönök drágulásának hatása nem fog markánsan megjelenni az ingatlanok árában. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy nem mindenki kaphat ugyanannyi támogatást: a gyermektelen használt lakást keresők például nem számíthatnak állami segítségre. Számukra a piaci hitelek drágulása az ingatlanárak csökkenése nélkül komoly terhet jelenthet” – olvasható a Bankmonitor összefoglalójában.

    A bankok már az év indulásakor tovább emelték az új lakáshitelek kamatait. Ennek hatására már 5-10 ezer forinttal is megnőtt egy nagyobb összegű kölcsön törlesztőrészlete a november elejihez képest. A Bankmonitor szakértői szerint ez komoly hatással lehet mindazokra, akik hitelből szeretnék megvenni álmaik otthonát, hiszen várhatóan magasabb törlesztőrészlet mellett igényelhetik meg a szükséges kölcsönt.

    A meglévő hitelek árában is emelkedésre számítanak, ez azonban várhatóan 2022-ben nem fog tömeges ingatlaneladáshoz vezetni. Ugyanis a kormány által bevezetett programok – moratórium, kamatstop – védik az adósokat. Illetve a fizetési problémák is hónapok, évek alatt vezethetnek a fedezeti ingatlan értékesítéséhez.

    Mivel a Magyar Nemzeti Bank becslése szerint az ingatlan-adásvételek 60 százalékát részben hitelből finanszírozzák a vevők, a dráguló hitelek akár fékezhetik a lakáspiaci keresletet. Ugyanakkor sok vevőjelölt várhatóan pont a várhatóan tovább emelkedő piaci kamatok miatt minél előbb szeretné lebonyolítani a lakásvásárlást, ezért az év első hónapjaiban erős lehet a forgalom a lakáspiacon. A kamatemelések nem érintik az államilag támogatott lakáscélú hiteleket, így például a babaváró kölcsönt sem, ezért ezek a konstrukciók még jobban felértékelődhetnek.

    Építési költségek: anyagárak, munkaerő

    Ugyanakkor a lakásvásárlást, építkezést, korszerűsítést tervezők nem hagyhatják figyelmen kívül az alapanyagárak, munkadíjak alakulását. 2021-ben jelentősen emelkedtek az építőanyagárak, ez várhatóan a jövő évben is folytatódni fog. Az előállítási költségeket jelentős mértékben növeli az energia és a fuvarozás drágulása, ráadásul az alap- és nyersanyagpiaci árak az első fél évben tapasztalt magas szinten stabilizálódtak, így a gyártók több terméküknél (épületgépészeti berendezések, szálas hőszigetelő anyagok) 10-20 százalékos áremelésre kényszerülnek 2022-ben a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség szerint.

    Jelentősen emelkedtek a kivitelezői munkadíjak is, ami várhatóan fokozódni fog, hiszen várhatóan még nagyobb lesz a kereslet az amúgy is kevés szakember iránt. Az ágazatban nem mennyiségi, hanem minőségi, azaz szakmunkás és mérnökhiány van, aminek enyhítésére folyamatosan keresik a megoldást.

    Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke úgy látja, hogy a kereslet és kínálat kiegyenlítődésének éve lesz 2022, ami kedvező hatással lehet az árakra, és a szakmunkás-, valamint mérnökhiányból eredő feszültséget is jobban lehet majd kezelni a korábbiaknál kisebb iparági növekedés közben.

    A szakszövetség elnöke úgy látja, hogy a magyar építőipar jó perspektívákat kínál, éppen ezért is igyekeznek hazahívni a nehéz években, azaz 2008-2014 között külföldre szegődött szakmunkásokat és mérnököket, akik egy része saját vállalkozás alapítására készül, másokat pedig konkrét, testre szabott ajánlatokkal keresnek meg azok a cégek, akik tudják állni a versenyt a nemzetközi munkaerőpiacon. 

    Az építési telkek piacán is árrobbanás lehet Balogh László, az ingatlan.com vezető szakértője szerint, ugyanis a csak a 2022 végéig építési engedélyt szerzett vagy egyszerű bejelentéssel épülő új ingatlanokat lehet 2026 végéig a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfával megvásárolni. Mivel elérhető telkekből egyre kevesebb van, és leginkább a nagyvárosok agglomerációs övezeteiben épülő kertes házak esetében ösztönzi az építtetőket a minél gyorsabb telekvásárlásra.

    Az építési költségek emelkedése mindenképpen hatni fog az új lakások árára, de a jó állapotban lévő használt lakások értéke is növekedhet a felújítási költségek emelkedése miatt.

    Ez várható a lakáspiacon

    Az ingatlan.com elemzése szerint összességében 2022-ben - hasonlóan a tavalyi forgatókönyvhöz - az év első felében erőteljes bővülés várható a lakáspiaci forgalomban és az árak is szinte mindenhol emelkedhetnek, azt követően fennmarad a növekedés, de a tempó valamivel visszafogottabb lehet.

    Mint írják, a nagyvárosok agglomerációs térségei a használt lakások iránti erős kereslet 2020-hoz és 2021-hez hasonlóan az idén is fennmarad. Ugyanígy a nyaralóövezetekben - többek között a Balaton mellett - lévő ingatlanok ára az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedhet. Összességében a használt lakásoknál árnövekedés lesz, de a korábbinál enyhébb ütemben. Várhatóan 5-10 százalékos drágulásra lehet számítani. Balogh László szerint ennek oka, hogy az elmúlt 7 évben - rövidebb megingásoktól eltekintve - fokozatosan drágultak a lakások, így az áremelkedés is szükségszerűen egyre lassabb lesz országos szinten.

    Ami az új lakásokat illeti, az áremelkedés itt sem fog megállni, de enyhítheti a kínálat növekedése. A Portfolio évvégi összesítése szerint a budapesti lakásépítési projektekben összesen mintegy 22-23 ezer új lakás fog hamarosan elkészülni, vagy épp készült el (ha a tervezetteket is belevesszük, több mint 25 ezer) a Budapesti Lakáspiaci Riport adatai és a piaci információik alapján. A legnagyobbak mindegyikében egyszerre több mint 340 lakás épül, és a teljes új budapesti lakásállomány 13 százaléka öt projektben, illetve egy adott projekt valamelyik ütemében összpontosul. A várható átadási idő némelyiknél már 2023-ra kitolódik, illetve van olyan, ami egyelőre tervezési fázisban tart és a kivitelezése még nem indult el.

    Az államilag vagy a jegybank által támogatott lakáshitel-konstrukciók több szempontból is befolyásolhatják a lakáspiacot – írja az ingatlan.com. Egyrészt a zöld otthon program keretében elérhető lakáshitel-konstrukció az egyik legkedvezőbb megoldás, amelynek segítségével energiatakarékos új otthont lehet vásárolni vagy építeni. Emiatt jelentősen növekvő kereslet várható a programnak megfelelő új lakásokra. A fokozódó érdeklődés és az emelkedő alapanyag- és bérköltségek miatt 10-20 százalékkal növekedhet az új lakások ára, ám a kedvezményes zöld lakáshitel ezt a hatást valamelyest kompenzálni tudja. A zöld otthon program első 200 milliárdos kerete valószínűleg áprilisig kitart majd, de az MNB tavaly megszerzett zöld mandátumának köszönhetően az ingatlan.com arra számít, hogy a hitelkeret tovább bővülhet. Balogh László szerint az még viszont kérdés, hogy a kínálat kj tudja-e szolgálni a keresletet, azaz épül-e elegendő új lakás. Úgy véli, hogy 2022 az új lakások éve lesz, akár 25-30 ezer új lakás átadása várható.

    Az ÉVOSZ elnöke szerint ugyan véget ért az utóbbi éveket jellemző 20 százalék fölötti éves termelésnövekedés korszaka az építőiparban, viszont az ágazat 10-15 százalékkal könnyedén tudna továbbra is bővülni, a lakásépítés továbbra is a szektor húzóereje marad.

    Felhasznált források: ingatlan.com, Portfolio, ÉVOSZ, Bankmonitor, vg.hu, MÉASZ, Bank360

  • Az idei év slágere lehet a Zöld hitel

    A futamidő végéig fix, 2,5 százalékos kamatú, szuperolcsó Zöld Otthon Programmal minden eddiginél kedvezőbben lehet akár 70 millió forint lakáshitelhez jutni.

    Banai Ádám, az MNB ügyvezetője a Zöld hitellel kapcsolatban az igylakunk.hu-nak elmondta: az MNB Európában elsőként kapott környezeti fenntarthatósági mandátumot, így már dedikáltan is megjelenik a jegybanki célok között a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos kormányzati politika támogatása. Az EBRD tanulmánya szerint Magyarországon a végső energiafogyasztás harmadáért a lakóingatlanok felelnek. A KSH 2015-ös lakásfelmérése szerint az állomány 85 százaléka 1990 előtt épült (30 évnél öregebb), míg 29 százaléka 1960 előtt (60 évnél öregebb). Az épületek energetikai hatékonyságát pedig jól tükrözi, hogy a 2016 óta kiadott energetikai tanúsítványok csupán 23,8 százaléka kapott CC vagyis korszerű vagy annál jobb besorolást.

    -A lakásállomány korszerűsítése ezért nélkülözhetetlen – mondta. A hazai lakáshiteleknél a bankok zöld szempontokat nem veszik figyelembe a lakáshitelek árazásakor. Pedig a társadalmi szempontok mellett fontos, hogy ezen lakások kereslete is igen magas, vagyis kockázati oldalról is indokolható lenne a kedvezményes hitel. Az MNB ezekre a hiányosságokra reagált az NHP Zöld Otthon Program elindításával az új mandátumának keretén belül, amivel a környezeti fenntarthatóság új szempontként jelenik meg a lakáshitelpiacon.

    Az NHP Zöld Otthon Program keretében nyújtott hitelek az általuk piaci hitelekhez képest nyújtott kamatelőnynek köszönhetően a fenntartható új lakások vásárlása vagy építése felé terelhetik a lakosságot. Az NHP ZOP keretében elérhető alacsonyabb törlesztőrészletek egyúttal azt is jelentik, hogy a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra vonatkozó szabály alapján alacsonyabb minimum jövedelem lesz szükséges egy környezeti szempontból fenntartható új lakás hitelből történő megvásárlásához, mint egy piaci alapú hitel felvétele esetén.

    Az MNB szakértőinek becslése szerint egy BB tanúsítvánnyal rendelkező új társasházi otthon négyzetméterára legalább 3,5 %-kal magasabb, mint egy CC minősítésű ingatlané, családi házak esetében pedig ennél is nagyobb a különbség.

    Az energiatakarékos otthon megvásárlása ugyan drágább, mégis megéri beruházni, hiszen jelentősen olcsóbb a fenntartása, és értékállóbb is, így akár 1-2 év alatt visszajöhet az önrészként megfizetett extra kiadás.

    Az új, zöld konstrukció már az első hónapban hatalmas népszerűségre tett szert, 4 banknál a befogadott igénylések összege november elejére elérte a 20 milliárd forintot, ami a rendelkezésre álló keretösszeg 10%-a. A lendület azóta is tart, és a Bankmonitor szakértői szerint ebben az ütemben 2022 nyarára elfogyhat a 200 milliárdos keret. A jelenlegi pénzpiaci környezetben megfigyelhető hitelkamat-drágulás tovább erősíti a Zöld hitel előnyét.

    A felhasznált adatok forrása: MNB, Realista, Bankmonitor

  • A lakáspiac tavaly begyújtotta a rakétákat

    A kibővített otthonteremtési program intézkedései élénkítették a lakásépítési, lakásfelújítási szektort. Elsősorban a családi házak építése ugrott meg a támogatások hatására, a társasházépítések lassabban indultak be. 2021 elején az 5%-os áfa visszavezetése, a csok bővítése, és további kedvezmények megjelenése új lendületet adott a lakáspiacnak mind az építők, építtetők, mind a lakásvásárlók szempontjából.  

    Mivel az ismét bevezetett általános kedvezményes (5%) áfakulcs a 2022. december 31-ig építési engedélyt szerző projektekre alkalmazható, ha az otthonokat 2026 végéig értékesítik, több évre tervezhetnek a fejlesztők, és remélhetőleg a lassú indulás után idén már minden tervezett projekt el tud indulni.

    Ezt ösztönzi, illetve nyújtja el hosszabb távra a Magyar Nemzeti Bank ősszel indult Zöld Otthon Programja, amely nem kötött gyerekszámhoz, azonban csak legalább BB energetikai besorolású újépítésű lakást vásárlására vagy építésére használható fel. Ez a feltétel fontos szempontot emelt be a támogatáspolitikába, hiszen kifejezetten az energiahatékony otthonok teremtését támogatja. A Takarék Index elemzőinek összesítése szerint a Zöld Otthon Program előírásának egyelőre kevés már elkészült ingatlan felel meg. A 2016 és 2020 között kiadott energiatanúsítványok mindössze 2,6 százaléka volt BB vagy jobb minősítésű, miközben a gyenge, rossz és kiemelkedően rossz energetikai osztályba (HH-JJ) tartozott a megvizsgált ingatlanok majdnem 30 százaléka.

    2021 első három negyedévében a fővárosban az építések száma jelentősen nőtt, vidéken kevesebb lakást adtak át, mint egy évvel korábban, azonban a tervezett építések tekintetében éppen ellenkezőleg alakultak a számok. Míg összességében csaknem 30 százalékkal több engedélyt adtak ki, mint 2020 azonos időszakában, éppen Budapesten csökkent az építési kedv.

    Különösen sok családot mozgatott meg az otthonfelújítási támogatás, ami nem csoda hiszen miközben a hazai lakásállomány mintegy 70 százaléka korszerűsítésre szorul, annak felújítása mostohagyerek volt a lakástámogatások között. A vissza nem térítendő támogatás és az azt kiegészítő felújítási kölcsön szeptember végéig már több mint 45 ezer család számára teremtett lehetőséget otthonuk felújítására. Az MNB elemzése szerint a 78 milliárd forintot meghaladó kérelmezett támogatási össze felét igényelték energiahatékonysági korszerűsítésre.

    Kevés szakember, drága építőanyagok

    Az építések és a felújítások lendületét minden bizonnyal jelentősen hátráltatta az építőipari kapacitások szűkössége. Tavaly két évtizedes csúcsra emelkedett az építőipari infláció, különösen az épületek kivitelezése drágult. Bár a következő hónapokban elkezdhet normalizálódni a helyzet, de ez legfeljebb a további növekedés lassulását jelenti majd.

    Míg korábban az építőipar legnagyobb gondja a munkaerőhiány volt, a járvány gazdasági következményeinek hatására mára az építőipari anyaghiány és drágulás lett az elsődleges probléma. Zavarok keletkeztek a nemzetközi és hazai ellátásban, mind az alapanyagokat, mind az építési termékeket tekintve. Ez óriási áremelkedést hozott, amit tetézett az energiaárak elszabadulása. Őszre valamelyest csillapodott a hiány, és az árak is mintegy 10-15 százalékkal mérséklődtek, azonban a korábbi árak nemhogy nem fognak visszatérni, de várható még áremelkedés, bár a remények szerint a korábbinál kevésbé drasztikus mértékben.

    A munkaerőhiány számszerűleg enyhült, azonban a jól képzett szakemberek, valamint a mérnökök továbbra is kevesen vannak az építőipari megrendelésállományhoz képest. Tavaly emelkedett a minimálbér és a rezsióradíj is, ami a minőségi munkaerő hiányából fakadó versenyhelyzettel együtt a munkaerőköltségeket is jelentősen feljebb srófolta.  

    A Portfolio a KSH adataira épülő elemzése szerint a lakásépítési költségeken belül 2021-ben az anyagköltség 21,8%-kal lett magasabb, az előző év közepéhez képest. 2020-ban egy új ház megépítésének a költsége (munkadíj és anyagköltség) a fővárosban 345 ezer forint, míg országos átlagban 301 ezer forint volt négyzetméterenként. Tavaly már mintegy 400 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagáron épülhetett fel egy új családi ház Budapesten, országosan 350 ezer forintért. Egy 100 négyzetméteres családi háznál - a terveztetést, a telekárat, illetve a belső berendezéseket és a gépészetet nem számolva - az építési költség 35-40 millió forint volt.

    A lakáspiac felpörgött

    A 2020-as bénultság után a lakáspiac magára talált: jelentősen nőtt az adásvételek száma, és ezzel együtt a lakásárak is.

    Az ingatlan.com becslése szerint 2021-ben több mint 131 ezer használt lakóingatlan cserélt gazdát, ez 5 százalékos növekedésnek felel meg az előző évhez képest. Az élénkülés decemberben is kitartott.

    Az új lakások iránti kereslet még jobban erősödött, ezekre 64 százalékkal volt nagyobb az érdeklődés. Ebben bizonyára komoly szerepe volt a 2021-ben kibővített állami támogatásoknak is. Az ősszel elindult zöld otthon program robbantotta be igazán ezt a szegmenst, amit az áfakedvezmények is támogatnak.

    A Duna House tranzakciószám-becslése még ennél is nagyobb emelkedést mutat: az év első tizenegy hónapjában majdnem 140 ezer adásvételre kerülhetett sor Magyarországon, ami nagyjából megfelel a 2019-es azonos időszaki számoknak. 2020-hoz képest pedig jelentős, 15 százalékos növekedést jelent.

    Az ingatlan.com szerint az áremelkedésben markáns különbségek láthatók az ország különböző területein. A fővárosban a használt lakások átlagos négyzetméterára a kínálati piacon 9 százalékkal 800 ezer forintra nőtt 2021 januárja és decembere között. A legdrágább városrész az V. kerület, ahol decemberben közel 1,2 millió forint volt az átlagár.

    A megyeszékhelyeken a használt lakásoknál 15 százalékos drágulás történt, így decemberre 485 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár. A top 5-ben kapott helyet Debrecen, Győr, Székesfehérvár, Szeged és Veszprém 500-611 ezres átlagos négyzetméterárral. A megyeszékhelyeken eladó új lakóingatlanok négyzetméterára 2021 elejétől számolva 19 százalékkal 651 ezer forintra emelkedett. Veszprémben, Debrecenben, Szeged és Pécsen 718-766 ezer forint volt a decemberi kínálati ár, így ezek a városok a legdrágábbak.

    A Duna House év végi ingatlanpiaci elemzése szerint az ingatlanpiaci aktivitásnak negyede köthető olyanokhoz, akik az első otthonukat vásárolták meg (a fővárosban 27, vidéken 23 százalék). Ők jellemzően harminc év alattiak, és harmincmillió forint alatti (átlagosan 26,8 millió forint értékű) ingatlanokat vásároltak.

    Budapesten a vevők átlagosan 55-65 négyzetméteres lakást kerestek, és csaknem 696 ezer forintot fizettek érte négyzetméterenként, amelyek így 37 millió forintos ingatlanoknak feleltek meg. Vidéken az első vásárlók által fizetett átlagos négyzetméterár csak 339 ezer forint volt, amely 23 millió forintos ingatlanárat mutat, ezért viszont akár 65-80 négyzetméteres ingatlant is tudtak választani.

    Bár az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent az első otthonukat vásárlók aránya, de 2018-ban a kormányzati támogatások valamelyest módosítottak ezen a tendencián. 2020-ban a vásárlók 29 százalékának körében a befektetési cél volt a legfőbb motiváció, míg az első lakás vásárlása a második helyen áll 25 százalékkal. Tavaly ismét emelkedett a befektetők érdeklődése, de számuk nem éri el a járvány előtti szinteket.

    A lakásvásárlások 47 százaléka lakáshitel segítségével jött létre. Az MNB elemzése is mutatja, hogy az új lakáshitelek idén historikus szintekre emelkedtek a második negyedév végére, ráadásul a babaváró hitel is jelentős arányban lakáscélt szolgál.

    A lakásbérleti piac lassan éledezik

    A lakásbérleti piacot tavaly erőteljesen megviselte a koronavírus-járvány, különösen a fővárosban. Idén a járvány okozta nehézségek ellenére ismét kezdett magára találni a piac, a bérleti díjak az év elejétől emelkedni kezdtek a KSH-lakbérindexe alapján, amiben fontos szerepe volt a kínálat mérséklődésének.

    Az albérletpiacon a januári mélyponthoz képest már bőven két számjegyű az emelkedés, de a koronavírus-járvány előtti csúcsot még nem érte el – olvasható ki a KSH-ingatlan.com lakbérindexből. Éves szinten országosan 11 százalékos, Budapesten 10,5 százalékos bérletidíj-emelkedés látható.

    A Takarék Index elemzői megvizsgálták, hogy milyen hozamokkal lehet számolni a lakáspiacon az árváltozások következtében. Bár a bérleti díjak idén jelentős emelkedést mutattak, a szintén emelkedő lakásárak miatt a tavalyihoz képest enyhén csökkentek a kiadási célú lakásvásárlások hozamai.

    Hivatkozott források: MNB, KSH, Portfolio, G7, ingatlan.com, Takarékindex, Duna House, 24.hu

  • A szakemberképzés kulcsfontosságú a lakástámogatások sikeréhez

    Igylakunk: Mi alapján, milyen mutatók szerint lehet értékelni a jelenlegi lakástámogatási támogatási rendszert, és ezek alapján te hogyan értékelnéd?

    Balla Ákos: A mostani támogatási rendszer nem a piacnak szólt, nem az volt a fő cél, hogy több lakás épüljön, hanem a családok támogatása. Viszont, ha ez volt a cél, akkor a mérőszámnak a született gyermek számának kell lennie, és hogy hányan éltek az otthonteremtési támogatásokkal. Tudomásom szerint több gyerek született, mint korábban, de talán nem annyival, mint amennyivel remélték. Ettől még nem mondanám sikertelennek ezt a programot, tekintettel arra, hogy nem volt drámai csökkenés a lakásépítésekben a negatív hatások ellenére sem.

    Nem azt mondták, hogy sokat akarunk építeni, hanem hogy sok családot akarunk támogatni, aminek persze a haszonélvezője volt az építőipar. Alapvetően jól járt ezzel a lakásszektor, hiszen egyébként egy nagyon lassan megújuló lakásállományról van szó Magyarországon.

    A mostani támogatási rendszer előnye mindenképpen, hogy ez végre egy céljaiban kiszámítható rendszer, tehát az elmúlt években nem voltak 180 fokos irányváltások. A támogatási rendszer a családok támogatására lett felfűzve, és ez adott egy állandóságot.

    Jónak ítélem, hogy az áfatámogatás most hosszabb távra nyitott. Szerintem a két év elegendő az előkészítéshez, a nagyobb projektek elindításához is, plusz van még idő a kivitelezésre. Elvárható, hogy professzionális ingatlanfejlesztők építsenek társasházakat, akiknél megvan ehhez minden feltétel. Az az ingatlanfejlesztő, aki még a jövő évben sem tudja elindítani a projektjét, miközben objektíve kedvező a környezet, annak valószínűleg más problémája van (hiányzik az önerő, a know how, a személyi állomány stb.). Persze, jó lenne kitolni a kereteket, és nem négy években gondolkozni ilyen programoknál, de már a négy év is egy viszonylag tervezhető időtáv lenne. A korábbi áfaidőszak vége előtt is már csökkent az aktivitás, bezuhantak az építések, és ezt jó volna elkerülni egy gördülő tervezéssel. Azt nem szabadna hagyni, hogy egy négyéves perióduson belül a negyedik, vagy akár a harmadik év is elvesszen a hosszabbítás bizonytalansága miatt.

    Szerintem az 5%-os áfa egyébként egy jól átgondolt mérték, ezt az ingatlanfejlesztők is örömmel fizetik be. És örömmel fizetnék be akár tíz éves távlatban is.

    Nagyon örülök annak, hogy az energiatudatosság is felkerült a támogatásoknál a palettára, ez nagyon nagy előrelépés. Ebben a kérdésben nagyon rosszul álltunk, senkit nem érdekelt korábban, hogy milyen energetikájú lakást vásárolt. A BB energetikai elvárást ehhez képest nagyon okos gondolatnak tekintem. Jó lenne, hogyha a támogatásokat minőségi ingatlanra költenék a családok, de a kommunikáción lehetne még erősíteni, mert az emberek egyelőre nem nagyon tudják, hogy mit jelentenek ezek az energiaosztályok, ez a minőség, ez a műszaki tartalom.

    Fel kell hozni a szakemberképzést

    Igylakunk: Lehet a támogatási rendszernek valamiféle negatív hatása is?

    Balla Ákos: Inkább úgy mondanám, hogy a támogatások eredményeképpen megjelenő rengeteg építőipari megrendelés megvalósításához a szakemberképzés még mindig nincs kellőképpen felhozva. Különösen a felújításoknál mutatkozik ez meg. Sajnos tipikus probléma, hogy felhasználná valaki a támogatást pl. a fürdőszobája felújítására, csak éppen nem talált burkolót, kőművest, festőt. Szerintem ennek a megoldására nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Hiába kapnak az emberek hárommilliós támogatást, ha a végén azt látják, hogy tavaly kettőből kijött volna, hiszen az áremelkedések miatt elinflálódott a támogatás.

    Igylakunk: Milyen hatásuk volt a támogatásoknak az ingatlanpiacra egyrészt az árak szempontjából, másrészt minőségi megújulást tekintve?

    Balla Ákos: Köztudott, évek óta, hogy nagyon kevés a kivitelező a piacon, de most drámai a helyzet. Manapság nagyjából kardiológushoz és burkolóhoz a legnehezebb időpontot kapni, körülbelül fél évet kell várni. Ez nem normális. Ami az építőanyagot illeti, gyakran hosszú határidőre szállítanak, ráadásul drága is. Saját munkálatoknál mi is tapasztalhattunk egy-egy építőanyagnál elakadást, és olyat is, hogy egyik napról a másikra a tizenöt százalékkal emelkedett az ár. 

    Ez azt is eredményezi, hogy szinte kizárólag a beköltözhető ingatlanokra van igény a használt lakások közül, a felújítandókra egyáltalán nincs. Az nehezebben meghatározható, hogy egy lakás felújítandó vagy sem, inkább használjuk azt a kifejezést, hogy beköltözhető, tehát, amihez elég egy tisztasági festés. És mivel a beköltözhető lakásokat keresik, ez egy magasabb árkategóriát jelent, tehát gyakorlatilag nincsenek is rossz állapotú ingatlanok a piacon. Ma már nincsen az mint 15 évvel ezelőtt, hogy keresik a felújítandót, amiből még akár pénzt is tudtak csinálni. Ma ez nagyon merész dolog lenne. 

    Mikor elemzéseket csinálunk arról, hogy mennyit emelkedtek az ingatlanok árai, akkor nem szabad elfelejteni, hogy sokszor almát hasonlítunk össze körtével, vagyis tíz évvel ezelőtt voltak bedőlt devizahiteles ingatlanok, méltánytalan helyzetben vásárolt ingatlanok, ma már ilyen nincsen, ma már nincsen senki megszorult helyzetben. Más a motiváció az eladói oldalon. Még a covid ellenére is nyugodtabb a helyzet, mint a devizahiteles időszakban, körülbelül 2009-től 2013-ig. És míg 2012-2013-ban elsősorban felújítandó lakásokat vettek, ma egyértelműen a felújított lakások kelendőek. Ugyanakkor azóta jobban felértékelődtek bizonyos lokációk, ez is átalakítja a képet.

    Ha ezeket kivonjuk, persze akkor sem fordul meg a trend, tehát az elmúlt években 60-80, akár 100%-ot is mentek fel az árak. Viszont sokat segítene, ha meg tudnánk végre állapítani, hogy milyen minőségű ingatlanok keltek el. Azonban a földhivatal ma erre vonatkozó adatokat nem tart nyilván, ilyen jellegű információ nem elérhető az ingatlanokról – sem az ingatlan szerkezetére, sem a felújítottságra vonatkozóan, hogy milyen adottságú a lakás: panel vagy tégla stb.

    Igylakunk: Kimutatható-e, hogy az áremelkedésben van-e, és ha van mekkora szerepük van a családokhoz eljuttatott támogatásoknak?

    Balla Ákos: Ha azt nézzük, hogy mitől mentek fel az árak, akkor az elmúlt években szinte félre tehetjük teljesen az inflációt, A külföldiek sem most találtak rá az országra, tehát az áremelkedés nagy részét én az otthontámogatások számlájára írom. Az elmúlt két évben szinte eltűntek a külföldi vásárlók és belföldi piaci alakult ki, a magyar ingatlanpiac mégsem csökkentek az árak. Tehát nem mondhatjuk, hogy a külföldiek lakásvásárlásra verte volna fel az árakat. Vagyis a magyarországi ingatlanpiac kisebb érzékenységet mutatta a külföldi vásárlókra, mint a családtámogatásokra.

    Azt, hogy ezek közül melyik volt leginkább hatással az árakra, azt nagyon nehéz megmondani, mert a CSOK és az áfakedvezmények szinte egyszerre jelentek meg, és utána a többi bővítési periódusban is egyszerre több kedvezmény lépett életbe. De az biztos, hogy a családtámogatási rendszer, beleértve a kedvezményes hiteleket is, a legnagyobb befolyásoló tényező volt az elmúlt időszakban. A munkaerő és az építőanyag árának növekedését inkább most érezzük igazán.

    Az újépítésű ingatlanok piacán két 2016-ban elindultunk 450-500 ezer forintos négyzetméterárról. Ez felszökött két év alatt 700-800 ezer forintra, ami kb. 60% emelkedés, majd ehhez képest most megint megemelkedett mintegy 40-50%-kal. Tehát két nagyobb ugrás volt, az első az 5%-os a áfának és a megemelt csoknak a bevezetésével esett egybe. Ott nem volt más hatás.

    Akkor a támogatások hatására megindultak az építkezések, ez hozta magával azt az állapotot, hogy a kivitelező már nem kellett, hogy olcsón adja magát, sok megrendelés volt. A kivitelezők addig sem voltak elegen, tehát ez már igazából inkább reakciója volt a piacnak.

    És azt is gondolom, hogy nagyon nagy hiba volt, hogy már a bevezetés előtt nem támogatták egy fél-egyéves felkészítő programmal, átképzésekkel, felnőttképzésekkel, hogy minél több kivitelező legyen a piacon, illetve, hogy minél többen hazajönnek külföldről. Egyik pillanatról a másikra ez nem volt reálisan megoldható.

    Nem lehet mindenkinek saját lakása

    Igylakunk: Érdemes lenne-e valamelyik elemében bővíteni, módosítani a támogatási rendszert?

    Balla Ákos: Nekem állandó vesszőparipám a bérlakásprogram. Ebben továbbra is lemaradásban vagyunk, de értem, hogy miért nem indul el, hiszen tízezres, százezres nagyságrendű kell beszélnünk ahhoz, hogy érdemi hatással legyen. És ez szinte egy egész városrésznek a felépítését, megújítását jelentené.

    Ez már megreformálná az ingatlanpiacot. Kontrollálná a bérleti díjakat, kivonna bizonyos résztvevőket a piacról, akik nem a piaci bérleti díjakat kellene, hogy fizessék, hanem a támogatottat. Ezáltal egyébként minden bizonnyal csökkennének általában is a bérleti díjak.

    És természetesen ez is a gyermekes családoknak segítené, nem a szingli fiatalokról szólna, és megoldásokat tudna adni akár olyan átmeneti helyzetekben, mint egy válás, vagy munkahely elvesztése betegség stb.

    Nem ingyen lakásokra gondolok, hanem olyanokra, amelyekben a piaci árnál alacsonyabb, méltányos bérleti díjat tudnának fizetni a családok.

    Szerintem téves felfogás, hogy mindenkinek legyen saját lakása. Szerintem annak legyen saját lakása, akinek jó jövedelme van, mert ma a saját lakás egy jó jövedelmű kategóriába sorolható családnak megfizethető.

    Egy minimálbér vagy két minimálbér, akármennyire emelik is a minimálbért, az kevés ehhez. Az éppen elég egy egyszerű megélhetésre és egy méltányos albérlet kifizetésére. Ez a rendszer nem alkalmas arra, hogy nekik valaha is saját lakásuk legyen. Ők valószínűleg nem is hitelképesek, de ha van is egy olyan pillanat amikor kitelt kapnak, óriási a bizonytalanság abban, hogy végig tudják-e fizetni a hitelüket. Hiszen valószínűleg nincsenek megtakarításaik, nincsenek felkészülve váratlan bevételkiesésre, és akkor máris elveszíthetik a lakásukat.

    Ezeket a családokat nem reális egy saját lakás felé tolni, neki szociális alapú bérlakásprogram kellene, ami tíz-húsz éves kiszámítható jövőt jelenthetne.

    Ha valakinek ennek a többszöröse a fizetése, akkor azt már reális megoldás, hogy tedd össze az önerőt, kapsz hozzá hitelt, dolgozzál, visszafizeted. Ez egy másik életút. Nem szabad azt gondolni, hogy ma ez a lehetőség mindenkinek nyitott.

    Ha azokat a tömegeket nézzük, akik a másik kategóriába esnek akkor, itt több tízezres bérlakás-volumenben kell gondolkodni. Akár kampánycél is lehetne, hogy százezer családnak segítünk így.

    Igylakunk: Valószínűleg a túl magas költségek miatt, vagy a nem elég jó befektetési lehetőség miatt nem épülnek meg ezek a bérlakások.

    Balla Ákos: Van egy olyan tévhit, hogy ha valami szociális alapú, akkor az ingyen van, és akkor ez egy egyszeri költség és nincsen bevétel oldala, de itt nem erről van szó. Nem véletlenül mondtam az előbb azt, hogy egy méltányos lakbérről volna itt szó, pl. 50% a piaci lakbérekhez képest.

    Ha ma egy ingatlanfejlesztő felépít egy épületet és azt bérbeadás útján hasznosítja, akkor neki mondjuk 15 éves megtérülést hoz ez a projekt. Egy állam megtehetné azt, hogy beruház valamibe, és ha ötven százalékkal olcsóbban adja ki az ingatlant, akkor ez a megtérülés nem 15, hanem 30 év lesz. De nem ingyen adja, mert az egy végtelen, beláthatatlan megtérülés lenne. Ez így egy fenntartható modellt eredményezne.

    Azt gondolom, hogy ha ezt valaki korrektül összerakná, akkor ebből akár tőzsdei terméket is lehetne csinálni, mert ha valaminek van 30 éves megtérülése és egy stabil alapja, mint egy ingatlanvagyon, akkor az például számomra érdekesebb tőzsdei termék tudna lenni, mint egy akármilyen részvény, amiről fogalmam sincs, hogy holnap hol fog állni az árfolyama. Én, akár kisbefektetőként előbb fektetnénk egy állami bérlakásprogramba 30 éves megtérüléssel.

    Tehát én azt gondolom, hogy ennek létezhet piacosítható, vagy piacon is életképes verziója.

    Nem kell a jacuzzit támogatni

    Igylakunk: Mi a véleményed arról a TLE-javaslatról, hogy az otthonfelújítási támogatást és az 5%-os áfát meg kellene hosszabbítani legalább öt éves időszakra?

    Balla Ákos: Amit az előbb kritikaként megfogalmaztam, hogy nincsen elég szakember, az valójában egy keretrendszer, és hogyha ez fel tud zárkózni, tehát lesz elég szakember, és ezzel együtt megmaradnak a támogatások, akkor jó lesz. Ugyanakkor nem lenne jó dolog, hogy felpörgetjük a szakképzést, jönnek a szakemberek, de közben megszűnnek a támogatások és a szakembereknek nem lesz munkájuk.

    Semmiképpen sem jó, hogyha ilyen módon időről-időre megborul a piac, az építőipar. Ezt egyensúlyban kellene tartani.

    Igylakunk: Mi arra is gondoltunk például lakásfelújítási támogatás kapcsán, hogy igen rossz állapotban vannak a magyarországi lakóingatlanok, tehát bizony két év az nagyon kevés, hogy érdemben javuljon a helyzet, ezért a felújítási támogatást sokkal hosszabb ideig kellene fenntartani.

    Balla Ákos: Mindenképpen, de a véleményem szerint a kamu támogatási célokat ki kellene venni ebből. Például hiába beépíthető, ne lehessen jakuzzit vagy biodinamikus pergolát építeni. Láttam ilyen hirdetést, és nem azt mondták, hogy a termék milyen jó, hanem hogy ezt megkaphatod állami támogatásra. Ezeket, azt gondolom, nem kell támogatni állami pénzzel.

    Le kellene szűkíteni a kört, és csak az energetikai felújításokat és a valódi korszerűsítéseket kellene támogatni. A szigetelést, a nyílászárók cseréjét, a tetőcserét, a fürdőszobafelújítást jacuzzi nélkül, a festést, a burkolást. A kényelmi berendezéseket és azokat, amiket néhány év alatt leamortizálnak, azokat mindenképpen kivenném a támogatás alól.

    Ami az áfát illeti, ott az lenne jó, ha négyévente előre látnánk mindig a támogatást. Egy építőipari vállalkozó ugyanis, ha tényleg modern berendezésben, technológiában gondolkodik, akkor nem tud csak egy-két évre előre látva fejleszteni. Ennyi idő alatt egy berendezés, egy gép, egy jármű nem térül meg, és nem ismerik vállalni beruházást.

    A négyéves ciklusokat tartom reálisnak, tudomásul kell venni, hogy a politika így működik. Az egy-két évek természetesen nem sok mindenre jók, és a 10 éves előrelátás nagyon jó lenne, nagyon támogatnám, de azt gondolom, hogy ez pillanatnyilag idealizmus.

    Igylakunk: Milyen lakáscélokat lenne érdemes kitűzniük a döntéshozóknak, a kormányzatnak?

    Balla Ákos: Szerintem pénzt kell juttatni az embereknek, és az emberek el fogják ezt költeni. Ezzel együtt be kell zárni a kiskapukat. valamint biztosítani kell, hogy legyen elég szakember. Ezzel el fog indulni valami, és a piac önszabályozó módon létre fog hozni annyi lakást, amennyire szükség van.

    Az új lakás prémium termék a piacon, tehát ha sok lakás épül, akkor én azért vagyok boldog, mert ez azt jelenti, hogy az átlagembereknek jól megy. Ez inkább legyen az eredménye egyfajta társadalmi gazdasági jólétnek, ami azt mutatja, hogy az embereknél az adó befizetése után minél több legális jövedelem keletkezik. És hogyha ezt az emberek el tudják költeni a lakhatásukra, mert az emberek elsősorban erre szeretne költeni meg gépjárműre, akkor szerintem az építőipar köszöni szépen, jól van.

    Az nem lehet cél, hogy olyan szinten túltámogassunk egy piacot, hogy olyanok is lakáshoz jussanak, akik erre egyébként nem lennének alkalmasak anyagilag, és hogy utána majd újra egy hitelválságról beszéljünk. Egyébként a szakképzés erősítésével, illetve, ha lesz elég szakember, akkor lefelé indulhatnak el a kivitelezési költségek. Tehát nem feltétlenül pénzt adnék mindenkinek, hogy túllicitálják a kivitelezőket, hanem például ezen a módon az állam csökkenthetné a kivitelezési költségeket, és akkor többen tudnak vásárolni.

  • Akár fél év alatt kimerülhet a zöld hitel

    A bankokhoz már az első hónapban annyi igénylés futott be, hogy ilyen ütemben fél év alatt elfogyhat a jegybank 200 milliárdos kerete. Sokan más lakáskölcsönnel együtt veszik fel a zöld hitelt, és akár az építési, vásárlási terveiket is módosítják ennek érdekében - derül ki a Bank360.hu összesítéséből.

    Az MNB által refinanszírozott konstrukciót nyújtó pénzintézetek közlései szerint a folyamatban lévő zöld hitel ügyletek volumene több banknál már egy hónap után meghaladta a 15 milliárd forintot. Az sem ritka, hogy már folyamatban lévő lakáscélt módosítanak csak azért, hogy igénybe tudják venni a kedvezményes zöld hitelt.

    A nagyobb bankok visszajelzései alapján csak az első hónapban több mint 40 milliárd forintnyi zöld hitel iránt adtak le igénylést az ügyfelek, ami a 200 milliárd forintos keret 20 százalékának felel meg. A pontos folyósítási adatokra értelemszerűen még várnunk kell, azonban ha a program iránt továbbra is ekkora marad az érdeklődés, akkor a hitelkeret akár fél éven belül is kimerülhet. A keret bővítéséről a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hozhat döntést.

    Forrás és részletek: Bank360

  • Új trendeket hozott a koronavírus a házépítésben

    A koronavírus és a kényszerű „home office” hatására már nem ugyanolyan házat szeretnének magunknak az emberek, mint másfél évvel ezelőtt – derült ki a Wienerberger Mesterház programjában a vállalat szakemberei elé kerülő tervekből. A társaság azért hívta életre a projektet, hogy segíthessenek a házépítőknek elkerülni a kivitelezés során leggyakrabban elkövetett hibákat. A program során a megrendelők számos alkalommal a megálmodott házak koncepcióit is elküldik a Wienerberger számára.

    Az utóbbi időben látott tervekben olyan jegyek is fellelhetők, amelyek arról árulkodnak, hogy a készülő lakások térkiosztásában az elmúlt másfél év komoly nyomokat hagyott. A pandémia hatására úgy tűnik egyre többen hajlandóak áldozatot hozni a nagy közösségi terek oltárán, és olyan helyiségeket is szeretnének kialakítani otthonukban, amelyek elsődleges és egyértelmű célja a félrevonulás lehetősége. Ezek a terek alkalmasak lehetnek munkavégzésre, vagy például zavartalan telefonbeszélgetések lebonyolítására. Az érzékelhető cél az, hogy ne alakuljon ki olyan helyzet, amikor csak a nappali sarkában vagy egy családtag szobájában lehet egy kicsit egyedül lenni. A szándék egyik magyarázata lehet, hogy immár nem lehet azzal számolni, hogy más ütemben vagyunk otthon, így nem zavarjuk egymást. Könnyen lehet, hogy több családtagnak is egyszerre kell otthon dolgoznia és tanulnia. Épp ezért, sok esetben kifejezett szándék volt a hangszigetelés hatékony megoldása. Ezt ráadásul nem csak a kintről érkező, hanem a házon belül keletkező zajok esetében is fontosnak tartották az építtetők.

    „A változások beilleszthetők a nemzetközi trendekbe, hiszen számos országban lehet azt tapasztalni, hogy a családi ház építése előtt állók a korábbiakhoz képest eltérő elvárásokat támasztanak leendő otthonuk felé. Érezhetően a lakások nagy, közösségi terei esetében és a kisebb privát helyiségeknél is a funkcionalitás erősödik, és ez a családok minden tagja számára segítség lehet, ha egyszerre kell otthon tartózkodni. Emellett erősödni fog a kert olyan kialakítása, ami egyfajta második nappalivá vagy dolgozószobává teszi azt.” – fejtette ki Nagy Zsolt István, a Wienerberger Zrt marketing vezetője.

    A családi házban töltött idő növekedésének hatására a fűtésrendszer hatékonyságára és a minél jobb hőszigetelésre is érezhetően nagyobb figyelmet fordítanak az építtetők. Erre a szigorodó épületenergetikai szabályozás is ösztönöz. Ezzel párhuzamosan olyan dolgok is hangsúlyt kapnak, amelyeket korábban talán nagyvonalúbban kezeltek a leendő tulajdonosok. Akadt olyan terv, amely arról árulkodott, hogy a lakás belső levegőjének minőségét szinte mindennél fontosabbnak tartják. Olyan épületgépészeti megoldásokat választottak, amelyekkel a levegő akkor is friss marad, amikor sokan vannak egy légtérben és a zord időjárás miatt nem megoldható a tartós szellőztetés.

    A Wienerberger szakemberei a tervekben olyan megoldással is találkoztak – kifejezetten hűvös, jól szellőző helyiségek kialakításával –, amelyek arra utaltak, hogy a tulajdonosok nagy szerepet szántak az élelmiszerek minőségének hosszú ideig tartó megőrzésére. A tapasztalatok szerint akadt olyan megrendelő is, aki a konyhában – a kereskedelmi konyhákhoz hasonlóan – többfázisú mosogatási lehetőségben gondolkodott, nem titkoltan a jobb fertőtlenítés érdekében.

    Határozottan érzékelhető tendencia az is, hogy az új otthonra vágyók a korábbiaknál jóval nagyobb figyelmet fordítanak leendő otthonuk kertjének, udvarának kialakítására. Az e mögött meghúzódó szándék is egyértelmű: a lakók immár legalább olyan fontos közösségi térként tekintenek a zöld és szabadtéri területekre, mint korábban a nappalira. A megrendelők szeretnék, ha itt is úgy tudnának kikapcsolódni, mint a ház legnagyobb helyiségében.

    Forrás: Wienerberger

  • Budapesten gyorsan, vidéken lassabban nőnek az albérletárak

    Továbbra is vegyesen mozognak az albérletárak az országos piacon. Budapesten gyorsabban nőttek az árak októberben, a fővároson kívüli piacon viszont lassult az áremelkedési tempó az ingatlan.com elemzése szerint, amely a KSH-ingatlan.com legfrissebb - októberi - lakbérindexe mellett bemutatja, hogy a nagyvárosokban november végén milyen átlagos bérleti díjjal kínálták a kiadó lakásokat.

    Majdnem 6 százalékos drágulás éves szinten

     

    Az országos bérleti díjak októberben az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal növekedtek, ez azt jelenti, hogy kevesebb mint a felére csökkent a havi drágulás üteme a szeptemberben mért 0,9 százalékos emelkedéshez képest. Ezzel szemben a fővárosi albérletpiac ütemes drágulást ért el: 1,4 százalékkal nőttek az egy hónap alatt, szemben a szeptemberi 0,3 százalékkal. A tizenkét hónappal korábbihoz viszonyítva országosan 8,6 százalékkal, Budapesten valamivel mérsékeltebben, 7,9 százalékkal emelkedtek az albérletárak.

    “A bérleti díjak 2021 januári mélypontját követően október volt a tizedik hónap, amikor havi szinten drágultak az albérletek. Az áremelkedés mértéke azonban nyár óta fokozatos lassul. Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön nőttek az októberi bérleti díjak szeptemberhez képest, a többi régióban viszont csökkentek. Pest megyében, a Közép- és Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön kevesebbet kellett fizetni egy kiadó lakásért, mint egy hónappal ezelőtt. A fővárosban visszatért az élet albérletpiacra, ezt jelzi, hogy a mostaninál nagyobb havi áremelkedésre júliusban, a diákokhoz köthető albérletpiaci főszezonban volt példa” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Mennyibe kerültek az albérletek novemberben?

    Az ingatlan.com elemzése ismerteti a budapesti és a többi nagyváros albérletpiaci kínálatát is. Budapesten az előző hónaphoz hasonlóan 150 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. Továbbra is az V. kerület a legdrágább, ezúttal 218 ezer forintos összeggel, ami több mint 6 százalékos emelkedést jelent október végéhez képest. A különböző városrészek közül a VI. és VII. kerületben 180 ezer és 140 ezer forintért, a XI. és XIII. kerületben egyaránt 160 ezer forintért lehet kivenni egy kiadó lakást. A legolcsóbb kerület Soroksár, ott 110 ezer forintos átlagáron hirdetik az albérleteket.

    A megyeszékhelyeket nézve pedig az látszik, hogy Veszprém 130 ezer forinttal a legdrágább, majd Debrecen és Székesfehérvár következik 120-120 ezer forintos árszinttel. A 100 ezer forint alatti városok táborába tartozik többek között Szolnok, Miskolc, Nyíregyháza és Zalaegerszeg 90-95 ezer forinttal, a legolcsóbban pedig Salgótarjánban és Békéscsabán bérelhetőek a lakások, előbbi városban 75 ezer, utóbbiban pedig 74 ezer forint az átlagos havi bérleti díj.

    Erre a forgatókönyvre lehet számítani a jövőben

    Az ingatlan.com szakértője a következő időszakról elmondta, hogy a folyamatos drágulás ellenére Budapesten még mindig elmaradnak a bérleti díjak a járvány előtti szinttől, miközben a nyugat-magyarországi nagyvárosokban történelmi csúcsot döntenek az albérletárak. A jövő szempontjából tehát az lesz a meghatározó, hogy milyen hatást gyakorol a berobbanó hullám a bérlők életére. Ha nem lesz érdemleges változás a jelenlegihez képest, akkor a mostani tendenciák tovább folytatódhatnak, ha viszont esetleges korlátozásokra kerülne sor, akkor az albérletárak valamilyen mértékben csökkenhetnek is.

    Forrás: ingatlan.com

  • Lakástámogatások: a hosszú távú kiszámíthatóság és az energiahatékonyság a jó irány

    Banai Ádám: Az elmúlt évek otthonteremtési intézkedései a családokat közel 1400 milliárd forintnyi lakáscélú forráshoz juttatták. Emellett – az MNB egy kérdőíves felmérése alapján – a babaváró hitelek 75 százaléka (2021. szeptemberig mintegy 1140 Mrd Ft) esetében a hitelcélok között volt lakáshoz kapcsolódó cél, míg 44 százalékát (2021. szeptemberig mintegy 670 Mrd Ft) kifejezetten lakás vásárlására is fordítják.
    A leggyakrabban igénybe vett juttatás a CSOK, amelynek révén mintegy 200 ezer gyermeket nevelő család jutott támogatáshoz lakhatási céljaik megvalósítása kapcsán. A 2021-ben elindított programok közül az otthonfelújítási támogatás is nagyon népszerű, 2021. októberig mintegy 57 ezer támogatási kérelem érkezett be. Vagyis, ha a volumeneket és az elért családok számát tekintjük, akkor sikeresek az otthonteremtési- és családtámogatások.

    Ígylakunk.hu: Milyen mutató alapján értékelhető leginkább a támogatások eredményessége? Ez alapján sikeresnek mondhatók-e a jelenlegi támogatások?

    Banai Ádám: Az otthonteremtés támogatása számos területet érint, így a hatásai is komplexek. Önmagában az elért családok, illetve az elért gyermekek száma egy fontos mutató. A kétszázezres szám pedig mindenképpen sikernek tekinthető, ráadásul a lakást vásárló gyerekesek kétharmada igénybe is vette a CSOK-ot. Emellett látható, hogy segített a támogatás élénkíteni a lakáspiacot, hiszen az újlakásépítések száma a program kezdete után folyamatosan nőtt. A lakásállomány megújulása mellett ennek a reálgazdaságra nézve is kedvező mellékhatása van.

    Az otthonteremtési- és családtámogatásoknak fontos demográfiai célja a gyermekvállalás ösztönzése, az erre gyakorolt hatását természetesen csak nagyon hosszú távon lehet jól felmérni. Mindenesetre bíztató, hogy a CSOK-ban résztvevők már több mint 100 ezer gyermek születését vállalták.

    A programoknak olyan eredménye is van, hogy a széles körű ismertségük miatt több háztartást elérnek a hitelpiaci termékek a támogatásokkal együtt javítva ezzel Magyarországon a hitelpenetrációt, és összességében erősödhet a bizalom a pénzügyi közvetítőrendszer iránt.

    Ígylakunk.hu: Melyik támogatás bizonyult a legnagyobb hatásúnak?

    Banai Ádám: Nehéz ítéletet mondani, hogy pontosan melyik programnak volt a legnagyobb hatása eddig, összességében inkább együtt, egy csomagként lehet értékelni őket. Például az illeték- és új lakások esetén az áfamentesség csak a CSOK igénylésével együtt értelmezhetők. Fontos azt is látni, hogy a programok hatása számos különböző területen is érezhető. A CSOK eredményeként például Budapesten érdemben megváltozott az újonnan épülő lakások alapterület szerinti megoszlása, a lakásfejlesztők reagáltak a CSOK érkezésére, és a kínálat a program tulajdonságai miatt eltolódott a 60 négyzetméter feletti lakások felé.

    Fontos a jövőre nézve, hogy az egyes programok úgy egészítsék ki egymást, hogy a lakáspiacon a kereslet és kínálat egyensúlyba kerüljön.

    Ígylakunk.hu: Elérték-e az otthonteremtési támogatások azt a demográfiai, gazdasági stb. hatást, amelyet megcéloztak?

    Banai Ádám: Az otthonteremtési intézkedések hatására, de ezen belül is elsősorban a kedvezményes lakásáfa 2016-os bevezetésének hatására jelentősen bővült a lakásépítések száma, és 2020-ra elérte a 28 ezer átadott új lakást. Ennek jelentős pozitív hatása van a gazdasági növekedésre, ugyanis számításaink szerint 10.000 addicionális új lakás felépítése mintegy 0,8-1,0 százalékkal emeli a GDP-t, és 25-30 ezer fővel a foglalkoztatottságot. Ez egy pozitív eredmény, a lakásépítések terén jelentősen elmozdultunk a mélypontról, hosszú távon ugyanakkor éves szinten 30-35 ezer új lakás megépítésére is szükség lenne, hogy a lakásállomány minőségét fent tudjuk tartani. Ezek alapján még további kínálati ösztönzőkre is szükség lehet.

    A társadalmi reprodukció biztosításához évi 110 ezer újszülöttre lenne szükség hazánkban, vagyis a CSOK-hoz kapcsolódóan vállalt több mint 100 ezer gyermek egy jelentős lépés. Az otthonteremtés azonban csak egyik része a családtámogatási rendszernek. A magyar családtámogatási rendszer a világon az egyik legkiterjedtebb és legbőkezűbb, amit bizonyít az is, hogy az OECD országok közül Magyarország fordít a második legtöbbet családtámogatásokra.

    Ígylakunk.hu: Lehetnek-e negatív mellékhatásai a támogatási programoknak?

    Banai Ádám: Itt is igaz, hogy a programokat összességében együtt érdemes vizsgálni. Azt láthatjuk, hogy az intézkedések döntő többsége a lakáspiaci keresletet élénkíti, miközben kínálati ösztönzőből kevesebb van. Ezek együttes hatásaként egyensúlytalanság alakulhat ki a lakáspiacon, ugyanis a kereslet ösztönzése a kínálat megfelelő ütemű és mértékű alkalmazkodásának hiányában drágulást okoz a piacon, melyet tapasztalhatunk is napjainkban. Az MNB-ben az ún. lakásvásárlás elérhetőségére vonatkozó indexünkkel (Housing Affordability Index, HAI) mérjük, hogy a támogatások tükrében is mennyiben lehetséges hitel segítségével lakástulajdonhoz jutni. Látszik, hogy a több gyermeket vállaló, és új lakásba költöző családoknak az egyes támogatások hatására, mint a CSOK bővítése vagy a Babaváró kölcsön, a program indulásával jelentősen javult az elérhetőség. Vagyis a támogatások nélkül nehezebben, vagy egyáltalán nem tudtak volna lakást venni. Ugyanakkor, részben a megfelelő kínálat hiánya miatt is, idővel ezek a támogatások a lakásárak folyamatos emelkedésével ”kiárazódtak”. Becslésünk alapján az otthonteremtési támogatások 2018 és 2021 között Budapesten 9, vidéken 10 százalékkal magasabb lakásárakat eredményeztek.

    Ígylakunk.hu: Miért volt szükséges, hogy az MNB önállóan hozzon létre támogatási elemeket (zöld hitel, első lakást vásárlók kedvezménye)?

    Banai Ádám: Az MNB Európában elsőként kapott környezeti fenntarthatósági mandátumot, így már dedikáltan is megjelenik a jegybanki célok között a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos kormányzati politika támogatása. Az EBRD tanulmánya szerint Magyarországon a végső energiafogyasztás harmadáért a lakóingatlanok felelnek. A KSH 2015-ös lakásfelmérése szerint az állomány 85 százaléka 1990 előtt épült (30 évnél öregebb), míg 29 százaléka 1960 előtt (60 évnél öregebb). Az épületek energetikai hatékonyságát pedig jól tükrözi, hogy a 2016 óta kiadott energetikai tanúsítványok csupán 23,8 százaléka kapott CC vagyis korszerű vagy annál jobb besorolást. A lakásállomány korszerűsítése ezért nélkülözhetetlen. A hazai lakáshiteleknél a bankok zöld szempontokat nem veszik figyelembe a lakáshitelek árazásakor. Pedig a társadalmi szempontok mellett fontos, hogy ezen lakások kereslete is igen magas, vagyis kockázati oldalról is indokolható lenne a kedvezményes hitel. Az MNB ezekre a hiányosságokra reagált az NHP Zöld Otthon Program elindításával az új mandátumának keretén belül, amivel a környezeti fenntarthatóság új szempontként jelenik meg a lakáshitelpiacon.

    Ígylakunk.hu: Hallani olyan véleményeket, hogy a mostani támogatások kevésbé segítik a rászorulókat, inkább a tehetősebbeket, köztük pl. a befektetőket. Mi a véleménye, kiket kell az otthonteremtési programoknak támogatniuk? Kell-e ezeknek a programoknak szociális jellegű segítséget adni az ún. lakhatási krízis enyhítésére vagy elsősorban más célokat kell szolgálniuk? Milyen területeken viszi előbbre ez a programcsomag a családokat, illetve Magyarországot?

    Banai Ádám: Fontos látni, hogy a lakáshitelezésben felülreprezentáltak a magasabb jövedelmi decilisekben elhelyezkedő háztartások: például a 2021 második negyedévében kibocsátott lakáshitelek adósainak 47 százaléka tartozott a legfelső jövedelmi tizedbe, a medián alatti jövedelműek aránya pedig mindössze 14 százalék volt. A babaváró hitelekhez való hozzáférés ennél lényegesen kedvezőbb eloszlást mutat a jövedelmi kategóriák szerint. E termék esetében 20 százalék a legfelső decilis aránya, a medián alatti jövedelműeké közel 40 százalék. Márpedig a babaváró hitel is döntően lakáscélt szolgál. Azt ugyancsak ki kell emelni, hogy a jelenlegi programok a befektetőknek nem nyújtanak kedvezményeket, ugyanis minden otthonteremtési programban követelmény a megvásárolt ingatlanban életvitelszerű ott lakás. Összességében azokat a családokat fontos támogatni, akik az első otthonteremtésük előtt állnak. Ugyanakkor a lakhatási lehetőségek diverzifikációjával, a piaci bérlakásszektor fejlesztése útján például a még családalapítás előtt álló, de otthonról elköltözni vágyó fiatalokat is lehetne segíteni. A bérlakásszektor fejlesztése az első önálló otthon megteremtésével elősegíthetné a korábbi családalapítást a fiatalok körében. A bérlakások építésével a kínálatot is bővíteni lehetne pozitív hatást gyakorolva a növekedésre is, illetve simítva a lakásépítési ciklusokat.

    Ígylakunk.hu: Szükségesnek tartanának-e olyan állami bérlakásépítést, ahol a gyermek születések függvényében a család megveheti az adott lakást, vagy éppen nagyobbra cserélheti?

    Banai Ádám: A bérlakáspiac összességében hiányzik Magyarországon. Először is a bérlő és a bérbeadó közti jogviszony tisztázására lenne szükség, ami többek között alapot teremthetne intézményi szereplők bérlakáspiac kínálati oldalán való megjelenésének. A régiós országokban több helyen is meghatározó a piaci alapú bérlakásszektor. Csehországban is egyre nagyobb az állomány, de Lengyelországban is jelentős állománybővülés várható. Fontos lenne, ha piaci alapon tudna fejlődni a bérlakásszektor, nem feltétlenül kell az állam közvetlen belépése az építői oldalon. Az állam ugyanakkor támogathatná a lakásbérlést is.

    Ígylakunk.hu: Mi lehet az otthonteremtési programok jövője? Lehetnek még újabb elemek vagy bővítések?

    Banai Ádám: 2022-ben a preferált kistelepülések támogatása, a „falusi” CSOK, és a Babaváró támogatás is kifut, az ezekhez kapcsolódó döntések ugyanakkor kormányzati kompetenciába tartoznak. Látva a programok hatását nagyon fontos, hogy a kínálat megfelelő hosszú távú ösztönzést kapjon.

    Ígylakunk.hu: Mi a véleménye a TLE azon javaslatáról, hogy az otthonfelújítási támogatást, illetve az új lakások áfakedvezményét hosszabbítsák meg a nagyobb kiszámíthatóság, a ciklikusság mérséklés érdekében?

    Banai Ádám: A gazdaságpolitikai döntések esetén fontos a kiszámíthatóság. A lakáspiacon ez különösen igaz, hiszen a projektek időtartalma 2-3 év. A szabályozói környezet gyakori változása volatilissé teszi a piacot, és megnehezíti a szereplők hosszú távú stratégiai tervezését. Ez a közelmúlt tapasztalata is, ami megmutatkozik a lakásépítési kapacitások bővítésének elmaradásában. A nagyobb kiszámíthatóság természetesen a kapcsolódó iparágakban (pl. alapanyagipar) is növelné a fejlesztési kedvet. A kereslet és a kínálat egyensúlya elengedhetetlen a programok összeállításakor, így például egy hosszú távra rögzített kedvezményes lakásáfa jelentősen tudná javítani a lakáskínálatot.

    Ígylakunk.hu: Szükségesnek tartanák-e, hogy a lakásépítések, lakásfelújítások éves számát kiszámíthatóvá, tervezhetőbbé tegye a családok, illetve a gazdaság szereplői számára egy hosszú távú, 10-15 évre szóló program meghirdetésével?

    Banai Ádám: A kiszámíthatóság és a tervezhetőség minden szereplőnek kulcs ezen a területen is. A kiszámítható szabályozói környezet, illetve támogatási rendszer segítségével elérhető, hogy csökkenjen a mostani ciklikusság a lakásépítésben.

    Ígylakunk.hu: Gondolkodik-e az MNB éves lakásépítési minimum szám meghirdetéséről, illetve lakásépítési, lakásfelújítási célszámok meghatározásáról?

    Banai Ádám: Az MNB közvetetten, a pénzügyi rendszeren keresztül tud hatni a piacra. Azt azonban elemzéseinkben többször bemutattuk, hogy a lakásállomány éves megújulási rátája historikusan és régiós összehasonlításban is alacsony. Magyarországon a mostani ciklus 2020-as csúcsévében is a felépült 28 ezer új lakás az állomány mindössze 0,63 százalékát tette ki, amíg például Lengyelországban 1,50, Ausztriában (2019-es adat alapján) 1,62, Szlovákiában pedig 1,04 százalék volt a megújulási arány, de Magyarországon is megközelítette a mutató az egy százalékot a 2000-es évek közepén. Mindezek tükrében jó lenne, ha magasabb szintre tudna emelkedni a lakásépítések száma, legalább egy 30-35 ezres szintre. A lakásépítések mellett a felújítások terén is fontos lenne az előrelépés, így lehetne csak fenntartani összességében az állomány minőségét.

    Ígylakunk.hu: Milyen eszközökkel lehetne növelni a lakásépítések, lakásfelújítások, illetve összességében az építőipar hosszú távú kiszámíthatóságát?

    Banai Ádám: A kedvezményes lakásáfa jó iránynak tekinthető, de fontos lenne a hosszú távon kiszámítható kedvezmény. Az otthonfelújítási támogatás is jó kezdeményezés, a program keretében benyújtott támogatások fele energiahatékonyság javítását célozza. A programból ugyanakkor jelenleg kiszorulnak a társasházak, ugyanis a felújítási támogatást családok igényelhetik, amit csak egyedi házakra, vagy lakások esetén csak a négy falon belüli felújításra lehet fordítani. A támogatás jelenleg is nagyon népszerű, és bár sokan használják energetikai korszerűsítésre, ez nincsen a kritériumok között. A jövőre nézve jó irány lehet, ha az energetikai javulás feltétele lenne egy ilyen támogatási programnak.

  • MNB: Fontos az ösztönzők tartós és kiszámítható fenntartása

    Magasabb árdinamika a vidéki városokban volt megfigyelhető, ahol 18 százalékos volt a bővülés mértéke szemben a budapesti 9 százalékkal - jegyezte meg utalva arra, hogy záródni látszik az árolló, amely 2015-2019 között végig a főváros javára nyílt.

    Lakásárindexek éves növekedési üteme

    A hazai lakásárak tovább emelkedtek, a vidéki városokban kiemelkedő mértékű drágulás volt tapasztalható, Budapesten – egy év stagnálást követően – szintén emelkedtek az értékesítési árak. 2021-ben szűkült a Budapest és a megyeszékhelyek közti árolló

    Az áremelkedést a fundamentumok indokolták, de a túlértékelés kockázata fennáll országos szinten, főleg a masszívabb áremelkedést mutató vidéki városokban. Átlagosan 8 százalékos túlértékeltséget mért a jegybank.

    Átlagos négyzetméterárak településtípusok szerint (Budapest átlaga = 100%)

    Az otthonteremtési intézkedések előretekintve felfelé mutató kockázatot jelentenek a kereslet élénkítésén és a felújítások támogatása kapcsán emelkedő kivitelezési költségek miatt. Az építési költségeket továbbá a globális folyamatok is befolyásolják, ahogy azt az év első felében is megfigyelhettük - olvasható a jelentésben.

    „A kínálati oldali ösztönzők kiszámíthatóságának mindig kulcsszerepet kell játszania a keresleti oldali ösztönzések mellett, hogy az áremelkedések hatását tompítani lehessen – hangsúlyozta Nagy Tamás.

    2021 első három negyedévében éves összevetésben 1,7 százalékkal csökkent az átadott új lakások száma. Az eredetileg 2020-ra tervezett, de 2021-re átcsúszott társasházi lakásátadásoknak köszönhetően a fővárosban még jelentősen bővült, vidéken azonban már 27,3 százalékkal visszaesett a lakásépítések száma az első három negyedévben. A kedvezményes lakásáfa 2021. év eleji ismételt ideiglenes bevezetésének hatására ugyanakkor a lakásépítési kedv a kiadott új építési engedélyek alapján ismét emelkedett, melynek további növelésére a kínálatot fenntarthatóan ösztönző lépések szükségesek.A kereslethez képest alacsony újlakás kínálatot jelzi, hogy a második negyedévtől ismét érdemi áremelés jellemezte az újlakás-piacot.

    Fejlesztés és értékesítés alatt álló új társasházi lakások országosan a várható átadás negyedéve, valamint becsült energetikai besorolás szerint 2021. III. negyedévében

    A tanulmány szerint a már elkészült vagy 2022. júliusig várhatóan átadásra kerülő új lakások 58 százaléka BB vagy jobb besorolású és 32 százaléka CC besorolású. Becslésük szerint a BB tanúsítványú új lakások négyzetméterára 3,5, az AA-sok mintegy 4,5 százalékkal magasabb a CC-hez képest. A magasabb ár ugyanakkor egyrészt hosszú távon a hatékonyabb fenntartás és a nagyobb értékállóság miatt megtérülhet, másrészt az NHP ZOP által biztosított kamatelőny ellensúlyozhatja a drágább kínálati árat.

    A keresleti oldalt nagymértékben támogatják a kormány otthonteremtési intézkedései, amelyek közül a legnépszerűbb program a csok, ezen belül pedig jelenleg a falusi lakásvásárlást segítő verzió a legkeresettebb - mutatott rá Nagy Tamás. Az év elejétől elérhető illetékmentesség szintén érdemi ösztönző hatással bír - tette hozzá.

    A jelentés megállapítja, hogy a kereslet szintjéhez képest alacsony újlakás kínálat ugyanakkor hosszú távon nem fenntartható.

    Idén a várakozások szerint 20-25 ezer új lakás átadása várható év végéig, ami elmarad a 2020-as 28 ezres szinttől – mondta Nagy Tamás. Az új fejlesztések megvalósulását a kereslet és a finanszírozási lehetőségek támogatják, ugyanakkor az ismételten megjelenő munkaerőpiaci korlátok, továbbá az alapanyagok és felszerelések áremelkedése, illetve hiánya gátolja. Ez utóbbit a piaci szereplők 40 százaléka jelölte meg problémának.

    A gazdaságok újraindításával összefüggésben fellépő anomáliák világszerte az alapanyagok árának jelentős emelkedéséhez és alapanyaghiány kialakulásához vezettek. A hazai építőipari árak már az elmúlt években is az EU átlagát számottevően meghaladó mértékben nőttek az alacsony kapacitás, a versenyhelyzet és versenyképességi problémák miatt.

    A lakásépítési költségek és a nominális lakásárak éves változása

    A lakásépítési költségeknek egy esetleges további tartós és dinamikus emelkedése jelentősen rontaná a lakáspiac helyzetét. Egyrészt az építőipari profitráta szűkülésével kevesebb lakásberuházás indulna, másrészt pedig az elmaradó felújítások következtében a lakásállomány minősége is romlana – hívja fel a figyelmet az elemzés.

    A lakáspiaci tranzakciók száma 150 ezer körül alakulhat idén, ami élénkülést jelent tavalyhoz képest, ugyanakkor a 2019-es szinthez képest elmaradást mutat. A lakáspiaci tranzakciókat a lakhatási cél dominálja, a befektetési motiváció a korábbi időszakhoz képest visszaesést mutat. 2021 során vidéken és a fővárosban is tovább mérséklődött a tipikus alku mértéke, ami erős keresletre utal.

    Az új lakáshitelek idén historikus szintekre emelkedtek a második negyedév végére, a lakásvásárlások 47 százalékát kölcsönök révén valósították meg - idézte fel azt is hozzátéve: a babaváró hitelt is nézve - amely jelentős arányban lakáscélt szolgál - ez a szám már 60 százalék.

    A lakásbérletek ára szintén folyamatosan emelkedik, a tavaly februári szintet azonban még nem érte el; országosan nagyjából 2 százalékkal, a budapesti kerületekben akár 5-8 százalékkal is elmaradnak az árak - ismertette a főosztályvezető.

    A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) üléséről beszámolva Nagy Tamás kifejtette: a kormány és a piac szereplői értékelték az otthonteremtési kedvezmények hatását, 2015 óta 1400 milliárd forint összegű lakáscélú forráshoz jutottak a családok. Idén a kereslet jelentősebb mértékben az új lakások és a családi házak iránt nőtt. A piac szereplői a már bejelentett intézkedések miatt bizakodóak 2022-re vonatkozóan is, a szja-visszatérítés további érdemi hatást gyakorolhat a lakáspiacra.

    Az MNB 2021. október 4-én elindította az NHP Zöld Otthon Programot (NHP ZOP). A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület tagjai szerint az 2021. október 4-én az MNB által elindított Zöld Otthon Program (NHP ZOP) hatására jelentősen nőtt az érdeklődés az új lakások iránt és a tagok üdvözölték, hogy a program elindításával kiemelt szempontként jelent meg az energiahatékonyság a lakás- és finanszírozási piacon. A program közvetetten a kínálati oldalt is a környezeti szempontból fenntartható, új lakóházak építésére ösztönzi.  

    Nagy Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy milyen fontos a keresleti ösztönzők mellett a kínálati oldal kormányzati támogatása is, ezzel lehet ugyanis a megnövekedett kereslet miatti drágulást fékezni.

    A teljes jelentés ITT olvasható.

     

  • A támogatási programok begyújtották a rakétákat a lakásépítéseknek

    Ígylakunk: Sikeresnek mondhatók-e a jelenlegi támogatások, elérték-e azt a hatást, amit megcéloztak?

    Balogh László: Nehéz egy szóval felelni arra, hogy jó vagy rossz egy támogatás. Ezeket a támogatásokat az emberek az ingatlanpiacon hasznosítják, ahol nagyon sok tényező hat az árakra, ami pedig a leginkább meghatározza, hogy az emberek tudnak-e költözni.

    Ez párosul azzal az adottsággal, hogy az emberek 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban lakik. Ezért a legtöbb ember, aki segítséget vesz igénybe a lakáscéljai megvalósításához, az azt a forgatókönyvet követi, hogy ha van már ingatlanja, akkor azt eladja, az abból befolyó pénzt kiegészítve a támogatásokkal egy megfelelőbbre költi. És ez végiggyűrűzik az egész piacon.

    Az elmúlt 5 évben az állam egyre nagyobb támogatási összegeket tett elérhetővé az igénylők számára, cserében elvárásokat is megfogalmazott, demográfiai célokat rendelt a támogatások többségéhez (pl. gyerek megléte, vagy vállalása a csoknál).

    Az biztosan jó, hogy valamilyen célok mentén tudjuk támogatni a lakáscélokat, ennek a nagysága nyilván tükrözi az ország teherbíró képességét és a célok fontosságát. Egyébként nem biztos, hogy a támogatási összeg jó mutató, hiszen a vissza nem térítendő csok támogatásoknak is vannak járulékos, nem fix összegű kedvezményei (pl. az áfa- vagy az illetékkedvezmény), amik sokszor nagyobb összeget jelentenek, mint maga a támogatás.

    Ígylakunk: Ellenérvként szokott elhangozni az állami támogatásokkal kapcsolatban, hogy ha nagyon sokan részesülnek nagy összegű támogatásban, az meglódítja a lakáspiaci árakat.

    B.L.: Ez bonyolultabb kérdés, mert egyáltalán nem biztos, hogy ha kisebb összegű lenne a támogatás, a lakások ára is annyival kisebb lenne, mert a lakáspiaci árakra nagyon sok tényező hat egyszerre, pl. a gazdaság általános helyzete, a jövedelmi szintek, a munkanélküliség nagysága, a hitelekhez való hozzáférhetőség, a kamatszintek, a befektetői aktivitás.

    2015-2016-ban, amikor egy általános válságból lábalt ki a lakáspiac, akkor nemcsak a csok volt, hanem ott volt a gazdaság fejlődése, vagy pl. a brókerbotrányok híre, ami miatt egyre többen választották a biztonságos befektetésül az ingatlanokat. Ez is pótlólagos keresletet generált a lakáspiacon, ezek egymást erősítő folyamatok voltak.

    Igaz, hogy ha több a támogatás, az árak is feljebb mennek, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az embereknek sokszor kell az a löket, ami a támogatás, hogy egyáltalán elinduljanak.

    Az ingatlanváltás mögött 90 százalékban valamilyen élethelyzet-változás van, valamire megoldást akarnak találni. Ahhoz, hogy valaki lakás vegyen el kell adnia a lakását, ami más valaki otthona lesz stb., tehát egyszerre eladóként és vevőként is megjelennek a piacon. És az állami támogatások egyik funkciója épp az, hogy ehhez a megoldáshoz adjon egy kezdő lökést, hogy elinduljon ez a láncolat.

    A lakásfelújítási támogatásoknál is hasonló a helyzet. A lakások állapotából eredően sokkal több felújításnak kellett volna megtörténnie.  Most egy bőkezű támogatást kaptak a felújítást tervezők, de azért, aki komoly felújításban gondolkodik, látja, hogy adott esetben ezt az összeget az anyagárak és a munkaerő árának emelkedése elviszi. Mégis sokan belevágnak, tehát összességében mégiscsak megtörténnek a lakásfelújítások, javul a lakásállomány minősége, az a család, aki belevág, mégiscsak jobb életkörülmények közé kerül, annak az ingatlannak nagyobb lesz az értéke, ami aztán egy esetleges eladásnál beépülhet az ingatlanárba is, mert jobb, korszerűbb ingatlan lesz.

    Tehát a támogatásokkal megtörténik az az első lépés, ami után sok további lépés következik.

    Ígylakunk: A fiataloknak jelentett érdemi segítséget a lakáshoz jutásban a támogatás?

    B.L.: Nehéz általánosítani. Azt nem várhatjuk el semmilyen programtól, hogy mindenkinek és ugyanolyan mértékeben javítsa a helyzetét. Az erőforrások szűkösek, és azt kell kiválasztani, hogy hogyan kapjuk a lehető legjobb eredményt. Ha így nézzük, akkor leegyszerűsítve azt tudom mondani, hogy igen.

    Többszázezer család élt a csok lehetőségével, mintegy 600 milliárd forintnyi támogatást osztottak ki, ezek a költözések egy láncolatot indítottak be, részben ennek a hatására beindultak a lakásépítések is, ami munkahelyeket generált, növelte az építőanyag-kereskedelmet, élénkítette a gazdaságot stb.

    Ugyanakkor nyilván nem minden fiatalnak segítette a helyzetét, biztosan vannak olyanok, akik ezt nem tudták kihasználni. A legtöbb támogatás gyermekvállaláshoz kötött, de nem mindenki van abban az élethelyzetben, hogy ez aktuális legyen, pl. még nem tart ott, hogy gyereket vállaljon, nincs olyan komoly párkapcsolata stb.

    Szerintem összességében inkább segítette, és van, akinek nagyon sokat segített

    A lendületadást az is jól szemlélteti, hogy abból a tespedt, inaktív állapotból, amiben a lakáspiac volt még 2012-2014 között, nyilván más tényezők (gazdaságélénkülés, visszapattanás a 2008-as válság után) hatására is, meglódult az ingatlanpiac, amiben a támogatásoknak is nagy szerepük van

    Az azóta megjelent újabb kedvezmények nagy része már nem is vissza nem térítendő támogatás, hanem olyanok, amiket maximum csak a megnövekedett keresleten keresztül lehet beárazni (pl. babaváró). Azért, hogy a tiszta támogatási összegeket ne nyelje be a piac, a beruházó, az eladó.

    Olyat például már nem látunk, mint ami 2016 januárjában megfigyelhető volt az ingatlan.comon is, hogy egy új lakás hirdetésfigyelésére feliratkozottaknak a támogatás megjelenése után ment az email, hogy a hirdető eladó növelte az árat, és nem 1-2 millió, hanem épp 10 millió forinttal egyik napról a másikra. Mára már ilyen nincs, egyrészt mert sok helyen nagyon komoly megfizethetőségi problémák mutatkoznak az ingatlanoknál, másrészt egy csokhoz kapcsolódó illetékkedvezményt, vagy zöld hitelt nehéz beárazni, mert ugyan megjelenik a kedvezményezett vevő a piacon, de egy összegben nem lesz több elkölthető pénze, ráadásul egy nagy része visszafizetendő.

    Ezek a támogatások a fenntarthatóbb irányba mutatnak. Úgy látom, van egyfajta evolúciója a támogatásoknak, és ez egészen odáig jutott, hogy pl. a MNB által nyújtott zöld hitelnél nem is szerepel demográfiai feltétel, csak az ingatlan energiahatékonyságára vonatkozó követelmény. Ez igazából kedvezményes finanszírozási forma, nem vissza nem térítendő támogatás.

    Ígylakunk: Sokszor halljuk, nekünk is sok kommentelő írja a Facebook-oldalunkon, hogy csak a tehetőseket segítik a támogatások, mert csak ők tudják felvenni a hiteleket, csak ők tudnak akár támogatással is lakást venni.

    B.L.: Ez is relatív, hogy ki számít tehetősnek, sokszor már az is annak számít, aki egyáltalán hitelképes. Az MNB eléggé behúzta a kéziféket, szerintem nagyon helyesen, hogy tényleg csak azok vegyenek fel hitelt, akik valószínűleg vissza tudják fizetni, az eladósodottság féken tartása érdekében. Ez egyszerre tudja biztonságos keretek között tartani az adósok egy részét, másrészt persze ezzel ki is zárnak csoportokat a hitelfelvételből. Emellett, ha például egy fiatal az első lakását szeretné megvásárolni, akkor az azzal is jár, hogy le kell tenni 20 százalék önerőt. Korábban ezek nem így voltak, de aztán egyre komolyabb feltételeket kellett, kell teljesíteni egy hitelhez.

    Ettől függetlenül látjuk, hogy mintegy 1000 milliárd forint nagyságban vesznek fel hitelt az emberek, történelmi csúcsokat döntögetve. Persze mást ért 20millió forint 2020-ban, mint most.

    Nyilván ebből többen kimaradnak, de az is kérdés, hogy többen maradnak-e ki, mint akiknek segített, sok-e vagy kevés az a 200 ezercsalád, amelyik igénybe vette a pl. csokot.

    A jelenlegi ingatlanárak mellett támogatásokból kiszorulók nem tudnának lakást venni támogatással sem. De ez már abban a rétegben a lakhatás inkább szociális probléma, és nem lehet pusztán lakáspolitikai eszközökkel megoldani. Az általános lakástámogatási elveket el kell választani azoktól a problémáktól, amiket más eszközökkel célszerű kezelni.

    Ígylakunk: Számukra megoldás lehetnek egy jól, például osztrák mintára működő bérlakásrendszer?

    B.L.: A bérlakáskérdés az elmúlt 30 évben mindig felmerült, de sosem valósult meg. Valószínűleg azért, mert iszonyú nagy tőkére lenne hozzá szükség. Ha a több 10 vagy 100 milliárd forintért felépített bérlakásokat a bérlő később megveheti kedvezményes áron, akkor a befektetett tőkét újra és újra bele kell tenni a rendszerbe.

    Ugyanakkor 10 ezer bérlakásnak nem lenne olyan sorsfordító hatása az ingatlanpiacon, mint a felépítésükhöz szükséges összegből kifizetett támogatásoknak.

    A mostani támogatási politika más elveket követ: azt a pénzt, amiből épülhet pl. 30 ezer bérlakás, 3 év alatt odaadják 200 ezer családnak, így nagyságrenddel nagyobb a támogatott réteg, amelyiknek ez segített.

    A bérlakás persze sokszor gazdasági kényszerűség. A fiatalok célja legtöbbször az első saját lakás megszerzése, de a jelenlegi ingatlanárak mellett egyre nehezebb az önrészt előteremteni lakbérfizetés mellett is, valószínűleg ezért is tette az MNB az a javaslatot, hogy az első lakásnál csökkentsék az elvárt önerő mértékét.

    Ígylakunk: Milyen hatásuk van a támogatásoknak az ingatlanpiacra?

    B.L.: Szerintem nem lehet általánosságban beszélni a lakáspiacról, ami teljesen más vidéken, mint a fővárosban, de akár Budapesten belül is nagy különbségek vannak. Most a vidék szárnyal, Budapesten pedig 2018. óta csökken a tranzakciók száma, ami már a megfizethetőségi problémára is utal. A covid után pedig nem tért vissza olyan állapotba az ingatlanpiac, mint amilyen előtte volt.

    Biztos vagyok benne, hogy az állami támogatások nélkül nem épülne annyi lakás, és nem is lenne ennyi vevő a piacon, mert már túl vagyunk annak a piacélénkülésnek a csúcsán, amit a külső tényezők biztosítottak az ingatlanpiac számára. Sokkal óvatosabbak a vevő és az eladók is, emiatt a zöld hitel vérfrissítés a keresleti oldalon, az áfakedvezmények a kínálati oldalt élénkítik.

    Kérdés, hogy meddig tarthat ez ki. Hosszú távon egyértelműek a trendek: mindennek megy fel az ára, 250 helyett 150 ezer körül alakul az adásvételek éves száma, holott nem csökkent az ország lakossága kétharmadára, és az anyagi helyzetünk sem lett annyival rosszabb, mint a 2000-es évek közepén.

    Ígylakunk: A felújítási támogatásoknak lehet olyan hatása, hogy valaki inkább nem költözik, hanem felújít és marad a lakásában?

    B.L.: Biztosan. Annak ellenére, hogy talán ez az első komolyabb támogatás, ahol nem előírás, hogy benne kell maradni a felújított lakásban meghatározott ideig. Persze a hatást még nem lehet látni pontosan. Mindenesetre azok, akik azt mondják, hogy egy következő otthon megvásárlása esélytelen, legalább megcsinálnak valami felújítást a meglévő lakásukban, és jobban érzik ott magukat.

    Ígylakunk: A támogatások beindították a rakétákat, mindenki építkezik, felújít, nincs szakember, drága az építőanyag, nem megy ez a minőség rovására?

    B.L.: Az új lakásokat nem látjuk, mert az új lakások jelentős részét tervezőasztalról értékesítik, és amikor elkészül, már réges-rég túl van az értékesítésen. A használt adásvétel - a meghirdetéstől a szerződéskötésig – viszonylag gyorsan átfut, de az új lakás értékesítése akár 3 évig is eltarthat.

    Korábban is voltak minőségi problémák, slendriánságok, hozzá nem értés, pl. a 2000-es években épült lakóparki lakásoknál, de ezek sokszor csak évekkel később jöttek elő.

    Valós a veszély, mert nehéz megoldani, hogy sok lakás épüljön, de nincs elég szakember. A hatékonyság is gond, de hiába jönnek új, hatékony technológiák, ha nincs hozzá technológiai beruházás, illetve szakember.

    Ez aztán egyfajta kétsebességű lakásépítési szektort alakított ki: a családi házakat, ikerházakat építők biztosan teljesen máshogy állnak ehhez hozzá, mint aki többszáz lakásos társasházakat épít. Utóbbinál már néhány százaléknyi hatékonyságnövekedés is több 100 milliós, vagy milliárdos eredménykülönbséget tud okozni. Ezért ők sokkal nagyobb valószínűséggel fognak technológiába fektetni. Igaz tőkeerősebbek, innovatívabbak is. Ez egymást erősítő folyamat.

    Viszont a lakásépítéseken belül a családi házak mennyisége kb. annyi, mint ahány társasházi lakás épül.

    Az is mérlegelés tárgya lehet egyébként lakásvásárlásnál, hogy egy nagyobb beruházó, amelyik több száz lakás épített már, talán nagyobb eséllyel lesz megtalálható, ha garanciális probléma adódik.

    Ígylakunk: Mindenesetre az pozitív, hogy az MNB hitelnél van minőségi követelmény.

    B.L.: A csillagok együtt állása most nagyon kedvez az újlakás-vásárlóknak. 2022 júniusában fog hatályba lépni a kötelező közel nulla energiaszint az újépítésű lakásoknál, ami BB besorolást jelent. Az MNB magasra tette a lécet, mert így a beruházók is ösztönözve lesznek arra, hogy még több minőséget rakjanak bele.

    Nagyon furcsa helyzet, hogy az új és a használt lakások árai között kb. 30% különbséget látunk, de ha megnézzük, hogy milyen műszaki tartalmat kapunk egy új és egy használt lakásban, azt látjuk, hogy sokkal nagyobb lehet a különbség, akár 50%, pusztán az építőanyagok, a szigetelés, a technológia miatt. Akár lovaskocsi és Ferrari szintű különbségek is vannak minőségben a lakáspiacon, miközben árban mégsem ekkora az eltérés

    Ígylakunk: Mi a véleményed a TLE azon javaslatáról, hogy az otthonfelújítási támogatást, illetve az új lakások áfakedvezményét hosszabbítsák meg a nagyobb kiszámíthatóság, a ciklikusság mérséklés érdekében?

    B.L.: A lakáspiacon, ami biztosan aranyat ér, az a kiszámíthatóság. Valamilyen szinten van is: aki vevőként nézelődik, az biztosan tudja, hogy mennek fel az árak, ezt sokan bele is számítják. Sokan szerintem még nem érzik a 2022-es határidőt. A legkritikusabb az áfa, mert egy társasház felépítése sokkal több időt vesz igénybe, és ezt nagyon nehéz tervezni, ha nincs ebben egy hosszú távú előrelátási lehetőség. Ez elmúlt években a saját bőrén érezhette mindenki, milyen az, amikor van áfa, meg amikor nincs, aztán megint van. Láttuk, hogy mennyire visszaesett az engedélye, majd az építsek száma.

    Ez látszólag egyszerű összefüggés, hogy akkor az 5 százalékos áfát kell alkalmazni, de nyilván össze kell hangolni a költségvetéssel és más tényezőkkel is. De ha látszik a jó irány, és az elmúlt pár év jó tapasztalat volt, akkor ezek a folyamatok stabilizálódhatnak.

    Most a lakásépítések felívelőben vannak, és előbb utóbb a lakásállomány állapotán is meglátszik majd a minőségi javulás, mert van igény a jó minőségű és korszerű ingatlanokra.

    Ígylakunk: Szükséges lenne-e meghatározni, hogy egy évben mennyi lakás épüljön vagy mennyinél ne épüljön kevesebb?

    B.L.: Célkitűzésekre szükség van, hogy mérni tudjuk a teljesítményt. Hüvelykujj szabályként rögzül, hogy jó lenne, ha 40 ezer lakás épülne évente. Ez viszont pl. figyelmen kívül hagyja a felújításokat, igaz nem is történt nagyon sok felújítás. De a komoly felújítások korrigálhatnák ezt a számot.

    Az világos, hogy a lakáspiac problémáinak jelentős részét kínálati oldalról lehet megoldani. Ha kellően sok lakás épül, akkor felerősödik a verseny a vevőkért, és nem lehet 3 millió forintért adni egy csepeli társasházi lakás négyzetméterét, mert a vevő inkább a Rózsadombra költözik, ha ott épül kellő számú lakás. Ha nő a kínálat, az fékezi az árak emelkedését is.

    2015-17-ben az is okozta a használt lakások drágulását, hogy azok a vevők, akik meg tudtak volna fizetni egy új lakást, azok számára nem volt elég kínálat. Ezért ők a legjobb minőségű használtakat vették. Ez legyűrűzött akár a felújítandó használt lakások áráig.

    A kínálati oldalról sokkal könnyebb szabályozni a lakáspiaci folyamatokat.

  • Az áfakedvezmény ellenére nehezen indulnak be a társasházépítések

    Az iBuild projekt- és cégadatbázisban szereplő beruházások alapján, összesen több mint 2 ezer milliárd forint értékben indultak el építési munkák a szektorban – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. Az év első 9 hónapját jellemző Aktivitás-Kezdés mutató nem csak a 2020-ast, de a 2019-est is meghaladta, előbbit 24, utóbbit 4 százalékkal.

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 3. negyedév)

    A magas- és mélyépítéseket is alacsonyabb számok jellemezték

    Akárcsak az egész építőipart, a magasépítéseket is gyengébb harmadik negyedév jellemezte. Az Aktivitás-Kezdés mutató elmaradt a jól sikerült első két negyedéves szinttől, bár a 2020 azonos időszakához képest magasabb összegben kezdődtek meg kivitelezési munkák a szektorban. Összességében az év első 9 hónapjában a magas számokat hozó első félévnek köszönhetően közel 1500 milliárd forint volt az Aktivitás-Kezdés mutató értéke, ami a 2020 január és szeptember közötti időszakhoz képest 24 százalékos növekedést jelentett, de jelentősen meghaladta a korábbi évek azonos időszakát jelemző szinteket is. 

    A gyengébb harmadik negyedév a társasházi lakásépítések és a nem lakáscélú magasépítések esetében is megfigyelhető volt. Utóbbiaknál azonban a második negyedév magas Aktivitás-Kezdésének köszönhetően a január és szeptember közötti időszakban megkezdődött építések összege meghaladta a korábbi években megfigyeltet, a 2020-ast 31, a 2019-est 36 százalékkal. Az építési fázisba lépő projektek között található 2021 3. negyedévében például az Észak-Közép Budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelő Kútvölgyi tömbjének felújítása. De megkezdődött több irodaház és ipari-raktárlétesítmény építése mellett (ezekről később részletesen írunk) például az Aria Residences hotel kivitelezése is,  illetve a Szekszárdi Tudásközpont építése.

    A társasházi lakásépítési szektorban a gyenge második negyedévet követően a harmadik még kisebb Aktivitás-Kezdést hozott, az első 9 hónapban elindított kivitelezések értéke csak 14 százalékkal haladta meg az egyébként is rosszul sikerült 2020-as év azononos időszakát jellemzőt, és messze elmaradt az előző évek szintjétől.

    A magasépítésekhez hasonlóan a mélyépítések esetén is visszaesést hozott a 2021-es harmadik negyedév, a kiemelkedő második negyedévet követően töredék összegben indultak el kivitelezések a szektorban- derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.

    2021 harmadik negyedévében arányaiban a legtöbb kivitelezés a keleti régiókban indult, de összességében az első 9 hónapban a megkezdett építkezések összértékéből a legnagyobb aránnyal a nyugati régiók rendelkeztek, amelyek részesedése meghaladta a korábbi éveket jellemzőt. Összességében a január és szeptember közötti időszakban a legkevesebb kivitelezés Kelet-Magyarország kezdődött meg, a harmadik negyedéves növekedés ellenére. (2. ábra)

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 3. negyedév)

    Nehezen indulnak be a társasházi lakásépítések

    2021. január 1-től ismét 5 százalékosra csökkent az új lakásokat terhelő áfakulcs a 2020-as 27 százalékról. Ennek ellenére egyelőre nem látszik a társasházi lakásépítések jelentősebb felfutása. Az első negyedévhez képest a második negyedévben kevesebb társasházi lakáskivitelezés kezdődött meg, melyet a harmadik negyedévben további visszaesés követett. Bár még így is igaz, hogy a jobb első negyedévnek köszönhetően 2021 első 9 hónapjában a társasházi lakásépítési Aktivitás-Kezdés mutató értéke 14 százalékkal magasabb volt a 2020-as azonos időszakinál.

    A társasházi lakásépítések tehát az áfacsökkentés ellenére nehezen indulnak be. A KSH lakásépítési engedély statisztikái szerint, az idei évben az engedélyek számának növekedésében az egyszerű bejelentések játszották a főszerepet. Ennek hátterében állhat, hogy a tavaly őszi bejelentés óta a fejlesztőknek még nem volt kellő idejük a nagyobb beruházások előkészítésére, az engedélyeket még nem sikerült megszerezni, a kivitelezés indítása pedig csak ezt követheti majd. Összességében azonban az áfacsökkentés hatására továbbra is a társasházi lakásépítések Aktivitás-Kezdésének felfutására számítunk a jövőben. Különösen mivel a nem régiben indult „zöld” hitel plusz lökést adhat az új lakások iránti keresletnek.

    Július és szeptember között nagyjából a második negyedés szinten alakult a befejezett társasházi beruházások értéke, ami így a csúszások miatt elmaradt a korábbi várakozásoktól. Az év első 9 hónapjában összesen 208 milliárd forint értékben adtak át társasházi projekteket.

    Az adott időszakban elkezdett és befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, és a teljesítmény, vagyis az adott időszakban építésre fordított összeg, folyóáron. (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 3. negyedév)

    Az év első feléhez hasonlóan, az első 9 hónapot nézve is a legtöbb társasházi lakásépítési kivitelezés a Közép-Magyarország régióban vette kezdetét. A harmadik negyedévre ugyan az ország többi része is arányaiban magasabb Aktivitás-Kezdést tapasztalt, de továbbra is elmaradtak a korábbi években jellemző részesedésüktől. A keleti régiókban mindössze az építkezések 10, a nyugati régiókban pedig 18 százaléka indult el, Közép-Magyarország 72 százalékos részesedésével szemben január és szeptember között. (4.ábra)

    A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 3. negyedév)

    Felpörgő irodaépítések és ipari és raktár ingatlan beruházások

    A 2020-as erőteljes visszaeséshez képest, jelentősek felpörögtek az irodaberuházások 2021-ben. Az Aktivitás-Kezdés mutató az év első 9 hónapját nézve meghaladta az eddigi rekordévnek számító 2018-as teljes éves kivitezelési értéket. Az irodaépítések mellett az ipari épületek és raktárak építése is erős felfutást mutatott 2021-ben. A megkezdett kivitelezések értéke az idén is rekordot dönt a tavalyi után. Az év első 9 hónapjában elindult építési munkák összege a szektorban, már most jelentősen meghaladta a tavalyi teljes éves Aktivitás-Kezdést - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.

    A projektadatbázis rendszeres (negyedévenkénti) feldolgozásának célja, hogy az egyedi építési projektek adataiból olyan aggregátumokat alakítsunk ki, amelyek új információt hordoznak az építési piac szegmenseinek teljesítményéről. A lakásépítést külön, a nem-lakáscélú magasépítést 9, a mélyépítést 8 szegmensre osztva aggregáljuk az egyedi projektadatokat. Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az iBuild a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.

    Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés

  • Kijelölték az első rozsdaövezeti fejlesztési területet

    A rozsdaövezetek fejlesztésére irányuló kormányzati akcióterv célja a leromlott állapotú, elhanyagolt ipari területek helyreállítása, kármentesítése és fejlesztése. Ennek a kezdeményezésnek a keretében jelölték ki rozsdaövezeti akcióterületnek a Váci úti ingatlan-beruházást. Az összesen, tervezett bruttó 283.000 négyzetméteres lakó- és vegyes felhasználású fejlesztés egy teljesen új, multifunkciós városnegyedet hoz létre a 13. kerület szívében. A tervek alapján 2022 második felében indul el a több mint 150 milliárd forint beruházási értékű rozsdaövezeti projekt. 

    A városrészfejlesztés tovább bővíti Budapest meghatározó Váci úti irodafolyosóját, emellett szélesíti a magas minőségű lakáskínálatot, miközben okos megoldásokon alapuló, zöld, városias környezetet hoz létre egy korábban elhanyagolt ipari területen. Az emberléptékű beruházás keretében egy négycsillagos, közel 16 000 m2-es szálloda is épül külön vendéglátó-egységekkel és kulturális központtal, amelynek célja a közeli Duna Aréna sportrendezvényeiből eredő potenciál kihasználása, valamint az üzleti és turisztikai célközönség kiszolgálása.

    Az iroda- és lakóépületek a megszokottnál jóval szellősebb elhelyezkedést tesznek lehetővé, míg a hozzájuk tartozó kiskereskedelmi egységek biztosítják a lakók és az ott dolgozók teljeskörű kiszolgálását. Az irodák és a kereskedelmi épületek a főút, a lakások pedig a belső fekvésű nyugati területsávban kapnak helyet, ahol az ingatlanok mérete minimum 30 m2 alapterülettől indul.

    Az új városnegyed központi részét képezi egy, a nagyközönség számára is nyitott, közel két hektáron elnyúló zöld közpark. A zöldterületre a tervek szerint magasra növő fákat telepítenek, amik ugyancsak hozzájárulnak majd a környék színvonalának emeléséhez, a helyszín több pontján pedig vízfelületeket alakítanak ki, amelyek tovább fokozzák a térélményt, és javítják a mikroklimatikus viszonyokat. 

    Az új park a közeli Népszigettel, Margitszigettel, Duna-parttal és Rákos-patakkal számos kültéri kikapcsolódási és sportolási lehetőséget biztosít a helyi lakóknak. A fejlesztés tovább erősíti a Rákos-patak közösségépítő szerepét, ami segíti a városi környezet értékeinek újrafelfedezését. A beruházás része a Váci úti oldalon jól ismert műemléki épületek, mint az egykori kazánkovács és kazánszerelő műhely megóvása, és új, például konferencia funkcióval való ellátása is.

    A klímavédelmi szempontokat is kiemelten kezelő, modern városrész előremutató és fenntartható smart technológián alapul, amibe beletartozik a magas megújuló energia hányad, az okos mérési megoldások és a smart vízgazdálkodás is. A városnegyedből a belváros közvetlenül elérhető a Váci út, a metró és további gyors tömegközlekedési lehetőségek segítségével. A beruházás számos átfogó infrastrukturális fejlesztést is magával hoz. 

    Ennek keretében kiépítik az Esztergomi utat a Dagálysétány utca és a Dagály utca, valamint a Vizafogó utca közötti szakaszon. Emellett a tervek alapján az Esztergomi út - Vizafogó utca kereszteződésében jelzőlámpás csomópont jön létre. Az elképzelések szerint a Forgách utca besüllyesztésre kerül annak érdekében, hogy a zöldfelület szabadon folyhasson át felette.

    “A Váci út városrészfejlesztési projektünk megtervezése és kivitelezése során kiemelten kezeljük azokat az építészeti és urbanisztikai elvárásokat, hogy a korábban elhanyagolt, indusztriális környezetből egy kifejezetten esztétikus és a város szövetébe illeszkedő zöld negyedet hozzunk létre. Ennek megfelelően az a célunk, hogy megfelelő hatóságokkal együttműködve olyan beruházást készítsünk elő és valósítsunk meg, ami maximálisan tiszteletben tartja az itt lakók érdekeit, emellett a különleges építészeti és környezetbarát megoldásokkal, valamint a hatalmas, fás közparkkal gyökeresen átalakítja és újjáéleszti a kerület eddig mellőzött ipari részét” - hangsúlyozta Zentai Péter, a beruházás mögött álló cégcsoport vezetője.

    Forrás: 

  • Mélyült a lakhatási válság a rendszerváltás óta

    1990-ben 2-3 millió embert érintett a lakhatási szegénység valamilyen formája, ez a szám pedig máig nem csökkent érdemben. A rendszerváltás óta eltelt három évtized lakáspolitikáját a fejezet szerzői, Czirfusz Márton és Jelinek Csaba (Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont) öt korszakra bontva elemezték a válságok és felívelések szabdalta gazdasági, ingatlanpiaci ciklusok fordulópontjaihoz kapcsolódóan, amelyek nem feltétlenül estek egybe az egyes kormányciklusokkal.

    A vizsgált időszakok alapján egyrészt megállapítható, hogy a korábbi évtizedekhez, illetve társadalmi jelentőségéhez képest a lakáspolitika sokat veszített (köz)politikai súlyából, és ezzel párhuzamosan egy töredezett, többféle logika által megtépázott beavatkozási területté vált, amely nem képes érdemben reagálni a különböző társadalmi csoportok – és különösen a szegények – lakásproblémáira. Másrészt, ennek következtében a lakhatás területén is tovább növekedtek az egyenlőtlenségek; a lakhatási válság a rendszerváltás óta elmélyült. Harmadrészt, ennek a negatív folyamatnak a legfőbb oka – a lakhatás kérdésének politikai és közigazgatási értelemben történő háttérbe szorítása mellett – a magántulajdonhoz jutás túlzott támogatása, a köztulajdonú és kollaboratív lakhatási formák súlyos alulfinanszírozottsága, továbbá a lakáspolitikai beavatkozások jelentős részének a tehetősebbekre való célzása. Bár a lakhatás területén számtalan közpolitikai változás történt az elmúlt három évtizedben, ez a három tulajdonság meglepő változatlansággal jellemzi a jelenkori Magyarország lakáspolitikáját.

    Lakáspolitikai logikák és a lakásügy helye a kormányzatban

    A rendszerváltás óta a lakásügy sosem kapott súlyának megfelelő képviseletet a kormányzaton belül. Minisztériumi helyének mozgásával párhuzamosan a mindenkori kormányzatok lakáspolitikai beavatkozásaiban négyfajta – önkormányzati, pénzügyi, építésügyi és szociális vagy családpolitikai – megközelítés keveredett, változó hangsúlyokkal. A legmagasabb szintű kormányzati képviseletet 2002-2004 között a lakásügyi kormánymegbízott jelentette; lakásügyi államtitkár soha nem volt, a lakásügy pedig csak a vizsgált időszak harmadában kapott önálló minisztériumi főosztályi képviseletet.

    Jelenleg a lakáspolitikai kérdések a Pénzügyminisztérium Makrogazdasági Főosztályához tartoznak, azaz a lakásügynek jelenleg minisztériumi osztályszinten sincs önálló képviselete, illetve a lakásügy pénzügyi logikája a meghatározó. A lakásüggyel foglalkozó kormányzati apparátus mindemellett kis méretű, így sem érdemi lakáspolitikai tervezés, sem a lakáspolitikai rendszer működtetése nem kivitelezhető.

    Az elmúlt harminc évben egyik kormánynak sem volt elfogadott, átfogó lakáspolitikai alapdokumentuma, ennek hiányában nincs is mihez mérni a lakáspolitikai eszközök hatásosságát. A lakáspolitika egyedüli „sikerkritériuma” az volt, hogy minél több pénzt költsön el a kormány lakástámogatási célra. Azonban az, hogy ezek a források hogyan hasznosulnak vagy elérik-e a lakásszegénységben élőket, nem merült fel megfontolandó szempontként.

    Ezért a Habitat és a lakhatással foglalkozó szakmai szervezetek évek óta hangsúlyozzák, hosszú távú, átfogó kormányzati lakáspolitikai koncepcióra van szükség, valamint elengedhetetlen a lakásügy önálló képviselete kormányzati szinten: a lakáspolitikának legyen önálló államtitkára, aki érdemi módon és átfogó szemléletben képes alakítani a lakáspolitikát.

    Lakáscélú költségvetési kiadások és a fontosabb lakáspolitikai eszközök

    A tárgyalt időszakban több tucat kisebb-nagyobb lakáspolitikai eszközt vezettek be a mindenkori kormányok, ezek közül a tanulmány a felhasznált közpénzek és az elért emberek száma szerint minden jelentős eszközt sorra vesz. Azonban mivel az átfogó lakáspolitikai adatszolgáltatás a rendszerváltást követően végig hiányzott, így nem tudjuk, hogy az állam pontosan mennyit költ az állampolgárok lakhatásának biztosítására vagy segítésére. Ahogy arról is kevés lényegi információval rendelkezünk, hogy a lakáspolitikai eszközök érdemben hozzájárultak-e a lakhatási szegénység mérsékléséhez, vagy célzottabban érték-e el a támogatásra rászoruló társadalmi csoportokat.

    Az azonban mindenképp világosan látszik, hogy a kormányzat költségvetési kiadásaiban a szociálisan nem célzott kiadások aránya összességében legalább kétharmad volt az elmúlt három évtizedben. 1990 után az állam jelentősen csökkentette a lakhatás finanszírozására szánt forrásokat, a megmaradt források pedig a közösségi tulajdonú bérlakásállomány fejlesztése helyett döntően a magántulajdonhoz jutást támogatták.

    A mindenkori kormányok elsősorban a „Lakástámogatások” költségvetési cím alá sorolják be a lakhatási támogatásnak szánt kiadásokat. A „Lakástámogatások” három csúcsa elsősorban a rendszerváltás előtti szociálpolitikai kedvezménynek (szocpol - 1990), a jelzáloghitelek kamattámogatásának (2000-es évek közepe), illetve a családi otthonteremtési kedvezménynek (CSOK) és a lakás-takarékpénztári támogatásoknak (a 2010-es évek második felétől) köszönhető. Ezek a támogatások elsősorban a háztartások lakásvásárlását és lakásépítését, azaz a magántulajdonú lakhatást támogatták. Mindegyikre jellemző, hogy nem rászorultsági alapon járnak; sőt, a társadalom alsó osztályai számára kevésbé elérhetők.

    Mivel a lakásügy különböző minisztériumok között szétszórva helyezkedik el, lakhatási célú kiadások különböző minisztériumi (és nem minisztériumi) fejezetekben is találhatóak. Azaz a kormányoknak a „Lakástámogatások” soron túl is vannak jelentős, lakhatási célokat szolgáló kiadásaik. Ezek többé-kevésbé a költségvetési és zárszámadási törvényekből, illetve néhány más forrásból (pl. KSH kiadványok) összesíthetőek, azonban a tisztánlátást akadályozza, hogy ezek csak azokat kiadásokat tartalmazzák, amit a költségvetés és a kormány látni és láttatni enged; számos lakhatást is szolgáló eszköz rejtve marad. Így csak a hosszabb tendenciák és a belső arányok érzékeltetésére van lehetőség.

    Ezért a jövőben mindenképp szükség lenne arra, hogy a lakástámogatási eszközök legyenek kiszámíthatóak, a jogszabályok ne változzanak három-négyhavonta. A lakástámogatási eszközökhöz tartozzon átfogó és nyilvános monitoringrendszer, illetve működésüket rendszeresen értékelje független hatásvizsgálat. Továbbá a köztulajdonú lakásvagyont bővíteni kell, ezzel párhuzamosan a magántulajdont támogató források jelentős csökkentésére van szükség.

    A lakhatás megfizethetősége

    Megfizethetőnek számít a lakhatás, ha a háztartások egy „társadalmi szinten elfogadható” lakás költségeit ki tudják fizetni. Az azonban, hogy mit tart a magyar társadalom „elfogadható” lakhatásnak (pl. komfortosság, túlzsúfoltság terén), három évtized alatt sokat változhat.

    • Ezért a tanulmány az alábbi hat szempont szerint vizsgálta a lakhatás megfizethetőségének alakulását:
    • ​Kiknek és mennyire megfizethető a lakásvásárlás?
    • Megfizethetőek-e a lakhatási költségek a háztartások számára?
    • Kiket és milyen mértékben érint az energiaszegénység?
    • Mekkorák a lakbérek a magánpiacon és az önkormányzati tulajdonú bérlakásokban?
    • Mekkora a háztartások eladósodottsága a lakhatás terén?
    • Hány kilakoltatás történt?

    E sokszempontú vizsgálatra azért is szükség van, mert az elemzés például rámutat, hogy az elmúlt három évtizedben a válságidőszakokban javult a lakásvásárlás megfizethetősége, a felívelő időszakokban viszont romlott. Ez azonban nem jár feltétlenül együtt a lakhatási szegénység csökkenésével, hiszen a válságidőszakokban a reáljövedelmek csökkennek, emiatt kevesebb háztartás kezd lakásvásárlásba, hiába javul elméletileg a lakhatás megfizethetősége. Továbbá az átlagjövedelmek és az átlagárak viszonya sem képezi le a jellemzően az átlagosnál alacsonyabb jövedelmű, lakhatási szegénységben élők problémáit. Ráadásul a kormányzatok éppen a prosperáló időszakokban fordítottak több pénzt a lakásvásárlás támogatására, ami a források rossz hasznosulására utal.

    Hasonló a helyzet a lakásépítések és a megfizethetőség viszonyával. Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején az újlakásépítések megduplázódtak, a lakásvásárlások száma emelkedett, bővültek a lakástámogatások, miközben a megfizethetőség romlott. Azaz alacsonyabb lakásárakat és a megfizethetőbb lakhatást kizárólag lakásépítésekkel nem lehet elérni. Közép- és hosszú távon a lakások tulajdonviszonyainak jelenlegi arányait is radikálisan módosítani kell ahhoz, hogy a köztulajdonban lévő és nonprofit bérlakásszektor érdemi bővítésével hosszú távú megoldások születhessenek a lakhatási szegénység tartós mérséklésére.

    Szintén érdemes kiemelni az energiaszegénység kezelését, illetve a hosszú távú megoldások hiányát e területen. A háztartási energiaárak a fogyasztói áraknál és a jövedelmeknél is meredekebben emelkedtek a rendszerváltást követően. Erre válaszként a mindenkori kormányok az egyszerűbb, rövid távú és rövid távon politikai haszonnal kecsegtető energiaárakba való beavatkozást részesítették előnyben a hosszabb távon energiamegtakarítást jelentő programokkal szemben.

    Az első, kifejezetten a rezsiköltségeket mérséklő kísérleti beavatkozás az 1995/1996-os fűtési szezonban zajlott. 2003 után bevezették a lakossági gázár-kompenzációt, ami több módosítás után, 2011-ben szűnt meg. A máig tartó rezsicsökkentést 2013-ban vezették be, melynek hatására egyes energiaszegénységi mutatók széles körében javultak. Azonban ez az eszköz ilyen formában nem fenntartható; az európai uniós és Magyarország által is vállalt klímacélokkal összeegyeztethetetlen. Ezért a háztartási energia megfizethetőségének hosszú távú biztosítására van szükség. A lakóingatlanok korszerűsítése, illetve energiahatékonyságuk növelése érdekében szociálisan célzott megoldásokat kell bevezetni, hogy azokat is elérjék ezek az intézkedések, akiknek ehhez nem áll rendelkezésükre megfelelő önerő.

    Hogyan tovább?

    Az elemzés a Habitat for Humanity Magyarország idén tizedik alkalommal kiadott Éves lakhatási jelentésének harmadik, egyben utolsó fejezete. „Az eddigi jelentések elsősorban az előző év lakhatással kapcsolatos szakpolitikai és megfizethetőségi fejleményeit értékelték. A jubileumi kiadás és a Habitat magyarországi fennállásának idei, 25. évfordulója azonban kiváló alkalmat adnak a távlati visszatekintésre, valamint a lakhatás ügyével kapcsolatos szakpolitikák, intézkedések és erőfeszítésék értékelésére. Így a jövő lakáspolitikáját ezekre a tapasztalatokra és tanulságokra alapozva tudjuk felépíteni." – mondta el Szegfalvi Zsolt, a Habitat ügyvezető igazgatója, és hozzátette – „Ezt a célt nemcsak a mostani, hanem a jelentés októberben publikált és a civil lakhatási mozgalom történetét áttekintő fejezete is szolgálja"

    Ezért a 2021. november 9-én tartott bemutató eseményen hat lakhatással foglalkozó szakértőt kért fel a Habitat, hogy az elmúlt három évtizedet értékelve – a szerzők következtetései és javaslatai mellett – ők is fogalmazzanak meg ajánlásokat a jövő lakáspolitikájának különböző területeire vonatkozóan. Hegedüs József (Városkutatás Kft.) és Kováts Bence (Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) a lakhatás strukturális, makro szintű kérdéseit tárgyalta, Szatmári Andrea (Utcajogász) az önkormányzati bérlakások kiadásáról, illetve ennek jogi hátteréről beszélt, László Johanna (Esély Labor Egyesület, Habitat) a szociális munkások perspektíváját mutatta be, Kovács Vera (Utcáról Lakásba! Egyesület) a szociális lakásügynökségek szerepét hangsúlyozta, Feldmár Nóra (Habitat) pedig az energiaszegénység csökkentésére tett javaslatokat.

    A Lakhatási közpolitikák és a lakhatás megfizethetősége az elmúlt három évtizedben c. fejezet teljes terjedelmében innen letölthető, kivonata pedig ide kattintva olvasható el.

    ​A hat szakértő ajánlásai és felszólalásuk összefoglalója a habitat.hu oldalon lesznek elérhetőek legkésőbb 2021. november 22-től.

  • A kormányzati intézkedések hatására újra lendületet kaphatnak a lakásépítések

    Az első félév adatai megerősítik a kibővített otthonteremtési program intézkedéseinek élénkítő hatását a lakásépítési szektorra. Bár a lakásépítések számában még kevésbé látszik a hatás, egyre több lakásprojekt indul, a társasházépítések aránya jelentősen emelkedett. Ezt a trendet erősíti, illetve nyújtja el hosszabb távra a Magyar Nemzeti Bank július elején bejelentett Zöld Otthon Programja, valamint a rozsdaövezeti új lakások adásvételére vonatkozó áfavisszaigénylés

    A jelenlegi lakástámogatási rendszer a Kormányzat elkötelezettségét mutatja a családok támogatása és az otthonteremtés mellett. A jelenlegi támogatások a rendszerváltást követő egyik legnagyobb ösztönző hatást adhatják.

    Meggyőződésünk, hogy a hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések még több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának. A hatályos szabályok szerint az otthonteremtési támogatás több eleme (otthonfelújítási támogatás, áfakedvezmények, falusi CSOK, illetékmentesség) is kifut 2022 végén.

    Ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon szükséges lenne az általános 5%-os újlakás-áfa fenntartása, illetve az otthonteremtési támogatások állandósága. Azt a lehetőséget, amelyet a 2020-ban bejelentett intézkedésekkel megkaptak a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat – anyaggyártók, tervezők, kivitelezők, fejlesztők, építőanyag kereskedők, finanszírozók, ingatlanforgalmazók, kapcsolódó beszállítók -, csak egy hosszú távon kiszámítható környezetben lehet hatékonyan kihasználni.

    Egy fontos elemet hiányolunk tehát a mostani otthonteremtési politikából: az évtizedes előrelátást és tervezést.

     Az otthonfelújítási támogatás óriási célcsoportot érint, hiszen a hazai lakásállomány mintegy 70 százaléka korszerűsítésre szorul. Ilyen nagy volumenű felújítási munkát azonban csak évtizedes távlatban lehet úgy ütemezni, hogy az építőipar ezt munkaerő- és építőanyagkapacitással ki tudja szolgálni.
     Az új lakások értékesítésére vonatkozó 5% áfa azok után a lakások után érvényesíthető, amelyekre 2022.12.31-ig megkapta a fejlesztő az építési engedélyt, vagy az építését ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint (és az építését 2026.12.31-ig befejezték). Bár a kedvezmény további négy évig felhasználható, a fejlesztőknek - az általunk javasolt öt év helyett - csak két év áll rendelkezésükre a projektek előkészítésére, ami nagyobb társasházak építése esetén kevés lehet. Ez azt eredményezheti, hogy a vártnál kevesebb építési projekt kap engedélyt, és 2022. után erőteljesen visszaesik majd a társasházépítés. Ez az áfakedvezmény lejártával mutatkozik meg majd erőteljesen.

    Javasoljuk, hogy legyen hozzávetőleg öt éves előrelátás az otthonteremtési intézkedésekkel kapcsolatban.

    Szükségesnek tartunk továbbá egy 15 évre szóló, átlátható, koherens és rugalmas lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    A KSH szerint 2021 első három negyedévében az előző év hasonló időszakához képest:

    • 2021 első három negyedévében 5.044 lakást vettek használatba Budapesten, több mint kétszer annyit, mint a megelőző év azonos időszakában. A megyei jogú városokban ugyanakkor 37, a többi városban 16, a községekben pedig 29%-kal kevesebb lakást adtak át, mint egy évvel korábban.
    • A főváros súlyának növekedésével párhuzamosan a természetes személyek által épített lakások aránya 44-ről 32%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 55-ről 67%-ra nőtt 2020 első három negyedévéhez képest.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 38%-a családi házban, 57%-a többlakásos épületben, 2,5%-a lakóparkban található. Az új családi házak száma negyedével elmaradt a megelőző időszakitól, míg a többlakásos épületekben 29%-kal több lakás épült.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 8,5 m2-rel 87 m2-re csökkent 2020 első három negyedévéhez viszonyítva, ami a lakásépítés összetételének többlakásos épületek felé történt elmozdulásával függ össze.
    • Az értékesítési céllal épített lakások aránya 67, a saját használatra épített lakások aránya 30%-ot ért el, utóbbi arány 12 százalékpontos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.
    • Országos szinten az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma 22 430 volt. Az eltérő területi trendek az építési engedélyeknél is megfigyelhetők, itt azonban a fővárosban tapasztalható csökkenés, az ország egyéb településein viszont erős növekedés történt. Budapesten 23%-kal kevesebb lakás építését engedélyezték, ugyanakkor a megyei jogú városokban 43, az egyéb városokban 57, a községekben pedig 60%-kal több lakás kapott engedélyt, mint az előző év azonos időszakában.
    • Az építtetők az esetek 66%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
    • A kiadott építési engedélyek alapján Budapest mellett csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csökkent az építendő lakások száma 2020 első három negyedévéhez viszonyítva. Három megyében tapasztalható 100% feletti növekedés, Tolnában (210%), Somogyban (147%), és Hajdú-Biharban (115%).
    • 2020 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 48%-kal több, összesen 12 537 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országos szinten 3 682, 31%-kal több, mint 2020 I-III. negyedévében.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk és a kapcsolódó ábrák cikkünk alatt letölthetők.

  • Majdnem hat százalékos drágulás éves szinten az albérletpiacon

    Felemásan alakultak szeptemberben az albérletpiaci mutatók. Havi szinten lassult az áremelkedés, éves szinten viszont fordított a helyzet - derül ki az ingatlan.com új elemzésében, amely ismerteti a KSH-ingatlan.com lakbérindexét, emellett - több mint 16 ezer hirdetés adatai alapján - a különböző nagyvárosokra jellemző októberi bérleti díjakat is felsorolja.

    Szeptemberben országszerte 0,9 százalékkal növekedtek az átlagos bérleti díjak augusztushoz képest. Ez lassulást jelent a lakbérindex április óta végbement 1-2,7 százalékos havi szintű emelkedéséhez képest. Éves összevetésben viszont országosan 5,7 százalékos növekedés következett be, szemben az augusztusi 3,9 százalékkal. Tavaly szeptemberhez képest Pest megyében ment végbe a legjelentősebb díjemelkedés, 9,5 százalékkal drágábbak lettek a kiadó lakóingatlanok. “A Pest megyében látható majdnem két számjegyű drágulás részben az fővárosi agglomeráció felértékelődésének köszönhető. Az országosan havi alapon látható lassulás pedig az nyári albérletszezon kifutásával magyarázható” - kommentálta az eredményeket Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: Az albérletárak a drágulás ellenére még elmaradnak a korábbi, koronavírus-járvány előtti csúcsoktól. Bár most szeptemberben tavalyhoz képest már drágábban lehet ingatlant bérelni, az albérletárak országos szinten majdnem egy százalékkal, Budapesten pedig több mint 5 százalékkal voltak alacsonyabbak mint 2019 szeptemberében.

    Az ingatlan.com elemzése több mint 16 ezer albérlethirdetés alapján ismerteti azt is, hogy október közepén mennyiért kínálták az albérleteket Budapesten az átlagos bérleti díj 150 ezer forintot tett ki. A legdrágább városrésznek számító V. kerület áttörte a 200 ezer forintos szintet, a legolcsóbb pedig a XVI. kerület 125 ezer forinttal.

    A megyeszékhelyeken 110 ezer forint volt az átlag, ám tetemes különbségek vannak a különböző városok között. Veszprém a legdrágább 130 ezer forintos összeggel, a második pedig Székesfehérvár 125 ezer forinttal, a harmadik pedig Debrecen 120 ezer forinttal. Balogh László azt mondta: “Veszprém egyetemváros, emellett az országos átlagnál fejlettebb iparral rendelkezik, továbbá a Balaton közelsége is támaszt ad az ottani keresletnek. Székesfehérvár szintén rendelkezik felsőoktatási intézménnyel és ugyancsak gazdaságilag az erősebb nagyvárosok közé tartozik, továbbá Budapest és a Velencei-tó közelsége miatt is élénknek mondható a város albérletpiaca."

    Az ingatlan.com szakembere szerint a következő időszakban az országos piacon a bérleti díjak lassú emelkedésére lehet számítani a keresletet a bérek várható emelkedése, ezen belül a minimálbér-emelés segítheti.

    A KSH-ingatlan.com lakbérindex szeptemberi kiadványa ezen a linken olvasható: https://www.ksh.hu/docs/hun/ xftp/stattukor/lakberindex_ szamitas/2109/index.html 

    Forrás: ingatlan.com

  • Az otthonfelújítási támogatás és az áfakedvezmények meghosszabbítását javasolja a TLE

    A jelenlegi lakástámogatási rendszer a Kormányzat elkötelezettségét mutatja a családok támogatása és az otthonteremtés mellett. Ezek a támogatások a rendszerváltást követő egyik legnagyobb ösztönző hatást adhatják. 

    Egy fontos elemet hiányolunk a mostani otthonteremtési politikából: a kiszámíthatóságot, az évtizedes előrelátást és tervezést.

    • Az otthonfelújítási támogatás óriási célcsoportot érint, hiszen a hazai lakásállomány mintegy 70 százaléka korszerűsítésre szorul. Ilyen nagy volumenű felújítási munkát azonban csak évtizedes távlatban lehet úgy ütemezni, hogy az építőipar ezt munkaerő- és építőanyagkapacitással ki tudja szolgálni.
    • Az új lakások értékesítésére vonatkozó 5% áfa azok után a lakások után érvényesíthető, amelyekre 2022.12.31-ig megkapta a fejlesztő az építési engedélyt, vagy az építését ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint (és az építését 2026.12.31-ig befejezték). Bár a kedvezmény további négy évig felhasználható, a fejlesztőknek - az általunk javasolt öt év helyett - csak két év áll rendelkezésükre a projektek előkészítésére, ami nagyobb társasházak építése esetén kevés lehet. Ez azt eredményezheti, hogy a vártnál kevesebb építési projekt kap engedélyt, és 2022. után erőteljesen visszaesik majd a társasházépítés. Ez az áfakedvezmény lejártával mutatkozik meg majd erőteljesen.

    A sikeres lakásügyi intézkedések előfeltétele a kiszámíthatóság.

    Javasoljuk, hogy a lakásépítési/-felújítási ciklikusság csökkentése érdekében legyen hozzávetőleg öt éves előrelátás az otthonteremtési intézkedésekkel kapcsolatban.

    Szükségesnek tartunk továbbá egy 15 évre szóló, átlátható, koherens és rugalmas lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület

  • Egyre nagyobb lesz a zöld otthonok aránya a következő években

    A hiteles energetikai tanúsítványok adatbázisát az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) részeként a Lechner Tudásközpont üzemelteti, az innen szerzett adatok alapján a szakember megállapította, hogy a BB (közel nulla energiafelhasználású) szint aránya (amelynek kötelező eleme például, hogy az energia felhasználása legalább 25 százalékban megújuló forrásból származzon) látványosan növekszik: a 2016-os 0,37 százalékról, 2021-re már 4,68 százalékra nőtt. 

    Ehhez hozzájárult, hogy az újépítésű lakásoknál 2022. június 30-tól már ez a minimális szint, amivel használatbavételi engedélyt kapnak. Eredetileg 2021. január 1. lett volna a bevezetés napja, de ezt meghosszabbították, ezért a szakember a következő 1-2 évben a BB energetikai besorolású ingatlanoknál számít a legmarkánsabb növekedésre.

    A Metrodom Csoport értékesítési igazgatója úgy vélte, a BB-s besorolások várhatóan a CC-s besorolású (korszerű) lakások rovására fognak növekedni, mindez pedig már idén is látszik: míg tavaly a CC besorolású lakások aránya 27,36 százalék volt, ez idénre 20,22 százalékra esett vissza. A szabályozással 2022. július 1-től az újonnan épülő lakások közül eltűnnek a CC-sek, innentől valamennyi újonnan megépülő lakás energetikai szempontból zöldnek lesz tekinthető.

    A szakember ugyanakkor rámutatott, az egyébként néhány éve még korszerűnek számító CC-s minősítésű lakások műszaki tartalmának növelése a BB, pláne az AA (közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb) besorolás eléréséhez se nem egyszerű, se nem olcsó. A teljes kiviteli költség mérettől függően 4-5 százalékát teszi ki a műszaki tartalomnak az a különbsége, amely a CC-s és BB-s besorolást választja el egymástól, ami az egyik oka az ingatlanárak növekedésének is.

    Forrás: MTI

  • Nő a lakásépítési kedv - az elsők között vagyunk az EU-ban

    Kiemelkedő helyet szerzett magának az uniós országok között a magyar lakáspiac a második negyedévben a megugró lakásépítési kedv miatt - derül ki az ingatlan.com legújabb, az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatain alapuló elemzéséből, amely több mint 20 ezer hirdetés adatai alapján azt is bemutatja, hogy mennyivel bővült az eladásra kínált új lakóingatlanok kínálata.

    Bronzérem a sűrű élbolyban

    Magyarországon a hivatalos eurostatos számok szerint az idei második negyedévben 68,3 százalékkal több lakásépítési engedély adtak ki, mint 2020 azonos időszakában. Ezzel az uniós mezőnyben a magyar piac a harmadik helyen áll, a listát Görögország vezeti 100 százalékos növekedéssel, a második helyet pedig Franciaország szerezte meg, ahol 77 százalékkal nőtt a lakásépítési engedélyek száma.

    Magyarország után egyébként sűrű a mezőny, Bulgáriában 68 százalékos, Spanyolországban pedig 66,6 százalékos növekedést mértek. A lista másik végén Ausztria, Németország, Luxemburg és Lettország áll, utóbbi országokban 1,4-15,9 százalékkal csökkent éves szinten a kiadott lakásépítési engedélyek száma.

    A használt lakóingatlanoknál is élénkülés jöhet

    “A magyar piac jó eredményére számítani lehetett. Az építkezési kedvnek a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfa idei visszavezetése és az állami támogatások kibővítése adott új lendületet. Az októbertől elindult zöld otthon program, amelynek keretében kedvezményes lakáshitelt kaphatnak az energiatakarékos lakóingatlant építők vagy vásárlók, további keresletnövekedést eredményezhet.” - kommentálta az Eurostat-eredményeket Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Hozzátette: “Magyarországon ismét egyre jobban megéri lakásokat építeni. A jelenlegi kilátások szerint, ha egy esetleges újabb járványsokk vagy gazdasági megtorpanás nem szakítja meg a felívelést, akkor a 2020-as évek közepére akár az uniós lista élére kerülhet Magyarország. A lakásépítési kedv növekedése az építőipari teljesítményen keresztül a gazdasági növekedéshez is hozzájárul, ráadásul a használt lakások piacán is élénkülést hozhat. A legtöbben ugyanis a meglévő lakóingatlanuk eladásából finanszírozzák az újonnan épült otthonuk megvásárlását, így még több háztartás dönthet a költözés mellett. Emiatt még több használt lakóingatlan jelenhet meg a kínálatban, és a használtlakás-vásárlók számára is szélesebb lesz a választék, ami további ingatlanpiaci élénkülést okozhat.”

    Sokkal több új lakásból lehet válogatni

    Az ingatlan.com elemzése szerint a lakásépítési kedv felfutásával összhangban vannak a kínálati adatok: október elején az egy évvel korábbihoz országosan 49 százalékkal több új lakóingatlant - sor-, iker és családi házat, valamint lakást - kínáltak eladásra. Jelenleg 8153 új építésű lakóingatlan-hirdetésből válogathatnak az új lakások vagy házak vevői.

  • Meglódult a vidéki lakásépítés

    A fgelmérésben szereplő projektekben Budapesten 21 ezer, vidéken 13,5 ezer lakás épül. Mind a projektek előfordulásában, mind az árakban óriási szórás figyelhető meg.

    Az átlagos árszint egy lakásra vetítve Budapesten 14 millió forinttal több, mint a vidéki térségekben, az átlagos fővárosi négyzetméterárak pedig 38 százalékkal magasabbak. A vidéken épülő lakások átlagos négyzetméterára 725 ezer forint.

    Somogy, Pest és Győr-Moson-Sopron megyékben a vizsgált szegmensben 1800-2300 közötti lakás fejlesztése zajlik. Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád megyékben 1000 lakás épül a jelenleg értékesítés alatt álló projektekben Tolna és Nógrád megyékben pedig jelenleg nem értékesítenek tíz lakásosnál nagyobb társasházban új építésű társasházakat.

    Vidéken a Balatonnál, ezen belül is a déli parton épül a legtöbb projekt.

    Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, valamint Pest megyében nem csak a nagyobb városokban, hanem a kisebb településeken is találunk épülő társasházakat itt a nyugati határhoz, illetve a fővároshoz való közelség lehet a legvonzóbb.

    A keleti és déli régiókban leginkább a megyeszékhelyekre korlátozódik a piac, főleg Szeged és Debrecen emelkedik ki, ahol 25-25 projekt értékesítése zajlik jelenleg.

    Az átlagos négyzetméterárak nagy szórást mutatnak. Az árakat legfőképpen az elhelyezkedés befolyásolja, emellett a műszaki tartalom, a projekt készültségi szintje és értékesítettsége lehet rá hatással. Egyes lokációkban (például Győr-Moson-Sopron megye, Szeged) gyakori, hogy a fejlesztők szerkezetkész állapotú lakásokra vonatkozó árat kommunikálnak, így egyedi megállapodás határozza meg a kulcsrakész árat. Ezekben a térségekben magasabb lenne az ár, ha mindenhol kulcsrakész árakat lett volna lehetőség rögzíteni.

    Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vásárolható legolcsóbban új építésű lakás, ahol az átlagos fajlagos ár 510 ezer forint. A legolcsóbb hazai megyeszékhely Szolnok, ahol az új építésű lakások átlagos négyzetméterára 488 ezer forint.

    A legdrágább megyékben a budapesti átlagot is meghaladja a négyzetméterár. Veszprém és Somogy megyében – elsősorban a balatoni árak miatt – már 1 millió forint feletti az átlag.

    Az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont 2015 óta méri fel a budapesti újépítésű lakások adatait negyedéves részletességgel, mostantól viszont a vidéki újlakáspiacra is külön elemzést készített, Vidéki Lakáspiaci Riport (VLR) néven. A féléves rendszerességű felmérésben azok a legalább tíz lakásos társasházban eladásra kínált új lakások szerepelnek, amelyek Magyarország vidéki térségeiben épülnek.

    Forrás: Portfolio

  • A CSOK inkább a lakásárakat emelte, a születések számát alig

    A Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmány szerzői egy hitelintézet 2016–2020 közötti adatbázisát vizsgálva arra keresték a választ, hogy a Családi Otthonteremtési Kedvezményre (CSOK) pályázók milyen mértékben veszik igénybe a támogatást előre vállalt gyermek után, az milyen társadalmi csoportok számára nyújt nélkülözhetetlen segítséget a lakásszerzéshez, és mely jövedelmi szint és ingatlanérték esetén indukálja a leginkább a második otthon megszerzését. Klaszteranalízissel megállapítják, hogy a legszerényebb jövedelemmel és kisértékű ingatlannal rendelkező csoportok körében a legjellemzőbb a gyermek előrevállalása. A támogatás számukra nyújtja a legnagyobb segítséget az otthonteremtésben, a támogatási összegből viszont kis mértékben részesülnek. Az igénylők 8 százaléka a támogatás segítségével meglévő ingatlanja mellé újabbat vásárolt.

    Az elemzés hivatkozik egy, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) által készítet felmérésre, amely szerint

    • 2020 végéig közel 170 ezren igényelték a támogatást,
    • a vissza nem térítendő támogatásban részesülők 90 százalékának már volt gyermeke a támogatás igénylésekor: 15 százalékuknak egy, 47 százalékuknak kettő, 38 százalékuknak pedig három vagy annál több gyermeke volt vagy lett az előre vállalt gyermekekkel együt,
    • a CSOK-támogatottak körében a nagycsaládosok aránya többszörösen meghaladja a magyarországi nagycsaládosok (8 százalék) arányát,
    • az igénylők több mint harmada (59 százaléka egy-, 39 százaléka két-, 2 százalékuk pedig háromgyermekes) vállal még kisbabát,
    • a legnagyobb gyermek-előrevállalási hajlandóság a jövőben születendő gyermekkel a kétcsaládossá válók (58 százalék) körében jelentkezik, az előre vállalók 38 százaléka pedig három gyermeket kíván nevelni,
    • az igénylők 14,9 százaléka csak a támogatás ösztönző hatására vállalt további gyermeket.

    A tanulmény megálapítja, hogy "a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa alapján a támogatás gyermekek számára gyakorolt kedvező hatása 2016–2019 között még nem mutatkozott meg. Ugyan 2020-ban 3,3 százalékkal több gyermek született az előző évhez viszonyítva, de a 2016-os értéket még így sem sikerült elérni". Hozzáteszi, hogy "a támogatás gyermekek számára gyakorolt kedvező hatásával kapcsolatban több tanulmány is született. Ezek alapján a CSOK-támogatás a jövőben még javíthatja a gyermekvállalási hajlandóságot, de a családpolitika sikeressége ezen a téren erősen függ az életszínvonalbeli és egyéb, erkölcsi-etikai normáktól".

     A folyósított támogatás átlagos értéke 2,4 millió forint (újingatlan-vásárlás 5,2, használtingatlan-szerzés 2,4 millió forint). A támogatott összeg 78 százaléka kapcsolódik új ingatlanokhoz, 2 százalék bővítéshez. 2016–2019 közt minden 6. ingatlanszerzés (új ingatlanok 44 százalékához, használtak 12 százalékához) CSOK igénybevételével történt.

    A vissza nem térítendő támogatást az igénylők 77 százaléka hitel felvételével is kiegészíti. A CSOK-támogatott hitelt 2020 első félévéig 134 ezren igényelték, 400 milliárd forint értékben - utalnak a szerzők a A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020 novemberi lakáspiaci jelentésére.

    Mint írják, korábbi elemzésekre hivatkozva, a CSOK megjelenése a megnövekvő kereslet révén jelentősen felhajtotta az ingatlanok árát, ami felemésztette a támogatási összeg közel 75 százalékát, ezzel tovább nehezítve a fiatal párok lakásszerzési lehetőségeit.

    Mindezzel együtt a célcsoprotok körében végzett kutatások szerint a támogatás társadalmi megítélése pozitív, ugyanis a megkérdezettek több mint 60 százaléka véli úgy, hogy a támogatás segítségére lesz a lakásvásárlásban.

    Az egyes családpolitikai intézkedések ugyan javíthatják a fiatalok gyermekvállalási hajlandóságát, de az életszínvonalbeli adottságok, a stabil gazdasági, munkahelyi, és párkapcsolati háttér, az infláció, munkanélküliség, jövedelmi tényezők, egészség, vallás, etnikumbeli hovatartozás, erkölcsi normák és a kommunista múlt sokkal fajsúlyosabb tényezőnek bizonyul, mint a lakhatási körülmények. Ez különösen a gyermekvállalásban erősen bizonytalan párokra igaz. Ezen 87 A CSOK-támogatást igénylők vizsgálata az előzetes gyermekvállalás és az... tényezők pedig kevéssé befolyásolhatók célzott szakpolitikai döntésekkel - olvasható a tanulmányban.

    A többség hitelt is igényelt

    Az igényléseket elemezve látsazik, hogy az igénylések száma, a 2020-as év kivételével országosan folyamatos emelkedést mutat. A legnagyobb érdeklődés 2019-ben jelentkezett, aminek hátterében a kétgyermekes családoknak megítélt kamattámogatott hitel igénybevételének lehetősége áll. Ez is mutatja, hogy a fizetendő kamat csökkenésének kedvező hatása van az ingatlanpiacra - írják.

    Az összes igénylőből 234 család (37 százalék) kizárólag a vissza nem térítendő támogatást vette igénybe. A támogatást igénylők 63 százaléka az állami támogatást hitel felvételével egészítette ki.

    A csokosok kevesebb mint egyede vállalt előre gyereket

    A gyermekek számát tekintve elmondható, hogy az igénylések 44 százaléka kétgyermekes családmodellben (meglévő és előre vállalt gyermekekkel együtt) történt. Három gyermeket a családok 43 százaléka kíván nevelni. Az egygyermekes családok száma mindössze 13 százalék.

    Azok, akik csak a támogatást vették igénybe 32 százalékban egy gyermek után, 49 százalékban két gyermekre és mindössze 19 százalékban három gyermekre tették ezt meg. A hitelt is felvevők esetében minimális 2 százalék az egygyermekes családok száma. Ennek hátterében az alacsony támogatási összeg és a kamattámogatott hitel hiánya áll. Körükben a legmeghatározóbb a nagycsaládosok részaránya (57 százalék), melyben szerepet játszik a program teljes időtartama alatt elérhető kamattámogatott hitel is.

    Országosan a családok 36 százaléka egy, 22 százaléka kettő, 6 százaléka három-, és 2 százaléka négy vagy több gyermeket nevel. A CSOK-támogatottak körében az országos mintához képest többszörösen nagyobb részarányt képviselnek a kétgyermekesek, és a háromgyermekesek még ennél is nagyobbat.

    A programmal a kormány demográfiai célok megvalósulását, a születések számának növekedését is elő kívánja segíteni. Az igénylők ehhez a tervezett gyermekeiken túli gyermekek születésével tudnak leginkább hozzájárulni. Az állami támogatásból részesülők mindössze 23 százaléka vállal előre gyermeket, ami elmarad az országos szintű 33 százalékos gyermek-előrevállalási hajlandóságtól - állapítja meg a tanulmány. Az előre vállalók 68 százaléka két gyermeket, míg 32 százalékuk három gyermeket kíván nevelni a jövőben. Az igénylők 77 százaléka már megszületett gyermeke után igényli a támogatást.

    Azon igénylők körében a legnagyobb a gyermek- előrevállalási hajlandóság (36 százalék), akik maximum két gyermeket kívánnak nevelni (az előre vállalt gyermeket is figyelembe véve). A három gyermek iránt elkötelezett családok 17 százaléka tesz ígéretet arra, hogy a törvényi határidőn belül gyermekei száma 3-ra növekszik.

    2020 végéig az összes előre vállaló 62 százaléka teljesítette vállalását, azaz világra hozta a vállalt gyermekét. Mindössze egy olyan igénylő volt, aki 2016-ban vette igénybe a támogatást és nem született meg a jogszabályban rögzítetett határidőig a vállalt gyermek.

    Mire költötték a csokot?

    Ami az érintett csokos ingatlanokat illeti, a használt ingatlanszerzés dominál mind az előre vállalók (69,2 százalék), mind a támogatást csak meglévő gyermek után igénylők (68 százalék) esetében, a használt ingatlanokhoz kapcsolódó nagyobb gyermek-előrevállalási hajlandóság mellet.

    A nagycsaládosok 58 százaléka, a nem nagycsaládosoknak pedig 47 százaléka vásárolt használt ingatlant a támogatás felhasználásával.

    A gyermeket előre vállalók körében – a nagycsaládos és a kétgyermekes családmodell elkötelezettjei – közel azonos mértékben, fele-fele arányban vásárolnak a támogatásból új és használt ingatlant. Ebből arra következtetünk, hogy a magas, 10 millió forintos támogatási összeg nem ösztönözte jelentősen a családokat arra, hogy nagycsaládosak legyenek, és emellett új ingatlanberuházásba kezdjenek. A gyermekvállalást sokkal inkább a támogatás megléte ösztönözte.

    A közvetlen támogatást igénylők 48 százaléka új (összesen 1,5 milliárd Ft, átlagosan 5 millió Ft/ ingatlan), 45 százaléka használt ingatlan vásárlását (összesen 485 millió Ft, átlagosan 1,7 millió Ft/ ingatlan) és 7 százaléka bővítési (összesen 67 millió Ft, átlagosan 1,5 millió Ft/ ingatlan) munkálatokat finanszíroz a kapott összegből. Az új ingatlanberuházások után kerül kifizetésre a támogatás háromnegyede.

    A támogatás felső jövedelmi korlát nélküli igénybevételének lehetősége az igénylők 8 százalékát második ingatlan megvásárlására sarkallta. Ezen igénylők számát a 2019-ig még érvényben lévő, 50 százalékot meghaladó ingatlantulajdon meglétére vonatkozó korlátozások újbóli és teljes körű (új ingatlanokra is kiterjedő) alkalmazása csökkenthetné, ami miatt a szerzők szerint célszerű lenne a támogatási feltételek ez irányú felülvizsgálata.

    Kiszámíthatóság kell a népesedási és lakáspolitikai célok eléréséhez

    Végeredményben a tanulmány megállapítja, hogy "a támogatás gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő hatása és az iránta való jelentős érdeklődés miatt törekedni kell annak hosszú távú fenntarthatóságára, hiszen az hozzájárul a családok lakásberuházásának tervezhetőségéhez". Ugyanakkor megfontolandónak tartja a gyermekszámtól függő támogatási összegek harmonizációját, az ingatlanhalmozás lehetőségének kizárását és felső jövedelmi korlát beépítését.

    Konklúzióképpen felhívja a figyelmet, hogy annak érdekében, hogy "a lakáspolitikai célok beváltsák a népesedés terén hozzá fűzött reményeket, nem elegendő csak a támogatásokkal segíteni a lakáshoz jutást, továbbra is kedvező és stabil makrogazdasági környezetet kell bizotsítani. Ezért egyértelműen megerősítjük azokat a korábbi kutatási eredményeket, amelyek a családpolitikai támogatásoknál a kiszámíthatóságot és a céltudatosságot hangsúlyozzák."

  • Októbertől jön a zöld hitel, mellé a kamatmentes csok-kölcsön

    Tehát, azok, akik felveszik a csokot, és energetikai szempontból megfelelő házat építve, vagy lakást vásárolva október 4-től kezdve felveszik az MNB Zöld Otthon Programjának kamattámogatott hitelét, azok 3%-os kamat helyett kamatmentesen kaphatják meg a két gyermet után 10, három gyermek után 15 millió forintos csok-kölcsöt.

    A családok így tovűbbi mintegy 10 ezer forintot faraghatnak le a lakáshitelük havi törleszőrészletéből.

    Íme a részletek az MNB zöld hiteléről:

    A hitel új építésű lakás vásárlására, építésre vagy meglévő zöld hitel kiváltására fordítható.

    1. Új lakás vásárlásnál elvárás, hogy olyan gazdálkodó szervezettől vegye meg a lakást a hiteligénylő, amely értékesítés céljára építi, építteti a lakást, és az első ízben lett értékesítve.

    Gépkocsitároló, tároló is finanszírozható a kölcsönből, amennyiben azonos helyrajzi számon van a lakással. Több lakásos lakóépület esetében elvárás, hogy azonos telken legyen a lakóépülettel.

    2. Építésnek minősül:

    • Építési telek vásárlására és azon új lakás építésére nyújtott hitel.
    • Meglévő építési telken történő építkezés megfinanszírozása.
    • Használatbavételi engedéllyel nem rendelkező – félkész – lakóingatlan megvásárlása és befejezésének megfinanszírozása.

    Az ingatlan energetikai besorolásának el kell érnie legalább a „BB” minősítést, azaz közel nullás energiaigényűnek kell lennie. Vagyis legalább 25 százalékban megújuló forrásból kell biztosítani a ház energiafelhasználását. Emellett a ház primer energiaigényének 81-100 kWh/m2/év közé kell esnie. Az ingatlan összesített energiaigénye legfeljebb 90 kWh/m2/év lehet

    3. Kiváltási célra is lehet fordítani a kölcsönt, de csak korábban folyósított zöld lakáshitelt lehet rendezni az új kölcsönből. (Vagyis korábban meglévő normál piaci, támogatott lakáshiteleket nem lehet kiváltani a konstrukcióból.)

    További feltételek:

    • A zöld hitel maximális összege 70 millió forint. Amennyiben valaki csok-hitelt is igényel mellé, akkor viszont a kettő összegének kell beleférnie a 70 millió forintos limitbe.
    • A kölcsön futamideje legfeljebb 25 év lehet. (Amennyiben egy korábban igényelt zöld hitelt váltana ki az adós vele, akkor az új hitel lejárata nem haladhatja meg az eredeti kölcsön igénylésétől számított 25 évet.)
    • A hitel kamata legfeljebb 2,5 százalék lehet.
    • A bank felszámíthat 0,75 százalék mértékű folyósítási díjat, ennek összege azonban nem haladhatja meg a 100 ezer forintot.
    • A kölcsön előtörlesztési díja nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1 százalékát, de legfeljebb 30 ezer forintot. (Lejáró ltp szerződésből díjmentes az előtörlesztés.)
    • A kölcsönhöz természetesen kapcsolódhatnak harmadik félnek felszámítható díjak. Ilyen például a közjegyzői díj, a földhivatali ügyintézés vagy éppen az értékbecslés díja.
    • Egyéb díjat, költséget azonban a pénzintézet nem fizettethet meg.
    • Egy kölcsönnek legfeljebb négy adósa lehet. Jellemzően a főadós mellett bekerülhetnek az ügyletbe még társigénylők: adós házastársa, más jövedelmével felelő személy és a lakásban tulajdonrészt szerző személyek.
    • Egy személy kizárólag egy hitelnek lehet az adósa, néhány kivétellel.
    • Az adós tulajdonába kell kerülnie a lakásnak.
    • A tulajdonosnak legalább 10 évig életvitelszerűen az ingatlanban szükséges élnie.
    • A bank hitelbírálati szabályainak is meg kell felelnie az igénylőnek.

    További részletek a Terméktájékoztatóban.

     

  • A kiszámíthatóság az építési költségeket is tudná csökkenteni

    - A pandémia miatt világszerte rengeteg építkezés, alapanyaggyár és szállítási hálózat leállt, az egészségügy a védőruházatok és maszkok gyártásához szívta el az alapanyagokat, így az EPS-ek és tetőfóliák sem voltak elérhetők. A tengeri szállítmányozás és konténerbérlés körül kialakult helyzet, ráadásként az Evergiven hajó megfeneklése növelte a logisztikai költségeket és elakadásokat okozott. Az egész Európát ellátó német basf egyik üzemének leégése számos építőkémiai termék hiányát okozta. Kína és Ausztrália konfliktusa a nemzetközi vasérc-, míg Kanada és az USA összetűzése a faanyag piacon okozott problémákat - mondta el előadásában Dr. Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum vezérigazgatója.

    Az ingatlanok árára ugyanakkor hatással volt a devizapiac változása, az alapanyagokés az energia megnövekedett ára is. Az új lakásokra vonatkozó szigorúbb energetikai követelmények az árakra is növekvő nyomást gyakorolnak. A készlethiány és a logisztikai rendszer zavara miatt az alapanyagok szállítási határideje jelentősen nőtt, akár 8-10 hétre.

    A gazdasági újraindítási programok következtében pedig akkorára nőtt a betonacél (vasbeton) kereslete, amit a kohók és vasércbányák nem bírtak kiszolgálni. A hazai építőanyagkereslet is jelentősen növekedett év eleje óta a bevezetett lakásfelújítási támogatás, illetve az egyéb otthonteremtési kedvezmények hatására. ami árfelhajtó tényezőként hat a piacra. Magyarországon az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felmérése szerint az év elejéhez képest a faanyagok 73%-kal drágultak – tette hozzá.

    A munkaerőnél is jelentkezett a szűkösség, nem ritkán 3-8 hónapot is kell várni, ez a munkabérek emelkedéséhez vezetett, és beépült az építési költségekbe. Az épületek műszaki állapota, valamint a telkek növekvő ára is befolyásoló tényező lett: az elmúlt 12 hónapban harmadával nőtt az eladó telkek átlagos négyzetméterára. Jól látszik az újHÁZ idei kutatásából is, hogy azoknak az építőanyagoknak

    Dr. Rázsóné Szórády Csilla úgy látja, hogy a piac lassan stabilizálódik. Ahol a drasztikus áremelkedések voltak – fa, acél, szigetelés – ott már megindult az árcsökkenés, és további csökkenés várható. A termékellátás is fokozatosan kisimul, újra működnek kapacitások.

    A valódi megoldás, a minőségi fejlődés azonban a sokkal tudatosabb előre tervezés és az innovációs technológiák széleskörű bevezetése lenne a teljes értékláncon. Szükség van kapacitásbővítésre mind gyártói, mind kivitelezői, mind logisztikai oldalon. Nagyon fontos a hatékonyságnövelés, az átlátható adatalapú működés, hogy költséget tudjunk csökkenteni, és gyorsítani tudjunk a folyamatokon. Sokkal szorosabb együttműködés kell a lánc szereplői között – mondta a szakértő.

    Ahhoz, hogy a lánc minden szereplője befektessen teljesítménynövelésbe, elköteleződjön a folyamatos fejlesztések, az innovációba való befektetés mellett, hosszú távon kiszámítható – nem csak 2-3 éves távlatban előre látható - építőipari piacra van szükség. Ennél sokkal hosszabb távon kellene biztonságban érezni magunkat, és egy stabil, kiszámítható építésügyi stratégiával rendelkezni akár több évtizedre, ami megmutatkozna akár egy fix lakásépítési számban – hangsúlyozta az újHÁZ Centrum vezérigazgatója.

    Hogyan enyhíthető a kiszolgáltatottság?

    A téma folytatódott az ezt követő beszélgetésben, ahol Kiss Gábor, a Metrodom Kft. ügyvezetője moderátorként elsőként arra kérdezett rá, miért növekedtek ennyire a hazai építőanyagárak és mennyire kiszolgáltatott ennek a magyar piac.

    Scheer Sándor FRICS, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója szerint nagy probléma, hogy a magyar piacon nincs megfelelő verseny. Magyarország nagyon kis piac, nagyon ki van szolgáltatva termékcsoportonként egy-egy gyártónak. Az építőanyagot bizonyos távolságon túl nem érdemes, nem kifizetődő szállítani, ezért jobb az adott országban előállítani, ahol felhasználják. Az alapanyaghiány, illetve a csúszások miatt sokszor mégis észszerűtlen távolságról kell rendelni, hogy határidőre tudjanak építeni.

    Mivel nincs verseny, a kiszolgáltatottság óriási. Az áremelés pedig folyamatos. „Ez most egy háborús időszak, a cél az, hogy a kötbért elkerüljük és ártól függetlenül tudjunk élni a vásárlás lehetőségével” – mondta.

    - Jelenleg néhány külföldi tulajdonú gyártó uralja a magyar piacot, de a világpiaci kereslet okán ezek a gyártók elsődlegesen az anyaországaikat szolgálták ki, ezért a magyar kivitelezők nem jutottak alapanyaghoz – mondta el Gyutai Csaba, kormánybiztos, az ÉMI Nonprofit Kft. vezérigazgatója. A kormány ezért bizonyos termékkörben exportregisztrációt vezetett be. Ezt elsősorban jelzésnek szánták, hogy Magyarországon a magyar kivitelezőket részesítsék előnybe a gyártók.

    Próbálnak alternatív anyagbeszerzési forrásokat is bevonni, például faanyagot érdemes Oroszországból behozni. Az igazi, és különösen olcsóbb megoldás azonban az lenne, ha lenne elég hazai gyártókapacitás, amihez akár gyárépítésre lehet szükség. Például egy cementgyár még biztosan elférne a magyar piacon.

    - Ha hiány van, vagy túl magas az áremelkedés, akkor új gyártókat kell keresni, de ezeknél is fontos a minőségellenőrzés. Hiába kínál valaki elérhető áron, akár még a logisztika is megoldható, de nem hozzuk be, ha nem megfelelő a termék minősége. Sok esetben Magyarországon is vannak kisebb gyártók, csak nem tudnak országos igényeket kiszolgálni, mert az építőipar kiszámíthatatlansága miatt nem tudtak megfelelően méretűre növekedni, megfelelő módon fejleszteni – mondta el Dr. Rázsóné Szórády Csilla.

    - Az ágazatot termékenként és alapanyagonként érdemes vizsgálni – hangsúlyozta Rigó Csaba, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke. Jelenleg több versenyjogi eljárás, illetve gyorsított ágazati vizsgálat zajlik az építőanyagiparral kapcsolatosan. Számos bányászati terméket vizsgáltunk például. Ha a drágulás nem támasztható alá, például költségekkel, ha az eltúlzott, akkor azt feltárjuk.

    Nem mindig kartellezésre, vagy erőfölénnyel való visszaélésre kell gondolni, de mivel kisszereplős, gyakorlatilag sok esetben oligopol a piac, könnyen tudják követni egymás stratégiáját, árképzését. Össze sem kell beszélni hozzá. Így folyamatosan növekvő árazás tud kialakulni. Az árak persze a nagy kereslet miatt is növekedhetnek rövidtávon, de az előbb utóbb egyensúlyba kerül. Így azonban folyamatosan nőnek túl a világpiaci hatásokon.

    - Gyorsított ágazati vizsgálatban a kerámiatermékeket (tégla, cserép) vizsgáltuk. Ez most társadalmi vitán van, és elég jó visszajelzések jöttek, hogy mit kellene tenni. Például, hogy a hazai vállalkozásokat a Kormány olyan K+F támogatásokkal segítse, amellyel hazai gyártókapacitás létesíthető – mondta a GVH elnöke.

    - A versenykorlátozás rövidtávú megoldás, középtávon magyar termelőkapacitásokat kell kiépíteni. Árcsökkenésre azonban a növekvő infláció és bérek miatt egyáltalán nem számítok, a cél nem is ez, hanem a kiszámítható növekedés.” - hangsúlyozta Rigó Csaba.

     

  • Népszerűek a bringabarát albérletek

    A budapesti albérletpiacon augusztusban a kínálat bővülése miatt az átlagos bérleti díjak a júliusi 150 ezres csúcsról 147 ezerre mérséklődtek.

    A felvételi ponthatárok kihirdetése után a felsőoktatásban tanulók is tömegesen jelentek meg a budapesti kiadó lakások piacán, ami július végén látványos bérletidíj-növekedést eredményezett. Miközben a forgalom tovább nőtt, az árak további emelkedését a nyár utolsó hónapjában megállította, hogy bővült a kínálati oldal is. A Rentingo elemzése szerint az újabb kiadó lakások részben annak is köszönhetően jelentek meg, hogy az Airbnb-piacra nem minden tulajdonos tudott vagy akart visszatérni, ők így továbbra is a hosszú távon kiadó lakások kínálatát erősítik.

    A júliusi rekord bérletidíj-emelkedést így minimálisan korrigálta a piac: míg egy kiadó lakásért Budapesten átlagosan 150 ezer forintot kellett fizetni július végén, addig augusztus végén ez 147 ezer forintra mérséklődött – írják a közleményükben.

    Mint írják, a hosszan elnyúló járványhelyzet miatt markánsan nőtt az igény a bringabarát albérletek iránt: egyre több bérlő számára fontos szempont, hogy a lakáshoz tartozzon olyan helyiség, ahol a biciklit biztonságosan tárolni lehet.

    Forrás: Rentingo

  • Nyugat-Magyarországon épül a társasházak csaknem háromnegyede

    Utoljára 2018 első három hónapjában indultak el magasabb értékben kivitelezések egy negyedév alatt. 2021 első félévében így összesen 1398 milliárd forint értékben léptek építési fázisba beruházások, ami jelentős 20 illetve 18 százalékos növekedést jelent az előző két év ugyanezen időszakának értékeihez képest.

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 2. negyedév)

    Erősödő nem lakáscélú magasépítési aktivitás

    2021 második három hónapjában tovább nőtt az Aktivitás-Kezdési mutató az év első három hónapjához képest a magasépítési szektorban. Összesen 558 milliárd forint értékben indultak építkezések ezen a részpiacon, ami az utóbbi évek legmagasabb negyedéves összegét jelentette. A magas első és második negyedéves számoknak köszönhetően a január és június között elindított kivitelezési munkák összértéke 19%-os növekedést mutatott 2020 első félévéhez képest, míg 2019 azonos időszakával összehasonlítva 34 százalékos bővülés volt mérhető.

    A magasépítéseken belül növekedett a nem lakáscélú magasépítések első féléves Aktivitás-Kezdési mutatója, amely 25 százalékkal volt magasabb az előző év első félévében tapasztaltnál. 

    Visszaesés a társasházi lakásépítési piacon

    2021 első negyedévének, előző negyedévekhez képesti kiugróan magas Aktivitás-Kezdési értéke után a második negyedévi adat jelentős csökkenést mutatott a társasházi lakásépítési piacon. Az első féléves érték így összességében valamivel alacsonyabb, mint a 2020-as év ugyanezen időszakában.

    2021. január 1-től ismét 5 százalékos áfa mellett lehet értékesíteni az új lakásokat, amely kedvezményes áfakulcs a 2022. december 31-ig jogerős építési engedélyt szerző, és 2026. december 31-ig értékesítésre kerülő lakásokra vonatkozik. Az év elején tapasztalt magasabb összegű kivitelezés indítás nem meglepő, a korábban a 27 százalékos áfakulcs miatt fiókokban maradt terveket most az ismét csökkenő áfa miatt a fejlesztők már el tudták indítani, ami hozzájárulhatott az Aktivitás-Kezdés számok megugrásához. Ugyanakkor a tavaly ősszel bejelentett áfaváltozásra még kevés ideje volt reagálni a beruházóknak, egy-egy teljesen új projekt terveztetése és engedélyeztetése hosszabb időt vehet igénybe. Ennek hatására az építés tényleges indítása így kitolódhat, ami részben magyarázhatja a második negyedéves gyengébb számokat. Mivel az idei év első félévében már látszott a KSH számai alapján az építési engedélyek számának emelkedése a tavalyi évhez képest, így várhatóan ennek határására a jövőben a társasházi lakásépítések esetében is lehet az Aktivitás-Kezdés mutató növekedésére számítani. A lakásépítési piac számára ráadásul kedvezően hathat az ősszel érkező „zöld” hitel, valamint a korszerű újépítésű ingatlanokhoz igényelhető kamatmentes CSOK-hitel is, ami növelheti a keresletet az újépítésű ingatlanok iránt.

    Az év második 3 hónapjában csökkent az első negyedévhez képest a társasházi lakásépítések esetében az Aktivitás-Befejezési mutató, ami összefügghet az építkezések csúszásával, a következő időszakokban ugyanis még jelentős értékben várható társasházi új lakások átadása. Az év első felében összesen 138 milliárd forint értékben fejeződtek be projektek.

    Az adott időszakban elkezdett és befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, és a teljesítmény, vagyis az adott időszakban építésre fordított összeg, folyóáron. (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 2. negyedév)

    A 2021-es év első felében megkezdett társasházi lakásépítési kivitelezések összértékének közel háromnegyede Közép-Magyarországhoz köthető, ez azonban főként az első negyedév magas számainak köszönhető, az egyébként is gyengén sikerült második negyedévben az elindult építkezések aránya kisebb mértékben haladta meg az előző évek szintjét Közép-Magyarország esetében. A nyugati- és keleti régiók részesedése jóval alacsonyabb volt az első félévben a korábbi években tapasztalhatónál, a legkisebb arányban a keleti régiókban indultak társasházi lakásépítési projektek.

    A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 2. negyedév)

    Új lendület a mélyépítésekben

    A mélyépítési szektor Aktivitás-Kezdési mutatója 2021 második negyedévében jókora növekedést mutatott az év első három hónapjához viszonyítva, és az elmúlt negyedéveket vizsgálva is a legmagasabb összegnek számított – derül ki az EBI Építésaktvitási Jelentésből. 2021 első hat hónapjában összesen 423 milliárd forint értékben léptek építési fázisba beruházások. A mélyépítéseken belül mind az út-és vasútépítési, mind a nem út-és vasútépítési részpiacon jelentős növekedés látszott a második negyedévi adatokban az év első három hónapjához viszonyítva.

    Nyugat-Magyarországon indult sok kivitelezés

    A 2021 első félévében megkezdett kivitelezési munkák összértékének aránya a Nyugati régiókban volt a legmagasabb (39%), ami több, mint 10 százalékponttal múlja felül a terület korábbi években megfigyelt átlagos részesedését. Ezzel párhuzamosan az idei első 6 hónapban alacsonyabb volt mind a keleti, mind a közép-magyarországi régiókban elindított építkezések részaránya a korábbi évekhez képest. A legalacsonyabb részesedéssel Kelet-Magyarország rendelkezett, 27 százalékkal.

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 2. negyedév)

    Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021 Q2

  • Fél éve folyamatosan emelkednek a lakbérek

    A nyári albérletszezon élénkülést eredményezett az országos és a fővárosi albérletpiacon – derül ki az ingatlan.com összefoglalójából, amely a KSH-ingatlan.com lakbérindexének júliusi eredményei mellett ismerteti a kínálati piacra augusztus közepén jellemző árakat.

    Drágulás történt, tovább szűkült az albérlet-árolló

    A KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint a múlt hónapban országosan 2,7 százalékkal növekedtek a bérleti díjak a kínálati piacon a júniusi szinthez képest, a fővárosban pedig 2,4 százalékos növekedésről tanúskodik a mutató. Az idén januári mélyponthoz képest több mint 8 százalékkal növekedtek az átlagos bérleti díjak.

    „Számítani lehetett az élénkülésre és a bérleti díjak emelkedésére is, főként a nyári albérletszezon júliusi indulása miatt, a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után a diákok is megjelentek a keresleti oldalon. Bár a nyári hónapokban alapvetően a diákok generálják a legnagyobb keresletet, a keresleti oldalt erősítik az adott városban munkát vállalók bérlőjelöltek is. A koronavírus-járvány utáni visszarendeződéssel több, máshonnan odaköltöző alkalmazott keres magának újra lakhatási megoldást az egyetemvárosokban.” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: „A 2015-ös átlagokhoz képest a lakbérindex szerint az országos bérleti díjak 38, a budapestiek 30 százalékkal voltak magasabbak idén júliusban, ám ez még elmarad a 2020 januárjában elért rekordtól, amikor mind az országos, mind a fővárosi mutató bő 40 százalékkal haladta meg a 2015-ös szintet.”

    Mennyiért kínálják az albérleteket?

    Az ingatlan.com elemzéséből az is kiderül, hogy az idén – az év első nyolc és él hónapjában - az albérletek iránt érdeklődők száma ugyan éves összevetésben csökkent, de 3 százalékkal nőtt a járvány előtti szinthez, azaz 2019 azonos időszakához képest. Augusztus közepén országosan közel 19 ezer kiadó lakásból válogathattak a bérlők. Budapesten több mint 13 ezer lakóingatlan szerepelt a kínálatban, a megyeszékhelyeken több mint 3600 ingatlanból lehetett választani.

    Budapesten augusztus közepén a kiadásra kínált lakások és házak bérleti díja 145 ezer forintot tett ki, ami 5 ezer forintos csökkenést jelent 2020 augusztusához és 20 ezer forintos visszaesést 2019 azonos időszakához képest. Az ingatlan.com elemzése szerint augusztus közepén a nagy egyetemvárosok közül

    ·        Debrecenben 120 ezer forint volt az átlagos bérleti díj a kínálati piacon, szemben az egy évvel korábbi 110 ezer forinttal.

    ·        Szegeden szintén 10 ezer forinttal 100 ezerről 110 ezer forintra nőtt a kiadásra hirdetett lakások átlagos bérleti díja.

    ·        A pécsi albérleteket 100 ezres bérleti díjjal kínálták a tulajdonosok, ez szintén 10 ezer forintos emelkedésnek felel meg éves szinten.

    ·        Miskolcon ugyanakkor 90 ezer forintot tett ki az átlagos bérleti díj, ami stagnálásnak felel meg.

     

    A KSH-ingatlan.com lakbérindex legújabb kiadványa idekattintva olvasható.

    Megfizethetőbb lakhatásért fogott össze az ingatlan.com az egyetemekkel

    A közel 19 ezer lakóingatlanból álló albérletpiaci kínálatból a legmegfizethetőbb és legmegfelelőbb lakások közül választhatnak a Budapest Corvinus Egyetem (BCE) és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) hallgatói a két intézmény és az ingatlan.com együttműködésének köszönhetően. 

    A felsőoktatási intézmények a napokban hozzák nyilvánosságra, hányan kapnak kollégiumi férőhelyet, akik pedig nem jutnak ilyen lehetőséghez, jellemzően lakásbérlőként lépnek ki az albérletpiacra. Az ő helyzetüket könnyíti meg az ingatlan.com, valamint a Budapest Corvinus Egyetem (BCE) és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) most induló partnersége. 

    Lényeges feltételek alapján szűkített kínálat

     Balogh László elmondta, hogy az elmúlt években emelkedő bérleti díjak miatt nem volt könnyű az egyetemvárosokban lakhatási megoldást kereső diákok helyzete. Ezt jelzi többek között az is, hogy a KSH-ingatlan.com lakbérindexe 2020 januárban érte el a csúcsot, akkor az országos átlagos bérleti díjak 45 százalékkal haladták meg a 2015-ös lakbérszintet.

    Az ingatlan.com és a két egyetem együttműködésének köszönhetően a teljes, közel 19 ezer kiadó lakás és ház alkotta országos kínálatból a BCE és az ELTE által előírt kritériumok szerint ajánlják az egyetemistáknak a legmegfelelőbb és legmegfizethetőbb albérleteket. A feltételek között szerepel többek között az egy főre jutó havi lakbér maximális összege és a minimális lakóterület mérete, az egyetemekhez való közelség és a kedvezményes összegű kaució szerepel is. Szintén lényeges kritérium a jelenlegi helyzetben, hogy egy esetlegesen bekövetkező újabb járványhullám esetén a tulajdonos rugalmas feltételekkel biztosítson kiköltözést a diákoknak, ha ők az albérletből való távozás mellett döntenek. 

    Nemcsak a hallgatók, de a bérbeadók is kapnak garanciát a program keretében, mivel ezekre a bérleményekre is kiterjednek az intézmények etikai szabályzatai. A nem rendeltetésszerű lakáshasználat így akár fegyelmi eljárást is vonhat maga után.

    A hirdetők és résztvevők számára ingyenes

    Az együttműködések célja a hallgatók megfizethetőbb lakhatása, ezért a tulajdonosok vagy ingatlanközvetítők ingatlan.com-on meghirdetett ingatlanai ingyenesen bekerülhetnek az egyetemi programba, amennyiben azok megfelelnek az intézmények által előírt feltételeknek. 

    Forrás: ingatlan.com

  • Országszerte nőtt a lakásépítési kedv

    A lakásátadások csökkentek az első negyedévhez képest, de az év további részében várhatóan ez ismét emelkedésben fordul majd.

    Az első negyedévben átlagosan 6,3 lakás épült tízezer lakosonként, ezt Budapest, Pest, Zala és Győr-Moson-Sopron megye múlta felül. Ez azt jelenti, hogy a lakásépítések aránya lakosságarányosan csökkent, tavaly az első félévben ugyanez a mutató 8,9 volt, 2019-ben 6,6.

     A regionális megoszlást tekintve változatlanul Közép-Magyarország áll az élen mind a megépült lakásokat, mind a kiadott új lakásépítési engedélyeket és egyszerű bejelentéseket számba véve. A lakások több mint 64 százaléka itt épült a második negyedévben.

    Ugyanakkor az is látszik, hogy a tervezett lakások tekintetében, hogy a középső régió előnye mérséklődött a többi régióhoz képest, vagyis arányában azokban erőteljesebben nőtt a lakásépítési kedv.

    Az idei első félévben öt megyében adtak ki ezernél több új engedélyt, míg 12 megyében ez 500 alatt maradt. Ez mutatja, hogy továbbra is meglehetősen egyenetlen a lakásfeljesztések aránya az országban.

    A megyék részvétele a lakásfejlesztésekben az elmúlt öt évben alig változott.

  • Ismét lendületbe jöttek a lakásépítések

    2021 első félévében 15.274 új lakás építési engedélyt adtak ki, ebben benne van az egyszerű bejelentések száma is, ami 10.217 volt.

    2017 óta lehetséges egyszerű bejelentéssel építeni azóta ezeknek az aránya folyamatosan nő. 2020 második negyedéve óta 70% közelében van az összes tervezett lakáson belül.

    Egylakásos lakóépületben 6817 lakást terveznek építeni az idei első féléves statisztika alapján, vagyis ennyi családi házra kértek engedélyt. A tervezett 490 új három és annál több lakásos lakóépületben 5689 lakás létesítenének- Ebből kiszámolható, hogy 1259 kétlakásos épületre adtak ki engedélyt az idén. Az összesen tervezett 8566 épületben 15.274 lakást építenének.

    2020-ban 9265, a tavalyi első félévben 4435 egylakásos épületekre adtak ki engedélyt, vagyis az idei első félévi adat szerint jócskán megugorhat a tervezett családi házak száma. A tervezett családi házak száma viszonylag egyenletes volt az elmúlt években, 2020 második félévétől azonban jelentősen es folyamatosan emelkedik. Idén márciustól már havonta több mint 1000 ilyen épületre adtak ki engedélyt.

    A KSH adataiból az is kiolvasható, hogy 2021-ben  május kivételével 50% alatt  marad a létesítendő egylakásos épületek aránya a kiadott új lakásépítési engedélyek illetve egyszerű bejelentések között, vagyis több többlakásos épületet, elsősorban társasházat terveznek az építtetők.

    Mivel az 5%-os lakásáfa visszatért a 2021-től, az idén már emelkednek a többlakásos épületekre, társasházakra kiadott engedélyek.

    Aki családi házat épít, a csok mellett igényelheti az áfavisszatérítést, illetve, ha vállalkozóval építette a családi házat akkor az 5% áfa. Ez mindenképpen lendületet ad a családi házak építésének is.

    Mivel ősztől elérhető lesz az MNB Zöld Otthon Programjának hitele is a magas energetikai követelményeknek megfelelő házakra, további forráshoz juthatnak ilyen családi házak építéséhez.

    Természetesen többlakásos épületek létesítése is jelentős támogatásokat kap, hiszen az általános 5%-os áfa mellett a csokkal vásárlók számára 0% az áfa, ősztől a rozsda övezetekben mindenki áfamentesen juthat új lakáshoz, sőt az energetikai követelményeknek megfelelő újra lakásra a vásárlók még az MNB zöld lakáshitelét is felvehetik.

  • Az otthonteremtési intézkedések hatására tovább nőnek a lakásépítési számok

    Az első félév adatai megerősítik a kibővített otthonteremtési program intézkedéseinek élénkítő hatását a lakásépítési szektorra. A lakásépítési engedélyek száma továbbra is emelkedőben, egyre több lakásprojekt indul. Ezt a trendet erősíti, illetve nyújtja el hosszabb távra a Magyar Nemzeti Bank július elején bejelentett Zöld Otthon Programja, valamint a rozsdaövezeti új lakások adásvételére vonatkozó áfavisszaigénylés.

    A 2021. évben óriási pozitív ösztönzést kaptak a lakásépítések, lakásfelújítások. Az építkezők, lakásvásárlók, felújítók igénybe vehetik a CSOK-ot, az áfakedvezményeket, a kedvező lakáshiteleket, az illetékkedvezményt, a jelzáloghitel-elengedést, a felújítási kedvezményt.

    A jelenlegi szabályok szerint az otthonteremtési támogatás több más eleme (falusi CSOK, illetékmentesség, új lakás vásárlása csokkal 0% áfával) is kifut 2022 végén. A CSOK marad, és szeptembertől a rozsdaövezetekben épülő lakások vásárlása után visszaigényelhető lesz a jelemlegi 5% áfa is, ami új lendületet adhat a lakásépítéseknek ezeken a területeken.

    A jegybanki refinanszírozású Zöld Otthon Program lakáshitelének kamata a teljes futamidő alatt teljesen fix lesz és legfeljebb 2,5 százalékos lehet. Jelentős feltétel, hogy az MNB által meghirdetett új lakáshitel-konstrukció energetikai követelményt is tartalmaz, vagyis azok vehetik igénybe idén októbertől, akik legalább BB energetikai besorolású újépítésű lakást vásárolnak vagy építenek.

    Lényegesnek tartjuk, hogy a program magas energiahatékonyságú új lakások, családi házak építésére, illetve vásárlására nyújt forrást, mert ez fontos lépés a minőségi lakásépítés ösztönzése, támogatása felé. Amikor a lakásállomány megújításáról beszélünk, nem mennyiségi, hanem minőségi megújulás a kívánatos, hiszen felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is.

    Ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon, ezek mellett szükséges lenne az általános 5%-os újlakás-áfa fenntartása, illetve az otthonteremtési támogatások állandósága. Azt a lehetőséget, amelyet a 2020-ban bejelentett intézkedésekkel megkaptak a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat – anyaggyártók, tervezők, kivitelezők, fejlesztők, építőanyag kereskedők, finanszírozók, ingatlanforgalmazók, kapcsolódó beszállítók -, csak egy hosszú távon kiszámítható környezetben lehet hatékonyan kihasználni.

    Ez a hosszú távon kiszámítható, mérsékelt ciklikusságú építőipari környezet tudja biztosítani a lakásállomány minőségi megújítását, a kívánt demográfiai célokat és nemzetgazdasági hatásokat.

    A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat. A miniszterelnök által is említett évi 40 ezer lakásépítés elérése legalább egy évtizedre szóló program eredménye lehet. Fontos lenne, hogy a Kormány a következő 5-10 évre meghatározzon olyan maximális lakásépítési célszámot is, amely az építőipari kapacitással nagyságrendileg fenntartható.

    Lényeges lenne az is, hogy a lakásépítési és a lakásfelújítási piacon hosszú távú kiszámíthatóság legyen, vagyis a megfelelő intézkedések ne csak néhány évig éljenek. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.

    A ciklikusság csökkenthető lenne egy piaci, vagy közhasznú  bérlakásépítési intézményrendszer kialakításával (Közhasznú lakásépítési program javaslat), amely közvetlen beavatkozási és konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne a kormányzat kezében.

    A felújítások, korszerűsítések ösztönzése ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehet. Lényegesnek tartjuk, hogy egyes esetekben a felújítás helyett a helyettesítő új építés a gazdaságilag és műszakilag is indokolt megoldás, a támogatási rendszer ezt megfelelően vegye figyelembe.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    A KSH szerint 2021 I. félévében az előző év hasonló időszakához képest:

    • A használatba vett lakások száma ugrásszerűen nőtt a fővárosban és csökkent vidéken. Budapesten 4.532 lakást vettek használatba, ami közel háromszorosa az egy évvel korábbinak. Ugyanakkor a megyei jogú városokban 30, a többi városban 19, a községekben pedig 26%-kal kevesebb lakást adtak át, mint 2020 I. félévében.
    • A természetes személyek által épített lakások aránya 45-ről 28%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 54-ről 71%-ra nőtt 2020 I. félévéhez képest.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 33%-a családi házban, 64%-a többlakásos épületben, 0,9%-a lakóparkban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 13,5 m2-rel, 83 m2-re csökkent 2020 I. félévéhez képest.
    • 2020 I. félévében a saját használatra épített lakások aránya 42% volt, amely idén 27%-ra csökkent. Az értékesítési céllal épített lakások aránya ezalatt 56-ról 71%-ra nőtt.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 15.274 volt, 22%-kal több, mint 2020 I. félévében. A használatba vett lakások számával ellentétesen alakult az építési engedélyeké: utóbbiak a fővárosban visszaestek és vidéken indultak növekedésnek. Budapesten 42%-kal kevesebb, a megyei jogú városokban 72, az egyéb városokban 49, a községekben pedig 77%-kal több lakás építését tervezték, mint 2020 azonos időszakában. Az építtetők az esetek 67%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
    • 2020 I. félévéhez képest az engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma minden megyében növekedett. A tervezett lakásoké Hajdú-Bihar megyében közel a háromszorosára, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint a kétszeresére nőtt. Minden negyedik építendő lakás Pest megyében található, ahol a számuk 70%-kal emelkedett és meghaladta a 4 ezret.
    • 2020 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 58%-kal több, összesen 8.566 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett lakóépületek száma minden megyében növekedett. A tervezett nem lakóépületek száma országos szinten 2329, 21%-kal több, mint 2020 I. félévében.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk és a kapcsolódó ábrák cikkünk alatt letölthetők.

     

     

  • Az idén több olcsóbb albérletet kínálnak

    Az országos albérletpiacon egy hónap alatt feljebb kúsztak az árak, köszönhetően a járvány miatti bizonytalanság csökkenésének, az éledező gazdaságnak és az élékülő keresletnek, ami bő kínálattal párosul - derül ki az ingatlan.com legújabb albérletpiaci elemzéséből, amely a KSH-ingatlan.com lakbérindexe mellett azt is bemutatja, hogyan alakult a legolcsóbb árkategóriába tartozó kiadó lakások aránya a budapesti, valamint a fővároson kívüli piacon.

    Folytatódott az enyhe drágulás

    Országos szinten 1,6 százalékkal, Budapesten pedig 1,8 százalékkal emelkedett a KSH-ingatlan.com lakbérindexe idén májushoz képest.

     

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: “Az emelkedés ellenére az úgynevezett fixbázisú lakbérindex szerint a bérleti díjak még bőven elmaradnak a csúcsértékektől. Idén júniusban a 2015-ös szinthez képest 34 százalékkal voltak magasabban az átlagos bérleti díjak. Ez pedig elmarad a 2019-es értékektől, amelyek 40-45 százalékkal haladták meg a 2015-ös bázist.”

    Olcsó lakások: kerületek, városok és arányok

    A szakember az albérletpiaci trendekről szólva hozzátette: “Új tendencia figyelhető meg a legfrissebb, júliusi kínálati adatokból a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után felélénkülő albérletpiacon. A korábbinál ugyanis nagyobb arányt képviselnek a budapesti piacon a viszonylag olcsónak mondható, 100 ezer forint alatt bérleti díjért kínált lakások. Ebben szerepet játszik, hogy sok tulajdonos a járvány miatti kedvezőtlen piaci helyzetben inkább biztosra szeretne menni és kvázi árengedménnyel szeretne mielőbb bérlőt találni.”

    Az ingatlan.com adatai szerint a budapesti kínálatban a havi 100 ezer forintnál olcsóbban bérelhető lakások aránya július végén a teljes kínálatban 8 százalékos volt, szemben az egy évvel korábbi 6 százalékkal. A XI. és XIII. kerületekben egyaránt 7,4 százalékos volt a 100 ezer alatti kiadó lakások aránya, de akadnak városrészek, amelyekben jóval magasabb a részesedésük. Például Zuglóban majdnem eléri a 15 százalékot, Újpesten pedig a 18 százalékot, Kőbányán és Kispesten pedig 20 százalék feletti.

    A Budapesten kívüli piacon a nagyobb egyetemvárosokban az alacsonyabb árkategóriába a 60 ezer forint alatti havi bérleti díjjal kínált lakások tartoznak. Ezeknek az aránya Debrecenben a tavaly júliusi 4,9 százalékról 3,1 százalékra csökkent, ugyanakkor Győrben 5 százalékra 6 százalék fölé nőtt, Szegeden 5,5 százalékról 7 százalék feletti szintre emelkedett és Pécsen is nagyobb lett a részesedésük tavalyhoz képest.

    A KSH-ingatlan.com lakbérindex itt olvasható: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/lakberindex_szamitas/2106/index.html 

  • Ősztől 0% lesz az áfa a rozsdaövezeti új lakásokra

    A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet (A Kormány 444/2021. (VII. 23.) Korm. rendelete a rozsdaövezeti akcióterületen létesített lakóingatlanban kialakított lakások vásárlásához kapcsolódó adó-visszatérítési támogatásról) kimondja: a rozsdaövezeti akcióterületek fejlesztésének elősegítése érdekében - a rendeletben meghatározott feltételekkel - a központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatásként adó-visszatérítési támogatás vehető igénybe. A támogatás olyan lakás vásárlása esetén igényelhető, amelyet gazdálkodó szervezet természetes (magán) személy részére való értékesítés céljára épített vagy építtetett, és az igénylő részére értékesített. A rendelet szövege szerint "A támogatás összege megegyezik a lakás vásárlásáról kiállított számla vagy számlák szerint megfizetett, 5%-os általános forgalmi adó összegével".

    A támogatás abban az esetben igényelhető, ha a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában 

    - a lakást vásárló magyar állampolgár,

    - az igénylőnek az állami adó- és vámhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása,
    - a lakás az ingatlan-nyilvántartásban lakás megnevezéssel feltüntetésre került,
    - és az igénylő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése megtörtént.

    További feltétel, hogy a számlát ez év szeptember elseje után állítsák ki.

    A támogatási kérelmet a Magyar Államkincstár (MÁK) által rendszeresített és a honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltésével lehet igényelni elektronikusan, postai úton, vagy pedig a kormányablakoknál személyesen.

    A kérelemhez mellékelni kell a következő dokumentumokat:

    - adásvételi szerződés,
    - a a lakás elhelyezkedése szerinti rozsdaövezeti akcióterületet lehatároló kormányrendelet hatálybalépésének napján vagy azt követően kiállított és teljesített, a lakás teljes vételárát és az 5%-os általános forgalmi adót tartalmazó számla vagy részszámlák,
    - a teljes vételár kiegyenlítésének igazolására az eladó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata és
    - a végleges használatbavételi engedély.

    A támogatás iránti kérelmeket – a beérkezés sorrendjében – a MÁK a beérkezést követő 30 napon belül bírálja el. Ha a MÁK az igénylő támogatásra való jogosultságát megállapítja - a megítélt támogatás összegétől függetlenül - támogatói okiratot állít ki. A MÁK a támogatói okirat kiállítását követő 5 napon belül folyósítja a támogatást az igénylő belföldi fizetési számlájára.

    Forrás: Magyar Közlöny

     

  • Az év közönségdíjas családi háza

    Az Év háza 2008 óta a hazai építész szakma elismert díja, mely a családi házak és a kis lakóépületek, illetve középületek szakmai szempontok alapján értékelt ­elismerése.

    2021-ben két kategóriában hirdették meg a versenyt, nevezni május 19-ig lehetett.
    - családi ház vagy  maximum 4 lakásos lakóépület vagy nyaralóépület,
    - középület, amely kereskedelmi-, oktatási-, adminisztratív- (iroda), egészségügyi- vagy szállás jellegű-, illeltve kulturális funkciójú.

    A verseny végeredményét a tervek szerint szeptemberben hirdetik ki, amikor a szakmai zsűri döntése alapján adják át a pályázat díjait.

    A hagyományoknak megfelelően az Év háza Facebook-oldalán a közönség véleményére is kíváncsiak, hogy szavazataikkal eldöntsék, melyik épület kapja meg a közönségdíjat.

    Először a családi ház, kis társasház kategória jelöltjeire lehetett szavazni a közösségi portálon. A voksolás lezárult, a legtöbb szavazatot kapott épület lett a kategória közönségdíjasa: Göde Ferenc építész által tervezett Velencén magasodó családi ház.

    A telek csodás kilátással, és hatalmas lejtéssel rendelkezik. 3 szintű, szinteltolásos épületet terveztek, amely a terepre illeszkedik. Felül a garázsba áll be az autó, 2,5 szinttel lejjebb lehet kimenni az alsó teraszra. A tető és a ház két oldala természetes palával fedett. Elől zárt bejáratok, a tó felé üvegfelületek dominálnak. A belsőépítészeti kialakítás nagy részét is Göde Ferenc cége tervezte.

    Forrás és további fotók: 24.hu

  • Zöld lakáshitel

    A kifutó NHP-hoz hasonlóan jegybanki refinanszírozású Zöld Otthon Program várhatóan októberben indul el. A lakosság által legalább BB energetikai besorolású újépítésű lakások vásárlására vagy építésére felvehető lakáshitel a kamat a teljes futamidő alatt teljesen fix lesz és legfeljebb 2,5 százalékos lehet. A hitelösszeg legfeljebb 70 millió forint lehet, és maximum 25 éves futamidővel. A hitelkeret 200 milliárd forint, az MNB a 200 milliárd forintos vásárlási összeg elérésekor felülvizsgálja a programot.

    A program magas energiahatékonyságú új lakások, családi házak építésére, illetve vásárlására nyújt forrást, ami azért lényeges, mert fontos lépést jelent a minőségi lakásépítés ösztönzése, támogatása felé. Amikor a lakásállomány megújításáról beszélünk, nem mennyiségi, hanem minőségi megújulás a kívánatos, hiszen felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is.

    A lakásállomány 100 éves megújulásához évente legalább 40 ezer lakás megépítése szükséges, és ezeknek jó minőségű, magas energetikai követelményeknek megfelelő lakásoknak kellene lenniük.

    Ma már jelentősen magasabb színvonalú építőanyagok és építési termékek találhatók a piacon, amelyeknek a szakszerű beépítéséhez a technológiák is rendelkezésre állnak. Az, hogy a kivitelezésben ezeket alkalmazzák-e, az egyelőre az építtetőkön múlik.

    Újabb elemmel bővül tehát az újlakás-támogatási rendszer, ami nagyon üdvözlendő lépés, de fontosnak tartanánk, hogy emellett legyen kijelölt éves lakásépítési célszám egy hosszú távú lakásprogram részeként, ami erősítené a kiszámíthatóságot az építőipari szereplők és a családok számára is.

  • Egyre többen fektetnének bérlakásba is

    A CBRE kiadta a Hungarian Investor Intentions Survey 2021-es eredményeit, mely átfogó képet alkot a magyarországi ingatlanpiac befektetői oldaláról. A gazdaság újraindításának eredményeként a befektetők jóval optimistábbak, a megkérdezettek 63 százaléka bizakodóbb, mint fél évvel ezelőtt, és ez a befektetési hajlandóságon is érzékelhető. A válaszadók fele szeretné kereskedelmi forgalmát a COVID-19 előtti szintre növelni, és 30 százalékuk a 2019-es szint felett fektetne ingatlanokba Magyarországon.

    Az optimizmus többek között annak tudható be, hogy az előrejelzések szerint a magyar gazdaság gyorsabban áll majd talpra, mint a nyugat-európai régió, a tendenciák szerint az Egyesült Államokkal hasonló ütemben. Habár az ingatlanbefektetési piacon nem várható ennyire gyors visszarendeződés,

    Az európai régióban továbbra is az irodai szegmens a legvonzóbb befektetési célpont 2021-ben is, és a magyarországi adatok illeszkednek ehhez trendhez. Bár hazánkban továbbra az iroda a legkeresettebb befektetési kategória, a meggyőző előny csökkenni látszik.

    A tavalyi megugrást követően az ipari ingatlanokkal kapcsolatos befektetési hajlandóság is kicsit csökkent idén, ellenben az alternatív befektetési lehetőségek iránt többen érdeklődnek.

    A válaszadók 26 százaléka fektetne szállodába és bérlakásokba, ami 16 százalékos növekedést jelent a két évvel ezelőtti kereslethez képest.

    Forrás: Portfolio.hu

  • Így nőttek a lakásépítés költségei az elmúlt években

    A Központi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy 2000 óta a fajlagos építési költségek a társasházak építésénél két és félszeresükre, a családi házak építésénél és bővítés esetében háromszorosukra nőttek. 2018-ban látványosan meglódultak a költségek, különösen a családi házak építésénél, ahol 44 százalékos növekedést láthatunk, a többszintes, többlakásos épületek sem maradnak el nagyon a 37 százalékos költségnövekedéssel.
    (Adatforrás: https://www.ksh.hu/stadat_files/lak/hu/lak0012.html

    Ha azt nézzük meg, hogy melyik nagy költségtényező okozta a drágulást, azt látjuk, hogy a munkaerő és az építőanyagok fej-fej mellett haladtak. Mindkettő trendje növekvő 2000 óta. 2015-ig az anyagárak, 2016-tól azonban a munkaerő ára tette ki a költségnövekedés nagyobb részét. 2015 óta 39 százalékkal nőttek a lakásépítés költségei, a munkaerő 49,7, az építőanyagok 31 százalékkal drágultak.
    (Adatforrás: https://www.ksh.hu/stadat_files/lak/hu/lak0011.html

    2020-ban így oszlott meg a két fő költségtípus a teljes építési költségen belül (a feltüntetett árindexek alapja a 2015. évi átlagköltség). 

     

  • Még alakul, hogy hogyan teszik vonzóvá a rozsdaövezeti lakásépítéseket

    Füleky, aki egyben a Rozsdaövezeti Bizottság elnöke, hozzátette, „hogy minden terület jövőbeli funkcionális szerepét jelentősen befolyásolja a tágabb környezetének funkcionális ellátottsága, a környezet minősége, infrastrukturális és közlekedési kapcsolatai”.

    A kormány tavaly májusban hirdette meg a rozsdaövezetek fejlesztésére irányuló akciótervet, amely a leromlott állapotú, felhagyott és szennyezett ipari területek helyreállítását, kármentesítését és fejlesztését célozta meg. Idén márciusban Rozsdaövezeti Bizottság alakult a kapcsolódó akcióterületek kijelölésére. Ekkor derült ki az is, hogy milyen kritériumok alapján fogják elbírálni a területeket, a többi között az, hogy kizárólag legalább egymilliárd forint teljes költségigényű építési beruházás vagy kármentesítési eljárással egybekötött építési beruházás megvalósítását támogatják.

    Miután az 5%-os lakásáfát minden újonnan épülő lakáscélú fejlesztésre kiterjesztették, a rozsdaövezeti beruházások célzott támogatás nélkül maradtak. A jövőben viszont ez várhatóan változni fog, hiszen a helyettes államtitkár elmondása szerint jelenleg is folyik a rozsdaövezeti akcióterületeken megvalósuló beruházásokra vonatkozó kedvezmények és támogatási rensdzer kidolgozása

    A pályázás során az állami vagy önkormányzati tervezetek a magáncégekéhez hasonlóan, egyaránt a bizottsághoz futnak be. "A pályázók köre nincs korlátozva, így akár magánszemélyek, jogi személyek, települési vagy kerületi önkormányzatok és az állam is tehet javaslatot a Bizottság részére. A kezdeményezők jellegétől függetlenül az elbírálás azonos szempontrendszer szerint történik" - derült ki a helyettes államtitkár válaszaiból.

    Forrás: Portfolio

  • Így építettünk az elmúlt 20 évben

    A 2000-es években döntően 15 ezer fölött volt az évi építési szám a lakóépületeket és az üdülőépületeket együtt számolva, de ez 2004-ben a 21 ezret is meghaladta.

    2013-ra alig több mint 3500 ilyen jellegű építést regisztráltak, ez volt a 20 éves mélypont, sőt, tágabb időintervallumot nézve valójában ez 100 éves mélypont volt.

    2016-ot követően megint fokozatos emelkedés látható az építésekben, ez tavaly több mint 13.800 épületet jelentett, amelyekben 28.208 új lakást adtak át.

    Az elmúlt 20 évben épült lakó- és üdülőépületek döntően földszintes és egyemeletes épületek voltak, 95-98 százalékban.

    Az elmúlt négy évben az új lakóépületben épült lakások 50-54 százalékban családi házak.

    Az átlagos kivitelezési idő erősen hullámzó volt az elmúlt két évtizedben. Míg a 2000-es években 425 és 835 nap közötti idő alatt épültek a lakóépületek, a 2010-es évek közepén a többszintes, többlakásos épületek átlagosan 900 nap, a családi házak átlagosan 1000 nap alatt készültek el. Lakóparki épületeknél ebben az időszakban 1800 napba is telt a kivitelezés. Az elmúlt néhány évben ismét a korábbi szintre mérséklődött a kivitelezési idő, 500-600 nap alatt készülnek el a lakóépületek.

    A családi házak jelentős arányát tekintve nem meglepő, hogy a lakó- és üdülőépületek többsége (84-91 százalék) tégla falazattal épült.

    A tetőfedés anyagában már jelentős eltérések látszanak. Míg korábban a mázas és mázatlan kerámia cserép volt a meghatározó, mára a betoncserép-fedés van túlsúlyban.

    Adatforrás: KSH

  • Drasztikusan drágulhatnak a lakásépítések

    Az építőanyagok világpiaci árának emelkedése miatt a kivitelezők egyre kevésbé tudják tartani vállalási áraikat, ezért a megkötött szerződések egyre problémásabbak. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Koji László a Világgazdaságnak elmondta: az év végére az építőanyagok átlagos áremelkedése elérheti vagy meghaladhatja a 30 százalékot. A drágulás április végéig már 15-20 százalékos volt, de egyes termékköröknél elérte a 80-100 százalékot is.

    Emiatt az ÉVOSZ az építőanyag kelet felőli beszerzési lehetőségeinek feltárását és új államközi szerződések megkötését szorgalmazta. Ma már a versenyhivatal fokozottabb figyelmét is kérte, és várhatóan meg is kapja, miután az általános világpia­ci nyersanyagár-emelkedést az ÉVOSZ szerint egyes termékgyártók indokolatlanul meglovagolják.

    A fentiek miatt alig becsülhető meg, hogy az idén mennyivel kerül többe egy építkezés, mint tavaly, ezért nehéz az új szerződések költségvetésének elkészítése is. Átalánydíjra, fix összegre már senki sem akar szerződni, emiatt először – és hamarosan – a lakosság körében robbanhat a bomba.

    A felújításnál az anyagköltség rendre eléri vagy meghaladja az 50 százalékot, az új építésnél még többet is. Ha valóban az említett mértékben drágul az építőanyag, újra kell tervezni a beruházásokat, és át kell értékelni a már kész tervek műszaki tartalmát, hogy ne kerüljön veszélybe a megvalósíthatóság – mondta Koji László. Szerinte kérdéses, hogy a támogatott projektek esetében mennyire lehet eltérni az eredeti műszaki tartalomtól, és az is, hogy az építőanyagok drágulása mennyire szűkíti az otthonfelújítási támogatást igénybe vevők mozgásterét, vagyis mennyivel esik a hárommillió forintos állami dotáció vásárlóértéke. Előtérbe kerülnek az olcsóbb termékek, és alternatív beszerzési forrás híján le kell faragni a minőségi elvárásokból.

    Mint írják az Európai Építőipari Főszövetség az uniós biztosokat arra kérte, hogy érdemben lépjenek a több mint 50 százalékban építési beruházási vonzatú gazdasági újraindítási csomag megvalósítha­tóságának érdekében az építőanyagokért zajló, világkereskedelmi há­bo­rú­val felérő küzdelemben.

    A GVH is vizsgálja

    Az építőipari nyersanyagok és termékek jelentős drágulása miatt hétfőn a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is jelezte, hogy piaci konzultációt kezdeményez az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ). A piaci konzultáció célja az építőipari szektorban tapasztalható áremelkedés okainak feltárása és az ágazat esetleges versenyproblémáinak minél alaposabb feltérképezése. Az utóbbi hónapokban erősödik az építkezésekhez szükséges alapanyagok iránti kereslet, és ezen termékek árának emelkedése is megfigyelhető - írta a GVH a közleményében.

    A GVH emlékeztetett közleményében, hogy a versenyhatóság tavaly ősszel indított átfogó jellegű versenyfelügyeleti eljárást a hazai cementpiac három legjelentősebb szereplőjével szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának feltételezett megsértése miatt. A hatóság emellett az elmúlt egy évben előzetes vizsgálatokat folytatott le számos más építőipari alapanyag (például tégla, tetőcserép, szigetelő- és burkolóanyagok, nyílászárók) forgalmazásának piacán annak érdekében, hogy feltárja ezen termékek értékesítési rendszerét.

    Forrás: Világgazdaság, Napi.hu

     

  • Az új lakások áfakulcsát tartósan csökkenteni kellene a szakemberek szerint

    Az egyik tag kiemelte, hogy a lakáspiaci tranzakciók 90 százaléka használt lakás vásárlására irányul, a 2000-es évek negyven ezres lakásépítési adatai mellett is csak a forgalom 20 százalékát tették ki az új lakások, ezért a használt lakások támogatása nagyon fontos. Továbbá a támogatási összegek felülvizsgálata is fontos, mert az elmúlt évek lakásár-növekedése egyes helyeken elinflálta a korábban megállapított támogatások hozzájárulását az elérhetőséghez.

    Lakáspiaci trendek

    A tagok szerint óriási lendülettel indult az év, 2021 első negyedévében erős kereslet mutatkozott a lakások iránt, a kereslet éves összevetésben harmadával emelkedett és elérte a 2019 első negyedévi szintet, ami egy kifejezetten erős időszak volt. A lakásárak növekedése 2020-ban lelassult, ami a megfizethetőség fennmaradását segíti. Az árak jellemzően stagnáltak. Az új lakóingatlanok iránti érdeklődés háromszorosára nőtt, amelyen belül a családi házak iránti kereslet növekedése volt a legjelentősebb. A kereslet mellett az új építésű lakóingatlanok kínálatában is erőteljes  (56 %-os) volt a növekedés.

    Az építőipari szakemberekből, fejlesztőkből és ingatlanközvetítőkből álló testület tagjai a második negyedévben szintén magas keresletet várnak, amit az átoltottság növekedésének és a kevésbé ingatlanfókuszú nyári időszaknak köszönhetően egy gyengébb harmadik, majd egy ismét erősödő negyedik negyedév követhet. Az egyik szakember a járvány hatásaként a következő években a tranzakciók számának növekedésére számít, ami többek között a megváltozott lakáshasználati szokások (otthoni munka) mentén, az otthonok funkcióbővítésével magyarázható.

    Lakásfejlesztések

    Az új lakások iránti kereslet emelkedésének hatására az első negyedév kapcsán egy moderált áremelkedési időszakról beszélhetünk, ugyanakkor 2021. áprilisban már emelkedés volt tapasztalható az építési költségekben. Emellett a kínálat ismét lemaradásban van a kereslethez képest, ami emelheti az árnövekedés ütemét. Előretekintve költségoldalon további nyomást helyez az árakra az állami és uniós forrásokból megvalósított beruházások elindulása. Összességében 2021 második felében jelentősebb árnövekedést várnak a szakemberek az új lakásoknál, ami az újonnan indított projektek esetén lesz leginkább megfigyelhető.

    Egy társasház megépítése az első gondolattól az átadásig 3–4 évet vesz igénybe, ami miatt az újlakás-kínálat tehetetlensége nagy, a hirtelen keresletbővülésre és -csökkenésre sem tud rugalmasan reagálni. A családiház- és társasházi lakásépítések korábban látott 3:1 aránya 2015 óta 1:1-re egyenlítődött, így a szakemberek szerint több családi háznak kellene épülnie. A hosszú távú tervezést nem támogatja az 5 százalékos áfa mellett beszerezhető építési engedélyek 2022. év végi határideje. A lakásfejlesztők az új lakások értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfa ismételten ideiglenes hatálya kapcsán felhívták a figyelmet a kedvezőtlen hatásokra is. Az építési engedély-beszerzési roham elindult, ami a vélemények szerint 2021. év végéig fog tartani, mert az engedélyek megszerzéséig tartó előkészítési időszak egy társasházi fejlesztésnél legalább egy évet vesz igénybe. Egy 2021. év végénél később felmerülő társasházi projektötletből 2022. év végére kis eséllyel lesz építési engedély.

    A szakemberek véleménye szerint a 2021-es projektötletekkel és előkészítési munkákkal 2022. év végéig körülbelül 35 ezer lakás építési engedélyét lehet megszerezni. E lakásokat 2026. év végéig lehet majd megépíteni, ami egyenletes elosztást feltételezve, éves szinten 7 ezer lakás átadását teszi lehetővé 5 százalékos áfa mellett. Ez egy nagyon alacsony mennyiség, vagyis a kedvezményes áfa az ideiglenes hatálya miatt nem lesz képes érdemi mennyiséggel növelni az újlakás-kínálatot. Továbbá a korlátozott időszak végével az 5 százalék mellett épülő projektek és a rozsdaövezeti kedvezmény nem fogják támogatni a 27 százalékos áfa piacának felfutását. A szakemberek véleménye, hogy az 5 és 27 százalékos lakások piaca tartósan nem tud egymás mellett fennmaradni. Korábban azért indultak az 5 százalékos projektek mellett már 27 százalékosak is, mert mindenki az előbbiek fokozatos kifutására számított. Piaci szereplők javaslata szerint az új lakások áfakulcsát tartósan csökkenteni kell, az 5 százalékos vagy a korábbiakban is felvetett 5+4 százalékos szintre.

    A fejlesztők a következő 5–6 évben fejlesztendő telkeiket most akarják megvásárolni egy szűkös telekkínálatból, ami a telekárak növekedését eredményezi. A növekvő telekárak beépülnek a lakásárakba, továbbá a kapacitásokért a lakásépítések mellett már az otthonfelújítási programban résztvevők is versenyeznek, ami az anyagok és munkadíjak árára szintén növelő hatást fejt ki. A rövid időszakra érvényes 5 százalékos áfa így egyes szakértők szerint drágíthatja a lakáspiacot. Mindemellett, az anticiklikus gazdaságösztönzés elvéből kiindulva, volt olyan vélemény is, amely szerint a kedvezményes áfa ideiglenes hatálya koncentrált és jelentős lökést ad a lakáspiacon és építőiparon keresztül a gazdaságnak, ami jelen helyzetben kedvezőbb hatással jár, mint a hosszú távon érvényes 5 százalékos áfakulcs.

    A piaci szereplők a rozsdaövezeti fejlesztések részletszabályainak kialakítását és közzétételét szorgalmazták. Kiemelték ugyanakkor, hogy e fejlesztéseknek az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa mellett nincs addicionális támogatottsága, aminek kapcsán felmerült az a javaslat, hogy rozsdaövezeti projektek esetében is visszaigényelhető legyen az 5 százalékos áfa.

    Finanszírozás

    Az otthonteremtési intézkedések keresletélénkítő hatásának köszönhetően a lakásfejlesztések banki finanszírozását érintette legkevésbé az elmúlt év. Az 5 százalékos lakásáfa ideiglenes visszaállításával ráadásul a kereslet és a kíná lat egyensúlyban lehet az elkövetkező években, ami finanszírozási oldalról kedvező. Az MNB 2021 elején kiadott lakásprojekt-finanszírozási ajánlása kapcsán az egyik LITT-tag megállapította, hogy az intézmények nagy része összességében eddig is követte az ajánlásban megfogalmazott elveket. Az ajánlás kapcsán ugyanakkor felmerült, hogy a banki finanszírozással nem rendelkező fejlesztések esetében lenne nagy szükség a vevők által kifizetett összegek védelmét szolgáló szabályozásra. A fejlesztők kiemelték, hogy az NHP Hajrá! kedvező feltételeket kínál a lakásprojektek finanszírozására.

    Az épületek energiahatékonysági előírásait szigorító szabályozás hatályba lépése 2022. év közepére tolódott, ami a zöld hiteltermékek elterjedését egyelőre hátráltatja, mivel a jelenleg épülő társasházak energiahatékonysági be- sorolása nem éri el a közel nulla energiaigénynek megfelelő „BB” kategóriát. A szakemberek szerint a zöld szemlélet elterjedését az otthonteremtési támogatások energiahatékonyság szerinti differenciálása is segíthetné.

    Építőipar

    Az építőipari szakemberek üdvözölték az otthonteremtési intézkedéseket, ugyanakkor felhívták a figyelmet a kereslet és kínálat egyensúlyban tartásának fontosságára. Az építőanyagok tekintetében jelentős áremelkedés várható, amelynek letörését a kormányzat alternatív beszerzési források kialakításával tudná segíteni. Az anyagok mellett az építési munkaerőkapacitás is fontos eleme a kínálat támogatásának, amelynek kapcsán elhangzott, hogy a várható építőipari megrendelések teljesítéséhez szükség lesz nem uniós állampolgárságú szakmunkások és mérnökök bevonására és közreműködésére, amit a munkavállalási engedélyek gyors, rugalmas biztosításán keresztül lehetne elősegíteni. A szakképzett munkaerőállomány bővítését emellett még a külföldön dolgozó magyarokat célzó „hazahívó program” folytatása segítheti.

    Jelenleg az építőipari munkaerő képzettsége nem megfelelő szintű. Az ingatlanpiaci ciklus alját jelentő 2013–14 évekhez képest 110 ezer emberrel foglalkoztat többet a hazai építőipar. Azonban e bővülés nagy részét a közfoglalkoztatásból átvett munkavállalók teszik ki, akik képzettsége sok esetben a betanított munkás szintjét sem éri el. Emiatt jelentős felnőttképzési és továbbképzési feladat felmerül az építőipari szereplőknél, hogy lépést tudjanak tartani a növekvő megrendelésekkel és az építéstechnika fejlődésével.

    Forrás: MNB Lakáspiaci jelentés 2021. május

  • Kereszttűzben az önkormányzati bérlakások

    A parlament aktuális ülésének második napján terítékre került a fideszes Böröcz László azon javaslata, amely lehetővé tenné a bérlőknek az önkormányzati bérlakások kedvezményes árú megvásárlását.  Az előterjesztő kiemelte, a javaslat célja, hogy a bérlakásban élők minél nagyobb számban juthassanak saját lakáshoz. Emlékeztetett arra, hogy V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester az önkormányzati választások idején megígérte a budai Várban műemléki bérlakásban élőknek, hogy segíti őket bérlakásuk megvásárlásában. Megválasztása után azonban nem így tett, sőt, lakbért emelt és szigorította a lakhatás feltételeit az önkormányzat - mondta. 

    Felidézte: 1994-95-ben sokan megvásárolhatták bérelt önkormányzati lakásukat, a műemlékházban élők azonban nem. A jelenlegi javaslat ugyan sokkal tágabb kört érint, de rendezné a budai Várban műemléki bérlakásban  élők helyzetét is. Kitért arra is, hogy elsősorban a műemléklakásban, Budapest világörökségi területén élőknek szeretnének segíteni, a többi bérlakás eladásáról pedig az önkormányzatok dönthetnének. Hozzátette: 105 ezer önkormányzati bérlakás van országszerte, amelyekből 21 ezer üres, tehát "bőven van tartalék a rendszerben".

    Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: a kezdeményezés célja, hogy a bérlők tulajdonossá válhassanak a lakásban, amelyben élnek, ez pedig összhangban áll a kormány otthonteremtési céljaival, amelynek lényege a saját tulajdon. Hozzátette: olyan rendszer épült ki 2010 óta, "amely nem termeli újra a fizetésképtelenné váló hiteladósok körét", több százezer családon segített, és amelyet tovább kibővítettek január elsejével. Arra emlékeztetett: a bedőlt hitelektől sújtott családokon segíteni hivatott Nemzeti Eszközkezelő felvásárlási programjában érintett lakások többségét pedig vissza tudták vásárolni korábbi tulajdonosaik.

    Eközben a tömeges privatizáció helyett nagyívű bérlakásprogram indítását sürgette a hazai lakhatási válság kezelése érdekében szerdai közös sajtótájékoztatóján a Jobbik és az LMP egy-egy parlamenti képviselője. Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke arról beszélt: csatát nyert az ellenzék azzal, hogy a kormány visszakozott "lakásprivatizációs tolvajtörvényének 90 százalékából", miután fideszes politikusok, városvezetők is kritizálták a tervet. A jobbikos politikus hozzátette: azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy csak a világörökségi és műemlékvédelmi oltalom alatt álló területekre vonatkozzon az előterjesztés, mert így is 15-30 százalékos áron juttatna ingatlanhoz "fideszes kegyenceket" a budai Várban.

    Z. Kárpát Dániel úgy nyilatkozott: a következő időszakban évi 200 milliárd forintot kellene bérlakásépítésre fordítani, így támogatva a magyar jövőt, a fiatalok magyarországi boldogulását. Ungár Péter, az LMP országos elnökségének titkára azt emelte ki: pártja véleménye is az, hogy bérlakásprogram nélkül nem kezelhető a lakhatási válság, hiszen sokhelyütt lehetetlen átlagos fizetésből két-háromszobás lakást bérelni, a vásárlás pedig családi segítség nélkül szinte lehetetlen. Minden régiós országnak van bérlakásprogramja, Magyarország ebben kivételt jelent - tette hozzá az LMP politikusa, majd azt hangoztatta, a kínálat bővítése lenyomná az árakat, segítve ezzel a bérlőket.

    Szintén aznap a törvényjavaslat visszavonását követelte 32 szakmai szervezet. Képviselőik szerdán Budapesten, a Parlament előtti Kossuth téren tartott sajtótájékoztatójukon azt mondták, szerintük a törvényjavaslat a közérdekkel ellentétes, ráadásul alkotmányos alapjogot korlátoz és ellehetetleníti a szociális lakáspolitikát, az nem módosítható, csak a teljes visszavonás a megoldás. 

    Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezetője szerint a “haldokló bérlakásszektor és a szociális lakáspolitika kegyelemdöfése a törvényjavaslat”, amely lehetővé tenné a kicsit több, mint 100 ezres bérlakásállomány 80 százalékának áron aluli eladását, amivel gyakorlatilag megszüntetné a szektort. Ezt a közvagyont szeretnék megmenteni széleskörű civil összefogással. Önkormányzati ernyőszervezetek, kormánypárti, ellenzéki és független polgármesterek is kritizálták a javaslatot, a civilek tiltakozásához pedig már több külföldi lakhatási szervezet is csatlakozott: többek között az Európai Lakhatási Kutatóhálózat (ENHR), a Bérlők Nemzetközi Szakszervezete (IUT) és olyan ernyőszervezetek, mint a Housing Europe, a FEANTSA és a World Habitat.

    Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület társelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy eredeti formájában a javaslat eredménye egy még igazságtalanabb lakáshelyzet és mélyebb lakhatási válság lesz, hiszen teljesen véletlenszerűen, a nagyon sok különböző önkormányzati szabályozás mellett, átláthatatlan módon bérlakáshoz jutott emberek lakáshoz jutását segíti, nem pedig átgondolt szempontok szerint azokét, akiknek erre valóban szükségük van: pályakezdő fiatalok, diákok, állami gondozásban felnőttek, különböző okokból kiszolgáltatott emberek.

    Forrás: Realista, Habitat for Humanity

  • Lassan kúsznak felfelé az albérletárak

    A tavaszi hónapokban elkezdtek feljebb kapaszkodni a kiadó lakások bérleti díjai oszágszerte - áll az ingatlan.com legfrissebb albérletpiaci elemzésében, amely bemutatja a KSH-ingatlan.com lakbérindexének áprilisi eredményeit.

    Csökkenő hátrány

    Országos átlagban 1,3 százalékkal emelkedtek áprilisban a bérleti díjak márciushoz képest, Budapesten szintén ugyanilyen mértékű emelkedés történt a KSH-ingatlan.com lakbérindexe. Bár havi szinten drágulás történt éves szinten még minimális csökkenés látható: tavaly áprilishoz képest - amikor a koronavírus-járvány negatív hatásai miatt mélypontra süllyedtek a bérleti díjak - 0,3 százalékkal voltak alacsonyabbak az idén. Az albérletpiaci tendenciákról Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: “Bár még mindig nem lehet tartós drágulásról beszélni, az egy évvel korábbi szinthez képest bekövetkezett változást tükröző indexek szerint a bérleti díjak fokozatosan dolgozzák le hátrányukat. Ez mutatja, hogy legutóbb tavaly márciusban volt emelkedés, azóta minden hónapban negatív volt a mutató. Az idén januárban még majdnem 13 százalékos, februárban majdnem 10 százalékos volt a visszaesés, márciusban már csak 5,5 százalékot tett ki, ezt követte az áprilisi 0,3 százalékos mérséklődés.

    Drágulás az újak miatt

    Az ingatlan.com elemzéséből kiderül az is, hogy május közepén Budapesten átlagosan 135 ezer forintos havi bérleti díjért kínálták a lakásokat a tulajdonosok, ami elmozdulást jelent az előző hónapra jellemző 130 ezer forintos szinthez képest. Balogh László azonban elmondta, hogy a díjelemelkedés elsősorban az drágábban kivehető új építésű lakások megjelenésének köszönhető. “A használt lakásoknál ugyanis májusban 3000 forint volt az egy négyzetméterre vetített átlagos bérleti díj, ami ugyanakkora mint áprilisban volt.”  - tette hozzá a szakember.

    A teljes kínálat felemásan alakult, az ingatlan.com adatai szerint májusban több mint 20 ezer hirdetésben kínáltak kiadásra lakásokat országszerte a tulajdonosok és ingatlanközvetítők. Ez az egy évvel korábbihoz képest bővülést jelent, azaz nagyobb volt a választék, mint 2020 májusában, amikor a járvány miatt a hosszú távra kiadó lakáshotelek miatt megnőtt az albérletpiaci kínálat. Idén áprilishoz képest viszont május közepére szűkült a kínálat, amiben szerepet játszhat az, hogy sok tulajdonos tartalékol. Azaz várják az albérletpiac csúcsidőszakát, mivel a kereslet erejétől függően a felvételi ponthatárok kihirdetése után júliusban és augusztusban feljebb kúsztak az árak 2015 és 2019 közötti időszakban. Az ingatlan.com szakértője szerint a legfőbb kérdés, hogy idén nyáron hasonló lesz a trend, vagy pedig az éves összevetésben nagyobb kínálat miatt alacsonyabb szinten betonozódnak-e be a bérleti díjak. Balogh László kiemelte: „A bérlők egyelőre kedvező helyzetben vannak, mert tavalyhoz képest még mindig nyomottabb áron találhatnak kiadó lakást, ehhez viszont alaposan fel kell térképezniük a teljes kínálatot.”

    Forrás: ingatlan.com

  • A vidéki lakáspiacot mozgatják meg erősebben a támogatások

    igylakunk.hu: A legfrissebb lakásadatok alapján készített alábbi grafikon az elmúlt évek lakásépítéseit és lakásépítési engedélyeit mutatja, és jól látszik, hogy a lakásépítések trendje 2016 óta egyértelműen növekvő. Ugyanakkor a lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma 2009 közepe óta csökkent, csak az elmúlt néhány hónapban mutatkozik emelkedés. Mit olvasható ki ebből a statisztikából?

    Balla Ákos: 2015 végén-2016 elején láttak napvilágot azok az 5%-os a fával, illetve a CSOK-kal kapcsolatos rendelkezések. Akkor mindenki beadta az építési iránti kérelmét, akinek volt telke és építési szándéka, illetve egy-két éven belül az ingatlanpiaci fejlesztők, vagy akár a magánszemélyek is vásároltak telket, és a következő években indították az engedélyeztetésüket. Vagyis az, hogy akkor az engedélyek száma megugrott, majd ezt követően stagnálni, némileg csökkenni kezdett, ugyanakkor a kivitelezés felpörgött, az teljesen érthető. Ezt akarta a kormányzat, és ez is történt.

    Az sem meglepő, hogy a 2019-es évben csökkent az új engedélyek száma, hiszen nem volt egyértelmű, hogy az 5%-os áfát meghosszabbítják-e. Erre volt egy lobbi szándék, voltak várakozások, de ahhoz kellően merésznek kell lennie egy ingatlanfejlesztőnek, hogy a meghosszabbítás előtt megvegyen egy telket és ott beruházást indítson, illetve engedélyeztesse, hiszen ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 27%-os áfával kell majd neki értékesíteni, ami nem biztos, hogy megérte volna.

    Tehát, a tavalyi évet, illetve az újabb 5%-os áfa előtti időszakot tehát az jellemezte, hogy a fejlesztők nem nagyon indítottak új beruházásokat, hanem a kivitelezéseket folytatták, illetve korábbi engedélyeztetéseket valósítottak meg. Most megint 5%-os az áfa, ez egy darabig biztonságot jelent, úgyhogy megint a tervezési szakaszban vagyunk, és számos projekt van.

    Az, hogy valaki engedélyt szerzett, nem azt jelenti, hogy az biztosan meg is fog épülni, hanem azt jelenti, hogy ha elköltött száz egység pénzt egy telekre, elkölt még öt egység pénzt, hogy az engedélyezési tervre, talajvizsgálatokra stb., de ahhoz, hogy ebből épület legyen, nagyságrendileg további 400-500 egységet kell elköltenie. Tehát arányaiban óriási ugrás következik. Itt már a fejlesztők megfeleződnek, és ezek az építések kerülnek majd be a KSH statisztikáiba, hogyha használatbavételi engedélyt szereznek.

    A már megvalósult ingatlanfejlesztések, amelyek ma kapnak használatbavételi engedélyt, azok nem egy évvel korábban lettek engedélyeztetve. Ugyanakkor tudok olyan projekteket, amelyeknek 2016-os, 2017-es építési engedélyük volt, és most 2021-ben jött létre a termék, tehát így több éves csúszás is lehet a megtervezés és az értékesítés, a földhivatali bejegyzése között.

    igylakunk.hu: A mostani támogatásoknak ismerjük a kifutását (pl. az 5%-os áfa a 2022 végéig engedélyeztetett lakásokra használható fel, ha azt 2026 végéig be is fejezik). Mire elég ez az idő?

    BÁ: Szerintem ez az idő elegendő, a 2022 végéig történő engedélyeztetés, illetve a 2026 végéig történő kivitelezés abszolút megvalósítható, még akár ott is, ahol egyébként többütemes projektről van szó. A nagy beruházásokat is lehet úgy ütemezni, hogy akár két-három épülettömb is megvalósuljon, tehát, szerintem ez egy teljesen fejlesztőbarát környezet.

    Ez a piac és a jövő évtized lakásfejlesztő piaca nem a hobbi fejlesztőkről és nem a próbálkozókról szól, hanem a nagy fejlesztőkről. Én azt feltételezem, hogy nincs már nagyon új piaci belépő, hanem olyanok vannak, akik már pár évvel ezelőtt is itt voltak, vagy legalább generálkivitelezők voltak, akik látják a folyamatot, és ha tudnak venni egy telket, akkor létre tudják hozni az épületet.

    Az leginkább a nagy fejlesztő kiváltsága, hogy egy nagy projektet meg tudnak alkotni 21-22-ben, képesek megvásárolni a telket, átlátják a folyamatot, meg tudják csinálni az engedélyeztetést, de ez nem az a szereplői kör, amelyik most semmiből vág ebbe bele.
    Ez egy nagyon szakmai szűk kör, és még szűkülni fog. Egy alig pár szereplős körről beszélünk, ők viszont egy éven belül el tudnak indítani egy ilyen beruházást.

    igylakunk.hu: A rozsdaterületeken viszont nincs az 5%-os áfának határideje. Ez mennyire lehet vonzó a fejlesztésekben?

    : Most sok egyéb lehetőség, támogatás van, ezért rozsdaövezeti program egyelőre nem annyira sürgős. Kétségtelenül szükség van hosszabb távú tervezésre, pláne, hogy inkább az azonnali intézkedések jellemzőek, azonnali problémamegoldással foglalkozik az állam, nem látunk többéves terveket.
    Az ingatlanfejlesztők most mennek előre, telkeket vásárolnak, fejlesztenek, most nem látom sürgetőnek a rozsdaövezeti programot.

    igylakunk.hu: Visszatérve a statisztikákra, mi lehet az oka a jelentős területi eltéréseknek, ami ráadásul most megfordult: az elmúlt időszakban Budapesten jelentősen kevesebb építési engedélyt adtak ki az első negyedévben, mint aki vidéki városokban?

    BÁ: Mint említettem, a statisztikai adatok picit elviszik a képet, ugyanis én is tudok rengeteg olyan építési engedélyről, amelyek fiókokban lapulnak, és akár 3-4 ezer lakás megépítésére alkalmasak. Ezek a telkek eladók a piacon, építési engedéllyel, tehát nem feltétlenül kell olyan rengeteg új beépítendő területet létrehozni ahhoz, hogy lakásokat építsenek. Ráadásul nagyon magas volt a bázis az elmúlt években, nagyon sok volt az engedélyeztetés, és a fejlesztők méregetik a még fellelhető legjobb lehetőségeket.

    Ami a Budapest-vidék eltérést illeti, a lakáspiacon a tranzakciószám is évek óta csökken Budapesten, vidéken viszont ma erőteljesebb a fejlődés. Ebben annak is szerepe lehet, hogy az elérhető 10-15 milliós volumenű támogatások a budapesti lakáspiacon egyre kevesebbet érnek a sokkal magasabb a lakásárak miatt. Természetesen 10-15 millió forint az nem kevés, de amikor 80 millió forintba kerül Budapesten egy családi méretű lakás, akkor ez egyre kisebb jelentőséggel bír. Egy vidéki ingatlanpiacon viszont, ahol egy ugyanekkora lakás csak 40-45 millió Ft, akkor már a lakásár egyharmadát kiteszi a támogatási összeg, tehát, itt ugyanazzal a támogatási szinttel sokkal jobban megmozgatható a piac. Az otthonteremtési program nagyon nagy hatással volt a lakáspiacra, de Budapesten ez a hatás mindenféleképpen kisebb, mint vidéken.

    Budapesten óriási verseny van, picivel több műszaki tartalmat is elvár a vevő. Nem a nyílászárók, vagy a fűtés minőségében, mert ezeket az energetikai szabályozások elég szigorúan meghatározzák, de mondjuk homlokzati megjelenésben, belső tér kialakításban, burkolatokban, extrákban, parkolókban.

    Vidéken egyébként nem ugyanazok a fejlesztők vannak jelen, hanem kisebb helyi cégek, amelyek viszonylag szép profitszinten tudnak dolgozni, és a családoknak is jobban megéri vidéken elkölteni a támogatással kiegészített pénzüket.

    Másrészt Budapesten az építésre alkalmas lelkek nagy része már építési engedélyt szerzett a 2016-18-as években. Sokan azt hiszik, hogy a rozsdaövezeti program milyen jó lesz majd például Csepelnek, ahol sok az ilyen jellegű terület, és majd ott lakóparkok épülnek. Ettől még nem lesz ez a terület sikeres, mert nincs az a támogatás, amiből nem az jön ki, hogy a XI., XIII., IX. és XIV. kerület lesz továbbra is az a terület, ahol fejlesztések történnek, mert az egyéb területeken egyszerűen nagy volumenben nem lehet a fejlesztők által elvárt értékesítési négyzetméterárat elérni.

    Ugyanis, ha magas kivitelezési költség mellett épít az ember, akkor csak olyan helyszíneken lehet piacra alapon lakásokat építeni, ahol legalább 800-900 ezer, sőt inkább lassan 1 millió forint a négyzetméterár elérhető. A külvárosi helyszíneken ezt nem látjuk teljesülni, tehát ott soha nem lesz érdemes megépíteni ugyanazt az ingatlant. És, ugye, nem írhatjuk ki ezeken a területeken a hirdetésekben, hogy kevesebb a műszaki tartalom, mert itt és itt van, cserébe viszont csak 750 ezer Ft a négyzetméterár. Ez így nem működik, szinte ugyanazt a műszaki tartalmat fogja itt is elvárni a vásárló, mint a XI. kerületben. Így inkább utóbbi helyen fogja megvalósítani a fejlesztő a fejlesztéseket, mert ott megfelelő profittal el is tudja adni.

    Nem véletlen a százéves szabály: „lokáció, lokáció, lokáció”. Ezeken a helyszíneken viszont már szinte az összes telek építési engedélyt kapott, amit nem lehetett, azt nem mostanában fogják fejleszteni. Ezért sokkal kisebb hatásai lesz a következő években az áfakedvezménynek meg a rozsdaövezet programoknak, mert a piac most megépíti, amit lehet.

    igylakunk.hu: Van még kereslet az új lakásokra?

    BÁ: Van kereslet, sőt most azt látjuk, hogy a XI., XIII., vagy IX. kerületi helyszíneken a korábbi 1 millió Ft helyett az 1 millió 100-200 ezer forintos határt is átlépte a négyzetméterár. És itt nem luxus kategóriáról van szó. Több ilyen projekt esetében a lakás műszaki tartalmában van modern fűtésrendszer, a szabvány által megkövetelt hőszigetelés, tetszetős, de semmilyen prémium megoldás nincsen benne.

    Új színfolt például a teljes bútorozás, akár Budapesten, akár egy balatoni projektnél. Ez egyelőre inkább csak tesztelése a piacnak, de mindenképpen érdekes. Lehetséges, hogy a vevők 1 millió 200 ezer forintos négyzetméterárat szívesen kifizetik a színes falfestésért, vagy a teljes bútorozásért, amit oda terveztek, és már nem kell bajlódnia vele. Az már biztosan nem versenyképes, ha a csupasz izzó lóg le a plafonról.

    A piacon persze mindig lesznek vacak termékek, folyamatos akciók, de lesz egy erős középmezőny, ahol nagyon jó dolgokat és igényes tartalmakat fejlesztenek, például olyan enteriőröket a közösségi terekben, ami korábban nem volt jellemző, vagy szép homlokzatokat. Szerintem ez a jövő elvárása. És sokkal komolyabb műszaki tartalmat fog kapni az a pár ezer vevő, aki ezt megengedheti magának, ezt elvárja, és ki fogja fizetni.

    igylakunk.hu: Hogyan változtak meg az igények az elmúlt időszakban, milyen lakásokat, milyen szolgáltatásokat keresnek a vásárlók?

    BÁ: A piac mindig változik, most a pandémia miatt, máskor más miatt, de folyamatosan változik. Persze egy ingatlanfejlesztőnek nagyon nehéz belenyúlnia egy már elkezdett projektbe, nagyon apró korrekciókat lehet csak megcsinálni. Magukat a fejlesztéseket nehéz nagyon másmilyenre tervezni, hiszen mondjuk egy belvárosi építkezésnél egy adott telekből akarja a fejlesztő mindenképpen a legjobbat kihozni. Inkább azt mondanám, hogy voltak szerencsésebb projektek, amelyek eredetileg is már szellősebb környezetben, tágas térkialakítással épültek, és ezek a pandémiás a helyzetben keresettebbek voltak.

    A KSH adatai azokat a lakásokat mutatják, amelyeknek három éve történt az előértékesítésünk, az értékesítésünk 1-1,5 éve volt, a használatbavételi engedélyük tavalyi vagy ebben az évben kapták meg. Tehát, ha az adatokban most azt látjuk, hogy csökkent a lakások átlagos négyzetmétere, az egy korábbi időszak fejlesztésének az eredménye.

    Az igények, tehát, változtak, és azok a projektek, amelyek a mostani igényeknek megfelelően lettek eredetileg megtervezve, azok most sikeresebbek.

    Minthogy a használt lakások piacán is most sikeresebb az agglomeráció meg a külvárosi családi ház, mert egy belvárosi, sűrű beépítés nem tudja azt, nyújtani, amit most keresnek a vevők. Amit keresnek, az a nagyobb élettér, a szellősebb beépítés, erkély. Amikor az Airbnb dübörgött és itt voltak a befektetők, akkor mindent el lehetett adni, és a kisebb lakások jobban mentek. Most egy új vevőkör jön, és amelyik projektnek ez a vevőkör a célcsoportja, az lesz a nyertes következő években.

    igylakunk.hu: A befektetők valóban eltűntek a lakáspiacról?

    BÁ: A befektetők most nincsenek jelen az újlakáspiacon. Mérlegelik, hogy mi fog történni. A befektetők el voltak kényeztetve az elmúlt időszakban, mert jelentős értéknövekményre tudtak játszani a fejlesztés kezdete és vége között a folyamatos áremelkedés miatt. Ezt a piacot én most nem látom visszatérni, amíg nem mennek feljebb az árak. Ez a piac az elmúlt néhány évben a megduplázódott árakra tudott építeni, 500 ezer forintból lehetett 1 milliót csinálni. Ez már nincsen benne a levegőben. A befektetők szerintem mérsékelt aktivitással fognak visszatérni a piacra, de vissza fognak térni, mert az ingatlan értékálló, bérbeadható. De az, ami korábban volt, hogy akár 50%-ban voltak jelen a befektetők a lakáspiacon, arra nem számítok.

    Az is jó kérdés persze, hogy ki a valódi befektető, mert nem mindenki az, aki azt válaszolja, hogy jó befektetésnek érzi-e a lakását. Ilyenkor inkább egyszerűen egy értékálló tulajdonszerzésről van szó és nem valódi befektetésről, hiszen az nem befektető, aki be akar költözni a lakásba. Ő csak nem szeretne rossz üzletet kötni. Befektető az, aki soha nem fogja lakni azt a lakást, a családja egy tagja sem, hanem eladásra vagy bérbeadásra vásárolta. Ha így nézzük, akkor a valós befektetők száma korábban is némileg alacsonyabb lehetett.

    Az új lakások fő célcsoportjai szerintem a családos vásárlók és a fiatal pályakezdők, a jövőben elsősorban nekik fognak épülni ingatlanok. És ennek mindig is lesz kereslete.

    igylakunk.hu: Látható az elvándorlás Budapestről, kiáramlás nagyvárosból az agglomerációkba, a kistelepülésekre?

    BÁ: Ha a teljes piacot nézzük, akkor természetesen van kifelé áramlás Budapestről, és egyértelműen főleg azoknak, akik tudnak hosszabb időtávon home office-ból dolgozni. Ők mennek távolabb a nagyvárosból akár nyaralóhelyekre, üdülőterületekre. És ez érdekes, mert itt mondjuk egy budapesti új építésű és egy régi típusú balatoni lakás versenyez, tehát a földrajzi elhelyezkedés a lényeges. Aki elmegy Budapestről, eladja a lakását, vidéken egy családi házat keres, hiszen ezért akar változtatni. Vagyis vidéken nem ugyanolyan típusú épületeket keresnek, ezért ott más karakterű lakásokat kell fejleszteni, és ez ma vidéken továbbra is lokális történet, tehát vidéken az új lakásépítés mindenhol lokális jellegű.

    igylakunk.hu: A továbbra is növekvő irányú újlakásépítési trend milyen hatással van használt lakások piacára, illetve milyen használt lakásokat keresnek vásárlók, különös tekintettel például a lakásfelújítási támogatás és kölcsön bevezetésére?

    BÁ: Lenne logikája annak, hogy a felújítási támogatások miatt a felújítandó lakásokat nagyobb arányban vásárolják a vevők, csakhogy köztudott tény, hogy nincsen elég kivitelezői kapacitás. Az elégtelen kapacitás hátráltatja, hogy a felújítások olyan nagyon pörögjenek, tehát a legnagyobb kereset a használtlakás-piacon az olyan lakások iránt van, amelyek minimális hozzányúlást igényelnek, és valójában azonnal beköltözhetők.

    A kétezres években nagyon sok felújítandó állapotú lakás került a piacra, ami a 60-as, 70-es években épült, és ezeken a tulajdonosuk komolyabb felújítást nem valósított meg. Akkor ezeket nagy részben felújították, tehát így a felújítandó lakások mennyisége 2010-től csökkent, ezek a lakások már egyszer vagy kétszer megújultak. Sok helyen a nyílászárókat, a gépészetet már felújították, társasházak esetében a ház felújította. A rendszerváltás utáni dömpingszerű építésben elkészült házak pedig még nem az erősen felújítandó kategória, tehát azok olyan lakások, amelyikbe az emberek többsége úgy, ahogy van be tud költözni.

    Ami a támogatások felhasználását illeti, az is látható, hogy abból nem csak a szükséges korszerűsítések valósulnak meg. Sokan élnek azzal a lehetőséggel, hogy a felújítási támogatásból olyan dolgokat építsenek be – jakuzzit, napelemet, medencét -, ami erősen nem a felújítás kategóriájába esik, hanem inkább a komfort emelésről van szó. Helyenként extrém dolgokat látni, és például egy bioklimatikus pergola a teraszra kb. 6 millió forintba kerül, ami anélkül azért lehet élni, és hát ennek nem feltétlenül az állami támogatás kategóriájába kellene tartoznia.

    igylakunk.hu: Mostanában több változás volt a parkolóhelyek építését illetően. Mennyi parkolót várnak el az új lakást keresők?

    BÁ: Én azt gondolom, hogy az egy lakás egy parkolóhely a megfelelő szabályozás, hiszen nagyjából ez az átlagos igényszint. A 1,5 vagy két parkoló egy lakáshoz felesleges kötelezettség, ugyanis általában nem szoktak ennyi parkolót megvásárolni, viszont a fejlesztőnek ezt be kell építeni az árakba, úgyhogy jelentősen és feleslegesen emeli az árakat. Ezt rossz iránynak tartom. Lehetnek olyan lakástípusok, olyan fejlesztések, ahol eladható egynél több parkolóhely, de azt gondolom, hogy ezt a fejlesztőkre kell bízni. Ők a szakmai szereplők, el tudják dönteni, mennyi parkolóhelyet tudnak eladni. Ezt nem egy keretszabályozással kell rendezni. Ha a beruházók azt látják, hogy nekik üzlet egy lakáshoz két parkolót építeni és eladni, akkor meg fogják építeni. Ők találkoznak a vevővel, nem a törvényalkotó, a kereslet náluk csapódik le, akkor nekik érdemes ezt elhinni.

    Azzal is egyetértek, hogy ez alá nem szabadna csúszni, mert arra viszont szükség van, de vannak területek, például belvárosban, ahol olyan picike telkek vannak, hogy egyszerűen az adottságból eredően nem lehet ezt megvalósítani. De, ha fizikai akadálya nincsen, egy belvárosi projektnél is el fogja várni a vevő, hogy a méregdrága belvárosi otthonába költözve, az autója ne az utcán álljon. Az 5. kerületben akár 17 millió forintért lehet egy parkolóhelyet eladni, ott nem kell rávenni külön a fejlesztőt, hogy építse meg azt a parkolót.

    igylakunk.hu: Mi a helyzet most a bérlakáspiacon, vannak-e már jelei annak, hogy ez a szektor magához tér?

    BÁ: Az látható, hogy az airbnb-s lakásoknál már vannak foglalások, például sportesemények időszakára, tehát már valami elindult, de ezek apró kis jelek még csak. Ezt nyilván még be fogja fékezni, ha kinyitnak a szállodák akciókkal.

    A hosszabb távú bérbeadásnál egyelőre még nincs igazán visszatérés Sok függ attól, hogyan alakul majd a távmunka és a digitális oktatás. Ha a felsőoktatási intézmények visszatérnek a jelenléti oktatásra, akkor változhat valami, de nem tudni még, hogy teljes egészében visszaállnak-e, hiszen az online oktatás jól vizsgázott. Azt sem tudni, hogy mennyien maradnak home office-ban. Márpedig ezek a bérlők az összes bérlőnek nagyon nagy hányadát teszik ki.
    Ez egyik sem az ingatlanpiaci által befolyásolható kérdés, és mi most az ingatlanpiacon hátradőlve nézünk, és várunk.

  • Vége lehet a lakásbérleti jogok csereberéjének

    Változhat az önkormányzati bérlakásokra vonatkozó szabályozás egy, a napokban megjelent - még el nem fogadott - törvénytervezet szerint. A jogszabály-tervezet alapján a bérlők kedvezményes áron vásárolhatnák meg önkormányzati bérleményüket - derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, amely bemutatja, hogy a lakáspiacon mekkora része van a bérleti joggal történő eladásoknak a kínálatban és mennyivel olcsóbbak a “sima” - tulajdonjogot is tartalmazó - lakásoknál.

     Inkább megveszik a bérlők?

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: “Ha most ismert formájában lép életbe a jogszabály-tervezet, akkor eltűnhet a magyarországi lakáspiacról a bérleti jogok csereberéje, adásvétele. A költözést eddig úgy oldották meg a bérlők, hogy hivatalosan az önkormányzati lakás bérleti jogát egy másik lakás tulajdonjogára cserélték, de a legtöbb ügyletnek pénzben kifejezett értéke is volt. A tervezet szerinti kedvezményes ár miatt sok bérlő várhatóan megvásárolja a bérleményét, így a bérleti jogok adásvétele eltűnhet a piacról.”

    Jókora eltérés az árakban

    Az ingatlan.com elemzése szerint egy négyzetméterre vetítve nagyságrendileg a tulajdonjog feléért lehetett bérleti jogot vásárolni a nagyvárosokban. Tavaly Budapesten a bérleti jogok kínálati négyzetméterára átlagosan 370 forint volt, ami az 52 százalékát tette ki a tulajdonjogra vonatkozó 751 ezer forintos átlagos négyzetméterárnak. Az I. kerületben, ahol viszonylag sok a bérleti jogos lakás, 63 százalékos az arány. Tulajdonjog vásárlása esetén ugyanis tavaly majdnem 988 ezer forint az átlagos négyzetméterenkénti kínálati ár, miközben bérleti jog esetében 621 ezer forintot kértek a hirdetők.

    A szegedi lakáspiacon pedig az átlagos négyzetméterár 46 százalékán “forognak” a bérleti joggal kínált lakások. A megyeszékhelyen a tulajdonjognál érvényes 425 ezer forintos átlagos négyzetméterárral szemben a bérleti jogot 195 ezer forintért kínálták fel.

    Hozzátette: “2018 óta a tulajdonosok és közvetítők évente 237-327 ezer Budapesten és megyeszékhelyen található lakáshirdetést adtak fel az ingatlan.com oldalán, de csak 0,2 százalék volt ezek közül a bérleti jogot kínáló hirdetések aránya. A legtöbb bérleti jogot Budapesten és Szegeden kínálták eladásra.”

    Forrás: ingatlan.com

  • Fillérekért lehetne megvásárolni az önkormányzati bérlakásokat

    A Böröcz László fideszes képviselő által jegyzett javaslat szerint azok a bérlők vehetnék meg a lakásokat, akiknek 2020. december 31-én már fennállt a bérleti jogviszonyuk.

    Az ingatlanok forgalmi értékét az önkormányzatoknak kell a vételi joggal rendelkezővel közölni hat hónapon belül, amennyiben ezt nem teszi meg, akkor az állam fogja megállapítani.

    A vételárat a forgalmi érték 30 százalékában állapítja meg a törvényjavaslat, ha a bérleti jogviszony időtartama 2021. január 1-jén nem éri el az egy évet. Azonban minden bérleti jogviszonyban töltött év után további 1 százalékkal csökken az ára, de nem lehet kevesebb az értékének a 15 százalékánál.

    Az indoklásban a képviselő azt írta, a javaslatának az a célja, hogy a magyar állampolgárok, családok minél szélesebb körben szerezhessenek lakástulajdont.

    A Habitat for Humanity Magyarország határozottan elutasítja a törvényjavaslatot, szerintük annak elfogadása a hazai bérlakásszektor kegyelemdöfését és a szociálisan rászoruló bérlők lehetőségeinek további drasztikus szűkülését jelentené.

    Mint közleményüknem fogalmaznak, "a törvényjavaslatot, mivel az szöges ellentétben áll a méltányos lakáspolitika elveivel és a felelősségteljes közvagyon-gazdálkodással".

    A Habitat álságosnak tartja, hogy a javaslat szövegezése szerint „azok is saját tulajdonú lakáshoz juthassanak, akiknek arra egyébként nem lenne lehetőségük, tekintettel a lakáspiacon az utóbbi években bekövetkezett rendkívüli áremelkedésre is”. Holott az áremelkedéshez nagyban hozzájárultak a kormány lakáspolitikai intézkedései, melyek a rászoruló háztartások helyett elsősorban a felső- és középosztály javait szolgálják.

    Amennyiben ez a javaslat életbe lép, az eleve elégtelen bérlakásállomány mérete tovább zsugorodik, ellehetetlenítve az érdemi szociális lakáspolitikát a következő évtizedekben is. Az önkormányzati bérlakások gyakran a szociálisan rászoruló emberek, családok egyik utolsó mentsvárát jelentik, ezek privatizációjával a leginkább kitett rétegek lakhatása kerülne veszélybe. Ahhoz, hogy mind a szociálisan rászorulók, mind a középosztály számára megfizethetőbbé váljon a lakásbérlés, éppen hogy több önkormányzati és szociális bérlakás építésére lenne szükség.

    A közvagyon felelőtlen elherdálása, az önkormányzatok forrásainak további korlátozása és a szociális háló gyengítése helyett - főleg egy gazdasági és lakhatási válság közepén - egy demokratikus folyamaton alapuló, átgondolt szociális lakáspolitikára van égető szükség!

    Forrás: hvg.hu, Habitat for Humanity Magyarország

  • A főváros és környéke dominál a társasházi lakásépítésekben

    Nem látszik a javulás az építőiparban

    Nem ért véget a megkezdett építési munkák összértékének stagnálása: 2021 január és március között 421 milliárd forint értékben kezdődtek meg a kivitelezési munkák a szektorban, ami bár nem tér el kiugró mértékben az előző három negyedév során látott összegektől, de így is az elmúlt két év legalacsonyabb Aktivás-Kezdés mutatója. 

    1.ábra. Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 1. negyedév)

    Az építőiparon belül az elindult magasépítési beruházások értéke az első negyedévben ugyan az előző év azonos, kiugró Aktivitás-Kezdést hozó időszakához képest jelentős visszaesést mutatott, azonban a tavalyi év többi negyedévéhez hasonlítva növekedett a három hónap alatt megkezdett kivitelezések összértéke a szektorban. Összességben 2021 első negyedévében 340 milliárd forint értékben léptek magasépítési projektek kivitelezési fázisba, ami a korábbi évekhez viszonyítva gyenge három hónapot jelentett. Az előző tendencia érvényes a magasépítéseken belül a nem lakáscélú magasépítésekre is, ahol az Aktivitás-Kezdés 261 milliárd forintot tett ki.

    A mélyépítési szegmensben látványos csökkenésre került sor, a kivitelezési fázisba lépő fejlesztések értéke szinte a felére esett vissza 2021 első negyedévében, a tavalyi év azonos időszakához képest. Idén január és március között csupán 82 milliárd forint értékben indultak el mélyépítési projektek, ami a 2015-2016-os szinteket idézi, és az elmúlt 5 év egyik legalacsonyabb értékét jelenti.

    A 2021-es év első negyedévében a kivitelezési munkák értékének három régió közti megoszlása egészen kiegyensúlyozott volt. Közép-Magyarország részesedése a 2014-2020 közötti időszakhoz képest enyhe csökkenést, míg ezzel párhuzamosan a Nyugati régiók részesedése ezzel pont megegyező mértékű növekedést mutatott, miközben a keleti régiókban változatlan arányban indultak el a kivitelezési projektek.

    2.ábra. A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 1. negyedév)

    Új lendületet kapott a társasházi lakásépítés

    A 2021 január elsejétől ismét 5 százalékosra csökkent az új lakásokat terhelő áfakulcs mértéke a tavalyi 27 százalékról, ami az idei évben új lendületet hozhat a társasházi lakásépítésekben, így várhatóan az idei évi Aktivitás-Kezdés értéke jelentősen magasabb lehet a tavalyinál. A folyamat kezdetét jól alátámasztják az idei első negyedéves adatok, amelyek azt mutatják, hogy a tavalyi év Aktivitás-Kezdés számainak folyamatos csökkenése után január-márciusban ismét növekedésre került sor, és közel olyan értékben indultak el társasházi projektek, mint 2020 azonos időszakában. 2021 első negyedévére vonatkozó Aktivitás-Kezdés mutató értéke 79 milliárd forintot tett ki, amely összegnél a 2019 és 2020-as években mindössze két negyedévben indultak csak el magasabb értékben társasházi lakásépítések.

    Az Aktivitás-Befejezés az Aktivitás-Kezdés mutatóval ellentétben tavaly folyamatosan növekedett. Ez a növekedés a 2021-es első negyedévben megtorpant, ami azonban nem meglepő, mivel az első negyedévben általában mindig kicsit alacsonyabb a befejezett projektek értéke. Az év további részében – figyelembe véve a várható átadási időket - az elkészülő társasházi projektek összege az előző évhez hasonlóan magas maradhat.

    3.ábra. Az adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, és a teljesítmény, vagyis az adott időszakban építésre fordított összeg.  (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 1. negyedév; a szürke oszlopok értékei a jelentés készítésének időpontjában rendelkezésre álló információk szerinti értékeket mutatják, nem előrejelzések)

    Az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint, az elindult társasházi lakásépítési projektek 2021 első három hónapjában leginkább a Közép-Magyarország régióban koncentrálódtak, a terület részesedése 79% százalékos volt, ami jelentős növekedés a 2014-2020-as időszakot jellemző 60%-os átlaghoz képest. Ezzel párhuzamosan mind a nyugati, mind a keleti régiók részesedése csökkent. A keleti régiók eleve alacsony, 15 százalékos részesedése az idei első negyedévben 5 százalékra csökkent. Budapest szerepének növekedésében több nagyobb projekt elindulása játszott szerepet, mint a Park West II. és III. üteme, a BudaBright lakópark, a Waterfront City III. üteme, a BudaPart BRF és a Sasad Resort SR6. Hagyományosan a fővárosban alapvetően nagyobb volumenű építkezések indulnak el, mint vidéken, illetve a korábban már a fiókban lévő terveknek köszönhetően gyorsabban tudtak reagálni a fejlesztők az áfaváltozásra. A nagyobb beruházások arányának emelkedését mutatja, hogy bár az Aktivitás-Kezdés érték javult az előző negyedévekhez képest, miközben a korábbiaknál kevesebb projekt vette kezdetét a negyedév során.

    4.ábra. A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2021. 1. negyedév)

    Forrás: EBI Építésaktivitási Jelenés

  • A vidék húzza a lakásépítéseket

    2016 óta folyamatosan emelkedik a lakásépítések száma Magyarországon. 2020-ban az egy évvel korábbinál 34%-kal több, 28,2 ezer új lakás épült az országban, utoljára 2009-ben regisztráltak ennél magasabb értéket. 2021. I negyedévében folytatódott a trend, hiszen 6153 új lakás épült, 28%-kal több, mint az előző év első három hónapjában.

    A településtípusok közül a legnagyobb növekedés (55%) a megyei jogú városokban következett be, melynek csaknem felét három nagyváros (Debrecen, Győr és Szeged) adta. A községekben és a vidéki, kisebb lélekszámú városokban is számottevő (45, illetve 31%-os) volt az élénkülés, a fővárosban ugyanakkor jóval mérsékeltebb, 8,6%-os. A megyék több mint kétharmadában az egy évvel korábbinál több új lakás épült. Az országos bővüléshez Győr-Moson-Sopron, Pest és Hajdú-Bihar megye járult hozzá leginkább.

    Regionális összehasonlításban továbbra is Közép-Magyarország vezet a lakásépítésekben (44%), utána Nyugat-Dunántúl (19%), Észak-Alföld (12%) és Dél-Alföld (10%) következik. A legkevesebb lakás Észak-Magyarországon (2%) épül.

    2021 I. negyedévében az átadott lakások száma elsősorban Budapesten nőtt, ahol 2.708 lakást vettek használatba, több mint kétszer annyit, mint egy évvel korábban. A megyei jogú városokban 12%-kal több, a kisebb városokban és a községekben viszont 9,0, illetve 11%-kal kevesebb lakás épült, mint az előző év azonos időszakában.

    Budapest mellett a legnagyobb újlakás-piacot jelentő Pest régióban 3,6%-kal kevesebb lakás épült, mint 2020 I. negyedévében. Az átadott lakások száma az egyes régiókon belül is változatosan alakult, ám Észak-Alföld valamennyi megyéjében kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban.

    2020-ban a lakásépítések felfutásához legnagyobbrészt a családi házak építése járult hozzá 2020-ban: a használatba vett családi házak száma (14,8 ezer) 41%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A családi házak többsége Pest (4,9 ezer), Győr-Moson-Sopron (2,3 ezer), Bács-Kiskun (1,0 ezer) és Hajdú-Bihar megyében (0,9 ezer) épült.

    A családiház-építők a várható szabályozás szigorítása miatt arra törekedtek, hogy 2020 végéig használatba vegyék a felépült lakásokat. Az előrehozott családiház-építések miatt 2021 I. negyedévének lakásépítésében a többlakásos épületek domináltak. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 30%-a családi házban, 67%-a többlakásos épületben, 0,5%-a lakóparkban található.

    Míg tavaly a lakások felét építették vállalkozások, addig az idei első három hónapban a vállalkozások által építetteké 57-ről 71%-ra növekedett 2020 azonos időszakához képest és a természetes személyek által épített lakások aránya 43-ról 28%-ra csökkent.

    2021 I. negyedévében a használatba vett lakások átlagos alapterülete 16,2 m2-rel, 80,3 m2-re csökkent 2020 I. negyedévéhez képest.

    Adatforrás: KSH

    Ábrák: igylakunk.hu

     

  • Fontos lenne hosszú távon fenntartani a kedvező lakásépítési trendet

    Már az első negyedév adataiból is látszik, hogy a kibővített otthonteremtési program intézkedései kedvező hatással vannak a lakásépítési szektorra, hiszen a lakásépítési engedélyek száma továbbra is emelkedőben van az elmúlt év második féléve óta a 2019-ben elindult csökkenéssel szemben.

    Az elmúlt évben a visszaemelkedő lakásáfa, valamint a járványhelyzet jelentősen csökkentette a lakásépítési kedvet, ráadásul a bejelentett rozsdaövezeti programra való várakozási is visszavetette a lakásfejlesztéseket, elsősorban a társasházak építését. Emiatt a kiadott építési engedélyek száma 2020-ban számottevően elmaradt a korábbi évekétől. Természetesen az építési számokban ez csak később fog megjelenni, hiszen a nagyobb fejlesztések több év alatt valósulnak meg.

    A Kormány a járványhelyzet miatti gazdasági nehézségekre azonban nem megszorítással, hanem gazdaságélénkítéssel reagált. 2021. évben a rendszerváltás óta nem látott pozitív ösztönzést kaptak a lakásépítések, lakásfelújítások. Az építkezők igénybe vehetik a CSOK-ot, az áfakedvezményeket, az illetékkedvezményt, a jelzáloghitel-elengedést. Emellett az építési és energiahatékonysági előírások könnyítése is növeli az építési kedvet.

    A jelenlegi szabályok szerint az otthonteremtési támogatás több más eleme (falusi CSOK, illetékmentesség, új lakás vásárlása csokkal 0% áfával) is kifut két év múlva. A CSOK és a rozsdaövezetben továbbra is érvényes 5% újlakás-áfa marad, ezeknek nincs végső határidejük.

    Ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon, szükséges lenne az általános 5%-os újlakás-áfa fenntartása, illetve az otthonteremtési támogatások állandósága. Azt a lehetőséget, amelyet a 2020-ban bejelentett intézkedésekkel megkaptak a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat – anyaggyártók, tervezők, kivitelezők, fejlesztők, építőanyag kereskedők, finanszírozók, ingatlanforgalmazók, kapcsolódó beszállítók -, csak egy hosszú távon kiszámítható környezetben lehet hatékonyan kihasználni.

    Ez a hosszú távon kiszámítható, mérsékelt ciklikusságú építőipari környezet tudja biztosítani a lakásállomány minőségi megújítását, a kívánt demográfiai célokat és nemzetgazdasági hatásokat.

    A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat. A miniszterelnök által is említett évi 40 ezer lakásépítés elérése legalább egy évtizedre szóló program eredménye lehet.

    Lényeges lenne az is, hogy a lakásépítési és a lakásfelújítási piacon hosszú távú kiszámíthatóság legyen, vagyis a megfelelő intézkedések nem csak néhány évig éljenek. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.

    A ciklikusság csökkenthető lenne egy piaci, vagy közhasznú  bérlakásépítési intézményrendszer kialakításával (Közhasznú lakásépítési program javaslat), amely közvetlen beavatkozási és konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne a kormányzat kezében.

    A felújítások, korszerűsítések ösztönzése ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehet. Lényegesnek tartjuk, hogy egyes esetekben a felújítás helyett a helyettesítő új építés a gazdaságilag és műszakilag is indokolt megoldás, a támogatási rendszer ezt megfelelően vegye figyelembe.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    A KSH szerint 2021 I. negyedévében az előző év hasonló időszakához képest:

    - Az átadott lakások száma elsősorban Budapesten nőtt, ahol 2.708 lakást vettek használatba, több mint kétszer annyit, mint egy évvel korábban. A megyei jogú városokban 12%-kal több, a kisebb városokban és a községekben viszont 9,0, illetve 11%-kal kevesebb lakás épült, mint az előző év azonos időszakában.

    - Budapest mellett a legnagyobb újlakás-piacot jelentő Pest régióban 3,6%-kal kevesebb lakás épült, mint 2020 I. negyedévében. Az átadott lakások száma az egyes régiókon belül is változatosan alakult, ám Észak-Alföld valamennyi megyéjében kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban.

    - A családiház-építők a várható szabályozás szigorítása miatt arra törekedtek, hogy 2020 végéig használatba vegyék a felépült lakásokat. Az előrehozott családiház-építések miatt 2021 I. negyedévének lakásépítésében a többlakásos épületek domináltak.

    - A természetes személyek által épített lakások aránya 43-ról 28%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 57-ről 71%-ra növekedett 2020 azonos időszakához képest.

    - Az új lakóépületekben használatba vett lakások 30%-a családi házban, 67%-a többlakásos épületben, 0,5%-a lakóparkban található.

    - A használatba vett lakások átlagos alapterülete 16,2 m2-rel, 80,3 m2-re csökkent 2020 I. negyedévéhez képest.

    - Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 6.946 volt, 1,2%-kal kevesebb, mint 2020 azonos időszakában.

    - A fővárosban rendkívüli mértékben visszaesett, miközben minden egyéb településkategóriában erősen nőtt az építési kedv: Budapesten 79%-kal kevesebb, a megyei jogú városokban 77, a többi városban 82, a községekben pedig 84%-kal több lakás építését kezdeményezték, mint az előző év azonos időszakában.

    - Az építendő lakások száma Pest régióban 79%-kal emelkedett. Minden más vidéki régióban is növekedés tapasztalható, de Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön így is rendkívül alacsony az építendő lakások száma, így az új lakások nagy többsége várhatóan ezután is a központi és a dunántúli régiókban készül majd el. A keleti országrészben csak Észak-Alföld régióban adtak ki nagyszámú, közel 1000 építési engedélyt, ez az egy évvel korábbi érték háromszorosa.

    - Az építtetők az esetek 67%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb (39%), és a községekben a legmagasabb (96%).

    - A kiadott új építési engedélyek alapján 63%-kal több, összesen 3867 lakóépület építését tervezik. A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 78, a három- vagy annál több lakásosoké 6,4%.

    - A létesítendő nem lakóépületek száma 883, 1,6%-kal több, mint 2020 I. negyedévében.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk cikkünk alatt letölthető.

     

  • Megalakult a Rozsdaövezeti Bizottság, és várja a lakásfejlesztési javaslatokat

    A kormány célja, hogy a leromlott állapotú területek, illetve városrészek rehabilitációjának megvalósításában segítsen. Ezért korábban döntés született, hogy a használaton kívül került vagy alulhasznosított, rossz fizikai állapotban lévő, környezetszennyezéssel terhelt egykori ipari és gazdasági területek fejlesztését a kormány kiemelten támogatja.

    A rozsdaövezeti akcióterületek kijelölése érdekében megalakult Rozsdaövezeti Bizottság elnöke Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára. A testület tagjai: Gyutai Csaba, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. ügyvezetője, László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára, Szabó Ferenc, a Miniszterelnökség koordinációs és elemzési főosztályának főosztályvezetője és Zeke Janka, a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős helyettes államtitkára.

    A beérkezett javaslatokat a tárca előzetesen megvizsgálja, ez főszabály szerint 45 napig tart, majd az előzetes vizsgálat alapján alkalmasnak ítélt kezdeményezéseket részletes, minden szempontra kiterjedő vizsgálatnak is alávetik. Ez utóbbi vizsgálat eredményének megfelelően alakítja ki 30 napon belül a Rozsdaövezeti Bizottság véleményét a javasolt területek rozsdaövezeti kijelölésével kapcsolatban. A végső döntést ezt követően a kormány hozza meg - olvasható a Miniszterelnökség közleményében.

    Forrás: MTI

    A rozsadaövezeti lakásépítési lehetőségekkel kapcsolatban a múlt héten közöltünk interjút Kiss Gáborral, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnökével: A rozsdaövezeti lakásépítések hosszabb távon is vonzó beruházások maradhatnak

  • A rozsdaövezeti lakásépítések hosszabb távon is vonzó beruházások maradhatnak

    Kiss Gábor: A rozsdaövezeti program, amit tavaly tavasszal bejelentettek, nagyon kedvezőnek látszott. Júniusban lett is belőle törvény, őszre ígérték a területi lehatárolásokat. De aztán nem jelentek meg a térképek arról, hogy hol lehet majd építeni. Ezért mindenki kivárt a fejlesztésekkel, ami az elmúlt év egyéb kedvezőtlen hatásai mellett nagyon visszavetette a lakásépítési szegmenst. Az érvényes jogszabály alapján 2022. december 31-ig építési engedélyt szerzett újépítésű lakás 5%-áfával kerülhet értékesítésre 2026-ig. Ezt követően, azaz 2023-tól szerezett építési engedély esetén 27% az áfa, kivéve, ha van rozsdaövezeti minősítése a fejlesztési teleknek.

    igylakunk.hu: Idén már kijött egy új jogszabály, amely szerint egyedi elbírálás szerint működik a rozsdaövezeti besorolás. (Ld. 1107/2021 kormányhatározat A rozsdaövezeti akcióterületek lehatárolásával kapcsolatos kormányzaton belüli előkészítésének rendjéről) (igylakunk.hu: Megvizsgálják a rozsdaövezetnek jelölt területeket)

    KG: A mostani jogszabály alapján nem lesz térképi lehatárolás, hanem telkenkénti kérelemre egyedi döntés születik. 

    Akkor építhet valaki rozsdaövezetben 5%-os áfásan, ha egy nagyon komoly tanulmányt bemutat arról, hogy az adott terület miért rozsdaövezet, mi a tervezett projekt, annak a céljait, kialakítását, közlekedési kapcsolatait, zöld infrastruktúra hálózatban betöltött szerepét, egyéb körülményeit. Egy nagyon összetett szempontrendszer alapján bírálja el egy ötfős testület, hogy a kormány elé kerülhet-e a javaslat.
    A döntési folyamat elég lassú, hiszen 180 napja (előzetes vizsgálat 45 nap + 60 nap hosszabbítási lehetőség + 75 nap részletes vizsgálati szakasz) van a bizottságnak erre, utána a kormány vagy a kormány egyik intézménye hozhat döntést a konkrét projektről. Miután egyedi elbírálásról van szó valószínű, hogy összességében több mint féléves folyamat lesz. Mivel minden alkalommal egyedi helyrajzi számokra vonatkozó egyedi mérlegelésről lesz szó, így nem gondolom, hogy jelentős számú ilyen lakás fog hamarosan a piacra kerülni. Ezért ez csak korlátozott mértékben tudja majd a lakásszámot befolyásolni.

    igylakunk.hu: Az otthonteremtési 5% újlakás-áfa, ami csokosoknak ráadásul 0% elvitte a rozsdaprogram előnyeit. Hogyan lehetnek ezek a területek mégis vonzóak a fejlesztők számára?

    KG: A jelenlegi jogszabályok szerint az általános 5% áfa (és a többi otthonteremtési támogatás is) 2022. év végén megszűnik, ugyanakkor a rozsdaövezeti 5%-nak nincsen határideje, tehát hosszú távon is számolhatunk vele.
    Továbbra is azt gondoljuk, hogy ha a rozsdaövezetekben 5% az áfa, akkor az egy jó körülmény, ott jól lehet lakóingatlant fejleszteni. Az otthonteremtési kedvezményekkel, amelyek a keresletet támogatják, ez egy jó találkozási pont.
    Ugyanakkor a rozsdaövezetek véges fejlesztési lehetőségeket jelentenek, hiszen ez egy szűkös adottság. A IX, XI. XIII. kerületekben található a legtöbb olyan terület, ami a felhagyott iparterület és a jó tömegközlekedési kapcsolatok kritériumoknak megfelel, emellett más kerületekben és vidéki városokban csak kevesebb ilyen terület van – a fővárosnak kb. a 3-5%-a -, ahol lehet rozsdaövezeti minősítést szerezni és így 5% áfával lakásokat építeni. A többi területen, ahol nincsenek rozsdaterületek, a 27%-os áfával megint meg fog állni az élet.
    Egyébként korábban az IFK egy rozsdaövezeti bérlakásprogramban gondolkodva fogalmazott meg javaslatokat. Egyelőre ez ügyben nincsen előre lépés, és teljesen egyértelműen látszik a kormány azon álláspontja, hogy a saját lakástulajdon vásárlását támogatja, a bérlakást nem.

    igylakunk.hu: Az IFK továbbra is a tartós 5% áfa mellett érvel.

    KG: Igen, azt gondoljuk, hogy a 27% áfát nem lenne jó újra visszahozni. Az IFK azt javasolja továbbra is, hogy az áfa hosszú távon maradjon 5%, ez így hatékony az otthonteremtési programmal együtt.
    A rozsdaterületeken előnyös volna az általános 5% áfa mellett, ha ezt vissza lehetne igényelni, tehát praktikusan 0% lenne az új lakások áfája a továbbiakban is. Illetve van az IFK-nak egy régi javaslata, mely szerint az újépítésű lakások áfája legyen egységesen 5%, de a rozsdaövezeteken kívül, legyen egy 4%-os lakáspolitikai járulék, amit az itt fejlesztők még pluszban befizetnek. Ezzel lehetne vonzóbbá tenni a rozsdaövezeteket a lakásfejlesztések számára.
    Az is fontos lenne, hogy az áfamérték ne változzon néhány évente, hanem legalább 10 évre rögzítsék. Így lehetne hosszú távon tervezni a lakásépítéseket.

    igylakunk.hu: Úgy tudom, most is folynak lakásépítések olyan területeken, amelyek esélyesek a rozsdaövezeti besorolásra. Ezekkel mi a helyzet?

    KG: A most előkészítés alatt lévő projektek várhatóan megszerzik az építési engedélyt 2022. év vége előtt, így ezekre az 5%-áfa szabály vonatkozik, A jövő évben ez már nem így lesz, mert várhatóan nem tudnak a határidőig építési engedélyt szerezni, így új projektet csak a rozsdaövezeti minősítés esetén érdemes építési engedélyre előkészíteni, ezért várható a 2023-as évtől az építési engedélyek számának drámai csökkenése.

    Cikkünk első részében a lakásépítések általános helyzetét tekintettünk át: Rövidtávon bíztató, hosszabb távon még bizonytalan a lakásépítések alakulása

  • Stagnálnak a lakásbérleti díjak

    Még mindig vegyes képet mutat az országos albérletpiac a kínálati árak alapján - derül ki az ingatlan.com új elemzéséből, amely ismerteti a KSH-ingatlan.com lakbérindexének legújabb - márciusi - eredményeit és több mint 40 ezer hirdetés alapján bemutatja az április végére jellemző kínálatot és átlagos bérleti díjakat is.

    A KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint idén márciusban az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal nőttek a bérleti díjak az országos kínálatban, Budapesten pedig 0,8 százalékos emelkedés történt. “A márciusban bekövetkezett bérletidíj-növekedés minimálisnak tekinthető, továbbra sincs szó tartósabb emelkedésről. Annál is inkább, mert az országos bérleti díjak 1,6 százalékkal, a budapestiek 2,2 százalékkal maradnak el a tavaly áprilisi szinttől, amikor koronavírus-járvány miatt éles fordulatot vett az albérletpiac” - értékelte a legújabb adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Gyűlnek a felhők a budapesti rövid távra kiadó lakások felett

    Az elemzésből kiderül, hogy április végén közel 21 ezer kiadó lakás és ház hirdetése szerepelt a kínálatban, ami 10 százalékos növekedésnek felel meg éves szinten. A tulajdonosok által meghirdetett lakóingatlanok átlagos bérleti díja a fővárosban április végén 130 ezer forintot tett ki, a különböző városrészekben azonban eltérőek az árak. Az V. kerület volt ekkor a legdrágább, átlagosan 170 ezer forintos havi bérleti díjjal. A legolcsóbb kerület pedig a XIX., ahol 110 ezer forintért hirdették a kiadó lakásokat. A korábbi években a fővárosi albérletpiacon belül elsősorban a rövid távú lakáskiadás, azaz lakáshotelezés “fellegvárának” számító VI. és VII. kerületben 135 ezer és 120 ezer forintnál tartottak az átlagos bérleti díjak. “Fontos kérdés, hogy a járvány lecsengése és a turizmus visszatérése után hogyan alakulnak az utóbbi két kerületben az albérletárak. Mindkét kerület ugyanis komoly szigorítást tervez a rövid távú lakáskiadást tekintve” - tette hozzá Balogh László. Az eddig megismert, ám még nem elfogadott tervek szerint az ott lakók kezébe adnák a döntést. Felmerült olyan ötlet is, amely szerint, ha egy lakásban vendégként megszálló turistákra akár hangoskodás miatt kihívják a rendőrséget a szomszédok, akkor ott korlátozhatják ezt a lakáskiadási formát. Úgy tűnik, hogy a tervezett szabályok a lakók kezébe adhatják a döntést, hogy lehessen-e “lakáshotelezni” az adott társasházban. Összességében, könnyen lehet, hogy egy szigorú szabályozás inkább a hosszú távú lakáskiadás felé terelheti az érintett városrészekben a befektetőket, így a korábbi években látottnál megfizethetőbb albérlet- és lakásárak alakulhatnak ki. Ez pedig kigyűrűzhet a külső kerületekbe is.

    A fővároson kívül stabilizálódtak a bérleti díjak

    Az ingatlan.com elemzéséből kiderül az is, hogy a megyeszékhelyeken mennyiért hirdették kiadásra a lakóingatlanokat április végén a tulajdonosok. A debreceni albérletek esetében az átlagos bérleti díj 100 ezer forintra rúgott. Győrben 110 ezer forintért kínálták a kiadó lakásokat átlagosan. A kecskeméti, nyíregyházi és pécsi albérletpiacot egyaránt 90 ezer forintos átlagos havi bérleti díj jellemezte, Szegeden pedig 95 ezer forintot tett ki.

    Forrás: ingatlan.com

  • Elvitte az áfakedvezményt a költségnövekedés

    Elmondása szerint a készházas cégek nagyon optimistán készültek a megrendelők rohamára, elsősorban az otthonteremtési támogatások, elsősorban az áfacsökkentés miatt. Arra azonban nem számítottak, hogy olyan mrétékben emelkedik az önköltsége az építésnek, ami az áfacsökkentés ellenére is áremelkedést okoz.

    Nem elég, hogy a Németországból és Ausztriából érkező építőfa ára egy év alatt 60 százalékkal nőtt, beszerzése és szállítása pedig egyre nehezebb a rendkívül erős kereslet miatt, még az ellátás akadozása is gondot okoz.

    Ugyancsak 60 százalék körüli mértékben drágult a hőkezelt, minősített fán kívül a betonvas, és több mint 20 százalékkal a csavar és a bádogostermék is. Ráadásul ezeket nem is mindig és nem mindenhol lehet kapni a jellemzővé vált felhalmozás, előre vásárlás miatt.

    Amelyik cég teheti és meg tudja finanszírozni, előre beszerzi az építőanyagot, például a polisztirol (műanyag) hőszigetelést, amely a mai áremelkedési ütemmel számolva nyárra akár 80 százalékkal is drágább lehet. A műanyagipari gyártási kapacitások ciklikussága, az alapanyag hiánya és az ágazatra háruló túlkereslet sok végtermékre kihat, emiatt a műgyantás vakolatrendszerek, a műanyag nyílászárók beszerzési ára is folyamatosan emelkedik.

    Az energiatakarékos, korszerű készházak iránti kereslet nem csökkent, de a korábban fix áron szerződött kivitelezők már komoly bajban vannak, mert az eredetileg kalkulált árrésüket, amelyből a bérek mellett a működésüket és a fejlesztésüket fedezik, elvitte a várakozáson felül megugrott önköltség. A szerződni készülő építkezőkkel már újra kell tárgyalni az árakat, mert egy ősszel még 40 millióért leköthető készház ma már 5-6 millió forinttal többért rendelhető, és nem biztos, hogy ennyi lesz a vége. Az alapanyag- és munkaerőköltség növekedése persze nem csak a készházakat érinti, de mivel itt a legrövidebb az átfutási idő, legkorábban itt mutatkozik meg számszerűen is a begyűrűző hatás – tette hozzá Kárpáti József.

    Kényszermegoldásként az építkezők a költségek lefaragására kényszerülve kisebb házban gondolkoznak, jellemző lépés a garázs vagy a galéria elhagyása. Akik körülnéznek a piacon, rendre visszatérnek, mert látják, hogy hagyományos technológiával építkezni sem olcsóbb, és nem is hatékonyabb – hangsúlyozza a tagozatvezető.

    Forrás és további információ: vg.hu

  • Rövidtávon bíztató, hosszabb távon még bizonytalan a lakásépítések alakulása

    A tavalyi év során nem sok minden adott okot optimizmusra a lakásépítéseket illetően egészen addig, amíg a kormány be nem jelentette az új otthonteremtési támogatásokat. Az ezek bevezetése óta eltelt pár hónap után talán most már látni lehet, hogy merre indult /valóban lendületbe jött-e a lakásépítési ágazat. A beszélgetés első részében ezt járjuk körbe.

    igylakunk.hu: Még tart a járványhelyzet, de talán már látjuk a végét. A kibővített otthonteremtési program is elindult év elején. Hol tartunk most?

    Kiss Gábor: A tavalyi év nagyon nehéz volt, mert három dolog is nehezítette a lakásépítések helyzetét: az új építésű lakások áfája visszaemelkedett 27%-ra, aztán jött a pandémia, ami önmagában is korlátozta a keresletet és egyáltalán a piac működését. Ehhez jött még a rozsdaövezeti program, amit májusban bejelentettek, júniusban lett is belőle törvény, de aztán nem lett belőle térkép, hogy hol lehet majd építeni. Mivel mindenki kivárt, ez még jobban lefagyasztotta a fejlesztéseket.
    A nagy fejlesztők azért tudták folytatni az értékesítéseket, de a kisebbeknél a lakásértékesítés teljesen lecsökkent. Ezzel együtt új beruházásindítások alig történtek és az új építési engedélyek száma is nagyon alacsony volt (22.556) az előző évekhez képest. Különösen a társasházakra kért engedélyek száma (525 épületben 8824 lakás) esett vissza, a 2008-as válság mélypontjával azonos szintre.

    Ugyanakkor kedvező jelek vannak. Az áfa megint 5%, a járványt is talán most már megállítja az oltás. Ez utóbbi azért is nagyon fontos, mert ezzel visszatér az emberek jövőbe vetett hite, ami jelentős tényező a lakásvásárlásnál. A rozsdaövezeti program is továbblépett egy új jogszabállyal. Ehhez jön természetesen az otthonteremtési program számos eleme, amelyek az új építések szempontjából is nagyon kedvezőek. Ezek szélesebb rétegek számára tették elérhetővé a lakásvásárlást.

    Ha a teljes csomagot nézzük, a babaváró hitellel, csokkal, csok-hitellel áfa visszaigényléssel, jelzáloghitel-elengedéssel, illetékmentességgel együtt, akkor körülbelül 37 millió forintnyi összeg jön össze a háromgyerekeseknek. Ez az otthonteremtésben piacot nyitott a családoknak Budapesten a belvároson kívüli zónában, illetve a vidéki területeken. Ez elég erős keresletélénkítő hatás.

    Így az idén nagyon kedvezőek a kilátások.

    igylakunk.hu: Most mennyi új építésű lakás van a piacon és mennyi épül, vagy van már tervben?

    KG: Tavaly nagyon kevés beruházás indult el, ami nyilván az idén majd meglátszik az átadott lakások számán, amit 17 ezer körül várunk.
    Az idén viszont nagyon sok projekt indult be, ennek később lesz csak látszata az építési számokban.

    igylakunk.hu: A lakásépítések felfutásának vannak-e korlátai? Elsősorban a kivitelezésekre gondolok.

    KG: A kereslet – az otthonteremtési programok, a járványhelyzet javulásának hatására, illetve a piac sajátosságai miatt – gyorsabban nő, mint a kínálat. A hirtelen elfutó keresletet a kínálat nem tudja azonnal lekövetni, hiszen egy lakást előállítani 2-3 éves folyamat, az átadással együtt akár 4 év is. Ez feszültséget okoz.

    Nyilván a kínálat is emelkedni fog, de ehhez elegendő építési kapacitás is kell. Ez érvényes mind a munkaerőre, mind az építőanyagokra. Utóbbiaknál most az látszik, hogy több gyártó küzd most a hirtelen megnőtt kereslettel. Nem hitték el, hogy ilyen gyorsan emelkedés lesz, és most, amikor újraindulnak a folyamatok, nem tudnak kellő mennyiségű terméket a piacra hozni. Az alapanyag- és késztermék-kínálatnak újra fel kell épülnie. Ehhez is idő kell.

    Munkaerőoldalról is hasonló a helyzet: tud növekedni, de nem olyan gyorsan, mint azt a beruházások megkívánnák. Ezek egy organikus trendbe illeszkedve tudnának megfelelően növekedni.

    A hirtelen keresletnövekedés, amit nem tud követni a kapacitáskínálat, költségemelkedést okoz. És ez, a 2016-os tapasztalatok alapján is megint a lakásárak emelkedésének irányába mutat. Akkora árnövekedésre nem számítunk, mint a 2016-2018-as években, de 10%-os emelkedés benne van a pakliban.

    igylakunk.hu: Mennyire lehetünk optimisták a közeljövőt, illetve a távolabbi jövőt illetően?

    KG: Ami a távlatokat illeti. 2022 végéig van az 5%-os áfa, tehát addig lehet erre építési engedélyt kapni, amit 2026 végéig lehet megvalósítani. Tavaly az átadott lakások száma kimagasló, 28 ezer volt. Ez köszönhető volt az energetikai követelmények életbe lépése előtti előrehozott átadásoknak is, és az előző 5%-os projektek is ekkor futottak ki.

    Ugyanakkor az építési engedélyek számát megvizsgálva könnyen kiszámítható, hogy a 2021-es évben körülbelül 17 ezer lakást fognak csak átadni. 2022-23-ra pedig azt várjuk, hogy a lakásátadások száma 23 ezer körül fog tetőzni.

    Az 5%-os értékesítéshez 2022 végéig kell megszerezni az építési engedélyt. Aki most vesz építési területet, és arra akar építeni, annak összességében több mint egy éves folyamattal kell számolnia. Még egy családi háznál is – ahol az áfavisszaigénylés szóba jöhet – az elhatározástól, a telekvásárláson, a kivitelező megtalálásán át a kezdésbejelentésig várhatóan mintegy egyéves folyamat. Ami azt jelenti, hogy aki az idén belekezd ebbe, akár magánépíttető, akár társasház-beruházó, annak van esélye a jövő én végéig megkapni az építési engedélyt, illetve eljutni a kezdésbejelentésig. Tehát, aki idén év végéig nem hozza meg a döntést, az ki fog futni az időből és már csak 27%-os áfával tud lakást vásárolni vagy építkezni.

    Ez a két éves időszak nem elég hosszú ahhoz, hogy a piac megfelelően megerősödjön, utána pedig megint jön a riasztó 27% áfa. Ezért 2023 után megint csökkenést várunk az építésekben. Arra számítok a korábbi időszak számai alapján, hogy 2021-22-ben a két év alatt összesen legfeljebb 35 ezer lakásépítési engedélyre számíthatunk.

    Azt gondoljuk, hogy azzal, hogy 2022 után bejön megint a 27%-os áfa, ami a legerősebben meghatározza az új építésű lakások piacát, az ezt követő években, 2024-25-től csökkenő lakásátadási trend következik majd – amennyiben ez a jogszabályi környezet marad. Ezt a trendet tompíthatja az, hogy a rozsdaövezetekben továbbra is 5% marad az újlakásáfa. De ezzel csak korlátozott számú lakás érkezhet a piacra, ezért ez nem lesz elegendő arra, hogy a 27%-os áfa miatti csökkenő trendet ellensúlyozza.

    igylakunk.hu: Úgy tűnik, továbbra is hiányzik a hosszú távú kiszámíthatóság. A pandémiát nyilván nem láthattuk előre, de az egyéb körülményekben lehetne ezt segíteni.

    KG: Az IFK szerint legalább 10 évre szóló közmegegyezésre volna szükség ahhoz, hogy a jogszabályok állandósága megmaradjon, az áfa mint legnagyobb hatású elem ne változzon néhány évente. Ez mindig felbolygatja a piacot az árak tekintetében is. Egy organikusan fejlődő piacon a kapacitások és a kínálat sokkal jobban tudná követni a keresletet, és az árak is kiegyensúlyozottabban alakulnának.
    Az IFK ezért javasolja, hogy az áfa hosszú távon maradjon 5%, mert ez így tudja jól kiegészíteni az otthonteremtési programot. Egy jó lakáspiachoz nem csak az otthonteremtési támogatások, hanem az áfaszint egyenletessége is kell.

    A csokon kívül minden támogatás 2022 végéig szól, ami nyilván összefügg ennek a kormányzati ciklusnak az idejével, de a hosszú távú célok miatt az lenne a kívánatos, hogy szélesebb periódusra legyen kiszámítható a piaci környezet.

    Az otthonteremtési program rengeteg kereslet oldali támogatást nyújt, amivel az élénkítő hatásokat nézve teljesen elégedettek lehetünk. Ugyanakkor a kínálati oldalon, amit azért jelentősen támogat az 5%-os áfa, a kiszámíthatóság mellet azért lennének még „apróságok”, amiket fontosnak tartunk megemlíteni.

    Az NHP Hajrá!-ban lehetőség van projekteket finanszírozni, ami nagyszerű lehetőség, és jó lenne, ha ez az olcsó forrás továbbra is elérhető lenne. Ez a program nagyon jól segíti a gazdaság újraindítását is.

    Ami az energetikai követelmények szabályozását illeti, várható egy nagyobb rendeletcsomag. Ennek a szakmai egyeztetésében mi jeleztük, hogy ezek a szigorítások ne hirtelen, hanem fokozatosan érkezzenek meg a piacra, hogy tervezni tudjunk velük.

    Egy másik fontos kérdés az építési szabályozás (OTÉK), például a parkolóhelyek száma. A 1 lakáshoz 1,5 parkolóhely helyett egy friss jogszabály szerint ismét csak egyet kell építeni, de sok helyen az egy is szükségtelen. Hiszen nyilvánvalóan a belvárosban kevesebb parkolóra van szükség az elérhető sűrűbb tömegközlekedés miatt, mint a külső városrészekben, vagy az agglomerációban. Ezért jó lenne ezt területileg különbözően szabályozni. A belvárosba nem is szerencsés további autóforgalmat vonzani újabb parkolóhelyekkel.

    Megemlítem még a műemlékvédelem kérdését, amivel az a probléma most, hogy nem működik együtt a piaccal. A szabályozás és a hivatali merevség miatt nem kifizetődő a műemlékek hasznosítása, így ezek tovább pusztulnak. Párbeszédre és együttműködésre volna szükség a műemlékvédelem és az üzleti élet között, és egy olyan szabályozásra, amellyel a műemlékek védelme és hasznosítása megoldható lenne. Így több műemlék épület tudna megújulni és új funkciót kapni.

     

  • Ezért lennénk fejlettebbek jobban működő lakáspiaccal

    A lakásépítések száma az elmúlt tíz évben számottevően elmaradt a potenciálisan elérhető szinttől. 2000 és 2010 között évente átlagosan több, mint 32 ezer lakást adtak át, ami 2010 és 2020 között átlagosan 14 ezerre csökkent. A 2008-2009-es válság előtti lakáspiaci ciklus tetőpontján, 2004-ben közel 44 ezer új lakás épült hazánkban. A válságot követően azonban jelentős mértékben csökkent a lakásépítés és csak 2016-tól kezdett ismét tartósan emelkedni.

    A 2000-es évek elején a kormányzati intézkedések nagymértékben támogatták a lakásépítések felfutását. Az átfogó otthonteremtési program a lakásállomány bővítése mellett a korszerűsítést, a lakáshitelezés elősegítését és a bérlakásállomány növelését is célozta. Az államilag támogatott lakáshiteleket nagyon kedvező feltételekkel kínálták. A 2002-t követő gazdaságpolitika azonban veszélybe sodorta a program finanszírozhatóságát és a devizahitelezés okozta súlyos gazdasági válság következtében a lakáspiaci ciklus leszállóágba került. A válságot követő években a kapacitások leépültek, majd munkaerőhiány lépett fel az építőiparban, mivel a szakemberek egy része külföldön vállalt munkát. Ennek hátterében a hazai építőipar és lakáspolitika ciklikussága állt, mivel itthon nem volt kiszámítható az iparág aktivitása és a szakemberek iránti kereslet. Mindez megnehezítette a lakásépítések számának ismételten növekvő pályára kerülését. A lakásépítések 2015-től bekövetkező felfutásához a kedvező konjunktúra mellett szükséges volt a lakásáfa ideiglenes csökkentése (27 százalékról 5 százalékra) és a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) bevezetése is. E lépések ellenére a kapacitáskorlátok miatt a lakásépítések száma még 2020-ban is elmaradt a 2002-2009 között jellemző 30 ezer feletti éves szinttől.

    A lakásberuházások GDP-hez viszonyított aránya 2010 és 2019 között elmaradt a visegrádi régió átlagától. 2000 és 2010 között hazánkban a lakásberuházások átlagosan a GDP 4,2 százalékát tették ki, ami meghaladta a visegrádi régió 3,6 százalékos átlagát. A korábbi lakáspiaci ciklus csúcspontján – 2004-ben – a lakásberuházások aránya (5,3 százalék) megközelítette az EU átlagát is (5,9 százalék). A válságot követően a lakásberuházások aránya a V3 országokban (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) csak enyhén mérséklődött, hazánkban azonban drasztikus visszaesés következett be (2. ábra). 2011 és 2020 között a hazai lakásberuházások átlagosan a GDP mindössze 2,5 százalékát tették ki, ami jelentősen alulmúlja a visegrádi régió átlagát. A lakásberuházások aránya 2019-re újra elérte a régióra jellemző szintet, majd 2020-ban a lakásépítések jelentős mértékű bővülésének köszönhetően meg is haladta azt.

    2020-ban 28 208 új lakást adtak át, ami számottevő növekedést jelent a megelőző évhez képest, azonban továbbra is elmarad a 2000 és 2010 közötti időszak átlagától. Érdemes megjegyezni, hogy a 2020. év végi magas új átadásban szerepet játszhatott időzítési hatás is. Eredetileg 2021. januártól csak közel nulla energiaigényű lakóingatlant lehetett volna újonnan átadni (BB vagy jobb energetikai besorolású). A szabály hatálybalépését azonban végül 2020. decemberében elhalasztották. Mivel ez a szabály költségnövekedést okoz az új építésű lakóingatlanoknál, így sokan megpróbálhatták még 2020 év végéig befejezni vagy előre hozni saját használati célú építkezésüket. A 2020. negyedik negyedévi, historikusan is magas lakásátadási számok a fent említett időzítési hatás következtében nem teljes mértékben az alapfolyamatokat tükrözik.

    A hazai lakásállomány megújulási aránya még mindig a legalacsonyabb a régióban (3. ábra). A megújulási ráta azt mutatja meg, hogy hány év alatt cserélődik le a lakásállomány, 1 százalékos megújulási ráta esetén ez 100 év. 2000 és 2010 között az átlagos megújulási ráta 0,8 százalék volt, ami 0,3 százalékra csökkent a 2011 és 2020 közötti időszakban. 2015 óta a lakásépítések növekedésével összhangban a megújulási arány is emelkedik. A ráta a tavalyi évben ismét meghaladta a 0,6 százalékot, ami azonban továbbra is elmarad a 2000-es évek átlagától és régiós összehasonlításban is alacsonynak tekinthető. A megújulási ráta 2020-ban Lengyelországban (1,5 százalék), Ausztriában (1,6 százalék 2019-ben) és Szlovákiában (1,0 százalék) meghaladta az 1 százalékot, míg Csehországban és Romániában 0,7 százalék körül alakult. A lakásépítések magas szinten tartása és így – a felújításokat is beleértve – a hazai lakásállomány megfelelő megújulása két szempontból is kiemelten fontos. Egyrészt a hazai lakásállomány jelentős hányada elöregedett, energiahatékonysága alacsony és felújításra szorul. Másrészt az építőipar a lakásépítési és felújítási munkákkal jelentős mértékben hozzájárul a gazdasági növekedéshez (MNB Lakáspiaci jelentés, 2020. június).

    A lakásépítések közvetlen és közvetett csatornákon keresztül is befolyásolják a GDP alakulását. A lakásépítések természetesen közvetlenül az építőipar teljesítményét befolyásolják, ugyanakkor emellett a beszállítói hálózatokon és az építkezésekhez kapcsolódó szolgáltatásokon keresztül más ágazatok hozzáadott értékét is emelik. Legnagyobb mértékben az ipar és bizonyos szolgáltatások (pl. kereskedelem, pénzügy és biztosítás, mérnöki tevékenység) hozzáadott értékét növelik közvetett csatornákon keresztül a lakásépítések (MNB Lakáspiaci jelentés, 2020. június). A foglalkoztatás bővülését is támogatják, így közvetett csatornákon keresztül tovább élénkítik a GDP növekedését.

    Amennyiben 2010 és 2019 között több új lakás épült volna, az EU 27 tagállamához viszonyított gazdasági fejlettségünk is magasabban alakulhatott volna. Becslésünk szerint 10 ezer addicionális lakás megépítése egy évben 0,8-1,0 százalékponttal emeli a GDP adott évi szintjét. Amennyiben a magasabb lakásépítési aktivitás éveken át fennmarad, annak azon túlmutató előnyös tovagyűrűző és strukturális hatásai is lehetnek. A tartósan magas lakáspiaci kereslet támogatná a magyar építőanyag-ipar fejlődését és így csökkenne az importált alapanyagok és eszközök aránya. A kiszámítható piac hasonlóan segítené az építőipari vállalkozások tartós fejlődését, aminek hatására növekedhet a termelékenység és mérséklődhet az iparágban még mindig jelen lévő adóelkerülés. A munkaerő iránti tartós kereslet pedig növelheti a hazai vállalatok megtartó erejét a külföldi munkavállalás vonzerejével szemben. Mindezek, a rövid távú hatásokon túlmenően, tartósan is képesek növelni a GDP-t és a gazdasági fejlettséget.

    A gazdasági és társadalmi szempontok tehát arra utalnak, hogy hosszútávon fenntartható lakáspolitikára van szükség, ami kiszámítható szabályozói környezetet teremtve tartósan növeli a lakásépítések számát. Az alábbiakban két alternatív lakáspiaci forgatókönyv hatásait számszerűsítettük, és megvizsgáltuk, hogy azok milyen mértékben befolyásolhatták volna Magyarország gazdasági fejlettségét, amelyet az egy főre jutó GDP uniós átlaghoz viszonyított arányával számszerűsítünk (vásárlóerő-paritáson, tehát nemzetközileg összehasonlítható árszínvonalon számolva).

    1. Amennyiben 2010 és 2019 között átlagosan 30 ezer lakás épült volna, Magyarország relatív fejlettsége 3 százalékponttal lehetett volna magasabb 2019-re. A számításhoz azt feltételeztük, hogy 2010 és 2014 között évente 20 ezer, 2015 és 2020 között évente 40 ezer új lakás átadása valósult volna meg (1. ábra). Így összesen mintegy 182 ezerrel több lakás épülhetett volna a ténylegesen megvalósulthoz képest. A tartósan magas lakáspiaci kereslet beindíthatta volna a kedvező másodkörös hatásokat, ezért ebben az esetben az EU átlagához viszonyított egy főre jutó hazai GDP 2019-2020-ban 3 százalékponttal lehetett volna magasabb, mint a 73,2 százalékos 2019. évi tényadat (4. ábra).
    2. Amennyiben 2010 után évről-évre 3 százalékkal több új lakás épült volna, a relatív fejlettségünk évente 0,5-1,0 százalékponttal lehetett volna magasabb. A forgatókönyvben a lakásépítések a 2010. évi 20.823-as szintről egyenletesen emelkednek a 2020-ban mért 28 ezerre (1. ábra). Összességében közel 108 ezerrel több lakás épülhetett volna így a vizsgált időszakban. Az első pályával szemben mért mérsékeltebb lakáspiaci kereslet a gazdasági fejlettséget is csak kisebb mértében növelte volna (4. ábra). Becslésünk szerint az EU átlaggal szemben mért gazdasági fejlettségünk 2011 és 2020 között évente 0,5-1,0 százalékponttal lett volna magasabb (átlagosan 0,7 százalékponttal). Amint az 1. ábrán látható, a feltételezett és ténylegesen megépült lakások számának a különbsége 2015-ben lett volna a legnagyobb, és 2020-ban már nem mutatkozott volna számottevő különbség. Ezért 2020-ban a ténylegesen megvalósult és a feltételezett gazdasági fejlettség közötti különbség 0,5 százalékpontra mérséklődött volna, ami a korábban épített lakások számának másodkörös gazdasági hatásaiból fakad.

    A lakásépítések növekedését jobban támogató lakáspolitika mellett évente átlagosan mintegy 11 – 17 ezerrel több új lakás épülhetett volna 2010 és 2019 között. A lakásépítések magas szintje hozzájárult volna a gazdaságot élénkítő folyamatok megindulásához és fennmaradásához az építőiparban. Az új lakások számának emelkedése más ágazatok növekedését is támogatja, így közvetett és közvetlen csatornákon keresztül egyaránt befolyásolja a GDP alakulását. Magyarország gazdasági fejlettsége 2019-ben az EU átlagának 73,2 százalékát érte el, ami magasabb volt, mint a lengyel és szlovák érték, de elmaradt a cseh szinttől. Amennyiben a vizsgált fogatókönyveknek megfelelően több lakás épült volna, akkor az egy főre eső GDP az időszak végén az EU átlagának 73,7 – 76,2 százaléka között alakulhatott volna. Ezzel Magyarország helyezése nem változott volna az EU tagállamok rangsorában, de jobban megközelíthettük volna Portugália fejlettségi szintjét.

    Forrás: MNB

  • Világpiaci események tornásszák fel az építőanyagárakat

    Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője szerint a drágulás, a gyenge 2020-as gazdasági év mellett, számos további tényező együtt állásának az eredménye. Az egyik fontos tényező az ellátásban jelentkező nehézségek, mint a világpiacot ellátó, vezető vegyipari alapanyaggyártók egyes üzemeinek átmeneti leállása, az olajár emelkedése, valamint a konténerhiány miatti szállítási nehézségektől emelkedő logisztikai költségek.

    A másik fontos tényező az ázsiai piacok fellendülése, valamint a raktárkészletek újjáépítésének és a gazdasági növekedést váró kilátások kereslet élénkítő hatása. Ugyancsak kedvezőtlen hatással voltak az év eleji rendkívül súlyos időjárási viszonyok az USA déli részén, Texasban, ahol a petrolkémiai ipar koncentrálódik és amely fontos nyersanyagforrást jelent.

    A fenti problémák nemcsak az alapanyagárak növekedését eredményezik, hanem az alapanyag ellátásban is fennakadásokat okoznak. Az előjelzések szerint ezek a hatások a második és harmadik negyedévben is jelen lesznek, csak az év utolsó három hónapjában várható a piac rendeződése.

    „Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a piac a lehető legkevesebbet érezze a változásokból, de sajnos a világpiaci nehézségek hatással vannak az általunk gyártott késztermékekre is, azok árára és gyártására egyaránt. Természetesen minden változást transzparensen kezelünk és tájékoztatjuk partnereinket és a piacot. Jelenleg a leginkább érintett termékcsoportok az epoxy gyanta bevonatok, ipari padlók, epoxy fugázók, ragasztók, vízszigetelések, bitumenes és szintetikus vízszigetelő lemezek” – mondta Markovich Béla.

    A szakember felhívja a figyelmet, hogy mivel a probléma általánosan érinti az egész építőipart, fontos, hogy az építtetők és a kivitelezők is tájékozódjanak a változásokról a partner gyártóknál és a kereskedőknél.

    Forrás: Mapei Kft.

  • Egyszerűsödtek az otthonteremetési támogatások feltételei

    Bővül az otthonfelújítási támogatás igénylésénél elszámolható felújítások köre. Azok, akik hivatásukból fakadóan a munkáltatójuk által biztosított szolgálati ingatlanban élnek, a saját tulajdonú otthonuk felújítására kérhetik az otthonfelújítási támogatást anélkül, hogy korábban egy évet ott laktak volna.

    A Nemzeti Mintaterv Katalógusból letölthető családi házak tervdokumentációinak adaptációs költségei is elszámolhatók a CSOK-ból, például telekre igazítás, engedélyeztetés.

    Az otthonfelújítási kölcsön felvételénél a kölcsönt igénylő olyan közeli hozzátartozót is bevonhat adóstársként, aki nem tartozik a támogatotti körbe, például szülőt, nagyszülőt, testvért, továbbá az élettársat is.

    A 2020-ban megkezdett építkezésekre vonatkozó adó-visszatérítési támogatás kapcsán átmeneti kedvezmények vehetők igénybe.

    Forrás: MTI

  • Új lakások: bővül a kínálat, nő a kereslet és az árak

    A 2020-as év mélypontja után idén szinte gombamód szaporodnak az újépítésű ingatlanok. A részint az otthonteremtési támogatásoknak köszönhetően megélénkülő kereslet miatt az árak növekedését a koronavírus járvány sem törte meg az újlakás-piacon. Az OTP Ingatlanpont szakértői összeállításukban az újlakás-piac sajátosságait, az áremelkedés mozgatórugóit és az idei év kilátásait vizsgálják.

    Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe alapján 2020 és 2021 első negyedéveit összehasonlítva elmondhatjuk, hogy miközben körülbelül ugyanannyi új projekt értékesítése indult el, az ezekben megépülő lakások száma 80 százalékkal növekedett. Látszik tehát, hogy a nagy projektek nagy fejlesztői lendületesen indították ezt az évet – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

    Az 5 százalékos áfa bevezetésének, illetve az új otthonteremtési kedvezmények (CSOK-os áfa- illetve illetékmentesség) hatására nagy az érdeklődés az újépítésű lakások iránt, és az újonnan induló fejlesztések száma alapján a beruházók is optimistán tekintenek a jövőbe. Az árak növekedése az ingatlanhirdetéseket böngészve is tetten érhető, Budapest eddig olcsóbb, külvárosi kerületeiben, például a XV. és XIX. kerületben is megjelentek a 800 ezer forintot elérő négyzetméterárak az új társasházi ingatlanoknál. A fővárosi beruházások mellett a nagyvárosokban is nagy számban indulnak a néhány helyen eddig ritkaságnak számító  új projektek, így a vidéki piacon is látszik a fellendülés.

    Az áremelkedés egyrészt az építőanyag- és telekárak, valamint a – szaporodó felújítások által is gerjesztett – kivitelezési költségek folyamatos növekedésével magyarázható, ami ugyanakkor az 5 vagy – CSOK igénybevételével – 0 százalékos áfa és az illetékmentes vásárlás miatt kevésbé észrevehető, így az újépítésű ingatlanok iránti kereslet egyértelműen bővül.

    Az OTP Ingatlanpont tapasztalatai alapján sok beruházó csak később kezdi meg az építkezést, ami miatt a következő évekre elnyújtott kivitelezés és értékesítés várható, ezt a tendenciát tovább erősítheti a szigorúbb épületenergetikai szabályozás bevezetésének ismételt elhalasztása is. Az új, 2022. június 30.-ai határidő elsősorban a kisebb projektek, vagy önálló házak esetében jelenthet előnyt, mert ezeknek a rövidebb kivitelezési időtávja  lehetővé teszi az építési technológia módosítását.

    Az újlakás-piaci kínálat jelentős arányban koncentrálódik a rozsdaövezetekben, melyek esetleges kedvezőbb (gyakorlatilag egységesen 0 százalékos) áfaterhe továbbra is terítéken van. A koronavírus-járvány miatti vevői preferenciák módosulása ugyanakkor újra nagy lendületet adott a zöldövezeti, városperemi, kertvárosi fejlesztéseknek is.

    Az, hogy meddig tarthat az áremelkedés, nehezen megjósolható. Addig, amíg a kereslet nem esik vissza, és a kivitelezői oldalon sem mérséklődnek a költségek, addig az újépítésű ingatlanok árainak csökkenése sem várható. Ugyanakkor az otthonteremtési támogatások arra ösztönözhetik – elsősorban – a családos vásárlók egy részét, hogy a most elérhető kedvezmények miatt előre hozzák az eredetileg csak néhány év távlatában tervezett vásárlásaikat. A kérdés pedig az, hogy ez milyen hatással lesz 3-4 év múlva a piacra, visszaesik-e a nagyobb újépítésű lakások iránt kereslet. A bérleti hozamok csökkenésével a befektetési célú vásárlók száma jelenleg is csökken, ami szintén hatással lehet az újlakások iránti keresletre – tette hozzá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

    Forrás: OTP Ingatlanpont

  • Folytatódik az építőanyagárak emelkedése idén is

    Utoljára 2001-ben volt ennél nagyobb növekedés.

    Az építőipari átlagkereset és az alapanyagárak emelkedésének hatására a lakásépítési költségek növekedése 2017-től felgyorsult, emiatt a 2020. évi átlagos költségszint közel 40 százalékkal magasabb lett a lakásépítések 2016-ban megindult újbóli felfutása óta.

    A lakásépítési költségeken belül a munkaerő ára 9,6, az anyagok költsége 12,8 százalékkal emelkedett 2020 IV. negyedévében az előző év és 62,3, illetve 38,1 százalékkal 2015 azonos időszakához képest.

    A MÉASZ közleménye szerint a világpiaci hatások - főként a kínai gazdaság koronavírus-járványt követő újraindulása - miatt jelentősen emelkedtek a nyersanyagárak, ami megjelent a műanyagtermékeket, vegyipari nyersanyagokat és acéltermékeket felhasználó építőanyag és építési termékek gyártási költségeiben és értékesítési áraiban. 

    A szövetség szerint a külpiaci nyersanyagok árrobbanása Európa-szerte érinti az építőkémia termékeket, a nyílászáró gyártást, az épületgépészeti szolgáltatásokat, a műanyagalapú (EPS) hőszigetelők piacát, valamint az acélon keresztül a betonelemgyártást is. Az EPS hőszigetelőknél március végén a gyártók a petrolkémiai alapanyagok erős áremelkedése miatt mintegy 20 százalékkal emelték áraikat, míg tavaly tartósan csökkenő ártrend érvényesült.

    A MÉASZ szerint Magyarországon az építőanyag gyártók abban bíznak, hogy a pandémiás helyzet rendeződésével a nyersanyagpiacok fokozatosan normalizálódnak, így a beszerzési költségek is csökkennek majd. Remélik, hogy a gazdaság újraindulása függvényében a termelési volumenek a második félévtől elérik, vagy egyes szegmensekben meg is haladják a 2019-es teljesítményt. Az otthonfelújítási program hatására az első negyedévben megnőtt a kereslet a korszerűsítési munkáknál használt valamennyi termékcsoportban, de főként a szerkezetépítő, nyílászáró-, valamint a gyorsan beépíthető betontermékek és a műanyagalapú (EPS) hőszigetelő anyagok iránt.

    Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy továbbra is probléma, hogy hiány van szakképzett kőművesekből, nyílászáró-beépítőkből és szigetelőkből. A beépítő szakemberek szűkös kapacitása a mostani felújítási hullámban fokozott minőségi kockázatot hordoz a beruházók szemszögéből.

    Forrás: KSH, MTI

  • A magyar lakásállomány megújulása még mindig nagyon lassú

    Ausztriában a lakásállomány 1,6 százalékának, Lengyelországban 1,5 százalékának, míg Szlovákiában 1,04 százalékának megfelelő új lakás épült fel tavaly. A kiadott építési engedélyek 2020-as csökkenése alapján – elsősorban Budapesten – az építési kedv viszszahúzódása látszik, a 2021-től ismét bevezetett kedvezményes 5 százalékos lakásáfa ugyanakkor előretekintve lendületben tarthatja a lakásépítéseket.

    A lakásépítések száma és a lakásállomány megújulásának sebessége több szempontból is fontos mutató. Egyrészt a régi, energetikai szempontból nem hatékony, sok esetben komfort nélküli lakások nem nyújtanak lehetőséget olyan életszínvonalra, mint egy modernebb lakás. Másrészt makrogazdasági szempontból is kulcsfontosságú, hogy hány lakás épül egy évben: az építőipar például a nagyobb termeléssel érdemben növeli a kibocsátást, 10 ezer addicionális új lakás felépítése akár 0,8- 1 százalékkal is emelheti a GDP-t, míg 25-30 ezer új munkahelyet is létrehozhat.

    11 éves lakásépítési csúcs dőlt meg tavaly

    Magyarországon 2020-ban a 28.208 darab új átadással 11 éves csúcsra emelkedett a lakásépítések száma, elsősorban a vidéki családi házat építők voltak lendületben. Az elmúlt évben a hazai lakásépítések száma jelentősen megemelkedett, a 2020-ban használatba vett mintegy 28,2 ezer új lakás 34 százalékkal haladja meg a 2019-es építésszámot, ezen belül is év végén, a negyedik negyedévben még nagyobb hajrá volt, amikor is 42 százalékkal több új lakást adtak át 2019 utolsó negyedévéhez viszonyítva. Érdemes hozzátenni: ebben egy technikai hatásnak, a használatba vehető épületek energetikai követelményeire vonatkozó, eredetileg 2021. januártól hatályos, szigorú szabályozásnak is érdemi szerepe lehetett.  

    A felépült lakások területi és építtető szerinti megoszlása azonban igen eltérő képet mutat. A lakásépítések bővüléséhez a vidéki magánépítők járultak hozzá a legnagyobb mértékben, akik esetében 52 százalékkal nőtt az újonnan átadott lakások száma 2019-hez képest. Vidéken a vállalkozások által építtetett lakások emellett szintén jelentősen, 32 százalékkal bővültek, ugyanakkor Budapesten, ahol a vállalkozói értékesítési célú társasházi lakásfejlesztések uralják a felépült lakásokat, 9 százalékkal nőttek az átadások éves összevetésben. Ennek eredményeként a 2020-as év során összességében 2019-hez képest csökkent a vállalkozások szerepe az újlakás építésekben, 57-ről 52 százalékra (1. ábra). A vállalkozói lakásépítések aránya ugyanakkor – ahogyan az a korábbi építési ciklus felívelő szakaszában is történt – még magas szinten tartózkodik. A 2020-as nagy bővüléssel a lakásépítések száma így 11 éves csúcsra emelkedett, ugyanis 2009-ben volt utoljára ennél magasabban (32 ezer új lakás) ez a mutató.

    A régióban hosszú ideje hazánk lakásállományának a legalacsonyabb a megújulása

    A lakásépítések száma azonban nem csak önmagában fontos, hanem abból a szempontból is, hogy hogyan viszonyul ez a szám a fennálló lakásállományhoz. Magyarországon ma körülbelül 4,5 millió darab lakóingatlan van, így a kiugró építési adat miatt a lakásépítések száma és a lakásállomány aránya 2020-ban a 2019-es 0,47 százalékról 0,63 százalékra emelkedett.

    A lakásállomány megújulási rátája tekintetében azonban még ezzel a hazai szempontból kiugró (és egyszeri hatástól is fűtött) értékkel is sereghajtók vagyunk a régiós országok között. Az új átadások jelentős növekedése ellenére, hazánk lakásállományának 0,63 százalékos megújulási rátája csak Csehország (0,69 százalék) állományarányos lakásépítését tudta megközelíteni (2. ábra). A korábbi évekhez hasonlóan, a megújulás szerinti rangsort Ausztria (1,62 százalék 2019-ben) és Lengyelország (1,5 százalék) vezetik, míg Szlovákia 1,04 százalékos aránnyal a harmadik, Románia 0,74 százalékkal a negyedik helyen áll.

    Csak a fővárosi lakásállományokat vizsgálva Lengyelország jár élen, Varsóban a meglévő lakások 2,35 százalékának megfelelő számú új átadás történt 2020-ban. Leglátványosabb növekedést pedig Bécsben mutatott a megújulási arány, (0,6 százalékponttal) 1,83 százalékra emelkedett az előző évi szintről, mely 19 ezer új lakás átadását jelentette. Bukarestben 60 százalékkal nőtt 2020-ban az átadott új lakások száma, melynek köszönhetően a 2019-es 1,0 százalékról 2020-ban 1,58 százalékra emelkedett a megújulási ráta. Várakozások szerint a román fővárosban 2021-ben további növekedés várható az átadásokban. A hat vizsgált főváros közül Prágában (0,91 százalék) és Budapesten (0,69 százalék) maradt 1 százalék alatt az állományarányos új átadások szintje 2020-ban. Egyúttal a mutatók alapján megállapítható, hogy Budapest lemaradása Prágához képest is jelentős.

    A kedvezményes lakásáfa fenntarthatja a lendületet

    Az építkezési, lakásfejlesztési kedv a kiadott új lakásépítési engedélyek alapján 2020-ban mérséklődni látszott, azonban a 2021-től ismételten életbelépő kedvezményes lakásáfa, és a magánépítők számára az áfavisszatérítési lehetőség további lendületben tarthatja a lakásépítéseket. A lakásépítések bővülése mellett a kiadott új lakásépítési engedélyek száma már 2019. év vége óta csökkenő pályára állt, ami előretekintve az építési kedv visszahúzódását jelzi. 2020-ban országosan 22 556 db lakásra adtak ki építési engedélyt (ebbe az egyszerű bejelentéssel építhető lakások is beletartoznak), ami 36 százalékkal elmarad a 2019-ben regisztrált értéktől. Területileg azonban itt is eltérő folyamatoknak lehetünk szemtanúi. Az új lakásépítési engedélyek száma Budapesten csökkent 2020-ban a legnagyobb mértékben, mintegy 48 százalékkal, míg a megyei jogú városokban 39, az egyéb városokban 32, a községekben pedig 14 százalékos mérséklődést láthattunk. A települések mérete szerint tehát a kisebbek felé haladva kevésbé volt jellemző az építési kedv visszaesése. Budapesten az új engedélyek nagyobb csökkenését a társasházi lakásfejlesztések körüli nagyobb bizonytalanság is okozhatja, ami elsősorban a rozsdaövezeti szabályozás miatti kivárásból és a kedvezményes lakásáfa bejelentését megelőző visszafogott fejlesztési aktivitásból eredt.

    A 2020-as lakásépítések magas számát az eredetileg 2021-től szigorodó energetikai szabályok is felfelé húzták, sok magánépítő siethetett befejezni családi házát év végén, elkerülve a szigorúbb megfeleléssel járó magasabb épületgépészeti költségeket. A szigorítás hatályba lépését, amikortól már csak BB energetikai besorolású, vagyis közel nulla energiaigényű új lakást lehet átadni, végül két lépcsőben 2022. július 1-ig elhalasztották, ami viszont átmenetileg további lökést adhat a családi házat építőknek. Előretekintve összességében azonban a lakásépítések tendenciáit az új otthonteremtési kedvezmények határozhatják meg. A 2020 őszén bejelentett és 2021. januártól ismételten életbe lépő kedvezményes 5 százalékos lakásáfa a nagyobb városokban is lendületben tarthatja a lakásépítéseket, míg a magánépítőket 2021-től az áfavisszatérítési lehetőség segíti.

    Forrás: MNB / Pénzcentrum

  • Kinek és mire jók az családiház-mintatervek?

    A Nemzeti Mintaterv Katalógus (NMTK) honlapján új épület építéséhez és kockaházak átalakításához lehet kidolgozott terveket találni, amelyek díjmentesen letölthetők és adaptálhatók a végleges tervezéshez.
    A Miniszterelnökség tervpályázat útján választotta ki az adatbázisba bekerült 93 tervet. A 72 darab, új családi ház építéséhez felhasználható és a 21 darab, kockaházak átalakításához alkalmas terv műszakilag ellenőrzött, helyszíni adaptálásra alkalmas, egyszerű bejelentésre előkészített dokumentáció, több helyen árakat is tartalmaz.

    Fontos kiemelni, hogy a letölthető tervek ötletadók, iránymutatásul szolgálnak, azokat adaptáló építészeknek kell az építkező család igényeihez, a rendelkezésre álló telekhez alkalmazkodva, a helyi építési szabályoknak megfelelően, a tájegységi és helyi építészeti jellegek beépítésével véglegesíteni.

    A katalógus megjelenésekor, akárcsak korábban a meghirdetésekor pozitív vélemények mellett aggódó hangok is megjelentek az építészek részéről, attól félve, hogy munkájukat teszi feleslegessé majd a katalógus használatával való építés.

    Mások attól tartanak, hogy típustervekként használva a mintaterveket a korábbi idők Kádár-kockáit idézve épülnek majd stílustalan, tájidegen, funkciótlan egyen házak.
    Perényi Tamás építészt, a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépülettervezési Tanszékének tanárát kérdeztük arról, mi a véleménye építészként és oktatóként a katalógusról, a tervekről, az ellene és mellette felhozott érvekről.

    Perényi Tamás: Röviden szólva azt gondolom a mintaterv-katalógusról, hogy hasznos. Fontos, hogy az, aki építeni szeretne, végig tud nézni közel 100 tervet – most még kevesebb van fent a honlapon, de folyamatosan bővül a választék –, és véleményt tud formálni róluk. Egyrészt természetesen lehet választani is belőlük, másrészt pedig, amit én igazából a fő erényének tartok, hogy ha valaki végignézi azokat a házakat, amelyek számára igazán érdekesek, vagy valamilyen szempontból fontosak, de úgy dönt, hogy egyik konkrét mintaterv sem olyan, ami az ő családjának megfelel, akkor a tervek átnézése és elemzése után, egy nagyon pontos programot tud adni az általa felkért tervezőnek.

    És ez már önmagában nagy előny, hiszen az építtetők, akik természetesen nem építészek, nehezen tudják megfogalmazni összeszedetten az igényeiket. Annyit meg tudnak mondani, milyen konyhát szeretnének, vagy a nappaliba milyen ülőgarnitúrát vennének, és persze van funkcionális elképzelésük is. Részprogramokat tudnak adni, de az épület egészére vonatkozólag általában nincs határozott szándékuk, és ezek a mintatervek arra tökéletesen alkalmasak, hogy akár az építészeti funkció, akár az anyagválasztás, a színek, a forma és az arányok tekintetében (például, hogy egy épület lapostetős modern tömeget mutasson vagy akár a régi parasztházak arányait folytassa, egy vagy kétszintes legyen, milyen lépcső legyen benne stb.) pontos és kiérlelt programot tudjanak az építész felé közvetíteni.

    Tehát, ha mondjuk egy év múlva az látszik, hogy sokan letöltötték a terveket, de szinte senki nem akarja adaptáltatni azokat, hanem csak ennek alapján akar programot megfogalmazni, nekem már az is nagy eredmény.

    Igylakunk.hu: Tehát, ezeknek a terveknek a megvalósításához is szükség van építész közreműködésére.

    Perényi T.: Az építészek egy része, akik elsősorban családi házak tervezéséből élnek, tart attól, hogy elveszti a munkáját. Úgy gondolom, hogy nem kell ettől félni, mert a mintaterv nem azt jelenti, hogy valaki letölti és szinte ingyen megbíz egy építészt, hogy ezt írja alá, és töltse fel az e-naplóba. A mintaterv egy jó alap, ami, ha illeszkedik a megbízó programjához, a helyszínre való adaptálással az építész egy, valóban a család igényéhez és a helyi település arculatához illő tervet hozhat létre.

    Vagyis, ha tetszik az a terv, akkor az arányok megmaradnak, de lehet, hogy az oromfal, a kémény, az ereszképzés, a kerítés tekintetében – amire a mintatervek nem térnek ki – meg tudja fogalmazni azokat az építészeti karakterjegyeket, amelyek egyedi tervvé tudják formálni a mintaterveket is. Az adaptáló építésznek tehát nagy szerepe van abban, hogy egy egyébként önmagában jó minőségű, de mégiscsak semleges nyersanyag, élő, a konkrét helyszín és megbízó igényeihez illeszkedő tervvé tudjon alakulni.

    Mivel itt jó minőségű rajzi anyagok is vannak, kérheti azt is a megbízó, hogy ő ezt a rajzi és látványtervi minőséget szeretné látni az építésztől, és akkor hajlandó kifizetni azt a kb. 1-1,5 millió forintos tervezési díjat, ami egy átlagos méretű családi ház egyszerű bejelentéses tervcsomagját jelenti.

    Igylakunk.hu: Mennyiben segítség ez a katalógus a tervezőknek?

    Perényi T.: A tervezők maguk is meríthetnek építészeti, funkcionális, anyaghasználati vonatkozásban olyan új, amúgy nem túl bonyolult megoldások közül, melyeket fel tudnak használni a saját tervezési folyamataikban. Úgy látom, hogy a mintatervek többsége jó arányú, a hazai településképbe illő tervet mutat függetlenül attól, hogy különböző építészeti formanyelvvel rendelkezik. Szinte bármelyiket használja is az ember, nem tud olyan házat tervezni, ha ezeket adaptálja, ami a rossz aránya miatt kilógna a környezetéből, az utcaképből.

    Tudjuk azt, hogy azoknak a családi házaknak a zöme, amelyek a 60-as, 70-es, 80-as években, vagy akár még manapság készülnek, a nagy része sajnos ilyen. Még esetleg azok is, melyek önmagukban építészetileg magas színvonalat képviseltek, de idegenek egy konkrét kontextusban. Abban bízom, hogy ezek a mintatervek nagy többségükben éppen az arányosságukból és a visszafogottságukból fakadóan ezt a fajta illeszkedést sokkal jobban tudják teljesíteni.

    Igylakunk.hu: Remélhetjük-e, hogy a mintatervkatalógus használatával a családiház-építés színvonala emelkedni fog?

    Perényi T.: Igen, csak tényleg úgy kell tekinteni ezt a katalógust, mint egy lehetőséget, amit kizárólag az adaptáló építész és a megbízó együttműködése és az adaptáló építésznek az egész feladatot végigkísérő munkája kelt életre. Ha az építész csak annyit tesz, hogy ráírja a nevét és szinte egy az egyben beadja azt a mintatervet, akkor az egy nagyon rossz végeredmény lesz.

    Ha az adaptáló építész fontos szerepe minden fórumon látszik, akkor ő sem érzi azt, hogy csak egy csavar a gépezetben, hanem hogy kiemelten fontos feladata van, hasonlóképpen egy egyedi családi ház tervezési folyamatához.

    Ami a tervezési díjat illeti, nem látok nagy különbséget egy egyedi ház megtervezése és egy mintaterv adaptálása között. Mert ha az adaptáló építész tényleg lelkiismeretes, akkor beleteszi azt a plusz munkát, amiről az előbb beszéltünk.

    Mi is készítettünk pályázati terveket, és öt bele is került a kiválasztottak közé. De mi itt, Budapesten csinálhatunk terveket, és a zsűri mondhatja is azt, hogy alkalmas arra, hogy az országos mintagyűjteménybe belekerüljön, de ez még így nem sokat ér. Egy önmagában jó arányú vagy funkciójú ház még távolról sem közelíti meg azt a feladatát, amit akkor kell betöltenie, amikor egy konkrét megbízó kezébe és egy konkrét kulturális környezetbe kerül. Ezt a feladatot kell az adaptáló építésznek elvégezni, ami legalább olyan fontos, mint egy, az utolsó csavarig kidolgozott mintaterv készítése.

    A folyamatban szerepe és felelőssége van az adott település főépítészének is. Ha ő tényleg ismeri a települését, akkor a vele való konzultációból alakulhat ki egy olyan terv, ami nem rontja a környezet építészeti összképét, hanem visszafogottságával, jó arányával, finom építészeti részleteivel emeli azt.

    Akár egy helyi főépítész is találhat a gyűjteményből 20-30 olyan házat, amit szívesen látna a településén, így ezeket javasolhatja, ha egy építtető bemegy hozzá tanácsot kérni. Az így megvalósuló házak mintául is szolgálhatnak és nem azért, mert egy mintaház-gyűjteményből valók, hanem azért, mert azok az emberek, aki elsétálnak előtte látják, hogy egy modern ház is felveheti egy régi, de mindenki által szeretett ház arányait, hogy egy hagyományos falusi parasztház tornácának van kortárs átirata, ami ugyanazzal a funkcióval bír évszázadok óta: egy barátságos, árnyékos hely, ahová jó érzés kiülni.

    Igylakunk.hu: Nagy hangsúly van azon, hogy mintákról beszélünk.

    Perényi T.: Igen, ne hívjuk típustervnek. Nem közvetlenül használandók, használhatók, hanem mintatervek, tehát adaptálni kell őket az adott családra, településre. Azzal, hogy megjelent egy ilyen gyűjtemény, nem jelenti azt, hogy bárki belekényszeríti az építtetőt egy régi típustervnek megfelelő alkalmazásba. Sokan tartanak attól is, hogy össze akarják kötni a CSOK-kal, de remélem, hogy erre nem kerül sor. Ez csak egy lehetőség, amit, ha okosan használ ki a beruházó és az adaptáló építész is, akkor jó végeredmény tud születni.
    Alapvetően rajtunk, építészeken múlik, hogy ha majd visszatekintünk húsz-harminc év múlva, akkor lesz-e ennek pozitív kicsengése, elindul-e a családi házak építése egy olyan irányba, ami maradandóbb és kevésbé kritizálható világot fog hozni, mint a kockaházak világa vagy éppen a szörnyű emeletes családi házaké a 70-es évek vége felé.

    A katalógusban szűrők – épületkategória, szobák száma, alapterület, családtagok száma, beépítési mód, tetőforma, telek lejtése – szerint kereshetünk a tervek között.
    Az egyes terveknél különböző kidolgozottságú vázlatrajzokat, alaprajzokat, látványterveket találunk. Néhány tervnél becsült bekerülési költséget is megadtak.
    Amelyik megtetszik, azt el tudjuk menteni, össze tudjuk hasonlítani más kiválasztott tervekkel. Amelyik komolyan érdekel, annak (szerződéskötés után) a teljes tervcsomagját, az építészeti és szakági terveket is letölthetjük. Mindegyik házterv alkalmas CSOK igénybevételéhez.
    Az Adaptációs iránytű menüpontban a családi házak tervezésének alapfogalmairól, elemeiről, az építtetés alapvető tudnivalóiról, folyamatairól, a vonatkozó jogszabályokról kapnak tájékoztatást, szempontokat az építtetők.

     

    A Magyar Építész Kamara a katalógust alkalmazni kívánók érdekében, valamint az épített környezet védelme céljából arra hívja fel a figyelmet, hogy „a mintatervek nem konkrét helyszínre vonatkoznak, és a kiválasztott terv nem feltétlen alkalmas a rendelkezésre álló telken történő megvalósításra. Ezért minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a kiválasztott épület az adott telek esetén felhasználható-e. Amennyiben igen, akkor is adaptálni kell azt a helyi építési szabályzat és a terület geodéziai adottságainak figyelembevételével, melyhez építész tervező bevonása szükséges. E nélkül nem indíthatók el a szükséges eljárások.”

    Honlapjukon megjelent felhívásukban kiemelik, hogy „a Katalógusból kiválasztott tervnek minden esetben illeszkednie kell az adott település arculatához, hiszen mindannyiunk közös felelőssége az épített környezet védelme. Az adatbázisban szereplő épületek között különféle tájegységi karaktert hordozó épületek is találhatók. A településkép védelmét biztosító új jogszabályok alig néhány éve kerültek bevezetésre, és a települések ezek alapján kidolgozták településképi arculati kézikönyveiket, melyben meghatározták településük értékeit, és azokat a szempontokat, amelyeket be kell tartani ahhoz, hogy a település képe megőrizhető, illetve kedvező irányba alakítható legyen. Ezen dokumentumok, az abban felsorolt pozitív példák áttekintése és megismerése az építkezés előtt állók számára segítséget nyújtanak a megfelelő mintaterv kiválasztásában, de annak érdekében, hogy a megvalósítani kívánt épület teljes mértékben megfeleljen a településképvédelmi követelményeknek, szintén elengedhetetlen egy felelősen gondolkodó és tervező építész bevonása.

    A mintatervek között többféle építészeti stílus megjelenik, a katalógusban szereplő épületek különféle családméretre, életstílusra, életmódra nyújtanak alternatívát. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy minden ember, minden család egyedi, éppen ezért egyediek az igényeik is, és egyedi az a környezet, amelyben jól érzik magukat. Egy lakóépület akkor igazán jó, ha az a saját életvitelünkre szabott. Ha már úgy döntöttünk, hogy építkezünk és így magunk hozzuk létre új életterünket, akkor tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az nekünk teljesen megfelelő, azaz személyre/családra szabott legyen! A magyar ember életében jellemzően egyszer épít családi házat. Ez az építkezés a család életének legnagyobb beruházása, és várhatóan ebben élik le életük hátralévő részét. Amikor egy ilyen, több évtizedre szóló döntést hozunk, nagyon meg kell fontolnunk, hogy milyen kompromisszumokat kötünk meg, mit áldozunk fel és milyen áron. Éppen ezért mindenképpen indokolt, hogy amennyiben nem az alapoktól kezdjük a tervezést hanem a Katalógusból választunk tervet, akkor is saját családunk képére szabjuk azt.”
    Mindenkinek azt javasolják, hogy „már a mintaterv kiválasztásának folyamatába vonjanak be építész tervezőt, aki ezt követően tartós együttműködés keretében szakmai munkájával egészen a kulcsátadásig segíti az építtetőt abban, hogy a család hosszú távú beruházása optimális keretek között, szakszerűen, tartós értéket létrehozva valósuljon meg.”

    Ismertetik azokat az online eszközöket is, amelyek építtetők, illetve építészek számára nyújtanak hasznos segítséget, információkat.

    Az Építésügyi Tudástár hasznos segítséget nyújt az építkezők számára és végig kíséri az érdeklődőt a teljes építési folyamaton. Célja, hogy információt nyújtson a családi lakóház terveztetés, építés, az NMTK mintatervek adaptációja, valamint az építésügy, térségi tervezési fogalmak témakörén belül. A tudástár Tervezési Segédlet egysége részletes információval szolgál azoknak, akik a családi lakóházak terveztetésének témakörében szeretnének tájékozódni. Az Adaptációs Iránytű építtetőknek és építészeknek egyaránt nyújt ismereteket. Az építkezőknek szóló felület elsősorban a családi lakóépület tervezésére és az NMTK mintatervek adaptálására vonatkozóan mutat be néhány szempontot. Az oldal az érdeklődők számára közérthetően foglalja össze mi kell ahhoz, hogy építkezésbe kezdhessen valaki, melyek az építési folyamat lépései, milyen főbb jogszabályokat kell figyelembe venni annak érdekében, hogy ne ütközzünk váratlan akadályokba, de segítséget nyújt a fentiekben már említett építtetői igények átgondolásához is.

    A Tervezési Segédlet a házépítés folyamatáról, a lakóhely szerepéről és a modern lakóépületek fő tervezési szempontjairól nyújt közérthető ismereteket. A tervező által készített tervdokumentáció értelmezését, megértését részletes videók segítik.

  • Ingyenes mintatervek segítenek az építkezőknek

    Egyre több család építkezik vagy vásárol ingatlant, amelyet utána át szeretne alakítani. Az ehhez szükséges tervezéshez szakértelem kell, a terveket pedig drága elkészíttetni, ezért a Lechner Tudásközpont szakemberei ingyenesen letölthető mintaterveket készítettek a tervezési folyamat megkönnyítésére - Mondta Novák Katalin.

    A www.mintatervkatalogus.hu honlapon jelenleg negyven tervből lehet választani, de a jövőben mintegy száz lesz elérhető - tette hozzá.

    Kolossa József, a Lechner Tudásközpont ügyvezetője elmondta: a katalógus célja a Magyar falu programhoz kapcsolódóan a lakossági építkezések támogatása és a magyar vidék épített környezete minőségének javítása.

    A honlapról letölthető tervek építészeti minősége kiváló, műszakilag ellenőrzöttek és gazdaságosan megvalósíthatók. A tervek új épületek építéséhez és kockaházak átalakításához nyújtanak segítséget - ismertette.

    Közölte azt is: a megfelelő terv kiválasztása után ki kell tölteni a honlapon elérhető felhasználási szerződést, azt el kell juttatni a Lechner Tudásközpontnak. A terv részletes műszaki dokumentációjának letöltésére a szerződés megkötése után van lehetőség - jelezte.

    Forrás: MTI

  • Már idén jöhet az áremelkedés az albérletpiacon

    4 hónap alatt 6%-ot estek az albérletárak

    Ahol a koronavírus-járvány leginkább nyomot hagyott, az a főváros és az agglomeráció kiadó piaca. 2019 utolsó hónapjaiban a fővárosi bérleti piacon az árak egy egyébként is természetesen mérséklődő szakaszba léptek, így a bérleti díjak korrekciónak indultak. Azonban a mérséklődést tovább fokozta az új világjárvány megjelenése, majd rohamos terjedése. A növekvő esetszámok hatására az oktatási intézmények egy évvel ezelőtt bezártak, az iskolák digitális oktatásra álltak át. Ekkor kezdődött a bérleti piac igazi kálváriája, hiszen ez nagyban megnehezítette mind a lakástulajdonosok, mind a bérlők helyzetét is. A főiskolai, egyetemi hallgatók zöme hazatért szülővárosába, hátrahagyva az addig bérelt lakásokat, egy részük pedig igyekezett az albérletet – kompromisszumok árán – megtartani. Emellett a munkahelyi elbocsátások sem kedveztek egyik félnek sem, a bérlőket érintő nehézségek miatt a bérbeadók jelentős bevételtől estek el. A járvány első hulláma alatt az albérletárak közel 6%-kal estek vissza, ami rekordnak számított.

    Stagnáló árakkal és rekordszámú kiadó lakással indult az év

    Igaz, most még a kereslet mélyponton van a fővárosi albérletek piacán, azonban az árak visszaesése már mérséklődni látszik, a bérleti díjak stagnálásnak indultak tavaly október óta. Ezt követően 2020. november és 2021. február között 3100 és 3200 forint között mozgott a négyzetméter árak árszintje. Most – 2020. februári adatokhoz viszonyítva – az árzuhanás mértéke csaknem 14%-os, a jelenlegi árszint a 2018. márciusi átlagáraknak felel meg. Az ingatlanhirdető- és kereső portál adatbázisában csaknem 2000 lakás várja új bérlőit, néhol már 100 ezer forintnál kevesebb bérleti díj ellenében. Jelenleg az átlagos bérleti díj a budapesti lakások esetében 110-130 ezer forint között mozog.

     2021-ben talpra állhat a bérleti piac?

     A koronavírus-járvány előtt még 3700 forintos átlagos négyzetméter áron lehetett kiadó lakáshoz jutni a fővárosban. Jelenleg már 100 ezer forint alatti bérleményt is találunk a piacon, éppen ezért a szakértők szerint az idei év első félévében még a bérlők lehetnek jobb pozícióban a lakástulajdonosokkal szemben. Feltehetőleg már az idén, az átoltottságtól és a szigorítások lazításától függően a nyári hónapok során megindulhat a kiadó lakások bérleti díjának emelkedése. Egyrészt a turizmus beindulása, másrészt a – feltehetően – szeptembertől újra iskolába járó hallgatók hatására a kereslet felélénkülhet, ami így a bérleti díjak esetén is megindulhat a korrekció.

  • Újabb haladék az új lakások energetikai megfelelésében

    Ennek eredetileg ez év január 1. volt a határideje, amit tavaly év végén kitoltak június végére. Most ezt a határidőt tolták tovább. Korábban több szakmai csoport, illetve a magánépíttetők és fejlesztők is helyeselték kérték ezt az intézkedést, így ugyanis több idejük maradt vagy a csúszott fejlesztéseket befejezni, vagy legalább felkészülni a közel nulla energiaigénnyel kapcsolatos előírások alkalmazására. 

    A jelenlegi módosítás egyaránt vonatkozik az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az  építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló eddigi rendeletre, valamint a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletre, vagyis a több lakásos társasházak fejlesztőire, valamint a családi házat építtetőkre is.

    Az alábbi rendeletek érintettek (MK 2021. évi 39. szám): 

    - Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyihatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

    - A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet.

    - Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet

    Forrás: Portfolio, Magyar Közlöny

     

  • Megvizsgálják a rozsdaövezetnek jelölt területeket

    A közlönyből az derül ki, hogy a rozsdaövezetek kialakítása előtt, a „kormány döntésének megalapozása érdekében” minden esetben előzetes vizsgálatot kell tartani. Itt több dolgot is megnéznek, így azt is, hogy egyáltalán szükség van-e további vizsgálatokra, vagy eleve alkalmatlan a terület arra, hogy elinduljon a felmérés az akcióterületté alakítás érdekében. „Azonosítható-e olyan ok, amely a kijelölhetőséget, illetve a további előkészítést további vizsgálat hiányában is kizárja” – olvasható a határozatban. (A Kormány 1107/2021. (III. 10.) Korm. határozata a rozsdaövezeti akcióterületek lehatárolásával kapcsolatos döntések kormányzaton belüli előkészítésének rendjéről )

    A felelős miniszter előzetesen megvizsgálja többek között azt, hogy „melyek a terület jövőbeli hasznosításának céljai, melyek a területtel kapcsolatos fejlesztési elképzelések – különös tekintettel a zöldinfrastruktúra-hálózatban betöltött és tervezett szerepére vonatkozóan –, azok megfelelnek-e a törvényben foglalt céloknak, a fejlesztési elképzelések megvalósítása magában foglalja-e legalább egymilliárd forint teljes költségigényű építési beruházás vagy kármentesítési eljárással egybekötött építési beruházás megvalósítását, és a kezdeményezés a részletes vizsgálat megkezdéséhez – a részletes vizsgálatra megállapított szempontok figyelembevételével – elegendő adatot tartalmaz-e”.

    Vagyis, ha egy adott terület nem felel meg az elsődleges kritériumoknak, akkor nem vizsgálják tovább.

    Az előzetes vizsgálatot aztán – a kormányhatározat szerint – részletes vizsgálat követi, „a részletes vizsgálatot a miniszter folytatja, és készíti elő az anyagot a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért, a településfejlesztésért és településrendezésért, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért, a környezetvédelemért, valamint a közlekedésért felelős miniszter által kijelölt egy-egy személy részvételével működő öttagú Rozsdaövezeti Bizottság részére, amely állást foglal a kezdeményezéssel kapcsolatban. A bizottság elnöke a miniszter által kijelölt személy”.

    A vizsgálat kiterjed többek között arra, hogy a rozsdaövezeti akcióövezetnek szánt területen korábban

    - milyen tevékenységeket folytattak,
    - a kezdeményezés elbírálása időpontjában mire használják a területet,
    - milyen építményeket, létesítményeket, berendezéseket használnak rajta.

    Vizsgálni kell továbbá a terület tulajdonjogi és használati jogosultsági viszonyait, azt, hogy „a kezdeményezés elbírálása időpontjában milyenek a környezeti állapotok”. Ki kell értékelni a területen „a hátrahagyott környezeti terhek vagy környezetkárosodásokat”, valamint meg kell vizsgálni, hogy – ahogy fogalmaznak – a területet jellemzi-e tartós környezeti kár.

    A rozsdaövezeti akcióterületek kijelölésénél azon túl, hogy be kell mutatni a tervezett területhasználatot és a fejlesztési elképzeléseket, érdekes részlet az is, hogy meg kell nézni azt, hogy a rozsdaövezet a kijelölésével megfelel-e és összhangban van-e az állami és önkormányzati tervekkel, a városzöldítésre irányuló tervekkel.

    Forrás: Index, Magyar Közlöny

  • Meghirdette a Városháza az Otthon Budapesten programot

    Ezek közé tartozik az agglomerációba irányuló kiköltözés, a nem csak a legszegényebbeket érintő lakhatási problémák, a gyakran rendkívül rossz levegőminőség, vagy az áldatlan közlekedési állapotok: az, hogy egy átlagos budapesti autós egy teljes hetet tölt el egy évben azzal, hogy dugóban vesztegel.

    A lakhatási problémák enyhítésére a főváros egyéb intézkedések mellett saját lakásügynökséget alapít: a cél az, hogy 2027-re legalább 2500 lakást kezeljen a használókat szociális alapon bérlakáshoz juttató intézmény. A főváros azt is szeretné elérni, hogy hét év alatt 50 ezer új lakás épüljön elsősorban a most nem használt barnamezős területeken, hogy megfelelő és megfizethető otthona legyen mindenkinek, aki itt akar élni.

    Lakhatási garancia programot indítanak, melynek célja, hogy - az önkormányzati bérlakás-állomány, a lakástársaság által bérbeadott lakások, valamint lakbér-támogatáson keresztül - garantálja a hajléktalanságból való kilépés lehetőségét azoknak a hajléktalan budapestieknek, akik nyugdíjasok, vagy legalább egy éve rendszeres munkajövedelemmel rendelkeznek, elsőként a Fővárosi Önkormányzat cégei és intézményei munkavállalói számára. Az Elsőként Lakhatás mintaprojekt pedig a fedél nélkül élő - és közülük is elsősorban a tartósan vagy visszatérően fedél nélkül élő, és a hajléktalanság mellett más társadalmi, egészségügyi problémával is rendelkező - hajléktalan emberek önálló lakhatásának a biztosítását célozza, és sokoldalú, személyre szabott szolgáltatásokkal való támogatást nyújt a lakhatásuk megtartása érdekében. A stratégiában szerepel a támogatott lakhatási ellátási forma bővítése a fogyatékos, a pszichiátriai betegek vagy szenvedélybetegek hajléktalan emberek önálló életvitelének a fenntartása és elősegítése, az intézményi elhelyezés elkerülése érdekében.

    Létrehozzák a Fővárosi Lakhatási Szolgálat elnevezésű szolgáltatási és módszertani központot, amely egyrészt jogsegély-szolgáltatással, szociális munkával és mediációval segíti a lakhatás megtartását, a lakásvesztés és a családok anyagi okokból történő szétszakadásának a megelőzését, a hátralékosság miatt az alapvető közműszolgáltatásokból kikapcsolt háztartások helyzetének a rendezését, a jogcímhez való jog érvényesülését és a lakásbérleti jogviták rendezését, másrészt információkkal, módszertani útmutatók kidolgozásával és képzésekkel segíti a lakhatás megőrzéséhez szükséges tudások és készségek átadását a segítő szakmában dolgozók körében.

    Emellett elindul egy kollektív tulajdonú lakhatás, egy új lakhatási modell pilot programja. Ebben a lakóközösségek állami vagy önkormányzati támogatás fejében (olcsóbb telek, létező épület átengedése, bankgarancia, tőketámogatás, kamatkedvezmény stb.) részben vagy egészben lemondanak a lakások újraértékesítésekor a támogatások tőkeértékéről, és elfogadják az új tulajdonosok kiválasztására vonatkozó szabályokat. 2027-ig 700-2.800 db lakás kialakításának támogatása. 

    A rozsdaövezetek új élettel megtöltése többször is visszaköszön a stratégiában, így például a pesti fonódó villamos esetében: ez ugyanis áthalad több barnamezős területen, összekapcsolva őket a város többi részével. Szintén része a terveknek a rakpartok megújítása, gyalogos- és kerékpáros-barátabbá tétele, és általánosan a zöldfelületek bővítése: az évtized végére fejenként plusz 1 négyzetméter zöldfelülettel lesz gazdagabb minden budapesti.

    A stratégiában több projekt foglalkozik majd az épületállomány energetikai korszerűsítésével. Az önkormányzati épületek mellett szerepel benne a magántulajdonban lévő lakásállomány energetikai korszerűsítésének támogatása is. A komplex energetikai korszerűsítés része a napenergia helyben történő hasznosítási aránynak növelése és integrációja a városi szövetbe (elektromos töltőhálózatban, közösségi közlekedésben történő hasznosítás és tárolási megoldások), annak érdekében, hogy fenntartható és körforgásos megoldásokkal segítsük csökkenteni a város okozta környezetterhelést. A tervezett finanszírozási modell megoldást nyújt az egészség szempontjából kockázatot jelentő társasházi azbeszt és ólomcsövek cseréjére is.

    A főpolgármester szerint 90 százalékban a budapestiek bevonásával fogják megvalósítani a dokumentum alapján megszülető projekteket, amelyeket – a stratégia egészéhez hasonlóan – az uniós költségvetési ciklushoz igazítanak.

    Az elkészült új Integrált Településfejlesztési Stratégiát online lakossági fórum keretében mutatják be a tervezők 2021. március 16-án. A fórumon lehetőség lesz észrevételeiket, javaslataikat elmondani és kérdéseket feltenni a tervezők és a Fővárosi Önkormányzat munkatársai felé.  A fórumra itt lehet majd belépni: https://its2027.budapest.hu/hirek/2021/03/02/vegyel-reszt-online-lakossagi-tajekoztato 

    Az ITS 2027 stratégiát 2021. március 31-ig tudja hivatalosan véleményezni e-mailben, melyet a smartbp@budapest.hu címre várak.

    Forrás: https://its2027.budapest.hu/, Octogon

  • Drágultak az albérletek a fővárosban

    Az Otthon Centruma  VII., VIII. és IX. kerületben 125 ezer forintos havidíjat mért, miközben a többi kerületben elhelyezkedéstől függően átlagosan 150-200 ezer forintért lehetett lakást bérelni. A legdrágább a VI. kerület.

    Az ingatlanközvetítő tanulmánya szerint a budai kerületekben az utóbbi hónapokban a bérleti díjak középértéke 170 ezer forint körül alakult. A legdrágább a II. kerület, ahol 195 ezer forintos átlagos havi bérleti díj volt jellemző, míg az I. és III. kerületben 155 ezer forintért lehetett lakást kölcsönözni.

    A panellakások bérleti díjában az Otthon Centrum nem tapasztalt számottevő különbséget a fővárosi városrészek között. A kerületek többségében 115-120 ezer forintot kérnek egy hónapért. A pesti oldalon azonban ez hét százalékos emelkedés a tavalyi második negyedévéhez képest.

    Az ingatlan.com múlt heti lakbérindexéből kiderült, hogy januárban a bérleti díjak országos átlagban 12,7 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, havi szinten - vagyis a decemberhez - képest azonban 0,1 százalékkal emelkedtek, ami lényegében stagnálásnak felel meg. A januári adatokból kiderül továbbá, hogy az egy hónappal korábbihoz viszonyítva Pest megyében, a közép-, dél- és nyugat-dunántúli régióban 0,9-2,5 százalékkal nőttek az albérletdíjak.

    Az ingatlan.com februári kínálati adataiból kiderült, hogy a fővárosban 130 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. Ez 20 százalékkal elmarad a tavaly februáritól, de az egy hónappal korábbival megegyezik. Ráadásul a stagnálás a kínálat 3 százalékos szűkülése mellett következett be.

    Bár idén februárban a megyeszékhelyeken többségében stagnáltak vagy csökkentek a bérleti díjak januárhoz képest, vannak kivételek, ahol már erősödni látszik az albérletpiac.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető szakértőjeúgy véli, hogy a felsőoktatási keresztféléves képzések indulása miatt január-februári időszak hagyományosan az év erősebb hónapjai közé tartozik az albérletpiacon. Ugyanakkor az is tény, hogy az egyetemisták és főiskolások legnagyobb része egyelőre még digitális munkarendben tanul. Ezek miatt még nem tudni biztosan, hogy tartósak-e az idei változások, vagy csak átmenetileg állt le a bérleti díjak csökkenése.

    Forrás: Index, ingatlan.com

  • Négy lakás felett lakásonként 1,5 parkolót kell építeni

    Szigorodtak a gépjármű elhelyezésére vonatkozó kedvezmények megállapításának lehetőségei. A parkolószámra vonatkozó megengedőbb szabályok megállapításának lehetősége a módosításnak köszönhetően részletes szabályozásra került a meglévő építmény bővítése, átalakítása, rendeltetésének módosítása esetében. A jövőben a bővítés, átalakítás vagy rendeltetési mód változtatás során alkalmazható kedvezményes parkolási szabályok megállapításánál figyelembe kell venni az adott terület tömegközlekedési ellátottságát és településen belüli elhelyezkedését is, és a bővítésből, átalakításból vagy rendeltetési mód változtatásból fakadó többlet gépjármű tekintetében a 4. melléklet szerint számított parkoló számnak legfeljebb a felére adható kedvezmény. Vagyis ebben az esetben az OTÉK szerint számítandó parkoló számnak 50-%-ánál kevesebb nem írható elő a helyi építési szabályzatban [700/2020. (XII. 29.) Korm. rend. 2. §; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 111. §, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 4. számú melléklet].

    Ami az épülő új társasházakat illeti, az eddig hatályos előírások szerint a főszabály az volt, hogy a telken belül lakásonként egy gépjármű tárolását kellett biztosítani. Sok családban azonban már két autót használnak.az egy-két lakásos családi háznál a telken belül többnyire megoldható a második gépjármű, vagy a vendég gépjárművének elhelyezése, úgy a telek beépíthetőségének maximumát kihasználó, többlakásos társasházak esetében már szinte biztosan nem fér el a kötelező pakolónál több a telken belül. Az utcai parkolás megnövekedése azonban akadályozhatja a közlekedést, és gyakran károsítja a közterületi zöldfelületet is.

    Az OTÉK januárban hatályba lépett módosítása értelmében a jövőben, ha egy telken négy vagy több lakó vagy üdülő önálló rendeltetési egységet helyeznek el, úgy lakásonként vagy üdülőnként 1,5 személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani [700/2020. (XII. 29.) Korm. rend. 4. §; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 42. §].

    Forrás és további részletek a jogszabályról: Építési jog

  • Tippek a lakástámogatások maximális kihasználására

    2021. január elsejétől a már meglévő családi otthonteremtési támogatások mellett újak is életbe léptek, így immáron a gyermekeket nevelők számára mintegy tucatnyi lehetőség nyílik arra, hogy kedvezményes konstrukciók mellett megfelelő minőségű, jó életkörülményeket biztosító, életre tervezett otthont alakíthassanak ki - mutatnak rá az újHÁZ Centrum szakértői.

    „Hatalmas érdeklődés övezi az 50 százalékos otthonfelújítási támogatást is, amelyet azok a legalább egy gyermeket nevelő családok vehetnek igénybe, akik már meglévő ingatlanukat szeretnék csinosabbá, fentarthatóbbá, komfortosabbá tenni.” - húzzák alá Magyarország meghatározó építőanyag-kereskedelmi hálózatának szakértői felhívva a figyelmet arra, hogy a lakásfelújítási költségek felét az állam legfeljebb három millió forintig, utólag fizeti vissza.

    Mindemellett az ökotudatos építkezők is meg találhatják a számukra ideális lehetőséget, hiszen a Magyar Nemzeti Bank kamatmentes lakáshitellel támogatja az újépítésű, zöld lakások vásárlását, illetve építését. Felhívják a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a CSOK-ot igénybe vevők további kedvezményekben részesülhetnek, amelyek szintén hatalmas segítséget nyújtanak az induló otthonteremtésben.

    Annak érdekében, hogy a családok minél hatékonyabban felhasználhassák a rendelkezésükre álló támogatási lehetőségeket, a vállalat szakértők által felkészítette értékesítő munkatársait, akik a kereskedésekben várják az érdeklődők rohamát. Szerintük, ha hat javaslatukat megfogadják, a családok valóban kihozhatják a maximumot kedvezményeikből.

    Erre érdemes különösen odafigyelni

    1. Elsőként rendkívül fontos, hogy a családok részletesen megismerjék azokat a kedvezményeket, amelyeket igénybe lehet venni és megtalálják azokat a lehetőségeket, amelyek számukra a legoptimálisabbak.  Az újHÁZ Centrum kereskedéseiben komplex tanácsadással várják az érdeklődőket, éppen ezért érdemes személyes konzultációért felkeresni az újHÁZ Centrum Otthonteremtési tanácsadóit” – mondják. A szakértők a családok számára személyre szabott, közvetlen és az általános tájékoztatónál sokrétűbb tanácsokat adnak és segítenek kiválasztani a legideálisabb támogatási formát is. Az adott esetek és az egyedi igények függvényében konkrét építőanyagokat is ajánlanak számukra, az azonnali megoldási javaslatok egy részét pedig a kereskedésekben be is tudják mutatni. A weboldalukon elhelyezett letölthető KISOKOS kiadványuk pedig összefoglalja az összes jelenleg igénybe vehető otthonteremtési támogatási formát. Ez a segédlet támogatja az előzetes tájékozódást, vagy akár egyes részletek tanulmányozását is. Konkrét kérdésekre azonban ebben az esetben is az újHÁZ Centrum Otthonteremtési tanácsadói adnak megnyugtató választ.

    2. Törekedjenek arra, hogy egyszerre több támogatási formát is igénybe tudjanak venni! Az új építésű ingatlanok esetében például az év elejétől az értékesítés áfatartalma 27 százalékról ismét 5 százalékra csökken, melyet a CSOK-osok vissza is igényelhetnek. Ráadásul ők mentesülnek a vagyonszerzési illeték megfizetése alól is, ami nem csak az újonnan felépített lakásokba költözők számára érhető el, hanem a használt ingatlant vásárlók számára is.

    3. A szakértők szerint nem szabad meglepődni akkor, ha kiderül, a család számára a legideálisabb választás továbbra is a CSOK marad, amelyet immáron a családi ház tetőterének beépítésére is igénybe lehet venni akár tíz millió forintig, így a több generáció együttélésének feltételei is megteremthetővé válnak.

    4. A tanácsadók úgy vélik, minden eddiginél fontosabb, hogy olyan kivitelezőt válasszanak a családok, aki a szerződést korrekt módon készíti el és annak minden pontját be is tartja! A magasan képzett, lojális szakemberek ráadásul nem csak a határidőket tekintve megbízhatók, hanem naprakészek az innovatív építőanyagok helyes felhasználásában is, így garantálják a magas minőségű kivitelezési munkákat.

    5. Az építőanyagkereskedelmi hálózat kutatásai szerint a kivitelezőkkel érdemes a lehető leghamarabb megkötni a szerződéseket. Ennek oka, hogy már most 2-4 hónapos várakozási időre kell számítaniuk a megrendelőknek, a fokozódó kereslet függvényében pedig ez tovább növekedhet.

    6. Az építőanyag-kereskedelmi hálózat azt javasolja, hogy a családok minden esetben kérjék ki szakértő véleményét a felhasználni kívánt építőanyagokról, hogy azok valóban a legoptimálisabbak-e számukra. Úgy vélik, érdemes az ár-érték arányt figyelembe venni és olyan energiahatékony megoldásokat előnyben részesíteni, amelyek segítségével az otthonok sokkal fenntarthatóbbá válnak.

    Forrás: újHÁZ Centrum 

  • Az otthonteremtési támogatásokkal elérhető lehet az évi 40 ezer lakásépítés

    A miniszterelnök gazdasági évnyitó beszédében évi 40 ezer lakás építését célozta meg. Ez az építési szám elegendő lenne – hosszú távon fenntartva – a hazai lakásállomány 100 évente történő megújulásához.

    2020-ban 28.208 új lakás épült, 34%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22.556 volt, 36%-kal kevesebb, mint 2019-ben.

    Az adatok alapján országos szinten az átadott lakások száma utoljára 2009-ben volt magasabb a 2020. évinél. Azonban a kiadott építési engedélyek száma 2020-ban számottevően elmaradt a felépített lakásokétól. Ez jelentős fordulat a korábbi évekhez képest, amikor az építési engedélyek száma még többszörösen meghaladta az új lakásokét.

    A 2020-ban épült mennyiséggel Magyarországon a régiós országokhoz (Ausztria, Lengyelország, Németország, Szlovákia) viszonyítva még mindig alacsonyabb a lakásépítési volumen mind a lakásállományhoz képest, mind népességarányosan.

    A tavalyi év adatai szerint jelentősen emelkedett a vidéki települések részaránya lakásépítéseken belül a korábbi évekhez képes. A lakásépítések számának emelkedése azonban összességében lassul 2018 óta. Az újonnan kiadott lakásépítési engedélyek mennyisége is további csökkenésre utal, azonban az időközben bevezetett otthonteremtési intézkedések ezt ismét növekedésbe fordíthatják. 

    A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat. A miniszterelnök által említett évi 40 ezer lakásépítés elérése legalább egy évtizedre szóló program eredménye lehet.

    Lényeges lenne az is, hogy a lakásépítési és a lakásfelújítási piacon hosszú távú kiszámíthatóság legyen, vagyis a megfelelő intézkedések nem csak néhány évig éljenek. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.

    A ciklikusság csökkenthető lenne egy piaci, vagy közhasznú  bérlakásépítési intézményrendszer kialakításával (Közhasznú lakásépítési program javaslat), amely közvetlen beavatkozási és konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne a kormányzat kezében. A közhasznú lakásépítés program esetében az állam lenne a lakás tulajdonosa, a bérlőknek pedig gyermekszám függvényében vételi joga lenne az általuk bérelt lakásra.

    A felújítások, korszerűsítések ösztönzése ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehet. Lényegesnek tartjuk, hogy egyes esetekben a felújítás helyett a helyettesítő új építés a gazdaságilag és műszakilag is indokolt megoldás, a támogatási rendszer ezt megfelelően vegye figyelembe.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    A KSH szerint 2020-ban az előző évhez képest:

    - Budapesten 6341 lakást vettek használatba, 8,6%-kal többet, mint 2019-ben. Minden településkategóriában nőtt a használatba vett lakások száma. A megyei jogú városokban 55, a többi városban 31, a községekben 45%-kal több lakás épült. A megyei jogú városokban tapasztalható erős növekedés csaknem felét három nagyváros: Debrecen, Győr és Szeged adta, ezek mindegyikében 1000-nél több új lakást vettek használatba.

    - A főváros lakásépítésének egyharmada a XI. kerületben valósult meg. Az ott felépült lakások adják továbbá az országos lakásépítés közel egytizedét.

    - 2019-hez képest több mint kétszeresére nőtt az új lakások száma az Észak-Alföldön, de jelentős bővülés történt a Dél-Dunántúlon (181%) és a Dél-Alföldön (170%) is. Csak két régióban csökkent az átadott lakások száma: Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon egyaránt 13%-kal kevesebb lakás épült.

    - A természetes személyek által épített lakások aránya 41-ről 47%-ra növekedett, a vállalkozások által építetteké 57-ről 52%-ra csökkent 2019-hez képest.

    - Az új lakóépületekben használatba vett lakások 52%-a családi házban, 39%-a többlakásos épületben, 5,9%-a lakóparkban található.

    - A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,4 m2-rel, 98 m2-re nőtt 2019-hez viszonyítva.

    - Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 22 556 volt, 36%-kal kevesebb, mint 2019-ben.

    - Minden településkategóriában csökkent a lakásépítési kedv. A csökkenés a kisebb települések felé haladva mérséklődik: Budapesten 48, a megyei jogú városokban 39, a többi városban 32, a községekben pedig 14%-kal kevesebb lakás építését kezdeményezték, mint egy évvel korábban.

    - Az építendő lakások száma kizárólag egy régióban, Közép-Dunántúlon növekedett, 5,6%-kal. Emellett csak két megyében tapasztalható számottevő növekedés: Fejér (64%) és Tolna megyében (28%).

    - Az építtetők az esetek 57%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb, 13%, és a községekben a legmagasabb, 93%.

    - A kiadott új építési engedélyek alapján 20%-kal kevesebb, összesen 11 381 lakóépület építését tervezik. A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 81% volt, összesen 9 265 darab.

    - A tervezett nem lakóépületek száma 4 023, 3,4%-kal kevesebb, mint 2019-ben.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk a cikk alatt letölthető.

  • Tavaly a vidék húzta a lakásépítéseket

    2016 óta évről évre több lakás épül Magyarországon, a növekedési ütem ugyanakkor 2018 óta lassul. 2020 I‒III. negyedévében is folytatódott a lakásépítési piac felfutása: az egy évvel korábbinál 25%-kal több, közel 13 ezer új lakás épült az országban.

    A lakásépítések száma a vidéki, kisebb lélekszámú és a megyei jogú városokban számottevően (48, illetve 34%-kal), a községekben az átlagostól valamivel elmaradóan (19%-kal) emelkedett, a fővárosban viszont némileg (4,1%-kal) csökkent. A megyék döntő többségében az egy évvel korábbinál több új lakás épült. Az országos bővüléshez Somogy, Pest és Hajdú-Bihar megye járult hozzá leginkább.

    Országosan tízezer lakosra 13 új építésű lakás jutott. A mutató értéke Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (40), az országos átlag háromszorosa. A lakásépítések intenzitása Somogy, Pest, Vas és Hajdú-Bihar megyében is jóval meghaladta az átlagost, ugyanakkor Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében annak csak a töredékét tette ki.

    Az épített lakások átlagos alapterülete (96 m²) az előző év azonos időszakihoz képest kismértékben csökkent. A legnagyobb lakásokat Heves és Fejér megyében, a legkisebbeket Budapesten és Somogyban vették használatba.

    A 2020 I‒III. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján több mint 17 ezer új lakás építését tervezték, 37%-kal kevesebbnek, mint 2019 azonos időszakában. Ebben a megváltozott piaci-jogszabályi körülmények (az újonnan épített lakások 5%-os áfa-kulcsának kivezetése), valamint a koronavírus okozta járvány miatti átmeneti visszaesés játszotta a legnagyobb szerepet. Az építendő lakások száma Budapesten és a legtöbb megyében elmaradt az egy évvel korábbitól. Az országos csökkenést döntően a fővárosi, valamint a Pest és Győr-Moson-Sopron megyei visszaesés idézte elő. A jövőbeni lakásépítési kedv gyakorlatilag csak Fejér és Veszprém megyében mozdult érzékelhetően pozitív irányba.

    Forrás: KSH, Fókuszban a megyék

  • A cél: évi 40 ezer lakásépítés

    – Azt reméljük, hogy az újlakás-építésekben a húszezres számot el tudjuk érni, amivel elégedetlenek leszünk, mert oda szeretnénk visszatérni, ahol egyszer már voltunk, hogy évente negyvenezer lakás előállítására legyen képes az építőiparunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök két héttel ezelőtt a gazdasági évnyitón. A kormányfő által említett évi negyvenezres újlakás-szám azóta több kormányzati szereplőtől elhangzott. Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója a Figyelőnek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a cél negyvenezer otthon építése, ezzel tartunk majd – Ausztriához vagy Lengyelországhoz hasonlóan – egy százalék feletti megújulási aránynál.

    – A koronavírus-járvány kedvezőtlen hatására az idén várhatóan csökkenni fog az elkészült lakások száma, noha jövőre ismét több mint húszezer lakást adhatnak át. Néhány éves időtáv szükséges ahhoz, hogy a lakásépítő és -felújító kapacitás kiépüljön ennél több ingatlanhoz. Mindezek figyelembevételével az évi 35-40 ezres lakásszámot 2025-re lehet elérni – nyilatkozta a lapnak Koji László. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke szerint növekvő beruházási ciklus elején járunk, amikor előre lehet látni három-négy évre, mert lesz munka, megrendelés. Ilyen helyzetben a cégek beruházásokat, fejlesztéseket terveznek, hiszen látják, hogy megéri. 

    Az ötszázalékos forgalmi adó a 2022. december 31-ig engedélyt kapó lakásokra vonatkozik, de az engedéllyel rendelkező lakások felépítése, illetve értékesítése 2026 végéig lehetséges a kedvezményes adókulccsal – magyarázta Koji László.

    Az ÉVOSZ szerint ekkora növekményt elérni, a bővülő keresletnek megfelelni nagy kihívás az ágazatnak, illetve maguknak a vállalkozásoknak. Koji László megjegyezte, az elkövetkező években komoly fejlesztésekre lesz szükség a háttéripari technológiákban vagy például a munkaszervezésben is.

    Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a keresleti viszonyok jelentősen megváltoztak az elmúlt másfél évben, ugyanis a nagyvárosban koncentrálódó, jellemzően befektetők által generált kereslet helyett 2019 második fele óta egyre inkább a saját célra vásárló vevők vannak jelen. – Az új építésű saját otthont keresők a koronavírus árnyékában töltött elmúlt egy év tapasztalatai alapján mást szeretnének. A zsúfolt, nagyvárosokban található, olykor modern kori lakótelepeket idéző társasházi lakások helyett egyre inkább a saját kerttel rendelkező családi vagy iker- és sorházakat részesítik előnyben – mutatott rá Balogh László, aki szerint ennek köszönhetően bárhol az országban épülhetnek új lakások, mivel a kereslet viszonylag rugalmasan reagál – a koronavírus-járvány miatt ugyanis egyre több ember dolgozik otthonról home office vagy távmunka formájában.

    – A jelenlegi gazdaságpolitikai iránnyal teljes mértékben összehangolható a vidéki otthonteremtés programja, aminek eredményeképpen kétszeresére nőhet a Közép-Magyarországi régión kívül épülő lakások száma – fejtette ki Balogh László. A 2016–2020 közötti időszakban Budapestet és Pest megyét leszámítva évente mindössze öt-tízezer lakás épült, de ez könnyen tíz-húszezerre nőhet a támogatási rendszernek köszönhetően.

    Az Ingatlan.com szakértője ugyanakkor rámutatott: a lakásépítéseknek más befolyásolói is vannak a gazdasági növekedésen vagy éppen zsugorodáson kívül. Kevesebbet emlegetett mozgatórugó például a demográfia alakulása. Balogh László szerint érdekes összehasonlítani egymással a gyermekszületések és a megépült lakások számát. Az elmúlt hatvan évben mindkettő 1975-ben érte el csúcspontját: akkor több mint 194 ezer gyermek született és majdnem százezer lakás épült. – Ha a gyermekvállalási kedv továbbra is javul hazánkban, akkor az a megépült lakások számában is megmutatkozhat. Mindezek fényében van esély rá, hogy Magyarországon ismét évente negyvenezer lakás épülhessen meg – jelezte Balogh László, hozzátéve ugyanakkor, hogy mindez nem máról holnapra fog bekövetkezni.

    Forrás: Magyar Nemzet

  • Márciustól jelentős építőipari áremelkedés jöhet

    Jelentős áremelkedéssel indult a 2021-es év az építőiparban. A vasanyagok ára már most 20 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor, a beton alapanyagú termékek árát pedig hagyományosan márciusban szokták emelni a sóderbányák és a cementgyárak, ráadásul idén tavasszal a korábbi évekhez képest egy komolyabb drágulásra kell felkészülni.

    Kovács Vilmos, a Kovi-Kő Térkőgyár ügyvezetője arról beszélt, hogy ha az alapanyagok ára emelkedik, az húzza magával a termékek, így például a gyártott térkő árát is, amit a lakosság márciusban kezdhet majd megérezni.

    „2006 és 2016 között tulajdonképpen végig változatlan áron tudtunk dolgozni, de az utóbbi esztendőkben a sóderbányák és a cementgyárak folyamatosan többet kértek az alapanyagokért. A piacon kapható termékek ára ezt nem egy összegben követte le, de számításaink szerint a térkőben idén egy 10 százalékos drágulás egyáltalán nem kizárt, sőt, inkább valószínű” – értékelte a helyzetet a szakember.

    Májusi kereslet már januárban

    Kovács Vilmos elmondta: soha nem volt még ilyen forgalmas januárjuk. Ez annak köszönhető, hogy tavaly november-decemberben szinte mindenki kivárt a kormány által bejelentett új otthonfelújítási kedvezmények miatt, ezért a kereslet januárban egyben zúdult rá a piacra.

    „Olyan mennyiségű árajánlatot adunk ki, mintha tavasszal, a szezon közepén lennénk. Rengetegen kötik le az alapanyagot olyan munkákhoz, amiket május-júniusban végeznek majd el. Ezzel megelőzik azt a nagyon erős kereslethullámot, ami akkorra várható, és biztosan nem fognak elcsúszni a felújítással. Ajánlott egyébként a kivitelezőkkel is előre egyeztetni, hiszen vélhetően a szakemberek is nagyon le lesznek terhelve egész évben” – fogalmazott.

    Forrás és további információk: https://uzletesutazas.hu/epitipar-terko/ 

  • A tavalyi mélyrepülést növekedés követheti idén a lakásépítésben

    Az év közepén tapasztalt hatalmas csökkenés révén a szektorban a 2019-hez képest 15%-kal, 2018-hoz képest pedig 30%-kal kisebb összegben kezdődtek meg építési munkák, miután 2020-ban csak kevesebb mint 2000 milliárd forintot (1990 milliárd) tett ki az építőipari Aktivitás-Kezdés mutató értéke. 

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2020. 4. negyedév)

    Ismét mérséklődött a magasépítési aktivitás

    Habár a 2020-as év meglehetősen erősen indult a magasépítések terén, a második negyedévtől kezdődően visszaesett a lendület, az első három hónapot leszámítva a magasépítési szektorban az előző időszaknál egyre kisebb összegben indultak el építési munkák az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint, az utolsó negyedévben már csak 280 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés. Összességében a tavalyi évben a megkezdett magasépítési kivitelezések összege 1353 milliárd forint volt, ami lényegesen kisebb a 2019-es és a 2018-as számnál is, melyekhez képest az eltérés nagysága, 10 illetve 17 százalékos volt.

    A visszaesés hátterében döntően a társasházi lakáscélú magasépítési számok jelentős zuhanása áll. A kivitelezési fázisba lépő társasházi projektek összértéke az év első negyedében még meg is haladta az előző év azonos időszakának számait, a bezuhanás az azt követő 9 hónapban viszont olyan nagymértékű volt, hogy a 2020-as évben ténylegesen építeni kezdett projektek értéke a 2015-2016-os évek szintjére esett vissza a szektorban, a 2019-es évhez képest közel 40 százalékos csökkenést mutatva. A nem lakáscélú magasépítések esetében 2020-ban az Aktivitás-Kezdésben alig volt eltérés felfedezhető az előző évhez képest.

    Felemás éve volt a mélyépítési szektornak 2020-ban, a 636 milliárd forintos Aktivitás-Kezdés mutató majdnem 40 százalékkal volt alacsonyabb, mint a 2017-2019-es évek átlaga.

    Közép-Magyarország növelte az országos részarányát

    Az összes megkezdett kivitelezést tekintve látható, hogy Közép-Magyarország és a Nyugati régiók 2020-ban szinte teljesen azonos Aktivitás-Kezdés értéken zártak, mint 2019-ben, sőt minimálisan nőtt is esetükben a mutató. A Keleti régiókban ugyanakkor hatalmas mértékben, 41 százalékkal esett vissza az építési fázisba lépő projektek összértéke, amely zuhanás leginkább az év második felében jelentkezett. Így végül a régiók közül Közép-Magyarország és a Nyugati régiók is növelték a részesedésüket a megkezdett építkezések összegéből, míg a Keleti régiók részaránya 25 százalékra apadt.

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2020. 4. negyedév)

    Az idei év már jobb lehet a lakáspiacon?

    A koronavírus okozta gazdasági válság és az év elejétől ismételten 27 százalékosra növekvő áfakulcs együttesen kiugróan alacsony Aktivitás-Kezdést eredményezett a társasházi lakáspiacon. Az utolsó félév olyannyira lecsökkent számokat produkált melyhez hasonlót egészen 2014-2015-ig visszatekintve nem találunk. Az idei évtől újonnan visszahozott 5 százalékos áfakulcs azonban megállíthatja a mélyrepülést és növekedést generálhat a szektorban, így az idei évben jóval magasabb Aktivitás-Kezdés számokhoz térhet vissza a piac.

    Teljesen más kép rajzolódik ki akkor, ha az Aktivitás-Befejezés mutatókat vizsgáljuk, hiszen a befejezett projektek összértéke rekordmagas, 424 milliárd forintos értéken zárt 2020-ban. Ez az előző, eddigi csúcsnak számító 2019-es összegnél is 40 százalékkal magasabb, 2018-hoz képest pedig megduplázódott. A 2021-re vonatkozó előzetes adatok  révén várható, hogy hasonlóan magasan lehet a befejezett projektek értéke.

    Az adott időszakban elkezdett és befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, és a teljesítmény, vagyis az adott időszakban építésre fordított összeg, folyóáron. (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2020. 4. negyedév)

    A szektor Aktivitás-Kezdésének országos szintű 40 százalékos csökkenése az ország régióit egyenlőtlenül érintette. Budapesten mindössze 9 százalékkal csökkent a 2020-ban elkezdett projektek összege 2019-hez képest, ugyanakkor mindegyik másik régióban 40 százaléknál nagyobb volt a visszaesés, Pest megyében pedig 85 százalékos. Ezen tendenciák miatt a régiós arányok is átalakultak, Budapest jelentősége révén Közép-Magyarországra koncentrálódott több mint kétharmada az elkezdett társasházi kivitelezések értékének. A nyugati és keleti régiók pedig jóval a többéves átlaguk alatt maradtak.

    A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2020. 4. negyedév)

    Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az iBuild a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.

    Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2020. 4. negyedév

  • Helyzetjelentés a fővárosi ingatlanpiacról

    Mennyiért vehetünk lakást a fővárosban?

    2021-be lépve egy visszatekintést készítettünk arról, hogyan is alakultak a tégla- és panellakás árak a fővárosban 2020 utolsó negyedében. Az Ingatlannet.hu statisztikái alapján készített grafikonon látszik, hogy a tavalyi év utolsó három hónapjában már csak kisebb mértékű változások mentek végbe.

    Októberben téglalakást 828 ezer forintos négyzetméter áron lehetett átlagosan vásárolni, míg panellakást 263 ezer forinttal olcsóbban négyzetméterenként, vagyis 566 ezer Ft/nm-ért. Tehát, ha egy 50 négyzetméteres lakást veszünk alapul, akkor előbbi esetében 41 millió forint körül, míg utóbbinál 28 millió forintért lehetett megvásárolni Budapesten, amennyiben nem számolunk az alkuval.

    A következő hónapban csekély emelkedés következett, a téglalakások ára mindössze 34 forinttal, míg a panelek négyzetméter ára 1876 forinttal nőttek. Az évet pedig az előbbiekhez hasonló értékekkel zártuk, hiszen téglalakásokat 41,7 millió forint körül lehetett vásárolni, 834 376 Ft/nm áron, panellakást pedig 569 104 négyzetméteres áron 28,5 millió forint körül lehetett találni a fővárosban.

    Vajon tovább csökkenek az albérletárak Budapesten?

    Azt is érdekesnek tartottuk megvizsgálni, hogy az elmúlt 5 évben, 2016-tól 2020-ig hogyan változtak a budapesti albérlet árak.

    2016-ban átlagosan 3017 forintos négyzetméter áron lehetett lakást bérelni a fővárosban. A következő évre, 2017-re nem jelentős növekedés következett, hiszen ekkor átlagosan 3042 Ft/nm-ért adtak ki lakásokat Budapesten, vagyis 25 forintos volt a különbség. Azonban 2018 és 2019 már sokkal nagyobb áremelkedést hozott a helyi albérletpiacon. Utóbbi esetén a havi lakásárak 311 forinttal, 3353 Ft/nm-re nőttek, míg a rá következő évben további 418 forint volt a növekedés, így 2019-ben az átlagos albérletárak Budapesten 3771 Ft/nm volt. Ez azt jelenti, hogy 2018-ban egy átlagos 50 négyzetméteres lakást körülbelül 168 ezer forintért lehetett bérelni havonta, egy évvel később pedig már átlagosan 189 ezer forintért adtak ki ugyanakkora méretű lakásokat.

    Meglepetésszerű, azonban tavalyra csökkenés állt be a kiadó lakások területén, ugyanis 2020-ban átlagosan 3429 Ft/nm volt a havi lakásbérlés, ami 342 forinttal volt olcsóbb a tavalyinál.

    Mit tartogat 2021 az ingatlanpiacnak?

    Az előttünk álló 2021-es évről is szót ejtve valószínűleg rég nem látott felújítási roham veszi kezdetét az ingatlanpiacon. A magyar háztartások körülbelül 14%-a tervez idén lakásfelújítási munkálatokat végezni. Emellett idéntől kezdetét veszi az 5%-os lakásáfa rendelet, illetve mostantól a CSOK-kal vásárolt ingatlanok illetékmentességet élveznek.

    Érdekes változást jelenthet a távmunka egyre nagyobb térhódítása is, hiszen az otthonról dolgozó munkavállalóknak szükséges lesz megfelelően kialakítható ingatlanra, ami alkalmas efféle munkavégzésre. Ez bizonyosan befolyással lesz a lakásárakra, ugyanis míg eddig a drágább ingatlanok a fővárosra és nagyvárosokra koncentrálódtak, főleg a jól fizető munkalehetőségeknek köszönhetően, most már a home office terjedésével fokozatosan veszít fontosságából a munkahelyek közelsége.

     Az előre mutató becslések szerint ezen rendeletek, illetve élethelyzet változások mind-mind okot fognak adni számos lakosoknak ingatlan vételére. Azonban le kell szögezni, hogy a bizonytalanság egyelőre még nagy és valószínűleg az év első negyedéve még gyenge lesz a lakáspiacon, mégis számíthatunk erősödésre, így érdemes rajta tartani a szemünket, hogy milyen mértékben és hogyan fognak változni az ingatlanárak.

     

  • Rövid távú célok vezérelte lakáspiacon nem várható tartós növekedés

    Miközben az elmúlt évek új építést támogatói intézkedéseinek hatása egyértelműen csak a fejlettebb régiók lakásszám változásán mutatható ki, az adatok plasztikusan támasztják alá, hogy a növekedő lakásárakat nem a növekvő anyag- és kivitelezési költségek, hanem az áfa csökkentésének hatására beinduló folyamatok okozták.

    „A 2017-2019-es élénkítési kísérlet visszahatásaként, és a választási ciklus logikáját, az új lakások piacán a konjunktúra kifulladását figyelembe véve, mi már akkor is visszaesést prognosztizáltunk 2020-ra az építési piacon, amikor még a járványról senki sem tudott. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a kormány mindent megtesz, hogy a járvány okozta visszaesést minimalizálja, és a járványt követő fellendülés minél hamarabb következzen be, és minél intenzívebb legyen. Azt gondoljuk azonban, hogy a 2016-ban elindított élénkítéshez hasonlóan, a kormány most is rövid távon akar túl nagy eredményeket látni, ami ismét a hatékonyság rovására megy majd.” – mondta el Varga Dénes, közgazdász, a Build-Communication kiadásában most megjelent független elemzés, az Építési Piaci Prognózis 2021-2024 kutatásvezetője.

    „Kétségtelen, hogy a lakásfelújítások támogatása nagyon fontos piacélénkítő eszköz lehetne. Arra számítunk azonban, hogy a lakásfelújítások felfutása kapacitáskorlátokba fog ütközni, és áremelkedést generál. A lakásfelújítások mellett az új lakások piacán, és az építési piac más területein is nő a forrásfelhasználás annak érdekében, hogy visszatérjen a magas növekedési ütem.” – folytatta az elemző. –

    „Az építési piaci élénkítés természetesen önmagában nagyon helyes törekvés. Évek óta hangsúlyozzuk azonban, hogy az élénkítési kísérletek átgondolatlanok. A politika gyors eredményeket szeretne, ennek érdekében túlélénkít, de nem elemzi, hogy a költségvetési erőforrások milyen hatékonysággal hasznosulnak. A túlélénkítés erőteljes áremelő hatású, nem engedi, hogy a verseny szabályozza a piacot, kapacitáshiányt és másodlagos problémákat (jogi, minőségi, morális) generál.”

    Az építési piac és a GDP összefüggései

    Makrogazdasági szempontból a Prognózis készítői 2021-re a 4,0 százalék feletti GDP előrejelzéseket már nem tartják reálisnak: 2020-ban 6,6 százalékos csökkenést, 2021-ben 3,1 százalék, 2022-ben pedig 4,2 százalékos növekedést várnak. A GDP növekedési ütemét a 2023-2025 közötti időszakra valamivel évi három százalék alatti tartományban várják. Az elemzés szerint 2020-ban, elsősorban a járvány, másodsorban a 2016-2019 közötti túlzott növekedés visszahatásaként az építőipari termelés 10 százalék körüli mértékben csökken, 2021-ben 5 százalékos, 2022-ben 9 százalékos növekedést tartanak reálisnak. Ezt követően a növekedés üteme 4 százalék körül alakulhat.

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2021-2024

    Készítette: Build-Communication

    Számos részpiacon visszaesést várnak

    2020 őszén a piaci elemzés részét képező felmérést 418, a tervezés, a kivitelezés és az önkormányzatok szakterületén dolgozó szakember kitöltötte kérdőív eredményein már látszik a COVID 19 járvány hatása. A válaszadók körében a várakozások már 2019-ben is romlottak 2018-hoz képest, de az igazi romlást természetesen 2020 őszén gyűjtött adatok mutatják. A válaszadók 2020-hoz képest, amikor jelentős visszaeséssel számolnak, nem sok jót várnak 2021-től sem. A pillanatnyilag aktuális politikai iránynak megfelelően a gazdaságélénkítésben az önkormányzatok szerepének a csökkentése folyik. Ez tükröződik a 2020 őszi felmérésben, a 2021-re vonatkozó várakozásokban.

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2021-2024

    Készítette: Build-Communication

    *A válaszadóknak az egyes megrendelői csoportok, vagy az egyes részpiacok várható keresletének változását egy ötfokú skálán kellett osztályozniuk. A "-2" erős visszaesést, a "-1" visszaesést, a "0" stagnálást, az "1" növekedést, a "2" erős növekedést jelent. A grafikonok mindenhol a válaszok számtani átlagát mutatják. A "0,5"-ös érték például azt jelentheti, hogy a válaszadók fele stagnálást, másik fele pedig növekedést vár az adott megrendelői csoport építési keresletében, vagy az adott részpiacon. Kitöltők száma: 2018: 659 fő, 2019: 735 fő, 2020: 418 fő

    A részpiacok közül, a 2019-es őszi felméréshez hasonlóan, a lakásfelújítási részpiac szerepelt a legjobban a felmérésben, bár ez is romló tendenciát mutat. A lakásépítéssel kapcsolatban már 2019-ben is jelentősen csökkent az optimizmus 2018-hoz képest, ez a tendencia folytatódott a 2020 őszi felmérésben is.

    A legnagyobb pesszimizmust a járvány hatására a vendéglátás építési keresletével kapcsolatban látjuk. Jelentős visszaesést várnak a válaszadók az irodaépítési piacon. Negatívan ítélik meg a megkérdezett szakemberek az oktatás és a kereskedelem várható építési keresletének alakulását Még a sportlétesítmények piacán sem várják a szokásos aktivitást.

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2021-2024

    Készítette: Build-Communication

    *A válaszadóknak az egyes megrendelői csoportok, vagy az egyes részpiacok várható keresletének változását egy ötfokú skálán kellett osztályozniuk. A "-2" erős visszaesést, a "-1" visszaesést, a "0" stagnálást, az "1" növekedést, a "2" erős növekedést jelent. A grafikonok mindenhol a válaszok számtani átlagát mutatják. A "0,5"-ös érték például azt jelentheti, hogy a válaszadók fele stagnálást, másik fele pedig növekedést vár az adott megrendelői csoport építési keresletében, vagy az adott részpiacon. Kitöltők száma: 2018: 659 fő, 2019: 735 fő, 2020: 418 fő

    Területi aránytalanságok és a befektetési lakásépítés a jellemző

    Varga Dénes szerint a legfontosabb ok, ami miatt az élénkítési kísérletek egy idő után kifulladnak, és nem hoznak tartós emelkedést a lakásépítési számokban, az éppen a túlélénkítés. Az állami támogatások realizálásának a szándéka, illetve a túlélénkítés hatására bekövetkezett áremelkedés a piacra hozza a befektetési keresletet, és jelen idejűvé teszi a későbbi évek keresletét. Véleménye szerint az újabb, 2021 januárjától indított beavatkozás rövid távon valóban növelni fogja a lakásépítési volument, hosszabb távon azonban a hatása elenyésző lesz. 2023-tól enélkül is elindulhatna egy lassú, de biztos növekedés, feltéve, hogy a politika nem akar 2000, 2016, 2021 után valamikor egy negyedik túlélénkítési kísérletbe kezdeni.

    A helyzet legfőbb visszássága, hogy a lakásprojektek befektetői az építési piac más területeire jellemző árszinten, de az öt százalékos ÁFA hatására még annál is magasabb nyereségszinten kezdek el lakásokat építeni. Az áremelkedés odavonzotta a befektetési célú keresletet, tovább növelve ezzel az árakat. Ez a lakáscélú keresletet jórészt kiszorította a piacról, közben - különösen az egy, és két gyermekkel rendelkező családok esetében - az állam által generált áremelkedés elértéktelenítette a lakásvásárláshoz adott állami támogatásokat.

    Példával élve egy átlagos mértékben dráguló lakáshoz egy kétgyermekes családnak 2021 január 1-jén 54,55 millió forint saját erő+hitel kell ahhoz a lakáshoz, amit 2015-ben 32,4 forint önerő+hitelért lehetett megvenni.

    40%-os különbség

    Az ösztönzési rendszernek köszönhetően új lakásokat szinte kizárólag ott építették, ahol magas árakat lehetett érvényesíteni. Itt az ÁFA különbözet is magas volt, amit a lakásprojektek befektetői nem osztottak meg másokkal, az 100 százalékban hozzájuk került. Ezt bizonyítja a lakásárak és a lakásépítési költségekalakulásának összevetése: 2015-höz képest a lakásépítési költségek átlagosan 25,7, az új lakások ára viszont 65,6 százalékkal növekedett!

    Az állam az áfacsökkentéssel úgy adott, becslésünk szerint legalább 300 milliárd forintnyi támogatást, hogy abból nem lett többlet lakás, és nem javította a lakáshoz jutás esélyeit azoknál a családoknál, amelyek lakáshelyzetüket akarták megoldani. A kormányzati beavatkozás hatására nem ott épültek új lakások, ahol támogatások nélkül nem épültek volna, hanem ott, ahol néhány éven belül támogatások nélkül is megépültek volna.

    A három megyecsoport népességszám tekintetében közel azonos, az ország lakosságának egy-egy harmadát adja. "A" csoport: Budapest, Pest, Győr "B" csoport: Hajdú, Vas, Zala, Fejér, Veszprém, Somogy, Csongrád, Szabolcs, Baranya "C" csoport: Borsod, Heves, Nógrád, Bács, Békés, Jász, Tolna, Komárom,

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2021-2024.

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2021-2024

    Készítette: Build-Communication

    A két legrosszabb fajlagos mutatójú településen, Ózdon és Salgótarjánban a lakásprogram egyáltalán nem gyakorolt semmiféle hatást. Ezen a két településen 2016-és 2019 között, négy év alatt, egyetlen egy lakással sem épült több ahhoz képest, mint amennyi akkor épült volna, ha a kormány ez idő alatt egyetlen egy forintot sem költött volna lakástámogatásokra, és egyetlen egy forint lakás ÁFÁ-t sem engedett volna el!

    „A rövid távon eredményeket hozó lakáspolitika 2016 és 2019 között elért ugyan egy felfutást, a kész lakások száma még 2020-ban is 20.000 körül lehet majd, de 2021-2022-ben a volumen 14.500-14.000  körüli szintre esik vissza, hogy azután 2023-2024-re ismét 20.000-re nőjön. Abban az esetben sem várunk más számokat, ha 2022-ben egy ellenzéki összefogás nyeri a választásokat, mivel ezekben a számokban a 2021-es, újabb élénkítés hatása tükröződik.” – szögezte le az elemző.

    Forrás és további információ: Build Marketing

  • Biztató jelek és kockázatok a lakáspiacon 2021-ben

    Banai Ádám, az MNB monetáris politikáért és devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezetője szerint nem lesz nagy visszaesés a lakásárakban, a szabályozókban történt változások máris felpezsdítették a piacot.

    A hitelekkel kapcsolatban is optimista, hiszen ma a hitelek többsége már hosszú távon fixált és a környezet a sokkal stabilabb még a pandémia ellenére is. Mint mondta "A mostani lakáspiaci ciklust nem egy túlhevült hitelezés hajtja, reálértelemben kisebb a hitelezés, kevésbé kockázatosak a hitelek és nem devizában nomináltak, így egészen más a jelenlegi helyzet, mint az 2008 körül volt." A másik oldalról a bankrendszer stabilitása biztosítja a folyamatos hitelezést.

    Mint mondja, a támogatási rendszer, illetve a kialakult gazdasági, pénzügyi környezet nagyon megnövelte az érdeklődést az ingatlanpiac iránt. Például a babaváró hitel nagyon erős pozíciót foglal el az új hitelkihelyezésekben, és világosan látszik, hogy ezek hitelek is jelentős részben lakáscélokat – lakásvásárlást, lakásfelújítást – szolgálnak.

    Banai Ádám szerin bár a támogatások elsősorban az új lakásokat érintik, ez az egész lakáspiacra ösztönző hatással lesz. Ezért azt gondolja, hogy a keresleti oldalra mindez erős hatással lesz, ami nyilván az árakban is megmutatkozhat majd.

    „Nagyon fontos az a családtámogatási otthonteremtési rendszer, ami most megerősödve elindult 2021-ben, hiszen a hosszú távú fenntartható gazdasági növekedést jelentős mértékben tudja támogatni, és nagyon jól céloz célozza azt a réteget, amely már a családalapítás közelében van” – mondta Banai Ádám.

    Ugyanakkor vannak fiatalok, akiknek a mamahotelből való elköltözéséhez, az önálló élet elkezdéséhez egy bérlakás lenne megfelelő. Egy professzionális bérlakáspiac kialakulása nekik nagy segítség lenne Banai Ádám szerint. A professzionalitás pedig szerinte az árakat is lefelé tudja vinni.

    Mindemellett kiemelte a bérlakásfejlesztés mint konjunktúrakiegyenlítő hatását is, hiszen ez – mint mondta – „kevésbé ciklikus, mint mondjuk a lakásfejlesztés”.  Ez azt is jelenti, hogy amikor a lakáspiaci ciklus éppen egy kicsit lefele megy, akkor lehet bérlakást fejleszteni, hiszed teljesen más megtérülési idővel lehet számolni. Ez a lakásépítési kapacitásigényt sokkal kiegyensúlyozottabbá teszi.  A bérlakásfejlesztést olyan területnek tartja, amellyel hosszú távon mindenképp foglalkozni kell.

    A felújítási programot is nagyon fontosnak tartja, hiszen a magyar lakásállomány minősége nagyon rossz, az energiafogyasztás egyharmadát a lakóépületek okozzák. Ez, mint mondja, nem feltétlenül lakossági pazarlásból adódik, hanem abból, hogy az épületek energiahatékonysága nagyon elmaradott. Éppen ezért a különböző támogatások között kulcsfontosságú a felújítási támogatás.

    E programok megvalósításával, a lakáspiac felfutásával kapcsolatban a legnagyobb rizikófaktornak az építőipari kapacitáshiányt tartja Banai Ádám. Már a korábbi években is láthatóak volt a kapacitások korlátait, és most, hogy egyszerre indulnak el, futhatnak fel a lakásépítések és a felújítások, ez a problémába ismét előkerülhet. „Ezért fontos, hogy számba vegyük, hogyan lehet a kapacitásokat bővíteni hosszú távon. Egy sokkal kiszámíthatóbb és tervezhetőbb lakáspolitika ezeket a kapacitásproblémákat is meg tudja oldani" – nyilatkozta Banai Ádám.

  • Egyszerűbb szabályokkal több lakás épülhetne

    Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) prognózisa szerint 2021. évben az építőipar teljesítménye elérheti a járványhelyzet előtti, 2019. évi szintet. Az építőipari tevékenységen belül növekedési pályára kerül a lakásügy, lakásépítés és felújítás. A megrendelői kör erőteljes érdeklődése tapasztalható a tervezési és a kivitelezői kapacitás iránt. A jelenlegi tendenciákból kiindulva 2022. év végére a használatba adható új lakások száma elérheti a 25 000 db lakást, a felújítások pedig tartósan, a szakmailag indokolt 220-250 ezer között lehet.

    Az ÉVOSZ hat problémakort felvázolva az alábbi javaslatokat tette:

    Telekalakítás
    Probléma: Jelenleg a földhivatalok, különösen Budapesten túlterheltek. Az ingatlanok műszaki nyilvántartása, a tulajdoni állapotok és változásainak nyilvántartásán túl a telekalakítási eljárásokat is intézik. A telekalakítási változtatási kérelmek elbírálására elegendő szakértői és információs háttérrel nem rendelkeznek, tartalmi döntést az előírt ügyintézési határidőn belül Budapesten sok esetben nem tudnak hozni.

    Javaslat: A telekalakítási eljárások változási kérelmek kezelésének hatósági felelőse, koordinátora az elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok legyenek. A legtöbb információval, helyismerettel és szakértői háttérrel az építésügyi hatóságok rendelkeznek.

    Alternatív megoldás lehet, hogy az ügyfél a szükséges szakhatósági állásfoglalásokat maga szerzi be és ezek birtokában nyújtja be a Földhivatalhoz a telekalakítási kérelmet. Ez kevésbé ügyfélbarát megoldás, de a Földhivatalokat tehermentesíti. A cél, a Földhivatalok tehermentesítése, vagy a megerősítésük, különösen Budapesten.

    Probléma: A telekalakítási eljárásban hivatalból közreműködők (építési hatóság, szakhatóságok, földhivatal stb.) nemleges állásfoglalását követően a földhivatal elutasító határozata esetén egy teljeskörű dokumentáltságú új kérelmet kell benyújtani.

    Javaslat: A nemleges állásfoglalást adó véleményében kifogásolt kötelem teljesítését követően, amennyiben az állásfoglalás egyetértővé változtatható, ennek birtokában a földhivatalnak új eljárás lefolytatása nélkül is legyen jogosultsága határozatot kiadni a telekalakírásra.

    Budapest főépítésze szerint a mostani körülbelül évi 5000 új lakásépítés akár 8-10 ezerre nőhet az 5 százalékos lakásáfának köszönhetően. Erő Zoltán a Telexnek adott interjújában elmondta, hogy "Ha konjunktúra lesz és nő a lakások iránti kereslet, ötéves távlatban 50-70 ezer új lakáshoz az kell, hogy haladjon a területek előkészítése és legyen piaci kereslet, valamint az, hogy infrastruktúra-fejlesztések le tudják ezt követni. Ehhez fel kell tűrni az ingujjat."

    Hozzátette, hogy a 800 000 – 1 000 000 forintos négyzetméterárú lakások felvevőpiaca egyszer betelik, így talán érdemes lehet egy olcsóbb lakhatási forma kialakításán is gondolkozni.

    Lakáscélú övezeti átsorolás
    Probléma: Budapesten az építtető részéről kezdeményezett övezeti átsorolási kérelmek elbírálása átlagosan két évet vesz igénybe. A kerületi és fővárosi jogosultsági szinteken, képviselőtestületeken keresztüli intézése túlságosan bürokratikus és lassú.

    Javaslat: A fővárosi és kerületi (vidéken a települési) önkormányzat hatáskörében a szabályozási tervek 2-5 évre szóló elfogadása megmarad, miközben a lakásépítést lehetővé tevő övezeti átsorolási, zöldövezeti, településszerkezeti,

    Lakásépítés gyorsított engedélyezési eljárási rendje
    Probléma: Az 1000 m2 feletti, több mint 6 db lakóingatlanra (lakásra) vonatkozó építtetői kérelmeknél, ideértve a rozsdaövezeti akcióterületen megvalósuló vegyes funkciójú fejlesztések egészét is, amely lakáscélú használatot is tartalmaz, időben elhúzódó építési engedélyezési eljárások vannak, melynek elsődleges oka a sokszereplős hatósági szervek nem hatékony együttműködése.

    Javaslat

    ·         A tényállás tisztázására egyeztetési megbeszélés kötelező részvétellel a hatóságok, szakhatóságok részéről.

    ·         Azt az érdekeltet, aki az egyeztető tárgyaláson meghívás ellenére nem vesz részt, nem képviselteti magát, az eljárás során kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni.

    ·         Az engedélyezési eljárás csak a kérelmező egyetértésével szüneteltethető, vagy függeszthető fel, valamint bírósági határozat esetén.

    Legyenek kiemelt lakásfejlesztési létesítmények
    Probléma: A nagy lakás számú fejlesztések előkészítésénél és lebonyolításánál rendkívül nagy számú a közreműködők köre, ami az általános eljárási rendeket követve túlzottan lelassítja a lakásépítési folyamatokat.

    Javaslat: Legyenek Nemzetgazdaságilag Kiemelt Lakásfejlesztési Létesítmények. Ezeket a létesítményeket a nemzetgazdaságilag kiemelt létesítmények eljárási rendje szerint lehessen előkészíteni és megvalósítani, kérelemre. A komplex gyorsított eljárás kérelemre indul, nem automatikus.

    Finanszírozási javaslatok a lakásépítések gyorsuló bővítéséhez
    Probléma: Az utóbbi évek jelentős piaci árnövekedése visszafogja a lakásvagyon megújulását, negatívan hat a lakhatási életminőségre. Velünk van a további árnövekedés kockázata.

    Javaslat: Települési önkormányzatok (különös tekintettel a kistelepülések) pályázhassanak állami támogatásra lakáscélú ingatlanok területelőkészítésére, ahol az építési telkeket tartós használatú bérbeadással hasznosítják. (Államilag felügyelt egyszeri bérleti díj 20 évre. Ezáltal az ingatlan tulajdoni vételi árak nem terhelik a lakásépítés költségeit. A 20 év alatt bármikor elővásárlási joga van piaci áron a lakás tulajdonosának.)

    A munkaadó munkavállalója számára adó- és járulékmentesen adhasson lakáscélú munkáltatói támogatást max. 6 millió Ft összegig, új családi ház építésénél max. 15 millió Ft-ig.

    Jogszabály korrigálása
    Probléma: Az OTÉK módosításával a lakásépítéseknél a lakásszámhoz kapcsolódó kötelező gépkocsitároló 1 db-ról 1,5 db gépkocsi elhelyezését biztosító megoldásra növelték. Minden bizonygatás ellenére nem életszerű és nagyon drágítja a lakásépítéseket.

    Javaslat: Az ÉVOSZ javasolja a korábbi egy lakás/egy gépkocsi tároló kialakítást.

    Forrás: ÉVOSZ

  • Optimizmus érződik a fővárosi újlakás-piacon

    Tavaly összesen négyezer új, kétlakásosnál nagyobb társasházi lakás talált gazdára Budapesten, ami harmadával kevesebb, mint a 2019-es forgalom volt. Ez az eredmény 2014 óta a legalacsonyabb értékesítési volumen. Míg azonban az első hat hónapban 1800 volta tranzakciók száma, az év második felében már 2200. Ugyanilyen, éven belüli emelkedő tendencia mutatkozik meg az új kínálatban is.

    Bár 4700 új lakásnál kevesebbet legutóbb 2015-ben dobtak piacra a lakásépítők, a beruházók optimizmusát mutathatja, hogy az első félévi 1850 után július és december között már 2850 ingatlan értékesítése indult el. A kereslet és a kínálat között mutatkozó különbséget jól jellemzi viszont, hogy a tavalyi év végére az egy évvel korábbinál kétszer több, mintegy 1200 átadott, de még eladatlan lakás halmozódott fel.

    „A fő számokban is megmutatkozó optimizmus nem légből kapott, azt egyértelműen erősítik az idén januártól elérhető új támogatási elemek, az újlakás-piacot érintően az öt, CSOK-kal vásárolva gyakorlatilag nulla százalékra csökkentett áfa, illetve a CSOK-os vásárlások illetékmentessége” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője. „A kínálat tehetetlensége miatt azonban 2021-ben még 15-25 százalék között visszaeshet a tavaly – a negyedik negyedéves adatok hiányában egyelőre csak valószínűsíthetően – tízéves rekordot döntő befejezett lakások száma. Ugyanakkor az idénre várt építési engedély szám növekedés 2022-től újra emelkedő átadás volumeneket hozhat” – tette hozzá az elemző.

    Itt épült a legtöbb új lakás

    Tavaly mintegy 180 társasházi beruházás értékesítése indult el újonnan, összesen 4700 megépülő lakással, tehát az átlagos projektméret 26 lakásos. Minden kerületben indult új értékesítés, de a legtöbb lakásépítő fantáziáját jelenleg a III. kerület mozgatja meg, ahol 27 társasházi projektet kezdtek el. Ezt a XVI., majd a XI. kerület követi, ugyanakkor az előbbiben mindössze ötlakásos az átlagos projektméret.

    Lakásszámot tekintve viszont a XIII. kerület áll az élen, ahol tavaly 970 új lakás jelent meg a kínálatban. A III. kerület ebben ezüstérmes lett 670 lakással, s még a VIII. kerület fért fel a dobogóra 550 ingatlannal, ahol ez ráadásul csak négy új beruházás keretében épül, tehát itt az egyik legnagyobb, 138 lakásos az átlagos projektméret. Mindezek mellett már most további 8700 új lakás sorakozik az OTP Jelzálogbank adatbázisában, ahol az értékesítés még nem indult el, de nagy valószínűséggel a következő pár évben várható.

    Lakásátadási volumenekben sem borul a papírforma. Az adataink szerint 2020-ban a fővárosban átadott (ez nem egyenlő a használatba vételi engedéllyel!) 8600 társasházi lakás közel negyede (2070 lakás) a XIII. kerületben épült fel, s a XI. és XIV. kerületekkel kiegészült dobogós hármas az összes új építés 55%-át adta. A jelen állás szerint idénre várható 7900-as újonnan megépülő volumenből – amiből végül, a piacot még mindig jellemző csúszások miatt akár ezres nagyságrendben tolódhat át az átadás a következő évre – viszont a XI. kerület részesedése a legnagyobb, éppen kétezer darab felett. Ezen kívül 1500-2000 közötti új lakás átadása még a XIII. és a IX. kerületben várható.

    Itt vásárolták a legtöbb új lakást

    Ahogy az új kínálatban, a keresletben is a XIII. kerület volt a favorit tavaly, immár hagyományosan. A négyezer eladott társasházi lakásból minden negyedik itt talált gazdára. A dobogó másik két fokán álló XIV. és IX. kerületekben ennél jóval kevesebb, egyenként mintegy 430-430 lakást értékesítettek 2020-ban.

    Az OTP Jelzálogbank által, beruházói és értékesítői adatok felhasználásával készített felmérés idején, január második hetében 1210 már átadott új lakás kereste tulajdonosát a fővárosban. Valkó Dávid szerint, noha ez a szám két és fél éve még kétszáz alatt volt, egyelőre nem kell attól tartani, hogy túlkínálat alakulna ki, hiszen az Otthonteremtési Program új támogatásai minden jóslat szerint a tavalyinál nagyobb keresletet támaszthatnak az újépítésű lakások iránt a következő időszakban.

    Hozzá kell azonban tenni, hogy ebben az optimista forgatókönyvben a koronavírus esetleges újabb hullámai természetesen kiszámíthatatlan kockázatként jelenhetnek meg. Az előbb említett 1210 lakáshoz további, mintegy 5200 ma még építés alatt álló ingatlan adódik, azaz aki azonnal, vagy nagyjából másfél éven belül költözne, az ebből a 6400-as kínálatból válogathat. Nem meglepetés, hogy itt is a XIII. kerület áll az élen, 330 azonnal költözhető, és 1800 építés alatt álló, eladatlan lakással.

    Mi lesz az árakkal?

    Talán nem túlzás, hogy tömegeket érdeklő kérdés jelenleg, hogy az áfacsökkentés hatására hogyan változik az árszint. A nettó ár meghatározása természetesen a beruházók saját döntése, s a költségek alakulása mellett függ az eddigi értékesítési tapasztalatoktól, illetve az adott terület keresettségének esetleges változásától, de a piaci verseny alakulásától is.

    Nehéz tehát a lakáspiac egészére vonatkozó előrejelzést adni, ugyanakkor a potenciális vásárlóknak fel kell arra készülniük, hogy a főszabályként ötszázalékos áfa várhatóan csak minimális – és ideiglenes – árcsökkenést hoz az új lakásoknál, hiszen a beruházási költségek (ide értve: építőanyag, munkaerő, telekár, illetve az év második felétől szigorúbb energetikai előírások) továbbra is többnyire drágulást mutatnak, miközben a piac élénkül.

    Azon keveseknek, akik csak és kizárólag árcédula alapján vásárolnának, hasznos információ lehet, hogy jelenleg kis kerekítéssel 500 ezer és 2,5 félmillió forint között szóródik a négyzetméterár a főváros egészét jellemző, nagyjából 900 ezres átlagár körül.

    Forrás: OTP Jelzálogbank

  • Egyre kevesebb és drágább az építési telek

    Hiánycikké váltak a telkek az ingatlanpiacon, a folyamatosan szűkülő kínálat az árakra is komoly hatást gyakorolt.

    Budapesten például több mint duplájára nőttek az 1500 négyzetméteres vagy annál kisebb lakóövezeti és külterületi telkek árai: az Ingatlan.com oldalán 2016 januárjában átlagosan még csak 40 ezer forintot kértek egy négyzetméter fővárosi telekért, 2021 januárjában pedig már 87 ezret – derül ki a Világgazdaság számára készült összesítésből.

    A többi nagyvárosban is hasonló drágulást láthatunk – mutatott rá Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, példaként említve, hogy Debrecenben öt év alatt 13 ezer forintról 26 ezer forintra, Győrben pedig 12 ezerről 30 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján arra lehet számítani, hogy a 2021-ben induló 5 százalékos áfához köthető újabb lakásépítési ciklus az előzőhöz hasonlóan berobbantja majd a telekpiacot is – véli a szakértő. Erre utaló egyértelmű jelek máris látszanak, 2021 első kilenc napján ugyanis a 2016–2020-asnak több mint a duplájára nőtt az eladó telkek iránti érdeklődések száma.

    A kínálat viszont csak lassan indul növekedésnek, és egyelőre még nem bővül olyan mértékben, mint például 2017–2018-ban. A legfőbb kérdés az, hogy

    lesz-e hol megépíteni azokat a lakásokat, amelyekre a lakosságnak igénye van – nyilatkozta Balogh László, aki szerint biztosra vehető, hogy ha továbbra is szűkös marad a telekkínálat, a kereslet viszont az eddigiekhez hasonló mértékben növekszik, az dráguláshoz vezet.

    A magas telekárak pedig szükségszerűen beépülnek az új lakások és házak árába is. Január első heteinek tapasztalata alapján nemcsak a nagyobb beruházók által generált kereslet jelenik a telekpiacon, hanem a kisebb alapterületű telkekre is lecsapnak a saját lakás építését tervező családok.

    A teljes cikk a vg.hu oldalán olvasható.

  • Árcsökkenést és kínálatbővülést hozott az alacsonyabb újlakás-áfa

    A jelek szerint nagy lendülettel vághat neki a következő 5-6 évnek az új lakások piaca a koronavírus-járvány miatti bizonytalanság és a lakásépítési kedv átmeneti csökkenése után - legalábbis erre utalnak az ingatlan.com legújabb adatai. A kínálat bővülése mellett a kereslet jövőbeni alakulását tükröző érdeklődések is lendületet kaptak. Az árak pedig lefelé indultak - derül ki az ingatlanhirdetési portál legfrissebb elemzéséből, amely az újlakás-piac mostani helyzetét vizsgálta több mint 15 ezer új építésű lakóingatlan-hirdetés adatai alapján.

    Bővülés mindkét oldalon

    Megugrott az eladásra kínált új lakások és házak iránti érdeklődések száma az elmúlt néhány hónapban. Decemberben 127 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, tavaly október óta pedig több mint 60 százalékkal nőtt éves összevetésben. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta. “Az állami lakásprogram tavaly októberben bejelentett új, idei évtől elérhető elemei állnak a háttérben. Elsősorban kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfa újbóli bevezetése, valamint a csokos vásárlók áfa-visszaigénylési lehetősége miatt nőtt meg az érdeklődés az új lakóingatlanok iránt.”

    Az ingatlan.com elemzése szerint az új intézkedések bejelentése után országos szinten 4 százalékkal nőtt az új lakások és házak kínálata, így több mint 6000 hirdetésből válogathatnak a vevők. Az országon belül azonban vannak eltérések. A főváros legjelentősebb újlakás-kínálatával rendelkező XIII. kerületben kevesebb új lakás volt a piacon január elején, mint három hónappal korábban. A második legtöbb eladó új lakást vagy házat felvonultató XI. kerületben 22 százalékkal, a harmadik helyen álló IX. kerületben pedig 17 százalékkal több új lakóingatlanból válogathatnak az új lakás vásárlását tervező háztartások. “Az áfacsökkentés bejelentésére sok beruházó, társasházépítő reagált. Leporolták a korábbi, a kedvezményes lakásépítési áfa 2019-es kivezetése miatt fiókba került terveket és megkezdték a beruházások és a kivitelezések előkészítését ott, ahol jó üzlet az új lakások építése” - fogalmazott az ingatlan.com szakértője.

    Mérséklődő árak

    Balogh László azt is elmondta, hogy az 5 százalékos áfakulcs bevezetésének hatása már látszik a kínálati árakon. “A legnagyobb kínálattal rendelkező XIII. kerületi új lakások átlagos kínálati négyzetméterára szeptemberhez képest 1,1 százalékkal 900 ezer forint alá csökkent decemberre. A XI. kerületben 1,4 százalékkal 923 ezer forintra, a IX. kerületben pedig 2,9 százalékkal 866 ezer forintra csökkentek három hónap alatt a négyzetméterárak” - tette hozzá. Kiderül az ingatlan.com összesítéséből az is, hogy a vidéki nagyvárosok közül Kecskeméten 18 százalékkal nőtt az új lakóingatlanok kínálata, miközben az átlagos négyzetméterárak 10 százalékkal 610 ezer forintra mérséklődtek. Debrecenben abból a szempontból kivétel, hogy a 6 százalékos kínálatbővülés ellenére a négyzetméterárak 3 százalékkal 634 ezer forintra nőttek tavaly szeptember óta. Az áfacsökkentés hatásaként számottevő kínálatbővülés figyelhető meg Egerben, Győrben, Szegeden, Szombathelyen, Székesfehérváron és Veszprémben is.   

    Forrás: ingatlan.com

  • Jelentős építésügyi jogszabályváltozások 2021. januárjától

    Változnak az épületenergetikai határidők. Az eddigi szabályozás szerint azon új épületek esetén ahol a használatbavétel 2020. december 31-ét követően valósul meg, már teljesíteniük kell a közel nulla energiaigényre vonatkozó szabályokat. Ez a határidő most kitolódott június 30-ára. Felhívjuk a figyelmet, hogy e határidő további megváltoztatására nem lesz lehetőség, ez az új határidő végleges. Ezt követően már csak közel nulla energiaigényű épületek vehetők használatba.

    Meghosszabbodik az építési és a bontási engedély hatálya. Január 1-jétől megszűnik az építési és a bontási engedély hatályának meghosszabbítására irányuló hatósági eljárás, amely eddig lehetővé tette, hogy kérelemre 1+1 évvel meghosszabbíthatók legyenek ezek az engedélyek. Ezzel párhuzamosan az építési és a bontási engedély hatálya ugyanezen időtartamban megnövekszik. Ez építési engedély esetében például azt jelenti, hogy ezentúl 4 év áll rendelkezésre az építkezés megkezdésére, és további 6 év annak befejezésére. Ez a változás érinti a már kiadott engedélyeket is: ezek automatikusan meghosszabbodnak.

    Építmények használatbavétele. Január 1-jétől a lejárt hatályú építési engedéllyel rendelkező, de használatbavételi engedéllyel vagy használatbavétel tudomásulvételével nem rendelkező építményen csak a tartószerkezetet vagy a hasznos alapterület érintő befejező építési munkák elvégzésére kell építési engedélyt kérni, az ezen kívül eső munkák elvégezhetők anélkül, hogy újabb engedélyt kelljen kérni a folytatáshoz. Ha az építmény nem rendelkezik hatályos építési engedéllyel, vagy a fővállalkozó kivitelező meghalt vagy megszűnt, a fővállalkozó kivitelező építkezést lezáró nyilatkozatát az építésügyi műszaki szakértő teheti meg.

    Módosulnak a beépítési szabályok. A Kormány még inkább elő kívánja segíteni a kertvárosias lakóövezetekben a lakóépületek építését. Ennek érdekében a kertvárosias lakóövezetben növekszik a beépítési magasság, illetve ami még fontosabb, növekedett a telek maximális beépíthetősége (30%-ról 35%-ra). Ahogy eddig, úgy az önkormányzat egyedi módon továbbra is megállapíthat szigorúbb szabályokat ezeknél.

    Egyszerű bejelentés kiterjesztése. Az otthonteremtés segítése, valamint a koronavírus-világjárvány negatív gazdasági következményeinek csökkentése, a nemzetgazdaság stabilitásának biztosítása, új munkahelyek megvédése és új munkahelyek megteremtése céljából a veszélyhelyzet idejére kiterjesztésre kerülnek az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó eddigi szabályok. Ennek alapján egyszerű bejelentéssel építhetővé válik a hat lakást meg nem haladó, de legfeljebb 1.000 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület is. Ezen új esetkörbe tartozó építkezések során az építtető választhat, hogy egyszerű bejelentéssel vagy hagyományos építési engedéllyel szeretné-e folytatni az építkezést.

    Ezekben az esetekben – amennyiben az építtető az egyszerű bejelentést választja – egyeztetni kell az épület kitűzésének időpontját az építésfelügyeleti hatósággal, és az így egyeztetett időpontot az ÉTDR rendszerben öt nappal korábban be kell jelenteni. Erre azért van szükség, mert az építésfelügyeleti hatóság, az építtető és a fővállalkozó kivitelező kötelezően részt vesznek az új esetkörbe tartozó épület kitűzésén. Felhívjuk az építési folyamat résztvevőinek figyelmét, hogy a határidőben közölt kitűzés csak különösen indokolt esetben maradhat el.

    Mivel az új esetkörben nagyobb lakóépületek is építhetők egyszerű bejelentéssel, fontos az állékonyságra kiemelt figyelmet fordítani. Ezért ezekben az esetekben nem elég az egyszerű bejelentési dokumentáció, hanem az építési engedélyezési eljárásnál megszokott kivitelezési dokumentációra lesz szükség. Ezen kívül amennyiben a hatóság ugyanazért az állékonyságot, az életet vagy az egészséget veszélyeztető állapot előidézéséért kétszer már szankciót alkalmazott, harmadszorra már az épület lebontását rendeli el. Az új esetkörre vonatkozik még néhány, az eddigiekhez képest eltérő szabály: nem kell kötelező tervezői művezetőt alkalmazni, a tervdokumentációban menet közben bekövetkezett változásokat pedig az eddigi 1 nap helyett 15 nappal a megvalósítás előtt kell bejelenteni. Fontos még kiemelni, hogy az új esetkörbe tartozó lakóépületek csak a 2020. december 30-án vagy azt követően megtett bejelentések esetén építhetők egyszerű bejelentéssel.

    A jogszabályváltozások gyűjteménye megtalálható a Magyar Építészkamara oldalán: Jogszabály változások_2021_01_01

    A változással érintett legfontosabb jogszabályok megtalálhatók itt: http://mek.hu/index.php?link=Jelentos_jogszabalyvaltozasok_2021_januarjatol  

    Forrás: MÉK

  • Ez várható idén a lakáspiacon

    Az 5%-os újlakás-áfától szerinte nagy lendületet kaphat majd az új lakások piaca is, hasonlóan mint 2016 és 2020 közötti időszakban. A csökkentett lakásáfa miatt ismét megérheti a vállalkozóknak lakásokat építeni. Azt azonban most még senki sem látja, hogy lesz-e elegendő kivitelezői kapacitás mindehhez.

    A lakáspiacon a saját célra vásárlók helyzete sokat javulhat, ami természetesen a másik, eladói oldalon hozhat nehézségeket. A családtámogatásokat illetően a szakértő nem számít áremelkedésre, és hogy - a korábbiakhoz hasinlóan - az eladók zsebébe vándorolnak mad plusz haszonként a családtámogatások. "A célzott állami támogatásoknak köszönhetően mindenképpen lesz forgalomélénkülés, több adásvételre kerül majd sor, ám ezek várhatóan nem változtatnak a tendencián, a korábban már említett lakáspiaci konszolidáción, a lassan csökkenő, a reálishoz közelítő lakásárakon" - monta Balogh László.

    A lakásfelújítási támogatásról szólva elmondta, hogy ezzel a plusz forrással a vásárlók talán kevésbé fognak tartani az emberek a felújítandó vagy a közepes állapotú ingatlanoktól. "...a vásárlók többsége alapvetően újszerű vagy felújított ingatlant keres. Miközben a hazai lakásállomány 60 százaléka az átlagos, vagy annál rosszabb minőségű állapotban van. Ám az új támogatással nem csak ezek az ingatlanok kaphatnak új, több esélyt, hogy akár álmaink otthonává váljanak - monta Balogh László.

    Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatanhálózat alapító-tulajdonosa úgy véli, a helyzet folyamatosan javulni fog és őszre ismét elérheti a járvány előtti szintet az adás-vételek száma. Mint fogalmazott, az emberek továbbra is az ingatlanbefektetést tartják a legbiztonságosabbnak, és aki esetleg arra vár, hogy majd elkezdenek zuhanni a lakásárak, csalódni fog.

    Elmondta, hogy tapasztalatai szerint a járvány kezdete óta sok vásárló vár arra, hogy elkezdjenek csökkenni az ingatlanárak, de szinte kizárt, hogy ez megtörténjen.

    "2021 harmadik negyedévében olyan nagy lesz a kereslet, hogy az magával húzza a kínálatot és így az árakat is, tehát ha valaki addig nem mer lépni, valószínűleg rosszabbul jár, mintha nyár végéig nyélbe ütné az üzletet. Az elkészült koronavírus-vakcináknak köszönhetően apránként elkezdhetünk haladni a régi életünk felé, és ez egyben azt is jelenti, hogy az ingatlanpiacra is visszatérnek majd a vevők" - mondta.

    Forrás és a teljes interjú: Index, 24.hu

  • Átadták az első új önkormányzati bérházat Nyírbátorban

    A bérlők többsége decemberben megkapta a lakása kulcsát, így elkezdhetnek költözni. A beköltözők döntő többsége vagy fiatal egyedülálló, aki most szeretné elkezdni az önálló életet, vagy fiatal pár, akik együtt indulnak meg ezen az úton. A költözők között sokan a nyírbátori Ipari Parkban lévő gyárakban dolgoznak, vannak akik helyiek, de vannak akik napi szinten ingáztak a lakóhelyük és Nyírbátor között.

    Forrás: Nyírbátor Város Önkormányzata

    Mintegy 60-an költöznek most be, de 120-an adták be a majdnem másfél év alatt az előzetes igényüket, páran a kialakított feltételrendszernek nem feleltek meg, sokkal többen azonban visszavonták kérelmüket, mert időközben megoldódott lakhatási problémájuk.

    Az idei év nehézségei mellett, ez a kihasználtság jónak mondható, de az önkormányzatnál bíznak be, hogy tavasszal már teljes létszámmal fog a bérlakás működni. A bérleti szerződések pedig január 1-től érvényesek. 

    A Szénaréti tó közelsége csodás látványt nyújt az ott lakók számára, de az Ipari Park is közel van, ami további előny, azoknak, akik ott dolgoznak valamelyik gyárban. Az épület éppen elkezdték a Nyírbátor és Nyírgyulaj közötti kerékpárút építését is, , így a terep akkor lesz végleges, ha a kerékpárút is megépül. Az Ipari Park felé pedig egy új út kerül kialakításra, mely az ottlakóknak is könnyebbséget jelent majd eljutni a munkahelyükre.

    A lakbér mértéke 1.000 Ft/m2, ami igen kedvező a jelenlegi viszonyok között. Emellett a lakóknak természetesen fizetniük kell a lépcsőházi közös költségeket (világítás, fűtés, takarítás).

    Forrás: Nyírbátor Város Önkormányzata

    Cikkeink a témában:

    Nyírbátor hisz a bérlakásokban, és fel is építi őket - Helyszíni riport és interjú Máté Antal polgármesterrel

    Épülnek a bérlakások Nyírbátorban

    Bérlakásprogramok vállalati és önkormányzati összefogással

    Halaszthatatlan a kiszámítható bérlakásrendszer megteremtése

    Többszázlakásos fejlesztést tervez Nyírbátor

  • Energetikai követelmények: haladék a lakásépítőknek

    A korábbi szabályozás szerint januártól csak a közel nulla energiaigényű lakóingatlanokat lehetett volna átadni. Az új jogszabály ezt a határidőt 2021 júliusára tolta ki.

    "Öt éve mind a tervezők, mind a kivitelezők, mind a beruházók ismerhették, hogy a szigorúbb követelményeknek 2021-től már meg kell felelnie az épületnek. Ettől függetlenül jelentős számú építkezés van, amelyek megkockáztatták, hogy a határidő előtti utolsó évben szereznek nem közel nulla energiaigénynek megfelelő energetikai minőségben használatbavételt" - írja az Építési jog.

    A most megjelent rendelet szerint a nagyobb családi házakat és a legfeljebb ezer négyzetméter hasznos alapterületű, akár hatlakásos társasházakat is egyszerű bejelentéssel lehet építeni a veszélyhelyzet megszüntetéséig.

    – Az új szabályok lendületes évkezdést hozhatnak az lakásépítési szegmensben. Az energiafogyasztásra vonatkozó határidő meghosszabbítása miatt megkezdett ház- és társasházépítéseken dolgozó építtetők és a vevők sem kerülnek lehetetlen helyzetbe, ha az esetleges csúszások miatt az átadás a következő évre tolódik. Az építési engedélyezési folyamatot kiváltó egyszerű bejelentések kibővítése miatt pedig könnyebb lehet megfelelni a 2022 végi határidőnek, amely az ötszázalékos áfa kihasználása szempontjából fontos – magyarázta Balogh László, a hirdetési oldal vezető gazdasági szakértője.

    Szerinte 2021-ben a járvány miatt megtorpanó lakáspiac, ezen belül az újlakás-építések újabb támogatást kaptak ezzel. Az új szabályok és az otthonteremtési lehetőségek bővítése, köztük a kedvezményes, ötszázalékos lakásépítési áfa újbóli bevezetése felfuttathatja a lakásépítéseket.

    További információ: 

    https://epitesijog.hu/9936-a-kozel-nulla-kovetelmenyeknek-nem-megfelelo-epitkezesek-fel-ev-haladekot-kaptak 

    https://epitesijog.hu/9937-2021-ben-a-cegek-mar-1000-negyzetmeteres-hat-lakasos-epuletet-is-epithetnek-egyszeru-bejelentessel 

    https://epitesijog.hu/9938-a-300-es-1000-negyzetmeter-kozotti-egyszeru-bejelenteses-lakoepuletekre-vonatkozo-szigorubb-eloirasok 

    Forrás: MTI, Építési jog

  • 5 millió forinttal segítik a magánépítkezőket

    Novák Katalin hangsúlyozta: ezzel az állam ötmillió forinttal járul hozzá a sajáterős építkezésekhez is

    Az otthonteremtési programhoz és a családtámogatásokhoz kapcsolódó újabb lehetőségeket ismertetve a miniszter közösségi oldalán közzétett videójában kiemelte: a jövőben a nyugdíjasok is igényelhetik a csokot, ha megfelelnek minden feltételnek és dolgoznak a nyugdíj mellett. Példaként említette azt a helyzetet, ha a nyugdíjas nagyszülők nevelik az unokát, és valamelyikük dolgozik mellette.
    Hozzátette: bár a csokkal vásárolt ingatlant tíz évig nem lehet eladni, vagy elajándékozni, de a jövőben a szülők átírathatják majd azt a gyermekeik nevére a tízéves elidegenítési tilalom ideje alatt is.

    Szintén újdonság, hogy a jelzáloghitel-elengedés több fennálló lakáscélú jelzálogkölcsönre is érvényesíthető lesz.
    Így a második gyermek után járó egymillió, valamint a harmadik, vagy további gyermek utáni négymillió forintos elengedési mértéket több kisebb összegű lakáscélú jelzáloghitel közt megosztva is érvényesíthetik a családok - mondta.

    Hozzátette: a jelzáloghitel-elengedési lehetőség már az építési hitelekre is vonatkozik.

    Forrás: MTI

  • Tovább egyszerűsödik az építkezések e-ügyintézése

    Az elektronikus építési napló és az ÉTDR (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) az Országos Építésügyi Nyilvántartás digitális alkalmazásai, melyek az egyszerű bejelentéstől, illetve az engedélyezéstől az építőipari kivitelezési tevékenység befejezéséig az építkezés teljes folyamatát alkalmasak végigkísérni. Továbbfejlesztésük célja az elektronikus felületek használatának egyszerűsítése, új funkciók bevezetése, valamint az online felületek korszerű és egységes kialakítása.

    Az „E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában” projekt eredményeként az elektronikus építési naplót sokkal gyorsabban készenlétbe lehet majd helyezni, a napi folyamatok követése egyszerűbbé válik, térképi megjelenítő funkció is készül, valamint a jogutódlás is kezelhető lesz, ha építkezés közben például adásvétel vagy öröklés miatt változik az építtető személye. Az építési napló mobil alkalmazása is megújul, ez segíti majd a kivitelezőket a napló vezetésében, az építtetőket és műszaki ellenőröket pedig abban, hogy az építési munkákat valós időben követni tudják.

    Forrás és további információ: Lechner Tudásközpont

  • Rekordszintre nőtt a kiadó lakások száma

    A bérelhet lakások kínálata decemberben rekordszintre emelkedett. A tulajdonosok és ingatlanközvetítők 25 416 kiadó ingatlanhirdetésben kerestek bérlőt, az ingatlan.com öt évre visszatekintő albérletpiaci adatai szerint soha nem volt ilyen széles a választék az év utolsó hónapjában. “Ez meglepetést jelent, mivel az elmúlt években decemberben jellemzően szűkült a kiadó lakások kínálata. Most viszont rekord született, és még 2019 augusztusi kínálati csúcsához képest is majdnem 30 százalékkal több kiadó lakásból és házból válogathatnak a bérlők. Ez egyértelműen a járvány kedvezőtlen hatásaival magyarázható: a turizmus lényegében leállt, így nincs kereslet a rövid távon kivehető lakásokra. A pandémia miatt nőtt a munkanélküliség, sokan kénytelenek voltak feladni az albérletüket. Az egyetemisták egy része pedig hazaköltözött a digitális munkarend miatt. A kollégiumokból kiköltöző hallgatók viszont lecsaptak a kiürült lakások egy részére.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Az országon belül a fővárosban található a legtöbb kiadó lakás. Budapesten is csúcsra ért a kínálat december elején: több mint 18,8 ezer kiadó ingatlanhirdetés volt elérhető, ami szintén rekordot jelent az ingatlan.com adatai szerint. Balogh László hozzátette: “A kínálatbővüléssel párhuzamosan a bérleti díjak is csökkentek. Budapesten az átlagos havi bérleti díj decemberben 135 ezer forint volt, ami többéves mélypontnak felel meg.”

    Már nem csak Budapesten

    Az ingatlan.com szakértője elmondta azt is, hogy már nem csak Budapesten érezhető az albérletárak csökkenése, mivel a legtöbb egyetemvárosban kevesebbet kell fizetni a kiadó lakásokért. Veszprémben és Szegeden 4-5 százalékos az éves csökkenés mértéke, de Székesfehérváron, Szombathelyen, Tatabányán, Kecskeméten, Egerben és Győrben is 8-10 százalékkal alacsonyabb a kiadó lakások átlagos havi bérleti díja. Pécsen minimális, 1 százalékos az áresés, Miskolcon és Debrecenben pedig ugyanannyiba kerülnek az albérletek mint egy évvel ezelőtt. Hajdú-Bihar megyeszékhelyén azonban az utóbbi egy hónapban 9 százalékos csökkenés ment végbe, ami jelentősnek mondható.

    Ezt mutatja a lakbérindex

    A decemberi hatalmas kínálatbővülés és a budapesti árcsökkenés illeszkedik a korábbi hónapokban kialakult trendbe. A hivatalos adatok - azaz a KSH-ingatlan.com lakbérindexe - szerint októberben is mérséklődtek a bérleti díjak. Országos szinten 8,4 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint tavaly októberben, idén szeptemberhez képest pedig 2,3 százalékkal csökkentek.

    A KSH-ingatlan.com lakbérindexének részmutatói szerint októberben a fővárosban volt a legnagyobb az árcsökkenés: több mint 11 százalékkal estek vissza éves szinten. A többi országrész közül Pest megye és Észak-Magyarországon 1 százalék alatti volt a mérséklődés, a Dél-Alföldön viszont 3,8 százalékkal mentek lejjebb bérleti díjak a kínálati oldalon. 

    Budapesten belül októberben az előző hónaphoz képest a budai hegyvidéki városrészekben, vagyis az I., II. és XII. kerületekben volt a legkomolyabb csökkenés, több mint 5 százalékkal estek a bérleti díjak.

    Forrás: ingatlan.com

  • A lakásépítés továbbra is húzóágazat

    Az év első felében az állam hasonló mértékű megrendeléseket adott az építőiparnak, mint tavaly, míg az önkormányzati megrendelések megfeleződtek - mondta el Koji László az interjúban.

    A kormányzat otthonteremtési programjának, valamint az idén előkészített és a jövőre induló beruházásoknak köszönhetően az építőipar 2021 első negyedévének a végére léphet túl a koronavírus-járvány következményein – mondta.

    A 2021-es családtámogatási intézkedésekről Koji László azt mondta, fontos, hogy a következő hat évre az új lakások áfatartalmát előre lehet kalkulálni, hiszen - a 2022 végéig építési engedéllyel rendelkező lakásoknál - egészen 2026-ig 5 százalékra mérséklődik az áfakulcs. A lakásfelújítási támogatások nagy előnyének nevezte a piac tisztulását, miután számlával kell igazolni az elvégzett munkákat.

    A legutolsó negyedéves GDP-adatok alapján tavalyhoz képest az építőipar hozzáadott értéke 17,6 százalékal csökkent.

    Koji László hozzátette, ahhoz, hogy az ágazat ismét tartós növekedési pályára tudjon állni, építésgazdasági akciótervre van szükség, amely a kormányzat és a vállalkozások feladatait egyaránt meghatározza.

    A szakszövetség elnöke szerint a kormányzat szabályozással, megrendeléssel, támogatással és ellenőrzéssel tudja segíteni az építőipart, a cégek feladata az, hogy kormányzati segítséggel javítsák a hatékonyságukat, például képzésekkel, innovációkkal, amelyekbe a nagy és közepes cégeknek a mikro és a kisvállalkozásokat is be kellene vonniuk.

    Közölte, mindez azért fontos, mert a 114 ezer építőipari cég közül 108 ezer öt embernél kevesebbet foglalkoztat, vagyis mikrovállalkozás vagy önfoglalkoztató.

     

    Forrás: MTI

  • Könyvek a passzívházakról laikus építtetőknek és gyerekeknek

    Rezsnyák Péter kivitelező-építész hétköznapi nyelven írt gyakorlatias könyvet a passzívházak iránt érdeklődőknek, építtetőknek. 

    Az „Egyszerűen passzívház” című kötetben érthető magyarázatokkal vezet végig az ötletelés, tervezés és az építkezés folyamatán, és sorra veszi az olyan gyakorlati tudnivalókat is, amiket az érdeklődők sok esetben nem kapnak meg máshol.

    A könyvből megtudhatnak mindent a laikusok, az árnyékolástechnikától a hatékonyfűtési megoldásokon át az ideális hőszigetelés vastagságáig. Segít abban, hogy mit mondon az építtető a kivitelezőnek, sőt akár abban is, hogyan válasszon a passzívházhoz alkalmas építési telket.

    Nem marad érintetlenül a költségek, megétrülések kényes kérdése sem.

    A passzívházépítésről gyereknyelven

    Gyerekeknek szól a Martina Feirer és Alexandra Frankel könyve a passzívházakról. A klasszikus, rajzokkal gazdagon illusztrált gyerekkönyv öt és tíz év közöttieknek magyarázza el játékos formában, hogyan is működik a passzívház, és miért fontos a környezettudatos szemlélet és energiahatékonyság egy ház építésekor.

     

    Elmagyarázzák, mi is az a passzív szolárház, hogyan működik, hogyan épül meg, milyen anyagokkal szigetelik a falakat, hogyan jut be a meleg a házba, és hogyan előzik meg, hogy a hideg kint maradjon.

    A gyerekkönyv jelenleg öt nyelven olvasható, használata segítséget nyújthat a környezettudatosságra való iskolai és óvodai nevelésben is. A húszoldalas könyv kihajtható és mozgatható részei teszik még érdekesebbé a téma felfedezését. 

    Az oldalpárok végén játékos feladatok is vannak, például tárgyakat kell megtalálni a történetben.

    Videó a könyvről: https://www.facebook.com/103643389712204/videos/992971517797784

    Forrás: Realista.hu, Octogon

  • A lakásfejlesztők ugrásra készen várják a kedvezményes áfát

    Moderátor: Kiss Gábor, ügyvezető igazgató, Metrodom Kivitelező Kft.

    Beszélgetés résztvevői:

    - Banai Ádám, monetáris politikáért és devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető, Magyar Nemzeti Bank

    - Doron Dymschiz, társ- vezérigazgató, Duna House Holding Nyrt.

    - Földi Tibor, vezérigazgató, Cordia Magyarország Zrt.

    - Martin János MRICS, lakóprojektekért felelős igazgató, Wing Zrt.

    - Dr. Ódor Dániel, Partner, Taylor Wessing

    Földi Tibor úgy látja, hogy a bejelentett otthonteremtési csomaggal egy kormányzati lakáspolitika kezd körvonalazódni. Ez a csomag segíti majd a kilábalást, ám a Cordia vezérigazgatója csak korlátozottan optimista, mert amellett, hogy az intézkedések sok pozitív változást jelentenek, kérdéseket és lehetséges negatív mellékhatásokat is hozhatnak. Kérdés például, hogyan alakulnak majd az építési költségek - ez a többi építőipari szereplő magatartásáról is függ, Az is kérdés, mennyi kormányzati megrendelés érkezik majd a következő időszakban az építőiparba, hiszen ez megint komoly kapacitáshiányt okozhat. A kapacitáshiány növelné a költségeket, a költségek pedig a lakásárakat, ami akár a családok számára elérhető támogatásokat és felemésztheti.

    Földi hangsúlyozta, hogy az ideiglenes kedvezményes áfa nem a legjobb megoldás, hiszen mindenki egyszerre akarja majd az építési engedélyeket megszerezni, elindítani a beruházásait. Ugyanakkor az engedélyeztetési kapacitások már most is túlterheltek, a kormányhivatalok és a szakhatóságok nehezen tartják a lépést az engedélyeztetésben. Egy engedélyeztetési dömping teljesen tarthatatlan helyzetet hozhat. Ezért Földi Tibor úgy gondolja, hogy a kedvezményeket hosszabb távra kellene bevezetni.

    A kivitelezői kapacitásokkért a többi megszólaló is aggódott, és itt egyértelműen problémákra számítanak. Még akkor is, hogyha esetleg más szektorokban (iroda- és szállodaépítés) a kevesebb beruházás miatt fel szabadulhatnak kapacitások. Ugyanakkor - hangsúlyozta Martin János - a felújítási támogatás is munkaerőt fog elszívni a lakásépítésektől. Ő arra számít, hogy a mostani stagnálás után növekedni fognak a lakásárak.

    Doron Dymschiz is, bár növekedésre számít hosszú távon a lakáspiacon, úgy gondolja, hogy az új építések növekedésének a használt piacra is pozitív hatása lesz. Ez a piac is élénkülhet. A körülbelül 160 ezer tranzakció/év jónak számít, de az idén csak 130 ezerre számítanak. 2021-re körülbelül ugyanennyit vár, de talán 2022-re már ismét elérheti a 150 ezret a lakás-tranzakciók éves száma.

    Mint mondta, a járványhelyzet, a home office felértékelte mindenki számára az otthon minőségének jelentőségét, az energiahatékonyságot, a zöld környezetet, és ez a keresletben is megmutatkozik.

    Ennyi lakás épülhet a következő években

    Az biztos, hogy a kedvezményes lakásáfa növekedést hoz majd a lakásépítési piacon, bővülni fog a kínálat és javulni fog a lakásállomány megújulásának üteme is.

    Banai Ádám is egyértelmű jelentősnek nevezte a bejelentett támogatásokat a lakásépítések szempontjából, elsősorban az áfakedvezményt emelte ki, de felhívta a figyelmet az segítő tényezőkre is, pl. a kedvező hitelekre. Ő is kérdésesnek nevezte azonban, hogy lesz-e elegendő kivitelezői kapacitás a lakásépítések és lakásfelújítások megvalósítására.

    A jogszabályok még nem jelentek, meg mindenki várja a részletszabályokat, hiszen azok sok kérdést megválaszolnak majd. Egyelőre annyi tudható, hogy 2022. december végéig kell megszerezni majd a végleges építési engedélyt. Ezekre a beruházásokra vonatkozik majd az öt százalékos áfa. A lakásokat 2026 végéig kell majd átadni - mondta el Dr Ódor Dániel. Ez azért fontos a korábbi kedvezményes időszakhoz képest (amikor a lakások átadása volt a határidő), mert így kiszámíthatóbbak, tervezhetőbbek leszek a beruházási projektek, a kivitelezések. A végleges építési engedély, vagyis amikor azt a hatóság elfogadja és közzéteszi, már jogerősnek számít, csak bírósági úton támadható meg, aminek azonban nincsen halasztó hatálya, tehát az építési engedély birtokában az adott lakóingatlan meg tud felelni a kedvezményes áfa követelményeinek.

    A lakásépítési projektekben is érdekelt beruházók képviselői egyöntetűen megerősítették, hogy tervekkel, beépíthető telkekkel, indulásra kész projektekkel ugrásra készen várják az újabb kedvezményes időszakot. tervekkel, beépíthető telkekkel, indulásra kész projektekkel. Megerősítették, hogy több ezer lakás építését tervezik a következő években.

    Arról, hogy mennyi lakás épülhet a következő kedvezményes időszakban, Banai Ádám úgy vélekedett, hogy a 2020-as 20 ezer közeli építés után jövőre csökkenni fog még az átadott lakások száma, hiszen ekkor még nem fog látszani a mostani támogatás hatása. 2021-22-ben főleg az építési engedélyek növekedése látszik majd, és ez akár elérheti a 2016-18 közötti 70 ezret is. 2022-től lehet majd a mostani 20 ezres szintet remélni. Úgy gondolja, hogy az ideálisnak mondott évi 30-40 ezres lakásépítési számot még nem fogjuk tudni elérni, ahhoz tartósabb, kiszámíthatóbb környezet kell.

    Földi Tibor is úgy gondolja, hogy elérhetjük majd a korábbi évek magas lakásépítésiengedély-számot, talán meg is haladhatjuk. 2023-tól azonban ismét zuhanása számít, amennyiben nem jön újabb támogató intézkedés.

    Az átadott lakások számában csak később, elnyújtva mutatkozik majd meg az áfacsökkentés hatása. Ez ezúttal 2026-ig kitolódik.

    Hosszú távú stratégia kellene

    A kiadott lakásépítési engedélyek számának körülbelül feléből lesz csak átadott lakás - mondta Martin János. A korábbi kedvezményes időszakhoz képest most máshonnan indulunk, a kereset kisebb lehet mint 2015-16-ban, és vélhetően kevesebb lesz az elérhető, beépíthető telek is. Reményei szerint 2026. után talán átgondoltabb stratégia alakul majd, hogy hosszabb időszakra lehessen tervezni. A fejlesztők számítanak a hosszú távú kedvezményes áfára.

    Az előző kedvezményes időszakhoz képest most mindenképpen kiszámíthatóbb környezetbe érkezik a csökkentett áfa. Akkor egy felfutás elején érkezett, azt erősítette, most azonban egy lefelé zuhanást állíthat meg - mondta Banai Ádám. Ő biztos benne, hogy most is lesznek kapacitásproblémák és nem csak a kivitelezésben, hanem a tervezők körében is. Bár pozitívak a mostani intézkedések, 10-15 évre szóló, hosszú távú jövőkép ezzel sem valósul meg-

    Most sokkal felkészültebbek a szereplők, más a piaci helyzet, erősebb az építőipar – tette hozzá Földi Tibor, de mindenképpen hosszabb távra kellene tervezni, az építőipar a hosszú távú tervezést igényli.

  • Tovább csökkentek a lakásbérleti díjak

    Felemás eredményekkel zárta a szeptembert a magyarországi albérletpiac - áll az ingatlan.com legfrissebb elemzésében. Az országszerte bérbe vehető lakások díjainak alakulását ismertető KSH-ingatlan.com lakbérindexből kiderül: idén szeptemberben 5 százalékkal voltak alacsonyabbak az albérletárak az egy évvel korábbinál. “A fővárosban stabilizálnak látszik a 10-15 százalékos éves árcsökkenés, míg az ország többi részében inkább stagnálnak a bérleti díjak éves összevetésben.” - értékelte a legújabb eredményeket Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A frissen bejelentett, koronavírus-járvány terjedését gátló intézkedések azonban átrajzolhatják az albérletárakat az év hátralévő részében.

    Idén a koronavírus írja át a bérleti díjakat

    “A szeptember minden évben egy új időszakot hoz az albérletpiacon, a hónap kezdetén a tanév indulása miatt véget ér a nyári albérletszezon, amely a korábbi években bérletidíj-emelkedést hozott. Az idei év teljesen rendhagyó a koronavírus-járvány miatt, amely bizonytalanná, változékonnyá tette a piacot” - fogalmazott Balogh László.

    Az ingatlan.com szakértője azt is hozzátette: “A felsőoktatás novemberben ismét a digitális térbe költözik, ezért sok hallgató költözhet haza, aminek következtében tovább nőhet a kiadó lakások jelenleg is rekordnagyságú kínálata. A megüresedő lakások miatt bővülő kínálat pedig minden bizonnyal további bérletidíj-csökkenést okozhat az év hátralévő részében.” Balogh László szerint a helyzet nyertesei azok az egyetemisták és főiskolások lehetnek, akik a kollégiumok bezárása miatt albérletbe költöznek, mivel ők Budapesten már több mint 14 ezer, országos szinten pedig több mint 21 ezer kiadó lakásból tudnak válogatni. A fővárosi kínálat az elmúlt egy évben 62 százalékkal, a többi egyetemvárost is magában foglaló országos kínálat pedig 42 százalékkal növekedett az ingatlan.com adatai alapján.

    A budapesti albérletárak 2017-et idézik

     

    A fővárosban jelenleg átlagosan havi 140 ezer forintért kínálják bérlésre a kiadó lakásokat, ami 15 százalékkal alacsonyabb összeg, mint amit a koronavírus-járvány megjelenése előtt kértek a tulajdonosok. Az ingatlan.com szakértője elmondta, hogy utoljára 2017 novemberében voltak ilyen alacsonyak az átlagos havi bérleti díjak. A többi egyetemvárosra inkább az árak stagnálása volt jellemző, így Debrecenben most havonta átlagosan 110 ezer, Győrben 100 ezer, Pécsen pedig 90 ezer forintért lehet kibérelni egy lakást. Az olcsóbb egyetemvárosok közé Nyíregyháza, Miskolc és Eger tartozik, ahol 80 ezer, 84 ezer és 90 ezer forint a havi átlagos bérleti díj az ingatlan.com kínálatában.

    Forrás: ingatlan.com

  • Középtávon 100 ezer új lakásra van kilátás

    Megtört az elmúlt években fokozódó lakásépítési kedv, amire számítani lehetett egyrészt a kedvezményes lakásépítési áfa tavalyi kivezetése, másrészt a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai miatt. Közben az átadott lakások száma jelentősen nőtt - áll az ingatlan.com legfrissebb elemzésében, amely több mint 6 ezer ingatlanhirdetés alapján azt is bemutatja, hogy november elején mennyiért kínálták a piacon az új lakásokat.

    Megugró átadások, felemás helyzet az országon belül

    Az év első kilenc hónapjában közel 13 ezer lakás megépült, ami 25 százalékos növekedésnek felel meg éves összehasonlításban. “Az emelkedésben több tényező is szerepet kapott. Egyrészt, hogy sok, a korábbi években megindított lakásépítés csak az idén fejeződött be. Másrészt az is hozzájárult a növekedéshez, hogy az idén átadott lakóingatlanokra még nem vonatkoznak a 2021-től érvényes szigorúbb energetikai követelmények, ezért is igyekezett számos építtető befejezni az építkezést, ugyanis a szigorúbb előírások költségesebbé teszik a beruházást. Igaz, az új energetikai követelmények miatt a jövő évtől környezetbarátabb, alacsonyabb kibocsátású lakások épülhetnek” - értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: “A friss adatokból az is látszik, hogy a vidéki lakásátadásoknak köszönhető a növekedés”

    Az országon belül különbségeket jól mutatja, hogy Budapesten 4,1 százalékkal 2420-ra csökkent az átadott lakások száma, ezzel szemben a megyei jogú városokban, a kisebb vidéki városokban és a községekben 19-48 százalékos növekedés következett be. Az ingatlan.com szakértője szerint 2020-ban akár 22 ezer új lakás is elkészülhet. Az ingatlan.com kínálati piaci adatai szerint október végén az eladásra hirdetett új lakások esetében a medián négyzetméterár 880 ezer forint volt. Debrecenben 624 ezer forintot tett ki, Győrben 494 ezer forintnál tartottak az árak, Kecskeméten pedig a négyzetméterárak mediánja 623 ezer forintra rúgott. (A medián négyzetméterár azt jelenti, hogy meghirdetett lakások felét ennél alacsonyabb, másik felét pedig magasabb áron kínálták az eladók.)

    Még hanyatlik a lakásépítési kedv, 100 ezer új lakásra van kilátás 2026-ig

    A lakásépítési kedv ugyanakkor jelentősen csökkent. Az első háromnegyed évben alig több mint 17 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki a hatóságok, ami közel 40 százalékos visszaesést jelent éves szinten. Ez 2016 óta a leggyengébb kilenchavi eredmény, az utóbbi években ugyanis rendre bőven 20 ezer felett volt a lakásépítési engedélyek száma.

    A lakásépítési kedv 2021-ben biztos, hogy elmozdul a mélypontról, mivel jövőre ismét a kedvezményes 5 százalékos áfakulccsal lehet értékesíteni az új lakásokat. Mivel az intézkedés lehetővé teszi, hogy a 2022-ben építési engedélyt kapott ingatlanokat még 2026-ban is 5 százalékos áfával lehessen értékesíteni, így akár 100 ezer lakás is megépülhet ebben a következő 6 évben.

    Forrás: ingatlan.com

  • A bejelentett otthonteremtési támogatások valós esélyt nyújtanak a lakásépítések felfutására

    Az idén elinduló rozsdaövezeti program, valamint a bejelentett kormányzati otthonteremtési intézkedések – 5% áfa az új lakásokra, a csokot igénylő családoknak áfa- és illetékmentesség, emelt támogatás többgenerációs otthonokra, valamint a lakásfelújítási támogatás – új lendületet adhatnak a lakáspiacnak, a lakásépítéseknek. Ezt tovább erősítené az MNB által javasolt 0%-os lakásépítési, lakásvásárlási hitel.

    A 2013. évi évszázados mélypontot (7293 db lakáshasználatbavételi-engedély) követően 2019 évig emelkedő trendet mutattak az építések, ebben a kormányzati intézkedéseknek (5%-os áfakulcs, áfavisszatérítés, csok, jelzáloghitel-elengedés, babaváró hitel) alapvető szerepük volt. A kedvezményes áfa kulcs 2019 év végi kivezetése előrevetítette a visszaesést, amire a járványhelyzet ráerősített.

    A lakásállomány 100 éves megújulásához legalább évi 40 ezer lakás építése szükséges. 2019-ben épült mennyiség a szükséges lakásépítésnek mintegy fele, az eddigi 2020. adatok ehhez képest visszaesést jeleztek. Ezzel Magyarországon a régiós országokhoz (Ausztria, Lengyelország, Németország, Szlovákia) képest jelentősen alacsonyabb a lakásépítési volumen mind a lakásállományhoz képest, mint népesség arányosan.

    Ezért is fontos, hogy a Kormány aktív intézkedésekkel őrizze meg legalább a 2019-es lakásépítési szintet (cca 20 e lakás /év). A Kormány által a közelmúltban bejelentett otthonteremtési intézkedéseknek ebben kulcsszerepük van.

    Lényeges lenne, hogy a lakásépítési és a lakásfelújítási piacon hosszú távú kiszámíthatóság legyen, legyenek lakásépítési, felújítási célszámok. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.

    A ciklikusság csökkenthető lenne a piaci bérlakásépítések beindulásával, amihez elérhetőek az MNB kedvezményes NHP forrásai. A bérleti díjak megfizethetőségéhez szükséges lenne további ösztönzők, – pl. cafetéria lakbértámogatás – bevezetése is.

    Egy piaci, vagy közhasznú  bérlakásépítési intézményrendszer kialakítása (Közhasznú lakásépítési program javaslat) további közvetlen beavatkozási eszköz lehetne a kormányzat kezében. A közhasznú lakásépítés program esetében az állam lenne a lakás tulajdonosa, a bérlőknek pedig gyermekszám függvényében vételi joga lenne az általuk bérelt lakásra.

    A felújítások, korszerűsítések ösztönzése ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehet. Fontosnak tartjuk, hogy folyamatosan legyenek elérhető kamatmentes hitelek energetikai korszerűsítésekre. Lényegesnek tartjuk, hogy egyes esetekben a felújítás helyett a helyettesítő új építés a gazdaságilag és műszakilag is indokolt megoldás, a támogatási rendszer ezt megfelelően vegye figyelembe.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a kormány a jövőben nem engedné az építési számokat.

    A KSH szerint 2020 negyedévében az előző évhez képest:

    ·        Budapesten 2420 lakást vettek használatba, 4,1%-kal kevesebbet, mint 2019 első három negyedévében. Minden más településkategóriában növekedett a lakásépítés, a megyei jogú városokban 34, az egyéb városokban 48, a községekben 19%-kal.

    ·        A természetes személyek által épített lakások aránya 44, a vállalkozások által épített lakások aránya 55% volt.

    ·        Az új lakóépületekben használatba vett lakások 49%-a családi házban, 43%-a többlakásos épületben, 3,5%-a lakóparkban volt található.

    ·        A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,5 m2-rel, 95,6 m2-re csökkent 2019 első három negyedévéhez képest.

    ·        Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 17.278 volt, 37%-kal kevesebb a 2019. azonos időszakinál. A különböző településkategóriákat eltérő folyamatok jellemezték: a nagyvárosokban az építendő lakások száma alig több mint fele volt a tavalyinak (Budapesten 55, a megyei jogú városokban 54%-a). A kisebb településeken a csökkenés mérsékeltebb volt, a városokban az építendő lakások száma a megelőző évi érték 70, a községekben 83%-át tette ki. Az építtetők az esetek 55%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

    ·        2019 első három negyedévéhez képest az engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma a legtöbb megyében csökkent, azonban Fejér megyében 77, Veszprém megyében 8,8, Nógrád megyében pedig 12%-kal növekedett.

    ·        2019 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 22%-kal kevesebb, összesen 8452 lakóépület építését tervezik az országban. A nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2814 volt, 11%-kal kisebb az egy évvel korábbinál.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk az ábra alatt letölthető.

  • Folyamatos negatív sokk érte a hazai albérletpiacot

    Ellentétes fordulatot vett a bérleti piac

    2019 utolsó negyedévében a fővárosi albérletpiacon egy természetes lassuló szakasz következett, a lakásbérleti díjak stagnálásnak indultak. Tavaly decembertől egészen februárig változatlanok voltak az árak. Majd a hazánkba márciusban betörő világjárvány az albérletárakat több, mint 6%-kal vetette vissza, a csökkenés pedig azóta is tart. Egy év alatt – 2019 szeptembere és 2020 szeptembere között – a lakásbérleti díjak esetén 11%-os visszaesés volt tapasztalható.

    A növekvő esetszámok hatására az oktatási intézmények március 13-ától bezártak, az iskoláknak határozatlan ideig digitális oktatásra kellett átállni. Ez nagyban megnehezítette a lakástulajdonosok helyzetét: a főiskolai hallgatók nagy része hazatért szülővárosába, hátrahagyva az addig fenntartott albérletet. Emellett a munkahelyi elbocsátások sem kedveztek a bérbeadóknak, a bérlőket terhelő nehézségek miatt jelentős bevételtől estek el.

    De nem csak a világjárvány hatott negatívan a fővárosi kiadó lakások piacára. A júliusban elfogadott Airbnb-törvény hatására megnőtt a hosszútávra kiadó lakások száma a piacon, a turisztikai célú – azaz rövid távú – lakáskiadásra berendezkedett tulajdonosok az önkormányzati szigorításoktól félve jobbnak látták a hosszú távú lakáskiadásra való áttérést.

    A visszaesés mértéke meghaladta a 10%-ot

    A megnövekedett kínálat és az egyre fogyó kereslet hatására szeptemberre a bérleti díjak visszaesése meghaladta a 10%-ot, az ingatlannet.hu statisztikái szerint a csökkenés mértéke már 11,2%. Jelenleg – a szeptemberi adatok alapján – 3314 forintért kerülnek meghirdetésre átlagosan a kiadó lakások négyzetméterenként. Ezzel szemben a koronavírus-járvány előtt – idén februárban – még 3700 forintos átlagos négyzetméter áron lehetett kiadó lakáshoz jutni a fővárosban. Ami a lakásonkénti bérleti díjakat érinti, jelenleg már 100 ezer forint alatti bérleményt is találunk a piacon, de a nagyobb lakások esetén még mindig 120 és 150 ezer forinti közötti havi összeget kell fizetni a lakástulajdonosoknak.

    Utolérheti a vidék a fővárost?

    Nem sokkal maradnak el a vidéki árak a fővárosi bérleti díjaktól. Ha az árak visszaesése tartósan fennáll, hamarosan a vidéki árak szintjére csökkenhetnek a budapesti kiadó lakásokért kért díjak.  Vidéken a következő árak jellemzőek: a győri albérletek többsége jelenleg 100-120 ezer forint fejében kerül bérbeadásra. A szegedi, valamint pécsi albérletek árára – a budapesti árakkal szemben – a koronavírus-járvány nem volt hatással, a négyzetméterenkénti ár 2000 forint körül mozog, így a kiadó lakások nagy része a 90 és 120 ezer forint közötti bérleti díj körül mozog. A legnagyobb vidéki városban, Debrecenben a legdrágább az albérlet: négyzetméterenként 2400 forintot kérnek a főbérlők. Ez alapján a lakástulajdonosok Debrecenben az albérletek többségéért 150 és 160 ezer forint közötti összeget kérnek el.

    Stagnálás várható a bérleti díjak esetén

    Az idei év változásai nem kedveztek az albérletpiacnak. Az eddigi évek növekvő tendenciája folyamatosan dráguló albérletpiacot eredményezett, majd több negatív hatás is közrejátszott a lakásbérleti díjak nagymértékű visszaesésében. A budapesti lakástulajdonosokat érintették a legsúlyosabban az bérleti piacon bekövetkező változások. A szakértők szerint a folyamatos visszaesés mértéke csillapodhat, a következő időszakban a bérleti díjak stagnálása lesz várható.

    Forrás: Ingatlannet

  • Családi tetőtér-beépítésekre is jár a csok maximuma

    A miniszter szerint gyakori élethelyzet, hogy egy családban a családi ház tetőterét beépítené egy fiatal pár, hogy ott neveljék gyermekeiket. Ők egy gyermek vállalása vagy nevelése esetén 600 ezer forintot, két gyermek esetében 2,6 millió, három gyermek nevelése vagy vállalása esetén 10 millió forintot vehetnek igénybe vissza nem fizetendő támogatásként.

    Novák Katalin hangsúlyozta, a csok általános szabályai vonatkoznak erre az esetre is, azaz meglévő gyermeknél nincs életkori határ, a vállalt gyermekeknél viszont legfeljebb 40 éves lehet az anya. Az építésnek meg kell felelnie a csok követelményeinek, így egy gyermek esetén legalább 40, két gyermeknél 50, három vagy több gyermeknél 60 négyzetméter kell, hogy legyen az alapterület. Az igénylés feltétele az lesz, hogy a nagyszülőktől önálló, más tulajdonban lévő, külön bejáratú otthon jöjjön létre konyhával, fürdőszobával, lakótérrel. 

    Újabb, a lakáspiacon eddig marginális szerepet játszó területet kerül be az állami lakásprogramba - írja elemzésében az ingatlan.com.  

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy a KSH adatai szerint a 2005 és 2015 között a lakás- és családiház-átalakítások elenyésző, kevesebb mint 1 százalékát adták a tetőtér-beépítések, és jellemzően családi házaknál fordultak elő. A most bejelentett intézkedések középpontjában is a családi házak többgenerációs bővítése áll.

    “A tetőtéri lakások piacán vannak lehetőségek, ugyanis a legfelkapottabb településeken az utóbbi években jelentősen csökkent a társasház-építésre, lakás- és családiház-építésre alkalmas telkek száma. Az eladásra kínált telkek átlagos négyzetméterára az elmúlt 5 évben a fővárosban több mint duplájára emelkedett, és a megyeszékhelyeken is 40 százalékos drágulás történt. A kihasználatlan, illetve felújításra szoruló tetőterekben még van lehetőség újabb lakások kialakítására, az új programmal ez a szegmens kaphat lendületet.” - fogalmazott a szakember. Idén októberben nem ez az első bejelentés, ami használt ingatlanokra vonatkozik. Várhatóan januártól ugyanis az állam 50 százalékos, maximum 3 millió forintos támogatást ad a gyermekes családok lakásfelújítási kiadásaira.

    Az ingatlan.com adatai szerint a budapesti tetőtéri lakások medián négyzetméterára október végén 771 ezer forint volt a kínálati piacon. A megyei jogú városokban 427 ezer forintért kínálták ezeket négyzetméterenként a tulajdonosok, a kisebb vidéki városokban pedig 465 ezer forintért. A beépíthető tetőtérrel rendelkező fővárosi családi, valamint iker- és sorházak esetében az átlagos négyzetméterár 580 ezer forintot tett ki a kínálati piacon. A megyei jogú városokban 360 ezer forintos árszint a jellemző. A kisebb vidéki városokban ugyanezeket 354 ezer forintért hirdették a tulajdonosok. A községekben lévő tetőtér-beépítésre alkalmas házak pedig 254 ezer forintos négyzetméteráron kerültek a piacra.

    Egy lakáskorszerűsítés, -bővítés, ezen belül, akár egy tetőtér-beépítés, jelentős kiadással járhat, de a bankok palettáján régóta elérhetőek a szóban forgó lakásberuházásokhoz felvehető lakáshitelek. A money.hu hitelkalkulátora szerint a bővítésre felvehető 5 és 10 millió forintos, végig fix törlesztőrészletű 20 éves futamidejű lakáscélú hitelek közül a legkedvezőbbek havi részlete az alacsonyabb hitelösszeg esetében 31-33 ezer, a nagyobb hitelnél pedig 64-65 ezer forint. Amennyiben életbe lép a most bejelentett tetőtér-építési támogatásra vonatkozó program, akkor az érintettek még ennél is kisebb ráfordítással tudják megvalósítani a tetőterek beépítését.

    Forrás: kormany.hu, Magyar Nemzet, ingatlan.com

     

  • Mapei: jókor lépett a kormány

    A kormány bejelentését követően módosította várakozásait a Mapei Kft. A vállalat néhány hete még mérsékelt pesszimizmussal tervezett, annak ellenére, hogy kedvezően alakult a forgalma, 18 százalékos növekedést ért el a harmadik negyedévben.

    „A második hullám, a mélyépítési és közműépítési munkák mérséklődése, a lakásépítések visszaesése, valamint a szerződésállomány csökkenése miatt stagnálásra számítottunk. Azonban az otthonfelújítási támogatás és az újépítésű otthonok öt százalékos áfája új lendületet ad az építőiparnak” – mondta Markovich Béla, a Mapei ügyvezetője.

    A szakember véleménye szerint a támogatások hatására újra fellendül a lakásépítési és felújítási piac. Az otthonfelújítási támogatással jelentősen bővül a kedvezményezettek köre, olyanokat is felújításra ösztönözhet a program, akik korábban nem terveztek munkálatokat. Mindez kisebb otthonépítési és felújítási boomot eredményezhet.

    A kereslet várható élénkülése előre láthatóan nem okoz nehézségeket. A Mapei Kft. információ szerint mind a gyártók, mind a kereskedők elegendő kapacitással rendelkeznek a kereslet kielégítésére, nem lesz építőanyaghiány.

    A vállalat nem számít áremelkedésre, az építőanyagok ára és a munkadíjak árszínvonala megfelel a piaci helyzetnek. Egyedül a kereslet változásaira érzékenyen reagáló szerkezetépítési anyagok áraiban várható változás. Mivel az elmúlt időszak lassulása miatt csökkent a kereslet, sok helyen csökkentek az árak, ezért elképzelhető, hogy kompenzál a piac.

    Markovich Béla szerint azonban ami erősödni fog, az a szakemberhiány. Ennek következményeként nőni fog a várakozási idő, amely jelenleg 119 nap a Mapei Kft. felmérése szerint. Ennélfogva érdemes már most szakembert keresni és leszerződni, még ha a munka valamikor a jövőév közepén kezdődik is el. Főleg családiház építésnél érdemes előre gondolkodni, mert a generálkivitelezők kapacitása erősen korlátos. A szakember úgy látja, hogy tavasztól, a támogatások elindulása után már egyre nehezebb lesz szakembert találni.

    Forrás: Mapei 

  • Lakásépítés: továbbra is nagy különbségek a megyék között

     

    A legtöbb lakást Pest megyében, Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében építették 2020 I. félévében. A tízezer lakosra jutó épített lakások országos átlaga 8,9. Ezt hat megyében sikerült meghaladni: Győr-Moson-Sopron, Pest, Vas, Hajdú-Bihar és Somogy megyében, valamint Budapesten. A mutató értéke Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (30), az országos átlag 3,3-szerese.

     

    A tavalyi év azonos időszakához képest hat megyében csökkent a lakásépítések száma, a többiben növekedett, kiugró növekedést figyelhetünk meg Somogy megyében, Hajdú-Bihar, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Siófokon kiugró volt a növekedés: Somogy megye 571 átadott lakásának közel háromnegyede Siófokon épült.

     

    A régiók összehasonlításában Közép-Magyarország toronymagasan vezet, utána Nyugat-Dunántúl és Észak-Alföld következik.

     

    Ha az idei év első kettő negyedévet hasonlítjuk össze, akkor azt látjuk, hogy összességében csökkent az átadott lakások száma. Megyékre lebontva kitűnik, hogy Budapesten például csaknem harmadára esett az elkészült lakások száma. Jelentős csökkenés figyelhetünk meg Somogy megyében, de Pest megyében is. Ugyanakkor Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Vas és Fejér megyében jelentősen nőtt lakásépítések száma 2020 második negyedévében az első negyedévhez képest.

     

    A lakások 54%-át természetes személyek építették. A lakások 56%-a értékesítés céljából készült, 46% pedig saját használatra.

     A megépített lakások 49%-a családi házban, 43%-a többszintes több lakásos épületben található.

    Az épített lakások átlagos alapterülete (97 m²) az előző év azonos időszakihoz képest kismértékben csökkent. A legnagyobb lakásokat Fejér és Heves megyében, a legkisebbeket Budapesten és Somogyban vették használatba

     A 2020 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján 12.475 új lakásnak az építése kezdődhetett el, 32%-kal kevesebbnek, mint 2019 azonos időszakában. Ennek hátterében részben a megváltozott piaci-jogszabályi körülmények (az újonnan épített lakások 5%-os áfa-kulcsának kivezetése) hatására bekövetkezett építési kedv csökkenés, részben a koronavírus okozta járvány miatti átmeneti visszaesés húzódott meg. Az építendő lakások száma az előző év azonos időszakához képest 2020 első félévében főként Fejér és Veszprém megyében nőtt. A legtöbb megyében azonban csökkent az engedélyek és az egyszerű bejelentések száma.

     

    2020 második negyedévében a lakásépítési engedélyek száma is csökkent az előző negyedévhez képest. Elsősorban Budapesten volt jelentős a csökkenés, Pest, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében ugyanakkor nagyobb mértékben nőtt az engedélyek száma.

     

  • Lélegzetvételhez juthat a lakáspiac

    Az IFK alelnöke hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a megfelelő kínálat kellő mértékű felépülése éveket vesz igénybe. Leszögezte, hogy a hosszú távú, kiszámítható szabályozás a piac számára nélkülözhetetlen, ezért az IFK a kedvezményes áfa további, több cikluson átívelő meghosszabbítását támogatja.

    A kormány közösségi oldalra tett bejelentése és a mai Kormányinfó alapján a 2022. december 31-ig megkezdett építkezések esetében 5% lesz a lakásépítések áfája.

    A mostani döntés szerint a kedvezményes áfa azokra az építkezésekre is vonatkozik, amelyeknek jelenleg is zajlik a kivitelezése. Az új fejlesztések számára 2 éves időszak áll rendelkezésre (2022. december 31-ig), hogy megtegyék az előkészületeket, mely időtartam alatt az építési engedélyt meg kell szerezni. A szabályozástól függően (építési engedély megléte vagy megkezdett kivitelezés) 5 év áll rendelkezésre, hogy a beruházásokat az építők befejezzék, és a lakásokat átadják – ismertette az IFK alelnöke. Hozzátette: az IFK tanulmányozni fogja a részleteket, várja a jogszabály megjelenését.

    Kiss Gábor szerint a keresleti oldalon is biztató a helyzet, mert jövőre a járvány enyhülése, a vakcina megléte újra megerősítheti a lakásvásárlók jövőbe vetett hitét, ami kiegészül Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter által előkészített - de még nem ismertetett-, minden idők legnagyobb otthonteremtési programjával és az MNB lakásvásárlás céljára elérhető 0%-os hitellehetőségével.

    A lakóingatlan-piac 2008 óta nagy kilengésekkel nehezen tervezhetően működik, a 2008-2015 közötti időszak alacsony kibocsátás mellett a túlélésről szólt, majd a 2016-2020 közötti időszakban meredeken emelkedett, melyet egy zuhanás követett. A piac és a szakmai elemzések már tavaly év vége óta folyamatosan jelzik, hogy a 4 éves, kedvezményes áfa időszak után, a lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5%-áfa kivezetésével egy negatív spirálba kerültünk, a lakáskínálati oldal összeomlik, melynek azért nincsen még látványos hatása, mert a Covid miatti kereslet csökkenés ezt ellensúlyozza.

    A rozsdaövezeti, nyílt végű 5%-os áfa program egy részlegesen jó megoldási terv volt, mert bár csak szűkebb, lehatárolt területeken, de kiszámítható, tervezhető módon lehetett volna beruházásokat indítani. Ennek a bejelentése időben megtörtént, de a megvalósítása elhúzódott, így a piaci élénkítés helyett hibernációt, kivárást okozott. „A mostani, területi korlátozás nélküli 5%-os áfa nagyon jó irányt jelent, mert lélegzetvételhez jut a piac” – összegezte Kiss Gábor, az IFK alelnöke.

    A legnagyobb ingatlanfejlesztők szerint a fentiek jó alapot teremtenek arra, hogy, jól tervezhető, a kiszámíthatóságot biztosító lakáspolitika alakuljon ki, mert az elérhető lakhatást ma már alapjogként kezeljük. A fejlesztők bíznak benne, hogy a további támogató intézkedések mellett egy hosszú távú és fenntartható lakáspolitikai program is elfogadásra kerül. Fontos, hogy az otthonteremtési program hosszú távon jól működjön, így a várható jó tapasztalatok alapján a kedvezményes áfa még további, több cikluson átívelő meghosszabbítását is támogatják. A fentiek jó alapot teremtenek arra, hogy, jól tervezhető, a kiszámíthatóságot biztosító lakáspolitika alakuljon ki.

    Forrás és további vélemények: Portfolio, Realista

  • 2022 végéig ismét 5% lesz az újlakásáfa

    A miniszterelnök, beszámolva a szerdai kormányülésről, kifejtette: Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter egy új otthonteremtési program pilléreit terjesztette elő, ebből az 5 százalékos áfát - amit korábban már alkalmaztak - el is fogadta a kabinet.

    Az ingatlan.com elemzésében úgy értékeli a hírt, hogy új lendületet kaphatnak a lakásépítések az ismét bevezetendő kedvezményes, ötszázalékos lakásáfának köszönhetően. A gazdaságvédelmi akcióterv és a korábban beharangozott otthonteremtési program részét képező intézkedés alapján 2022 végéig ismét ötszázalékos áfatartalommal lehet értékesíteni az addig elkészült új lakásokat. Az idei évben folyamatosan csökkenő építési kedv ellenére lesz mit megépíteniük az építési vállalkozóknak, de a bejelentés szinte az utolsó pillanatban érkezett.

    Visszatérhet az elmúlt négy évben tapasztalt lakásépítési lendület az ismét életre hívott kedvezményes, 5 százalékos lakásáfának köszönhetően - derül ki az ingatlan.com elemzéséből, ami a legfrissebb miniszterelnöki bejelentés kapcsán vizsgálta meg az intézkedés újlakás-piacra gyakorolt hatásait több mint 5700 új ingatlan hirdetése alapján.

    Egyszer már bevált, de megint nagy szükség volt rá

    2016 elejétől 2019 végéig már korábban is érvényben volt a kedvezményes áfakulcs, és ez nem csak a lakásépítési kedvet erősítette az országban, de a megépült lakások száma is megtriplázódott. 2015-ben ugyanis még csak 7612 új lakást adtak át, 2019-ben viszont már több mint 21 ezer lakás épült. A korábbi évek lendülete azonban 2020 második felére megtört, és idén augusztusban már feleannyi lakóterület építésére adtak ki engedélyt a hatóságok, mint egy évvel ezelőtt. a kiadott építési engedélyek számának csökkenése azt vetítette előre, hogy 2021 után a korábbinál jóval kevesebb lakás épülhet.

    A nagyvárosokban elinduló rozsdaövezeti program keretében már eddig is öt százalékos áfakulccsal számolhattak a beruházók, de ez leginkább csak a budapesti építkezéseket segítette.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: “A legújabb bejelentés az országban épülő valamennyi lakásra vonatkozik, így a családi házak és az eladási céllal társasházi lakások építése is új lendületet kaphat.”

    Lesz, akinek ez már most több milliós árcsökkenést jelent

    Az ingatlan.com szakértője szerint a kedvezményes lakásáfa árakra gyakorolt hatása attól is függ, hogy mennyire növekszik az új lakások kínálata, és a vevők milyen arányban vásárolnak saját vagy befektetési célra. A szakember azt is elárulta, hogy azok a vásárlók, akik az elmúlt időszakban már 27 százalékos áfakulccsal vettek új lakást, már most több millió forintos árcsökkenésnek örülhetnek. “A 2020-ban történt áfaemelkedésből adódó kockázatok miatt a legtöbb beruházó az ingatlan nettó vételárát és a mindenkor aktuális áfa összegét kérte az előszerződésekben a vevőktől. Az áfacsökkentés miatt viszont így a vevők jóval kevesebbet fizethetnek ezekért az ingatlanokért.” - fogalmazott Balogh László.

    Az ingatlan.com kalkulációja szerint egy nettó 40 millió forintos ingatlan bruttó vételára 27 százalékos áfával eredetileg 50,8 millió forint lett volna. Ha viszont 2022 végéig befejeződik az építkezés, akkor a vevőknek csak 42 milliót kell fizetni érte, ami majdnem 9 millió forintos árcsökkenést jelent. A szakértő hozzátette, hogy a most futó építkezések egy részében már 2018 novemberében rendelkezésre állt a jogerős építési engedély, így azokat 2023-ig már eredetileg is öt százalékos áfakulccsal lehetett értékesíteni.

    Új egyensúly jöhet a használt lakások piacán is

    Az ingatlan.com adatai alapján Budapesten négyzetméterenként átlagosan 872 ezer forintot kérnek az eladók az új lakásokért és házakért. A közel 3000 ingatlant tartalmazó fővárosi újlakás-kínálat egy jelentős részében még 5 százalékos áfakulccsal számoltak az eladók, így 20 százalékos árcsökkenés nem várható. A nagyvárosi új ingatlanok drágulásának azonban véget vethet az általánosan alkalmazható kedvezményes lakásáfa.

    Budapesten kívül Kecskeméten kínálják legdrágábban eladásra az új lakásokat és házakat, itt 680 ezer forint az átlagos négyzetméterár. Debrecen a bronzérmes négyzetméterenként 612 ezer forintos átlagárral. Balogh László az árakkal kapcsolatban elmondta, hogyha az eladó új lakásokat sikerülne a lakosság által megfizethető ársávba terelni, akkor az a használt lakások piacán is új egyensúlyt hozhat, akár árcsökkenés formájában is. Az ingatlan.com szakértője szerint megfizethetőbb áraknak azért lehet jelentősége, mert ezek ismét piacra hívnák azokat a vevőket, akik az elmúlt évek lakásdrágulása miatt kiszorultak onnan.

    Forrás: kormany.hu, ingatlan.com

  • 5%-os lakásáfa: csúcsra járatás vagy kiszámíthatóság?

    Az 5%-os áfakulcs bevezetése akkor jelent valódi segítséget az építésgazdaságnak, ha a 2022. évi határidő lejárata utáni időszak is tervezhető, beláthatóak az ezt követő időszakra vonatkozó kormányzati elképzelések. Az építőanyaggyártási és kivitelezési kapacitások tervezésénél, a szakképzésnél évtizedes előre tekintés szükséges. Az elérhető árú, építészeti és műszaki szempontból is minőségi lakások építéséhez elengedhetetlen a jól működő hazai építőipar.

    Lakásépítési minimum

    A lakásállomány évi 1%-os megújításához évi 40 ezer lakásépítés szükséges. E mellet az elvi cél mellett javasoljuk évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat. Lényeges, hogy a gazdaság szereplői tudjanak tervezni egy minimum, illetve egy megcélzott építési volumennel. Mivel a kormányzati intézkedések alapvetően befolyásolják a lakásépítési számokat, ezt a kiszámíthatóságot a kormányzati politika tudja megadni.

    A rekordalacsony 2013 évi lakásátadás (7.293 db.) után 2019-ben 21.127 db új lakás került átadásra, ez a hazai lakásállomány 200 évente történő megújításához lenne elegendő. Az 5%-os újlakás áfa bejelentés előtt úgy számoltunk, hogy 2020-21-re akár 15 ezres szint körüli értékre is visszaeshet a lakásátadások éves volumene.

    Áfakulcs emelése helyett szektorális különadó

    Az éles váltásokat kiküszöbölhetné egy olyan szabályozás, amely az áfa kulcs (5%) megváltoztatása nélkül, egy a kivitelezést vagy az adásvételt terhelő szektorális különadóval hangolná finomra az ágazat adóterhelését. A különadó mértékének kis lépésekben való változtatásával a Kormány reagálni tudna az aktuális konjunkturális ciklusra, a kormányzati célok alakulására. Vizsgálható, hogy az áfakedvezmény finomra hangolható-e olyan feltételekkel, hogy az valóban a kívánt célcsoporthoz (fiatal, gyermeket vállaló hazai családok) jusson el, ugyanakkor ösztönözze a kívánt építési volument. A szektorális különadó egy ingatlanfejlesztési alap bevétele lehetne, amelyből az építéseket ösztönző intézkedéseket lehetne finanszírozni.

    Áfavisszatérítés vállalkozási szerződéssel történő építés esetén

    Vállalkozási szerződéssel történő építés esetén - ahol pl. a magánszemély telket vásárol és kivitelező vállalkozóval épített új családi házat magának - a bejelentett 5%-os áfa nem merül fel, mivel nem történik lakás-adásvétel. Jelenleg 2.486 kistelepülésen elérhető az áfavisszatérítés ezekben az esetekben, ezt javasoljuk kiterjeszteni az összes hazai településre.

    Lakásprogram

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy, legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. Kiszámítható állami intézkedések hiányában a lakásfejlesztések volumene éveken át nem tud egészséges szintet elérni és ott stabilizálódni.

  • Szükséges az áfacsökkentés a lakásépítések felfutásához

    Tóth Csaba, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) beruházási főigazgatója a rozsdaövezeti programmal kapcsolatban elmondta, hogy kifejezetten cél volt a rozsdaövezetek hasznosítása, fejlesztése, fenntartható módon megvalósuló projektek létrehozása, akár a zöldmezős beruházások ellenében, hiszen azok gyakran nem fenntartható módon épülnek, működnek különösen, ami a közlekedési hatásokat illeti.

    Kifejezett cél támogatni azokat a területeket, amelyek önmaguktól nehezebben fejlődnek, de egyébként kedvező elhelyezkedésű és részben már jó infrastruktúrával rendelkező területeként ezek alkalmasak és vonzóak lehetnek a fejlesztők, illetve a lakásvásárlók számára.

    Konkrét területekről a rendeletek hiányában még nem tudott beszélni, de megerősítette, hogy már létezik egy konkrét, a fővárosra vonatkozó elképzelés, amely tartalmazza a valószínűsíthetően a rendelet alá eső zónákat. Mint mondta a fővárosi önkormányzatok többségétől már érkeztek vissza javaslatok a zónákra vonatkozóan. Országos szinten több mint 360 települést kerestek meg, onnan valamivel lassabban érkeznek a javaslatok. Az azonnali akcióterületek fókusza, azonban elsősorban Budapest, és innen már sok információ érkezett. Tóth Csaba hozzátette, hogy az önkormányzatok sem mondtak radikálisan mást, mint amit a BFK szakmailag javasolt.

    Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a jegybank az elmúlt években már számos pénzügyi termékkel segítette mind a keresleti oldalt, mind az építések finanszírozását. Az MNB nagyon fontosnak tartja, hogy egyensúly legyen a kínálati és a keresleti oldal ösztönzése között.

    A Matolcsy György által felvetett újotthon programról egyelőre nem tudott sokkal bővebb információval szolgálni, mint amit a jegybankelnök cikkében leírt. A részletek kidolgozása folyamatban van. Azt azonban fontosnak tartotta kiemelni, hogy ebben a programban mind a két oldal támogatása jelen van, tehát a keresleti és a kínálati oldalt egyaránt segítené.

    Hangsúlyozta, hogy bármilyen otthonteremtési programok induljanak el, nagyon fontos hogy ezek nagymértékben össze legyenek hangolva. „Bármilyen program induljon, egy globális koncepciónak kell, hogy része legyen, csak úgy fog eredményt elérni” – mondta.

    Az MNB támogatja rozsdaövezeti programot, de fontosnak tartja, hogy az áfakedvezmények máshol is elérhetőek legyenek, így más területek is fejlődjenek, máshol is tudjanak lakások épülni. Ezért is támogatják az ingatlanfejlesztők javaslatát, hogy a rozsdaövezeteken kívüli területeken egy 5+ 4%-os áfás kedvezmény induljon el. A kedvezményes áfát jelölte meg egy olyan külső kulcs tényezőnek, amelyre szükség van, bármilyen nagyvonalú otthonteremtési program megvalósuljon.

    Banai Ádám kiemelte, hogy szükséges volna azt is pontosan látni, mit akarunk elérni, tehát hogy mi az a lakásépítési célszám – például a már többször is kommunikál 30-40 ezer új lakás/év, minek az érdekében az intézkedések megszületnek. Felhívta a figyelmet, hogy a lakásépítések növelésére azért is van szükség, hogy a lakásállomány, amely ma nagyon rossz állapotban van Magyarországon, gyorsabban tudjon megújulni.

    Kiss Gábor, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) alelnöke nagyon optimistán nyilatkozott rozsdaövezet 5%-os áfáról, aminek segítségével a lakásfejlesztések ismét fellendülhetnek, mind a lakás eladások, mint a bérbeadás tekintetében. Nagyon pozitív időszaknak minősítette a kedvezményes áfa négy évét, amikor a korábbinál jóval több lakást tudott épülni, de még nem elegendő.

    Az üzleti lakásfejlesztők akkor fognak építeni, hogyha megfelelő a környezet és kijönnek az üzleti számítások. A 27%-os áfával ez már nem volt lehetséges, erre már nem volt fizetőképes kereslet.

    Mint mondta, az ingatlanfejlesztések felgyorsításához az elengedhetetlen a hosszú távon kiszámítható szabályozási környezet, illetve az 5%-os áfa bevezetése. A rozsdaövezetekben megvalósult az áfakedvezmény, de fontos, hogy ezeken kívül se álljon meg az élet. Ezért javasolta az IFK, hogy ezeken a területeken legyen az 5%-os áfa mellett egy 4%-os lakáspolitikai alap, amely forrás biztosíthat az otthonteremtés további támogatására.

    Hangsúlyozta, hogy a lakásárak leginkább a megfelelő nagyságú kínálat megléte esetén tudnak érdemben csökkenni.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője úgy gondolja, hogy a piacon bőven van kereslet új lakásokra. Ami az árakat illeti, Balogh László súlyosnak látja a helyzetet. Szerinte azért van szükség ösztönzőkre, hogy a kínálat tudja követni a keresletet, ami az elmúlt néhány évben a támogatások révén nagyon meglódult. Ez jelentősen emelte az árakat, amelyek már a megfizethetőség határát súrolják. Ehhez a helyzethez természetesen a befektetési céllal vásárlók aktív jelenléte is hozzájárult.

    Tapasztalataik alapján a koronavírus járvány a keresletet is jelentősen megváltoztatta, másféle lakásokat lakásokra van igény. A korábban slágernek számító panellakások helyett most inkább a kerttel, terasszal rendelkező, nagyobb felület közelében lévő lakásokat vásárolják. Ez felhívja a figyelmet arra is, hogy fontos előre látni azt, hogy hosszabb távlatban milyen lakásokat kereshet a piac, milyen lakásokat kell építeni.

    Hozzátette, hogy valóban nagyon felerősödött a városokból való kivándorlási hullám, Budapest környékének ingatlanpiacra jelentősen fellendült, sokan akarnak zöldebb környezetbe költözni.

    A rozsdaövezetekkel kapcsolatban érdekes, hogy csenghet ez a szó akár pejoratívan is, de ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy akar-e valaki alacsony rezsijű, jó minőségű, új lakásban lakni, akkor valószínűleg többek számára lesznek vonzóak majd a rozsdaövezetekeben épülő lakások - tette hozzá Balogh László

    Perényi Tamás, építész, a BME Lakóépülettervezési tanszékének tanára úgy gondolja, hogy természetesen nagyon fontos a lakásépítések számának növelése, azonban nagyon lényegesnek tartja, hogy ez a lakásszámnövekedés, milyen tágabb jövőképbe, lakáspolitikába illeszkedik. Ezzel összefüggésben hiányolja, hogy Magyarországon nem látni egy szélesebb, hosszabb távú koncepciót. Egy ilyen koherens koncepció a tükrében lehetne valójában értékelni az intézkedéseket és a zajló folyamatokat.  Min mondta, akkor nem lesz lózung egy koherens lakáspolitikai rendszer, ha nem csak primer, pillanatnyi gazdasági vagy szociálpolitikai helyzetből indul ki, hanem egy távolabbi jövőképből, vagyis abból, hogy milyen lakásállományt szeretnénk Magyarországon 5,10 vagy akár 50 év múlva.

     A beszélgetés teljes terjedelmében megnézhető Facebook-oldalunkon: https://www.facebook.com/igylakunk.hu/ 

  • 3+1 fontos tanács, hogy ne szálljanak el az építkezés költségei

    Jövő év elejétől alapvetően változnak meg az új építésű ingatlanokra vonatkozó energiahatékonysági előírások. Kizárólag olyan ház kaphat használatbavételi engedélyt, amely teljesíti a „közel nulla energiaigényű” elvárásokat. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy kritériumok teljesítéséhez nincs feltétlenül szükség a korábbiakhoz képest óriási duzzasztott költségvetésre. Megfontolt tervezéssel a korábban kalkulálthoz hasonló, sőt akár megegyező forrásokból is megvalósíthatjuk álmaink lakását. Ehhez három – plusz egy – tudnivalót ajánl a Wienerberger az építtetők figyelmébe. 

    Az új szabályok miatt nem változnak a falak hőátbocsátási elvárásai

    Az első és legfontosabb dolog, amit szinte kötelezően tudniuk kell az új házat építőknek, hogy minden hiedelem ellenére a falak hőátbocsátási elvárásai egyáltalán nem szigorodnak januártól, hiszen ezek a szabályok már évekkel ezelőtt változtak. Az persze nem kérdés, hogy ezek teljesítéséhez hatékony hőszigetelő képességgel rendelkező alapanyagot kell választani, miután a kritériumok elég komolyak.

    Ma már azonban akadnak olyan téglák is – a Wienerberger kínálatában is találni ilyeneket –, amelyek önmagukban, minden további hőszigetelési megoldás nélkül képesek biztosítani a jelenleg és a januártól is hatályos elvárásokat. Ilyen rendszereket használva egyáltalán nincs szükség a falak külső oldalán egy 15-20 cm-es, jellemzően igen költséges hőszigetelő réteg felhúzására. A házunkhoz használni kívánt téglák kiválasztása után pontosan meg lehet határozni, hogy szükség van-e egyáltalán szigetelésre a jogszabályban maghatározott értékek teljesítéséhez. Ezt nem szabad elmulasztani, hiszen előfordulhat, hogy valóban teljesen feleslegesen szigetelünk nagy vastagságban.

    Nem a napelem az egyetlen megújuló megoldás

    A januártól alkalmazandó EU-s szabályozás szerint a ház éves energiafelhasználásának 25%-a megújuló energiaforrásból kell, hogy származzon. Ettől, ennek költségeitől számos építtető megretten. Általános véleményként terjedt el ebben a témában, hogy ezt kizárólag napelem beépítésével lehet elérni, ugyanakkor ebben az esetben is akad más, összességében akár költséghatékonyabb lehetőség a kritérium biztosításra. Ilyen megoldás lehet a hőszivattyús fűtési rendszer.

    Ezek a megoldások a levegőben a földben vagy akár a talajvízben rejlő energiát használják föl, s biztosítják a ház fűtését. Ráadásul mindezt károsanyag-kibocsátás nélkül teszik, sőt kifejezetten jelentős fűtési energiamegtakarítást biztosítanak. Ezen felül a meleg nyári napok során a hőszivattyúk a lakás hűtésére is használhatóak, vagyis a légkondicionáló kiváltására is alkalmas. Ez pedig jelentősen csökkenti a lakás éves energiaigényét.

    Fontos a kerttervezés

    Az ingatlan közel nulla energiaigényének elérését passzív védelemmel, és árnyékolással is lehet segíteni. A titok a megfelelő kerttelepítésben rejlik. Ehhez a lombhullató fákat a nap, tehát dél, délkeleti irányba, az örökzöldeket pedig északi oldalra kell ültetni. Így állandó hővédelmet biztosítunk a házunknak. A lombhullató fák ugyanis a nyári nagy melegek alkalmával a levélzetüknek köszönhetően árnyékolják a házunkat, így védve a túlmelegedéstől. A lehulló leveleknek köszönhetően a téli nap viszont már eléri a házat, a nyílászárókat, ami így csökkentheti otthonunk energiafelhasználását. Az örökzöld fák pedig felfogják a téli, hideg szeleket, és éppen hogy óvják a házunkat a lehűléstől. 

    Akadnak kivételek

    Rendkívül hasznos információ lehet a nyaralótervezésnél, hogy a rendelet szerint az évente négy hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületek kivétel alá tartoznak. Ezekre nem vonatkoznak a „közel nulla energiaigényű” elvárások, így ezeket nem is szükséges ezen szabályok szerint kivitelezni. Fontos azonban az a kitétel, hogy a kivételre vonatkozó igazolást a tervezőnek a tervhez biztosítania, mellékelnie kell.

    „Ezeket a szempontokat muszáj figyelembe venni, amikor elképzeljük és megtervezzük új ingatlanunkat, hiszen ez rendszerint egy életre szóló beruházás. Nem éri meg a szaktudáson spórolni. Ha kétségeink támadnak, akár a Wienerberger Mesterház programjába is beléphetünk, amely az új házat építők számára egy olyan rendkívül hasznos lehetőséget és szakértői gárdát kínál, amellyel a kivitelezés során felmerülő problémák jelentős részére választ találunk. Ezzel pedig hosszútávon nyerhetünk sokat” – hangsúlyozta a Wienerberger szakértője.

    Forrás: Wienerberger

  • Egyre csökken a kiadott új lakásépítési engedélyek száma

    A KSH legfrissebb adatai szerint idén augusztusban 1411 db volt az új engedélyek, illetve egyszerű bejelentések száma. Legutóbb 2015-ben volt ilyen alacsony ez a havi adat.

    Ezt a trendet jó ideje előre lehetett jelezni, hiszen egyértelmű volt, hogy a kedvezményes, 5%-os újlakásáfa kivezetése - egyéb kompenzáló intézkedés híján - erősen vissza fogja vetni a lakásépítési kedvet.

    Ezt a tendenciát negatívan befolyásolta a koronavírus-járvány is, látszik is a számokon a tavaszi bezuhanás, de ez a hullám nyáron már felfelé mozdult. Akik csak a járvány miatt vártak az építéssel, ők nyáron elindították az engedélyeztetést. Összességében azonban az áfa visszaemelkedése az, ami leginkább hátráltatja az építéseket.

    A nyáron bejelentett rozsdaöveeti áfakedvezmény várhatóan pozitív hatással lesz majd az építésekre, és nyilván most sokan ki is várnak a rozsdaövezeti besoorlási térképek megjelenéséig. Ennek a hatása legkorábban ez év végére, jövő év elejére várható.

    Az elmúlt hetekben napvilágot láttak újabb otthonteremtési támogatási elképzelések. Matolcsy György, az MNB elnöke által javasolt Új Otthon Program szintén az új építésű, zöld lakások építőinek és vásárlóinak adna kedvezményes forrást. Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a könnyebb és olcsóbb építkezést is segítő új otthonteremtési intézkedések bevezetéséről beszélt a meghirdetett családvédelmi akcióterv 2. keretében.

    A bejelentett, javasolt programokkal, intézkedésekkel kapcsolatban rendezünk kerekasztalbeszélgetést Hoznak-e lakásépítési boom-ot az új otthonteremtési programok? címmel a Construmán és élő közvetítésben. Itt a többi között arról kérdezzük meghívott vendégeinket, milyen hatással lehetnek azok a lakásépítésekre, milyen és mennyi új lakás épülhet, mikor és milyen áron. 

    A beszélgetés ideje: 2020.10.07., 15 óra

    Résztvevők:
    - Banai Ádám igazgató, Magyar Nemzeti Bank
    - Tóth Csaba beruházási főigazgató, Budapest Fejlesztési Központ
    - A családokért felelős tárcanélküli miniszter hivatala képviselője – felkérés folyamatban
    - Kiss Gábor alelnök, Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület, a Lakómunkacsoport vezetője
    - Balogh László vezető gazdasági szakértő, ingatlan.com
    - Perényi Tamás DLA építész, Budapesti Műszaki Egyetem, Lakóépülettervezési Tanszék

    Moderátor: Párdi Zsófia projektvezető, Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület

    Élőben a beszélgetés megtekinthető a Construma2020 szakkiállításon: Hungexpo Rendezvényközpont, A pavilon, I. galéria, 105. Konferencia terem
    A helyszíni belépéshez ezen a linken lehet regisztrálni: https://construma.hu/lte.

    A kerekasztalbeszélgetés élőben online is követhető lesz az Igylakunk.hu Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/igylakunk.hu/ 

    A beszélgetésről készült felvétel később elérhető lesz itt, a www.igylakunk.hu oldalon is.

  • Kerekasztal az otthonteremtési programokról a Construmán és online élőben

    Az elmúlt hetekben napvilágot látott több otthonteremtési elképzelés. A Miniszterelnökség Városi Otthonteremtési Programja a rozsdaövezetekben nyújt áfakedvezményt az új építésű lakásokra. Matolcsy György, az MNB elnöke által javasolt Új Otthon Program szintén az új építésű, zöld lakások építőinek és vásárlóinak adna kedvezményes forrást. Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a könnyebb és olcsóbb építkezést is segítő új otthonteremtési intézkedések bevezetéséről beszélt a meghirdetett Családvédelmi Akcióterv 2. keretében.

    A lakásállomány 100 éves megújulásához legalább évi 40 ezer lakás építése szükséges. 2019-ben épült mennyiség a szükséges lakásépítésnek mintegy fele, a 2020. első félévi adatok alapján ehhez képest további visszaesés várható.

    A lakásépítési engedélyek csökkenő trendjének oka elsősorban az áfa visszaemelkedése, ehhez jött hozzá a járványhelyzet. Olyan összehangolt lakásügyi intézkedések szükségesek, amelyek elérhető árú, energiatakarékos, a zöld építészeti szempontokat is figyelembe vevő, építészeti és műszaki szempontból is minőségi lakások építését eredményezik már rövidtávon, és ösztönzik a gyermekvállalást.

    A bejelentett programokkal, intézkedésekkel kapcsolatban a többi között arról kérdezzük meghívott vendégeinket, milyen hatással lehetnek azok a lakásépítésekre, milyen és mennyi új lakás épülhet, mikor és milyen áron.

    A beszélgetés résztvevői:
    - Banai Ádám igazgató, Magyar Nemzeti Bank
    - Tóth Csaba beruházási főigazgató, Budapest Fejlesztési Központ
    - A családokért felelős tárcanélküli miniszter hivatala képviselője – felkérés folyamatban
    - Kiss Gábor alelnök, Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület, a Lakómunkacsoport vezetője
    - Balogh László vezető gazdasági szakértő, ingatlan.com
    - Perényi Tamás DLA építész, Budapesti Műszaki Egyetem, Lakóépülettervezési Tanszék

    Moderátor: Párdi Zsófia projektvezető, Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület

    Élőben a beszélgetés megtekinthető a Construma2020 szakkiállításon: Hungexpo Rendezvényközpont, A pavilon, I. galéria, 105. Konferencia terem
    A helyszíni belépéshez ezen a linken lehet regisztrálni: https://construma.hu/tle 

    A kerekasztalbeszélgetés élőben online is követhető lesz az Igylakunk.hu Facebook-oldalán.

    A beszélgetésről készült felvétel később elérhető lesz itt, a www.igylakunk.hu oldalon is.

  • Jön a támogatás a családi házak napelemeire

    Az elmúlt három évben csak egy 90%-ban hitelt, 10%-ban önerőt megkövetelő uniós pályázatból lehetett a családi házak energiahatékonysági beruházásait, például napelem felszerelését megfinanszírozni.

    Ehhez képest egy várható most egy olyan EU-s pályázat, amelynek keretében 30-40 százalékos vissza nem térítendő támogatást is nyerhetnek majd a családi házak tulajdonosai napelemes rendszerek telepítésére.

    Palkovics László elmondta, hogy nemcsak hitellel, hanem vissza nem térítendő támogatással is szeretnék ösztönözni a megújuló energiaforrások használatát.

    Az elképzelések szerint az energiaszolgáltatókat arra ösztönöznék, hogy a fogyasztóknál hatékonyabb legyen az energiafelhasználás, például okosmérők felszerelésével, ami az energetikai rendszerek átalakításának egyik legnagyobb projektje lesz - jelentette ki a miniszter.

    Forrás: Portfolio

  • Építkezés okosan - okos építőanyagokkal

    Egy új ház építésének kulcsfontosságú építőanyagát képezik a falazóelemek, amelyek között ma már két olyan tégla-típus is megtalálható, melyek egyedülálló kialakításuk révén alapjaiban segítik hozzá az ingatlantulajdonosokat fenntartható céljaik megvalósításához. Az újHÁZ Centrum és a Wienerberger szakértői által összeállított kisokosban 5 kérdés mentén tudhatunk meg mindent ezekről az innovatív építőanyagokról.

    1. Hogyan született meg az okostégla fogalma?

    Az élet minden területén megjelennek azok a termékek, használati eszközök, melyek többet tudnak, mint a hagyományos társaik – gondoljunk csak az okostelefonokra, okosórákra. A gyártó az elnevezéssel azt szerette volna kifejezni, hogy az építőanyagok piacán is van olyan termék, mely többet ad, mint amit megszoktunk tőle.

    2. Miért számítanak csúcskategóriás építőanyagoknak az okostéglák?

    A termékfejlesztésnek az volt a célja, hogy a külső falazathoz olyan tégla legyen elérhető, amely a hagyományos falazó elemhez képest sokkal magasabb hőszigetelő képességgel rendelkezik. Az okostéglák akár monolit falazatként, tehát egy rétegben, utólagos hőszigetelés nélkül is alkalmasak az egyre szigorodó épületenergetikai előírások kielégítésére, tehát közel zéró energiaigényű lakóházak építésére is megfelelőek.

    3. Mi a fő különbség az okostéglák és a hagyományos falazóelemek között?

    Kétféle okostéglát különböztetünk meg. Az egyik a klíma tégla, mely az egyedi belső szerkezeti kialakításával ugyanolyan falvastagság mellett jobb hőszigetelő képességgel bír, mint a hagyományos társaik. A másik pedig az úgynevezett termo tégla, ami a téglába épített szigetelésének köszönhetően akár 60 %-kal is jobb hőszigetelőképességgel rendelkezik.

    4. Az elmúlt években hogyan változott az okostéglák iránti kereslet?

    Az okostéglák iránti kereslet folyamatosan növekszik, a vevők is egyre több információ birtokában választanak falazóelemeket új házuk építése során. A lakosság tájékozottságának és fenntartható gondolkodásának köszönhetően nagy figyelmet fordítanak az energiahatékony megoldásokra, így a környezettudatos építkezésre is.

    5. A 2021-től változó, a megújuló energiák felhasználására vonatkozó szabályozás hogyan befolyásolja az okos téglák vásárlását, illetve felhasználását?

    A januártól életbe lépő EU-s szabályozás szerint a ház éves energiafelhasználásának 25%-a megújuló energiaforrásból kell, hogy származzon. Ettől számos építtető megretten. Általános véleményként terjedt el ebben a témában, hogy ezt kizárólag napelem beépítésével lehet elérni, ugyanakkor ebben az esetben is akad számos, sokszor meglepően költséghatékony lehetőség a kritérium biztosításra. Az okostéglák felhasználásával – a külső szigetelés elhagyásával – a műanyagfelhasználás is kevesebb lehet, így biztosan tovább fog növekedni a kereslet az okos téglák iránt.

    Forrás: újHÁZ Centrum

  • Gyorsítják és egyszerűsítik az építési hatósági eljárásokat

    Az ülésen megtárgyalt és elfogadott konkrét javaslatok közül a legfontosabbak:

    • gyorsítják és egyszerűsítik a hatósági eljárásokat az engedélyezés, a környezetvédelmi hatásvizsgálat és a közművek ügyintézésénél,
    • automatikusan meghosszabbítják a beruházás végéig azokat az építési engedélyeket, amelyek a veszélyhelyzetet követő egy évben járnak le,
    • lengyel és német minta alapján hatékonyabbá teszik az építésügyi műszaki szabályozást és szabványrendszert,
    • egy 10 pontos bürokráciacsökkentési csomaggal az építési és elektromos csatlakozási eljárások hosszát közel a felére csökkentik.

    Létrehoztak egy építőipari akciócsoportot is Gyutai Csaba vezetésével, amely közvetlenül és naponta foglalkozik az építőipari kapacitások bővítésével és a beruházások felgyorsításával – tette hozzá Varga Mihály.

    Forrás: MTI

  • Kormányzati és jegybanki programok pörgethetik a lakásépítéseket

    Magyarországon legalább 30 ezer új lakásra van szükség a lakásállomány állapotának szinten tartásához és ennél is többre a megújuláshoz, ám ezt a szintet régóta nem éri el a piac. Az utóbbi években nőtt az új lakások száma, de a múlt év végén a kedvezményes lakásáfa búcsújával visszafogottabb lett a lakásépítési kedv - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely több mint 4 ezer újlakás-hirdetés alapján vizsgálta a piacot.

    “Az elmúlt két évtizedben évente átlagosan közel 24 ezer új lakás épült, ám a kép abból a szempontból csalóka, mert a kétezres években volt igazán komoly boom. 2004-ben és 2005-ben több mint 40 ezer új lakással bővült az állomány, 30 ezer feletti szintre pedig legutóbb 2009-ben volt példa. Az akkori hitelezési és gazdasági válság viszont mélybe taszította az ingatlan-, ezen belül az újlakás-piacot” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Hozzátette: “A mélypont 2013-ban volt, akkor alig több mint 7 ezer lakást adtak át, 2019-ben viszont már több mint 21 ezret. Tehát még így is messze van a piac a 30 ezres szinttől, ami az állomány minőségének fenntartásához szükséges. Másik oldalról azért lényeges, hogy az elmúlt években a befektetők rengeteg lakást felújítottak, ami pozitív tényező.”

    Milyen is egy 0 százalékos hitel?

    Lehetséges, hogy az új lakások piacán a jövőben változik a helyzet. Küszöbön áll a rozsdaövezeti lakásprogram, amelynek keretében a nagyvárosokban kedvezményes áfával épülhet több ezer új lakás. A gazdasági és kormányzati döntéshozók közelmúltban tett nyilatkozatai pedig arra utalnak, hogy elképzelhetőek újabb állami vagy esetleg jegybanki lépések a lakásépítések ösztönzésére. A Matolcsy György jegybankelnök által bemutatott ötlet szerint a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével 0 százalékos, tízéves futamidejű hitelhez juthatnának az új, zöld otthont építők és vásárlók. Egyelőre még csak tervekben létező program élénkítheti a keresletet és kínálatot is, hiszen ebben a lakásfejlesztők is részt vehetnének. Az ingatlan.com-csoporthoz tartozó money.hu kalkulációi alapján egy 10 millió forintos, 10 évre fix törlesztőrészletű lakáshitel esetében 3,62 százalékos kamattal a havi törlesztőrészlet jelenleg 99 ezer forint, a teljes visszafizetendő összeg pedig 11,9 millió forint. 0 százalékos kamat esetében a havi törlesztőrészlet körülbelül 83 ezer forintra módosulna, amennyiben semmilyen hiteldíj nem terheli a konstrukciót.

    A jegybankelnök által vázolt terv mellett az októbertől családügyekért felelős miniszteri posztra kinevezett Novák Katalin pedig szintén jelezte, hogy az eddigieknél nagyobb otthonteremtési program indulhat a jövőben.

    Balogh László elmondta, hogy a lakásépítések felfutása az újlakás-piac kínálati oldalának megerősítése szempontjából is kiemelten fontos. Enélkül ugyanis a többlettámogatások csak az árakat növelnék. A lakásépítések ösztönzése viszont a gazdasági növekedést is elősegítheti az építőipari teljesítményen és az így létrejött munkahelyeken keresztül.

    Árkörkép az országból

    A különböző állami programok részleteire, indulására még várni kell, így azok hatását egyelőre korai prognosztizálni. Az ingatlan.com elemzéséből azonban kiderül, hogy a belengetett programok egyre időszerűbbek, mivel a kínálat egyre inkább szűkül az új lakások piacán. A fővárosban közel 3000 új lakást és családi házat kínáltak eladásra, amelyek négyzetméterára 871 ezer forint volt szeptember közepén. A legtöbb fővárosi új lakás és családi ház a III., a XI. és a XIII. kerületben található.  

    A vidéki nagyvárosokban majdnem 800 új ház és lakás vár gazdára. Debrecenben, Győrben és Kecskeméten a legnagyobb a kínálat. A debreceni új lakások négyzetmétere átlagban 612 ezer forint, a győri társaiké kevesebb mint 500 ezer forint, a kecskemétieké pedig 683 ezer forint. Az ingatlan.com szakértője szerint az adatokból rajzolódik ki, hogy az új lakások piacán elkezdett zárulni az árolló Budapest és a többi nagyváros között.

    Forrás: ingatlan.com

  • Az új szabályok miatt korszerűbbek és drágábbak lesznek a lakások

    A Duna House elemzése szerint a szigorúbb energetikai előírások miatt például egy családi ház építése ugyan 10 százalékkal is többe kerülhet januártól, keresleti oldalon már most kimutathatóan nő a vevői érdeklődés az energiahatékonyabb és korszerűbb lakások-házak iránt. Az így felépített és felszerelt házakat fele annyi idő alatt lehet eladni, az idén augusztusi adatok pedig egyértelműen mutatják, hogy a használt lakások vevőinél is előtérbe került a minőség: a nyolcadik hónapban az érdeklődők több mint 70 százaléka a jó és nagyon jó állapotú ingatlanokat részesítette előnyben.

    Emlékeztettek: január 1-je után már csak olyan új ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, amelynek közel "nulla az energiaigénye", azaz energiahatékonysága eléri a költséghatékonyság szintjét, valamint legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használ, és így legalább BB energetikai osztályú besorolást kap. A szigorítások az építési hitelezés folyamatát is érintik, mivel a bankok már most is szigorúbban bírálják el a hiteleket.

    A Duna House Pénzügyek tapasztalatai szerint a bankok a szigorítási előírásokat már egységesen kezelik, és például hiába lesz valakinek az idén készen a háza, ha most szeretne hitelt felvenni rá, már a 2021-től érvényes energetikai előírásoknak kell a terveknek megfelelnie. A pénzintézet ugyanis csak így biztosíthatja magát, hogy egy esetleges elhúzódó építkezés után jövőre is befejezhető legyen a hitel fedezetét adó épület.

    Az ingatlanközvetítő adatai szerint az építési és bővítési hitelek a teljes lakáscélú hitelpiac 10 százalékát teszik ki, amelynek arányában jövőre sem várnak változást, azonban az egyéni hitelösszegek emelkedhetnek, hiszen várhatóan a szigorúbb szabályozás miatt megnövekedett építési pluszköltségeket a tulajdonosok egy része már csak hitelből tudja majd finanszírozni. Hozzátették: az idén júliusig 53 milliárd forint hitelt vettek fel a magyar állampolgárok ingatlan építésére vagy bővítésére a piaci adatok alapján.

    Forrás: MTI

  • Hogyan építkezzünk tudatosan?

    Mikor kezdjük az építkezést?
    Október közepétől április közepéig érdemes számolni a rossz idővel, vagyis azzal, hogy a hőmérséklet +5 Celsius-fok alá esik. Szerencsére vannak olyan munkafolyamatok, amelyek ebben a hőfokban is elvégezhetők, de ezalatt a hőmérsékleti határ alatt 5 fokonként más és más szintű előkészületre van szükség. Ha a munkálatokat +5 és 0 °C közt kívánjuk elvégezni, jellemzően az építőanyagok előmelegítése is elég. Komolyabb előkészület szükséges 0 és –5 °C közt, hiszen ilyenkor már a szerkezetet is védeni kell a kihűlés ellen, mivel fennáll a fagyveszély. –5 °C és –12 °C közt pedig csak nagyon indokolt esetekben szabad nekiállni a munkának, ekkor is csak úgy, ha a szerkezetet képesek vagyunk fűteni a kihűlés ellen. Így érdemes már a tavaszi hónapokban nekiállni a folyamatoknak.

    Mennyi ideig tart?
    Ha minden munkálatot egy cég végez, akár 9-12 hónap alatt is kész lehet a házunk, ha viszont várni kell más-más szakemberre, ez az idő elhúzódhat. A megfelelő kivitelező kiválasztása a legfontosabb, hiszen az ő kezében van az irányítás, ő látja át a költségek labirintusát, leginkább tőle függ, mennyi időt és pénzt tudunk spórolni. Átlagosan tehát egy/ másfél évvel számolhatunk egy átlagos családi ház felépítése esetében (lásd infografika). Érdemes az építőanyag beszerzését is jól átgondoltan és időben ütemezni, mert egyes termékek esetében hosszabb szállítási határidőkre is számíthatunk.

    Mi a helyzet az anyagiakkal?
    Egy építkezés során szinte kizárt, hogy beleférjünk az előre meghatározottkeretbe. Sajnos ezzel minden esetben számolni kell, ezért jobb, ha már az elején, a meglepetések elkerülése végett a meghatározott költségek másfélszeresével kalkulálunk. Érdemes előre költségvetést készíteni, aminek legalább két elemből kell állnia: anyagköltségből és munkadíjból. A teljes összeg nagyjából kétharmadával anyagköltségként számoljunk, a maradék egyharmadot pedig tartalékoljuk a kivitelezők munkadíjára. Fontos, hogy különítsünk el 5-10 százalékot az esetleges váratlan kiadásokra, melyek még a legjobban tervezett építkezés esetén is felmerülhetnek. Az építőanyagok beszerzése kapcsán érdemes hosszú távon átgondolni, hogy milyen otthont szeretnék kialakítani és milyen alapanyagokkal, mert számos anyagból választhatunk, azonban ezek előzetes jól átgondolásával és értékesítővel történő átbeszélésével sok időt, energiát és pénzt is spórolhatunk.

    Mire figyeljünk még?
    Fontos, hogy figyelembe vegyük a szigorodó energetikai előírásokat: ahhoz, hogy építési engedélyt kapjunk, újonnan épülő házunknak meg kell felelnie egy sor követelménynek, jogszabálynak. Az idei évtől az energiatanúsítványokat illetően számos változásra számíthatunk. Az új ingatlanok esetében továbbra is elvárás lesz, hogy az épületek szerkezete megfelelő hőkibocsátási tényezővel rendelkezzen. Az energiatanúsítványban bevezetésre kerül a „közel nulla” energiaigényű épületek építése, vagyis csak olyan épületet lehet majd építeni, amely eléri a megadott szintet. Ebbe beletartozik például az is, hogy az energiaigény legalább 25%- át megújuló energiaforrásból kell biztosítani. A szigorítások várhatóan legkésőbb 2020. december 31-én lépnek életbe.

    Forrás: újHÁZ Centrum

  • Egyre több a kontár burkoló, ezek az árulkodó jelek

    Sajnos egyre többen vállalnak burkolást megfelelő feltételek nélkül, a szükséges képzettség, gyakorlat és szerszámok hiányában. Rendszerint a szakképzett szakembereknél alacsonyabb árat ígérnek, nem ritkán számla nélkül, feketén. Ám mindez végül sokba kerülhet a megrendelőnek.

    A válaszadó szakemberek 44 százaléka szerint a megrendelők legfontosabb szempontja a szakember választáskor az ismerősök ajánlása. A második, 22 százalékuk szerint, hogy milyen gyorsan tudja elkezdeni a szakember a munkát. Az alacsonyabb ár csak a harmadik szempont a szakemberek 17 százaléka szerint.

    A megkérdezett szakemberek tapasztalata szerint, a kontárok többnyire 20-30 százalékkal olcsóbb áron vállalják ugyanazt a munkát. Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője úgy véli, valószínűleg ez már akkora megtakarítással kecsegtet, ami vonzó, de még hihető a megrendelők számára.

    Megy még a megrendelő a burkoló utcájába

    A megkérdezett burkoló szakemberek 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy veszített már el megbízást azért, mert az olcsóbb szakembert választotta a megrendelő. Azonban ez az arány jóval nagyobb lehet, mert a szakemberek 48 százaléka szerint a megrendelők nem szívesen mondják el őszintén, hogy miért választanak mást: a legjellemzőbb, hogy a megrendelők vissza sem szólnak, de gyakran viszik el a „balhét” a nők, mert a megrendelők arra hivatkozva mondanak nemet, hogy a „nejem meggondolta magát”.

    Ugyanakkor a megkérdezett burkoló szakemberek 87 százalékát hívták már vissza kijavítani a kontármunkát ott, ahol eredetileg az olcsóbb szakembert választották!

    „A legnagyobb veszteség, ha vissza kell hívni egy szakembert kijavítani más hibáját. Csúszó határidők, egyre növekvő költségvetés, hibás kivitelezés, esztétikai és szerkezeti problémák, behajthatatlan garanciális javítások a viszonylagos olcsóság ára. Ezért a legjobb, ha minél előbb kiszúrjuk a hozzá nem értőket” - Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője szerint.

    Tanácsok a szakember választáshoz

    A burkoló szakember kiválasztásakor kérjünk leinformálható referenciákat a szakembertől, valamint kérjünk részletes munkadíjra és anyagköltségre bontott árajánlatot. Amit csak lehet, fektessünk le írásban és kérjünk garanciát. Ha erre nem hajlandó a szakember, akkor legyünk óvatosak – tanácsolja Markovich Béla.

    A válaszadó burkoló szakemberek szerint ez a kóklerekre utaló 10 intő jel. Ha ezeket veszi észre legyen óvatos:

    1. Felmérés nélkül, azonnal mond árat a szakember.
    2. Feltűnően olcsó vállalási ár.
    3. Mindenhez ért, mindent el akar vállalni.
    4. Nem számlaképes.
    5. Szegényesen szerszámozott.
    6. Nem mutat be számlát a beszerzett anyagokról.
    7. Halogat.
    8. Folyamatosan pótmunkák, plusz kiadások merülnek fel.
    9. Másokat hibáztat.
    10. Tájékozatlan: ha valami szakmai dolgot kérdeznek tőle, következetlenül válaszol.

    Forrás: Mapei Kft.

  • Ennyi lakást kellene építeni Budapesten a következő 10 évben

    Egy bécsi ingatlanfejlesztő társaság, a Wiener Komfortwohnungen megrendelésére készített tanulmány szerint 2030-ra körülbelül 1,2 millió új lakásra lesz igény Európa kilenc nagyvárosában. A német DIW Econ által készített tanulmány Londonban mutatta ki a legnagyobb várható keresletet, ott 355 ezer lakást kellene építeni tíz év alatt, hogy ki lehessen elégíteni a keresletet.

    Budapesten a növekvő népesség következtében majdnem 120 ezer lakásra lenne szükség 2030-ig - olvasható a tanulmányban. A számításba egyébként belevették a következő tíz évben várhatóan eltűnő, leépülő lakásállományt is.

    Forrás és további részletek: G7

  • Kínálati fordulatot támogatna Matolcsy "Új Otthon Programja"

    A jegybankelnök szerint a szükséges lakáspolitikai fordulattal "nyerhetnénk évi 30-40 ezer új otthont, erős támogatást a demográfiai fordulathoz, évi 1 százalékos többlet GDP-növekedést, 40-50 ezer új teljes munkahelyet, jelentős többlet költségvetési bevételt, zöld és energiatakarékos új lakásállományt, új kertvárosokat, új tereket nagycsaládosoknak és családi együttéléseknek, új „otthonom a váram” védelmi vonalakat a járvány helyzetekre".

    Ehhez azonban, mint írja, "kínálati fordulatra van szükség, mert az erős kereslet nem találkozik hasonlóan erős kínálattal a lakáspiacon, sem a mennyiség, sem a térszerkezet tekintetében. Szükség volna egy olyan programra, amit a jegybankok indíthatnának el, miután kormánydöntés születik a lakáspolitikai fordulatról." Ezzel együtt a kínálatot gyengítő, hibás lépésnek nevezte a kedvezményes áfa visszaemelését, ami az inflációt növelete új otthonok teremtése helyett.

    Az Új Otthon Program egyik legfőbb pillére egy 0%-os hitel volna, amely elérhető lenne mind az építők, mind a vásárlók számára. A hitel kizárólag új, zöld otthonok építését támogatná.

    Részletek: https://novekedes.hu/mag/matolcsy-gyorgy-uj-otthon-program 

     

  • Az otthonteremtés a budapesti fejlesztések egyik kulcsterülete

    A közlekedés és a minőségi zöldterületek fejlesztése és gyarapítása mellett az otthonteremtést nevezte Budapest három fejlesztési kulcsterülete egyikének Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára.

    Ezzel kapcsolatban elmondta, nagy előrelépés, hogy a kormány elfogadta a rozsdaövezeti területeken az új lakások építését adókedvezménnyel ösztönző városi otthonteremtési programot. Ahhoz, hogy a program megvalósítása elinduljon, ki kell jelölni fejlesztési területeket. Mint Fürjes Balázs elmondta, a kormány még az idén december előtt kiadja az első rendeleteket az önkormányzatok javaslatai alapján kijelölt rozsdaövezeti fejlesztési akcióterületekről.

    A rendeletek egyelőre a rövidtávon hasznosítható területekről szólnak majd, ahol különösebb előkészítés nélkül meg lehet már kezdeni vagy már el is kezdték a lakásépítéseket a fejlesztők. A Miniszterelnökség ki küldte az erre vonatkozó kérdőíveket az önkormányzatoknak, és most várja azok javaslatait.

    Ami a közép- és hosszú távú akcióterületeket, illeti a Miniszterelnökségnek konszolidációs tervet kell készítenie a sokszor zavaros tulajdonviszonyok rendezésére, illetve a területek előkészítésére, kármentesítésre vonatkozóan. Javaslatot kell lenniük arra is, hogy az állam hogyan tudja majd a területeket a privát beruházói szektornak pályázati rendszer kialakításával fejlesztésre továbbadni.

    Fürjes Balázs beszélt a közlekedés fejlesztésének szükségességéről és lehetőségeiről, elsősorban a kötöttpályás közlekedést kiemelve. Elmondta, hogy fontos növelni a budapesti zöldterületek mennyiségét: jelenleg Budapesten egy lakosra hat négyzetméternyi minőségi zöldterület jut. Ezt mindenképpen növelni kellene, például közparkok fejlesztésével.

    Szükség van a lakáskínálat ösztönzésére is

    Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért és devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgatója felszólalásában felemásnak értékelte az elmúlt évek lakáspolitikáját. Kedvezőtlennek nevezte, hogy az csak a keresletet ösztönözte, ami hozzájárult az árak emelkedéshez. Ezzel együtt a szükségesnél jóval kevesebb új lakás épült, amit elsősorban az öt százalékos áfa kivezetése okozott. A megépült lakások száma a lakásállomány 250 évenkénti megújításához elég.

    Negatívumként említette ugyancsak, hogy a bérlakáspiacon nem történt pozitív változás, a bérleti piac szűk és drága.

    A járványhelyzet hatására ugyan csökkentek a lakásárak és a lakbérek, de ez csak rövid távú hatás, hosszú távon nem oldja meg a problémákat. Ezek nem is tudnak kizárólag piaci folyamatok által megoldódni, tehát állami lépések szükségesek.

    Fontosnak nevezte, hogy a kereslet mellett a kínálatot is támogassa az állam, például az öt százalékos áfa további kiterjesztésével. A cél az évi 30 40 ezer lakás minőségi lakás megépítése.

    Ugyanilyen fontos a bérleti piac célzott támogatása és a bérleti viszonyok rendezése.

    A finanszírozáshoz rendelkezésre áll egy hosszútávú kedvező kamatozású hitel, az NHP Hajrá, amit bérlakások építésére is fel lehet használni, és több fejlesztő már élt is vele.

    A megfizethetőség problémájára is választ kell adni

    Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a lakáspolitikai kérdéseket egymással összefüggésben kellene szemlélni és kezelni, így a lakásépítések számát, az építőipar helyzetét, a lakásárak alakulását, a minőség kérdéseit, az építőanyagimport arányának alakulását stb. A megfelelő intézkedések meghozatalához ezt az egész rendszert összefüggésében kell tekinteni.

    Misetics Bálint, a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója a megfizethetőség kérdését emelte ki. Úgy véli, a kormány lakás politikájának ezt kiemelten kellene figyelembe vennie és kezelnie. Ez vonatkozik a rozsdaövezeti új bérlakásokra is. Felhívta a figyelmet, hogy Budapest lakosságának alig 15%-a tudna megfizetni a 4000 Ft/négyzetméteres lakbért, amit a rozsdaövezeti bérlakások bérleti díja alsó határaként emlegetnek.

    Emellett figyelmet kellene fordítani arra is, hogy a meglévő önkormányzati lakásállomány ne pusztuljon tovább.

    Nagy Gergely, az OTP Csoport Budapesti Régió ügyvezető igazgatóhelyettese elmondta, hogy bérlakásfejlesztések finanszírozására a kereskedelmi bankoknak nincsen Magyarországon gyakorlatuk, tapasztalatuk, hiszen korábban ilyen nem volt. Ezért ezt a hitelezési rendszert ki kell még dolgozni. Mint elmondta, a lakásfejlesztő beruházók egyelőre eltűntek, vagy legalábbis kivárnak, várják a rozsdaövezeti akcióterületek kijelölését. Úgy vélte, hogy az ingatlanfejlesztéseken belül, különösen a járványhelyzet hatására, a lakásépítések lehetnek a fejlesztők és az építőipar megmentői.

    Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke fontosnak nevezte, hogy legyen befektetői bérlakáspiac Magyarországon, ahol intézményi befektetők tudnak bérházakat üzemeltetni, Budapesten és a vidéki nagyvárosokban is.

    Ugyanakkor szükségesnek nevezte, hogy a lakásfejlesztések újbóli beindulásához ne csak a rozsdaövezetekben legyen alkalmazható a kedvezményes áfa.

    Az IFK szabályozási javaslatot is készített a rozsdaövezeti fejlesztések előmozdítása érdekében, például az építési szabályok megváltoztatására, amit egyébként több hozzászóló is sürgetett.

    Mint elmondta komoly fejlesztők nem kötnek kompromisszumot az energiahatékonysági követelményeket illetően, a jogszabályi előírásoknak megfelelően fognak építeni. Az építési költségeket nyilván ez emelheti. Sokat spórolni az építőanyagokon sem tudnak, legfeljebb a külföldi építőanyagok helyett Magyarországon gyártott termékek használatával. Szerinte hatékonyságnöveléssel gépesítéssel a kivitelezési költségeket lehetne csökkenteni, ami természetesen a lakásépítést is olcsóbbá tenné.

    Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója elmondta, kifejezett cél volt a fejlesztők a rozsdaövezettek irányítása, ami nagyon fontos Budapestnek. Ezeken a területeken fenntarthatóbb a lakásépítés, mint zöldmezős területeken, ráadásul csökkenti Budapest szétterülését, ezáltal az ingázást, a környezeti terhelést is. Fontos kérdés persze, hogy ki fogja finanszírozni és végrehajtani a kármentesítést, a területelőkészítést a rozsdaövezetekben. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy az állam részvétele az infrastruktúrafejlesztésben csökkenteni tudja a lakásépítési költségeket, és ennek eredményeképpen a lakásárakat ezeken a területeken. Kiemelte még az építési szabályozás az OTÉK reformjának szükségességét, hiszen az egy elavult, nem 21. századi környezete kialakított szabályozás.

    A kiszámíthatóság tudná csökkenteni alakásárakat

    Schneller Domonkos, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a rozsdaövezeti lakásprogram a kínálat fejlesztésével hozzájárul az árak csökkentéséhez, az építőipar szempontjából növeli a biztonságot a hosszú távon kiszámítható megrendelésállománnyal, a városfejlesztési szempontok segítik a nagyvárosi közlekedés és a környezeti állapotok javítását, és nem utolsó sorban nagyon pozitív, hogy ezeket az átmeneti zónákat végre hasznosítani tudják.

    Erő Zoltán, Budapest főépítésze jónak nevezte a rozsdaövezeti programot, a többféle akcióterületi kijelölést, ugyanakkor aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a létrejövő építési területeken az önkormányzati szabályozásokat felülíró szabályok jöhetnek létre. Nehezményezte azt is, hogy a fővárosi önkormányzatot nem kérdezték meg a területkijelölési folyamatban.

    Kiss Gábor, Metrodom ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a rozsdaövezeti bérházak célcsoportja elsősorban a fiatalok, ami természetesen más lakás funkciókat, szolgáltatásokat jelen jelent, mint a családoknak épülő lakások társasházak esetében. Mint elmondta a 4000 Ft/négyzetméteres bérleti díj az alsó határa annak, amiért a fejlesztőknek még megéri bérlakásokat építeni. Ahhoz további támogatásokra van szükség, hogy bérleti díjakat csökkenteni lehessen, Erre javaslatokat is kidolgoztak a fejlesztők, megemlítve a többi között a cafeteriát, annak lehetőségét, hogy a bérleti díjak egy részéből önerőt képezhetnének a bérlők későbbi ingatlanvásárlásra, illetve ezek a bérlakások akár támogatott szolgálati lakásokként is működhetnek.

    Scheer Sándor, a Market Építő Zrt vezérigazgatója kiemelte, hogy szükség volna egy 10-15 éves előre látású lakáspolitikára, illetve további intézkedésekre a kiszámíthatóság megteremtéséhez.  Úgy vélte, hogy egy kiszámítható piacon minden szereplő ésszerűbben árazna.  Ezzel és mellé jól átgondolt tervekkel biztosan tudnának a lakásárak csökkenni.  Több szakértővel egyetértésben ő is úgy vélte, hogy az építőipar kapacitások lehetővé teszik évi minimum 20, de akár kétszer ennyi lakás megépítését is, amire látható igény van Magyarországon.

     

  • Lakbérindexet fejlesztett a KSH és az ingatlan.com

    A két szervezet közötti kutatási megállapodás keretében az ingatlan.com – mint Magyarország meghatározó ingatlanhirdetési portálja – egyedi, de azonosításra alkalmatlan adatokat ad át a KSH részére, amelyekből a KSH statisztikai számításokat végez. Ez a közösen kialakított adatállomány olyan elemzési lehetőségeket teremt, amely az elkülönült adatrendszerekben sem a KSH, sem az ingatlan.com számára nem lenne lehetséges.

    Az adatok átadásának elsődleges célja a lakásbérleti piac megfigyelése, a KSH-ingatlan.com lakbérindex kiszámítása. Az index előállításához felhasznált adatok a lakásbérleti piac jelentős részét lefedik. Az együttműködés a továbbiakban újabb statisztikák kidolgozásával folytatódik.

    Az ingatlan.com adatbázisában jelenleg 220 ezer aktív ingatlanhirdetés van, ami naponta mintegy 2000 új hirdetéssel bővül. A hirdetők 30-40 százaléka magánhirdető. Fontos, hogy a szigorú szabályok, a renszeres karbantartás és a moderálás miatt, itt  minden hidetés csak egyszer szerepelhet és a kiadott lakásokat mielőbb törlik.

    Az eredmények

    A kapott eredmények a többi között a kínálati lakbérek alakulásáról adnak tájékoztatást, tehát a piacra éppen belépők számára elérhető lakások bérleti szintjét és árait tükrözik. Ezekkel a korlátokkal együtt nagyon értékes adatokat kapunk egy olyan területről, a bérleti piacról, amelyről eddig szinte semmit sem tudtunk - hangsúlyozta Székely Gáborné, a KSH Lakásstatisztikai osztályának vezetője a bemutató sajtótájékoztatón. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője  kiemelte, hogy ismereteik szerint nincs érdemi különbség a kínálati és a bérbeadásko realizálódó bérleti díjak között, különösen azokban az esetekbebn, amikor a lakást ingatlanportálon keresztül adták ki. Ennek köszönhetően a kínálati lakbérindex is jól mutatja a bérleti díjak alakulását.

    Az ingatlan.com 2015. évtől kezdődően adta át az adatokat, így az árindex is 2015-ős bázison )éves átlag) készül.

    A magánbérleti piac a nagyvárosokban koncentrálódik, és mint azt a lakbérfelmérés is igazolta, a koncentráció tovább fokozódik az internetes ingatlanportálok kínálatában. Ez érvényes az ingatlan.com ügyfélkörére is: a hirdetések döntő többsége fővárosi lakásra vonatkozik, havi szinten átlagosan az összes hirdetés kétharmada budapesti hirdetés. A fővároson kívüli internetes hirdetések is alapvetően a megyei jogú városokban és a városokban jelennek meg, a községek súlya elhanyagolható.

    A régiók között is szembetűnő Budapest dominanciája, azonban érdemes megjegyezni, hogy az egyéb régiókra vonatkozó hirdetések száma 2015 óta folyamatosan növekszik. Így például Budapest részesedése a szűrt mintában a 2015. májusi 74-ről 62%-ra csökkent. Ez részben annak is köszönhető, hogy az ingatlan.com felületét a lakosság egyre nagyobb része is igénybe veszi hirdetésre. 

    2015-től a vidéki hirdetések száma növekvő tendenciát mutat, ami betudható annak, hogy az ingatlan.com egyre népszerűbb felület lett a nem Budapesten élők körében is. Ugyanakkor Budapest szerepe mindvégig meghatározó a lakásbérleti piacon, és ezen belül is a fővárosban a legmagasabb az internetes hirdetések részesedése. Ahogy a 2018. évi, interneten hirdetett lakások aránya a kisebb települések felé haladva meredeken csökken.

    A hirdetett kiadó lakások átlagos nagysága 61,4 m2, mediánja 53 m2. Ez az érték a 2018. évi lakbérfelvételhez képest – ahol az országos átlag 56 m2, a budapesti átlag pedig 54 m2 volt – kissé magasabb. Az adatokból kitűnik, hogy ezen a piacon a kislakásoké a főszerep.

    Bérleti díjak

    Egy lakás átlagos lakbére Budapesten 2015 első felében 140 ezer forint volt, ez az érték 2020 elején 175 ezer forintra emelkedett, majd a COVID-19-járvány megjelenésének hatására a második negyedévben az átlagos lakbér 156 ezer forintra csökkent. A városokban és a megyei jogú városokban hasonló tendencia figyelhető meg: az előbbiekben 2015 közepén 123 000, az utóbbiakban 90 000 forint volt az átlagos fizetett lakbér. A városok magasabb lakbérszintjét az agglomerációkban található kisebb városok magasabb lakbérszintje magyarázza. Az eltérés a vizsgált időszak végén is fennállt, 2020 második negyedévében a városokban 138 ezer, míg a megyei jogú városokban 108 ezer forint volt az átlagos árszint.

    2020 második negyedévében Budapesten átlagosan 3100 forintot kellett fizetni négyzetméterenként, a megyei jogú városokban átlagosan 2000 forintot, a városokban 2200 forintot.

    A vizsgált időszakot az átlag- és mediánárak jelentős növekedése jellemzi. A magánszemélyek által megadott hirdetések átlag- és mediánára nagyobb mértékben növekedett, mint az irodai hirdetéseké, így jelentősen közeledett a két altípus ára. Míg a mediánárak közti különbség 2015-ben 30 ezer forint volt, ez 2019-re alig 10 ezer forintra csökkent. Az átlagáraknál a 2015-ös átlagos 38 ezer forintos eltérés 2019-re 24 ezer forintra mérséklődött.

    Budapesten a 13. illetve a 11. kerületben hirdették a legtöbb kiadó lakást a vizsgált években. A tíz legnépszerűbb kerület közül a 14. kerületben volt a legnagyobb növekedés – 2015-höz képest a megfigyelések száma több mint duplájára nőtt.

    A lakásbérleti kínálatban kiemelkedő számban megjelenő fővárosi adatok részletes területi elemzésekre is lehetőséget nyújtanak. A vizsgált időszak városrészenként összesített átlagos kínálati lakbérei adalékul szolgálnak a város térszerkezetének megismeréséhez, egyúttal javítják a bérleti lakások minőségi összetételére vonatkozó mérések és ezáltal a számított lakbérindex pontosságát is.

    Lakbérindex

    Mindegyik index 2020 januárjában érte el a maximumát, majd 2020 februárjától valamennyi index megfordult. Áprilisra a visszaesés mérséklődött valamelyest, májusban pedig újra 4%-körüli emelkedést mutattak a hirdetésekben szereplő lakbérek. Júniusban mindegyik index esett kissé, ennek mértéke ezúttal éppen a biztosan kiadott magánlakások esetében volt a legalacsonyabb, mindössze 0,4%-os.

    2020 áprilisára –feltehetően a COVID-19-járvány következében létrejövő bizonytalanság és a piacra kerülő airbnb-lakások okozta kínálatbővülés miatt – az országos árszínvonal 2018-as szintig esett vissza. Budapesten kerületenként legalább tíz százalékpontos csökkenésről lehet beszélni, azonban a pesti belső kerületek esetén akár több mint 15 százalékpontos esés is bekövetkezett.

    A pesti külső kerületekben a 2015. évi bázison számított index 2020. januárjában érte el a csúcsát (161%), míg a többi kerületcsoportban a lakbérindex legmagasabb értéke 140% körül szóródott. A pesti külső kerületek mutatják tehát a legdinamikusabb áremelkedést, aminek az az oka, hogy ezeket nominálisan jóval alacsonyabb árszint jellemezte a bázisidőszakban. A többi budapesti rétegben az indexek közelebb esnek egymáshoz. Ugyanakkor megállapítható, hogy 2020 márciusában és áprilisában a pesti belvárosi árak jóval meredekebb visszaesést mutattak, ami összefügg az airbnb-lakások megjelenésével az albérleti piacon. Ez az eredmény is igazolja a fővároson belüli rétegzés hasznosságát.

    Hasonló együttműködési lehetőség más ingatlanpiaci szereplők számára is nyitva áll, amely biztosítani tudja a statisztikai adatbázisok iránti minőségi elvárásokat. Már van is további jelentkező mondta el Székely Gáborné.

    „Nagyon örülünk, hogy megszületett ez a történelmi megállapodás, hiszen ilyen innovatív együttműködésre még nem volt példa a KSH és az üzleti szféra között. Reméljük, hogy a sok szempontból újdonságot jelentő lakásbérleti statisztikákkal segíteni tudjuk a lakosság döntéseit”– tette hozzáBalogh László.

    Az előállított mutatókat havi rendszerességgel publikálja a KSH a Kiadványtárban.

    A témában készített podcast-beszélgetés itt hallgatható meg: https://anchor.fm/ksh-podcast.

  • A magyar diákok járhatnak jól a fővárosi albérletpiacon

    A belvárosi albérletpiac két legfontosabb mozgatórugóját a külföldi turisták és diákok jelentették. Ez a két csoport a bérlők körülbelül 80%-át tette ki az elmúlt években, azonban idén a koronavírus okozta változások miatt szinte teljesen eltűntek a bérlők közül. A turizmus szinte teljes leállásával az eddig rövidtávú kiadásra szánt lakások legnagyobb részét hosszútávon szeretnék a befektetők kiadni, így jelentősen növelve a belvárosi bérleti kínálatot és kapacitást.  

    „A bérbeadók szempontjából nehezebb helyzet, a most albérletet keresőknek igen kedvező változásokat okozott. A belvárosban jelentősen olcsóbban, jobb minőségű lakásokból választhatnak, amely így már a kollégiumi elhelyezésnek is versenyképes, sőt egészségügyi szempontból biztonságosabb alternatívája lehet.” – nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. „Az egyetemek és főiskolák a napokban döntenek a végleges indulási formáról, így eddig még csak elenyésző számú külföldi diák érdeklődött a kiadó lakások iránt. A vidékről fővárosba költöző magyar egyetemisták így kedvezőbb helyzetben vannak az eddigieknél, hiszen sok lakásból választhatnak és még alkudni is tudnak a meghirdetett árakhoz képest. Már a belvárosban is található 120-150 ezer forintos havi lakbérért kiadó lakás, amely eddig leginkább a külvárosi kerületekre volt jellemző.”

    Vidéken az egyetemi nagyvárosokban is érződik a külföldi diákok csökkenő érdeklődése, itt azonban a turizmus okozta kiesés nem olyan jelentős, mint a fővárosban. Debrecen, Szeged és Pécs érezheti leginkább az egyelőre elmaradó külföldi érdeklődést, ezeken a településeken 90 és 130 ezer forintos havi lakbérért lehet már találni megfelelő minőségű, jó elhelyezkedésű lakást. Jellemzően tavaly ilyenkor sokkal ritkább volt a 100 ezer forint alatti albérlet. Ezeken a településeken azonban a nemzetközi ösztöndíjak újra indításával gyorsabban visszarendeződhet az egyensúlyi helyzet.

    Az ingatlanközvetítő hálózat néhány gyakorlati tanácsra is felhívta a bérbeadók és bérbe vevők figyelmét. A legfontosabb a bérleti feltételek szerződésbe foglalása, amelyet, ha közjegyző előtt kötünk meg még nagyobb jogi biztonságot nyújthat mindkét fél számára. A változó piaci környezet miatt mindkét fél számára fontos szempont lehet a kiadási vagy bérlési időszak pontos meghatározása, hiszen sok befektető gondolkozik úgy, hogy ha újraindul a turizmus akkor inkább újra a rövidtávú piacon szeretné hasznosítani a lakását. Az ilyen esetekre mindkét félnek érdemes felkészülni és például aki hosszabb távon szeretné biztosítani lakhatását, inkább a külsőbb kerületekben választani a lehetőségek közül. Az éves szerződés bérbeadóként kiszámítható jövedelemnek számít, bérbe vevőként pedig így fixálhatjuk lakhelyünket és az esetlegesen kedvezőbb áron megszerzett bérleményt.

    A rövidtávú lakáskiadás piaca a turizmus újra indulása mellett nagyban függ a szabályozói rendszer véglegesedésétől is. A szigorítások lehetőségét végül az önkormányzatok kezébe adta a kormány, amelyek a következő hónapokban hozhatják meg eltérő kerületi szabályaikat, amelyek így a lakáspiacra is kihathatnak. Az esetlegesen szigorúbb feltételeket megkövetelő kerületekben visszább szorulhat ez a típusú kiadás, amely a hosszútávú lakáskiadás most érzékelhető változásait konzerválhatja, míg az enyhébb feltételeket megkövetelő kerületekben dinamikusabban indulhat újra a turizmussal együtt majd a rövidtávú piac, így emelve a keresletet és az árakat a turisták által. A belvárosi kerületekben így akár komoly piaci különbségek is kialakulhatnak jövőre a bérleti piacon.   

    Forrás: Duna House

  • Tartós ösztönzők szükségesek az elhúzódó visszaesés megfordítására

    A szövetség szerint ez összefügg a koronavírus-járvány okozta általános megtorpanással, de emellett az építőanyagok forgalma viszonylag pontosan leképezte a kifutó, kedvezményes újlakás-áfával befejeződő építkezések anyagigényeit, a viszonylag kis számú újlakás-projektet.

    Az égetett kerámia téglánál a második negyedévben és júliusban főként stagnálást, illetve egyes gyártóknál egyszámjegyű csökkenést tapasztaltak az első negyedévi 10-20 százalékos visszaesést követően. Az árak stagnálhattak vagy akár csökkenhettek is, mivel egyes téglagyártóknál jelentős készletek halmozódtak fel.

    Az építőkémia termékek (ragasztóanyagok, tömítőanyagok, homlokzati hőszigetelő rendszerek ragasztói, stb.) iránti kereslet a második negyedév elején az első negyedév fokozott felhalmozását követően jelentősen, akár 20-25 százalékkal is visszaesett, azonban a második negyedév közepétől, a számos befejeződő újlakás-projekt és kisebb ipari projektek eredményeként vissza tudott erősödni, így az egyes termékcsoportok volumene a második negyedévben és júliusban jellemzően 5-10 százalékkal maradt el 2019 azonos időszakától.  

    A hazai építőanyag gyártói szegmensekben az év első 4 hónapjában csak a  fehér falazati és a szálas hőszigetelőanyagok terén sikerült megtartani 2019 azonos időszakának teljesítményét, a többi területen szinte kivétel nélkül visszaesésre került sor. 15% körüli csökkenést könyveltek el az égetett kerámia tégla gyártók, és hasonló vagy egyes részterületeken ezt meghaladó visszaesés mutatkozott az építőkémia termékeknél is. Növekedést csak a tetőcserepek részpiaca mutatott, ez azonban a számos lezárásra kerülő, még az 5% újlakás-áfa keretében befejeződő projekttel függ össze.

    Ösztönző intézkedés-csomagot javasolnak

    Míg a legtöbb gyártói szegmensben kiugró márciusi forgalom jelentkezett a járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet során, ezek főként olyan előrehozott felhalmozások voltak, amelyeket határozott visszaesés követett áprilisban. A MÉASZ szerint nagy a kockázata egy elhúzódó, kétszámjegyű építésgazdasági visszaesésnek, ezért a MÉASZ a beruházói döntéseket ösztönző intézkedés-csomagot javasolt a szaktárcának annak érdekében, hogy az egyre nagyobb GDP-hozzájárulást adó stratégiai iparág 2019-es teljesítménye minél inkább megközelíthető legyen és a járványhelyzetből kilábalás, valamint a 2021-es magasépítési teljesítmény egyaránt tartós alapokat kapjon.

    Azzal együtt, hogy a nagyobb magasépítési projektekben érdekelt piaci szereplők még viszonylag optimisták, jelentős a kockázata annak, hogy a járványhelyzet kiváltotta krízis hosszabb távra fog hatni, és hosszabb távra szóló, dominó-jellegű folyamatot vált ki az építőipari értékláncban. A megrendelői, beruházói döntések halasztása mind a vállalatoknál, mind a magánerős beruházóknál az értéklánc egészét vetik vissza, ezért változatlan szabályozás mellett nagy kockázata van az idei kétszámjegyű lassulásnak. Az építésgazdasági lassulás megmutatkozik az országszerte fokozatosan felszabaduló kivitelezői kapacitásokban, az ipari, irodai projekt befejezések és az új projektek száma között növekvő ollóban és egyes nagyprojekteknél a kivitelezési tervek elkészítésének halasztásában. Különös jelentősége van ezért ez időszakban az állami és önkormányzati megrendelések bővítésének és a számos szakipart vonzó lakásépítés és -korszerűsítés előmozdításának.

    Fontos és aktuális ezért olyan tartós ösztönzők bevezetése, amelyek a teljes építőipari értéklánc kilábalását segítenék a megrendelői döntések előmozításával, a köztes támogató folyamatok felgyorsításával, hogy a 2019-es építésgazdasági teljesítmény idén is minél jobban megközelíthető legyen.

    A MÉASZ erőteljes intézkedések elindítását javasolta az építésgazdaságért felelős szaktárcának:

    - az újlakás-építésekre nézve a 27% és az 5% közötti áfa közötti különbség visszatérítését (a csok magánerős beruházás mintájára) számlakötelezettség mellett; illetve az 5%-os  újlakás-áfa ismételt beállítását olyan módon, hogy a kedvezmény közvetlenül a tulajdonoshoz jusson;
    - a lakóingatlanok energetikai korszerűsítésének ösztönzését, részleges áfa-visszatérítésen és támogatási programokon keresztül;
    - a közoktatási, illetve köznevelési és közoktatási intézmények energetikai felújítását (amelyre kedvező lehetőséget teremt az átmeneti zárva tartás és a nyári szünidő, valamint a könnyen megvalósítható távolságtartás);
    - állami / közhasznú (nem szociális) bérlakásrendszer elindítását.

    A beruházói döntések ösztönzésének hiányában elhúzódó visszaesés következhet be, amelynek jelei az első negyedévben az alacsony projektkezdési értékeken keresztül már megmutatkoztak, így például a márciusi és áprilisi újlakás-építési projektindulások több, mint harmadával csökkentek, és az irodapiac projektkezdési értéke a tavalyi érték törtrészére zsugorodott.  A nemrégiben bejelentett, rozsdaövezetekre vonatkozó 5%-os újlakás- és lakásbérleti áfára vonatkozó döntést a MÉASZ üdvözli, ennek hatása azonban idén még várhatóan nem fog jelentkezni. Az építésgazdaságban az állami beruházások mellett a szálloda- és az ipari-kereskedelmi épület beruházások jelenthetnek rövid távon fontos támaszt.

    Forrás és további részletek: MÉASZ, Pénzcentrum

  • Az építőanyagokon és a kivitelezésen múlik a minőség és a rezsiköltség

    Az átgondolt tervezés az alapoktól kezdve kulcsfontosságú, mivel a végeredményt, ezáltal a fenntartási költségeket a falazat és tetőszerkezet minősége is nagyban meghatározza. Az újépítésű ingatlanok esetében a jövőre életbe lépő szigorú energiaügyi szabályozás miatt nélkülözhetetlenné válik a körültekintő kivitelezés.

    A Wienerberger közelmúltban indított Mesterház Programjának számai alapján Budapesten és a szomszédos településeken, valamint a Balaton környékén kifejezetten jellemző az átgondoltabb házépítés. A minőségi kivitelezést fókuszba helyező projekt iránt érdeklők közel 45%-a az említett két régióban található. A családi házas otthonra vágyók leginkább műszaki kérdésekben várnak iránymutatást. A jelentkezők elsősorban a falazás és a tetőszerkezet különféle alapanyagai és azok tulajdonságai kapcsán igyekeznek részletes információkat szerezni. A jövőbeni háztulajdonosok a rátermett kivitelezők és tervezők hiányát érzik különösen, de az építőanyagok beszerzése során is számos nehézséggel szembesülnek.

    „A körültekintő tervezés minden lakásépítés esetében kiemelt fontosságú, hiszen egy épület összetett szerkezet. A falazat és a tető például alapjaiban határozza meg egy új otthon minőségét, pedig a ház teljes költségvetésének alig 8-10%-át teszik ki. Az építtetők közül többen talán ezért ezekre kevesebb figyelmet szánnak, s természetesnek veszik jó kvalitásaikat, ami egyáltalán nem biztos. A kiválasztott anyagokon és a magas szintű, szakszerű kivitelezésen múlik a jó minőség, hogy végül mekkora lesz a rezsiköltségünk, vagy a tető mennyire képes ellenállni a szélsőséges időjárásnak és lesz esztétikailag tartós. Összességében már az első lépéseknél eldőlhet, hogy mennyire lesz stabil és értékálló az ingatlanunk” – hangsúlyozza Potos János, a Wienerberger Téglaipari zRt. Kereskedelmi és marketing ügyvezető igazgatója

    A vállalat közelmúltban indított Mesterház Programja iránt érdemi érdeklődés mutatkozik. Mindez többek között annak is köszönhető, hogy a leendő családi ház tulajdonosok díjmentesen vehetnek igénybe olyan szolgáltatásokat, amelyek lehetővé teszik a kiválasztott termékek szakmai irányelveknek és a terveknek megfelelő felhasználását. Ennek érdekében például a cég munkatársai az építkezés során három alkalommal ingyenes alkalmazástechnikai tanácsokkal segítik az építőanyagok helyes beépítését.

    A KSH legutóbbi*, hazai lakásfelmérési összesítése is utal arra, hogy az alapanyagok megválasztása hatással van az ingatlan tartósságára. A jelentésből kiderül ugyanis, hogy itthon összesen mintegy 1,5 millió lakásnál lenne igény hőszigeteléssel kapcsolatos rekonstrukciókra. A téglaépületek esetében viszont a legmagasabb azok az aránya (39%), akik úgy vélik, jó állapotban van az épület, így nincs szükség felújításra.

    „A családi házat építők körében várhatóan egyre nagyobb lesz a megfontolt kivitelezők aránya. Ennek egyik magyarázata, hogy 2021. januárjától életbe lépnek azok a szigorú szabályozások, amelyek szerint csak közel zéró energiaigényű házat lehet átadni. Ilyen ingatlanok esetében ugyanis a körültekintő alapanyag-választás és munkaszervezés nélkülözhetetlen, ebben szeretnénk segíteni az érdeklődőknek” – tette hozzá az előzőekhez Potos János.

    *Miben Lakunk? – A 2015. évi lakásfelmérés eredményei – kiadó: KSH

    A Wienerberg Mesterház adatbázisról:

    A közel 150 válaszadó visszajelzései alapján készült adatbázis rámutat, mely területeken a legtudatosabbak a hazai házépítők. A Wienerberger Mesterház Program 2020 márciusában jött létre, hogy a családi házas építkezőket segítse álmaik otthonának szakszerű megépítésében. A Wienerberger 200 éves építőanyag-gyártói szakértelmével támogatni szeretné azokat az építkezőket, akik minőségi alapanyagokból, professzionális kivitelezés mellett szeretnék felépíteni ingatlanukat. A befejezés után a ház egyedi, sorszámozott Wienerberger Mesterház oklevelet kap, mely tanúsítja, hogy az épület a terveknek és az alkalmazás-technikai előírásoknak megfelelően készült el.

  • Házépítési trendek a járvány után

    Közép és Nyugat Európában egyre nagyobb probléma a munkaerőhiány. A szigorúbb bevándorlás-ellenőrzés a koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében, tovább súlyosbítja az építőipar amúgy is kínzó munkaerő problémáját – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

    Nyugat-európai tapasztalatok szerint a munkavállalók legfeljebb 60% -a térhet vissza biztonságosan. Ennek következménye, hogy a projektek hosszabb időt vesznek igénybe a termelékenység várhatóan 30–40% -kal alacsonyabb lesz.

    A szakértő szerint kisebb volumenben ugyan, de a hazai trendek is hasonlók. Ebben a helyzetben a változás, a hatékonyság növelése elkerülhetetlen. A jövőt az építőipar digitalizációjának felgyorsulása, az előre gyártott házak, illetve elemek elterjedése, valamint a gyors építési technológiák jelentik.

    Okos házépítés

    A jövőben várhatóan egyre többen fognak használni épületinformációs modellezést (BIM: Building Information Modelling), amely az ágazat digitális átalakításának első lépése. A BIM lehetővé teszi az épületek szabványos 3D ábrázolását és megosztását a kivitelezés minden szereplőjével. A technológia drámaian javítja a hatékonyságot: pontosabban tervezhetők a költségek, csökkenthető a kivitelezés költsége, ideje és könnyebbé válnak a módosítások.

    Előregyártott elemek térnyerése

    Az elmúlt években egyre nagyobb arányban jelenik meg az előre gyártott elemek használata a házépítések terén, mely trend várhatóan tovább erősödik. A hagyományosan épített házakkal ellentétben az előre gyártott házak alkatrészekből készülnek, beleértve a falakat és a tetőket is, amelyeket magasan automatizál gyárakban gyártanak, és a helyszínen szerelnek össze. Ma már típustervek alapján készült, teljes egészében előre gyártott házak is elérhetők, melyek hatékonnyá teszik az építést, időt és költséget csökkentenek.

    Az előre gyártott szerkezetek minimális munkaerőt igényelnek a hagyományos konstrukciókhoz képest, ami felgyorsítja a termelést, miközben enyhíti a szakemberhiányt, valamint csökkenti a munkabiztonsági és egészségügyi kockázatokat.

    Korszerű építési anyagok

    Amikor az idő pénz – és az építőiparban nagyon az – a technológiai idő kulcskérdés. Ma már rendelkezésre állnak olyan anyagok, melyek kivitelezési ideje töredéke a hagyományos technológiáknak. Várhatóan tovább fog élénkülni a kereslet a gyorskötésű betonok, habarcsok és egyéb segédanyagok iránt.

    Javuló fenttarthatóság

    A világjárvány hatására felgyorsult építőipari digitalizáció, a hatékonyság mellett javítja a fenntarthatóságot is. A BIM-nek köszönhető pontosabb tervezés, a rövidülő kivitelezési idők, a hatékonyabb anyagfelhasználás, az előre gyártott elemek alkalmazása, a kevesebb járműforgalom, a kevesebb keletkező hulladék, lényegesen csökkentik a kibocsátást – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

    Forrás: Mapei Kft.

  • Négy éve nem indult ilyen kevés lakásépítési kivitelezés

    Az EBI Építésaktivitási Jelentésben az elemzők már az első negyedév értékelésekor is kiemelten foglalkoztak a koronavírus járvány építőiparra gyakorolt hatásával, akkor még korlátozottan rendelkezésre álló adatok alapján készített előrejelzés segítségével. Azóta már a tényleges adatok is megérkeztek, hogy részletesen értékeljék a járvány hatását az ágazatra.

    Hazánkban a koronavírus március közepétől kényszerített ki jelentős korlátozásokat, így az első negyedévben az építőiparban induló vagy befejeződő munkákat még csak csekély mértékben érintette. Április és május azonban a komoly intézkedések jegyében telt. A második negyedéves számok alapján elmondható, hogy a vírus okozta nehézségek ugyan éreztették hatásukat a szektorban, drámai zuhanásról azonban nem beszélhetünk. Az biztos, hogy 2016 utolsó negyedéve óta nem indultak ilyen kis összegben építőipari beruházások hazánkban, és 2020 elejéhez képest valóban jelentős csökkenés volt tapasztalható, 2019 utolsó és első negyedéves számaihoz képest ugyanakkor már közel sem akkora a különbség. Érdemes tehát alaposabban is megnézni, hogy pontosan mely szegmensekben következett be a visszaesés, egy részüket ugyanis a járvány mellett egyéb piaci folyamatok is okozhatták.

    A magasépítések esetén az elindult építési munkák összege az első félévben nem mutatott csökkenést az előző év azonos időszakához képest, ez azonban az első negyedév jobb számainak volt köszönhető, a második negyedévben már jelentősebb visszaesés volt tapasztalható az Aktivitás-Kezdésben, 2016 utolsó negyedéve óta nem kezdődtek meg ilyen alacsony összegben építési beruházások a magasépítési szektorban. A kivitelezési fázisba lépő projektek összértéke 251 milliárd forintot tett ki, 46 százalékkal kevesebbet, mint az előző negyedévben. A magasépítéseken belül a lakás és nem lakás célú magasépítéseket egyaránt érintette a visszaesés az idei második három hónap során, előbbi esetében 65, míg utóbbinál 42 százalékos csökkenés volt mérhető az Aktivitás-Kezdésben.

    Alig indult lakásépítés a járvány hónapjaiban

    Az idei év első negyedéve is már a lakásépítések drasztikus visszaesését hozta az előző évekhez képest, a lakásépítés mérséklődése ekkor a 4 negyedéves számokon még kevésbé látszott, de a második negyedévben még inkább a mélypontra zuhant az elkezdett építkezések értéke, ami már a 4 negyedéves számokon is komolyan érzékelhető volt. Az elindított beruházások számát nézve pedig, április és június közötti időszakban olyan kevés projekt kivitelezése indulhatott el, amely alacsony számra a felívelés kezdete óta nem volt példa.

    Budapest és környékének részesedése az előző negyedévben drasztikusan megnövekedett a korábbi évekhez képest a kivitelezési fázisban lépő társasházi lakásépítések összegéből, a január és március között elindított beruházások több mint 70 százaléka koncentrálódott a területre, a második negyedévre ugyanakkor jelentősen csökkent a Közép-Magyarországon elkezdődött építések aránya, és némileg az előző évek átlagos értéke alatt is maradt, derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. (4.ábra)

    A társasházi lakásépítések Aktivitás-Kezdés csökkenésében több tényező is szerepet játszhat. A kijárási korlátozás talán az egyik legérzékenyebben érinthette a lakáspiacot az építőipar különböző ágai közül, a vásárlók számára ugyanis fontos lehet az értékesítőkkel folytatott személyes találkozás, a helyszín bejárása, a projekt élőben történő megtekintése, amit a bevezetett járványkezelési-intézkedések meghiúsítottak. Így több fejlesztő is inkább a projekt indításának elhalasztása mellett dönthetett. De a lakásberuházások visszaesésére a januártól 27 százalékosra emelkedő áfakulcs egyébként is jelentős csapást mért, a már év elején tapasztalható mérsékeltebb kereslet a halasztás irányába fordíthatta a beruházókat, amit az első negyedév visszaeső számai is igazolnak. Harmadik elem lehet pedig, hogy főként a Budapesten beruházást tervezők kivárhatnak a rozsdaövezetekben történő 

    Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés

  • Nagy várakozások a rozsdaövezetek kijelölése előtt

    A fővárosi újlakás-piac a tavalyi lassulás után idén egyértelműen befékezett, az OTP Budapesti Újlakás Értéktérkép adatai szerint az értékesítések száma 1800 körül alakult az első hat hónapban, szemben a megelőző négy év 3-5 ezer közötti átlagával. A már elkészült, de még eladásra váró lakások állománya 850-re ugrott ebben az időszakban, ilyen magas szintre legutóbb 2014-ben volt példa. Az újonnan értékesíteni kezdett lakásoknál is jelentős a visszaesés a megelőző évekhez képest, ez a mutató az 5000 fölötti tartományból visszacsúszott 1800-ra, ami még éppen lépést tart a kereslettel.

    A visszaesést négy tényező, az ingatlanpiaci befektetőknek alternatívát kínáló szuperállampapír (MÁP+) tavaly nyári megjelenése, a 27 százalékos lakásáfa januári visszaállítása, a koronavírus-járvány, valamint a tavasszal beharangozott, ám részleteiben még nem kidolgozott kedvezményes (5 százalékos) rozsdaövezeti áfa együttes hatása váltotta ki. Változást, élénkülést ez utóbbi – az év utolsó negyedében várható – bevezetése hozhat majd.

    „Nagy a várakozás a piaci szereplők körében. A beruházók bizonytalanok, amíg nem tudják pontosan, hogy az általuk kinézett, tulajdonolt, vagy már fejleszteni kezdett terület megfelel-e a rozsdaövezeti kritériumoknak. Amíg ez nem tisztázódik, nem tudják megtervezni, beárazni az új projekteket. A vevők pedig mindenképpen kivárnak a nagyjából 20 százalékkal alacsonyabb árak reményében.

    A bizonytalanságok ellenére arra lehet számítani, hogy az új szabályozás nem fogja felborítani a kerületek sorrendjét, a beruházók az elmúlt 15 évben már stabilan kijelölték a preferenciákat, így amúgy is a jelentős területtartalékokkal rendelkező kerületek számítanak favoritnak. Talán a XXI. kerület tartogathat nagyobb meglepetést, ahol elég sok elhagyott ipari terület lenne lakóingatlan-fejlesztésbe vonható. Itt, Csepelen hosszú bénultság után pont az elmúlt két évben kezdett éledezni az újlakás-piac, ám ez is még csak abban mutatkozik meg, hogy megjelent néhány kisebb társasházi projekt” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

    Nyűglődik a belváros, hasítanak a külső kerületek

    Az OTP Jelzálogbank csaknem 420, értékesítés alatt álló, kétlakásosnál nagyobb budapesti projektet tartalmazó adatbázisa szerint a legtöbb, 700 lakást a XIII. kerületben adták el az első félévben. Jócskán lemaradva, a XIV., IV. és IX. kerület következik, 100-200 közötti értékesítéssel. A megelőző években rendre az élbolyba tartozó VIII. és XI. kerület visszacsúszott a listán. Szembetűnő változás, hogy egyre kevesebb lakást értékesítenek a tervasztalról, illetve az építkezés korai szakaszában, ezzel párhuzamosan megemelkedett a magasabb készültségű lakóingatlanok aránya az eladásokban. Az azonnal költözhető, még eladatlan állomány is a XIII. kerületben a legnagyobb, csaknem 200 lakás várja új tulajdonosát. A XI. kerület alig pár darabbal marad el, a harmadik a III. kerület, 90 lakással. A még építés alatt álló, de még nem értékesített 5000 fővárosi lakás negyede is a XIII.

    Az előző évek száguldó piaca után feltűnő, hogy a tágabban értelmezett klasszikus belváros projektjeinek többségében jelenleg nagyon döcögős az értékesítés. Az éllovas XIII. kerület mára jócskán megdrágult és kezd megtelni, ami tovább élénkítheti a vele szomszédos IV. kerület utóbbi években felpörgő ingatlanpiacát. Újpesten olcsóbban lehet telekhez jutni, a lakások négyzetméter-ára is érezhetően alacsonyabb, mint Angyalföldön, a fejlesztéseknek köszönhetően a kereslet is megugrott az utóbbi években. Az elmúlt pár évben új erőre kapott a IX. kerület, azon belül Ferencváros külső része (a Mester utca és a Vágóhíd utca környéke). Itt jövőre adnak át egy nagyjából 250 lakásos, piaci alapú bérlakás-projektet, ami igazi különlegességnek számít.

    A III. kerületben a Harsánylejtő pár évvel ezelőtti közművesítése és parcellázása nyomán indult el koncentrált kertvárosi ingatlanfejlesztés, amit rengeteg kisebb beruházás követ jelenleg Aranyhegyen és Ürömhegyen. A X. kerületben is van bőven beépítésre váró terület, és itt is több nagy projekt várja a rozsdaövezeti kedvezményt. Úgyszintén a XI. kerületben, ahol ráadásul, ha megszületik a döntés az Újbudát Ferencvárossal összekötő Galvani hídról levezető utak nyomvonaláról, még nagyobb lehet a pezsgés. A korábban csak kisebb, pár lakásos társasházak építésével jellemezhető XVI. és XVII. kerületekben viszont már most sincs ok panaszra, több újonnan indult nagy projekteknek is köszönhetően nagy a pörgés a lakáspiacon.

    Forrás és részletek: OTP Ingatlanpont

  • Barcelonában szociális bérlakás lesz az üresen álló lakásokból

    A tulajdonosok a piaci ár felét kapják a kisajátított lakások után.

    A városban régóta súlyos problémát jelentő lakáshiány, lakhatási válság ellenére ugyanis vannak olyan befektetők, akik huzamosabb ideig hagyják, hogy egy-egy lakás üresen álljon, így a piaci kínálat szűkössége miatt még tovább emelkednek az árak. Amennyiben azonban ezeket a lakásokat ismét lakhatás céljára hasznosítják, úgy a kevés rendelkezésre álló, kiadó lakásra annyival kevesebb potenciális bérlő jut, ami az árakat is lejjebb nyomja.

    A városi önkormányzat a kisajátított lakásokat szociális bérlakásként kívánja hasznosítani, így a rászoruló családoknak megfizethető lakhatást tudnak kínálni. Az önkormányzat lakásügyi osztálya eddig tizennégy vállalatnak írt levelet, melyek összesen 194 üres lakással rendelkeznek, ebben kifejti, hogy amennyiben egy hónapon belül nem találnak olyan lakókat, akik hosszútávra bérlik ki ezeket az ingatlanokat, úgy kötelezni fogják a cégeket, hogy a piaci ár feléért adják el a lakásokat a városnak.

    Katalóniában 2016 óta van érvényben egy törvény, melynek fényében a legalább két évig üresen álló, magántulajdonú lakásokat az önkormányzatok 4-10 éves időtartamra szóló szerződésekkel hasznosíthatják szociális bérlakásként, mielőtt visszaadják tulajdonosaik kezelésébe.

    Egy 2019-ben elfogadott jogszabály azonban már arra is lehetőséget nyújt, hogy az üresen álló lakásokat a piaci ár feléért megvásárolja az önkormányzat, Katalónia fővárosa most ezt a lehetőséget használja ki.
    Vagyis míg a korábbi szabályozás fényében a lakások tulajdonjoga megmaradt, a jelenlegi szerint az ingatlanokat nem megfelelően hasznosító tulajdonosoktól el is lehet azokat venni, igaz, még ha nem is piaci áron, de kárpótolni kell a korábbi befektetőket.

    A 2007-8-as gazdasági válság nyomán sok lakástulajdonos és cég, melyek akár lakások százait is birtokolják, úgy látták, hogy jobb üzlet hagyni a lakásokat üresen állni, és kivárni, míg feléled a piac. Ez a gazdasági stratégia üres lakások százaihoz, példátlan bérleti díj növekedéshez, piaci szűkösséghez és lakhatási válsághoz vezetett, amiben ráadásul a 149 üres lakás birtokló, állami SAREB bank is érintett.

    Ugyanakkor az intézkedés inkább ösztönözne, hogy a tulajdonosok kiadják a lakásaikat, minthogy a város megvásárolja őket.

    Forrás: Mérce

     

  • Konszolidáció vagy újabb hullámvasút a lakásépítéseknél?

    A 2013. évi évszázados mélypontot (7293 db lakáshasználatbavételi-engedély) követően 2019 évig emelkedő trendet mutattak az építések, ebben a kormányzati intézkedéseknek (5%-os áfakulcs, áfavisszatérítés, csok, jelzáloghitel-elengedés, babaváró hitel) alapvető szerepük volt. A kedvezményes áfa kulcs 2019 év végi kivezetése előrevetítette a visszaesést, amire a járványhelyzet ráerősített. Az MNB becslése szerint 2020-ban várhatóan 18 ezer körüli lakás fog épülni, ez 2021-22-ben akár 15-16 ezerre is eshet, vagyis a lakásállomány minőségi megújulása ismét lassul.

    A lakásállomány 100 éves megújulásához legalább évi 40 ezer lakás építése szükséges. 2019-ben épült mennyiség a szükséges lakásépítésnek mintegy fele, a 2020. első félévi adatok alapján ehhez képest további visszaesés várható. Ezzel Magyarországon a régiós országokhoz (Ausztria, Lengyelország, Németország, Szlovákia) képest jelentősen alacsonyabb a lakásépítési volumen mind a lakásállományhoz képest, mint népesség arányosan.

    Fontosnak tartjuk, hogy a Kormány aktív intézkedésekkel őrizze meg legalább a 2019-es lakásépítési szintet (cca 20 e lakás /év). Innen kellene további ösztönözni és megfelelő szintre emelni a lakásépítések számát.

    Gazdasági válság esetén a kormányzatok keresik azokat az intézkedéseket, amelyekkel a gazdaságot ismét be tudják indítani, pótolni tudják a megszűnt munkahelyeket. Az építőipar, ezen belül a lakásépítés megfelelő eszköz lehet erre a célra is. Az MNB számításai szerint 10 ezer addicionálisan megépülő új lakás a GDP szintjét 0,8–1 százalékponttal, míg a foglalkoztatottak számát 25–30 ezer fővel emeli.

    Ha nem lép a Kormány, a lakásfejlesztések éveken át nem fognak tudni beindulni. Az újabb visszaesés és az ágazat hektikussága megszűnő munkahelyeket, kihasználatlan építőipari kapacitásokat, nemzetgazdasági károkat is okoz.

    Fontos és pozitív intézkedésnek tartjuk a rozsdaövezeti újlakás-építésekre júliusban bevezetett 5 százalékos, kedvezményes áfakulcsot. Az érintett területeket kijelölő, szeptemberre várható kormányhatározat az év végére növelheti az induló, illetve előkészítés alá kerülő projektek számát.

    Ugyancsak pozitívnak és fontosnak tartjuk az MNB által biztosított NHP Hajrá! keretében bérlakásépítésekre is biztosított olcsó forrást.

    Véleményünk szerint jelen helyzetben a rozsdaövezeteken kívüli területekre is visszahozható lenne 5% -os áfakulcs, az ingatlanfejlesztők által javasolt szektorális különadóval (4%) kiegészítve. A szektorális különadó mértékének módosításával a Kormány reagálni tudna az aktuális konjunkturális ciklusra. Vizsgálható, hogy az áfakedvezmény finomra hangolható-e olyan feltételekkel, hogy az valóban a kívánt célcsoporthoz (fiatal, gyermeket vállaló hazai családok) jusson el, ugyanakkor ösztönözze a kívánt építési volument.

    A magán építők ösztönzésére javasoljuk továbbá az áfavisszatérítés bővítését a most is érvényes feltételekkel, de a jelenlegi 2.486 kistelepülésről az összes településekre kiterjesztve.

    A ciklikusság csökkenthető lenne a piaci bérlakásépítések beindulásával, amihez elérhetőek az MNB kedvezményes NHP forrásai. A bérleti díjak megfizethetőségéhez szükséges lenne további ösztönzők, – pl. cafetéria lakbértámogatás – bevezetése is.

    Vizsgálandó továbbá egy közhasznú bérlakásépítési intézményrendszer kialakítása (Közhasznú lakásépítési program javaslat), ahol az állam (esetleg önkormányzat) lenne a lakás tulajdonosa, a bérlőknek pedig gyermekszám függvényében vételi joga lenne az általuk bérelt lakásra.

    A felújítások, korszerűsítések, indokolt esetben a helyettesítő új építés ösztönzése, ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne a jelen helyzetben. Fontosnak tartjuk, hogy folyamatosan legyenek elérhető kamatmentes hitelek energetikai korszerűsítésekre.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Szükséges lenne évi 20 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a kormány nem engedné az építési számokat.

    A KSH szerint 2020 II. negyedévében az előző évhez képest:

    • Budapesten 1657 lakást vettek használatba, 22%-kal többet, mint 2019 I. félévében. A községekben a fővároshoz hasonló mértékben nőtt a használatba vett lakások száma (23%), a városokban a növekedés erősebb volt (a megyei jogú városokban 40, az egyéb városokban 47%).
    • A természetes személyek által épített lakások aránya 47-ről 45%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 52-ről 54%-ra nőtt 2019 I. félévéhez képest.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 49%-a családi házban, 43%-a többlakásos épületben, 4,2%-a lakóparkban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2 m2-rel, 96,6 m2-re csökkent 2019 I. félévéhez viszonyítva.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 12.475 volt, 32%-kal kevesebb, mint 2019 I. félévében. Az új lakások 39%-át a fővárosban tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma minden településkategóriában csökkent 2019 I. félévéhez képest: Budapesten 21%-kal, a megyei jogú városokban 51%-kal, az egyéb városokban 34%-kal, a községekben 25%-kal. Az építtetők az esetek 49%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
    • 2019 I. félévéhez viszonyítva az engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma a megyék többségében csökkent, kivéve Fejér és Veszprém megyét, ahol – sorrendben – 76, illetve 11%-kal növekedett.
    • 2019 I. félévéhez képest a kiadott új építési engedélyek alapján 27%-kal kevesebb, összesen 5437 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országos szinten 1918, amely 4%-kal kevesebb, mint 2019 I. félévében.
    • A Covid–19-járvány kirobbanása utáni hónapokban az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma átmenetileg visszaesett: 2019 azonos hónapjaihoz képest márciusban kétharmadára, április–májusban alig több mint felére csökkent, júniusra viszont újra megközelítette az egy évvel korábbi szintet (90%). Budapesten az április–májusi visszaesés még erőteljesebb volt, de júniusban a tavalyinál majdnem kétszer több lakás építését kezdeményezték. A használatba vett lakások számát tekintve nem mutatható ki hasonló visszaesés: 2020 II. negyedévében 40%-kal több lakás készült el, mint az előző év azonos időszakában.

     A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk az ábra alatt letölthető.

  • A kisvárosi lakásépítések húzzák felfelé a statisztikát

    A fővárosban és a községekben 29, illetve 38%-kal több lakást adtak át, a megyei jogú városokban azonban az előbbieknél jóval mérsékeltebb, 8,1%-os volt a bővülés. A fővárosban és a megyék döntő részében több új lakás épült. Az országos növekedéshez Budapesten kívül Somogy, Hajdú-Bihar, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megye járult hozzá a legnagyobb mértékben. Ugyanakkor Győr-Moson_Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom, Nógrád és Vas megyében kevesebb lakás épült, mint tavaly ugyanekkor.

    Regionális szinten Észak-Magyarországon épült a legkevesebb új lakás (99db), a legtöbb, az összes új lakás fele (2.417db) pedig Közép-Magyarországon.

    Országosan tízezer lakosra 4,9 új építésű lakás jutott. A mutató értéke Somogy megyében volt a legmagasabb (16,6), az országos átlag 3,4-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Budapest mellett Pest, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Veszprém megyét is. Ugyanakkor Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlag egyötödét sem érte el a lakásépítések intenzitása.

    Az épített lakások átlagos alapterülete (96 m²) az előző év azonos időszakihoz képest nem változott. A legnagyobb lakásokat Nógrád és Fejér megyében, a legkisebbeket Budapesten és Somogyban vették használatba. Az új lakások 49%-a 4 és több szobás.

    Az új lakások több mint felét (57%) vállalkozások építették, ezeknek Budapesten, Pest, Somogy és Győr-Moson_sopron megyében volt a legmagasabb az aránya a természetes személyek által épített lakásokhoz képest.

    Szinte ugyanannyi családi ház épült (2.264db), mint ahány lakás többszintes, többlakásos házban létesült (2.242db). A lakóparki, ikerházas és sorházas lakások száma összesen 269db. Nógrád és Zala megyében egyáltalán nem épült társasház. Utóbbiak legnagyobb számban Budapesten és Somogy megyében épültek.

     

    A lakások 57%-át értékesítési céllal építették. A többi lakás a statisztikában saját használatra építettként szerepel, de ebben a számban lehetnek "elrejtve" bérbeadási céllal épített lakások is. Természetesen az eladott új lakások egy része is bérlakásként funkcionál.

    A 2020 I. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján 7032 új lakásnak az építése kezdődhetett el, 27%-kal kevesebbnek, mint 2019 azonos időszakában. Ezt elsősorban a megváltozott piaci-jogszabályi körülmények (az újonnan épített lakások 5%-os áfa-kulcsának kivezetése) okozták. Az építendő lakások száma a megyék döntő többségében elmaradt az egy évvel korábbitól. Az országos csökkenést legnagyobbrészt a Pest, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyei visszaesés idézte elő. Az építési kedv gyakorlatilag csak Veszprém és Vas megyében mozdult érzékelhetően pozitív irányba. E két megyén és Borsod-Abaúj-Zemplén megyén kívül mindenhol kevesebb építési engedélyt adtak ki, mint a tavalyi év azonos időszakában. Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a visszaesés több mint 50%-os.

     

    Forrás: KSH, Fókuszban a megyék

  • Óriási változások a lakásbérleti piacon

    Teljesen más lesz az idei albérletszezon, mint az elmúlt években, elsősorban a járványhatás miatt - derül ki az ingatlan.com több mint 48 ezer kiadó lakóingatlan hirdetés alapján készített elemzéséből, amely a felsőoktatási ponthatárok csütörtöki kihirdetésével induló szezon apropóján mutatja be a fővárosi és a legnagyobb vidéki egyetemvárosok albérletpiacát.

    Új szereplők

    “A járvány miatt a teljes lakáspiacon, így az albérleteknél is bizonytalan a helyzet. Például egyelőre nem lehet tudni például azt, hogy melyik egyetem hogyan indítja a következő tanévet, azaz online vagy hagyományos tanrenddel. A bizonytalanság ellenére azért több trend már látható az albérletpiacon. Az utóbbi 5-6 évben a fokozódó kereslet és az albérlethiány miatt növekedtek a bérleti díjak. Most azonban a kínálat bővült, ugyanis rövid távra kiadó lakásokra nincs igény a járvány miatt lefulladó turizmusból adódóan. Ezért a bérleti díjak is csökkentek” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakértő szerint az idei albérletszezon legnagyobb újdonsága nem az árcsökkenés lesz, hiszen az már hónapokkal ezelőtt megkezdődött a kiadó lakások piacán. Sokkal inkább arra a több tízezer bérlőre érdemes odafigyelni, aki olcsóbb bérleti díjak miatt továbbköltözhet a jelenlegi albérletéből.

    Hozzátette: “Az utóbbi években tapasztalható bérletidíj-emelkedés miatt az volt a jellemző, hogy a bérlők nem szívesen költöztek, ha megfizethető lakásra bukkantak, és inkább meghosszabbították a jellemzően egy évre kötött szerződésüket. A mostani árcsökkenéssel viszont több tízezren aktívan kereshetnek alacsonyabb bérleti díjjal rendelkező ingatlant. Minden bizonnyal lesznek olyan tulajdonosok is, akik nem szeretnék elveszteni a jó bérlőjüket, és bérletidíj-csökkentéssel mennek elébe a folyamatnak.”

    Rekordnagyságú kínálat

    Az ingatlan.com adatai szerint július közepén országszerte rekordot döntött a kínálat: több mint 20 ezer hirdetésben szerepelt kiadó lakás, 20 százalékos bővülést jelent a februári és a tavaly júliusi helyzethez képest. Budapesten több mint 14 ezer hirdetésből állt a teljes kínálat július közepén, ami 30-30 százalékos növekedésnek felel meg a járvány előtti és az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva.

    Bérleti díjak, szobák, kollégiumok

    Az ingatlan.com elemzése szerint Budapesten az átlagos bérleti díj 150 ezer forint volt júliusban, ami a járvány előtti, februári szinthez képest 9 százalékos csökkenést jelent, éves összevetésben pedig több mint 10 százalékkal mentek lejjebb az átlagos bérleti díjak. Az elemzésből kiderül, hogy Budapesten az egyszobás lakások adják a kínálat alig több mint 20 százalékát, a kétszobások részesedése közel 40 százalékos, a három- vagy többszobásoké pedig 40 százalék feletti. Az egyszobás fővárosi lakásokért átlagosan 120 ezer forintot kell adni havonta, a kétszobásakért 150 ezer forintot, a három- vagy többszobásokért pedig 200 ezer forintot.

    A vizsgált többi egyetemvárosban kissé más az eloszlás. Az egyszobás kiadó lakások részesedése 12-17 százalékos, a kétszobásoké 40-50 százalékos, a még nagyobbak pedig 32-42 százalékát adják. Debrecenben például egy kétszobás albérletért átlagosan 100 ezer forintot kérnek a tulajdonosok, Győrben 110 ezret, Miskolcon viszont csak 85 ezret. Balogh László közölte: Bár a három vagy többszobás kiadó lakások drágábbak, ha több diák együtt veszi ki, akkor a megoszlik a bérleti díj és a fenntartási költség, így akár a kollégiumi kiadásokhoz mérhető összegből kihozható a lakhatás egy-egy egyetemistának.

    Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép elemzése szerint A forgalom ugyan élénk, de az egyetemisták érdeklődése a korábbi évekhez képest enyhébb. Laczi Csaba budapesti régióvezető szerint ennek az az oka, hogy kivárnak. Egyrészt nem tudják, milyen módon indul újra az oktatás, másrészt arra számítanak, hogy az airbnb-zés tervezett korlátozása miatt újabb lakások kerülnek be a kínálatba, ami leszorítja a bérleti díjakat. A potenciális vevők pedig az ingatlanárak további esésére várnak.

    Hibrid megoldások jöhetnek

    Az ingatlan.com szakértőjekorábban arról is beszélt, hogy “a rövid távú lakáskiadás korlátozása egy új modellt is hozhat: megjelenhetnek a hibrid lakások. Vagyis hosszabb és rövidebb időre is ki lesznek adva az ingatlanok. Például a tanév alatt diákok akár kedvezményesebb bérleti díjakon megkaphatják a lakásokat, annak fejében, hogy a nyári főszezonban a tulajdonos kiadja turistáknak ugyanazt a lakást. Azt, hogy ez a megoldás életképes-e, csak a részletszabályok megjelenése után lehet megmondani. Mindenesetre elképzelhetőnek tűnik ez a fajta hasznosítás a nyereség maximalizálása érdekében.”

    Balogh László arra is rámutatott, hogy a hibrid lakások megjelenése miatt az albérletpiaci szezon is átalakulhat a jövőben: a szokásos július végi és augusztus eleji keresleti és kínálati csúcs helyett, nyáron és ősszel több hullámban kereshetik majd következő otthonukat a diákok.

    Forrás: ingatlan.com, Realista

  • Az építőipar továbbra is fontos húzóágazat

    A jegybank közgazdasági előrejelzések és elemzések részlegének vezetője korábban sajtótájékoztatón is elmondta, hogy az idei szerény növekedés feltétele az állami beruházások felfutása, az Nhp Hajrá és a vállalati hitelezés bővülése. A gazdasági folyamatokat ugyanakkor szerkezeti kettősség jellemzi, a visszafogott külső környezet miatt az idei növekedésben a belföldi kereslet válik meghatározóvá.

    Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy végeztek egy vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy mely beruházástípusok tudják leginkább élénkíteni a gazdaságot. Az eredmény szerint az építmény jellegű beruházások, amelyeknek relatíve alacsony az importtartalmuk, rövidtávon nagyon kedvező hatással vannak a gazdasági teljesítményre.

    TLE-vélemény: A kedvezményes lakásáfa kivezetése miatt a lakásépítések száma legalább 20-25 %-kal esni fog. A szakmai szervezetek egyöntetűen sürgették, hogy szülessenek olyan intézkedések, amelyek pótolni tudják a kedvezményes áfa kulcs kivezetését.

    • A korábbi kedvezményes áfakulcs kiesését részben kompenzálni tudja a rozsdaövezetekre bevezetett áfakedvezmény, amely új lakások, bérlakások építését ösztönzi. Az ezzel kapcsolatos programot a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárságon készítették elő. Fürjes Balázs az ÉVOSZ elnökségi ülésén tett bejelentése szerint várhatóan még júliusban megszületik az a törvény, amely alapján legkésőbb szeptemberre kijelölik az ötszázalékos lakásáfájú övezetek első ütemét. Így akár már az idén ezres nagyságrendben kezdődhetnek lakásépítések ezeken a területeken, amit a gyorsított engedélyezési eljárás is segít majd.
    • Mindemellett egy a demográfiai célokkal összekötött, családokra fókuszáló, a lakás megvételét is lehetővé tevő rendszer kialakítása is felmerül (lásd: közhasznú bérlakásépítési program).
    • A vidéki lakás, családi ház építkezéseket a magánépítkezésekre bármely településen kérhető áfavisszatérítés ösztönözhetné a jelenleginél nagyobb mértékben. (2020.01.01-én ugyanis megszűnt a max. 5 millió forintig terjedő áfavisszaigénylés lehetősége.)
      Az állami ösztönzéssel törtnő lakásépítések hatékonyan tudnák mérsékelni az építőipar és a lakásépítések ciklikusságát. A jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos lenne egy olyan eszköz a Kormányzat kezében, amellyel közvetlenül tudja befolyásolni a lakásépítési számokat. A támogatási eszközök; a kedvezményes áfakulcs és az áfavisszatérítés mellett ehhez fontos lenne az állami / vállalkozói bérlakásépítés struktúrájának, intézményrendszerének kiépítése, projektek elindítása.

    A lakásépítések éppen olyan beruházásokat generálnának, amelyek rövidtávon is nagyon kedvező hatással lehetnek Magyarország gazdasági teljesítményére.

    Hírforrás: Trend FM, MTI, Magyar Építők

  • Már az egyedülálló szülők is jogosultak ökormányzati bérlakásra Bécsben

    Egyre többen vannak az osztrák fővárosban, akik gyermeküket egyedül nevelik. Az egyedülálló szülők száma 2014-ben 68.000 volt, 2018-ra viszont már elérte a 84.000-et. Az egyszülős családok nehezebb anyagi helyzetben vannak, így a lakhatás kérdése is problémássá válhat számukra. Bécs Városa ezért július 1-től beemeli az egyedülálló szülőket is abba a körbe, akik a város által támogatott lakásokra, illetve önkormányzati bérlakásokra pályázhatnak. Akik bizonyos alapvető kritériumoknak megfelelnek - 17 évesnél idősebbek, osztrák, vagy uniós állampolgársággal rendelkeznek és jövedelmük egy bizonyos szint alatt van - automatikusan jogosultak valamilyen Bécs által támogatott lakhatásra.

    Akik viszont ezen kívül úgynevezett "alapos indokkal" is alá tudják támasztani lakhatási igényüket, azok már jogosultak a kedvezményesebb önkormányzati bérlakásra is, melyből Bécsben mintegy 220.000 található. Ilyen alapos indok például, ha 30 év alatt valakinek még nincs sajátát lakása, esetleg nem bérel, hanem a szüleinél lakik; ha a jelenlegi lakása túl kicsi és a lakók száma ehhez képest túl sok; ha valaki 65 év felett olyan lakásban lakik, ahol nincs lift, vagy ahol nincs fürdőszoba és/vagy wc, illetve ha egy kerekesszékes személy akadálymentesített lakásba költözne. Ez a lista bővült most ki az egyedülálló szülőséggel. Olyan személy jogosult a támogatásra, aki nem rendelkezik saját tulajdonú, vagy bérelt lakással, és kiskorú gyermeket nevel. Bécs a jövőben épülő támogatott lakásoknál is ügyel majd arra, hogy az egyszülős családoknak is megfelelő és megfizethető otthonuk legyen.

    Forrás: Bécs Város Budapesti Külképviseleti Irodája

    Kapcsolódó cikkeink az osztrák bérlakásrendszerről:

     

  • Merre tart az albérletpiac?

    Az albérletpiac megint napirenden van. Egyrészt azért, mert a napokban felmerült, hogy új szabályozás jöhet az elmúlt években a budapesti bérleti piacot átrendező rövid távú lakáskiadás területén. Amúgy is középpontban vannak ezek a lakások, mert a koronavírus-járvány lényegében lenullázódott a külföldi turisták száma, akik a legjelentősebb keresletet generálták ebben a szegmensben. Közben pedig a kiadó lakások tulajdonosai készülnek a főszezonra, mivel közeledik a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése.

    Alacsonyabb árszinten stabilizálódtak a bérleti díjak

    Az ingatlan.com elemzése szerint június végén a kiadó budapesti lakások átlagos bérleti díja 150 ezer forint volt a kínálati piacon, ez 10 százalékkal marad el a járvány előtti, februári szinttől. “Mivel a bérleti díjak már a koronavírus-járvány megjelenését követő hetekben erre a szintre csökkentek, ezért 3-4 hónap elteltével az látszik, hogy a budapesti albérletárak ezen az alacsonyabb árszinten stabilizálódtak.” - fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Sok városrészben jóval komolyabb áresés következett be: az I. kerületi lakások átlagos bérleti díja 40 ezerrel forinttal lett kevesebb, vagyis 20 százalékkal 160 ezer forintra csökkent, a VI. kerületben 15 százalékkal szintén 160 ezer forintra, az V. kerületben pedig 17 százalékkal 190 ezer forintra estek a havi bérleti díjak. Ez egyben azt is jelenti, hogy az V. és VI. kerületekben átlagosan 40, illetve 35 ezerrel forinttal kell kevesebbet fizetni havonta a járvány előtti szinthez képest.

    Az Airbnb budapesti szabályozása még nagyobb hatással lehet az árakra

    A fővárosi albérletpiacon tapasztalható áresés nagy mértékben a járvány következtében lenullázódott rövid távú lakáskiadási aktivitásnak köszönhető. “Az elmúlt 4 hónapban ugyanis Budapesten negyedével bővült a kiadó lakóingatlanok kínálata és már több mint 13500 hirdetésből válogathatnak a kiadó lakást keresők. A visszaesés az eladási árakra is hatással volt, mivel a VI. és VII. kerületben az elmúlt pár hónapban a kínálati négyzetméterárak másfél százalékkal 904, illetve 816 ezer forintra csökkentek. A rövid távú lakáskiadás szabályozása vélhetőleg további árcsökkenést idézne elő a bérleti díjakban és az eladási árakban is.” - tette hozzá az ingatlan.com szakértője.

    A vidéki egyetemvárosokban a rövid távú lakáskiadás az utóbbi években nem volt annyira elterjedt, így itt nem okozott a budapestihez hasonló visszaesést a turizmus hanyatlása. Az érintett városokban eltérően alakultak az árak a járvány előtti helyzethez képest. Míg Debrecenben 5 százalékkal 105 ezer forintra emelkedett az átlagos bérleti díj, Győrben 8 százalékkal 110 ezer forintra csökkent. Miskolcon a 85 ezer forintos átlag lényegében stagnálásnak felel meg. Pécsen és Szegeden sem módosultak az átlagos bérleti díjak, előbbi városban ez 90 ezer, utóbbiban pedig 100 ezer forintos kiadást jelent a bérlők számára.

    Digitális oktatás, kevesebb kollégiumi férőhely és a bérleti díjak

    “Egyelőre korai pontos előrejelzést mondani arra, hogy Budapesten és a vidéki egyetemvárosokban miként alakulnak a díjak a következő időszakban. A koronavírus-járvány hatásai miatt ugyanis bizonytalan a gazdasági helyzet, a munkanélküliség és a fizetések alakulása, az esetleges második hullám mind-mind befolyásolhatja a piaci helyzetet.” – összegzett Balogh László.

    Az ingatlan.com elemzése szerint a kiadó lakások iránti keresletre több tényező is hathat ellentétes hatással: ha a különböző egyetemeken szeptembertől digitális oktatással indul a tanév, az csökkentheti az albérletek iránti keresletet. Ugyanakkor számos felsőoktatási intézmény kevesebb kollégiumi férőhelyet biztosít a diákoknak a járvány elleni védekezés miatt. A kollégiumi férőhelyek csökkenése viszont növelheti az igényt a kiadó lakásokra. A bérbeadók leginkább azokra a diákokra számíthatnak ősztől, akik dolgoznak a tanulás mellett, függetlenül attól, hogy digitálisan indul-e az oktatás a számukra vagy sem. Egyelőre arra lehet számítani, hogy elsősorban Budapesten a korábbi évekhez képest olcsóbban juthatnak ugyanakkora lakáshoz a felsőoktatásba tartó fiatalok.

    Forrás: ingatlan.com

  • Új lendületet adhat az építkezéseknek a kedvezményes lakásáfa

    A kormány május végén jelentette be, hogy a 2020. január elsejétől kivezetésre kerülő kedvezményes lakásáfát az idei évtől kezdve kiterjesztik a barnamezős beruházásokra. A 27 százalékos áfa 5 százalékra történő mérséklése ráadásul nem csak az új építésű ingatlanok értékesítésére, de a bérbeadására is érvényes lesz. A javaslat célja, hogy a korábbi iparterületek rekultivációja a városi otthonteremtési program ösztönzésén keresztül valósuljon meg.

    A fejlesztésektől a kormányzat azt is várja, hogy mind a fővárosi, mind pedig a vidéki rozsdaövezeti területek megújuljanak, a beruházásokkal pedig megfizethető árú, a lakosság széles köre számára elérhető városi lakások épüljenek. Egy szaktörvényben rögzítik majd, hogy mely területekre lesz érvényes a kedvezményes lakásáfa. Úgy tudni, hogy ezekből az úgynevezett „barnaövezetes akcióterületekből” csak Budapesten több mint 400 van.

    Élénkülő városfejlesztés, újrainduló építőipar

    Az újHÁZ Centrum szerint a kedvezményes lakásáfa ilyen módon történő megtartása jelentős mértékben képes mérsékelni a koronavírus világjárvány okozta építőipari recessziót.

    - Több alkalommal is hangsúlyoztuk, hogy az ágazati bővülésben és az elvárt mértékű ingatlanpiaci megújulásban komoly szerepe van az öt százalékos lakásáfának. A piacot vizsgáló és elemző Trendriportjainkban rámutattunk arra is, hogy ennek 2016-os bevezetése milyen pozitív irányú változást hozott az ágazatba, megszüntetése pedig várhatóan visszaesést okoz majd elsősorban a társasházi beruházások esetében. – ismertette Dr. Rázsóné Szórády Csilla az újHÁZ Centrum vezérigazgatója.  

    Úgy vélik, a mostani intézkedések alkalmasak lesznek arra, hogy újabb lendületet adjanak az építőiparnak, ezáltal pedig az építőanyag-kereskedelemnek is. Meglátásuk szerint a barnamezős beruházások a nagyvárosok és az ott élők számára is kedvezőek lehetnek.

     - A többnyire agglomerációban található rozsdaövezetek fejlesztésének köszönhetően a rekultiváció hozzájárulhat a lakosság életminőségéhez is, hiszen egyrészről tehermentesíteni fogják a belvárosokat, másrészről pedig megfizethetőbb áron kínálják majd az új építésű ingatlanokat. Mindemellett ezek a beruházások elő tudják segíteni az elöregedett hazai lakásállomány megújulását is – húzzák alá Magyarország meghatározó építőanyag-kereskedelmi hálózatának szakértői.

    Mint ismert, 2016-ban került bevezetésre az öt százalékos kedvezményes lakásáfa, amelyet 2020. január 1-jével kezdtek el kivezetni úgy, hogy a 2018. november elsejét megelőző építési engedéllyel rendelkező lakások esetében 2023-ig érvényben tartották.

    Forrás: újHÁZ Centrum

  • Nyírbátor hisz a bérlakásokban, és fel is építi őket

    Mostanában egyre több szó esik arról, hogy a fővárosban és a nagyobb megyeszékhelyeken szükség volna bérlakások építésére, hiszen ezek a települések vonzzák a legtöbb munkaerőt, de a lakhatás nagyon megdrágult, és főleg a fiatalok, családosak legfeljebb nagy anyagi áldozatokkal tudnak maguknak lakást venni, bérelni. Amikor pilot bérlakásépítési programot javaslunk, elsőre leginkább egy budapesti kerület, vagy egy több tízezres nagyváros jut az eszünkbe.

    És mégis a 12 ezer lakosú észak-kelet-magyarországi kisváros, Nyírbátor az, ahol az önkormányzat belevág egy bérlakásépítési projektbe. (Rajtuk kívül számottevő mennyiségben egyedül Budapest 13. kerülete épít bérlakásokat az országban.)

    Annak, aki találkozik Nyírbátor energikus polgármesterével, Máté Antallal, és megkérdezi, hogy is van ez, nagyon hamar egyértelművé válik: itt szükség van önkormányzati bérlakásokra, és meg is fognak épülni.

    Szénaréti tó, Nyírbátor
    Forrás: Nyírbátor Város weboldala

    Máté Antal szájából először 2016-ban hallottunk erről a képtelennek tűnő ötletről. Már akkor is rendkívül elszántnak látszott, és azóta el is indult az építkezés első üteme. Igen, csaknem négy év szervezés, tárgyalás és akarás kellett az első kapavágáshoz.

    A történet valójában még korábban, 2004-ben kezdődött, amikor a nyírbátori városi vezetés úgy döntött, hogy ipari parkot létesít a város szélén. Tíz éven belül a területre települt multik és magyar vállalkozások a város költségvetésének már 20 százalékát kitevő iparűzési adót fizettek be. Az ipari park az elmúlt években is folyamatosan fejlődött, és az itt működő vállalatok még tovább terjeszkednének. Ez nem csak területi növekedést jelent, hanem komplex területfejlesztést – önálló áramellátás, út- és közlekedésfejlesztés – a területen. Az ipari park folyamatos gazdasági növekedést generál a városban, hiszen a szolgáltató szektort is húzza maga után.  

    Az elmúlt 10 évben több mint 5000 új munkahely jött létre a településen és számuk a fejlesztések eredményeként folyamatosan növekszik. Csaknem 70 településről négyezren ingáznak szervezett módon naponta, és talán be is költöznének a városba. Ez azért is nagyon fontos, mert Nyírbátor lakossága a 2000-es évek eleje óta mintegy 1,5 ezerrel csökkent.

    "További csökkenést a város nem engedhet meg magának, mint ahogy a betelepült vállalatok elvesztését sem. Máté Antal úgy gondolja, hogy az önkormányzatnak komoly feladata a településen élő fiataloknak olyan ajánlatot kínálni, hogy ne költözzenek el a városból, a térségből, mert visszahívni őket sokkal több befektetésbe kerül. Ugyanakkor a települést választó vállalkozásoknak is bizonyítani kell, hogy a település tudja kezelni a munkaerőhiányt, a lakáshiányt. Ám, ha ezt a kérdést nem tudjuk rövidtávon kezelni, akkor az elmúlt 10 év fejlesztései megtorpannak, mert nem lesz munkaerő, és a további fejlesztési források máshová fognak vándorolni" – húzta alá a nyírbátori polgármester. A térségben ugyanis továbbra is jelen van a kettősség: munkaerőhiány és munkanélküliség is van egyszerre. Máté Antal úgy látja, hogy a településnek van lehetősége a komplex programmal a hátrányos helyzetű, aluliskolázott, jellemzően szegregátumban élő nagyszámú roma lakosságot felzárkóztatni és a munkaerőpiacra integrálni.

    Mindenképpen megtérül

     „Ebbe akkor is kell energiát fektetni, ha nem térül meg, illetve csak közvetetten térül meg. A meglévő tartalékokat erre a befektetési területre fókuszáljuk, még úgy is, hogy az önkormányzat több millió forintot befektet, de ezt ebből a működtetésből nem látja viszont – mondta Máté Antal. Ez abban térül meg, hogy pl. iparűzési adó jelentős többletbevételt nyújt, amit más fejlesztési területeken használunk fel, vagy abból, hogy a lakosság száma nem csökken tovább, sőt akár gyarapszik is" – tette hozzá.

    Ez olyan befektetés a város számára, amely további hozadékot is jelent, hiszen megrendelésekkel segíti a helyi vállalkozókat, nagymértékben hozzájárul a helyi ipari parkban működő multinacionális és más vállalatok megtartásához. Fontos hozadék a város számára az is, hogy az önkormányzat birtokában a hitel visszafizetése után egy értékes lakásállomány marad.

    Forrás: Nyírbátor Város Önkormányzata

    Egy bérlakásépítési program azonban drága, és az egyik legfőbb kérdés mindig, hogy ki fogja finanszírozni. Nyírbátorban a vállalkozói lakásépítés csak akkor működne, ha magas bérleti díjakat kérnének, vagy ha nagyon magas állami támogatás érkezne. A polgármester azonban nem híve a vissza nem térítendő állami támogatásnak a piac- és versenytorzító hatása miatt. Úgy gondolja, hogy az ilyen jellegű források általában másra mennek el, mint ahogy a segélyezést sem tartja jó megoldásnak.

    Úgy véli azonban, hogy javítani kellene az állami feltételrendszeren, az önkormányzatokat kedvező hitelekkel, a kamatok egy részének átvállalásával, és hosszú távú programokkal lehetne ösztönözni, hogy a magánszféra is szálljon be a lakásépítésekbe.

    "A megfelelő adózási környezetben, és a cégeknél a cafeteria támogatási rendszerek hatékony kialakításában hiszek. És ha ezzel ki lehet alakítani egy megtérülő modellt, akkor meg lehet találni a befektetőket" – fejtette ki a polgármester.

    Épül az első szakasz

    A nyírbátori önkormányzat a jelenlegi első szakaszban 71 bérlakást épít, amit saját forrásból és hosszú lejáratú hitelből finanszíroz. A beruházás 650 millió forintba kerül ennek egyharmada önkormányzati forrás kétharmada pedig hitel. A hitel visszafizetését nagyrészt a bérleti díjból akarja kigazdálkodni az önkormányzat.

    Az önkormányzat úgy próbálta bevonni az építőket a kivitelezésbe, hogy pályázhattak olyan területekre a mostani építkezés szomszédságában, amire később eladásra szánt lakásokat építhetnek. Az önkormányzat így próbál katalizáló szerepet játszani, hogy beindítsa a lakásépítéseket. Ezek zöldmezős beruházások, vagyis itt közműfejlesztés és közterület fejlesztés is megvalósult.

    A 71 lakás augusztus végére készül el - remélhetőleg valóban be tudják fejezni az építkezést. Az építés nagyon jól halad, az épület már szerkezetkész.

    Egyelőre van elég munkás, szakmunkás, hiszen a kivitelező cég stabil brigádokkal dolgozik. Az építőanyagok ugyan sokat drágultak, de a munkahelyről itt még megfizethető.

    A környéken egyébként alig van privát lakásépítés, a felújítás korszerűsítés is kevés, mert nincsen pénzük az itt lakóknak, és támogatás sem mindenhol elérhető. Ezért jó lehetőség az önkormányzati bérlakásépítés a kivitelező cégek és az építőipari munkavállalók számára.

    Forrás: Nyírbátor Város Önkormányzata

    A tervezett lakópark a város egyik legszebb részén, a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő, a Szénaréti horgásztó, és a parkerdő szomszédságában épül. Az infrastruktúrafejlesztéssel potenciális befektetési terület jött létre Nyírbátornak ezen a korábban nem túl vonzó részén. Ezeket a lakóházakat ugyanis egy turisztikai és egy szegregált terület között építik fel azzal a céllal, hogy összekapcsolják a különböző funkciójú és fejlettségű területeket a városon belül.

    A most épülő önkormányzati tulajdonú lakások mindegyike hosszú távon is bérlakás marad, tehát ezeket nem fogják később sem értékesíteni. Később épülhetnek itt majd lakások eladásra vagy egyéb konstrukcióban is, például úgy, hogy a város ipari parkjában működő multinacionális cégek itt biztosítanak lakhatást a munkavállalóiknak, akár tartós bérlet formájában.

    Az első ütem bérlakásait a nyírbátoriaknak hirdették meg. Nem akarnak demográfiai feltételeket szabni a bérlőknek a most épülő bérlakások igényléséhez, csupán annyi a feltétel, hogy legyenek nyírbátori lakosok. A városban működik fecskeház is nyírbátori lakosok számára, az is nagyon népszerű, de vannak, akik szívesen átköltöznének az új bérlakásokba. Később, vagy ha esetleg nem lesz elég ilyen igénylő - bár ezt a korábbi információk alapján nem feltételezik -, akkor valószínűleg a városban dolgozók, máshonnan ingázó munkavállalók szintén jelentkezhetnek majd a bérlakásokért. (Ezen a vidéken tervezőasztalról nem vesznek lakást, még a bérlakásokat sem kötik le, csak ha már majdnem készen vannak, ezért kivárnak még a családok a bérlakás igényléssel is.)

    Forrás: Nyírbátor Város Önkormányzata

    Keresik a lehetőséget az együttműködésre a városban működő cégekkel, amelyek az építésbe ugyan nem akartak beszállni, de bizonyos feltételekkel, például hosszú távú bérlettel, a dolgozóik számára kaphatnak majd bérlőkijelölési lehetőséget.

    Külön felmérés nem végeztek bérlakások iránti igényekről, de az önkormányzathoz folyamatosan érkező megkeresésekből tudják, hogy van igény önkormányzati bérlakásokra.

    Leginkább azért, mert ezek a bérlakások jóval olcsóbban lesznek elérhetők, mint a városban található privát bérlakások. Az utóbbi időben itt is jelentősen megemelkedtek a lakbérek, sokan mennének inkább megfizethető bérlakásba.

    Meg kell tartani a fiatalokat

    Itt is látszik. hogy a fiatalok szívesebben mennek bérlakásba. főleg, ha olcsó, hiszen így félre tudnak tenni egy majdani saját otthonra. Mert a legtöbbeknek az a céljuk. Máté Antal szerint egyébként egyre többen vannak, akik akár maradnának is a bérlakásban, hiszen a munkahelyi, vagy az élethelyzet változásával könnyebben tudnak költözni. Vannak olyanok is, akik szívesebben fektetnek be másba, nekik már nem mindig az ingatlan a legfőbb vagyonuk.

    A fecskeház is népszerű, különösen, hogy a városközpontban található így a közlekedés is nagyon egyszerű. Ráadásul itt bármeddig lakhatnak a fecskelakásokban a fiatalok, ötévenkénti meghosszabbítással. Az új lakópark kijjebb van, ezért nem mindenki akar oda költözni. de a város a közlekedést is igyekszik fejleszteni, hogy vonzóbbá tegye a területet: a bicikliút már készülőben van.

    Az önkormányzat számára fontos szempont, hogy heterogén lakóközösségeket hozzanak létre ezen a fejlesztési területen, vagyis lesznek itt önkormányzati bérlakások, magántulajdonba kerülő lakások, vagy akár vállalati bérlakások is ennek a fejlesztési projektek a keretén belül.

    Olyan családcentrikus lakókörnyezet akarnak kialakítani, amely vonzó lesz a fiatalok és a családosok számára, mert Nyírbátor számára kiemelten fontos, hogy növelje a város lakosságmegtartó erejét ebben a csoportban is.

    A lakásokat elsősorban egyedülálló munkavállalóknak, fiatal pároknak szánják, esetleg egy gyermekkel. A háromszintes épületben most készülő 71 lakás többsége másfél szobás, 35-58 négyzetméteres, kettő nagyobb van köztük, azokat egygyermekes családoknak szánják. Nem luxus színvonalú, de fontosnak tartják, hogy jó minőségű, kényelmes, alacsony rezsijű lakásokat adjanak át. 

    Nyírbátor, tehát, a fejlődésben, és a fejlődésbe vetett munkában hisz. Ez meg is látszik a városon, hiszen nem csak az ipari parkban van látványos előrelépés. Sok más dolog is fejlődik a városban, tudatosan fordítanak forrásokat a turizmusra, az oktatásra fejlesztésére.  A város történelmi emlékeit – pl. Báthori Várkastély, református templom, az ország legnagyobb és legrégebbi fa haranglába - felújítják, karbantartják. Szép Várostörténeti sétányt alakítottak ki a városközpontban, a korszerűsített Sárkány Wellness és Gyógyfürdő évről évre egyre több látogatót vonz.

    A városban lakók és dolgozók megtartása a lakhatás és a munkahelyek biztonságának garantálása, valamint a szakemberek és a cégek bevonzása azonban mindennél előbbre való Nyírbátor számára. És a bérlakásépítés olyan eszköz, amely ehhez nagymértékben hozzájárulhat.

  • Automatikusan meghosszabbodnak az építési engedélyek

    A szabály csak az engedélyek hatályára vonatkozik, de például az energetikai követelmények, vagy éppen a telekvásárláshoz kapcsolódó illetékmentesség határidejét nem érinti.

    Az Országgyűlés 2020. június 16-án elfogadta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvényt, amely számos, építési tevékenységgel kapcsolatos adminisztratív enyhítést rögzít, ezzel is segítve a szektor résztvevői, így az építőipari beruházók, építési vállalkozások számára az újraindulást, meglévő munkavállalóik megtartását és új munkahelyek teremtését. Az új enyhítések célja, hogy a járványhelyzet ideje alatt lelassult, esetleg abbamaradt beruházások a lehető leggyorsabban, fölösleges adminisztrációs terhek nélkül folytatódhassanak, illetve újraindulhassanak.

    Azok az elvi építési keretengedélyek, valamint végleges építési, telepítési vagy bontási engedélyek, amelyeknek hatálya a veszélyhelyzet kihirdetésének és a veszélyhelyzet megszűnésének napja közötti időben járt le, külön erre irányuló kérelem nélkül is, automatikusan meghosszabbodnak a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított egy évvel, azaz 2021. június 18-ig. Azok az engedélyek, amelynek hatálya a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, az engedély hatályának lejártától számított egy évvel hosszabbodnak meg.

    Hasonló enyhítések vonatkoznak az egyes örökségvédelmi tárgyú hatósági engedélyekre is. Így azon régészeti feltárási vagy örökségvédelmi engedélyek, amelynek hatálya a veszélyhelyzet kihirdetésének és a veszélyhelyzet megszűnésének napja közötti időben járt le, külön kérelem hiányában is meghosszabbodnak a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további 365 nappal, illetve azok az engedélyek, amelynek hatálya a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel automatikusan meghosszabbodnak. Ugyanez a változás érvényes a vasúti törvény és a villamos energiáról szóló törvény alapján kiadott építési engedélyekre is.

    Az érvényesség automatikus kitolódásától függetlenül a későbbiekben az ügyfél is kérelmezheti az engedély további meghosszabbítását, amennyiben erre a veszélyhelyzet előtt megszokott módon jogszabályi szerinti lehetősége van.

    A jogszabály 06.23-tól hatályos.

    Magyar Közlöny: 2020. évi 83. szám
    Módosító és Új jogszabály: 143/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet

    Forrás: Építési jog, kormany.hu

  • A kormány hamarosan dönt az építőipari beruházásokról

    2019-ben az építőipar termelése 21,7%-kal bővült a KSH adatai szerint, míg idén az első négy hónapban 0,7 százalékkal maradt el a termelés az egy évvel korábbitól. Áprilisban azonban már lassult az építőipar visszaesése a márciusi 5,2 százalékos havi, és 3,4 százalékos éves csökkenés után. Az építőipari ágazatok közül az épületek építése 2,2 százalékkal, az egyéb építmények építése 3,4 százalékkal esett vissza, a speciális szaképítésben 0,8 százalékkal maradt el a termelés a tavaly áprilisitól.

    A magyar építőipar európai összevetésben is jól teljesített, és a magas bázis ellenére is alig esett vissza a koronavírus-járvány miatti válságos hónapokban - mondta hétfői sajtótájékoztatóján Boros Anita. Az uniós az építőipari termelés visszaesése a hazainál sokkal magasabb, 13,4 százalékos volt márciusban. A magyar adatok közép-európai összevetésben is kedvezők, hiszen csupán Lengyelország ért el jobb eredményt 0,8 százalékos éves csökkenéssel. Az építőipari teljesítmény Csehországban 4,6 százalékkal, Szlovákiában pedig 13,7 százalékkal esett vissza.

    Boros Anita szerint a kormányzati intézkedések jelentősen mérsékelték a veszteségeket, a jó teljesítmény azonban főképp a magyar építőipar fegyelmezettségének köszönhető. Kiemelte azt is, hogy az import építőanyagok behozatalában nem okozott jelentős fennakadásokat a szigorított határellenőrzés.

    A járványhelyzet - mint fogalmazott - a következő hónapokban is befolyásolhatja még az építkezéseket, de a korábbi várakozásokhoz képest sokkal kisebb lesz a csökkenés, és jelentős elbocsátások sem várhatók. Az államtitkár arra számít, hogy az építőipar az idei GDP-növekedéshez megközelítőleg 1 százalékponttal járulhat hozzá, vagyis a tavalyitól nem sokkal marad el 2020-ban.

    Hamarosan dönt a kormány a beruházásokról

    Boros Anita elmondta: fokozhatja az építőipar a teljesítményét, ha állami beruházások a tervezettnél hamarabb kezdődhetnek el, így hamarosan erről is dönt a kormány. Hozzátette, hogy a rozsdaövezeti építkezések ösztönzése és a gazdaságvédelmi akcióterv mellett az építőipar számára elkülönített 65 milliárd forintos keret terhére idén is jelennek meg pályázatok.

    Boros Anita a rozsdaövezeti építkezések ösztönzésétől, és a gazdaságvédelmi akcióterv támogatásától is növekedést vár. Utóbbiról jövő hétre ígért részletesebb tájékoztatást, de hozzátette, hogy az építőipar számára elkülönített 65 milliárd forintos keret terhére idén is jelennek meg pályázatok.
    Az építőiparra váró változások közül kiemelte az építésügyi szabályok egyszerűsítését, és csaknem 3 ezer építőipari szabvány felülvizsgálatát, hogy "Magyarországon legyen a legkönnyebb és legolcsóbb építkezni".
    Az államtitkár a közmegrendelések ésszerűsítésével is támogatná a vállalkozásokat, mivel úgy véli, hogy hatékonyabban fejlődhetnek, ha kiszámíthatóan tudnak tervezni az állami és önkormányzati megbízásokkal. Az építkezési szabálytalanságokat, a túlépítkezéseket szigorúbb állami ellenőrzéssel akadályozná meg, és ösztönözné a környezetbarát, megújuló és újból hasznosítható építőanyagok felhasználását. Segítené a magyar építőipar döntő részét adó mikro- és kisvállalkozások (kkv) fejlődését is, hogy azok jobban megfeleljenek a piaci kihívásoknak, és fejlett technológiák birtokában, képzett munkaerőre alapozva nagyobb arányban nyerjenek uniós közbeszerzéseken.

    Növekedett a szerződésállomány

    A KSH adatai azt mutatják, hogy a megkötött új szerződések volumene 3,9 százalékkal emelkedett a márciusi 9,9 százalékos csökkenés után. A magasépítésre áprilisban megkötött szerződések volumene a márciusi 31,04 százalékos visszaesés után 4,7 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál, a mélyépítésére vonatkozóké 3,2 százalékkal nőtt, miután márciusban is 18,9 százalékkal emelkedett. Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállományának volumene 15,4 százalékkal elmaradt a tavaly április végitől. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 5,9 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 24,3 százalékkal csökkent.

    Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint a szerződésállomány csökkenését egyrészt az uniós források kifutása magyarázta, másrészt a gazdasági helyzetre tekintettel több megrendelő inkább elhalaszthatja vagy átütemezi beruházásait. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte, hogy a rendelésállományok alapján továbbra sem látszik probléma az ágazat kilátásait illetően. A volumen némi csökkenése az egyéb építményeknél látszik, de éppen itt a kormányzat a következő időszakban gazdaságélénkítési céllal új beruházásokat indíthat a kereslet stabilizálása érdekében.

    Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) korábban arra számított, hogy a márciusban és áprilisban elmaradt megrendelések június közepén érkezhetnek. A legnagyobb mértékben a települési önkormányzatok építési-beruházási, karbantartási ajánlatkérései, megrendelései lendítenék fel az ágazat termelési forgalmát, de a kormányzat új beruházásait is várják, amelyek szintén növelhetnék az építőipar megrendelési állományát.

    A lakásépítésekből sokat profitálhat az építőipar

    Az iparral vagy a turizmussal szemben az építőipart csak mérsékelten érintették a koronavírus miatt bevezetett kijárási korlátozások. A jövőben az állami megrendelések felpörgetése, illetve a barnamezős övezetekben az 5 százalékos áfakulcs adhat lökést az ágazatnak.

    Az ingatlanfejlesztéseknek köszönhetően az építkezések, ha a tavalyitól némileg elmaradó volumenben is, de folytatódtak, ezáltal hozzájárultak a hazai gazdaság ellenálló képességének növeléséhez. Ezért is jó irány a rozsdaövezeti fejlesztések esetében alkalmazandó 5%-os áfakulcs. A járványhelyzet okozta sokkot követően az újlakáspiacon a vevői oldal is kezd magára találni: májusban már az év eleji szint közelébe tért vissza a vevői oldal aktivitása, kommentálta a friss adatokat Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a korábbi lendületes fejlődés utáni megtorpanás részben a magas bázissal is magyarázható. Meglátása szerint az épületépítéseknél van tere a növekedésnek, legalábbis a lakásépítési szegmensben, mivel az új lakások iránt fokozódó kereslet mutatkozik. A készülő rozsdaövezeti lakásépítési program lendületet adhat a társasház-fejlesztéseknek, azonban kérdés, hogy mekkora volumenű fejlesztésekről lesz szó, hiszen ettől is függ, hogy ezek a beruházások mekkora pluszt adnak majd az építőiparnak.

    Forrás: MTI, Realista, KSH

  • Nőtt a családi házak népszerűsége a lakáskeresők és -építők körében

    Meglepően alakul idén a lakásépítési kedv a KSH legfrissebb adatai alapján. Miközben rengeteg gazdasági mutató a koronavírus-járvány miatt áprilisban jelentősen zuhant az előző hónapokhoz képest, az új lakóingatlanokra kiadott engedélyeknél más a helyzet - derül ki az ingatlan.com legfrissebb összefoglalójából, amely az új lakóingatlanok iránti kereslet megoszlását is bemutatja.

    Éves szinten azért csökkenés látható

    Idén áprilisban összesen 1007 új lakóingatlanra adtak ki engedélyt a hivatalos KSH-adatok szerint, ez az idén a legmagasabb havi érték. Januárban, februárban és márciusban ugyanis 735-865 engedély született. „ebből az látható, hogy a koronavírus-járvány nem vetette vissza a lakásépítési kedvet az idei év előző hónapjaihoz képest” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Hozzátette: Bár ebben az évben áprilisban született a legtöbb engedély, az 1007 darab jóváhagyás tavaly áprilishoz képes 29 százalékos visszaesést jelent. „Az is látható, hogy a családi házaké a főszerep: áprilisban ugyanis az összes engedély 84 százaléka, egylakásos lakóingatlanra, vagyis családi házra szólt. Az év első négy hónapjában összesen 2710 családi ház kapott engedélyt, ez 26 százalékos csökkenést jelent. Jóval nagyobb mértékben, 50 százalékkal 666-ra csökkent a többlakásos épületben lévő lakásokra szóló jóváhagyások száma. Balogh László kiemelte: „A lakásépítési engedélyeknél fontos megemlíteni, hogy nem mindegyikből lesz tényleges épület. Ez most a járvány negatív hatásai miatt különösen igaz.”

    Többen keresik a családi és ikerházakat

    Mindenesetre ahogy az lakásépítéseknél, úgy a piacon is a családi házak és az ikerházaké a főszerepe az ingatlan.com saját statisztikái szerint. Január és június közepe között az új lakóingatlanok iránt érdeklődések 17 százaléka érkezett családi házra, szemben az egy évvel korábbi 13 százalékos aránnyal. Az ikerházak pedig az idei kereslet 26 százalékát adták, míg tavaly 20 százalékos volt a részesedésük. A sorházi lakások idén és tavaly is 5 százalékos arányt mondhattak magukénak. “A családi házak és ikerházak iránti kereslet növekedésével párhuzamosan az új építésű társasházi lakásoknál visszaesés volt. Az új lakások iránt érdeklődők 51 százaléka választotta ezeket, míg tavaly még 61 százalékos eredményt értek el” - ismertette az adatokat Balogh László. A szakember szerint a családi és ikerházak sikerében szerepe van a karanténhatásnak, sokan ugyanis inkább a kerttel rendelkező lakóingatlanok iránt érdeklődnek.

    Az ingatlan.com szakértője szerint egyelőre korai lenne prognózist adni az újlakás-építések és a lakásépítési kedv jövőbeni alakulására, mert a koronavírus-járvány miatt még bizonytalan a helyzet. Az biztosnak látszik azonban, hogy a lakásépítéseknél a családi házak maradnak a főszerepben, a társasházaknál pedig majd a rozsdaövezeti program hozhat élénkülést.

    Forrás: ingatlan.com

  • Számos intézkedéssel ösztönöznék a lakáspiaci keresletet az MNB szakértői

    Az eladó lakások piacán már 2020 első két hónapjában 20-30 százalékos keresletcsökkenés volt megfigyelhető az előző év azonos időszakához képest, ezt a járványhelyzet tovább fokozta. Egyes piaci szereplők a kereslet 75-90 százalékos visszaesését említették, leginkább a még kivitelezés alatt álló újlakás-fejlesztéseknél. Májusban érkeztek pozitív visszajelzések a piacról, de az általános vélekedés az, hogy a kereslet szintje várhatóan még hosszú ideig nem tér vissza a vírus előtti szintekhez.

    A lakáspiaci kereslet fennmaradása szempontjából fontos kérdés, hogy a lakosság jövedelmi helyzete és munkaerőpiaci várakozása hogyan alakul, illetve a csökkenő jövedelmi folyamatok mellett a finanszírozás rendelkezésre állása és feltételei nagyobb szerepet kaphat a járványt követően. A kereslet csökkenése kapcsán van, aki 2020-ra 15–20­százalékos lakásárcsökkenést vár Budapesten.

    A lakásárak várható csökkenése kapcsán a szakértők kiemelték a negatív vagyonhatást is, ami a lakossági fogyasztás visszaesésén keresztül a gazdasági növekedést is negatívan érinti. A lakásár-csökkenés tompítását a kereslet ösztönzése is segíti, amire a következő intézkedési javaslatok merültek fel: vagyonszerzési illetékmentesség a lakásvásárlásokra 2 éves időtartamra; 25–30 százalékkal megemelt CSOK­összegek 2 éves időtartamra; a lakáshitelkamatok leszorítása; hitelgarancia-intézményeken keresztül a banki finanszírozás ösztönzése; és a múltban is alkalmazott, a hiteltörlesztéshez kapcsolódó személyijövedelemadó­kedvezmény. Egyes szakértők szerint körülbelül 2 éves válságra kell felkészülni, így az áresés elkerülése elképzelhetetlen. A csökkenő bérleti­díjak mellett lesznek befektetők, akik idővel eladóként jelennek meg, így a kínálat növekedése mindenképpen az árak csökkenésével jár.

    Budapesten a befektetési célú vásárlások aránya csökkent, de nem tűnt el teljesen. Összességében a többi befektetési termékhez képest az ingatlan stabil menekülőeszköz. A LITT­tagok kedvező fejlemények esetén sem valószínűsítették, hogy a befektetési kereslet korábbi szintje az év vége előtt visszatérne a lakáspiacra.

    A fővárosi újlakás-kínálat visszaesése is nyomon követhető, hiszen a korábbi negyedévekben tapasztalt több mint 7 ezer új lakáshoz képest március végén már csak 6,6 ezer új lakás szerepelt a kínálatban. Az elindított fejlesztések lakásszámában ráadásul nagyobb visszaesés mutatkozott 2020 első negyedévében, mint korábban. A tagok kiemelték, hogy március végi adatok lévén, ezekben a csökkenésekben még kevésbé tükröződött a koronavírus-járvány hatása, így az újlakás-piac visszahúzódásának a fő oka az új lakások áfájának 27 százalékra való visszaemelése. Az elhangzott vélemények szerint 27 százalékos áfa mellett – kevés kivétellel – nem lehet új lakást eladni, valamint a fejlesztések finanszírozásához szükséges előértékesítés sem teljesíthető.

    A szakemberek a koronavírus megjelenését ez utóbbi problémát elfedő hatásként értékelték, mivel nehezen választható szét az áfa-növekedés és a járvány keresletre gyakorolt negatív hatása. Mindez pedig a kedvezőtlen szabályozás további fenntartásához vezethet. Az újlakás-kínálat emeléséhez továbbra is a korábban javasolt 5 százalék áfa, emellett pedig egy 4 százalékos szektorális adó bevezetése mellett foglaltak állást.

    A tagok üdvözölték a barnamezős övezetekben megvalósuló lakásfejlesztésekre vonatkozó 5 százalékos áfakulcsot. A kedvezményes áfa és csökkenő kivitelezési költségek mellett megéri a fejlesztőknek a barnamezős területeken lakásokat építeni, de egyrészt fontos, hogy az ilyen területek lakáscélú fejlesztését az önkormányzatok is megfelelő szabályozással támogassák, másrészt a keresletcsökkenés is kétségessé teszi e fejlesztések megvalósulását. A LITT­tagok egy része szerint már bizalmi válságról beszélhetünk, és legalább két év, amíg a vásárlók bizalma visszaáll a korábbi állapotra.

    A gazdasági visszaeséssel párhuzamosan a bankok finanszírozási feltételei mind a vevői, mind a fejlesztési hitelek tekintetében szigorodtak, ami vevői oldalon a foglalkoztatást, fejlesztői oldalon pedig a kivitelezést (anyagok és munkaerő rendelkezésre állása, kivitelezési idők meghosszabbodása) érintő, megnövekedett kockázatokkal magyarázható.

    Több szakember azon az állásponton volt, hogy Magyarországon az elkövetkező időszakban az újlakás-építéseket a lakáshitelek elérhetősége fogja meghatározni, amit szabályozói oldalról hitelgarancia- és/vagy jegybanki jelzáloglevél­vásárlási programok révén, a hitelköltségek csökkentésén keresztül lehetne ösztönözni. Elhangzott olyan vélemény is, hogy jelenleg a vevő oldali finanszírozás terén hiányoznak az olyan konstrukciók, amelyek a fejlesztés ideje alatt egyenletesen biztosítják a finanszírozást a vevőnek, a fejlesztés ütemezett finanszírozásához igazodva, ütemezetten lehetne folyósítani a lakossági ügyfeleknek.

    Forrás: MNB Lakáspiaci jelentés

     

  • Bővíteni a bérlakásszektort, javítani a kiszámíthatóságot

    A kiadványban szereplő intézkedések a lakásbérlés két legkomolyabb problémáját orvosolnák: a magas albérletárakat és a jogi biztonság hiányát. Bár a koronavírus-járvány és a kibontakozó gazdasági válság erre a piacra is komoly hatást gyakoroltak, az új trendek inkább megerősítik, hogy szükség lenne ezekre a szabályozó javaslatokra.

    Ma Magyarországon körülbelül 1 millió ember él albérletekben, azonban a jelenlegi feltételek mellett a tulajdonos számára kockázatos kiadni a lakását, a bérlőnek pedig nem nyújt hosszabb távon megfizethető és biztos lakhatást a bérlés. Főleg a nagyvárosokban drasztikusan nőttek az albérletárak, a további emelkedést pedig állami beavatkozás nélkül aligha lehet megfékezni. Ezért a lakásbérleti piac problémáinak, illetve tágabban a lakhatás fontosságának elismerését egy kormányzati lakáspolitikai program elfogadása és az azt végrehajtó csúcsintézmény, önálló minisztérium létrehozása jelezné.

    Bővülő bérlakásszektor és tulajdonközpontú lakáspolitika

    „Kialakulóban van ma Magyarországon egy fiatal bérlői generáció. Közel minden harmadik háztartás, ahol 35 év alatti a háztartásfő, 2015-ben már magánbérlakásba volt bejelentve, a bérleti szektor súlya pedig általánosságban is egyre nő a piacon. A szektor bővülése ugyanakkor nem hozott magával olyan szükséges reformokat, amelyek ellensúlyozták volna a növekvő kereslet miatt megugró árakat és biztonságosabbá tették volna a lakásbérlést.” – vázolta fel az alapproblémát Gosztonyi Ákos, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa.

    Ezeknek a problémáknak a hátterében többek között a rendszerváltás óta fennálló tulajdonközpontú lakáspolitika áll. Jelenleg a tulajdonszerzés tűnik az egyetlen útnak a biztos és kiszámítható lakhatáshoz. Egy megfizethetőbb és biztonságosabb magánbérlakás-szektor ugyanakkor alternatívát nyújthatna a családi támogatással, saját tőkével vagy megtakarítással nem rendelkezők számára. 

    Kedvezőtlen szabályozás, bizonytalan lakhatás, elhúzódó viták

    A lakásbérlés jelenlegi szabályozása meglehetősen összetett, jogi ismeretek nélkül nehezen érthető, mégsem rendelkezik kellő részletességgel a bérlő és bérbeadó kötelezettségeiről és jogairól. Az esetleges vitarendezésre csak a drága és lassú bírósági eljárás áll rendelkezésre, emiatt a bérlő és a bérbeadó egyaránt a viták elkerülésében érdekelt. Emellett elterjedt az adóelkerülés, illetve a szerződés nélküli lakáskiadás, ami ellenőrizhetetlenné teszi a bérleti szektort, a bérlőt pedig még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza.

    „Ezért egy átfogó, önálló, új intézmény, a Lakásbérleti Központ létrehozását javasoljuk.” – mondta el Szabó Natasa a Feketelakás 3.0 társszerzője és szerkesztője. – „A Lakásbérleti Központ feladatai közé tartozna többek között a bérleti szerződések regisztrációja és a kiadni kívánt lakások nyilvántartása (szerződésregiszter), valamint kaucióvédelmi feladatokat látna el. Annak érdekében, hogy a tulajdonosokat regisztrációra ösztönözzük, a Lakásbérleti Központ online felületén keresztül adókedvezmények vehetőek majd igénybe. Emellett ugyanitt elérhető lenne egy mediációs szolgáltatás is a gyorsabb és hatékonyabb vitarendezés érdekében, amit egy új pertípus, a lakásbérleti per bevezetésével egészítenénk ki.”
    A kötelező regisztráció növelhetné az átláthatóságok, azaz piacfehérítő hatása lenne, emellett növelné a bérlők biztonságát, akárcsak a kaucióvédelem, amely államilag garantált rendszerbe helyezné a kauciót.

    Adókedvezményekkel a kínálati oldalt, konkrétan a hosszú távú, kiszámítható bérleti szerződéseket, illetve a kisgyerekesek bérletét ösztönöznék.

    A minden bérlők, valamint a regisztrált bérbeadók által igénybe vehető mediációs szolgáltatás a mostaninál olcsóbb és gyorsabb vitarendezést jelentene. Javasolják a lakásbérleti peres eljárás és a per előtti ingyenes, kötelező mediáció bevezetését.

    Szabó Natasa elmondta, hogy a jelenlegi Lakástörvény nem alkalmas sem a hosszú távú bérlés ösztönzésére, sem a felek védelmére. Ezért a javaslatcsomagban az intézményi reform mellett szerepel a hatályos Lakástörvény felülvizsgálatának szükségessége is: a felmondási idők szabályozásának szigorítása, valamint a bérlői és kiadói jogok és kötelezettségek pontosabb meghatározása. 

    Egyre romlik a lakások megfizethetősége

    „A megfizethetőség szempontjából a legnagyobb probléma, hogy a lakbérek emelkedése jelentősen meghaladja a keresetek növekedését. A 2011 óta feladott albérlet-hirdetések adatai szerint országosan és a megyeszékhelyeken nyolc év alatt majdnem 90 százalékkal nőttek a lakbérek. Budapesten közel 130 százalékos volt a lakbérek emelkedése, miközben a nettó jövedelmek csak 40%-kal emelkedtek.” – ismertette a sokkoló adatokat Büttl Ferenc, a Feketelakás 3.0 másik társszerzője.

    Mint mondta, a megfizethetőség romlása egyéb hatásokkal is jár: a magas belvárosi bérleti díjak sokakat kiszorítottak a külvárosba, ami növelte a környezeti terhelést; mások esetleg társbérletbe kényszerültek, ahol kevésbé tudnak pihenni, regenerálódni, ezáltal romolhat a teljesítményük a munkában.

    – „Ezért olyan lehetséges szabályozó eszközöket, konkrét lépéseket javaslunk, amelyek a lakásbérleti piac kínálati oldalára hatnak. A kínálat növekedésével az átlagos piaci albérletárak csökkennének, és többen tudnának ilyen módon lakhatáshoz jutni.” - hangsúlyozta a szakember.

    Az elérhető lakások számát növelné a rövid távú szálláshely-szolgáltatás – például az Airbnb – észszerű korlátozása, a kollégiumi férőhelyek bővítése, a hosszú ideje – legalább 10 éve – hasznosítás nélküli lakóingatlanok bevonása a piacra, valamint az olyan nonprofit szereplők, mint a Szociális Lakásügynökségek piacra lépésének támogatása.

    A kiadvány emellett nagy hangsúlyt fektet a bérlakásépítésre és -felújításra. Ezt segítené egy önálló, központi Lakhatási Alap (LA) létrehozása, amely forrásokat biztosítana elsősorban az önkormányzatok számára új szociális bérlakások építéséhez, illetve a meglévő szociális bérlakás-állomány felújításához. Az alap egyik bevételét a lakhatási hozzájárulás adó jelentené, amelyet azoknak a tulajdonosoknak kellene fizetniük, akik nem lakhatási céllal – azaz például irodaként –hasznosítják ingatlanukat. 
    Büttl Ferenc elmondta, hogy a lakhatási hozzájárulási adó 80%-át fordíthatnák új, önkormányzati bérlakások építésére, illetve meglévők korszerűsítésére, a maradék 20%-ból pedig magántulajdonosoknak segítenének lakásuk felújításában.

    A koronavírus hatása a bérleti piacra

    A koronavírus-járvány és a kibontakozó gazdasági válság hatására a rövid távú kiadási piacról azonnal megindult a lakások vissza- és átáramlása a hosszú távú bérleti piacra. Mivel a jövő bizonytalanná vált, az ingatlant vásárolni tervezők óvatosabbak lettek. A magánbérleti piacon pedig a jövedelmek csökkenése és az elbocsátások miatt visszaesett a fizetőképes kereslet. Félő, hogy ez egy elhúzódó gazdasági válság esetén súlyos szociális válságot is eredményezhet.

    A magánbérleti piac szabályozatlansága miatti kockázatok és költségek nem szűnnek meg attól, hogy adott időpillanatban inkább az egyik fél (bérlők), míg egy másikban inkább a másik fél (bérbeadók) oldalán jelentkeznek. A hosszú távú kiszámíthatóság fontosságát a rosszabb idők és jobb idők váltakozása megerősíti.

    Bár a kínálat bővülése azok számára, akiknek nem változott a jövedelme, átmenetileg kedvezőbb helyzetet teremtett, azoknak, akik elveszítették bevételi forrásaik jelentős részét, a bérleti díjak kifizetése akár már most kibírhatatlan terhet jelenthet. A válságkezelést is segítené az olyan progresszív szakpolitikák bevezetése, mint a lakbérstop elrendelése vagy a bérlők pénzügyi segítése, illetve adott esetben a bérbeadók kompenzálása. A jelenlegi átláthatatlan magánbérleti piacon, ahol a lakások számottevő része feketén van kiadva, erre azonban nincs lehetőség.

    Így a válság is rámutat a kiszámítható és megfizethető bérleti piac fontosságára. 

    A Feketelakás 3.0 javaslatcsomag kivonata a feketelakas.hu oldalon olvasható, a teljes kiadvány pedig innen tölthető le pdf formátumban.

  • A lakásépítések csökkenésére számít az MNB a következő egy-két évben

    A jelentés szerint 2020 első negyedévében a koronavírus-járvány a hazai lakáspiacot már lassuló állapotában érte el, és jelentős mértékben felforgatta a piaci kondíciókat. 2019 végén több jel is azt mutatta, hogy véget ért a hazai lakáspiac 2014 eleje óta tartó felívelő szakasza. Negyedéves alapon országos átlagban már stagnáltak a lakásárak az MNB lakásárindex értékei szerint 2019 utolsó negyedévében, amíg Budapesten 2 százalékos csökkenés volt mérhető, amire évek óta nem volt példa. A lakásárak éves növekedési üteme mindezzel érdemben lassult, országosan 16,2 százalékra, amíg Budapesten 14,1 százalékra.

    2020 első negyedévében előzetes adatok szerint folytatódott a lassulás, a lakásárak éves növekedési üteme országosan 12,3, Budapesten pedig 9,5 százalékra csökkent. Az árdinamika mérséklődése mellett 2019-ben 10,4 százalékkal kevesebb tranzakció valósult meg a lakáspiacon 2018-hoz képest, Budapesten pedig még nagyobb, 25,6 százalékos volt a visszaesés.

    Emellett 2019. év végén a vevők által a piaci alku során elérhető árengedmény jelentősen megemelkedett, elsősorban Budapesten, ami a kereslet mérséklődését jelezte.

    Az új lakások kínálata tovább bővült 2019 során, az új átadások lakásszáma 19,5 százalékkal nőtt 2018-hoz képest. Számos jel alapján azonban az újlakás-kínálat visszaesésére számíthatunk. Az elsődleges ok a kedvezményes áfakulcs ideiglenes időszakának vége, aminek hatására már most látszik a fejlesztési aktivitás mérséklődése, de a koronavírus-járvány is várhatóan visszaveti a lakásépítéseket. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 2019-ben már csökkent, mintegy 4,3 százalékkal, 2020 első negyedévében pedig még nagyobb mértékben, éves alapon 27 százalékkal. 2020 első negyedévében az újonnan bejelentett budapesti projektek lakásszáma az egyik legalacsonyabb volt a jelenlegi ciklusban, ami a lakásfejlesztési aktivitás mérséklődését mutatja.

    2020 első negyedévében a koronavírus-járvány elterjedése, majd pedig a március végén biztonsági okokból bevezetett korlátozó intézkedések a piaci aktivitás hirtelen és drasztikus visszaesését eredményezték. Márciusban éves alapon országosan 29, Budapesten pedig 38 százalékkal csökkent az adásvételek száma, amiben kiemelt szerepe volt a hónap utolsó hetében megfigyelhető tranzakciószám visszaesésnek. Áprilisban ezt követően rendre 58 és 70 százalékkal kevesebb tranzakció valósult meg éves összevetésben.

    A járványhelyzet a lakásbérleti piacon is azonnal éreztette hatását. Piaci adatok alapján február végéhez képest április végére 22 százalékkal nőtt Budapesten a kiadásra kínált lakások száma, számos korábban rövid távra, turisztikai céllal kiadott lakás terelődhetett át a hosszú távú bérleti piacra a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (a továbbiakban: LITT) szakemberei szerint. Az átlagos kínálati bérleti díjak is mérséklődtek a legtöbb fővárosi, különösen a belvárosi kerületekben.

    A lakáspiac kínálati oldalán a járványhelyzet elsősorban kivitelezések csúszását, előretekintve pedig még kevesebb új fejlesztést eredményezhet. A kivitelezéseket lassítja az import alapanyagok nehéz elérhetősége, valamint a munkafolyamatok biztonsági okokból történő átszervezése is.

    A makrogazdasági fundamentumok 2019-ig kedvező képet festettek, azonban a munkanélküliség átmeneti emelkedése, és ezzel a lakosság óvatossága érdemben kihathat a lakáspiacra. A LITT szakértői szerint már rövid távon megtörni látszik a lakosság bizalma, míg a kialakult helyzet elhúzódásától függően akár évekbe is telhet annak helyreállása. A bankok 2020 első negyedévében szigorítottak a hitelezési feltételeken mind a lakásprojektek, mind pedig a lakossági hitelek esetében.

    A lakáspiaci kereslet fennmaradása szempontjából a lakosság jövedelmi helyzete mellett a hitelhez jutás elérhetősége játszhat majd kulcsszerepet. A lakásárak stabilitását segíti, hogy az MNB által is szorgalmazott fizetési moratórium miatt a kifeszített helyzetben lévők nem kényszerülnek az ingatlan értékesítésére.

    A Kormány által bejelentett, barnamezős övezetekben alkalmazható kedvezményes áfakulcs segítheti az újlakás-piacot, aminek pozitív hatásaira 2022-től már lehet számítani. Összességében 2020–21-ben az újlakás-átadások csökkenésére számítunk rendre 18,5 és 15,5 ezer lakással, amíg 2022-ben megállhat a visszaesés 16 ezer új lakás átadásával.

    A teljes jelentés letölthető ITT.

  • Bérlakások épülhetnek a rozsdaövezetekben

    Mint mondta, a közép- és hosszú távú fejlesztési lehetőségeket kínáló rozsdaövezetekben a bonyolult tulajdonosi struktúrával és környezetszennyezéssel egyaránt terhelt, jogi és fizikai rendezést igénylő területekre a most preferált vállalkozói lakásépítés mellé fokozatosan be lehetne vonni a bérlakásokat is.

    Úgy látja, hogy a kínálkozó lehetőségre lassan, de egyre inkább fókuszál a szakpolitika.

    Az intézményi bérlakáspiac megalapozásához az 5 százalékos értékesítési és a tárgyi adómentes bérbeadási áfa megfelelő intézkedés lenne. A mostani 27 százalékos áfával megvásárolt lakások után a cégek visszaigénylik az áfát, elveszítve ezzel az áfamentes bérbeadás lehetőségét, ami versenyhátrányt okoz a szürkegazdaságban kiadott magánlakásokkal szemben.

    A most bevezetésre kerülő 5 százalékos rozsdaövezeti újlakás-értékesítési áfa mértéke lehetővé teszi, hogy a megvásárolt lakások után a cégek ne igényeljék vissza az áfát, de cserébe tárgyi adómentesen tudják bérbe adni őket.

    Az IFK elnöke szerint a Növekedési hitelprogram Hajrá most megadja a lehetőséget a bérlakásépítés és -vásárlás hosszú távú finanszírozására. „A ­rendelkezésre álló és igény szerint bővíthető, 1500 milliárd forintos keretből a 20 éves futamidejű, 2,5 százalékos kamatozású kölcsön nagymértékben támogatja egy bérlakásprogram beindítását” – mondta.

    Arra is rámutatott, hogy bár részletkérdésnek tűnik, de az egyik legfontosabb lépés a bérlő és a bérbeadó jogviszonyának rendezése, az elavult jogszabályok felülvizsgálata és módosítása. Ugyanaz a jogszabály rendezi a szociális és a vállalkozói bérlakások kérdését, pedig érdemes ebben másképp gondolkodni.

    Kiss Gábor úgy értékelt, hogy a szociális lakáskiadásnál lehet érzékenyebbnek lenni,

    a vállalkozói alapon működő piaci bérlakásokhoz azonban a fair gondolkodás elve kell.

    A teljes cikk a Világgazdaságban olvasható.

  • Elkezdtek visszaemelkedni a lakásbérleti díjak

    A cég szerint májusban így már 162 ezer forint volt a fővárosi albérletek átlagára – ez 9 százalékos emelkedést jelent az április adatokhoz viszonyítva.

    „A korábbi Airbnb-s lakások átrendezték a piacot, a belvárosi felújított és teljesen berendezett 50 nm körüli ingatlanok esetén a 150 ezer forint bizonyult lélektani határnak, akinek sürgős volt, ezen árszint alatt hirdetve napok alatt ki tudta adni a lakását. A kínálati nyomás hatott a berendezés nélküli, nem felújított lakások bérleti díjára is. Ebben a szegmensben a 100 ezer forintos bérleti díjnál volt a választóvonal, ez alatt szintén napok alatt találtak bérlőt a tulajdonosok” – olvasható a közleményben.

    Ami a kauciót illeti, márciusban még a bérbeadók 33 százaléka elégedett megy egyhavi letéttel, ez az arány áprilisban 29, májusban csupán 23 százalék volt. A többség kéthavi kauciót kér, mindössze a kiadó lakások 1 százaléka esetében kell három hónapot kifizetni.

    Ami a keresleti bérleti díjakat illeti, ez nem éri el a Rentingo által optimálisnak tartott 135 ezres átlagot, azaz a kínálati és keresleti árak egyre távolabb kerülnek egymástól.

    Forrás: Rentingo

  • Alig indulnak társasházépítések

    Jelentősen csökkent a társasházépítési kedv az idén - derül ki az ingatlan.com legfrissebb összefoglalójából, amely egyúttal ismerteti a budapesti és vidéki új lakások árait. Az év első három hónapjában Budapesten 3217 olyan lakásra adtak ki engedélyt a hatóságok, amelyek háromnál több lakással rendelkező társasházban lesznek. Ez 5 százalékos csökkenést jelent éves összevetésben. 2018 első negyedévéhez viszonyítva pedig 15 százalékos visszaesésnek felel meg.

    Drasztikus visszaesés a vidéki nagyvárosokban

    Sokkal jelentősebb hanyatlás látható vidéken, a megyei jogú városokban: mindössze 417 társasházi lakás kapott zöld utat, ami 64 százalékos csökkenést jelent 2019 azonos időszakához képest. A két évvel korábbi szinttől pedig 71 százalékkal marad el.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy a csökkenés elsősorban a kedvezményes lakásépítési áfa tavalyi kivezetésével magyarázható, de szerepet játszik benne a járvány hatása is, márciusban ugyanis jelentősen csökkent a lakásépítési kedv. “Sőt, az előzetes hivatalos adatok szerint az áprilisban kiadott családi, iker- és társasházakban lévő lakásokra szóló engedélyek 193 ezer négyzetméter lakóterület megépítéséről szólnak, ami 28 százalékos visszaesést jelent tavaly áprilishoz képest.”

    Az ingatlan.com szakértője hozzátette: az év első négy hónapjában országszerte alig több mint 700 ezer négyzetméternyi lakóépület kapott engedélyt, ez pedig 50 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.

    A rozsdaövezet lehet a nagyvárosok esélye

    Balogh László szerint bár még nem lehet tudni, hogy pontosan hol jelölnek ki majd olyan rozsdaövezeteket, amelyeken kedvezményes lakásépítési áfával értékesíthető társasház lakások épülhetnek, de az intézkedéssel a megyei jogú városok is esélyt kaphatnak a drasztikusan csökkenő lakásépítési kedv élénkítésére.

    Az ingatlan.com elemzése szerint május utolsó napjaiban a budapesti új lakások és házak átlagos négyzetméterára 856 ezer forint volt, ami lényegében megegyezik a járvány előtti, februári 850 ezer forintos árszinttel, de tavaly májushoz képest ugyanakkor azért még 11 százalékkal magasabb összeget jelent. Bár a 10 százaléknál nagyobb éves drágulás tempósnak tűnhet, a korábbi évek 20-25 százalékos áremelkedéséhez képest lassuló növekedést mutat. Egy-egy tipikus fővárosi új lakás vagy ház átlagára május végén 60,1 millió forint volt, egy évvel ezelőtt pedig 4,4 millió forinttal kevesebbért kínálták azokat.

    A megyeszékhelyeken 23 százalékos volt az éves drágulás átlagos üteme, de a koronavírus előtti időszakhoz képest stagnáltak az árak. Debrecenben például 611 ezer forintos négyzetméteráron hirdették ezeket a lakóingatlanokat, ami tavaly május végéhez képest több mint 20 százalékos áremelkedésnek felel meg. Győrben a 489 ezer forintos átlagár megfelel a februárinak, de éves szinten ez is 20 százalékos többletet jelent. A legdrágább újlakás-kínálattal rendelkező megyeszékhely Kecskemét lett, ahol 617 ezer forintot kell fizetni egy négyzetméterért. Az ingatlan.com adatai alapján ez 9 százalékos áremelkedésnek felel meg éves összevetésben.

    Az ÉVOSZ helyzetelemzése alapján a lakásépítés piacán ez évben drasztikusan lecsökkent az újonnan indított, kivitelezésbe vett lakóingatlanok száma. A kistelepüléseken január 1-jétől igényelhető maximum 5 millió forint nagyságú ÁFA visszatérítés lehetőségét a járványhelyzet továbbra is blokkolja. A lakossági megrendelői bizonytalanságot oldja a kijárási korlátozás megszűnése. Mindezekkel együtt a lakásépítő cégek az újlakásépítés rövid távon belüli, évközi élénkülésére továbbra sem számítanak. A városi lakásépítési program rozsdaövezeti kedvezményes, 5%-os ÁFA lehetősége az ÉVOSZ véleménye szerint legkorábban az év végén hozhat megrendelést a kivitelezőknek és 2022. évtől emelheti az új lakások számát. A kijárási korlátozás megszűnésével elsősorban a lakásfelújítások, karbantartási munkák növekedésével lehet számolni.

    A Kormány gazdaságvédelmi akciótervében az építőipar is kiemelt ágazatként van megjelölve. A kormányzati anyagokban megjelölt 65 milliárd forint felhasználásánál nagy jelentőséggel bír a gyorsaság, a hatásukban rövid időn belül eredményt hozó intézkedések megtétele. Indokolt, hogy az összeg egy része a gyors keresletnövekedést szolgálja, másik része pedig az építőipar hatékonyságának növelését.

    A forrás felhasználásánál két korábbi ÉVOSZ javaslatot továbbra is kiemelten ajánlunk figyelembevételre.

    1. Az építőipar hatékonyság növelését szolgáló 3 éves (2018–2020) támogatási program 2020. évi szakaszának meghirdetése. Ahhoz, hogy az építőipar szintet tudjon lépni, Ágazati Iparfejlesztési Támogatásra van szükség. Az építéstervezés, kivitelezés sajátosságait figyelembe vevő elbírálási szempontrendszer mentén technológiai korszerűsítésre, gépbeszerzésre, telephelyfejlesztésre, vállalkozásirányítási, informatikai fejlesztésekre vonatkozó vissza nem térítendő pályázati program 2020. évi kiírása. A korábbi évek szempontrendszerén túl, nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a digitalizáció és a terméklánc. Ennek tervezett 6 milliárd forint összegét, tekintettel a járványhelyzet okozta nehézségekre is, javasoljuk 10 milliárd forint összegben meghatározni.
    Az építőipar rendelésállományának 2020. év közepi bezuhanásának elkerülése, mérséklése érdekében állami beruházások előkészítésének felgyorsítása, ajánlatkérések, szerződések előre hozatala. Nevesített létesítmények tervezési, műszaki lebonyolítására vonatkozó ajánlatkérések azonnali elindítása az ITM koordinációjában.

    Forrás: ingatlan.com, ÉVOSZ

  • Így terveznek erre az évre az építkezők, felújítók

    Először is azt szerettük volna megtudni, hogy a kialakult veszélyhelyzet hogyan befolyásolta a tervezett vagy éppen megkezdett építkezéseket, felújításokat. A válaszadók felénél zavartalanul folyt a munka vagy a tervezési fázis, a másik felénél viszont vagy maga a megbízó, vagy a kivitelező állt el a munkáktól.

    A második kérdés a közeljövőre irányult. A válaszolók 80%-a úgy gondolja, hogy meg tudják valósítani idén a tervezett kivitelezési munkákat, de 51%-uk szerint csúszás lesz a kivitelezésben.

    Érdekesség, hogy 31% úgy gondolta, hogy a boltok bezárása miatt lesz a csúszás, míg 20% azt mondta, hogy a kivitelezők nem dolgoznak majd. Ezek a félelmek szerencsére nem igazolódtak be, az üzletek a korlátozások értelmében is nyitva tarthatnak délután 3-ig, és a szakemberek is szívesen dolgoznak, a higiéniai szabályokat betartva. 

    A válaszadók 54%-a nem szeretné elhalasztani a kivitelezést, 7%-uk pedig meggyőzhető, hogy ha a szakemberek betartják a biztonsági, higiéniás előírásokat, akkor nem kell a munkákat elhalasztani, és megvalósíthatóak az idénre tervezett felújítások, építkezések.

    Az építtetők, felújítók legnagyobb félelme anyagi okokra vezethető vissza: 38% számít arra, hogy drágulni fog az építőanyag, 35% pedig a pénzügyi forrásának elapadásától tart. Az már bebizonyosodott, hogy a másik két megemlített bizonytalansági tényező nem igaz: nem zártak be az üzletek és a kivitelező szakemberek is zavartalanul dolgozhatnak.

    Sokan gondoltak arra is, hogy önerőből oldják meg a kisebb felújítási munkákat: festést, tapétázást, burkolat javítását, fugázást, laminált padló cseréjét, sőt még a betonjavítást is. A válaszadók 9%-a viszont úgy nyilatkozott, hogy inkább mindent szakemberre bíz – aki így jár el, az nem esik el a garanciától és a reklamációs lehetőségtől sem.

    Forrás: Mapei Kft.



     

  • Szolgálati lakások épülnek a Magyar falu programban

    Gyopáros Alpár a Vas megyei településen kiemelte, sok faluban nincs elég szakember, például jegyző, pedagógus vagy orvos. A szolgálati lakások kialakítása azért szerepel a program pályázati elemei között, hogy erre a problémára megoldást találjanak a kistelepülések.
    Vasegerszegen is elkészült egy szolgálati lakás, amelyre a falu 23,2 millió forint támogatást kapott.

    A kormánybiztos emlékeztetett, hogy 2019-ben indult a Magyar falu program, amelynek egyik eleme a lakhatási támogatás, a falusi csok. Nyolc hónap alatt országszerte mintegy tízezer támogatási igény érkezett, ötvenmilliárd forint értékben.

    A fejlesztési program másik eleme az állami fenntartásban lévő, alacsonyabb rendű utak fejlesztése, ennek keretében 2019-ben és 2020-ban nyolcszáz kilométernyi út újul meg, százmilliárd forintból.
    Harmadik elemében pedig a helyi életminőséget javító intézkedések szerepelnek, itt 16 pályázati kiírás jelent meg hatvanmilliárd forint értékben és tavaly 5500 nyertes pályázat volt.

    Kitért arra is, hogy Vasegerszeg négy pályázati támogatási igényt nyújtott be, amelyek közül mindegyik nyert. A szolgálati lakás kialakítása mellett új falugondnoki buszra 15 millió forintot, közösségi tér kialakítására 21,3 millió forintot, közterületek karbantartását célzó eszközök beszerzésére pedig 4,5 millió forintot kapott.

    Gyopáros Alpár kiemelte azt is, hogy népszerű a Magyar falu program a hazai kistelepülések körében. Tavaly és idén is egyaránt 150 milliárd forint a keretösszege a programnak, a rendszer rugalmas, gyorsan hoznak döntést egy-egy pályázati támogatással kapcsolatban, és gyorsan is utalják a támogatási összegeket, előfinanszírozásban és száz százalékos támogatási intenzitással.

    Ágh Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta a szolgálati lakás átadásánál, hogy az M86-os gyorsforgalmi úttal biztonságosabb lett a település, hiszen a teherautók most már elkerülik a falut. Vonzóbb lett a falu így, mert közel van Szombathely, Sárvár, Csorna és Győr, ezen felül a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. is megújította a helyi állomás épületét, az önkormányzat pedig több fejlesztést is meg tudott valósítani, egyebek mellett belügyminisztériumi forrásból út épülhetett a temetőhöz - sorolta.

    Forrás: MTI

  • Hosszú távú kormányzati gondolkodás a lakásfejlesztésekben

    A beszélgetésben Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár mellett részt vett Banai Ádám, az MNB igazgatója, Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezetője, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnöke, Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető szakértője és házigazdaként Ditróy Gergely, a Portfolio elemzője.

    Fürjes Balázs elmondta, hogy a Kormány a kedden benyújtott törvényjavaslatban javasolta az országgyűlésnek

    ·        a rozsdaövezeti akcióterületek fogalmának meghatározását az építési törvényben,

    ·        hatalmazza fel a kormányt, hogy az önkormányzatokkal egyeztetve meghatározzák jogszabályban ezeket a konkrét területeket,

    ·        az építési szabályok megváltoztatását, hogy azok elősegítsék az építkezések gyorsabb, egyszerűbb engedélyezését,

    ·        módosítsák az áfatörvényt, ezeken a helyeken alacsonyabb, 5%-os áfa mellett lehessen az új, legfeljebb 150nm hasznos alapterületű lakásokat megvásárolni,

    ·        tartsák fenn a lakásbérlet áfamentességét, vagyis, hogy a lakás bérbevétele után a bérlők ne fizessenek áfát.

    Mint mondta, ezzel a programmal a kormányzat három kihívásra ad választ: a megfizethetetlen lakásárakra; az elöregedett lakásállomány megújítására és a városrész-rehabilitációra, valamint a gazdasági újraindítására.

    A program segítségével lehetőség nyílik gazdasági ösztönzők, szabályzók segítségével, közpénzek felhasználása nélkül

    -        elérhető árú lakásokat létrehozni a városi lakosság számára,

    -        rozsdaövezetek megújítására, újrahasznosítására és bekapcsolására a városszövetbe,

    -        munkahelyek teremtésére, az építőipari kiszámíthatóság növelésére.

    Az összes résztvevő egyetértett abban, hogy Magyarországon kirívóan alacsony a lakásállomány megújulási rátája – 250 évre volna szükség hozzá a jelenlegi éves építési mennyiséggel. Ezért a tavalyi 20 ezer lakásépítés a minimum, évi 30 ezer feletti lakásépítés lenne az elérendő, egészséges mennyiség.

    A finanszírozásról szólva Banai Ádám elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja a kiszélesített kereteknek köszönhetően nagyon kedvező, 2,5%-os, fix kamatozású, hosszú futamidejű forrást biztosít adott esetben a lakásépítésekhez, bérlakásépítésekhez is. A kedvező kamatozású hitelek, az áfakedvezményekkel és a várható új építési szabályozással együtt már elég ösztönzést jelenthetnek a lakásfejlesztésekhez.

    Banai Ádám kiemelte, hogy az elérhető lakhatás megteremtése a versenyképesség szempontjából is kulcsfontosságú. A lakásépítéseknek pedig a gazdaságélénkítés szempontjából is kiemelkedő szerepük van, hiszen 10 ezer lakás felépítése egy százalékkal növeli a GDP-t, 25-30 ezer plusz munkahelyet teremt, és további élénkítő hatása is van a gazdaság különböző területein.

    Kiss Gábor kiemelte annak a jelentőségét, hogy ennek a mostani programnak nincsen időkorlátja, mint a korábbi, négy évre szóló áfakedvezmények, ezáltal hosszú távra tudnak a fejlesztők tervezni. Így kiegyensúlyozottabb lehet a kínálat is, ami jó hatással lehet a lakásárakra. Hozzátette, hogy az építési kapacitások optimális elosztása érdekében együttműködésre van szükség az állammal, hogy az állami megrendelések mellett piaci építéseknek is jusson munkaerő.

    Fürjes Balázs a program megvalósításának menetrendjét illetően elmondta, hogy jelenleg az országgyűlés előtt van a törvényjavaslat, ennek a finomítása kezdődik most, és a képviselők június végére fogadhatják el. Ezután a területkijelölés következik, amely az állam feladata az önkormányzatok javaslatai alapján. A budapesti kerületi önkormányzatok, valamint a vidéki önkormányzatok felkérést fognak kapni a kormánytól, hogy tegyenek javaslatot a törvényben szereplő definíciónak megfelelő rozsdaövezeti fejlesztési területekre. Az első kormányrendelet ezeknek a területeknek a kijelöléséről már ősszel megjelenhet.

    Az államtitkár azt is elmondta, hogy az állami tulajdonú közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterületek esetében a Miniszterelnökség feladata kidolgozni a jogi és fizikai konszolidáció menetét, vagyis ezeknek a területeknek az alkalmassá tételét lakásfejlesztésekre. Ezeket a területeket később pályázat útján kaphatnák meg lakásfejlesztésre magánbefektetők, és mindenképpen meg kellene felelniük környezettudatos, zöld szempontoknak, adott esetben olyan prioritásokkal, hogy bérlakásokat építsenek bizonyos célcsoportoknak.

    Fürjes Balázs hozzátette, hogy most minél gyorsabban szerettek volna elindulni a programmal, ezért a legelső lépéseket dolgozták csak ki. A hosszú távú program következő ütemeiben jönnek a további szabályozások, például a bérlakásépítéssel kapcsolatban. Ezeknek a célcsoportjai elsősorban a fiatalok, illetve az átlagkeresetűek lehetnek.

    Ehhez kapcsolódóan Kiss Gábor elmondta: ahhoz, hogy kedvező körülmények legyenek a fejlesztők számára bérlakások építéséhez, valóban szükség van még az áfakedvezmények és a kedvező forráson kívül a bérlők és bérbeadók jogviszonyának rendezésére, a bérlőoldali támogatások kidolgozására (például cafeteria, fiatalok támogatása, bérleti díj beforgatása önrészrészbe stb.), illetve az építési szabályok bérlakásfejlesztési szempontú áttekintésére.

    Soóki-Tóth Gábor úgy vélte, hogy az új feltételekkel a fejlesztők számára megvalósíthatóvá válnak az építési projektek. A lakásárakat persze további tényezők is befolyásolják, így pl. a telekárak és az építőanyagárak is, de szerinte ki lehet alakítani olyan feltételrendszert, hogy a spekuláció ne vigye fel az árakat. Hozzátette, hogy vélhetően egészséges verseny alakul majd ki a mostani és a rozsdaövezeti lakásépítési projektek között.

    A városi otthonteremtési program kidolgozásában a kormányzattal együttműködött a Magyar Nemzeti Bank és a lakásfejlesztők, szakmai szervezetek is. Olyan a finanszírozást, a szabályozást és az adópolitikát magában foglaló műhelymunka alakult ki, amire régen nem volt példa Magyarországon.

    Mivel a részletek tekintetében szükség van további egyeztetésekre és együttműködésekre, Fürjes Balázs elmondta, hogy várják és szívesen látják a további szakmai javaslatokat.

  • Elfogadásra vár a törvényjavaslat a rozsdaövezeteket érintő kedvezményes áfáról

    Barnamezős akcióterületeket hoz létre a kormány, és új városi otthonteremtési programot indít – jelentette be Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár az operatív törzs tájékoztatóján.

    A törvényjavaslat szerint - ahogy már a korábbiakban is bejelentette Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter - a rozsdaövezetekben épülő új lakások értékesítésének az áfája 5% lesz. 

    Fürjes Balázs bejelentése szerint javasolják az országgyűlésnek, hogy

    - az építési törvényben hozza létre a barnamezős akcióterületek fogalmát,
    - hatalmazza fel a kormányt, hogy az önkormányzatokkal egyeztetve meghatározzák jogszabályban ezeket a konkrét területeket,
    - az építési szabályok segítsék az építkezések gyorsabb, egyszerűbb engedélyezését,
    - módosítsák az áfatörvényt, ezeken a helyeken alacsonyabb, 5%-os áfa mellett lehessen az új lakásokat megvásárolni,
    - javasoljuk fenntartani a lakásbérlet áfamentességét, vagyis, hogy a lakás bérbevétele után a bérlők ne fizessenek áfát.

    A törvényjavaslat három új fogalmat vezet be, ezek: a rozsdaövezeti akcióterület, az azonnali rozsdaövezet akcióterület és a közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterület. Az azonnali rozsdaövezeti akcióterületek azok a területek, ahol az építési beruházások indításához az előkészítő munkákat már nem szükséges elvégezni vagy azok gyorsan elvégezhetőek, illetve olyan területek, ahol már engedélyezett, vagy előkészítés alatt álló építési beruházást terveznek. A lényeg tehát az hogy, a törvényjavaslat elfogadásával gyors építkezések valósíthatóak meg.

    A törvényjavaslat megfogalmazása szerint a rozsdaövezeti akcióterületek kedvező elhelyezkedésű, jellemzően elhanyagolt, kihasználatlan, környezetszennyezéssel, hulladéklerakás, szuburbanizációs tevékenységekkel terhelt területek, amelyek fejlesztésével egységes, tiszta és környezetszennyezéstől mentes lakhatás és munkahelyi környezet alakítható ki.

    Az indoklás kiemeli, hogy a törvényjavaslat eredményeképpen már rövidtávon is létrejöhetnek munkahelyek, közép- és hosszabb távon pedig javítható általa a mindennapi városi életminőség.

    A beruházásokat jelentősen megkönnyítheti, hogy Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosításával a beruházásoknál a kiemelten közérdekű beruházások megvalósítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

    A konkrét rozsdaövezeti akcióterületeket a Kormány fogja rendeletben megállapítani, az önkormányzatokkal véleményeztetve.

    A rendelkezés lehetővé tenné, hogy a Kormány által meghatározott településrendezési és beépítési szabály, valamint egyedi építési követelmény a változtatási és építési tilalmat elrendelő szabályoktól való eltérő rendelkezésekre is vonatkozzon közérdekű cél megvalósítása érdekében.

    A Kormány felhatalmazást kap arra is, hogy a kiemelten közérdekű beruházás megvalósításával összefüggő sajátos településrendezési és beépítési szabályokat, egyedi építési követelményeket, sajátos telekalakítási követelményeket, egyedi településképi követelményeket, örökségvédelmi szabályokat, a fás szárú növények védelméről vonatkozó szabályokat, valamint a tényfeltárás, a beavatkozás és a kármentési monitoring egyedi szabályait rendeletben állapítsa meg.

    Ami a rozsdaövezetekre vonatkozó kedvezményeket illeti, a törvényjavaslat úgy módosítaná az áfatörvényt, hogy a meghatározott rozsdaövezeti akcióterületeken épített ingatlanban kialakított 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű lakás értékesítésének az áfája 5% legyen.

    Az 5%-os, kedvezményes áfa bevezetésének indoklása a kereslet élénkítés, valamint a gazdaság újraindítása céljából szükséges hosszútávú építőipari ipari kereslet biztosítása.

     

  • Digitalizáció és árcsökkentés - mindkettő szükséges az építőiparban

    Az építőipar egyelőre helytáll, az első negyedévben csak 5 százalékos csökkenés volt, a jövőtől azonban tartunk, mindig a következő hetet próbáljuk túlélni. Minden azon múlik, leszenek-e beruházások - mondta Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója.  mint mondta most nincsen probléma az építőiparban, akkor lesz majd, ha nem lesz elegendő új feladat. Az elmúlt két hónapban például jócskán megcsappantak az ajánlatkérések és a projekt előkészítés is akadozik.

    A szakemberek szerint most a legnagyobb probléma a keresleti bizonytalanság, hiszen egyelőre nem látni, mely szegmensek milyen megrendelésekkel fognak visszatérni.

    Azon is sok múlik, lesz-e újabb hulláma a járványnak, illetve milyen gyors lesz a visszapattanás. Szerintem ezt gyorsan is megtörténhet, de nem a korábbi szintre, csak legfeljebb 90 százalékra - vélte Tatár Tibor, a Futureal Zrt. vezérigazgatója.

    Az egyes szegmenseket különbözőképpen érinti a mostani helyzet. A szállodaépítések teljesen leálltak, a logisztikai fejlesztések viszont kilőttek. A lakásépítési projektek rendben folytatódtak, újak azonban alig indulnak, de nem csak a járványhelyzet okozta óvatos kivárás, hanem elsősorban a ismét magas áfa miatt.

    A túlárazást vissza kell vágni

    Scheer Sándor szerint az építőiparnak vissza kell vennie az eddigi árakból, főleg, ami a szakipari cégeket és az építőanyag forgalmazókat illeti. Véleménye szerint a kivitelezés 10-15 százalékkal volt túlárazott. Ahhoz, hogy legyenek projektek, ezt csökkenteni kell. Egyes építőanyagok ára már visszafelé mozdult, a kereskedők is már lassan elkezdenek árat csökkenteni.

    Tatár Tibor úgy véli, az elmúlt 3 évben az építőiparban jellemző volt a túlárazás, a határidő túllépése és a rossz minőség, amit kompenzálni tudott a jelentős kereslet, a magas értékesítési árak és az olcsó finanszírozási lehetőségek. Az eddigi építőipari árakat azonban már nem tudják a fejlesztők kifizetni, ezen az ár szinten akár meg is állhatnak a most folyó projektek.

    Változik a kereslet is például az irodapiacon, vagy a lakáspiacon, ahol a felszabaduló airbnbs lakások jelentősen befolyásolhatják az új lakások piaci keresletét.

    Scheer Sándor szerint lennie kell kivitelezői csökkentésnek is, és ha lesznek új megrendelések, ha nem is annyi mint korábban, akkor az építőipar körülbelül 90 százalékra vissza tud kapaszkodni visszafogottabb árakon.

    Ami a munkaerőt illeti, valóban sokan hazajöttek Nyugat-Európából a járványhelyzet miatt, nyilván vannak, akik itt is fognak maradni, de mivel ott is újra indul majd az élet, az építőipar, ott is emelkedni fog a kereslet a munkaerő iránt. Egyelőre nehéz megjósolni, hogy a munkaerő pontosan hogyan fog mozogni, Például a határnyitáskor várhatóan majd hazatérő ukrán vendégmunkások visszajönnek-e később.

    Akkor lesz megint megfelelő kereslet a piacon, ha visszaépül a bizalom a építőiparral szemben. Ehhez alacsonyabb árakra és jobb minőségre van szükség, hangsúlyozta Scheer Sándor. Tatár Tibor pedig a megbízható partnerek, jó kapcsolatok felértékelődését emelte ki.

    A digitalizálás megkerülhetetlen

    A korlátozott erőforrások a hatékonyságnövelés irányába mutatnak, amelynek egyik eszköze a digitalizáció. A járványhelyzet rákényszeríti a vállalkozásokat a digitális technológiák használatának erősítésére. Reicher Péter, a Graphisoft SE régióigazgatója szerint azoknak a legkönnyebb a dolguk most, akik ezt már korábban elkezdték, hiszen a tesztelés, a begyakorlás, pilot projektek indítása elsősorban jelentős időt kívánnak.

    A digitális technológia alkalmazása jelentős, 15-20 százalékos költségmegtakarítást jelent a cégeknek az optimalizálás, a szakágak összehangolása, az újratervezhetőség stb. miatt. Leginkább akkor működik jól, ha mind ez beépül a céget mindennapjaiba. Jó tervekkel, harmonizált együttműködéssel további megtakarítások érhetők el. A digitalizáció a modernizálás legolcsóbb formája, olcsóbb, mint új gépekre beruházni. Ebből versenyelőnyt lehet kovácsolni. Az alkalmazkodóképesség növeli a versenyképességet.

    A digitális fejlesztéseket erősen ösztönözheti, gyorsíthatja az, ha a szabályozási rendszer támogatja, sőt elvárja például a BIM alkalmazását. Magyarországon egyelőre nincs ilyen követelmény, itt most a járványhelyzet a kényszerítő erő. Lemaradásban vagyunk a technológia adaptálását illetően az építőipari lánc teljes vonalán. A tervezők remekül átálltak a digitális munkavégzésre ezt kéne tovább inni – mondta Tatár.

    Kellene egy gyors attitűdváltás a kormányzat, illetve az egyetemek részéről, például a BIM-szabvány alkalmazásában, vagy új képzés fejlesztésére a felsőoktatásban. Sajnos ez egyelőre nem látszik - mondta Reicher Péter.

    Reicher szerint a bizonytalanságot a legjobban rugalmassággal lehet kezelni. A Graphisoftnak készen van olyan terméke, amely ebben segít hiszen a felhőbe ültetett BIM szerviz rendszer már létező termék a meglévő teamek számára, azonnal elindítható, csak a hozzáférést kell beszerezni.

    Jó a rozsdaáfa, csak ki kell várni a hatását

    A lakásépítésekről szólva Scheer Sándor elmondta, A LITT javasolta, hogy készüljön egy nemzeti lakásprogram, ebben utaltak a barnamezős övezetek hasznosítására is. A kormány döntött a rozsdaövezeteket érintő áfakedvezményről, amiről egyelőre keveset lehet tudni.

    Ennek a hatása természetesen lassabb lesz, mintha minden fejlesztése vonatkozóan csökkentették volna az áfát, hiszen itt először azok indulhatnak majd el, akik már fejlesztenek ilyen területen vagy rendelkeznek ilyen területekkel. De ez mindenképpen jó lehetőség egyrészt a fejlesztőknek, hogy olcsóbban építsenek és kínáljak új lakásokat, másrészt jó lehetőség a városoknak az irányított lakófejlesztésekre, a települési fejlesztésekhez igazítva. Ennek a hatása azonban csak 2021-22-ben lesz majd látható – vélte Scheer Sándor.

    A konferencia hallgatóinak körében végzett felmérés szerint a résztvevők csaknem fele gondolja, hogy még csak a lejtő elején vagyunk, és még nem is láthatjuk hogy milyen komoly negatív hatása lehet a válságnak az iparágra.

    Válaszolók 46%-a úgy gondolta, a válságidőszak pozitívuma. hogy tisztul és koncentrálódik a piac, és mintegy 26% úgy vélte, sokkal profibb és hatékonyabb építőipari szereplők és fejlesztők maradnak majd a piacon.

    A digitalizáció építőipari térnyeréséről szóló kérdés válaszaiban 40% vélte úgy, hogy már eddig is ez volt a trend, ami most fel fog gyorsulni. A kicsit pesszimistábban ugyanennyien arra számítanak, hogy pár bevezetett alkalmazás marad majd velünk.

    A válaszadók 61%-a szavazott úgy, hogy a finanszírozási feltételek érezhetően nehezednek.

    Tatár Tibor szerint az új lakások iránti kereslet drasztikusan csökkent már év elején is, ezt a járvány helyzet csak fokozta. A járvány hoz magával némi árcsökkenést is, de ez meg fog állni, a kereslet pedig lassan vissza fog térni. Azt egyelőre nehéz megjósolni, hogy a korábban például Budapesten jelentős privát befektetői kereslet milyen gyorsan tér majd vissza, de nyilván vissza fog térni. Hosszú távon alig számít árcsökkenésre.

    Ami a finanszírozási helyzetet illeti, Morvai Zsolt, a Takarékbank Zrt. vállalati üzletág igazgatója elmondta, hogy a bankok most főleg hitelgondozással és monitoringgal foglalkoznak. Az új beruházások száma csökkent, a lakásszektorban is, de sajnos már a járvány előtt is minimális új lakásprojekt volt.

    Úgy véli, a Magyar Nemzeti Bank gyorsan lépett megfelelő intézkedésekkel, és megjelentek más könnyítő banki termékek is.

    Morvai Zsolt csak minimális lakásár csökkenésre számít, hiszen a beruházók egyelőre nincsenek eladási kényszerben, és a hitelmoratórium miatt a privát eladók számára sem kényszerítő a lakások sürgős eladása. 

  • Engedélyezési eljárás nélkül is szerezhető építési engedély

    Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2020. április 30-i Kormányinfón jelentette be, hogy a Kormány a közigazgatási eljárásokban történő engedélyezésekkel kapcsolatos döntést hozott. Ez valójában nem könnyítés, hanem egy eljárási típus megszüntetése, amely szerint egy elektronikus bejelentés helyettesítheti az építési engedélyezési eljárást.

     A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy évente 23 millió engedélyezési eljárásra kerül sor, amely a kormányhivatalok állományának 84%-át igényli, vagyis 29 ezer tisztségviselőt köt le ez a feladat. Az engedély alapján gyakorolható tevékenységek bejelentés alapján végezhetőek lesznek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valaki megteszi a bejelentést, és a hatóság azt 8 napon belül nem tiltja meg, akkor a kilencedik napon az engedély megadottnak tekintendő. A járvány időszakában kevesebb személyes kapcsolattartást eredményezhet ez a változás, illetve az adminisztrációs terhek csökkenését is várja ettől a Kormány.

    A jogszabály a 2020. évi Magyar Közlöny 104. számában jelent meg (191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet).

    A kormányzati szerv, a kormányzati igazgatási szerv irányítása vagy felügyelete alatt álló, hatósági hatáskör gyakorlására kijelölt szerv vagy szervezet, valamint a települési önkormányzatok jegyzői kötelesek a bejelentés fogadására egy kizárólag erre a célra szolgáló e-mail-címet biztosítani. Az e-mail címnek olyannak kell lennie, amely a beérkező bejelentésről az ügyfél részére automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Valójában az e-mail címre érkező üzenetet feldolgozza egy szoftver, és az küld visszaigazolást.

    Az e-mailben történő bejelentés lehetőségét dr. Jámbor Attila ügyvéd több okból is - pl. az emailt küldő személyazonosságának ellenőrzési nehézségei miatt - aggályosnak tartja.

    A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzetet az építésügyi hatósági eljárásokat, illetve az engedélyekben foglalt jogosultságokat is érintik. A Kormány speciális rendelkezéseket fogadott el az építési engedélyek hatálya kapcsán, illetve könnyített az egészségügyi épületekben alkalmazandó OTÉK rendelkezések tekintetében. A Kormány döntött arról is, hogy személyes megjelenést igénylő eljárási cselekményt, így különösen helyszíni szemlét csak indokolt esetben kell tartani.

     

    Az építésügyben két esetben maradt meg az engedélyezési eljárás. Az építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel megvalósuló, 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény építésének, átalakításának, valamint a 400 m2-t meghaladó bruttó alapterületre való bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárása nem helyettesíthető bejelentéssel. A 400 m2 vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre változtatására, vagy kereskedelmi rendeltetésű építmény jogszabályban meghatározott átalakítására is csak hatósági engedély (a rendeltetésmódosítási engedély) alapján van lehetőség. A másik kivétel a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházásokkal összefüggő engedélyezési eljárások.

    A bejelentésre se szóban, se postai úton nincs lehetőség. A rendelet szerinti ún. ellenőrzött bejelentést meg lehet tenni:
    a) az ügyfélkapu útján,
    b) elektronikus űrlap útján,
    c) általános célú elektronikus kérelem űrlap szolgáltatás útján, valamint
    d) e-mail útján, a hivatalos honlapon közzétett e-mail címre.

    Forrás és további részletek: Építési Jog

  • Sok magánépíttető kivár

    Budaörs, 2020. május 7. - Érezhető a bizonytalanság a lakásépítések és felújítások megrendelői oldalán. A többség folytatja a megkezdett munkákat, mások kivárnak. Sokan tartanak drágulástól és vannak, akik a saját kezükbe veszik a munkák egy részét a pénzszűke miatt – derül ki a Mapei Kft. felméréséből.

    A több mint 5000 fő magánszemély megkérdezésével, áprilisban végzett nem reprezentatív felmérés célja az volt, hogy képet adjon a koronavírus-járvány lakossági építkezésekre és felújításokra gyakorolt hatásáról.

    A válaszadók 41 százaléka állította le az építkezési, felújítási munkálatait, mert kivár. További kilenc százalék estében a kivitelező állította le a munkát. A megkérdezett lakossági építtetők fele nyilatkozta azt, hogy nem befolyásolja a kialakult vészhelyzet, folytatja a megkezdett munkálatokat.

    A közeli jövővel kapcsolatban nagy a bizonytalanság. Csak a megkérdezettek 29 százaléka szerint fog zökkenőmentesen megvalósulni a tervezett kivitelezés. A válaszadók 51 százaléka számol a munkálatok befejezésének csúszásával, mert attól tartanak, hogy bezárnak a boltok és leállnak a kivitelezők.

    A megkérdezettek 38 százaléka építőanyag drágulásától, 35 százalék pénzszűkétől tart a koronavírus következményeként. 17 százalék a szakemberhiány, 10 százalék pedig a kereskedések bezárása miatti építőanyaghiány miatt aggódik.

    A válaszoló lakossági építtetők 54 százaléka nem tervezi a beruházás elhalasztását. Azonban hét százaléka gondolt arra, hogy elhalasztja a kivitelezést, mert fél, hogy a szakemberek megfertőzhetik. További 39 pedig azért döntene az elhalasztás mellett, mert inkább tartalékolja a beruházásra szánt pénzét.

    A pénzszűke miatt gondoltak sokan arra is, hogy önerőből végeznének el ezt azt. A legtöbben, 36 százalék a festést, tapétázást, 25 százalék pedig akár a burkolást és fugázást is megoldaná saját maga.

    Markovich Béla a Mapei Kft. ügyeveztője felhívja a figyelmet, hogy bár az építőipar néhány egyedi esettől eltekintve folyamatosan működik, nagyon sok a tévhit. Az építőanyag kereskedések nyitvatartása folyamatos, a kivitelezők többsége is dolgozik, mégis sokan hiszik az ellenkezőjét. A szakember szerint ez ellen a fel kell lépni és tájékoztatni kell az építtetőket. Ugyanakkor a járvány megfékezése és a piac megnyugtatása érdekében fontos, hogy a kereskedések és a kivitelező vállalkozások fokozottan betartsák a biztonsági és higiéniás előírásokat.

    Forrás: Mapei Kft. / Hírnévügynökség

  • Húzóágazat lesz-e a lakásépítés?

    Gazdasági válság esetén a kormányzatok keresik azokat az intézkedéseket, amelyekkel a gazdaságot ismét be tudják indítani, pótolni tudják a megszűnt munkahelyeket. Az építőipar, ezen belül a lakásépítés megfelelő eszköz lehet erre a célra is. A 2008-as gazdasági válság idején számos európai ország lakásépítési projekteket indított a gazdasági visszaesés ellensúlyozására. Belgium, Írország, Spanyolország áfa- és szjakedvezményeket, hitelkönnyítéssel ösztönözte a lakások építését; számos ország támogatta a közhasznú bérlakásépítéseket. Az akkori magyar kormányzat nem nyúlt ehhez az eszközhöz. (2009-ben a TLE áttekintette, milyen válságkezelő intézkedéseket hoztak egyes európai országok a lakásépítések konjunktúrakiegyenlítésére. Összefoglaló anyagunk letölthető: Válságkezelő intézkedések az építőiparban)

    A lakásállomány 100 éves megújulásához évente legalább 40 ezer lakásnak kellene megépülnie.  Az I. negyedévben épült mennyiség a szükséges lakásépítésnek kevesebb, mint a fele. 2019-re sikerült a 7 ezres mélypontról (2013) feltornázni az építési számot 21 ezerre, amelyben a kormányzati intézkedéseknek (5%-os áfakulcs, csok) alapvető szerepük volt. Fontosnak tartjuk, hogy a Kormány aktív intézkedésekkel őrizze meg legalább a 2019-es lakásépítési szintet, találjon olyan ösztönzőket, amelyek pótolni tudják a kivezetett kedvezményes áfakulcsot.

    A koronavírus-válság után, jelentős kormányzati intézkedések nélkül 2020-21-ben nagyon kevés lakásprojekt fog indulni. Jelenlegi előrejelzések szerint a kedvezményes áfa kivezetése és a koronavírus-válság együttes hatására 2021-ben várhatóan 10 ezernél is kevesebb lakás fog épülni, ami 2022-re tovább csökkenhet. A lakásállomány minőségi megújulása pedig ismét lassul.

    Ha nem lép a kormány, a lakásfejlesztések éveken át nem fognak tudni beindulni. Az újabb visszaesés és az ágazat hektikussága a jelen helyzetben nemcsak építésgazdasági, hanem nemzetgazdasági károkat is okozhat. Az építőipar multiplikátor hatása a nemzetgazdaságon belül jelentős, legalább négy-ötszörös, ezért a válságkezelés ezen a területen prioritást kellene, hogy élvezzen.

    Mindenesetre a jelenlegi helyzetben fontos lenne azonosítani azokat a projekteket, amelyek munkát adnak, és segítenek megmenteni a hazai gyártási, tervezői, kivitelezői kapacitásokat. (Ld. Lakásépítések az építésgazdasági stratégiában - azonnali ösztönzés szükséges)

    Pozitívnak tartjuk a 2019-ben bevezetett falusi csok által biztosított áfavisszatérítési lehetőséget, valamit a nemrégiben bejelentett 5%-os eladási és lakbéráfát a rozsdaövezetekbe épülő új lakásokra. Ez azonban nem lesz elég ahhoz, hogy a lakásépítések korábbi lendülete visszatérjen.

    Véleményünk szerint a többi lakásépítésre is visszahozható lenne 5% -os áfakulcs, amit szükségesnek látunk ahhoz, hogy a lakásépítési piacon várható recesszióból segítsen kitörni. Az áfakedvezmény finomra hangolható olyan feltételekkel, hogy az valóban a kívánt célcsoporthoz (fiatal, gyermeket vállaló hazai családok) jusson el, ugyanakkor ösztönözze a kívánt építési volument.

    Javasoljuk továbbá az áfa-visszatérítés bővítését a most is érvényes feltételekkel, de a jelenlegi 2.486 kistelepülésről a települések jelentősen szélesebb részére, akár az összesre kiterjesztve.

    A ciklikusság csökkenthető lenne egy közhasznú bérlakásépítési intézményrendszer kialakításával és bérlakásépítési projektek indításával, akár éppen a rozsdaövezeti területeken. Ehhez elsődlegesen fontos lenne az állami / vállalkozói bérlakásépítés struktúrájának, intézményrendszerének kiépítése, illetve egy bérlakásépítési program beindítása (állami / vállalkozói); akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten, a nagy ipari centrumokban. (Ld. A bérlakásépítés lehet az egyik eszköz a válságból való kilábalásra)

    A felújítások, korszerűsítések, indokolt esetben a helyettesítő új építés ösztönzése, ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne a jelen helyzetben.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    A KSH szerint 2020 I. negyedévében az előző évhez képest:

    - Budapesten 1184 lakást vettek használatba, 29%-kal többet, mint 2019 I. negyedévében. Minden településkategóriában nőtt a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 8,1, a többi városban 44, a községekben 38%-kal.

    - A természetes személyek által épített lakások aránya 45%-ról 43%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 54%-ról 57%-ra nőtt 2019 azonos időszakához képest.

    - Az új lakóépületekben használatba vett lakások 48%-a családi házban, 46%-a többlakásos épületben, 1,5%-a lakóparkban található.

    - A használatba vett lakások átlagos alapterülete 0,7 m2-rel, 96,5 m2-re nőtt 2019 I. negyedévéhez viszonyítva.

    - Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 7.032 volt, 27%-kal kevesebb, mint 2019 azonos negyedévében. Az új lakások körülbelül felét, 51%-át a fővárosban tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma Budapesten szinte alig (1,1%-kal), a többi településkategóriában viszont jelentősen csökkent: a megyei jogú városokban 50, a többi városban 41, a községekben 36%-kal.

    - Az építtetők az esetek 37%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb (4,5%), a községekben a legmagasabb (95%).

    - A kiadott új építési engedélyek alapján 34%-kal kevesebb, összesen 2369 lakóépület építését tervezik. A tervezett nem lakóépületek száma 869, 12%-kal kevesebb, mint 2019 I. negyedévében.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünk a cikk alatti letölthető dokumentumban olvasható.

  • Az építőipar várja a kormányzati megrendeléseket

    A járvánnyal összefüggő, vírusos megbetegedések az építőiparban továbbra sincsenek, a 17. hét is úgy telik el, hogy megbetegedések a tervezői, kivitelezési, lebonyolítói munkát nem akadályozzák. A vállalkozások felelősségteljesen megtették a szükséges egészségügyi, munkaszervezési, ellenőrzési intézkedéseket annak érdekében, hogy a megbetegedések elkerülhetőek legyenek. A munkaegészségügyi intézkedéseknek, munka-átszervezéseknek, szállásproblémáknak, megsokasodott koordinációs feladatoknak immár hetek óta jelentős költségnövelő kihatása van.

    Az építési vállalkozások meghatározó többsége a járványhelyzet melletti munkavégzésre teljes egészében berendezkedett. A 60 év feletti korosztályban lévő kisvállalkozók és önfoglalkoztatók körében találunk mestereket, akik a tevékenységüket átmenetileg felfüggesztették.

    Az építőipar teljesítőképessége továbbra is adott. Az építésgazdasági termelési láncban közreműködőkkel (alvállalkozók, anyagipar, szerelvénygyártás, bútoripar, kertészet, fuvarozás és számos további beszállítói kör) az együttműködési készség erősödött, miközben lerövidült a piaci folyamatok kiszámíthatósága. A többnyire rövid átfutású munkán dolgozó mikró- és kisvállalkozók előrelátása megszűnt, a hosszabb munkán dolgozó közepes és nagy vállalkozások összességében az év közepéig látnak előre, a II. félév és 2021. év számukra is bizonytalanná vált. Az ágazat ez idáig mintegy 335 000 foglalkoztatottnak munkát tudott biztosítani, teljes munkaidőben.

    A folyamatban lévő munkák egy részénél okoz kisebb határidőcsúszásokat a járványhelyzet, a vállalkozások a rajtuk kívül álló okok kezelésével is igyekeznek a csúszásokat behozni. A megrendelők és a projekteken munkát végzők türelemmel és fokozott figyelemmel kezelik a helyzeteket.

    A járvány megjelenésétől a mai napig tart az építőanyagok gyors készletezése. A belföldi anyaggyártók folyamatosan dolgoznak, a termelés kiszolgálása a fuvarozási nehézségek mellett összességében biztosított. A legtöbb helyen az akadozó import árut igyekeznek hazai gyártású termékekkel kiváltani.

    Az új projektek előkészítése továbbra is lassul.

    Az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél 2020. január 1– április 22. közötti időszakban, a 2019. év hasonló időszakához képest az eljárások száma 1321 eljárásról 895 eljárásra csökkent, az eljárások értéke pedig 454 milliárd Ft-ról 415 milliárd Ft-ra mérséklődött (forrás: Közbeszerzési Hatóság). Egyre több olyan eljárás van, ahol nem hirdetnek eredményt, a magánmegrendelői körben pedig vannak előkészített projektek, amit nem indítanak el. Mindezek eredményeként az ágazat rendelésállománya a 17. héten tovább csökkent. A múlt év azonos időszakához mérten április végi várakozásunk, hogy 18-20%-kal kisebb lehet a rendelésállomány volumene. Ettől kedvezőtlenebb a helyzet a mélyépítési alágazatban, ahol 25% fölé emelkedhet a hónap végére a rendelésállomány csökkenése. Továbbra is hangsúlyozni kell, hogy a megrendelői elbizonytalanodás egyaránt megjelent az állami, önkormányzati, lakossági és egyéb magánmegrendelőknél.

    Március és április hónapban ez idáig a megkötött új szerződések volumene, a várt volumennek mintegy 65–70%-át érhette el. Április hónap vízválasztó az építőipar 2020. évi teljesítménye tekintetében. Az országos építés-szerelés termelési érték a folyamatos kormányzati és önkormányzati megrendelések nélkül zuhanásszerűen fog csökkenni. Az ITM javaslati csomagjában szereplő „előrehozott” beruházási csomagot minél előbb létesítmény sorosan kellene ismertetni és közbeszerzési eljárásban ajánlatadásra kiírni.

    A kereslet csökkenése erősíti a versenyt az építőipari vállalkozások között. Különösen igaz ez az alvállalkozók versenyére. Április közepétől számos területen az ajánlati és vállalási árak csökkenését tapasztaljuk.

    A munkaellátottság csökkenésével arányosan romlik a vállalkozások likviditási helyzete. Az állami és önkormányzati megrendelésekre végzett munkáknál sokasodik a befogadott számlák határidőn túli kifizetése. Továbbra is kérjük az Államkincstár részéről történő gyorsított számlakifizetéseket!

    A külföldi munkaerő (jellemzően ukrán és szerb) nagy többsége hazautazott. Többször jeleztük, hogy ezekkel a relációkkal a határmenti, 30 km mélységű munkába átjárás lehetősége továbbra sem működik. Ezáltal a munkavállalók visszajövetele továbbra is bizonytalan. A Nyugat-Európából hazatért szakmunkások és mérnökök önkéntes, kéthetes karantén lejártát követően egyre nagyobb mértékben vállalnak itthon munkát, számuk több százra tehető.

    A mikró- és kisvállalkozói körnek jellemzően rövidebb átfutási idejű munkájuk van, amit befejezve nehezebben tudnak újabb szerződéseket kötni a magánmegrendelői, lakossági körben, ezért megjelent a munkaerő-elbocsátás. Egyelőre minden munkahelyét elvesztő kolléga munkát talál más építési vállalkozásoknál!

    2020. év elejétől az építőipari cégek 5–8% közötti anyagár-emelkedést tapasztaltak. A 17. hétre nem volt jellemző a belföldi anyagok árának további emelkedése.

    Ettől lényegesen magasabb árnövekedés van az import termékeknél, ami elsődlegesen a Ft/EUR árfolyam változásából fakad. Az árfolyam jelentős változásából adódó plusz költségek nem férnek bele a szerződésben vállalt árakba. Az ÉVOSZ abban bízik, hogy a többszörösen benyújtott javaslata befogadásra kerül, miszerint az állami, önkormányzati (közösségi) megrendeléseknél és a támogatott magánlétesítményeknél, az import termékek költségének elszámolása számlával igazoltan, a beszerzés időpontjában fennálló árfolyamon történhessen.

    A járványhelyzet a lakásépítés piacát is sokkolja. Az építési vállalkozók is fontosnak tartják, hogy szélesebb körben fennmarad az új építésű lakásoknál a kedvezményes, 5%-os áfa alkalmazása. A rozsdaövezetekben megvalósuló lakásépítéseknél érvényesíthető kedvezményes forgalmi adózás rendjét minél előbb kérjük bevezetni. A rozsdaövezeti áfakedvezmény a lakásépítés fontos lélegeztető gépe. Célszerű lenne az 5%-os lakás áfakörének további szélesítését is megvizsgálni.

    Ismételten szeretnénk ráirányítani a figyelmet arra, hogy a települések fejlesztési- és szabályozási terveiben barnaövezetek vannak jogszerűen feltüntetve. Ezen belül léteznek a szakirodalomban és a szakmai nyelvezetben használt rozsdaövezetek. Az egyértelműség és az átláthatóság érdekében a rozsdaövezet jogszabályi meghatározására szükség van a kedvezményes áfa alkalmazásával összefüggésben. Mivel a rozsdaövezetben lévő területek nagy többségénél telekalakítási eljárásra, övezeti átsorolásra, környezetvédelmi kármentesítésekre van szükség és mindezekkel együttesen műszaki- és üzleti tervek készítésére, építési engedélyezési eljárásokra, hosszas előkészítő folyamatokra lehet szükség. A lakásépítés lendületben tartása érdekében az ÉVOSZ javasolja, hogy a szokásos földhivatali, szakhatósági, kormányhivatali, önkormányzati általános ügyintézés rendjéből kerüljenek kiemelésre a rozsdaövezeti fejlesztések. Elsőbbségi ügyintézést, döntéshozatalt kapjanak ezek a fejlesztések, gyorsított eljárási rend kerüljön kidolgozásra és bevezetésre.

    A Kormány gazdaságvédelmi intézkedéseit tartalmazó legújabb rendeletek a vállalkozások részéről az építőipar területén még csak értelmezés, feldolgozás szintjén vannak. A vállalkozások alapvetően a munkaellátottságukért küzdenek és egyelőre nem a bérkiegészítő és egyéb állami támogatásokban gondolkodnak. Az ITM által napokban ismertetett gazdaságvédelmi tervben kiemelt ágazatok között az építőipar közvetlen támogatására 65 milliárd Ft került megjelölésre. Az összeg felhasználására vonatkozóan ez idáig további információk nincsenek. Szorgalmazzuk a támogatási keret mielőbbi konkretizálását.

    A tőkeerős, jó hitelbesorolással rendelkező építőipari vállalkozások tervezik a saját fejlesztésű, közvetlen piaci értékesítésű lakásépítéseket is, amivel tovább tudnák foglalkoztatni a munkavállalóikat.

    Forrás: ÉVOSZ

  • Egyedi lakópark, művészi megoldásokkal

    A fejlesztés egyik tulajdonosa és művészeti tanácsadója Városi Gábor képzőművész, akárcsak két korábbi, ugyancsak különleges projekt a Shambala Home és az Art Home esetében.

    Vasarely tanitványa természetesen a művészet és a funkció együttélését ötvözi ezekben a lakóépületekben, illetve az azokat körülvevő terekben

    A 12 villalakás már70 80 százalékban elkészült. Az épületekben a funkcionalitás és a környezettudatosság is elsődleges szempont volt, így például a megújuló energiaforrások használata, a helyiségek egyedi megvilágítása, a belsőépítészeti megoldások, a kert kialakítása. A kertben például nagy üveg szobrok kapnak helyet. köztük egy magyar költők arcát megjelenítő mozgó alkotás.

    A projekt bevallottan nem befektetői megtérülési szempontoknak akar megfelelni. "Nyilván kockázatos vállalkozás ez, amit nem lehet rubrikákba, befektetési képletekbe sűríteni, mégis megtalálja a vevőit, akik szeretnének egy speciális környezetbe költözni" - mindta róla Városi Gábor.

    Forrás, további információk és képek: Octogon

  • A lakáspiac tüntetheti el a budapesti rozsdát

    Az ingatlan.com elemzése szerint a rozsdaövezetekkel rendelkező budapesti kerületekben az elmúlt 4 évben 86-128 százalékkal drágultak az új lakások. Ugyanakkor a mostani bizonytalan piaci helyzetben lehetetlen megmondani az árak jövőbeni alakulását.

    Egy régi-új intézkedés újabb átrendeződést eredményezhet a használaton kívüli iparterületekkel rendelkező budapesti városrészekben, de akár a többi nagyvárosban is. A kormány ugyanis újra bevezeti a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfát azoknál a lakásoknál, amelyek az úgynevezett rozsdaövezetekben épülnek meg a következő időszakban Ez több szempontból is kedvező változást eredményezhet - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely azt is megnézte, hogy mely budapesti kerületek részei adhatnak helyet a “rozsdás lakásoknak”, ezekben milyen lakásdrágulás ment végbe az utóbbi időben és milyen a jelenlegi piaci helyzetük.

    Térképre velük

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: “Korábban piaci pletykaként felmerült, hogy a kedvezményes áfa maradhat a főváros bizonyos kerületeiben és az agglomeráció egyes részein annak érdekében, hogy ne veszítsenek nagyot a lendületükből a felfutó lakásépítések. A mostani lépés ezzel összhangban lehet. Hozzátette, egyelőre pontosan nem lehet tudni, hogy mi számít rozsdaövezetnek a kedvezményes áfa szempontjából. A ma már használaton kívüli iparterületekről, illetve azok egy részéről lehet szó, erről majd a konkrét jogszabály rendelkezik.

    “A rozsdaövezetek bevonása a lakáspiacra több szempontból is kedvező. Egyrészt a lakásfejlesztésre alkalmas telkek kínálata bővül. Másrészt évtizedes kérdésre ad választ azzal, hogy az érintett területek megújulnak. Lényeges az is, hogy több olyan külvárosi részt tesz fel a lakáspiaci térképre akár Budapesten, akár a többi nagyvárosban, amelyek eddig nem voltak fókuszban. Megfelelő volumenű rozsdaövezeti fejlesztésekkel így hosszabb távon kiegyensúlyozottabbá válhat a fővárosi lakáspiac” - emelte ki a szakember. 

    Fontos figyelembe venni az ingatlan.com szakértője szerint, hogy a kedvezményes lakásépítési áfa nem pusztán egy kedvezmény. Feltehetően ez egy ösztönzés arra, hogy a rozsdaövezeteket rendbehozzák a fejlesztők, több helyen ugyanis szennyezett lehet a talaj, közművesítésre is szükség lehet. Az extra fejlesztések az alacsonyabb áfával már vonzóbbak lehetnek.

    Mekkora drágulás volt az érintett kerületekben?

    Az elmúlt évtizedekben több tanulmány, elemzés vizsgálta a budapesti barna- és rozsdaövezeteknek hívott területeket, amelyek egyik jellemzője, hogy egykori ipari ingatlanokról van szó. A fővárosban számos kerületben az III.-ban, a IV.-ben, a IX.-ben, a X.-ben, a XI.-ben, a XIII.-ban, a XXI.-ben és a XXII.-ben is találhatóak ilyenek. Az ingatlan.com szakembere elmondta, egyelőre nem lehet tudni, hol lesznek azok a területek, amelyekre vonatkozik a kedvezményes áfa. Most arra sem lehet választ adni, hány rozsdaövezetbe tervezett lakásról lehet szó Budapesten. A járvány miatt jelenleg bizonytalan gazdasági körülmények miatt arra sem lehet előrejelzést készíteni, hogyan alakulnak a használt és az új lakások árai a jövőben, különösen nem, hogy a rozsdaövezeti lakásoknál mi várható.

    A korábbi adatokból az viszont látszik, hogy rozsdaövezetnek mondott térséggel rendelkező kerületekben az elmúlt években hogyan alakultak az átlagos négyzetméterárak. A III. kerületben például 2016-hoz képest az új lakások átlagos kínálati négyzetméterára az ingatlan.com adatai szerint 87 százalékkal 1,06 millió forintra emelkedett. A IV. kerületben ezzel párhuzamosan 90 százalékkal 764 ezer forintra drágultak. A XI. és XIII. kerület a népszerű kerületek között volt eddig, előbbiben 86 százalékkal 1,04 millió forintra, utóbbiban 105 százalékkal 988 ezer forintra emelkedtek az árak 2016 tavaszához képest.

    Balogh László úgy látja, hogy még számos kérdést pontosítani kell, de a rozsdaövezetekbe tervezett lakásépítésekkel nőhet a kínálat az új lakások piacán, ami fokozhatja a piaci versenyt.

    Forrás: ingatlan.com

  • 5% lesz az új lakások áfája a rozsdaövezetekben

     A bejelentés egyelőre csak annyi volt, "hogy az úgynevezett rozsdaövezetekben épülő új lakások értékesítésére és bérbeadására 27 százalékos helyett 5 százalékos áfakulcs lesz alkalmazandó", a részelteket még nem tudni.

    Budapesten jócskán találhatók ilyen területek, több ezer hektár a belvároson kívül szinte minden kerületben. Itt a területek rehabilitációja után társasházi lakásfejlesztések is megvalósulhatnak.,

    Ezeknek a területeknek a hasznosítását javasolta korábban az MNB mellett létrehozott Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) is.

    A területek rehabilitálása azonban nem egyszerű, és igen költséges is, ezért az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület IFK) a kormány segítségét kéri a barnamezős területek kármentesítéséhez. Ezzel növelhető lenne a fejlesztési telkek kínálatának és kapacitásainak bővítése, így a fajlagos telekárakat mérsékeltebb szinten lehetne tartani.

    Az adott területen épülő lakásoknál nemcsak az adásvétel áfáját csökkentette most a kormány, hanem az ott épülő bérlakások bérleti díjának az áfáját is. Ez azért jelentős előrelépés, mert jelenleg a vállalkozói bérlakásépítés egyik legnagyobb gátja a magas lakbéráfa, ami a megtérülést jelentősen befolyásolja.

    Egy közhasznú bérlakásrendszer létrehozását régóta szorgalmazza a TLE, hiszen a megfizethető lakások biztosításán túl a bérlakásépítés konjunktúrakiegyenlítő eszköz is lehet a kormány kezében. (A bérlakásépítés lehet az egyik eszköz a válságból való kilábalásra) A zöld szempontokat érvényesítő, minőségi bérlakásépítés koncepciójába maximálisan illeszkedik a barnamezős területek hasznosítása.

    Rozsdaövezet: A használaton kívül került, vagy alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotban lévő, és/vagy környezetszennyezéssel terhelt egykori iparterület, gazdasági terület, illetve elhagyott, használaton kívüli laktanyaterület. Az egykori ipari övezetek nagy részén találhatóak, kisebb vagy jelentősebb környezeti problémákkal sújtott területek, valamint műemlékvédelem alatt álló, egykori ipari épületek. Forrás: Wikipédia)

    Koji László, az ÉVOSZ elnöke a Portfolionak elmondta, hogy szükséges "a rozsdaövezet egyértelmű , jogszabályi meghatározását a kedvezményes áfa alkalmazására vonatkozó jogszabályban. A rozsdaövezetek a települési önkormányzatok (főváros, kerületek, vidéki városok) 2030. évi fejlesztési terveiben és a szabályozási terveiben vannak megjelölve, országos összesítésük nincs."

    Az oldalnak nyilatkozó ingatlanfejlesztők üdvözölték a bejelentést, hiszen a lakásépítési szegmensben a koronavírus-járvány hatásain túl is erőteljes csökkenés tapasztalható (Nagyon kevés lakásépítési engedélyt adtak ki az év elején).

    Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Property Zrt. tulajdonosa azt is kiemelte, hogy hasznos lenne, ha a kormány a a piaci bérlakásszektorra tett szakmai javaslatokat is mielőbb támogatná, hogy a bérlakásépítés a lehető leghamarabb elindulhasson.  Ehhez azonban szükség van még jónéhány szabályozó lépésre a kormány részéről. 

    Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezető igazgatója is úgy gondolja, hogy +a rozsdaövezetekben alkalmazható 5%-os áfa, mert ez mind a keresletet, mind a kínálatot fogja növelni, ami nagyban segíti a gazdaság ezen szegmensének újraindítását". Mint kifejtette: a rozsdaövezetek a települések olyan tartaléka, ahol a városi szövet megújulására, a zöld felületek növekedésére, a funkcióváltásra igen nagy szükség van. Ezeknek a területeknek a fejlesztése jól illeszkedik a kompakt város modellbe, amikor is nem az agglomerációból ingázók számának növekedését támogatjuk, hanem a városon belül alakítunk ki egymáshoz közeli (így autómentesen elérhető) lakás, szolgáltatás és munkahely kapcsolatokat".

    Forrás: kormany.hu, igylakunk.hu, Portfolio

  • Nagyon kevés lakásépítési engedélyt adtak ki az év elején

    Legutóbb 2017 júliusában volt ilyen alacsony a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma, de az akkori kiugróan alacsony számot megelőzően 2016 áprilisa óta csak ennél magasabb értékeket mutat a statisztika.

    A KSH építőiparra vonatkozó adatai szerint a februárban az épületek építésére kötött szerződések száma 7,8 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. 

    A lakóépületekre kiadott engedélyek is mutatják ezt a visszaesést: januárban 735, februárban 769 új lakóépületre adtak engedélyt. Ebből januárban 529, februárban 603 volt az egylakásos épületre, azaz családi házra vonatkozó engedély, tehát a többlakásos lakóépületekre kért engedélyek száma mindössze 206, illetve 166. A tavalyi év átlagához képest ez 70%-os visszaesést jelent. Ez még akkor is nagyon alacsony, ha az éve első hónapjaiban általában megfigyelhető némi csökkenés.

    A családi házak esetében kisebb a megtorpanás, hiszen ott 2017-2018-ban is találunk hasonló adatokat, és bár a tavalyi átlaghoz képest itt is  %-os csökkenés mutatkozik.

    Megállapítható, tehát, hogy a számok alapján megközelítőleg a 2016 eleji szintre esett vissza a kiadott építési engedélyek száma. 

     

  • Fogynak az új lakások, és egyre kevesebb épül

    A legutóbbi Lakáspiaci Riport (Eltinga) adatai szerint Budapesten a 2019. december - 2020. február közötti időszakban alig több mint 700 újépítésű lakást adtak át (és ebben benne vannak a tetőtérbeépítések is).  Ezek közül csak három olyan lakás van, amelyet már a 27%-os áfakulcs érint, a többit még a kedvezményes 5%-os áfával adhatják el. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a 27% áfa mellett nem éri meg lakásokat építeni.

    Ugyanakkor az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) legfrissebb közleménye szerint egyre több új projekt előkészítése lelassult, leállt. Ez egyaránt jellemző az állami, önkormányzati és a magánmegrendelésekre. A március hónapban megkötött új szerződések volumene a szokásos/várt volumennek mintegy 65%-át érhette el. Az ágazat megrendelési állománya jelentős kormányzati/önkormányzati megrendelések nélkül zuhanásszerűen csökkenhet.

    Az ITM/Kormányzat javaslati csomagjában szereplő „előrehozott” beruházási csomag minél előbbi kiírását sürgeti az ÉVOSZ.

    Az eddig bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezető igazgatója, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnöke kérdésünkre elmondta, hogy minden segítség könnyítést jelent, de meg kell várni a részleteket, mert most még egyáltalán nem tudni, mennyiben vonatkoznak majd ezek az építőipari cégekre. "Az adó megfizetésében a könnyítések üdvözlendők, ez mindenkinek jó, de különösen a mikrovállalkozásoknak fontos, nekik ez nagy segítséget jelent" - tette hozzá.

    Ami a bajba került ágazatok számára ígért beruházási támogatásokat (infrastruktúrafejlesztés támogatás, kedvező hitelek, garanciák) illeti, Kiss Gábor úgy fogalmazott, hogy reméli, ha „a magánszektor visszaesik, akkor az állam nagyobb megrendeléseket hoz majd a piacra. Ezt hívják anticiklikus gazdaságpolitikának. A hitelek a nehezebb időkben piaci lapon nem elérhetőek, mert a bankok a kockázatot kerülik (magasabb kamat, magasabb önerő stb). Az állami kamattámogatás és -garancia csökkenti a bank kockázatát és így a hitelezés tovább folytatódhat.”

    Az ÉVOSZ közleménye szerint az építési vállalkozók is fontosnak tartják, hogy meghatározott körben fennmaradjon az új építésű lakásoknál a kedvezményes, 5%-os áfa alkalmazása. A rozsdaövezetekben megvalósuló lakásépítéseknél érvényesíthető kedvezményes forgalmi adózás rendjét minél előbb kérik meghirdetni, bevezetni.

    Több szakmai szervezet mellett a TLE is javasolta az ITM-ben készülő építésgazdasági stratégiába beépíteni az áfakedvezményeket: az 5%-os újlakásáfát, valamint az áfavisszatérítést. (TLE lakásépítési javaslatok az építésgazdasági stratégiába)

    Javasoltuk az áfakedvezmények újbóli bevezetését a támogatási rendszerbe olyan feltételekkel, hogy azok valóban a kívánt célcsoporthoz (fiatal, gyermeket vállaló hazai családok) jussanak el. Az 5%-os újlakásáfa bevezethető lenne olyan feltételrendszer kialakításával, amely a kiemelt célcsoportok számára teszi csak elérhetővé a támogatásokat (kizárva a befektetői spekulatív felhasználást). Ilyen feltétel lehetne például a lakások nagyságának korlátozása mellett bizonyos szociális megkötéseket alkalmazása, akár a népesedési célokat, a családok érdekeit közvetlenül figyelembe vevő módon.

    Javasoltuk továbbá az áfa-visszatérítés bővítését a most is érvényes feltételekkel (új építésre, bővítésre, valamint korszerűsítésre egyaránt vonatkozóan, legfeljebb 5 millió Ft-ig), de a jelenlegi 2486 kistelepülésről a települések jelentősen szélesebb részére, akár az összesre kiterjesztve.

     

  • Egyre több a munkaerőprobléma az építkezéseken

    Mint írják, az elmúlt héthez képest lényegesen több új projekt - állami, önkormányzati és a magánmegrendelések - előkészítése lelassult, leállt, de a márciusra várt volumennek csak mintegy 65%-a.

    Az  egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket az építőipari vállalkozások megtették. A foglalkoztatottak kis csoportokban dolgoznak, legtöbb helyen védőfelszerelésekben. A munkavállalók utaztatása is kisebb csoportokban és nagyobb részt saját személygépkocsik igénybevételével történik. A közepes és nagy cégek egészségügyi felelősöket jelöltek ki, akik folyamatosan figyelik a dolgozók egészségügyi állapotát. A tervező mérnökök 90%-ban otthoni, távmunkavégzéssel teljesítenek.

    Mindezek eredményeként az építőiparban vírusos megbetegedések jellemzően egyenlőre nincsenek. Kisebb csoportok, brigádok karanténba küldése/önkéntes elvonulása az áprilisi napokban azonban már előfordul. Az egészségügyi kockázatok csökkentésének a folyamatos munkavégzés érdekében, jelentős költségkihatása van.

    Egyre több generálkivitelező jelzi az ország különböző részeiből, hogy növekszik azon mikró- és kisvállalkozások száma, amelyek felfüggesztik az alvállalkozói munkájukat. Ezt elsődlegesen a fertőzésmentes utaztatási problémákkal, anyagbeszerzési nehézségekkel, finanszírozási gondokkal indokolják.

    A külföldi munkaerő (jellemzően ukrán és szerb) jellemzően hazautazott. Ezekkel a relációkkal a határmenti, 30 km mélységű munkába történő átjárás nem működik. Pontosított külgazdasági-kormányközi megállapodásokra lenne szükség. Ezen munkavállalók visszajövetele bizonytalan.

    A Nyugat-Európából hazatért szakmunkások és mérnökök önkéntes, kéthetes karantén lejártát követően, egyre nagyobb mértékben vállalnak itthon munkát, számuk több százra tehető.

    A mikró- és kisvállalkozói körnek jellemzően rövidebb átfutási idejű munkájuk van, amit befejezve nehezen tudnak újabb szerződéseket kötni a magánmegrendelői, lakossági körben, ezért megjelent a munkaerő-elbocsátás. Egyelőre más építési vállalkozásoknál a szakmai végzettséggel rendelkező szakmunkások munkát találnak.

    Mivel a járványhelyzet miatt az épületek építésénél tömegesen várhatók határidős csúszások, több, ez év végéig átadásra tervezett létesítmény befejezése 2021. évre fog áthúzódni. 

    Forrás: ÉVOSZ

  • A földhivatali ügyintézés lassúsága hátráltatja a budapesti lakóingatlan-fejlesztéseket

    Korábban foglalkoztunk már azzal a problémával, milyen nehéz helyzetbe hozhatja a társasházak építőit, ha fennakadások vannak a hivatali ügyintézésben, helyszíni szemlézésben, igazolások, használatbavételi engedélyek kiadásában.

    Több ingatlanfejlesztő beszámolt a hivatali folyamatok lassulásáról, a hatóságok elérhetetlenségéről. „A hivatali ügyintézés nagyon változó. A földhivatalok (különösen a budapestiek) már az elmúlt évben 5-6 hónapos késedelemben voltak, ami tovább romolhat. A Katasztrófavédelem munkatársait elvezényelték a létfontosságú vállalatokhoz, illetve nem mehetnek ki helyszíni ellenőrzésre, így a használatbavételi eljárások is bizonytalanná váltak” – mondta el kérdésünkre Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezető igazgatója.

    Más társasházépítő arról beszélt, hogy esetében a társasházi alaprajzok földhivatal általi záradékolása – ami előfeltétele a társasházi alapító okiratnak –250 napig tartott a törvény adta 60 nap helyett. Mint mondja, a bankok akkor akarják a vevőket finanszírozni, ha megalapításra került a társasház, bejegyzésre kerülnek az albetétek, amit meg lehet terhelni. Neki várhatóan egy évig fog tartani az általa épített társasház lakásait albetétesíteni. Elmondása szerint 2017-ben ugyanez még 2-3 hónapot vett igénybe. A használatbavételi engedély, majd a társasházi albetétek földhivatali bejegyzése fontos a vevők finanszírozásához, ezért az ügyintézés lassulása a fejlesztéseket is lassítja.

    A koronavírus-fertőzés miatt kialakult veszélyhelyzetre tekintettel a Budapest Fővárosi Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya módosította az ügyfélszolgálati ügyintézés lehetőségeit. Mivel az ügyintézés során személyes kontaktus nem lehetséges, az ügyintézést csak elektronikusan, postai úton, illetve a bejáratnál kihelyezett iratdoboz igénybevételével lehet megoldani. A honlapon olvasható információ szerint az érdemi ügyintézés, a kérelmek elbírálása folyamatosan megtörténik.

    Ahhoz, hogy az építőipar minél kisebb károkat szenvedjen, lényeges hogy a lakásépítések, illetve a lakások átadása ne húzódjon el túlságosan. Ehhez pedig elengedhetetlen a hivatali, hatósági ügyintézés (kormányhivatalok, földhivatalok, szakhatóságok) működésének a biztosítása. Ugyanilyen fontos, hogy a közművállalatok is folytassák a beruházásokhoz szükséges megrendelt fejlesztéseket, a mérőóra-felszereléseket, adminisztrációt.

  • Rengeteg bérelhető lakást kínálnak

    Nagyon rövid időn belül történnek újabb és újabb változások a lakáspiacon, azon belül is az albérletpiacon - derül ki az ingatlan.com legfrissebb összeállításából, amely a kiadó lakások piacán eltelt egy hónapot vizsgálta a magánszemélyek és az ingatlanközvetítők hirdetései alapján.

     Hotelek, panziók az albérletpiacon

    “Nagyon jelentős kínálatnövekedés ment végbe március eleje óta országszerte és a fővárosban a kiadó lakásoknál. Olyannyira, hogy az albérletpiacon a júliusi-augusztusi főszezon kínálatához fogható a mostani” - ismertette az eredményeket Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    Hozzátette: “Ennek egyik oka, hogy a koronavírus-járvány hatására a turizmus gyakorlatilag leállt, így bérlő híján a rövid távra kiadott ingatlanokból egyre több kerül a piacra. Ráadásul új jelenség is terjed: korábban a rövid távra kiadott lakások léptek be a hotelek piacára, most viszont pont a fordítottja történik, és a hotelek lépnek be a lakáspiacra. Igaz nem tömegesen, de több hotel és panzió elkezdte közép- és hosszútávú kiadásra hirdetni a szobáit, hogy ezzel is mérsékelje a bevételkiesést.”

    A kínálat, mint a főszezonban

    Az ingatlan.com adatai szerint április elejére 22 százalékkal nőtt az országszerte kiadó lakáshirdetések száma, ami közel 20 ezer elérhető ingatlant jelent. A fővárosban 12 százalékos volt a bővülés, így a bérlők már majdnem 12.200 darab kiadó lakás és ház hirdetéséből válogathatnak. A kínálat bővülése az árakra is hatást gyakorolt.

    “A budapesti 100 ezer forint alatti havi bérleti díjjal kivehető lakások száma egy hónap alatt megtriplázódott, és több mint 900 ilyen ingatlan található a kínálatban.” - tette hozzá a szakember. Ugyanakkor a budapesti átlagos bérleti díj 160 ezer forint volt április elején, ami minimális, 5 ezer forintos csökkenést jelent. A kínálat megugrása azonban várhatóan még lejjebb szorítja majd az albérletárakat.

    "A kereslet is az élénkülés jeleit mutatja, de itt nem a március elejéhez, hanem a hónap közepén elért mélyponthoz képest érdemes nézni a változást" - fogalmazott az ingatlan.com szakértője. Ahhoz képest több mint 21 százalékkal nőtt az érdeklődések száma, ez pedig arra utal, hogy a mostani helyzetben az olcsóbb kiadó lakásokra van kereslet.

    Bérlők vs. tulajdonosok

    Balogh László közölt azt is: "A járvány miatt sok albérletben élőnek is bizonytalan lett vagy már meg is szűnt a munkája. Egy részüknek segítséget jelenthet a héten bejelentett kormányzati intézkedés, amely szerint, ha rövidített munkaidőben tudnak tovább dolgozni az adott cégnél, akkor a fizetésüket kiegészíti az állam. Emiatt egy esetlegesen felmerülő fizetési nehézség esetén érdemes a bérleti díjról is egyeztetni a tulajdonossal."

    Az ingatlanhirdetési portál elemzése szerint nagyon bizonytalan a helyzet mind a gazdaságban, mint az albérletek piacán, de könnyen lehet, hogy a mostani árszintek vagy még alacsonyabb bérleti díjak kitartanak a nyári hónapokig, amikor sok bérleti szerződés évfordulója lesz. A bérlők pedig alkupozícióba kerülhetnek a kiadóval vagy a várhatóan akkor is még bő kínálatból másik lakást választhatnak maguknak. “Ez a kigyűrűző hatás pedig akár a teljes albérletállomány bérleti díjait is jelentősen csökkentheti” - tette hozzá az ingatlan.com szakértője.

    Forrás: ingatlan.com

  • Baljós előjelek az építőiparban

    Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke úgy nyilatkozott az Indexnek, hogy "egyre több alvállalkozó függeszti fel a munkáját, főként a budapesti munkáknál fogynak a szakemberek, a járvány terjedése miatt ugyanis vidékről egyre kevesebben utaznak fel". Ez kevésbé érinti a mélyépítést, a magasépítésben azonban, főleg a lakásépítések esetén súlyosabb a helyzet.

    Sok külföldi vendégmunkás hazament, a kisebb cégek és mikrovállalkozások egyáltalán nincsenek hozzászokva az online kapcsolattartáshoz, akadozik a teljesítésigazolások és a számlák benyújtása, ami miatt pedig csúszhatnak a kifizetések is - tette hozz Koji László. Mindez veszélezteti a cégek likvidtását, a projektek folytatását, új építések indulását.

    Az ÉVOSZ elnöke szerint állami intézkedések és megrendelések segíthetnének az ágazaton: "500 milliérd forintos kormányati és önkormányzati beruházási csomagra lenne szükség ahhoz, hogy ne induljanak meg tömeges elbocsátások az ágazatban". 

    Az alapanyagbeszerzés lassulásáról és a hivatali ügyintézés nehézkességéről számolnak be ingatlanfejlesztő cégek. Mint mondják, inkább a hatóságok elérhetetlensége jelent problémát, hiszen bizonyos igazolások, vagy a a használatbavételi engedélyek késlekedése nagy bajba sodorhatja az építtetőket. (Erről mi is írtunk korábban: Csúsznak a használatbavételik, bajban a vevők)

    Mind az ÉVOSZ, mind az ingatlanfejlesztők eljuttatták javaslataikat a váslághelyzet megoldására a kormánynak.

    A TLE is foglalkozott a lehetséges válságkezelő inntézkedésekkel (Fontos a hazai építőanyagipari kapacitások megvédése, A bérlakásépítés lehet az egyik eszköz a válságból való kilábalásra, Lakásépítések a GDP-ben és a válságkezelésben), valamint eljuttattuk a konjunktúrakiegyenlítésre és a hosszú távú kiszámíthatóság növelésére tett javaslatainkat az ITM-nek: Lakásépítések az építésgazdasági stratégiában - azonnali ösztönzés szükséges.

    Forrás: Index

  • Lakásépítések a GDP-ben és a válságkezelésben

    Nemrégiben Matolcsy György jegybankelnök az MKIK gazdasági évnyitóján kiemelte, hogy a lakáspiac továbbra is fontos növekedési tartalék, és el kell érni, hogy évente 30.000 új lakás épüljön. Ez 0,8-1% GDP-növekedést jelent, és hozzájárul a társadalmi fenntarthatósághoz. Matolcsy György a Növekedés.hu oldalon megjelent írásában sürgette egy új lakásépítési program mielőbbi bevezetését. Emlékeztetett rá, hogy készen van és indulásra vár egy „zöld, városrehabilitációval összekötött vállalkozói bérlakásprogram”, amely azonnal elindítható (LITT: Elérhető lakhatás, hatékonyabb építőipar). Ez a program a sok ponton összecseng a TLE által javasolt közhasznú bérlakásépítési programmal.

    A koronavírus okozta helyzetben azonosítani kell azokat a projekteket, amelyek munkát adnak, és segítenek megmenteni a hazai gyártási, tervezői, kivitelezői kapacitásokat.

    Visszatekintve a 2008-as gazdasági válságra látható, hogy számos európai ország lakásépítési projekteket indított a gazdasági visszaesés ellensúlyozására. Az akkori magyar kormányzat nem nyúlt ehhez az eszközhöz. (2009-ben a TLE áttekintette, milyen válságkezelő intézkedéseket hoztak, vagy terveztek egyes európai országok a lakásépítések konjunktúrakiegyenlítésére. Összefoglaló táblázatunk a cikk alatt a letölthető.)

    A koronavírus-válság után, jelentős kormányzati intézkedések nélkül 2020-21-ben nagyon kevés lakásprojekt fog indulni. Jelenlegi előrejelzések szerint a kedvezményes áfa kivezetése és a koronavírus-válság együttes hatására 2021-ben várhatóan 10 ezernél is kevesebb lakás fog épülni, ami 2022-re tovább csökkenhet. Ha nem lép a kormány, a lakásfejlesztések éveken át nem fognak tudni beindulni. Az újabb visszaesés és az ágazat hektikussága a jelen helyzetben nemcsak építésgazdasági, hanem nemzetgazdasági károkat is okozhat.

    Az építőipar multiplikátor hatása a nemzetgazdaságon belül jelentős, legalább négy-ötszörös, ezért a válságkezelés ezen a területen prioritást kellene, hogy élvezzen. A lakásépítési ágazatban dolgozók munkanélkülisége esetén a szociálisan leginkább veszélyeztetett rétegek kerülnek utcára.

    A válság következményeinek enyhítésére a szakma által javasolt intézkedések között kiemelt szerepe van a lakásáfa csökkentésének.

    - Továbbra is a lakásépítésekkel kapcsolatos 5%-os áfakulcs visszahozatalát látjuk ahhoz szükséges intézkedésnek, hogy a lakásépítési piacon várható recesszióból segítsen kitörni. A kedvezményes áfakulcsra az általunk javasolt időtartam legalább 3 év, és érdemes lenne megfontolni azt is, hogy a fejlesztők/kivitelezők keletkező profitja, mint ágazati különadó a fenti időszakban a költségvetés finanszírozását is szolgálhatná. (Az ingatlanfejlesztők javaslataiban szerepel ezen felül 4%, a lakásértékesítés nettó árbevételére vetített lakáspolitikai adó bevezetése.)

    - Az áfakedvezmény finomra hangolható olyan feltételekkel, hogy az valóban a kívánt célcsoporthoz (fiatal, gyermeket vállaló hazai családok) jusson el, ugyanakkor ösztönözze a kívánt építési volument.

    - Javasoljuk továbbá az áfa-visszatérítés bővítését a most is érvényes feltételekkel (új építésre, bővítésre, valamint korszerűsítésre egyaránt vonatkozóan, legfeljebb 5 millió Ft-ig), de a jelenlegi 2.486 kistelepülésről a települések jelentősen szélesebb részére, akár az összesre kiterjesztve.

    - A bérlakásépítés, mint konjunktúrakiegyenlítő eszköz is hatékonyan tudná mérsékelni az építőipar és a lakásépítések ciklikusságát. A jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos lenne egy olyan eszköz a Kormányzat kezében, amellyel közvetlenül tudja befolyásolni a lakásépítési számokat. Ehhez elsődlegesen fontos lenne az állami / vállalkozói bérlakásépítés struktúrájának, intézményrendszerének kiépítése, illetve egy bérlakásépítési program beindítása (állami / vállalkozói); akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten, a nagy ipari centrumokban. A bérlakásépítést össze lehetne kötni a demográfiai programmal, és a bérlőknek adott vételi jog biztosítaná a kormányzati politika által elvárt tulajdonszerzés lehetőségét is.

    - A felújítások, korszerűsítések, indokolt esetben a helyettesítő új építés ösztönzése, ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne a jelen helyzetben.

    Mindehhez hosszú távú tervezésre, kiszámítható szabályozási környezetre, a szakmai előkészítés koordinálására van szükség.

    A TLE régóta szorgalmazza egy olyan stratégia megalkotását, amelynek része:

    - egy hosszú távú, legalább 15 évre szóló lakásprogram, a lakásépítési, lakásfelújítási célszámok megfogalmazásával,

    - a legfontosabb támogatási eszközök és azok hozzávetőleges éves keretösszegének kijelölésével,

    - valamint egy lakásügyi fejlesztésekért felelős kormánybiztos kinevezésével a kapcsolódó feladatok összehangolására (kormányzati intézkedések előkészítése, végrehajtása, monitoringja).

    Az építőiparban kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és a szakképzés tervezésének szempontjából is.

  • Fontos a hazai építőanyagipari kapacitások megvédése

    Egyelőre a hazai építőanyaggyártók, folytatják a termelést, a forgalom nagy a pánikvásárlások miatt. Az építésgazdaság ugyanakkor jelentős mennyiségben használ import termékeket is, az olaszországi alapanyag-beszerzés vált leginkább nehézzé és a logisztika miatt drágábbá. A ÉVOSZ elnöke úgy nyilatkozott, hogy a csempék, burkolólapok, szaniteráruk, ragasztók, fugázó anyagok, hőszigetelő anyagok import beszerzése akadozik, de egyéb, nyugat-európai beszerzésű termékek érkezése is késik. A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke szerint van elég építőanyag-tartalék, az ellátásbiztonsággal nem lehet baj.

    A kiszállítás azonban szűk keresztmetszet, gyakran a logisztikai kapacitás miatt vannak fennakadások. Szakértők szerint nagy változásokra számíthatunk az ellátási láncokban, az európai, illetve hazai gyártók és beszállítók előtérbe kerülhetnek. Ezért is különösen fontos a magyarországi építőipari alapanyaggyártás kiemelt védelme, megőrzése és segítése.

    A lakásépítési szektorban 2019 évben 21.127 lakás épült, 2020-ra 18,5 ezer, 2021-re 16 ezer volt az elemzői várakozás. A járványhelyzet hatására sok projekt azonban már nem indult el. Az átadások is nehézkesek lesznek, a használatbavételi engedélyekkel kapcsolatos csúszások miatt (lásd korábbi cikkünk: Csúsznak a használatbavéletik, bajban a vevők)

    A 2013-as mélypont (7.293 db lakás) óta megnyitott gyárak, kialakított új kapacitások megőrzése kerül veszélybe, ha újabb mélyrepülés lesz a hazai lakásépítésekben. A kormányzat lakásépítési és felújítási célszámokkal tudná segíteni a teljes magasépítési értékláncot, így az anyaggyártókat, kereskedőket, tervezőket, beruházókat, kivitelezőket, ingatlanforgalmazókat, finanszírozási szektort és ezeknek a szereplőknek a beszállítóit.

    Értékmegőrzés szempontjából fontosak lehetnek a munkahelyek megtartását segítő kormányzati intézkedések, de valós megoldást a beruházások ösztönzése, az építési projektek járványkrízis utáni mielőbbi újraindulása, ösztönzése jelentené. A kormányzati intézkedések ismeretében a munkáltatók is motiváltak lennének a munkahelyek fenntartásában, és legalább középtávra tervezni tudnának.

    A ciklikusság csökkenthető lenne egy közhasznú bérlakásépítési intézményrendszer kialakításával és bérlakásépítési projektek indításával. (Ezzel kapcsolatos program javaslatunkat lásd: TLE lakásépítési javaslatok az építésgazdasági stratégiába)

    Véleményünk szerint egy legalább 15 évre szóló lakásprogramot kellene meghirdetnie a kormányzatnak, amelynek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési éves célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Ugyancsak szükség lenne egy lakásügyi fejlesztésekért felelős kormánybiztos kinevezésére a kapcsolódó feladatok összehangolására (kormányzati intézkedések előkészítése, végrehajtása, monitoringja).

  • Néhány megye nem tud felzárkózni a lakásépítésekben

    2019-ben a országosan 21.127  lakást vettek használatba, 20%-kal többet, mint egy évvel korábban. Tízezer lakosra 21,6 épített lakás jutott, Budapesten 33,3, ami az országos átlag 1,5-szerese.

    A legjobban és a legrosszabbul teljesítő megyék között 14-szeres a különbség a 10 ezer lakosra jutó lakásépítések számát nézve: az országosan kiemelkedő Győr-Moson-Sopron megyében 54,7, Nógrádban 3,9 ez a mutató.

    Az országosan átlagban 21,6 új lakás jut 10 ezer főre. Ez az arány néhány megyében magasabb (Győr-Moson-Sopron, Pest, Budapest, Vas, Veszprém), míg másutt kevesebb mint harmadennyi (Heves, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Tolna,

    Az új lakások 57%-ának vállalkozás (11.998 lakás), 41%-ának (8.694 lakás) természetes személy, a fennmaradó résznek (435 lakás) egyéb gazdasági szereplő volt az építtetője. Vállalkozások 4,3%-kal több lakást építtettek, mint az előző évben, a természetes személyek által építtetett lakások száma viszont 5,7%-kal visszaesett.

    Értékesítési célból a lakások több mint 57%-a épült, míg saját használatra csak kevesebb mint 40%. Az eladásra épített lakások száma Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb.

    Építési forma szerint a lakások csaknem 42%-át többszintes, többlakásos épületben, majdnem 50%-át pedig%-át családi házas formában adták át, lakóparki épületben és csoportházban együttvéve a lakások alig 8,7%-a épült.

    Az épített lakások átlagos alapterülete 97 nm, Budapesten ez mindössze 72nm, itt csak 30%-uk épült 4 vagy annál több szobával. A legtöbb 4 vagy többszobás lakás Pest megyében épült (3.288db).

    2019-ben 2087 lakás szűnt meg az országban, 62-vel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az építések és megszűnések egyenlegeként a lakásállomány az elmúlt év során 3508 lakással bővült.

    A 2019-ben kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma együttesen 35.123 volt, 4,3%-kal kevesebb, mint az előző évben. A legtöbbet Budapesten (12.158), Pest megyében (7043) és Győr-Moson-Sopron megyében (3146) adták ki. Ezer fölötti az kiadott új engedélyek, illetve az egyszerű bejelentések száma Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Veszprém és Somogy megyében.

    Forrás: KSH Fókuszban a megyék, 2019

  • Kevesebb lakásépítési projekt indult az első negyedévben

    Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, hogy az új építésű lakások négyzetméterára Budapesten éves szinten 10,4 százalékkal, átlagosan 1 millió 12 ezer forintra emelkedett. A legmagasabb fajlagos átlagár az I., II., V. és az XII. kerületben jellemző, ahol 1,5 millió forint feletti árszint az irányadó négyzetméterenként. A másik véglet a XXIII. kerület, ahol az új lakások négyzetméteréért jellemzően 600 ezer forintot kérnek.

    A 23 megyei jogú városban 2020 márciusában 8995 új lakás kivitelezése kezdődött el, ami az egy évvel korábbihoz képest 21 százalékkal kevesebb. Az épülő lakások számát tekintve Győr (1724) áll a mezőny élén, ezt követi Szeged és Debrecen. A legkevesebb projekt Szekszárdon indult, míg Salgótarján és Dunaújváros projekt nélkül maradt.

    A megyeszékhelyeken jellemző 580 ezer forintos fajlagos lakásár nagyjából a fővárosi érték fele. A megyei jogú városok közül a legdrágább projekt Debrecenben épül négyzetméterenként 1 millió 255 ezer forintért, a legolcsóbb, négyzetméterenként 217 ezer forintos projektet pedig Miskolcon hirdették meg.

    Forrás: Relaista.hu

  • Csúsznak a használatbavételik, bajban a vevők

    A koronavírus járvány mellett az építési hatóságok folyamatban lévő átszervezése miatt is elhúzódik a használatbavételi engedélyek beszerzése.  

    2020. március 1. napjától a jegyzők helyett az építésügyi hatósági feladatokat a kormányhivatalok látják el. Ez a folyamatban lévő ügyeket és a megkezdett határidőket nem érintette, de az átállás nem mindenhol zökkenőmentes.

    Ráadásul nem csak az építési hatóság, hanem a közmű-és egyéb hatóságok (csatornázási, víz-, gáz- és elektromos művek, földhivatal, tűzoltóság, kéményseprők stb.) esetében is az ügymenet lassulására lehet számítani a koronavírus-intézkedések miatt.  Ezek halmozódva többhónapos, akár fél éves csúszást is okozhat a járványügyi helyzet alakulásától függően.

    Amennyiben a 2020-ban befejezni tervezett épületek nem kapják meg 2020-ban a használatbavételi engedélyt – amire a fentiek miatt nagy esély van –, akkor a 2021. január 1-től érvényes szigorodó energetikai követelmények miatt problémássá válhat a használatbavételi engedélyek beszerzése. Ez akár a lakók bankhiteleivel kapcsolatban is gondot okozhat, a vevői fizetési késedelem pedig akár a szerződés felmondásához és a vevői foglaló elveszítéséhez is vezethet.

    Információink szerint van olyan bank, amely már szigorított is, már csak olyan a lakásra ad ki hitelt, ami megfelel a szigorúbb energetikai követelményeknek. Így viszont azok az ingatlanok, amelyek még a régi szabályok mellett készülnek (a futó projektek nagy része), nem vonhatók be fedezetként.

    Ez a csokosokat különösen sújtja, hiszen nekik valószínűleg nincsen arra tartalék pénzük, hogy kiváltsák a hitelt. Nekik az állam a használatbavételi engedély meglétekor fizet csak. Ha viszont csúszik a használatbavételi engedély beszerzése, ez fizetési késedelembe hozhatja a csokos vevőket, így akár az önrészt is elbukhatják. 

    A határidők meghosszabbítása lehet a megoldás

    Mivel a jelenlegi helyzetben az ügyintézés nehezen gyorsítható, a határidők meghosszabbítása jelnthetne megoldást.

    Az energetikai követelményeknek való megfelelésre kellene haladékot adni legalább 2021 decemberéig, illetve addig, amíg az éppen most újraszervezett építési hatóság fel tudja dolgozni az ügyhátralékot.

    Kétéves energetika moratóriummal pedig kényelmesen átadhatóak lennének az eddig projektek, még ezzel a tempóval is. Ez nemcsak sok építési projektet, hanem sok építőipari vállalkozást is megmenthetne a csődtől. A bankok számára is megnyugtató lenne, hogy a terhelt ingatlanok likvidek maradnak. Ez a hosszabbítás nem terhelné meg a költségvetést sem, szabályozási úton lehetne kezelni a problémát.

    Köztes megoldás lehetne, hogy azokra a projektekre vonatkozzanak csak - az eredetileg 2021-től életbelépő - szigorúbb energetikai követelmények, amelyeknél 2020. január 1. után kezdték el a kivitelezést, hiszen azokat már nyilvánvalóan ezekre az előírásokra tervezték építészetileg és üzletileg is. 

  • Lakásépítések az építésgazdasági stratégiában - azonnali ösztönzés szükséges

    Olyan 5-10 éves időszakra szóló és a szektor előtt álló kihívásokra választ adó építésgazdasági stratégiát akar kialakítani a Kormány, amely hozzájárul az ágazat termelékenységének növeléséhez, a munkaerőpiac fejlesztéséhez és a lakáspiaci helyzet konszolidációjához.

    A TLE is fontosnak tartja és régóta szorgalmazza egy olyan stratégia megalkotását, amelynek része egy hosszú távú komplex lakásprogram is:

    - hosszú távú, legalább 15 évre szóló lakásprogram, a lakásépítési, lakásfelújítási célszámok megfogalmazásával,

    - a legfontosabb támogatási eszközök és azok hozzávetőleges éves keretösszegének kijelölésével,

    - valamint egy lakásügyi fejlesztésekért felelős kormánybiztos kinevezésével a kapcsolódó feladatok összehangolására (kormányzati intézkedések előkészítése, végrehajtása, monitoringja).

    Az építőiparban kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és a szakképzés tervezésének szempontjából is.

    A társasházépítési projektek ösztönzésére hosszú távú élénkítő intézkedésekre van szükség. Ez tudja megfelelően követni és kielégíteni a keresletet, anélkül, hogy túlzott mértékű lakásár-növekedést okozna. A nagyobb társasházépítési projektek tervezésére, előkészítésére és kivitelezésére 2-4 évre van szükségük a beruházóknak, tehát a néhány évig fenntartott lakásépítési támogatásokat csak korlátozottan tudják használni. Legalább ilyen fontos a családi ház építések támogatása, e nélkül nehezen képzelhető el egy vidékfejlesztési stratégia sikere.

    Azonnali ösztönzés szükséges

    2019-ben 21.127 db új lakás épült. Ez az építési szám a hazai lakásállomány 200 évente történő megújításához lenne elegendő. A kiadott új építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 35.123 db volt, 4,3%-kal kevesebb, mint 2018-ban. Abban, hogy 2019-re a 7 ezres mélypontról (2013) több mint 21 ezerre nőtt az építési szám alapvető szerepük volt a kormányzati intézkedéseknek (5%-os áfakulcs, csok). 

    A kedvezményes lakásáfa kivezetése miatt a lakásépítések száma legalább 20-25 %-kal esni fog. Jelenleg hiányzik egy olyan eszköz, amely a kormányzati célokkal összhangban kompenzálni tudja a lakásépítési kedvezményes áfakulcs (5%) kiesését.

    A lakásépítések azonnali ösztönzése szükséges. Aktív intézkedések szükségesek, amelyek pótolni tudják a kivezetett kedvezményes áfakulcsot és segítenek megtartani legalább a 2019-es lakásépítési volument.

    Javasoljuk az áfakedvezmények újbóli bevezetését a támogatási rendszerbe olyan feltételekkel, hogy azok valóban a kívánt célcsoporthoz (fiatal, gyermeket vállaló hazai családok) jussanak el. Az 5%-os újlakásáfa bevezethető lenne olyan feltételrendszer kialakításával, amely a kiemelt célcsoportok számára teszi csak elérhetővé a támogatásokat (kizárva a befektetői spekulatív felhasználást). Ilyen feltétel lehetne például a lakások nagyságának korlátozása mellett bizonyos szociális megkötéseket alkalmazása, akár a népesedési célokat, a családok érdekeit közvetlenül figyelembe vevő módon.

    Javasoljuk továbbá az áfa-visszatérítés bővítését a most is érvényes feltételekkel (új építésre, bővítésre, valamint korszerűsítésre egyaránt vonatkozóan, legfeljebb 5 millió Ft-ig), de a jelenlegi 2486 kistelepülésről a települések jelentősen szélesebb részére, akár az összesre kiterjesztve.

    A bérlakásépítés mint konjunktúrakiegyenlítő eszköz is hatékonyan tudná mérsékelni az építőipar és a lakásépítések ciklikusságát. A jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos lenne egy olyan eszköz a Kormányzat kezében, amellyel közvetlenül tudja befolyásolni a lakásépítési számokat. Ehhez elsődlegesen fontos lenne az állami / vállalkozói bérlakásépítés struktúrájának, intézményrendszerének kiépítése, illetve egy bérlakásépítési program beindítása (állami / vállalkozói); akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten, a nagy ipari centrumokban.

    Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Ez az intézmény olyan eszköz lehetne a kormányzat kezében, amely alkalmas a konjunktúra kiegyenlítésére, az építőipar tervezhetőségének javítására, Budapest versenyképességének növelésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.

    A lakások korszerűsítése is sürgető

    A lakásállomány minőségi megújulásának – mind az új építések, mind a felújítások  számának - alacsony szintje probléma az energiafelhasználás, a lakások elértéktelenedése, a családok életminőségének romlása miatt.

    A magyar lakásállomány közel 80%-a a rendszerváltozás előtt épült, túlnyomó része sürgős korszerűsítésre szorul. Magyarországon külföldi összehasonlításban meglehetősen alacsony a lakásállomány megújulási rátája, mind a nyugat-európai, mind a régió más országaihoz képest.

     

    Az elmúlt években valamelyest nőtt az 1000 főre jutó lakásépítések száma, ugyanakkor a 2018-ban népességarányosan Ausztriában még mindig csaknem 3,5-szer, Lengyelországban 2,6-szor annyi lakás épült, mint Magyarországon. Magyarország a lakásállományhoz képesti lakásépítések számában is elmaradásban van a környező országoktól. A lakásépítések száma a lakásállományhoz képest Ausztriában és Lengyelországban mintegy 3,5-szerese volt a hazainak.

    Éppen ezért nagy szükség lenne az elavult lakóépületek (a többi között a falusi Kádár-kockák) energetikai korszerűsítésének célzott támogatására. Véleményünk szerint vissza nem térítendő vagy nagyon kedvező kamatozású visszatérítendő támogatással, esetleg a falusi csok, illetve az áfavisszatérítés kiterjesztésével több településre, illetve a szélesebb célcsoport számára, a mostaninál egyszerűbb igénylési rendszerrel.

    A felújítások és korszerűsítések ösztönzése fontos eszköz lehetne a lakóingatlanok túlzott energiafelhasználásának csökkentésére, lakásállomány értékének növelésére, a lakások megfizethetőségének és a lakásminőség javítására. Emellett ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne az építőipari ciklikusság enyhítésére.

    TLE lakásépítési javaslatok az építésgazdasági stratégiába

  • Nőtt a kínálat, csökkentek az árak a fővárosi lakásbérleti piacon

    Bár a koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt hatásait korai számszerűsíteni, az már most látszik, hogy a turizmusra és a vendéglátásra durva hatással lesz. A budapesti albérletpiac pedig szinte azonnal reagált: a járvány magyarországi megjelenése - az első fertőzött regisztrálása - óta eltelt két hétben 4 százalékkal 10 ezer fölé nőtt a kiadó lakások száma a fővárosban - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat értékelve elmondta: “A kínálatban elsősorban a korábban lakáshotelként működő, azaz rövid távra - jellemzően külföldi - turistáknak kiadó lakások jelentek meg. A járvány miatt ugyanis várhatóan jóval kevesebben érkeznek majd külföldről. A kínálatbővülés motorját jelentő lakások elsősorban a Budapest belső kerületeiben találhatóak”. A szakember hozzátette: “A fővárosban még most is több mint 10 ezer, jellemzően jó állapotú lakás szerepel szálláshelyként a rövid távra kiadó lakáshotelek piacán.” Ezeknek egy részét eladhatják, illetve hosszabb távon kínálhatják bérbeadásra a tulajdonosaik.

    Az ingatlan.com elemzése szerint a kiadó fővárosi lakásokról szóló hirdetések száma március elejéhez képest 5,1 százalékkal 10 595 darabra emelkedett. A külföldi turisták körében korábban népszerű VI. kerületi lakások kínálata 8 százalékkal, a VII. kerületieké 10 százalékkal nőtt alig több mint két hét alatt. Ugyancsak 10 százalékkal nőtt az V kerületi albérletkínálat, a VIII. kerületi kiadó lakásoknál pedig 11 százalékkal emelkedett a hirdetések száma.

    A hirtelen jött kínálatbővülés az árakon is nyomott hagyott, az V., VI., VII. és VIII. kerületben az átlagárak két hét alatt 1-4 százalékkal csökkentek. Az V. kerületben 220 ezer forintra mérséklődött a bérleti díj, a VII. kerületben pedig 150 ezer forintra. A főváros egészében a bérleti díjak ugyanakkor még nem változtak: továbbra is 165 ezer forint a havi átlag.

    “Hiába egy számjegyűek a csökkenések a szóban forgó kerületekben a bérleti díjak csökkenése, azért ez jelentősnek mondható. Még látványosabban mutatja a járvány árakra gyakorolt hatását, hogy jelentősen megnőtt a havi 100 ezer forintnál olcsóbban bérelhető lakások száma a fővárosban” - emelte ki egy lényeges új piaci változást Balogh László. Az ingatlan.com adatai szerint ugyanis több mint 20 százalékkal emelkedett a kínálat a 100 ezer forint alatti havi bérleti díj mellett kivehető budapesti lakások száma, március közepén több száz ilyen ingatlan szerepelt a kínálatban.

    Balogh László azt is elmondta, hogy a többi nagyvárosban - köztük az egyetemvárosok piacán - nem láthatóak a budapestihez hasonló kiugró változások. A kínálat alig 1 százalékkal bővült a megyeszékhelyeken, és az árakban sem figyelhető meg komoly elmozdulás az elmúlt két hétben. Ez elsősorban azzal is magyarázható, hogy a nagyvárosokban a lakáshotelek száma jóval kevesebb volt, mint a fővárosban.

    A Rentingo.com elemzéseszerint még nagyobb lehet a visszaesés a kínálat növekedésével párhuzamosan bekövetkező keresletcsökkenés miatt - írja a Portfolio. Budapesten ugyanis a hosszú távú lakáskiadásnál a kibontakozó válság hatására egyidejűleg nő a kínálat és csökken a kereslet is, ami a bérleti díjak drasztikus esését eredményezheti.

    Amíg a keresleti oldalon rövid és középtávon nincs olyan tényező, ami akár egy kicsit is pozitív lenne a bérbeadóknak, addig a kínálati oldalon legalább olyan rossz a helyzet. A turizmus és így az Airbnb-n keresztüli rövid távú lakáskiadás teljes összeomlása miatt ma 15 ezer, többnyire belvárosi lakás áll üresen Budapesten. A tulajdonosok egy része még reménykedik, de a leggyorsabban reagálók már meg is jelentek a hosszú távú bérleti piacon, a Rentingo.com közösségi oldalra a márciusban felkerült lakások közel 60%-a az Airbnb platformról jött vissza. A kínálat akár 500-1000 lakással is bővülhet minden hónapban. Középtávon az sem segít, hogy idén 11 ezer új lakás átadása várható Budapesten, és ezeknek több mint 40%-át befektetési céllal vásárolták meg.

    Az idei évben a csökkenő kereslettel szemben akár 10 ezernél is több bérlakás jöhet a budapesti albérleti piacra.

    Forrás: ingatlan.com, Portfolio

  • Veszélyben a társasházépítések

    Az építőiparban hosszabb ideje meglévő kapacitáshiányt és a teljesítési határidők elhúzódását jó eséllyel tovább növeli majd a járvány terjedése. a nagy irodaházak, ipari épületek, szállodák építésével kapcsolatos projektek azért lehetnek különösen kitéve veszélyeknek, mert jelentős létszámú munkaerőt foglalkoztatnak, illetve a kivitelezéshez számos esetben külföldről behozott építőanyagokat, eszközöket használnak fel. A koronavírus azonban akár olyan helyzetet is eredményezhet, ami vis maiornak is tekinthető, így előtérbe kerülhetnek az építőipari vállalkozások és a megrendelők közötti tárgyalások.

    Mivel az ágazat élőmunkaigénye magas, a járvány terjedésével a szektor lassulására, termelési kiesésekre, határidő módosításokra, helyenként a kivitelezések leállítására kell számítani. Olaszországból jelentős mennyiségű import a megszokott, így az innen származó termékek piacán zavarok támadhatnak. Emellett egyelőre az építőipari vállalkozások szigorúbb egészségügyi szabályozások mellett tovább dolgoznak.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető szakértője a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a koronavírus-járvány biztosan kiesést okoz mindkét területen, azaz a nagyobb lakásfejlesztésekben és a kisebb, családi házas beruházásokban egyaránt. Ám szerinte a kisebb projekteken belül, vagyis a családi házak építésében a visszaesés kisebb lesz. Itt sokkal kezelhetőbbek a kockázatok, az építőipari szakemberek pedig akkor keresnek pénzt, ha folyik a munka. Ez is a családi házak építése irányába billenti a mérleg nyelvét. A korábbi évekből áthozott csúszások miatt idén talán még több lesz az átadott társasházi lakás, mint a megépülő családi ház, de 2021–2022-ben a családi házak lehetnek többségben – mondta Balogh László, hozzátéve, hogy normális esetben azzal érdemes számolni, hogy a kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján megépíthető családi házak bő kétharmada épül meg egy-két éven belül.

    A Magyar Nemzeti Bank a múlt év végi Lakáspiaci jelentésében már jelezte, hogy idén elsősorban a vállalkozói lakásépítésekben várható nagyobb visszaesés, míg a családi házak építése jelentősebb arányt érhet el, részben a családtámogatási intézkedéseknek köszönhetően. Eszerint az idei évtől némi lassulás várható a lakásátadásokban, amire hatással lesz a visszaemelkedő áfakulcs és a 2021-től szigorodó energetikai követelményrendszer is. A jegybank összességében 2020-ban 18 500, 2021-ben pedig 16 ezer új lakás átadására számít – ezekben a számokban pedig minden bizonnyal magasabb arányt képviselnek majd a családi házak - írja a lap.

    A TLE információi szerint az egyik vezető ingatlanberuházó nagy társasházépítési projektjei már csak 80%-os kapacitással épülnek, de ez csökkenhet 50%-ra, sőt, a legrosszabbal számolva, akár nullára is. Problémát jelenthet bizonyos építőanyagok utánpótlásának akadozása, vagy a munkaerő szervezése, így például a hazánkban dolgozó ukrán falazómunkások hazatérése, kiesése.

    Lassul a lakáspiac is

    A lakáspiacon a tavalyi őszi-év végi forgalomlassulás után idén egyre biztatóbb statisztikák láttak napvilágot, vagyis ismét kezdett növekedni a lakáspiacon az adásvételek száma. Most azonban az ingatlan.com friss adatai szerint a kereslet az elmúlt hetekben visszaesett, de a kínálat bővült. Biztosat még természetesen nem tudunk, de a forgalomban visszaesés várható, ami valószínűleg csak átmeneti jellegű lesz, és a járvány lecsengése után a piac gyorsan regenerálódhat.

    Jelentősebb árleszállítás a teljes piacot nézve nem várható, ugyanakkor a korábbi évekhez képest sokkal gyakoribbá válhatnak az alkalmi vételek. Valamint a vásárlók többet alkudhatnak a tulajdonosok által megszabott árból, hiszen aki valóban értékesíteni szeretné ingatlanát, az most 10-15 százalékkal kevesebb vevőre hagyatkozhat, mint a veszélyhelyzet előtt. Az ingatlanközvetítők szerepe is felértékelődhet, mivel a segítségükkel már csak valódi adásvételi szándék esetén működnek együtt a tulajdonosok vagy a vevőjelöltek, így többek között kiszűrhetők a lakásturisták is.


    Forrás: Realista.hu, Magyar Nemzet

     

  • Bécs kiemelten támogatja a lakásfelújításokat

    Bécs már több mint száz éve védi a fővárosi lakáspiacot. A megfizethető és élhető lakhatás mára alapvető jognak számít az osztrák fővárosban, amely fontos szerepet játszik a társadalmi béke fenntartásában is. Bécsben a lakosok több mint 60 százaléka él valamilyen a város által támogatott ingatlanban. Jelenleg 24.000 lakás áll építés és tervezés alatt, melyet a főváros 900 millió euróval támogat. Azonban nem csak az új épületek kivitelezésénél, hanem a már meglévő lakások felújítási munkálataiban is számíthatnak a tulajdonosok és bérlők a város anyagi segítségére.

    A bécsi bérlakásrendszer Európában példaértékűnek számít. A szegényebb vagy átlagos jövedelemmel rendelkezők is segítséget kapnak, így nem szorulnak ki ők sem a külterületekre. A támogatások lehetővé teszik, hogy alacsony lakhatási költségek mellett a lakások állapotát is a saját igényeikhez mérten tudják kialakítani az ott lakók. A téli és nyári időszakban különösen fontos, hogy a lakások rendelkezzenek megfelelő szigetelésű nyílászárókkal, így Bécs az energiahatékonyságot szem előtt tartva átvállalja az ilyen jellegű költségek 50 százalékát. Továbbá 400 euróval támogatja a lakásokban az új biztonsági bejárati ajtók beszerelését. A mozgássérültek helyzetén is szeretnének könnyíteni, így ha érdekükben átalakításokat kell végezni az épületben, 4.200 euróig Bécs ezt is támogatja.

    „A város konkrét intézkedésekkel és támogatásokkal segíti Bécs lakosait, hogy a négy fal között is javítani tudjanak életminőségükön”- nyiltakozta Michael Ludwig, Bécs polgármestere.

    Forrás: Bécs Város Budapesti Képviselete

  • A hazai építőanyaggyártók is érzik már a lakásépítések visszaesését

    Az 5%-os újlakás-áfával tavaly év végével megvalósuló újlakás-projektek nyomán a cseréptermékek iránti kereslet az év végével megugrott, de a szerkezetépítő anyagoknál az utolsó negyedévet már a csökkenés jellemezte 2018 azonos időszakához képest, amely a sok párhuzamos projekt miatt időben széthúzva jelentkezik az építőkémiai és a homlokzati hőszigetelőanyagok, valamint az épületgépészeti termékek piacain. Ez összefügg azzal, hogy számos újlakás átadása 2020 elejére csúszik át. 2019 egészében az építőanyag gyártói szegmensek jellemzően vagy stagnáltak vagy 5-10% között növekedtek, míg a teljes építőipar 22,2%-al nőtt tavaly.

    A vidéki csok 2019 év közepi elindításának hatása még nem érzékelhető, azonban az 5%-os újlakás-áfa kivezetésével a vidéki megyeszékhelyeken határozottan visszaestek a sok szakipart vonzó, ténylegesen elindított újlakás-építések. Az épületenergetikai korszerűsítések előmozdításához az ltp-kamattámogatás kivezetése nyomán láthatóan visszaszorulóban vannak lejáró ltp-megtakarítások, hasonló ösztönző nélkül a lakástulajdonosok jelentős arányban egyelőre elodázzák a korszerűsítéseket.

    A MÉASZ továbbra is a számla ellenében történő részleges áfa-visszatérítést tartja olyan eszköznek amely a meglévő családpolitikai ösztönzők mellett segítené fenntartani a magasépítés lendületét. Az áfa egy részének utólagos jóváírása - az ingatlan tulajdonosának - mind az újlakás-építések, mind pedig az épületenergetikai korszerűsítések terén fehérítené az építésgazdaságot, közvetlenül kedvezményezné a tulajdonost, a meglévő családpolitikai ösztönzőket pedig jól egészítené ki. Ez a megoldás hosszú távú tervezhetőséget nyújtana az építésgazdaság szereplőinek.

    További részletek: measz.hu

  • Milyen bérlakások épüljenek Magyarországon? - Közvéleménykutatás összefoglalója

    Közhasznú lakásépítési program címmel készítettünk javaslatot 2019. év végén. Egy olyan bérlakásrendszer létrehozása volt a célunk, amely minőségi lakhatást kínál a piacinál alacsonyabb, megfizethető áron, tulajdonszerzési lehetőséggel, és amely támogatja a családok gyermekvállalását. Alapjaiban hasonló bérlakásrendszerre tett javaslatot ez év elején a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület is.

    Az elmúlt években a jövedelmeket meghaladóan nőttek az ingatlanárak és a bérleti díjak. Jelenleg sem a drága piaci, sem a többségében rossz minőségű szociális bérlakásokból nincs elegendő, a kettő között pedig nincsen kínálat. Felvetődik, hogy Magyarországon is kerüljön bevezetésre egy bérlakásépítési, bérlakásüzemeltetési rendszer, amely választ ad ezekre a kihívásokra.

    A bérlakásrendszer elindításához lényeges kiinduló kérdés: van-e valós igény a bérlakásokra. Ausztriában közhasznú építőtársaságok (GBV) építenek a piacinál olcsóbb, jó minőségű bérlakásokat a középréteg számára. Évente 15 ezer bérlakás épül ebben a rendszerben. Az építőtársaságok csak akkor kapják meg a projekthez az állami kedvezményeket, ha bizonyítják, hogy valóban van kereslet a tervezett bérlakásokra.

    Erre irányuló kutatás – ismereteink szerint – Magyarországon nem készült mostanában, ezért döntöttünk úgy, hogy készítenünk egy gyors felmérést. Közvéleménykutatásunk nem reprezentatív, de kiindulópont lehet egy fiataloknak szóló lakásprogram kidolgozásához, amelynek eleme lehet egy bérlakásépítési, -kezelési rendszer is.

    Néhány eredmény a kutatásból:

    • A válaszadók több mint kétharmada gondolta úgy, hogy saját maga, vagy családja számára segítséget jelentene, ha tudna lakást bérelni a jelenlegi piaci díjnál olcsóbban. 
    • Minőségi lakásokat, a piacinál alacsonyabb bérleti díjat és tulajdonszerzési lehetőséget kínáló bérlakásrendszer válaszadóink nagy többsége szerint ösztönözné a családalapítást, gyermekvállalást.
    • Egyértelmű üzenet a válaszadóinktól: a Kormánynak foglalkoznia kellene a jelentősen megnövekedett bérleti díjakkal.
    • Szinte minden válaszadó szerint szükség volna Magyarországon hosszú távú lakásprogramra.

    Kutatásunkat 2020. február elején indítottuk, és két hétig gyűjtöttük a válaszokat itt, az igylakunk.hu honlapon, illetve Facebook-oldalunkon.

    A kérdőív 10 kérdése szólt a bérlakásokkal kapcsolatos igényekről, véleményekről, egy kérdést tettünk fel az állami lakáspolitikával összefüggésben. Emellett feltettünk három, a válaszadókra vonatkozó kérdést is, hogy a válaszokat korcsoportonként, lakóhely-településtípusonként és munkaaktivitás szempontjából is tudjuk szűrni, csoportosítani.

    Összesen 1227 db választ kaptunk. Előfordult, hogy egy-egy kérdésre kevesebb válasz érkezett, ezt az adott válasz elemzésénél jeleztük.

    Úgy gondoljuk, hogy egy közhasznú bérlakásrendszer kialakításánál kiemelt korcsoport jelentenek a 18-35 év közöttiek. Ezért az összes válasz ismertetése mellett az ő válaszaikat külön is hivatkozzuk. A grafikonokon az adott kérdésre beérkezett összes válasz arányait mutatjuk.

    A részletes eredményeket az alábbi linkre kattintva olvashatják.

    KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

  • A fiatalok megfizethető bérlakásokat kérnek

    Ezúttal a pályakezdő, családalapítás előtt álló, zömmel Budapesten és a megyei jogú városokban élő 18-35 év közötti fiatalok véleményét mutatjuk be a lakhatás megfizethetőségéről. A kérdőívünket kitöltő 1227 válaszadó 84 százaléka (1034 fő).

    A válaszadó fiatalok túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy a Kormánynak foglalkoznia kell a budapesti, illetve nagyvárosi lakásbérleti díjak alakulásával, és valamit tennie kell annak érdekében, hogy a jelenlegi megfizethetetlenül magas bérleti díjak csökkenjenek.

    Többségük úgy nyilatkozott, hogy a jelenleginél olcsóbb lakásbérlés segítené a saját, vagy családja életét.

    Ennél konkrétabban arra is igent mondtak – még az előbbinél is nagyobb arányban –, hogy egy olyan állami bérlakásprogram, amely minőségi lakásokat nyújtana, a piacinál alacsonyabb bérleti díjért, és amely konstrukció végén lakástulajdonhoz tudnának jutni, a családalapításra, a gyermekvállalásra is ösztönzőleg hatna.

    A kutatási kérdésekre kapott válaszok megerősítenek minket abban, hogy szükség van egy olyan bérlakásrendszerre, amely megfizethető, alacsony energiafogyasztású, jó minőségű lakásokat kínál a pályakezdőknek, gyerekes családoknak. Egy ilyen program kezdeti segítséget jelentene a saját lakás megszerzéséhez önerővel nem rendelkező fiatalok számára is. Közhasznú lakásépítési program javaslatunkban egy megvalósítható modellt dolgoztunk ki az Ausztriában jól működő rendszer alapján.

    A teljes kutatás összefoglaló eredményeit a közeljövőben publikáljuk.

  • Erősen visszaesett az induló társasházépítési projektek száma 2019 végén

    Az év egészét nézve jóval kisebb összegben kezdődtek meg munkák az építési szektorban, 2018-hoz képest a visszaesés 21 százalékos volt, de még a 2017-es évhez képest is -11 százalékos volt az eltérés mértéke. 2019-ben összesen kevesebb, mint 2200 milliárd forintot tett ki az építőipari Aktivitás-Kezdés, az egy évvel korábbi közel 2790 milliárddal szemben.

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2019. 4. negyedév)

    A magasépítési aktivitás csökkent

    2019 negyedik negyedévében a magasépítési szektorban az előző negyedévnél kisebb összegben indultak el építési munkák, az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint, az összegük 311 milliárd forintot tett ki. Összességében a tavalyi évben így a magasépítéseket jellemző Aktivitás-Kezdés 1364 milliárd forint volt, ami lényegesen kevesebb, mint a 2018-as érték, a csökkenés 15 százalékos volt, de az ibuild.info építési projektadatbázis alapján számolt összeg még 2017-ben is meghaladta a 2019-est.

    A magasépítéseket jellemző visszaesésben a romló nem lakáscélú magasépítési és társasház-építési számok egyaránt szerepet játszottak. A társasházi projektek esetében már az elmúlt negyedévekben is megfigyelhető volt a kivitelezési összegek csökkenése, és a tendencia az év utolsó három hónapjában is folytatódott. A nem lakáscélú magasépítések esetében az Aktivitás-Kezdés visszaesése jóval szerényebb volt. 2019 utolsó negyedévében elindult például több szálloda és irodaház építése mellett a Szegedi Kézilabda Csarnok kivitelezése, a nagykanizsai multifunkciós sport és rendezvénycsarnok első ütemének építése, az M3 Business Center A és B épületének energetikai korszerűsítése és belsőépítészeti átalakítása, valamint a Hungexpo megújítása.

    Egyértelmű a visszaesés a lakáspiacon

    Az idei év január 1-től jelentős változást hozott a hazai társasházi lakásépítési piacra a korábbi 5 százalékosról 27 százalékosra ugró áfakulcs. A 2018. november 1-je után engedélyezett projektek lakásai ugyanis az idéntől a nettó árakon felül csak a magasabb áfaösszeg mellett értékesíthetőek. A tavalyi évben a közeledő december végi határidő egyre jobban éreztette hatását a megkezdett építési munkák összegében. Az Aktivitás-Kezdés mutató értéke a társasházi lakásépítések esetében az év utolsó három hónapjában már csupán 49 milliárd forint volt, míg 2018 valamennyi negyedévében még meghaladta a 100 milliárd forintot a három hónap alatt elindított beruházások értéke. 2019-ben a visszaesés miatt összesen így 263 milliárd forintnyi építkezés kezdődött el, az előző két év több mint 400 milliárd forintjával szemben. A tavalyi évben a társasházi lakásépítések Aktivitás-Kezdés mutatója 39 százalékkal esett vissza országosan.

    Az adott időszakban elkezdett és befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, és a teljesítmény, vagyis az adott időszakban építésre fordított összeg, folyóáron. (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2019. 4. negyedév)

    A jó számokat hozó harmadik negyedév ellenére csak a beruházási érték 44 százaléka koncentrálódott Budapestre, így a főváros részesedése jelentősen csökkent az előző évekhez képest a társasházi lakásépítésekből, ami nem meglepő, itt ugyanis a visszaesés az építkezésindításban 51 százalékos volt 2019-ben az előző évhez képest, derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. Közép-Magyarország összességében a társasházi újonnan indított kivitelezések összegéből 52 százalékban részesedett, ami jelentős visszaesés az előző évekhez képest.

    A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2019. 4. negyedév)

    2019-ben jelentősen nőtt a társasházi lakásépítések esetében az Aktivitás-Befejezés mutató értéke, 322 milliárd forint értékben fejeződtek be projektek az év során, ami 50 százalékos emelkedést jelentett az előző évhez képest. Ugyanakkor az elkészült beruházások bekerülési összege elmaradt a korábban várttól, az utolsó negyedév ugyanis lényeges rosszabb számokat hozott az előzetes vártnál, miután tömegével tolódtak át a projektátadások az idei év első és második negyedévére.

    Nagyon gyengére sikerült 2019 4. negyedéve a mélyépítéseknél

    Bár 2019 áprilisa és szeptembere között jelentős összegben indultak meg építkezések a mélyépítési szektorban az utolsó három hónap lényeges visszaesést hozott a számokban, mindössze 113 milliárd forintot tett ki az Aktivités-Kezdés, ami 2016 utolsó negyedéve óta a legalacsonyabb értéket jelentette, és szinte csak harmada volt a harmadik negyedéves összegnek. Az évet így összességében számottevő visszaeséssel zárta a hazai mélyépítési szektor, 30 százalékkal indult el kevesebb kivitelezés 2019-ben, mint 2018-ban, a 2017-es értékhez képest pedig 22 százalékos volt a csökkenés mértéke. Hozzá kell azonban tenni, hogy a 2019-es Aktivitás-Kezdés ráta (835 Mrd Ft) a szektorban azért nem számított extrém alacsonynak, a 2017-2018-as évek tekinthetőek inkább kiugróan magas értéknek.

    A mélyépítéseken belül a 2017-eshez 2018-ashoz képest elsősorban az út- és vasútépítések esetében indult lényegesen kevesebb kivitelezési projekt, 2019-ben 432 milliárd forint összegben. De ez főként a vasútépítési beruházások Aktivitás-Kezdésében tapasztalható számottevő visszaesésnek volt köszönhető, mindössze 48 milliárd forint értékben léptek építési fázisba beruházások, míg az útépítési Aktivitás-Kezdés 384 milliárd forintos összege jóval kisebb eltérést mutatott a 2017-2018-as időszakhoz képest, az előző éveket jellemző összegeket pedig meghaladta.  

    A mélyépítések visszaesését mutatja az, hogy a 2019 utolsó negyedévében indult legnagyobb projektek közé alig került be ebbe a szektorba tartozó. Például a Déli összekötő vasúti Duna-híd kivitelezése kezdődött meg 2019 novemberében.

    Ismét Közép-Magyarország az élen

    A július és szeptember közötti időszakhoz hasonlóan 2019 negyedik negyedévében a korábbi évekhez képest ismét kevesebb beruházás kivitelezése kezdődött meg Kelet-Magyarországon, ami ellensúlyozta az első félév kiugró részesedési arányszámait a terület esetében. 2019-ben így végül a megkezdett építési munkák összegének 36 százaléka koncentrálódott az ország keleti felére. Közép-Magyarország esetében a tavalyi évben pont az ellenkező folyamat játszódott le, míg az első félévben a relatív részesedése az Aktivitás-Kezdésből elmaradt a korábbi éveket jellemzőtől, az év második felében már jelentősen meghaladta azt, 2019 októbere és decembere között már az új építkezések összegének több mint a fele ide kapcsolódott, derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2019. 4. negyedév)

    Nagy lendülettel épülnek a szállodák

    Jelentős növekedés volt tapasztalható a szállodaépítésekben a tavalyi évben, 2019-ben minden eddigi rekordot megdöntött az építési fázisba lépő beruházások összértéke. Összesen 77 milliárd forintot tett ki a megindult kivitelezések összege, ami már a 2017-es és 2018-as jobb eredményeket produkáló évhez képest is 77-83 százalékos bővülést jelentett, az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint.

    Az előbb említett összeg 52-48 százalékos arányban oszlott meg a főváros és az ország többi része között, összesen több mint 40 milliárd forint értékben kezdődtek meg szállodaépítési munkák Budapesten, és 37 milliárd forint volt a vidéki Aktivitás-Kezdés. Így bár a fővárosban is tapasztalható volt jelentős növekedés, az előző évekhez képest 36 százalékos, a vidéki bővülést meg sem közelítette. Budapesten kívül 2019-ben majdnem háromszor olyan értékben indultak szálloda-kivitelezések, mint egy évvel korábban, az EBI Építésaktivitási Jelentés elemzőinek összesítése alapján. Kezdetét vette például a Zánkai Erzsébet-tábor és a Fonyódligeti Erzsébet-tábor megújulása, az esztergomi Mária Valéria Hotel építése és Balatonszemesen a Parti sétány üdülő beruházás, a fővárosban pedig többek között a Dorottya Hotel és Residence, az A52 Hotel és a B&B Hotel kivitelezése.

    Építési beruházások az egészségügyben és az egyéb magasépítések

    2019-ben 25 milliárd forint értékben vették kezdetüket építőipari beruházások az egészségügyben hazánkban, ami jelentősen kisebb volt a 2018-as beruházás-indításnál, igaz ez utóbbi év a második legmagasabbnak számított 2013 után a 2000-2019 közötti időszakot nézve. 2000-2018 között átlagosan évente 29 milliárd forint összegben kezdődtek meg egészségügyhöz kapcsolódó építési munkák, amelyhez képest a tavalyi évi elmaradása már sokkal kisebb, derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. 2019-ben vette kezdetét például Berettyóújfaluban a Büntetés-végrehajtási Egészségügyi Központ kivitelezése, Szegeden a SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika építése, Dunakeszi szakrendelő és pszichiátriai gondozó beruházás, Debrecenben elindultak az Onkoradiológiai Központ befejező munkái, valamint a fővárosban a IX. kerületi Szent Kristóf Gyermek Egészségügyi Centrum projekt.

    Az egészségügyben építőipari beruházások 26 milliárd forint összegben készültek el 2019-ben hazánkban, befejeződött többek között a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény felújítása Érden, a Szent Lőrinc Gondozóotthon építése Pécsett, valamint szintén elkészültek a Budapesti Szent Ferenc Kórház I. ütemének 2. szakasza esetében a befejező munkák, valamint a korábban már említett debreceni Onkoradiológiai Központ befejező munkái. Az idei évben pedig a tavalyinál jóval nagyobb összegben kerülhetnek átadásra egészségügyhöz kapcsolódó projektek, várhatóan befejeződik például a Budai Irgalmasrendi Kórház beruházás I. üteme, valamint 5 vidéki kórház felújítási munkái is elkészülnek (Pápa, Kisvárda, Hatvan, Aszód, Kistarcsa).

    Az egyéb magasépítések (kulturális, sport és egyéb közösségi létesítmények) közé tartozó építkezés-indítások minden eddigi rekordot megdöntöttek a tavalyi évben, összesen több mint 288 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés értéke, ami a 2018-as jelentős rekordot is túlszárnyalta 25 százalékkal. Az egyéb magasépítési projektek között több uszodaprojekt elkezdődött, például Zalaegerszegen a városi uszoda beruházás, elindult az új soproni uszoda építése, a Miskolctapolcai Strandfürdő strandfejlesztés II. üteme, és az új veszprémi sportuszoda kivitelezése. Építési fázisba lépett a nagykanizsai multifunkcionális sport és rendezvénycsarnok I. üteme, az új szegedi kézilabda csarnok, valamint a főváros IX. kerületében a multifunkciós kézilabda csarnok projekt is.

    De nem csak az elindított kivitelezések összege döntött rekordot az egyéb magasépítések esetében, jelentős értékben készültek el korábban megkezdett projektek is, az átadott létesítmények értéke meghaladta a 177 milliárd forintot, az előző évhez képest 68, míg 2017-hez képest 47 százalékos növekedést jelentve.

    Az EBI Építésaktivitási Jelentésről
    A kutatás célja: A projektadatbázis rendszeres (negyedévenkénti) feldolgozásának célja, hogy az egyedi építési projektek adataiból olyan aggregátumokat alakítsunk ki, amelyek új információt hordoznak az építési piac szegmenseinek teljesítményéről. A lakásépítést külön, a nem-lakáscélú magasépítést 9, a mélyépítést 8 szegmensre osztva aggregáljuk az egyedi projektadatokat.

    A készítők: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az ibuild.info a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.

    A teljes kiadvány megrendelésének feltételeiről és a kutatással kapcsolatos háttérinformációkról az ebi@ibuild.info  címre írva kaphat tájékoztatást.

  • Hosszú távú tervezés szükséges a lakáspolitikában

    A lakásállomány 100 éves megújulásához évente legalább 40 ezer lakásnak kellene megépülnie.  A 2019-es mennyiség a szükséges lakásépítésnek alig több, mint a fele. 2019-re sikerült a 7 ezres mélypontról (2013) feltornázni az építési számot közel 20 ezerre, amelyben a kormányzati intézkedéseknek (5%-os áfakulcs, csok) alapvető szerepük volt.  Fontosnak tartjuk, hogy a Kormány aktív intézkedésekkel őrizze meg legalább a 2019-es lakásépítési szintet, találjon olyan ösztönzőket, amelyek pótolni tudják a kivezetett kedvezményes áfakulcsot. Ugyanakkor pozitívnak tartjuk a 2019-ben bevezetett falusi csok által biztosított áfavisszatérítési lehetőséget.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Az elmúlt hetekben végzett kérdőíves kutatásunkban az 1227 válaszadó több mint 95 százaléka úgy gondolta, hogy szükség van Magyarországon hosszú távú lakásprogramra. (A válaszadók kétharmada 25-35 év közötti fiatal volt. A teljes kutatás eredményeit a közeljövőben publikáljuk.)

    Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Ez az intézmény olyan eszköz lehetne a kormányzat kezében, amely alkalmas a konjunktúra kiegyenlítésére, az építőipar tervezhetőségének javítására, Budapest versenyképességének növelésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására. Fontosnak tartjuk, hogy egy induló bérlakás építési programban érvényesüljenek a „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.

    A bérlakásépítés mellett lehetséges és érdemi eszköznek tartjuk a falusi csokhoz hasonló áfavisszatérítés kiterjesztését a nagyobb településekre is, vagy a népesedési célokat, a családok érdekeit közvetlenül figyelembe vevő kedvezményes lakásépítési áfakulcs újragondolását.

    Ausztriában évente 15 ezer bérlakás épül. Ennek a rendszernek a figyelembevételével készítettük el a „közhasznú lakásépítési program” javaslatunkat, amelyben három gyermek megszületése esetén a bérlő család vételi jogot kapna a lakásra. Az állam olcsó hitellel, esetleg építési terület rendelkezésre bocsátásával támogatná a rendszert, amely a jelenleginél nagyságrenddel kedvezőbb bérleti díjat és minőségi lakhatást kínálna a családok részére.

    A KSH szerint 2019-ben az előző évhez képest:

    ·         2019-ben az új lakások közel felét (49%) Budapesten és Pest megyében vették használatba. A Dunántúli nagyrégióba esik a használatba vett lakások 33%-a, az Alföld és Észak nagyrégióba a lakások 18%-a.

    ·         Budapesten 5.838 lakást vettek használatba, 51%-kal többet, mint 2018-ban. A kisebb városok kivételével – ahol csak 3,6%-os bővülést mértek –, minden településkategóriában kétszámjegyű volt az új lakások számának növekedése.

    ·         A természetes személyek által épített lakások aránya 46%-ról 41%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 53%-ról 57%-ra nőtt 2018-hoz képest.

    ·         Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50%-a családi házban, 42%-a többlakásos épületben, 3,8%-a lakóparkban található.

    ·         A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2,7 m2-rel, 96,6 m2-re csökkent 2018-hoz képest.

    ·         Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 35.123 volt, 4,3%-kal kevesebb, mint 2018-ban. Az új lakások 55%-át a fővárosban és Pest megyében tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma Budapesten (1,4%) és a községekben (4,7%) emelkedett, a megyei jogú városokban (12%) és a többi városban (10%) csökkent. Az építtetők az esetek 46%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7, a megyei jogú városokban 47, a többi városban 66, a községekben pedig elérte a 89%-ot.

    ·         A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 3,9%-kal több, összesen 14.282 lakóépület építését tervezik. A nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 4166, amely 4,1%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    ·         2019 utolsó negyedévében a használatba vett lakások száma magasabb volt az építési engedélyek (bejelentések) számánál, ez az első ilyen negyedév az elmúlt 5 évben.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

  • Kész helyett félkészházat keresnek a vevők

    Kevesebb, és zömmel nem kulcsrakész, hanem csupán félkész vagy szerkezetkész épületekre szerződnek most a kész­házvásárlók, akik igyekeznek költségtakarékosan, kalákába összeállva, ismerős villanyszerelővel, festővel és burkolóval befejezni új otthonukat – mondta a Világgazdaságnak Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Környezettudatos és Szerelt Technológiás Szakmai Tagozatának (Makész) elnöke. A költségek lefaragása érdekében sokan egyéni megoldásokhoz folyamodnak, ami sajnos többnyire számla nélküli szakipari munkákat jelent, jelentős utánpótlást biztosítva a feketegazdaság továbbterjedéséhez - tette hozzá.

    A kalákában építkezést egyébként nemrég a jogszabályok tették lehetővé, ami hatalmasra nyitotta a kaput a szívességinek álcázott munkavégzés előtt. Mindeközben a magánerős, saját célra építkezők számára már nem kötelező az e-napló vezetése, illetve építésvezető-művezető alkalmazása sem, aminek következtében a túl bürokratikus, bonyolult adminisztrációból hirtelen a ló másik oldalán találták magukat az érintettek. A korábbi előírások eltörlése azonban minőségi kockázatokkal jár, aminek kellemetlen és költséges mellékhatásait utóbb érzékelik majd az építkezők – hangsúlyozza a Makész elnöke.

    Az építési szakszövetség tagozatába tartozó cégek a piac egyharmadát fedik le.

    A lakásáfa-emelés láthatóan átírta a piaci trendeket, hiszen az eddig 5 százalékos áfával számolt kulcsrakész kivitelezés – amelybe még a konyhabútort is bele tudták számolni – hirtelen 22 százalékkal lett drágább, újratervezésre kényszerítve az érdeklődőket.

    Forrás és a teljes cikk: Világagzdaság

     

  • Mi lesz ezekkel az új épületekkel?

    Azon az épületek esetében, amelyeknek az építési engedélyét még a 2019. november 29. előtt érvényes elvárások alapján adták ki a működtetésükhez tervezett megújulóenergia-hányad még úgy érte el a minimálisan előírt 25 százalékos arányt, hogy abban 7 százalékig figyelembe lehetett venni a sugárzásos hőmennyiséget, vagyis az épületet felmelegítő napsütés energiáját. 

    Az uniós elvárásokhoz igazodó módosításban azonban ez a hőnyereség kikerült a számításnál figyelembe vehető tényezők közül, ez pedig a korábban építési engedélyt szerző épületek esetében most azt is jelentheti, hogy nem felelnek meg az előírásoknak. Ez értelemszerűen azoknál az épületeknél történhet meg, amelyek nem érték el a legalább 33 százalékos megújulóenergia-hányadot.

    Az ezt meghaladó arány felhasználására tervezett épületek nincsenek veszélyben, mert azokat a 7 százalék kiesése nem viszi a küszöbérték alá. Ilyenből azonban kevés van, mert a megújuló energia felhasználásának növelése nem olcsó. Ráadásul az arány utólagos növelése még drágább, ráadásul az eredeti műszaki tartalom, beruházási terv és költségvetés jelentős módosításával és túllépésével jár.

    A lakóépületeket tipikusan a minimálisan előírt megújulóenergia-hányad hasznosítására tervezték, ezek a rendelet módosítása miatt most nem kaphatnak használatbavételi engedélyt, ha nem érik el a napsütéses energia nélkül a kalkulált 25 százalékos arányt – érzékeltette a probléma súlyát Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) elnöke. A szakember arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál kezdeményezték az átmeneti rendelkezés megalkotását.

    Forrás: Világgazdaság

     

  • Megéri a másik településen bérlő lakáskiadóknak

    Az, aki például Budapest III. kerületében levő garzonját bérbe adja, és a főváros XX. kerületében, a munkahelyéhez közel bérel lakást, nem csökkentheti a bérbeadásból származó bevételét - mutat rá az adóhatóság.

    A bérbeadásból származó bevétel csökkentésének feltételei:

    a bérbe adott, és a bérelt lakás nem azonos településen van,
    a bevétel csak az azonos évben megfizetett bérleti díjjal csökkenthető,
    a bérbeadás, illetve a lakásbérlés időtartama meghaladja a 90 napot,
    a magánszemély más tevékenységből származó bevételével szemben nem számol el költséget a bérelt lakásra,
    az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítik meg.

    Forrás: MTI, NAV

  • Folytatja bérlakásépítési programját a XIII. kerület

    A XIII. Kerületi Önkormányzat az új ciklusban is folytatja a 2002 óta tartó bérlakásépítés-programját, eddig 11 helyszínen 632 önkormányzati lakást építettek több mint 10 milliárd forintból, és 30 ezer négyzetméternél nagyobb lakásfelületet adtak át a bérlőknek.

    Ennek a programnak a keretében épül föl a Jász utca 72. szám alatt egy 35 lakásos bérház, a beruházás során fontos szempont, hogy az épület megfeleljen a passzívház kritériumainak.

    Az épületen belül 1-1,5-2 és 3 szobás, jellemzően 35-40, 50-55 és 65-70 négyzetméter alapterületű összkomfortos lakások lesznek. A minimális alapterület minden esetben meghaladja a 35 négyzetmétert. Az önkormányzat esélyegyenlőségi szempontjai szerint 2 lakást mozgáskorlátozottaknak terveznek. Minden lakáshoz tartozik majd egy parkoló, a 35-ből 2 ugyancsak akadálymentesített. Az épületnek 1 pinceszintje, 2 felszín feletti, ötemeletes (liftes) lakótömbje lesz. Az új bérház területe a Jász utca – Fáy utca – Forgách köz – Zsinór utca által határolt tömb közbenső része.

    A Petneházy utca 90. szám alatti ingatlanon épül majd a következő önkormányzati bérház 67 lakással. Az előkészületek a tervek engedélyeztetésénél tartanak. A kivitelezés várhatóan idén augusztusban kezdődhet.

    Az elmúlt öt évben két másik bérlakás-építést is elindítottak a XIII. kerületben, ezek egyike volt a Kartács utca 14. szám alatti ötemeletes lakóház, 23 lakással, melynek az építés költsége 961 millió forintot tett ki. Tavaly júniusban pedig a Klapka Központban, a Kassák Lajos utca, Klapka utca, Tüzér utca, Pattantyús utca által határolt területen készült el 33 önkormányzati lakás, 4,3 milliárd forintos költséggel.

    Forrás: Portfolio.hu

  • Felelőtlenség lazítani a kivitelezői felelősségbiztosításon

    „Amilyen elhamarkodottan lett kiterjesztve 2017-ben családi házak építésére és felújításokra a kivitelezői felelősségbiztosítás, olyan elhamarkodott a lazítása. Pedig szükség lenne rá. A felelőségbiztosítás hasznos a kivitelezőnek és a megrendelőnek, ezért azt javasoljuk a szakembereknek, hogy ne hagyják el” – mondta Markovich Béla, a szervezetet létrehozó Mapei Kft. ügyvezetője.

    2017-es indulása óta mintegy 100 kárigény érkezett a Magyar Építőipari Szakemberek Közössége kedvezményes kivitelezői felelősségbiztosításának terhére. A kárigények a néhány százezer forinttól a milliós tételig terjedtek. Egy ilyen kár lehetetlen helyzetbe hozhatja a vállalkozást és az építtetőt egyaránt, mivel a mikro- és kisvállalkozások többsége alultőkésített, nagyon rossz a cégek likviditási helyzete.

    Ezzel szemben a Szakemberközösség által kínált legkedvezőbb konstrukció éves díja annyiba kerül, mint egy használt betonkeverő ára. Nem csoda, hogy a szolgáltatás nagyon sikeres volt, eddig 700 kivitelező kötött felelősségbiztosítást.

    A tőkeerő hiánya mellett nagy problémát jelentenek a gyenge vállalkozási ismeretek, melynek fejlődéséhez a szakemberbiztosítás, ha közvetve is, de hozzájárult. A Szakemberközösség jogsegélyszolgálatához rendszeresen érkeznek panaszok, hogy a szakemberek nehezen tudják érvényesíteni a jogaikat: nem fizetik ki a megrendelők a munkát, késedelmesen fizetnek, indokolatlan pótmunkákat követelnek, megalapozatlan minőségi kifogásokkal élnek. Gyakori probléma, hogy nem készül szerződés, vagy ha készül, nem olvassák el aláírás előtt. Óriási erőfeszítéseket teszünk azért, hogy ezen változtassunk, és fejlődjön az építőipar kultúrája – mondta Markovich Béla.

    Forrás: Mapei Kft.

  • Még mindig nehéz a bérlakást keresők helyzete

    A bérlakások piacával kapcsolatban egyetlen dolgot említ meg minden ingatlanközvetít: nagyon magasan járnak az árak. Tóth Viktória, a Balla Ingatlan XIII. kerületi irodájának szakmai vezetője például úgy fogalmazott, hogy míg a kerületben rettentő nagy igény lenne kiadó lakásokra, a problémát az jelenti, hogy a tulajdonosok túl magas bérleti díjakat kérnek.

    Mint kifejtette: miközben a bérlők - például a diákok - fejenként mintegy 50-70 ezer forintos bérleti díjat tudnak bevállalni, addig a tulajdonosok inkább 100 ezer forintban gondolkodnak. Ez egy nagy alapterületű lakásnál azt jelenti, hogy ha hárman összeállnak a bérlő diákok, akkor egy nagyobb lakást 210 ezer forintért már ki tudnának venni, ezzel szemben az adott ingatlant minimum 300 ezerért adná csak ki a tulajdonosa. Ráadásul a bérlők szempontjából ehhez az összeghez még hozzáadódik kéthavi kaució és az előre kifizetett egyhavi díj, így az indulásnál kifizetendő összeg egy ilyen lakás esetében már közel jár az egymillió forinthoz - tette hozzá a szakértő.

    Schneider Zoltán, a Balla Ingatlan belvárosi irodájának szakmai vezetője is arra hívta fel a figyelmet, hogy míg az elmúlt években jellemző volt, hogy nyáron megjelentek a bérlakások iránt érdeklődők a belvárosi ingatlanpiacon, ők mára eltűntek, mert a belső kerületekbe hiába jönnek, nem találnak kiadó lakást. De nem is nagyon tudnák megfizetni az árakat, hiszen az általuk általában keresett 100-120 ezres kategória nem létezik a kiadó ingatlanok piacán - hangsúlyozta.

    De ugyanez a helyzet a külső részeken is, így például Marosvölgyi Gabi, a Balla Ingatlan Csepeli és Szigetszentmiklósi irodáinak szakmai vezetője szerint is az a legnagyobb gond, hogy nincs kínálat, miközben a kiadó lakásokra továbbra is rendkívül nagy az igény. Az árak viszont változatlanul magasak. A bérlők akár 140 ezer forintot is hajlandóak lennének kiadni havonta egy kiadó lakásért, de a kiadó családi házakra is mutatkozik kereslet 200-250 ezer forint havi bérleti díjakért, de ezekből is szerény a választék.

    Nincs ez másként a XIX. és XX. kerületekben sem, ahol nem nagyon lehet 100 forint alatt kiadó lakást találni, akármilyen kicsi is legyen az. Egy 40-45 négyzetméteres lakás bérleti díja jelenleg, átlagosan, minimum 120 ezer forint havonta - mondta Lendvainé Pető Zsuzsanna, a Balla Ingatlan XIX. és XX. kerületi irodájának szakmai vezetője, aki szerint a lakáskiadással alapvetően nincsenek gondok, hiszen a bérleti díjak továbbra sem mérséklődnek és nagy a kereslet a bérlakások iránt.

    Kántor Istvánné, a Balla Ingatlan X. és XVII. kerületi irodájának szakmai vezetője ugyanakkor azt megjegyezte, hogy a lakáskiadásnál egyre hosszabbra nyúlik a megtérülési idő. Az árak stagnálnak a bérlakások piacán, annak ellenére, hogy a kereslet még mindig erőteljes: ma azt az ingatlant is ki lehet adni - bár nyomott áron -, amire 5-10 éve még lehetetlen lett volna bérlőt találni. A kétszobás lakások bérleti díjai jelenleg 120-150 ezer forint között mozognak - tette hozzá.

    Hart Erzsébet, a Balla Ingatlan VIII. és IX. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint az egyszobás lakások bérleti díja is 100 ezer forintnál indul, míg a másfél-kétszobás lakások 130-150 ezer forinttól bérelhetők.

    Azonban ha eltávolodunk a fővárostól, akkor is azt halljuk, hogy kevés a kiadó ingatlan, és sokan keresnek bérlakást. Dr. Kovács Csaba, a Balla Ingatlan Fejér megyei irodája vezetője szerint a kiadó lakások kínálata nagyon szűkös a Velencei-tónál, így akik keresnek, azok nem nagyon találnak maguknak megfelelő bérlakást. Pedig, mint a szakértő mondja, sokan nézelődnek folyamatosan a bérleti piacon, főleg azok, akik Székesfehérváron dolgoznak. A bérleti díjak 100-150 ezer forint környékén mozognak, melyért egy kisebb, kétszobás házat tudunk kivenni errefelé.

    Vannak viszont olyan területek, ahol az ingatlanközvetítők a magas árak mellett más folyamatot is érzékelnek. Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai irodáinak régiós vezetője azt érzékelte, hogy a kereslet az elmúlt hónapokban csökkent a kiadó lakások iránt, aminek szerinte az lehet az oka, hogy sokan a lakásbérlés helyett megpróbálnak inkább vásárolni. A bérlők egy része ugyanis rájött arra, hogy a jelenlegi árakon nem éri meg ingatlant kivenni, így aki elő tudja teremteni a szükséges önerőt, az inkább hitel segítségével vásárol.

    Mindez persze nem jelenti azt, hogy csökkennének a bérleti díjak is, ugyanakkor a szintjük elérte azt a lélektani határt, aminél feljebb már valószínűleg nem fognak menni - vélekedett Nagy Csaba. Ez azt jelenti, hogy egy kétszobás panellakásért 120-150 ezer forintot kérnek el, de találhatunk ennél drágább ajánlatokat is a XI. kerületben.

    Nagy Andrea, a Balla Ingatlan bel-budai és III. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint sincs hiány kiadó ingatlanokból. Az árak errefelé is gondot jelentenek, hiszen a 100-150 ezres kategóriára lenne kereslet, ilyen viszont valóban nincs túl sok a piacon. Ugyanakkor a bel-budai kerületekben akár 250 ezer forintig viszonylag könnyen ki lehet adni az ingatlanokat, míg a normális adottságú, kisebb kiadó lakások ára 140-150 ezer forintnál kezdődik. Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy egyre inkább úgy tűnik, a bérleti piac is egyre kevésbé mozog, itt is inkább visszaesést lehet tapasztalni, ahogy a lakáseladásoknál is.

    Forrás: Balla Ingatlan

  • Korlátozták a zöldmezős lakásépítést a budapesti agglomerációban

    A rendeletmódosítás értelmében tavaly november végétől új lakóterületek kijelölésére már csak akkor van lehetőség, ha a lakóterületfejlesztési igényt a meglévő, beépítésre szánt területeken belül igazoltan nem lehet kielégíteni, és az ehhez szükséges infrastrukturális többletigényeket a település biztosítani tudja.

    Az új lakóépületek építésére irányuló építési tevékenységek száma az elmúlt években jelentős mértékben megnőtt. Sok településen azonban a meglévő lakóterületeken belül már nem férne el az az új lakásállomány, melyre igény mutatkozik, így új lakóterület kijelölésére lehet szükség a meglévő építési övezetek átsorolásával, vagy akár új beépítésre szánt területek kijelölésével. A településeken az új lakások létesítésével egyre növekvő lakásállomány azonban folyamatosan növekvő lakosságszámot is jelent. A lakosságszámhoz tartozó szociális és egyéb infrastrukturális igényeket a települési önkormányzatnak biztosítania kell, amely nem kevés ráfordítást és körültekintést igényel, ezért különösen előrelátó módon kell eljárni, ha a település új lakóterületek kijelölése mellett dönt.

    A Budapesti Agglomeráció települései tekintetében a Kormány az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) módosításával meghatározta azokat a minimális követelményeket, melyeket biztosítani szükséges abban az esetben, ha új lakóterületek kijelölésére kerül sor [269/2019. (XI. 19.) Korm. rend. 1. §; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 10/A §]. A 269/2019. (XI. 19.) Korm. rendelet indoklása szerint a termőföld olyan rendelkezésre álló, pótolhatatlan nemzeti kincsünk, melynek fenntartását törvényi eszközökkel védeni kell, és a termőföld csökkenésének veszélye különösen a Budapesti Agglomeráció vonatkozásában áll fenn.

    Forrás és további részletek: Építési Jog

  • Épülnek a bérlakások Nyírbátorban

    A hitelből és saját forrásból finanszírozott építés első üteme egymilliárd fointba került - írja az Index a Világgazdaság cikke alapján. Ebben megépült már egy 114 férőhelyes munkásszálló, valamint folyik 71 lakás építése. Ezek a lakások részben bérlakások lesznek, részben eladásra épülnek.

    "A területet tömbházak, sorházak és kertes házak is színesítik majd. A külföldi tanulmányutak tapasztalatai azt mutatják, hogy fontos szempont a heterogén lakóingatlan-állomány és lakosságösszetétel garantálása - mondta a lapnak Máté Antal, Nyírbátor polgármestere.

    Tíz éven belül 600-800 lakás felépítését tervezi a nyírbátori önkormányzat.

    A lakhatási feltételek javításával a város szeretné ott tartani a lakosságot, valamint kiszolgálni az ipari park többezer munkavállalót foglalkoztató vállakozásainak igényeit.

    A polgármester nem híve a vissza nem térítendő állami támogatásnak a piac- és versenytorzító hatása miatt. Úgy véli azonban, hogy javítani kellene az állami feltételrendszeren, az önkormányzatokat kedvező hitelekkel, a kamatok egy részének átvállalásával, hosszú távú programokkal lehetne ösztönözni, de a magánszférának is be kell szállnia a lakásépítésekbe.

  • Talán már nem nőnek tovább a hazai lakásbérleti díjak

    A portál közel 400 ezer hirdetés adatai alapján négyéves távlatban vizsgálta Budapest és a legnagyobb vidéki városok albérletpiacán a kereslet és a kínálat alakulását, a kiadási idők változását.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy a kereslettel ellentétben a kínálat nem tetőzött, sőt fokozatos bővülést mutat Budapesten és a megyei jogú városokban, köztük a legnagyobb egyetemvárosokban. 2016-hoz képest mára 40 százalékkal nőtt, 2019-ben pedig 13 százalékos volt a bővülés az előző évhez képest.  A kínálat növekedésében a korábbi évek a befektetési célú lakásvásárlásai is szerepet játszanak. “Bár a turizmus felívelése miatt a kiadó ingatlanok egy része nem jelent meg az albérletpiaci kínálatban, mert lakáshotelként üzemeltették, sok befektető azonban a hosszú távú kiadást választotta” - fogalmazott a szakember.

    Az ingatlan.com elemzése szerint az elmúlt négy évben némiképp növekedett a kiadási idő. Budapesten 2016-ban átlagosan 25 nap alatt talált bérlőre egy lakás, 2017-ben és 2018-ben egyaránt 28 nap kellett ehhez, tavaly pedig 29 napra volt szükség. Közben a megyei jogú városokban a kiadási idő a 2016-os 29-napról 2019-re 36 napra nőtt. Balogh László szerint lényegében a kiadási idő szerény mértékű emelkedése összefügg a kínálat bővülésével, a bérlők ugyanis szélesebb palettáról válogathatnak. “Most nagyjából egy hónap alatt lehet bérlőt találni. A kiadási idő várhatóan nem fog komolyabb mértékben növekedni, mert a tulajdonosoknak veszteséget jelent, ha üresen áll a lakás, így ezeket még olcsóbban is érdemesebb kiadni. Igaz, vannak olyan tulajdonosok, aki még abban az időszakban keresik az új bérlőt, amíg a régi még ott lakik az ingatlanban” - fogalmazott az ingatlan.com szakembere.

    Az ingatlan.com a bérleti díjak változását is megvizsgálta annak apropóján, hogy napirendre került az albérletpiacon az egyik legjelentősebb keresletet biztosító egyetemisták számára elérhető diákhitel összegének esetleges emelése - részben a lakbérek emelése miatt. A budapesti kiadó lakások átlagos bérleti díja 165 ezer forint volt január végén, a megyei jogú városokban pedig ugyanez 100 ezer forintot tett ki, ami 10, illetve 11 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten. Ugyanakkor több népszerű budapesti kerületben már megállt a drágulás.  Összességében a bérleti díjaknál továbbra is emelkedés látható, de jóval lassabb ütemű a drágulás, mint az elmúlt években.

    Trencsán Erika, az ingatlan.com csoporthoz tartozó money.hu vezető pénzügyi szakértője a diákhitelről azt mondta, hogy ez az egyik legkedvezőbb konstrukció a teljes magyarországi hitelpiacon. A szabad felhasználású diákhitel kamata jelenleg közel 2 százalék, a törlesztést pedig csak akkor kell elkezdeni, ha vége a diákéveknek. Jelenleg havi 70 ezer forint a Diákhitel1 maximális összege, ami Budapesten és a többi egyetemvárosban sem elég a bérleti díjakra, ezért a maximális hitelösszeg növelés ebből a szempontból indokolt lehet.

    Forrás: ingatlan.com

  • Befagyasztják a lakbéreket Berlinben

    A lakhatási költségek rohamos emelkedése miatt hozott törvény a 2014 előtt épült lakásokra vonatkozik, és a tavaly nyári szinten fagyasztja be a bérleti díjakat 2025-ig. A városvezetés számításai szerint ez hárommillió berlini helyzetét javítja.

    Az új szabályok alapján a négyzetméterenkénti havi lakbér az építés évétől és a komfortszinttől függően nagyjából 4 és 12 euró (1360-4080 forint) között lehet, az érvényes és jövőben kötendő bérleti szerződések esetében egyaránt. A felső határokat kétévente hozzá kell igazítani a reáljövedelem változásának mértékéhez.

    A 3,6 millió lakosú Berlin az első a 16 német tartomány közül, amelyben jogszabályi eszközzel igyekeznek megállítani a lakbéremelkedést. A drágulás csaknem valamennyi városra és nagyobb településre jellemző, és a lakosság jelentős részét sújtja, mivel a németek jellemzően nem saját tulajdonú, hanem bérelt ingatlanban laknak.

    A berlini Képviselőházban - a tartományi törvényhozásban - a kormánypártok, a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és az SPD-tól balra álló Baloldal (Die Linke) szavazataival fogadták el az előterjesztést. A többi között arra hivatkoztak, hogy sok berlini jövedelmének több mint 50 százalékát viszi el a lakbér, és az alacsonyabb jövedelműek egyre inkább kiszorulnak a városból, ahol veszélyes piaci buborék kialakulásával fenyeget az elharapódzó ingatlanspekuláció.

    Az ellenzék és több gazdasági érdekképviselet szerint a törvény alkotmányellenes módon korlátozza a tulajdon feletti rendelkezés szabadságát, és elriasztja az ingatlanberuházókat, a városvezetés így csak tovább súlyosbítja a lakásínséget. Közölték, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak.

    Berlinben és a legtöbb német nagyvárosban a 2010-es évek elején, az euró jövőjét övező aggodalom és az alacsony kamatok révén indult el az ingatlanok árának, és ezzel együtt a lakbérek emelkedése. A gyors ütemű emelkedéshez az is hozzájárult, hogy a legtöbb nagyváros lakossága növekszik, Berliné például évente 30-40 ezer fővel. Így a fővárosban az utóbbi 10 évben nagyjából 100 százalékkal emelkedtek a lakbérek. A legtöbbet az újépítésű lakásokért kell fizetni, a négyzetméterenkénti 18-20 eurós havi bérleti díj sem számít ritkaságnak, míg a havi bruttó átlagkereset nagyjából 3500 euró.

    Forrás: MTI

  • LITT: több új lakás, jól működő bérlakásszektor, építőipari hatékonyságnövelés szükséges

    A Testület kiadványának bemutatásakor Scheer Sándor, a LITT elnöke elmondta, hogy a lakásárak jelentős emelkedése után 2019-től mérséklődés látszik mind az árdinamikában, mind a keresletben, ugyanakkor jelentősen romlott lakásvásárlás elérhetősége, különösen Budapesten. A kínálati oldalon több súrlódás is azonosítható, melynek eredményeként a hazai lakásállomány megújulása alacsony, ráadásul 2021-től visszaesés várható az újlakás-átadások szintjében.

    A javaslatcsomag megállapítja, hogy a lakások iránti erős kereslet támogatta a lakásárak jelentős növekedését. Ezt a hatást fokozta a költésgek növekedése. Ugyanakkor a lakásépítések számának növekedése ellenére is alacsony a lakásállomány megújulása. Ez nem is fog javulni, hiszen a lakásáfa visszaemelkedése és a költségnövekedés folytatódása miatt az új lakások kínálatának jelentős visszaesése várható 2021-től. A lakásépítések növekedését a szakképzett munkaerő hiánya is akadályozza.

    A helyzetértékelés szerint:

    ·         a lakásárak jelentős emelkedése után 2019-től mérséklődés látszik a keresletben,

    ·         a hazai lakásállomány megújulása alacsony,

    ·         2021-től visszaesés várható az újlakás-építések szintjében,

    ·         a szakképzett munkaerő hiánya korlátozza az építőipar teljesítményét,

    ·         a vállalkozói bérlakásszektor fejlesztése kívánatos lenne.

    A LITT javaslatai a fenti helyzet kezelésére:

    Az újlakás-kínálat növelése hosszú távon:

    •           Egészséges lakásépítési volumen meghatározása és kommunikálása, majd a célértékek elérésének támogatása, szabályozása.

    •           Otthonteremtési kerekasztal létrehozása: koordináció az illetékes tárcák között, kontraciklikus állami beruházási politika.

    •           Kihasználatlan állami és önkormányzati telkek, valamint barnamezős területek hasznosítása, továbbá a spekulációs telektartás ellenösztönzése.

    Az elérhető lakhatás biztosítása:

    •           Vállalkozói bérlakásprogram kialakítása: a vállakozói lakásbérbeadás áfamentessége hosszú távú bérbeadás esetén.

    •           A bérlakáspiac átfogó újragondolása, szabályozás kialakítása.

    •           Célzott, hosszú távú, alacsony fix kamatozású hitel nyújtása hosszú távú bérbeadás esetén.

    Az építőipar hatékonyságának és a hazai alapanyaggyártás ösztönzése:

    •           Az építőipari képzés fejlesztése és az építőipari szakmunka presztízsének emelése.

    •           A hazai építőipari alapanyaggyártás ösztönzése és fellendítése.

    •           Az építőipari gépesítettség növelése.

    Új lehetőségek keresése az üzemeltetésben és az adminisztratív akadályok enyhítése a kereskedelmiingatlan-piacon:

    •           Automatizálási lehetőségek feltérképezése az üzemeltetésben.

    •           Épület-üzemeltetési képzés indítása.

    •           A „plázastop” törvény felülvizsgálata.

    •           Az értékbecslői fejkvóta felülvizsgálata.

    A Magyar Nemzeti Bank által 2019-ben életre hívott LITT-nek kettős célja volt: az ingatlanpiac és a gazdaságpolitika legfontosabb szereplői közötti hatékony és rendszeres információcsere biztosítása, valamint olyan fórum létrehozása, ahol a piaci szereplők közvetíthetik a szabályozó hatóságok felé a piac működési környezetének súrlódásait, és az ezekre tett szabályozói megoldási javaslataikat.

     

  • A lakásépítés és -felújítás szerepe a kormányzati politikában

    Egy, a lakásügyi fejlesztésekért felelős kormánybiztos segítené a kapcsolódó feladatok összehangolását, esetenként a konkrét kormányzati intézkedések előkészítését, végrehajtását, monitoringját.

    Az építőiparban kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és a szakképzés tervezésének szempontjából is.

    A kormányzatnak meg kellene találni azokat tartós, kiforrott eszközöket, amelyekkel a lakásprogramban meghatározott célszámok közelében tudja tartani a lakásépítések és -felújítások éves volumenét.  Ehhez legalább 15 éves perspektívában szükséges gondolkozni, tervezni.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

     

    A lakásállomány 100 éves megújulásához évente legalább 40 ezer lakásnak kellene megépülnie.  Jelenleg jó, ha 19-20 ezer épül (2019), ami a szükséges lakásépítési mennyiségnek alig a fele. 2019-re sikerült a 7 ezres mélypontról (2013) feltornázni az építési számot közel 20 ezerre, alapvetően fontosnak tartjuk, hogy a Kormány aktív intézkedésekkel őrizze meg legalább ezt a szintet.

    A kedvezményes áfa kivezetését a Kormány azzal indokolta, hogy sok esetben nem a célcsoportként meghatározott családokhoz jutott el a támogatás. Ugyanakkor mindezidáig nem került meghatározásra az az eszköz, amely a kormányzati célokkal összhangban kompenzálni tudja a lakásépítési kedvezményes áfakulcs (5%) kiesését.

    Elemzői konszenzus van abban, hogy kedvezményes lakásáfa kivezetése okán a lakásépítések száma legalább 20-25 %-kal esni fog.

    Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Ez az intézmény olyan eszköz lehetne a kormányzat kezében, amely alkalmas a konjunktúra kiegyenlítésére, az építőipar tervezhetőségének javítására, Budapest versenyképességének növelésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására.

    A bérlakásépítés mellett lehetséges és érdemi eszköznek tartjuk a falusi csokhoz hasonló áfavisszatérítés kiterjesztését nagyobb településekre is.

    Ausztriában évente 15 ezer bérlakás épül. Ennek a rendszernek a figyelembevételével készítettük el a „közhasznú lakásépítési program” javaslatunkat, amelyben három gyermek megszületése esetén a bérlő család vételi jogot kapna a lakásra. Az állam olcsó hitellel, esetleg építési terület rendelkezésre bocsátásával támogatná a rendszert, amely a jelenleginél nagyságrenddel kedvezőbb bérleti díjat és  minőségi lakhatást kínálna a családok részére.

  • Mondd meg TE: milyen legyen a bérlakásépítési program!

    A kitöltés legfelhjebb 2 percet vesz igénybe.

    Köszönjük!

  • Varga Mihály szerint egy kiszámítható bérlakáspiac segítené a munkaerőmobilitást

    Mandinernek adott interjújában Varga Mihály arról beszélt, hogy egyszerre osztja és vitatja is a jegybankelnök állításait – írja a hvg.hu. Az eredmények közé sorolta, hogy 2019-ben várhatóan az utóbbi hat év legtöbb lakása épült; a magyar kormány a családi otthonteremtési kedvezménnyel és a hozzákapcsolódó hitelekkel lehetővé tette, hogy 700lakásá milliárd forintnyi forrás kerüljön a lakásépítési piacra. Elismerte, hogy ennek keresletnövelő hatása is volt, amivel az építőipari kínálat nem tartott lépést.

    Speciális területnek nevezte a budapesti lakásárak alakulását, ahol az alacsony hozamok és a változó árfolyam miatt megjelentek a befektetési célú lakásvásárlások és a külföldi szereplők is. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a Magyar Állampapír Plusz júniusi megjelenése óta épp a kormány fékezi az árnövekedést, 3300 milliárd forint érkezett megtakarításként a kincstárhoz, ami csillapítja az ingatlanpiacot, ezt lehet látni a második féléves adatokon.

    Hangsúlyozta, hogy kormány célja változatlan: lakáshoz juttatni a fiatal családokat. Megjegyezte, hogy 550 ezer üres ingatlan van Magyarországon, ezért az építések mellett hangsúlyt kell fektetni a lakásállomány megújítására is. "Viszont ha be akarunk illeszteni több csoportot is a munkaerőpiacra, akkor az ő költözésüket, mobilitásukat egy kiszámítható, fejlett bérlakáspiac segíthetné, de ez nem létezik" – jegyezte meg, és megerősítette: a gazdaságvédelmi akció következő lépéseiben a lakásállomány és a lakáshoz jutás kérdésével is foglalkozik a tárca.

    Forrás: hvg.hu

  • Idén a lakásépítési ágazatot kell helyzetbe hozni

    Koji László a szakszövetség médiatagozata által szervezett háttérbeszélgetésen ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a lakásgazdálkodásnak piaci alapon kell működnie, ami annyit jelent, hogy a magántőkére is szüksége van az ágazatnak, hiszen a támogatási rendszer önmagában nem oldja meg a jelenlegi lakásgazdálkodási helyzetet.       

    Az ÉVOSZ elnöke szerint a kormánynak egy 10-15 évre szóló lakásgazdálkodási programot kellene készítenie, amelyben pontosan megjelöli a többi szereplő - főváros, megyei jogú városok, Magyar Nemzeti Bank, kereskedelmi bankok, nagyobb cégek és a lakosság - feladatait, hatáskörét és lehetőségeit. Az ÉVOSZ mindezek elősegítése érdekében kidolgozott egy 10 pontból álló javaslatcsomagot, hogy a lakásépítések, lakásfelújítások lendülete 2020-2021-ben se törjön meg - mondta a szakember, aki hozzátette, hogy a dokumentumot már el is juttatták a kormány építésgazdaságért felelős intézményeinek.  

    A szövetség az új lakásoknál azt javasolta, függetlenül attól, hogy az ingatlanokat 5 vagy 27 százalékos áfa terheli, maximum 7,7 millió forintos áfavisszatérítés lehetőségét kellene megteremteni. A lakásfelújításoknál pedig felvetették a felújítási áfaérték 50 százalékának, maximum 3 millió forint, számla alapján történő visszaigénylésének a bevezetését. Ez utóbbit azért tartja fontosnak a szakszövetség, mert számításaik szerint tavaly 80 milliárd forint áfabevételtől esett el a költségvetés a lakásfelújításoknál kötött szóbeli megállapodások miatt. Javasolták továbbá egy hosszú távú Panelprogram kidolgozását, a meglévő lakásvagyon meghatározó részét alkotó panellakások lakhatási minőségének javítása érdekében.     

    A kereslet - kínálati oldal egyensúlyban tartása miatt az ÉVOSZ szorgalmazta például azt is, hogy a települési önkormányzatok és a magánszektor (ingatlanfejlesztők, kereskedelmi bankok) együttműködésében hozzanak létre ingatlanalapokat, lakóingatlan fejlesztések érdekében. Továbbá javasolták még az állami, fővárosi, önkormányzati bérlakásprogram előkészítését, elindítását, ahol az üzemeltetés, a közös költségek és a bérleti díjak megállapítása a tervek szerint állami-önkormányzati hatáskörben, kontroll alatt maradnának.    

     A csomagban kitértek egy az iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztését és gyártását támogató innovációs pályázat kiírására is, amely csak az építésgazdaság területén működő vállalkozásokat célozná. Koji László szerint az ilyen formában nyújtott állami támogatás is alkalmas lehet a lakásépítési kapacitások bővítésére. A jól képzett szakemberek megtartásáért az ÉVOSZ annak lehetőségét is felvetette, hogy a rendezett költségvetési kapcsolatokkal működő vállalkozásoknál a munkaadó adó- és járulékmentesen adhasson új építésű lakásnál egy munkavállalójának egy alkalommal maximum 6 millió forint, lakásfelújításnál pedig 3 millió forint munkáltatói hitelt, illetve vissza nem térítendő támogatást.

    Forrás: MTI

  • Drágulással nyitotta az évet az albérletpiac

    Még mindig tempós emelkedést mutatnak az átlagos bérleti díjak Budapesten és a megyeszékhelyeken, ám a részletes adatok alapján már vannak fővárosi kerületek és vidéki nagyvárosok, ahol megállt a drágulás - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amelynek apropóját az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat új összeállítása adta. Az összeállítás a bérleti díjak változását vizsgálta évtizedes távlatban.

    Az Eurostat szerint 2007 és 2019 harmadik negyedéve között Magyarországon több mint 60 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak. Ezzel a magyar piac dobogós lett, ennél nagyobb bérletidíj-emelkedés csak Csehországban és Litvániában volt, előbbiben közel 80, utóbbiban több mint 100 százalékkal mentek feljebb a díjak 12 év alatt.

    Az Eurostat csütörtökön megjelent lakásár-statisztikája szerint Magyarország a korábbi évek dobogós helyezése után már „csak” a középmezőnyt vezeti az ingatlanok drágulását tekintve. 2019. III. negyedévében, az egy évvel korábbi időszakhoz képest 7,8 százalékkal nőtt a magyarországi árszint, amivel a tizedik helyen állunk a 27 vizsgált európai ország listáján; az inflációval korrigált 4,1 százalékos érték pedig már csak a 13. helyre elegendő – ismerteti az adatokat az OTP Ingatlanpont.

    Csökkenésre összességében nem lehet számítani, a lassuló árnövekedés még évekig elhúzódhat.

    Az ingatlan.com több mint 10 ezer magánszemély által tavaly és idén januárban feladott hirdetés alapján azt nézte meg, hogy hol tart most a magyar albérletpiac.

    Miért drágulnak?

    A kiadó lakások átlagos bérleti díja Budapesten idén januárban 165 ezer forint volt, ami 10 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. A megyeszékhelyeken pedig 11 százalékkal 100 ezer forintra nőtt a havi díj. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy az átlagos bérleti díjak alapján továbbra is tempós az albérletárak emelkedése.

    “A tavaly január óta bekövetkezett drágulás annak is köszönhető, hogy Magyarországon jelentősen növekedett a bérszínvonal, ami idén is folytatódhat, igaz kisebb mértékben, mint az elmúlt években. Emiatt a tulajdonosok is évről-évre több pénzt tudtak kérni a kiadó lakásokért.” - fogalmazott a szakember. Hozzátette: Az átlagos bérleti díjak emelkedésében szerepe van annak is, hogy a Budapestre és a többi nagyvárosba költöző emberek nagy része az első években a vásárlás helyett inkább lakást bérel a magas ingatlanáraknak köszönhetően. Ez pedig folyamatos utánpótlást jelent a kiadó lakások iránti keresletben.

    Ahol véget ért a drágulás

    Az ingatlan.com elemzése ugyanakkor egy fontos változást is bemutat. “A korábbi években a legtöbb fővárosi kerületben és a megyeszékhelyeken egyaránt jelentősen emelkedtek a bérleti díjak. Az idén januári adatok szerint azonban több olyan kerület és város van, ahol véget ért az emelkedés” - emelte ki Balogh László.

    Az elemzés szerint a főváros VI. kerületében, amely felkapott lokáció volt az albérletpiacon, idén januárban 199 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ami mindössze 2 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten. Az V. kerületben pedig stagnáltak az árak, így most 230 ezernél jár a havi díj. A vidéki nagyvárosok közül hasonló a helyzet Debrecenben, ahol szintén mindössze 2 százalékkal 100 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj. Kecskeméten és Szombathelyen ugyanennyiért lehet lakást bérelni, ami viszont nem jelent változást a tavaly januári szinthez képest egyik városban sem. Pécsett sem változtak tavaly január óta az albérletárak, itt havonta átlagosan 90 ezer forintot kell fizetni.

    Az ingatlan.com szakértője szerint bár a januári összesített adatok két számjegyű drágulást mutatnak, könnyen lehet, hogy az év során még több város és kerület vált stagnálásba, mert a bérleti díjak is sok helyen közelítik azt a szintet, amelynél többet a bérlők már nehezen tudnak kifizetni.

    Forrás: ingatlan.com, Világgazdaság

  • Hol épülnek majd lakások a kiadott engedélyek alapján Magyarországon?

    Enyhén emelkedett a lakásépítések száma Magyarországon, 2019 I‒III. negyedévében az országban 10 302 új lakás épült, 0,8%-kal több, mint 2018 azonos időszakában.

    A fővárosban jelentősen (17%-kal), a megyei jogú városokban és a községekben kismértékben (5,2, illetve 6,4%-kal) nőtt, a többi városban viszont számottevően (18%-kal) visszaesett az épített lakások száma. 7 megyében kevesebb, 12 megyében több új lakás épült. A növekedéshez Budapesten kívül Fejér és Veszprém megye járult hozzá a leginkább. A fővárosban és a megyék többségében megfigyelhető pozitív tendenciát ugyanakkor számottevően mérsékelte a Pest, illetve – kisebb lakáspiaci súlya ellenére – a Somogy megyében bekövetkezett visszaesés.

    Országosan tízezer lakosra 10,5 új építésű lakás jutott. A mutató értéke változatlanul Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (34,4), az országos átlag 3,3-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Budapest mellett Pest, Veszprém, Vas és Fejér megyét is. A lakásépítések intenzitása Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Baranya, illetve Békés megyében volt a legalacsonyabb (1,8 és 2,1 közötti), nem érte el az országos átlag egyötödét.

    Az épített lakások átlagos alapterülete (97 m²) az előző év azonos időszakitól valamivel elmaradt. A legnagyobb átlagos alapterületű lakásokat Heves megyében, a legkisebbeket Budapesten és Győr-Moson-Sopronban vették használatba.

    A 2019 I‒III. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 27 388 új lakásnak az építése kezdődhetett el, 2,7%-kal többnek, mint egy évvel korábban. Az építendő lakások száma Budapesten jelentősen, a községekben pedig kismértékben nőtt, ugyanakkor a megyei jogú városokban, valamint a többi városban egyaránt csökkent. A fővároson kívül az ország 9 megyéjében nőtt az építési kedv, a növekmény jelentősebb részét adó megyék közül leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében.

     A Fókuszban a megyék című kiadvány további megyei adatai alapján a Helló Vidék azt járta körül, hogyan alakult a megyék infrastrukturális ellátottsága, a munkanélküliségi- és foglalkoztatási rátája, mennyi volt a havi nettó átlagkereset.

  • Fürjes: bérlakásprogram és kedvezményes lakásáfa kellene Budapesten

    Javaslata szerint:

    - városfejlesztési célokkal kombinálva ott kellene ösztönözni a lakásépítést, ahol jó közlekedéssel feltárt, parlagon heverő, köztulajdonban lévő területeink vannak - ehhez kapcsolódóan érdemesnek gondolja megfontolni az 5 százalékos lakásáfa területspecifikus, tehát csak bizonyos városrészekben megvalósul építkezésekre vonatkozó visszaállítását;

    - programot indítana a rozsdaövezeti, barnamezős, lepusztult állami-önkormányzati területek felhasználására lakófejlesztésekre;

    - olyan bérlakásprogramot indítana - lengyel mintára -, amely az aktív generációkat, azon belül is az átlagjövedelem körül keresőket célozza, hosszabb távon felkínálva a tulajdonszerzést is.

    "El kell érnünk, hogy húszas évei második felében minden dolgozó fiatal megteremthesse első saját önálló otthonát, akár bérlakásban, akár saját tulajdonban" - mondta.

    Első lépésben azt javasolja a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában, hogy közgazdasági műhelyek bevonásával mérjük föl a budapesti lakhatási helyzetet, kiemelt figyelemmel a fiatalok lakáshoz jutásának esélyeire.

    Ugyanakkor azt is kifejtette, hogy a szociális lakáspolitika az önkormányzatok feladata, ebbe ezután sem kívánnak beleszólni.

     Forrás és a teljes interjú: Népszava

  • Már igényelhetik az áfavissztérítést az építkezők a kistelepüléseken

    A kormány tavaly döntött a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bevezetéséről, amely 2022 június 30-ig biztosan rendelkezésre áll az otthonteremtés előtt álló fiatalok számára. Megközelítőleg 2500 településen lehet igénybe venni a falusi csokot, amely - a gyermekvállalástól függően - akár tízmillió forint vissza nem térítendő támogatást is jelenthet.

    A kormánybiztos a támogatás bővítéséről szólva kiemelte: 2020. január 1-jétől lehetőség van ötmillió forintig áfa-visszaigénylésre a falusi csokos településeken. Ezt nemcsak új ház építésére, hanem meglévő otthon korszerűsítésére, felújítására, bővítésére lehet igénybe venni. Mint mondta, az áfavisszaigénylés-támogatás gyermekvállalástól és korhatártól függetlenül igényelhető, az áfa-visszaigénylést pedig a falusi csokkal együtt is fel lehet használni. Megjegyezte azt is, az esetleges visszaélések kiszűrésében szerepet játszanak a pénzintézetek, a települési jegyzők, a kormányhivatalok, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is.

    November végéig több mint ötezer támogatási igényt fogadtak be a pénzintézetek - mondta el a kormánybiztos. A falusi csokot három vagy háromnál több gyermeket vállalók igényelték vásárlásra, korszerűsítésre. Vásárlás, korszerűsítés esetén a vissza nem térítendő támogatási igény átlagos mértéke 7,7 millió forint volt. Emellett nagyon sokan igényelték a támogatást a meglévő otthonuk korszerűsítésére, itt az igénylés átlagos mértéke 2,5 millió forint volt.

    A falusi csok igénylésének eloszlásáról szólva elmondta, egyenletes, de kifejezetten sok igénylés érkezett az észak-keleti országrészből, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéből, valamint Baranya megyéből, ahol sok az apró, felzárkózó település.

    Forrás: Hello Vidék

  • A jegybankelnök szerint is fenntartható lakáspolitikára van szükség

    Matolcsy György kiemelte, a lakáspolitika átalakítása azért fontos, mert a 2020-as évtizedben Magyarországnak minden tartalékára szüksége lesz a felzárkózási ütem tartásához: az évente legalább 2 százalékpontos közeledéshez, az Európai Unió átlagos fejlettségéhez és életszínvonalához, ahhoz, hogy az ország továbbra is a fenntartható felzárkózási pályán maradhasson.

    A jegybankelnök felidézte, hogy az első Orbán-kormány által 2000. február 1-jén indított Otthonteremtési Programnak köszönhetően 2004-re 44 ezer új építésű lakás jött létre, ezt a szintet azonban sem mennyiségi, sem minőségi szempontból a lakásépítés azóta sem tudta elérni. Hozzátette, hogy ezt a programot a 2002 után hatalomra került új kormány megszüntette, és az ismert drámai következményekkel járó devizahitelezéssel helyettesítette.

    Az új lakáspolitikai ciklus 2014-ben indult, a sikeres válságmenedzselésre, az eredményes költségvetési fordulatra, majd a svájci frankban felvett hitelek gyors kivezetésére építve – írta a jegybank elnöke. Erről azonban úgy vélekedett, hogy már indulásakor több sebből vérzett:

    • nem volt felelős állami gazdája,
    • nem volt megvitatott és kiérlelt stratégiája,
    • kizárólag a keresletet erősítette, a kínálatot nem, ezért eleve inflációt gerjesztett,
    • nem hangolták össze a területpolitikával, a közlekedési fejlesztésekkel, az építőipar és az építőanyag-ipar beruházásaival, valamint a szakképzéssel,
    • az új lakáspolitika nem volt zöld,
    • nem adott esélyt a bérlésnek, csak a tulajdonnak,
    • és egyetlen sikeres nemzetközi példát sem vett figyelembe.

    Ennek a következménye a mai fenntarthatatlan lakáspolitikai és ingatlanpiaci helyzet, ahol a kizárólag a kereslet élénkítésére fókuszáló jószándékú családpolitikai intézkedések száguldó ingatlanpiaci inflációt eredményeztek, elégtelen új lakáskínálat mellett – fogalmazott. Hozzátette, hogy 2014 óta országosan 104 százalékkal, Budapesten 184 százalékkal emelkedtek a lakásárak, és ma már 15 év kell ahhoz, hogy a medián jövedelemből megvásárolhassunk egy 90 négyzetméteres otthont.

    Budapest a 6. legdrágább az európai fővárosok között mind az ingatlanárak, mind a bérleti díjak terén. Budapesten a bécsi 22 százalékhoz képest 80 százalékos a lakástulajdonosi arány: ez a főváros versenyképessége szempontjából drámai torzulás – mutatott rá a jegybank elnöke.

    "Javaslom, nyeljünk egyet és kezeljük a lakáspolitikát az egyik legnagyobb tartalékként. Kell egy vízió, egy stratégia és egy fenntartható lakáspiacot eredményező kormányzati szervezet. Kormányzati és szakmai közmegegyezés kell a lakáspolitikáról, mert a 2020-es évtizedben minden csepp tartalékunkra szükség lesz a felzárkózási ütem tartásához..." - írja az MNB elnöke.

    Forrás: Növekedés.hu

    TLE-vélemény:

    Az Egyesület évek óta hangoztatja, hogy szükség lenne a kormányzat  által kijelölt lakásügyi felelősre (pl. kormánymegbízott) és átfogó, koherens lakáspolitikára. A lakásügy sok szálon kapcsolódik a kormány által meghirdetett politikákhoz. és a meglévő politikai akaratot tükrözné, ha egy kormányzati felelős integrálná a lakáspolitikai feladatokat. Egy fajsúlyos kormányzati szereplő hozzájárulna a kapcsolódó szakpolitikák – vidékfejlesztés, gazdaságfejlesztés, családvédelmi akcióterv, energiapolitika, szakképzés – lakásüggyel történő összehangolásához.

    Egy átgondolt, fenntartható lakásstratégia kijelölné a lakásépítési, lakásfelújítási célszámokat, mellé rendelné a szükséges forrásokat, támogatási eszközöket. Azt is érdemes átgondolni, hogy a megszűnt áfakedvezményt milyen intézkedésekkel kívánja, tudja a kormány kompenzálni, vagy hogyan lehetne a családvédelmi akcióterv céljaihoz igazodó áfakedvezményt kialakítani.

    Egy kormányzati bérlakásépítési program konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne a kormányzat kezében, amely hozzájárulna a demográfiai célok eléréséhez, az építési minőség javításához, az energiahatékony rezsicsökkentéshez és a dekarbonizációs célokhoz, a megfizethető lakhatáshoz, a városi térségekben az alacsonyabb bérleti díjakhoz, a tapasztalt szakmunkások hazahívásához. A családvédelmi akciótervben meg lehetne határozni azt a gyermekszámot, amely mellett a bérlőknek vételi lehetősége lenne a lakásra, így a bérlet és a tulajdon közötti átjárhatóság is megvalósulna.

  • Márciustól megszünnek a jegyzői építésügyi hatóságok

    Jelenleg az ún. általános elsőfokú hatósági feladatokat a kijelölt települési önkormányzat jegyzői és a fővárosi kerületi önkormányzatok jegyzői, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző látják el. A járási hivatalok a kiemelt építésügyi hatósági hatáskörrel rendelkeznek.

    2020. március 1. napjától a jegyzők építésügyi hatósági hatásköre megszűnik, az építésügyi hatósági feladatokat a kormányhivatalok fogják ellátni (ld. 2019. évi CX. törvény).

    Mivel így egyfokú lesz a hatósági eljárás – 2020. márciusától az építésügyi hatósági döntésekkel szemben már kizárt lesz a fellebbezés. A kormányhivatalok döntéseivel szemben közvetlenül a bírósághoz lehet majd fordulni.

    A folyamatban lévő ügyekben a 2020. március 1-je előtt végzett eljárási cselekmények hatályát és a megkezdett határidőket nem érinti, hogy az eljárás lefolytatása más szerv feladat- és hatáskörébe kerül.

    Forrás és további részletek: Építési jog

  • Digitális könyvtár példaértékű fenntartható épületekről

    Az épületek és az építőipar a világ energiafogyasztásból 36%-ban részesedik, valamit az energiához kötődő CO2 kibocsátás 39%-ért felelnek (a kapcsolódó iparágak áramszükségletét is ide számítva).

    Továbbá az emberek idejük 90%-át épületekben töltik, egyenes következménye van az egészségtelen beltéri környezetnek az emberi egészségre – pl. a nedvesség és a penész 40%-kal növeli az asztmás rohamok esélyét. Az épületüzemeltetés tehát nagyszerű terep az energia- és a karbonkibocsátás csökkentésére, a levegőminőség javítására és egészséges környezet megteremtésére az egyének és közösségek számára.

    A WorldGBC felismerte a növekvő piaci igényt a fenntarthatóság területén legjobban teljesítő épületek bemutatására. Ezért jött létre a könyvtár, mely az Amerikai Green Building Council (USGBC) november 19-i atlantai konferenciáján került bemutatásra. Új projekteket folyamatosan lehet regisztrálni. A projekteket a WorldGBC és a tanácsadó testület által összeállított kritériumok szerint vizsgálják meg.

    Forrás: HuGBC

  • Az európai építési piac kihívásai 2020 után

    Ez elsősorban Spanyolországnak és Olaszországnak tulajdonítható. Viszont a 15 nyugat-európai ország közül 10 magasabb teljes építési volument ért el 2018-ban mint 2007-ben. Spanyolország építési piaca több mint négyszer kisebb, mint 2007-ben - négy egymást követő év növekedése ellenére is. Olaszországban az építőipari termelés egyharmadra csökkent. Ezenkívül Írországban is ilyen drasztikus csökkenés volt tapasztalható. Ezzel szemben a lengyel építési teljesítmény 2018-ban 63%-kal volt magasabb, mint 2007-ben. 

    Euroconstruct

    A jelenlegi középtávú EUROCONSTRUCT előrejelzés az európai építés további bővülését mutatja, ám a növekedés lassulni látszik. A világkereskedelmi válság csökkenti az ipari termelést és a beruházási hajlandóságot Európában. És bár a legfrissebb makrogazdasági előrejelzések nem feltételeznek egy globális válságot, az éves GDP növekedés 2020-2022-ben viszonylag alacsony lesz.

    A jó gazdasági mutatók viszont (háztartások jelenlegi stabil vásárlóereje, kedvező finanszírozási feltételek, magasabb vállalati nyereség, folyamatos igény az infrastruktúrára és az erősebb/új környezetvédelmi előírások) kedveznek az építőiparnak. Az építési piacot befolyásoló tényezők többsége az építési teljesítmény növekedésére utal az elkövetkező években, bár alacsonyabb mértékben.

    A 2018-as 3,2%-os növekedést követően, 2019-ben az EUROCONSTRUCT térségben az építési növekedés várhatóan 2.3% lesz, és 2020-2022-ben várhatóan körülbelül 1%-on stabilizálódik majd. Egy trendforduló is megfigyelhető:  az új építés, mely az elmúlt öt évben erősen növekedett, gyengülni látszik, miközben a felújítási piac kilátásai sokkal kedvezőbbek.

    A 2020-2022 közötti időszakban az összes főbb építőipari alágazat valószínűleg alacsonyabb átlagos éves növekedést fog majd elkönyvelni. Az előrejelzés szerint a mélyépítés várhatóan 2,2%-kal, a nem lakásépítés 1%-kal, a lakásépítés pedig csak 0,5%-kal fog növekedni. Regionális szempontból előreláthatólag Írország mutatja majd a legerősebb kumulált növekedést 2019-2022 között 30,1%-kal, míg Magyarország a második a sorban 16,6%-os előrejelzett növekedéssel, majd őt Lengyelország követi +15,4%-kal.

    Európa legnagyobb építési piacainak kilátásai a legkedvezőtlenebbek. A német építési piac bővülése várhatóan a 2019-es 0.8%-os növekedés után megáll, és a 2020-2022 közötti időszakra előreláthatólag valamivel 2% feletti kumulált csökkenés várható. A beruhásások különösen az új kereskedelmi épületekben és az infrastruktúra szegmensben lesznek alacsonyak. Franciaország építési kilátásai is hasonlóan kedvezőtlenek, bár a visszaesés ott várhatóan kisebb lesz. Még rosszabbak az északi országok közül Finnország és Svédország kilátásai: ők a következő három évben csökkenő építési teljesítményre számíthatnak.

    Interaktív grafikon: http://www.euroconstruct.org/ec/press/pr2019_88

    Euroconstruct

    Az EUROCONSTRUCT legfrissebb, a 19 európai tagország építési piacára vonatkozó részletes előrejelzése elérhető és megrendelhető a Buildecon-tól.

  • Közhasznú lakásépítési program - TLE-javaslat

    A javasolt közhasznú bérlakásrendszer létrehozható állami támogatással és olcsó hitellel, alacsony energiafogyasztású, jó minőségű lakások létesítésével.
     
    A magyar kormányzat demográfiai célokkal is összeköti a lakásépítések támogatását. A gyermekvállalás ösztönzése az egyik olyan közérdek, amely indokolja az állam részvételét a lakásépítések támogatásában.
     
    A példa adott, Ausztriában a közhasznú bérlakásszektor (Gemeinnützige Bauvereinigungen, GBV) évente mintegy 15 ezer lakást épít fel és több mint 900 ezer lakást kezel. Az így felépült lakások alapvetően bérlakásként működnek, azonban a bérlőknek lehetőségük van azt megvásárolni. Az építéshez az állam kedvező kamatozású hiteleket biztosít, és elérhetővé tesz lakásépítési támogatásokat.
     
    Az osztrák közhasznú bérlakásrendszer magyarországi adaptációjára vonatkozó javaslatunkat a közeljövőben minél több szakmai és társadalmi szervezettel, önkormányzatokkal és kormányzati szereplőkkel is egyeztetjük.
     
    A jövő év elején egy konferencia keretében szélesebb körben is ismertetjük a közhasznú lakásépítési (KHL) rendszer részleteit és a mintául vett osztrák modellt.

     

    A teljes javaslatot a következő linkre kattintva olvashatja:

     

    Az osztrák bérlakásrendszer közhasznú, önkormányzati és privát szektorát az alábbi cikkekben mutattuk be:

     

  • Megfizethető, minőségi bérlakások tömegét kínálja a családoknak az osztrák közhasznú rendszer

    2018-ban Ausztriában a lakásállomány összesen 4,6 milliós volt, 1000 lakosra vetítve 6,5 db lakás épült. Ezen belül a privát építések száma valamelyest csökken, míg a közhasznú bérlakásépítések száma régóta átlagosan évi 15 ezer.

    Forrás: Statistik Austria, IIBW, Euroconstruct/WIFO (Prognózis)

    A lakásállomány 16,7%-a közhasznú lakásépítők (GBV) által épített és kezelt, ún. „közhasznú” bérlakás (650 ezer lakás 2018-ban). A GBV-k ezen felül 300 ezer más fejlesztők által létesített lakást is kezelnek. A GBV-k által kezelt lakások aránya 23%. Ehhez jön hozzá 280 ezer önkormányzati/tartományi bérlakás (7,1%). A piaci bérlakások száma ezeken felül nagyságrendileg 710 ezer (18,2%). A bérlakások aránya, tehát, Ausztriában 42%.

    Forrás: Statistik Austria, GBV, IIBW

    A privát bérlakáspiac sehol Európában nem tudja kielégíteni a keresletet, illetve leginkább a jómódúak igényeit szolgálja ki; az önkormányzati szektor pedig általában szűk és a legszegényebbekre koncentrál. A kettő között – Ausztrián kívül – szinte sehol nincsen kínálat.

    A közhasznú bérlakásépítés átvette a stafétát

    Míg a 20. század első felében, sőt a 2000-es évekig a bérlakásokat az önkormányzatok építették, ma a GBV-k fejlesztik a bérházakat. Az általuk épített bérlakások egy része, Bécsben pl. egyharmada az önkormányzat kezelésébe kerül.

    A GBV-k gazdaságosan és viszonylag olcsón építenek jó minőségű bérlakásokat, amelyeket a lakók a piaci ár alatti összegért bérelhetnek. A GBV-k által üzemeltett lakások ún. közhasznú lakások, ami nem azonos a magyar szociális lakás fogalommal, a bérlők érdemi bérleti díjat fizetnek. A közhasznú bérlakásépítést az önkormányzatok is támogatják, tartományonként különböző módon és mértékben.

    A GBV-k működésének kereteit a közhasznú lakástörvény szabályozza. Ez határozza meg, hogy milyen kedvezményeket kapnak a GBV-k, így pl. olcsó hitelt, olcsó építési telket, társaságiadó-mentességet. Meghatározzák ugyanakkor a GBV-k kötelezettségeit is: a limitált profitkivétel-lehetőséget; a nyereség kötelező visszaforgatását. Az építéshez bizonyítaniuk kell a lakásigényt mind mennyiségben, mind minőségben. Ez utóbbi kitétel tartalmazza pl. a lakásnagyságra vonatkozó igényeket is: a GBV-k sokféle méretű lakást építenek, nem csak 1-2 szobásakat, mint a privát piacon, ahol nem is lehetne a magas négyzetméterárakon nagyobbakat eladni, hanem 3-4 szobás, nagyobb családoknak alkalmas lakásokat is.

    A GBV-knek korlátozott a tevékenységi körük (építés, fenntartás, felújítás); nem lehetnek veszteségesek, tehát a bérleti díjaknak fedezniük kell a költségeket, de; a piaci szektornál alacsonyabb bérleti díjakat érvényesíthetnek. Mindezek mellett eleget kell tenniük számos építészeti, építésminőségi; fenntarthatósági és ökológiai szempontnak. A 185 GBV különböző társasági formában működik (szövetkezetek, zrt.-k, kft.-k).

    Fontos jellemzője a rendszernek, hogy a kedvezményekkel az olcsó építést támogatják, ami olcsó bérleti díjakat tesz lehetővé. A legrászorultabbaknak adhatnak az önkormányzatok bérlőoldali támogatást is, de a háztatások kevesebb mint 5%-a kap ilyet rendszeresen. A projektoldali finanszírozás és a meglévő hatalmas bérlakásállomány jóval olcsóbb, mint a bérlőoldali támogatás esetében, és refinanszírozza, vagyis fenntartja magát.

    A GBV-k által kezelt lakások száma több mint 900 ezer.

    Forrás: GBV Verbandsstatistik

    Mitől olcsóbb, mint a piaci?

    Átlagosan évente 15 ezer db bérlakást építenek fel, ami hozzávetőleg 20%-a az éves lakásépítésnek. Kis részben építenek magántulajdonú lakásokat is. A felépített bérlakások nagy részére a bérlőnek vételi opciója van, amennyiben a bérlő az építési költség egy részét „beteszi” a projektbe (az építési költség kb. 25%-át) – igaz ezzel viszonylag kevesen élnek. A GBV-k jellemzően üzemeltetik is az általuk épített házakat, sőt mintegy 300 ezer egyéb lakást is kezelnek. A GBV-k a szolgáltatásnyújtás mellett ösztönzik a közösségépítést, lényeges szempont a szegregáció elkerülése is vegyes lakóközösségek létrehozásával.

    Egy új törvény értelmében a zöldmezős beruházásoknál az építési telek kétharmadára támogatott bérlakások épülnek, ezeket a telkeket jelentős árkedvezménnyel köteles eladni a tulajdonos a GBV-knek. Ezen kívül az önkormányzathoz is pályázhatnak a piacinál kedvezőbb árú építési telekért.

    Az építési költség kb. 40%-át olcsó hitelből fedezik, az vásárlási opciót kapó bérlők 25%-kal szállnak be, az ezen felüli részt pedig a GBV-k saját forrásból, illetve piaci hitelből fedezik. (A kereskedelmi bankok mindenki másnál szívesebben hitelezik a megbízható és transzparensen működő GBV-ket.) Ahhoz, hogy a támogatásként felfogható olcsó hitelekhez és telkekhez hozzájussanak a fejlesztésekhez, pályázniuk kell az önkormányzatnál. Itt nemcsak egymással versenyeznek, hanem komoly pénzügyi, építészeti, szociális és ökológiai követelményeket kell teljesíteniük.

    Bécsi bérház - Párdi Zsófia / Igylakunk.hu

    A GBV-k jellemzően beruházóként jelennek meg az ingatlanfejlesztések során, a kivitelezést piaci szereplők látják el. A GBV-k pozitív imázsuk és nagy piaci volumenük miatt kedvezőbb építési árakat tudnak elérni, mint az egyéb piaci szereplők.

    Nagyon lényeges, hogy a bérleti díjakat úgy kell megállapítani a törvény szerint, hogy azok fedezzék az építési költségeket (a hitelek visszafizetését), valamint a fenntartási és felújítási költségeket. Ugyanakkor a lakásokat mindig a valós költségükön kell bérbe adni. Ezért lehetséges, hogy az alacsony nettó lakbér mellett a hitel visszafizetése után csökken egy új lakás bérleti díja, hiszen a karbantartási költségei alacsonyabbak, míg egy régi lakás bérleti díjának nagyobb része a felújítási alap.

    A bérlői célcsoport alapvetően a rendszeres jövedelemmel rendelkező, közepes és alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozó rétegek. Ők közvetlenül a GBV-khez pályáznak a lakásokért. Másrészt a GBV-k versengenek a bérlőkért a minél jobb ár-érték arányú lakások kínálatával.

    A bérlők részére előírt jövedelmi limitek magasak, a rendszer megengedő, a kiutalás alapja a lakásigény. A GBV-k bérleti díjai 25-30%-kal alacsonyabbak, mint a piaci bérleti díjak. A bérleti szerződések határozatlan idője jönnek létre. A bérlő által fizetendő összeg bérleti díjat; kezelési és fenntartási költséget; felújítási alapot is tartalmaz. A felújítási alapból a GBV-k kötelesek időszakonként felújításokat végezni. A jogosultságot a kiutalás után nem vizsgálják felül, a bérleti jog pedig örökölhető is.

    SARGFABRIK – a közösségi együttélés működő példája

    A hajdani koporsógyár területén – innen a név – jött létre 1996-ban a SARGFABRIK elnevezésű közösségi tér és intézmény, majd 2000-ben a szomszédos lakásprojekt, a Miss SARGFABRIK fejlesztése is befejeződött.

    A komplexum tulajdonosa és építtetője a Harmonikus Együttélésért Egyesület (Verein für Integrative Lebensgestaltung - VIL), amely GBV-ként a bérlőkezelést és az épületfenntartást végzi.

    A VIL célja egy, a különböző életstílusok és kultúrák befogadására alkalmas és kész közösség létrehozása volt.

    A város, a kerület szövetébe beilleszkedő, amolyan „falu a városban” SARGFABRIK Kulturális Központban van 73 lakás, óvoda; a fürdőház; workshopok, összejövetelek, terápiás programok megrendezésére alkalmas konferenciaterem; könyvtár; étterem és kávézó; játszótér és közösségi kert. A Miss SARGFABRIK-ban 39 lakás található, közösségi helyiségekkel és konyhával.

    Sargfabrik - Párdi Zsófia / Igylakunk.hu

    A kvázi szövetkezetként, GBV-ként működő VIL tagjai maguk a lakók. A tagok alap- és egyéni hozzájárulást fizetnek, amely fedezi az építési hiteleket és az adminisztrációs költségeket is. Aki kiköltözik, visszaadja a lakást az egyesülésnek.

    Mind a tervezésnél, mind az életmód kialakításánál nagy figyelmet fordítottak az energiahatékonyságra, az energia előállítására (napelemek) és minél takarékosabb felhasználására (pl. a sok természetes fény beengedésével, illetve távfűtés használatával, tetőkerttel), a fenntarthatóságra és rugalmas, funkcionális térkihasználásra (a lakások összenyithatók, belül átalakíthatók igény szerint), a minél több zöld felület biztosítására (belső udvarok, kertek; zöldtető). Az egész épületegyüttes akadálymentes.

    A közösségi élet fontos eleme az önkéntes munka, ami a közös terek gondozását, programok szervezését, egymásnak segítést jelent. Az befogadás, az elfogadás és a nyitottság vonatkozik mindenkire, érkezzen bármilyen családi, kulturális és társadalmi háttérrel a lakóközösségben, vagy a kulturális központba.

    A GBV-k által épített bérlakások magas alapfelszereltségűek, kivitelezésük színvonala jellemzően magasabb a piaci lakásokénál, gyakran 2-4 szobásak. A fejlesztések során figyelmet fordítanak a közösségi terek, zöldfelületek kialakítására.

    Ausztriában a közhasznú lakásszektornak nagy a társadalmi és politikai támogatottsága – a lakosság 90%-a támogatja a közhasznú rendszert, függetlenül attól, hogy igénybe veszi-e vagy sem. A rendszer csak úgy életképes, ha az önkormányzatok és a kormány együttműködik.

    Osztrák szakemberek szerint az ausztriai lakástámogatási rendszer viszonylag olcsó (az osztrák GDP 0,5%-át fordítják lakhatási célra) és hatékony, mára önfenntartó.

    A közhasznú bérlakásépítés emellett fontos stabilizáló eszköz, hiszen a folyamatosan és megbízhatóan nagy volumenű építések az egyéb lakásépítések, vagy építőipari projektek csökkenésekor is hosszú távú kiszámíthatóságot biztosítanak mind az építőiparnak, mind a lakosságnak.

    Seestadt – épül a jövő városa

    Európa egyik legnagyobb projektje épül Bécs egykori Aspern repülőtere helyén. A 240 hektáros területen 5 milliárd eurós költségkeretből épülő új városnegyed.2029-re lesz készen, 20 ezer lakosnak kínál lakhatást, ezzel együtt 20 ezer munkahely jön létre.

    Seestadt, azaz Tóváros központja egy mesterséges tó, ez ölelik körül a lakóépületek, az irodaházak, óvodák, iskolák, egyetemi campus és diákszállások.

    Seestadt - Párdi Zsófia / Igylakunk.hu

    Mire az első lakóépületek elkészültek 2014-ben, már ott volt a metró, 2018-ban pedig elkészült az úthálózat. Bécs belvárosa metróval és vonattal gyorsan elérhető, de elsősorban a biciklis közlekedést támogatják: a területet átszövik a bicikliutak, mindenhol található kerékpártároló. A városrész szinte autómentes, az épületekhez nem tartozik garázs, a közösségi mélygarázsokban lehet parkolni.

    Nagy figyelmet szentelnek a zöld felületek, a házak közti terek, parkok, játszóterek kialakításának.

    kialakításának
    Seestadtban már most mintegy 7000 ember lakik, több ezren dolgoznak itt, és egyre több diák tanul a városrészben működő campuson. Működnek a szolgáltatások, az üzletek, éttermek, posta, oktatási intézmények stb. Rengeteg a park, a zöld felület, a játszótér, van kutyafuttató és futópálya. A tó nyáros strandként működik.
    Seestadt - Párdi Zsófia / Igylakunk.hu

    A fejlesztési koncepció szerint olyan városrészt építenek, amely akár önálló városként is megállná a helyét, rendelkezik az összes városfunkcióval. Lényeges cél, hogy a lakás és a munkahely funkciót egyaránt betöltse. Ezért építenek a lakóházak mellé irodaházakat és intézményi épületeket is.

    A projektet több ingatlanfejlesztő valósítja meg, minden lakóházat más tervez egyeztetett koncepció és szigorú szabályozás alapján. A lakások fele önkormányzati és közhasznú bérlakás, 7-10 eurós bérleti díjjal. Több épület közösségi lakóházként működik.

    Seestadt - Párdi Zsófia / Igylakunk.hu

    A lakások 45-160 négyzetméter közöttiek, vagyis minden család megtalálhatja magának a megfelelő méretű otthont. A lakások négyzetméterára 3 ezer euró körül mozog,

    Fontos, hogy az egész városrész, beleértve az épületeket is megfelel az energiahatékonysági és fenntarthatósági követelményeinek. A távhőt geotermikus erőmű biztosítja, amely összesen 40 ezer bécsi háztartást el. Az energiaellátásban napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk is dolgoznak, valamint a keletkezett szemétből a városrész saját szemétégetőjében szintén áram termelődik. 

    Sorozatunk befejező részében a közhasznú lakásépítési rendszer hazai bevezetésére kidolgozott javaslatunkat majd mutatjuk be.

     Kapcsolódó cikkeink:

    Bécsben a megfizethető, méltó lakhatás szinonímája a szociális bérlakás

    A magánbérlet is népszerű lakhatási forma Ausztriában

  • A magánbérlet is népszerű lakhatási forma Ausztriában

    Bérlakások Európában

    A bérlakások aránya változatos képet mutat az egyes európai országokban, eltérő a piaci és a támogatott bérlakások aránya is.

    Forrás: Eurostat EU-SILC felmérés

    Ugyanakkor az egyes országokban különbözőek a demográfiai folyamatok, a ki- és bevándorlás, a háztartások nagysága, a gazdasági helyzet is. (Eltérő lehet az egyes országokban a statisztikai felmérések módszertana, nevezéke és pontossága.)

    Forrás: Eurostat, IIBW

    Az osztrák Institut für Immobilien Bauen und Wohnen (IIBW) szerint érdekes összefüggés van a bérlakásban/öröklakásban élők aránya és egy-egy ország gazdasági fejlettsége között. vagyis minél jobb gazdasági helyzetben van egy ország, annál nagyobb a bérlakásban élők aránya. Mindez vélhetően a lakásárakkal és a lakhatási költségek nagyságával, illetve a bérlakásrendszer fejlettségével függ össze.

    Forrás: Eurostat EU-SILC, IIBW

    Bérlakások Ausztriában

    Ausztriában 3,9 millió állandó lakcímként bejelentett lakás van, a lakásállomány összesen 4,6 millió.

    Forrás: Statistik Austria, GBV, IIBW

    A lakásállomány 16,7%-a közhasznú lakásépítők (GBV) által épített és kezelt, ún. „közhasznú” bérlakás (650 ezer lakás 2018-ban). A GBV-k ezen felül 300 ezer más fejlesztők által létesített lakást is kezelnek. A GBV-k által kezelt lakások aránya 23%. Ehhez jön hozzá 280 ezer önkormányzati/tartományi bérlakás (7,1%). A piaci bérlakások száma ezeken felül nagyságrendileg 710 ezer (18,2%). A bérlakások aránya, tehát, Ausztriában 42%.

    Bécsben a lakosok több mint 80 százaléka bérli a lakását. Az önkormányzati bérlakásokért 5,8 € körül kell fizetni négyzetméterenként, a többi támogatott bérlakásért 6-8€/nm-t. A piaci bérlakások ára ez utóbbinál legalább 25-30%-kal magasabb. Ausztriában a piaci bérleti díjat fizető bérlők alig több mint 15%-a költötte (2016) jövedelmének több mint 40%-át lakhatásra. (Magyarországon ez az arány 36,6%.) (Adatforrás: Eurostat)

    Az osztrák támogatott bérlakáspiac nagysága, a szociális és közhasznú („GBV”) lakások és a támogatott lakásban lakó népesség nagy száma jelentős befolyással van az egész lakáspiacra. A lakásárak, lakásépítési költségek és a privát piaci bérleti díjak Ausztriában is jelentősen nőttek az elmúlt években, azonban szakértők szerint a támogatott bérlakáspiac és bérlakásépítések stabilizáló hatása miatt ezek kevésbé szálltak el, mint máshol.

    Együtt élni az Airbnb-vel

    Bécs vezetése elkötelezett amellett, hogy megfizethető legyen a városban a lakhatás. Ezért nem csak a támogatásokra figyelnek oda, hanem minden lakásbérlő védelmére, illetve az esetleges drágító tényezőre is. Így már évek óta foglalkoznak az Airbnb és más rövidtávú lakásbérlést biztosító platformok lakáspiaci hatásaival.

    Bécsben 2016 óta növekszik az Airbnb-lakások és más platformon rövidtávra kiadott száma. Jelenleg mintegy 9000 lakást adnak ki így, ezekből kb. 2000 van tartósan távol a lakáspiacról, ami alacsony szám más európai nagyvároshoz, illetve a bécsi lakásállományhoz képest is.

    A bécsi városvezetés olyan megoldást keres, amely nem korlátozza a lakások iránti igények kielégítését, de nagyon figyelnek arra, ne kerüljön ki így túl sok lakás hosszú távra a bécsi lakáspiacról. A cél, hogy rövidtávú lakáskiadók ugyanolyan szabályok szerint működjenek, mint a többi szállásadó.

    Már életbe léptek korlátozások, így pl. a bécsi lakózónákban (leginkább a belvárosban) nem lehet kereskedelmi céllal hosszú ideig lakást kiadni. Adatszolgáltatási kötelezettség keretében havonta kell a lakóházaknak bejelenteniük, hogy náluk zajlik-e ilyen tevékenység. Különadó kivetése is felmerült, illetve a szabályokat megszegőket megbírságolják.

    Biztonság a bérlőknek

    Az önkormányzat a szabadpiacon bérlőket sem hagyja magára. Mieterhilfe néven működtetett ingyenes jogsegély-szolgálatához ők is fordulhatnak segítségért, ha gondjuk van a bérbeadóval. (ennek annyi feltétele van, hogy a bérlő betartsa a bérleti szerződésben foglalt feltételeket.)

    A Mieterhilfe mintaszerződéssel segít a tisztességes bérleti szerződés megkötésében, illetve kérésre előzetesen átnézik a szerződést aláírás előtt.

    A lakbért fizetni nem tudóknak szükség esetén az önkormányzat lakbértámogatást is nyújt.

    Mivel Bécsben is jó üzlet az ingatlanberuházás, a befektetők szívesen vásárolnak fel öreg házakat, hogy azok helyére új, nagyobb haszonnal értékesíthető ingatlanokat, lakásokat építsenek. Ennek érdekében attól sem riadnak vissza, hogy a lakókat különböző, gyakran tisztességtelen eszközökkel – a távozásra bírják. A Mieterhilfe ilyen esetekben is a bérlők mellett áll, és szükség esetén akár hatósági közreműködést kérnek, hogy a bérbeadó tegyen eleget pl. a karbantartási, állagmegóvási kötelezettségeinek.

    Minőség és fenntarthatóság

    Ausztriában, ahol több mint 500 lakás jut 1000 lakosra, a népesség szerinti lakásépítések száma is a legmagasabb a régióban.

    Forrás: KSH

     

    A mennyiségen túl a minőségre is kiemelten figyelnek. Az önkormányzati és a támogatott, közhasznú bérlakások építésénél szigorú energiahatékonysági követelményeknek kell megfelelni, az épített, felújított lakásoknál magas minőségi szintet és alacsony fenntartási költségeket kell biztosítani. A támogatott bérlakásokat építő beruházók a többi között energiahatékonysági kritériumok alapján versengenek egymással az építési projektek megvalósításáért.

    Ezzel szemben a privát lakásberuházókat csak a kevésbé szigorú építési szabályozás köti, ezért a piaci lakások, bérlakások mind minőségében, mind energiahatékonyságban rendre elmaradnak a támogatott bérlakásoktól.

    Ugyanakkor a lakásépítési, -felújítási támogatások Ausztriában erősen fókuszálnak az épületek energetikai fejlesztésére, az igényelhető lakáscélú támogatásokat szigorú fenntarthatósági követelményekhez kötik.

    Sorozatunk következő részében a bécsi közhasznú ("GBV") bérlakásszektort mutatjuk be.

  • Bécsben a megfizethető, méltó lakhatás szinonimája a szociális bérlakás

    Bécsben a lakások negyede – 220 ezer db – önkormányzati tulajdonban van. A város a 20. század elején kezdett szociális bérlakások építésében, és nemhogy nem adta el ezeket, hanem a mai napig gyarapítja az állományt különböző építési konstrukciókban. A bécsi lakások kétharmadát támogatja valamilyen módon támogatja az önkormányzat.

    Száz éve épül

    Az I. világháború előtt Bécsben nagyon rossz körülmények között éltek a munkások és a szegény rétegek. A háború után a munkáspárti „vörös Bécs” városvezetése a lakókörülmények javítása érdekében arról határozott, hogy öt év alatt felépít 25 ezer bérlakást. Az első, több mint 250 lakásos bérház a Metzleinstaler Hof volt a Margaretengürtelen, amely 1925-ben készült el. Ezt 300-nál is több (348) további – a mai napi lakott – „Hof”, közöttük számos ezernél is több lakásos szuperblokk építése követte. (A Hofok elnevezése nemcsak a belső udvarokra utal, hanem egyfajta fricska is volt a Hofburgra válaszul. A Hofokat gyakran a munkásmozgalomhoz köthető személyekről nevezték el.)

    Metzleinstaler Hof (Wikimedia)

    A két világháború közötti időszakban mintegy 65 ezer önkormányzati lakás építettek.

    A város ehhez adókból teremtette elő a forrásokat. A tulajdonosoknak adózniuk kellett a kiadott lakások után, és luxusadót is kivetettek. Az önkormányzati építésű házakon ma is látható az erre utaló felirat: Bécs városa által, építési adóból épített.

    Kal-Marx-Hof (Párdi Zsófia / Igylakunk.hu)

    Ekkor épült pl. a város keleti felében a Rabenhof, ahol mintegy ezer különböző méretű lakás található, vagy a 660 lakóra tervezett Goethehof.

    Raben-Hof (Flickr)

    Fontos alapelv volt, hogy olyan lakásokat építsenek, ahol az emberek egészséges életkörülmények között élhetnek, és jól érzik magukat (pl. minden helyiségben legyen közvetlen nappali fény; legyenek zöld felületek, minden emeleti lakáshoz tartozzon erkély vagy terasz). A kor legnagyobb építészeit is bevonták a tervezésbe, mintegy 200 tervező, építész dolgozott a bérházak és környezetük kialakításán.

    A lakótömbök közösségi szolgáltatásokat és tereket is magukba foglaltak: mosodák, óvodák, könyvtárak, orvosi rendelők és intézmények, tágas zöld udvarok, játszóterek stb.

    Fontos, hogy nem a város perifériájára építették ezeket a bérházakat, hanem minden kerületbe jutott belőlük. Éppen azért, hogy ne jöjjenek létre sem gettók, sem az alacsonyabb jövedelműek számára elérhetetlen városrészek.

    A II. világháború után folytatták a szociális lakásépítéseket. Új területeket jelöltek ki, és házgyári technológiával épített lakótömbök tömege épült. A ’60-as években évente 9000 új bérlakást épített Bécs.  Ekkor épült a Großfeldsiedlung, a máig legnagyobb lakótömb összesen 5533 lakással. 1978-ra a bécsi szociális bérlakások száma elérte a 200 ezret.

    Karl-Marx-Hof - a világ leghosszabb lakóépülete

    A világ leghosszabb egybefüggő lakóépülete (1100m,) a Bécs 19. kerületében található Karl-Marx-Hof 1930-ban készült el. Az 1353 lakásos épületet Otto Wagner tanítványa, Karl Ehn tervezte mintegy 5000-5500 lakó számára. Sokatmondó, hogy a 156 ezer nm-es területnek csak a 18,5%-át foglalja csak el ez a hatalmas, erődszerű lakóház, a többi zöldterület.

    Graph Commons
    Karl-Marx-Hof (Párdi Zsófia / Igylakunk.hu)

    A négy villamosmegállónyi hosszúságú tömb hatalmas árkádos átjáróin közlekedési útvonalak futnak keresztül.

    A háromemeletes épületben szintenként négy, 30-60 nm-es lakás található egy lépcsőházban, minden lakáshoz tartozik erkély.

    Párdi Zsófia / Igylakunk.hu
    Karl-Marx-Hof (Párdi Zsófia / Igylakunk.hu)

    A nagy parkosított udvarokra számos kapun keresztül lehet bejutni. A kapuk felett a művelődést, a szabadulást, az anyaságot, és az egészséget szimbolizálható szoboralakok láthatók.

    A belső udvarokban találhatók a közösségi terek, intézmények: két óvoda, valamint fürdő-mosodát is, hiszen a lakásokban eredetileg nem volt fürdőszoba. A mosoda ma is működik, a fürdő helyén, "Waschsalon" néven múzeumot és kultúrteret alakítottak ki. Van itt ezen kívül anyavédelmi otthon, ifjúsági központ, könyvtár, posta, orvosi és fogorvosi rendelő, kávéház és számos üzlet.

    Párdi Zsófia / Igylakunk.hu
    Karl-Marx-Hof (Párdi Zsófia / Igylakunk.hu)

    Legutóbb 1898-92-ben újították fel a Kalr-Marx-Hof tömbjét.

    A Waschsalonban látható Das Rote Wien című kiállítás bemutatja a bécsi szociális lakhatás, építészet 100 éves történetét.

    Waschsalon, Das Rote Wien kiállítás, Karl-Marx-Hof (Párdi Zsófia / Igylakunk.hu)

     

    Később az önkormányzati lakásépítések leálltak, a városvezetés inkább a közhasznú, korlátozott profitú bérlakásépítéseket támogatta.

    A világ legnagyobb önkormányzati bérlakásállománya

    A város tulajdonában jelenleg 220 ezer bérlakás van, amelyben közel félmillió ember él.

    A bécsi önkormányzat 2004. óta csak néhány bérlakásépítési projektet indított. A meglévő lakások, bérházak felújítása, korszerűsítése azonban folyamatos volt.

    2015-ben új lakásépítési projekt indult, amelyben 4000 új önkormányzati bérlakás készült el. Szükség van az új építésekre, hiszen a város népessége folyamatosan nő.

    A bérlakásállomány nagysága lehetővé teszi, hogy ne csak a legszegényebbek lakjanak a piaci ár alatt kiadott önkormányzati bérlakásokban. Így széles rétegeknek tudjuk lehetővé tenni, hogy a lakhatási költségek ne jelentsenek túl nagy terhet – mondta Markus Leitgeb, a bécsi önkormányzat a bérlőkkel foglalkozó szervezeti egységének, a Wiener Wohnennek a kommunikációs munkatársa.

    Párdi Zsófia / Igylakunk.hu
    Karl-Marx-Hof (Párdi Zsófia / Igylakunk.hu)

    A bérlők kiválasztását a Wohnberatung Wien végzi, amely ezen kívül lakhatási tanácsadással is foglalkozik. Ugyancsak a Wohnberatunghoz pályáznak támogatásért a nonprofit közhasznú bérlakásokat építő társaságok (GBV-k).

    Ahhoz, hogy valaki önkormányzati bérlakást kapjon legalább öt éve Bécsben laknia, osztrák vagy EU-s állampolgárnak kell lennie, vagy osztrák tartózkodási engedéllyel kell rendelkeznie, és a kijelölt bérplafonnál nem szabad többet keresnie. Ez a bérplafon függ a háztartás létszámától, és viszonylag magas. A kiutalásnál előnyt élveznek a 30 éven aluliak, a 65 éven felüliek, a nehéz élethelyzetben lévők, a rossz az egészségi állapotúak.

    Az elbírálásnál elsősorban a lakhatási helyzet számít és nem a jövedelem. Akik megfelelnek, ún. „lakásjegyet” kapnak, amellyel várakoznak a megfelelő lakásra. A várakozás néhány hónaptól akár évekig is tarthat, hiszen az alacsony bérleti díj miatt ezek a lakások nagyon népszerűek. A közszolgálatban dolgozók (pl. nővérek, rendőrök, tűzoltók) előnyt élveznek.

    Egy idei szigorítás szerint harmadik országbeli állampolgárok csak akkor kaphatnak szociális bérlakást Ausztriában, ha igazolják, hogy legalább öt évet az országban élnek, és érvényes dokumentumaik vannak.

    Az önkormányzat nyílt végű szerződéseket köt a lakókkal, azaz akár életük végéig a lakásban maradhatnak, később nem vizsgálják felül a kritériumoknak való megfelelést. Az egyetlen ok, ami a lakás elvesztéséhez vezethet, ha valaki megszegi a szerződést (pl. albérlőnek adja ki a lakást).

    A bérleti díj nem terheli agyon a családi költségvetést

    A bérleti díj függ a lakás elhelyezkedésétől, méretétől, minőségétől, korától. Ez átlagosan 5,8 euró/nm.

    A bécsi szociális bérlakások komfortosak, jó minőségűek, nagy részük már felújított. Kiköltözéskor a bérlőknek a lakást olyan állapotban kell visszaadniuk, ahogyan megkapták.

    Akinek problémája van a díjfizetéssel az a Mieterhilfe nevű ingyenes jogsegély-szolgálatothoz fordulhat, ahol nemcsak az önkormányzati bérlőknek, hanem a privát piaci bérlőknek igyekeznek segíteni. Mint ahogy lakbértámogatást is bárki kaphat, aki nem tudja fizetni a lakhatási költségeket.

    A Mieterhilfe közreműködésének célja, hogy támogassa a mind a bérlők, mind a bérbeadók számára biztonságos és tisztességes bérleti szerződések létrejöttét. Mintaszerződésük is elérhető, de kérésre akár aláírás előtt álló szerződéseket is megvizsgálnak.

    A lakáskiutalásoknál fontos szempont a vegyes lakóközösségek kialakítása – magyarázza Markus Leitgeb. Ez így volt100 éve is, és most is nagyon odafigyelnek rá. Azonban a különböző hátterű, kultúrájú lakóközösségekben természetesen kialakulnak konfliktushelyzetek. Ezek kezelésére hozták létre a Wohnpartner nevű szervezetet.

    Ugyancsak a Wohnpartner támogatja a lakók által kezdeményezett közösségi programokat, ötleteket. A szociális lakónegyedekben a lakások mellett fontosak a közösségi terek, intézmények, amelyek sok esetben valódi közösségalkotó funkciót is betöltenek.

    Wikimedia
    Rabenhof (Graph Commons)

    Korszerűsítenek és építenek

    Mint ahogy a szociális bérlakásépítés kezdetén nagyrészt adókból finanszírozták az építéseket, ma is a lakosság által fizetett lakástámogatási hozzájárulás az egyik fő forrás. Bécs évente mintegy 500 millió eurót kap az adókból lakáscélra. Ebből, illetve saját forrásaiból, összesen kb. 600 millió euróból épít új lakásokat, illetve támogatja közhasznú bérlakások építését, ebből fedezi a régi lakások felújítását, valamint közvetlen lakhatási támogatást nyújt a rászorulóknak (ez a lakhatási költségvetésnek kb. hatoda).

    A főváros maga dönt a lakáspolitikájáról, és városfejlesztési tervében (STEP 2020) is jelentős hangsúlyt kap ez a terület.

    1984-ben indult egy példátlan méretű felújítási program, amelyben évente tízezer lakást újítottak fel a mai napig tart. Korszerűsítik a fűtési rendszereket, nyílászárókat cserélnek, a régi házakba lifteket szerelnek be, mélygarázsokat építenek, akadálymentesítenek.

    Az 1930-ban épült Goethehofban például 130 új lakást alakítottak ki a tetőtér beépítésével. Ez kedvelt eszköz új lakások létesítésére, hiszen viszonylag kevés és meglehetősen drága az építési telek Bécsben, ráadásul így a zöld felületek csökkentése nélkül tudnak építeni. A fejlesztéseknél előnyben részesítik a barnamezős beruházásokat.

    A felújításokat az önkormányzat finanszírozza, de bizonyos korszerűsítéseknél, illetve az új építéseknél a lakók is hozzájárulnak a költségekhez anyagi helyzetük függvényében.

    Sorozatunk következő részében a bécsi privát bérlakásszektort mutatjuk be.

  • Komoly lejtmenet vár a lakásépítésekre

    Az új lakások száma tekintetében a vártnál gyengébb I-III. negyedév eredménye, a 10.302 db átadott új lakás ellenére, az Építési Piaci Prognózis 2023. elemzése, a megszokott forgatókönyv szerint erősebb IV. negyedévet, és így továbbra is 21 500 új lakást vár 2019-re.

    Az új lakások volumene 2020-ra 16 000 lakásra eshet vissza, míg 2021-2022-ben 12-13 000 új lakással további visszaesést lát reálisnak az elemzés. Az árak emelkedését a visszaállított 27%-os áfa feltehetőleg nem fogja jelentősen befolyásolni. „Az építőipar termelésében 2019 tavaszán 2020-ra 16%-os csökkenést, míg mostanra, 2019 őszén, már csupán 5%-os visszaesést várunk, mivel a kapacitásgondok miatt beruházások csúsznak át jövőre” – mondta el Varga Dénes az Építési Piaci Prognózis 2013. sajtóbemutatóján.

    2018-ban 36,7 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki és 17,7 ezer új lakás épült fel. Ez a szám a 2017 évhez képest az engedélyek tekintetében 3,4 százalékos csökkenést, míg az átadott lakások számát illetően 23 százalékos növekedést jelentett. A fejlesztők tervei alapján az MNB májusi Lakáspiaci jelentése az újlakás-átadások tekintetében a tetőzést 29 ezer lakással várja.

    Új lakások és építési engedélyek

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2023

    2017-2019 között, azaz három év alatt, a 2015. év szintjéhez képest 60 %-kal nőtt az építőipar teljesítménye; 2016-hoz képest, amikor jelentős visszaesés volt, majdnem megduplázódott. Az építési piaci gyorsítás, az EU-támogatások koncentrált elköltése, és ezzel egyidőben a lakáspiaci élénkítés nehéz helyzetbe hozta az építőipart.

    A hiányzó munkaerőt mennyiségileg sem sikerült teljesen pótolni, minőségileg még nagyobb a probléma. A piacon működő vállalkozásoknak az elfogadható szintű munkaerő biztosításán kívül gazdasági és jogi problémákkal is meg kell küzdeniük.

    Az áfakülönbség a befektetők zsebében

    Az MNB e témában kiadott elemzése szerint az új és használt lakások áremelkedése közötti különbségre alapozott számítások alapján, a 27-ről 5%-ra csökkentett áfa miatt keletkezett árelőny 60 %-a a befektetők, 40 % a lakásvásárlók zsebében landolt.

    A Prognózis készítői azonban egyértelműen hibás eszköznek értékelik ezt a kifejezetten kínálati oldali támogatást, amely a lakásárak és az albérleti árak elszabadulásához vezetett, így a lakáshoz jutást éppen hogy nem segítő, hanem azt nehezítő eszközzé vált.

    KSH piaci lakásárakról és a lakásépítési költségekről, abban a munkaerő- és anyagköltségek változásáról szóló adatsora jól mutatja, hogy az áfacsökkentésből semmi nem kerülhetett a lakásvásárlókhoz. A lakásépítési költségek növekedése a hivatalos adatok alapján ugyanis kisebb volt, mint az áremelkedés mértéke, így az átmenetileg bevezetett kedvezményes áfa haszna nem került a lakásvásárlókhoz, hanem a beruházók nyereségét növelte.

    Ugyan a 2016-ban kezdődött élénkítési kísérletnek időről-időre, különböző, keresleti oldalt támogató eszköze is megjelent, ezek egyike sem eredményezte a piac olyan mértékű élénkülését, mint az átmeneti, 5 %-os áfa, amelynek eredményeképpen, számítások szerint nagyjából 300 milliárd forint támogatás a befektetőknél maradt.

    „Teljesen egyetértünk azzal, hogy mind a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítására, mind az építési, és ezen belül a lakáspiac élénkítésére az államnak költségvetési forrásokat kell biztosítania, még a jelenlegit meghaladó mértékben is. Nagy hiba ugyanakkor, hogy a beavatkozásokkal a politika rövidtávon akart látványos eredményeket elérni, és azok sem szakmailag, sem politikailag, sem társadalmilag nem voltak előkészítve, emiatt súlyos hibákat is elkövettek. Olyan hosszú távú folyamatokról van szó, melyek szabályozásánál elképzelhetetlenek a két-három éves határidők, melyektől tízmilliós nagyságrendű támogatások függenek” – hangzott el a bemutatón.

    Tovább nőtt a régiók közötti különbség

    Az Építési Piaci Prognózis szerzői évek óta figyelmeztetnek a regionális különbségekre, amelyek különösen a lakáspiacon szembetűnő. „Egyes régiókra, vagy befektetési célú lakásvásárlásokra koncentrálva nem lehet a lakásépítési piacon tartós és jelentő növekedést elérni!” – szögezte le a szakember.

    A felfutás után következő visszaesés negatív hatásai mellett további hátrány, hogy miközben Budapest, Győr-Moson-Sopron megye és néhány kiemelt terület, illetve a Balaton melletti és a nyugati országhatárnál lévő települések jobban reagáltak az élénkítésre, addig annak a szegényebb területeken mélyen az átlag alatti vagy éppen semmiféle hatása nem észlelhető.

    Ez jelentős különbség a 2000-ben indult konjunktúrához képest, ahol kevésbé volt érzékelhető annak fővároscentrikussága. Ott a támogatások részben a bankszektort gazdagították, de a kedvezményes hitelek az ország bármely pontján elérhetők voltak, míg most a befektetők a támogatással az ország vonzóbb környékein építettek

    Lakásépítések volumene a három régióban

    A három megyecsoport népességszám tekintetében közel azonos, az ország lakosságának egy-egy harmadát adja. "A" csoport: Budapest, Pest, Győr

    "B" csoport: Hajdú, Vas, Zala, Fejér, Veszprém, Somogy, Csongrád

    "C" csoport: Borsod, Heves, Nógrád, Bács, Békés, Baranya, Jász, Tolna, Komárom, Szabolcs

    2020: stagnálás vagy keresletcsökkenés?

    Az ősszel megkérdezett, az építési piacon érdekelt vállalkozások szakembereinek (tervezők, kivitelezők és az önkormányzatok a szakterületen dolgozói munkatársainak) véleménye szerint 2020-ra stagnáláshoz közeli állapot várható az építési piacon. Véleményük szerint, az előző évekhez képest minden megrendelői csoportban csökkenni fog a várható kereslet, és ez a részpiacokon is általános lesz. A válaszadók a legoptimistábban a lakásfelújítási piacot ítélik meg, amit a falusi CSOK bevezetése is támogat.

    2019 őszén a hét statisztikai régióból reprezentatívan, közel 420 kérdőív kitöltésével mondták el véleményüket a piacon érdekelt vállalkozások vezetői.

    Várakozások a három utolsó felmérésben, megrendelői csoportok

    Várakozások a három utolsó felmérésben, saját megye részpiacai

    A lakásépítés alakulása a hét régióban - lakás/1000 fő,  db.

    Mi az Építési Piaci Prognózis?

    Az Építési Piaci Prognózis, független, középtávú előrejelzés, amelynek 2019. november végi kiadása 2023-ig ad részletes elemzést. A munka része, hogy a szerzők a rendre ősszel megjelenő előrejelzéseket a következő év tavaszán frissítik. Ennek Megjelenés: 2020 májusa.

    Ahogy évek óta, a tavaszi frissítés része ezúttal is az az építőipari szakemberek körében, az építőipar helyzetéről és kilátásairól végzett kérdőíves felmérés, amelyet 2019 tavaszán 306, ősszel közel 420 szakember töltött ki. Ennek eredményeit hasonlította össze a kutatásvezető a korábbi.

    (2018 tavasza: 320 fő, 2018 ősze: 339 fő)

    Forrás: Build Communication

  • Az egyszerű bejelentést érintő jogszabályok változásai
  • Egyszerűsödik az építési ügyintézés

    A E-TÉR egy három modulból álló rendszer lesz a 2020-as elkészülést követően, most a tájékoztató modul térképes megjelenítő funkciója élesedett. Ez lényegében egy online segítség azoknak, akik területrendezési, településrendezési és fejlesztési, valamint építészeti tervezési kérdésekben eddig személyesen keresték fel a Lechner Tudásközpontot (mint jogszabályba foglalt kötelespéldány-leadó helyet) vagy a helyi önkormányzatot papír alapú dokumentumokért, másrészt a rendszer azoknak is segítséget nyújt, akik építkezni szándékoznak, vagy a saját környezetüket érintő terveket, előírásokat szeretnék megismerni.

    Az E-TÉR rendszer tájékoztató moduljának teljes indulásakor az online felületen a területfejlesztési, területrendezési, a településfejlesztési és településrendezési tervek, valamint a településképi dokumentumok mellett az egyéb szakmai anyagok (például a tervek alátámasztó dokumentumai, jogszabályok és fogalmak) is elérhetőek lesznek.

    Az E-TÉR használatával időt és energiát takaríthatnak meg egyrészt azok, akik területrendezési, településrendezési és fejlesztési, valamint építészeti tervezési kérdésekben eddig személyesen keresték fel a Lechner Tudásközpontot (mint jogszabályba foglalt kötelespéldány-leadó helyet) vagy a helyi önkormányzatot papír alapú dokumentumokért, másrészt a rendszer azon állampolgárok számára is segítséget nyújt, akik építkezni szándékoznak, vagy a saját környezetüket érintő terveket, előírásokat szeretnék megismerni.

    A szükséges információk már néhány kattintással, webes felületen elérhetők. Az E-TÉR kiegészül majd az egyeztető és tervezési modullal, amelyek a térségi tervek elkészítését a kiindulási adatoktól a hatályba lépésig kísérik, és a tervezési, valamint az egyeztetési folyamatot támogatják.

    További információ a Lechner Tudásközpont oldalán.

  • Az építkezők számára hatalmas stressz megfelelő szakembert találni

    Közel ezren töltötték ki az újHÁZ Centrum építkezés és ingatlanfelújítással kapcsolatos lakossági kérdőívét a 2019-es Construma kiállításon. A felmérésben felelt-választós kérdések mellett egy skála segítségével is értékelniük kellett az építkezéssel kapcsolatos nehézségeket.

    A válaszadók 84,49 százaléka az idei évben tervez ingatlanfelújítást vagy építkezést, erre pedig jelentős összegeket kívánnak fordítani. A kérdőívet kitöltők 31,57 százaléka ugyanis tíz millió forint fölötti büdzsével gazdálkodhat, további 19,47 százalék költene 2-5, 8,9 százalék pedig 5-10 millió forint közötti összeget. A tavalyi év hasonló kutatásához képest 2019-re jóval magasabb számú válaszadó vág bele nagyberuházásokba, de megduplázódott azok tábora is, akik elsősorban felújítási munkálatokra 500 ezertől két millió forintig terjedő anyagi keretet szántak.

    2019 04 15 újház másolata

    A lakossági vevők vásárlási döntésének motivációja nem változott 2018-hoz képest, többségük továbbra is az ár-érték arány és a minőség alapján dönt az építőanyagok mellett. A termék árát és garanciális voltát csupán a válaszadók töredéke jelölte meg, mint vásárlást befolyásoló körülményt.

    A munkaerőhiányt a saját bőrükön érzik

    Tízből hét válaszadó saját maga próbálja felkutatni a kivitelezési munkálatokhoz szükséges szakembereket, míg a tavalyi évhez képest tovább nőtt azok száma, akik generálkivitelezőt bíznak meg a feladattal. Ahogyan arra korábban az újHÁZ Centrum szakértői már felhívták a figyelmet, a generálkivitelezők a mai, felpörgött építőiparban számos előnyt jelentenek az építkezni/felújítani vágyóknak, segítségükkel ugyanis időt és pénzt spórolhatnak meg a rendelkezésre álló, eltérő nagyságú anyagi keretükből.

    Azok, akik maguk keresik a szakembereket, elsősorban ismerősöket kérdeznek meg arról, kit tudnának ajánlani, de minden negyedik válaszadó már a szakkiállításokon is mesterek után kutat. A Google-keresőt erre a célra 17,8 százalék választja, a legnagyobb közösségi média tematikus csoportjai azonban nem jelentenek releváns csatornát a szakemberek keresésére.

    A válaszadók többsége számára rendkívül nehéz napjainkban megszervezni egy nagyobb volumenű építkezést vagy felújítást, ennek elsődleges okaként pedig 65,6 százalékuk azt jelölte meg, hogy nem tudnak megfelelő szakembert találni. Ez az arány duplája a finanszírozással kapcsolatos nehézségeknek és a kivitelezési ütemterv tartásának. Látható tehát, hogy a fogyasztói szegmens a tavalyi évhez hasonlóan idén is a saját bőrén érzi az ágazati munkahiány következményeit. 2018-ban a kivitelezés idejének tartása nagyobb kihívást jelentett számukra, mint az, hogy ne lépjék túl a tervezett költségvetést, idén ez a két tényező azonban helyett cserélt az építési stresszfaktorok áll a képzeletbeli dobogó legfelső fokán.

    Teljeskörű megoldásokra és szakértői tanácsadásra van szükség

    2019 04 15 újház másolata 2

    Nem csoda, hogy a lakossági fogyasztók számára a legnagyobb segítséget az jelenti, ha tanácsot kaphatnak a vásárlás során, illetve, ha a szükséges építőanyagokat egy helyen tudják beszerezni. Éppen ezért nem meglepő, hogy az újHÁZ Centrum azon kérdésére, hogy a kérdőívet kitöltők hol szerzik be az építőanyagokat, a válaszadók 55 százaléka jelölt meg az építőanyagkereskedéseket, további 45 százalékuk pedig a szakboltokat. Az online lehetőségeket csupán az építkezni vágyók 18 százaléka választja, a nagy barkácshálózatokban pedig 11,7 százaléknyian szerzik be a szükséges alapanyagokat. A kitöltők 12 százaléka mindezeken túl úgy nyilatkozott, hogy az építőanyag-beszerzéssel kapcsolatos feladatokat a kivitelezőre bízza.

    Érdekes válaszok születtek arra a kérdésre is, hogy a lakossági szegmens mennyire érdeklődik az intelligens megoldások iránt. A kérdőívet kitöltők több mint fele tervezi a napelem, illetve a napkollektor alkalmazását energiahatékony otthonának megteremtéséhez, de közel nyolc százalék érdeklődik a geotermikus energia iránt is. A válaszadók 40 százaléka azonban számos más, egyéb megoldásban is gondolkodik, így nagy figyelmet szentelnek a hőszivattyúkra, az okosházakra, a levegő hőcseréjére, a padlófűtésre, vagy éppen az intelligens öntözőrendszerek kiépítésére. Ez jelentős növekedést jelent a tavalyi adatokhoz képest, melyből arra a következtetésre lehet jutni, hogy a vásárlók egyre tudatosabban állnak hozzá otthonuk megépítéséhez, s különösen nagy figyelmet fordítanak a valódi rezsicsökkentést jelentő megoldások felkutatására, illetve alkalmazására.

    Forrás: újHÁZ Centrum

  • Három évig lesz elérhető a falusi csok

    Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: 2486 hátrányosabb helyzetű, 5000 fős lélekszám település került a listára, amely itt érhető el.

    Közölte: a program 2019. július 1-jével indul, és egyelőre három évig, 2022. június 31-ig lesz elérhető. Ugyanakkor a kormány monitorozni fogja, milyen hatása van a falusi csok támogatási rendszerének a kistelepüléseken. Ha 2022-ben továbbra is van igény a programra, a kormány dönthet a folytatás mellett, illetve az érintett települések listáját is felülvizsgálhatják, akár bővíthetik is - fejtette ki a kormánybiztos.

    Gyopáros Alpár elmondta: 2015 óta már 100 ezer fiatal pár vette igénybe a csok-ot és a magyarországi falvak szempontjából jó hír, hogy a támogatások egyharmadát falvakban, kistelepüléseken használták fel.

    Ugyanakkor szerinte kihívást jelentett a csok rendszerében a falvak szempontjából, hogy az így igénybe vett támogatásokat nagyobb részben valamilyen turisztikai vagy gazdasági erőcentrum vonzáskörzetében, jellemzően nagyvárosi agglomerációban lévő kistelepüléseken használták fel, és csak kisebb részben hátrányos helyzetű településeken.

    A kormánybiztos szerint ezért indította el a kormány tavaly a magyar falu programot, amelyben idén legalább 150 milliárd forintos forrásból támogatják a helyi közszolgáltatások fejlesztését, életminőség-javító beruházásokat, illetve a falusi csok-kal a lakhatást is.

    Ismertetése szerint a falusi csok rendszerében a kedvezményezett kistelepüléseken használt lakás és ház vásárlására, illetve a megvásárolt ingatlan felújítására, korszerűsítésére és kibővítésére egy gyermek megléte vagy vállalása esetén 600 ezer forint, kettő gyermek eseten 2 millió 600 ezer forint, három vagy több gyermek esetén pedig 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a fiatal párok.

    Megelőzendő, hogy az intézkedés rendkívüli módon felhajtsa a falusi ingatlanok árait, a kormány azt a döntést hozta, hogy a támogatási összegek maximum fele költhető vásárlásra, a fennmaradó rész pedig korszerűsítésre, felújításra fordítható - magyarázta a kormánybiztos. Hozzátette ugyanakkor, a három vagy több gyereket vállaló családok esetben, amennyiben a megvásárolt ingatlan ára nem éri el az 5 millió forintot, akkor a fennmaradó összeg a 10 millió forintos keretig teljes mértékben felhasználható lesz felújításra , bővítésre.

    A kormánybiztos szavai szerint azok a családok, amelek korábban már - akár a csok lehetőségeit kihasználva - megvásárolták ingatlanjukat, korszerűsítésre és bővítésre, szintén vissza nem térítendő támogatásként, megkaphatják a falusi csok támogatási összegeinek felét: egy gyermek esetén 300 ezer forintot, kettő esetén 1 millió 300 ezer forintot, három vagy több gyermek esetén pedig 5 millió forintot.

    Gyopáros Alpár elmondta: bár arra készülnek, hogy a hátrányosabb helyzetű településeken lényegesen alacsonyabbak az ingatlanárak, mint a fővárosban, a megyei jogú városokban vagy az agglomerációkban, ha mégsem lenne elegendő egy család számára a vissza nem térítendő támogatás, akkor lehetőség lesz állami kamattámogatású hitel felvételére. Használt lakás vagy ház vásárlására és felújítására két gyermek esetén 10 millió forintos, három vagy több gyermek esetén 15 millió forintos kamattámogatott hitellehetőség áll majd rendelkezésre, míg meglévő ingatlan felújítása esetén, ezen összegek fele, azaz két gyermeknél 5 millió, három vagy több gyermeknél pedig 7,5 millió forint - ismertette.

    A kormánybiztos beszámolt arról, hogy a kormány döntése szerint a falusi csok támogatását kiterjesztik az egész ország területén a külterületi lakóingatlanokra, vagyis a tanyákra is.

    Gyopáros Alpár kitért arra is, hogy a visszaéléseket megelőzendő, a kormány bizonyos kritériumokat is beépített a rendszerbe, így a támogatás igényléséhez erkölcsi bizonyítvánnyal igazolt büntetlen előélet és két év társadalombiztosítási jogviszony szükséges. Ezen túl - folytatta - a programban saját vállalkozás vagy közeli hozzátartozó tulajdonában lévő lakóingatlan megvásárlására nem lesz lehetőség, a támogatás felhasználását pedig részben a települési jegyző, részben a járási hivatalok hatáskörének szélesítésével szigorúan ellenőrzik majd. 

    Forrás: kormany.hu

  • CSOK: buktató lehet a kalákás építkezés is

    A családi otthonteremtési kedvezmény nagy segítség lehet azoknak a családoknak, amelyek házat építenek, vagy lakásfelújításba, bővítésbe fognának. A támogatás mellé is jó jön egy kis spórolás, akár úgy, hogy bizonyos munkákat családtagok, barátok segítségével oldanának meg. Kipótolhatná a hiányzó építőipari munkaerőt is. Ez azonban veszélyeket rejt magában, amelyet a hvg.hu járt körül.

    Nemrégiben a házilagos kivitelezésre, azaz a kalákamunkára vonatkozó jogszabály: bár bővült azok köre, akik részt vehetnek a házilagos építkezésben, több dolgot kell dokumentálni.

    Több szakértő mellett az egyik legnagyobb hazai bank ingatlan üzletágának vezetője is azt nyilatkozta nemrég a lapnak, hogy a falusi csok újra meghozhatja a kedvet a házilagos kivitelezéshez, kalákázáshoz, mivel „nem az építőipari vállalkozókat, inkább a családokat mozgathatja majd meg, várhatóan ők maguk fognak építkezni rokonok, barátok segítségével”.

    A ma helyesen házilagos kivitelezésnek hívott kaláka egymás megsegítésére kölcsönösen és közösen végzett munkát jelent, Magyarországon több száz éves hagyománya van, haszna pedig nemzetgazdaságilag is mérhető: a más háztartások számára végzett munka 2000-ben nagyjából 144-208 milliárd forint értékű volt, vagyis a lakosság éves jövedelmének kb. 2 százalékát tette ki – mondta el Magyar Mária jogi szakokleveles építészmérnök, építésügyi tanácsadó és oktató.

    A kormány családvédelmi akcióterve újraélesztheti az ezredforduló óta súlyát vesztő építőipari kalákázást, amennyiben a falusi csok és a szabad felhasználású – a várakozások szerint mégis nagyrészt a lakáspiacon landoló – babaváró hitel meghozza a fiatal családapák kedvét a kőművesmunkákhoz. Tavaly ugyan megfordult az arány 2017-hez képest, mivel a természetes személyek által épített lakások aránya 51-ről 46 százalékra csökkent, de a piaci szakértők most újabb trendfordulót jósolnak.
    Kérdés, honnan támad munkaerő, aki természetes személyek szaporodó építkezésein dolgozik, azaz a családi házakat felhúzza? Az OTP becslése szerint a társasházépítéseknél átlagosan 8 hónapos csúszás van, és még csak nem is ezek szívják fel igazán az építőipari munkaerőt, hanem a szektort húzó nem lakáscélú magasépítés, illetve a közberuházásban megvalósuló út- és vasútépítések. Itt jönnének a képbe a rokonok, barátok és kollégák, vagy épp maga az építtető, aki – főleg, ha szakképesítése is van – azt gondolhatja, hogy bizonyos munkákat maga is elvégezhet. Csakhogy változtak a vonatkozó szabályok, a helyzet bonyolódott

    A hatályos szabályozás szerint hozzátartozó részére a kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezhet részmunkákat, mégpedig akár szakirányú szakképesítés nélkül, de csak akkor, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez nem kell kivitelezési dokumentáció. Csakhogy az egyszerű bejelentéshez kötött tevékenységekhez is kell. Ha szükséges a dokumentáció, akkor csak egy vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével dolgozhat.

    Lehet tehát festeni-mázolni, és ha valaki villanyszerelő, felújítási munkát az is végezhet a saját házán anélkül, hogy leszerződne a kivitelezővel, hiszen ez nem kivitelezési dokumentációhoz kötött tevékenység. Építeni, tartószerkezeti falat emelni például viszont csak akkor tud a hozzátartozó vagy maga az építtető, ha szerződik, akár van szakképesítése, akár nincs.

    Figyelni kell az e-naplózásra is: e lehet rögzíteni az e-naplóba a saját tevékenységet a napi létszámadatok alatt – amihez fel is kell tölteni a vállalkozóval kötött szerződést az adott résztevékenységre.

    Amit most tudni lehet a falusi csokról

    Kisvállalkozók figyelem!

    A vállalkozásuk székhelyeként saját lakásukat vagy házukat használó kisvállalkozók elbukják a vissza nem térítendő otthonteremtési támogatást, ráadásul a kedvezményes CSOK-hitelre sem jogosultak.

    A támogatással érintett ingatlan ugyanis kizárólag a család lakhatását szolgálhatja, ettől eltérően nem hasznosítható, vagyis a szóban forgó lakás egyéni vállalkozó vagy cég székhelye sem lehet. A korlátozás ráadásul a CSOK felvételét követően 10 évig érvényes, vagyis ha a család CSOK-kal megvásárol egy ingatlant, akkor abba elvileg egy évtizedig nem lehet vállalkozást bejelenteni.

    Az ilyen ingatlanok esetében, természetesen, a CSOK hitelről is le kell mondania a vállalkozónak, illetve a július 1-től induló falusi CSOK-ból is kimaradnak.

    Forrás: hvg.huBankmonitor

  • Fordulatot hozhat az új CSOK

    Bővül családi otthonteremtési kedvezmény. Július elsejétől már használt lakás vásárlására is igényelhető a csok mellé felvehető kamattámogatott kölcsön, amely két gyermek esetén 10 millió, három gyermek esetén 15 millió forint.
    A használt ingatlan vásárlását tervezők 64%-a nyilatkozott úgy, hogy szeretné igénybe venni a CSOK-ot. 15% még nem tudja, 22% pedig biztosan nem veszi igénybe.

    „2018-ban ugyanezen a panelen végzett kutatás során a válaszadók 81%-a nyilatkozott úgy, hogy nem jogosult a csokra! 12% volt jogosult, 7,4% nem tudta, de mindössze 5% vette igénybe. Ez mindenképpen egy fordulatot jelez. Bízom benne, hogy ez a fordulat végbe is megy és újabb lendület ad az építőiparnak a második félévben” – véli Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

    Az eredmények azt mutatják, hogy a támogatás kibővítése kedvező fogadtatásra talált. A válaszadók 66% hasznosnak értékeli az új CSOK-ot. Mindössze 13% szerint vélekedik úgy, hogy egyáltalán nem hasznos. A válaszadók többsége szerint a CSOK kedvező hatással van az ingatlanpiacra, a gazdaságra és a gyermekvállalási kedvre.

    Forrás: Mapei Kft. / Hírnévügynökség

  • 80 százalékkal több családi ház épülhet

    A lakáspiac a következő időszakban is élénk marad, a lakásépítési kedv ugyanis erőteljes növekedést mutat. A hivatalos adatok szerint az év első két hónapjában 2110 lakásépítési engedélyt adtak ki a hatóságok, ez 15 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben és 2015 óta messze a legmagasabb szint - áll az ingatlan.com legfrissebb elemzésében, amelyből kiderül az is, hogy a nagyvárosokban április elején hol tartott az új családi házak és lakások átlagos négyzetméterára.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kiemelte: “Az év első hónapjaiban rendszerint alacsony a lakásépítési engedélyek száma, ha viszont tartós marad az év elején látható fokozott aktivitás, akkor az év későbbi hónapjaiban további jelentős növekedés várható. Hozzátette, az idén kiadott több mint 2 ezer lakásépítési engedély 2015 első két hónapjához képest triplázást jelent.

    Az idei növekedés elsősorban a családi házaknak köszönhető: összesen 1560 darab engedélyt kértek ezekre, ami 78 százalékos emelkedésnek felel meg. Az ingatlan.com szakembere azt mondta, hogy 2019-ben számos sok új lakást magában foglaló nagy társasház-fejlesztés fejeződik be, és a következő időszakban inkább a kisebb - 4-6 lakásos - társasházak építése mellett a sor-, iker- és családi házak építések lesz a főszerepben a piacon. “Ennek az előjeleit láthatjuk az idei adatokból, amelyek szerint kiugró a családiház-építési kedv” - mondta Balogh László. Azt azonban hozzáfűzte, hogy nem minden lakásépítési engedélyből lesz végleges lakás.

    Városok, árak, drágulás, jövő

    Az ingatlan.com adatai szerint Budapesten a kínálati piacon átlagosan 825 ezer forintba került az új lakások és családi házak négyzetmétere április elején. Ez 18 százalékos éves emelkedést jelent. A vidéki nagyvárosok közül Debrecenben az új lakásoknál és családi házaknál a négyzetméterár 552 ezer forintra rúgott, ami 37 százalékos ugrásnak felel meg. Balogh László az elemzés adatai ismertetve elmondta: “Győrben - ahol évek óta a legmagasabb a 10 ezer lakosra jutó új lakások száma - az új lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 18 százalékkal 437 ezer forintra nőtt egy év alatt. Úgy, hogy közben a kínálat a két és félszeresére nőtt.” Szegeden hasonló a helyzet: 31 százalékkal 500 ezer forint fölé az új lakások és házak négyzetméterára, miközben a kínálat a háromszorosára bővült.

    Balogh László a lakáspiacon várható trendekről szólva azt mondta, az idei év második felében az állami lakástámogatási rendszer - a családi otthonteremtési kedvezmény - kibővítése miatt komoly kereslet várható és a lakásépítési kedv is fokozott maradhat, de pontos - számszerű - előrejelzést egyelőre nehéz mondani.

    Forrás: ingatlan.com

  • Nálunk nőtt legjobban a lakásépítések száma

    A tavalyi utolsó negyedéves adatokat tekintve a dobogóra még Málta és Bulgária fért fel, de ezek az országok meg sem közelítik a hazai értékeket, vagyis a 2015 azonos időszakához képest mért több mint háromszoros szorzót.

    Három év alatt több mint háromszorosára nőtt a kiadott építési engedélyek száma Magyarországon - olvasható az Eurostat legutóbbi felmérésében. Mindebben az építőipar teljesítménye, a kedvező hitelkörnyezet és számos más tényező mellett a kedvezményes, 5 százalékos áfa is közrejátszott.

    "Aki tavaly november 1-je előtt szerezte meg a jogerős építési engedélyt, nagyon jól járt, hiszen egészen 2023 végéig élhet a nagyjából 20%-os árelőnyével. A későbbi engedélyeknél viszont csak 2019 végéig marad az 5%-os áfa. A beruházások üteme mindenképpen lassulni fog az elkövetkezendő években, de számos más stabilizáló tényező akad, amely fenntarthatja a beruházási kedvet. Több vidéki nagyvárosban is olyan fejlesztések vannak, amelyek nem csak lehetővé, hanem szükségessé is teszik a nagy volumenű építőipari beruházásokat. Jó példa lehet Debrecen és Kecskemét, sőt Szegeden egy egészen futurisztikus, több száz lakást magába foglaló projekt készül"- mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

    Forrás: napi.hu

    TLE-vélemény: A lakásállomány (~4,4 millió lakás) a nemzeti vagyon része, minőségi megújítása közérdek. Egy felépülő új lakás legalább 100 évig szolgálja a benne élő tulajdonosokat, bérlőket. A lakás és a lakáskörülmények a családok életminőségét alapvetően meghatározó tényezők. A 100 éves, indokolt megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni. Emellett szükséges lenne évente hozzávetőleg 120 ezer lakás átfogó felújítása. Az 1.000 főre jutó lakásépítések száma is rendkívül alacsony Magyarországon, a környező országokban népességarányosan jóval több lakás épül.

    lakásépítések1000 vágott

  • Van növekedési potenciál az építőiparban, de hosszú távú gondolkodás szükséges

    A kormánystratégia elkészült

    Az ITM széleskörű szakmai egyeztetés után elkészítette az Építésgazdasági stratégiát, amely még áprilisban a kormány elé kerül – jelentette be György László, az Információs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

    Az építőiparra 2018 és 2023 között mintegy 25 ezer milliárd forint beruházási igény vár. Egy felmérésből azt is lehet tudni, hogy a családok 35%-kal többet költenének lakásfelújításra, illetve 10%-kal többet energiahatékonysági korszerűsítésre 2019-ben, mint tavaly. Ahhoz, hogy az építésgazdaság ki tudja elégíteni ezeket a megrendeléseket, jelentős, legalább 53 százalékos teljesítménynövekedésre van szükség.

    Lassan emelkedőben van ugyan az építőipari termelékenység, de még mindig nagyon alacsony és jelentősen elmarad az EU-s átlagtól, akárcsak a GDP-arányos termelési értékben. Ezért stratégiai jelentőségű feladat az építőiparban rejlő növekedési potenciál kiaknázása – mondta György László.

    Erre középtávon is megvan a lehetőség, a McKinsey nemzetközi tanácsadó cég számításai szerint átlagosan akár 48-60 százalékos termelékenységnövekedés is elérhető. Ehhez természetesen megfelelő válaszokat kell adni mind a vállalati, munkaerőpiaci, mind a technológiai kihívásokra.

    Az egyik legjelentősebb – a konferencia során több ízben szóba került – kihívás a munkaerőhiány, illetve a szakképzetlen munkaerő problémája. Előbbi esetében felmerül a hatalmas volumenű (2018-2023 között 15 ezer milliárd forintnyi) állami megrendelésállomány elszívó hatása a piaci beruházások, például a lakásépítések elől. Ennek kezelését szolgálná az állami és önkormányzati beruházások időbeli ütemezése, a volumenbecslés és monitoring. Ide kapcsolódik a referencia értékadatbázis létrehozása német mintára.

    A szakképzési rendszer átalakítása ugyancsak megkérdőjelezhetetlen. Ez magába foglalja a többi között a képzőhelyek korszerűsítését, a vállalati tudásanyag beépítését a tanagyagokba és a gyakorlati oktatásba, a szakoktatók továbbképzését és béremelését is. (A kormány a múlt héten fogadta el a szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiáját.)

    A digitalizáció, a modern technikák széles körű elsajátítása nemcsak a szakképzésben és a felsőoktatásban fontos, hanem meg kell jelennie a felnőttképzésben, a vállalkozásokat érintő továbbképzésekben is. Ez elengedhetetlen a termelékenység növeléséhez szükséges technológiaváltáshoz, akárcsak például a beruházásmenedzsment modernizálásához. Ez utóbbihoz kapcsolódó képzésen való részvétel ezért is lesz kötelező a hatékonyságnövelési pályázatokban támogatott vállalkozások számára. Hiszen már ez az egy fejlesztés is akár 10 százalékos hatékonyságnövekedést eredményezhet.

    A kormányzat egyébként 2019-2020-ban legalább 12 milliárd forintot szán költségvetési forrásból a kisvállalkozások hatékonyságnövelésének támogatására. Az első, 6 milliárd forintot kiosztó pályázat felhívása még 2019 áprilisában megjelenik – ismertette György László. Az ÉVOSZ szorgalmazza - mondta el később a szervezet elnöke -, hogy a kormány már idén nyissa meg a 2020-ra előirányzott 6 milliárd forintot is.

    A pályázatok elbírálásánál fontos kikötés lesz egy bizonyos bérszínvonal biztosítása a vállalton belül. Ez rendkívül fontos a szakképzett dolgozók ágazaton belül tartása érdekében is. Az építőipari bruttó átlagbér legalább 10 százalékkal alacsonyabb az átlagnál.

    A stratégia által javasolt intézkedések a fentieken kívül érintik az építészügyi szabályozásokat, a gazdaságfehérítést, a hazai innovatív alapanyaggyártók és az innovatív termékeket használó tervező és kivitelező vállalkozások támogatását, a kutatás-fejlesztés ösztönzését, valamint a a jogszabályok felülvizsgálatát tervezik a családok védelme érdekében, a felelősségi körök tisztázására.. 

    Hosszú távú program kell – a lakásszektorban is

    - Van elég munka az építőipar számára, és ez 2020-ban is kitart még – jelentette ki előadásában Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Nem dőlhet azonban senki hátra az ágazat szereplői közül, hiszen számos probléma mutatkozik, amelyeket sürgős beavatkozást igényelnek. Az ÉVOSZ az idén is összefoglalta ezeket a problémákat, és megoldási javaslatokat is tett.

    Koji László felhívta a figyelmet az építőipar egyik legnagyobb problémájára, a megrendelések ciklikuságára. Úgy véli a kormánynak egyfajta keresetkiegyenlítő szerepet is fel kellene vállalnia, különösen annak a fényében, hogy Magyarországon különösen magas az állami beruházások aránya a megrendelésállományon belül.

    Fontos, hogy közép- és hosszú távú programok szülessenek – hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke.

    A különböző problématerületek közül egy a lakásszektor kérdése. Magyarország az EU átlaghoz képest is nagyon alacsony a lakásépítések száma. Az elmúlt évtized elmaradt lakásépítéseit és lakásfelújításait a következő időszakban kell bepótolni, amihez további ösztönzők és támogatások szükségesek. Így például az ÉVOSZ által is régóta javasolt felújítási áfakedvezmény, vagy a panelfelújítási program megvalósítása. 

    A jelenlegi lakásállomány ugyanis elavult, a 40 év alatti generáció nem érezheti jól magát ebben a közegben. A lakásvagyon romlása lakhatási krízist jelent ma már – mutatott rá Koji László.

    Kiemelte az is, hogy felújítások hetven százalékánál nem kötnek írásbeli szerződést, így évente mintegy nyolcvanmilliárd forint forgalmi adó nem jelenik meg a költségvetésben.

    Kitért a szakképzési rendszer átalakítására is, a többi között elmondta, hogy a mindössze 9000 építőipari szakmát tanuló diáknál sokkal többre nem számíthatunk a jövőben sem. A legfontosabb feladat most az, hogy ezek a tanulók kapjanak magas színvonalú képzést, racionálisan felépített rendszerben. Felesleges például 90 helyen 72 intézményben tanítani a szakmát, legyen inkább hét jól felszerelt, modern, kiváló oktatókkal és tanműhelyekkel ellátott regionális képzőközpont, ahová szívesen mennek a diákok, ahová a szülő szívesen küldik őket. Ezt segítenék még kollégiumi férőhelyekkel, utazási térítéssel és ösztöndíjrendszerrel.

    Az ágazatban ugyan jelentősen megnőtt a munkavállalói létszám, az újak többségének „finoman fogalmazva korábban semmi köze nem volt az építőiparhoz”. Rendkívül megnövekedett a „be sem tanított” munkaerő aránya, ezért különösen nagy hangsúlyt kell helyezni a felnőttképzésre – mondta Koji László.  

    A bevezető előadásokat panelbeszélgetés követte az építőiparban várható árakról, gazdasági folyamatokról. Az erről szóló tudósítást cikkünk holnapi folytatásában olvashatják.

  • Így nyomta felfelé a fővárosi lakbéreket az airbnb

    Két és fél év alatt a fővárosi lakáshotelek kínálata 67 százalékkal, míg a magánszemélyek által hosszú távra kiadó lakások száma 6 százalékkal nőtt.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, látványosan nőtt a budapesti lakáshotelek száma 2016 novemberéhez képest. Akkor 6300 lakást kínált az Airbnb, idén márciusban már több mint 10 ezret, ami közel 70 százalékos növekedésnek felel meg. Ezzel párhuzamosan a magánszemélyek által hosszú távra hirdetett 6,5 százalékkal 3200 fölé nőtt, míg a teljes fővárosi albérletkínálat több mint 8800 ingatlanból áll. A legtöbb lakáshotel a VII. kerületben található, ott 3 ezer lakást kínálnak rövid távú kiadásra. A második a VI. kerület 2165 lakással, a harmadik pedig az V. kerület közel 2 ezer lakással. Ezt egyben azt is jelenti, hogy az V., VI. és VII. kerület adja a lakáshotel-kínálat 67 százalékát. A népszerűbb lakáshoteles városrészek közé sorolható még a belvároshoz szintén közel eső VIII., IX. és XIII. kerület, ezekben összesen több mint 2 ezer ingatlant kínálnak lakáshotelként.

    Az Airbnb-hatás

    “Az Airbnb-hatás az V. kerületben a legerősebb. Ebben a kerületben egy 50 négyzetméteres lakás átlagos bérleti díjat 202 ezer forint, ez közel 30 százalékkal haladja meg a hasonló méretű budapesti lakások 159 ezer forintos budapesti átlagát.” - fogalmazott a szakember. Az I. kerületi ingatlanoknál 24 százalékos volt a prémium, ami 200 ezer forint közeli átlagos bérleti díjat jelentett. A lakáshotelek piacán a legnagyobb kínálatot felmutató kerületek közül a VI. kerületi kiadó lakásoknál 10 százalékos a többlet, azaz a bérleti díj megközelítette a 178 ezer forintot. A VII. kerületi 167 ezer forintos átlag pedig 5 százalékos prémiumot tartalmaz a fővárosi átlaghoz képest. A három legolcsóbb városrész a XVII., a XX. és a XXIII. kerület, az itteni 50 négyzetméteres kiadó lakásoknál a bérleti díj 109-125 ezer forint, ez 20-30 százalékkal marad el a budapesti átlagtól.

    airbnb hatás

    Balogh László azt mondta, hogy a belvárosi bérleti díjak szinte mindig is magasabbak voltak a fővárosi átlagnál, viszont ez az prémium a rövid távú lakáskiadás megjelenése óta emelkedett. 2010-ben - a lakáshotelek elterjedése előtt - mindössze 2-10 százalékkal kellett többet fizetni a legnépszerűbb kerületekben egy-egy kiadó lakásért a fővárosi átlaghoz képest. A jelenleg mért 10-27 százalékos felár pedig azt jelenti, hogy bár a lakáshotelek jelentős hatással vannak a budapesti albérletárakra, ez leginkább csak a belvárosi kerületekben okozott drágulást. Az adatok alapján egy 50 négyzetméteres lakás bérleti díját havonta átlagosan 13-27 ezer forinttal drágította a rövid távú kiadás a belső kerületekben. A lakáshotelek térnyerését azonban korlátozhatja, hogy a belvárosi kerületek önkormányzatai folyamatosan szigorítják a lakáshotelek működtetésére vonatkozó szabályokat.

    Forrás: ingatlan.com

  • Egyre népszerűbbek a készházak

    Az elmúlt 20-22 évben körülbelül 35 ezer készházat vásároltak és építettek fel Magyarországon, a pontos méretre gyártott, gyorsan felépíthető, modern, energiatakarékos épületek iránti kereslet a 85 százalékos visszaesést hozó 2008-as válság után először 2016-ban pörgött fel, de akkor rendkívüli mértékben, csaknem a háromszorosára.

    Ennek következtében 2017-2018-ra telítődött a kapacitás, viszont az egy- és kétlakásos épített épületek piacán 15 százalék körüli részarányt ért el a könnyűszerkezetes szakma az ezredforduló előtti 3 százalékhoz képest. A mostani forgalomnövekedés nagyon alacsony bázisról indult – teszi hozzá Kárpáti József –, a válság csúcspontján évente csupán 130-150 készház épült.

    Mindenekelőtt Nyugat-Magyarországon, és különösen a Balaton környékén kedvelik a készházakat a megrendelők, és átlagon felüli a népszerűségük Budapest teljes agglomerációjában, Váctól, Piliscsabán és Nagykovácsin át Szigethalomig. Kárpáti József tájékoztatása szerint az ÉVOSZ könnyűszerkezet-építő tagozatának cégei a teljes magyarországi megrendelésállomány felét teljesítik, egy átlagos évben ezer-ezer házat adnak át kulcsrakészen.

    Forrás: vg.hu

  • Jövő héten: Construma

    A csokor az építőipari ágazat jelentőségét tükrözve, minden alkalommal több száz kiállítóval, 45-50.000 látogatóval, 5 pavilonban és a szabadterületen vonultatja fel az ágazat újdonságait. Az otthonteremtés legszélesebb spektrumát kínálja a látogatóknak, ilyen formában a szakma számára a legfontosabb esemény. Egy helyen, egy időben olyan kínálatot, szakmai programokat vonultat fel, mely így ebben a formában nem elérhető.

    További információ a programokról a Construma oldalán.

  • Jelentősen feljöttek a lakásépítésben a kisebb települések 2018-ban

    lakásépítések2018 arány

    Tovább folytatódott a lakásszektor bővülése, 2018-ban az országban 17 681 új lakás épült, 23%-kal több, mint 2017-ben.

    A Központi Statisztikai Hivatal Fókuszban a megyék című kiadványában részletesen bemutatja a megyei lakásadatokat.

    településtípus

     

    megyei építések

    13 megyében több, 6 megyében kevesebb új lakás épült, mint az előző évben. A növekedésben élen járó megyék közül a bővülés Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Bács-Kiskun megyében volt a legdinamikusabb (2,0–1,5-szeres) Budapest és Pest megye kivételével azonban ezekben a megyékben még ezzel együtt is 1000 alatt maradt a megépült lakások száma.

    10000főre

     

    Az épített lakások átlagos alapterülete (99 m²) az előző évihez hasonlóan alakult. A legnagyobb átlagos alapterületű lakásokat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a legkisebbeket Budapesten és Somogyban vették használatba.

    A 2018-ban kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 36 719 új lakás építését tervezték, 3,4%-kal kevesebbnek, mint 2017-ben.

    megyei engedélyek

    Az építendő lakások száma Budapesten csökkent, a megyei jogú városokban alapvetően stagnált, a többi városban és a községekben pedig jelentősebben emelkedett. Az ország 12 megyéjében nőtt az építési kedv, legjelentősebben Csongrád és Zala megyében. A legnagyobb növekedést mutató megyék azonban igen alacsony alapról rugaszkodtak el, többüknél még így is bőven 1000 alatti a 2018-ban megépült lakások száma.

    A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések 36 ezer fölötti száma arra enged következtetni, hogy idén és jövőre sok lakásátadás várható Magyarországon.

    2017 2018

  • Ki építi fel a lakásokat a csokos családoknak?

    Ez lakásprojektek jelentős csúszását, akár leállítását is jelenti sok esetben olvasható a Portfolio elemzésében.

    Ugyanakkor több budapesti kerületben épül csaknem ezer olyan lakás, amely nem eladó, mert a fejlesztők kivárnak az értékesítéssel: az árak az átadáig minden bizonnyal emelkednek még - írja a Világgazdaság.

    Miközben egyre több lakás átadása késik, feltűnően sok, gyakorlatilag minden huszadik kivitelezése úgy zajlik, hogy a fejlesztők kivárnak, és nem kezdték el az értékesítést. Az elemző szerint ennek az az oka, hogy a projektek lakásait később, a gyors beköltözhetőség miatt magasabb összegért tudják eladni a fejlesztők.
    A vevők időt takarítanak meg, és csökken az átadási határidőben rejlő kockázatuk, míg az építtető részesülhet a lakás áremelkedésének hasznából, ami a projektek másfél-két éves megvalósulási ideje alatt már igen tetemes tétel.

    Tavaly novembertől idén februárig átlagosan 3,3 millióval árazta át szabad lakásait a fejlesztők többsége, és ez még nem az új CSOK-csomag keresletélénkítő hatása, arról csak később lehet majd árinformációt gyűjteni - olvasható a Világgazdaságban.

    Hiába talál ki időről-időre ösztönző formákat a kormány az építőipar megtámogatására, továbbra sincs semmilyen hatékony központi segítség a szakemberképzés teljes és gyors átalakításához. Gyakorlatilag veszélybe kerülhet a sok tízezernyi új lakás amiatt, hogy egyszerűen nincs, aki felépítse. Ami épül, ott is egyre súlyosabb minőségi problémák vannak azért, mert növekszik a képzetlen emberek foglalkoztatása. A felújításokra kiéhezett magán lakástulajdonosok pedig amiatt szenvednek, hogy az állami és kereskedelmi ingatlanprojektek a maradék szakemberek jelentős részét is elvonják előlük.

    Három éve a CSOK, majd annak kiterjesztése, most pedig a babaváró hitel és a falusi CSOK adhat újabb lökést a lakásépítésnek és a felújításoknak. A feltételes mód azonban soha nem volt ennyire indokolt, mint most. Akkora a szakemberhiány az építőiparban, hogy több beruházást fel kellett függeszteni vagy teljesen leállítani. Immár a projektek 35-50 százaléka legalább 4-5 hónapot késik, nem ritka a 8-10 hónapos lemaradás. Több ezer lakásba tehát jóval később lehet beköltözni és biztos lesz párszáz olyan is, ami el sem készül. A lakásukat vagy házukat felújítani szándékozók eközben alig találnak kőművest, burkolót, festőt vagy villanyszerelőt, ha mégis sikerül megegyezni, akkor 6-8 hónapot kell várni rájuk.

    Az építőipari bővülés legfontosabb korlátjának a GKI által megkérdezett iparági szereplők 61 százaléka a munkaerőhiányt, 36 százaléka pedig a válság utáni konjunktúra-időszakra jellemző kapacitáshiányt tartja. Több építőipari szakmai szervezet ugyan közös oktatási programmal és a szakmákat népszerűsítő kampányokkal akar tüzet oltani, de ezek legkorábban is csak 2-3 év múlva hozhatnak eredményt. A már futó és a közeljövőben meghirdetett lakásberuházásoknál azonban nem lehet ezzel a tervezett szakember utánpótlással számolni, azoknál azonnal kellenek a szakmunkás kezek.

    A teljes elemzés a Portfolio oldalán olvasható.

  • Rengeteg lakás készülhet el idén, mégis egyre drágábbak

    Koji László szerint idén az átadott új lakások száma elérheti a 22-23 ezret, ami az utóbbi 10 év legjobb teljesítményének számítana. A trend vélhetően nem fordul meg, és a kibővített csok miatt is rengeteg munka várhat a kivitelezőkre.

    A legtöbb ingatlanberuházást a járműipar, az élelmiszeripar és a gyógyszeripar igényli - fűzte hozzá. Az elnök arra számít, hogy a kibővített csok miatt a lakásfelújítások is sokkal több munkát adnak majd az építőiparnak, s elsősorban a kisvállalkozók juthatnak majd megbízásokhoz.

    Durva dráguláson ment keresztül mindössze 3 hónap alatt a budapesti újlakás-piac, a legfrissebb adatok alapján a lakások mintegy 56 százalékát átárazták a télen, ezeknek a 89 százaléka volt áremelés. Így a még szabad új lakások átlagos ára elérte a 63,5 millió forintot. Ezzel párhuzamosan a kereslet már egyre kisebb, mindössze 1600 lakást értékesítettek az elmúlt három hónapban a fejlesztők, amire évek óta nem volt példa - derül ki az Eltinga által készített Budapesti Lakáspiaci Riport adataiból.

    Elkészült a Budapesti Lakáspiaci Riport legújabb, 2019 elejére vonatkozó elemzése, ami azokra a legalább négylakásos, új társasházak jellemzőire vonatkozik, ahol legalább egy szabad lakást még kínálnak a fejlesztők. Ezek alapján közel 23 500 az új lakások állománya Budapesten, a kínálat viszont két évvel ezelőtti szintre esett vissza, és mindössze másodszor fordult elő az azóta eltelt negyedévekben, hogy 7 ezernél kevesebb a szabad lakások száma a piacon.

    Az alacsony kínálat a kedvezményes áfa hamarosan lejáró határideje miatt nem meglepő, ugyanakkor az adatbázisból az is kiderül, hogy az utolsó negyedévben csupán 1600 lakást értékesítettek a fejlesztők, ami az elmúlt két és fél évben a legalacsonyabb érték. Az alacsony keresletet leginkább azzal lehet magyarázni, hogy elfogytak azok az általában kisebb alapterületű lakások, amelyeket magáncélra és a befektetési célú lakásvásárlók is leggyakrabban kerestek, a piacon maradt nagyobb, az átlagnál drágább lakásoknak pedig az értékesítése hosszabb időt vesz igénybe. Van olyan fejlesztő azonban, aki a tapasztalatai alapján arról számolt be, hogy a befektetési céllal vásárlók részéről a nagyobb lakások iránti kereslet is megnőtt az utóbbi időben. Egyrészt a nagyobb új lakásokat, akár több lakónak is ki tudják adni, másrészt jelentős értéknövekedésre számítanak a lakások ezen típusánál, főleg ha arányaiban kevesebb lesz ezekből a piacon, mint a kisebb lakásokból.

    Forrás: vg.hu, Portfolio

  • Ingatlanpiaci tanácsot hozott létre az MNB

    Az MNB az ingatlanpiac rendszeres monitoringját fontos feladatának tekinti, ezért 2016-ban megújította ingatlanpiaci elemzési keretrendszerét, melynek első eredményei az MNB lakásárindexcsalád és a Lakáspiaci jelentés című kiadvány megjelenése voltak. Az MNB célja, hogy 2019-től a kereskedelmiingatlan-piaci folyamatokkal foglalkozó új kiadványa is megjelenjen. A 2018-as jelentéseinkben újdonságként már megjelent a piaci szereplők lakáspiaci folyamatokkal kapcsolatos véleménye is.

    A piaci szereplőkkel folyatott szakmai egyeztetést az MNB jó gyakorlatnak tartja és a jövőben is alkalmazni kívánja. Ennek elősegítése érdekében az MNB egy új testület, a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) felállítását határozta el.

    A LITT elsődleges és alapvető célja az ingatlanpiac és a gazdaságpolitika legfontosabb szereplői közötti hatékony és rendszeres információcsere biztosítása. A testület tagjai közé a jelentősebb piaci szereplők, a szakma főbb érdekképviseleti szervezetei, az érintett minisztériumok képviselői és az MNB képviselői kerülnek felkérésre, így a hazai ingatlanpiac aktualitásai különböző oldalról is megvilágítást nyerhetnek.

    A LITT másodlagos célja egy olyan fórum biztosítása, ahol a piaci szereplők közvetíthetnék a szabályozó hatóságok felé a piac működési környezetének súrlódásait, és az ezekre tett szabályozói megoldási javaslataikat.

    A testület tagjai két szekcióra oszlanak: a témák specialitásából adódóan a lakáspiac és a kereskedelmiingatlan-piac kérdéseit a megfelelő szakemberek külön-külön ülésen tárgyalják. A LITT évente négy alkalommal ülésezik, a mai ülésen a felek először a kereskedelmiingatlan-piac aktualitásait vitatták meg.

    A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére március 18-án megalakult a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (a továbbiakban: LITT), annak érdekében, hogy szakmai fórumot biztosítson a hazai ingatlanpiac főbb szereplőinek.- írja az MNB közleménye.

    Forrás: MNB

     

  • Tovább nőtt a lakásépítési kedv az év elején

    Folytatódik az építőipari boom: januárban 29,1 százalékos volt a növekedés, a tavalyi egész éves 22,3 százalékos bővülés után. A lakásépítéseket is magában foglaló épületépítéseknél januárban 28,2 százalékos volt a bővülés Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a januári eredmény értékelésekor figyelembe kell venni a bázishatást, tavaly januárban ugyanis kiugró, több mint 40 százalékos emelkedés produkált az ágazat. A 2017. januári adatokhoz képest ez 82 százalékos növekedést jelent.

    Az ingatlan.com elemzését ismertetve a szakember elmondta: A lakásépítési kedv továbbra is erős. Ezt bizonyítja, hogy januárban 991 lakásépítési engedélyt adtak ki a hatóságok, ami 7 százalékkal haladja meg tavaly januári szintet, 2017 első hónapjához képest - azaz kétéves távlatban - pedig 31 százalékos emelkedésnek felel meg. 2015 óta pedig a legmagasabb januári adat. Januárban 5 százalékkal nőtt az egylakásos épületekre, gyakorlatilag a családi házakra kiadott engedélyek száma, a társasházakra kiadott engedélyeké pedig 12 százalékkal 328-ra emelkedett. Balogh László hozzátette: nem minden engedélyből lesz végül valóban lakás, de a januári növekedés egyértelműen a lakásépítési kedv fokozódását mutatja. Szintén erre utal, hogy januárban az épületépítésekre kötött szerződésállomány január végén 30,5 százalékkal volt magasabb, igaz, ebben a lakások mellett ipari, kulturális és sportlétesítmények építésére vonatkozó megbízások is szerepelnek.

    Az ingatlan.com adatai alapján az idei év rendhagyó lesz több szempontból is: idén januárban és februárban országosan 4 százalékkal több újépítésű ingatlant hirdettek meg eladásra az előző év első két hónapjához képest. A fővároson kívül volt kiugró a növekedés: a községekben 77 százalékkal több új lakást és házat hirdettek meg az ingatlan.com-on, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban pedig 38 százalékkal nőtt a meghirdetett új lakóingatlanok száma. Az idei élénkülés egyrészt annak köszönhető, hogy az elmúlt években megkezdett társasház-fejlesztések jelentős része befejeződik, így 20 ezer új lakás kerülhet a piacra. Emellett az állami lakáspiaci intézkedések, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény bővítése júliustól mind a használt, mind az új lakások piacán újabb élénkülést eredményezhet.

    Forrás: ingatlan.com

  • Átlagosan az engedélyezett lakások fele épül meg

    Az ingatlan.com legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, hogy a kétezres évek eleje óta a kiadott lakásépítési engedélyek mennyiségéhez képest egy évvel később hány lakás készült el.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte: 2017-ben és 2018-ban jóval az átlag alá süllyedt a mutató, mindkét évben az egy évvel korábbi engedélyeknek 46-46 százalékából lett átadott lakás.

    “Az átlag alatti érték több tényezővel magyarázható. Egyrészt azzal, hogy sokan előre kikérték a lakásépítési engedélyeket többek között a lakásépítési áfa határidejét érintő korábbi bizonytalanságok miatt. Másrészt az építőiparban részben a lakásépítési boom miatt kialakult kapacitás- és munkaerőhiány miatt több építkezés átadása csúszásba került. Ez viszont azt vetíti előre, hogy a következő néhány évben évente legalább 20 ezer lakás épülhet” - mondta a szakember.

    Az ingatlan.com előrejelzése szerint az idén 20-25 ezer új lakás átadása várható, ezt a becslést alátámasztja, hogy csak tavaly több mint 36 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki.

    Az ingatlan.com elemzéséből kiderül az is, hogy 2017-ben és 2018-ban a korábbi évekhez képest sokkal több lakást adtak át, ám a 14 és közel 18 ezres darabszámok, valamint az idén várható több mint 20 ezer új lakás még elmarad attól, amely a lakásállomány minőségromlását ellensúlyozza, ehhez ugyanis minimum 30 ezer lakásra lenne szükség.

    “Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az utóbbi években rengeteg korábban korszerűtlennek mondott lakásban történt átfogó felújítás, amelyek révén ezek újszerű lakásokká váltak, ám ezekről a beruházásokról nincsen pontos statisztika, viszont mindenképpen javítják a lakásállomány minőségét” - emelte ki az ingatlan.com szakembere.

    Balogh László azt is elmondta, hogy az új lakások drágulása miatt sokkal olcsóbban juthattak lakáshoz azok, akik az elmúlt 1-2 évben, akár tervezőasztalról vettek lakást.

    TLE-vélemény: A kiadott lakásépítési engedélyek és a használatba vett lakások száma között mindig tapaszalható egy természetes eltérés, hiszen nem minden tervezett építés valósul meg. A megvalósíulás időbeli eltolódása - különösen a nagy projektek esetében - rendszerint éveken átnyúló. Az elmúlt években azonban - elsősorban a kapacitáshány miatt - a korábbinál jelentősebb csúszásokat láttunk mind a társasházi projekteknél, mind a családi házas építkezéseknél. Ezzel számolva arra számíthatunk, hogy a következő néhány évben akár az ideinél is jóval több lakást adnak majd át. A sok 2017-2018-as engedély 2019-2020-ban, illetve 2023-ig valósul majd meg  remélhetőleg.

    2018-ban ugyan több mint 17 és félezer lakás épült, Ez azonban még mindig messze van a magyar lakásállomány százévente történő megújításához szükséges évi 40 ezer lakásépítéstől. 2017-ben népességarányosan Ausztriában több mint négyszer annyi, Lengyelországban háromszor annyi lakás épült, mint Magyarországon.

    lakásépítések1000 vágott

    Média forrás: vg.hu

  • Ezeken a településeken lehet hatása a falusi csoknak

    A kormány döntése szerint a falusi csok az 5000 fő alatti településeken lesz igényelhető, ahol a népesség 2003 óta az országos átlagot meghaladó mértékben csökkent. Erről egyelőre annyit tudni, hogy 1 gyermek után 600 ezer forint lesz a használt lakások támogatásának összege, 2 gyermek után 2,6 millióra, 3 gyereknél 10 millióra növekszik, és felújításra is igénybe lehet venni.

    A Portfolio kigyűjtésében, amely a Belügyminisztérium KEKKH (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala) demográfiai adatai alapján készült, 1799 település van Magyarországon, amelyen igénybe lehet venni a falusi csok-ot.

    A portál azt is megnézte, vajon mely kistelepülések lehetnek azok, ahol érvényes a falusi csok, és ahova racionális döntés lehet költözni. 

    TLE: A kistetlpülések lakosságmegtartó, illetve -vonzó képességének legfontosabb eleme a megélhetés biztosítása. Minden bizonnyal továbbra sem fogja tudni ezt felülírni semmi. Véleményünk szerint több pénzért is csak akkor fognak ezekre a településekre költözni a családok, ha megélhetést találnak közvetlen közelükben, illetve valóban kiépül a megfelelő infrastruktúra.

    A Portfolio megállapításai szerint a tipikusan magasabb jövedelmű területek, a nagyvárosok közelsége például élénkítheti azon településekre való bevándorlást, ahol igényelhető a támogatás. Logikus lehet, hogy a drágább megyeszékhelyekről a családok inkább a megyeszékhelyek melletti kistelepülésekre költöznek. Azonban a leggazdagabb és legkisebb munkanélküliséget felmutató városok (Győr, Székesfehérvár, Kecskemét, Tatabánya) 20 km-es közelében például egyáltalán nincs olyan település, ahol igényelhető lesz a falusi csok. Eközben látható, hogy Miskolc, Békéscsaba és Szekszárd közelében sok ilyen település is van - ezek azonban messze nem az ország legfejlettebb részei.

    Az országhatár, de akár az üdülőövezetek (pl. Balaton) közelségében is gazdaságilag racionális döntés lehet a lakásvásárlás, és/vagy felújítás.

    Forrás: Portfolio

     

  • Berlin küzd a magas lakbérek ellen

    A betelepülők - például az olcsóbb tanulmányi helyszínt kereső diákok és az erős munkaerőpiac által odavonzott fiatal szakemberek beáramlása is hozzájárult ahhoz, hogy Berlin a világ egyik leggyorsabban növekvő ingatlanpiaca lett, és hozzájárult a bérleti díjak gyors növekedéséhez.

    Az Immowelt ingatlanportál egy friss tanulmánya szerint a berlini havi bérleti díjak több mint kétszeresére nőttek az elmúlt 10 évben: a 2008-as négyzetméterenkénti 5,60 euróról 11,40 euróra. Bár a bérleti díjak még így is alacsonyabbak maradtak, mint más nagyobb német városokban, pl. Münchenben vagy Frankfurtban, ez 103% -os növekedés volt, amely magasabb, mint bárhol máshol az országban. A bérleti díjak nagymértékben eltérnek az egyes kerületekben, a 2017-es statisztikák azt mutatják, hogy az egy hálószobás apartman a város néhány népszerű környékén átlagosan 1000 euró/hó.

    Természetesen a berlini lakhatási költségek emelkedése nem egyedülálló; a világ legnagyobb városai hasonló a trendekkel küzdenek. A helyi politikusok egy csoportja azonban radikális ötletet javasolt a probléma megoldására: a következő öt évre befagyasztanák a lakásbérleti díjakat.

    Németország jellemzően nemzeti szinten kezeli lakáspolitikáját, de egy helyi ügyvéd amellett érvelt, hogy jogilag lehetővé kellene tenni, hogy a tartományok saját lakásszabályozást vezessenek be. A berlini közép-baloldali szociáldemokraták politikusai azonnal csatlakoztak, és javaslatot tettek a bérletidíjra-plafonra.

    A javaslat mögött az az elképzelés áll, hogy míg az új lakások megépülnek a megnövekedett kereslet kielégítésére, évek telnek el, míg ezek az apartmanok ténylegesen rendelkezésre állnak. Öt évig a meglévő bérleti díjak befagyasztásával a város segíthet megelőzni a még drasztikusabb drágulást, amíg új lakások beáramlása stabilizálja a piacot. A javaslattevők szeretnék ezzel - és más párhuzamos intézkedésekkel - az átlagos bérleti díjat kb. 6-7 euróra csökkenteni négyzetméterenként (szemben a jelenlegi 11,40 euróval).

    Az elmúlt évtizedben Berlin lakossága több százezerrel nőtt: jelenleg több mint 3,7 millió embernek ad otthont a kormányzati statisztikák szerint, szemben a 2008 végi 3,4 millióval. A berlini vezetés becslése szerint ez a növekedés gyorsul, a város lakossága 2025-re meghaladhatja a négymillió főt.

    A berlini lakosság túlnyomó többsége - mintegy 85% - bérli házát vagy lakását. E lakások némelyike állami tulajdonú szociális lakás, mások nagy magánbérleti cégek és magánszemélyek tulajdonában vannak.

    Németország az elmúlt években országosan lépéseket tett, hogy kezelje a problémát: 2015-ben a parlament olyan törvényt fogadott el, amely korlátozza, mennyire emelhetik meg a lakáskiadók a bérleti díjat. E jogszabály értelmében egy új szerződésben foglalt bérleti díj legfeljebb 10%-kal lehet magasabb, mint az adott szomszédságban tapasztalható átlagár.

    A politikusok és a lakáspolitikával foglalkozó szakemberek viszont azt mondják, hogy a törvény nem védi eléggé a bérlők érdekeit. A berlini bérlők szövetsége szerint túl sok kivételt tartalmaz, ráadásul a tulajdonosok időnként figyelmen kívül is hagyják.

    A bérletidíj-korlát bevezetése, még ha ideiglenesen is, megkönnyítené azok helyzetét, akiknek gondot okoz, hogy lépést tartsanak a berlini lakóköltségekkel. Az intézkedés ugyanakkor jelentős problémákat is okozhat. Egy ilyen politika akár súlyosbíthatja is a városban kialakult lakáshiányt: egyes szakértők szerint a fejlesztők az új lakásokra vásárlókat fognak inkább keresni, nem pedig bérlőket.

    Berlinben kevés a lakás. A kölni Német Gazdasági Intézet szakértője szerint azonban a lakáshiányt nem lehet megoldani, ha a bérleti díjakat korlátozzák. A Német Lakásipari egyesület vezetője úgy véli, hogy egy ilyen intézkedés visszatartaná a fejlesztőket a beruházásoktól a következő években. Ezzel a következő öt évben akár 50 ezerrel kevesebb lakás épülhet Berlinben.

    Sőt, ha a tulajdonosok tudják, hogy a következő öt évben nem tudják növelni nyereségüket, talán felújítások vagy karbantartások elhalasztása mellett döntenek. Ha a bérbeadók nem forgatják vissza a pénzüket a saját tulajdonukba, mert a bérleti díjak be vannak fagyasztva, akkor a karbantartás hiánya miatt csökkenhet a lakásminőség.

    A javaslat persze egyelőre csak elméleti lehetőség. Előbb az a lehetőséget kell megvizsgálni, tényleg hozhat-e a helyi politika ilyen intézkedést. Ha ige, az után következhet csak a hatások vizsgálata és a részletek szakmai egyeztetése.

    A helyi politikusok szerint mindenesetre forradalmi intézkedés volna, ami példa lehetne más, hasonló gondokkal küszködő városok számára is. Már Hamburgban is gondolkodnak a bérleti díjak maximálásában.

    Forrás: BBC

  • 20 ezer alatt maradtak a lakásépítések 2018-ban

     

    Az épített lakások számának növekedése pozitív, és 2019-ben várhatóan tovább nőnek majd. Az áfakedvezményekre 2023-ig adott hosszabbítás ad némi reményt arra, hogy az építések számában nem lesz drasztikus visszaesés, ez azonban egy nehezen becsülhető hatás. A kiadott lakásépítési engedélyek számában az elmúlt év utolsó negyedévében történt mérséklődés azonban figyelmeztető jel, az áfakedvezmények teljes kivezetésével biztosan visszaesik majd a lakásépítések száma.

    A miniszterelnök által február elején bejelentett családvédelmi intézkedések érdemben hozzájárulhatnak a családok lakáskörülményeinek javításához. A bejelentéssel kiderültek a demográfiai célokkal összekötött lakástámogatási rendszer alapjai is. Az egyelőre nem ismert részletszabályokon is múlik, hogy a megszüntetett lakásépítési ösztönzőket pótolja-e a 2019-es családvédelmi intézkedéscsomag, valamint a szintén elinduló falusi csok, és ezek mennyiben járulnak hozzá a jelen körülmények között reális évi 20-30 ezer hazai lakás megépítéséhez.

    A lakásépítések jelenlegi legjelentősebb akadályozója az építőipari munkaerő szűkössége. Mind a fejlesztők, mind a többi építőipari szereplő – anyaggyártók, kivitelezők – számára kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából.

    lakásépítések2018 grafikon

    A KSH szerint 2017-ben az előző évhez képest:
    • 2018-ban 23%-kal több lakás épült, mint egy évvel korábban. Az új lakások közel felét Budapesten és Pest megyében vették használatba, ahol 40, illetve 39%-kal több lakás épült. Továbbra is kiemelkedő Győr-Moson-Sopron megye lakáspiaca, ahol az összes új lakás 14%-a épült fel. Ugyanakkor több alföldi és észak-magyarországi megyében is számottevően élénkült a lakásépítés 2018-ban.
    • A természetes személyek által épített lakások aránya 51-ről 46%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 49-ről 53%-ra nőtt 2017-hez képest.
    • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 53%-a családi házban, 38%-a többlakásos épületben, 5,0%-a lakóparkban található.

    lakásépítések2018 épület
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1 m2-rel 99 m2-re csökkent.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 36.719 volt, 3,4%-kal kevesebb, mint 2017-ben. Az új lakások 54%-át a fővárosban és Pest megyében tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma Budapesten 18%-kal csökkent, a megyei jogú városokban változatlan maradt, a többi városban 8%-kal, a községekben 10%-kal emelkedett. Az építtetők az esetek 42%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,4%, a kisebb települések felé haladva egyre magasabb, a községekben elérte a 80%-ot.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 4,0%-kal több, összesen 13 743 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 4.346, ami 15%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében

    A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

    Véleményünk szerint megfizethető költségek mellett működő, alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító, a legális munkával, adófizetéssel és a családalapítással, gyermekvállalással összekötött bérlakásrendszer kialakítása megkérdőjelezhetetlenül a demográfiát támogató eszköz lehetne Magyarországon. Egy ilyen bérlakásprogram nem volna ellentétes a lakástulajdonszerzés támogatásával sem, hiszen amellett, hogy kezdeti segítséget jelentene a saját lakáshoz önerővel nem rendelkező családalapító fiatalok számára, olyan módon alakítható, hogy a bérlő családok a lakásokat később akár meg is vásárolhassák.

    Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

    A letölthető dokumentumban olvashatják részletes elemzésünket.

  • Még idén elindul a falusi csok

    Gulyás Gergely közölte, a falusi csok az 5000 fő alatti településeket érinti, azokat, ahol a lakosságszám a 2003. január 1-jei adatokhoz képest nagyobb mértékben csökkent, mint az országos átlag. Hozzátette: a 2887 5000 fő alatti településből 2031 érintett.

    Elmondta, a falusi csokra az általános csok-szabályok vonatkoznak: új lakás építésekor, vásárlásakor a támogatás egy gyermek esetén 600 ezer, két gyermek esetén 2,6 millió, míg három gyermek esetén 10 millió forint. A támogatás a falusi csok esetében használt lakás vásárlására, bővítésére és felújítására is felhasználható.

    A Portfolio.hu értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy azokat a CSOK-összegeket, amelyeket eddig csak új lakásra lehetett igénybe venni, ezentúl az érintett kistelepüléseken használt lakás vásárlására, bővítésére és korszerűsítésére is fel lehet majd használni (utóbbi kettőre vélhetően ezek 50%-át, ahogy eddig a bővítés esetében volt). 1 gyermek után változatlanul 600 ezer forint lesz a használt lakások CSOK-jának az összege, 2 gyermek után viszont 1,43 millióról 2,6 millióra, 3 gyermek után pedig 2,2 millióról 10 millióra növekszik. Akik legalább 4 gyermeket nevelnek, az eddigi 2,75 millió helyett szintén 10 millióra lesznek jogosultak az érintett kistelepüléseken.

    A törvényjavaslatokat még tavasszal elfogadhatja az Országgyűlés, az új konstrukció július 1-jével, legkésőbb szeptember 1-jével lépne életbe.

    A miniszter értékelése szerint ez a támogatás az érintett településeken egy ház megvásárlását, felújítás teljes egészében fedezheti.

    Gulyás Gergely a program céljaként jelölte meg a falvak népességmegtartó erejének növelését. Jelezte azt is, a következő, két hét múlva esedékes kormányülésen további döntések várható a leszakadó települések érdekében.

    A Portfolio megnézte, hogy a bejelentés milyen hatással lehet a vidék ingatlanpiacára, illetve, melyek lehetnek azok a települések, amik a legnagyobb nyertesei lesznek az intézkedésnek. Az egyes megyékben leginkább olyan települések kerülnek be a támogatásra alkalmas települések közé, amelyek távolabb vannak a megyeszékhelyektől és közlekedési szempontból is kedvezőtlenebb helyzetben vannak. Elemzésük és a támogatás alá eső községek listája ITT.

    Forrás: kormany.hu, Portfolio

  • Hogyan készüljünk fel a változó épületenergetikai követelményekre?

    Az újHÁZ Centrum szakértői segítenek eligazodni a gyorsan változó jogszabályok között, és felkészíteni minket, építkezni vágyókat és épülettulajdonosokat a közelgő változásokra.

    Nem kötelezhetnek a felújításra, de érdemes

    A jó hír az, hogy a már átadott és hatósági engedéllyel rendelkező épületek energetikai korszerűsítésére nem kötelezhetnek, bár erősen ajánlott több szempontból is. Az egyre emelkedő energiaárak, valamint a valódi rezsicsökkentés jegyében otthonunk energiatakarékos üzemmódra állítása egyszeri befektetést igénylő, gyorsan megtérülő folyamat. Azok az ingatlanok, amelyek korszerű szigeteléssel rendelkeznek, jelentősen képesek növelni eladási értéküket.

    UH hoszigetelt hazak arak grafikon

    Egyes megyékben egy jól szigetelt ház ára akár 34 százalékkal is meghaladhatja egy azonos tulajdonságokkal rendelkező, ám szigeteletlen ház árát. Egy megfelelően szigetelt épület tartósabb is, hiszen a hőingadozás elkerülhetetlenül roncsol minden anyagot, sőt, a penészedéssel szemben is fokozott védelmet nyújt.” – ismertetik a szakértők az újHÁZ Centrum által végzett felmérés eredményeit.

    Ha nem felel meg az épület az előírásoknak, nem kapunk használatbavételi engedélyt

    Más a helyzet az új építésű ingatlanoknál, hiszen 2019 elejétől új épületre csak akkor kaphatunk használatbavételi engedélyt, ha az megfelel a költségoptimalizált követelményszint hatósági előírásainak. Ráadásul ez egy többlépcsős követelményrendszer, amely 2020 végére közel nulla energetikai szint elérését teszi kötelezővé. Az építőanyag-kereskedés szakértői hangsúlyozzák, hogy mindez nem egy konkrét energetikai besorolást jelöl, hanem részletes műszaki paramétereknek kell megfelelni. „Az előírásendszer meghatározza azt, hogy milyen típusú téglából épülhet a ház, illetve a szigetelés minimális vastagságát is előírja, ezen kívül a korszerű épületgépészeti rendszerek használatát is megköveteli” – összegzik az újHÁZ Centrum szakértői.

    Megéri előre gondolkodni

    Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy a használatbavételi engedély megszerzéséhez mindig az igénylés időpontjában érvényes hatósági előírásoknak kell megfelelni. A következő szigorítás 2021. január elsején lép életbe, amely már közel nulla energiahatékonysági szintet követel meg. Azokat az épületeket, amelyeknek most zajlik a tervezése, vagy kezdeti fázisban van az építésük, már ezeknek a jogszabályoknak megfelelően kell alakítanunk. Érdemes a hatályos szabályok legmagasabb követelményszintjét megcéloznunk, hiszen az építkezés esetleges csúszásánál elkerülhetővé válnak a pluszköltségek. Az építőipart sújtó munkaerőhiány miatt mindenképpen érdemes ezzel kalkulálunk, ugyanis az újHÁZ Centrum által gyűjtött adatok szerint jelenleg az átadások átlagosan 6-8 hónapot csúsznak .

    Visszaigénylési lehetőség

    Új építésű házak esetén érdemes például az adóvisszatérítésből visszakapott összeget szigetelésre fordítanunk. A legfeljebb 150 négyzetméteres alapterületű lakásnál, valamint a maximum 300 négyzetméter hasznos alapterületű ingatlanoknál a 27% áfatartalmú számlák után maximum ötmillió forint visszaigényelhető, az építést és az építési telek árát is beleértve. A 70 százalékos számlabemutatási kötelezettségnél az adómentes számla is elfogadható, ismertetik az építőanyag-kereskedelmi hálózat szakértői.

    újHÁZ Centrum Építőipari trendriportja 2018

    Forrás: újHÁZ Centrum

  • Hová szülessenek a gyerekek?

    A 2013-as mélypontról (7 ezer lakás építése) az utóbbi években jelentős pozitív elmozdulás történt. 2017-ben 14,4 ezer, 2018-ban nagyságrendileg 20 ezer lakás épült fel. Ez azonban még mindig messze van a magyar lakásállomány százévente történő megújításához szükséges évi 43 ezer lakásépítéstől. 2017-ben népességarányosan Ausztriában több mint négyszer annyi, Lengyelországban háromszor annyi lakás épült, mint Magyarországon.

    A népességfogyás megállítása kiemelten fontos Magyarország számára. A bejelentett intézkedések remélhetőleg növelni fogják a születések számát, és összeköthetőek más közérdekű célokkal.

    A gyermekvállalás és a család lakhatása nem választható szét. Különös jelentősége van annak, hogy a családvédelmi intézkedések és az otthonteremtés támogatása hogyan kapcsolódik össze.

    A gyermeket vállaló nők számára ígért, 10 milliós szabad felhasználású kölcsön fennmaradó részét, három gyermek esetén a Kormány elengedi, azaz ez vissza nem térítendő támogatássá válhat. Amennyiben ezt a kölcsönt a családok lakásépítésre, új lakás vásárlására fordítják, ez hasonló nagyságrendű támogatást jelenthet, mint a megszűnt áfakedvezmények. Szerencsésnek tartanánk ugyanakkor, ha a kormányzati kommunikáció és a részletszabályok ösztönöznék ennek az összegnek a lakáscélú (új lakás, használt lakás, felújítás) felhasználását. Felmerül a felhasználási területek korlátozása, akár a lakáscélú felhasználáshoz kötése.

    A csok lehetőségeinek kibővítése – ezúttal a használt lakásokra felvett támogatás mellé igényelhető hitel bevezetése – még több családnak adja meg a lehetőséget, hogy javítson lakáskörülményein. A hatások között ugyanakkor számolni kell a használt lakások árának várható megemelkedésével is. Szintén javítja a családok kilátásait a jelzáloghitelek elengedésének további bővítése.

    Fontos és jó iránynak tartjuk, hogy a Kormány a támogatások feltétele közé beveszi a legális munkavégzést, munkaalapú és nem segélyalapú társadalomképet mutat a bejelentett intézkedéscsomag.

    Fontosnak tartanánk azonban azt is, hogy a támogatások nyújtását a lakásállomány minőségi megújításával és az épített környezet minőségének javításával is kapcsolja össze a Kormány.

    Felhívjuk a figyelmet a használt lakások korszerűsítésének és energiahatékony felújításának fontosságára, ez is érinti a családok életminőségét. (A magyar lakásállomány alig több mint 10 százaléka épült 2000 után. Véleményünk szerint egyelőre az 1 százalékot sem haladja meg azon lakások száma, amelyek megfelelnek a 2021-től érvényes követelményeknek.)

    A lakásépítések évszázados mélypontja 2013-ban volt (7.293 db lakásépítés), majd lassú emelkedés kezdődött. A valós fordulatot a 2015. év végén bejelentett lakáspolitikai intézkedések, az 5%-os újlakásáfa és a kibővített, megemelt CSOK hozták. 2018-ban nagyságrendileg 20 ezer lakás épült Magyarországon. 2018 júliusában jelentette be a pénzügyminiszter, hogy a kormány nem szándékozik meghosszabbítani a lakásáfa-kedvezményt, megszűnt a lakáscafeteria, valamint a lakástakarékpénztári megtakarítások támogatása. A jelenleg alakuló részletszabályokon is múlik, hogy a megszüntetett lakásépítési ösztönzőket pótolja-e a 2019-es családvédelmi intézkedéscsomag.

    Családok és a lakásépítések a környező országokban

    2017-ben népességarányosan Ausztriában több mint négyszer annyi, Lengyelországban háromszor annyi lakás épült, mint Magyarországon.

    lakasepitesek 1000fo

    Magyarország nem csak a népességarányos lakásépítések számában, hanem a lakásállományhoz képesti lakásépítések számában is elmaradásban van a környező országoktól. A lakásépítések száma a lakásállományhoz képest Ausztriában és Lengyelországban négyszerese volt a hazainak.

    lakasepitesek lakasallomany

    A családok gyermekvállalását elsősorban a megélhetés és az otthonteremtés kiszámíthatósága, a támogatási rendszer stabilitása ösztönzi. Ehhez világos gazdaság- és vidékfejlesztési politikára, valamint hosszú távú, átlátható lakásprogramra, ezen belül lakásépítési célszámokra és koherens támogatáspolitikára van szükség.

  • Bővül a csok: használt lakásra is jár a hitel

    A használt lakások vásárlására vonatkozó CSOK kiterjesztés pedig két gyermek esetén 10 millió forintot, három vagy több gyerek után 15 millió forintot jelent. 25 éves futamidővel, garantált 3 százalékos kamatozással lehet igénybe venni a hitelt, várhatóan 2019. július elsejétől élesedik ez az intézkedés is. Eltörölték a 35 millió forintos értékhatárt.

    Ez az intézkedés felfelé tolhatja a használt lakások árát. Heteken belül várható a "falusi csok" részleteinek bejelentése, ami a kistelepülések ingatlanpiacára lehet hatással.

    Ezen túlmenően a második gyermek születésekor 1 millió forintot, a harmadik gyermek születésekor 4 millió forintot, minden további gyermeknél 1-1 milliót vállalnak át a családok jelzáloghiteléből.

    A Duna House elemzése arra hívta fel a figyelmet: a tranzakciók jelentős része az egyre bővülő építkezések ellenére is a használtlakás-piacon zajlik. 2018 első három negyedévében például az eladott lakásoknak mindössze 3,4 százaléka volt új építésű a KSH adatai szerint. Ráadásul a használt lakásokhoz az emelkedő árak mellett is kedvezőbb feltételekkel lehet hozzájutni, mint az új építésűekhez.
    A különbséget jól mutatja, hogy a fővárosban használt lakások esetében panellakásokat még találunk 500 ezer forint alatti négyzetméteráron, míg az új építésű ingatlanok átlagos négyzetméterára 700-800 ezer forint körül mozog. A használt lakások felé bővített kedvezményes hitel lehetősége szociális szempontból tehát sokat segíthet a gyerekes családok azon rétegén, akik eddig nem tudtak, mertek újépítésű lakás vásárlásába belefogni.
    A Duna House adatai szerint 2019 januárjában vidéken átlagosan 15 millió forintos lakásárral lehetett számolni, míg Budapesten ugyanez 34-35 millió forint körül mozgott. Az persze így is nagy kérdés, hogy mennyivel fognak drágulni a lakások a bejelentés után – a csokról az eddigi formájában az derült ki, hogy a felső középosztály és a gazdagok kivételével a legtöbben még rosszul is jártak vele, mivel jobban drágultak a lakások miatta, mint amekkora a csok összege.

    Forrás: Pénzcentrum, kormany.hu

  • Átgondoltan tervezett épületfelújításokra van sürgősen szükség

    A megnövekedett európai kereslet fő kiváltói a kereskedelmi, ipari és közlekedési ágazatok voltak 2017-ben. Az ezt megelőző évben a végsőenergia-fogyasztás 0,7, a primer pedig 2 százalékkal nőtt, ekkor a lakossági felhasználás volt a növekedés fő mozgatórugója.

    A harmadik éve folyamatosan emelkedő európai energiafelhasználás azt jelenti, hogy tartósan megfordult a 2006-tól 2014-ig tartó kedvező trend. A csökkenő trendet mutató közel tíz év azért volt kiemelkedő jelentőségű, mert alátámasztotta: lehetséges és működik a gazdasági növekedés leválasztása az energiafogyasztásról (decoupling).

    A megfordult trend és az európai energiafelhasználás tartós növekedése egyszerre hat negatívan a közös energiafogyasztási célok teljesítésére és az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogására, mely már aggasztja az uniós szakembereket is.

    Hol tart Magyarország?

    A hazai energiafelhasználási adatok szerint 2017-ben Magyarország primerenergia-felhasználása 1115 Petajoule, a végső pedig 845 PJ volt. A vezető energiafelhasználó a lakosság, megelőzve a közlekedési szektort és az ipart.

    2017 agazati eloszlas 1

    Ha a tovább boncolgatjuk az adatsorokat az is látható, hogy a megoszlás hazánkban meglehetősen stabil maradt.

    agazatok reszesedese a vegsoenergia felhasznalasbol

    Riasztó viszont, hogy a hazai növekedési ütem messze az uniós átlag felett van, mely arra utal, hogy a fogyasztás-növekedés komoly pazarlással is párosul.

    novekedesi utem

    Fenntartható energiafogyasztás: a holnap megtakarításai a ma intézkedéseiből születnek

    A fenti adatok tükrében még fontosabb, hogy Európa tagállamai ismét elkötelezték magukat a fenntartható energiafogyasztási pálya mellett. 2018 végén hatályba lépett az energiahatékonysági irányelv (EED) módosítása, mely 2030-ra összeurópai szinten 32,5 százalékos energiahatékonysági célt tűz ki. Az EED mellett egy új, minden tagállamban közvetlenül érvényes rendelet[1] pedig arra kötelez, hogy egységes elvek mellett, egységes formában készüljenek el azok a stratégiai fontosságú dokumentumok, melyek a fenntartható tagállami energiapályát mutatják be 2030-ig. Ezek a Nemzeti Energia- és Klímatervek (NEKT).

    A tagállamok a NEKT tervezés lázában égnek, hiszen az első vázlatot már 2018 végére el kellett készítenie és be kellett mutatnia minden tagállamnak. 2019 első negyedévben lesz azok társadalmi vitája, melyet stratégiai környezeti vizsgálat követ majd. Mindeközben egy kétoldalú egyeztető folyamat zajlik az Európai Bizottság és az egyes tagállamok között, amelynek során a tervezetben benyújtott célértékeket vizsgálják majd meg, hogy elegendők-e az összeurópai célok eléréséhez. A tárgyalások eredménye alapján véglegesített NEKT-et 2019 végén kell a Bizottságnak benyújtani.

    The Coalition for Energy Savings’ [2] elkészítette az eddig beérkezett[2] NEKT-k első elemzését, melyből az látszik, hogy a tagállamok hozzájárulása még nem elegendő az EU 2030 energiahatékonysági célkitűzésének eléréséhez. A tagállamoknak tehát minden bizonnyal növelniük kell majd a hozzájárulásokat a végső terveikben.

    A magyar NEKT a napokban lesz nyilvános, annyit lehet tudni a hazai felajánlásokról, ami az év végén egy kormányhatározatban[3] megjelent. Ez csökkentési célként[4] legalább 40 százalékos kibocsátáscsökkentést, a megújuló energiaforrások használata terén 20 százalékos felhasználási részarányvállalást tűz ki. A végsőenergia-felhasználás mértéke pedig nem haladhatja meg a 2005-ös értéket, valamint 2030-ra az energiahatékonyság-javító intézkedések nélkül előre jelzett energiafogyasztás mértékének 8-10 százalékkal csökkennie kellene

    Miért kulcsfontosságú lakásállomány energiahatékonyságának javítása?

    A fenti vállalások teljesítése a háztartások fogyasztásának csökkentése nélkül nem fog menni. Tudjuk, modellek készültek, tapasztaljuk a mindennapokban: a 4,4 millió számon tartott lakás kétharmada energetikailag elavult. Egy átlagos magyar háztartásban a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítjuk. Ez az európai átlagnál mintegy 10 százalékkal magasabb. Szomorú adat az is, hogy az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása stagnált, míg az európai átlag mintegy 16 százalékos csökkenést mutat. Pedig a magyarországi épületekben felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne.

    Ehhez viszont átgondoltan tervezett épületfelújításokra van szükség.

    Egy járható utat az a modell mutat be, mely a hazai piacon mintaértékű együttműködésből született. ’Nálam szigetelnek’ programként indult, a Knauf Insulation Kft. gondozásában, melyet a Weishaupt Hőtechnikai Kft. folytatott. Egy hajdúnánási 120 négyzetméteres családi ház (ún. Kádár-kocka) energetikai felújítását vizsgálták. Amellett, hogy bemutatta az utólagos hőszigetelés előnyeit, a projekt felhívja a figyelmet arra, hogy hiába történik egy hatalmas lépés az energetikai korszerűsítés érdekében, ha ezt nem kellő körültekintéssel, részmegoldással történik. A régi, elavult fűtőkészülék – mely sajnos megfelel a nagy magyar átlagnak – képtelen volt alkalmazkodni a családi ház megváltozott hőtechnikai adottságaihoz. Ahelyett, hogy csökkent volna, az épület energiafogyasztása a szigetelés után megnövekedett.[5]

    Az ellentmondást a fűtőkészülék-csere oldotta fel, mely mérésekkel igazolva is alátámasztotta, hogy az energia hatékony felhasználása csak komplex megoldások útján érhető el.

    „Egy kiszámítható és stabil szabályozási környezet, valamint egy hosszú távú, előre tervezhető, hatékony ösztönző- és támogatási rendszer egyaránt szolgálná a lakosság, a piac és az állam érdekeit, hiszen a folyamatosan felmerülő beruházási igények stabil és kiegyenlített piaci körülményeket teremtenének, amellyel egyúttal az ország energiahatékonysági vállalásai is biztonsággal teljesíthetők lennének.” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI vezetője.

    [1] Irányítási Rendelet [3] (Governance Regulation)

    [2] 2019 év elején még 7 ország nem nyújtotta be a NEKT-et az Euractive [4] értesülései szerint

    [3] A Kormány 1772/2018. (XII.21.) Korm.határozata az új Nemzeti Energiastratégia megalapozását szolgáló döntésekről

    [4] 1990. évi bázison 2030-ra

    [5] Forrás: Az igazság pillanata [5] cikk

    A cikk forrása: MEHI

  • A dráguló lakások alternatívája lehente a bérlakás

    A Futureal komolyan foglalkozik bérlakás-befektetésekkel – külföldön. Az Egyesült Államokban és Németországban is jelen van, ahol jó befektetés a bérlakás-portfolió működtetése. Megfelelő piaci viszonyok mellett ugyanis a bérház-üzemeltetés – Futó Gábor szerint – „nagyon biztonságos, inflációvédett, hosszú távú befektetés”.

    A magyar piac azonban egyelőre nincs kész erre, a finanszírozási háttér sincs meg hozzá. Pedig fontos lenne a bérlakáspiac erősítése, hiszen növelhetni a munkaerőmobilitást, ami „nemzetgazdasági szinten is kiemelten fontos cél lehetne” – mondta Futó Gábor. Hozzátette, hogy a lakásárak emelkedésén túl még az is a bérlakások mellett szól, hogy a fiataloknak más igényei vannak a lakáspiacon.

    Márpedig a lakásárak Futó Gábor szerint is tovább fognak emelkedni. Már ma is egyre gyakrabban találkozni 500 ezer forint / négyzetméteres kivitelezési költséggel, ami – a fejlesztő profitját is beleszámítva – 950 ezer-1 millió forint / négyzetméter értékesítési árat jelent egy átlag projektben. Nagy kérdés, hogy mekkora kereslet lesz ilyen árú lakásokra Magyarországon.

    A teljes interjút a Portfolio cikkében olvashatják.

    A kisebb társasházak ideje jöhet 

    A magyar lakásépítési piac továbbra is Európa élmezőnyében van, három év alatt több mint háromszorosára nőtt a legalább kétlakásos lakóházakra kiadott engedélyek száma - derül ki az ingatlan.com legfrissebb, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatait feldolgozó összefoglalójából

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy a múlt év első 11 hónapjában közel 3300 darab legalább kétlakásos lakóépület kapott engedélyt, ami 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ezekben az épületekben viszont csak 7 százalékkal nőtt az építési engedélyt kapott lakások száma. Az adatokból ezért arra lehet következtetni, hogy 2019-ben és az ezt követő években leginkább a kisebb, 6-8 lakásos társasházak építése élénkülhet.

    Az ingatlan.com adatai szerint január elején Budapesten 2.257 darab, a vidéki nagyvárosokban pedig több mint nyolcszáz új építésű ingatlanhirdetésből áll a kínálat, ezek között vannak, amelyek csak hónapok vagy akár több mint egy év múlva kerülnek átadásra. Ez egyben azt jelenti, hogy 2018 januárjához képest a fővárosban stagnált a kínálat, a megyeszékhelyeken viszont 81 százalékkal emelkedett az új építésű ingatlanhirdetések száma.

    Budapesten az új lakások és házak átlagos négyzetméterára január elején az ingatlan.com újlakás-kereső oldala, a lakopark.ingatlan.com adatai szerint 781 ezer forintot tett ki. A megyeszékhelyek közül Debrecenben 469 ezer forint, Győrben 425 ezer forint, Székesfehérváron pedig 530 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár az eladó új lakások esetében.

    Forrás: Realista.hu

    Korábbi cikkeink bérlakás témában:

    Tudnánk szeretni a bérlakást, ha lenne minőségi, megfizethető választék

    A magas bérleti díjak miatt is csökken a felsőoktatásban tanulók száma

    Bérlakásokkal lehetne segíteni az ellehetetlenülő munkaerőmobilitást

    Fordulatra van szükség a bérlakásszektorban

    Bérlakásprogramok vállalati és önkormányzati összefogással

     

  • Ez várható a lakásbérleti piacon az idén

    Az ingatlan.com adatai szerint január első napjaiban a budapesti - maximum 80 négyzetméteres - kiadó lakások átlagos bérleti díja havi 150 ezer forint volt, míg az újonnan épült vagy újszerű lakásokért 169 ezer forintot kértek a tulajdonosok.
    Debrecenben 95 ezer forintos átlaghoz képest az új lakások bérleti díja 110 ezer forint volt, Győrben pedig az átlagos bérleti díj 100 ezer forintot tett ki, ennél 10 százalékkal drágábban adták az új lakásokat. Az új vagy újszerű kiadó lakások felára tehát 10-20 százalékos a különböző városokban.

    Merre indulhatnak a bérleti díjak?

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy az albérletpiacon megjelenő újonnan épült lakások kínálata 2019-ben ugrásszerűen növekedhet, mivel az eladási céllal épült új lakások jelentős részét befektetők vásárolták fel. Az új és újszerű lakásokat eddig is magasabb áron lehetett bérelni, ezért a vevőkért folytatott verseny miatt mérséklődhet bérleti díjban megjelenő minőségi felár.

    “Ez a folyamat egy szinttel lejjebb is változás eredményezhet. A rosszabb minőségű kiadó lakások hátrányba kerülhetnek az új építésűekhez képest, ezért lehet, hogy a jövőben ezeket az ingatlanokat csak alacsonyabb áron tudják a tulajdonosok bérbe adni. Másképp fogalmazva: ugyanannyi pénzért valószínűleg jobb minőségű lakásokat tudnak bérelni az érintettek” - tette hozzá az ingatlan.com szakembere. Mindezek ellenére az átlagos lakásbérleti díjakban az ingatlan.com prognózisa alapján nem várható nagyon komoly változás vagy árcsökkenés a bérleti piacon, hiszen 2019-ben rengeteg új lakás jelenik meg a kínálatban, ezek bérleti díja pedig az átlagosnál magasabb.

    Közvetett módon az új és használt lakások piacán látható erős kereslettel párosuló drágulás az albérletpiaci keresletet is erősítheti. Az áremelkedés miatt ugyanis Budapestre és a többi nagyvárosba költözők közül sokan a vásárlás helyett inkább a lakásbérlés felé vehetik az irányt.

    Forrás: ingatlan.com

  • Egyre többet ad a lakásépítés a GDP-be

    Az ingatlan.com legújabb elemzéséből az is kiderül, hogy a részben a lakásépítéseknek köszönhetően bővülő építőipar az első negyedévben 0,4 százalékpontot tett hozzá a GDP-növekedéshez, a másodikban már 0,8 százalékpontot, a harmadikban pedig 1,1 százalékpontot.

    Balogh László az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: “Amellett lakáspiac hozzátesz a növekedéshez, fordítva is hasonló a helyzet. Ameddig ugyanis bővül a gazdaság, és a lakosság jövedelme is emelkedik, addig a lakáspiacon is folytatódhat az élénkülés.” 

    Az elemzés szerint az év első kilenc hónapjában több mint 10 ezer lakás készült el, ami 28 százalékos éves növekedést jelent. A lakáspiac erejét pedig az is mutatja, hogy bár jelentős a magánszemélyek körében is az építési kedv, a vállalkozások esetében is ez a helyzet. Tavaly az eladásra készült lakások száma meghaladta a 7 ezret, ami hétéves csúcsot jelentett. A tempó pedig az idén is megmaradt, és várhatóan 10 ezer olyan lakást adhatnak át, amit a vállalkozások értékesítési céllal építettek.

    Az adatok azt mutatják, hogy december közepén csak Budapesten 2462 ingatlanhirdetésben több mint 5 ezer új lakást kínáltak eladásra az építtetők, vidéken pedig több mint 4 ezer lakás várt gazdára. Az új lakások esetében budapesti átlagos négyzetméterár 769 ezer forint volt december közepén, az ország többi településén pedig 445 ezer forintot tett ki. “A fővárosban kerületenként is jelentősek az eltérések. Öt kerület is van, ahol 1 millió forintot meghaladja az átlagos négyzetméterár, de három külső kerületben 500 ezernél is kisebb az átlag.

    Vidéken pedig elsősorban a megyeszékhelyeken erős a kínálat, az árak pedig szintén különbözőek. A debreceni új lakásoknál például a négyzetméterenkénti átlagár 465 ezer forint, ezzel szemben Miskolcon 300 ezer forint” - mondta Balogh László.

    Lassabb drágulás várható

    Az ingatlan.com előrejelzést is adott a lakásárak várható alakulására. A következő időszakban a gazdasági növekedés folytatódhat, a lakossági anyagi helyzete is javulhat a nettó reálbérek emelkedése nyomán, mindezek támaszt adnak a lakáspiacnak. “Az áremelkedés azonban jövőre jóval szelídebbé válhat, mert sok helyen a vevők már nem bírják tartani a lépést a lakásdrágulással.” - fogalmazott Balogh László. Budapesten például a legmagasabb árfekvésű belső kerületekben már kevés a tér a további jelentős drágulásra. Ez inkább a peremkerületekben lehet számottevő, mert a belső kerületekben az utóbbi években bekövetkezett áremelkedés sok lakásvásárlót terel a külső városrészek felé.

    Forrás: Realista

  • Még mindig kevés huszonéves tud kiköltözni a mamahotelből

    A 2017-re vonatkozó, nemrég publikált adatokból kiderül, hogy a harminc alatti fiatalok esetében 10-ből 7 kényszerül arra, hogy a szüleivel lakjon. Ez nagyjából megegyezik az EU-s átlaggal, amely 68,2 százalékon állt 2017-ben.

    Részletesebb bontásban azt látjuk, hogy míg a 16-19 évesek körében mindenhol 90 százalék fölött van a szüleikkel lakók aránya, a 20-29 évesek körében már jóval nagyobb a magyar és az uniós átlag közötti különbség. A 25 évnél idősebb fiatal felnőttek több mint fele is a szüleivel él Magyarországon, az EU-s átlag ennél 10 százalékkal alacsonyabb.

    A 20-24 éves korcsoportban nálunk 81,5%, az EU-ban csak 76,3% lakik mamahotelban, a 25-29 évesen között 52%, illetve 42,1% az arány.

    A Mérce szerint ez a jelenség azonban nem véletlen, hanem a lakhatási politika egyik függvénye. Nem véletlen, hogy a jóléti hálójáról híres, illetve több állami bérlakással rendelkező országokban (pl. skandináv országok, Ausztria) a legalacsonyabb a szüleikkel élő fiatal felnőttek aránya. Itthon teljesen más a kormányzati lakáspolitika: az állami bérlakásrendszer a rendszerváltás óta folyamatosan épül le, lesz privatizáció áldozata, a jelenlegi kormány pedig csak a tehetősebb rétegek lakáshoz jutását támogatja. A fő lakáspolitikai eszköz, a CSOK hitelképes, tehát biztos egzisztenciával és legalább két gyerekkel rendelkező családokat támogatja, és épp a közelmúltban végezték ki azt a lakástakarék-rendszert, amelynek épp a fiatalok voltak az egyik legnagyobb haszonélvezői.

    Forrás: Mérce

  • Ilyen lakástámogatásokat várnak a családok

    Kérdőívünket az igylakunk.hu honlapon 183-an töltötték ki. Az ő válaszaikat összefoglalva kirajzolódik egy sokatmondó, bár természetesen nem reprezentatív kép a lakástámogatási igényekről.

    Az otthonteremtési támogatások egyik nagy kérdése, hogy hogyan lehetne a legjobban ösztönözni a családokat, hogy minél több gyermeket vállaljanak. A lakáshelyzet feltétlenül lényeges szempont a fiatalok önállósodásában, a szülői házból való elköltözésében, illetve a családalapításban, gyermekvállalásban. Természetesen számos más tényező is jelen van ezekben a döntésekben.

    A magyarországi demográfiai helyzet, a népesség és ezen belül hangsúlyosan a fiatal korcsoportok arányának csökkenése – érthető módon – a kormány lakástámogatási politikájának középpontjába helyezte a gyermekvállalás ösztönzését.

    A statisztikák szerint azonban az elmúlt időszakban mégis egyre csökken az első lakásukat vásárlók száma. Ennek fő oka a lakásárak folyamatos emelkedése, amelynek üteme meghaladja a fiatalok keresetének növekedését. Megoldást jelenthetne, ha lennének elérhető díjú, fenntartható, minőségi bérlakások a munkalehetőségek közelében.

    A megfizethetőséget a mai piaci viszonyok között csak egy állami szerepvállalással működő bérlakásépítési program hozhatná el.

    Válaszadóink 70 százaléka gondolja hasonlóképpen, további 17 százalékuk sem utasítja el ezt a javaslatot.

    FB kutatás ábrák kép Dia1

    A kedvezményes lakásáfát mégis megtartaná a túlnyomó többség a csak a gyerekes családok egy része által elérhető támogatások helyett. Az otthonteremtési célzattal nyújtott támogatások közül kivett, az elsősorban a befektetőket és a külföldi vásárlókat kedvező helyzetbe hozó áfakedvezményt a csokra nem jogosul, de a segítségre rászoruló családok részére valóban kompenzáló intézkedés még várat magára.

    FB kutatás ábrák kép Dia2

     

    FB kutatás ábrák kép Dia4

    A kormányzat bejelentése szerint – a Magyar Falu program mellett – megemelt csokkal támogatná a kistelepülésen építkező, illetve házat vásárló családokat. Azt kérdeztük olvasóinktól, elköltöznének-e vidékre, ha állami támogatást kapnának hozzá. Válaszadóink 44 százaléka igen, további 32 százaléka talán elfogadná ezt a lehetőséget. Ha mindez kiegészül az ígért infrastruktúrafejlesztésekkel, valamint az ez idáig hiányzó, az elvándorlás elsődleges okaként ismert munkahelyteremtéssel, akkor minden bizonnyal még többen voksolnának a költözésre.

    FB kutatás ábrák kép Dia5

    Hozzánk hasonlóan a válaszadók közül is sokan (77%) vélik úgy, hogy az államnak pénzügyi eszközökkel is támogatnia kellene azokat a háztartásokat, amelyek magasabb energiahatékonysági fokozatúra korszerűsítik lakásukat, vagy ilyet építenek. Korábban a szocpolban magasabb összeg járt ezért, ám a jelenlegi támogatási rendszerben ez csak az EU-s finanszírozású korszerűsítési hitel kamattámogatásában jelenik meg (kamatmentes). A hitelt azonban sok család nem kérheti anyagi helyzete (hitelképtelenség, szükséges önrész hiánya) miatt.

    FB kutatás ábrák kép Dia6

    Ugyanakkor a kamatmentes hitel így is sokakat megmozgathat, csak a válaszadóink 16 százalékát nem csábítja korszerűsítési beruházásra. Mi továbbra is támogatjuk azt a támogatási formát, amely olyan fejlesztést eredményez, amely az energiahatékonyságon túl belátható időn belül kitermeli a beruházást.

    FB kutatás ábrák kép Dia7

    Ezzel együtt fontos lenne olyan lehetőségek fejlesztése, amelyek a szegényebb rétegeket is hozzásegítik a lakáskorszerűsítéshez. Ez lényeges volna a lakásállomány minőségi megújítása miatt is, hiszen ismert, hogy a hazai lakások mintegy 70 százaléka szorul korszerűsítésre. A mindenki számára hozzáférhető állami támogatást a lakások átfogó korszerűsítésére válaszadóink csaknem 90 százaléka támogatja.

    FB kutatás ábrák kép Dia8

    lakásfelújításhoz kapcsolódó áfavisszatérítést – amelyet számos szakmai szervezet, köztük a TLE is, támogat – szintén pozitívan fogadnák olvasóink (több mint 80%). A kormány egyelőre a felújításra igényelhető csokra tett ígéretet, ám még ennek sem ismertek a feltételei. Az mindenesetre biztos, hogy a csok jogosultjain kívül is rengeteg háztartás igényelné a segítséget.

    FB kutatás ábrák kép Dia3

    A válaszadók 90 százaléka fontosnak tartja, hogy az állam támogassa a lakáscélú megtakarításokat, vagyis pénzügyi eszközökkel is ösztönözze azt, hogy a háztartások előtakarékoskodjanak lakáscéljaik – lakásépítés, -vásárlás, -korszerűsítés – megvalósítására. A lakástakarékpénztári megtakarításra most is van lehetőség, azonban az állam idén ősszel megszüntette a befizetett összegek utáni állami támogatást.

    FB kutatás ábrák kép Dia9

    A lakáscélú cafeteria-elemek kedvezményei is megszűnnek 2019-ben, ugyanakkor válaszadóink csaknem 80 százaléka továbbra is igényt tartana rá.

    FB kutatás ábrák kép Dia10

  • Tudnánk szeretni a bérlakást, ha lenne minőségi, megfizethető választék

    Az egyetemisták lakhatási problémáiról szóló rendezvényen (a Habitat for Humanity Magyarország rendezésében) beszélgetünk. Nincs elég megfizethető kollégiumi férőhely, az albérlet nagyon drága, sok diáknak vagy keményen dolgoznia kell, hogy meg tudja fizetni a lakhatását Budapesten és a nagy egyetemi városokban. Közben egyes befektetők magánkollégiumépítésben gondolkodnak. Sőt épült is már ilyen, de nem az átlag magyar egyetemista pénztárcájából kifizethető bérleti díjakkal. Ugyanezzel a problémával szembesül sok munkavállaló is, akinek a mobilitását korlátozza a bérelhető lakások hiánya.

    Büttl Ferenc

     

    Büttl Ferencet először a kollégiumépítés lehetőségeiről kérdeztem.

    Még a 90-es években volt kedvelt konstrukció a PPP – magán és állami – együttműködés, talán kollégiumi férőhelyek is épültek így. Valószínűleg ezekben magasabb volt az ár, mint az egyetemek által fenntartok kollégiumokban.

    Ha mennek felfelé az albérletárak, akkor már nem csak a magánemberek gondolkodnak abban, hogy érdemes lakást vásárolni és azt kiadni – akár hosszú, akár rövidtávú kiadás formájában, hanem üzleti vállalkozások is elkezdhetnek ebben gondolkodni.

    És ha az állam kollégiumi férőhelyeket akar bővíteni, és – részben költségoldalon beszáll ebbe –, akkor ez egy még inkább megtérülő befektetés, mintha építene valaki egy bérházat. Ha még feljebb mennek az árak és tartós marad a magas árszint, akkor azt is el tudom képzelni, hogy megjelennek azok a befektetők, akik kifejezetten bérlakásokat fognak építeni.

    Itt persze az a probléma pl., hogy a bankhiteleket rövidtávon kell visszafizetni, márpedig a bérleti értékesítés hosszú távú megtérülést jelent. Megfelelően magas bérleti díjak mellett persze ez is működhet.

    Kérdés, hogy támogatás nélkül ez megint csak mennyire lesz elérhető a családi segítséget nem kapó egyetemistáknak. És mi lesz a munkavállalókkal? Ha nem tudnak elköltözni oda, ahol szükség volna a munkájukra, a vállalatok is nagy gondban lesznek, illetve már vannak is.

    Az a pillanat is el fog jönni, amikor a már itt lévő, illetve ide települő nagyvállalatok azzal szembesülnek, hogy azért nem találnak dolgozókat, mert azok nem tudnak oda költözni a munkahely közelébe (nem tudnak lakást vásárolni, illetve megfizetni a bérleti díjakat). Ez most Debrecenben is meg fog mutatkozni. Kecskeméten azzal próbálkozik a Mercedes, hogy ő bérel.

    Ám jöhet egy olyan helyzet, amikor a vállalatnak már többe kerül bérelni, mint építeni. A piacokon ugye mindig jön egy hatás, arra egy ellenhatás, egy következmény. Én biztos vagyok benne, hogy ez meg fog jelenni akár Kecskeméten, akár a BMV-beruházás kapcsán Debrecenben, és a vállalat legalábbis elgondolkozik azon, melyik éri meg.

    Egyébként van a munkáltatói építésnek hagyománya Magyarországon. Ezelőtt 80-100-120 évvel olyan nagy foglalkoztatók, mint pl. a MÁV építettek lakásokat a dolgozóiknak. Úgy látom, hogy a piaci résztvevők oldaláról a nyitottság hamarabb jön el.

    Az állam egyelőre – mondjuk azt, hogy ideológiai okokból – nem tud másban gondolkozni, mint a magántulajdon, és ott is a többgyermekes közép- és felső kategóriájú családok lakhatásának a támogatása. De a kritikus tömeg lehet, hogy eljön. Mert ha ez elég sok magánvállalatnak a problémája – és ők elég erős érdekérvényesítő képességgel bírnak, erősebbel, mint a civil szektor képviselői –, akkor elképzelhető, hogy az ő nyomásukra az állam létrehoz, vagy ajánl egy olyan konstrukciót, ami segíti ezt a típusú bérlakásépítést. Most a munkásszállók építése kapcsán vannak kedvezőbb feltételek.

    A települések örülnek, ha odatelepül egy nagyvállalat, hiszen munkahelyeket teremt, adót fizet, erősíti a lakosság megtartását. A lakhatás szempontjából milyen hatása van egy multi megjelenésének?

    A nagyvállalatok megjelenése egy városban hordoz negatív hatásokat is a lakáspiac helyi szereplői számára. A nagyvállalat ugyanis soha nem csak a helyi munkaerőt szippantja fel, sőt, többnyire helyben nem talál elegendő munkaerőt. Tehát, munkaerőbeáramlás történik, és ennek a beáramló munkaerőnek az átlagkeresete – akár csak azért, mert a vállalat támogatást ad a lakhatásra – magasabb, mint a helyi átlag. Ezért a helyi bérlők kiszorulnak. Természetesen nem teljesen, de kiszorulnak külsőbb kerületekbe, peremterületekre, vagy akár környező településekre.

    Ezért gondolom én azt, hogy szerencsésebb, különösen a közösség szempontjából, ha a betelepülő nagyvállalat nem bérel, vagy albérleti támogatást ad, hanem lakásokat épít a dolgozóinak. Mert azzal nem csökkenti, hanem növeli a kínálatot.

    Van-e olyan, akár külföldi konstrukció, amelyet a bérlakásépítésben kifejezetten előnyös lenne megvalósítani?

    Én nem emelnék ki egy külföldi példát sem. Ahol ez jól működik, ott azt látjuk, hogy kell, hogy legyen állami bérlakásszektor, bérlakásokat építeni kell. Magyarország esetében van egy történelmi háttér: az önkormányzati bérlakások privatizálása a 90-es évek elején – aminek megvannak az okai és érthető, hogy akkor ezt miért tették –, aminek a következménye az az, hogy jelenleg majdhogynem nemlétezőnek tekinthetjük az állami/önkormányzati bérlakásszektort. Állami tulajdonban most a Nemzeti Eszközkezelő által tulajdonolt lakások vannak, ami nagyon speciális konstrukció. Az önkormányzatoknak gyakorlatilag nincsen bérlakásállományuk, és nincs forrásuk arra, hogy újakat építsenek. A központi források pedig mostanra igencsak elapadtak. Nincsenek olyan sok százmilliárd forintos pályázatok, programok, amelyben az állam az önkormányzatok számára bérlakásépítésre forrást hirdet meg.

    Azért is kell bérlakásokat építeni, mert sok esetben azt lehet látni, hogy a közösségi finanszírozás által a megrendelő sokkal nyitottabb a legújabb technológiák, a zöld, az energiahatékony technológiák felé. Fantasztikus bérlakásokat láttam fotókon pl. Szlovéniában és nyugat-európai nagyvárosokban, amelyek akár a magánépítők számára is példát tudnak mutatni térkihasználásban, dizájnban, üzemeltetésben és a legújabb energiatakarékos technológiák alkalmazásában. És úgy gondolom, hogy ez igen fontos szempont ma, ha az ingatlanpiacról beszélünk. Nem önmagában létezik a lakhatási szegénység sem, hanem az energiaszegénységgel is összekapcsolódik.

    Amíg a magánszereplők, a vállalatok és a kreatívabb önkormányzatok is nem látják azt, hogy a központi politika olyan irányba fordul, hogy nemcsak a magántulajdonnak foglalkozik, és nem csak mindent a csokon keresztül akar megoldani, addig ők is kevéssé mernek belevágni.

    Ezért is borzasztóan hiányzik egy olyan államtitkárság, egy központi intézmény, amely mindezt a komplex problémakört a maga teljességében látja, összefogja és próbálja kezelni. Ez nagyon hiányzik a struktúrából.

    Döntéshozói oldalról hallottam már olyan érvelést a magántulajdon támogatása mellett, hogy a magyar ember a saját lakásában szeret élni. Pedig a kormányzati demográfiai célokhoz éppen, hogy lehetne bérlakáépítési eszközt rendelni.

    Alap megközelítésben még azt is el tudom fogadni, hogy a magyarok nem szeretnek bérlakásban lakni. De hogyha bárkinek a között kell választania, hogy egy kényelmes és megfizethető bérlakásban vagy rossz körülmények között, drágán kell laknia, mert arra kényszerült, hogy a munkahelyét, mondjuk, Győrben találja meg, miközben valahol Borsodban lakott, és a borsodi ingatlant nem tudja olyan áron értékesíteni, amiből ő megjelenhet a győri lakáspiacon mint vásárló, akkor azt hiszem az alacsonyabb árú és jobb minőségű bérlakást választaná.

  • Sokkal több energiahatékony lakóépület kellene

    Fontos és igen időszerű témakört boncolgatott idén a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) országos, ötállomásos képzéssorozata. A rendezvény fókuszában azok a lépcsőzetesen változó épületenergetikai előírások és azok teljesíthetősége álltak, melyek 2020. december 31-től új épületek esetén a közel nulla energetikai szinttel zárulnak. A kiemelt cél pedig az volt, hogy a hazai építész és gépész szakemberek gyakorlati segítséget kapjanak a felkészülésben. A tapasztalat azt mutatta, hogy van még bizonytalanság az épületek tervezéséért és kivitelezéséért felelős szakemberek között az energetikai előírások változásának alkalmazásában. Nagy szükség van tehát az elméleti tudnivalók gyakorlatba helyezésére. Az épületenergetika nagy tudású szakértői segítettek az európai szabályozás hazai környezetbe való illesztésére, prezentáltak alternatívákat, legyen szó épületburkolati elemekről vagy a kiszolgáló gépészeti rendszerekről. A színes tematika egyben arra is biztosítékot jelentett, hogy pörgős, jól fókuszált, interaktív előadások sora hangzott el, konkrét műszaki számításokkal is megtűzdelve. Az épületenergetikai készlettár mellett még hasznos ismereteket kaptak a részvevők a lehetséges építésjogi és -etikai buktatókról és fogódzókról is.

    Együttműködés: a minőségi, valós energiamegtakarítással járó beruházások egyik záloga

    A képzéssorozat nagy előnye volt, hogy egy tartalmas nap keretében nagyon sok, egymásra épülő és összecsengő üzenetben lehetett a minőségi energetikai termékek és szolgáltatások jelentőségét nyomatékosítani. Az építész és gépész előadó kollégák együttgondolkodásán keresztül pedig a napjainkban ritkaság számba menő kooperáció tudott megvalósulni, mely példaértékkel bír a résztvevők számára is, hiszen a minőségi, valós energia-megtakarítással járó beruházások is az épülettervezők, kivitelezők és üzemeltetők együttműködése mentén tudnak megvalósulni. Az alapos tervezés és előkészítés nemcsak a kivitelezési költségeket tudja leszorítani, hanem az energetika szempontjából rendkívül fontos hosszú távú üzemeltetési költségek tekintetében is elengedhetetlen.

    A felsorakoztatott épületenergetikai készlettár egyaránt mutatott megoldásokat az újépítésekkel és a meglévő épületek korszerűsítésével kapcsolatban. Konszenzus van abban, hogy idén az újépítések jelentették az energiahatékonysági piac motorját, amit az erre irányuló kedvező központi intézkedéseknek tulajdonítanak. A kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa kivezetése azonban feltehetően csökkenteni fogja a most tapasztalható intenzív lakásépítési hullámot, ami egyes prognózisok szerint a lakásfelújításoknak fog kedvezni[1].

    Az újépítésekhez hasonlóan a felújítást ösztönző programok is szükségesek

    A lakáskorszerűsítések fellendülése szükséges is lenne: Magyarország európai uniós energiahatékonysági kötelezettségeinek teljesítése csak ezzel együtt érhető el. Az újépítések piacán bár intenzív a növekedés, és az idei év első három negyedévben a tavalyihoz képest 28%-kal több, 10,218 új lakás épült[2], ez a szám azonban nem olyan léptékű, hogy jelentősen hozzá tudjon járulni az energiamegtakarítási célokhoz. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia a 2014-2020 közötti időszakra 700 ezer lakás komplex energetikai felújítását tűzte ki célul. A jelentős energiafelhasználó ágazatok közül a lakosság a legnagyobb, az ország energiafogyasztásának több mint egyharmadáért felel. A háztartások által felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne a lakóépületek komplex energetikai felújításával. A kitűzött cél ellenére Magyarország lassan halad előre energia-megtakarítási kötelezettsége teljesítése terén.

    A fentiek tükrében szükséges és előremutató lépés lenne, ha a felújítási piac is az újépítésekhez hasonló ösztönzésben részesülne. Ehhez célszerű lenne, hogy a lakossági épületenergetikai korszerűsítésekre is rendelkezésre álljanak rendszeres, hosszú távú, kiszámítható, tervezhető állami ösztönző és támogatási programok.

    Másfelől egy hosszú távú, kiszámítható támogatási rendszer jót tesz az építőiparnak is: stabilizál, területileg kiegyenlít, az építőipari KKV-k megrendelés-állományát támogatja. Míg az újépítések továbbra is rendkívül aránytalan területi eloszlást mutatnak a KSH adatai szerint[3], addig a MEHI korábbi kutatása alapján elmondható, hogy a felújítások ösztönzése képes országosan kiegyenlíteni az újépítések okozta területi aránytalanságokat. Bár a felújítások volumene kisebb, építőipari hatásuk jelentős, hisz piaci tapasztalatok szerint kiegyensúlyozott piaci környezetben minden újépítésre 10 felújítás jut; ez különösen az építőipari KKV-k helyzetének kiegyensúlyozásában tudna komoly szerepet játszani.

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet köszönetét fejezi ki azoknak a szakembereknek és vállalatoknak, akik tudásukkal, idejükkel, támogatásukkal hozzájárultak az energetikai szemléletformáló rendezvénysorozat létrejöttéhez, megvalósításához és szakmai színvonalához.

    Külön köszönet az előadóknak: Dr. Zöld András professzor, Dr. Kerekes Attila, Severnyák Krisztina, Dr. Jámbor Attila, Bedekovits Csaba, Biró András, Dudásné Golán Andrea, Farkas Imre, Fingerhut Roland, Illés Nóra, Kiss Attila, Misinkó Sándor, Szatmári Zoltán, Szepesi Vince, Varga Tamás, Versits Tamás, Vidóczi Árpád;
    és a vállalatoknak: Bachl Kft., Dörken Kft., HAJDU Hajdúsági Zrt., Kingspan Kft., Pipelife Hungária kft., Velux Magyarország Kft., Weishaupt Hőtechnikai Kft., Wienerberger Zrt.

    ________________________________________
    [1] Építési Piaci Prognózis, 2018.

    [2] KSH, 2018

    [3]Elsősorban Budapestre, Győr-Moson-Sopron megyére, Pest megyére, illetve néhány további nagyobb településre koncentrálódott

  • Még több pénz kell a falvak megmentéséhez

    Nagyjából 400 milliárd forint kellene ahhoz, hogy meg lehessen állítani a falvak elnéptelenedését. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint ugyanis nincs menthetetlen térség, minden csak pénz kérdése - hiszen fejlődést csak a komoly beruházások hozhatnak - írja a Népszava.

    Ha a minap bejelentett fejlesztések keretein belül térségi szemlélet alapján kidolgozott projektek kapnak támogatást, három-négy éven belül megállítható lesz az elvándorlás a falvakból - jelentette ki a Népszavának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Hangoztatta azt is, hogy a kormány tervei között elég sok elem visszaköszön a TÖOSZ által összeállított javaslatcsomagból. Mint fogalmazott, bíznak benne, hogy a jövőre jutó 150 milliárd forintos támogatás után 2020-ban már hozzájuthatnak a szövetség szerint reális 400 milliárdos forráshoz.

    "Térségi szemléletben kell gondolkodni. (...) Az olyan beruházásoknak ugyanis kevés az értelme, melyeknek már a szomszéd faluban élők sem élvezhetik az előnyeit. Ha viszont értelmes projektek kapnak támogatást, három-négy éven belül megállítható lesz az elvándorlás a falvakból."

    Schmidt Jenő leszögezte azt is: "nincs menthetetlen térség, minden csak pénz kérdése, mert fejlődést csak komoly anyagi ráfordítás és beruházás hozhat. Azok a falvak lesznek még nehéz helyzetben, amelyek környékén túl jó a föld, ugyanis a nagybirtokos mezőgazdaság nagyon kevés embernek ad munkát. Ahol viszont lesz munkahely, onnan nem vándorolnak el az ott élők, sőt akár még vissza is térhetnek, akik elmentek."

    TLE-vélemény:  A kormány ígéretet tett a CSOK kibővítésére a falvak irányában is: több támogatást kaphatnának a fogyó népességű 5000 fő alatti települések. Nem ismertek még ennek az intézkedésnek a részletei, de az biztos, hogy több pénzért is csak akkor fognak ezekre a településekre költözni a családok, ha megélhetést találnak közvetlen közelükben, illetve valóban kiépül a megfelelő infrastruktúra.

    A TÖOSZ elnökével készített interjút a Népszava cikkében olvashatják.

    Forrás: Népszava, Pénzcentrum

  • Befektetők szerint középtávon beindulhatnak a bérlakásberuházások

    Elhangzott, hogy ha a legrosszabb eshetőségre készülnek, akkor a 27 százalékos áfa azt eredményezheti, hogy kb. két évig nem lesznek új építésű lakások, miközben az áremelkedés miatt az értékesítés is nehézkes lehet.

    A munkaerőhiány, és általában a beruházási költségek csökkenésére nem számítanak, de a kereslet fennmaradására reményt ad a nominálbérek folyamatos növekedése.

    A nagy visszaesés szerintük átmeneti lesz, és néhány év után ismét elindulhat a beruházások növekedése.

    Úgy gondolják, fontos lenne a lakásépítések állami támogatása, és azt várják a kormányzattól, hogy a közeljövőben hoz ilyen irányú intézkedéseket.

    Érdekes lehet a bérlakásépítés a befektetők számára?

    Arról is beszélgettek a szakértők, hogy a jelenleg még csekély nagyságú bérlakáspiac a jövőben akár nagyobb szerepet is kaphat, az utóbbi 1,5-2 évben is már egyre inkább foglalkoznak a bérlakásépítés gondolatával.

    Valamelyest csökkent a saját lakásban lakók aránya az elmúlt időszakban a lakásárak növekedése miatt. Az elmozdulás a lakásbérlés irányában a munkaerőmobilitásra is kedvező hatású lehet.

    Egyelőre azonban nincsenek intézményi befektetők a bérlakásépítésben, így a fejlesztések sem indulnak el. Pedig – külföldi országok példáit látva – volna benne lehetőség, és a beruházókat foglalkoztatja a kérdés, a jövőben nagyobb szerepet kaphat a portfóliókban, de egyelőre nincs meg a megfelelő környezet és finanszírozhatóság.

    A kerekasztalbeszélgetésen részt vevő szakértők véleményének részletes ismertetését elolvashatja a Portfolio cikkében.

  • Emeli a kormány az ajánlott rezsióradíjat

    A szektort képviselő Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság javaslatára módosított rezsióradíj 15 százalékos emelkedésnek felel meg.

    Idén július és szeptember között átlagosan 335 ezer embernek adott munkát az építőipari szektor, ami 31 százalékos növekedés jelent ötéves távlatban, hasonlóan magas foglalkoztatásra pedig legutóbb 2006-ban és 2007-ben volt példa. Bár sokkal több ember dolgozik az építőiparban, a kereslet miatt mégis munkaerő- és kapacitáshiány sújtja az ágazatot.

    A munkaerőhiányban szerepet játszik az is, hogy a piaci szereplők szerint rengeteg szakember távozott külföldre a magasabb fizetések miatt. Pedig a lakásépítéseknél 33 százalékkal nőttek a költségek 2010-hez képest, ezen belül a munkaerőköltség 53 százalékkal nőtt. Ehhez jön még a szintén felszálló ágban lévő anyagköltség, amely közel 20 százalékkal emelkedett 2010 óta.

    Forrás: Napi.hu

  • A fővárosi lakásépítések 60 százaléka csúszik

    A jelentés megállapítja, hogy összességében a hazai lakáspiacon minden tényező az erős kereslet fennmaradása irányába mutat, míg a lakásépítések egészséges felfutását számos tényező nehezíti. A lakásárak emelkedése országosan még nem túlzott, de a budapesti piacot szorosan figyelemmel kell kísérni, hogy a lakásárak fundamentumokat meghaladó emelkedése ne párosuljon túlzott kockázatvállalással a hitelezésben.

    Nem enyhül a kapacitáshiány

    A 2018 elején is érzékelt építőipari kapacitáshiány nem enyhült az elmúlt időszakban, a lakásfejlesztéseknek továbbra is versenyezniük kell a munkaerőért az állami beruházásokkal és az üzleti célú ingatlan-fejlesztésekkel. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a szűkös építési kapacitáskínálat mellett a kedvezményes újlakás-áfa 2019 végéig tartó hatálya a kapacitások iránti keresletben nagymértékű koncentrációt okoz: minden fejlesztő még e határidő előtt szeretne minél több lakást átadni – olvasható a jelentésben.

    E folyamatok mellett a Budapesten fejlesztés alatt álló lakásoknak mintegy 38 százaléka nem csúszik időben az eredeti tervekhez képest, 32 százaléka esetén félévnél kisebb, 29 százaléka esetén pedig fél évnél nagyobb a csúszás mértéke. A 2018. harmadik negyedéves adatok alapján az eredeti tervekhez képest késésben levő budapesti lakásprojektek csúszásának átlagos ideje 2,9 negyedév volt. Mindezek eredményeképpen az új projektek esetén már hosszabb fejlesztési idővel számolnak a beruházók.

    2018 11 Beruházások csúszása

    Forrás: MNB Lakáspiaci Jelentés, 2018 november

    Gyenge a hazai lakásállomány megújulása

    A hazai lakáspiac kínálati oldala továbbra sem tud lépést tartani az erős kereslettel, amit jól mutat, hogy a fejlesztés alatt álló fővárosi új lakások előértékesítettsége folyamatosan növekszik, és 2018 harmadik negyedévében 68 százalékot tett ki.

    2018 11 Bp célok

    Másrészt a piaci szereplők az új lakások iránti gyakorlatilag kifogyhatatlan keresletről számoltak be, és megjelent az előrehozott kereslet is a piacon. 2018 első féléve során országosan 6517 új lakás került átadásra, ami 30 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának értékét, a kiadott építési engedélyek száma azonban ugyanezen idő alatt már 9 százalékkal visszaesett.

    2018 11 szándékok

    A hazai lakásállomány éves megújulási rátája mindezzel 0,36 százalékot tett ki a második negyedév végén. Az egyes régiók között nagy heterogenitás tapasztalható, Közép-Magyarországon 0,9, míg Észak-Magyarországon csupán 0,1 százalék az utóbbi érték, de összességében a régiós országokhoz képest alacsony a megújulás. Ennek okai legfőképpen az építőipar szűkös munkaerő- és alapanyag-kapacitásai és a szektor relatíve alacsony termelékenysége lehetnek, míg egyes megkérdezett szakértők szerint a hatékony technológiák használatának hiánya is szerepet játszhat benne.

    2018 11 ép foglalkoztatottak

    Budapesten 2019-ben tetőzhetnek az újlakás-átadások, 2018-ban 7,4 ezer, 2019-ben 15,7 ezer új lakás átadását várjuk. 2020-tól azonban visszaeshet a kínálat a megszűnő kedvezményes áfakulcs miatt, amit a piaci szereplők egyöntetű véleménye is megerősít. Erre az évre mindösszesen háromezer lakás átadása várható. A szűkös kapacitások miatt a projektek 60 százaléka már most időbeli csúszásban van, a 2019-re tervezett nagy számú átadásokból így több is 2020-ra tolódhat.

    2018 11 gátló tényezők

    A kereslet nő, a hitelek száguldanak

    A hazai lakáspiacon minden tényező a kereslet élénkülése irányába mutat. A háztartási szektor vagyoni helyzetének javulása, valamint az élénk bérkiáramlás a szektor megtakarításait is nagymértékben emelte, ami a hosszú távú jövedelmi kilátások mellett pozitív képet fest a várható lakáspiaci keresletről. 2018-ban nemcsak a lakásvásárlási kedv, de a korszerűsítési szándék is újult erőre kapott a háztartások körében.

    A hitelintézetek lakáscélú hitelkibocsátása 2018 első felében közel 40 százalékkal bővült éves alapon, de a fogyasztási hiteleken belül is egyre meghatározóbb a lakáscél. A kamatfelárak jelentősen csökkentek a vizsgált időszakban, amelynek hatására a kamatfixált hitelek átlagos felára elérte a változó kamatozású hitelekét. Bár az újonnan kibocsátott hitelek volumene a 2008. évi érték 80 százalékát teszi ki, van tér a lakáshitelezés további bővülésére.

    További áremelkedés is várható

    A lakáspiac élénkülése a lakásárak dinamikus emelkedése mellett az adásvételek számának növekedésében is megmutatkozott. A hazai lakásárak országos átlagban nominálisan 16,2 százalékkal emelkedtek éves alapon a második negyedév végén az aggregált MNB lakásárindex értékei szerint. A lakásárak ugyanezen idő alatt reálértelemben 12,7 százalékkal drágultak, míg 2018 egészére előrejelzésünk alapján 11,5 százalékos növekedés várható.

    2018 11 lakásárak

    2018 11 költségek

    A lakásárak a folyamatos emelkedés ellenére országos átlagban még a makrogazdasági fundamentumok által indokolt szint alatt tartózkodnak, Budapesten azonban jelentősen megemelkedett a túlértékeltség kockázata, így még fontosabbá vált a fővárosi piaci folyamatok körültekintő figyelemmel kísérése. Enyhíti a kockázatokat, hogy egyelőre nem látszik, hogy a hitelintézetek a fővárosban a magasabb kockázatvállalás melletti finanszírozás irányába mozdulnának el.

    2018 11 lakásárak régiók

    A hazai lakáspiac erős heterogenitást mutat területi alapon, az egyes településtípusok közötti különbségek 2018 első félévében tovább nőttek. 2018 második negyedévére a 2017. év végi 15,6 százalékhoz képest 20,2 százalékra gyorsult a budapesti lakásárak éves nominális növekedési üteme. A vidéki városokban ugyanezen időszakban a 2017. végi 13,3 százalékról 16,3 százalékra nőtt, a községekben pedig 16,9 százalékról 11,8 százalékra csökkent az éves lakásár-dinamika. Mindezen folyamatok tükrében még inkább elnyílt a vidéki kisebb települések és a főváros közti árolló. A községekben tapasztalt átlagos négyzetméterárak már csak 22 százalékát teszik ki a főváros átlagának, a vidéki városokban tapasztalt árszint pedig 37 százalékát, amíg ezen értékek 2012-ben – amikor a legkisebb árkülönbségek voltak tapasztalhatók – rendre 47 és 62 százalékot mutattak.

    2018 11 lakásárak települések

    Előzetes számítások szerint Budapesten 2018 harmadik negyedévében ismét gyorsult a lakásárak éves dinamikája, és 23,9 százalékot tett ki, míg országos átlagban ugyanekkor 16 százalékos növekedés volt mérhető.

    Forrás: MNB Lakáspiaci Jelentés, ingatlanhirek.hu

  • Fékeződő növekedés, majd átmeneti, de erőteljes visszaesés várható a lakáspiacon

    Fele olyan hosszú és fele olyan intenzív konjunktúra - röviden ezt az előrejelzést tette a Prognózis az elmúlt két évben a lakásépítések mostani felfutását összehasonlítva a 2000 évek elején látott konjunktúrával.

    Az előrejelzés megvalósulni látszik: az élénkítésnek köszönhetően, majd annak nem kívánt utóhatásaként, a néhány nagyon erős évet (2017-2019.) követően a gazdaság egészében a növekedési ütem lefékeződése várható, az építési piacon pedig igen erőteljes, de csak átmeneti visszaesés következik be 2020-ban. Ezt követően nem tér vissza a gyors növekedés korszaka, de mind a gazdaság, és ezzel összefüggésben az építési tevékenység tartós növekedési pályán marad.

    Hatékony volt-e az 5%-os áfa mint élénkítő eszköz?

    A lakásépítésben az 5%-os áfa egy rövid, erőteljes felfutást generált, amely Budapestre, Győr-Moson-Sopron megyére, Pest megyére, illetve néhány további nagyobb településre koncentrálódott. Az 5%-os áfa a keresleti és a kínálati oldalon is döntően a befektetőket támogatta. „Volt olyan lakás, ahol az áfakedvezmény az 50.000.000 forintot is meghaladta. Hatékonyabb eszközökkel ebből a pénzből akár tíz új lakás is megvalósulhatott volna. Nagyrészt ennek az élénkítésnek a következménye a most érezhető kapacitáshiány, amit minden bizonnyal kapacitás túlkínálat követ majd.” – mondta Varga Dénes, közgazdász, az Építési Piaci Prognózis kutatásvezetője. – „Mi azokkal értünk egyet, akik szerint az építőipar és ezen belül a lakásépítés, olyan stratégiai területek, ahol az állami beavatkozásra szükség van. Sajnos az elmúlt években bevezetett intézkedések – nem meglepő módon - nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, vagy nem a vár hatást hozták, amit a számok is alátámasztanak.”

    Magyar lakások az interneten

    internet

    Forrás: ingatalan.com, otthonterkep.hu

    Jóllehet a 2018. november 1-jén jogerős építési engedéllyel rendelkező, és 2023-ig befejezett lakásokra továbbra is érvényes az 5%-os áfa a szabály, a 2020 első felére várt visszaesést ez nem befolyásolja és a növekedést továbbra is kisebb üteműnek várják a szerzők.

    Az építőipari továbbra sem tölti be gazdaságélénkítő szerepét

    A nemzetközi előrejelzések szerint a magyar gazdaság növekedési lehetőségei szempontjából legfontosabb fejlett országok továbbra is stabil, de csökkenő ütemű növekedési pályán maradnak. A magyar gazdaság az Építési Piaci Prognózis vezető elemzője szerint hasonló pályán fog mozogni. Nem látható annak a lehetősége, hogy a GDP növekedési üteme a négy százalékos szint körül maradjon, de a csökkenő növekedési ütem is azt jelenti, hogy az ország gazdasági lehetőségei bővülnek. A legpesszimistább, az Építési Piaci Prognózis előrejelzése szerint is több mint 6000 milliárd forinttal nagyobb GDP várható 2023-ban, mint 2017-ben volt. Ez nagyon sok plusz lehetőséget jelent Magyarország számára, és bőven fedezne egy, a mostaninál sokkal nagylelkűbb lakáspolitikai támogatást – mondta Varga Dénes.

    A magyar GDP változásának prognózisai (százalékpontos változás, előző év: 0,0)

    GDP

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2019-2022 (Build-Communication)

    Az EU támogatások megelőlegezésével és koncentrált elköltésével, illetve a lakásépítési piac élénkítésével a kormány lendületesen növelni tudta az építési tevékenység értékét, és az évente felépített lakások számát.
    A Prognózis készítőinek álláspontja szerint azonban a magas növekedési ütemet nem sikerül megőrizni. 2020-ban jelentős visszaeséssel, azt követően pedig jóval szerényebb növekedési ütemmel kell számolni. Ez azt jelenti, hogy folytatódik az a negatív tendencia, hogy az építőipar nem képes betölteni gazdaságstabilizáló, konjunktúra-kiegyenlítő szerepét. – Pedig egy erős építőipar és egy fejlődő lakásszektor jelentősen csökkentheti az ország külföldi konjunktúrától való függését – emelte ki Varga Dénes.

    A GDP és az építőipari termelés alakulása

    GDP építőipar

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2019-2022 (Build-Communication)

    Ám éppen ellenkezőleg, itt más ágazatokhoz képest lényegesen nagyobb konjunkturális kilengéseket láthatunk. Az építőiparban jelentkező súlyos munkaerőhiány egy átgondoltabb élénkítési politikával elkerülhető lett volna, ugyanúgy, ahogyan a 2020 ban, és az utána következő néhány évben az átmeneti kapacitás-felesleg.

    – Úgy tűnik, hogy egy viszonylag nagy visszaesést követ majd egy olyan növekedés, ahol valószínűleg a kormány már nem akar majd rövidtávon magas számokat. Talán ez a legnagyobb tanulsága a mostani időszak gazdaságpolitikájának, hogy nem jó, ha rövid idő alatt nagy növekedés jelentkezik. Ezt sokkal meggondoltabban kell tervezni és véghezvinni – mutatott rá Varga Dénes.

    Mindenesetre az áfakedvezmény pontszerű kivezetése által gerjesztett negatív hatások mérséklésére hozott intézkedés, miszerint a már engedélyezett építések esetében 2023-ig megmarad az 5%-os áfa, nagyon jó kármentő intézkedés a kutató szerint. – Ezt az áldozatot akkor is vállalni kellett, ha ez plusz lakásokat a piacon nem jelent, de nem lesz káosz, nem veszítenek milliókat, milliárdokat a befektetők azon, hogy esetleg adminisztratíve nem sikerül befejezni lakásokat a határidőre – mondta.

    Lakáspiaci szempontból fontos látni azt is, hogy a jelenleg vannak olyan előrehozott vásárlások, amelyek 4-5 év múlva jelentek volna meg, de az áfakedvezmény kivezetése miatt most történnek meg. Ezek majd 4-5 év múlva hiányozni fognak a keresleti oldalról.

    Mi az Építési Piaci Prognózis?

    Az Építési Piaci Prognózis, független, középtávú előrejelzés, amely ezúttal a 2019-2022-es évekre nézve nyújt részletes elemzést. Ennek része az a felmérés, amelynek segítségével a kiadó, a Build-Communication építőpari szakemberek véleményét gyűjti össze az építőipar helyzetét és kilátásait illetően. A Prognózis, amely csak idén tavasszal 320, ősszel 339 szakember meglátásait összegzi, a szokásos elemzések mellett összehasonlítja a korábbi, és a legfrissebb, az 5%-os áfa kapcsán történ változások hatásait is.

    Az idén harmadik alkalommal megjelenő „Építési Piaci Prognózis 2019-2022” hét régióra szolgál előrejelzéssel, emellett a megyéket három csoportra osztva is közöl számokat. A három csoportot a fajlagos lakásszámok alapján képezi, az ország lakosságát három, közel egyenlő részre osztva. A három csoportra jellemző korábbi, valamint előre jelzett lakásszámok mutatják, hogy lakáspolitikai, és általánosságban gazdaságpolitikai irányváltás nélkül a normálisnak tekinthető évi negyvenezres lakásszám sem közép, sem hosszabb távon nem érhető el.

    Az eredményeket, ahogyan korábban is, a Prognózis regionális szinten is elemzi, hogy képet adjon arról, láthatók-e a piacon a regionális felzárkóztatási politika eredményei, vagy éppen ellenkezőleg, tovább nőnek-e a fejlettebb és a kevésbé fejlett régiók közötti különbségek.

    A megkérdezett szakemberek már kevésbé optimisták

    Az Építési Piaci Prognózis 2019-2022 anyagát a szakemberek véleményeinek összesítése teszi ezúttal is teljessé arról, hogyan látják az építési piacon működő vállalkozások a tendenciákat, mik a várakozásaik.
    Idén ősszel a felmérés harmadik alkalommal készült el, ezúttal 339 építési vállalkozásnál dolgozó szakember - építész tervezők, kivitelezésben dolgozók és az építési piacra rálátással bíró önkormányzati szakértők töltötte ki a kérdőíveket. A felmérés időhorizontjába a 2020. év, amikor jelentős visszaesést vár a Prognózis, majd csak 2019 tavaszán kerül be. A növekedési ütem 2019-re várható csökkenését azonban felmérés eredményei már most is igazolják.

    Az Építési Piaci Prognózis jelenlegi kiadásához készült felmérésben a válaszadók továbbra is a multinacionális vállalatokkal kapcsolatban voltak a legoptimistábbak, de minden más megrendelő csoportban kisebb-nagyobb visszaesést várnak akar a tavaszi eredményekhez képest is. A részpiacokkal kapcsolatos várakozások szinte minden területen kevesebb optimizmust mutatnak, még a korábban jól teljesítő lakásépítés- és lakásfelújítás területén is, kivéve a sportlétesítmények és az ipari létesítmények piacát.

    Várakozások az egyes megrendelői csoportok tekintetében - 2017. ősz, 2018 tavasz és ősz*

    megrendelők

    *A válaszadóknak az egyes megrendelői csoportok, vagyis az egyes részpiacok várható keresletének változását egy ötfokú skálán kellett osztályozniuk. A "-2" erős visszaesést, a "-1" visszaesést, a "0" stagnálást, az "1" növekedést, a "2" erős növekedést jelent. A grafikonok mindenhol a válaszok számtani átlagát mutatják. A "0,5"-ös érték például azt jelentheti, hogy a válaszadók fele stagnálást, másik fele pedig növekedést vár az adott megrendelői csoport építési keresletében, vagy az adott részpiacon.
    Forrás: Build-Communication felmérései
    Válaszadók: 2017. ősz: 365 fő; 2018. tavasz: 320 fő ; 2018. ősz: 339 fő

    Várakozások az egyes részpiacok tekintetében - 2017. ősz, 2018 tavasz és ősz*

    részpiacok
    Forrás: Build-Communication felmérései
    Válaszadók: 2017. ősz: 365 fő; 2018. tavasz: 320 fő; 2018. ősz: 339 fő

    Továbbra sincs meg a jó megoldás

    Ahogy a korábbiakból, a jelenleg publikált elemzésből is jól látható, hogy régiós szinten a lakásépítés két végpontja Közép- és Észak-Magyarország. A kevésbé fejlett régiókban gyakorlatilag nem volt semmilyen hatása az élénkítésnek, a fejlettebb régiókban viszont olyan mértékű volumen-ingadozást generált, amit sokkal jobb lett volna elkerülni.

    A lakásépítés alakulása és prognózisa - a megyék három csoportjában
    (évente épített új lakás/1000 fő.)

    megyék

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2019-2022 (Build-Communication)

    (Mivel a regionális jellemzők nem tükrözik teljes mértékben a lakáspiaci jellemzőket, ezért az elemzők más felbontást alkalmazak. A magyék "A" csoportjába Budapest, Pest megye és Győr-Moson-Sopron megye tartozik. A C" csoportba azok a megyék, ahol alig épül lakás, a "B" csoportba a kettő között elhelyezkedők tartoznak.)

    A lakásépítési piaccal kapcsolatban az Építési Piaci Prognózis készítőinek véleménye továbbra is az, hogy az élénkítésre szükség van, az élénkítés módja azonban nem szolgálja a lakáspolitikai célokat. Súlyos hiba, hogy nincs lakáspolitikai célrendszer, leszámítva a mennyiségi célokat, és az alkalmazkodást az energiatakarékossági uniós követelményekhez. Ennek megfelelően az eszközök esetlegesek. – Az a jó lakáspolitika, amelynek a lakáspiac minden részére van válasza – hangsúlyozta Varga Dénes.

    Súlyos hiba volt az un. "szociális lakásépítésben" az 5% áfa négy évre történő bevezetése, ami kínálati és keresleti oldalon egyaránt a lakáshasználattal szemben elsősorban a befektetőket támogatta. Csak az áfakedvezménnyel egy un. "szociális" lakáson akár 50 millió forintot is kereshetett az ingatlan befektető, miközben mindez nem könnyítette, hanem éppen ellenkezőleg, nehezítette a lakáshoz jutást.

    Súlyos hiba a méltányolható lakásigény eltörlése, az, hogy a meglévő lakástulajdon nem akadálya a támogatások igénybevételének, a három gyermekek után járó irreálisan magas a vissza nem térítendő támogatás. Nem indokolható a "Nemzeti Lakáslottó" állami támogatása, és elhibázott ötlet a kisebb települések tervezett magasabb összegű "CSOK"-ja.

    A lakásépítés alakulása és prognózisa, illetve az ideális növekedési pálya

    növekedés

    Forrás: Építési Piaci Prognózis 2019-2022 (Build-Communication)

    A lakástakarék-pénztárak támogatásának a megszüntetése talán a legsúlyosabb hiba. Ez nyújtott lehetőséget állami támogatások igénybevételére annak, akinek nem volt pénze új lakás építésére, vagy vásárlására. Ez oldotta a rendszer "gazdagpártiságát". Gyakran emlegetett érv, hogy a lakástakarékpénztári megtakarítás segítségével új lakás nem, csak felújítás finanszírozható. A lakás felújítása azonban fontos első lépés a lakóminőség javításához, akár az új építésű lakáshoz vezető úton. Az a változtatás elfogadható lett volna, ha a megtakarítások, és a hozzá adott állami támogatások nem lakáscélú felhasználását megnehezítették volna.

    Sokszor szembe állítják a lakáspolitika szociálpolitikai és gazdaságpolitikai jellegét. A mai gyakorlatban ez sajnos azt jelenti, hogy a kormány inkább vállalja, hogy a lakáspolitika gazdasági értelemben nagy veszteséget produkáljon, csak hogy ne lehessen ráfogni, hogy nincs ellentétben a szociálpolitikai célokkal. Valójában az a lakáspolitika, amelyik számára kiemelt cél a sok új lakás felépítése, ezzel a gazdasági növekedés ösztönzése, nem a legfelső két jövedelmi tizedre koncentrál, mint a mostani, hanem a hat középsőre.

    Az már most kijelenthető, hogy a gazdaságpolitika célrendszerében továbbra is háttérbe szorul a lemaradó rétegek és régiók felzárkóztatása, amit a volumen hosszabb távú alakulásának előrejelzésénél fontos figyelembe venni. Sajnálatos, de joggal feltételezhető, hogy a döntéselőkészítők részéről ezúttal sem fog sor kerülni a múlt tapasztalatainak az elemzésére, sem a 2000-2009 közötti, sem a mostani élénkítési kísérlet tekintetében sem.

    További információ: http://buildmarketing.hu/epitesi_piaci_prognozis.html 
    Szakmai kérdésekben Varga Dénes, közgazdász, kutatásvezető (20) 429-8296
    Build-Communication - Rajki Diana (30) 919-5505

    Az Építési Piaci Prognózis 2019-2022 megvásárlásával kapcsolatos kérédések esetén:
    Build-Communication – Kovács Adrienn (70) 608-2653, iroda@buildmarketing.hu 

     

     

  • A magas bérleti díjak miatt is csökken a felsőoktatásban tanulók száma

    A lakásbérleti díjak mértéktelen növekedése és a szektor nem megfelelő szabályozása közel egymillió magyar embert érint - írja a feketelakas.hu oldalon a Habitat for Humanity. Az egyetemisták csoportja különösen kitett a problémának, hiszen az elmúlt öt évben Budapesten kétszeresére, míg a többi egyetemi nagyvárosban 50 százalékkal nőttek a lakásbérleti díjak. Mindeközben nincs elég kollégiumi férőhely, tavaly négyszeres volt a túljelentkezés.

    Azoknak, akik kiszorulnak a kollégiumi férőhelyekről, gyakran teljes vagy részmunkaidős állást kell vállalniuk, ami ugyanakkor hátráltatja a tanulmányaikat. Míg 2005-ben még a teljes magyar népesség 4,2 százaléka, 2016-ban már csak 2,9 százaléka járt felsőfokú képzésre, aminek oktatáspolitikai, ugyanakkor jövedelmi vetületei is lehetnek. A Budapesten tanuló vidékről származó hallgatók aránya is nagy mértékben esett: 2005 és 2014 között 31,8 százalékról 18,5 százalékra csökkent, ami vélhetően a lakhatással is összefüggésben van.

    Büttl Ferenc közgazdász szerint a lakásbérleti díjak jelentős részben az Airbnb-k nem megfelelő szabályozása miatt nőnek ilyen rohamos tempóban: a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadást ugyanis se országos, se helyi szinten nem korlátozzák. Mint egyetemi oktató, úgy látja, a megemelkedett ingatlan- és albérletárak az oktatást mint mobilitási csatornát zárják le, és a felsőokatásból egyre inkább kiszorulnak az alacsonyabb gazdasági státuszú családokból érkező diákok. “Bérlakásokat és kollégiumokat kell építeni” - egyedül ebben látja a közgazdász megoldást.

    Az egyetem fontos mobilitási csatorna a társadalmon belül, amely Magyarországon egyre jobban zárul Ennek egyik oka éppen az, hogy a lakhatási problémák miatt egyre kevesebb alacsony jövedelmű családi hátterű diák számára érhető el az egyetem - mondta Büttl Ferenc. Az egyetemi oktatóként is dolgozó közgazdász saját tapasztalatai az, hogy sok diáknak kell dolgoznia, hogy kifizesse a bérleti díjat és a rezsit.

    IMG 20181115 171927 másolata

    “A Habitat egyetért azzal, hogy hosszabb távon ez lenne megoldás, rövid távon azonban az adózási és a törvényi szabályozás átalakítása már jelentősen javíthatna a jelenlegi helyzeten” - reagált Szabó Natasa, a szervezet szakpolitikai munkatársa, majd részletezte a szervezet javaslatait, amelyek a biztonság és a megfizethetőség mentén nyújtanának megoldást a albérletpiac válságára. Kifejezetten az egyetemisták lakhatását segítené, ha a számukra kiadott lakások után adókedvezmény vagy alacsonyabb árú albérleteknél akár teljes adóelengedést kapnának.

    Az albérletekre vonatkozó hatályos törvényi hátteret bemutatva Dr. Kovács Benedek, a Baker & McKenzie ügyvédi iroda munkatársa kiemelte, hogy a lakásbérleti szerződések nyilvántartásba vétele mindenképp javítaná az átláthatóságot, mert jelenleg mindenki sötétben tapogatózik az ingatlanpiacon. “A javaslatok között szereplő kauciótámogatás külföldön jól működő példa, itthon is javítana a helyzeten” - tette hozzá.

    Ma minden harmadik bérlőnek súlyos anyagi terhet jelent a lakhatási költségek kifizetése.
    A rosszul szabályozott jogérvényesítési rendszerben pedig elsősorban a bérlő, de a lakástulajdonos is kiszolgáltatott helyzetben van – hosszú és költséges a bírósági procedúra.
    Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek biztos és megfizethető lakhatási formává teszik az albérleteket. Ezért a Habitat arra kéri a kormányt, alakítsa át a bérlakásrendszer szabályozását a következő két irányelv mentén:
    Biztonságot a lakásbérlőknek és -kiadóknak: jogi garanciát!
    • A jelenlegi határozott és határozatlan idejű szerződések fogalma helyére lépjen be a 3 évnél rövidebb, illetve a 3 évnél hosszabb távú szerződések fogalma;
    • A felmondási idő kedvezzen a bérlőknek: rövid távon legyen három, hosszú távon hat hónap;
    • A törvény pontosan határozza meg a bérlő és a kiadó jogait és kötelezettségeit a karbantartással, felújítással kapcsolatban, rövid és hosszú távon is;
    • Alakuljanak ki a vitarendezés gyors, olcsó és hatékony formái, lakásbérbeadással kapcsolatos ügyfélszolgálat és elsőfokú nem-peres vitarendezés formájában;
    • Ösztönzők szükségesek, hogy bérlőnek és kiadónak egyaránt megérje szerződést kötni, és bejelenteni a bérleti viszonyt.
    Megfizethető albérletet mindenkinek!
    Adókedvezmények
    • Bérlők: A bérlők lakbérének egésze legyen levonható az adóalapjukból egy bizonyos jövedelemhatárig.
    • Tulajdonosok: Az állam ösztönözze adókedvezményekkel és akár adómentességgel a hosszú távú, illetve az alacsony árú lakáskiadást.
    Szabályozás
    • Legyen szabályozva a bérleti díj emelése;
    • A turisztikai célra kiadott lakások hasznosuljanak évközben diáklakásként;
    • A turisztikai célú ingatlankiadás adózása legyen jövedelemarányos;
    • Az alulhasznosított ingatlanok kerüljenek bevonása a bérlakáspiacra helyi adók révén, vagy az önkormányzat bérelje őket a tulajdonostól.
    Támogatás
    • Vezessék vissza a lakásfenntartási támogatást az alacsony jövedelmű bérlők (és tulajdonosok) számára;
    • Legyen visszatérítendő kaució-támogatás egy bizonyos jövedelmi küszöb alatt, mely a kaució 70%-át fedezi.

    A szervezet a feketelakas.hu oldalon várja a támogató csatlakozásokat a javaslatcsomaghoz, melyről ez év végén tárgyalást kezdeményez az illetékes minisztériumokkal.

  • Elmaradhat a rekord az építőiparban

    2018 első 9 hónapjában 1843 milliárd forint értékben indultak meg kivitelezési munkák hazánkban, ami 2,7 százalékkal jelentett alacsonyabb szintet, mint a 2017 azonos időszakát jellemző összeg. Mindezt úgy, hogy az első félévben még 24 százalékos volt az Aktivitás-Kezdésben az idei év előnye. A harmadik negyedévben mindössze 448 milliárd forint értékben lépték kivitelezési fázisba építőipari beruházások, az első két negyedév közel 700 milliárd forintos összegeivel szemben.

    2018 első három negyedévében összességében 5 százalékkal kisebb összegben indultak el magasépítési kivitelezési projektek hazánkban, mint az előző év azonos időszakában. A csökkenésben jelentős szerepet játszott a lakásépítések esetében tapasztalható visszaesés. 2018. első 9 hónapjában összesen közel 990 milliárd forint értékben kezdődtek meg magasépítési kivitelezések.

    1 teljes kezdés

     

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint

    Az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint, elmúlt időszakokban rekordokat döntögető mélyépítési szektor jelentőset fékezett a harmadik negyedévben. 109 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezési munkák a szektorban, míg az első és második negyedévben még 392 és 352 milliárd forintot tett ki az Aktivitás Kezdés mutató értéke.

    Az elmúlt években nem csak a lakásfejlesztők voltak aktívak, de a magasépítések esetében az iroda-beruházások illetve az ipari ingatlan és raktár beruházások is pörögtek, ami az idei évben is tovább folytatódott - derül ki a jelentésből.

    2 teljes kezdés régiós

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között 

    A megkezdett kivitelezési munkák esetében a Közép-Magyarország régió részesedése továbbra is magasabb volt 2018 első három negyedévében a 2014-2017 közötti időszakban megfigyeltnél. Összességében az újonnan építési fázisba lépett beruházások összértékének 41 százaléka kötődött a területhez, míg az előző években az aránya átlagosan 37 százalékos volt. 2018 első 9 hónapjában Kelet-Magyarországon indultak a 2014-2017-es időszakhoz képest kisebb arányban építési beruházások, a terület részesedése 29 százalékos volt, a korábbi 34 százalékkal szemben.

    Sok a bizonytalanság a lakáspiacon

    Az utóbbi időben számos bejelentés született a kedvezményes lakásáfa sorsával kapcsolatban. A napokban elfogadott szabály szerint a lakásfejlesztők jelentős haladékot kaptak, és a 2018. november 1-én jogerős építési engedéllyel rendelkező, és 2023 végéig eladott lakások esetében alkalmazható marad az 5 százalékos áfakulcs. Ami további könnyítést jelent a korábbi bejelentéshez képest, mely szerint a 2019. év végéig szerkezetkész állapotban lévő beruházások esetében maradt volna érvényes a kedvezményes áfakulcs. Mindez azt is jelentheti, hogy a korábban időhiány miatt leállított projektek fejlesztői elgondolkodhatnak a beruházás újraindításán, valamint szintén felértékelődhetnek az építési engedéllyel is rendelkező építési telkek.
    Szintén az előbbiek következménye, hogy csökkent a veszélye, hogy már meghirdetett projektek törlésre kerüljenek, vagy a megkezdett munkálatok ellenére a projektek félbeszakadjanak a korábbi szűk határidő miatt. Nagy kérdés természetesen, hogy a megadott november 1-i határidőig pontosan mennyi projekt rendelkezett már érvényes építési engedéllyel, összességében azonban továbbra is arra számítunk, hogy a 2017-es rekordot követően csökkenhet az újonnan elindított beruházások összértéke 2019-2020-ban. Szintén érdekes helyzetet teremt, hogy 2023-ig még lehetnek a piacon 5 százalékos áfával értékesített – így elméletileg sokkal olcsóbb – projektek, míg másoknál már 27 százalékot kell majd fizetni. Az árak között azonban vélhetően nem lesz az ennek kapcsán indokolt több mint 20 százalékos különbség.

    3 lakás kezdés befejezés

    Az adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, vagyis a társasházi lakásépítési aktivitás 2008 és 2018 között folyóáron 

    2018 első 9 hónapjában 226 milliárd forint értékben indult meg társasházi lakásprojektek kivitelezése, míg 2017 azonos időszakában az összegük 336 milliárd forintot tett ki. A visszaesés tehát már az idei évben érzékelhető volt, ugyanakkor még mindig magasabb volt a kivitelezési fázisba lépő beruházások értéke, mint 2016-ban január és szeptember között. 2018-ban az egymást követő negyedévekben folyamatos mérséklődés volt megfigyelhető az Aktivitás-Kezdés mutató szintjében, az első negyedév 89, és a második negyedév 84 milliárd forintos összege után a harmadik negyedévben már csak 52 milliárd forint összegben kezdődtek meg építési munkák a szektorban, ami 2016 első három hónapja óta a legalacsonyabb értéket jelentette.
    Az Aktivitás-Befejezés mutató azonban a vártnak megfelelően növekedett a társasházi lakásberuházások esetében. 2018 első 9 hónapjában 140 milliárd forint összegben fejeződtek be társasházi lakásépítési beruházások, míg a tavalyi év azonos időszakában összegük csak 106 milliárd forintot tett ki, így a növekedés 33 százalékos volt. 

    Az újonnan elindult lakásépítések esetében Közép-Magyarország vezető szerepe nem igazán változott. A kivitelezési munkák több, mint 60 százaléka itt indult el, ami hasonló arány, mint a 2014-2017-es időszakot jellemző.

    4 lakás kezdés régiós

     A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon 

  • Az épületenergetikai piac kihívásai és lehetőségei

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) az energiahatékonysági ágazat szereplőivel partnerségben dolgozik azon, hogy Magyarországon egyre több energiahatékonysági beruházás valósuljon meg. A MEHI 2018 őszén – immár negyedszerre – megkérdezte az energiahatékonysági szektorban működő vállalkozásokat a 2017. évi üzletmenetükről, eredményeikről, a piaci kilátásokról.

    Idén is növekedett a piac, de kihívásokkal küszködik

    A vállalatok legnagyobb részénél a tavalyihoz hasonlóan idén is folytatódott a növekedés: a válaszadók több mint fele jobbnak értékelte mind a saját (61%), mind maga az energiahatékonysági piac helyzetét (55%) az előző évihez képest. Míg tavaly 68 százalékuk számolt be növekedésről a megrendeléseiket tekintve, addig idén ez az arány 72 százalékra nőtt.

    n6helyzete cegek jovedelmezosege2018

    A jövő évben azonban a cégek zöme már nem számít további növekedésre: kétharmaduk úgy gondolja, hogy az energiahatékonysági piac jelen keretek között elérte maximumát és a következő időszakban megtartja jelenlegi helyzetét, a trendek további felfutását mindössze 28 százalékuk várja.

    A piac kihívásai

    A jó teljesítmény ellenére több tényező is nehezíti a vállalatok piaci működését. A legfőbb akadályt a tavalyihoz hasonlóan idén is a munkaerő- és a gyártói, illetve kivitelezői kapacitáshiány jelenti.
    A kiszámíthatóság hiánya is erősen megjelenik a piaci korlátozók között: a válaszadók 44 százaléka említette a kihívások között a változékony jogszabályi környezetet.

    akadalyozo tenyezok2018

    Kiszámítható, hosszú távú ösztönzőrendszerre van szükség

    A 2017-es évet szinte egybehangzóan sikeresnek ítélték meg a vállalatok. Az új előírások előtérbe helyezik az energiahatékonyságot és az ezzel kapcsolatos tanácsadói munkát, melyek miatt érezhetően megnövekedett az energiahatékonyabb termékek iránti igény is.

    A sikerek ellenére azonban több kihívással kell idén is szembesülnie a szektor vállalkozásainak: a munkaerő hiánya, és a helyenként akár féléves késést okozó építőanyag-hiány komoly áremelkedést generált a piacon az elmúlt időszakban, és ez a trend továbbra is tart.
    Idén az újépítések jelentették az energiahatékonysági piac motorját. Ezt egyértelműen annak tulajdonítják, hogy a kedvező intézkedések – pl. az áfacsökkentés és a CSOK – elsősorban az újépítésű ingatlanokra vonatkoznak.

    A cégek egybehangzóan a támogatási rendszer kiszámíthatatlanságát és az ebből fakadó tervezhetetlenséget jelölték meg az elmaradó lakossági energetikai korszerűsítések okaként, és egy hosszú távú ösztönzőrendszer bevezetését javasolják. Szakmai szempontból kívánatosnak nevezték azt is, hogy egy jövőbeni új támogatási rendszer a komplex energetikai korszerűsítések felé terelje a beruházásokat. Ezek támogatása annál fogva is fontosabb lenne, mert az építőipari árak emelkedése annyira megdrágította a felújításokat, hogy a komplex épületenergetikai korszerűsítések megtérülési ideje becslések szerint 20 év fölé emelkedett a jelenlegi rezsiárak tükrében. Ennek jelentős része a munkaerő- és termékgyártói kapacitáshiányra vezethető vissza, az épületenergetikai előírások szigorodása miatti emelkedés 15-20 százalékra becsülhető.

    MEHI álláspont

    Lehetőségek az épületenergetikai piacon

    A lakásépítések és ezen belül az épületenergetikai szektor tapasztalt fellendülését az irányzott kormányzati intézkedések (pl. áfacsökkentés, CSOK, uniós beruházási források, TAO kedvezmény energetikai beruházások után) idézték elő. Konszenzus van abban a kérdésben, hogy az újlakásépítési-piac élénkítésére tett kormányzati lépések fontosak, hisz egy történelmi mélypontról lendítették fel a szektort. Az áfacsökkentés 2019-es záró határideje azonban már rövid távon is visszafogja a fejlesztéseket, így ellentétes azzal a kormányzati céllal, ami az építőipari növekedés stabilizálására irányul.

    Az újlakáspiacot támogató intézkedések mellett ugyanakkor szükséges lenne, hogy a lakossági épületenergetikai korszerűsítésekre is rendelkezésre álljanak rendszeres, kiszámítható, tervezhető állami ösztönzők. Az utolsó ilyen forrás – a lakáskassza-támogatások – kivezetése így halmozottan hátrányos hatású a korszerűsítési, felújítási piac szempontjából.[1]

    Egy hosszú távú, lakossági fókuszú energiahatékonysági ösztönző rendszer jót tenne a piacnak is: területileg kiegyenlít, az építőipari KKV-k megrendelésállományát stabilizálja. Míg az újépítések továbbra is rendkívül aránytalan területi eloszlást mutatnak a KSH adatai szerint[2], addig a MEHI korábbi kutatása alapján elmondható, hogy a felújítások országosan korrigálni tudnák az újépítések okozta területi aránytalanságokat. Továbbá korábbi tanulmányok[3] szerint minden újépítésre 10 felújítás jut, és bár a felújítások volumene kisebb, építőipari hatásuk jelentős; különösen a kisebb építőipari vállalkozások helyzetének kiegyensúlyozásában tudnának komoly szerepet játszani.

    A fentiek tükrében szükséges és előremutató lépés lenne, ha a felújítási piac is az újépítésekhez hasonló ösztönzésben részesülne. Egy kiszámítható és stabil szabályozási környezet, valamint egy hosszú távú, tervezhető, hatékony ösztönző- és támogatási rendszer egyaránt szolgálná a lakosság, a piac és az állam érdekeit, hiszen a folyamatosan felmerülő beruházási igények stabil és kiegyenlített piaci körülményeket teremtenének, amellyel egyúttal az ország energiahatékonysági vállalásai is teljesíthetők lennének.

    A tét emelkedett

    Az előttünk álló időszak kiemelt jelentőségű lesz az energiahatékonysági szakpolitikák és épületenergetikai szabályozók átgondolása tekintetében, hiszen az európai társjogalkotók elfogadták a 2030-ig tartó időszak energetikai célkitűzéseit, és megegyeztek az épületek energiahatékonyságával foglalkozó (Energy Performance of Building Directive), az energiahatékonysági (Energy Efficiency Directive) és az Energiaunió irányításáról szóló, úgynevezett Governance irányelvekről.

    A felülvizsgált épületenergetikai és energiahatékonysági irányelvek – utóbbit az Európai Parlament várhatóan 2018. november közepén hagyja jóvá – megkövetelik, hogy energia-megtakarítási lépésekkel az EU éves energiafogyasztása 2030-ra tartósan 956 Mtoe alá csökkenjen. Erre nagy szükség is van, hiszen a globális felmelegedés 1°C-nál tart, a jelenlegi ütem mellett a 1,5°C-os emelkedést 2040-re eléri a Föld. A globális energiaigény ráadásul 2017-ben nagyon megugrott, és bár az energiahatékonyságból eredő megtakarítások még jelentősek, a javulás üteme lelassult, mely a légkört terhelő káros-anyagok növekedésében is megmutatkozik.

    Magyarországon az energiahatékonyság még jelentős, kihasználatlan beruházási lehetőségeket rejt, ezek azonban csak célzott állami intézkedések és erőteljes szemléletformálás segítségével aknázhatók ki. Az, hogy milyen szakpolitikai intézkedések születnek, hazánk mit vállal a közös európai célok teljesítése érdekében, az elkövetkező hónapok döntései fogják meghatározni. A tagállamoknak most kell megtenni tétjeiket, melyhez keretet a Nemzeti Energia- és Klímatervek adják. Ezek első vázlatát legkésőbb jövő év elejére a tagállamoknak össze kell állítania.

    ________________________________________
    [1] A lakáskassza-támogatás az Európai Bizottság felé bejelentett energia-megtakarítási szakpolitikai intézkedés volt. A 2016-ban elszámolt 2,99 Petajoule új energia-megtakarításból 0,5 Petajoule a lakáskasszás energetikai felújításoknak volt köszönhető.
    [2] Főként a Pest megyei és egyes dunántúli megyéket, Budapestet, illetve megyeszékhelyeket mozgatják meg: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/182/index.html
    [3] Hazai Hatékonyság

    A felmérés eredményeit részletesen ITT olvashatják.

  • Már nem opció, hanem az egyetlen járható út a fenntarthatóság

    Barta Zsombor, a HuGBC elnöke már a bevezető gondolataiban kifejtette, hogy ahhoz, hogy élhető tereket alkossunk, a környezettudatosságot, a fenntarthatóságot, az egészséget és az okos technológiákat rendszerben kell kezelni.

    0119 hugbc 20181108

    Fenntarthatóság vs. épített környezet című előadásában tette fel a kérdést, hogy ezek vajon egymást kizáró fogalmak? A városok beépítettsége egyre nő, jelenleg a Föld lakosságának 54%-a, de 2050-re már 66%-a fog városokban élni. A szén-dioxid-kibocsátó ágazatok nagy része köthető az urbanizációhoz, és például Magyarországon – annak ellenére, hogy a lakosság száma a 80-as évektől folyamatosan csökken – az energiafelhasználás, a beépített területek aránya, illetve az építőipar karbon lábnyoma is drasztikusan nő. Nagy probléma, hogy a nemzetgazdaságilag kiemelten fontos beruházások, például az új, állami támogatással épülő nagyipari (autógyártás) építkezések zöme zöldmezős projektként valósul meg, pedig rengeteg lehetőség adódna a barnamezős megoldásokra is. A burkolt felületek növekedésével viszont fokozódik a klímaváltozásnak való kitettség, a magasabb beépítettség magasabb hőmérsékletet eredményez a városokban, a légkondicionálás elterjedése pedig szintén növeli az energiafogyasztást és a CO2-kibocsátás arányát. Hiába növeli azonban az ingatlanok értékét a közelben fekvő park vagy zöldfelület, ma Magyarországon új parkok kialakításával nem, legfeljebb a meglévők beépítésével szoktak számolni az érdekelt felek. Évről évre hamarabb üt viszont a túlfogyasztás órája, és mivel hazánk a medencefekvése miatt szomszédainál fokozottabban ki lesz téve az éghajlatváltozás hatásainak, magunkévá kell tegyük a fenntarthatóság és kompenzálás, a rendszerszintű gondolkodás és a tudatosság szemléletét.

    Célok, stratégiák

    Alföldy-Boruss Márk, az ITM Energiaügyekért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője a kormányzat feladatairól számolt be a fenntartható építés ösztönzésére. A jelenleg érvényben lévő stratégia 2011-ben született, fókuszában még az energiaellátás áll. Az EU energiastratégiára vonatkozó szoros keretrendszerét, illetve az osztrák mintát megismerve most a minisztérium célja, hogy az energiaellátásról a hangsúlyt a fogyasztókra helyezze át. Ehhez az energetikai és az üvegház hatású gázok kibocsátására vonatkozó stratégiákat is meg kell újítani, az eddigi 2020-as célok helyett most már 2030-as célokban kell gondolkozni. Fókuszban az egyik legnagyobb energiafogyasztók, az épületek állnak, az ezekre vonatkozó ambiciózus energetikai irányelv szerint pl. évente az állomány 3%-át fel kellene újítani. A feladatok elvégzésére most kezdi működését az Energetikai Innovációs Tanács két munkacsoporttal, melyekből az egyik az energiahatékonysággal, a másik pedig a megújuló energiatermeléssel foglakozik. Szakpolitikai javaslataik alapján a minisztérium innovatív megoldásokra törekszik mind a technológia, mind az egyetemekkel, vállalatokkal ápolt kapcsolatok terén. Ennek részeként a jogalkotók kérik a piaci szereplők segítségét, akik véleményük megosztásával elő tudják segíteni saját szempontjaik integrálását a 7/2006 TNM rendelet esedékes módosításába.

    Nagy kérdés a finanszírozás

    A fenntartható korszerűsítési, a építési célok megvílósításánál is az egyik kulcskérdés a finanszírozás. Erre mutatott be egy ígérete példát Stephen Richardson, a WorldGBC Zöld jelzáloghitelek (EeMAP) projektje technikai vezetője. Az EeMAP projekt célja a zöld jelzáloghitelek rendszerének megalkotása, tesztelése és bevezetése Európa-szerte. Ma az épületállomány közel 97%-a nem elég hatékony, ami minden egyes hitelnyújtó bank számára kockázatot jelent, hiszen az emelkedő rezsiköltségek miatt egyre több adós képtelen időben törleszteni. Az energiatakarékos épületek iránti növekvő igény, illetve a teljesítményekre vonatkozó, szigorodó rendelkezések miatt egy elöregedő épület idővel már nem felel meg a piacnak, így további kockázatot jelent. Az energia-hatékony épületek (ezt célzó felújítások) az alacsonyabb költségek, jobb fizetőképesség, csökkenő szén-dioxid-kibocsátás és magasabb komfort miatt a bankoknak és a hitelfelvevőknek egyaránt előnyösek. A finanszírozásukra kialakított zöld jelzáloghitelek tehát hasznosak az emberek, a Föld és a profit számára is. Akkor miért nem terjedtek még el eddig? Ennek oka az ismeretek, az egységes uniós szabályozás és a koordinált cselekvés hiányában rejlik, mely problémakörre válaszként szeptemberben elindult az európai jelzáloghitel rendszer teszt-üzemmódja.

    Településléptékű válaszok a klímaváltozásra

    Rab Judit, a Lechner Tudásközpont, Települési Szolgáltatások osztályvezetője az kereste, mi lehet Az építészet válasza a klímaváltozásra. Az épített környezet egyidős az emberiséggel, a lakhatás alapigénye nem nagyon változott (védelem a külső hatásoktól), változott viszont a technológia, nőtt a komfortfokozat, ezzel együtt pedig az erőforrások felhasználása is. Sajnálatos tény, hogy minél kevesebb erőfeszítésünkbe telik hozzájutni valamihez – elfordítjuk a csapot, és folyik a víz –, annál hajlamosabbak vagyunk pazarolni azt. Ma lokális helyett globális erőforrásokat használunk, a Föld másik oldaláról rendeljük az árucikkeket. Az emberi tevékenység által elindított negatív folyamatokat megállítani nem, de lassítani, enyhíteni talán tudjuk. Ez az épületek esetén azt jelenti, hogy minél kisebb energiafelhasználással járjon az építés, az üzemeltetés, amit mégis muszáj fogyasztani, az helyi és megújuló forrásból származzon, illetve fektessünk hangsúlyt a mérésre, szabályozásra (=tudatos fogyasztói magatartás). Ehhez megfelelő technológiára, törvény általi szabályozásra és szemléletváltásra van szükség. A településléptékű válaszok közé tartozik a kék/zöld infrastruktúra, a mesterséges felületek kiterjedésének megtörése, az ökológiai hálózatok megértése, az úgynevezett nature-based (=természettől ellesett) megoldások, a megújulóenergia-termelő egységek településszintű rendszerbe helyezése, szolgáltatás és közlekedés szervezés, vagy az online szolgáltatások. Rab Judit gyakorlati tippként megemlítette a gyalogos város fogalmát (az alapvető szolgáltatások elérhetőek legyenek gyalogosan is), a városi kerteket, az igényalapú közösségi közlekedést, valamint a lakosság bevonását, hiszen jobban magunkénak érezzük, betartjuk azokat a szabályokat, melyek megalkotására volt ráhatásunk.

    Iránymutató kezdeményezések

    A linzi Kaufmann Gruppe szakembere, Andreas Liska a Védett épületek a 21. században témáját járta körbe. Az elődás legfőbb üzenete a váltsunk zöldből kékbe – azaz a passzívtól jussunk el az aktív házakig szlogen volt. Liska is rávilágított, hogy számtalan nehézség fakadhat abból, ha elválik egymástól a beruházó és a későbbi üzemeltető, ezért kiemelt jelentősége van a közöttük zajló információ-áramlásnak. A fenntarthatóság elemzésekor pedig nem csupán a kivitelezéshez, de az építőanyagok gyártásához és később a ház üzemeltetéséhez szükséges pénzt, energiát és élettartamot is figyelembe kell venni (=full-cost calculation). Ezzel együtt megnő az integrált tervezés szerepe, hiszen egy beruházási folyamat elején sokkal kisebb erőfeszítéssel és nagyobb hatékonysággal jár a tervek módosítása a zöldebb megoldások érdekében, mint a kivitelezés későbbi szakaszaiban. Rengeteg meglévő épület korszerűsíthető lenne, nekik szolgálnak követendő példaként, iránymutatásként az úgynevezett „lighthouse” (világítótorony) projektek. A szükséges változás fontos elemei a kormányzatok, az oktatási intézmények és a piaci szereplők.

    Mag. iur. Elisabeth Ellison-Kramer, Ausztria nagykövetasszonya szerint bolygónk pusztulásának árnyékában a zöld technológia jelentősége legalább akkora, mint amekkora hatása egykor az ipari forradalomnak volt. A zöld megközelítés minden ágazatban megjelenik, de különösen nagy szerepe az építőiparban van, hiszen az felelős a vízfogyasztás közel 20%-áért vagy a szén-dioxid-kibocsátás 40%-áért. Ezen arányok csökkentése érdekében Ausztria kiemelt hangsúlyt fektet a kutatási, innovációs és egyetemi projektekre. Ráadásul mivel jelenleg ők töltik be az EU soros elnökségi pozícióját, reményeik szerint még többet tudnak tenni a zöld jövőért.

    A World Green Building Council (WorldGBC) (mely hálózatnak a HuGBC is tagja) képviseletében Matthew Adams az Advancing Net Zero projekt koordinátoraként Fellépés a klímaváltozás ellen: Net Zero épületek világszerte 2050-ig című előadásában felhívta a figyelmet, hogy a párizsi klímaegyezmény betartásához sürgős lépéseket kell tenni – és mivel az idő vészesen fogy, kooperációra van szükség. Amit nem mérünk, nem tudjuk szabályozni sem, ezért fontos az üzemeltetési szén-dioxid-kibocsátás, az energiahatékonyság, a megújuló energia folyamatos monitorozása, illetve nem csak az építés és használat során fogyasztott, hanem az anyagokba, berendezésekbe beépített energia beszámítása is. Az együttműködés iránti elkötelezettség bizonyítéka a szeptemberben, San Franciscóban 15 vállalat, 22 város és 5 állam (régió) által aláírt Net Zero Carbon Building Commitment. A living building challenge (élő lakhatás kihívás) feladatát Adams egy szimbólummal illusztrálta: az épületeket a virágokhoz hasonlóvá kell tenni, melyek nem csak elvesznek, de vissza is adnak a természetes körforgásnak.

    A zöld minket is megújít

    Az épített környezet zöldítésének pszichológiai hatásairól beszélt Dúll Andrea környezetpszichológus, az ELTE Pedagógiai Pszichológiai Kar Szervezet- és Környezetpszichológia Tanszékének vezetője Provokatív nyitó kérdésére, hogy természeti népek maradtunk-e, a válasz: is-is. Fontos kapcsolódásunk van mind az épített, mind a természeti környezethez, és változó, hogy éppen melyik bír nagyobb pszichológiai hatással ránk. A természethez köthető az erőteljesebb emlékezés, a figyelem, a stressz csökkenése, ugyanakkor a sorsszerűség, a kontrollálhatatlanság érzése (természeti csapások) is. Olyan környezetet keresünk, ahol leginkább megélhetjük aktuális lelkiállapotunkat (öröm, gyász stb.). Bizonyos helyek érzelmi állapotunkat áthangolják, figyelmünket helyreállítják, transzcendencia-élménnyel ajándékoznak meg. Erre nagy szükség van, ugyanis urbánus környezetben rendkívül sok inger éri az embert, akinek folyamatosan monitoroznia kell, mi jelent veszélyt, mi az, ami érdekes vagy mi az, ami fontos. Ezt az állandó készenlét kimerítő, ám a spontán figyelmi mechanizmust a természeti környezet képes restaurálni (ez lehet kertészkedés, túra, de akár egy cserép virág vagy egy tájat ábrázoló kép a falon).

  • Döntöttek a lakásáfáról: van, akinek marad a kedvezmény

    "A kedvezményes adókulcs főszabály szerint jövő év végéig hatályban van, ami azt jelenti, hogy 2019. december 31-ig minden - a törvényi feltételeknek megfelelő - új építésű lakóingatlan - 300 négyzetméternél nem nagyobb egylakásos lakóingatlan, 150 négyzetméternél nem nagyobb többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás - értékesítése után a legalacsonyabb mértékű, 5 százalékos áfát számítják fel. A kedvezményes adómérték a változtatást követően az ingatlan legkésőbb 2023. december 31-én történő étékesítéséig alkalmazható, ha 2018 november 1-jéig rendelkezett építési engedéllyel."

    A Portfolio összeszedte, kik lehetnek a nyertesei és kik a vesztesei a döntésnek.

  • Ott épül lakás és ott magasak az árak, ahová a népesség vándorol

    A KSH belső vándorlási adatainak és a Költözzbe.hu lakáspiaci adatbázisának összevetéséből kiderült, hogy oda szeretnének költözni a legtöbben, ahol jó munka és jó minőségűnek vélt városi élettér található, és emiatt ott vesznek lakást a befektetők is kiadási célra.

    A Költözzbe.hu portál egyedi térképet és grafikont készített ezekről a folyamatokról.

    Költözzbe terkep1

    Az elvándorlással leginkább érintett területek az ország délnyugati, illetve északkeleti térségei, ahonnan elsődleges célpontok Budapest és agglomerációja, a nyugati országrész győri, soproni és szomszédos járásai, illetve a kecskeméti, a szegedi és a debreceni járások, továbbá külföldi országok, ami ideiglenesen negatív hatással lehet a lakáspiacra.

    Korábban mi is bemutattuk már azt az összefüggést, hogy ott épül a lakások zöme, ahová az emberek költözni akarnak, illetve elköltöznek. A lakásépítések, illetve a kiadott új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma szoroasan követi a belső vándorlást.

    Lakásépítések 2015 2017

    Lakásépítések száma megyénként, 2013-2016

    Engedélyek és egyszerű bejelentések megyénként 2015 2017

    Új lakásépítéi engedélyek és egyszerű bejelentések száma megyénként, 2013-2016

    A Költözzbe.hu saját historikus adatai alapján megvizsgálta a 2012-2015 illetve a 2016-2018 közötti időszakokban hirdetetett lakások kínálati átlagárait és rögzítette a két időszak közötti változást. Ebből kiderült, hogy - egy-egy kirívó területet leszámítva, ilyen például a Balaton partvidékének piaca, ahol bár a vándorlási különbözet nem különösebben pozitív, a befektető, nyaralót vásárló vevők miatt komoly áremelkedések voltak - ott nőttek leginkább a lakásárak, ahol pozitív a vándorlási különbözet.

    Költözzbe terkep2

    Azokban a járásokban, ahol a belső migráció egyenlege pozitív volt, ott egyértelmű árnövekedés volt megfigyelhető, néhány járás kivételével az elvándorlás pedig az ingatlanárak jóval lassabb ütemű növekedését, vagy akár a csökkenését is eredményezte.

    Mit hozhat a jövő?

    A portál szakértői szerint a következő években várhatóan folytatódik az a tendencia, hogy a lakosság (jellemzően a fiatalabb korosztályok) a nagyvárosok, a több munkalehetőséget, ezáltal magasabb életszínvonalat kínáló települések irányába költözik és ez vonzza a befektetőket. Az elemzők úgy látják, hogy a népszerűbb területeken egy következő kisebb-nagyobb válság vagy piaci korrekció esetén is működő piaccal, élénkebb kereslettel, kevésbé visszaeső árakkal találkozhatunk majd. Ugyanakkor felhívják a figyelmet: az elnéptelenedő, elöregedő területeken az ingatlanárak továbbra is stagnálni fognak, és egy nehezebb gazdasági időszakban jelentős áresést is el kell könyvelniük, ha egyáltalán lesz bárki, aki gazdaságilag kevésbé prosperáló városban vagy kistelepülésen szeretne vagy tud majd ingatlant vásárolni.

    Forrás: igylakunk.hu, Pénzcentrum

    Kapcsolódó cikkünk: Mennyi embernek kellene lakást építeni?

  • A már engedélyezett ingatlanokra 2023-ig kedvezményes marad a lakásáfa

    A pénzügyminiszter közölte, az építőipari szakértők kérésére megfogalmazott módosító javaslatot a héten nyújtják be az Országgyűlésnek a Törvényalkotási Bizottságon keresztül.

    Főszabály szerint a kedvezményes adókulcs jövő év végéig hatályban van, ami azt jelenti, hogy 2019. december 31-ig minden - a törvényi feltételeknek megfelelő - új építésű lakóingatlan (300 négyzetméternél nem nagyobb egylakásos lakóingatlan, 150 négyzetméternél nem nagyobb többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás) értékesítése után a legalacsonyabb mértékű, 5 százalékos áfát számítják fel.

    Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) és más szakmai szervezetnek a javaslatai alapján dolgozta ki a Pénzügyminisztérium a részletes szabályokat. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja, akkor 2019. december 31-ét követően azoknál az új lakóingatlanoknál is alkalmazható az öt százalékos mértékű áfa, amelyek építésére 2018. november elsején már van végleges építési engedély, vagy - a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanok esetében - az építését addig bejelentették. A kedvezményes adómérték ebben az esetben is csak akkor alkalmazható, ha legkésőbb 2023. december 31-én eladják az új lakást.

    Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, a legalacsonyabb mértékű, öt százalékos lakásáfa még öt éven keresztül alkalmazható.

    Forrás: Pénzügyminisztérium

  • Több az új lakás, de a jövő továbbra is bizonytalan

    2018 első három negyedévében 10.218 új lakás épült, 28%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 26.655 volt, 6,2%-kal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal mai közleményében.

    A lakásállomány (~4,4 millió lakás) a nemzeti vagyon része, minőségi megújítása közérdek. Egy felépülő új lakás legalább 100 évig szolgálja a benne élő tulajdonosokat, bérlőket. A lakás és a lakáskörülmények a családok életminőségét alapvetően meghatározó tényezők. A 100 éves, indokolt megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni. Emellett szükséges lenne évente hozzávetőleg 120 ezer lakás átfogó felújítása.

    Amennyiben a megszűnő kedvezményes áfa, illetve egyéb kivezetett támogatások helyett nem fogad el az Országgyűlés ezekkel egyenértékű új ösztönzőket, akkor a lakásépítési számok ismét drasztikusan esni fognak.

    Az építésiengedély-adatok már most előrevetítik, hogy kedvező fordulat nélkül rövidesen ismét az évi 16 ezres szint környékére süllyed a lakásépítések száma. (Helyzetelemzésünk a Konszolidáció helyett hullámvasút? c. anyagunkban.)

    Átfogó, központi program szükséges a vidék népességmegtartó képességének növelésére – ehhez a munkahelyteremtés mellett a lakhatási körülmények javítása is fontos. A családok gyermekvállalási kedve is alapvetően függ ezektől a tényezőktől.

    A lakásépítés fontos pillére az építőiparnak, és megerősítése alapfeltétele az ágazat tartós stabilitásának. Ehhez hosszú távú előrelátásra és kiszámíthatóságra van szükség mind a családok, mind az ágazat számára. A három legfontosabb makrogazdasági faktor, amelyre a kiszámíthatóság megteremtéshez fókuszálni kell: a szakképzés reformja, a munkavállalói mobilitás elősegítése és a demográfia kérdése.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület továbbra is kiáll amellett, hogy az építőipari fellendülés szinten tartásának, valamint az otthonteremtési feladatok kiegyensúlyozott kezelésének elengedhetetlen feltétele, hogy megszülessen egy hosszú távra előretekintő, koherens kormányzati lakásprogram és egy azzal összhangban álló építésstratégia. Emellett szükség van egy felelős kormányzati szereplőre, aki átfogja és koordinálja e program megvalósítását.

    A KSH szerint 2018 III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
    • Az előző év azonos időszakához képest 28%-kal több lakás épült. A lakásépítés a községekben kiemelkedő ütemben bővült, emellett Budapesten is az átlagot meghaladó az épített lakások számának emelkedése.
    • A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    • Az új épületekben használatba vett lakások 54%-a családi házban, 37%-a többlakásos épületben, 5,3%-a lakóparkban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 3 m2-rel 100 m2-re nőtt.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 26.655, ami 6,2%-kal kevesebb a korábbi időszaknál. Az építendő lakások száma Budapesten 25%-kal csökkent, a megyei jogú városokban változatlan maradt, a többi városban 9%-kal, a községekben 7,4%-kal emelkedett. Az építtetők az esetek 43%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 8,5%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben 79%-ot ért el.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 1,2%-kal több, összesen 10.322 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 3.225, ami 19%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünket a letölthető fájlban olvashatja.

  • Több használatba vett lakás, kevesebb építési engedély

    2018 I-III. negyedévében:

    • Az előző év azonos időszakához képest 28%-kal több lakás épült. A lakásépítés a községekben kiemelkedő ütemben bővült, emellett Budapesten is az átlagot meghaladó az épített lakások számának emelkedése.
    • A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    • Az új épületekben használatba vett lakások 54%-a családi házban, 37%-a többlakásos épületben, 5,3%-a lakóparkban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 3 m2-rel 100 m2-re nőtt.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 26 655, ami 6,2%-kal kevesebb a korábbi időszaknál. Az építendő lakások száma Budapesten 25%-kal csökkent, a megyei jogú városokban változatlan maradt, a többi városban 9%-kal, a községekben 7,4%-kal emelkedett. Az építtetők az esetek 43%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 8,5%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben 79%-ot ért el.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 1,2%-kal több, összesen 10 322 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 3225, ami 19%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    engedélyek

    lakásépítések

     

  • Konszolidáció helyett hullámvasút?

    A lakásépítések mennyisége nemcsak fontos konjunktúramutató, hanem az otthonteremtési lehetőségek fontos előrejelzője. A 2017-ben felépült 14.389 db lakás országos viszonylatban több mint 300 éves lakásmegújulási ütemet jelent. Az 1.000 főre jutó lakásépítések száma is rendkívül alacsony Magyarországon, a környező országokban népességarányosan jóval több lakás épül.

    Az elmúlt 100 év lakásépítési „hullámvasútja” kiszámíthatatlanságot, kialakuló, majd megszűnő termelési, tervezői, kivitelezői kapacitásokat és sok esetben rossz építési minőséget hozott Magyarországnak.

    Lakásépítések 1921 2017 TLE

    A magyar lakásállomány közel 80%-a a rendszerváltás előtt épült.

    Lakások építési forma szerint TLE

    A lakásállomány (~4,4 millió lakás) a nemzeti vagyon része, minőségi megújítása közérdek. Egy felépülő új lakás legalább 100 évig szolgálja a benne élő tulajdonosokat, bérlőket. A lakás és a lakáskörülmények a családok életminőségét alapvetően meghatározó tényezők. A 100 éves, indokolt megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni. Emellett szükséges lenne évente hozzávetőleg 120 ezer lakás átfogó felújítása.

    A lakásépítések évszázados mélypontja 2013-ban volt, majd lassú emelkedés kezdődött. A valós fordulatot a 2015. év végén bejelentett lakáspolitikai intézkedések, az 5%-os újlakásáfa és a kibővített, megemelt CSOK hozták.

    Lakásépítések alakulása 2000 2020 TLE

    2018 júliusában jelentette be a pénzügyminiszter, hogy a kormány nem szándékozik meghosszabbítani a lakásáfa-kedvezményt. Mára tudjuk, hogy a lakáscafeteria, valamint a lakástakarékpénztári megtakarítások támogatásának is vége. Ezekkel az intézkedésekkel biztosra vehető, hogy a kedvező folyamatoknak vége szakad, amennyiben nem születik kompenzáló intézkedés (pl. jelentős volumenű állami bérlakásépítési program; a megszüntetett ösztönzők legalább részleges visszaállítása). A megfizethető költségek mellett működő, alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító, a legális munkával, adófizetéssel és a családalapítással, gyermekvállalással összekötött bérlakásrendszer kialakítása megkérdőjelezhetetlenül a demográfiát támogató eszköz lehetne Magyarországon.

    A hazai és a nemzetközi adatok is azt támasztják alá, hogy a 2015-ben elindult pozitív trend visszakorrigálása idő előtti, a jelenlegi növekedés az évszázados mélyponthoz (2013) képest örvendetes, de a hazai lakásépítési számok még messze a indokolt évi 43 ezres szint alatt vannak.

    Az építésiengedély-adatok már most előrevetítik, hogy kedvező fordulat nélkül rövidesen ismét az évi 16 ezres szint környékére süllyed a lakásépítések száma.

    Lakásépítések 1000 főre TLE

    A 2017-es hazai lakásépítési szám a régiós országok adataihoz képest is kirívóan alacsony. 2017-ben pl. a jobb minőségű lakásállománnyal rendelkező Ausztriában több mint négyszer annyi lakás épült, mint Magyarországon.

    Lakásépítések lakásállomány TLE

    Magyarország nem csak a népességarányos lakásépítések számában, hanem a lakásállományhoz képesti lakásépítések számában is elmaradásban van a környező országoktól. A lakásépítések száma a lakásállományhoz képest Ausztriában és Lengyelországban négyszerese a hazainak.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ennek egyik lényeges eleme a lakásépítés. Ezért a lakásépítések, lakásfelújítások és bérlakásépítések száma, valamint a lakhatási szegénység visszaszorítása a mindenkori kormány teljesítményének egyik alapvető fokmérője, mutatva a jövő iránti elköteleződését is.

    Lakásépítés Közérdek TLE

    A felépülő lakások nemcsak az építkezők, az új lakást vásárlók, az első bérlők érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába. A lakásépítés legalább annyira közérdek, mint az állami forrásokból megvalósuló egyéb infrastruktúrafejlesztések.

    Építményfőcsoportok részesedése 2017 TLE

    Nem lakóépületek: szállodák, hivatali épületek, kereskedelmi épületek, közlekedési és hírközlési épületek, ipari épületek és raktárak, szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi épületek, egyéb nem lakóépületek
    Egyéb építmények: közlekedési infrastruktúra, közmű-infrastruktúra, egyes ipari-, sport- és üdülőlétesítmények

    A 2017 és 2022 közötti, a lakásépítéseket nem tartalmazó építőipari megrendelésállomány 75%-a állami beruházás.

    GyörgyL dia

    Forrás: Dr. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) stratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárának előadása

    A kiszámítható jövőkép elengedhetetlen a szakmát választó fiatalok szempontjából is, így befolyásolja a szakmaválasztást. A kiszámítható lakásépítési volumen mellett létesülhetnek stabil kivitelezői kapacitások, illetve – az anyagimport helyett – fejlődhet, illetve maradhat fenn a hazai építőanyagipar.

    A lakásépítések egészséges szintjének eléréséhez a legfontosabb előfeltétel a politikai akarat, amely akkor mutatkozik meg egyértelműen, ha lesz egy érdemi kormányzati szereplő, akit kijelölnek a lakásügyek (lakásépítések, felújítások, bérlakásépítések) felelős koordinálására, intézkedések előkészítésére, végrehajtására, monitoringjára.

    A lakáspolitikában nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. A célszámok megvalósulására is tekintettel lenne szükséges meghatározni a támogatási eszközöket, volumeneket. Jelenleg nem látszik kormányzati vízió arról, mennyi lakás épüljön, illetve újuljon meg a jövőben.

  • Kivárnak a lakásfejlesztők

    A Budapesti Lakáspiaci Riport jelenleg 21 272 lakást tartalmaz, ezek olyan fejlesztésekben találhatók, amelyek legalább négylakásosak,és 2018 második vagy harmadik negyedévében legalább egy szabad lakást tartalmaztak.

    Szabad lakások darabszáma az adatbázisban

    BLRQ3 1

    A listázott szabad lakások száma 7 ezer darab alá csökkent, ilyen kicsi kínálatra körülbelül másfél éve nem volt példa. A kedvezményes újlakás áfa várhatóan nem kerül meghosszabbításra, ami blokkolja a fejlesztéseket. Sok beruházó egyelőre kivár, amíg a kormány az új családtámogatási sémát be nem mutatja, de idén nyáron két olyan 100 lakásos projekt értékesítését is leállították, amelyben a lakások jelentős részét már eladták. Az újonnan indult projektek kétharmadában 40 darabnál kevesebb lakás fog felépülni az ígéretek szerint még 2020 előtt. Mindössze 3 darab 100 lakásosnál is nagyobb fejlesztésben kezdődött el az értékesítés nyáron (Cordia Akadémia Garden és Marina Portside, Zugló Residence), ezek mindegyike 2020 után fog felépülni.

    Szabad lakások jellemzői az adatbázisban

    BLRQ3 2

    A kedvezményes lakásáfa várható megszűnése a vásárlókat is aktivizálta, ugyanis az egyre szűkülő kínálat ellenére 2018 nyarán összesen 2 225 lakást adtak el a fejlesztők. Ez pedig csak 100 darabbal kevesebb, mint a 2017 őszi rekord érték, amikor a kínálat is bőségesebb volt. Az összes eladott lakás 40 százaléka angyalföldi projektben található, de a belső-pesti kerületekben is több lakást adtak el, mint idén tavasszal. Ezzel párhuzamosan a külső-pesti fejlesztések részaránya 24-ről 15 százalékra esett vissza.

    Az adatbázisban található lakások megoszlása státusz és kerület szerint

    BLRQ3 3

    Egyedül a garzon lakások eladási valószínűsége esett vissza a különböző méretkategóriákban (40%), de még így is a 40 négyzetméter alatti méretű lakásoknak a leggyorsabb az értékesítése. A 40-70 négyzetméter közötti lakások eladási valószínűsége 28 százalék, ami másfél évvel ezelőtt volt utoljára ilyen kedvező. A 70 négyzetméter feletti lakások eladási valószínűsége kisebb mértékben bár, de emelkedett az idén tavasszal mért értékhez képest. A szűkülő kínálat miatt a nagyobb lakások kezdenek jobb eladási mutatókat produkálni.

    Az adatbázisban található lakások megoszlása a projekt ígért átadása szerint

    BLRQ3 4

    Azon lakások, amelyek most és az előző negyedévben is eladók voltak, átlagosan 1,2 millió forinttal drágultak. Az áradatok alapján minden második lakást (2000 darabot) átáraztak nyáron, a korrekciók 80 százalékában áremelésre került sor, melynek átlagos mértéke mintegy 6 százalék volt.

    Lakások megoszlása a befejezés jelenleg ismert csúszása szerint

    BLRQ3 5

    A fejlesztők 2018-ban 4 400, 2019-ben pedig 12 000 lakás átadását ígérik azokban a projektekben, ahol jelenleg még található szabad lakás, de egyre többen már 2020-as befejezéssel számolnak. 1-2 negyedéves csúszás tekinthető tipikusnak azoknál a projekteknél, amelyek nem készülnek el időben, de több helyen még el sem kezdődött, vagy olyan lassan halad az építkezés, hogy nem reális a jelenleg még kommunikált 2019 év végi céldátum. A lakások vételárának törlesztésénél ezért sok fejlesztő felajánlotta a 2020 előtti jelentős, akár 99 százalékos teljesítés lehetőségét, hogy az áfa emeléséből fakadó vételár növekedést el tudják kerülni a vevők. Mindössze egy fejlesztőt találtunk, aki vállalta, hogy az átadás 2020-ra történő megcsúszása esetén a drágulást nem hárítja át a vevőkre.

    Forrás és további részletek: Budapesti Lakáspiaci Riport

  • Öt éve töretlen az ingatlanfelújítási láz

    Az elmúlt évek kormányzati intézkedései rendkívül nagy lendületet adtak az amúgy is növekvő építőanyag-kereskedelmi ágazatnak. Az újHÁZ Centrum forgalmi adataiból jól nyomon követhető, hogy 2015-ben és 2016-ban a növekedés üteme minden korábbinál magasabb volt Budapesten és környékén, az északkeleti régióban, valamint Északnyugat-Magyarországon. Ez derül ki az újHÁZ Centrum őszi trendriportjából, amely elsősorban az építőipari energiahatékonyságot vizsgálta, vagyis azt, hogy mennyire építkezünk okosan.

    Mint ismert, az ingatlanok energiahatékony felújítása jogszabályi előírás miatt sürgető, de a magyarországi ingatlanok általános állapota is megköveteli azt, hogy jelentős mértékű korszerűsítési munkálatok induljanak meg mind az épületszerkezet, mind pedig a hőszigeteléseket illetően. Egyes felmérések szerint a hazai épületállományok közel 70 százaléka felújításra szorul, további 10 százalékuk pedig életveszélyes, ezért bontásra várnak. Mindezt a KSH 2015-ös kutatása is alátámasztja, amelyben az ingatlantulajdonosok nyilatkoztak arról, mennyire elégedettek otthonuk állapotával. A legtöbben hőszigeteléssel kapcsolatos problémákat fogalmaztak meg, de sokaknál merült fel a nyílászárók cseréjének, a fűtéskorszerűsítésnek, illetve a kéménycserének az igénye.

    újház Dia1 tervezett építkezések

    újház Dia2 akadályok

    újház Dia3 stresszfaktorok

    „A fogyasztói igények tükörképe tulajdonképpen a magyarországi építőanyag-kereskedelmi piac forgalma is” – mutat rá dr. Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum cégvezetője, aki hozzáteszi: „a növekvő kereslet az egyösszegű, vissza nem térítendő lakáscélú támogatással, vagyis a CSOK-kal, továbbá a 2016-os 5 százalékos kedvezményes áfa bevezetésével együtt újabb lendületet adott az amúgy is növekvő építőanyag-kereskedelmi ágazatnak”.
    Az említett két évben Magyarország meghatározó építőanyag-kereskedelmi hálózatánál a növekedés üteme minden korábbinál magasabb volt Budapesten és környékén, a keleti régióban, valamint Nyugat-Magyarországon. A cégvezető aláhúzta: megvizsgálták az újHÁZ Centrum legfontosabb beszállítóinak forgalmi adatait is országos viszonylatban, ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy az elmúlt öt évben folyamatosan növekvő építési-felújítási láz égett hazánkban, amely kisebb-nagyobb mértékben minden régiót érintett.

    Az építőanyag-kereskedelmi hálózat 2017-es forgalmának 20 százalékát a falazóelemek generálták, 15 százalékos bevétel származott a hőszigetelésből származó eladásokból, és 13 százaléknyi forgalma volt a cserepekből, amely így a harmadik legjelentősebb termékcsoport volt.

    forgalmi adatok

    „A hazai ingatlanok két legérzékenyebb pontja a nyílászárókat és a kémények állományát érinti. 2013 és 2017 között csupán egyetlen alkalommal volt kiugró mennyiségű nyílászárócsere, méghozzá 2015-ben, amikor az Otthon Melege Program keretében pályázni lehetett a támogatásokra. Ebben az évben – csak az újHÁZ Centrumon belül – egymilliárdos forgalmat generált a termékcsoport, amelyből következő évben ennek csak 1/3-a realizálódott” – fejti ki dr. Rázsóné Szórády Csilla, hozzáfűzve: „a kémények esetében különösen súlyos a helyzet. Az index.hu 2015-ös felmérése szerint ugyanis minden negyedik kémény azonnali felújításra szorult, a helyzet pedig vidéken még rosszabb volt, akár minden harmadikkal probléma lehetett. Az előbb említett statisztikai adat és az újHÁZ Centrum kéményeladási számai egyáltalán nincsenek arányban egymással. Az égéstermék-elvezetők eladásából származó forgalom csupán 1,5 százaléka a teljes forgalomnak. Igaz, az eladási számok a 2014-es visszaesést követően folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak, de még mindig csupán 685 millió forintra tehetők” – mutat rá.

    Vannak azonban olyan ingatlantípusok, ahol már jól bejáratott menete van az energiakorszerűsítésnek. Az okosotthonokhoz kapcsolódó épületszerkezetek innovatív építőanyagaiknak és jövőbe mutató tervezésüknek köszönhetően önmagukban is megteremtik az alapját annak, hogy rendszerszinten futtathassák az intelligens eszközöket. Az elmúlt években megvalósult és a most meghirdetett panelprogramoknak köszönhetően pedig a nagyságrendileg hazánkban megtalálható 700 ezer panellakás is CC energetikai besorolást, vagyis korszerű osztályzatot kaphat.

    újház Dia4 elvégzett felújítások

    A felújítási láz várhatóan a következő években is továbbgyűrűzik majd, és remélhetőleg a kedvezményes lakásépítési áfa kivezetése sem fogja megtörni ennek dinamikáját.

    Az újHÁZ Centrum egy teljes mértékben magyar tulajdonú, országos építőanyag-kereskedelmi hálózat, központja a Győr-Moson-Sopron megyei Tényőn található. A társaságot 1997-ben öt győri építőanyag-kereskedő alapította. 2005 óta zártkörű részvénytársaságként működik. Az újHÁZ Centrum országos hálózata 81 telephelyet foglal magába, amelyeken több mint 1400 főt foglalkoztat, és széles választékát kínálja minden építőanyagnak, ami egy építkezéshez, felújításhoz szükséges. A vállalat 2017-es árbevétele 50,5 milliárd forint volt, amelyből közel 14 milliárd a Budapest környéki régióból származik. További információért keresse fel weboldalunkat: www.ujhazcentrum.hu

    Forrás: újHáz Centrum / Clair & Curtis Communication

  • Energiahatékony szociális bérlakásépítésre kap uniós pénzt Zugló

    Az Európai Bizottság az innovatív városfejlesztési tevékenységek keretében meghirdetett harmadik pályázati felhívásán nyertes városait 184 európai pályázóból 22-en nyertek.

    Zugló egy energiahatékony szociális lakásprojektjén keresztül részesül az uniós támogatásból.

    Zuglóban, a Gizella utca 14-16. szám alatti önkormányzati tulajdonú telekre épül majd az a többszintes lakóház, amely megközelítőleg 100, különböző életkorú, társadalmi és családi helyzetű XIV. kerületi lakosnak nyújt majd megfizethető, fenntartható lakhatási lehetőséget. Olyan lakóközösség kialakítása a cél, amely a befogadáson alapul, és önszerveződő módon az egészséges és fenntartható életmódot támogatja. A ház körüli városi kertben az esővíz hasznosításával, komposztálással, a bio-hulladék újrahasznosításával egy körkörös gazdaságot alakíthatnak ki majd a lakók. Maga az épület is energiahatékony és okos informatikai megoldásokkal, előre gyártott elemekből, alacsony építési költséggel készül. A lakóház által nő a zuglói önkormányzati bérlakás-állomány, amelynek bővítésére óriási igény van, és csökken a lakásokra várók listája a kerületben - írja a zuglo.hu.

    A zuglói önkormányzat jelentős társadalmi, mérnöki és környezetvédelmi tudással bíró partnereket vont be az E-CO Housing elnevezésű projektbe. A megvalósulásért fog dolgozni többek között a HABITAT for Humanity Magyarország, a BMGE Építészmérnöki Karának Urbanisztikai Tanszéke és a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) is.

    Az UIA program az Európai Bizottság új, kísérleti kezdeményezése a 2014-2020-as időszakban, melyben a progresszív, innovatív városfejlesztési programok nyerhetnek támogatást összesen 372 millió eurós keretösszegből. A 4,5 millió eurós támogatást a kerület közvetlenül az Európai Bizottságtól nyerte és kapja a kormányzati szervek közbeiktatása nélkül. A győztes projektet maximum 3 éven belül meg kell valósítani. A zuglói megvalósítás 2019-ben kezdődik a részletes tervek elkészítésével, engedélyezéssel és közbeszerzéssel.

    Az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében 92 millió euró fog rendelkezésre állni az olyan városi kihívásokra választ adó innovatív megoldások finanszírozására, mint a levegőminőség, az éghajlatváltozás, a lakhatás vagy a munkahelyek és készségek a helyi gazdaságban - idézi a Portfolio a Bizottság közleményét.

    Az Európai Bizottság ma közzétette a negyedik pályázati felhívást az innovatív városfejlesztési tevékenységek területén. A 2017-ben az európai biztonsági stratégia keretében bejelentett cselekvési tervben foglaltaknak megfelelően a városok összesen 100 millió eurót vehetnek igénybe a nyilvános terek védelmének javítására és sebezhetőségének csökkentésére irányuló innovatív projektek finanszírozására. A pályázati felhívás célja továbbá a digitalitással, a környezetvédelemmel és a befogadással összefüggő projektek finanszírozása is.

    Forrás: zuglo.hu, Habitat for Humanity Magyarország, Portfolio

  • Ajánlások az épületek kivitelezésének szerződéskötéséhez és megvalósításához
    A kiadvány célja, hogy segítse az épületek építési folyamatában részt vevők – a megrendelő, a tervező és a kivitelező szervezetek – közötti kiegyensúlyozott szerződéses és munkakapcsolat kialakítását.

    Az Ajánlás IDE kattintva letölthető.

  • Wienerberger - Habitat együttműködés energiahatékony új otthonokért

    A partnerségben hat európai ország, Románia, Bulgária, Lengyelország, Macedónia, az Egyesült Királyság és Magyarország vesznek majd részt.

    A partnerség kiemelt témája ezúttal az energiahatékonyság növelése és új otthonok építése lesz, amihez a nagyvállalat az építőanyag adományokkal és szakértelmével is hozzájárul majd. A tényleges építés mellett fontos szerepet kap a szakpolitikai változások elérése is a lakhatás terén Közép-, és Kelet-Európában.

    A 2012-ben Romániában és Bulgáriában indult együttműködésben először 130 család kapott segítséget otthona felújításában és korszerűsítésében, illetve ekkor épült a támogatásból egy iskola és egy hospice ház is. Az első három éve lendülete 2015-ben egy újabb partnerséggel folytatódott, a támogatott országok köre pedig kibővült Lengyelországgal, az Egyesült Államokkal és Magyarországgal.

    Itthon a támogatásnak köszönhetően vidéki partnerekkel közösen építettünk az elmúlt három éves időszakban: Érden egy idősek otthonának beázó tetejét segítettünk rendbehozni, míg a fogyatékkal élőket foglalkoztató miskolci Szimbiózis Alapítvány téglaadományunk beépítésével egy teljes épületrésszel egészíthette ki majorságuk egyik lakóotthonát. A Tápióbicskén építkező Egyenlő Esélyekért Alapítvány pedig egy teljesen új épületet hoz létre, amely a jövőben 24 fogyatékkal élő fiatal lakhatását oldja meg.

    Videó a korábbi együttműködésről.

    Az elmúlt hat évben tehát hat országban összesen 3000 ember lakhatási körlményeit javította a Habitat for Humanity és a Wienerberget, a mai bejelentéssel pedig egy újabb három éves együttműködés veszi kezdetét, amiben további családokat segíthetünk majd méltó otthonhoz a világ több pontján és persze itthon is.

    Az együttműködésről részletesebben a nemzetközi Habitat oldalán olvasható további információ!

    Forrás: Habitat for Humanity Magyarország

  • "A te lakásod, az én otthonom"

    A díjazottak:

    1. helyezés: Minkó Mihány fotósorozata

    1. Minkó Mihály Esti maszk

    1 Minkó Mihály Kinek mi

    1 Minkó Mihály Vasárnap délután

    2. helyezés: B. Nagy Tímea

    2 bnagytimea

    3. helyezés: Bárdos Orsolya

    3.Bárdos Orsolya Az otthon melege

    Különdíj: Nyilassy Lili

     különdíj Nyilassy Lili parafrazis az otthonra 1

    különdíj Nyilassy Lili parafrazis az otthonra 2

    különdíj Nyilassy Lili parafrazis az otthonra 3

    Ma Magyarországon az emberek kilencven százaléka saját tulajdonú lakásban, házban él. Ezen felül majdnem egymillió ember lakik albérletben, bérlakásban. Napjainkban ezeknek az embereknek a helyzete korántsem könnyű, a rendszerváltás óta a nagyrészt feketén, informálisan és drágán kiadott „albérletek”, azaz a magánbérlakás-szektor által nyújtott lakhatási lehetőségek az utóbbi néhány évben drámaian tovább romlottak. Elég csak arra gondolni, hogy az elmúlt hat évben országosan 87 százalékkal, Budapesten pedig több mint duplájukra emelkedtek az albérletek árai. A rövid távú lakáskiadás elterjedésével és a munkalehetőségek városokba koncentrálódásával is magyarázható áremelkedés azonban nem hozta magával sem a lakások minőségének javulását, sem az albérlők jogi helyzetének tisztulását sem.

    Erre a helyzetre is reagálva hirdetett pályázatot a Habitat for Humanity Magyarország lakhatási szegénységgel foglalkozó, nemzetközi civil szervezet. A pályázat célja felhívni a figyelmet a hazai bérlakásszektorban élők helyzetére, valamint megjeleníteni a bérelt otthonok és bérlők sokszínűségét. 

    A pályázat fotószakmai hátterét a PHOO kortárs fotográfiai magazin adta, amely az igényes látvány és a gondolatébresztő történetek bemutatását tűzte ki küldetésének a fotográfiában. A magazin korunk legfrissebb problémáira, társadalmi kérdéseire ad vizuális reflexiót, együtt a klasszikus, múltidéző értékekkel.

    fotókiállítás díjátadó Habitat

  • Mérséklődött a lakásszektor bővülése

    megyei engedélyek 2017 2018 Q2

    A fővárosban 51, a megyei jogú városokban 12, a többi városban 23, a községekben 49%-kal emelkedett a használatbavételek száma. 11 megyében több, 8 megyében kevesebb új lakás épült, mint az előző év azonos időszakában. A legdinamikusabb (2,4–1,9-szeres) bővülés Bács-Kiskun, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéket jellemezte.

    megyei lakásépítések 2018Q2

    Országosan tízezer lakosra 6,7 új építésű lakás jutott. A mutató értéke Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (22,8), az országos átlag 3,4-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Budapest mellett Pest, Veszprém és Vas megyéket is. A lakásépítések intenzitása Békés és Nógrád megyékben volt a legalacsonyabb (1,0 alatti).

    Az épített lakások átlagos alapterülete 101 m²-t tett ki, ami 6 m²-rel több volt, mint az előző év azonos időszakában. A legnagyobb átlagos alapterületű lakásokat Nógrád és Békés, a legkisebbeket Somogy megyében és Budapesten vették használatba.

    A 2018 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 18 066 új lakás építése kezdődhetett el, 8,9%-kal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában. Az építendő lakások száma Budapesten, a megyei jogú városokban és a községekben csökkent, a többi városban emelkedett. Az ország 7 megyéjében nőtt az építési kedv, legjelentősebben Csongrád és Somogy megyékben.

    megyei engedélyek 2018Q2

    2018 I. félévében a fővárosban 1483 lakást vettek használatba, 51%-kal többet, mint egy évvel korábban. A bővülés mértéke meghaladta az országost. Tízezer lakosra 8,5 épített lakás jutott. A 2018 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma együttesen 6119 volt, 27%-kal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában.

    Forrás: KSH

  • Ennyibe kerül ma megépíteni egy négyzetméternyi lakást

    Családi házat Budapesten, társasházi lakásokat Fejér megyében lehetett a legdrágábban építeni. Az átlagos kivitelezési idő ugyanakkor igen hosszú, a családi házak építése átlagosan majdnem két évet vesz igénybe.

    Országos átlagban nettó 229 ezer forintos négyzetméteráron épültek tavaly a családi házak, a társasházi lakások fajlagos építési költsége 237 ezer forintot tett ki.

    A statisztikai hivatal frissen publikált kiadványa szerint a legtöbb pénzből Budapesten lehet családi házat építeni, ahol 268 ezer forint volt a tavaly jellemző fajlagos ár. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 243 ezer forintos négyzetméteráron lehetett építkezni, a családi házas építkezés egyik célterületének számító Pest megyében 218 ezer forint volt az átlagos költség. A legolcsóbban Somogy megyében jött ki egy egylakásos ház, ám a 212 ezer forintos négyzetméterár megtévesztő lehet, mert a Balaton partján ennél vélhetően lényegesen drágább építkezni, mint a megye délebbi területein.

    Az egy évvel korábbi adatsorral összevetve a drágulás mértéke is kirajzolódik, eszerint országosan 7,5 százalékkal mentek föl az építési költségek. Míg két éve Borsodban, Nógrádban, sőt Veszprém megyében is ki lehetett hozni egy családi házat nettó 200 ezer forintos négyzetméterár alatt, tavaly ez már nem volt lehetséges.

    A fővárosban a 2016-os 244 ezer forintos fajlagos árhoz képest 10 százalékkal emelkedtek az árak, Pest megyében 7 százalékkal. Érdekes, hogy az említett Nógrád megyében 188 ezerről 217 ezerre mentek föl az építési költségek, ami az átlagosnál jóval nagyobb, 15 százalékos drágulást jelent, de Hajdú-Bihar megyében is 11 százalékkal került többe egy családi ház felépítése.

    Az adatok értelmezéséhez érdemes figyelembe venni, hogy az Építőipari költségbecslési segédlet szerint családi háznál a „szerény kivitel” szorzója 0,8, azaz ha az építtető mindenből a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldást választja, az átlagárakhoz képest legfeljebb 20 százalékkal olcsóbban tud kijönni. A luxuskategória azonban akár a másfélszeresére is növelheti a költségeket, a kiadvány szerint ráadásul ennek nincs felső határa. Az említett költségekhez kell hozzászámítani az 5 vagy 27 százaléknyi forgalmi adót is.

    Nem Budapest a legdrágább

    Noha a társasházi új lakások kiemelkedően Budapesten a legdrágábbak, az otthonok egy négyzetméterre eső költsége meglepő módon nem a fővárosban a legmagasabb. Fejér megyében nettó 265 ezer forintba, Hevesben 259 ezerbe került egy négyzetméter építési költsége, a budapesti átlagár 255 ezer forintot tett ki tavaly. Pest megyében 219 ezer forint volt a fajlagos ár, és e sorban is kitűnik Somogy megye a maga 217 ezer forintos átlagos költségével. Nógrád megyénél a táblázat nem tartalmaz számot, ami azt jelenti, hogy ott egyetlen társasházi lakás sem épült tavaly, így ott nem is lehetett átlagárat számítani.

    Sokáig tart az építés

    Az évkönyv adatai szerint igencsak sokáig tart egy lakás kivitelezése, ami átlagosan 678 napot vesz igénybe. A leg­gyorsabban, 449 nap alatt a lakóparki lakások készülnek el, a többszintes lakóházak otthonait 615 nap után adják át, a családi házak kivitelezése viszont 691 napot, vagyis egy hónap híján majdnem két évet vesz igénybe. Településtípus szerint a leggyorsabban a megyei jogú városokban építkeznek, ahol mintegy 602 napig tart a kivitelezés, a köz­ségekben viszont 792 napig nyúlnak el a munkálatok. Budapesten átlagosan 626 nap alatt épül fel egy-egy lakóház.

    Forrás és további információk: Magyar Idők

  • Szegeden szociális bérlakásokká alakítják az üres lakásokat

    Az első ütemben közel 40 millió forintot költenek felújításra, ami összesen 10 lakást jelent, míg a másodikban 20 millió forintot, ami 6 lakás felújítását eredményezi. A mostani program az újszegedi, a belvárosi, a tarjáni és a felsővárosi lakásokat érinti.

    Szegeden az országosan is egyedülálló szociális bérlakás-programot 2016-ban indították el. Az első évben 204, a másodikban 200, míg idén előreláthatólag 200 bérlakást újítanak fel és adnak bérbe a rászorulóknak. A város három év alatt összesen 1.5 milliárd forintot költ lakásfelújításra. A programra azok pályázhatnak, akik legalább 5 éve szegedi lakosok, vagy legalább 5 esztendeje szegedi székhelyű cégnél dolgoznak.

    A jelentkezőket pontszám alapján rangsorolják úgy, hogy a valóban rászorultak kerülhessenek előnybe. Vizsgálják a gyermekek számát, plusz pontokban részesítik a tartósan beteg, fogyatékkal élő és korábban állami gondozott pályázókat.
    Botka László, a város polgármestere 2017 februárjában fejtette ki a Mércének, hogy egy olyan országos programra lenne szükség, amelyben köteleznék az önkormányzatokat az üres lakások felújítására, mivel ezzel pont azokon tudnának segíteni, akik az államilag finanszírozott lakhatási rendszerben nem tudnak részt venni.

    A polgármester szerint jó néhány százezer család van, akin csak a szociális bérlakás segíthet, hiszen a magyar családok jelentős többsége a legnagyobb állami támogatással sem tudna magántulajdonú lakáshoz jutni, a családok többségének nulla megtakarítása van.

    Forrás: Mérce

  • Egyre többen költik a lakástakarékot vásárlásra, építésre

    A lakástakarék-ügyfelek között korábban az volt a jellemző, hogy a többség nem új lakás vagy ház vásárlására költötte megtakarítását, hanem inkább a már meglévő otthonuk felújítására, korszerűsítésére. A legjellemzőbbek a víz, villany, gáz felújítása, burkolás, nyílászáró-csere, fürdőszobai és festési munkálatok, előszobai és konyhabútor beépítése és a fűtéskorszerűsítés, valamint a klímaberendezés, redőny és a riasztó felszerelése volt.

    Mostanában azonban dinamikusan növekszik ugyanis azok száma, akik közvetlenül lakásvásárlásra fordítják megtakarításukat. Míg az OTP Lakástakaréknál 2016-ban még csak a lejárt megtakarítások negyedét fordították lakásvásárlásra, addig az idei év eltelt hónapjaiban már a megtakarítások több mint harmadát forgatták be az ltp-sek lakásvásárlásba. Ugyanezen időszakban pedig megduplázódott a házépítésre fordított megtakarítások aránya.

    Ugyancsak megfigyelhető, hogy évről évre csökkentek a hitelkiváltásra fordított forintok: az idei adatok szerint 2016-hoz képest 18 százalékkaal csökkent a hitelkiváltások aránya.

    „A tapasztalataink szerint egyre többen gondolják úgy, hogy inkább ingatlanvásárláshoz veszik igénybe a lakástakaré-megtakarításukat, kiegészítve a számukra megfelelő pénzügyi megoldással, mint az áthidaló kölcsön vagy a csok. Egy tízéves lakástakarékpénztári konstrukcióhoz elérhető közel 720 ezer forintos állami támogatást, illetve más kedvezményeket felhasználva több millió forinttal is közelebb kerülhetnek az ltp-sek a lakáscéljaik megvalósításához” – véli Ungvári Krisztián, az OTP Lakástakarék Csoport főosztályvezetője.

    Valószínűleg a felhasználási célok átrendeződésével és az ingatlanárak dinamikus növekedésével függ össze, hogy az ügyfelek egyre nagyobb összeget vesznek fel áthidaló kölcsönként.

    Forrás: hvg.hu

  • Fogyóban a lendület a magasépítéseknél

    A hazai építőipar szárnyalása 2018 első felében is folytatódott a 2017-es rekord évet követően - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. 2017 azonos időszakához képest 15 százalékos bővülés volt megfigyelhető folyó áron. Az első negyedév 667 milliárdja után, a második három hónap során 622 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés-mutató.

    Bár az építőipar összességében növekedést mutatott, az építési fázisba lépett magasépítési projektek esetében mérséklődés volt tapasztalható. 2018 első felében 550 milliárd forint értékben kezdődtek kivitelezési munkák a magasépítési szektorban.
    Az év első hat hónapjában 153 milliárd forintot tett ki a társasházi lakást fejlesztők által elindított építkezések értéke, ami 2017 azonos időszakához képest 34 százalékos csökkenést jelentett.

    EBIQ218 1 Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    A már eddig is rekordokat döntögető mélyépítési szektornak azonban még egy fokozattal sikerült nagyobb sebességre kapcsolnia. 2018 első féléve során 740 milliárd forintos összegben indultak el mélyépítési kivitelezési projektek, vagyis az összeg meghaladta az eddigi rekordnak számító 2017-es év mind a két féléves Aktivitás-Kezdés mutatóját, sőt az eddigi legmagasabb értéknek számító 2014 első félévit is sikerült megdöntenie. A bővülés motorját továbbra is az út- és vasútépítések jelentik - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.

    Hatalmasak a kérdőjelek a lakásépítéseknél

    Bár a kedvezményes lakásáfát már a bevezetésekor meghatározott ideig tervezték érvényben tartani, és a kivezetésének 2020. január 1-i ideje is ismert volt, mégis sokakat sokként ért a nyári bejelentés, hogy a hosszabbítási remények ellenére az előbb említett időponttól ismét 27 százalékra emelkedik az újépítésű lakásokat terhelő áfakulcs.

    Már korábbi elemzéseinkben is foglalkoztunk vele, hogy a bizonytalan hosszabbítás miatt a beruházók a 2019 december 31-ig történő befejezésre törekednek. A jelenlegi piaci körülmények, a kivitelezői hiány és építőanyag-hiány azonban jelentősen nehezíti az előbb említett dátum betartását. Az áfa körüli bizonytalanság már a bejelentés előtt is azt vetítette előre, hogy ahogy haladunk előre az időben fokozatosan visszaesés tapasztalható majd az elindított lakásépítési projektek esetében. Ezt a várakozást a társasházi lakásépítésekre vonatkozó második negyedéves Aktivitás-Kezdés mutató csökkenése igazolta is, tehát már a bejelentés előtt kevesebb fejlesztő mert építkezést elindítani. A mostani helyzetben az eddigi áfahosszabbítási remények elszállásával pedig ez fokozattan igaz lehet. Sőt a mostani bejelentéssel akár már meghirdetetett projektek is törlésre kerülhetnek, főként ott, ahol a munkálatok még nem indultak meg, vagy kezdeti fázisban tartanak. Az év hátralévő részében illetve jövőre további visszaesésre lehet számítani az Aktivitás-Kezdés mutató értékében.

    A fejlesztések ugyanakkor várhatóan nem állnak le teljesen, hiszen még a válság nehéz éveiben is akadtak beruházások, azok a fejlesztők, akik továbbra is profitábilisan tudják megvalósítani projektjeiket továbbvihetik fejlesztési terveiket. Ezt támaszthatja alá, hogy eddig is voltak olyan fejlesztések melyek várható befejezése ideje már 2019 utánra – vagyis a kedvezményes áfakulcs kivezetését követő időszakra - esett.

    EBIQ218 3

    Az adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, vagyis a társasházi lakásépítési aktivitás 2008 és 2018 között folyóáron (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    Ahogy említettük a fejlesztők óvatosságát mutatja, hogy már az idei év első félévében is jóval kisebb összegben indultak el kivitelezések a lakásszektorban, mint 2017 azonos időszakában. Az év első hat hónapjában 153 milliárd forintot tett ki a társasházi lakást fejlesztők által elindított építkezések értéke, ami 2017 azonos időszakához képest 34 százalékos csökkenést jelentett, de a már szintén mérsékeltebb számokat mutató második félévhez képest is 17 százalékos visszaesést jelentett. Az első negyedév Aktivitás-Kezdés mutatója 86 milliárd forintot, a második negyedévé pedig 67 milliárd forintot tett ki. ami azt jelenti, hogy a 2017-ben tapasztalt lendület megtörését követően, az indított társasházi beruházások értéke a 2016-os szintre csökkent a második három hónapban.

    Az Aktivitás-Befejezés mutató azonban éppen a növekedési szakaszban van, ahogy egyre több korábban elindított társasházi projekt befejezése várható az idei és a következő évben. 2018. első felében 89 milliárd forint összegben fejeződtek be társasházi lakásépítések, ami ugyan alacsonyabb összeget jelentett, mint az előző év második félévében tapasztalt, de 2017 első hat hónapjához képest közel 50 százalékos bővülést jelentett.

    EBIQ218 4

    Az adott időszakban társasházi lakásépítésre fordított összeg, vagyis a szektor teljesítménye folyóáron, Milliárd forintban (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    Az átmenetileg érvényben lévő új lakásokat érintő lakásáfa miatt beindult építkezések egyre nagyobb sebességre kapcsolnak. Amit jól mutat az építésre fordított összeg folyamatos növekedése, amiben részben természetesen a növekvő építőanyagárak és kivitelezési költségek is szerepet játszhatnak. 2018 első felében már folyóáron 189 milliárd forint értékben zajlottak társasházi lakásépítések hazánkban, míg az előző két félévben 169 és 122 milliárd forint volt ez az összeg. Ez azt is jelenti, hogy 2016 eleje óta, vagyis a kedvezményes lakásáfa bejelentését követő időszakban eddig összesen több mint 620 milliárd forint került elköltésre a különböző társasházi lakásprojektek keretében.

    Bár még továbbra is a Közép-Magyarország régióra koncentrálódik a legnagyobb társasházi lakásépítési aktivitás, a terület esetében jelentősen – az országosnál nagyobb mértékben – esett vissza a megkezdett kivitelezési munkák értéke az idei év első felében, a régió részesedése így 60 százalék alá csökkent. Budapest esetében 2017 első 6 hónapjához képest 42 százalékkal csökkent 2018 első félévére a megkezdett kivitelezési munkák összértéke, a tavalyi második félévhez képest pedig 30 százalékos volt a mérséklődés.

    EBIQ218 5

    A megkezdett társasházi lakásépítési projektek megoszlása (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    A legnagyobb jelenleg futó társasházi lakásépítési projektek továbbra is Budapesten találhatóak, az egyedüli kivételt a már előző jelentésünkben megemlített, 2018 elején indult Cédrus Liget jelenti Szegeden, melynek keretében a tervek szerint több mint 530 lakás épül meg 2019 végéig. Ez egyébként olyan jelentős beruházás, hogy a fővárosban is kevés nagyobb társasházi lakásépítési ütem van nála. Jelenleg a legnagyobb futó fővárosi építkezések közé tartozik a BudaPart első két üteme, amelyben 645 lakás kivitelezése zajlik. A Metrodom Park építés alatt álló fázisaiban közel 640 lakás kivitelezése zajlik, a Metrodom Panoráma projektben pedig 631 lakás áll építés alatt. Szintén a jelenleg futó legnagyobb társasházi építési ütemek közé tartozik a Corvin Átrium kivitelezése, valamint a Sasad Liget most futó 5-ös és 6-os üteme illetve a Budai Bolero Lakópark II. üteme.

    A lakásépítések szempontjából nagyon fontos kérdés lehet, hogy a kedvezményes áfakulcs pontosan milyen módon kerül kivezetésre. Nagyon sok projekt várható átadási dátuma esik ugyanis 2019 második felére, amely befejezési időpont a szektort jellemző csúszásokat elnézve könnyen veszélybe kerülhet. De szintén nem tudunk sokat arról, hogy esetleg a családok támogatása kapcsán lehetséges-e egy olyan megoldás, ami kompenzálná az áfakulcs emelkedése miatti jelentős áremelkedést. Amely esetben a fejlesztőknek a megemelkedett árak ellenére sem kellene a legdrasztikusabb keresletvisszaesésre készülniük, és így továbbra is bele mernének vágni projektekbe. De az sem látszik még, hogy az áfakulcs ismételt megemelkedéséből esetleg mennyit hajlandóak lenyelni a beruházók, hogy az így kevésbé emelkedő árakon még legyen kereslet a lakásokra, vagyis továbbra is legyenek fejlesztések a piacon. A kérdőjeleket tehát nem sikerült feloldani a bejelentéssel, sőt azok inkább csak szaporodtak, a kérdések megválaszolása pedig égető lehet a szektor jövője szempontjából.

    Közép-Magyarország veszített a sebességéből

    Közép-Magyarország részesedése a megkezdett kivitelezési munkákból ugyan a 2018 első féléves eredmények alapján még továbbra is meghaladja a korábbi éveket jellemzőt, ugyanakkor hosszú idő után először mutatott csökkenést. Az első hat hónap során az elindított beruházások 42 százaléka kötődött a területhez. A csökkenés főként a második negyedévben volt jelentős, amikor már csak a kivitelezési munkák 37 százaléka indult el a Közép-Magyarország régióban. Az előző évekhez képest az idei év első hat hónapjában a nyugati régiók jobban teljesítettek, bár ez elsősorban az első negyedévben elindult kivitelezési munkáknak volt köszönhető.

    EBIQ218 2A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév)

    Az EBI Építésaktivitási Jelentésről
    A kutatás célja: A projektadatbázis rendszeres (negyedévenkénti) feldolgozásának célja, hogy az egyedi építési projektek adataiból olyan aggregátumokat alakítsunk ki, amelyek új információt hordoznak az építési piac szegmenseinek teljesítményéről. A lakásépítést külön, a nem-lakáscélú magasépítést 9, a mélyépítést 8 szegmensre osztva aggregáljuk az egyedi projektadatokat.
    A készítők: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az ibuild.info a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.
    Az teljes kiadvány megrendelésének feltételeiről és a kutatással kapcsolatos háttérinformációkról az ebi@ibuild.info címre írva kaphat tájékoztatást.

  • Ezek a lakások épülnek Budapesten

    Az adatbázis jelenleg 20 900 lakást tartalmaz, ezek olyan fejlesztésekben találhatók, amelyek 2018 első vagy második negyedévében legalább egy szabad lakást tartalmaztak.

    Szabad lakások darabszáma az adatbázisban

    BLR 2018 Q2 lakáskínálat

    A listázott szabad lakások száma alig haladja meg a 7 ezret, ilyen kicsi eladó kínálatra több mint egy éve nem volt példa. Sok fejlesztés azért nem indul el, mert a pénzügyi kalkulációkat megnehezíti a kedvezményes újlakásáfa hosszabbítása körüli bizonytalanság. Az új kínálatban így többnyire kis és közepes lakásszámú projekteket találunk, mindössze 5 darab 100 lakásosnál is nagyobb fejlesztésben kezdődött el az értékesítés tavasszal. Ezek közül csak kettő (Metrodom Park A ütem, VABA Apartments) befejezését időzítik 2020 előttre.

    Az adatbázisban található lakások megoszlása státusz és kerület szerint

    BLR 2018 Q2 lakásszám

    2018 tavaszán összesen 2000 lakást adtak el a fejlesztők, ami 350-nel kevesebb, mint az őszi rekord érték. Az eladott lakások aránya kissé eltolódott, leginkább Angyalföld visszaesése számottevő, ahol ősszel még az összes budapesti új lakás harmadát értékesítették, de idén tavasszal csak a negyedét. Ezzel párhuzamosan Külső-Pest részaránya 20-ról 24 százalékra nőtt.

    Továbbra is a 40 négyzetméter alatti lakások eladási esélye a legnagyobb a különböző méretkategóriákban, de 3 százalékponttal visszaesett az előző negyedévben mért csúcshoz képest. A közepes méretű lakások negyedéves eladási esélye 24 százalékos, a 70 négyzetméternél nagyobbaké pedig 17 százalék. Jól mutatja a piac lassulását, hogy mindegyik szegmensben visszaesett a lakások eladási valószínűsége az előző két negyedévi értékhez képest.

    Azon lakások, amelyek most és az előző negyedévben is eladók voltak, átlagosan 1,6 millió forinttal drágultak. A szabad lakások négyzetméterára egy év alatt átlagosan 17 százalékkal nőtt Budapesten. A budai és pesti projektek drágulása körülbelül ugyanakkora mértékű volt.

    BLR 2018 08 Lakások átadása

    2018-ban 5 950, 2019-ben pedig 11 400 lakás átadása várható azokban a projektekben, ahol jelenleg még található szabad lakás, de a 2020-as átadású lakások száma is lassan eléri az 1000 darabot. Az 1-2 negyedéves csúszás immár általánosnak tűnik, 6 100 lakás érintett, de majdnem 3 000 lakás átadása már 1 évet vagy ennél is többet fog késni. Az adatbázisban található lakások háromnegyede jelenleg már építés alatt áll.

    BLR 2018 Q2 csúszúsok

    BLR 2018 Q2 státusz

     

    Forrás és további részletek: Budapesti Lakáspiaci Riport

  • „A te lakásod, az én otthonom” fotópályázat

    Ma Magyarországon az emberek kilencven százaléka saját tulajdonú lakásban, házban él, ezen felül majdnem egymillió ember lakik albérletben. Ezeknek az embereknek a helyzetére is reagálva indít fotópályázatot a témában a Habitat for Humanity Magyarország. A pályázat célja felhívni a figyelmet a hazai bérlakásszektorban élők helyzetére, valamint megjeleníteni a bérelt otthonok és bérlők sokszínűségét. A pályázat során olyan fényképeket várunk, amelyek az albérleti szektorhoz kapcsolódva a fotográfia eszközével történeteket, élethelyzeteket jelenítenek meg.

    • A fotópályázat nyílt, azon bárki díjmentesen részt vehet.
      A fotókat 2018. szeptember 10. éjfélig lehet beküldeni a fenti űrlapon keresztül.
      Pályázni kizárólag Magyarországon készített felvételekkel lehet, amelyek más fotópályázaton nem értek el eredményt.
      A pályázók minimum egy, sorozat esetén legfeljebb 5 darab, saját maguk által készített felvétellel nevezhetnek, melyeknek teljes felhasználási jogával rendelkeznek. Egy pályázó egy alkotást vagy sorozatot küldhet be a pályázási időszak során.
      A pályázatra beküldhető képeknek minimum 8 megapixel nagyságúaknak kell lenniük, a fotók hosszabbik oldala minimum 2500 pixel, a képek formátuma: JPG.
      A nevezéshez szükséges megadni a Pályázó teljes nevét, email címét és a fotó címét (NÉV ÉS FOTÓ CÍME a fájlnévben)!
      A pályázat kiírói fenntartják a jogot, hogy a pályázatokat saját szempontjaik alapján megszűrik, és a pályázatban szereplő témától jelentősen eltérő pályázatokat kizárják a pályázatból külön értesítés nélkül.
      A pályázaton való részvétel hiányosságáért/hibájáért, a megküldés sikertelenségéért, az internetes rendszer lassúságért, leállásáért a Kiíró nem vállal felelősséget. A határidő után beérkezett, illetve hiányos, a kiírásnak nem megfelelő pályázatokat nem áll módunkban figyelembe venni a pályázatok elbírálásakor. A benyújtást követően hiánypótlásra nincs lehetőség.Amennyiben kérdésed merülne fel a pályázattal kapcsolatban, keresd Farkas Boglárkát a boglarka.farkas(kukac)habitat.hu címen!

    DÍJAK

    A pályázatban összesen négy képet, illetve sorozatot díjazunk.

    1. helyezett: 50 000 forint értékű vásárlási utalvány
    2. helyezett: 30 000 forint értékű vásárlási utalvány
    3. helyezett: 20 000 forint értékű vásárlási utalvány

    A PHOO Magazin szakmai különdíjat ajánl fel, aminek keretében a nyertes egy fotográfiai hétvégét tölthet el, belekóstolva a street-fotózás vagy a drón-fotózás világába.

    ZSŰRI

    A zsűri a Habitat for Humanity dolgozóiból és Sebestyén László fotóművészből (a Phoo.hu kortárs fotográfiai magazin alapító főszerkesztője) áll majd. Az első körös minőségi és technikai szelektálást a Habitat munkatársai végzik, a Phoo elé a folyamatosan szelektált képek kerülnek. A Phoo a saját válogatását bizonyos időközönként saját oldalain is közzé teszi. A legjobb 25 kép képezi a kiállítási anyagot, ezekből kerül ki az első három helyezett. A kiválasztási folyamat a pályázási időszakkal párhuzamosan, 2018. szeptember 10-ig tart. A nyerteseket a szervezők elektronikus úton értesítik ki. A kiválasztott képek az idei év őszén, októberben kerülnek kiállításra egy ünnepélyes díjátadó és kiállításmegnyitó keretében.

    További részletek és jelentkezés: Habitat for Humanity Magyarország

  • Budapesten álom a családiházépítés

    A fővárosban a társasházak, lakóparkok, városias beépítésű épületek jellemezőek, itt a családi házak az új építésű lakásoknak mindössze negyedét adják. Az arány évek óta hasonló, függetlenül attól, hogy összességében több lakás épül Budapesten - tavaly összesen 2.761 - de ebből csupán 731 volt családi ház.

    Az OTP Ingatlanpont információi szerint Budapesten évente pár ezer családi házat adnak el – új építésűt és használtat egyaránt –, ami azonban az összes lakóingatlan forgalmának 10 százalékát se éri el. „A legélénkebb családi ház forgalom a pesti oldal külső részein, valamint a II. és III. kerületben tapasztalható. Itt kerületenként nagyjából 100 és 400 közötti ház talál új tulajdonosra évente” – nyilatkozta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Mivel a családi ház kedvelt lakhatási forma, sokan vágnának bele az építkezésbe. „A családi házas építkezési kedvnek a fővárosban a rendelkezésre álló telkek véges száma és azok ára szab határt” – tette hozzá Valkó Dávid.

    Az új építkezések számára a legvonzóbb és így a leginkább bővülő családi házas területnek 2016-ban (frissebb adatok a KSH-tól még nem állnak rendelkezésre) a délkelet-pesti periférián a XVI., XVII., XVIII. kerület bizonyult, a budai oldalon pedig a XXII. kerület. Ezekben a kerületekben évente 100-200 új ház épül. A pesti peremkerületekben a négyzetméterenkénti telekár 20-30 ezer forinttól indul és felmegy egészen 50 ezer forintig. A III. kerületben a négyzetméterenkénti telekár már 80-100 ezer forint között alakul. Óbudán közel 50 családi ház épült 2016-ban, de az ugyancsak kedvelt Zuglóban alig épült új családi ház, mert a szabad telkeket felvásárolták a vállalkozók, és kisebb társasházakat húznak fe rájuk, mely Budapest-szerte tapasztalható jelenség.

    A főváros egyik legdrágább kerületében, a II.-ban a telekárak felszöknek akár 300 ezer forint fölé is – nem véletlen, hogy itt mindössze 5 új családi ház építését regisztrálták 2016-ban. Az új építkezéseknél a telekárakon kívül meghatározó szempont az építési költség. Az Építőipari Költségbecslési Segédlet 2018-as kiadása alapján egy átlagos minőségű családi ház kulcsrakész kivitelezési költsége négyzetméterenként 360 ezer forint, melyből kisebb igényszinttel maximum 5-10 százalék faragható le.

    Forrás: OTP Ingatlanpont

  • A jövő és a jelen példaértékű szociális lakásai

    A lakáshiány problémájával szembesülve a városok világszerte keresik a megoldásokat: évtizedek óta a felszínen van egy olyan beépítési modell, amely anélkül növeli a lakóegységek számát, hogy rontana az életminőségen, ez pedig a kis magasságú épületekből létrehozott sűrű beépítés.

    Ez az urbánus és a szuburbánus fejlesztési modellek legjobb elemeit igyekszik ötvözni: a tömegközlekedési lehetőségek sokaságát, a városi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mértéktartó léptéket, nyitott köztereket és személyre szabott lakásokat. Hozzájárul a város terjeszkedésének visszafogásához és a városi környezetben korlátozott mértékben rendelkezésre álló terek hatékonyabb kihasználásához, úgy, hogy mindeközben megtartja a kialakult városszövetet és gyalogos közlekedési útvonalakat.

    athis mons i szocialis lakasok fro

    A Lechner Tudásközpont cikke hét projektet mutat be Jack Hanly az Architizeren nemrég megjelent The Future of Social Housing: 7 Low-Rise, High-Density Developments című írása alapján. A projektek jó példák arra, hogy miként lehet a lakáshiány problémáját enyhíteni, valamint a korábban elhanyagolt közösségeket magasabb színvonalra emelni. Amszterdam volt ipari kikötőjétől London előkelő utcáin át mutatják be ezek az innovatív szociális lakónegyedek, hogy milyen nagyszerű lehetőségeket kínál az alacsony, sűrű beépítés a jövő városfejlesztése számára.

    A projekteket bemutatja, sok fotóval a Lechner Tudásközpont cikke, amelyet Tábi Emőke fordított: KIS MAGASSÁG – NAGY BEÉPÍTÉSI SŰRŰSÉG: A JÖVŐ SZOCIÁLIS LAKÁSAI

    Így csinálják jól Bécsben

    A bécsi szociálislakás-helyzet sok város számára lehet irigylésre méltó. Bécs 1,7 millió lakosának jelenleg kétharmada él szociális bérlakásban vagy részesül valamilyen más lakhatási támogatásban. Ez az elképesztő adat is egészen biztosan hozzájárult ahhoz, hogy első európai városként az osztrák főváros lett 2018-ban a világ legélhetőbb városa - írja riportjában a 24.hu.

     Nagyon régi, százéves hagyománya van a szociális alapú, egyenlősítő lakáspolitikának a főleg baloldaliak vezette városban. Az írás felidézi a múltat, amely magyarázatot ad a jelen hozzáállására is. A bécsi önkormányzat ugyanis nem eladja a lakásait, mint például Budapest, hanem lakásokat vásárol és épít.

    Évente 577 millió eurót költ a város a lakhatás támogatására. Ebből 467 millió megy új lakások építésére, felújításra és 110 millió kerül a bérlőkhöz valamilyen támogatás formájában - ismerteti a számunkra hihetetlen adatokat a Wohnberatung Wien két munkatársa.

    A bécsi modell szerint egyrészt támogatják a bérlők olcsó lakhatását, másrészt az önkormányzat építkezéseket is támogat, amiért cserébe lakásokat kap, amelyeket így olcsón bérbe adhat.

    Ennek a lakhatásra elköltött hatalmas összegnek a fedezete a lakók által befizetett bérleti díj, illetve az építkezések után fizetett helyi adó. Azaz a drága rendszer lényegében önmagát tartja fent.

    Mindeközben szociális bérlakásokról, illetve támogatott lakásokról beszélünk, amelyek jóval olcsóbbak, mint a piacon kiadottak. A bérlőket persze megszűrik: legalább öt évet Bécsben kell lakni, osztrák vagy EU-s állampolgárnak kell lenni, vagy osztrák tartózkodási engedélyt kell birtokolni, és egy bizonyos bérplafonnál nem szabad többet keresni. Ezeken túl előnyt élveznek a 30 éven aluliak, a 65 éven felüliek, a valamilyen okból nehéz élethelyzetben lévők, és azok, akiknek rossz az egészségi állapotuk. Ezek alapján áll össze egy várólista. 

    A bérleti díj pedig budapesti mércével is elfogadható: egy háromszobás lakás a metróhoz és a Dunához egyaránt közeli Goethehofban havonta körülbelül 500 euróba (160 ezer forintba) kerül mindennel együtt.

    Ami pedig a lakások minőségét illeti, teljesen felújított, jó minőségű lakásokról van szó. 

    Forrás és a cikk további részletei: 24.hu

  • Újabb önkormányzati bérházat adtak át a XIII. kerületben

    Dr. Tóth József polgármester – aki az átadóünnepség végén jelképesen átadta az egyik bérlőcsaládnak új lakásuk kulcsát – azt is mondta: „Nem ez az első, nem is az utolsó önkormányzati beruházás a kerületben, hiszen 2033-ig megvan az elképzelésünk, milyen irányba fejlesszük tovább a XIII. kerületet, amely magas életminőséget biztosító, fenntartható és visszafordíthatatlan fejlődési pályára került.” Hozzátette: az önkormányzat elkötelezett a korszerű és környezetbarát energetikai megoldások mellett.

    A XIII. Kerületi Önkormányzat 2002 óta eddig 599 lakást épített 30 ezer négyzetméter lakófelületen összesen 10 milliárd forint önkormányzati ráfordítással. A lépcsőzetes lakáshoz jutás elvét alkalmazva a XIII. Kerületi Önkormányzat mintegy 1000 családnak tette lehetővé idáig, hogy jobb életkörülmények között lakhassanak.

    Kartács2

    A XIII. Kerületi Önkormányzat bérlakás-építési programjának keretében épült föl a Kartács utca 14. szám alatti ötemeletes lakóház, amely száz százalékban önkormányzati tulajdonú. A 23 lakás jellemzően egy- és kétszobás. Minimális alapterületük minden esetben meghaladja a 35 négyzetmétert: átlagos alapterületük 40-50 négyzetméter. Minden lakásban van külön konyha- és étkezőhelyiség. Az első emeleten 2 lakást mozgáskorlátozottak részére alakítottak ki. Az épület teljesen akadálymentesített, a lépcsőházi lifttel a pince és az ötödik emelet között lehet közlekedni. A pinceszinten, a mélygarázsban, illetve a földszinten – a lakásszámnak megfelelően – 23 gépkocsi-beálló van.

    Dr. Tóth József, a XIII. kerület polgármestere a Kartács utcai új, rendkívül modern és környezetbarát lakóépület átadásakor kiemelte: az önkormányzatnak már 2033-ig megvan az elképzelése a további fejlesztésekről. A Kartács utcai beruházás a Lendületben a XIII. kerület elnevezésű önkormányzati program lakásgazdálkodási koncepciójának része. „Kell mindig egy koncepció, de bátorság is a tervezéshez és a megvalósításhoz, s persze kell a szándék, az önkormányzati tulajdonú telek, a szakértői vélemény, és nyilván a bonyolító és építő cég, amelyek ugyancsak magas színvonalon végzik a munkájukat” – fűzte hozzá Tóth József polgármester, aki az átadóünnepség végén jelképesen átnyújtotta az egyik kisgyerekes bérlőcsaládnak új lakásuk kulcsát.

    XXI. századi megoldások

    A XIII. Kerületi Önkormányzat elkötelezett a korszerű és környezetbarát energetikai megoldások mellett. A Kartács utcai új lakóépület energiafelhasználása az átlagos, új építésű épületekhez képest is kedvező az energetikai szempontból környezetbarát kivitelezés miatt. (A lakások közül 2 A+, 21 A++ minősítésű.) Az épület megfelel a passzívház kritériumainak. Fűtése levegő-víz hőszivattyús rendszerrel, a melegvíz-ellátása központi kondenzációs gázkazánnal működik, amely indokolt esetben a fűtésre is rásegít. A fűtővíz alacsony hőmérsékletű, ezért a hőleadás mennyezet- és padlófűtésen keresztül történik, amit termosztátokkal lehet szabályozni az igényeknek megfelelően. A lakásoknak egyedi a szellőző berendezésük; a friss levegő befújásával és a használt elszívásával a friss levegő állandóan biztosított a lakásokban.

    Minden lakás közműfogyasztása egyedi méréssel történik. Az épületben épületfelügyeleti (távriasztással) és épületautomatikai rendszer működik.

    Az udvar teljesen parkosított, játszótérrel – homokozó, rugós játékok, játszóvár, asztalitenisz asztal – felszerelt. A területen több fát, bokrot és lágyszárú növényt ültettek, a tetőteraszokra dézsás növények kerültek. Az udvaron egy 30 m magas nyárfát is sikerült megóvni a kivitelezés során.

    Kartács3

    Az építkezés a Kartács utca – Csata utca – Gömb utca – Üteg utca által határolt tömb közbenső telkén 2016 novemberében kezdődött és 2018 április közepéig tartott. Ennek során 3100 köbméter földet mozgattak meg, 1630 köbméter (közel 3800 tonna) betont, 180 tonna betonacélt és 1200 km cölöpöt használtak fel. A kivitelezést közbeszerzési eljárás keretében az FK-RASZTER Zrt. végezte. Az építés költsége 961 millió forint volt.

    Az önkormányzat pályázatot írt ki az új ház lakásaira. A lakóépületben 2 akadálymentesített lakást hirdettek meg, továbbá 4 lakást fecskeházi hasznosítási konstrukcióban.

    Egyedülálló bérlakásprogram a XIII. kerületben

    A XIII. Kerületi Önkormányzat 2002-ben indította bérlakásprogramját. Azóta 599 lakást épített. A lépcsőzetes lakáshoz jutás elvét alkalmazva az önkormányzat mintegy 1000 családnak tette lehetővé idáig, hogy jobb életkörülmények között lakhassanak.

    Az önkormányzat 2014-ben építette az első magyar, minősített, százlakásos passzívházat. A legnagyobb nemzetközi ingatlanszövetség, a FIABCI Nívódíjával világszínvonalúnak ismerte el ezt a beruházást. A környezettudatos technológiájú vállalkozás máig úttörőnek számít a budapesti és a magyar lakáspiacon is.

    Forrás és további fotók: XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.

  • Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben

    Országosan tízezer lakosra 3,5 új építésű lakás jutott 2018 I. három hónapjában a KSH Fókuszban a megyék című kiadvány szerint. A mutató értéke Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (15,5), az országos átlag 4,4-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Pest, Csongrád, Vas és Somogy megyéket is. A lakásépítések intenzitása Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyékben volt a legalacsonyabb (egyaránt 0,2).

    Valamennyi településtípus esetében nőttek a lakásberuházások; a fővárosban háromszorosára, a megyei jogú városokban 38, a többi városban 49, a községekben 69%-kal emelkedett a használatbavételek száma. 12 megyében több, 7 megyében kevesebb új lakás épült, mint az előző év azonos időszakában. A legdinamikusabb (3,5–2,2-szeres) bővülés Budapest mellett Csongrád, Pest és Somogy megyéket jellemezte.

    Továbbra is vannak megyék, amelyeket szinte érintetlenül hagyott a lakásépítési láz: Heves, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna és Nógrád megyékben 20-nél kevesebb lakás épült az idei I. negyedévben.

    2018 Q1 megyei lakásépítések

    Az épített lakások átlagos alapterülete 99 m²-t tett ki, ami 6 m²-rel kevesebb volt, mint az előző év azonos időszakában. A legkisebb átlagos alapterületű lakásokat Csongrád és Győr-Moson-Sopron, a legnagyobbakat Nógrád és Fejér megyékben vették használatba.

    A 2018 I. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 9850 új lakás építése kezdődhetett el, 3,4%-kal több, mint 2017 azonos időszakában. Az építendő lakások száma a városokban emelkedett, Budapesten és a községekben csökkent. Az ország 7 megyéjében nőtt az építési kedv, legjelentősebben Csongrád és Somogy megyékben.

    2018 Q1 megyei engedélyek

  • Új funkciókkal bővül az e-napló

    A fejlesztések eredményei a tervek szerint ősszel lesznek majd elérhetők, a kezdeti tesztidőszakban egy szűk csoport, nagyjából 5-10 fő számára, akik között építtető, műszaki ellenőr és kivitelező is lesz. Az általuk megfogalmazott javaslatok rendszerbe illesztését követően válik majd az összes felhasználó számára elérhetővé a három új funkció.

    A felhasználói élmény javítása érdekében tett lépések a szeptemberi frissítések után is folytatódnak, 2018 év végéig további új funkciókkal bővül majd az e-napló. Az építésügy adminisztratív folyamatainak teljes digitalizálása során egy olyan rendszerré bővül, amely az új nevéhez is híven – ÉKTR, vagyis Építőipari Kivitelezést Támogató Rendszer – biztosítja az építkezések teljes körű elektronikus nyomon követését.

    További részletek a Lechner Tudásközpont cikkében.

  • Több felépült lakás, mérséklődő építési kedv

    2018 I. félévében az előző év azonos időszakához képest:

    • 30%-kal több lakás épült. Budapesten és a községekben a növekedés ennél nagyobb, mintegy másfélszeres volt.
    • A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    • Az új épületben használatba vett lakások 54%-a családi házban, 36%-a többlakásos épületekben, 6,2%-a lakóparkokban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5 m2-rel 101 m2-re nőtt.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 8,9%-kal 18 066-ra csökkent. Az építendő lakások száma Budapesten 27, a megyei jogú városokban és a községekben 3,5%-kal csökkent, csak a többi városban emelkedett (17%-kal). Az építtetők az esetek 42%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,1%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben 84%-ot ért el.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 1,8%-kal kevesebb, összesen 6717 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2033, ami 16%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    KSH tbl

    A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a lakáspiac fellendülése a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) sikerét is mutatja. 2018 júniusával bezárólag összesen 81 ezer háztartás kérelmét fogadták be a bankok, 232 milliárd forint értékben, ami az éves hazai GDP 0,5 százalékát meghaladó összeg.

    Forrás: KSH, Pénzügyminisztérium

  • Kedvező lakásépítési adatok – bizonytalan jövőképpel

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület véleménye szerint a lakásépítés fontos pillére az építőiparnak, és megerősítése alapfeltétele az ágazat tartós stabilitásának. Ehhez hosszú távú előrelátásra és kiszámíthatóságra van szükség mind a családok, mind az ágazat számára.

    A lakásépítések élénkülése elengedhetetlen a hazai lakásállomány minőségi megújításához is. Még a jelenlegi lakásépítési számok is csak a lakásállomány 400 évente történő megújulásához elegendőek. 

    TLE tbl2

    A három legfontosabb makrogazdasági faktor, amelyre a kiszámíthatóság megteremtéshez fókuszálni kell: a szakképzés reformja, a munkavállalói mobilitás elősegítése és a demográfia kérdése.

    Elengedhetetlen, és sürgős intézkedést kíván az építőipari kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása, mivel a munkaerőhiány már a lakásépítések korlátja. Ez nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

    A szakemberhiány hosszú távú megoldásának kulcsa – a béremelés mellett – a hatékonyság javítása, az építőipari szakmák presztízsének növelése, az oktatás színvonalának emelése, a munkakörülmények javítása, valamint mobilitási célú állami és önkormányzati bérlakások építése.

    Csak egy kiszámítható, korszerű ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is.

    Központi program szükséges a vidék népességmegtartó képességének növelésére – ehhez a munkahelyteremtés mellett a lakhatási körülmények javítása is fontos. A családok gyermekvállalási kedve is alapvetően függ ezektől a tényezőktől.

    A leromlott, gazdaságosan nem helyreállítható és korszerűsítheti ingatlanok esetében a lehetséges megoldás a helyettesítő új építés, amit az új építéssel egyenértékűen kellene támogatni. Ehhez az egyik eszköz lehet a kormány által múlt héten bejelentett csokemelés a kistelepülésen építkezők számára, amennyiben munkahelyteremtési programmal és mobilitást segítő támogatással egészül ki.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület továbbra is kiáll amellett, hogy az építőipari fellendülés szinten tartásának, valamint az otthonteremtési feladatok kiegyensúlyozott kezelésének elengedhetetlen feltétele, hogy megszülessen egy hosszú távra előretekintő, koherens kormányzati lakásprogram és egy azzal összhangban álló építésstratégia. Emellett szükség van egy felelős kormányzati szereplőre, aki átfogja és koordinálja e program megvalósítását.

    A KSH szerint 2018 I. félévében az előző év azonos időszakához képest:
    • 30%-kal több lakás épült. Budapesten és a községekben a növekedés ennél nagyobb, mintegy másfélszeres volt.
    • A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    • Az új épületben használatba vett lakások 54%-a családi házban, 36%-a többlakásos épületekben, 6,2%-a lakóparkokban található.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5 m2-rel 101 m2-re nőtt.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 8,9%-kal 18 066-ra csökkent. Az építendő lakások száma Budapesten 27, a megyei jogú városokban és a községekben 3,5%-kal csökkent, csak a többi városban emelkedett (17%-kal). Az építtetők az esetek 42%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,1%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben 84%-ot ért el.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 1,8%-kal kevesebb, összesen 6717 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2033, ami 16%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    Részletes elemzésünket a letölthető fájlban olvashatja.

  • Már nincs idő nagy projekteket indítani a kedvezményes áfa lejártáig

    A kivitelezés időbeli elhúzódása miatt, a 2016-tól megélénkülő keresletre a kínálat késve tud reagálni, így a hivatalos lakásátadási statisztikákban csak idén és jövőre lesz látványos növekedés. Idén közel 9 ezer társasházi lakás átadásával számol az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe, ami több mint kétszerese a tavalyi mennyiségnek, 2019-re pedig, további bő 30 százalékos növekedéssel, már most 12,1 ezer megépülő lakást tartalmaz az adatbázis. A többi fő piaci mutatóhoz hasonlóan a megépülő lakásszámban is a XIII., a XI. és a IX. kerület hármasa áll az élen. Egymagában, a XIII. kerületben idén és jövőre átadni tervezett közel hatezer új lakás a fővárosi volumen 28 százalékát adja.
    A lakásátadásoknak kisebb része valósul csak meg időre, a projektek többsége már most több negyedévet csúszik az eredeti tervekhez képest, melynek legfőbb oka az építőipari kapacitáshiány.

    A tavalyi évhez hasonlóan, idén az első félévben is 15-20, már hirdetett beruházás állt le végül. Van köztük olyan projekt is, ahol a lakások nagy részére már előszerződést is kötött a beruházó, de nem látja biztosítottnak, hogy a vállalt 2019 végi határidőig meg tudja építeni a házat - számol be Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

    A kedvezményes áfakulcs 2019 utáni esetleges kivezetése arra kényszeríti a beruházókat, hogy tegyenek meg mindent a mihamarabbi átadás, illetve az eladások felpörgetése érdekében. Ha azonban a kereslet nem kezd el nagy mértékben csökkenni, nem várható, hogy az következő másfél éves hajrában nagy árengedményekre kényszerülnek a beruházók.

    Új projekt indítására már nincs idejük a cégeknek, ha még a kedvezményes áfával szeretnének kalkulálni. A kínálat viszont gyorsan elfogyhat, az OTP adatbázisa szerint az azonnal költözhető új lakásból mindössze 170 van a fővárosban. Emellett további 5,2 ezer építés alatt álló lakást, és bő kétezer építési engedéllyel rendelkező, de még nem épülő ingatlant kínálnak jelenleg. Ez az alig 7,5 ezer lakás, a mostani értékesítési ütemet figyelembe véve, jövő nyárra elfogyhat.

    A mintegy 20 ezer, jelenleg is előkészítési, valamint engedélyeztetési fázisban lévő új lakás tervei egyelőre fiókban maradhatnak, illetve sok, hosszú távú piaci jelenlétre berendezkedő cégnél indulhat el a koncepciók újratervezése. Bár van néhány olyan beruházás, amit már most 2020-as, sőt 2021-es átadással hirdetnek, kérdéses, hogy hány cég hajlandó a nettó ár csökkentésére, hogy fenntartsa a vásárlók érdeklődését. Ennek fényében kijelenthető, hogy 2021-től látványosan csökkenhet az átadott lakások száma, így erőteljes piaci átrendeződés is indulhat.

    Forrás: Portfolio

  • A kormány nem tervezi a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítását

    "Nem tervezünk hosszabbítást, 2019. december 31-ig van ez az adókedvezmény... Arra bíztatok mindenkit, hogy aki tudja, eddig az időpontig vegye igénybe ezt az adókedvezményt!" - fogalmazott a pénzügyminiszter.

    2016 eleje óta új lakást vásárlásakor a vevőnek 27%-os áfa helyett csak 5%-ot kell fizetnie, 2019 végével azonban meg fog szűnni ez a kedvezmény.

    A miniszter szavaiból egyértelműen kiderült, hogy kormány számára a a legfontosabb a demográfiai szempont, a családok otthonteremtésének támogatása. Kitért arra, hogy Budapesten az eladott új lakások 10%-át külföldiek veszik meg, másfelől pedig ingatlanbefektetők célpontja lett ez a kedvezmény, vagyis második, vagy harmadik lakásukat vásárlóké, ami nem volt célja a kormánynak. - Mi ezt nem kívánjuk támogatni. Alapvetően az volt a cél, hogy a népességfogyás lassuljon, forduljon meg, demográfiai változás legyen, amit a lakások építésével kössünk össze. - hangsúlyozta Varga Mihály.

    Ezzel együtt megerősítette, hogy a CSOK marad, 2019 első felében pedig felülvizsgálatra kerül a rendszer, és még az is lehet, hogy tovább bővítik. Esetleg úgy, hogy az új építést is támogassa.

    Ugyancsak a lakásépítésekkel kapcsolatban szólt arról a miniszter, hogy a magyar építőipar nem rendelkezik elegendő kapacitással arra, hogy végrehajtsa a fejlesztéseket. Szerinte a jelenségre az építőipari szereplők nem az elvárt bővítéssel, hanem áremeléssel reagáltak.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) véleménye szerint a lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    A TLE fontosnak tartja a jelenlegi pozitív trend fenntartását, megerősítését, és ezzel együtt a lakásépítések számának hosszú távú stabilitását.

    Ehhez olyan stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el az elkövetkezendő években, és évtizedes távlatban e körül stabilizálódjon.

    A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósításának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    Forrás: Portfolio, hvg.hu, 

  • Érdemes már most a közel nullára szigetelni

    A javulás egyrészt energiatudatosságunk erősödésének, másrészt az év elején életbe lépett TNM rendeletnek köszönhető. Ez nemcsak a családok pénztárcáját kíméli, hiszen fűtési költségeik akár 50%-kal is csökkenhetnek, de egyes országrészekben akár 5-6 millió forinttal is növelheti az ingatlanok árát. A Knauf Insulation szakemberei szerint azonban már most érdemes előre tekinteni és jobb minőségű szigetelőanyagot választani, mert az Unióban 2019-től tovább szigorodnak az épület energiahatékonysági előírások.

    Ma már energiahatékony családi házak épülnek

    A KSH szerint az idén 7%-kal több, összesen 10.078 családi ház épül, miközben ennek többszörösét, mintegy 25-30 ezer otthont újítanak fel tulajdonosaik. Ezeknek az ingatlanoknak már meg kell felelniük a 2018. január 1-től hatályos, épületszerkezeti elemek hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó szabályozásnak.

    A rendelkezés értelmében az épülethomlokzatok hőátbocsátási tényezője (U-érték) nem lehet nagyobb, mint 0,24 W/m2, ami a korábbinál jellemzően vastagabb, falszerkezettől függően 10-15 cm-es homlokzati hőszigetelő rendszer (ETICS) alkalmazásával érhető el.

    Európai összehasonlításban is egyre energiahatékonyabbak az otthonaink

    A szabályozás eredményeként az új építésű magyar családi házak tulajdonosainak immár energiahatékonyabb és jobban szigetelt falszerkezeteket kell építeni, mint például a lengyel és a horvát (U=0,30), a szlovén (U=0,28), a cseh (U=0,25) vagy akár az osztrák (U=0,35), illetve a német (U=0,28) családi házak építtetőinek. Ezzel együtt a most épülő magyar családi házak energiahatékonysága még jócskán elmarad a svéd (U=0,18), finn és norvég (U=0,18), vagy akár a szlovák (U=0,22) otthonok energiahatékonyságától.

    „Egy napjainkban átadott, megfelelően szigetelt családi ház fűtési célú energiafelhasználása már akár 40-50%-kal is kisebb lehet, mint egy hasonló, de nem szigetelt otthoné” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „A szigetelés emellett a ház értékét is növeli. A Knauf Insulation korábbi felmérése szerint egy professzionális hőszigetelési rendszerrel ellátott családi ház minimum 10%-kal, de az ország egyes területein akár 6 millió Forinttal is magasabb áron értékesíthető, mint egy nem szigetelt ingatlan” – tette hozzá a szakember.

    2020 után még fontosabb lesz a szigetelés

    Épületeink energiahatékonyságának javulása örvendetes tény, de ezzel még korántsem lehetünk elégedettek, hiszen az Unió végső célja az, hogy az új épületek nulla, vagy közel nulla energiaigényű épületek legyenek, vagyis fűtésükhöz ne kelljen primer energiát használni.

    Ebbe az irányba mutat az is, hogy az Európai Unió éppen a napokban szigorított a 2016-ban elfogadott a közös, uniós energiamegtakarítási célon. E szerint 2030-ra, a tagállamoknak uniós szinten immár nem 30%-os, hanem 32,5%-os energiamegtakarást kell elérniük, amely csak úgy lehetséges, hogy az összes energiafelhasználás 40%-áért felelős épületek fűtési célú energiafelhasználását drasztikusan, 10-12 éven belül szinte nullára csökkentjük.

    Már szinte minden EU tagállam rendelkezik nemzeti tervvel a nulla és közel nulla energiaigény- szint eléréséhez szükséges építési szabályok bevezetésére, számos tagország pedig már be is vezette az Unió Épület Energiahatékonysági Irányelvének erre vonatkozó ajánlásait.

    Az irányelv szerint, ezekben az országokban 2018. december 31. után már csak közel nulla energiaigényű középületek építhetőek, 2020. december 31. után pedig minden átadott épületnek teljesítenie kell ezt az energiahatékonysági szintet.

    Ez, a korszerű nyílászárók és gépészet, valamint a megújuló energiaforrások – napelem, napkollektor, hőszivattyú – használata mellett, a Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint, a jelenleginél is jobb minőségű, a falazattól függően 25-30-35 cm vastagságú homlokzati szigetelőanyagok alkalmazásával lesz elérhető, vagyis a szigetelés szerepe a következő években és évtizedekben még jobban felértékelődik majd.

    Forrás: Knauf Insulation Kft.

  • A pénzügyminiszter szerint elég jövőre foglalkozni a lakásáfával

    A kedvezményes áfakulcs ugyanis 2019. december végéig van érvényben. Elhamarkodott lenne erről már most dönteni. Közben figyeljük a lakásépítések piacát, egyelőre azt látjuk, hogy az építőipar kapacitással nem bírja a megkezdett építkezéseket. Az uniós kötelezettségek miatt ősszel úgyis kell technikailag adótörvényekhez nyúlni, ezért ráérünk ezzel 2019 őszén foglalkozni - magyarázta a miniszter.

    A hazai lakásépítések szempontjából kulcskérdés, hogy az egyébként jelenlegi szabályok szerint 2019. december 31-ig élő új lakásokat terhelő 5 százalékos áfakulcs sorsa miként alakul. A piac ugyanis erősen hosszabbítást vár - a fix dátum ellenére- ami jelentősen fokozza a bizonytalanságot. Az biztos, hogy az építési hullám az áfacsökkentéssel indult be, és enélkül csak jóval lassabban érkeztek volna meg az új lakások a piacra, de a hirtelen drasztikus áfakulcs változás talán a kelleténél egy kicsit nagyobb hirtelenséggel pörgette fel az építéseket. A piaci kilátásokat nézve szintén biztosra vehető az is, hogy nagyon sok lakás átadása tolódhat át 2020-ra az építéseket jellemző jelentős csúszások miatt, ami tovább növeli az egész piacot jellemző bizonytalanságot. Bár a szabályozás jelenleg egyértelmű a határidőt illetően, a piac azonban bízik a hosszabbításban.

    TLE-vélemény: 

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) fontosnak tartja a jelenlegi pozitív trend fenntartását, megerősítését, és ezzel együtt a lakásépítések számának hosszú távú stabilitását.

    Ehhez olyan stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el az elkövetkezendő években, és évtizedes távlatban e körül stabilizálódjon.

    A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósításának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    A jelenlegi 5%-os újlakás-áfa újbóli 27%-ra emelkedése 2020-tól a lakásprojektek befagyasztását hozná maga után. Az áfaemelésből következő árrobbanást biztosan nem bírja el a fizetőképes kereslet, a beruházások csökkenő jövedelmezősége pedig ismét visszavetné a lakásépítéseket. A további beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése.

    A 2016-2017-ben megindult kedvező folyamatok folytatódásához feltétlenül szükséges lenne az 5%-os áfakulcs fenntartásának szándékának kinyilvánítása a kormány részéről. Mivel egy nagyobb beruházási projekt átfutási ideje legalább 1,5 év, ahhoz, hogy ne torpanjon meg a lakásépítések üteme, sürgető, hogy mielőbb tájékoztatást kapjon az ágazat a 2020-ban életbe lépő szabályozási környezetről.

    A TLE ezért – számos szakmai szervezettel együtt - javasolja, hogy a lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon kormányzati szándéknyilatkozatot.

    Hírforrás: Portfolio

  • 1,5 millió bérlakást épít a német kormány

    "Borzasztóan nagy szükség van új lakásokra, ezért a kormány átfogó offenzívát indít" - mondta videóüzenetében a kancellár, aki szerint Németország egyik legégetőbb problémája a megfizethető lakhatás.

    Nem véletlenül aggasztja a német döntéshozókat a lakhatási helyzet kérdése. Berlinben 2009 óta mintegy 60%-kal emelkedtek az albérletárak, mivel az ingatlanpiaci kínálat nem tudott lépést tartani a városba települők tömegével. A probléma természetesen nem csak Berlint érinti: egész Németországban - főként a nagyvárosokban - jelentősen emelkedtek a lakásárak az utóbbi években.

    A lakásárak mellett természetesen az albérletárak is elszabadultak, amit Berlinben például eddig az albérletárak maximálásával igyekeztek kezelni. Az új állami bérlakások építése az albérletárak emelkedését is enyhítheti majd.

    Forrás: Index, Portfolio

  • Részletes lakáspiaci elemzés az MNB-től

    5 lakásvásárlás célja

    Forrás: Duna House

    Keresletet alakító tényezők

    Az elhalasztott tranzakciók megjelenése 2014-ben elsőként a használt lakások piacán indított el fellendülést, ami a válság alatt lecsökkent lakásépítésekből eredően minimális nagyságú új kínálatnak volt köszönhető. Az élénkülés kezdetén a tehetősebb, megtakarításokkal rendelkező réteg kezdett elsőként vásárolni, jellemzően hitel igénybevétele nélkül, de az idő előrehaladtával fokozatosan nőtt és jelenleg is nő a hitelfelvétellel vásárlók aránya: a piaci szereplők 30-40 százalék körüli szintre becsülték a hitel igénybevétele mellett vásárlók jelenlegi arányát a közelmúltban.

    34 hitelcélok

    Forrás: MNB

    A fellendülés kezdetén elsőként a legjobb helyszíneken (többnyire a fővárosban) jelentek meg a befektetők, majd az árak emelkedésének és a hozamok zsugorodásának hatására fordultak a másodlagos helyszínek (ipari- és egyetemvárosok) felé. Éppen ezért némi fáziskésés érzékelhető a befektetési szempontból elsődleges és másodlagos helyszínek fellendülése között. A befektetési céllal vásárolt lakások legtöbb esetben a bérleti piac kínálati oldalát bővítik, aminek mobilitási és turisztikai jelentősége is van.

    A lakáspiacot szabályozó intézkedések kapcsán a szakemberek véleménye legtöbb esetben az volt, hogy a 2016-ban módosított Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) hatása a keresletre inkább finomhangoló jellegű volt, az érdeklődések számát jelentősen megemelte ugyan, de a megvalósult tranzakciók aránya viszonylag alacsony maradt. Egyesek szerint a CSOK hatása a családiház építésére alkalmas telkek áremelkedésében csapódott le. A szintén 2016 elejétől bevezetett, új lakások értékesítésére vonatkozó, kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs a 2019 végéig tartó ideiglenes jellege miatt előrehozott keresletet generált. A kedvezmény bevezetésének azonban nem volt érzékelhető árcsökkentő hatása a társasházi lakások esetén, mivel időközben igen nagymértékű áremelkedés történt.

    16 városi lakásárak

    Forrás: MNB

    21 négyzetméterárak településtípusonként

    Forrás: VAN, MNB

    box1 1 lakásárindex

    Forrás: Lakáspiaci közvetítői adatbázis, MNB számítások

    A lakáspiac kínálati oldala

    A lakásfejlesztési piac erőteljes fellendülése 2016-tól változást hozott a fejlesztő cégek összetételében, a szektor a megkérdezettek elmondása szerint három csoportra sorolható:
    • a nagyobb, válság alatt is fejlesztő cégek
    • a nagyobb, de a válság alatt ideiglenesen szünetelők
    • a kisebb, úgynevezett nem szakmai fejlesztők, akik más tevékenységi területekről áttérve a gyors profitszerzés reményében léptek piacra

    Jelenleg utóbbi csoport adja a fejlesztések 50 százalékát, és a megkérdezettek elmondása szerint e cégek fejlesztései minőségbeli és teljesítési kockázatokat hordoznak magukban. Előretekintve a megkérdezett piaci szereplők szerint 2018 csúcsév lehet az átadásokat tekintve, kizárólag Budapesten mintegy 8 ezer új lakást terveznek átadni. Ugyanakkor a kiadott építési engedélyek száma már 2019-től csökkenhet, aminek következtében szűkülő kínálattal szembesülhetünk.

    24 engedélyek lakások tepeüléstípusonként

    Forrás: KSH

    Mindennek nagy részben az új lakások áfakulcsa körüli bizonytalanság és a munkaerő- és kapacitáshiány az oka. A lakásállomány megújulása összességében alacsony ütemben zajlik, így van még potenciál a lakáspiacban, de a kínálati oldal alkalmazkodását három főbb súrlódás is akadályozza:
    • az új lakások kedvezményes áfakulcsával kapcsolatos bizonytalanság
    • az építőiparban jelen lévő munkaerőhiány
    • az állami beruházások és kereskedelmi ingatlanfejlesztések kapacitáselszívó hatása

    11 költségek lakásárak

    Forrás: KSH

    Az új lakások 5 százalékos, kedvezményes áfakulcsának bevezetését alapvetően kedvező intézkedésnek ítélték a szakértők, elmondásuk szerint azonban túl meredeken nőtt az új lakásfejlesztések száma 2016-ban, egy kiegyensúlyozottabb növekedés jobb lett volna.

    A piac súrlódásmentes működését akadályozó tényezők közül az áfa kapcsán kialakult bizonytalanságot emelték ki fő tényezőként. Bár a jelenleg hatályos szabályozás csak ideiglenes jelleggel, 2019. év végéig biztosítja a kedvezményes adókulcs alkalmazásának lehetőségét, a piaci szereplők a kedvezményes kulcs meglétét kedvezőnek ítélték meg, és a kedvezményes időszak meghosszabbításával kapcsolatban várakozások épültek fel bennük. A kedvezményes áfakulcsot érintő szabályozási bizonytalanság miatt a fejlesztők jellemzően nem kezdenek olyan projektbe, melynek átadása átnyúlik 2020-ra, ilyen projektet csak a piac legnagyobb szereplői indítanak jelenleg.

    26 várható átadások

    Forrás: ELTINGA - Lakásriport

    27 csúszások

    Forrás: ELTINGA - Lakásriport

    A megkérdezettek egyöntetű véleménye, hogy az áfa kérdés kapcsán egy hosszú távon érvényes döntést lenne érdemes mielőbb meghozni, mert:
    • addig a legtöbb fejlesztő nem kezd új projektbe, ami a kínálat szűküléséhez vezet
    • a folyamatban lévő és tervezett építkezéseket mindenki igyekszik 2019 végéig befejezni, a kivitelezői oldalon kifeszített kapacitáskihasználást eredményezve
    • a 2018 közepéig várható utolsó rohamok az engedélyező hatóságokra is nagy terhet helyeznek
    • a 2019. végi határidőhöz közeli átadású lakások vevői számára pedig a végső bruttó vételár összege sem egyértelmű, ami a hitelfelvételi lehetőségeiket is rontja.

     

    8 gátló tényezők

    Forrás: Európai Bizottság

    box2 2 gátló tényezők a régióban

    Forrás: Európai Bizottság - Economic Sentiment Indicator

    Bár a munkaerőhiány még mindig az egyik legnagyobb probléma, a kivitelezői munkadíjakban tapasztalt növekedés egyre kedvezőbb feltételeket teremt arra, hogy a külföldön dolgozó magyar szakembereket a szektor visszacsábítsa. A piac szakértői szerint a munkadíjak jelenlegi szintje hozzávetőlegesen megállította az építőipari szakemberek és munkások további kiáramlását.

    A jelentés ITT olvasható valamint Ábrák és adatsorok 

    Forrás: Portfolio

  • Hol találnak keresletre a lakásépítések?

    Cikkünk előző részében a népesség, az urbanizáció és a belső vándorlási folyamatok jelenlegi alakulását tekintettük át. Most ezek és a lakásépítések összefüggéseit mutatjuk be.

    A magánépítők saját szükségleteik szerint választják ki a helyet, ahová otthonukat tervezik. Elsődleges szempont számukra nyilvánvalóan a megélhetés, a munkahely közelsége, a szükséges infrastruktúra elérhetősége, illetve egyéb jóléti szempontok.
    A költözködni vágyók is ugyanezeket tartják fontosnak, így az ingatlanfejlesztőknek szintén e szempontok alapján kell mérlegelniük és dönteniük arról, hol indítanak lakásépítési projektet.

    A képlet egyszerűnek látszik, és úgy tűnik, a lakásépítési piac valóban követi is a trendet. Ahol van munkalehetőség és látszik gazdasági perspektíva, ott sokan keresnek lakást, nő a kereslet, így ott felmennek az árak is, tehát oda érdemes új lakásokat építeni. Az alábbi ábrák, amelyek a KSH statisztikái alapján készültek jól mutatják az összefüggéseket.

    7 vándorlási különbözet megyénként

    Ugyan az agglomerációkban is emelkednek az árak, de még mindig tágasabb lakást, kertes családi házat vehet egy ugyanabból a pénzből, amiből pl. Budapesten csak egy jóval szűkösebbet. Ez természetesen igaz a többi hazai nagyvárosra is.

    Ugyanakkor a lakásárak és az építési telkek árai is jelentősen emelkedtek ezeken a településen is – igaz még így is jelentősen alacsonyabbak, mint Budapesten. Ezért a családok a korábban is népszerű kisvárosok és községek helyett új településeket fedeznek fel kitelepülési célpontként.

    A legnépszerűbb Budapest környéki települések (Diósd, Dunakeszi, Göd, Erdőkertes, Fót, Gyál, Herceghalom, Kistarcsa, Monor, Nagykovácsi, Pécel, Pomáz, Remeteszőlős, Sződliget, Vecsés) most
    új kiköltözési és lakásépítési hullámmal szembesülnek.1

    15 ingatlan3has MagyarIdok
    Forrás: Magyar Idők

    Mivel ez a kiáramlás – a korábbiakhoz hasonlóan – nem szervezett és tervezett, a legtöbb helyen nem kísérik településfejlesztési intézkedések, valószínűleg ismét felerősödnek a megnövekvő ingázással, az agglomerációs települések lakásságának jelentős megnövekedése okozta infrastrukturális hiányosságokkal kapcsolatos problémák.2
    Ha ezek a települések meg akarják tartani lakosaikat, elkerülhetetlen lesz az infrastruktúra, a környezet fejlesztése.

    Az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci szerint a tavalyi átlagár a 2016-os adatokhoz képest országos szinten 13 százalékkal nőtt. Az előző évekkel szemben, amikor a fővárosi és megyeszékhely-szintű drágulás messze meghaladta az alacsonyabb jogállási szintekét, tavaly már 10 százalékra nőtt az áremelkedés mértéke a községekben. Ezzel párhuzamosan a budapesti drágulás 15 százalékra mérséklődött. A kisebb városokban ez a mutató valamivel 10 százalék alatt maradt, míg a megyei jogú városokban 13 százalék körül mozgott.
    2017-ben a tizenkilenc megye közül sehol nem csökkent az eladott lakóingatlanok átlagára. A leggyorsabban Zala megyében, nőttek az ingatlanárak, több mint 20 százalékkal, ezt Tolna és Baranya megye követi 19 és 18 százalék körüli emelkedéssel. A megyeszékhelyek közül Zalaegerszeg drágult a legjobban (23 százalékkal), majd Veszprém (21 százalék), Szeged (20 százalék) és Pécs (19 százalék) következnek.
    A budapesti kerületek közül azokban nőttek a leggyorsabban a lakásárak, amelyek amúgy olcsóbb, eddig nem annyira keresett kerületeknek számítottak.3

    13 jarasi atlagar OTP Jelzálogbank 2017 12 13

    Az Otthontérkép Csoport elemzése azt mutatja, hogy 2 év alatt 48%-kal emelkedett a főváros környéki lakások és 23%-kal a házak ára.
    Lakások esetén például az agglomerációban 2016 első negyedévétől 2017 második negyedévéig 18%-os drágulás volt, majd ezután szűk egy év alatt még 30%-kal menetek fel az árak. A külső kerületekben a lakásárak hasonlóan, egy év alatt 47%-ot drágultak, ennek üteme azonban jóval kiegyensúlyozottabb volt, mint az agglomerációban. Összességében a belső kerületek lakásárai emelkedtek a legkisebb mértékben, 2 év alatt 26%-kal.4

    14 kínálati árak Bp agglomeráció otthontérkép

    Életminőség a lakásárak
    Az Otthon Centrum ismét megnézte, miért vonzóbb egyik város a másiknál, azaz hol jó ma élni Magyarországon, és ez mennyiben tükröződik a lakásárakon. A 20 ezer főnél népesebb városok életminőség szempontjából lényeges mutatóit, az egészségügyi ellátásra, az oktatási és munkahelyi lehetőségekre vonatkozó statisztikai adatokat tekintették át. Az ezek alapján számított „életminőség-indikátor” értékét az ingatlanárakkal összevetve rangsorolták Budapest kerületeit, illetve a 20 ezer főnél népesebb városokat.

    Az első tíz helyezett között hat fővárosi kerület, valamint Eger, Veszprém, Tata és Szekszárd találhatók. Ezekben a kerületekben és városokban 65% feletti volt a számított mutatók átlagértéke (a legmagasabb érték, 84% az V. kerületre jellemző). A sorrendben tavaly óta annyi változott, hogy néhány fővárosi kerület helyett vidéki város került előbbre.

    Az idei lista alapján az agglomeráció és a vidéki megyeszékhelyek a középmezőnyben helyezkednek el. Ebben szerepet játszik, hogy a foglalkoztatottság, az egészségügyi ellátás és az oktatás mutatói általában a város méretének növekedésével arányosan kedvezőbb, míg a kisebb települések és a főváros belvárosi kerületei a munkába járás időtartamában rendelkeznek kedvezőbb mutatókkal.
    Budapest külső kerületei – a XV., XIX. és a budai XXII. kerület kivételével – nem olyan erős költözési célpontok, mint a közelükben található agglomerációs települések. Úgy tűnik, hogy aki zöldövezetbe vágyik, inkább távolabbra költözik, például Szigetszentmiklós vagy Gyál sokkal népszerűbb belföldi vándorlási célpont, mint Csepel vagy Pestszentlőrinc.

    Az agglomerációban Budaörs és Gödöllő értékei a legjobbak 57-58 százalékkal. A két város a településre vándorlók számában emelkedett ki a többi város és kerület közül. Mindez nem meglepő, hiszen az elmúlt években a legnagyobb migrációs nyereséget Pest megye fővároshoz közeli települései érték el.

    Az Otthon Centrum szakértője szerint a jobb életminőséget kínáló környezetért az emberek többet hajlandóak fizetni, melynek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak, és ezekben a városokban a vándorlási mérleg is pozitív. Közepesen erős kapcsolat tárható fel a választott életminőségi mutatók összesített értéke és az ingatlanárak között, míg mérsékelt kapcsolat van a vándorlás és a minőségi mutatók eredményei között is. Ez utóbbi oka, hogy a felmérésben a városokat hasonlította össze az Otthon Centrum, míg a vándorlási statisztikában megjelenik a falvakból a városok felé irányuló vándorlás is, ami miatt ez az összevetés kevésbé releváns (a mutató szerint kevésbé vonzó városok is vonzóak az adott régió falvaiban élő, aktív korosztály számára).

    Érdekes azon kisebb városok helyzete, amelyek ingatlanárai az életminőségük alapján mért érték alatt marad. Dunaújváros, Gyöngyös vagy Tata, a hasonló méretű városokhoz mérve kedvezőbb körülményeket biztosítanak lakóiknak, ennek ellenére az itt található lakások olcsóbbak, ahhoz képest, amit az életminőség mutató alapján várnánk. Mindhárom város közös jellemzője, hogy autópályák közelében helyezkedik el, és a főváros egy órán belül elérhető.

    Ha az életminőség indexhez hozzászámoljuk a lakásárak maximumtól való eltérését, Salgótarján és Kazincbarcika pozíciója romlik leginkább. Lakáspiaci megítélésük jóval rosszabb, mint az egyébként a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi ellátás mutatói alapján várható lenne. Ez a jelenség a fővárostól távolodva egyre jelentősebben érvényesül.

    Ennek ellentéte figyelhető meg a főváros külső kerületeiben és az agglomeráció településein, ahol az árak jóval magasabbak, mint a hasonló életminőségi mutatókkal jellemezhető vidéki városokban. Ennek oka, hogy az itt élők számára nem csak az adott kerület vagy település intézményei elérhetők, azaz az életminőségüket a szomszédos kerületek, illetve általában a főváros egésze biztosítja. Ez a foglalkoztatás kedvező arányában is megmutatkozik, ugyanakkor jelentős az ingázásra fordított idő. Az is igaz, hogy például az agglomerációba költözők motivációit, a zöld környezet, a csendes környék, a jó közbiztonság iránti igényt a választott statisztikai mutatók kevésbé mérik, ám ezek értéke vitathatatlan, ahogyan ez a lakásárakban is tükröződik.
    Forrás és további részletek: Otthon Centrum / hvg.hu

    Ahol a vevő, oda megy a kínálat

    A KSH belső vándorlási adatai, illetve 2017-es lakásadatait összevetve jól látszik, hogy ott épült a legtöbb lakás, ahová a családok áramlanak. Természetesen ott tervezik a legnagyobb számban további lakások építését is.

    8 építések engedélyek megyénként 2017

    9 építések megyénként 2015 2017

    10 engedélyek megyénként 2015 2017

    Ennyi embernek mennyi lakás?

    Az, hogy mennyi lakást lehet még építeni, a kereslet nagyságán túl függ a költségektől, és attól, hogy mennyire éri meg az építkezés a beruházóknak. Ebben meghatározó a lakások ára, a reálbérek helyzete, a munkaerőkínálat. Az áfakérdés körüli bizonytalanság ugyancsak visszavetheti a mostani emelkedést. Ennek jelei már most kezdenek megmutatkozni a lakásépítési engedélyeket feldolgozó statisztikákban.

    16 Új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma

    A családi házas magánépítések az áfavisszaigénylés miatt érintettek, hiszen annak megszűnési dátuma is 2019.12.31. az érvényben lévő szabályok szerint. Ebben még nem mutatkozik változás, de a társasházakat építő ingatlanberuházók már több esetben leállították, illetve el sem indították 2020.01.01. után befejezhető építkezéseiket.

    17 Új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések megoszlása

    Hogy mi lesz 2020 után, arról az elemzők sem tudnak biztosat mondani, de némi visszaesésre mindnyájan számítanak, és nagyjából 15 ezer új lakás építésével kalkulálnak.

    Mire van tehát szüksége Magyarországnak?

    Ez a szám mindenképpen alacsonyabb annál, amennyi építés a lakásállomány megújításához elegendő lenne. Ha számolunk a népességfogyással, akkor is biztosan szükség van évi mintegy 35-40 ezer új, minőségi lakás építésére – beleértve a bérlakásokat is, és legalább évi 200 ezer enegiahatékonysági lakáskorszerűsítésre és felújításra.

    Ennek megvalósításához, az építőipar és a lakáspiac lendületének megtartásához, a stabilitás megteremtéséhez tervezhetőségre, kiszámíthatóságra, hosszú távú lakáspolitikára van szükség.

    Egyesületünk javaslatai szerint ennek érdekében szükséges emellett egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölése a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére. Ezt támasztaná alá és támogatná egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum, amely tartalmazza a legfontosabb sarokpontokat.

    Hogy optimális mértékben stabilizálódni tudjanak a lakásépítések számai, a kormánynak vállalnia kellene a támogatáspolitika fenntartását, ezen belül kiemelten a CSOK, valamint a lakásépítések áfakedvezményeinek hosszú távú biztosítását, legaláb egy 10 éves szándéknyilatkozattal.

    Mindezek nélkül legfeljebb hénány évre láthatunk előre, ami nem nyújt kiegyensúlyozottságot és biztonságot sem az építőipar, sem a családok számára.

  • Lakásáfa-kedvezmény: a környező országokban nincs időkorlát

    Ugyanakkor a bevezetéskor figyelembe vett lengyel példa mellett más megoldások is felmerülhetnek. Az alacsonyabb áfát más országok eleve határozatlan időre vezették be.

    Jelenleg Magyarországon és Romániában a legalacsonyabb, 5 százalékos az új lakások értékesítését terhelő forgalmi adó mértéke a kelet-közép-európai régióban – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új lakáspiaci jelentésében. Az Európai Bizottság által közzétett adatok alapján a térségben egyedül Ausztria és Szlovákia nem alkalmaz az áfa általános mértékéhez képest kedvezményes kulcsot.

    Az európai uniós szabályok szerint az egyes tagállamok szociálpolitikai intézkedés keretében biztosított lakás, lakásépítés, -felújítás és -átalakítás esetén jogosultak csökkentett áfakulcs alkalmazására, ami éppen ezért csak bizonyos feltételek teljesülése esetén vehető figyelembe.

    Magyarországon a 150 négyzetmétert meg nem haladó új lakások és a 300 négyzetmétert meg nem haladó új családi házak esetén érvényesíthető a kedvezményes kulcs. Hozzánk hasonlóan Csehországban és Lengyelországban is felső méretkorlát van érvényben, Romániában pedig a maximális méret mellett értékhatárt is húztak.

    áfa KKE régióban Magyar Idők

    A jegybank kiemelte, hogy hazánk kivételével a kedvezményes kulcsot alkalmazó országok egyikénél sem található arra utaló információ, hogy határozott időre, ideiglenes jelleggel vezették volna be a csökkentett áfát.

    A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében hazánkban 2020. január 1-jétől újra az általános adómérték lesz irányadó az új lakások értékesítésénél. Noha ingatlanpiaci szereplők és építőipari szakmai szervezetek is a hosszabbítás mellett érvelnek, a kormány még nem döntött a kérdésben.

    Azonban ha nem hosszabbítanák meg a határidőt, és ismét nálunk lenne érvényben a régió legmagasabb, 27 százalékos áfakulcsa 2020-tól, akkor számolni kellene annak valamennyi kedvezőtlen hatásával. Ez a kormány népesség- és lakáspolitikáját ismerve nem lehet cél, a lehetséges folytatást illetően ugyanakkor figyelemre méltó Szlovénia megoldása: ott a kedvezményes áfakulcs csak akkor érvényesíthető, ha a vásárlás célja a saját lakhatás biztosítása.

    Ami az ingatlanpiac további szempontjait illeti, a jegybank elemzése szerint jelenleg Ausztriában a legmagasabb a lakásállomány éves megújulási aránya. A 2017-ben épült lakások száma ott megközelíti az előző év végén meglévő állomány 1,4 százalékát, és az elmúlt évtizedben folyamatosan 1 százalék körül alakult a megújulás mértéke. Lengyelországban is meghaladta tavaly az 1 százalékot a megújulás mértéke, Szlovákiában pedig 0,9 százalékos volt.

    Magyarországon az arány a 2008. évi 0,85 százalékhoz képest az ötödére esett 2013-ra, és a múlt évben is igen alacsony, 0,33 százalékos szintet mutatott, vagyis a fellendüléshez nagyon is indokolt a kedvezményes áfa alkalmazása. – A magyar lakásállomány idei megújulását a tervezett jelentős újlakás-átadások segíteni fogják, de hosszú távon a felépülő lakások számának tartós megnövekedése biztosítaná az állomány érdemi megújulását – fogalmazott az MNB.

    Az építőipari termelést gátló tényezők közül a munkaerőhiány minden vizsgált térségbeli országban problémát jelent, bár leghangsúlyosabban a hazai építőipart érinti. Magyarország mellett Ausztriában és Lengyelországban is az unió összesített adatát jócskán meghaladó súlyú, termelést gátló tényező a kevés hadra fogható munkásember.

    Az alapanyag- és felszereléshiány szintén Magyarországot érinti leginkább, a többi térségbeli ország esetén lényegesen kisebb arányban említik ezt a tényezőt a megkérdezett vállalkozások.

    A pénzügyi korlátok Lengyelországban és Szlovákiában komoly gondot okoznak, míg Csehországban, Szlovákiában és Romániában az elégtelen kereslet akadályozza leginkább az építőipart.

    Forrás: Magyar Idők

  • Az építkezők legnagyobb gondja a munkaerőhiány

    Az újHÁZ Centrum 1138 főt kérdezett meg a Construma 2018 szakkiállításon egy nem reprezentatív felmérés során. 

    A kérdőívet közel fele-fele arányban töltötték ki nők és férfiak (47-53 százalék), akiknek 43 százaléka 26-45 év közötti, tehát leginkább érintett az építkezés/felújítás témában. A megkérdezettek háromnegyede tervez építkezést vagy felújítást a közeljövőben, amely jól mutatja azt, hogy az építkezési láz még közel sem hagyott alább, ezért fontos, hogy az építőipari szolgáltatók és a potenciális vásárlók könnyen egymásra találjanak. Ehhez nyújthatnak segítséget a kutatás legfontosabb adatai.

    A legtöbben saját erőből építkeznének

    A magánszemélyek 15 százaléka több mint 10 millió forinttal tervez egy építkezés, felújítás esetén, míg majdnem ugyanennyien (12,5 százalék) csupán 500 000 forint alatti büdzsével kalkulálnak. A legtöbben (16,6 százalék) az 500 000-2 000 000 forint közötti sávot jelölték meg, míg 132 válaszadó 2 000 000-5 000 000 forintot, 77 pedig 5 000 000-10 000 000 forintot költene új vagy felújítandó otthonára. Érdekesség, hogy minden harmadik ember azt válaszolta, hogy semmilyen külső anyagi forrást (CSOK-ot, hitelt, LTP-t) nem vesz igénybe a munkálatokhoz, és bár többen a CSOK bevezetésének tulajdonítják az építőipar fellendülését, mindössze 71 fő tervez vele.

    Nagy a felelősségük az építőanyag-kereskedéseknek, hiszen az építkezők/felújítók 15 százaléka (174 fő) náluk szerzi be a szükséges anyagokat, miközben a barkácsáruházakat a megkérdezettek csupán 0,05 százaléka választja.

    Népszerűek még a szakboltok is, ide a válaszadók 12,4 százaléka jár. A vásárlóknak az ár-érték arány (357 válasz) és a minőség (192 válasz) a legfontosabb szempont az építési anyagok kiválasztása során. Ezen kívül az új/felújított otthont tervezők több mint tizede (177 fő) szívesen venne részt olyan workshopokon, amelyeken például a gipszkartonozást vagy a lamináltparketta-lerakást sajátíthatnák el.

    Kevesen terveznek megújulókat

    Meglepő, hogy a lakosság 21 százaléka semmilyen megújuló energiaforrást nem jelölt meg, pedig 2021-től az új energetikai szabályozások értelmében az épületek energiaszükségletét 25 százalékban ebből kell fedezni. Azok között, akik már most zöld megoldásokban gondolkodnak, a napelem a legnépszerűbb, minden 5. megkérdezett (235 fő) állítana elő ilyen módon elektromos áramot.

    Az építkezni/felújítani vágyóknak a legnagyobb segítséget az jelenti, ha mindent meg tudnak vásárolni egy helyen, valamint tanácsot kapnak a vásárlás során. Ezt a két lehetőséget 103-an, illetve 108-an jelölték meg. Az "Egyéb" kategórián belül ezeken kívül megjelentek még a "sok pénz", a "sok idő" a "még több pénz" és a "ha kapnék három hónap fizetett szabadságot" válaszok is.

    A válaszokból kiderült, hogy a magánszemélyeknek nagy szükségük lenne a segítségre, hiszen a felmérésben résztvevők közel fele (516 fő) közepesen nehéznek, nehéznek vagy nagyon nehéznek tartja egy építkezés megszervezését. A határidők teljesítése (136 fő), a büdzsé tartása (136 fő) és a megfelelő ár-érték arányú termékek megtalálása (109 fő) közel azonos arányban okoz nehézséget a megkérdezetteknek.

    Félnek, hogy nem lesz építőmunkás

    Nem meglepő módon a válaszadók 33 százalékának (376 fő) a legnagyobb stresszt a megfelelő szakemberek megtalálása jelenti. Közel ugyanennyien (300 fő) mégis saját maguk keresnek mestereket, de bevallottan félnek attól, hogy találnak-e megfelelő mesterembereket. Generálkivitelezőt csupán minden tízedik ember választana. Az ismerősöktől érkező ajánlás a legelterjedtebb módszere a keresésnek, legtöbben (26 százalék) ebben hisznek, ezen kívül a Google-keresőt használják még (69 fő), vagy szakkiállításokon tájékozódnak (71 fő).

    Összességében elmondható, hogy az építkezni/felújítani vágyók is megérzik az építőiparban lévő munkaerőhiányt, hiszen a megfelelő szakemberek megtalálása a legnagyobb félelmük. Kiemelt szempont a vásárlóknak, hogy mindent egy helyen, kiváló ár-érték arányban, megbízható minőségben szerezhessenek be, amivel időt és pénzt spórolhatnak meg a rendelkezésre álló, eleve nem túl magas anyagi keretükből.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Csökkent a lakásépítések lendülete

    Az idei év első negyedévében 8 százalékkal magasabb összegben indultak el kivitelezési munkák hazánkban, mint 2017 azonos időszakában. Összesen 592 milliárd forintot tett ki a megkezdett beruházások összértéke, vagyis az Aktivitás-Kezdés mutató, ami a tavalyi harmadik negyedévet leszámítva a 2. legnagyobb volt az elmúlt években.

    EBI 2018 Q1 1 megkezdett kivitelezési munkák

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 1. negyedév)

    A magasépítési szektor úgy tűnik, vesztett lendületéből, a mérséklődésben a kisebb lakásépítési lendület mellett a nem lakáscélú magasépítések esetében tapasztalt visszaesés egyaránt szerepet játszott. A megkezdett mélyépítési munkák összértéke azonban jelentősen növekedett, 360 milliárd forint összegben indultak el projektek Magyarországon, ami 2014 második negyedéve után a valaha volt 2. legmagasabb összeg 3 hónap alatt az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint. A jelentős összegű Aktivitás-Kezdés bővülésben az út és vasút építés játszotta a főszerepet, a 360 milliárd forintból 300 milliárd forint volt ezen szektorok részesedése.

    2017-ben rekordot döntött a megkezdett lakásépítések összege hazánkban, az Aktivitás-Kezdés mutató értéke a többlakásos projektek esetében meghaladta a 400 milliárd forintot. Ennek a rekordnak a megdőlése azonban erősen kérdéses az idei évben a jelenlegi piaci körülmények ismeretében. A fejlesztők komoly nehézségekkel küzdenek, egyre nehezebb kivitelezőt találniuk, miközben a költségeik folyamatosan emelkednek. Ráadásul egyelőre az új lakásokat terhelő kedvezményes áfakulcs időszakának meghosszabbításáról sem érkeztek új hírek, vagyis a jelenlegi állás szerint 2020. január 1-je után a mostani 5 százalékos ráta ismét 27 százalékosra emelkedhet, ami bizonytalanná teheti a lakások iránti kereslet alakulását ez időpont után.

    Éppen ezen bizonytalanság miatt, várhatóan a fejlesztők igyekeznek projektjeiket 2019 vége előtt befejezni, ez azonban azt jelentheti, hogy az építkezéseket még az idei első félévben el kell indítaniuk, de legkésőbb az év második felében mindenképpen. Vagyis az Aktivitás-Kezdés mutató az év első részében még kaphat egy utolsó lendületet, de az év második felében illetve jövőre – amennyiben nem jelentik be a kedvezményes áfakulcs időszakának hosszabbítását – várhatóan csökkenés jöhet.

    A tavalyi év végén némi mérséklődés volt látható az Aktivitás-Kezdésben a társasházi lakásépítéseknél, de az első negyedévben elindított projektek összértéke végül túlszárnyalta ezt. 2018 első negyedévében 78,5 milliárd forint értékben indultak el társasházi lakásépítési beruházások, ami ugyanakkor 18 százalékos csökkenést jelentett az előző év azonos időszakához képest, összességében azonban 2017 első három negyedévét leszámítva még mindig az egyik legmagasabb összegnek számított.

    EBI 2018 Q1 3 társasházi lakásépítési aktivitás

    Az adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, vagyis a társasházi lakásépítési aktivitás 2008 és 2018 között folyóáron (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 1. negyedév)

    A lakásépítések jövője szempontjából kiemelt fontosságú az áfakulcs alakulása, illetve az áfakulcs sorsának minél előbb történő bejelentése. Bár a jelenlegi szabályok egyértelműek, a piaci szereplők jelentős része mégis hosszabbításra vár, ami jelentős bizonytalanságot okoz az építések jövőbeli alakulásában.

    Bár az építések elindítása bizonytalan lehet az idei évet követően, az azonban biztos, hogy egyre több projekt fejeződik be és kerül átadásra. A társasházi lakásátadásokban már tavaly számottevő növekedés volt megfigyelhető, az idei év pedig jelentős ugrást hozhat. 2018. első három hónapjában 29 milliárd forint értékben fejeződtek be társasházi lakásprojektek, de az év egészében az előzetes bejelentések szerint, közel 370 milliárd forint értékben várhatóak projektátadások az ibuild.info építési projektadatbázisban szereplő adatok alapján, bár a piacot jellemző nehézségek miatti csúszások miatt ennél valószínűleg alacsonyabb összegű lesz végül az átadott projektek összértéke. Ezzel együtt is azonban sokéves rekord megdőlésére készülhetünk.

    EBI 2018 Q1 4 társasházi projektek

    A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 1. negyedév)

    Forrás: ELTINGA / ibuild.info / Buildecon

     

  • Mennyi embernek kellene lakást építeni?

    Építeni nyilván oda érdemes, ahol az emberek lakni szeretnének.

    Tavaly csaknem 14.400 lakás épült Magyarországon, ami jelentős növekedés a korábbi néhány évhez képest. Igaz, hatalmasak a regionális különbségek, de mostanra minden megyében nőttek az építések és az építési szándék.

    Egy lakás átlagos életciklusa nagyjából száz év – a lakásállomány teljes megújulásához így (a jelenlegi 4,4 milliós lakásállomány mellett) évente 38-40 ezer lakást kellene építeni.

    Kérdés, hogy mennyi új ingatlanra lesz szükség a népesség folyamatosan csökkenése mellett. A másik nagy kérdés, hogy hol épüljenek új lakások?

    Egyre kevesebben leszünk

    Folyamatosan csökken a népesség Magyarországon, és az előrejelzések szerint a következő évtizedekben ez így is marad.

    Az elmúlt 10 évben 3 százalékkal (268 597 fő) csökkent a magyarországi népesség1. A KSH adatai szerint 2017-ben a természetes fogyás 40.100 fő volt, ami 6110-zel több, mint egy évvel korábban. Az élveszületések száma 1,6 százalékkal csökkent 2016-ról 2017-re.

    A Népességkutató Intézet népesség előreszámítása2 azt mutatta 2015-ben, hogy 10 éven belül 600 ezer fővel fog csökkenni Magyarország lakossága, majd 2060-ra további 1,3 millióval leszünk kevesebben. Az ENSZ becslése3 szerint 2100-ra már csak kb. 6,5 millióan leszünk összesen.

    1 mo népességfogyás

    A népességcsökkenés oka részben a természetes fogyás (vagyis a születések és a halálozások különbözete), részben a kivándorlás.

    Kivándorlás, kiköltözés

    Változó intenzitással, ugyan már lassuló ütemben, de folyamatosan regisztrálható a Magyarországról való kivándorlás, kiköltözés. Mintegy 570 ezer magyar él jelenleg egy másik európai országban, többségük az elmúlt években hagyta el Magyarországot. A KSH szerint tavaly 25 100-an vándoroltak ki Magyarországról, ami 15 százalékkal kevesebb, mint a 2016-os szám. A 2017-es adat egy Siófok méretű város lakosságát jelenti.4

    A következő években további több százezer, többségükben 18 és 40 év közötti fiatal emigrálhat a KSH Népességkutató Intézete szerint. A Központi Statisztikai Hivatal tavaly májusi felmérése szerint legalább 370 ezren vannak ma Magyarországon, akik úgy tervezik, hogy elhagyják az országot.5 Róluk nem tudni egyelőre, hogy csak néhány évre mennek ki dolgozni vagy ott is maradnak, esetleg családalapítási szándékkal. Utóbbiak általában legfeljebb befektetési szándékkal tartanak fenn magyarországi ingatlant. A kivándorlókat persze nem csak a munkaerőpiac, hanem a lakáspiac is elveszíti.

    Városba be, városból ki

    Szintén nagy hatással van az építőiparra az urbanizáció és a belső vándorlás következménye.

    A városi lakosság aránya világszerte emelkedik. Magyarországon is ez a trend: 1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt a városi lakosság aránya a népességen belül. A Világbank előrejelzése szerint ez a szám 2025-re 75,5%-ra 2050-re 81,8%-ra nő.6

     2 VB urbanizáció1

    (1) A városi és a falusi népesség aránya Magyarországon a teljes nésesség százalékában 1950 és 2050 között
    (2) A városi népesség aránya Magyarországon Kelet-Európához, illetve Európához viszonyítva a teljes nésesség százalékában 1950 és 2050 között.
    (3) A városi népesség aránya Magyarországon (kék vonal), Európában (piros vonal) és Kelet-Európában (zöld vonal) a Föld teljes városi populációjához képest (szürke terület)
    (4) A városi és a falusi népesség megoszlása Magyarországon.

    3 VB urbanizáció2 label

    2 VB urbanizáció2

    5) A városi népesség aránya Magyarországon az agglomerációk nagysága szerint 2014-ben. A világoskék terület magában foglalja az összes 300 ezer főnél kevesebb lakosú város és városi agglomerációt. A méreteket az alábbi jelmagyarázat mutatja:
    (6) A városi lakosságszám változásának éves átlaga Magyarországon 1950 és 2014 között (kék vonal) a Föld városi népességének növekedéséhez képest (szürke terület). Látható, hogy ez a legtöbb országban emelkedést mutat az adott időszakban.

    A fenti ábrákról leolvasható információk alapján a világ 233 országa, illetve területe közül 52-ben – köztük Magyarországon – lehet arra számítani, hogy falusi népességének legalább 30 százalékát elveszíti 2014 és 2050 között.
    Magyarország is egy azon 50 ország közül, amelyek a legnagyobb, mintegy 1.276.000 fős falusi népességcsökkenéssel kell, hogy számoljanak 2050-re. Ez 43,9 százalékos csökkenést jelent.
    Az előrejelzés szerint a városi lakosság aránya 2025-re 75,5%-ra, 2025-re 78,3%-ra, 2050-re 81,8%-ra nő.7

    Globális trend, hogy egyre többen költöznek kisebb településekről a városokba. Ennek iránya viszont időnként megfordul: míg a 2000-es években sokan kiköltöztek a fővárosból az agglomerációba, addig a 2010-es években egyfajta visszaáramlás látszott. Jelenleg megint az látszik, hogy sokan települnek ki a környező településekre a fővárosból és a megyei jogú városokból.8

    Belső vándorlás - mágnesrégiók és -városok

    Gyakran mondják, hogy a magyarok nem mobilisak, nem szívesen költöznek. Emögött gyakran az áll, hogy a lakosság zöme saját ingatlanban él, és ha szeretnének is elköltözni az adott területről a jobb munkalehetőség miatt, nem tudják eladni az ingatlanukat, vagy csak nagyon olcsón. A KSH tavaly nyári adatai szerint a 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. Csaknem 400 ezren azért, mert másutt könnyebben találnak munkát, és majdnem egymillióan a magasabb fizetés reményében.9

    A statisztikák azt mutatják, hogy az országon belüli költözés egyre gyakoribb.10 A belső migráció legfőbb iránya délről, dél-keletről és észak-keletről az ország középső és észak-nyugati részei felé. A Központi régióban (Budapesten és környékén), az észak-nyugati határszélen (különösen Győr és Sopron térségében), valamint Közép-Dunántúl néhány részében (pl. Székesfehérvár környezetében) és Kecskemét környékén nőtt a népesség. Az ország többi részén, a városokban és a kisebb településeken is, csökkent, és csökkenőben van. Az agglomerációkon kívüli kisvárosok és községek mindenütt vesztesei az elvándorlásnak.11 Az ok egyértelmű: munkalehetőségek, illetve magasabb jövedelem reménye.

    4 vándorlási különbözet megyénként

    Forrás: KSH, igylakunk.hu

    Elvándorlási adatok (2012-2016,%)

    5 vándorlás járások Qubit

     

    A KSH statisztikái szerint a belső vándorlás célállomásaként a legvonzóbbak Győr, Sopron, Budapest és ezek vonzáskörzete, de említést érdemel még Kecskemét, valamint Vas megye, Közép-Dunántúl és a Balaton környékének néhány városa.12

    Járások éves vándorlási különbözete 1000 főre vetítve (2004-2013) 

    6 vándorlási különbözet térkép label

    6 vándorlási különbözet térkép

     

    Budapesten és Pest megyében 40 százalék azoknak az aránya, akik egy másik megyéből költöztek ide. A főváros rengeteg embert vonz, elsősorban a munkalehetőségek miatt, és különösen a kelet-magyarországi régióból. Ám sok család éppen innen költözik el, többségük az agglomeráció valamelyik közeli településére.13

    Hol élnek a legboldogabb magyarok?
    Az ELTE Pszichológiai kutatócsoportja a Jobb Veled a Világ Alapítvány szervezésében két év után újra elkészítette Magyarország boldogságtérképét. A legboldogabb nagyváros idén Győr lett, míg a legboldogabb megyeszékhely címet Szombathely szerezte meg.
    Nógrád, Heves, és Borsod-Abaúj-Zemplén megye továbbra is a legboldogtalanabbak közé tartozik, míg Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém és Komárom-Esztergom megyék a legboldogabb és az átlagon felül boldog megyék közé tartoznak.
    A kutatás ismét megmutatta, hogy az emberek boldogságát nagyban befolyásolja, hogy mekkora a munkanélküliség ott ahol élnek, illetve, hogy a kisebb települések lakói sokkal boldogabbak nagyvárosban élő társaiknál. Forrás: ingatlantajolo.hu

    11 boldogságtérkép

    Érdekes, hogy a KSH fent bemutatott adatai szerint a hazai kisvárosok népessége a mágnesrégiókon kívül az egész országban csökken. Erre az egyik magyarázat, hogy rengeteg ember nem azon a településen dolgozik, ahol lakik. Magyarországon az ingázók száma nagyon magas: minden harmadik munkavállaló (1.341.000 ember) naponta ingázik lakóhelyéről a munkahelyére. Az esetek többségében egy kisebb településről egy nagyobbra. Különösen sok ingázót fogadnak a megyei jogú városok és Budapest.14

    Cikkünket folytatását ITT olvashatja.

  • Kockázatok a magyar lakáspiacon

    Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára előadásában még egyelőre nem tudott a kormány jövőbeli lakáspiaci terveiről beszámolni. Mivel az új kormány még nem állt fel. Hornung Ágnes hozzátette, a kormány a piacot nem felejtette el, főként mivel a lakásépítések jelentős szeletet vesznek ki a magyar GDP-ből.

    Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Rendszer Elemzése Igazgatóságának igazgatója, a lakáspiac jelenéről és jövőjéről beszélt előadásában. A szakember elmondta, mind reál, mind nominál értelemben jelentős felfutás tapasztalható a hazai lakáspiacon. Ez a pozitív tendencia az egész hazai lakáspiacot jellemzi ugyan, de más-más mértékű az egyes területek és településtípusok esetében, a legerőteljesebb felfutás az elmúlt években Budapestet jellemezte.

    Bár a lakásárak eddig jelentősen nőttek, a további növekedés sem jelenti azt feltétlenül, hogy ez a jövőben eltérést fog előidézni a fundamentumoktól, mivel a gazdasági kilátások pozitívak, a bérek pedig növekednek.

    Mi veszélyezteti a lakáspiacot?

    Tardos Gergely, az OTP Bank, Elemzési Központ igazgatója a lakáspiacot érintő veszélyekről beszélt. Kitért arra, hogy az ingatlanpiacot hosszú, önerősítő ciklusok jellemzik, amelyek nagy amplitúdója lehet. A szakember hozzátette, az ingatlanberuházás egy nagyon megfontolt döntés, és jellemzően az elmúlt 2-4 év tapasztalatai alapján döntünk az ingatlanvásárlásról. Éppen ezért a ciklus tetején a legnagyobb a lakásvásárlási hajlandóság. A szakember szintén beszélt arról, hogy az ingatlanárak egyensúlyi értékét a jövedelem határozza meg.

    Az előadáson szintén elhangzott, hogy a hazai lakáspiac a ciklus során az érett szakaszban tart. Megérkezik az új kínálat a piacra, az árak az egyensúlyi árak környékén mozognak, a tranzakciószámok pedig már egy ideje nem emelkednek.

    Jelenleg a rövid távú kockázatok elsősorban a lakáspiaci kínálattal kapcsolatosan jelennek meg. Komoly csúszások lehetnek az új lakások átadásában, illetve a nagy sietségből kifolyólag komoly minőségi problémák merülhetnek fel.
    Hosszú távra azt lehet mondani, hogy ez a ciklus sem tart majd örökké. 2020 után lassulhat a kereslet, de van esély azért a piac túlhevülésére is. Erre utóbbinak azonban kisebb a valószínűsége, így alapvetően a következő 2-3 évre nem látnak alapvető kockázatot a hazai lakáspiacon.

    Mit gondolnak a szakértők az áfáról?

    Kerekasztal beszélgetés keretében mondák el a szakértők a véleményüket az áfa-kérdésről, a CSOK-ról, az új lakásoknál fellépő csúszásokról és arról, hogy ezek következtében milyen visszaesés lesz tapasztalható a piacon.

    Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az építőipari aktivitás és a fejlesztők számára is fontos, hogy mihamarabb kiderüljön, hogy továbbra is marad-e a csökkentett áfa. Ha visszaállítják az eredeti 27 százalékos szintre, az építőipar várhatóan más fejlesztések felé fordul, kevesebb lesz a lakóingatlan-projekt. Egy építőipari cég számára az egyedi vásárlók részéről érkező igények és más apróságok miatt kevésbé kedvező egy lakásépítés. Továbbá ha megtörténik az áfa visszaállítása, a növekvő munkabérek mellett, a két tényező együtt biztosan visszaesést eredményez a piacon.

    Morvai Zsolt, a Takarékbank Zrt. Vállalati Üzletág igazgatója a többi között arról is beszélt, hogy egy lakóprojekt finanszírozásánál a beruházót, az előértékesítés mértékét, a kivitelezőt, az önrész mértékét és a lokációt veszik alapul. A következő években várható aktivitást az áfa-kérdés mellett a hozamkörnyezet is meghatározza. Ha az alternatív hozamkörnyezet nő, az csökkenti a lakáskeresletet. Ha mard az 5 százalékos áfa minimális emelkedés várható a keresletben, ha nem, akkor óriási kereslet fog zúdulni a piacra 2019 negyedik negyedévében, majd 2020-21-ben nagy visszaesés jön.

    Arról, hogy mennyire kockázatos most elindítani egy projektet, Földi Tibor, a Cordia Magyarország Zrt. vezérigazgatója beszélt. Szerinte mindenki óvatosabb most, és úgy tűnik, hogy a piac nincs felkészülve arra, hogy 2020-től milyen problémák lesznek. Építkezések szakadhatnak félbe, a vevők nem tudják kifizetni a 22 százalékos emelkedést, botrányokra lehet számítani. Sokan bíznak benne, hogy marad a kedvezményes áfa, és a felelőtlen szerződéskötések elkerülésére, ennek minél hamarabb ki kellene derülnie. Már most látszódik egy megtorpanás a piacon a kínálati oldalon, és ez még drasztikusabb lehet 2019 után.

    A pénzügyekért felelős államtitkár, Hornung Ágnes az áfa kapcsán elmondta, hogy a kormánynak a kedvezményes szint bevezetésével egyrészt gazdaságpolitikai, másrészt demográfiai céljai voltak. Mivel az otthonteremtés a kiemelt cél, a CSOK időkorlát nélkül került bevezetésre. Hozzátette azt is, hogy nemcsak az új lakások építése a fontos, hanem az is, hogy a használt lakásállomány is megújuljon.

    Nagy Gergely, az OTP Csoport Budapesti Régiójának ügyvezető igazgató-helyettese szerint nagy meglepetéseket fog okozni a magánszemélyek számára, ha visszaállítják az áfát. Valamennyire a fejlesztőknek is át kell vállalni az áfa növekedésének egy részét, így a piac tisztulhat, mert azok a fejlesztések, amelyek erre nem képesek kiesnek. A dinamikában lesz egy megtorpanás, de ez később stabilizálódhat.

    Banai Ádám az MNB, Pénzügyi Rendszer Elemzésének igazgatója elmondta, hogy a már körülbelül 40 százalékra nőtt a hitelből új lakást vásárlók aránya, de még mindig többségben vannak a készpénzes vevők, ezért van tere még a bővülésnek. A lakáshitelek GDP-arányos mutatója nemcsak Európa, hanem régiós szinten is jóval alacsonyabb Magyarországon.

    Forrás: Portfolio

  • Alig terveznek lakásátadást 2019 utánra

    2019 negyedik negyedévben a tervezett lakások közel 10 százaléka készülhet el, a kérdés, hogy a munkaerő és építőanyagok hiánya miatt közülük mennyien csúsznak át 2020-ra.

    A 27 százalékról 5 százalékra csökkentett áfa nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a válság után beinduljanak a lakásépítések, a kedvezmény egyelőre azonban csak 2019 végéig él. A most induló projekteket viszont biztosan nem lehet már 2019 végéig befejezni, így reálisabb a 2020-as dátum, de egyelőre még csak kevés fejlesztő van, aki tervszerűen is meri vállalni a 2020-as átadást.

    A nagyobb fejlesztők közül elsőként a Cordia jelentett be három, 2020-as átadású projektet, ami arra utal, hogy lakásáfától függetlenül is van olyan fejlesztő, aki az áfaszint bizonytalansága ellenére is bízik a vásárlói keresletben. A legnagyobb fejlesztők egyébként a válság alatt sem állították le projektjeiket, legfeljebb csökkentett kapacitáson építkeztek. Ennek ellenére fontos lenne a lakásáfa kérdésének mielőbbi tisztázása, az ugyanis, hogy van három 2020-as átadású projekt jó hír, de a mostani építkezési volumen szinten tartásához ennél jelentősen több fejlesztés kellene.

    A most épülő beruházásokban ugyanis többségében még mindig tervasztalról, vagy az építkezés során kelnek el a lakások, így, ha a jövőben csökkenne az épülő lakások száma az azt jelentené, hogy a mostani épületeknek a maradék - sok esetben rosszabb elhelyezkedésű - lakásaiból tudnának csak választani a lakásvásárlók, így a jó minőségű és elhelyezkedésű új lakásokból még nagyobb hiány alakulna ki.

    Forrás: Budapesti Lakáspiaci Riport; Portfolio

  • Kedvezményes áfa és hosszú távú lakásprogram nélkül nem tartható fenn a növekedés

    A várakozásoknak megfelelően az épített lakások száma jelentősen nőtt, hiszen elkészültek a tervezett lakások. A kiadott lakásépítési engedélyek száma azonban alig nőtt az előző év azonos időszakához képest, ami előre vetíti a következő években várható megtorpanást. Ennek elsősorban az az oka, hogy a kedvezmények lakásáfa végének közeledtével a beruházók visszafogták az újabb projektek indítását, és elsősorban arra koncentrálnak, hogy az építőanyag- és munkaerőhiány közepette a jövő év végéig átadják az épülő lakásokat. Mindez elsősorban a társasházi lakások építését veti vissza.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület továbbra is kiáll amellett, hogy a pozitív fenntartásához átgondolt, stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség. Csak így biztosítható, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el néhány éven belül, és évtizedes távlatban stabilizálódjon.

    Az építőipari fellendülés szinten tartásának, valamint az otthonteremtési feladatok kiegyensúlyozott kezelésének elengedhetetlen feltétele, hogy megszülessen egy hosszú távra előretekintő, koherens kormányzati lakásprogram és egy azzal összhangban álló építésstratégia. Emellett szükség van egy felelős kormányzati szereplőre, aki átfogja és koordinálja e program megvalósítását.

    A 2016-2017-ben megindult kedvező folyamatok folytatódásához feltétlenül szükséges lenne az 5%-os áfakulcs fenntartásának szándékának kinyilvánítása a kormány részéről. Mivel egy nagyobb beruházási projekt átfutási ideje legalább 1,5 év, ahhoz, hogy ne torpanjon meg a lakásépítések üteme, sürgető, hogy mielőbb tájékoztatást kapjon az ágazat a 2020-ban életbe lépő szabályozási környezetről. Ezért javasoljuk, hogy a lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon kormányzati szándéknyilatkozatot.

    Mind a fejlesztők, mind a többi építőipari szereplő – anyaggyártók, kivitelezők – számára kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából.

    A KSH szerint 2018 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
    • Budapesten háromszorosára nőtt az épített lakások száma, a városokban és a községekben is dinamikus volt a növekedés.
    • A természetes személyek által épített lakások aránya 58-ról 50%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 41-ről 50%-ra emelkedett.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5 m2-rel 100 m2-re csökkent.
    • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások országos száma 3,4%-kal, 9.850-re nőtt. Az építendő lakások száma a városokban emelkedett, Budapesten és a községekben csökkent. Az építtetők az esetek 34%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 4,8%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben eléri a 94%-ot.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 3,0%-kal több, összesen 2.965 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 978, ami 16%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    lakásépítések 2018 I tbl

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében:

    A CSOK kiterjesztése is pozitív irány, de talán még fontosabb lenne a támogatás fenntartásának megerősítése, hogy a családok a gyermekek előre vállalásának stressze nélkül tudják tervezni az otthonteremtést.

    Sürgető szükség van a kivitelezési költségeket folyamatosan növelő szakemberhiány hosszú távú megoldására, amelynek kulcsa – a béremelés mellett – az építőipari szakmák presztízsének növelése, az oktatás színvonalának emelése, a munkakörülmények javítása, valamint mobilitási célú állami és önkormányzati bérlakások építése. Csak így biztosítható a keresletre reagáló, megfelelő mennyiségű és minőségű lakáskínálat.

    Sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. Egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. A munkaerőhiány nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

    Az épülő lakások minősége kiemelt jelentőségű kérdés. A mai lakásépítések hosszú távon kell, hogy képviseljék a műszaki és építészeti minőséget, a megfizethető fenntarthatóságot és a környezettudatosságot. Fontos, hogy az építési minőség (mind műszaki, mind településképi szempontból) legyen téma szakmai, kormányzati szinten, legyen téma a közbeszédben is. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő fórumokat.

    Részletes elemzésünket az alábbiakban (letölthető dokumentumok) olvashatja.

  • Nő az érdeklődés a CSOK iránt

    A CIB Banknál, a Takarék csoportnál, az MKB Banknál, az OTP Banknál és az UniCredit Banknál is érzékelték a csok iránti érdeklődés növekedését, miután március 15-től egy kormányrendelet egyszerűbbé és gyorsabbá tette az igénylést.

    Az MKB arról számolt be, hogy nagyságrendileg tíz százalékkal többen érdeklődnek a csokról, az OTP pedig annyit tett hozzá, hogy az élénkülést április második hetétől érzékelik. Az UniCredit azt válaszolta, az elmúlt másfél hónapban több építésre vonatkozó csok-igényt regisztráltak, illetve nőtt azoknak a kérelmeknek a száma is, amelyekhez nem kapcsolódik hitelkérelem.

    A Budapest Bank az MTI kérdésére jelezte, folyamatosan magas az érdeklődők száma. A K&H Banknál nagyjából megegyezett a március 15. előtt és után igényelt csok-támogatások aránya. A Raiffeisen Banknál pedig annyit közöltek, hogy az egyszerűbb folyamat segít mind az ügyfeleknek, mind pedig a banknak.

    Azok közül a bankok közül, akik megadták erre vonatkozó adataikat, az első negyedévben a legtöbb csokot, 7,5 milliárd forint értékben az OTP Bank folyósította – több mint kétezer igénylő részére, átlagosan 3,5 millió forintot.

    A Takarék csoport az első negyedévében 2,44 milliárd forint értékben kötött szerződést (összesen 1123 darabot) csok-támogatásra.

    A K&H Bank január-áprilisban közel 1,4 milliárd forint csokot folyósított közel 500 ügyfelének; egy-egy érintett a pénzintézetnél átlagosan 5,4 millió forint összeghez jutott.

    Az első negyedévében az UniCredit Bank egymilliárd forint értében folyósított csokot csaknem 400 ügyfelének, akik így átlagosan 2,5 millió forint támogatáshoz jutottak.

    A Budapest Banknál a folyósítás összege 343 millió forintot tett ki, 148 igénylő részesült átlagosan 2,32 millió forintnyi támogatásban.

    Az MKB Banknál az első három hónapban 70 százalékkal nőtt a három vagy több gyermekes családoknak nyújtott támogatás. A pénzintézeten keresztül igényelt támogatások esetében az egy-, illetve kétgyermekes családok teszik ki a nagyobb hányadot, az összes igénylés háromötödét. Az egy-, kétgyermekes családok a többséget képviselik a Takarék csoportnál (16 + 39 százalék), UniCreditnél (56 százalék), a Raiffeisennél (80 százalék) és a Budapest Banknál is. A CIB Banknál fordított a helyzet, az első negyedévben az igénylők 47 százaléka egy vagy két gyerekkel, 53 százaléka pedig három vagy több gyerekkel kérte a támogatást.

    A maximálisan elérhető tízmillió forintot a Takarék csoportnál a szerződők csaknem fele, az UniCreditnél és a CIB-nél az igénylők 17 százaléka, a K&H-nál az igénylők 12 százaléka, a Raiffeisennél az igénylők 7-8 százaléka, az MKB-nál minden nyolcadik csokban részesülő ügyfél kérte. Az OTP-nél tízmillió forintot négyszázan, a Budapest Banknál 11-en vettek fel az első negyedévben.

    A legtöbben használt lakás vásárlására kérik

    A felhasználás célját nézve, a legtöbb esetben használt lakás vásárlására igényelték az otthonteremtési támogatást: az ügyletek nagyjából kétharmadát tették ki a régi ingatlanok az OTP-nél, az MKB-nál, a Takarék csoportnál és az UniCreditnél.

    Az igényelt összeg alapján azonban már más kép rajzolódik ki például az OTP-nél, ahol a támogatási összeg mindössze 30 százaléka kapcsolódott használt lakás vásárlásához (37 százalék építéshez, 34 százalék új lakás vásárlásához). Használt lakásra a Raiffeisennél a támogatások 80 százaléka, a K&H-nál 55 százalék (7 százalék új ingatlan, 32 lakásépítés), a Budapest Banknál 47 százalék (15 százalék új lakás, 38 százalék építés) ment.

    Március 15-től a csok banki igénylésénél egyszerűbb esetben akár elég lehet a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a tb-jogviszony igazolása, az adásvételi szerződés vagy az építési napló, valamint egy nyilatkozat az egyéb körülményekről. A fontos változások közé tartozik az is, hogy már az ingatlantulajdonnal rendelkező családok is kérhetik a csokot.

    A külföldről hazatérő családok is igénybe vehetik a lehetőséget, ha külföldi tb-jogviszonyt igazolnak, és vállalják, hogy egyikük 180 napon belül magyar tb-jogviszonyt létesít.

    Forrás: Magyar Idők

  • Az új kormánytól lakásprogramot és a lakásügyért felelős kormánytagot várunk

    A pozitív trendet fontos fenntartani, megerősíteni mind a családok otthonteremtésének, mind az építőipar működésének kiszámítható, hosszú távú biztosítása miatt.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület továbbra is kiáll amellett, hogy ehhez stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség. Csak így biztosítható, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el néhány éven belül, és évtizedes távlatban stabilizálódjon.

    Ennek érdekében nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására.

    A kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az építőanyaggyártási és a kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósíthatóságának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    További szükséges intézkedések:

    A beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése. A jelenlegi állapot szerint az új lakások adásvételét csak 5 százalékos áfa terheli, ám ez 2019.12.31. után visszaáll a korábbi 27 százalékra. Ez biztosan visszavetné a lakásberuházásokat, ami már ez évtől megmutatkozik a lakásépítési engedélyek csökkenő számában. Ezért javasoljuk, hogy a lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon kormányzati szándéknyilatkozatot.

    A CSOK kiterjesztése is pozitív irány, de talán még fontosabb lenne a támogatás fenntartásának megerősítése, hogy a családok a gyermekek előre vállalásának stressze nélkül tudják tervezni az otthonteremtést.

    Sürgető szükség van a kivitelezési költségeket folyamatosan növelő szakemberhiány hosszú távú megoldására, amelynek kulcsa – a béremelés mellett – az építőipari szakmák presztízsének növelése, az oktatás színvonalának emelése, a munkakörülmények javítása, valamint mobilitási célú állami és önkormányzati bérlakások építése. Csak így biztosítható a keresletre reagáló, megfelelő mennyiségű és minőségű lakáskínálat.

    Sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. Egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. A munkaerőhiány nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

    Az épülő lakások minősége kiemelt jelentőségű kérdés. A mai lakásépítések hosszú távon kell, hogy képviseljék a műszaki és építészeti minőséget, a megfizethető fenntarthatóságot és a környezettudatosságot. Fontos, hogy az építési minőség (mind műszaki, mind településképi szempontból) legyen téma szakmai, kormányzati szinten, legyen téma a közbeszédben is. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő fórumokat.

  • AZ ÉVOSZ szerint a forrásbővítés és kiszámíthatóság kell lakásügyben

    Az elemzés mindenekelőtt felhívja a figyelmet arra, hogy „a Magyarországra érkező EU-támogatások 2020. utáni várható lecsökkenése, illetve átstrukturálódása csak akkor nem idéz elő komoly gazdasági gondokat Magyarországon, ha a jelenlegi uniós pénzügyi ciklus beruházásai, az erre irányuló tervek és a közfinanszírozás rendszere meghatározóan bevételtermelő projekteket tartalmaz és megerősíti a gazdaságot, a vállalkozásokat...”.

    Hosszú távon biztosított források szükségesek

    A lakásépítésekkel kapcsolatban pozitív, hogy a 2017. évben megrendelt és kivitelezésbe vett lakóingatlanok száma igen jelentősen bővült, és lakásépítési piac 2018-2020. évi további dinamikus bővülését prognosztizálja. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a 2017-i évi 180.000 körüli lakásfelújítás jócskán elmarad az elvileg kívánatos évi 400.000 felújítandó lakásszámhoz képest.

    A problémák közül kiemelik, hogy „ma Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem szabályozási kérdések szabnak korlátot, hanem a forráshiány. Ezért az ÉVOSZ javaslatai elsődlegesen a forrás bővítésére irányulnak. A pénzügyi lehetőséget egyszerre kell bővíteni a közösségi (állami) és a magán (lakossági) oldalon.”

    Javaslataik az alábbiak:
    1. A Kormány által indított lakásépítési, lakástámogatási programok csak akkor hatásosak, ha hosszú, legalább 8-10 éves időtávon kiszámítható és elegendő forrás van mögötte. Csak ilyen időtávba fér bele a lakossági előtakarékosság, a munkáltató támogatási érdekeltsége, a banki érdekeltség és a költségvetés teherbíró képessége. A programok nyilvánvalóan az első új és használt lakás megszerzésére és a meglévők energiatakarékossági és hőszigetelési problémáinak megoldására kell irányuljanak.

    2. A meglévő lakásvagyon felújításánál meghatározó az energiatakarékos létesítménykialakítás. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia jó kiindulópont ahhoz, hogy az uniós forrásokra is alapozva lakásfelújítási program készüljön. Ennek a forrásszükségletei ismertek, kialakításra vár a költségterhek ösztönzőbb megosztása a költségvetés és a lakástulajdonosi kör között.

    3. A Parlament és a Kormány 2015. évi intézkedései nagy lendületet adtak az új lakóingatlan építésekhez és egy meghatározott társadalmi rétegnél a meglévő lakóingatlanok felújításához, bővítéséhez is. A továbblépéshez javasoljuk az engedély- vagy bejelentésköteles lakóingatlan felújításoknál a felújítási áfaérték 30%-ának számla alapján való visszaigényelhetőségét maximum 3 millió Ft nagyságrendig.

    4. Javasoljuk az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok beindítását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak a felújításával.

    5. Mielőbb kormányzati döntés szükséges atekintetben, hogy az 5%-os áfa 2019. december 31. után is fennmaradjon az új építésű lakások piacán, valamint a forgalmi adó visszatérítésére is lehetőség legyen.

    6. A meglévő lakásvagyon meghatározó részét képező panellakások lakásminőségének javítása érdekében ki kell dolgozni és el kell indítani egy hosszú távú „Panelprogram”-ot.

    7. Sokat javítana a kiszámítható, felelős megrendelő felelősségének erősítéséhez a lakásszövetkezetek, a társasházi tulajdonosi közösségek működésének újraszabályozása, jogállásuk modernizálása.

    8. Javasoljuk az állami, illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítését lés elindítását.

    Kulcskérdés a gyakorlati képzés javítása

    Az építőipari szakképzést illetően ismét megállapítják, hogy a duális képzés a jelenlegi formájában nem alkalmas az építőipari gyakorlati képzés megoldására. Ezért – egyebek között – sürgetik az un. üzemközi gyakorlati képzés intézmény-rendszerének kialakítását a gyakorlati képzés hatékonyságának növelése érdekében.

    Kiemelten fontosnak tarják, hogy a Szakképzési Alapba befizetett összeg maradéktalanul kerüljön vissza az építőipari szakképzés finanszírozásába.

    Az anyag további témakörei: a befektetési-beruházási piac élénkítése, a közszféra megrendelésének bővítése; az építési vállalkozások tevékenységeinek finanszírozása; közbeszerzés az építési beruházások területén; foglalkoztatás és munkaügy az építőiparban; az építési, hatósági eljárások egyszerűsítése; a szakmai színvonal és a hatékonyság emelése.

    A dokumentum itt elérhető: Az_epitesi_agazat_2018_evi_sulyponti_problemai.pdf

  • Hiányoznak az átfogó lakóépület-felújítások

    Mindez elképzelhetetlen a lakáshoz jutás, a felújítások, a panelprogram, a piaci és szociális alapon álló bérlakás-konstrukciók beindításának támogatása nélkül.

    Nemrég elkészült az építésgazdasági stratégia munkaanyaga a Nemzetgazdasági Minisztérium gondozásában, de az előző ciklusban már nem került kormány elé. Az új ciklusban éppen ezért az új kormány prioritásaival kiegészített változat mielőbbi elfogadását várja és szorgalmazza a szakma.

    Évi 30 ezer lakást kellene építeni

    A szakszövetségi vezető szerint teljesen a helyére kell kerülniük az uniós értékek szerinti lakásszámoknak is, ami magyarországi léptékben a tavalyi 14 ezerrel szemben legalább 30 ezer új lakás építését és évente 300 ezer felújítását teszi szükségessé a jelenlegi 180 ezer helyett.

    A Modern városok program mintájára a Modern falvak  program beindítása is fontos és időszerű a kistelepülések jövője szempontjából. Koji László mindenekelőtt arra számít, hogy a kormány pontosan meghatározza, melyek azok az indítani kívánt közép- és hosszú távú programok, amelyek építési beruházással járnak, és amelyekre a szakmának is fel kell készülnie. Az infrastruktúra-fejlesztések mellé pontos ütemezésre és forrásokra van szükség, de még sok a kérdőjel.

    Az építőipar, építésügy kormányzati képviselete és felügyelete terén az ÉVOSZ elnöke szerint az előző ciklusban voltak a szakma számára nehezen követhető munkamegosztások. Egy letisztultabb kormányzati struktúra, kisebb bürokrácia hatékonyabbá tehetné az érdemi munkát.

    Rezsicsökkentést korszerűsítéssel

    Az utolsó három évben örvendetes fordulat következett be az építőiparban, csakhogy ezt beárnyékolta az építésigazgatás és az épületenergetikai előírásokban alkalmazott kedvezményezettség – szögezte le Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének (LOSZ) elnöke. Mint kifejtette: a kötelező energetikai előírások alóli felmentés és az építési engedélyt meghatározott esetekben felváltó egyszerű bejelentés indokolatlan kivételeket képez, és hosszú távon kedvezőtlen következményekkel járhat.

    Nem indult be a lakóépületek széles körű korszerűsítése az uniós vissza nem térítendő forrásokkal, nem hoztak lényeges előrelépést az otthonteremtési, majd az Otthon melege programok a lakásszövetkezeti, társasházi körnek, e programokat a teljes magyar lakásállományra nem lehetett alkalmazni, csak egyénileg – mutatott rá a LOSZ elnöke. Mint hozzátette: az uniós kötelezettségszegési eljárás ellenére az épületenergetikai és kötelező energiamérési uniós direktívák hazai adaptálása sem történt meg. Az energiamegtakarítási jogalkotás részben ellentétes az uniós direktívákkal, vagy vállalhatatlan feltételeket teremtett a költségviselés szempontjából.

    Indokolt lenne a telepszerű, többszintes lakóépületek (döntően lakásszövetkezeti, társasházi épületek) számára a kiszámítható, tervezhető, vissza nem térítendő támogatású energiahatékonysági és korszerűsítési program indítása.

    Farkas Tamás szerint rendkívül fontos lenne kötelező továbbképzéshez kötni a társasházkezelést és az ingatlankezelést. Probléma a lakásszövetkezeti, társasházi tisztségviselők elöregedése is, ami később súlyos ingatlanfenntartási gondokhoz vezethet. Ezért indokolt lenne a szakmai tekintély növelése és az épületállomány felújítási, előtakarékossági kötelezettségének újragondolása. Elképzelhetetlen a hatékony épület-korszerűsítési program egy átfogó ingatlankataszter létrehozása nélkül, amelyet csak központilag, kormányzati szinten lehet megvalósítani – sorolta a LOSZ elnöke.

    Szükséges az áfakedvezmény fenntartása

    Lendületben van az ingatlanpiac, ugyanakkor a kockázatok is erősödtek – emelte ki Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke. A növekedés lendületét visszavetheti az építőipari kapacitáshiány, a kedvezményes áfa megszűnése 2019-től pedig akár meg is fordíthatja a kedvező trendet.

    A szakma, a piac szereplői ezért egyöntetűen az 5 százalékos áfa fennmaradását szorgalmazzák 2019 után is.

    Az áfakedvezmény megszűnése önmagában mintegy 20 százalékkal növelné a lakások árát egy amúgy is dráguló környezetben. A tartósan alacsony áfa generálta magas forgalom ugyanakkor ellensúlyozná a költségvetés áfabevétel-kiesését, sőt pozitív szaldóval járna a büdzsé számára.

    A szakember szerint sürgető lenne, hogy a kormány döntsön az áfakérdésben, mert az ingatlanfejlesztők a bizonytalanság miatt felpörgetik a beruházásokat, ez azonban akár minőségi problémákat is felvethet. Ráadásul az idén induló beruházások jelentős része csak 2019 után készül el, ezért félő, hogy a beruházók inkább kivárnak, ami fékezheti a fejlesztéseket. A szakemberek hiánya az építőiparban is gondot okoz, a válság alatt becslések szerint 80 ezer szakember keresett külföldön munkát. Most legalább 20-40 ezer szakember hiányzik az ágazatból.

    Forrás: vg.hu

  • OTTHONNEKED építészeti pályázat

    A fenntarthatóság mint az első pályázatban megfogalmazott cél és problémafelvetés az idei pályázatban is központi szerepet játszik. Az általános tematika mellett jelen kiírás egy speciálisabb, a közgondolkodást jelentősen befolyásolni képes témára, az építész saját házára fókuszál.

    A Jövő otthonai tervpályázat idei kiírásának tárgya az építész saját háza. Nem túlzás azt állítani, hogy az építész önmaga számára tervezett otthonára mindig is megkülönböztetett figyelem irányult. A közvélekedés szerint ugyanis itt tud leginkább kibontakozni és megmutatkozni az alkotói világlátás és a kreatív attitűd a maga teljességében, kompromisszumok nélkül. Ebben az esetben az építész önmagában egyesíti a megrendelőt és a tervezőt, megteremtve ezzel szakmai önarcképét. A külvilág reális elvárásai mellett ugyanakkor a saját otthon megtervezése valószínűleg az egyik legintimebb feladat az építész számára. A Kiíró olyan pályamunkák megszületését várja, melyekben a személyes érintettségben rejlő potenciál a köz számára is előremutató és követendő mintákat teremt.

    A tervpályázat nyílt, titkos ötletpályázat.

    Határidők:

    Kérdések határideje: 2018. szeptember 13.
    Kérdésekre adott válaszok határideje: 2018. szeptember 13.
    Pályaművek beérkezésének határideje: 2018. szeptember 15.
    Pályázat eredményének kihirdetése, a díjak átadása: 2018 ősz

    A pályázaton való részvétel regisztrációhoz kötött, melyet a pályázat honlapján lehet megtenni. A pályázaton részt vehet:
    I. kategória - minden építész, építőművész, építészmérnöki diplomával rendelkező tervező
    II. kategória - szakirányú egyetemi oktatásban résztvevő, diplomával még nem rendelkező hallgató

    További információk a pályázati oldalon: http://www.otthonneked.hu/epitesz_palyazat_kiiras 

    Támogatók:

    A pályázat Főtámogatója az OTP Lakástakarék.
    A pályázat médiatámogatója a Szép Házak Kft., Építészfórum

    A pályázat Kiírója és Támogatói számára a korszerű és hosszútávon fenntartható, otthonos házak és lakások építése elsődleges fontosságú. Meggyőződésük, hogy az ehhez szükséges szakembergárda, köztük kiemelten az építészek szakmai támogatása nélkülözhetetlen feladat. Ezért a pályázat a már létező fejlesztési eredmények megismertetése mellett az építészeti innováció felkutatásához, ezzel együtt pedig az építészek és az építőipar szorosabb együttműködéséhez is hozzá szeretne járulni.

    A motivált, kreatív alkotók legszélesebb körének megszólítása érdekében a pályázaton való részvételre a Kiíró a szakmai pályafutásuk elején járó építészhallgatókat és a praktizáló építészeket is várják. Különösen aktuálisnak érzi a Kiíró a téma feldolgozását annak tükrében, hogy Magyarország meglévő lakásállományának jelentős hányada mára az elfogadott statisztikák és tanulmányok szerint sem biztosít humánus lakókörnyezetet, az úgynevezett lakhatási szegénység sok százezer embert érint.

    Ezért a megfelelő mennyiségű és minőségű lakóház/lakás/otthon megteremtése továbbra is társadalmunk legfontosabb kihívásai közé tartozik. Míg a lakásállománnyal szemben támasztott mennyiségi elvárások könnyebben meghatározhatók és leírhatók, addig a korszerű minőségtartalma folyamatosan változik, kutatására invenciózus energiákat kell fordítani. Az örökérvényűnek és kizárólagosan jónak gondolt építészeti és technikai megoldások a környezeti és társadalmi változásokat követve gyakran módosulnak. Az új kihívásokra, a klímaváltozás, fenntarthatóság kérdéseire a pályázatot kezdeményező cégek igyekeznek innovatív termékekkel válaszolni. Ugyanakkor felismerték azt is, hogy a fenntartható és energiatakarékos épített környezet, illetve lakóházak létrejötte nem kizárólag az építőipari innovációk, technológiák, technikák és berendezések beépítésétől függ. Ehhez nélkülözhetetlen a minőségi építészet, amely reagál a társadalmi, gazdasági és ökológiai aspektusokra is. Ez ugyanis képes alapjaiban meghatározni és rögzíteni egy épület fenntarthatósághoz, időtállósághoz, környezettudatossághoz fűződő iszonyát. Sőt, ezeken a kiindulási feltételeken gyakran a legkorszerűbb berendezések és technikák sem tudnak érdemben változtatni. Ezért az építész számára különösen fontos az alapkoncepció meghatározása, melynek része a környezeti, településszerkezeti és szociális kontextus vizsgálata, a fenntarthatóan működő tervezési program, lakásméret meghatározása épp úgy, mint a telepítés, tájolás, tagolás, megnyitások, átmeneti terek, anyagok, felületek és építési technológiák használatának kérdése.

    Léteznek-e alapvetően építészeti, a teret és a formát, sőt az esztétikát érintő megoldások, melyek a technika és a technológia segítségével élhető és fenntartható otthonok létrejöttét biztosítják? A pályamunkáknak erre a holisztikus, az építészetet és az építést átfogóan és egyben látó szemléletnek az erősítésére kell vállalkozniuk.

    A fenti pályázattal párhuzamosan fut a Style & Home építészek, belsőépítészek, lakberendezők, enteriőrtervezők, dizájnerek és jelenleg még tanulmányaikat folytató építész, belsőépítész, lakberendező és dizájner hallgatók számára meghirdetett enteriőr tervezési pályázata is.
    Ennek részletei itt olvashatók: http://www.otthonneked.hu/enterior_palyazat_kiiras#palyazat

  • A „saját lakhatás” fogalma egyszerű bejelentés esetén

    Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2017. április 27-i módosítása alapján a természetes személy építtető egyszerű bejelentéssel köteles bejelenteni
    - a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet érintő építési tevékenységet, ha
    - azt saját lakhatás biztosítása céljából végzi és
    - az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz; valamint
    - - műemlék kivételével - a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenységet, ha
    - azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzi.

    A fenti jogszabályhely értelmezését megnehezíti ugyanakkor, hogy jogszabály nem definiálja a „saját lakhatás” fogalmát, annak kereteit.

    A fentiekkel kapcsolatban a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságától – tartalmilag – az alábbi tájékoztatást kaptuk (2018. március 12-én kelt szakmai vélemény):

    - Saját lakhatásnak minősül minden olyan eset, amelynek során az építtető a lakóépületet vagy lakást életvitelszerű bentlakás céljából használja.
    - A 300 négyzetméter feletti építőipari kivitelezési tevékenységet egyszerű bejelentéssel végezheti az az építtető is, aki természetes személy, de nem tulajdonosként kívánja saját lakhatásra használni az új vagy bővített lakóépületet, amennyiben a tulajdonos ehhez hozzájárul.
    - Kizárólag az építtető vonatkozásában értelmezhető a saját lakhatás, ugyanakkor a lakóépületbe bárki az építtetővel költözhet, a lényeg, hogy az építtető maga ott lakjon.

    Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység szabályai (Frissítve: 2017.10.19.) az igylakunk.hu/Építési szabályozás oldalon.

    maraczi logo

  • Új típusú munkásszállók is segíthetnének a munkaerőhiány csökkentésében

    Hazánkban több mint 35 ezer ember hiányzik a gyártó szektorból, így a nagyvállalatok arra kényszerülnek, hogy a gyártás helyétől több száz kilométerre, illetve akár a határon túlról is toborozzák a kékgalléros munkaerőt. Az ő elhelyezésükre viszont a továbbra is szűk kínálatú albérleti piac nagyon korlátozott mértékben ad lehetőséget, több száz fő folyamatos elhelyezése pedig specializált szakértelmet kíván.

    A cég jelenleg is zajló felmérése szerint számos meghatározó magyarországi gyártó vállalatnál több mint 50 százalékos fluktuáció jelentkezik, amelynek egyik fontos tényezője lehet a dolgozók nem megfelelő szállásoltatása. Az ún. kékgalléros munkaerő hiánya elsősorban a hazai feldolgozóipart érinti. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az egész iparágban összesen 23 ezer álláshely betöltésére volna szükség. Emellett komoly munkaerőhiány jelentkezik a kereskedelem és gépjárműjavítás területén, ahol jelenleg több mint 6000 fő pótlása a feladat, de több ezer munkavállalóra lenne még szükség az építőipar (2900 fő), a szállítmányozás (3600 fő), valamint a raktározás területén is.

    A munkavállalók az esetek döntő többségében nem képesek önmaguk megoldani szállásukat, mivel az azonnali munkába állás igénye miatt nincs idejük az albérlet keresésére, amelyet a több havi kaució, valamint a bérleti díj előre való fizetése miatt anyagilag sem tudnának megengedni maguknak. A vidéki és fővárosi albérlet-piac - az ingatlanfejlesztéseket ösztönző intézkedések ellenére - kínálata továbbra is szűkös, ami tovább súlyosbítja a magas lakhatási költségeket. „Ráadásul a toborzás során egy minőségi szálláshely lehetősége csak még vonzóbbá teszi a munkáltatókat a kékgallérosok körében" - írja a közleményben Kondor András, a Staff House Zrt. vezérigazgatója.

    A munkás-elszállásolás problémájának megoldását a professzionális szállásolás tudja biztosítani. Ezt jellemzően a kifejezetten erre a célra át vagy kialakított épületben, épületenként több száz fő, kiszolgálással támogatott elhelyezése jelenti. Egy ilyen ingatlan üzemeltetése, több száz munkás egyidejű elhelyezése, ki-be költöztetésük menedzselése, problémáik kezelése, az ingatlan karbantartása folyamatos jelenlétet, ellenőrzést, szakértelmet igényel. A megfelelő munkaerő elszállásolás nagyban segíti a fluktuáció csökkenését, hiszen a dolgozók idejük jelentős részét töltik ezeken a szállásokon.

    A munkások elszállásolására alkalmas jó minőségű kollégiumok és panziók, valamint átalakítható iroda épületek a kölcsönzött munkaerő arányának növekedésével párhuzamosan egyre kisebb számban érhetők el, a még számba vehető ingatlanok közül pedig számos épület felújításra szorul, amelyhez befektetők kellenek. Ez egyébként komoly üzleti lehetőséget hordoz, az akár az irodabérletekét is meghaladó hozamarányok, valamint a hosszú távú szerződésekben rejlő biztonság miatt - tette hozzá Kondor András, a Staff House Zrt. vezérigazgatója.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Milyen lakáspolitikát kínálnak a pártok?

    Véleménye szerint "a mostani választások egyik legkomolyabb tétje, hogy vajon lesz-e esély elmozdulni abból az átgondolatlan szociálpolitikából, amit a kormánypárt nyolc éve folytat, és aminek a következményeit egyre többen érzik már most is a bőrükön".

    Úgy látja, hogy az ellenzéki pártok lakáspolitikái kompatibilisek: ha összefognának a választásokon, akkor a lakáspolitikai elképzelések terén tartalmi egyeztetésre alig lenne szükség.

    Ez jó eséllyel kecsegtetne egy olyan széleskörű konszenzus elérésével, amelyet évek óta szorgalmaz és próbált tető alá hozni a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) is. Ehhez természetesen elengedhetetlen a Fidesz részvétele is.

    A négy évvel korábbi választások előtt a TLE is megkereste a pártokat ebben a témában, és az ígylakunk.hu-n tettük közzé a pártoktól kapott válaszokat. Sajnos a Fidesztől nem sikerült interjút kapnunk.

    Most Kovács Vera sem tudta a Fidesz lakásprogramját elemezni, mert a kormánypárt ebben a választási kampányban sem adott ki programot. A szakember úgy látja, hogy "az „elmúlt nyolc év” lakáspolitikája, és a jelenlegi kormányzati kommunikáció alapján is azt feltételezhetjük, hogy a kormánypártnak nincsenek a jelen lakhatási helyzettel kapcsolatos rövid- vagy középtávú szakpolitikai javaslatai". Ezért a legutóbi kormányzati ciklus intézkedéseit elemzi, és megjegyzi, hogy "A pártok jelenlegi lakáspolitikai javaslatai közt több olyan is van, amit a Fidesz az utolsó kiadott programjában szerepeltetett, de nem hajtott végre. A legutolsó, 2010-ben megjelent választási programjuk lakáspolitikai ígéretei között a leghangsúlyosabbak a magánháztartásokat segítő energiahatékonysági felújítások voltak – ezek és más lakhatást segítő elemek máig sem valósultak meg".

    A Momentum, a Párbeszéd, az LMP, a Jobbik, az Együtt, az MSZP és a DK programjainak lakáspolitikai elemeit végignézve elmondható, hogy "a hét program radikális változásokat sürget a lakáspolitika terén, a jelenlegi helyzetet egységesen tarthatatlannak ítélve".

    Összefoglalva:
    "A programok között eltérő súllyal, de mindenütt szerepel a lakhatási válság megoldásának gondolata.

    A legegyöntetűbb lakáspolitikai javaslatok, amelyek minden párt programjában szerepelnek valamilyen formában, a lakásfelújításal és lakásfenntartásal kapcsolatos támogatások bevezetése, és az energetikai korszerűsítések. Ez utóbbihoz majdnem minden párt EU-s forrásokat és a magántőke bevonását is megcélozná.

    Jellemző közös pontok még a bérlakásépítés, lakásállomány-bővítés és a pártonként különböző szempontú szociális lakhatás támogatása. A pártok különböző szempontok mentén ugyan, de mindannyian bővítenék a lakásfenntartási támogatások rendszerét, és több program is kiterjedtebb albérleti támogatási rendszer bevezetését tervezi.

    A pártok nagyobb része foglalkozik a hajléktalanság felszámolásának kérdéskörével.

    Több programban szerepelt a szociális lakásügynökségek rendszerének kidolgozása, és ennek keretében, vagy emellett a Nemzeti Eszközkezelő szerepének, hatáskörének erősítése. Jellemző a pártprogramokban, hogy a fiatal pártok nagyobb hangsúlyt fektetnek a fiatalok lakhatási támogatásaira, kollégiumi férőhelyekre, és, hogy a devizahitelesek támogatása sem minden párt programjában kapott teret."

    A pártok lakáspolitikáinak bővebb elemzése a cikkben olvasható: Lesz hol lakni a választás után?

    Forrás: Merce.hu

    Ugyanerről a kérdésről a 24.hu is megkérdezte a pártokat. A válaszokat elolvashatja ITT.

  • Állami lakbértámogatási terv Lengyelországban

    A lengyel kormány a Családi 500+ program sikerén felbuzdulva megindította a Lakás+ programot is, ám az utóbbin komoly változtatásokat készül végrehajtani - adta hírül az gazeta.pl. Az 500+ programban a családok havi 500 zloty (38 ezer forint) állami támogatásra számíthatnak második, harmadik és minden további gyermekük után.

    A miniszterelnök mellett több mint egy hónapja dolgozó speciális tanácsadó testület úgy véli, hogy a Lakás+ eddigi koncepciója nem megvalósítható. Ez azzal számolt, hogy az építőipar a következő években több ezer olcsó lakást építhet állami támogatással. Kiszámolták, hogy ez elviselhetetlen terhet rakna a központi költségvetésre.

    Ezért arra lyukadtak ki, hogy az államnak a lakbéreket kell támogatni. A formálódó koncepció szerint azok juthatnának hozzá lakbértámogatáshoz, akiknek túl magas a fizetésük ahhoz, hogy önkormányzati hozzájárulást kaphassanak, viszont túl alacsony ahhoz, hogy hitelt vegyenek fel önálló lakás vásárlására. Úgy becslik, hogy a lengyel családok 40 százaléka van ebben a köztes állapotban, főleg a karrierjüket most kezdő fiatalok.

    Forrás: Napi.hu

  • A hazai építőipar legfőbb problémája az alacsony hatékonyság

    Ausztria vagy Csehország nagyságrendileg hasonló méretű országok, mint Magyarország – ezért velük érdemes összevetni az ágazati adatokat. Ha azt nézzük meg, hogy ezt mennyi emberrel értük el, nagyobb a probléma, hiszen például Ausztria körülbelül ugyanannyi foglalkoztatottal ért el hatszor nagyobb termelési értéket 2016-ban, mint Magyarország. Csehország teljesítménye értékét tekintve körülbelül háromszorosa a magyarénak, míg a foglalkoztatottak száma csak durván másfélszer annyi.

    A legnagyobb probléma a hatékonyság” – hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke. Az elmúlt 10 évben az építőipari szolgáltatásokra, kapacitásokra alig volt szükség, így a fizetőképes kereslet megjelenése „időzavarba” hozta a magyar építőipart, ennek megfelelni egyik évről a másikra nagyon nehéz eleget tenni a kereslet növekedésének – tette hozzá.

    Koji László szerint most olyan piaci helyzet állt elő, ami ki fogja kényszeríteni a magyar építőipartól azt az intenzív, termelékeny növekedést, amire szükség van – a KSH adatai szerint folyamatosan, hónapról hónapra nő az ágazat hatékonysága.

    Az építőipar értéke mintegy 2500 milliárd forintot tett ki tavaly, ami közel 30 százalékos növekedést jelent éves szinten.

    A múlt évben az építőipar árai összességében 5,2 százalékkal, a lakásépítéseknél pedig 10-12 százalékkal nőttek. A négyzetméterárak ennél nagyobb mértékű emelkedésért viszont már nem a kivitelezők a felelősek - tette hozzá Koji László.

    Az ágazat elmúlt tíz évéről kiemelte, hogy az első öt évben majdnem 80 ezer embert voltak kénytelenek elengedni az építőipari cégek, amelyek az elmúlt öt évben pedig 60 ezret fölvettek – ugyanakkor ezen foglalkoztatottak többsége nem szakember, hanem „be sem tanított szakmunkás”. Őket most az építőipari vállalkozásoknak kellene betanítaniuk néhány hónap alatt.

    A rendszerváltáskor a legjobb szakmunkásokból csináltak kényszervállalkozókat, ők most 65 évesek – mondta az ÉVOSZ elnöke, hozzátéve, hogy a szakirodalom szerint az első generációváltás harmada nem szokott sikerülni. A nyugdíjba menőknek nincs utánpótlásuk az iskolákban sem. Azaz arra kell felkészülni, hogy a vállalkozások száma csökkenni fog: a közepes és nagyobb cégeknek fel kell majd szívniuk a tehetséges szakembereket.

    Az elmúlt években összesen 350 ezer új lakásnak kellett volna épülnie, helyette 150 ezer épült. 400 ezret kellett volna felújítani, de csak 150-180 ezret újítottunk fel – sorolta Koji László. Szerinte a lakásügy Magyarországon fontos terület, hiszen ezzel a lakosságot is bevonjuk a GDP termelésbe, mert a nemzeti jövedelmet ingatlanfejlesztés is növeli. Mindezt a kormányzati székekből is látni kell – tette hozzá, kiemelve, hogy például az 5 százalékos áfa szerinte mindenkinek jó. Szükség van alternatív eszközökre is a lakásépítések, lakásfelújítások segítéséreMagyarországon a lakásépítések 16-17 százalékát adják az építőipari termlésnek, az európai átlag 36 százalék, tehát van hová fejlődnie.

    Most óriás a fizetőképes kereslet, de az építőipar óriási bevételektől fog elesni, ha nem történnek meg mielőbb a megfelelő lépések.

    A magyar építőipar ott tart, hogy igen jelentős béremeléseket valósított meg: tavaly 13,1 százalékkal nőttek a bérek az ágazatban, ami magasabb a 12,9 százalékos nemzetgazdasági átlagnál. Ebből is látszik, hogy az igényekhez képest nagyon lassan zárkózik fel az ágazat, hiszen a versenyszférában is 11,6 százalékkal nőttek a bérek.

    Ez Koji László szerint óriási hátránya az építőiparnak, hiszen ha továbbra sem lesz erősebb a felzárkózás, rossz lesz az ágazat megítélése, ezért kevesebben választják majd, kevesebben szeretnének majd az építőiparban dolgozni.

    Az ÉVOSZ felmérése szerint az üzleti tevékenységet leginkább a szakemberhiány (86 százalék) hátráltatja, ezt követi a kapacitás hiánya, elavultsága (35 százaléka), valamit a magas adminisztrációs terhek (34 százalék).

    Forrás: Világgazdaság / igylakunk.hu

  • Még van növekedési potenciál a lakáspiacon

    A március 22-i esemény résztvevői voltak: Sándor Tünde, a Világgazdaság újságírója - moderátor, Sápi Zoltán, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont elemzője, Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezetője és Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója.

    A beszélgetés során arra a kérdésre keresték választ, maradt-e még tartalék a lakáspiaci árakban? Hogy valóban drágák-e az ingatlanok, az viszonyítás kérdése Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint.

    Öt éve a jelenlegi árak töredékéért ingatlanhoz lehetett jutni. Ha ezt vesszük alapul, akkor valóban nagyon drágák most a lakások. Készült egy összehasonlítás, a V4 országok fővárosainak ingatlanárait összevetették az átlagkeresetekkel, ebből az látszik, hogy még mindig Budapesten kell a legkevesebbet takarékoskodni ahhoz, hogy valaki lakást vásárolhasson – mondta Balogh László.

    A keresetek növekedése azonban nincs arányban az ingatlanok drágulásával, jelenleg úgy néz ki, hogy egyévnyi lakásáremelés elvisz ötévnyi béremelést.

    A lakásvásárlások jelentős része, nagyjából a 40 százaléka befektetési célú a fővárosban, és ezt a jelenlegi kamatszint tovább támogatja, hiszen rövid távú lakáskiadással jó hozamokat lehet elérni, ez pedig még a magas lakásárak mellett is jó befektetés. Ugyanakkor, ha a kamatszint emelkedésnek indul, az sokat változtathat a befektetők gondolkodásán – hangsúlyozta Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója.

    „A lakosság átlagkeresete viszonylag magas, de azt ne felejtsük el, hogy a lakosság nagyjából 70 százaléka ennél jóval kevesebbet keres. Van tehát egy magas és gyorsan növekvő jövedelmű réteg, amely egyébként az újlakás-piac főszereplője. Elképzelhető, hogy őket valóban nem fogja nagyon megrengetni, hogy drágulnak az új ingatlanok, de a használt lakásokat inkább saját célra vásárolják. Utóbbiak esetében például én úgy érzem, hogy rövidtávon is be fog állni az ár, részben azért, mert ezek már meglévő lakások. Az új építésűeknél ugye azért is nőnek ennyire az árak, mert drágul az építőanyag, nőnek a bérek, így nyilvánvalóan emelkednek a költségek” – mondta Molnár László.

    A 2016-os árakhoz képest most harmadával magasabbak az átlagos négyzetméterárak Budapesten, a 2017-essel összevetve pedig 16 százalékkal magasabbak az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont legutóbbi felmérése szerint, amely már 2018 I. negyedévét vizsgálja.

    Az új építésű lakások a teljes lakáspiac 10 százalékát sem érik el, tehát szűk szegmensről van szó. A fizetőképes keresletből ennyien tudják az új lakásokat megfizetni. Az árak növekedését több tényező befolyásolja, a gazdaság jelenleg növekedik, magas a foglalkoztatottság, emelkedik a háztartások jövedelme és életszínvonala, alacsony a kamatkörnyezet – ezek mind hatással vannak a lakások drágulására. Az is megfigyelhető azonban, hogy a 30 millió forintos árszint fölött a vevők 75 százaléka eltűnik a piacról, ők az ennél olcsóbb lakásokat keresik.

    Igazán nehéz helyzetben azok vannak az első lakásukat vásárlók, vagyis akik most szeretnének belépni az ingatlanpiacra. Sokan nem tudnak, így albérletbe mennek, ennek hatására emelkednek az albérleti díjak, így továbbra is jó befektetés a lakás. Most még minden új lakást el lehet adni – mondta Kiss Gábor.

    A lakásárak drágulása miatt egyre többen keresik az olcsóbb ingatlanokat. Budapest külső kerületei egyre népszerűbbek, és az áruk miatt a panelek iránt is folyamatosan nő a kereslet.

    “Egyre több a X. és IV. kerületi projekt, nem csak a frekventált belvárosi kerületekben épülnek új lakások. Azt is látni kell, hogy már ugyan nem Budapest a magyar ingatlanpiac növekedésének motorja, hanem a megyei jogú városok, ugyanakkor nagyon eltérő és egyenlőtlen a növekedés a vidéki városokban, van, ahol például egyáltalán nem tapasztalható növekedés” – mondta Sápi Zoltán, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont elemzője.

    A beszélgetés résztvevői mind egyetértettek abban, hogy a lakáspiacra jótékony hatással volt a csok bevezetése és az új lakások áfájának csökkentése. A saját célú vásárlások esetében, főleg az alacsonyabb négyzetméterárakat kínáló kerületekben használják a csokot a lakásvásárlók – mondta Kiss Gábor.

    Ugyanakkor egyenletesebb piaci viszonyok kialakulása lenne az ideális. A csok bevezetése a beinduló nagy EU-s projektekkel párhuzamosan, nem teremtett optimális körülményeket, és hamar túlhajtotta a piacot – értékelték a szakértők. Hirtelen ömlött az építőiparra a rengeteg új megrendelés, és az nem tudta követni ezt sem építőanyag-, sem kivitelezői kapacitással. A kialakult munkaerőhiány következtében – az Eltinga mérései szerint – 2018 I. negyedévében az épülőben lévő lakások többségének (a kb . 20 ezerből mintegy 15 ezer esetben) csúszik az átadása legalább 1-2 negyedévet, de 1-2 ezer lakásesetében már éven túli csúszásról beszélhetünk.

    Fontos lenne – hangzott el –, hogy a csökkentett újlakásáfa lejártával ne forduljon ismét csökkenő irányba a lakásépítési mutató. Egyelőre a fejlesztői projektek között alig látni olyat, amelyet 2020. 01.01. után terveznek átadni.

    Szintén kiemelt jelentőségűnek értékelik a lakáskorszerűsítési, illetve a panelprogramot, valamint a lakástakarékpénztárak támogatását, aminek köszönhetően ma már több mint 500 ezer háztartás rendelkezik lakáscélú megtakarítással. Ugyanakkor a szegényebb réteg támogatása még hiányzik, és bérlakásprogram sem indult el.

    Forrás: Világgazdaság, igylakunk.hu

     

  • Hová emelkedhetnek a lakásárak?

    Tavaly már a válság előttit meghaladó szintre, 2 milliárd euró közelébe ugrott a magyarországi ingatlanfejlesztések értéke, és ez idén is elérhető, sőt meghaladható. Az irodapiacon és a kereskedelmi ingatlanok piacán jelentős tér van még a bővülésre, a lakáspiacnak pedig újabb lendületet ad a csok-igénylések egyszerűbbé tétele, ugyanakkor a kockázatok is erősödtek – mondta el Takács Ernő.

    A hazai ingatlanokba irányuló befektetések értéke a 26 százalékos közép-európai átlaggal szemben évente 71 százalékkal emelkedett 2012 óta. A külföldi befektetők mellett egyre nagyobb részt hasítanak ki a piacból a belföldi fejlesztők, részesedésük az elmúlt hónapokban elérte a 40 százalékot. Bár a befektetések 80-90 százaléka még mindig Budapestre összpontosul, lassan felzárkóznak a vidéki nagyvárosok is.

    Nagy drágulás jöhet még

    Takács Ernő azonban arra figyelmeztetett, hogy a kedvező folyamatok mellett erősödtek a kockázatok is. Nőtt a kedvezményes lakásáfa jövője miatti bizonytalanság, emelkedtek a kivitelezői, építőipari árak, és az ágazatra is jellemző a kapacitáshiány, ami visszavetheti az ágazat teljesítményét, és a piac a kívánatos 40 ezerrel szemben könnyen visszatérhet az évi 8-10 ezres újlakás darabszámra.

    Takács Ernő megerősítette, hogy az áfakedvezmény megszűnése önmagában mintegy 20 százalékkal növelné a lakások árát egy amúgy is dráguló környezetben. A tartósan alacsony áfának köszönhető magas forgalom ugyanakkor ellensúlyozná a költségvetés áfabevétel-kiesését, sőt pozitív szaldóval járna a büdzsé számára.

    A szakember szerint sürgető lenne, hogy a kormány döntsön az áfakérdésben, mert az ingatlanfejlesztők a bizonytalanság miatt felpörgetik a beruházásokat, ez azonban akár minőségi problémákat is felvethet. Ráadásul az idén induló beruházások jelentős része csak 2019 után készül el, ezért félő, hogy a beruházók inkább kivárnak, ami fékezheti a fejlesztéseket.

    A szakemberek hiánya az építőiparban is problémát jelent - jegyezte meg -, a válság alatt becslések szerint 80 ezer szakember keresett külföldön munkát, most is legalább 20-40 ezer szakember hiányzik.

    Forrás: Napi.hu

  • Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben

    2017-ben 14 389 új lakás épült, 44%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 37 997 volt, 20%-kal több a 2016. évinél.
    A korábbi néhány évhez képest ez jelentős emelkedésnek számít, azonban nagyobb távlatban

    A KSH szerint az 1933-as világválság idején is több lakás épült Magyarországon, mint 2017-ben. Százéves távlatban 15 ezres szint alatti lakásépítésre 1921-ben, 1935-ben és 1949-ben volt példa, valamint 2011-től kezdődően. A világháború alatt, 1943-ban például majdnem 27 ezer lakás épült. A mélypont 2013 volt 7.293 db lakással, 2016-ban már beindult a növekedés (9.994 db) és a 2017-es lakásszám pedig ismét tízezer felett jár – még mindig távol akár a 2000-es évek építési számaitól.

    lakasepitesek grafikon 1921 2017

    2017-ben az előző évhez képest Budapesten némileg csökkent (0,6%) az épített lakások száma, a városokban és a községekben azonban több mint másfélszer annyi lakás épült. A megyei jogú városokban 51, a többi városban 69, a községekben 65%-kal emelkedett a használatbavételek száma. Minden megyében több új lakás épült, mint az előző évben. A legdinamikusabb (2,1–2,5-szeres) bővülés Bács-Kiskun, Baranya, Somogy és Komárom-Esztergom megyéket jellemezte.

    Országosan tízezer lakosra 14,7 új építésű lakás jutott. A mutató értéke továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (59,4), az országos átlag 4,0-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Budapest mellett Pest, Somogy és Vas megyéket.

    épített lakások grafikon tle

    A lakásépítések intenzitása Nógrád, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben volt a legalacsonyabb (1,4–3,4).

    A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 37 997, a növekedés átlagosan 20%-os, Budapesten több mint másfélszeres. A megyei jogú városokban 9%-os a csökkenés, a községekben és Budapesten nőtt (9,2, 27 és 56%-kal) az építési kedv. Az építtetők az esetek 36%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 10%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az esetek háromnegyedében egyszerű bejelentéssel kezdeményezték az új lakások építését.

    épített lakások engedélyek 2017

    Az épített lakások száma Pest megyében az országos átlagot meghaladó ütemben nőtt, 68%-kal több lakás kapott használatbavételi engedélyt, mint egy évvel korábban. Az új építésű lakások 24%-a itt épült.
    Győr-Moson-Sopron megyében 2725 lakás épült, az előző évinek az 1,8-szerese. A használatbavételek száma a főváros és Pest megye után itt volt a legmagasabb.

    épített lakások 2015 2017

    A grafikonokon látható, hogy az elmúlt években megmutatkozó szakadék nem csökkent: továbbra is óriási a különbség az éllovasok – Budapest, Pest megye és Győr-Moson-Sopron megye - és a többi térség között. Pest megye tavalyi kiugrása még ebből a sorból is látványos, és a legtöbben jelentősen jobban teljesítettek a korábbiakhoz képest. Békés, Nógrád és Tolna megye azonban alig tudott javítani és továbbra is a sor végén maradtak.

    Mindez általában igaz az új építési engedélyek és egyszerű bejelentések számára is. Itt Budapest mutat kiugró számokat, amelyek a következő évek lakásátadásainak jelentős emelkedését sejtetik.

    engedélyek 2015 2017

    Az adatok forrása: KSH, Fókuszban a megyék

  • Minden megyében meglódultak a lakásépítések

    Budapestet kivéve valamennyi településtípus esetében nőttek a lakásberuházások; a megyei jogú városokban 51, a többi városban 69, a községekben 65%-kal emelkedett a használatbavételek száma. A megépült lakásokat tekintve a legdinamikusabb (2,1–2,5-szeres) bővülés Bács-Kiskun, Baranya, Somogy és Komárom-Esztergom megyéket jellemezte.

    épített lakások grafikon tle

    Országosan tízezer lakosra 14,7 új építésű lakás jutott. A mutató értéke továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (59,4), az országos átlag 4,0-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Budapest mellett Pest, Somogy és Vas megyéket. A lakásépítések intenzitása Nógrád, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben volt a legalacsonyabb (1,4–3,4).

    Az épített lakások átlagos alapterülete 100 m²-t tett ki, ami 6 m²-rel több volt, mint az előző évben. A legkisebb átlagos alapterületű lakásokat a fővárosban és Győr-Moson-Sopron megyében, a legnagyobbakat Nógrádban vették használatba, ahol kizárólag családi házak épültek.

    A 2017-ben kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 37 997 új lakás építése kezdődhetett el, 20%-kal több, mint 2016-ban. A megyei jogú városokban visszaesett (9,0%-kal), a többi városban, a községekben és Budapesten nőtt (9,2, 27 és 56%-kal) az építési kedv.

    A vállalkozások székhelye szerint minden megyében bővült az építőipar teljesítménye. Bács-Kiskun megyében nőtt leginkább a termelés, hattizedével haladta meg a 2016. évi igen alacsony bázist.

    Az egy lakosra jutó építőipari termelés Budapesten volt a legmagasabb, csaknem kétszerese az országos átlagnak, míg Nógrád megyében a mutató értéke az átlag negyedét sem érte el.

    A vállalkozások által 2017 folyamán megkötött új szerződések értéke 3000 milliárd forintot tett ki, ami több mint héttizedével meghaladta a 2016. évit. Borsod-Abaúj-Zemplént kivéve valamennyi megyében és a fővárosban is emelkedett az új szerződések volumene, három megyében (Zala, Vas, Komárom-Esztergom) és Budapesten az átlagot meghaladóan.

    Az építőipari vállalkozások 2017. december végi szerződésállománya 1901 milliárd forint volt, amely volumenében 2,3-szerese az egy évvel korábbinak. A megyék többségében a szerződésállomány meghaladta a 2016. év végit. Hat megye – jellemzően az ország északi és keleti térségében, valamint Dél-Dunántúlon – szerződésállománya viszont nem érte el az egy évvel korábbit, Heves megyében volt a legnagyobb a visszaesés, 43%-kal csökkent a rendelésállomány.

    Forrás: KSH

  • Brutális telekdrágulás az egyre népszerűbb agglomerációban

    Van olyan agglomerációs település, ahol majdnem megkétszereződtek az árak az építési kedv fellendülésével - írja most a Magyar Idők

    A legkedveltebb, fővároshoz legközelebbi településeken átlagosan húszmillió forint fölötti árakkal lehet találkozni. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy 2015-ről 2016-ra jelentős felértékelődésen mentek keresztül a legnépszerűbb agglomerációs települések. Ebbe a körbe tartozik Diósd, Dunakeszi, Göd, Erdőkertes, Fót, Gyál, Herceghalom, Kistarcsa, Monor, Nagykovácsi, Pécel, Pomáz, Remeteszőlős, Sződliget és Vecsés is. Hozzátette, a már három éve is drágának számító településeken nagy felértékelődésre sem 2016-ban, sem utána nem került sor.

    Balogh László még egy érdekességre felhívta a figyelmet. Az árak drágulásával párhuzamosan ugyanis újabb településeket „fedeztek fel” maguknak az építkezni vágyók, olyan helyeket, ahol korábban jóval olcsóbbak voltak a telkek. – Az építkezési kedv átrajzolta az eladó telkek piacát.

    (Nemrégiben írtunk arról, hogy már 2017-ben is kiemelkedően sok egyszerű bejelentés történt a főváros közvetlen szomszédságában található agglomerációs járásokban.)

    Sokan inkább hajlandók távolabbról ingázni, és Budapesttől messzebb építkezni annak érdekében, hogy fel tudják húzni álom­otthonukat. Ez a folyamat javíthatja az agglomerációs települések ingatlanállományának minőségét, egyúttal gyarapíthatja az ott élők létszámát – magyarázta. Balogh László szerint, ha ez a tendencia tartósan kitart, akkor a helyi infrastruktúrát, a tömegközlekedési lehetőségeket és az autóutakat is fejleszteni kell majd.

    Fordulat és drágulás

    Az Otthontérkép Csoport nemrégiben megismert elemzéséből kiderül, hogy az agglomeráció átvette a vezetést a főváros kerületei felett. A költözések trendszerű mozgása mögött egyértelműen az egyre több család számára elviselhetetlen fővárosi lakásdrágulás áll – írják.

    2006 után úgy tűnik újabb fordulathoz érkeztünk: míg Budapest belső kerületeinek népessége nem növekszik, a külső pedig csökken, addig az agglomeráció úszik a népszerűségben – derül ki az Otthontérkép Csoport legfrissebb elemzéséből. Ez a változás a kínálati árakban is tetten érhető, hiszen 2 év alatt 48%-kal emelkedett a főváros környéki lakások és 23%-kal a házak ára.

    „E tendencia feltehetően az áremelkedéssel magyarázható, hiszen oly mértékben felszöktek az árak Budapesten, hogy a lakásvásárlók kénytelenek kifelé húzódni, vállalva ezzel az ingázással járó kellemetlenségeket. Az agglomeráció infrastruktúrájának fejlődési üteme eltérő, bár az ellátás a legtöbb településen jelentősen javult, az elővárosi közlekedés több ponton is akadozik vagy nem fejlődött. Az önkormányzatoktól rengeteg forrást elvont a kormány, így kétséges, hogy a szociális, egészségügyi és kulturális területet mennyire képesek fejleszteni, márpedig ezek is döntők lehetnek a lakóhely választásnál” – fejtette ki Mester Nándor, az Otthontérkép Csoport vezető elemzője.

    Két év alatt megkétszereződött az agglomerációs lakások ára: Az ingatlanárak némi késéssel követik a kereslet megváltozását. Az agglomerációban a lakásoknál 2016 első negyedévétől 2017 második negyedévéig 18 százalékos drágulás volt, majd ezután szűk egy év alatt még 30 százalékkal mentek fel az árak. A külső kerületekben a lakásárak hasonlóan, egy év alatt 47 százalékot drágultak, ennek üteme azonban jóval kiegyensúlyozottabb volt. Összességében a belső kerületek lakásárai emelkedtek a legkevésbé, két év alatt 26 százalékkal.

    A családi házakat jóval kevésbé keresik mindenhol: a külső kerületekben két év alatt 27 százalékkal, a belső kerületekben és az agglomerációban pedig 23 százalékkal drágultak csupán.

    A várható újabb szuburbanizációs hullámról, illetve arról, hogy hol várható új lakások, házak építése, és ez milyen hatással lehet az agglomeráció működésére Erdős Zoltán, a Városi Metamorfózisok bloggere írt elemzést az Indexen.

    Forrás: Pénzcentrum, Magyar Idők, Otthontérkép, Index/Urbanista

  • Nem sok mindenre elég 20 millió forint a budapesti lakáspiacon

    A Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. a teljes budapesti újlakáspiacot átfogó jelentéséből kiderül, hogy:
    • az átlagos négyzetméterár elérte a 705.000 forintot és a drágulás idén sem áll meg;
    • az 5 százalékos áfa körüli bizonytalanság miatt már csökkenésbe váltott az új projektekben kínált lakások száma;
    • 20 millió forint alatt a Belvárosban nincs új lakás;
    • 30 millióért belvárosi garzont vagy akár egy XI. kerületi, 2,5 szobás otthont vehetünk;
    • 40-50 millióért a legnagyobb új lakásokat a külső kerületekben találjuk.

    2017 negyedik negyedévében nem változott az eladó új lakások száma Budapesten, a szeptemberi kínálathoz hasonlóan az év végén 7450 lakásból választhattak a vevők, ami viszont egy évvel korábbi kínálat közel másfélszeresét jelenti. Az összes eladó új lakás közel háromnegyede öt kerületben (XIII., XI., VIII., IX. és XIV.) koncentrálódik. A legszűkebb piac a dél-pesti külső kerületekben található, ahol átlagosan 50 lakásnál kevesebb új lakás kapható.

    Tavaly összesen 9700 lakás értékesítése kezdődött meg, ez 8 százalékkal marad el a megelőző év 10.600 darabos bővülésétől. A múlt év második felében 4300 új lakás jelent meg új projektekben, ami több mint 1000-rel kevesebb az első félévinél. Fordított a helyzet az eladott új lakások számában, ahol a a 2016-os évhez képest növekedés történt. Összesen 8100 újlakáseladás történt 2017-ben, ez közel 15százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.

    "Az új projektekben kínált lakások számának második féléves csökkenése azt jelzi, hogy a piac várakozó álláspontra került az 5 százalékos, kedvezményes áfakulcs jövője kapcsán. A szereplők szerint sürget az idő, így abban bíznak, hogy a meghosszabbításról vagy véglegesítésről mielőbb megszületik a kormányzati döntés. Ez pozitívan hatna nem csak az építőiparra, de a nemzetgazdaság egészére is" - mondta Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója.

    A budapesti szabad lakások átlagos négyzetméterára az utolsó negyedévben is tovább nőtt, így az év végén már 705.000 forinton állt, szemben a 2017. év eleji 620.000 forintos átlaggal. A múlt év elején a kínálat közel 60 százalékát kitevő 600.000 Ft/nm alatti lakások aránya az év végére alig több mint 30 százalékra csökkent. "A kivitelezési költségek emelkedése mellett az a kínálat szűkülése is tovább drágítja az újépítésű otthonokat, hiszen egyre kevesebb új projekt érkezik a piacra. Várakozásaink szerint 2018-ban a fővárosi újlakásárak 8-10 százalékos növekedésére van kilátás" - fogalmazott Földi Tibor.

    A Pénzcentrum cikkéből megtudhatja mekkora újépítésű lakást mennyiért vásárolhat meg most Budapesten.

  • Sürgető a kedvezményes áfa fenntartásának bejelentése

    Az épített lakások számának növekedése igen pozitív, a kiadott lakásépítési engedélyek számában az elmúlt év utolsó negyedévében történt mérséklődés azonban figyelmeztető jel. Ennek elsősorban a beruházók óvatossága az oka, amely a kedvezmények lakásáfa végének közeledtével egyre erősödni fog. Ez természetesen a társasházi lakások építését veti vissza elsősorban.

    A 2016-2017-ben megindult kedvező trend folytatódásához feltétlenül szükséges lenne az 5%-os áfakulcs fenntartásának szándéka – vagy más, azzal egyenértékű megoldás bevezetése – a kormány részéről. Mivel egy nagyobb beruházási projekt átfutási ideje legalább 1,5 év, ahhoz, hogy ne torpanjon meg a lakásépítések üteme, sürgető, hogy mielőbb tájékoztatást kapjon az ágazat a 2020-ban életbe lépő szabályozási környezetről.

    Mind a fejlesztők, mind a többi építőipari szereplő – anyaggyártók, kivitelezők – számára kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából.

    összehasonlító tábla2

    A KSH szerint 2017-ben az előző évhez képest:
    • Budapesten nem nőtt az épített lakások száma, a városokban és a községekben több mint másfélszer annyi lakás épült.
    • A lakásépítés változatlanul közel fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között. A budapesti növekedés megtorpanását az értékesítésre és bérbeadásra épített lakások számának 8,6%-os csökkenése okozta.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel 100 m2-re nőtt.
    • A kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 37 997, a növekedés átlagosan 20%-os, Budapesten több mint másfélszeres. A megyei jogú városokban 9%-os a csökkenés. Az építtetők az esetek 36%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 10%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az esetek háromnegyedében egyszerű bejelentéssel kezdeményezték az új lakások építését.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 8%-kal több, összesen 13 216 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 5105, ami 23%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében

    Szerencsésnek tartanánk, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasoljuk, hogy a kormány vállalja a kiforrott csok-rendelet fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig. Az intézkedés ezzel együtt mégis megfelelő demográfiai ösztönzést jelentene és hozzájárulna a kiegyenlített lakáspiaci keresletet kialakulásához is.
    A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

    A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.

    Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

    A lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások – is elengedhetetlenek. A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa. Ezzel együtt fontos lenne minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.

    Részletes értékelésünk alább letölthető.

  • Kiugró bővülés a kistelepülések lakáspiacán

    KSH táblázat

    2017-ben az előző évhez képest:
    - Budapesten nem nőtt az épített lakások száma, a városokban és a községekben több mint másfélszer annyi lakás épült.

    - A lakásépítés változatlanul közel fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között. A budapesti növekedés megtorpanását az értékesítésre és bérbeadásra épített lakások számának 8,6%-os csökkenése okozta.

    - A használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel 100 m2-re nőtt.

    - A kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 37 997, a növekedés átlagosan 20%-os, Budapesten több mint másfélszeres. A megyei jogú városokban 9%-os a csökkenés. Az építtetők az esetek 36%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 10%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az esetek háromnegyedében egyszerű bejelentéssel kezdeményezték az új lakások építését.

    - A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 8%-kal több, összesen 13 216 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 5105, ami 23%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    Forrás: KSH

  • Nagy a választék új lakásokból, de növekszik a vásárlási kockázat is

    Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe szerint tavaly a fővárosban 9100 újépítésű társasházi lakást adtak el, a legtöbbet 2006 óta. A korábbi évekhez hasonlóan a XIII. és XI. kerületben vásároltak leginkább, összesen 4300 alkalommal, ami a fővárosi piac közel felét teszi ki. Nem Budapest az egyetlen város, ahol gombamód szaporodnak az újépítésű társasházak, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a KSH legfrissebb adatai szerint az építőipar volumene egy év alatt több mint negyedével nőtt.

    Az OTP Jelzálogbank adatbázisában jelenleg 72 olyan beruházás szerepel, 14 ezer lakással, amelyek megépítését a sajtóban vagy honlapjukon már bejelentették a beruházóik. Nagy részük átadásával azonban csak 2019 után lehet számolni, s értékesítésük sem kezdődött még el. Itt is a XIII. kerület viszi a prímet, ahol 17 helyszínen 5100 lakás építése áll előkészítés alatt, s az önkormányzat tervtanácsa elé az elmúlt bő egy évben további mintegy 2500 lakás került. A XI. kerületben 9 projekt keretében 3500 lakás van „betárazva”, s ezer feletti lakásszám várható még a IX. és a X. kerületekben is.

    Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci elemzője szerint a piacra kerülő lakások mennyiségénél többnyire működik a piaci önszabályozás: 2017-ben például 32 kisebb-nagyobb beruházás értékesítése állt le még az építés megkezdése előtt, melyek keretében a tervek szerint közel ezer lakás épült volna fel.

    A keresletnövekedés és az építőipari beruházásokat segítő intézkedések hatására megindult ingatlanfejlesztéseket folyamatosan adják át a kivitelezők, az új lakások száma várhatóan idén még magasabb lesz, és Budapesten elérheti a 10 ezres álomhatárt is. Nem véletlen a gyors felfutás, a kivitelezőket fenyegető határidő sürgeti. 2019 végén, a jelenlegi szabályozás szerint, megszűnik a kedvezményes, 5%-os áfakulcs. A 2020-ban el-, illetve átadott ingatlanok után már várhatóan 27%-os forgalmi adót kell megfizetni, amit nem csak a beruházók, hanem a vásárlók zsebe is megérezne. Az áremelkedés megállíthatatlannak tűnik, egy év alatt az átlagos négyzetméterárak 70 ezer forinttal 620 ezer forintra emelkedtek, és további drágulás jöhet 2019 után, hacsak nem lépnek életbe más, az építkezést támogató intézkedések.

    A nagy sietség miatt nem példa nélküli, hogy egy beruházó végül visszalép a projekttől, mivel nem látja biztosítottnak, hogy határidőre valóban elkészül az épület, és a lakások a lakhatási engedélyt is megkapják. Ez utóbbi további hónapokat vehet igénybe. Egyre többet hallani a határidőcsúszásokról, a nem megfelelő minőségű kivitelezésről vagy a folyamatosan emelkedő költségekről a piacon. „Egy banki finanszírozású beruházás esetén a pénzintézet nagyon szigorú előírásokat követve vizsgálja meg a projekt minden elemét. Ez garanciát jelent a vásárlók számára, hogy pontosan azt a lakást, annyiért és akkor kapják meg, ahogy az előszerződésben megállapodtak” – mondja Homolya Gergely, az OTP Ingatlanpont újépítésű ingatlanokkal foglalkozó projektmenedzsere. „Az újlakások iránti kereslet nem fog csökkenni a következő években sem, és az áremelkedés is látványos. Azt tanácsolom, hogy aki befektetésben gondolkozik, mihamarabb forduljon ingatlanszakértőhöz, aki segít kiválasztani a legbiztonságosabb megoldást” – teszi hozzá a szakértő.

    Forrás: otopip.hu, vg.hu

  • Az otthonteremtési támogatások legfőbb elemének az állandóságnak kellene lennie

    Tartóssá tehető-e az építőipari konjunktúra, és hogyan hatnak a piacra a jelenlegi lakástámogatások - tette fel a kérdést Varga Dénes közgazdász, lakáspolitikai szakértő a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) a lakásállomány megújításának kihívásait körüljáró konferencián tartott előadásában, Összességében arra a megállapításra jutott, hogy a jelenlegi támogatási rendszer hatékonysága borzasztóan alacsony.

    Tovább nőtt az egyenlőtlenség

    Hangsúlyozta, hogy az államnak támogatnia kell a lakáspiacot, de a jelenlegi eszközök, köztük az új lakások értékesítését érintő 5 százalékos áfa azokban a megyékben élénkítette az építést, amelyekben egyébként is mozog a piac - ezzel tovább növelte az egyenlőtlenséget, és egy amúgy is fizetőképes réteget hozott még jobb helyzetbe. Azokban a megyékben viszont, amelyekben teljesen leálltak a válság alatt az építkezések (a lakosság 40 százaléka él ilyen térségekben), a támogatásoknak sem volt érezhető hatásuk.

    A szakértő szerint akkor működik jól a lakáspiac és a lakáspolitika, ha egy új otthon felépítésével több család lakáshelyzete is megoldódik, ehelyett most a 10 milliós támogatással második, harmadik ingatlanukat vásárolták meg a családok, vagyis a családonkénti 10 milliós állami támogatással nagyrészt nem a háztartások lakáshelyzetén javítottak. Egy ilyen lakásépítési támogatás nem tölti be igazi funkcióját - fogalmazott Varga. Arról nem is beszélve, hogy a "szociális lakásépítésre " érvényes 5 százalékos áfa áldásos hatásából az is részesült, aki 200 milliósnál drágábban felépített, igaz 150 négyzetméteresnél kisebb ingatlanára, 38 milliós kedvezményhez jutott így - tette hozzá a szakértő. (Az EU kedvezményes áfa megállapítását szociális célra teszi lehetővé, de ennek definícióját a tagországok fogalmazzák meg.)

    Visszaesés várható 2020-ban

    Az élénkítés emellett nem csak a múltbeli elhalasztott keresletet támasztotta fel, hanem a jövőbeli keresletet is előrehozta, amely majd nagyon fog hiányozni a következő évek lakáspiacáról. Varga szerint a túlélénkítés már a korábbi, kétezres évek eleji-közepi lakáspiaci boom idején is lejátszódott. Mint fogalmazott: kár, hogy az akkori tapasztalatokat nem hasznosították a döntéshozók, így újra hasonló hibába estek, már látszanak a jelei, hogy ugyanez következik be most is. Az áfa visszarendeződése esetén a beruházók egyszerűen leállnak - már most is ez látszik. A támogatások által előre hozott kereslet is hiányozni fog, ráadásul az is kérdéses, meddig tart a jómóduak kereslete, különösen a jó lokációk kimerülésével.

    Az adatokból az látszik, hogy 2020-ra egyetlen vállalkozói lakás átadása sem várható, azaz zuhanásszerű visszaesésre lehet számítani az 5 százalékos áfa határidejének lejártával - hangsúlyozta Varga Dénes.

    Varga szerint a mindenkori kormánynak az éves GDP 1-2 százalékával, hatékony struktúrában kellene támogatnia a lakáspiacot, ezzel szemben most ennek a felét sem szánják rá, ráadásul az 5 százalékos áfa olyan ingadozást vitt a rendszerbe, ami csak egy szűk rétegnek kedvezett, de annak nagyon. Varga egy fenntartható lakástámogatási modellben a gyerekek utáni támogatási struktúrán is változtatna, a 3 gyerek után járó 10 milliós támogatás 6 millió forintra csökkentené, az egy-két gyermekre járó összegeket pedig növelné, és nem differenciálna a lakáscél (új építés vagy felújítás) szerint.

    Álláspontja szerint nem szabad olyan elemeket vinni a rendszerbe, amelyekről sejthető, hogy módosításra szorulnak majd, a lakástámogatási rendszer legfontosabb eleme szerinte ugyanis maga az állandóság, emellett pedig a jövedelempolitika.

    Forrás: igylakunk.hu, napi.hu

  • A könnyítésekkel tovább nőhet a csokosok száma

    A hivatalos adatok szerint tavaly mintegy harmincezer igénylést fogadtak be a bankok a csokra, ezzel a támogatás bevezetése óta már 66 ezer családot segítettek az állami milliók. A február közepétől várható újabb könnyítésekkel idén még tovább emelkedhet a támogatott családok száma.

    A bevezetése óta eltelt két és fél év alatt mintegy 66 ezer igénylést fogadtak be a pénzintézetek a családi otthonteremtési kedvezményre (csok), ami 184 milliárd forintnyi támogatás kifizetését jelenti – tájékoztatta lapunkat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

    Az adatok azt mutatják, hogy a támogatás népszerűsége fokozatosan nő: míg a bevezetése után, 2015 második félévé­ben 10 400 család kérelmét fogadták el, 2016-ban már csaknem 26 ezren, tavaly pedig összesen mintegy 30 ezren kapták meg az állami milliókat.

    A tárca közlése szerint az otthonteremtési program kibővítése, 2016. január 1-je óta a befogadott igénylések 65 százaléka használt lakás vásárlására, majdnem harmada új lakás vásárlására vagy építésére szólt, a bővítésekre kért támogatások aránya pedig 2-3 százalékot ért el. Az új otthonok magasabb ára és az azokra kapható, jelentősen több támogatás miatt a befogadott kérelmek összege éppen fordítottan alakult: a támogatási összeg 68 százalékát azok kapták, akik új lakás vásárlására vagy építésére fordították a csokot.

    Az előző évinél jóval többen kapták meg a kiemelt összegű, tízmillió forintos, három- vagy többgyermekes családoknak elérhető otthonteremtési kedvezményt. Míg 2016-ban 4800, addig tavaly már 6500 családnak folyósították a támogatásnak ezt a formáját, vagyis eddig összesen 11 300 nagycsalád új otthonhoz jutását támogatták.

    Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két évben minden ötödik kedvezményezett család a tízmillió forintos támogatást kapta meg, ők ezzel a teljes támogatási összeg 56 százalékát használhatták fel, mintegy 104 milliárd forintot. Az NGM tájékoztatása szerint a saját célra építkezők ezenfelül további 38 milliárd forintnyi áfa-visszatérítést kaptak, ezt a lehetőséget mintegy 8400-an vették igénybe az elmúlt két évben.

    A családi otthonteremtési kedvezményre szóló igénylések számát tovább növelheti idén, hogy február közepétől bevezetik az úgynevezett nyilatkozati elvet, azaz számos dokumentum benyújtása helyett elegendő lesz nyilatkozni például a születés vagy a házasságkötés időpontjáról, az építkezés idejéről. Míg eddig 23-féle papírt kellett mellékelni a támogatás igényléséhez, a jövőben ehhez elég lesz öt igazolás. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti bejelentése szerint ez az elv azt jelenti, hogy az állam bizalommal befogadja a kérelmeket.

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ugyanakkor ellenőrizheti azokat, és ha valaki hazudik vagy trükközni próbál, számíthat az adóhatóság eljárására. Lázár János megjegyezte, hogy az eddigi dokumentumbenyújtási időszakban mind­össze nyolcszáz esetben merült fel a visszaélés gyanúja, vagyis nem jellemző ez a magatartás.

    A miniszter szerint egyszerűbb és olcsóbb lesz az ügyintézés, ráadásul a pénzintézeteket is gyorsabb munkára ösztökélik: lakásvétel esetén a kérelem befogadásától számított 30 napon belül, építkezésnél pedig 60 napon belül kell meghozniuk a döntést a bankoknak.

    A tárcavezető egyúttal arról is beszélt, hogy a kormány nem szándékozik felmondani a csok ügyintézésében a Bankszövetséggel kötött együttműködést, noha a múlt heti kormányülésen felmerült, hogy az otthonteremtési kedvezményt a közigazgatási szervekhez irányítsák át.

    Novák Katalin családügyi államtitkár a csokot érintő ellenzéki megnyilvánulásokra reagálva a napokban leszögezte: a kormány nem vesz el a családtámogatási rendszerből, hanem mindig tovább bővíti, illetve könnyíti a hozzáférést azokhoz.

    Forrás: Magyar Idők

  • Kedvezőek a lakáspiac idei kilátásai

    "Tavaly novemberben is folytatódott az építőipar, azon belül is az épületek építésének gyors növekedése az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest, ám az új lakásépítési engedélyek száma akár hamarosan csökkenésbe válthat, mégpedig a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs jövőjével kapcsolatos bizonytalanság miatt - kommentálta a KSH múlt heti építőipari gyorstájékoztatójának adatait Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója a Portofionak.

    Ez a bizonytalanság arra ösztönözheti az iparág szereplőit, hogy megfeszített tempóban végezzék a kivitelezési munkálatokat, hogy a lakásokat még 2019. december 31. előtt át tudják adni, hogy elkerüljék a 2020-tól újra életbe lépő 27 százalékos áfakulcs áremelő hatását. Ez a felfokozott tempó paradox módon szintén a költségek és az árak emelkedésének irányába hat, hiszen tovább csökkenti az amúgy is szűkös építőipari termelői kapacitásokat.

    Hozzátette azt is, hogy "amennyiben tehát 2020-ban valóban visszaáll a normál áfaszint, az egyértelműen a lakásépítési szektor kemény földet érését eredményezi majd". Félreértés, hogy a lakásépítési boom lenne a felelős kivitelezési árak felfutásáért. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a döntően út-, vasút- és sportlétesítmény-fejlesztéseket is magába foglaló egyéb építmények építése sokkal gyorsabban nőtt tavaly, mint az épületek építése. A két ágazat eltérő pályáját az is jól mutatja, hogy a megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 11,7 százalékkal emelkedett novemberben, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 8,2 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké pedig 43,4 százalékkal emelkedett.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a 2017-es jelentős építőipari növekedésben, szerepe volt egyrészt a 2016-os alacsony bázisnak, de lökést adott az ágazatnak a számos uniós forráson alapuló fejlesztés mellett a lakásépítések felfutása is.

    “Elképzelhető, hogy a 2017-es év a 2015-ös csúcshoz hasonló eredménnyel zárul, vagy akár meg is haladhatja azt. Ugyanakkor fontos különbség, hogy 2015-ben lényegében az állami és európai uniós forrásból indult fejlesztések húzták az építőipart, míg 2017-ben a privát beruházások, ezen belül is a lakásépítések nagyban hozzájárultak a bővüléshez" - fogalmazott a szakember. Hozzátette azt is, hogy az idei év a lakásépítések terén még jobb lehet, mint a tavalyi. 2018-ban legalább 20-25 ezer lakás épülhet a jelenlegi kilátások alapján, beleszámolva a nagyobb projektek állományát, illetve a saját lakhatásra épített ingatlanokat.

    “Az épületek építésiénél a novemberben megkötött új szerződések volumene 8 százalékkal mérséklődött, ami azt vetíti előre, hogy 2020 körüli átadással már kevesebben terveznek lakásépítési beruházásokat. Ez pedig összefüggésben lehet azzal, hogy a jelenlegi szabályok szerint csak 2019 végéig lesz érvényben a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfa" - magyarázta Balogh László.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) fontosnak tartja a jelenlegi pozitív trend fenntartását, megerősítését.

    Ehhez olyan stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el az elkövetkezendő években, és évtizedes távlatban e körül stabilizálódjon.

    A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósításának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    A jelenlegi 5%-os újlakás-áfa újbóli 27%-ra emelkedése 2020-tól a lakásprojektek befagyasztását hozná maga után. Az áfaemelésből következő árrobbanást biztosan nem bírja el a fizetőképes kereslet, a beruházások csökkenő jövedelmezősége pedig ismét visszavetné a lakásépítéseket. A további beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése.

    A TLE ezért – számos szakmai szervezettel együtt - javasolja, hogy az új lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon kormányzati szándéknyilatkozatot.

    „A tartósnak ígérkező jó makrogazdasági környezet, a növekvő reálbérek, az alacsony hozamok és a kedvező hitelkamatok ösztönzően hatnak a vásárlókra, ami az idei lakáspiaci kilátásokat is kedvezően befolyásolja” – mondta el korábban a Magyar Időknek Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője. Hangsúlyozta, hogy továbbra is Budapest, a fővárosi agglomeráció, az autópályák menti megyei jogú városok és a Balaton-parti települések lesznek keresettek, valamint az ezek közvetlen szomszédságában található helységek.

    Az elemző nem számít az átlagárak csökkenésére Budapesten, ám a növekedés az elmúlt évek nagy robbanásához képest jóval alacsonyabb, a tégla- és panellakások esetén is legfeljebb 5–15 százalékos lesz. Két számjegyű drágulás csak a jó adottságú, kedvelt helyeken, valamint a legolcsóbb, külső városrészekben, a XVII., a XX. és a XXI. kerületekben várható. Vidéken is mérséklődhet a drágulás, öt százaléknál nagyobb áremelkedésre csak az élénkebb piacú városokban, így Székesfehérvárott, Szegeden és Sopronban van kilátás.

    „Fontos látni, hogy bár az árszint elérte a válság előtti évekét, de a forgalom még nem mutatja az akkori pezsgést. Ez jó hír, mert sokkal kevésbé hektikus a piac. A hitelezés is óvatosabban indult be, miközben ma megint van bizalom hosszabb távra, ami a lakásvásárlás egyik legfontosabb tényezője” – tette hozzá.
    Soóki-Tóth Gábor szerint 2018 az új lakások éve lesz.

    „Nagyon sok átadást várunk az idén, a felmérésünkben konkrét dátummal szereplő lakásprojektek harmada már elkészült, felét pedig az idén fogják átadni” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a kedvezményes, ötszázalékos forgalmi adó körüli bizonytalanság miatt felpörögnek az építkezések, aki pedig nem tud úgy leszerződni, hogy tartsa a 2019 végi határidőt, az nem fog elindulni új projekttel.

    A kedvező folyamatok folytatódására számít Balogh László is, ugyanakkor a hangsúlyok változhatnak, és némi átrendeződés is elképzelhető. Az áremelkedés mértéke szerinte is jóval szerényebb lehet, mint a korábbi években. Példaként kiemelte, hogy míg Budapesten 2015-ben és 2016-ban több mint 20-20 százalékkal drágultak a lakások, majd 2017-ben 15 százalék körülire csökkent az áremelkedés mértéke, az idei drágulás 10 százaléknál is kisebb lehet.
    Mint a Magyar Időknek kifejtette, a fővárosban már tavaly sem nőtt az adásvételek száma, miközben az ország többi nagyvárosában erőteljesebben élénkült a lakáspiac, nőtt a forgalom, és a korábbinál nagyobb mértékben emelkedtek az árak is. Mindebből az körvonalazódik, hogy a piac hajtómotorját inkább a megyeszékhelyek adják majd.

    Az élénkülés másik motorja a hitelezés lehet, mert az emelkedő ingatlanárak miatt egyre több vásárlónak kell pótlólagos forrást bevonnia és kölcsönt felvennie. Balogh László ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az alacsony alapkamatnak köszönhetően a bankok még sosem kínáltak ilyen kedvező feltételekkel lakáshitelt. A szakértő kiemelte a rögzített hiteleket, hiszen jelenleg már akár tíz vagy húsz évre is fixálni lehet a kamatot és a törlesztőrészletet.

    „Ha nem befolyásolja a folyamatokat valamilyen külső tényező, akkor várhatóan tetőznek az árak az idén” – vélekedett Gadanecz Zoltán. A GDN Ingatlanhálózat tulajdonosa szerint erősen befolyásoló tényező lesz ebben az évben, hogy sok új építésű társasház előértékesítése indul el, a fizetőképes kereslet jelentős része pedig az új lakásokra fog irányulni. „Éppen ezért nemcsak a használt lakások, hanem az újak ára is megállhat, hiszen erős verseny kezdődik majd a vevőkért” – mondta, hozzátéve, hogy a vidéki városokban is több társasházat húznak fel az idén, amivel csökkenhet a használt és az új építésű ingatlanok közötti árkülönbség.

    Forrás: Portfolio, Magyar Idők, KSH

  • Egyre többen laknak albérletben

    A cikk szerint a jelentősebb megtakarítással rendelkezők - egyelőre zömmel magánszemélyek - ki is használják a növekvő igényt: több tucat lakást, olykor egész emeleteket vásárolnak, hogy azután egy erre szakosodott cégen keresztül kiadják őket.

    A KSH idősoros adatai szerint 2017-ben a háztartások 5,2 százaléka piaci áron bérelte az általa lakott ingatlant, miközben 2011-ben még mindössze 3,6 százalék volt arányuk. A nem piaci bérlők - vagyis a szociális, önkormányzati bérlakásokban élők - aránya ugyanakkor gyakorlatilag nem változott: hat év alatt 3,5 százalékról mindössze 3,8 százalékra nőtt.

    Ezzel együtt némiképp csökkent - 87,6 százalékról 85,2 százalékra - a saját tulajdonú ingatlanban élő háztartások aránya.

    Az albérletek népszerűsége főként a fővárosban, illetve még inkább a nagyobb vidéki városokban nőtt: itt a háztartások 8, illetve 8,4 százaléka piaci áron bérli a lakást.

    A kiadó lakások iránti egyre élénkebb keresletről számolt be Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is. A vidéki nagyvárosokba egyre többen költöznek a munka miatt, az elmaradottabb régiókban hátrahagyott saját ingatlan értéke viszont nem fedezi egy nagyvárosi lakás árát, ezért kényszermegoldás is az albérlet.

    A díjak ráadásul a keresetek több mint felét elviszik: a nagyvárosokban átlagosan 130 ezer forintot kell fizetni az albérletért, miközben az átlagkereset nettó 200 ezer forint körül mozog.

    A munkáltatók az ún. mobilitási célú lakhatási kedvezménnyel támogathatják munkavállalóikat az albérleti díjak kifizetésében. Ennek feltételei 2018-tól kedvezőbbé váltak.

    Forrás: MTI, Napi.hu

  • 2018: lendületben marad a lakásszektor

    A Duna House becslése alapján 2017-ben összesen 148 896 tranzakció történt, ami nem sokkal marad el a 2008-as 154 ezres számtól.

    Az Otthon Centrum hálózat várakozásai szerint az áremelkedés üteme a lakáspiacon tovább mérséklődik 2018-ban. Budapesten a tégla és panellakásoknál 5-15, a családi házaknál 1-20 százalék közötti lehet a drágulás, a legtöbb vidéki városban pedig átlagosan 5-10 százalékkal emelkedhet a lakóingatlanok ára.

    Továbbra is Budapesten és a fővárosi agglomerációban, az autópályák menti megyei jogú városokban, illetve az ezek közvetlen szomszédságában található községekben, valamint a Balaton térségében, főként a tóparti településeken számítanak jelentős számú adásvételre.

    Az értékesítés átlagos időtartamában nem várnak jelentős változást, a paneleket bő két hónap, a tégla lakásokat három hónap alatt lehet majd értékesíteni, a családi házak félévnyi értékesítési ideje azonban egy-két héttel csökkenhet.

    Jön az újlakásdömping

    Az Otthon Centrum szerint az új lakások értékesítésében a nagy áttörés 2018-ban várható, mert az elmúlt másfél-két évben megkezdett fejlesztések jelentős részét ekkor adják át. Az új lakások forgalmiadó-kedvezményének 2019. végi határideje miatt várhatóan tovább élénkül a vásárlási kedv, ugyanakkor az év második felétől csökkenni fog az új beruházások indítása.

    2017-ben a beruházások száma gyors ütemben emelkedett: a KSH felmérése alapján a tavalyi év első három negyedévében 7.981 új lakás épült, 52 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma november végéig 35.152 volt, 28 százalékkal több, mint 2016. azonos időszakában.

    Az új lakások áremelkedését az egyre dráguló munkaerő, a szakipari dolgozók hiánya és a szintén emelkedő építőanyagköltségek is erősítik. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a projektek meghirdetésekor érvényes ár a kivitelezés során emelkedik, valamint, hogy a tervezetthez képest hónapokat csúszik az átadás időpontja.

    Szintén az új lakások árát érinti, hogy a jelenleg ismert tervek szerint 2020-ban az új lakások áfája a most érvényes 5 százalékról 27 százalékra nő. A várható magasabb ár elbizonytalanítja a vevőket, miközben a fejlesztők sietsége miatt tovább élesedhet a szektort sújtó kapacitáshiány. A piac szereplői éppen ezért egyre sürgetik az áfakedvezmény meghosszabbítását. Az elmúlt hetekben a korábbiakhoz képest biztató nyilatkozatokat hallhattunk kormányzati oldalról, miszerint ez év második felében talán foglalkozik a kormány a hosszabbítás lehetőségével.

    Mérséklődik az áremelkedés

    Egyelőre mindez mindenképpen a további lakásáremelkedés felé mutat. 2017-ben Budapesten és a vidéki nagyvárosokban több mint 10 százalékos volt a drágulás mértéke, 2018 azonban kisebb mértékű emelkedést hozhat.

    Tavaly a vásárlások egyre nagyobb részét hitelből finanszírozták a vevők annak köszönhetően, hogy 2017-ben minden eddiginél alacsonyabb kamattal lehetett lakáshitelt felvenni" – nyilatkozta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Elmondása szerint másik komoly változás, hogy a fővárosban már nem növekszik az adásvételek száma, ez pedig 2018-ban véget vethet a dinamikus áremelkedésnek is. A lakáspiaci növekedés motorja folyamatosan átkerül a vidéki városokba, ahol továbbra is élénkül a forgalom, emelkednek az árak és új lakások is épülnek. Balogh László hozzáfűzte, hogy a vidék felzárkózása mellett az országon belül továbbra is nagyon jelentős különbségek vannak.

    Az ingatlan.com elemzése rámutat arra, hogy idén - az új lakások vásárlására vonatkozó előszerződéseket is figyelembe véve - akár 160 ezer tranzakcióra is sor kerülhet. 2017-ben már megkezdődött az új lakások tömeges átadása, 2018-ban pedig akár 15-20 ezer eladási céllal épült új lakás készülhet el. Az árak várhatóan nem csökkennek jövőre sem a használt sem pedig az új lakások esetében, de a drágulás várhatóan 5-10 százalék közé mérséklődik település- és ingatlantípustól függően.

    Balogh László szerint jövőre az új lakások tömeges átadása, az olcsó lakáshitelek és a Családi Otthonteremtési Kedvezmények is lendületben tarthatják a lakáspiacot. Az új lakások piacának élénkülése 2019 végéig biztosan kitart, addig ugyanis 5 százalékos áfakulccsal lehet értékesíteni ezeket az ingatlanokat. Az árkülönbségek miatt a CSOK a fővárosban leginkább a használt lakások vásárlóinak, a vidéki városokban pedig az új lakások vevőinek vagy a családi házak építőinek nyújthat leginkább segítséget 2018-ban.

    A lakáspiacon a befektetői érdeklődés ugyan továbbra is jelen van, ám mostanra a saját célú vásárlások száma is jelentősen erősödött. Az új építésű lakások számának növekedésével pedig - ha kismértékben is - javulni kezdett a lakásállomány megújulása, ami 2018-ban, a most még építés alatt álló lakásprojektek tömeges átadásával lesz majd igazán látványos.

    Forrás: Portfolio, MTI, Pénzcentrum, Napi.hu, KSH

  • Változik a csok februártól

    A Magyar Közlönyben megjelent határozat arra kötelezi az érintett minisztereket, hogy vizsgálják meg, miként lehetne a családi otthonteremtési kedvezmény igényléséhez kizárólag a társadalombiztosítási jogviszony igazolását alkalmazni.

    A szükséges jogszabály-módosításokat úgy kell elkészíteni, hogy az igénylők kérelmei 2018. február 15-től ezen ügyintézési eljárásrend alapján kerüljenek elbírálásra.

    Forrás: Napi.hu

  • Kérdéses az új építésű lakások utánpótlása

    Az új lakóparki lakások kínálata folyamatosan növekszik, ez a legtöbb ingatlanos hirdetési portálon érzékelhető Kormányzati szándék ugyanis egyelőre nem látszik a kedvezményes lakásáfa megtartására, így 2020-tól ismét visszaállhat a 27 százalékos áfakulcs. Ez pedig azt jelenti, hogy nem csak megemelkednek az árak, hanem 2020 után leállnak az átadások, miközben vészesen fogy a jelenleg elérhető újlakás-készlet.

    Az a cél, miszerint az áfacsökkentés hatására csökkenjenek az újlakásárak és az emberek olcsóbban jussanak ingatlanhoz, nem valósult meg, sőt jelentős mértékben emelkedtek az újépítésű ingatlanok árai – szögezte le Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője. Ugyanakkor jelentős mértékben nőtt a kínálat, melyből az újlakás-vásárlók válogathatnak.

    A csökkentett áfa tehát a kínálat hirtelen felfutását eredményezte, vagyis a vevőknek most van miből válogatni, jelentősen bővült a választék. Ez a bőség azonban véget érhet, ha újra 27 százalékra emelkedik az áfa-mérték. És mivel 2019 utánra nem látják biztosnak a helyzetet a fejlesztők, így 2020-as, illetve 2020 utáni időpontra nem áll fejlesztés alatt és jelenleg nem vásárolható lakás komoly ingatlanprojektben – hangsúlyozta Balla Ákos.

    Vagyis mai ismereteink szerint “nem lesz termék” ezen határidő után. Az persze elképzelhető, hogy lesznek olyan projektek, melyek csúszni fognak, ez azonban nem lesz általános jelenség. Várhatóan inkább az lesz a reakció az ingatlanfejlesztők részéről, hogy a több ütemes fejlesztések további – második, harmadik – ütemei nem valósulnak meg, ha azok csak a határidő után lennének átadhatók. Balla Ákos úgy látja, hogy jelenleg egyszerűen nem vállalja fel senki, hogy 2020 utánra fejlesszen.

    Minél tovább húzódik a végső kormányzati bejelentés, annál nehezebb a beruházóknak, egy 2019 év végi döntés azonban már mindenképpen törést fog okozni az átadásokat tekintve. Egy beruházás időigényes folyamat, így már jövőre, 2018-ban vissza fog esni az építési engedélyek száma, ha a fejlesztők nem látják a folytatás lehetőségét. Addig nem lesz fejlesztés, amíg az áfa-környezet nem tűnik ismét kedvezőnek a fejlesztők és a finanszírozók számára.

    Hosszabb távon egy kiszámítható adókörnyezet kellene ahhoz, hogy a fejlesztések meg tudjanak valósulni – hangsúlyozta Balla Ákos. Van tehát létjogosultsága az áfa-csökkentésnek, csak jelenleg nincs reflektorfényben. De a várakozások szerint, ahogy közeledünk a véghatáridőhöz, és figyelembe vesszük azt, hogy a munkaerőpiacot és sok egyéb területet érint a kérdés, várhatóan ismét elő fog kerülni.

    Az okos megoldásoké a jövő

    Jó évet zár a magyar ingatlan szektor, a tranzakciók száma az egekben van, a hozamok lefelé csúsznak és még mindig vannak tartalékok a rendszerben. Hiba lenne ugyanakkor nem észrevenni néhány kérdőjelet a kapacitáskorláttól a globális politikai kockázatokig, amik megkérdőjelezhetik az ingatlanok értékmegőrzését. Ez ellen egy védelem van, az okos és előrelátó tervezés – figyelmeztetnek szakértők.

    Az ingatlanpiac minden szegmense jól teljesít. Az új és használt lakások közös átlagos négyzetméterára Budapesten egy év alatt 340 ezer forintról 440 ezer forintra emelkedett, miközben ugyanitt az átadott lakások száma 18 százalékkal nőtt. A boomot támogatja az alacsony kamatkörnyezet és bankok finanszírozási hajlandósága is.

    Ugyanakkor hiba lenne nem észrevenni a piaci bizonytalanságokat. A szektor legnagyobb problémája a kapacitáskorlát. Ez nemcsak a beruházási árak emelkedésében nyilvánul meg, hanem odáig jutott, hogy a már futó projektek is lelassulnak, mert most már drágán sem találni kivitelezőt. A lassulás és az alacsonyszintű üresedés miatt erős keresleti nyomás alakult ki a piacon, és ez még tovább is erősödhet, mivel a bérleti díjak csak lassan alkalmazkodnak a kialakult helyzetez. 14-15 eurós bérleti díjak mellett az emelkedő költségek, és a növekvő kivitelezési kockázat miatt a befektetők nem látják az elvárt hozamuk teljesülését, ezért inkább kivárnak. Figyelmeztető jel, hogy a nem lakás célú új építési engedélyek száma a KSH adatai szerint egy év alatt 20 százalékkal csökkent. Ugyancsak sűrűsödnek a geopolitikai kockázatok – írja a Portfolio.

    Ilyen környezetben az okos megoldások segíthetik elő az ingatlanfejlesztések terén a jövőbeli értékmegőrzést. A történelem azt mutatja, hogy a jól tervezett épületek, az okos országok, és az okos városok azok, amelyek könnyebben átvészelhetnek egy esetleges válságot. Az okosság ebben az értelemben igen tág fogalom, aminek lényege, hogy senki nem lehet önmagában okos, jó megoldásokra kizárólag a különböző vezetési szintek és diszciplínák együttműködése vezethet.

    Forrás: Portfolio

    Aki tehát új lakást akar vásárolni az elkövetkező években, az most tegye meg, mert nem biztos, hogy két év múlva meg tudja tenni – figyelmeztet a szakértő. Annál is inkább, mert vészesen fogy az az újlakás-készlet, ami ma rendelkezésre áll, egyelőre persze fejlesztés alatt álló ingatlanok formájában. 2020 után pedig nagyon-nagyon szűk kínálatból vásárolhat drágábban az, aki most halogatja ezt a döntést.

    Forrás: Ingatlanhírek

  • Minden második építőipari cég áremelésre készül

    Kiváló az építőipari cégek hangulata, a rendelésállomány valamint a foglalkoztatási várakozások alapján számított, az ágazati kilátásokat egyetlen számba foglaló építőipari bizalmi index decemberben is számottevően nőtt s ezzel újabb historikus csúcsra emelkedett. Novemberhez képest mind a magas-, mind a mélyépítő cégek várakozásai kedvezőbbé váltak - olvasható a GKI legfrissebb, decemberi elemzésében.

    Az elmúlt három hónap termelési helyzetével a válaszadók a felmérés 22 éves történetében még sosem voltak annyira elégedettek, mint decemberben. Az előző hónaphoz képest a nyers, azaz szezonálisan nem kiigazított adatok is kissé javuló termelési helyzetre utalnak: decemberben a cégek 34 százaléka növekvő termelésről számolt be, mindössze 11 százalékuk tudósított annak csökkenéséről. Novemberben ugyanez a két arány rendre 32 és 10 százalék volt. A mélyépítők helyzetértékelése nagyot javult, a magasépítőké viszont romlott.

    A termeléssel kapcsolatos jelenlegi elégedettség lényegesen meghaladja az egy évvel ezelőttit: 2016 decemberében a cégek 20 százaléka számolt be növekvő, 27 százaléka csökkenő termelésről - állapítja meg a GKI elemzése.
    A rendelésállományok értékelése e hónapban óriásit javult az előző hónaphoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján), s ezzel megdöntött minden korábbi rekordot. A szezonálisan nem kiigazított adatok is komoly mértékű pozitív elmozdulást jeleznek: decemberben a válaszadó vállalkozások 38 százaléka számolt be magas, 11 százaléka pedig alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány novemberben 32 és 15 százalék, egy éve rendre 19 illetve 35 százalék volt. Ezúttal mindkét szakágazat helyzetértékelése javult.

    Decemberben a foglalkoztatási várakozások is érdemben javultak az előző hónaphoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A következő három hónapban a cégek 17 százaléka készül a létszám bővítésére, s mindössze 12 százalékuk tervezi annak csökkentését. Novemberben ugyanez a két arány rendre 13 és 10, egy évvel ezelőtt rendre 8 és 24 százalék volt. Idén decemberben a mélyépítők foglalkoztatási kilátásai jelentősen, a magasépítőké kissé javultak.

    Minden második cég áremelésre készül

    A felmérés szerint erősödtek az áremelési törekvések. Az áremelést tervezők aránya novemberhez képest jelentősen (47 százalékra) bővült, árcsökkenést kevesebb, mint 3 százalék fontolgatott. Ugyanez a két arány novemberben 33 és 4 százalék, tavaly decemberben 26 és 5 százalék volt.

    Továbbra is a munkaerőhiány a legfontosabb termelésbővítést korlátozó tényező. Különösen jelentős ez a gond a lakásépítés, valamint a szak- és szerelőipar területén, ahol a cégek több mint 70 százalékának okoz nehézséget, a mélyépítésben minden második cégnél áll első helyen a bővítés akadályait felsoroló listán.

    A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése decemberben kissé javult (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A nyers adatok lényegében változatlan kilátásokra utalnak: a derű- és borúlátók aránya decemberben 26 és 8 százalék, novemberben pedig 25 és 7 százalék volt.

    Forrás: Napi.hu

  • Mi fog történni, ha visszaemelkedik az újlakásáfa?

    A mostani bizonytalan helyzetre egyesek szerint a bankok is reagálhatnak azzal, hogy olyan termékeket vezetnek be, amelyek lehetővé teszik az előrehozott ütemezésű finanszírozást. Amíg azonban nem lesz biztos válasz, egyre több olyan jogi kezdeményezés várható, ami segíteni fogja a kedvezményes áfa időben történő kihasználását – írja a Portfolio.

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter InfoRádiónak adott novemberi interjúja alapján nem várható, hogy a 2019. december 31-ét követően sor kerülne az új építésű lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfakulcs meghosszabbítására. A kedvezményes lakásáfa megszűnése azonban a vállalkozói szektorban is komoly negatív hatással járhat. Az intézkedés gazdasági hatásait Dr. Bacskó László ügyvéd, a Bacskó Ügyvédi Iroda vezetője, a Vállalkozók Fóruma szakértője elemezte.

    A kedvezményes lakásáfa csökkentésének bejelentése az építőiparban tapasztalható hosszú távú kedvező tendenciák azonnali megtorpanását eredményezheti. A teljesség kedvéért szükséges megjegyezni azt is, hogy valószínűleg már most tervben vannak gazdaságpolitikai intézkedések ezen rendelkezés kedvezőtlen hatásainak ellenpontozására. Ellentétes hatású ösztönzők bevezetése hiányában az 5 százalékos lakásvásárlási ÁFA megszüntetése erősen negatív hatással lehet mind az építőipari vállalkozókra, mind a megrendelőkre, mind pedig a lakásvásárlókra nézve.

    A kedvezményes lakásáfa bevezetésének célja - a 10 + 10 millió forintos CSOK bevezetésével egyetemben - a 2008-as válság után mélypontra jutott építőipari szektor felpörgetése volt. Az intézkedések elérték hatásukat, hiszen az éves szinten kiadott építési engedélyek száma ismét jelentős emelkedést mutat. Ezt a felfelé ívelő tendenciát azonban megtörheti az áfacsökkentés megszüntetése. Amennyiben az 5 százalékos áfakulcs helyett 2020. január 1-jétől 27 százalékos áfával kell ismét értékesíteni az újépítésű lakásokat, az egyéb feltételek változatlanul maradása mellett két módon kezelhető a beruházói oldalon az így megjelenő 22 százalékpontos árnövekmény.

    A nettó vételár csökkentése

    Amennyiben a beruházó változatlan áron kívánja értékesíteni a felépített lakásokat, úgy a vállalkozó a nettó vételárat kénytelen csökkenteni. Ezt a vállalkozó részben a profit terhére tudja megtenni, részben csökkentheti a megépítendő lakások műszaki tartalmát, illetve alacsonyabb minőségű építőanyagokra térhet át. Előbbit illetően az építőipari beruházók általánosságban 10 százalékos profittal kalkulálnak egy átlagos lakóparki vagy családiház-építési projektnél. A vállalkozók várhatóan ennél alacsonyabb megtérülés mellett nem vállalják az építéssel járó jelentős iparági kockázatokat. A kivitelezés minőségének további csorbítása szintén nem járható út, ismerve a folyamatosan szigorodó energetikai és minőségi követelményeket és az építésfelügyeleti ellenőrzések gyakoriságát.

    Áthárítás a megrendelőre

    Ha a nettó vételár csökkentésének nincs reális tere, akkor kizárólag az jöhet szóba, hogy a magasabb áfakulcsból adódó 22 százalék többletterhet a 2020 utáni kivitelezések és az ezt megelőző értékesítések során is a megrendelőkre, vásárlókra hárítja a beruházó. A gyakorlatban már az idei év során keletezett adásvételi szerződésekben is komoly ütközőzóna a beruházók és az ügyfelek között, hogy a 2018-ra és 2019-re tervezett átadások csúszása esetén a felmerülő áfatöbbletet melyik fél viselje. Amennyiben ezt a terhet a vásárló kénytelen viselni, megoldás lehet, ha a vevő a későbbi műszaki átadás ellenére is előteljesíti a vételár nagyobb hányadát, mivel az áfakulcs alkalmazása szempontjából nem a lakás átadásának, hanem az adott vételárrész teljesítésének dátuma lesz irányadó. Így a 2019. december 31. napjáig teljesített vételárrészletek tekintetében az 5 százalékos áfakulcsot kell alapul venni, függetlenül attól, hogy az érintett ingatlan átadására esetlegesen csak később kerül sor.

    Ennyivel lesz drágább egy lakás

    Érdemes egy rövid példaszámításban áttekinteni, hogy egy gyakorlati helyzetben milyen drámai következményei lehetnek, ha ez eredetileg tervezett 5 százalékos ÁFA helyett végül 27 százalékos áfakulcs mellett kerül sor egy lakás értékesítésére. Ma Budapesten egy átlagos, belső kerületi, másfél szobás 40 négyzetméter alapterületű, új építésű lakás nettó vételára 30 millió forint körül alakul. Amennyiben a lakás átadására 2019-ben kerül sor, úgy ez az ingatlan bruttó 31,5 millió forint vételár ellenében vásárolható meg. Abban az esetben, ha a beruházó a lakásra 2020-ban talál csak vevőt, a bruttó vételár már 38,1 millió forint lesz, azaz a vevőnek 6,6 millió forinttal kell nagyobb összeget megfizetni ugyanazon lakás ellenértékeként.

    Forrás: Portfolio

  • Jobban járnak jövőre a lakásbérbeadók

    A hosszú távú ingatlan bérbeadók jobban járnak jövőre, ugyanis már senkinek nem kell ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14%-os egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni.

    2016-ban az szja-bevallások adatai szerint mintegy 100 ezren – 28 ezerrel többen, mint 2015-ben - adták bérbe az ingatlanjukat. Jövőre már senkinek nem éri meg eltitkolni a bérbeadásból származó jövedelmét, hiszen csak a 15 százalék személyi jövedelemadó terheli az ingatlankiadást. A szabályok betartása mellett szól a kedvező adóterhen kívül az is, hogy a bérlő és a bérbeadó jogait csak egy legális szerződés biztosíthatja maximálisan. A mérlegelésnél pedig az a tény sem hagyható figyelmen kívül, hogy ha a bérbeadásból származó jövedelem nem a bevallásból, hanem a NAV ellenőrzési eljárásának a keretében derül ki, akkor az eltitkolt adón felül adóbírságot és késedelmi pótlékot is kell fizetni.

    A szálláshely-szolgáltatók is jelentős közterhet takaríthatnak meg jövőre - a jelenlegi egy ingatlan helyett - már három lakásig vagy üdülőig választható a legegyszerűbb és a legnagyobb megtakarítást biztosító adózási mód, az ún. tételes átalányadó. A fizetendő adó minimális: szobánként mindössze évi 38.400 forint. Az szja-bevallások adatai szerint 2015-ben mintegy ötezer, 2016-ban több mint hatezer-négyszáz szállásadó adózott így. A tételes átalányadózók száma tovább emelkedhet, tekintettel arra, hogy most már az is letudhatja adókötelezettségét a szobánként fizetendő évi 38.400 forinttal, aki két vagy három ingatlant ad ki.

    A szálláshely-szolgáltatás kizárólag adószámmal és a település jegyzőjének tudtával nyújtható, ezért aki eddig még nem tette, annak érdemes mielőbb bejelentkezni az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat jegyzőjénél, és adószámot igényelni a ’T101-es nyomtatványon a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, ugyanis utólag ez a kedvező adózási forma nem választható.

    A két intézkedés majd három milliárd forintot hagy a lakáskiadóknál, ám a könnyítés, illetve az adóhivatal EU-ban is példaértékű kockázatelemzési hatékonysága miatt jelentősen nőhet a legális lakáskiadás aránya.

    Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

  • Az új lakások vásárlóit kevéssé érdekli a fenntarthatóság

    A személyes interjúk során kapott válaszokból az derült ki, hogy jelenleg csekély igény mutatkozik a fenntartható lakások építésére, és a magasabb költségek és az ismeretek hiánya nagymértékben hátráltatja a zöld elvek gyakorlati alkalmazását.

    A vásárlókat pénzügyi segítséggel, a fizetőképesség növekedésével, az előnyökre, hosszú távú kilátásokra vonatkozó ismeretterjesztéssel, illetve a várható megtakarítások növelésével lehetne ösztönözni.

    A befektetőket, fejlesztőket pedig a bevétel növekedésével, versenyhelyzet kialakításával, kockázatcsökkentéssel, szabályozással, valamint a megújuló energiaforrások és egyéb zöld technológiák praktikus, lakóprojektekben is alkalmazható megoldásaival lehetne motiválni.

    Az interjúk alapján azt lehet mondani, hogy ma Magyarországon a fenntarthatóságról szóló diskurzus leginkább a lakáshoz, az épülethez kapcsolható műszaki megoldásokról szól. Azonban még sok a tennivaló annak érdekében, hogy a fenntartható, jól kialakított otthonok, illetve a lakók jobb egészségi és lelkiállapota között húzódó egyértelmű és bizonyított kapcsolat átmenjen a köztudatba, hatással legyen a piacra is, és a lakhatást, a fenntarthatóságot ne csak egyéni (lakás), közösségi (épület), de városi szinten (épület a városszövetben) is figyelembe vegyük.

    De mit is jelent konkrétan a fejlesztők számára a fenntarthatóság? Elsősorban műszaki tartalmat, mely három csoportra osztható. Az elsőbe olyan alaptartalmak tartoznak mint a hőszigetelés, a jó minőségű nyílászárók, a hőszivattyús rendszerek, a mennyezetfűtés és hűtés, a napelemek alkalmazása és a központi vagy távfűtés. A második csoportba az emberi jólléthez is kapcsolódó megoldások sorolhatók: az „okos otthon” rendszerek, a megfelelő szellőzés, a légzárás, a víztakarékosság és a víz újrahasznosítása, a LED világítás, elektromos gépkocsi feltöltők kialakítása, nem mérgező építőanyagok használata és energiatakarékos készülékek alkalmazása. A harmadik csoportot a környezettudatos megoldások képezik, a kevesebb hulladékot termelő, alacsonyabb beépített energiát igénylő, természetes, újrahasznosítható építőanyagok, az épületfelügyeleti rendszerek vagy az életciklus szemlélet. A fenntarthatóság úgynevezett szoft (másodlagos) elemeihez sorolódnak a zöldfelületek, a kényelem, a vegyes rendeltetésű épületkialakítások, a közösségi terek (játszótér, rendezvénytér stb.), a természetes megvilágítás, a tájolás, a tágabb lakókörnyezeti jellemzők, az alaprajzi elrendezések, a zajhatás, a kilátás vagy a vízfelületek köre.

    A vásárlók elvárásainak való megfeleléssel kapcsolatban a vizsgálatban részt vevők nagyobb arányban feleltek úgy, hogy kizárólag az elsődleges igényeket elégítik ki, melyek a lokáció, az ár és az alaprajz hármasa, míg a fejlesztők csupán egyharmada vállalja fel, hogy a vonatkozó szabályozásokban leírt követelményeknél többet és jobbat kínáljon fenntarthatósági szempontból. Ugyanakkor az elmúlt években megfigyelhető egyfajta eltolódás a vásárlók igényeiben a környezettudatosabb lakások felé, köszönhetően egyrészt a szigorodó szabályozásoknak és az így elvárható alacsonyabb rezsiköltségnek, másrészt annak, hogy bizonyos, korábban luxus kategóriába eső technológiák mára elérhetőbb áron elérhetők. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a vásárlók hajlandóak-e többet fizetni a fenntarthatóbb lakásokért, nagyon megoszlottak a vélemények. Egyes befektetők szerint a vásárlók legfeljebb 10%-a vállalná a magasabb árat, míg mások ezt a számot 80-90%-ra tették. A középutat azok a válaszok jelentették, melyek szerint ez az arány számtalan tényezőn (lokáció, alapár, a projekt tartalma stb.) múlik.

    Az energiatanúsítványra, annak lakásvásárlásra gyakorolt hatására vonatkozóan az derült ki a felmérésből, hogy a vevőknek csak nagy általánosságban számít a lakások energetikai teljesítménye, és bár a másodlagos szempontok közé sorolják, azon belül a lista elejére teszik. A régi otthonokhoz hasonlítva jelentős különbség van az új lakások energia-megtakarításában és rezsiköltségeiben, éppen ezért tudná nagymértékben segíteni az ügyfeleket, ha egyértelműbben tudnák a ház/lakás energia-besorolását saját kiadásaik csökkenésével összevetni. A jelenleg használatos zöldminősítési rendszerek (BREEAM, LEED) főleg az iroda, kereskedelmi vagy szolgáltató épületeknél jellemzőek. Ennek oka a tanúsítványok megszerzésének magas költsége, összetett kritériumrendszere, de az is, hogy meglétük nem tartozik a fő vásárlói igények közé, és jelenleg nincs semmilyen pozitív hatással az eladásokra sem. Egy esetleges hazai minősítési rendszer bevezetésére vonatkozóan a megkérdezettek döntő hányada úgy vélte, jelenleg nincs rá szükség, egy későbbi kidolgozásnál pedig fontos szem előtt tartani, hogy a tanúsítás megszerzése alacsony költséggel járjon, egyszerű legyen alkalmazni, könnyen érthető legyen az emberek számára, illetve mindenképpen valamilyen független intézmény végezze a tanúsítást.

    Azzal kapcsolatban, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni a zöld szemlélet megvalósítása során, a válaszadók első helyen említették a szemléletváltás szükségességét. Jelenleg a fenntarthatóság – főleg a lakáspiacon – nem elsődleges elvárás, fontos lenne a témával kapcsolatos ismeretterjesztés, az energiahatékonyság és -takarékosság mindennapi gyakorlatainak oktatása, valamint az új rendszerek bemutatása az emberek számára. Akadályt jelenthet, hogy a lakóprojektek esetén – léptékük függvényében – bizonyos megújuló energiaforrások nem alkalmazatók, például a napelemek használata magasházak esetén korlátozottabb. Probléma az is, hogy a gyorsan fejlődő technológiával az emberek nem tudnak lépést tartani, nem tudják, mikor és mibe érdemes befektetni – de az alacsonyan tartott energiaárak szintén nem segítik a zöld szemlélet terjedését. A válaszadók szerint a hazai építőipar felkészültségében, precizitásában is vannak hiányosságok, és bizonyos jogszabályi változásokra is szükség lenne a fenntarthatóság szélesebb körű elterjedéséhez.

    Magyarországot a többi európai országgal összehasonlítva elmondható, hogy építéstechnológiában, módszerekben vagy anyaghasználatban nincsenek nagy különbségek. A kutatás résztvevői mégis nagy arányban érezték úgy, hogy a klímaváltozásra adott válaszok és a fenntarthatóság terén el vagyunk maradva a többi európai országtól, illetve a kivitelezés és részletképzések minőségén még van mit javítani.

    A kutatásról:

    A magasabb kategóriás irodapiacon évek óta alapelvárás a bérlők részéről, hogy az irodák környezettudatos elvek mentén épüljenek, illetve valamely zöldminősítési rendszer egyik fokozatát megszerezzék. Jelen vizsgálat célja annak feltérképezése volt, hogy az újra felfelé ívelő újlakás-építési szektorban mit jelent a fenntarthatóság a befektetők számára, napjainkban milyen igényeik, elvárásaik vannak a lakásvásárlóknak, illetve ezekre hogyan reagálnak a feljesztők. Fontos kérdés volt az is, milyen tényezők akadályozzák a zöld szemlélet elterjedését az újlakás piacon, hogyan lehet ezeket leküzdeni, és mik a várható kilátások ezen a téren a következő öt évben. A kutatás azt is vizsgálta, ugyanebben az intervallumban lesz-e szakadék a magyarországi és a külföldi tendenciák között, és ha igen, mekkora, valamint arra is kereste a választ, mekkora előnnyel járhatna egy hazai, a lakóépületekre kidolgozott zöld minősítési rendszer bevezetése.

    Forrás:  HuGBC.hu

  • Településkép-védelem: az állam sem mentesül

    Már tavaly elfogadták a településkép-védelmi törvényt, amely leginkább a közterületi hirdetési felületek kihelyezésének szigorítása miatt lett ismert, azonban egy újabb módosítás is életbe lép ezzel. A jövőben minden beruházás - köztük az állami projektek is -, amelyek valamilyen építési beruházással járnak, a jövőben egy arculati ellenőrzésen is át kell, hogy essenek.

    Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter most elmondta, hogy a szabályozás az állami beruházásokra is érvényes, sőt, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszú projektek sem kapnak mentességet. Vagyis a jövőben csak a városok, falvak megjelenéséhez illő épületeket lehet felhúzni. Kivételt csak az önkormányzati beruházások élveznek. Ez némi kiskaput jelenthet a jövőben a projekteknek.

    A miniszter csütörtökön bejelentette, hogy egy darab jogszabály alá rendelné a kormány az építkezésekre vonatkozó törvényeket. Ettől az ilyen jellegű beruházási folyamatok egyszerűsödését várják.

    Fontos változás lesz, hogy egy mindenki számára hozzáférhető, digitális térképrendszerre állnak át, a papír alapú tervezésnek véget vetnek a jövőben. A tárcavezető arról is beszélt, hogy ezzel párhuzamosan módosíthatják a beépítési tilalmazásokra vonatkozó meghatározásokat is.

    Forrás: Napi.hu

  • Bérlakás nélkül nincs munkaerőmobilitás

    A munkát kereső, vállaló emberek Dél- és Kelet-Magyarországról az ország más részeire költöznek, Szegedet és Debrecent kivéve mindenhonnan óriási az elvándorlás – ez derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből. A legnépszerűbb célpont természetesen Budapest, a főváros mögött azonban Győr és Sopron következik a listán. 359 olyan település van az országban, ahol a lakók legalább 3 százaléka az elmúlt tíz évben költözött be, Budapest agglomerációján és Székesfehérvár közvetlen környezetén kívül szinte kivétel nélkül mind Győr-Moson-Sopron megyében.

    A Győr-Moson-Sopron megyei átlagfizetés idén a második negyedévben nettó 200 ezer forint fölött volt, ennél több pénzt egyedül Budapesten kínáltak a dolgozóknak, de még Vas megye is az országos lista első harmadában található.
    Azonban aki tud, szeretne még tovább, Ausztriába vagy Nyugat-Európába menni dolgozni.

    Nem várható gyors javulás az albérletek megfizethetőségében

    Az ingatlan.com egy elemzéseaz átlagos albérletárakat hasonlította össze tíz vidéki nagyvárosban, közülük messze Sopron volt a legdrágább. Nyugat-Magyarországról Győr került be még a vizsgálatba, az ottani áraknál vidéken Sopronon kívül csak Székesfehérváron találtak magasabbakat. Még nagyobb problémát okoz, hogy az árak nem csak országos összevetésben magasak, hanem a korábbiakhoz képest is: egy év alatt átlagosan 15 ezer forintos volt a drágulás.

    Olyan magasra emelkedtek az utóbbi időszakban a fővárosban és a regionális központokban a lakásárak, illetve az albérleti díjak, hogy az már akadályozza a munkaerő mozgását – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezetője. Petz Raymund elmondta: kedvezőtlen hatással lehet az egész gazdaság működésére, hogy a magas lakhatási költségek miatt nehézkes a munkavállalók országon belüli költözése.

    Az átlagos négyzetméterenkénti albérletár a fővárosban 2000-3000 forint, de a felkapott helyszíneken akár négyzetméterenként 4000-5000 forintos bérleti költségekkel is találkozni lehet. A vidéki nagyvárosokban viszont az átlagos tarifa négyzetméterenként 1500-2000 forint, de az olcsó bérleményekért is elkérnek 1000 forintot négyzetméterenként. Egy-egy lakható otthon megvásárlása pedig ma már a vidéki városokban is tízmillió forintnál kezdődik, a fővárosban legalább 15 millió forintot igényel, felső határ pedig szinte nincs.

    A szakember szerint a kormányzat a munkavállalók megfizethető bérlakáshoz jutását alig segíti. Pedig számos ember munkához jutását tennék lehetővé az elérhető áron bérelhető ingatlanok, mivel a szegényebb régiókból a munkalehetőséget kínáló településekre költözés legfontosabb feltétele a megfizethető lakhatás. A szakértő úgy látja: a kormányzatnak nem áll szándékában, hogy nagyszabású bérlakásépítési programot indítson, de ha mégis elkezdődne egy építési hullám, annak a megvalósítása éveket venne igénybe. Így az elkövetkező néhány évben az olcsó lakást keresők szemszögéből nézve szinte biztosan nem javul a helyzet sem az ingatlanforgalmi, sem az albérleti piacon.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület álláspontja régóta az, hogy nem halogatható tovább a megfizethető és jó minőségű bérlakások építése. Mind az államnak, mind az önkormányzatoknak, mind a cégeknek elemi érdeke és kiemelt feladata lenne, hogy közösen keressenek megoldást erre a problémára.

    Hazánk a jelenlegi 10,9%-os bérlakásállományával az EU-ban az utolsók között van, s a bérlakásépítések száma is drámaian alacsony. A bérlakásépítés mellett szól, hogy ismert minőségben, tervezett üzemeltetési szempontok mellett történik az épületállomány kialakítása, és egy ilyen program hozzájárulhat a városrész-rehabilitációhoz, valamint a lakásállomány minőségi, energiahatékony megújulásához.

    Forrás: mno.hu, hvg.hu

  • Megduplázódott a családi házas építkezések száma

    Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár a lap kérdésére elmondta, hogy az egyszerű bejelentéssel érezhetően és nagyságrendileg megugrott az építési kedv hazánkban, a lehetőség tavalyi bevezetése óta már több mint 27 ezer lakáshoz tettek bejelentést az építtetők.

    Jellemzően családi házak épülnek egyszerű bejelentéssel, és az e formában induló építkezések száma 2017-ben nagyjából a kétszeresét teszi ki a 2015-ben engedélyezett egylakásos lakóépületekének.

    A 300 négyzetméter hasznos alapterületet meg nem haladó egy- vagy többlakásos lakóházak építtetésénél a jogalkotó 2016. január 1-jével megszüntette a hosszadalmas építési engedélyeztetési eljárást, ehelyett készenlétbe kell helyezni az elektronikus építési naplót (e-napló), és 15 nap elteltével megkezdődhet az építkezés. Ezt a lehetőséget idén tavasszal kiterjesztették a saját célra építendő, 300 négyzetmétert meghaladó hasznos alapterületű egylakásos épületekre, valamint a legfeljebb ekkora méretet kitevő lakásbővítésekre is.

    – Az adatok értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy az építkezés hosszú folyamat, így sok megnyitott, de le nem zárt e-napló mögött jelenleg még folyó építkezés áll. Emellett számolni kell olyan esetekkel is, amikor a tényleges építkezés bizonyos okokból, az építtető helyzete vagy szándéka megváltozásából adódóan végül nem valósul meg – mondta a helyettes államtitkár.

    A növekvő építési kedv az egész országban megfigyelhető, de az egyszerű bejelentések több mint fele Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében történt. – Biztató jelenség, hogy a könnyebb és gyorsabb lehetőséggel a nagyvárosias jellegű Budapesten is sok család él.

    2017 novemberétől a KSH adatközlésében a kiadott építési engedélyek száma mellett, önállóan is szerepel az egyszerű bejelentések száma. Ebből látható, hogy a 28.411 tervezett lakásépítés 37%-ában éltek az építtetők egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 12%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az épülő lakások közel háromnegyedénél ezt az eljárást alkalmazzák.(TLE)

    A helyettes államtitkár szerint az új rendszer egyszerűbb, gyorsabb és a számok tükrében hiánypótló, sőt az új lehetőséggel az építtető, a tervező és a kivitelező szerepét is rendezték, megerősítették.

    Az eljárásrend hatályának lehetséges bővítését firtató kérdésre Füleky Zsolt azt mondta, a rendszer alkalmazásának tapasztalatai alapján lesz lehetőség rá, hogy megvizsgálják az egyszerű bejelentés esetleges további kiterjesztésének irányát.

    Forrás: Magyar Idők

  • Két ingatlanfejlesztői mumus: munkaerőhiány és áfabizonytalanság

    Mi lesz az áfával jöhetnek a magánkollégiumok a hazai piacra?

    A Portfolio Property Investment Forum lakáspiaci kérdésekkel foglalkozó panelbeszélgetésén a résztvevők elsőként az 5 százalékos áfa jövőbeli sorsáról fejtették ki véleményüket. A szakemberek várakozásai szerint az áfa 2020. január 1-e után sem emelkedik hirtelen 27 százalékra, ez ugyanis túl nagy sokkot okoznak a piacon, sokkal inkább arra számítanak, hogy marad a kedvezményes új lakásokat terhelő áfakulcs, vagy esetleg egy köztes szintet állít be majd a kormány.

    A beszélgetés résztvevői megállapították, hogy a lakásfejlesztések szempontjából kulcskérdés, hogy az áfakérdés végére minél előbb pont kerüljön, vagyis akármi lesz is a döntés, azt a lehető leghamarabb bejelentse a kormány.

    A konferencia után néhány nappal egy a 20 legnagyobb forgalmú hazai építőipari kivitelező nagyvállalat képviselőivel folytatott egyeztetés után tartott sajtótájékoztatón Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy kérdésre válaszolva azt mondta: „Egyelőre nem vizsgálja a kormány az újépítésű lakások vásárlását érintő kedvezményes áfa meghosszabbításának lehetőségét.” Az igylakunk.hu teljes tudósítását a sajtótájékoztatóról ld. ITT.

    Mint Angel Gábor, a BIGGEORGE Property Zrt. igazgatósági tagja elmondta, ha csak 18 százalék lesz is azonban az áfakulcs, az is nagyon komolyan átrendezheti a piacot, éppen ezért minden projektjüket igyekeznek befejezni 2019 vége előtt.

    Nagy Gergely, az OTP csoport budapesti régió - ügyvezető igazgató-helyettese szerint az áfa kérdését két részre lehet bontani. Makrogazdasági szempontból nem látszódik, hogy az emelésnek milyen előnye lenne, ezért véleménye szerint továbbra is 5 százalékos maradhat az áfa, az ugyanakkor más kérdés, hogy ez mikor kerül bejelentésre. Egy lakásfejlesztés jellemzően másfél évig tart, illetve némi csúszással kalkulálva 2 év. Vagyis ahhoz, hogy valaki 2019 vége előtt befejezze a projektjét, most kell elkezdenie a fejlesztést. Természetesen mindenki bizakodik a hosszabbításban, de ennek bejelentéséig az emelkedéssel számolni kell, ami még egy nagy boomot okozhat. Morvai Zsolt, a Takarék Csoport, Takarékbank Zrt vállalati üzletág igazgatója hozzátette, hogy úgy tudják kormányzati oldalon már vizsgálják az áfa visszaemelésének lehetséges hatásait.

    Pintyőke Marcell, a KÉSZ Holding marketing és kommunikációs igazgatója hangsúlyozta, hogy bármilyen döntés is születik, azt minél előbb kommunikálni kell. Az előbbieket kiegészítve dr. Ódor Dániel, a Taylor Wessing senior associate-je megjegyezte, hogy a lakásprojekteknek jelenleg a legnagyobb kockázata az áfaemelés, amit a fejlesztők igyekeznek a vásárlókra terhelni. A szakember éppen ezért nem tartja valószínűnek, hogy az állam olyan lehetetlen helyzetben hagyja a vásárlókat, hogy adott esetben tömegével nem tudják majd kifizetni a lakásukat. Ebben az esetben ráadásul nem csak a vásárlás meghiúsulása fenyegeti őket, de az is kérdéses lehet, hogy a már befizetett pénzüket visszakapják-e, a hirtelen elpártoló vevők könnyen bedönthetik a projekteket is.

    A munkaerőhiány az egyik legnagyobb probléma

    A beszélgetés során a szakemberek foglalkoztak a szektor egyik legnagyobb kihívásával, a munkaerőhiánnyal is. Mint elhangzott, jelenleg a lakástámogatások mellett a kapacitáshiány az, ami az ingatlanárakat egyre feljebb és feljebb löki. A költségek ugyanis drámai módon emelkednek, 30-35 százalékos drágulás mutatható ki az elmúlt egy évet tekintve, ami a lakásárak hihetetlen sebességű változását idézi elő. A beruházóknak havonta kell vizsgálni, hogy milyen a piac állapota. Az emelkedő költségek miatt ugyanis csökkennek a hozamok. Az áfa sorsa azért is nagy kérdés, mert ez dönti el, hogy most kell-e a hátralévő 2 évbe belesűríteni a fejlesztéseket, tovább emelve a kivitelezési költségeket, vagy az áfát kitolják, és nem kell annyira kapkodni.

    A beszélgetés utolsó részében az alternatív fejlesztésekről esett szó, mint a student housing (vagyis magánkollégium), vagy a munkásszálló beruházások. Botos Bálint CFA, a Forestay Group managing partnere elmondta, jelenleg sok magánszemély vásárol lakást befektetési céllal, 10-15 évvel ezelőtt azonban ez kevésbé volt jellemző. Ebben nagy szerepet játszik, hogy az ilyen típusú ingatlanvásárlásnak kellő hozama van más, alternatív befektetésekhez képest. A szakember véleménye szerint a nagy befektetőknek is érdemes mérlegelniük, hogy a portfóliójukban a hotelek és irodaházak mellett lakásokat is elhelyeznek, majd hozzátette, hogy egyre több olyan fejlesztés lehet, amelyet kimondottan bérbeadásra építenek.

    Szintén szó volt a beszélgetésen az alternatív fejlesztések egyik esetéről, a munkásszálló-építésekről. A szakemberek megállapították, hogy bár jelenleg nagy a piaci igény a munkásszállókra, ennek komoly szabályozói kockázata is van, illetve nagy kérdés lehet egy ilyen fejlesztés hosszú távú fenntarthatósága. Finanszírozási oldalról sokkal rövidebb megtérülési idővel kell számolni, de még így is sokkal kevésbé benchmarkolható beruházásról van szó, ami fokozza a bizonytalanságot.

    Szintén szóba került az Airbnb és annak korlátozásának kérdése, ugyanakkor mint dr. Ódor Dániel elmondta ennek végrehajtása erősen kérdéses. A társasház ugyanis bírságot nem szabhat ki, bírósághoz kell fordulnia a korlátozás érvényesítése érdekében, ami nehézkes, ezt követően pedig még végrehajtást kell kérni. A valóságban tehát nem tudják ezt a SZMSZ-ben rögzített korlátozást érvényre juttatni a házak.

    Forrás: Portfolio

  • Nincs napirenden az újlakásáfa meghosszabbítása

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az Építőipari Ágazati Konzultáció első ülése után az építőipar teljesítményének növelését célzó együttműködési megállapodást írt alá. Koji László, az ÉVOSZ elnöke elmondta: az ágazati konzultáción az ágazat részéről a húsz legnagyobb forgalmú építőipari kivitelező cég vett részt.

    Koji László kifejtette, hogy az aláírt, egyébként nyilvános, dokumentum egyik fejezete a középtávú várakozásokkal foglalkozik, hiszen az egyik fő cél az építőipar kiszámítható működtetése, az eddig jellemző hullámzások kiegyenlítése. A konzultáció folytatásáról megjegyezte, hogy a későbbiekben át kell tekinteni a helyzetet az építőipari KKV-k oldaláról is.

    Kormányzati ígéretek

    Az újlakásvásárlást érintő, a jelenlegi szabályozás szerint 2019.12.31-ig érvényben lévő 5 százalékos áfával kapcsolatban elmondta, hogy a határidő felülvizsgálata az idén biztosan nem szerepel már a kormány napirendén, de ha az egyeztetések során az ágazat szereplői erre szakmai javaslatot tesznek, azt a kormány megvizsgálja.

    A nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy folytatódik az otthonteremtési program a CSOK támogatásokon keresztül, amelynek fontos hozadéka lesz – a lakásépítések számának fenntartásával – a megfelelő lakásmobilitás elérése, a lakásállomány amortizációjának pótlása, megújítása.

    Ígéretet tett a panelkorszerűsítés folytatására, erre vannak források a 2018-as költségvetésben is.

    Kiemelte a szakképzés átalakításának, a hiányszakmák népszerűsítésének és a szakképző iskolák korszerűsítésének támogatását. Utóbbira tíz éves távlatban mintegy 300 milliárd forintot szánna a kormány. Hangsúlyozta, hogy a képzési rendszer – mind a szakképzés, mind a felnőttképzés - átalakításának alapja, hogy a képzést a kereslethez, a piac igényeihez igazítsák.

    Bejelentette azt is, hogy december közepén 20 milliárd forintos kerettel pályázati lehetőséget nyitnak az építőipari vállalkozásoknak, amellyel technológiai, automatizálási eszközök beszerzését támogatják, segítve az ágazat szereplőinek a kapacitások bővítését és a technológiai váltást. Ehhez kapcsolódva Koji László hozzátette: az elmúlt évtizedben elmaradt beruházások pótlása égető kérdés.

    Ágazati várakozások

    Az építőipar ma az egyik leggyorsabban fejlődő ágazata a gazdaságnak, amelynek a teljesítményéből jelenleg mintegy 4 százalékkal részesedik. A cél az ágazat további súlyának növelése, a részarány 5-6 százalékra emelése. Jelenleg az építőipar lehetőségeinek és kapacitásainak újraépítése zajlik - – mondta Varga Mihály.

    Az építőipar teljesítménye az elmúlt időszakban 27 százalékkal növekedett, de ez még mindig kevés. A további felzárkózáshoz, a fizetőképes kereslet kiszolgálásához, a kapacitások pótlásához kormányzati segítségre van szükség, hiszen a kormányzat jelenleg a legnagyobb megrendelője az ágazatnak – mondta az ÉVOSZ elnöke. Ez utóbbi miatt is kérik azt a kormánytól, hogy tegyen olyan piackiegyenlítő lépéseket, amelyek segítik kezelni az időről időre jelentkező, akár 30-40 százalékos keresleti különbségeket.

    A munkaerőhiánnyal kapcsolatban Koji László kiemelte, hogy bár ma 35 ezer fővel többen dolgoznak az építőiparban, mint a 2014-es mélyponton, ennek a munkaerőnek a nagy része még be sem tanított segédmunkás, akiket képezni és foglalkoztatni is kellene egyszerre. Ehhez kormányzati segítséget vár az ágazat. Hangsúlyozta, hogy most szükség van a külföldi munkaerő szervezett foglalkoztatására, de nem ez a megoldás a magyar építőipar kapacitásgondjaira.

    Az építőipar számíthat a kormány együttműködésére – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter.

  • Válasz a munkaerőhiányra: LEGO-épületek
    Vágó László, a STRABAG Property and Facility Services Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a munkaerőhiány az üzemeltetői piacot is erősen érinti, nagyon komoly problémát okoz. A bérköltségekben 25-30 százalékos növekedés érzékelhető, de még ilyen bérek mellett sem nagyon lehet embert találni. Az üzemeltetési díj 3-4 euróról 5-6 euróra növekedhet. Mint a szakember kitért rá, a takarítók nálunk 500-600 eurót keresnek, Ausztriában 1200-1300 eurót is kaphatnak, kicsit távolabb pedig közel lesz a 2000 euróhoz a bérük, ezzel kell tehát versenyezni a hazai szereplőknek. A jövővel kapcsolatban pedig hozzátette, hogy a piacon hamarosan megjelenő rengeteg új épület további jelentős munkaerőt igényel, ennyi ember azonban nem lesz, így az egyetlen megoldás, ha az ipari fejlődés irányába megyünk el. Automatizációval is ugyanolyan minőséget el lehet elérni, sőt jobbat is.

    Ágházi Gyula MRICS, a Gránit Pólus Csoport vezérigazgatója a munkaerőhiánnyal kapcsolatban megjegyezte, hogy abban bízik, a kivitelezők új megoldásokat tudnak majd javasolni a fejlesztőknek, a szakma egyre szofisztikáltabbá válik, és ingatlanfejlesztőként számíthatnak majd nagyon erős tudású építőkre, ha az állami megrendelések kicsit lecsengenek.

    A jövővel kapcsolatban a panelbeszélgetés résztvevői szerint egyértelműen figyelni kell az új kihívásokra, a munkaerőhiány miatt például az automatizált, lego típusú épületek teret fognak nyerni, Magyarországon meg főként, mivel egyszerűen nem lesz ember a feladatok elvégzésére.

    Forrás: Portfolio

  • Rekordév az építőiparban

    Az első 9 hónapban a megkezdett építkezések összértéke már meghaladta a tavalyi egész évest. A megindult mélyépítési munkák az idei évben rekordokat döntögetnek, az év első 9 hónapjában a tavalyi év azonos időszakához képest közel kétszer annyi beruházás lépett kivitelezési fázisba.

     EBI 2017Q3 megkezdett kivitelezések

    EBI 2017Q3 megkezdett kivitelezések régiók

    Az irodapiaci számok alapján az már most látszik, hogy a tavalyi csúcsévet nem sikerül megismételni a szektorban, a korábbi évekkel összehasonlítva azonban továbbra is aktívak maradtak az irodapiaci fejlesztők. A 2015-2016 különösen erős évnek mutatkozott az ipari épületek és raktárak megkezdett építéseit illetően, ez az élénk piaci mozgolódás azonban az idei év elején megtorpanni látszott. Az első félévben elkezdődött építési munkák mindössze kevesebb mint a tavalyi év azonos időszakinak a 70 százalékát tették ki. A harmadik negyedévben azonban már több nagyobb fejlesztés elindulása jelentősen javított a szektor idei első 9 havi eredményein.

    Végre megkezdődnek az átadások a lakáspiacon

    Továbbra is jelentős értékben indulnak lakásépítések Magyarországon, az év első 9 hónapjában 276 milliárd forint összegben kezdtek meg kivitelezési munkákat a társasházat építő beruházók az ibuild.info építési projekt adatbázis szerint, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 50 százalékos emelkedést jelentett. A 2017-ben megkezdődött munkák összértéke így már most túlszárnyalta a tavalyi egész éves számokat, mikor összesen 230 milliárd forintot érő projektek esetében léptek a beruházások kivitelezési szakaszba. A növekedés intenzitása ugyanakkor némileg csökkent a harmadik negyedévre, 2017 júliusa és szeptembere között 22 százalékkal indult el több projekt építése, mint 2016 azonos időszakában.

    Lassan ugyan, de emelkedik az elkészült lakások száma, 2017 első 9 hónapjában már több társasházi lakás építését fejezték be a beruházók az ibuild.info építési projektadatbázisban szereplő adatok szerint, mint tavaly az egész évben, miután 104 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Befejezés mutató az év első három negyedévében. A negyedik negyedévben további jelentős ugrás várható az átadásokban, úgy tűnik, sok, az áfacsökkentést követően elindított projekt mostanra készülhet el, a tervezett átadások összértéke meghaladhatja a 105 milliárd forintot, vagyis az idei év eddigi átadásainak volumene megduplázódhat az év végére. Bár kérdés természetesen, hogy a kivitelezési gondok, hány esetben hiúsítják meg végül a befejezést, a jövő évre tolva az átadást.

    EBI 2017Q3 társasházi projektek

    A különböző régiókat összehasonlítva látható, hogy a harmadik negyedévben ismét a Közép-Magyarországon indult torony magasan a legtöbb társasházi lakásépítés. A megkezdett kivitelezési munkák 78 százaléka kapcsolódott a területhez, az év első 9 hónapját jellemző részesedése pedig 73 százalékos volt, miközben 2014-2016-ban csupán a megkezdett társasházi lakásépítések valamivel több, mint 55 százalék koncentrálódott itt.

    EBI 2017Q3 társasházi projektek régiók

    Az EBI Építésaktivitási Jelentésről

    A kutatás célja: A projektadatbázis rendszeres (negyedévenkénti) feldolgozásának célja, hogy az egyedi építési projektek adataiból olyan aggregátumokat alakítsunk ki, amelyek új információt hordoznak az építési piac szegmenseinek teljesítményéről. A lakásépítést külön, a nem-lakáscélú magasépítést 9, a mélyépítést 8 szegmensre osztva aggregáljuk az egyedi projektadatokat.
    A készítők: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az ibuild.info a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.
    Az teljes kiadvány megrendelésének feltételeiről és a kutatással kapcsolatos háttérinformációkról az ebi@ibuild.info címre írva kaphat tájékoztatást.

  • Bérlakásokkal lehetne segíteni az ellehetetlenülő munkaerőmobilitást

    Egyre jobban fékezik a társadalmi mobilitást, a felemelkedést vagy legalább az egyről a kettőre jutást Magyarországon az egekbe emelkedett ingatlanszerzési vagy -bérlési költségek - írja a Népszava. Hiába mennének az emberek a munkalehetőségek után, lakhatási költségeik elvinnék minden pénzüket.

    A főváros egyes részen öt év alatt 84 százalékkal ugrottak meg az ingatlanárak. Győr-Moson-Sopron megyében másfélszeres, Hajdú-Biharban és Vasban egyharmados drágulást mutatnak a statiszták. Látványos a változás Bács-Kiskun megyében is. Az ok mindenütt ugyanaz: az erős kereslet.

    A Népszava megszólaltatott egy kadarkúti (Kaposvárhoz közeli település) asszonyt, akinek a férje Mosonmagyaróváron kapott munkát. Neki is lett volna állása Győrben, ezért felmerült, hogy odaköltöznek. Csakhogy három és fél szobás házukért 5-6 milliót kaphattak volna, míg Győrben egy másfél szobás panel is kilencmillióba került volna. A pénzen túl két gyerekük miatt sem mehettek ilyen kis lakásba.

    A TLE véleménye szerint nem halogatható tovább egy a jelenleginél jóval nagyobb megfizethető és jó minőségű bérlakásállomány létesítése és elérhetőségének megteremtése. Mind az államnak, mind az önkormányzatoknak, mind a cégeknek elemi érdekük és kiemelt feladatuk, hogy közösen megoldást keressenek erre.

    Egy újragondolt bérlakásrendszer megfizethető, rugalmas lakhatási lehetőségeket kell, hogy kínáljon azoknak a családoknak, akik jobb munkalehetőségek miatt elköltöznének. A megfizethető bérlakások nagyobb kínálata a cégek számára is növelné az elérhető munkaerőt, ezért ezek megteremtésében a munkáltatók is szerepet játszhatnak, például bérlakások létesítésével, lakbértámogatással.

    Forrás: Napi.hu

    További részletek: Népszava

  • Folytatódhat a növekedés az építőiparban

    A Központi Statisztikai Hivatal e hétfőn közölt jelentése szerint szeptemberben az építőipari termelés volumene 23,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit; mindkét építményfőcsoport termelése nőtt, az épületek építéséé 22,9, az egyéb építményeké 25,4 százalékkal. Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene szeptember végén 119,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

    Horváth András, a Takarékbank elemzője az év egészére 25 százalék körüli növekedést vár az építőipar teljesítményében, de az építési engedélyeket és a bejelentett kereskedelmi fejlesztéseket figyelembe véve felfelé mutatóak a kockázatok, így idén a GDP növekedéséhez érdemben tud hozzájárulni az építőipar - közölte. Kiemelte azt is, hogy a növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán, mind a kormányzati szektor beruházásai hozzájárulnak.

    A szakértő hangsúlyozta, hogy a lakóingatlan-fejlesztéseket a jelentősen megugró piaci kereslet mellett a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), illetve az újlakás-áfa 2019 végéig fennálló 5 százalékos szintje is hajtja. A kedvezmény meghosszabbításra lenne szükség a lendület fenntartásához, a költségvetési többletbevétel már rövid távon is meghaladja a kieső általános forgalmi adó (áfa) mértékét - fejtette ki.

    Érdemi kockázatot a szakemberhiány jelenthet, de az elemző szerint ez elsősorban a béremelési versenyben lemaradó mikrovállalkozásokat érinti. Az építőiparból jelenleg 30 ezer ember hiányzik.

    Kommentárjában kitért arra is, hogy a legutolsó negyedéves munkaerőpiaci statisztikák szerint ismét kiugró, 34 ezres bővülés volt az építőipar létszámában az előző év azonos időszakához képest, így már 317 ezren dolgoznak a szektorban. Ez továbbra is elmarad a válság előtti 330 ezres létszámtól, de a gépesítés foka jóval magasabb, mint tíz éve, így nem is feltétlen lesz szükség ezt a létszámot elérni - tette hozzá Horváth András.

    Forrás: MTI

  • Így drágult a munkaerő és az építőanyag

    Az építőanyagok, a fuvardíjak, a szerelvények és egyéb beépítésre kerülő termékek áremelkedései, a munkaerőköltség növekedései különösen nehéz helyzetbe hozzák azokat a kivitelezőket, akik 2016. év közepén szerződtek és szokásosan 5-6 % árváltozást terveztek csupán vállalási áraikba. A piaci árváltozások következtében sok esetben nem lehet a korábbi vállalási árakon a kivitelezést megvalósítani. A kivitelezés alatt lévő létesítmények többségénél a megrendelő és kivitelező együttes felelőssége a piaci áremelkedések korrekt kezelése.

    A lakáspiacon elsődlegesen a lakossági megrendelők - ahol közvetlenül a kivitelezőkkel vannak szerződéses kapcsolatban - gondolják azt, hogy a négyzetméterárak emelkedéséért a kivitelező a felelős. A nagy értékű építési beruházások közbeszerzési piacán is hajlamos néhány megrendelő az áremelkedéseket a generálkivitelezők nyakába akasztani.

    Megpróbálhatnak megegyezni a megrendelővel a szerződés módosításáról, ami sok esetben reménytelennek tűnhet, ezenkívül pedig csak a bírósági út vagy a szerződés felmondása marad a helyzet megoldására. Utóbbi kettő azonban számos további problémát felvet, mind a kettő esetében csak erősen indokolt esetben, tehát nagyon jelentős áremelkedés esetén fogadható el a kivitelező álláspontja. Kérdés, hogy a fent említett áremelkedés minek minősül, vállalkozói kockázatnak, vagy értékaránytalanságnak.

    A valós helyzet bemutatása érdekében az ÉVOSZ 400 építési vállalkozást kérdezett meg arról, hogy a környezetében milyen árváltozásokat tapasztalt az elmúlt egy évben. A megkérdezettek mintájában mikro-, kis-, közepes és nagyvállalkozás egyaránt szerepelt, országos lefedettséggel. A legjelentősebb árnövekedések Budapesten és térségében tapasztalhatók. A budapesti és országos helyzetet és várakozásokat az alábbi összeállítások mutatják be.

    dragulas epitoipar 2017 11 09

    Források és további információk: ÉVOSZ, Magyar Építéstechnika

  • Még tovább emelkednek a lakásárak Magyarországon

    A – jó helyen lévő - lakás, mint befektetési célpont továbbra is komoly vonzerőt gyakorol, hiszen az alacsony kamatok korában alig lehet ésszerű és nem túl kockázatos pénzügyi instrumentumokat találni. A jelen felmérés során a lakáspiaci indexek (amelyek az ingatlanos cégek illetve a lakosság várakozásait sűríti egyetlen számba) értéke a fővárost illetően csaknem 2, az ország egészérét illetően 1 ponttal csökkent. Az egy évvel ezelőttinél a budapesti index 7, az országos 9 ponttal került lejjebb. Az ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások körében a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások a fővárosi agglomerációban és Nyugat-Magyarországon az egy negyedévvel ezelőttihez képest kissé romlottak. A keleti régióban ugyanakkor némi pozitív változás volt érezhető.

    GKI lakossági 2017 10 2

    A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások az egy negyedévvel ezelőttihez képest nem sokat változtak. Az előző negyedévhez képest a biztos szándékú körben (tehát, azok körében, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót) 16 százalékpontos a növekedés, a valószínű szándékú körben 12 százalékpontos csökkenés következett be. Így összességében enyhe visszaesés volt regisztrálható. A lakásfelújításra és korszerűsítésre irányuló lakossági várakozások intenzitása csökkent valamelyest az egy negyedévvel ezelőttihez képest.

    GKI lakásárak BP 2017 10

    GKI ingatlanárak várakozások 2017 10

    A használt lakások várható áremelkedési ütemére vonatkozó várakozások Budapesten összességében emelkedtek az egy negyedévvel ezelőttihez képest (2,5-ről 4,3%-ra). A divatos lokációk esetében akár 6-8%-os további áremelkedés is elképzelhető a következő 12 hónapban. A keleti régióban 1% alatti, a nyugati országrészben 2,5%-os várható emelkedés valószínű. Az új építésű lakások árai esetében 4-7%-os áremelkedésre lehet számítani.

    A telekpiaci kilátások az elmúlt két évben jelentős stabilitást mutattak. 2016 első negyedéve óta csak kisebb hullámzás érezhető, a jelen felmérés során éppen némi javulás: a telekpiaci indexek értéke a fővárosra és az egész országra vonatkozóan is 6-6 ponttal emelkedett. Az építési telkek ára várhatóan 5-10%-kal nőhet a következő egy évben, a leggyorsabb növekedés a fővárosi agglomerációban várható.

    Forrás: GKI

    A GKI negyedévente szervez felmérést a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A jelen megkérdezés során 101 ingatlanokkal foglalkozó cég és 1325 vállalat válaszolt. A lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív. A fővárosi és a magyarországi ingatlanpiaci index egy számba sűríti az egyes részpiacok (a lakás-, az iroda-, az üzlethelyiség- és a raktárpiac) következő egy évben várható helyzetére vonatkozó várakozásokat, s ezzel összefoglaló képet ad az ingatlanpiaci kilátásokról.

  • Növekvő építési kedv, másfélszer több új lakás

    2017 I–III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
    - Általánossá vált az épített lakások számának emelkedése, ennek mértéke a kisebb településeken az átlagosnál magasabb volt, míg a nagyvárosokban attól elmaradt, Budapesten 18%-kal több lakás épült.
    - A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    - A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4 m2-rel 97 m2-re nőtt.
    - A kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 28 411, a növekedés átlagosan 33%-os, Budapesten több mint kétszeres. Az építtetők az esetek 37%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány - Budapesten 12%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az épülő lakások közel háromnegyedénél ezt az eljárást alkalmazzák.
    - A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 11%-kal több, összesen 10 203 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 3999, ami 20%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.

    lakásadatok 2017 3

     

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a friss lakásadatokra reagálva elmondta: a dinamikus növekedéshez számottevően hozzájárult a CSOK, valamint a kedvezményes lakásáfa bevezetése. A kedvező tendenciák következő negyedévek során várhatóan tovább erősödnek, ugyanis a kormány által meghozott intézkedések jelentősen élénkítik a lakáspiac keresleti és kínálati oldalát egyaránt. 2016 eleje óta már közel 49 ezer háztartás CSOK-kérelmét fogadták be a bankok, amelyen belül új lakás építésére vagy vásárlására közel 16 ezer család kérte a támogatást mintegy 103 milliárd forintos összértékben - ismertette a nemzetgazdasági miniszter.

    A kereslet oldali élénkülést alátámasztja, hogy idén január-augusztusban kimagaslóan, 35 százalékkal emelkedett az új lakáshitelek összértéke éves összevetésben - húzta alá Varga Mihály. Hozzátette: a lakáspiaci kereslet élénkülésére a hatéves bérmegállapodás eredményeként megvalósuló béremelések is pozitív hatással vannak.

    Forrás: KSH, NGM

  • A kiszámíthatóságot erősítő intézkedések szükségesek, hogy ne törjön meg a pozitív lakásépítési trend

    Már a használatba vett új lakások számában is jó látható a pozitív trend, és az egyszerű bejelentések és a lakásépítési engedélyek számának folytatódó emelkedése előre vetíti a további növekedést. Ezt a trendet fontos fenntartani, megerősíteni mind a családok otthonteremtésének, mind az építőipar működésének kiszámítható, hosszú távú biztosítása miatt.

    Ehhez stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség. Csak így biztosítható,, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el néhány éven belül, és évtizedes távlatban stabilizálódjon.

    A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az építőanyaggyártási és a kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósíthatóságának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    Sürgető szükség van a kivitelezési költségeket folyamatosan növelő szakemberhiány hosszú távú megoldására, amelynek kulcsa – a béremelés mellett – az építőipari szakmák presztízsének növelése, az oktatás színvonalának emelése, a munkakörülmények javítása. Csak így biztosítható a keresletre reagáló, megfelelő mennyiségű és minőségű lakáskínálat.

    A további beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése. A jelenlegi állapot szerint az új lakások adásvételét csak 5 százalékos áfa terheli, ám ez 2019.12.31. után visszaáll a korábbi 27 százalékra. Ez biztosan visszavetné a lakásberuházásokat, ami már 2018-tól megmutatkozna a lakásépítési engedélyek csökkenő számában. Ezért javasoljuk, hogy a lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon kormányzati szándéknyilatkozatot.

    Az áfakedvezmények és a CSOK – egyértelműen segítették lakásépítések számának alakulását. A megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez és hosszú távú fenntartásához a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület szükségesnek tart néhány további intézkedést:

     Sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. Egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. (Az építőipari munkaerőhiánnyal és szakképzéssel kapcsolatos cikksorozatunkat ld. ITT.) A munkaerőhiány nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

     Az épülő lakások minősége kiemelt jelentőségű kérdés. A mai lakásépítések hosszú távon kell, hogy képviseljék a műszaki és építészeti minőséget, a megfizethető fenntarthatóságot és a környezettudatosságot. Fontos, hogy az építési minőség (mind műszaki, mind településképi szempontból) legyen téma szakmai, kormányzati szinten, legyen téma a közbeszédben is. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő fórumokat.

     A CSOK lehetséges kiterjesztése is pozitív lehetőség, de talán még fontosabb lenne a támogatás fenntartásának megerősítése, hogy a családok a gyermekek előre vállalásának stressze nélkül tudják tervezni az otthonteremtést.

     Nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására.

    2017 I-III. negyedében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:
    • Általánossá vált az épített lakások számának emelkedése, ennek mértéke a kisebb településeken az átlagosnál magasabb volt, míg a nagyvárosokban attól elmaradt, Budapesten 18%-kal több lakás épült.
    • A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
    • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4 m2-rel 97 m2-re nőtt.
    • A kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 28 411, a növekedés átlagosan 33%-os, Budapesten több mint kétszeres. Az építtetők az esetek 37%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 12%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az épülő lakások közel háromnegyedénél ezt az eljárást alkalmazzák.
    • A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 11%-kal több, összesen 10 203 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 3999, ami 20%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.

    Kapcsolódó adattáblák

  • Hátrányból indulnak a CSOK-os lakásvásárlók

    Átlagosan 2600 lakáspiaci tranzakció várható városonként az idei évben: Debrecenben és Szegeden 3600 körül, míg a másik végletet Székesfehérvár (1500), Győr (2000) és Kecskemét (2000) képviseli e szempontból az Otthon Centrum által végzett elemzés szerint.

    Az új építésű lakások mindegyik városban megjelentek, csakúgy, mint a CSOK iránt érdeklődő ügyfelek. Azonban Győrt kivéve mindegyik városra jellemző, hogy a beruházók igyekeznek maguk értékesíteni a projektben kapható lakásokat.

    A CSOK-kal kapcsolatban megfigyelhető, hogy a fejlesztők mindenütt előnyben részesítik a készpénzes vásárlókat.

    Részletes számok a vidéki nagyvárosok lakásárairól: Pénzcentrum

  • Viszik az új lakásokat a vidéki nagyvárosokban és a Balatonnál is

    Továbbra is élénk a hazai lakáspiac, mind az árak, mind pedig a kereslet és az adásvételek számát tekintve. A hivatalos adatok szerint az első félévben több mint 55 ezer lakóingatlan cserélt gazdát, ami 5 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. Az árnövekedés enyhült, de átlagosan még mindig több mint 9 százalékkal drágábban keltek el a lakások az első félévben, mint egy évvel ezelőtt - derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, ami a KSH legfrissebb lakáspiaci adatait is tartalmazza.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, a legfrissebb adatokból az látszik, hogy a drágulás nem gátolta meg a forgalombővülést. Ez részben köszönhető annak, hogy Budapest súlya némiképp csökkent, azaz egyre több adásvétel történik vidéken, másfelől a lakáshitelezés felfutása is segítette a lakáspiaci forgalom növekedését. Hozzátette: a vidéki piac élénküléséhez a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) is nagy mértékben hozzájárult, mivel az alacsonyabb vidéki árak miatt az állami támogatás sokkal nagyobb arányt képvisel.

    Az ingatlan.com elemzése szerint a lakásvásárlást tervezők 72,5 százaléka 30 millió forintnál olcsóbb ingatlant keres. A legnépszerűbb, 30 millió forint alatti kategóriában sokkal több vidéki lakóingatlan található, ez pedig szintén pörgeti a fővároson kívüli lakások piacát.

    Balogh László kiemelte, hogy a befektetők térképére is egyre inkább felkerülnek a vidéki nagyvárosok, mert azok a befektetők, akik 5-10 millióért vásárolnának ingatlant, már nem tudnak versenyt futni a budapesti árakkal, ezért vagy hitelt vesznek fel, vagy másik városban vásárolnak alacsonyabb áron. A befektetési célú vásárlásoknál egyébként a népszerű nagyvárosokban és a Budapesten elérhető hozam között alig van eltérés. A vidéki használt lakások iránt általában azok a befektetők érdeklődnek, akik személyesen is kötődnek az adott városhoz, de a vidéki új lakásokra az egész országból jönnek érdeklődők.

    A KSH adatai szerint 2014 előtt a fővárosban és vidéken eladott ingatlanok átlagos négyzetméterárai között még csak kétszeres volt a különbség, ami mostanra már majdnem a háromszorosára nőtt.

    11-12 millióért újépítésű Balaton-parti lakás

    A balatoni ingatlanpiac újépítésű lakásainál és telkeinél sem lehet az árak csökkenésére számítani Továbbra is jelentős a kereslet, de a kínálat is követi ezt: gombamód szaporodnak az újépítésű projektek.

    Folyamatosan emelkednek az árak, és most ősszel is nagyon sok az érdeklődő a piacon – idézi Krausz Gábort, a Balla Ingatlan siófoki irodájának szakmai vezetőjét aHomeinfo. A helyzet tavasz óta változatlan: nincs megtorpanás, sorra bukkannak fel a földből az újépítésű projektek és masszív a kereslet is. Mint Krausz Gábor fogalmazott „a Balaton most tele lett új vízparti beruházásokkal”.

    A jól árazott, „sikertörténetnek” tekinthető projekteknél 400-420 ezer forintos négyzetméterárakon kínálták a vízparti lakásokat. Ezek nagyon kelendőek voltak az elmúlt hónapokban, hiszen gyakorlatilag „11-12 millió forintért lehetett vízparti ingatlanhoz jutni”. A lakások 90 százaléka már el is kelt.

    A szakértő szerint egyértelműen látszik az előbbiekből is, hogy elsősorban a 20 millió forint alatti kategóriára mutatkozott a nyári hónapokban a legnagyobb érdeklődés. Az említett projektben a maradék 10% esetében 20 millió forintnál drágább lakásokról van szó. Ezeknél lassabb az értékesítés, ugyanakkor ezekre is akadnak vevők.

    Érdemes időben lépni

    Ugyanakkor az érdeklődőknek érdemes folyamatosan figyelniük a piacot, ha vásárlásra készülnek, mert egy-egy ilyen projektnél - ahogy az előbb említettnél is - vannak úgynevezett „bevezető árak”. Ezek alacsonyabbak, mint amire a későbbiekben számíthatnak: ahogy fogynak a lakások, úgy fognak változni az árak.

    Érdemes tehát időben lépni, mert az árak egyelőre csak felfelé mozognak - hangsúlyozta Krausz Gábor. Ez nem csak a lakásokra vonatkozik, hanem az építési telkekre is, melyeknél szintén valószínűsíthető, hogy tovább drágulnak. Ráadásul nagyon nehéz kivitelezőt találni: akadnak szakemberek, akik 2018-ra már nem is tudnak munkát vállalni. Véleménye szerint tehát minél előbb belevágnak elképzeléseik megvalósításába az érdeklődők, annál jobban járnak.

    Ha kirepülnének a fiatalok...

    A Portfolio elemzői eljátszottak a gondolattal: mi történne a lakáspiacon, ha a több százezer jelenleg „mamahotelbe” lakó fiatal rászánná magát az önállósulásra és elindulna lakást keresni. Valószínűleg durva lakásár- ás bérletidíjnövekedés és őrült lakáshiány alakulhatna ki.

    Az Eurostat elemzésében szereplő, 28 európai ország átlaga alapján a 16-29 év közötti korcsoport, vagyis az 1984-1997 között születettek 66,2 százaléka lakott még a szüleivel 2014-ben, legalábbis a hivatalos statisztikai adatok alapján.

    mamahotel 20171031

    Hazánkban is viszonylag magas a szüleivel lakó 30 év alattiak aránya, a nők esetében 68, míg a férfiaknál ez 83 százalékot jelent a statisztikában. A 16-29 év közötti fiatalok a magyar lakosság, mintegy 17 százalékát tették ki 2014-ben, ez összesen 1,685 millió embert jelentett a KSH adatbázisa szerint. Az arányszámok tükrében, ebből a korcsoportból közel 1,3 millió fő élt a szüleivel Magyarországon, vagyis ennyivel magasabb lehetne elvben a kereslet a lakáspiacon, ha ők egyenként új otthont keresnének akár vásárlásra akár bérlésre. Az árak minden bizonnyal elszállnának, és egyfajta kínálati válság alakulna ki, ha mindenki, aki eddig csak pénzügyi okokból élt otthon, most elköltözne.

    Forrás és további információ a fenti témákban: PénzcentrumHomeinfoPortfolio

  • Megéri felújítani lakáseladás és kiadás előtt

    A felújítandó lakások (az országos átlagot véve alapul) közel 20, a családi házak pedig közel 50 százalékkal olcsóbbak, mint a felújítottként hirdetettek – hívja fel a figyelmet Balogh László, az Ingatlan.com internetes hirdetési újság vezető szakértője.
    Ráadásul egy-egy felújítandó ingatlan esetén a vevőjelölteknek valóban nagyobb mozgásterük lehet az alkura, mint a jobb állapotú ingatlanoknál. Jelenleg országosan 30 ezer renoválásra szoruló lakást vagy házat hirdetnek eladásra. Míg az elmúlt két évben a piac szárnyalt, ez a szegmens inkább pangott.

    Az átlagosan 20 százalékos nyereségráta már önmagában elég jelentős ahhoz, hogy az – alapjában véve nulla százalékos banki kamatokhoz szokott – ember fölkapja rá a fejét. Egy felújítandó lakás átlagára 331 ezer forint, míg a felújított lakásoknál 402 ezer forint. Családi házak esetében a felújítottként hirdetett ingatlanoknál az országos átlagos négyzetméterár 173 ezer forint. Ezzel szemben a felújítandók átlagosan mindössze 91 ezer forintos áron szerepelnek a kínálatban.

    felújítás eladás 2017 10 30

    *Az adatok forint/négyzetméterben értendőek

    Az egyes ország-, illetve városrészek között ugyanakkor jelentős különbség van az árszínvonalat tekintve, úgyhogy aki figyelmesen választ, ennél is magasabb haszonkulccsal számolhat. Pécsen például legújabban a módosabb egyetemisták szülei húzzák fölfelé a nívósabb lakások árát, akik egyre gyakrabban meg is vásárolják gyermekeik számára a 4–5 tanévre a leginkább megfelelőnek tartott ingatlant.

    Ezekben a városok¬ban a sok lerobbant lakás között ritkaságszámba menő, felújított – illetve „jó állapotú” vagy „újszerű” címkével meghirdetett – ingatlanok ára 50–70 százalékkal magasabb. Egyébként a legnagyobb árkülönbséget két volt bányászvárosban találni, a Nógrád megyei Salgótarjánban – ahol egyébként az országban a legalacsonyabb négyzetméterárakkal találkozhatunk – és Tatabányán.

    Összegszerűen Budapest vezet (+103 ezer Ft/m²), ahol a Belvárosban 252 ezerrel, a „bulinegyedben” 114 ezerrel, a Várban pedig 134 ezer forinttal ér többet egy négyzetméter némi „ráncfelvarrás” után. Mindez főleg a lakáskiadásban utazók keresletének köszönhető.

    Mekkora a különbség az új és a használt lakások között?

    Budapesten széles skálán mozog a használt és új lakások közötti négyzetméterár különbsége az egyes kerületekben. A belvárosban például 120 százalékkal kerül többe egy új lakás négyzetmétere, vagyis több mint kétszer annyit kell fizetnie annak a vásárlónak, aki az V. kerületben használt lakás helyett új lakásba fektet. Vannak azonban olyan kerületek is, ahol az új ingatlanok átlagos fajlagos árai 50 százalékkal, vagy annál kevesebbel haladják meg a használt lakásokét. A különbség 50 százaléknál is kevesebb a XXIII., XVI., XIII. és XI. kerületekben. Az utóbbi két kerületnél az átlagos négyzetméterár egy használt lakóingatlan esestében 460 ezer forint körül alakul, ennél 45 százalékkal kell többet fizetni egy új lakás négyzetméteréért. A 200 ezer forintos különbség a fajlagos árakban azt eredményezi, hogy egy 50 négyzetméteres lakás esetében átlagosan 10 millió forinttal kell többet szánni a vásárlásra, amennyiben a használt helyett új ingatlanban szeretnénk lakni.

    Ha beleszámoljuk, hogy a használt ingatlanok esetében a felújítási költségek is milliós tételnek számíthatnak, főleg mostanában, amikor meredeken emelkednek az építési munkálatokat, vagy felújításokat végző szakemberek munkadíja, az előbbi 10 millió forintos különbség egy kétszobás lakás esetében néhány millióval kevesebb lehet. A munkaerőhiány az építőiparban pedig nemcsak az árakat dobja meg, de a felújítási munkálatok is jelentősen elhúzódhatnak. Akár hónapokba is telhet mire lesz szabad kapacitása a festő vagy kőműves csapatnak átalakítani egy kevésbé jó állapotú ingatlant.
    Forrás: Portfolio

    Vidéken Sopron vezet, átlagosan 92 ezer forinttal hajlandóak többet fizetni egy nívós ingatlan négyzetméteréért a magas osztrák fizetés fejében az ausztriában dolgozó hazánkfiai. Vagy éppen a határon innen befektető osztrákok.

    Tehát egy kétszobás lakás felújításán is 5–10 millió forintot lehet keresni, ami a költségek mellett tetemes hasznot hajthat azalatt a legfeljebb 3–6 hónap alatt, amíg egy felújítás befejeződik. Vagy még annál is többet, ha olcsón sikerül lakáshoz jutni. A régi ingatlanos aranyszabály alapján egyébként a „környék legjobb utcájában kell megvenni a legrosszabb állapotú lakást.” Hiszen ennek értékét a felújítás és a környékbeli magas árak egyaránt felfelé húzzák.

    Magának a felújításnak a költsége széles skálán mozoghat. „Vannak olyan esetek, amikor már egy kis ráncfelvarrás is elég hozzá, hogy az ingatlan újszerű benyomást keltsen” – hívja fel a figyelmet az értéknövelésre Havas János. De már a zsúfoltság, a hatalmas rendetlenség és a piszok felszámolása is komoly értéknövelő tényező lehet. Egy plusz szoba kialakítása egy nagyobb, de kedvezőtlen beosztású lakásból jelentős értéknövelő tényező. Egy kétszobás, 100 négyzetméteres lakásnál jóval többet fizetnek egy ugyanakkora, ám 3-4 szobásért.

    „Egy ilyen átalakítás festéssel, javításokkal, anyaggal, munkadíjjal együtt kijöhet már egymillió forintból is” – így számol Máté Viktor, a békés megyei Ép¬Cen¬ter építőipari Kft. ügyvezetője. Eközben a lakás értéknövekedése a fenti összegnél jóval nagyobb. Szintén növeli a m²-árat egy második fürdőszoba. Ám ez a szaniterek, járólapok, csövek áthelyezése miatt könnyen lehet, hogy 1,5 milliónál áll csak meg. Komoly értéknövelő tényező a fürdőszoba és a konyha felújítása is.

    Minderre nem muszáj vagyonokat költeni, egyszerűbb anyagokkal is látványos lehet a javulás. Ha nem el-, hanem kiadásban gondolkozunk, még inkább megéri a ráfordítás, mert úgy sokkal jobb áron ki lehet adni a lakásokat.

    felújítás kiadás 2017 10 30

    Forrás és további hasznos tanácsok: Haszon Magazin

  • Köteles-e az építész tervező felelősségbiztosítást kötni, ha a saját családi házát tervezi?

    A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EB Rendelet) 2017. január 1. napja óta előírja, hogy az egyszerű bejelentéssel érintett lakóépület tekintetében az építtetővel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló építész az általa vállalt tervezési és tervezői művezetési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítás kötni.

    A fenti jogszabályi előírással kapcsolatban kérdésként merülhet fel, hogy köteles-e az építész tervező felelősségbiztosítást kötni, ha a tervezési tevékenységet olyan egyszerű bejelentéssel érintett lakóépület vonatkozásában kívánja ellátni, amelynek ő az építtetője is.

    A kérdéssel kapcsolatban a Magyar Építész Kamara álláspontja (2017.10.25-én kelt szakmai vélemény) – tartalmilag – az alábbi:

    Az EB Rendelet egyértelműen kimondja, hogy kötelező tervezői biztosítás kötése és fenntartása az építtetővel közvetlenül szerződéses viszonyban álló tervezőre vonatkozik. Mivel az építtető és a tervező ugyanaz a személy, saját magával nem tud szerződést kötni, tehát a közvetlen szerződéses viszony sem jöhet létre. Ebből következően a fenti esetben nem kötelező tervezői felelősségbiztosítást kötni.

     

    maraczi logo

  • Vidéken jóval olcsóbbak az új lakások

    Csaknem megháromszorozódott a vidéki nagyvárosainkban épülő új társasházak száma egy év alatt. Az ­Újotthon.hu összegzése szerint jelenleg 287 legalább négylakásos fejlesztés zajlik a megyei jogú városokban.

    Az árak jóval kedvezőbbek a fővárosiaknál, hiszen a legdrágább projekt lakásait is 687 ezer forintos négyzetméteráron kínálják, ami a budapesti, hétszázezer forintot jócskán meghaladó átlagárnál is alacsonyabb. Nagyvárosainkban jelenleg átlagosan 382 ezer forintos négyzetméteráron lehet új lakást venni, ami egy-két külső kerületben készülő lakópark és társasház kivételével Budapesten elképzelhetetlenül alacsony ár.

    A vidéki nagyvárosokban mintegy 9100 lakás épül, amelyekből 4800, azaz az új ingatlanok több mint fele még eladásra vár. Azzal szemben, hogy Budapesten egy év alatt több mint százezer forinttal nőtt az átlagár, a vállalkozók által épített vidéki társasházakban csak ötszázalékos a drágulás. Akár 220 ezer forintos négyzetméteráron is új építésű ingatlanhoz lehet jutni Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Dunaújvárosban és Hódmezővásárhelyen is.

    megyei lakások 2017 10

    – A telekárak nagyon különböznek, a fővárosban nagyságrendekkel többért vásárolják meg a fejlesztők a megfelelő építési területeket. A budapesti lakásárakat egyszerűen nem fogadják el a vidéki helyi piacokon, az ottani fejlesztők pedig minden bizonnyal más profittal is dolgoznak, mint a fővárosban – ­mondta a Magyar Idők érdeklődésére Soóki-­Tóth ­Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Hozzátette, világszerte jellemző, hogy a nemzetközi lakásfejlesztő cégek vagy azok leányvállalatai csak a fővárosokban, vagy az igazán nagy piaccal rendelkező nagyvárosokban kezdenek építkezésekbe, nincs ez másként Magyarország, illetve Budapest esetében sem.

    Megyei jogú városainkban ezért az elsősorban helyi beágyazottsággal rendelkező, helyben jól ismert cégek építik a lakásokat. Soóki-Tóth Gábor szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kisebb városokban, illetve azok környékén, agglomerációjában nagyon jelentős a magánépíttetők szerepe, számos családi ház és ikerház épül.

    Soóki-Tóth Gábor hangsúlyozta, a magas budapesti árak ellenére egyelőre veszik a fővárosi lakásokat, a fejlesztők megfelelő mértékben tudják értékesíteni kínálatukat. A már ismert „­termékek” többedik ütemében épülő lakások általában nagyon hamar elkelnek, és a jó fekvésű, kedvező közlekedési adottságú lakások is keresettek. ­Vannak persze problémák, az építőiparban eluralkodó kapacitáshiánnyal a kisebb lakásépítők nehezen tudnak megbirkózni, így egyre több helyről hallani a társasházak, lakóparkok átadásának csúszásáról.

    – Gondot okozhat, ha ­például egy korábbi csúszás behozása miatt nagyon sietnek az építkezéssel. A szükséges technológiai szünetek kihagyásával hamar megjelenhet a penészedés a lakásokban, vagy a kapkodva, rosszul összerakott csőrendszer miatti csőtörések okozhatnak fejfájást – magyarázta Soóki-Tóth Gábor.

    A Lakópark.ingatlan.com adatai szerint a társasházak 14 százalékánál már eltolták egy-két negyedévvel a befejezés eredetileg tervezett határidejét, azaz közülük minden hetedik csúszik.

    Balogh László vezető gazdasági szakértő szerint a fejlesztők mindent meg fognak tenni, hogy tartsák az új határidőket, a jelenlegi szabályozás szerint ugyanis csak 2019 végéig van érvényben az ötszázalékos forgalmi adó – ennek ellenére könnyen előfordulhat, hogy később módosulnak az átadási időpontok.

    Forrás: Magyar Idők

  • Csúszásban van sok új lakás átadása

    Továbbra is erőteljes tempót diktál a magyar építőipar. Az ágazat termelése 36,8 százalékkal növekedett augusztusban, ez az idén a legjobb eredmény. A szektoron belül a lakásépítéseket is felölelő épületépítéseknél 46,8, a másik alágazatban, az egyéb építményeknél 24,1 százalékos volt a bővülés augusztusban.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, továbbra is több tényező miatt látványos a növekedés a szektorban. A gyenge tavalyi teljesítmény, vagyis az alacsony bázis mellett az uniós projektek, valamint a lakásépítések húzzák az építőipart. A szektor jövőbeni teljesítményét meghatározó hó végi rendelésállomány az épületépítéseknél 22,2, az egyéb építményeknél pedig 134 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Összességében az látszik, hogy van potenciál az építőiparban, de a növekedés mértéke korlátozott lehet, mivel még nincs elegendő kapacitás és munkaerő az ágazatban

    A társasházfejlesztések 14 százalékánál már eltolták 1-2 negyedévvel a befejezés eredeti, a tervezésnél kitűzött határidejét - derült ki az ingatlan.com elemzéséből. A csúszásban lévő építkezések nagy aránya utal arra, hogy az építőiparban kapacitás- és munkaerőhiány alakult ki - mondta Balogh László, az ingatlan.com szakértője.

    Azt is hozzátette: a fejlesztők mindent meg fognak tenni, hogy tartsák az új határidőket, a jelenlegi szabályozás szerint ugyanis csak 2020-ig van érvényben a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs a lakásépítésekre. Ha nem változik ez az előírás, akkor utána jóval drágábbak lehetnek az új lakások.

    Horváth András, a Takarékbank elemzője kiemelte, a várakozásokat jelentősen felülmúlva nőtt az építőipar termelési volumene augusztusban az előző év azonos időszakához képest, amivel nyolcéves csúcsára erősödött a szektor.

    A szakértő az idei év egészére 28 százalékot elérő növekedést vár az építőipar teljesítményében, de az építési engedélyeket és a bejelentett kereskedelmi fejlesztéseket figyelembe véve felfelé mutatóak a kockázatok, így idén a GDP növekedéséhez képes lesz érdemben hozzátenni az építőipar - közölte kommentárjában. Hozzátette, a növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán-, mind a kormányzati szektor beruházásai hozzájárulnak. (Meghökkentő tények Magyarországról - erre a szakértők sem számítottak.)

    Az elemző kitért arra, hogy a lakóingatlan-fejlesztéseket a jelentősen megugró piaci kereslet mellett a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), illetve az újlakás-áfa 2019 végéig fennálló 5 százalékos szintje is hajtja. A lendület fenntartásához szükség lenne a kedvezmény időbeni meghosszabbítására, a költségvetési többletbevétel már rövid távon is meghaladja a kieső áfa mértékét - fejtette ki az MTI-nek.

    A kommentár szerint érdemi kockázatot a szakemberhiány jelenthet, de Horváth András úgy látja, hogy ez elsősorban a béremelési versenyben lemaradó mikrovállalkozásokat érinti.

    Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője hangsúlyozta, tovább emelkedett az új szerződések volumene, ami jelzi, hogy a következő hónapokban folytatódhat az építőipar teljesítményének növekedése. A bővülés gátja lehet esetleg a munkaerőhiány, de ez az augusztusi adatokon nem látszik - fejtette ki.

    A szakértő elmondta: az építőipar augusztusi teljesítménye kiemelkedő volt, az adatok szerint az ágazat továbbra is dinamikusan nő. Kitért arra, hogy a jelek szerint az építőipar az iparhoz hasonló mintát követ, az iparban is volt visszaesés júliusban az előző hónaphoz képest, de ez augusztusban kompenzálódott. Kiemelte, hogy a szektor teljesítményének bővülése átfogó, az építőiparon belül sok területet érint, ami kedvező jel a jövőre nézve.

    Valószínűleg a bővülés okai között van az uniós pénzek beáramlása is az ágazatba, ami tovább élénkítette a szektor teljesítményét - tette hozzá Nyeste Orsolya.

    Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalkozói ingatlanszektorban súlyos pénzzavarokat okozhat a következő hat-nyolc hónapban, hogy a munkaerő- és alapanyaghiány miatt emelkedőben van a csúszó beruházások száma. Egy éven belül ez akár leállíthatja az építőipar fellendülését - fogalmazott. A szakértő kommentárja szerint a csúszások súlyosan érintik az ingatlanfejlesztők értékesítési lehetőségeit is. Különösen a még meg sem kezdett lakásépítéseknél várható, hogy nagyon elnyúlik a folyamat, mert a potenciális vásárlók is elbizonytalanodnak.

    Az elemző úgy látja, így az építőiparnak legfeljebb egy-másfél viszonylag erős éve lehet, utána megint visszaesés jöhet, amit azért sem lehet kivédeni, mert jóval kevesebb uniós forrás áll majd rendelkezésre.

    Forrás: Pénzcentrum, Napi.hu

  • Friss információk építészeknek és építtetőknek

    A képzés célja, hogy a regionális építész kamarákkal szorosan együttműködve "házhoz vigye" a szakmagyakorlók számára érdekes és fontos tudnivalókat egy ingyenes előadássorozat keretében.

    Kreditpont: MÉK 1 pont (2017/155)
    Jelentkezését a Wienerberger honlapján online űrlapunk kitöltésével várjuk az alábbi linkre kattinva:

    A regisztrációhoz kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ

    Eddig 2017 őszén Veszprémben, Zalaegerszegen, Szekszárdon, Debrecenben, Győrött és Békéscsabán tartották meg a konferenciát.

    Az előadássorozat további állomásai:
    2017. 11. 07. 9:30 – 13:00 Szombathely Park Hotel Pelikán 9700 Szombathely, Deák Ferenc u. 5.
    2017. 11. 09. 9:30 – 13:00 Nyíregyháza Hotel Pagony 4400 Nyíregyháza, Újmajor
    2017. 11. 14. 9:30 – 13:00 Szeged Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri Központi Épület - Rektori Hivatal, Átrium H-6720 Szeged, Dugonics tér 13.
    2017. 11. 15. 9:30 – 13:00 Budapest Larus Étterem és Rendezvényközpont, 1124 Bp., Csörsz utca 18/B

    Program:

    9:00- tól ÉRKEZÉS, REGISZTRÁCIÓ
    9:30- tól ELŐADÁSOK
    • Energiahatékony téglafalazatok tűzvédelmi és tartószerkezeti tervezése, igazolása egyszerűen – Orbán Imre, okl. építészmérnök, tűzvédelmi tervező szakmérnök, WIENERBERGER Zrt., termékfejlesztési mérnök
    • POROTHERM - új termékek a gyakorlatban – Horváth András/Híves Zsolt/Nagy Tamás, WIENERBERGER Zrt., műszaki szaktanácsadó
    • TONDACH termékportfólió felület alapú kategorizálása, TONDACH Zrt., Molnár Gergely, termékmenedzser
    • Világszínvonalú tetőcserépgyártás Békéscsabán - Horváth András/Híves Zsolt/Nagy Tamás, WIENERBERGER Zrt., műszaki szaktanácsadó
    • Gyakorlati bemutatók – POROTHERM Profi és TONDACH termékek alkalmazása
    • Az egyszerű bejelentést érintő jogszabályváltozások – Dr. Fellegi Nándor, jogász

    13:00 EBÉD

  • Jól állunk a tervezett lakásépítésekkel

    Az Eurostat 27 európai országot vizsgáló adatsora az idei második negyedévet vetette össze a 2010-es év negyedéveinek átlagával. Hazánkban két és félszer több lakás építésére adtak ki engedélyt 2017. II. negyedévében, mint hét évvel korábban, a válság időszakában. Ezt csak Svédország és Észtország teljesíti túl – írja az OTP Ingatlanpont elemzése.

    A lista végén szereplő hét országban (Írország, Horvátország, Portugália, Spanyolország, Szlovénia, Ciprus és Görögország) még nem haladja meg az építési volumen a 2010-es értéket, tehát a lakásépítés egyelőre nem lábalt ki a válságból.
    A legalább kétlakásos lakóépületre kiadott engedélyek száma 23,7 százalékkal emelkedett az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A magyarországi növekedés duplája 11,2 százalékos növekedést mutató átlagnak.

    Magyarország mellett a kelet-európai régió országokban is fokozódott a lakásépítési kedv, Csehországban 36,6, Lengyelországban 43 százalékos volt a növekedés, de még Románia is az uniós átlagot meghaladó 12,4 százalékos emelkedést ért el a második negyedévben. “Ezekből az adatokból az látszik, hogy a kelet-közép európai országokban élénkülőben van a lakáspiac és építési kedv, így jelenleg ez a régió jelenti az európai építőipari növekedés motorját” – kommentálta az új adatsort Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

    A magyar lakásépítés 2016 elején kapott látványos lendületet az új lakások áfájának csökkentése, a CSOK bővítése, valamint a magánerős építés esetében az áfa-visszaigénylés bevezetésének hatására – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

    Hazánkban a kiadott építési engedélyek száma így 2016. elejétől kezdve folyamatosan meghaladja a 2010-es negyedéves átlagértéket, a negyedéves tendencia önmagában is növekedést mutat. Használatba vételi engedélyek számában, azaz lényegében a megépülő lakásmennyiségben viszont csak az idei év második felében, illetve éves szinten 2018-ban várható növekmény. A 2010-es szintet – az építési projektek hosszabb átfutása miatt – is várhatóan csak jövőre haladhatjuk meg.

    Forrás: vg.hu, piacesprofit.hu

  • Óriási különbségek a megyei lakásépítésekben

    A lakásszektor 2016-ban kezdődő élénkülése 2017. I félévében tovább folytatódott: 5004 új lakás épült, 46%-kal több mint egy évvel korábban.

    A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fókuszban a megyék című kiadványa szerint a legdinamikusabb növekedés a községekben volt, közel kétszer annyi lakás épült, mint 2016. I félévében. A megyei jogú városokban 38%-kal, a többi városban pedig négyötödével nőtt a használatba vett lakások száma.

    Épített lakások 2016 07 Q2

    Budapesten ugyanannyi lakás épült, mint egy évvel korábban. A megyék többségére ugyanakkor növekedés volt jellemző; Tolna megyében 3, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3,4-szer annyi lakás épült, mint egy évvel korábban. Három megyében a 2016. I. félévinél kevesebb lakást vettek használatba; Bács-Kiskunban 37, Csongrádban 24, Zala megyében pedig 24%-kal csökkent a számuk.

    Országosan tízezer lakosra 5,1 új építésű lakás jutott. A mutató értéke továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, az átlag 6-szorosa. Az első fél évben Nógrád megyében 100 ezer lakosra vetítve mindössze 3 új lakás épült, Győr-Mosonban 317. Vas megyében 86, Pest megyében 74, Budapesten pedig 56 lakás ugyanez a mutató. A másik végpont Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye: előbbiben mindössze 3, utóbbiban pedig 5 a százezer főre jutó új lakások száma.

    Győr-Moson-Sopron megyében húzták fel a lakások 29 százalékát, ami mintegy 1500 darabot jelent. Budapest és Pest megye csaknem 19-19 százalékkal, azaz nagyjából ezer-ezer lakással képviselteti magát. Mindez azt jelenti, hogy a Közép-Magyarország régióban és a Kisalföld térségében készült el a lakások több mint kétharmada 2017 első hat hónapjában. Ezzel szemben Nógrád megyében az új lakások mindössze 0,1 százaléka található, de Békésben, Borsodban és Hevesben is kevesebb, mint az összes lakás 1-1 százaléka készült el.

    Érdekes, hogy a vállalkozások (2494 db) és a természetes személyek (2489 db) által épített lakások száma országosan csaknem egyenlő, akárcsak az értékesítés (2558 db) és a saját használat céljára épült lakásoké (2351 db). Szintén kicsi a különbség a családi házban épült lakások (2286 db) és a többlakásos épületben épült (2490 db) száma között.

    engedélyek száma 2017Q2

    2017 I. félévében az építésügyi szakhatóságokhoz összességében 19 823 egyszerű bejelentés érkezett, illetve új lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 40%-kal több az előző év azonos időszakinál. Az élénkülés elsősorban Budapesten és a kisebb városokban volt jelentős. Fejér megyében 3,2-szer annyi építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban, ugyanakkor négy megyében (Győr-Moson-Sopron, Somogy, Hajdú-Bihar, valamint Csongrád) visszaesés volt tapasztalható.

    engedélyek változása

    A főképen szereplő térkép pontos adatait ITT lehet megnézni.

    Forrás: KSH, Napi.hu, Magyar Idők

  • Egyre több lakásépítési engedélyt adnak ki

    A KSH adatai azt mutatják, hogy az év első nyolc hónapjában kiadott 25 ezer építési engedélyből és egyszerű bejelentésből közel 18 ezer lakást többlakásos épületben terveznek építeni. 

    Az Eurostat adatai szerint Magyarország mellett a kelet-európai régió is jól szerepelt, Csehország például 36,6, Lengyelország pedig 43 százalékos növekedést ért el. Egy ingatlanos website elemzéséből kiderül az is, hogy az idén az év első hét hónapjában 1,45 millió négyzetméter új lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 64 százalékos növekedést jelent éves szinten.

    Újabb, nemzetközi mércével is jó eredményeket produkált a magyar és a kelet-európai lakáspiac. Magyarországon ugyanis a második negyedévben 23,7 százalékkal emelkedett a legalább kétlakásos lakóépületre kiadott engedélyek száma az előző év azonos időszakához képest - idézi az Eurostat legfrissebb adatait az ingatlan.com elemzése. A magyarországi növekedés duplája 11,2 százalékos növekedésről tanúskodó átlagnak.

    Az is látszik a friss adatokból, hogy Magyarország mellett a kelet-európai régió országokban is fokozódott a lakásépítési kedv, Csehországban 36,6, Lengyelországban 43 százalékos volt a növekedés, de még Románia is az uniós átlagot meghaladó 12,4 százalékos emelkedést ért el a második negyedévben.

    Ezekből az adatokból az látszik, hogy a kelet-közép európai országokban élénkülőben van a lakáspiac és építési kedv, így jelenleg ez a régió jelenti az európai építőipari növekedés motorját - kommentálta az új adatsort Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője.

    Az Eurostatos összesítés a második negyedéves adatokat mutatják, de vannak frissebb magyarországi adatok is. Az év első hét hónapjában közel 8 ezer több mint két lakásos lakóépületre adtak ki engedélyt, ami 16 százalékos növekedést jelent éves szinten. A társasház-fejlesztések élénkülését sokkal jobban látszik abból, hogy összesen 1,45 millió négyzetméter alapterületre szólnak a kiadott engedélyek, ami 64 százalékos bővülésnek felel meg éves szinten. Balogh László jelezte, hogy ez a statisztika az engedéllyel rendelkező lakóépületek számát mutatja, a kiadott lakásépítési engedélyek száma ennél magasabb, mivel egy-egy épületben több lakás épül.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Lesz sok új lakás, de mélyen a zsebbe kell nyúlni értük

    A budapesti lakásprojektek száma még nagyobb, ha beleszámoljuk azokat a lakóházépítéseket és ráépítéseket is, ahol 20-nál kevesebb ingatlant fejlesztenek egyszerre. A még el sem készült lakások 65-70 százaléka már tulajdonosra talált. Nagy lakásállomány bővülés várható Dél-Pesten, csak a VIII. és IX. kerületeket nézve, közel 3500 új lakás készül el a következő években.

    A főváros pesti oldalának déli részén összesen 57 azoknak a lakásfejlesztéseknek a száma, amelyek minumum húszlakásos ingatlant építenek meg. A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai alapján a projektek 4470 lakásépítést foglalnak magukba, így a teljes újlakás-állomány 25 százalékát teszik ki. A legtöbb lakóingatlan a VIII. és IX. kerületben épül, ezeknek a száma közel 1600 és 1900, ezt követi a X. kerület 500 épülő lakással. A legdélibb kerületekben (XXI., XXIII.) egyáltalán nem találkozhatunk új projektekkel, de a többi (XVII.,XVIII., XIX. és XX.) kerületben is csupán 490 a következő években elkészülő lakások száma.

    Az árindexek azt mutatják, hogy a lakásárak még soha nem voltak ilyen magasak Magyarországon, ami mögött leginkább Budapest drágulása áll. Míg a kisebb városokban és községekben - főként a hátrányos helyzetű települések esetében - nem volt jelentős áremelkedés, addig Budapest több kerületében is az elmúlt évek alatt megduplázódtak a lakásárak. Jelenleg a fővárosban reálértéken - az inflációval korrigálva - is rekordmagasan vannak az árak.

    Az áremelkedés különösen a belvárosban volt erős, ahol a magyar és külföldi befektetők egyaránt erősítették a keresletet, akik a turizmus bővülésére alapozva a magasabb hozamú rövid távú lakáskiadás mellett döntöttek.

    A megyeszékhelyek közül Győr a legdrágább, ahol a lakásárak Budapest legolcsóbb kerületeihez hasonlóak. Emellett az Észak-Dunántúl emelhető még ki, a keleti országrészből pedig Kecskemét és Debrecen az, ahol valamivel magasabbak az árak. A Balaton továbbra is keresett, ahol az új építésű vízparti vagy ahhoz közeli projektek emelik jelentően az átlagárat.

    A lakáspiacot jellemző ciklikusság felívelő szakaszában a kérdés az, hogy meddig tarthat a mostani áremelkedés. Az idei év első negyedévében tovább emelkedtek az árak, a szakértői vélemények szerint azonban az emelkedés üteme valamelyest csökkenni fog. A drágulás vége még nem látszik - a bérek alakulása és a kedvező hitelkamatok sem utalnak arra, hogy hirtelen érne véget a folyamat - a következő évek során inkább az áremelkedés fokozatos lassulására számíthatunk.

    Ugyan a lakáspiaci szakértők arra számítanak, hogy a kedvezményes lakásáfát a 2019 utáni időszakra is meghosszabbítják, a tervezett lakásprojekteknél több esetben is csúszásokra kell felkészülni, aminek hátterében a munkaerő és a kivitelezési költségek folyamatos emelkedése áll.

    Forrás és további lakáspiaci információk: Portfolio

  • Változás várható a lakbércafeteria szabályozásában

    Ez a támogatási elem az elmúlt években jelentősen megugró bérleti díjak miatt munkavállalók tízezreinek terheit enyhíthette volna a támogatási forma, azonban a túl szigorú feltételek miatt 2017-ben országosan is csupán alig néhány esetben vették azt igénybe.

    Mind a fővárosban, mind a többi nagyvárosban megugrottak az albérletárak: Budapesten négy év alatt kétszeresére emelkedve, immár a 3000 forintos szintet közelíti a bérlakások havi átlagos négyzetméterára, de a győri, debreceni és pécsi kiadó ingatlanok négyzetméteréért is átlagosan 1600 forint feletti összeget kérnek el a tulajdonosaik. A lakóhelyüktől távolabb munkát találók részéről ezért egyre égetőbb az igény egy széles körben is igénybe vehető albérlet-támogatásra - idézi a BDO magyarország elemzését aPénzcentrum

    Az idei feltételek között komoly megszorítás volt, hogy csakis határozatlan idejű szerződéssel lehetett a támogatást igénybe venni - mutat rá Makár Andrea, a BDO Magyarország vezető cafeteria tanácsadója, aki hozzátette, hogy jövőre a juttatás már várhatóan határozott idejű szerződések esetén is járhat, ráadásul annak összege is jelentősen emelkedhet.

    A legnagyobb összeg az igénybevétel első két évében jár: ekkor az alkalmazottak a minimálbér 40 százalékát kitevő támogatáshoz juthatnak adómentesen. Ez jövőre - amennyiben a jogszabályt az eddig megismert terveknek megfelelően hirdetik ki - a minimálbér 60 százalékára nőhet, ami a minimálbér várható emelkedését is figyelembe véve jóval több, mint másfélszeres növekedést jelent. A harmadik és a negyedik évben az idei 25 helyett a minimálbér 40 százaléka lehet majd az elérhető támogatás a változtatást követően. Négy éven túl az eddigi 15 helyett pedig 20 százalékos mértékű támogatást biztosít majd a rendszer.

    A feltételek között szerepel, hogy az állandó lakhely legalább 60 kilométerre, vagy tömegközlekedési eszközzel oda-vissza legalább három órára legyen a munkahelytől, és ezen a körön belül a munkavállalónak semmilyen lakástulajdona, illetve haszonélvezeti joga ne legyen. 2018-ban ez utóbbi feltétel is enyhül, és immár csak a többségi tulajdon lesz a kizáró ok.

    Maradnak akadályok

    Az a megszorítás, hogy ugyanazon bérlakás esetében, melyet többen is bérelnek, csak a bérlők egyike élhet a támogatással, várhatóan jövőre is megmarad, abban az esetben is, ha esetleg a szobákat külön szerződés alapján veszik ki az albérlők. Ez valódi probléma, életszerű helyzet ugyanis, hogy egy távoli településről többen, összefogva költöznek közös munkahelyük közelébe.

    "A legnagyobb akadály azonban továbbra is az, hogy a bérlakáspiac adózás szempontjából továbbra is szürke zónának számít, a főbérlők többsége emiatt nem ad bizonylatot a havidíj megfizetéséről, Bár a kormány azon intézkedése, hogy 2018-tól egységessé és összességében kedvezőbbé válik a lakáskiadásból származó jövedelmek adózása, javíthat ezen a helyzeten, egyelőre nehezen becsülhető meg, hogy ez a javulás milyen gyors és mekkora mértékű lesz" - fogalmazott a BDO szakértője.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Hamarosan véget érhet a lakásépítési boom

    A jelenleg ismert tervek szerint 2020-ban visszaemelkedik majd az új lakások áfája a most érvényes 5 százalékról 27 százalékra. Ez számos kockázatot rejt magában, a jelentős áremelő hatás már jövőre elbizonytalaníthatja a vevői oldalt, a felpörgetett beruházások pedig tovább fokozhatják az építőipart jelenleg is sújtó kapacitáshiányt. A piaci szereplők éppen ezért a kedvezményes áfakulcs meghosszabbítását sürgetik.

    A nagyobb társasházépítések sorsa még idén eldől. Ha 2017 végéig nem születik döntés az új lakások áfájának a 2019 utáni alacsonyan tartásáról, akkor az ingatlanfejlesztők egy része nem vág bele újabb építkezésekbe, mivel egy-egy nagyobb építési projekt átfutási ideje 18-24 hónap - mondta a Magyar Nemzetnek Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos ügyvezetője.

    A szakértő arról is beszélt, hogy mostanság jelentős az érdeklődés az új otthonok iránt. A lakások 20-30 százaléka már a tervezőasztalról elkel. Az ingatlanok további 70 százaléka pedig általában az építkezések befejezéséig vevőre talál.

    A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei év első felében 5004 új lakás épült, 46 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma pedig 19 823, ami 40 százalékkal több, mint 2016 első félévében volt. Ezek a számok azonban csak a rendkívül alacsony bázisértékekhez viszonyítva tűnnek soknak.

    A Magyar Nemzet által megkérdezett szakemberek arra számítanak, hogy idén összesen legfeljebb 14-16 ezer új lakást adnak át, ami töredéke a kívánatos mennyiségnek. Az átadott ingatlanok száma ugyanis meg sem közelíti az évi 40 ezres szintet, ami szükséges lenne ahhoz, hogy százévente megújuljon a 4,4 milliós hazai lakásállomány. Az építési hajlandóság pedig jelentősen visszaesik, ha kormányzat nem hajlandó végre döntést hozni a kedvezményes áfa megtartásáról – hangsúlyozzák hozzáértők.

    Így a jövőre induló nagyszabású fejlesztések már nem lennének biztosan megvalósíthatóak az alacsonyabb adózás megszüntetéséig. Jelenleg 5-7 ezer társasházi lakás építése zajlik a fővárosban. A nagyobb építtetők kivonulása a piacról azzal járna, hogy több ezer lakás építése elmaradna a következő években.

    Romolhat a minőség a rohanásban

    Egyes szakemberek szerint az áfahatáridő miatt most zajló építkezési hajrá - miután szakemberhiánnyal is párosul - az épülő otthonok minőségének romlását hozhatja magával.

    A szakemberhiány pedig nem enyhül, sőt, a egyéb építőipari beruházások elszívó hatása is egyre fokozottabban érvéynesül.Török Árpád, a TriGranit vezérigazgatója a Portfolionak adott interjújában arról beszélt, hogy "a meglévő kapacitás a biztosabb projektek felé koncentrálódik, a vállalkozók számára pedig egy komolyabb irodaberuházás nagyobb presztízsértéket és nagyobb biztonságot jelent, mint a lakóingatlan-fejlesztések".

    Az építőipari cégek rendelésállományának későbbiekben várható csökkenése keresztülhúzhatja a hosszú távon tervező vállalkozások fejlesztési terveit is. Több társaság ugyanis arra számít, hogy az újlakás-építések köszönhetően az építőipar kilábalhat a válságból. Számos fix áron szerződő vállalkozó ugyanakkor áfaemelés nélkül is nehéz helyzetbe került idén, mivel az alapanyagok, a bérek és egyéb költségeik mintegy 25 százalékkal emelkedtek az elmúlt hónapokban, amit utólag nehezen hajlandóak kifizetni a megrendelők.

    Iparági szakértők szerint a lakáspiac nem bírna el további 22 százalékos, hirtelen bekövetkező áremelkedést 2019 végén. Az árak ugyanis már most is olyan magasak, hogy sokak számára megfizethetetlenek az új építésű otthonok - írta a Magyar Nemzet.

    Hosszú távra lehetne tervezni

    A minél előbbi döntéshozatal az 5 százalékos áfa véglegesítéséről segíthetne ezen a helyzeten, megszűnne a kivitelezőkre nehezedő nyomás, hiszen nem lenne muszáj minden projektjüket rohamtempóban befejezni 2019 végéig, így a kapacitásgondok is enyhülhetnének.

    A Cordia Zrt. régóta szorgalmazza, hogy a kormány 2020 után is tartsa fenn a kedvezményes áfakulcsot, mert ezzel egyrészt elkerülhető a kereslet visszaesése, másrészt az építőipart sújtó munkaerőgondokon is enyhíteni lehetne. "Amellett, hogy bízunk a kedvező kormányzati döntésben, olyan fizetési konstrukció kialakításán dolgozunk, amelynek révén a vevők akkor is a jelenlegi, 5 százalékos áfakulccsal tudnák kifizetni a lakás vételárát, ha az ingatlan átadására 2020-ban kerül sor" – nyilatkozta a portálnak Földi Tibor a Cordia Zrt. vezérigazgatója.

    Forrás: napi.hu, mno.huPortfolio

  • Nettó nulla épületek a Zöld Építés Hetén

    Az épületeink a primer energia fogyasztás több mint 40%-ért felelnek, és ezzel párhuzamosan az épületekhez köthető károsanyag-kibocsátások is számottevőek. Nem hiába tekintünk az épített környezetünkre "bűnösként", amikor az éghajlatváltozásról van szó. De ennek nem kell így lennie, mert hősök is lehetnek. Amikor az épületek teljesítik a nettó nulla szintet, akkor tiszta energiát használnak, hatékonyan működnek és nem pazarolják az energiát - vagyis segítenek bennünket az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

    A Nemzetközi Zöld Építés Hetén a World Green Building Council és a HuGBC is arra ösztönöz minden embert a Földön, hogy vegyük észre az épület-hősöket ott, ahol élünk és dolgozunk! Csatlakozzanak minél többen a zöld szervezetekhez abban a küldetésben, hogy minden épület NET ZERO legyen 2050-ig.

    „Az egyesületünk azon dolgozik csaknem 10 éve, hogy épületeink környezettudatosak, egészségesek és hosszú távon is fenntarthatóak legyenek. A világszerte évente megrendezett Zöld Építés Hetéhez mi is hasznos és érdekes programokkal kapcsolódunk – mondja Barta Zsombor, fenntarthatósági szakember, a HuGBC elnöke.„Ebben az évben a NET ZERO épületeken van a hangsúly és azon, hogy 2050-ig az épületeink nulla energiafelhasználásúvá váljanak, és ezáltal is elősegítsék azon globális törekvéseket, melyek a klímaváltozás elleni fellépés érdekében születnek. Az ambiciózus cél elérése érdekében rengeteg teendők van. Szervezetünk a zöld építészet széles palettájával foglalkozik, és tevékenységeinken keresztül nemcsak a szakmabeliek, de az épületek használói is olyan értékes információkhoz juthatnak, melyekkel a fenntarthatóbb épített környezet célkitűzése elérhetőbbé válik mindannyiunk számára.”

    A NET ZERO épület fogalmát azért érdemes tudatosítani. Olyan, fokozottan energiahatékony épületekről van szó, amelyek megújuló energiaforrásból termelik meg vagy akár szolgáltatják is a működésükhöz szükséges energiamennyiséget. De a nettó nulla épületek nem csak a széndioxid-kibocsátásról és az energiáról szólnak. A kifejezés vonatkoztatható a víz- vagy a hulladékgazdálkodásra is, melyek egy épület üzemeltetése vagy akár életciklusa során szintén vizsgálandók.

    A hét itthoni programjai:
    Green Walk
    Hétfőtől szombatig tart majd a 2013 óta évente megrendezésre kerülő Green Walk, mely kezdeményezés fontosságát mutatja, hogy tavaly bejutott a Civil Díj döntősei közé. 6 napon át közel 20 létesítménybe juthatnak be az érdeklődők, többek között a nagyközönség előtt máskor elzárt épületekbe is. A sétákat az épületet tervező építészek, fejlesztők vagy üzemeltetők vezetik, így a résztvevők első kézből juthatnak érdekes információkhoz. A férőhelyek korlátozottak, a részvétel ezért előzetes regisztrációhoz kötött.
    A látogatható épületek részletei és regisztráció itt.

    Green Talk (angol nyelvű program)
    A másfél órás programon az Irota Ecolodge tulajdonosa, a holland Lennard de Klerk mutatja be a projektet, nevezetesen három családi ház léptékű, környezettudatosan megépült üdülőház történetét a tervezéstől az ökológiai lábnyom számítás eredményéig. A férőhelyek korlátozottak, a részvétel ezért előzetes regisztrációhoz kötött.
    A program részletei és regisztráció itt.

    Öko Home konferencia és kiállítás
    A Bercelen október 6-7-én megrendezésre kerülő rendezvény fő célja, hogy hiteles képet adjon az európai ökoépítészetről, megismertesse a résztvevőkkel az érvényben lévő szabályozásokat és lehetőségeket. Ebben segítenek területük elismert hazai és külföldi előadói, akik nemcsak elméleti, de komoly gyakorlati tapasztalattal is rendelkeznek. A kiállítók között megtalálhatóak lesznek gyártó cégek, akik a természetes építőanyagokkal és rendszereket fogják tudni bemutatni és megválaszolni a konkrét kérdéseket. A rendezvény szakmai védnöke a HuGBC.
    A program részletei és regisztráció itt.

    Forrás: HuGBC

  • Lendületben a lakásépítések

    Az év második három hónapjában közel 452 milliárd forint értékben indultak el kivitelezési munkák Magyarországon. Ez az eredmény ugyan valamivel elmarad a tavalyi év azonos időszakától, de összességében az első félévben megkezdett munkák értéke a tavalyi egész éves összeg közel 70 százalékán állt június végén, miután összesen több mint 953 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés mutató értéke az év első 6 hónapjában. Ez egyben azt is jelenti, hogy az idei év első félévében elkezdett kivitelezések összértéke közelíti a 2015-ös teljes éves eredményt.

    A magasépítés és a mélyépítés egyaránt jól teljesített az év eddigi részében, de különösen a mélyépítés esetében szembeötlő a növekedés az adatbázisban szereplő projektek alapján, ahol 2017 első félévében az elkezdett kivitelezési munkák összértéke megközelítette a tavalyi egész éves összeget. A magasépítések esetében a lakásépítések szerepe továbbra is meghatározó, ahol a már eddigi magas volumeneket ismét sikerült fokozni a második negyedév során. 

    2017Q2 G1

    Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint

    A lakásépítés a magasépítés motorja

    A magasépítések esetében ugyan a 2016 második negyedéves összértéknél némileg alacsonyabb volt a megkezdett kivitelezési munkák összege idén április és június között, összességében azonban az első félév így is 4 százalékkal magasabb aktivitási eredményt hozott, mint a tavalyi ugyanezen időszak.

    A magasépítési szektor fő motorjának továbbra is a lakásépítések számítanak, amelyek sorra döntögetik a rekordokat, az első félévben megkezdett társasházi (4-nél több lakást tartalmazó) lakáskivitelezési munkák összértéke meghaladta a 180 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 63 százalékos növekedést jelent. Az EBI Építésaktivitási Jelentés adatai szerint 2000 óta soha ilyen értékben nem indultak még többlakásos lakásépítési projektek egy félév alatt, mint az év első 6 hónapjában.

    Az irodapiacon úgy tűnik a fejlesztők valamivel kisebb sebességre kapcsoltak, legalábbis a tavalyi év első 6 hónapjával összehasonlítva mérséklődött az újonnan elkezdett irodaház-beruházások volumene, összesen 142 projekt építése indult el a tavalyi 150-el szemben. A magasépítések közül a szintén egyik meghatározó tényezőnek számító ipari épületek és raktárak esetében 2017 első 6 hónapjában valamivel kevesebb, mint 107 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezési munkálatok.

    Csökkent a régiós egyenlőtlenség

    Mint előző jelentésünkben bemutattuk, az év első negyedévében az építőipari megkezdett kivitelezési munkák erőteljes területi koncentráltságot mutattak, a beruházások jelentős része, 75 százaléka a Közép-Magyarország régióban kezdődhetett el, melyben azonban nagy szerepet játszott az itt elindított egy-két kiemelt projekt. Ez a koncentráltság jelentősen csökkent a második negyedévben, a megkezdett építések 35 százaléka kapcsolódott a Közép-Magyarország régióhoz, ami már közelíti a 2014-2016 közötti időszakot jellemző átlagos részesedést, összességében az első félévben a Közép-Magyarország régió részesedése az aktivitás kezdésben 54 százalékos volt. Több beruházás elindult a Keleti régiókban is, amelynek eredményeként a megkezdett kivitelezési munkák 43 százaléka kapcsolódott a második negyedévben ehhez a területhez, ami jelentősen meghaladja a 2014-2016 közötti időszakot jellemző 36 százalékot.

    2017Q2 G2

    A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között

    A lakásfejlesztők rákapcsoltak

    A már eddig is jelentősen bővülő társasházi lakásépítések 2017 második negyedévében még nagyobb sebességre kapcsoltak, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a fejlesztők valószínűleg még a 2020. január 1-től ismét 27 százalékra történő áfaemelkedés előtt szeretnék befejezni projektjeiket, és értékesíteni a lakásaikat. A kivitelezéseket ezért még idén, vagy legkésőbb a jövő év elején el kell indítaniuk, ami az aktivitás számokon is látszik. 2017 második három hónapjában, összértékben közel 100 milliárd forint értékben kezdődtek meg 4 lakásosnál nagyobb társasházi lakóingatlan beruházások Magyarországon, ami 33 százalékkal magasabb összeget jelent, mint az előző év azonos időszaka. Az idei második negyedévben 139 társasházi lakáskivitelezési projekt indult el, melyből 76 volt a teljesen új építés.

    Összességében az idei év első félévében 184 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezési munkák a lakásszektorban 4-nél több lakást tartalmazó társasházakhoz kapcsolódóan, ami előrevetíti, hogy 2017 a 2016-os rekordot is jelentősen túlszárnyalhatja a megkezdett építési munkák összértékét illetően, tekintve, hogy tavaly összesen 230 milliárd forintot tett ki az elindított társasházi lakásberuházások összege, vagyis az idén már elértük a 2016-os érték 80 százalékát. A projektek befejezésére azonban még továbbra is várni kell, mint azt a 3. ábra mutatja, az első félévben elkészült projektek értéke nagyjából megegyezik a tavalyi második 6 hónap eredményével, a következő félévévekben azonban jelentős bővülésre lehet számítani. Az elmúlt másfél év alatt, vagyis az áfacsökkentés kezdete óta ugyanis 414 milliárd forint értékben indultak el társasházi lakáskivitelezések hazánkban. Az adatbázis adatai alapján már a következő félévben közel 150 milliárd forint értékben várhatóak társasházi átadások.

    2017Q2 G3

    Az adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, vagyis a társasházi lakásépítési aktivitás 2008 és 2017 első féléve között folyóáron

    Szintén beszédes, ha a társasházi lakásépítések féléves teljesítményét vizsgáljuk meg, vagyis az adott időszakban az építésre fordított összegeket. A lakásszektor dübörgését jól mutatja, hogy csak az idei első félévben közel 124 milliárd forintot fordítottak társasházi lakáskivitelezésekre a beruházók, míg tavaly 150 milliárd forint volt ez az összeg, vagyis 2016 eleje óta 274 milliárd forint került elköltésre a különböző társasházi lakásprojektek keretében.

    2017Q2 G4

    A társasházi lakásépítések esetében az adott időszakban építésre fordított összeg, vagyis a társasházi lakás szektor teljesítménye folyóáron

    A 2016 eleje óta elkezdett legnagyobb költségvetésű projektek jellemzően Budapesthez kapcsolódnak, a legnagyobb projektek közé a főváros mellett még egy-két győri, debreceni, székesfehérvári és siófoki beruházás kerülhetett be. A legjelentősebb, már építési fázisban lévő beruházások között van a Duna Terasz Prémium, a Csalogány43, a Corvin Atrium I. és II. üteme, a Sasad-liget lakópark, a BudaPart BRA társasház, a Tópark Be My City és a Nerium Park, melyek mind több mint 5 milliárd forintból valósulhatnak meg, az adatbázis adatai alapján.

    A társasházi lakásprojekteket illetően továbbra is a Közép-Magyarország régió teljesítménye kiemelkedő, amelynek részesedése a megkezdett kivitelezési munkák összértékében közel 72 százalékos, míg a korábbi, 2014-2016 közötti időszakban 55-56 százalékot tett ki ez az arány. A legkisebb volumenben a keleti régiókban indultak társasházi lakásberuházások, azon belül is az Észak-Magyarország régió áll az aktivitás kezdés összértékét illetően az utolsó helyen.

    2017Q2 G5

    A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon

    Az EBI Építésaktivitási Jelentésről
    A kutatás célja: A projektadatbázis rendszeres (negyedévenkénti) feldolgozásának célja, hogy az egyedi építési projektek adataiból olyan aggregátumokat alakítsunk ki, amelyek új információt hordoznak az építési piac szegmenseinek teljesítményéről. A lakásépítést külön, a nem-lakáscélú magasépítést 9, a mélyépítést 8 szegmensre osztva aggregáljuk az egyedi projektadatokat.
    A készítők: Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az ibuild.info a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.
    Az teljes kiadvány megrendelésének feltételeiről és a kutatással kapcsolatos háttérinformációkról az ebi@ibuild.info címre írva kaphat tájékoztatást.

    Forrás: ibuild.info

  • A régi lakók is jól járnak a tetőtérbeépítéssel

    A tetőtér az elmúlt néhány évben vált ismét divatossá, nem meglepő, hogy ezek az ingatlanok jellemzően a nagyvárosok belső kerületeiben találhatók. Ebből adódóan a tetőteres lakások négyzetméterára 8-10 százalékkal magasabb a többihez képest az új építésű és újszerű ingatlanok esetében, a fővárost illetve néhány vidéki várost nézve.

    Országosan az eladásra kínált ingatlanok mindössze 1-1,5 százaléka tetőtér-beépítéses, Budapesten 1 év leforgása alatt 1300 ilyen ingatlan cserélt gazdát. A foghíjtelkeket pillanatok alatt elkapkodja a fejlesztők egy kis csoportja, így más beruházók számára a rosszabb állapotú bérházak felvásárlása és felújítása, illetve a felfelé terjeszkedés, vagyis a ráépítés a lehetséges alternatíva.

    Az eladásra kínált tetőteres lakások túlnyomó része Budapesten főleg a VI., VII. és IX. kerületekben vár új tulajdonosra. Győrben, Debrecenben, Székesfehérváron és Szegeden az országos forgalomnak csak töredéke zajlik ebben a csoportban, de ezekben a városokban is fogytán vannak a belvárosi telkek, és így egy-két éven belül felpöröghet a tetőteres otthonok üzlete.

    Az említett fővárosi kerületekben az új építésű és újszerű tetőtér-beépítéses lakások ára 8-10 százalékkal haladja meg a többi lakás árát, így a VI. kerületben például 764 ezer forintos, a IX. kerületben 679 ezer forintos és a VI. kerületben 635 ezer forintos négyzetméteráron lehet ilyen lakóingatlanokat vásárolni.

    A lakók a beruházónak adott engedélyért cserébe sok mindent kaphatnak, ha elég határozottak a tárgyalásokon. "Gyakori, hogy a tető teljes cseréjét, a közművek és a pince felújítását is kiharcolhatják. A régi, lerobbant lift helyére vadonatúj, korszerű, gépháznélküli felvonót építtethetnek be, hiszen a fejlesztő így könnyebben adhatja el a tetőtéri lakásokat. A lépcsőház is visszakaphatja az eredeti stukkókat, korlátokat és a kaput is kicseréltethetik vagy felújíttathatják. Egyenes következménye mindennek, hogy akár 20-30 százalékot is növekedhet a régi lakók ingatlanának értéke." - mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője.

    Forrás: Portfolio

  • Ellehetetlenítenék a rövid távú kiadási piacot

    A belvárosban ma épülő lakásprojektek épp a most jellemző a befektetői lelkesedést igyekeznek meglovagolni, ha azonban a vásárlók nem részesülhetnek a magas hozamokból, kisebb kedvet érezhetnek a vásárlásra is.

    A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) a javaslatról egyeztetéseket kezdett a Magyar Turisztikai Ügynökségnél. Az öt pontos javaslatcsomag részét olyan intézkedések képezik, mint például a kiadható napok számának éves szintű korlátozása, ami már önmagában is komoly csapást mérhetne a hazai rövid távú lakáskiadók csoportjára. De valószínűleg a kereskedelmi szálláshelyekkel azonos adózás bevezetése, vagy a minimális egészségügyi és biztonsági követelmények előírása is komoly hátrányt jelentene a szektornak.

    A szállodaszövetség közlése szerint céljuk nem az airbnb-zés ellehetetlenítése lenne, és csak a szállodaként működő lakáshoteleket szeretnék korlátozni.

    Forrás és további részletek: Portfolio.hu

  • Folyamatosan nő az újépítésű lakások ára Budapesten

    A Cordia 2017 első félévi jelentéséből kiderül, hogy a kerületi átlagos négyzetméterárak 300 ezer és 1,1 millió forint között szóródnak.

    Az új projektekben 5400 lakás értékesítése kezdődött meg, ezek ötöde el is kelt. Csupán alig több mint 300 elkészült, átadott új lakás vár vevőre, illetve az értékesített lakások harmada, az újonnan induló projektek fele a XIII. kerületben van.

    A legalacsonyabb áron a XXIII. kerületben vásárolhatunk, itt átlagosan 315 ezer forintos négyzetméteráron kínálják a lakásokat, míg a legdrágábbnak az V. kerület számít, ahol közel négyszer ennyibe, 1,1 millió forintba kerül egy négyzetméter. A városközpont közelében fekvő zöldövezeti kerületek közül Zuglóban vásárolhatunk a legkedvezőbb áron. Itt átlagosan 550 ezer forintba kerül egy négyzetméter, szemben például a budai III. kerületben mért 670 ezer forintos szinttel.

    Az építkezések 4500 budapesti lakás esetében még el sem kezdődtek, egyes projekteket fel is függesztettek.

    A panel a sztár

    A leglátványosabban a panelek ára ment fel - ma már többet kell fizetni ezekért, mint a pénzügyi világválság 2008-as kirobbanása előtt. A szakértők úgy vélik, hogy ebben a szegmensben tovább fognak drágulni a lakások. A budapesti belvárosban, úgy tűnik, határtalan a drágulás - írja a Magyar Nemzet szakértőkre hivatkozva.

    A panelek nagy menetelésről tanúskodnak az Otthon Centrum friss adatai is. Ezek szerint 2017 első hét hónapjában átlagosan 100 nap alatt keltek el a társasházi tégla lakások Budapesten, aminél öt nappal több kellett vidéken. A paneleket ennél gyorsabban adták el: a fővárosban 72 nap kellett ehhez, vidéken 75.

    Forrás: 24.hu, Napi.hu

  • Kiszámítható környezet stabilizálhatja a növekvő lakásépítéseket

    A lakásállomány megújításához évi 40 ezer lakás felépítése lenne szükséges, így a jelenlegi trendet fontos fenntartani, megerősíteni.

    Ehhez olyan stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el az elkövetkezendő években, és évtizedes távlatban e körül stabilizálódjon.

    A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósításának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    A jelenlegi 5%-os újlakás-áfa újbóli 27%-ra emelkedése 2020-tól a lakásprojektek befagyasztását hozná maga után. Az áfaemelésből következő árrobbanást biztosan nem bírja el a fizetőképes kereslet, a beruházások csökkenő jövedelmezősége pedig ismét visszavetné a lakásépítéseket. A további beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése.

    Sürgető szükség van továbbá a kivitelezési költségeket folyamatosan növelő szakemberhiány hosszú távú megoldására, amelynek kulcsa – a béremelés mellett – az építőipar szakmák presztízsének növelése, a munkakörülmények javítása.

    Az áfakedvezmények és a CSOK – egyértelműen segítették lakásépítések számának alakulását. A megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez és hosszú távú fenntartásához szükségesnek tartunk néhány további intézkedést:

     A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület összhangban az ágazat szereplőivel többször tett javaslatot arra, hogy az új lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa és a CSOK fenntartása kapjon legalább 10 éves kormányzati szándéknyilatkozatot.

     Sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. Egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. (Az építőipari munkaerőhiánnyal és szakképzéssel kapcsolatos cikksorozatunkat ld. ITT.) A munkaerőhiány nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

     Az épülő lakások minősége kiemelt jelentőségű kérdés. A most felépülő minőségi lakások nemcsak az építtetők, hanem a következő száz évben ezekben a lakásokban élők érdekét is szolgálják. Emiatt is fontos, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki és építészeti minőséget, alacsony rezsit és környezettudatosságot. Az alacsony színvonalú építés is hosszú távon velünk marad, rontja a településképet és az életminőséget, gazdaságosan nem korrigálható. Fontos, hogy az építési minőség (mind műszaki, mind településképi szempontból) legyen téma szakmai, kormányzati szinten, legyen téma a közbeszédben is. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő fórumokat.

     Nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására.

    2017 I. félévében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:
    • az épített lakások száma Budapesten nem változott, ugyanakkor a városokban több mint másfélszeresére, a községekben közel kétszeresére nőtt;
    • a természetes személyek által épített lakások aránya 46%-ról 50%-ra emelkedett, a vállalkozások által építetteké 54%-ról 50%-ra csökkent;
    • az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 43%-ról 46%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 46%-ról 47%-ra nőtt, míg a lakóparki épületeké 8%-ról 3%-ra csökkent;
    • a használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel, 95 m2-re nőtt;
    • a kiadott építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 19.823, 40%-kal több, mint egy évvel korábban, az élénkülés főként Budapesten és a kisebb városokban jelentős;
    • a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 11%-kal több, összesen 6841 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2431, ami 21%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.

    Kapcsolódó adattáblák

    Kapcsolódó elemzésünket ld. a letölthető dokumentumok alatt.

  • Közel másfélszer annyi új lakás épült az idei első félévben, mint tavaly ilyenkor

    A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma: 2,4 ezer
    A használatba vett lakások száma: 1,6 ezer

    MTI ábra

    2017 I. félévében az előző év azonos időszakához képest:

    • az épített lakások száma Budapesten nem változott, ugyanakkor a városokban több mint másfélszeresére, a községekben közel kétszeresére nőtt;
      a természetes személyek által épített lakások aránya 46%-ról 50%-ra emelkedett, a vállalkozások által építetteké 54%-ról 50%-ra csökkent;
      az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 43%-ról 46%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 46%-ról 47%-ra nőtt, míg a lakóparki épületeké 8%-ról 3%-ra csökkent;
      a használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel, 95 m2-re nőtt;
      a kiadott építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 19 823, 40%-kal több, mint egy évvel korábban, az élénkülés főként Budapesten és a kisebb városokban jelentős;
      a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 11%-kal több, összesen 6841 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2431, ami 21%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.

    Forrás KSH

  • Bizonytalan a jövő: a lakásáfa sürgeti a fejlesztőket

    Aki jelenleg új társasházi lakást vásárolna Budapesten, a januári állapothoz képest 1200-zal több, nagyjából 7700 ingatlan közül választhat. A már elkészült, de még eladatlan lakások száma viszont csak 260, ami soha nem volt ennyire alacsony.

    További 4400 piacon lévő lakás éppen épül, 3000 esetében pedig ugyancsak lehet már végszerződést kötni, mert a beruházás rendelkezik építési engedéllyel, ám a kivitelezés még nem kezdődött el. A hirdetett kínálatban továbbra is a XIII. kerület vezet, a készleten lévő lakások közel 40 százaléka itt koncentrálódik. Ez nem meglepő: a - már évekkel korábban átadottakkal együtt - mintegy 400, Budapesten jelenleg értékesítés alatt álló beruházásból 67 Angyalföldön van.

    Ezek tehát csak azok a projekt(ütem)ek, amelyek lakásaira már most lehet szerződni. Van olyan fejlesztő, aki az 5 százalékos áfakulcs eredetileg 2019 végéig érvényben lévő határidején túl is tervez, a cégek többsége azonban rohamtempóban próbálja addig lezárni a még csőben lévő beruházásait. Ezután ugyanis, ha megnövekszik az adóteher valószínűleg áremelésre kényszerülnének, amit a vevők már nem feltétlenül tudnának vagy akarnának megfizetni. Ha nem számolunk a jelenleg nagyon is érezhető munkaerőhiánnyal, vagy egyéb váratlan eseménnyel, egy 100-150 lakásos épület megépítése legalább másfél évet vesz igénybe. Ha a tervezést, engedélyeztetést, vagy az esetleges telekvásárlást is belekalkuláljuk, akkor mostani indítással már igencsak kérdéses a 2019 végi lezárás.

    Az OTP adatbázisában az első félévben 4300 újlakás eladását regisztrálták, ami mindenképp optimizmusra ad okot. Ez ugyanis a kétharmada a tavalyi egész éves piaci értékesítésnek, tehát időarányosan, év végére egyharmados bővülést érhet el a piac 2016-hoz képest. Ha jövőre is maradna az ilyen ütemű fejlődés, akkor elmondhatnánk, hogy a válság előtti évek szintjére jutott a budapesti újlakás-piac.

    A kereslet látványos megugrását a kínálat - a konkrétan megépülő lakásokat számolva - csak nagyjából egy év késéssel követi. Budapesten idénre 70 százalékos növekedést vár az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe társasházi lakásépítésben.

    "Míg adataink szerint 2016-ban 3200 társasházi lakás épült fel a fővárosban, idén 5500 átadására számítunk. Mindemellett 2018-as befejezési dátummal már most kilencezer további lakásról van információnk, de 2019-es átadással is már négyezer van az adatbázisunkban - ennek egyharmada ráadásul már gazdára is talált. Még ha ezek közül jócskán lesznek olyanok, amelyek átadása halasztódik, ezek a számok az újabb és újabb projektek nyilvánosságra kerülésével inkább csak nőni fognak" - ad előrejelzést Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője, hozzátéve, hogy mindezek alapján 2018-ban teljesülhet az OTP korábbi becslése, miszerint országosan 25 ezer új lakást adhatnak majd át - ide értve a családi házakat is.

    Szakértők szerint egyelőre Budapesten lehet lakásépítési boomról beszélni, a kisebb városok közül néhány település ‒ Győr, Sopron, Debrecen és Kecskemét ‒ emelhető csak ki, amelyekben 500-nál több lakás épülhet fel a következő években. Budapesten a népszerűbb kerületeket nézve ennél önmagában több lakás áll építés vagy tervezés alatt.

    Meddig látunk előre

    Míg 2015-ben például nagyjából 2000 lakást adtak csak át Budapesten, addig a Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint 2017-re közel 4000, 2018-ra több mint 9000, míg 2019-re már több mint 2800 lakás építését jelentették be legalább 4 lakást tartalmazó projektben. Az átadások azonban elbizonytalanodhatnak: Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint például már most több mint 1200 olyan lakás van, ahol a tervezett átadás dátumához képest egy évet csúszik a lakások átadása.

    Nincs megállás az áremelkedésben

    A lakásvásárlóknak rossz hír, hogy az árak bő másfél éve meredeken nőnek. Míg 2015-ben 450 ezer forintos négyzetméterár környékén volt a budapesti átlagár, tavaly ez már elérte a félmilliós limitet. Az idei átadású beruházások átlagára 560 ezer forint lehet, jövőre pedig hatszázezer fölé nőhet. Azt, hogy meddig tarthat az újlakás boom, nehéz megjósolni. Az alacsonyabb áfát a lakásépítők rohamtempóban próbálják kihasználni, így kínálatban egészen biztosan bővülést látunk 2019-ig. A verseny közben azonban egyre élesedik. A határidőn túli átadások egyértelműen szaporodnak, tucatnyi kis-közepes beruházás értékesítése le is állt már az első hat hónapban. A növekvő versenyhelyzet és megugró költségek mellett az idő előrehaladtával a késlekedő építési engedély is egyre több esetben annyira elbizonytalaníthatja a beruházókat a bűvös 2019-es év végi projektzárás tekintetében, hogy inkább bele sem vágnak az előkészületekbe.

    befektetesi kulfoldi hitel 2017 q2 20170712

    Portfolio Ingatlan második alkalommal elkészített Lakáspiaci Hangulatfelmérése szerint a befektetési célú vásárlások aránya várhatóan hasonló mértékű lesz, mint az év első felében, a külföldi vásárlók száma azonban a megkérdezettek fele szerint az év hátralévő részében tovább emelkedhet. A leginkább azonban a lakosság hitelfelvételi hajlandósága fog emelkedni, a megkérdezettek 85 százaléka szerint még több hitelt fognak felvenni a lakásvásárlók az év második felében.

    Forrás: Portfolio

  • Tömegével dőlhetnek be lakásprojektek

    A Portfolio számításai szerint, az új lakás projektek megépítése egyre nagyobb költségekkel jár, amire a fejlesztőknek a lakások árainak emelésével kellene reagálniuk annak érdekében, hogy megérje a projektet egyáltalán elkezdeni. A már megkötött szerződések esetében azonban ez problémás lehet, így pedig a túl alacsonyan árazott projektek beruházói komoly gondban lehetnek.

    Kricsfalussy Tamás, a Metrodom Zrt. értékesítési vezetője szerint, a következő fél évben valószínűleg több budapesti lakásprojektet is lefújhatnak, az emelkedő építési költségek miatt ugyanis több vállalkozás is elszámolhatta magát, vagy egyszerűen nem talál kivitelezőt. Ma már ráadásul nem csak a kivitelezői kapacitáshiány okoz gondot, hanem az építési anyagokra is várni kell. A nagyobb cégek azzal védekeznek, hogy több hónapra előre igyekeznek lekötni a szükséges árut, akár 1-1,5 évvel előre. A szakember szerint szintén probléma, hogy nem minden lakásépítő talál az általa beárazott költségszinten kivitelezőt, az esetenként 30 százalékos különbség pedig már vezetett részben előértékesített projekt lefújásához, az év végéig pedig erre egyre több példa lehet.

    Koji László, az Építési Vállalkozók Szakszövetségének (Évosz) elnöke szerint az ágazat képes kezelni az átmeneti feszültségeket, bár a lapnak tett nyilatkozata szerint, a tavaly megkötött szerződések újraárazása esetén komoly viták lehetnek, ami a kivitelezés csúszásához vezethet - olvasható a vg.hu-n.

    Már most is komoly csúszások vannak

    A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint ugyanis már 1200 olyan lakás volt az idei év közepén Budapesten, ahol a tervezett átadási időhöz képest 1 évet is csúszik a projekt befejezése. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint is, komoly problémák lehetnek az újlakás-projektek egy részével. Mint Árendás Gergely, a Buda Part projektet fejlesztő Property Market Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, „nem könnyű szakembereket találni, megnőhet a kivitelezési idő és költség is, ezáltal pedig a megtérülések is jelentősen változhatnak. Így sokaknak meg kell fontolniuk, hogy milyen feltételek mellett éri meg valóban elindítani egy-egy fejlesztést, illetve nagy figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy csak megbízható, stabil hátterű kivitelezőkkel és alvállalkozókkal dolgozzanak."

    A munkaerőhiány már most soha nem látott magasságokba szökkent, miközben még messze nem értük el a válság előtti foglalkoztatottsági szintet. A kivitelezési költségek növekedésének irányába hat az állami beruházások hamarosan bekövetkező indulása, és a kereskedelmi ingatlanpiac felfutó fejlesztései is az építőipari kapacitásokat használják.

    A jövőben tehát az új lakások árainak növekednie kell, hogy a fejlesztőknek megérje az egyes projekteket elindítani. Ez azt is jelenti, hogy ha sikerül az áfát még 2020 után is 5 százalékon tartani, akkor a lakások ára a jelenlegi szinthez képest 28 százalékkal kellene, hogy emelkedjen 2020-ra a megfelelő profit biztosításához. Amennyiben pedig az áfa - ahogy a jelenleg érvényes szabályozás szól - 2020-tól ismét 27 százalékosra ugrik, már a jelenlegi szintnél közel 55 százalékkal többért kellene adnia a lakásokat a beruházóknak.

    Ezek már azonban brutálisan magas összegek, amelyek esetében erősen kérdéses, hogy lesz-e fizetőképes kereslet, így könnyen elképzelhető, hogy egyszerűen nem indítanak majd projekteket a fejlesztők, mivel azok nem tudják a megfelelő profitabilitást biztosítani. Szintén visszakozhatnak az olyan beruházások esetében, amelyeket túl alacsony áron értékesítenek, és nem kellően veszik figyelembe az építési költségek várható emelkedését. Már most is több olyan projekt van a piacon, ahol a tervezett átadás dátuma 2019, amelyek ráadásul a várhatóan 2017-2018-ban elkészülő projektekkel versenyeznek, a két esetben az építés költsége azonban jelentősen eltérhet egymástól, hacsak a fejlesztők nem kötik le előre két évvel is kapacitásokat. Ezt azonban vélhetően csak a nagyok tudják megtenni – írja a Portfolio.

    Forrás és további cikkek a témában: Portfolio

  • A magyarok több mint felének van lakáscélú terve

    Hazánkban a lakosság legfontosabb vagyonelemei közé tartozik az ingatlan, így nem meglepő, hogy a magyarok többsége, 55 százaléka rendelkezik valamilyen lakáshoz kapcsolódó tervvel, legyen szó vásárlásról, építkezésről vagy felújításról. A Fundamenta-Lakáskassza Zrt. országos reprezentatív kutatása alapján a legtöbben (25%) vásárolnának akár új, akár használt ingatlant. Ugyanilyen arányban (25%) válaszolták, hogy lakásfelújítást, modernizálást terveznek. A lakáscélok képzeletbeli dobogójának harmadik fokán a gyerekek lakáscéljainak támogatása áll: a válaszadók 8 százaléka jelezte ilyen irányú szándékát, míg házépítést, meglévő lakás bővítését 5, illetve 4 százalék tervez.

    Fundamenta 201707 leggyakoribb lakáscélok

    A huszonévesek számára a legfontosabb a saját lakás

    A lakásvásárlási vagy építési céllal rendelkezők többsége, a válaszadók 60 százaléka első otthonát szeretné megteremteni. A 20-as éveikben járók 86 százaléka tervezi első lakásának megvásárlását. A gyerek lakáscéljainak támogatásával 12 százalék kalkulál, és ez a cél az 50 éves korosztályban jelenik meg leghangsúlyosabban azok között, akik vásárlást terveznek (30%). 8 százalék azok aránya, akik befektetési céllal vennének ingatlant.

    Az adatokból látszik, hogy sokan csak ötvenéves koruk után kezdenek takarékoskodni a gyerekek lakására. A Fundamenta szakértője szerint ugyanakkor érdemes lenne szülőként már korábban belefogni a lakáscélú megtakarításba, hiszen egy 8-10 éves lakás-előtakarékossági konstrukcióval megteremthető a lakásvásárláshoz szükséges önerő, melyhez állami támogatás is igénybe vehető. Így a gyerekek még több esélyt kaphatnak arra, hogy önálló felnőtt életüket saját lakásukban kezdhessék el.

    Fundamenta 201707 lakásvásárlás oka

    Miközben sokan rendelkeznek lakáscélú tervekkel, kevesebben vannak, akiknek a megvalósításról is van elképzelésük. A Fundamenta szakértője szerint az adatok jól mutatják, hogy a lakás-előtakarékossági szerződés biztos és jó alapot nyújt a tervezéshez: az ilyen megtakarítással rendelkezők körében kiemelkedően magas (73%) azok aránya, akiknek határozott elképzeléseik vannak lakáscéljaik megvalósítását illetően. A szüleikkel élő fiatalok között is sokan vannak, akik már tudják, hogyan teremtik meg első önálló otthonukat, míg a kutatási adatok alapján az albérletben élő egyedülállók állnak legtávolabb a megvalósítástól.

    Forrás:Pénzcentrum

  • Három megye elhúzott a lakásépítésben

    Országszerte dinamikusan nőtt a lakásépítés, a megyei jogú városokban (1,5-ször), valamint a többi városban 2-szer annyi lakás épült, mint egy évvel korábban. Legdinamikusabb növekedés a községekben volt, több mint 2,5-szer annyi lakás épült, mint 2016 I. negyedévében. Ugyanakkor Budapesten a nagyobb építési beruházások eltolódásával összefüggésben fele annyi lakás épült, mint egy évvel korábban. A megyék zömében a használatba vett lakások száma az országos átlag fölött nőtt, főként Zala és Hajdú-Bihar megyében. Ugyanakkor Somogy és Csongrád megyében kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban.

    Országosan tízezer lakosra 2,1 új építésű lakás jutott. A mutató értéke továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, az átlag 5-szöröse. A sort Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Nógrád megye zárta, ahol 0,2 lakás jutott tízezer lakosra, azaz a két szélső érték között ötvenötszörös a különbség.

    2017 I. negyedévében az építésügyi szakhatóságokhoz összességében 9525 egyszerű bejelentés érkezett, illetve új lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 89%-kal több az előző év azonos időszakinál. A megyék többségében nőtt a bejelentett lakásépítések és a kiadott építési engedélyek száma, legnagyobb mértékben Zala megyében, ugyanakkor visszaesett Somogy és Nógrád megyében.

    Százezer lakosra jutó épített lakások száma 2017 I negyedévA százezer lakosonként épített új lakások számával, csakúgy mint tavaly, most is Győr-Moson-Sopron, Vas és Pest megye a toplistás, csak az első három közötti történt helycsere. Győr-Moson-Sopron 110 lakással most is az abszolút első, a második és a harmadik helyezett azonban helyet cserélt 2016-hoz képest. Ezúttal Vas megyében épült több - 72 - lakás 100 ezer lakosonként, Pest megyében pedig 39.

    Budapest kiesett a top 3-ból

    Míg 2016-ban az év során összesen 158 új lakás épült a fővárosban 100 ezer lakosonként, idén az első negyedévben mindössze 12, ami vélhetően a vállalkozói lakásépítés előretörésével függ össze, a nagyobb projekteknek több idő kell a megvalósulásra.

    A fővárosban 2017. I. negyedévben 204 lakást vettek használatba. A nagyobb léptékű építési beruházások még nem készültek el, így 51%-kal kevesebb új lakás épült fel, mint egy évvel korábban. Az építésügyi szakhatóságok 2017. I. negyedévben 4395 egyszerű bejelentésről értesültek, illetve új lakás építésére adtak engedélyt, ami 3,2-szerese a 2016 azonos időszakinak.

    Budapesten – a korábbi időszakoktól eltérően – a természetes személyek megbízásából, a saját használatra szánt, családiházas-építkezések szerepe volt a meghatározó. Az építtetői körön belül főként a természetes személyek által épített lakások aránya nőtt, a vállalkozásoké csökkent.

    Az I. negyedévben a fővárosban átadott új lakások közül a 4 és többszobás lakások száma emelkedett, 2,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, és 69%-át tette ki a Budapesten használatba vett lakások számának.

    Ahol alig épül lakás

    A lista végén állókhoz az első negyedévben becsatlakozott Heves megye is, százezer lakosonként Nógrád 2, Borsod-Abaúj-Zemplén 2, Békés 4, Heves pedig 5 lakást épített. Azaz a két szélső érték esetében százezer lakosonként is ötvenötszörös a különbség a megyei teljesítmények között.

    Az építési tervekről a KSH megállapítja, 2017 első negyedévében az építésügyi szakhatóságokhoz összességében 9525 egyszerű bejelentés érkezett, illetve új lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 89 százalékkal több az előző év azonos időszakinál. A megyék többségében nőtt a bejelentett lakásépítések és a kiadott építési engedélyek száma, legnagyobb mértékben Zala megyében, ugyanakkor visszaesett Somogy megyében és gyakorlatilag nulla építést produkáló Nógrád megyében is volt még tere a csökkenésnek.

    Forrás: KSH, Napi.hu

  • A szigorodó energetikai követelmények drágítják a lakásépítést

    Az elmúlt két-három év szárnyalása után nem meglepő folyamat a növekedés lassulása. Az eddigi árrobbanást fokozatosan egy kiegyensúlyozottabb piac váltja majd fel. A KSH adatai szerint 2017 első negyedévében 8,1 százalékkal kellett többet fizetni a lakásokért, mint egy évvel korábban, ami ugyan még mindig jelentős, de már egyszámjegyű növekedés.

    lakásárak ksh 2010100 20170704

    Mérséklődött az áremelkedés üteme a lakáspiacon, de stagnáló árakról még korai beszélni.
    Az országos átlag mögött még mindig nagyok az eltérések is. Az áremelkedésben 2016-ban továbbra is Budapest vezetett, ahol az MNB felmérése szerint 22 százalék felett drágultak a lakások, míg a községekben egyszámjegyű volt a növekedés.

    lakasarak valtozasa mnb 20170512

    A teljes árváltozást nézve az látható, hogy mind az új mind a használt lakások körében csökkent az átlagos értékesítési ár, vagyis a vevők között nagyobb arányban voltak jelen az olcsóbb lakások iránt érdeklődő vásárlók. Úgy tűnik tehát, hogy a vevők egyre kevésbé hajlandók megfizetni a gyakran túlárazott lakásokat, amit valószínűleg a pénztárcájuk sem engedhet meg, így a következő években fokozatosan jöhet el a piaci megnyugvás ideje.

    Az energetikai beruházások drágítják az építést

    Az új lakások árának növekedésének irányába hat ugyanakkor, hogy változnak az energetikai követelmények hazánkban. Ezek a követelmények pedig jelentős költséggel járnak, amely az új lakások árában is érvényesülhet. De nem csak a kész új lakást vásárlókat érinthetik a változások érzékenyen, hanem komoly hatással lehet a családi ház építését tervezőkre is.

    A szabályozásnak ráadásul a használatba vételi engedély megszerzésekor kell megfelelni, vagyis a most épülő vagy tervezés alatt álló házaknál különösen nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy már jövőre sokkal szigorúbb energetikai szabályoknak kell megfelelni, 2021-től pedig az előbbiek mellett még 25 százalékban megújuló forrásból kell biztosítani az épület energiaellátását.

    Ezek a változások természetesen nem csak a teljesen új beruházásokat érinthetik, hanem a felújításokat és bővítéseket is. Jelentős felújítások esetében szintén teljesíteni kell a költségoptimalizált követelményszintet, nem jelentős felújítás esetében pedig a kritériumot az új szerkezetnek kell tudnia. Annyi a könnyebbség, hogy felújításoknál 2021 után sem kell megfelelni a közel nulla energiaigényű épületek szabályainak.

    Nehéz lesz megfelelni a szigorodó szabályoknak

    A jövő évtől életbe lépő szabályoknak szerint figyelni kell arra, hogy például milyen téglából, és mekkora szigeteléssel épül a ház, valamint a beépített ablakok is megfeleljenek a követelményeknek, mindössze a költségeket dobhatja meg a változás. A 2021-től életbe lépő szabályoknak történő megfelelés azonban még a nagy társasházak esetében is a korábbiakhoz képest nagy változást jelent, és komolyabb tervezést igényel, a megújuló energiaforrások kiépítése súlyos költségekbe kerülhet, ráadásul ezek elhelyezése is plusz területeket igényel.

    Még nagyobb terhet róhat a fenti szabályozás a családi házat építőkre, ahol szintén nem kis költséget jelenthet a napelemes, napkollektoros vagy geotermikus rendszerek kiépítése, ráadásul míg a nagyobb beruházások esetében az összköltségeket tekintve kisebb tételt jelentenek arányaiban a megújuló energiafelhasználással kapcsolatos rendszerek kiépítése, a családi házak esetében a költségeket nagyobb százalékban dobhatják meg.

    Már most csúszik sok beruházás

    A Portfolio információi szerint a fejlesztők közül többen inkább a minimum szintek teljesítésére törekednek a beruházásaik során, így a még idén elkészülő házak esetében még a régi követelményeknek megfelelően kerültek megépítésre a szerkezetek, míg a jövőre átadni tervezett projektek esetében az előírásoknak megfelelően már energiahatékonyabb ingatlanok épülnek meg. Fontos tehát a vevőknek rákérdezni az épület energetikai jellemzőire is, a későbbiekben ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy mennyit fizetünk majd fűtésre.

    De vevőként azért is nagyon érdemes megfelelően tájékozódni, mivel különösen kedvezőtlenül érintheti őket, ha a projekt csúszása miatt a használatba vételi engedély megszerzése tolódik, és például 2018 után készül el egy olyan ház, mely még a régi követelményeknek megfelelően épült. A csúszás pedig nem olyan elképzelhetetlen, a Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint például, már most 1000 felett van azoknak a lakásoknak a száma, ahol egy évet is csúszik majd az átadás dátuma a tervezetthez képest.

    lakásépítés csuszo projektBár a megújuló energiaforrásokra vonatkozó szabályok csak 3 és fél év múlva lépnek életbe, azért a most még csak tervező asztalon létező projektekben történő vásárlás előtt érdemes szintén figyelni a változó szabályokra, mivel egy most még csak 2019-re tervezett ház, átadása ki tudja, mennyit késhet majd a kivitelezői kapacitáshiány miatt.

    A családi házat építők is csúszásra számíthatnak, ha az építtető nem talál időben kivitelezőt, vagy a beruházás valamilyen okból lassabban halad. Ráadásul a családi házat építők körében jellemző, hogy a használatba vételi engedélyt már akár a beköltözésük után szerzik meg, a háznak azonban majd ebben az időpontban kell majd megfelelnie az energetikai követelményeknek.

    A lakásárakról és az új energetikai követelményekről lásd a: Portfolio.hu cikkeit.

  • Befékezhet a lakásépítés

    A Mapei Kft. kereskedőhálózatának visszajelzései alapján a lakásépítésekhez kapcsolódó falazóelemek, térburkolatok, tetőanyagok, burkolatok területén nagy a kereslet, melyekre esetenként heteket kell várni.

    A fellendülésnek jelentős a hatás a munkaerőpiacra is. A kínzó szakemberhiányt tovább tetőzi a megnövekedett kereslet: öldöklő verseny folyik a munkaerőért, a jó munkaerő megtartása egyre nagyobb kihívást jelent mind a kivitelezők, mind kereskedők, sőt a gyártó cégek számára is.

    „Ez többek között a bérek emelkedését vonta maga után. A kereskedőink és a kivitelezők visszajelzései alapján azokon a területeken, ahol a bérek alacsonyabbak voltak, akár 30 %-os is volt a bérek emelkedése” – mondta Markovich Béla ügyvezető.

    A helyzetet tovább komplikálja, hogy a bővülés hatására gombamód alakulnak az új építőipari vállalkozások. 2017. első negyedévében a legtöbb új társaság az építőipari cégek közül került ki a Bisnode adatai szerint.
    Ennek oka Markovich Béla szerint, hogy az elmúlt évek kilátástalansága után most sokan látnak lehetőséget az építőiparban. Sokan akik korábban felhagytak a vállalkozással, most újra bizakodóak. A Mapei szerint ez egy kedvező fordulat lehet, ami enyhíthet a kapacitás problémákon. Azonban ha az új vállalkozások az építőipar felhígulását fogja jelenteni, akkor ez az előny nem fog sokat érni.

    2018-ra várható a csúcspont

    Az építőiparban 18 százalékos növekedésre számíthatunk az idei évben, amely igazán jelentősnek számít a tavalyi 18 százalékos visszaeséshez képes. 2020-ra azonban újabb, akár 10 százalékos visszaesés is várható. Az építőipar mozgatórugóját, a lakásépítéseket nézve, fele olyan hosszú és fele olyan intenzív konjunktúrára lehet számítani a 2018-as csúcspont után - az Építési Piaci Prognózis friss előrejelzése alapján.

    Az előrejelzések szerint a konjunktúra fele olyan hosszú és fele olyan erős lesz, mint amit 2000-2009 között éltünk meg. Sőt, az őszi előrejelzések alapján a felfutás még intenzívebbre várható, ám annál rövidebb ideig fog tartani. Az építőipar tavalyi teljesítményét 18 százalékos visszaesés jellemezte, míg az idén 18 százalékos növekedésre számíthatunk. 2019-re ez az érték akár a 20 százalékot is elérheti, azonban 2020-ra egy újabb, akár 10 százalékos visszaesés lesz tapasztalható.

    A jövőbeli lehetőségeket tekintve, a kormányzati gazdaságpolitikai lépések a meghatározóak, legfőképpen az uniós támogatások, amelyek akkor is növelik az építési keresletet, ha alacsony hatékonysággal használják fel őket.

    Az építési piacon a növekedés motorjának a lakásépítést tekinthetjük. Az év végére akár 55 százalékot is elérheti a lakásépítési volumen növekedése. Az intenzív növekedés valószínűsíthetően 2018-ra éri el a csúcspontját, megközelítőleg 25 ezer lakásszámmal. Az ezt követő években, azonban jelentősen kevesebb lakásépítésre számíthatunk.

    Ezt támasztja alá az is, hogy a prognózis gazdasági előrejelzése már a 2017-2019-es időszakra is pesszimistább, mint a kormány, vagy az MNB előrejelzései: 2017-re 3,3 százalékos, 2018-ra 3,6 százalékos, 2019-re mindössze 1,9, 2020-ra pedig 1,2 százalékos GDP növekedést vár.

    Forrás: Mapei Kft. / Hírnévügynökség; Portfolio.hu

  • Mostantól ingyenes a közműbekötés

    A díjmentesség három szektorra vonatkozik, meghatározott fogyasztási mértékig. A gáz, a villany, valamint az ivóvíz- és szennyvízbekötéseknél a kedvezmény nemcsak az új építésű ingatlanokra érvényesíthető, hanem a lakóingatlan vagy az üzlethelyiség átalakításakor is igénybe vehető. Egy átlagos méretű családi háznál vagy üzlethelyiségnél mindhárom közműcsatlakozás kialakítása esetén a családok 450 ezer és 1,9 millió forint közötti összeget takaríthatnak meg, a kkv-k pedig akár 2,8 millió forintot is.

    Díjmentessé vált a legfeljebb óránként 4 köbméter és a legfeljebb 32 amper névleges teljesítményű fogyasztásmérők beszerelése, valamint a 32 milliméter átmérőjű ivóvízvezeték és a 160 milliméter átmérőjű szennyvízvezeték bekötése. Ezek egy nagyobb lakás vagy egy átlagos méretű családi ház, illetve egy átlagos méretű üzlethelyiség ellátásához elegendőek


    Jó hír, hogy nemcsak a csatlakozási alapdíjakat és a fogyasztásmérő díját engedik el. A gázbekötéseknél az elosztó 250 méterig a közcélú vezetéket is ellenérték nélkül építi ki, ami teljesen új szabály. A villanyszektorban az eddigi kétszeresére emelkedett az az elosztói vezetékhossz, amit az elosztó társaság ingyenesen biztosít. A víziközmű-szektorban a közműfejlesztési hozzájárulást a lakossági fogyasztóknak már eddig sem kellett fizetniük, a díjmentesség július 1-jétől a kis- és középvállalkozásokra is kiterjed.

    Július 1-jétől a fogyasztók jogorvoslatért fordulhatnak a műszaki-biztonsági hatósághoz, ha az elosztó társaság elutasítja közműkiviteli tervüket. Jogorvoslattal lehet élni akkor is, ha az elosztó elutasítja a terv szerint kivitelezett közmű átvételét. Ezek a jogorvoslati eljárások díjmentessé váltak. Jelentősen csökkentek a közmű-csatlakozásokkal kapcsolatos ügyintézési határidők, valamint a korábbi határozatlan idővel szemben meghatározott időhöz vannak kötve a közművek szolgáltatásai júlisu 1-jétől.

    Magyar Közlöny: 2017. évi 79. szám, 2017. évi 92. szám
    Érintett jogszabály: 2008. évi XL. törvény, 2007. évi LXXXVI. törvény, 2011. évi CCIX. törvény, 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet, 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet, 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet
    Módosító jogszabály: 2017. évi LVII. tv., 157/2017. (VI. 16.) Korm. rendelet

    Forrás: PortfolioÉpítési Jog

  • Megújult az ÉTDR

    A 2013 óta létező, elektronikus kérelmek és tervek benyújtására szolgáló felület a hazai építési ügyintézés megkerülhetetlen pontja, ezért a kor követelményeinek megfelelő átalakítására időről időre szükség van. A legfrissebb verzió az egyszerűbb és logikusabb felépítés mellett új dizájnnal is jelentkezik, a megszokott elérhetőségen: www.e-epites.hu/etdr .

    Az új felület jól átlátható, könnyen, előismeret és segítség nélkül is hamar kiismerhető. Az első lépéseket felugró ablakok, szöveges segítségek kísérik végig a teljes benyújtási folyamaton. Az oldal több pontján elhelyezett írott és képes helperek mindaddig láthatóak maradnak, míg a felhasználó maga úgy nem dönt, hogy ezekkel már nem kíván élni. Ilyenkor egy kattintással eltüntetheti őket.

    A frissítés a felhasználók igényei alapján indult el. Célja az ügyintézők, de még inkább az ügyfelek, azaz az építtetők, építészek, építési beruházást folytatók, dolgának megkönnyítése. Az új verzió élesítése után kevesebb időbe telik majd az ügyintézés, például azért, mert nem kell felhasználói kézikönyvet olvasni. A kérvény benyújtás folyamatát felugró ablakok, statikus oldalszövegek és állapotjelző sáv is segítik. Egy helyen, egy rendszeren belül megtalálható lesz minden, ami a kérelem benyújtásához szükséges.

    Egyszerűsödik a megosztás, mert a betekintő-kód elküldését követően a meghívott a kód vagy a közvetlen link segítségével rögtön megnézheti a vele megosztott felületeket. Nagy könnyebbség, hogy a dokumentumok korábbi, jelleg/típus/munkarész besorolását felváltja a címkézés, így nagy mennyiségű, akár 2-300 dokumentum változásait is sokkal könnyebb lesz követni és szűrni. A felhasználó korábbi verzióban tett regisztrációja természetesen az új rendszerben is érvényes marad.

    Az építésügyi engedélyeket igénylő állampolgárok, ahogyan eddig is, eldönthetik, hogy kérelmüket elektronikusan, vagy papír alapon kívánják benyújtani. Ha a papír mellett döntenek, akkor személyesen, vagy postai úton juttathatják el kérelmüket a hatósághoz. Személyesen az eljáró hatóság ügyfélszolgálatához, kormányablakhoz, vagy Építésügyi Szolgáltatási Ponthoz fordulhatnak. Jó tudni azonban, hogy a papír alapú kérelmek esetében is lesz valaki, aki azokat elektronikusan rögzíti a rendszerben, mivel a tényleges ügyintézés kizárólag elektronikusan zajlik.

    Az ÉTDR fejlesztője és üzemeltetője a Lechner Tudásközpont.

  • Változást sürgetnek a bérlakáspiac szabályozásában

    A csomag egyik eleme a jogbiztonságot erősítené mind a bérlők, mind a bérbeadók érdekében. A cél az lenne, hogy az esetleges jogvitákat gyorsan és olcsón megoldhassák.

    A Habitat javaslatának főbb pontjai:
    • A lakásbérlők és -kiadók nagyobb biztonságát jogaik és kötelességeik pontos törvényi meghatározásával, a viták rendezésének megfizethetővé, gyorssá és hatékonnyá tételével, a felek jobb tájékoztatásával, valamint az ügyletek legális keretekbe foglalásának ösztönzésével biztosítaná.
    • Új adózási szabályokkal javítaná az albérletek megfizethetőségét. A lakhatási szempontból legmegfizethetetlenebb nagyvárosokban a hosszú távú (minimum 3 éves), alacsony árú lakáskiadást adómentessé tenné a kiadók számára, ezzel ösztönözve a tulajdonosokat az ilyen jellegű kiadásra.
    • A Habitat további megoldási javaslata a nonprofit lakástársaságok létrehozása. A nonprofit lakástársaságok, lakásszövetkezetek a tervezet szerint a piacról kiszorulóknak jelentenének megfizethető alternatívát. A szervezet arra kéri a kormányt, hogy ezeket a szervezeteket az állam segítse támogatásokkal, kedvezményes hosszú lejáratú hitelekkel, építési telkekkel, használaton kívüli ingatlanokkal és adókedvezménnyel.

    A szervezet korábban bírálta a kormány, az 2018. évi költségvetésben elfogadott ide vonatkozó szabályozását, mert a kapcsolódó adótörvény-módosítás értelmében még jobban megéri majd a turistáknak kiadni a szobákat. Pedig a kormánynak inkább a helyben élőket kellene támogatnia a rohamos ütemben növekvő albérletárak miatt – véli a Habitat for Humanity Magyarország.

    Arra is felhívta a figyelmet a szervezet, hogy a lakások turistaszálláshelyként való hasznosítása – amely egyelőre leginkább Budapesten jellemző, de a módosítás hatására várhatóan más nagyvárosokban is növekvő jelenség – nagymértékben hozzájárul a bérlakásban élők lakhatási költségei, illetve a lakásárak növekedéséhez.

    Bár az adótörvények módosítása következtében a hosszabb távú lakásbérbeadás adóterhei is csökkennek, egy lakhatási célra kiadott lakás terhei még a jelenlegi módosítás után is a sokszorosát teszik ki egy turisták számára rövid távra kiadott lakásénak. Ez pedig arra ösztönözi a tulajdonosokat, hogy üres lakásukat a jövőben ne bérlakásként, hanem turistaszálláshelyként hasznosítsák.

    A Habitat for Humanity Magyarország ingatlanjogászokat és lakhatási szakembereket tömörítő kerekasztalbeszélgetésén a szakértők kimondták: a legszegényebb réteg van kiszolgáltatva leginkább a jelenlegi, szabályozatlan bérlakáspiaci körülményeknek. A több százezer embert érintő helyzet pedig teljes régiók leszakadásához, sőt törvényen kívüli állapothoz is vezet. A beszélgetésről ITT olvashat még többet.

    Forrás: Napi.hu, mno.hu

    Albérlettámogatás 2018-ban

    2018. január 1-től változhat a mobilitási célú lakhatási támogatás (adómentes albérleti térítés) szabályozása.
    Az Országgyűlés elfogadta azt az adótörvény csomagot, mely a hatályba lépését követően jövő év elejétől érinti az adómentes albérlet térítés szabályait. Jövőre várhatóan még többen, még nagyobb értékben igénybe tudják majd venni ezt a juttatást.

    A mobilitás célú lakhatási támogatás a munkaviszony létrejöttét kövező 5 éven keresztül adható változó mértékben.
    Ugyanazon munkáltató által a foglalkoztatás első 24 hónapjában adómentesen havonta a minimálbér 40 százalékáig terjedhet idén a juttatás értéke. 2018. január 1-től maximálisan a minimálbér 60 százaléka lehet majd. A 2018-ra várható 138.000 forintos minimálbér estén ez havi maximum 82.800 forintos adómentes juttatást jelenthet majd.

    A foglalkoztatás második 24 hónapjában már kevesebbet adhat a munkáltató. A havi érték idén a minimálbér 25 százalékáig terjedhet lehet, jövőre azonban 40 százalék lehet. Ezt követően még 12 hónapig 20 százalékos támogatás lenne adható adómentesen 2018-ban a 2017-es 15 százalékos maximum helyett.

    A támogatás adómentességének feltétele, hogy a munkavállaló legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesítsen a munkáltatóval. Míg 2017-ben kizárólag a határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott személyek kaphatnak ilyen adómentes támogatást, addig 2018-ban, az elfogadott módosítás hatályba lépését követően már a határozott idejű heti legalább 36 órában foglalkoztatott munkavállalók is részesülhetnek ebből a juttatásból.

    Emellett lényeges szempont még, hogy a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re legyen egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja.
    Az adómentességhez az új szabályok szerint szükséges lesz jövőre, hogy a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban és a támogatás folyósításának idején a munkavállaló ne rendelkezzen lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda - és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.
    Míg 2017-ben minden közeli lakástulajdonos munkavállalót ki kell zárnunk a támogatásból, addig 2018-ban az új szabályok szerint a közelben lévő lakás kisebb mértékű tulajdonjoga nem jelenthet akadályt a mobilitás célú lakhatási támogatás megvalósításánál.

    A juttatás feltételrenszeréről a munkáltató egy nyilatkozattal kell, hogy meggyőződjön. A június végén megjelenő Cafeteria TREND magazinba már ezt az új nyilatkozatot is elkészítem, amit a magazin éves előfizetői word dokumentum formájában is megkapnak.
    Forrás: Cafeteriatrend

  • Nem az észak-magyarországi lakásépítés repítette hazánkat Európa élére

    A növekedés folytatódni fog, 2017-re 2,9, míg 2018-re 2,4 százalékkal növekedhet az építési teljesítmény. 2016-ban kimagaslóan teljesített a lakás-szektor, bár a következő években ennél azért szerényebb bővülésre lehet majd számítani.

    Kiemelkedően teljesített a lakásépítés

    A lakásépítés 5%-kal bővült 2016-ban. Erre az erős növekedésre a következő években valószínűleg nem számíthatunk: előreláthatólag 2017-ben 3,7%-kal, 2018-ban 2,3%-kal, 2019-ben 1,7%-kal fog nőni összességében a 19 ország lakásépítése. A lakásépítést a demográfiai trendek, a háztartások növekvő jövedelme és az alacsony jelzáloghitel-kamatok együttesen húzzák; emiatt az előbbieken belül az új lakásépítés 8,8%-kal nőtt 2016-ban és 2017-ben is erős növekedés jósolható (+6,8%). 2018-ban és 2019-ben azonban jelentős lassulás várható. Ami a lakásfelújítást illeti, körölbelül 1,5%-kal fog nőni évente. Ez lesz az első olyan ágazat, mely elsőként éri el és meg is haladja a válság előtti szintet, mely várhatóan már idén bekövetkezik.

    Győr-Moson-Sopron megyében 11 új lakás jutott tízezer lakosra az első negyedévben, ez pedig messze a legjobb érték az összes megye és Budapest eredményeit nézve. Ez az országos 2,1 lakásos átlagnak az ötszöröse - mutatja az ingatlan.com elemzése.

    Budapesten első ránézésre rengeteg lakás épül, a lakásállományához viszonyítva viszont csak a középmezőnyben kapott helyet a tízezer lakosra jutó 1,2 lakásos értékével. A következő években azonban a folyamatos átadásoknak köszönhetően a fővárosban is egyre nőhet majd ez a szám, javítva az országon belüli helyezését.

     Több megyében a százalékos növekedés jelentős ugyan, de szám szerint kevés új lakás épült. Ilyen például Nógrád megye, ahol 1-ről 4-re nőtt az új lakások száma, ami 300 százalékos növekedésnek felel meg. A területi különbségeket az is mutatja, hogy Győr-Moson-Sopronban 502 lakás épült, ami több mint százszorosa a nógrádi lakásszámnak. Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyékben az új lakásokat magánszemélyek építették, a lakásfejlesztők ezekben a megyékben nem látnak jó lehetőségeket. Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna és Zala megyékben ugyanakkor nemcsak több új lakás épült, de a tavalyi első negyedévvel ellentétben már vállalkozások is adtak át új lakásokat.

    2017-2019 között Magyarország az évi átlagos várt 14,9%-os építési teljesítmény-növekedésével a 19 Euroconstruct ország élén halad, mely a lakásépítésben a jelentős kormányzati támogatásnak és lakossági keresetnövekedésnek köszönhető (23%, 18,8% majd 15,4%-os éves teljesítményével), a nem-lakás célú magasépítésben az ingatlanpiaci boom révén tapasztalható, (itt 2017-ben és 2018-ban a kétszámjegyű bővüléssel), végül az infrastruktúra fejlesztésében az EU alapok 2017-től kezdődő intenzív felhasználása segítségével (a növekedés itt 2017-ben közel 30%-os lesz, majd a következő években 15 és 10%-os további erősödést prognosztizálható).

    Írország az éves 7,7%-os bővüléssel Magyarország után áll másodikként a kiemelkedő teljesítményét illetően. Lengyelország évi 5,5%-kal, Csehország 4,3%-os éves növekedéssel, majd Portugália évi +4,1%-kal követi őket. A közép-kelet európai erőteljes növekedés a 2016. évi nagy zuhanást követi, mert egyfelől az EU strukturális alapjai 2017-ben válnak hozzáférhetővé, másfelől óriási lakás-kereslet is tapasztalható. Ez utóbbi kiváltképp Magyarországra jellemző, ahol a lakásépítést a kormányzat erőteljesen támogatja. 

    További részletek a Portfolio.hu cikkében.

    Forrás: Portfolio / ingatlan.com

  • Fordulatra van szükség a bérlakásszektorban

    A Pénzcentrum összefoglalójából kiderül, hogy a szakértők szerint a több százezer embert érintő helyzet pedig teljes régiók leszakadásához, sőt törvényen kívüli állapothoz is vezet. A rendezvényen többek közt arról is szó esett, hogy a hazai albérletek drágák és nem biztosítanak hosszú távú lakhatást a bérlők számára.

    A hazai bérlakásszektor súlyos problémákkal küzd, amelyek több mint 600 000 ember lakhatását érintik Magyarországon. A néhány év alatt másfél-kétszeresére emelkedett albérletárak és a megfelelő jogi védőháló hiánya kiszolgáltatottá teszi a bérlőket, de a lakástulajdonosok helyzete sem ideális - mondta el megnyitó beszédében Szegfalvi Zsolt a Habitat for Humanity ügyvezető igazgatója, majd hozzátette, hogy a kormány jelentős összegekkel támogatja a saját tulajdonú - főleg újépítésű - lakások vásárlását, miközben ez a lakhatási forma nagyon sokak számára a támogatások ellenére sem elérhető. Úgy gondolta, hogy a bérlakásszektor problémái és ezek megoldási lehetőségei nem kapnak a jelentőségüknek megfelelő figyelmet a kormány részéről, ami komoly társadalmi és gazdasági következményekkel jár.

    Elavult lakástörvény, kaotikus bérlakásszektor, hiányzó lakáskoncepció

    A hazai Lakástörvény 1993-ban lépett érvénybe és annak ellenére, hogy már a rendszerváltás után született, sajnos nem ad válaszokat a mai piacgazdasági viszonyokra. Alapvetően a Lakástörvény a Polgári törvénykönyvet egészíti ki. A Polgári törvénykönyv részleteiben nem tudja szabályozni a lakhatás jogi helyzetét, hiszen az erőegyensúlyból indul ki. Ezzel szemben a kiadó és a bérlő viszonya nem egyensúlyi. A bérbeadó jogait legtöbb esetben, például egy felmondás során nem szükséges annyira védeni, mint a bérlőét - összegezte a hazai helyzetet Dr. Babus Gábor, a Baker&McKenzie ügyvédi iroda ingatlanjogásza.

    Az 1990-es évek óta nincs itthon egységes lakáskoncepció, illetve lakhatáshoz rendelt minisztérium sem - ismertette a helyzetet Jelinek Csaba, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont városkutatója.

    A devizaválság és a külföldi diákok

    Itthon még régiósan is nagy arányú azoknak a piaci bérlakásban bérlőknek az aránya, akik jövedelmük több mint 40%-át költik lakhatásra. Ausztriában ez az arány csupán 15% körüli - mondta el a rendezvényen Kováts Bence, a Habitat for Humanity Magyarország kutatója.

    Az MTA kutatója szerint az áremelkedés egyrészt keresleti tényezőkkel, az Airbnb elterjedésével, illetve turizmussal magyarázható, de ide tartozik a külföldi diákok megjelenése a piacon, akik a hazai egyetemeken folytatott tanulmányaik alatt élnek Budapesten, illetve a vidéki nagyvárosokban. Fontos tényezők még a deviza válságban lakhatásukat vesztett emberek, akik bérlőként szintén nagy arányban vennének ki lakásokat. A kínálati tényezők között fontos látni, hogy a válság miatt az elmúlt évtizedekben nem volt rá példa, hogy ennyire kevés lakás épüljön Magyarországon, mint 2008-tól napjainkig.

    Ezek a keresleti és kínálati tényezők vezettek oda, hogy Budapesten kétszeresére, vidéken pedig másfélszeresére emelkedtek az albérletárak az elmúlt években.

    Nem jelentenek megoldást az önkormányzati bérlakások

    Napjainkban 3% önkormányzati tulajdonú bérlakás van a piacon, ami országosan 123 ezer, Budapesten pedig 44 ezer bérlakást jelent. Ezek azonban jórészt nagyon rossz állapotú ingatlanok, amelyek felújítását nem engedhetik meg maguknak az önkormányzatok. Ehelyett általában két stratégia mentén hasznosítják őket. Az egyik lehetőség a lakóépületek lakhatatlanná nyilvánítása, lebontása, majd a terület hasznosítása, illetve megoldás még a lakások eladása. Azon kevés esetben, amikor pedig kiadásra kerülnek, akkor sajnos sokszor hallani, hogy nem a szegények, hanem a hatalomhoz közel állók részesülnek a jobb állapotú lakásokból - egészítette ki Jelinek Csaba.

    A mobilitás gátja, a lakásuzsora melegágya

    A jelenlegi helyzet más országokkal összehasonlítva egy rugalmatlan munkaerőpiacot eredményez. Egy példán keresztül bemutatva a helyzetet: ha valaki Miskolcon elveszti a munkáját, de Sopronban lenne lehetősége dolgozni, az a lakhatási helyzetből adódóan sokkal nehezebben megugorható léc, mint más országokban. A magyar lakosság kilencven százaléka magántulajdonban lakik, amitől nagyon nehéz megválni. Ebből adódik az is, hogy a térbeli egyenlőtlenségek erősödnek, teljes régiók szakadnak le például Kelet-Magyarországon. A lakásárak, illetve albérletárak pedig erre a helyzetre erősítenek rá, ördögi kört teremtve, amiből egyelőre nincs kiút - mondta el Jelinek Csaba.

    A kutató szerint a lakáshierarchia alján pedig a kialakult helyzetből adódóan megjelenik a lakásuzsora. A legszegényebb rétegeknek 20-40 ezer forintokért adnak ki lakhatási célra erre teljesen alkalmatlan zugokat, sokszor összekapcsolva a kiadást az uzsorakamattal is. Ebből is látszik, hogy a jelenlegi albérletpiaci helyzet, olyan társadalmi és térbeli szituációkat teremt, amelyekkel az önkormányzatok nem tudnak mit kezdeni. A helyzet az, hogy elindulunk egy szűknek tűnő problémából, vagyis az albérletpiac szabályozatlanságából, és oda jutunk, hogy elkezdenek termelődni olyan városi terek, ahol az állam már nem tud jelen lenni és rengeteg olyan probléma lesz, amit később nagyon nehéz megoldani. Az ilyen régiókba, helyzetekbe születő gyermekek sorsa pedig megpecsételődik.

    A fenti helyzet megoldására indította a Habitat for Humanity Magyarország a #feketelakas kampányát. Az online elérhető petíció három irányelv mentén javasol megoldást a hazai bérlakáshelyzet problémáira.

    • A lakásbérlők és -kiadók nagyobb biztonságát jogaik és kötelességeik pontos törvényi meghatározásával, a viták rendezésének megfizethetővé, gyorssá és hatékonnyá tételével, a felek jobb tájékoztatásával, valamint az ügyletek legális keretekbe foglalásának ösztönzésével biztosítaná.
    • Új adózási szabályokkal javítaná az albérletek megfizethetőségét. A lakhatási szempontból legmegfizethetetlenebb nagyvárosokban a hosszú távú (minimum 3 éves), alacsony árú lakáskiadást adómentessé tenné a kiadók számára, ezzel ösztönözve a tulajdonosokat az ilyen jellegű kiadásra.
    • A Habitat további megoldási javaslata a nonprofit lakástársaságok létrehozása. A nonprofit lakástársaságok, lakásszövetkezetek a tervezet szerint a piacról kiszorulóknak jelentenének megfizethető alternatívát. A szervezet arra kéri a kormányt, hogy ezeket a szervezeteket az állam segítse támogatásokkal, kedvezményes hosszú lejáratú hitelekkel, építési telkekkel, használaton kívüli ingatlanokkal és adókedvezménnyel.

    Forrás: igylakunk.hu, Pénzcentrum

  • Ingyentelek, ki kéri?!

    Fiatal párokat szeretnének a településre csábítani, vagy azt szeretnék, hogy a helyiek ne költözzenek máshova - ez a két fő oka annak, hogy több magyar település is ingyen, vagy párforintért kínál telket. Ezekhez a telkekhez azok a családok juthatnak hozzá, akik vállalják, hogy ingatlant építenek rajta, és életvitelszerűen élnek majd a házban. Tehát vannak feltételek. A CSOK bejelentésétől is nagy fellendülést vártak, de így is vannak olyan települések, ahol akkor sem akarnak építkezni a fiatalok, ha ingyen kapják hozzá a telket. De természetesen ennek az ellenkezőjére is találtunk példát.

    Makón például nagy volt az érdeklődés, minden telek elkelt. Balassagyarmaton mérsékeltebben működik a dolog, de mivel a helyi cégek munkaerőhiánnyal küzdenek, remélik, hogy ott tudják tartani, illetve oda tudják vonzani a családokat.

    Több kisebb település önkormányzata is felajánlott néhány forintért megvásárolható telkeket az elmúlt években, de van ahol csak néhány vagy egy sem kelt el közülük. Hiába a vonzó, közművesített telek, a rendezett település, a barátságos szomszédok, ha nincs helyben vagy a közelben munkalehetőség, nem tud elég vonzó lenni a betelepüléshez. A helyiek is csak akkor vállalják az építést, ha az így olcsóbb tud lenni a használtan kínált jó állapotú ingatlanoknál, illetve ha sikerül megkapni az építkezéshez szükséges hitelt.

    Példák és további részletek:Péncentrum

  • Rövidesen akár megduplázódhat az új lakások ára

    Az áfacsökkentés ellenére az új lakások eladási ára inkább emelkedést mutatott, ami több tényező együttes eredője. A kivitelezési költségek növekedése, a szigorodó műszaki feltételek illetve az áfakulcs ismételt megemelkedésének eredményeként 4 év múlva akár több mint dupla annyi is lehet egy új lakás ára, mint egy mostanié. Feltéve, ilyen áron lesz fizetőképes kereslet és indulnak új projektek.

    A munkaerőhiány és az építőanyagárak emelkedési miatt egyre nőnek a kivitelezési költségek, és még így is számos projekt csúszik, és egyre többet.

    epipari munkaerohiany Portfolio

    A lakásokat drágíthatja a szigorodó műszaki feltételeknek való megfelelés. Már a jövőre elkészülő házaknak magasabb követelményszinteknek kell megfelelniük, úgynevezett költségoptimalizált energetikai követelményszintnek. Vagyis a házaknak sokkal több olyan anyagot és megoldást kell felhasználnia, amely az elvártnak megfelelően tartja az energiafogyasztást.

    További probléma, hogy nem lehet tudni, mi lesz az 5%-os áfával, amely jelenlegi állás szerint a 2019. december 31-éig eladott lakásokra vonatkozik. Utána visszatér a 27%. Ez különösen veszélyezteti a csúszó projekteket, hiszen azokat a lakásokat, amelyeket nem sikerül befejezni és értékesíteni eddig az időpontig, már ismét a drágább adó terheli majd.

    A Portfolio.hu kikalkulálta, hogy fogja mindez drágítani az újonnan épülő lakásokat évről-évre.

    Forrás: Portfolio

  • Futurisztikus lakópark épül Szegeden

    Az egykori kábelgyár területére már 2008-ban elkészültek a tervek, de a válság miatt végül nem kezdődött el az építkezés. Idén ősszel azonban kezdetét veheti a merész formákkal dolgozó beruházás. Az űrközpontra hasonlító épületekben összesen közel 600 lakás kaphat helyet, melyek mérete 50 és 400 négyzetméter között lesz. A high-tech beruházás ötvözi a modern eleganciát, kényelmet, környezettudatosságot és költséghatékonyságot – írja az Építészfórum. A lakások mellett a területen irodák, üzletek, étterem, kávézó, szépségszalon és konditerem is helyet kap majd.

    urlakotelep Szeged2

    A tervezés és a kivitelezés során a környezettudatosságra figyelve a zöldterületi mutató legalább 40 százalékos lesz és a lakások fűtéséhez geotermikus energiát használnak majd. A padlófűtés és a szabályozható klímarendszer kedvezőbb emissziós értékeket és 30%-kal alacsonyabb rezsiköltséget jelent. Minden földszinti és emeleti lakáshoz nagy méretű terasz tartozik, melyet kétrétegű, hőszigetelt üvegezéssel ellátott panoráma ablak köt össze a lakásokkal. Számos variációból állítható össze a lakás belső kinézete, de egyedileg választott, hozott anyaggal is elvégezhető a kivitelezés.

    A beruházás az épületek formáján túl azért is fontos, mert ekkora egybefüggő projektre Szegeden legalább tíz éve nem volt példa. Az építkezés várhatóan 2017 októberében kezdődik, a lakásokat pedig 2019 végén vehetik majd birtokba az új lakók. A projektről részletesebben erre a videóra kattintva tájékozódhat.

    A beruházás honlapja szerint a lakások 355 000 és 399 000 forintos négyzetméterár között leszek elérhetők, ami megfelel a Szegeden kapható új lakások átlagának – írja a Portfolio.

    Forrás: Építészfórum, Portfolio

  • A legdrágább albérletek is elkelnek

    Több mint négyezer forintos négyzetméteráron adják ki a fővárosi ingatlanok 10 százalékát, mégis, ezek a lakások is 1-3 hónapon belül bérőre találnak, még ha átlagosan havi 400 ezer forintot is kell fizetni értük – ismertette az Index az Otthontérkép.hu felmérését.

    Az elmúlt években akkora növekedésbe kezdett a kiadó lakások piaca, hogy átlagos, nettó 200 ezer forintos fizetésből szinte már lehetetlen lakást bérelni, mivel a rezsivel együtt így már nemigen marad pénz a bérlő zsebében.

    A luxuslakásokat általában havi 260 ezer-600 ezer forintos bérleti díjért kínálják, de 800 ezer forintos havi ár is előfordul. A kiemelt árú lakások jellemző mérete 80-130 négyzetméter.

    Az Otthontérkép elemzése szerint a luxuskategóriában nagyjából stabilizálódtak a bérleti díjak. A nagy tetőteraszos, illetve penthouse lakások bérleti díjai az átlagot meghaladó mértékben emelkedtek 2016 közepéig, azóta évi 5-10 százalékos drágulást mértek, és ez várható a következő egy-két évre is. A kereslet élénk, így nem valószínű, hogy csökkeni fognak az árak ebben a piaci szegmensben.

    Az új, lakóparki lakások között a kisebb és közepes árú lakások kapósabbak, az elemzők valószínűsítik, hogy ezek száma csökkenni fog a belső kerületekben felújítással és átalakítással létrehozott luxuslakásokétól. Az utóbbi módszer egyre jobb üzlet a befektetőknek.

    A legtöbb csúcskategóriás kiadó lakás az V. és a VI. kerületben található (arányuk az összes kiadó lakásokon belül 45 százalék), ezeknek a díja az 5000 forintos négyzetméterárat is meghaladja. Ezt követi a II. és az I. kerület, ahová szintén szívesen költöznek a gazdag lakók. A IX. kerületben ugyan csak alig pár százalékot tesz ki a luxuslakások aránya, de az áruk alulról súrolja az 5000 forintot négyzetméterenként, aminek a magyarázata a sok új építésű projektben keresendő.

    Forrás: hvg.hu, Index / Otthontérkép

  • Minden, amit az egyszerű bejelentéshez kötött építés szabályozásáról tudni kell
  • Olcsóbb a lakáshitel, mint az albérlet

    A magyarok közel fele, 42 százaléka lakik nem sajáttulajdonú ingatlanban: az ilyen lakásban élők nagyjából 50 százaléka a szülőkkel együtt, harmaduk pedig bérelt ingatlanban lakik.

    A teljes felnőtt lakosságban így 14 százalékra tehető az albérletesek aránya – derült ki a Fundamenta átfogó, lakástulajdonlással kapcsolatos országos reprezentatív kutatásából.

    Az albérlet főként a fővárosban és a megyeszékhelyeken jellemző, a magasabb és alacsonyabb végzettségűek közül pedig többen bérelnek lakást a középfokú végzettségűekhez képest.

    A bérleményben élők közül mindössze 9 százalék azok aránya, akiknek megfelel ez az életforma, és még egy jó ideig albérletben szeretnének lakni. A többiek előbb vagy utóbb mindenképpen saját lakásba költöznének, és közöttük nagyon magas, 50 százalék azok aránya, akik ezt pénzügyi lehetőség hiányában nem tudják megtenni.

    A Fundamenta kutatása alapján a lakáshitellel rendelkezők átlagosan 55 ezer forintot költenek havonta törlesztésre, ami kevesebb, mint a rezsiköltségek nélkül számított 56 ezer forintos átlagos havi bérleti díj.

    Utóbbi azonban sok esetben a hetvenezer forintot is meghaladhatja, így sok albérletből saját otthonba elvágyódó számára jó megoldás a lakáshitel, amelynek törlesztőrészletei jóval alatta maradnak az átlagos magyar albérletre kifizetett költségeknek.
    Az átlagos havi albérleti díjak az ingatlan elhelyezkedéstől függően jelentős különbségeket mutatnak. A központi régió átlaga a legmagasabb (71 ezer forint), ezt a nyugati (50 ezer forint) majd a keleti országrész (43 ezer forint) követi.

    De fontos kiemelni, hogy ezek sokszor nem a lakás teljes bérleti díját jelentik, hiszen sok esetben, főként fiatal egyedülállóknál az adott ingatlant többen közösen bérlik.

    A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a háztartási jövedelem nagyságával együtt nő az albérletre kifizetett összeg is: az alacsony, közepes és magas jövedelmű csoportokban 39 ezer, 58 ezer és 77 ezer forint az átlagos havi lakásbérleti díj.

    Forrás: Hvg.hu

  • Folytatódik az új lakások áremelkedése

    Meddig tarthat még a lakásárak tempós növekedése és mi az, ami fűti a drágulást? – kérdezték Földi Tibort, Magyarország vezető lakásfejlesztője, a Cordia Zrt. vezérigazgatóját. A szakember szerint az elmúlt pár évben a keresleti oldal bizonytalansága volt a meghatározó, hiszen sok család és egyéni vásárló is csak tervezgetett, de inkább elhalasztotta a tranzakciót, ám amikor megjelentek az első, nagyobb léptékű fejlesztések, sokan lecsaptak ezekre. Látva ezt az érdeklődést, egymás után indultak be a beruházások, sőt, olyan cégek is megjelentek a piacon, amelyek semmiféle lakóingatlan-fejlesztési referenciával nem rendelkeznek.

    Földi Tibor szerint érzékelhető ugyan, hogy lassabb lett a drágulás üteme, de a fejlesztők kénytelenek beépíteni az árba a folytonosan emelkedő kivitelezési költségeket. A vezérigazgató tartja magát az év elején ismertetett álláspontjához, miszerint a vevői oldalt a CSOK kedvező változásai, az egyéb befektetési formákkal elérhető rendkívül alacsony hozam, az alacsony lakáshitel-kamatok és a növekvő hitelfelvételi hajlandóság is erősíti. „Ezek a folyamatok azt is előre vetítik, hogy várhatóan az áremelkedés trendje sem fordul meg, legfeljebb lassulhat” – erősítette meg.

    Úgy látja, hogy a kereslet továbbra is megmarad, ám a fejlesztőket inkább a költségoldal nyomasztja, hiszen mind az alapanyagok, mind a kivitelezési költségek (főleg a munkaerő) olyan ütemben drágulnak, amit már nem tud lenyelni egy fejlesztő, így kénytelen áthárítani a vevőre. Éppen ezért nem csak a Cordia, hanem az egész iparág azt szorgalmazza, hogy 2019 után is maradjon meg az eredetileg átmeneti időre bevezetett kedvezményes, ötszázalékos áfa az új lakásoknál. Ha ugyanis visszaáll a magas, 27 százalékos áfakulcs, az is növelheti az eladási árakat. „Az 5 százalékos áfakulcs véglegesítésével ráadásul enyhíthető lenne a kivitelezési árakat felhajtó kapacitáshiány is, hiszen a kivitelezőknek nem kellene rohamtempóban befejezniük a beruházásaikat 2019 végéig” – fogalmazott Földi Tibor.

    Forrás:Otthontérkép

  • Olcsóbb, átláthatóbb, biztonságosabb bérlakáspiacot!

    A Habitat arra kéri a kormányt, hogy alakítsa át a bérlakásrendszer szabályozását.

    Azoktól várnak aláírást, akiket zavar, hogy gyakorlatilag fékezhetetlenül emelkednek az albérletárak, akik szintén úgy ítélik meg, hogy bizonytalan az albérleti helyzet Magyarországon, és zavarosnak találják a bérlakáspiacot.

    A szervezet ezek orvoslására szakmai javaslatokkal áll elő, és szeretnék, hogyha a törvényhozás ezeket a javaslatokat mérlegelné - az aláírásokkal ezt lehet támogatni.

    A Habitat for Humanity petíciója röviden
    Téged is zavar, hogy fékezhetetlenül emelkednek az albérletárak? Te is félted a lakásodat egy bizonytalan albérleti helyzetben? Szeretnél tisztán látni a jelenleg zavaros bérlakás-piacon? Ezek olyan fontos kérdések, amelyekre a jelenlegi rendszer sokszor nem tud választ adni.
    Írd alá a petíciónkat, hogy mielőbb a Parlament elé kerülhessen az a szakmai javaslatcsomagunk, amelyet a bérlakáspiac rendezése, igazságosabbá, biztonságosabbá tétele érdekében dolgoztunk ki!
    Ha megvalósulnak a javaslataink:
    • Akár több százezer ember albérletének ára csökkenhetne több tízezer forinttal;
    • Nem fordulhatna elő, hogy a tulaj jogtalanul megtartja a kauciót;
    • A bérlő szociális problémái miatt nem a lakástulajdonosokat érné kár;
    • Nem utolsó sorban pedig sok tízezer ember jutna piacinál olcsóbb lakáshoz!

    A petíció teljes szövege ITT olvasható.

    A Habitat szerint, ha megvalósulnának a javaslataik, akkor: több százezer ember albérletének ára csökkenhetne több tízezer forinttal, nem fordulhatna elő, hogy a tulaj jogtalanul megtartja a kauciót, a bérlők szociális problémái miatt nem a lakástulajdonosokat érné kár, és sok tízezer ember jutna a piacinál olcsóbb lakáshoz.

    A petíciót eddig több mint 3800-an írták alá.

    Forrás: Habitat for Humanity, Napi.hu

  • Bérlakásokat újított fel Oroszlány

    Az ingatlan felújítására 227 millió forintot fordítottak, a lakásokat piaci alapon lehet bérelni. A Petőfi udvarban található háztömböt az 1950-es évek elején emelték, a lakások leromlott állapota már az épület állékonyságát veszélyeztette - mondta Lazók Zoltán.

    A polgármester hozzátette, a ház szomszédságában lévő, hasonló kialakítású lakótömböt 2012-ben újította fel az önkormányzat, akkor kétszeres volt a túljelentkezés a lakásokra - írja az MTI.

    Lazók Zoltán elmondta, 2010-ben száz eladó, kiadó lakás volt a városban. Az akkori önkormányzat öt év alatt nem tudott hasznosítani egy városközpontban lévő, 120 lakásos ingatlant, ezért az épületet lebontották.

    A gazdasági helyzet változásával néhány év alatt 5200 új munkahely jött létre a város ipari parkjában és Oroszlányban gyakorlatilag elfogytak a bérelhető, illetve megvásárolható lakások.

    Forrás: Napi.hu

  • A 30 százalékos energiahatékonysági cél lehetőség, nem teher

    Az Energiahatékonysági Irányelv felülvizsgálatát megelőző Európai Bizottság által elkészített környezeti hatásvizsgálata megállapította, hogy a tagállamok számára javasolt 1,5 százalékos energia-megtakarítási kötelezettség olyan gazdasági előnyöket biztosíthatna az európai gazdaságoknak, mely erősítené versenyképességüket.

    Az 1,4 százalékos kompromisszumos javaslat – az egy százalékpontos csökkenés és a javaslatba foglalt további kiskapuk miatt - jelenlegi formában való elfogadása azt eredményezné, hogy az évi energia-megtakarítások 0,7 százalékra korlátozódnának. Ez jelentősen lelassítaná az energiahatékonysági beruházásokat. A kompromisszumos javaslat miatt a szektoron belül Európa-szerte várhatóan 100 ezer munkahely szűnne meg a jövőben. 2030-ra a gázimport 1,3 százalékkal emelkedne meg, az üvegházhatású gázok kibocsátása 0,2 százalékkal nőne, összeurópai szinten pedig az egészségügyi kiadások 1,9 milliárd euróval emelkednének.

    A Bizottság eredeti, 1,5 százalékos javaslata ezzel szemben Európa tagállamaiban 18,4 százalékos gázimport csökkenést, 1,6 millió új munkahelyet, az üvegházhatású gázok kibocsátásában 3,1 százalékos visszaesést, az egészségügyi kiadásokban pedig 28,2 milliárd eurós csökkenést hozhat.

    A hazai energiahatékonysági szektor képviselőjeként a Magyar Energiahatékonysági Intézet hiszi és vallja, hogy a hatékony energiafelhasználás jövőnk kulcsa és a nemzetgazdaság érdeke. Az energiahatékonyság az ország energiagazdálkodásának fenntarthatósága tekintetében kulcskérdés és elengedhetetlen hazánk klímavédelmi céljai teljesítéséhez. A pazarlóan felhasznált energia egyben komoly és felesleges költségekkel jár, terheli a vállalatok, háztartások és a középületek fenntartóinak pénztárcáját.

    Az energiahatékonyság ösztönzése nem önmagában a vállalások teljesítése miatt fontos, hanem nemzeti érdek is. Az energiahatékonysági beruházások minden elemükben és hatásukban az infrastrukturális beruházásokkal mutatnak hasonlóságot, sőt a hatalmas megtakarítási potenciál miatt minden más gazdaságfejlesztési programnál hatékonyabbnak bizonyulnak: egyszerre hatnak ösztönzőleg a gazdaságra (versenyképesség javítása, munkahelyteremtés, költségvetési bevétel-növelés, külső energiafüggőség csökkentése), és vannak pozitív hatásai a környezetvédelemre, ellátásbiztonságra, illetve szociális és egészségvédelemi problémákra.

    Az energiahatékonysági beruházások gazdasági hatása már rövid távon jelentkezik, hiszen a közvetlen energia-megtakarításon keresztül csökken a fogyasztók energiaszámlája, és élénkülnek az építőipari beruházások. Hazai szakmai szervezetek által kidolgozott Hazai Hatékonyság Program számításai szerint – melyet a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is alátámasztott – már évi 40 ezer lakás, azaz 100 ezer ember otthonának rezsicsökkentő felújítása
    • országosan negyvenezer munkahelyet teremtene, egyenletesen elosztva,
    • évi mintegy 70 milliárd Ft költségvetési többlet-bevétel keletkezne, emellett pedig
    • a földgázimport 4%-kal csökkenne.
    • Minden, energiahatékonysági korszerűsítésre fordított 1 milliárd forint 90-100 embernek ad munkát - az összes, gyártásban és beépítésben dolgozó, építésgazdasági szereplőt tekintve.

    Az energiahatékonysági beruházások ösztönzése egybeesik több olyan kormányzati céllal is, melyet a magyar emberek életminőségének javítása érdekében tűzött ki, ezek közül kiemelendő a
    • rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése és továbbvitele,
    • a vidék megtartó-képességének emelése, vidéki munkahelyek teremtése révén,
    • a hazai légszennyezettség csökkentése: az OECD statisztikái szerint Magyarországon az egyik legmagasabb - millió lakosra számítva - a légszennyezettség miatti halálozások száma.

    A családok energiaszámláinak csökkentéséhez jelentős mértékben tud hozzájárulni a háztartások energiahatékonyságának javítása, hiszen – több kormányzati stratégiai dokumentum számításai alapján is – az átlag magyar háztartások energia-megtakarítása egy komplex energetikai felújítás révén elérheti az 50 százalékot is.

    Az energiahatékonysági beruházásoknak komoly szerepe lenne a vidék gazdaságának élénkítésében, így megtartó képességének erősítésében is. A legfrissebb lakossági kutatások adatai azt jelzik, hogy amíg az új építések főként a budapesti, Pest megyei és egyes dunántúli megyékre koncentrálódnak, a lakosság által következő öt évben tervezett energetikai felújítások eloszlása a fentieket területileg kiegyenlíti az építőipari beruházások terén.

    Magyarországon közel 14 ezer ember hal meg idő előtt évente a levegő szennyezettsége következtében. A Földművelési Minisztérium adatai alapján a szálló por koncentrációért 70 százalékban a lakossági fűtés, annak korszerűtlen, szennyező és energiapazarló formája a felelős. Az energia hatékonyabb felhasználása, magasabb energiahatékonysági sztenderdek bevezetése, a hagyományos energiahordozók felhasználásának kiváltása nem önmagában a véges erőforrásainkkal való takarékosság miatt fontos, hanem csökkenti a költségvetés egészségügyi kiadásait is. Az Európai Bizottság környezetvédelmi országjelentése szerint Magyarországon a légszennyezésből eredő egészségügyi költségek meghaladják az évi 5 milliárd Eurót.

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai meggyőződése, hogy lehet úgy javítani a nemzetgazdaság egyes ágazatainak energiafelhasználását, hogy közben az Magyarország gazdasági növekedése ne sérüljön. Hazánk számára is fontos és gyümölcsöző a megemelt energiahatékonysági célkitűzés, és annak felvállalása révén Magyarország egy kiemelkedő jelentőségű téma szószólója lenne Európában.

    További információ, kapcsolat: mehi@mehi.hu 

  • A kivitelezői kapacitások és az áfa jövője a legaggasztóbb kérdések

    Karsai Gábor a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese előadásában arról beszélt, hogy átmenetileg élénkülhet a magyar gazdaság 2017-2018-ban, majd 2020-tól lassulás és bizonytalanság jöhet, ha nem javul radikálisan az ország versenyképessége. A makrogazdasági adatok alapján látszik, hogy az unió nélkül bajban lennénk.

    Az elmúlt időszakban az Európai Unión belül Magyarországon drágultak leginkább a lakások, és az építési engedélyek száma is itt emelkedett a legnagyobb mértékben. Hasonló tendencia volt a 2008-as gazdasági válság előtt is: akkor túl sok építési telket terheltek meg rossz hitelekkel és az ingatlanlufi a világgazdaságot is magával rántotta. Most azonban a szereplők nem számítanak hasonló folyamatra.

    Az ingatlanpiac ciklikusan működik, nyolc-kilenc évente jön a váltás, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy valóban fújódhat egy újabb lufi, de jelenleg több biztató jel is van. A mostani árrobbanást a fizetőképes kereslet határozza meg, valamint az, hogy tartósan alacsony a kamatszint. Amíg pedig 1-2 százalékos hozamra számíthatnak a kötvényekből, az ingatlan egy jobb befektetés, ezért lesz rá finanszírozás - véli Török Árpád, a TriGránit vezetője.

    Hasonlóan látja ezt Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Property Zrt. tulajdonosa: szerinte még mindig van feljebb az ingatlanpiacon. Mindezt a makrokörnyezet változására alapozza, de elmondta, a cége óvatosan tervez. Még nem tudni ugyanis, meddig marad a megterülést segítő 5 százalékos áfakulcs, amelyet az eredeti tervek szerint 2019 végén vezetne ki a kormány. Emiatt viszont egyre nehezebb kivitelezőt találni, akik egyébként folyamatosan növelik a munkadíjukat, ami beépült már az árképzésbe is. Ez azt is eredményezheti, hogy vidéken a kivitelezők hiánya miatt kevesebb beruházás lesz. Ugyanígy a szegmensek között is átrendeződés indulhat, például a lakásépítésektől az irodafejlesztések vonják majd el az erőforrásokat.

    Más a mostani helyzet, mint a 2006-2008-as, amikor óriási telekbankokon ültek az ingatlanpiaci cégek, amelyeken ketyegett már egy hitelbomba - véli Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója. A szereplők is máshogy állnak most a piachoz, egyrészről mert most erős a kereslet, másrészről sokan játszanak kivárásra, a 2019-es áfakivezetés kapcsán. Szerinte az árakat az is erősen befolyásolja, ha a már futó beruházásoknál nem tudják tartani a határidőket.

    Noah M. Steinberg, a Wing Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az állam nagyberuházóként történő megjelenése, szintén jelentősen befolyásolja a piacot. Sok kivitelezőt von el, a maradékon pedig rengeteg projekt versenyez.

    Földi Tibor az állami jelenlét okozta nehézségekre példaként a Puskás Ferenc stadion építését említette. A beruházáshoz 600 szerkezetépítőt toboroztak, amelye eleve nehéz feladat volt, mert a válság alatt leépült az építőipar. Az ő cége ezért külföldről próbál kivitelezőket szerezni.

    Fontosnak tartja azt is, hogy minél előbb kiderüljön, mi lesz az 5 százalékos áfakulccsal. Minél gyorsabb döntésre van szükség, mert a piac egyelőre nem tud tervezni, ezért a 2019-es kivezetés előtt befejeznék a beruházásokat. Ha lenne egyértelmű döntés, akkor a piaci szereplők megtervezhetnék a kapacitásaikat. Erre azért is szükség lenne, mert a GKI előrejelzése szerint csak átmeneti felélénkülés van a piacon, 2020-tól lassulás és bizonytalanság jöhet, ha nem javul radikálisan az ország versenyképessége.

    Jó évek várnak az ingatlanpiacra

    Az elmúlt évek eredményeiről Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta: fontos, hogy 2013-ban kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól. A költségvetés egyensúlyba hozatala a kormányzat kifejezett célja volt, ebben segítette a sok egyszeri bevétel. A 2016-os felminősítés egyértelmű siker, de ez még csak az 1996-os adósbesorolás visszaszerzését jelentette. A piac viszont középtávon nem bizakodó Magyarországgal szemben. Az ország versenyképessége romlik, ennek fő oka, a kiszámíthatatlan befektetői környezet és a nagyfokú korrupció.

    Napi konferencia 2017 05 KarsaiGábor

    A jelenlegi növekedés fő elemei az EU-tól érkező támogatás. A 2007 és 2015 közötti időszakban a források nélkül nem nőtt, hanem csökkent volna a GDP (5 százalékos növekedés helyett 2 százalékos recesszió lett volna). A beruházások pedig 3 százalékos emelkedés helyett 30 százalékkal estek volna vissza. Az ágazatok közül a feldolgozóipar növekedik folyamatosa, míg a szállítás és raktározás teljesítménye ingadozik.

    Az ingatlanpiacon lassú növekedés tapasztalható, de a várakozások szerint ez a tendencia folytatódik.

    A lakásépítési engedélyek száma várhatóan esni fog jövőre: az idei 32 ezerről 30 ezerre csökkenhet. Viszont az újonnan használatba vett lakások száma 20 ezer környékére emelkedhet 2018-ban.

    A GKI fővárosi és a magyarországi lakáspiaci indexe 2007-2013 között folyamatosan csökkent, majd azóta a 2006-os szintre javult. A jövőben pedig ezen a szinten stagnálhat - véli Karsai.
    A tavalyi utolsó negyedévben a fővárosi irodák kihasználtsága meghaladta a 85 százalékot, míg az országos átlag 82 százalék környékén alakult. A a GKI szerint a lakás- és raktárpiaci index is javul.
    Ahogy az ingatlanpiac, úgy a magyar gazdaság sem nő az égig - foglalta össze a közgazdász a piaci várakozásokat. Azonban 2017-ről és 2018-ról elmondható, hogy viszonylag jó évek lesznek az ingatlanpiac szempontjából.

    Forrás és további tudósítások a konferenciáról: Napi.hu

  • A lakásépítők versenyeznek a kivitelezőkért

    A 2017 első negyedévéről készített összeállítás szerint 458,4 milliárd forintnyi beruházás indult el az év első három hónapjában, miközben 2016 első negyedévében összegük nem érte el a 230 milliárd forintot sem. A megkezdett építőipari munkák összértéke tehát egy év alatt megduplázódott, az első negyedéves új beruházások értéke közelíti a 2016-os teljes második féléves eredményt. A jelentős növekedésben nagy szerepet játszott a lakásépítési beruházások felfutása, illetve egyes kiemelt infrastrukturális projektek, valamint stadionfejlesztések is.

    EBI megkezdett kivitelezesi munkak alakulasa es megoszlasa milliard forint folyo aron forras 20170517

    Megkezdett kivitelezési munkák megoszlása és alakulása, (milliárd forint, folyó áron)

    A magasépítési projektek esetében 16 százalékkal növekedett az új kivitelezési munkák összértéke 2017 első negyedévére a tavalyi év azonos időszakához képest. Bár több szegmensben is visszaesés volt tapasztalható, az új lakásépítési beruházások volumene 2016 első három hónapjához képest 150 százalékkal emelkedett, így összesen 82 milliárd forint értékben indultak el projektek az idei év első negyedévében.

    A 2017 első három hónapjában elindított beruházások, ahogy a korábbiakban, most is erőteljes területi különbségeket mutatnak. A beruházások jelentős része, 75 százaléka a Közép-Magyarországi régióban kezdődött el. Ebben azonban szerepet játszott, hogy a korábbiakban már említett nagy beruházások pont Magyarország ezen részén indultak el.

    Az új lakásépítési beruházások növekedése jól mutatja, hogy a tavaly év eleji áfacsökkentést követően nagy erőkkel meginduló tervezés után az elképzelések jelentős része kivitelezési fázisba lépett. A számokból az is látszik, hogy az elkezdett projektek nagysága növekedést mutatott, a projektek száma ugyanis csökkent, miközben az összértékük nőtt.

    EBI lakasepitesi aktivitas milliard forint folyo aron 20170517Lakásépítési aktivitás, (milliárd forint, folyó áron)

    Az idei első negyedévben 93 lakásépítési projekt vehette kezdetét, az új építések illetve a nagyértékű felújítások összesen közel 82 milliárd forintból valósulhatnak meg. 2016 eleje óta így összesen közel 560 négy lakásosnál többet tartalmazó lakásépítési vagy felújítási projekt indulhatott el, melyből 411-et az új építések tettek ki.

    EBI projektek megoszlasa 20170517

    A teljes jelentés alább a letölthető dokumentumoknál olvasható.

    Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az ibuild.info a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járult hozzá.

    Forrás: Portfolio.hu

  • Önkormányzatok építhetnek munkásszállókat állami támogatásból

    A programhoz a pénzt a Nemzeti Foglalkoztatási Alap adja, egyrészt vissza nem térítendő támogatást nyújt az új ingatlan építéséhez, vagy a meglévő ingatlan felújításához szükséges építési költségekhez, valamint visszatérítendő támogatást nyújt új eszközök beszerzéséhez.

    A beruházási költségek legalább 40 százalékát az önkormányzatnak saját forrásból kell finanszíroznia. A Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára hozzátette: a kérelmek a helyi önkormányzat, vagy önkormányzati társulás székhelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz nyújthatók be szeptember 30.-ig. A támogatás részletes feltételeiről, valamint a benyújtandó dokumentumokról a www.kormany.hu és a www.munka.hu honlapokon olvasható bővebb tájékoztatás. Az államtitkár közölte: több helyi önkormányzat jelezte, hogy a területén működő vállalkozások igényei alapján a tulajdonában álló ingatlanok átépítésével, illetve új ingatlanok építésével munkásszállást létesítene és ehhez állami támogatást szeretne igénybe venni. Cseresnyés Péter szerint a támogatás érdemben javíthatja a munkaerő-áramlás lehetőségét azokba a térségekbe, ahol már nincs számottevő munkaerő-tartalék.

    Forrás: kormany.hu

    A TLE véleménye szerint a munkavállalói mobilitás támogatása kiemelten fontos állami, önkormányzati és vállalati feladat. A munkásszállások építése ebben csak átmeneti megoldást nyújthat a munkavállalóknak.

    A lakásbérlet logikus és gazdaságilag indokolt megoldás bizonyos élethelyzetekben. Amikor egy fiatal önálló otthonba költözne, családot alapítana, vagy valaki egy távoli munkalehetőség miatt költözne. Bérlakások építésére ott van szükség, ahol az emberek lakni szeretnének, és megélni is tudnak.

    Azoknak a bérből, fizetésből élő fiataloknak, költöző munkavállalóknak, akik – akár átmeneti megoldásként – a bérlést választanák, ám a piaci lakbérek kifizetése anyagi lehetőségeiket meghaladó terhet jelent, olyan korszerű bérlakásokat kellene építeni, amelyek megfizethető bérleti díjat és rezsiköltséget biztosító konstrukcióban jöttek létre.

    A TLE ezért régóta javasolja, hogy induljon pilot bérlakásépítési program, pl. a kiemelt ipari területekre, Ehhez, amennyiben ez lehetséges, biztosítani kell európai uniós források bevonását is. Bérlakásépítési program indulhatna a hajdani Fecskeprogram mintájára, illetve meghatározott foglalkozáscsoportok (pl. közalkalmazottak, orvosok, pedagógusok stb.) számára is.

    Évi pár ezer bérlakás építése nem változtatná meg alapvetően a magyar lakásállomány tulajdon/bérlet viszonyrendszerét, ugyanakkor hiánypótlóak lennének a felépülő minőségi bérlakások.
    Hazánk a jelenlegi 10,9%-os bérlakásállományával az EU-ban az utolsók között van, s a bérlakásépítések száma is drámaian alacsony. A bérlakásépítés mellett szól, hogy ismert minőségben, tervezett üzemeltetési szempontok mellett történik az épületállomány kialakítása, és egy ilyen program hozzájárulhat a városrész-rehabilitációhoz, valamint a lakásállomány minőségi, energiahatékony megújulásához.

    A témáról átfogó képet nyújtott a tavaly év végi bérlakáskonferencia, melynek előadásait és összefoglaló anyagai ITT olvashatóak.

  • Itt vannak Budapest legnagyobb lakásprojektjei

    A Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisában jelenleg 392 projekt szerepel, összesen 13 234 lakással, ami megbízható alapot ad az új lakás piaci folyamatok vizsgálatához. Az új lakások iránti erős keresletet jól mutatja, hogy a lakások nagy részét a fejlesztők már az építkezési fázisban eladják, így a kulcsrakész, beköltözhető új lakásokból mindössze 400 darab van ma Budapesten. A következő negyedévekben elkészülő lakásokból azonban már szélesebb a kínálat. Ha nem akarunk azonnal költözni, hanem akár fél évet is tudunk várni, akkor 1700-ra nő az elérhető lakások száma. Abban az esetben pedig, ha akár 2018 végéig is tudunk várni a költözéssel akkor 5-6000 lakás áll a rendelkezésünkre. Ehhez természetesen a lakás árának egy meghatározott részét már most be kell fizetni, így vásárlás előtt érdemes a pontos fizetési konstrukciókról is tájékozódni.

    ujlakasok varhato atadasok 20170505 1

    Emelkedő árak

    Ahogy a használt, úgy az új lakások árai is jelentős emelkedésen mentek keresztül az elmúlt években. Míg az építkezések átlagos lakásmérete másfél év alatt 61-ről 65 négyzetméteresre nőtt, addig az átlagárak 32-ről 46 millió forintra nőttek. Mindez azt jelenti, hogy az átlagos négyzetméterár 520 ezer forintról mintegy 700 ezer forintra emelkedett. Meg kell azonban jegyezni, hogy a kerületek többségében azért ennél valamivel olcsóbban is új lakáshoz lehet jutni, az átlagot a budai hegyvidéki és az V. kerületi luxuslakások erősen felfelé húzzák. Az azonban biztos, hogy egy jobb elhelyezkedésű kerületben mostanra 600 ezer forint körül alakul az új lakások négyzetméterára.

    Növekvő értékesítési idő

    A növekvő kínálat is szerepet játszhat abban, hogy a lakások átlagos értékesítési ideje növekszik. Míg 2016 tavaszán/nyarán a meghirdetett új lakásokat az 50 négyzetméter alatti kategóriában kevesebb, mint 5 hónap alatt eladták, mostanra ugyanez már 7 hónapig tart. A nagyobb méretű 50-80 négyzetméteres kategóriában tovább tart egy lakást értékesíteni. Ott a tavalyi évben 7, most pedig közel 12 hónap az átlag. A legnagyobb, vagyis a 80 négyzetméteresnél nagyobb lakások tavaly is legalább 8 hónap alatt mentek el, most pedig az átlagos eladási idő ott is közelíti az egy évet. Mivel azonban egy társasház felépítése több mint egy évet vesz igénybe, ezért még ez is azt jelenti, hogy az átadásra szinte az összes lakás gazdára talál.

    Hol vannak az új lakások?

     

    ujlakasok bp terkep 20170505A térképre nézve egyértelműen látszik, hogy a nagyobb projektek legtöbbje a XIII. kerületben épül, de a VII., VIII. és IX. kerületeket is kedvelik a fejlesztők. Érdekesség, hogy a szintén népszerű XI. kerületben a kisebb társasházak dominálnak, az ott lévő néhány nagy azonban annyival meghaladja az 50 lakásos limitet, hogy jelentősen felhúzza a kerület lakásszámát.

    Az új lakásokról jó áttekintést ad a Portfolio Ingatlan adatbázisa is, ami átláthatóan könnyen összehasonlító formában ad információt az egyes projektekben lévő lakások méreteiről, árairól és elhelyezkedéséről.

    ujlakasok Allure Residence 20170505

    Forrás: Portfolio.hu

  • Habitat: a helyben élők lakhatását kell támogatni

    A kormánynak a helyben élők hosszú távú, megfizethető lakhatását kell elősegítenie, egyben megoldást kell kínálnia a rohamos ütemben növekvő albérletárak megállítására a Habitat for Humanity Magyarország álláspontja szerint. Ezzel szemben a költségvetéshez kapcsolódó adótörvény-módosítás az ingatlanbefektetőket támogatja és a turistáknak jelent költségcsökkentést. A szervezet jelenleg is zajló Feketelakás kampánya három pontos javaslatcsomagban kínál a fentiekre hatékony megoldást.

    A Habitat for Humanity Magyarország határozottan ellenzi, hogy a 2018. évi költségvetési törvényhez kapcsolódó egyébszálláshely-kiadást könnyítő javaslatait* bevezessék.
    A törvényjavaslat értelmében a jövőben egyébszálláshely-szolgáltatás nyújtása után egynél több ingatlan esetében is lehet a nagyon kedvező, egyszobás lakás esetén csupán évente 38 400 forintos tételes átalányadózást választani a lakástulajdonosoknak..
    Amint arra a szervezet a jelenleg is zajló Feketelakás kampányában is felhívja a figyelmet, a lakások - egyelőre leginkább Budapesten, de a módosítás hatására várhatóan más nagyvárosokban is elszaporodó - turista-szálláshelyként való hasznosítása nagy mértékben hozzájárul a bérlakásban élők lakhatási költségeinek, illetve a lakásárak növekedéséhez, ezért szabályozza számos európai nagyváros az internetes turistaszálláshely-megosztó szolgáltatásokat.

    “Úgy gondoljuk, a vonatkozó törvénymódosítás következtében pont azokban a városokban fognak korábban bérlakásként hasznosított lakásokat turista-szálláshellyé alakítani, ahol már eddig is hiány volt megfizethető bérlakásból.”- mondta el Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója, majd hozzátette: - “A saját lakást vásárlóknak pedig egyre inkább a lakásokat az airbnb-n drágán, Budapesten átlagosan éjszakánként 18 ezer forintért kiadó ingatlanbefektetők pénztárcájára szabott lakásárakkal kell számolniuk.”

    Hosszabb távú lakáskiadást turistalakosztályok helyett

    Bár az adótörvények módosítása következtében a hosszabb távú lakásbérbeadás adóterhei is csökkennek, egy lakhatási célra kiadott lakás adóterhei még a jelenlegi módosítás után is sokszorosát teszik ki egy turistáknak rövid távra kiadott lakásénak. Ez pedig arra ösztönözi a tulajdonosokat, hogy üres lakásukat a jövőben ne bérlakásként, hanem turista-szálláshelyként hasznosítsák. A bérlakásokat érintő adócsökkentések esetében fontos, hogy az adócsökkentés a jelenleg leginkább elterjedt, egy éves kiadásnál hosszabb, és megfizethető árú bérbeadásra ösztönözze a tulajdonosokat.

    “ Az adótörvények módosítására tett törvényjavaslat helyett a Habitat a hosszú távú, megfizethető árú lakáskiadás adójának csökkentését; non-profit lakástársaságok létrehozását és támogatását; valamint a lakásbérlő és -bérbeadó jogainak és kötelezettségeinek jobb szabályozását javasolja annak érdekében, hogy a jelenleg bérlakásban élő és a saját tulajdonú lakás helyett potenciálisan bérlakást választók lakhatási költségei az utóbbi évek brutális áremelkedése után ne emelkedjenek, hanem csökkenjenek.” - összegezte Szegfalvi Zsolt, ügyvezető igazgató.

    Forrás: Habitat for Humanity Magyarország, Napi.hu

  • A növekvő építési kedvet lassabban követik a megvalósuló lakásberuházások

    2017 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
    - országszerte dinamikusan nőtt az épített lakások száma, ugyanakkor Budapesten a nagyobb léptékű építési beruházások még nem készültek el, ezért itt 51%-kal kevesebb új lakás épült fel;
    - a természetes személyek által épített lakások aránya 49%-ról 58%-ra emelkedett, a vállalkozások által építetteké 50%-ról 41%-ra csökkent;
    - az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 45%-ról 59%-ra nőtt, míg a többszintes, többlakásos épületeké 48%-ról 34%-ra esett;
    - a használatba vett lakások átlagos alapterülete 13 m2-rel, 105 m2-re nőtt;
    - a kiadott lakásépítési engedélyek és a bejelentések száma együttesen 9525, Budapesten több mint háromszorosára nőtt a számuk, országosan 89%-os volt a növekedés;
    - a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 48%-kal több, összesen 2879 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 1161, ami 8%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.

    Az élénkülést alátámasztja az is, hogy 2017. január-februárban kiugróan, több mint 50 százalékkal emelkedett az új lakáshitelek összértéke éves összevetésben. A dinamikusan bővülő hitelkihelyezés hátterében több tényező együttes hatása húzódik meg: egyfelől az alacsony kamatkörnyezet, másfelől a lakosság foglalkoztatási és jövedelmi helyzetének tartós javulása is támogatja a háztartások beruházási döntéseit - írja a kötleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

    A beindult kedvező tendenciák az elkövetkező negyedévek során várhatóan tovább erősödnek, ugyanis a kormány által meghozott intézkedések jelentősen élénkítik a lakáspiac keresleti és kínálati oldalát egyaránt.

    Forrás: Kozponti Statisztikai Hivatal, NGM

  • Pozitívak a lakásépítési trendek, de a kiszámíthatóságra is szükség van

    Pozitív fejlemény az egyszerű bejelentések és a lakásépítési engedélyek számának folytatódó emelkedése. A lakásállomány megújításához évi 40 ezer lakás felépítése lenne szükséges, így a jelenlegi trendet fontos fenntartani, megerősíteni.

    A szakma bízik benne, hogy nem csak átmeneti fellendülésről van szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet fog elérni az elkövetkezendő években, és évtizedes távlatban e körül fog stabilizálódni.

    A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósításának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.

    A 2016 során bevezetett intézkedések – elsősorban az áfakedvezmények és a CSOK – egyértelműen segítették lakásépítések számának alakulását. A megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez és hosszú távú fenntartásához szükségesnek tartunk néhány további intézkedést:

    → A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület összhangban az ágazat szereplőivel többször tett javaslatot arra, hogy az új lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa és a CSOK fenntartása kapjon legalább 10 éves kormányzati szándéknyilatkozatot.

    → Sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. Egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. (Az építőipari munkaerőhiánnyal és szakképzéssel kapcsolatos cikksorozatunkat ld.ITT.) A munkaerőhiány nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.

    → Az épülő lakások minősége kiemelt jelentőségű kérdés. A most felépülő minőségi lakások nemcsak az építtetők, hanem a következő száz évben ezekben a lakásokban élők érdekét is szolgálják. Emiatt is fontos, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki és építészeti minőséget, alacsony rezsit és környezettudatosságot. Az alacsony színvonalú építés is hosszú távon velünk marad, rontja a településképet és az életminőséget, gazdaságosan nem korrigálható. Fontos, hogy az építési minőség (mind műszaki, mind településképi szempontból) legyen téma szakmai, kormányzati szinten, legyen téma a közbeszédben is. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő fórumokat.

    → Nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására.

    2017 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:
    - országszerte dinamikusan nőtt az épített lakások száma, ugyanakkor Budapesten a nagyobb léptékű építési beruházások még nem készültek el, ezért itt 51%-kal kevesebb új lakás épült fel;
    - a természetes személyek által épített lakások aránya 49%-ról 58%-ra emelkedett, a vállalkozások által építetteké 50%-ról 41%-ra csökkent;
    - az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 45%-ról 59%-ra nőtt, míg a többszintes, többlakásos épületeké 48%-ról 34%-ra esett;
    - a használatba vett lakások átlagos alapterülete 13 m2-rel, 105 m2-re nőtt;
    - a kiadott lakásépítési engedélyek és a bejelentések száma együttesen 9.525, Budapesten több mint háromszorosára nőtt a számuk, országosan 89%-os volt a növekedés;
    - a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 48%-kal több, összesen 2.879 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 1161, ami 8%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.
    Kapcsolódó adattáblák

    Kapcsolódó elemzésünket ld. alább a letölthető dokumentumok között.

  • Jobban járnak a lakáskiadók jövőre

    A csomag alapján 2018-tól tovább nő a munkáltató által adómentesen adható mobilitási célú lakhatási támogatás mértéke. A foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százaléka helyett 60 százaléka, a következő 24 hónapban a minimálbér 25 százaléka helyett 40 százaléka, az utána jövő év alatt pedig 15 helyett 20 százalék lehet a támogatás.

    A mostani helyzettel szemben az adómentesség határozott idejű munkaszerződés esetén is nyújtható lesz és munkaerő-kölcsönzés esetén is igénybe vehetik majd az alkalmazottak a törvény hatályba lépése után.

    Ezzel párhuzamosan változnak a hosszú és a rövidtávú lakáskiadás szabályai is, adminisztrációcsökkentéssel és pénzmegtakarítással is jár az új adócsomag. 2018-tól a jelenlegi egy ingatlan helyett már háromig választható a legegyszerűbb és legnagyobb megtakarítást biztosító adózási mód, a tételes átalányadó. A fizetendő adó szobánként mindössze évi 38 400 forint, ilyen kis adóteherrel az NGM arra számít, hogy nem éri majd meg eltitkolni a szálláshely-szolgáltatásból szerzett jövedelmet.

    A hosszú távú ingatlan-bérbeadók is jobban járnak 2018-ban, nem kell többé a bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (EHO) fizetni, csupán a sima szja-t.

    Forrás: Index.hu

  • Több mint 60 új lakópark épül Magyarországon

    Budapest toronymagasan vezet a lakóparképítési hullámban: a fővárosban - ilyen típusú beruházásban - több ezer új otthon épült az elmúlt 3-4 évben és kb. 10-13 ezer kivitelezése zajlik most vagy nyúlik át 2019-re. A kínálati árak láttán úgy tűnik, tovább él az a kép, hogy a lakóparkokban a stabil munkahellyel rendelkező, jól kereső réteg vásárol: 600-700 ezer forintos négyzetméterár alatt ugyanis csak elvétve találni ilyen új építésű lakást Budapesten és környékén, de a vidéki nagyvárosokban is 470-500 ezer forint az alsó küszöb.

    A lakóparkok eredetileg csoportos kertvárosi lakóház együttest jelöltek, ez a meghatározás azonban érezhetően eltolódott itthon. Sokkal inkább 6-8 emeletes társasházakról vagy ilyen épületek együtteséről van szó, amelyek sok esetben parkot zárnak körbe. A tehetősebb középosztálynak helyet adó lakhatási forma egyre jellemzőbb Magyarországon is, többségük azonban leginkább Budapesten és az agglomerációban épül, bár az elmúlt másfél év-két évben Győrben, Debrecenben, Miskolcon, Kecskeméten is indult több ilyen beruházás.

    „Az elmúlt 8-12 hónapban kialakult gyakorlat szerint az ingatlanfejlesztők még a kivitelezés megkezdése előtt eladják a lakások 20-40 százalékát, főleg befektetőknek, akik közül néhányan nem sokkal a befejezés után – tisztes haszonnal – ismét értékesítik az ingatlanjaikat, a többség viszont általában 3-4 évet vár és csak azután válik meg a lakásoktól, addig pedig kiadja.” – fűzte hozzá Mester Nándor, az Otthontérkép.hu vezető elemzője.

    A legnagyobb fejlesztők beruházásait megjelenítő Otthontérkép.hu szerint a lakóparkpiacon javarészt a nagyok versengenek, habár tény, hogy számszerűleg a projektek közel 70 százaléka inkább kisebb volumenű. Részben azért is, mert a kisebb beruházóknak nagyobb piaci és finanszírozási kockázatokat kell felvállalni, s emiatt nem vágnak bele 60-100 lakásnál nagyobb projektbe. A kicsiken kívül azonban jelen van néhány több száz lakásos konstrukció is. A legnagyobb ezek közül a VIII. kerületi Corvin Átrium, melyben 551 otthon készítenek majd el 2018 végéig. Ezt a IX. kerületi Allure Residence Budapest követi 530 lakással. A bronzérmes Budai Boleroban 443 otthon készül el 2018 első negyedévében, míg a negyedik Virágvölgyben közel 400 ingatlan közül válogathatnak az érdeklődők. A további projekteket ld. ITT.

    A keresések alapján az sejthető, hogy a 35 év alatti, nagyvárosi, legfeljebb egy gyermekes, a felső középosztályhoz tartozó párok vannak többségben, de a vevők 25-28 százaléka 50-55 évnél idősebb lehet és a gyerekének vásárol lakást.

    Forrás: Index.hu

  • Bérlakásprogramok vállalati és önkormányzati összefogással

    A lakásbérlet logikus és gazdaságilag indokolt megoldás bizonyos élethelyzetekben. Amikor egy fiatal önálló otthonba költözne, családot alapítana, vagy valaki egy távoli munkalehetőség miatt költözne. Bérlakások építésére ott van szükség, ahol az emberek lakni szeretnének, és megélni is tudnak.

    Hazánk a jelenlegi 10,9%-os bérlakásállományával az EU-ban az utolsók között van, s a bérlakásépítések száma is drámaian alacsony. A bérlakásépítés mellett szól, hogy ismert minőségben, tervezett üzemeltetési szempontok mellett történik az épületállomány kialakítása, és egy ilyen program hozzájárulhat a városrész-rehabilitációhoz, valamint a lakásállomány minőségi, energiahatékony megújulásához.

    Bérlakások Európában v3

    A növekedés gátja a lakáshiány

    Győrben például a nagy vállalatok, mint az Audi vagy a Nemak hosszú távra terveznek: fejlesztenének, bővítenének, ami munkahelyteremtéssel is jár. A régióban azonban nincs elég szabad munkaerő, és komoly probléma a fluktuáció is. Ma már beruházásokat akadályoz meg a Győrben és környékén kialakult munkaerőhiány.

    Azoknak a bérből, fizetésből élő fiataloknak, költöző munkavállalóknak, akik – akár átmeneti megoldásként – a bérlést választanák, ám a piaci lakbérek kifizetése anyagi lehetőségeiket meghaladó terhet jelent, olyan korszerű bérlakásokat kellene építeni, amelyek megfizethető bérleti díjat és rezsiköltséget biztosító konstrukcióban jöttek létre.

    Kecskemét: felújítás és építés

    Kecskemét-Homokbánya területen tavaly 40 felújított bérlakásba költözhettek be a Mercedes dolgozói családjaikkal. A városi ingatlankezelő önerőből és hitelből, egyenként 8 millió forintért újította fel az önkormányzati tulajdonú lakásokat, amelyekre a Mercedes 5 évre kapott bérlőkijelölési jogot. Cserében vállalta a teljes kihasználtság biztosítását. A lakásokat a piaci ár kevesebb, mint harmadáért bérelhetik a dolgozók.

    Mercedes bérlakásprogram mercedes benz hu

    A város vezetői felismerték, hogy „Kecskemét jelene és jövője, gazdasági fejlődése szempontjából rendkívül fontos, hogy megfelelő tudással, szakképzettséggel bíró, elegendő munkaerő álljon a vállalkozások rendelkezésére”. Ezért, mint ahogy a településfejlesztési stratégiában is szerepel, a felújításokon kívül – ezúttal pályázati források felhasználásával – a következő években mindenképpen szeretnének építeni is bérlakásokat a városban élő vagy letelepedni kívánó munkavállalók részére.

    Nyírbátor: önkormányzati bérlakásépítés önerőből

    Nyírbátor nem vár pályázatra, önerőből és hitelből lát neki a bérlakásépítésnek. Első lépésként az idén nyáron induló, egymilliárd forint nagyságrendű projektben száz bérlakást építenek. További lakásokat is építenek majd eladásra, bérbeadásra, valamint átmeneti megoldásként munkásszállásokat is. A bérlakásokat az elmúlt évtizedekben odatelepült magyar és külföldi tulajdonú vállalkozások bérelhetnék dolgozóiknak, vagy lakbértámogatással segítenék őket a kedvezményes bérleti díj megfizetésében.

    A város most készülő lakáskoncepciója két év alatt kétezer új munkahellyel számol, és nem hagyja figyelmen kívül, hogy a lehetséges munkavállalók már ide is csak az ingázási távolságnál messzebbről jöhetnek. Márpedig fontos odacsábítani, lehetőleg letelepíteni a munkavállalókat, sőt az önkormányzatnak komoly feladata a településen élő fiataloknak olyan ajánlatot kínálni, hogy ne költözzenek el a térségből. Akkor is, ha ez csak közvetetten, pl. iparűzési adó többletbevételből térül meg, vagy abból, hogy a lakosság száma nem csökken. Ahol ezt a kérdést nem tudják rövidtávon kezelni, a fejlesztések megtorpannak, mert nem lesz munkaerő, és a források máshová vándorolnak.

    125

    Munkáltató és önkormányzat összefogására vannak már jó példák Magyarországon. Több konstrukcióban gondolkodhatnak mind a finanszírozás, mind a kialakítás vagy a bérlőtámogatás terén. Úgy tűnik, egy jól kidolgozott program és a közös elhatározás elég lehet a megoldáshoz.

    Párdi Zsófia / TLE

    Megjelent a Téglaházak magazin 2017/I számában.

  • Piaci bérlakások is épülnek Budapesten

    A cég a IX. kerületben már most is kínál bérbeadásra lakásokat, ráadásul úgy, hogy saját tulajdonban tartja az ingatlanokat, a közeljövőben azonban több projektjében is hasonló tevékenységet tervez. Hosszabb távon a társasházakban 20-30 lakást bérbeadási célra különít el, így kialakítva egy nagyjából 100 lakásos bérbeadási portfóliót.

    "A következő években akár egy teljes társasház bérbeadási célra történő fejlesztését is elképzelhetőnek tartjuk, aminek különösen az olyan népszerű városrészekben van létjogosultsága, mint a IX., a XI., vagy a XIII. kerület." - mondta el a Portfolio megkeresésére Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezető igazgatója.

    Máshol csak önkormányzati fejlesztésben terveznek bérlakásépítést

    Magyarországon eddig egyedül a XIII. kerületben terveztek piacihoz közeli, de önkormányzati bérházat, ezt azonban az önkormányzat saját fejlesztésben valósította/valósítja meg. A korábban elkészült százlakásos passzív bérház után most 34 lakásos bérház építését tervezik a Jász utca 72. szám alatt, illetve 23 lakásos házat a Kartács utcában. Utóbbiban 40 és 50 négyzetméteres lakások kapnak helyet, amelyekből két lakást kifejezetten mozgáskorlátozottak részére alakítanak ki. A két újabb bérház energetikai és környezetvédelmi szempontból megfelel a passzívház követelményeinek. Az építésre 1 milliárd forint áll rendelkezésre, a befejezése 2017 év végére várható.

    Ugyancsak az önkormányzat tervezi bérlakások építését Nyírbátorban. A városvezetés önerőből és hitelből lát neki a bérlakásépítésnek. Első lépésként az idén nyáron induló, egymilliárd forint nagyságrendű projektben száz bérlakást építenek. További lakásokat is építenek majd eladásra, bérbeadásra, valamint átmeneti megoldásként munkásszállásokat is. A bérlakásokat az elmúlt évtizedekben odatelepült magyar és külföldi tulajdonú vállalkozások bérelhetnék dolgozóiknak, vagy lakbértámogatással segítenék őket a kedvezményes bérleti díj megfizetésében.

    Nyírbátor

    Mostantól piaci alapon is megérheti

    A piaci alapú bérlakások fejlesztésével szemben a beruházóknak még mindig jövedelmezőbb felépíteni majd lakásonként értékesíteni egy projektet, a portfólió diverzifikálása szempontjából azonban érdemes egy ilyen fejlesztést is indítani - tette hozzá a szakértő. A cég tulajdonában maradó épület ugyanis a folyamatos jövedelemtermelés mellett a későbbi fejlesztések hitelezéséhez is jó fedezetet biztosít. Persze a bérbeadás körüli jogi és szabályozási nehézségek még most is fent állnak a piacon, de ha megfelelő bérlőket tud találni a cég, akkor kimondottan előnyös lehet a beruházás.

    metrodom arak 20170407

    A jövőben tehát arra számíthatunk, hogy nyugat-európai - különösen németországi - mintára egyre több helyen tűnnek fel bérbeadási célú lakásfejlesztések, sőt előfordulhat, hogy egyes piaci befektetők, akik eddig kizárólag a kereskedelmi ingatlanok között válogattak, bérháznak kialakított teljes társasházakat vásárolnak majd meg.

    Az egyik legnagyobb kérdés az, hogy kik bérelnének Magyarországon lakást és mennyiért. A Metrodom által építendő lakásokat a tervezett bérleti díjért egész biztosan csak magas jövedelműek és külföldiek fogják tudni kibérelni. Továbbra is probléma marad a bérből-fizetésből élő középréteg, a pályakezdők lakáshelyzetének megoldatlansága.

    Erre leginkább egy részben támogatott, közhasznú, akár pl. az osztrák mintára létrehozható szövetkezeti bérlakásrendszer felépítése lehetne a megoldás.

    Ugyancsak jól működhet egy olyan mobilitási célú bérlakásállomány kialakítása az ipari központokban, amely kedvezményes bérleti díjért lehetne hozzáférhető a településen működő vállalkozások – adott esetben még munkáltatói támogatással is segített – dolgozói számára, mint ahogy azt Nyírbátorban is tervezik megvalósítani.

    Forrás: Portfolio, igylakunk.hu

    További cikkek az igylakunk.hu oldalon bérlakásépítés témában:

    Innovatív megoldások a fenntartható lakhatás megteremtésére

    Bérlakások kellenek a munkaerő megtartásához

    Ki és miből építene bérlakásokat Magyarországon?

    Fontos lehetőség az önkormányzatoknak a munkaerőmegtartásban

    Energiatakarékos bérlakás-negyedeket kellene építeni

    A stabil foglalkoztatáshoz hosszú távú lakásmegoldást kell ajánlani

    A lakásbiztonság a legfontosabb kritérium

    A bérlakás a minőségi lakásépítések zászlóshajója lehetne

    A hazai rendszer alig támogatja a lakásbérlést

    Halaszthatatlan a kiszámítható bérlakásrendszer megteremtése

    Új megoldásokra van szükség a bérlakásrendszerben

  • Angyalföld folytatja a zöldépítést

    Az elkészült százlakásos passzív bérház és passzív óvoda, valamint a nemrégiben bejelentett további bérházak után most szolgáltatóközpontot építenek. Ez lesz a Klapka Szolgáltatóház, ami a tervek szerint 2018 őszére készül el.

    A beruházás kizárólag saját, XIII. kerületi önkormányzati forrásból valósul meg, hitelfelvétel nélkül, bruttó 4 milliárd 236 millió forintból.

    Az épület egyik szárnya egy zöldtetős domb lesz, a két szárny között meg egy sétányon lehet majd végigmenni. Az alsó két szinten boltok lesznek, a 2-5. emeleten pedig 33 lakás.

    A helyszíne a Klapka utca Kassák utca és Tüzér utca közötti szakasza. A közleményük szerint a "Róbert Károly körút, a Lehel út, a Váci út és a Dózsa György út által határolt terület középpontjában" szeretnének létrehozni egy új "kisközpontot".

    A látványterven elnyerte a Média Építészeti Díját még 2012-ben. Az önkormányzat ki is írta az építészeti ötletpályázatot, a beruházáshoz szükséges pénzt is megszerezte, ám az építkezés mégsem indulhatott el korábban mert a 1,46 százalékos tulajdonrésszel bíró Állami Egészségügyi Ellátó Központ feltételekkel állt elő. Szerencsére az ügy rendeződött, és már le is rakták az Klapka szolgáltatóház alapkövét.

    Forrás: Urbanista/Index

  • Hogyan küzdheti le az építőipar a szakemberhiányt?

    Az építőipari kilátások tavaly december óta folyamatosan javulnak: rengeteg lakásprojekt indult és indul, hamarosan újabb nagy állami megrendelések is elkezdődnek. Az elmúlt egy évtizedben azonban az ágazat mintegy 50 ezer munkavállalót veszített. Mára minden építőipari szakma területén megjelent a munkaerőhiány: a szakmunkásoktól a mérnökökig. Jelenleg kb. 20-30 ezer munkavállaló hiányzik az építőiparból.

    A kivándorlás folytatódik, és a bérrendezés, valamit a munkakörülmények jelentős javulása nélkül nem is fog megállni. A hazai munkaadó képtelen konkurálni egy osztrák, vagy német céggel: a bejelentett, tisztességes munkabérrel (átlagban 240 ezer Ft/hó), a normális munkahelyi körülményekkel, a plusz 13.,14. havi munkabérrel és más kedvezményekkel.

    Magyarországon kedvezőtlen a kivitelezői szektor szerkezete: a 89 ezer vállalkozó 95,67%-a mikrovállalkozás, ők többnyire a rendszerváltás utáni kényszervállalkozók – mondja Tóth Istvánné az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnökségi tagja. Az ínséges években a túl sok vállalkozó gyakran egymás alá ígért az amúgy is alulértékelt piacon, az óradíjak rendkívül alacsonyan megrekedtek. Ma az átlagos rezsióradíj 2800 Ft, ami versenyképtelen a nyugati bérekkel szemben. Sőt a hazai más ágazatokkal szemben is, pl. egy autószerelő óradíja alsó hangon is ennek duplája.

    Az elvándorlást tetézi az elöregedés az ágazatban, sok a nyugdíj közeli vállalkozó, akik után nem jönnek újak. A tapasztalatok szerint az építőipari szakiskolákban végzettek közül 10-ből 2 fiatal marad a szakmában. Az anyagi és munkahelyi körülmények mellett ennek oka az építőipar alacsony presztízse, a fejlődés, az előrelépés lehetőségének hiánya.

    Minőségi hiány is van

    A megfelelő szaktudással is vannak problémák: sok jó szakember elment külföldre dolgozni, itthon alig van utánpótlás, gyakran már szakmunkára is betanított vagy gyakorlatlan átképzett munkásokat alkalmaznak. Luczayné Nagy Csilla, a DÉSZ-KER Zrt. elnök-igazgatója is megerősítette, hogy nehéz jó szakembereket találni a régióban. Bár cége jól bevált alvállalkozókkal dolgozik, ahol vannak még tapasztalt és megbízható művezetők, a minőségi építés sok esetben veszélybe kerülhet. A határon túliakra sem nagyon számíthatnak, mert onnan is inkább Nyugat-Európába tartanak a szakmunkások. Ebben nem is várható változás, a német és osztrák piac elszívó hatása folyamatos.

    Minden területen kevés a szakmunkás van, de néhányukból különösen komoly a hiány. Tetőfedő például alig 15 végez évente, ami még a nyugdíjba menőket sem pótolja. Bádogost alig képeznek, építményszigetelőt pedig egyáltalán nem, hiszen a szakmajegyzékben pillanatnyilag nem szerepel önállóan – tájékoztat Sándor Mátyás, az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetségének (ÉMSZ) alelnöke. Utóbbi azért is elképesztő, mert az elmúlt időszakban jelentős támogatási források állnak rendelkezésre energiahatékonysági korszerűsítésre, amelynek egyik fő eleme az épületek hőszigetelése. Kékesy Péter, a Baumit alkalmazástechnikai vezetője szerint a szigetelés beépítésénél szigorú tűzvédelmi előírások vannak, amelyeket, megfelelő szakmai képzés hiányában, gyakran nem is ismernek a kivitelezők.

     digital architecture

    Már a tervezésben is gondok vannak

    Eltér István, a Magyar Építészkamara (MÉK) alelnöke szerint ötven éve nem tapasztalt hiány van építészekből is. Nagy tervezőirodák kénytelenek pályázatokat, projektfelkéréseket visszautasítani kapacitáshiány miatt. Ha Olaszországhoz hasonlítjuk a magyar helyzetet, akkor lakosságszám arányában ott háromszor annyi építész dolgozik, mint nálunk, de Németországban, Portugáliában is magasabb ez az arány – teszi hozzá.

    A sok beruházás miatt olyannyira megnőtt az igény a tervezőirodáknál, hogy a frissen végzettek már válogathatnak az irodák között, sőt már a végzős évfolyamon is toboroznak, és a fizetések kb. 2-2,5-szeresre nőttek az elmúlt időszakban – mondja Perényi Tamás DLA, a BME Lakóépülettervezési tanszékének vezetője. Pedig nem képeznek kevesebb szakembert, mint korábban – az ország öt egyetemén évente legalább négyszáz fiatal végez évente –, de jelentős részük azonnal külföldre szerződik.

    Az utánpótlás biztosítását nehezíti, hogy a megbízások halmozása és a sok kötelező adminisztráció miatt az irodák már önállóan dolgozni tudó munkaerőt keresnek, így alig van hely itthon, ahová az egyetemisták gyakorlatra mehetnek. A MÉK alelnöke szerint a hazai képzés jó és mindenhol elismert, így a fiatal építészek könnyen elhelyezkednek a külföldön eltöltött gyakorlat után. Sajnos a legjobban kint is maradnak.

    Legalább ilyen nagy baj, hogy az idősebbek hamar abbahagyják a tervezői munkát, míg másutt még 70-80 évesen is sok tervező dolgozik. A válság idején sok nagy tervező cég tönkrement, a szakma elaprózódott. A kis magyar építészirodák azonban nem tudnak mindenre speciális tudású szakembert felvenni, ezért itt az időseknek is mindent meg kellene tanulniuk: a rekordsebességgel és -sűrűséggel változó jogszabályokat éppúgy, mint azt, hogy átálljanak az elektronikus alapú tervezésre. Az egyébként fontos felelősségbiztosítás és az egyszerű bejelentési eljárás követelményei miatt a tervezők munkája jóval bonyolultabb lett, értelmetlenül megnőtt az adminisztráció (nem ritkák a 20-30 oldalas szerződések).

    Mindezek miatt az építészek több időt töltenek egy-egy megbízással, ami magasabb tervezési költségeket jelent, ám a piac ezt még minden nem nagyon fizeti meg. Magyarországon a tervezési díj az építési költségnek csak mintegy 5 százaléka, amivel az utolsók között vagyunk az EU-ban. A MÉK szerint kötelező alap tervezési díj számításra volna szükség, mint pl. Németországban az ún. piros vonal.

    Megbízás és lehetőség van bőven, de a szakma presztízse még messze nem állt helyre – hívja fel a figyelmet Perényi Tamás.

    Idehozni és megtartani
    Nem csak az építőipar szenved a szakemberhiánytól. A több mint ezer főt foglalkoztató győri Nemak hengerfejöntöde számára is óriási probléma a szakképzett munkaerő hiánya és az óriási fluktuáció. Szilasi Tamás a cég társadalmi felelősségvállalás és duális képzési vezetője elmondta, hogy további fejlesztéseket terveznek, de ezt pillanatnyilag gátolja a munkaerőhiány. A távoli munkaerő – a családot hátra hagyó, egyedül a városba érkező férfiak – nem jelentenek stabil munkaerőt, valamivel több pénzért azonnal továbbállnak. A nagyobb távolságról érkezők megmaradása csak megfelelő lakhatással, családos letelepedési lehetőséggel reális.

    Ehhez égetően nagy szükség volna elérhető árú bérlakásokra, ami jelenleg hiánycikk a nagy ipari központokban. A mostani piaci bérleti díjak – ha vannak egyáltalán bérelhető lakások – olyan magasak, amennyivel több bért nem tud adni a cég a dolgozóknak. Az albérleti támogatás sem segítség ott, ahol nincs kibérelhető lakás, vagy irreálisan magas a bérleti díj.

    A lakhatási megoldás mellett vonzóerő, ha a szakember látja maga előtt a karrierlehetőségeket - véli a Szilasi Tamás. Sőt, ezt már az utánpótláskereséskor meg kell mutatni a fiataloknak, akiket igyekeznek minél fiatalabb korban elkötelezni a vállalat számára kulcsfontosságú pályák felé.

    Ha nem jönnek ide a szakemberek, ki kell képezni maguknak - mondja Szilasi Tamás. Szerinte a robotizáció, az új technológiák megjelenése nem fogja a szakemberhiányt megoldani, hiszen a megjelenő új szakmák és a bővülő termelés növekvő és új típusú munkaerőigénnyel is jár majd. Ezért fordít a vállalat nagy energiát a fiatalok megtalálására, a duális képzésben való részvételre, az ösztönző rendszer fejlesztésére.

    Veszélyben a beruházások

    A munkaerőhiány és a szakemberhiány veszélyezteti az építési minőséget és mennyiségben visszavetheti, jelentősen drágítja a fellendülőben lévő lakásépítéseket is. Tavaly a becslések szerint negyedével nőttek a kivitelezési költségek, és idén további drágulás várható, ami pl. elviszi a csokot, ezáltal ismét csökkenhet a kereslet (a bankok adatai szerint kevesen vesznek hitelből ingatlant). Veszélybe kerültek a 2016-ban engedélyeztetett lakásépítési beruházásokra vonatkozó 1,5-2 éves átfutású kivitelezések. A nagy állami projektek (irodafejlesztések, EU-s beruházások, Paks) elviszik a kivitelezői kapacitásokat, mert a cégek a biztonságosabb nagy fejlesztéseket és a banki finanszírozást keresik. Az 5-10-20 lakásos házakhoz nincs sem generálkivitelező, sem szakmunkás.

    A jelenlegi előrejelzések szerint a teljes építőipari teljesítmény 8, illetve 12 százalékkal bővülhet 2017-ben és 2018-ban. Ezt a növekedést nagymértékben fékezheti a kivitelezési költségek emelkedése és a szakképzett munkaerő hiánya. Ezek a problémák a kivitelezések elhúzódását okozhatják és a fejlesztők nyereségét is veszélyeztetik – írta a elemzésében a Portfolio.

    Összességében 2016-ban a magyar építőipar 20 százalékkal zsugorodott az előző évhez képest. Ezt a visszaesést az állami, főleg európai uniós forrásokból megvalósított építkezések leállása okozta, az iroda- és szállodaépítések azonban nőttek, és ezek további emelkedése várható 2020-ig. Az építőipari fordulatot mégis leginkább a lakóépületek építése okozza. A lakásépítés százéves mélypontról kapaszkodva indult be 2016-ba köszönhetően az olcsó finanszírozásnak, az állami forrásokkal is támogatott erősödő keresletnek és az elmúlt években elmaradt kínálat növekedésének.

    A tervezőket és a kivitelezőket elárasztják a megbízások, a szakemberek leterheltsége miatt azonban akár több hónapot is csúszhat egy-egy beruházás. Ingatlanberuházók már tavaly panaszkodtak a generálkivitelezők utáni hajszáról, az építőanyagárak és a kivitelezői díjak emelkedéséről, amelyek részben felszívták az áfacsökkentéstől várt beruházói hasznot.

    A spirál beindult, az ingatlanárak folyamatosan nőnek. Kérdés, meddig tart ki a kereslet ilyen áremelkedés mellett.

    A kapacitásigény a következő években várhatóan tovább nő, 2-3 évig még biztosan lesz sok megrendelés, de ennél tovább egyelőre senki sem lát. Az elmúlt években tapasztalt ciklikusságot az építőipar nem tudja követni sem mennyiségileg, sem minőségben. Hosszú távú építőipari stratégiát nem látni, a beruházások nagyrészt az EU-s projektektől függnek, a lakásépítések száma pedig a pillanatnyi támogatási forrásoktól.

    Pénz, munkakörülmények, presztízs

    A munkaerő vonzásának a legfőbb eszköze, természetesen, a megfelelő fizetés. A magyarországi bérek az építőipar minden területén elmaradnak a nyugat-európaiaktól, így béremelés nélkül semmi esély a szakemberek itthon tartására, vagy visszacsábítására. Az ÉVOSZ szerint átlagban legalább havi nettó 250-300 ezer Ft kellene szemben a mostani 150-200 ezer Ft-tal, valamint a kötelező minimális rezsióradíj bevezetése. Utóbbi lehet a leghatékonyabb eszköz az irreálisan alacsony kivitelezési díjak, valamint a szürke/fekete foglalkoztatottság visszaszorítására. Ehhez persze szükséges a járulékok további csökkentése is, hiszen a magas járulékfizetési kötelezettségek mellett a munkáltatók alig tudnak emelni a béreken. A Szakszövetség szerint a munkabérek emelkedése rövidtávon ugyan árfelhajtó hatású lehet, hosszabb távon azonban javíthatja a legális foglalkoztatást, a stabil szakmunkásgárda kialakulását és a ma sok kívánnivalót hagyó minőségi munkavégzést.

    építési munkakörülmények feol hu

    A bér azonban nem minden. A munkakörülmények javítása elengedhetetlen az építőipari munka vonzóbbá tételéhez. Felmérések szerint nagyjából ugyanaz jut eszébe mindenkinek az építkezéseken végzett munkáról: nehéz, piszkos, ki van téve az időjárás viszontagságainak. Ezzel ma nehéz vitatkozni, de a munkavégzés körülményeinek, a munkahely biztonságának, a pihenőidő helyének és körülményeinek javításával, korrekt munkaidőkeret előírásával sokat lehetne javítani a dolgozók helyzetén, a szakma megítélésen. Sőt, sokkal szigorúbb alapkövetelményeket kellene kötelezővé tenni és ellenőrizni, és államilag támogatni.

    Ezek nélkül biztosan nem sikerül az építőipart presztízsét emelni, márpedig jelentés részben a bérezésben és a minőségi munkakörülményekben mutatkozik meg a szakma megbecsülése, ami ide vonzhatja az utánpótlást.

    Munkaerő érkezhetne külföldről is, de úgy tűnik, határon túliak számára is vannak vonzóbb lehetőségek, hiába könnyítettek az nem EU-s országokból való belépés adminisztrációján. A kormányzat és a kamara komoly reményeket fűz a közmunkások átképzéséhez, de ennek számos nehézsége mutatkozik, és a szakma meglehetősen szkeptikus.

    A kulcs a meglévő minőségi munkaerő megtartása és a fiatalok bevonzása, valamint az ágazat munkaerő-éhségének enyhítése a technológiai innovációk bevezetésével, magas színvonalú képzéssel támogatva.

    Hatékonyságnövelő innováció és képzés

    Az egyik leghatékonyabb eszköz, amellyel az anyaggyártók hozzájárulhatnak a munkaerőhiány enyhítéséhez a komplex megoldásokat nyújtó rendszerek kidolgozása és bevezetése – mondja Vidóczi Árpád, a WIENERBERGER zRt. műszaki vevőszolgálatának vezetője.

    A nálunk most felmerülő szakmai problémákkal nyugatabbra más néhány évtizede szembesült az ágazat, így a megoldások terén is előnyben vannak. A német építőipar ma feleannyi emberrel dolgozik, mint 15 évvel ezelőtt és növelte a termelését. Nyugat-Európában jó ideje megfigyelhető az előre gyártott elemek térnyerése, amelyek hatékonyabbak a hagyományos technológiáknál. A felhasználó számára garantált minőséget biztosítanak, gyorsabb velük az építés és jóval kisebb az élőmunka-igényük, mint a hagyományos technológiáknak.

    Akár téglából is készülhetnek előre gyártott falazatok, amelyeket a gyárban pontos terv alapján gyártanak, és szakszerű illesztéssel, mindössze néhány nap alatt, 2-3 szakember tökéletes falat állíthat belőlük. Más termékeknél, pl. a tetőrendszereknél is, a komplett csomagok és a felhasználásukhoz biztosított képzés teheti hatékonyabbá az építést.

    Porotherm Prefab wall format808xY WRT

    Ha a tisztességes megrendelői feltételek adottak, az érdemi munkát végző építőipari vállalkozások képesek lesznek a jelenleg hivatalosan foglalkoztatott létszám többszörösét a munkavállalók és az állam által elvárt, korrekt viszonyok között foglalkoztatni – mondja évek óta Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért. Állami Nonprofit Projekt Menedzser társaságok létrehozását javasolják állami beruházások levezényléséhez, melyek közbeiktatott láncszemek nélkül szerződjenek a megfelelő fizikai létszámmal rendelkező vállalkozásokkal a munka elvégzésére. Ebben az esetben állami garanciákat kapnának a vállalkozások a kifizetéseket illetően, megszűnne az alvállalkozói lánc, emelkednének az irreálisan alacsony vállalási árak, és csökkenne a beruházási költség, valamint ellenőrizhetőkké válnának a foglalkoztatási körülmények. A területileg szórt, kisebb nagyobb volumenű megrendelések esetén a helyi építőipari mikro- és kisvállalkozások is helyzetbe kerülhetnek, az állam által felügyelt, korrekt munkafeltételek mellett megerősödhetnek, kinőhetik adósságaikat.

    Rendbe tenni magunkat
    A béremelés és az ezt támogató járulékcsökkentés mellett az építési szakma presztízsének a növelése a legfontosabb – erősíti meg Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

    A Mapei tavalyi kutatása szerint az építőiparban dolgozó szakemberek többsége magasabb bérezést, megfelelő képzést és nagyobb megbecsülést tartana szükségesnek ahhoz, hogy a mostaninál többen válasszák a kőműves-burkoló szakmát. Ugyanakkor fontos és alkotó mesterségnek tartják, és több mint 55 százalékuk szeretné, ha gyermekük is ezt választaná.

    A lakosság körében azonban nem ez volt az első, ami a válaszolók eszébe jutott a kőműves szakmáról, hanem, hogy alulfizetett, alulértékelt, nehéz, piszkos, fizikai munka. Az alacsony presztízs erősen korlátozza a fiatalok bevonzását az ágazatba.

    Az utánpótláshoz életpálya-modell kell, egy karrierút felmutatása, amelynek a végén ott a szakember mint jó példa. Ehhez a jó példát adó szakembereket kell felépíteni, és rendet kell tenni a szakmán belül – mondja Markovich Béla.

    A többi között ezért is hozta létre tavaly a Mapei a Magyar Építőipari Szakember Közösséget, amely költségcsökkentő és bevételnövelő szolgáltatásokat kínál a tagjainak. A már 560 főt számláló közösség további célja olyan szakemberek kiválasztása, akik vonzó például szolgálhatnak az utánpótlás felé, megmutatva „mit jelent ma a modern építőiparban igényes és sikeres szakmunkásnak lenni”. A vállalat szeretne követendő példát mutatni a szakma képviselői számára is, hogy mind több vállalkozás kapcsolódjon be a magas szintű gyakorlati képzésbe és az szakma pozitív oldalát bemutató kommunikációs kampányban.

    A szakemberhiány megoldásának kiemelten fontos pilléréről, a szakképzés kérdéseiről cikkünk folytatásában olvashat.

    Kapcsolódó cikkeink a témában:

    Hol vannak a jövő építői?

    Emelni kell az építőipari szakmák presztízsét

  • Európa élén a magyar lakásépítési kedv

    Európán belül Magyországon a legjobbak között van a kiadott lakásépítési engedélyeket nézve. Az utolsó negyedévben a magyar piacon 218 százalékkal több engedélyt adtak ki a legalább kétlakásos társasházakra, mint egy évvel korábban, ez pedig a második legjobb eredmény Európában. Ennél jobb eredményt Európában csak Litvánia tudott felmutatni, ahol 368 százalékos emelkedés következett be a múlt év utolsó negyedében. Az uniós átlag pedig 18 százalékos volt - idézi az ingatlan.com elemzése az Eurostat adatait.

    A 2016-os összesített adatokat nézve a 218 százalékos magyarországi növekedés a legjobb érték

    Forrás: Portfolio / Eurostat

  • Bevált a giccsadó Óbudán

    A településkép-védelmi települési adóról szóló rendeletet, vagyis a giccsadóként ismertté vált adót az önkormányzat azokra az egyszerű bejelentéssel épülő 300 négyzetméter alatti lakóépületekre veti ki, amelyeket nem a helyi előírásoknak megfelelően terveznek és kiviteleznek. Az évente félmillió forintos adót azon lakóingatlanok esetében veti ki az önkormányzat, amelyeknél az épület a főbb építési előírásoknak megfelel ugyan, de a rendelet által előírt övezeti és településképi előírásokat figyelmen kívül hagyja, vagyis jelentősen elüt a szomszédos épületektől, megbontva ezzel az egységes utcakép látványát.

    Ha valaki építkezni akar a III. kerületben, akkor az építési szándék egyszerű bejelentését követően 15 napon belül az elsőfokú adóhatóságnál be kell jelentkeznie. Ezt követően 60 nap áll rendelkezésre a főépítészi vélemény beszerzéséhez, ami után - ha az kiadásra került - egy bevallást kell benyújtani az adóhatósághoz, ami alapján eldől, hogy keletkezik-e adófizetési kötelezettség. Ezt követően a lakóház felépítése - a használatbavételi engedély kiállítása - után 30 napon belül a tulajdonosnak újabb bevallást kell tennie és főépítészi véleménnyel igazolnia, hogy a tervek szerint létesült lakóház is megfelel az ÓBVSZ (Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló rendelet) előírásainak. Ekkor dől el véglegesen, hogy kell-e települési adót fizetni.

    Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata szerint az adó az épített környezet megóvását segíti elő, aminek különösen az olyan történelmi hagyományokkal bíró településrészeken van jelentősége, mint Békásmegyer-Ófalu. Egy családiházas övezetben épülő többlakásos társasháznál előfordulhat, hogy a beruházó a maximális területkihasználás érdekében nem lakáscélú helyiségeket, például a garázst is lakáscélúvá alakítja utólag. Ezzel növeli a hasznos alapterületet, a parkolási lehetőséget viszont csökkenti, az utcára kerülő gépkocsik pedig zavarhatják a szomszédokat. Az önkormányzat az ilyen esetek megelőzése érdekében indokoltnak tartja az ellenőrzést.

    Az önkormányzat szerint az adó jelentős visszatartó erővel bír az esetleges szabálytalanságokkal szemben. Az építészek és a fejlesztők ennek hatására többször is egyeztetnek előzetesen és a tervezés során mind a Főépítészi és Várostervezési Irodán, mind az Építési Hatósági Osztályon, hogy a terveik és az épület biztosan megfeleljen az előírásoknak.

    Forrás: Portfolio

  • Nem minden megyét ért el a lakásépítési boom

    2016-ban – az előző évi csökkenést követően – ismét nőtt a lakásépítések száma, az ország egészében 31%-kal több új lakás épült, mint egy évvel korábban.

    Minden településtípusban élénkült a lakásépítés, a megyei jogú városokban (49%) és a fővárosban (44%) az átlagnál nagyobb mértékben.

    Fókuszban a megyék 2016 grafikon számokkal

    Az országos átlagnál több lakás épült Győr-Moson-Sopron, Pest, Vas és Csongrád megyében, valamint Budapesten. Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya, Komárom és Bács-Kiskun megyében az álag felénél is kevesebb új lakás készült el 2016-ban.

    épített lakások 2015 2016

    A megyék többségében emelkedett az épített lakások száma, leginkább Fejérben, ahol 2-szer annyi lakás kapott használatbavételi engedélyt, mint az előző évben. Ugyanakkor Nógrád, Baranya, Békés, Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben folytatódott a lakásépítések mérséklődése (17–32%-kal).

    engedélyek 2015 2016

    Országosan tízezer lakosra 10,2 új építésű lakás jutott. A mutató értéke továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, az átlag közel 3,3-szerese. A sort változatlanul Nógrád megye zárta.

    2016-ban az építésügyi szakhatóságok összességében 31.559 egyszerű bejelentésről szereztek tudomást, illetve új lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 2,5-szer több mint 2015-ben. Az ország valamennyi megyéjében bővült a bejelentett lakásépítések és a kiadott építési engedélyek száma, legjelentősebben, 4,6-szeresére Somogy megyében.

    Fókuszban a megyék 2016 térkép számokkal

    A fővárosban 2016-ban folytatódott a lakásépítési tevékenység élénkülése, 2.777 új lakás épült, 44%-kal több mint egy évvel korábban.

    Budapesten továbbra is a vállalkozások megbízásából, értékesítésre szánt, többszintes többlakásos építkezések szerepe a meghatározó. Az építtetői körön belül a vállalkozások aránya emelkedett leginkább, és az egyéb építtetők közül az önkormányzatok szerepvállalása is nőtt, a magánszemélyeké viszont csökkent.

    2016-ban a fővárosban átadott új lakások közül az egy- és a kétszobás lakások hányada magasabb, a három, a négy és több szobával épülteké alacsonyabb volt, mint az előző évben – a többszintes, többlakásos építkezések fellendülése következtében.
    A használatba vett lakások átlagosan 76m² alapterületűek voltak, 8m²-rel kisebbek, mint a bázisidőszakban.

    Az építésügyi szakhatóságok 2016-ban 9.364 egyszerű bejelentésről értesültek, illetve új lakás építésére adtak engedélyt, közel 3-szor többre, mint 2015-ben.

     

  • Indul az újabb bérlakásépítés Angyalföldön

    Az önkormányzat 2002. óta folytatja bérlakás programját, amely során 9 helyszínen 576 lakást épített, egyedülálló módon annyit, mint a többi önkormányzat összesen. A lépcsőzetes lakáshoz jutás elvét alkalmazva ez több mint 900 család lakhatását tette lehetővé ez idáig. Az önkormányzat 2015 - 2019 közötti, „Lendületben a XIII. kerület" című középtávú programjában szerepel a bérlakásállomány növelése legalább 50 db bérlakással.

    A 100%-ban önkormányzati tulajdonú lakóépület pince, földszint, ötemeletes lesz. A lakásszámnak megfelelő gépkocsi tárolót a mélygarázsban és a földszinten helyezik el. A lakások jellemzően egy- és kétszobásak. Minden lakás önálló konyha és étkező helyiséggel rendelkezik, átlagos alapterületük 40-50 m2. Két lakást mozgáskorlátozottak részére alakítanak ki.

    Az épület fűtése a legmodernebb fűtési-hűtési rendszerrel történik. A központi kondenzációs gázkazán az üzemeltetési biztonság érdekében indokolt esetben rásegít a fűtésre. A lakások komfort szellőzéssel ellátottak lesznek, friss levegő befúvásával a lakóterekbe. A homlokzati hőszigetelés vastagsága 20 cm.

    Az épület az önkormányzat korszerű és környezetbarát energetikai megoldások melletti elkötelezettsége jegyében megfelel a passzívház kritériumoknak. Minden lakás közműfogyasztása egyedi méréssel történik. Az épületben épületfelügyeleti (távriasztással) és épületautomatikai rendszer fog működni.

    A Meséskert passzívház tagóvoda a legkorszerűbb energiatudatos óvoda az országban, színvonala Európában is kimagasló. Ez az első ilyen volumenű minősített passzív közösségi épület. A legnagyobb nemzetközi ingatlanszövetség, a FIABCI Nívódíjával világszínvonalúnak ismerte el a közelmúltban épült 100 lakásos passzívház-beruházást. A Közép-Európában is egyedülálló épületet az önkormányzat a legmagasabb szintű környezettudatos technológiával építtette, saját beruházásban.

    Forrás: XIII. kerületi Önkormányzat / Magyar Építéstechnika

  • Bármekkora házat építhetünk magunknak egyszerű bejelentéssel

    Bizottsági kezdeményezésre került bele a törvénybe, hogy a megépültét követő 5 éven belül nem lehet az épület rendeltetését megváltoztatni.

    Bővültek az egyszerű bejelentésnél a jogszerűtlen építkezés esetei, így annak fog számítani az, ha valaki a 300 négyzetmétert meghaladó lakóépület nem saját lakhatása biztosítására építi, bővíti.

    A jogszabály szerint az építésfelügyeleti hatóság által folytatott jókarbantartási eljárás - már a folyamatban lévő eljárásokat is ideértve -, átkerül a járási hivatalok építésügyi hatóságához.

    Kikerült a törvényből az igazgatási díjak mértékét tartalmazó melléklet, ezt a díjat akkor kell fizetni, amikor az egyszerű bejelentéssel megépített lakóépület meglétét igazoló hatósági bizonyítvány.

    A törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, az azt megelőzően indult építésügyi engedélyezési eljárásokra nem vonatkozik.

    Az elfogadott törvénymódosítás ITT olvasható.

    Forrás: MTI

  • Még mindig kevés magyar lakik bérlakásban

    2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában. Ez az arány egy évvel korábban 10,9%, illetve 89,1% volt.

    A 2015-ös adatsor a 28 EU-tagállam és 5 további európai ország lakásadatait dolgozta fel.

    A publikált összefoglaló áttekintést nyújt az Európai Unió (EU) és az EFTA országainak legújabb lakásstatisztikáiról: elsősorban a lakások típusaira, a lakáshasználati jogcímre (tulajdonosi vagy bérleti jogviszony), a lakásminőségre és a lakások megfizethetőségére összpontosítva.

    A lakáshasználati jogcím szerinti rangsorban keveset változtak az arányok a korábbi évekhez képest. Magyarország a 28 EU-s tagállama között az 5., a vizsgált 34 európai ország között a 6. helyen áll a saját tulajdonú lakásban lakók arányának szempontjából. A bérlakásban lakók arányát nézve a 24. (28.) helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában, a 3%-os növekedés ellenére is.

    saját tulajdonban vs bérlakásban lakók 2015

    2015-ben a 28 EU-s tagállam több mint egynegyede (26,9 %) gyakorlatilag tehermentes, míg több mint kétötöde (42,5%) kölcsönnel vagy jelzáloggal terhelt lakásban élt. Vagyis tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% (ebből 19,7% piaci, 10,9% kedvezményes bérleti díjú) bérlakásban lakott.
    Átlagban az EU-s tagállamok lakosságának több mint fele lakott saját tulajdonában, ami a németországi 51,8%-tól a romániai 96,5%-ig szóródott. Vagyis a lakásbérlők aránya egyik tagállamban sem haladta meg a saját lakásukban lakók arányát. Összehasonlításképpen, egy 2014-es adat szerint Svájcban a lakosság 55,5%-a bérlő.

    Svédországban (63,4%) és Hollandiában (60,1%) kiemelkedően magas volt a jelzáloggal vagy kölcsönnel terhelt saját tulajdonú lakásban lakók aránya, s ugyanez volt a helyzet a felmérésben szintén szereplő Izlandon (62,8%9 és Norvégiában (61,9%) is.

    A piaci áron bérlő lakók aránya 11 tagállamban kevesebb volt 10%-nál. Ennél jóval nagyobb ez az arány Németországban (39,9%), Dániában (37,3%), Hollandiában (31,7%), Ausztriában (29,6%), Svédországban (29,1%) és Luxemburgban (21,7%); a legmagasabb pedig Svájcban (49,2%, 2014-ben). A kedvezményes bérleti díjú lakásban lakók aránya minden EU-s tagállamban, valamint a több hat vizsgált országban 20% alatt volt.

    Forrás: Eurostat

  • Ingyenes építőanyaggal segítenek nagycsaládosokat hazai cégek

    Tavaly novemberben írták ki a legutóbbi pályázatot, amelyre saját otthonnal nem rendelkező nagycsaládosok jelentkezhettek. A pályázóktól a többi között önerőről szóló igazolást és tervdokumentációt kértek, valamint motivációs levelet, amelyből kiderül, hogy miért szeretnének saját házba költözni, illetve mekkora szükségük van erre a támogatásra.

    Az elbírálásnál vizsgálták egyebek mellett a jövedelmi helyzetet és azt is, tudják-e vállalni a jelentkezők, hogy az év végére felépítik a házat, tehát most nagyon gyors munka kezdődik mindkét családnál - közölte a NOE elnöke az MTI szerint.

    A támogatási szerződéseket pénteken írták alá. A támogatók felvették a kapcsolatot a nyertes nagycsaládokkal, és végigkísérik a munkát.

    A NOE elnöke hangsúlyozta, hogy az érintett cégek 2011-ben indították ezt a támogatást, amikor válság volt az építőiparban. Kardosné Gyurkó Katalin hozzátette, bízik benne, hogy ha a piac bővülésével a cégeknek lesz lehetőségük, több családnak segíthetnek majd.

    Forrás: Napi.hu

  • Bérléssel akár jobb lakásba költözhet

    Egyre többen valósítják meg a jobb lakáskörülményekről szóló terveiket alternatív módszerekkel. Több tízezer főre becsülhető azoknak a tábora, akik a vásárlás helyett a jelenlegi lakásukat kiadják, és egy jobb helyen lévőt vagy jobb állapotút bérelnek helyette. Ez a bérleti konstrukció – jelenlegi piaci viszonyok mellett – akár 10 éven keresztül is előnyösebb lehet, viszont ennél hosszabb időtávon egy korszerűbb lakás felára a vásárlás esetén jobban megtérül – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből.

    Ez a megoldás olyan fiatal párok körében is népszerű, amelynek valamelyik vagy mindkét tagja már rendelkezik saját ingatlannal, de közös lakás vásárlásába még nem mernek belevágni.

    “A bérlés egyre népszerűbb országszerte, még úgy is, hogy valaki a meglévő lakását adja ki, és bérel helyette másikat” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Bár a magyarok túlnyomó részének, 89-90 százalékának van saját ingatlana, a legfrissebb statisztikai adatok szerint csak alig több mint 84 százaléka lakott saját tulajdonában lévő lakásban – 9 százalékuk pedig bérelt lakásban lakott.

    A nagyvárosokban magasabb a bérlők aránya, a fővárosban, valamint a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban lakók több mint 15 százaléka a lakók bérelt lakásban élt.

    Városok közötti költözésnél nem elsősorban a lakás állapota a legfőbb költözési ok, hanem például munkahelyváltás. Elsősorban a munkaerőhiányos nyugati megyék nagyvárosai lehetnek a célpontok.

    Más településre költözés esetén a meglévő lakás kedvezményes adózással, gyakorlatilag akár adómentesen is kiadható, ez pedig hozzájárulhat a hazai munkavállalók mobilitásához. A különböző településen lévő lakások esetében szembeállíthatók egymással a beérkező és kifizetett bérleti díjak, és csak a különbözet után kell adózni. Ha valaki többet költ albérletre, mint amennyi bevétele származik a lakáskiadásból, akkor a lakáskiadást adómentesen is megúszhatja. Ez akár arra az esetre is érvényes lehet, ha valaki külföldön bérel lakást és annak költségeit megfelelő dokumentumokkal igazolni tudja.

    Forrás: Ingatlan.com / hvg.hu

  • A lakásépítések számának emelkedése így növeli a GDP-t

    Kiemelte: a fordulatot a statisztikák is visszaigazolják, tavaly összesen 10 ezer új lakás épült, ami 31 százalékos bővülés az előző évhez képest. Két és félszeresére emelkedett a kiadott építési engedélyek száma, a pozitív folyamatok az ország egészére kiterjednek - tette hozzá.

    Tavaly az új lakáshitelek összértéke éves összevetésben 29 százalékkal emelkedett, ez szinte megegyezik a lakásépítések bővülésével. Tavaly 13 ezer új lakáscélú kamattámogatott kölcsönt kötöttek, több mint 100 milliárd forint összegben - ismertette.
    Kiemelte, hogy idén a kedvező tendenciák tovább erősödnek, a versenyszféra és a kormány megállapodása alapján megvalósuló béremelések jelentős lökést adnak a lakáspiac keresleti oldalának.

    A lakásépítések felfutása a gazdasági kilátásokra is pozitívan hat: 2016-ban a GDP-növekedéshez 0,2 százalékpontot adott hozzá a lakásépítés, 2017-ben ennél jelentősebb arányban támogatja majd a nemzeti össztermék bővülését. A minisztérium számítása szerint idén 10 ezerrel több lakás megépülése a GDP-ben 0,4-0,5 százalékponttal magasabb növekedést eredményezhet, és 14-16 ezerrel növelné közvetlenül a foglalkoztatást - mutatott rá az államtitkár.

    Forrás: kormany.hu

  • Két és félszeresére emelkedett az építendő lakások száma

    2016-ban az előző évhez képest:
    • az épített lakások száma valamennyi településtípusban nőtt, az átlagosnál nagyobb mértékű volt az emelkedés a megyei jogú városokban (49%) és Budapesten (44%);
    • a természetes személyek által épített lakások aránya 59-ről 49%-ra esett, a vállalkozások által építetteké 39-ről 50%-ra emelkedett;
    • az új lakóépületek között 60-ról 51%-ra csökkent a családi házban épült lakások aránya, míg a többszintes, többlakásos épületekben használatba vetteké 33-ról 42%-ra nőtt;
    • a használatba vett lakások átlagos alapterülete 7 m2-rel, 94 m2-re csökkent;
    • a kiadott lakásépítési engedélyek és bejelentések száma együtt 31 559 volt, ami több mint két és félszerese, ezen belül Budapesten közel háromszorosa az előző évinek;
    • a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 87%-kal több, összesen 12 206 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma (6632 darab) 43%-kal emelkedett.

    Kapcsolódó adattáblák

  • A lakásépítések számának növekedését hosszú távra biztosítani kell

    A 2016 során bevezetett intézkedések – elsősorban az áfakedvezmények és a CSOK – egyértelműen pozitívan befolyásolták lakásépítéseket számának növekedését. A lakásállomány minőségi megújítását szolgáló megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez és hosszú távú fenntartásához szükségesnek tartunk néhány további intézkedést.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület összhangban az ágazat szereplőivel többször tett javaslatot ennek érdekében arra, hogy az új akások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon legalább 10 éves szándéknyilatkozatot. Szerencsésnek tartanánk, ha a kormány a csok-rendelet fenntartását is vállalná legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig.

    A lakásügyben és az építőiparban a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség a legfontosabb: kulcsfontosságú tényező az építőipari anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának, a 4-6 éves átfutású társasházi projektek megvalósításának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából. A kiszámíthatóság erősödne, ha kedvezményes áfa fenntartása hosszabb időszakra (azaz 2020 után is) biztosított lenne.

    Kiemelt jelentőségű kérdés az épülő lakások minősége. A most felépülő minőségi lakások nemcsak az építtetők, hanem a következő száz évben ezekben a lakásokban élők érdekét is szolgálják. Emiatt is fontos, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki és építészeti minőséget, alacsony rezsit és környezettudatosságot. Kulcskérdés, és sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása, amelynek súlyosbodó hiánya már rövidtávon a lakásépítések korlátja lehet.

    A lakásépítések megfelelő számának biztosításához felelős, hosszú távú lakásppolitika szükséges. Nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására.

    2016 lakások táblázat2

    2016 I-IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:

    • az épített lakások száma valamennyi településtípusban nőtt, az átlagosnál nagyobb mértékű volt az emelkedés a megyei jogú városokban (49%) és Budapesten (44%);
    • a természetes személyek által épített lakások aránya 59-ről 49%-ra esett, a vállalkozások által építetteké 39-ről 50%-ra emelkedett;
    • az új lakóépületek között 60-ról 51%-ra csökkent a családi házban épült lakások aránya, míg a többszintes, többlakásos épületekben használatba vetteké 33-ról 42%-ra nőtt;
    • a használatba vett lakások átlagos alapterülete 7 m2-rel, 94 m2-re csökkent;
    • a kiadott lakásépítési engedélyek és bejelentések száma együtt 31 559 volt, ami több mint két és félszerese, ezen belül Budapesten közel háromszorosa az előző évinek;
    • a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 87%-kal több, összesen 12 206 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma (6632 darab) 43%-kal emelkedett.

    Kapcsolódó adattáblák

    Elemzésünket az letölthető dokumentumban olvashatja.

  • Erre van a legnagyobb szükségük az építkezőknek

    A családok nagy része most igyekszik megragadni a maximális, azaz a 10 + 10 millió forintos otthonteremtési támogatást, amelyet életük nagy lehetőségének tartanak, és mindenáron szeretnének élni vele, hogy megfelelő méretű otthonhoz juthassanak – értékelte a helyzetet a Világgazdaságnak Kárpáti József. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozatának elnöke szerint ennek következtében tavaly megduplázódott, idén pedig háromszorosára ugrik a teljesített megrendelések száma 2015-höz képest. A készházépítő cégek újabban megnövekedő kivitelezési idővel vállalnak megbízásokat, mivel kevés az emberük, így egy-egy épületen a korábbi öt-hat helyett már csak három-négyen dolgoznak.

    Sikeres építkezésbe fogni azok a CSOK-osok tudnak, akiknek van egy közműves telkük, és legalább 7-8 millió forint önerővel rendelkeznek – mondta Kárpáti József. Az építtetőknek számolniuk kell azzal is, hogy az áfacsökkentés hatását már elnyelte az építési költségek (az építőanyagok és a munkabér) emelkedése, emiatt átlagosan nagyjából 30 százalékkal drágult az új lakások ára, a hagyományos és a könnyűszerkezetes technológiával készülőké egyformán.

    A készházat rendelők jellemzően 100-120 négyzetméteres otthont építtetnek, amelynek kulcsrakész ára 5 százalékos áfával négyzetméterenként átlagosan 220-250 ezer forint – mondta Kárpáti, hozzátéve, az árak jelentősen szóródnak a beépíteni kívánt anyagoktól, formától és energetikai rendszertől függően. Sokan a gyorsabb és az előregyártott elemek miatti pontosabb kivitelezés, vagyis nem az ár miatt választják a készházakat.

    Forrás:Világgazdaság

  • Az egyszerű bejelentés is megtolta a lakásépítéseket

    Az Építési törvény 2016 elejétől érvényes új rendelkezése szerint a 300 nm alatti, nem értékesítésre szánt lakóépület építése már egyszerű bejelentéssel is megkezdhető. Ráadásul az önerős lakásépítést támogatva, ugyancsak 2016-tól az építési költség áfatartalma, bizonyos feltételekkel 5 millió forintig visszaigényelhető.

    Tavaly csak az első fél évben több mint 6500 egyszerű bejelentés érkezett újépítésű, 300 nm alatti ingatlanok építéséről. Ez az adat már túlszárnyalta a 2015 egész éves építési engedélyek számát. Ráadásul idén január elsejétől újabb rendelkezés lépett érvénybe, már nem csak az új építkezések megkezdésénél lehet az egyszerű bejelentést használni, hanem a meglévő épületek bővítésénél is, ha az összes alapterület nem haladja meg a 300 nm-et.

    „Az újlakás építések drasztikus növekedése nem csak a társasházi lakások iránt tapasztalható keresletnövekedésnek köszönhető. Bár a híradások többsége az áfa-csökkentést és a CSOK-hatást emeli ki, az állami intézkedéscsomag kevésbé látható elemei is ezt támogatják. Mindezeknek köszönhetően ingatlan befektetők mellett a magánszemélyek építkezési kedve is megjött. A várhatóan idén és jövőre átadott ingatlanok látványosan növekvő száma közép- és hosszútávon is az újlakás-piac egészének további erősödését jelzik előre” – értékelt Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

    Forrás: OTP Ingatlanpont

  • Nem akar mindenki öröklakást

    A dokumentum a szigetország lakhatási válságának megoldását célozza, amely egyre súlyosbodik. A lakáshiány miatt a vásárolni szándékozók nem jutnak ingatlanhoz, és sokan kényszerülnek a túlárazott bérleti szektorba.

    Még az előző miniszterelnök ígérte meg, hogy 2020-ra egymillió lakás építenek, de nagyon messze járnak ennek megvalósításától.
    A régóta várt dokumentum vegyes válaszokat ad a problémákra, és kevés részletet arra vonatkozóan, hogyan fogják ezeket a politikákat végrehajtani. Mindenesetre kiolvasható belőle az elköteleződés mind a magánbérleti piacon boldogulni próbáló családok, mind a lakásvásárlók támogatása mellett. Segítséget ígér a tanácsoknak a lakásigényeket kielégítő rendszerek megtervezésében.

    Egyes szakértők azonban hiányolják a Fehér Könyvben lefektetett elhatározások megvalósítását, végrehajtását biztosító intézkedéseket. Nem bíznak abban, hogy ennyi elegendő lesz a mélyponton lévő brit lakáspiac talpraállításához.
    Márpedig, ha így megy tovább, 2025-re már 1,8 millió lakás fog hiányozni Nagy Britanniában.

    Forrás: worldarchitecturenews.com

  • Az építőipar növekedésének gátja lesz a szakemberhiány

    A KSH hétfőn közzétett adatai szerint az építőipari termelés volumene 18,8 százalékkal kisebb volt tavaly az egy évvel korábbinál, amikor 3,0 százalékos növekedést ért el. Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent 2015-höz képest, az épületeké 3,7, az egyéb építményeké 33,0 százalékkal. Az építőipari vállalkozások december végi szerződésállományának volumene 89,0 százalékkal meghaladta az előző évit.

    Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője elmondta: az uniós finanszírozású beruházások 2015-ben befejeződtek, így az építőipar tavalyi éves teljesítménye nagyon gyenge lett, az idei kilátások azonban kedvezőek. Kiemelte, hogy az építőipari vállalkozások tavaly december végi szerződésállományán belül az egyéb építményekre vonatkozó szerződések volumene 174 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A szakértő szerint ez azt jelzi, hogy ismét megindulnak az uniós forrásból végzett infrastrukturális beruházások, útépítések.

    Virovácz Péter úgy látja: kérdés, hogy folytatódik-e a lakóépületek építésének felfutása, amire mindenképpen szükség lenne, mennyiségben és minőségben is komoly lemaradást kell behozni. Az elemző szerint azonban nem egyértelmű, hogy ilyen infrastrukturális felfutás mellett mennyi kapacitás marad épületek építésére, különösen, hogy a szakemberhiány súlyos problémát jelent az építőiparban. Minden második vállalat növekedésének gátjaként említi, hogy nem talál megfelelő munkaerőt - tette hozzá.

    Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője úgy véli, hogy idén főleg a lakásépítéseknél és az irodaberuházásoknál juthatnak nagyobb szerephez az építőipari kivitelezők és az építőanyagipari cégek. A lakásépítés élénkülésének sok jele van, egyebek mellett az, hogy az ingatlanfejlesztők sorra hirdetik meg újabb lakóparkjaikat - hívta fel a figyelmet. Az elemző reagálásában szintén egyre súlyosabb gondként említette a kapacitáshiányt.

    Tavaly 25 százalékkal nőttek a kivitelezési költségek, idén várhatóan további 10-15 százalékkal emelkednek, s ennek csak kisebb részét fogja átvállalni a kivitelező. Emiatt, valamint a kereslet folyamatos növekedése miatt az új építésű lakások további drágulására lehet számítani, bár az áremelkedés a tavalyinál kisebb ütemű, valószínűleg 5-8 százalékos lesz - fejtette ki Mester Nándor.

    Az új lakások piacának bővülése megmozgatja majd a használtlakás-piacot is, ami egyben a lakásfelújítások számának növekedését eredményezi - hangsúlyozta kommentárjában Miavecz István, a PPG Trilak Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember is úgy látja, hogy az építőipar további növekedésének legnagyobb gátja a szakemberhiány lesz, ami felerősíti az építőipari munkaerő képzésének fontosságát.

    Forrás: MTI / Portfolio

  • Újabb könnyítés jöhet az építési engedélyeztetésben

    Tavaly január elsejétől hatályos a 300 négyzetméter alatti új lakóépületek egyszerű bejelentésének bevezetése. Idén január 1-jei hatállyal az egyszerű bejelentés intézményét kiterjesztették a meglévő lakóépület kibővítésére és átalakítására, ha a hasznos alapterület így nem nem haladja meg a 300 négyzetmétert. Kedden új törvénymódosításra tett javaslatot Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

    Eszerint a 300 négyzetméter feletti, nem kereskedelmi céllal épített vagy bővített lakóépületek is megvalósíthatók egyszerű bejelentéssel. Ez azt jelenti, hogy e mérethatár felett azok fognak tudni élni az egyszerű bejelentéssel, akik saját lakhatásuk megoldása érdekében építkeznek.

    A javaslatban foglaltakkal főként a bővítés területén érhető el jelentősebb eredmény - olvasható a beterjesztés általános indoklásában. Jelenleg ugyanis egy 300 négyzetméter feletti lakóházban, ahol jellemzően több lakás van, nem végezhető bővítés egyszerű bejelentéssel akkor sem, ha az adott magánszemély tulajdonában lévő lakás 300 négyzetméter alatt van. Az új rendelkezésekkel ez megváltozik, így megnyílik az út az ilyen lakások egyszerű bejelentéssel történő bővítésére is.

    A lehetőség arra az esetre is nyitva áll, amikor egy lakást több tulajdonos -így jellemzően házastársak vagy egyéb rokonok - építtet, ha feltételeknek mindannyian megfelelnek.

    Fontos kiemelni, hogy az új szabályozás bevezetése után is lehet majd 300 négyzetméter alapterület alatt értékesítési céllal építkezni. Ha ez nem így volna, annak beláthatatlan gazdasági következményei lennének, tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályok szerint ez megengedett.

    Forrás: Napi.hu

  • Kedvezményes felelősségbiztosítást alkotott tagjainak a MÉSZK

    Az idei évtőlminden fővállalkozó építőipari kivitelezőnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie mára kivitelezési szerződés megkötéskor. A januárban hatályba lépő kormányrendelet (353/2016. XI.18.) kiterjed a családi házak építésére és felújításokra is. Miután nem volt versenyképes piaci ajánlat, a Magyar Építőipari Szakemberek Közössége kedvezményes csoportos felelősségbiztosítási programot indított azépítőipari szakemberek számára.

    „A rendelet céljával és szellemiségével egyet értünk, azonban úgy érezzük, hogy ezúttal abiztosítási piac nem készült fel a helyzet kezelésére. Megkérdeztük a szakembereket, majd megvizsgáltuk a piacon elérhető biztosítási díjakat és azt találtuk, hogy irreálisan magasak” – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője, a Magyar Építőipari Szakemberek Közösség alapítója.

    Egy több száz ezer forintos biztosítási összeg nem életszerű egy olyan szakember esetében, aki évente pár tízmillió forintot termel. Pedig ilyen szakemberből nagyon sok van, főleg a burkolók és kőművesek között. Csakhogy biztosítás nélkül nem kezdődhet meg a munka. Így nem várhatták amíg a piac megmozdul, maguk kerestek megoldást.

    Végül a Colonnade Biztosítóval együttműködve készült egy a szakemberek igényeire szabott csoportos biztosítási megoldás, amely nagyságrendekkel kedvezőbb a piacon található más konstrukcióknál.

    Mit ír elő a törvény?

    A kormányrendeletben több kritériumnak is meg kell felelni. Egyrészt tevékenységi felelősségbiztosítással kell rendelkezni, amely a harmadik személynek okozott dologi vagy személyi sérülésekre terjed ki. Ilyen például ha egy leeső szerszám kárt tesz egy parkoló autóban, vagy egy járókelő megsérül.

    Másrészt rendelkezni kell szolgáltatói felelősségbiztosítással, ami az esetleges hibásteljesítés miatti károkra terjed ki. Például ha egy fürdőszoba burkolása nem megfelelő és emiatt elázik az alsó szomszéd, a biztosító megtérítheti abeázás helyreállításának költségeit.

    Ki veheti igénybe a kedvezményes kivitelezői biztosítást?

    A kedvezményes biztosítást minden olyan magyar építőipari szakember, valamint kivitelező vállalkozás igénybe veheti, amely csatlakozott, vagy csatlakozik a Magyar Építőipari Szakemberek Közösségnek. További információk: http://szakemberkozosseg.hu/szolgaltatasok/biztositas/ 

    A Magyar Építőipari Szakember Közösséget a Mapei Kft. alapította 2016-ban, hogy fejlődési lehetőséget és támogatást biztosítson a szakembereknek. Az építőipar kultúrájának fejlesztése mellett elkötelezett cég 2015-ben alapította a Mesterek Mestere díjat.

    Forrás: Mapei Kft./Hírnévügynökség

  • Hosszú távú perspektívát adna a lakásépítéseknek az áfakedvezmény fenntartása

    A lakásépítések jelentős emelkedése az elmúlt év fontos pozitív változása volt, s ez elsősorban az új lakások adás-vételét érintő áfacsökkentésnek köszönhető. A lakásállomány megújításához évi 40 ezer lakás felépítése lenne szükséges, így ezt a trendet fontos fenntartani, megerősíteni.

    Mivel a jelenlegi áfakedvezmény csak az 2019.12.31-ig értékesített lakásokra érvényes, az azon túli építési projektek kimenetele bizonytalan. A beruházók nem tudnak dönteni a 2-3 éves kifutású lakásépítési projektekről, ezért már most úgy nyilatkoznak, hogy leállítják az építési telkek vásárlását pozitív kormányzati intézkedés hiányában.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület összhangban az ágazat szereplőivel többször tett javaslatot arra, hogy a kedvezményes áfa fenntartása kapjon legalább 10 éves szándéknyilatkozatot

    Ne csak tiszavirág életű fellendülés legyen

    A lakásügyben és az építőiparban a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség a legfontosabb: kulcsfontosságú tényező az építőipari anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának, a 4-6 éves átfutású társasházi projektek megvalósításának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából. A kiszámíthatóság erősödne, ha kedvezményes áfa fenntartása hosszabb időszakra (azaz 2020 után is) biztosított lenne.

    A lakásépítések számának növeléséhez elengedhetetlen az is, hogy az önkormányzatok a potenciális helyszíneket előkészítsék a magánépítkezők, illetve a beruházók számára. E nélkül rövid időn belül hiány lehet a beépíthető területekből, ami gátja lesz az új lakások építésének.

    A lakásépítések megfelelő számának biztosításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. A lakáspolitikában nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség.

    Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására.

  • Vége lehet a lakásépítési fellendülésnek

    Új lakást ma nem eladni nehéz, hanem pontosan és jó minőségben megépíteni – jelentette ki Földi Tibor, a Futureal csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója azon a szakmai háttérbeszélgetésen, ahol a piacvezető lakásépítő cég prognózisát ismertette.

    Mint rámutatott, a budapesti projektek jelentős része máris csúszásban van, nem véletlenül, ugyanis egyrészt alig van lakásépítő generálkivitelező cég, másrészt az önálló szakembercsapatokkal dolgoztató építtetők hamar szembesülnek azzal a tipikus problémával, hogy a függetlenül dolgozó alvállalkozók egymásra hárítják a hibákat, és pénzügyi vita esetén egyszerűen levonulnak a terepről, jelentős időbeli csúszást okozva az újabb kivitelezőt kereső beruházónak.

    A szakemberek külföldre vándorlását megállítani hivatott építőipari béremelés, valamint az építőanyagok dragulása és az elszállt telekárak miatt eközben már most 30 százalékkal drágábban épül meg ugyanaz a lakás, mint egy éve, vagyis kedvezményes áfa híján is 620 ezer forint fölé ment az átlagos budapesti új lakások négyzetméterára. Beköltözhető lakás legfeljebb 400 lehet, bár már 12 ezer fölé nőtt a Budapesten futó fejlesztések száma a Cordia felmérése szerint, amely csak a négy lakásosnál nagyobb projekteket vizsgálta. Mindez magyarázatul szolgál az Ingatlan.com tegnap közzétett, 592 ezer forintos átlagos budapesti négyzetméteráraitól való eltérésre az új lakások esetében.

    Az újlakás-építésben kínálkozó új piaci lehetőségekre sokan rámozdultak, de 4800 olyan lakásról lehet tudni, amelynek az építését nem kezdték el tavaly, és csaknem 2500 olyanról, amely az építési engedélyig sem jutott el. Az biztos, hogy 3750 lakás már nem készül el határidőre, a lefújt projektekben pedig 235 lakás megépítése hiúsul meg.

    Az okok között a banki finanszírozás hiánya és a kezdő beruházókat elriasztó bonyolult építési engedélyezési eljárások egyaránt szerepelnek, nem is szólva a szűkös kivitelezői kapacitásokról. A Cordia már több félbemaradt vagy el sem kezdett projektet vásárolt, a legnagyobb volumenű egy kilenc éve félbemaradt beruházás, a 250 lakás megépítéséig jutott Sasad Resort, amelyet négy ütemben további 850 lakással és egy élményparkkal tesznek teljessé 2021-ig.

    A piac sztárja továbbra is a XIII. és a XI. kerület, e városrészekben lesz a 245 beharangozott projekt keretében épülő lakások 44 százaléka. A kereslethez alkalmazkodó kínálat 53 százalékát fővárosi szinten a háromszobás és ennél nagyobb lakások alkotják. Érdekesség, hogy a XI. kerületi új lakások mindegyike erkéllyel vagy terasszal épül.

    Tavaly 7065 új lakásra szerződtek a vevők, egyötödére előszerződéssel. Év végén 5100 eladó ingatlan szerepelt a kínálatban, ami Földi Tibor szerint jelzi, hogy van bővülési lehetőség a piacon, ezt a kínálatot fél év alatt felszívja a piac, idén 8-9 ezer új lakás találhat gazdára. A fejlesztések túlnyomó többsége idén elindul, jövőre már aligha fognak építkezésekbe, hacsak a kormány év végéig nem dönt a lakásáfa 5 százalékos szinten tartásáról – hangsúlyozta Földi Tibor, jelezve, áfadöntés nélkül cégük sem vásárol építési telkeket már a második fél évben.

    Januárban 8,7 százalékkal többen keresték fel az Ingatlan.com portált, eladó használt és új lakásokat böngészve. A portál információi szerint egy év alatt 15 százalékkal nőtt az eladó használt lakást hirdetők száma, összességében Budapesten 28 százalékkal ugrott meg a megvásárolható ingatlanok száma. Ebben az új lakások is szerepelnek, amelyek négyzetméteréért a fővárosban 592 ezer forintot, vidéken 350–398 ezer forintot kértek, a használt lakások átlagára Budapesten félmillióra emelkedett.

    A Balla Ingatlanirodával egybehangzóan az Ingatlan.com elemzése is a használt lakások áremelkedési ütemének lassulását mutatta ki. Előbbi emlékeztetett arra, hogy reálértékben a használt ingatlanok ára 12 százalékkal van a 2008-as szint alatt, s körükben az idén 5 százalékkal árcsökkenés következhet be.

    Forrás: Világgazdaság

  • A lakások még drágulnak, az albérletárak megtorpantak

    A kedvező feltételeknek köszönhetően egyre nagyobb a lakásépítési kedv: Az Otthon Centrum becslése szerint 2016 végéig összesxen mintegy 25 ezer építési engedélyt adtak ki és az épített lakások száma elérte a 10-12 ezret.

    Várakozásaik szerint 2017-ben lakást elsősorban Budapesten, a fővárosi agglomerációban, a vidéki régióközpontok és megyei jogú városokban és környező településeken, valamit a Balaton partján keresnek majd a vásárlók. A vállalkozások által épített új lakásokat elsősorban Budapest néhány kerületében (II. III. VI. VII. VIII. IX. XI. XIII. XIV.) és a megyeszékhelyeken adják át nagyobb számban az év folyamán, míg az egyéni építtetők a főváros környékén és a vidéki városok közeli településeken építkeznek majd leginkább. 2017-re az épülő új lakások száma elérheti a 14-16 ezret.

    Mintegy félezer új lakásprojekt

    A cég felmérése szerint Budapesten 338 projektben, közel 21 ezer lakás jelent meg online hirdető felületeken, ezek az elkövetkező néhány éven belül fognak felépülni. A legtöbb beruházás továbbra is a XIII. és XI. kerületben található. A pesti belvárosban elsősorban tetőtér beépítések és a még megmaradt foghíj telkek beépítése zajlik. A legmagasabb fajlagos árak néhány luxuslakás projektekre jellemzőek.

    Vidéki régióközpontjainkban és a megyei jogú városokban 163 projekt jelent meg online hirdetőfelületeken, amelyek az elkövetkező néhány éven belül fognak felépülni. A legtöbb Debrecenben és Győrben, itt zajlik a vidéki vállalkozói lakásberuházások közel harmada, a hat régióközpontban, valamint Sopronban található a beruházások közel három-negyede. A maradék tizenhat megyei jogú városban összesen 45 társasházi projekt jelent meg. A legtöbb lakás Debrecenben épül (1100 darab), míg Győrben és Sopronban 550-550 új építésű lakást hirdetnek.

    Az árak 200-500 ezer forint között alakulnak négyzetméterenként; a drágább városok közé tartozik Debrecen, Győr, Sopron, míg a legkedvezőbb árfekvésű lakásokat Nagykanizsán és Tatabányán hirdették.
    Tovább drágulnak idén a lakások

    Idén várhatóan csökken a lakásár növekedés dinamikája. A legnépszerűbb kerületekben és városokban elsősorban a társasházi (tégla és panel) lakások tekintetében várható további 5-10 százalékos áremelkedés. Az új építésű lakásoknál pedig elsősorban az alacsonyabb árfekvésű külső kerületekben várható hasonló mértékű drágulás.

    Merre tartanak az albérletárak?

    A budapesti albérletpiacon véget ért a bérleti díjak elmúlt két évben látott jelentős emelkedése – derül ki az Ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. A fővárosban átlagosan 130 ezer forint volt a havi bérleti díj január közepén, ami megegyezik a tavaly januári árszinttel, az albérletpiacon főszezonnak számító tavaly augusztusi átlaghoz képest pedig 7 százalékos csökkenésnek felel meg.

    Az elemzés szerint a munkavállalóknak adható adómentes lakbértámogatás hosszú távon is befolyásolhatja a bérleti piacot: a juttatást kapók lakhatási költsége havi 50 ezer forinttal is csökkenhet, a lakbértámogatás széles körű elterjedése pedig fehérítheti a piacot. Ennek következtében az albérletárak akár emelkedhetnének is, de erre utaló jelek még nincsenek.

    Az árak megtorpanását a kereslet és a kínálat egyensúlyba kerülése okozza az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint: a befektetők által megvett lakások (amelyek az utóbbi időben már a tranzakciót 30 százalékát jelentették) jelentős részben visszakerültek az albérletpiacra. Tavaly januárhoz képest több mint 40 százalékkal nőtt a kiadásra meghirdetett ingatlanok száma, ez játszotta a főszerepet az árak alakulásában.

    A legdrágább budapesti kerületek közül többen is csökkentek az árak az augusztusi csúcshoz, illetve az egy évvel ezelőtti értékhez képest. Az V. kerületben 6 százalékkal olcsóbban lehet most lakást kivenni, mint tavaly januárban, a XIII. kerületben pedig 7 százalékkal.

    Olyan kerület is van, ahol nőttek a bérleti díjak: a VI. kerületben tavaly januárhoz képest 11 százalékkal 155 ezer forintra, a XI. kerületben pedig 12 százalékkal 140 ezer forintra emelkedtek. Az elemzés szerint a legolcsóbb kerületek a XVII., a XIX., és a XXI., ezekben nem éri el a 100 ezer forintot az átlagár.

    Az egyetemi városokban vegyes a kép. Debrecen a tavaly januári árszinten stagnál, míg Pécs és Szeged 10 százalék körül növekedett albérletárban, igaz, ez mindhárom esetben 80 ezer forintos átlagot jelent, tehát felzárkóztak egymáshoz a városok. Miskolc is drágult, 18 százalékkal többe kerül most lakást kivenni, mint tavaly ugyanekkor, igaz, ez még mindig csak 65 ezer forint. Győr változatlanul a vidéki városok élén van 95 ezer forinttal, de itt ez csak 5 százalékos növekedésnek felel meg.

    További információk és részletek:Pénzcentrum,Index

  • Luxus házközösség havi húszezerért

    Nincsen Magyarországon, Budapesten sem elég megfizethető bérlakás, amelyben a pályakezdők túlzott terhek nélkül, méltó módon elkezdhetnék önálló életüket.

    Egy tavalyi pályázatnak köszönhetően, az In Memoriam Dr. Biró Éva Alapítvány jóvoltából most néhány fiatal lehetőséget kapott, hogy kipróbálja az együtt lakás nálunk szokatlan formáját, a házközösséget. Az alapítvány kuratóriuma a hátrányos helyzet és a szociális rászorultság alapján választották ki azokat a jelentkezőket, akikről a személyes elbeszélgetés alapján úgy látták, képesek lesznek közösségben élni. A co-housing, azaz a házközösség lakói ugyanis minden költséget és munkát közösen vállalnak, egymást segítve, és együttműködve élnek.

    A kiválasztott lakók egy kivétellel az egészségügyben dolgoznak, pályakezdők, az önálló egzisztenciájuk megteremtésének kezdetén. Korábban nővérszállón, kollégiumban, albérletben vagy a családjukkal laktak, de önálló lakás vásárlására esélyük anyagi okokból nem is gondolhattak.

    Most egy évre kötött velük szerződést az alapítvány, amely meghosszabbítható, ha működik az együttélés. Esélyt kapnak arra, hogy pályájuk elején ne kelljen eladósodniuk vagy egy drága albérletet fizetniük, így remélhetőleg még a megtakarításra, a jövőépítésre is marad. A lakhatásért ugyanis mindössze havi 20 ezer Ft-ot kell fizetniük.

    Az alapítvány egy a Zugligeti úton található, 7szobás, 4 szintes, 4x-es komfort fokozatú, ősfás 970 nm kerttel rendelkező ingatlant ajánlott fel, szaunával, 9×4 méteres, fűthető kerti medencével. A földszinti tágas nappali (kandallóval), a konyha, az étkező, a nagy terasz és a kert jelentik a közösségi tereket. A személyes tér a saját szoba.

    A saját maguk által kialakított házirend szerint élnek, beosztják a közös terek, így a fürdőszobák használatát is, s természetesen a ház körüli munkákat is megosztják.

    A közös esti programokon kívül szeretnének szellemi műhelyt is kialakítani a házban. Azt mondják, az alacsony rezsi mellett a szakmai környezet volt is fontos vonzerő volt. Az alapítvány előadásokat, szakmai beszélgetéseket is tervez, ahová nemcsak a lakók jöhetnek, hanem a vendégeik, barátaik is.

    A teljes cikk - interjúkkal, fotókkal - az NL Café oldalán olvasható.

  • Újabb passzív bérlakások épülnek a XIII. kerületben

    A kerület 2002 óta folytatja bérlakásépítési programját, amelynek keretében eddig kilenc helyszínen összesen 576 lakást épített fel, köztük egy száz lakásos passzívházat. A Kartács utca 14. szám alatt megvalósuló épületben 40 és 50 négyzetméteres lakások kapnak helyet, amelyekből két lakást kifejezetten mozgáskorlátozottak részére alakítanak ki. A társasház energetikai és környezetvédelmi szempontból megfelel a passzívház követelményeinek. A lakóház építésére 1 milliárd forint áll rendelkezésre, a befejezése 2017 év végére várható.

    A kerület a Kartács utca 20. szám alatt is épített volna egy 48 lakásos társasházat, de az azon található épület lebontását örökségvédelmi okokból nem engedélyezték. A Jász utca 72-ben viszont további 34 lakás épülhet, valamint az önkormányzat vizsgálja a Kartács utca 20. alatti ingatlanra tervezett beruházás más helyszínen történő megvalósításának lehetőségét. Az önkormányzat a tervek szerint 2019-ig további 50 bérlakással kívánja javítani a lakáshoz jutás feltételeit.

    Forrás: Portfolio.hu

  • Egyelőre nincsenek új mintaházak

    2015 szeptemberében jelent meg a Magyar Közlönyben az akormányhatározat, amely kimondta, hogy „az épített környezet minőségének növelése érdekében” tájegységi karaktereket is hordozó nemzeti mintaterv-katalógust dolgoztatnak ki. Az építészeti tervekhez műszaki dokumentáció is tartozna, amely tartalmazza a tételes anyag- és munkaidő-ráfordítás kimutatását is. A Nemzeti Mintaterv-katalógusra 100 millió forintos keretet határoztak meg, határidőnek pedig tavaly december 31-ét jelölték ki.
    A kormány célja a mintaterv-katalógussal elsősorban az építési engedélyezési eljárás gyorsítása, egyszerűbbé és olcsóbbá tétele lenne.

    Korábban Hajnóczi Péter, az építészkamara (MÉK) elnöke úgy nyilatkozott a Népszabadságnak, hogy a kormány a kamarával dolgoztatná ki a típusterveket, és Hajnóczi erre pályázatot íratna ki. Ő nem tart attól, hogy a mintatervek unalmasak és szürkék lesznek, például épp azért, mert a tájegységre jellemző építészeti karaktereket is alkalmazni kell majd. Azt sem tekinti jogos félelemnek, hogy az építészek munka nélkül maradnak, hiszen a típusterveket adaptálni kell a telek adottságaihoz, és az építkezést a kulcsátadásig figyelemmel kell kísérni. Hajnóczi bízik benne, hogy a kormányhatározat célkitűzésével összhangban a mintaház-kollekció javítja az építészet általános minőségét.

    A MÉK tagjaihoz intézett levele szerint „a mintaterv-csomagok az egyes tervfázisok tartalmára vonatkozó - a szakmagyakorlásra vonatkozó jogszabályokon túl - kamarai állásfoglalást és ajánlást jelentenek, egyben illusztrációként és magyarázó dokumentációként az építész tervezői és generáltervezői munkafolyamatot is bemutatják. A mintatervek a Magyar Mérnöki Kamara tagjainak munkarészeire nem tesznek kötelező érvényű megállapításokat, csak ajánlásokat.”

    A hvg.hu mostutánajárt, hogy mi a helyzet a katalógussal, hiszen jó ideje semmit sem hallani róla. A lap szerint 16 hónapja senki sem adta le a megrendelést az alaprajzokra. Állítólag tavaly márciusban az egyik megyei kormányhivatal referense egy lakossági fórumon feltett kérdésre még azt mondta, hogy az év végére meglesz a katalógus. A határozat hatálya decemberben le is járt, így az már nem kötelez senkit semmire. Arról nincs információ, hogy a semmittevésnek lett-e bármi következménye – például a programfelelős Miniszterelnökségnél - olvasható a portálon.

    A mintatervek magyarországi megjelenésének több mint 100 éves története van; az egymást követő mintaterv-ciklusok megvalósult házai jelentős mértékben határozzák meg ma is a települések építészeti összképét. A korábbi cikkünkben bemutatott összeállításban az 1900-as évek fordulója utáni időszak néhány állomását mutatja be Perényi Tamás DLA, tanszékvezető egyetemi docens, a BME Lakóépülettervezési Tanszékének vezetője.

    Forrás: hvg.hu, Index
    További cikkünk a témában: Típusházak, tájegységi karakterrel

  • Csaknem kétszeresére nőtt az új lakások kínálata

    A társasházak nagy többsége Budapesten készül

     A statisztikai hivatal szerint 14 százalékkal több új lakás épült meg tavaly az első három negyedévben, mint 2015 azonos időszakában. Mivel a tervezéstől az átadásig a lakásépítések egy-két év alatt futnak át, az új építéseket ösztönző kormányzati intézkedések hatása inkább az engedélyek megugrásában látható: kilenc hónap alatt csaknem két és félszeresére nőtt a kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések száma az előző év ugyanezen időszakához képest.

    Az Ingatlan.com a lap kérésére összeállított adatsora szerint legalább négyszáz lakásprojekt zajlik a megyei jogú városokban. A már hirdetett társasházak nagy többsége természetesen Budapesten készül, amelyek között a kétlakásos ikerháztól a több ütemben átadni tervezett több száz, akár ezerlakásos projektekig minden megtalálható.

    Jól illusztrálja a felfutást, hogy a hirdetési oldal tavaly áprilisi gyűjtése szerint országosan, valamennyi települést nézve volt annyi, mintegy 240 legalább kétlakásos új ingatlan a piacon, mint amennyi most csak a fővárosban megtalálható. A hirdetések száma egy év alatt a megduplázódott: míg tavaly januárban alig több mint hatezer új lakás volt elérhető, számuk mostanra 12 ezer fölé nőtt.

    A lista szerint a vidéki városok közül Szeged emelkedik ki, ahol mintegy 60 új építésű házban lehet lakást vásárolni, majd Pécs következik több mint húsz új társasházzal. Sopronban 18, Győrött 17 új lakásprojekt kínálata érhető el, és Debrecenben is több mint tízé. A többi megyei jogú városban ennél lényegesen kisebb a fejlesztés üteme, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne épülne sok új lakás például Székesfehérvárott vagy Kecskeméten, csak még olyannyira tervezési, engedélyeztetési fázisban vannak, hogy nem kezdték hirdetni őket.

    A teljes magyarországi újlakás-piacon elenyésző számban található azonnal költözhető új építésű ingatlan, a vásárlók egyelőre látványtervek és alaprajzok közül, szó szerint a tervezőasztalról válogatnak. A tavaly elkészült, illetve az év elején átadandó lakásokat többnyire még a kormányzat ösztönző intézkedései előtt kezdtek építeni, de nagy részük már vevőre talált. Számos fejlesztő főként a harmadik és negyedik negyedévre ígéri társasháza átadását, de egyelőre kérdés, hogy a kisebb fejlesztők és kivitelezők mennyire tudják tartani a szoros határidőket. A hirdetett, már most elérhető lakások jelentős részét viszont csak 2018-ban vagy 2019-ben vehetik majd birtokba tulajdonosaik.

    Vidéken Sopron a legdrágább

    Az elérhető új lakások átlagára Budapesten – még a megyei jogú városokhoz képest is – kiugró, csaknem 590 ezer forint négyzetméterenként. A második legdrágább Sopronban is ennek csak kétharmadát teszi ki az átlagár, mintegy 400 ezer forintot. Debrecenben és Kecskeméten közelíti még a négyzetméterár a 400 ezret, de a többi városban legfeljebb 350 ezer forint körül van. Ebbe a körbe tartozik az amúgy nagyon pezsgő újlakás-piaccal rendelkező Győr is, ahol 340 ezer forintos négyzetméteráron kínálják az új építésű ingatlanokat.

    Forrás: Magyar Idők

  • Lakásépítés: Magyarország az európai élbolyban

    Magyarország továbbra is az európai élbolyba tartozik a tervezett lakásépítésekről szóló Eurostat-adatok szerint. A legalább kétlakásos társasházakra kiadott engedélyek száma 232 százalékkal emelkedett éves összevetésben. Ez a második legmagasabb érték az európai rangsorban. Magyarországot csak Írország, ahol 300 százalékos növekedést mért az Eurostat, előzi meg, a rangsorban a harmadik Málta 174 százalékos növekedéssel - áll az ingatlan.com friss elemzésében.

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a nemzetközi adatokat értékelve azt mondta, Magyarország tartja a tempót a társasház-építési engedélyek alapján, a múlt év második negyedévben a legjobb eredmény volt a magyar az európai rangsorban, akkor még Portugália volt a második helyen. A harmadik negyedévben elért 232,5 százalékos magyarországi növekedés sokszorosa az uniós átlagnak, amely szerint alig több mint 14 százalékkal nőtt a legalább kétlakásos társasházakra kiadott engedélyek száma a 28 tagországban. Jelentős, 145 százalékos volt a növekedés még Lettországban, amelyet Horvátország követ 77 százalékos emelkedéssel.

    A kiugróan jó magyar adatok részben a lakásépítéseket elősegítő intézkedéseknek köszönhetőek, részben pedig annak, hogy alacsonyak voltak a bázisadatok, azaz 2015-ben még közel sem volt olyan mértékű a lakásépítési kedv, mint a tavalyi évben. Az ingatlan.com adatai szerint az új lakások iránti kereslet 31 százalékkal volt magasabb, mint 2015-ben. Ezzel párhuzamosan 76 százalékkal több újépítésű lakást hirdettek meg eladásra 2016-ban mint 2015-ben. Az idei év első hetében is több mint 10 ezer új lakás szerepelt a kínálatban, ám ezek között vannak olyanok, amelyek még csak tervezőasztalon szerepelnek, vagyis az építésük még el sem indult - mondta Balogh László.

    Óriási különbségek országon belül

    A ténylegesen megépült lakásokat nézve jelentősek az országon belüli különbségek. A hivatalos - múlt év első kilenc hónapjára vonatkozó - KSH-adatok szerint Magyarországon átlagosan tízezer lakosra 5,4 új építésű lakás jutott. Ebből a szempontból Győr-Moson-Sopron megye ért el kiemelkedő eredményt, ahol 25 lakás jutott tízezer lakosra, a második helyen Vas megye állt 10 lakással, a harmadik pedig Budapest 8 lakással. Ezzel szemben Békés, Nógrád, Heves és Borsod megyében 0,4-1 megépült lakás jutott 10 ezer lakosra.

    Az ingatlan.com elemzéséből kiderül az is, hogy az élénk lakáspiaccal rendelkező Győr-Moson-Sopron megye központjában, Győrben január elején egy 60 négyzetméteres új építésű lakás átlagára 21,5 millió forint volt, Sopronban viszont több mint 24 millió forint. Vas megye székhelyén, Szombathelyen pedig 20,6 millió forintot tett ki. A megyeszékhelyek közül magasabb az új lakások ára Székesfehérváron, Kecskeméten és Debrecenben, ezekben a városokban ugyanis 22,9-23,3 millió forint volt egy új építésű 60 négyzetméteres lakás átlagára január első hetében.

    Szegeden és Egerben kevesebb 20 millió forint volt a 60 négyzetméteres lakások átlagára, míg Nyíregyházán is csak 18 millió forintba került egy hasonló lakás. A legdrágább továbbra is Budapest: a fővárosban egy 60 négyzetméteres új lakásért átlagosan 33,8 millió forintot kell fizetni.

    2018 végéig 15-20 ezer új lakás átadása várható, de a fejlesztések első hulláma várhatóan már 2017 utolsó negyedévére elkészül.

    Forrás: Napi.hu

  • Egyszerű bejelentés a lakóépületek átalakításakor, bővítésekor

    A bejelentési kötelezettség az építési engedélyeztetési eljárást váltotta fel a korábbiakban a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépületek építése vonatkozásában. Az Építési törvény 2017. január 1-jei módosítása a meglévő épületeket érintő tevékenységekre is kiterjesztette a bejelentési kötelezettséget.

    A hatályos Építési törvény szerint az építtető a kivitelezés tervezett megkezdése előtt 15 nappal elektronikus úton köteles bejelentést tenni az alábbi építési tevékenységek végzése esetén:

    - műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése;

    - a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű, műemléknek nem minősülő lakóépület kormányrendeletben meghatározottá átalakítása;

    - a fenti építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés.

    A fentiek bejelentéséhez az egyszerű bejelentésről szóló kormányrendeletben2 meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt kell mellékelni, valamint az építési tevékenység kapcsán az építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni.

    Az új lakóépület felépítéséhez hasonlóan, az átalakítást és a bővítést is a bejelentéstől számított 10 éven belül kell megvalósítani és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni az építésfelügyeleti hatóságtól3.

    A hatósági bizonyítványért az alábbiak szerint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni:

    A bejelentéstől számított évek száma Fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
    0-3 díjmentes
    3-4 200 000 forint
    4-5 400 000 forint
    5-6 600 000 forint
    6-7 800 000 forint
    7-8 1 000 000 forint
    8-9 1 200 000 forint
    9-10 1 400 000 forint

    Bővítés esetén, ha a bejelentéstől számított 10 éven belül a meglévő lakóépület bővítését nem valósítják meg, akkor az építési tevékenységgel érintett építményrészt a visszamaradó lakóépület állékonyságára és rendeltetésszerű használatára tekintettel le kell bontani, és a terep felszínének eredeti állapotát vissza kell állítani.

    1 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
    2 A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet
    3 2016. december 31-ig a hatósági bizonyítvány kiállítását az építésügyi hatóságnál lehetett kérelmezni.

    Jelen tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.

  • Lesz-e elég új lakás 2017-ben?

    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy 2015-ben nagyon látványos volt az élénkülés, főként a használt lakások árában, a kínálatban és a keresletben is, ami áthúzódott 2016-ra is, de egyúttal kiegyensúlyozottabbá is vált a piac.

    A szakember szerint a használt lakások piacán még lehet növekedés a jövőben: 2016-ban ugyanis nagyjából 150 ezer adásvétellel lehet számolni, ami elmarad a válság előtti 170 ezer feletti csúcsértékektől. A forgalom mellett az árak esetében is van tere a növekedésnek, főként nagyobb városokban és Budapesten. A városközpontok a befektetési célú vásárlások, a külső kerületek pedig az alacsonyabb árak miatt vonzók. Ráadásul a lakáshitelezésben is vannak még tartalékok, ami szintén a keresletet élénkítheti 2017-ben. - mondta Balogh László. A használt lakások piacán bekövetkezett áremelkedést és az ingatlan.com következtetéseit támasztják alá a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai is: az idei év első kilenc hónapjában átlagosan több mint 10 százalékkal emelkedtek az árak tavalyhoz képest, a harmadik negyedévben például 12 százalékkal kerültek többe a lakások, mint egy évvel korábban.

    Boom előtt az új lakások piaca

    A használt lakások piacához képest 2016-ban még jóval visszafogottabb volt az új lakások piaca. Kereslet lenne irántuk, főként azért, mert a válság idején és az azt követő években alig épültek lakások. Fontos azonban, hogy az új lakások megjelenése nem megy egyik napról a másikra - mondta Balogh László.

    Bizakodásra ad okot, hogy az új lakásokra kiadott engedélyek száma az idei év első kilenc hónapjában meghaladta a 21 ezret, ami két és félszerese az egy évvel korábbi adatnak. A lakásépítések felpörgésének motorja a főváros, ahol a növekedés még az országosnál is nagyobb volt, a kiadott engedélyek száma megháromszorozódott az idei első három negyedévben az előző év azonos időszakához képest.

    Lakásépítések engedélyek 2002 2016

    Nagyobb lesz a kész lakások kínálata

    Idén már azoknak is lehet esélyük új lakást venni, akik nem szeretnének csak a tervek alapján milliókat kifizetni egy ingatlanért, hanem egy már bejárható, használatba vételi engedéllyel rendelkező lakást vásárolnának inkább. Egyelőre az új lakás vételét tervezők jellemzően a tervező asztalról vásárolhatnak, mivel az elkészült ingatlanokból még meglehetősen kevés van. Bár tavaly az utolsó negyedévben már több projekt is elkészült, ezekben valószínűleg már az összes lakás elkelt a nagy érdeklődés miatt. Még el nem készült és használatba vételi engedéllyel nem rendelkező lakást vásárolni, ha nem is tartozik a nagyon kockázatos lépések közé, de mindenképpen alapos körültekintést igényel. Nagyon meg kell ugyanis nézni a fejlesztő referenciáit, illetve korábbi tevékenységét, különösen azokban az esetekben, ahol jelentős összegeket kell befizetni még a lakás elkészülte előtt. Nem csoda, ha sokan vásárolnának inkább akkor lakást, ha a projekt már készen van.

    A 2015-ben és 2016-ban megkezdett, valamint a következő hónapokban induló beruházások eredményeként 2018 végéig legalább 15-20 ezer új lakás megjelenésével lehet számolni a piacon. A lakásátadási hullámok következtében 2017-ben és 2018-ban a tervezőasztal mellől értékesített új lakások aránya egyre inkább csökkenni fog. A várható élénkülésben pedig a csok egyre fontosabb szerepet játszhat.

    Az ingatlan.com prognózisa szerint az új lakásoknál egyelőre nehéz pontos előrejelzést adni az árak alakulására.A kínálat bővülése ugyanis versenyhelyzetet teremthet a beruházók között, ez pedig a használt lakások áremelkedését is lefékezheti. Lesznek azonban olyan fejlesztések is - főleg Budapesten - ahol a kereslet magas szintje lehetőséget ad a további áremelkedésre. Az árversenyen kívül ugyanis számtalan eszköz áll a beruházók rendelkezésére a versenyben: rugalmas fizetési feltételekkel vagy magasabb műszaki tartalommal, ingyenes konyhabútorral, esetleg kedvezményes áron biztosított garázzsal igyekeznek majd a fejlesztők magukhoz csábítani a vásárlókat.

    Már az idén bővül a választék

    Az áfacsökkentés hatására elindított projektek egy jelentős részének elkészülése idén várható, a Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint, 4-nél több lakásos társasházban 2017 első negyedévében több mint 400, a második negyedévben több mint 500, a harmadik negyedévben már 1300 körül várható új lakások átadása, míg az utolsó negyedévre a jelenlegi információk szerint közel 2600 lakás elkészülését időzítették a fejlesztők. Ez azt jelenti, hogy csak a 4 vagy annál több lakásos projektekben több mint 4800 lakás átadása várható 2017-ben Budapesten. Számos projekt került azonban bejelentésre már 2018-ra is, szintén a Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint, legalább 4 lakásos társasházakban közel 4700 lakás építését jelentették már be.

    A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint a 2017-ben átadni tervezett lakások közül 2000 még nem talált gazdára, míg a 2018-as átadási dátummal rendelkezők közül 2200 a még vevőre nem talált ingatlant. Idén, illetve 2018-ban már biztosan több lakás közül választhatnak azok, akik kész otthont szeretnének vásárolni.

    Az elérhető adatok alapján az átlagos budapesti új építésű lakás alapterülete 61 négyzetméter. Mintegy 47 százalékukhoz terasz is tartozik, mely átlagosan 16 négyzetméteres, nagyjából 40 százalékuk erkéllyel rendelkezik, melynek átlagos mérete 10 négyzetméter, 7 százalékukhoz pedig átlagosan 96 négyzetméteres kert kapcsolódik.

    Tömegével indulnak a fővárosi fejlesztések

    Jelenleg Budapesten kevesebb mint 450 olyan új lakás van, amit már átadtak de még nincs meg a tulajdonosa, vagyis a legtöbb lakást már azelőtt eladják, hogy befejeződne az építkezés. Mindez jól mutatja, hogy még 2016-ban is erős keresleti volt az új lakások iránt, ami kedvezett a fejlesztések beindulásának.

    A most zajló építkezések alapján idén nyárig még egyszer annyi lakás épül fel, mint ami most a vásárlók rendelkezésére áll, az igazi áttörés azonban 2017 utolsó negyedévétől várható. Akkorra tehető ugyanis a tavaly elkezdett lakások többségének az átadása, ami mintegy 1200 lakás megjelenését hozhatja a piacon. A pozitív trendek pedig a jövőben is folytatódhatnak, a már most bejelentett fejlesztésekkel együtt 2018-ban is több ezer lakás átadására van kilátás Budapesten. A növekedést egyébként az mutatja legjobban, hogy 2015 év végéhez képest egy év alatt közel ötszörösére emelkedett a leköthető lakások száma.

    Tervezett lakások Bp 2019ig Portfolio

    A folytatódó építkezésekkel azonban várhatóan enyhülni fog a mostani jelentős túlkereslet és hosszabbodhat az értékesítés várható ideje is. A szabad lakások árainak emelkedése úgy tűnik, hogy megállt. Az eladott új lakások számának becslésében azonban bizonytalanságot okoz, hogy nem lehet tudni, hogy a fejlesztő még kivár a lakások értékesítésével, vagy már el is adta őket. Ennek ismeretében 2016-ban nagyjából 5000 új lakást értékesítettek Budapesten.

    A bankárok is optimisták

    A lakáspiac élénkülése miatt jelentős növekedést várnak a pénzintézetek is az új lakás vásárlásához vagy építéséhez kapcsolódó családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) igénylésekben. Beszámolóik szerint 2016 végén folyamatosan nőtt az igény a csokra, amelyet a lakáspiac várható élénkülése is segít 2017-ben.

    A jövőben a 3 gyermekesek számára, új lakás vásárlásához nyújtott támogatásigénylések száma tovább bővülhet, hiszen egyelőre még kevés új lakás közül választhatnak a családok, a tavaly beinduló fejlesztések 2017-re és 2018-ban készülhetnek el, a már használatba vételi engedéllyel rendelkező ingatlanok megvásárlásához pedig már igénybe lehet venni a támogatást.

    Banki várakozások szerint a lakáspiacot élénkítő intézkedések, a CSOK, az alacsony kamatkörnyezet, ingatlanpiaci beruházások a jövőben is kedvező környezetet fognak teremteni. Várhatóan tovább bővül az új lakások vásárlása és építkezés, és nem zárják az újabb ez irányú kormányzati intézkedések sem.

    Bővülhet a hitelpiac is

    A jövőben piacra kerülő egyre több új lakás minden bizonnyal a hitelezési arányokon is látszódni fog.

    2016-ban jellemzően a 15-20 millió forintba kerülő ingatlanok vásárlásához vettek fel banki kölcsönt az ügyfelek, de egyre gyakoribb volt a tehetősebb vásárlók által kérelmezett 30-50 milliós hitelszerződés is. Szakértők a lakáshitelezés további felfutására számítanak, amiben a családi otthonteremtési kedvezménynek is nagy szerepe lehet – állapította meg elemzésében az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát működtető HC Központ, hangsúlyozva, hogy a lakáspiaci adásvételek két éve kezdődő növekedését a hitelkihelyezés csak némi késéssel követte.

    2016 januárja és októbere között átlagosan 38,5 milliárd forintot tett ki a háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelek havi szerződéses összege. Az év első felében a folyósított hitelek kétharmadánál használt lakás vásárlása volt a cél, lakáskorszerűsítésre a kölcsönök 14 százaléka, építkezésre 6,5 százaléka ment. Új építésű lakás vásárlását a megkötött szerződések mintegy 4 százaléka szolgálta.

    A hitelek iránti érdeklődés növekedésének egyik oka, hogy az árak emelkedésével nagyobb összegekre van szükség ugyanolyan típusú ingatlanok megvásárlásához. Másrészt bővül azon ügyfelek köre, akik pénzintézeti kölcsönnel vásárolnak, a tehetősebbek révén egyre több az akár 30-50 millió forintos vagy ezt is meghaladó összegű kérelem. A HC Központ azt várja, hogy 2017-ben a lakáshitelezés tovább fog bővülni, főként az új lakás vásárlására felvett kölcsönök miatt.
    Bánfalvi László, a HC Központ ügyvezető igazgatója szerint az emberek sokkal óvatosabbak lettek, jobban átgondolják, hogy mekkora havi törlesztőrészletet tudnak vállalni. Egyre általánosabb, hogy a hitelt lakástakarékkal kombinálják, hiszen ezáltal jelentős megtakarítást lehet elérni a törlesztés során.

    A szakértő szerint a családi otthonteremtési kedvezmény egyelőre a vártnál kisebb mértékben járult hozzá a piac lendületéhez. A főként a fővárosban és a régióközpontokban meginduló lakásfejlesztések és az egyéni építtetők aktivitása nyomán a három- vagy többgyermekes családok által új lakás építésére vagy vásárlására igénybe vehető 10 plusz 10 millió forintos támogatás szerepe 2017-ben sokkal jelentősebb lehet, amihez az év folyamán bejelentett könnyítések is hozzájárulnak.

    Forrás: Portfolio, Napi.hu, Pénzcentrum, Magyar Idők

  • Innovatív megoldások a fenntartható lakhatás megteremtésére

    Összefogással Magyarországon is működtethetők a szociálisan nehéz helyzetben lévő emberek számára biztos és fenntartható lakhatási lehetőséget teremtő, egyúttal hajléktalanságot kezelni vagy megelőzni, illetve a bérlakáshiányt és az üresen álló lakások problémáját is megoldani képes projektek – ezt több részt vevő civil szervezet beszámolója is bizonyította a Habitat for Humanity, a WIENERBERGER zRt. és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület által szervezett bérlakás-konferencián.

    Összetett problémák megoldása integrált szolgáltatásokkal

    A szociális bérlakások célcsoportjainak nem csak szociális lakhatási problémái vannak, nem csak ezen a területen számítanak magasabb kockázatú csoportnak, hanem sok más dimenzióban is, például a munkaerőpiacon (alacsony képzettségűek, rosszul fizetettek, illegálisan foglalkoztatottak) – hívta fel a figyelmet Somogyi Eszter, a Városkutatás Kft. kutatója. Éppen ezért ezen problémák megoldása is csak integrált szolgáltatások nyújtásával érhető el.

    A Városkutatás Kft. most EU-s pályázat keretében valósít meg olyan projektet, amelyben komplex szolgáltatást tudnak nyújtania szociális bérlakásban élőknek, tehát lakhatási és munkaerőpiaci megoldást egyszerre.

    A Városkutatás szociális lakásügynökség (SZOL) modelljének segítségével a magánbérleti piacon lévő üres lakásokat lehet bevonni a szociális bérlakás szférába. A modell alkalmazásával egyrészt sikerül alacsonyabb lakbért biztosítani a bérlőknek, másrészt a szabályozás révén mind a bérbeadó (nemfizetés, lelakás), mind a bérlő (lakásvesztés) kockázatai csökkennek.

    IMG 7212

    Ugyanakkor a projekt kapcsolatban van a szolgáltatókkal és a munkaadókkal is a célcsoport munkaerőpiaci helyzetének, mobilitásának javítása érdekében. A partnerként közreműködő szociális szervezetek – például a Magyar Máltai Szeretetszolgálat – pedig szociális munkások segítségével nyújt személyes támogatást. Az ügynökség összekapcsolja a különböző típusú kockázatok kezelését, és garanciális szerepet tölt be mindegyik dimenzióban.

    Fontos törekvése a projektnek, hogy segítsenek beazonosítani a feltételrendszereket, amelyek szükségesek, illetve a korlátokat, amelyek akadályozzák az ilyen típusú megoldások elterjedését nagyobb volumenben. A cél nemzeti szintű javaslatok kidolgozása lenne.

    Ami a szociális lakásügynökséget illeti, Szombathelyen is már évek óta nagyon jól működik a rendszer – mondta Somogyi Eszter. Ott a magánszemélyek szívesen működnek együtt a szervezettel, mert megéri nekik. Az önkormányzatok, amelyek általában nagy szociális bérlő csoporttal dolgoznak, és nem tudják hatékonyan megoldani azt, hogy a szociális munkát mellétegyék, nem ismerik igazán a bérlőket, nem tudják őket megszólítani, nem képesek a helyzetüket érdemben és hosszú távon javítani. A SZOL-ban megvan az egyéni odafigyelés, esetkezelés, a szoros kapcsolat, így jobban fizetésre bírhatók a családok, és jobban aktivizálhatók más téren is saját helyzetük javítására.

    Sikeres SZOL-program Veszprémben

    Veszprémben idén tavasszal alakult meg a SZOL, és indult el a mára már sikeres program – mondta Moravcsik László, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa. Az önkormányzat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hozták létre a szociális lakásügynökségként működő nonprofit kft.-t.

    Az, hogy ez sikerült, köszönhető egyrészt annak, hogy a Máltai Szeretetszolgálat már 10 éve sikeresen foglalkozik Veszprémben a hajléktalanellátással, élhetővé tudták tenni a város vertikális szegregátumává alakult tízemeletes „Pokoli Tornyát”. Másrészt kellett hozzá az a nagyon kedvező környezet, amelyet az önkormányzat biztosított.

    Veszprém pokoli torony Vehir

    Moravcsik László beszámolóját hallva nagyon egyszerűnek tűnik az egész: leültek az önkormányzattal, és megbeszélték, hogyan lehet a rendeleteket úgy módosítani, hogy egy ilyen fókuszált szervezet létrejöhessen. Ehhez legelőször is az kellett, hogy a veszprémi önkormányzat belátta, hogy nem jó a kevés lakás ahhoz, hogy a város fejlődni tudjon, és eldöntötte, hogy fejleszteni akarja. Veszprémben most 2%-os, tehát gyakorlatilag nincs munkanélküliség, sok vállalkozó települt a városba, több nagyvállalat bejelentette, hogy 5-10 ezer új munkahelyet hoznának létre – de nincsen elég lakás. Ezt a helyzetet kell gyorsan és hatékonyan kezelni.

    Úgy kellett átalakítani a szabályozást, hogy a SZOL a döntéselőkészítéstől a szerződéskötésig tudjon foglalkozni a lakásokkal. Korábban Veszprémben is kiszervezték az önkormányzati lakások technikai kezelését más szervezetnek, de az önkormányzatnak, a városi szolgáltatóknak is volt vele dolguk, és ugyan csak 140 darab lakás volt, teljesen elvesztek a rendszerben, a fejlesztésükről szó sem eshetett. A SZOL létrehozása azt eredményezte hat hónap alatt, hogy a szétaprózódott döntési mechanizmusú rendszerből egy nagyon fókuszált, fejlesztési lehetőségekkel bíró szervezethez került ez át minden, amely teljes hatáskörben foglalkozik a lakásokkal.

    A SZOL sokkal rugalmasabb, nagyobb portfolióval rendelkezik a szociálistól a piaci bérlakásokig. Ma már több mint 200 lakás van a rendszerben. Így nagyobb mozgástere, gyorsabban mobilizálható az állomány. Városkutatás Kft. EU-s komplex projektjében most még több szolgáltatás tudnak nyújtani, hiszen az a munkaerőpiaci dimenziót is felöleli.

    A Máltai természetesen az ingatlankezelés mellett szociális munkát is tesz bele. Így tudnak felépíteni olyan bizalmi viszonyt, amelyben a szervezet nem mint hivatal megy a családhoz, és még időben kiderülnek az esetleges pénzügyi nehézségek. Észrevettük, hogy egy piaci bérlakásban lakó család elkezdett nem fizetni, mint kiderült a megváltozott a családi helyzet miatt, gyorsan át lehetett irányítani egy felszabaduló szociális lakásba – mondta Moravcsik László. Ebben a rendszerben ez egy hónap, egy önkormányzatiban talán 1 év alatt sem sikerült volna.

    Korábban évente 10 szerződést kötött az önkormányzat, a SZOL 4 hónap alatt 76-ot. Egészen más lett a működés dinamikája – mondta Moravcsik László. Látható eredmények vannak, több önkormányzat érdeklődött már a sikeres modell és gyakorlat iránt.

    Moravcsik László szerint ismert elemeket kell alkalmazni, fókuszálva – ez a „titok”. És, hogy az önkormányzat akarja, elköteleződjön mellette.

    Felújított bérlakások második esélyként

    A Habitat for Humanity a nemzetközi szervezetként hagyományosan új lakások építésével foglalkozik, de a most itthon futó programok nem erről szólnak – mondta Koltai Luca a Habitat munkatársa. Magyarországon sok család úgy szorul ki a lakáspiacról, hogy számukra a saját lakás fenntartása nem lesz megfizethető hosszú távon. Nekik olcsó bérlakásokra van szükségük, mert egyedül a szociális lakbér az, ami a minimálbérből, minimálnyugdíjból kigazdálkodható.

    Vannak nagyon rossz állapotú önkormányzati lakások, amelyek nem kiadhatóak, ezért üresek, és be tudnák fogadni ezeket a családokat. Ezeket újítja fel a Habitat két futó programban.

    Az Elsőként Lakhatást! programban utcán élő hajléktalanok, míg a Második esély program keretében családok átmeneti otthonában élő családok költözhetnek felújított önkormányzati bérlakásokba. Ők már elveszítették a lakhatásukat, kiszorultak a lakáspiac minden szegmenséből az utcára vagy családok átmeneti otthonaiba. Olyan emberekkel foglalkozunk tehát – mondta Koltai Luca -, akiknek nincs már más lehetőségük. Azaz mégis, hiszen a program mintát ad arra, hogy az önkormányzatok, a civil szervezetek és a vállalatok összefogásával lehet kiutat mutatni.

    Habitat felújítás Hajdú D András

    Önkéntesek segítségével üres, nagyon-nagyon rossz állapotú önkormányzati bérlakásokat újítanak fel, amiben szponzoráló vállalatok segítenek önkéntes munkával és pénzbeli vagy más természetbeni támogatással. A Habitat hazai programjainak fő támogatója a Saint-Gobain vállalatcsoport alapítványa.

    Nagyon fontos, hogy a bérlakások biztosítását diagnózis alapú szociális munkával egészítik ki a Habitat és partnerszervezetek szociális munkásainak részvételével, mert olyan emberek megszólításáról van szó, akik nagyon régen nem laktak lakásban, nem kellett azzal foglalkozniuk, hogy a hó végén kifizessék a rezsit. Márpedig azt újra meg kell tanulniuk a lakhatásuk hosszú távú megtartásáért.

    Ebben az is segít, hogy rezsiköltségek csökkennek a felújításkor alkalmazott energiahatékony megoldásokkal. Az önkormányzatoknak nemhogy erre, de általában még állagmegóvásra sem jut forrásuk.

    Hasonló bérlőtámogató kezdeményezéseket már bemutattunk előző anyagunkban: így a szegedi IKV Védőernyő Alapítványát és a Nemzeti Eszközkezelő mentorprogramját.

    Kiterjeszthető programok

    Nagyon pici programokkal dolgozunk, amelyek célja egy működő modell megmutatása, hogy más önkormányzatok, szervezetek is át tudják venni, folytatni tudják máshol az országban – hangsúlyozta Koltai Luca.

    A modell kiterjesztése lehet az is, hogy nem csak a hazai értelemben vett szociális lakásokkal, hanem közösségi lakásokkal, vagyis szélesebb célcsoportokkal, komplexebb szolgáltatásokat nyújtunk – mondta Moravcsik László. Veszprémben például szó van a veszprémi és városkörnyéki magánlakások bevonásáról, s ehhez kapcsolódóan a közösségi közlekedés fejlesztéséről. A cél egy: növelni a bérlakásállományt.

    Az önkormányzatnak feladata a szociális bérlakásállománnyal foglalkozni, és ha van jó portfolió: a szociális mellett költségelvű, közösségi, piaci lakásokkal, akkor megteheti az önkormányzat, hogy üzleti terv szerint döntsön fejlesztésekről, és ne a nemfizetés finanszírozására menjenek el a költségek.

    Somogyi Eszter szerint a szociális bérlakásszektortól nem várható el, hogy önmagát fenntartsa, ez közszolgáltatás, amely rászorultsági alapon jár az állampolgároknak. Elvárható, hogy az állam és az önkormányzat finanszírozza, és működtessék az önkormányzati lakásállományt a legkisebb veszteséggel, átlátható módon. Az önkormányzat szociális ellátórendszere azonban jelenleg nem tud hatékonyan összekapcsolódni az önkormányzati lakásgazdálkodással. Össze kell hangolni a szervezetet, az eljárásrendet, a működést, és integrált szolgáltatásokat kialakítani. Erre alkalmas a SZOL-modell. A SZOL-lal a bérlakásrendszer kívül kerül kicsit az önkormányzati bürokrácián, így rugalmasabb és nyitott tud lenni.

    Mindezt ki kell egészíteni lakbér- és lakásfenntartási támogatási rendszerrel. Ez azért is szükséges – tette hozzá Moravcsik László, mert így magasabban tartható a bérleti díj, amivel könnyebb a piacról ügyeskedés nélkül behozni bérlakásokat nagyobb volumenben.

    A kulcsa mindennek a helyi lakáspolitikák, települési koncepciók megalkotása, amelyben látható a cél, és a megvalósításra irányuló politikai akarat.

    További konferenciaanyagok

  • Óriási területi különbségek a lakásépítésekben

    2016 első kilenc hónapjában 5307 új lakás létesült az országban, 14%-kal több, mint egy évvel korábban. Az építések eloszlása azonban rendkívül egyenlőtlen.

    megyei adatok térkép

    [Budapest: 80; Bács-Kiskun: 34; Baranya: 27; Békés: 10; Borsod-Abaúj-Zemplén: 5; Csongrád: 63; Fejér: 21; Győr-Moson-Sopron: 248; Hajdú-Bihar: 36; Heves: 8; Jász-Nagykun-Szolnok: 15; Komárom-Esztergom: 15; Nógrád: 4; Pest: 73; Somogy: 41; Szabolcs-Szatmár-Bereg: 13; Tolna: 25; Vas: 99; Veszprém: 55; Zala: 57]

    A fővárosban, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében épült a lakások mintegy kétharmada. A lakásépítési piacon meghatározó szerepet képviselő közép-magyarországi térségben – az előző évi csökkenés után – az időszak folyamán 17%-kal nőtt az újonnan épült lakások száma. Ugyanakkor valamennyi észak-magyarországi megyében tovább folytatódott az lakásépítések visszaesése.

    Országosan tízezer lakosra 5,4 új építésű lakás jutott. A mutató értéke továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, az átlag több mint négy és félszerese, de Vasban, Budapesen, Pest, Csongrád, Zala és Veszprém megyében is az átlag felett alakult a mutató.

     

    megyei grafikon

    2016. I–III. negyedévében az építésügyi szakhatóságok összességében 21 414 egyszerű bejelentésről szereztek tudomást, illetve új lakás építését engedélyezték, kettő és félszer többét, mint egy évvel korábban. Az ország valamennyi megyéjében nőtt a bejelentett lakásépítések és a kiadott építési engedélyek száma, legjelentősebb mértékben Veszprém és Somogy megyében, ahol közel az ötszöröse a tavaly január–szeptemberinek.

    Forrás:KSH

  • Bérlakások kellenek a munkaerő megtartásához

    Tudjuk, hogy az ingatlanfejlesztők részéről az optimális bérleti díj 4000 Ft/nm/hó a bérlők többségének túl sok, a viszonylag kényelmesen kifizethető 1000 Ft/nm/hó bérleti díj pedig beruházási és üzemeltetési szempontból túl kevés – utalt vissza Révi Zsolt győri főépítész a konferencia finanszírozási panelbeszélgetésében korábban elhangzottakra.

    Mint mondta, Győrben az elmúlt 5 évben felpörgött az ingatlan- és lakáspiac, és mindenki tudja, hogy az épülő magán lakás 80%-a de facto bérlakás lesz. Itt ma az érvényesíthető piaci bérleti díj kb. 2000 Ft/nm/hó. Ez az ingatlanfejlesztőknek még kevés, a bérlőknek már sok. A rendszer azonban mégis működhet.

    Ebben a konstrukcióban az ingatlanfejlesztők azonnal, még tervezőasztalról eladják a lakást, nekik így megéri. A lakosság finanszírozza az építést, hiszen magánszemélyek vásárolják meg a lakásokat befektetésképpen. Ők úgy számolnak, hogy most jó áron kapnak, ki tudják adni, és ha 20-25 év alatt megtérül, utána akár eladják, akár beköltöznek, úgy gondolják, jól járnak.

    A bérlők többsége azonban csak 1000-1500 Ft/nm/hó körüli díjat tud kifizetni. Itt lehet szerepe az önkormányzatnak. Az adott város ipara, valamint a munkavállaló mint lakos, mint adófizető állampolgár létkérdés az önkormányzatnak – mondta Révi Zsolt.

    Van önkormányzati szerepvállalás

    Az önkormányzat a lakásfejlesztéshez hozzájárulhat egyfajta zoninggal, a szabályozás kialakításával, de ennél többet is tehet: beszállhat a bérlakás-piacra telekingatlannal, üzemeltetéssel, fenntartással – tehát nem fejlesztőként, nem kockázatvállalóként. Így már tudjuk 1500 Ft/nm/hó körül tartani a lakbért, ott tudjuk tartani a munkaerőt, amire a városnak elementáris szüksége van.

    Egy önkormányzatnak kijelölt feladata a szociális bérlakásokkal van – hangsúlyozta Máté Antal, Nyírbátor polgármestere. A többi területen hatósági, területrendezési, infrastrukturális és egyéb ellátási kötelezettség hárul rá. Ezekben a kérdésekben ott a legnagyobb probléma, ahol jelentősen megnőtt a lakosságszám, ezt nem tudta követni az infrastrukturális fejlesztés, és ez komoly terheket jelent a települések számára (pl. a budapesti agglomerációban). Nyírbátorban, ahol az elmúlt évtizedben 2-3000 fős volt lakosságcsökkenés, az intézményrendszer nagyobb lakosságszámot is ki tudna elégíteni.

    A 12.500 fős városban jelenleg hét multinacionális vállalat működik, és évről-évre jelentősen bővül a település gazdasága. Hetven településről járnak be szervezett módon munkavállalók az összességében 400 ezer lakosú térségből. A következő 3 évben mintegy 3000 új munkahellyel kalkulálnak.

    lakásépítés Nyírbátor városi honlap

    Többszázlakásos fejlesztést tervez Nyírbátor

    Itt kell tartani a fiatalokat

    Az önkormányzatnak komoly feladata a településen élő fiataloknak olyan ajánlatot kínálni, hogy költözzenek el a térségből, az országból, mert visszahívni őket sokkal több befektetésbe kerül. Ebbe akkor is kell energiát fektetni, ha nem térül meg, illetve csak közvetetten térül meg. A meglévő tartalékokat erre a befektetési területre fókuszáljuk, még úgy is, hogy az önkormányzat több millió forintot befektet, de ezt ebből a működtetésből nem látja viszont – mondta Máté Antal. Lehet a befektető az önkormányzat is kisebb léptékben, akár úgy, hogy a telek és az infrastruktúra rendelkezésre áll, a felépülő lakóépületet pedig valamilyen megtérülő módon 20 vagy hosszabb időintervallumban tudja finanszírozni. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy másik ágon pl. iparűzési adó többletbevételből, vagy abból, hogy a lakosság száma tovább nem csökken, térül meg – mutatott rá.

    Ezzel együtt a települést választó iparfejlesztőknek bizonyítani kell, hogy a település tudja kezelni a munkaerőhiányt, a lakáshiányt (lakás, albérlet, munkásszálló).

    Magyarországon nincs jó gyakorlata a hatékonyan elköltött támogatásoknak, a lakáspiacon sem hiszek ebben, szerintem zsákutca – mondta a polgármester –, ezeknek a forrásoknak jelentős része nem ott hasznosulna, amire szánták. Az adózási környezetben, és a cégeknél a cafeteria támogatási rendszerek megfelelő kialakításában hiszek. És ha ezzel ki lehet alakítani egy megtérülő modellt, akkor meg lehet találni a befektetőket. (ld. építési projekt cikk)

    Ám, ha ezt a kérdést nem tudjuk rövidtávon kezelni, akkor az elmúlt 10 év fejlesztései megtorpannak, mert nem lesz munkaerő, és a további fejlesztési források máshová fognak vándorolni – húzta alá a nyírbátori polgármester.

    Hozzátette: a térségben jelen van a kettősség: munkaerőhiány és munkanélküliség is van egyidőben. Máté Antal úgy látja, hogy a két probléma nem csak összefügg, de kezelhetők is: a településnek van lehetősége a közeljövőben komplex programmal a hátrányos helyzetű, aluliskolázott, jellemzően szegregátumban élő nagyszámú roma lakosságot felzárkóztatni és a munkaerőpiacra integrálni.

    Hangsúlyozta, hogy a szociális rászorultságnak ideiglenes állapotnak kell lennie, a cél rászorult családok kisegítése ebből a helyzetből. Az önkormányzat feladata is, hogy megtalálja ennek a módját. Adjon szociális bérlakást, teremtsen eszközöket (átképzés, munkahelyteremtés). Alapvetően szükséges természetesen, hogy a család is működjön ebben együtt az önkormányzattal.

    Ne csússzon senki lefelé

    A lefelé csúszás megakadályozása az ügyfeleken is múlik, sokan nem tudtak alkalmazkodni a piacgazdasághoz, és akkor keresik meg a problémájukkal az önkormányzatot, amikor az az önkormányzat számára már kezelhetetlen – vette át a szót Nagy István Újpest alpolgármestere.

    Felidézte, hogy Újpest a 2000-es években több projekttel próbálkozott, változó sikerrel. Az 50 fecskeházi lakásba olyan bérlőket költöztettek, akikről feltételezhető volt, hogy az alatt az öt év alatt, amíg a fecskeházban laknak, össze tudják szedni a saját otthonra való kezdő pénzt. Ez jól működött, sokat megfordultak benne – mondta Nagy István. Az úgynevezett költségalapú önkormányzati bérlakásokba azonban kevesen költöztek be, mert akkoriban az emberek inkább felvették a hiteleket saját lakásra, hiszen a hiteltörlesztés is körülbelül annyi volt, mint a költségalapú lakás havi díja. A 200 lakást csak úgy tudták feltölteni, hogy szanált területekről költöztettek oda családokat.

    A cél egy olyan folyamat elindítása volt, amiben mindenki egy kicsit előbbre tud lépni: valakinek sikerült, de nem egy folyamat indult el – vélte az alpolgármester. Mint mondta, nehéz az életciklushoz kötődő mobilitást sikeresen kezelni, ilyen okokból senki nem akar kisebb lakásba költözni, legfeljebb a kilakoltatás határán.

    Ezt erősítette meg Kardos Kálmán, a szegedi vagyonkezelő társaság vezérigazgatója is: legfeljebb a kilakoltatást elkerülendő tudják a hátralékosokat átköltöztetni máshová, adott esetben alacsonyabb komfortfokozatú lakásba. Ám sok a többmilliós tartozás, és erre nincs megoldás, országosan sem.

    Az IKV mint vagyonkezelő gazdasági érdekeket képvisel, de igyekeznek segíteni a bérlőket, hiszen a nemfizetők legalább fele önhibáján kívül lett hátralékos. Az IKV, városi szolgáltatók és cégekkel együtt létrehozott Védőernyő Alapítványon keresztül anyagi segítséget is próbál nyújtani a lakhatási költségek kifizetésére.

    önkormányzati bérlakás Szeged Délmagyar hu

    Ugyancsak nagy probléma, hogy szinte senki nem adja vissza helyreállítva a lakást. Sok önkormányzati lakás olyan rossz műszaki állapotú, hogy nem lehet kiadni. A felújításra nincs pénz, azt nem fedezik nemhogy a szociális, de még a költségelvű bérleti díjak sem, még állagmegóvásra sem jut pénz, azaz a vagyon felélése történik. A bérbeadás a szegedi belvárosi palotákban a magas költségek miatt nem működik, a kifűthetetlen belmagasságú nagy lakások nem felelnek meg a mai energetikai követelményeknek, s mivel műemlék épületekről van szó, a felújítás nagyon drága. Aki az átlagban 300 ezer forint bérleti díj plusz rezsi költséget ki tudja fizetni, az inkább egy korszerű lakásba költözik be. Megoldásként eladtak száz nagyon lepusztult vagy rossz elhelyezkedésű lakásokat, amiket nem éri meg felújítani, ebből másik százat sikerült felújítani, hogy kiadhassák

    Nem csak pénzzel kell segíteni

    A jelzáloghitelüket fizetni képtelen, legrosszabb szociális helyzetben lévő családok lakhatási krízishelyzetének kezelésére jött létre öt évvel ezelőtt a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET). Csillag Tamás a NET vezérigazgatója szerint sok családnak tudtak segíteni azzal, hogy megvásárolták a kifizetetlen hitellel megterhelt lakásukat, majd bérbe adják nekik méltányos bérleti díjért (országos átlagban 10500 Ft/hó/ingatlan).

    Ám vannak, akik még ezt sem tudják kifizetni. Bár a lakhatási problémájuk elvileg megoldódott, de sok kezeletlen, alapvetően megélhetési problémájuk van, ezért kerültek ebbe a helyzetbe. A felvett hitelek többsége szabad felhasználású jelzáloghitel volt, vagyis nem építésre, vásárlásra, korszerűsítésre vették fel, hanem létfenntartásra az ingatlanfedezetük ellenében.

    Az ő segítésükre hoztak létre egy mentorálási konstrukciót a Máltai Szeretetszolgálat és a Református Szeretetszolgálat együttműködésével. Ez nemcsak jól működik, hanem nagyon fontos tapasztalatot is hozott: a krízishelyzetbe jutó családok zöme alapvető állampolgári, pü. ismeretek hiányában, képtelen racionálisan átlátni a család gazdasági helyzetét, emiatt irracionális döntéseket hoz, ezzel veszélyezteti a család lakhatását. Ugyanakkor képtelenek felismerni a számukra nyitott (pl. a szociális ellátórendszerben) lehetőségeket. Gyakran motiválatlan, szétesett családokról van szó, kevés együttműködési készséggel. Ám a mentori segítséggel sokszor sikerül őket visszavezetni a fizető bérlők közé. Tehát nem csak anyagi segítségre van szükség – hívta fel a figyelmet Csillag Tamás.

    Egy másik megoldatlan kérdés, hogy hosszú távon mi legyen a megvásárolt, immár állami tulajdonú lakásokkal. A NET több mint 2300 településen 28 ezer ingatlan tulajdonol és üzemeltet. A bérlők száma mintegy 140 ezer. A NET működése által a településeken az önkormányzati bérlakásállomány mellett egy állami bérlakásállomány is kialakult.

    Az anyagi helyzetüket rendező családok visszavásárolhatják a lakásukat, de elmúlt 5 évben alig több mint 100 lakást vásároltak vissza a volt tulajdonosok. A jogszabályi szinten él a lehetőség, hogy az önkormányzatok átvegyék a megüresedő lakásokat, de erre egyelőre kicsi az érdeklődés. Egyelőre kérdés, mi legyen ezekkel a lakásokkal hosszú távon: tartós állami tulajdon és kezelés vagy valamilyen vagyonkezelőhöz kerülnek majd.

    Mit tehetne még az állam?

    Az egyik legnagyobb vagyontömegről beszélünk, amikor a lakáskérdésről beszélünk – hívta fel a figyelmet Kardos Kálmán. Még sincsen állami szinten valódi gazdája: fontos lenne, ha az ingatlangazdálkodásnak, a lakásállománnyal kapcsolatos területeknek lenne egy állami főhatósága.

    Sokszor szóba kerül a konferencián a szabályozás problematikája is. A 1993-as lakástörvény, bár módosult sokszor, de a szellemisége megmaradt – miközben a lakáselosztás feladatai már más hozzáállást és szabályozást igényelnek – húzta alá Kardos Kálmán

    Nagy István rámutatott, hogy azért is nehéz az önkormányzat helyzete és nagy a felelőssége, mert a lakhatási kérdésben a szociális és a gazdálkodási szempontok ütköznek. Mint mondta, a lakbéreknél nagy az ellentét az önkormányzat és a vagyonkezelő között. Baj, ha nagyon eltolódik egyik vagy másik irányba. Törekedni kell az egyensúlyra, egy kicsit billenhet a szociális felé – vélte az alpolgármester.

    Csillag Tamás szerint fontos, hogy megtaláljuk a bérlakásrendszer érdekeltjeit. Most a piacnak nem érdekes, nem érdeke bérlakásokat építeni. Pedig igenis bérlakásokban is kell gondolkodni, amikor a hazai lakhatásról gondolkodunk. Az érdekelt szereplőknek, szervezeteknek kell összefogniuk ezen a közös nevezőn, és összehangoltan artikulálni ezt a valós társadalmi igényt.

    További konferenciaanyagok

  • Ki és miből építene bérlakásokat Magyarországon?

    A bérlakások megépüléséhez egyensúlynak kellene kialakulnia, hogy minden szereplőnek megérje azokat létrehozni. A bérlőnek a legfontosabb szempont az ár, utána jön a biztonság, ami fontos, de a bérleti díj és a rezsi mögé sorolódik – emlékeztetett Ádány Tamás, az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója.

    Magyarországon a magántulajdonra családban öröklődő vagyonként tekintenek. Kutatásokból kiderül, hogy a fiatalok sokszor jobban örülnének a likvid örökségnek, idősebb korban azonban már ők is inkább ingatlant vásárolnak a gyereküknek. A keresleti oldalnak is meg kell tehát változnia. Ez a gondolkodásmód-váltás évtizedeket igényel, ennek mi most még csak a közepén tartunk.

    Nyugat-Európában úgy gondolkodnak, hogy jobb egy fiatal párnak a bérlakás, mert pár évenként változik az igény: családalapítás, gyerekek születése, új, távoli munkahely, magasabb pozíció, amivel többet engedhetnek meg maguknak. Ezért többet ér egy kiszámítható bérlet, aminek meg tudják fizetni a kalkulált bérleti díját és a rezsijét, és mobilak maradnak. Így nem válik kiszolgáltatottá, nem szorul be egy hitellel a családok, amibe itthon sokat mentek tönkre az elmúlt évtizedben.

    Mennyiért építene a piac?

    Ingatlanfejlesztői oldalról külön kell választani a piaci bérlakásokat és a mobilitást segítő, a nagy munkáltatók dolgozói számára lakhatást biztosító bérlakásprogramot – szögezte le Angel Gábor, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnöke. Az értékesítésre szánt lakásfejlesztésnél 10%-os hozamot (tehát 10 éves megtérülést) tud realizálni 1-2 év alatt. A havi 1000,-/nm/hó az jelentené a fejlesztő számára, hogy 30-40 év alatt térülne meg a beruházása – ez egy ingatlanfejlesztőnek sem célja. Az ingatlanfejlesztők ebből termelik a bevételeiket, nem lehet elvárni, hogy szociális alapon fejlesszenek bérlakásokat.

    De ha elérünk oda, hogy az ingatlanfejlesztők megfontolják a bérlakások építését, a jogi környezet rendbetétele elengedhetetlenül szükséges. Most a bérlakások 90-95%-át magánemberek adják bérbe magánembereknek a szürkegazdaság mezsgyéjén, titkolt szerződésekkel. Nincsenek meg azok a biztonságos megoldások, amiket egy ingatlanfejlesztő, ill. egy ingatlanfejlesztőtől a bérbe vevő joggal elvárna – mondta Angel Gábor. Ahhoz, hogy az ingatlanfejlesztők bérlakásokat építsenek, el kellene érni a 4-5000 Ft-os bérleti díjat (Budapest egyes belső kerületeiben vannak ilyen területek), valamint szükséges egy, a bérleti jogviszonyokat kezelő törvény, amely mind bérlőnek, mind a bérbeadónak szavatolja a biztonságos bérletet és a működést

    Az áfacsökkentés robbanásszerű helyzetet idézett elő a lakáspiacon, most mindenki lakást épít, hetente indulnak új projektek, és már mindenki a kivitelezői kapacitáshiányról beszél, nyersanyaghiány kezd kialakulni, mennek fel az árak. A 2016-ban megtervezett fejlesztések jó része pedig csak 2017-18-ban fog elindulni. Ahhoz, hogy a projektek a piaci szereplők számára tervezhetőek, kalkulálhatóak legyen, az kell, hogy a szabályok ne változzanak. Legalább a ingatlanpiacra, bérbeadásra vonatkozó keretszabályoknak 15-20 éves távlatban állandónak kellene lenniük, mert a sok változás nagyon veszélyes (lánctartozások, felszámolások, hitelbeszorulás). Mindenképpen szükséges a kiszámíthatóság – emelte ki Ádány Tamás.

    Ha ez egy tisztességes profittal végezhető tevékenység lenne, mi természetesen fejlesztenénk – mondta -, most nem vagyunk versenyképesek. Ha bérbeadásra építünk lakásokat, bérházat, annak előremutatónak kell lennie technológiai szempontból is, nem elég, ha a mai sztenderdeknek megfelel. Ez nyilván drágább beruházást igényel. Ráadásul, ha mindent a szabályok szerint csinálunk, akkor üzemeltetőként, bérbeadóként pl. az OTP Ingatlan Zrt. hátrányban van a magán bérbeadókkal szemben, akik ügyeskednek – és mivel a bérlő számára sokkal fontosabb szempont az ár, mint a biztonság, és az, hogy professzionális üzemeltetőtől bérelje a lakást (biztosított szolgáltatásokkal, biztonságos bérléssel, azaz nem adják el a feje felől), azt fogják választani 50%-kal olcsóbban. Mi, ha kiváló tervezőkkel, energiatakarékos házakat terveztetünk, az drágább, és legalább 50%-kal drágábban kellene bérbe adnunk egy lakást, mint ami ma egy magán bérlőtől elérhető – nekünk piaci alapon nem éri meg ezt csinálni – vonta le a következtetést Ádány Tamás. Kiszámíthatóságra és a túladóztatás megszüntetésére van szükség, és természetesen a gondolkodás megváltoztatására. Ez nagyrészt lakáspolitikai, adópolitikai kérdés - mondta.

    Ádány Tamás szerint úgy kell alakítani a rendszert, hogy tudjon piaci alapon működni. A munkáltató megfelelő adókörnyezetben tudjon annyi bért fizetni a munkavállalónak, hogy ő abból kifizethesse azt a lakbért, amiért a befektetőnek megéri építeni. A hosszú távon állandó keretekhez persze politikai szándék kell, amit jelentős gazdasági-társadalmi problémák, pl. a munkaerőhiány hatékony kezelése mint politikai hozadék támaszthat alá. A lakáshelyzet kezelése minden politikus számára fontos kell, hogy legyen.

    IMG 7161

    Egy modell közösségi bérlakásépítésre

    Amikor bérlakásépítésről beszélünk, akkor egy középrétegnek nevezett, bérből-fizetésből élő, családalapítás előtt álló rétegről beszélünk, és nem a szegregált, szociálisan leszakadt emberek megsegítéséről – hangsúlyozta Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) ügyvezető elnöke. A kettő azonban összekötődik, hiszen az a cél, hogy akik ez utóbbi a rendszerben vannak, azok eggyel feljebb lépve bejussanak bérből-fizetésből élők számára megálmodott rendszerbe, a középréteghez soroltak pedig ne csússzanak le onnan. A TLE bérlakásépítési modellje egy preferált társadalmi réteg igényét írja le, és erre próbál javaslatot tenni bérlakás mint eszköz keretében.

    Ami nélkül ez biztosan nem megy: a politikai akarat. Ha ez megvan, és a politikai egy látható, szakmailag alkalmas, nem kontraszelektált felelőst meg tud nevezni, valamint van egy alkalmas menedzsment, van egy normális, kiforrott ellenőrzési rendszer, akkor a közösségi bérlakásépítési program megvalósítható. Több lehetséges rendszer van, csak jól kell csinálni, és többféleképpen lehet jól csinálni – mondta Maráczi Zsolt.

    Sokféle modellt fel lehet írni. A TLE javaslata egy olyan keretrendszer, amely abból a célkitűzésből indult ki, hogy 1000Ft/mn/hó bérleti díjú (50nm), a célcsoport számára elérhető bérlakások jöjjenek létre. Ennek alárendelve épült fel a finanszírozási modell úgy, hogy a beruházási költség (beleértve az építési telket) fele vissza nem térítendő támogatásból (pl. EU-s forrás), a másik fele 3,5% kamatú, 20 éves futamidejű hitelből fedezhető. A bérleti díj ki tudná finanszírozni ennek a hitelnek a törlesztését, így ha 10 éve át épülne évi 5000 lakás, az 1000 milliárdos tehermentes bérlakásállományt hozna létre a futamidő végére.

    Ha 50 ezer bérlakás épülne 10 évig, a magyar lakásállomány 1%-át kivető lakásmennyiséget építünk csak, és nem is az a cél hogy fenekestül felforgassuk a magyar lakásviszonyokat – hívta fel a figyelmet Maráczi Zsolt.

    Fontos, hogy a tulajdonos az állam legyen, mert amiben 50%-os állami közpénz van, és az 50%-os hitelbe is kell MNB- vagy EIB- részvétel, azt nem lehet odaadni egy piaci szereplőnek ilyen támogatási konstrukció mellett, annak állami tulajdonnak kell lennie – hangsúlyozta.

    Ehhez természetesen kellene egy országos, majd helyi szintű üzemeltetési szereplő és egy monitoring- és ellenőrző rendszer is.

    Az önkormányzat szerepe a bérlőkiválasztás, a fejlesztési területek kiválasztása, előkészítése, a helyi építési szabályzat módosítása lenne. A bérlőkiválasztásnál lényeges, hogy egyszerű, átlátható, kiszámítható rendszerben történjen.

    A bérlőket bérlőoldali támogatásokkal lehet segíteni, így akár lehet magasabb is a bérleti díj, ami kikönnyítit a tőketámogatási részt, vagy lehet magasabb a THM a hitelrészben. További támogatási eszköz lehetne, ha a lakástakarékpénztári megtakarításokat fel lehetne használni új bérlakások hosszú távú bérleti jogának megváltására.

    A célcsoport, a bérből-fizetésből élő családalapítás előtt álló fiatalok, akik most még elmennek az országból. Ha nem akarjuk elveszíteni ezt az értékes munkaerőt, akkor érdemes valami programot indítani az itthon tartásukra: ennek egyik eleme lehet egy ilyen bérlakásprojekt. A megcélzott évi 5000 db bérlakás építése ehhez nem túlzó befektetés – mondta Maráczi Zsolt.

    Ez a modell csak az építésnél kér támogatást, és ha a hitelrészt kitörlesztette, tehermentes bérlakásállomány lesz, nem kell minden ciklusban újra költeni rá. Ugyanakkor más modelleket is fel lehet állítani, lehet a befektetői oldalt is támogatni, pl. adó-kedvezménnyel, így a bankoknak, biztosítóknak, cégeknek is megérheti a bérlakások építése.

    Az önkormányzat megtalálhatja a szerepét

    Nagyon fontos lenne egy hosszú távon kiszámítható, egyértelmű szereposztás az állam, az önkormányzat és a piaci szereplők között – hívta fel a figyelmet Barna-Lázár Zoltán, EU-s szakértő, az ICG Ex Ante Tanácsadó Iroda ügyvezetője. Az államnak hosszú távú lakáspolitikában definiálnia kellene – egyeztetve a többi szereplővel –, milyen szerepet kíván ebben betölteni.

    Ugyanezt az önkormányzati szinten is meg kellene tenni. Jelenleg az önkormányzatok belekényszerülnek egy sajátos szerepbe a bérlakás témában. Egyrészt gyakran felmerülő téma az EU-s források bevonása, hiszen az EU-s források sokkal könnyebben allokálhatóak a housing szektorba közszférabeli szereplőkhöz, ezért jó lenne, ha ebben az önkormányzatoknak markáns szerepük lehetne. Másrészt az a gyakorlat ma, hogy ha egy munkahelyteremtő beruházás történik egy településen, és oda áramlik a munkaerő, akkor a cégek az önkormányzathoz fordulnak, hogy munkahelyeket teremtettek, jönnének az emberek, de nincsen lakás, tegyen valamint az önkormányzat – idézte a helyzetet Barna-Lázár Zoltán.

    Azonban formálisan az önkormányzatnak nincs ebben szerepe, mégis érdeke, hogy valamilyen megoldást keressen. Eszközrendszere sincsen, kevés a szabad felhasználású bevétele, változó, hogy milyen felhasználható ingatlanállománnyal, milyen szakemberállománnyal rendelkezik., vagyis milyen alapokról tud elindulni, milyen szerepet tud vállalni beruházóként, üzemeltetőként, akár a piaci szereplők partnereként megjelenni ebben a feladatban

    Egy rosszul definiált szerepkörben vannak, ugyanakkor foglalkoztatási oldalról nagy a nyomás rajtuk. Úgy gondolom, mindenképpen feladatuk lenne, és célszerű lenne, hogy ebben részt vegyenek, az egyrészt a helyi szintű keretfeltételek (szabályozás, ingatlan-közműfejlesztés) megteremtésével, másrészt helyi szintű ösztönzéssel, egyfajta koordinációs szerepben a munkáltatók és a bérlakás-szektorban beruházók között – mondta Barna-Lázár Zoltán.

    Az önkormányzatok többsége sajnos elszalasztott már egy lehetőséget azzal, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégiájába nem került bele valós tartalommal (irány kijelölése, saját szerep definiálása) a bérlakásprogram. Fontos lehetőség azonban a foglalkoztatáshoz kapcsolódó lakhatással kapcsolatban a Foglalkoztatási Paktumok jelenleg folyó megalkotása. Ezeken keresztül most az önkormányzati szektor pénzügyi és adminisztratív lehetőségeket kap arra, hogy egyfajta helyi koordinációs erőként jelenjen meg a foglalkoztatáshoz kapcsolódó mindennemű fejlesztésekben – ebben benne van a szakképzés, a munkahelyteremtés, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó lakáspolitikai kérdések kezelése is, és 6-7 éves kiszámítható finanszírozást jelentenek. Itt egy jól megfogható szerepben beléphetnek az önkormányzatok, és segítséget jelenthet minden piaci szereplő számára, mert helyi szinted ad egy olyan viszonyítási pontot, ami jobban tervezhetővé teszi a fejlesztéseket – hangsúlyozta az EU-s szakértő.

    A munkaerő lakhatási támogatására sok EU-s pénz érkezik még ebben pénzügyi ciklusban: ezeket lehetne egy szabályozott rendszerbe becsatornázni, és egy irányított keresletként tudna megjelenni – mondta Barna-Lázár Zoltán. Ez bérlőtámogatásként működik, ebből kell megoldani a foglalkoztatási lakhatást, de it volna mozgástér abban, hogy hogyan csatornázzuk be ezeket a pénzeket, és lehetne tudatosan költeni, ha nem is beruházási oldalról.

    További konferenciaanyagok

  • Fontos lehetőség az önkormányzatoknak a munkaerőmegtartásban

    IMG 7161 BLZNagyon fontos lenne egy hosszú távon kiszámítható, egyértelmű szereposztás az állam, az önkormányzat és a piaci szereplők között – hívta fel a figyelmet Barna-Lázár Zoltán. Az államnak hosszú távú lakáspolitikában definiálnia kellene – egyeztetve a többi szereplővel –, milyen szerepet kíván ebben betölteni.

    Ugyanezt az önkormányzati szinten is meg kellene tenni. Jelenleg az önkormányzatok belekényszerülnek egy sajátos szerepbe a bérlakás témában. Egyrészt gyakran felmerülő téma az EU-s források bevonása, hiszen az EU-s források sokkal könnyebben allokálhatóak a housing szektorba közszférabeli szereplőkhöz, ezért jó lenne, ha ebben az önkormányzatoknak markáns szerepük lehetne. Másrészt a településen beruházó cégek az önkormányzattól várják, hogy megoldja az oda költözni szándékozó munkaerő lakásproblémáját. Ám éppen ezeken a településeken van a legnagyobb hiány megfizethető árú lakásokból, különösen bérlakásokból.

    Rosszul definiált szerepkörben vannak, ugyanakkor foglalkoztatási oldalról nagy a nyomás rajtuk. Úgy gondolom, mindenképpen feladatuk lenne, és célszerű lenne, hogy ebben részt vegyenek, az egyrészt a helyi szintű keretfeltételek (szabályozás, ingatlan-közműfejlesztés) megteremtésével, másrészt helyi szintű ösztönzéssel, egyfajta koordinációs szerepben a munkáltatók és a bérlakás-szektorban beruházók között – mondta Barna-Lázár Zoltán.

    Úgy véli, az önkormányzatok többsége sajnos elszalasztott már egy lehetőséget azzal, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégiájába nem került bele valós tartalommal (irány kijelölése, saját szerep definiálása) a bérlakásprogram.k és a bérlakás-szektorban beruházók között – mondta Barna-Lázár Zoltán. Azonban formálisan az önkormányzatnak nincs ebben definiált szerepe, mégis érdeke, hogy valamilyen megoldást keressen. Eszközrendszere sincsen, kevés a szabad felhasználású bevétele, változó, hogy milyen felhasználható ingatlanállománnyal, milyen szakemberállománnyal rendelkezik., vagyis milyen alapokról tud elindulni, milyen szerepet tud vállalni beruházóként, üzemeltetőként, akár a piaci szereplők partnereként megjelenni ebben a feladatban.

    Fontos lehetőség azonban a foglalkoztatáshoz kapcsolódó lakhatással kapcsolatban a Foglalkoztatási Paktumok jelenleg folyó megalkotása. Ezeken keresztül most az önkormányzati szektor pénzügyi és adminisztratív lehetőségeket kap arra, hogy egyfajta helyi koordinációs erőként jelenjen meg a foglalkoztatáshoz kapcsolódó mindennemű fejlesztésekben – ebben benne van a szakképzés, a munkahelyteremtés, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó lakáspolitikai kérdések kezelése is, és 6-7 éves kiszámítható finanszírozást jelentenek. Itt egy jól megfogható szerepben beléphetnek az önkormányzatok, és segítséget jelenthet minden piaci szereplő számára, mert helyi szinted ad egy olyan viszonyítási pontot, ami jobban tervezhetővé teszi a fejlesztéseket – hangsúlyozta a szakértő.

    A munkaerő lakhatási támogatására sok EU-s pénz érkezik még ebben pénzügyi ciklusban: ezeket lehetne egy szabályozott rendszerbe becsatornázni, és egy irányított keresletként tudna megjelenni – mondta Barna-Lázár Zoltán. Ez bérlőtámogatásként működik, ebből kell megoldani a foglalkoztatási lakhatást, de it volna mozgástér abban, hogy hogyan csatornázzuk beezeket a pénzeket, és lehetne tudatosan költeni, ha nem is beruházási oldalról.

     

    További cikkek a bérlakások témájában a Habitat for Humanity, a WIENERBERGER zRt. és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület bérlakás-konferenciájáról: Bérlakáshelyzet, bérlakásépítés Magyarországon

  • A hatékonyságnövelés és a munkaerőhiány az építőipar legnagyobb kihívásai

    Varga Mihály szerint idén ugyan megtorpant az építőipar teljesítményének növekedése az előző uniós költségvetési ciklus forrásainak kifutása miatt, jövőre azonban már fordulat várható. Kiemelkedőnek nevezte az építőipar magyar gazdaságban betöltött szerepét, amelynek súlya a tavaly a GDP-ben elérte a 6,4 százalékot. Hozzátette, hogy az ágazat versenyképességének javulásában komoly potenciál van.
    A miniszter szerint a kormány építőipart érintő intézkedései várhatóan 2017-ben fejtik ki igazán a hatásukat, főként a lakásépítések terén, amelynek köszönhetően a kormányzati ciklus végéig 40 ezer lakás épülhet.

    Sikerek és új kihívások

    Koji László, az ÉVOSZ elnöke a 2016. év sikerei között említette, hogy a kormány lakásépítést ösztönző intézkedéseinek hatására az első három negyedévben a tavalyi duplájára nőtt a lakásépítésre kapott építőipari megrendelés, számításai szerint a jelenlegi kormányzatai ciklus végére 20 ezer lakás épülhet.
    Ugyancsak fontos lépésnek nevezte a szektor számára a múlt héten elfogadott közbeszerzési törvényjavaslatot, amely szerint a közbeszerzési pályázat nyertese csak akkor juthat majd a pénzéhez, ha az alvállalkozóit kifizette, valamint, elég ha az ajánlattevő csak 35 százalékos saját erővel rendelkezik az 50 százalék helyett.
    Az idei év sikerei közé tartozik, hogy a duális képzésben olyan finanszírozást alakítottak ki, ami ma már nem teszi veszteségessé a vállalkozások számára a tanulók képzésében való részvételt.
    A minimális rezsióradíjat is sikerült picit feljebb tornászni, és a szakmában ma már terjed az a vélemény, hogy aki ez alatt az összeg alatt tervez, az nem is építési vállalkozó - modta az ÉVOSZ elnöke. A 3 éve még 400 milliárdos építőipari lánctartozásról szólva Koji azt mondta, ez mára körülbelül a felére csökkent, a többit részben kifizették, részben a piaci szereplők eltűnésével megszűnt maga a tartozás is.

    Az építőipar nehézségei között említett ugyanakkor, hogy a 94 ezer építőipari vállalkozás között jelenlévő 90 ezer mikro- és kisvállalkozás jelentős hányadának nincs akkora tartaléka, amely fedezetet nyújt a bérmegállapodásból következő béremeléssel járó terhekre. A piacnak meg kellene fizetnie, hogy a cégek képesek legyenek a minimálbér kifizetésére - mondta Koji, aki szerint 8-10 százalékos átlagos áremelésre van szükség, abba már belefér a 10-15 százalékos bruttó béremelés. Enélkül tovább tart az elvándorlás az ágazatból.

    Ráadásul az utánpótlással is komoly gondok vannak, hiszen, mint Koji László elmondta – 85 ezerrel kevesebb fiatal tanul szakiskolákban, mint korábban. Ezért a következő év, évek kiemelt feladata a pályaorientáció, amiben az építőiparnak szorosan együtt kell működnie a szakiskolákkal – emelte ki az ÉVOSZ elnöke.

    Hosszabb távra kellene tervezni

    Az építőiparnak hatékonyabbnak kell dolgoznia, az uniós versenyképességi rangsorban az utolsó harmadban áll az ágazat. Ehhez kulcsfontosságú a minőségi foglalkoztatottság növelése, vagyis a pénzügyi tőke mellett a humántőke fejlesztése a vállalkozásokban – mondta Varga Mihály.

    A javuláshoz azonban beruházásokra van szükség, amit a vállalkozások csak akkor vállalnak be, ha legalább másfél- két évre előre tervezhetik a termelésüket, enélkül nincs megtérülés - hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke, megjegyezve, hogy a cégek jelentős része ma még fél évnél nem lát tovább előre.

    Ugyanakkor úgy véli, hogy a cégek nagy többsége ilyenkor képes a fizetőképes kereslet felé fordulni, aminek következtében 2017-18 között a piac átrendeződése várható.

    Év végére az építőipar teljesítménye optimista becslés szerint alulról közelíti a 2000 milliárd forintot, de az optimista becslés is 10-12 százalékos elmaradást jelent 2015-höz képest. Ezen belül az épületek építése a tavalyihoz képest 5-6 százalékos plusszal mintegy 520 milliárd forintot állított elő, az egyéb létesítményeknél mintegy 38 százalék a mínusz, a speciális szaképítésnél 2 százalékos bővülés várható, 920 milliárd forintos érték mellett. Mindezt a korábbi, 275-280 ezer fős létszámmal produkálta az ágazat - sorolta az építőipari idei számait Koji László, hozzátéve, hogy az ágazatot nagyon megviseli az uniós forrásokból finanszírozott beruházások ciklikussága.

    Pályázati, támogatási források 2017-ben

    Szabó Zsolt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára megerősítette, hogy az energiahatékonyság javítása területén jelentés előrelépési lehetőség van, és a kormány több intézkedéssel és támogatással segíti majd ezt 2017-ben.

    A családi házak energiahatékonyságának növelésére felvehető ingyen hitel kiírása már most decemberben várható.
    Az energiahatékonysági fejlesztések előkészítésének támogatására nemzeti energetikusi hálózatot hoznak létre, egy bizonyos méret felett pedig minden cégnek kötelező lesz saját energetikust alkalmazni. A vállalatok 30%, a kkv-k akár ennél magasabb társasági adókedvezményt kaphatnak energiahatékonyságuk növelését célzó beruházásokért. Ezeket a beruházásokat több pályázat is segíti majd jövőre.

    Varga Mihály elmondta, hogy a 2017-es költségvetés 211 milliárd forintot irányoz elő a Családi Otthonteremtési Kedvezményre (csok), amelynek igénybe vételét további könnyítésekkel segítik majd.

  • Energiatakarékos bérlakás-negyedeket kellene építeni

    A meghívott építészek egyetértettek abban, hogy bérlakás egy városi problémára adható kézenfekvő és mind gazdaságilag, mind társadalmilag indokolható válasz. Fontos igény, hogy csökkentsük vagy akár szüntessük meg a munkahely és a lakóhely közötti távolságot – mutatott rá Ertsey Attila építész.

    Az emberek azért áramlanak a városba, sok esetbe vissza az agglomerációból vagy vidékről, mert közel akarnak lenni a munkahelyükhöz. Ehhez a lakások és a szolgáltatások megfelelő mennyiségére és koncentrációjára van szükség. Ám fontos, hogy ne vesszen el a minőség. Ebben a tekintetben sokkal többet tud a város, mint a kisebb települések, ezért ebben a környezetben kell a bérházakat létrehozni – fejtette ki Gunther Zsolt építész, a 3h Építésziroda vezetője.

    Multifunkcionális városközpontok

    A korábbi alvóváros-szerű, monofunkciós lakótelepek nagy ingázást, nagy közlekedési volument generáltak, ami a zónás várostervezés következménye volt – emlékeztetett Ertsey Attila. Hasonló volt a probléma a lakóparkokkal, rátelepedtek a települések infrastruktúrájára. Amikor bérlakásokról beszélünk, akkor kis városként kell kezelni, és ott kell lennie mindennek, ami ehhez a funkcióhoz szükséges – mondta.

    A szakértők szerint legalább 1000-1200 lakásos központokat kellene építeni. Ennél a nagyságrendnél azonban már egy falunyi ember elhelyezéséről van szó, tehát különösen fontos, hogy a megfelelő infrastruktúra és szolgáltatások is ott legyenek – hangsúlyozta Gunther Zsolt. A barnamezős rozsdaövezetek kihasználása ilyen építésekre azért is megfelelő, mert ezek infrastrukturálisan be vannak ágyazva a város szövetébe, könnyen megközelíthetőek, szabadabban kezelhetők. Jó esetben negyedközponttá is kinőheti magát, ahová plusz szolgáltatások rendelhetők.

    Anspern Bécs SkyscraperCity

    Ezekre a telepszerű beépítésekre minden nagy iparvárosban van elég hely, pl. Győrben Városrét (volt vagongyári terület) alkalmas egy új belváros építésére, Budapesten akár Körvasútsor vonalán – hozott példákat Gunther.

    Ezek a városközpontok húzó hatással lehetnek akár az egész település számára, pl. önkormányzati sportlétesítmények odahelyezésével. Ezzel együtt már a magántőke számára is vonzóak lehetnek ezek a területek, és fejlesztésekkel megjelenhet. Azok a szolgáltatások pedig, amelyek a bérházak aljában megtelepedtek nagyobb területen élőket is kiszolgálhatnak.

    Az infrastruktúrát megfelelő sűrűségű beépítéssel lehet gazdaságosan működtetni, de a környezet minősége megkerülhetetlen: meg kell teremteni az egyensúlyt a zöldövezeti álom és a hatékony beépítés között – mondta Gunther Zsolt. Érdemes nagy léptékben gondolkodni, mert 80-100 lakás még nem tudja ezt a szerepet.

    IMG 7123

    Mintaprojekt kellene

    Ezért egy mintaprojekthez 1000-1200 lakásos tömbök kellenének, ezen már jól lehetne vizsgálni a megfelelő lakásmixet (generációs lakások, garzonok stb.), a fenntarthatósági szempontok megvalósulását, az üzemeltetés kérdéseit. Ez az a lépték, ahol a fenntartható technológiákat be lehetne vezetni (pl. Mo-on kézenfekvő lenne termálenergiát hasznosítani a hűtéshez-fűtéshez, szürkevizet hasznosítani stb.), ez kisebb léptékben nem megtérülő – részletezte Váncza László építész. Nagyon hatékony lehet a tipizálás is, ami takarékossági szempontból is fontos.

    Vidóczi Árpád a konferenciát támogató WIENERBERGER zRt. építészeti szaktanácsadó csoportjának vezetője még a sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a bérlakás az építőanyag-gyártó cég számára is támogatandó irány. Kiemelte, hogy a bérlakásoknál nagyon fontos építészeti kérdés a fenntarthatóság, s ezzel kapcsolatban szólt a cég által megvalósított ún. e4 projektről, amely ugyan családiház-építés volt, de nagyon jó példája a fenntartható építészeti elvek alkalmazására, korszerű építőanyagok használatára, kiváló minőségű kivitelezésre. Mindeddig ugyanis nem volt olyan transzparens, követhető projekt, amelyben két éves fogyasztásmérési adatok adnak majd
    visszaigazolást, hogy teljesülnek-e az elvárt értékek. Ezeket a visszacsatolásokat egy hasonló bérházas építésben is érdemes lenne megvizsgálni.

    Mobilitást szolgáló lakásmix

    Fontos, hogy olyan lakásválaszték jöjjön létre, amely akár a házon belüli mobilitást is lehetővé teszi, illetve számol azzal, hogy a családok változnak (gyarapodnak, osztódnak) bizonyos időtávban, Ezt kell kiszolgálni: garzontól akár a 100 négyzetméternél nagyobb lakásokkal – fejtette ki Ertsey Attila. A bérházakon belül jó elosztás lehet, ha az alsó szintekre szolgáltató egységek és esetleg irodák kerülnek, felülre pedig a lakások.

    Vannak nagyon egyszerűen működtethető dolgok, pl. a hűtéssel-fűtéssel kapcsolatosan, ezeket kell alapból betervezni a bérlakásokba. Gunther Zsolt szerint a high-end a szociális bérlakásépítésben nem releváns és nem praktikus. A tipizálás is racionalizálja a tömbszerű építést. Ugyanígy a lakásmixet is egyszerűsíteni kell, ne minél több szobanégyzetmétert tervezzenek egy lakásba, inkább minél racionálisabban kellene elosztani a területet, és úgy, hogy építészetileg is kezelhető legyen. Ez egy olyan pont, ahol másképpen kell gondolkodni, mint az eladásra szánt, piaci beruházásoknál – mondta.

    Felmerült, hogy szociális szempontból veszélyes lehet-e egy 1200 lakásos bérház-telep, ahol adott esetben szegregátumok alakulhatnak ki, ezért nem lenne-e jobb egy olyan vegyes rendszer, ahol bérlakások és magántulajdonú lakások is vannak az épületekben. Léteznek erre alkalmas üzemeltetői modellek, például Ausztriában is, de a jelenlegi hazai rendszerben a tapasztalatok alapján ez gyakorlatilag lehetetlenné teszi a gazdaságos és hatékony üzemeltetést. Elvieg a bérlakásban megvalósuló lakásmix természetesen nem zárja ki, hogy többféle társadalmi rétegből lakjanak ott, de hogy ez működjön, nagyon sok mindent kéne átugornunk, de nagyon üdvözölném, ha egy ilyen mix létrejönne – mondta Gunther Zsolt.

    Mennyibe kerül?

    Egy mintaprojekt arra is jó lehet, hogy milyen minőséget lehetne elérni különböző nagyságú és kivitelezésű épületekben, és mennyiért. Ócsán elszalasztották ezt a lehetőséget, de például az újpesti passzív bérház ad némi támpontot a számoláshoz. Utóbbi példában kompakt beépítéssel, alacsony rezsit lehetett elérni, hiszen a havi fűtési költség 2000 forint, s ez mehetne lejjebb is – mondta Ertsey Attila. Ez akkori árakon nettó 230.000 Ft/nm költséggel épült meg. Ma egy zéró energiás egylakásos családi házat nettó 325.000 Ft/nm áron lehet felépíteni – hozott példát saját praxisából Ertsey Attila. A kettő közötti sávban lehet gazdaságosan megvalósítani egy soklakásos energiatakarékos épületet – mondta.

    ujlakopark hu

    Az energiahatékony építés a megoldások függvényében természetesen nagyobb beruházási költséget jelent, mint a kötelező minimum megvalósítása. A többletráfordításnál a kulcskérdés, hogy az épület életciklusán belül, illetve a garantált bérlők általi használati időben megtérül-e a beruházási költség.

    A bérlők költsége a bérleti díjon felül a rezsi, amelynek a nagysága ugyancsak az épület energiahatékonyságának, és persze részben a lakáshasználat függvénye is. Magyarországon jelentős kockázat, hogy a bérlő nem fizeti, nem tudja kigazdálkodni a lakbért vagy a rezsit. Ausztriában ennek elkerülésére a szociális bérlakásoknál minimum követelmény a passzívház: az alacsony a rezsi miatt a családok nem tudnak felhalmozni hatalmas rezsihátralékot – mutatott ár Ertsey Attila.

    Mégis kinek az érdeke?

    Gunther Zsolt szerint a Bérlakásépítési kódexben öt évvel ezelőtt lefektetett irányelvek egyre inkább átmennek a gyakorlatba, nagyon fejlesztő alkalmazza a racionálisan zöld irányba gondolkodást. A piaci szereplők érdeke ugyanakkor, hogy minél gyorsabban, akár tervezőasztalról elkeljenek a lakások, rövidtávú megtérülésben gondolkodnak.

    Ez befolyásolja a hozzáállást a tervezéshez is, mert olyan lakásválasztékot alakítanak ki, amelyben a profit maximalizálható, és ez hosszú távon fékezi a mobilitást is. Egy vállalat azonban a saját dolgozóiról hosszú távon gondolkodik, s így kellene gondolkodnia az államnak, az önkormányzatoknak is. Az ő céljuk ugyanis nem a profit, a pillanatnyi piaci igényeket kiszolgálása, hanem hogy az emberek ott maradjanak. Ehhez előre kellene tervezni legalább 1 vagy 2 generációra, s nem kormányzási ciklusokban, hanem településekben gondolkodni. Ezért olyan országos és helyi lakáspolitikákat kell alkotni, amelyek megadják a jogi kereteket ahhoz, hogy a piaci gondolkodás ne vigye el egy irányba az ingatlanfejlesztést – mondta Ertsey Attila.

    A szakértők egyetértettek abban, hogy a nem piaci bérlakásépítési programban hosszú távú gondolkodásnak kell érvényesülnie. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az közösségi bérlakások létrehozásában, fenntartásában egyfajta állami támogatás lehetősége is benne van, hiszen a célközönség a bérből és fizetésből élők, akik közül sokan ma nem engedhetik meg saját erőből egy minőségi lakás megszerzését, fenntartását.

    Esély a minőségibb életre

    Gunther Zsolt nem tartja helyesnek, hogy kormány a családiház-építést támogatja, hiszen szerinte a családi ház nem élteti a várost, hanem a városok extenzív fejlődését fokozza. Ehelyett a barnamezős területeket kellene lefedni bérházakkal, hogy a város gazdaságosabban és magasabb színvonalon tudjon működni.

    Ha az állam részéről határozott szándék lenne, hogy bérlakásépítésbe kezd, az megregulázhatná a piaci szereplőket is – mondta Váncza László. Ezzel egészen megváltozna Magyarországon a lakáshoz jutás esélye – hangsúlyozta.

    Ha valaki elfogadható bérleti díjért egy sokkal jobb minőségű lakáshoz juthat, akkor nem fog belemenni bizonytalan banki kölcsönökbe, nem fog egy rosszabb minőségű lakásért 30-40 évre eladósodni. Márpedig egyértelműen jobb minőségű életet tenne lehetővé az emberek számára, ha a jó minőségű, elérhető költségű bérlakás mint alternatíva megjelenne.

    További konferenciaanyagok

  • Kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetése

    Tervezők

    2017. január 1-jétől a tervezők kötelesek felelősségbiztosítást kötni, ha tevékenységük egyszerű bejelentéshez kötött épületet érint.

    A tervezőket érintő lényeges jogszabályi rendelkezés, hogy a Kivitelezési Kódexben1 meghatározottakon túlmenően, 2017. január 1-jétől az egyszerű bejelentés (e-napló készenlétbe helyezésének) további feltétele, hogy a tervező az e-naplóba feltöltse az alábbi iratokat:
    - kivitelezési dokumentáció,
    - tervező nyilatkozata a tervezői felelősségbiztosítás kötvényszámáról és a biztosító nevéről, valamint
    - a tervezői felelősségbiztosítás vagy biztosítási fedezet fennállását tanúsító, biztosító által kiadott igazolás.

    Fővállalkozó kivitelezők

    A 2017. január 1-jét követően kötött kivitelezési szerződés alapján az egyszerű bejelentéshez kötött épület kivitelezése nem kezdhető meg, ha a fővállalkozó kivitelező nem rendelkezik a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben2 meghatározott kötelező felelősségbiztosítással.3

    Amennyiben a kivitelezést megkezdik, és a kivitelezés során az építésfelügyeleti hatóság a kötelező felelősségbiztosítás hiányát észleli, megtiltja a kivitelezési tevékenység további folytatását.

    A kötelező tervezői / kivitelezői felelősségbiztosítással kapcsolatos legfontosabb jogszabályi előírásokat az alábbi táblázat összegzi:

    Hivatkozások:

    1. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
    2. A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet
    3. Abban az esetben, ha a kivitelezési szerződés alapján végzett kivitelezési tevékenység e-főnaplójának megnyitására 2017. február 1-jét követően kerül sor.

     

    Az építtetővel szerződéses kapcsolatban álló építész vagy más szakági tervező

    Fővállalkozó kivitelező

    Biztosítás tárgya

    A vállalt tervezési és tervezői művezetési tevékenység körében okozott kár megtérítése.

    A vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére.

    Biztosítási szerződés megkötésének határideje

    Legkésőbb a tervezési szerződés megkötésekor.

    Legkésőbb a munkaterület átadásakor.

    Fedezetnyújtás határideje

    A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania.

    Biztosított fedezet

    50 millió forint beruházási költségkeretig biztosítási eseményenként legalább 2 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 6 millió forintig kell fedezetet biztosítania.

    50 millió forint beruházási költségkeretig

    biztosítási eseményenként legalább 10 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 30 millió forintig kell fedezetet biztosítania.

    50 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű beruházási költségkeret között legalább 5 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 15 millió forintig kell fedezetet biztosítania.

    50 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű beruházási költségkeret között legalább 20 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 60 millió forintig kell fedezetet biztosítania.

    100 millió forint feletti beruházási költségkeret esetén legalább 10 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 30 millió forintig kell fedezetet biztosítania.

    100 millió forint feletti beruházási költségkeret esetén legalább 30 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 90 millió forintig kell fedezetet biztosítania.

    Szerződés fennállásának határideje

    Legalább az e-főnapló megnyitását követő 2 évig.

    Legalább a lakóépület teljes műszaki átadás-átvételének lezárásáig.

    E-naplóba feltöltendő iratok

    Kivitelezési dokumentáció feltöltésével egyidejűleg nyilatkozik az e-naplóban a felelősségbiztosítása kötvényszámáról és a biztosító nevéről.

    Legkésőbb a munkaterület átadásakor feltölti nyilatkozatát az e-naplóba a felelősségbiztosítása kötvényszámáról és a biztosító nevéről.

    A fenti nyilatkozattal egyidejűleg feltölti az e-naplóba a biztosító által kiadott igazolást arról, hogy a felelősségbiztosítás vagy biztosítási fedezet fennáll.

    A fenti nyilatkozattal egyidejűleg feltölti az e-naplóba a biztosító által kiadott igazolást arról, hogy a felelősségbiztosítás vagy biztosítási fedezet fennáll.

    Biztosítási szerződés megkötésének kötelezettsége 2017. január 1-jén fennálló tervezési / kivitelezési szerződés esetén

    A biztosítási szerződést akkor kell megkötni, ha az e-napló készenlétbe helyezésére 2017. február 16-át követően kerül sor.

    A biztosítási szerződést akkor kell megkötni, ha az e-főnapló megnyitására 2017. február 1-jét követően kerül sor.

    2017. január 1-jét követően megkötött tervezési / kivitelezési szerződések tartalmi elemeinek bővítése

    A tervezési szerződésnek tartalmaznia kell a tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik.

     

    (Ha a tervezési szerződés alapján végzett tervezési tevékenység e-naplójának készenlétbe helyezésére 2017. február 16-át követően kerül sor.)

    A kivitelezési szerződésnek tartalmaznia kell a kivitelező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kivitelező kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik vagy legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkezni fog.

     

    (Ha a kivitelezési szerződés alapján végzett kivitelezési tevékenység e-főnaplójának megnyitására 2017. február 1-jét követően kerül sor.)

  • A stabil foglalkoztatáshoz hosszú távú lakásmegoldást kell ajánlani

    A Nemak Győr Kft. társadalmi felelősségvállalás és duális képzés vezetője elmondta: már beruházásokat akadályoz meg, hogy Győrben és környékén nincs munkaerő. A cég már aktívan foglalkozik a következő generációk megnyerésével, iskolákba, sőt óvodákba is elmennek, hogy felkeltség a gyerekek érdeklődését a szakma iránt – hiszen 15-20 évre előre gondolkodnak. Ugyanakkor a jelen problémáinak megoldása nélkül kár a jövőről álmodozni. Most a munkaerőhiány és az óriási fluktuáció okoz problémát – nyilván nem csak a Nemaknál, nem csak Győrben.

    Kulinyi Márton foglalkoztatási szakértő felhívta a figyelmet, hogy a statisztikák szerint 2015-2016-ban Észak- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Közép-Magyarországon megtorpant a gazdasági növekedés, míg Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön folytatódott az évi 14-18 százalékos növekedés. Ez azzal függ össze, hogy míg az utóbbi térségekben van még szabad munkaerő, a középső és nyugati országrészben annak hiánya már a fejlődést akadályozza.

    Keleten tehát van mobilizálható munkaerő, kérdés, hogy hogyan lehet őket tartós átköltözésre bírni.

    Szilasi Tamás elmondta, hogy a képzett munkaerőt egyre nagyobb számban kell szakképzetlenekkel és bérelt munkaerővel pótolniuk, ami a minőségi problémákon túl bérezési kérdéseket is felvet. A bérelt munkásoknak, akik az állásban lévőkhöz hasonló bért kapnak, a lakhatásukat is biztosítania kell a munkáltatónak. Anyagilag tehát előnyben vannak, nem is akarnak elköteleződni, könnyen továbbállnak, ráadásul család nélkül szörföznek a munkahelyek között, így bizonytalan munkaerőt jelentenek a vállalatnak.

    Mit ajánlanak?

    Ahhoz azonban, hogy a biztonságos, hosszú távú munkát kereső, ezért akár áttelepülni is hajlandó családokat megnyerjék vonzó ajánlatot kell tennie a munkáltatónak. Ebben volna kulcsszerepe az elérhető költségű, jó minőségű bérlakásoknak. Ami biztos, ha minden bérprémium elmegy lakhatásra, akkor még nem mozdulnak a családok az ország másik végére.

    Az ingázás ugyanis hosszú távon nem megoldás, ez már többször bebizonyosodott. Kató Aladár, a Magyar Téglás Szövetség elnöke felidézte, hogy Győrben kipróbálták már ezt: Észak-Kelet-Magyarországról 40 ipari szakmunkást vittel a városba át lakbértámogatással, egy év múlva már csak öten dolgoztak ott. Nem járható út a csak családfő mobilizálása, a családokat kell meggyőzni, hogy érdemes távolabb egzisztenciát teremteni.

    Mivel a Nemak a jelenlegi 1200 fős állományát még bővíteni is szeretné 300 fővel élen járt annak a javaslatnak a kidolgozásában, amellyel az Audival karöltve, a győri önkormányzattal és az iparkamarával partnerségben megkeresték a kormányzatot tavaly ősszel.

    Kató Aladár, aki a győri iparkamara képviseletében vett részt a bérlakásépítési javaslat összeállításában elmondta, hogy végeredményben egy háromszereplős konstrukcióval keresték meg a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, ahol pozitív fogadtatásra találtak. A javaslat szerint az állam, a győri önkormányzat és a cégek 1/3-1/3 arányban vállalnák 300 bérlakás építésének finanszírozását. Az 50 nm-es apartmanlakásokból álló bérházak az önkormányzat tulajdonába kerülnének, az üzemeltetéssel együtt, a cégek pedig garantálnák, hogy legalább 15 éven át a dolgozóik használnák a bérlakásokat. A bérleti díj 1000 Ft/nm/hó lehetnek, amelynek kifizetéséhez támogatnák a munkavállalókat.

    Ennek a megvalósításához természetesen elengedhetetlen a kormányzati szándék – hangsúlyozta Kató Aladár. Ugyanakkor kiemelte a társadalmi szervezetek, a cégek, az iparkamarák és az önkormányzatok szükséges szerepvállalását is.

    Kulinyi Márton idézte azt a KSH-statisztikát, miszerint 2015-ben 35 ezer család tervezett költözést munkahelyváltoztatás miatt. Lenne tehát kinek bérlakásokat építeni a nagyvárosokban, ipari centrumokban. A mobilitási döntéshozatalban igen komoly elem a kockázatvállalás kérdése mind a dolgozó és családja, mind a cég szempontjából. Ez elsősorban a megélhetést és a lakhatást jelenti, de szerepe van a kötődésnek is. Ezért a legkönnyebben a rugalmasabb, a karrier és a kereset által jobban motivált fiatalabb korosztályt lehet megcélozni. Szilasi Tamás hozzátette: ezeken a helyeken nem csak a termelő ipar, hanem a szolgáltatási ipar is fejlődik, így a családtagok is biztosan találnak munkát.

    Felmerült a kérdés, hogy vajon mennyire válik kiszolgáltatottá a munkavállaló, ha a munkáltató biztosítja a lakhatást? Szilasi Tamás kifejtette: nyilván nem a próbaidő alatt tudnak tartós lakás biztosítani a dolgozóknak, de már a felvételkor sokat számítana, ha ilyen ajánlatot tehetnének. Hiszen – mint mondta – egy jó munkáltató hosszú távú foglalkoztatásra törekszik, neki is az adja a stabilitást. A tartós és az átmeneti megoldásoknak egyszerre kell jelen lenniük a rendszerben.

    További konferenciaanyagok

  • A lakásbiztonság a legfontosabb kritérium

    A Habitat for Humanity, a WIENERBERGER zRt. és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület múlt heti konferenciáján tartott előadásában a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója rámutatott: a gazdaság teremt igényeket a lakáspiaccal szemben. Ezúttal a munkaerőhiány az, ami a bérlakások iránti igényt jelentősen megnövelte, holott Magyarországon jóval alacsonyabb a nyomás a lakáspiacon, mint pl. Nyugat-Európában.

    Ugyanakkor az önkormányzatoknak, amelyek a 90-es évek elején megszabadultak bérlakásállományuk többségétől (19%-ról 3%-ra csökkent), nem érdemes bérlakásépítésbe fogniuk, mert az sem gazdaságilag, sem politikailag nem megtérülő vállalkozás. Bár a rendszer ebbe az irányba mutat, szerencsére azért vannak olyan önkormányzatok, amelyek komolyan veszik a szociális gondoskodást, és kreatív megoldásokkal, jó kezdeményezésekkel a kivételt erősítik.

    Miért nincs elég piaci bérlakás sem? Hiszen liberális lakáspiac van, szabad szerződéskötés, lakbérmegállapítás stb. A szektor szabályozatlansága, a kockázat az, ami sok bérlőt és bérbeadót távol tart a rendszertől, illetve féllegális, illegális kockázatcsökkentő megoldásokat szül a szűk bérlakáspiacon – vonta meg egy hivatkozott kutatás mérlegét az előadó.

    Ennek a megváltoztatásához nem kellene sok állami pénz. Ez könnyen kikényszeríthető lenne a kormányzattól, a társadalmi nyomás megfelelő kommunikálásával – véli Hegedűs.

    Kulcskérdés, hogy egy adott család lakáshelyzete milyen módon őrizhető meg. A legtöbb esetben a lakásminőségnél is fontosabb. Jelenleg csak az ún. elit képes arra, hogy egy gazdasági vagy családi válság esetén is biztosan megőrizze lakását a jelenlegi színvonalon.

    A lakáspozíciók definiálása

    Ezeket a pozíciókat nem csak az egyéni döntések befolyásolják, hanem jelentős mértékben a adott lakáspolitika is. Olyan konstrukciókat, olyan szabályozást kellene alkotni, amelyek mind a bérlő, mind a bérbeadó kockázatait kezeli.

    Ilyen típusú konstrukció pl. a lakbérszövetkezet.
    Bérlői szövetkezet (BÉSZ) modell: hosszú távú bérleti megoldás lakásépítéssel vagy felújítás révén kialakított lakásokban, a bérlők nem szereznek tulajdonosi jogosítványokat (nem örökölhető stb.).

    A kulcsszó a hosszú táv: a szabályozás fontos eleme kellene, hogy legyen a több évre szóló szerződés, amely biztonságos lakhatást garantálna a családoknak a bérlakásszektor bármelyik szegmensében.

    A magánbérbeadók kockázatait is kezeli a szociális lakásügynökségek modellje, amelyet pl. Veszprémben már sikeresen működtet a városi önkormányzat és a Máltai Szeretetszolgálat nonprofit intézménye.

    A Városkutatás Kft. és a Habitat Magyarország által kidolgozott SZOL-modell
    A modellben a tulajdonos hosszabb távra, legalább 3 évre átadja lakását egy ún. Szociális Lakásügynökség kezelésébe, amely azt megfizethető bérlakásként működteti. A konstrukció biztos és folyamatos bevételt garantál a lakástulajdonosok számára, illetve elérhetővé tesz olyan kedvezményeket, amelyek más bérbeadókat nem illetnek meg (pl. adókedvezmény, adóelengedés). A SZOL garantálja az ingatlan állapotának megőrzését is. Az előnyökért cserébe a tulajdonosok vállalják, hogy a piaci lakbérnél alacsonyabb áron adják bérbe lakásukat a Szociális Lakásügynökségnek.
    A bérlők számára a modell azért vonzó, mert kedvező áron, a piaci lakbér alatt, hosszú távra tudják kivenni a lakásokat. A bérlők rászorultságuk mértékében lakbértámogatásra is jogosultak lennének. A legnehezebb helyzetű családok számára a SZOL-ok egyéni szociális munkát is biztosítanának.

    Hegedűs József egy elemzés eredményeit összegezve elmondta: Budapesten szociális/közösségi bérlakások arányát a jelenlegi 6 %-ról 15, a magánbérlakások arányát 10%-ról 20%-ra kellene növelni.

    Bérlakás igény és kihívások

    Hegedűs József bevezető előadásvázlata az alább letölthető dokumentumban olvasható.

    További konferenciaanyagok

  • A bérlakás a minőségi lakásépítések zászlóshajója lehetne

    A lakásbérlet logikus és gazdaságilag indokolt megoldás bizonyos élethelyzetekben. Amikor egy fiatal önálló otthonba költözne, családot alapítana, vagy valaki egy távoli munkalehetőség miatt költözne.

    A lakhatás, a lakásfenntartás megnövekedett költségeit számos család képtelen biztosítani, számukra a szociális bérlakás-ellátás az egyetlen tisztességes lakhatást nyújtó megoldás.

    Pillanatnyilag sem a drága piaci bérlakásokból, sem többségében rossz minőségű szociális bérlakásokból nincsen elég, a kettő között pedig gyakorlatilag nincsen kínálat.

    tulajdoni megoszlás Mo

    Olyan bérlakásszektorra van szükség, amelyben a jelenleginél sokkal több megfizethető bérlakás elérhető, és amelyben a különböző társadalmi csoportok megtalálják a szükségleteiknek megfelelő lakást.

    Azoknak a bérből, fizetésből élő fiataloknak, költöző munkavállalóknak, akik – akár étmeneti megoldásként – a bérlést választanák, ám a piaci lakbérek kifizetése anyagi lehetőségeiket meghaladó terhet jelent, olyan minőségi bérlakásokat kellene építeni, amelyek megfizethető bérleti díjat és rezsiköltséget biztosító konstrukcióban jöttek létre.

    Közösségi bérlakásrendszer kell

    Erre megoldás lehetne egy ún. közösségi bérlakásrendszer létrehozása támogatásokkal és olcsó hitelekkel épülő, alacsony energiafogyasztású, jó minőségű lakásokkal. A beköltözőket az önkormányzat, vagy a munkáltató lakbértámogatással tudja segíteni.

    Ezzel kiszámítható és megfizethető lakhatást lehetne biztosítani a dolgozó középréteg számára. Nem utolsó sorban pedig minőségei és fenntartható bérlakásállomány jönne létre.

    PZs

    A hazai lakásállomány rendkívül rossz műszaki állapotú, alacsony minőségű és energiapazarló, drága épületekkel, lakásokkal. Nagy részüknek mielőbb át kell esnie felújításon és energiahatékonysági korszerűsítésen, a gazdaságosan fel nem újítható részt pedig új építésekkel pótolni kell. A bérlakásépítés komoly szerepet kaphatna a lakásállomány minőségi megújításában.

    A minőségi bérlakásépítés mintát adhatna a magán építéseknek, hiszen az építtető állami, önkormányzati, vagy vállalati beruházó-üzemeltetőnek különös érdeke a későbbi fenntartási költségek alacsonya tartása. Az üzemeltetés szempontja is azt mondatják, hogy a szétszórt bérlakásállomány helyett egyben kezelhető bérházakat kell építeni.

    Mégpedig oda, ahol szükség van rá (nem ott, ahol éppen üres lakások vannak, hiszen azok nem véletlenül üresedtek meg). Így a fejlődő ipari centrumokba, a sok fiatalt és munkavállalót felszívó nagyvárosokba, ahol jelenleg komoly lakás- és bérlakáshiány van.

    A TLE bevezető előadásvázlata az alább letölthető dokumentumban olvasható.

    További konferenciaanyagok

  • A hazai rendszer alig támogatja a lakásbérlést

    A Habitat for Humanity, a WIENERBERGER zRt. és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület konferenciáján a hazai bérlakások, a bérlakásépítés helyzetét, nehézségeit, a megoldási lehetőségeket vitattak meg a meghívott szakértők, vendégek.

    KovátsBence

    Kováts Bence bevezető előadásában rámutatott: jelenleg Magyarországon csak a magántulajdonú lakásokra gondolunk biztonságos, hosszú távú lakhatási alternatívaként, hiszen bár nagy kezdeti tőkebefektetést igényel, hosszú távon olcsóbb, örökölhető, igény szerint alakítható, így jó befektetésnek is számít.

    A hazai lakásszektor alapvető jellemzője, hogy a nagy saját tulajdonú lakásállomány, a szociális bérlakás-állomány nagyon kicsi, és egyre csökken. A bérlakások aránya az egyik legalacsonyabb Európában.

    tulajdoni megoszlás Eu ábra

    Habár a lakásrendszer minden, más országokban szokásos eleme megvan nálunk is, ezek többsége és finanszírozási, támogatási mértékek döntően a saját tulajdonú lakhatást támogatják.

    Dia1

    Európában hagyományosan Ausztria, Németország és Svájc költ legalább annyit a bérlakásrendszerére, mint a saját tulajdon támogatására, az elmúlt években több más ország is felzárkózott ehhez: Finnország, Írország, Olaszország, Portugália, Skócia, Spanyolország pedig pillanatnyilag csak a lakásbérlés lehetőségeinek javítására ad állami támogatást.

    Magyarország a fenti ábra alapján az elsősorban az öröklakásokat támogató országok táborában található.

    Kováts Bence rámutatott a lakásállomány tulajdonosi szerkezete és a lakáshitelezés szabályozása közötti összefüggésekre is. A megengedőbb szabályozás több lakáshitel felvételére bátorítja a háztartásokat, és sok kockázatos, a valós pénzügyi lehetőségeket meghaladó mértékű hitel is kihelyezésre kerül. Így egy válság esetén ezek a háztartások igen sérülékenyek, és könnyen elveszíthetik a lakásukat.

    Ebből az rajzolódik ki, hogy abban a rendszerben a legkisebb a kitettség a piaci ingadozásoknak, ott a legkisebb az egyenlőség, illetve ott tud javulni a lakásminőség, ahol a non-profit bérlakásállomány nagy és folyamatosan meg tud újulni, miközben a lakáshitelezés pontosan és erősen szabályozott.

    Az előadás anyaga, ábrái megtekinthetők az alább letölthető dokumentumban:

    További konferenciaanyagok

  • Halaszthatatlan a kiszámítható bérlakásrendszer megteremtése

    Mindez nem a közeljövő, hanem a jelen sürgető tennivalója, ezért kerestünk jó példákat, működő modelleket, megoldási javaslatokat, ötleteket a WIENERBERGER zRt., a Habitat for Humanity Magyarország és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület közös konferenciáján.

    Magyarország Európa végén kullog a bérlakások számát tekintve, miközben a lakáspiacon óriási kereslet mutatkozik bérlakások iránt, ami az elmúlt időszak jelentős lakbéremelkedése is mutat.

    EU berlakasok

    Számos élethelyzetben (családalapítás, válás, távoli munkalehetőség) ugyanakkor éppen a lakásbérlés lehet racionális megoldás sokak számára. A szűk és rossz minőségű önkormányzati bérlakások, illetve az ugyancsak korlátozott és nagyon megdrágult piaci bérlakások között nincs ajánlat a bérből és fizetésből élő középosztály, a pályakezdő fiatalok, a mobilizálódó munkaerő számára.

    Ami van, azzal a fentieken túl az egyik legnagyobb probléma, hogy bizonytalan lakhatást jelent, hiszen a mai bérlakáspiacon mind a bérlő, mind a bérbeadó helyzete bizonytalan. Sokan ezért választják kényszerből a biztonságosabbnak gondolt saját tulajdont, akár anyagi lehetőségeiken felül is.
    A Magyarországon nem lakottként nyilvántartott, nem feltétlenül üres kb. 560 ezer lakás (KSH, 2015) fele nagyon rossz minőségű, és az elhelyezkedése sem igazodik a munkaerő-piaci kínálathoz: a bérlakásrendszer való bevonásuk tehát nem jelent teljes megoldást a bérlakáshiányra.

    Biztonság, megfizethetőség és minőség

    Bérlakásépítésre a könnyebb üzemeltethetőség, a minőségi, energiahatékonysági szempontok érvényesíthetősége miatt is szükség van. Ezen túlmenően jól beilleszthető a barna mezős területek hasznosításban és a városrehabilitációs programokban.

    A lakásügy, ezen belül a bérlakások ügye is közérdek, ezért nem kérdés, hogy az államnak is szerepet kell vállalnia egy jó minőségű, olcsón üzemeltethető, elérhető bérleti díjú lakásokból álló rendszer megteremtésében. Ez jelenti egyfelől a bérlakásépítések, a bérlakásállományba bevonható lakások felújításához szükséges finanszírozást, akár költségvetési forrásból, akár EU-s források bevonása feltételeinek a megteremtésével.

    Másrészt olyan környezetet kellene teremteni – például az adózás megkönnyítésével –, hogy akár a befektetőknek is érdemes legyen belépni a bérlakásépítési piacra.

    Hegedűs József szociológus, a Városkutatás Kft. vezetője kiemelte: alsó középosztály olyan kockázatokkal néz szembe egy betegség, válás vagy munkanélküliség esetén, amelyeket csak egy ilyen támogatott, jogi-társasági rendszerrel lehetne kezelni, ahol a kockázat megoszlik a szereplők – a bérbeadók és bérlők – között. Hangsúlyozta, hogy elsődleges feladat a biztonság megteremtése. Az ehhez szükséges jogszabálymódosítások gyorsan és kevés költséggel eredményt hoznának, ám ez is feltétlenül állami feladat.

    Kidolgozott megoldási javaslatok vannak

    Több jó példát és lehetséges modellt is bemutattak a résztvevők. A kiválóan működő, több százezres bérlakásállományt létrehozó és működtető, előremutató építészeti mintákkal is szolgáló osztrák rendszer jó példa lehet számos szabályozási, finanszírozási, minőségi szempontból is.

    IMG 7083

    A TLE által javasolt közösségi bérlakásépítési modellben a bérlő érdemben hozzájárul a méltányosan kialakított (1000Ft/nm/hó) bérleti díjhoz, az állam pedig olyan rendszert alakít ki, amiben olcsón, kedvező finanszírozási költségek mellett, jó minőségű lakások épülhetnek.

    A bérlakásállományt nem csak építéssel lehet bővíteni, költséghatékony és innovatív megoldásokkal a meglévő állományból is bevonhatók lakások, az erre alkalmas szociális lakásügynökség (SZOL) modelljét dolgozta ki a Habitat és a Városkutatás Kft. Ebben a modellben a tulajdonos és a támogatott bérlők között az ügynökség közvetít, emellett bővíti a lakáskínálatot az üres és alulhasznosított lakások bevonásával.

    A Városkutatás Kft. bérlői szövetkezet (BÉSZ) modelljében építéssel vagy felújítással hozzák létre hosszú távú bérletre a kiadható lakásállományt, a bérlők pedig nem szerezhetnek tulajdonosi jogosultságokat. A modellek megvalósításának kritikus pontja a különböző szereplők érdekeltségének megteremtése.

    Győrben a fejleszteni szándékozó nagyvállalatok hosszú távra terveznek, már a jövőbeli munkavállalókat is keresik, hiszen már ma akadályozza a beruházásokat, hogy Győrben és környékén nincsen munkaerő, illetve óriási a fluktuáció. A legfontosabb feladat a munkavállalók stabilizálása, családok odatelepítése lenne, ám ehhez megfelelő lakhatási lehetőség kell, ami elfogyott – mondta el Szilasi Tamás, a Nemak Győr Aluminiumöntőde Kft. képviselője.

    Kató Aladár, a Magyar Téglás Szövetség elnöke a Győri Iparkamara képviseletében vett részt annak a projektjavaslatnak a kidolgozásában, amelyben 30-30%-os állami, önkormányzati és vállalati részvétellel 300 bérlakás épülhetne a városban. Az önkormányzat tulajdonába kerülő lakások minimum 15 éves bérlését a Nemak és az Audi garantálná, ami a dolgozóknak havi 100ft/nm/hó ár költséget jelenteni, amely munkáltatói támogatással még megfizethető lakhatás lenne – ismertette a javaslatot. A nem utolsó sorban a GDP-t is növelő iparfejlesztést elősegítő projekt megvalósulása a kormányzati szándékra vár.

    Vannak jó példák

    Máté Antal, Nyírbátor polgármestere elmondta, hogy komplex programot indít a város a következő évben, amelynek keretében mintegy 800 lakást, köztük bérlakásokat építenek a helyi, illetve a 70 településről a városban ingázó több ezer dolgozó lakhatásának megoldására. Fontos számukra, hogy a település tudjon olyan jövőt kínálni a fiataloknak, hogy ne költözzenek el onnan, hiszen visszacsábítani még nagyobb energiába kerülne. Ezek a befektetések elsősorban közvetett módon térülnek majd meg a város számára, nem feltétlenül a lakásállomány működtetéséből – mondta a polgármester.

    Révi Zsolt győri főépítész szerint Győrben most 80%-ban bérbeadásra épülnek a lakások. Bár ezek magánépítkezések, de sejteni lehet, hogy kiadásra szánják őket. Az önkormányzat telekhozzájárulással és üzemeltetési szolgáltatással tud belépni a bérlakáspiacra, hiszen elemi érdeke, hogy a városban tartsa a munkaerőt, az ipart.

    Veszprémben megalakult a szociális lakásügynökség (SZOL) a városi önkormányzat és a Máltai Szeretetszolgálat részvételével – ismertette Moravcsik László a Máltai Szeretetszolgálat képviselője. A lakásügynökség sikeresen vesz részt az önkormányzati bérlakásállomány fejlesztésében (használt lakások bevonása), működtetésében, bérlőkkel való kommunikációban (hátralékosság megelőzése).

    Ami a leginkább hiányzik

    A résztvevők egyetértettek abban, hogy közvéleménynek meg kell ismernie a megoldási lehetőségeket, és társadalmi nyomást kell gyakorolnia a kormányzatra, hogy az végre komolyan átgondolja a lakástámogatások rendszerének átalakítását, és definiálja szerepét és tennivalóit a bérlakáspolitikában. Ez segíthet abban, hogy megszülessen a valós politikai akarat a magyar bérlakáshelyzet rendezésére, hiszen vitathatatlan sürgető feladat a kiszámítható lakásviszonyok megteremtése Magyarországon.

    A konferencia öt panelbeszélgetése még számos fontos kérdést érintett, a problémák mellett hallottunk lehetőségekről és jó gyakorlatokról. A következő hetekben az igylakunk.hu-n induló sorozatunkban sorra bemutatjuk ezeket.

    A rendezvényről készült sajtóközlemény itt olvasható: http://www.igylakunk.hu/tle-sajtokozlemenyek/item/988-uj-megoldasokra-van-szukseg-a-berlakasrendszerben 

    Videó a sajtótájékozattóról: http://www.igylakunk.hu/videok?task=play&id=49&sl=cats&layout=listview 

    További konferenciaanyagok

  • Egyre több a CSOK-igénylő

    Egyre többen vásárolnak vagy építenek lakást, házat. Ez pedig abból is látszik, hogy egyre többen veszik igénybe az otthonteremtési kedvezményt - mondta Dömötör Csaba.

    2015 júliusa óta 32 100 csok-kérelmet hagytak jóvá, ezek összértéke 73 milliárd forint, a kedvezményezettek száma tehát meghaladta a 30 ezret.
    Dömötör közölte, hogy megvan a pénzügyi fedezete a további támogatásnak, a jövő évi költségvetésben ugyanis 211 milliárd forintot biztosítanak otthonteremtésre.

    Novák Katalin azt mondta, az otthonteremtési program a gyermekvállalást tervező fiatalokat kiemelten segíti. Úgy látják, hogy a csok-támogatottak jelentős része szeretne még a jövőben gyermeket vállalni.

    Hangsúlyozta, a csok célja nem pusztán a gazdaság fellendítése az építőipar támogatásán keresztül, hanem a magyar családok gyermekvállalásának a támogatása. 

    A részletes adatokat ismertetve kijelentette, az otthonteremtési program továbbra is töretlen népszerűségnek örvend, az érdeklődés nem csökken. Ezt mutatja, hogy a szeptemberi adatokhoz viszonyítva októberben a befogadott kérelmek száma és összege is 10-10 százalékkal emelkedett.

    Folyamatosan nő az új lakás vásárlására, illetve építésére igényelt támogatások mértéke, 2015 második félévének havi átlagos adataihoz képest idén január és október között az új lakásra vonatkozó támogatást igénylők száma több mint négyszeresére növekedett.

    Az új lakás építésére vagy vásárlására vonatkozó csokot a támogatottak több mint a fele megelőlegezett formában vette igénybe, ők tehát további gyermekeket terveznek - közölte Novák Katalin.

    Forrás: kormany.hu

  • Erdőt építenek az újpesti lakópark teraszaira

    Az új lakónegyed a Szent István tér és a Duna között húzódna, és az elképzelések szerint a megszokottnál több és intenzívebb zöldfelületet nyújtana. A 17 emeletes Metrodom Panorama lakóházakon speciális teraszokat alakítanának ki, hogy elbírják a durván 1 köbméteres betonteknőben növekedő, 3-6 méteres fákat.

    A tervező Hajnal Építészeti Iroda a lakóktól független automatikus öntözőrendszerekkel oldaná meg a vízellátást, és ipari alpinistákkal a kertészeti teendőket, hogy a szakembereknek ne kelljen átmenni a lakásokon. A lakóknak így nem lenne más teendője, mint élvezni a zöld kilátást.

    Az egykori bőrgyár területén található telek jelenleg üresen áll, az építkezés tavasszal kezdődik, és várhatóan 2018 végére fejeződik be. A növényzet folyamatosan benövi majd az épületet, és jó öt év kell majd ahhoz, hogy az erdősített toronyházak elnyerjék a címlapképen látható formájukat.

    Forrás: Realista.hu

  • Új megoldásokra van szükség a bérlakásrendszerben

    Több megfizethető bérlakás, többféle csoportnak, több szereplővel

    Magyarországon adottság a magánlakástulajdon magas aránya. Ugyanakkor alapvető hiba a tulajdonszerzés és a lakásbérlés „hitvita” szerű szembeállítása. Egy egészséges lakáspolitikának célja a magánlakásépítés, a lakásfelújítás és a bérlakásrendszer támogatása is.

    A megfizethető bérlakások iránti igény többszöröse a rendelkezésre álló bérlakások számának, és egyre növekszik. A lakásbérlet logikus és gazdaságilag indokolt megoldás bizonyos élethelyzetekben. Önkormányzati lakásépítés érdemi volumenben évtizedek óta nincsen, a meglévő önkormányzati bérlakások nagyobb része a legalacsonyabb jövedelmű rétegekre fókuszál.

    A megfizethető bérlakás nyújthat megoldást akkor, amikor a háztartás saját forrásaiból képtelen egy megfelelő, munka- és oktatási lehetőségekhez, szolgáltatásokhoz közeli lakást vásárolni (szegény háztartások, pályakezdő fiatalok), illetve amikor a lakástulajdonnál rugalmasabb lakhatási lehetőségre van szükség (például munkavállalás vagy tanulás miatt).

    Olyan bérlakásszektorra van szükség, amelyben a jelenleginél sokkal több megfizethető bérlakás elérhető, és amelyben a különböző társadalmi csoportok megtalálják a szükségleteiknek megfelelő lakást, ez pedig többféle eszköz egyidejű alkalmazásával érhető el. A bérlakásrendszer bővíthető építéssel, a meglevő közösségi állomány felújításával, vásárlással, valamint magántulajdonú lakásoknak a közösségi bérlakások körébe történő bevonásával is. A konferencia résztvevői szerint egy jól működő bérlakásszektor sokszereplős: egyaránt szerepet vállal benne az állam, az önkormányzatok, a piaci szféra, lakástársaságok, szakmai és civil szervezetek.

    Bérlakások és munkaerő-mobilitás

    Egy újragondolt bérlakásrendszer megfizethető, rugalmas lakhatási lehetőségeket kell, hogy kínáljon azoknak a családoknak, akik jobb munkalehetőségek miatt elköltöznének. Napjainkban egyre súlyosbodó probléma az, hogy a több munkahely-lehetőséggel rendelkező városokban nincs elegendő bérlakás, ráadásul az utóbbi időben jelentős mértékben emelkedtek a lakbérek. A megfizethető bérlakások nagyobb kínálata a cégek számára is növelné az elérhető munkaerőt, ezért ezek megteremtésében a munkáltatók is szerepet játszhatnak, például bérlakások létesítésével, lakbértámogatással.

    A bérlakásépítés építészeti szempontjai

    Közösségi lakásépítés Magyarországon érdemi volumenben évek óta nincsen. Az új bérlakások építése mellett szól, hogy ismert minőségben, tervezett üzemeltetési szempontok mellett történik az épületállomány kialakítása. Az ipari centrumokban fellépő bérlakáshiány megoldásában az építésnek kulcsszerepe van.

    A rövidtávú haszonra koncentráló, piaci preferenciák helyett hosszú távú gondolkozásmód szükséges. Olyan tartós építészeti és társadalmi értékeket képviselő lakóegyütteseket kell létrehozni, amelyek igazodási pontot jelentenek a piaci fejlesztéseknek. Ennek eszköze a „közpénzből csak minőségi és hatékonyan fenntartható lakásokat” elve.

    Nagyobb volumenű bérlakásépítéseket elsősorban városi környezetben, ún. barnamezős beruházásban célszerű megvalósítani, oly módon, hogy a közösségi források segítségével előremutató lakástípusok szülessenek, tartós minőséggel, gazdag műszaki tartalommal, kedvező rezsiköltségekkel és élhető környezettel.

    Bérlakásépítés finanszírozása

    A magyarországi bérlakásépítés alacsony szintjének alapvetően megfizethetőségi okai vannak. Egy új építésű bérlakás piaci bérleti díját a társadalom túlnyomó része nem tudja megfizetni. A TLE által javasolt közösségi bérlakásépítési modellben a bérlő érdemben hozzájárul a bérleti díjhoz, az állam pedig olyan rendszert alakít ki, amiben olcsón, kedvező finanszírozási költségek mellett, jó minőségű lakások épülnek.

    A TLE által javasolt közösségi bérlakásépítési modell finanszírozása

    A bérlői célcsoport a bérből, fizetésből élő, az egzisztenciájuk elején álló, gyermeket vállaló fiatal családok. A javasolt finanszírozási modell kiinduló pontja az 1.000,- Ft/nm/hó bérleti díj. Ez akkor lehetséges, ha a bérlakásépítések támogatást kapnak: a javasolt modellben a beruházási érték 50%-a támogatás, 50%-a 3,5%-os kamatozású hitel, de természetesen számos egyéb finanszírozási arány, modell is felírható. A támogatás EU-s, vagy költségvetési forrásból történhetne, a kedvező kamatozású hitelt EIB, MNB, vagy MFB forrásokból lehetne biztosítani.

    Egy ilyen modellben ötezer bérlakás felépítése 40 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást, és 40 milliárd forintos kedvezményes hitelt igényelne 1.000 forint/nm/hó lakbér mellett. A hitel visszafizetése a bérleti díjból történne, ezt követően jelentős tehermentes bérlakásállomány állna rendelkezésre.

    Innovatív, költséghatékony megoldások használt lakások bevonásával

    Hazai és külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a bérlakásállomány további innovatív, költséghatékony eszközökkel is bővíthető, akár a meglevő magántulajdonú lakásállomány közösségi bérlakások körébe történő bevonásával is. Az elmúlt években több civil szervezet teremtett így biztos és fenntartható lakhatási lehetőséget szociálisan nehéz helyzetben lévő, akár hajléktalan emberek számára. Ahhoz azonban, hogy a rászorulók érdemi részét elérjék az ilyen típusú programok, fontos lenne, hogy ezek is beépüljenek a lakáspolitika eszköztárába.

    A bérlakásszektor ily módon történő bővítésére a Városkutatás Kft. és a Habitat Magyarország együttműködésében született szakpolitikai javaslat ún. Szociális Lakásügynökségek közvetítésével kapcsolná össze a lakástulajdonosokat és a megfizethető bérlakást kereső bérlőket.

    A Városkutatás Kft. és a Habitat Magyarország által kidolgozott SZOL-modell

    A modellben a tulajdonos hosszabb távra, legalább 3 évre átadja lakását egy ún. Szociális Lakásügynökség kezelésébe, amely azt megfizethető bérlakásként működteti. A konstrukció biztos és folyamatos bevételt garantál a lakástulajdonosok számára, illetve elérhetővé tesz olyan kedvezményeket, amelyek más bérbeadókat nem illetnek meg (pl. adókedvezmény, adóelengedés). A SZOL garantálja az ingatlan állapotának megőrzését is. Az előnyökért cserébe a tulajdonosok vállalják, hogy a piaci lakbérnél alacsonyabb áron adják bérbe lakásukat a Szociális Lakásügynökségnek.

    A bérlők számára a modell azért vonzó, mert kedvező áron, a piaci lakbér alatt, hosszú távra tudják kivenni a lakásokat. A bérlők rászorultságuk mértékében lakbértámogatásra is jogosultak lennének. A legnehezebb helyzetű családok számára a SZOL-ok egyéni szociális munkát is biztosítanának.

    A szabályozás is újragondolásra szorul

    A megfizethető bérlakásállomány jobb működéséhez, érdemi bővítéséhez a bérlakásszektor szabályozásának újragondolására is szükség van. Olyan szabályozási környezet kialakítása a cél, amelyben mind a bérbeadókat, mind a bérlőket megfelelő jogi garanciák védik, és minden szereplő érdekelt a rendszer fenntartásában. Az államnak kulcsszerepe van abban, hogy a szabályozási környezet újragondolásával, és anyagi ösztönzőkkel segítse egy megfizethető bérlakásszektor kialakítását.

    Összefoglaló a konferenciáról: http://www.igylakunk.hu/blogok/item/993-halaszthatatlan-a-kiszamithato-berlakasrendszer-megteremtese 

    Videó a sajtótájékozattóról: http://www.igylakunk.hu/videok?task=play&id=49&sl=cats&layout=listview 

    További konferenciaanyagok

  • Nem csökken a kereslet az építési telkek iránt

    Részletek az interjúból:

    Mennyire érződik az értékesítéseken a kormányzati ösztönzők hatása?
    2015 végén az áfacsökkentés és a CSOK kibővítésének bejelentése után azonnal óriási érdeklődés mutatkozott mind a lakóingatlanok, mind a lakóprojekt-fejlesztésre alkalmas telkek iránt. Fél év alatt rengeteg építési telket sikerült eladnunk, Budapesten gyakorlatilag már alig maradt ilyen a portfóliónkban.

    Az áfacsökkentés 2019 végéig van érvényben. Számítanak arra, hogy emiatt két év múlva le fog csengeni az érdeklődés?
    Azt gondoljuk, hogy a 4 év tökéletes időtáv, ennyi idő alatt nagyobb ingatlanberuházások is megvalósíthatók. Mi több olyan telket is értékesítettünk, amelyen 600-700 lakásos társasház is felépíthető, ezek iránt továbbra is óriási kereslet mutatkozik.

    Milyen változásokra számít a lakáspiacon a következő években?
    Budapesten nagy ütemben fog bővülni a kínálat az elkövetkezendő években, és ez a bővülés most még találkozik a kereslettel, de 1,5 év múlva el tudom képzelni, hogy túlkínálat alakul majd ki bizonyos területeken, ami az árak csökkenésével is járhat. Mindez persze jelentős mértékben függ attól, hogy hogyan alakul a külső kamatkörnyezet. Nagyon sokan vesznek most befektetési céllal lakásokat, hiszen a bérbeadással realizálható hozamok mind rövid, mind hosszú távon kedvezőnek tűnnek. Arra számítunk azonban, hogy ha elindul a kamatlábak emelkedése, az csökkentheti a keresletet az ingatlanpiacon.

    A teljes interjú a Portfolio weboldalán olvasható.

  • Kártalanítást kérhetünk az építési szabályok hátrányos változásakor
    Az építési törvény szerint kártalanítás akkor jár, ha egy ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg vagy korlátozza, és ebből a tulajdonosnak kára származik.

    Az értékvesztést kompenzálni kell

    Amennyiben azt észleljük, hogy településünkön az építési előírások számunkra hátrányosan változnak meg, akkor érdemes azt nem annyiban hagynunk, hanem az építési törvény alapján járó kártalanítást érvényesítenünk, és szükség esetén ehhez értő szakember segítségét kérnünk – mondta Karika Márton, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédje.

    A kialakult bírósági gyakorlat az építési törvény e szabályozásával a tulajdonhoz való jogot védi. Az Alkotmánybíróság megállapította e körben, hogy a közjogi beavatkozás következtében az érintett ingatlanban bekövetkező értékvesztést az államnak, helyi önkormányzatnak kompenzálnia kell,ez a kompenzáció a tulajdonosnak járó kártalanítás.

    Nem jár kártalanítás viszont a természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom, továbbá az építési törvény szerinti változtatási tilalom, valamint szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében.

    A régi és az új érték közötti különbség a kártérítés összege

    Az építési törvény a tulajdonos mellett a haszonélvezőt is feljogosítja - akár a tulajdonossal együtt, akár külön eljárásban – a kártalanítás iránti igény érvényesítésére – tette hozzá az ügyvéd.

    A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. A kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzat, illetve a kerületi önkormányzatok érdekeltségébe tartozik.

    Az építési törvény szerint a kártalanítás összege megegyezik az érintett ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözettel. Annak a kérdésnek a tisztázása, hogy az építési jogok sérültek-e, és az érintett ingatlan forgalmi értéke csökkent-e, az szakértői bizonyítást igényel – tette hozzá az ügyvéd.

    Forrás: Origo

  • Kötelező biztosítás építkező családoknak?

    Milyen tartalmú rendelet várható és mikorra? Milyen áremelkedéssel és egyéb következményekkel járhat mindez a jövőbeli építkezőkre? Ezeket a kérdéseket járja körül a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) alábbi elemzése.

    Sok tízezer építkezni vágyó család számára volt jó hír az év elején, hogy ezentúl nem kell építési engedélyt kérni a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanok számára. Az építési hatóságok kivonása a rendszerből azonban jelentősen megnövelte a műszaki tervezők és kivitelezők felelősségét egy-egy épület szakszerű megvalósításával kapcsolatban.

    „Az építőipart érintő kötelező felelősségbiztosítás bevezetése egyértelműen az építtetők érdekét szolgálja, hiszen nem csupán az építkezés idején, hanem az azt követő években bekövetkező károkra is biztosítási fedezetet kínál – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Ez fontos előny, hiszen az építési vállalkozások területén a mai napig jellemző a kivitelező cégek néhány év működés utáni felszámolása, fantomcégek működtetése, ami a jogos garanciák, szavatosságok érvényesítését sok esetben lehetetlenné teszi.”

    A törvénymódosítás nem kötelezettségként, csupán lehetőségként írja elő a kormánynak a rendelet megalkotását és kihirdetését. Ezért elképzelhető, hogy a bevezetésére csupán a jövő évben vagy akár még később kerül sor. Ennek ugyanakkor kevés az esélye, így már most érdemes megvizsgálni, vajon az előírt biztosítások mekkora összeget jelentenek egy-egy új épületre vetítve.

    Átlagosan legalább 200 ezer forinttal növekedhet egy családi ház megvalósításának költsége

    A tervezett kötelező biztosítás zömmel azoknak a mikro- és kisvállalkozásoknak jelent majd pótlólagos terhet, amelyek idáig rendszerint írásbeli megállapodás nélkül, ennek megfelelően kapcsolódó biztosítások nélkül végezték a munkájukat. A vállalkozók jó eséllyel a megrendelőre igyekeznek majd hárítani a pótlólagos kiadásokat, melyeknek becsléséhez célszerű a piacon már meglévő biztosítások díjszintjét alapul venni.

    A kiszivárgott adatok szerint 50 millió forint alatti beruházási költségkeretig a tervezés esetében káronként minimum 2 millió, míg az építés-szerelés esetében legalább 10 millió forintnyi limittel rendelkező felelősségbiztosítást kell megkötni.

    Egy maximum 50 millió forintos családi ház építés-szerelési biztosításának éves díja 130-160 ezer forint között mozog. Ha a szerződést követő 3 év káreseményeire is kell majd fedezetet nyújtani, ez további modulok, és az ezekhez kapcsolódó pótdíjak beépítését jelentheti.

    Egy 10 millió forintos tervezői árbevétellel rendelkező mérnök évi 130-190 ezer forintért köthet olyan felelősségbiztosítást, amely nem terjed ki a felelős műszaki vezetésre. Ez utóbbi szintén további díjat jelent, de ha lakásonként 300-400 ezer forint körüli tervezési díjjal számolunk, akkor az arra eső biztosítási költség nem fog 15-20 ezer forintnál magasabb plusz költséget jelenteni.

    A megkérdezett biztosítók várhatóan a jelenleg elérhető biztosítási termékekkel – kiegészítő szolgáltatások alkalmazásával – ki tudják majd elégíteni a rendeletben megjelenő feltételeket, ám számolni kell azzal, hogy a biztosítást kötők köre jelentősen felhígul: a fedezetközösségbe az eddig is felelősen működő cégek mellé sok, kevésbé megbízható építési vállalkozás is bekerül. Ez jelentősen emeli majd a kockázatot, ami akár komolyabb díjemelést is jelenthet. Ezért egy családi ház esetében a kötelező felelősségbiztosítás bevezetését követően reálisan átlagosan legalább 200 ezer forintnyi költségnövekedéssel számolhatunk.

    Bár szivárogtak már ki információk a várható feltételekről, hivatalos paraméterek híján a biztosítók kínálatában egyelőre az eddig is ismert építés-szerelési és különféle szakmai felelősségbiztosításokkal találkozhatunk. Mivel a kiszivárgott adatok szerint a tervezett rendelet igen alacsony minimális limiteket állapít meg (a hazai gyakorlatban pedig a szerződők ezektől felfelé jellemzően nem térnek el), a biztosítók várhatóan nem fognak nagy üzletet látni ebben az új előírásban, és kevés új terméket fognak erre az igényre fejleszteni. Az alapvetően eltérő felelősségi körök, illetve az eltérő időszakokban zajló tevékenységek, miatt az építési felelősségbiztosítás kötelezővé tételét követően sem jelennek majd meg egységes csomagok: a tervezésre, illetve a kivitelezésre a jövőben is külön biztosítási termékek vonatkoznak majd.

    Érdemes lesz betartani

    A rendelet – ha megjelenik – várhatóan rögzíti majd, hogy az előírt felelősségbiztosítás nélkül a kivitelezés nem kezdhető meg, annak meglétét az építésügyi hatóság folyamatosan ellenőrizheti, hiányában pedig azonnal leállíthatja az építkezést. A súlyos szabálytanságnak minősülő hiányosság emellett komoly hatósági bírság kiszabását is eredményezheti.

    Mit tegyünk, amíg nem kötelező a biztosítás?

    „Egy családi ház építése több évre, évtizedre szóló beruházás. Ezért a gondos építtetők széles körű tájékozódás, alapos mérlegelés alapján választják ki mind a tervező, mind a műszaki vezető, mind pedig a kivitelező személyét. E mérlegelés fontos elemének kell lennie már most is, hogy probléma esetén az adott szakember tevékenysége mögött milyen biztosítói fedezet áll. Sok százezres vagy milliós követelések, évekig tartó perek elkerülése múlhat a megfelelő döntésen – hívja fel a figyelmet a FBAMSZ szakértője.

    A Magyar Építész Kamara honlapján felhívja a figyelmet, hogy mivel az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez jelenleg még nem kötelező a tervezői felelősségbiztosítás megléte, hiszen a bevezetés időpontját és a vonatkozó részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet még nem jelent meg, jelenleg jogszerűen semmilyen szerv nem ellenőrizheti ezen biztosítások meglétét, az esetlegesen erre utaló ügynöki, üzletkötői próbálkozásoknak valós alapja nincs.

    Forrás: Target Communications

  • Két és félszeresére nőtt a tervezett lakásépítések száma

    A 2016 elején bevezetett intézkedések – elsősorban az áfakedvezmények és a CSOK – egyértelműen pozitívan befolyásolták lakásépítéseket számának növekedését. A lakásállomány minőségi megújítását szolgáló megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez és hosszú távú fenntartásához szükségesnek tartunk néhány további intézkedést.

    Kiemelt jelentőségű kérdés az épülő lakások minősége. Most alakul a jövő város- és faluképe, lakhatási minősége. Emiatt is fontos, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki és építészeti minőséget, alacsony rezsit és környezettudatosságot.

    Kulcskérdés, és sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása, amelynek súlyosbodó hiánya már rövidtávon a lakásépítések korlátja lehet.

    Szerencsésnek tartanánk, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasoljuk, hogy a kormány vállalja az áfakedvezmények és a CSOK fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig.

    Javasoljuk továbbá egyértelműsíteni a CSOK elbírálás folyamatának felelősségi köreit: a támogatásra való jogosultság elbírálásáért a folyósító pénzintézet, a valóságnak megfelelő adatszolgáltatásért pedig az igénylő magánszemélyek felelnek.

    A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    2016 I-III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:
    • az épített lakások száma Budapesten 22, a megyei jogú városokban 29, a többi városban 5,9%-kal nőtt, a községekben ugyanakkor 4,9%-kal csökkent;
    • a természetes személyek által épített lakások aránya 58-ról 49%-ra esett, a vállalkozások által építetteké 41-ről 51%-ra emelkedett;
    • az új lakóépületek között 56-ról 47%-ra csökkent a családi házban épült lakások aránya, míg a többszintes, többlakásos épületekben használatba vetteké 34-ről 43%-ra nőtt;
    • a használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel, 94 m2-re csökkent;
    • a kiadott lakásépítési engedélyek és bejelentések száma együtt 21.414 volt, majdnem két és félszerese, ezen belül Budapesten és a megyei jogú városokban közel háromszorosa az előző év azonos időszakinak;
    • a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 90%-kal több, összesen 9.172 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma (4.989 darab) 50%-kal emelkedett.

    Óriásiak az országon belüli területi különbségek mind az épített lakások, mind a kiadott engedélyek, illetve bejelentések számát tekintve:

    megyei megoszlas201601 09

    A KSH lakásépítési gyorsjelentését ITT olvashatja, a részletes adattáblák ITT találhatók.

    Részletes elemzésünk a cikk alatti letölthető dokumentumban olvasható.
    ---
    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében

    A hosszú távú kiszámíthatóság – amely kulcsfontosságú tényező az építőipari anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából – tovább erősödne, ha kedvezményes áfa fenntartása hosszabb időszakra biztosított lenne.

    Ezt erősítené, ha megszületne egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.

    A támogatási rendszer és a lakásügy koherens kezelése érdekében továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

    A lakásépítések számának növeléséhez elengedhetetlen, hogy az önkormányzatok a potenciális helyszíneket előkészítsék a magánépítkezők, illetve a beruházók számára. E nélkül rövid időn belül hiány lesz a beépíthető területekből, ami gátja lesz az új lakások építésének.A lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások – is elengedhetetlenek.

    A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa.

    Fontos lenne ugyanakkor minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.

  • A keleti országrészt alig érinti a lakásépítés felfutása

    Nyugat-Dunántúlon (1.538 db), Budapesten (1.416 db) és Pest megyében (896 db) épült a legtöbb lakás eddig 2016-ban. Dél-Alföldön (459 db), Közép- (323 db) és Dél-Dunántúlon (285 db), valamint Észak-Alföldön (323 db) közepes volt a termés, míg Észak-Magyarország (67 db) messze leszakadva áll a sor végén.
    Az összes lakásépítési bejelentések és engedélyek számának (21.414 db) országos eloszlása ugyanezt a képet mutatja.

    megyei megoszlas201601 09

    Nyugat-Magyarország és Balaton-part
    Az OTP Ingatlanpont elemzése szerint az ország nyugati felének nagyvárosaiban nagyjából egységes a fellendülés: Székesfehérváron és Győrben már a tervasztalról is eladhatók a lakások, a befektetők versenyeznek a központi, jó helyen lévő telkekért, továbbá Sopronban is dübörög a piac - holott a nagy árboom még valószínűleg hátra van.

    A most zajló építkezések korábbi tervek megvalósulásai, melyek egyre inkább kiszorulnak a város peremére. A soproni és részben a győri piacot elsősorban nem a CSOK hajtja, hanem a közeli ausztriai munkalehetőség, ami már évekkel ezelőtt felverte az árakat" - hívta fel a figyelmet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Hozzátette, Pécsen és Zalaegerszegen a válság miatt elhalasztott projektek indultak újra a kereslet élénkülésére reagálva. Tatabányán évekig nem épült nagy beruházás, most viszont két nagyobb lakópark kínálatából lehet választani. Nagy a mozgolódás Veszprémben is; ott kb. 1100 lakás építésére van engedély.

    A Balaton-parti települések külön részpiacot jelentenek; itt a válság alatt is bátran építettek a beruházók. Balatonfüreden társasház építéséhez telket találni már-már csodaszámba megy, emiatt a telekárak néhol megkétszereződtek idén. Kb. 300 lakás kapott építési engedélyt, valamint 2-3 nagyobb projektet készítenek elő. Siófok a befektetők paradicsoma: sorra indulnak új (vagy újra indított) projektek a tótól távolabb is.

    Az ingatlanárak a nyugati országrészen a magyar tenger déli partján a legmagasabbak: a vízparton 500 és 800 ezer Ft/m2 között alakulnak, elsősorban a panorámától függően.

    Sopronban 380-450 ezer, Székesfehérváron és Veszprémben 360-420 ezer, Pécsen átlagosan 350 ezer, míg Zalaegerszegen és Tatabányán 300 ezer forint körüli egy négyzetméter új lakás ára.

    Keleten csak három város épít

    A keleti országrészen vannak nagyvárosok, melyeket látszólag hidegen hagyott az áfacsökkentésés -visszaigénylés lehetősége, valamint a CSOK jelentette könnyítések. Egerben és Nyíregyházán az év eleji, áremelkedést is hozó látványos érdeklődés a telkek és az épülő kisszámú új lakás iránt mostanra alábbhagyott, Békéscsabán és Salgótarjánban meg sem jelent.

    A nagyobb, akár százas nagyságrendű lakást építő cégek fantáziáját Miskolc, Debrecen és Kecskemét mozgatja meg, utóbbinál egyértelműen az autógyári beruházás bővítésének, valamint az egyetem építésének hatására.
    A borsodi megyeszékhelyen több új beruházás indult, és a válság miatt félbeszakadt projektek is feléledtek; a telekárak növekedése - alacsony bázisról indulva - elérhette az 50 százalékot. Új lakáshoz legdrágábban Kecskeméten (350-450 ezer Ft/m2) és Debrecenben (300-440 ezer Ft/m2) lehet jutni. Egerben, Miskolcon és Szolnokon ugyanakkor 300 ezer Ft/m2 körül alakulnak az árak új ingatlan esetén.

    A kisebb települések lemaradnak

    A megosztottság akkor is jól látszik, ha a településtípusokat vesszük szemügyre a KSH adatsorában: csak azon régiók legnagyobb városaiban nőtt meg valóban jelentősen a lakásépítési kedv, ahol van gazdaságfejlesztés, működik az ipar, van megfelelő számú olyan munkahely, amely új lakásokat építő, vásárló fizetőképes keresletűeket foglalkoztat, illetve van igény beruházási célú ingatlanvásárlásra.

    Ahol ez nincsen, ott továbbra sem mozdulnak az építések, s a szegényes források miatt minden bizonnyal a felújítások sem.
    A lakásállomány minőségi megújítása így ezekben a térségekben továbbra is várat magára.
    településtípusonként

    Forrás: Pénzcentrum, KSH

  • A keleti országrészt alig érinti a lakásépítés felfutása

    Nyugat-Dunántúlon (1.538 db), Budapesten (1.416 db) és Pest megyében (896 db) épült a legtöbb lakás eddig 2016-ban. Dél-Alföldön (459 db), Közép- (323 db) és Dél-Dunántúlon (285 db), valamint Észak-Alföldön (323 db) közepes volt a termés, míg Észak-Magyarország (67 db) messze leszakadva áll a sor végén.
    Az összes lakásépítési bejelentések és engedélyek számának (21.414 db) országos eloszlása ugyanezt a képet mutatja.

    megyei megoszlas201601 09

    Nyugat-Magyarország és Balaton-part
    Az OTP Ingatlanpont elemzése szerint az ország nyugati felének nagyvárosaiban nagyjából egységes a fellendülés: Székesfehérváron és Győrben már a tervasztalról is eladhatók a lakások, a befektetők versenyeznek a központi, jó helyen lévő telkekért, továbbá Sopronban is dübörög a piac - holott a nagy árboom még valószínűleg hátra van.

    A most zajló építkezések korábbi tervek megvalósulásai, melyek egyre inkább kiszorulnak a város peremére. A soproni és részben a győri piacot elsősorban nem a CSOK hajtja, hanem a közeli ausztriai munkalehetőség, ami már évekkel ezelőtt felverte az árakat" - hívta fel a figyelmet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Hozzátette, Pécsen és Zalaegerszegen a válság miatt elhalasztott projektek indultak újra a kereslet élénkülésére reagálva. Tatabányán évekig nem épült nagy beruházás, most viszont két nagyobb lakópark kínálatából lehet választani. Nagy a mozgolódás Veszprémben is; ott kb. 1100 lakás építésére van engedély.

    A Balaton-parti települések külön részpiacot jelentenek; itt a válság alatt is bátran építettek a beruházók. Balatonfüreden társasház építéséhez telket találni már-már csodaszámba megy, emiatt a telekárak néhol megkétszereződtek idén. Kb. 300 lakás kapott építési engedélyt, valamint 2-3 nagyobb projektet készítenek elő. Siófok a befektetők paradicsoma: sorra indulnak új (vagy újra indított) projektek a tótól távolabb is.

    Az ingatlanárak a nyugati országrészen a magyar tenger déli partján a legmagasabbak: a vízparton 500 és 800 ezer Ft/m2 között alakulnak, elsősorban a panorámától függően.

    Sopronban 380-450 ezer, Székesfehérváron és Veszprémben 360-420 ezer, Pécsen átlagosan 350 ezer, míg Zalaegerszegen és Tatabányán 300 ezer forint körüli egy négyzetméter új lakás ára.

    Keleten csak három város épít

    A keleti országrészen vannak nagyvárosok, melyeket látszólag hidegen hagyott az áfacsökkentésés -visszaigénylés lehetősége, valamint a CSOK jelentette könnyítések. Egerben és Nyíregyházán az év eleji, áremelkedést is hozó látványos érdeklődés a telkek és az épülő kisszámú új lakás iránt mostanra alábbhagyott, Békéscsabán és Salgótarjánban meg sem jelent.

    A nagyobb, akár százas nagyságrendű lakást építő cégek fantáziáját Miskolc, Debrecen és Kecskemét mozgatja meg, utóbbinál egyértelműen az autógyári beruházás bővítésének, valamint az egyetem építésének hatására.
    A borsodi megyeszékhelyen több új beruházás indult, és a válság miatt félbeszakadt projektek is feléledtek; a telekárak növekedése - alacsony bázisról indulva - elérhette az 50 százalékot. Új lakáshoz legdrágábban Kecskeméten (350-450 ezer Ft/m2) és Debrecenben (300-440 ezer Ft/m2) lehet jutni. Egerben, Miskolcon és Szolnokon ugyanakkor 300 ezer Ft/m2 körül alakulnak az árak új ingatlan esetén.

    A kisebb települések lemaradnak

    A megosztottság akkor is jól látszik, ha a településtípusokat vesszük szemügyre a KSH adatsorában: csak azon régiók legnagyobb városaiban nőtt meg valóban jelentősen a lakásépítési kedv, ahol van gazdaságfejlesztés, működik az ipar, van megfelelő számú olyan munkahely, amely új lakásokat építő, vásárló fizetőképes keresletűeket foglalkoztat, illetve van igény beruházási célú ingatlanvásárlásra.

    Ahol ez nincsen, ott továbbra sem mozdulnak az építések, s a szegényes források miatt minden bizonnyal a felújítások sem.
    A lakásállomány minőségi megújítása így ezekben a térségekben továbbra is várat magára.
    településtípusonként

    Forrás: Pénzcentrum, KSH

  • A Miniszterelnökség szakmai álláspontja a kalákamunkáról

    A Kivitelezési Kódex 12. § (6) bekezdésének b) pontja értelmében:

    Az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy (a továbbiakban: Felügyelt) is végezheti,
    - szakirányú szakképesítés nélkül,
    - a szakmai szabályok betartása mellett
    - építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez (a továbbiakban: Bejelentés) kötött esetben a vállalkozó kivitelező (a továbbiakban: Kivitelező) jóváhagyásával, felügyeletével.

    A fenti jogszabályi rendelkezéssel kapcsolatban a Miniszterelnökség (Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság, Építésjogi és Hatósági Főosztály) álláspontja (2016. szeptember 22-én kelt szakmai vélemény) – tartalmilag – az alábbi:

    - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 39. § (6) alapján Kivitelező – kivétel nélkül – kötelező a kivitelezésben.

    A Kivitelezési Kódex 12.§ (6) bekezdése azt a jogszabályalkotói szándékot nevesíti, miszerint a szakképesítés nélkül végzett munka csak szakmai felügyelettel történhessen. Szakmai felügyeletet a vállalkozó kivitelező adhat. A Kivitelezési Kódex 12. § (1a) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint a Kivitelező olyan tevékenységet végezhet, amelyhez „rendelkezik a kivitelezési tevékenységnek megfelelő szakképesítéssel, vagy elegendő számú és tevékenység jellegének megfelelő szakképesítésű - vele tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló - szakmunkással,”, vagyis rendelkeznie, vagy biztosítania kell a megfelelő szakmai ismereteket, ami alapján alkalmas a saját munkaterületén a szakmai felügyeletre. Felmerülhet, hogy a szakmai felügyeletet a felelős műszaki vezető (a továbbiakban: FMV) adja, de az FMV önmagában nem azonos a Kivitelezővel.

    A fenti levezetésből következik, hogy a kivitelezéshez szükséges szakképesítés vagy szakmai felügyelet Kivitelező nélkül nem biztosítható.

    - A kivitelezői jóváhagyást a Kivitelező közvetlenül is megadhatja, de ez esetben célszerű tájékoztatnia az FMV-t. Az FMV az adott munkafázissal kapcsolatban nem vonható felelősségre, ha arról nincs tudomása. A felügyelet biztosítása a Kivitelező joga és felelőssége, azonban ezt átruházhatja az FMV-re (megállapodás kérdése).

    - A Kivitelező a jóváhagyást a Felügyelt általi építési szakmunka megkezdését megelőzően köteles megadni. Egyéb esetben a jóváhagyás értelmetlenné válna, hiszen szakmai felügyelet nélküli tevékenység folyna, ami nem megengedett és nem cél.

    - A jóváhagyás a munkák adataira, menetére vonatkozó adat, aminek az építési naplóban szerepelnie kell. Elmaradása szankciókat von maga után: figyelmeztetést vagy bírságot (ld. építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. melléklet 26. pont).

    - A munkaterület-átvétellel a területért és az ott folyó tevékenységért a Kivitelező felel (a jóváhagyási kötelezettséget ez is indokolja), így amíg a munkaterületet nem adta vissza, bármilyen, a munkaterületen a kivitelezés folyamat keretén belül történt eseményért – így a Felügyelt által végzett, Kivitelező által jóváhagyott munkaért is – harmadik személy felé a Kivitelező felel.

  • Két és félszeresére nőtt a tervezett lakásépítések száma

    A 2016 elején bevezetett intézkedések – elsősorban az áfakedvezmények és a CSOK – egyértelműen pozitívan befolyásolták lakásépítéseket számának növekedését. A lakásállomány minőségi megújítását szolgáló megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez és hosszú távú fenntartásához szükségesnek tartunk néhány további intézkedést.

    Kiemelt jelentőségű kérdés az épülő lakások minősége. Most alakul a jövő város- és faluképe, lakhatási minősége. Emiatt is fontos, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki és építészeti minőséget, alacsony rezsit és környezettudatosságot.

    Kulcskérdés, és sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása, amelynek súlyosbodó hiánya már rövidtávon a lakásépítések korlátja lehet.

    Szerencsésnek tartanánk, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasoljuk, hogy a kormány vállalja az áfakedvezmények és a CSOK fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig.

    Javasoljuk továbbá egyértelműsíteni a CSOK elbírálás folyamatának felelősségi köreit: a támogatásra való jogosultság elbírálásáért a folyósító pénzintézet, a valóságnak megfelelő adatszolgáltatásért pedig az igénylő magánszemélyek felelnek.

    A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    2016 I-III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:
    • az épített lakások száma Budapesten 22, a megyei jogú városokban 29, a többi városban 5,9%-kal nőtt, a községekben ugyanakkor 4,9%-kal csökkent;
    • a természetes személyek által épített lakások aránya 58-ról 49%-ra esett, a vállalkozások által építetteké 41-ről 51%-ra emelkedett;
    • az új lakóépületek között 56-ról 47%-ra csökkent a családi házban épült lakások aránya, míg a többszintes, többlakásos épületekben használatba vetteké 34-ről 43%-ra nőtt;
    • a használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel, 94 m2-re csökkent;
    • a kiadott lakásépítési engedélyek és bejelentések száma együtt 21.414 volt, majdnem két és félszerese, ezen belül Budapesten és a megyei jogú városokban közel háromszorosa az előző év azonos időszakinak;
    • a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 90%-kal több, összesen 9.172 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma (4.989 darab) 50%-kal emelkedett.

    Óriásiak az országon belüli területi különbségek mind az épített lakások, mind a kiadott engedélyek, illetve bejelentések számát tekintve:

    megyei megoszlas201601 09

    A KSH lakásépítési gyorsjelentését ITT olvashatja, a részletes adattáblák ITT találhatók.

    Részletes elemzésünk a cikk alatti letölthető dokumentumban olvasható.
    ---
    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében

    A hosszú távú kiszámíthatóság – amely kulcsfontosságú tényező az építőipari anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából – tovább erősödne, ha kedvezményes áfa fenntartása hosszabb időszakra biztosított lenne.

    Ezt erősítené, ha megszületne egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.

    A támogatási rendszer és a lakásügy koherens kezelése érdekében továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

    A lakásépítések számának növeléséhez elengedhetetlen, hogy az önkormányzatok a potenciális helyszíneket előkészítsék a magánépítkezők, illetve a beruházók számára. E nélkül rövid időn belül hiány lesz a beépíthető területekből, ami gátja lesz az új lakások építésének.A lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások – is elengedhetetlenek.

    A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa.

    Fontos lenne ugyanakkor minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.

  • Egyszerű bejelentés alapján épülő épületek energetikai követelményei 2021-től

    Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 6. § (2) bekezdés a), c) pontja értelmében új épület létesítése során:
    - 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjének ,
    - 2017. december 31-e után a fentiek alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie a költségoptimalizált követelményszintnek .

    Az egyszerű bejelentés jogintézményének bevezetése óra jogértelmezési kérdés, hogy pontosan mi minősül „használatba vételre kerülés”-nek; „használatba vételre kerülés”-nek tekinthető-e az egyszerű bejelentés alapján épülő épületek vonatkozásában a hatósági bizonyítvány kiállítása.

    A fenti jogértelmezési probléma lényegét az adja, hogy, amennyiben a „használatba vételre kerülés” csak használatbavételi engedélyhez (vagy tudomásulvételi eljáráshoz) köthető, akkor az egyszerű bejelentés alapján épített épületnek 2020. december 31-e után is csak a költségoptimalizált követelményszintnek kell megfelelnie.

    A Miniszterelnökség (Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság, Építésjogi és Hatósági Főosztály) 2016. október 7-én kelt szakmai véleményében – tartalmilag – a fenti jogszabályi rendelkezést az alábbiak szerint értelmezte:

    - A „használatba vételre kerülő” általános megfogalmazás egységesen értelmezhető az épület tervezett rendeltetésre való alkalmasságának kezdetére, így többek között az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványra.

    - Ennek megfelelően, ha az egyszerű bejelentés alapján épülő épület vonatkozásában 2020. december 31-e után kerül kiállításra hatósági bizonyítvány, az épületnek meg kell felelnie a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjének.

  • Közepes társasházak épülnek

    A XIII. a sztárkerület, a 2016-ban eddig eladott lakások negyede itt épül - ismertette sajtótájékoztatóján a Cordia Zrt. legújabb piackutatási eredményeit Földi Tibor vezérigazgató.

    A Cordia felmérése összesen 209 négylakásos, vagy annál nagyobb projektet regisztrált Budapesten, 76 százalékuk 2016-ban indult. Lakásszám szerint a teljes 11,4 ezres volumen 88 százaléka idei termés. A 8700 eladásra kínált lakásból 1527-et a Cordia épít - sorolta a kutatás számait Földi. Miután a lakások építése jellemzően még el sem kezdődött, a projektek több mint fele 2018-ban, vagy azután készül el, vagyis újra tervasztalról vásárolnak a vevők. Földi 2016 egészére 7 ezer új lakás eladásával számol Budapesten.

    Továbbra is a XI., és a XIII., kerületben a legaktívabbak a fejlesztők, az abszolút sztár a XIII. kerület, ahol a teljes meghirdetett lakásmennyiséget felszívja a piac, míg a XI. kerületben a síkvidéki részen koncentrálódik az építés, itt nagy a verseny a fejlesztők között, Bel-Budán és a hegyvidéken viszont nincs, vagy alig találni új lakásberuházást. Intenzív a piac a belvárosban, ahol minden megjelenő projektre lecsapnak a befektetők, és Zuglóban is, ahol viszont az erős kereslet dacára egyelőre nagyon lassan bővül a kínálat.

    Kevés az óriásprojekt

    Az új projektek 78 százalékában 50 lakásosnál kisebb társasház épül, a lakásszámot illetően 31 százalék e szegmens részesedése. Összesen négy nagy lakásberuházás zajlik, ami az épülő lakásállomány negyedét teszi ki.
    A befektetői kereslethez igazodva a pesti belvárosban és a XIII. kerületben is a 60 négyzetméternél kisebb, egy hálós lakások dominálnak. Budán ezzel szemben a nagyobb, 90 négyzetméter fölötti alapterület a jellemző, a pesti külső kerületekben a közepes nagyságú, kéthálós lakások aránya a legnagyobb a társasházi lakásmixben.

    Nagyon kevés lakás készül el idén, 2017-ben a fejlesztések 37 százalékát adják át, minden második beruházás 2018-ban, vagy később válik költözhetővé.

    Komoly gond a kivitelezői kapacitáshiány

    Komoly gondot jelent a beruházók számára a kivitelezési kapacitáshiány. Mivel a meghirdetett és már elkelt lakások építése még nem kezdődött el, a beruházók csak most fognak szembesülni azzal, hogy nem kapnak ajánlatot az építésre, csúszik a megvalósítás és nőtt az építési költség - mondta Földi Tibor. A meghirdetett tenderekre beérkezett ajánlatok alapján az elmúlt egy évben 20-25 százalékkal, idén további 10 százalékkal nőttek az építési árak. Nagyon kevés ma az olyan generálkivitelező, amelyik hajlandó és tud is lakást építeni, nagy építőipari cégek nem foglalkoznak ezzel a piaccal, a közepeseknek a kapacitásai nem elegendőek.

    Budapesti árak

    Budapesten az átlagos négyzetméterár majdnem 600 ezer forintra nőtt, Budán 641 ezer, Pesten 574 ezer forint az átlagár.(2010-ben a fővárosi átlag 438 ezer forint volt.)

    A legdrágább az V., legolcsóbb a XXIII. kerület. Népszerűsége ellenére jócskán lemaradtak az árak a XIV. kerületben, (461 ezer forint), ahol Földi jelentős árnövekedést vár a közeljövőben.

    Összességében a kínálat próbál lépést tartani a kereslettel, a bővülés azonban jövőre lassulni fog, a fejlesztők limitált tőkéje és a kivitelezői kapacitások szűkössége miatt. A kínálatban ugyanakkor nem vár megtorpanást, így várhatóan az előértékesítések kerülnek majd egyre inkább előtérbe.

    További árnövekedést hoz az építési költség emelkedése, főleg azokon a területeken, ahol nincs kiélezett verseny a fejlesztők között.

    Mind a fejlesztőket, mind a vevőket elbizonytalaníthatja, ha legkésőbb 2017 végéig nem derül ki, meddig tart az 5 százalékos áfa az új lakás piacon, Földi szerint a kormányzatnak ezért mielőbb dönteni kell, hogy meghosszabbítja-e a jelenlegi szabályozást - mint ahogy ezt több külföldi példa mutatja.

    Forrás: Napi.hu

     

  • EU: fel kell készülni az elektromos autók otthoni töltésére

    Év végéig várható, hogy a direktíva szövege megjelenik, de a Guardian értesülése szerint már tudható, hogy minden felújított vagy új lakás – legyen az családi házban vagy társasházban – kötelezően felszerelendő lesz elektromos autók számára töltőponttal 2019-től. A gyakorlatban ez új lakásoknál nem fog különösebb nehézséget okozni, csak egy 13 amperes (vagy nagyobb) csatlakozót, esetleg önálló fázison – nagyjából egy elektromos tűzhely vagy mosógép csatlakozójának megfelelően. Viszont az autó lehetséges parkolóhelye közelében kell elhelyezni, mert hosszabbító nem használható töltésre.

    image001

    Új feladat lesz 2023 után a társasházi parkolók, mélygarázsok esetében a parkolóhelyek 10 százalékát töltési lehetőséggel ellátni, de úgy tűnik, ez inkább az elektromos tervezők feladatát nehezíti. Hogy például úszótelkes panelépületek akár egy hőszigeteléses projekt keretében hogyan fognak megfelelni a kötelező töltőpont kiépítésének, az már keményebb dió, de direktíváról lévén szó, meg kell várni a magyar rendeletet az ügyben.

    Ahol lehet, például új családi házak esetén viszont igenis érdemes erre akár már most is gondolni, hiszen egyszerűbb az építés keretében ilyen pontot kiépíteni kábelezéssel együtt, mint utólag átalakítani. És akkor a napelemes töltésről még nem is beszéltünk.

    Forrás: Tervlap

     

  • Tízezer új lakás átadása várható idén

    Idén országosan 10 ezer, ebből a fővárosban 5 ezer lakást adnak át. Az új lakások adásvétele jellemzően a vállalkozói lakásépítéshez köthető, ezért elsősorban a fővárosban és a megyeszékhelyeken várható, hogy az új építés hatására az új lakások aránya is emelkedni fog a tranzakciókon belül.

    Budapesten 270-nél több beruházás van folyamatban, ezekben összesen közel 17 ezer lakás épül, melyek 40 százaléka még vevőre vár. Ezzel szemben, vidéken a régió központokban, 62 projektben, összesen 1 660 lakás építése van folyamatban. A többi megyeszékhelyen összesen 1 500 darab lakást hirdetnek. A fővárosban, a budai kerületekben az átlagos projektenkénti lakásszám 35, a pesti oldalon 62, vidéken 30 lakás épül átlagosan egy beruházás keretében.

    image002

    A fővároson belül, a pesti oldalon a legtöbb lakás a XIII. kerületben épül, ahol több mint 50 beruházás, a fővárosi társasház projektek közel negyede van a megvalósítás különböző fázisában. Szintén kiemelkedő a beruházások száma alapján a XI. és XIV. kerület, melyek a fővárosi lakásberuházások 15 illetve 12 százalékát adják. Jelentős építkezések zajlanak még a Belvárosban és Buda néhány más kerületében is.

    Budán a XI. kerület, Újbuda vezet, de nem elhanyagolható a II. és III. kerületben épülő projektek száma sem. A felsorolt kerületek adják a fővárosi folyamatban lévő beruházások közel három-negyedét. Kerületenként egy-két beruházás ismert a külső pesti kerületek többségében, valamint a belvárosi I. és V. kerületben és dél-budai XXII. kerületben is.

    Soóki-Tóth Gábor, elemzési vezető szerint a projekteken belül kínált új lakások átlagos négyzetméterára (a lakás alapterületére vetítve) Budapesten 630 ezer forint. A legmagasabb fajlagos árak az V. és XII. kerületben jellemzőek, ahol a kínálati lakásár átlaga meghaladja 1 millió Ft/m2 értéket. A legalacsonyabb pedig a külső pesti kerületekre jellemzőek; 400 ezer Ft/m2 alatti lakásár jellemzi a XXIII. és XVI. kerületben a beruházók által kínált új lakásokat, de a többi külső pesti kerület árfekvése is félmillió forint alatt alakul négyzet-méterenként. Ezzel szemben Budán a projektek átlagára mindenhol 500 ezer Ft/m2 felett alakul.

    Az árakat projektenként vizsgálva 300.000 - 1.400.000 Ft/m2 között igen széles sávban kínálják az új építésű fővárosi lakásokat. Az öt legdrágább projekt az II. és a XI. kerület hegyvidéki városrészeiben található.

    Vidéken száz olyan társasházi lakás projekt építése zajlik, melyek az online piactereken is megjelentek. A projekteken belül összesen 3.000 lakás épül, amely fővárosi beruházások töredéke és a lakásszámok, valamint a fajlagos árak is jellemzően a fele - 340 ezer Ft/m2 - a fővárosiakénak.

    A legdrágább város Sopron árai egyeznek meg a külső pesti kerületek átlag árával, a legdrágább projekt lakására 500 ezer Ft/m2. Az árkülönbség jóval kisebb, mint a fővárosi projektek között. A legolcsóbb négyzetméterárral (235 ezer Ft/m2) nagykanizsai projekt rendelkezik. Szintén különbség a fővárosi új lakás piachoz képest, hogy a vidéki fejlesztők általában egy-két projekttel rendelkeznek.

    Mindössze négy projekt lakásszáma haladja meg a százat. A legnagyobb lakásszámú vidéki beruházás a kecskeméti Erzsébet Lakópark (230 lakás), ettől nem sokkal marad el Debrecenben a Füredi Lakópark II. üteme 227 lakással, illetve szintén a városban található a 150 lakásos Zöld Híd Lakópark. Győrben az Olimpia Sétány nevű projekten belül épül 200 lakás, mely a harmadik legnagyobb lakásprojekt a vidéki projektek közül.

    (Az Otthon Centrum felmérése a négy lakásosnál nagyobb, online piactereken meghirdetett lakásokat vizsgálta, 2016 szeptember hó folyamán.)

    Forrás: Otthon Centrum

  • Családi ház ma és 2020-ban - előadássorozat

    Az ingyenes képzés célja, hogy a regionális építész kamarákkal szorosan együttműködve "házhoz vigye" a szakmagyakorlók számára érdekes és fontos tudnivalókat.

    A rendezvénysorozat idén 10 helyszínen és időpontban lesz elérhető az érdeklődők számára.
    Jelentkezés a Wienerberger honlapján online űrlap kitöltésével a következő linken: http://wienerberger.hu/epitesteglabol/családi-ház-ma-és-2020-ban 
    Információs vonal: 1/464-7049.

    Kreditpont: MÉK 1 pont (2016/143)
    Időpontok és helyszínek

    Időpont Város Helyszín Cím
    2016.09.29 Miskolc AVALON Park 3519 Miskolctapolca, Iglói út 15.
    2016.10.05 Szekszárd Hotel Merops - Mészáros Borház 7100 Szekszárd, Kossuth Lajos u. 19.
    2016.10.13 Debrecen AGORA Tudományos Élményközpont 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
    2016.10.20 Győr Hotel Famulus 9027 Győr, Budai út 4-6.
    2016.10.25 Pécs Pécsi Tudományegyetem 7624 Pécs, Boszorkány u. 2.
    2016.10.27 Veszprém

    Historia Hangvilla Rendezvényközpont,

    III. em.-i konferencia-terem

    8200 Veszprém, Brusznyai u. 2.
    2016.11.08 Nyíregyháza Hotel Pagony 4400 Nyíregyháza, Újmajor
    2016.11.10 Szombathely Hotel Claudius 9700 Szombathely, Bartók Béla krt. 39.
    2016.11.15 Szeged SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ 6722 Szeged, Ady tér 10.
    2016.11.24 Budapest Rubin Wellness & Conference Hotel 1118 Budapest, Dayka Gábor u. 3.  Sirály terem

    Ízelítő a programból
    9:00- tól ÉRKEZÉS, REGISZTRÁCIÓ
    9:30- tól ELŐADÁSOK
    - e4 ház - közel nulla követelmény kielégítésére alkalmas építőanyagok alaptól a tetőig – Bartók László/Horváth András/Nagy Tamás/Híves Zsolt – Wienerberger, építész szaktanácsadásért felelős szakértő
    - "Beégetett tartósság" - Kulisszatitkok a magyarországi kerámia tetőcserép-gyártásról – Langschadl János, Tondach, termelési vezető
    - 300 m2 alatti lakóépületek, azaz egyszerű bejelentési eljárás építtetői és mérnök szemmel – Dr. Fellegi Nándor, jogász
    - Az e4 téglaház energetikai teljesítménye a számítás alapján és a valóságban. - Részletes monitoring tapasztalatok családi ház tervezéshez – Kiss Benedek, okl. építészmérnök, Wienerberger szakértő

    kb. 12:55-től EBÉD

     

     

  • Beindult a CSOK

    Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára elmondta: már ismertek az év első nyolc hónapjának adatai az otthonteremtési programmal kapcsolatos igénylésekről és a támogatottak köréről. Ezek a számok azt mutatják, hogy a program egyre népszerűbb - értékelt, példaként említve, hogy augusztusban 12,5 százalékkal többen érdeklődtek, mint az előző hónapban, a befogadott igényeknél pedig 16 százalékos növekedés tapasztalható. Ez tehát további 2300 embert és csaknem hétmilliárd forintot jelent - tette hozzá.

    Az otthonteremtési program tavaly júliusi bevezetése óta 56 milliárd forintot tudott támogatásra fordítani a kormány a csok keretében, és 27 ezer családnak tudtak segíteni - hangsúlyozta az államtitkár.

    Új ingatlanok építésére vagy vásárlására egyre többen, már az igénylők csaknem 30 százaléka veszi igénybe a támogatást. A megkötött szerződések 83 százaléka két- vagy több gyerekes, vagy ennyi gyereket vállaló családok támogatását szolgálta. Az is látható, hogy az új ingatlanra vonatkozó "nagycsaládos csok" esetében 82 százalék előre vállalt gyermeket, tehát a támogatást jelentős arányban olyan családok kérték, amelyeknél még nincs meg a három gyermek, de a család bővülésére vállalkoztak - közölte Novák Katalin.

    Az otthonteremtési program többi elemét áttekintve az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az áfavisszatérítés iránt is, amelynek révén az építkező családok legfeljebb ötmillió forintot visszaigényelhetnek áfájukból. Ezt a lehetőséget már 2700 család vette igénybe több mint 11 milliárd forint értékben - közölte, hozzátéve, hogy a csok keretében nyújtott 56 milliárd forintos támogatással együtt így már több mint 67 milliárd forintnyi támogatásként tudott adni a családoknak a kormány.

    Forrás: MTI

  • 1.9 Áfakedvezmény új lakások értékesítésekor (Frissítve: 2022.10.29.)
  • A fiatal családok pörgetik a lakásépítést?

    A gyereket vállalók körében az 1+2 félszobás, 3 szobás és a 2+2 félszobás, nagyjából 50-80 négyzetméter közötti panellakások, valamint a hozzávetőleg 100 négyzetméter alapterületű, 3-4 szobás családi-, iker- és sorházak népszerűek. Nagyon fontos számukra a jó közlekedési infrastruktúra, beleértve a tömegközlekedést is, illetve hogy közel legyen az oktatási és egészségügyi intézmény.

    A belváros helyett a zöldövezetet részesítik előnyben. Az otthonteremtési támogatások és az alacsony kamatozású hitelek miatt körükben növekszik leginkább az új lakást építők száma. Az országszerte idén az első hat hónapban kiadott, a tavalyit másfélszeresen meghaladó, mintegy 13 ezer építési engedély mögött is nagyrészt őket lehet sejteni – véli Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

    A lakáscélú megtakarítások felhasználása is jellemzően olyan mérföldkövekhez köthető, mint a gyermekvállalás, családgyarapítás, hiszen ilyenkor a leggyakoribb a lakásfelújítás, ilyenkor van szükség a lakás bővítésére, vagy esetleg a korábbi dolgozószoba gyerekszobává alakítására.

    Egy-két generációval ezelőtt még egyértelmű volt, milyen életútra számíthatnak az emberek: házasság, lakás, gyerek. Mára a sorrend felborult, mivel a mostani huszonéveseknek sokkal több társadalmi és gazdasági változáshoz kell alkalmazkodniuk, mint az előző nemzedékeknek – magyarázza a jelenséget Szvetelszky Zsuzsa szociológus. A fiatalok könnyebben váltanak munkahelyet és lakóhelyet, és az albérletben élő párok sokszor csak a gyermekvállalással egy időben döntenek a saját lakás vásárlása mellett. Így azonban a családtervezéssel párhuzamosan az ingatlan-beruházásra is félre kell tenniük, ami óriási anyagi megterheléssel jár. Érthető, hogy élénken érdeklődnek a támogatási formák iránt.

    A gyermekvállalást fontolgatók akkor gondolkodnak helyesen, ha már jóval a babavárást megelőzően gondoskodnak a bővülő család lakásigényének finanszírozásáról – mondja . Így a gyermek 2-3 éves korában megkaphatja a saját szobáját. Hat év alatt például támogatással és lakáskölcsönnel 4,5 millió forint is lehet a felvehető összeg.

    Forrás: hvg.hu

  • Győr-Moson-Sopron megyében építkeznek a legtöbben

    2016 első felében, a korábbi évekre jellemző visszaesés után emelkedett az újjonan felépült lakások száma. Az év első hat hónapjában országosan 3420 új lakás létesült, 11%-kal több, mint egy évvel korábban. Az építkezések élénkülése területileg nem volt egységes; míg nyolc megyében az elkészült lakások száma kevesebb volt az egy évvel korábbinál, addig a többi térségben a növekedés mértéke széles határok között (106 és 277%) mozgott. Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében, ahol az átadott lakások közel fele koncentrálódott, 9%-kal több lakás épült az előző évinél.

    Az ország egészében tízezer lakosra átlagosan 3,5 új építésű lakás jutott. A mutató értéke Győr-Moson-Sopron megyében az átlag több mint négyszerese volt, de az átlagot meghaladó értékek jellemezték Budapest mellett Vas, Csongrád, Zala, Pest és Veszprém megyét is. A lakásépítések intenzitása Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében ezúttal is jóval elmaradt az országos átlagtól.

     épített lakások

    Az építkezési kedv fellendülését jelzi, hogy a 300 m2 alatti lakások építésére benyújtott bejelentések és a kiadott építési engedélyek száma együtt országosan több mint a duplájára, 13236-ra nőtt egy év alatt. Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében koncentrálódik az építkezések kétharmada. A fővárosi engedélyek, illetve bejelentések száma közel háromszorosára emelkedett, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében pedig 80-90%-kal nőtt.

    A KSH Fókuszban a megyék című kiadványa negyedévente áttekintést nyújt Budapest, valamint a 19 megye társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról. A változásokat, a térségek közötti különbségeket térképek és több száz interaktív grafikon szemlélteti, a folyamatok megértését pedig rövid, lényegre törő magyarázatok és részletes táblázatok segítik.

  • Az olimpiához kapcsolódó bérlakás-koncepciót dolgoznának ki

    A Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesek jegyezte előterjesztés szerint a 2024-es olimpiai pályázathoz kapcsolódóan indokolttá vált egy olyan fővárosi fejlesztési koncepció megalkotása, amely a fővárosi önkormányzat, a jelenlegi budapesti bérlakás-struktúra fejlesztésére irányuló céljait és javasolt eszközeit magában foglalva, választ nyújt az olimpiai beruházás során létrejövő lakástöbblet kezelésére.

    Az olimpiai falu és médiafalvak utóhasznosításából adódó lakáskínálat-növekedés várhatóan jelentős hatást fog gyakorolni Budapest lakáspiacára. Ezért a tervezett lakásfejlesztések megfelelő pozícionálása, a hasznosítási típusokra vonatkozó elvárások megfogalmazása és az építendő lakások üzemeltetésére vonatkozó modell kidolgozása kiemelkedő fontossággal bír - írták.

    Az olimpiai játékok rendezési jogának elnyerése esetén Budapestre mintegy 66 ezer sportoló és akkreditált résztvevő érkezik, akik elszállásolásáról gondoskodni kell. Az előzetes számítások alapján többségük elhelyezése szállodákban, egyéb kereskedelmi szálláshelyeken és kollégiumi diákszállókban megoldható, azonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kötelező előírásai szerint építendő 17 ezer fős olimpiai falu mellett mintegy 5500 ember számára kell lakást, lakóegységet építeni.

    A javaslatban rámutattak, hogy a fővárosi önkormányzat törvény alapján lakás- és helyiséggazdálkodást folytat. Az önkormányzat ez irányú tevékenysége azonban nem tekinthető számottevőnek a relatíve kevés tulajdonában maradt lakás miatt.
    A bérlakás koncepció tekintetében tehát a fővárosi önkormányzatnak kizárólag kezdeményező szerepe van, ezáltal a bérlakás koncepció elkészítésének elengedhetetlen feltétele a kormányzattal történő egyeztetés - írták.

    Az előterjesztésben a Központi Statisztikai Hivatal 2015-ös adatai hivatkozva arról írtak, hogy Budapest mintegy 850 ezres (lakott) lakásállományán belül jelenleg mintegy 84 százaléka a tulajdonosok által lakott, 10 százaléka magántulajdonú bérlakás, 6 százaléka közösségi (túlnyomórészt kerületi önkormányzati, részben fővárosi önkormányzati, illetve állami) tulajdonú bérlakás.

    Ha Budapest nyerné el a 2024. évi nyári olimpiai játékok rendezési jogát úgy, az olimpia kapcsán megépülő és közösségi tulajdonú bérlakásként utóhasznosított lakások létrejötte lehetőséget teremtene arra, hogy a jelenlegi, a nyugat-európai nagyvárosok átlagától eltérő lakástulajdonosi struktúrában változás következzen be. Kiemelt jelentőséggel bír, hogy a folyamat szabályozottan, a fővárosi önkormányzat céljainak megfelelően valósuljon meg - mutattak rá.

    A bérlakás-koncepció jövőképe - a városfejlesztési koncepcióval összhangban - olyan lakásrendszert feltételez, amely Budapest lakossága számára megfelelő lakáskörülményeket biztosít. A jövőkép szerint a bérlakásszektor jelentős súlyú, hatékony és kiszámítható, rugalmasan alkalmazkodik az igényekhez, széles társadalmi csoportok számára megfizethető és egyúttal csökkenti a területi egyenlőtlenségeket.

    Az előterjesztés elfogadásával a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyná az előterjesztésben rögzített jövőképet és célrendszert, továbbá támogatná ezek mentén a bérlakás-koncepció megalkotását. Továbbá a testület felkérné Tarlós István főpolgármestert, hogy Budapest olimpiai pályázatával összehangoltan kezdeményezzen egyeztetést a kormányzattal a bérlakás-koncepció megalkotását illetően.

    Forrás: MTI

  • Már az új feltételekkel igényelhető a CSOK

    Az FHB Bank fiókjaiban már az új feltételek szerint érhető el a CSOK.

    A legfontosabb, legtöbb ügyfelet érintő változások
    • Új lakást már a használatbavételi engedély megszerzése előtt is meg lehet venni a támogatással.
    • A születendő magzat a korábbi 24. helyett már a 12. hetet követően gyermeknek minősül.
    • A gyermek maximális életkora 20 helyett 25 év és már nem előírás a hallgatói jogviszony.
    • Gyámság alatt álló gyermekre is igénybe lehet venni ezt a támogatást.
    • Szolgálati lakásban élő is igényelhet, ez a jogviszonya nem minősül a bentlakási kötelezettség megszegésének.
    • Építőközösség tagjai is igényelhetik a támogatást az építőközösség nevére kiállított számla alapján.
    • Osztatlan közös tulajdon esetén a használati jogmegosztásban nevesített kizárólagos tulajdon elfogadható tulajdonnak.

    A CSOK támogatás változatlanul kiegészíthető piaci kamatozású vagy kamattámogatott hitellel.

    Mit hozhatnak a módosítások?

    Alapvetően technikai jellegű a csok-rendelet csütörtökön megjelent kibővítése, áttörést semmiképpen, de érdemi hatást sem gyakorol a piacra - kommentálta a napi.hu kérdésére a frissen megjelent csok-könnyítéseket Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója. Petz szerint a csok - bár pr eszközként kiváló - a magyar gazdaság növekedését serkentő eszközként nagyon szerény a szerepe. Ezt vélhetően a kormány is érzékeli, ezért lengette be a minap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy esetleges újabb otthonteremtést támogató csomag bevezetését - mondta Petz.

    A GKI továbbra is 9-10 ezer új lakás átadásával számol 2016-ra, a 2017-es prognózisban 14-15 ezer új lakást jósolnak. A növekedés hátterében egy a csoktól függetlenül is élénkülő piac, az éveken keresztül elhalasztott kereslet megjelenése áll - erősítette meg ismét a GKI ügyvezetője.

    Vele ellentétben Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója úgy tartja, a könnyítések között leglényegesebb és érdemi változás, hogy már a használatbavételi engedély előtt igényelni lehet csokot. Földi szerint ez mindenképpen csökkenti a lakásvásárlók bizonytalanságát, és azt a kockázatot, hogy az előzetes felmérés dacára az utolsó pillanatban az igénylő mégsem kapja meg a kért támogatást.

    A csok-szerződést kötöttek között hirtelen megjelennek majd azok, akik eddig azért maradtak ki az új lakás vásárlásából, mert a használatbavételi engedély előtt nem mertek elköteleződni, mivel saját forrásból nem tudták volna kiegészíteni az árat, ha végül elutasítják a támogatás iránti kérelmüket. Ez a kör év végére, jövő év elejére jelenik meg a statisztikákban - véli Földi Tibor. A fejlesztő szerint az már nem jelent problémát, hogy a folyósításra csak a használatbavételi engedélyt követően kerülhet sor, miután a vételár legnagyobb részét a legtöbb projektnél csak a használatbavételi engedély birtokában kell megfizetni, legalábbis azoknál a fejlesztőknél, akik nem a vevők pénzéből építenek - tette hozzá.

    A változások megkönnyíthetik az új lakások értékesítését, így még több beruházó vághat bele újabb fejlesztésbe. Emellett a lakásépítések felgyorsulhatnak - véli Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Miután a támogatás folyósítása továbbra is csak a lakás használatbavételi engedélyének megszerzése után lehetséges, az átmeneti finanszírozásban fontos szerephez juthatnak a bankok ajánlatai vagy a beruházók által kínált rugalmasabb fizetési feltételek - teszi hozzá.

    Gergely Péter, az ingatlan.com-csoporthoz tartozó BankRáció.hu hitelszakértője szerint a könnyítések a lakáshitelezésre is kedvező hatással lehetnek. Az idén növekedő pályára állt a lakáshitelezési piac, az újonnan kötött lakáshitel-szerződések értéke júliusban 12, júniusban 43, májusban pedig közel 80 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

    Forrás: napi.hu,Pénzcentrum

  • Készülnek az arculati kézikönyvek a településeken

    Jelenleg városaink, falvaink alig tizede rendelkezik valamiféle településképi szabályozással, a következő években azonban sorra mind a 3200 településről elkészül a látványos kötet, amelyeket később elektronikus formában bárki elérhet. Próbaképpen négy város, illetve falu kézikönyve készült el a napokban.

    – A nemrég elkészült településképi törvény igazi újdonság a hazai jogalkotás területén. Szimbolikus jelentőséggel bír, mind a nyelvezetét, mind a tömörségét és a szándékait tekintve – mondta a Magyar Időknek Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára. Hangsúlyozta, az új jogszabály kifejezetten településeink megjelenésére, az építészeti-örökségvédelmi értékek megőrzésére helyezi a hangsúlyt.

    Egy-egy kézikönyv kézzelfogható segítséget jelenthet minden településen a látványos és tömör tartalmával. – A kis kötetek számba veszik az adott faluban vagy városban fellelhető értékeket, közérthető módon, fényképekkel és ábrákkal színesítve. Összegyűjtik mindazon helyi stílusjegyeket, amelyek egy ház tervezésénél szóba jöhetnek: a tájolást, a méretet, a nyílászárókat és kapukat, a kerítést, a tetőt. Ahogy a település szövete utcáról utcára, övezetről övezetre változik, úgy a kézikönyvek is sorra bemutatják, hogyan illik az adott helyen építkezni és hogyan nem – fogalmazott Füleky Zsolt.

    Füleky Zsolt jelezte, jelenleg még dolgoznak a kézikönyv elkészítésének pontos forgatókönyvén, hogy a településeknek legyen egyfajta sorvezetőjük ehhez a munkához. Ebben a feladatban különösen fontos a főépítészek szerepe.

    Forrás: Magyar Idők

  • Szakmai rendezvény az energiahatékony építési követelményekről

    Németországban – mint Európa számos országában már – bevezették azokat a megemelt épületenergetikai elvárásokat, melyek hamarosan nálunk is általánosan érvényessé válnak.

    A költségoptimalizált követelményszint és közel nulla energiaszint két lépésben 2018-tól, illetve és 2021-től kerülnek nálunk bevezetésre. Sok tervezési munkánál már most is a közel nulla energiaszintre kell tervezni, így érdemes mielőbb megismerkedni az új előírásokkal, és azok gyakorlatával.

    Magyarország legnagyobb energia-megtakarítási potenciálja az épületekben van. A háztartásokhoz kötődik az összes felhasznált energia harmada, melynek negyven százaléka, kb. 150 Petajoule – nagyjából Pécs városának 20 évi energiafogyasztása - megspórolható lenne, ha a magyar otthonokon a szükséges energiahatékonysági korszerűsítéseket elvégeznék.

    • De vajon megéri energiahatékonysági beruházásra költeni?
    • Mennyi időn belül térül meg új épületek esetén a szigorúbb energetikai szint?
    • Vajon csak a megtérülés számít?
    • Hol a költségoptimum?

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet egy közös gondolkodásra invitálja a tervező és gépész szakembereket, az energiahatékonysági szektor képviselőit 2016. október 27-én.

    A megemelt energetikai elvárások nálunk két lépésben kerülnek bevezetésre, 2018-tól és 2021-től. A szigorúbb hőátbocsátási értékeknek való megfelelés a magyar átlaghoz képest drasztikus változást jelent, mintegy 20 százalékkal drágíthatja meg az építést.

    Sok tervezési munkánál már ma a közel nulla energiaszintet kell meglépni, így fontos megbeszélnünk, hogy az energiahatékonyság ösztönzése, az új technológiai követelmények mennyiben befolyásolják a tervezők munkáját. Azt is érdemes közösen átgondolnunk, hogy az energiahatékonyság javítása, az energiafelhasználás racionalizálása amellett, hogy komoly befolyással bír az emberek mindennapi kiadásaira, életminőségére, egészségére, egyben közérdeket is szolgál. Hatással van napjaink gazdaságpolitikájára, eszköze lehet a gazdasági kilábalásnak, a környezetre és végső soron a globális klímaváltozásra.

    A rendezvény előadói a műszaki tudományokban, energetikában jártas hazai elméleti és gyakorlati szakértők lesznek.

    Az építészek várhatóan 2 kreditpontot kaphatnak a részvételért.

    IDŐPONT: 2016. október 27. 9:00-16:00
    HELYSZÍN: Siemens Zrt. (1143 Budapest, Gizella út 51-57.)
    RÉSZVÉTELI DÍJ: 5000 Ft + ÁFA.
    2016. szeptember 30. után 7000 Ft + ÁFA

    Regisztráció, további részletek: a MEHI honlapon.

  • Építési Piaci prognózis: 2020-ra lecseng az építési boom

    Varga szerint a tavalyi lakáspolitikai intézkedéscsomag a 2001-es támogatási rendszer bevezetése utánihoz hasonló túlgerjesztett konjunktúrához vezet, amely azonban legfeljebb fele akkora lesz és fele annyi fog tartani. A következő években ugyan 20 ezer körülire nőhet a lakásépítések száma, utána azonban visszaesés következik, amely remélhetőleg most nem csúszik százéves mélypontra, hanem megáll 15 ezernél.

    Úgy tűnik, a támogatáspolitika a korábbihoz hasonló hibákat követi el, mint korábban, így az eredmény sem lehet más, mint visszaesés. Ehhez adódik még a kivándorlás miatti keresletcsökkenés hatása. Legnagyobb problémák között említette, hogy nincs szakértői véleményeken alapuló lakás- és gazdaságpolitika, nem mérik fel az intézkedések makrogazdasági hatásait. Olyan szintű az elméleti megalapozatlanság, hogy”ha egy vegyi gyárat úgy üzemeltetnének mint a magyar gazdaságpolitikát, akkor az minden nap felrobbanna” - mondta Varga Dénes.

    Építési piaci prognózis3

    Úgy kell támogatni, hogy nőjjön a lakásszám is

    Hangsúlyozta, hogy nem szabadna gazdaságpolitikailag irracionális döntéseket hozni szociálpolitikai és demográfiai célok megvalósítása mellett sem. Márpedig irracionális gazdaságélénkítési lépés olyanoknak adni támogatást, akik a nélkül is belépnének a lakáspiacra, hiszen így nem fog nőni a lakások száma. Vagyis azokat a családokat kell támogatni, akik éppen a támogatás felhasználásával tudnak lakást építeni, vásárolni.

    A tanulmány szerint az 2001-es csomag túl nagy nyereséget hozott az építési vállalkozóknak és a pénzintézeteknek, a lakosság számára pedig túl vonzóak voltak a támogatások. Ez túlzottan felpörgette az építéseket, és fokozták az országon belüli területi egyenlőtlenségeket. Ha ismét ehhez hasonló rendszert vezetnek be, akkor az ismételten igazságtalan és rossz hatékonyságú megoldásokhoz vezet.

    A jelenlegi rendszer hibájának tartja, hogy nem számít, hogy a csokot igénylők korábban éltek-e a támogatással; túl nagy a két illetve a három gyerekesek közötti különbségtétel; nem jó megoldás az uniós joghézagot kihasználó ötmilliós áfakedvezményt, hiányzik a méltányolható lakásigény figyelembe vétele.

    Varga érvelt a progresszív adóztatás mellett, mivel az lehetővé tenne egy nulla kulcsos sávot is és egy általános áfacsökkentést is. Ez abban a jövedelmi tizedben növelné az elkölthető pénzt, amelyben még jelentősek a lakásigények . A jelenlegi egykulcsos adó azonban a legfelső jövedelmi tizedben növeli a jövedelmeket, ahol már rendszerint már megoldották a lakáskérdést, a pluszból nem vásárolnak vagy építenek újabb lakást.

    Konzerválja az egyenlőtlenségeket

    A kutatásból kiderül, hogy az egyes térségek különbözőképpen reagáltak a támogatásokra. Budapest, Pest- és Győr-Moson-Sopron megye profitált a legtöbbet az élénkítésből, ahol az ezer főre jutó lakásépítés a legjobb időszakban elérte a 6,5-öt. Az átlag 3,5-4 között mozgott, de az ország lakosságának több mint egyharmadát képviselő leggyengébb csoportban 2,5 alatt maradt az arány, vagyis itt szinte semmi hatásuk nem volt a támogatásoknak.

    Mivel a jelenlegi rendszer is továbbviszi az előző hibáit, azzal számolnak, hogy a tendenciák is hasonlóak lesznek. A prognózis a konjunktúra csúcsán, 2018-19-ben közel 20 ezer lakással számol. Ez a legjobban reagáló térségben fajlagosan, azaz ezer lakosra vetítve közelít a 3 új lakáshoz, majd 2020-ra már visszaesik 2,4-re. A közepes hatást felmutató területeken nem éri el a 2 lakást, ami az országos átlag is, miközben az egyértelműen leszakadónak minősíthető régiókban 0,9-re nő az ezer lakosra jutó új lakások száma. Azaz éppen ott nem fejt ki kívánatos mértékű hatást az ösztönzés, ahol a legnagyobb szükség lenne rá - hangsúlyozza a kutató.

    Építési piaci prognózis2

    Az Építési Piaci Prognózis 2017 néhány fontos üzenete

    "A 2016-ra várható GDP adat volt a figyelmeztetés a kormány számára, hogy lehetőség szerint az UNIÓS támogatásokból minél többet előrehozzon, ha a választásokra magasabb gazdasági növekedést akar. 2016-ban még sem a lakáspiac élénkülése, sem az UNIÓS támogatások átcsoportosítása (meghitelezése, hiszen a kormány sok esetben előre odaadja, meghitelezi a támogatást) nem lesz elég, hogy a Konvergencia Programban szereplő 2,5 százalékpontot elérje. A növekedést az Építési Piaci Prognózis késztői 2016-ban 1,8 %-ra, 2017-ben 2,6 %-ra, 2018-ban 2,7 %-ra várják a Konvergencia Program 3,1 és 3,4 százalékával szemben. 2019-2020-ban a Prognózis szerint a növekedés üteme tovább lassul.

    Magyarországon 2014-ben 0,7 ezer euró volt az egy főre eső építés értéke, Nyugat Európában átlagosan 3,1 ezer, Ausztriában 3,9, vagyis lenne hová növekedni.
    Az építés értékét tekintve az anyag 2017-ben, a 2016-os 18 százalékos visszaeséshez képest több mint 10 százalékos növekedést prognosztizál. A részleteket tekintve a növekedés motorja a lakásépítés lesz, és a volumen bővülése nem sokkal marad el a 35 százaléktól. 2017 után a növekedés üteme azonban fokozatosan lassul, 2018-ban 8, míg 2019-ben már csak egy-két százalék lesz. Összefoglalva elmondható, hogy a konjunktúra lassul."

    Forrás: Build-Communication Kft.

    A 2017-es építési piaci prognózis Varga Dénes közgazdász, a DEM Gazdaságkutató iroda egykori tulajdonosa vezetésével készült el a Build Communication Kft. felkérésére.

  • Bérlakás-felújítási program indult rászorulóknak Szegeden

    A politikus az egyik bérlakás kulcsának átadása előtt tartott sajtótájékoztatón kifejtette, évek óta szakmai konszenzus van abban, hogy Magyarországon átfogó, államilag finanszírozott önkormányzati szociális bérlakásprogramra lenne szükség. Ez azonban nem valósult meg - tette hozzá.

    A szegedi közgyűlés ezért úgy döntött, az önkormányzat valamennyi üres, gazdaságosan felújítható lakását helyreállítják és pályázat útján a szociálisan rászorulók rendelkezésére bocsátják - mondta a polgármester.

    Idén augusztus végéig 76 önkormányzati tulajdonú bérlakást állított helyre és pályáztatattak meg. Szerdán a közgyűlés pénzügyi bizottsága várhatóan dönt további ötven lakás teljes rekonstrukciójáról és pályáztatásáról - tudatta a politikus, hozzátéve: tavaly 88 lakóingatlan rekonstrukciója történt meg.

    A lakásrekonstrukciók fedezetét az önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek bérbeadásából származó bevétele biztosítja - mondta a polgármester.

    Kitért arra, hogy mintegy száz olyan, főként régi bérházakban található, kis alapterületű lakás van, amelyet gazdaságosan nem lehet felújítani, ezeket értékesítik.

    Forrás: MTI

  • Többen vennének vagy építenének lakást

    Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az egy évvel korábbihoz viszonyítva a vásárlást vagy építést biztosan tervezők köre több mint duplájára nőtt, az ezt valószínűsítők pedig 36 százalékkal vannak többen.

    A lakásvásárlási hajlandóság újabb, 31 negyedéves csúcsra jutott, hasonlóan kedvező adatokat 2008 végén regisztrált a gazdaságkutató.

    A jelentős élénkülést a lakásépítést ösztönző kormányzati intézkedéscsomag erős médiahatása, illetve a sok éven át elhalasztott kereslet piacra lépése egyaránt magyarázza - közölte a GKI.

    A lakásfelújításra és korszerűsítésekre vonatkozó kilátások is erősödtek az előző, áprilisi felméréshez képest. Az erre biztosan vállalkozók aránya 5, a valószínűleg vállalkozóké 10 százalékkal bővült.

    A KSH nemrégiben publikált 2015-ös "Miben élünk?" című felméréséből kiderül, hogy a magyar háztartások 13%-a - mintegy 500 ezer háztartás - elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. Az elégedetlenek aránya a parasztházakban, tanyékon, valamint a városi bérházakban lakók körében a legnagyobb (26, illetve 21%). Az önkormányzati lakások bérlőinek egyharmada, a tulajdonosok egytizede, míg a magánlakást bérlőknek egyötöde válaszolta, hogy elégedetlen a lakáskörülményeivel.

    A lakások 79%-ában a lakók nem tervezik, hogy belátható időn belül elköltöznek. A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni.

    lakaskorulmenyekkel valo elegedetlenseg okai

    A három éven belüli költözést tervezők egyharmada (33%) használt családi házba szeretne költözni, 15% lakótelepi épületbe menne, 13% pedig használt zöldövezeti társasházba. Az új építésű családi házakat a megyeszékhelyeken preferálják leginkább (9%), az új építésű többlakásos épületeket Budapesten (11%).

    Arra a kérdésre, hogy „Hogyan akarja megvalósítani a lakásváltoztatást?” a költözni szándékozó válaszadók fele (211 ezer háztartás) mondta, hogy használt lakást vásárolna, 9%-a (36 ezer háztartás) új lakást építene vagy vásárolna, 13% (55 ezer háztartás) magánlakást bérelne. Magas azok aránya, akik bizonytalanok, akik még nem tudják, hogy a lakásváltoztatásnak mely módját választanák (11%).

    2003 óta csökkent azok aránya, akik lakáspiaci megoldást terveznek: új lakást építenének, új vagy használt lakást vásárolnának. Nőtt viszont azok aránya, akik magánlakást szeretnének bérelni, még bizonytalanok, illetve egyéb módon kívánják a lakásváltoztatást megoldani. 2003-ban kétharmad volt azok aránya, akik használt lakás vásárlását tervezték, 2015-ben a lakásváltoztatók fele készült erre a megoldásra.

    A lakásváltoztatási tervek valóra váltását veszélyeztető tényezőkre vonatkozó kérdéseinkre válaszolva a háztartások 32%-a vélte úgy, hogy nincs ilyen probléma. A többiek összesen három, szerintük esetleg nehézséget okozó tényezőt jelölhettek meg. Az összes válasz több mint fele a pénzhiányra utalt (54%).

    A lakásváltoztatási tervek megvalósulása érdekében a három éven belül költözést tervező háztartások 59%-a megtakarít lakáscélra.

    Fontos: a KSH adatai a 2015. októberi állapotot tükrözik, a lakáspiacon azóta bekövetkezett változások még nem jelennek meg bennük.

    A teljes ingatlanpiaci várakozást jelző GKI-MGYOSZ fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci index értéke 1, illetve 2 ponttal nőtt júliusban az egy negyedévvel ezelőttihez képest, az egy évvel ezelőtti értékeket pedig mindkét mutató 6-6 ponttal haladja meg. Az országos jelzőszám esetében ez 42, a fővárosi index esetében pedig 48 negyedéves csúcs.

    A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) a válaszadók 10 százaléka szerint jelentősen, 53 százaléka szerint kissé élénkíti majd a lakásépítéseket, 37 százalékuk szerint viszont nem lesz érdemi hatása. Az áprilisi felmérésnél ez a három arány még 38, 46, illetve 16 százalék volt.

    Az építési telek piacára vonatkozó kilátások az elmúlt időszakban folyamatosan javultak, és idén áprilisra magas szintet értek el. Júliusban kisebb negatív korrekció következett be, de a telekpiaci várakozások így is derűlátóak, továbbra is jelentős keresleti túlsúlyt jeleznek. A várható eladási árakra vonatkozó várakozások visszafogottabbak az áprilisihoz képest, minden körzetben érdemben csökkent a várt áremelkedés. A válaszadók a következő 12 hónapban 3-8 százalékos áremelkedést várnak a telekpiacon.

    A júliusi felmérés során 110 ingatlanokkal foglalkozó cég, valamint 1266 vállalat válaszolt, a lakossági minta pedig reprezentatív, ezerfős volt. A felmérés az idei évtől a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) támogatásával készül.

    Forrás: MTI, KSH

  • Már most több lakásépítést jelentettek be, mint tavaly összesen

    A friss adatokból látszik, hogy a bevezetett intézkedéseknek jelentős lakásépítéseket generáló hatása volt, ám ahhoz, hogy a lakásépítések száma a megfelelő szintre emelkedjen és ott tartósan megmaradjon, szükségesnek tartunk néhány további intézkedést.

    Szerencsésnek tartanánk, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasoljuk, hogy a kormány vállalja a kiforrott CSOK-rendelet fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig.

    Javasoljuk továbbá egyértelműsíteni a CSOK elbírálás folyamatának felelősségi köreit: a támogatásra való jogosultság elbírálásáért a folyósító pénzintézet, a valóságnak megfelelő adatszolgáltatásért pedig az igénylő magánszemélyek felelnek.

    A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

    Kiemelt jelentőségű kérdés az épülő lakások minősége. Most alakul a jövő város- és faluképe, lakhatási minősége. Emiatt is fontos, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki és építészeti minőséget, alacsony rezsit és környezettudatosságot.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

    2016 I. félévében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:
    • az épített lakások száma a községekben 21%-kal csökkent, miközben a megyei jogú városokban 36, a többi városban 13, Budapesten 9%-kal nőtt;
    • a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 46%-ra esett, a vállalkozások által építetteké 43-ról 54%-ra emelkedett;
    • az új lakóépületek között 54-ről 43%-ra csökkent a családi házban épült lakások aránya, míg a többszintes, többlakásos épületekben használatba vetteké 35-ről 46%-ra nőtt;
    • a használatba vett lakások átlagos alapterülete 7 m2-rel, 92 m2-re csökkent;
    • a 300 m2 alatti lakóépületek építésére benyújtott bejelentések és a kiadott lakásépítési engedélyek száma együtt 13.236 volt, több mint duplája az előző évinek, ezen belül Budapesten közel háromszoros a növekedés;
    • a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 79%-kal több, összesen 5.434 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (3.072 darab) 52%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

    A KSH lakásépítési gyorsjelentését ITT olvashatja, a részletes adattáblák ITT találhatók.

    Értékelésünket a cikk alatti letölthető mellékletben olvashatják.
    ---
    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében

    A lakásépítések számának növeléséhez elengedhetetlen, hogy az önkormányzatok a potenciális helyszíneket előkészítsék a magánépítkezők, illetve a beruházók számára. E nélkül rövid időn belül hiány lesz a beépíthető területekből, ami gátja lesz az új lakások építésének.

    A hosszú távú kiszámíthatóság – amely kulcsfontosságú tényező az építőipari anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából – tovább erősödne, ha kedvezményes áfa fenntartása is hosszabb időszakra biztosított lenne.

    Ezt erősítené, ha megszületne egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.

    A támogatási rendszer és a lakásügy koherens kezelése érdekében továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

    A lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások – is elengedhetetlenek. A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa.

    Fontos lenne ugyanakkor minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.

  • Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység szabályai (Frissítve: 2017.10.19.)
  • Terasszal, pincével lecsúszhat az 5-os áfáról

    Az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfateher többlakásos ingatlanok esetén lakásonként 150 négyzetméter, egylakásos lakóingatlanoknál pedig 300 négyzetméter hasznos alapterületig vehető igénybe.

    Év közben módosult a törvény

    Az utóbbi feltétel értelmezésénél az építők az áfatörvény lakóingatlan-fogalmából indulhattak ki, hiszen abba nem tartozik bele sem a garázs, sem a műhely, így okkal gondolhatták az adózók, hogy például a pince sem. Egy évközi törvénymódosítás azonban egyértelműsítette, hogy az "összes hasznos alapterület" fogalmát az úgynevezett OTÉK értelmező rendelkezései alapján kell megítélni, amely következtében a pince és a beépített tetőtér területe is egyértelműen bekerült az ingatlan hasznos alapterületébe, feltéve, ha azok belmagassága eléri az 1,90 métert.

    Ráadás az NGM állásfoglalása

    A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég kiadott állásfoglalása szerint az "épületszerkezettel közrefogott tér" fogalmába és ezáltal az összes hasznos alapterület körébe az erkély és a terasz is beletartozik - függetlenül attól, hogy ezen épületrészeknél a belmagasság nem is kimondottan értelmezhető. Ez, függően természetesen az építendő lakás szerkezetétől, jelentősen leszűkítette az 5 százalékos áfamérték igénybe vételi lehetőségét.

    Nagy bírság jöhet

    Ugyan ez az állásfoglalás jogilag sem az adóhatóságra, sem az adózókra nem kötelező, várható, hogy a kedvezményes áfamértéket az adóhatóság ez alapján fogja majd megítélni. Az útmutatást érdemes tehát komolyan venni, ellenkező esetben ugyanis már jóval a kérdéses lakások felépülte, értékesítése után derülhet ki az, hogy azt mégsem 5 százalékos, hanem 27 százalékos áfa terhelte. Ez főként azokat a lakásokat érintheti, ahol pince vagy terasz található, ezek ugyanis akár jelentősen is megdobhatják az alapterületet.

    Abban az esetben, ha az adóhatóság utóbb állapítja meg, hogy 5 százalék helyett 27 százaléknyi áfát kellett volna fizetni, akkor az adóhatóság az áfakülönbözetet, bírsággal növelten, az eladótól fogja követelni.
    Vannak azonban olyan szerződések is a piacon, amelyek a mindenkor irányadó áfamértéket hárítják át a vevőre. Ilyen esetben még akár az is előfordulhat, hogy az eladó jogosan követeli majd az áfakülönbözetet a vevőjétől. Mindenkinek, de különösen a még csak tervezési fázisban lévő projektek gazdáinak érdemes tehát végiggondolni, hogy az állásfoglalás miatt kell-e esetleg módosítani a meglévő terveken.

    Forrás: Portfolio, origo.hu

  • Az egyszerű bejelentés hatályos szabályai

    Az Építési törvény 2016. májusban ismételten módosult, az egyes változások 2016. május 13-án, valamint 2016. július 1-jén léptek hatályba.

    Bejelentési kötelezettség

    A legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület (a továbbiakban: épület) építése esetén az építtető köteles az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt 15 nappal elektronikus úton bejelenteni az építésügyi hatóságnak (egyszerű bejelentés). A beadott terveket nem vizsgálják meg a hatóság szakemberei, építési engedélyeztetési eljárás lefolytatására nincs lehetőség.

    A bejelentés az elektronikus építési napló (a továbbiakban: e-napló) készenlétbe helyezésével valósul meg. A készenlétbe helyezés feltétele, hogy az építész tervező, a bejelentés mellékleteként, feltöltse a kivitelezési dokumentációt az e-naplóba.

    Helyi építési szabályok figyelembevétele – „csonka” HÉSZ alkalmazása

    A 2016. januárban hatályba lépett szabályozás meghatározta, hogy az adott önkormányzatnál meglévő helyi építési szabályzat (HÉSZ) mely elemeit kell figyelembe venni, amely komoly szakmai vitákat váltott ki. Erre tekintettel 2016. májusban a jogalkotó kibővíttette azon elemek körét, amelyeket az épületek létesítésekor figyelembe kell venni, azonban a HÉSZ egyes rendelkezései továbbra is figyelmen kívül hagyhatóak.

    Szomszédok értesítésének elmaradása

    A bejelentési eljárás nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, ezért az építésügyi hatóság a bejelentés megtörténtéről a szomszédokat nem köteles értesíteni.

    Tekintettel arra, hogy építési engedély híján nincs lehetőség annak megtámadására, a szomszédjogi perek számának növekedése várható.

    Építési tevékenység megkezdése; e-napló; tervezői művezetés

    Az építtető az építési tevékenységet a megfelelő bejelentés benyújtását követő naptól számított 15 napos határidő elteltét követően kezdheti meg.

    Az épület építéséről e-naplót kell vezetni.

    Az építtető az épület építésével kapcsolatban köteles építész tervezőt tervezői művezetéssel megbízni.

    Építésügyi bírság

    {csv};Alapbírság összege;Számított építményérték alapján számított bírságösszeg
    Bejelentés nélkül vagy a bejelentéstől eltérően végzett építési tevékenység;100.000,- Ft;számított építményérték 30%-a
    Építési tevékenység e-napló nélküli végzés;-;számított építményérték 20%-a {/csv}

    Hatósági bizonyítvány kiállítása

    Az épületet a bejelentéstől számított 10 éven belül fel kell építeni és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni az építésügyi hatóságtól.

    Az épület elkészültével kapcsolatosan használatbavételi engedélyeztetési és tudomásulvételi eljárás lefolytatására nincs lehetőség.

    A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke az alábbiak szerint alakul:

    {csv}A bejelentéstől számított évek száma;Fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
    0-3;díjmentes
    3-4;200.000,- Ft
    4-5;400.000,- Ft
    5-6;600.000,- Ft
    6-7;800.000,- Ft
    7-8;1.000.000,- Ft
    8-9;1.200.000,- Ft
    9-10;1.400.000,- Ft{/csv}

    Épület lebontása

    Ha a bejelentéstől számított 10 éven belül nem építették fel az épületet, az addig elkészült építményrészt le kell bontani.

  • Dübörög a lakásépítés Lengyelországban

    Varsóban, Krakkóban, Poznanban, Lódzban, Wroclawban és a tengerparti városokban 15,1 ezer lakásra találtak vevőt, ez egyötödével több, mint tavaly, pedig a 2015-ös év az ágazat történelmének legjobbja volt - derül ki a REAS, a lakáspiacot figyelő egyik vezető tanácsadó cég legújabb jelentéséből.

    Az ingatlanfejlesztők 17,7 ezer lakást dobnak piacra a következő időszakban, közöttük sok olyat, amely a "Lakás fiataloknak" program állami támogatását élvezi.

    A fejlesztő cégek főleg Gdanskban építkeznek, mert hosszabb ideje itt nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Az év második negyedében 2,2 ezer új lakás volt a piacon, miközben 2,4 ezret eladtak. Dél-Szilézia fővárosában, Wroclawban 2,7 ezer új lakásszerződést kötöttek, ez 44 százalékkal több mint tavaly. Gdanskban a piaci egyensúly felborulása miatt nőttek az árak.

    A REAS szerint a lakások iránti kereslet növekedésében vastagon benne van, hogy a kamatok nagyon alacsonyak, ami arra készteti a lengyeleket, hogy ne tartsák a pénzüket a bankokban. Inkább befektetik olyan lakásba, amit kiadnak.

    Forrás: napi.hu

  • Magyarország az európai lakásépítések éllovasai között

    A magyar lakáspiac egyre jobb eredményeket ér el az uniós átlagokhoz mérten. Az idei első negyedévben a kettőnél több lakásos társasházakra kiadott engedélyek száma az Európai Unió átlagát nézve 15 százalékkal csökkent a 2010-es szinthez képest, ezzel szemben Magyarországon 12 százalékos növekedés volt tapasztalható – derül ki az ingatlan.com hivatalos uniós adatokon alapuló összeállításából.

    Magyarország mellett a régiós országok közül Szlovákia, Románia, Lengyelország és Ausztria is növekedést ért el, ott a lakásépítési engedélyek száma 39-60 százalékkal nőtt. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a friss adatokból látszik, hogy a régiós lakáspiac egy részén, köztük Magyarországon is, élénkülés várható az új lakások piacán, még akkor is, ha nem minden engedélyből lesz végül kész lakás. A régión belül Csehország kilóg a sorból, ott ugyanis 2010-hez képest közel 20 százalékos volt a csökkenés, és visszaesést könyvelhetett el Szlovénia és Horvátország is. Az Eurostat adataiból kiderül továbbá, hogy a fejlett országok közé tartozó uniós államok közül Svédországban és Németországban mutatkozik a leglátványosabb növekedés, ott 100 százalékkal nőtt az engedélyek száma.

    Átalakulhat az építőipar

    – Az épületépítési szerződésállomány alapján a következő időszakban megkezdheti ledolgozni hátrányát – írta kommentálta Balogh László nemrégiben a KSH legfrissebb építőipari adatait a Magyar Időknek. Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint átalakul az építőipar szerkezete, és a lakásépítéseket is magában foglaló épületépítési alágazaté lesz a főszerep. A felfutás már most látszik a lakásépítéseknél: a KSH eddig feldolgozott adatai szerint az év első öt hónapjában 4461 lakásépítés kapott zöld utat. A statisztikák szerint évek óta nem volt olyan hónap, amikor ezernél több lakás építése kapott volna engedélyt.

    Segített az áfacsökkentés

    Az ingatlan.com szakértője elmondta, hogy az Eurostat becsült adatai szerint az építési költségek – szintén 2010-es szintre vetítve – Magyarországon csökkentek a múlt év utolsó negyedévéhez képest, és alig haladták meg a 2015 első negyedévében mért szintet, ami szintén hozzájárult a lakásépítési engedélyek emelkedéséhez. A beruházók terheit tovább csökkentette, hogy az idei évtől az új lakások értékesítését csak 5 százalékos, kedvezményes áfakulcs terheli.

    Egyelőre nem lesz árcsökkenés

    Az uniós adatokból kiderül továbbá, hogy az első negyedévben Magyarországon következett be a legjelentősebb, 15 százalékos áremelkedés a lakáspiacon, az előző év azonos időszakához képest. Ebben az összevetésben Magyarországot Ausztria követi 13,4 százalékos drágulással, majd Svédország következik 12,5 százalékos áremelkedéssel. Balogh László azt mondta, hogy Magyarországon az áremelkedés jelentős kínálatbővüléssel párhuzamosan következett be, elsősorban a használt lakások piacán. “A következő félévben több ezer újlakás-fejlesztés fejeződik be és kerülhet piacra, így az új építésű lakások piacán is komoly élénkülés várható” – mondta a szakember. Az ingatlan.com prognózisa szerint az új lakásoknál rövid távon nem várható árcsökkenés a kínálatbővülés miatt, de a fejlesztők között várhatóan egyre nagyobb verseny lesz a vevőkért.

    Forrás: ingatlan.com, Magyar Idők

  • Jelentősen nőtt a kereslet a tégla iránt az első félévben

    Kató Aladár, a Magyar Téglás ¬Szövetség (MATÉSZ) elnöke a Magyar Időknek azt mondta: az ipar biztos lábakon állsem tégla-, sem cseréptermékekből nem kell hiányra számítani, hiszen a gyárak sorra indítják újra korábban leállított kapacitásaikat.

    Ez az iparág korábban évi negyvenezer lakás építéséhez elegendő alapanyagot gyártott, tehát a kapacitások bármikor újra rendelkezésre állnak – hangsúlyozta Kató Aladár, aki szerint a munkaerőhiány sem lesz probléma, mert a szakemberek ottmaradtak a gyártóknál, a szükségessé váló új munkaerőt pedig fel tudják majd venni a vállalatok.

    – Csaknem felével több téglatermék és cserépáru talált vevőre az év első felében, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A növekmény mögött egyértelműen az otthonteremtési program, a lakásépítések megindulása áll – mondta a Magyar Időknek Kató Aladár.

    Kató Aladár szerint téglából és cserépből gyakorlatilag nincs szükség importra, mivel az itthoni gyárak fedezik a keresletet, de téglát amúgy is legfeljebb három-négyszáz kilométerre, cserepet pedig hét-nyolcszáz kilométerre éri meg szállítani.

    A MATÉSZ elnöke szerint a nagyobb gyártóknál az akár hatvan százalékot is elérő felfutás egész évben kitart majd. – A növekményt egyelőre a többszintes, nagy társasházak hozzák, mivel ezek többsége előkészített területen, sok esetben korábban felhagyott tervek alapján épül. Az egyszerű bejelentések alapján viszont az is látható, hogy jóval több családi ház fog épülni, de ezek még nem igazán kezdődtek el, az élénkülés e területen főleg 2017-től várható – magyarázta Kató Aladár.
    Hozzátette: az egyes építőanyagok keresletében jól kirajzolódik a frissen kezdődő építkezések ütemezése: míg téglára már most nagy mennyiségben van szükség, a nyílászárók és a szigetelőanyagok egyelőre kevéssé keresettek.

    Az otthonteremtési programnak köszönhető felívelés a kész- és könnyűszerkezetes házak piacán is látszik. – Tavalyhoz képest legalább 40-60 százalékkal nőtt a megrendelések száma és értéke, de több cégnél százszázalékos a növekedés – mondta a Népszabadságnak Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke.

    A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) közleménye szerint a falazati építőanyagokat leszámítva július-augusztusban jelentkezik majd a kereslet jelentősebb növekedése. A fehér falazati anyagoknál, így a mészhomok tégla és a pórusbeton termékeknél tíz százalék fölötti keresletbővülés látszik. A szálas szigetelőanyagoknál 5-15 százalékos felfutás tapasztalható, de az EPS alapú hőszigetelő anyagok kereslete éves összevetésben 10-15 százalékkal visszaesett. A hőszigetelő anyagok és nyílászárók vagy épületgépészeti termékek terén a kereslet emelkedése még várat magára.

    Az építőanyag-kereskedőktől származó információk alapján egyelőre kevés a magánberuházó, elsősorban azok a továbbértékesítésre tervezett lakóépület beruházások láthatóak, amelyek már az év elején megkezdődtek, vagy még korábban félbemaradtak. – Budapesten és az agglomerációban, valamint Dunántúlon a megyeszékhelyeken fellendülés várható, de kelet-Magyarországon egyelőre kevésbé láthatóak ennek jelei - írja a MÉASZ.

    A csok nyomán megjelentek a "társasházépítés kalandorai"-ként bizonytalan szakmai múltú cégek is megjelentek, amelyek részben a más szektorban megtermelt eredmény gyors visszaforgatását tervezik. Ezért a lakásvásárlóknak célszerű adott ajánlat fejlesztői hátteréről célszerű előzetesen tájékozódniuk.

    A MÉASZ elnöksége szerint a csok idén még nem fog akkora fellendülést adni, hogy az a teljes magasépítési ágazatot tartós emelkedő pályára állítsa: mellette nagy szükség van az energetikai korszerűsítési források tartós megnyitására is, valamint az új lakásépítéseket illetően a helyi szűk keresztmetszetek feloldására (telekbesorolás, engedélyezés, telekhiány).

    A lakóépület-építések és az energetikai korszerűsítések szempontjából változatlanul kritikus keresztmetszetet jelent a szakképzett kivitelezői kapacitás.

    Forrás: Magyar Idők, napi.hu, MTI

  • Bizonytalanságok a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás körül

    A szeptember elsején hatályba lépő építési törvény 2016. júniusi módosítása, amely felhatalmazást ad a kormány számára, hogy az egyszerűsített bejelentéssel érintett, 300 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű lakóépületek építészeti-műszaki tervezői, valamint a vállalkozói kivitelezői tevékenységéhez szükséges felelősségbiztosítási szerződés tartalmát és meglétét ellenőrizze. Ám másfél hónappal a hatályosulás előtt sem a tervezők, sem a kivitelezők nem tudják, mire kell kiterjednie a kötelezően megkötendő biztosításnak - hívja fel a figyelmet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).

    A végrehajtást szabályozó rendelet híján a szakmának lassan nem marad ideje a felkészülésre, ami hátráltathatja majd az épp hogy beindult építkezéseket – nyilatkozta Koji László, az ÉVOSZ elnöke a napi.hu-nak. A szövetség már korábban is megfogalmazta a kötelező felelősségbiztosítással kapcsolatos ajánlásait, ám eddig visszajelzést nem kaptak.

    Az új szabályozáshoz a szakszövetség szerint a következőket kellene figyelembe venni:
    • Mivel a tervező és a kivitelező a saját felelősségi körében tud felelősséget vállalni és időben eltérő módon jelennek meg a lakóingatlan elkészítésében és megvalósításában, indokolt, hogy külön-külön rendelkezzenek felelősségbiztosítással.

    • A tervező és kivitelező vállalkozásokat egyaránt képviselve javasolják, hogy a tervezés vonalán az építészeti tervezést vállaló (és szükség szerint szakági tervezőt bevonó és koordináló) jogi vagy természetes személyi körben legyen kötelező a felelősségbiztosítás. A kivitelező vállalkozói körben a fővállalkozó (generál kivitelező) részére legyen kötelező a felelősségbiztosítás. Ezzel, ugyanúgy, mint a kedvezményes forgalmi adó szabályozással, a komplett létesítményt "felvállaló" tervezési és kivitelezési konstrukciók irányába orientálódik a megrendelő a felelősségbiztonság területén is. Ott, ahol házilagos (kalákás) kivitelezést választ a lakóingatlant építtető, a felelősséget is neki kell vállalnia, illetve neki kell gondoskodni a harmadik fél részére okozott károk rendezéséről.

    • A készülő kormányrendelet fogalmazzon meg minimumot. A fővállalkozó (generál) kivitelező számára javasolt minimális elvárás, illetve felelősségtartalom térjen ki a vagyoni, a személyben történő, és a tevékenységgel, szolgáltatási körében, valamint az alvállalkozó által okozott kár megtérítésére.

    • A felelősségbiztosítás az adott, konkrét projektre kell, hogy vonatkozzon. Azonban projektbiztosítással vagy éves keretbiztosításon belül egyaránt kezelhető legyen.

    • Szabad biztosítóválasztás mellett működhessen a rendszer.

    • A felelősségbiztosítás fedezeti összegénél az elvárt minimális fedezeti összeg legyen meghatározva a létesítmény vállalkozási szerződésben rögzített nettó bekerülési értékkategóriákhoz kötve (telek ára és forgalmi adó nélküli nettó érték alapján).

    • Értékkategóriáknak a 40 millió forint alatti, a 40-100 millió forint közötti és a 100 millió forint feletti értékű lakóingatlanonkénti bontást javasolja a szövetség.

    Forrás: napi.hu

  • Többszázlakásos fejlesztést tervez Nyírbátor

    Az elmúlt 10 évben 5000 új munkahely jött létre a településen és számuk a fejlesztések eredményeként folyamatosan növekszik. Napjainkban 3000 körül van a bejárók száma, ami 2016-ban várhatóan újabb 1000 fővel növekszik.

    Fülöp Enikő, Nyírbátor jegyzője az igylakunk.hu-nak elmondta, hogy már az idén nyár végé szeretnék elkezdeni az első lakótömb építését. A teljes beruházás szakaszosan, több év alatt bővülne – az igények szerint – akár 800 lakásra.

    A tervezett lakópark a város egyik legszebb részén, a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő, a Szénaréti horgásztó, és a parkerdő szomszédságában épül meg, mely terület hamarosan gyógyhely minősítést kap. A tervek szerint a tömblakásos, és a sorházas beépítés mellett kertes házak építésére is lesz lehetőség. A vevői igények kérdőíves feltérképezése elkezdődött. A különböző beépítések arányait a felmérés eredményei határozzák meg.

    Az építendő lakások egy része megvásárolható lesz, de épülnek majd bérlakások is. Ezeket az ipari park cégei bérelnék dolgozóiknak, vagy a lakbértámogatást adnának rá a munkatársaknak – mondta Fülöp Enikő.

    Nyirbator lakopark 2

    Nyirbator lakopark 3

    Nyirbator lakopark 7

    A területet pályázati forrásból már megvásárolta az önkormányzat, az infrastruktúra kiépítése jórészt megtörtént. Miután ezt nem kell megfizetni, az ingatlanok árai is vonzóak lesznek.

    Azt is megtudtuk, hogy épülnek majd egyszerűbb, hagyományos gépészeti megoldású lakások is, de többségében olcsóbb fenntartású, korszerű, megújuló energiát felhasználó épületeket szeretnének. Ebben a szellemben korszerűsítették Nyírbátor középületeit is. Ehhez kiváló adottság a településen fakadó termálvíz, amelynek a hasznosításában bőven van még lehetőség.

    A város nemcsak a lakhatási feltételek javítását tűzte ki célul, hanem a szórakozási, pihenési lehetőségek egyre választékosabb létrehozását is.

    Forrás: nyirbator.hu

  • Beindult a lakásépítési boom

    A Központi Statisztikai Hivatal havi bontású adatiból látszik, hogy már áprilisban több mint duplájára nőtt a kiadott engedélyek (beleértve a január óta működő egyszerű bejelentéseket is) száma a tavalyi év azonos hónapjához képet. Ez az arány májusban megismétlődött, így ekkor már több mint 1400 engedélyt regisztráltak.

    Az új lakásokra vonatkozó áfakedvezmények és a családi otthonteremtési kedvezmény, valamint a kedvező lakáshitelek hatásának tudható be a változás. Számíthatunk e trend fennmaradására, így ebben az évben összesen 10-15000 lakásépítés megkezdése prognosztizálható.

    A lakásépítések hozzájárulnak a lakásállomány minőségi megújításához és az építőipar stabilizálódásához.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, megalapozza a magyar társadalom életminőségét. Ez a minőségi megújulás pedig megteremti azt a lehetőséget, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás felé.
    A felépülő új lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő száz évben bennük lakók életkörülményeit.

  • Eddig közel tízezer egyszerű bejelentés

    Ez csaknem kétszer annyi, mint amennyi építési engedélyt tavaly összesen kiadtak egylakásos épületre - írja a Magyar Idők.

    Az elektronikus építésügyért felelős minisztériumi háttérintézmény területi, megyékre bontott adatai hatalmas eltéréseket mutatnak, míg az összes egyszerű bejelentés mintegy egyharmada Pest megyéből érkezett, Nógrád megyében pár nappal ezelőttig mindössze 35 bejelentést tettek, vagyis a főváros agglomerációjában és Pest megye többi részén százszor több családi ház épülhet fel a közeljövőben, mint Nógrádban.

    Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy 8 ezer új családi ingatlan építését jelentették be eddig, így az építkezések az év második felétől várhatóan be fognak indulni.

    Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy az első hat hónapban 6400 esetben utalták ki eddig a CSOK-támogatást és 10 ezer CSOK-kérelem vár elbírálásra.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Pozitív lakásépítési prognózis Magyarországnak

    A Buildecon számításai szerint a 2015. második félévében lelassuló építési teljesítmény megtörte a két előző év kimagasló növekedését (2013-ban 5,3%, 2014-ben 8,3%, 2015-ben 2,9%). 2016 első hónapjaiban a gyenge teljesítmény folytatódott, elsősorban a hiányzó EU-források következtében. Ez erősen rányomja a bélyegét mind a magas-, mind a mélyépítés teljesítményére Magyarországon, mivel a magasépítés mintegy 75%-át és a teljes mélyépítést legnagyobb mértékben az EU illetve a költségvetés finanszírozza. Egyedül a lakásépítésben mutatkozik és várható is jelentős élénkülés.

    A lakásépítésben 2015-ben évszázados mélypontra csökkent a lakásépítések száma hazánkban. A kormány élénkítő intézkedések és áfacsökkentés bevezetésével a folyamat megfordítását irányozta elő, elsősorban a nagycsaládosok támogatásával. A szabályozók könnyítése is hozzájárul a trend megfordításához, amely már 2016-ban érzékelhető lesz, közel 14%-os növekedéssel. 2017-18-ban további erőteljes növekedés várható, emellett a lakásfelújítások terén is folytatódnak a pozitív folyamatok, erősödik a tranzakció mértéke.

    Növekedési várakozások

    Összességében a Buildecon úgy ítéli meg, hogy 2016 még csak igen szerény mértékű (1,1%) növekedést hozhat, de a két ezt követő évben az építési tevékenység jelentős megerősödésére számítunk (2017.: 7%; 2018.: 6,9%).

    Hazánk építési teljesítménye a legszerényebbek között van hozzájárulásával az Euroconstruct 19 országának növekedéséhez, a Szlovák Köztársaság, Ausztria és a Cseh Köztársaság mellett.
    Az építési teljesítmény 2016-ra prognosztizált 2,6%-os növekedése 36.5 milliárd euró értékű növekedésnek felel meg. Az Euroconstruct hat legnagyobb építési piaca (Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország) várhatóan csaknem ezen növekedés háromnegyedét fogja adni.

    Az Euroconstruct térség lakáscélú építési tevékenységek piacának összesített értéke 646 milliárd euró volt 2015-ben, amelynek 60%-át felújítások tették ki. E piaci szegmensre az elmúlt évben – főként Németországban és Norvégiában – a legnagyobb hatással a menekültek beáramlása volt. 2016 végére a lakásépítések száma 9,2%-kal (a 2013-as mélyponthoz képest) 1,54 millió darabra fog növekedni, amely elsősorban Németország, az Egyesült Királyság és Svédország hozzájárulásának lesz köszönhető.

    Európa19 építési piacának kilátásai

    Összességében 2015-ben a lakáspiac értéke az Euroconstruct területen 646 milliárd euró volt, a felújítás a piac 60%-át tette ki. A legjelentősebb befolyásoló tényező a lakáspiacra a menekültek beáramlása, mely egyre nagyobb a nyomást gyakorol az egész Euroconstruct területre, főleg Németországra és Norvégiára, hogy lakást biztosítsanak a menekültek számára. 2016 végéig a lakásépítés szintje 9,2%-kal fog nőni, 1.54 millió lakásra, a ciklus legalacsonyabb pontja óta (2013), melyhez jelentősen Németország, az Egyesült Királyság és Svédország fog hozzájárulni.

    A konferencián elhangzottak szerint a 19 Euroconstruct ország GDP-je évente 1,9%-al fog nőni 2016 és 2018 között, míg 2017-re 1,9%-os emelkedés várható. Nyolc év után 2015 volt az első év amikor az Euroconstruct országok GDP növekedést jegyeztek, mely tendencia a következő három évben is folytatódni fog.

    2016-ban a teljes építési teljesítmény várhatóan 2,6%-al javulni fog, 2017-re egy 2,7%-os emelkedést prognosztizálnak, míg 2018-ban 2,4%-os növekedésre számítanak. A legnagyobb növekedést a közép-kelet-európai országok fogják tudni elkönyvelni 2015-től kezdődően. Várhatóan a kedvező tényezők – a háztartások javuló rendelkezésre álló reáljövedelme, az alacsony kamatlábak, az Európai Bizottság beruházási terve Európa számára – hozzájárulnak majd egy szerény, 2,6%-os éves átlagos növekedéshez az építési beruházásokban az Euroconstruct országokban. Az államháztartásra vonatkozó megszorítások és az állami és magán adósság szintje továbbra is korlátozza majd az állami, illetve magánberuházásokat.

    Az Euroconstruct országok építőiparának összértéke 2016-ban előreláthatólag 1.406 milliárd euró lesz, mely a GDP 9,4%-ának felel meg, mely jelentősen alacsonyabb, mint a 2007-es csúcs, amikor az építőipar 13% -át tette ki a GDP-nek. Bár az Euroconstruct piac 2015-ben stabilizálódott, a 19 tagország az év során sokféle növekedési arányt könyvelt el. Erős teljesítmény-növekedési ráta volt megfigyelhető a Szlovák Köztársaságban (+18,5%), Hollandiában (+7,8%) és a Cseh Köztársaságban (+7,1%), míg Ausztria, Franciaország és Svájc kis mértékű csökkenést regisztrált 2015-ben.

    Az elemzés szerzője:Buildecon
    Forrás és további részletek: tervlap.hu

  • Lesz-e bérlakásépítési mintaprogram Győrben?

    A győri üzemben tavaly 11,6 milliárd forintos fejlesztéssel új logisztikai központot hoztak létre, 2019-től pedig új típus gyártását tervezik. A vállalat a nemzetközi termelési hálózatának átszervezése nyomán Győrben gyártja majd a Q3 SUV-típusú autóit. Az Audi tervei szerint a villamos meghajtású motorok központja is Magyarország lesz.

    Az Audi ez elmúlt két évtized alatt több mint 7 milliárd eurót fektetett be Magyarországon, jelenlegi – mintegy 32 milliárd forintos – fejlesztését a magyar kormány 6 milliárd forinttal támogatja. Az Audi vezetői és a Nemzetgazdasági Minisztérium közötti tárgyaláson a felek egyetértettek abban is, hogy a szakképzett, korszerű tudással rendelkező munkaerő a gazdaság bővülésének egyik legfontosabb feltétele – áll a minisztérium sajtóközleményében.

    A kormányzat a szakképzési rendszer reformjával és most már külföldi toborzással is támogatja a Magyarországon termelő cégek tevékenységét – szögezte le Varga Mihály megemlítve: képzési központok létrehozásával a legkorszerűbb tanműhelyekben nemcsak a nagy gyártók közvetlen munkaerő-képzését biztosíthatnák, hanem a kapcsolódó beszállítói kis- és középvállalkozói kör munkavállalóit is képeznék.

    A TLE korábbi javaslata továbbra is időszerű: induljon pilot bérlakásépítési program a kiemelt ipari területekre, hiszen a munkaerőmobilitás hiánya jelenleg akadályozza a további ipari kapacitások fejlesztését.

    Bérlakásépítési program indulhatna a hajdani Fecskeprogram mintájára, illetve meghatározott foglalkozáscsoportok (pl. közalkalmazottak, orvosok, pedagógusok stb.) számára is.

    Fontos lenne, hogy az állam fejlesszen olyan lehetőségeket, amelyek a keresetekhez képest reális költségek mellett, kiszámíthatóan biztosítanák az emberek lakhatását. Elérhető bérleti díj mellett, jó minőségű bérlakásokra egyértelműen szükség van a magyar nagyvárosokban.

    Az uniós forrásokat a lehető legszélesebb körben ki kell használni a bérlakásépítésre. A keresetekhez képest reális költségek mellett működő, alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító bérlakásrendszer kialakítása, amely a jelenleginél kedvezőbb bérleti díjakat tenne lehetővé a lakóknak, egyben hozzájárulna a 2014-2020 közötti uniós célok – munkaerő-mobilitás, munkahelyteremtés, energiahatékonyság, településfejlesztés – megvalósításához is.

    Fontos az építés

    Nemzetközi összehasonlításban a bérlakásépítések száma drámaian alacsony Magyarországon. Magyarország a jelenlegi 9%-os bérlakás- állományával az EU-ban az utolsó helyen áll.

    A bérlakásépítés mellett szól, hogy ismert minőségben, tervezett üzemeltetési szempontok mellett történik az épületállomány kialakítása; a lakások egy helyen vannak; egy ilyen program hozzájárulhat a városrész-rehabilitációhoz; valamint a lakásállomány minőségi, energiahatékony megújulásához.

    A munkaerőhiányt enyhíteni tudná a betelepülő munkaerő, ha volna hol laknia. Az ipari fejlesztésben gondolkodó vállalatok számára, amelyek még a munkaerő képzésére is áldoznak, kulcskérdés a munkavállalók elhelyezése. Egy méltányos bérleti díjhoz akár a cafeterián keresztül is nyújthatnának támogatást, míg a szja-törvény adókedvezménnyel is segítheti a lakóhelyüktől távolban bérlőket.

    A magyarországi bérlakásépítési szektor beindításának nem az a célja, hogy alapvetően megváltoztassa a hazai tulajdoni és bérlakásarányokat. 50.000 új bérlakás például hozzávetőleg 1%-kal növelné a bérlakások hazai arányszámát. A javaslat célja az, hogy több tízezer fiatal családnak adjon Magyarországon perspektívát, és hosszú távon évi több ezer minőségi lakással gazdagítsa a hazai épületállományt.

    Közhasznú bérlakásrendszer

    Elcsúszott Magyarországon a szociális lakásépítések, bérlakásépítések fogalmának meghatározása. Itthon a szociális lakásépítést összekeverik, illetve azonosítják a marginalizálódott csoportok lakásellátásának kérdésével. Mindkettő szükséges! Valójában nincs szociális lakásépítés, bérlakásépítés – a Nyugat-Európában használatos értelemben, amelybe beleértendők a családalapító, pályakezdő fiatalok számára épülő lakások is. Megkülönböztetésképpen használható a közhasznú bérlakásrendszer fogalma.

    Magyarországon a közhasznú bérlakásszektornak gazdaságpolitikai és szociálpolitikai célokat kell megvalósítania. A szektornak elsősorban - elfogadható mértékű és hatékonyan felhasznált állami ráfordítás mellett - a szélesebb értelemben vett középosztály számára kell megfizethető bérlakásokat teremtenie. Az a cél, hogy azok számára is lakásmegoldást kínáljon az új modell, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy lakástulajdonhoz jussanak.

    A bérlakásépítés egyértelműen közérdek, amiben az államnak és az önkormányzatoknak szerepet kell vállalniuk. A jelenlegi, kizárólag a támogatási eszközökre építő rendszer túlságosan kitett a változó
    politikai és gazdasági feltételeknek. Mind a lakhatási kérdések, mint a gazdaságfejlesztés kiszámíthatóságot és hosszabb távú tervezést kíván. A támogatási eszközöknél lényegesen nagyobb folyamatosságot biztosítana az intézményi struktúra.

    Érdemi bérlakásépítés uniós visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokból még ebben a ciklusban megindítható lenne, így több ezer munkavállalónak, köztük pályakezdő fiataloknak biztosítana vonzó jövőképet Magyarországon, csökkentené a középosztálybeli háztartások lakhatási költségterheit, valamint őjelentősen hozzájárulna a hazai lakásállomány minőségi megújításához.

    Háttér: Köszhasznú bérlakásszektor bevezetése Magyarországon - Megvalósíthatósági tanulmány

     A győri önkormányzat ismét pályázatot írt ki 10 "előtakarékos" bérlakásra. A már bevált formula szerint meghatározott havi összegű, vállalt takarékosság mellett, alacsony lakbérért és persze a rezsiért elsősorban a fiatal, gyermekes családok öt évig biztos fedelet tudhatnak a fejük felett. A megtakarított pénz így nem a drága albérletre megy el, öt év alatt összegyűlik annyi, ami önrészként elég a lakásvásárláshoz.

  • 1.8 Nemzeti otthonteremtési közösség (nok)
  • CSOK: használt lakásra és építésre kérik a legtöbben

    A csokot folyósító pénzintézetek az MTI-nek nyilatkoztak tapasztalataikról. Ebből az is kiderült, hogy az átlagos felvett hitelösszeg 5-10 millió forint között szóródik. A megkérdezett bankok további bővülésre számítanak a második fél évben.

    • CIB Bank: az igénylők mintegy 60 százaléka használt lakás vásárlására veszi igénybe a támogatást, csaknem 35 százaléka építkezéshez, 3 százalék bővítéshez, és kicsit több mint 2 százalék új lakás vásárlásához. Az igénylők csaknem háromnegyede kamattámogatott vagy piaci hitellel együtt veszi fel a csokot, az áfa-visszaigénylést kevesebben kérték a csok mellé, illetve önmagában is. A csok mellé kérhető otthonteremtési hitelt átlagosan 8,45 millió forint összegben igénylik, míg a piaci kamatozású hitelt átlagosan 9,44 millió forintos összegben.

    • OTP Bank: a csok-kérelmek mintegy felét befogadó OTP Bankhoz január óta több mint 4400 igénylés érkezett, a 10 plusz 10 millió forintos konstrukciót 459-en igényelték, és 570-en kértek áfa-visszaigénylést. A bank tájékoztatása szerint továbbra is használt lakás vásárlásához kérik legtöbben a csokot (az idei igénylések több, mint kétharmada), azonban az építéshez igényelt csok is egyre népszerűbb, idén az igényléseknek már több mint az ötöde családi ház-építéshez kötődött, míg ez az arány korábban mindössze 5 százalék volt.

    • MKB Bank: a csokot mintegy 400, adóvisszatérítést 130, kamattámogatott hitelt pedig 100 ügyfél igényelt eddig. A kérelmezők fele építésre, a másik fele használt lakás vásárlására igényelné a támogatásokat, a bővítés, illetve az új lakás vásárlása mint cél elhanyagolhatóan kevés. Az átlagos igényelt hitelösszeg megközelíti a 10 millió forintot.

    • Erste Bank: több milliárd forint értékben nyújtottak eddig be támogatási kérelmet, az igénylők körülbelül fele hitelt is igényel; az ügyfelek több, mint fele használt lakás vásárlására veszi igénybe a csokot, de jelentős az építkezők száma is.
    A bank szerint jelentős emelkedés volt a jelzáloghitelek folyósításában, amelynek oka a támogatási rendszer adta lehetőségeken túl egyrészt az alacsony kamatszint, másrészt a reálbérek emelkedése. Úgy látják, hogy az ügyfelek sokkal nagyobb biztonsággal vesznek fel hitelt, mint a korábbi években.

    • Takarékbank: több mint 2200 csok igénylést fogadtak be január óta, a csok mellé az ügyfelek 33 százaléka igényelt lakáshitelt, kamattámogatott hitelre 110 ügyfél adott be kérelmet, továbbá a takarékok 222 adó-visszatérítési támogatási kérelmet is befogadtak. A takarékok ügyfeleinek nagy többsége, 70,7 százaléka használt lakás vásárlásához veszi fel a csokot, míg új lakás építésére, vásárlására az igénylők 24,6 százaléka, bővítésre pedig 4,7 százaléka használná a vissza nem térítendő támogatást.

    • UniCredit Bank: február óta a csokot és az áfa-visszatérítést is 100-nál kevesebben igényelték. A három vagy több gyermekes családok által igényelt kamattámogatott hitel átlagos összege a banknál meghaladja a 9 millió forintot.
    Kamattámogatott hitelt az új lakásépítési célú támogatást igénylő ügyfelek háromnegyede, míg az új lakásvásárlási célú támogatást igénylő ügyfelek közel 100 százaléka igényelte.

    Forrás: MTI

  • Nagyszabású lakásprogram indul Bécsben

    Mivel az osztrák főváros lakossága a korábban becsültnél öt évvel előbb, várhatóan már 2029-ben átlépi a 2 milliós határt, Bécs lakásépítési offenzívába kezdett. Összesen 13 ezer új lakás épül "2017-től, ebből kilencezer szociális bérlakás lesz. Ezen kívül 2020-ra megduplázzuk, négyezerre növeljük az új önkormányzati lakások számát" - ismertette a város terveit Michael Häupl polgármester és Michael Ludwig lakásügyi városi tanácsos.

    Szociális bérlakások 2004-ben épültek utoljára Bécsben. Az utóbbi években azonban ismét jelentpsen megnőtt irántuk a kereslet. 

    Bécsben jelenleg 220 ezer szociális bérlakás van, ezen kívül további 200 ezer bérlését támogatja a város.

    Az offenzíva része ezen kívül egy 30 millió eurós "gyorsprogram" is, amelynek keretében egy-két éven belül ezer új lakást építenek könnyűszerkezetes technológiával olyan helyeken, amelyek a városrendezési terv szerint nem használhatók lakóövezetként. Az ipari területeken, metró közelében, vagy építési tilalom alá eső területeken öt-tíz évig állnak majd a főként fából és könnyűbetonból készült épületek, amelyek a hagyományoshoz képest feleannyi idő alatt készülnek el. A terület hasznosítása esetén az épületeket lebontják, és állapotuk szerint vagy felépítik máshol, vagy újrahasznosítják az anyagukat.

    Két projektnek, összesen 330 lakásnak már meg is van a helye: a XXI. és a XXII. kerületekben. A lakások átlagosan 50 négyzetméteresek lesznek, nem kell hozzájuk önrész, a bérleti díj pedig bruttó 7,50 euró a hasznos alapterületre vetítve.

    A gyorsprogram keretében megvalósuló lakások a fiatalok, és azok számára jelenthetnek ideális megoldást, akik csak átmenetileg akarnak az osztrák fővárosban élni. A lakáshoz jutás természetesen különböző feltételekhez van kötve. Ilyen például, hogy a bérlőnek rendelkeznie kell már benyújtott lakásigénnyel, a jövedelme nem haladhat meg egy adott szintet és legalább két éve bejelentett lakcímmel kell rendelkeznie Bécsben.

    Az osztrák főváros eddigi évi 7 ezer új építésű szociális lakásával európai szinten is az élmezőnyhöz tartozik, lakosságának több mint 60 százaléka szociális bérlakásban vagy önkormányzati lakásban él.

    Forrás: napi.hu, becsifekete.blog.hu

  • Több költségvetési forrás otthonteremtésre

    Arra számítanak, hogy jövőre nagyobb számban indulnak majd meg az állami támogatást is élvező építkezések. A lakástámogatások nagyjából a négyötöde elsősorban az új lakások vásárlását és a lakásépítést támogatja: csok (95 milliárd forint), nok (3 milliárd forint), áfacsökkentés és adóvisszatérítés (28 milliárd forint), lakás-takarékpénztárra (55 milliárd forint).

  • Segédletek építkezőknek az új építési törvény szabályai alapján

    Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

    2016. évi XXXVI. törvény 2. §-a az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 32. §-át azzal egészítette ki, hogy az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében az építészeti-műszaki tervezői tevékenységet kormányrendelet szerinti módon felelősségbiztosításhoz köti. Ez a kötelezettség azonban csak 2016. szeptember 1. napjától hatályos [2016. évi XXXVI. tv. 15. § (3) bek.; 2016. évi XXXVI. tv. 12. § (1) bek.]. Jelenleg tehát még nem kötelező a tervezői felelősségbiztosítás, de – amennyiben nem lesz újabb jogszabálymódosítás – a 2016. szeptember 1. napjáig kell a Kormánynak megteremteni a jogszabályi feltételeket, valamint a biztosítóknak is eddig kell piacra lépniük az ajánlataikkal.

    Az Építésijog.hu-ról letölthető a portál által összeállított szerződésminta, amely már tartalmazza az Építési törvény 2016. május 13-i módosításai miatt szükségessé váló rendelkezéseket. A szerződés a részletszabályokat rögzítő kormányrendelet(ek) kihirdetését követően biztosan felülvizsgálatra szorul majd a szövege – és ennek megfelelően szerződésmintát is módosítani fogják a honlapon.

    Elektronikus építési napló mobiltelefonra

    Már letölthető az elektronikus építési napló androidos mobilokra fejlesztett változata. Az alkalmazással a felhasználók okostelefonon vihetnek fel napi jelentéseket és eseti bejegyzéseket a kivitelezés helyszínén, a megrendelők pedig saját készülékükön bárhol, bármikor nyomon követhetik az építkezés fázisait. Az építésügyi fejlesztés a hagyományos E-építési naplóval szinkronban működve, a nyilvános tesztidőszak tapasztalatait felhasználva május 19-től segíti az építőipari szereplőket.

    Forrás: Építési jog, Magyar Építészkamara

  • A takarékos háztartási gépek nem helyettesítik a lakások energetikai korszerűsítését

    Az Otthon Melege program 2014 szeptemberében indult. Az azóta meghirdetett pályázatok 18,834 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást jelentettek – a szükséges önrész felmutatása mellett - a családok számára. (A kazánok, tüzelőberendezések cseréjére 1 milliárd, a külső, homlokzati nyílászárók cseréjére 1,1 milliárd, a társasházak energetikai korszerűsítésére 10 milliárd, a háztartási nagygépek (hűtők, fagyasztók) cseréjére 2015-ben több mint 700 millió, mosógépcserére 500 millió forintot osztottak szét. Idén júliustól indul a családi házak energetikai felújítására kiírt pályázat 5 milliárd (2015 szeptemberében még 150 milliárdról volt szó), valamint a legújabb háztartásinagygép-csere program 500 millió forintos nagyságrendben.)

    Ezek a pályázatok nyilvánvalóan sok ezer családnak jelentettek és jelentenek segítséget, de eltörpülnek amellett az összeg mellet, amelyet az EU-s operatív program vissza nem térítendő forrása jelentett volna. A vissza nem fizetendő támogatási keret mintegy 90 milliárd forint, a visszatérítendő pedig 130 milliárd forint lehetett volna.

    . „Jelenleg nincs akkora forrás a magyar költségvetésben, mely mérhető lenne a KEHOP 90 milliárd forintjához.( A vissza nem fizetendő támogatási keret mintegy 90 milliárd forint, a visszatérítendő pedig 130 milliárd forint lehetett volna. ) Azt pedig egyelőre senki nem tudja, kaphat-e Magyarország bármilyen fejlesztési forrást a következő, 2020 utáni uniós finanszírozási ciklusban - és ha igen, mire. A több millió korszerűtlen, energiapazarló otthon felújítása így megint beláthatatlan időre halasztódik el. A lakóépületek energetikai felújítása a nemzet érdeke, ez a tartós rezsicsökkentés alapja.” – nyilatkozta korábban a Magyar Nemzetnek Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) programigazgatója.

    Az Energiaklub és Magyar Energiahatékonysági Intézet 2015. decemberi felmérése szerint a magyar lakosság 94 százaléka indokoltnak tartja, hogy legyen uniós pályázati támogatás a magyar otthonok energetikai korszerűsítésére. A háztartások mintegy kétharmada nem korszerűsítené otthonát, ha csak saját megtakarításaira és hitelekre támaszkodhatna. Az emberek 87 százalékának nincs megtakarítása, vagyis ők önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11 százaléka venne fel hitelt a beruházáshoz.

    A KEHOP-ban 2020-ig évi közel 13 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatás jutott volna a családoknak – közvetítő rendszeren keresztül – lakóingatlanjaik energetikai korszerűsítésére. Emellett rendelkezésre áll a lakosság számára a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) évi 19 milliárd forint visszatérítendő támogatás. A MEHI szerint a közvetlen támogatás helyett egy állami garanciaalappal meg lehetne sokszorozni a programok pénzügyi mozgásterét. A lakosság hitelképessége ugyanis gyenge. A hitel törlesztőrészletét viszont akár a korszerűsítések által elért rezsicsökkenés is fedezheti.

    Ehelyett...

    A kormány döntése alapján a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. megbízást kapott egy 110 milliárd forintos, csaknem nulla százalékos kamatú lakossági hitelprogram kidolgozására, amely „kiváltja” a korábban beígért vissza nem fizetendő lakáskorszerűsítési támogatást. Ebből az is kiderül: a kormányzat végleg szakítani kíván a korábbi gyakorlattal, amikor az épületek energetikai felújítására vissza nem térítendő támogatásért lehetett pályázni.
    A tapasztalatok szerint azonban a lakosság nagy része ma már óvakodik a kölcsönök felvételétől, miután erős a pénzintézetek iránti bizalmatlanság, és sokaknak ingatag az anyagi helyzete.

    Véleményünk szerint a felújításokra adandó kamatmentes kölcsön akkor lehet ésszerű és elfogadható lehetőség a családok számára, ha a futamidő alatt az energetikai korszerűsítés megtakarításaiból vissza tudják azt fizetni.

    Átfogó program nélkül nincs esély

    Az elavult épületállomány megújulására megfelelő nagyságú vissza nem térítendő állami támogatások nélkül nincs esély. Márpedig Magyarországon a lakosság energiaigénye az összes felhasználás 30 százalékát teszi ki, vagyis nagyjából megegyezik az ipar energiafogyasztásával. Ennek oka az, hogy a magyar épületállomány energiahatékonysági szempontból rendkívül elavult. A mintegy 4,3 milliós hazai lakásállomány megközelítőleg 70 százaléka szorulna modernizálásra. A falakon, a födémeken és az ablakokon keresztül távozik a hő jelentős hányada, ezért a rezsi 75 százalékát fűtésre és hűtésre kell költeniük a családoknak, holott korszerű hőszigetelés alkalmazásával a jelenleg energiapazarló épületek akár 50 százalék fűtési célú energiát is megspórolhatnának, jelentősen csökkentve a levegőszennyezést és a kiadásokat.

    Szakmai számításokból az is kiderül: Magyarországon évi 64 milliárd forintból el lehetne indítani egy olyan lakásrekonstrukciós programot, amely már a második évtől többszörösen megtérülne. Ekkora támogatási keretből évi 25 ezer új munkahely létesülne, s akár 70 milliárd forint költségvetési bevétel is keletkezhetne. Emellett fellendülne a legális építőanyag-forgalom, és egy vissza nem térítendő támogatási rendszer bevezetése segítené az építőiparban tevékenykedő kis- és középvállalkozásokat is.

    A TLE és más szakmai szervezetek javasolják továbbá, hogy a lakásépítésekhez hasonlóan a lakásfelújítások után is járjon adókedvezmény a családoknak csökkentett áfa vagy áfavisszaigénylés formájában.

  • Ingyen bérlakást kapnak a dolgozók

    Az ausztriai és balatoni álláslehetőségek jelentette konkurencia miatt egyre nehezebben jutnak munkaerőhöz - derült ki a cég közleményéből.

    Az étteremlánc Kelet- és Dél-Magyarországon a magas munkanélküliséggel sújtott településeken, a helyi munkaügyi központok bevonásával próbál dolgozókat toborozni budapesti és nyugat-magyarországi éttermeibe, mivel utóbbi helyeken nincs elég jelentkező a mekis melóra. A munkáért a költözést is vállaló leendő dolgozóiknak pedig gondoskodnak a lakhatásáról. Budapesten egy éven át lakbért sem kell fizetniük, csak a rezsit kell állniuk az újonnan toborzott embereknek az Állásért szállást elnevezésű programban.

    Hasonló konstrukcióban toboroz dolgozókat a McDonald's egyik nyugat-magyarországi franchise-partnere. A három éttermet üzemeltető Clear 97 Kft. szerint más iparágak vállalkozásai számára szintén a lakhatás biztosítása a járható út, mert Nyugat-Magyarországon egyre erősebb a munkaerőhiány. Más cégek is hasonlókkal próbálkoznak, a múlt héten a kecskeméti Mercedes-gyár dolgozói is bérlakásokat kaptak.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Egyszerűbb lesz a használatbavétel is

    Eddig elég nehézkes volt megkapni a használatbavételi engedélyt is, ezt egyszerűsítik. Az engedélyt egy igazolás váltja majd fel, ami lezárja a beruházást – írja az Index a 49. kormányinfóról szóló tudósításában.

    Forrás: Index

  • Hatályba lépett az építési törvény módosítása

    A módosításokról szóló T/9369. számú törvényjavaslatot 2016. május 4-én írta alá a Köztársasági elnök, és a következő napon már meg is jelent a Magyar Közlöny 64. számában. A legtöbb új rendelkezés az egyszerű bejelentést érinti. A kapcsolódó kormányrendelet(ek) kihirdetésére még nem került sor, ezért az új rendelkezések egyes részletszabályai még nem ismertek.

    A Miniszterelnökséget vezető miniszter által 2016. február 26-án az Országgyűléshez benyújtott T/9369. számú törvényjavaslat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (Étv.) eredményez jelentős módosításokat.

    A módosítás száma: 2016. évi XXXVI. törvény

    A változások az alábbi időpontokban lépnek hatályba: 2016. május 13., 2016. július 1., 2016. szeptember 1.

    Amennyiben nem lesz újabb törvénymódosítás 2016. július 1. napjától kizárólag elektronikus úton lehet majd a bejelentést megtenni [1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (1) bek. a) pont; 2016. évi XXXVI. tv. 13. § g) pont; 2016. évi XXXVI. tv. 15. § (2) bek.].

    A 2016. évi XXXVI. törvény 2. §-a az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 32. §-át azzal egészítette ki, hogy az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében az építészeti-műszaki tervezői tevékenységet kormányrendelet szerinti módon felelősségbiztosításhoz köti. Ez a kötelezettség azonban csak 2016. szeptember 1. napjától hatályos [2016. évi XXXVI. tv. 15. § (3) bek.; 2016. évi XXXVI. tv. 12. § (1) bek.]. Jelenleg tehát még nem kötelező a tervezői felelősségbiztosítás, de – amennyiben nem lesz újabb jogszabálymódosítás – a 2016. szeptember 1. napjáig kell a Kormánynak megteremteni a jogszabályi feltételeket, valamint a biztosítóknak is eddig kell piacra lépniük az ajánlataikkal.

    A 2016. május 13. napjától hatályos Étv. módosításokról az alábbi tájékoztatók érhetők el az Építésijog.hu oldalon

    a) A helyi építési szabályzatok fontosabb elemeit újra figyelembe kell venni – Az Étv. 13. § (2) bekezdésnek, vagyis a „csonka HÉSZ” jelenségét eredményező szakasz kiegészítését vizsgálja.

    b) Kötelező tervezői művezetés és kivitelezési dokumentáció – A tervezői, kivitelezői feladatokat érintő módosításokat tekinti át.

    c) A „csonka” HÉSZ szerint végzett építési munka nem minősíthető szakszerűtlennek - Az egyszerű bejelentésre vonatkozó további rendelkezések, illetve pontosított előírásokat taglalja.

    d) Csak szabályos épület kaphat fennmaradási engedélyt – A fennmaradási engedélyezési eljárás, és az építési napló vezetési kötelezettség elmulasztásának új előírásait mutatja be.

    Forrás: Építési Jog

  • Példaértékű: Mercedes-bérlakásokat adtak át Kecskeméten

    Az innovatív modellt a munkavállalók motiválása érdekében valósították meg.

    Átadta dolgozóinak azt a 40 frissen felújított bérlakást a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft., amit számos ingatlan közül választottak ki Kecskemét-Homokbányán, a Téglás utcában. A Mercedes-Benz kecskeméti gyára arra törekedett, hogy a piaci árnál jóval kedvezőbb feltételekkel biztosítson lakásokat dolgozói számára, így a vállalat által nyújtott támogatás révén 34 kisebb, 43 négyzetméteres, valamint 6, egyenként 51 négyzetméteres összkomfortos lakás bérlésére nyílt lehetőség. A dolgozók által a lakásokra benyújtott pályázatok elbírálásakor a társaság az üzemi tanáccsal egyeztetett szempontok alapján figyelembe vette a vállalatnál eltöltött időt, a gyárban dolgozó hozzátartozók számát, a pályázó gyermekeinek számát, valamint az állandó lakóhely Kecskeméttől való távolságát is. Fontos szempont volt az is, ha valaki egyedülálló szülőként pályázott.

    A most átadott bérlakásokba 40 dolgozó, a családtagokkal együtt összesen 63 fő költözött be. A lakóközösség tagja lesz nyolc gyermek is. A most átadott bérlakások közül 32-be termelésben dolgozó munkatársak, 8-ba pedig irodai dolgozók költözhettek.
    „A legjobb minőség csak elkötelezett és elégedett munkavállalókkal lehetséges. Ahogy a duális felsőoktatási rendszer prototípusa a Mercedes-Benz Gyárban született, úgy a bérlakásprogramunkkal is úttörő szerepet szeretnénk betölteni a munkaerőpiacon. Magyarország egyik meghatározó foglalkoztatójaként példát szeretnénk mutatni abból, hogyan érdemes mobilitásra ösztönözni az álláskeresőket, illetve erősíteni a munkavállalók motivációját" - mondta a Kecskemét-Homokbányán kedden rendezett ünnepségen Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezetésének elnöke.

    „Vállalatunk az óvodától az általános iskolán át a közép- és felsőfokú duális képzésig gondoskodik a felnövekvő generációról, biztosítjuk számunkra a korszerű tudást és gyakorlati tapasztalatot. A bérlakásprogrammal is az a célunk, hogy az elkötelezett munkatársainknak biztonságot nyújtsunk, és újabb lehetőségekhez jutassuk a hétköznapokban" - emelte ki Ács László, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. HR-igazgatója. Hangsúlyozta: a cég nem csupán a képzések, hanem az egészségügyi programok és a sportolási lehetőség terén is a sokat tesz azért, hogy a munkavállalók számára vonzó munkaadó és családbarát munkahely legyen. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. elkötelezett munkatársai élet- és munkakörülményei folyamatos fejlesztése iránt, és Kecskemétet vonzóvá kívánja tenni az álláskeresők számára.

    „Kecskemét jelene és jövője, gazdasági fejlődése szempontjából rendkívül fontos, hogy megfelelő tudással, szakképzettséggel bíró, elegendő munkaerő álljon a vállalkozások rendelkezésére. Az elmúlt években elsősorban a szakemberek képzésének elindításán volt a hangsúly. E területen már jó úton haladunk, kitűnően működik a duális szakképzés és felsőoktatási képzés. Most pedig arra kell koncentrálnunk, hogy a Kecskemétre érkező munkavállalók valódi otthonra leljenek a városban. Az önkormányzat e tekintetben is közös nevezőn van a vállalkozásokkal. Közös a cél: megfelelő feltételeket teremteni az ide érkező és letelepedni szándékozó munkavállalóknak. A mostani megállapodás bizonyítja, hogy részünkről adott a lehetőség. Arra bíztatom tehát a kecskeméti cégeket, hogy keressenek bennünket, és a Mercedes üzemmel kötött megállapodás mintájára segítsük közösen a munkavállalók boldogulását" - mondta Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere.

    Minda Imre László, a kivitelezést végző KIK-FOR Kft. ügyvezető igazgatója pedig kiemelte: „Nem mindennapi modellről beszélünk, hanem egy olyan megállapodásról, amilyennel az önkormányzati vagyonkezelő társaságok közül az országban elsőként mi büszkélkedhetünk. Magas minőségben, minden elvárásnak eleget téve újítottuk fel a 40 bérlakást. Bátorsággal vágtunk neki a felújításnak és a megállapodásnak, amely társaságunk számára komoly gazdasági előnyökkel jár. Öt évre értékesítettük a bérlőkijelölési jogot a Mercedes számára, de mellette a bérlők természetesen fizetik a bérleti díjat, a rezsit, a parkolók használati díját. Mindezeken túlmenően a Mercedes az öt éves időtartamra a lakások 100 százalékos kihasználtságát garantálja társaságunk számára."

    A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. közel 4.000 munkavállaló számára biztosít munkahelyet. 2015-ben a kecskeméti gyár több mint 180.000 kompakt autót gyártott. Az első Magyarországon is gyártott termék a B-osztály volt; míg 2013-ban a négyajtós CLA coupé, illetve 2015 januárjában a CLA Shooting Brake gyártását is megkezdte a kecskeméti gyár. Külön büszkeség, hogy ez utóbbi két típust kizárólag itt Magyarországon gyártják az egész világ - több mint 180 országa - részére.

    (A képen balról jobbra: Kárpáti Lívia és Kárpáti Zoltán Mercedes-Benz dolgozó házaspár, akik elsőként vették át az ünnepségen -jelképesen - új otthonukat; Minda Imre László, a KIK-FOR Kft. ügyvezető igazgatója; Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere; Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezetésének elnöke; Ács László, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. HR-igazgatója)

    Forrás: keol.hu

  • Nem építhetünk akármilyen házat

    Mostantól be kell tartani a helyi szabályozásokból azt is, hogy egy telekre hány ház, illetve hány lakás épülhet, sőt azt is, hogy mennyi zöldfelületnek kell megmaradnia. Módosítás értelmében tervezői művezetőt kell alkalmazni a 300 négyzetméternél kisebb alapterületű lakóházak építésénél is. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) most elfogadott módosításai értelmében megnő az építészeti-műszaki tervező felelőssége. Az építtető köteles tervezői művezetőt alkalmazni családi ház építésénél is, akinek díjazását a kormány rendeletben állapítja majd meg, s kiviteli tervet is kell készíteni. Szintén kormányrendelet részletezi majd a tervezői felelősségbiztosítás szabályait. Fontos változás lesz, hogy július 1-jétől kizárólag elektronikus úton lehet bejelenteni a 300 négyzetméternél nem nagyobb lakóházak építését az építésügyi hatóságnál.

    Új lakóépület létesítésekor is figyelembe kell venni a helyi építési szabályzatban meghatározott előírásokat. Számításba kell venni például a megengedett legnagyobb beépítettséget és magasságot, a beépítési módot és az építési helyet, a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés vagy -tisztítás közegészségügyi szempontok szerinti szabályait, az örökségvédelemmel, régészeti, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, valamint a katasztrófavédelemre vonatkozó követelményeket.

    A törvényjavaslat átalakítja a fennmaradási engedélyezési eljárást, és pontosítja az építési napló vezetési kötelezettség elmulasztásának előírásait is.

    Az Étv. módosítás hatályba lépésével egyidejűleg az egyszerű bejelentést szabályozó, annak végrehajtására kiadott külön 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletben is komolyabb módosítások várhatóak. Valószínűleg több, az építésügyben releváns egyéb kormányrendelet is változni fog, és ezek tartalmazzák majd az Étv. módosítás által kijelölt főbb irányvonalak részletes szabályait. Így például az Étv. által kötelezővé tett tervezői művezetés jogszabályban meghatározott ellenértéke, valamint a tevékenység végzésének részletszabályai sem ismertek még, ezeket is külön kormányrendelet határozza meg.

    Forrás: Haszon Magazin, Magyar Idők, Építési Jog

  • A kiszámíthatóság stabilizálhatja majd a megfelelő szinten a lakásépítéseket

    A kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség a legfontosabb a lakásügyben és az építőiparban. Ezt hangsúlyozták pártok szakpolitikusai és pénzügyi, ingatlanpiaci, építőipari szakemberek is a lakásépítésekről, lakásfelújításokról a közelmúltban rendezett szakmai eszmecserén a Parlamentben.

    A találkozó egyértelmű üzenete, hogy lehetséges konszenzus a legfontosabb kérdésekben a parlamenti pártok között. A Fidesz, a Jobbik, a KDNP, az LMP és az MSZP is fontosnak tartja egy minél több párt által elfogadható lakáspolitikai minimum megfogalmazását. Ez előfeltétele a kiszámíthatóságnak, valamint egy hosszú távú lakásprogram létrejöttét és megvalósítását is megalapozhatná.

    2015-ben még mindig 100 éves mélyponton volt a lakásépítések száma. Bár a kiadott lakásépítési engedélyek, illetve egyszerű bejelentések számának kétszeresére növekedése optimizmusra ad okot, a rendkívül alacsony bázis miatt indokolja a kormány tavalyi év végi intézkedéseit.

    2015 decemberében előremutató döntések születtek a lakásépítések áfájának 5 százalékra mérsékléséről, valamint a családok otthonteremtési kedvezményének jelentős mértékű kibővítéséről, illetve a lakásépítéshez kapcsolódó áfa-visszaigénylésről, illetve áfacsökkentésről. Ezek az utóbbi évtized lakásépítést érintő legjelentősebb pozitív intézkedései.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, megalapozza a magyar társadalom életminőségét. A lakásépítések támogatása megteremti azt a lehetőséget, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás felé.

    2016 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:
    • az épített lakások száma Budapesten 19, a községekben 41%-kal csökkent, miközben a megyei jogú városokban 37%-kal nőtt;
    • a természetes személyek által épített lakások aránya 56-ról 49%-ra esett, a vállalkozások által építetteké 44-ről 50%-ra emelkedett;
    • az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 54-ről 45%-ra csökkent, míg a többszintes, többlakásos épületeké 25-ről 48%-ra nőtt;
    • a használatba vett lakások átlagos alapterülete 4 m2-rel, 96 m2-re csökkent;
    • a 300 m2 alatti lakóépületek építésére benyújtott bejelentések és a kiadott lakásépítési engedélyek száma együtt 4765, duplája az előző évinek, a megyei jogú városokban közel két és félszeres a növekedés;
    • a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 39%-kal több, összesen 1715 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (1266 darab) 46%-kal emelkedett az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest.

    A KSH részletes adattáblái ITT olvashatók.

    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében

    Szerencsésnek tartanánk, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasoljuk, hogy a kormány vállalja a kiforrott csok-rendelet fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig. Az intézkedés ezzel együtt mégis megfelelő demográfiai ösztönzést jelentene és hozzájárulna a kiegyenlített lakáspiaci keresletet kialakulásához is.
    A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

    A lakásépítések számának növeléséhez ugyanakkor elengedhetetlen az is, hogy az önkormányzatok a potenciális helyszíneket előkészítsék a magánépítkezők, illetve a beruházók számára. E nélkül rövid időn belül hiány lesz a beépíthető területekből, ami gátja lesz az új lakások építésének.
    A hosszú távú kiszámíthatóság – amely kulcsfontosságú tényező az építőipari anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából – tovább erősödne, ha kedvezményes áfa fenntartása is hosszabb időszakra biztosított lenne.

    Ezt erősítené, ha megszületne egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.

    Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

    A lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások – is elengedhetetlenek. A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa. Fontos lenne ugyanakkor minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.

    Bővebb elemzésünket a letölthető mellékletben olvashatják.

  • A lakásépítés és a felújítás is megkerülhetetlen feladata a lakásügynek

    A többi között ezekre a kérdésekre is válaszoltak a a meghívott szakértők a lakásépítésekről, lakásfelújításokról rendezett szakmai eszmecserén a Parlamentben. A legfontosabb témák a CSOK és az áfacsökkentés hatásai, a lakáshitelezés alakulása, az ingatlanpiac változásai, a beinduló ingatlanberuházások, illetve az építőipar állapota, kilátásai voltak.

    Minden szakértő hangsúlyozta az építés és a felújítás egyidejű szükségességét, valamint a kiszámíthatóság, a hosszú távú tervezhetőség kiemelt fontosságát.

    A videóban a legfontosabb véleményeket, javaslatokat foglaltuk össze.

    Résztvevők:

    • Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos ügyvezetője,
    • Kemény Péter, az ÉVOSZ alelnöke,
    • Kormos Zoltán, az OTP Bank Nyrt. igazgatója, a Lakáshitelek Főosztályának vezetője
    • Dr. Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület ügyvezető elnöke,
    • Morafcsik László, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. értékesítési és marketing igazgatója
    • Dr. Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke.

    {videoflow}48{/videoflow}

    A Fidesz, a Jobbik, a KDNP, az LMP és az MSZP lakásügyi szakpolitikusai is ott voltak és elmondták véleményüket, amit az ITT látható videóban mutatunk meg.

    {youtube}RfgHlSZ4_kg{/youtube}
  • Elfogadták az építési törvény módosítását

    A Miniszterelnökséget vezető miniszter által 2016. február 26-án az Országgyűléshez benyújtott T/9369. számú törvényjavaslat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (Étv.) eredményez jelentős módosításokat. Az Étv. módosítás már csak a kihirdetésre vár.

    A most elfogadott szabályozás értelmében megnő az építészeti-műszaki tervező felelőssége. Az építtető köteles tervezői művezetőt alkalmazni családi ház építésénél is, akinek díjazását a kormány rendeletben állapítja majd meg, s kiviteli tervet is kell készíteni. Szintén kormányrendelet részletezi majd a tervezői felelősségbiztosítás szabályait. Fontos változás lesz, hogy július 1-jétől kizárólag elektronikus úton lehet bejelenteni a 300 négyzetméternél nem nagyobb lakóházak építését az építésügyi hatóságnál.

    Új lakóépület létesítésekor is figyelembe kell venni a helyi építési szabályzatban meghatározott előírásokat. Számításba kell venni például a megengedett legnagyobb beépítettséget és magasságot, a beépítési módot és az építési helyet, a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés vagy -tisztítás közegészségügyi szempontok szerinti szabályait, az örökségvédelemmel, régészeti, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, valamint a katasztrófavédelemre vonatkozó követelményeket.

    Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a bürokráciacsökkentés, mint alapelv továbbra is kiemelt szempont az építésügyi jogszabályok megreformálása során. Ennek egyik vetülete az engedélyezési eljárási folyamat lerövidítésére, valamint az új, legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépületek építésének, tervezésének megkönnyítése. Az Étv. módosítása nem változtat a 2016. január 1. napjától bevezetett jogintézményen, de sor kerül az előírások egyértelműsítésére, pontosítására, javítására.

    A törvényjavaslat átalakítja a fennmaradási engedélyezési eljárást, és pontosítja az építési napló vezetési kötelezettség elmulasztásának előírásait is.

    Fontos kiemelni, hogy az Étv. módosítás hatályba lépésével egyidejűleg az egyszerű bejelentést szabályozó, annak végrehajtására kiadott külön 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletben is komolyabb módosítások várhatóak. Valószínűleg több, az építésügyben releváns egyéb kormányrendelet is változni fog, és ezek tartalmazzák majd az Étv. módosítás által kijelölt főbb irányvonalak részletes szabályait. Így például az Étv. által kötelezővé tett tervezői művezetés jogszabályban meghatározott ellenértéke, valamint a tevékenység végzésének részletszabályai sem ismertek még, ezeket is külön kormányrendelet határozza meg.

    Lázár János eközben felhatalmazást kapott a kormánytól a településképi törvény benyújtására, amely a helyben jellegzetes építészeti szokások törvényi kereteit határozza meg. Mint kifejtette, minden magyar önkormányzatnak rendeletet kell hoznia arról, milyen legyen a településkép, amelynek betartása minden építész számára kötelező lesz – egy 300 négyzetméteresnél kisebb alapterületű ház építésének bejelentésekor is.

    A tárca szerint a változtatások és kiegészítések azért fontosak, hogy a későbbiekben ezeknek a bejelentéseknek megfelelő családi házak épüljenek fel. Az építészszakmában komoly felzúdulást kiváltó eddigi szabályozás rendezésének szükségességét jól mutatja, hogy a Magyar Építészkamara január eleji állásfoglalásában elfogadhatatlannak nevezte a megkötések nélküli bejelentés bevezetését, e jogszabály kidolgozásában ugyanakkor tevékenyen részt vett.

    Forrás: Magyar Idők, Építési Jog

  • A kiszámíthatóság a lakáspolitika alapja a pártok szakpolitikusai szerint is

    A találkozó egyértelmű üzenete, hogy lehetséges konszenzus a legfontosabb kérdésekben a parlamenti pártok között. A Fidesz, a Jobbik, a KDNP, az LMP és az MSZP is fontosnak tartja egy minél több párt által elfogadható lakáspolitikai minimum megfogalmazását. Ez előfeltétele a kiszámíthatóságnak, valamint egy hosszú távú lakásprogram létrejöttét és megvalósítását is megalapozhatná.

    A szakpolitikusok kiálltak a mellett, hogy az építés és a felújítás egyaránt fontos. Többen kiemelték, hogy az építéssel kapcsolatos adókönnyítést a felújítások esetében is alkalmazni kellene.

    Minden párt szakpolitikusa pozitívan nyilatkozott egy bérlakásépítési program szükségességéről és megfontolásának lehetőségéről.

    A videóban a legfontosabb véleményeket oglaltuk össze.

  • Nőttek a CSOK miatt a telek- és ingatlanárak

    Sokszor a jó fekvésű, frekventált helyen található építési telkekért hatalmas csatát vívnak az építési vállalkozók és a családi házat építők. Például Győrött, ahol már jórészt elkeltek a társasházi építkezésekre felhasználható területek, melynek következtében a beruházók, fejlesztők következő célpontja a város peremvidéke.

    Milyen mértékű a telekárak növekedése?

    Mindez hozzájárul a telekárak növekedéséhez, főként a társasházi szegmensben.

    Nem jellemző vagy minimális az árnövekedés: Szombathely, Székesfehérvár, Zalaegerszeg
    10% körüli drágulás: Békéscsaba, Szolnok, Nyíregyháza, Nyíregyháza
    10 és 20% közötti drágulás: Kecskemét, Eger
    20 és 30% közötti drágulás: Debrecen
    50% környéki drágulás: Veszprém, Miskolc, Pécs, Győr

    Családi ház építésére alkalmas telkek ára a vidéki nagyvárosokban

    Helység Telekár (Ft/nm)
    Békéscsaba belvárosa 10-15 ezer
    Miskolc 10-20 ezer
    Szeged 15-20e ezer
    Debrecen, Pécs, Székesfehérvár, Kecskemét - a belvároshoz közel 30 ezer
    Győr, Sopron 35-45 ezer

    Társasházi lakások árának alakulása

    Helység Újlakás-ár (Ft/nm)
    Eger 260-280 ezer
    miskolc 270-300 ezer
    Zalaegerszeg 280-320 ezer
    Szolnok 280-350 ezer
    Kecskemét, Pécs 350 ezer
    Székesfehérvár 350-390 ezer
    Veszprém 400 ezer
    Sopron 350-450 ezer
    Siófok 500-700 ezer


    Mivel a keresleti és kínálati oldal is hozzájuthat a saját kedvezményeihez, ezt keresleti oldalon a CSOK, míg kínálati oldalon az Áfa csökkentés jelenti, előre láthatólag a piacnak ezen szegmense nagy fejlődés, felfutás előtt áll.

    Készült OTP Ingatlanpont közleménye alapján.

    Forrás: Homeinfo

  • Egyre többen igénylik a CSOK-ot

    Az MKB Bankhoz több mint százan nyújtottak be eddig igénylést, ők döntően csokot, illetve támogatott hitelt igényelnek, elsősorban használt lakásra. A bank közölte, a lakásárak emelkedése miatt az ügyfelek több esetben is kénytelenek voltak lemondani a tervezett lakásvásárlásról, mivel a korábban meghirdetett árak olyan mértékben növekedtek, amit már nem tudtak elfogadni. A bank szerint továbbra is mozgásban vannak a vételárak, de mivel az év eleji árnövekedés a kereslet csökkenéséhez vezet majd, arra számítanak, hogy az értékesítők újraárazzák az ingatlanokat, amelynek hatására nőhet a hiteligény az év második felében. Vélhetően megnövekszik az építkezések száma is, most ugyanis viszonylag kevés újépítésű lakás van a piacon - írták.
    Az MKB szerint a februári jogszabályváltozás nyomán nőtt az igénylések száma, mivel több olyan ügyfél előtt is megnyílt a lehetőség, akiknek korábban a bank nem tudott pozitív tájékoztatást adni. Átlagosan 8 millió forint támogatott hitelt igényeltek az ügyfelek a banknál. Jellemzően kétgyerekesek érdeklődnek, de a háromgyermekes igénylők száma is növekszik. Budapesten és az ország keleti régiójában érdeklődnek a legtöbben.

    A Budapest Bankhoz hetente több tucat igénylés érkezik, elsősorban használt lakások iránt. A bank arról is beszámolt, hogy megnőtt az igénylések száma a februári jogszabályváltozások után. Az átlagos hiteligény 10 millió forint körül alakul, vidéken elsősorban ingatlanépítés miatt keresik a csokot, míg a központi területeken az ingatlanvásárlásra igényelt csok a jellemző.

    Az UniCredit Bank tájékoztatása szerint február eleje óta több mint kétszáz csok-kérelem érkezett be, a februári rendeletmódosítás tovább könnyítette az újlakás-célú támogatás feltételeit. Mint írták, láthatóan megemelte az ingatlanok értékét az emelt összegű csok bevezetése, így egyes igénylők a saját forrás és a csok felhasználása mellett hitelfelvétellel tudják csak a vágyott ingatlant megvásárolni. A banknál főként meglévő gyermekek után igényelték az ügyfelek a támogatást, a befogadott kérelmek 80 százalékában használt lakásra kérték a pénzt. Használt lakásnál jellemzően kétgyermekesek kérik a nekik járó 1 430 000 forint összeget, míg új lakás esetében is a kétgyermekes ügyfelek vannak többségben, akik a 2 600 000 forintos összeget igénylik - írta az UniCredit. A beérkezett kérelmek főként Budapest és agglomerációja, a megyeszékhelyek és a hozzá közeli nagyvárosok ingatlanjaira vonatkoznak. Az új lakásra igényelhető csok-nak köszönhetően az idén élénkülhet az érdeklődés és a kereslet az újlakás-építések, a magánszemélyek által épített családi házak iránt, ami azonban az új többlakásos társasházak kínálatának hiányában csak évek múltán tudja az újlakás-vásárlást előmozdítani a pénzintézet szerint.

    A Takarékbank januártól március végéig több mint 700 csok-igénylést fogadott be, a 10 plusz 10 milliós kamattámogatott hitelt eddig 30 ügyfél igényelte. Az ügyfelek túlnyomó része egyelőre nem az új állami kamattámogatott hitelt, hanem az egyéb lakáscélú hiteleket - használt lakás bővítése, vásárlás, korszerűsítés - keresi. A megyeszékhelyeken, illetve a megyei jogú városokban élénkült az ingatlanpiac és nőttek az árak az új építésű lakások esetében, ami még inkább arra ösztönzi az ügyfeleket, hogy az új lakás vásárlásához csok-ot vegyenek igénybe - írták.
    A bank tapasztalatai szerint egyre több városban gyakorlatilag "elfogynak" a kész ingatlanok - sőt, a beépíthető telkek is. Tapasztalatuk szerint rendkívül élénk az ingatlanpiac Nyugat-Magyarországon - főként Győrben, Sopronban, Zalaegerszegen és Szombathelyen - ahol inkább befektetési célú ingatlanvásárlások valósulnak meg, az ingatlanok túlnyomórészt készpénzért cserélnek gazdát és kevesebb a csok igénybevétel. A legtöbb érdeklődést Pest megyében regisztrálták, majd ezt követik Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megye. A csok-igénylések száma a banknál február elején nőtt meg, amikor megjelent az új csok feltételeit tisztázó két kormányrendelet. A befogadott igénylések alapján az emberek 14 százaléka venné fel a támogatást új lakás építésére vagy vásárlására, 80 százaléka használt lakás vásárlásra, 6 százaléka pedig bővítésre. A csok mellé igényelt lakáshiteleknél 5,9 millió forint az átlagos hitelösszeg.
    A Takarékbank előrejelzése szerint a bevezetett intézkedések - csok, lakásáfa csökkentése - hatására az idei évben óvatos becslés alapján is megduplázódhat a lakásépítések száma, így országosan 8-10 ezerrel több lakás épülhet az előző évekhez képest.

    Az Erste Bank arról tájékoztatott, hogy a hiteligénylések 30 százalékához tartozik csok-kérelem is. Továbbra is felhasználható marad a csok önerőként, vásárlás esetén a vételárnál, építés esetén pedig a költségvetésben - írták.

    Forrás: MTI

  • Kiszámítható támogatáspolitika és hosszú távú elköteleződés szükséges lakásügyben

    A résztvevők egyetértettek abban is, hogy lakásépítések és a lakásfelújítások egyaránt fontosak és támogatandó területek, bár különböző mértékben szánnának rá forrásokat.

    2016 04 05 lakásügyi szakmai találkozó a Parlamentben 1

    László Tamás a Fidesz szakpolitikusa szerint az új lakások építésének jóval nagyobb gazdasági hozadéka van, mint a felújításoknak. A gazdaságélénkítés mellett a demográfiai helyzet megváltoztatása is célja a kormányzatnak, ezért az elmúlt hónapok intézkedéseivel elsősorban az ezeket legjobban szolgáló lakásépítést helyezte előtérbe.

    Az LMP prioritása ezzel szemben az energetikai felújítások ösztönzése, ami a párt szerint nagyságrendekkel több embernek tudna komfortos és alacsony rezsijű lakást, lakhatást biztosítani – fejtette ki Heltai László a párt gazdaságpolitikai szakszóvivője. Szerinte most háttérbe szorulnak az energetikai szempontok, holott a most épülő házakra is vonatkozni kellene a szigorúbb sztenderdeknek.

    A bérlakásszektor bővítésével – bár különböző mértékben – minden párt szakértője egyetértett. Z. Kárpát Dániel a Jobbik képviselője elmondta, hogy pártjuk programjának alapeleme egy államilag támogatott bérlakásprogram elindítása. Ez érdemben járulna hozzá a bérlakáskínálat szűkösségének enyhítéséhez, kivándorlás lassulásához és a demográfiai trendváltozáshoz is.

    László Tamás hozzátette, hogy fecskeház-programra elindítására fog javaslatot tenni, és úgy gondolja, erre nyitott is a családügyi kormányzat. Heltai László szerint a bérlakások számának növelése lehet egy közös pont lehet a pártok között.

    Szászfalvi László, a KDNP országgyűlési képviselője szerint kiszámítható támogatási rendszer, stabil és kiszámítható jövőt ad a fiatal házasoknak, a családoknak. Ennek az alapjait teremtette meg az elmúlt évben a kormány, s most azon érdemes együtt gondolkodni, hogy hogyan lehet ezt finomítani, erősíteni. Ő is megerősítette, hogy hosszú távú garanciákat kell teremteni arra, hogy a támogatási program ki tudja fejteni a hatását.

    Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP szakpolitikusa hangsúlyozta, hogy fiataloknak számára a megélhetés mellett a lakhatás az egyik legfontosabb kérdés. Bérlakásépítéssel és a lakbértámogatások visszaállításával kellene segíteni a munkaerő mobilitását. Hosszú munka eredményének tartja, hogy a Parlamentben megint téma a lakásügy, és ő is megerősített, hogy fontos lenne, hogy közös nemzeti minimum szülessen a parlamenti pártok között lakásügyben

    2016 04 05 lakásügyi szakmai találkozó a Parlamentben 2

    Maráczi Zsolt a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület ügyvezető elnöke elmondta az a lakásépítésekhez kapcsolódó áfakedvezmények és a csok jelentős bővítése az elmúlt évtized legfontosabb pozitív lakásügyi intézkedései. Felhívta a figyelmet arra az elmúlt évtizedek lakásépítési hullámvasútja megelőzhető lett volna egy tudatos, tervezett lakáspolitikával. Egy többpárti konszenzus monitoringot, visszacsatolást jelentene a bevezetett intézkedések hibáinak kiszűrésére.
    A minden résztvevő által hangsúlyozott kiszámíthatósághoz véleménye szerint a legalább 10 évre vállalt támogatási rendszer mellett a politikai elköteleződés fenntartása is szükséges.

    A tavalyi 5000 darab ingatlanfejlesztők által épített lakáshoz képest a közeljövőben 3-5-szörös növekedés várható – mondta el Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke. Ebben a legfontosabb tényező az új lakások áfájának csökkentése volt. A keresleti oldalt inkább a csok támogatja, de ez szerinte inkább az önerős piacon hoz majd fellendülést. Úgy vélte, hogy a áremelkedések után a piac vissza fogja konszolidálni az árakat.

    Míg 2015-ben a csokot 95%-ban használt lakásra vették fel, az elmúlt három hónapban 45%-ban magánerős építkezésre kérték – mondta Kormos Zoltán, az OTP Bank lakáshitelezési Főosztályának vezetője. Új lakások vásárlására alig igényelték, igaz nincs is elég megfelelő új építésű lakás sem a piacon.
    A felújításokkal kapcsolatban rámutatott, hogy a mintegy 2 millió, drága fenntarthatóságú úgynevezett Kádár-kocka felújítását nem lehet figyelmen kívül hagyni. Felújításuk piaci alapon is megoldható lehet, de ehhez kormányzati támogatás kell: állami kezességgel jelzálogfedezet nélkül a jelzáloghitelek kamatszintjén piaci alapon felújítási hiteleket adni, akár lakás-előtakarékossági források bevonásával. Így nem túl nagy összegből lehetne érdemi energetikai megújulást hozó felújításokat végezni.

    Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák ügyvezetője felhívta a figyelmet az egyértelműbb, világosabb kommunikáció szükségességére. Tapasztalataik szerint sokan nincsenek tisztában azzal, jogosultak-e a támogatásokra, s ez olyan piaci szegmensekben is felhajtotta az árakat, ahol nem is számítottak a csok hatásaira. A bevezetett intézkedéseket jónak tartja, de mint elmondta, ezek a lakáspiac néhány százalékát érintik csak, ezekből elsősorban a középréteg profitál, és az új lakások vásárlásánál a tőkeszegény csokosok hátrányban vannak az önerős készpénzes vevőkkel szemben. Szükség volna még néhány változtatásra a támogatási rendszerben, hogy tényleg azok jussanak hozzá a lakásokhoz, akiknek azokat szánják.

    Kemény Péter, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke szerint az építőipari vállalkozások gazdaságélénkítésnek tekintik a bevezetett támogatási csomagot, de szükség volna annak biztosítására is, hogy a megfelelő intézkedésekkel elkerüljük a magasépítési szakmunka hiányszakmává válását. Ő is hangsúlyozta: a lakásépítés növekedésének akkor van jövője, ha legalább 8-10 évig kiszámítható, elegendő forrás áll rendelkezésre, illetve stabil a jogszabályi háttér. Az ágazat további fehérítéséhez fontosnak tartaná, hogy a bejelentéshez kötött lakásfelújítások áfájának legalább 30%-a (3 millió forintig) visszaigényelhető legyen,

    Morafcsik László a Fundamenta-Lakáskassza értékesítési és marketing igazgatója szerint is szükség van a sokrétű támogatási programokra, és felhívta a figyelmet a megfelelő garanciális feltételek biztosítására.
    Növekvő érdeklődésről számolt be a támogatások felhasználásával kapcsolatban, de hangsúlyozta, hogy még idő kell, legalább egy fél év, az első hatások lemérésére.

    Javasolta, s ebben az eszmecsere többi résztvevője is egyetértett, hogy folytatódjon és legyen rendszeres a maihoz hasonló konzultáció.

  • Mennyit fogyaszt az energiahatékony e4 ház?

    2015 őszén lezárult a Wienerberger e4 energiahatékony téglaház építése Budapesten. Az építtető család nagy örömmel költözött be új otthonába, ahol azóta is nagyon jól érzik magukat, hiszen a ház teljes mértékben megfelel elvárásaiknak: lakói igényeit és kényelmét szolgálja, és igazodik életvitelükhöz is.
    Otthonuk nemcsak energiahatékony — az e4 ház a 2016. 01. 01-től érvényes tanúsítási rendelet szerint AA „Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb” energetikai besorolású — de ugyanakkor elérhető, élhető és egészséges is.

    A puding próbája

    Mindezt számokkal is alá tudjuk támasztani és 2016 februárjától már élőben is megmutatjuk, hogyan teljesít az e4 ház a mindennapok során: a www.e4haz.huweboldalon valós időben —15 perces frissítéssel — követhetőek nyomon a monitoring eredmények!

    Először is az látható, hogyan alakul napról-napra a 147 m2 nagyságú e4 ház fűtési költsége. Ezt az adatot a mért fűtési hőmennyiségből és a hőszivattyú elektromos fogyasztásából az aktuális szolgáltatói GEO tarifa segítségével számítjuk ki. A fűtési költség kizárólag a közvetlenül fűtésre felhasznált energiát tartalmazza, az összes többi épületgépészet fogyasztását, valamint a háztartási gépek és egyéb elektromos eszközök fogyasztását nem. Minden hónap elején kezdjük mérni, így az adott hónapban az aktuális napig terjedő költségeket láthatják az érdeklődők, de az előző hónapok teljes költsége is visszakereshető. Az e4 ház fűtési költsége február hónapban 8 500 Ft körül alakult, a cikk írásának időpontjában még nem rendelkezünk pontos adatokkal a márciusi díjról, de az enyhébb idő miatt a számla várhatóan 7 000 és 7 500 Ft között lesz majd.

    E4 monitoring csekk

    A fűtési költségeket látva, fontos tudnunk, ez a ráfordítás, milyen hőmérséklet mellett valósul meg. Az e4 ház oldal Monitoring oldalának második részében ezt is megmutatjuk: a házban a lakók a termosztátot 23 Celsius fokra állították be, hiszen az édesanya egy pici babával egész nap otthon tartózkodik, ezért a helyiségekben 21-23 Celsius fok van. A hőmérséklet adatok mellett a helyiségek relatív páratartama is figyelemmel kísérhető. Ez azért fontos, mert a relatív páratartalom hőérzetünket is befolyásolhatja, hiszen a magasabb páratartalmú levegőt melegebbnek, az alacsonyabb páratartalmút hűvösebbnek érezzük. Az épületekben az elfogadható relatív páratartalom átlagosan 40 % és 70 %. Az e4 házban pedig a monitoring eredmények alapján ez az érték 41-46 % között mozog, ami kiválónak tekinthető.

    A belső levegőminőséget nagymértékben meghatározza a levegő frissességének egyik mutatója, a levegő szén-dioxid értéke. A szén-dioxid mennyiségét ppm-ben (parts per million) mérik, az érték azt fejezi ki, hogy a levegőben egymillió részecskéből hány CO2részecske van. Minél alacsonyabb a CO2 tartalom, annál jobb a levegő minősége. A külső levegő CO2 tartalma általában 300 és 500 ppm közötti, belső levegőben 1000-1200 ppm fölötti CO2 tartalom fáradékonyságot okozhat, 5000 ppm fölötti CO2 tartalomnak pedig egészségkárosító hatása lehet. A monitoring során a hővisszanyerős szellőztető berendezésnek köszönhetően eddig minden nap kiváló levegőminőséget mértünk.

    Ha arra is kíváncsi, hogy mitől van a házban mindig kellemes hőmérséklet, betekintést nyerhet a gépészeti rendszer működésébe is! Az e4 ház épületgépészeti rendszere levegős hőszivattyúból és hővisszanyerő szellőztető berendezésből áll. A gépészeti berendezés a hatékony fűtés-hűtés mellett szabályozott szellőztetést, és így állandó friss levegőt biztosít a helyiségekben. A hőszivattyú rendkívül környezetbarát, mert onnan von el hőt, ahol az energia korlátlanul rendelkezésre áll.

    Nézze meg ebben a pillanatban milyen adatokat mérünk az e4 házban! www.e4haz.hu

    direkt link: e4 ház monitoring

  • A lakásépítés lehet az építőipar esélye

    Az ágazat teljesítménye két és fél éves mélypontra esett vissza. Az EU-támogatásokra alapozott kormányzati beruházások forrásai elapadtak, az ágazatból már hiányoznak a 2015-ig lehívható EU-források

    A következő időszakban a lakásépítések lendíthetnek az építőipar teljesítményén, de ennek hatása csak ez év végére, méginkább az jövő évben mutatkozhat meg igazán.

    A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölt adatai szerint januárban 20,1 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest, az épületek építése 12,6, az egyéb építményeké 28,5 százalékkal maradt el a tavaly januáritól. A januárban megkötött új szerződések volumene 21,8 százalékkal csökkent, a teljes építőipari rendelésállomány 44,1 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest.

    Az adatokat értékelő szakértők is azokat a várakozásokat erősítették meg, miszerint a lakásépítések növekedése adhat esélyt az építőiparnak, de a jelentősebb teljesítménynövekedés látszatára még várnunk kell.

    Forrás: napi.hu

  • Luxuslakások Hild-homlokzattal a Király utcában
    Mintegy 4,5 milliárd forintos beruházással a budapesti Király utcában új lakóingatlanfejlesztés indul, a K40 névre keresztelt 105 lakásos projekt tervezett átadása 2017 végére várható - közölte a fejlesztést kivitelező Triholding-csoport.
    A beruházás értékének 70 százalékát banki hitelből finanszírozzák, a maradék önerő. Az épületet a fejlesztő cég évekkel ezelőtt az önkormányzattól vásárolta meg, így saját tulajdonában van. A telek mai értéke 1,6-1,7 milliárd forint a tájékoztatás szerint.

    A több mint 100 lakásos épületben 28 és 95 négyzetméter közötti ingatlanokból válogathatnak a vevők, akár tetőkertes luxusapartmanok is, átlagosan 900 ezer forintos négyzetméterenkénti áron. Az előzetes érdeklődések alapján az is látszik, hogy a befektetők többsége várhatóan belföldi vásárló lesz. Király utcai fronton két üzlethelyiséget is kialakítanak.

    A fejlesztés hozzájárul a Király utca eredeti arculatának visszaállításához is, hiszen mind a Király utcai fronton, mind a Vasvári Pál utcában Hild József eredeti tervei szerint építik újjá az 1844-ben épített, majd a rendszerváltás után az enyészeté lett épület modern homlokzatát.

    Hild Kiralyutca2013 tomoritett

    Az Urbanista blog, amely hoz még néhány érdekességet a beruházó cég sajtótájékoztatóján elhangzottakról, emlékeztet: a 172 évvel ezelőtti épületet idéző homlokzat mögött egy korszerű luxustársasház épül, akárcsak „Hild után néhány évtizeddel, Budapest aranykorában, a XIX-XX. század fordulóján (amikor) az épített környezet 80 százaléka magánbefektetésként, a korabeli anyaghasználattal és az igényeknek megfelelően került kialakításra”.

    A kivitelező közölte: a Király utcai lakások mellett előkészületben van egy szintén 100 lakásos projekt a VII. kerületben, valamint további 600-700 új lakás létrehozása a XIII. kerületben, amelynek első üteme, 250 lakás építése még az idén megkezdődik. Amennyiben a pozitív trend kitart a piacon, a cég a következő két-három évben akár 1000 új lakást is átadhat majd Budapesten.

    Forrás: MTI, Urbanista

  • Milyen újabb változások várhatók az építési engedélyezésben?

    A törvényjavaslat általános indoklása szerint:

    A törvényjavaslatban a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépületek létesítésére vonatkozó szabályok az épített környezet tervszerű alakításának és védelmének érdekében kiegészítésre kerülnek. Ennek megfelelően az építés és a tervezés során betartandó szabályokként kerül rögzítésre a kötelező tervezői művezetés intézménye, továbbá az építés helyi rendjét alapvetően meghatározó és biztosító követelmények a szennyvízelvezetés, az épület-, a lakásszám és a védelmi rendelkezések szempontjai.

    Az építési tevékenységgel kapcsolatos felelősségi rendszer átrendezésével összefüggésben a szakmai garanciák megtartása, valamint a tervezői és kivitelezői felelősség tényleges érvényesülése érdekében törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeleti szinten előírásra kerül a kötelező felelősségbiztosítás.

    Az építési engedélyezés hiányában új formába szükséges önteni a helyi önkormányzat településkép-védelmi eszközrendszerét, ennek érdekében külön törvényt kell alkotni a településkép és a helyi védettség tárgykörében, amelynek kidolgozására előzetes társadalmi egyeztetés mellett kerül sor.

    Részletes elemzés az Építésijog.hu oldalán található.

    Forrás:Tervlap

  • CSOK használt lakások vásárlásához és bővítéséhez
  • CSOK új lakások vásárlásához és építéséhez
  • Részletes tájékoztatóink a CSOK-ról

    Az új lakások vásárlásához és építéséhez igényelhető CSOK részletes szabályait az igylakunk.hu/Lakastamogatasok/csok-uj-lakas-vasarlasahoz-vagy-epiteshez linken,
    a használt lakások vásárlásához és bővítéséhez igényelhető CSOK szabályait az igylakunk.hu/lakastamogatasok/csok-hasznalt-lakas-vasarlashoz-vagy-bovitesehez linken olvashatják.
    Külön tájékoztatót találnak a három vagy több gyermekes családok kamattámogatásáról, illetve az adó-visszatérítési támogatásról.

    Az IGYLAKUNK.HU oldal Lakástámogatások menüjében tovébbi információk találhatók az jelenleg elérhető összes egyéb lakástámogatási forrásról.

    1. Családi otthonteremtési támogatás

    Az alábbi lakáscélokra igényelhető a csok:

    {csv};Családi otthonteremtési kedvezmény;"""10+10"" Családi otthonteremtési kedvezmény"
    Lakásépítésre;igen;igen
    Új lakás vásárlására;igen;igen
    Használt lakás vásárlására;igen;-
    Lakásbővítésre;igen;-{/csv}

    Az igénybe vehető csok összege függ a támogatás céljától és a meglévő eltartott és/vagy a vállalt gyermekek együttes számától.

    {csv}Gyermekek száma;Építésre vagy új lakás vásárlására;Használt lakás vásárlására vagy bővítésre
    1;600.000 Ft;600.000 Ft 
    2;2.600.000 Ft;1.430.000 Ft 
    3;10.000.000 Ft;2.200.000 Ft 
    4 vagy több;10.000.000 Ft;2.750.000 Ft{/csv}

    vagy ezen összegek és a korábban igénybe vett támogatás különbözeti összege

    CSOK kérhető az igénylővel közös háztartásban élő, általa eltartott és lakásba vele együtt beköltöző, illetve – fiatal házaspár esetén – előre vállalt gyermekek után. A 10 millió Ft összegű támogatás igénylése esetén, a vállalt gyermekek számától függetlenül, a gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő 10 év, más esetben egy gyermek vállalása esetén 4, két gyermek vállalása esetén 8 év.

    Az igénybe vehető csok összege függ a támogatás céljától és a meglévő eltartott és/vagy a vállalt gyermekek együttes számától. Gyermeknek számít: a magzat vagy ikermagzat a terhesség betöltött 24. hetét követően, valamint, aki az igénylő eltartottja, de nem töltötte be a 20. életévét, vagy a 25. életévét nem töltötte be, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, vagy 20. életévét betöltötte, de legalább egy éve megváltozott munkaképességű személy. Nincsenek felső négyzetméterkorlátok és energiahatékonysági feltételek.

    A teljes összegű támogatás új lakás bekerülési költségére, építési vagy bővítési költségeire, vagy vételárának kifizetésére fordítható. A telek árának kiegyenlítésére a CSOK nem használható fel.

    A csokkal érintett lakás jogszabályban meghatározott minimális hasznos alapterülete:

    {csv}A támogatás célja;A támogatásra jogosult gyermek(ek) és a vállalt gyermek(ek) együttes száma;A lakás hasznos alapterülete
    Új lakás vásárlása vagy építése;1;minimum 40 nm 
    ;2;minimum 50 nm
    ;3 vagy több;minimum 60 nm 
    Új egylakásos lakóépület (családi ház) vásárlása vagy építése;1;minimum 70 nm 
    ;2;minimum 80 nm 
    ;3 vagy több;minimum 90 nm 
    Használt lakás vásárlása vagy bővítése;1;minimum 40 nm 
    ;2;minimum 50 nm 
    ;3;minimum 60 nm 
    ;4 vagy több;minimum 70 nm{/csv}

     Feltételek:
    - házastársak és élettársak csak együttesen igényelhetik, meglévő gyermekek után egyedülállók és élettársi kapcsolatban élők is kérhetik;
    - büntetlen előélet;
    - nem lehet köztartozás;
    - igénylőknek társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkezniük;
    - vásárlás esetén együttesen 100 %-os, bővítés esetén legalább 50 %-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezni a csokkal érintett ingatlanban, házaspár és élettársak esetén mindkét félnek;
    - az igénylő szülőknek és a gyerekeknek be kell költözniük az ingatlanba, és 10 évig életvitelszerűen benne kell lakniuk, de vannak kivételek, pl. a nagykorúvá váló gyermek elköltözhet a lakásból;
    - az ingatlanra 10 évre bejegyzett az állam javára szóló jelzálogjog, az elidegenítési és a terhelési tilalom mellett erre az időre lakásbiztosítást is kell kötni;
    - eladható 10 éven belül a csokos lakás úgy, hogy letétbe helyezik a támogatás összegét és egy másik lakásra viszik azt tovább;
    - vissza kell fizetni a támogatást, ha az igénybevevők nem teljesítik a gyerekcélt, sok esetben azonban a kormányhivatalra bízza a rendelet, kinek mennyit kell visszafizetnie;
    - csokot lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerződés megkötését követő 120 napos határidőn belül, bővítés esetén a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtását követően megkezdett bővítési munkálatokra, építés esetén a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány kiadása előtt lehet igényelni;
    - az építési munkák (lakásépítés, bővítés) esetén a hitelintézet által elfogadott bekerülési költség 70%-áról számlát kell bemutatni;
    - lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződésben szereplő teljes vételárról kiállított számlát kell benyújtani;
    - új lakásra felvett támogatásnál nem kell eladni a meglévő lakástulajdont;
    - A 10 millió Ft összegű támogatás igénylése esetén, a vállalt gyermekek számától függetlenül, a gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő 10 év, ez egy gyerek vállalásánál 4, kettő vállalásánál 8 év, használt lakások esetében nem vállalható előre 3 gyermek;
    - használt lakás vásárlása esetében a maximális vételárhatár egységesen 35 millió Ft;
    - a használt lakásra vonatkozó közmunkások is igényelhetik
    - a használt lakásra vonatkozó CSOK a később született gyermek után is igénybe vehető, melynek összege gyermekenként 400 ezer Ft.

    2. Három vagy több gyermekes családok kamattámogatása
    A kedvezményes kamatozású állami támogatott hitelt az igényelheti, aki a 10 milliós CSOK-ra is jogosult és kérvényezte, valamint hitelképesnek is minősül.
    • Az állami kamattámogatás az ügyleti kamatot annyira csökkenti, hogy az 3 százalék legyen.
    • A kamattámogatás hitel futamidejének első 25 évére szól, de a hitelt ennél rövidebb és hosszabb tartammal is fel lehet venni.
    • A kölcsön legfeljebb 10 millió forint lehet, de ennél kisebb összeget is felvehetünk.
    • A hitel kamatperiódusa 5 év.

    3. Adó-visszatérítési támogatás
    Az adó-visszatérítési támogatást mindenki igénybe veheti, aki magánszemélyként új lakást épít, akár a csok igénylésével együtt.
    A 2016.02.10-én megjelent rendelet szerint:
    - az építkező magánszemély (a lakóépület természetes személy építője vagy építtetője, illetve az építés helyszínéül szolgáló építési telek természetes személy tulajdonosa) igényelheti
    - legfeljebb 150nm hasznos alapterületű lakás vagy legfeljebb 300nm hasznos alapterületű családi ház építése esetén,
    - egy alkalommal és egyidejűleg
    - az építési telek, az építkezéshez felhasznált építőanyagok és az építési szolgáltatások után;
    - 2015. január 1-jén vagy azt követően, saját nevére kiállított számláján szereplő áfa összegére
    - legfeljebb 5 millió forintig,
    - legkésőbb 2019.12.31-ig.

  • A TLE javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében
  • Mélypont volt a lakásépítésben 2015, de idén már növekedés várható

    2015-ben még mindig 100 éves mélyponton volt a lakásépítések száma. Bár a kiadott lakásépítési engedélyek számának jelentős növekedése optimizmusra ad okot, a rendkívül alacsony bázis miatt igencsak indokolja a kormány tavalyi év végi intézkedéseit.

    2015 decemberében előremutató döntések születtek a lakásépítések áfájának 5 százalékra mérsékléséről, valamint a családok otthonteremtési kedvezményének jelentős mértékű kibővítéséről, illetve a lakásépítéshez kapcsolódó áfa-visszaigénylésről, illetve áfacsökkentésről. Ezek az utóbbi évtized lakásépítést érintő legjelentősebb pozitív intézkedései.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, megalapozza a magyar társadalom életminőségét. A lakásépítések támogatása megteremti azt a lehetőséget, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás felé.

    2015-ben az előző évhez képest a KSH adatai szerint:
    • az épített lakások száma országosan 9, Budapesten és a községekben 4, a megyei jogú városokban 14%-kal csökkent;
    • az év folyamán kiadott 12 515 új lakásépítési engedély 30%-kal haladta meg a megelőző évit, Budapesten 73%-kal több lakás építését engedélyezték;
    • a természetes személyek által épített lakások aránya változatlanul 59, a vállalkozások által építetteké 39%, Budapesten az utóbbiak aránya 59-ről 66%-ra nőtt;
    • az építés célját tekintve saját használatra a lakások 55, értékesítésre 41%-a épült;
    • az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 56-ról 60%-ra nőtt, míg a többszintes, többlakásos épületeké 35-ről 33%-ra, a lakóparkban épült lakásoké 7-ről 5%-ra csökkent;
    • a használatba vett lakások átlagos alapterülete 101 m2 volt, ugyanúgy, mint egy évvel korábban;
    • a megszűnt 2000 lakás 16%-kal volt több mint egy évvel korábban, közülük 286 volt önkormányzati tulajdonú;
    • a kiadott új építési engedélyek alapján 27%-kal több, összesen 6526 lakóépület építését tervezik, míg a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (4652 darab) 8%-kal csökkent.

    A KSH részletes adattáblái ITT olvashatók.

    A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében

    Szerencsésnek tartanánk, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasoljuk, hogy a kormány vállalja a kiforrott csok-rendelet fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig. Az intézkedés ezzel együtt mégis megfelelő demográfiai ösztönzést jelentene és hozzájárulna a kiegyenlített lakáspiaci keresletet kialakulásához is.

    A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

    A lakásépítések számának növeléséhez ugyanakkor elengedhetetlen az is, hogy az önkormányzatok a potenciális helyszíneket előkészítsék a magánépítkezők, illetve a beruházók számára. E nélkül rövid időn belül hiány lesz a beépíthető területekből, ami gátja lesz az új lakások építésének.

    A hosszú távú kiszámíthatóság – amely kulcsfontosságú tényező az építőipari anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából – tovább erősödne, ha kedvezményes áfa fenntartása is hosszabb időszakra biztosított lenne.

    Ezt erősítené, ha megszületne egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.

    Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

    A lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások – is elengedhetetlenek. A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa. Fontos lenne ugyanakkor minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.

    Bővebb elemzésünket a letölthető mellékletben olvashatják.

  • Nincs áfa-visszatérítés 2015 előtti építési számlákra

    Ez azt jelenti, hogy az építkező magánszemély
    - legfeljebb 150nm hasznos alapterületű lakás vagy legfeljebb 300nm hasznos alapterületű családi ház építése esetén,
    - egy alkalommal és egyidejűleg
    o az építési telek,
    o az építőanyagok,
    o az építési szolgáltatások
    - 2015. január 1-jén vagy azt követően kiállított
    - számláján szereplő áfa összegére, legfeljebb 5 millió forintig
    adó-visszatérítési támogatási igényt nyújthat be legkésőbb 2019.12.31-ig.

    A Portfolio.hu idézi miszerint korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről azt hangsúlyozták, hogy a folyamatban lévő építkezések esetén a számlák évekig visszanyúlhatnak, a lényeg, hogy a használatba vételi engedélyt megelőző számlákat fogadhatja csak el a bank és hogy a költségvetés 70%-áról kell számlát bemutatni. A régi rendelet értelmezése szerint gyakorlatilag 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedéllyel rendelkező új, összkomfortos lakás építéséhez lehetett volna igényelni a maximum 5 milliós támogatást. A gyakorlatban azonban ez nem tudott a végtelenségig visszanyúlni a múltba, mivel az építésügyi szabályok értelmében az építési engedély kiadását követő 2 évben meg kellett kezdeni az építkezést és 5 éven belül be kellett fejezni.

    Az új rendelettel viszont most azok járhatnak rosszabbul, akik 2015. január 1. előtt megkezdték az építkezést és gyűjtötték saját nevükre a kivitelezés számláit. Ők ugyanis a megadott dátum előtti számláikat nem nyújthatják be elfogadásra az igénylést feldolgozó banknak.

    Forrás: Magyar Közlöny, portfolio.hu

  • Mától érvényesek az új csok-rendeletek

    A rendelet tartalmazza a legfeljebb 5 millió forintos adó-visszatérítési lehetőségről, illetve a három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatásáról szóló tudnivalókat is.

    Az új rendeletek 2016.02.11-től érvényesek.
    A már korábban benyújtott CSOK-igényléseknél:
    • ha még nem bírálták el, akkor az új rendelet szabályait - legalábbis, ha az az igénylőre kedvezőbb,
    • ha már elbírálták, akkor a 2016. február 10. napján hatályos, vagyis a régi rendelkezéseket kell alkalmazni.

    A legfontosabb változások

    Eltörölték a 30 milliós értékhatárt az új lakások vásárlására igényelt a 10 milliós támogatás mellé kérhető 10 millió forintos, 3 százalékos kamatozású hitel felvételénél
    Kedvezőbb feltételek vonatkoznak a használt lakások támogatására:
    • eltűnnek az értékhatárokra vonatkozó regionális különbsége, azaz országszerte egységesen 35 millió forint lesz a csok segítségével megvásárolható használt lakások maximális értéke;
    a gyerekek után járó támogatás egységessé válik, a gyerekszám határozza meg a mértékét: egy gyermek esetén 600 ezer forint, kettőnél 1,43 millió, háromnál 2,2 millió, négynél pedig 2,75 millió forint lesz.

    Új lakás vásárlása vagy építés

    1. A minimális méretre vonatkozó korlát új lakóingatlan vásárlása, illetve építésekor egy és két gyerek esetén is (eddig csak a háromgyerekes támogatásnál volt ilyen megkötés):
    - lakás: egy gyereknél 40, kettőnél 50, háromnál 60 négyzetméter;
    - ház: egy gyereknél 70, kettőnél 80, háromnál 90 négyzetméter.
    A méret meghatározásánál azokat a gyerekeket is figyelembe kell venni, akik után korábban már igényeltek lakáscélú támogatást.

    2. Megváltozott az új lakás fogalma is, az új rendelet ezt az alábbiak szerint határozza meg:
    • a szükséges helyiségek: lakószoba, konyha, fürdőszoba és WC;
    • villamosenergia-ellátást ír elő
    • egyedi fűtésnek kell lennie a lakásban,
    • közműves szennyvízelvezetésnek vagy szennyvíztisztító készüléknek vagy derítőnek kell lennie az ingatlanon,
    • vezetékes ivóvízszolgáltatás kell, ami kiváltható ivóvíz minőségű kút telepítésével.

    A tetőtér beépítésekor legalább két új, önálló albetétnek kell létrejönnie, és saját megközelítésűnek kell lennie az ingatlannak. Ez jelentheti lépcsőházon keresztüli bejárást, vagy önálló, külső bejáratot is.

    3. A rendelet a közös gyerekek és a nem közös gyerekek esetén is megállapítja az igénybe vehető kedvezmény összegét. Ha a házaspár egyik fele nagyobb kedvezményre jogosult, akkor ezt az összeget kaphatják meg támogatásként. Élettársaknál viszont a közös gyermekeket csak az egyik félnél lehet beszámítani a kedvezménybe és amelyiküknél magasabb támogatás jár, azt az összeget kaphatják meg.

    Egyértelmű lett a 10 milliós támogatásnál, hogy mennyi idő van a gyerekvállalásra. Akár egy, két vagy három gyermek megszületését vállaljuk, minden esetben 10 évünk lesz erre. Más esetekben egy gyermek előre vállalásakor 4, két gyermek előre vállalásakor pedig 8 év áll rendelkezésre,

    Örökbefogadáskor a vállalt gyerekekre vonatkozó határidő két évvel kitolódik. Ha kifutnánk a gyerekvállalásra előírt határidőből, de közben mégis sikerül teherbe esni, akkor a határidő a gyerek megszületéséig kitolódik.

    A építés, vásárlás vagy bővítés után vállalni kell, hogy a támogatást elnyerő családok és a gyermekek, akikre igényelték a támogatást 10 évig, vagy nagykorúvá válásukig életvitelszerűen a lakásban lakjanak.

    4. A korábban igényelt lakástámogatást minden esetben le kell vonni a most igényelt összegből. A korábbi kedvezményeket igénybe vevők a bentlakási követelményt az újonnan vett lakásban is teljesíthetik. Ez azt jelenti, hogy aki felvette a szocpolt, az is új lakásba költözhet a CSOK-kal. Aki a korábbi gyerekvállalást nem teljesítette még, a teljesítésig nem kaphat CSOK-ot.

    5. A 10 milliós támogatás eddig nem volt elérhető felsőoktatási intézményben tanulóknak, azonban mostantól már hallgatók is kérhetik a kiemelt támogatást. A közfoglalkoztatottak továbbra sem vehetnek fel új lakás után CSOK-ot.

    6. Az új lakásban csak az igénylők szerezhetnek tulajdont. Eddig az érintett ingatlanban csupán legalább 50 százalékos tulajdonosnak kellett lenniük.

    Eddig a CSOK-kal vett lakást szinte azonnal eladhattuk, majd másik új lakásba, vagy akár használt ingatlanba is költözhettünk. Ezt mostantól csupán öt év elteltével tehetjük meg, a támogatás összegének letétbe helyezése mellett.

    Újdonság, hogy a a jelzálog-bejegyzésekre és az eladásra vonatkozó tilalom, valamint az állam saját jelzálogjoga mellett, ugyanennyi időre lakásbiztosítást kell kötni a lakásra. Ennek elvárt tartalmáról a támogatási szerződés aláírásakor tájékoztatják a CSOK-ban részesülőket.

    7. Ezentúl új és használt lakásvásvárlásánál is szükség lesz a bank helyszíni szemléjére. Ezért a pénzintézet akár díjat is felszámolhat.

    8. Mostantól lehetőség van külterületen vagy zárttelken is építkezni.

    Ha bontott alapanyagokból építkezünk, akkor a számlakötelezettség 20 százalékkal csökken, vagyis a költségek 56 százalékáról kell számlát felmutatnunk.

    További változások a használt lakások vásárlásakor, bővítésekor

    Használt lakások vásárlásához, bővítéséhez igényelhető CSOK-nál a korábban régiók szerint meghatározott maximális vételárhatárokat országos szinten egységesítették. így a használt lakás vételára nem haladhatja meg a 35 millió forintot. A lakás vételára legfeljebb 20 százalékkal haladhatja meg a hitelintézet által megállapított forgalmi értéket.

    Kikerült a rendeletből a 350 ezer forintos négyzetméterár-maximum is.

    A támogatást elbíráló hitelintézet helyszíni szemlét végezhet, hogy megállapítsa: megfelel-e a családi létszámnak és az elvárt lakáskörülményeknek az ingatlan.

    A bővítés csak új lakórész létrehozásával, és a lakáskörülmények javításával együtt támogatható. Meglévő épületrész felújítására, állagjavítására továbbra sem kaphatunk pénzt.

    Gyerekszámtól függően már csak a minimum alapterületet határozzák meg, amely szerint a lakás/ház hasznos alapterületének el kell érnie:
    • egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert,
    • két gyermek esetén az 50 négyzetmétert,
    • három gyermek esetén a 60 négyzetmétert,
    • négy vagy több gyermek esetén a 70 négyzetmétert.

    A kedvezmény összege a következő:
    • egy gyermek esetén 600 ezer forint,
    • két gyermek esetén 1 millió 430 ezer forint,
    • három vagy több gyermek esetén 2 millió 200 ezer forint,
    • négy vagy több gyermek estén pedig 2 millió 750 ezer forint.

    Használt lakás vásárlásánál, vagy meglévő bővítésénél egy vagy két gyermek vállalását fogadják el. Egy gyermeknél a határidő 4 év, két gyermek esetén 8 év.

    Banknál kell érdeklődni és igényelni

    Nagyon fontos, hogy akárki is igényel CSOK-ot, az azt megítélő bank köteles teljes körűen és érthetően tájékoztatni a részletekről, feltételekről és jogokról. Ahogy az is a bank feladata, hogy ha csak hitellel együtt tudja az adott ügyfél megvásárolni a támogatott új otthont, akkor saját hatáskörben hitelképességi vizsgálatot végezzen. Vagyis aki a néhány éve a jegybank által meghatározott hitelképességi feltételeknek nem felel meg, az a kamattámogatással járó hitelre sem lesz jogosult. A jogosultság elbírálásáért a bank a CSOK összegének másfél százalékát, de legfeljebb 30 ezer forintot kérhet. A hitelfelvételről és a családi otthonteremtési kedvezmény igényléséről mindenki a kereskedelmi bankoknál érdeklődhet.

    Forrás: csalad.hu, Pénzcentrum, napi.hu

  • A legtöbben lakáscélra spórolnak

    A munkával rendelkező magyarok közel hattizede, tehát tízből hatan spórolnak valamire. A megtakarítási menü a következő volt (ezek közül a célok közül lehetett válogatni): nyugdíj, nyaralás, autóvásárlás, lakáscél/lakásvásárlás, váratlan egészségügyi kiadás, tanulás finanszírozása)/gyerekek oktatása.

    Az összesített eredmény szerint a hatosfogat legjobbja a lakáscél, vagyis a lakásvásárlás, lakásfelújítás lett. A megkérdezettek több mint 30 százaléka első helyen jelölte meg ezt a célt.

    Az ezüstérmes helyet a hirtelen jött egészségügyi kiadás szerezte meg. Ezt a megkérdezettek 17 százaléka az első helyen jelölte meg.

    Bronzérmes lett a tanulás és a gyerekek oktatása, ezt 17,3 százalék tette az első helyre.

    Negyedik helyen zárt a nyugdíj, a megkérdezettek 13,7 százaléka szerepeltette ezt az első helyen.

    A nyaralás és az autóvásárlás csak ötödik, illetve hatodik a rangsorban.

    Forrás: cafeteria.blog.hu

  • CSOK: visszamenőleg lesznek érvényesek a rendeletek

    A csokkal kapcsolatban egymásnak ellentmondó jogi szabályozást kell tisztába tenni, hogy átlátható, egyszerű, kezelhető legyen a szabályozás.

    A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint nem várt és elsöprő volumenű az érdeklődés a csok iránt. Közölte, az idei költségvetésben negyvenmilliárd forint van erre a célra, és ez az összeg nem a plafon, hanem a minimum - felülről nyitott a kassza. Mindenki kap CSOK-ot, aki igényel. Ennek fedezete nincs veszélyben a nemzetgazdasági miniszter szerint.

    Közölte, hogy a csokot folyósító pénzintézetekkel a Bankszövetségen keresztül tartják a kapcsolatot.

    Méréseik, kutatásaink szerint a társadalom 80-90 százaléka támogatja azt, hogy a kormány segítséget nyújtson azoknak a családoknak, amelyek gyermeket vállalnak - fogalmozott Lázár.

    Hozzátette: tárgyaltak a megyei jogú városok szövetségévvel is, és a polgármesterek arról számoltak be, hogy jelentős érdeklődés van a program iránt a kormányhivatalokban és számos önkormányzat mérlegeli, hogy ingyenesen biztosít telket az építkezéshez.

    Forrás: kormany.hu

  • A tervező lesz a felelős az építkezésért

    Hangsúlyozta, az építésznek minden helyi és országos szabályt be kell tartania, ami garancia arra, hogy ne épüljenek olyan létesítmények, amelyek rontják a város-, illetve faluképet.

    A kormány kész bevezetni a kötelező tervezői művezetést, amely azt jelenti, hogy az építkezés közben a tervezőnek hat alkalommal kell ellenőriznie az építkezést, ezért maximum 180 ezer forint díjat kérhet. Az építész és munkatársai a kivitelezés minőségéért, a tervek betartásáért felelősséggel tartozik - húzta alá.

    Lázár János ismertetése szerint továbbra sem kell építési engedély, a tervezőnek bejelentési kötelezettsége van. Összevonják az engedélyes és a kiviteli tervet, ebből lesz az egyszerűsített kiviteli terv.

    A megbízó szerződik az építésszel, akinek egy egyszerűsített kiviteli tervet kell készítenie, azt be kell jelentenie az önkormányzatnál, majd a tudomásulvétel után az építkezés megkezdődhet - részletezte az eljárást a miniszter.

    Lázár János szerint mindez garancia a bankoknak, hogy nem fogják az általuk hitelezett ingatlant elbontani, de garancia az önkormányzatnak és a városvédőknek is.

    A miniszter elmondta, hogy az építészkamarával abban is megállapodtak, hogy új város-, településképi törvényt készítenek. Az új jogszabály lehetővé tenné az önkormányzatoknak, hogy a városkép szempontjából fontos épületeket megvédjék - mondta.

    Forrás: kormany.hu

  • Több településen ingyentelket adnak a csokosoknak

    Így szeretnének legalább három gyereket vállaló fiatal családokat egy-egy adott településre csábítani - írja a Magyar Nemzet.

    Az, hogy ezek a próbálkozások mennyire lesznek sikeresek, Gémesi György szerint attól függ, hogy mennyi a munkalehetőség egy adott térségben. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke úgy vélekedik: egy mesterséges program nem tudja ellensúlyozni a munkalehetőség hiánya miatti elnéptelenedést.

    Az akciót meghirdető önkormányzatok közül például Balassagyarmaton és Jászapátiban, valamint Ásotthalmon sem tartanak attól, hogy munkalehetőség híján maradnak nyakukon a felkínált telkek - írja a lap.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Bérlakásprogram indul Szlovákiában

    Ez Magyarországon is sokat nyomna a latba a fiatalok esetleges kivándorlással kapcsolatos döntésében is.

    A szlovák kabinet 30 millió eurót (több mint 9 milliárd forint) elkülönített el a harmadik szociális csomag egyik intézkedésének első fázisában arra, hogy megközelítőleg 1 500 bérlakás építését támogassa. A lakásokat olyan településeken építenék fel, ahol a közelben van munkalehetőség.

    Terveik szerint a támogatás éves keretösszegét a márciusi parlamenti választások után összeálló új kabinet is megtartja majd.

    „Elsősorban Szlovákia azon vidékeire akarunk összpontosítani, ahol nagy a valószínűsége annak, hogy a fiatalok munkát találnak. Például elkezdődött a Land Rover beruházása, feltételezzük, az emberek szeretnének majd a vállalatnál dolgozni, nekik lakást kell találniuk. Nyitra és környéke olyan terület, amely megfelelő lenne a projekt kivitelezésére” – mondta Robert Fico pénteki pozsonyi sajtótájékoztatóján.

    A miniszterelnök emlékeztetett arra, a kormány már évek óta támogatja a bérlakások építését a közlekedési, építésügyi és területfejlesztési minisztérium dotációja és kedvező hitel kombinációjával.

    Azok a falvak és városok, amelyek az állam beleegyezésével fel akarják építeni a bérlakásokat a fiatalok számára, a költségek felére nem visszatérítendő összeget kapnak, a másik felét pedig kamatmentes hitelből finanszírozhatják. „Az állam automatikusan megtéríti a beszerzési költségek 50 százalékát. A minisztérium ezt az összeget konkrét projektre fizeti ki. A falvak és a városok a költségek másik felére nulla százalékos kamatlábú hitelt vehetnek fel az Állami Lakásfejlesztési Alaptól” – magyarázta Fico.

    A támogatást a bérlakás-építési programot indító önkormányzatok igényelhetik, úgy, hogy a lakások kivitelezési költségeinek felét közvetlen állami támogatásként kapják meg, a fennmaradó összeget pedig kamatmentes hitelre vehetik fel, az állami Lakásfejlesztési Alaptól (SFRB).

    A szlovák kormányfő bejelentése szerint a támogatási programot a fiatal családok és a 35 évnél fiatalabbak otthonteremtésének megkönnyítése céljából indítják el.

    Ezt tükrözi, hogy a támogatás legfeljebb kétszobás, úgynevezett "startlakások" megépítésére szolgál, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyes lakások alapterülete legfeljebb 60 négyzetméter lehet.

    Ugyancsak ezt a célt követi, hogy a bérlakásokat csak azok a 35 évnél fiatalabbak vehetik majd bérbe - legfeljebb három plusz három évre -, akiknek havi bevétele nem haladja meg a létminimum négy és félszeresét.

    A bérlakás-építési támogatás bevezetését az annak kivitelezéséért felelős építésügyi tárca állásfoglalása szerint az is indokolja, hogy Szlovákiában igen alacsony - jelenleg 3 százalékot kitevő - a bérlakások aránya, amelyek iránt a kínálatnál nagyobb érdeklődés mutatkozik.

    Bár Szlovákiában éves szinten mintegy 25 ezer fiatal pár köt házasságot, csak 16 500 új lakás épül évente és ezek jelentős része - bevételeik szintje miatt - elérhetetlen a fiatalok. Ezt mutatja, az is, hogy Szlovákiában a 20 és 34 év közötti fiatalok több mint hatvan százaléka még mindig szüleivel egy háztartásban él.

    Forrás: MTI, napi.hu, hirek.sk

  • Csak lakásépítésre lehetne megtakarítani az NOK-ban

    A miniszter szerint nem hozzák az államot helyzetbe, a lakás-takarékpénztárakat (helytelenül szövetkezeteket mondott) sem fosztják meg semmitől, nem kívánnak változtatni a lakás-takarékpénztári konstrukciók 30 százalékos (befizetésarányos) állami támogatásán sem, mindössze annyi történik, hogy kapnak egy versenytársat.

    Elmondása szerint lakás-takarékpénztárakkal való elégedettségük azért csökkent, mert elfogadható, hogy amikor lefelé megy a gazdaság, akkor kevesebb lakás épül Magyarországon, ezért a lakástakarékokból sem veszik ki a pénzt az emberek azért, hogy lakásokat építsenek, ám amikor felfelé megy a gazdaság, és akkor sincs változás, akkor ezen változtatni kell.

    Miközben Magyarországon a tízezer lakosra jutó lakásépítések száma 8,5, aközben Lengyelországban 38, Csehországban 25 és 30 között van, és még Ukrajnában is 10 és 20 közötti. Ezen csak javítani lehet, amit a többi kormányzati intézkedés is szolgál. Legalább a csehországi szintet kellene elérnünk A portfolio.hu szerint ez 25-30 ezer lakást jelentene évente a mostani 8000-9000-rel szemben.

    Az angol típusú building societyk gyakorlatát szeretnék Magyarországon megvalósítani, és ezt is államilag szeretnék támogatni. Ma már a költségvetés olyan állapotban van, hogy az otthonteremtést nagyobb forrásokkal tudják támogatni.

    A Nemzeti Otthonteremtési Közösség esetében is 30% lesz az állami támogatás, de a felső összegszerű korlátja magasabb lesz, mint a lakás-takarékpénztárak esetében - ez most személyenként évi 72 ezer forint. Rogán szerint ez indokolt, ugyanis ebből csak új építésű lakást lehet majd finanszírozni, amit 10 éven belül kell felépíteni.

    Mindez gazdaság- és társadalompolitikai feladat, kiemelten a háromgyerekes családokat hoznák versenybe a kevesebb gyermeket vállalókkal, a kérdés nem a szociálpolitikához tartozik.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Kevés a CSOK-nak megfelelő ingatlan

    A családok otthonteremtési kedvezményének 10+10 milliós támogatását legkevesebb kockázattal a háromgyerekes családok vehetik igénybe. Az Otthontérkép adatai szerint azonban a kereslet csupán kis arányban találkozik a kínálattal, hiszen az „ingyenmilliókra” jogosító ingatlanok nem ott találhatóak, ahol ezek a családok élnek. Így sok esetben, befektető kedvű vállalkozók hiányában a magánépítkezés a legésszerűbb megoldás.

    A 10+10-es forgatókönyv esetén a kiszemelt lakhelynek összkomfortosnak, lakás esetén legalább 60, ház esetén legalább 90 négyzetméter alapterületűnek kell lennie, illetve rendelkeznie kell 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési és használatbavételi engedéllyel. Új építésű ingatlanhoz kétféle módon juthat az ember: egyik módja a fejlesztőtől való vásárlás, a másik pedig az építkezés!

    Nehezen talál egymásra a kereslet és a kínálat

    Jellemzően a legtöbb 10+10 milliós CSOK-ingatlan az ország nyugati és középső részén található, Budapesten jelenleg például 6 darab ilyen otthon jut 100 nagycsaládra. Az északkeleti térségben a legrosszabb ez a szám, annak ellenére, hogy a legtöbb nagycsaládos itt él. „A kínálat szűkössége egyfelől nagy versenyt eredményezhet a már meglévő 10+10 milliós CSOK-ingatlanok körében, illetve, az építési kedv növekedésével járhat. Utóbbi azt is magába foglalja, hogy az építkező család feltehetően szeretne megválni jelenlegi otthonától. Ezek a lakások és házak pedig kikerülnek majd a használt ingatlanok piacára, ahol a bővülő kínálatban, és a CSOK-os ingatlanokra való koncentrálás közepette jóval nehezebbnek ígérkezik az értékesítésük, feltéve, ha nem engednek az árból. Kérdés azonban, hogy ezeken a területeken (ahol az elmúlt évek ingatlanpiaci növekedése ellenére sem pörgött még a lakáspiac) mekkora számban fognak akár kedvezményes hitelt is kihelyezni a programban résztvevő bankok, hiszen megfelelő minőségű, új építésű, legalább 90 négyzetméteres családi házat vagy 60 négyzetméteres lakást még a legszegényebb térségekben sem egyszerű kizárólag a 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatásból finanszírozni, ha nincs hozzá elegendő meglévő önerő.” – mondta el Ditróy Gergely az Otthontérkép vezető elemzője.

    Otthonterkep csok 04

    Az országos minta a településméretben is visszaköszön: míg a nagyvárosokban közel 6 darab 10+10 milliós CSOK ingatlan jut 100 nagycsaládosra, addig a 10 ezer lakost számláló, vagy ennél kisebb településeken még egy is ritkán akad.

    Kis település, nagy család, de kevés ingatlan

    Az Otthontérkép adataiból kiolvasható, hogy a település méretének növekedésével az elérhető 10+10 milliós CSOK otthonok aránya is növekszik, ami a kínálati oldalról logikus, hiszen az utóbbi években a nagyvárosokban volt érdemi kínálatbővülés az új építésű ingatlanok körében.

    Otthonterkep csok 02

    Fodor Szabolcs az Otthontérkép elemzőjének elmondása szerint: „a KSH népszámlálási statisztikáiból kiderül, hogy a többgyerekes családok jellemzően inkább a kisebb településeken élnek nagyobb arányban, így itt nagyobb kereslet jelentkezhet a lényegesen szűkebb 10+10 milliós CSOK ingatlankínálatra. A legtöbb ilyen új építésű ingatlannal egyébként az 50 ezer lakosnál többet számláló településen találkozhatunk, itt azonban a keresleti oldal a szűkebb, alig 6%-ban jelennek meg a háromgyerekes családok.”

    Otthonterkep csok 01

    Ez a kereslet és kínálat közötti különbség az árak változásában is tetten érhető lesz: a kisebb kínálat az új építésű ingatlanok árát emelheti, illetve az építkezés és a meglévő használt ingatlanok piacra kerülése a használt ingatlanok árának csökkenését vonhatja maga után, amivel az amúgy sem kis árkülönbség tovább szélesedhet.

    Otthonterkep csok 03

     

    Mire elég a 10+10 millió?

    Budapestet leszámítva, a CSOK 10+10 milliós feltételeinek megfelelő otthonok 20 százaléka 20 millió forint alatti, így ezekben az esetekben még előfordulhat, hogy valaki a támogatás összegével megegyező áron tud vásárolni. Budapesten azonban ez szinte kivitelezhetetlen, az érdemi kínálat ugyanis 30 millió forintnál kezdődik - mondta Fodor Szabolcs.

    Tehát, ugyan a támogatás magas összegű, ez korántsem jelenti azt, hogy saját tőke bevonása nélkül lehet hozzájutni az ingatlanokhoz.

     

    Építkezni vagy vásárolni érdemes?

    A CSOK 10+10 milliós támogatása nem csak új lakás vásárlására, de az építésre is igénybe vehető. A ház felépítése önmagában persze nem elegendő, hiszen egy telek is kell hozzá.

    A telkek átlagára Budapesten a legmagasabb, 47 ezer Ft/négyzetméter, a sorban Pest és Somogy megye követi 12 664 Ft/négyzetméteres és 12 590 Ft/ négyzetméteres árral, mérföldekre lemaradva. A legolcsóbban Békés (3 383 Ft/négyzetméter) és Nógrád (3 548 Ft/négyzetméter) megyében juthatunk saját telekhez.

    Ha például Budapesten szeretnénk felépíteni egy 800 négyzetméteres telken egy 100 négyzetméteres házat 250 ezer forintos kivitelezési áron, a kedvező 5%-os ÁFA igénybevételével, az nagyjából 58 millió forintba kerül. Ehhez képest az Otthontérképen elérhető kínálat átlagárai alapján egy 100 négyzetméteres új építésű házat 36 millióért, lakást pedig 59 millióért vásárolhatunk meg készen, persze ezek nem feltétlen ugyanazon kerületekben vagy városrészekben találhatóak.

    Az ország többi részén átlagosan 27 millió forint felhúzni egy 100 négyzetméteres házat, a fenti kondíciókkal, miközben kész, új építésű házat 20,5 millióért, lakást pedig 27,5 millióért vásárolhatunk. Persze az eltérő lokáció árban itt is nagy különbségeket jelenthet.

    A CSOK kiterjesztésével az a megváltozott logika lép életbe, hogy adott egy bizonyos összeg - szükség esetén a saját erőforrásokkal kiegészítve – és ehhez kell megfelelő ingatlant találni. A legkisebb kockázattal 10+10 millió forintot felhasználható nagycsaládosok élőhelye azonban nem esik egybe azokkal a területekkel, ahol jelenleg nagyarányban fordulnak elő támogatásra jogosult otthonok. Ennek következménye lehet a közismerten nehézkes belső népmozgás élénkülése vagy a megnövekedő számú magánépítkezés.


    Hol vannak most CSOK-os ingatlanok?

    Országos tekintetben Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb a szóban forgó kategóriába tartozó ingatlanok aránya, itt találhatunk magunknak a legkönnyebben. Ezt követi Bács-Kiskun megye, melynek hátterében az ott végbemenő ipari fejlesztések állhatnak. A dobogó harmadik fokán Csongrád megye áll, amit valószínűleg Szeged és környéke húz fel.

    A legkevesebb "10+10-es CSOK ingatlannal" az ország keleti, északkeleti, déli és délnyugati részén találkozhatunk.

    Budapesten a legtöbb ilyen ingatlan a VI., XVI., XIII. és III. kerületben található, illetve a város külső kerületeiben. Átlagárban nagyon nagy különbségek lehetnek az egyes területek között: míg a XIII. kerületben 529 ezer Ft/m²-es áron kínálják az otthonokat, addig a XVI. kerületben 335 ezer Ft/m²-es áron. A belvárosban a legkevesebb az esélye, hogy egy "10+10-es CSOK ingatlanba" botlunk. A kategóriában mutatkozó kínálatszűkösség versenyt és ezáltal áremelkedést idézhet elő. ami tovább rontja a CSOK közvetlen felhasználását, hiszen a fővárosi kínálat csupán 10 százaléka marad a 20 milliós határ alatt, amely ingatlanok javarészt egyébként is a külvárosban találhatók.
     
    Az Otthontérképen elérhető, a kritériumoknak megfelelő, új építésű "CSOK 10+10 lakások" és "CSOK 10+10 házak" listája folyamatosan bővül. A tapasztalatok szerint egy-egy fejlesztés, új projekt megjelenése a kínálatban hatalmas változást hozhat és felbolygathatja a jelenlegi állapotot.
     
    Forrás: Otthontérkép

  • Energiaahtékony CSOK-os lakásokat kell építeni

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet közleménye szerint az lakásépítések ösztönzése érdekében hozott év végi kormányzati intézkedések komolyabb épületenergetikai követelményekkel párosulnak, melyek révén az új épületek energiaigénye jelentősen – akár felére – csökkenhet.

    Az épületek energiahatékonyságát szabályozó 7/2006-os TNM rendelet (6. § (2) d)) kimondja, hogy ha egy épület „központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg”, akkor azoknál azokat az energiahatékonysági követelményeket kell érvényesíteni, amelyeket egyébként csak 2018-tól kellene alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a szigorítás következményeként többek között a falaknak, nyílászáróknak, födémnek a ma érvényes szabványoknál mintegy 40%-kal energiatakarékosabbnak kell lenniük. Minden beruházás az eddigieknél jóval nagyobb energia-megtakarítást eredményez majd köszönhetően a költségoptimalizált szintre vonatkozó épületenergetikai előírásoknak.

    Az épületek zöldítése az egyik legjobb és leginkább költséghatékony módja annak, hogy a globális szén-dioxid kibocsátást csökkentsük. Magyarország vállalta, hogy jelentősen javítja épületállományának energiahatékonyságát, legyen szó akár középületekről, akár lakóépületekről vagy vállalkozásokról. Sajnos az épületek energetikai megújításában nagy az elmaradásunk, ezért is remek lehetőség a szigorúbb energiahatékonysági elvárások mielőbbi érvényesítése. A hazai épületállomány energiahatékonysági megújulása – akár új építésről, akár felújításról is van szó - tehát nem egyszerűen az energiaszámlák tartós csökkentéséről szól, hanem jelentős energiamegtakarítási potenciált jelent hazánk számára.

    „Nagy lehetőség, de egyben jelentős változások előtt is állunk, szükség van a minél szélesebb körű tájékoztatásra. Nemcsak az építészek, a mérnöktársadalom számára elengedhetetlen, hogy a CSOK-os lakások tervezésénél, építésénél tisztában legyenek az új szabályok érvényességével, de maguk az építtetők számára is elemi kérdés, hogy most épülő házuk, lakásuk ne váljon pár éven belül energetikailag elavulttá, és emiatt veszítsen értékéből. Fontos az is, hogy a CSOK odaítélésénél és az elkészült épületek esetén a hatóságok ellenőrizzék, hogy valóban teljesülnek-e a jogszabályok által előírt követelmények, hiszen az energia-megtakarítás, a hatékonyság emelése közös érdekünk.” - mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.

    Forrás: MEHI

  • Februártól igényelhető a kibővített CSOK

    A szükséges dokumentumok már januárban beszerezhetők. Az új, kibővített CSOK-ot várhatóan a legtöbb bankfiókban kérhetik majd.

    Jelenleg az alábbi bankok kínálják a CSOK vissza nem térítendő támogatását, feltehetőleg az új kedvezmény is ezeknél a pénzintézeteknél lesz elérhető:
    • Budapest Bank
    • CIB Bank
    • Erste Bank
    • FHB Bank
    • K&H Bank
    • MKB Bank
    • OTP Bank
    • Raiffeisen Bank
    • Sberbank
    • Takarékszövetkezetek
    • UniCredit Bank

    A CSOK mellé kérhető kedvezményes, 5 éves kamatperiódusú, kamattámogatott kölcsönt egyelőre ezeknél a pénzintézeteknél kérhetik:
    • Budapest Bank
    • Erste Bank
    • FHB Bank
    • K&H Bank
    • OTP Bank
    • Takarékszövetkezetek
    • UniCredit Bank

    Részletek az új szabályokról korábbi cikkünkben.

    Forrás: Pénzcentrum

  • Új CSOK: kinek mennyi mire

    A mai Magyar Közlönyben megjelent legfontosabb részletek:
    • a háromgyerekesek 10 milliót kapnak,e mellé maximum 10 milliós kedvezményes hitel is jár, ha igénylik, és a házaspár hitelképes (a kedvezményes hitelt reklámozó bankoknak ki kell írniuk minden reklámjukban és hirdetésükben, hogy kormány nyújtja mindezt),
    • a kétgyerekesek 2,6 millió forintot kaphatnak,

    csok tbl
    • akinek még nincs gyereke, az 10 évre előre vállalhatja, hogy majd lesz, de csak akkor, ha az igénylés időpontjában házas, és a házastárs legalább egyik tagja fiatalabb, mint 40 éves
    • aki viszont nem házas, csak akkor igényelheti a támogatást, ha már legalább egy gyereke van,
    • az egy gyerekeseknek 8 év, két gyerek esetén pedig már csak 4 év van a nagycsaládos állapot elérésére,
    akinek nem sikerül ezt teljesítenie, a határidő lejárta után 60 napon belül vissza kell fizetni a támogatást a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten, a 10 milliós támogatás esetében a Ptk. szerinti késedelmi kamat 5-szörösével növelten.
    • örökbe fogadni is lehet, és ha közben meghalnak a gyerekek (24. terhességi hét után) az is ér,
    • a támogatás igénylésekor a közös háztartásban nevelt gyermekeket veszik figyelembe, akik akár eltérő szülőktől is származhatnak,
    • a három gyermeket nevelők vagy vállalók esetében nem kizáró ok, ha már van saját ingatlanjuk,
    • új lakás építésének minősül az emeletráépítés, illetve a tetőtérbeépítés is,
    • az új lakások vásárlására nem vonatkozik ezután értékbeli korlátozás, a használt lakásoknál maradnak az eddigi értékhatárok,
    • a három gyereket vállalva a megvett új lakásnak legalább 60 négyzetméteresnek kell lennie. Új egylakásos háznál legalább 90 négyzetméter hasznos alapterület kell.
    • ha valakinek már van három gyereke és lakása, az úgy kaphatja meg a tízmilliót, ha nagyobb, új építésű lakásba vagy házba költözik,

    Gyereknek az számít:
    • aki az ember vér szerinti gyereke vagy eltartottja,
    • és 20 évnél fiatalabb
    • vagy 25 évnél fiatalabb, de felsőoktatásban tanul
    • vagy 20 évnél idősebb és megváltozott munkaképességű, és ez az állapot még legalább egy évig így is marad
    • ha a szülők elválnak vagy nem mutatják be a gyerekeket igazoló papírokat a bankjuknak 10 év után, akkor 60 napon belül vissza kell fizetniük a támogatásokat.

    A gyermekvállalást teljesítettnek tekintik:
    • ha a házastársak egyike meghalt
    • a gyermek születését megváltozott munkaképességű személlyé válás hiúsítja meg
    • a gyermek a terhesség 24. hete után halva születik
    • meghatározott fogyatékossággal, betegséggel születik

    Új építésűnek a 2008. július 1-jén vagy később kiadott építési engedéllyel rendelkező összkomfortos lakás számít, amely a kérelem benyújtásának időpontjában használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik.
    Az összkomfortos lakás itt azt jelenti, hogy nem lehetnek kizárólag kisméretű szobák, azaz legalább egy 12 négyzetméternél nagyobb szoba kell. Emellett közművesített és központi fűtéssel bíró lakásról beszélünk, ami pl. a külön-külön szabályozható elektromos fűtőtestek beépítését kizárja.

    Használt lakásra is
    A jövő évtől a használt lakásokra továbbra is jár a támogatás. Egy gyerek esetében ez az összeg akár 600 ezer forint is lehet, két gyermek esetén 1 millió 430 ezer forint, három gyermek után 2,2 millió forint, négy vagy több gyermek után pedig 2 millió 750 ezer forint. Új lakás építésekor vagy vásárlásakor a kedvezmény egy gyermek esetén szintén 600 ezer forint, két gyermek után azonban már 2,6 millió forint lesz.

    A külföldi munkaviszonyt is elfogadják
    A csok alapvető támogatásainak feltétele, hogy az igénylő az igénylés előtti 180 napban - legfeljebb 15 nap megszakítással - rendelkezzen belföldi vagy külföldi munkaviszonnyal.
    Az igénylő munkajövedelmét egyéni vállalkozói vagy őstermelői tevékenységből, továbbá cégtagságból vagy szövetkezeti jogviszonyból származó bevételekkel is igazolhatja, de a tízmillió forintos vissza nem térítendő támogatáshoz emellett 2 éves egészségügyi biztosítotti jogviszonyt is fel kell tudni mutatni, amelyet szintén akár külföldi hatóságok is igazolhatnak.
    A támogatás csak akkor adható, ha korábban a házastársak egyike sem követett el gazdasági bűncselekményt.

    Öt évre rögzítik a kamatperiódust
    A 10 millió forintos állami támogatás mellett felvehető még 10 millió forint kedvező kamatozással, a korábbi otthonteremtési kamattámogatásnál 3 százalékponttal kedvezőbb lesz.
    (A korábbi az államkötvények hozamához van igazítva, a szabály szerint a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott ötéves államkötvény-aukcióin kialakult átlaghozamoknak az aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagának 130 százaléka, plusz 3 százalékpont.)
    Az állam garantálja, hogy a kedvezményes hitelt 25 évre felvevőknek öt évre rögzítik a kamatperiódusát, majd az állam ezt követően is garantálja a kínált 3 százalékpontos kamatelőnyt.

    Mennyibe kerül
    A programról még nem tudja a kormány, hogy mennyibe fog kerülni, ahogy azt sem, hogy mennyi hasznot hozhat, árulta el tegnap az NGM. A fedezet lehetőségeit még vizsgálják
    A a kormány számításai szerint az új támogatás feltételeinek több mint 200 ezer olyan család felel meg már most, ahol három vagy több gyermek él.
    Ha mindenki egyszerre igénybe venné a támogatást, az 4000 milliárd forintnyi összeget jelentene, ami a GDP több mint 10 százalékát jelenti. Egyelőre azonban nincs elég megfelelő lakás a piacon.

    Forrás: Index, Portfolio

  • Újabb részletek a módosított CSOK-ról

    A lakás-, illetve házvásárlásra és -építésre igénybe vehető csok összegét befolyásolta a gyerekszám, a lakás komfortfokozat és négyzetméterára is, és csak 160 négyzetméterig lehetett kérni.

    Az új rendszer lényegesen egyszerűbb lesz, és eltörli a 160 négyzetméteres felső határt is. A támogatás igénybevételénél a gyermekszám lesz a döntő.
    A használt lakások esetén megszűnik a négyzetméterre és energetikai besorolásra vonatkozó korlát, míg az új építésű ingatlanok esetében semmilyen korábbi feltételnek nem kell majd megfelelni.

    Az eddig nyilvánosságra került újdonságok:
    • A támogatás továbbra is függ a gyerekszámtól:
       o egy gyermek esetén 600 ezer forint, két gyermek esetén 2,6 millió forint,
       o a 10 milliós állami támogatást és a 10 milliós kedvezményes hitelt a három vagy több gyereket nevelő szülők vagy családok vehetik igénybe, illetve azok, akik bevállalják a három gyereket.
       o akiknek nincs gyerekük, azoknak 10 év, akiknek egy van, azoknak 8 év, akiknek kettő, azoknak 4 év alatt kell teljesíteni a vállalást.
    • Ha valaki nem tudja teljesíteni a vállalást, vissza kell fizetnie támogatást, ám ennek részletei még nem ismertek, illetve lehetséges, hogy ilyenkor a hitelkamat is a piaci kamatok szerint alakulhat.
    • A három gyereket vállalóknak lehetőségük lesz további tízmillió forintos hitel felvételére, amely 25 év futamidővel, legfeljebb 3 százalékos kamattal havonta 47 ezer forintos törlesztőrészletet jelent, a kamat az állampapírhoz kötött, így 3 százaléknál lehet kevesebb, de azt nem lépheti túl. A kedvezményes hitelre azok a családok lesznek jogosultak, akik hitelképesek.
    • Azok a házaspárok, akik korábban már éltek a lakástámogatással - akár a CSOK-kal, akár a korábbi szocpollal - a már kézhez kapott összeget levonják a tízmillió forintból. Várhatóan a 2011 után felvett lakástámogatásokat veszi figyelembe a kormány.
    • Lesznek négyzetméterhatárok:
       o a támogatást akkor kaphatják meg a családok, ha a lakás, amelyet vásárolnak, legalább annyi négyzetméteres, mint a családban élő gyermekek száma hússzal szorozva. (Egy háromgyermekes családnak például legalább hatvan négyzetméteres lakást kell vásárolnia.),
       o ház vásárlása esetén harminc négyzetméterrel kell szorozni, vagyis itt legalább kilencven négyzetméter alapterületű ingatlanokra vonatkozik a kedvezmény.
    • A legalább háromgyermekes családok esetén nem kell házasságban élniük a szülőknek ahhoz, hogy igénybe vehessék a tízmillió forintos vissza nem térítendő támogatást. Ha azonban még nincs három gyermekük, csupán vállalják, hogy lesz, akkor házastársaknak kell lenniük.
    • A támogatás azoknak is jár, akik egyedül nevelnek legalább három gyermeket, az örökbe fogadott gyermek is saját gyermeknek minősül.
    • Olyan család is részesülhet a kedvezményben, ahol két gyermek mellé a szülők egészségügyi problémák miatt nem tudnak harmadikat vállalni, de örökbe fogadnak egyet.

    Az építési szabályokat is egyszerűsítette a kormány. 300 négyzetméter alatti ház építésénél nem kell építési engedély. Az építkezést 15 nappal az építés előtt be kell jelenteni, a továbbiakban a tervező felelőssége, hogy az épület megfeleljen a jogszabályoknak.
    Önerős építkezésnél ötmillió forintig visszaigényelhető lesz az áfa.

    Forrás: Pénzcentrum, hvg.hu, Magyar Idők

  • Az új lakások áfájának csökkentését energetikai követelményekhez kötné a MEHI

    A MEHI szerint a kormány jelentős áfabevételről mond le a következő négy évben azzal, hogy az új lakások forgalmi adóját 27-ről 5 százalékra csökkenti, eközben viszont nem követeli meg a közpénzek bevonásával megvalósuló fejlesztésekre egyébként érvényes, szigorúbb - az Európai Unió tagállamaiban 2021-ig fokozatosan életbe lépő - energiahatékonysági elvárásokat. A szigorúbb követelmények azért fontosak, mert ezek révén az épületek energiaigénye jelentősen - akár felére - csökken - áll a közleményben.

    A lakóépületek teszik ki Magyarország teljes primer energiafelhasználásának (kb. 1000 petajoule) nagyjából egyharmadát, és felelnek a széndioxid-kibocsátás közel 40 százalékáért. A hazai lakásállomány energiahatékonysági megújulása – legyen szó új épületekről, vagy felújításról - tehát nem egyszerűen a családok energiaszámláinak tartós csökkentéséről szól, hanem jelentős energiamegtakarítási potenciált jelent. Így hozzájárul az ország ellátásbiztonságának javításához, de egyben nélkülözhetetlen a Párizsban elfogadott klímacélok teljesítéséhez is.

    Az új építések ösztönzése mellett elengedhetetlen a 4,3 milliós hazai lakásállomány felújítása is. A lakóépületek 95 százaléka családi ház, ezek háromnegyede 1980 előtt épült, az abban az időszakban érvényben levő hőtechnikai követelmények szerint. A magyar családok nagy többsége tehát ma szigetelés nélküli, igen elavult energetikai jellemzőkkel rendelkező lakásokban él.

    A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint évi 100 ezer otthon megújítását kellene elvégezni, amelynek legnagyobb gátját a forráshiány jelenti a MEHI közleménye szerint.

    Forrás: MEHI közleménye, MTI

  • Áfakedvezmény és CSOK-emelés a magánépítkezőknek

    A kormány úgy döntött, hogy a magánépítkezők visszaigényelhessék a bemutatott számlák alapján a 27 százalék és 5 százalék közötti áfatartalmat 5 millió forintig a következő négy évben. A nemzetgazdasági miniszter tegnap az MTI kérdésére azt sem zárta ki, hogy hosszabb távon a felújításokat, korszerűsítéseket is támogassák.

    A családok otthonteremtési kedvezményét (CSOK) új ingatlan építése esetén
    - 2 gyermek vállalása esetén 2,6 millió forintra emelik,
    - 3 gyermek (10 éven belüli) vállalása esetén 10 millió forintra emelik, amely mellé igénybe vehető lesz 10 millió forint hitel, 25 évre, ehhez a kormány garantálja a max. 3% kamatot.

    Új lakás építése esetén eltörölték a négyzetméter-korlátokat – egy gyermek esetében is.

    Az új támogatási összegeket azok is igényelhetik, akik már a korábbi szabályok szerint felvették a CSOK-támogatást. Ők az új és a régi támogatási mérték különbözetét kaphatják meg.

    A CSOK-támogatás mellett, természetesen, az áfakedvezmény is igénybe vehető.

    TLE-vélemény
    Nagyon fontos döntésnek tartjuk, hogy a magánépítkezők is megkapják az áfakedvezményt, hiszen az építkezések a természetes személyek által épített lakások aránya 59% (KSH, 2014). Így a családi házak építése is kifehéredhet, s az építések várható emelkedésével a lakásállomány ezen része is jelentősen megújulhat.
    Szintén nagy lökést adhat a magánerős építkezéseknek a CSOK megemelése, valamint a mellé biztosított olcsó hitel, amit a TLE már többször szorgalmazott. A nem titkoltan demográfiai intézkedést az összes legális, energiahatékony családi építkezésre kiterjeszthetőnek tartjuk.
    Ugyancsak lényeges volna a felújítások és korszerűsítések áfájának csökkentése is, hiszen itt is jelentős magánberuházások valósulhatnának meg (a magyar lakásállomány mintegy 70 %-a felújításra szorul), ráadásul számla ellenében.

    Korábban Varga Mihály példaként elmondta, egy 20 milliós ház építésénél a 27 százalékos áfa 5 millió 400 ezer forintot tesz ki, míg 5 százalékos kulccsal a forgalmiadó-költség csak 1 millió forint. A 4 millió 400 ezer forintos áfakülönbözetet az építő magánszemély visszaigényelhetné, ezt támogatásként visszakaphatná. 

    Bár a technikáról még végleges döntés nem született Varga Mihály azt tartaná a legkényelmesebb megoldásnak, ha a számlákat a bankokban nyújthatnák be a kedvezményezettek, és a kincstár a banknál vezetett számlára utalná a támogatást. Megjegyezte, hogy számításba jöhet még az adóhivatal és a kincstár is, a kormány is arra törekszik, hogy a legegyszerűbb megoldást biztosítsa.

    Mivel a kedvezmény csak az új építésű ingatlanokra vonatkozik, a bevételek alakulása - az áfa kiesése, más oldalról viszont, a bővülő fogyasztásnak köszönhetően több áfabevétel, magasabb foglalkoztatottságnak köszönhető növekvő adó- és járulékbevétel - jól megtervezhető lesz. "Mi úgy számolunk, ha az évi 8000-9000 épített ingatlanszámtól el tudunk mozdulni, ha ez megmozdítja a lakásépítési piacot, akkor ennek a szaldója költségvetési szempontból nulla lehet" - jegyezte meg.

    A felújítások lehetséges áfakedvezményét firtató kérdésre a nemzetgazdasági miniszter azt válaszolta, hogy vizsgálják ennek hosszú távú lehetőségét is, hiszen szükség van a felújításokra, korszerűsítésekre tekintettel a hazai lakásállomány nagyságára minőségére, de most "egyszerre csak egy lépést lehet megtenni".

    Lázár János a kormányülés utáni sajtótájékoztatóján azt is bejelentette: a kormány megbízást kapott arra, hogy januárra meghatározza azt a négyzetmétert, amelyen alul a társasházépítések esetében nem kell építési engedélyt kérni, csak bejelentési kötelezettség lesz és hatósági ellenőrzés.

    Forrás: TLE, MTI

  • Elfogadták: 5% az új lakások áfája

    Az 5%-os áfa a beépített ingatlan és az ehhez tartozó földrészlet értékesítésére vonatkozik. A lakás hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 150 nm-t. Egylakásos lakóingatlannál ennek a hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 300 nm-t.

    "A Javaslat előírja, hogy az 5%-os kedvezményes adómértéket a szociálpolitikai célú új lakóingatlanok értékesítésére a 2016. január 1-jén vagy azt követően teljesített ügyletek esetén kell alkalmazni. A Javaslat a kedvezményes 5%-os adómértéket az új szociálpolitikai célú lakóingatlanok értékesítésére 2019. december 31-ig bezárólag rendeli alkalmazni, azt követően hatályát veszti a rendelkezés. A 2006/112/EK tanácsi irányelv értelmében a tagállamok kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak a szociálpolitika keretében biztosított lakásra, lakásépítésre. A Javaslat a szociálpolitikai célú lakást többlakásos lakóingatlan esetében a 150 négyzetméter hasznos összes alapterületet meg nem haladó lakásként, míg egylakásos családi házak esetében 300 négyzetméter hasznos összes alapterületet meg nem haladó lakásként határozza meg. Tekintettel arra, hogy az áfa szabályok értelmében főszabályként az új ingatlant terheli áfa fizetési kötelezettség, a kedvezményes adómérték a szociálpolitikai célnak megfelelő új ingatlan értékesítésére vonatkozik. Az áfa szabályok értelmében újnak minősül az ingatlan, ha annak használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év."

    Nagyon fontos, a családi házat építőket érintő bejelentést tett Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere: ha valaki saját maga építkezik, akkor a kormány külön intézkedéssel biztosítja – az építkezés során keletkezett számlák esetében – az áfa visszaigényelhetőségét házanként maximum 5 millió forintig.

    Az elfogadott törvény szerint az áfacsökkentés a következő négy évre szól. Ez – legalább erre az időszakra – nagyobb kiszámíthatóságot jelenthet az építőiparnak, valamint az otthonteremtés előtt állóknak is.

    Fontos, hogy az ellenzék is támogatta az áfacsökkentésről szóló törvény elfogadását. Ennek folytatása lehetne egy olyan, a lakásügy egészére kiterjedő, minden parlamenti frakció által elfogadott konszenzus, amely évtizedekre megalapozná Magyarország lakáspolitikáját.

    Az elfogadott szöveg elérhető ITT.

  • Januártól csökkenthet az új lakások értékesítésének áfája

    A Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslat szerint az olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakásokra vonatkozik, amelyek hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, illetve az olyan egylakásos lakóingatlanokra, amelyek hasznos alapterülete legfeljebb 300 négyzetméter.

    A javaslat a 2016. január 1-jei dátumot mint a teljesítés idejét jelöli meg. Vagyis az ezt követően kiállított számla tartalmazhat 5 százalékos áfát.

    A kedvezményes adómérték a fenti kritériumoknak megfelelő új ingatlan értékesítésére vonatkozik. Az áfaszabályok értelmében újnak minősül az ingatlan, ha annak használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.

    A TLE véleménye szerint fontos, hogy olyan jogi szabályozás szülessen, amely a saját telkükre családi házat építtetők számára is lehetővé teszi az áfakedvezmény érvényesítését.

    Könnyítések a építésben

    Ugyancsak ez a törvényjavaslat tartalmazza azt, hogy a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos összes alapterületű új lakóépület építése esetén nem kell építési engedélyt kérni, elegendő az építési hatóságnak tett bejelentés. A bejelentésért – tekintettel arra, hogy nem minősül közigazgatási hatósági ügynek – illetéket és igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.

    Az építészeti tervezést és az építési kivitelezési tevékenységet az egyszerű bejelentés esetén is csak a jogszabályi előírásoknak megfelelően lehet végezni, és ezt a hatóság ellenőrizheti. Az építéssel összefüggésben a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek megengedett legnagyobb beépítettségét, megengedett legnagyobb építménymagasságát vagy beépítési magasságát, szabályozási vonalát és beépítési módját vagy építési helyét kell figyelembe venni.

    Az építési tevékenység előkészítését, a tervezési tevékenységet segíti, hogy a közműellátással kapcsolatos szolgáltatói nyilatkozatok kiadására nyolcnapos határidőt állapít meg a törvény, amelynek érdemi válasz nélküli eltelte esetén a szolgáltató hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. A lakóházat a bejelentéstől számított 10 éven belül fel kell építeni, és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt meg kell kérni.

  • Milyen lakásokat érinthet a kedvezményes lakásáfa?

    Az európai uniós szabályozás a szociálpolitika kereteibe beleférő lakásépítésre teszi lehetővé a kedvezményes áfakulcsot. A szociális lakásépítés definícióját viszont a tagállam határozhatja meg.

    Lengyelország pl. azt a megoldást választotta, hogy lakás esetén 150nm, családi ház esetén 300nm tartozhat a szociálpolitika keretébe. (Letölthető melléklet: Új lakóingatlanok értékesítésére alkalmazandó kedvezményes áfakulcsok egyes európai uniós országokban – Forrás: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület)

    Célszerű lenne nem túl szűken meghúzni a kedvezményes áfakulcs alá tartozó lakásépítések keretét, hiszen a hazai lakásállomány minőségi megújítását biztosító lakásépítések évszázados mélyponton vannak. A szükséges lakásszám negyede sem épült meg 2014-ben, és 2015-ben sem.

    xxx

    A KSH-adatok alapján készített felmérésünk eredményeit összefoglaló, a magyar lakásállomány állapotát bemutató tablóink a http://www.igylakunk.hu/galeria/tenyek-adatok és a http://www.igylakunk.hu/galeria/magyar-lakohazak-kepekben oldalon találhatók.

    A 2014. évi lakásépítésekről szóló elemzésünk itt olvasható: http://www.igylakunk.hu/hirek/item/558-legyen-a-lakasepitesek-szama-a-mindenkori-kormany-teljesitmenyenek-egyik-fokmeroje

  • A fizetés kétharmadát is elviheti az albérlet

    A budapesti kerületek között jelentősek az eltérések. Bár az albérletek ára jellemzően idén is jelentősen emelkedett, a növekedés lassulása is megfigyelhető az elemzés szerint. A belső kerületek áremelkedése miatt a külső városrészekben élénkült a piac, és nagyobb mértékben emelkedtek az árak is. A legfrissebb KSH-adatok szerint Budapesten 204 ezer forint volt a nettó átlagkereset az első háromnegyed évben, ennek pedig kétharmada az átlagos lakásbérleti díj a fővárosban.
    Az ingatlan.com szakértője szerint a legtempósabban fejlődő megyeszékhelyeken, például Győrben és Kecskeméten az adott megyére jellemző nettó átlagkereset 60 százalékát viheti el egy albérlet, míg vannak városok például Zalaegerszeg vagy Salgótarján, ahol a nettó kereset harmadából kijöhet a havi bérleti díj. Meglepő módon nem Budapesten, hanem Debrecenben kell a nettó átlagkereset legnagyobb részét (68 százalékát) albérletre költeni - derül ki az elemzésből.

    A TLE véleménye, hogy ha a lakásállomány megújulásához is szükséges évi 40 ezer energiahatékony lakás megépülne, azzal az ingatlanpiacon szélesedő kínálat csökkenthetné a bérleti díjakat, különösen a diákok, a fiatal családok által keresett szegmensben. Ezt igazolják a felmérés alábbi adatai is

    A lakásépítés visszafogja a bérleti díjakat

    Vegyes a kép a megyeszékhelyeken is. A 40-80 négyzetméteres győri lakások bérleti díja átlagosan 100 ezer forint volt az október-novemberi adatok alapján, ez ugyan a legmagasabb a megyeszékhelyek között, ám 9 százalékos visszaesést jelent a múlt évhez képest. Az ingatlan.com szakembere szerint a győri albérletdíjak csökkenésében szerepe lehetett annak is, hogy megjelentek az új lakások és újlakás-beruházások a piacon, amelyek közvetett módon mérsékelhették az albérletek iránti keresletet és növelhették a kínálatot is.

    Debrecen a második a 85-90 ezer forintos átlagos bérleti díjjal, ami stagnálást, minimális csökkenés tavaly október-novemberhez képest. Székesfehérvár és Pécs áll a harmadik helyen a lakásbérleti díjakat nézve: mindkét városban 80 ezer forintért bérelhetőek a 40-80 négyzetméteres lakások, ami Székesfehérvár esetében 27, Pécsett pedig 33 százalékos drágulás év/év alapon. Jelentős a növekedés Kaposváron, Tatabányán és Miskolcon, ezekben a városokban 22-29 százalékkal 55-58 ezer forintra nőttek a hirdetésekben szereplő lakásbérleti díjak.

    A legolcsóbb a bérlés Békéscsabán, ahol átlagosan havi 45 ezer forintért kínálták a 40-80 négyzetméteres lakásokat. Zalaegerszegen 48 ezer forint az átlagos díj 7 százalékos emelkedés után.

    Úgy gondoljuk, fontos lenne, hogy az állam fejlesszen olyan lehetőségeket, amelyek a keresetekhez képest reális költségek mellett, kiszámíthatóan biztosítanák az emberek lakhatását. Egy alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító bérlakásrendszer kialakítása a jelenleginél kedvezőbb bérleti díjakat tenne lehetővé a lakóknak.

    Érdemi bérlakásépítési rendszer uniós visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokból még ebben a ciklusban megindítható lenne, így több ezer pályakezdő, családot alapító fiatalnak biztosítana vonzó jövőképet Magyarországon.

    Forrás: napi.hu

  • „Nagy-Családi-Ház” – építési pályázat 2016.

    A Támogatók és a NOE célja, hogy a jövő generációért érzett társadalmi felelősségvállalás keretében - elismerve a család és a gyermek kiemelkedő szerepét és jelentőségét a társadalom egészében - építési pályázati lehetőséget biztosítsanak a nagycsaládosok részére. A lakáskörülményeik javítására anyagi és természetbeni erőket fordító családok számára és velük együttműködve, a Támogatók e Pályázat keretében természetbeni támogatást nyújtanak.

    A Támogatók természetbeni felajánlásait a Wienerberger Téglaipari Zrt. koordinálja.

    A PÁLYÁZAT CÉLJA:

    A Támogatók és a NOE együttműködése során 2016-ban kettő nagycsalád egyedi építésű, új családi házának építőanyagokkal történő támogatása történhet meg.

    TÁMOGATOTTAK KÖRE

    Támogatásban részesülhetnek azok a családok, akik
    1.1. a saját háztartásukban három vagy több gyermeket nevelnek, s akik közül három nem töltötte be a 21. életévét és legalább két gyermek 14 év alatti
    1.2. legkésőbb 2015. január 31-én léptek be a Nagycsaládosok Országos Egyesületének tagjai közé és tagdíjuk 2015 és 2016 évekre is rendezett a pályázat beadásának határidejére.
    Nem pályázhatnak azok, akik a NOE bármely szervezetével, munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti szerződéses jogviszonyban állnak, kivéve az önkéntes szerződés alapján tevékenységet végző NOE tagokat.

    A TÁMOGATÁS LEHETSÉGES MÉRTÉKE: 5-6 millió Ft/ család

    A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 2016. január 15.

    A PÁLYÁZAT ELBÍRÁLÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 2016. február 15.

    További információk, pályázati felhívás és jelentkezési lap letolthető: www.noe.hu

  • Az európai lakosok túlnyomó része saját házában él

     Magyarország a 89,1 százalékkal az ötödik helyen áll a lakástulajdonlási rangsorban. Hazánkban a lakosság mindössze 10,9 százaléka él bérlőként.

    image001

     * Becsült adatok, ** Nem EU-tag, Észtországból és Írországból nincsenek adatok.

    Ház, lakás egyéb...

    Magyarországon a lakosság 68 százaléka házban, 31,6 százaléka lakásban lakik. Az EU átlaga: 59,3 százalék házban, 40 százalék lakásban, 0,8 százalék máshol, azaz nem lakás célú épületben (iskola, csónak)vagy valamilyen más élőhelyen (kunyhó, barlang) lakik.

     hazban lakasban

     * Becsült adatok, ** Nem EU-tag, Dániából, Észtországból és Írországból nincsenek adatok.

    Forrás: Eurostat

  • Bérházak építésével a korszerű és megfizethető lakhatásért

    Ez olyan elérhető és vonzó lakhatási lehetőséget teremthet, amelyet szívesen választanának a magyar fiatalok, a családok, akár a nyugdíjasok is a saját tulajdon alternatívájaként.

    A BKIK Lakásügyi Kerekasztal Fórum (22 szakmai szervezet, 2 önkormányzat és pénzintézet) a lakhatás, lakásmobilitás, a nemzeti otthonteremtés ügyét szolgáló koncepciót alkotott – átfogó és gyakorlatias, új típusú megközelítéssel – az állami, önkormányzati, valamint a gazdasági élet döntéshozói számára.

    A Fórum célja egyrészt, hogy az széles réteg, amely nem tudja megfinanszírozni a lakástulajdon-szerzést, biztonságos, megfizethető és megfelelő színvonalú lakhatáshoz jusson, másrészt olyan korszerű, energetikailag hatékony lakásállomány jöjjön létre, amely megfelel a XXI. századi követelményeknek.

    A javaslatcsomag egy, a korszerű lakhatásra vonatkozóan minden érintett számára vonzó és megvalósítható konstrukció annak érdekében, hogy
    • olyan korszerű, energetikailag hatékony lakásállomány jöjjön létre, amely mind életminőségben, mind pedig műszaki és épületenergetikai szempontból megfelel a korszerű lakhatás elvárásainak;
    • valamint, hogy az széles réteg, amely nem tudja, vagy átmenetileg nem akarja megfinanszírozni a lakástulajdon-szerzést, biztonságos, megfizethető és megfelelő színvonalú támogatott vagy piaci alapú bérlakhatáshoz juthasson.

    „Javaslatainkat az ingatlanfejlesztés globális szempontjai, szakmapolitikai elvei alapján – és nem a Fórum tagjait képező vállalkozások parciális érdekei alapján – határoztuk meg. Tettük ezt annak érdekében, hogy érdemben hozzájáruljunk a hazai lakhatási helyzet, valamint a lakások mennyiségi és minőségi jellemzőinek érdemi javításához.” – áll a november közepén nyilvánosságra hozott anyag bevezetőjében.

    Az átfogó anyag tartalmazza egy közösségi bérházépítési programmal kapcsolatos:
    - műszaki-energetikai elvárásokat,
    - a szervezeti, működési és finanszírozási lehetőségeket,
    - a szükséges jogi és szabályozási tennivalókat.

    A javaslat bemutatja a lehetséges intézkedések lakhatási, szociális, gazdasági és munkaerő-piaci, foglalkoztatási hatásait is.

    Magyarországon minőségi lakáshiány van, és európai viszonylatban hazánkban az egyik legalacsonyabb a bérlakások aránya. E helyzet kihívása nemcsak a meglévő lakásvagyon kezelése, hanem a bérlakásállomány minőségi, mennyiségi és szerkezeti megújítása korszerűsítéssel és új építéssel.

    A javaslatok nem a költségvetési források megszerzését célozzák, hanem a lakhatás ügyét annak a finanszírozhatóságának bemutatásával kívánják elősegíteni. Mint ahogy az európai uniós útmutatások is tartalmazzák, a javaslatokban szereplő lakhatási megoldások, bérházépítési projektek jövedelemtermelők – ami alapján ehhez támogatás nem nyújtható –, így Fórum törekedett, hogy bemutassa, miként válhat az állami, vagy önkormányzati bérházépítés mint a lakhatás megoldásának egyik alternatívája értékteremtő és gazdaságilag eredményes megoldássá.

    A vezető összefoglaló megtalálható lejjebb a letölthető mllékletben.

    A teljes anyag letölthető: http://www.gszt.bkik.hu és http://www.embk.hu

  • Pontosan ilyennek álmodtuk meg az otthonunkat!

    A házátadó ünnepségen Réka, az édesanya, elérzékenyülve, meghatottan mesélt arról, micsoda öröm számukra, amikor hazaérkeznek és megérzik az otthon melegét.

     MG 2341

    „Felépült a házunk, ahol minden hazatéréskor az otthon igazi melege vár bennünket! Ez az első hely, ahol végre megállapodunk, és innen már sohasem költözünk tovább!”

     MG 2548 cmyk small

    A ház építése 207 napot vett igénybe, amit egy közel három évig tartó előkészítés, koncepcióalkotás és műszaki tervezés előzött meg. A felépült közel zéró energiaigényű téglaház a Wienerberger e4 tervezési filozófiája alapján az energiahatékonyság mellett élhető lakókörnyezetet, egészséges lakóklímát és elérhető építési költségeket is biztosít. A ház 4,5 szobás, lakóterülete összesen 147 m2, ezen túl a belső teret tágas, fedett teraszok (58 m2) kötik össze a kerttel, illetve az emeleten 7,3 m2 erkélyt és 21 m2 tárolót építettünk.

     MG 2560 retusalt small

    Az épület kétszintes, mely energetikailag kedvezőbb a földszintesnél. A földszinti nagy üvegfelületek természetes árnyékolását a felső épülettömeg kiugratásával oldotta meg az építész. A nappali mennyezetét a ház ferde, 20 fokos hajlásszögű tetősíkja adja - vizuálisan az emeleti galériával összenyitva, mely tágas térélményt biztosít. A 20 fokos dőlésszögű födém Porotherm Födémrendszer alkalmazásával Magyarországon különleges mérnöki megoldásnak számít, így méltó eleme a Wienerberger referenciaháznak.

    A ház az előzetes épületenergetikai kalkulációk szerint kétszeresen túlteljesíti a ma érvényben lévő-, és teljesíti a 2021-ben érvénybe lépő energiafogyasztásra vonatkozó követelményértéket.

     MG 2222

    Az épület fűtési-hűtési rendszerét levegős hőszivattyú berendezés biztosítja, mely padló- és mennyezetfűtéshez kapcsolódik. A hőszivattyú mellett, – szintén megújuló energiaforrást hasznosító – napelemeket is terveztünk az épületre. A hőszivattyú napelemekkel kombinálva nagyon hatékony megoldás. Jelenleg a család anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé a napelemek azonnali beépítését, viszont ezek helyét műszakilag előkésztettük. Ez az előrelátó szemlélet lehetőséget teremt arra, hogy a ház több lépcsőben korszerűsíthető legyen, ezáltal biztosítva, hogy 20-30 év múlva is megfeleljen az akkori, szigorú energetikai követelményeknek, így megtartsa értékét és hosszú távon biztosítsa a gazdaságos üzemeltetést.

    Wienerberger e4haz final small

    A családi ház falazata Porotherm 44 Klíma Profi téglából épült külső hőszigetelés nélkül, a tetőre szürke színű Tondach Figaro Deluxe cserép került.

     MG 2601

    Az e4 ház bemutatása 2016-ban folytatódik, a családi ház „fogyasztását” az érdeklődők folyamatosan figyelemmel kísérhetik majd a www.e4haz.hu weboldalon, ahol most a kivitelezés lépései tekinthetők meg, valamint ingyenes szaktanácsadás is kérhető mindegyik fázishoz kapcsolódóan.

    További tájékoztatás: Szomory-Takács Eszter, Wienerberger Téglaipari zRt.
    1119 Budapest, Bártfai u. 34., eszter.takacs@wienerberger.hu, 1/464-7049

  • Többpárti konszenzus szükséges a lakásügyben

    A Jobbik, az LMP és az MSZP parlamenti frakciója egyúttal meghívja a Fidesz és a KDNP frakcióját egy lakásügyi kerekasztalbeszélgetésre, amelyen leraknák ennek a konszenzusnak az alapjait. Az ellenzéki pártok remélik, hogy a kormánypártok is hamarosan bemutatják lakásügyi szakpolitikusaikat.

    Az immár második hárompárti egyeztetés érintette a lakásügyben szükséges legfontosabb témákat, foglalkoztak a lakásáfa csökkentésének, valamint a lakásépítésekkel kapcsolatos CSOK-támogatás növelésének kérdésével is.

    A pártok egyetértettek abban, hogy a lehető legtöbb EU-s forrást kell biztosítani a lakásállomány minőségi megújítására. A kormány felelőssége annak a keretrendszernek a megteremtése, amely lehetővé teszi, hogy EU-s pénzekből minél több legyen felhasználható energiahatékony lakásfelújításra, bérlakásépítésre.

    Egyetértettek abban is, hogy a lakásügy az egyik fontos eszköz a fiatalok itthon tartására és a családalapításuk ösztönzésére. A bérlakásrendszer fontos elemét kellene, hogy képezze egy bérlakásépítési program.

    Felhívták a figyelmet arra, hogy a kormányzati kommunikáció nem pótolja a hiányzó lakásügyi intézkedéseket, valamint hogy legyen egy számonkérhető kormányzati felelőse a lakásügynek. A mindenkori kormány teljesítményének egyik fokmérője a lakásépítések, lakásfelújítások, bérlakásépítések száma a ciklusban; a lakhatási szegénység kérdése és a hajléktalanok számának változása.

    A három párt szakpolitikusai úgy látják, hogy konszenzus szükséges a pártok között lakásügyben. Egyetértés szükséges az alapelvekben, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokban; és a legfontosabb támogatási eszközökben, azok éves keretösszegében. A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.

  • Elkészült a Nemzeti Építészetpolitika

    Ahhoz, hogy a Magyarországról alkotott országkép esztétikai értelemben is változzon, szükség van az építésügy reformjára, amelynek keretét a most elkészült nemzeti építészetpolitika adja - mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor bemutatta a keretdokumentumot.

    Magyarország idén 2300 milliárd forintot költ az ország fejlesztésére az Európai Unió költségvetéséből, 2016-ban ez az összeg 2000 milliárd forint lesz, ezért "egyáltalán nem mindegy, mit hozunk belőle létre" - fogalmazott a miniszter.

    A magyar építésztársadalom régen is érdemben tudta befolyásolni az ország képét, a kormány ezt a lehetőséget szeretné újra megteremteni, egyebek mellett a bürokrácia csökkentésével - tette hozzá. Elengedhetetlen az építési engedélyezési eljárás gyorsítása, egyszerűbbé és olcsóbbá tétele - hangsúlyozta. Az elmúlt egy évben a kormány 500 építésszel és 2000 építésügyi munkatárssal egyeztetett az aktuális teendőkről, az építésügy kihívásairól, így a nemzeti építészetpolitika kiadványa az ő elképzeléseiket és céljaikat foglalja össze, képekkel illusztrálva - mondta a miniszter.

    Nemzeti Építészetpolitika2

    A Nemzeti Építészetpolitika a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságán készült a Nagy Ervin vezetésével működő Építész Kerekasztal, valamint Bodonyi Csaba DLA több éves munkájának felhasználásával. Létrehozásában Füleky Zsolt helyettes államtitkár és Katona András főosztályvezető vezetésével közreműködött Balogh Bence, Baloghné Simon Viktória, Bartos Cecília Abigél, Bendsák Ágnes, Bodnár Tibor, Dauner Márton, Géczi Zsuzsanna, Horváth Imola Emese, Kolossa József DLA, Pálfalvi Ferenc, Riedel Miklós, Sütő Levente, Szij Zoltán, Sztankovics Sarolta, Tarnai Gergely és dr. Vörösmarty-Molnár Enikő.
    Szakmai lektor: Balogh Balázs DLA, Perényi Tamás DLA" - olvashatjuk a kétnyelvű (magyar-angol) kötet impresszumában.

    Nemzeti Építészetpolitika3

    Lázár János kiemelte: ahhoz, hogy a magyarok jobban érezzék magukat ebben az országban, fontos az épített környezet. A kormány célja, hogy a gazdasági kérdésektől függetlenül, építészetgondolkodás induljon a panelrengetegek élhetőbbé tételéről, egyeztetés legyen arról, hogy azt a mintegy 800 ezer Kádár-kockát miként lehet a fenntarthatósági mércéhez megfelelővé tenni. A miniszter reményét fejezte ki, hogy az építészközösség - az ember, a kor és a hely szellemiségének összehangolására épülő - szempontrendszere rajta hagyja nyomát az ország előtt álló fejlesztési időszakon. Továbbá úgy vélte, hogy vissza kell állítani a magyar építésztársadalom rangját, társadalmi megbecsülését és anyagi elismerését.

    A kötet teljes anyaga itt olvasható, vagy letölthető a erről linkről pdf-ben.

    Forrás: MTI,Tervlap

  • Elhagyott lakások vs. lakáshiány

    A sonline.hu internetes oldal beszámolója szerint Tíz év alatt harmadával, 15 ezerről húszezerre nőtt a nem lakott ingatlanok száma Somogyban, ugyanezen idő alatt a teljes lakás-, ház- és nyaralóállomány tízezerrel, 140 ezerre bővült, ami hét százalékos növekedés. A megyében jelenleg minden hetedik ingatlan lakatlan, s ezzel az épületek kihasználtsága itt az országban a legrosszabb – 14,6 százalék -, a lista második helyén álló Zalában is 1,1 percenttel jobb a helyzet. Nagyjából 14 ezer épületet sohasem használnak, s nagyobb részük a kisebb, jellemzően a zsáktelepüléseken található.

    A cikk idézi a megyei főépítész felmérését, amely azt mutatja, hogy a megyében öt faluban – Őrtiloson, Nagyszakácsiban, Segesden, Vízváron és Csokonyavisontán – száznál több üres ingatlan található, s a barcsi és a csurgói járás több települései közül több olyan is akad, ahol a házak harmadában nincs lakó.
    – Pedig az üres épületek nagy része lakható lenne – jegyezte meg Fábián Éva főépítész, aki szerint átfogó programmal állami bérlakásokká lehetne alakítani ezeket az ingatlanokat, s ezzel a hajléktalankérdésmellett a bajba jutott családoknak is megoldást lehetne kínálni.
    – Ha állami kézben lennének, bérlakásokká lehetne alakítani őket, ráadásul a rendbetételük rengeteg munkalehetőséget adna a környékbelieknek. Csak az a baj, hogy például a fővárosban, ahol rengetegen küzdenek lakásproblémákkal, nem preferálják a vidéki életet. Pedig az ottani ingatlanárak töredékéért juthatnának családok normális otthonhoz például a somogyi falvakban. A cikk itt utal a Tarnabodban megvalósult sikeres befogadó falu projektre.

    Nem kis gond a pusztuló ingatlanok sorsa, hiszen a lakatlan házak, lakások pár év alatt akár annyira törnkremehetnek, hogy lehetetlen vagy nem gazdaságos megmenteni őket. Ha volna is, aki beköltözne.

    Más régiókban, elsősorban ipari nagyvárosokban viszont a mennyiségi lakáshiány – elsősorban megfizethető bérlakásokból – a probléma, a fejlesztések gátja. (Erről a témáról ld. korábbicikkünket.)

    A Központi Statisztikai Hivatal a 2011-es felmérését idézi a mno.hu, miszerint hazánkban mintegy 300 ezer nem használt ingatlan van. Ezek zöme a fővárosban található, ahol 85 ezer lakás áll üresen. A lakatlan otthonokból 65 ezer van megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban. Az ilyen ingatlanok túlnyomó többsége – a fővárosban 92 százaléka, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 88 százaléka – összkomfortos vagy komfortos. Ezzel szemben a községek több mint 130 ezer üres lakása 45 százalékban komfort nélküli, félkomfortos szükséglakás. Ebből adódóan utóbbiak nem lennének alkalmasak bérlakásnak, hiszen állapotuk, felszereltségük biztosan nem megfelelő. A becslések szerint összességében 100 ezer olyan üres otthon lehet hazánkban, amely jó állapotban, városi környezetben van, közelében pedig adott a munkalehetőség is.

    2015-ben Magyarországon hiány van a megfelelő helyen lévő és megfelelő minőséget biztosító lakásokból. A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások nem csak „üres lakásokat” jelentenek, és nem adnak megoldást a lakásállomány minőségi megújítására.

    A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. Mégpedig ott, ahol igény van rá.

    Forrás:sonline,mno

  • Típusházak, tájegységi karakterrel

    Szeptemberben jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely a kormány a rezsicsökkentésbe illeszkedő építésügyi intézkedéseit tartalmazza. Ennek keretében „az épített környezet minőségének növelése érdekében” tájegységi karaktereket is hordozó nemzeti mintaterv-katalógust dolgoztatnak ki. Az építészeti tervekhez műszaki dokumentáció is tartozik majd, amely tartalmazza a tételes anyag- és munkaidő-ráfordítás kimutatását is.

    A jegyzők helyett a járási hivatalok adják ki az építési engedélyt, a családi házak építéséhez elegendő lesz a terv hatóság általi tudomásul vétele – ezt is tartalmazza az építésügy átalakításáról szóló kormányhatározat. A legfeljebb 160 négyzetméter hasznos alapterületű, pince, földszint és tetőtérből álló lakóépületnél az építésügyi hatóság "tudomásulvételi eljárást folytat le", amennyiben nem kell bonyolult szakkérdést eldöntenie. Ilyen eljárást eddig a használatbavételnél alkalmazott a hatóság.

    A Nemzeti Mintaterv-katalógusból választható lakástervek elkészítésére a kormány 100 millió forintot irányoz elő.

    Mit szólnak az építészek?

    A Népszabadság beszámolója szerint Kévés György Ybl- és Kossuth-díjas építész az idei Média Építészeti Díj nyilvános zsűrizésén fejtette ki véleményét a nemzeti mintaterv-katalógus ötletéről.

    Kévés szerint ez az építészeket lényegében művezetővé fokozza vissza, hiszen az emberek többsége nem fog egyedi házak tervezésére áldozni, ha a 70-es és 80-as évek, az ország vidéki látképe meghatározó elemének számító kockaházak mintájára olcsó egyenterveket vásárolhat. Az építészet Kévés szerint fontos, az ország képét meghatározó kulturális elem, és nem négyévente változó politikai és építészkamarai ügy. A szakma szerinte nem örül, hogy ismét a politika határozza meg, milyen legyen az uralkodó építészeti stílus.

    A lap megszólaltatta az építészkamara elnökét, Hajnóczi Pétert is. A kormány a kamarával dolgoztatná ki a típusterveket, és Hajnóczi erre pályázatot íratna ki. Ő nem tart attól, hogy a mintatervek unalmasak és szürkék lesznek, például épp azért, mert a tájegységre jellemző építészeti karaktereket is alkalmazni kell majd. Sőt, a zsűrizett mintatervek éppen a minőség emelkedését szolgálnék. Azt sem tekinti jogos félelemnek, hogy az építészek munka nélkül maradnak, hiszen a típusterveket adaptálni kell a telek adottságaihoz, és az építkezést a kulcsátadásig figyelemmel kell kísérni.

    Mit mond a kormány?

    Ahhoz, hogy a Magyarországról alkotott országkép esztétikai értelemben is változzon, szükség van az építésügy reformjára, amelynek keretét a most elkészült nemzeti építészetpolitika adja - mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor bemutatta a keretdokumentumot.

    Elmondta, hogy az elmúlt egy évben a kormány 500 építésszel és 2000 építésügyi munkatárssal egyeztetett az aktuális teendőkről, az építésügy kihívásairól, így a nemzeti építészetpolitika kiadványa az ő elképzeléseiket és céljaikat foglalja össze, képekkel illusztrálva. Elengedhetetlen az építési engedélyezési eljárás gyorsítása, egyszerűbbé és olcsóbbá tétele - hangsúlyozta. Kiemelte: ahhoz, hogy a magyarok jobban érezzék magukat ebben az országban, fontos az épített környezet. A kormány célja, hogy a gazdasági kérdésektől függetlenül, építészetgondolkodás induljon a panelrengetegek élhetőbbé tételéről, egyeztetés legyen arról, hogy azt a mintegy 800 ezer Kádár-kockát miként lehet a fenntarthatósági mércéhez megfelelővé tenni. A miniszter reményét fejezte ki, hogy az építészközösség - az ember, a kor és a hely szellemiségének összehangolására épülő - szempontrendszere rajta hagyja nyomát az ország előtt álló fejlesztési időszakon. Továbbá úgy vélte, hogy vissza kell állítani a magyar építésztársadalom rangját, társadalmi megbecsülését és anyagi elismerését.

    Mit szeretnének az építkezők?

    Egyelőre nem tudjuk, közvéleménykutatás nem ismert. Ám az biztonsággal kijelenthető, hogy a költségek nagysága az építkezők számára manapság a legfontosabb szempont, amikor arról döntenek belevágnak-e az építésbe, építtetésbe. A kötelező hatósági hercehurca is riasztó lehet sokaknak. Ezért minden bizonnyal örömmel fogadnak minden olyan hírt, amely a költségek, illetve az adminisztratív terhek csökkentéséről szól.

    De vajon olyan áron is, hogy a végre megvalósuló „álomotthon” nem pont olyan lesz, mit, amilyet elképzeltek? Vagy örömmel kötik meg ezt a kompromisszumot azért, hogy elérhető legyen számukra az építés.

    Nagy kérdés, valóban lendít-e majd ez az intézkedés annyit a lakásépítéseken, hogy megújuljon a magyar lakásállomány, elérhető és korszerű otthonok épüljenek a mostaniak helyébe.

    Forrás:Index, nol.hu,greenfo, MTI, valasz.hu

  • Újlakás-piac szinte nem is létezik

    Az év folyamán eddig összesen 47 600 adásvétel adata érkezett be a KSH-hoz, ami a megelőző év azonos időpontjában összesített, hasonló feldolgozottsági szintű beérkezésekhez viszonyítva 30 százalékkal több. Az ismert tranzakciók csaknem mindegyike (98%) használt lakás. Az év eleje óta eddig regisztrált újlakás-értékesítések száma a 800-at sem éri el, ami a csaknem 48 ezer eladott lakásnak mindössze 1,6 százaléka.

    2015 első felében 710, illetve 1386 új lakás épült értékesítési céllal, ez megegyezik az egy évvel korábbival. Az ismert újlakás-eladások száma ennél is kevesebb, 507 az első és 268 a második negyedévben. Így - bár a kiadott építési engedélyek száma folyamatosan nő - az új lakások piacán egyelőre nincs jele fordulatnak.

    További fontosabb megállapítások:
    • A 2015-ben megkötött adásvételi szerződések eddig ismert adatai alapján 2015 első felében tovább élénkült a lakáspiaci forgalom.
    • Az év/év alapú 30 százalékos bővülés teljes egészében a használtlakás-piaci folyamatok hatása.
    • A használtlakás-árak 2014 első negyedéve óta tartó emelkedése 2015 első és második negyedévében felgyorsult.
    • A 2014-re jellemző negyedévenkénti 2,0 százalékos emelkedést 2015. első negyedévben 5,0, majd a második negyedévben 3 százalékos drágulás követte, így 2015 második negyedévében egy átlagos használt lakás 13 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.
    • Az új lakások ára szintén emelkedett, az alacsony forgalom miatt azonban az új lakások árindexét nagyobb ingadozás jellemzi. 2015 első negyedévében 8 százalékkal, a második negyedévben 2,1 százalékkal volt drágább egy új lakás, mint egy évvel azelőtt.

    Részletes adatok a Pénzcentrum oldalán

    Forrás: Pénzcentrum

  • A lakásépítések száma még mindig mélyrepülésben

    Az elmúlt hónapokban több nyilatkozat hangzott el a kormány részéről, melyek szerint a lakásépítések, lakásfelújítások támogatása nélkül nehéz lesz fenntartani a gazdaság bővülését. A nemzetgazdasági miniszter bejelentette azt is, vizsgálják az újlakásáfa csökkentésének lehetőségét is.

    A nyilatkozatok ellenére azonban még mindig nem ismerjük a kormányzati lakásügyi felelősét, sem a Fidesz szakpolitikusát. Márpedig a lakásépítések beindulásához a legfontosabb tényező a politikai akarat, amely akkor mutatkozik meg egyértelműen, ha van egy valós súlyú kormányzati szereplő, akit kijelölnek a lakásügyek (lakásépítések, felújítások, bérlakásépítések) felelős kezelésére.
    Jelenleg nincs építési minisztérium, megszűnt az építési hivatal, nincs építésügyi kormánybiztos, ezért szükséges, hogy legyen egy számon kérhető kormányzati felelőse a lakásépítés, lakásfelújítás, bérlakásépítés területének.

    Nincs kormányzati lakáspolitika sem, pedig ahhoz, hogy a lakásépítési szektor a gazdaság növekedésének motorja legyen, felelős, hosszú távú lakásprogram és érdemi intézkedések szükségesek. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. A lakásügyi kommunikáció nem helyettesíti az érdemi intézkedéseket.

    Négy javaslatunk a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:
    1./ Minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra, energiahatékony lakásépítésekre, közösségi bérlakásépítésekre.
    2./ Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód. Szükséges lenne továbbá, hogy az MNB a Növekedési Hitelprogram kedvezményes forrásait biztosítsa a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családok számára is.
    3./ A Kormány a szocpol-támogatást (CSOK) olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A CSOK mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként.
    A SZOCPOL bővítésének alternatívája lenne, ha a lakásépítésekkel kapcsolatos áfát a jelenleginél lényegesen alacsonyabb szintre csökkentené a kormány.
    4./ A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A kormányzati munkamegosztásban világosan meg kell határozni, továbbá a szakmai és piaci szereplők számára ismertté is kell tenni a lakáspolitikáért felelős kormányzati szereplőt, javaslatunk szerint kormánybiztost.

    A lakásépítések, lakásfelújítások és bérlakásépítések száma, valamint a lakhatási szegénység visszaszorítása a mindenkori kormány teljesítményének egyik alapvető fokmérője, mutatva a jövő iránti elkötelezettséget.

    2015. I–III. negyedévben az előző év azonos időszakához képest:
    • az épített lakások száma országosan 9,5, Budapesten 21%-kal csökkent, a megyei jogú városokban 15%-kal nőtt;
    • a kiadott 8616 új lakásépítési engedély 24%-kal haladta meg a megelőző év azonos időszakit, Budapesten 73%-kal több lakás építését engedélyezték, mint egy évvel korábban;
    • a természetes személyek által épített lakások aránya 61-ről 58%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 38-ról 41%-ra nőtt, és utóbbiak aránya Budapesten 67-ről 70%-ra emelkedett;
    • az építés célját tekintve saját használatra a lakások 54, értékesítésre 43%-a épült;
    • az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 58-ról 56%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 38-ról 34%-ra csökkent, a lakóparkban épült lakások aránya – több fővárosi beruházás befejeződésének hatására – 2-ről 7%-ra nőtt;
    • a használatba vett lakások átlagos alapterülete 100 m2 volt, 2 m2-rel kevesebb, mint egy éve;
    • a kiadott új építési engedélyek alapján 26%-kal több, összesen 4816 lakóépület építését tervezik, míg a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (3329 darab) 14%-kal csökkent.

    A részletes adatsorok a KSH honlapján: http://www.ksh.hu/stadat_lak

    Bővebb elemzésünket a letölthető mellékletben olvashatják.

  • Nem odázható a bérlakások építése

    Magyarországon egyre erősödik a munkaerőhiány – főként szakácsokat, takarítókat, eladókat, teherautó-sofőröket keresnek, de hiány van mérnökből, informatikusból, irodai alkalmazottból is –, miközben a munkanélküliség is jelentős. (Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 71 551 betöltetlen munkahely volt Magyarországon 384 700 álláskeresőre.)

    A munkaerőhiány egyik fő oka a megfelelő képzettség hiánya, illetve a képzett munkaerő elvándorlása, hiszen Nyugat-Európában ezeken a területeken szintén keresik az embereket, ám a hazainál jóval magasabb bérért.

    A másik probléma a munkaerőmobilitás-hiánya. A statisztikák szerint Magyarországon évente átlagosan 200 ezren költöznek egyik településről a másikra. Budapestre tavaly 5448 új lakó költözött, míg a többi város együttvéve 3600, a községek pedig 1800 lakost veszítettek.

    belfoldi vandorlasi kulonbozet
    Az emberek leginkább a keleti országrészről mennek a közép-magyarországi régióba és a nyugati határhoz. Vagyis a rosszabb gazdasági helyzetben lévő területekről költöznek oda, ahol alacsonyabb a munkanélküliség és magasabb fizetést remélhetnek. Összességében azonban jóval kevesebben veszik rá magukat a költözködésre, mint Nyugat-Európában vagy Amerikában.

    A költözés oka egyértelmű: oda mennek az emberek, ahol van munka, illetve ahol annyival többet keresnek, amennyiért már megéri elmenni.

    Miért költöznek mégis kevesen? Annak ellenére sem, hogy másutt megélhetnének? Mert megoldatlan a lakhatásuk. Különösen, ha családdal költöznének. Nincs elég és megfizethető albérlet; a keleti és északi régiókban nagyon nehéz eladni az ingatlant, pláne annyiért, amennyiért az ország másik felében másikat lehet vásárolni. Hitelt az alacsonyabb jövedelműek fel sem tudnak venni. Az ingázás csak kisebb távolságnál megoldás, s hosszú távon nem jó a családok szétszakítottsága sem.

    A kulcsszó a bérlakásépítés. A munkaerőhiányt enyhíteni tudná a betelepülő munkaerő, ha volna hol laknia. Az ipari fejlesztésben gondolkodó vállalatok számára, amelyek még a munkaerő képzésére is áldoznak, kulcskérdés a munkavállalók elhelyezése. Egy méltányos bérleti díjhoz akár a cafeterián keresztül is nyújthatnának támogatást, míg a szja-törvény adókedvezménnyel is segítheti a lakóhelyüktől távolban bérlőket.

    A bérlakásépítés egyértelműen közérdek, amiben az államnak és az önkormányzatoknak szerepet kell vállalniuk. Érdemi bérlakásépítési rendszer uniós visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokból még ebben a ciklusban megindítható lenne, így több ezer munkavállalónak, köztük pályakezdő fiataloknak biztosítana vonzó jövőképet Magyarországon.

    Miért jó a településeknek a bérlakásépítés?
    - Vonzza a ipari beruházásokat, a vállalatok betelepülését;
    - megújul a helyi épületállomány;
    - alacsony rezsijű, modern bérlakások épülnek – ezek gyarapítják az önkormányzat vagyonát;
    - EU-források bevonhatók az építésbe, így kisebb saját forrás felhasználására van szükség;
    - helyi vállalkozások bekapcsolódhatnak megvalósításba;
    - az építés is munkahelyeket teremt – 1 lakás építése 4 munkahelyet biztosít;
    - minőségi lakáslehetőséget teremt – ez növeli a település lakosságmegtartó és lakosságvonzó képességét;
    - elősegíti a társadalmi és munkaerő-mobilitást;
    - összekapcsolható a helyi településfejlesztési elképzelésekkel.

    Adatok forrása:Index

  • Százezrek élnek egészségtelen lakásban Magyarországon
  • Fontos változás januártól az építési engedélyeknél

    A A kormány még szeptember közepén, 2016. január elsejei hatállyal módosította az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló rendeletét. Ezzel kapcsolatban Kruchina Sándor, az egyik szigetelőanyag gyártó szakértője azt közölte az MTI-vel, hogy az új szabályozás problémát okozhat az építtetőknek.

    Miután 2021 első napjától a közel nulla energiaigény lesz a követelmény a lakóépületekre, akkortól a használatbavételi engedély kiadásának is ez lesz a feltétele. Ha egy 2017-ben építési engedélyt kapó lakóház ekkorra lesz kész, és az építési engedély időpontjában hatályos energetikai követelményeknek nem felel meg, nem kaphat használatbavételi engedélyt - véli a szakértő. Az energiaigény 2021-től fele lesz a 2017-esnek, így pusztán a hőszigetelés vastagításával nem lehet orvosolni a problémát. Akkortól már – helyben termelt – megújuló energiát is használniuk kell a lakóépületeknek.

    Ezért azt javasolja a szakértő, hogy az építtetők már 2021 előtt is az akkortól hatályos követelmények szerint terveztessék meg a lakóépületeiket. A januártól hatályos rendelet másik újdonsága, hogy új kategóriákat vezet be az épületek energetikai tanúsítására. A tanúsítvány végső forrása egy olyan, betűkből és színes csíkokból álló ábra, amely a háztartási gépek oldalára ragasztva már régóta megtalálható. Jelenleg az A+ a legjobb besorolás, viszont a módosított rendelet bevezeti az A++ kategóriát* is.

    A jövő év elejétől a B-kategóriánál*, illetve afelett kötelező megújuló energiát is használni az épület működtetésére. Az A-kategóriás, illetve az annál jobb épületeknél pedig követelmény az, hogy a kazán az időjárás függvényében szabályozza a meleg víz hőmérsékletét, a fűtést és a hűtést helyiségenként lehessen szabályozni, továbbá a társasházakban az egyes lakások energiafogyasztását külön lehessen mérni.

    *A tervlap.hu oldal megjegyzése szerint az MTI itt pontatlanul fogalmaz, hiszen az A, B kategóriák helyett AA, BB kategóriákat vezet be az új szabályozás, melyet az Építész Tervezői Napon, szeptember 24-én ismertettek a BME oktatói. A Miniszterelnökség összefoglalója ITT olvasható.

    Forrás: MTI, Tervlap

  • e4=energiahatékony, egészséges, élhető és elérhető

    e4 tervezési alapelvek
    Amikor egy család házépítésbe fog, sokféle véleménnyel találkozik. Sokan kizárólag a ház egyes elemeire koncentrálnak: van, aki a szigetelést tartja elsődlegesnek, mások a gépészetet emelik ki, megint mások a nyílászárókra esküsznek.

    Nagyon fontos az építőanyagok átgondolt, egymással összhangban történő kiválasztása, de, hogy mennyire lesz házunk valóban energiahatékony, élhető, gazdaságosan megépíthető és egészséges már az építészeti tervezésnél eldől.

    A Wienerberger az e4 épületfilozófia Magyarországra vonatkozó gyakorlati megvalósítását neves szakértőkkel dolgoztatta ki.

    A szakértők meghatározták azokat a tervezési alapelveket, amelyek meghatározóak egy energiahatékony, gazdaságosan megépíthető, élhető otthon megvalósításánál.

    energiahatekony  ENERGIAHATÉKONY
    A "közel zéró" energiafogyasztást, mely már most megfelel a szigorú 2020-ban hazánkban is bevezetésre kerülő EU-s energetikai előírásoknak, az átgondolt építészeti megoldások, a mai átlagot meghaladó hőszigetelő képességű határoló szerkezetek, valamint a hatékony, megújuló energiát hasznosító épületgépészeti megoldások eredményezik. Ilyen megoldások például a faelgázosító kazán, hőszivattyú, napkollektor, napelem, illetve ezek műszaki szempontból optimális kombinációja.
     elheto ÉLHETŐ
    Az energiahatékonyság fontos szempont, de önmagában mit sem ér, ha figyelmen kívül hagyjuk a lakóházban élő emberek elvárásait. Az ideális otthon lakói igényeit és kényelmét szolgálja. Ahány ház, annyi szokás, mondják és ez az arra is igaz, hogy minden család másképp érzi jól magát otthonában. Vannak, akik szívesen használnak faelgázosító kazánt, mások számára viszont életvitelükből fakadóan más az optimális fűtési rendszer. Mikor építkezésbe kezdünk, a házunkat megtervező építész feladata, hogy az építtető család mindennapjaihoz igazítsa a majdani otthont, olyan szempontokra is gondolva, ami elsőre talán nem is jutna az eszünkbe.

    Mindemellett nemcsak magunkra, hanem a környezetünkre is figyelnünk kell. Manapság fontos szempont a klímavédelem, ami azt szolgálja, hogy környezetünk még sokáig valóban élhető maradjon. Fontos klímavédelemmel összefüggő kérdés az épületek CO2kibocsátásának minimalizálása. A jövő otthonának elengedhetetlen eleme a fosszilis energiahordozók helyett a megújuló energiaforrások használata (hőszivattyú, napelem, napkollektor, stb.), melyek alacsonyabb CO2 kibocsátást eredményeznek. Masszív téglaszerkezettel és az ablakfelületek optimalizálásával szükségtelenné válik a klímaberendezés, ezzel is csökken az épület CO2-kibocsátása.
     elerheto ELÉRHETŐ
    Mindenki szeretné lakóházát kedvező áron, gazdaságosan megépíteni. Ahogy azonban az élet más területén, az építőanyagok, műszaki megoldások kiválasztásánál sem feltétlenül a legolcsóbbnak tűnő megoldás jelenti hosszú távon a leggazdaságosabbat. A már a tervezéskor meghozott jó döntések, a tudatos építőanyag-választás, az átgondolt műszaki megoldások házunk későbbi üzemeltetési költségeire lehetnek kedvező hatással: kevesebb lesz a rezsink, a beruházás megtérül és hosszútávon jelentős költségmegtakarítást eredményez.
    empontokra is gondolva, ami elsőre talán nem is jutna az eszünkbe.

    Mindemellett nemcsak magunkra, hanem a környezetünkre is figyelnünk kell. Manapság fontos szempont a klímavédelem, ami azt szolgálja, hogy környezetünk még sokáig valóban élhető maradjon. Fontos klímavédelemmel összefüggő kérdés az épületek CO2kibocsátásának minimalizálása. A jövő otthonának elengedhetetlen eleme a fosszilis energiahordozók helyett a megújuló energiaforrások használata (hőszivattyú, napelem, napkollektor, stb.), melyek alacsonyabb CO2 kibocsátást eredményeznek. Masszív téglaszerkezettel és az ablakfelületek optimalizálásával szükségtelenné válik a klímaberendezés, ezzel is csökken az épület CO2-kibocsátása.
     egeszseges EGÉSZSÉGES
    Életünk jelentős részét az otthonunkban töltjük, itt pihenünk, itt kapcsolódunk ki. A kellemes térérzet, a megfelelő hőkomfort, a természetes fény és szellőzés pozitív hatással van közérzetünkre és egészségünkre. Hőérzetünket kedvezően befolyásolja, ha a fűtési rendszer megtervezésénél felületfűtést alkalmazunk. A nélkülözhetetlen friss levegőről szellőző berendezés gondoskodhat, mely jelentősen csökkentheti az allergiát okozó por, vagy pollenek bejutását. A természetes fény elengedhetetlen feltétele egy egészséges otthonnak, ennek megfelelő mértékét nagy ablakfelületek alkalmazásával érhetjük el. Komfortérzetünket tovább növeli, ha otthonunkban természetes építőanyagok vesznek minket körül, mint például a kerámia – tégla, kerámia födémrendszer, kerámia tetőcserép – , vagy a fa, ami nem tartalmaz káros anyagokat, allergéneket.

    e4 kész2

    Az e4 ház tervezési alapelvei

    Tudatos telekválasztás és tájolás
    Amikor telket választunk elsődlegesen a telek földrajzi elhelyezkedése döntő, melyik megyében, településen szeretnénk élni, közelben lakik-e egy számunkra fontos családtag. Határt szabnak a telekkel kapcsolatos elvárásainknak anyagi lehetőségeink is. Fontos szempont, hogy a telek környéke infrastruktúra szempontjából mennyire ideális, van-e elérhető közelben orvosi rendelő, óvoda, iskola, élelmiszerbolt. Előfordul, hogy nem magunk választunk építési telket, hanem pld. örököljük.

    Az viszont, hogy lakóházunk az építési telekre a lehető legidelásabban legyen rászabva, vagyis tájolva, az építész feladata. Hiszen sok múlhat a telek adottságainak megfelelő kihasználásán. Minden energiatudatos épületnél alapvető tervezési szempont a lakóhelyiségek (pl. nappali, étkező) és nyílászáróik déli homlokzatokon történő elhelyezése, hogy házunk a téli időszakban a Nap energiájából a lehető legtöbbet hasznosíthassa. Egy kevésbé optimális fekvésű telken is lehet közel nulla energiafogyasztású épületet építeni, de ekkor a telek fekvéséből adódó kedvezőtlen hatásokat ellensúlyozni kell, pld. hatékonyabb fűtési rendszerrel, vagy esetleg jobb hőszigetelő képességű épületszerkezetekkel, ami a költségek növekedéséhez vezet.

    Épületforma
    Az energiafogyasztásra hatással van az épület formája is. Kompakt, egyszerű tömegformálással, adott térfogathoz kevesebb lehűlő felület tartozik, így télen jóval kevesebb meleg szökik el a külső határoló szerkezeteken keresztül (pld. nyílászárók, tetőszerkezet, padló, falak). Azonos összalapterületű egy- és kétszintes épületek közül a kétszintes épület igényel fajlagosan kevesebb energiát, mivel kompaktabb formája miatt kevesebb lehűlő felülettel rendelkezik.

    E4 WRT 2

    Benapozás, árnyékolás
    Az épületen elhelyezett ablakfelületek energetikai szempontból is meghatározóak. A legoptimálisabb elrendezés, ha az alapterülethez viszonyítva 20-30% az ablakok aránya, ennek 80%-a délre, 15%-a keletre vagy nyugatra, 5 %-a pedig északra van tájolva. Télen a nagy dél-keleti és dél-nyugati üvegfelületeken beáramló napfény felmelegíti a levegőt, ezáltal csökkenti fűtési költségeinket. Ezt a jelenséget nevezzük szoláris nyereségnek. A déli homlokzatokon elhelyezett nyílászárók miatt viszont az épületet nyári túlmelegedés ellen védeni is kell. Erre alkalmazhatunk modern építészeti megoldásokat, pld. a födém túlnyújtása, pergola építése. Emellett kertépítészeti elemekkel, vagyis növények, fák célirányos ültetésével, ill. az ablak külső oldalán elhelyezett árnyékoló rendszerekkel is elérhetjük a kívánt védelmet.

    Energiatudatos építőanyag-választás
    Amikor épületenergetikai követelmények szigorításra kerülnek, akkor minden külső szerkezet hőszigetelő képességének követelményét azonos mértékben változtatják a szakértők, hiszen ezeknek a szerkezeteknek a végén egységes egészként kell működniük. Az építőanyagok kiválasztásánál erre nekünk is figyelnünk kell, pld. jó hőszigetelő képességű falhoz ne válasszunk rossz minőségű ablakot, mert hibás döntésünk következményeit később már nehéz lesz korrigálni. Az energetikailag magas minőséget képviselő közel nulla energiafogyasztású házak esetében a Mérnöki Kamara ajánlása, hogy az ablakok U=1,0 W/m2K, a falak 0,2 W/m2K, a padlásfödém 0,15 W/m2K hőszigetelő képességű legyen.Ezekre az ajánlásokra érdemes alapozni választásunkat.

    E4 WRT 3

    Megújuló energia használata
    Az energiafogyasztás nem csak a fűtési tételből adódik, hanem vannak a hőszigetelő képességtől független energiafogyasztók is. A megújuló erőforrások használata összhangban van a fenntartható fejlődéssel. Napkollektorokkal meleg vizet állítunk elő, míg napelemmel elektromos áramot termelünk a háztartási berendezések működtetésére.

    Fűtési rendszer
    Szorosan összetartozik a fűtés és a melegvíz-termelés, ezért ezekről egyszerre kell döntést hozni. Sokszor ezt a két feladatot egy berendezés látja el például egy hőszivattyú vagy egy faelgázosító kazán. Mindkét megoldás környezetkímélő önmagában is, de napelemmel, vagy napkollektorral kiegészítve tovább csökkenthető az energiaszámla, hiszen a Nap energiáját is hasznosítjuk. Kijelenthető, hogy ez a jövő energiahatékony épületeinek fejlesztési iránya. Városi környezetben nulla károsanyag kibocsátása és a rohanó ember életmódjához illeszthető működése miatt a hőszivattyú; hagyományos életvitel, mezőgazdasági tevékenység, vagy otthoni munkavégzés esetén a faelgázosító kazán lehet a jó választás. Az energiahordozók ára folyamatosan változik, vannak azonban közgazdasági módszerek, melyek ezt figyelembe véve próbálnak 20-30 évre üzemeltetési költségeket kalkulálni. Döntésünk meghozatalakor e számítások eredményeit is figyelembe vehetjük.

    E4 WRT 4

    Az építkezés részletei végigkövethetők a weboldalon: e4haz.hu

    e4haz

  • Konkrét javaslatok a lakásépítési piac élénkítésére

    Az ÉVOSZ honlapján olvasható közlemény:

    Az ÉVOSZ nagyra értékeli és továbbra is szorgalmazza, hogy az NGM – korábbi ígéretének eleget téve – számításokat végez a lakásgazdálkodás, lakásépítés élénkítését szolgáló, bevezethető intézkedések várható költségvetési kihatásairól. Az ÉVOSZ javaslataiban korábban olyan elgondolásokat fogalmazott meg, melyek eredményeként az új lakásépítések száma a kormányzati ciklus végéig megduplázható és a harmadik üzleti év végére a költségvetés bevételi oldalán is pozitívummal zár.

    Tekintettel a hazai építőipar rendelésállományának beszűkülésére is, sürgetőbb feladattá vált a magánmegrendelői piac élénkítése. A kormány megfelelő beruházás élénkítő eszköztárat működtet a befektetés ösztönzéshez, a lakossági szektorban azonban a gazdasági válságot idéző bénultság van a lakásépítés és lakásfelújítás területén.

    Ez év végére mindösszesen 9 500 új lakás megvalósulását és mintegy 120 000 meglévő lakás felújítását prognosztizáljuk. A gazdasági válság előtt, ezek az értékek 2007 évben mintegy 36 000 új lakás és 250 000 lakásfelújítás volt. Ma Magyarországon megvan az igény a 2015 év végére várhatónál lényegesen magasabb számú új lakás vásárlására és az érdemleges lakásfelújításokra is, az ehhez szükséges kivitelezői kapacitás, a műszaki-technikai megoldások és a megvalósításhoz szükséges építő- és szakipari anyagok rendelkezésre állnak.

    A finanszírozási hátteret meghatározóan piaci eszközökkel kell megteremteni és működtetni. Ehhez elengedhetetlen, hogy a jelenlegi 7-14% közötti kamatozású lakáscélú hitelek helyett a 3-4% közötti kamatozású, a lakosság részére hosszútávon kiszámítható feltételekkel működő forintalapú hitellehetőségek legyenek. Ebben az irányba hatott a MNB jegybanki alapkamat folyamatos csökkenése. Megoldást azonban a kereskedelmi bankoktól csak akkor remélhetünk rövid időn belül, ha a kormányzat olyan gazdaságpolitikai megállapodást köt kereskedelmi bankokkal, ahol az ilyen kondíciók melletti banki kockázatvállalást segíti, mérsékli, vagy/és a tulajdonában lévő bankok és pénzintézetek számára ilyen termékfejlesztést ír elő.

    Az új lakások és a jól behatárolt építésiengedély-köteles lakásfelújítások forgalmi adójának csökkentése (román, lengyel, cseh mintára) nemcsak a kereslet élénkítését eredményezi a kedvezőbb négyzetméterárak mentén, hanem az építőipar akut problémáját is oldja, ami a számla nélküli vállalkozásokból adódik. Ma a lakossági megrendelők nagy többsége nem hajlandó, nem képes megfizetni a 27%-os lakásáfa összegét. Ezért írásos szerződések nélkül szóbeli megállapodásokkal rendel és rákényszeríti az építési mikro- és kisvállalkozókat, hogy a munkájukat számla nélkül, áfa felszámítása nélkül végezzék. 5-12% között van az a forgalmi adó mérték, amit tapasztalataink szerint a lakossági megrendelők megfizetnének. Az alacsonyabb ÁFA a legális szférába terelné az ügyleteket, az alacsonyabb bekerülési árral pedig lényegesebben több új lakásra lenne megrendelő. Természetesen a jelenlegihez mérten kedvezményesebb ÁFA összeget meghatározott lakáskörben javasoljuk érvényesíteni. Javasolunk számításokat végezni a 150 m2-nél nem nagyobb és/vagy az 50 millió Ft-ot meg nem haladó értékhatáron belül. Fontos, hogy a „kedvezményes" ÁFA-kör visszaélésekre ne adhasson lehetőséget.

    Indokolt, hogy egyszerűsödjenek az engedélyköteles építési-felújítási feladatok építésigazgatási-, hatósági eljárásai. A mai bonyolult, időigényes eljárási rend arra ösztönzi az építtetőt, felújító megrendelőt, hogy kikerülje az engedélyezési folyamatot, ezzel kisebb-nagyobb jogsértéseket elkövetve. Anélkül, hogy az építés környezetében élők véleményezési, észrevételezési jogai ne sérüljenek, sok esetben a tervező-kivitelező felelőssége az ellenőrzések növelése mellett, kisebb értékű és léptékű munkálatokat elegendő lenne bejelentési kötelezettség mellett hatóságilag regisztrálni. Ennek rendszerét mielőbb ki kell dolgozni. Az egyszerűsítés olcsóbbá tenné és a legális szférába terelné az ügyleteket.

    Az ÉVOSZ javasolja, hogy az 50 millió Ft értékhatár alatti kivitelezési munkáknál, így a lakásgazdálkodás területén is, a jelenleginél jóval egyszerűbb elektronikus építési napló vezetésére kerülhessen sor. Mind a megrendelő, mind pedig a kivitelezésben közreműködők túlzottnak tartják az adattömeget és naprakészséget a könnyen átlátható, jól lehatárolható kis értékű munkáknál. Az egyszerűsített elektronikus építési napló életszerűbb és kezelhetőbb lenne mindenki számára.

    Koji László
    ÉVOSZ elnök
    Budapest, 2015. október 16.
    Forrás: evosz.hu

  • Varga: A lakásépítés és -felújítás a magyar gazdaság egyik fő mozgatórugója

    2017 közepére a ciklus összes uniós pályázatát kiírja a kormány – erősítette meg a miniszter a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, valamint az Audi Hungária Motor Kft. által szervezett győri szakképzési konferencián.

    A politikus elmondta, a növekedés fenntarthatósága érdekében a magyar kormány négy pontban kíván előrelépést elérni: a támogatások igénybevételének felgyorsításában, a hitelezési aktivitás növelésében, a rugalmas munkaerőpiac kialakításában, illetve a beruházások, a lakásépítés és -felújítás ösztönzésében. Varga Mihály úgy fogalmazott: a következő időszakban ez a négy „kerék” lendítheti tovább a magyar gazdaságot.

     

    Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

  • A kormány lakáshitelekkel és áfacsökkentéssel ösztönözné a lakásépítést

    Idén augusztusban az építőipari termelés volumene 6,1 százalékkal mérséklődött éves összevetésben, míg az év első nyolc hónapjában 4,7 százalékos bővülést mértek. A korábbi hónapokban tapasztalt növekedéstől elmaradó dinamika mögött részben a tavalyi év kiemelkedő teljesítménye miatti magas bázis húzódik meg, másrészt a szerződésállomány csökkenése már előrevetítette az ágazat teljesítményének gyengülését.

    A GKI építőipari bizalmi index értéke augusztus után szeptemberben is tovább javult, és a lakáspiacon bekövetkezett trendforduló némileg ellensúlyozhatja a rendelésállomány szintjét és az EU-s források ciklikusságát. A kormány mindemellett vizsgálja annak lehetőségét, hogyan tartható fenn az ágazat tartós növekedése.

    Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

  • Csökkenhet végre a lakásáfa

    A TLE határozott álláspontja szerint az új lakások értékesítésére vonatkozó vételárat terhelő 27%-os áfa mértékének 5%-ra csökkentése egyértelműen és határozottan kilendítené az új lakások építésének piacát a jelenlegi mélypontról, és mindezt úgy, hogy az építési tevékenységre fehérítő hatást gyakorolna, további költségvetési forrást, bürokrácianövekedést nem igényelne, és költségvetési egyenlege is pozitív lenne. Ennek következtében pedig az épített lakások száma rövidtávon 20 000 körüli darabszámra emelkedne évente.

    Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet: szükséges az is, hogy az új lakások eladása mellett a magánszemélyek által lakásépítésért fizetett vállalkozói díjra és a lakásfelújításokra is alkalmazzák a kedvezőbb áfakulcsot. Indokolja ezt, hogy a családi házak építése jellemzően vállalkozó szerződés jogcímen történik.

    Az alacsonyabb áfamérték hozzájárulna az építési ágazat kifehérítéséhez. Amennyiben készül számla, sokkal inkább lennének írásbeli szerződésekkel lefedett teljesítések, ez segítené az építkezőket a garanciális igények érvényesítésében és közvetve hozzájárulna a számonkérhetőséghez és az építési minőség növeléséhez.

    Márpedig a lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy több mint 400 évig fennmaradjon. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.
    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ennek egyik lényeges eleme a lakásépítés. Ezért a lakásépítések száma a mindenkori kormány teljesítményének egyik fontos fokmérője, mutatva a jövő iránti elköteleződését.

    A kiszámítható jövő része az elérhető, minőségi lakhatás megoldása. Ehhez szükség van egyrészt elérhető, minőségi lakásokra, másrészt a családalapító fiatalok támogatására.
    A lakásépítés, illetve új építésű lakás vásárlása olyan mértékű kiadást jelent a családoknak, amelyek ellensúlyozásához speciális eszközökre van szükség. A jelenlegi támogatások nem kompenzálják az építést terhelő 27%-os, európai viszonylatban kiugróan magas áfát.

    A TLE kutatásai, amelyeket egyetemisták körében végzett (részletek itt ésitt), egyértelműen azt mutatják, hogy a fiatalok korábban alapítanának családot, illetve nagyobb arányban képzelnék el Magyarország a jövőjüket, ha megfelelő otthonteremtési támogatáshoz jutnának, lennének minőségi, megfizethető bérlakások, és támogatást kapnának a minőségi lakhatás megteremtéséhez.

  • Milyen papírokkal kell készülni a CSOK igénylésekor?

    1. 1. Általános dokumentumok minden igénylésnél
    • személyazonosító okmányok
    • adóazonosító jel – a gyermekeké is szükséges, adóigazolvány vagy hivatalos NAV igazolás formájában
    • házastársak esetén házassági anyakönyvi kivonat
    • gyermekek születési anyakönyvi kivonata, személyazonosító igazolványa
    • a terhesség betöltött 24. hetét követően, a várandósság tényét bizonyító, 8 napnál nem régebbi, szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolás
    • az elvált szülők kiskorú gyermekének elhelyezéséről jogerős bírói ítélet
    • örökbefogadásról a gyámhatóság engedélyező határozata
    • gyámság fennállása esetén a gyámhatóság kirendelő határozata
    • 16-25 év közötti gyermek esetén iskolalátogatási igazolás
    • 15 napnál nem régebbi OEP igazolás, hogy az igénylők legalább egyike legalább 180 napja szerepel az egészségbiztosítási nyilvántartásban
    • 15 napnál nem régebbi NAV igazolás, hogy az igénylőknek nincs köztartozásuk – kivéve, ha az ügyfelek szerepelnek a köztartozásmentes adózók nyilvántartásában (KOMA)
    • megelőlegező CSOK igénylése esetén a Kincstár illetékes szerve által kiadott igazolás, hogy megelőlegező kölcsönszerződéssel nem rendelkeznek az igénylők

    2. Minden lakáscél (új vagy használt lakás vásárlása, építés, bővítés) esetén szükséges az ingatlan
    • tulajdoni lapja – általában a bank is lekéri, nem kell földhivatali
    • térképmásolata – szintén lekéri a bank, és lakás esetén nem szükséges
    • értékbecslése – a választott bank fogja elkészíteni
    • alaprajz

    3. Új lakás vásárlásánál
    • az adásvételi szerződés egy eredeti példánya
    • 2008.07.01-jén vagy azt követően kiadott használatbavételi engedély
    • energetikai tanúsítvány

    4. Használt lakás vásárlásánál
    • az adásvételi szerződés egy eredeti példánya
    • energetikai tanúsítvány

    5. Építésnél
    • 2008.07.01-jén vagy azt követően kiadott jogerős építési engedély
    • költségvetési adatlap – általában banki formanyomtatványon tölthető
    • hatósági bizonyítvány, amennyiben olyan egylakásos lakóépület építésére vagy bővítésére igénylik a CSOK-ot, melynek az energetikai besorolása „C” minősítési osztálynál kedvezőtlenebb

    6. Bővítésnél
    • amennyiben építési engedélyköteles munkálatokat végeznek, úgy jogerős építési engedély
    • költségvetési adatlap – általában banki formanyomtatványon tölthető
    • hatósági bizonyítvány, amennyiben olyan egylakásos lakóépület építésére vagy bővítésére igénylik a CSOK-ot, melynek az energetikai besorolása „C” minősítési osztálynál kedvezőtlenebb

    A CSOK igényléskor a fentieken kívül az egyedi élethelyzetekhez igazodva további papírok bemutatására is szükség lehet. Például ha valakinek 5 éven belül eladott ingatlana volt a nevén, akkor az eladott ingatlan adásvételi szerződését és tulajdoni lapját is be fogják kérni. Ugyanez a helyzet, ha olyan többlet ingatlana van az igénylőnek, amelyet például öröklés útján szerzett, ilyenkor szintén szükséges ennek tulajdoni lapja.

    A CSOK mellé hitel igénylésekor a bankok saját gyakorlatuknak megfelelően további dokumentumokat, igazolásokat is kérhetnek a hitelbírálathoz, illetve a hitelfolyósításhoz.

    Forrás:Bankmonitor

  • Mitől hasít a környező országokban a lakáspiac?

    Lengyelországban nő a nemzetközi befektetői aktivitás a bővülő lakáspiacon, amelyet a kormányzat által kiírt szociális- és gazdaságélénkítő programok is pozitívan befolyásolnak. Csehországban hasonló irányok rajzolódnak ki: a gazdaság mellett az ingatlanpiac is növekedést mutat. Romániára elsősorban a magáncélú beruházások élénkülése jellemző, amire az első lakásvásárlást támogató állami program is komoly hatással van. Szlovákia erős gazdasági helyzetére támaszkodva, állami támogatású kölcsönökkel és progresszív adóztatással próbálja támogatni a piacot - összegzi a régiós lakáspiacok trendjeit a Duna House elemzése.

    A tavalyi volt a sorban az ötödik olyan esztendő, amikor nőtt a nemzetközi befektetői aktivitás Lengyelország ingatlanpiacain. A lengyel lakóingatlan-piac fejlődése és az ország gazdasági teljesítménye között szoros összefüggés van, a Nemzetközi Valutaalap jelentése alapján pedig Lengyelország az egyetlen uniós tagállam, amely el tudta kerülni a pénzügyi világválság okozta tartós recessziót, így a lengyel GDP egy évtizede növekszik. A csúcsot a 2004-es EU-csatlakozást követő évek jelentették, amikor nagy mennyiségű külső befektetés érkezett az országba és az ingatlanárak rohamtempóban növekedtek; Varsóban 2006-ban 23 százalékkal, 2007-ben 45 százalékkal, míg Wroclawban még ennél is nagyobb ütemben nőttek a lakásárak. Ezt 2009-től egy csökkenő periódus követte, 2014-től azonban újra nőnek az árak a lakóingatlan-piacon. A közelgő irányváltásnak már több éve vannak jelei: 2013-ban 20 százalékkal több lakást adtak el országszerte, mint az előző évben, emellett 2015 első negyedévében 4500-zal több építési engedély került kibocsátásra, ami a piaci kereslet élénkülését mutatja. A folyamatot elősegíti a "Lakások fiataloknak" kormányzati program, amely a fiatalok első lakóingatlan-vásárlását vagy felépítését ártámogatással igyekszik segíteni. A program jelentőségét jól mutatja, hogy az első 6 hónapban 8 ezer ember vette igénybe, a teljes megítélt támogatás pedig mintegy 187 millió zlotyit - 44,3 millió eurót - tett ki.

    Csehországban töretlen a növekedés

    A lengyelnél még egyértelműbb tendenciát mutat a csehországi lakóingatlan-piac, ahol 2012 óta folyamatos a növekedés. Itt a szektor a GDP korábbi csökkenése mellett is el tudott kezdeni növekedni: a cseh nemzeti össztermék 2012-ben 0,7 százalékkal esett vissza, míg a lakásárak 3,1 százalékkal nőttek. Ennek egyik oka a külföldi, nagyrészt orosz és ukrán befektetők megjelenése, amely 2014-ben is komoly szerepet játszott az ingatlanpiac fejlődésében.

    A Cseh Statisztikai Hivatal adatai alapján tavaly 2,74 százalékkal nőttek a lakásárak, míg az Eurostat összesítése szerint az idei év első negyedévében a reálértéken számított ingatlanárak már-már elérik a válság előtti szintet. A fejlődésben szerepet játszik a cseh lakásbérleti piac 2012. december 31-gyel befejezett deregulációja: az 1980-as évek óta szabályozott körülmények között működő szektor ingatlanállományának mintegy 80 százalékát (750 ezer ingatlan) érintette a most megszüntetett rendszer, amelynek következtében jelentős árkülönbség alakult ki a szabályozás alá tartozó, illetve nem tartozó ingatlanok bérleti díjai között.

    "A lengyel és cseh lakáspiac is lendületesen bővül, miközben a két ország között különbségek és hasonlóságok egyaránt megtalálhatók. Egyrészt Lengyelország népessége nagyobb - többen lakják, mint például Kanadát vagy Ausztráliát - és az országon belüli kereslet is egyenletesebb, Varsó mellett több nagyvárosban is élénk a piac. Ezzel szemben Csehországban, Magyarországhoz hasonlóan elsősorban a fővárosi tendenciák dominánsak. Másrészt viszont a kamatlábak mindkét országban alacsonyan vannak, amely ösztönzőleg hat a keresletre, illetve a kormányzatok is igyekeznek célzott programokkal segíteni a szektor élénkítését" - emelte ki Guy Dymschiz, a Duna House cégcsoport társtulajdonosa.

    Romániában és Szlovákiában javul a helyzet

    Csehországhoz hasonlóan Romániában is egyértelműen javulóban van az ingatlanpiac helyzete: a válság alatt 33 százalékkal esett vissza az új lakásfejlesztési projektek száma, ez a tendencia viszont megállt 2013-ra, sőt, az előző évhez képest 1,8 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, amely arány 2014-ben 2,7 százalékra nőtt. A lakásárak terén szintén lassú növekedés tapasztalható, jelenleg a 2006 második negyedévi, azaz közvetlenül a nagy áremelkedések előtti szintek jellemzőek. Változott azonban a lakhatási célú fejlesztések jellege, mivel a jelenlegi piac túlnyomó többségét a végfelhasználók által finanszírozott projektek képzik, míg a korábban aktív nemzetközi befektetők egyelőre kivárnak. Erre utal, hogy míg 2008-ban 281 négyzetméter jutott átlagban egy lakóingatlan-piaci építési engedélyre, 2014-re ez 205 négyzetméterre csökkent. A jelenlegi tendenciákhoz nagyban hozzájárul a 2009-ben indított "Első otthon" program, amelynek keretében az első lakóingatlan megszerzéséhez szükséges hitel maximum 50 százalékát - legfeljebb 60 ezer euróig - a román állam nyújtja alacsony kamatláb mellett.

    Szlovákiában a tavalyi év azonos időszakában mért enyhe csökkenéshez képest 2015 első negyedévére szignifikánsan nőtt a lakáspiaci átlagár, amely immár meghaladta a bázisként használt 2010-es értéket. Ebben az ország erős gazdasági teljesítménye, illetve a 2014 óta a magánszféra által igényelhető szektoriális állami támogatás is szerepet játszott: a nyomott kamatlábbal működő lakáshitel rendszer megkönnyíti a magáncélú lakásvásárlást. Hasonlóan ágazaterősítő kormányzati intézkedés volt az Európai Uniós csatlakozás óta - 2004. május - érvényes ingatlanadó eltörlése.

    "A lakásárak emelkedése és a kiadott építési engedélyek számának növekedése egyértelműen a régiós ingatlanpiac bővülését mutatja. Ez párhuzamba állítható az országok gazdasági bővülésével, illetve a kormányzati programok is pozitív hatással vannak az ingatlanpiac különböző szegmenseire. Az olyan intézkedések, mint a DNA (romániai korrupcióellenes ügyészség) felállítása vagy a cseh gazdaságélénkítő lépések elsősorban a nagybefektetők bizalmának elnyerésében játszanak szerepet. Ezzel párhuzamosan a fiatalok lakáshoz jutását segítő lengyel program vagy a szlovák állami támogatású lakáshitel-rendszer, együtt az alacsony kamatlábakkal, a kereslet élénkítését eredményezik." - fejtette ki Doron Dymschiz, a Duna House cégcsoport társtulajdonosa.

    Forrás: Duna House, Portfolio

  • Sokaknak jelenthetne megfizethető és minőségi lakhatást

    Itthon a szociális lakásépítést azonosítják a marginalizálódott csoportok lakásellátásának kérdésével. A Nyugat-Európában használatos értelemben nálunk gyakorlatilag nincs szociális lakásépítés, bérlakásépítés, abba ugyanis beleértendők a családalapító, pályakezdő fiatalok számára épülő lakások is. A szociális lakás kategóriájával a luxus lakások kizárása a cél. Ebbe a szociális kategóriába tartozik a lakosság széles rétege. A szociális lakás kategóriába beletartozhat – bizonyos feltételekkel – Romániában egy 120m2-es, Lengyelországban 150m2-es lakás is. (Ezekre alkalmazható az EU irányelve alapján a kedvezményes áfakulcs is.)

    Magyarországon is meg kellene határozni, mi minősüljön szociális – az általunk javasolt szóhasználat szerint közhasznú vagy közösségi – lakásépítésnek. Minél tágabban kell meghatározni ezt a kategóriát, hogy minél több EU-s forrást lehessen ilyen célra felhasználni, és minél szélesebb körben lehessen kedvezményes áfakulcsot alkalmazni. Ne csak a legszegényebb réteg, hanem a bérből-fizetésből élők számára megvalósuló lakásépítés is tartozzon bele ebbe a kategóriába.

    Az építési beruházásokhoz általunk javasolt közhasznú modellnek az a lényege, hogy a bérlő érdemben hozzájárul a bérleti díjhoz, az állam pedig megpróbál olyan rendszert kialakítani, ahol olcsón, kedvező finanszírozási költségek mellett, jó minőségű lakások épülnek, amelyek kiszámítható lakáslehetőséget biztosítanak a bérlőknek. A leggazdagabb 10% piaci áron bérelhetne, a szélesen vett középréteg pedig a piaci bérleti díj alatt. A szegényebbek lakbértámogatást is kaphatnának, hogy bérlővé válhassanak.

    A kevés hazai példa egyike az újpesti százlakásos bérház, amely ráadásul passzívházként nyújt megfizethető és minőségi lakhatást.

     passziv berhaz2

    S, hogy külföldön milyen megoldásokat találnak a social housingra, arra is mutatunk néhány példát.

     Zac Boucicaut In Paris

     Ceuta Spain

    Aubervilliers France

     

    St-Agatha-Berchem-Belgium

    Asturia Spain

    Korábbi kapcsolódó cikkeink:
    Korunk kihívása: mai életszínvonalunkat fenntarthatóvá tenni
    Megfizethető lakások tömege hiányzik Európában
    Modern és izgalmas szociális építészet – másképp
    Fenntartható lakhatás – csak együttműködéssel
    Európai fiatalság: mikor raknak saját fészket?
    Külföldre költözés vs. hazai bérlakások fiataloknak
    Szükség volt bérlakásokra – megépítették
    Bálterem és kiskertek a kolónia közepén
    Új fejezet a lakhatási szegénység elleni harcban

  • Romló építőipari kilátások

    A júliusban bevezetett családok otthonteremtési kedvezménye (csok) egyelőre nem a lakásépítésekett vagy az újlakás-vásárlást ösztönözte. Amint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) adataiból is kiderült: a támogatást főleg a használt lakásokra igénylik.

    Az adatokból látszik, hogy az épületek építésére kötött szerződésállomány 12,4 %-kal csökkent tavaly júliushoz képest, ami nem sok jót ígér a lakásépítések számának alakulásában.

    Júliusban az építőipar termelése 0,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelés a két építményfőcsoportban ellentétesen alakult, az épületek építése 0,5%-kal mérséklődött, az egyéb építmények építése 0,9%-kal nőtt.

    2015. júliusban az előző év azonos hónapjához képest:
    • Mindkét építményfőcsoport termelése csak kismértékben változott: az épületek termelési volumene 0,5%-kal mérséklődött, az egyéb építményeké 0,9%-kal emelkedett.
    • Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése 11,1, az egyéb építményeké 5,9%-kal csökkent. Az építőipari termelés több mint 40%-át adó speciális szaképítés ágazat termelési volumene 15,1%-kal magasabb volt.
    • A megkötött új szerződések volumene 4,2%-kal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 12,4, az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződéseké 0,2%-kal.
    • Az új szerződések elmúlt hónapokban tapasztalt visszaesése következtében az építőipari vállalkozások 2015. július végi szerződésállományánakvolumene 46,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 11,6, az egyéb építményeké 54,2%-kal kisebb volt.

  • A helyettesítő új építés is kapjon támogatást

    A hazai épületállomány mintegy 70%-a korszerűsítésre szorul, de az esetek egy részében a felújítás gazdaságosan nem valósítható meg. Rendkívül fontos ezért annak biztosítása, hogy azokban az esetekben, amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és az adott ingatlanon megvalósuló (a valódi, „zöldmezős" új építéstől megkülönböztetendő) ún. helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük az optimális megoldást lehessen választani.

    Megóvandó építészeti értékek (pl. műemléki épületek) esetében az épületek megőrzése, felújítása fontos feladat, egyébként azonban a gazdaságossági szempontok kell, hogy előtérbe kerüljenek. A cél az, hogy ezekben az esetekben a leginkább költséghatékony megoldás mellett születhessen megalapozott döntés (ld. pl. 2010/31 EU Irányelv, Preambulum, 10. bekezdés: "a költségek szempontjából optimális egyensúly jöjjön létre a szükséges beruházások és az épület teljes élettartamára vetített energiaköltség-megtakarítás között"). Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást.

    Szabó Zsolt államtitkár bejelentése szerint jövő tavasztól a családi házak és az 1945 előtt épült társasházak kapnának, egyenként több tízmilliárdos forrással.

    A pályázati kiírást még nem ismerjük, de szakmailag egyértelműen azt a megoldást tartanák megalapozottnak, ha a Kormány a korszerűsítés mellett a helyettesítő új építést is támogatná, egyúttal figyelembe venné a felújítás és a helyettesítő új építés közötti költségkülönbséget, és méltányosan nagyobb támogatást nyújtana az építésre. Ennek hiányában ugyanis éppen a legrosszabb állapotban lévő épületek maradnának ki a megfelelő korszerűsítésből.

    Korszerűsítésre 2020-ig évente körülbelül 13 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatás jut a lakosságnak. A lakosság energiahatékonysági beruházásaira fordítható uniós támogatásokból évenként 40-50 ezer lakást lehet felújítani a Magyar Energiahatékonysági Intézet számításai szerint.

    Hasonlóképpen a családok otthonteremtési kedvezményében (csok) is szükséges lenne a lakásépítésre és az újlakás-vásárlásra nyújtott támogatás megemelésére, hiszen ezeket a beruházásokat a magasabb költségtényező mellett a 27%-os áfa is sújtja a használt lakások felújításával, vásárlásával szemben.

  • Munkahely lenne, de nincs lakás

    A győri Nemak hengerfejöntöde például folyamatosan fejlődik, és mostanában újabb, mintegy ezer munkatársat érintő fejlesztésbe fogott. Szakemberek képzésébe fektetnek be, és munkahelyet is biztosítanak nekik. Mivel a régióban nincs elég szabad munkaerő, várják a hosszú távra Győrbe költözni hajlandó embereket.

    A nagy kérdés, hogy hová költözhetnek.

    Győrben ugyanis alig van kiadó albérlet, ami van, az megfizethetetlen. Ennyivel többet nem tudnak fizetni a dolgozóknak. A jelenleg nem is létező munkásszállók, vagy az ingázás sem hatékony megoldás.

    A növekedés gátja, tehát, jelenleg csak a lakáshiány.

    A megoldás megfizethető, korszerű lakások, bérlakások építése lenne. Kereslet van, az építés ösztönzésére az önkormányzatnak és az államnak kellene programot, konstrukciókat kidolgoznia és megvalósítania.

    A Nemak vezérigazgatójával készített interjú az autopro.hu oldalán olvasható.

  • Miért igényelnek kevesen CSOK-ot új lakásra?

    A legfrissebb adatok szerint júliusi indulása óta jelentős az érdeklődés a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) iránt. Jellemzően vidéken élők és használt lakás megvételéhez kérték ezt a fajta támogatást - mondta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. Ez nem váratlan, hiszen az új lakások vásárlására és építésére jóval nagyobb támogatásra volna szükségük a családoknak.

    2015 júliusától már egy gyermek megléte esetén és használt lakás vásárlásához, bővítéséhez is igénybe vehető az „új szocpol", azaz a CSOK. Az eddigi igényekből az látszik, hogy a kérelmek 80 százaléka vidéki ingatlanra érkezik, 70 százaléka pedig használt lakás megvételéhez - ismertette az államtitkár.

    A rendelet sajnos nem veszi figyelembe, hogy a lakásépítés, illetve új építésű lakás vásárlása olyan mértékű kiadást jelent a családoknak, amelyek ellensúlyozásához többlettámogatásra van szükség. Egy generál felújításnak 100.000,- Ft/nm + Áfa, az építésnek hozzávetőleg 200.000,- Ft/nm + Áfa a költsége. Ráadásul az új lakás után a családnak tetemes áfát kell befizetnie a költségvetésbe, míg a használt lakás vásárlásakor nem kell áfát fizetni. Az új építések után az áfabevételeken felül egyébként további jelentős bevételei vannak a költségvetésnek (SZJA, TAO, járulékok, megtakarítás munkanélküli ellátásokon).

    Példaképpen: egy egygyermekes család 40 nm-es, „B" energetikai minősítésű lakás építése vagy vásárlása után például több mint 3 millió forint áfát fizet, miközben az „új szocpol" (CSOK) csak 500 ezer forint támogatást juttat ennek a családnak.

    Mindenképpen pozitívum ugyanakkor, hogy – mint azt Novák Katalin hangsúlyozta –a CSOK-ra nincs költségvetési korlát, így aki pályázik, és megfelel a feltételeknek, meg fogja kapni a támogatást.

  • Átgondolt, hosszú távú felújítási program kellene

    Alapvetően egyetért az Otthon melege program legutóbbi fejezetével a Mehi: úgy vélik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nagyobb figyelmet fordít az energiahatékonyság növelésére.

    Az irányvonalat jónak tartja Szalai Gabriella, a szervezet programigazgatója, és úgy véli, hogy a várhatóan tavasszal megnyíló, a családi házak energetikai felújítását segítő pályázat jó folytatása egy olyan állami ösztönzőprogramnak, amely egyre hatékonyabban működik. A szakértő a Napi Gazdaságnak elmondta, hogy a hosszú távú sikerekhez fontos lenne az, hogy kampányszerű pályázatok helyett egy átgondolt, legalább két-három éven átívelő, fokozatos program jelenjen meg a szervezésben és a kommunikációban egyaránt.

    A legtöbb családnak ugyanis nem áll rendelkezésére akkora összeg sem, hogy a 40-45 százalékos vissza nem térítendő és a 15 százalékos, kamatmentes visszatérítendő támogatás mellett a fennmaradó pénzt kigazdálkodja egy jelentősebb energetikai felújításhoz. A Mehi szerint az arányokat meg kellene fordítani: 40 százalékos kamatmentes állami támogatást és 15 százalékos önrészt javasolnak. Úgy látják ugyanis, hogy a magyar lakosság nem szívesen vesz fel hitelt, ha csak hosszabb távon megtérülő beruházásról van szó. Ezért a Mehi uniós forrásokkal biztosított állami garanciavállalást szorgalmaz.

    Szalai Gabriella figyelmeztet: szakértő nélkül ne vágjon senki családi ház energetikai felújításába. Nagy összegek úszhatnak el azon, ha feleslegesen vastag, vagy nem megfelelően illesztett szigetelést tesznek fel, illetve fontos, hogy a fűtési rendszereket összehangolják a ház új energetikai tulajdonságaival. Hozzátette: ma szerencsére már nem is szabad kazánt cserélni hivatalos fűtési terv elkészíttetése nélkül. A szakértő úgy gondolja, hogy a pályázatokban kötelezővé kellene tenni az auditot, tehát azt, hogy ellenőrizhető legyen a beruházás által elért megtakarítás.

    A Mehi üdvözli azt is, hogy a minisztérium kommunikációjában megjelent az általuk évek óta hangsúlyozott szempont, miszerint a lakóépületek energetikai felújításának felpörgetése komoly gazdaságélénkítő hatással jár. Ahogyan azt Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár nemrégiben kiemelte: a korszerűsítések támogatása nemcsak a lakók, hanem az építőiparban, épületgépészetben működő kis- és közepes vállalkozások szempontjából is fontos kérdés, hiszen növeli forgalmukat. Jelezte: a felhasznált energia csökkentésével a lakosság energiára fordított kiadása tartósan alacsonnyá válhat, továbbá környezetvédelmi szempontból is jelentős eredményeket érhet el hazánk a program révén.

    Ez utóbbi szempont Szalai Gabriella szerint azért is fontos, mert hazánk összes szén-dioxid-kibocsátásának 38 százalékáért az épületek üzemeltetése felelős. Ez megfelel ugyan az európai uniós átlagnak, mégsem lehetünk elégedettek. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legutóbbi javaslata rávilágít, hogyan lehetne a leghatékonyabban csökkenteni a világ szén-dioxid-kibocsátását. Ennek a mixnek csaknem felét az energiahatékonyság növelése adja, amelynek döntő részét az épületenergetika teszi ki. A megújuló energiaforrások szerepe egyelőre 20 százalék alatti.

    Forrás: Napi Gazdaság

  • Nincs változás: még mindig százéves mélyponton a lakásépítések

    A lakásépítések beindulásához a legfontosabb tényező a politikai akarat, amely akkor mutatkozik meg egyértelműen, ha van egy valós súlyú kormányzati szereplő, akit kijelölnek a lakásügyek (lakásépítések, felújítások, bérlakásépítések) felelős kezelésére.

    Fontos, hogy a pártoknak is legyen érdemi elképzelésük a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. A TLE korábban megkereste mind az öt parlamenti párt frakcióját, közülük a Jobbik, a KDNP, az LMP és az MSZP nevezte meg lakásügyi szakpolitikusát. A Jobbik, az LMP és az MSZP szakpolitikusai el is kezdték a szakmai egyeztetést az otthonteremtés, a lakásépítések, lakásfelújítások, bérlakásépítések témakörében. Szükséges, hogy minden pártnak felelős, a lakásépítéseket, lakásfelújításokat, bérlakásépítést, és az ezt ösztönző támogatási rendszert magában foglaló lakáspolitikája legyen. Nem megkerülhető, hogy a következő 10 évre lakásépítési célszámokat fogalmazzanak meg.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ennek egyik lényeges eleme a lakásépítés.
    Ezért a lakásépítések száma a mindenkori kormány teljesítményének egyik fontos fokmérője, mutatva a jövő iránti elköteleződését.

    Átfogó, koherens kormányzati lakásprogram azonban továbbra is várat magára.

    A KSH adatai szerint 2015. I. félévben az előző év azonos időszakához képest:
    • az épített lakások száma országosan 6, Budapesten 15%-kal csökkent, a megyei jogú városokban 25%-kal nőtt;
    • a kiadott 5.581 új lakásépítési engedély 39%-kal haladja meg a megelőző év azonos időszakit, Budapesten 88%-kal több lakás építését engedélyezték, mint egy évvel korábban;
    • a természetes személyek által épített lakások aránya változatlanul 57, a vállalkozások által építetteké országosan 42, Budapesten 75%;
    • az építés célját tekintve saját használatra a lakások 54, értékesítésre 45%-a épült;
    • az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 55-ről 54%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 41-ről 35%-ra csökkent, viszont több fővárosi beruházás befejeződésének hatására a lakóparkban épült lakások aránya 2-ről 9%-ra nőtt;
    • a használatba vett lakások átlagos alapterülete 99 m2 volt, ugyanannyi, mint egy évvel korábban;
    • a kiadott új építési engedélyek alapján 31%-kal több, összesen 3.035 lakóépület építését tervezik, míg a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (2027 darab) 21%-kal csökkent.

    A 2015. évi I. féléves gyorstájékoztató közlemény ITT érhető el. A hozzá tartozó adattáblák megtekinthetők és letölthetők ITT.

    A lakásprogram indokai, hatásai

    A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

    Fontos lenne, hogy a kormánynak legyen érdemi elképzelése a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. A témával kapcsolatos, folyamatosan bővülő információkat megtalálják a http://www.igylakunk.hu/ helyen.

    A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy több mint 400 évig fennmaradjon.

    A KSH által kimutatott „nem lakás célra" használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak" jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

    A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

    Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőlegesen ötször annyi lakás épül, mint Magyarországon.

    Javaslatok

    Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

    1./ Fontos lenne minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra, energiahatékony lakásépítésekre, valamint közösségi energiahatékony bérlakásépítésekre.

    2./ Szükséges lenne egy épületenergetikai program egyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód. Szükséges lenne továbbá, hogy az MNB a Növekedési Hitelprogram kedvezményes forrásait biztosítsa a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családok számára is.

    3./ Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.
    A SZOCPOL bővítésének alternatívája lenne, ha a lakásépítésekkel kapcsolatos áfát a jelenleginél lényegesen alacsonyabb szintre csökkentené a kormány. Az Ingatlanfejlesztési Kerekasztal komplett tanulmányt állított össze a lehetséges áfacsökkentés pénzügyi-gazdasági hatásaival kapcsolatban.

    4./ A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy továbbra is rendkívül alacsony a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája. A kormányzati munkamegosztásban világosan meg kell határozni, továbbá a szakmai és piaci szereplők számára ismertté is kell tenni a lakáspolitikáért felelős kormányzati szereplőt, javaslatunk szerint kormánybiztost. Kormányzati szinten megalakított Otthonteremtési Tanácsadó Testület alkalmas lehet a kormányzati lakásprogram megalapozására, koordinálására.

    Bővebb elemzésünket a letölthető mellékletben olvashatják.

  • Tudod hol vannak Magyarország legöregebb lakásai?

    Az elöregedett lakásállományt nem lehet csak felújításokkal kezelni. A gazdaságosan nem korszerűsíthető, van teljesen felújíthatatlan épületek helyett újat kell építeni.

    A lakásépítésekre, tehát, nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy több mint 400 évig fennmaradjon.

    Az hazai újlakás-építés viszont még mindig százéves mélyponton van. A lakásépítési engedélyek száma ugyan növekszik, de ez csak az elmúlt két évhez képest javít a képen, a 2000-es évektől még mindig óriási az elmaradás. A tavaly épített alig több mint 8 ezer új lakás még mindig csak arra elég, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) több mint 400 évente újuljon meg. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.

    lakásepitesek grafikon 1921 2014

    tablazat kek VILAGOSABB 2015 04 01 ver2

    Az Otthontérkép interaktív térképén megnézhetjük az ingatlanok átlagkorát, a 1946 előtt, illetve az 1990 után épült lakóingatlanok arányát – megyei, kistérségi, valamint budapesti kerületi bontásban.

    Lássuk az Otthontérkép elemzését:

    Elöregedett lakások
    A magyarországi lakásállomány elöregedőben van, az átlag lakás közel 50 éve épült.
    Az elmúlt években a kiadott új építési engedélyek száma történelmi mélyponton volt. Az új lakások építésének csökkenő trendje 2014-ben megállni látszott és biztató, hogy 2015 első negyedévében 2014 azonos időszakához mérten további 44%-kal nőtt az új engedélyek száma, de az alacsony bázis miatt ez még nem ok a hurrá optimizmusra.

    Otthonterkep lakas epeng

    Ha országos állapotokat nézzük, a 2011-es népszámlálás adatai szerint a legtöbb ingatlant 1946 előtt valamint az 1970-1980-as évek alatt épült az országban. A több, mint 65 éves ingatlanok, melyek nagyságrendileg a második világháború végéig épültek meg – jellemzően egyébként a világháborút megelőzően – a lakóingatlan állomány 20%-át teszik ki. Az 1970-es – 1980-as évekre tehető lakásépítési boom az úgynevezett gulyáskommunizmus eredménye, ekkor az általános jólét növelése érdekében támogatott lakás- és lakótelep-építések kezdődtek, ami egyébként az ország eladósodásához is hozzájárult.

    A rendszerváltást követő években az újonnan épült ingatlanok száma drasztikusan, a harmadára visszaesett, fordulatot csak a 2000-es évek lakástámogatási rendszere, valamint a devizahitelezés elterjedése és felfutása hozott, annak ismert negatív következményeivel. A válságot követően tovább zsugorodott az új építések száma.

    Otthonterkep lakoing korszerint

    Nagy különbségek az országban

    A legöregebb a lakásállomány: Tolna, Békés és Nógrád megyében. A legidősebb lakásállománya a Bács-Kiskun megyei Bácsalmási kistérségnek van, a lakóingatlanok közel fele a második világháború előtt épült és mindössze 4,5%-a 1990 után. Baranya megye három kistérséget adott a legidősebb lakásállománnyal rendelkező tíz kistérséghez, Békés, Csongrád, Tolna, Vas, Somogy, és Veszprém megye pedig egyet-egyet.

    Otthonterkep legidosebbA legfiatalabb a lakásállomány: Győr-Moson-Sopron megyében, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, na és mindenek előtt Budapest agglomerációjában. A legfiatalabb lakásállományú tíz kistérség közül hat Pest megyébe, méghozzá a budapesti agglomerációban helyezkedik el. A 2000-es évek elején megindult szuburbanizációs folyamat következményeként a budapesti agglomerációban beindult az építőipar és gomba mód szaporodtak az új építésű ingatlanok.

    Otthonterkep budapest ingatlan

    A legfiatalabb lakásállomány a Veresegyházi kistérségé, ahol 1990 után épült az ingatlanok közel fele, de az Érdi és Dunakeszi kistérségben is 35-40% körüli az arány. Az újonnan épült ingatlanok magas arányának köszönhető, hogy a Balaton környéki Siófoki és Hévízi kistérség is az első tízbe került. De Magyarország keleti részéről is jutott a listába két kistérség, a Hajdúszoboszlói és a Nyíregyházai.

    Otthonterkep legfiatalabb

    Budapest az ezeréves város

    Persze nem a lakásállományának kora, ami átlag 52 éves. Budapest igazi kétarcú város, a belvárosában százával állnak a száz évesnél is idősebb épületek, melyek közül a Vörös Sün Ház a jelenleg legidősebb (1260 körül épült), az 1970-80-as évek nyomát a lakótelepeken lehet fellelni, miközben a város egyes részein jelenleg is épülnek az új társasházak.

    Otthonterkep budapest korA legidősebb lakóingatlan-állomány az I., V., VI. és VII. kerületben található, a külső kerületek felé haladva pedig az átlagos kor csökken. A legtöbb új ház a IX. és a XIII. és XIV. kerületben épül, itt a legmagasabb az 1990 után épült ingatlanok aránya.

    Kapcsolat a lakásárakkal

    Természetesen egy új építésű ingatlan négyzetméterára magasabb, mint a lényegesen korosabb hasonló ingatlan négyzetméterára, ezt bizonyítja, hogy az Otthontérkép átlagár térkép adatai és az 1990 után épült ingatlanok aránya között erős az összefüggés. Az alábbi ábra szerint minél több az 1990 után épült ingatlan aránya egy kistérségben, annál magasabb az ingatlanok átlagos négyzetméterára az adott kistérségben.

    Otthonterkep ingatlan negyzetmterForrás: Otthontérkép, Urbanista

  • Szükség van minőségi, energiahatékony lakások építésére

    A GKI felméréséből ugyanakkor az derül ki, hogy kevesebben tervezik egy éven belül a lakásvásárlást, mint negyedévvel ezelőtt, és a lakásfelújítást, -bővítést tervezők száma is csökkent az olcsó hitelek és a CSOK ellenére.

    A tavalyi élénkülés után idén látványosan tovább nőtt az újépítésű lakások kereslete a fővárosban, év végére virtuálisan elfogyhat az azonnal költözhető, eladatlan lakáskészlet - olvasható az OTP Jelzálogbank friss elemzésében. A Budapesti Újlakás Értéktérkép szerint a január-június között eladott 1800 lakásnál legutóbb 2008-ban talált több vevőre. Bár a beruházói aktivitás élénkülésével idén akár 1500 értékesítési céllal épített lakást adhatnak át, a kínálat erőteljesebb bővülése nélkül év végére elméletileg elfogyhat az azonnal költözhető lakáskészlet.

    A lakáspiac legolcsóbb szegmensét jelentő panelpiacról a nagyvárosokban és Budapesten tavaly indult élénkülés mostanra egyértelműen elérte az új építésű lakásokat is. Az OTP Jelzálogbank a fővárosban, az idei év első hat hónapja során 1800 feletti eladást regisztrált a beruházói és értékesítői adatszolgáltatáson alapuló budapesti újlakás értéktérkép elemzésükben.

    A GKI friss felméréséből az derül ki, hogy ezzel együtt kevesebben tervezik egy éven belül a lakásvásárlást, mint negyedévvel ezelőtt. A lakásfelújítást, -bővítést tervezők száma is csökkent – írja a napi.hu.

    További részletek a felmérésekkel kapcsolatban ITT és ITT.

    A TLE négy javaslata hozzájárulna a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítéséhez és a lakásállomány minőségi megújításához:
    - minél több európai uniós forrás felhasználása energetikai lakásfelújításokra, energiahatékony lakásépítésekre, közösségi energiahatékony bérlakásépítésekre;
    - alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetése; illetve a Növekedési Hitelprogram kedvezményes forrásainak biztosítása a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családok számára is;
    - a szocpol-támogatást olyan szintre emelése, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát visszajutassa az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. Ennek alternatívájaként a lakásépítésekkel kapcsolatos áfa csökkentése 5%-ra;
    - A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó felelős kormányzati szereplő kijelölése.

  • Csökkenés várható az építőiparban

    A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint májusban az építőipar termelése 2,3 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban, de 3,1%-kal csökkent az előző hónaphoz képest. A megkötött új szerződések volumene 2,7 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához képest, a május végi szerződésállomány volumene pedig 41,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

    Balatoni András, az ING vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy továbbra is kettősség jellemzi az építőipari adatokat, a termelés az előző év azonos időszakához képest még nő, miközben a rendelésállomány már nagyon drasztikusan csökken.

    Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szintén hangsúlyozta, hogy lassul az építőipari termelés bővülésének dinamikája, és a szerződésállomány május végi volumenének 41,3 százalékos elmaradása az egy évvel korábbihoz képest azt jelzi, hogy az év második felében az építőipar teljesítményének mutatói valószínűleg csökkennek majd.

    A szakember szerint mindenképpen szükség lenne arra, hogy az építőipar az év második felében lényegesen nagyobb mértékű szerződéseket kössön. Ebben segítséget jelenthet a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), amely jelentős megrendelésekhez juttathatja az építőipart.

    Koji László kiemelte az uniós pályázatok mielőbbi megjelenését is, amelyek szintén építési beruházásokkal járnak, illetve azt, hogy a közmegrendelők - az állam és az önkormányzatok - a rendelkezésre álló uniós forrásokból gyorsított ütemben indítsák az építési célú megrendeléseket.

    Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője az adatokat értékelve kiemelte, hogy a 2,3 százalékos májusi többlet a leggyengébb idei adat, és egyértelműen mutatja a lassulást az ágazatban. A statisztikákból az is látszik, hogy az épület-, azon belül a lakásépítések nem indultak be - mutatott rá az MTI-hez eljuttatott kommentárjában az elemző. Németh Dávid is kiemelte, visszafogott teljesítményt jelez előre, hogy összességében a rendelésállomány több mint 40 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól.

    Az elemző szerint az ágazat év eleji növekedésének köszönhetően az év egészében az építőipar 5 százalék körüli növekedést érhet el.

    Az építőipar tevékenységét, bármily meglepő, az utóbbi időben a túlfűtöttség jellemezte - legalábbis így vélekedett a Népszavának nyilatkozó Sztrányák József, a Magyar Ingatlan Tanács elnöke. Úgy látja, számos esetben előfordult, hogy nem azt és nem ott építettek, amire valóban szükség volt. Közismert, hogy a megelőző, uniós gazdasági ciklus során olyan felesleges beruházások is létrejöttek, amelyek látványosak ugyan, mint a települési főterek, de ebben a formában teljesen feleslegesek. A mostani visszaesés egyik oka éppen az, hogy a 2007-2013 uniós ciklus pénzeit már jórészt felhasználták, az újak pedig még nem érkeztek meg. A jövőre nézve kedvező, hogy vélhetően kevesebb presztízsberuházást támogatnak majd az pályázatok kiírói.

    Ugyanakkor - emlékeztetett Sztranyák József -, a lakásépítések nagyot lendíthetnének az iparág teljesítményén, de itt is számos anomáliára bukkanhatunk. Olyan jelentős beruházásoknak otthont adó városok, mint amilyen Győr vagy Kecskemét, és az iskolavárosként is számon tartott Gödöllő szívesen helyt adna lakásépítkezéseknek, de a Magyar Ingatlan Tanács elnökének tapasztalatai szerint ez fennakad a bankok hitelezési hajlandóságán. A kereskedelmi bankok nem nyújtanak kölcsönt a lakásokat építeni szándékozó vállalkozóknak, vagy ha néha-néha igen, akkor ezt olyan feltételekkel teszik, hogy a vállalkozó eláll építési szándékától.

    Sokat lendíthetne a lakásépítkezéseken az is - hiszen a folyamatosan elöregedő állományt is legalább évi egy százalékkal pótolni kellene -, hogy ha a települések nagyobb mértékben számolhatnának a bérlakás-építkezésekkel. Ebben a vállalkozók is partnerek lennének, hitelt is hajlandók lennének ilyen célból felvenni, ha kapnának. A települések emellett ingyenes telekjuttatással is támogathatnák a bérlakások számának szaporodását. Sztranyák arról is említést tett, hogy javítana a helyzeten az ilyen építkezések áfakedvezményt kaphatnának, mint ahogy azt korábban a szakmai szervezetek javasolták, viszont a kormányzati ellenállás miatt ennek most kicsi a realitása.

    Forrás: MTI, Népszava

  • A kormány nem csökkenti a lakásáfát

    A levél szerint az áfakulcs csökkentése a tapasztalatok szerint nem mindig hatékony eszköz, mivel nem feltétlenül jár arányos árcsökkenéssel. További probléma, hogy az áfacsökkentés nem elég célzott, mert nemcsak a gyermeket nevelő családoknál vagy a családalapítást és gyermekvállalást tervező fiataloknál jelentkezik, hanem a befektetési célú vevőknél is.

    A kormány „az otthonteremtés területén az áfakulcs csökkentésénél jóval célzottabb támogatási eszközök alkalmazásában gondolkodik, mert azok a költségvetési források hatékonyabb felhasználását teszik lehetővé".

    Szakmai szervezetek – köztük a TLE is – szorgalmazzák az új lakások építését terhelő 27 %-os áfa csökkentését, hogy a lakásépítés végre kimozdulhasson százéves mélypontjáról. A jelenlegi támogatások nem kompenzálják az építést terhelő 27%-os, európai viszonylatban kiugróan magas áfát. Több uniós tagállam alkalmaz kedvezményes áfát a nem luxus lakások építésével kapcsolatban. (Ld. erről bővebb anyagunkat és az EU-s tagállamok által alkalmazott áfamértékeket.)

    Véleményünk szerint az új építésre a meglévő lakásállomány minőségi kiváltása miatt is nagy szükség van, de az áfacsökkentés az építőipari ágazat valódi növekedési pályára állítását is magával hozná. A lakásépítés multiplikátor hatása pedig a beruházási kedv fellendülésével, és az azzal járó adóbevételekkel kompenzálná az áfacsökkentés hatását. Erről a közelmúltban szakmai fórumot tartott az országgyűlés fogyasztóvédelmi albizottsága is.

    Mivel a kormányzat az áfacsökkentés helyett az építkező családok célzottabb támogatásában gondolkodik, alternatív lehetőség lehetne a Családi Otthonteremtési Kedvezményének (CSOK) megemelése annyival, hogy kompenzálja a magas áfabefizetést a legálisan és energiahatékonyan építkező vagy új lakást vásárló gyermekes családok számára.

    Az új rendelet ugyanakkora összeget ad a használt és az új lakásokra is, tehát nem veszi figyelembe az új lakások építésénél, illetve vásárlásánál azt a költségvetési bevétel többletet, amely az új lakások esetében az államkasszába befolyik. Új lakást építő vagy vásárló családok 27 %-os áfát fizetnek be a költségvetésbe, míg a használt lakás vásárlásakor nem kell áfát fizetni. Az új építések után az áfabevételeken felül további jelentős bevételei vannak a költségvetésnek (SZJA, TAO, járulékok, megtakarítás munkanélküli ellátásokon).

    Egy egygyermekes család 40 nm-es, „B" energetikai minősítésű lakás építése vagy vásárlása után például több mint 3 millió forint áfát fizet, miközben az „új szocpol" (CSOK) csak 500 ezer forint támogatást juttat ennek a családnak (ld. bővebb anyagunkat és táblázatunkat).

  • A kedvezményes áfakulcs ösztönözné a minőségi lakásépítést

     

    A TLE és a mellett szintén meghívott Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület határozott álláspontja szerint az új lakásokat terhelő 27%-os áfa mértékének 5%-ra csökkentése egyértelműen és határozottan kilendítené az új lakások építésének piacát a jelenlegi mélypontról, és mindezt úgy, hogy az építési tevékenységre fehérítő hatást gyakorolna, további költségvetési forrást, bürokrácia- növekedést nem igényelne, és költségvetési egyenlege is pozitív lenne. Ennek következtében pedig az épített lakások száma rövidtávon 20 000 körüli darabszámra emelkedne évente.

    Az alacsonyabb áfamérték hozzájárulna az építési ágazat kifehérítéséhez. Amennyiben készül számla, sokkal inkább lennének írásbeli szerződésekkel lefedett teljesítések, ez segítené az építkezőket a garanciális igények érvényesítésében és közvetve hozzájárulna a számonkérhetőséghez és az építési minőség növeléséhez.

    {videoflow}41{/videoflow}

    A TLE korábban megkereste mind az öt parlamenti párt frakcióját, közülük a Jobbik, a KDNP, az LMP és az MSZP nevezte meg lakásügyi szakpolitikusát. A Jobbik, az LMP és az MSZP szakpolitikusai el is kezdték a szakmai egyeztetést az otthonteremtés, a lakásépítések, lakásfelújítások, bérlakásépítések témakörében. Ennek a közös munkának egyik állomása volt a mai albizottsági ülés, a Jobbik által korábban benyújtott határozati javaslat, illetve az LMP részéről ma elhangzott interpelláció a témában.

    Háttér

    Franciaországban 5,5 %, Romániában 5% a nem luxus lakások építésének az áfája. A magyar családok 27% áfát fizetnek ugyanezért.

    A lakásépítés, illetve új építésű lakás vásárlása olyan mértékű kiadást jelent a családoknak, amelyek ellensúlyozásához speciális eszközökre van szükség. A jelenlegi támogatások nem kompenzálják az építést terhelő 27%-os, európai viszonylatban kiugróan magas áfát.

    1. Vizsgálja meg a kormány, hogy az EU-s jogi szabályozások mellett hogyan lehet minél szélesebb körűen bevezetni az 5%-os áfát a lakásépítésekre, lakásfelújításokra, bérlakásépítésekre.

    Több uniós tagállam is alkalmaz kedvezményes áfát a szociálisként besorolt lakásépítésekkel kapcsolatban.

    Európa más országaiban a szociális jelzőt a lakásügyben nem a hazai értelemben használták, Romániában pl. a szociális lakásépítésbe tartozhat egy 120m2-nél nem nagyobb lakás is. A szociális lakás kategóriájával a luxus lakások kizárása a cél. Ebbe a szociális kategóriába tartozik a lakosság széles rétege.

    2. Meg kellene határozni, hogy Magyarországon mi minősüljön szociális lakásépítésnek. Minél tágabban kell meghatározni a szociális lakásépítés kategóriáját, hogy minél több EU-s forrást lehessen ilyen célra felhasználni, és minél szélesebb körben lehessen kedvezményes áfakulcsot alkalmazni. Ne csak a legszegényebb réteg, hanem a bérből-fizetésből élők számára megvalósuló lakásépítés is tartozzon bele ebbe a kategóriába.

    Magyarország jelenleg nem használja ki az ebben rejlő lehetőségeket.

  • Új típusú megoldások kellenek az európai lakhatási válság kezelésére

    A riport legfőbb megállapítása között szerepel, hogy sok EU-tagállamban csapdahelyzetben vannak a lakáspiacra belépők, hiszen

    • a lakásbérlés drága,
    • a lakástulajdon-szerzés nem alternatíva a még magasabb költségek miatt,
    • a szociális* lakásokból kevés van, hosszú várólisták alakultak ki pl. Olaszországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, vagy Írországban.

    *Fontos megjegyezni, hogy a szociális lakás kategóriát szélesebb körben használják, mint Magyarországon, hiszen nem csak a legszegényebb rétegek számára épített, fenntartott lakások tartoznak ide, hanem a középrétegeknek elérhető, támogatott lakások is.

    A fenti helyzet oda vezetett, hogy általánossá vált a 18-34 éves fiatalok otthon maradása a szülői házban.
    Rengeteg család számára jelent túlzott terhet a lakhatás, különösen az olyan válság sújtotta országokban, mint Görögország, ahol egyre többeknek okoz nehézséget a lakhatással kapcsolatos költségek kifizetése.
    A lakások minősége továbbra is óriási probléma, főleg Közép- és Kelet-Európában az elmúlt évek pozitív trendjei ellenére. (Romániában például minden 3. lakásban nincs folyóvíz, 65 %-ukból hiányzik a szennyvízrendszer.)
    A válság kezdete óta Európában kevesebb lakás épült a korábbiaknál, az egyetlen kivétel Németország. A növekvő építési költségek egyre inkább megnehezítik a kereslet kielégítését. (Svédországban 2020-ig 436 ezer lakásra volna szükség, de a kormány mindössze 250 ezret tervez építeni, az Egyesült Királyságban 250 ezer helyett csak a felét tervezik. Magyarországon 2014-ben 8358 db lakás épült.)
    Egyre több a hajléktalan a kontinensen. A szociális lakhatási szektornak támogatásra van szüksége, hogy megoldja a súlyosbodó szociális kirekesztés problémáját, miközben az állam kivonulóban van a területről, mindinkább bevonva a privát kezdeményezéseket.
    A migrációs hullám, illetve az EU-n belüli vándorlás is terhet jelent a lakhatást biztosításában, különösen a célországokban.

    A lakáspolitikákban és intézkedésekben eddig nem használatos megoldásokat vezettek be, így pl. az üres lakások megadóztatását (Írország, Málta), bérlői jelzálog (Írország), a privát lakásállomány bevonása. Ugyanakkor – mint a riport rámutat – hiányoznak a megfizethető lakhatás hosszú távú keretei.

    A teljes riport angol nyelven olvasható a Housing Europe oldalán.

  • Holnap indul az „új szocpol” (CSOK)

    Az új rendelet ugyanakkora összeget ad a használt és az új lakásokra is, tehát nem veszi figyelembe az új lakások építésénél, illetve vásárlásánál azt a költségvetési bevétel többletet, amely az új lakások esetében az államkasszába befolyik. Új lakást építő vagy vásárló családok 27 %-os áfát fizetnek be a költségvetésbe, míg a használt lakás vásárlásakor nem kell áfát fizetni. Az új építések után az áfabevételeken felül további jelentős bevételei vannak a költségvetésnek (SZJA, TAO, járulékok, megtakarítás munkanélküli ellátásokon).

    Egy egygyermekes család 40 nm-es, „B" energetikai minősítésű lakás építése vagy vásárlása után például több mint 3 millió forint áfát fizet, miközben az „új szocpol" (CSOK) csak 500 ezer forint támogatást juttat ennek a családnak. A részletes összehasonlítást ld. a letölthető Mellékletben.

    Véleményünk szerint szükséges lenne, hogy a Kormány a Lakásépítési támogatást olyan szintre emelje, hogy az energiahatékony, legális lakásépítések áfatartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A 2015. július 1-jétől igényelhető Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.

    Mivel a SZOCPOL/CSOK igényelhető összege a lakás energetikai besorolásától is függ, ezért az építési költségeket e kategóriák szerint számoltuk.

    energetikai-besorolas236x200

    A skála a legkedvezőbb „A+" kategóriától a legkedvezőtlenebb „I" kategóriáig terjed. A „C" kategória a mindenkori energetikai követelményszintnek éppen megfelelő épületet vagy lakást jelenti.

    Alább letölthető melléklet:
    A 2015.07.1-jétől irányadó támogatási összegek (CSOK) és a fizetett áfa összehasonlítása


    A CSOK részleteiről további információ az igylakunk.hu/Lakástámogatások oldalon.

  • Már igényelhető a CSOK a bankoknál

    A kormány úgy látja, hogy a lakáshelyzet komoly akadálya lehet a gyermekvállalásnak, ezért döntött úgy, hogy kibővíti a korábbi "szocpol" rendszert - hangsúlyozta Novák Katalin, az EMMI államtitkára az M1 műsorában.

    Korábban csak kettő vagy annál több gyereket nevelő családok vehették igénybe a támogatást kizárólag új ingatlan vásárlására, július 1-jétől azonban már használt ingatlant vásárlására is felhasználható az összeg, amelyet gyermektelen párok is kérhetnek, amennyiben négy éven belül egy vagy nyolc éven belül két gyermeket vállalnak - emelte ki a változások közül az államtitkár.

    Az igénybe vehető összeg 500 ezertől 3 millió 250 ezer forintig terjed. Ez vissza nem térítendő támogatás, de vannak határok, hiszen nem luxuslakások vásárlására adják ezt az összeget - mondta.

    A CSOK-ról részletes információ honlapunkon a Lakástámogatások menüpontban.

    Forrás: Origo

  • Mire elég 150 milliárd?
  • Építésügyi kormányzati koncepció készül

    A Miniszterelnökség feladatkörébe tartozó építésügy és az építészet jövőbeni irányvonalait egy 17 pontban sűrített programcsomagban határozzák majd meg - tette hozzá.

    Kassai Ferenc, a Budapesti és a Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke a 65. Építők napján megnyitóbeszédében az építőipart kitörési pontnak nevezte, amely a gazdaság több ágának teljesítményére is kihat. Az elnök sürgette a szektort sújtó szakemberhiány mielőbbi orvosolását.

    Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős helyettes államtitkára kiemelte az építési ágazat tevékenységét könnyítő kormányzati lépéseket, így például egyszerűsítették az építésügyi eljárásokat, és a közbeszerzések átalakításával is segíteni kívánják a szektor helyzetét.

    Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az ágazat problémáit részletezve az utánpótlás-nevelés fontossága mellett elengedhetetlennek nevezte a bérrendezést. Tájékoztatása szerint az ágazati átlagbér az év végén sem fogja elérni a versenyszféra havi bruttó átlagbérének a 75 százalékát. A duális képzésre kitérve pozitívumként értékelte, hogy a szakképzés átalakításába a kamarák is beleszólhatnak.

    Az ÉVOSZ elnöke egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy az iparágban 82 ezer vállalkozás dolgozik, ebből 80 ezer tíz főnél kevesebbet foglalkoztató mikro- és kisvállalkozó, akiknek a működését megkönnyítené egy átláthatóbb szabályozási rendszer. Megjegyezte, hogy ezeknek a vállalkozásoknak már az is segítség lenne, ha 50 millió forintos értékhatár alatt az elektronikus építési napló vezetési feltételeit egyszerűsítenék.

    Forrás: MTI

  • Több európai országhoz hasonlóan kedvezményes áfakulcsot kér a hazai lakáságazat

    1. Vizsgálja meg a kormány, hogy az EU-s jogi szabályozások mellett hogyan lehet minél szélesebb körűen bevezetni az 5%-os áfát a lakásépítésekre, lakásfelújításokra, bérlakásépítésekre.

    Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület mellékelt összeállítása szerint több uniós tagállam alkalmaz 5%-os áfát a szociálisként besorolt lakásépítésekkel kapcsolatban.

    Európa más országaiban a szociális jelzőt a lakásügyben nem a hazai értelemben használták, Romániában pl. a szociális lakásépítésbe tartozhat egy 120m2-nél nem nagyobb lakás is. A szociális lakás kategóriájával a luxus lakások kizárása a cél. Ebbe a szociális kategóriába tartozik a lakosság széles rétege.

    2. Meg kellene határozni, hogy Magyarországon mi minősüljön szociális lakásépítésnek. Minél tágabban kell meghatározni a szociális lakásépítés kategóriáját, hogy minél több EU-s forrást lehessen ilyen célra felhasználni, és minél szélesebb körben lehessen kedvezményes áfakulcsot alkalmazni. Ne csak a legszegényebb réteg, hanem a bérből-fizetésből élők számára megvalósuló lakásépítés is tartozzon bele ebbe a kategóriába.

    Magyarország jelenleg nem használja ki az ebben rejlő lehetőségeket.

    Mi történik, ha a felújításokhoz, lakásépítésekhez kapcsolódó költségek áfája 5 %-ra csökken?
    • visszaszorul a szürke és feketemunka az ágazatban,
    • növekednek az építőipari megrendelések,
    • megerősödnek az építőipari mikro- és kisvállalkozások,
    • növekszik az építőiparban foglalkoztatottak száma,
    • nem vész el a jól képzett szakemberállomány,
    • megemelkedik az építőiparhoz kapcsolódó beruházások száma és
    • fellendül az energiahatékony építések és újjáépítések, felújítások száma,
    • több korszerű, alacsony energiafogyasztású lakás lesz, ezzel
    • javul a lakhatási helyzet,
    • csökken az ország energiafogyasztása,
    • kisebb lesz a háztartások rezsije,
    • javul a levegő minősége, a környezet állapota,
    • multiplikátorként pozitív hatást gyakorol a hazai gazdaság egyéb ágazatainak fellendülésére,
    • s nem utolsó sorban a nemzeti vagyont részét képező és az emberek életminőségét alapvetően befolyásoló lakáshelyzet javul Magyarországon.

    Alább letölthető melléklet:
    Új lakóingatlanok értékesítésére alkalmazandó kedvezményes áfa kulcsok egyes európai uniós országokban (Forrás: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület)

  • Korszerűen újjáépítve

    Mivel a műemléki védettséggel nem rendelkező épület erősen leromlott állapotban volt, ésszerűbb volt lebontani, majd belül teljesen újragondolva, kívül arányait és a korábbi anyaghasználatot megtartva újjáépíteni.

    A földszinti lakás teljes egészében a kertre néz, amelynek végében medence is megbújik. A legfelső, kétszintes, tetőteres lakás teraszáról csodás kilátásban gyönyörködhetnek.

    Budapesten is számos olyan lakóház található, amelyek biztosan nem újíthatók fel gazdaságosan úgy, hogy közben megfeleljenek a mai energetikai elvárásoknak, pláne, a jövőbelieknek, ha hosszú távra gondolkodunk. Ilyen esetekben az újjáépítés a legésszerűbb és egyedüli gazdaságos megoldás.

    És, mint látható, nem kell félni tőle, ha jó ízléssel illesztik a környezetbe a megújult épületet.

    lapa-building-jo-o-tiago-aguiar 02

    lapa-building-jo-o-tiago-aguiar 03

    lapa-building-jo-o-tiago-aguiar 04

    lapa-building-jo-o-tiago-aguiar 05

    Forrás: ArchDaily

  • Legyen téma a Parlamentben a lakásügy

    Egyelőre az ellenzéki pártok – Jobbik, LMP, MSZP – lakáspolitikusait sikerült megtalálni, és megismerkedni lakhatási, lakásépítési, bérlakásépítési, felújítási elképzeléseikkel. Várjuk, hogy a kormánypártok is bekapcsolódjanak a párbeszédbe.

    Mi az LMP-vel tartott közös sajtótájékoztatónkon is elsősorban ezt hangsúlyoztuk.

    {videoflow}40{/videoflow}

    Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese a sajtónak elmondta, ma Magyarországon lakhatási válság van, ám a kormánynak nincs lakáspolitikája. A kormány a költségvetésben erre nem szánt pénzt. A lakásproblémákkal foglalkozni kell, és ehhez a politikai akaratot kell találni

    Az LMP a legfontosabbnak az energetikai korszerűsítések felgyorsítását és a bérlakásrendszer újraélesztését tartja, amire forrást kell biztosítani – ebben is támogatják a TLE javaslatait. Szorgalmazzák egy úgynevezett zöldberuházási alap létrehozását, amelyből az energiahatékonyságot célzó felújításokat is támogatná. Emellett a párt az alaptörvényben rögzítené a lakhatáshoz való jogot.

    Forrás: Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület

  • A jövő családi házának építése megkezdődött

    Az épülő családi ház a gyakorlatban is példázza, hogyan lehet a Wienerberger e4 épületfilozófiája által összefoglalt, az ideális otthonhoz elengedhetetlenül fontos négy szempontot – energiahatékonyság, élhető lakókörnyezet, egészséges lakóklíma, és elérhető építési költségek – a tervezési és kivitelezési fázisban következetesen.

    A www.e4haz.hu weboldalon építési blogban követhetők a kivitelezés lépései, videókkal, beépítési tanácsokkal és sok-sok egyéb hasznos anyaggal. Napi hírek, újdonságok a www.facebook.com/e4haz Facebook oldalon.

    E4 WRT 2

    E4 WRT 3

    Miért nevezhetjük a most épülő e4 házat a jövő házának?

    • Innovatív ház, amelynek masszív épületburkát a kiemelkedő hőszigetelő képességű Porotherm 44 Klíma Profi tégla jelenti.
    • Közel zéró energiafogyasztású, energetikailag korszerű épület.
    • Az épület megfelel a 2021-től várható épületenergetikai követelményeknek.
    • Megfizethető építési és fenntartási költségek a középpontban.

     

    Az e4 ház építkezésében együttműködő partnerek

    • A ház Wienerberger Porotherm 44 Klíma Profi téglából, a Porotherm áthidalókból és födémekből épül.
    • A Schöck Hungária Kft. adja a hőhídmegszakító elemeket.
    • A zsalutechnikát és alátámasztó állványzatot a Magyar Doka Zsalutechnika Kft. biztosítja.
    • Távvezérlésű Velux tetőtéri ablak kerül beépítésre külső redőnnyel.
    • A tetőszigetelést és a födém hangszigetelését a Knauf Insulation biztosítja.
    • Schiedel kémény biztosítja a kandalló füstelvezetését.
    • A tetőt Tondach tetőcserepekkel és tetőkiegészítő elemekkel építjük.
    • A felületfűtési rendszert, valamint a víz és szennyvízhálózatot a Pipelife Hungária Kft. szállítja.
    • Esztrich betonozásra, hideg burkolat ragasztására, külső- és belső vakolatra a Weber termékeit használjuk.
    • A lábazat, a koszorúk, a padló és a tető hőszigetelését a RAVATHERM Hungary Kft. biztosítja.
    • A házba Stiebel Eltron hőszivattyú és központi hővisszanyerős szellőztető rendszer kerül beépítésre.
    • A Semmelrock Stein+Design Burkolatkő Kft. szavatolja a kerti burkolatok, teraszburkolatok minőségét.
    • Árnyékolástechnikában partnerünk a Hella ÁNR Árnyékolástechnika Kft.

    E4 WRT 4

    {youtube}xCoNE8z73Ww{/youtube}
  • Halvány reménysugarak, de még mindig százéves mélyponton a lakásépítések

    Pozitív a kiadott építési engedélyek számának jelentős százalékos növekedése, de a lakásépítések száma továbbra is évszázados mélyponton van.

    A lakásépítések beindulásához a legfontosabb tényező a politikai akarat, amely akkor mutatkozik meg egyértelműen, ha van egy valós súlyú kormányzati szereplő, akit kijelölnek a lakásügyek (lakásépítések, felújítások, bérlakásépítések) felelős kezelésére.

    Fontos lenne, hogy a pártoknak is legyen érdemi elképzelésük a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. Nyílt levélben kerestük meg az összes parlamenti párt frakcióját, és arra kértük őket, hogy jelöljék meg lakásüggyel – lakásfelújításokkal, lakásépítésekkel – foglalkozó szakpolitikusukat. Ad hoc nyilatkozatok nem helyettesítik, hogy minden pártnak felelős, a lakásépítéseket, lakásfelújításokat, bérlakásépítést, és az ezt ösztönző támogatási rendszert magában foglaló lakáspolitikája legyen. Nem megkerülhető, hogy a következő 10 évre lakásépítési célszámokat fogalmazzanak meg.

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly decemberben kijelentette: a kormány célja, hogy 40 ezer lakás épüljön évente Magyarországon (ld. itt). Ez a célszám akkor lesz tartható, ha rendelkezésre állnak a lakásépítést, bérlakásépítést támogató feltételek, eszközök is.
    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ennek egyik lényeges eleme a lakásépítés.
    Ezért a lakásépítések száma a mindenkori kormány teljesítményének egyik fontos fokmérője, mutatva a jövő iránti elköteleződését. Egészséges ütem lenne, ha a kormányzati ciklus végére elérnénk a 20 ezer lakásépítés/év szintet.

    Átfogó, koherens kormányzati lakásprogram azonban továbbra is várat magára. Szükséges volna a valós egyeztetés a programok előkészítésére. Ennek fóruma lehetne a kormányzati szinten megalakítandó Otthonteremtési Tanácsadó Testület. (részletek itt)

    A KSH adatai szerint 2015. I. negyedévben az előző év azonos időszakához képest:
    • az épített lakások száma országosan 7, Budapesten 2%-kal csökkent;
    • az első három hónapban kiadott 2381 új lakásépítési engedély 44%-kal haladja meg a megelőző év azonos időszakit, Budapesten háromszor annyi lakás építését engedélyezték, mint egy évvel korábban;
    • a természetes személyek által épített lakások aránya változatlanul 56, a vállalkozások által építetteké 44%, míg Budapesten az összes lakás 82%-át vállalkozók építették;
    • az építés célját tekintve saját használatra a lakások 54, értékesítésre 45%-a épült;
    • az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 55-ről 54%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 42-ről 25%-ra csökkent, több fővárosi beruházás befejeződésének hatására a lakóparkban épült lakások aránya 2-ről 18%-ra nőtt;
    • a használatba vett lakások átlagos alapterülete 100 m2 volt, 1 m2-rel több, mint egy évvel korábban;
    • a megszűnt 350 lakás közül 29 volt önkormányzati tulajdonú;
    • a kiadott új építési engedélyek alapján 34%-kal több, összesen 1236 lakóépület építését tervezik, míg a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (867 darab) 24%-kal csökkent.

    Változott a KSH lakásadat gyorstájékoztatója

    A KSH megújította gyorstájékoztató szolgáltatását. Az adattáblák a STADAT-táblagyűjteményből elérhetők, Excel-formátumban is letölthetők, használhatók. A változásokról részletesen tájékozódhat a KSH oldalán.

    A 2015. évi I. negyedéves gyorstájékoztató közlemény ITT érhető el. A hozzá tartozó adattáblák megtekinthetők és letölthetők ITT.

    A lakásprogram indokai, hatásai

    A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

    Fontos lenne, hogy a kormánynak legyen érdemi elképzelése a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. A témával kapcsolatos, folyamatosan bővülő információkat megtalálják a http://www.igylakunk.hu/ helyen.

    A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy több mint 400 évig fennmaradjon.

    A KSH által kimutatott „nem lakás célra" használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak" jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

    A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

    Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőlegesen ötször annyi lakás épül, mint Magyarországon.

    Javaslatok

    Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

    1./ Fontos lenne minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra, energiahatékony lakásépítésekre, valamint közösségi energiahatékony bérlakásépítésekre.

    2./ Szükséges lenne egy épületenergetikai program egyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód. Szükséges lenne továbbá, hogy az MNB a Növekedési Hitelprogram kedvezményes forrásait biztosítsa a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családok számára is.

    3./ Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.
    A SZOCPOL bővítésének alternatívája lenne, ha a lakásépítésekkel kapcsolatos áfát a jelenleginél lényegesen alacsonyabb szintre csökkentené a kormány. Az Ingatlanfejlesztési Kerekasztal komplett tanulmányt állított össze a lehetséges áfacsökkentés pénzügyi-gazdasági hatásaival kapcsolatban.

    4./ A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy továbbra is rendkívül alacsony a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája. A kormányzati munkamegosztásban világosan meg kell határozni, továbbá a szakmai és piaci szereplők számára ismertté is kell tenni a lakáspolitikáért felelős kormányzati szereplőt, javaslatunk szerint kormánybiztost. Kormányzati szinten megalakított Otthonteremtési Tanácsadó Testület alkalmas lehet a kormányzati lakásprogram megalapozására, koordinálására.

    Bővebb elemzésünket az alább letölthető mellékletben olvashatják.

    A KSH-adatok alapján készített felmérésünk eredményeit összefoglaló, a magyar lakásállomány állapotát bemutató tablóink a http://www.igylakunk.hu/galeria/tenyek-adatok és a http://www.igylakunk.hu/galeria/magyar-lakohazak-kepekben oldalon találhatók.

  • Oda mennek a fiatalok, ahol biztosított a minőségi lakhatásuk

    A "Gyere haza fiatal" elnevezésű program első körében a 100 millió forintból 50 fiatal szeretne hazahozni a kormány Londonból. Ez csepp a tengerben ahhoz képest, hogy a Központi Statisztikai Hivatal szerint évente mintegy 100 ezer fő a külföldön munkát vállalók száma, bár legalább 50 százalékuk egy éven belül visszatér. A programot beharangozó államtitkár közölte, hogy a megkérdezettek többsége szívesen hazatérne, amennyiben segítséget kap a lakhatásban és olyan munkáltatót talál, amely stabil, biztos anyagi hátteret biztosít számukra. Együttműködő partnerként jelöltek meg nagy hazai és multi cégeket, akik nyilván a munkahely megtalálásában közreműködnének.

    A lakhatást olyan módon segíti a program, hogy vissza nem térítendő támogatást nyújt a lakóhelytől távol munkahelyet találók számára utazási költségtérítés, illetve lakbér- vagy közüzemi díjfizetési támogatás formájában egy éven keresztül.

    Kérdés, hogy lesz-e elég és megfelelő minőségű bérlakás a hazaköltöző fiatalok számára éppen ott, ahol dolgozni tudnának.

    Ami biztos, hogy 100 millió forintból felépíthető lenne 5 olyan minőségi bérlakás, amely 100 éven át legalább 50 fiatal családnak nyújthatna otthont, megalapozva magyarországi jövőképüket.

    A fiatalok körében tavaly végzett kutatásaink megerősítették, hogy a fiatalok korábban alapítanának családot, vállalnának gyermeket, és nagyobb eséllyel Magyarországon képzelnék el a jövőjüket, ha támogatást kapnának a minőségi lakhatás megteremtéséhez. (részletek itt)

  • Keressük a pártok lakáspolitikusát

    Az országnak évtizedek óta nincsen lakásépítési, lakásfelújítási koncepciója. Nincs válasz a fiatalok lakásigényére, akik közül sokan külföldön képzelik el a jövőjüket. A lakásépítések mélyponton vannak. A lakásépítések beindulásához a legfontosabb tényező a politikai akarat, amely akkor mutatkozik meg egyértelműen, ha van egy valós súlyú kormányzati szereplő, akit kijelölnek a lakásügyek (lakásépítések, felújítások, bérlakásépítések) felelős kezelésére.

    Fontos lenne, hogy a pártoknak is legyen érdemi elképzelésük a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. Nyílt levélben kerestük meg az összes parlamenti párt frakcióját, és arra kértük őket, hogy jelöljék meg lakásüggyel – lakásfelújításokkal, lakásépítésekkel foglalkozó szakpolitikusukat. Ad hoc nyilatkozatok nem helyettesítik, hogy minden pártnak felelős, a lakásépítéseket, lakásfelújításokat, bérlakásépítést, és az ezt ösztönző támogatási rendszert magában foglaló lakáspolitikája legyen. Nem megkerülhető, hogy a következő 10 évre lakásépítési célszámokat fogalmazzanak meg.

    Szakmai partnerként tüntettük fel azt a 11 szervezetet, amely jelezte egyetértését és támogatását az Otthonteremtés 2015 anyagunkkal kapcsolatban.

    Bízunk benne, hogy a közeljövőben a pártok kijelölik szakpolitikusukat, akik képviselik pártjuk véleményét a lakásügyi témákban a nyilvánosság előtt.

    Az Otthonteremtés 2015 teljes szövege itt olvasható:

    http://www.igylakunk.hu/otthonteremtes2015/otthonteremtes_2015.pdf

  • Így igényelhetsz most még Szocpolt

    Kérdés:

    Egy kétgyermekes házaspár családi ház építése kapcsán, a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) értelmében mekkora összegű vissza nem térítendő lakásépítési támogatást (a továbbiakban: lakásépítési támogatás) vehet igénybe, ha:

    - A lakás fűthető hasznos alapterülete1 : 100 m²
    - A lakás teljes nettó alapterülete2 : 130 m²
    - Eltartott gyermekek száma3 : 2
    - Energetikai minősítési osztály: „A+" (fokozottan energiatakarékos)
    - Építési költség nettó összege4 : 25.550.000,- Ft

    Válasz:
    A fenti példa alapján az igényelhető támogatás összege: 1.560.000,- Ft5

    Szabályok:

    1. Főbb eljárási szabályok

    1.1. Lakásépítési támogatás az erre az állammal szerződött hitelintézetektől igényelhető (pl.: OTP Bank; UniCredit Bank; Erste Bank, FHB Bank, K&H Bank).

    1.2. A lakásépítési támogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását a használatbavételi engedély kiadása előtt kell kérni a hitelintézettől.

    1.3. A hitelintézet a támogatott személytől a lakásépítési támogatásra való jogosultság elbírálásért a támogatás összegének 1,5%-ának megfelelő, de legfeljebb 30 ezer forint, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó bírálati díjat kérhet.

    1.4. A lakásépítési támogatásra való jogosultságot és mértékét a kérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb körülmények alapján kell megállapítani.

    1.5. A támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a hitelintézet az igénylővel a lakásépítési támogatás nyújtásáról szerződést köt.

    2. A lakásépítési támogatás igénylésének főbb feltételei:

    2.1. Az igénylő nyilatkozik arról, hogy saját magának, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak lakástulajdona6, állandó lakáshasználati joga nincs, illetve e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, vagy szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya vagy lízingbe vett lakása nincs.
    (Kivételek: az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának:
    - együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba,
    - a tulajdonában lévő lakása lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, vagy
    - a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik).

    2.2. Feltétel, hogy az igénylő és az együtt költöző a bekerülési költség kiegyenlítésére használja fel a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését megelőző 5 éven belül értékesített lakásnak, illetve tulajdoni hányadnak az eladási árát is, amely a Korm. rendeletben meghatározott (3. § c) pont, ca) – cf) alpontok) tételekkel csökkenthető.

    2.3. Az igénylő a lakásépítési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában:
    - 15 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga - házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél - legalább 180 napja folyamatosan TB jogviszonnyal rendelkezik - ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van -, és
    - nincs köztartozása.

    2.4. Az igénylő:
    - a hitelintézethez benyújtja az energetikai számítást a tervezett lakás várható energetikai minősítési osztályról, amely „B" (követelménynél jobb) vagy annál kedvezőbb energetikai minősítési osztályú7, valamint
    - nyilatkozik arról, hogy a használatbavételi engedély megszerzését követően a lakás hatályos energetikai tanúsítványát a hitelintézetnél bemutatja.

    2.5. Az igénylő nyilatkozik arról, hogy legkésőbb a támogatás utolsó részfolyósításáig a hitelintézet részére bemutatja:
    - a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70%-áról, a támogatott személy saját nevére kiállított számlákat,
    - a használatbavételi engedélyt.

    2.6. Az igénylő nyilatkozatban:
    - hozzájárul ahhoz, hogy saját és gyermekei meghatározott adatait (pl.: név, anyja neve; lakcím; adóazonosító jel), valamint a támogatásra vonatkozó információkat ellenőrzés céljából a hitelintézet átadja a Magyar Államkincstár, vagy az állami adóhatóság részére,
    - hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság és a hitelintézet a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a lakásépítési támogatás igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen - a lakásban is - ellenőrizze,
    - tudomásul veszi, hogy a hitelintézet kizárólag olyan számlát fogad el, melynek kibocsátója az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel,
    - vállalja, hogy a lakásépítési támogatással érintett lakás vonatkozásában a használatbavételi engedély megadását követő 10 év lejártáig haszonélvezet alapítására nem kerül sor, és vállalja, hogy a lakásépítési támogatással érintett lakásban életvitelszerűen kíván tartózkodni;
    - kötelezettséget vállal arra, hogy az utolsó részfolyósítást követően legalább az elidegenítési tilalom megszűnéséig terjedően a lakásban lakóhelyet létesít, és az utolsó részfolyósítást követő egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, mely igazolja, hogy a támogatással épített ingatlan mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttköltözésére tekintettel a lakásépítési támogatás folyósítása történt.

    3. Pénzügyi lebonyolítás

    3.1. A lakásépítési támogatás összegét új lakás építése esetében:
    - készültségi fokkal arányosan,
    - utólagosan és
    - a lakásépítési támogatás utolsó részletét a használatbavételi engedély kiadását követően
    kell folyósítani.

    3.2. A hitelintézet a lakásépítési támogatás készültségi fokkal arányos folyósítását megelőzően a helyszínen ellenőrzi a készültségi fok feltételeinek teljesítését.

    3.3. A támogatás igénybevételével épített lakásra az építkezés idejére és a használatbavételi engedély megadását követő 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.

    4. OTP Bank Nyrt.-től telefonon kapott tájékoztatás

    4.1. A vonatkozó kivitelezési szerződésnek a lakásépítési támogatásra vonatkozóan rendelkezéseket nem kell tartalmaznia, de a szerződést be kell nyújtani a hitelintézet részére.

    4.2. Utólagos, készültségi fokkal arányos folyósítással kapcsolatos információk:

    - 1. részlet: 40%-os készületségi fok
    (teherhordó szerkezetek, tetőszerkezet, tető héjalása, etc.)

    - 2. részlet: 80%-os készületségi fok
    (külső nyílászárók, közműhálózatok kiépítése, hideg burkolás megkezdése, etc.)
    - 3. és egyben utolsó részlet:
    használatbavételi engedély

    4.3. A hitelintézet szakértővel vizsgálja meg, hogy a felépítendő családi ház bekerülése költsége (építési költsége) piaci értéken mennyi.

    5. 2015.07.01. napjától irányadó szabályok

    5.1. 2015.07.01. napjától módosul az irányadó Korm. rendelet.

    Jelen példa szerinti tényállás vonatkozásában azonban a 2015.07.01-től irányadó szabályok a teljesítendő feltételek vonatkozásában lényeges változást nem hoznak, valamint a támogatás összege (1.560.000,- Ft) sem módosul.

    5.2. A módosuló szabályok közül fentiek ellenére említést érdemel:

    - lakásépítési támogatás új elnevezése: családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK);

    - a korábbi lakáscélok melltt igényelhető használt lakás vásárlására és meglévő lakás bővítésére is;

    - igényelhető 1 meglévő vagy 4, 8éven belül vállalt gyerek után is;
    - gyermeknek minősül a magzat vagy ikermagzat a terhesség betöltött 24. hetét követően8.

    Lábjegyzetek:
    1.A hasznos alapterület a lakás fűthető alapterületének azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. A számítás során nem lehet figyelembe venni az erkély, a loggia, a terasz, a tornác, a tároló helyiség, a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség alapterületét. A lakás fűthető hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 160 m²-t.
    2.A lakóépület teljes nettó alapterülete a bekerülési költség meghatározásánál mérvadó. A lakóépület teljes nettó alapterületébe, így a bekerülési költségbe a fűthető és a fűtetlen (pl. gépjárműtároló helyiség, az erkély, a loggia, a terasz, tároló) épületrészek alapterülete egyaránt beszámítandó.
    3.gyermek: aki az igénylő eltartottja és
    a) a 16. életévét még nem töltötte be,
    b) a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el, vagy
    c) a 16. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.
    4.A központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe a Magyarország területén 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedéllyel rendelkező új lakás építéséhez, amennyiben építés esetén az általános forgalmi adó nélkül, a lakóépület teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó bekerülési költség vagy vásárlás esetén az általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott, a lakás teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó vételár nem haladja meg a 300 000 Ft-ot, alacsony energiafogyasztású lakás esetében a 350 000 Ft-ot.
    5. A lakás fűthető hasznos alapterülete 90,01 – 160 m², 2 eltartott gyermek, „A+"-os energetikai osztály esetén:
    1.300.000,- Ft x 1,2 =1.560.000,- Ft.
    6.A Korm. rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési engedélyben és a használatbavételi engedélyben vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványban meghatározott céltól, vagy a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használt lakás.
    7.Ha a felépült lakás energetikai minősítési osztálya:
    - kedvezőbb a tervezett lakás várható energetikai minősítési osztályról készült energetikai számítás szerinti energetikai minősítési osztálynál, akkor a támogatott személy a megvalósult, energiatanúsítványban szereplő energetikai minősítési osztály szerinti lakásépítési támogatásra jogosult,
    - nem éri el a tervezett lakás várható energetikai minősítési osztályról készült energetikai számítás szerinti energetikai minősítési osztályt, akkor a támogatott személy a megvalósult, energiatanúsítványban szereplő energetikai minősítési osztály szerinti lakásépítési támogatásra jogosult.
    8.A családok otthonteremtési kedvezménye összege - a meglévő - ideértve a terhesség 24. hetét betöltött magzatot és ikermagzatot is −, ide nem értve azon gyermeket, aki után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást már igénybevettek -, három gyermek esetén, amennyiben a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakás hasznos alapterülete 90 m2-t meghaladja, 2.000.000,- Ft. Ehhez az összeghez jön hozzá „A+"-os energiaosztály esetén az 1,2-es szorzó.

    Kapcsolódó, letölthető mellékletek:
    1. sz.: A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII.6.) Korm. rendelet (2015.06.30. napjáig hatályos);
    2. sz.: OTP Bank Nyrt. lakásépítési támogatásra vonatkozó tájékoztatója (a tájékoztató készítésének dátuma 2015.02.01.);
    3. sz.: NGM vonatkozó tájékoztatója (4-12. oldalak; érvényes 2015.01.01. napjától);
    4. sz.: Erste Bank Hungary Zrt. lakásépítés támogatás igénylésére vonatkozó formanyomtatvány.

  • Legyen elérhető a hitelprogram minden lakásépítőnek!

    Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság BME-n működő ifjúsági szervezete által rendezett konferencián beszélt arról, hogy a lakáseladások fellendítésében a növekedési hitelprogram is szerepet vállal majd, mivel a tervek szerint az új lakóparkok építésének finanszírozására is kiterjesztik majd.

    Új lakások építésére is lehetne igényelni finanszírozást a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramján (NHP) belül, ha elfogadják az erre vonatkozó javaslatot – írja a Világgazdaság. A hitelt az elképzelés szerint építőiparban tevékenykedő kis- és középvállalkozások vehetnék fel az NHP-ban meghatározott feltételek mellett, amennyiben továbbértékesítés, vagy bérbeadás céljából építenek jó környezetvédelmi besorolású lakásokat.

    Pulai György, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője közölte: a bővítés a kis- és középvállalkozások számára válik elérhetővé, ha erről döntés születik.

    Megfontolásra javasoljuk, hogy az MNB Növekedési Hitelprogramjának kedvezményes forrásait terjesszék azt ki a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családok számára is. Ezzel együtt számíthatnánk a lakásépítések számottevő emelkedésére.

    Ahhoz, hogy az elmúlt 100 év legalacsonyabb lakásépítési számai mellet minden lehetséges eszközre szükség van, hogy növekedésnek induljanak a lakásépítések.

  • Konferencia a lakásépítésekről, a lakásépítésekért - Construma 2015

    Időpont2015.04.17., 13 óra

    Helyszín: Hungexpo, „G" pavilon VIP konferenciaterme

    Előzetes program:

    - Lakossági építkezés Magyarországon - kormányzati célok - Katona András, stratégiai főosztályvezető, Miniszterelnökség

    - Miért társadalmi és gazdasági szükséglet bérlakásokat építeni? A bérlakásépítés lehetséges modelljei - Dr. Maráczi Zsolt, ügyvezető elnök, Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület

    - A közcélú bérházépítés jelentősége és lehetőségei - Dr. Sztranyák József, elnök, Magyar Ingatlantanács

    - Lakóépületek oktatása - Perényi Tamás, építész DLA, tanszékvezető, BME Lakóépülettervezési Tanszék

    - Milyen bérlakások épüljenek? A fenntartható bérlakásépítés építészeti kérdései - Ertsey Attila, építész DLA

     

    A konferencián való részvétel 1 továbbképzési pontot ér. A MÉK bírálati sorszám: 2015/83.

    A konferencián való részvétel INGYENES, regisztrálni az alábbi linken tudnak:

    Kamarai tagok
    http://construma.hu/hu/konferencia-regisztracio-kamara

    Nem kamarai tagok
    http://construma.hu/hu/konferencia-regisztracio-nemkamara

     A kiállítás megtekintésére itt regisztrálhat.

    Az összes programról tájékozódhat a Construma 2015 Programfüzetből.

    Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

    Kapcsolat és információ:
    Magyar Építőművészek Szövetsége
    www.meszorg.hu
    meszorg@t-online.hu 
    http://www.facebook.com/MagyarEpitomuveszekSzovetsege 

    Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület
    www.igylakunk.hu 
    tarsasag@lakasepitesert.hu 
    https://www.facebook.com/igylakunk.hu 

     CONSTRUMA2015 terkep-belépés

  • Új lakóparkok épülhetnek a Növekedési Hitelprogramból

    Jelenleg kétszer annyi lakás van veszélyben a nem törlesztett banki hitelek miatt, mint amennyi egy év alatt gazdát cserél – mondta a Magyar Nemzet szerint Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság BME-n működő ifjúsági szervezete által rendezett konferencián.

    Közölte, hogy a lakáseladások fellendítésében a növekedési hitelprogram is szerepet vállal majd, mivel a tervek szerint az új lakóparkok építésének finanszírozására is kiterjesztik majd.

    A TLE korábbi javaslatában azt is felvetette, hogy szükséges lenne az MNB Növekedési Hitelprogramjának kedvezményes forrásait kiterjeszteni a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családok számára is.

    Hírforrás: hvg.hu

  • Az otthonteremtés nem havi nagybevásárlás

    Varga Mihály Nemzetgazdasági Miniszter a Hungarian Business Leaders Forum múlt pénteki konferenciáján beszélt arról, hogy vizsgálják áfa csökkentésének lehetőségét. Később magas rangú kormánypárti forrásra hivatkozva a hvg.hu azt írta, hogy a Fidesz nem támogatja az áfakulcs csökkentését, legfeljebb a ciklus végén vizsgálnák meg a lehetőségét. Ehelyett például a gyerekek utáni adókedvezményeket bővítenék. Az értesülést a Nemzetgazdasági Minisztérium is megerősítette.

    Alapvetően pozitívnak tartjuk, hogy a Kormány adókedvezményekkel próbálja segíteni a családokat. Ez mindenképpen fenntarthatóbb irány egy munkára épülő társadalomban, mint a segélyek túlsúlya. (Egyes esetekben természetesen szociális támogatásokra is szükség van.)

    A lakásépítés, illetve új építésű lakás vásárlása azonban olyan mértékű kiadást jelent a családoknak, amelyekhez ezek az adókedvezmények nem elegendőek. Itt speciális eszközökre van szükség, hiszen az otthonteremtés más nagyságrend, mint egy havi nagybevásárlás. A jelenlegi támogatások nem ellensúlyozzák az építést terhelő 27%-os, európai viszonylatban kiugróan magas áfát.

    Ezért javasoljuk, hogy a Kormány emelje a lakásépítési támogatást (ismertebb nevén Szocpol, júliustól CSOK) olyan szintre, hogy az energiahatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát juttassa vissza az építkező, új lakást vásárló vagy építő gyermekes családoknak. Ezzel valós esélyt teremtene a lakásépítések számának emelkedésére, a hazai lakásállomány minőségi megújítására, a magyar családok lakhatási minőségének széleskörű javulására. 

  • Áfacsökkentést fontolgat a kormány

    2012-es bevezetés óta mi fizetjük a világ egyik legmagasabb áfakulcsát. Az EU-ban például sehol nincs ilyen magas áfakulcs. Ez az építőipari ágazatot is agyonnyomja. Számítások szerint egy-egy százalékpont elengedése nagyjából 90-100 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést jelent.

    Mi fog történni, ha az építési költségek áfája is 5 százalékra csökken?

    • visszaszorul a szürke és feketemunka az ágazatban,
    • növekednek az építőipari megrendelések,
    • megerősödnek az építőipari mikro- és kisvállalkozások,
    • növekszik az építőiparban foglalkoztatottak száma,
    • nem vész el a jól képzett szakemberállomány,
    • megemelkedik az építőiparhoz kapcsolódó beruházások száma és
    • csökken az importszükséglet,
    • fellendül az energiahatékony építések és újjáépítések, felújítások száma,
    • több korszerű, alacsony energiafogyasztású lakás lesz, ezzel
    • javul a lakhatási helyzet,
    • csökken az ország energiafogyasztása,
    • kisebb lesz a háztartások rezsije,
    • javul a levegő minősége, a környezet állapota,
    • multiplikátorként pozitív hatást gyakorol a hazai gazdaság egyéb ágazatainak fellendülésére.

    2014-ben mindössze 8.358 db új lakás épült a szükséges évi 40.000 helyett. A meglévő lakásállomány minősége is folyamatosan romlik. Az áfa csökkentésével megélénkülnének a lakásépítések, lakásfelújítások.
    Az áfa-csökkentés költségeit az állam bőven visszanyerné a fenti előnyöknek köszönhetően. És az építőipar ismét húzóágazat lehetne.

  • Kertvárosokat Nagy-Britanniának!

    A britek azzal számolnak, hogy a következő 25 végére egymillióval kevesebb lakás lesz a szükségesnél a szigetországban. A Future Spaces Alapítvány szerint azonban 67, egyenként 30.000 embernek otthont adó kertváros oldaná meg a problémát.
    Egy lakhatási kérdésekkel foglalkozó intézet szerint a lakásválságot az táplálja, hogy a baby boom generáció tagjai rengeteg lakást vásárolnak, majd – kihasználva a többségnek megfizethetetlen ingatlanárakat – kiadják olyan fiataloknak, akik nem engedhetik meg maguknak a saját tulajdonú otthont.

    Egy tanulmány szerint a lakáspiac fokozza az egyenlőtlenséget és a hátrányos helyzetűek további leszakadását. A lakástulajdonosok 80 százaléka gyermektelen vagy nyugdíjas (65-74 éves) az Egyesült Királyságban. Legkisebb eséllyel a gyermeküket egyedül nevelő szülők és a nyugdíjkor alatti egyedülállók jutnak saját lakáshoz.

    Forrás: The Times, Independent

  • Az Ön pártjának van lakásprogramja? - Nyílt levél a frakciókvezetőkhöz

    Az országnak évtizedek óta nincsen lakásépítési, lakásfelújítási koncepciója. A lakásépítések mélyponton vannak, 2014-ben 8.358 db lakás épült Magyarországon, ami csak arra elég, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) több mint 400 évente újuljon meg. Az egészséges megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni. Mindeközben a jól képzett magyar fiatalok többek között a lakáshelyzetet is mérlegelve külföldi életpályában gondolkodnak. Kutatások szerint családot is előbb alapítanának a fiatalok, ha támogatást kapnának az otthonteremtéshez. Magyarország demográfiai problémáit hatékony lakáspolitikát tartalmazó népesedési politikával lehet orvosolni, amit a Népesedési Kerekasztal is régóta szorgalmaz.

    Fontos lenne, hogy a pártoknak legyen érdemi elképzelésük a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. Ad hoc nyilatkozatok nem helyettesítik, hogy minden pártnak felelős, a lakásépítéseket, lakásfelújításokat, bérlakásépítést, és az ezt ösztönző támogatási rendszert magában foglaló lakáspolitikája legyen. Nem megkerülhető, hogy a következő 10 évre lakásépítési célszámokat fogalmazzanak meg.

    Ezért időszerű, hogy a pártok kijelöljék lakásügyi felelőseiket, és sajtónyilvánosság előtt ismertessék a lakossággal a véleményüket ebben a témában. Ez megvalósulhatna akár a Construmán, akár egy parlamenti bizottsági ülés vagy vitanap keretében. Lényeges lenne, hogy a pártok szakpolitikusai folyamatosan elérhetőek legyenek mind a sajtó, mind a szakmai szervezetek számára.

    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ezért alapvető, hogy a lakásépítések, lakásfelújítások száma a mindenkori kormány teljesítményének egyik fokmérője legyen.

    A KSH-adatok alapján készített felmérésünk eredményeit összefoglaló, a magyar lakásállomány állapotát bemutató tablóink a Galériában találhatók: Tények, adatok; Magyar lakóházak képekben.

    A 2014. évi lakásépítésekől szóló elemzésünk itt olvashatók.

  • Nincs népesedéspolitika lakáspolitika nélkül!

    Hatékony népesedéspolitika nem képzelhető el hatékony lakáspolitika nélkül.

    Demográfiai problémákkal küzdő hazánkban 1981-ben bekövetkezett a lakosság számszerű csökkenése. Ez a felismerés a mindenkori kormányok részéről a családtámogatások fontos lépéseit indította el, ezek közül is kiemelten fontos a házasodás és gyermekvállalás nélkülözhetetlen feltételének, a lakhatás biztosításának a támogatása volt. Így életbe lépett a „szociálpolitikai lakástámogatás" – népszerű nevén a SZOCPOL intézménye, mely számtalan fiatal, és gyermekes család lakhatását, családalapítását segítette elő. A támogatás a bekerülési összegnek közel 50 %-át fedezte!

    A válság éveiben az akkori kormány a támogatás megszüntetéséről döntött, szocpol-ról 2009. június 30. után nem beszélhetünk. Ez az intézkedés világosan kimutatható a lakásépítkezések számának drasztikus csökkenésében.

    2012. január 1-től „új-szocpol" néven feléledt a támogatási rendszer, mely azonban arányában jóval kisebb támogatást – 6-10 % – biztosított, sőt megszűnt az első gyermekre adható, valamint a használt-lakás-vásárlásra és a bővítésre igénybe vehető támogatás, a „félszocpol" is. A szükséges magas önerő következtében rendkívül kevés család tudott élni ezzel a lehetőséggel, még a költségvetésben biztosított összeg egy része is fennmaradt.
    2013-ban évszázados mélypontra estek a lakásépítések.

    Több civil szervezet, melyek életközelből ismerték a családok lakhatási problémáit, sürgette a változást és tapasztalataival, javaslataival igyekezett a döntéshozók segítségére állni.
    Végül ez évben megszületett a legújabb koncepció „Családok Otthonteremtési Kedvezménye" – CSOK - néven, mely teljes egészében 2015. július 1-től lép életbe.

    Jelen Közleményünk a CSOK véleményezése, és javaslataink ismertetése.

    Ezt sajnálatos módon csak az elkészült lakástámogatási rendelet megjelenése után tudjuk megtenni, mivel többször, eredménytelenül kértük a lakáspolitikával foglalkozó, azt tapasztalataival, szakértelmével támogatni képes civil szervezetek bevonását az új rendeletek megalkotásának folyamatába, még a közigazgatási egyeztetés előtt. A civil szervezetekkel sem egyeztetés, sem szakmai konzultáció nem történt.

    Pozitivumként értékeljük és örömmel fogadjuk, hogy
    - az első gyermekre is lesz támogatás,
    - gyermeknek számít a 24 hetesnél idősebb magzat,
    - alacsonyabb lett a lakás-alapterület megkívánt minimuma,
    - használt-lakás vásárláshoz, bővítéshez, korszerűsítéshez is van támogatás,
    - amely megegyezik az új lakásra igénybe vehető összeggel.

    Főbb javaslataink:
    1. A kormányzati munkamegosztásban világosan meg kell határozni, továbbá a szakmai és piaci szereplők számára ismertté is kell tenni a lakáspolitikáért felelős kormányzati szereplőt, javaslatunk szerint kormánybiztost. A jelenlegi, széttagolt rendelkezések akadályozzák a kormányzati munkát.

    2. A kormányzati munkát elősegítendő fel kell térképezni a lakáspolitikával foglalkozó, munkájukkal azt támogatni képes szakmai és civil szervezetek körét, amelyek rendszeres vagy eseti szakértői segítséget nyújtanának a felelős minisztériumnak. Az NK és annak a lakáspolitikában különösen érdekelt tagjai, valamint a TLE tevékenyen, konkrét javaslatokkal részt kívánnak venni ebben a munkában. Sikertelenek a kampányjellegű egyeztetések, a szakmai konzultáció állandó, működőképes rendszerének létrejöttét tartjuk kívánatosnak.

    3. A felelős minisztérium készítse el és már a koncepcionális szakaszban bocsássa átfogó szakmai egyeztetésre az új Lakáspolitikai Koncepciót, amely
    a. határozza meg az elérni kívánt lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat az egyes időtávokban,
    b. rögzítse a lakáspolitika fókuszterületeit (bérlakásépítés, lakásfelújítás, lakásépítés),
    c. határozza meg 2020-ig az ehhez szükséges pénzügyi eszközöket és azok forrásait,
    d. teremtse meg a szakmai alapokon nyugvó és hatékony koordinációt a lakásügyi szempontból széttagolt kormányzati struktúrával.

    4. Az egyeztetett koncepció alapján készüljön el a lakáscélú támogatásokról szóló új, egységes, szakmailag magas színvonalú és jól alkalmazható Kormányrendelet, amely felváltja a jelenlegi, széttagolt és nem hatékony szabályozást (12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet, 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet, 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet, 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet).

    5. A Kormány emelje a „CSOK"- támogatást olyan szintre, hogy az energiahatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát juttassa vissza az építkező, új lakást vásárló/építő gyermekes családoknak. A jelenlegi „szocpol" és az életbe lépő „CSOK" mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként. Ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer! Ezt bizonyítja a 2012.01.01.-től életbe lépett „új szocpol" eredménytelensége, melyet csak a magasabb jövedelmű családok tudtak igénybe venni. Az alapösszeg – a bekerülési összeg 5 – 10 %-a! – változatlan maradt, holott ez volt az oka az alacsony igénybevételnek!
    A 2015. júliusától igényelhető CSOK ugyan már használt lakás vásárlására és
    lakásbővítésre is felhasználható, és már egy meglevő, illetve két vállalt gyermek után is kérhető, mértéke azonban továbbra sem elegendő ahhoz, hogy a kisjövedelmű, korlátozott hitel-és fizetőképességű gyermekes családok számára segítséget nyújtson a méltó lakhatás megteremtéséhez.

    6. Javasoljuk a nagycsaládos, több generáció együttélésére alkalmas, ún. „generációs lakás-típus" tervezésének és létesítésének elősegítését, támogatását.

    7. Szükségesnek tartjuk a „Fecskeház-program" működését, mely az életpályájuk elején levő fiatalok lakhatását és gyermekvállalását segíti.

    8. Nem szerepel a rendeletben az „akadálymentesítési támogatás" rendezése, melynek
    összege sok év óta azonos, a szükséges költség töredékét sem fedezi.

    9. Fontos lenne minél több európai uniós forrás felhasználása az energetikai lakásfelújításokra, energiahatékony lakásépítésekre, valamint közösségi energiahatékony bérlakásépítésekre.

    10. Szükséges a NÉeS alapján kidolgozandó épületenergetikai cselekvési program egyeztetése a Lakáspolitikai Koncepcióval.

    11. Alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáscélú hitel bevezetése szükséges lakásfelújításokhoz, lakásépítésekhez EIB- (Európai Beruházási Bank) vagy MNB- (Magyar Nemzeti Bank) források felhasználásával.

    A javasolt, új Lakáspolitikai Koncepció várható hatásai

    10 000 lakás felépítése 44 000 embernek ad munkát. Amennyiben a hiányzó évi 33 000 lakás felépülne, ez több mint 120 000 új munkahelyet hozna létre.
    Csökkenne a segélyezettek száma, és növekedne a vásárlóerő.
    Reményeink szerint a fiatalok lakhatásának támogatása csökkentené a hazájukat elhagyni szándékozók számát is!

    Ezek az intézkedések érdemben hozzájárulnának a hazai lakásállomány megújításához, felújításához, növelnék a bérlakás-kínálatot, ezzel elősegítve a lakásmobilitást is. Hozzájárulnának az alacsony energiafogyasztású lakásállomány-szám növekedéséhez.

    Felhívjuk a figyelmet, hogy a lakáskörülmények alapvetően meghatározzák az egyén, rajta keresztül az egész társadalom, és kiemelten a jövő nemzedékének életminőségét, jövőképét, testi-lelki állapotát. A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ennek egyik lényeges eleme a lakásépítés, - felújítás és a bérlakásépítés.

    Az alábbi közleményt eljuttattuk a nemzetgazdasági miniszternek, az NGM Otthonteremtési Főosztályának, valamint Novák Katalinnak, az EMMI család- és ifjúságügyért felelős államtitkárának, illetve a sajtónak is.

     

    dr. Benkő Ágota

    Népesedési Kerekasztal 

    dr. Maráczi Zsolt
    Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület

  • Legyen a lakásépítések száma a mindenkori kormány teljesítményének egyik fokmérője

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly decemberben kijelentette: a kormány célja, hogy 40 ezer lakás épüljön évente Magyarországon (ld. itt). Ez a célszám akkor lesz tartható, ha rendelkezésre állnak a lakásépítést, bérlakásépítést támogató feltételek, eszközök is.
    A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ennek egyik lényeges eleme a lakásépítés.
    Ezért a lakásépítések száma a mindenkori kormány teljesítményének egyik fontos fokmérője, mutatva a jövő iránti elköteleződését. Egészséges ütem lenne, ha a kormányzati ciklus végére elérnénk a 20 ezer lakásépítés/év szintet.

    Átfogó, koherens kormányzati lakásprogram azonban továbbra is várat magára. Szükséges volna a valós egyeztetés a programok előkészítésére. Ennek fóruma lehetne a kormányzati szinten megalakítandó Otthonteremtési Tanácsadó Testület. (részletek itt)

    Kiírták az Otthon Melege program pályázatait és a társasház-felújítási pályázatot, bemutatták az új szocpol kiterjesztését, azaz a Családi Otthonteremtési Kedvezmények rendszerét, idén januárban bejelentették az otthonteremtési kamattámogatás kedvező változásait – ezektől jelenlegi formájukban érdemi hatás nem várható a lakásépítések emelkedésére.

    2014-ben összesen 8.358 db lakás épült Magyarországon, ami 15 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ezeknek mindössze 4 százaléka (293 db.) bérlakás.

    Ez azonban még mindig csak arra elég, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) több mint 400 évente újuljon meg – és messze van a kormány által kitűzött 40 ezer db-tól. (A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.)

    2014-ben a kiadott lakásépítési engedélyek száma 9.633 db. volt. Ez 28%-os növekedést jelent a 2013. évi éves adatokhoz képest.

    Közép-Magyarországon és a Dunántúlon nőtt az új lakások száma, a keleti országrészben egyelőre nem következett be fordulat.

    A használatba vett lakások számának 15%-os emelkedése többéves, folyamatos visszaesésnek vetett véget 2014-ben. Az év során felépített lakások száma azonban továbbra is alacsony, a válságot megelőző 2008. évinek alig egyötöde. A 2013. évi adatokkal összevetve idén a kisebb városokban 24, a községekben 21%-kal több lakás épült. A megyei jogú városokban mindössze 3%-os volt az emelkedés, és Budapesten is az átlagos alatt maradt (13%). A dunántúli régiók mindegyikében átlagot meghaladó, Közép-Magyarországon az átlagossal egyező a növekedés üteme, a keleti régiókban pedig általában csökkent a lakásépítés. A kivételt jelentő Észak-Alföldön a fellendülés egyetlen településre korlátozódik: Debrecen 573 új lakásával a teljes régió lakásépítésének több mint felét teszi ki.

    A 2014-ben kiadott 9.633 új lakásépítési engedély 28%-kal több az előző évinél. Minden településtípusban és minden régióban több lakás építését tervezik, mint 2013-ban. Az összes engedély 39%-át Közép-Magyarországon, 27%-át Nyugat-Dunántúlon adták ki. Győr-Moson-Sopron megyében 2122 új lakás építését engedélyezték, többet, mint Budapesten vagy Pest megyében.

    2014-ben az építtetői kör összetétele megváltozott az egy évvel korábbihoz képest: a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 59%-ra nőtt, a vállalkozások által építetteké pedig 40-ről 39%-ra mérséklődött. Budapesten az összes lakás 59%-át építtették vállalkozók. A tárgyidőszakban 180 lakás épült önkormányzati megbízásból.

    Az új lakások építési célok szerinti megoszlását jellemzi, hogy a saját használatra épült lakások aránya nőtt (53-ról 56%-ra), az értékesítésre épült lakásoké (43-ról 41%-ra) csökkent, bérbeadásra 4 százalék épült.

    Az újonnan épült lakóépületek között az új családi házak aránya 57-ről 56%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 39-ről 35%-ra csökkent, a lakóparki lakásoké 1-ről 7%-ra nőtt.

    A vizsgált időszakban 1.724 lakás szűnt meg, ebből 315 önkormányzati tulajdonú volt.

    A kiadott új építési engedélyek alapján 5.132 lakóépület és 5.033 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 15%-os bővülés, a nem lakóépületeknél 6%-os visszaesés.

    A lakásprogram indokai, hatásai

    A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

    Fontos lenne, hogy a kormánynak legyen érdemi elképzelése a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. A témával kapcsolatos, folyamatosan bővülő információkat megtalálják a http://www.igylakunk.hu/ helyen.

    A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy több mint 400 évig fennmaradjon.

    A KSH által kimutatott „nem lakás célra" használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak" jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

    A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

    Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőlegesen ötször annyi lakás épül, mint Magyarországon.

    Javaslatok

    Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

    1./ Fontos lenne minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra, energiahatékony lakásépítésekre, valamint közösségi energiahatékony bérlakásépítésekre.

    2./ Szükséges lenne egy épületenergetikai program egyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód. Szükséges lenne továbbá, hogy az MNB a Növekedési Hitelprogram kedvezményes forrásait biztosítsa a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családok számára is.

    3./ Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.
    A SZOCPOL bővítésének alternatívája lenne, ha a lakásépítésekkel kapcsolatos áfát a jelenleginél lényegesen alacsonyabb szintre csökkentené a kormány. Az Ingatlanfejlesztési Kerekasztal komplett tanulmányt állított össze a lehetséges áfacsökkentés pénzügyi-gazdasági hatásaival kapcsolatban.

    4./ A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy továbbra is rendkívül alacsony a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája. A kormányzati munkamegosztásban világosan meg kell határozni, továbbá a szakmai és piaci szereplők számára ismertté is kell tenni a lakáspolitikáért felelős kormányzati szereplőt, javaslatunk szerint kormánybiztost. Kormányzati szinten megalakított Otthonteremtési Tanácsadó Testület alkalmas lehet a kormányzati lakásprogram megalapozására, koordinálására.

    Bővebb elemzésünk alább letölthető.

  • Szigorodtak a szigetelési szabályok

    2015-től az uniós vagy központi költségvetési forrásból megvalósuló fejlesztésekre érvénybe lépnek az új, úgynevezett költségoptimalizált szintet jelentő épületenergetikai előírások. Ezek mintegy 40%-kal szigorúbb követelményt jelentenek az eddigiekhez képest.

    Változik az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határérték, az úgynevezett „U érték". A szigorodó szabályozás az új építésű vagy felújított épületek hőveszteségét hivatott a korábbiakhoz képest 47% százalékkal csökkenteni a falakon, 32% százalékkal a lapostetőkön és 40% százalékkal a padlókon.

    Az "U érték", azaz a hőátbocsátási tényező azt a hőmennyiséget határozza meg, amely a szerkezet 1 négyzetméteres felületén 1 másodperc alatt akkor áramlik át, amikor a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség 1 fok.
    Minél alacsonyabb az U érték, annál jobb az épület hőszigetelő képessége.

    A Knauf Insulation elemzései szerint egy átlagos magyar épület fűtésére fordított hőmennyiség 20–35%-a a falakon, 15–20%-a a tetőn, 10–25%-a a nyílászárókon át, 10–15%-a pedig a födémen és a padlón keresztül vész el, mert az épületszerkezeti elemek hőátbocsátására vonatkozó szabályozás hazánkban eddig túlságosan megengedő volt.

    A 4,2 milliós magyarországi épületállomány körülbelül 70 százaléka felújításra szorul. Az új rendeletnek köszönhetően tehát minden beruházás az eddigieknél jóval komolyabb energia-megtakarítást eredményez majd, de ez magasabb beruházási költséggel lesz elérhető.

    Az új követelményeknek megfelelően felújított épületek fűtési célú energiafogyasztása így 25-30%-kal kevesebb lesz. Ha felújításról beszélünk, a szigetelésből legalább 5 cm-rel vastagabb kell, mint eddig, ablakokból pedig legalább háromrétegű üvegezéssel ellátottat kell beépíteni.

    A módosított jogszabály homlokzati falak esetében az eddigi 0,45 helyett 0,24-es, azaz 47%-kal szigorúbb; a lapostetők esetében 0,25 helyett 0,17-es, vagyis 32%-kal kisebb, míg a talajon fekvő padlóknál az eddigi 0,5 helyett 0,3 W/m2K, azaz 40%-kal kisebb hőátbocsátási tényező elérését teszi kötelezővé.

    Az épületek energetikai jellemzőit meghatározó rendelet teljes szövege ITT olvasható.

    Ősztől csak energiatakarékos kazán

    2015. szeptember 26. után már csak meghatározott hatásfokot elérő kazánok, vízmelegítők és melegvíz-tároló tartályok hozhatók forgalomba az összes EU-s tagállamban. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a ma általánosan elterjedt gázkazánok helyett már csak a modernebb kondenzációs kazánként építhetők majd be. Ezek drágábbak, ám jóval energiatakarékosabbak, áruk 5-6 év alatt megtérül.
    A változás 2,6 millió háztartást érinthet. Mivel a ma működő kazánok többsége hagyományos és életkoruk 18-22 év között van, lecserélésük várhatóan 25-35%-os hatékonyság-növekedést hozhat.

    Forrás: greenfo.hu, hazforum.hu

  • Magyarország az utolsó a fajlagos lakásépítési rangsorban

    Ausztriában 4,8, Lengyelországban 2,9, Szlovákiában és Németországban 2,5-2,5 lakás épült ezer lakosra vetítve a múlt évben - tette hozzá az alelnök.

    A német építőiparról, ahol tavaly mintegy 5 ezer magyar építőmunkás 55 milliárd forint anyagmentes termelés értéket produkált, Koji László elmondta: ott állítják elő az uniós építőipari termelés egynegyedét, amely közel 300 milliárd eurót tesz ki. Ennek valamivel több mint fele származik a lakásépítésből és -felújításból, mintegy egynegyedét pedig az ipari épületek adják. A maradék csaknem egyenlő arányban oszlik meg az ipari infrastruktúra, a középület-építés, valamint a közcélú infrastruktúra között.

    Uniós átlagban a lakásépítés és -felújítás adja az építőipari teljesítmény 35 százalékát, Magyarországon ez az arány mindössze 7 százalék - ismertette az adatokat Koji László.

    2014 decemberében Varga Mihály namzetgazdasági miniszter épp az ÉVOSZ jubileumi közgyűlésén jelentette be, hogy a kormány célja, hogy újra évi 40 ezer lakás épüljön, s ehhez támogatást is fog nyújtani. Erre nagy szükség lesz, mert bár a tavalyi évre vonatkozó lakásépítési adatokat a jövő hétre ígérte a KSH, annyit biztosan tudni lehet már most is, hogy a 2014-es lakásépítési számok, a bérlakásépítésekről nem is beszélve, jóval alatta maradnak a kormány által - igaz csak 2015-től - kitűzött célszámnak.

    Forrás: MTI, Kormányportál

  • Prága tölgyese

    A Csehországban működő Arendon Development Company verseny útján választotta ki a bevonandó, a koncepciót kifejlesztő Edward Durell Stone Jr and Associates, valamint az útmutatókat kidolgozó John Thompson & Partners alkotta csapathoz csatlakozó építészeket.

    A megépülő 220 otthont befogadó épületek között lesznek sorházak és ikerházak, apartmanok és villák is. A lakóházakon kívül lesz a központban golf klub, szálloda és gyógyfürdő is.

    oaks prague 1

    oaks prague 2

    Stílusukban modern, de a közeli falusi építészeti hagyományokhoz illeszkedő épületeket terveznek. Különös figyelmet fordítanak a minőségi építésre és a fenntarthatóságra.

    A Prágágtól 20 kilométerre dél-keletre található 140 hektáros területen idén kezdődik az építkezés, s várhatóan 4-5 évig tart majd. A tervek szerint azonban az első lakók már 2016 nyarán beköltözhetnek.

    oaks prague 4

    oaks prague 5

    Forrás: ArchDaily

  • Bérlakásépítési programot, az építőipari mikro- és kiscégek helyzetbe hozásával!

    Üdvözöljük, hogy a kormány nyárra beharangozott intézkedései a használt lakások vásárlásához jelentős segítséget nyújtanak majd a fiatal családoknak. Azonban a fiatalok jelentős része szívesebben költözne először bérlakásba, mivel nem rendelkeznek a lakásvásárláshoz önerővel, vagy nem szeretnék a hitelfelvétel kockázatát vállalni.

    Egyetértünk a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület régóta hangoztatott véleményével; a demográfiai trendek megfordítása, a fiatalok kivándorlásának visszafordítása akkor lehetséges, ha a kormány forrást teremt érdemi bérlakásprogram elindításához!

    A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért civil szervezet vezetői azonban szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a szakszerű termelő munkára és foglalkoztatásra képes építőipari mikro- és kisvállalkozások tömegesen mentek, és mennek tönkre ma is a változatlanul tisztességtelen megrendelői magatartás, vállalkozási körülmények miatt. Így, amennyiben a szakma által kívánt, sürgetett lakásépítési programok, állami bérlakásépítés elindulna, félő, hogy az építőipari kapacitások leépülése miatt nem lenne kikkel megépíteni a projekteket.

    Az építőipari termelés egy éve tartó lassú növekedéséről számol be a KSH adatai alapján a média, azonban ez a kedvező adat csak az európai uniós finanszírozású, állami nagyberuházásokra igaz, a lakásépítés továbbra alacsony szinten stagnál. Az Opten céginformációs szolgálat adatai szerint tavaly Magyarországon 6587 építőipari cég szűnt meg, több, mint bármikor korábban. Az utolsó két negyedévben különösen sok céget törölt a cégbíróság, és várható, hogy 2015 sem lesz diadalmenet az ágazat szempontjából.

    A csődhullám nem hozta meg az ágazat tisztulását, mert jellemzően a tisztességes működésre törekvő, fizikai létszámot foglalkoztató kiscégek kerültek nehéz helyzetbe a vállalkozási körülmények, túlzott hatósági szigor, és az újonnan bevezetett adminisztrációs intézkedések miatt, - pl. az elektronikus építési napló - melyekre az ágazat legkisebb szereplői helyzetükből adódóan sem adminisztrációs kapacitással, sem anyagilag nem készülhettek fel. Egyre több jel mutat arra, hogy idén megtorpan a két éve tartó építőipari növekedés, ami eddig sem ért le a mikro- és kisvállalkozások szintjére.

    Ezért egy ideje már nem csak a fiatalok, de a közép és idősebb generáció, a szakmailag felkészült, tapasztalt vállalkozók, szakemberek is a külföldi munkavállalásban látják a kiutat. A napokban hat régi építőiparos vállalkozó kollégával váltottunk szót a kilátásokról, közülük négy már külföldön dolgozik, kettő pedig most intézi a család kitelepülését. Az érdemi, kormányzati lépések hiánya miatt a szakma balkáni körülmények között kénytelen ma is működni. Az európai uniós finanszírozású, állami, önkormányzati projektek, beruházások jelentős részét továbbra is aktatáskás, bennfentes cégek nyerik el, amelyek alatt hosszú láncolatok alján jellemzően nem a korrekt módon foglalkoztató, szakmailag felkészült, és munkájukra igényes vállalkozások dolgoznak, mivel ezek kintlévőségeik és a tisztességtelen megrendelői magatartás miatt régen tönkrementek, vagy már a bizalom elvesztése miatt nem kívánnak alvállalkozókként dolgozni.

    A megkérdezett építőipari vállalkozók arról számoltak be, hogy ma Magyarországon a kivitelező kiscégek 1600-1800 Ft-os rezsióradíj fölött – ez 9 gombóc fagyi ára! - nem tudnak munkához jutni. Közgazdasági nonszensz, hogy ebből a vállalási árból korrekt céges működést, foglalkoztatást meg lehessen valósítani, miközben például egy férfifodrász negyed órás munkáért 2000 Ft-ot kérhet el, egy autószerelő 4000 Ft óradíj alatt nem nyúl a kocsihoz. A kuncsaft náluk házhoz megy, és azonnal fizet. Ehhez képest egy építőipari cégnek lényegesen nagyobbak a költségei, 5-10 munkást foglalkoztat, gépeket üzemeltet, anyagköltséget finanszíroz, és esetenként 50-100 km-t is utazik a munkáért, amit, aztán ha elvégzett, vagy kifizetnek, vagy nem.

    Egy állami bérlakásprogram egyaránt fontos lenne a demográfiai célok elérése, a gazdasági okokból történő kivándorlás megállítása miatt, de egyben a gazdaságban, munkahelyteremtésben is pozitív folyamatokat indítana be. Jó minőségű munkahelyek létrehozását azonban csak akkor lehet az építőipari mikro- és kisvállalkozóktól remélni, ha kiszámítható, vállalkozásbarát környezetben tudnak működni, ha az ellenőrző és felügyeleti szervezetek nem az érdemi munkát végző vállalkozások fegyelmezését, büntetését, szankcionálását tekintik elsődleges feladatuknak, ha az adóhivatal a kifizetetlen vállalkozások inkasszózása helyett a tisztességtelen megrendelővel szemben jár el és csak a teherbírásuknak megfelelő adminisztrációs terheket tesz a kormány a vállukra. Az irreálisan alacsony vállalási árak ügye továbbra is az egyik legsúlyosabb problémája az ágazatban dolgozó kiscégeknek, tekintettel arra, hogy ezekből fizikai képtelenség a korrekt foglalkoztatás illetve a céges költségek fedezése, és a tisztességes vállalkozások ellehetetlenülését okozza.

    Jó lenne, ha a lakás- és bérlakásépítési piac a kormányzati intézkedések eredményeképpen úgy pörögne föl, hogy annak az érdemi munkát elvégző vállalkozások végre ne vesztesei, de haszonélvezői lehessenek!

    Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért

  • Sok lakáshitelesnek segíthet a lakáscafetéria

    A munkáltató ötévente legfeljebb ötmillió forintot juttathat adómentesen - a fizetésén kívül - a dolgozójának azért, hogy törlessze forint - vagy deviza alapú lakáshitelét. Ez az összeg azért is jelentős, mert átlagosan 7 millió forint a magyar családok adóssága.

    Az adómentes támogatást új vagy használt lakásvásárlásra, és építésre is fel lehet használni. A juttatás összege nem lehet több a vételár vagy az építési költség harminc százalékánál.

    Az év elején dönthetik el a munkavállalók, hogy milyen cafetéria elemeket választanak. A Szép kártya, az Erzsébet utalvány és a helyi utazási bérlet mellett az érintetteknek érdemes megfontolni a lakáscafetériát megjelölését is. A lakáshitel törlesztése, a lakásvásárlás támogatása adómentes juttatás, amely gyakorlatban azt jelenti, hogy semmilyen közterhet nem kell fizetni utána.

    A forintosításnak köszönhetően majd félmillió jelzáloghiteles 3600 milliárd forint összegű tartozását védte meg a kormány az árfolyamkockázattól. Őket is segíti a lakáscafetéria, amellyel az immáron forintban fennálló tartozásukat tudják adómentesen csökkenteni.

    Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

  • Külföldre költözés vs. hazai bérlakások a fiataloknak

    Az Európai Unióban verseny van a képzett, fiatal munkaerőért. A legképzettebb magyar fiatalok költöznek külföldre, akik megfelelő támogatás mellett a jövőben itthon kamatoztatnák tudásukat, itthon fizetnének adót, építenék társadalmunkat.

    A fiatalok körében nyáron végzett kutatásaink megerősítették, hogy a fiatalok korábban alapítanának családot, vállalnának gyermeket, és nagyobb eséllyel Magyarországon képzelnék el a jövőjüket, ha támogatást kapnának a minőségi lakhatás megteremtéséhez (részletek itt).

  • Nem biztatóak az építőipari és lakásépítési kilátások

    2014. novemberben az építőipar termelése kiigazítatlan adatok szerint és munkanaptényezővel kiigazítva egyaránt 8,8 százalékkal magasabb volt a 2013. novemberinél. Az épületek építményfőcsoportban a termelés 6,3 százalékkal csökkent, az egyéb építmények esetében 23,0 százalékkal nőtt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

    Január-novemberben a termelés 16,7 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához mérten. Szezonálisan és munkanappal kiigazítva a novemberi termelés volumene 1,1 százalékkal elmaradt az októberitől.
    Az egyéb építmények építésének jelentős növekedése a korábbi hónapokhoz hasonlóan az ország több területén folyó útépítési, vasút-felújítási munkákkal, valamint közműfejlesztésekkel függött össze.

    Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése (az épületépítési projekt szervezése és az épületek szerkezetépítése) novemberben 13,7 százalékkal elmaradt a 2013. azonos időszakitól. Az egyéb építmények ágazat termelése 25,0, míg az építőipari termelés több mint négytizedét adó speciális szaképítés ágazaté 9,1 százalékkal nőtt a 2013. novemberihez képest.

    A 2014 novemberében kötött új szerződések volumene 42,7 százalékkal kisebb volt a 2013. azonos időszakinál. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 8,5, az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződéseké 53,7 százalékkal maradt el a 2013. novemberitől.

    Az új szerződések elmúlt hónapokban megfigyelt visszaesése következtében az építőipari vállalkozások 2014. november végi szerződésállományának volumene 6,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 13,1, az egyéb építményeké 4,5 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2013. november végén.

    Az építőipari termelés növekedésének további lassulása várható az MTI által megkérdezett szakértők szerint, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy az új szerződések volumene hónapok óta csökken.

    A szakértők egyetértettek abban, hogy novemberben is a nagy infrastrukturális beruházások húzták az építőipart.

    Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése nem okozott nagy meglepetést: az építőipar növekedési üteme fokozatosan lassul. A szakértő úgy véli, hogy az elkövetkező hónapokban, részben a magas bázis miatt, az egyéb építmények termelése is folyamatosan lassulni fog, az építőipar teljesítménye várhatóan 5 százalék körül alakul majd.

    Hozzátette: az állami és uniós pénzekből finanszírozott építőipari beruházások járulhatnak hozzá a szektor növekedéséhez, a lakásépítések húzóerejére azonban még várni kell.

    Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tavaly novemberben kötött új szerződések volumene 42,7 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban.

    Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke szintén kiemelte, hogy az újonnan kötött szerződések volumene hónapok óta csökken.

    Az elnök szerint az épületek építésének ágazatában továbbra sem várható növekedés, azonban az egyéb építmények esetében kedvező lehet, hogy a következő uniós elszámolási időszakban lehetőség van a korábbi uniós támogatások felhasználására.

    Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint az uniós projektek fokozatos kifutásával az építőipari termelés is visszaesik, a lakáspiac pedig csak lassan fog ismét megindulni.

    Az új szerződések és a rendelési állomány egyaránt csökkent az építőiparban, amiből arra következtetett a szakértő, hogy a szektor elérte kibocsátásának a csúcsát és a következő időszakban inkább mérséklődésre lehet számítani.

    Forrás: KSH, MTI

  • Állami szerepvállalást szorgalmaznak a lakásépítés fellendítésére az ágazati szereplők

    A szakemberek az MTI-nek elmondták, hogy a jelenlegi magyarországi 4,4 millió lakásból félmillió falazata vályog és sár, további félmilliót nem lakás célra használnak, miközben a teljes állomány 70 százaléka is felújításra szorul.

    A szakértők szerint ezeket az adatokat kell a 4,1 millió háztartás számával összevetni. A szakértők egyetértettek abban is, hogy létezik ugyan mennyiségi lakáshiány is, ám az új építés fő célja a lakásállomány minőségének megújítása. Úgy vélték, jó ideig még az optimálisnak tartott, évi 1 százalékos megújítás - évi 43-44 ezer új lakás építése - sem jelentene összességében több lakást, mivel a szinte lakhatatlanokat le kell bontani.

    A továbblépést a munkavállalók bizonytalan jövőképe is nehezíti, hiszen aki belevág egy lakásépítésbe vagy -vásárlásba, nem tudja hogy lesz-e folyamatosan munkája és képes lesz-e fizetni a hitelt - tette hozzá Maráczi Zsolt. Ráadásul a régióban Magyarországon a legmagasabb a lakásokat is terhelő áfa, amit nem kompenzál az állami támogatás sem. Nincs megfizethető 2-3 százalékos teljes hiteldíj mutatójú lakásépítési, -vásárlási hitel sem.

    A TLE már évekkel ezelőtt felvetette a bérlakásépítést mint a fiatalok életkezdésének támogatását, illetve a szociálisan hátrányos családok lakhatásának a megoldását. Maráczi Zsolt kifejtette: évi 5 ezer ilyen lakás építése kedvezően hatna az építőiparra, hiszen ennyi munkával eleve számolhatnának.

    A TLE kidolgozta azt is, hogy uniós támogatással, illetve az EU fejlesztési bankjától felvett alacsony kamatozású hitellel, miként lehet beindítani egy bérlakás programot.

    Erről Borsi László azt mondta, hogy az államnak szerep jutna a lakhatási életpálya modell megrajzolásában is. A fiatalok bérlakásban kezdenék az életüket, ezt váltanák át később saját tulajdonban lévő új-, vagy pedig használt lakásra.

    Elmondták, az állami szerepvállalást leginkább a forráshiányra hivatkozva utasítják el hivatalos fórumokon. Például az évi 5 ezer bérlakáshoz 40 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás és egy másik, ugyanekkora összegű kedvezményes hitel kellene. A szakemberek azonban hangsúlyozzák, hogy a hitelt a havi és négyzetméterenkénti 1000 forintos lakbérből vissza lehetne fizetni. Az állami támogatást pedig csaknem fedezné az építési költség 30-40 százalékára rúgó adó- és járulék bevétel, amelyhez építés nélkül nem jut hozzá az állam. Mindehhez járul az a társadalmi nyereség, amely a folyamatosan növekvő bérlakásépítéssel jár - vélte Maráczi Zsolt.

    Forrás: MTI, TLE

  • Összefoglaló a lakásépítéshez igényelhető állami támogatásokról

    Nagyon pozitívnak tartjuk, hogy a minisztérium 2015. január 1-jétől érvényes, aktualizált összefoglalót készített.

    Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy szükséges lenne egy olyan integrált kormányzati honlap készítése is, amelyen az NGM támogatásai mellett az uniós források, valamint az egyéb adó- és illetéktámogatások szabályai is egységesen lennének megjelenítve.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) ezúton is felajánlja szakmai együttműködését egy ilyen honlap elkészítésében.

  • Áfacsökkentés és megfelelő hitelek élénkíthetik az új lakások piacát

    Az idén 105 ezer lakás cserélt gazdát, 2,3 százalékkal, több mint tavaly az Otthon Centrum (OC) ingatlan franchise hálózat becslése szerint. A forgalom 2003-ban 270 ezer adásvétellel tetőzött, az idén legfeljebb 9 ezer új lakás épül, szemben a tavalyi 7293 lakással, ami negatív rekord volt.

    A kormány célja, hogy újra évi 40 ezer lakás épüljön - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) decemberi közgyűlésén. Ehhez támogatást is nyújtanak, jövőre már egy gyermek után is jár 500 ezer forint szocpol támogatás, ami használt lakás vásárlására is igénybe vehető. A használt lakások forgalmának növelésével ugyanis élénkíthető a lakáspiac, ami majd kihat az új lakások építésére is - tette hozzá a miniszter.

    Az új lakások vásárlásához, építéséhez stabil jövedelem és megfizethető hitel szükséges - állítják a szakértők, akik azt javasolják: a hitel kamata ne legyen magasabb 2-3 százaléknál, a felvevője pedig legyen biztos abban, hogy lesz munkahelye - és elegendő jövedelme - a futamidő alatt. A szakértők továbbá vagy a lakásépítés áfájának drasztikus csökkentését vagy a magas áfa állami ellensúlyozását javasolják. Ilyen javaslatot fogalmazott meg a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) és a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) is.

    A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. Az indexek viszonyítási alapja a 2006-2010 között regisztrált átlagos állapot, ehhez képest a lakáspiaci index idén ősszel 115 ponton állt Budapesten és 109 pontot országosan. A tavaszi felméréshez képest az előbbi 4, míg az utóbbi 3 ponttal magasabb.

    Az index értéke megközelíti a válság előtti csúcspontot, de ez nem arra utal, hogy a piaci szereplők egy újabb aranykor bekövetkezését várják, csak a jelenlegi szinthez viszonyított élénkülést jelez.

    Az ingatlanos cégek fellendülést várnak a fővárosi panellakásoknál, és stagnálást a családi házak iránti keresletnél a következő 12 hónapban. A GKI tavaszi felmérésben ezer háztartásból 9 válaszolta azt, hogy biztosan épít vagy vásárol lakást egy éven belül. Októberben ez a szám 6-ra csökkent. A felújításnál-bővítésnél viszont 22-ről 23 százalékra emelkedett az ezt biztosan tervezők aránya.

    A várakozások szerint a használt lakások ára várhatóan 0,7 míg az újaké 1 százalékkal emelkedik a következő 12 hónapban Budapesten. Az országos átlag 1,1 százalék a használt, és 1 százalék az új lakásoknál. A használt lakások árait a 2,2 százalékos Nyugat-magyarországi áremelkedés húzza fel.

    Budapesten a használt téglalakások átlagos ára jelenleg 289 ezer forint négyzetméterenként, a használt paneleseké 180 ezer, míg a családi házaké 218 ezer forint, fajlagosan. Kelet-Magyarországon a fajlagos ár - az előbbi sorrendben - 174 ezer, 128 ezer, illetve 141 ezer forint. Ugyanez Nyugat-Magyarországon: 175 ezer, 142 ezer illetve 129 ezer forint négyzetméterenként. Az idei áremelkedés 2,5 százalékos volt - az OC adatai szerint.

    Közép-Európában a lakások átlagára Magyarországon a legalacsonyabb, a négyzetméterenkénti ár csupán 917 euró, míg a legmagasabb Csehországban, ahol egy négyzetméterért 1186 eurót kell fizetni, a Deloitte Zrt. elemzése alapján.

    Forrás: MTI

  • Korunk kihívása: mai életszínvonalunkat fenntarthatóvá tenni

    200, 40-50 vagy 15 kWh fűtési energiáért szeretnél fizetni? Vagyis laksz úgy, mint most vagy inkább építenél közel nulla energiaigényű, esetleg passzívházat?

    Utóbbi már 300 ezer forint/nm építési költségért is lehetséges. Akár bérházépítésben is. Van, ahol megvalósították – Angyalföldön, 1000 forint/nm/hó bérleti díjért.

    Fenntartható építészet útmutató

    További részletek ITT és az alábbi videóban:

    {videoflow}38{/videoflow}
  • A lakásépítésekkel tarthatja meg lendületét az építőipar

    Az ÉVOSZ az építőipar 2015. évi várakozásairól szóló közleménye ezeket tartja a súlyponti problémáknak, a 2015. év indításánál:

    • a megrendelések hullámzása, az indokolatlan megrendelői fölény, különös tekintettel a közbeszerzések piacán,

    • az alacsony jövedelmezőség mellett a 7 éves recessziót váltó piaci élénkülést követni képes beruházási-szakember pótlási feladatok teljesítése,

    • a működési és projektfinanszírozási pénzügyi eszközök biztosítása.

    Az Európai Unió pénzügyi ciklusának utolsó évében megkötött nagy értékű szerződéseket az építési vállalkozók rövidesen teljesítik, a létesítmények elkészülnek. Melyek a cégek 2015. évi várakozásai? Az építési vállalkozások arra számítanak, hogy a nemzetgazdaság tartósan növekedési fejlődési pályán marad. Természetesen ennek építési-beruházási szempontból nézve is feltételei vannak. Ezek közül ki kell emelni a következőket:

    • Sikerül-e megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a 6-7 éve elhalasztott lakásépítések, lakásfelújítások meginduljanak? Ehhez mindenekelőtt 2,5-3%-os kamatozású, hosszú futamidejű cél-hitelezésére lenne szükség. A jelenleg kapható 7-8% kamatozású lakáscélú hitelek tömegesen nem érik el a lakosság „ingerküszöbét".

    • Lehet-e újabb külföldi befektetőket hazánkba vonzani, akiknek hazai befektetései építési-beruházási megrendeléseket generál? Ehhez mindenekelőtt hosszabb távon kiszámítható kormányzati gazdaságpolitikára, továbbra is állami kötelezettségvállalásokra van szükség.

    • Az uniós források felhasználását jelentő pályázati rendszert mielőbb el kell indítani, melyek elsődlegesen a gazdaságfejlesztést szolgálják.

    Ezek a feltételek teljesíthetők, ezért összességében van realitása a hazai gazdaságot tartósan növekedési pályára állítani és az építőipart lendületben tartani, amit összefogással képviselni kell.
    A 2015. évi állami költségvetésből az olvasható ki, hogy sok tekintetben a közérdekű építési-beruházások előkészítésének éve lesz. Jelentős tervezési-műszaki előkészítési feladatokat fog jelenteni az országos műemlékvédelmi program, a Kastélyprogram, a budai várpalota rekonstrukciójának előkészítése.
    A kivitelezés területén marad a hangsúly az infrastruktúra-építésen, az autópálya-, vasút-, közműberuházáson. Előtérbe kerülhetnek a vízügyi építések, a bölcsődeprogram és a kormány épületenergetikai stratégiájának megvalósítása – írja az ÉVOSZ közleménye.
    A számadatokat, táblázatokat is tartalmazó dokumentum innen letölthető: A magyar epitoipar szamokban es a 2015 evi varakozasok.pdf

    Forrás: epitesimegoldasok.hu

  • A fenntartható házzal spórolhatunk a legtöbbet

    Ezen belül a leglátványosabb és legkézzelfoghatóbb megtakarítási terület az energiagazdálkodás.

    Az ország energiafogyasztásának 40%-át az épületek emésztik fel – és egyúttal ebben rejlik a legnagyobb megtakarítási potenciál.

    Hogyan tudjuk épületeink energiahatékonyságát a maximumig fokozni, s párhuzamosan az energiaigényét csökkenteni?

    A választ Ertsey Attila adja meg a következő interjúban, illetve a most megjelent Fenntartható építészet útmutató című kézikönyvben, amely elolvasható és letölthető ITT.

    {videoflow}37{/videoflow}

  • Nőtt az építőipar, hiányoznak a lakásépítések

    Továbbra is az állami közmű-, út- és vasútépítéseké a főszerep, a lakásépítések változatlanul hiányoznak a szektorból. Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése (az épületépítési projekt szervezése és az épületek szerkezetépítése) októberben 7,8%-kal elmaradt a 2013. azonos időszakitól. 

    Az októberben kötött új szerződések volumene 26,7 százalékkal kisebb volt éves összevetésben. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 5,4, az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződéseké 34,1%-kal maradt el a 2013. októberitől.

    Az új szerződések elmúlt hónapokban megfigyelt visszaesése ellenére az építőipari vállalkozások
    2014. október végi szerződésállományának volumene még mindig 10,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 10,9%-kal kisebb, az egyéb építményeké 16,8%-kal magasabb volt, mint 2013. október végén.

    Forrás: KSH

     

     

  • Miért és hogyan építsünk fenntartható házat?

    Nemcsak építészek és kivitelezők, hanem az építtetők számára is hasznos és fontos kiadvány született meg Ertsey Attila és Medgyasszay Péter építészek által, hiszen nem csak a szakembereknek kell a „hogyan lakjunk" kérdésével foglalkozniuk. Ez a kérdés vitathatatlanul mindenkit érint: azt is, aki már ilyen házban lakik, és azt is, aki még nem. Előbbire kicsi is az esély, mivel Magyarországon statisztikailag ki sem mutatható a teljes mértékben fenntartható épületek száma.

    Egy ilyen átfogó, a teljes építési folyamatot áttekintő, praktikus útmutató a laikus építtetőknek is jól jön, hogy lássák, miben gondolkodhatnak, merre induljanak, milyen kérdéseket érdemes és szükséges feltenni a szakembereknek. Erőforrásaink szűkössége arra szorít minket, hogy tanuljunk meg kevesebb energiát hatékonyabban felhasználva élni – és építkezni. Az energiafogyasztás optimalizálását úgy érhetjük el, ha sikerül épületeink energiahatékonyságát a maximumig fokozni, s párhuzamosan az energiaigényüket csökkenteni.

    Ehhez kézzelfogható megoldásokra van szükség. A „Fenntartható építészet útmutató" mindenekelőtt bemutatja, milyen meggondolások szerint döntsünk akár passzívház, aktívház, vagy alacsony energiájú ház építéséről hogyan válasszunk építőanyagot, hogyan gondolkodjuk az épületek berendezéséről, működtetéséről, használatáról. Foglalkozik a telek adottságainak legjobb kihasználásával, az épület által kitűzött energetikai koncepció felvázolásával, sőt felvillantja, hogyan gondolkozzunk előre a nem is olyan távoli jövőbe az elektromos autók és az épület együttműködésével kapcsolatban. Így akár olyan házunk is lehet, amely teljesen önellátó és alkalmazkodó, s ha minden külső infrastruktúra és ellátás szünetel, akkor is működni tud.

    Természetesen az sem mindegy, mennyibe kerül egy ilyen ház megépítése és fenntartása.
    Nos, a könyv ehhez is ad finanszírozási tanácsokat, ám nemcsak az építkezni vágyóknak, hanem azoknak a döntéshozóknak és pénzügyi szereplőknek is, akik támogatásokkal, illetve megfelelő pénzügyi konstrukciókkal segíteni tudják a fenntartható épületek építését. Egy fenntartható épület egyébként, ugyan valamennyivel többe kerül, mint egy hagyományos, viszonylag hamar megtérül, különösen, ha az épület teljes élettartamára vetítjük.

    A teljes Fenntartható építészet útmutató itt olvasható.

    Fenntartható bérlakásépítés

    A fenntartható építés és üzemeltetés a bérházszektorban is kulcskérdés. Hogyan, milyen konstrukcióban éri meg a befektető számára fenntartható épületeket építeni? „A fenntartható építészet lehetőségei a bérlakás-építésben" című tanulmány ennek műszaki és pénzügyi oldalát is körbejárja.

    A Fenntartható építészet útmutató az EUROPÉER Alapítvány és a Regionálna rozvojová agentúra Dolny Zemplín együttműködésében készült az európai uniós SUSTAIN Projekt keretében.

    A SUSTAIN Projekt

    Az EUROPÉER Európai Fejlődésért és Együttműködésért Közhasznú Alapítvány (röviden: EUROPÉER Alapítvány – www.europeer.eu), mint Vezető Partner és a Regionálna rozvojová agentúra pre rozvoj Dolného Zemplína (RRA DZ - www.rradz.sk ), mint szlovák Partner, a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében közös projektet indított

    Vállalkozások a fenntartható városfejlesztésért" / „Enterprises for a sustainable urban development" / „Podniky pre udržateľný rozvoj miest" (röviden SUSTAIN) címmel.

    Mi a kezdeményezés háttere?

    Az Európai Unió országaiban az élelmezés, a lakásállomány és a közlekedés az összes környezeti hatás 70–80 %-áért felelős. Ezek az ágazatok kulcsszerepet töltenek be az energiatermeléssel és az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások kezelésben is.
    Az Erőforrás Hatékony Európa kezdeményezés 2020-ra az alábbi célt tűzte ki a lakásállománnyal kapcsolatban:
    „2020-ra az épületek és az infrastruktúra felújítása és kivitelezése magas erőforrás-hatékonysági színvonalon valósul meg. Az életcikluson alapuló megközelítést széles körben alkalmazzák, valamennyi új építésű épület közel nulla energiaigényű és az anyagfelhasználás tekintetében hatékony, érvényben vannak a meglévő épületállomány felújítására vonatkozó szakpolitikák, így a felújítások költséghatékony módon, évi 2 %-os ütemben haladnak. A nem veszélyes építési és bontási hulladék 70 %-a újrafeldolgozásra kerül."

    Miért kell ezzel a kérdéssel foglalkozni?

    A városok a gazdasági fejlődés motorjai, de a fejlesztések egyúttal megterhelik infrastruktúráját, illetve környezetét. A megfelelő választ a fenntartható városfejlesztés jelenti, amely integrált módon kezeli a lakásügyet, az energiahatékonyságot, az iparfejlesztést, illetve a megújuló energiák használatát.

    Miről szól a SUSTAIN projekt?

    A SUSTAIN projekt a magyar-szlovák határtérség vonatkozásában vizsgálja a fenntarható építőipari és kivitelezési piac megteremtésének lehetőségét, integrált megközelítést alkalmazva.

    Miért fontos az integrált megközelítés a fenntartható építészethez?

    - Csak komplex szemlélet vezethet eredményre, mivel együtt kell mérlegelni a gazdasági, társadalmi, illetve környzetvédelmi megfontolásokat.
    - Mind a technológiai-, mind a gazdasági-, mind a jogi környezet folyamatosan változik, amely gyors alkalmazkodást feltételez a cégek részéről.
    - Régiónkban azonban az építőipar volt az egyik legnagyobb áldozata az elmúlt évek válságának, így innovációs képessége erősen visszaszorult.
    - A megváltozott környezet azonban nemcsak kihívás, hanem egyúttal új üzleti lehetőség is. Siker azonban, csak a kialakult irányítási, gazdasági, termelési struktúrák rugalmas alkalmazkodásával teremthető meg.
    - A régió kis- és középvállalkozóinak tehát egy új üzleti modellt kell megismerniük, illetve elsajátítaniuk, hogy megjelenhessenek ezen az Európai Unióban is éppen kialakulóban lévő új piacon.

    Ebben kíván segítséget nyújtani a SUSTAIN magyar-szlovák határmenti Projekt.

    Kik a SUSTAIN Projekt célcsoportjai?

    - Vállalkozások (építész tervezők, kivitelezők, építőanyag-gyártók, technológia- birtokosok);
    - Ingatlan tulajdonosok (ingatlangazdálkodó cégek, önkormányzatok);
    - Civil szféra (elsősorban a környezettudatosság, és ennek elterjesztésében érdekelt szervezetek);
    - Területfejlesztésben, innovációsban érdekelt vállalkozások, szervezetek.

  • MEGHÍVÓ a Fenntartható építészet útmutató c. gyakorlati kézikönyv bemutatójára

    Az energiafogyasztás optimalizálását úgy érhetjük el, ha sikerül épületeink energiahatékonyságát a maximumig fokozni, s párhuzamosan az energiaigényüket csökkenteni. Ehhez kézzelfogható megoldásokra van szükség.

    Az EUROPÉER Alapítvány és a Regionálna rozvojová agentúra Dolny Zemplín együttműködésében, az európai uniós SUSTAIN Projekt keretében elkészült Fenntartható építészet útmutató, valamint A fenntartható építészet lehetőségei a bérlakás-építésben című tanulmány az elméleti magyarázatok mellett gyakorlati műszaki és finanszírozási tanácsokat ad.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület partnerként vett részt a Fenntartható építészet útmutató, valamint A fenntartható építészet lehetőségei a bérlakás-építésben című tanulmány létrehozásában.

    MEGHÍVÓ

    2014. december 16-án, kedden 11.00 órakor

    a projektzáró rendezvényre és a könyvbemutatóra.

    Helyszín:
    Építészpince, 1088 Budapest Ötpacsirta utca 2.

    Előadók:
    Drescher László, a SUSTAIN magyar-szlovák határmenti Projekt projektvezetője
    Ertsey Attila építész DLA, a Fenntartható építészet útmutató és A fenntartható építészet lehetőségei a bérlakás-építésben című tanulmány egyik szerzője

    Minden résztvevő számára felajánlunk egy példányt a Fenntartható építészet útmutatóból.

    Regisztráció itt.

  • Szocpol: használt lakásokra és egy gyerek után is

    A Világgazdaság megkapott egy kormányzati rendelettervezet ami több pontban a lakásépítési támogatásra, közismert nevén szocpolra vonatkozó szabályozást módosítja, írja az MTI.

    A 2015. július elsejével hatályba lépő változások közül a legfontosabb, hogy már egy gyermek után is lehet majd támogatást igényelni, illetve bevonják a kedvezményezetti körbe a használt lakásokat is, ha az elég drága. Pontosabban utóbbiaknál feltétel, hogy legalább komfortos legyen az ingatlan, vagy – ha bővítésről van szó – a bővítéssel érje el a komfortos minősítést. A használt lakásoknál részletesen szabályozza a tervezet a négyzetméterenkénti maximális árat.

    A szocpol támogatási összege a gyermekek számától függően változatlanul maximum 2,5 millió forint lehet. Az új elemként belépő, egy gyermek után járó támogatás mértéke 40 és 55 négyzetméter közötti alapterületnél 400 ezer, 55 négyzetméter fölött 500 ezer forint lehet. A magzat a terhesség betöltött 24. hetét követően már gyermeknek számít. A bővítéssel az ingatlannak legalább egy lakószobával kell nőnie. A jó energiabesorolású lakásoknál maradnak a többletek: az „A" minősítés 1,1-es, az „A+" pedig 1,3-as szorzót ér majd.

    A használt lakásoknál részletesen szabályozza a tervezet a négyzetméterenkénti maximális árat, ami régiónként, azon belül településekként eltérő lesz. Eszerint a legmagasabb négyzetméterárakkal a fővárosiak számolhatnak, ahol 260 ezer forint a maximális összeg. A Közép-magyarországi régió városaiban 200, egyéb településeken pedig legfeljebb160 ezer forint az egy négyzetméter után kérhető támogatás. A legkisebb támogatást az alföldi régióban élők kaphatják, ott a megyeszékhelyeken 180, a városokban 120, míg az egyéb településeken 100 ezer forintot ér majd egy négyzetméter. Ennél valamivel magasabb támogatás igényelhető a Dél-Dunántúlon, ahol a megyeszékhelyen lakásbővítésbe fogók 200 ezer forintot igényelhetnek, míg a városokban 160, az egyéb településeken pedig 120 ezer forint támogatás nyerhető.

    Új lakásra még több kedvezmény

    Az otthonteremtési kamattámogatott hitel támogatási időszaka ötről tíz évre növekedhet, ha új lakásra igénylik a hitelt. Az első öt évben nem változik a támogatás – állampapírhozamhoz viszonyított – eddigi mértéke, majd a hatodik és a tizedik év között fokozatosan csökken. Így a hatodik évben például legfeljebb két gyermeknél 50 százalék, legalább 3 gyermeknél 60 százalék a támogatás mértéke új lakás esetén, ami az utolsó támogatott évre 10, illetve 15 százalékra csökken. A támogatási időszak kitolódása a már futó érintett szerződésekre is vonatkozik majd. Az otthonteremtési kamattámogatott hitelre vonatkozó jogszabály új eleme az a passzus is, amely szerint a részleges és teljes előtörlesztés nem zárható ki a szerződéseknél - írja az újság.

    A családtámogatási akcióprogram keretében a még meg nem született, illetőleg a vágyott gyermekek után is igényelhetnek a családok otthonteremtési kedvezményt, vagyis elegendő lehet a gyermekvállalás ígérete is. A jövő évi büdzséből a kormány előzetesen négymilliárd forintot különít el erre a célra, de igény esetén további forrást tudnak biztosítani, 2016-ban pedig már nyolcmilliárd forinttal nő az erre fordítható többletösszeg.

    Forrás: mno.hu, vg.hu

  • Könyvespolchoz a házat

    the-long-brick-house-foldes-architects 06 terrace of the bedroom

    A ház kiszolgálja az építtetők pihenésre, olvasásra, természetközeliségre való igényeit. A hívogató, zöld környezetben megbújó házból csodás kilátás nyílik a szomszédos völgyre. A hosszan elnyúló téglafal a nappaliban 17 méter hosszú könyvespolcnak ad támaszt, amely az 50 cm-es falvastagságnak köszönhetően több egyéb funkciót is rejt, például egy modern kandalót.

    the-long-brick-house-foldes-architects portada 17 interior living room

    long-brick-house hosszuhaz 01 201421211602

    Tervező: Földes és Társai Építésziroda
    Építész tervezők: Földes László, Sőnicz Péter
    Fotók: Sirokai Levente
    építés: 2013
    További képek itt.

    Forrás: ArchDaily

  • A fiatalok szerint lakás nélkül nincs jövőkép

    Az Orbán-kormány első négy évében elmaradt az otthonteremtési program beindítása. Az elmúlt hónapokban Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője (részletek itt) és Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter (részletek itt) is utalt rá, hogy ősztől konkrét kormányzati intézkedések várhatók az otthonteremtésben. Ezzel összefüggésben beindult 1 milliárd forint keretösszeggel a lakossági kazáncsere (részletek itt) és 1,1 milliárd forint keretösszeggel a lakossági homlokzati nyílászáró-csere pályázat (részletek itt). Ezeket pozitív intézkedéseknek tartjuk, de továbbra is szükséges egy átfogó, érdemi lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési program beindítása.

    Szükséges, hogy a programok előkészítésére, koordinálására kormányzati szinten Otthonteremtési Tanácsadó Testület alakuljon. (részletek itt)

    A fiatalok körében nyáron végzett kutatásaink megerősítették, hogy a fiatalok korábban alapítanának családot, vállalnának gyermeket, és nagyobb eséllyel Magyarországon képzelnék el a jövőjüket, ha támogatást kapnának a minőségi lakhatás megteremtéséhez. (részletek itt)

    2014. I-III. negyedévében 5.168 db lakás épült Magyarországon, ami 27 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

    Amennyiben ez a trend egész évben kitartana, 2014-ben közel 10.000 lakás épülhetne fel. Ez azonban még mindig csak arra lenne elég, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) hozzávetőleg 400 évente újuljon meg. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.

    2014. I-III. negyedévében a kiadott lakásépítési engedélyek száma 6.947 db. volt. Ez 30%-os növekedést jelent a 2013. I-III. negyedéves adatokhoz képest.

    Az új lakások száma jelentős területi különbségeket mutat. Az összes lakás közel fele (2553) Közép-Magyarországon épült. Ezen kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében figyelhető meg nagyobb arányú építési tevékenység, itt megközelítette a 700-at a használatba vett lakások száma, s több lakás építését tervezik, mint a fővárosban vagy Pest megyében. 2013 első kilenc hónapjával összevetve idén eddig 9%-kal kevesebb lakás épült a megyei jogú városokban és 44, illetve 56%-kal több a kisebb városokban és a községekben. Budapesten ugyanekkor 31%-kal nőtt az átadott lakások száma. Budapesten 1474, Győrben 245 lakás épült, emellett csak Debrecenben és Siófokon vettek 100-nál több új lakást használatba. Észak-Magyarországon, Dél-Alföldön és Észak-Alföldön a lakásépítés csökkent (59, 70 és 98%-ra).

    Az év első kilenc hónapjában kiadott 6947 új lakásépítési engedély száma 34%-kal meghaladja a használatba vett lakásokét, és 30%-kal több mint a megelőző év azonos időszakában. Minden településtípusban és minden régióban több lakás építését tervezik a megelőző év azonos időszakához képest. Az összes engedély 36%-át Közép-Magyarországon, 29%-át Nyugat-Dunántúlon adták ki. A Győr-Moson-Sopron megyében mért 69%-os növekedés lényegében három településre koncentrálódik: Győrben 521, Rajkán 340, Sopronban 281 új lakás építését engedélyezték.

    2014 első három negyedévében az építtetői kör összetétele megváltozott az egy évvel korábbihoz képest: a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 61%-ra nőtt, a vállalkozások által építetteké pedig 40-ről 38%-ra csökkent. Ugyanakkor Budapesten az összes lakás 67%-át építtették vállalkozók. A tárgyidőszakban mindössze 71 lakás épült önkormányzati megbízásból.

    Az új lakások építési célok szerinti megoszlását jellemzi, hogy a saját használatra épült lakások aránya nőtt (53-ról 58%-ra), az értékesítésre épült lakásoké (42-ről 39%-ra) csökkent, bérbeadásra 3% épült. Kivitelezői csoportok szerint a jogi személyiségű gazdasági társaságok a használatba vett lakások 64, az egyéni vállalkozások pedig 29%-át építették (az előző év azonos időszakában 63, illetve 26% volt ez az arány).

    Az újonnan épült lakóépületek között az új családi házak aránya 58, a többszintes, többlakásos épületeké 38, a lakóparki lakásoké változatlanul 2% volt.

    2014 első kilenc hónapjában a használatba vett lakások átlagos alapterülete 102 m2 volt, gyakorlatilag ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A 100 m2-esnél nagyobb lakások aránya 41%-ot tesz ki, akárcsak az előző év azonos időszakában, és a 60 m2 alatti lakások aránya is közel változatlan (27-ről 28%-ra nőtt) maradt.

    A vizsgált időszakban 858 lakás szűnt meg, ebből 183 önkormányzati tulajdonú volt.

    A kiadott új építési engedélyek alapján 3826 lakóépület és 3889 nem lakóépület építését tervezik, ez rendre 13, illetve 2%-os növekedést jelent.

    A lakásprogram indokai, hatásai

    A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

    Fontos lenne, hogy a kormány tűzzön ki lakásépítési, lakásfelújítási célszámokat, legyen érdemi elképzelése a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. A témával kapcsolatos, folyamatosan bővülő információkat megtalálják a http://www.igylakunk.hu/ helyen.

    A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy 400 évig fennmaradjon.

    A KSH által kimutatott „nem lakás célra" használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak" jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

    A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

    Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőlegesen hatszor annyi lakás épül, mint Magyarországon.

    Javaslatok

    Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

    1./ A 2014-2020-as uniós támogatási időszak jelenleg folyó tervezése során el kellene érni, hogy a következő hét évben épületenergetikai, településfejlesztési, munkaerő mobilitási céllal az uniós forrásokból a lakásfelújításokra, lakásépítésekre is jusson.

    2./ Szükséges lenne egy épületenergetikai program egyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB- (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód. Szükséges lenne továbbá, hogy az MNB a Növekedési Hitelprogram kedvezményes forrásait biztosítsa a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családok számára is.

    3./ Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.

    4./ A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy évszázados mélyponton van a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája. Kormányzati szinten megalakított Otthonteremtési Tanácsadó Testület alkalmas lehet kormányzati lakásprogram program megalapozására, koordinálására.

    Bővebb elemzésünket az alábbi  mellékletben olvashatják.

  • 2015: jön a családi otthonteremtési kedvezmény - használt lakásra is
  • Legyen része az energiahatékony új építés is a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiának

    Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés a gazdaságos, tartós eredményt hozó megoldás.
    Az adott épület esetében lehet eldönteni, hogy melyik intézkedés szükséges.

    1. Energiahatékony lakásállomány kialakítása
    A lakáspolitikában nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásfelújítási és lakásépítési célszámokra van szükség.

    A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. 2013-ban összesen 7293 db lakás épült Magyarországon. Az évi 7293 db lakásépítés azt jelenti, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) megújulási üteme 600 év! A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy 600 évig fennmaradjon. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.

    Javasoljuk, hogy a vezetői összefoglalóban jelenjen meg, hogy a felújítás és az építés egyaránt fontos eszköze az energiahatékony lakásállomány kialakításának.

    A lakásépítés foglalkoztatási hatásainak kiegészítésére: 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik a lakásállomány 100 évenkénti energiahatékony, minőségi megújításához. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelent.

    2. Az egyes épülettípusokon belüli korszerűsítések részarányának kiegyensúlyozott szerkezete
    A NÉeS célrendszere többek között azt tartalmazza, hogy az egyes célkitűzések meghatározása során az egyes épülettípusok részarányát is figyelembe véve kiegyensúlyozott szerkezetet kell összeállítani. A NÉeS alábbi táblázatának adatait értelmezve ugyanakkor megítélésünk szerint ez az elv a lakóépületekre vonatkozóan nem érvényesül kellő mértékben.

    Kategória

    Az adott kategóriában korszerűsítendő lakások aránya

    az összes korszerűsítendő lakáshoz (700,000 db) képest

    Az adott kategóriában korszerűsítendő lakások aránya

    a kategória jelenlegi lakásállományához képest

    Családi ház

    19 %

    5 %

    Hagyományos társasház

    27 %

    20 %

    Iparosított technológiájú társasház (panel)

    54 %

    54 %

    Összesen:

    100 %

    16 %

    Az iparosított technológiájú társasházakban megvalósítandó korszerűsítések túlzott dominanciája helyett nagyobb súlyt szükséges biztosítani a családi házak és a hagyományos társasházak korszerűsítése számára.

    A családi házak és a hagyományos társasházak korszerűsítésének javasolt magasabb aránya – a fenntarthatóság szempontjából kiemelt jelentőségű – decentralizált megújulóenergia-termelés miatt is indokolt. Javasoljuk egyúttal, hogy a NÉeS-ben jelenjen meg a decentralizált/közösségi megújulóenergia-termelés elismerése és ösztönzése, valamint az egyéni és közösségi szintű beruházások összehangolásának koncepciója.

    3. Részleges felújítások helyett a műszakilag helyes, komplex megoldások ösztönzése
    Az energiahatékony épületek támogatási rendszerét úgy kell kidolgozni, hogy a szakmailag számos esetben félmegoldást jelentő részleges felújításnál jobban ösztönözzenek a műszakilag helyes komplex megoldásokra, az épületek komplett rehabilitációjára.

    A gyakorlatban már felmerült negatív példák sorában többek között a következők említhetők:

    • példaként szerepeltethetők azok a panelépület-felújítások az elmúlt időszakban, amikor az utólagos homlokzati szigeteléssel (és esetleg ablakcserével) ellátott épületekben (a megfelelő nyári hővédelem kialakításának elmaradása miatt) a nyári túlmelegedés a felújítás után fokozottabban jelentkezik, mint előtte, mivel a felmelegedett betonfal az éjszakai hidegebb időszakban a hőszigetelés miatt nem tud lehűlni;

    • megemlítendők azok a családi házak is, ahol az ablakcsere után penészesedés lépett fel, mert nem történt meg a falak hőszigetelése, és megfelelő mértékű légcseréről sem gondoskodtak;

    • ide sorolhatóak továbbá azok a tipikus hibák, amikor megtörtént ugyan a homlokzat szigetelése és az ablakok korszerűsítése, de a lecsökkent fűtési igény a gépészeti rendszer módosítását követelte volna meg a gazdaságos működés biztosítása érdekében, ennek elmaradása miatt azonban a szakmailag hibás beavatkozás nem eredményezte az elvárt megtakarítást.

    4. Energetikai korszerűsítés és energiahatékony helyettesítő építés

    A készülő NÉeS-hez kapcsolódó első hivatalos tájékoztatások szerint is „A 4,2 milliós magyarországi épületállomány körülbelül 70 százaléka felújításra szorul, amelyből minden tízedik esetben már új építés lenne indokolt". (A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog, vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.) Rendkívül fontos ezért annak biztosítása, hogy azokban az esetekben, amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és az adott ingatlanon megvalósuló (a valódi, „zöld mezős" új építéstől megkülönböztetendő) ún. helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük az optimális megoldást lehessen választani.

    Megóvandó építészeti értékek (pl. műemléki épületek) esetében az épületek megőrzése, felújítása fontos feladat, egyébként azonban a gazdaságossági szempontok kell, hogy előtérbe kerüljenek. A cél az, hogy ezekben az esetekben a leginkább költséghatékony megoldás mellett születhessen megalapozott döntés. Egyes esetekben az energetikai korszerűsítés, más esetekben az energiahatékony, helyettesítő új építés vagy az új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást.

    Ezért a következőket javasoljuk:
    A felújításon kívül az energiahatékonysági szempontoknak megfelelő helyettesítő új építés is kerüljön be a korszerűsítés fogalomkörébe: a dokumentum egészében emiatt a „felújítás" kifejezés helyett következetesen a „korszerűsítés" (felújítás vagy helyettesítő új építés) kifejezés alkalmazása indokolt.

    Komplex számítási eljárást kell kidolgozni, amelynek alkalmazásával eldönthető, hogy a konkrét esetekben a felújítás vagy a helyettesítő új építés a gazdaságosabb megoldás.

    • Azokban az esetekben, amikor egy épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és a helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük az optimális megoldást lehessen választani (a gazdaságossági szempontokon túlmenően esetenként egyéb, speciális építtetői szempontok is felmerülhetnek).

    • A helyettesítő új építés esetén is minimum a komplex felújításhoz kapcsolódó támogatásnak kell rendelkezésre állnia.

    5. Energiahatékony új építés

    A dokumentum egyik legjelentősebb hiányosságának tartjuk, hogy abban - néhány rövid megemlítéstől eltekintve - az energiahatékony új építés érdemben meg sem jelenik. Az új építések kimaradása (és a NÉeS lényegében korszerűsítésekre történő leszűkítése) elsősorban a következők miatt vitatható:

    • Könnyen belátható, hogy az épületszektor energiahatékonysága növelésének csak egyik módját alkotják a meglévő épületállományban megvalósítandó épületenergetikai korszerűsítések: az épületszektor energiahatékonyságának növelésére irányuló stratégiának megfelelő súllyal tartalmaznia kell az energiahatékony új építéseket is.

    • A NÉeS-ben található nemzetközi kitekintésből kiderül, hogy a vizsgált országok szinte mindegyikének vonatkozó stratégiai dokumentumaiban, illetve konkrét intézkedéseiben az energiahatékony új építés hangsúlyosan megjelenik.

    • A NÉeS által említett autonóm épületállomány-változással kapcsolatban lényeges szempont, hogy a 20/2014. BM-rendelet értelmében a következő időszakban megvalósuló új építések „automatikusan" várhatóan nem lesznek energiahatékonyak, a jelenlegi követelményszintnél magasabb költségoptimalizált szint (illetve a közel nulla szint) eléréséhez a többletköltségek EU-forrásból történő támogatási hátterét feltétlenül biztosítani kell, ehhez pedig az energiahatékony új építésnek hangsúlyosan meg kell jelennie a NÉeS szövegében.

    A fentiek miatt javasoljuk az energiahatékony új építések hangsúlyos és következetes megjelenítését a dokumentumban:
    • Az épületkorszerűsítések mellé kerüljön be átfogó stratégiai célként az energiahatékony új építés.

    Kerüljön be specifikus célként a kifejezetten az energiahatékony új építések révén elérhető (az aktuálisan kötelező, illetve a támogatás által megvalósuló magasabb energetikai követelményszint különbségéből PJ-ban könnyen kalkulálható) energia-megtakarítás, valamint a további szükséges adatok (pl. az energiahatékony új épületek/lakások száma, becsült ráfordítás-igény).

    • Az „Új támogatási és finanszírozási konstrukciók kidolgozása a lakóépületek és a középületek energiahatékonysági projektjeihez" c. intézkedés céljának és tartalmának leírásába kerüljön be az energiahatékony új építések megvalósítása.

    Olyan támogatási és finanszírozási konstrukciókat kell kidolgozni és meghirdetni a lakóépületek és a középületek energetikai korszerűsítésének, illetve az energiahatékony új építéseknek az elősegítéséhez, amelyek lehetővé teszik nagyszámú projekt hatékony megvalósítását az állami és közösségi támogatás mellett a magántőke bevonásával.

    A jövőképpel és prioritásokkal foglalkozó fejezetbe kerüljön be egy új, az épületszektor jövőképére vonatkozó alfejezet: ennek 2020-ra vonatkozóan (2030-ig történő kitekintéssel) tartalmaznia kellene az épületállomány várható mennyiségének és minőségének bemutatását, egyúttal az autonóm épületállomány-változás tervezett konkrét adatait, köztük az energiahatékony új építések éves célszámait (középületek, lakóépületek, lakások) is.

    6. Energetikai korszerűsítések és energiahatékony építések finanszírozása

    „A lehetséges finanszírozási konstrukciók és finanszírozási források megtalálása" c. részének kiegészítéseként felhívjuk a figyelmet a hazai és az uniós forrásból finanszírozott támogatások integrálásának fontosságára.

    Érdemes lenne finanszírozási konstrukciót kidolgozni az EIB-vel (Európai Befektetési Bank), amely forint alapon, kereskedelmi banki folyósítással, hosszú távon, kedvező (hozzávetőleg 3%) THM mellett tenné elérhetővé a programba illeszthető lakáscélú kölcsönöket.

    Fenti javaslatunk alapja az Európai Építőipari Stratégia, amely egyaránt szükséges célként határozza meg az az alacsony energiafelhasználású épületeket eredményező felújításokat és az alacsony energiafelhasználású épületek építését. Ezekhez forrásként megjelöli az Európai Beruházási Bank által rendelkezésre bocsátott, kedvező kamatozású kölcsönt. A Stratégia által megjelölt foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési célok összhangban vannak a magyar kormányzati célokkal.

    (http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=6121&tpa=0&tk=&lang=hu)

     

    1. cél: épületfelújítások

    az alacsony energiafelhasználású épületeket eredményező felújítások

    2. cél: épületépítések

    az alacsony energiafelhasználású épületek építése

    3. cél: ezekhez kedvezményes kölcsön biztosítása

    az Európai Beruházási Bank (European Investment Bank, EIB) által rendelkezésre bocsátott, kedvező kamatozású, összesen akár 120 milliárd eurót kitevő kölcsön felvételének ösztönzése.

    4. cél: foglalkoztatási célok:

    az EU-s munkavállalók több mint 10%-a az építőiparban dolgozik

    5. cél: gazdaságfejlesztés

    az építőipar az európai gazdaság számára igen lényeges ágazat, amely a GDP csaknem 10%-áért

    6. cél: kkv szektor helyzetbe hozása

    az építőipar az európai gazdaság számára igen lényeges ágazat, amely főként a mikro- és kisvállalkozásokban húszmillió munkahely megteremtéséért felelős.

    Figyelembe venni javasolt további háttéranyagok:

    1. sz.: EU-források bevonása az energiahatékony és fenntartható építés számára: építőipari élénkítés érdemi költségvetési források nélkül a 2014-2020 közötti ciklusban
    /Szakmai szervezetek közös kezdeményezése/
    http://www.lakasepitesert.hu/upload/EU_forrasok_energiahatekony_epites_2012_11_06.pdf

    2. sz.: EURÓPÁNAK AKTÍV LAKÁSPOLITIKÁRA VAN SZÜKSÉGE!
    (Társaság a Lakásépítésért Egyesület, 2012)
    http://www.lakasepitesert.hu/upload/Europanak_aktiv_lakaspolitikara_van_szuksege_2012_10_18_TLE.pdf

    3. sz.: Tények, adatok, javaslatok képekben
    http://www.igylakunk.hu/galeria/tenyek-adatok

    4. sz.: A hazai lakóházak képekben
    http://www.igylakunk.hu/galeria/magyar-lakohazak-kepekben

    5.sz.: Előadás a lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal kapcsolatban
    http://www.lakasepitesert.hu/upload/Maraczi%20Zsolt_prezentacio_2014_09_25_BKIK.ppt

  • Így is lehet lakótelepet építeni

    Az Interlace tervezője, Ole Scheeren szerint az Interlace fontos prototípusa egy új szemléletnek. „A szabályok-hatékonyság-profit követelményei által standardizált formákból sikerült kitörni, és megmutatni, hogy másképpen is lehet – nyilatkozta Scheeren.

    Interlace by Ole Scheeren dezeen 2

    A 170 ezer négyzetméteres komplexum horizontális épületei egymásba nyúlnak, méhsejtszerűen elhelyezkedve keretet adnak a nyolc nagy hatszögletű udvarnak. A 2013 végé átadott Interlace-ben 1040db különböző méretű lakás található a hatemeletes épületekben.

    Interlace by Ole Scheeren dezeen 3

    A lakótömbök keresztezik egymást, több helyen túl is nyúlnak, így ölelve körül a belső kerteket, tetőteraszokat és közösségi tereket. Az épületek közötti többemeletnyi üres terek segíti a lakások bevilágítását és a szellőzést, szemben az elkülönült lakótornyok kínálta környezettel. A zöld felületek aránya is jóval nagyobb lett így.

    The Interlace by Ole Scheeren dezeen Gr1

    A nyolc nagy belső udvar – amelyek olyan neveket kaptak, mint Színháztér, Lotus-tó, Esőerdő-fürdő –kellemes szolgáltatásokat kínál az úszómedencéktől a teniszpályákon, sport- és játszótereken át a grillezőhelyekig. A terület köré 1 kilométeres futópályát is kiépítettek. 

    The Interlace by Ole Scheeren dezeen Gr3

    Interlace by Ole Scheeren dezeen 4

    Forrás: dezeen.com
    Photography is by Iwan Baan.

  • Hosszú távú lakáspolitikát sürget az ÉVOSZ is

    A jogszabályalkotásnál az értékhatárok, az előállításhoz szükséges energiafelhasználás és annak fajtája, az elvárható élettartam, és a költségoptimalizálás paramétereinek meghatározása kiemelten fontos

    Szakmailag alapos a társadalmi vitára bocsátott stratégia, s reális képet mutat az épületvagyon állapotáról - olvasható az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közleményében, amelyben kifejtik, ma a lakóépületek jelentik a legnagyobb energiapazarló szegmenst. Ez részben a lakóépület állomány gyenge hőtechnikai állapotának, másrészt az épület állománytól független pazarló energiafogyasztásnak tudható be - állítják a szakemberek.

    Mint írják, a 2006 és 2012 között majdnem felére zsugorodott építési piac tartós növekedéséhez jelentősen hozzájárulhat a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia céljainak megvalósítása, amelyhez egy következetes, hosszú távú lakáspolitika kialakítását és végrehajtását tartják szükségesnek.

    A szövetség javasolja, hogy komplex városrész-rehabilitációkra is terjedjen ki a stratégia végrehajtása. Fontos lenne egy tanácsadó hálózat kiépítése, akár regionális és megyei szerveződés alapján, amely segítene az építtetőnek tájékozódni az energetikai megoldásokról, pályázati lehetőségekről, a szakterület megbízható vállalkozóiról.

    Az ÉVOSZ elnöksége azt is szorgalmazza hogy a készülő jogszabályokban és pályázati feltételek megfogalmazásánál az elérendő céloknál ne zárjanak ki és ne preferáljanak technológiákat. A célok elérése érdekében értékhatárok, az előállításhoz szükségese energiafelhasználás és annak fajtája, az elvárható élettartam, és a költségoptimalizálás paraméterei legyenek meghatározva.

    Kiegyensúlyozott lakásgazdálkodás mellett az országos építésszerelési tevékenység éves értékének 32-35 százalékát jelenti az épületenergetikai elvárásokat is figyelembe vevő lakásfelújítás- lakásépítés aránya, a mai 6-7 százalék helyett. A 7-8 éve elhalasztott lakossági lakásfelújítások, lakásépítések programszerű kezelése mára sürgetővé vált - hangsúlyozza az ÉVOSZ.

    Forrás: napi.hu

  • A lakásépítések sokat segítenének a munkahelyteremtésben

    Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése szerint január elsejétől Magyarország történetében a valaha volt legnagyobb gazdaságfejlesztési program veszi kezdetét. 

    Tehát, van miben reménykedni.

    Lakásépítésekkel, bérlakásépítési programmal, lakásfelújításokkal tízezreknek adhatna munkát az építőipar hozzájárulva ezzel Magyarország foglalkoztatási céljaihoz.

    2005-ben még 170 ezer munkahelyet biztosítottak a lakásépítések, 2013-ban már csak 30 ezret. Ha felépülne a hazai lakásállomány minőségi megújításához szükséges évi 43-44 ezer lakás, az évente mintegy 130 ezer stabil munkahelyet jelentene.

    Orbán Viktor közlése szerint a gazdaságfejlesztési programért cserébe azt várják, "a magyar vállalkozások erősödjenek, bővítsenek, újítsanak és segítsenek abban, hogy realitássá váljon az ötmillió magyar munkahely megteremtése".

    A következő időszak az új lehetőségeket mutató és bővülni akaró magyar vállalkozások korszaka lesz – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, Székesfehérváron, a Jüllich Glas Holding Zrt. 30 éves jubileumi ünnepségén és központi irodaházának avatóján.

  • Nyílt levél Orbán Viktor miniszterelnökhöz az otthonteremtés ügyében

    Nagy hagyományra tekint vissza a családok otthonteremtési kérdéseivel foglalkozó tanácsadó testület. A 2000-es évek elején Nemzeti Lakáspolitikai Tanácsadó Testület, majd Matolcsy György úr minisztersége alatt Otthonteremtési Tanácsadó Testület (OTT) néven működött.

    A testület meghirdetett célja, hogy az OTT mértékadó civil és szakmai szervezetek bevonásával otthonteremtési – ehhez kapcsolódó pályázati és építésügyi – kérdésekben kormányzati intézkedésekre tegyen javaslatot, illetve kormányzati tervezeteket véleményezzen.

    Az Otthonteremtési Tanácsadó Testület Matolcsy György úr Magyar Nemzeti Bank elnökévé történt kinevezését követően – 2013-óta – nem tartott ülést.

    A Kormány a 152/214. (IV.6.) számú rendeletben megállapította a minisztériumok feladat- és hatáskörét. A Miniszterelnökség az építésüggyel, az európai uniós forrásokkal és a tárcaközi koordinációval kapcsolatban kulcsfontosságú hatásköröket kapott. A Nemzetgazdasági Minisztériumhoz is tartoznak a lakásépítéssel, lakásfelújítással összefüggő részterületek.

    Javasoljuk, hogy a Miniszterelnökség vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium a 2014-2018-as kormányzati ciklusra újítsa meg az Otthonteremtési Tanácsadó Testületet és jelölje ki a testület vezetőjét és tagjait.

    Az általunk képviselt szakmai szervezetek a korábbi testületben is tagok voltak. A korábban kidolgozott anyagok és javaslatok rendelkezésre állnak. Ezen kívül a civil és szakmai szervezeteknek is kidolgozott anyagaik vannak, többek között energiahatékonysági projektekkel, használt lakásokkal kapcsolatos intézkedésekkel összefüggésben, valamint lakásfelújítást, lakásépítést, bérlakásépítést ösztönző intézkedési javaslatokkal.

    Ez úton is felajánljuk Miniszterelnök úrnak szervezeteink segítő közreműködését, szakmai támogatását és munkáját.

    Jelen levelet megküldtük Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úrnak és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úrnak is. Jelen levelet megküldtük a sajtó részére is.

    Bízunk benne, hogy az újonnan összehívott Otthonteremtési Tanácsadó Testület értékes hozzájárulást tud nyújtani a magyar családok jövőjéhez, valamint ahhoz, hogy a fiataljaink Magyarországon tervezzék és találják meg otthonaikat, jövőjüket.

    Budapest, 2014.10.06.

    Tisztelettel:

    Farkas Tamás elnök, Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége
    Vidor Győző elnök, Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség
    Dr. Maráczi Zsolt ügyvezető elnök, Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület

  • Az LMP közösségi bérlakás-programot ígér a fővárosban

    Az általa ígért közösségi bérlakásrendszer biztonságos lakhatást ígér a bérlőknek, s egyúttal biztonságos megélhetést a bérbeadóknak. Ennek biztosítéka volna, hogy a Fővárosi Önkormányzat egy felállítandó lakásügynökségen keresztül garanciát vállalna a lakbérek beszedésére, és az állagmegóvásra is. Azoknak, akiknek nehézséget okoz a lakbérfizetés, lakhatási támogatást nyújtanának.

    {videoflow}35{/videoflow}Csárdi Antal az interjúban arról is beszél, honnan remél forrásokat akár a bérlakásrendszer kialakítására, akár a szintén a programjában szereplő épület-felújítási és városrehabilitációs tervek megvalósítására, valamint a fiatalok és szegények lakhatásának támogatására.

  • Erre számíthat Budapest, ha Tarlós István marad a főpolgármester

    Valamennyi tervdokumentumot elkészítette a fővárosi önkormányzat a 2014 és 2020 közötti uniós programozási időszakra vonatkozóan – jelentette be a főpolgármester. Nagy részüket a Főváros Közgyűlés és a nemzeti fejlesztési miniszter is jóváhagyta.

    Tarlós István sajtótájékoztatóján elmondta, hogy településfejlesztési és területfejlesztési stratégiáik is vannak. A városfejlesztési koncepció 2030-ig szól, ennek részelemei a 2020-as tervben is körvonalazódnak.

    A három legfontosabb középtávú terv közé sorolta 44 barnamezős, ma már elhagyott, egykori ipari terület kármentesítését, funkciónélküliségének megszüntetését, fejlesztését. Második elemként a Duna partok rendezését nevezte meg, amelyeket három ütemre bontott.

    A harmadik elem a szociális városrehabilitációra vonatkozik, ebben kap helyet egyebek mellett a panelos lakótelepek felújítása, a hajléktalanprogram folytatása, a közösségépítés és a drogmegelőzés.

    A főpolgármester szerint az elkészített alapdokumentumokkal reálisan megcélozhatók az uniós források, és noha belül is nagy a küzdelem ezekért a pénzekért, a főváros tud és akar együttműködni a kormánnyal.

    Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter elmondta, hogy a minisztérium mindent megtesz, hogy „egy forint se maradjon bent"az EU-s forrásokból, és mindent határidőre be lehessen fejezni.

    Forrás: Origo

  • Bérlakások, panelalap, szociális kártya – ezt kínálja a Jobbik a budapestieknek

    Mint elmondta, a Jobbik kiemelten fontosnak tartja egy bérlakásrendszer létrehozását, amelyet felújítással és építéssel alakítanának ki, hogy megfizethető és minőségi lakhatást biztosítsanak a fővárosban.

    A piacinál kedvezőbb lakbért biztosítanának például a családalapító fiataloknak, amelyben a gyermekek számával növekedne a támogatás mértéke is.

    {videoflow}33{/videoflow}

     

    Panelalapot hoznának létre a felújításokat az önrész hiánya miatt halasztó családok megsegítésére. Staudt Gábor kiemelte, hogy kiemelten odafigyelnének arra, hogy megelőzzék a túlárazott felújítási programokat.

    Ugyancsak a közpénzek a köz javára való elköltésének biztosítása érdekében felülvizsgálnák a szociális támogatások rendszerét, és bevezetnék az ún. szociális kártyát, amelyen keresztül juttatások és nem készpénz formájában adnának segítséget a rászorulóknak.

     

     

  • Színvonalas, megfizethető lakhatás = bérlakásépítés

    A mindenki számára méltó lakhatás gazdaságos és fenntartható megteremtésének egyik fontos pillére a megfizethető, energiatakarékos bérházrendszer. Ennek létrehozásához átfogó, hosszú távú bérházprogramra van szükség. Ez olyan elérhető és vonzó lakhatási lehetőséget teremthet, amelyet szívesen választanának a magyar fiatalok, a családok, akár a nyugdíjasok is a saját tulajdon alternatívájaként.

    A Lakásügyi Kerekasztal Fórumot alkotó 16 szakmai szervezet, a lakhatás, lakásmobilitás, a nemzeti otthonteremtés ügyét szolgáló koncepciót alkotott. Ennek célja egyrészt, hogy az széles réteg, amely nem tudja megfinanszírozni a lakástulajdon-szerzést, biztonságos, megfizethető és megfelelő színvonalú lakhatáshoz jusson, másrészt olyan korszerű, energetikailag hatékony lakásállomány jöjjön létre, amely megfelel a XXI. századi követelményeknek.

    konferencia megnyitó

    Magyarországon minőségi lakáshiány van, s Európában hazánkban az egyik legalacsonyabb a bérlakások aránya. E helyzet kihívása nemcsak a meglévő lakásvagyon kezelése, hanem a bérlakásállomány minőségi, mennyiségi és szerkezeti megújítása korszerűsítéssel és új építéssel.

    Az NGM államtitkára kijelentette, hogy az építőipar megkerülhetetlenül fontos ágazata a magyar gazdaságnak, s a kormányzat célja ennek a szektor növekedésének visszaállítása, egy, a korábbinál fenntarthatóbb és sokkal inkább reális növekedési pályán. Elmondta, hogy a lakásépítést sújtotta leginkább a válság az ágazaton belül, s bár látszik némi növekedés, a lakásépítés jelenlegi üteme tarthatatlan. A 2013-as rendkívül alacsony építési számot „meg kellene többszörözni ahhoz, hogy fenntarthatóvá váljon a magyarországi lakáshelyzet" – mondta. Kitért arra, hogy egyes városokban a munkaerőhiány egyik legfőbb oka a lakhatási kérdések rendezetlensége. Hiszen nem állnak rendelkezésre olyan bérlakások, akár Győrben, akár Székesfehérváron, amelyek alkalmasak lennének arra, hogy az ott munkát kínáló cégekhez, akár az ország más területeiről érkező munkaerő számára lakhatást tudjanak biztosítani.

    Kijelentette, hogy állami beavatkozás szükséges, hogy az organikus gazdaságfejlődésen túl, katalizálja az új lakásépítések beindulását. Ennek eszközeként említette az új szocpol-támogatási rendszert, valamint az újra beinduló hitelezési kedvet a bankok részéről – már nem devizában, hanem forintban.

    Ám a fizetőképes kereslet és az árak színvonala nem feltétlenül találkozik a jelenlegi lakáspiacon, bár az utóbbi években megfigyelhető volt reálbér-növekedés és a háztartási megtakarítások növekménye, de ez még nem éri el azt a szintet, hogy ebből hitelfelvétel nélkül új lakásokat lehessen vásárolni. Ezért – mondta – szükség van valami pluszra, hogy kedvező feltételek között hitelhez jussanak azok, akik új lakást szeretnének vásárolni. Amennyiben ez a fizetőképes kereslet előáll, akkor elindulhatnak azok az ingatlan-fejlesztési projektek, amelyek fel tudják pörgetni a lakáspiacot.

    A bérlakásokról szólva hangsúlyozta: „Azt a berögzült tudati gátat kellene áttörni, hogy a magyar társadalomban mindenki saját ingatlant szeretne, ami nagyban gátolja a munkaerő mobilitását, és általában a társadalmi mobilitást is. Ez EU más tagországaiban jelentősen alacsonyabb a magántulajdonú ingatlanok száma, nagyon sokat egész életük, egész karrierjük során bérlakásban laknak. Így sokkal könnyebben tudnak akár egy új munkahely kedvéért máshová költözni."

    Ez volna az a paradigmaváltás, amelyet a konferencia további előadói és az elkészült szakmai anyag is több ponton kiemel.

    Szatmáry Kristóf a BKIK elnökeként az állami beavatkozás mellett a vállalkozói szerepvállalás fontosságát hangsúlyozta, kiemelve a szükséglet vezérelte bérházkoncepció megalkotásának szükségességét.

    A Lakásügyi Kerekasztal Fórum munkacsoportjaiban kidolgozott programelemek mind egy a keresetekhez képest reális költségek mellett működő, alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító bérházrendszer kialakítását célozzák, amely a jelenleginél kedvezőbb bérleti díjakat tenne lehetővé a lakóknak, egyben hozzájárulna a 2014-2020 közötti uniós célok megvalósításához is.

    Egy bérházrendszer kialakítható használt lakások bevonásával, illetve építéssel is. Az építés mellett szól, hogy ismert minőségben, tervezett üzemeltetési szempontok mellett történik az épületállomány kialakítása; a lakások egy helyen, bérházakban vannak; egy ilyen program hozzájárulhat városrehabilitációhoz; valamint a lakásállomány minőségi, energiahatékony megújulásához.

    Ács Érmes Károly, az EMBK FB képviselője, a Kerekasztal műszaki munkacsoportjának vezetője bemutatta azokat a kereteket, amelyek egy korszerű, energiahatékony bérházrendszer kialakításához kötelezően hozzátartoznak. A jelenlegi állomány felmérése után következhet annak felújítása, korszerűsítése, avagy bontása és az új bérházépítések. A fenntarthatóság, a gazdasági és energetikai hatékonyság szem előtt tartásával jártakörül a munkacsoport, hogy hol, milyen formában, milyen technológiával és anyagokból épülhetnének meg a jövő bérházai.

    Kiemelt szempontként szerepel a programban a hazai kkv-k innovációinak alkalmazása, fejlett építési technológiák használata, megújuló energiák felhasználásának biztosítása, megfelelés az egyre szigorodó EU-s követelményeknek, valamint a minőségi garancia, amelynek biztosítására Garanciaalap létrehozását is javasolja a munkacsoport.

    Egy bérházépítési program beindítását alapvetően befolyásolja, hogy milyen finanszírozási modellek merülnek fel. Keszthelyi Péter, a BKIK Bank- és Biztosítási Osztályának alelnöke mindenekelőtt arról beszélt, hogy mitől érdemes egy bérházprogramot finanszírozni. Itt főképpen a program gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő és energiamegtakarítási hatásait mutatta be, nem kifelejtve a „hitelválságmentes" lakhatás szempontjait.

    A Kerekasztal egy non-profit vagy közhasznú, speciálisan támogatott finanszírozási modellt dolgozott ki, amely a projekt oldalról támogatná bérházak építését, s a piaci szabályokat kizárólag a működtetésre alkalmazza a hosszú távú értékmegőrzést elősegítő közhasznú elemek bevonásával. Fontos kiemelni, hogy a modell a bérleti díjakat gazdasági és szociális szempontok együttes figyelembe vételével határozza meg.

    A finanszírozási konstrukció az MNB- és FHB-közreműködés mellett számol a kereskedelmi banki hitelek bevonásával, valamint európai uniós, illetve állami és önkormányzati pályázati források felhasználásával.

    közönség

    A bérházprogram a műszaki-építészeti és finanszírozási szempontok mellett ki kell, hogy térjen a jogi, szervezeti és üzemeltetési területekre is. Dr. Bék Ágnes, a TTOE elnöke a bérlakás-szabályozás jogi és üzemeltetési viszonyainak átgondolására hívta fel a figyelmet.

    Az általa vezetett munkacsoport javaslatokat test törvény- (Lakástörvény) és jogszabály (pl. adózási) -módosításokra, valamint Garancialap létrehozására, amelyek biztonságosabb környezetet nyújtanának mind a bérbeadóknak, mind a lakásbérlőknek. Előadásában kitekintés adott olyan kapcsolódó területekre is, mint a házkezelés, a hátralékok behajtásának rendszere, illetve etikai kódex megalkotása a lakóközösségeken belül.

    A bérházrendszer kialakításakor érdemes figyelembe venni a jól működő európai megoldásokat, például az Ausztriában működő modellt, ahol tartósan évi 10 ezer feletti bérlakás épül. A kontinens nyugati és északi országaiban nemcsak több bérlakás van, de a lakosság, különösen a fiatal otthonteremtők szívesen is választják ezt a rugalmas és költséghatékony lakhatási formát. Fegyverneky Sándor építész, kormánytisztviselő olyan nemzetközi példákkal szolgált, amelyek a hazai viszonyokra alkalmazva adhatnak lendületet az otthonteremtés támogatásának.

    Dr. Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület ügyvezető elnöke azokról a társadalmi és gazdasági hatásokról beszélt, amelyek egy jó bérházprogram hozadékai lehetnek.

    Egy átfogó bérházépítési program több tízezer ember számára teremt munkalehetőséget, mégpedig a legveszélyeztetettebb társadalmi szférában. A program megvalósításában résztvevő vállalkozások kizárólag a fehér gazdaságban működhetnek, hiszen a kifizetések az állam által ellenőrzött módon történnek. Ez felfogható a gazdaságélénkítési program részeként is.

    Az elkövetkezendő évtized alatt látványos és kézzelfogható eredmény jöhet létre: az épített minőség és környezet magasabb szinten valósul meg. A fenntarthatóság komplex módon értelmezendő, nemcsak egy-egy épület energetikai mutatói javulnának, hanem a fejlesztési munkálatokkal érintett terület válna élhetőbbé, átfogó hulladék-, víz, zöldfelület-gazdálkodási és közlekedési koncepciója révén.

    A rövid távú haszonra koncentráló, piaci preferenciákat hosszú távú gondolkozásmód, nemzeti perfekcionizmus váltaná fel. Cél olyan folyamat beindítása, amely a lakókörnyezetet, a társadalmat és a gazdaságot komplex módon kívánja szolgálni. Ennek eszköze a „közpénzből csak minőségi és hatékonyan fenntartható lakásokat" elve.

    Az állami bérházépítési program megvalósításával tartós értéket hozunk létre, s ezzel emeljük az alacsony műszaki színvonalú nemzeti lakásállomány összesített minőségét.

    A következő években évi 5-10 ezer bérlakás építése lenne kívánatos Magyarországon. Ezt indokolja a hazai bérházrendszer hiánya, amit hatékonyan kialakítani és működtetni építésekkel lehet. Indokolja továbbá, hogy a hazai lakásépítési ágazatban bekövetkezett negatív konjunktúraciklus részleges korrigálására egy állami, önkormányzati és vállalkozói részvétellel, támogatással működő bérházépítési rendszer lehet alkalmas.

     

  • Miért drága a lakás, ha ennyire olcsó?

    Az idén harmadszor készült el a Deloitte tanulmánya, amely 14 európai ország lakáspiaci elemzésén alapszik.

    Közép-Európában a lakások átlagára Magyarországon a legalacsonyabb, az átlagos négyzetméterenkénti ár csupán 917 euró, míg a legmagasabb Csehországban, ahol egy négyzetméterért átlagosan 1186 eurót kell fizetni. A brit és francia lakásárak a legdrágábbak közé tartoznak, ott az új lakások négyzetméterenkénti árai a 4000 eurót is elérhetik. A lakásárak emelkedése Ausztriában és Németországban kiugróan magas, az ingatlanárak pedig Olaszországban és Spanyolországban estek sokat.

    A legdrágább európai városnak továbbra is London és Párizs számít. Londonban, a központhoz közel, az átlagos négyzetméterenkénti ár meghaladja a 10 ezer eurót, míg Párizsban a használt lakások négyzetméterenként 8140 euróba kerülnek.

    Dániában már 2,1 éves bruttó jövedelem elegendő új lakás vásárlásához, ám Csehországban 7,2 évre van szükség ugyanehhez. Lengyelországban és Magyarországon már 7,4 évre. Vagyis még olcsónak számító lakásainkhoz is keveset keresünk.

    A legalacsonyabb lakásépítési aktivitást Magyarországon rögzítették, 1000 főre vetítetve 0,7 elkészült lakással. A legtöbb új lakás 2013-ban Oroszországban épült, a nyugat- európai országok között Franciaországban volt a legaktívabb a lakásfejlesztés, ezt követi Ausztria, 4,7 elkészült lakással 1000 főre vetítve. Hazánkban a jelenlegi alacsony építési volumen, továbbá a lakásvásárlás szempontjából egyre kedvezőbb gazdasági feltételek könnyen az új építésű kínálati állomány gyors elapadásához vezethetnek, ami a továbbiakban kihívás elé állíthatja a lakásfejlesztőket.

    A Deloitte jelentése szerint Magyarországon az évek óta tartó árcsökkenés megállni látszik, ideális körülményt teremtve lakásvásárlás szempontjából, legyen szó saját használatú, vagy épp befektetési célú ingatlanról. A fejlődés lehetséges indikátorai a viszonylagosan alacsony lakásárak, az emelkedő reáljövedelmek, a javuló munkanélküliségi mutatók és a kedvező hitelkamat-szint.

    Az elmúlt hónapokban érzékelhetően megnövekedett a lakáshitelek iránti érdeklődés. Ennek viszonylag nagy része a felújításra, modernizálásra, illetve használt lakás vásárlására igényelt hitel, és egyelőre alacsony részesedéssel van jelen az újlakás-építés. A lakáscélú hitelkamatok esését segíti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamat-csökkentése: 2012. augusztus óta az alapkamat visszavágása folyamatos volt; az alapkamat idén nyáron elérte a történelmi mélypontot jelentő 2,1 százalékot.

    A bankok növekedő hitelkihelyezési hajlandósága szerencsésen párosul a teljes hiteldíj mutató csökkenésével. Konstrukciótól függően az ingatlan célú jelzáloghitelek 5 százalék körüli THM mutatótól elérhetőek.

    Forrás: hvg.hu

  • Orbán a saját lakás híve, de elismerte a bérlakások fontosságát is

    "Az én házam, az én váram, vagyis én alapvetően azért a magántulajdonban lévő lakások, családi otthonok híve vagyok" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a lakásprogramokról kérdezte a 24ora.hu. Ugyanakkor igaz, hogy sokan nem tudják így kezdeni az életüket, különösen a fiatalok számára jelent nehézséget a lakáshoz jutás. Itt a bérlakás-rendszernek nagy jelentősége lehet - tette hozzá.

    Egyébként a lakásvásárlás támogatására hamarosan megszülethet az Új Otthonteremtés csomag, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) múlt héten jelentett be. A csomag ezzel a három dologgal könnyíti meg a lakáshoz jutást:
    • Kedvezményes lakáshitel kamatok
    • Áfa-visszaigénylés
    • Energetikai támogatás

    Forrás: penzcentrum.hu

  • Európai fiatalság: mikor raknak saját fészket?

    Az Eurofound alapítvány friss elemzése azt mutatja, hogy jelentős különbségek vannak a fiatalok elköltözésének időpontja között Európa egyes részein.
    A lányok hamarabb önállósodnak, de ennél sokatmondóbb a kor szerinti vizsgálat. Észak-Európában már 20 éves koruk körül különköltöznek a fiatalok, ezt Bulgáriában csak tíz évvel később teszik meg. Dél, illetve kelet felé haladva egyre későbbre tolódik a kirepülés.

    Nem nehéz összefüggést találni a társadalmi és gazdasági körülmények és az elköltözés ideje között. A rendelkezésre álló saját és családi források, a kulturális beidegződések nagymértékben befolyásolják azt. Kutatások szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben igen nagy jelentősége van a pénzügyi függőségnek és a fiatal személy jövedelmének is az elköltözés valószínűségét tekintve.

    Magyarországon – a TLE kutatásai* szerint is – a fiatalok is saját lakásra, házra vágynak, ám ehhez nincsen elegendő forrásuk, így sokan inkább szüleikkel maradnak. Nyugat- és Észak-Európában általánosan elfogadott és kedvelt a lakásbérlés, amely akár hosszabb távra is megoldja az életkezdők lakásgondjait.

    youthtransition-20140919

    Az elemzés azt is kiemeli, hogy megfigyelhető, hogy azok az országok szenvednek leginkább az ingatlanpiaccal, a magas munkanélküliséggel és az alacsony bérekkel kapcsolatos problémákkal, ahol a fiatalok a legkésőbb hagyják el a szülői házat. A kulturális behatások mellett a jövedelmi hatásból arra is következtethetünk, hogy a válság sok országban valószínűleg tovább késleltette a fiatalok elköltözésének időpontját, ami miatt egyben a felnőtté válás kezdete is későbbre csúszik.

    * Az egyetemi gólyák körében végzett kutatásunk adatait holnap mutatjuk be itt, az igyakunk.hu oldalon.

    Forrás: portfolio.hu

  • „Nagy-Családi-Ház”-építési pályázat 2015

    A pályázaton NOE-tagsággal rendelkező családok indulhatnak.
    Az elnyerhető támogatás mértéke: 5-6 millió forint családonként.

    A pályázat benyújtásának határideje: 2015. január 15.

    További részletes információk a pályázattal kapcsolatban a www.noe.hu oldalon találhatók.

    A pályázati eredményekről a kiíró minden pályázót értesít.

     A pályázat elbírálásának határideje: 2015. február 15.

  • Új Otthonteremtés – a lakásépítés nem luxuscél, hanem alapvető szükséglet

    A munkaanyag (i) államilag folyósított 2,5%-os fix forintalapú jelzáloghitelre tesz javaslatot, továbbá (ii) számlabemutatás fejében a jelenlegi 27%-os áfából 20% visszatérítésére, valamint (iii) egyszeri 30.000 forint/m2 ösztönző energetikai támogatásra, lakásonként maximum 3 millió forint értékben az A, A+ és e feletti épületenergetikai szintű új lakóépületekre. Az ösztönzők összevonhatók lennének.

    A számítások azt mutatják, hogy mindezek megvalósítása fokozatos élénküléssel számolva már 2015-ben is 12,5 milliárdos nettó államháztartási többletet, és mintegy 212 milliárd értékű korszerű, új lakóingatlant eredményezne. Évi 22-32% növekedéssel kalkulálva 2020-ra elérhető lenne 120 ezer fő állandó foglalkoztatása, a hazai ingatanállomány megfelelő műszaki pótlása, és 2014-hez képest több, mint 270 milliárd forintos nettó államháztartási többletbevétel - nagyrészt az előírt számlás teljesítéseknek, a plusz foglalkoztatásból eredő befizetéseknek köszönhetően.

    többletbevételek ábra

    A javaslatcsomag sajtóbemutatóján Vidor Győző, a MÉASZ elnöke kifejtette, hogy a nem lakás jellegű új építések 2014 első felében trendszerű bővülést mutatnak, de a több mint fél évtizede válságban lévő magasépítési szegmens fellendítésére az új lakóépületek építésének erős ösztönzését a MÉASZ szakértői elengedhetetlennek tartják. A javaslatcsomag megvalósításával elérhető nemzetgazdasági, foglalkoztatási és versenyképességi előnyök az előzetes számítások szerint jelentősek. Ezért a javaslatcsomag szeptember közepén benyújtásra kerül a felelős kormányzati szervek felé.

    Az Új Otthonteremtés javaslatcsomag azon felismert társadalmi, műszaki és iparági versenyképességi szükségleteken alapul, hogy nagyon fontos a műszaki pótlás felgyorsítása, továbbá a családok, az életkezdési helyzetben lévők és a hazaköltözők lakhatásának megfelelő színvonalon történő megoldása. Az új lakásépítések tehát korántsem "wellness-célokat" szolgálnak, hanem a műszaki avulást és fogyást megfelelően pótolva járulnak hozzá a nemzetgazdaság versenyképességének erősítéséhez, a vidéki - részben szakképzetlen - foglalkoztatás bővítéséhez, áttételesen pedig az életszínvonal növekedéséhez.

    A javaslatcsomag három fő pontja:

    • A Növekedési Hitel Program mintájára (vagy akár annak forrásából) 2,5%-os Új Otthonteremtési Hitel fix forintalapú jelzáloghitel biztosítása.

    A javaslatcsomag egyik gerinc eleme. Az Új Otthonteremtő Hitel kihelyezését, folyósítását klasszikus módon az állami hitelnyújtó intézettel (MNB-vel) szerződő kereskedelmi bankok végeznék. A megvalósítás során fontos a bankok felé irányuló szabályozással biztosítani, hogy az igénybe vevők számára a költségszint ne haladja meg a 2,5%-ot.

    A jelenlegi kamatkörnyezetben, az 1,5%-os kincstárjegyi hozamokat tekintve a finanszírozási költség fajlagosan alacsony: 2015-ben legfeljebb 2,6Mrd forint lenne, míg 2020-ban sem haladná meg a 12 milliárdot.

    • Részleges ÁFA-visszatérítés valamennyi számlával igazolt (telekár nélküli) új lakásépítési beruházásra. A jelenlegi 27%-os ÁFA értékéből 20% visszatérítése minden új lakóépületet építtető, vagy a tulajdonos számára. A nettó összeg 7%-a (a bruttó összeg 5,51%-a) az államháztartásban marad. Ez az arány erőteljes adópolitikai és gazdaságfehérítési ösztönzőként segítené az új, minőségi lakóépületek építését.

    E közvetett állami hozzájárulás csökkentené az új épület bekerülési költségét. Részleges ÁFA-visszatérítésben a magánszemélyek részesülnének. Amennyiben egy építőipari cég kulcsrakész, új (jellemzően társasházi) lakóingatlanokat épít, a vásárlók az ÁFA meghatározott részét a megvásárlást követően az államtól igényelhetik vissza. Ez a megoldás egyértelmű és tiszta viszonyokat alapoz meg az új lakóingatlanok fejlesztése során.

    • Egyszeri 30.000 forint/m2 ösztönző energetikai támogatás lakásonként maximum 3 millió forint értékben, a mindenkor előírt energetikai szintnél magasabb (A, A+ és e feletti) értékű lakóépület beruházások ösztönzésére mindazoknak, akik előrelátó beruházásukkal túlteljesítik a mindenkor érvényes energetikai szintet és így időtálló műszaki értéket hoznak létre.

    Az ilyen új lakóépületek jelentősen hozzájárulnak Magyarország uniós vállalásainak teljesítéséhez, és hazánk épületállománya épületenergetikai színvonalának javításához. Az energetikai szintek elérése a szükséges hőtechnikai felépítés mellett magával vonja a megújuló energiaforrások használatát is. Ezen elem a jelenlegi Szocpol rendszerben lévő épületenergetikai jóságot honoráló plusz támogatások kiterjesztését jelenti.

    Az Új Otthonteremtés javaslatcsomag hozadékai

    A program elindításával a 2014-re becsült 8500 új lakás helyett 2015-ben már 10.370 új lakás épülhetne, 212 Mrd forint nettó értékben, míg 13,7 Mrd forintnyi ÁFA-bevétel realizálódna - csupán az új lakásépítés szegmensből - és 33,9 Mrd forintnyi többlet nyereségadó (12% profithányad mellett) keletkezne. A kivitelezői többlet munkabér közteher befizetés 42 Mrd forint lenne. 5,39 Mrd forint iparűzési adóbevétel is befolyna.

    Mindez összesen mintegy 95 milliárd forintnyi államháztartási bevételt jelentene. Ebből levonva a 2014-re becsült 79,9 milliárd forintnyi vonatkozó államháztartási bevételt, és a javaslatok forrásigényét ( a KEHOP-ból vagy a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszerből 2,87 Mrd forint, 20%-nyi arányú új A, A+ lakóépület építéséhez). Az Új Otthonteremtési Hitel finanszírozásához 2,6 Mrd forint. A részleges ÁFA-visszatérítés nem igényel forrásokat.) a 2015-ös nettó költségvetési eredmény 12,5 milliárd forint lenne.

    bevételek ábra

    Fokozatos, folyamatos élénkülés esetén, 2020-ban már 40.000 új lakás épülhetne, jelentős részben helyettesítő új építéssel) így egyensúly alakul ki a műszaki avulás és az új építések között. Mindez 120.000 fő állandó foglalkoztatottat (részben szakképzetlen munkanélküliekből) is eredményezne, továbbá konzervatív közelítéssel 817,9 Mrd forint új nettó beruházási érték jönne létre. Ez a jelenlegi építőipari teljesítmény több mint fele, amely a nemzeti vagyon gyarapodásához közvetlenül járul hozzá.

    Államháztartási oldalon 53 Mrd forintnyi ÁFA bevétel jönne létre, és 130,9 Mrd forintnyi társasági adó (12% profithányad nyomán). Az SZJA és egyéb, legális munkabér utáni közteher bevételek: 161 Mrd forintot tennének ki, és 20,8 Mrd forint plusz iparűzési adóbevétel is keletkezne.

    A javaslatok megvalósítása a KEHOP-ból vagy a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszerből 11,06 Mrd forint 20%-nyi A, A+ épület esetén, az Új Otthonteremtési Hitel finanszírozási költsége 10,1 Mrd forint lenne.

    Az Új Otthonteremtés nettó kalkulált költségvetési eredménye 2020-ban: 276,5 Mrd forint.

    A teljes javaslatcsomag, valamint a kísérő prezentáció elolvasható alább a letölthető dokumentumoknál, valamint a MÉASZ oldalán.

  • A szakma nem ilyen bérlakásprogramot vár

    A napi.hu híre szerint a miniszter Vágó Sebestyén jobbbikos képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában olvasható, hogy rendszerváltás óta eltelt időszak – nagyságrendjét tekintve – legnagyobb bérlakásprogramja valósul meg a Nemzeti Eszközkezelő működésével. Ennek keretében 25 ezer állami bérlakás létesül, ami 110 ezer személy lakhatását biztosítja hosszú távon.

    Ingatlanpiaci szakértők – köztük a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) – véleménye szerint ezzel szemben egy bérlakásprogram nem a bajba kerültek lakásainak felvásárlását és visszabéreltetését jelenti. Ez szociális intézkedésként jó és hasznos, az adott családokon valóban segít, de sem a hozzáférhetőség, sem az üzemeltetés szempontjából nem tölti be a bérlakás igazi funkcióját - hangsúlyozza Vidor Győző, a Magyar Építőanyagipari Szövetség (MÉASZ) elnöke.

    A TLE régóta szorgalmazza egy olyan átfogó, egységes és hosszú távú lakáskoncepció kidolgozását, amelynek része kell legyen a bérlakásprogram is. Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője is nemzeti lakásprogram létrehozását sürgette nem sokkal a választások után, Varga Mihály miniszter pedig korábban idén őszre ígért jó híreket lakásügyben.

  • ÉPÍTSÜNK magunknak jobb világot!

    A lakásépítés és -bérlés lehetőségei és a Lakásügyi Kerekasztal Fórum a következő évekre vonatkozó javaslatai lesz a témája a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Ingatlantanács további 12 szakmai szervezet támogatásával létrejövő konferenciájának.

    A mindenki számára méltó lakhatás megteremtése, élhető lakókörnyezet kialakítása, energiatakarékos épületek létesítése a célja a szakmai szervezetek által javasolt átfogó, hosszú távú lakáskoncepciónak, amelynek kiemelt eleme a bérlakásépítés.

    A bérlakás-szektor létrehozásának legfontosabb – műszaki, finanszírozási, üzemeltetési, jogi – szempontjait, valamint gazdasági és társadalmi vetületeit mutatja be a konferencia szakértői előadások keretében

    2014. szeptember 25. 9.30 órai kezdettel a

    Budapest - BKIK - Krisztina krt. 99. VII.emeleti konferencia-termében

    A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött: badics.bernadette@bkik.hu

    A konferencia programja:

    Regisztráció : 8.45 – 9.30

    1. Kerekasztal elnöki köszöntő:

    9.30 - 9.35 – Dr. Sztranyák József BKIK Ingatlan osztályelnök

    2. Megnyitó – BKIK elnöke

    9.35 – 9.45 – Szatmáry Kristóf

    - Vállalkozói szerepvállalás a hazai bérlakás-építésben

    - Kamarai jövőkép a bérlakás-építési program fejlesztéséhez

    3. 9.45 – 10.00 – minisztériumi képviselet - védnökség

    - Az Állam lehetőségei a lakásépítésben

    4. Paradigmaváltás a bérlakás-építésben

    10.00 – 10.25 – Ács Érmes Károly EMBK FB képviselő

    - A meglévő nemzeti lakásvagyon kezelése

    - Új bérlakás-építési programjavaslatok

    - Új technológiák a bérlakásépítés szolgálatában

    - A minőségbiztosítás kérdései

    - Garanciaalap létesítése

    5. Lakásügyek finanszírozhatósága

    10.25 – 10.45 – Keszthelyi Péter BKIK Bank-és Biztosítási osztály-alelnök

    - 2014-től alkalmazható források

    - Javaslatok a finanszírozás fejlesztéséhez

    6. Jogviszonyok ma a bérlakás-szabályozásban

    10.45 – 11.05 – Dr. Bék Ágnes TTOE elnök, BKIK Ingatlan osztály-alelnök

    - Javaslatok a jogi környezet fejlesztéséhez

    - Dereguláció és a jogfejlődés lehetséges irányai

    - Összetett javaslatok építési, és lakásügyekben

    - 11.05 – 11.20 Kávészünet

    7. Nemzetközi bérlakás-építési és üzemviteli tapasztalatok

    11.20 – 11.40 – Fegyverneky Sándor építész, kormánytisztviselő

    - Minták Európából

    - Javasolható mintaátvételek

    8. Szociális dimenziók a bérlakás-programhoz

    - 11.40 – 12.00 – dr. Maráczi Zsolt TLE ügyvezető elnök

    - Szükséglet, lakhatás, életminőség

    - Családi felhasználási modell

    - Társadalmi mobilizáció és bérlakhatás

    9. „A fenntartható fejlődés – a lakáshelyzet mérnök szemmel és a Mérnöki

    Kamara"

    12.00 – 12.20 – Kassai Ferenc MMK alelnök, BPMK elnök

    10. Vitafórum a bérlakás-kerekasztal gondolatairól

    12.20 – 12.40 – Vezeti : Párdi Zsófia TLE Projektvezető

    11. 12.40 –12.50 – Zárszó

    - Dr. Sztranyák József MIT és BKIK Ingatlan osztályelnök

  • Bécs a legélhetőbb, leglakhatóbb város

    Nagyon jól laknak

    Sok minden működik jól Bécsben, de a felmérések szerint az ott élő emberek a lakáskörülményeikkel a legelégedettebbek. Egy 100 ezer fős mintán végzett kutatást idéz a becsifekete.blog.hu. Ebből kiderül, hogy a megkérdezettek háromnegyede elégedett (43%), illetve nagyon elégedett (32%)a lakhatásával. A legkevésbé a fiatalabb, családalapítást tervező korosztály, egyötödük nyilatkozott így. A megkérdezettek több mint a fele önkormányzati bérlakásban lakik, közel 24% bérel tulajdonostól, piaci alapon lakást. A bérlemény költségeit 4% nagyon könnyen, 24%könnyen, 54% közepesen, 15% pedig nehezen tudja kigazdálkodni.

    A szerző adatai szerint Bécs évente 200 milliót költ lakástámogatásra, ami egyedülálló egész Európában. 2014-15-ben hetente 130 lakást adnak át, összesen 20 ezret építenek, melyből 14 ezer államilag támogatott, 1,5 négyzetméteren, 217 focipálya területen. A fővárosban egyébként 750 ezer ember él államilag támogatott szociális, illetve bérlakásban. (Bécs lakossága jelenleg 1,7 millió.)

    Aspern

    Nemrég költöztek be az első lakók Bécs új városnegyedébe, Aspernbe. A 2030-ban elkészülő összesen négy milliárd eurós beruházás Európa legnagyobb városfejlesztési projektje. A tervek szerint ez év végéig kilencszáz, 2016-ig hatezer, 2030-ig mintegy húszezer lakos költözhet be. 2016-ra kétezer, 2030-ra húszezer munkahely is rendelkezésükre áll majd.

    A tervezők nagyon figyelnek az élhető környezetre is: óvodák, iskolák, bevásárló-negyedek is helyet kapnak, a tömegközlekedés elérhetősége kiemelt figyelmet kap, csakúgy mint a zöldfelületek kialakítása. A környezettudatos megoldásokat mutatja, hogy az épületek energiatakarékos felügyeleti rendszerrel vannak ellátva, és a közlekedésben is preferálják a gyalogos- és kerékpáros-közlekedést.

    Élhető Európa

    A lakáskörülmények mellett természetesen egyéb mutatók is közrejátszottak abban, hogy Bécs több nemzetközi ragsorolásban is az élen végzett.

    A Mercer 10 kategóriában 39 kritérium szerint a világ 221 városában vizsgálta az életkörülményeket. Értékelték a politikai, társadalmi és ökonómiai klímát, az infrastrukturális (tömegközlekedés, áram- és vízellátás, kommunikációs szolgáltatások, légiközlekedés) és környezeti (zöldterületek, légszennyezés stb.) feltételeket, az orvosi ellátást, a képzési lehetőségeket, a szabadidős kínálatot.

    Graben-Wien

    Bécs ötödszörre nyerte el a címet. Az első tízben további hét európai város található. Elsősorban a német és a svájci városok tarolnak. Prága a 69., Budapest a 74. Varsó pedig a 84. helyet nyerte el.

    Top 10: 1. Bécs, 2. Zürich, 3. Auckland, 4. München, 5. Vancouver, 6. Düsseldorf, 7. Frankfurt, 8. Genf, 9. Koppenhága, 10. Bern

    A bírálók szerint „továbbra is az európai városok a legélhetőbbek, ami elsősorban a stabilitás, a növekedő életminőség, valamint a jó városi infrastruktúra kombinációjának köszönhető. A gazdasági nyugtalanság, a politikai feszültség és a magas munkanélküliség azonban továbbra is problémát jelent a kiválasztott régiókban" – idézik Slagin Parakatilt, a Mercer munkatársát.

    Az Economist Intelligence Unit által összeállított rangsor olyan alapvető kategóriák szerint osztályoz, melyek az élet minőségét befolyásolják, élhetővé, szerethetővé, élvezhetővé tesznek egy várost. Ilyen többi között a stabilitás mértéke, az egészségügyi ellátás, a kultúra, a környezet, a lakhatás, a munkalehetőség, az oktatás, az infrastruktúra színvonala, az élet összesen mintegy 30 területe, melyek megítélésében Bécs kiemelkedő helyet foglal el.

    Az ENSZ 70 várost összevető rangsorában is Bécs végzett az élen.

    Forrás: mercer.com, napi.hu, wien.info/hu, becsifekete.blog.hu, mti

  • ÚJ OTTHONTEREMTÉS

    Milyen ösztönzőkkel lenne érdemes fellendíteni a fiatalok, családosok új
    lakhatási beruházásait, és új lakásépítések milyen nemzetgazdasági és
    iparági előnyökkel bírnának?
    A hazai építőanyag gyártók ernyőszervezete, a MÉASZ bemutatja a konkrét javaslatokat
    és a várható hozadékokat.

    MEGHÍVÓ

    2014. szeptember 16-án, kedden reggel 09.00 órakor.

    kezdődő sajtóbeszélgetésünkre, ahol
    "ÚJ OTTHONTEREMTÉS" címmel bemutatjuk
    a MAGYAR ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK SZÖVETSÉG
    javaslatcsomagját az új lakásépítések előmozdítására,
    a nemzetgazdaság versenyképességének erősítésére.

    Helyszín:
    FUGA Építészeti Központ, 1052 Budapest Petőfi Sándor u. 5.

    A javaslatcsomagot bemutatja és akiktől kérdezni lehet:
    Vidor Győző, Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke
    Gyárfás Attila, a Magyar Épületgépészek Szövetségének elnöke
    Kató Aladár, a Magyar Téglás Szövetség elnöke
    Prohászka Rajmund, a Magyar Minőségi Ablakgyártók Egyesülete elnöke

    Visszajelzés és regisztráció: Szarka László; ugyvezeto@measz.hu
    +36 70 274 5541;

  • Olcsóbb lakásbérlést és felújítási pályázatokat ígér Falus Ferenc a budapestieknek

    A Demokratikus Koalíció, az Együtt-PM és az MSZP közös főpolgármester-jelöltje ma mutatta be választási programját a sajtónak.

    Olcsóbb lakhatás

    A program lakhatási fejezetének élén szerepel fiatalok lakáshoz jutásának segítése. Ezt elsősorban – összhangban számos szakmai és civil szervezet javaslatával – a lakásbérlés szabályainak egységes átalakítása, valamint célzott ösztönzők bevezetésével érnék el. Mind a magántulajdonban, mind a közösségi tulajdonban lévő lakásokat bevonnák a programba, így biztosítva a mainál alacsonyabb bérleti díjakat. Hatékonyabban védenék a lakásukat kiadókat is.

    A számláikat nehezen fizetők átmeneti segítésére újraélesztenék a Hálózat Alapítványt, amelynek támogatásával a közüzemi díjtartozást felhalmozók esélyt kapnának arra, hogy maguk javítsanak helyzetükön, elkerülve a kilakoltatást, a közművekről való lekapcsolást.

    Felújítás, energetikai korszerűsítés

    A lakhatási kiadások csökkentése érdekében újraindítanák társasház-felújítási és a panel-rehabilitációs programokat. Cél, hogy a panelépületek komplex felújításával, energetikai korszerűsítésével legalább 60 százalékos energia-megtakarítás legyen elérhető.

    A program hangsúlyozza, hogy „a Fővárosi Önkormányzatnak a felújítások szervezőjévé kell válnia, garantálnia kell a felújítás minőségét és a felújítások költségét. A lakosság számára biztosítani kell a kedvező törlesztési lehetőséget, és hogy önrész nélkül is részt vehessenek a programban."

    Visszaállítanák és támogatják a társasház-felújítási alapot, és arra ösztönöznék az kerületi önkormányzatokat, hogy ők is biztosítsanak hasonló forrásokat a felújítási, energetikai korszerűsítési munkálatokra. Előírnák, hogy a fővárosi pályázati alapból támogatott felújítási munkákra kizárólag budapesti bejegyzésű kisvállalkozók, egyéni vállalkozók dolgozhassanak.

    A régi építésű családi házak tulajdonosait sem felejtették ki, ők is részesülnének az energetikai korszerűsítési támogatásokból.

    Zöldülő középületek

    A középületeket energetikailag korszerűsítenék, s lehetőség szerint minél több épület zöld homlokzatot is kapna.

    Falus Ferenc hangsúlyozta, hogy olyan átlátható önkormányzatot akar teremteni, amelynek működése megismerhető a nyilvánosság számára, gazdálkodása pedig számonkérhető.

  • Épülnek a NagyCsaládi Házak - és lesz pályázat jövőre is

    A fonyódi Kovács család már áprilisban megkezdhette a falazást. Náluk ugyanis az alapozás már készen volt, de az építkezés megtorpant, s a pályázat segítségével tudták folytatni a munkát. Arra törekszenek, hogy a házra inkább az építés során költsenek, vagyis készüljön minőségi alapanyagokból, és végül minél energiatakarékosabb legyen.

    Nagyék is a pályázat támogatásával tudtak belevágni a házépítésbe Veszprém külterületén. Három kisgyermekükkel várják álmaik házának felépülését.

    A 2014-es NagyCsaládiHáz pályázat támogatói között az Alföldi - Villeroy & Boch, a Kludi, a Pipelife, a Schiedel, a Tondach és a Wienerberger szerepel, akik az előző évek gyakorlatához híven 10 millió forint értékű, kiváló minőségű építőanyaggal támogatják a nyertes három vagy több gyermekes család házépítését. A támogató cégek biztosítják a családok számára a falazótéglákat, az áthidalókat, a födémrendszert, a kerámia tetőcserepeket, a tetőkiegészítőket, a kéményrendszert, a szanitereket, valamint az idei évben már a műanyag csöveket, a fűtésrendszert és a csaptelepeket is.

    Jövőre is lesz pályázat! A „Nagy-Családi-Ház" – építési pályázat 2015-re 2015. január 15-ig várják a jelentkezéseket.

    Pályázai információk a Nagycsaládosok Országos Egyesülete honlapján

    Forrás: Wienerberger Zrt., Nagycsaládosok Országos Egyesülete, homeinfo

  • Svédország: építenek és ígérnek

    A kormánytag Mérsékelt Párt 150 ezer új lakást ígér a közelgő parlamenti választások előtt, míg az ellenzési szociáldemokraták szerint 250 ezer új otthonra volna szükség 2020-ig.

    Szükség is van új, megfizethető lakások építésére a skandináv országban, hiszen a kereslet nagy, míg a lakásárak egyre emelkednek. A kis alapterületű lakások ára 50 százalékkal emelkedett az elmúlt hét évben, az új lakások bére 30, a használt lakásoké 16 százalékkal nőtt 2008. óta.

    A svédek a kamatterhek bizonytalan kilátásai miatt is aggódnak. Minden tizedik háztartás új lakás után néz, ha nem vezetik be az ígért kamatcsökkentést, és minden negyedik család számít rá, hogy egyéb kiadásait kell csökkentenie a lakásterhek kifizetése miatt.

    Forrás: dagens Industri, Svenska Dagbladet, VVS-Forum, dagens Nyheter, Nordisk Industri

  • Kevés a megfizethető, új építésű lakás Európában

    Különösen a legnagyobb városokban volna szükség új, megfizethető lakások építésére, ahol európai viszonylatban több tízezer lakás hiányzik.

    Az új építésekhez azonban feltétlenül állami, illetve EU-s támogatásra van szükség, hiszen a szabad piac önmagában nem fogja biztosítani az alacsonyabb jövedelmű rétegek számára a lakáshoz jutást – emeli ki a Szövetség konferenciaanyaga.

    Ugyanakkor kiemelik az építési ágazat jelentős szerepét, hatásait más gazdasági területekre, illetve a társadalmi folyamatokra.  Európában az építőipar 20 millió embernek ad munkát, és az EU-s GDP 10 százalékát adja.

    Forrás: TBE

    A kapcsolódó teljes prezentáció a cikk alatti linkről tölthető le.

  • Nőtt az építőipar termelése, de még mindig kevés lakás épül

    A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint júniusban az építőipar termelése kiigazítatlan adatok szerint és munkanaptényezővel kiigazítva egyaránt 9,8%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Mindkét építményfőcsoport termelése növekedett: az épületeké 2,4, az egyéb építményeké 18,0%-kal. Az építőipar termelői árai 2014. II. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,3%-kal emelkedtek.

    Az építőipari termelés másfél éve tartó növekedése júniusban a korábbi hónapokban megfigyelt nagyarányú bővüléshez képest kisebb mértékű volt. Ezt részben az épületek szerkezetépítését végző vállalkozások termelésének a 2013. júniusi magas bázishoz viszonyított visszaesése okozta, de az út- és vasútépítést végző szervezetek termelésének növekedése is kisebb mértékű volt, mint az elmúlt néhány hónapban. Szezonálisan és munkanappal kiigazítva a termelés volumene 7,5%-kal alacsonyabb volt a májusinál. Az év első hat hónapjában a termelés 22,8%-kal bővült 2013 azonos időszakához mérten.

    Júniusban mindkét építményfőcsoport termelése meghaladta az egy évvel korábbit: az épületek építése 2,4, az egyéb építményeké 18,0%-kal. Az egyéb építmények jelentős növekedése a korábbi hónapokhoz hasonlóan az ország több területén folyó vasút-felújítási és útépítési munkák, valamint közműfejlesztések eredménye. A szezonálisan kiigazított indexek alapján az épületek építése 8,4, az egyéb építményeké 1,4%-kal alacsonyabb volt az egy hónappal korábbihoz viszonyítva.

    Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése – az épületépítési projekt szervezése és az épületek szerkezetépítése – júniusban 15,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbi, magas bázistól. Az egyéb építmények ágazat termelése 21,6%-kal emelkedett. Az építőipari termelés több mint kétötödét adó speciális szaképítés ágazat termelése 18,3%-kal nőtt 2013 júniusához képest.

    Forrás: ksh.hu

  • Munkáslakótelepből trendi kertváros

      {videoflow}31{/videoflow}Ertsey Attila építész elmeséli, hogyan is történthetett mindez, és miért élhető még ma is a Wekerle.

    igylakunk kertvaros 1919 1945

  • A lakásépítések fellendülése élteti a reményt - Pillanatkép a magyar téglaiparról

     

    Magyarországon a téglagyártás mindig jelentős iparág volt, hiszen a tégla a házépítés egyik legfontosabb alapanyaga. Magyarország területén először a rómaiak gyártottak téglát. A magyarok a kora Árpád-korban kezdtek téglát égetni mintegy 1000 éve. A magyar téglagyártás virágkora a 19-20. század fordulóján volt: 712 településen több mint 1600, csak Budapesten 12 téglagyár működött.

    2008-ban 41 működő téglagyár volt Magyarországon, ma a MATÉSZ adatai szerint legfeljebb 11 működik, így 2008 óta a téglagyárak mintegy 73 százaléka állt le. A helyzet azonban még ennél is rosszabb, hiszen az elvileg még működő téglagyárak többsége az évnek csak egy kisebb részében, szezonálisan üzemel.

    Mindez természetesen megszűnt munkahelyeket is jelent. Ha kizárólag a 30 bezárt téglagyárral számolunk, akkor (téglagyáranként a reális 50-60 fővel kalkulálva) kb. 1500-1800 munkahely megszűnése a végeredmény. A megmaradó téglagyárak szezonális működése természetesen tovább rontja az összképet, hiszen a kisebb gyártók jellemzően nem tudják egész évben biztosítani a foglalkoztatást. A bezárt gyárak közül több az építőanyag-kereskedelembe menekült.

    Miért nem kell a tégla?

    Természetesen azért, mert alig épülnek lakóházak. Míg 2007-ben még 44.276 db, 2013-ban már csak 7.293 db lakás épült.

    „Ennek oka a 2007-2008-tól kezdődő válságból ered. Magyarország az akkori 4000 milliárdnyi devizaalapú hitelállománnyal nagyon megszenvedte ezt. Elkezdett zuhanni a lakásépítések száma, és ha nem épül ház, nem kell hozzá tégla, cserép" – foglalja össze sommásan Kató Aladár, a MATÉSZ elnöke.

    berenyi teglagyar

    Mint mondja, a MATÉSZ tagjai közül első menetben a kis gyárak dobták be a törölközőt. Nem volt tartalékuk, nem volt mögöttük egy multi anyavállalat, amely bizonyos veszteségeket átvállalt volna. Mind a létért küzdött, és többen is abbahagyták a termelést. A válság elején még segített a lengyel export, de végül a nagyoknál is több egység leállt, több gyár 50-60 százalékon működik a mai napig. Természetesen ennek velejárói voltak az elbocsátások. A kerámiaiparon belül az alapanyag-gyártók a létükért küzdenek. Kató Aladár szerint sok gyár biztosan nem indítható újra.

    A megkeresett három magyar tulajdonú téglagyártó kkv különbözőképpen élte át a válságot, és igen eltérő helyzetből reméli a lakásépítések fellendülését. A makói, a mezőberényi és a pápateszéri gyárak vezetőit a kilábalási lehetőségekről, a szükséges intézkedésekről kérdeztük.

    Van felfelé a gödör aljáról?

    Bár már 2009 augusztusa óta nem termel a makói téglagyár sem, Varga Sándor, a Szema Makó Téglagyártó Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója még nem adta fel a reményt. „A gyár mögött nem csak a tulajdonosok akarása, de a kb. 40 alkalmazott kemény munkája, 40 család megélhetése is állt – mondja Varga Sándor. – Jelenleg hat fővel építőanyag-kereskedést üzemeltetünk, ami a régiónkban ugyancsak nem tűnik jövedelmező vállalkozásnak, egyrészt a nyomott árak, másrészt az új építések hiánya miatt." Óriási veszteséget jelent az is, hogy a leállástól függetlenül is fizetniük kell bizonyos adókat, például az ingatlanadót.

    A makói gyár tulajdonosa kitart: „a gyár jelenleg kisebb felújítással, invesztícióval rövid idő alatt újraindítható lenne." Ugyanakkor hozzáteszi, hogy a jelenlegi árszinten, a jelenlegi költségek mellett nincs esélye a rentábilis üzemeltetésnek. Egy komolyabb technológia-váltással viszont hosszú távon jó pozíciót teremthetnének, hiszen kiváló minőségű alapanyag áll rendelkezésükre. Bíznak az exportban is, mivel a gyár közvetlenül az épülő autópálya mellett helyezkedik el, amivel elérhetők a romániai területek, ahol talán előbb-utóbb elindulnak a nagyobb beruházások.

    berenyi tegla

    A mezőberényi téglagyár még termel, de csökkentett kapacitással. „A létünkért, a fennmaradásért küzdünk" – mondja Marofka Ferenc, a Berényi Téglaipari Kft. ügyvezető igazgatója. - Termelünk minden évben, hogy jelen legyünk a piacon, a gépek, a kollégák miatt, és hogy a köztudatban legyenek a termékeink, de értékesíteni csak nagyon nyomott árakon lehet, és mennyiségben is keveset. A konkurenciával a kevés vevőért egymás alá licitálunk. Mert az emberek, ha megszorulnak, legelőször az építkezésről, építésről, lakásbővítésről mondanak le."

    „Növekedésről egyelőre nem is merünk álmodni"– szögezi le Marofka Ferenc. – Ha már 9-10 hónapot tudnánk termelni, az már önmagában is megerősödést jelentene, amihez a kereslet növekedése szükséges. A hagyományosnak mondható termékek mellett szükségesnek látszik az elterjedt, mostanában keresett termékek gyártása" – foglalja össze a fennmaradás legfontosabb kritériumait.

    papateszeri teglagyar

    „Vállalatunkat nagy kihívás elé állította a válság, hiszen a válság kezdetekor kezdtük el a Bakonytherm márka építését" – meséli Valdinger Imre, a Pápateszéri Téglaipari Kft. tulajdonosa. – Némileg könnyítette a helyzetünket a széles termékválaszték. Ebből adódóan sikerült egyes termékeinket újra pozícionálni és olyan szegmenseket találni, amelyek nemcsak segítettek átvészelni a válság kezdeti éveit, de új lendületet is adtak a cégnek." Az elmúlt években a válság ellenére nagy horderejű fejlesztési beruházásokat hajtottak végre. Mint mondja, jelenlegi helyzetük biztos, de cérnaszálon egyensúlyoznak. Pedig most kellene a stabilizációt biztosító piaci fejlődés.

    papateszeri teglagyar fejlesztes

    Valdinger Imre szerint egy állandó 5 százalék körüli megrendelésállomány-növekedés újra lendületbe hozhatná az életképes termelő vállalkozásokat. Az export szerinte is lehetőség, de nem megoldás, és belső piaci egyensúly nélkül nagyon veszélyes helyzetet eredményez.

    A kormánynál a labda...

    A MATÉSZ elnöke úgy látja, kilábalás az ágazat számára akkor lesz, ha a kormány úgy dönt, szükség van lakásépítésre. „Támogatni kell a kormányt, hogy megfelelő lakáspolitikát folytasson" – mondja Kató Aladár. A megkérdezett téglaipari szereplők úgy vélik, kormányzati szerepvállalás nélkül félő, hogy elsorvad egy nagy múltú, igen komoly technológiai tudást magában hordozó iparág.

    Szerintük ennek megakadályozására az alábbi lépésekre volna mielőbb szükség:

    → legalább az áfa mértékéig (pl. visszatérítés formájában) kellene a lakásépítésekhez támogatást adni – ez tisztítaná a piacot, és növelné az állami bevételeket;

     a lakásépítésekhez nyújtsanak alacsony kamatteher mellett, hosszú távú hitelt (pl. a kormány vegyen fel EIB-hitelt) – a lakásépítések beindulása gyarapítaná a nemzeti vagyont, dinamizálná az ipart, és a foglalkoztatási hatásai is jelentősek;

     az energiahatékony új lakások építésének támogatásához a 2014-2020-as időszak EU-forrásaiból jelentős összegek bevonása szükséges;

     államilag támogatott bérlakásépítési program megvalósítása szükséges;

     az épületkorszerűsítési programokban biztosítani kell, hogy a felújításon kívül a helyettesítő új építés is kerüljön be a korszerűsítés fogalomkörébe – a felújítás és a helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük a legoptimálisabb megoldást lehessen választani;

     az iparág szereplői által megvalósítandó fejlesztésekhez támogatások (pl. EU-források) szükségesek – a pályázatok elnyerésénél ne legyen feltétel az előző évek nyereséges működése.

    Bárminemű, széleskörű konszenzuson alapuló támogatási rendszer kialakítására nyitott a szakma. Főleg olyanra, amely a teljes építésgazdaságot kiemelt nemzetgazdasági területként kezeli. Olyan közép-, hosszú távú lakáskoncepcióra van sürgősen szükség, amely az iparág számára kiszámítható, stabil alapot ad a fejlesztések, beruházások tervezéséhez, megvalósításához – a magyar téglaipar túléléséhez.

  • Megfizethető lakások tömege hiányzik Európában

    Európában a lakhatás ára megfizethetetlenné vált sokak számára. A lakásárak átlagosan 70, a lakbérek 30 százalékkal nőttek az EU tagállamaiban 1995 óta. A lakhatásra átlagosan a jövedelmek 25 százalékát költi a lakosság.

    Magyarországon a használt lakások ára 9,4 százalékkal csökkent idén január és március között az előző év azonos időszakához képest, derül ki a Központi Statisztikai hivatal adataiból. Franciaországban 4 %-os csökkenésre számítanak az idén, de 2015-től már növekedést prognosztizálnak. Míg Belgiumban valamelyest lassul, Hollandiában, Írországban 2014-2016-ban várhatóan 2-4%-kal nő a lakások ára. A legsúlyosabb a helyzet Nagy-Britanniában, ahol 2014-ben 12%-kal, 2019-ig összesen 30 %-kal emelkednek a lakásárak.

    Zsúfolt nagyvárosok

    Ezzel párhuzamosan egyre súlyosbodik a lakáshiány is Európa-szerte. Mind nagyobb a szakadék a kereslet és a kínálat között: 2012-ben Londonban 16 ezer, Bécsben 5000 új lakással volt kevesebb a szükségesnél. A brit kormány 3 millió fontot (3,79 millió euró) különített el a következő két évre 25.000 új otthon építésére. A 2014 júniusában megnyitott, az energia-hatékony felújításokat támogató alapot ugyanakkor be kellett zárniuk, mert a 120 millió fontos keret máris elfogyott (fejenként legfeljebb 7600 font – 9590 euró támogatást adtak). Csökkentek a lakásépítések Franciaországban is, ott a kormányzati máris az építési beruházásokat támogató intézkedéseket jelentett be.

    A Shelter nevű, lakhatással foglalkozó szervezet felszólította a londoni kormányt, hogy tegyen lépéseket megfizethető lakások építésére, illetve olyan alternatívák kidolgozására, amellyel segíti a kevésbé tehetősek otthonhoz jutását és leszorítja a lakásárakat. A magas lakásárak miatt Angliában 1,97 millió dolgozó fiatal kényszerül a szüleivel élni.

    Az európai városok lakosságának 17 százaléka él zsúfolt körülmények között, a szegények között ez az arány 30 százalék (Lengyelországban csaknem 65%). A családok mérete is megváltozott a korábbiakhoz képes: a háztartások több mint fele egy- vagy kétszemélyes. A lakhatási kiadások folyamatosan emelkednek, az európai lakosok 12 százaléka jövedelmének csaknem felét erre költi.

    Lakásépítés nélkül nem megy

    A lakásépítés alakulásának óriási gazdasági jelentősége van. Az európai építőiparban 20 millió ember dolgozik, mintegy 3 millió cégben ezen a területen – ebből mintegy 4 millióan a lakásépítésben. Az EU tagállamaiban 20 millió munkavállalót, 3 millió céget érint, és ide köthető az EU-s GDP 10 százaléka.

    Innováció-gerjesztő hatása is nagy a különböző szakterületeken: energia-hatékonyság, logisztika, tervezés, épületüzemeltetés, épületgépészet, újrahasznosítás, környezetbarát építőanyagok gyártása.

    A lakásépítések támogatása számos további pozitív hozadékkal jár:
    - a társadalmi stabilitás és a beilleszkedés támogatása;
    - költséghatékony szemlélet támogatása: egyensúlyt teremt a magas technológiai követelmények, a házi megoldások és a költségek között;
    - alacsony szén-dioxid-kibocsátású és energia-hatékony otthonok építésének elősegítése az EU energia- és klíma-célkitűzéseinek megfelelően;
    - a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés egyik pillére.

    A lakásépítéshez mindenképpen politikai elkötelezettségre van szükség, hiszen a szabadpiac a megfizethetőséget nem tudja biztosítani. A lakásépítések célzott támogatása elengedhetetlen a közép- és alsóbb kategóriájú lakások esetében a társadalmi feszültségek enyhítése, az áremelkedések kompenzálása és a szegényebb rétegek lakáshoz juttatása érdekében.

    Forrás: TBE, Forrás: De Volkskrant, cBanque, Challenges, BBC News, Irish Times, Daily Mail, L'Echo, Echonet, The Times, Guardian

  • Hatékony Ház Napok: Nyisson Ön is!

    A felhívás célja energetikailag hatékony, A+ kategóriás házak, passzív házak felkutatása, adatbázisban való összegyűjtése, majd látogathatóvá tétele.

    A felhívásra magánszemélyek nevezhetnek lakóépületeket és irodaépületeket.

    A szervezők a projektben olyan épületeket kutatnak fel, melyeknek jóval átlag alatti az energiafogyasztásuk, és ezekről hasznos adatokat, információkat tesznek elérhetővé weboldalukon, melyet az érdeklődök, leendő felújítók, építtetők haszonnal böngészhetnek.

    A legjobb kb. 50 új és felújított lakóházat, középületet az érdeklődök meg is látogathatják majd a nyílt napok során. Így első kézből ismerhetik meg a hatékony épületek előnyeit, építésének körülményeit és a használattal kapcsolatos tapasztalatokat. A látogatók így szakmai és megbízható információt kapnak a házban élő és az építkezési/felújítási munkálatokat átélt lakóktól, tulajdonosoktól és kivitelezőktől.

    Forrás: GreenDependent Intézet

  • Franciaország is lép a lakásépítések növelése érdekében

    Mivel az elmúlt egy évben összességében több mint 10 százalékkal kevesebb lakást adtak át, mint az azt megelőző 12 hónapban, a párizsi kormány több új intézkedést jelentett be a lakásépítések ösztönzésére.

    A francia kormány még júniusban közölte, hogy a lakásépítési beruházások növelése érdekében egyszerűsítik a szabványokat, növelik a bérlakás-építési beruházásokat, átdolgozták a kamatmentes hitelek lehetőségeit és gyorsítják az állami földterületek megvásárlását.

    A következő hónapokban további ösztönző lépésekre számíthatnak a francia építkezők és beruházók, amelyeknek talán már jövőre megmutatkoznak a kedvező hatásai.

    Forrás: challenges.fr

  • Hároméves csúcson a budapesti újlakás-eladások

    "Bár messze vagyunk a csúcsidőszaktól, hiszen 2005-2006 táján ugyanez a féléves érték Budapesten rendre meghaladta az ötezret, a tavaly elindult lassú, de immár trendszerűnek tekinthető keresletélénkülés mindenképpen örömteli" - idézi a közlemény Valkó Dávidot, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzőjét.

    A legtöbb új lakást, 200-at a XI. kerületben értékesítették, ezt követi száz-százötven tranzakcióval a VIII., a IX. és a XIII. kerület. Tíznél kevesebb új lakást értékesítettek az I., V., XII., XVII., XIX., XXI., XXII. és a XXIII. kerületben az első félévben.

    A kínálat árak nagy eltérést mutatnak kerületenként. A 2014-2015-ös átadású beruházások közül a legolcsóbb kerületek a XV., XVII., XVIII., XX. valamint a XXIII., ahol az átlagár négyzetméterenként 300 ezer forint alatt marad. A legdrágábbak az I., II., V. és XII. kerület kis társasházi, vagy tetőtér-projektjei, amelyeknél a négyzetméterenkénti 6-800 ezer, sőt luxus társasházaknál az egymillió forintos árat is elkérika vevőktől - ismerteti az OTP Jelzálogbank közleménye.

    Az OTP Jelzálogbank adatbázisa szerint 2014 első félévében 59 új társasházi projekt értékesítése kezdődött el, amiből 11 a XI. kerületben található. Az egyes projektek átlagos lakásszáma 17-re nőtt, amihez hozzájárult a VIII. és IX. kerületben néhány nagyobb, 100 lakás feletti beruházás is.

    Az átadott, de eladatlan lakáskészlet 1500 darabra zsugorodott a néhány évvel ezelőtti négyezerről, ami egyre több ingatlanfejlesztőt vonzhat a piacra az elemzés szerint. A legtöbb azonnal költözhető lakás a III., a XI. és a XIII. kerületben található.

    Az OTP Csoport tagjaként az OTP Jelzálogbank a hazai jelzálogpiac legjelentősebb szereplője, egyben a bankcsoport értékbecslési tevékenységét ellátó szakmai kompetenciaközpontja. Az OTP Jelzálogbank 2011-ben alakította ki az OTP Értéktérkép termékét, amely a piacon egyedülálló, közérthető információs bázist teremtett - írja az OTP Jelzálogbank közleménye.

    Forrás: MTI

  • Fenntartható lakhatás – csak együttműködéssel

    A két új lakóegyüttesben 132 szociális bérlakás és 22 piaci lakás van. A projekt, amely Amszterdam New West városrészének megújítási programjának része, elsősorban a lakókról szól.

    A bérlőknek és a lakástulajdonosoknak ismerniük kell az energiahatékony lakásban való élet mikéntjét ahhoz, hogy megvalósuljanak a kitűzött célok. Néhány lakót ezért energia coach-csá képeznek ki, ők fogják a többieket segíteni lakásuk megfelelő használatára, a lehetőségekre és a kötelezettségekre.

    Stadstuin Overtoom Amsterdam latvanyterv

    A siker, a költségcsökkentés kulcsa a közös megvalósítás, a jó koordináció. Így kompenzálható a magasabb beruházási költség.

    * A Co-Green az Eigen Haard nevű szociális lakhatással foglalkozó szervezet által kidolgozott fenntartható bontási-újjáépítési (vö. helyettesítő új építés) koncepció (partnerek: ERA Contour, KOW, Orange).

    Forrás: CECODHAS Housing Europe

  • Növekvő lakhatási szegénység valódi politikai megoldások nélkül

    A jelentés legfontosabb megállpítása szerint a szakpolitikai intézkedések nem adtak hatékony válaszokat a szegénységben élők problémáira: köztük a rezsicsökkentés és a lakásfenntartási támogatás sok háztartást elért, de nem nyújtott érdemi segítséget.

    A társadalom szélére sodródott csoportok – a szegregált telepeken élők, hajléktalanok – lakhatási problémái tovább nőttek, s egyre többen élnek nem megfelelő lakáskörülmények közt, vagy bizonytalan jogi helyzetű lakásokban.

    Letölthető dokumentumok:

    Gyorsjelentés - Éves jelentés a lakhatási szegénységről, 2013.

    Éves jelentés a lakhatási szegénységről, 2013. - teljes változat

    Forrás: habitat.hu

  • Ősztől kormányzati lakásprogram?

    Az Orbán-kormány első négy évében sürgető gazdasági problémák miatt elmaradt az otthonteremtési program beindítása. Az elmúlt hónapokban Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője (részletek itt) és Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter (részletek itt) is utalt rá, hogy ősztől konkrét kormányzati intézkedések várhatók az otthonteremtésben.

    A fiatalok körében a közelmúltban végzett kutatásunk azt mutatja, hogy a minőségi lakhatás a fiatalok egyik legfontosabb célja, életminőségük egyik legmeghatározóbb eleme. A nyár folyamán ismét megkérdezzük a fiatalokat, mennyire tartják lényegesnek a családalapítás, gyermekvállalás, illetve az itthon maradás szempontjából lakás-kilátásaikat.

    2014. I. félévében 3265 db lakás épült Magyarországon, ami 22 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

    Amennyiben ez a trend egész évben kitartana, 2014-ben 11.000 lakás épülhetne fel. Ez azonban még mindig csak arra lenne elég, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) hozzávetőleg 400 évente újuljon meg. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.

    A kiadott lakásépítési engedélyek száma 4009 volt, ez 18%-os növekedést jelent a 2013. I. féléves adatokhoz képest.

    Az épített lakások száma a növekedés ellenére alacsony, a válságot megelőző 2008. év első félévében használatba vett lakások 29%-ának felel meg. Az új lakások számának alakulása jelentős területi különbségeket mutat. A 2013. év első félévével összevetve idén eddig 18%-kal kevesebb lakás épült a megyei jogú városokban és 66, illetve 47%-kal több a kisebb városokban és a községekben. A fővárosban ugyanekkor 16%-kal nőtt az átadott lakások száma.

    Az összes lakás több mint fele (1660) Közép-Magyarországon épült. Ezen kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében figyelhető meg számottevő építési tevékenység, itt meghaladta a 400-at a használatba vett lakások száma. Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön csökkent a lakásépítés (39, illetve 67%-ra).

    Az év első hat hónapjában kiadott új lakásépítési engedélyek száma 23%-kal meghaladja a használatba vett lakásokét. A 4009 kiadott építési engedély 18%-kal több mint a megelőző év azonos időszakában, azonban a 2008. I. félévi mennyiséghez viszonyítva még mindig alacsony, annak egyötödét sem teszi ki. Győr-Moson-Sopron megyében 900-nál több lakás építését tervezik, az új engedélyek közel egynegyedét itt adták ki. A Közép-Magyarországon kiadott 1500 építési engedély 28%-kal több mint az előző év azonos időszakában.

    2014 első félévében az építtetői kör összetétele alig változott az egy évvel korábbihoz képest: a természetes személyek által épített lakások aránya 57, a vállalkozások által építetteké pedig 41%.
    Budapesten az összes lakás 72%-át építtették vállalkozók. A tárgyidőszakban mindössze 69 lakás épült önkormányzati megbízásból.

    Az új lakások építési célok szerinti megoszlása is hasonló az előző év azonos időszakához. A lakások saját használatra 55, értékesítésre 42, bérbeadásra 3%-a épült.

    Az újonnan épült lakóépületek között az új családi házak aránya 54, a többszintes, többlakásos épületeké 42%. A lakóparki lakások aránya változatlanul 2%.

    A kiadott új építési engedélyek alapján 2308 lakóépület és 2560 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 11, a nem lakóépületeknél 10%-os növekedést jelent.

    A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

    Fontos lenne, hogy a kormány tűzzön ki lakásépítési, lakásfelújítási célszámokat, legyen érdemi elképzelése a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. A témával kapcsolatos, folyamatosan bővülő információkat megtalálják a http://www.igylakunk.hu/ helyen.

    A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy 400 évig fennmaradjon.

    A KSH által kimutatott „nem lakás célra" használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak" jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

    A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

    Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában több mint hatszor annyi (közel 50.000 db.) lakás épül, mint Magyarországon.

    Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

    1./ A 2014-2020-as uniós támogatási időszak jelenleg folyó tervezése során el kellene érni, hogy a következő hét évben épületenergetikai, településfejlesztési, munkaerő mobilitási céllal az uniós forrásokból a lakásfelújításokra, lakásépítésekre is jusson.

    2./ Szükséges lenne egy épületenergetikai program egyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB- (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód.

    3./ Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energiahatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.

    4./ A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy évszázados mélyponton van a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája.

    Bővebb elemzésünket letölthető dokumentumban olvashatják.

  • Szükség volt bérlakásokra - megépítették

    Mik a XIII. kerület Önkormányzatának jövőbeli tervei a bérházakkal kapcsolatban? Kik és hogyan pályázhatnak a jászutcai passzívház lakásaira? Mennyibe fog kerülni az élet passzív körülmények között? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk Szabó Tamással a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. központi ügyfélszolgálatának vezetőjével.

    Milyen tervei vannak a XIII. kerületi Önkormányzatnak energiatakarékos építések területén?

    Az önkormányzatnak van egy 2033-ig tartó hosszú távú fejlesztési terve, ami nem csak lakásépítésre vonatkozik. Jelen pillanatban az a cél, hogy a bérlakások építése folytatódjon. Kimondva-kimondatlanul a következő ciklusra is hasonló nagyságrendben gondolkozik az önkormányzat (ha ez a testület marad a választások után), mint amit most sikerült teljesíteni.

    Ebben a ciklusban 100 lakás épült egy passzívbérház-projektben. Ezt vállalta és teljesítette is a XIII. kerület vezetése. Augusztus derekán átadó ünnepség lesz, egy hónappal később pedig beköltözés. Mi úgy látjuk, hogy a 100 lakásos építkezés egy ciklusra jó szám és reálisan vállalható.

    Azt, hogy passzívház lesz-e, azt nem tudom kijelenteni. Üzemeltetőként és beruházóként is meg kell néznünk, hogy teljesülnek-e azok az elvárások, amelyek a tervezőasztalon olyan szépen mutattak. Tudnunk kell, hogy ilyen léptékben a passzívház építése, fenntartása, üzemeltetése megéri-e.

    A XIII. kerületben nyáron intézmény-felújítások, karbantartási munkálatok zajlanak, jelen pillanatban óvodák, bölcsődék a sorosak.

    Egy óvodát (Napraforgó óvoda) és egy bölcsődét (Boribon bölcsőde) adtunk át az újlipóti, illetve az angyalföldi részen. Ezekről azt lehet tudni, hogy a környezettudatosság és az energiahatékonyság jegyében készültek (napkollektor a tetőn, vastag szigetelés, többrétegű nyílászárók stb.), és mi leginkább ebben gondolkozunk a továbbiakban is.

    A passzívházba milyen úton történik a pályáztatás, van-e túljelentkezés?

    Onnan kezdeném, hogy nagyon nagy az érdeklődés (sajtó, egyesületek, más önkormányzatok, testvérvárosok) a ház iránt. Csak a kerület honlapjáról több ezer pályázati anyagot töltöttek le.

    Az első körben 55 pályázat érkezett be, és ebből 29 nyertes volt. Ezeknek a pályázóknak már a lakásválasztója is lezajlott. A második kör eredményei még feldolgozás alatt vannak, most úgy gondolom, hogy 50-60%-át a háznak meg fogjuk tölteni és a harmadik körben teljes lesz a létszám. Túljelentkezés ebben az esetben nincsen, mert nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelni.

    A pályázati kiírásban – a többi között – feltétel a komfortos és összkomfortos lakások leadása, melyek bérbeadhatóak, tehermentes (0-ás közműigazolás becsatolásával), rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban vannak, további feltétel a kéthavi kaució megfizetése stb. Ezentúl csak olyan személyek indulhattak, akik teljesen tartozásmentesek. A beköltözés előtt pedig kötelező a részvétel egy lakáshasználati képzésen (a passzívburok megóvása miatt).

    A szerződés 5 évre szól. Azok, akik normálisan élik az életüket, betartják a feltételeket és teljesítik a kifizetéseiket, automatikus szerződéshosszabbítást kapnak.

    Fontos kiemelni, hogy a passzív lakásért leadott bérlakások tisztasági renoválást kapnak, majd a kerület hagyományos lakáspályáztatásán újraindulnak. Így elmondható, hogy a passzívház egy lakása révén – átlagban – 2-2,5 családnak tud segíteni az önkormányzat.

    A hagyományos pályáztatáson a túljelentkezés nagyon nagy. Évente 2-3 hagyományos bérlakás-pályázatot ír ki az önkormányzat, ami alkalmanként 10-22 ingatlan megpályáztatását jelenti, átlagban 1 lakásra 20 pályázat érkezik.

    Mit lehet most tudni a passzívház lakóinak későbbi költségeiről?

    A passzívház bérleti költsége 1050ft/m2/hó. A sima piaci albérletek ennél drágábbak, mivel ez egy felkapott kerület eladásban és albérletben is. Nagyságrendileg az 1050 ft/m2 a 13. kerületben jó árnak számít. Persze akadnak olyan családok, akiknek ez is elérhetetlen, mert ha kiszámoljuk a 40m2-es lakás esetén havi 42000 ft-ot jelent a bérleti díj, plusz költség a közös költség, az áram, a víz, a tv és internet valamint a telefonszámlák. A passzívház esetében kedvező, hogy b. Előzetes kalkulációk szerint átlag 1500 ft/hó környékén alakulhat a fűtés díja.

    passziv berhaz7

    A házban a központi hűtő-fűtő rendszer 19-20°C-os állandó hőmérsékletet tart fent. Nyilván, mindenki saját igényeinek megfelelően temperálhatja a lakását, és az átlagtól való eltérést külön mérővel tudja számon tartani, ami minden lakásban adott.

    Mennyibe került a passzívház a kerületnek, és milyen megtakarítási várakozások vannak?

    A passzívház építése egy hagyományos háznál kicsit (20%) drágább. Ez a költség a 100 lakás esetében a tervezéstől a beköltözésig (környezetrendezéssel együtt) 2,3 milliárd forintot jelent, ami egyértelművé válik, ha sorra vesszük az épület rendszereit: 30cm vastag polisztirol szigetelés, talajszondás, hőszivattyús, légbefújós fűtő-hűtő rendszer, padlófűtés, háromrétegű nyílászárók.

    A megtérülésre pedig azt lehet mondani, hogy elsősorban nem a haszonszerzés miatt épült, hanem azért mert szükség volt rá. Vannak azonban számítások, melyek azt állítják, hogy 15-20 év alatt megtérül a belefordított költség.

    Milyen hasznos információk vannak a lakók számára?

    A passzívháznak van egy szigorú házirendje, ami egy viselkedési és etikai kódex is a lakók felé. E mellé a ház egyik lakója egy kijelölt gondnok lesz, aki rendelkezésre áll majd minden kérdés kapcsán. Ez nem egy átlag épület, így nem lehet felelőtlenül furkálni a falat, és csak úgy kicserélni dolgokat. Apró rutin feladatoktól a legnagyobb szerelési munkálatokig ki lehet és bizonyos esetekben ki is kell kérni a gondnok véleményét.

    A passzívházakat úgy tájolják, hogy a nyílászárókon a legtöbb fény jusson a hasznos térbe. Nyáron -különösen kánikula idején - ez zavaró lehet, éppen ezért minden lakáshoz zsalúziát szereltek fel. Ez tovább növeli a ház küllemében az egységét és egy újabb terhet von el a lakók tárcájától, hisz nem kell különféle árnyékolókra költeniük.

    A lakás berendezését képzi a konyhabútor, a villanytűzhely, az elszívó és a mosogató.
    Külön kiemelnék két „extrát": az épületet 2 db akadálymentesített lifttel is ellátták, valamint a lakók fedett, zárt garázs is kapnak majd.

    Kapcsolódó cikk:

    Olcsóbb és jobb érzés benne lakni

  • Működjön újra a kormányzati otthonteremtési egyeztető fórum!

    A LOSZ (Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége), MÉASZ (Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség) és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) levélben fordult Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, hogy indítsa újra az Otthonteremtési Tanácsadó Testületet (OTT) - közölte a TLE az MTI-vel.

    A családok otthonteremtési kérdéseivel foglalkozó testületet még nemzetgazdasági miniszterként Matolcsy György alapította.

    Az OTT meghirdetett célja, hogy - mértékadó civil és szakmai szervezetek bevonásával - otthonteremtési, továbbá az ehhez kapcsolódó pályázati és építésügyi kérdésekben, kormányzati intézkedésekre tegyen javaslatot, illetve kormányzati tervezeteket véleményezzen.

    A Miniszterelnökség az építésüggyel, az európai uniós forrásokkal és a tárcaközi koordinációval kapcsolatban kulcsfontosságú hatásköröket kapott a kormánytól. Ezért - bár számos feladatkör továbbra is a nemzetgazdasági, illetve a fejlesztési tárcához tartozik - a levélírók úgy vélik, hogy egy újonnan elkészülő, átfogó otthonteremtési program gazdája a Miniszterelnökség lenne.

    A miniszternek írt levél megjegyzi, hogy a korábbi testület kidolgozott anyagai és javaslatai rendelkezésre állnak. Ezen kívül a civil és szakmai szervezeteknek is kidolgozott anyagaik vannak, többek között az energiahatékonysági projektekkel, a használt lakásokkal kapcsolatos intézkedésekkel összefüggésben, valamint a lakásfelújítást, lakásépítést, bérlakás-építést ösztönző intézkedési javaslatokkal.

    Az OTT 26 tagú, közöttük több banki vezető, minisztériumi államtitkár, illetve helyettes államtitkár is megtalálható. A szakmai szervezetek közül - egyebek mellett - tagok a Magyar Építész Kamara, a TLE, a MISZ, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége vezetői is.

  • Bálterem és kiskertek a kolónia közepén

     

    {videoflow}29{/videoflow}A két világháború között a nagyobb gyárak tulajdonosai természetes kötelességüknek érezték, hogy a dolgozóik lakhatásáról gondoskodjanak, és ehhez hasonló kolóniákat hozzanak létre, többnyire a gyáraik területén – meséli Ertsey Attila építész.

    A munkáslakótelepek szép példái az építészeti turizmus célpontjai. Így a fent leírt, a Ganz-gyár területén létrehozott Ganz-MÁVAG kolónia, aztán például egyes MÁV-lakótelepek (szecessziós stíluban!), a Dreher sörgyár területén található igazgatósági villák és munkásbérházak, vagy a Wekerle-telep.

    A mára leromlott állapotú épületeken jól látszik, hogy a kornak megfelelően kiváló színvonalon, kiváló anyagokból épültek.

    Ertsey Attila a Wekerle-telep és más munkáslakótelepek sajátosságairól, felújításának nehézségeiről és máig tartó népszerűségéről:

     

    TLE 04

    Az IGYLAKUNK.HU kiállítás további tablói itt.


    Kapcsolódó cikkek/videók:

    Vigyázat az ablakkal! Ígylakunk mi 5. rész

    Megújítható az eklektikus Budapest Ígylakunk mi 4. rész

    Hogyan újulhatnak meg a városi lakások? Ígylakunk mi 3. rész

    Nem érdemes alacsonyabbra tenni a lécet Ígylakunk mi 2. rész

    Építés vagy leépülés? Ígylakunk mi 1. rész

     

  • Németországban is lakáshiány van

    A Német Lakásbérlők Szövetsége 2017-ig egymillió lakás – ebből 250.000 szociális bérlakás –felépítését tartja szükségesnek. 2013-ban csak 225.000 épült az országban.
    Ugyanakkor Németországban lakbérstoppot vezetnek be, ami nem segíti a lakóterület növekedését – vélik az IW gazdasági kutatóintézetben.

    Forrás: Die Welt

  • Modern, városi, közösségi koncepció - pinpongasztallal

    Az épületek egységes stílust képviselnek, de első és legfelső emeletük jól megkülönbözteti őket. Ez utóbbi, azon kívül, hogy illeszkedik az adott épületben található lakástípushoz, remek tetőteraszként is működik.

    Kassa residential-complex-nov-terasa-vallo-sadovsky-architects 2
    Az épületek között, mellett, valamint azok aljában közösségi tereket – park, biztonságos és vidám borítású játszótér műdombbal, oldalt nyitott, fedett alagsor pingpong-asztallal – alakítottak ki, amelyeket a lakók használhatnak, és ők is gondozzák. Remélhetőleg egy új közösség kialakulásának központját alkotják majd ezek a terek, védett és nyugalmas területet biztosítva minden korosztálynak.

    Kassa residential-complex-nov-terasa-vallo-sadovsky-architects 3

    Fotók: Tomáš Manina

    Forrás: achdaily.com

     

  • Mire készül a kormány?

    A szocpol kiterjesztése, államilag támogatott forinthitel, áfacsökkentés, vagy legalábbis visszatérítés, eu-s támogatások bevonása, a növekedési hitelprogram kiterjesztése, bérlakásprogram - sorjázik azon a palettán, amelyről fideszes lakásügyi szakpolitikusok (ha vannak ilyenek) válogathatnak a lakásügyi boszorkánykonyhán, ha komolyan veszik Rogán Antal közelmúltbeli nyilatkozatát, mely szerint a tartós növekedéshez új otthonteremtési programra is szükség van – írja a napi.hu.

    Minden bizonnyal már készül az új otthonteremtési program a nemzetgazdasági tárcánál - legalábbis erre a következtetésre jutottunk – írja a lap –, miután iparági információink megerősítéséért a minisztériumhoz fordultunk, ám mint megtudtuk: "Az NGM folyamatban lévő ügyről nem ad tájékoztatást." (Azt fel sem mertük tételezni, hogy a válasz inkább azt jelenti: nincs programkészítés).

    A továbbiakban konkrét, az otthonteremtéshez felhasználható támogatási eszközök híján a lap a Fidesz korábbi javaslataiból és intézkedéseiből szemezgette egy lehetséges otthonteremtési koncepció elemeit:

    A tárcánál a téma felelősét sem voltak hajlandóak megnevezni (reméljük nem azért, mert nincs ilyen), ezért felidézzük, hogy e téren mindössze két fideszes szakpolitikus nyilvánult meg érdemben. Mádi Lászlót egy 2010-es, az ingatlanadóról bevezethetőségéről tett megjegyzése után félreállították, az őt követő Bencsik János pedig a hírek szerint egyéb teendői miatt maradt csak rövid ideig a lakásügy mentora. A szakemberekből, érdekképviseleti és szakmai szövetségekből álló, mintegy húszfős Otthonteremtési Tanács működése pedig Matolcsy György MNB elnökké avanzsálásával szűnt meg.

    Íme a paletta eddigi színei:
    Kamattámogatott hitel, panelfelújítási, és bérlakásprogram, lakástakarék, szocpol, félszocpol - az első Orbán kormány lakástámogatási rendszerének elemei.
    Öt százalékos áfa a magánlakások felújítására és a szociális lakásépítésre - Orbán Viktor javaslata 2006. februárjában. A felújítás áfájának csökkentése szakmai szervezetek érvrendszerében is kitüntetett, mondván, a garancia lehetősége az öt százalékos szint mellett a fehér zónába terelné a szakipari munkákat, így összességében nem csökkentené a költségvetési bevételeket. Az áfa mérséklése az ingatlanfejlesztőknek is kedvenc vesszőparipája, ők az új lakások értékesítésénél vinnék le az adót - akár átmenetileg -10 százalékra, hogy elmozdítsa a lakásépítést a történelmi mélypontról.
    "Szociális lakásépítés körének minél szélesebbre húzása" - nem tudjuk, hogy ez pontosan mit jelent, mindenesetre ezt is Orbán Viktor mondta 2006-ban.
    Fenntarthatóság és a megfizethetőség az otthonteremtés középpontjában - a mondás a második, egyben utolsó fideszes szakpolitikus, Bencsik János nevéhez és a 2010-es évhez fűződik. Bencsik akkoriban energetikai felújításról, valamint a lakásépítés lépcsőzetes beindításáról szólva úgy számolt, évente 5 ezerrel több új lakással 4-5 év múlva elérhetjük a kívánt, a lakásállomány megújításához szükséges évi 40 ezer új lakás kibocsátását. Igaz, 2010-ben még 20810 lakás épült összesen egy év alatt, 2013-ban már csak 7293.
    Állami kamattámogatott forinthitel és finomított szocpol - a programot 2012-ben indította újra Fidesz - ám a feltételeket sikerült olyan szigorúra szabni, hogy érdemi nagyságrendben nem segítette az otthonteremtőket.
    Keresi a gazdáját az otthonteremtés
    Otthonteremtés ügyben egyelőre itt tartunk, a devizahiteles mentőcsomagokat, a NET-et és az ócsai projektet szándékosan nem említettük, miután nem soroltuk a klasszikus otthonteremtési program elemei közé.
    Hogy a felsorolt, vagy akár új elemekből hogyan áll össze majd egy otthonteremtési program, őszre talán kiderül. Varga Mihály legalábbis erről a határidőről beszélt. Az a tény azonban, hogy az otthonteremtés és építésügy továbbra is a tárcák között, s egyelőre úgy tűnik, gazdátlanul hányódik, biztosan nem szolgálja egy koherens, hosszú távon fenntartható, ciklusokon átívelő lakás- és építéspolitika érdekeit.

    Szakmai szervezetek programjaiban az alacsony kamatozású projekt és vevői hitelek, a növekedési hitelprogram bevonása, a felújítások, energetikai korszerűsítések támogatása és az uniós források, kvótapénzek bevonása mellett szintén megjelennek a vissza nem térítendő támogatások, az áfacsökkentés, -visszatérítés, a szocpol kibővítése és a félszocpol bevezetése. Hangsúlyos elemek a lakbértámogatás, a szociális lakásügynökségek létrehozása és a bérlakáspiac jogi környezetének szabályozása.

     Forrás: napi.hu

  • Épületgépész cégből van a legtöbb Magyarországon

    Múlt év végén 93 292 regisztrált szervezet volt az építőiparban, 2,3 százalékkal kevesebb mint egy évvel korábban, a vállalkozások 30 százaléka épületgépészeti szereléssel foglalkozott.

    Az építőipar termelése 1791 milliárd forintos értéke tavaly - több évig tartó visszaesés után - 9,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A növekedés ellenére azonban a termelés az ezredfordulón mért szint alatt maradt.

    Az épületek építésének emelkedése az ipari beruházásoknak köszönhető, viszont a lakásépítés volumene tovább zuhant. Az egyéb építmények építését a - részben uniós támogatásból megvalósuló - út- és vasútfejlesztések növelték.

    Az építőipar év végi - 878 milliárd forintos - szerződésállománya kétharmaddal magasabb volt a 2012-es év véginél, és az éves termelés csaknem felét tette ki.

    Az építőipari átlagkeresetek - nettó 116 453 forint - továbbra is jelentősen, csaknem negyedével a nemzetgazdasági átlag alatt maradtak, az építőipar így a nemzetgazdasági ágak között az utolsók között van.

    Az építőipar termelői árai 2013-ban 1,9 százalékkal emelkedtek az előző évihez viszonyítva.

    Az építőipar Magyarország bruttó hozzáadott értékéhez (GDP) 2013-ban 3,4 százalékkal járult hozzá. A nemzetgazdasági súlya 1995 óta - folyó áron számítva - 3,7 és 5,6 százalék között változott, de 2006 óta folyamatosan csökken.

    A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók létszáma 2 millió 699 ezer fő volt a legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek körében, ez 0,9 százalékos emelkedés az előző évihez képest. Ezen belül az építőiparban 108,3 ezer fő állt alkalmazásban. Az építőipar az itt működő nagyszámú – 5 főnél kevesebbet foglalkoztató – vállalkozásnak köszönhetően az összes foglalkoztatott létszámából 6,3 százalékkal részesedik.

    Az Európai Unió országainak építőipari termelése az elmúlt évben – az azt megelőző évi 5,3 százalékos visszaesést követően – 2,2 százalékkal csökkent. Németországban 0,2 százalékkal mérséklődött, az Egyesült Királyságban 1,1 százalékkal nőtt a termelés.

    Magyarországot leszámítva a visegrádi országok mindegyikében visszaesett az építőipari termelés volumene: Csehországban 6,8, Lengyelországban 10,1, Szlovákiában pedig 5,3 százalék volt a csökkenés.

    Forrás: MTI

  • A brit kormány milliárdjai vidékfejlesztésre, lakásépítésre

    A pénzből vidéki településeket kapcsolnak be a gazdaság élénkítésébe, fiatalokat képeznek, munkahelyeket teremtenek, lakásokat építenek, infrastruktúrát fejlesztenek. A miniszterelnök szerint a gazdaság túlzottan London-központú, ezt ellensúlyozza a program, amelyre hosszú távon 12 milliárdot áldoz a kabinet.

    Forrás: haszon.hu

  • Oroszország lakásépítési programot indít

    A projektben 58 régió vesz részt, köztük Moszkva, Tula és Jaroszlav is. Oroszországban 15 millió embert sújt a lakáshiány, ezen próbálnak meg most enyhíteni azzal, hogy a tavalyinál (70,5 millió négyzetméter) több lakóterületet építenek meg. 2015-ben 76, 2016-ban 81, 2017-ben 93 millió négyzetméternyi lakás építését ütemezték be.

    Mintaprojektet is futtattak energiatakarékos lakóépületek építésére, ezek kivitelezése 30 százalékkal magasabb, mint a normál épületek esetében.

    Közben Moszkvában bejelentették, hogy 2016-ban új technológiával, előregyártott elemekből készülő, energiatakarékos házak építésébe kezdenek. Az első ilyen kísérleti házakat a korinovoi ipari körzetben építik majd, és a lakásokat lelakott vagy veszélyesnek nyilvánított házakban lakók kapják meg.

    Forrás: Rosszijszkaja Gazéta

  • Hogyan lehet a zöld mainstream?

    Ma már közismert tény, hogy az épületek az üvegházgázok kibocsátásának 30%-áért, míg az emberiség energiafogyasztásának 40%-áért felelősek – ennek fényében szinte hihetetlen, hogy mégis a mai napig sok épületet úgy építenek fel, hogy ezeket a szempontokat egyáltalán nem veszik figyelembe.

    Hogyan lehetne terjeszteni a környezettudatosság igényét? Tudatosabbá tenni az építkezőket, az építési folyamat szereplőit? Erre a kérdésre keresi a választ a World Green Building Council és az MIT Climate CoLab közös kezdeményezése, egy olyan pályázat, amelyre a zöldépítés népszerűsítését célzó ötleteket várnak.

    A verseny fődíja 10 000 USD (kb. 2 250 000,- Ft)!

    „Help us to make green mainstream!" Azaz tegyük mainstreammé a zöldépítést! Ezzel a mottóval várják a kiírók az elképzeléseket, amelyek arról szólnak, hogy a nagyközönség szemében hogyan tegyük vonzóbbá a környezettudatos építést, hogyan tudatosítsuk annak előnyeit.

    A kiírók különösen az alábbi kérdésekre várják a választ:
    - Hogyan vegyük rá az átlagembereket arra, hogy gondolkodni kezdjenek a lakókörnyezetüket alkotó tereken, és tudatosítsák magukban, milyennek szeretnék látni azt?
    - Hogyan vegyük rá a közösségeket és a nagyközönséget arra, hogy párbeszédet kezdjenek a nekik szánt épületekről?
    - Hogyan indítsunk el egy olyan nyilvános együttgondolkodást, amely a közbeszédbe bekerülve a fenntartható építés iránti igény elterjedéséhez vezet?
    - Hogyan fordítsuk a nagyközönség által megfogalmazott igényeket arra, hogy valódi változások következzenek be a világ épületállományában?
    - Az egyén és a közösség hogyan kaphat kulcsszerepet a zöldépítésről folytatott párbeszéd előmozdításában, abban, hogy mindnyájan egészségesebb, fenntarthatóbb és környezettudatosabb épületekben élhessünk?

    A pályázatok benyújtásának határideje 2014. július 20.! További részleteket és inspiráló háttéranyagokat itt találunk.

    Forrás: HuGBC

  • Olcsóbb, és jobb érzés benne lakni

    A Budapest XIII. kerületi Önkormányzat beruházásaként megvalósuló 100 lakásos passzív bérház építési projektjében, a tervezésétől kezdve a megvalósulásig a Miskolczy Energia Kft. passzívház szakértőként biztosítja a darmstadti PHi minősítés sikerességét. A TLE a Kft. ügyvezetőjét Miskolczy Imrét kérdezte:

    Mi a passzívház, mitől lesz egy épület passzív?

    Passzívházakat az 1990-es években kezdtek el építeni Németországban, de hamarosan csatlakozott Ausztria, Svájc és a skandináv országok is, a 2000-es évek végétől pedig világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek.

    Alapjában véve három épületfizikai határértéknek kell megfelelni ahhoz, hogy kijelenthessük egy épületről, hogy az passzív.
    Az első az épület fűtési energiafelhasználására vonatkozik, mely nem haladhatja meg a 15 kWh/(m2év) értéket, továbbá az összes primerenergia-igénye (ebben a fűtési energián kívül benne van a háztartási gépek, a világítás, a gépészeti rendszerek által elhasznált energia) nem lehet több mint 120 kWh/(m2év), és a harmadik az épület légtömörsége, mely legfeljebb 0,6 1/h lehet.

    A légtömörségi mérés során az egyik nyílászáróban elhelyeznek egy ventillátort, amely össze van kötve egy számítógéppel. A ventilátoron keresztül fújni, illetve szívni lehet a lakást, így 50 pascal nyomás különbség keletkezik a külső légállapothoz képest. A külső nyomáskülönbség mellett mérjük, hogy a belső légtérfogat egy óra alatt hányszor tud kicserélődni. Magyarul azt nézzük, hogy hol vannak azok a szerkezeti rések, hibák, tömítetlenségek, ahol a levegő ellenőrizetlenül szökik az épületből, mert az tudjuk, ha a levegő szökik, azzal szökik az energia is. Egy-egy ellenőrizetlen légáram energia-veszteséget és épületszerkezeti hibákat is tud okozni. A rétegrendek hőátbocsátási tényezője 0,15 w/m2/kelvin.

    passziv berhaz

    Magyarországon ezt passzívháztól függetlenül is hamarosan alkalmazni kell, ugyanis jövő januárban szigorítást vezetnek be. Ez Magyarország első lépése azon az úton, amit az Unió megkövetel: 2018-tól már csak gyakorlatilag passzív vagy ahhoz nagyon közel álló alacsony energiafelhasználású (passzív komponenseket felhasználó) épületeket lehet építeni közintézmény szinten, 2020-tól pedig lakóház szinten is.Tehát, csak akkor adható ki engedély felújításra vagy új építésre, ha a megtervezett épület ezeknek az értékeknek megfelel!

    Mennyivel növeli a költségeket a passzív építés?

    Ehhez először is tudni kell, hogy mit tekintünk normál épületnek, mit alacsony energiás épületnek és mit tekintünk passzív háznak. Normál épületek, melyek a jogszabályi minimumoknak megfelelnek. Az alacsony energiájú pedig valahol félúton helyezkedik el a passzív és a normál épület között. A bekerülési költséget pontosan az határozza meg, hogy mi a mostani szabályozási minimum értéke.

    Megnéztük egy passzívház költségeit és egy általam reálisnak gondolt alacsony energiás épület költségeit is. Az alacsony és a passzívház között már nincs olyan mérhetetlenül nagy különbség, mint az alacsony energiájú és a normál épületek között. A többlet mindössze 10-15%.

    Fontos kiemelni, hogy egy passzívházban állandóan friss levegő van (a légtechnikának köszönhetően, ha pollenszűrős, nincs allergia a lakásban), nincs energiaveszteség, nem kell szellőztetni, nincs huzathatás és a pára is megfelelően kontrollált. A közérzet az egész épületen belül jó, függetlenül attól, hogy üvegfal, vagy nyílászáró előtt állok, vagy éppen a szoba közepén. Összeségében jobb érzés benne lakni.

    De nem szabad kényszeresen törekedni a passzívházra, csak akkor álljunk neki, ha jó a telek tájolása, jók a beépítettségi adottságok - tehát nem árnyékol egy épület és nem kell mindenképpen pincét építeni (mert az bonyolult és költségesé teszi a kivitelezést). Amennyiben ezek a feltételek nem adottak, ne ragaszkodjunk görcsösen a passzívházhoz, csak alkalmazzunk passzívház-komponenseket, és akkor kapunk egy alacsony energiás épületet. A lényeg, hogy reális, alacsony üzemeltetésű, jó minőségben élhető épületet teremtsünk!

    Ma egy alacsony energiás épület - leegyszerűsítve: 10-15 cm-es szigeteléssel és háromrétegű nyílászárókkal - megadja a szükséges minimumot, amire költeni szabad. De annak, aki passzívházat szeretne, szüksége van a megfelelő adottságokra (pl. telekre), ha a körülmények rendelkezésre állnak, csupán 15% pluszköltségből meg lehet építeni az épületet. Nincsenek óriási anyagi léptékek, viszont rengeteg hasznot hoz a későbbi időkre.

    Mindenkinek magának kell eldönteni, hogy mennyit ér neki a komfort, mennyit szeretne fizetni az energiahasználatért, illetve azt, hogy mennyire szeretne értékálló házat. Ugyanis az új törvények bevezetése után az alacsony energiás házak és a passzívházak jóval értékállóbbak lesznek, mint a mai normál épületek.

    A mai minimum alapján, ha elindítatnánk egy tervezést, az átadás időpontjában már meg sem épülhetne a ház a törvények szerint, mert annyit szigorítanak most a normákon. Jelentős értékvesztés és teljes mértékben felelőtlenség lenne egy ilyenbe pénzt és időt fektetni - pláne fiatalként, akinek nem ez az utolsó háza (remélhetőleg).

    Mit érdemes tudni a Jász utcai passzívházról?

    Budapest XIII. kerületi Önkormányzata, a Jász utcában mintaprojekt-beruházást hajtott végre. Egy 100 lakásos passzív bérház építési projektjét kezdeményezte és vitte véghez - elsőként az országban. Ezzel szeretne élenjárni, egyfajta szemléletváltást mutatni, amelynek során most felvállalja a nehézségeket.

    Mivel bérház, a lakók kevésbé érzik magukénak a lakásokat, így meg kellett próbálni az ő fejükkel gondolkodni: melyek azok a szerviz, illetve karbantartási dolgok, amit a kezükbe adhatunk és melyeket nem. Arra törekedtünk, hogy a gépészeti és épületgépészeti rendszerek kezelését központilag lehessen megoldani egy arra leszerződött gondnokkal.

    passziv berhaz

    Ennek a háznak az esetében talajszondás, hőszivattyús rendszert építettek ki. Ez azt jelenti, hogy 110 méter mélyen lévő szondákban keringetnek egy speciális folyadékot, ami melegíti a használati vizet a lakók számára, meleget ad a fűtéshez, illetve a szondában keringetett folyadék nyáron annyira hűvös, hogy a lakásba befújt levegőt elő lehet hűteni vele (ilyenkor csak a keringetőszivattyú működik). A háztetőn ki van építve a lehetőség napelem telepítésére, amely kielégítené a hőszivattyúk energiaigényét.

    Minden lakás saját fogyasztásmérővel van ellátva: hőmennyiségmérő, saját vízóra (hideg- illetve melegvíz-óra). Monitorozva van az épület, így mindenkinek mindent be tudunk mutatni. A lakóknak személyre szabottan meg tudjuk mondani, hogy ki használja a legtöbb, illetve a legkevesebb energiát. Ezeket az értékeket össze is vetjük majd.

    Az épületben kialakítottunk egy oktatási helyiséget, ahol egyrészt a lakókat fogjuk oktatni az épület megfelelő használatáról, továbbá a szakmában dolgozó kollégákkal is itt lehet tapasztalatot cserélni az épület üzemeltetéséről, és arról, hogy alakul az energiafelhasználás a várthoz képest. Tervezzük még ebben az irányban óvodások és kisiskolások figyelmének felkeltését is. Szerencsére fantasztikusan nyitott az önkormányzat erre.

    Ennek a 100 lakásos bérháznak a tervezése és kivitelezése összesen két évet vett igénybe. A nyár folyamán lesz beköltözés, jelenleg pályázati rendszer alapján lehet a lakásokért jelentkezni. Az önkormányzat váltórendszert dolgozott ki, amelyben – úgymond - szinteket lehet ugrálni, tehát mindenki eggyel nagyobba költözhet. Most azok pályázhatnak, akik XIII. kerületi lakosok és már rendelkeznek a kerületben bérlakással. Ezeket cserélhetik passzív lakásra. A felszabaduló bérlakásokat pedig felújítják és beteszik a körforgásba ezzel újítva meg az egész kerületet.

    Hogy lett belőled vezető passzív szakértő?

    Mondhatni, izgalmas volt az életutam. Gimnazista éveim alatt - valami megmagyarázhatatlan oknál fogva - vonzódni kezdtem az épületekhez. Nagyon megtetszett az építészet témája, úgyhogy a középiskola elvégzése után a BME Építészmérnöki Karára jelentkeztem.Tanulmányaim alatt egy érdekes munka kipróbálására nyílt lehetőségem. Ezt megragadva Darmstadtban dolgoztam a Passzívház Intézetnél, ahol lakóházakat illetve közintézményeket minősítettünk. Itt láttam, ahogy elkezdték a magyarországi épületterveket kiküldeni minősítésre.

    Németországban egyébként ebben az időben indultak be a felújítások, mert a válságra ez volt a kormány reakciója. Öregek otthona, óvoda, iskola, városháza és hasonló épületek energetikai felújítását kezdték országszerte.

    A Passzívház Intézethez beérkeztek a tervek ellenőrzésre, minősítésre és így hirtelen sok mindent láttam: megoldásokat, anyagokat és azok használatát. Ez egy lendülettel ebbe az irányba fordított. Amikor úgy éreztem, hogy magam is elboldogulok és már a honvágyam is nagy volt, hazajöttem.

    Először csak a PHPP (Passzívház tervezési csomag) számítással foglalkoztam, később - mivel jelentősen figyelembe vettem a PHPP-számításoknál a gépészeti rendszereket is - együttműködésbe kezdtem egy gépésszel és így már azzal is foglalkoztunk, majd egy gépészeti kivitelező csapatot is összeraktunk és ezzel egy kézben egyesült minden: tanácsadás, tervezés, kivitelezés. Így működik 2010 óta a cégünk.

    Amivel most foglalkozunk, az épületgépészet, épületenergetika és épületszerkezet melyek nagyon erős kölcsönhatásban vannak. A passzívházaknál főleg.

    Mit üzensz azoknak, akik most vágnak bele felújításba vagy építkezésbe?

    Akár új építésnél, akár felújításnál a felmérésre, tervezésre, megelőzésre fordítsanak az emberek több energiát. Mindig be van sózva mindenki, hogy: „gyerünk, csináljuk". De akárhogy is vesszük a tervezés tízezres lépték, míg a kivitelezés milliós. Mindenki eldöntheti, hogy melyik léptékben szeretne több időt eltölteni.

    A tervezéssel milliókat lehet megtakarítani, ha viszont kihagyjuk, adódhatnak problémák. Olyan, amire fény sem derül sokáig, de akkor nagy galibát okoz, vagy időben kiderül és akkor gyorsan kényszermegoldás kell, aminek költsége nem tízezres, hanem általában sokkal nagyobb.

    Legyünk felelősségteljesek, járjunk utána, kérdezzünk szakikat, menjünk el rendezvényekre illetve az interneten nézzünk körül. Mindenki legyen meggyőződve arról, hogy mit akar. Tudatosan kell csinálni a dolgokat. A hőszigetelés az jó, de csak ha ésszel oldják meg az emberek. Ha tanácsra van szükség, minket is megtalálnak.

    Kapcsolódó cikekk:

    Mi köze a kaméleonnak a házamhoz?

    Nekem is lehet aktívházam?

    Brüsszel nem támogatja a magyar energiapazarlást

    Energetikai korszerűsítési támogatások: bővül a pályázók köre és a tartalom

    Lakóközösségek is pályázhatnak majd energiatakarékossági beruházásokra

    Nem érdemes alacsonyabbra tenni a lécet

  • Energetikai korszerűsítési támogatások: bővül a pályázók köre és a tartalom

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület feltette a kérdést Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint a kiemelt közműszolgáltatásokért felelős államtitkárnak, hogy magánszemélyek is hozzájuthatnak-e majd az energiahatékonysági korszerűsítési támogatásokhoz, illetve, hogy a panelházakon kívül milyen épületek tulajdonosai részesülhetnek-e ezekből a forrásokból. Azt is szerettük volna megtudni, hogy azokban az eseteknek, amikor egy épület nem újítható fel gazdaságosan, egyenrangú alternatívát jelenthet-e a helyettesítő új építés.

    A támogatási pályázatokkal kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy reményeik szerint az OP-k tartalmára tett javaslatokat az EU legkésőbb nyár végére elbírálja, így szeptember-októberben már kiírhatják az első új típusú pályázatokat. A pályázatokban nem csak több épülettípusra lesz elérhető forrás, hanem szélesedik a támogatások tartalma is. Lehetőség lesz például geotermikus fűtésrendszerek komplett finanszírozására, beleértve légtechnikát, az elektromos rendszert stb. is.

    A tárca hozzákezd a jogszabályi és finanszírozási környezet a megújuló energiaforrások, különösen a geotermikus energia hasznosítását támogató átalakításához is.
    Ugyancsak ígéretet kaptunk a korszerű ingatlangazdálkodás jogi feltételeinek megteremtésére a következő ciklusban.

    Az energiahatékony korszerűsítés kérdése különösen annak fényében sürgető, hogy az EU Bizottság országspecifikus ajánlása szerint hazánknak komoly lépéseket kell tennie az energiahatékonyság javítására. Az ajánlásokkal ellentétes célokra eztán nincs uniós forrás – írja mai cikkében a napi.hu. „A magyar háztartások energiaintenzitása jelenleg uniós szinten a legmagasabbak közé tartozik", állapítja meg a bizottság a június elején megjelent Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlásában. Egyúttal javasolja, hogy tegyünk komoly lépéseket az energiahatékonyság javítására, különös tekintettel a lakóépületek fejlesztésére. Az ajánlások súlyát az is jelzi, hogy a jövőben nem lehet olyan projektre uniós forrást felhasználni, amely ezekkel szembemegy.

  • 2013: történelmi mélyrepülés a lakásépítésben

    Az építési célok között 2013-ban újra csökkent - 11 százalékponttal, 53 százalékra - a saját használatra épített lakások aránya, míg az értékesítésre szánt lakásoké 43 százalékra nőtt. Bérbeadásra továbbra is csak a lakások 2 százaléka épült. Önkormányzati megbízásból pedig mindössze 55 lakást adtak át tavaly. A családi házas építkezés visszaszorulásával 2013-ban csökkent a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások aránya, ami az építtetői kör átrendeződésével is összefügg. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 101 négyzetméter volt, 6 négyzetméterrel kevesebb a 2012. évinél.

    Az elmúlt évben – legtöbbször avulás miatt – 1251 lakás szűnt meg, 43 százalékkal kevesebb, mint 2012-ben. Az ország lakásállománya mérsékelt ütemben emelkedett. A múlt év végén 4 millió 402 ezer lakás volt az országban, alig 8 ezerrel - 0,2 százalékkal - több az előző évi állománynál. A lassú gyarapodás és a megszűnt lakások számának - az ezredforduló óta tartó - csökkenése a hazai lakásállomány természetes megújulásának tartós lassulását okozta. Ismert, hogy a 100 évenkénti megújuláshoz évi 40 ezer lakást kellene építeni.

    A kormány 2011 júliusában kvótarendszert vezetett be a hiteleket törleszteni nem tudók lakásainak értékesítésére. Így 2011 utolsó negyedévétől 2013 végéig a pénzügyi intézmények 29 ezer hitelfedezetül szolgáló lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre, ebből 15 ezret 2013-ban. A múlt év negyedik negyedévében a kényszerértékesítési kvóta alapját 118 ezer lakás jelentette, azaz ennyi lakóingatlannal kapcsolatosan állt fenn legalább 90 napos törlesztési késedelem, a korábban felvett devizaalapú jelzáloghitellel kapcsolatban. Az értékesített ingatlanok száma 2013-ban mintegy 5400 volt, ennek háromnegyedét a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vásárolta meg.

    A múlt év utolsó napján a lakáscélú hitelek állománya 3318 milliárd forint volt, ami a GDP mintegy 11 százaléka. Az év végi állomány értéke 5,5 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. A 2012 első hónapjaiban, a devizaalapú kölcsönök végtörlesztésekor lecsökkent devizahitel állomány 2013-ban már nem változott számottevően. Állandósult a forint- és devizahitelek aránya is, az előbbiek 47, az utóbbiak 53 százalékkal részesednek a teljes hitelállományból. A hitelminősítés szempontjából a lakáshitel állomány 78 százaléka volt problémamentes múlt év végén, mintegy 2 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban.

    A tavaly folyósított 41 ezer darab, 157 milliárd forint összegű lakáshitel negyedével kevesebb, mint egy évvel korábban. Az átlaghitel 3,8 millió forint volt 2013-ban, azonos az előző évivel, de 2,7 millió forinttal, azaz több mint kétötödével kevesebb az ezredforduló óta jegyzett legmagasabb, 2008. évi átlaghoz viszonyítva. Tavaly – az előzetes adatok szerint – a lakáseladások száma mintegy 80 ezer volt, hasonló az előző évihez. A forgalomba kerülő lakások túlnyomó többsége használt, az új lakások részesedése mindössze 2,4 százalékot tett ki.

    A használt lakások éves átlagára 3,2 százalékkal csökkent 2013-ban az egy évvel korábbihoz képest. Tavaly egy használt lakás átlagosan 9,5 millió forint volt, 400 ezer forinttal kevesebb, mint 2012-ben. Budapesten ugyanakkor egy átlagos lakás 13,4 millió forintba került, 800 ezer forinttal kevesebbe a 2012. évinél. A háztartások által megvásárolt új lakások száma tavaly nem érte el a 2 ezret. Egy új lakás egy négyzetmétere kétszer akkora volt a múlt évben, mint egy használté. 

    Forrás: MTI

  • Konkrétum a lakásépítésekről talán őszre

    Várhatóan ősszel lesz olyan lakásépítési kezdeményezés, amelyről beszámolhatunk majd Önöknek – válaszolta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a TLE kérdésére egy mai sajtótájékoztatón, ahol bemutatta új kabinetjét.

    A Magyar Közlöny 2014/79. számában megjelent 152/214. számú, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet szerint „a nemzetgazdasági miniszter a kormány építésgazdaságért, valamint lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős tagja". Ennek értelmében az NGM hatásköre a lakásügyre, társasházakra, lakásszövetkezetekre, a lakásokra és az állami lakáscélú támogatásokra vonatkozó jogszabályok előkészítése. Ugyancsak ez a tárca hajtja végre a „Kormány általános politikájában meghatározott lakáspolitikai feladatok megvalósításával kapcsolatos intézkedéseket, és ellátja az építőipar és az építőanyag-ipar irányításával kapcsolatos feladatokat". Erről szerettünk volna valamivel konkrétabb információkat megtudni a sajtótájékoztatón.

    Arra a kérdésünkre, hogy számíthatunk-e olyan hosszú távú, átfogó programra, amelyből kiderül, milyen szándékai vannak a kormányzatnak a lakásfelújításokkal, lakásépítésekkel, bérlakásépítéssel kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy a terület továbbra is több minisztériumhoz tartozik, és egyelőre zajlanak a tárcaközi egyeztetések. Sajnos egyelőre az sem derült ki, hogy az NGM-en belül melyik államtitkárság foglalkozik majd a lakáspolitikával.

    Egyik első lépésként emelte ki Varga Mihály annak a lehetőségnek a megteremtését, hogy a közszféra dolgozói könnyebben és egyszerűbben tudjanak lakáshoz jutni.

  • Szabadon épülhetnek miniházak a svéd kertekben

    A legfeljebb 25 négyzetméter alapterületű épületek állandó lakásként használhatók. Az előzetes piaci felmérések alapján nagy lesz a kereslet a kis házak iránt, legalább 200 ezer darab eladására számítanak.
    A gyártók máris többféle dizájnnal készülnek a rohamra.

    Attefallshus hozzaepitett

    Attefallshus fa


    Ugyanakkor a szakemberek tartanak attól, hogy megnőhet a szomszédok közötti nézeteltérések száma a szabad építések miatt.

    A házakat egyébként Stefan Attefal lakásügyi miniszter után keresztelték el Attefal-háznak (Attefallshus).

    Attefallshus belul  Attefallshus minivilla

    Forrás: Dagens Industri, Göteborgs Posten

    Fotók: http://news.cision.com/http://www.allehanda.se/http://www.viivilla.se/http://www.keostugan.se/http://hemma.aftonbladet.se/

  • Drága a környezetbarát építőanyag?

    A felmérés arra kereste a választ, hogy egy építőanyag megvásárlásának mérlegelésekor figyelembe veszik-e, hogy az anyag környezet- és egészségbarát legyen? Amennyiben a magánépíttető vásárolja meg az anyagokat, és nem a kivitelező, akkor a többség (86 százalék) úgy nyilatkozott, hogy megnézi a csomagoláson szereplő jelzéseket, tanúsítványokat. Ezek segítik a vevő tájékozódását vásárláskor, és így vélhetően nagyobb bizalmat kelt a vásárlók szemében.

    A válaszadók szinte egyöntetűen (98 százalék) válaszolták azt, hogy fontos, hogy a felhasznált építőanyagok környezet- és egészségbarát legyenek. Hasonlóan egyöntetűen, a megkérdezettek 95 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább megvásárolna egy környezetbarát építési anyagot egy hagyományossal szemben.

    Mást hisz, mint amit megadna érte, és amennyibe kerül

    Arra a kérdésre, hogy mennyivel kerülnek többe a környezetbarát termékek, a válaszadók 5 százaléka válaszolt úgy, hogy nincs lényeges különbség. 52 százalék taksálta 10-20 százalékkal drágábbnak a környezetbarát termékeket. 20-40 százalékkal magasabb árat a megkérdezettek 31 százaléka mondott. 50 százalék, vagy annál több árkülönbséget pedig a válaszadók 11 százaléka vél.

    A becsült ár átlaga megközelíti a valós árát, azonban azt sokallja a piac, és annál kevesebbet fizetne a környezetbarát termékekért. A válaszadók többsége (72 százalék) 10-20 százalékkal fizetne többet, míg 16 százalék válaszolt úgy, hogy nem, vagy alig adna többet egy környezetbarát építőanyagért. 30-40 százalékkal magasabb árat a megkérdezettek 10 százalék fizetne meg, 50 százalékkal magasabb árat pedig mindössze a megkérdezettek 2 százaléka adna.

    A felméréskor nem állt rendelkezésre a hagyományos és környezetbarát építőanyagok ára közötti különbségére vonatkozó iparági adat, azonban a tapasztalatok szerint a differencia ma átlagosan 30 és 50 százalék között alakul, ami lényegesen magasabb, mint amit a piac többsége megfizetne.

    Azonban Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője szerint árnyaltabb a kép, mint elsőre tűnhet: ritka, hogy egy magánépíttető a teljes épületet környezet- és egészségbarát anyagokból készíti el. Ma a részleges felhasználás a széles körben elterjedt: "Jellemzően a legérzékenyebb területeken igyekeznek kiváltani a hagyományos anyagok használatát környezet- és egészségbarát anyagokra. Ilyen például a gyerekszoba, a háló vagy a fürdőszoba, melyek penészmentesítésére még a kisebb költségvetéssel rendelkező magánépíttetők is gyakran fordítanak" – mondta Markovich Béla.

    Összegezve megállapíthatjuk, hogy a piac igényli a környezetbarát építőanyagokat, és hajlandó is többet fizetni érte, de nem annyit amennyivel ma drágább.

    Forrás: Mapei Kft.

  • Nem érdemes alacsonyabbra tenni a lécet

    A hazai lakásállomány 70 százaléka szorul felújításra.
    Az új követelmények szerint 2020-tól már csak közel nulla külső energiafelhasználású házak építhetők.
    A felújításban sem lenne szabad, sőt nem is érdemes ennél lejjebb tenni a lécet.

    Rövid videónkban Ertsey Attila építész, az IGYLAKUNK.HU kiállítás szakmai mentora elmondja, miért.

    Kapcsolódó cikk:
    Építés vagy leépülés? Igylakunk mi 1. rész

  • Nem maradhat ki a megyei tervekből a bérlakásépítés!

    A területi tervezési folyamat eredményeként Magyarország megyei önkormányzatai és megyei jogú városai 2014 végére meg tudják majd határozni azokat a legfontosabb fejlesztési elképzeléseket, beruházásokat, melyeket uniós forrásból szeretnének megvalósítani az elkövetkező időszakban.

    A várható fejlesztési projektet kiemelten érintik a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programot (TOP), amelynek célzott intézkedései között szerepel a foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása, a települési környezet fenntartható fejlesztése a környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználásának érdekében, valamint a leromlott városrészek rehabilitációja.

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület szerint e célok megvalósítását szolgálhatja a nagyvárosokban egy olyan bérlakás-program kidolgozása és megvalósítása, amely az uniós és kiegészítő (EBI, MNB) források felhasználásával, jelentősen nem terhelve az állami, önkormányzati költségvetést, jelentősen hozzájárulna a munkahelyteremtéshez, a munkaerő-mobilitáshoz, az infrastruktúra fejlesztéséhez és a szegénység elleni küzdelemhez is.

    A megyék végleges területfejlesztési programjai a tervek szerint 2014. július végére, a MJV-k településfejlesztési stratégiái 2014. szeptember végére születnek meg.

    Egy tavalyi kormányhatározat szerint (1831/2013. (XI.14.) a megyei programok indikatív forráskerete 450 Mrd forint, a megyei jogú városoké 220 Mrd forint, míg a várostérségek 298,08 Mrd forintra számíthatnak.

  • Újszerű bérlakás-program indult Szombathelyen

     

    Szociális lakásügynökség elnevezéssel kísérleti programot indított el Szombathely önkormányzata, az idei évre erre a célra 27 millió forintot különítettek el – írja hétfői számában aMagyar Nemzet.

    Szombathely város képviselője tavaly novemberben egy a szociális lakásügynökség modell bemutatásáról és bevezetésének lehetőségeiről tartott konferencián jelentette be, hogy 2014-ben belevágnak egy SZOL mintaprojektbe.

    A Városkutatás Kft. és a Habitat for Humanity Magyarország által kidolgozott közösségi bérlakásrendszer-modell lényege, hogy a tulajdonosoktól az önkormányzat bérelné az ingatlant, a piaci árnál mintegy tíz százalékkal olcsóbban. Ezért cserébe a helyhatóság egyrészt átvállalná a nemfizetés kockázatát, másrészt a közüzemi díjakat és a lakbért is beszedné, majd kifizetné a bérbe adó lakástulajdonosoknak. A szerződés időtartama 36 hónap.

    Puskás Tivadar, a város polgármestere szerint, ha sikerül a tervezett ütemet tartani, akkor július elején próbajelleggel, várhatóan 30 lakással elindulhat a program és a hozzá kapcsolódó információs kampány.

    A városvezető a lapnak elmondta, a segítő szándék vezérelte az önkormányzatot; a felmérések szerint több mint háromszáz család vár önkormányzati bérlakásra, miközben Szombathelyen kétszáz magántulajdonban lévő lakás áll üresen.

    Forrás: hvg.hu

    Kapcsolódó cikkek:

  • Írország 66 000 építőipari munkahelyet teremtene 2020-ig

     

    A stratégiai célok megvalósításától új építési projekteket, illetve a lakáskrízis enyhítését remélik. Írországban tavaly mindössze 8000 új lakást fejeztek be a szükséges évenkénti 25-30 000 darab lakás építése helyett.

    Forrás: BreakingNews

  • Túl van a mélyponton a lakásépítés?

    Amennyiben ez a trend egész évben kitartana, 2014-ben 11.000 lakás épülhetne fel. Ez azonban még mindig csak arra lenne elég, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) hozzávetőleg 400 évente újuljon meg. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.

    A kiadott lakásépítési engedélyek száma 1.654 volt, ez 20%-os növekedést jelent a 2013. január-márciusi adatokhoz képest. Mivel 2014. I. negyedévében az építési engedélyek száma a használatba vételi engedélyek száma alatt maradt, ez nem mutat erőteljes növekedésre, nem valószínű, hogy az első negyedév növekedési üteme az egész évre kitart.

    Az újlakás-építésen belül emelkedett a vállalkozások által épített és az értékesítésre szánt lakások aránya. Növekedett a többszintes, többlakásos épületek és a kisebb alapterületű lakások hányada. A használatbavételi engedélyt kapott lakások száma a kimutatható növekedés ellenére továbbra is rendkívül alacsony, a válságot megelőző 2008. év első negyedévi teljesítmény alig harmadának felel meg – áll a KSH ma kiadott jelentésében. A kiadott építési engedélyek száma szintén kimozdult a holtpontról, de ez is csak a 2008. első negyedévi szint 18%-át teszi ki.

    A kiadott új építési engedélyek alapján 924 lakóépület és 1145 nem lakóépület építését tervezik.

    A lakóépületek esetében ez 9, a nem lakóépületeknél 29%-os növekedést jelent. A nem lakóépületek

    közül 58%-kal nőtt az ipari, 9%-kal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyeké 15%-kal csökkent.

    A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

    Fontos lenne, hogy a kormány tűzzön ki lakásépítési, lakásfelújítási célszámokat, legyen érdemi elképzelése a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. A témával kapcsolatos, folyamatosan bővülő információkat megtalálják a http://www.igylakunk.hu/helyen.

    A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy 400 évig fennmaradjon.

    A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak” jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

    A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

    Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőleg hatszor annyi lakás épül, mint Magyarországon.

    Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

    1./        A 2014-2020-as uniós támogatási időszak jelenleg folyó tervezése során el kellene érni, hogy a következő hét évben épületenergetikai, településfejlesztési, munkaerő mobilitási céllal az uniós forrásokból a lakásfelújításokra, lakásépítésekre is jusson.

    2./        Szükséges lenne egy épületenergetikai program egyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB- (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód.

    3./        Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.

    4./        A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy évszázados mélyponton van a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája.

    Bővebb elemzésünk alább letölthető.

     

  • Így is lakhatunk ... majd
  • Olcsók a lakásaink - csak keveset keresünk
  • Budapesti bérpaloták a reformkorból

     

    Lakást bérelni drága mulatság, bérbe adni viszont ragyogó üzlet volt, pláne a nagy bérházak tulajdonosainak. A lakbérnegyed vagyis a fizetési kötelezettség ideje sokak számára a kényszerű kiköltözködést, kiköltöztetést jelentette.

    A korabeli lakásviszonyokról és a bérlakások akkori helyzetéről még sok érdekes részletet mutat be a Mindennapok története című blog szerzője, Fónagy Zoltán történész, kutató.

    A nagykereskedő és bankár Wodianer Sámuel 1822-ben épült bérpalotája az Újpiacon (a mai Erzsébet téren, a Gödör helyén állt)

    A fotó forrása a Mindennapok története blog.

     

    Kapcsolódó cikkek:

    Százéves házaké a hétvége

    Az öreg házak szigete

    Hungarikumok a romokon

  • Erősödő építőipar - főleg ipari beruházásokkal
  • Meg kell menteni a hasznosítható, stílusos darabokat

     

    Kiállták az idő próbáját, de elképzelhető, hogy nem felelnek meg a mai, hatékony energiafelhasználás követelményeinek. Az azonban biztos, hogy ezek a bontott elemek sok esetben – megfelelő előkészítés, felújítás után – alkalmasak lehetnek az újrafelhasználásra.

    A Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft. RaABa-projektje –az építőipari hulladékok csökkentését megcélozva – éppen ennek felmérését, egy működtethető, az újrafelhasználást támogató rendszer kitalálásán dolgozik.

    Az EU tagállamainak 2020-ig el kell érniük, hogy építőipari „hulladékuk” legalább 70 százalékát újra felhasználják vagy újrahasznosítsák. Az újrahasználatot támogató hálózatok ebben kaphatnak jelentős szerepet.

    A tervezett építőanyag-hálózat végigkísérné a teljes folyamatot a sérülésmentesen visszabontástól, a bontott anyagok, termékek összegyűjtésén és újrahasználatra előkészítésén keresztül az eladásig, illetve az ismételt beépítésig. Ehhez természetesen meg kell találni a partnereket is: építési vállalkozókat, akik megfelelő feltételek mellett érdekelté tehetők, hogy megfelelő óvatossággal bontsanak és bevigyék az anyagokat, sőt adott esetben a felújításuk után vissza is vásárolják. ÉS persze meg kell találni a hozzáértő mesterembereket is, aki az anyagok, termékek felújítását, korszerűsítését (pl. az ablakok a mai követelményeknek megfelelő újraüvegezését) elvégeznék.

    A Construmán látható is egy szép, régi, kétszárnyú ablak, amely újrafestve, újraüvegezve a legmodernebb épületbe is újra beépíthető lenne.

    Ezeknek a termékeknek a használata alternatíva lehetne azoknak, akik nem tudják megfizetni a jó minőségű, ám drága anyagokat, de gagyit sem szeretnének a lakásukba, házukba beépíteni. Ami már egyszer bevált és épségben átvészelte a használatot és a bontást, az jó szolgálatot tehet még egy újabb ház vagy lakás, egy újabb generáció számára is.

    Megtalálhatnák a számításukat azok is, akik egy bizonyos stílust keresnek és találhatnak meg egy-egy patinás elem, vagy darab beépítésével.

    A RaABa-projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul meg. A projekt honlapja: http://www.rma.at/node/1524 , további információ: http://kkk.nyme.hu/hir/2014/02/raaba-projekt.html

  • Kirakós minták falra, padlóra
  • Az energiahatékonyságnak nincs alternatívája
  • Tartós rezsicsökkentés
  • A gazdaságos felújítások legjobb megoldásai
  • Növekedési trend a szlovák lakásépítésben
  • Házépítés egyetlen csavarhúzóval
  • Csehországban tavaly 25 ezer lakás épült

    A megelőző évek zuhanása után 2012-ben növekedni kezdett az átadott lakások száma, köszönhetően a csökkenő lakásáraknak, ami meghozta a csehek lakásvásárlási kedvét. 2013-ban azonban újra az előző évihez képest 14 százalékos visszaesést tapasztaltak, elsősorban amiatt, hogy kevesebb többlakásos lakóépület készül, mint korábban. A gazdasági válság óta jelentős mértékű munkanélküliség és fogyasztói bizalmatlanság felelős azért, hogy 2009 óta évről évre kevesebb építési engedélyt adtak ki.

    Mindez annak ellenére alakult így, hogy 2013-ban több nagyszabású építési projektet fejeztek be. Ezek nyomán, elsősorban a fővárosban épültek fel lakókomplexumok, és jelenleg is épül Prágában egy 550 lakásos épületegyüttes.

    Egyértelmű trend a csehországi lakóépületek tervezésénél, építésénél az energiahatékonyság. Több  alacsony energiafelhasználású lakóépület-komplexum épül jelenleg is az országban.

    Forrás: Central European Construction Review

    Kapcsolódó cikk: Csehországban szeretik a panelt

  • 2446 Ft/óra a 2014. évi minimális rezsióradíj az építőiparban
  • Modern és izgalmas: szociális építészet másképp
  • 2013-ban 31 százalékkal kevesebb lakás épült
  • Tovább tart a visszaesés a lakásépítésben
  • Tovább tart a visszaesés a lakásépítésben
  • Építse meg a Wienerberger energiahatékony mintaházát!
  • Túl nagy, túl drága
  • Az építészet: művészek mérnökök, közgazdászok, iparosok közös alkotása
  • Sürgősen költöznél? Nyomtass házat magadnak!
  • Novemberben sem a lakásépítések húzták felfelé az építőipart
  • Csak új lakásba költöznek be a japánok
  • 2014 akár a lakásépítések éve is lehet
  • Az öreg házak szigete
  • Mi lehet a jövője a bérlakásépítésnek?
  • Továbbra is lejtmenetben az európai építési piac
  • Születhetne nyerő-nyerő megoldás a lakáspolitikában
  • Új fejezet kezdődhet a lakhatási szegénység elleni harcban