Magyarországon megközelítőleg 2-3 millió embert érint a lakásszegénység valamilyen formája. Jelenleg a szociális lakáspolitika Magyarországon önkormányzati hatáskörbe tartozik, így az állampolgárok is tőlük várják a megfizethető lakhatással kapcsolatos intézkedéseket.
Ám az önkormányzatok mozgásterét rendkívüli módon korlátozza, hogy nincsenek a központi költségvetésből allokált források a köztulajdonú bérlakások megfelelő fenntartására, számuk bővítésére, valamint törvényi kötelezettségük sincs számos lakáspolitikai feladattal kapcsolatban. Ezért jelenleg a szociális és a megfizethető lakhatási lehetőségeket célzó beavatkozások az önkormányzatok kezdeményezőkészségén, forrásteremtési képességén múlik.
Az egyik legtöbbeket érintő probléma az energiaszegénység, hiszen legalább a lakosság tizedét érinti, s a hazai otthonok mintegy 66%-a energetikai korszerűsítésre szorul.
A lakásminőség javítása is kiemelten fontos, és itt olyan problémákról kell beszélni, mint az alacsony komfortfokozatú, WC és fürdőszoba nélküli lakások (a tavalyi népszámlálás szerint még legalább 130 ezer ilyen van Magyarországon), a félmillió, jórészt energetikailag korszerűtlen vályogház, a szabályozatlan fűtésű panellakások, a kifűthetetlen, szigeteletlen, régi városi lakások, vagy a kb. 700 ezer felújításra szoruló Kádár-kocka, amelyekben többnyire olyan csaláok élnek, amelyek nem tudják megfizetni a felújítási költségeket.
Ezekre valamilyen megoldást kellene találni. "A leghatékonyabb beavatkozás kormányzati szinten lehetne, de az önkormányzatok számára is vannak javaslataink" - mondta Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország vezetője. A településvezetők hatáskörébe elsősorban az önkormányzati bérlakások tartoznak, de a magánlakások korszerűsítésére is megpróbálhatnak külső forrásokat találni. Másik fontos segítség lehetne az egyablakos tanácsadói pontok létrehozása, ahol szakértők energiamegtakarítási, lakásfelújítási tanácsokat adhatnának a lakosságnak, vagy akár az elérhető forrásokról.
Ide tartozik az energia megfizethetősége is - és ebből a szempontból sem mellékel, hogy a magyar háztartások 32%-a még mindig szilárd tüzelővel fűt, ami kívül esett a rezsicsökkentésen, sőt a tűzifa ára az elmúlt években csaknem a háromszorosára nőtt. Itt az önkormányzat akár rezsitámogatással, akár tűzifabeszerzéssel tud segíteni.
Sokaknak jelenthetne segítséget – akár a lakásvesztés fenyegetettsége ellen, akár a hajléktalanságból, intézményi lakhatási formából önálló lakásba költözéshez – a szociális bérlakásállomány növelése, minőségének javítása. A lakásárak és a magánbérleti díjak folyamatos növekedésével egyre nő azok száma, akiknek megfizethető lakhatási lehetőségre van szükségük, amelyre az önkormányzati bérlakások tudnának megoldást nyújtani. Mivel az önkormányzatoknak korlátozott anyagi erőforrásaik vannak saját bérlakásállományuk növelésrére, érdemes lakhatási programjukba bevonniuk a külső szereplők által működtetett lakásügynökségeket, a nonprofit szereplők lakásbérleti programjait, vagy a hosszú távon megfizethető, használati jogon alapuló lakásszövetkezeteket.
Ezen túlmenően az önkormányzat tehet a bérlakásállomány növeléséért a rövid távú lakáskiadás szabályozásával is. A nagyobb városokban és turistaközpontokban a rövid távú lakáskiadás lakásokat von el a hosszú távú lakáskiadás piacáról, ezáltal csökkenti a kínálatot és növeli a bérleti díjakat. Az önkormányzatoknak törvény adta lehetőségük van a területükön működő magánszálláshelyek korlátozására.
Általában is fontos volna a magánbérleti piac kiszámíthatóbbá, biztonságosabbá, megfizethetőbbé tétele – és ezért az önkormányzatok is tehetnek. Ilyen segítség lehet az önkormányzati jogsegélyszolgálat (bérlőknek és bérbeadóknak egyaránt), a mediációs szolgáltatás vitás esetek kezelésére, vagy a tudásterjesztés és szemléletformálás a bérlői és bérbeadói jogok kapcsán.
A javaslatok között szerepel például az is, miként segítheti egy önkormányzat a megfizethető lakhatást aktív telekpolitikával: a az önkormányzat az ingatlanpiacon kívül, saját tulajdonban tartja és lehetőség szerint növeli telekvagyonát, mérsékli az ingatlanokkal és ingatlanárakkal való spekulációt. Ugyancsak javasolják a köztulajdonban lévő telkek magántulajdonba kerülésének minimalizálását.
"Annak ellenére, hogy az önkormányzatok azt érzik, hogy szűk a mozgásterük a lakásügyben, ami sok pénzt igényelne, valójában elég sokféle dolgot lehet csinálni" - vezette be Pósfai Zsuzsanna, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont munkatársa a javaslatcsomag bemutatását.
Az Önkormányzati Lakhatási Minimum a 2024. június 9-én megtartandó önkormányzati választásokon indulók számára kínál palettát olyan lakáspolitikai intézkedésekből, melyekkel egyenlőbbé, megfizethetőbbé tehető a lakhatás többféle célcsoport számára. A dokumentum célja, hogy a választásokon induló jelöltek az abban felsorolt lakáspolitikai intézkedések közül minél több mellett elköteleződjenek, megválasztásuk esetén pedig az intézkedéseket megvalósítsák.
A javaslatcsomag elsődleges céljai közé tartoznak a lakhatás egyenlőbbé és megfizethetőbbé tétele, a lakásminőség javítása és az energiaszegénység felszámolása, a hajléktalanság csökkentése, a sérülékeny csoportok lakhatásának támogatása, a megfizethető bérlakásállomány bővítése és a magánbérlakás-szektor szabályozása, valamint a lehető legtöbb EU-s és bármilyen más forrás bevonása.
Szabályozási, működési és beruházási beavatkozások mentén osztották fel a főbb javaslatokat:
A Lakhatási Koalíció célja, hogy az önkormányzati választáson induló jelöltek a felsorolt lakáspolitikai intézkedések közül minél több mellett elköteleződjenek, megválasztásuk esetén pedig az intézkedéseket megvalósítsák. Várják a csatlakozó jelölteket, aláíró szervezeteket.
A Lakhatási Koalíció lakhatással foglalkozó magyarországiszervezetek laza társulása, amelyek összefognak bizonyos kampányokban. Először a 2018-as országgyűlési választások előtt dolgozták ki az ún. Lakhatási 6x6-ot, a választásokon induló pártok képviselőit felszólítva, hogy köteleződjenek el a pontok mellett. Majd – néhány közös megmozdulást követően – a 2022-es országgyűlési választásokra Lakhatási Minimum néven elkészítettek egy közös követeléslistát. Ezúttal a 2024-es önkormányzati választásokra készülve állították össze javaslataikat Önkormányzati Lakhatási Minimum címmel.
Az Önkormányzati Lakhatási Minimum javaslatcsomagot készítette: Habitat for Humanity Magyarország; Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont; Utcajogász Egyesület; Utcáról Lakásba! Egyesület; Városkutatás Kft.
Aláíró szervezetek: Autonómia Alapítvány, Önállóan Lakni-Közösségben Élni Egyesület, Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SzMME), Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), Zöld Platform
Az Önkormányzati Lakhatási Minimum teljes szövege itt érhető el ahonnan letölthető a teljes kiadvány.
